1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Gárdonyi Zoltán dr.: Megemlékezés Altdörfer Viktorról. 1860–1940. 53Gárdonyi
Zoltán dr.: Megemlékezés Altdörfer Viktorról. 1860–1940.
Aldförfer Viktorral olyan család halt ki Sopronban, amelyik nem kevesebb, mint 85 évig kiválóan fontos hivatást töltött be a város zenekultúrájában. Altdörfer Keresztély, aki az 1825. évben a németországi (württembergi) Gutenberg-ben született s az esslingeni tanítóképezdének lett zenemestere, mőködését már az 1847. év eleje óta Sopronban folytatta, mint az evangélikus egyházközség orgonista-kántora. Munkássága az egyházi zene keretein túl is hatással volt a soproni muzsikára: megalapítója és karnagya volt a Dalfüzér (Liederkranz) férfidalegyletnek; viszont az egyházi zene terén Sopron határain túl az egész dunántúli evangélikus énekügyre befolyást gyakorolt, midın megszerkesztette nagyjelentıségő korálkönyvét (1873, második kiadás: 1897). Altdörfer Keresztély 1854. május 22.-én nıül vette Petz Mária Angélikát, Petz Leopold soproni evangélikus lelkész leányát. Ebbıl a házasságból született 1860. január 3.-án Altdörfer Viktor Gyula. Iskolai tanulmányait a soproni evangélikus líceumban (fıgimnáziumban) végezte. A zenében elsı mestere édesatyja volt. Már líceumi tanuló korában, az 1873. évben nyilvánosan szerepelt zongorajátékával. További zenei tanulmányait a bécsi konzervatóriumban tetızte be. Ezen évek alatt sem szakadt el Soprontól, hiszen tudjuk, hogy ha hazajött, akkor néha helyettesítette édesatyját, sıt egy önálló orgonabemutatót is tartott az evangélikus templomban. Mikor Altdörfer Keresztély az 1887. év augusztusával nyugalomba vonult, helyét fia foglalta el, kit az evangélikus konvent nagy szótöbbséggel választott meg. Ide vonzotta ıt – az 1887. március 28.-án Lipcsében kelt pályázati kérvényének tanusága szerint – a veleszületett hajlamosság, a kegyelet és a szülıföld szeretete. Szorosan vett munkaköre az evangélikus templomi orgonálás, 54az egyházi énekkar vezetése és bizonyos csekély óraszámban népiskolai énektanítás volt. Ezirányú munkásságának a méltatása más keretbe kívánkozik.*(1) Ezen a helyen arról szeretnék egyetmást elmondani, hogy mit jelentett Altdörfer Viktor a soproni zenei életben? Ha azt állítanók, hogy a soproni zenei élet vezére volt: úgy teljesen hamis világításba helyeznénk az ı egyéniségét. A vezetés mindíg a tömeg irányítását jelenti, azét a tömegét, amelyikben kis- és nagykultúrájú emberek vegyesen vannak. Altdörfer Viktor nem volt az ilyen értelemben vett tömeg vezetıje. A széles 1
rétegekre való hatás nem tudta tartósan lekötni, mert ez csak a mővészet mélységének a rovására vihetı keresztül. Magas szellemiségő muzsikus volt s így a körét azok alkották, akiknek a zenei ideáljai az övéivel megegyezık, vagy legalább is azokhoz hasonlóak voltak. Altdörfer Viktort mégis az egész soproni közönség a magáénak érezhette. Valahányszor a nyilvánosság elıtt leült a zongora elé: avatottak és avatatlanok egyaránt érezhették, hogy minı magas régiókba emelte mindanyiukat az ı zongorajátéka. Ennek a zongorajátéknak alapvetı tulajdonsága volt a technikai kivitel feltétlen szabatossága és világossága. Elıadómővészetét egyaránt jellemezte a részletek gondos kidolgozottsága és az egésznek erıs egységbe foglalása. Felfogásának nagyvonalúsága sohasem jelentette a részletek elnagyolását, de a részletek minden fínomságát meg tudta éreztetni az aprólékoskodás leghalványabb árnyéka nélkül. Nagy önfegyelmet tükröztetı zongorajátéka hallatlanul színes, zengı és – ha kellett – virtuóz pompájú volt. Ezek a látszólagos ellentétek mind feloldódnak elıttünk, ha arra gondolunk, hogy Altdörfer Viktor mővészetének középpontjában sohasem ı maga, hanem mindíg az elıadott mő, mint objektív mőalkotás, állott. Legfıbb cél gyanánt a szerzı akaratának minél teljesebb megvalósítása lebegett a szeme elıtt. És mindamellett ez az elıadómővészet sajátosan egyéni volt, kezdve az egyes hang megszólaltatásának acélos biztonságától a zenei gondolatok világos tagolásán keresztül az egész mőnek költıi egységbe foglalásáig. Egyénisége mindazokra, akik a közelébe jutottak, lenyügözı hatással volt. İ abból a mővésztípusból való volt, amelyik nem nyugszik, míg meg nem találja a tolmácsolni szánt alkotómővész igazi szándékát s aki addig-addig formálgatja a zenei mondat megszólaltatási módját, amíg csak el nem jut egy olyan értelmezéshez, mely azzal a meggyızı erıvel hat ránk, mintha a kigondoló 55és a tolmácsoló lényegileg egy és ugyanaz a lélek volna. Ez az igazi kongenialitás, amit tanulni nem lehet s amit Altdörfer Viktor sem tudott maradéktalanul átadni azoknak, akik az ı tanítására bízták magukat. Az ilyen, legmélyebb értelmő mővészettanítás igazi módszere csak a sugalmazás lehet, midın a mester a bensı átélés hevét sugározza át a tanítványba. Ez a szent tőz lángragyujt másokat – még akkor is, ha a tanítványok nem is képesek mindenben oly hıfokot elérni, mint mesterük; de a tökéletes zenei szép utáni vágyakozás olthatatlanul tovább ég lelkükben. Ez Altdörfer Viktornak, mint zongoramesternek az igazi jelentısége, nem pedig az, hogy hányan tanulták meg nála Beethoven, Schumann, Chopin vagy Liszt mőveit többé-kevésbbé jól eljátszani.
2
Altdörfer Viktor.
Altdörfer Viktor 1932. augusztus 1.-ével nyugalomba vonult. Szellemének ébersége azután nem csökkent. Régi szokásához híven rendszeresen eljárt a nevezetesebb bécsi hangversenyekre. Nem politikai vonzalom, hanem a magas zenekultúra régi és tiszta forrása kötötte ıt az osztrák fıvároshoz. Mint minden igazi muzsikus-lélek, úgy ı is állandó szomjúságot érzett olyan élmények 56után, aminıket magasszínvonalú zenei teljesítmények hallgatása nyujthat. A nagy zenemővész önmaga kitárása mellett ugyanúgy vágyik annak a befogadására, amit más nagy szellemek tárnak felé. A soproni zeneélet keretei szőkek, Budapest a nagy távolság miatt sok alkalmatlanságot jelent; maradt tehát a volt császárváros elsırangú zenekultúrájából (s késıbb a rádióközvetítések hallgatásából) való erımerítés. Nyugalma éveiben továbbra is hallhattuk Altdörfer Viktor zongorajátékát akár önállóan, akár kamarazenében, akár pedig zenekari kísérettel. Nyilvánosan legutoljára 1935. november 17.-én hallották ıt a soproniak muzsikálni az evangélikus templom orgonáján. Altdörfer Viktor nem tett semmi erıfeszítést a sajátmaga zenei érvényesülése érdekében; nem kereste a címeket, a tisztségeket, s mégis hosszú évtizedeken át középpontja volt Sopron muzsikájának. Távol állott minden személyeskedéstıl, a vidéki városok muzsikusainak kisebb-nagyobb irígykedéseitıl és féltékenykedéseitıl, legfıképpen pedig a hiú törtetéstıl, mégis mindíg a legnagyobb tisztelet és elismerés övezte egész életpályáján keresztül. Csodálatos isteni adomány a muzsika! Olyan megnyilatkozása az emberi léleknek, mely beszél anélkül, hogy fogalmakra vagy szavakra volna szüksége. A muzsika iránt fogékony léleknek ez a legközvetlenebb közlési módja, mert a szavakon innen és túl a lélek rezdüléseinek széles skáláját fejezi ki hangok útján. Ezért van az, hogy sok nagy muzsikus kevésbeszédő. Ilyen volt Altdörfer Viktor is. Magaközlésében, ha 3
szavakra volt utalva, akár magyarul, akár anyanyelvén szólott: kissé tartózkodó volt, de muzsikálásban kitárult egész lelke minden gazdagsága. Utolsó napjaiban, amikor az öntudata idınként elhomályosult, s csak lelke legmélyérıl vetıdtek fel a kivülrıl szemlélı elıtt kuszának látszó tartalmak: Altdörfer Viktor akkor ágyában fekve egy képzelt zongora billentyőin játszott, majd vezénylı mozdulatokat látszott végezni. Révedezéseibıl néha-néha öntudatra ébredt, míg azután 1940. március 4.-én reggel földi testét elhagyta a lélek és megtért Teremtıjéhez. Alakja a soproni muzsika történetét sokáig meleg fénnyel fogja besugározni. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Thirring Gusztávné Waisbecker Irén: Emlékek viharos idıkbıl: amikor a Széchenyiek megszerették Sopront. 57Thirring
Gusztávné Waisbecker Irén: Emlékek viharos idıkbıl: amikor a Széchenyiek megszerették Sopront.1(2)
A Széchenyi-család a Felvidékrıl származott, de a család legtekintélyesebb tagja, György esztergomi érsek, különösen gyıri püspökségével kapcsolatban megismerte és megszerette a Dunántúlt. Mint gyıri püspök fertırákosi kastélya révén megismerte Sopront és az egész környékét, ott birtokokat szerezve. Már ı intézkedett akként, hogy Lırinc testvérének tehetséges és vitéz, törekvı fia, György, kit késıbb a prímás halála után a király 1697-ben grófságra emelt, a dunántúli birtokokat örökölje, a dunáninnenieket Lırinc idısebb fia, Márton. Annak utód nélküli elhalálozása után a leányágnak kielégítésével György volt ura a dunáninneni birtokoknak is; és mégis csak Sopron és annak környéke vonzotta. A családnak volt háza többfelé is, több helyen két háza is; Nagyszombaton, Galgócon, Pozsonyban, Gyırött, Veszprémben stb. Gyır mellett igen szép birtok is volt: Ráró, jelentékenyebb kastéllyal, mint amilyen a széplaki aránylag egyszerő kastély lehetett. Egervár kastélya és birtoka is értékesebb volt a széplakinál. Amaz örökjogú volt, ez csak zálogjog alapján használt vagyon, és mégis mikor állandóbb lakóhelyet keresett György gróf, a szerény zálogjogit választotta székhelyül, Széplakot és a téli tartózkodásra Sopronban rendezkedett be és ott Sopronban készítette elı a család temetkezési helyét is a Ferenciek templomában. Közel a templomhoz választotta magának a városi otthont is, amikor megvehette az Erdıdy-féle soproni házat (Szent György-utca 16). Pedig akkoriban, amikor Sopron lett a család lakóhelye, 1692-ben, még nem voltak kuruc és labanc ellentétek, amelyek miatt sokan húztak nyugatra. De még Pozsonyt sem kedvelték annyira, bár György gróf felesége beketfalvi Morocz Ilona felvidéki nemes leány volt és rokonságának jó része Pozsonyban lakott. György gróf fiát és családját a rokonok már általában a soproni családnak nevezték, mert nem szeretett kimozdulni Sopronból. És Sopron jó otthont és amennyire lehetett, védett otthont nyujtott a családnak, gyermekeik ott nevelkedtek, mikor a Szent 58György-utcai palotaház mellett még egy házat szereztek maguknak, sıt ott nevelkedett Széchenyi Júlia grófnınek, Ebergényinének unokája is: Csáky György Antal, ki a Csákyak mindszenti ágának lett megalapítója. Ez a kis Antal gróf valószínőleg Zsigmond gróf fiaival egyidıben járta a soproni nyilvános iskolákat. Zsigmond már innen Sopronból akarta igazgatni az összes birtokait is, amely tervet 4
csak késıbbi utódai valósítottak meg. * 1681-ben Fertırákoson látogatta meg Lipót király az ı 90 éves hő emberét, György érseket, aki hő királyához, de keménygerincő még vele szemben is. Így bár óriási vagyonából sokat áldoz várak, várfalak helyreállítására, kórházakat épít, templomokat renováltat, konviktusokat emel, iskolákat alapít, kolostorokkal gyarapítja Magyarországot, mégis a saját szerzeményének egy kisebb részét, amely így is százezrekre rúg, az ı testvéreinek és leszármazottjainak biztosítja: „Bolond az az ember, aki azt hiszi, hogy a saját véremet megvetem.“ De hogy a kincstár símán elismerje az ajándékokat, ı tyúkkal és kaláccsal kedveskedik a királynak az akkori közmondás szerint: a királyra hagyja Sárfenéket borral, gabonával és Pál érsek unokaöccse útján 100 ezer forint ajándékkal kedveskedik ıfelségének. A testvére gyermekei iránt azonban minden jósága mellett igen szigorú; még a 100 éves pátriárka mellett is ott áll, legalább szimbolikusan a bot, mellyel akármikor lesujthat. Míg ı él, mindennel be kell számolni; rokonai jóformán csak kölcsönként kezelik a birtokokat és aki nem kezeli jól, attól vissza is veszi. Az egyik rokonának haragjában azt írja: „Nem hiába mondják atyafi, kutyafi, mint ha valami ebre bíznánk, amit torkukra vetünk.“ * Sopronba megy el 1710-ben már nagybetegen Pál érsek is, hogy küzdelmes életét ott fejezze be György testvérénél. Pál nem olyan erıszakos hatalmas egyéniség, mint nagybátyja, a prímás, de nemes és önfeláldozó lélek, ki szíve mélyébıl megszenved Magyarország pusztulása miatt. Mint a király békemegbízottja, közvetít a király és Rákóczi közt. De a királyi hadvezér, Heiszter, ki féltékenyen vigyáz Pál békelépéseire, hogy azok igazi békévé ne váljanak és aki örül, ha ellenszenvét kitöltheti a magyarokon, egy ízben felperzselteti e jóakaró közremőködése miatt az érsek otthonát Veszprémben, akit kedvenc városának és embereinek veszedelme mélyen lesujtott. Nem sokára hírül veszi, hogy rokonai elbujdosnak, a Széchenyi-birtokok 59mind pusztulnak. Az emberek elhagyják falvaikat; ahol 20–30 jobbágycsalád volt, ott alig lézeng már néhány család, kit a német pusztít, kit a kuruc. Forgách kuruc vezér még gúnyolódik azon, hogy az érsek a nemzet pusztulását siratja. Úgy beszélnek a kurucok: „A vín pap, a Pál, hamisan kapál.“ Minden jó szándéka mellett még a király elıtt is tisztáznia kell magát a német katonaság által róla terjesztett hőtlenség vádja alól. Minden birtoka pusztul, kegydíjra szorul jóformán a jövedelmeitıl megfosztott érsek, ki betegeskedve Sopronba kívánkozik, hogy ott haljon meg rokonainál. Bánfalván temetik el, míg késıbb az úgynevezett Dávidcenkre, a család cenki sírboltjába kerül, ahol a tragikus sorsú utóda közelében pihen: mindketten viharos idık vértanui. * György grófban épúgy küzd a magyar lélek a királyhőséggel, mint idısebb testvérében, Pál érsekben. Azt írja vejének, Ebergényinek 1703-ban, kit – bár a király embere volt – még a kurucok is nagyrabecsültek: „Az ember nem tudja, merre felé szakadjon, én itt Sopronban majd megbolondulok a sok hírtıl. Inkább lakatlan szigeten volnék, hogy ne lássam nemzetem pusztulását.“ Oly magyarérzelmő György gróf, hogy mikor mindenki német ruhában jár, ı a magyar köntösét el nem hagyja, inkább bosnyák gunyát öltene, de 5
németet nem. „Bizony ebül vagyunk – az öreg érsek szavajárása szerint, írja megint egyszer György gróf – majd csak zabkenyeret fogok enni, hogy könnyebben válhasson el az testem az lölkömtıl.“ Majd azt mondja – Heiszter Bakonnyá akarja változtatni az egész Dunántúlt, úgy dúlnak ott a német katonák. Egerváron 900 embere hiányzik, úgy pusztulnak, úgy futottak szét a faluból. Hol a német verte a magyart, hol a kuruc nyomta a királyhő embereket. Így kerül Széchényi György egyízben a kurucok fogságába és mikor védekezett a portya ellen, még egy fejvágást is kapott az öreg törökverı vitéz és csak 1100 forint váltságdíjért engedik el a kuruc táborból és csak azért, mert Rákóczi, Pál érseket oly nagyra becsüli. Veje, Ebergényi László báró, a híres vitéz, hogy családját meglátogathassa, a kurucoktól közrefogott Sopronban, éjnek idején szökött be a városba. És amikor a kurucok kiszimatolták ottlétét, egy derengı hajnalban ment vissza állomására; így áttörte az ostromgyőrőt, kijátszva az ırök éberségét. Ebergényi szívesebben küzd Magyarországon kívül, bár nagyon fájlalja, hogy a mi nemzetségünket – amint írja – kevésbé becsülik, postájukat feltörik, a sáncokban csak fütyüléssel küzdjük le az éhséget. Haditetteit nem ismerik el, pedig összemérte már franciával, olasszal az ı vitéz kardját. 60Amikor
a király mégis a kurucok ellen küldi, elıkészíti Károlyival a békét, a sok pusztulás befejezését. A lélek kettészakadása ıbenne is épúgy megvan, mint a Széchényi-család többi tagjában. A nyugat összekötése Magyarországgal, ez az ı keserves feladatuk! * A protestánsok iránti ellenszenv a prímásról átszármazott Széchenyi György grófra is. Legkedvesebb orvosának, Ganzel orvosnak sem tudja megbocsátani luteránus voltát és még az is bántja, hogy protestáns úrnı: Löffelholz tábornokné a szomszédja. Széplakon templomot épít és arra sokat költekezik a Széchényi-család. A koldusokkal már az ısanya: Széchényi Lırincné is sokat foglalkozott; késıbb nem egy Széchényinek, így többek közt Ferenc grófnak is a keresztszülıi koldusok. A viharos idık multán vidám napokat is töltöttek Széplakon. Elıfordult már néha hatfogásos ünnepi ebéd is, de szerényebb menü mellett is mulatnak. A háziasszonyokat talán érdekli a 200 év elıtti menü. Egyik vacsorára volt rostélyospecsenye és káposztásléban fıtt jó kolbász. Másnap tehénhúst tálalnak sóskalében, tormás csukát és káposztás bélest. Böjtre eszik a jó soproni gesztenyét és csigát, a Fertıbıl a halakat és a feketelábú kacsákat. Az asztalon áll a jó fertımelléki bor, amit maguk szőrtek a bozi szılıjükbıl. György gróf még jó dinnyét is termel kertjében, büszkén írja egyszer, hogy 20 darabot nevelt. Egyik levelében beszámol fiának lakodalmi ünnepségérıl, azaz az elıkészületekrıl. „A Soproni turnereket is kihozzák. Ezek alá két szekér kivántattni fog. Vagy taláng a Posomból magukat igért muzsikások is compereálni fognak. Ha ezek pediglen mind együtt lesznek, még az menyasszony nótáját sem fogják tudni elvonyni (de ez éppen nem lesz szükség, mert magyarul nem fognak táncolni). Ha oly uri jóakaróink lennének, akik látogatásunkra kijönnének, az sopronyi compániabeliek, szivesen látnám!“ Így gyökeredzett meg a Széchényi-család Sopronban és környékén, megszerették Horpácsot és Dávidcenket és lassanként elhagyják vagy a lányágakra vagy rokonokra származtatják át a felvidéki birtokokat és néhány más dunántúli birtokot és házat. Csak a pozsonyi ház fontos még az országgyőlések miatt. Odaszállnak a régi családi házba. 1722-ben lovagol utoljára a szép tatár lován György gróf a király elé. E lovat szépen felszerszámozva – amint 6
György gróf írja –, felöltöztetve, veje: Ebergényi küldte Pozsonyba dasztifalvi birtokáról. * 61A
háborús idıkben és utána egy-egy város néha teljesen el volt vágva vidékétıl. Éhínség pusztította az embereket és felütötte a pestis a fejét, halált hozva az elgyengült lakosokra. Ilyenkor rájárt a rúd az orvosokra tehetetlenségük miatt, akikrıl azt mondogatták, el kellene égetni ıket és a hamujukat szétszórni a népek között, akkor inkább gyógyulnának, mint a gyógyszerüktıl. Sopron is el volt zárva egy ideig a külvilágtól a pestis miatt, de amikor elmúlt a sok baj, hat napig is tartottak a tisztek bálokat Sopronban, ahol még a szép Ebergényiné is – aki alig beszélt németül, csak magyarul –, még ı is német táncokat járt. A soproni vigasságok híres vigasságok voltak, csak az öreg Széchényi gróf nem szereti a német mulatozást. Még az unokáit is csak magyar köntösben szereti látni. Amint az öreg prímás, György érsek is csak a magyar nyelvet szerette, bár szépen írt latinul, mégis a magyar pennát forgatta legszívesebben, úgy György gróf levelei is sok zamatos ısi magyar szót örökítenek meg és sok szenvedés emlékét származtatnak át az ükunokára: a legnagyobb magyarra. Kép Sopron multjából:
Az Ikvapatakot áthidaló rácsos ívek a külsı várfal vonalában a Patak-utca táján. (Hauser Károly rajza 1863-ból.)
7
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Benkı László dr.: A soproni Nemes Magyar Társaság, A legrégibb magyar önképzıkör. 62Benkı
László dr.: A soproni Nemes Magyar Társaság, A legrégibb magyar önképzıkör.
Egy verıfényes májusi napon, kora délután, vidám zeneszóra figyeltek fel a máskor csendes városka békés polgárai. Színes zászlókkal, hosszú sorokban vonultak végig a városon diákok, tanárok s a hozzájuk csatlakozott nagyszámú közönség. A szembetőnı díszmagyarruhás csoportokról ítélve, azt hinné az ember, hogy fejedelmi vendég fogadására indulnak, vagy legalább is képviselı, alispán beiktatására. Hogyne, hiszen a város szélénél már az elsı dombokon felállított mozsarak dörgése is belevegyül az ifjúság örömrivalgásába. Valóban egy egész megye ünnepel itt: a soproni evangélikus ifjúság eszményi vármegyéje: a Deákkúti Vármegye. Nevét attól a forrástól vette, amelynek üdítı vize immár négyszáz éve oltja a soproni tanulóifjúság szomját. Itt az ártatlan örömök forrásánál állott meg a vármegye zenekara. Itt sorakoztak fel félkörben a vendégek, itt üdvözölte meleg szavakkal a közönséget a vármegye fıispánja – ezelıtt száz esztendıvel. A dombtetırıl itt nézték szívszorongva a kis diákok, hogyan állnak fel a tánchely közepére a feszes pirosnadrágos verbunkosok, hogyan lobog a gombos mellényükbıl kilógó bı gyolcs ingujjuk és hogyan dobogtatja meg a leányszíveket a sarkantyújuk pengése. Mert lányok is voltak ám! A verbunkosok bemutatója után a fıispán megnyitotta a táncot s tarka jókedvben, vidám hangulatban folyt le a késı estig tartó majális. Nagy tévedés volna azonban azt hinni, hogy ezeknek a diákoknak egész ténykedése a szórakozásban, mulatozásban merült ki. Ennek az ifjúságnak már akkor, 1827-ben, a Deákkúti Vármegye megalakulásakor közel félszázados, eredményes multra visszatekintı, az országban elsı önképzıköre volt. A soproni ısi líceum Magyar Társasága, ahogyan az alapítók elnevezték, 1790-ben alakult meg. Ekkor panaszkodik Kis János, akkor soproni diák, hogy a „külföldi dolgokról valamennyit kívánok, annyit tanulhatok, de hazánk tudománybeli állapotjára nézve csaknem egyiptomi setétség vala eddig rajtunk“. Az iskola nyelve és mőveltsége akkor még teljesen latin volt. De a derék professzorok arra ösztönözték tanítványaikat, hogy az ébredezı magyar szellemrıl se feledkezzenek meg. Kis János és tudományszomjas társai így rendelték meg elıször csaknem az összes magyar folyóiratokat: a „Mindenes Gyüjteményt“, „Magyar Kurirt“ és „Hadi Történetek“-et. Majd 63pedig levélben fordulnak az akkori irodalmi vezérhez, Péczeli Józsefhez: „Kiket tart, tisztelt Uram, nemzetünk legklasszikusabb prózaistáinak s poétáinak s micsoda renddel következteti ıket egymásra? Milyen uj könyvek jöttek ki az elmult esztendı tizedben, s kik legyenek virágozni kezdı literaturánknak forróbb kedvelıi és buzgóbb gyarapítói…?“
8
Kis János arcképeként a soproni ev. líceum múzeumában ırzött miniaturkép.
Péczeli készségesen válaszolt az érdeklıdı ifjaknak, egyszersmind buzdította ıket a nyelvtanok tanulmányozására és irodalmi mőködésre is. Nem is kellett sok biztatás. A lelkes ifjak fiatalos hévvel írták dolgozataikat, tanulmányaikat, s hogy sikerüket biztosítsák, Kis János azt ajánlotta, alakítsanak baráti társaságot, amely munkájukat megbírálja s mőködésüket határozott irányba tereli. 64Az
irodalomkedvelı társak örömmel fogadták az indítványt, s 1790 március 20-án Kis János és négy társa: Németh László, Halasy Mihály, Hrabovszky István és Potyondy László megalakították a Soproni Magyar Tanuló Társaságot. Az alaptörvények szigorúan kimondják, hogy „senki a társaságba be ne vétessék, aki a közönséges megegyezésbıl elvégzett foglalatoskodásnak buzgó végbevételére magát le nem kötelezi. A közakaratból meghatározott napokon ki-ki megjelenjen. Munkájának barátságos megitéléséért senki meg ne nehezteljen. A győlések legalább is két óráig tartsanak.“ A társaság megalakulásáról Péczelit és a magyar folyóiratokat is tudósították. A Hadi Történetek szerkesztısége néhány kötet könyvet küldött számukra munkásságuk, lelkesedésük jutalmául. A Mindenes Gyüjtemény pedig elismerıleg nyilatkozott a Sopronban tanuló nemes ifjak derekas iparkodásáról és 9
gyönyörőséggel olvasta három rendbéli beküldött verseiket. A magyar nyelv és irodalom pallérozása érdekében összefogott diákok nem álltak magukra hagyatva. Mozgalmukat nemcsak derék tanáraik karolták fel, hanem olyan hatalmas pártfogójuk is volt, mint gróf Széchenyi Ferenc, akinek élénk érdeklıdését semmi sem mutatja jobban, mint az a levél, amelyben a hozzáküldött alapszabály-tervezetre megtette észrevételeit. „Nekem nincs forrób kivánságom annál – írja –, mintha az említett N. Társaság azon szent és egyenes végre fennállhat, melytıl voltakép egyedül kell annak lelkesittetnie. És ezenközben a Haza boldogitására való jussomat egyenlı mértékben kész vagyok fenntartani és teljesiteni.“ Mennyit használtak jó tanácsai, a tagok köszönılevele bizonyítja. „Excellenciád bölts kézzel mutatá azon utat ki, melyen bátor lépésekkel boldogul elıl menend és el is éri célját ez az alkotvány. Azt az utat mi örömmel fogjuk követni…“ Ma sem nagyjelentıségő esemény az, ha néhány ügyesebb diák szellemi szárnypróbálgatásokra összeül s nem volt az másfélszáz évvel ezelıtt sem. De Kis Jánosék kezdeményezése jóval túlnıtt az ilyen ifjúi szalmalángkísérleteken. Különös jelentıséget az adott neki, hogy a magyar nyelv és irodalom pallérozására és saját maguk nemzeti mővelésére egy, abban az idıben még nagyrészt németajkú város latinnyelvő iskolájában vállalkoztak. Ez a felismerése az akkor legfontosabb nemzeti feladatnak biztosította az ifjú Magyar Társaság számára nemcsak a fennmaradást, hanem hamarosan az iskola falain messze túlterjedı tekintélyt és országos hírnevet is. Az egykori Sopronban „ez a parányi egyesület volt a magyarság tőzhelye. Könyveit, hirlapjait az egész városban olvasták. A hon sorsán bánkódó, nemzetük jövıjében nem bízó hazafiak, ha látták az ifjakban a régi tőz lobogását, vigasztalódva 65távoztak. Elıadásaikat idegen ajkúak is látogatták, sokan szavalataikból kedvelték meg a magyar nyelvet.“ Különösen a társaság örömünnepei emelkedtek nagy hírnévre. 1790 óta mindmáig a tanév végén ünnepélyt rendeznek a társaság tagjai, melyen mőködésük javáról számolnak be. Ezeknek az örömünnepeknek gyakori vendégei voltak Széchenyi István és Lajos, Festetich György s más fıúri családok tagjai, az egyházi és világi hivatalok vezetıi, a vármegyék urai, kivált Eötvös alispán. Bethlen Elek gróf 1805-ben csupán az örömnap kedvéért utazott Erdélybıl Sopronba. Milyen irányú volt a Társaság mőködése? Az elsı években önálló munkák alig szerepelnek. A legfıbb cél ekkor alapos nyelvtani és irodalmi ismeretek szerzése volt; prózában, versben legfıképpen a nemzeti nyelvhez való ragaszkodás jutott kifejezésre. Bőnnek tekintették, ha valaki magyar beszédben idegen szót használt. A nemzeti nyelv mellett érdeklıdésük másik fıiránya a nemzeti történelem volt. Mestereik Heltai Gáspár és Horváth István, majd Virág Benedek voltak. A legkülönbözıbb irodalmi mőfajokat képviselı dolgozatokat alaposan meg is bírálták, eleinte szóban, késıbb az elıre gondosan elkészített írásos bírálatot mővelték. A mővelıdés forrásaiul a folyóiratok és könyvek szolgáltak. A tagok buzgón lapozgattak a Társaság asztalán felhalmozott csaknem valamennyi magyarnyelvő folyóirat lapjai között. Eleinte a Bécsben, késıbb a Pesten megjelenı magyar ujságokat és folyóiratokat járatták. Kultsár István maga küldi meg Tudósításait, melyeknek „megismertetésére Sopronnak nagy érdeme vagyon. Tsendes, de szüntelen munkálkodása az ott való Ifju Társaságnak nem tsak buzgó Hazafiakat, hanem jeles Irókat is szerzett a nemzetnek“, írja a Társaság elnökéhez intézett levelében. 10
A gazdag folyóiratgyüjtemény mellett könyvekre már alig jutott pénz. A tagok kötelessége volt ugyan a könyvtár gyarapítása, de volt olyan év is, mikor 20 kötettel sem emelkedett a könyvek száma. Késıbb az anyagi megerısödés lehetıvé tette a hathatósabb könyvbeszerzést. A Társaság 50-ik évében 1200 volt a könyvek száma. Az 1913-ban kinyomtatott jegyzék pedig már mintegy 4000, szakok szerint elrendezett könyvet sorol fel. Azóta ez a szám megkétszerezıdött. A Társaság százötven éven át kifejtett tevékenységét nem kísérhetjük végig. De álljunk meg egy pillanatra ennek a nagy és dicsı multnak legkiemelkedıbb határkövénél: a százéves évforduló megünneplésénél. A Társaság irattárában ırzi azokat az üdvözlı táviratokat, leveleket, amelyek a fennállás századik évfordulójára az ország 66minden részébıl érkeztek. Az emlékünnepélyen a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság s még számos irodalmi és kulturális egyesület képviseltette magát. Kovács Sándor püspök, akkor teológus diák, felolvasta a Magyar Társaság százéves történetének ez alkalomra összeállított vázlatát, Poszvék Sándor líceumi igazgató pedig ünnepi beszéd keretében leplezte le az alapító Kis János arcképét. Azóta újabb 50 esztendı mult el. Száz meg száz, ezer meg ezer diák lépett ki közben az ısi Alma Mater kapuján, „a múzsáknak emelt hajlékból“. Közülök nem egy a magyar szellemi és közéletnek kiváló képviselıje lett. Hogy csak néhány nevet említsünk: a régiek közül maga az alapító Kis János, valamint Székács József, mindkettı püspök és költı. Berzsenyi Dániel, Döbrentei Gábor, Pákh Albert s a nemrég százéves korában elhúnyt költı: Torkos László. Az újabb nemzedékbıl: Gömbös Gyula, Kánya Kálmán; Domján Elek, Kapi Béla és Kovács Sándor püspökök; Bruckner Gyızı, Gombocz Zoltán, Zsirai Miklós, Pröhle Vilmos és Pröhle Károly egyetemi tanárok s még sokan mások. Soproni katonáskodása idején Petıfi a Magyar Társaság könyveit olvasgatta takarodó után, gyertyafény mellett, melyeket licista diákbarátai kölcsönöztek neki. Mi tartotta meg a Magyar Társaságot százötven hosszú esztendı annyi viszontagsága között? A hagyomány ereje s a mindekori idıszerő feladatok felismerése. Az utódok minden idıben féltı gonddal ápolták az ısöktıl örökölt szellemi hagyományokat. A Társaság legfıbb célkitőzése ma is az egyén kimővelésének s a magyar nyelv és szellem ápolásának elımozdítása. Ma is maga az ifjúság választja nemcsak tisztviselıit, hanem tanárelnökét is. Az évi mőködést ma is örömünnep zárja be s a „Nemes Magyar Társaság“ egyszerő, de méltóságteljes címzést máig sem tudta megváltoztatni semmiféle divatos címkórság. A hagyományos szellem szép megnyilvánulása s egyben a mai életrevalóság bizonyítéka az az ezerpengıs alapítvány is, amellyel a Társaság harminc éven át volt elnökének, Ruhmann Jenınek indítványára a százötvenedik év beköszöntésekor Kis János emlékét újólag megörökítette. Ez a hagyomány azonban sohasem merevedett dogmaszerő megkötı formulává, hanem mindenkor rugalmasan hozzáidomult a változott idı követelte változott feladatokhoz. A Magyar Társaság megalapítói annakidején történelmi missziót teljesítettek az akkori jórészt németajkú Sopronban a magyar nyelv pallérozására irányuló törekvéseikkel. Hogy a jelen egyszerő munkásai méltók lesznek-e a nagy ısökhöz, az utókor fogja megállapítani. De hivatásuk betöltését igyekeznek szolgálni 67azáltal, hogy fıfeladatukul a magyar néphagyományok ápolását, a magyar népi-nemzeti értékek megbecsülését tőzték ki. 11
* Nemes Magyar Társaság! Büszkén nézhetsz vissza százötvenéves multadra, tekinteted bizakodva forduljon a jövıbe is, hogy a borús égen keresztül meglásd a derőthozó fényes napsugárt. Buzdító jelmondatul álljon elıtted az alapító Kis Jánosnak egyik ifjúkori zsengéje: Szedj illatos rózsákat, Míg tart a szép nyár, Becsüld meg az órákat, Az idı eljár. Ma még érzed erıdet, Ki tudja mi vár? Ne vesztegesd idıdet, Az idı eljár. Halasztását dolgának Sok megbánta már, Ne véld élted tréfának, Az idı eljár. Kép Sopron multjából:
12
Festıház. (Färberhaus vagy Inselhaus.) A Festıköz torkolatánál az Ikvapatak kanyarulatában állott. A nyitott oromzat gerendáin a festett kelméket szárították. Az emeleti ablakok közt valószínőleg Dorfmeister készítette nepomuki Szent János képe volt. Lebontották 1904-ben.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Leitner József: Az énekes hattyú (Cygnus musicus Bechst.) újabb elıfordulása a Fertın. 68Leitner
József: Az énekes hattyú (Cygnus musicus Bechst.) újabb elıfordulása a Fertın.
A „Soproni Szemle“ 1939. évfolyamának 3. számában megjelent „Hat év elıtti osztrák vita a Fertı sorsáról“ címő cikkben Varga Lajos dr. ismerteti a Fertı lecsapolásával kapcsolatos vitát. A Fertı lecsapolása ellen szóló érvek között szerepel az is, hogy Közép-Európának ezt a tavát már csak azért sem 13
szabad lecsapolni, mert az valóságos természeti emlék. Különösen gazdag és páratlan madárvilága érdemel kíméletet. A természet lelkes megfigyelıje mindíg talál ott valami érdekeset s alig múlik el egy-egy év, hogy valamely érdekes, szokatlan állat ne kerülne a megfigyelı szeme, vagy a vadász puskája elé.
1938. év novemberében a Fertı-taván lıtt énekes hattyú. Klausz Emil felvétele.
A Fertı nemcsak számos nálunk fészkelı madárnak ad otthont, hanem sok északi madárnak szolgál télen tartózkodási helyül s biztosítja megélhetését. Bizonyára nemcsak a szakemberek ismerik az északi lúd népes csapatait, melyek ködös téli estéken, útirányukat elvesztve, hallatják Sopron város háztengere felett egymást hivogató, talán buzdító hangjukat. Egyik-másik 69néha nekivágódik a házak falának, örömére a ház lakóinak, akik így ingyen, de bizony rendszerint sovány pecsenyéhez jutnak. Vannak azonban a Fertınek téli vendégei, melyek nem ilyen tömegesen jönnek s ezért nehezebben figyelhetık meg. Egyes fajok ritkán jelennek meg s ezért ezek megérkezése örömet és feltőnést kelt a szakemberek közt. Ilyen pl. az énekes hattyú, ez a sarkkör tájairól jövı vándor is. Mivel ennek a madárnak megjelenése elég ritka vidékünkön, ez teszi megokolttá, hogy megemlékezzünk arról az esetrıl, amikor 1938 novemberében Fertıboz határában egy énekes hattyút lıttek. A madarat a soproni evangélikus líceum 14
szerezte meg s annak győjteményét gazdagítja. Mielıtt madarunkról beszámolnék, talán nem lesz érdektelen, ha a hattyúk életérıl egyet-mást elmondok.1(3) A hattyúk teljesen a vízi életmódhoz alkalmazkodott madarak. Nagy testük a hasi oldalon teknıszerően kiszélesedik, úgyhogy széles felülettel érintkezik a víz felületével, ami a vízben való mozgást és a biztonságot növeli. Feltőnik hosszú nyakuk, melyet úszás közben többé-kevésbbé S-alakban görbítenek meg s repülés közben egyenesen elıre nyujtanak. Népünk a kecsesség, az elıkelı tisztaság s nemes magatartás megtestesítıjének tartja. A hattyúkat a zoológusok a Lúdidomúak (Anseriformes) rendjébe sorolják. A hattyúnemnek három faja fordul elı hazánkban: 1. Cygnus olor Gm. Bütykös hattyú. 2. Cygnus musicus Bechst. Énekes hattyú. 3. Cygnus Beweckii Yerr. Törpe hattyú. A legismertebb közöttük az elsı, mert az Európa több országában elıfordul s számos helyen parkok tavain mint díszmadarat tartják. A Sopron melletti nagytómalmi tavon is ezekben gyönyörködhetünk. A szép tiszta fehér tollazat jellemzı a nálunk elıforduló mindhárom fajra, de csak az öregekre, mert a fiatalok ruhája a bütykös hattyúnál sötétszürke, az énekesnél pedig rozsdásszürke. Nem akarok itt a hattyúk testének leírásával részletesen foglalkozni, hisz az a határozó könyvekben megtalálható, csak a legjellemzıbb sajátságokat akarom kidomborítani. A bütykös hattyú legfeltőnıbb ismertetıjele, amelynek alapján könnyen 70megkülönböztethetı, a csır tövén lévı fekete bütyök. Jellemzı rá, hogy nyakát járás vagy úszás közben S-alakba görbíti. Ebben a tekintetben eltér az énekes hattyútól. Ez a nyakát nem görbíti annyira S-alakra, mint a bütykös hattyú. A bütykös hattyú másik neve néma hattyú. Errıl a névrıl az állat némaságára következtethetnénk, ami azonban nem felel meg a valóságnak. Ez az elnevezés valószínőleg onnan származik, hogy a darvak krúgatására emlékeztetı lágy, egytagú hangját ritkán, leginkább csak a nász idején hallatja. A bütykös hattyúra jellemzı, hogy repülését egy különös zizegve fütyülı, messzirıl hallható röpzaj kíséri. Ennek létrejöttét s jelentıségét nem ismerjük. A szárnyaikon semmi különös berendezést, mely hang keletkezésében szerepet játszhatna, nem látunk. A hangról feltehetjük, hogy a társak összetartására való. A parkok tavain élı szelíd bütykös hattyú s a vadon élık között különbség nincs. A hattyú könnyen hozzászokik az emberhez. A bütykös hattyú hazája egyesek szerint Kis-Ázsia, Irán és Közép-Ázsia nagyobb tavai Kelet-Szibériáig. Európában elıfordul: Kelet-Poroszország, Dánia és Svédország partvidékein, továbbá Lengyelország-, Közép- és Dél-Oroszország-, Oláhország-, Bulgáriában. Régebben Közép-Európában is nagyobb területeken fordult elı, mint fészkelı madár, pl. hazánkban is, ma nálunk már csak mint ıszi és tavaszi átvonuló madarat láthatjuk, mégpedig ritkán, mert az északi részeken is, ahonnan télen délre, néha egészen a Földközi- és a Fekete-tenger mellékére húzódnak, erısen megcsappant a bütykös hattyú száma. A Berlin környékén lévı tavakon a háború elıtt nagyon gyakori volt. A háború után bekövetkezett éhség következtében valamennyit összefogdosták s elfogyasztották. Tojásaikat, amelyek egyébként Közép-Európa 15
legnagyobb tojásai, szintén összegyüjtötték. Ez természetesen a madár kipusztulásához vezetett. Ma már ismét telepítettek ezekre a tavakra hattyúkat. A hattyúk párosával élnek s közismert a szeretet és vonzódás, mellyel a hitvestársak egymással szemben viseltetnek. A hattyúpár nagyobb vízfelületre tart igényt. A legerısebb hím csak párját tőri meg ezen a területen, a többit, nemcsak a hímeket, hanem a nıstényeket is a legkegyetlenebbül kergeti el s tartja távol. Sıt irígysége s önzése annyira megy, hogy ha az öregeknek nem árthat, azok fiókáit pusztítja el a legkegyetlenebb módon. Ezért mondja találóan a német közmondás: „A hattyúkon kívül az emberek azok az állatok, akik egymás életét kölcsönösen a legnehezebbé teszik.“ A Heinroth házaspár felelevenít Közép-Európa madarairól szóló nagy munkájában egy érdekes történetet, melyet a szerzık a Zoologischer Garten c. folyóirat egy régebbi számából 71merítettek. A folyóiratban közölt megfigyelés szerint egy hattyúpár területére bemerészkedett egy idegen tojó. A hím a legnagyobb határozottsággal, minden udvariasságot félretéve, kikergette a területükrıl. Ez azonban nem akadályozta abban, hogy a terület határán túl a nıstényt most már nagyobb elızékenységgel, udvarolgatva, ne kövesse, sıt ott vele ne szerelmeskedjék. Az egykori szerzı, a hattyú észbeli tehetségét túlbecsülve s az egész jelenetet nagyon is az ember szemszögébıl nézve, azt hiszi, hogy a hattyúférj felesége elıtt csak színlelte haragját s azért zavarta el az idegen nıstényt felesége látókörén kívül, hogy a házasságtörést zavartalanul elkövethesse. Az énekes hattyú hazája az északi sarkövön túl van; Izlandon, a Skandináv-félsziget északi részén, Észak-Oroszországban és Szibériában fészkel. Télen Közép-Európa tájaira költözik, s ha itt is befagynak a vizek, délebbre, a Földközi-tenger vidékére repül. Tavaszi visszavonulásakor ismét érinti a mi tájainkat. Tartózkodó helyei a mocsaras, vizes területeken vannak, mint amilyen például a mi Fertınk is. Az énekes hattyú, egyes fínomabb részletektıl eltekintve, a bütyök hiányával tér el a bütykös hattyútól. Szárnyának hossza a test nagyságához viszonyítva nagyobb, mint a bütykös hattyúé s ezért jobb repülı. Szüksége is van erre, mert téli vándorlása alkalmával hosszabb utat kell megtennie, mint a délebbre lakó társainak. Legjellemzıbb tulajdonsága, melyrıl a repülı madarat is megismerhetjük: a hangja. Errıl nevezik énekes hattyúnak, bár hangját csak nagy jóakarattal lehet éneknek nevezni. Az énekes hattyú nagyon magasan repül s repülés közben hallatja az ı kellemes csengéső hangját. Szózatát, mely mint hívó-figyelmeztetı hang is értelmezhetı, úszás közben is hallatja, gyakran valószínőleg csak saját szórakoztatására. Éneke kellemes, hosszúranyujtott hangokból áll. Egyes példányok hangja magasabb, mint másoké, azonban az egész csapat hangja mégis harmónikusan összecsendülı hangokból áll. A költıknél szerepelı hattyúdal csak a költık képzeletvilágában van meg. A törpe hattyú nagyon hasonlít az énekes hattyúhoz s mintegy annak kisebb kiadása. A hattyúk a fészküket a víztükrök közelében a magas nád közé vízinövények száraz részeibıl rakják. A nıstény már áprilisban 5–7 tojást rak, néha 8, sıt 9-et. Feltőnı a tojások száma, mert összehasonlítva más nagy madarak fészekaljával, igen nagynak találjuk. A fiatalok négy és fél hónap alatt érik el repülési fejlettségüket. Érdekes, hogy az énekes hattyú fejlıdése rohamosabb, mint a bütykös hattyúé, amit a tél korai beköszöntésével s a megteendı út hosszúságával magyarázhatunk. A kicsinyek fejlıdési ideje alatt elıször az anya, majd 6 hét 72mulva az apa vedlik és elveszíti evezıtollait. Ilyenkor a hattyú nem tud röpülni, tehetetlen, amit a vidék lakói felhasználnak arra, hogy dorongokkal végezzenek velük s így húsukat s tollaikat hasznosítsák a maguk részére. 16
* A hattyúknak Sopron környékén való elıfordulásáról Fászl Istvánnak, a soproni Szent Benedek-rendi gimnázium volt kiváló tanárának s neves ornitológusnak munkájában találunk említést.2(4) A bütykös hattyúról ezt mondja: „1882 december 27-én egy fiatal 2–3 éves példány jelent meg a Fertın, többszöri sikertelen üldözés után a déli partok felé vonult, ahol december 31-én egy hidegségi halász elejtette.“ Ez a példány a Szent Benedek-rend soproni gimnáziumának győjteményébe került. Az énekes hattyúról nála a következıket olvashatjuk: „Tavaszi átvonulása alkalmával többször látható, de lövésre nem igen kerül.“ Idézi továbbá Jukovits J.-t: „Ist zweimal vorgekommen, im Jahre 1860 und 1863, da wurde ein junges Weibchen geschossen, welches ich für meine Sammlung acquirierte.“ Áttérek most már a mi madarunk ismertetésére. 1938 november 20-án lıtte Krizanits Rudolf fertıbozi vendéglıs, a Fertıboz határához tartozó Fertıterületen az ú. n. „Überfahrts-Lacke“-n. Ez Fertıboz régi csatornájának végén van. A vendéglıs szerint kb. már három hétig figyelték. Hallották hangját is. Egyedül volt. A lelıtt madárnak súlya 8 kg volt. Faja: Cygnus musicus Bechst. Énekes hattyú. Fiatal példány, amit tollazatának szürkésbarna színe is mutat. Csır tıben barnás, hússzínő, hegyén fekete, lába sötét, hússzínő, majdnem fekete. Méretei (Chernel mérési módszerét követve):3(5) Hossza 140 cm. Szárny 55 cm. Láb 11 cm. Csır 8 cm. Középsı ujj karom nélkül 12 1/2 cm. A méreteket csak a kitömött példányon állapíthattam meg s ezért csupán megközelítı pontosságúaknak tekinthetık. Képünk a Fertıboz határában lıtt énekes hattyút kitömve, az ev líceum botanikus kertjében lévı kis vízmedence mellé helyezve mutatja. Ez az érdekes madárelıfordulás, amelyrıl most megemlékeztem, ismét felhívja figyelmünket a Fertı szépségeire, gazdag állatvilágára, a tó rejtélyes életére, tudományos jelentıségére s támogatja azoknak az érveit, akik a Fertı megmaradása mellett s lecsapolása ellen küzdenek. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Leitner József: Az énekes hattyú (Cygnus musicus Bechst.) újabb elıfordulása a Fertın. / Leitner, Josef: Über ein Vorkommen des Singschwans (Cygnus musicus Bechst) am Neusiedler See. 73Leitner,
Josef: Über ein Vorkommen des Singschwans (Cygnus musicus Bechst) am Neusiedler See. Verfasser weist auf die Wichtigkeit des Neusiedler Sees als Lebensraum und Sammelplatz der Vögel hin und findet den Standpunkt derjenigen, die sich gegen die Trockenlegung des Sees aussprechen, auch vom Naturschutz aus begründet. Diese Auffassung bekräftigt auch die Tatsache, daß man auf dem See oft seltene, durchziehende Vögel findet, wie das auch der im November 1938 nächst der sogenannten Überfahrtslacke am Ende des Fertıbozer (Hollinger) Kanals geschossene Singschwan beweist. Von diesem Vogel, welcher jetzt die Naturaliensammlung des ev. Lyceums (Gymnasium) in Sopron bereichert, berichtet der Verfasser im weiteren. Zunächst gibt er einen Überblick über die in Ungarn vorkommenden Schwäne und ihre Lebensweise und beschreibt dann den bei Holling geschossenen Schwan. Der Vogel ist ein junges Exemplar, dies beweist sein bräunlich gefärbtes Gefieder. Das Bild zeigt den ausgestopften Vogel in natürlicher Umgebung abgebildet. 17
A Bécsi-utca 10. sz. ház a földélszék átalakítása elıtt. Soproni jellegzetes kisbirtokosház deszkafal orommal. Jobbról a Sz. János-lovagok volt háza, a köznyelven ismert „Mauthaus“. Storno M. rajza.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. 74Bergmann
Pál: Sopron városrendezésének kérdései.
A városrendezésrıl és az építésügyrıl szóló 1937:VI. t.-c. kötelezi a magyar városokat, hogy állapítsák meg városfejlesztési tervüket (programjukat), jelöljék ki a városias kialakításra szánt területüket és ennek felmérése után határozzák meg az általános és a részletes rendezési tervet. Ezzel válik lehetıvé, hogy a jövıben ne a véletlen és a nyerészkedés, hanem a tervszerőség és a közösség érdeke irányítsa a magyar városok fejlesztését. Ezzel a törvénnyel kezdıdik hazánkban a tervszerő városrendezési munka. 18
Sopron városfejlesztési programját és városias kialakításra szánt területét a törvényhatósági bizottság a 9071/22. kgy. 1939. számú határozatával állapította meg. Ezt az elsı lépést kell, hogy kövesse a felmérés után az általános és részletes rendezési terv elkészítése. Ezek fogják meghatározni Sopron jövı arculatát. A városfejlesztési program a törvény útmutatása szerint csak általános keret lehet, nehogy túlságosan megkösse a rendezési terv készítıjének kezét. A részletek megoldása tehát a rendezési terv és az új építési szabályrendelet feladata lesz. A városrendezési terv a város jövı fejlıdésének rajzban lerögzített haditerve, amely kiterjed a város életének minden megnyilvánulására, ezért annak megállapítása elıtt részletes vizsgálat tárgyává kell tenni a város életének minden vonatkozását. Nézzük ezeket külön-külön. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. / 1. A lakáskérdés.
1. A lakáskérdés. A városfejlesztési program és a városrendezési terv egyik legfıbb célja a lakásépítés helyes irányba terelése és egészséges lakások építése. A városrendezésben a sejt a lakás. A déleurópai ember az utcán, a középeurópai ember a lakásban tölti el élete legnagyobb részét. Ezért a lakásnak nálunk olyannak kell lennie, hogy a lakó minden igényét kielégítse. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a tervezésnél az összes követelményeket figyelembe veszik, amelyeknek a lakásnak meg kell felelnie. A mult században csak a nyerészkedés irányította a lakástermelést, ez eredményezte a kútszerő udvarokra nyíló, dohos, sötét, börtönszerő lakásokat és a proletárnegyedeket. Ma azt követeljük, hogy minden lakószobát még december 23-án is legalább egy óra hosszat a napfény érje, és a legalsó ablaksort is még 23°-os szög alatt érje a napsugár. Legjobban megfelel ennek 75a követelménynek az észak-déli iránytól 22°-kal elforgatott lakóutca irány és a sávos beépítés. Így a lakószobák délelıtt, délután napfényt kapnak; a házsorok között elterülı kerteket és udvarokat pedig a napfény járja át és tisztítja meg a kórokozó csiráktól. Az új utcák tervezésénél erre figyelemmel kell lenni, amint ezt a városfejlesztési programunk is megállapítja. İsi emberi vágy a saját otthon, a családi ház. A családi ház elımozdítja az egyéni, kiegyensúlyozott életfelfogás kialakulását, de hátránya, hogy drágább a bérház lakásánál. A város háztartására is kedvezıtlen a családi házak túlzott elterjedése, mert a ritka beépítés és ritka lakósőrőség megdrágítja a közmővek építését és azok kihasználását sem teszi lehetıvé. Sopronban a házak 42%-a családi ház. A bérházakban ma már teljesen megfelelı lakásokat lehet létesíteni. A bérházak elınye, hogy egyes munkafolyamatokat mint pl. a főtést, a mosást korszerően lehet megoldani, hátránya azonban a bérlık közötti súrlódások lehetıségei. Ugyanez áll a Sopronban újabban annyira kedvelt társasházakra is. Sopronban bérlakásokra és családi házakra is szükség van. A lakáskérdésben nem is ennek a vitának az eldöntése a fontos, hanem az, hogy a lakáskultúrát emeljük. Sopronban a belterületen, amelyekhez a lövéreket is számítjuk, 1935-ben 8402 lakás volt. Ezekbıl 46% egyszobás, 29% kétszobás, 15% 19
háromszobás, 6% négyszobás és 4% négyszobásnál nagyobb lakás volt. A kislakások arányszáma tehát igen magas. A statisztikából azt is megtudjuk, hogy az egyszobás lakások 30%-ában 4-nél több személy lakott; a kétszobás lakásoknak pedig 41%-ában lakott négynél több személy. Ez mutatja, hogy kedvezıbb lakásviszonyokat kell teremteni; elsısorban a lakások zsúfoltságát kell megszüntetni. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy a lakáskultúra emelése terén eddig semmi sem történt. Már eddig is szép az elért eredmény. Ezt igazolja, hogy egy lakásra átlagban 1910-ben még 4˙8, 1930-ban már csak 4˙2, a belterületen pedig csak 3˙9 személy jutott. Viszont nem kedvezı a kép a fürdıszobák helyzetében. A belterület 8402 lakásában csak 1649, azaz 16 1/2%-ában van fürdıszoba. Országos átlagban Sopron mégis elıkelı helyet foglal el a lakásstatisztikában. Sopronban a házak 98%-a téglából épült, míg az alföldi városok házainak 90–95%-a vályogból készült, a földes padló pedig, amely az egészségnek legnagyobb veszedelme és amely az Alföldön sajnos általános, nálunk ismeretlen fogalom. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. / 2. A közegészségügy követelményei. 762.
A közegészségügy követelményei.
Az orvos munkaköre kettıs: a gyógyítás és a megelızés. Ehhez képest a városrendezés közegészségügyi vonatkozása is kettıs. A gyógyítás munkakörével kapcsolatos a kórházak, szanatóriumok, fekvıcsarnokok, üdülık építése. Kórházunk elhelyezése szerencsétlen, meredek domboldalban a fıforgalmi út mellé, a kijelölt gyárvárosba, a vásártér, a patak és a vágóhíd közé telepítették. Tervezıinek szeme elıtt csak egy elv lebegett, hogy az állandó északnyugati szél a fertızött levegıt a városból eltávolítsa. Ez ma már túlhaladott álláspont. A telepítés hátrányait enyhíteni lehet a vásártér, a vágóhíd és a sertéshízlaló kitelepítésével, a patak csatornázásával, a Gyıri-út aszfaltozásával és elterelı teherforgalmi út építésével. A tervezett új pavillonokat azonban már a Lövérek alján kellene elhelyezni, mint egy jövendı második kórház magját. A megelızés munkakörével kapcsolatos az egészséges lakáskultúra megvalósítása: olcsó, száraz, napos és átszellıztethetı lakások létesítése – a legszegényebb néprétegek számára is –, a nyomortanyák megszüntetése, az egészségtelen városrészek szanálása, belsı zöldterületek létesítése, a csatornázás és a vízvezetéki vízellátás teljessé tétele. Idetartozik a lakóterületeknek az ipari területektıl való elválasztása is. Míg a por és a füst elleni küzdelemnek a T. B. C., a vízvezetéki vízellátásnak a hastífusz leküzdése szemszögébıl van döntı jelentısége, addig az egyre inkább elterjedı malária melegágyai a tisztátalan vízfelületek és vízfolyások. A por elleni küzdelem legfıbb fegyvere az utcák burkolása, mert a makadámutak portalanítása vízzel, vagy olajjal drága és alacsony hatásfokú. A füst elleni harc elsı állomása a gyárvárosnak – az uralkodó északnyugati szélirányra való figyelemmel – a vágóhíd környékén történt kijelölése volt. A meglévı gyárak tüzelıberendezését pedig füstmentes tüzelésre kell átalakítani. Ugyanezt kell megvalósítani a kisebb üzemek és intézmények kazánberendezéseiben is. Errıl az új építési szabályrendeletben kell gondoskodni. 20
A vízellátás tekintetében hazánk helyzete mostoha, mert a lakosságnak csak 21%-a van vízvezetéki vízzel ellátva, míg pl. Hollandiában a lakosság 86%-a. A Közegegészségügyi Intézet megállapította, hogy a vízvezetéki vízzel ellátott városainkban a tífuszhalálozás csak egyharmada azoknak a városokénak, amelyekben nincs vízvezeték. Sopron vízellátása igen kedvezı. A belterületen lévı 2677 ház közül 2124 ház, azaz a házak 80%-a be van kapcsolva a vízvezetéki hálózatba. Szabályrendeletre volna azonban szükség, hogy a vízvezetéki fıcsıvel ellátott utcákban 77a háztulajdonosok kötelesek legyenek a vízvezetéket házukba bevezetni. A kutakat azonban nem szabad betömetni, hanem légoltami okokból meg kell hagyni. A napi vízfogyasztás Sopronban 1900-ban 27 liter volt, ma 57 liter fejenként. Ezzel szemben Amerikában 600–800 liter fejenként. A vízmővünk somfalvi vízgyüjtı területébıl a vízhozam már nem növelhetı, a csalánkerti artézi kutak hozama fokozható ugyan, de a 130 méteres magasságkülönbség miatt a termelés drága. Ezért a gyárvárosrész számára külön üzemi vízvezeték építésével kell foglalkoznunk. Erre a célra felhasználhatók lennének a magasabban fekvı talajvizek, esetleg a patak vize is. A malária leküzdése céljából a vízfolyások tisztaságára, az útépítési anyagárkok és a téglagyári tavak kiküszöbölésére kell törekedni. Az általános csatornázás pedig vissza fogja állítani az Ikva és a Bánfalvi-patak tisztaságát. Figyelemmel kell azonban lennünk arra is, hogy Bánfalván se történhessék a patak szennyezése. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. / 3. A zöldterületek kérdése.
3. A zöldterületek kérdése. Elkart hannoveri tanárnak a városrendezési tudományban elismert megállapítása a zöldterület szükségletrıl egy lakosra számítva a következı: 1. Sport- és gyermekjátszótér
4 m2
2. Botanikus és iskolakert
6 m2
3. Sétatér
1 m2
4. Erdı, népkert, gyakorlótér
15 m2 4 m2
5. Temetı Összesen
30 m2
Sopron belterületén a lakosság száma 1930-ban a távollévık nélkül: 34.837. (Távollevı: 2204.) Eszerint az összes szükséglet 104˙5 ha zöldterület. Mivel a városi erdıségek területe 5570 ha, nyilvánvaló, hogy a levegı oxigéntartalmának pótlásához szükséges zöldterület bıségesen rendelkezésre áll. A sportpályák (angeri, líceumi és vasutas) területe, csak 5˙7 ha, szemben az elıírásos 13˙6 ha-val. Ezért mielıbb meg kell valósítani a tervezett sportstadiont és sportuszodát. Ezzel kapcsolatban meg kell oldani a 21
korcsolyapálya és az Erzsébetkerti tenniszpályák kérdését is, mert a mai helyzet már nem felel meg, sem a sportkövetelményeknek, sem a városrendezési kívánalmaknak. Gyermekjátszótér csak kettı van: a Kurucdombon és a Bécsidombon; megvalósításra várnak a Papréten, az Erzsébetkertben és a Káposztás-kertekben tervezett gyermekjátszóterek. Ezeket forgalomtól, zajtól, portól elszigetelt helyen kell 78létesíteni és tornaszerekkel, homokozóval, esetleg lubickolóval kell felszerelni. Gyönyörő botanikus kertje van a Mőegyetemnek és megfelelık a Rákóczi fıreáliskola és az ev. gimnázium botanikus kertjei is. Teljesen hiányzik viszont a középiskolai játszótér. A belterületeken a sétányok (Erzsébetkert, Deák-tér, Széchenyi-tér, Petıfi-tér, Paprét, Szent Imre-tér, Jaquin-tér, Múzeum-kert, Szélmalom-utcai tér és a Kıfaragó-tér) területe 11˙65 ha. Területük ugyan megfelel a követelményeknek, de az elosztásuk helytelen. A sétányoktól és a parkoktól azt követeljük, hogy a város egyetlen egy pontjától se legyenek 15 percnél távolabb, továbbá, hogy lehetıleg egymással összefüggı hálózatot alkossanak, végül, hogy közvetlenül vezessenek ki az erdıségekbe. Mivel a sétányoknál nem annyira az oxigéntermelés, mint inkább a szabad természetnek az idegrendszerre gyakorolt lélektani hatása a fontos, ezért a város belseje felé ékalakúan benyúló parksávoknak legkisebb szélességéül a 20 méter is elégséges. Ha azonban a parksáv a fıforgalmi úttal párhuzamosan halad, akkor gondoskodni kell arról, hogy az út felıl bokorsáv szigetelje el. A parksávhálózat részére kívánjuk felhasználni a két patak partját, az új bécsi bevezetı út mentén megállapított parkövezetet, amelybe belekapcsolódhatik a Nagyuszodánál elhelyezhetı sporttér és partfürdı is. Erre a célra lehetne még felhasználni a MÁV-pályaudvartól kiinduló sugárutat, a tervezett külsı körutat, a Bástya-utcát, a Póda Endre-utcát, a Levente-utcát és a Frankenburg-utat. Elszórt zöldterületet kell létesíteni a Faraktárnál, az Ibolyaréten a tervezett népligettel kapcsolatban, a Trefort-téren, a Vittnyédi-utcában, a Lackner Kristóf-utcában a lovardánál, a Patak-utca folytatásában, a Jezsuitakertnél, a belvárosban a bástyakertek összefoglalásával és hozzáférhetıvé tételével, a Várkerület és Paprét között a Füredikert fáinak megmentésével, a Kımőves-réten, az Angeron, a Kurucdombon, a Vásártéren, a Schwarz-téglagyár helyén, az Egeredi-dombon, a Neuberger-téglagyár helyén, a Balogh-Kovács Sándor-úton és a Panoráma-úton, mert itt mindenütt olyan területek vannak, amelyek beépítésre úgysem alkalmasak, tehát olcsón szerezhetık meg. Másrészt ezzel kapcsolatban megırízzük az összes kilátópontokat is. A zöldterületeken nyernek elhelyezést a vásárterek, a már említett gyermekjátszóhelyek és az autóvárakozó helyek is. Ebbıl látszik, hogy sohasem sok a zöldterület. A meglevı tereinket is át kell rendezni. A Petıfi-térrıl el kell távolítani az ültetvényeket és itt az ünnepségek rendezésére alkalmas díszteret kell létesíteni. A Deák-tér régi részén ki 79kell vágni a túlsőrő bokrokat és a fa- és bokorcsoportokat tájképszerően kell elhelyezni; a Múzeum-kertet be kell vonni a Deák-tér területébe. A Frankenburg-úton át pedig parksávot kell vezetni a tervezett felüljárón át az Erzsébetkertbe. Itt le kell bontani a Malátagyárat és ki kell telepíteni a Raffensperger-kertészetet is. A patak mentén csónakázó tavat lehetne létesíteni. Az Erzsébet-kertben volna elhelyezhetı a kiállítási terület is.*(6) A parkok körül ma már nem alkalmaznak kerítést, hanem csupán élısövényt, ami szebb, meg olcsóbb is. Ugyanez áll az elıkertekre is. Ha ezek a kerítések magasak és nem egyöntetőek, kedvezıtlenül befolyásolják az utca képét. Fokozottan vonatkozik ez az elıkerteket egymástól elválasztó oldalkerítésekre. A szomszédok iránt táplált – nálunk szokásos – bizalmatlanság 2 m magas deszkapalánkot szokott emelni, 22
amely csak az utcakép eléktelenítésére és a napfény megakadályozására alkalmas. Külföldön sok helyen csak kıszegélyt alkalmaznak az elıkertek elkerítésére, mert ez, valamint a zöld élısövény, a legszebb és legolcsóbb is. Elvül szolgálhat még az, hogy elıkerteket üzleti és munkásvárosrészekben ne tervezzünk, mert az elıkerteknek a rendeltetésüktıl eltérı célokra való alkalmazása mindíg rosszul hat. A temetık területe nálunk 12 ha. Ez a számítottnak körülbelül megfelel, de a bıvítésnek sincs akadálya. Legszebbek az erdısített temetık. Nem akarok a világhírő genovai és milánói Campo santo-ra hivatkozni, csupán a debrecenire, amely ma hazánkban a legszebb. Ezért kellene a két felekezet temetıje bıvítése céljára szolgáló terület fásítását már most megkezdeni. A zöldterületekhez tartozik még a Faraktár tájékán tervezett népliget és a lóversenytéren, vagy a Hubertusz alján elhelyezhetı repülıtér is. Meg kell még jegyezni, hogy a zöldterületeknek kiszemelt ingatlanokat célszerő minél elıbb megszerezni, mert ez az olcsóbb megoldás. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. / 4. A közmővelıdés vonatkozásai.
4. A közmővelıdés vonatkozásai. Joggal nevezik Sopront az iskolák városának. A legrégibb középiskoláját, az ev. gimnáziumot 1557-ben alapították. Az iskolák közül a tanítóképzı akadémia és líceum, mind a három gimnázium, a felsı kereskedelmi iskola, a leánypolgári és az ipariskola épületei elavultak és céljuknak már alig felelnek meg. Újjáépítésük elkerülhetetlen. Az új középiskolákat a Délivasút sínpárain túl a Harkai-úttól az Erzsébet-kertig és a Lövérek aljáig terjedı városrészben tervezi a városfejlesztési program elhelyezni. 80Hogy mi a jelentısége Sopron iskoláinak, azt mutatja a következı összeállítás, amelyet Tettamanti Jenı egyetemi tanár egyik cikkébıl veszek át. A 8 szakiskolában a tanulók száma 1254, ebbıl 568 (45%) a vidéki, a 4 polgári iskolában a tanulók száma 1052, ebbıl 317 (30%) a vidéki, a 4 óvónı- és tanítóképzıben a tanulók száma 375, ebbıl 254 (68%) a vidéki, a 10 középiskolában a tanulók száma 2089, ebbıl 1113 (53%) a vidéki, a 2 egyetemi karon a hallgatók száma 306, ebbıl 283 (92%) a vidéki. Összesen 5076, ebbıl 2535 (50%) a vidéki. Már ez is mutatja, hogy mit jelent Sopron gazdasági életében ez a 2535 vidéki tanuló és érzékelhetı, minı városfejlesztı erıt képvisel a 28 közép- és felsıfokú iskola. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. / 5. A légoltalom vonatkozásai.
23
5. A légoltalom vonatkozásai. Légoltalmi szemszögbıl nézve, legkedvezıtlenebb a rendszertelen, tömött beépítés, zárt, körülépített udvarokkal, mert ez úgyszólván lehetetlenné teszi a tőzoltást és a mentést. A korszerő városépítés elvei: a szegély-, a sávos és a villaszerő beépítés, a széles fıforgalmú utak, a lakóutcákban az elıkertekkel biztosított kellı házsortávolság, a tágas közterek, a magas vasbetón-, vagy acélvázas építkezések: a légoltalmi követelményeknek is teljesen megfelelnek, mert a világos rendszerő beépítés megkönnyíti a tőzoltást és a mentést, a széles utcák a bombák hatását csökkentik, nagy terekre szükség van az óvóhelyek elhelyezése végett és azért, hogy a házak beomlása után is maradjon közlekedési hely, végül a vázas épületek nem dılnek össze, szilárd födémeik pedig csökkentik a bombák átütı képességét és hatását. Szükség van még a várost megkerülı fıforgalmi utakra is, a katonai szállítások miatt, mert a városokban az elsötétítés veszélyezteti a közlekedést. A háztömbök között a gyepes felületek megnehezítik a repülık tájékozását, mert sötét foltot adnak. A tőzoltás megkönnyítése végett minél több vízfelületre és vízfolyásra van szükség. A pályaudvarokat, a laktanyákat, a gyárakat és a közüzemeket a szórási veszély miatt a lakóterülettıl távolabb kell elhelyezni. Ugyanez áll a kórházakra is. Ezeknek az elveknek a megvalósítása nehéz feladat, mert eddig a városépítésben a közmővek észszerő kihasználása végett a centralizálás elve uralkodott. A légoltalom pedig a decentralizálást 81követeli meg. Eddig hozzászoktunk ahhoz, hogy a középületek reprezentatívek legyenek. A légoltalom a mutatás helyett az elrejtés elvét írja elı. Sopron helyzete a légoltalom nézıpontjából kedvezı. A terepalakulat, az erdıkoszorú, a gyakori széljárás, a gyér település nagy elınyt biztosít. A legnagyobb veszélyt a rendszertelen tőzveszélyes gazdanegyedek és a túlsőrő belváros rejti magában. Itt a fazsindelyes tetık kiküszöbölése, a zsúfolt építkezés – bontásokkal elérendı szanálása – a cél. Veszély esetén szükséges lesz ezeknek a városrészeknek részben való kiürítése. Ezen a téren nagy szerep vár a Lövérekre, továbbá a Virágvölgy és egyéb kertségek házaira. Ezért a télen is lakható kerti házak minél nagyobb számban való építését elı kell mozdítani. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. / 6. A közlekedés vonatkozásai.
6. A közlekedés vonatkozásai. A közlekedés a leglényegesebb városfejlesztı erı. Elıbb voltak az utak és ezek metszıpontjaiban alakultak ki a városok. Sopron alapítását és fejlıdését is a pozsony–varasdi és a gyır–bécsi útvonalak metszésének köszönheti. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. / 6. A közlekedés vonatkozásai. / a) A vasúti közlekedés kérdései.
a) A vasúti közlekedés kérdései. A 19. században a vasutak vették át az utak szerepét és azok a városok kerültek az élre és fejlıdtek rohamosan, amelyek fıvonal metszésében feküdtek. Jelentéktelen helységekbıl, mint pl. Szombathelybıl, 24
vasúti gócpont, majd annak révén Dunántúl nyugati részének közigazgatási székhelye lett. Más városok, mint pl. Gyır, Miskolc hatalmas fejlıdésnek indultak, Sopron alul maradt. A fıvonalak elkerülték, a megépített vonalakat pedig szerencsétlenül, minden elırelátás nélkül, vezették be a városba, úgy hogy a várost a vágányok keresztül-kasul szabdalták. A Déli pályaudvar épületei megfelelıek volnának, de az állomás nem fejleszthetı, mert annak lehetıségét az egyik oldalon elzárja a Kossuth-út keresztezése, ahol még a váltók is a keresztezésen kívül esnek – ezért kell a sorompókat oly sőrőn lezárni – a másik oldalon pedig lehetetlenné teszi a bıvítést a sörgyárnál kezdıdı nagy kanyar. Még nagyobb baj volt, hogy a Gy. S. E. Vasút építésekor külön pályaudvart építettek, közös, életképes központi pályaudvar helyett. A vasútépítésnél nem voltak tekintettel a városfejlesztésre. Az ebenfurti ággal elvágták a Kossuth-utat és a Déli pályaudvart, a pályaudvar elhelyezésénél pedig nem vették figyelembe sem a délivasúti pályatest szintjét, sem a város úthálózatát; végül a gyıri ágat a Gyıri-út felett túlságosan magas töltésre helyezték. Túlságosan kicsi itt a kanyar sugara (400 m) és az emelkedés is sok (5˙5‰). Az építkezésnél úgylátszik 82csak arra törekedtek, hogy a legkisebb költséggel épüljön meg a vasút. Ez a túlzott takarékosság most bosszulja meg magát. Emiatt alig lehet a gyıri vonalból a gyárvárost iparvágányokkal elátni. Ha tárgyilagosan vizsgáljuk Sopron rendezésének lehetıségeit, meg kell állapítanunk, hogy a kritikus pont a vasutak kérdése. Wälder József úgy akarta ezt a kérdést szabályozási tervében megoldani, hogy megszüntetni javasolta a város belterületén az ebenfurti vonalat, azt a sörgyáron túl gondolta a bécsújhelyi vonalból kiágaztatni. Ezzel kiküszöbölte volna a Kossuth-út és a Somfalvi-út szintbeni keresztezését. A Délivasút vágányát pedig olyan magas töltésre akarta felemelni, hogy az összes keresztezı utakat aluljáróval lehetett volna a vasút alatt átvezetni. Új személypályaudvart tervezett a Gyıri állomás helyén, míg a Déli pályaudvart csak mint megállót, továbbá az ott fekvı gyárak kiszolgálására kívánta meghagyni. Az új központi teherpályaudvart a bécsújhelyi vonal külsı részén tervezte. Ez a terv a magas költségek miatt megvalósíthatatlan, másrészt nem számol a gyárvárosrész szükségleteivel és nem szünteti meg a gyıri vonal hibáit sem. A pályaudvarok egyesítésére Winkler volt kereskedelmi miniszter felszólítására a Gy. S. E. V. igazgatósága költségvetést készített. A terv szerint a gyıri vonal Balf-fürdı állomásnál véget érne és innen új összekötı vágány épülne a Délivasút Harka-Kópháza állomásához, ahonnan a Délivasút vágányán futna a vonat az új központi pályaudvarra: a Déli állomásra. Megszőnne az ebenfurti vonal is a GySEV. pályaudvartól az Ürgemalomig, ahonnan új vonal épülne a Déli pályaudvarhoz. A pályaudvaroknak ez az egyesítése az elkészített költségvetés szerint 3,200.000 P-be kerülne. A gyárvárosrészt az uralkodó északnyugati szélirány miatt csak a vágóhíd környékén lehet kijelölni, ahogy az a városfejlesztési programban történik. Tehát ennek a környékén kell a szükséges teherpályaudvart és a rendezıpályaudvart az ipartelepek vágányainak kiszolgálására létesíteni. A kanizsai vonalnak a Kıszegi-úttól keletre fekvı része erre a célra túlságosan magas terepen fekszik, másrészt az emelkedés is sok (3–4%), ezért a teher- és rendezıpályaudvar létesítése itt a tetemes földmunka miatt nagyon költséges volna, a hozzávezetı utak pedig meredekek lennének. A Déliállomás és környéke sem mutatkozik alkalmasnak a teher- és rendezıpályaudvar céljaira, mert messze van a gyárvárostól. Marad tehát az a megoldás, hogy a gyıri állomás legyen a teher- és rendezıpályaudvar. Ebben az esetben megmaradna az összekötı vágány a Déli pályaudvarhoz és Harka-Kópháza állomástól 83a kıszegi vonallal 25
párhuzamosan új összekötı vágányra volna szükség. E mellett a megoldás mellett a Déli pályaudvar lenne a központi személypályaudvar. Épülete megfelelı is volna, csupán a városba való bevezetés úgy a kanyargós, szők Újteleki-utcán át, mint a Rákóczi-utca kettıs törésén át körülményes. Ezért nagyszabású utcarendezésekre és áttörésekre lenne szükség. A Baross-utat pedig folytatni kellene kelet felé és a Jókai-utca folytatásában tervezett vasúti felüljáró segítségével kellene a Frankenburg-útba vezetni. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. / 6. A közlekedés vonatkozásai. / b) A közúti közlekedés kérdései.
b) A közúti közlekedés kérdései. A mai városrendezés egyik legfıbb elve a forgalmi utaknak a lakóutcáktól való elválasztása. A forgalmi útvonalak alkotják a város ütıereit és három csoportra oszlanak: 1. országos, 2. környéki, 3. helyi forgalmi útvonalakra. Országos útvonalunk ma csak egy van: a gyır–sopron–bécsi út. A valamikor országos fontosságú, a rómaiak korából származó pozsony–varasdi út az új országhatárok folytán elvesztette országos jelentıségét és környéki úttá lett. Idetartoznak még: a somfalvi, az ágfalvi, a brennbergi és balfi utak. Helyi forgalmú utak: a pályaudvarokhoz vezetı utak, az Újteleki-, a Kossuth-, a Baross-út, a Nándorsor, a Lövér-körutak, a Felkelı-, a gr. Tisza István-út, a Wälder-utca, az Erzsébet-utca, a Rákóczi-utca, az Ógabonatér, a Széchenyi-tér, a Mátyás király-utca stb. A fıforgalmú utak építésénél az az elıírás, hogy keresztezések ne legyenek 300–500 m-nél közelebb; hosszú egyenes szakaszok váltakozzanak – áramvonalasan – nagysugarú ívekkel, az út minden kerülı nélkül haladjon a cél felé és az emelkedés ne legyen több 5%-nál. Elıírás még, hogy az út széleit a külsı szakaszokon meg kell óvni a beépítéstıl, mert a beépítés csökkenti az úton a sebességet és ezzel az út teljesítı képességét. A szekérforgalmat és az állathajtást párhuzamos útra kell terelni, mert egyetlen szekér leszállítja az autóút teljesítıképességét a szekérfogat sebességének a szintjére, ha tehát azt kitiltjuk, az út áteresztı képességét megsokszorozzuk. A kerékpárok részére szintén külön utat vagy útsávot kell fenntartani. Mindezeket az irányelveket – a lehetıség szerint – már szem elıtt tartottuk a gyır–sopron–bécsi út átkelési szakaszának már folyamatban lévı átépítésénél, különösen a bécsi útnak a Káposztás-kertek beépítetlen területén át tervezett bevezetésénél. A közgyőlés megállapította parkok és párhuzamos gyüjtıutak biztosítják az út teljesítı képességét. A Várkerületnél pedig parksávokkal elválasztott mellékkocsiutak fogják tehermentesíteni a 10 m széles fıforgalmi utat. Az átkelési szakasz 84légoltalmi okokból kívánatos elterelı útját fogja képezni a Bástya-utca és a Ravazd-utca irányában tervezett útvonal. A fıforgalmi utak szintbeni keresztezését ma már elkerülik, az összeköttetést pedig lóherealakú felüljárókkal oldják meg, mint Budapesten a Borárostéren. Ilyenekre lesz szükségünk a tervezett vasúti kocsi alul- és felüljáróknál. A szintbeni keresztezésnél gyakran alkalmazzák a giratoirt. Ez fıleg nagyvárosokban jut szerephez, vidéki városokban megfelel a körforgalmi sziget is. Ilyent tervezünk pl. a Várkerület több pontján. A forgalmi rendır ma már teljesen felesleges. Megfelel a nagyforgalmú keresztezésnél a jelzıberendezés. Erre lesz szükségünk a Domonkos-templom mellett. 26
Hármas és négyes keresztezés célszerő megoldása a turbínarendszerő vonalozás; viszont az eltolt keresztezés, amilyen az Újteleki-utca, a Képezde-utca és a Mezı-utca sarkán van, a legrosszabb megoldás. Ilyen keresztezéseket ki kell küszöbölnünk, éppen úgy, mint a Wälder-terv számos könyökszerő törését. A legnagyobb veszélyt ma az Ikvahíd rejti magában. Ezért kellett a bécsi út részére új bevezetésrıl gondoskodni és ezért tervezzük a balfi utat a keskeny és élestöréső Balfi-utca helyett a Papréten át a kiszélesítendı Torna-utcába vezetni. Ide lehet a Póda Endre-utcán át majd a tómalmi autóbuszt is terelni. A Déli pályaudvarhoz vezetı út, mint már említettem, nem felel meg a közlekedés követelményeinek. Az Újteleki-utca szők és sok az éles törése. Még veszélyesebb a Rákóczi-utcának és annak az Újteleki-utcába való betorkollásának könyöke. A Kossuth-út teljesítı képességét ma a GySEV. sorompója csökkenti. Ezt a hátrányt a Jókai-utcánál tervezett vasúti felüljáró lesz hivatva részben kiküszöbölni. Mindebbıl következik, hogy a Déli vasúthoz új útvonalat kell tervezni; ezt úgy gondoljuk megoldani, hogy a Kossuth Lajos-utat több ház lebontásával a Petıfi-térbe vezetnık. Másik megoldás az volna, ha a Rákóczi-utca két könyökét az ott fekvı házak lebontásával kiküszöbölnık és közvetlenül a Kossuth-útba vezetnık. Össze kell kötni a két pályaudvart a legrövidebb módon fıközlekedési úttal is. Ebbe az útba kapcsolódna a Frankenburgi-utca és a Deák-tér, továbbá a Csengery-utca, amelynek közvetlen – a Wälder József tervezte könyökszerő törésektıl mentes – folytatólagos vonalozású összeköttetést kell adni a Gyıri-úttal. Ez fogja lehetıvé tenni, hogy a pályaudvarok felé irányuló teherforgalom elkerülhesse a várost és egyben a kórház elıtt lebonyolódó, zavaró forgalmat is lényegesen csökkenteni fogja. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. / 7. Az ipar vonatkozásai. 857.
Az ipar vonatkozásai.
Ha a közlekedés és a kereskedelem a legerısebb és legtartósabb városfejlesztı erı, akkor az ipart a leggyorsabb városfejlesztı erınek nevezhetjük. Az iparnak három csoportja van: a házi-, a kisipar és a gyáripar. A háziipar semmiféle ártalmat sem okoz és a szomszédságot sem háborgatja. Ezért a tiszta lakóterületen és a gazdák városrészében is megengedhetı. A kisiparban és a gyáriparban ártalmat okoz a hı, a gız, a füst, a korom, a por, a bőz, a zaj, a rázkódtatás, a tőzveszély, a robbanásveszély, a talajmozgás és a talajfertızés. Ezeket az ártalmakat és a szomszédságra káros áthatásokat csökkenteni lehet a tökéletes elégést biztosító, füstmentes tüzelıberendezéssel, helyesen megtervezett építkezéssel és berendezéssel, de megszüntetni nem lehet. Az ipar és a lakás ellentétes követelményei között a helyes utat kell megválasztani. Egyrészt biztosítani kell a lakások csendjét és tiszta levegıjét, másrészt az ipar részére is teret kell adni, ahol szabadon fejlıdhessék, mert az ipar nemzetgazdaságunk egyik pillére. Sopron lakosságának 31%-a él az iparból, valamennyi foglalkozási ág közül tehát az ipar a legnépesebb. 1890-ben az iparból élık a lakosságnak csupán 24%-át alkották, a gyarapodás tehát szembetőnı. Ezek figyelembevételével kell a városrendezési tervben az ipar elhelyezésérıl gondoskodni. Az Alsó- és Felsılövérek alkotta üdülıvárosban semmiféle ipar letelepedését sem szabad megengedni. Az Alsólövér-utca, a Deák-tér és a Kossuth-utca környékén elterülı lakóterületen, a Káposztáskertekben tervezett lakóterületen és a belvárosban csakis olyan ipar őzését szabad megengedni, amely a szomszédságra semmiféle káros áthatást nem gyakorol. Ilyenek a cipészek, a szabók, a borbélyok, a pékek. Mindenképpen ki kell telepíteni a Csengery-utcai Vasárugyárat, a Pamutipar gyártelepét, a Huber 27
gépgyárat, a GySEV. mőhelyét, a szikvízgyárat, a Röttig-nyomdát, az Esterházy fatelepet, továbbá a Csengery-utca fatelepeit és a szállítmányozási telepet. A Flandorffer-utca környéke, az Ikván túli városrész, a Magyar-utca környéke és a Kurucdomb vegyes lakóterület: tehát itt mindenféle kisipar letelepedhetik. Ugyanebbe az osztályba tartozik a gazdák területe. A városfejlesztési terv szerint gyárvárosrész a külsı Gyıri-út környéke és a Kıszegi-út keleti oldalán fekvı terület. Az uralkodó szélirány miatt a város nyugati szélén a sörgyár körül elterülı részen újabb gyárakat – a városfejlesztési program szerint – már létesíteni nem szabad. A téglagyárak csakis az Aranyhegyen maradhatnak meg, a mővelést azonban úgy kell folytatniok, hogy a bányászás beszüntetésekor a városrendezési terv szerinti tereprendezés is elkészüljön. 86A
Boór-féle téglagyár és mészégetı a földcsuszamlás veszélye miatt csak korlátolt idıre kapott telepengedélyt, amely a visszatöltés, egyengetés és füvesítés kötelezettségét is elıírja, úgy hogy az üzem megszünésekor a rendezés itt is elkészüljön. A Ravazd-utca környékén lévı kavicsbányák engedélyesei ugyancsak kötelesek a gödröket fokozatosan, egészséges anyaggal visszatölteni. A nagykiterjedéső, zajos, tőz- és robbanásveszélyes és a kisebb mértékben bőzös gyárak és telepek részére a városfejlesztési terv a kıszegi vasútvonal, a gyıri vasútvonal és a Gyıri-út között fekvı gyárváros keleti szegélyét jelölte ki. A nagy mértékben bőzös, egészségtelen telepek és gyárak, továbbá a hízlalók számára a két patak összefolyásánál lévı terület szolgál. Ide lesz áthelyezve a Kıszegi-úti csontgyüjtı és csontfızı üzem is és ide tervezzük a szennyvízderítı telepet is. A tapasztalat szerint a szükséges kitelepítést elımozdítja az, ha a városfejlesztési terv az érdekeltek tudomására jut. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. / 8. A mezıgazdaság vonatkozásai.
8. A mezıgazdaság vonatkozásai. A mezıgazdaság nem olyan önálló városfejlesztı erı, mint a közlekedés, a kereskedelem és az ipar, hanem csak kiegészítı tényezı a városfejlesztésben. Az ókorban Babylon és Ninive nagyrészt kerti gazdálkodásuknak köszönhették virágzásukat. Athen is kezdetben a földmővesek városa volt. Ma sokan a mezıgazdaságban látják egyes városok elmaradottságának okát, pedig a baj itt a mezıgazdaság elmaradottsága és külterjessége. Dániában és Hollandiában a városok mezıgazdasági lakossága nemcsak mintaszerő gazdálkodást folytat, hanem életszínvonala és mőveltsége is magas fokon áll. A cél elérésére a földmőveslakosság életszínvonalát kell emelni. Sopron lakosságának 11%-a az ıstermelésbıl él. Számuk azonban állandóan csökken. Amíg 1890-ben az ıstermelésbıl élık (keresık és eltartottak) száma még 4987, addig 1930-ban ezek száma már csak 4030 volt. Nagyobb tömegük összefüggıen az Ikván túl fekvı városrészben települt, kisebb részük pedig csoportokban lakik az Újteleki-, a Rákóczi- és a Hátulsó-utcában, továbbá a Flandorffer-utca környékén, végül a Kis-utcában, a Fapiacon és a Szedresben. Elszórt egyes gazdaházakat találunk a Széchenyi-téren, a Domonkos-utcában, a Gyıri-úton, sıt még a Balogh-Kovács Sándor-úton és a Levente-utcában is. Ez az elszórtság hátrányos a gazdára, mert a városias utca magas közmőjárulékai terhelik, továbbá akadályozza a gazdaságos állattartást is. Fokozottan hátrányos ez az elszórtság a környezetre, amelyet 28
nagy mértékben zavar az állattartással 87járó bőz és légyveszedelem, továbbá az állatoknak a legelıkre hajtása. A helyes megoldás olyan külön gazda-városrészeknek a kijelölése, ahol nagyobb telkeket lehet alakítani a gazdasági épületek és udvarok elhelyezésére. Ezekben az utcákban a legolcsóbb burkolatokat lehet építeni és a trágya felhasználása miatt sok esetben a csatornázásra sincs szükség. Külön gazdanegyedekben a széna és a szalma tárolásának sincs annyi tőzrendészeti akadálya, de gazdaságosabb lesz az állathajtás és a szekerezés útjainak megrövidítésével maga a gazdálkodás is. Ezeknek a meggondolásoknak az alapján a közgyőlés a gazdák részére jelölte ki azt a területet, amely a Malom-utca, a Híd-utca, a Póda Endre-utca és a Pozsonyi-út között fekszik. Mivel azonban a szántóföldeknek és szılıknek tekintélyes része a várostól nyugatra fekszik, amelyeknek megközelítése végett a gazdanegyedbıl a városon át kellene haladni, a városfejlesztési program – a gazdák kérésére – az élelmezési raktáron túl a Somfalvi-út északi oldalán is kijelölt egy második gazdanegyedet. A város többi részén a jóváhagyott pótszabályrendelet szerint már nem szabad istállót építeni. Ugyancsak megszorítja egy másik pótszabályrendelet a sertéstartást is. A városrendezés végrehajtása során meg kell szüntetni az elszórt gazdasági házakat. Az áttelepítést meg lehet könnyíteni adómentesség nyujtásával, továbbá olcsó és megfelelı nagyságú telkek létesítésével. Az áttelepítés ellen a gazdák sem tudnak elfogadható érveket mondani. Csupán azt hangoztatják, hogy az Ikván innen lakó gazdáknak nincs gondjuk kerti veteményeik és boruk értékesítése miatt, míg az Ikván túl a házból való eladás és bormérés – szerintük – eredménnyel nem jár. Ezek az érvek azonban nem helytállóak, mert a kerti vetemények eladási helye a piac, ahol az áralakulás és a tisztaság ellenırizhetı. A házakban való bormérés ellen pedig közegészségügyi okokból régóta kifogások merülnek fel. A bormérés helyes megoldása az volna, ha a gazdák a belsı város mőemlék jellegő házaiban – szövetkezeti alapon – állandó borméréseket létesítenének. Mővészi kézzel megalkotott, hangulatos helyiségek és pincék különleges idegenforgalmi tényezık lehetnének és nagy forgalmat biztosítanának a soproni bornak. A bortermelést persze egységes kezeléső, egységes minıségő fajborok elıállítására kellene átszervezni. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. / 9. Az idegenforgalmi vonatkozások.
9. Az idegenforgalmi vonatkozások. Hatalmas városfejlesztı erıt képvisel az idegenforgalom. Az idegenforgalom jelentıségét mutatja az a tény, hogy hazánk békebeli külkereskedelmi mérlegében az idegenforgalom a legnagyobb 88kiviteli tételünk: az állatkivitel után következett. Még fokozottabb a szerepe Sopronban. A Lövér-szálló építése bebizonyította, hogy az idegenforgalom fejlesztésére fordított befektetések rendkívül hasznosak. A Lövér-szálló, a magánpenziók és az üdülık építése azonban ezen a téren csak az elsı lépés lehetett, amelyet további lépéseknek kell követniök. Az idegen legmaradandóbb és döntı fontosságú benyomása: a megérkezéskor az elsı városkép. Ezért fontos a pályaudvarok és azok környékének rendezése. Mivel nálunk a végleges megoldás, a pályaudvarok egyesítése, a közeljövıben nem valósítható meg, elsısorban a meglévı pályaudvarok korszerősítésére és az 29
elıttük elterülı terek megfelelı beépítésére kell törekednünk, hogy ne deszkakerítések és ideiglenes építmények látványa, hanem elınyös városkép fogadja a vendégeket. Ugyanilyen fontossága van a bevezetı utaknak is. Az elv az, hogy ezek ne vezessenek rendezetlen külvárosokon át, hanem már az elsı kép megragadja az érkezıt. A gyıri útnak tájbeli elhelyezése igen szerencsés, mert rátekintést nyujt a Károlymagaslatra, a Lövérekre és a Kurucdombra. Az útvonal mellıl azonban feltétlenül el kell távolítani a volt lóversenytéren álló mezırendıri ház engedély nélkül létesített tákolmányait. Ugyanez a helyzet a Kıszegi-úton is, ahol a vasúti ırházaknak az utca felé állított melléképületei, óljai éktelenítik el az érkezık elé táruló szép panorámát. Ebbıl a nézıpontból kedvezıtlen a bécsi út jelenlegi bevezetése is, mert az igénytelen városszéli telepítésen, majd rendezetlen városrészen halad át. Az útvonalnak ez az ú. n. „szalagbeépítése“ egyrészt megakadályozza a nagyobb sebességő autóközlekedést, másrészt eltakarja a soproni hegységet és a város tájképét. Az új bevezetés mindezeket a hibákat kiküszöböli. A tervezett parkok és az építési tilalom lehetetlenné teszi a káros „szalagbeépítést“, feltárja és megırzi a soproni hegységre és a városra nyíló páratlan szép kilátást. De nemcsak az elsı benyomásnak, hanem mindannak, amit a város az idegeneknek nyujt, értékesnek kell lennie. Sopron a vendégeinek hegyeivel, völgyeivel és vízeivel a természet szépségeit; mőemlékeivel, győjteményeivel a mővészet alkotásait nyujta. Ezért kell a legszebb kilátó és kiránduló pontokhoz: a Károlymagaslatra, az Istvánházhoz, a Kövesárokba, az Asztalfıhöz, a Fertırákosi tóparthoz autóutakat vezetni és ezért kell tovább fejleszteni a pompás és egyedülálló sétaúthálózatot is. Ezért kell a városias kialakításra szánt terület magaslati pontjait, a Bécsi-domb, a Koronázó-domb, a Bástya-utca, a Kurucdomb, az Egeredi-domb, az Alsó- és Felsı-lövérek és a Sörházdomb tetıpontjait kilátó közterek céljaira beépítetlenül hagyni, 89hogy ne kövessük el Pozsony hibáit, ahol a legszebb kilátópontokat felparcellázták és beépítették. Az idegenforgalom érdekében a történelmi vonatkozásokat is fel kell kutatni, a mőemlékeket helyre kell állítani – sokszor méltatlan környezeteikbıl ki kell szabadítani – és végül a régi utcaképeinkben rejlı festıi hangulatot, Sopron utolérhetetlen „couleur lokal“-ját féltıen meg kell ırizni, amelyhez ugyanúgy hozzátartozik a várostorony, mint a Stornó-ház kopogtatója. Arról, hogy a mőemlékjellegő házakat át lehet alakítani jövedelmezı bérleményekké, tehát lebontásukat gazdasági okokból sem lehet követelni, nem kívánok szólni, mert ezt a kérdést az 1939. évi soproni mérnöki kongresszus alkalmával részletesen megvilágítottam. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. / 10. Az esztétika vonatkozásai.
10. Az esztétika vonatkozásai. Az ókorban a forgalom irányította a városok alapítását és fejlıdését. A római castrum két merıleges út keresztezıdésébıl alakult ki. A középkorban a hadászat elvei voltak a döntıek. A városokat fallal vették körül, azokon belül zeg-zúgos utcákat alkottak a védelem céljából. Az újkorban a reneszánsz csillagalaprajzú városokat, köralakú tereket; a barokk hatalmas avenőket alkotott. Mind a három korban szóhoz jutott azonban a mővészet, és az építık nem tévesztették szem elıl azt az elvet, hogy az utcakép 30
harmóniáját nem szabad megbontani. A 19. században a városépítésben a mővészetet kiszorította a vonalzó és a harmóniát a mértéktelen meggazdagodási vágy. Sakktábla rendszerő utcahálózatokat létesítettek; az eklekticizmus után a szecesszió, majd az „új tárgyilagosság“ zavaros stílustarkaságot eredményezett. A tervezık szertelenségeit és túlzásait a liberális korszakban semmi sem terelte rendezett mederbe. Senki sem törıdött a hellyel és a környezettel, sıt az építményeket minél feltőnıbben, egyénieskedıbben igyekeztek megalkotni. Az üzleti haszon és a reklám maradt az egyetlen nézıpont, a tervezıi önmegtartóztatás, az esztétikai irányítás és a város meglévı légkörébe való beleilleszkedés teljesen megszőnt. Ezek a körülmények járultak hozzá, hogy a városok képe a századfordulókor nagyon leromlott. Egységes stílus ma sincs, de a mővészi harmónia az, amely a különbözı modern épületeket egymás mellett megtőrhetıvé teszi. Kocsis Iván mőegyetemi tanár szerint két lehetıség van a harmónia kialakítására, és pedig vagy mővészi légkör van jelen, vagy mesterséges felügyelettel, illetve beavatkozással kell a harmóniát biztosítani. Sopronnak mővészi hangulata, mővészi légköre van. Ha azonban a tervezı építész nem veszi figyelembe ezt az adottságot, 90akkor az építési hatóságnak kell – rátermett kézzel – a tervezıt figyelmeztetnie és irányítania, de anélkül, hogy ez kényszert jelenthetne, vagy túlságosan megkötné az építımővész kezét. A feladat: egységes, összehangolt, kerekded városkép biztosítása. Felvetıdik az a kérdés, hogyan lehet ezt elérni? A városképben legyen mindenekelıtt nyugalom. A nyugalom és a kiegyensúlyozottság ömlik el Sopron régi tereinek és utcáinak képein. A belvárosban csupán a századfordulókor zavarta meg ezt a nyugodt képet az új városháza, a városi mozi, a Schreiner-ház és a Schwartz-ház. A tömegben és a formákban önmérséklet, a kifejezésben önmegtartóztatás kell, hogy legyen. Úgyszólván összes mőemlékjellegő házaink ennek példái. Egyik ház sem akarta a másikat túlszárnyalni. A reprezentatív szempontokat a kellı mértékre kell visszaszorítani. Ha például a postapalotán elhagyták volna a harmadik emeletet és a magas manszárdtetıt, a városkép harmonikusabb lenne és ez magának a postaépületnek is elınyére vált volna. Takaratlan tőzfalakat nem szabad megengedni. A cél elérésére nem elegendı az egyenlı párkánymagasság, hanem szükség van az egyenlı tetıhajlásra és az egyenlı tetımagasságra is. Ezen a téren történt a legtöbb hiba, az egyéni szabadság és a magántulajdon szentsége jelszava alatt. A segítés módja a megfelelı emeletráépítés. Ezt kell adókedvezményekkel elımozdítani. Ha különbözı magasságú épületek közé új házat kell építeni, akkor a tőzfal helyett oromzatos oldalhomlokzatot és tetıkontyot kell létesíteni. Hogy már elıdeink mesterei voltak ezeknek a megoldásoknak, mutatja az Ikva-híd környékének képe. Az egységes városkép elérésénél természetesen különös tekintettel kell lenni a szomszédos házakra. Nagy port vert fel a Deák-téren egy átalakítás a múzeum közelében, amikor is két ikerház egyikét a másiktól élesen eltérı ablakokkal és homlokzattal látták el. Gyakran elkövetett hiba még nálunk, hogy lapostetejő házat magasabb, magastetejő ház mellé építenek. Sok bajnak a forrása az ú. n. félig zártsorú építkezés is, mert az ikerházak elengedhetetlen követelménye az egyidejő és azonos kialakítás, ami azonban a valóságban a legritkábban valósítható meg. Ezért ezt az építési módot lehetıleg mellızni kell. Kivéve telepítéseknél, amikor az egyenlı építési idıpont biztosítható. 31
A történelmi építkezések közelében az új épületeket ezekkel harmóniában kell létesíteni. Ezzel nem azt mondom, hogy a régi stílusban kell építkezni. Igenis a mai felfogásban, a mai szükségleteknek megfelelıen kell építkezni, de az legyen harmóniában 91a mellette álló történelmi építkezéssel és ne versenyezzen vele. Legszebb példája ennek a városházterünk. Csak éppen a városházát volt kár neoreneszánsz stílusban építeni: ezt sem a várostorony, sem a Stornó-ház stílusa nem okolta meg. A helyes megoldás az lett volna, ha a régi városházát és a régi Elıkaput a maga csodálatos történelmi hangulatával meghagyták volna és a lebontott épületeket a régi stílus megtartásával építették volna át, úgy, ahogy Kocsis Iván mőegyetemi professzor a székesfehérvári városházát és környékét építette át olyan mővészi tökéletességgel, hogy ez nemcsak hazánk egyik legsikerültebb restaurálása, hanem Europaszerte is elismerést aratott. Székesfehérvár nemcsak használható városházát, hanem építımővészeti kincset nyert. A mőemlékek védelme terén, ami a városesztétika fontos eleme, Sopronban rengeteg a teendı, de ezekrıl itt nem kívánok szólni, mert errıl a kérdésrıl az említett mérnökkongresszuson szintén részletes értekeztem. Meg kell azonban említenem, hogy a belváros régi házaiban új üzletek létesítését lehetıleg meg kell akadályozni, mert az üzletek többnyire nagy kirakatokat kívánnak, ami a régi stílussal összeegyeztethetetlen. A harmónia mellett, amelyet az egyenlı házmagasság nyugodtsága teremt, nagyon elınyös valami változatosságról való gondoskodás. Ezt könnyen el lehet érni a házsorban egynéhány beugrással, vagy egy kis zöld folttal. Az építési módokat azonban nem szabad keverni. Az Erzsébet-utcát például elrontja az emeletes házsorból visszaugró Russ-féle toldaléképítkezés, a Csengery-utcát pedig a zártsort megbontó oldalkertes házak. Legelrettenıbb példája az építési módok összevisszaságának a bánfalvi Nándor-fasor. A szép városkép fontos eleme a vakolat és a tetıhéjjalás színe. A rikító színek mindíg bántóak. Itt is helyénvaló a túlzott egyénieskedés korlátozása. Fontos szerep vár a természetes színő építıanyagok alkalmazására. A nyers tégla igen élénkítı városrendezési tényezı, fontos azonban, hogy vakolt felületekkel együtt ne alkalmazzák. Annál szebb a faragott kövekkel való kombinálása. Ennek mesteri példája nálunk a Hauszmann leánygimnáziuma. A színes cseréptetı igen szép városképet ad. A cserépfedések közül a legszebb a hódfarkú cserép alkalmazása, míg a hornyolt cserépfedést csak alárendelt utcákban szabad megengedni. Kedvezıtlen városképet ad a szürke mőpalatetı is. Ezt látjuk a Gyıri-úti városi bérházakon. Sokat rontanak az utcák képein az üzleti cégjelzık és hirdetıtáblák rendszertelensége. Az itt észlelhetı túlkapások megfékezésére külön szabályrendeletet kell alkotni. A mai autós világban nem lehet megakadályozni az autógarázsok építését. Különösen nehéz ezeknek elhelyezése a féligzártsorú 92építkezéseknél. Ha nem lehetséges az épülethez való szerves beillesztés, ami többnyire csak új házak tervezésénél járható út, akkor a négy szomszéd részére elıre ki kell jelölni azt a teleksarkot, ahová a garázsok egységes terv alapján egy tömbben – bár különbözı idıben – felépíthetık lesznek. Sok baj van a ma nagyon divatos zárt erkélyekkel is. Túlzott alkalmazásuk zavaros utcaképet eredményez. A Tschurl-átjáró házsorának nyugtalanságát – a színek tarkaságán és a kétemeletes házak sorába beleerıszakolt háromemeletes házon kívül – a zárt erkélyek túl nagy száma okozza és ez bontja meg azt a harmonikus képet, amit a kirakatok egységessége és az egyenlı párkánymagasságok nyugalma teremt. Mindezeket a szépészeti meggondolásokat figyelembe kell venni az új városrendezési terv és az új építési szabályrendelet megalkotásánál; de amíg Camillo Sitte iskolája a szépészeti elvek elsıbbrendőségét hangoztatta, ma a sorrend megváltozott, mert ma azt követeljük, hogy a város elsısorban legyen 32
egészséges, másodsorban tegye lehetıvé a forgalmat és csak harmadsorban legyen szép. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. / 11. A városrendezés gazdasági vonatkozásai.
11. A városrendezés gazdasági vonatkozásai. De a városrendezésnek gazdaságosnak is kell lennie. A gazdaságosság követelménye hazánkban különösen fontos, mert nemzetgazdaságunk legsebezhetıbb pontja éppen a tıkeszegénység, amelynek oka a lakosság többségének alacsony életszínvonala. Ebbıl következik, hogy minden olyan téren, amely a tıkével kapcsolatos, óvatosságra van szükség. Már pedig a legtöbb városrendezési munka korábban befektetett tıkék elpusztításával jár. Ezért lehetıleg arra kell törekednünk, hogy csak akkor kerüljenek az épületek lebontásra, amikor befektetett tıkéjük már amortizálódott. Másrészt nem szabad elfelejteni, hogy a városrendezési munkák jelentıs munkaalkalmakat teremtenek és ezek a munkák kulcshelyzetüknél fogva képesek a gazdasági vérkeringést a pangásban megindítani, továbbá, hogy a helyes városfejlesztéssel a tapasztalat szerint együtt jár a közület fejlıdése is. Ezért minden tervbevett városrendezési munkánál vizsgálni kell a várható gazdasági hatást is. Példaképpen csupán a Lıvéreinkben végrehajtott városrendezési munkákra kívánok hivatkozni, a Lıvérszálló, a Lıvérfürdı, a Lıvérkörút létesítésére, a vízvezetéki- és csatornahálózat kivezetésére. Ezek a létesítmények rakták le az üdülıvárosunk alapjait és igazolták, hogy a városrendezési munkák a legjövedelmezıbb beruházásokhoz tartoznak. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Bergmann Pál: Sopron városrendezésének kérdései. / Összefoglalás. 93Összefoglalás.
Mindebbıl következik, hogy a városfejlesztést ma már nem szabad a véletlenre bízni, hanem azt tervszerően kell irányítani. Mindenekelıtt meg kell ismerni a várost. Ezt célozza a városanalízis. A város életének minden vonatkozását a statisztika tükrében kell megvizsgálni. A statisztikai adatokat nemcsak összegyüjteni kell, hanem az összegyüjtött anyagot ki is kell értékelni, az eredményt ábrázolni kell táblázatokban, rajzokban és grafikónokban és akkor, mint az orvos elıtt a beteg röntgenképe, úgy áll a városrendezı elıtt a város szintétikus képe: a mőszaki városkép. Amint az orvos is csak a kórokozó ismeretében kezdheti meg a gyógyítást, éppen úgy a városrendezı is csak a mőszaki városkép ismeretében foghat hozzá a város egészségesebbé, célszerőbbé, szebbé, gazdaságosabbá tételéhez. Az eszközök ehhez az általános és részletes városrendezési terv és az építésügyi szabályrendelet. 33
A célt azonban csak úgy lehet elérni, ha a városrendezési terv a közösségbıl nı ki, annak szükségességét, helyességét mindenki átérzi és a városrendezés munkájában az egész város résztvesz. Kép Sopron multjából:
Részlet a Szélmalom-utcáról. Baloldalon tőzoltószerek Hauser Károly rajza 1863.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Hárs György: Csákányütés a Belvárosban. 94Hárs
György: Csákányütés a Belvárosban.
Sopron városának legrégibb része, a belváros, a Várkerület, Ógabona-tér, Petıfi-tér és Széchenyi-tér között terül el. A gótika, késıi renaissance és fıképpen a barokk korok építkezésének gazdag tárháza ez, mely méltán tarthat számot a legnagyobb érdeklıdésre a turisták, mőtörténészek és a régi idık egyéb szerelmesei részérıl. Az élet azonban elviharzott a régi idık ezen itthagyott maradványai fölött és a belváros házai a korszerő lakáskultúra szemszögébıl mindinkább lejjebb süllyednek. A belváros sok háza levegıtlen, nedves, elhanyagolt épület és szők, piszkos udvaraival az egészségügy mai követelményeinek nem felel meg. Ez és sok más körülmény idıszerővé teszik e városrész korszerősítésének kérdését. Ez a kérdés meríti ki a belváros problémáját, amely egyrészrıl a multak megbecsülésén alapuló 34
mőemlékmegırzés, másrészrıl a korszerő lakásigények és egészségvédelem között mind a mai napig nem találta meg a megoldást. A század elejei városrendezı a belvároson áttörı utcát kívánt nyitni, hogy levegıt vigyen a túltömött házsorok közé és erre kijelölte a Várkerület 119. számú háztól (a mostani Molnár-drogériától) az evangélikus templom kertjén át vezetı vonalat. A város meg is szerezte és telekkönyvileg biztosította is annak lehetıségét, hogy ennek az útvonalnak egy része, mégpedig a Várkerület és a Szentgyörgy-utca közötti rész megnyíljon és egyúttal be is épüljön. A mostani nemzedék azonban ezzel a tervvel nem értett egyet. A megnyitást nem tartották célravezetınek, mert egyrészt közlekedési érdek azt egyáltalán nem indokolta, másrészt az egységet bontotta volna meg az utcák vonalvezetésében és a Várkerület házsorában s így nem szolgálta volna a mőemlékmegırzés célját sem. Az utcanyitással kapcsolatos új beépítés, ha hozott volna is egészséges lakásokat, csak még jobban sőrítette volna az amúgy is túltengı háztömeget. Egy érv szólt még az utcanyitás ellen, az, hogy a régi középkori védıfal bástyás, lıréses alakjában e helyen még megvan; ha már ez ellen a lelketlen és meggondolatlan bontásokkal annyit vétkeztek, most, amikor semmi kényszerítı ok nem követeli, miért kerüljön újból csákány alá? Legegyszerőbb, legkényelmesebb megoldásnak mutatkozott tehát, hagyni mindent a régiben, mint ahogy végeredményben történt is. De itt volt a lehetıség egy csomó régi, értéktelen és rossz épület lebontására, és ezen bontásokkal a belvárosi háztömeg némi fellazítására, itt volt a lehetıség a mainál egy jóval 95régibb Sopron megmutatására a várfal kiszabadításával, amit jelenleg máskép látni nem is lehet, csak bőzös olajraktárokon és sötét, olykor veszélyes udvari lépcsıházakon át való merész elıretörés árán. Ebben a gondolatkörben született meg Heimler Károly, Kamenszky Árpád és Schindler András barátaimmal való beszélgetések során az itt közölt terv. Az 1. ábra a helyszínrajzot mutatja. A nyitandó utca vonala eredményvonallal van jelölve, a bontandó épületek határa szaggatott vonallal, a régi, megmaradó részek területe a vonalkázott rész, a sötét pedig az új beépítés.
35
1. ábra. Helyszínrajz a Várkerület és Szentgyörgy-utca között nyitandó átjárás tervéhez.
A terv szerint a Várkerület 119 a) és b) épületek között a várkerületi házsor töretlenségének megóvása mellett egy kosáríves, kapualjszerő bejáró készül. Az elsı emelet magasságában 96a két épület akadálytalanul közlekedhetik egymással (2. ábra). Ezen bejárón túl, amely üzletek nyitására is alkalmas lenne, az udvari részeket két falkerítés zárja el és azután jön az istállók és raktárak közül kiszabadított és helyreállított bástya a mögötte levı és a második védelmi vonalat alkotó épületek falainak és felépítményének bizonyos fokú rekonstrukciójával (3. ábra). A bástya, illetve várfal alatt gyalogátjárás részére alagút létesül, amely már a szentgyörgyutcai részre torkollik. Itt a Szentgyörgy-utca 13. számú ú. n. Kmetty-ház megmarad, tőzfala loggiás kiképzéssel nyer megtámasztást, amely szerkezeti szempontból is szükségesnek mutatkozik, az udvar pedig árkádos fedettfolyosóval és egy vasráccsal lenne a közterülettıl elválasztva (4. ábra). Így érvényre jut a ház udvarkiképzése az ottani, most részben befalazott, de 36
kiszabadítandó árkádokkal. A terv készítésekor a házról úgy tudtam, hogy valamikor Clarissa-zárda volt és így a bástyára nyíló, eredetinek látszó gótikus oromzat a kápolnarész kihangsúlyozására szolgált. Ezért gótikus apszist terveztem hozzá. Csatkai Endre dr. közben egy cikkben bebizonyította, hogy nem volt itt soha Clarissa-zárda. Tévedésem ellenére is fenntartom azonban elgondolásomat, mivel a gótikus apszis jól beleillik a keretbe.
2. ábra. Nézet a Várkerületrıl.
A terv szerint a Szentgyörgy-utca 15. számú ház lebontásra kerül. Bár Csatkai Endre dr. állítása szerint a ház históriája igen ékes és renaissance kapuja is igen érdekes, nem 98lehetett irgalmazni neki. Dísztelen külsejét és piszkos, bőzös, patkányokkal teli udvarát senki se nélkülözné. A hátsó, várfalra nézı részt tartanám csak meg belıle a jelenlegi udvari lépcsı átépítésével a bástyára való feljárat céljára, – A Szentgyörgy-utca 17. számú ház fele is lebontásra kerülne. Az udvar alacsony kerítést és gyepesítést kapna, közepébe tenném a jelenleg a Városligeti-út elején elhelyezett bájos barokk Mária-oszlopot, mely az újszerő villakörnyezetben végérvényesen rosszul érzi magát. Az épületnek a bástyára nézı részét pedig, amely legjobban megtartotta középkori jellegét, a jobb tálalás kedvéért ırtoronynak képezném ki. Lehet, hogy ez hamisítás, meg is szóltak érte, de a budavári koronázó templom tornya is hamisítás és mégis jó, a kıszegi hısök tornya is hamisítás és ez is jó, hogy ne mondjam, igen jó. És van még egy egész csomó ilyen jó hamisítás, aminek hamisított voltát még a legorthodoxabb mőtörténészek is megbocsátják azért, mert jók. – Mert nem lehet eltekinteni attól, hogy amit megmutatunk, azt tetszetıs keretben tálaljuk. Félig lebontott romfalakért csak rajongó régészek és a baglyok lelkesednek, az átlagembernek és az építésznek ellenben a képzelet is kell, hogy milyen is volt, vagy hogy milyen is lehetett valamikor régen, avagy hogy miképen is képzelték el azt a régiek, ha nem is volt módjuk ugyanúgy meg is csinálni. Az átlagember és az 37
építész pártján állva csináltam az eredeti lırések fölé az eredeti falra a költött ırtornyot, amit azonban a régiek is pont úgy odaépíthettek volna. Semmi esetre se lehet bizonyítani, hogy nem volt ott, vagy nem volt meg valahol máshol a soproni falakon.
973. ábra. Nézet a várkerületi bejáróból.
38
4. ábra. Nézet a Szentgyörgy-utca felıl.
Nem állítjuk mindezzel, hogy ez a terv az egyedüli üdvözítı és egyedüli hibátlan. Készséggel átadjuk a pálmát annak, aki jobbat tud, sıt, ha módunk és lehetıségünk volna a feladatba jobban belemélyedni, könnyen lehetséges, hogy eltérnénk e megoldás részleteitıl, – de azt meggyızıdéssel állítjuk, hogy ez az elgondolás alapjában véve helyes. Mert eszerint a természetes fejlıdésalkotta utcarendszernek semmiesetre sem esnék bántódása. Egy csomó ócska és haszontalan épület azonban eltőnhetne, utat engedve a forgalomnak, a szabad levegınek és a virágoknak, és meg tudnánk mutatni városunk ısi történetébıl egy bokrétára való, eddig még nem látott szépséget az egészséges és gyógyító csákányütések nyomán. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Thier László: Adatok a soproni zenekultúra történetéhez. 99Thier
László: Adatok a soproni zenekultúra történetéhez.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Thier László: Adatok a soproni zenekultúra történetéhez. / II.
39
Két érdekes régi hangjegy.
II. Két érdekes régi hangjegy. Isoz Kálmán „A régi Budapest hangjegyeken“ címő cikkében1(7) a könyvbarátok figyelmét a budapesti vonatkozású régi kótákra hívja fel, mint olyan gyüjtési területre, amelyet a mőkedvelık szenvedélye még nem érintett. „A címlapok teljes számban való összegyüjtése – írja többek között az ismert zenetörténész –, a kiadványok változatainak és a rajzoló mővésznek megállapítása szeretetet és hozzáértést igényel. Ezek pedig az igazi gyüjtık ismertetı jelei.“ Kár, hogy helyi gyüjtıink sem fordítottak különösebb figyelmet a régi kótákra, noha hálás vállalkozás az ilynemő zenei emlékeinknek rendszeres feldolgozása. Scholz Jánossal2(8) egyidıben, akinek gyüjtıtevékenysége régi soproni hangjegyekre is kiterjedt, alapozta meg e sorok írója is kótatárát. Szerény anyagából ezúttal két érdekes darabot mutatunk be. A zenedarabok szerzıje az 1830 február 20-án Sopronban született Jachimek Ferenc. Korán elszakadva szülıvárosától, mint zenemővész és tanár mőködött a volt monarchia több városában. 1855 április 9-én tartotta soproni búcsúhangversenyét, amelynek szereplıi Liebhardt Lujza operaénekesnı, Berson Károly hegedőmővész, Proch Henrik zeneszerzı és Spitzer M. fiatal bécsi énekes voltak. Búcsúzó mővészünk mint zeneszerzı mutatkozott be. „Isten veletek barátim“ címő magyaros fantáziáját játszotta.3(9) Jachimek Ferenc, a soproni toronymester („Turnermeister“) mővész fia, elsı nyomtatott szerzeményét „La Reine de la nuit“ címen a Mechetti-cég adta ki Bécsben,4(10) míg a „Les cloches“ címő zenemőve5(11) mint „Op. 3“ ugyanott Glöggl F.-nél jelent meg. Mozart „Varázsfuvola“-áriájának átiratát Liebhardt Lujza földijének, a bécsi császári opera akkortájt már híres mővésznıjének ajánlotta a szerzı, harmadik nyomtatott mővével pedig barátjának, Russ Ker. Jánosnak, a régi Sopron érdemes polgárának, kedveskedett. 100A
zenemővek kéziratos ajánlása: „Seinem Freunde Spies (!) – Fr. Jachimek“ a soproni Spiesz-család egyik mővészbarát tagjának emlékét eleveníti fel.6(12) Szerzeményeink – jellegüket illetıleg – virtuóz darabok s arról tanuskodnak, hogy alkotójuk hivatott mestere volt a zenemővészetnek. A zenemővek címlapja kınyomatos munka, míg a hangjegyek vésett lemezek segítségével készültek. A vázolt zenetörténeti ereklyéinket Peták-Spiess Emilné hagyatékából szereztük meg, aki haláláig sok soproni mővelıdéstörténelmi bizonyítékot győjtött és ırzött meg, ezek ma nagyobbrészt a Schreiner-család birtokában vannak.7(13) 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Thier László: Adatok a soproni zenekultúra történetéhez. / Thier, Ladislaus: Daten zur Geschichte der Soproner Musikkultur.
Thier, Ladislaus: Daten zur Geschichte der Soproner Musikkultur. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Thier László: Adatok a soproni zenekultúra történetéhez. /
40
Thier, Ladislaus: Daten zur Geschichte der Soproner Musikkultur. / II. Zwei interessante Musikalien.
II. Zwei interessante Musikalien. Obwohl Soprons Sammler Noten bisher nur wenig Aufmerksamkeit gewidmet haben, ist dennoch eine Reihe interessanter alter Drucke bekannt geworden. Der Sammlung des Verfassers sind zwei Musikalien entnommen, die im obigen näher beschrieben werden. Es sind dies Klavierkompositionen des am 20. Februar 1830 in Sopron geborenen Franz Jachimek, der seine engere Heimat bereits frühzeitig verließ, um in mehreren Städten der einstigen Monarchie als Künstler und Pädagoge zu wirken. Beide Musikalien gewinnen dadurch an Bedeutung, daß sie Soproner Persönlichkeiten gewidmet sind und zwar der seinerzeit gefeierten Opernsängerin Luise Liebhardt und einem Mitglied der um Soprons Musikleben hochverdienten Familie Russ: Johann Baptist Russ. Das Titelblatt der Musikalien ist lithographiert, die Noten selbst gestochen. Als Verleger zeichneten die Wiener Editeure Mechetti und Glöggl. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Kotsis Tivadar: Barlangok a tómalmi erdıben. 101Kotsis
Tivadar: Barlangok a tómalmi erdıben.
A soproni természetjárók közül is kevesen tudják, hogy a tómalmi erdıben barlangok vannak. A Kistómalomtól keskeny ösvény vezet fel az erdıbe, rövid emelkedés után fensíkra érünk; itt az erdıt kiirtották és csak apró erdei aljnövényzetet, csenevész tölgyfákat látunk. A terep alakulását ezért nem látni tisztán, pedig nagyon érdekes. İsszel azonban, amikor kopasz minden bokor, szembetőnik a sok üreg, gödör és lyuk. A kutatásra az a körülmény indított, hogy a Magyar Barlangkutató Társulat egyik tagja Sopronban nyaralva, hallott ezekrıl az üregekrıl és a Társulat ügyvezetı elnökét, Kadić Ottokár dr. egyet. c. ny. rk. tanár, ny. fıgeológust is értesítette róluk. Tıle kaptam azután biztatást egy barlang térképezésére és leírására. A kutatás megkezdésénél megtévesztett a sok hasonló gödör, csakhamar láttam, hogy nem egy üreg várja a kutatókat ezen a tájon. A barlang elég bonyolultnak ígérkezett. Felvételénél teodolitra nem volt szükségünk és felállítása is nehézségekbe ütközött volna több helyen. Így csak mérılécekkel, kompasszal és zsinórral mértünk. A fıágat és a mellékágat sikerült már az elsı napon felvenni. A több napon folytatott munka eredménye néhány térkép és fényképfelvétel. Szárhalmi barlangnak neveztem el, mert közelebb fekszik a szárhalmi erdıhöz, mint a tómalmihoz! Ezenkívül jobban is hangzik ez a név. A térkép megkönnyíti az eligazodást. A barlangnyílást a térképen nyíl jelzi. Ez a barlang bejárata. Alig egy méter magas és széles. Mérések elıtt még sokkal kisebb volt a nyílás, mert egy hatalmas kı zárta le az utat. Mivel nagyon megnehezítette a munkát, kimozdítottuk. Többet nyomott még egy mázsánál is. A barlang tortonienkorú lajtamészkıben keletkezett. Ez a mészkı nagyon könnyen morzsolódik és mállik. Többször hallottuk a mennyezettıl elvált kisebb, nagyobb darabok tompa zuhanását. A nyílástól körülbelül 3 méterig csúszni kell lefelé és csak azután állhatunk fel. Itt a barlang csak 70–80 cm magas. Azután kiszélesedik és termet alkot. Ez a fıterem, mert majdnem minden elágazás innen indul ki. Könnyő ide a lejutás, mert itt legmeredekebb a talaj. A lejtése 30 fokon is felül van. De nemcsak itt, 41
hanem mindenfelé lejt a barlang. A bejárattól végig D, illetıleg DK irányban dıl az üreg. Ez egyébként megfigyelhetı a környék kisebb üregeinél is. Mindegyik meredeken tör a föld alá és néhány méter után véget ér. A fıterem 30 méter hosszú folyosóban folytatódik. Ez a folyosó ismét egy közel 20 102méteres ágba megy át. Ha tehát a nyílástól egy labdát elindítanánk, feltéve, hogy nem ütköznék semmi akadályba, végiggurulna az egész barlangon és evvel átfutna a leghosszabb ágon, mely eléri a 40 métert. Azonban sok szikla van mindenfelé és ez még a járást is megnehezíti. Kihordani pedig nem lehet, annyira súlyosak. A 40 méteres ág 25 fokos eséssel fut a mélybe, a végén van a legmélyebb pont, a nyílástól számított vízszint alatt kb. 6 méternyire. Ezenkívül még sok rövidebb és hosszabb ág, kisebb, nagyobb terem tarkítja a térképet. Az alaktalan szigetek – természetben pillérek vagy oszlopok – ezek tagolják részekre a barlangot. Egyik-másik helyen világosság is szőrıdik be a felszínrıl. Valószínő, hogy ezek a nyílások nagy esızések alkalmával hamarosan kitágulnak és idık folyamán esetleg új bejáratot is alkotnak. A barlang levegıje tiszta, talán kissé párás. Ezt elısegíti a mészkı erıs vízivó képessége és néhol a vékony mennyezet, melyen áttörnek a növények gyökerei és végükrıl csöpög a víz. Az uralkodó hımérsékletrıl pontos adatokat nem tudok mondani, csupán a mérések alkalmával volt nálunk hımérı. Az október hónapban végzett mérések idején a szabadban átlag 12–16 fok C-t mértünk, míg a barlangban állandóan 8 fok C-t mutatott a hımérı. Valószínőnek tartom, hogy 103az egyes évszakok hımérséklete nem nagyon különbözik egymástól, esetleg csak néhány fok eltérés mutatkozik.
42
1. ábra.
A mérések után a falakat és a talajt tanulmányoztuk. Itt röviden megemlíteni kívánom a barlangokról szóló legszükségesebb tudnivalókat: A barlang valamely kızetben természetes úton keletkezett üreg. Legfontosabb részei: a kızetben keletkezett üreg, a fenék, a mennyezet és az oldalfalak. Idetartozik még a nyílás és a kitöltés. A barlangok kialakulásában fontos szerepe van a víznek. Bár a víz minden kızetet old, mégis fıleg olyan kızetekben keletkeznek barlangok, amelyek a vízben könnyebben oldódnak és nincsen sok málladékuk. Ilyen kızetek pl. a mészkı és a dolomit. Kimondhatjuk, hogy a legtöbb barlang mészkıterületen fordul elı. A barlangnak legtöbbször van kitöltése, amely lehet szilárd, sıt folyékony anyag is.
2. ábra.
Ez a kitöltés a szárhalmi barlangban azonos az anyakızettel, tehát tortonienkorú lajtamész. Csupán abejáratnál van alluviális, azaz jelenkori termıföld, amit a szél és az esızés hordott be az elsı teremig. A barlangfalakban sok helyen egész réteget alkot a sok kagyló és csiga. Név szerint Pecten, Pectenculus és Ostrea fajták fordulnak elı tömegesen. İsállati maradványokat nem találtunk. Az egyik folyosón betört állati koponya feküdt. Valószínő nyúlé lehetett. Élı állatok közül csak denevérrel (Pipistrellus pipistrellus), mégpedig törpe denevérrel találkoztunk egyik teremben. Csoportosan lógtak a mennyezetrıl. Ezt a termet elneveztük Denevér-teremnek. Növényi életet nem találtunk a barlangban. Röviden összefoglalva tehát: a Szárhalmi-barlang lajtamészkıben valószínőleg kimosás által keletkezett üreg, amelyet oszlopok több részre tagolnak. A többi üreggel való összeköttetése ismeretlen, de lehet, hogy gondos utánjárással lehetne valami összefüggést találni köztük. A környéken elıforduló többi üreg sokkal kisebb és jelentéktelenebb. 43
Érdekes egy másik, a földbe szabályosan épített barlang. Inkább kisebb várnak nevezhetı, mert az alakja is azt mutatja. Terméskıbıl és téglából épült. (3. ábra.) Bizonyára régi lehet, de még ma is szilárdan áll. Errıl a várromról tudomásom szerint csak egyetlen irott mő emlékezik meg, az is regényes korrajz 104csupán: Dr. Takáts Kálmán „Oroszlán Pali, az utolsó bakonyi haramia“ címő könyve. Az idevonatkozó rész szószerint így hangzik: „A dákai rablótámadás után Pali a haramiákkal Sopron megyébe vonult, Kapuvár, Eszterháza, Fertıszentmiklós környékén garázdálkodik, de legkedvesebb búvóhelye a Cárhalom-erdı sőrő, járhatatlan berkeiben rejtızı, még a csehek idejébıl fennmaradó rablóvár, Macskavár romjai s ettıl déli irányban húzódó alagút. Hát hol is fekszik ez a várrom? A hegygerincen a Nagytómalomtól kiindulva, az erdei sárga jelzéső út mentén haladva, az Edelbrunn útig esı szakasz közepe táján, balkéz felıl, járhatatlan sőrő bozótok közé van a rom elrejtve. Mert nem a Kıhida feletti Zsíros-hegyen, ahova a tudósok elhelyezik, s ahol a várnak, kınek, romnak semmi nyoma sincs, s nem is volt, hanem itt volt a cseh rablóvár, pincéi most is megvannak s eltemetett falait a valamikor majd csak eljövendı ásatások fogják ismét napvilágra hozni. A középkori cseh rablók utódai, Oroszlán Pali és betyárjai sok-sok éjszakát töltöttek itt, erdei lombokból kényelmes rablófészket építve az élettelen falak közé. Pali szerint ezen a helyen is, úgy, mint Kisingyen barlangjaiban, még nagyon sok olyan kincs van elásva, amelyet betyárjainak nem volt többé alkalma felkeresni, kiásni.“
3. ábra.
Végül pedig így szól a könyv: „A betyárok azokat a kincseket nem a kövek alá és nem a romok közé rejtették, becsszavamra nem, hisz én csak tudom, Oroszlán Pali csak velem közölte, hova ásták el, hol a lelıhely?“ Hogy valóban azonos-e a szárhalmi rom a Macskakı várával, eldönteni nem tudom. A történetírók a cseh rablók várát másutt keresik. Hiteles adatok vannak róla, hogy 1465 körül felégették. A szárhalmi romokban sok égett és füstös kı akad, ami az azonosítást alátámasztaná. Itt van azonban akkor a dőlınevek 105(Katzenstein, Katzenbründl) rejtélye. 1464-bıl ismerünk viszont egy okiratot, amelyet írója így keltez: 44
„Datum in novo fortalicio circa Cocznstein“, azaz lehettek egyéb cseh erıdök még a Fertı és Sopron között. (Dr. v. Házi: Sopron szab. kir. város története, I., 5. kötet, V. 127. o.) Mindenesetre tény az, hogy a szárhalmi erdıben van rom, sıt nem is egy, hanem két különálló. Hogy a két omladék összetartozik-e, azt csak ásatással lehetne megtudni. A két rom anyaga ugyanaz és mindegyik falban találtam összeégett téglákat, köveket. A Szárhalmi barlangtól északra kb. 120 méternyire van a nagyobbik és jobb állapotban lévı várrom. Négyzetalakú elırészbıl és egy rövid kis alagútból áll, amely két méter után véget ér. Megjegyzem, hogy az alagút éppen délre néz, mint Takáts írja. A kisebbik rom innen mintegy 100 méterre van ÉÉNy-ra, de itt csak kb. 2 méter széles és embernél magasabb falrész tudott dacolni az idıvel. Íme, nem is egész félkilométeres körzetben mennyi rejtély: létrejöttükön egyaránt munkált a természet és a gyarló emberi kéz… 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Kotsis Tivadar: Barlangok a tómalmi erdıben. / Kotsis, Theodor: Höhlen im Szárhalom-Walde.
Kotsis, Theodor: Höhlen im Szárhalom-Walde. Nächst der kleinen Teichmühle bei Sopron im Szárhalomer (vulgo: Zarhalm) Walde findet man mehrere Höhlen von verschiedener Größe. Verfasser untersuchte von diesen die Größte. Die Öffnung beträgt zirka 1 Meter. Nun folgt ein stark abfallender Teil, der sich nach 5 Meter zu einem großen Saal erweitert. Von hier gehen mehrere Gänge aus, der eine ist 30 Meter lang, ein anderer führt in die Tiefe. Die Höhle entstand durch Ausschwemmung im tortonischen Kalkstein, in dem sich Pecten, Pectenculus und Ostrea in großen Maße befinden. Unweit von dieser Stelle findet man eine künstliche Höhle aus Stein und Ziegel gebaut. Es fragt sich, ob die Mutmaßung, es seien Reste der um 1465 zerstörten Festung „Katzenstein“, richtig ist.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / A SOPRONI MUZEUM KÖZLEMÉNYEI.
45
106A
SOPRONI MUZEUM KÖZLEMÉNYEI.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / A SOPRONI MUZEUM KÖZLEMÉNYEI. / Csipkés Kálmán: Régi bábsütı-emlékeink.
Csipkés Kálmán: Régi bábsütı-emlékeink. Gyüjteményünkben közel 300 darab régi bábsütıemlék van. Különösen értékesek a körte-, vagy diófából készült, negatívvésető ütıfák. Ezekbe az ütıfákba nyomkodták bele a meggyúrt mézestésztát, amely azután felvette a kívánt formát. Az ütıfák mintáit rendszerint maga a mester, vagy pedig ügyesebb segédei metszették; de voltak külön ütıfametszık is. Mesterségbeli tudásuk éppen e téren nyilvánulhatott meg leginkább s mővészi képességüket is ekkép mutathatták meg legjobban. Gyüjteményünk egyik-másik darabja rendkívül fejlett szobrásztehetségrıl tanuskodik. Az ütıfákon kívül van számos cserépbıl, bádogból és gipszbıl készített mintánk, továbbá egész sor bájos viaszfiguránk – fogadalmi tárgyak – néhány díszes viaszgyertyánk és vésett ostyasütı-vasunk. Céhirat és céhláda nincsen gyüjteményünkben. Ütıfáink egyrésze soproni mesterek: Eipeltauer Gottfried és József, Gold Mátyás, Gruber Mihály kezemunkája; szép számmal vannak kismartoni – Altdörfer, Seitz, Rász bábosoktól – és lékai – Marschall Sebestyén – eredetőek is.1(14) Az utóbb említett mester faragványai különösen szépek és értékesek. A 17. század végétıl egészen a 19. század közepéig terjedı idıbıl származnak. Gyakori a mesterjelzés – rendesen két kezdıbető –, s van több évszámmal ellátott darab is. A legrégibb és legbecsesebb faragványok többnyire vallásos tárgyúak: Madonna-kegyszobor, Kis Jézus Szőz Máriával és Szent Józseffel, Krisztus átadja a hatalmat Szent Péternek, Golgotha, Pieta stb. Mintaképül valószínőleg régi metszetek vagy vallásos érmek szolgáltak. Az ütıfák nagyobb hányada világi vonatkozású tárgyat ölel fel. Viselettörténeti szempontból 107igen érdekesek a barokk, rokokó vagy biedermeier öltözető férfiak, úridámák, huszárok lovon, betyárok. Eredetiek a karrikatúrák, mint például a kecskén lovagló szabó, derekára övezett ollóval. Kedvelt forma a szív, a pólyásbaba és a kard, továbbá a puska és a pisztoly. Az állatvilág is sőrőn képviselve van: szarvas, oroszlán, felnyergelt paripa, kakas, galamb, sas, kutya, hal stb. Bájosak a virággal telt kosárkák. Vannak olyan ütıfáink is, amelyeken a térbeli tárgyak kialakításához szükséges részletfaragványokat látunk. Az emberi alakok ruházatát, a pólyásbabák pólyáját, a szíveket, a kardokat stb. bıségesen alkalmazott stilizált növényi motívumok díszítik; az alakos kompozíciókat babérlevelekbıl, rózsákból, néha angyalfejekbıl is szıtt koszorú övezi. Címeres ütıfák is szerepelnek győjteményünkben. Méretre nézve általában különbözık; vannak közel félméteres nagyságúak, vannak közepesek és egész kicsinyek is. Egyrészük egyoldalú, a többi kétoldalú; egy, két vagy több faragvány is található rajtuk.
46
1. kép. Vallásos tárgyú ütıfa. (18. szd. eleje.)
A hajdan virágzó mézesbábosság ma már teljesen hanyatlóban van. Bábosaink már nem dolgoznak faragványos ütıfákkal. A búcsúk és országos vásárok alkalmával felütött sátraikban található 108bábsütemények minden mővészi érték nélkül valók. Az ütıfák sorra múzeumokba és magános gyüjtıkhöz vándoroltak. Mint érdekességet említjük, hogy a régi soproni bábsütıminták nagyrészét és éppen a legértékesebbeket – fıkép az Eipeltauer-családtól – a 60-as évek elején itt tartózkodó nagynevő mőgyüjtı, Szalay Ágoston szerezte meg.2(15) Késıbb az egész országban, sıt a közeli külföldön is kutatott ütıfák után. Tekintélyes gyüjteményre tett így szert, melyet – tudomásunk szerint – a Nemzeti Múzeumra hagyott. A régi bábsütıminták győjtése tehát Sopronból indult ki. A következı sorokban az értékesebb ütıfáink rövid leírását adjuk; közülük néhányat képen is bemutatunk: Rendkívül fínom stílusérzékre vall az a kerekmintájú – ú. n. tányér – ütıfánk, melyet kettıs koszorú övez; a külsıben 6 szárnyas angyalfej és 6 rózsa váltakozik, a belsı levelekbıl és 4 rózsából fonott. A minta közepén a Kis Jézus álló alakja; jobbról Szőz Mária, balról Szent József áll és kézen fogják. Feje fölött a Szentlélek galamb képében. L. A. jelzés. A 18. század elejérıl való. 35 cm magas; a körlap átmérıje 22 cm. (1. kép.) 47
2. kép. Madonnás ütıfa. (18. szd. közepe.)
Egy, a 18. század közepérıl való ütıfa elılapján díszes mennyezet alatt Madonna-kegyszobor áll (hátlapon félig kész minta: madáralak). Csodás barokk pompa jegyében fogant faragvány. 109A kegyszobor lábánál jelzés: S–M. (Marschall Sebestyén, lékai mester). Az ütıfa magassága 25˙5 cm. (2. kép.) Kissé naivabb megoldású a következı vallásos tárgyú ütıfa: Glóriás álló Krisztus az elıtte térdeplı Szent Péternek átadja a fıpapi hatalmat. Jelzés nélkül. 18. század eleje. 20 cm magas. Egy négyzetalakú ütıfán szárnyas, koronás angyalfej van kifaragva. Jeltelen. 1700 körül. A négyzet oldala 13˙5 cm. A keresztre feszített Üdvözítı képével díszített ütıfa sem érdektelen. Jobbról Szőz Mária, balról Szent János evangélista áll. Jelzése: S. M. (Marschall Sebestyén.) 18. szd. közepe. 15 cm magas. 48
Még egy vallásos tárgyú ütıfánkról emlékezünk meg: Fájdalmas 110Anya, ölében Jézus holttestével; mögötte kereszt, létra, dárdák. A kereszt vízszintes szárán S–M jelzés. (Marschall Sebestyén.) 18. szd. közepe. 15 cm magas. Pompás kivitelő a rokokó ruházatú, álló nıi alakkal ékített ütıfa; az alak kezében legyezı. Pazar ornamentális díszítés; a ruha nehéz brokátanyaga kitőnıen érzékeltetve. Mesterkézre valló faragás. A minta egyik keskeny oldalán F. E. jelzés, a másikon 1770-es évszám. Egyike a legmővészibb kidolgozású mintáinknak. 39 cm magas. (3. kép.)
3. kép. Rokokó dámás ütıfa. (1770-bıl.)
Hasonlókép kiváló darab a rokokó ruházatú férfi alakot ábrázoló ütıfa is. Rendkívül gazdag ornamentika; kitőnı stílusérzék. Baloldalt alul jelzés; pajzsban: F K–H A betők. 18. század 2. fele. 31 cm magas. (4. kép.)
49
4. kép. Rokokó gavalléros ütıfa. (18. szd. 2. fele.)
Igen eredeti a doboló bohóc képével ellátott ütıfánk. Jelzése: S. M. (Marschall Sebestyén). 18. szd. közepe. 21 cm magas. (5. kép.)
50
5. kép. Bohócos ütıfa. (18. szd. közepe.)
Keleti témát ábrázol az I W jelzésőütıfánk: Turbános férfi alak zsiráfot vezet. (I W valószínőleg Wallenstein János kismartoni mester monogramja.) 19. szd. eleje. 18 cm magas. Ötletes a kecskén lovagló szabó karikatúrájával ellátott ütıfa. Rász Ferenc kismartoni bábos bélyegzıjével. 19. szd. eleje. 21 cm magas. Hatalmas méretével, s gazdag díszítésével tőnik fel egy pólyásbabát ábrázoló ütıfa. Jeltelen. 1800 körül. 41 cm magas. Van olyan ütıfánk is, amelyen pólyás ikrek vannak kifaragva. Kismartoni eredető, L. A. jelzéssel és Rász bábos bélyegzıjével. 1800 körül. 18 cm magas. A huszár-minták között a legtökéletesebb a D. G. jelzéső ütıfánk. Mária Terézia-kori viselető huszárt ábrázol lovon. Rász Ferenc bélyegzıjével. 18. szd. 2. fele. 27˙5 cm magas. A kedvelt szív-formát többek közt egy Kismartonból való 111értékes, címeres ütıfa képviseli. Három rozettával élénkített, szívalakú levélfüzér-keretben középen koronás, kétfejő sas, mellén pajzs; fenn jobbról-balról virág- és levéldísz. Jelzése: I W–C A–1819. (Valószínőleg Wallenstein János és Angermayer 51
Keresztély kismartoni mesterek monogramja, Rász Ferenc bélyegzıjével.) 35 cm magas. (6. kép.)
6. kép. Címeres ütıfa. (1819-bıl.)
Egyik ütıfánkon zsebóra részletei láthatók kifaragva. Teljes, kerekded kialakítás volt ilymódon lehetséges. J. E. jelzés. (Eipeltauer József soproni bábos monogramja.) 19. szd. 1. fele. 18 cm magas. Igen bájos azon ütıfánk, amelyen körlapon, kettıs koszorúban – a külsı babérleveles, a belsı virágos – talapzaton két csókolódzó galamb látható. I. W. jelzés. (Valószínőleg Wallenstein János, Kismarton.) Rász bábos bélyegzıjével. 19. szd. 1. fele. 9˙5 cm magas. 112A
híres betyár, Sobri Jóska képével díszített ütıfát is tartalmaz gyüjteményünk. A hátlapon két kakas látható. Jeltelen. 19. szd. 1. fele. 24 cm magas. Eipeltauer Józseftıl származó egyik ütıfánk elılapján dzsidáskatona – lovon – van kifaragva; hátlapján pipa. Mindkét ábra J. E. jelzéssel. 19. szd. közepe. 18 cm magas. Valószínőleg a soproni Gruber Mihálytól való azon ütıfa, melyen díszesen faragott kard és puska van 52
egymás mellett. Jelzése: M. G. 19. szd. 1. fele. 25˙5 cm hosszú. Az ütıfákon kívül egyéb más rokonemléket is foglal magában a gyüjtemény. Az alábbiakban ezekrıl is megemlékezünk röviden: A viaszfigurák öntésére szolgáló kettıs faminták közül egyiken I. S. jelzés található. Seitz Ignác kismartoni bábost vallja mesterének. Teknısbékát ábrázol. 19. szd. közepe. 11˙7 cm magas. Cserépmintáink között is van több vallásos tárgyú: A pásztorok imádása, Menekülés Egyiptomba, Ecce Homo. Kedvesek a világiak is: divatképek, pólyásbabák, nemkülönben az állat- és növényvilágból vett motívumokkal ékítettek. Egytıl-egyig kisebb méretőek. Közel 60 darabból álló viaszfigura-sorozatunk több értékes, eredeti elgondolású mintát mutat fel. Feszület, Szent Borbála, imádkozó férfi és nıi alakok, egyes testrészek stb. találhatók a gyüjteményben. A bádog- és gipszminták, továbbá a régi viaszgyertyák kisebb jelentıségőek. Ostyasütı-vasaink közül a legrégibb példány 1763-as évszámmal jelzett. Egyik-másik darabot szépen vésett fıpapi vagy nemesi címer díszíti; többször szerepel az Isten báránya a feltámadási zászlóval. Bábsütı-emlékeink közül az értékesebb és jellegzetesebb darabok jelenleg a Céhemlékek termében vannak kiállítva. A raktári anyag tanulmányi célokat szolgál. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / A SOPRONI MUZEUM KÖZLEMÉNYEI. / Csipkés Kálmán: Lebkuchenbäckerei-Modelle im Soproner Museum.
Csipkés Kálmán: Lebkuchenbäckerei-Modelle im Soproner Museum. Nach einem gedrängten Überblick über das Wesen des Lebkuchen-Modellschnitzens und Aufzählung der bedeutendsten Meister in Sopron und im Komitat beschreibt der Verfasser einige Stücke, deren das Soproner Museum, ungefähr 300 besitzt. Alle diese Erinnerungsstücke an ein niedergehendes Gewerbe zeichnen sich durch große Kunstfertigkeit ihrer Erzeuger aus, die in starke Birnbaum- oder Nußholzpflötze mit Meißel und Messer nach eigener oder fremder Zeichnung die mannigfaltigsten Bilder schnitzten. Man arbeitete aus Holz ganze Szenen aus dem kirchlichen oder profanen 113Leben, werkte mitunter tage-, ja wochenlang an kleinen Figuren und schnitzte dann um das fertige Bildwerk Zierate, die man als wahre Musterbeispiele ornamentaler Kleinkunst bezeichnen könnte. Als erfolgreicher Sammler alter Soproner Lebkuchenmodelle wird August Szalay genannt, der anfangs der 60-er Jahre die bedeutendsten Stücke an sich brachte. Im Anhang wird verwandter Modell aus Ton, Blech und Gips Erwähnung getan.
53
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONVÁRMEGYEI VÁRAK, KASTÉLYOK ÉS NEMESI KURIÁK.
SOPRONVÁRMEGYEI VÁRAK, KASTÉLYOK ÉS NEMESI KURIÁK.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONVÁRMEGYEI VÁRAK, KASTÉLYOK ÉS NEMESI KURIÁK. / Csatkai Endre dr.: A röjtöki kastély.*
Csatkai Endre dr.: A röjtöki kastély.*(16) A röjtökmuzsaji környék enyhe dombjaival, az Ikva-patak kellemes partjával az emberiség legkoraibb szakában településre csábított. A legújabb idıkben egyesített két falu határából már kıkorszakbeli leletek kerültek elı. Muzsajról Paur Iván, a Széchenyi-nemzetség levéltárosa gyüjteményével a soproni múzeumba például porfírkalapács került, 1891-ben pedig két kis fejsze szerpentinkıbıl. A röjtöki határ Paur Ivánnak baltákkal és gabonazúzóval szolgált ugyanebbıl a korból. A bronzkorból szintén szekercét szolgáltattak be a múzeumnak.1(17) A vaskorból és a római korból ugyan hiányoznak a leletek, de a középkor legelsı magyar századaiban már a történelem világosságánál él a két község egyike: Muzsajt ugyanis még a tatárjárás elıtt említi oklevél 1232-ben. 1265-ben Mesey néven szerepel. Ugyanebben az évben, tehát szintén nagyon korán jelentkezik Röjtök is Ruhtuk alakjában. Muzsajon a faluról elnevezett nemesi család volt birtokos a középkorban ezek a nemesek kemény tusákat vívtak a szomszédos ebergıciekkel, sıt gyilkossággal is megterhelték lelkiismeretüket, amiért is Nagy 114Lajos uralkodásának idején a birtok egy részét kárpótlás fejében át kellett adniok. Ezen a réven késıbb zálogjogon a Kanizsayak is részt kaptak itt. Muzsajjal egy idıben 1375-ben ugyanez lett a sorsa Röjtöknek is. Ennek birtokában 1429-ben a Vági-család jelenik meg. 1450-ben Cziráki Miklóssal ez az ısrégi család is belekerül a falu történetébe zálog révén. De a Vágiak kihalásukig a falu birtokában maradtak. Muzsajon a birtokos családnak kevesebb nyugalma volt, 1471-ben a Vágiak rárontanak Muzsay Lászlóra: kifosztják, feleségével együtt bántalmazzák; 1495-ben ugyancsak ıt a Kanizsayak fertıszentmiklósi jobbágyai verik véresre és elhurcolják magukkal.2(18)
54
1. kép. A röjtöki kastély az 1870-es évek végén. Oldalhomlokzat.
Az 1492–30-as években említés történik egy Felmuzsaj nevő birtokról: ezt a Lozsi-család birtokolta.3(19) 115A
középkorból kilábolva és átesve a török veszedelmeken, Röjtök és Muzsaj határa alkalmasint szétdarabolódott. A 17. század folyamán még több részbıl állt, ezeket késıbb az egymással rokoni kapcsolatba jutott családok öröklés révén szerezték meg, vagy vétel útján is gyarapították. Így van p. o. adat róla, hogy a Hertelendy-család ott birtokos volt. 1666-ban Hertelendy Ádámné pörösködik Bene Mihállyal, akinek neje Hertelendy Anna. A pör egyezséggel végzıdött. Most az egyik Hertelendy elzálogosította birtokát Széchenyi György grófnak és nejének 14 évre. De, mint ahogy gyakran történni szokott, nem váltották ki, sıt még 1743-ban is birtokukban maradt. Széchenyi György gróf és neje egyébként is szerzett Röjtökön, valamint Muzsajon fekvıséget. 1685-ben Simolak Jánostól Röjtökön 200 forintért és Muzsajon a Dócziaktól ugyanannyiért. 1690-ben Röjtökön Hertelendy Miklóstól 300 forintért, Meledenczy Ferenctıl 1150 forintért; 1694-ben Hertelendy 116Sándortól 639 forintért, 1695-ben az említett Meledenczy Ferenc örököseitıl 500 forintért. 1695-ben még ráfizettek Hertelendy Sándor udvarházára 100 forintot. 1699-ben Röjtökön a Tomsicsiaktól 250 forintért és Bü Istvántól 200 forintért, 1700-ban Röjtökön Jambrikovics Zsigmondtól 300 forinton, 1701-ben Talián Páltól három részletben 424 forintért röjtöki földeket és Czuppan Istvántól ugyanott 667 forintért. Ugyanekkor a gróf és neje Hertelendy Sándornak egész örökségét 2113 forinton 117magukhoz váltották, nemkülönben Hertelendy Miklóstól 55
újabb részt 300 forintért. Mintegy 8100 forintot adott ki tehát tehát Széchenyi György, hogy Röjtök és Muzsaj nagy részét magáénak mondhassa.
2. kép. A röjtöki kastély az 1870-es évek végén. Gazdasági udvar.
56
3. kép. A röjtöki kastély. Fıhomlokzat.
57
4. kép. A röjtöki kastély. Kerti homlokzat.
58
5. kép. A röjtöki kastély. Udvar.
Az 1716-ból való összeírás következı érdekesebb dőlınevekkel szolgál: Csahos, Benkó-irtás, Határút, Bartos-irtás, Föcskefarku dőlı, Majoros, Szil-domb, Kertek alatt, Szik mellett, 118Harmosok, Kövecses, Kis kövecses, Csály, Cserfy útja, Macskás, Kerek gyöp, Dióvölgy, Vak szarv stb.4(20) Széchenyi György szerethette Röjtököt. Mélyen fájlalta, hogy a kuruc-labanc világban sokat szenvedett a jobbágyság. 1709-ben éppen a német katonák dúlták fel a falut, pedig jómaga is Bécs felé kacsingatott. De Heiszter nemtörıdömsége volt a dolog oka. Közel lévén a Nagyerdı, Széchenyi és vendégei vadászataik középpontjaképen, találkozóra, éjjeli szállásra a röjtöki udvarházat szemelték ki.5(21) György gróf fia, Zsigmond, még 450 forintot fizetett a Meledenczy-örökösöknek. 1746-ban sörfızı is mőködött a röjtöki birtokon 128 forint félévi jövedelemmel. Az 1741-es vagyoni osztályon Antal grófé lett Röjtök és Muzsaj is.
59
6. kép. A röjtöki kastély. Oldalhomlokzat.
Közben azonban új nevek kerülnek felszínre a birtokosokra nézve: A Kecskés-család. Széchenyi Györgynek volt egy nıvére. Apjuk, Lırinc, ezt jegyzi fel az 1652-ıs évre: „Meg Gyırré mentünk, megvévén a gyıri házat; die 3. Augusti Juttka leányom ott lett.“6(22) Ezt a leányt korán nıül vette Jambrikovics György kapitány. De mindketten korán elhaltak. Gyermekeiket a Széchenyi-család nevelte fel. Egyiküket, Erzsébetet, a fertıszentmiklósi Kecskés János vette nıül. Ezek gyermekét, Juditot, viszont megyénk egyik legnevezetesebb családjának 119sarja, Felsıbüki Nagy Pál. Ilyen módon öröklés révén ez a törzsök lett a 18. század derekán az úr Röjtökön. A Jambrikovicsok Peresztegen, a Felsıbükiek pedig Bükön és Fertıszentmiklóson voltak birtokosok. Az új röjtöki földesúr, Felsıbüki Nagy Pál, már kiváló elıdökre tekinthetett vissza.7(23) A család címeres levelét Benedek nyerte II. Mátyástól 1616-ban. 1696-ban Felsıbüki Nagy István Bükön palotát építtet, ennek felirata büszkén nevezi a gazdát császári és királyi személyes jegyzınek és nemes Sopron vármegye alispánjának. A röjtöki Felsıbüki Nagy Pál atyját is Pálnak hívták, 1689–1717 között fıszolgabíró volt.
60
7. kép. A röjtöki kastély. Kilátás az udvari erkélyrıl.
A család elsı röjtöki tagja elıdeihez hasonlóan szép megyei pályafutást írt le: 1745-ben fıjegyzı, a következı esztendıben alispán lett, majd a hétszemélyes tábla tagja. 1776-ban halt meg. Három fia a közpályán mozgott. Pál, Bezerédy Judit ura, fıszolgabíró volt; Sándor pedig 1779–1799 között alispán. Ennek fia volt Felsıbüki Nagy Pál, a megye kitőnı követe, a reformkor értékes magyarja. A legidısebb fiú, József, örökölte Röjtököt. İ vagy atyja8(24) építtették át az egyszerő udvarházat kastéllyá. A kertet kıfallal övezte. A Nagyerdınek egy részét is megvette a Széchenyiektıl. Szintén szép vezetı állásokat töltött 120be: kancelláriai tanácsos, királyi személynök volt. Végh Péter leányát, Annát vette nıül. Annyira szerette Röjtököt, hogy ott is temetkezett. A Felsıbüki Nagy-családnak ez az ága vele kihalt. Leányát, Júliát, Ürményi Miksa vette nıül, és így ismét új, de szintén nagyon nevezetes család vonul be Röjtök történetébe. Nyitra vármegye legrégibb nemzetsége az Ürményiek.8(25) A 13. század végén már kimutathatók Ilméri néven. Egyik sarjuk, János, az Árpád-ház kihalásának idejében kalocsai érsek volt. A 15. századtól fogva folytatólagos a családfa. Az elsı röjtöki birtokos atyja, I. József (1741–1825), az iskolaügynek szentelte életét és fıleg az egyetem rendezése körül vált ki. Neje Komjáthy Anna volt. Ferenc fiúk mint koronaır és mint Fiume kormányzója tette nevét ismertté. Másik fiúk, Miksa, Fejér vármegye alispánja (1773–1836), került a röjtöki kastély birtokába. Felesége nagyon vonzódhatott a birtokhoz, mert 1826-ban bekövetkezett halálakor ott temették el.
61
8. kép. A röjtöki kastély. Fıkapu.
Az elsı röjtöki birtokos Ürményi házaspár fia, II. József, szintén magas hivatali polcokra emelkedett, alispánja volt Fejér vármegyének és 1841–46 közt alnádori méltóságot viselt. Az ı idejében történt, hogy Széchenyi István gróf is megtisztelte a röjtöki kastélyt. A „Legnagyobb magyar“ szokásához híven szaggatott német mondatokban veti oda megjegyzését naplójában errevonatkozólag (1841 október 14-érıl): „Nachmittag reite ich nach Szerdahely, um Bezerédy zu versöhnen, fand ihn nicht, Röjtök, Loos.“ Ebben az idıben a selyemtermesztés érdekelte és ennek az ügyében tett látogatást 121Bezerédyéknél a ma Fertıszentmiklóssal egyesített Szerdahelyen, Ürményi alnádornál Röjtökön és Viczay gróféknál Lozson.10(26)
62
9. kép. A röjtöki kastély. Csendes zug.
63
10. kép. A röjtöki kastély. Szabadfürdı.
1848-ban a két falu határában levı Ürményi-birtok mintegy 870 holdat tett ki, vagyis a mai nagyságnak megfelelı volt. 122Ürményi
Józsefnek két fia közül Miksa Festetich Borbálát vette nıül. 1861-ben a kismartoni választókerület képviselıi mandátummal ruházta fel. A képviselıség sok pénzbe került mindenkor és Ürményi inkább kívánt fehérmegyei birtokain tartózkodni, így a röjtöki kastély eladásra került. 1876-ban a soproni Bauer Antal, tekintélyes sertéskereskedı, megnézte és gavallérosan nem sokat alkudva, 250.000 forintért megvásárolta. A 19. században Sopron közgazdasági életében igen nagy jelentısége volt a sertéskereskedésnek. Szorgalmas munkával meg lehetett gazdagodni, de ennek útja nem volt éppen könnyő. Akkoriban hatalmas disznócsordákat tartottak a Bakonyban is a soproni kereskedık, azután állandóan utazgattak Horvátországba, Szerbiába. Legalább négy nyelven kellett beszélni tudniok. Bauer Antal a Thaya mellett fekvı Waidhofenbıl vándorolt be Sopronba. Felesége a serfızı Bosch-családból származott, amely a mai Erzsébetkertben a várostól bérelte az egykori sörgyárat.
64
11. kép. A röjtöki kastély. Pillantás a nagyterembe.
A polgári élethez szokott házaspárnak esze ágába sem jutott, hogy a röjtöki kastély birtokában most fıúri életet éljenek. Ürményiék négy szoba bútort hagytak hátra. Ezek lassankint az egyes mőgyüjtı családtagok kezébe kerültek, szétszóródtak. Még tán Ürményiék vitték magukkal Mária Terézia hatalmas képét. Ehhez az a hagyomány tapadt, hogy a királynı Röjtököt is megtisztelte látogatásával. Nincs kizárva, hogy Eszterházáról 1773-ban oda is ellátogatott, de történeti adat egyelıre nincs rá. A Bauer-család tehát inkább csak hétvégi és nyári tartózkodásra használta Röjtököt. Elég rossz karban is volt a kastély az átvételkor. Bauer Antalné rendkívül poétikus naplójában 123fel is sóhajt: Lesz itt mit karba hozni! Eleinte kasznár, késıbb a fiatal Bauer Mihály gazdálkodott a birtokon. Bauer Antal 1893-ban halt meg. Most Mihályé lett Röjtök. Kitőnı gazdálkodását a legfelsıbb helyen is elismerték. İt és Antal öccsét a király röjtöki elınévvel nemesítette.
65
12. kép. A röjtöki kastély. A nagyterem.
Bauer Mihály is vállalt képviselıséget és pedig a nagymartoni kerületben a század elsı éveiben. Közvetlen kedves úr volt, vendégszeretı, a közért szívesen áldozó. Egy darabig elnöke volt a Soproni Képzımővészeti Körnek is. 124A
birtokot 1910-ben a Németországból származó Berg Gusztáv báró vásárolta meg. Addig a kastélyon változás alig esett. Megvolt a fıhomlokzaton az oszlopos bejáró, de tetı fedte, nem borult föléje erkély. A falakat az emeletet is átfogó copfos ion pilaszterek tagolták, jelezve építési korukat, az 1770–80-as éveket. Az új tulajdonos alatt történt a bécsújhelyi Mayer építész tervei szerint az elsı nagyobb átalakítás. Berg Gusztáv bárótól fiai örökölték Röjtököt és 1926 decemberében vette meg Verseghi Nagy Elek, magy. kir. vatikáni követ. Az új birtokos, aki jelenleg is ura Röjtöknek, 1884-ben Kolozsvárt született. Jogi doktorátust szerzett és 1905-ben a kereskedelmi minisztériumban kezdte meg közpályáját. 1913 óta mint diplomata mőködött a világháború elıtt Belgrádban, Drezdában, Hágában. 1920-ban ismét Hágába került, 1922–24-ben a külügyminisztériumban teljesített szolgálatot, 1925-ben Genfben, majd 1926–28-ban a Vatikánban, mint meghatalmazott miniszter.
66
13. kép. A röjtöki kastély. Pillantás a nagyterembıl a kertbe.
A kastélyt a modern igényeknek megfelelıen átépíttette, a parkot a berlini Späth-cég rendezte, a szobrászati munkában azonban részt kapott a soproni gárda is Seiffert Géza, Baumann Béla és Mechle Béla személyében. 125Alig
költözött be az új tulajdonos és családja, máris gyász szakadt rájuk. Meghalt a követúr édesatyja, Verseghi Nagy Ferenc, a jeles jogtudós. 1852-ben Verıcén született. 1877-ben lett egyetemi magántanár, 1881-ben rendes tanár Kolozsvárt. 1895-ben a polgári törvénykönyv kodifikáló bizottságába került, több kézikönyvet írt állami megbízásból. 1900-ban államtitkár, 1903-ban 126a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1910-tıl 1918-ig képviselı, tagja a delegációnak és késıbb a felsıháznak. Röjtökön húnyt el 1928-ban. A kastély parkjában épült családi sírboltban temették el. Ugyanott kapott utolsó nyugvóhelyet Verseghi Nagy Elekné Janssen Erzsébet, aki 34 éves korában 1934-ben halt meg és a tulajdonos édesanyja, Huzella Erzsébet is (1936).
67
14. kép. A röjtöki kastély. Nappali szoba.
68
15. kép. A röjtöki kastély. Empire mőtárgyak.
De a feketebetős napok mellett volt jócskán pirosbetős is, amikor t. i. neves vendégeket láthatott a kastély. Gyakorta tölti itt szünidejét Magyarország hercegprímása, Serédi Jusztinián dr. bíboros. De hosszabb idıre megfordultak a röjtöki kastélyban még Mikes János gróf és Majláth Gusztáv Károly érsekek, Bethlen István, Teleki Pál miniszterelnökök, Berthold Lipót gróf, volt külügyminiszter, Magdolna fıhercegnı, az Esterházy hercegi család tagjai, a Széchényi, Erdıdy, Csáky, Pálffy stb. grófi családok.
69
16. kép. A röjtöki kastély. Empire-szalon.
A kastély épülete mai formájában keveset beszél érdekes multjáról és régi gazdáiról. Jelenlegi tulajdonosa, mint említettük, fejedelmi módon átépíttette, kibıvíttette új szárnyakkal és a régi helyiségeket a legmodernebb követelmények szerint alakítatta át. Egyemeletes az épület. Fıhomlokzata eredetileg kilenctengelyes volt. Ebbıl két oldalt három-három tengely esik, a középsı részben két keresztalakban kivágott pillér erkélyt tart és oromzat koronázza meg a szakaszt. Az erkély szobrai újak. Az 127ablakok szögletesek, a halódó barokk jellegzetes tábladíszein kívül mást nem találunk. A kerti homlokzat héttengelyes, kissé elıbbrelépı középsı résszel. A korszerővé tett helyiségek között a fıbejárat két oldalán mutatóban meghúzódik egy-egy dongaboltozatos fiókos szoba, egyebütt mindenütt a modern átalakítás nyomai. Megmaradtak a szép cserépkályhák; a copfstílustól a biedermejer korig minden változat megvan. Az új berendezéső kápolnában két régi faragású szobor: szent János apostol és egy szent püspök. Aranyozva, színezve. A 17. század második felébıl valók, idegen származásúak. Feltőnik László Fülöp két arcképe az elhúnyt úrnırıl és egy Rubens-kép.
70
17. kép. A röjtöki kastély. Vadonrészlet a parkban.
Az empire-szalon bútorzata Louis Bonaparte holland király amsterdami palotájából származik. Röjtök jelenlegi urának apósa Jansen Ágost tulajdonába került, majd ennek halála után leánya néh. Verseghi Nagy Elekné örökölte, így jutott az egykori királyi szalon bútorzata Amsterdamból Röjtökre. A gyönyörő park nagyjából a legszebb angol stílusban tartott, a kastély közelében ugyan van egy kisebb részlet a szentimentális park jegyében, de egészben véve a legüdítıbb látványt nyujtó tisztások, facsoportok, kis kerti házak változatossága jellemzik. A kastély bejárójának szomszédságában áll a templom; mint a kastély kegyurasága alá tartozó épület annak sorsával erısen összeforrt. 128Már
a középkorból van adat röjtöki templomról. 1524-ben a soproni Kürschner Farkasné négy ökröt hagyományoz ennek az egyháznak.11(27) Átmenetileg a 16. század végétıl néhány évtizedig a falu is protestáns volt, de már 1651-ben ismét katolikus püspöki látogatás esik, mikor is a templomot jó állapotban találták. De az 1683-as török dúlás szörnyő módon elbánt vele: csak a szentély maradt épen, sıt még az 1697-es püspöki látogatás is csak romokban találta. A vallásosság nagy volt. 1719-ben a lakosság Széchenyi György gróftól azt kéri, hogy Lékáról egy ágostonrendi barátnak letelepedését eszközölje ki, mert nem szívesen járnak máshová. Maga a gróf annyira jónak találta a plébániát, hogy mikor rokona, Kecskés László a soproni ferenceseknél elsı miséjét mondta, legszívesebben a röjtöki plébániát adta volna oda neki.12(28) 1760-ban hála istenfélı kegyurainak, újjá épült és az 1766-os püspöki látogatás meg is dícséri, fıképpen a tornyát, amivel akkoriban még nem minden templom dicsekedhetett a megyében. A Felsıbüki Nagy-családnak orátóriuma is volt az istenházában.13(29) Ezt a templomot 1879-ben lerombolták és helyébe a soproni Handler Ferdinánd tervezett újat. Mivel abban 71
a korban a középkori stílusok jegyeihez tapadtak az építészek, itt sem találunk valami eredeti építészeti ötletet, hanem a román stílus szabványos díszítései, kellékei vonulnak fel. Berendezése is teljességgel megújult a román stílus jegyében, csupán a fıoltár Mária-szobra (a templom Szőz Máriának szentelt) régi. A hagyomány szerint a vimpáci minoriták II. József feloszlatta kolostortemplomából mentették ide. A miseszerek közt van régi is. Egy szép bécsi monstrancia mellett egy soproni kehely (Kuhn Gottlieb mőhelye, 1805-bıl) azt mutatja, hogy a kastély urainak mővészetpártolásában megvolt a soproni irányzódás. A falunak a 18. század utolsó negyedébıl való szobrai és síremlékei tanusítják, hogy az egykori Felsıbüki Nagy-kastély ösztönzı példát adott a lakosság szélesebb rétegeinek is. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Kisebb közlemények.
129Kisebb
közlemények.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Kisebb közlemények. / Mollay Károly dr.: Sopron és a magyar nyelv ügye 1825-ben.
Mollay Károly dr.: Sopron és a magyar nyelv ügye 1825-ben. Bors Sámuel, pesti királyi táblai ügyvéd „A’ Kenyérmezei Viadal, vagy A’ hasonlíthatatlan Vitézség“ c. mővét 1825-ben a következı levél kíséretében küldi el a soproni városi tanácsnak: „Tekintetes Nemes Tanáts! Mivel ezen Munkám’ készítésében fı tzélom vólt ditsı Nemzetem Szép Nemének kedveskedni, oly kéréssel küldöm meg a Tekintetes Nemes Tanátsnak, méltóztasson ezt ezen Sz. K. Városba legszebb Kis Asszonnak mint tulajdonát kezéhez adatni. – Fı gyönyörőségem lesz, ha a vele megtiszteltetett Szépnek nevét tudtomra adatni méltóztatik. Aki egyébaránt jó indulatiba ajánlom örökös tiszteléssel vagyok A Tekintetes Nemes Tanátsnak alázatos szolgája Budafalvi Bors Sámuel Királyi Táblai Ügyvéd. Pesten Junius 19kén 1825.1(30) A városi tanács 1825. szeptember 9.-én foglalkozott Bors Sámuel különös kérésével s úgy döntött, hogy a küldött munkát a városi levéltárban helyezteti el.2(31) Itt ırzik ma is Sz. K. Sopron Városa’ legszebb Kis Asszonyának szóló ajánlással. Bors Sámuel nem tartozik irodalomtörténetünk általánosan ismert alakjai közé.3(32) Szépirodalmi mőködése ma sem kelt különösebb érdeklıdést, de figyelmet érdemel a magyar nyelv, különösen a magyar népnyelv elismertetése érdekében kifejtett munkássága. Ismeretes, hogy a németországi Tübingában megjelent „Allgemeine Zeitung“ a bécsi udvar titkos támogatásával 1808-ban 100 arany jutalommal pályázatot hirdetett annak eldöntésére, vajjon Magyarországon a magyar vagy a német nyelv használatát kell-e általánossá tenni. A pályázat Magyarországon nagy felháborodást keltett, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a bécsi udvar politikai céljait szolgálja. Így a pályázat a magyar nyelv ügyének csak javára vált s Kazinczy Ferencen4(33) kívül mind 72
többen szálltak síkra nyelvünk érdekében. Ezek közé tartozott Bors Sámuel is, aki a királyhoz „honni nyelvünk iránt írott és benyujtott könyörgése“ mellett 24 körmöci arany jutalommal külföldi németek számára pályázatot hirdetett. A pályázóknak két magyar parasztgyermek (Bors Sámuel által összeállított) beszélgetését kellett zamatos német nyelvre lefordítaniok. A fordítás megoldhatatlan nehézségei, Bors Sámuel szerint, egymagukban is bizonyították volna a magyar népnyelv utolérhetetlen szépségét. Pályázati felhívásának egy példányát mellékelte fenti leveléhez. Tehette ezt annál is inkább, mert a tübingai pályázat híre Sopronba is eljutott. Kazinczy Ferenc ebben az ügyben levelezett Kis Jánossal, sıt Nagy 130György soproni rektor a magyar nyelv érdekében a tübingai pályázaton részt is vett.5(34) Nyilvánvaló tehát, hogy Bors Sámuel a magyar nyelv iránti érdeklıdés fokozása céljából fordult Sopron város közönségéhez. Ezáltal nyer értelmet fentemlített különös kérése is. Felismerve a bécsi befolyásnak legjobban kitett város fontosságát, igyekezett a soproniakat megnyerni a magyar nyelv ügyének. Ebben tulajdonkép csak gróf Dessewffy József gondolatát folytatta, aki 1808-ban írt, kéziratban maradt munkájában sürgeti már többek közt a „Sopronyi héntz“ megmagyarosodását.6(35) 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Kisebb közlemények. / Csatkai Endre dr.: Egy soproni városplébános mint „hazaáruló“.
Csatkai Endre dr.: Egy soproni városplébános mint „hazaáruló“. Természetesen csak hirlapi kacsáról van szó, amely 1795-ben élénken foglalkoztatta a városi tanácsot. A „Bayreuther Zeitung“ ugyanis ebben az évben a 11. számának 12. oldalán Wachtler Pál soproni városplébánosról azt írta kereken, hogy hazaáruló.1(36) Összeesküvések híre a levegıben lógott ekkor, hiszen csak nemrég leplezték le Martinovics apát mozgalmát. Ebbe belekeveredett Széchenyi Ferenc gróf titkára: Hajnóczy József is, így nincs kizárva, hogy Sopronban is tudtak a titkos megmozdulásról. Hiszen Hajnóczy menyasszonya is soproni volt, Kittel Sámuel orvos Sári leánya. De a jámbor városplébános valószínőleg teljesen ártatlanul keveredett rossz hírbe. Wachtler Pálról keveset jegyzett fel a történelem. Harkán és Ruszton volt plébános, 1779-ben került Sopronba a katolikus parókia élére. Átélte II. József egyházellenes korszakát és 1804-ben húnyt el. A Szent Mihály-templomban temették el. Egészen egyszerő síremléke ma is ott van az északi oldalon. A felirat tájékoztat csendes, munkás életérıl, amelybe nyilván csak a téves ujsághír csepegtetett némi ürömöt. Ezt a kis keserőséget is kivethette a tanács erélyes állásfoglalása. Más eset is van rá, amikor Sopron vezetıségét rosszindulatú ujsághír bosszantotta meg. 1820-ban I. Ferenc király születésnapja alkalmával hivatalos ünnepség volt. Errıl a Pressburger Zeitung számolt be helytelenül. A tanács a tudósítást hamisnak, szemtelennek, hazugnak bélyegezte meg. Egyúttal elrendelte a nyomozást, hogy hol szerezte a lap a közlést.2(37) De persze akkoriban nagyon bajos volt kideríteni a dolgot, épúgy mint a városplébános esetében. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Könyvismertetés.
73
131Könyvismertetés.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Könyvismertetés. / Thirring Gusztáv dr.: A soproni polgárság vagyoni és birtokviszonyai II. József korában. Kny. a Városi Szemle XXV. évfolyamából. 8-r, 33 l.
Thirring Gusztáv dr.: A soproni polgárság vagyoni és birtokviszonyai II. József korában. Kny. a Városi Szemle XXV. évfolyamából. 8-r, 33 l. Szerzı ismét egy rendkívül értékes munkával gazdagította Sopron irodalmát. A Városi Szemlében jelent meg ez a tanulmánya és most mint különlenyomat is napvilágot látott. A II. József korabeli soproni polgárság vagyoni és birtokviszonyait a tıle megszokott alapossággal tíz fejezetben tárgyalja. Behatóan ismerteti e kor ház- és földbirtokát, az állatállományt mint vagyontárgyat, az ipar és kereskedelem jövedelmét, az összbirtok és annak megoszlását az egyes foglalkozási ágak között, az adózó polgárok megoszlását adókategóriák szerint, a legtöbb adófizetıket és a legnagyobb birtokokat, a vagyon és adó megoszlását háztulajdonosok és bérlakók közt, az ingatlan vagyon értékét. Ez utóbbi fejezet élénk fényt vet arra az alapos munkára, amivel szerzı az ingatlan vagyon pénzbeli értékét deríti ki, itt nem kevesebb, mint 1200 esetnek a feldolgozásából állapította meg azokat az átlagárakat, amelyek mellett az ingatlanok gazdát cseréltek. A szöveg közé iktatott részletes táblák a rendkívül gazdag anyag áttekinthetıségét megkönnyítik. Egyszerő és világos elıadása az egyébként száraz anyagot élvezetes olvasmánnyá alakítja át, úgyhogy a laikus is bizonyára nagy érdeklıdéssel fogja Sopron gazdaságtörténetének ezt az értékes és tanulságos fejezetét fogadni. Ezért a munkáért Sopron közönsége hálával tartozik az illusztris szerzınek. ry. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Könyvismertetés. / Dorosmai János: Ferde magyar tornyok között. Sopron, Király-nyomda, 1940. 38 l.
Dorosmai János: Ferde magyar tornyok között. Sopron, Király-nyomda, 1940. 38 l. A szerzı, akit fıkép szellemes tanítómeséirıl Sopron falain túl is jól ismernek, gondolatszilánkoknak nevezi ezt a most megjelent mővét. Tárgyi csoportokra osztva közli benne a hitrıl, igazságról, életrıl, világról stb. szóló aforizmáit, többnyire egy-két sorba tömörítve ítéletét. Az aforizma legnagyobb mestere, La Rochefoucauld óta megszoktuk, hogy ezt a mőfajt a pesszimizmus és gúny táplálja s hogy legtöbbször az emberi önzés, irígység és hiúság csipkedése a feladata. Ebbıl a szempontból Dorosmai is a nagy francia moralista nyomán jár s mikor csipkelıdik, egyszersmind javítani törekszik. Éles megfigyeléseibıl találó gondolatok és talpraesett ítéletek formálódnak, s legtöbb aforizmája szellemes csattanóban csendül ki. Általában rövid, egy-kétsoros gondolatszilánkjai a legsikerültebbek, a hosszabbakban levı bölcselkedés olykor erıltetett s nem elég hatásos. Kétségtelen, hogy az író nyitott szemmel és gondolkodva figyeli a világ és az élet jelenségeit s megfigyelései eredményeit éppen olyan szellemesen és tanulságosan sőríti össze aforizmáiba, mint ahogy népszerő és érdekes fabuláiban tette. Ez a kis kötet is méltó helyet foglal el mővei 74
sorában. rj. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Könyvismertetés. / Kertész János dr.: Ezer tanulmány az Ezer Tó Országáról. Finn bibliográfia. 16°, 66 l. Budape st, Szent Imre herceg kiadóvállalat. 132Kertész
János dr.: Ezer tanulmány az Ezer Tó Országáról. Finn bibliográfia. 16°, 66 l. Budapest, Szent Imre herceg kiadóvállalat. E csinos és izléses kiállítású kis könyvecskét a szerzı még abban az idıben rendezte sajtó alá, amikor a finn testvérnemzet élet-halál harcát vívta. Szerzıt a finn bibliográfia összeállításánál az a gondolat vezérelte, hogy nekünk magyaroknak kötelességünk még jobban megismerni testvéreinket. A könyv felsorolja mindazokat a jelentısebb tanulmányokat, amelyek Finnországról szólnak. Ez az összeállítás – szerzı szavai szerint – csak bibliográfiai vázlat, amelyben mégis közel ezer tanulmány hirdeti a finnek történetét, politikáját, gazdasági életét, irodalmát, mővészetét és a magyarokkal való kapcsolatát. A könyv értékét emeli az anyagnak szakszerő, áttekinthetı rendezése; az egyes fejezetekben csoportosítja Finnországot és a finn népet ismertetı általános leíró tanulmányokat, a magyar-finn kapcsolatokat, a mezıés erdıgazdálkodás, földkérdés, állattenyésztésre vonatkozó irodalmat, majd a földrajzi, statisztikai, külpolitikai anyagot, az 1939–1940 finn-orosz háború irodalmát és végül ismerteti a finn irodalmat, mővészetet, zenét és nyelvészetet. – Komoly és értékes munka. Úgy a tartalma, mint a szerkezete szerzınek kitőnı jártasságáról és szaktudásáról tanuskodik. Szerzı a munka eladási árának teljes összegét a finn vöröskereszt javára ajánlotta fel. –ry.– 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / Szerkesztıi üzenetek.
Szerkesztıi üzenetek. Olvasóinknak. Közel harminc krónika szól Sopron multjáról. Ezek közül eddig csak kettı jelent meg nyomtatásban. Az egyik Csányi János krónikája (1670–1704), ezt a M. T. Akadémia Tört. Bizottmánya megbízásából Páur Iván, az Akadémia érem és kézirattárának ıre rendezte sajtó alá. A másik Ritter János krónikája a Rákóczi szabadságharc idejérıl, ezt is Páur Iván adta ki 1874-ben. Szerkesztıségünk lapunk jelen számában megkezdi a még kiadatlan és értékkel bíró krónikáknak sorozatos, de nem elıre meghatározott idıközökben való közlését azzal a céllal, hogy Sopron multja iránt érdeklıdıknek hozzáférhetıvé tegye e gazdag helytörténeti kútforrásokat. Nagy áldozatot vállalunk ezzel, de tesszük ezt abban a hitben, hogy lapunk barátai méltányolni fogják Sopron helytörténetének feltárását szolgáló törekvésünket. Több érdeklıdınek. Sopron mőemlékei c. sorozatos munka elsı kötetének idegennyelvő kiadásaiból a német- és francianyelvő még a nyár folyamán jelenik meg. 75
Elıfizetıinket kérjük, hogy a hátralékos elıfizetési díjaikat a csatolt postabefizetésilap felhasználásával mielıbb küldjék be, mivel nekünk is azonnal kell a lapunk elıállításával járó költségeket megfizetni. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK
133SOPRONI
KRÓNIKÁK
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR.
I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Bevezetés. 135Bevezetés.
A közölt krónika a soproni városi múzeum tulajdona. A benne elıforduló utalások alapján sikerült megállapítani, hogy a Petz-családból származik. És pedig apa és fiú írták. Az eleje hiányzik; az 1778-as év végével kezdıdik és az elsı részt, amely határozottan értékesebb, id. Petz Dániel írta 1800 novemberéig, folytatását pedig 1839-ig hasonló nevő fia. Kiadását azért tartjuk szükségesnek, mert bár Sopron tipikus krónikaíró város, hiszen 30-nál több kéziratos krónika ismeretes s csupán kettıt adtak ki eddig teljes szövegükben; Csányi János krónikája az 1670–1705-ös évekrıl, magába foglalva Thököly korszakát és a kuruc harcok elejét, továbbá Ritter György krónikája a kuruc korról egyaránt, Paur Iván gondozásában jelent meg. Míg ezek fıleg a mozgalmas háborús idıkrıl beszélnek, a Petz-krónika képviselte családi krónika fajtájából nem került nyomás alá egy sem. Sıt kora (1779–1839) is szinte csak pár mondattal szerepel az eddigi összefoglaló soproni történeti munkákban. Pedig mozgalmas idıszak, ha a háborúk zaja messzire jár is Sopron falaitól. Itt az ú. n. „Bürgerprozess“, amely majd tíz évig foglalkoztatta a várost, majd II. József császár korszaka, mikor fıleg a türelmi rendeletek szinte naponta hoztak valami izgalmat, hol katolikus, hol protestáns részrıl. Utána a francia háborúk; elıször csak a könnyebb oldala: adó és újból adó, de késıbb maga a megszállás, míg végre rászürkült a városra a biedermeier kor eseménytelensége. De megérdemli a krónika kiadását a Petz-család is, amely több értékes pillért épített be az egyetemes kultúra nagy épületébe. Magában Sopronban is már több, mint 200 éve él a család. 1723-ban nyert polgárjogot a Szakolcáról ideszakadt Petz Lipót; az atyja akkor még élt a felvidéki városkában; mindkettıjük mestersége a posztónyírás volt. Az elsı soproni Petznek egyik fia Kassára került és késıbb magához vette özvegy sorra jutott anyját, nála is halt meg. Gottlieb és Dániel Sopronban maradtak és 76
tovább folytatták az atyai mesterséget, és ez késı utódaiknak is kenyeret adott, Gottlieb kevés szerencsével, Dániel becsülettel. 1751-ben lett polgár, rokonságban állt a Töpler, Kraus, Schneider és Lenk posztós családdal és egyebekben is hasznos polgára volt városának, melynél kisebb, fizetéssel 136alig járó állást is betöltött. Azonkívül egyházában is szerepet játszott, halottvívı volt. Imigyen sok köze lett mindahhoz, ami a városban történt, ez vezethette a krónikaírásra. Egyes jelek arra vallanak, hogy nem naplószerőek a feljegyzések, Deccard orvos halálát p. o. néhány évvel késıbb jegyzi fel, de az egészben megkapó, hogyan rajzolódik ki az egykori családi élet minden körvonala. Az Ikva mellett a Rózsa-utcában állt Petz Dániel családi háza, ott őzte a mesterségét, amelyet ma már régen eltüntetett a gyáripar. A sorok mélyén az egész háztartás gondja, a rengeteg napi baj tükrözıdik. De akad vigasztalás bıven a szép családi életben; örömmel jegyzi fel Petz apó, mikor nagyobbik leánya ülést kapott a templomban; majd Sámuel fia nısül, lányai férjhez mennek: Gyır és Pozsony is bekapcsolódnak az érdekkörbe. Születnek rendre a kis unokák. Majd szomorú nap következik: Dániel gyerek magyar szóra megy Nemeskérre, elhagyja az otthont; késıbb vándorútra kel, mint akkoriban minden iparosifjú. Az öregeket vigasztalják a kisebb lányok, Kati a legkedveltebb. A temetésnél szokásos ajándékszalagot rendszerint ı kapja; néha pedig a hő feleséget lepi meg vele. De Kati, a jó leány és jó nıvér, akit nénje lebetegedése alkalmával Pozsonyba küldenek, sem maradt otthon: Gyırbe viszik férjhez; van öröm, amikor hazajött látogatóba; mintha csak körülnézett volna, miben van hiány, utána 19 font szappant küldött ajándékba. Béke honol a házban: mester és segédek között szíves a viszony; mikor az egyik meghalt, Petz uram temettette el a maga költségén. Általában jótékony ember volt, fel-felbukkan a kiadások közt: „fızettem a szegény diákoknak“. De becsületben is állhatott, jóllehet Sopronban a posztónyíróknak nem volt céhe és az ülésekre, inasfogadásra Pozsonyba kellett utazni, mégis nem egyszer Petz elnökölt a koronázó városban az inasfelszabadításnál. Még Ázsiából is felkereste egyik rokona levéllel. A családi élet keretén túl fıleg az érdekli, ami egyháza körül történik. Papválasztások izgalmai rezegnek át a sorokon; II. József türelmi rendelete következtében egyre-másra alakulnak az új hitközségek és épülnek a templomok; e téren kitőnı útmutató a krónika. Országos eseményekre többnyire csak akkor tér ki, ha valami vonatkozással van Sopronra. Valami nagyon sajátságos: pár nap alatt elhervadt gyermekpalántákról megemlékezik, de egy szóval sem említi Lipót unokájának születését, pedig elıször az hozott nagy hírnevet a családnak. Id. Petz Dániel 1800 október utolsó napjairól még maga jegyezte fel a lıvéri szılı termését, november 9.-érıl idegen kéz adja tudtul halálát. 75 évet élt. Fia, Dániel folytatta a krónikát. 137Ez az 1771-ben született posztónyíró száraz író volt, a városi események kevéssé érdeklik, rengeteg gyermeke született, itt új motívum a csillagjegy feltüntetése és a himlıoltás. Az írótehetség, ami a krónika elsı részében megnyilvánul, az unokában, Petz Lipótban összpontosult, aki 1794-ben született és 1831-ben került Sopronba papnak. Mint mőfordító tette nevét nevezetessé országszerte. A Reclam Universal Bibliothekban ma is az ı fordításában kapható Shakespere Coriolanusa. Korán, 1840-ben halt meg; fia, Ernı, Harkán volt pap, ennek fia, Petz Gedeon, a budapesti egyetem világhírő német nyelvésze volt. Petz Lipót leánya Altdörfer Keresztély, neves soproni orgonista és zeneszerzı felesége lett, e házasságból született az újabbkori Sopron zenetörténetének egyik legnagyobb büszkesége, Altdörfer Viktor zenemővész († 1940). Sajátságos, hogy az ifjabb Petz krónikájában alig van nyoma, hogy észrevette volna családjának emelkedését; egyszer ír a költırıl, amikor szalónaki beiktatására ı is elutazott. Sorai szárazak, ellágyulás nélkül valók. 77
A Petz-krónika utolsó negyven esztendeje merev toll csetlése, botlása a ház kiadásainak feljegyzése közben. * A közlés szószerint történik. Az olvasó hihetıleg eligazodik az eltorzított német szavak közt is. A jegyzetekben csak azokat a mőszavakat igyekeztünk megmagyarázni, amelyek egyik-másik kiveszett mesterséggel kapcsolatosak; öreg mesteremberek voltak ebben útmutatóink. Egyébként minden említett személyt nem sikerült felfednünk, nem is lehetett célunk, inkább csak az érdekesebbekrıl rajzoltunk meg egy-egy vonást. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1778. 138Anno
1778.
In diesen 1778-sten Jahre sind aus unserer Ew. Gemeinde gestorben
177
gebohrn
201
copulirt
66
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1779.
Anno 1779. Den 11-ten Febr. Ist uns, Wachtmeistern unser Debutat Holtz vorgezeigt worden, in den Zahrhalm Wald. Den 14-ten Febr. hab ich den Wald Hütter dass Bürtl Hacker Lohn 2 fl. 16 grsch. bezahlt, vor acht hundert (Bürtel). Den 25. Febr. 5 fl. Handwercks Steier erlegt. Haben wir Beyständte die Frau Müllnerin Lebzelterin1(38) zu Grabe getragen. Den 11-ten April den armen Studenten gekocht. Den 13-ten Ap. Ist der Hr. Joseph Blasowski, oft gewester Stadt richter und Bürger Meister zu Grabe getragen worden, in den Michaelis Freud-Hof unter wehrenden 5 Jährigen Burger Process.2(39) Den 25-ten Ap. den Wald-Hütter Tornbauer seinen Lohn bezahlt mit 1 fl. Den 26-ten Apr. haben wir Beystände den Hn. Zweymann zu Grabe getragen, hat ein jeder 51 Xr, Flohr und Puschen bekommen. Den 6-ten May 4 fl. Handwercks Steuer erlegt. 78
Den 7-ten detto Ist die Fr. Göschlin begraben worden. Den 9-ten July haben wir Töpplerische Erben die 500 fl. von Mr. Matthias Ugrózy auf getheilt, den 17-ten July hab ich meinen Nachbarn Hrn Tobias Reisch zur Rinnen auf die Gasse hinaus helfen bezahlen 2 fl. 30 Xr. Den 19-ten July haben wir Beyständte den Hrn Elias Heimler gewesenen Beystand zu Grabe getragen, hat ein jeder 40 Xr bekommen. 139Den
26-ten July ist das Schild auf gemacht worden in der Stadt, bey der Ungar. Kron genandt, welches ehe das Jesuwiter Confict war, welches der Hr. Tobias Reisch erkaufft hat vor 11000 fl.4(40) Den 28-ten July Ist der Pranger frey gemacht worden zur Renovirung von H. Daniel Hochholtzer als damaligen Stadt-Richter.5(41) Den 17-ten Aug. 3 fl. Handtwercks Steuer erlegt, den 10-ten Sept. haben wir Beystände den Hrn. Matthias Eckel Kauf und Handels Mann zu grabe getragen, hat einer bekommen 1 fl. 6 Xr, Flor und Puschen.6(42) Item den armen Studenten gekocht. Den 29-ten Sept. hab ich wider das Handwerck in Pressburg als Schleifer besessen und hab 6 zu meistern und 2 zum Gesellen gemacht.7(43) 13-ten Octb. hab ich aus den Löwer 21 Butten gelesen, davon hab ich 8 1/2 Emer lauteres8(44) bekommen. 140Den
Den 29-ten Octb. Ist der Tobias Kraus in der Nacht zwischen 10 und 11 Uhr in den Hern seelig entschlafen, und hat sein Leben nicht höher gebracht als auf 40 Jahr, 6 Monath. Den 3-ten Dec. haben wir Beystände mit den 24-gern den Hrn Johann Lederer zu Grabe getragen, hat ein jeder 1 fl. 15 Xr bekommen. Den 11-ten Dec. haben wir Beystände den Hrn Asboth, gewesten Balbierer zu Grabe getragen, hat ein jeder einen Flor, Puschen und 30 Xr bekommen.9(45) In diesem 1779-sten Jahre sind aus unserer Ewl. Gemeinde gestorben
186
gebohrn
174
copulirt
56 Paar
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1780.
Anno 1780. 79
Den 12-ten January. Haben wir Beystände mit denen Hrn 24-gern die Fr. Christian Gabrielin zu Grabe getragen, hat ein jeder bekommen 1 fl. 10 Xr, Flor und Puschen. Den 15-ten Detto haben wir Beystände den Hrn Jacob Kissler Bürgl. Schwartz Färber10(46) zu Grabe getragen, hat einer 1 fl. 5 Xr, Flohr und Buschen bekommen. Den 20-ten Detto haben wir Beyständte mit denen Hrn 24-gern den Hrn Doctor Medicinae Andreas Conradi zu Grabe getragen, hat ein jeder 1 fl. 9 Xr und einen Flohr bekommen.11(47) Den 16-ten Febr. 4 fl. Handwercks Steuer erlegt. Den 18-ten Marty hab ich von Hanss Unger 8 Emer Neuen Wein gekaufft vor 7 fl. 15 Xr Ein Emer. Den 8-ten Ap. den armen Studenten gekocht. 141Den
14-ten detto haben wir Beystände den H. Textori Apoteker in der Stadt zu Grabe getragen, hat einer 51 Xr bekommen.12(48) Den 24-ten Ap. Sind 4 Domherrn und ein Dom Probst, in das vormahlige Jesuwiter Collegium Installiret worden von Seiner Excellenz Graf Szecsi Bischofen von Raab und Kroissbach.13(49) Den 5-ten May 3 fl. Handwercks Steuer erlegt. Den 13-ten detto haben wir Beystände den Hrn Paul Jentsch seine Fr. Ehe-Liebste zu Grabe getragen, einer 1 fl., 1 halb wein und um 1 Xr Brod, Puschen und Lemony bekommen. Den 27-ten May haben wir Beystände mit den Hrn 24-gern die Fr. Reichin zu Grabe getragen, hat einer 1 fl., Flohr, Puschen und Lemony bekommen. Den 6-ten Juny Nachmittag zwischen 1 und 2 Uhr ist ein erschröckliches Schauer Wetter kommen, dass es hat Steiner geschmissen, wie Hüner Eyer, theils grösser und kleiner, und hat angefangen ober Agendorf, Wondorf, über die Löwer her und bis ins Seegebürg, Weingärten und Felder, an manchen gegenden alles in Grund nieder geschlagen. Den 17-ten July hat Mr. Johann Gmeiner Bixenmacher allhier von mir ausgelöst 2 kurze Pistolen Lauf und 1 Schloss darzu, welche Ao. 1776 den 3-ten April sind versezt worden von den verstorbenen Bixenmacher: von 1 fl. habe davon bekommen 25 Gr. Den 15-ten July hab ich v. Ferdinandt Zimmerman die 100 fl. bekommen, die ich den Christian Zimmermann in Neusohl vorgestrecket habe. Den 18-ten July haben wir Beystände mit den Hrn. 24-gern den H. Samuel Czepecz zu Grabe getragen, hat ein jeglicher 2 fl., Flohr und Puschen bekommen. Den 10-ten Aug. 3 fl. Handwercks Steuer erlegt. Den 22-ten Aug. haben wir Beystände den H. Matthias Andrekowits zu Grabe getragen, hat ein jeder 1 fl., Puschen und Lemony bekommen. Den 26-ten Aug. den Sailer bezahlt vor 4 Pf. 32 gr. groben und 5 Pf. klaren Spogat a 10 gr., zusamm 4 fl. 80
6 gr.14(50) Den 2-ten Sept. Ist die Platz Einkunft verarendirt worden an die meist Bietende, vor 911 fl. auf ein Jahr, welches gebothen hat Mr. Tobias Krachsner Vormahls gewester Sporrer Meister. 142Den 8-ten Sept.
den armen Studenten gekocht.
Den 18-ten Sept. haben wir Beystände mit denen Hrn. 24-gern die Fr. Doctor Beckin zu Grabe getragen; hat ein jeder ein fl., Flohr und Puschen bekommen. Den 25-ten Sept. haben wir den Löwer-Baumgarten in der Licitation vor 50 fl. erkaufft von des H. Moser seinen Vermögen. Den 25-ten Octb. haben wir in den Löwer 4 Butten gelesen. Den 12-ten Nov. Haben wir Beystände den Hrn. Melchior Walterstorfer15(51) zu Grabe getragen; hat ein jeder 51 Xr bekommen. Den 22-ten Nov. hat meine Tochter Maria Elisabeth eine Session in der Kirche bekommen mit Buchstaben F. N3 mit Erlegung der Gewöhnlichen Tax 2 fl. der Zeit Kirch-Vatter H. Georg Daniel Tieftrunck. Den 24-ten Detto 3 fl. 15 Gr. Handwercks Steuer erlegt. Haben wir Beystände den H. Gottlieb Philip Eisen Händler zu Grabe getragen; hat einer 45 Xr bekommen. Mein Bruder Gottlieb Pecz hat von Steiner Weingarten den Emer Wein p. 9 fl. an Matthias Thirring 5 Emer verkaufft. Den 17-ten Dec. hab ich den Wald-Hütter Thombaur sein Lohn 1 fl. bezahlt. Den 29-ten detto hab ich zum Kirchen Bau 30 fl. eingeschrieben und bezahlt. Den 30-ten detto hab ich von mein Löwer weingarten den Emer vor 15 fl. der Fr. Christian Schillerin verkauft. 79-er gewächs. In diesen 1780-sten Jahre sind aus unserer Ew. Gemeinde gestorben
158
gebohrn
225
copulirt
45 Paar.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1781.
Anno 1781. Den 7-ten Jener ist die Leichen-Predig in unsern Ew. Beth-Haus von Ihro Majestet Maria Theresia unserer 81
allergnädigsten Kays. und Königin gehalten worden, von H. Joseph Torkos.16(52) Den 20-ten Jener hab ich der Klein Feldscherrerin vor 3 1/4 Eln Mausfarbes Tuch,17(53) welches sie vor 3 fl. schon über 2 Jahr in versäzt gehabt, hinaus gezahlt 1 fl. 18 gr. und das Tuch kauflich angenohmen. 143Den 7-ten Marty.
5 fl. Handwercks Steuer erlegt.
Den 10-ten Marty. Haben wir Beystände mit die Hrn 24-ger den Hrn Samuel Krieger Kayserl. und Königl. Insinieren18(54) ausn Fesztetitsischen Mäyrhof zu grabe getragen; hat ein jeder 1 fl. und 2 Eln Flohr bekommen. Den 11-ten detto hab ich dem Wald-Hutter Tombauer das Bürtl Hacker Lohn bezahlt mit 2 fl. 48 Xr. Den 12-ten Ap. den armen Studenten gekocht. Den 17-ten Ap. Hab ich in Löwer Baumgarten 2 Marcksteine durch die Berg Leute sezen lassen mit Signum D. P. 1781.; einen oben an dem Graben und einen in der Mitte abwerts gegen oder neben der Fr. Gruberin, auch das Grabel auf beeden seiten machen lassen, denen Berg-Leuten bezahlt vor ihre Gebühr 16 Gr. und vor jeglichen Stein vors sezen 1 gr. zusam. 18 Gr. Den 9-ten May. Haben wir Beystände den H. Matth. Fischer Burg. Buchbinder zu Grabe getragen; hat einer 1 fl. und Puschen bekommen.19(55) Den 24-ten May. Hab ich den Wald-Hüter Tombauer sein Hutt geld bezahlt 1 fl. Den 10-ten Juny haben wir Beystände mit den H. 24-gern den Hrn. Hubert zu Grabe getragen; hat einer 1 fl. 30 Xr und Flor bekommen.20(56) Den 16-ten Detto haben wir Beystände die Frau Knoglerin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. bekommen.21(57) Den 16-ten Juny 3 fl. Handwercks Steuer erlegt. Den 12-ten Sept. den armen Studenten gekocht. Den 3-ten Aug. 5 fl. Handwercks Steuer erlegt. Den 14-ten Sept. den armen Studenten gekocht. Den 23-ten Sept. haben wir Beystände den Hrn. Gottlieb Schindler22(58) zu Grabe getragen; hat einer 1 fl. bekommen. Den 7-ten Sept. ist des Bruder Christian seine Frau seelig entschlafen in Caschau. Den 29-ten Sept. Bin ich abermahls nach Pressburg beruffen worden, als Schleiffer Meister und habe es zum sechsten 144mahl das Handwerck besessen, und dabey einen zum Schleiffer Meister gemacht, als Hrn. Andreas Ketritsch von Pressburg. Vor die Gebühr 2 fl. empfangen und zwey Jungen zum Gesellen gemacht, Erstlich Gottlieb Ramwalter von Ödenburg, und einen von Tottis, von einen jeglichen die Gebühr 1 fl. Den 11-ten Octb. Um 11 Uhr in der Nacht hat auf den Michaelis Thurn die eine Glocke etliche mahl 82
angeschlagen.23(59) Den 12-ten Octb. Habe mit den Hrn 24-gern die Fraule v. Fischer holfen zu Grabe tragen; hat einer 1 fl. bekommen, hat sich bey mir angefangen mit den Beyständen. Den 22-ten Octb. haben wir Beystände den Herrn Doctor Deccard24(60) zu Grabe getragen; hat ein jeder 1 fl. 10 Xr, Flor 2 1/2 Eln, Puschen und Lemony bekommen. Den 24-ten Octb. hab ich aus den Löwer 15 Butten gelesen, ist lauteres geworden 7 1/2 Emer. Den 5-ten Nov. hab ich das Geld von der Plätrichin bekommen, 121 fl., davon den Hrn Stadt-schreiber 4 fl. geben, dem Ansager 30 Xr beym H. Stadt-Richter. Den 20-ten Nov. 3 fl. Handwercks Steuer erlegt. Den 11-ten Dec. ist dem Samuel Schneider Tuchmacher Meister seine Ehegattin mit todt abgegangen abends zwischen 4 und 5 Uhr. Den 12-ten detto dem Bürsten Binder 25 gr. bezahlt vor eine lange absez Bürsten und 7 Xr vorn Binsel. Den 17-ten Dec. hat die Fr. Anhl 2 fl. 8 gr. geben auf die Brun Ketten und Brun Emer. Den 29-ten hab ich von der Mühl bekommen 6 Sack Körnenes Mehl und ein Sack Weitzernes; den Mühlner bezahlt vor alles 1 fl. 3 Xr. Den 2-ten Octb. 3 fl. Handwercks Steuer. Den 18. Octb. hab ich in Löwer 6 Butten gelesen; hab nicht gar 3 Emer lauteres bekommen. Den 11. Nov. Hab ich mit den Hack-stock von Wandorf accordirt, vor den Löwer Baumgarten ganz umzugraben 2 fl. und hab ihm immer 20 gr. daran geben, den 23-ten Dec. Bezahlt mit 2 fl. 30 Xr. 145In diesen 1781-sten Jahr
sind aus unserer Ew. Gemeinde gestorben
216
gebohrn
197
copulirt
49 Paar.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1782.
Anno 1782. Den 16-ten Febr. haben wir Beystände mit den Hrn 24-gern den Hrn Gömöri gewester Inschiniren beym Fürst Eszterházi zu Grabe getragen; hat jeder 1 fl. 7 Xr und einen Flohr bekommen.
83
Den 20-ten Febr. 4 fl. Handwercks Steuer erlegt. Den 19-ten Marty. Ist in unseren Ew. Betthaus dass Danckfest gehalten worden, vor die Gnade, die Uns Ihro Kaiserl. Königl. Majestät Josehp der zweite ertheilt und erlaubet unser Beth-Haus zu erweitern und zu gewölben und habe dazu beygesteuert 30 fl.25(61) Den 22-ten Detto ist der Anfang gemacht worden und ist die Stadt Mauer abgebrochen worden darzu.26(62) Den 10-ten Ap. den armen Studenten gekocht. Den 12. Ap. Ist mein Schwager Joh. Michael Lenck in der Frühe zwischen 6 und 7 Uhr mit Todt abgangen. Den 13-ten Marty ist der Anfang zur Grundfest zu graben gemacht worden zum Beth-Haus, aber sich schlechter Grund und Wasser sich gezeiget hat, dass man hat Bursten27(63) schlagen müssen. Den 22-ten Juny haber wir Beystände mit den H. 24-gern die Leopold Artnerische Jungfer zu Grabe getragen hat ein jeder 1 fl., Flohr und Buschen bekommen. Den 24-ten detto haben wir Beystände die Fr. Susanna Boschin zu Grabe getragen ohne Stützen Träger, hat einer 50 Xr und ein Buschen bekommen. 146Anrede
des nach Oedenburg deputierten Königl. Comissarii Titl. Hrn. Baron v. Schilson, den 25-ten July 1782:28(64) Die Ursache meiner Anherokunft und des mir allerhöchsten Orts allergnädigst gemachten Auftrages, wird Ein Löbln. Magistrat, so wohl als der ganzen Gemeinde ganz bekandt zu sein scheinen. Die bis hero in dieser Stadt eingeschlichenen und zur Last der Bürger wider Rechten ausgeübte Missbräuche ein zustellen, die häufigst eingebrachte Beschwärnisse aus zugleichen, die Gemüter zu besänftigen, Jedermann die strengste Gerechtigkeit widerfahren zu lassen, die Ruhe, so die Seele einer Gemeinde ist, herzustellen, die Innere Verfassung selbst des Magistrats zu verbessern, jedwedes Mit-Glied desselben zur genauesten befolgung seines amtes zu verweisen, der Gemeinde in Gegentheil, Vertrauen, Lieb und Gehorsam, zu ihrer vorgesetzten Obrigkeit ein zuflössen, die Gefälle der Stadt ohne Unterdrückung der Bürger blühend zu machen, mit einem Wort diese Stadt glücklich zu machen, wird jedermann durch die meine Comission wüntschen und selbst erwarten. Und sie sind recht daran. Dieses ist der Wille unseres allergerechtesten allergnädigsten Monarchen, der seine Unterthanen nur glücklich, nur in gesegneten Umstände sehen will, der die Unordnung hasset, alle Unterdrückung verabscheuet, das Laster verbannet und aber allen den Scheinvollen Eigennuz gleich allen übrigen Lastern bestrafet. Dies ist sicher der Zweck, der einzige Zweck, warum ich hier bin, allein dass sind nur zergliederte Theile meines Auftrages alles zusammengenohmen ist nur die Erfüllung meiner Pflicht und meiner Schuldigkeit diese aber aus zuüben der allerhöchsten Erwartung zu entsprechen, die Willens Meinung unseres allergnädigsten Monarchen Buchstablich zu befolgen, rufe ich sie, ja fordere ich sie auf Löbl. Magistrat und sämmtliche Gemeinde nur ebenfalls an die Hand zu gehen, allen Hass, alle Zwistigkeit allen Eigennuz auf die Seite gesezet, mich, ein unverhalten Zusprechen, die Wahrheit aller Leute, ihrer Zeugen, Ehre und Redlichkeit sein, auf ihrer Stirne gezeichnet. Mit Vergnügen werde ich jedermann hören, der kleinste, wie der höchste, und der erste wie der lezte kan zu allen Stunden, keiner aus genohmen, frey zu mir kommen. Jedermann kan und soll mich belehren. Ich werde ihm Danck darvor schuldig seyn. Ich diene meinen Monarchen, 147wenn ich ihnen diene und so finde ich auch in ihren Dienst mein eigenes Glück. Gleich wir mir aber jedweder willkommen seyn wird, der mich durch ächte, uneigennüzige gerade Wege die Wahrheit der Sachen kennen machen wird, so wage es je 84
keiner weder aus eigenen, noch anderen absichten mich falsch anzugehen, oder mich irre führen zu wollen. Die Hand des Herrn trefe ihn und sie wird es. Ich selbst werde der erste Werckzeug seines fürchterl. Zornes seiner gerechtesten bestrafung seyn. Dieser Verleumder oder dieser Ruhestörer solle ausgerottet, solle vertilget seyn. Ich schwöhre es bey der Treu bey der Pfllicht, die ich meinem König und Kayser schuldig bin. Nun löbl. Magistrat sämtl. Gemeinde wissen Sie die allerhöchsten Gesinnungen unseres gnädigsten Monarchen zu gleich die Verfassung, mit welcher ich mit Vergnügen diss Geschäfte antrete, Helfen Sie mir gemeinschaftlich nur Ihr, nur Ihr Glück befördern. Helfen Sie mir das Wohl dieser Stadt auf keimend zu machen und solches unumstösslich fest zu sezen, helfen sie eine Liebe und Vertrauen zwischen sie einflösen, helfen Sie mir den Beysteuern-den Bürgern seinen zur Erhaltung des Staats und seines Eigenen Wohls abgebende Zinsen ohne sich beschwert oder gedrückt zu glauben mit Lust und Freude abreichen, helfen sie mir auch endlich denselben überzeugen, dass seine Abgabe, so woll als alle Gefälle dieser Stadt in sichern und heimlichen Händen verwahrt seynd und dass solche nur auf die aufrecht haltung, dieser glänzend seyn könnenden Stadt Sicherheit und Glückseligkeit der Bürgerschaft verwendet werden, dann werden wir die allerhöchste Willens-Meinung in voller Maas erfüllet, ja selbst erschöpfet haben.“ Den 11. Aug. hat sich einer vom Thurn-Gatter beym Zügn Glöckl auf einen Seil herunter gelassen, welches bey den Franziskaner Ecke linker Hand vom Stadt Tohr hinein an einen Pflock angemacht war, sein Comerath hat aber auf demselben Seil über 3 Viertl Stund verschiedene Kunst-Stücke gemacht, zu etlichen mahle die Pistollen in währenden schwingen geladt und loss geschossen und allermahl auf eine andere art was gemacht, bis er herunter ans Ende gekommen ist.29(65) Den 25-ten Aug. den armen Studenten gekocht. Den 5-ten Octb. Ist durch Hrn Comissari Baron v. Schillson ver 148licitirt worden die Wasch-stadt vor 40 fl. 41 Xr,30(66) die drey Stein-Brüche, beym Gerichte, auf den Warisch und bey Kohln-Hof, extra bey Wandorf der blatten Bruch vor 11 fl. 51 Xr. Und beym Brückel der Pasteyn Keller samt den grossen Leygeb Zimmer und Schupfen bis an die Rundeln ist verkauft worden vor 800 fl.31(67) Item ist die abmesserey32(68) ver licitirt worden: 776 fl. 30 Xr. Den 7-ten detto ist die Mauth, Waag Haus und Bartza Pinz von 8506 fl auf 6 Jahr. Item vors Quartal leygeben macht das Jahr 4 Wochen 500 fl.33(69) Der Gemein stadt Schlosser Laaden ist verkauft worden 954 fl. Den 17-ten Octb. haben wir Beystände mit Hn 24-gern die Fr. Ertlin zu grabe getragen hat einer 1 f. 12 Xr Weingeld und einen Flohr bekommen.34(70) Den 24-ten hab ich den Löwer Weingarten gelesen, daraus einen Emer lauteres bekommen. Den 26 detto Sind auf unsern neu-erbauenden Beth-Haus die zwey Kreuz auf das Dach hinten und vorne auf gesezt worden. Den 30-ten Octb. Ist ein gemein Tag gehalten worden und ist von Königl. Comissari gesezt worden zu einem Buch-halter Hr. Andreas Asman. Item zum Provisor H. Matthias Öelerer und Paul Kroneis als Adjunctus. Item zum Stadt Kamerer ist erwählt worden H. Ludwig Thirring, zum unter Kamerer H. Paul Marton. Ist wider abgetretten und ist worden Mr. Anton Wimmer. Den 7-ten Nov. Ist des Stadt Garde gefreyten seine Wohnung an der Waschstatt neben H. Gottlieb Krug auf einer seiten, 149auf der anderen H. Tobias Frankendorfer als meist bietenden vor 1828 fl. verkauft 85
worden. Die Wachstube der Garde gegen der Capelle unter des H. Georg Muhm seiner Wohnung ist an ihm, Hrn Muhm vor 500 fl.35(71) Den 8-ten Nov. Ist der Zwinger in der Höhe, wo die Tuch-Rahmen stehen, dem Tuchm. Handwerck als meistbietenden verkauft worden vor 491 fl.36(72) Item beym hintern Thor der Stadt Garde ihre Wachstube vor 816 fl. an Hrn Stephan Márton als meistbietenden verkauft worden. Eodem. In der Stadt neben der Engel Apotheke ist der Brod Laden vor 1635 fl. an H. Simon Strommer als meist bietenden auch verkauft worden.37(73) 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1783.
Anno 1783. Den 16-ten Jener abends zwischen 9 und 10 Uhr Ist mir ein Gesell gestorben nahmens Joh. Ernst Wolf von Kunitz, sind folgende Unkosten auf gegangen fl. Xr. Den Geistlichen vors mitgehen
30
Den Messner
24
Den Cantor
24
Den Schülern
15
Vor Mutzen mit acht trägern
12
Vors Bahrtuch
30
den Todten Gräber
48
den Tischler vor die Bahr
30
den Todten beschauer
6
den Bettel-richter
7 Summa
4˙36
Den 18-ten Febr. Ist der Resterations oder Wahltag gehalten worden; haben die Raths-Stelle überkommen auf der Katholisch. seite Hr Jacob Kamper, Hr. Andreas Sedlmayr, von Ewang. Hr. Ludwig Gabriel und Carl Neuhold. Zum Burgermeister Ist ebenfalls Hr. Ludwig Gabriel erwählt worden, als richter H. Barthol. Márton, zum Vormund Hr. Caspar Morenick; 150zwey Adjunctus: H. Joseph Zeltner und Wolfgang Artner. Zum Buchhalter H. Andreas Asman. Adjunctus H. Matthias Paur; Stadt Kämerer H. Ludwig 86
Thirring, Adjuntus H. Ludwig Török; zum Unter Kämerer Anton Wimmer; zu Provissores H. Matthias Oellerer und H. Paul Kroneis. Vor der Wahl sind wir Evangel. wieder zum ersten mahl in unser Bethaus gegangen, den Gottes Dienst bey zuwohnen und die Kathol. zum H. Geist in ihre Messe, nach der Wahl hat der H. Bürgermeister Ludwig Gabriel wieder zum erstenmahl sein Jurament auf den Rath-Haus abgelegt, vorhero musten allezeit alle beyde Oberbeammte Evang. und Kathol. seite in der Hl. Geist Kirche ihr Jurament ablegen.38(74) Die Welche aus der Gemeinde kommen sind: Evang.
Kathol.
H. Michael Bálinth
H. Michael Keöfej
Georg Royko
Bernhard Wurm
Andreas Busch
Berndonner
Mich. Goldner
(Anton) Wáginy
Abrah. Rabacher
Rách
Christ. Kroyher
Norbert Neu-Herr
David Frank Gottlieb Reichen-haller
Joseph Schury Mártin Brunn-mayr.
Jacob Grimm
Georg Trost
Samuel Kraus
Dámián
Gottlieb Schrabs
Wönisch
Christian Steinbeck
Mártin Fingerloss
Gottlieb Koller
Leopold Horváth
Gottlieb Wurm
Friedrich Schmidt
Johann Kastner
Riedl
(Georg) Hieritz
Káinz
Siegmund Tieftrunck
Gottfried Ottinger Joseph Stagl39(75) 87
151Den 16-ten Marty den armen Studenten gekocht.
Den 26-ten Marty: Hab ich meinen Sohn Samuel Burger lassen werden, die Unkosten waren: 4 fl., Burger-recht 2 fl., ins Spittal 1 fl. 30 Xer, vor den Pergamentnen Bürger Brief 9 Xer; vors Insiegel dem H. Stadt-richter 15 Xer, dem H. Stadt-schreiber, dem Gerichts-ansager 24 Xer, dem Feld-Hütter 7 Xer, denen Stadt-Gardisten 10 Xer. Den 22-ten April In der frühe nach ein Viertel auf vier Ist so ein erschröckliches Erdbeben entstanden, dass die Glocken auf den Stadt-Thurn angeschlagen haben, das sich der Thurn so hin und her beweget hat. Den 24-ten detto haben wir Evangl. die Gnade erlangt v. Ihro Majestät Joseph den Zweiten den 3-ten Geistlichen zuhalten, als sind canditirt worden Hr. Erhardt Artner v. Kaschau, hat bekommen 4 vota, Hr. Asboth von Nemes-Cso, hat bekommen 215, Hr. Neu-städter von Eperies hat 5 Vota bekommen, also ist Hr. Asboth geworden.40(76) Den 1-ten Juni als am Sontag Exaudi haben die Günser die Erste Predig gehalten in der Stadt, die Prediger waren H. Gottfried Asboth und H. Franz Wohlmuth. Acht Tage vorher, als am 25-sten May, haben auch die Schlaininger die erste Predigt gehalten allda. Den 9-ten Juny haben wir genandte Bürger des Hn. Bürger-Meister Ludwig Gabrieln seine Fr. Gemahlin zu Grabe getragen; hat ein jeder Träger 1 fl., Flor und Puschen bekommen. Den 29-ten Juny, als am 3-ten Sontag nach Pfingsten, ist in Rust die Erste Predigt gehalten worden, von H. Carl Haynoczi, Ihren erwehlten Prediger und Seelsorger, welcher die Oedenburger zahlreich beygewohnt haben.41(77) Den 6-ten July an 4-ten Sontag nach Pfingsten hat Hr. Gottfried Asboth als dritter Prediger, seine Antritts Predigt gehalten auf den Freythof, weil Kirche in bauen war. Den 17-ten July ist Herr Baron von Schillson als Königl. Comissarius wider von hier abgereiset, den Tag vorhero seine beurlaubung gemacht den Magistrath und Gemeinde. 152Den
19-ten Aug. hab ich einen Brief bekommen von Jacob Kraus als Leutenandt von der Artelline unter Hollendischer Ostindianischer Compagn. aus Asien von der Insel Malabaria von Küste Cochin, welcher Ao. 1780 abgesendet worden und 1783 angekommen ist den 30-ten Aug. (!)42(78) Den 23-ten Aug. den armen Studenten gekocht. Item hat der Salitter-Brenner, die Einfahrt durch gegraben zum Salitter siedn. Den 7-ten Sept. Ist die Erste Predigt gehalten worden in Agendorf, von H. Matthias Harn-Wolf als beruffener Prediger von Nemes Dömölk, welcher auch ein gebürtiger Agendorfer war.43(79) Vor vierzehn Tägen ist ebenfalls in Marckt Rechnitz die erste Predigt von Hn Franz Wohlmuth, von Güns beruffen, gehalten worden. Den 18-ten Octb. Haben wir aus den Löwer 32 Eimer Masch gelesen, ist 25 Emer lauteres vervoll geworden. Ao 1783 den 2-ten Nov. Ist in Harckau die Erste Predigt gehalten worden, von H. Georg Nagy, gewester 88
Sub-Rector in Oedenburg allhier, und ist von den Hoch Ehrwürdigen H. Gabriel Perlaky installiert worden und 3 Wochen vorhero ist in Bettelsdorf die erste gehalten von Hn. Samuel Semmelweiss gewester Schul-Lehrer in der 3-ten Class von Oedenburg.44(80) Den 8-ten Nov. ist ein grausames Schnee und wehr-wetter eingefallen, da noch mehr als der 3-te Theil zu lesen war, und dabey auch grosse gefrier, aber den 12. und 13-ten ist es wider erleidlich worden, dass die Leute wider haben ablesen können. Den 24-ten Nov. Bey Mr. Samuel Schätzl45(81) haben zwey Schmidt Gesellen ein Lehr-Jung und der Sohn mit 16 Jahren sich im Topf von Kohlen in ihrer Schlaf Kammer angeglühet und haben darüber eingeschlaffen. Des Morgens haben sie alle viere todter gefunden. 153Den
30-ten Nov. als am ersten Advent Sontag, in Wien und in Güns in ihren Neu erbauten Beth-Häusern die erste Predigt gehalten worden. Nb. Den 25-ten Nov. hat mein Sohn Samuel Pecz seinen Ehr-Tag gehabt mit der Jungfer Susanna Weismandlin; Gott gebe ihnen eine gesunde und lang dauernde Ehe. Den 21-ten Dec. dem Schuhmacher Kohlman vor die Zischman Stiefel bezahlt 3 fl. 36 Xer. Den 31-ten Dec. Ist (in) unsern neuerbauten Beth-Haus Nachmittag um 2 Uhr die erste Vesper gehalten worden. Dieses Jahr war ein recht gesegnetes Jahr von Waitzen, Korn und allen Früchten, absonderlich von Wein, das Niemandt zugedencken weiss eine solche Menge, weil der Emer Vass vor 25 bis 28 Groschen gegoldten hat. In diesem 1783-sten Jahr sind aus unserer Evangl. Gemeinde gestorben
155
gebohrn
185
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1784.
Anno 1784. Den 1-ten January Ist die Einweilhungs Predigt gehalten worden von Hr. Joseph Torkos als Senior. Den 10-ten detto ist allen Zech-Meistern und Vorstehern von allen Handwerckern von Titl. Hrn Bürger Meister vorgetragen worden, wenn ein Geselle eine Kundtschaft nehmen oder begehren thut, so soll der Zech-Meister oder Vorsteher die alte Kundtschaft zurücke behalten und übers Jahr beym Tit. Herrn Stadt-richter gegen einander auf zeigen und rechenschaft geben bey grosser Strafe, wenn es nicht miet einander einstimmt.46(82) Den 17-ten Febr. haben wir in der Gemeinde des Hrn Ferdinandt Fischer seine Ehr-Frau zu Grabe 89
getragen, umsonst, weil wir es unter einander ausgemacht haben, wenn einer oder seine Ehr-Frau mit Todt abgeht von der Träger Compagnie, so sollens Gradis getragen werden und diese war die erste Persohn. Den 5-ten Marty haben wir Träger die Fr. Aloysin, eine Wienerische Kaufmanns Frau getragen, hat einer 2 fl. und 3 Eln Flohr bekommen. Den 8-ten Marty haben wir den Hn. Samuel Gabriel, Doctor Medicini zu Grabe getragen, hat einer 30 Xer bekommen.47(83) 154Den 14-ten den armen Studenten gekocht.
Den 24-ten Marty bin ich nach Pressburg beruffen worden den Mr. Joh. Gottfried Maschka v. Neusohl zu einem Schleifer Meister zu machen, welches auch den 26-ten vollzogen wurde. Den 30-ten detto haben wir aus der Gemeinde Eine Edl Frau N. N. Imrein zu Grabe getragen, hat ein jeder 1 fl. bekommen. Den 31-ten detto haben wir wieder des Hrn Joseph Torkos, Seelsorger der allhiesigen Gemeinde seine Ehe-Gemahlin zu Grabe getragen, hat einer 30 Xer und 2 1/2 Eln Crepon bekommen. Den 13-ten Ap. haben wir den Hn. N. N. Rittiger, Apotheker, zu Grabe getragen, hat ein jeder 1 fl. bekommen. Detto hat unser Kayser Joseph der 2-te die Ungarische Krone von Pressburg nach Wien lassen abholen durch vier Gardisten, zwey Kron-Hütter Infantrie und durch Kavalier. Den 1-ten May ist der Wohl-Ehrwürdige H. Joh. Gottfriedt Asbóth in der Frühe um 2 Uhr selig entschlaffen. Item haben wir aus der Gemeinde dem seeligen Herrn Matthias Bauern, gewester Adjunctus von der Buchhalterey zu Grabe getragen, hat einer 1 fl. bekommen. Den 2-ten detto haben wir die seel. Fr. Frankendorferin,48(84) geweste Kaufmanns Fr. zu Grabe getragen hat einer 1 fl. 30 Xer, Flohr und Puschen (bekommen). Nb. den 18-ten Ap. ist die Erste Predigt in Markt Koberstorf gehalten worden von Hrn Samuel Waltersdorfer, als ihren ersten Prediger. Den 8-ten May ist ein Wahltag gewesen anstatt des seel. Herrn Gottfriedt Asboth. Ist Herr Joh. Hermann von Leutschau der erste Candidat gewesen, hat bekommen 220 Stimmen, der zweite H. Erhard Artner von Güns mit 6 Stimmen, der dritte H. Neü-städter von Eperies mit 2 Stimmen. Den 9-ten May hab ich meinen Daniel nach Nemes-Kier49(85) geführt ungrisch zu lernen zum Hrn Tanka István vor 35 fl. Kost geld. Den 5-ten Juny hat Ihr Wohl-Ehrwürden Herr Magister Joseph Torkos sein in das 36-te Jahr geführtes Predigamt quittiert, ist auch zugleich der Wahltag geschehen zu der dritten Geistlicher Stelle; die Canditaten waren: Herr Carl Heynozi von Rust, hat bekommen 39 Stimmen, Herr Lorenz Billich v. Rackendorf bekam 8 Stimmen, Herr Carl Rackowitz, als 155Academicus 211; von Pressburg gebürtig. Der Wohl Ehrwürdige Herr Johann Hermann v. Leutschau hat die vocation nicht angenohmen nach Oedenburg. Den 27-ten Juny als den 4-ten Sontag nach Pfingsten hat der Ehrw. Herr Carl Rackowitz seine antritts Predigt gehalten, welcher in Modern ist ordinirt worden. 90
Den 28-ten July hab ich vor 1100 fl. Intabulation bezahlt 3 fl. vor die Gebühr und 33 Xer in die Kanzeley vor alle gebühr. Den 15-ten Aug. den armen Studenten gekocht. Den 20-ten Aug. ist wider ein Wahl tag geschehen anstatt des Herrn Johann Herrman, der die vocation nicht angenohmen nach Oedenburg. Sind canditirt worden H. Jacob Boksch von Leibitz, hat bekommen 71 Stimmen, der zweite Herr Samuel Sontag von Caschau mit 14 Stimmen, Der dritte Herr Johann Schmidág von Gugomiern mit 266 Stimmen, also hat dieser die Majora vota. Der Herr Johann Schmidág hat die vocation abgeschlagen. Den 16-ten Octb. hab ich mit meinen Sohn Samuel 8 Schock Papier Spähn bekommen, à per 4 fl. Fuhrlohn 1 fl. 30 Xer, den Herrn Paul Semmler Provission 30 Xer, den Brief trager vors herführen 8 Xer Summa 34 fl. 8 Xer.50(86) Den 21-ten Octb. ist abermahl ein Wahltag geschehen an statt Hrn Johann Schmidag von Gugomiern, der ebenfalls die vocation nicht angenohmen hat. Sind wider canditirt worden Ihr Wohl Ehrwürden Herr Jacob Boksch von Leibitz hat bekommen 114 Stimmen, der zweite Herr Samuel Sontag von Kaschau mit 7 Stimmen, der dritte H. Matthias Rad51(87) von Raab mit 22 St. Den 30-ten Octb. haben wir den Löwer gelesen 8 Emer maisch, ist lauteres geworden 6 Emer. Den 4-ten Novbr ist allhier in unserer Ewangel. Bethaus Ein Jude getauft worden von dero Wohl-Ehrwürden Carl Rachowitz. Die Pathen waren H. Ludwig Gabriel der Zeit wohl meridierter Bürger Meister mit der Gräfin von Auersberg. Der andere Pathe war H. Georg Daniel Tieftrunck mit seiner Frauen, der dritte H. Andreas Assman mit seiner Frauen. Er hat bey der heil. Taufe den nahmen bekommen Ludwig Benedictus.52(88) 156Den
22-ten Novb. Ist mein Haus numerirt worden mit No. 206. Den 24-ten sind wir beschrieben worden.53(89) Den 13-ten Dec. zwischen 4 und 5 abends ist meine Fr. Schwieger in dem Hrn. stille und seelig entschlafen; hat ihre Lebens Wahlfahrt gebracht auf 75 Jahr, 9 Monath und 9 Tag. Gott verleihe ihr die Ewige Freud und Seligkeit. Den 22-ten Dec. ist das Brey Haus Licitando ver Arendirt worden und hats bekomen H. Gottfried Ottinger vor 4688 fl. ohne Holtz und 100 fl. Steuer.54(90) Ao 1784-ten Jahr aus der Ewangl. Gemeinde sind gestorben
283
gebohrn
205
copulirt
64 Paar.
91
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / I. N. J. Ao. 1785.
I. N. J. Ao. 1785. Den 6-ten January ist der Herr Iakob Bogsch als zweyter Prediger glücklich angekommen zwischen 11 und 12 Uhr zu mittag. Und darauf 2-ten Sontag nach Heil. drey Könige sein Antritts Predigt gethan, Sein Text war aus Epheser am 4-ten Capitl vers 11. bis 13-ten. Den 4-ten Marty den armen Studenten gekocht. Den 4-ten May ist unser Wohl-Ehrwürdige H. Karl Rackwitz mit der viel-ehr und Tugend Jungfer Susanna Kasberger in der Königl. Freistadt Pressburg copulirt worden. Den 10-ten Detto sind zwey Wohl Ehrwürdige H. Geistl. copulirt worden ein jeder von Schwestern, der Wohl Ehrw. H. Samuel Töppler, der Zeit Prediger in Alchau, der zweyte H. Christoph Tressler in Karnthn. Item hab ich von H. Norbert Neu-Herrn erkauft ein Vass Wein mit 13 1/4 Emer à per 4 fl. Den 15-ten May ist in Mörwisch die erste Predigt gehalten worden von ihren erwählten Wohl. Ehrw. H. Kühn und hat ihme Instalirt unser wohl Ehrw. H. Samuel Gamauf. Den 25-ten May ist eine Weibs Persohn, von Kroissbach gebürtig, auf die Evangl. seite getretten und hat ihr Glaubens bekennis abgelegt. Den 3-ten Juny hat Herr Joseph Johann Toth vormahls gewester Barbierer und Chirurgius ein Gestift gemacht von 33.000 fl. vor 61 Haus-arme von Cathol. Religion, welche alle Wochen freytags in der Spittal Kirche nach geendigten Gebeth mit 1575 Ave Maria und 5 Vater Unser mit 30 Xer ein jeder aus gezahlt werde, vor solche Mildthätigkeit hat ihme Ihro Kays. Königl. Majestät Joseph der 2-te mit einer goldenen Kette sammt daran hangenden Gnaden Pfenning 64 Ducaten schwer beschenckt, und an obgedachten Tage auf den Rath Haus vor einen Wohl Edlen Magistrat und Gemeinde von Titl. Herrn Ludwig Gabriel der Zeit Wohl meritierten Hrn Bürger Meister Evangl. Religion gehaltenen vortrefflichen Anrede an Ihme, Hrn Toth und darauf hat Ihme H. Bürger-Meister solche Kette um den Hals gehangen und hernach mit grosser Solemnitet mit Trometen und Paucken zur heil. Geist Kirche gezogen und allda Ein Amt gehalten worden mit 3-mahligen Salve von der allhiesigen Stadt-Garde und darauf wider auf das Rath-Haus gegangen und von da haben Ihme 2 Hrn des Raths und die Vormünde nach Haus begleitet.55(91) Den 3-ten July ist in Agendorf das neu-erbaute Beth-Haus eingeweihet worden, als am sechsten Sontage nach Trinitatis in bey sein vier Geistlicher Herrn, von Oedenburg H. Jacob Bogsch, der die erste Predigt gethan hat, darauf H. Samuel Semel-weis Prediger von Bettelstorf hat den… Psalm vor den Altar ebgelesen, darauf hat der H. Matthias Harn-Wolf dasiger Pfarrer Eine Rede gehalten, Nachmittag hat wider der H. Georg Nagy Prediger von Harckau eine Danck Predigt gehalten. Den 18-ten July den armen Studenten gekocht. Den 23-ten Aug. hat meine Tochter Maria Elisabeth Ihren Ehren (Tag) gehabt mit den Mr. Joh. Georg Steinbeck bürger und Kirschner allhier. Den 10-ten Sept. haben wir genanndte Bürger den Hrn Kayser zu Grabe getragen, hat einer 45 Xer, 1 halb 92
Wein, Flor, Puschen und Lemony bekommen. Den 21-ten Sept. hab ich wider einen Brief bekommen von Hrn Joh. Jakob Kraus, als Capitain von der Artileri und Comendant aus Asien von der küste Mallabaria durch Hrn Bauern, als Kayserl. Schif Capitain.56(92) 158Den
24-ten Sept. ist Herr Andreas Sedlmayr Raths Verwandter abends zwischen 4 und 5 seelig entschlaffen, darauf den 26-ten von denen Viertel Meistern zu Grabe in den Michaelis Freydhof getragen worden von 6 Catholischen und 6 Ewangelischen Viertl Meistern.57(93) Den 12-ten Nov. hab ich aus den Löver gelesen 16 Butten lauteres bekommen 6 1/2 Emer. Den 6-ten Nov. ist in Rust die neu-erbaute Ewangel. Kirche Eingeweihet worden und die erste Predigt gehalten von dasigen Wohl-Ehrw. H. Carl Haynoczi. In diesem 1785-sten Jahre sind gestorben
172
gebohrn
216
copulirt
55 Paar.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1786.
Anno 1786. Den 15-ten Febr. Haben wir genanndte Bürger den Hrn Adam Farkas gewesten Rector zu Grabe getragen, hat einer 1 fl. und Flohr bekommen.58(94) Den 20-ten Febr. vor den Ererbten Kleider-Kasten von meiner seel. Fr. Schwieger Mutter bezahlt vor die Reparation den Tischler 10 fl., den Trechsler vor die 5 Kugel 1 fl., den Schlosser 3 fl. Den 1-ten Marty ist der Andreas Einbeck seelig verschieden und den 3-ten dieses ist er begraben worden. Den 5-ten Marty den armen Studenten gekocht. Den 20-ten Marty sind in Wondorf die Pauliner abgeschaft worden, wie auch alle übrigen in ganzen Land in einer Stunde, was Pauliner waren.59(95) 159Den
7-ten April ist der Adler von Stadt Thurn von einen Zimmer Gesellen herunter genohmen worden, 4 Wochen vorhero haben sie zum Kristen angefangen.60(96) Den 26-ten Ap. ist der Knopf auch herunter genohmen worden zum Vergoldten, den 29-ten darauf ist der Knopf sammt den Adler unter Trompeten und Paucken wieder auf gesetzt worden an einen Samstag um 3 Uhr nachmittag. 93
Den 21-ten Juny ist der Kron Prinz allhier durch gereist nach Stein-Amanger.61(97) Den 22-ten Juny haben wir den Hrn Michael Goldner zu Grabe getragen; hat einer 1 fl. und Puschen bekommen.62(98) Den 19-ten July haben wir abermahl die Fr. Kramerin, geweste Raths H. Wittfrau zu Grabe getragen, hat einer 1 fl., Flohr und Puschen bekommen.63(99) Den 29-ten July haben wir den 1785-ten Wein vor 2 Xer aus zu schencken angefangen und ist noch darzu schlecht abgegangen, von besten gebürg ist er nicht theurer geschenckt worden als vor 3 Xer. Den 31-ten July denen armen Studenten gekocht. Den 9-ten Aug. ist meines Bruders Gottlieb sein Söhnlein nahmens Leopold seel. entschlafen in der Frühe zwischen 5 und 6. Den 13-ten Aug. hab ich unter der Einfahrt auf die Senckgruben den Schlauch machen lassen. Den 29-ten Aug. ist meine Tochter Elisabeth Steinbeckin mit einem Gottlob gesunden Söhnlein glücklich entbunden worden, Nahmens Joh. Georg. Den 29-ten Sept. Hab ich das Handwerck in Pressburg als Schleifer Meister besessen und hab viere zu Meister gemacht, den Samuel Kehrn nach Güns, Johann Risnay nach Ödenburg, Gottlieb Ramwalter nach Modern und einen Schlowacken nach Modern und 4 zu Gesellen. Auch habe meinen Daniel einschreiben lassen. 160Den 6-ten October
2 Säck Waitzneres Mehl von der Mühl bekommen.
Den 8-ten Nov. haben wir den Löwer gelesen 2 Butten, daraus ist lauteres geworden 1 Emer. Den 2-ten Dec. habe bezahlt vor die 4 Mahd unten Wiesen vors aus steinen 12 gr., denen Berg Leuten vor drey neue und drey alte steine, die neuen Steine sind bezeuchnet mit D. P. No. 206; den Steinmetz bezahlt vor einen 8 gr., macht 1 fl. 4 gr. Vors hinaus führen 4 gr., macht zusammen: 2 fl. Den 16-ten Dec. hab ich von den 2 Brüdern Schárfy 9 1/4 Emer Wein gekauft vor 5 fl. 15 Xer; macht aus 48 fl. 30 Xer. In diesen 1786-sten Jahr sind gestorben
230
gebohrn
190
copulirt
39 Paar.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1787.
94
Anno 1787. Am neuem Jahrestag sind zum ersten mahl 3 Becken64(100) auf gesetzt worden vor die Geistlichen; ist einkommen vormittag 316 fl. 4 1/2 Xer; nachmittag 75 fl. 15 Xer; macht 391 fl. 19 1/2 Xer. Den 19-ten Febr. den armen Studenten gekocht. Den 22-ten Febr. ist mein Sohn Samuel in der Frühe zwischen 1 und 2 Uhr ein Gottlob gesundes Töchterlein zur Welt gebohren, nahmens Susanna Sophia. Den 25-ten Marzy haben wir den Hrn Samuel Picka seine Frau zu Grabe getragen, hat ein jeder 1 fl. bekommen. Am hl. Oster tag sind abermahl die 3 Becken aus gesezt worden, ist einkommen vor und nachmittag 198 fl. Den 5-ten May. In der Frühe nach 12 Uhr ist der Spittel bach angeloffen bis ans Nachbar Reischen sein Eck-stein, neben meinem Haus. Den 7-ten detto wider nur um 2 Zoll weniger. Und hat mir zum ersten und zweyten mahl die Keller maur von des Nachbarn seiner Seite eingeworfen und durch gewaschen von den hintern Keller.65(101) Den 8-ten May hat meine Tochter Sophia Ihren Ehrentag gehabt mit den Hrn. Joh. Gottlieb Kämerer, Eisler von Pressburg. Den 25-ten May haben wir genanndte Bürger den Hrn. Ferdinandt Krug zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. bekommen und 1 halb wein.66(102) 161Den
4-ten Juny haben wir genanndte Bürger den Hrn. Gottlieb Schneider Burger und Eisenhändler zu Grabe getragen, hat jeder bekommen 1 fl. 7 1/2 Kr. vor den Trunck. Den 3-ten July haben sie den anfang gemacht an Färber Gassel über den Spittel Bach die steinerne Brücken abzutragen und einen hölzernen Weg zu machen. Den 26-ten July ist der Steg verfertiget worden von Maurern und Zimmerleuthen. Den 13-ten Aug. sind wir beyde dem Joh. Michael Heckenast im Hause zu Gevattern gestanden und hat das Kind den Nahmen bekommen Joh. Gottlieb.67(103) Den 15-ten Sept. hat Mr. Lorentz Schrenck, Weber das untere Zimmer aus genohmen vor 18 fl. Zinns; hat 1 fl. dran gegeben. Den 17-ten Sept. den armen Studenten gekocht. Den 29-ten Sept. hab ich abermahl in Pressburg als Schleifer Meister das Handwerck besessen und habe einen zum Meister und viere zu Gesellen gemacht, auch sind 6 eingeschrieben worden, habe von jeden einen fl. bekommen, zusammen 11 fl. Den 13-ten Octb. Ist das Beschlagt (?) hinten bey meinem Hause beym Bach verfertiget worden. Den 28-ten Octb. haben wir genanndte Bürger die Frau Ebhardtin, gewesene Apotheckers Wittfrau zu Grabe getragen, hat ein jeder 1 fl. und Buschen bekommen.
95
Den 3-ten Nov. hab ich aus den Löwer gelesen 21 Butten; darvon lauteres bekommen 8 Emer. Den 22-ten Nov. haben wir den Hrn. Georg Jackob Schiller Burgl. Fleischhacker zu Grabe getragen, hat jeder einen Gulden und Buschen bekommen. Den 23-ten Nov. dem Michael Meynhardt Sailer Meister vor das Press-Sail 3 fl. bezahlt und 1 fl. vor 2 Pf. klaren Spogath. Den 5-ten Dec. haben wir den Hrn. Johannes Pusch gewester Comitats Chirurgius zu Grabe getragen, hat ein jeder 1 fl. und Buschen bekommen. Band Kathl.68(104) Den 14-ten Dec. hab Ich ein Schwein gekauft mit 160 Pf à 7 1/2 Xer; hat ausgetragen 20 fl. In diesem 1787-sten Jahr sind aus unserer Ewangl. Gemeinde gestorben
168
gebohrn
166
copulirt
58 Paar.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1788. 162Anno
1788.
Den 22-ten Jener haben wir genanndte Bürger die Wohl Edle Frau Szákoin zu Grabe getragen, hat einer 45 Xer und 2 1/2 Eln Flohr bekommen. Den 2-ten Febr. den armen Studenten gekocht. Den 12-ten April ist unsere Tochter Sophia Kamererin in Pressburg um 1 Uhr in der Früh mit einem Gottlob gesunden Töchterchen glücklich entbunden worden, nahmens Theresia. Den 30-ten Ap. ist unser Katherl nach Pressburg hinüber gefahren. Den 27-ten May den armen Studenten gekocht. Den 23-ten Juny haben wir den Hrn. Joseph Doctor Conradi zu Grabe getragen, hat einer bekommen 1 fl. sonst nichts.69(105) Den 27-ten Juny ist das Gedreit von 4 fl. herunter gefallen auf 3 fl. 6, 7, 8 gr. und der Weitzen auf 3 fl. 18 gr. Den 30-ten Juny in der Frühe nach 8 ist in Wandorf eine Feuers Brunst entstanden und ist das Dorf abgebrendt bis auf etliche kleine Häuser, auch das Closter und Bräu-Haus nicht. Den 8-ten July habe den armen verunglückten Wandorfern 2 fl. in die Büchsen eingelegt ohne was den 96
armen vor der Thür ist gegeben worden von Speisen und anderen gereht (?). Den 9-ten July haben wir genandte Burger den H. Michael Jentsch Rittmeister von Parcoischen Regiment zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. 7 Xer bekommen. Den 12-ten und 14-ten haben wir aus den Löwer die Waiz Birn abgenohmen, welche recht zeitig waren. Den 4-ten Aug. hab ich 6 Mezen Korn gekauft à pr. 2 fl. 18 gr. Ist auch vor 3 fl. 4 bis 5 gr. verkauft worden. Item 6 Mezen Waizen à pr. 4 fl. ist auch pr. 4 fl. 5 und 6 gr. auch drüber verkauft worden. Den 18-ten Aug. wider gekauft 14 Mezen Korn à pr. 3 fl. Den 1-ten Sept. abermahl 4 Mezen Korn vor 2 fl. 19 gr., macht zusammen 24 Mezen Korn. Den 29-ten Sept. Am St. Michaelis Tag hab Ich abermahl das Handwerck als Schleifer Meister in Pressburg besessen und habe einen zum Meister gemacht nach Skalitz und 3 Jungens zum Gesellen. Den 12-ten Octb. ist in Harckau in der Neuerbauten Kirche der erste Gottes Dienst gehalten worden, den zweiten Sontag nach Michaeli.70(106) 163Den
25-ten Octb. haben wir aus den Löwer Weingarten gelesen 29 Butten, ist lauteres geworden 13 Emer. Der Zehend ist vor 4 fl. 40 Xer angeschlagen worden. Den 4-ten Dec. haben wir des Hrn. Fleischhacker Kauf und Handelsman seine Frau samt ihren neu gebohrnen Kinde, in Kinds Nöthen geblieben, zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. bekommen. Den 13. Dec. haben wir genandte Bürger des Wohl Edlen Gestrengen Hrn. Karl Erhardt Artner seine Frau Ehe Gemahlin zu Grabe getragen, hat ein jeder 1 fl. bekommen. In diesem Ao. 1788-sten Jahre sind aus unserer Gemeine gestorben
188
gebohrn
195
copulirt
53 Paar.
In diesen Jahr ist der Wein gut gerathen, aber nicht zu viel, er ist gleich nach den Lesen vor 8, 9, 10 fl., in Deceb. vor 18, 20 bis 29 fl. verkauft worden. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1789.
Anno 1789. Den 14-ten Jener haben wir genanndte Bürger des Hrn. Bürger Meister Ludwig Gabriel seine 2-te Frau zu Grabe getragen, hat einer 1 fl. bekommen. Den 6-ten Febr. Ist vor die armen Studenten anstatt des Kochens abgesamlet worden, habe ich 30 Xer 97
gegeben. Den 4-ten Marty haben wir genanndte Bürger des Weyl. Wohl Ehrwürdigen H. Gottfried Örtl gewesten Seelsorgers, seine Tochter zu Grabe getragen, hat einer 1 fl. 7 Xer bekommen. Den 4-ten April haben wir genanndte Bürger den H. Samuel Liebezeit zu Grabe getragen, hat einer 1 fl. und halbe Wein, Flohr und Buschen bekommen, das Band hat die Röserl bekommen.71(107) Den 13-ten Ap. haben wir des H. Matthias Schneller Kauf und Handels Mann seine Fr. Ehe-Gemahlin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. 30 Xer bekommen. Den 30-ten May haben wir des H. Michael Forster Burgl. Seifensieder seine Ehefrau zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. und Buschen bekommen. Das Band die Chaterl. Den 3-ten July in der Frühe zwischen 1 Uhr ist unsere Tochter Sophia Kämererin mit einen Gottlob gesunden Söhnlein glücklich entbunden worden, nahmens Joh. Gottlieb. Den 18-ten July haben wir genandte Bürger den Hrn. Georg Royko gewesten Schul-Lehrer zu Grabe getragen, hat einer 1 fl. 10 Xer, Flohr und Buschen bekommen. 164Den 3-ten Octb.
hab ich 14 Mezen Mehl bekommen und hab den Mehl Kasten völlig voll angefüllt.
Den 17-ten Octb. haben den Löwer gelesen und 13 1/2 butten bekommen, ist lauteres 6 Emer geworden und 1/2 Emer von aufgeglaubten. Den 23-ten Octb. haben wir genandte Bürger die Frau Benedickin, Lederer Meisterin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. und Buschen bekommen. Das Band Röserl. Den 26-ten Octb. haben wir genandte Bürger den Hrn. Michael Karner bürgl. Seifen-sieder seine Ehe-Frau zu Grabe getragen, umsonst, weil Er ein Mit Glied ist von der Träger Compagnie, (sondern) nur einen Buschen und 1 halb Wein und Brod bekommen. Das Band hat die Katherl. Denen armen Studenten zum zweyten mahl 30 Xer gegeben vors kochen. Den 1-ten Nov. Ist allhier Te Deum Laudamus gehalten worden von wegen der Eroberung der Vestung Belgrad. Und ist in unsern Beth-Haus mit Trompeten und Paucken Freude Arien abgesungen worden. Und bey dem Altar ann statt der Epistel von Ehrw. H. Rachwitz der 9-te Psalm von 1-ten bis 12-ten Vers verlesen worden. Und auf der Kanzel an statt des Evagelii von Wohl Ehrwürden Hrn. Bogs aus den 1-ten Buch der Könige im 8-ten Kapitl der letzte Vers verlesen worden. Aber des verwichenen Monats Octbr. den 18-ten ist ebenfalls Te Deum Laudamus gehalten worden wegen des Prinzens Sachsen von Koburg seiner 2-mahl eroberten Sieges. Den 24-ten Nov. haben wir die Fr. Martonin zu Grabe getragen, hat einer 1 fl., Flohr und 1 halb wein bekommen.72(108) Den 18-ten Dec. haben wir die Jungfer Leitnerin zu Grabe getragen, hat einer 1 fl. 9 Xer und Puschen bekommen, das Band hat die Röserl bekommen. Den 31-ten Dec. Ein Schwein gekauft à Pf pr. 9 Xer; hat gewogen 135 Pf., hat aus gemacht 20 fl. 15 Xer. 98
In diesem 1789-sten Jahr sind aus unserer Evangel. Gemeinde gestorben
176
gebohrn
160
copulirt
53 Paar.
In diesen Jahr ist der Wein auch gut gerathen, aber sehr wenig, nicht die helfte gegen vorn Jahr. Er ist auch anfangs vor 8–9 bis 12 und 15 fl., auch höher verkauft worden. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1790. 165Anno
1790.
Den 6-ten Jener hab Ich dass Press Sail auf die Winden auf gemacht. Den 19-ten Jener haben wir des H. André Bernsteiner seine Frau zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. 9 Xer sammt Puschen und Lemony; an statt meiner hab Ich meinen Sohn Samuel tragen lassen, war die letzte auf den alten Freudhof. Detto hat meines Schwagern Michael Töpplers seine Tochter Maria Sophia Ihren Ehren-tag gehabt mit den Samuel Werchofsky Bürgerl. Tuchmacher Meister allhier. Den 27-ten Jener. Ist ein Zimmer Gesell auf den neuen Freudhof der erste gewesen, der da ist begraben worden.73(109) Den 2-ten Febr. hat ebenfalls meines Schwagers Michaels Töppler seine Tochter Eleonore Ihren Ehren Tag gehabt mit dem Andre Einbeck burgl. Tuchmacher Meister allhier. Den 20-ten Febr. sind Ihre Königl. Majestät Joseph der 2-te Römischer Kaiser mit todt abgangen. Den 23-ten Febr. haben wir genandte Bürger die Frau verwittibte Fabricin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. 10 Xer, Buschen, Band bekommen, das Band Katherl. Den 26-ten Febr. erlegt 4 fl. Handwercks Steuer. Den 14-ten April haben wir des Hrn. Gottlieb Wohlmuth, der Zeit Stadt Notari Seine Frau Gemahlin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. bekommen. Den 4-ten May bezahlt 4 fl. Handwercks Steuer. Den 5-ten May ist Ein Königl. Comissari angekommen H. von Maylat. Den 6-ten ist der Restaurations Tag gehalten worden und ist die Gemeinde mit 72 Persohnen gesezt worden, ehe dem waren 60 bey der Schilsonischen Comission gesezt gewesen, zwey Vormünde sind erwehlet worden, H. Xaveri Zohlner74(110) von der Cathol. seite, H. Paul Schwarz von der Ewangel. seite zur Raths Stelle sind erwählt worden, H. Andreas Asman und H. Casper Morenick, welche vom H. Kreiss Comissari H. von Gyıri sind ernennt worden, aber bey dieser Restauration haben sie wider müssen 99
canditirt werden und haben auch die meisten Stimmen erhalten, hernach zur 11-ten und 12-ten Raths Stelle sind erwählt worden H. Ignaz Langecker und H. Gottlieb Wohlmuth gewester Vice Notari, zum Bürgermeister ist Hr. Barthol. Márton erwählet worden, zum Stadt-richter ist erwählet worden H. Karl Neuhold, zum 166Stadt Hauptmann ist H. Johann Bezzek erwählet worden. Zur Krönung sind deputiert worden. H. Barthol. Márton der Zeit Bürgermeister und H. Barthol. Márton der Zeit Bürgermeister und H. Johann Bezek. Den 24-ten Juny sind die Edl. Knaben nach Ofen zur Kron-Wacht hinunter abgesendet worden.75(111) Den 26-ten Juny haber wir genenadte Bürger die verwittibte Fr. Krugin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. 10 Xer bekommen. Den 11-ten July haben wir die Fr. Bauhoferin, verwittibte Schul Lehrerin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. und Buschen bekommen, das Band hat die Röserl bek. Den 10-ten Augs bezahlt 4 fl. Handwercks Steuer erlegt. Den 8-ten Sept. Ist unser Daniel mit dem Ferdinand Einbeck in die Frembde gegangen. Den 24-ten Sept. hat der Johannes Sadigel das untere Zimmer auf genohmen vor 14 fl. und hat 30 Xer daran gegeben. Den 18-ten Cctbr. 2 fl. Handwercks Steuer erlegt. Den 29-ten October haben wir aus Löwer gelesen 30 Emer Maasch, ist worden lauteres 23 3/4 Emer, einen 6 Emer Vassl gekauft noch im Sommer à p. 19 Gr. ein 5 Emer à p. 1 fl. 12 Xer und ein 3 Emer à p. 1 fl. 15 Xer. Den 31-ten Octbr. an einen Sontag ist Te Deum Laudamus gehalten worden, dass Leopoldus der 2-te die Kayser-würde wieder erlangt hat. Den 1-ten Dec. Ist des Samuel seine Ehegattin glücklich entbunden mit einer lieben Tochter, nahmens Susanna. Den 6-ten hat Sie in der Frühe zwischen 3 und 4 Uhr ihren Geist auf geben. Den 7-ten abends haben wir Sie in Erde bestattet. Den 12-ten Dec. Ist abermahls Te Deum Laudamus gehalten, als am 3-ten Advent Sontag. Hat sich der Rath und Gemeinde auf den Rath-Haus versammlet, und von da in der Ordnung, die Kathol., in die Michaelis Kirche und die Ewangel. in ihr Bethaus und um 12 Uhr sind sie tractirt worden, auf den abend war das Rath-Haus iluminirt und haben auch ein Vass rothen und ein Vass weissen Wein rinen lassen vor der Dreyfaltigkeit Seule. In diesem 1790-sten Jahre sind aus unserer Ew. Gemeinde gestorben
178
gebohrn
177
100
copulirt
37 Paar.
167In
diesem Jahre ist der Wein in überfluss gerathen, aber sehr gering und sauer. Der Korn preiss ist bis dato 2 fl. 13, bis 15 Gr. Der Waizen 3 fl. 30, bis etliche 40 Xer. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1791.
Anno 1791. Den 10-ten Febr. haben wir genandte Bürger den Wohl-Ehrwürdigen Hrn. Magister Joseph Torkos zu Grabe getragen, welcher 35 Jahr sein Amt rühmlich geführet hat, ein jeder Träger hat 1 fl. bekommen.76(112) Den 26-ten Febr. haben wir den Hrn. Karl Starck zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. und Flohr bekommen.77(113) Den 17-ten März 4 fl. Handwercks Steuer erlegt. Den 10-ten Ap. haben wir genandte Bürger den Hrn. Matthias Schneller, wohl ansehnlichen Bürger und gewesenen Wein-Handler zu Grabe getragen, hat jeder 2 fl., Flohr und Buschen bekommen, das Band hat die Katherl bekommen. Den 20-ten Ap. Haben wir die Baron Mufflin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. bekommen. Den 5-ten May 3 fl. Handwercks Steuer erlegt. Den 10-ten May ist ein Wahltag gehalten worden um den 3-ten Geistlichen und sind canditirt von einem Löbl. Convent der Wohl-Ehrwürdige H. Gottlieb Wohlmuth von Rechnitz, der 2-te H. Billig von Ragendorf, der 3-te H. Walter von Harckau, aber diese 3 Canditaten waren der Gemeinde nicht anständig und wollten den 4-ten Canditaten noch darzu sezen, auf dieses gieng das Convent nicht ein, und gingen unverrichteter sache aus einander. Den 18-ten May vor die 2 neue fenster in den unteren Zimmer den Tischler 5 fl., dem Glasser 4 fl., dem Schlosser 1 fl. 30 Xer. Vors beschlagen, denn das Eisen werck war von den vorigen Fenstern herunter genohmen worden. Den 27-ten May ist abermahl ein Wahltag gehalten worden um den 3-ten Geistl. und sind darzu canditirt worden der Ehrwürdige Hr. Walter von Harckau mit 14 Stimmen, H. Michael Schwarz v. Pinkafeld 20 Stimmen und H. Rabofsky v. Palota mit 70 Stimmen. Der auch zum 3-ten Geistl. ist erwehlet worden. 168Den
1-ten Juny haben wir genandte Bürger den H. Joh. Ernst Forster von Adl zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. 30 Xer und einen Flohr bekommen, welcher sich vom Fenster herunter gestürzet hat in der Raserey und Hizigen Kranckheit. Den 11-ten Juny als am Pfingst Heil. abend in der ersten Stunde abends hat das Donner Wetter in den gewesten Jesu-witen garten eingeschlagen und sind die forderen Wohnungen abgebrandt. 101
Den 27-ten Juny hab ich 4 Emer Wein verkauft vor 24 fl. den Emer, welchen ich Ao. 1789 aus der Auer Weingarten vor 9 fl. gekauft habe. Den 24-ten July hat mein Sohn Samuel Pecz sich zum zweiten mahl in den Ehestandt begeben mit der Ehr und Tugendsamen Jungfer Katharina Kreichlin. Den 2-ten Augs ist in Ezterház ein prächtiges Feuer-werck angestellet worden, wo des Fürst Antoni sein Printz ist vom Comitat zum obergespan Instalirt worden, es waren zugegen von Kayserl. Hof 3 Printzen und andere Fürsten, Grafen und von 3 Comitatern die Edel-Leute.78(114) Den 9-ten July erlegt 3 fl. Handwercks Steuer. Den 12-ten Augs. 3 Mezen Waizen p. 2 fl. 15 Xer gekauft. Den 18-ten Aug. ist abermahl Ein Löbl. Convent und Gemeinde beysammen gewesen, in dem der Ehrwürdige H. Rabofsky v. Palota die Vocation abgeschlagen hat. So sind wider andere 3 canditirt worden, der Ehrwürdige Herr Haynotzi von Rust mit 21 Stimmen, Ehrw. Herr Willfinger mit 64, Ehrw. H. Schwarz v. Pinckafeld mit 30, also ist der Ehrw. H. Willfinger erwählet worden. Den 19-ten haben wir die Fr. Rosina Stroblin zu Grabe getragen, an statt meiner hat mein Sohn Samuel getragen, hat jeder 1 fl. 30 Xer bekommen. Den 19-ten Sept. 7 Mezen Korn gekauft à pr. 28 Gr., 4 Mezen pr. 23 Gr., 5 Mezen pr. 25 Gr. und 1 Mezen Waizen pr. 2 fl. 27 Xer. Den 25-ten Sept. als am 14-ten Sontag nach Trinitatis hat der Ehrwürdige Herr Kühn von Mörwisch zu Hülfe herein kommen müssen den Gottes Dienst verrichten, weil der Ehrw. H. Gamauf nach Pest zum Synodio hat kommen müssen, und der Ehrw. Herr Bogs ist kranck geworden. Den 3-ten Oct. 9 Mezen Korn gekauft p. 27 Gr. Den 18-ten Oct. erlegt 2 fl. Handwercks Steuer. Den 25-ten Oct. einen Korn reitter gekauft vor 4 fl. 30 Xer. 16925-ten Octb.
150 Hapel Kraut gekauft v. der Fr. Kroyerin das 100 pr. 1 fl. 9 Xer.
Den 27-ten detto ist ein Schnee-wetter eingefallen, das die weingarten alle sind verschneit worden und darauf eine grimmige Kälte eingefallen, wie mitten im Winter und ist noch nichts gelesen worden. Den 4-ten Nov. den armen Studenten 30 Xer gegeben. Den 5-ten Nov. hab Ich von meinem Bruder Christian Pecz nachricht bekommen, das meine liebe Mutter eine gebohrene Krausin den 23-ten October nachmittag um 5 Uhr in den Hn. selig entschlafen ist und hat ihre Lebens Wahlfart auf 84 Jahr gebracht. Den 7-ten haben wir in den Lewer gelesen und auch den 8-ten in einer so grossen Kälte, wo alles verschneiet war und was abgefallen ist unter den Schnee liegen geblieben, doch haben wir 12 Emer lauteres bekommen, was unter den Schnee ist liegen geblieben, wird sich auf 2 oder 3 Emer betragen haben. Den 13-ten und 14-ten ist der Schnee wider aller weg gegangen. 102
Von 15-ten Nov. als am Tage Leopoldi hat das vereinigte Schüzen Chor einen auf zug gemacht von der gnädigen Fr. von General Martini aus der Georgi Gasse beym hintern Thor hinaus und beym Vordern hinein und vors Rath-Haus und von da mit dem Magisterat und Gemeinde in die St. Michaelis Kirche hinauf gezogen, allda ist Predigt und Amt gehalten worden und ihre Standar ist eingeweiht worden.79(115) Den 20-ten Nov. als am 23. und lezten Sontag nach Trinitatis hat der Wohl-Ehrwürdige H. Willfinger seine antritts Predigt gehalten. Den 28-ten Nov. hab ich ein Mezen Korn vor 1 fl. 6 Xer gekauft. Den 9-ten Dec. gekauft 7 Mezen Korn vor 1 fl. 18 Xer und 2 Mezen Waizen vor 2 fl. 27 Xer einen Mezen. Den 17-ten detto ist die Fr. Elisabeth Krausin, eine gebohrene Langin, zu Grabe getragen worden. Den 19-ten Dec. hab Ich 14 Mezen Korn gekauft à p. 1 fl. 9 Xer. Den 21-ten Dec. Einen Stein Salz 84 Pf gekauft, der Betrag macht 4 fl. 1/2 Xer, Fuhrlohn 3 Xer. Der Wein Zehend war vor 3 fl. angeschlagen. Von 1791 den 21-ten Jener von Georg Rosenwasser von der grossen Teichtmühle80(116) hab ich das Mehl bekommen von 4 Mezen Waizen Mund-mehl aus zug und Semmel-mehl und 170von 6 Mezen Kornenes. Den 11-ten Nov. wider bekommen von 4 Mezen Waizen und 12 Mezen Kornenes. Den 27-ten Nov. hat Michael Fiedler vor das 90-ste und 91-ste Jahr vor 9 Vass Wein Keller Zinns erlegt 4 fl. 30 Xer, bleiben noch 6 Vass zubezahlen. In diesem Ao. 1791-sten Jahre sind aus unserer Ew. Gemeinde gestorben
150
gebohrn
199
copulirt
61 Paar.
In diesem Jahre ist der Wein nicht überflüssig gerathen, auch nicht gar zu gut. Aber Korn hat gerathen, der Preiss ist immer vor 1 fl. und etliche groschen, der Waizen ist vor 2 fl. etl. Groschen was der schönste bis 2 fl. 15–16 gr. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1792.
Anno 1792. Den 30-ten Jener haben wir genandte Bürger die verwittibte Fr. Poschin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. bekommen. Den 13-ten Febr. hab ich 9 Mezen Korn gekauft, den Mezen pr. 1 fl. 3 Xer. 103
Den 1-ten Merz sind Ihro Kayserl. und Königl. Majestät Leopold der 2-te mit Todt abgegangen. Den 6-ten Merz Handwercks Steuer erlegt 5 fl. Die Ganze Steuer ist anheuer 64 fl. 10 Xer. Den 23-ten Merz haben wir genandte Bürger die Jungfer Liebezeitin zu Grabe getragen, hat jeder einen Flohr und 1 fl. und Trunck bekommen. Den 24-ten Merz haben wir den H. Tobias Reisch gewesten Lederer zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl., Buschen und Trunck bekommen, das Band die Röserl.81(117) Den 22-ten Ap. Ist die Leichen Predigt gehalten worden als am 2-ten Sontag nach Ostern vor Sr. Majestät Leopold den 2-ten. Eodem Ist eine Grausame Kälte und gefrier eingefallen, daß alles was schon heraus war, in den Weingarten, alles erfroren. Den 23-ten Ap. haben wir genandte Bürger des H. Stephan Marton seine Fr. Ehr Gemahlin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. und Flohr bekommen. Den 30-ten Ap. haben wir des Hr. Proshinski seine Fr. Ehr Gemahlin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. und Flohr bekommen.82(118) 171Den 8-ten März
Handwercks Steuer erlegt mit 3 fl.
Den 24-ten Juny hab Ich den Steinbeck vor meinen schwarzen Beltz 8 fl. geben vors Vorschiessen mit Jenotten.83(119) Den 2-ten July 2 Pf. Spagath gekauft 2 P. p. a 24 Xer und 2 Pf. a pr. 28 Xer. Den 18-ten July Ein Riss Papier von Tirnau durch Hn. Anton Mayer bekommen vor 34 Gr. Item ein Schock Papier Spähne vor 6 fl. Den 22-ten July als am 7-ten Sontage nach Trinitatis Ist die Danck Predigt gehalten worden, dass die Krönung mit Fransisco den 2-ten als Ungarischer König in Ofen und Pest glücklich vollzogen worden. Den 16-ten Aug. Handwercks Steuer erlegt 3 fl. Den 19-ten Aug. haben wir genandte Bürger den Hn. Christian Angermeyer84(120) zu Grabe getragen hat jeder 1 fl. 5 Xer bekommen, vor mich hat mein Sohn Samuel Pecz getragen. Den 22-ten Aug ist H. Johann Rott begraben als ober Messner und Orgel-bauer seiner Kunst.85(121) Den 26-ten Aug. Ist Te Deum Laudamus gehalten worden wegen der Kayser Krönung des Fransisco den 2-ten ist der ganze Magistrat sammt der Gemeinde Ewangelen und Katholischen in die St. Michaelis hinauf gezogen und den Gottes Dienst bey gewohnt. Den 2-ten Sept. Ist ebenfalls das Te deum Laudamus in unseren Beth-Haus gehalten worden und ist auch der ganze Magistrat und Gemeinde Katholische und Ewangel. von Rath-Haus aus gezogen sammt den neuen Schüzen Chor. Den 11. detto ist des Samuel Pecz sein liebes Töchterlein Nahmens Susanna nachmittag zwischen 1 und 2 Uhr in den H. seelig entschlafen und ist den 13-ten zur Erde bestattet worden. 104
Den 13-ten Sept. haben wir genandte Bürger die Wohl Edle Frau Doctor Conradin zu Grabe getragen, hat ein jeder 1 fl. 30 Xer und Flohr bekommen. Den 29-ten Sept. als am St. Michaeli Tag hab ich in Pressburg als Schleifer Meister das Handwerck besessen an statt des Ignaz Seidl um die helfte Gebühr und habe 5 zu Meistern und 5 zu Gesellen gemacht, auch drey Junge eingeschrieben. 172Den 3-ten Octbr.
den armen Studenten 30 Xer geben.
Den 4-ten detto von der Teichmühl bekommen das Mehl von 21 Mezn Korn. Den 17-ten Octb. Ist der Steinbeckische Georgel abends um halb zehn Uhr selig entschlafen und den 19-ten zur Ruhestätte gebracht worden. Er war im 7-ten Jahr. Den 23. Octbr. haben wir aus unseren Lewer Wein garten 7 Butten gelesen; ist lauteres geworden 2 1/4 Emer. Item ist auch der Wahltag gehalten worden und ist H. Xaverius Ehrlinger von der Cathol. Seite zur Vormund Stelle erwählet worden, von der Ewangl. seite ist H. Paul Schwarz wider verblieben. Zum Burger Meister Amt ist H. Karl Neu-hold er wählet, zum Stadt-Richter ist Ignaz Ernst erwählet worden. Zum Stadt Hauptmann an statt Johann Bezek ist H. Jakob Kamper erwählet worden in Gegenwart des abgeordneten Königl. Commissari H. Joseph Szengáli und hat durch die meisten Stimmen der Hr. Georg Lissy wider in seine vormalige Raths-Stelle eingesetzt, welcher vor etlichen Jahren als Secretäry zum Kreis Comissar H. v. Brunay ist berufen worden nunmehro wider aufgehöret hat, dergegen hat H. Ludwig Gabriel seine Rath-manns Stelle quitirt und abgedanckt.86(122) Den 26-ten Oct. 1 fl. 50 Xer Handwercks Steuer erlegt. Den 29-ten Octbr. Hab ich 6 Mezen Korn gekauft, den Mezen pr. 1 fl. 6 Xer. Den 2-ten Nov. abermal 13 Mezen pr. 1 fl. 3 Xer, den 9-ten Nov. wider 6 Mezen Korn pr. 1 fl. 6 Xr. Den 12-ten Nov. 1 Mezen Kukoritz p. 23 Gr. Den 20-ten Nov. Ist bey mir um 3/4 auf Eilf Uhr des Samuel Petz sein liebes Tochterlein nahmens Sophia in den H. selig entschlafen in den 6-ten Jahr ihres Alters. Den 5-ten Dec. haben wir genandte Bürger den Hn. Georg Daniel Tieftrunck87(123) zu Grabe getragen hat jeder 1 fl. und Trunck bekommen. Item 1/2 Schwein mit 92 Pf. p. 7 Xer gekauft. Den 20-ten Dec. haben wir Freunde den Hn. Joh. Gottfried Töppler gewesten Burgl. Tuchmacher Meister zu seiner Ruhe-stätte begleitet in dem 85-sten Jahre seines Alters. Den 22-ten Dec. ein Schwein gekauft mit 105 Pf. a pr. 5 1/2 Xer. In diesem Ao. 1792-sten Jahr sind aus unserer Ewangl. Gemeinde 173gestorben
208
gebohrn
296
105
copulirt
40 Paar.
In diesem Jahr ist der Wein gut gerathen, aber sehr wenig, aber das Korn und Waizen wie vorn Jahr, der Preiss auch vor 1 fl und 3 Gr. auch drunter, hierum fast gar kein obst gerathen hat. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1793.
Anno 1793. Den 19-ten Jener ein 1/2 Schwein mit 80 Pf. gekauft p. 5 1/2 Xer. Den 21-ten detto die Fr. Starckin zu grabe von den genannten Burgern (getragen); hat jeder 1 fl. und Flohr bekommen, hat der Samuel vor mich getragen. Den 2-ten Febr. ist der H. Daniel Hochholtzer von uns genandten Bürgern zum Grabe getragen worden, hat jeder 1 fl. und flohr bekommen, hat mein Sohn Samuel vor mich getragen. Den 20-ten Febr. vor die Handwercks Steuer 4 fl. erlegt, die ganze Steuer ist 62 fl. 30 Xer. Den 22-ten Merz ist die Fr. Stettnerin von Rust von den genandten Bürgern zu Grabe getragen worden, hat jeder 1 fl. bekommen vor mich hat mein Sohn Samuel getragen. Den 2-ten May erlegt Handwercks (Steuer) mit 3 fl. Den 17-ten May 1000 farene Weinstocken kauft vor 10 fl. 15 Xer, Fuhrlohn bezahlt mit 12 Xer.88(124) Den 8-ten Juny haben wir des Hn Ferdinandt Fleischsteiner seine Fr. zu Grabe getragen, hat einer 1 fl. und Puschen bekommen, das Band die Katherl. Den 30-ten Juny haber wir genandte Bürger des H. N. N. Rädl Bürgl. Eisen-Händler seine Fr. zu Grabe getragen, hat jeder bekommen…; an statt meiner hat H. Gottfried Töppler getragen. Item hab Ich mich mit dem Mr. Joh. Georg Rosenwasser verrechnet mit 47 Mezen Korn und 12 Mezen Waizen und wider 23 Mezen Korn zu mahlen. Dieser Betrag ist getilget. Vor die 2 Joch Sandacker Zinns von 1790 bis auf 1793 nemlich auf 3 Jahr, be zahlt vor 1 Mezen Korn 5 Xer vors mahlen und him und her führen vor ein Mezen Waizen 7 Xer. Den 3-ten July die 23 Mezen Korn auf die Mühle geführt 20 Mezen sind bezahlt und 3 Mezen noch zu bezahlen. Den 7-ten Aug. erlegt Handwercks steuer mit 3 fl. Den 9-ten Aug. darauf in der Nacht ist ein so grausamer Schauer gefallen und hat von Erdburger Hütten an bis zur Langschilling 174Hütten alles in Grund erschlagen, auch bis nach Kroisbach. Den 31-ten Aug. haben wir genandte Bürger den Hn. Michael Limberger zu grabe getragen, hat jeder 1 fl. und Buschen bekommen; das Band hat die Röserl bekommen. 106
Den 10. Sept. ist unsere Tochter Steinbeckin glücklich entbunden worden mit einem Gottlob gesunden Söhnlein erfreuet worden, Nahmens Daniel. Den 30. Sept. hab ich abermals an statt des Ignaz Seidl das Handwerck als Schleifer Mstr. besessen und habe 2 zum Gesellen gemacht, den 3-ten hat de Andreas Kötteritsch in Pressburg zum Gesell, da weil meines Bruder Sohn dabey war; und 2 sind eingeschrieben worden von Skalitz. Vors Fuhrlohn dem Bleyer von Wondorf bezahlt 6 fl. auf jeden Tag Kostgeld 5 gr. und überfuhr auf der Brücken 16 Gr. hin und her. Den 8-ten Oct. die völlige Handwercks (steuer) erlegt mit 2 fl. 30 Xer auf dieses 1793-ste Jahr. Den 18-ten Oct. vor 300 Kraut Habel bezahlt 1 fl. 15 Gr. Den 22-ten detto eingeschnitten, ist fast nicht alles in das 3 Emer hineingegangen, Item 4 Mezen Waizen gekauft, vor 1 fl. 16 Gr. die Mezen. Den 24-ten Oct. Ist der Daniel aus der Frembde gekommen. Den 6-ten Nov. haben wir den Lewer gelesen: Maisch 15 Emer, lauteres ist geworden 12 Emer. Den 12-ten Nov. den Hn. Johann Preiss ein 3 Emer Vässl geliehen. Den 26-ten zur Freywilligen Kriegs (steuer) zum 2-ten mahl 30 Xer erlegt. Den 2-ten Xber zwey Kl. Holtz aus den Depositorio gelöst a pr. 2 fl. 6 Xer. Den 15-ten Xber den Steinbeck vor mein Holiven-grünen Jäckel 6 fl. bezahlt. Vors Füttern mit Steyerischen Mäsch. Den 26-sten Xber vors Daniel seinen Teutschen Beltz mit Siebenbürger Zmäscheln89(125) 11 fl. bezahlt. Den 27-ten detto von der Mühl die 4 Mezen Mehl bekommen, Mundmehl auch gemacht. Den 29-ten Xber Ist Laudamus in unseren Beth-Haus gehalten worden vor den Sieg den unsere Leute und die Königl. Preüssischen erhalten haben über die Franzosen. In diesem Ao. 1793-ten Jahre sind aus unserer Ewangelischen Gemeinde gestorben
123
gebohrn
215
copulirt
48 Paar.
175Dieses
Jahr war an Feld-Früchten Ein gesegnetes Jahr der Waizen war in Preiss vor ein Thaler und drüber, das Korn vor 1 fl. und drüber, aber der Wein ist mittelmässig gerathen, auch recht sauer, der Zehend war vor 5 fl. angeschlagen und das obst hat auch nicht sehr gerathen. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Ao. 1794.
107
Ao. 1794. Den 6-ten Febr. ist wider ein Erd-beben gewessen nachmittag in der 2-ten Stunde, dass die Glocken auf den Stadt-Thurn angeschlagen haben. Den 17-ten März Handwercks Steuer erlegt mit 4 fl., auf den vorjährigen Rest 30 Xer bezahlt. Auf heuer ist die Steuer 62 fl. 30 Xer. Den 28-ten März haben wir des Paul Schwarz als Vormunde seine Fr. Ehe-Gemahlin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. Flohr und Puschen bekommen. Das Band die Kathi. Den 14-ten Ap. Ist die Fr. Tilsin ausgezogen von hier nach Totis, dargegen ist eingezogen den 23-ten Ap. Mr. Matthias Simon, ein Sieb-Böden-macher, dran gegeben 1 fl. 8 Xer auf 25 fl. Zinns. Den 28-ten Ap. haben wir den H. Gottlieb Kuhn gewesenen Bandmacher zu Grabe getragen, Gratis, weil er aus der Träger Compagnie war.90(126) Den 2-ten May erlegt Handwercks Steuer 3 fl. Item 1000 Weinstöcke gekauft vor 11 fl. Den 6-ten May abends in der 8-ten Stunde ist ein entsetzliches Schauer-Wetter eingefallen, hat fast alles Wein gebürg getrofen bis bey Wolfs hinter den Bad-Haus; auf die Eisler und Steinhaufen zu ist fast nichts gespührt worden, aber in Agendorf fast alles zerschlagen, auch in Wondorf ober und untern Löwern. Den 26-ten May dem Steinbeck vor meinen Sommer Beltz mit Nerz vorgeschossen 29 fl. Bezahlt. Den 31-ten May hab Ich von meinem Bruder Gottlieb eine Pfalzer Tuchscheer vor 10 fl. erkauft. Den 1-ten Juni haben wir genandte Bürger die Frau Angermayerin, verwittibte Lebzelterin zu Grabe getragen, hat einer 1 fl. 6 Xer bekommen. Den 22-ten Juny von 150 fl. Intabuliren bezahlt samt den Insiegel 2 fl. 3 Xer Vors Hahn (?) seine Schuld. 176Den 24-ten Juny Ist
Fürst Esterházy als ober gespan in der Eisenstadt Instalirt worden.91(127)
Den 26-ten Juny In der 2-ten Stunde nachmittag hat der Donner Eingeschlagen in der Maul-Beer Gassl in den letzten Haus an der Fischer Gasse beym Dasch Weber Meister, in etlichen Minuten darauf zu St. Wolfs, da ist das ganze Dorf von der Fleisch-Banck bis hinunter auf beyden seiten weg gebrennd, aber beym Weber in Maul-beergassel ists allein verblieben. Den 28-ten July haber wir den H. Michael Karner Burgl. Seifen-sieder zu Grabe getragen, hat einer Flohr und Puschen bekommen, das Band die Röserl, wir aber ohne Geld, weil Er ein Träger von der Compagnie war und auch Viertl Meister aus dem 4-ten Viertl. Den 7-ten Aug. Handtwercks Steuer erlegt 4 fl. Den 5-ten Sept. Hat uns unsere Kämererin mit ihren Töchterlein Theres besucht. Den 11-ten Sept. haben wir genandte Bürger des Hn. Michael Graf seine Ehe-Gattin zu Grabe getragen, Gratis, hat jeder einen Flohr und Buschen und Lemony bekommen. Das Band die Mutter. Den 29-ten Sept. hab Ich abermahl das Handwerck in Pressburg besessen. Habe einen zum Meister 108
gemacht nacher Güns Mr. Peter Bründl, aus Beyern, 2 zum Gesellen und 2 Junge ein geschrieben und meinen Daniel vor einen jungen Schleifer. Aber diese Pressburger Reise hat mir übel angeschlagen, dass Ich habe müssen etliche wochen im Bette zubringen. Dem Apotheker zahlt 2 fl. 6 Xer, den Hn Doctor Oertl92(128) 4 fl. 30 Xer und 2 Botelier Tokayer wein a p. 1 fl. 30 Xer. Den 4-ten 8-ber Haben wir das 100 Happel Kraut gekauft vor 14 gr. und ist das 3 Emerische Vassl voll worden von 150 Happeln. Den 17-ten 8-br Haben wir unseren Lewer gelesen, haben bekommen 12 Emer Maasch, ist läuteres geworden 9 Emer und 1 Emer Zaches, der Zehend ist vor 4 fl. angeschlagen worden. Den 24-ten 8-br. Handwercks Steuer bezahlt 1 fl. 30 Xer. Den 27-ten 8-br. auf die 4 fl. Freywillige Kriegs Steuer 2 fl. erlegt auf 1/2 Jahr dem Gottlieb Pecz vors Handwerck. Den 19-ten 9-ber Ein halbes Schwein gekauft mit 48 Pf. vor 5 Xer, das Pfund hat ausgemacht 4 fl. Item von der Teicht-Mühl die 4 Mezen Mehl bekommen. Mund-Mehl auch gemacht. 177Den
5-ten Xbr. Ist der Gottfriedt Strassner, Ein Gemeiner Bürger aus der Gemeinde von uns genandten Bürgern zu Grabe gratis getragen worden, anstatt meiner hat mein Sohn Samuel getragen. Den 20-ten X-ber Ist die Fr. Sedlmayrin verwittibte Raths Herrns Fr. in der Frühe um 9 Uhr mit Tod abgegangen und den 22-ten zur Erde bestattet worden. In diesem 1794-sten Jahr sind aus unserer Ewangel. Gemeinde gestorben
143
gebohrn
205
copulirt
40 Paar.
In diesem Jahr sind die Feld Früchten mittelmässig gerathen ist bis Datto der Mezen Korn vor 35 (!?), auch bis 2 fl. erkauft und Waizen vor 2 fl. 5 auch 12 Gr. der Kukoritz auch vor 2 fl. und 5 Gr. Der Wein ist auch mittelmässig, aber auch besser wie 93-ster gerathen, der Zehend war vor 4 fl. angeschlagen. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1795.
Anno 1795. Den 3-ten Jener Ein Schwein gekauft mit 122 Pf. a pr. 6 Xer, hat aus gemacht 12 fl. 12 Xer. Den 9-ten detto wieder Eins mit 108 Pf. a pr. 5 Xer; 9 fl. Den 17-ten haben wir genandte Bürger die Gräfin von Auerssperg zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl., Flohr 109
und Einen Trunck bey Hauss bekommen, hat mein Sohn Samuel vor mich getragen.93(129) Den 21-ten Jener zum 2-ten mahl zur Freywilligen Kriegs Steuer 30 Xer bezahlt. Den 27-ten Jener haben wir genandte Bürger des H. Finck bürgl. Kauf und Handels-Mann seine Frau, die Ewangelisch war, aber ihr Herr Catholisch, zu Grabe getragen, hat jeder Träger 1 fl. 8 Xer, Flohr und Buschn bekommen, hat mein Sohn Samuel vor mich getragen. Von Weynachten an bis datto Ein Ey vor 3 Xer, dann und wann vor 2 Xer, wenns viel auf den Marckt brachten, aber selten eins vor 1 1/2 Xer. Den 13-ten Febr. Haben wir genandte Bürger die verwittibte Fr. Reischin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. Trunck, Flohr und Buschen bekommen, hat mein Samuel vor mich getragen. Den 18-ten Febr. zum 3-ten mahl die Freywillige Kriegs Steuer mit 30 Xer erlegt. Den 18-ten Febr. haben wir genandte Burger den Hn Andreas Bernsteiner, gewesten Kauf und Handels Mann zu Grabe 178getragen, hat jeder 1 fl. und Buschen bekommen, hat mein Sohn Samuel vor mich getragen. Den 19-ten März Ist H. Joh. Georg Unger, Spohrer Meister zu Grabe gratis getragen worden von uns genandten Bürger, als ein mit glied aus der Gemeinde, hat jeder einen Flohr und 10 Xer Wein geld bekommen, mein Sohn Samuel vor mich getragen. Den 22-ten März haben wir die Fr. Susanna Schneiderin verwittibte Eisen Handlerin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. und Buschen bekommen, hat mein Sohn Samuel getragen. Den 23-ten März hat meine Katherl denen Hrn Schiller 2 Vass 93-der. 4 Emer 94-ger und mein 4 Eimer, auch alle alte und sammt den 94-er die halbe vor 6 Xer geben. Den 8-ten May Handwercks Steuer mit 5 fl. erlegt. Item der Wolfser Gemeinde zur Erbauung einer Ewangl. Kirche 1 fl. gegeben.94(130) Den 20-ten Juny haben wir genandte Bürger in der Frühe um 5 Uhr des H. General von Zeschwitz seine Muhme aus Sachsen zu Grabe getragen ohne Ceremonien weder Schul noch Geistliche mit gegangen, hat jede 1 fl. und 10 Xer Wein geld bekommen. Sie ist bis zum Freydhof geführt worden. Den 11-ten July ist das Gottlieb Petz sein Haus zum lezten mahl licitirt worden von den schatzungs Preiss vor 1350 fl. und ist dem Mstr. Joseph Pfeiffer als meist biedenden vor 1423 fl. abgeschlagen worden. 423 fl. soll er bis 6 Wochen erlegen und die 1000 fl. bis Georgy und von Michaeli, bis dorthin zuverinteressiren. Den 4-ten July in der Nacht zwischen 11 und 12 Uhr ist der Spittel Bach angeloffen, dass das Wasser bis auf den 2-ten Staffel unten an das Stiegen Gangl gegangen ist, in Schadendorf und Loibersbach hat es grosse Schaden gemacht, in Loibersbach hat es ein altes Kirchel vom Berg herunter getragen auch ein paar Häuser weg geschwemmt. Den 21-ten July hat sich Johannes Kowáts v. Neckenmarckt bey uns allhier angenandt, sich, als Ehrlicher Meister zu werden und hat 9 fl. daweilen erlegt aufs Meister werden und ist auch willens allhier in Oedenburg seine Meisters Stücke zu verfertigen. Den 26-ten July habe dem Viertl Meister Samuel Kraus 2 fl. auf die Kriegs Steuer vors Handserck erlegt 110
auf heuer. Den 14-ten Aug. haben wir genandte Bürger den Hn. Georg Koriáry gewester Burgl. Eisen Handler zu Grabe getragen, 179Gratis, als mit Glied von der Träger Compagnie, hat jeder einen Flohr und Buschen samt den Trunck, Brod. Das Band die Katherl bekommen. Den 19-ten Aug. zum 4-ten mahl die Freiwillige Kriegs Steuer mit 30 Xer erlegt. Den 25-ten Aug. haben wir genandte Bürger den Hrn. Ladislaus von Székelly zugrabe getragen, hat jeder 1 fl. 15 Xer und Flohr bekommen. Den 27-ten Aug. haben wir abermahl den Hn Karl Neu-Hold als der Zeit gewester Bürger-Meister zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. Flohr, Puschen und Trunck bekommen, das Band die Röserl. Vorn Schleif-stein heraus heben und in den Hof stellen denen Zimmer Leuten 15 Xer bezahlt. Den 29-ten Aug. 3000 Schindeln gekauft vor 2 fl., 33 Xer das 1000, die Schindl nägel bezahlt, das 1000 vor 22 Gr. Den 4-ten Sept. 16 Mezen Korn gekauft 9 Mezen vor 38 Gr. und 7 Mezen vor 37 Gr. Den 30-ten Aug. Ist die Leichen Predigt in unseren Beth-Haus gehalten vor Ihro Königl. Hoheit und Palatin in unsern Königreich Ungarn in den 23-ten Jahr seines alters.95(131) Den 14. Sept. Ein Mezen Gersten gekauft vor 27 Gr. Den 18. Sept. dem Schuhe macher 4 fl. 12 gr. bezahlt vor meine Stiefel die Paly von Cordovan und die Schuhe von Kalb Leder, Vor die Pantofeln doppeln und fleckeln 30 Xer. „Wir Bürgerl. Tuchscherer Meister in der Königl. Freystadt Oedenburg bezeugen hiemit dass uns Johannes Kováts von Neckenmarckt als Tuchscherer welches er schon einige Jahre fortgetriben hat, nun aber in Erfahrung gebracht, das es beym Löbl. Handwecrk in Pressburg seye bey gegeben worden, dass ein Pfuscher wegen Entfernung und weiter Reise und grossen unkosten sich derselbe, wo er am nehesten 2. 3. oder mehr Meister an einem Orte befinden, so seye es Ihnen frey, seine Meister stücke zuverfertigen. Also hat sich obgedachter Kováts bey uns in Oedenburg eingefunden und uns dienstfreundlichst ersucht und gebethen Ihme das Meister stück auf zugeben, welches auch geschehen. So haben wir ihme wie gebräuchlich 1 Stück Tuch Boy und 1 Stück Parkán welches er auch gehörig und autenthisch verfertiget und zu Revidiren vorgelegt hat, welches wir auch vor ächt und gut befunden haben, wie wir sämtliche Meister bezeugen mit eigener Handschrift und Petschaft, geschehen Oedenburg den 24-ten 7-br. A. o. 1795. Daniel Petz. Mr. Ignaz Seidl. Mr. Gottlieb Petz. Mr. Samuel Petz.“ Vor den Werckzeuch bezahlt 3 fl mir 1 Th. und 1 Th. dem Samuel. Habe vom Johannes Kováts empfangen 18026 fl. Davon bezahlt 15 fl. Meister-recht, 1 fl. vorn oberältesten, 1 fl. dem Schleifer, 1 fl. dem Handwercks Schreiber, sind noch 4 fl. bey mir übrig. Ich habe das Handwerck besessen und habe den Joh. Kováts von Neckenmarck und N. N. Polster in Trentschin zum Meister gemacht, einen zum Gesellen. Den 5-ten Octb. den Kováts seinen Weib die 4 fl. zurückgezahlt, die Ich in Pressburg von den 26 fl. erübrigt habe. Den 27-ten Sept. haben wir genandte Bürger den Hrn. Matthias Schneller zu Grabe getragen, an statt meiner hat mein Sohn Samuel getragen. 111
Den 26-ten 8-br. habe 15 Mezen Korn und 4 1/2 Mezen Waizen auf die grosse Teicht Mühle geschickt. Den 5-ten ist der Elisabeth Steinbeckin um 7 Uhr abends ein Gottlob gesundes Töchterlein zur Welt gebohren nahmens. Den 6-ten 9br haben wir aus dem Lewer gelesen 12 Emer Maasch, ist lauteres geworden 10 3/4 Emer. Vor den Schleif Stein herunter zu führen bis zum Samuel 30 Xer und vors heraus heben 15 Xer. Den 23-ten Novbr. haben wir, Ich, Seidl, Samuel und Risnayn die Handwercks Steuer erlegt bis auf 9 fl., welche der Gottlieb Pecz schuldig ist zu bezahlen. Den 25-ten 9ber haben wir genandte Bürger den H. Karl Ertl, gewester Advokat zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. und Flohr bekommen, hat mein Sohn Saml getragen.96(132) Den 30-ten 9br. von der Teicht-Mühl die 14 Mezen Kornes Mehl und 4 Mezen Waizenes bekommen und Mund-Mehl gemacht. Den 18. Xber Ein Schwein gekauft das Pf. vor 7 1/2 Xer. Item der Zehend ist vor 4 fl. angeschlagen worden. Den 23-ten Xbr. zum ersten mahl die freywillige Steuer erlegt mit 30 Xrt. Den 28-ten Xbr. von Joh. Risnay seinen antheil von Schleifstein mit beyder bewilligung vor 6 fl. ausgezahlt und eine Handschrift vor Ihnen gegeben. In diesem Jahre sind aus unserer Ewangl. Gemeinde gestorben
188
gebohrn
184
copulirt
47
In diesem Jahre sind die Feld-früchte auch mittelmässig gerathen, der Waizen anfangs nach der Erndte unter 3 fl. bis datto über 3 fl. 6. 7. 8. Gr. das Korn über 2 fl. 3. und 4 Gr. Der Kokoritz unter einen Thaller und anjezo drüber, der 181Wein ist auch mittelmässig gerathen auch sauer, der Zehend vor 4 fl. angeschlagen worden. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1796.
Anno 1796. Den 12-ten Jäner hat man 2 Regen Bogen gesehen gegen abend in der 5-ten Stunde und vorhero und immer so eine angenehme Zeit, wie im anfang des herbst. Den 29-ten Jäner 3 Mezen Kukoritz gekauft vor 25 Gr. 1 Xer den Mezen. 112
Den 10-ten Feber standt wider ein Regen Bogen auch gegen 5 Uhr abend noch immer schöne Zeit. Den 21-ten Feber haben wir genandte Burger des Hrn Nagy Professor97(133) seine Fr. Gemahlin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. bekommen, hat mein Sohn Samuel vor mich getragen. Detto haben wir kalte Zeit bekommen, das es wider gefroren hat und einen grossen Schnee bekommen. Den 23-ten Febr. haben wir den alten Johannes Scheffer ein Mägdelein nahmens Christina aus der Taufe gehoben, Herr Wilfinger hat es getauft. Wider ein halbes Schwein gekauft vor 6 Xer das Pf. Den 4-ten März Ist abermahl ein grosser Schnee gefallen und dabey recht kalt geworden. Den 5-ten März 1 fl. Freywillige Kriegs Steuer vors Handwerck erlegt, zum ersten mahl. 17-ten März 6 Mezen Korn in 3 Säck auf die grosse Teicht-Mühl geschickt und ein Mezen Kukoritz. 19-ten März den armen Studenten 30 Xer gegeben. 21-ten März wider von der Mühl die Mezen Korners Mehl bekommen. Den 23-ten März auf die Freywillige Kriegs Steuer vor mich 30 Xer vors 2-ten mahl. Den 17-ten Ap. Ist der H. Georg Schiller Kauf und Handelsmann von uns genandten Bürgern zu Grabe getragen worden, hat jeder 1 fl., Flohr und Buschen bekommen, hat mein Samuel vor mich getragen.98(134) Den 18-ten Ap. Ist der Wohl Ehrwürdide H. Samuel Gamauf gewester Prediger und Senior allhier zu Grabe getragen worden. 182Den 20-ten Ap.
dem Gottlieb Petz den 6ten fl. bezahlt vor den Schleifstein.
Den 19-ten May haben wir des Mr. Michael Zackly Bürgerl. Schlosser allhier seine Ehe wirthin zu Grabe (getragen), hat jeder 1 fl. und Buschen bekommen, das Band hat die Katherl bekommen.99(135) Den 23-ten May 1 fl. Freywillige Kriegs Steuer vors Handwerck erlegt den Hrn. Sam. Kraus Viertel Meister vors 2te mahl. Den 27-ten May nachmittag in der 5-ten Stunde sind 5 Donner Wetter in die Stadt herum gestanden, in Mattersdorf hats geschauert, wie Hüner Eyer, in Lewern und Sonnenbergen hat es auch schaden gemacht. Den 27-ten Juny haben wir den H. Gottlieb Krug, gewesten Kauf und Handels-Mann, (begraben), hat jeder 1 fl. und Buschen bekommen, das Band hat die Röserl bekommen.100(136) Den 2-ten July nachmittag in der 3-ten Stundte hat das Wetter in Schadendorf eingeschlagen, sind 8 Häuser abgebrannt. Den 20-ten July die Freywillige Steuer 30 Xer erlegt zum 3-ten mahl. Den 22-ten Aug. hab ich 7 1/2 Mezen Waizen gekauft pr. 36 gr. 27 detto die Freywillige Steuer vors Handwerck mit 1 fl. zum 3-ten mahl den Samuel Kraussen Virtl Mstr. Den 30-ten Aug. haben wir, Ich, Ignaz Seidl, Samel Petz und Rissnayin 12 fl. Handwercks Steuer erlegt. In Früh Jahr haben wir 4-er Handwercks Steuer mit 24 fl. erlegt. 113
Den 25-ten Aug. habe Ich 8 Mezen Korn erkauft à pr. 26 Gr. Den 9-ten detto wider 10 Mezen Korn à pr. 27 gr. Den 16-ten 7br. Hab ich auf die Teicht-Mühle 17 1/2 Mezen Korn geschickt. Den 17-ten 7br. haben wir des H. General Leopold von Artner seine Fr. Ehe-Gemahlin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. 7 1/2 Xer bekommen. Den 21-ten 7br. wider 4 1/2 Mezen Waizen auf die Teich-Mühle geschickt zum mahlen. Den 29-ten 7ber hab ich abermahl das Handwerck in Pressburg, als Schleifer Mstr besessen und habe zweye zu Meister gemacht, den Gottfried Bauern nach Moder, einen Joseph Neisser nach Ofen und 4 zu Gesellen, den Zeller v. Matterstorf seinen Sohn und einen v. Sillein, den 3-ten v. Tottis, den 4-ten v. Pest. 183Den 5-ten 8br.
hab Ich die 17 1/2 Korneres Mehl von der Teicht-Mühl bekommen.
Den 7-ten 8br. haben wir genandte Bürger der Fr. Textorin vorige Apotekerin ihre Tochter zu Grabe getragen, hat einer Einen Gulden 6 Xer vorn Trunck, Einen Buschen und Band, dasselbe hat die Katnerl bekommen. Den 10-ten 8br. gekauft 1 Mezen Kukoritz vor 1 fl. 3 Xer. Den 11-ten detto hab Ich die 4 1/2 Mezen Waizenes Mehl von der Mühle bekommen. Den 19-ten 8br. die Freywillige Kriegs Steuer mit 30 X. erlegt. Den 24-ten 8br. gekauft 500 Hapel Kraut pr. 4 fl. 30 Xer. Den 8-ten 9br. haben wir in Lewer 9 Bütten gelesen, ist lauteres geworden 3 1/2 Emer. Den 28. 9br. einen Mezen Waizen gekauft pr. 2 fl. Den 1-ten Xbr. die Freywillige Steuer vors Handwerck erlegt zum 4-ten mahl mit 1 fl. dem H. Lorenz Mattis. Den 2-ten Xbr. gekauft 2 Mezen Kukoritz à pr. 26 gr. Den 9-ten Xbr. 10 Mezen Korn gekauft à pr. 26 gr. Den 10-ten Xbr. habe Ich 1/4 Zehenden gegeben von 3 3/3 Emer, in Geld ist der Emer vor 4 fl. angeschlagen worden. Den 16-ten Dec. Ein halbes Schwein gekauft, das Pf. pr. 8 X. hat gewogen 79 Pf., war der Betrag 10 fl. 32 Xer. Den 17-ten Dec. die völlige Handwercks Steuer bezahlt, was noch von Gottlieb Petz ausständig war, Ich und der Samuel 5 fl., der Seidl 2 fl. 20 Xer, die Rissnäyin 1 fl., zusammen 8 fl. 20 Xer. Detto den Tischler vor 2 Winter Fenster in grossen Zimmer gegen Hof hinaus 3 fl. Den Schlosser vors beschlagen sammt einen Klopfer und Bach Thür hinten 1 fl. 33 Xer. Dem Glaser vor beyde Fenster 4 fl. 30 Xer. In diesem 1796-sten Jahre sind aus unserer Ewangel. Gemeinde 114
gestorben
167
gebohrn
215
copulirt
41 Paar.
Dieses Jahr war manchen orten sehr fruchtbar, der Waiz unter und über 2 fl. der Mezen, das Korn bisweilen vor 23 gr. auch bis 6 und 27 gr. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1797.
Anno 1797. Den 5-ten Jänner Ein Halbes Schwein gekauft, das Pf. pr. 10 Xer hat gewogen 115 Pf., hat aus gemacht 19 fl. 10 X. Den 29-ten Jänner den Alumnern oder armen Studenten gegeben 30 Xer. Den 1-ten Febr. zum erstenmahl die Kriegs Steuer auf dieses Jahr erlegt mit 30 Xer. 184Den
1-ten Febr. Ist die Susanna Heckenastin zu mittag vor 12 Uhr mit Tod abgegangen, welche schon 6 Jahr gekränckelt hat und ist den 3-ten Febr. zur Erde gestattet worden, durch die genandtschaft. Den 10-ten Febr. zum ersten mahl auf heuer die Kriegs Steuer erlegt vors Handwerck mit 1 fl. den Viertl Mr. Lorenz Mattis. Den 15-ten Febr. haben wir genandte Bürger die Frau Tieftrunckin zu Grabe getragen, hat ein jeder 1 fl. und 4 gr. vorn Flohr, den ein jeder mit genohmen hat, auch einen Trunck, hat mein Sohn vor mich getragen. Den 8-ten März hab ich 3 fl. Handwercks Steuer erlegt. Den 14-ten März wider 1 fl. Handwercks Steuer nach gezahlt. Den 15-ten März haben wir allhier wider einen König Comissari bekommen, H. Komáromy von Agram zur Restauration. Den 1-ten April ist der Wahltag gehalten worden, ist erstlich die Gemeinde ersezt worden, hat ein jeder müssen besonders müssen (sic!) erwählt werden, zur Vormundstelle ist von der Katholisch. seite H. Joseph Spahnraft anstatt H. Xaverius Ehrlinger, von der Ewangel. seite ist H. Samuel Suberka, an statt H. Paul Schwarz Vormund geworden, zur Rathmans stelle ist H. Xaverius Ehrlinger an statt Ignaz Lang-ecker, welcher seine Rathsstelle quitirt hat, ist H. Ehrlinger erwählet worden, von der Ewangl. seite an statt verstorbenen H. Karl Neuhold ist H. Michael Goldner durch die meisten Stimmen erwählet. Zum ober ämtern Kath. seite sind canditirt worden H. Barth. Marton, H. Jakob Kamper, gewester Stadt Hauptmann, der 3-te H. Johann Fodor, hat auch die meisten erhalten und ist Bürger Meister geworden. Hr. Ernst der ehe Stadt-richter war, ist gar nicht in die Wahl gekommen. Detto Ewangl. seite sind zur Stadt-richter stelle canditirt worden H. Johann Bezzeg, gewester Bürger-Meister, der 2-te H. Georg Leyssi, der 3-te H. 115
Andreas Asman, ist durch die meisten Stimmen H. Johann Bezzeg Stadt-richter geworden, Stadt Hauptmann ist H. Gottlieb Wohlmuth erwählet worden. Den 4-ten April sind von Kathol. seite zum Platz Inspector Amt canditirt worden H. Paul Gallus, H. Simon Strommer und H. Paul Payer, ist H. Simon Strommer erwählet. Detto an statt meiner zum Spittal Verwalter sind v. kathol. seite canditirt worden H. J. Georg Molitort H. Bernhard Foki, H. Mohler und hat H. Molitor die meisten Stimmen erhalten, ist auch darzu ernendt worden. Den 19-ten April hab ich meine Spittal Rechnung sammt der Kassa mit 772 fl. 49 15/16 Xer dem H. Georg Molitor in gegenwart H. Jakob Kamper und H. Karl Artner zwey 185Raths-hern und H. Matthias Oeller auch H. Ludwig Török beyde Buchhalter (übergeben). Den 4-ten May hat H. Georg Molitor als jeziger Spittal Verwalter die 5 Emer samt Wein, auch 11 Emer leeres Vass von mir übernohmen und weg geführt. Detto haben wir vier Tuchscherer 16 fl. Handwercks Steuer erlegt. Den 21-ten May hab ich 13 Mezen Korn vor 1 fl. 18 Xer und 2 Mezen Weizen vor 1 fl. 45 Xer gekauft. Den 1-ten Juny darauf in der nacht nach 11 Uhr ist in der Schlippergasse neben den Lampel Wirts-Haus eine Feuer Brunst entstanden und ist bis auf das Krugische Haus, die Fischer Gasse bis auf die Wieden hinauf 63 Häuser abgebrandt.101(137) Den 14-ten Juny den armen abgebrandten 6 fl. mit gethelit, meine Tochter Rosina hat mit getheilt 1 fl. 30 Xer. Den 2-ten July hat Stephan Zach das untere kleine Zimmer aufgenohmen vor 16 fl., hat einen fl. drangeben auch 30 Xer. Den 12-ten July haben wir genandte Bürger den Hrn. Tobias Reisch gewesten Lederer allhier zu Grabe getragen, hat jeder einen fl. Buschen, Flohr und Lemony bekommen, das Band hat die Röserl bekommen. Den 18-ten July haben wir genandte Bürger den Hrn. Michael Graf bürgl. Weiss Becken zu Grabe getragen, Gradis, weil er auch ein Mit-Glied war von denen Trägern aus der Genandtschaft, hat jeder einen Flohr, Buschen und Lemony, auch einen Trunck bekommen, das Band die Katherl. Den 29-ten July haben wir abermahls die Frau Michael Verwittibte Reischin gewesten Ledererin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. Flohr und Buschen bekommen, auch einen Trunck, das Band hat unsere Mutter bekommen. Den 7-ten Augs. haben wir genandte bürger des seel. Hr. Gottlieb Wernhard gewesten Seifen-sieder seine Frau zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl., Flohr, Buschen und 8 Xer aufn Trunck bekommen. Den 16-ten Aug. Ist Se. Majestät Frantz der zweyte in der Frühe nach 9 Uhr angekommen und seine Gemahlin abgeholet, welche in der vergangen nacht um halb 11 Uhr angekommen und bey der weisen Rose ein logirt hat, um halb zehn Uhr sind Sie beyde nach Steinamanger abgereist, die Insurgenten alda zu besuchen.102(138) Den 25-ten Aug. Haben wir Nachbarn H. Reisch und ich eine 186Gemeinschaftliche Rinne auf meinen Werck-stadt Bodn über einziehen lassen 5 Kl. lang à pr. 28 Gr. 116
Den 29-ten Aug. haben wir genandte Bürger den H. Ferdinand Fleischhacker genandten Bürger allhier, ein Wittwer, zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. 6 Xer, Puschen u. Flohr bekommen; das Band die Katherl bekommen. Den 29-ten September hab ich wider in Pressburg das Handwerck besessen und habe den Peter Struntz in Pressburg zum Schleifer Meister gemacht, auch mein Sohn Samuel ist vom Andreas Ketteritsch zum Schleifer Meister gemacht worden, auch habe 5 zu Meistern mit meinem Sohn Daniel gemacht und achte zu Gesellen mit Hr. Andreas Ketteritsch um die Helfte. Den 19. 8br. haben wir in Lewer gelesen 13 Bütten, ist lauteres geworden 4 Emer, der Zehend ist vor 6 fl. angeschlagen worden. Den 19. 8br. aus dem Bürger Wald 100 Bürtl bekommen, vor den Zettel zulösen 13 gr. Den 12-ten 9br. haben wir genandte bürger den Hern Biltz gewester Edl-man zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl., Flohr und Trunck bekommen. Den 21-ten 9br. 1 Kl. Holtz aus den Burg. wald 17 gr. vor den Zettel. Den 2-ten Xbr. 2 halbe Schwein gekauft, das Pf. p. 7 Xer gekauft, hat betragen 7 fl. 28 Xer. In diesem 1797-sten Jahr sind aus unserer Ewangl. Gemeinde gestorben
209 Persohnen
gebohrn
167
copulirt
46 Paar.
In diesem Jahr ist der Waizen vor 2 fl., auch vor 16, auch bis 30 Xer verkauft worden, das Korn vor 1 fl. 30 Xer, anfangs aber um diese Zeit vor 1 fl. 48 Xer, der Kukoritz vor 2 fl. 24 Xer. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Ao 1798.
Ao 1798. Den 12-ten Jänner Ein Schwein gekauft mit 142 Pf., à pr. 7 1/2 Xer, hat betragen 17 fl. 45 Xer. Den 24-ten Jänner zur Kirche bezahlt fl. 3. Den 21-ten Jener ist mein Schwager Johannes Einbeck zwischen 6 und 7 Uhr abends mit Tod abgangen. Detto vormittag um 10 Uhr hab ich ein Schlag Fluss an der Zunge bekommen. Den 7-ten Feber haben wir genandte Bürger die Frau Braunin verwittibte Baderin von Rust zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. bekommen. 117
187Den 14-ten Feber
hab ich 13 Mezen Korn und 5 Mezen Waizen auf die große Teicht mühl geschickt.
Den 15-ten Feber ist wider H. Linck durch die genandtschaft zu Grabe getragen worden, hat jeder 1 fl. bekommen und einen trunck, hat mein Sohn Samuel vor mich getragen. Den 28-ten Febr. Ist Fr. von Horváth durch die genandschaft zu Grabe getragen worden, hat jeder 1 fl. und trunck bekommen, hat mein Sohn Samuel vor mich getragen. Den 25-ten Feber Ist um 12 Uhr zu mittag in Kohlnhof eine Feuers Brunst entstanden und ist fast das ganze Ort in Feuer aufgangen. Den 1-ten März haben wir die 13 Mezen Kornenes, Waizenes 5 Mezen Mehl von der Teichtmühl bekommen, auch Mund Mehl etwas gemacht. Den 10-ten Merz wider 8 Mezen Korn auf die Mühl geschickt. Den 15-ten Merz hab ich den Kraut Acker aussteinen lassen mit 2 Marck steinen mit Sig. D. P. und 3 andere, den Berg Meistern 15 gr. bezahlt den Steinmetz 16 gr. Den 21-ten Merz die 562 fl. nach Wien übermacht an die H. Fellner et Compagn., welche mir der Herr Georg Gottfried Schirck angewiesen hat, die helfte mit 281 fl. an die Fr. verwittibte Sophia Petzin in Kaschau, Detto ist die Fr. Susanna Hüllingerin Fleischhackerin begraben worden, welche ein grosses Vermögen hinterlassen hat ohne Leiblichen Erben.103(139) Den 4-ten April hab ich die 8 Mezen Mehl von der Mühl bekommen. Den 13-ten April haben die Frau Meidlin verwittibte Messnerin zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl. 6 Xer bekommen. Den 26-ten Ap. von Gottfried Leitner eine Kl. Holtz gekauft pr. 2 fl. 15 Xer ohne Lösegeld und Fuhr lohn. Den 7-ten May die obige Kl. Holtz aus dem Bürgerwald gelöst, vorn Zettel 1 fl. 15 Xer. Detto 100 harte Bürtel aus den Burgl. wald, vorn Zettel 51 Xer. Den 12-ten May ist das Lust-Haus in den Löwer verfertigt worden, ist nicht auf 72 fl. gekommen, vors anstreichen 3 fl. Den 3-ten Juny ist des Steinbeck sein lieb gewestes Söhnlein Daniel in der Früh in der fünften Stunde seelig entschlafen, hat seine Lebens Zeit auf 4 Jahr und 7 Monath gebracht. Den 6-ten Aug. hat sichs ereignet, dass von der Untern Wart Ein Tuchmacher, der sich seine Tuche selbst zurichten thut, ist bey mir erschienen und hat gebeten, mann möchte ihm ein paar Scheeren schleifen, darauf gab ihme zur antwort, wenn er will bey unss Meister werden in Pressburg und sich daselbst abfinden bey einem ehrsamen Handwerck, 188so kann ihm solches willfährt werden, aber Er soll gleich 5 fl. einlegen, sein nahme ist Joseph Haselbacher, hat auch die 5 fl. erlegt zum Pfand. Den 21-ten Aug. Ist des Samuel Petz sein Weib in der Früh glücklich entbunden worden mit einem Töchterlein nahmens Katharina, ist aber auch an demselben Tag bald nach der Taufe selig entschlafen.
118
Den 6-ten 7br. Eine harte Kl. Holtz gelöst von Deposit vorn Zettel 2 fl. 5 gr. vor die harte Bürdl 1 fl. 17 gr. Den 7-ten 7-br. haben wir genandte bürger des H. Ferdinandt Fischer bürgerl. Seifensieder seine Ehe-Gattin zu Grabe gratis getragen, Buschen und Flohr bekommen. Das Band hat die Röserl bekommen. Den 12-ten 7br. hab meinen Sohn Daniel lassen bürger werden, die unkosten waren: 4 fl. Bürgerrecht zum Spittal Lazareth 3 fl., zum Institut 1 fl. 15 Xer Stadtschreiber 15 Xer vorn Bürger brief 9 Xer vors Insigel den Stadt-richter 24 Xer den Gerichts Ansager 24 Xer vor die Instanz der Stadt Garde
10 Xer
den Trabanten
7 Xer 9 fl 44 Xer
Den 20-ten Sept. um 3 Uhr in der Früh ist in Agendorf eine Feuers Brunst entstanden, sind 20 Häuser abgebrandt. 26-ten 7-br. Haben ir genandte Bürger den H. Ferdinand Eckel Kauf und Handelsmann zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl., Trunck, Puschen und Flohr bekommen. Das Band hat die Mutter bekommen. Den 10-ten 8-br. haben wir genandte Bürger des H. Gottlieb Sölöschy104(140) seine Ehe-Frau zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl., Trunck, Puschen und Flohr bekommen, das Band hat die Steinbeckin kriegt. Den 24-ten 8br. hab ich 300 Hapel Kraut bekommen à pr. 2 fl. 9 Xer mit samt den Fuhrlohn von Pressburg aus, ist das 3 emerige Vassl voll worden. Den 27-ten 8-br. Haben wir in Lewer 21 Emer Maisch gelesen, ist davon lauteres 16 Emer geworden. Den 26-ten 9br. von Michael Spanraft eine Kl. hartes Holtz gekauft pr. 2 fl. vorn Zettel lösen ausn Depositorium 2 fl. 15 Xer 189ein hundert harte Bürdl vor 1 fl. 30 Xer vors lösen aus den Deposit. 1 fl. 51 Xer. Der M. Friedrich Nottler hat 28. Sept. 7 fl. Zinns erlegt. Den 4-ten Xbr. wider 4 fl. 30 Xer sammt den 1 fl. drangeld, macht den halbjährigen Zinns 12 fl. 30 Xer. 119
Den 5-ten Xbr den Alumnern 30 Xer mit getheilt. Den 10-ten Xbr hab ich ein halbes Schwein gekauft mit 97 Pf. à pr. 7 1/2 Xer, hat betragen 12 fl. 7 Xer. Den 20-ten Xbr hab ich zur Haber lieferung beygesteueret 2 fl., mein Daniel auch 1 fl. Den 10-ten Xbr. ist unser Fr. nachbarin Tuchmacher Schneiderin in der nacht um halb eilf Uhr mit todt abgangen. An heuer ist der Zehend vor 4 fl. 30 Xer angeschlagen worden. In diesem 1798-sten Jahre sind aus unserer Ewangl. Gemeinde gestorben 200 gebohren 185 copulirt 55 Paar. In diesem Jahr ist der Waizen, Korn und andere Feld Früchte gerathen, auch ein reiches Wein Jahr, auch recht gut. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1799.
Anno 1799. Den 4-ten Jänner hab ich ein ganzes Schwein gekauft mit 136 Pf. à pr. 7 Xer, hat betragen 15 fl. 52 Xer. Den 7-ten Jäner in der Frühe zwischen 1 und 2 Uhr ist des Steinbeck sein liebgewestes Söhnlein Joh. Georg selig entschlafen in der 18-ten Wochen seines alters. Den 1-ten Feber hab ich von Teicht-mühlner 4 Mezen Waizernes Mehl bekommen von seinen eigenen Waizen. Den 9-ten Feber hat mir der H. Saibald vor die vier Emer Wein 97-ziger, den er mir abgekauft hat à pr. 13 fl. gar aus gezahlt, der ganze betrag war 52 fl. Den ganzen Fasching durch hat man ein Ey vor 2 Xr zahlen müssen, den 22 Febr. hat man wider 3 Eyer vor einen groschen bekommen. Den 27-ten Febr. ist der Hr. Gottlieb Schrabs Bürgerl. Buchbinder mit Todt abgangen und ist den 1-ten Marzi durch die genandtschaft in eine Gruft bestattet worden in 74-ten Jahre seines alters.105(141) Den 29. ten Merz hab ich mich mit H. Joh. Georg Rosenwasser von der grossen Teichmühl verrechnet vor meinen 2 Joch acker von 1793 bis 1798, die er Zinns hat mit gegen rechnung 190vors mahlen hab heraus gezahlter bekommen 4 fl. 8 Xer, aufs neue ver contractirt. Den 13. ten Apr. ist die Kathar. Trogmayerin v. Raab zu uns aufn Besuch ankommen und den 18-ten detto wider mit ihrer schwester Steinbeckin abgereist. Den 15-ten May von Gottfried Leitner 1 Kl. hartes Holtz und ein 100 weiche Bürdl von 4 fl. 12 Xer ohne löse geld gekauft. 120
Den 26-ten Juny sind 5 Prinzen von Erz-Herzog Ferdinand von Toschgana allhier angekommen, welche zuvor frühe das Berg-werck besichtigt, wo die Stein-Kohlen gegraben worden, sind um 1/2 ein Uhr nachmittag mit freuden Schüssen empfangen worden, aber um 3 und 4 Uhr nachmittag wider von hier abgereist.106(142) Den 5-ten July habe 100 weiche Bürdl aus den Bürger wald bekommen, vors Lösen 13 gr. fuhr lohn 1 fl. 14 gr. Den 10-ten July Eine Kl. hartes Holtz von Kraus Mühlner Mster pr. 5 fl. 39 Xer bezahlt bis aufs herein führen. Den 12-ten July haben wir genandte bürger die Frau Walterstorferin zu Grabe getragen, hat einer 1 fl. und trunck bekommen. Den 12-ten Sept. Hab ich von Samuel Trogmayer von Raab herauf 45 fl. bekommen, davon Hn. Gottlieb Söllöschy die Schuld bezahlt mit 39 fl. ist mir geblieben 6 fl. Die Steinbeckin hat bezahlt 2 fl. 4 Xer, vors Trogmayer sein Hobel 2 fl. 50 Xer. Den 17-ten Sept. dem Glaser vor ein Fenster mit Tafeln in untern Zimmer auf die Gasse 2 fl. 45 Xer. Den 17-ten Sept. ist meine Tochter Katharina Trogmayerin in Raab mit einem Gottlob gesunden Söhnlein Nahmens Samuel glücklich entbunden worden. Den 16-ten October den armen Studenten 30 Xer geben. Den 21-ten October haben wir genandte Bürger den H. Ludwig Gabriel zu Grabe getragen, hat jeder 1 fl., Flohr und Buschen bekommen, das Band die Steinbeckische Lisserl. Den 22-ten Octbr. hat mein Daniel einen Ehrentag gehabt mit Maria Barbara eine gebohrene Schneiderin. Den 2-ten Novbr. Haben wir aus dem Lewer 7 Bütten gelesen, ist 3 Emer lauteres worden. Der Zehend ist angeschlagen worden vor 4 fl. Den 8-ten Novbr hat der Hr. angekommene Königliche Comissär Evergényi zum ersten mahl session auf den Rath-Hauss gehalten. 191Den
17-ten Novbr. ist der Gottlieb Petz in Spittal mit Tod abgangen, den 19-ten detto ist er begraben
worden. Den 15. und 16-ten Novbr hab ich die 2 alten Kästen Bäumer umhauen lassen, die bey der gstätten gestanden sein, hab bezahlt 10 tagwerck à pr. 15 Xer, hab bekommen 4 fahrten Holtz und auch einige weinstecken. Den 13-ten Xber dem Tischler vor die Winter-Thür bezahlt 3 fl., dem Schlosser 1 fl. 30 Xer. Den 14-ten Xbr. Ein halbes Schwein gekauft mit 88 Pf. pr. 7 Xer, hat betragen 10 fl. 16 Xer. Den 16-ten Xber habe eine harte Kl. Holtz aus den Deposit gelöst: 2 fl. 15 Xer Zettl geld. In diesem 1799-sten Jahre sind aus unserer Ewangl. Gemeinde 121
gestorben
151
gebohrn
184
copulirt
48
In diesem Jahre ist Waitzen und Korn gut gerathen, aber viele 1000 Mezen zur Armee geführt worden, ist nach der ernde vor 2 fl. 30 Xer der Waitzen und das Korn vor etliche 30 Gr. und anjezo etliche gr. bis auch über 2 fl. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / 1800.
1800. Den 14-ten Febr. habe ich von Joh. Georg Rosen-wasser von seinen 2 Mezen Waizen das Mehl bekommen vor das 1799-ste Jahr Acker Zinns. Den 1-ten Merz denen Nacht-wächtern das Brod Geld mit 7 Xer bezahlt. Den 4-ten Merz den Daniel eine Kl. hartes Holtz von Depositorium geliehen, hab bezahlt vorn Zettel 2 fl. 15 Xer, Führlohn 18 Xer, vorn Trunck 5 Xer. Den 2-ten April in der Früh nach 2 Uhr ist mein Samuel seine 2-te Ehegattin mit Tod abgangen, haben ins 9-te Jahr mit einander vergnügt gelebt. Den 3-ten April abends um halb zehn Uhr ist meine Tochter Steinbeckin glücklich entbunden worden mit einem Gottlob gesunden Töchterlein nahmens Katharina. Den 30-ten April hab ich 1000 Weinstöcken gekauft vor 17 fl. Den 3-ten May den Edlhofer vors hinauf führen in Lewer 24 Xer. Den 5-ten detto ist in der Nacht um 1/2 zwölf Uhr eine Feuers Brunst entstanden auf den Plaz neben der Ehrlingerischen Apotheke, ist aber gleich gedämpft worden, ist gar nicht ins Dach gekommen. Den 29-ten May hab ich von Gottfried Leitner 1 Kl. hartes (Holz) und 100 harte Bürdl zusamm vor 5 fl. gekauft ohne Löse Geld. 192Den 30-ten May Ist
des Samuel Petz seine Schwieger Mutter zur Erde bestattet worden.
Den 31-ten May ist unsere Katharina Trogmayerin sammt Mann und Söhnlein glücklich bey uns angekommen den Abend vor Pfiingsten und den 3-ten Juny nachmittag wider abgereist. Den 20-ten Juny hat unsere Trogmayr v. Raab 19 Pf. Seifen geschickt à pr. 24 Ung., macht der Betrag 4 fl. 56 Ung. Den 27-ten Juny 100 weiche Bürdl gelöst aus den Bürger wald, vorn Zettel 13 Gr., führ lohn 38 gr. 122
Den 3-ten July hab ich den 99-er Lewer wein verkauft pr. 6 fl. 30 Xer den Emer nach Szár föld. Den 18-ten July nach 3 Uhr nachmittag eine erschrockliche Feuers-Brunst entstanden, über zwey Millionen ist der Schaden gerechnet worden und bis 6-ten Aug sind bis 10 Feuer, den 31-ten July ist im Blumenthal abermahl ein Feuer entstanden sind bis 12 Hauss abgebrandt. Den 6-ten Aug. Ist in Raab in Sigeth, grad gegen mein Schwieger Sohn Samuel Trogmayr auch eine Feuers Brunst entstanden, sind 3 Häuser abgebrandt und sein Haus ist helfte abgerissen worden. Den 5-ten Septr. Hab ich 3 Mezen Korn p. 2 fl. 6 gr. und ein Mezen Waizen p. 3 fl. 1 gr. gekauft. Den 18-ten 7-ber auf das Gottfried Leitner seinen Zettel 100 harte Bürdl gelöst aus dem Burger wald vor 17 gr. löse geld. In diesem Herbst Quartal haben die Arendater auch hernach die Bürgerschaft die halbe wein vor 9 u. 10 Xer zu schenken angefangen. Den 24-ten 8br. ist der Ertz-Herzog Joseph Anton als Palatin von König-reich Ungarn in der siebenden Stunde angekommen und Hrn. Grafen Karl v. Piátsovits eingekehrt und ist auch willens den ganzen Winter mit seiner Gemahlin allhier zu verbleiben mit samt den General Commando.107(143) In diesem 193Jahr hab ich den Mezen Kohrn gekauft vor 2 fl. 9 gr. und den Waizen vor 3 fl. 10 Gr. Den 24-ten 8br. haben wir den Lewer weingarten gelesen mit 13 Bütten, ist lauteres worden 4 1/2 Emer, ist der Zehend angeschlagen worden vor… Den 26-ten 8br. abends nach 6 Uhr ist bey Hrn. Assman ein Raths Verwandter ein Feuer entstanden, hat beyn Rauchfang heraus gebrändt, ist aber gleich gedämpft worden. * Anno 1800 den Samuel Braun Senior ein 4 Emer und ein Emer Fassel geliehen den 21 8br. Anno 1800 den 9-ten Novbr. bey der Nacht um 3 Uhr ist unser lieber Vatter in den Herrn Selig entschlafen in 75 sten Jahre seines Alters und ist in die Gruft gelegt worden. Anno 1800 den 12-ten Novembr. Nachmittag um 1 Uhr ist die meinige glücklich entbunden worden mit einem Söhnlein Nahmens Daniel, die Hrn. Gevatter sind gewesen H. Solnay und H. Ferdinand Braun, der H. Solnay hat bey der Hl. Taufe dass Kind gehalten. In Zeichen der Jungfrau. Den 22-ten Nov. hab ich ein 1/2 Schwein gekauft, dass Pf. per 10 Xer hat ausgewogen 1 C. 2 Pf. betragt 17 fl. Den 29. Nov. ist der Zehet abgeführt worden, angeschlagen vor 8 fl. Den 13 Xbr. hab ich ein 1/2 Schwein gekauft dass Pf. 11 Xer, hat ausgewogen 86 Pf. Pf. betragt 15 fl. 46 Xer. Den 22. Xbr. hab ich ein ganzes Schwein gekauft, dass Pf. pro 8 Xer, hat gewogen 95 Pf., betragt 12 fl. 46 Xer. In diesem 1800. Jahr sind aus unserer Ewangl. Gemeinde
123
gestorben
216
gebohrn
182
copulirt
95 Paar.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1801.
Anno 1801. Hat sich He. Fodor Burger Meister allhier abends um halb Elf Uhr den 8-ten Aug. selbsten erschossen.108(144) 194Den
12. Sept. hab ich 10 Mezen Kohrn gekauft, der Metzen per 3 fl. 7 1/2 Xer und 4 Metzen Waitzen per 4 fl. 11 Gr. Den 2. ten Decbr. habe ich ein halbes Schwein gekauft, das Pf. per 9 1/2 Xer, hat aus getragen 12 fl. 45 Xer. Den 8t. Decmbr. habe ich ein halbes Schwein gekauft das Pf. per 8 1/2 Xer, hat aus getragen 6 fl. 37 Xer. In diesem Jahre habe ich ein Press Seil machen lassen, 5 Klafter lang, hat gekost 3 fl. 5 Gr. In diesem Jahre ist der Wein sehr theuer gewest, die halbe ist geschenkt worden per 16 Xer, auch 20 Xer der alte, der neue aber per 8 Xer, 9 Xer und 10 Xer. In diesem Jahre sind aus unser Ewangelischen Gemeinde gestorben
236
gebohrn
186
copulirt
16 Paar.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1802.
Anno 1802. Den 19t. Merz hab ich 9 Metzen Kohrn gekauft den Metzen per 3 fl. 31 Xer. Den 25tn Merz ist die Frau Mahm Lenckin mit Todt abgeganden, fruh um 10 Uhr. In diesem Jahre war ein Landtag in Pressburg den 2t. May und den 12t. May ist Ihro Majestädt Frantz der 2te mit der gantzen Hofstadt eingezogen. 124
In diesem Jahr den 12-ten Juny hab ich meinen kleinen Daniel die blattern setzen lassen, durch den H. Toktor Hely.109(145) Den 22ten Sept. hab ich ein halbes Schwein gekauft, dass Pf. per 15 Xer, 86 Pf. hat ausgewogen 21 fl. 10 Xer. Den 20 8br. hab ich 50 Happel Kraut gekauft pro 5 fl. und 50 Happel Krawatisch per 1 fl. 15 Gr. Den 27 Xbr. hab ich 2 C. 70 Pf. Waizen Mehl von Raab bringen lassen hat aus getragen 26 fl. 15 Gr. Den 11-ten Xbr. ist uns zur Welt gebohren ein Gottlob Gesundes Töchterlein Nahmens Rosina zu Mittag um 12 im Zeichen des Krebses. In diesem 1802. Jahr sind in unserer Ewangelischen Gemeinde gestorben
(118) 181
gebohrn
192
copulirt
46
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1803. 195Anno
1803.
Den 8t. Aug. isI H. Ernst Wihlfinger Ewangelische Predtiger abends 8 Uhr in den H. Seelig entschlafen. Den 12-tn. Aug. hab ich meiner Mutter den Breitstock abgekauft per 1 fl. In diesem Jahre habe ich 7 Metzen Kohrn gekauft pr. 4 fl. den 23tn 8br. 4 Mezen per 3 fl. 7 gr. Den 16. 8br. hat H. Gottlieb Gam-auf Pretiger allhier die Erste Predigt gehalten, sein Text war jeremias am 1 Capitl. v. 4. bis 8tn.110(146) Den 29. Sept. hab ich 2 Cent. Mehl von Raab bringen lassen den C. per 11 fl. und Ein C. per 10 fl., hat aus getragen mit sambt den Fuhrlohn herauf 22 fl. 30 Xer. In diesem Jahr sind in unserer Ewanglischen Gemeinde gestorben
165
gebohrn
182
copulirt
56
125
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1804.
Anno 1804. Den 4 tn July hab ich meinen Röserl die Blatter setzen lassen. In diesen Jahre ist in unserer Kirche dass Altar, Kanzl und Orgel vergoldt worden. Den 4t. Sept. hab ich Elf Mezen Kohrn gekauft, den Mezen pro 5 fl. 8 Gr. Den 21-tn. Sept. hab ich vier Mezen Waiz gekauft, den Metzen per 6 fl. 3 Gr. In diesem Jahre hab ich meinen Jung beym Pressburger Copitl am Michaeli einschreiben lassen auf 3 Jahr. Ein Jahr wird auf dass vergangene gerechnet und hab bezahlt davor 12 fl. Den 25tn. Nov. hab ich ein halbes Schwein gekauft das Pf. per 16 1/2 Kr. hat aus getragen 24 fl. 12 Kr. Den 28-tn. Xbr. hab ich ein halbes Schwein gekauft, das Pf. per 14 Kr. hat aus getragen 20 fl. 32 Xer. In diesem Jahr sind aus unserer Ewangelischen Gemeinde gestorben
137
gebohrn
184
copulirt
35 Paar.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1805.
Anno 1805. Den 15-tn. Merz ist uns zur Welt gebohren ein Gottlob gesundes Töchterlein Nachmittag um 3 Uhr mit Nahmen Chatharina Josepha im Zeichen des Krebsen. 196Den 16tn Juny habe ich meine Wacht
verricht beym Wiener Thor.
Den 24tn Juny hab ich 2 Metzen Kohrn gekauft, den Metzen per 7 fl. 30 Xer und so ist in diesem Jahr die Frucht verschieden verkauft worden, auch ist dass Kohrn schon vor 10 fl., der Waizen vor 12 fl., die Gersten vor 7 fl. und der Haber vor 5 fl. verkauft worden, so eine Theuerung gedenken viele nicht und ist vielleicht noch niemals so theuer gewesen. Den 30-tn. Juny ist hier eine Rebellion entstanden wegen Mangel des Brods, dass die Menschen denen Becken haben die Fenster eingeworfen und ihnen das Brod beraubt.111(147) Den 6-tn July ist hier Hr. Peter Raitsch Professor als Ungarische Prediger in unseren Ewangelischen Bethaus zum Ungarischen Pretiger ordinirt worden, die ordination hat gehalten der Wohl Ehrwürdige Herr 126
und Superintendent Nagy István aus dem Tolnayer Comitat. Den 9-tn Sept. hab ich 9 Metzen Kohrn gekauft, den Metzen per 6 fl. und 4 Metzen Waitzen per 4 fl. Den 26-tn Sept. ist alhier Restolation gewest.112(148) Den 29tn Sept. hab ich in Pressburg beym General Copitl meinen Jahr Schilling erlegt mit 30 fl.113(149) Den 10tn 8br. hab ich 6 Mezen Kohrn gekauft pro 6 fl. 5 Gr. Den 12tn. hab ich ein Viertl Schwein gekauft, das Pfund per 18 Xer, hat gewogen 45 P., tragt aus 13 fl. 10 Gr. Den 11-tn Nobr. Hab ich 7 Metzen Kohrn gekauft, den Metzen per 5 fl. 18 Gr. und 2 Metzen Waizen per 7 fl. Den 16-t. Nobr. hab ich ein halbe Schwein gekauft, das Pf. per 16 1/2 Xer, hat aus getragen 24 fl. 28 Xer. Den 21tn Nobr. hab ich 3 Metzen Kohrn gekauft, den Metzen per 6 fl. Den 13tn Xbr. hab ich ein Schwein gekauft das Pf. per 15 Xer, 6 C. 16 Pf., tragt aus 29 fl. In diesen Jahr sind aus unserer Ewangelischen Gemeinde gestorben
192
gebohrn
186
copulirt
92 Paar.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1806. 197Anno
1806.
Den 9-tn Febr. ist mein Nachtbahr H. Andreas Reisch abends um 7 Uhr in den Hrn. Selig entschlafen. Den 1. Sept. hab ich den Stephan Kiskos v. Ugrocz in die Kost zu mir genohmen, bezahlt monathlich 10 fl. und hat von H. Rector Gralawantzky empfangen 60 fl. halb Jahriges Kost Geld.114(150) Den 5-tn Sept. hab ich 6 Metzen Kohrn gekauft, per 5 fl. 6 Xer und 4 Metzen Waizen per 7 fl. 3 Gr. Den 12tn Sept. hab ich ein viertl Schwein gekauft, dass Pf. per 29 Kr. tragt das Viertl aus 19 fl. 20 Xer, wiegt 40 Pf. Den 22-tn Sept. zwischen 3/4 auf 9 Uhr abends ist ein Erdbeben gewest. Den 29-tn Sept. hab ich meinen Lehr Jung Andreas Haas in Pressburg zu Gesellen lassen machen und hab davor bezahlt 12 fl. vors geselln machen. 127
Den 1-tn Octobr. habens hier schon angefangen zum lesen, uns ist sehr ein guter wein geworden. Den 12-tn Xbr. hab ich ein Schwein gekauft überhaupt per 37 fl. 30 Xer. In diesen Jahr ist die Frucht um etwas zurückgefallen, aber der Wein ist vor 26 Kr., 28 Kr., 30 Kr., 34 Kr. ausgeschenkt worden. In diesem Jahr sind in unserer Ewangelischen Gemeinde gestorben
150 400115(151)
gebohrn
copulirt
49 paar.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1807.
Anno 1807. Den 3-tn Jener hab ich ein halbes Schwein gekauft, dass Pf. per 20 Kr. wägt 49 Pf. und tragt aus 16 fl. 20 Xer. Den 6-tn Jener hab ich 3 Metzen Kohrn gekauft, den Metzen 5 fl. 1 Gr. und 2 Metzen Waitzen, den Metzen per 6 Fl. 6 gr. Den 12-tn. Jener hab ich ein Ganzes Schwein gekauft, überhaupt 41 fl. Den 22-tn Juny hab ich meiner Katherl die Blattern setzen lassen. Den 18-tn Aug. ist uns zur Welt gebohren ein Gottlob gesundes Söhnlein vormittag um 11 Uhr im Zeichen des Schützen, nahmens Samuel. Im Monath Sept. hab ich eilf Metzen Kohrn gekauft per 4 fl. 5 gr. 198Den 21-tn Novbr.
ist hier ein Wahltag geschehen an statt des des H. Bogsch sind candetirt worden:
Hr. Schirmann von Gols mit 79 Stimmen Hr. Billig von Rackendorf mit 53 Stimmen Hr. Tekos von Brün mit 6 Stimmen. Den 17-tn. Xbr. abends zwischen 8 und 9 Uhr sind hier 3 Personen erstochen worden in Ruissischen Haus auf den Graben, nehmlich die Gräfin Mandlowa sambt ihren Leuten.116(152) Den 19-tn Xbr. hab ich ein halbes Schwein gekauft dass Pf. per 27 1/2 Kr. hat aus getragen 35 fl. 45 Xer. In diesem Jahr sind in unserer Ewangelishcen Gemeinde 128
gestorben
245
gebohrn
54
copulirt
217
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1808.
Anno 1808. Den 21-tn Feber hab ich ein ganzes Schwein gekauft, dass Pfund per 24 Xer. 97 Pf., tragt aus 23 fl. Den 3-tn Apr. hat der Wohl Ehrwürdige H. Kiss seine Antrits Predigt gemacht, worauf das Ewangelium (?) folgt. Johann am 8-tn Capitl V. 46–59 vers. War Prediger in Dömölk.117(153) Den 20-tn Juny hab ich meinen Samuel die Blattern setzen lassen. Den 19-tn July nachmittag um 1 Uhr ist beym Bier Hauss in der Fischer Gasse ein Feuer aus gekommen sehr schröcklich, ist die ganze Fischer Gasse rechts, Schlipper Gasse, Wihrts Häuser Gasse, Silber Gasse, Potschy Gasse bis zu der Dominikaner Kirche alles abgebrant von 1 Uhr bis 5 Uhr abends.118(154) Den 22-tn July ist abermal ein Feuer entstanden Nachmittag in der Hinter Gasse, da ist die ganze Neistift Gasse, Kohrn Marckt abgebrant. Den 24-tn July ist abermal ein Feuer entstanden, früh um 5 Uhr von den Spittal Bruck bis in die Rossen Gasse, das ist Gott zu erbarmen. Den 17-tn Aug. ist Restolation gewest. 199In diesem Jahr
sind in unserer Ewangelischen Gemeinde gestorben
188
gebohrn
183
copulirt
64 paar.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1809.
Anno 1809. 129
Den 29-tn May nachmittag um 4 Uhr sind 4 tausend Man Franzosen allhier eingeruckt, auch haben sie hier vor den Michaeler Thor lager geschlagen. Den 30-tn Octobr. sind sie alle von lager weg gezogen früh um 6 Uhr.119(155) Den 28-tn Xbr. hab ich ein halbes Schwein gekauft, das Pfund per 46 Xer, wiegt 74 Pf. tragt aus 56 fl. 44 Xer. In diesem Jahr sind in unserer Ewangelischen Gemeinde gestorben
192
gebohrn
179
copulirt
38 paar.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1810.
Anno 1810. Den 14-tn Jener abends um 6 Uhr ist ein sehr starkes Erdbeben gewest. Den 4-tn May ist uns zur Welt gebohren ein Gottlob gesundes Söhnlein, vormittag um halb Elf Uhr im Zeichen des Steinbock, Nahmens Ferdinand. (Die blattern von sich selbst bekommen.) 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1812.
Anno 1812. Den 25-tn Juny ist uns zur Welt gebohren ein Gottlob Gesundes Söhnlein in der Nacht um halb zwölf Uhr im Zeichen des Steinbock, Nahmens Christian. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1813.
Anno 1813. Den 24-tn May hab ich den Christian die Blattern setzen lassen. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1814.
Anno 1814. Den 31-tn Merz sind die drey aliirten Armeen nach Paris eingerückt, nehmlich Keyser von Österreich, 130
Keyser von Russland 200und der König von Preussen und haben die Stadt erobert. Den 11-tn April. Dieses Monaths (?) ist allhier Laudamus gehalten worden wegen Eroberung Pariss und ist die ganze Stadt Illuminirt gewesen.120(156) Den 20-tn May früh um halb 5 Uhr ist mir ein Gottlob gesundes Söhnlein zur Welt gebohren im Zeichen des Zwilling, mit Nahmen Johann Gottlieb. Den 27-ten Aug. hab ich den Gottlieb lassen die Blattern setzen. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1816.
Anno 1816. Den 14-tn Apr. abends um 3/4 auf 5 Uhr ist mir zur Welt gebohren ein Gottlob gesundes Söhnlein im Zeichen des Krebsen mit Nahmen Johan Georg. Den 13-tn Mai ist hier beym Comitat ein Mensch mit dem Schwerdt hin gericht worden, der richt Platz war ausser den Potschy Tohr ober den Vieh-Marckt, der Scharf Richter ist von Raab geholt worden, welcher ihm den Kopf abgehauen hat, er war von Belleth gebürtig. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1817.
Anno 1817. Den 21-tn Apr. hab ich meinen Georg die Blattern setzen lassen. Den 3-tn Juny hab ich 2 Metzen Kohrn gekauft auf den Rath Hauss den Metzen per 25 fl. 48 Xr. Den 2-tn Nvbr. ist in unseren Beth-Hauss das Reformations-Fest gehalten worden, welches nur alle 100 Jahr gehalten wird, welches mit Trompeten und Paucken sehr feyerlich gehalten ist worden und Herr Superintendent Kisch eine schöne Predigt gehalten hat, wo sich die Gemeinde sehr zahlreich ein gefunden hat.121(157) 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1818.
Anno 1818. Den 1-tn Aug. in der Nacht um halb 2 Uhr ist uns zur Welt gebohrn ein Gottlob gesundes Söhnlein im Zeichen des Löwen mit Nahmen Tobias. 201Den 15-tn September
ist mein Sohn Daniel in die Frembd gegangen.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1819.
131
Anno 1819. Den 13-tn Juny hab ich meinen Tobias die Blattern setzen lassen. Den 15-tn July ist Herr Leopold Pecz von H. Kiss Superintententn ordinirt worden und nach Schlaining zum Prediger berufen worden. Den 18-tn July darauf bin ich sambt meinen Weib nach Schlaining gefahren und ist den 19-tn July alda von H. Wohlmuth in Rechnitz Instalirt und ein gesegnet worden. Sein Text war Jeremias 1 Capitl V. 4 bis 9.122(158) 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1820.
Anno 1820. Den 16-tn. Sept. ist uns zur Welt gebohren früh um 9 Uhr ein Gottlob gesundes Söhnlein, Nahmens Heinrich im Zeichen des Steinbock. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1821.
Anno 1821. Den 8-tn July hab ich meinen Heinrich die blattern setzen lassen. Den 3-tn Septb. früh um ein Virtl auf 1 Uhr ist meine Liebe Mutter in den H. Selig entschlafen, hat ihre Lebenszeit gebracht auf 90 Jahr. Den 31-tn Decbr. ist der Georg Steinbeck in den H. seelig entschlafen nach Mittag um halb 1 Uhr. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1822.
Anno 1822. Den 3-tn Sept. ist die Steinbeckin in den Hn. Selig entschlafen. In diesem Jahr ist hier die Gersten den 7-tn Nvbr. zum 2-tn mal geschnitten und ein geerntet worden. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1823.
Anno 1823. Den 16-tn Apr. hat hier das Comitat Execution bekommen, früh 202um 10 Uhr sind 50 Man Gawalerie vor das Comitat Hauss mit blancken Schwerdt da gestanden zu Pferdt auf Execution und 100 Mann Infanterie mit auf gepflanzten Gwer.123(159) Den 24-tn Apr. zu Mittag um Elf Uhr ist uns zur Welt gebohren Ein Gottlob Gesundes Töchterlein Nahmens Barbara in Zeichen des Krebsen. Den 6-tn Aug. hab ich der Barbara die blattern setzen lassen. 132
Den 11-ten Juny ist in Oedenburg ein Invantarist Soldat mit 30 Jahr durch den Freuman aufgehengt wurden, den 19. Aug. ist abermal einer aufgehengt wurden ein man mit 40 Jahr von dem nehmlichen Regement. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1824.
Anno 1824. Den 30-ten Sept. ist in unsern Ewangelischen Schul Haus der Grund stein gelegt worden mit Grosser Feyerlichkeit. Es wurde in der Kirche von H. Superintentent Kiss eine Predigt gehalten worden, dan wurde in Schul Hausse öfentlich im Hof von H. Gamauf Prediger eine Rede gehalten und von H. Seybold Professor auch eine Rede gehalten worden, wo sehr viele Menschen da bey wohnten.124(160) 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1825.
Anno 1825. Den 17-tn Jener um halb zwölf Uhr zu Mittag ist ein Feuer entstanden ausser den Potschy Thor ist das Spittal Hauss abgebrannt.125(161) 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1827.
Anno 1827. Den 14-tn Jener Nachmittag um 1 Uhr ein Feuer entstanden in der Neustift Gasse, sind aber nur 3 stadl abgebrant und abendt um 7 Uhr auf der Wieden, ist aber nicht weider gekommen, und den 15-tn Jener früh um halb acht Uhr ein Feuer entstanden in der Michaelis Gasse, da ist die ganze Michaelis Gasse und Wieden abgebrant das war Gott zu erbarmen. Den 25-tn Juny ist abermal ein Feuer entstanden in Festetitschischen Meyerhof an der Rosen Gasse ist aber nicht weider gekommen Früh um 7 Uhr. 203Den
29-tn Juny ist abermal ein Feuer entstanden in der Langen Zeil ist ein Haus und hinterwerts einige Stadl abgebrent Fruh um halb 10 Uhr, welches auch viel schaden gemacht hat. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1828.
Anno 1828. Den 12-tn Jener Abends um 8 Uhr ist ein Feuer entstanden an der Schlipper Gasse beym Littig Seifensieder Meister, ist aber nicht an das Dach gekommen, weil es in Holz gewölb aufgieng und haben es noch gedämpft. 133
In Monath Merz hab ich in Baumgartn ein Neues Lust Hauss machen lassen die unkosten waren fl.
Xr.
15
45
vors hinaus führen
1
30
Zwey Tausend Schindl Nägl
3
21
Detto hundert Latten Nägl
1
30
Die Gestähe u. lohn kosten
Ein hundert Latten Nägl 15 hundert Schindl
30 7
Ein stück ladn Zimer Tagewerk
30 11
Vorn Trunck Vorn Schlosser
30
36 42
6 Suma 43 f
3 X.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1829.
Anno 1829. Den 17-tn Nobr. ist mein Ferdinand in die Frembd gegangen. (Anno 1835 ist er wider Glücklich und Gesund nach Hauss kommen.) 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1831.
Anno 1831. Den 10-tn Feber sind wir alhier alle 4 Virtl auf das Rathaus citirt worden, wegen unserer Kinder das wir Eltern sie alle hätten stellen sollen, und verlangt der Magistrat das sie hätten Loos ziehen sollen, ist aber die ganze Bürgerschaft einig gewesen und ist nicht gelost worden, das war ein grosser Lärm. Den 28-tn Feber ist die Michael Schneiderin gestorben. Den 9-ten May ist der Samuel Schneider gestorben. 134
Den 19-tn May ist mein Bruder Samuel Petz gestorben. Im Monath July ist an der Ungarischen Gränz der Conton gezogen worden, hat niemand nach Wien hin auf können wegen 204der Kranckheit Colora, ausser dem er hat müssen 14 oder 20 täg Kantromaz halten.126(162) 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1833.
Anno 1833. In Monath Juny und July ist unser Bethaus mit Ziegl gedeckt worden. Den 8-tn July abends um 9 Uhr ist mein Heinrich in den H. Seelig entschlafen, hat seine Lebenszeit zugebracht 12 Jahr und 7 Monath. Gott gebe Ihm die ewige Ruh. Den 21-tn Septb. ist der Bach so gross gewest, das Er ist durch unser Haus geronen, bey Menschen gedenken war er noch nicht so gross. Den 21-tn Sept. ist mein Weib Barbara in den H. Seelig entschlafen eine gebohrene Schneiderin hat Ihr Alter gebracht auf 53 Jahr. Gott gebe Ihr die Ewige Ruh. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1834.
Anno 1834. Den 26-ten July ist alhier beym Comitat ein Mensch hingerichtet worden, durchs Schwerdt, der Richt Platz war ausser dem Potschy Tohr auf den Vieh Markt, dieser Missethäter hat eine Krawatin von Siglitz Tod geschlagen und der Scharf Richter von Pressburg Ihm den Kopf abgehauen. Der Missethäter war von Tschapring bebürtig.127(163) Den 28-tn Aug. ist in unsern Beth-Hauss was die neuerbaute Schul ist der Grund Stein gelegt worden mit Grosser Feyerlichkeit der Geistliche Herr Leopold Pecz hat in der Kirche eine sehr rührente Predig gehalten, wo sich vile Menschen erbaut haben und der Geistliche H. Gamauf hat beym Grundstein legen eine Rede gehalten und alle Schul Kinder haben mit den Maurer Hammer 3 mal müssen auf den Grundstein schlagen zum ewigen andenken vor die Jugend.128(164) Den 17-ten Sept. hab Ich meinen Pötles129(165) gelesen, hab bekommen 4 Emer Lauteres, sehr gut ist er geworden, so süss waren die Trauben, das man es vor Süssen kaum hat Essen können, kein so ein guter Wein ist in vielen Jahren nicht gewachsen und so früh, das es ist gelesen worden das wissen vile Menschen nicht. Den 2-tn 8-br zu Mittag um Elf Uhr ist ein Feuer aus kommen auf den Kohrn-Markt beym Prosswimmer Schmidt Meister 205ist die Hintergasse abgebrent und hat hinüber grifen auf den Kasino Saal und sind auch 7 Personen verbrent das war Gott zu erbarmen, der Saal ist eingestürzt, hat Sie alle erschlagen und dan sind Sie verbrant, die da haben Retten wollen.130(166) 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1835.
135
Anno 1835. Den 12-ten Jäner Nachmittag um 2 Uhr ist ein Feuer entstanden in der Rosen Gasse beym Glöber Brandweinbrenner, ist aber dort verblieben. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1836.
Anno 1836. Den 8-tn Aug. hab ich meinen Sohn Ferdinand Bürger lassen werden. Seine Bürgen waren H. Leopold Schneider Tuchmacher Meister und H. Christian Hochholtzer Schneider Meister. In diesem Jahr ist der Spittelbach durch aus von der Pfaffen Wiesen an bis zum Gattern hinauf geräumt worden,131(167) hat ein jedes Hauss dazu zahlen müssen, auf unser Hauss ist kommen 12 fl. W. W. ist auf mich gekommen 9 fl. W. W. das ist auf 3 Theil. In diesem Jahr hab ich mir auch eine Dakadion Maschine angeschafft. In diesen Jahr ist mein Gottlieb den 25-tn. Nobr. fruh um 2 Uhr in den Herren seelig entschlafen. Gott gebe ihm die ewige Ruh und nehme in auf zu seiner himlischen Freude. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1837.
Anno 1837. Den 14-tn Merz in der früh um Elf Uhr ist in der Michaelis Kirche die Grosse Glocke ein geweiht worden durch den H. Pischof von Raab.132(168) Den 14-tn Merz abends um halb 5 Uhr ist hier ein Erdbeben gewest. Den 18-tn Merz fruh um 8 Uhr ist die Glocke glücklich auf gezogen worden, wo vil hundert Menschen da zu gesehen haben. In diesen Jahr den 8-tn Apr. fruh um 5 Uhr ist der Hochholzerin Ihr Carl in den Herrn Seelig entschlafen. Gott geb Ihm die ewige Ruh und nehm Ihm auf zu seinen himlischen Freuden. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1838. 206Anno
1838.
Den 19-tn Juny ist mein Tobias in die Frembd gezogen. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / I. IDİSEBB ÉS IFJABB PETZ DÁNIEL KRÓNIKÁJA 1778–1839 Jegyzetekkel elláta: CSATKAI ENDRE DR. / Anno 1839.
Anno 1839. Den 8-tn Febr. in der Nacht um 1/2 Ein Uhr ist meine Schwester Trogmayerin in den Hn. Seelig entschlafen in Raab und hat Ihr Lebenszeit gebracht auf 70 Jahr 1 Monath und 8 Tag. 136
SOPRONER RUNDSCHAU HEIMATBLÄTTER KULTURHISTORISCHE ZEITSCHRIFT Erscheint: vierteljährig. Herausgeber: Stadtverschönerungsverein Sopron (Ödenburg), Ungarn. – HAUPTSCHRIFTLEITER: Dr. HEIMLER KÁROLY. Schriftleitung: Sopron, Kölcsey Ferenc-Gasse 1. – IV. Jahrgang 1940. – Folge 2–3.
1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / SOPRONI KRÓNIKÁK / Inhalt des vorliegenden Heftes:
Inhalt des vorliegenden Heftes: (Mit deutschem Auszug.) Gárdonyi, Z.: Erinnerung an Viktor Altdörfer
53
Thirring-Waisbecker, I.: Erinnerungen aus stürmischen Zeiten die Grafen Széchenyi in Sopron
57
Benkı, L.: Die Soproni Adelige Ung. Gesellschaft. Der älteste Selbstbildungsverein
62
Leitner, J.: Über ein Vorkommen des Singschwans (Cygnus mucicus Bechst) am Neusiedler See
68
Bergmann, P.: Soprons Stadtregelung
74
Hárs, Gy.: Straßendurchbruch in der Inneren Stadt. (Entwurf.)
94
Thier, L.: Beiträge zur Geschichte der Soproner Musikkultur. II. Zwei interessante Musikalien
99
Kotsis, T.: Die Höhlen im Walde nebst der Teichmühle Mitteilungen des Museums: 137
101
Csipkés, K.: Alte Lebzelterandenken in Sopron. (Lebkuchenbäcker-Modelle.)
106
Csatkai, A.: Das Kastell in Röjtök
113
Kleine Mitteilungen: Mollay, K.: Sopron und die Sache der ung. Sprache im Jahre 1825
129
Csatkai, E.: Ein Soproner Stadtpfarrer als „Vaterlandsverräter“
130
Buchbesprechungen
131
Mitteilungen der Redaktion
132
Soproner Chronik, I. Chronik von Petz D. u. Sohn
133
A szerkesztésért és ügyvitelért felelıs: dr. Heimler Károly, Sopron. 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM / HIRDETÉS
HIRDETÉS Még kapható SOPRON MŐEMLÉKEI címő sorozatos munka elsı kötete a BELVÁROS 163 egészoldalas felvétellel A mőnyomópapiron nyomott 31×23 cm nagyságú, leggondosabb kiállítású, félbırkötéső mő ára 16˙– pengı. Kedvezı fizetési feltételek. Kapható minden könyvkereskedésben és a Soproni Idegenforgalmi Irodában (Várkerület 44, tel. 379). Legszebb ajándék ifjúnak, öregnek! Sopron minden barátja megveszi e könyvet.
Hackstock Károly vaskereskedés, Várkerület 74. Telefon 33 138
Tőzhelyek, kályhák, zománcedények, építési anyagok!
Sopron topográfiája Szerkesztı: Heimler Károly dr. Nélkülözhetetlen tájékoztatója hivataloknak és vállalatoknak! Kapható minden könyvkereskedésben és a Röttig-Romwalter Nyomda Rt.-nél Sopron, Deák-tér 56
Pannonia-Szálló a város központjában. Telefonszám 80. Hideg és meleg folyóvíz Központi főtés Garage Klubhotel
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Alapíttatott 1841-ben kelt királyi szabadalomlevéllel. Bármely ügyben készséggel ad felvilágosítást. Alaptıke és tartalékalapok 64,100.000 pengı. Soproni fiókja: Várkerület 117. szám Telefonszám: 92-132 – Sürgönycím: COMMERZ
Soproni Takarékpénztár a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete Sopron, Széchenyi-tér 19 Alapíttatott 1842 – Telefonszám 23 Kölcsönöket folyósít ház- és földingatlanokra. Betéteket legjobban gyümölcsöztet. Foglalkozik a banküzlet minden ágával. Minden ügyben díjmentesen felvilágosítással szolgál.
139
16 SOPRONI KÉP Eredeti linoleummetszetek, ízléses mappában, most jelent meg Mende Gusztáv és neje Lándori Angela feldolgozásában. Kapható a Schwarz-féle könyvkereskedésben Várkerület 67 és a mővésznél: Bécsi-utca 18. Bolti ára 5 pengı.
„HUBERTUS“-VADÁSZLAK Sopron legszebb kirándulóhelye! Gyönyörő kilátás az Alpokra. Télen-nyáron nyitva. Nyaralásra kiválóan alkalmas! Vasárnap és ünnepnap, valamint az elızı napokon rendes autóbuszjárat. Teljes napi penzió négyszeri étkezéssel P 5.50. Telefonszám 633
Tómalom Strandszálló Étterem, penziórendszer. Polgári árak! Egész éven át nyitva! Strandfürdı, csónakázás. Autóbuszjárat a városba és a Lövérekbe. Tulajdonos Kovács Vince Telefon 152
Az új villamos árszabás mellett érdemes a Lövérekben villamos rezsót, tőzhelyet, vasalót, hıtárolót és szivattyút alkalmazni. Az új gáztarifa pedig a városbeli konyhák és fürdıszobák üzemét teszi olcsóvá!
Mindig nivós mősor a Városi Moziban! Telefon 424
LİVÉR-SZÁLLÓ 140
Elsırendő szálloda a tizezer holdas városi erdı közvetlen közelében. 110 szoba Központi főtés Hideg és meleg folyóvíz Lift Garázs Bar Tenniszpályák Bérlı: Horváth Imre Telefon 622 és 714.
Minden házban igazi öröm a családi sör!
Rauner Mihály Nemzetközi szállítmányozási vállalat Hivatalos vasuti szállító Bútorszállítás Raktározás Fuvarozás Elvámolás Sopron, Manninger-út 8–10 Kirendeltségi irodák Sopron déli p. u. és Gysev. p. u. raktárépületeiben. Sürgönycím: Rauner, Sopron. Telefon 577 és 900
Sopronban elég nagy távolságok vannak ahhoz, hogy mindent gyalog nem lehet megtenni. Ezért utazzék autóbuszon vagy autón. Elegáns szemlyautók bel- és külföldi túrákra rendelhetık az Idegenforgalmi Irodában, Várkerület 44. Telefon 379. Autóbuszkirándulások rendezése.
SCARBANTIA HELYTÖRTÉNETI ADATOK SOPRON ÉS SOPRON VÁRMEGYE MULTJÁBÓL GESCHICHTLICHES AUS SOPRONS UND DES KOMITATS VERGANGENHEIT 141
A Scarbantia-könyvek a soproni helytörténeti kutatás elmélyítését szolgálják. A Soproni Szemlének ez a testvérvállalkozása elsısorban nagyobb tanulmányokat közöl önálló számokban, amelyeknek értékét ritka képek, okmányok, érmek stb. mővészi kivitelő hasonmásai emelik. Bibliofil kivitelüknél és értékes tartalmuknál fogva minden igaz soproni könyvtárának díszére válnak. Ezekbıl az értekezésekbıl idıvel a régi Sopronnak és az ısi megyének kulturális élete tárulna elénk. Ezért minden soproni támogassa a Scarbantiát! Eddig megjelentek: 1.
Thier László: Adatok az 1849 június 13-iki csornai ütközet történetéhez. (2 P 1˙– mőmelléklettel.)
2.
Dr. Csatkai Endre: Idegenek a régi Sopronról. Levéltöredékek, régi útinaplók P 4˙– 1487–1841. (10 mőmelléklettel.)
3.
Dr. Björn Collinder: A leghívebb város. (Báró Podmaniczky Pál dr. egyetemi tanár P 1˙– fordítása. 4 mőmelléklettel.)
4.
Thier, Ladislaus: Gedrucktes und Handschriftliches über Alt-Sopron. (Mit 10 P 2˙40 Kunstbeilagen.)
5.
Dr. Catkai Endre: A soproni exlibris története. (Számos mőmelléklettel.)
P 8˙–
Besorozott könyvek: Missuray-Krúg Lajos: A nyugatmagyarországi felkelés. (IV. bıvített kiadás.)
P 4˙80
Dr. Mollay Károly: Középkori soproni családnevek
P 2˙–
Thier, Ladislaus: Palatin Fürst Paul Esterházy de Galántha (1635–1713). Mit einem Bildnis.
P 1˙20
Dr. Veszelka László: Sopron régi németsége és a német nyelv feltőnése a városi P 2˙– kancelláriában. Missuray-Krúg Lajos: Társpohár. (Anthológia.)
P 4˙50
Thier, Ladislaus: Sopron im Spiegel alter Drucke. (Mit 8 Bildbeilagen.)
P 2˙40
A Scarbantia-könyvek Barátai, valamint a Soproni Szemle elıfizetıi az eddig megjelent 5 számot 10 pengıért kapják meg. Azonban a sorozat egyes számai helyett a besorozott könyvekbıl megfelelı értékben tetszés szerint választhatnak. A könyvek Thier Lászlónál szerezhetık be (Sopron, Színház-utca 16), aki tudományos intézetekkel, könyvtárakkal és írókkal csereviszonyba is lép.
142
Végjegyzet 1 (Megjegyzés - Popup) * Lásd e sorok írójának megemlékezését az „Evangélikus Népiskola” 1940. évi áprilisi száma 119. oldalán, valamint Hamar Gyulának a Soproni Ev. Nıegylet 1940. évi április 21.-i Altdörfer-emlékhangversenyén tartott felolvasását. Az életrajzi adatokat ez utóbbi helyrıl vettük át.
2 (Megjegyzés - Popup) E cikknek összes adatai Bártfai Szabó Lászlónak háromkötetes munkájából: „A Sárvár-felsıvidéki gróf Széchenyi-család története” vannak merítve, amelyben azonban éppen a munkának óriási terjedelme következtében annyira szétszóródnak a soproni vonatkozású adatok, hogy egységes képpé való összefoglalásuk kívánatosnak látszott.
3 (Megjegyzés - Popup) A hattyú életére vonatkozólag a következı munkákat használtam fel: Dr. Lovassy Sándor: Magyarország gerinces állatai. 1927. – Dr. Oskar und Frau Magdalene Heinroth: Die Vögel Mitteleuropas. III. Band. – G. Friderich: Naturgeschichte der Deutschen Vögel. 1891. – Brehm A.: Az állatok világa. III. kötet, 1904.
4 (Megjegyzés - Popup) Fászl István: Sopron madarai. A Szent Benedek Rend Soproni Fıgimnáziumának 1882/83. évi értesítıjében.
5 (Megjegyzés - Popup) Chernel István: Magyarország madarai. 1899. II. köt., 10. l.
6 (Megjegyzés - Popup) * Alkalmasabb erre a tervezett népliget területe. – Szerk.
7 (Megjegyzés - Popup) Magyar Bibliofil Szemle, I. évf. 3–4. szám. Budapest, 1924. júl.–dec. 175–177 l.
8 (Megjegyzés - Popup) Soproni származású neves zenemővész, Amerikában él.
9 (Megjegyzés - Popup) L. Csatkai Endre, A Soproni Zeneegyesület százéves történetének vázlata. Sopron, 1929. 19–20. l.
10 (Megjegyzés - Popup) Teljes címe: „La Reine de la nuit. Grande Transcription de l’air célèbre de l’Opéra La flûte magique de Mozart pour Piano par François Jachimek.” 143
11 (Megjegyzés - Popup) „Les cloches. Nocturne pour Piano par Fr. Jachimek.”
12 (Megjegyzés - Popup) A „Les cloches” c. hangjegy fedılapján a szerzı neve után az 1856. évszám olvasható.
13 (Megjegyzés - Popup) „Der Türmerssohn als Künstler und Komponist” címen az „Oedenburger Zeitung” 1935 aug. 25-iki számában közöltünk adatokat Jachimek Ferenc életébıl, megemlítve fenti két szerzeményét.
14 (Megjegyzés - Popup) Az önálló soproni bábsütı-céh 1819-ben alakult meg. A kismartoni valamivel korábban. A soproni és kismartoni mesterekrıl Csatkai Endre dr. közölt értékes adatokat. (Sopronvármegye, 1939. május 21.)
15 (Megjegyzés - Popup) Szalay Imre: Szalay Ágoston régiséggyüjteményének ismertetése. (Századok, 1877. évf. 586–598. old.)
16 (Megjegyzés - Popup) * Egyes történeti adatok szolgáltatásával mély hálára köteleztek le Meggyesi Schwarz Miklósné úrasszony, Sümeghy Dezsı vármegyei fılevéltáros és dr. Dietl Nikodém urak.
17 (Megjegyzés - Popup) Matavovszky Béla: Emlékkönyv a M. Történelmi Társulatnak Sopronban való idızése alkalmából. 1883. 16/17. o.
18 (Megjegyzés - Popup) Csánky: Magyarország földrajza a Hunyadyak korában. Nagy I. Sopron vármegye története. 1., 2. kötet. Lásd vitéz Házi Jenı tárgymutatóját.
19 (Megjegyzés - Popup) Bártfai Szabó László: A Széchenyi-család története. I., II. kötet. Lásd a tárgymutatót.
20 (Megjegyzés - Popup) U. o.
21 (Megjegyzés - Popup) Széchenyi György gróf levelei Ebergényi László báróhoz. Kiadta B. Szabó László. Lásd a tárgymutatót.
22 (Megjegyzés - Popup)
144
B. Szabó: A Széchenyi-család története.
23 (Megjegyzés - Popup) Nagy Iván: Magyarország családai. VIII. k. 36. o.
24 (Megjegyzés - Popup) Az apa építı tevékenységére utal Farkas Sándor: Csepreg történetében; szerinte ugyanis a kastély 1775 elıtt, tehát még az ı életében épült volna, de stílusa annyira kései barokk, hogy inkább a Felsıbüki Nagy-család feljegyzéseit tartom a hitelesnek.
25 (Megjegyzés - Popup) Nagy Iván: Magyarország családai. XI. kötet, 426. o.
26 (Megjegyzés - Popup) Gróf Széchenyi István naplói: V. 505. o.
27 (Megjegyzés - Popup) Vitéz Házi: Sopron története. II. rész. 2. kötet, 426. o.
28 (Megjegyzés - Popup) B. Szabó: A Széchenyi-család története.
29 (Megjegyzés - Popup) Vanyó: A kath. restauráció Nyugatmagyarországon. 7., 31. o. – Csóka: Sopronvármegye egyházi és tanügyi viszonyai Mária Terézia korában. 10., 13., 14. o. Az 1873-as canonica visitatio jegyzıkönyve ez adatokkal ellentmondóan a templom újjáépülését 1761-re teszi Felsıbüki Nagy Pál pátronussága alatt.
30 (Megjegyzés - Popup) Soproni városi levéltár: Fasc. IX nr. 274 Ba. A levélre dr. Verbényi László hívta fel figyelmemet. Szívességéért e helyen is köszönetet mondok.
31 (Megjegyzés - Popup) Protocollum Senatorium anno 1825, II, 982. p.
32 (Megjegyzés - Popup) V. ö. Szinnyei József: Magyar írók I, Budapest, 1891, 1263.
33 (Megjegyzés - Popup) Heinrich Gusztáv: Kazinczy Ferenc tübingai pályamőve a magyar nyelvrıl, Budapest, 1916.
145
34 (Megjegyzés - Popup) Heinrich i. m. 7., 27., 192. l.
35 (Megjegyzés - Popup) I. m. 14. l.
36 (Megjegyzés - Popup) Tanácsjegyzıkönyv. 1795. 294. tétel.
37 (Megjegyzés - Popup) Tanácsjegyzıkönyv. 1820. 709. tétel.
38 (Megjegyzés - Popup) A Müllner bábsütıcsalád a 18. század folyamán tevékenykedett Sopronban. Mátyást, a hasonlónevő bábos fiát, 1735-ben veszik fel polgárnak.
39 (Megjegyzés - Popup) A „Bürgerprocess”, vagy „Bürgerkrieg” 1774-tıl 1782-ig tartott. A városi ügyek vezetésében sok hiba esett és a polgárok ellenszenve a két vezetı ember: Blaschovszky József polgármester és Torkos András városbíró iránt nıttön nıtt. 1774-ben súlyos pénzbüntetéssel sujtottak egy polgárt. Mikor ezt nem akarta megfizetni, elhajttatták az ökreit. 14 polgár erre Mária Teréziánál feljelentette a városi tanácsot. A vizsgálat megindult de hamarosan kátyuba is jutott. Közben a polgármester meghalt. Csak 1782-ben teremtett rendet Schillsohn báró királyi biztos. Torkost számkivetésre ítélték és csak párthívei könyörgésére vonták vissza a szigorú ítéletet. Részletesebben Michel János krónikájában olvashatni róla.
40 (Megjegyzés - Popup) A Szent György-u. 3. számú ház 1773-ig a jezsuiták konviktusa volt; jóllehet a rendet feloszlatták az intézet 1778-ig fennmaradt és akkor Gyırbe helyezték át. Az épületet dobra verték. Sorsáról a kapualjban elhelyezett emléktábla számol be: „Dieses Haus hat Herr Tobias Reisch von einem Wohledlen Rath und Gemeinde allhier laut Licitation Anno 1778 d. 29. December mit dem Recht und der Gerechtigkeit erkauft und mit dem Schild zur ungarischen Kron in der inneren Stadt benennet.” 1787 július 25-én Reisch eladja korcsmáját Festetich Györgynek; ennek családja birtokában maradt azután majd 100 évig. A világháború után az akkori tulajdonosa özv. Hauer J.-né a városra hagyta az épületet, ekkor szőnt meg benne a vendéglı.
41 (Megjegyzés - Popup) A pellengér eredetileg a mai Mária-oszlop helyén állt; 1745-ben, hogy az újonnan emelendı szobornál ne zavarja az ájtatosságot, elhelyezték az ú. n. Szénatérre, az Ezüst-utca és Várkerület találkozásánál. De ott is nemsokára zavarólag hatott és 1803-ban elsı ízben tárgyalta a tanács, hogy el kell onnan is vinni. Eredetileg azt a helyet jelölték ki, ahová ma a Lénárt-keresztet helyezték, vagyis a Szélmalom-utcának a Bécsi-utcára nyíló torkolatát, végre úgy döntöttek, hogy a Magyar-kapun kívül állítják fel ott, ahol az országútról elágazik a marhavásárra vezetı út. Igaz hogy a környékbeli kerttulajdonosok tiltakoztak a terv 146
ellen, de nem volt irgalom. (Tanácsjegyzıkönyv, 1803, 301., 834., 857. tételek.) A krónikák szerint azonban csak 1813-ban történt volna a felállítás.
42 (Megjegyzés - Popup) Az Eckl kereskedı-család 1774-tıl mintegy 1880-ig birtokolta a Várkerület 55-ös számú házat. Több családtag nagy szerepet játszott az evang. egyház történetében is.
43 (Megjegyzés - Popup) A posztónyírók mesterségét a gyáripar rég tönkre tette. Funk kézikönyve 1812-bıl azt mondja, hogy a posztó keményítése, nyírása és préselése volt a dolguk. („Rauhen, Scheren und Pressen des Tuches”, Naturgeschichte und Technologie. I. kötet, 909. o.) Egyik ága az iparnak volt a „Wandschleifer”. Ha tehát Petz Schleifer-rıl szól, akkor nem köszörőst, hanem ezt a fajta posztónyírót érti. A pozsonyi nagy céhnek volt a soproni alakulat a fiókja; 1785-ben mint „Handwerk” kap ez biztost Bezzegh János személyében. (Tanácsjegyzıkönyv 582. sz. tétel.) 1794-ben is mint „Handwerk” adják be a tanácsnak tiltakozásukat a közös adó miatt (u. o. 1438. tétel). 1802 szeptember 2-án azzal a kérelemmel járul az öt posztónyírómester a tanácshoz, hogy mivel számuk elég nagy céhalakításhoz, elválhassanak a pozsonyi testülettıl. A tanács hozzájárul, de kiköti, hogy az anyacéh jogos követeléseit elıbb ki kell elégíteni. Ezt a fordulatot tehát Petz Dániel, az apa, nem érte meg.
44 (Megjegyzés - Popup) Lauteres néven a must fölét értik szılısgazdáink. („Lauteres ist das Abgeschöpfte vom Maisch.”)
45 (Megjegyzés - Popup) A sebész neje Kıszegre költözött, miután 1779 december 29-én mőhelyét Frank Frigyesnek adta el. Az adás-vételi szerzıdések könyve felsorolja a nevezetesebb szerszámokat: „drei silberne Aderlass, Schnäpperl, ein Trocar(?), eine Klister Spritze nebst denen gesamten vorfindigen und vorräthigen Büchern samt Bücher Kasten.”
46 (Megjegyzés - Popup) A ruházkodási anyagok festése több iparágat is foglalkoztatott (Schönfärber, Schwarzfärber stb.). A Schwarzfärber a timárok egyik fajtája volt és a bırt festette. Kistler (nem Kissler) a Boór-családdal állt rokonságban. Arcképe Szirányiné úrnı tulajdona.
47 (Megjegyzés - Popup) A nemes Conrád-család Gyırbıl származott Sopronba. Egyik ága Ruszton élt, a másik Sopronban telepedett le. Conrád András dr. a mai Fábricius-házban lakott. A balfi fürdırıl írt értekezést.
48 (Megjegyzés - Popup) Textoris János 1769–80 közt birtokolta a városházával szemben a Fehér angyal nevő gyógyszertárat.
49 (Megjegyzés - Popup)
147
Helyesen Zichy Ferenc gróf, gyıri püspök, † 1783. A káptalan azóta is megvan a Szent György-utcában.
50 (Megjegyzés - Popup) Novák kismartoni idıs kötelesmester szerint a kötelek fínomabb és durvább fajtájára vonatkozó jelzık.
51 (Megjegyzés - Popup) A család Modorból származott ide. Egyik tagja líceumi tanár volt, a másik pap.
52 (Megjegyzés - Popup) Mária Terézia halálára Örtl Károly ügyvéd e címen nyomtatta ki költeményét: „Treuer Unterthanen allerwehmütigst empfindlichste Blicke in die k. k. Gruft bey allerschmerzlichsten Beysetzung Marien Theresiens”. Siess, Sopron, 1780. Jellemzı a kor túlzott királyhódolatára.
53 (Megjegyzés - Popup) Egérszínő, szürke posztó.
54 (Megjegyzés - Popup) Ingenieur, mérnök.
55 (Megjegyzés - Popup) Fischer Mátyás, a lıcsei Fischer János könyvkötı fia, 1769-ben vette át özvegy Schrapsné hírneves könyvkötı mőhelyét. Az ı özvegye 1784-ig maga vezette a boltot, miglen át nem adta Németi Mihálynak.
56 (Megjegyzés - Popup) Hubert (tulajdonképpen Eitelhuber) anyai részrıl nagyatyja volt Artner Teréz költınınek és abban a házban lakott, amelynek helyén a Templom-utcában ma a 8. sz. ház áll.
57 (Megjegyzés - Popup) Knogler Dániel Trencsénben született; a soproni líceumban tanult és a helybeli konvent taníttatta ki Regensburgban kántornak; 1724–72 volt a gyülekezet kántora és orgonása. Az Uj-utcában lakott. Lányát Polnisch György neves ötvös vette nıül.
58 (Megjegyzés - Popup) Schindler gazdag vaskereskedı volt a Várkerületen.
59 (Megjegyzés - Popup) Ebben az idıben gyakran éreztek Sopronban földlökéseket. Különösen erısek voltak 1763-ban és 1768-ban, még a tőztorony is megingott. (Tanácsjegyzıkönyv 1768.)
60 (Megjegyzés - Popup) Ennek a bejegyzésnek helyes értelmezésével adósak maradunk. Deccard Vilmos dr. neves orvos és 148
természettudós 1778-ban halt meg. Petz a hónapot és napot pontosan közli, csak az évet nem. Tán az egész krónika sem napi bejegyzések sora, hanem késıbb állította össze Petz jegyzetek alapján és így történhetett a tévedés. De még a közeli idıben sem esett temetés az anyakönyvek szerint a Deccard-családban. Az orvos atyja a líceum híres rektora, szintén foglalkozott természettudományokkal († 1764); másik fia, János Kristóf († 1771), a gyülekezetnek volt papja.
61 (Megjegyzés - Popup) II. József csak 1770-ben fordult meg egy napra Sopronban, a várkerületi Arany angyal fogadóban szállt meg (ma Várkerület 56. sz.); a helyi legendák szerint késıbb álruhában valami szabócsalád étkezésén is részt vett. Névnapján, amint Petz említi is, nagy ünnepség volt az ev. imaházban; az elıadott Cantate szövege megjelent Siessnél nyomtatásban is.
62 (Megjegyzés - Popup) Az imaház a Templom-utcában a mai templom helyén, de az elıtte volt házsor mögött az udvaron állt. Hogy helyet is kapjanak, no meg, hogy a törmeléket könnyebben eltávolíthassák a belvárosból, a gyülekezet engedélyt kapott rá, hogy a hármas várfal egy részét lebontsák és azon keresztül vessék a várárokba a lebontott épület anyagát. A munka közben azonban megingatták a fal más részeit is és további rombolás keletkezett. A tanács kiküldöttei eleinte ugyan nagy lármát csaptak, de aztán maguk is rájöttek, hogy így kényelmes nyílás támadt a várfalon és az árok önkéntelen betemetése folytán új alkalom támadt a belvárosi közlekedés könnyítésére. Így keletkezett a ma is használt átjáró az ev. iskola udvarán.
63 (Megjegyzés - Popup) Cölöpöket értenek alatta.
64 (Megjegyzés - Popup) Egyed birtokosa a Schillsohn-család a 18. század elején már birtokolta a Templom-utca 6-os számú házat és benne házikápolnát is rendezett be. Schillsohn báró beszédeit a város kinyomatta. Erıs kézzel rendbe hozta az elvadult ügyeket. Hálából 1782-ben a városháza dísztermének mennyezetén Dorfmeisterrel allegorikus formában megfestette nagy hivatását és sikeres munkásságát.
65 (Megjegyzés - Popup) A Csányi-krónika szerint 1678-ban ugyanezt a helyet választotta egy kötéltáncos. Az 1782-es mővész nevét a tanácsjegyzıkönyvbıl tudjuk: Riccardinak hívták.
66 (Megjegyzés - Popup) A városi üzemek feloszlatása vagy hasznosítása bérbeadás révén volt Schillsohn egyik legfontosabb ténykedése. A belvároshoz legközelebb esı mosóhely a Várkerületnek 29-es sz. háza mögött volt. Mintegy 1750 körül létesítették és mivel közben mind több ház épült a várárok mellett, 1789-ben elhelyezték a Lackner-major mögé.
67 (Megjegyzés - Popup) A városnak nagy adósságai voltak. Ezeknek a csökkentésére igyekezett Schillsohn minden lehetı tehertıl és 149
kevéssé jövedelmezı dologtól szabadulni. Így eladatta a városi földeket, csak a réteket tartotta meg és 250 holdat. Megszüntette a városi uraknak járó fölösleges javadalmakat, a tiszteletbeli állásokkal járó jutalmakat. Bérbe adatott mindent, amit lehetett. A mai kaszinó helyén álló bástya egy részében ivó és pince volt, azt kıszegi Mártonyi István vásárolta meg.
68 (Megjegyzés - Popup) Öreg mészárosok szerint az Abmesserei levágott állatok belsı részeinek kimérése volt (?).
69 (Megjegyzés - Popup) A mérıház akkoriban még a Kis-Várkerületen állt, 1799-ben át akarták helyezni. Híre járt, hogy a Pejáchevich-ház elé kerül, a mai Petıfi-térre; a gróf erre azt ajánlotta, hogy legalább is a Magyar-kapu elé vigyék. De a „Szarvas” városi vendéglı (Pannónia) udvarán építették fel 1800-ban. (Tanácsjegyzıkönyvek, 1799. 1139. sz., 1800. 1622. sz.) A Bárcapénz szót rábaközi nyelvjárásban írja Petz.
70 (Megjegyzés - Popup) Örtl érdemes lelkész özvegye; egyik fia, Károly, ügyvéd, a másik Ehrenreich orvos. Mindkettı nagy szerepet játszott a város életében.
71 (Megjegyzés - Popup) Az Elıkapu környékének átalakításával jártak ezek a házvételek. Az illetı új tulajdonosok a maguk már meglevı házával egyesítették a régi ırházikókat.
72 (Megjegyzés - Popup) A mai kaszinókert és a Templom-utcának a Széchenyi-tér felé esı torkolatánál a várfalat a posztósok bérelték és ott teregették ki száradni készítményeiket. Ekkor tehát meg is vették.
73 (Megjegyzés - Popup) Mártonyi István a mai Caesar-házat birtokolta. Fia volt Mártonyi Károly, a gázálarc feltalálója. A városi pékbolt pedig a mai Gambrinusnak az Uj-utcára nézı része volt. Strommer Simon borbélymester.
74 (Megjegyzés - Popup) Gábriel Lajos neves ruszti családból származott. Neuhold és Morenich is polgármesterek lettek késıbb. Mártonyi Bertalan a várost országgyőlésen is képviselte; nem volt rokonságban a kıszegi Mártonyiakkal. Zeltner József ügyvéd. Assmann András az evang. templom építésének felügyelıjeképpen szerzett érdemeket.
75 (Megjegyzés - Popup) Roykó György népes család sarja volt; egyik tag Pozsonyba került, ott még utcát is neveztek el róla. Busch (Pusch) András sebész volt, Hajnóczy Dániel özvegyét vette nıül. Késıbb ı alapította a Zöldfa-vendéglıt. Goldner Mihály a híres ötvös sarjadéka. Frank Dávid szabó. Berndonner (valószínőleg Beradonner) József lakatos. Vaghini Antal kéményseprı, Rach, alkalmasint András, cipész, a Kolostor-utca 1. számú ház birtokosa, a házon ma is rajta nevének kezdıbetői. Schrabs Gottlieb, a híres könyvkötı-család egyik tagja. 150
Trost György építész. Dámián János köteles. Horváth Lipót üveges. Ottinger Gottfried sörfızı család sarja.
76 (Megjegyzés - Popup) Az Asbóth-család Nagy Iván szerint 1715-ben kapott nemességet. Egyik ısük Thököly, más forrás szerint Rákóczi Ferenc udvarában lett volna lelkész. A pap Asbóth fia Keszthelyre került mint a Georgikon tanára, leányait pedig Németh László, a neves statisztikus, Fábricius András, késıbbi polgármester és Artner Samu ügyvéd vették nıül. Családjáról lásd Kis János Emlékezéseit.
77 (Megjegyzés - Popup) A ruszti templomot a soproni Neumayer Lırinc építette 1784/85-ben, az oltárképet is sopronira bízták, a süketnéma Schiller József készítette, de késıbb elégett. Hajnóczy az elsı és rendkívül soká mőködött ruszti pap is soproni volt.
78 (Megjegyzés - Popup) Krauss soproni születéső volt. Posztósnak készült és mikor vándorlásai alatt a legkülönbözıbb kalandokon ment át, otthagyta az ipart és katona lett. Végre Ceylon szigetére vetıdött és ott mint tüzérkapitány tevékenykedett. (Sopronvármegye, 1928. IX. 21.)
79 (Megjegyzés - Popup) Az ágfalvi ev. templomot 1785-ben avatták fel, Trost György építette. 1835-ben átépítették Hild Vencel tervei szerint. Tornyát azonban sokkal késıbb emelték Handler Nándor tervei szerint.
80 (Megjegyzés - Popup) Nagy György késıbb megalapította az elsı magyarországi cukorgyárat Sopronban. Semmelweiss érdekes emlékkönyve a soproni múzeumban. (Soproni Hirlap, 1932. I. 26.)
81 (Megjegyzés - Popup) A Bécsi-utcában történt. Schätzel Kıszegrıl vándorolt Sopronba. Fia, Mihály, Petıfi nagy pártfogója volt városunkban. Nevét következetesen tévesen Andrásnak írják.
82 (Megjegyzés - Popup) A nem egészen világosan szövegezett rendelkezés valószínőleg az, hogy ha valamely legény a céhtıl új okmányokat kért, akkor a céh fedezésére vonják be tıle a régieket.
83 (Megjegyzés - Popup) Gábriel Samu dr. igen fiatalon halt meg; doktori értekezését 1780-ban Pesten adta ki.
84 (Megjegyzés - Popup) A Frankendorfer-család Rusztról jött be Sopronba; két házuk is volt az Elıkapunál.
151
85 (Megjegyzés - Popup) Az evangélikus gyermekeket többnyire Nagygeresdre és Nemeskérre vitték.
86 (Megjegyzés - Popup) A posztónyírók a posztó préselésénél használják fel a papírt. Funke: Naturgeschichte stb. I. kötet, 909. old.
87 (Megjegyzés - Popup) Rát Mátyás a líceum növendéke volt; Sopronban jelent meg elsı költeménye nyomtatásban. 1780-ben megindította az elsı magyarnyelvő újságot, a Magyar Hírmondót. Késıbb szülıvárosában, Gyırött élt.
88 (Megjegyzés - Popup) Martini Frigyes polgármester krónikája szerint nem volt vele nagy szerencséje az ev. egyháznak, mert késıbb visszatért régi felekezetébe.
89 (Megjegyzés - Popup) Sopronban már korábban számozták a házakat, így nem keltett II. József rendelkezése nagyobb feltőnést. Széchenyi Ferenc gróf állítólag maga rakta fel a számot házaira, hogy eloszlassa a nép balítéletét, de alig halt meg II. József, már megyeszerte megindult a házszámok leszaggatása és Sopron vármegye közgyőlése megrótta Kismartont és Rusztot, amiért nem cselekedtek hasonlóan.
90 (Megjegyzés - Popup) Két sörháza volt ekkor Sopronnak. Az egyik a régi Balfi-utcában kijárattal a Halász-utca felé, a másikat 1763-ban a mai Erzsébetkertben (Neuhof) létesítették.
91 (Megjegyzés - Popup) Tóth János gyıri születéső volt, 1745-ben telepedett le és 1747-ben polgár lett. 1756-ban a feleségét istenkáromlás miatt lefejezték. Jómaga annál jótékonyabb lélek volt. Adományából építették fel 1775-ben a domonkosok tornyát. II. József kitüntetése után nemsokára, 1787-ben meghalt. Még életében, 1785-ben nagy nógatásra megfestette az arcképét. (Tanácsjegyzıkönyv, 1785. 667. sz. tétel.) Az ajándékláncot, mivel gyermekei nem voltak, az állam örökölte volna és így testvérei 150 forintét megvették, míg a pénz a soproni kórháznak jutott. (Tanácsjegyzıkönyv, 1787. 2902. sz. tétel.)
92 (Megjegyzés - Popup) Kraussról és Bauerról bıven szól a Magyar Hirmondó 1780-as évfolyama. Krauss 1755-ben mint posztóslegény indult világgá, sok kaland után egy hollandi rabszolgakereskedı karmaiba került és ez eladta egy Indiába induló hajóra. Ügyessége révén azonban megszabadult, sıt Ceylon szigetén mint tüzérkapitány élt. Nemcsak Petzcel levelezett, hanem Conrad András doktornak is küldött ritka indiai növényeket. Bauer 1780-ban tért vissza nagyobb indiai útról a „Kaunitz” nevő hajóval. Sopronban született 1751-ben. Akkorban az indiai út olyan nagy dolog volt, hogy ezért Mária Terézia nemcsak aranyéremmel és 50 körmöci arannyal tisztelte meg, hanem testvérével együtt nemesi rangba is emelte. Sopronban élt ekkoriban az anyja. Nyilván ennek kedvéért tért vissza 1785-ben is, amikor Petznek levelet hozott. 152
93 (Megjegyzés - Popup) Sedlmayer András egy friedbergi halásznak volt a fia és 1746-ban kapott mint festı polgárjogot nálunk. Mint aranyozó dolgozott Gyırött, Ruszton és Sopronban, sok feliratos táblát készített diadalkapuk, ravatalok számára. İ faragta a balfi fürdıkápolna oltárát is. Elsı feleségének síremléke a Szent Mihály-templom udvarán áll. Sedlmayer utódai átkerültek Kismartonba. A bécsi egyetem mővészettörténeti tanára, Sedlmayer János dr., a festı egyenes leszármazottja.
94 (Megjegyzés - Popup) 1758–85 rektora volt a líceumnak.
95 (Megjegyzés - Popup) A pálosok 1482-ben telepedtek le Bánfalván és 1529-ig zavartalanul éltek kiesen fekvı kolostorukban. Akkor a törökök elpusztították és csak a békésebb 17. század derekán tértek vissza. II. József feloszlatta a többi között az ı rendjüket is. Fıoltárukat a megtartott kótyavetyén a kaboldi evangélikus templom, orgonájukat állítólag a kópháziak vették meg.
96 (Megjegyzés - Popup) A várostorony sasmadarát 1681-ben helyezték fel, 1701-ben nagy vihar leszabta és akkor ég és föld között lebegett, azonban nem zuhant le. Az 1786-os levétel alkalmával megmérték és Michel János sekrestyés krónikája a következıkben örökíti meg a méreteket: magasság 7 láb szélesség 6 láb. A gömb átmérıje 4 láb.
97 (Megjegyzés - Popup) Nem a trónörökös, mert hiszen az Lipót, Toszkána nagyhercege volt, hanem ennek fia, a késıbbi I. Ferenc. A tanácsjegyzıkönyv jelzi, hogy semminemő hivatalos fogadtatást nem volt szabad rendezni.
98 (Megjegyzés - Popup) A Goldner-család már kihalt. Henrik, az ötvös, telepedett le 1706-ban. Hainburgból jött. Fiai közül Mihály borbély, Vilmos gyógyszerész volt. Az elıbbi birtokolta az „Arany Angyal” fogadót is. Mihály fia, Mihály, városi tanácsos volt, 1811-ben halt meg gyermektelenül. Nagy természetbarát volt és pártfogolta az ifjúságot. Halálára Bárány Boldizsár, Katona József késıbbi barátja és Bánk bán elsı bírálója, írt megemlékezést.
99 (Megjegyzés - Popup) Kramer György érdemes városi tanácsos özvegye. A Szentgyörgy-utcában lakott.
100 (Megjegyzés - Popup) Tál adományok céljaira.
101 (Megjegyzés - Popup) Errıl az árvízrıl a Magyar Hirmondó is megemlékezett és különösen Boros alispánt emeli ki, mint aki a 153
mentımunkálatokat vezette.
102 (Megjegyzés - Popup) Krueg Ferdinánd kalmár magát és családját megörökíttette. A szép képsorozat ma a városi múzeumban van. Állítólag egy Osswald nevő néma festı munkái. Ilyennevő pozsonyi festırıl tud a mővészettörténet.
103 (Megjegyzés - Popup) A Heckenast-család Harkáról vándorolt be a 18. század elsı felében. Az elsı nemzedék kalapos volt. A Torna-utcának a Várkerület felé esı sarkán volt a családi ház és valószínőleg a feltőnı cégérrıl nevezték el késıbb a kis közt Huterer Gasselnak. A család késıbbi tagjai közül kivált az 1774-ben itt született Mihály, késıbb kassai ev. pap, a neves kiadó atyja, valamint több soproni ötvös (Mihály, Dániel és Sámuel).
104 (Megjegyzés - Popup) Helyesen: Das Bandl bekam Kathi. Egyébként Pusch keresztneve is téves: András volt. İ vette nıül Hajnóczy Dániel özvegyét.
105 (Megjegyzés - Popup) Conrad József, a már korábban elhalt András orvos fia, maga is ebben a tudományágban foglalatoskodott. Egyébként természettudósszámba is ment.
106 (Megjegyzés - Popup) A harkai ev. templom belsejében megmaradt, de külsejét az 1887-os toronyépítés alkalmával románosították. Oltárképe Marastoni Jakabtól való, tehát szintén újabb.
107 (Megjegyzés - Popup) A Liebezeit-család Payr Sándor jegyzete szerint már 1628 óta Sopronban élt. Petz idejében a Fegyvertár-utcában volt a családi ház.
108 (Megjegyzés - Popup) Mártonyi István neje, Zsuzsánna, a mai Czaesar-házat birtokolta a Müller Paulin-utca és Szentgyörgy-utca sarkán.
109 (Megjegyzés - Popup) Eddig a líceum mögött temetkeztek; az új temetıt a mai egyetem táján nyitották meg, de csak 12 évig használták, ekkor ugyanis a patak megáradt és a temetıt is elöntötte. V. ö. Payr: A régi ev. temetı Sopronban. Szerinte egyébként az új temetı elsı halottja Metschacher Boldizsár volt.
110 (Megjegyzés - Popup) Híres órás, meghalt 1800-ban.
111 (Megjegyzés - Popup) 154
A Szent Koronának Bécsbe szállítása egyike azoknak a kevés eseményeknek, amelyek, jóllehet Sopronon kívül történtek, Petzet érdekelték. Ugyanígy megemlékezik róla, hogy a városból és megyébıl összesereglett ifjak a Budára visszaküldött korona ırzésére elutaztak. Vezérük volt Esterházy Miklós herceg. Résztvett Széchenyi Lajos gróf, az alig serdült ifjú, Németh László, a Magyar Társaság egyik alapítója stb.
112 (Megjegyzés - Popup) Mint természettudós különösen ismert. Az elsı soproni csigáskertet ı alapította, könyvet írt a méhészetrıl. Alkalmasint ı helyeztette el a mai Vojtkó-ház udvarának falába a római sírkövet (ugyanis ebben a házban lakott).
113 (Megjegyzés - Popup) Payr S. szerint a Stark-család Württembergbıl származott és 1620 táján került Magyarországba. Sopronban kiváló tagjai a családnak egy lelkész, egy ügyvéd 1750 körül (Dániel) és egy festı (János Károly) 1774–1811. A család kétszáz évig birtokolta a „Fehér ló” fogadót.
114 (Megjegyzés - Popup) Ez volt Eszterháza utolsó fényes napja. A következı két herceg inkább Kismartont kedvelte és a magyar Versaillest elhanyagolta. A három fıherceg közt volt Sándor és József, mindkettı késıbb Magyarország nádora.
115 (Megjegyzés - Popup) A polgári katonaságnak ez idıben már kevés értelme volt. A francia háboruk alatt felpezsdült ugyan az élete, de jelentısége már nem volt. A múzeumban látható zászlók a napoleoni korszak emlékei.
116 (Megjegyzés - Popup) A Tómalom német neve helyesen Teichtmühl, mert Deicht vagy Teicht gátat jelent.
117 (Megjegyzés - Popup) Szép síremléke a múzeum kertjében áll.
118 (Megjegyzés - Popup) A család Zápolya Jánostól 1530-ban kapta nemesi levelét. Pruzsinszky József szóbanforgó neje Forster Klára volt Pozsonyból. Családi házuk a Kolostor-utcában a Starhemberg grófi család címerével ékes, 1865-ben vette meg Storno Ferenc. A Pruzsinszky-család neves tagjai közül említsük meg Ferencet, a festıt, aki a Kaszinó mennyezetképeit tervezte (meghalt 1914) és Jánost, a budapesti mintagimnázium érdemes volt igazgatóját.
119 (Megjegyzés - Popup) A jenotte szó értelmét nem tudta senki sem megmagyarázni.
120 (Megjegyzés - Popup) 155
Angermeyer bábsütı-család tagja volt.
121 (Megjegyzés - Popup) Roth (Rath) orgonakészítı mővei közül ismert a lorettói és az osli. Igen szép munkák.
122 (Megjegyzés - Popup) Brunay alkalmasint Prónay, Bezek: Bezzegh szenátor. Ernst és Kamper arcképét lásd a múzeumban.
123 (Megjegyzés - Popup) A Tieftrunck-család Payr S. szerint a szászországi Bitterfeldrıl került a 17. században Sopronba; egyik tagja, Dániel, 1664–1674-ig a líceum rektora volt.
124 (Megjegyzés - Popup) A farene szó valószínőleg föhrene, fenyıfából való.
125 (Megjegyzés - Popup) Zmäschel: báránybır.
126 (Megjegyzés - Popup) Kuhn Gottlieb hasonlónevő fia volt a legkiválóbb soproni ötvös. Szép munkái ismeretesek Szentmargitán, Zsirán, budapesti magántulajdonban és Sopronban a Szent Mihály-templomban.
127 (Megjegyzés - Popup) Miklós hercegrıl van szó, aki a kismartoni kastélynak a mai alakját adta.
128 (Megjegyzés - Popup) Örtl Ehrenreich orvos 1831-ben az evangélikus konventre örökítette szép házát.
129 (Megjegyzés - Popup) Az Auersberg grófi családnak két háza is volt a belvárosban. A szóbanforgó mágnásasszony született Kornfeil Franciska Izabella volt.
130 (Megjegyzés - Popup) A balfi evangélikus templom napjainkig megmaradt eredeti egyszerőségében, csak mostanában tervezik a torony hozzáépítését.
131 (Megjegyzés - Popup) Laxenburgban véletlen baleset áldozata lett; rakéták sültek el mellette és halálra égették.
132 (Megjegyzés - Popup) 156
Ert (Örtl) Károlyról már volt szó; annakidején árverésen ı vette meg a Virágvölgyben a remetelakot, halála után hagyatékából a Meskó bárói család birtokába jutott.
133 (Megjegyzés - Popup) Nagy György líceumi tanár elfogadta a harkai lelkészi állást, ott nemesi akadémiát létesített németül tanuló ifjak számára. Majd visszaköltözött Sopronba. 1794-ben részvénytársulati alapon megépítette az elsı magyar cukorgyárat, de belebukott.
134 (Megjegyzés - Popup) A Schiller-család egy ága hosszú éveken át a mészárosipart őzte, már 1763 óta a Belvárosban lakott. Egyik tagja, Schiller József, festımővész volt. Rokonságban álltak a Braun- és Ritter-családokkal.
135 (Megjegyzés - Popup) Csákly Mihály vönöcki nemes volt. A lakatosipart őzte. Leányát a Németországból bevándorolt Hasenauer Márton ács vette nıül. A családi házat lerombolta és a helyén épült fel a Müller P. u. 1. számú ház.
136 (Megjegyzés - Popup) 100 Krug Gottlieb háza és boltja az Elıkapunál állt. Asbóth lelkésznek volt az apósa.
137 (Megjegyzés - Popup) 101 Ebben az idıben magyar nemesi felkelık tartózkodtak itt és Festetich Ignác gróf vezetése alatt szorgalmasan segédkeztek a tőzoltásnál.
138 (Megjegyzés - Popup) 102 A „Fehér rózsát” hosszú huzavona után 1790-ben nyithatta meg Ritter György. A fejedelmi vendég emlékét kis tábla örökíti meg az épület falában.
139 (Megjegyzés - Popup) 103 Ebbıl a hagyatékból épült fel az elsı evangélikus leányiskola.
140 (Megjegyzés - Popup) 104 A Szıllısy-család két évszázadon át foglalkozott Sopronban posztókészítéssel és -eladással. A Kis-Várkerületen két házuk is volt.
141 (Megjegyzés - Popup) 105 A család elsı soproni ıse 1798-ban Zwickauból vándorolt be, sírköve megvan a múzeumkertben. Üzletét özvegye, majd ennek jogutódai folytatták. A fia önállósította magát és mintegy 1830-ig virágzott utódainak kezén a mőhely.
142 (Megjegyzés - Popup) 106 A Brennbergbánya kihasználására alakult részvénytársaságnak I. Ferenc is tagja lévén, az uralkodóház 157
többi tagjai is érdeklıdtek a szénbánya iránt. Az említett fıherceg Mária Terézia fia volt; Nepoleon őzte el Toskanából.
143 (Megjegyzés - Popup) 107 József nádor és felesége számára a mai Petıfi-téren a Pejachevich-palotát és a szomszédos Kat. Legényegylet házát vették igénybe. Az egész város új köntösbe öltözött. Elrendelték a fıútvonalak és a nádor lakásához vezetı utcák világítását. A nádor szállása elıtt vártát építettek és a Brückelnél, a Kaszinó táján lebontották a mészárszéket és jégvermet. A bencés-zárdát és templomot, amelyek akkor üresen álltak, szénaraktárnak rendezték be, hasonlóan a bánfalvi pálos-templomot, a cukorgyárat az Újteleki-utca házsora mögött és az üveghutát a Balfi-úton. A fıhercegi pár jól érezte magát Sopronban. A nádor résztvett a hadgyakorlatokon, még ha fogfájás gyötörte is megnézte az új kórházat. A nádorné pedig, jóllehet teherben volt, szegényeket látogatott. Tiszteletükre színház és mőkedvelı elıadások is voltak. Az év vége elıtt azután eltávoztak a nevezetes vendégek és Pejachevichékat, akik a kedvükért ideiglenesen a domonkosok templomával szemben lévı (ma már persze rég lerombolt) házukba költöztek, gazdagon megajándékozták. (Tanácsjegyzıkönyv, 1800. 1938, 1957. sz. tétel.)
144 (Megjegyzés - Popup) 108 Az eset érthetı izgalmat kelthetett. A tanácsjegyzıkönyvben csak annyi olvasható róla, hogy a tanács két szenátort küldött ki a polgármester lakására az iratok átvételére. De Geiger Márton kosárfonó krónikája részletesebben tudni véli az öngyilkosság okát: „1801 den 9-ten August hat sich der hiesige Bürgermeister v. Fodor in seiner eigenen Behausung in der Klostergasse mit 2 Pistolen eigenhändig erschossen. Die Ursach seiner Verzweiflung waren einige strengen Drohungen schwerer Bestrafung des damaligen k. k. Landes Comissärs Herrn Hofrath v. Végh gegen ihm, im Betreff unrichtiger Verwaltung des ihm obliegenden Grossen Quantums Heu u. d. gl.”
145 (Megjegyzés - Popup) 109 Hell Nep. János vármegyei orvos volt. 1790-ben kezdte meg szolgálatát. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek c. könyvében azt írja róla, hogy ı és a békésmegyei Riegler fıorvos oltott Magyarországon elıször Jenner-szérummal a himlı ellen. A Pressburger Zeitung 1802-ben ír a két év óta folytatott sikeres oltásairól (346. sz.) 1815-tıl fogva haláláig (1828) a Szentgyörgy-utca 8. számú házban lakott.
146 (Megjegyzés - Popup) 110 Gamauf Teofil (1772–1841), jeles történetírója Sopronnak.
147 (Megjegyzés - Popup) 111 A tanácsjegyzıkönyv erre szárazon csak annyit jegyez meg, hogy mivel a pékek figyelmeztetés ellenére sem gondoskodtak kenyérrıl, magukra vessenek a „tumultus” miatt. Kárpótlás nekik a várostól nem jár. (Tanácsjegyzıkönyv, 1577. sz. tétel.)
148 (Megjegyzés - Popup) 112 Restauration: tisztújítás. 158
149 (Megjegyzés - Popup) 113 Kapitel alatt fıcéhet értettek, mert ha különvált is valamelyik kisebb város a nagyobbtól, függése teljesen nem szőnt meg.
150 (Megjegyzés - Popup) 114 Karlavánszky András, a líceum igazgatója.
151 (Megjegyzés - Popup) 115 A szerfelett magas számot a tifuszjárvány okolja meg. A francia háború nyomán keletkezett.
152 (Megjegyzés - Popup) 116 A Színház-utca 12. számú szép barokk palotában ismeretlen tettes meggyilkolta Montelabbate grófnét, egy született Viczay grófnıt, két idıs komornájával együtt. A rejtélyes bőntett elkövetéséért sokkal késıbb egy ötvöslegényt gyanusítottak, éveken át tartott a vizsgálat, végre sem lehetett a sok gyanuok ellenére rábizonyítani a vádat és így, mivel német volt, kitoloncolták az országból.
153 (Megjegyzés - Popup) 117 Kis János, költı, késıbb püspök, meghalt Sopronban 1846-ban.
154 (Megjegyzés - Popup) 118 Egy hét leforgása alatt háromízben volt nagy tőz, elhamvadt a város egyharmada. Az akkori izgalmas idıkben a francia kémeket gyanusították a tőzokozással.
155 (Megjegyzés - Popup) 119 A többhavi megszállásnak már értékes irodalma van: Payr Sándor: A franciák Sopronban, 1914. Lauringer Ernı: Sopron a francia megszállás évében 1809-ben, 1917. Csatkai Endre: Amikor Sopron fıhadiszállás volt. Sopronvármegye, 1913. IX. 1. vitéz Házi Jenı: A franciák Sopronban Soproni Hirlap, 1934. VI. 4. Grussecky O.: Die Franzosen in Eisenstadt im Jahre 1809. Burgenland, IV. évf., 149. old.
156 (Megjegyzés - Popup) 120 A város Novák János festıvel 80 forinton képeket festetett, ezeket világították ki. A képeket azonban 1821-ben mint értéktelen holmit („unnütze Bilder”) a tanács nyolc darab rámával, léccel, lánccal stb. licitán 13 forint 58 krajcáron elárvereztette. (Tj. 1814. 1523. sz. t. 1821. 3659, 3976. sz. t.) Széchenyi Ferenc gróf öt akó bort ajándékozott a városnak, hogy a városháza elıtt szabadon folyassák és mindenki szabadon ihassék. (Tj. 1814. 1220. sz. t.)
157 (Megjegyzés - Popup) 121 Ez alkalommal Gamauf pap leánya Mozart egyik orgonakoncertjét adta elı. Az ünnepség emlékére a templom egyik oszlopán a ma is látható felírást helyezték el.
158 (Megjegyzés - Popup) 159
122 Petz Lipót, az elsı krónikaíró fiának, Sámuelnek fia; 1794-ben született. Németországban is tanult és Goethevel is megismerkedett, tıle emléklapot kapott. Szalonakon kezdte papi pályafutását, majd Sopronban tevékenykedett mint pap és líceumi tanár. Mint mőfordítónak jó hírneve volt, még ma is az ı Shakespeare-fordítása szerepel a Reclam Universal Bibliothekben. A pihenés nélkül való munka 1840-ben megölte. Unokája, Petz Gedeon, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen volt a német nyelvészet világhírő tanára, másik unokája, Altdörfer Viktor, Sopron zeneéletének jelentıs oszlopa volt a legutóbbi idıkig.
159 (Megjegyzés - Popup) 123 A kormányzat a vármegyéktıl törvénytelenül kívánt újoncot és adót. Nemzeti ellenállás kezdıdött, vége a hosszú ideig pihentetett országgyőlés összehívása lett.
160 (Megjegyzés - Popup) 124 A líceum újjáépítésérıl van szó Hild Vencel építész tervei szerint.
161 (Megjegyzés - Popup) 125 A kórház gondnoka és a betegek nagy vigasságot csaptak és közben kigyulladt az épület.
162 (Megjegyzés - Popup) 126 A kolera 1831-ben meglehetısen enyhe volt, de 1832-ben annál inkább dühöngött; volt nap, hogy húsznál több ember is meghalt. Conton: kordon; colora: kolera; Kantromaz: kontumácia.
163 (Megjegyzés - Popup) 127 Szücs Ferkó volt a neve; viselt dolgairól népi ének is keletkezett. Közli Farkas Sándor: Csepreg története.
164 (Megjegyzés - Popup) 128 A kétemeletes iskolaépület az ev. templom udvarában.
165 (Megjegyzés - Popup) 129 Pöltles dőlınév, szılık a Virágvölgy közelében.
166 (Megjegyzés - Popup) 130 Az 1788-ban épült Kaszinót még a következı évgen újjáépítették.
167 (Megjegyzés - Popup) 131 Ilyen rács állt ott, ahol a mai Patak-utca táján az Ikva a külsı városfalat elérve, befolyt a városba és a Híd-utcánál, ahol ismét elhagyta.
168 (Megjegyzés - Popup) 132 Erre az alkalomra emlékérmet verettek. A harang öntésére felhasználták az ısrégi, 15. századbeli 160
nagyharang anyagát is, ennek feliratát leírások megırizték.
161