17

> A Tisza-tó és környéke

besz állók árt ya A Tisza-tó / 8 A Hortobágyi Nemzeti Park / 13 Vadregényes vízivilág / 17

Népi kultúra a tó körül / 21 A múlt nyomában / 24 Programajánló / 28

B e s z á l l ó k á r t ya

A tisza-tó A Kiskörei-víztározót, amelyet ma Tisza-tónak nevezünk, mindössze harminc éve alakították ki – a 127 négyzetkilométer nyílt vízfelületű tó keletkezéséről így nem lehet romantikus történeteket mesélni, hiszen a tervezőasztalon képzelték el, majd megvalósították a terveket. A mesterséges tározót azonban bámulatos gyorsasággal foglalta el a természet, amelynek nyomán Európa egyik legérintetlenebb vízi világa alakult itt ki. A tó és környékének látnivalói különleges kirándulásokhoz kínálnak lehetőséget.



A kiskörei duzzasztómű és a hozzá kapcsolódó gátak, főcsatornák megépítésének terve az 1960-as évek közepén, az Alföld öntözési rendszerének fejlesztéseként vetődött fel. Az elgondolás nyomán megkezdődött a tározó kialakítása. Az építkezésnek és a tó feltöltésének három tervezett üteme volt, ám ebből csupán kettő valósult meg. Elsőként 1973-ban a Tisza-meder vízszintjének emelése történt meg, majd 1978-ban a tározótér elárasztása mintegy másfél méteres magasságban. A harmadik ütem a víz további 1,52 méteres emelését jelentette volna – így eltűntek volna azok a szigetek, amelyek ma a tó egyediségét adják, egyben otthont adnak, természeti értékeinek… Hogy a tó végül olyan maradt, amilyennek most lát> A Tisza-tó és környéke

ható, annak köszönhető, hogy időközben átértékelték a Kiskörei-víztározó rendeltetését: ezt követően kapott a vízkészlet biztosítása mellett a természetvédelem és az idegenforgalom itt elsődleges szerepet. A Tisza-tó születésének történetét és a tó jelenlegi állapotát Kiskörén, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság irodaépületének felső szintjén egy terepasztal segítségével mutatják be az érdeklődőknek.

A Tisza-tó számokban

> Mérete: 127 négyzetkilométer > Hossza: 27 km > Szélessége: 6 km > Legkisebb szélessége: 0,6 km > Legnagyobb szélessége: 6,6 km > Átlagos vízmélysége: 1,45 m > Legnagyobb ismert mélysége: 21-22 m

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

De lépjünk most egy kissé vissza az időben! Mielőtt a víztározó monumentális építkezése megkezdődött, a tájat az élő Tisza, a szabályozatlan folyó szerteágazó medrei és gazdag mocsárvilága uralta. Ennek emlékei ma az ártéri erők, amelyek közül az egyik Tiszaroff (➤ 104) mellett látható teljes érintetlenségében, míg a hajdani mocsárvilágot a hortobágyi Egyek-pusztakócsi mocsarak (➤ 76) idézik meg. A megépült víztározó hamarosan életre kelt: növények és állatok népesítették be. A sekély és a mély vízben, a szigeteken és szárazulatokon számtalan külön kis életközösség alakult ki, amelyek érintetlen természetességgel őrzik a rég letűnt, árvízjárta területek hangulatát. Külön sajátossága a tónak, hogy az elárasztott területen nem vágták ki a fákat, gyümölcsösöket, erdőket – úgy gondolták ugyanis, hogy azok majd elkorhadnak a vízben. Ám ez nem így történt: a fák megmaradtak, a törzsek sok helyen kiállnak a vízből, és ma gémek, kormoránok, kócsagok, gó-



B e s z á l l ó k á r t ya

Fürdőzés a szabadban a sarudi strandon

lyák és egyéb vízimadarak pihenőhelyéül szolgálnak. A Tisza-tó védett területei a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz (➤ 13) tartoznak – ilyen a Tisza-tavi Madárrezervátum (➤ 48) néven ismert terület, ahol kétszáz fajt figyeltek

A Kiskörei Vízlépcső

A villamos energiát termelő vízerőmű 1967 és 1974 között épült meg Kisköre határában. 10

> A Tisza-tó és környéke

meg. Ám nemcsak ez a terület, hanem a tó egésze a madarak iránt érdeklődők paradicsoma. A madarak mozgásának megfigyelését madárvárták segítik. A tó élővilágával, víz inövényeivel, az Európában egyedülálló nagyságú tündérrózsa- és tündérfátyol„mezőkkel” vízi túrákon lehet közelebbről megismerkedni. Segítségünkre lehetnek ebben a Tiszatavi Túraközponthálózat állomásai, ahol gondoskodni lehet a túraeszközökről és a szakavatott túravezetőkről. A természet különleges világa a poroszlói Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvényen (➤ 45) végigsétálva is felfedezhető. A Tisza-tavat Magyarország egyik legjobb horgászvizének (➤ 124) tartják. Ötven halfaj fogható itt, hogy csak a legismertebbeket említsük: harcsa, csuka, süllő, ponty. A horgászás megszállottjai a halfogás legváltozatosabb formáit próbálhatják ki itt a partról vagy csónakból, télen pedig a lékhorgászattal is kísérletezhetnek.

Elkészülésével alakult ki a Tisza-tó. A vízlépcső duzzasztóműből, hajózsilipből, vízerőműből és a hullámtéri duzzasztóból áll. A vízerőmű épületrészébe épített négy, vízszintes tengelyű csőturbina építésének idején újszerű, Magyarországon először alkalmazott megoldást jelentett. Az erőmű évente átlagosan 100 000 megawattóra energiát termel.

A Ti s z a - t ó



Nyaranta hat szabad strand (➤ 133) várja a Tisza-tó mellé érkezőket: Sarudon, Poroszlón, Tiszafüreden, Kiskörén, Abádszalókon, és Tiszanána-Dinnyésháton. A fürdésről azonban rossz időben sem kell lemondani, hiszen a környéken több termálvizű strand is működik, például a tiszafüredi, és a tiszaújvárosi termálfürdő, a berekfürdői gyógyvizes élményfürdő, vagy a karcagi gyógyvizes fürdő. A Tisza-tó Magyarország egyetlen olyan helye, ahol nagyteljesítményű motoros vízi járművek szabadon közlekedhetnek. Az abádszalóki öböl (➤ 106) nyílt vízterületén jelölték ki azt a pályát, ahol vízisízni, jetskizni lehet, de kipróbálható a motorcsónakok gyorsasága is. A tó körül emellett tizenkét kikötő várja a vízi járműveket, ahol parkolhatnak, telelwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Magyarország egyik legjobb horgászvize

hetnek és a kölcsönzésre is van lehetőség. A Tisza-tavi régió fő attrakciója természetesen a tó, de érdemes kirándulásokat tervezni az innen távolabb eső területekre is! Figyelmet érdemel többek között a

Folyik-e a Tisza-tó?

A Tisza-folyó önálló mederben folyik végig a tározótérben. A medret egy úgynevezett övzátony kíséri, és választja el a tározótértől. Átlagos vízjárás esetén 10 öblítőcsatorna biztosítja a kapcsolatot a folyóval, ezek hossza néhány száz méter, de több kilométeres is lehet. Az öblítőcsatornák fő feladata a vízminőség biztosítása, folyó felőli végük zsilipekkel lezárható. 11

B e s z á l l ó k á r t ya



Vadregényes vízivilág az óhalászi Holt-Tisza bejáratánál

Téli és nyári vízszint

A Tisza-tó abban is különbözik más tavaktól, hogy vízállása szabályozható: minden év október végén kezdik el a tó vízszintjének csökkentését. Napi húszcentis apasztással december elejére érik el a téli vízszintet. Erre azért van szükség, mert a tavaszi hóolvadások és jégzajlások idején a Tisza-tó 1 millió köbméter jeget, illetve vizet képes befogadni. A téli vízszint egy méterrel alacsonyabb, mint a nyári, de a halaknak így is elegendő terület marad az áttelelésre. A tavaszi árvizek után a tó ismét a nyári vízszinttel üzemel a strandolók, horgászok és madarászok örömére. 12

> A Tisza-tó és környéke

Borsodi Mezőség (➤ 97), a Hevesi Füves Puszták (➤ 42), a tiszaigari és az erdőtelki arborétum. Érdekes vidék a külön tájegységnek számító Nagykunság, amelyet a kun nép évszázados hagyományai határoznak meg. A népi kultúra számos hagyománya él a vidéken. Ezt idézi a tiszafüredi Nyúzó Gáspár Fazekasház (➤ 72) a Kiss Pál Múzeum (➤ 82), a karcagi Kántor Sándor Fazekasház (➤ 114), a Győrffy István Nagykun Múzeum (➤ 110), vagy a mezőcsáti tájházak (➤ 95). A táj jellemzői a napjainkig talányos rendeltetésű kunhalmok (➤ 117). A tó körüli települések számos programot kínálnak a nyári üdülés hónapjaira. Kisköre és Abádszalók fesztiváljai, nyári forgataga főként a fiatalokat vonzza.

A H o r t o b á g y i N e m z e t i Pa r k

A hortobágyi nemzeti Park Európa legnagyobb szikes pusztája, a Hortobágy a végletek világa: végtelenül sík, nyáron forró, télen didergetően hideg, a szélnek semmi sem állja útját. Sajátos földrajzi tájegység ez: Magyarország legtágasabb legelőterülete, amelyen az egyik jellemző ősfoglalkozást, az állattenyésztést annak régi vonásaival együtt máig megőrizték.

A Hortobágyot a Magyarország tájegységei közül elsőként, 1973-ban nyilvánították nemzeti parkká, ma 80 ezer hektár védett terület tartozik hozzá. A puszta 1999 óta a Világörökség része, amely magába foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság (➤ 100) egy részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, ilyen például a hortobágyi Kilenclyukú híd (➤ 80), a Hortobágyi Csárda (➤ 81) és a pusztai életet bemutató Pásztormúzeum épülete. A világörökségi területet felügyelő Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a természetvédelem, a gazdálkodási tevékenység és az idegenforgalom sajátos egységét valósítja meg. A különleges madárvédelmi rezervátumok, az egyedülwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

13

B e s z á l l ó k á r t ya



A puszta jellegzetes építményei a gémeskutak

Délibáb

A délibáb légköri fényjelenség. Azon a fizikai törvényszerűségen alapszik, hogy a különböző hőmérsékletű légrétegek határán a fény visszaverődhet, megtörhet. A jelenség a távolságuk miatt nem látható tárgyakat láthatóvá teszi, amelyek így a látóhatáron lebegnek, megkettőződnek, vagy fordított állásban látszanak. A délibáb rendszerint nyáron alakul ki: ekkor az eltérő sűrűségű légrétegek élesebb határral válnak el egymástól, és a réteghatár viszonylag magasan van. Ekkor igen távoli tárgyak képe is megjelenhet a horizonton. 14

> A Tisza-tó és környéke

álló és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek részei az Európai Unió által elindított Natura 2000 hálózatnak. A tájegység az egész Európa szempontjából jelentős egyedi és veszélyeztetett fajokat, valamint ezek élőhelyeit őrzi. A Hortobágy a Közép-Tiszavidék legsíkabb tája, a terület átlagos tengerszint feletti magassága 92 méter, legmagasabb pontja a 105 méterre kiemelkedő Bürök-halom, de szembeötlő felszíni formák az itt látható kurgánok vagy kunhalmok (➤ 117). A pusztát nyugat felől a Tisza, délről a Nagykunság, keleten a Hajdúsági löszhát határolják, észak-déli irányban a Hortobágy folyó szeli ketté. Felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletesen síkká. Ha magasról szemlélnénk a Hortobágyot, óriási színes szőnyeget látnánk.­ Ez a tarkaság a három hortobágyi élőhelytípus, a szikes puszták, a mocsarak és az erdők határolta területekből adódnak. A puszta élővilágának kialakulásában a víz mindig fontos szerepet játszott: alakította a felszínt, közrejátszott a szikesedési folyamatokban, és hatása volt a puszta mindennapi életére is. A hajdani árvizekre emlékeztetnek a Tiszaholtágak, a Hortobágy folyó, az Egyekpusztakócsi mocsarak, a Tiszaroff, Tiszasüly és Tiszabő határában található, a Közép-Tisza-vidéki Tájvédelmi Körzethez tartozó ártéri erdők. A természet visszafoglalta a duzzasztással létrejött Tisza-tavat és a Hortobágy-halastavat is, amelyeknek nagy jelentősége volt a Tisza-szabályozás (➤ 26) után kiszáradó mocsárvilág életközösségeinek megmentésében. A mocsarak nyílt víztükrét

A H o r t o b á g y i N e m z e t i Pa r k



Szekereken is átszelhetjük Magyarország legtágasabb legelőjét, a Hortobágyot

nyáron úszó virágmező borítja: a tündérfátyol sárga szőnyegét a tündérrózsatelepek fehér foltjai tarkítják, megél itt a sulyom (➤ 20), a süllőhínár és a sárga virágával felszínre emelkedő rovarfogó rence. A hamar átmelegedő, dús növényzetű sekély vízben réti csík, compó, szívós természetű kárász és nyurgaponty tenyészik. A kétéltűek közül az egyik legkisebb Magyarországon honos békafaj, a vöröshasú unka a leggyakoribb. A Hortobágyon több mint 340 madárfaj előfordulását regisztrálták. Nem véletlen, hogy a puszta és a Tisza-tó egyik lenyűgöző látványossága a madárvonulás (➤ 50). Európa egyik legnagyobb „madárszállóján” tavasszal és ősszel hatalmas csapatokban vonulnak át a darvak, vadludak, parti madarak. A Hortobágy és a tározó azonban Középwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Európa legnagyobb vízimadár élőhelye is – az állatok megfigyelésére a Hortobágyhalastavi tanösvény és vízi sétány, és a Tisza-tavi Madárrezervátum vízitúraútvonalai (➤ 46) egyaránt alkalmat kínálnak. A Hortobágy legismertebb arcát, a rövid füvű legelőt a Szálkahalmi tanösvényt járva és a Mátáról induló szekértúra során egyaránt megismerhetjük. A gyepeknek évszakonkénti színváltozása időről időre különleges hangulatot kölcsönöz ennek a vidéknek. A havas telek, esős tavaszok után a pusztát a víz uralja. Azokon a területeken, ahol ilyenkor vízi élőlények, apró rákok, rovarok után kutatnak a madarak – cankók, godák, partfutók – milliói, ott egykét hónappal később a szürkegulya vagy a rackanyáj legel.

15

B e s z á l l ó k á r t ya



16

Virágba borult a puszta

A hóolvadás után gyorsan kizöldülő puszta a veresnadrág csenkesz virágzásakor rőt vörös színt ölt, ám mindezt később a perzselő nyári nap aranysárgára égeti. A növényzetből fehéren villannak ki a kopár, vakszikes foltok. A száraz puszta állatvilágának „főszereplői” a sáska, a túzok, a hermelin és a menyét. Az őszi esők a nyár végére elszáradt, megbarnult pusztát ismét zöld színnel élénkítik. Élettel telnek meg ilyenkor a szikesek, amelyek legismertebb madarai az ezres csapatokban vonuló bíbic és a pacsirta, de rendszeresen megjelenik a hósármány és a havasi fülespacsirta is. A nyüzsgő madársereget gyors röptű ragadozók, a törpesólymok követik. A pusztai erdők külön is említést érdemelnek, hiszen a Tisza ártéri erdőinek képe hasonlíthat legjobban az egykor vízjárta Hortobágy erdeire. Az ártéri erdők hatalmas gémtelepeinek lakói mellett e vidék legrejtettebb zugainak ritka fészkelője a fekete gólya. A Tisza vonalát követve, a puszta szélén ártéri füzes és nyárfás ligeterdők, keményfa ligetek és sziki tölgyesek díszlenek. A XX. század fordulóján még fátlan pusz> A Tisza-tó és környéke

tát az 1930-as évektől kezdték fásítani. A ma látható telepített erdők, kerekerdők, fasorok többségét az ötvenes években ültették.

A szik

A szik olyan talajok gyűjtőneve, amelyekben az oldható sók, elsősorban a nátriumsók felhalmozódnak. A Hortobágyon az időszakos vízborítás és a kiszáradás együttesen okozzák a szikes talajok kialakulását, amely talafajta aszályos időben beton keménységű, esős időben pedig síkossá és , járhatatlanná válik. A pásztorok a repedezett szerkezetű talajt nevezik sziknek.

Va d r e g é n y e s

vízivil ág

Vadregényes vízivilág Magyarország tenyérnyi területén, egy mesterséges tározó mentén alakult ki az a természeti környezet, amelyet számtalan Európában védett és ritka állat- és növényfaj választott élőhelyéül. A vadregényes vízivilágot az Alföld síkságán, a hömpölygő Tisza és a Tisza-tó találkozásánál burjánzó ártéri erdők, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek és öblözetek alkotják.

A Tisza-tó egész területét a mozaikosság jellemzi. Minden élőhelyet más és más növény- és állatfajok kedvelnek, ezért érdemes a tó minden zugát bejárni. A legjellemzőbb növénytársulások a hínármezők, amelyek a morotvákban, a nádasok és gyékényesek közötti vízterekben egyaránt megtalálhatók. A tározó legértékesebb hínárosai a tündérrózsahínárok, amelyek több hektárnyi területen tenyésznek. Mellettük kisebb-nagyobb foltokban jelenik meg a békalencse. Folyamatosan és igen gyorsan terjed a sulyom (➤ 20), amelynek 50 hektárosnál nagyobb, egybefüggő állományai is ismertek. Ez a vízinövény Európa más részein már alig található meg, ezért felvették a www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

17

B e s z á l l ó k á r t ya



A sárga nőszirom

különösen védett, Vörös Könyves növények csoportjába. A tó legszebb és leghangulatosabb részei a holtágak, ahol a hínártársulások, a nádasok és az övzátonyok figyelhetők

A holtág

Holtágaknak – vagy idegen szóval morotváknak – a folyó azon szakaszait nevezzük, amelyeket a folyó szabályozása idején vágtak le – ezek általában kanyarulatok, vagy 18

> A Tisza-tó és környéke

meg. Ez utóbbi kedvelt fészkelőterülete a barna kányának, a fekete gólyának és a réti sasnak. Az érintetlen mocsarak, mocsárrétek a holtágak lezárt végeiben találhatók. Értéküket különleges növényzetük, az itt fészkelő madarak, és a megközelíthetetlenségükből adódó háborítatlanságuk adja. Ezeknek a területeknek különleges növénye a vízi hídőr, a mocsári nőszirom és a réti füzény, ritka madara a fattyúszerkő és a guvat. A Tisza-tó fontos fészkelő, táplálkozó és pihenőhelyként szolgál több mint 147 madárfaj számára. De kiemelkedő szerepet játszik a költöző madarak vonulásban (➤ 50) is – tavasszal és ősszel vízimadarak százezerei pihennek meg a tó környékén. A tározó tájképet is meghatározó környezeti elemei a kiszáradt facsoportok, illetve magányosan álló kiszáradt fák a Valki- és Poroszlói-medencében. Madárvédelmi szempontból különösen fontos a valami-

már korábban, természetes úton lefűződött folyóágak. Meghatározó növényzetük a hínártársulások, a nádasok és az övzátonyok galériaerdeje, amely a vízimadarak kedvelt fészkelő területe. A holtágak a horgászok és a túrázók kedvelt célpontjai. Legszebb közülük a Poroszló és Tiszafüred között végighúzódó, közel négy kilométer hosszú Csapói holt Tisza, amely a tó szinte valamennyi értékét felvonultatja. De érdemes az óhalászi morotvát is végigjárni.

Va d r e g é n y e s



vízivil ág

Virágszőnyeg tündérrózsahínárból az óhalászi holtágban

kori poroszlói madárerdő, és a Csapói- és Óhalászi-morotvák közötti terület maradványfái. Rendszeresen elidőznek rajtuk a halászat után szárítkozó kárókatonák, réti sasok és halászsasok.

Tiszavirágzás

Ha valami nagyon rövid ideig tart, arra azt mondjuk, tiszavirág életű, vagy kérész életű. Azért, mert a kérész élete csupán néhány óráig tart.

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

A tó területének több mint a fele védett – ezeket a tájegységeket a Hortobágyi Nemzeti Park (➤ 13) felügyeli. Fokozottan védett rész a Tisza-tavi Madárrezervátum (➤ 48), ahol a szárnyasok

A rovarok közé tartozó kérészek legnagyobb fajtáját nevezik tiszavirágnak. Kifejlődve csak néhány órán át élnek – ez idő alatt párra találnak, majd röpke nászuk után a nőstények lerakják a petéiket és elhullanak. Ezt, az általában júniusban látható jelenséget nevezik tiszavirágzásnak. A kérészek életük pár órájára azonban igen hosszan készülődnek, a petéből kikelő lárvák ugyanis három évig élnek a vízben, közben legalább hússzor vedlenek. 19

B e s z á l l ó k á r t ya legjelentősebb költőhelyei találhatók. A területre csak túravezetővel és evezős csónakkal lehet bejutni, hogy a látogatók a legkevésbé zavarják meg az életközösségeket. Költési időszakban pedig idegenek egyáltalán nem látogathatják a rezervátumot. A tó élete az évszakok szerint is változik. Télen a tározótérben néma, fagyos moz-

Vízigesztenye

A sulyom vízinövény, júliusban, augusztusban virágzik, ehető termése szeptemberben érik be. A termést érdekes alakú, ám rendkívül szúrós magház A sulyom terméséből készült címer veszi körül, amely belelépve akár sérülést is okozhat az óvatlan fürdőzőnek. A gesztenyére emlékeztető ízű sulyom termését egykor főzve vagy sütve ették, lisztjéből kenyeret, pogácsát sütöttek, levelével pedig a lovakat etették. Az Alföldön elterjedt eledel volt, amit a legkülönfélébb néven neveztek: vízigesztenye, vízidió, vízimogyoró, istennyila, szamártövis, tiszavirág, vad mandola. A sulyomszüretet régen egy bottal végezték, amelynek végére bundadarabot kötöttek: a bottal kavarták a vizet, a sulyom tüskéi pedig beleakadtak a bundában. A sulyom napjainkban védett növény.

20

> A Tisza-tó és környéke

dulatlanság uralkodik, csak a tocsogók kiolvadásakor válik mozgalmassá a táj a récék és ludak ezreitől. Az olvadás február végén, március elején egy-két hét alatt éri el a Tisza-tavat. Az árvizes időszak hossza évenként változik, és néhány héttől akár két-három hónapig is tarthat. A Tisza-tó ezekben az időszakokban a védmű szerepét tölti be: természetes kiegyenlítőként a nagy árhullámok tetőzését csökkenti. Az árhullámok levonulása után érkező első tiszta vízzel megkezdődik a tározótér tavaszi feltöltése. Ettől kezdve – a védett, illetve fokozottan védett madarak fészkelő területein kívül – a tó szabadon bejárható. Május táján a nyílt vizek aránya még jóval nagyobb, csónakkal is könnyebb a vízi közlekedés, hiszen a hínárnövényzet általában csak júniusban fejlődik ki teljesen. Nyár elejétől azonban a szabad vízfelületből mind nagyobb területeket hódítanak el a hínármezők, cserében viszont ezeken a részeken teljes nyugalomban és zavartalanságban élhetik életüket a vízimadarak. Bárki részese lehet annak az élménynek, amelyet ez a vadregényes világ nyújt, hiszen a tó körül működő kikötők (➤ 128) mindegyikéből indítanak felfedező vízi- és horgásztúrákat. Nyaranta este is indulnak kirándulások – a Naplemente túráknak (➤ 130) nevezett programokon sötétedés után, a hold fényénél is bejárhatók a tó legszebb részei. Napközben pedig nem csak a vízen ringatózhatunk, de a szabadstrandokon (➤ 133) meg is mártózhatunk a vízben.

Népi

k u lt ú r a a t ó k ö r ü l

Népi kultúra a tó körül Sokféle népi mesterség virágzott a Tisza középső szakaszán, a Tisza-tó környékén. Tiszafüred a fazekasságnak, a bútorkészítésnek, a fafaragásnak és festésnek egyik központja volt. Itt működött Magyarország leghíresebb nyereggyártó műhelye, de mesterei éltek errefelé a kosár- és gyékényfonásnak is. A kézművesség hagyományát számos mester tartja életben napjainkban.

Tiszafüredet az Alföld egyéni stílusú fazekasközpontjaként tartják számon. A hagyományos termékek közül a legismertebbek a huszárt megjelenítő Miska-kancsók, a zsebbe tehető, lapos pálinkásbutellák, a különböző méretű, falra akasztható tálasedények, amelyeknek egy-egy szép példányát a Kiss Pál Múzeumban (➤ 82) őrzik. Hogy milyen is volt egy tiszafüredi fazekasműhely, és milyen termékeket állítottak ott elő, megismerhető a Nyúzó Gáspár Fazekasházban (➤ 72) berendezett kiállításon. A híres tiszafüredi nyereggyártókról már a XVIII. században is megemlékeztek. Az általuk készített fanyereg füredi nyereg www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

21

B e s z á l l ó k á r t ya

22

néven lett ismert. Ez volt a huszárok szabályzatban rögzített hivatalos nyerge, de ezt használta a világ 34 országának könynyűlovassága Európában és Amerikában is. Díszítése véséssel és domború faragással készült. Tiszafüreden a bútorokat a helyi asztalosmesterek készítették és díszítették a magyar bútorfestő hagyományban egyedülállóan. A korai darabok sötétkék, fekete alapúak voltak – ládák, nyoszolyák, falité- Csipkeverés szoknyás orsókkal kák és a vizes edények tárolására alkalmas korsólócák készültek ebben a stílusban. A mesterek a XIX. század második felétől új alapszínnel kezdtek dolgozni: kéken vagy vörösön jelent meg a korábban haszEzt is jó tudni! nált mintázat, amely később a bútorok egész előlapját beborította. Merőben új > A füredi fazekasmesterség követője stílust jelentett az ezt követően megjelenő Szűcs Imre és egész családja, felesége díszítés, amelyet vésett álló leveles csokés két lánya is népi iparművész, mindrok jellemezték. annyian egy műhelyben alkotnak. A Tisza-menti falvak lakóinak téli elfog> Nagyné Török Zsóka fazekas, a népi laltságot jelentett a gyékényfonás, némely iparművészet mestere munkáiban a helyen a gyékényszövés. Mindennapos hagyományokat ötvözi saját stílusával. Az érdeklődőknek szívesen bemuhasználati eszközök készültek ebből az tatja a szakma fortélyait, a bátrabbak anyagból: kenyeres kosarak, varródobozpedig próbára is tehetik tehetségüket kák, tojástartó kupulykák, szakajtó kosatiszafüredi műhelyében. rak. Tiszavalkon (➤ 89) még ma is sokan > A kosárfonás ősi technikáját sokan foglalkoznak ezzel a mesterséggel. művelik. Kollányi Hajnalka és Kollányi A gyékényhez hasonlóan a vesszőfonás György kosárfonó mesterek műhelyében viszont ki is lehet próbálni. is jellemző az egész Tiszavidékre. A hántolt vesszőből dolgozó kosárfonók piacra > A nyeregkészítő bőrművesek utódai Horváth Tibor és felesége, Horváthné dolgoztak, portékáikat távoli vidékekre is Csanálosi Katalin Gránátalma-díjas elhordták. Ma reneszánszát éli a kézművesnépi iparművészek, akik bemutaségnek ez az ága: a 33-as főút mentén Potókat és kézműves foglalkozásokat roszló (➤ 40) és Tiszafüred térségében több is tartanak a tiszafüredi Bőrműves Alkotóházban. A kétórás foglalkozásohelyen is vesszős kirakodóvásárt látni. kon elkészített munkákat a résztvevők A Nagykunság vidékén élő asszonyok haza vihetik. által használt jellegzetes textildíszítés volt a kunhímzés (➤ 115), amely szabadrajzú > A Tisza-tó és környéke

Népi

k u lt ú r a a t ó k ö r ü l

és szálánvarrott mintázatot jelent, és általában párnákon használták. Régi darabokat a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumban (➤ 110) mutatnak be. A szövőszékeken előállított kelméket gazdagon díszítették, a szőttesekből párnák, asztalterítők, kendők, ágyneműk, kötények készültek. A díszítés legelterjedtebb színe a piros volt, majd a XX. század elején divatossá vált a kék és zöld szín is. A Hevesen működő háziipari szövetkezet (➤ 114) a régi mintákat továbbfejlesztve, messze földön híressé tette a magyar szőttest. A fazekasság Karcagon is virágzott, de ott csupán egy-két nevezetesebb műhely ismert, mivel a mesterek elsősorban a helyi piacra dolgoztak. A karcagi fazekasság Kántor Sándor munkássága révén azon-

ban mégis híressé vált – a mester munkáit a nevét viselő Fazekasházban (➤ 114) mutatják be. A csipkeverés a XX. század húszas éveitől terjedt el a kunsági településeken, elsősorban Karcagon, de Abádszalókon is igen sokan foglalkoztak a türelmet és kézügyességet igénylő kézimunkával, amelynek technikája több száz éves múltra tekint vissza. A vékony pamutfonalat úgynevezett szoknyás orsókkal szövik bonyolult mintává. Régebben divatosak voltak a vertcsipke ruhadíszek és gallérok is, de ma elsősorban terítőket készítenek ezzel a módszerrel. Napjaink csipkeverőinek munkái kiállításokon láthatók, de népművészeti vásárok alkalmával bemutatókat tartanak arról, hogyan is készül a csipke.

A Miska-kancsó titka

A Miska-kancsó emberfejű, süveges borosedény – a süveg alkotja az edény száját és a kiöntőjét. A korsónak egy füle van, jellegzetes dísze a hasán levő domborműves kígyó és a szintén domborműves sujtássor, de karcolt és festett minta is előfordul rajta. Felirata rendszerint a füle alatt található. A Miska-kancsók fiatalabb férfiaknak vagy házaspároknak készültek, több esetben keresztelői ajándékul. Ez az edényforma a közép-tiszai és az alföldi műhelyek specialitása volt, a vidék fazekas központjai közül készítettek ilyet Mezőcsáton, Tiszafüreden és Mezőtúron, elvétve Debrecenben is. Mindemellett a füredi fazekasok egyik legismertebb terméke volt ez az ember alakú korsó.

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

23

B e s z á l l ó k á r t ya

A múlt nyomában Átalakuló térfelszínek

i. e. 4000-100

i. e. 7000-5000

A fémek kora

Egy tektonikus süllyedés a Tiszát a Tokajrakamazi „kapu” átvágására, és a KözépTiszavidéken a maihoz egyre közeledő folyásirány felvételére késztette. A folyó eróziós munkájával jelentősen átalakította a térség felszínét, a korábbi hordalékkúp-síkságok egy részét „lefejezte”, árvízjárta és ármentes térszínek kialakításával lehetővé tette a vízhez közeli emberi települések létrejöttét.

Polgár környéke rézkori lelőhelyéről is híres: a temetőjében talált leletek alapján a kora rézkori (i. e. 4400-4000) tiszapolgári kultúra névadó helye lett. Emellett számos más rézkori lelőhely is található a Tisza-tó térségében. Említésre méltó ezek közül a tiszaszőlősi kincslelet, amely napjainkig megoldatlan titkokat rejteget. A késő rézkori kultúra (i. e. 3500-2600) egyik fontos emléke a Mezőcsát–Hörcsögös-halom temetője, amelynek feltárásakor a Kárpát-medence legkorábbi sírkövét találták meg. A Tisza-tavi régióban sok „kurgán” (halomsír) típusú kunhalom is található, amelyek többsége bizonyíthatóan rézkori temetkezési helynek számít. Az i. e. 2600-800 közé eső bronzkorból korszakjelző, kultúranévadó lelőhelyek ismertek ezen a vidéken. Kiemelendő közülük a füzesabonyi Laskó-parti Öreg-

i. e. 5000-4000 Az első kultúrák

24

Az emberi élet első bizonyítékai ezen a vidéken Polgár-Csőszhalomnál kerültek elő, ez a történelmi őskor újkőkorszakából származó régészeti leletegyüttes az i.e. 5500-ra tehető. Ebből a korból a terület további pontjain, például Tiszafüreden és Tiszaszőlősön is tártak fel hasonló, illetve ezzel egyidős és azonos kultúrához kötődő emlékanyagot. A földből előkerült tárgyak arra engednek következtetni, hogy ezen a vidéken általánosan elterjedtek a földművelő-állattenyésztő kultúrák, amelyek az előző – főleg vadászati jellegű – foglalkozásokkal szemben a vízhez közeli életmódra késztették az akkor itt lakó embereket. > A Tisza-tó és környéke

A

m ú lt n y o m á b a n

domb nevű lelőhely, amelyről a középső bronzkor füzesabonyi kultúráját nevezték el. Ugyancsak jelentős lelőhely Tiszafüred-Majoroshalom és Ásotthalom környéke: itt több bronzkori történelmi kultúrát, korszakot átfogó telepet és temetőt tártak fel, amely így a Kárpát-medence egyik legjelentősebb bronzkori lelőhely-együttese. A fémkorokat a vaskor zárja (i. e. 8. század–1. század), amelynek korai időszakát a mezőcsáti kultúra néven nevezik. 300-800 A népek vándorlása

övezet alakult ki. Ennek volt része a szarmaták által, római irányítás mellett épített sáncrendszer, amely a kutatók feltevése szerint 338-339 körül készült el. A sáncrendszer az észak, észak-kelet felől érkező támadásoktól védelmezte az Alföldön élő szarmatákat, végső soron a Római Birodalmat. A gepidák vélhetően 370-380 táján jelentek meg a Tisza mindkét partján, amely területet rövid ideig – 440-454 között – a hunok is birtokukba vették. Majd megjelentek az avarok, akiknek csoportjai – 567-től egészen 830-ig – több hullámban is érkeztek. Az ittlétükre utaló leletek szinte mindenfelé megtalálhatóak. Leghíresebb azonban a Tiszafüred–Majoros-halmon előkerült avar kori temető, amely a Kárpát-medence egyik legjelentősebb lelőhelye. 890-1300 Királyi adományterület

A népvándorlás időszakában több népcsoport is lakóhelyéül választotta ezt a vidéket: szkíták, kelták, dákok, majd szarmaták telepedtek le ezen a területen. A szarmatákról külön is említést kell tennünk, miután megtelepedésük jelentős nyomot hagyott a Tisza-tó térségében: hozzájuk kötődik a mondabeli Csörsz-ároknak nevezett, árokszerű fal- és védelmi rendszer. A szarmaták abban az időszakban jelentek meg az Alföldön, amikor a Dunántúl római fennhatóság alá került. Mivel a római hódítás a Dunánál megállt, a folyó előterében egy, a szövetséges népek által lakott védőwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

A honfoglaló magyarok 895-96-ban jelentek meg ezen a tájon. Ennek az időszaknak az emlékét napjainkig számos földrajzi név, település- és határnév őrzi. Így például Abád, (Puszta-)Taskony, Dormánd. A mai Tisza-tó régióhoz tartozó terület a honfoglalás után peremterület volt, az egyes törzsfők közötti érintkezés helye lett. Erre vallanak a Tarján, Keszi, Kürt törzsek nevét viselő településnevek: Tiszatarján, Tiszakeszi, Hejőkürt. Ez a periferikus helyzet hagyományozódik tovább a királyi vármegyerendszer kialakulásának folyamatában is: a XII-XIII. századtól három királyi vármegye érintkezési sávja volt itt. A hatalmas kiterjedésű vizes helyek, az ártéri jellegű területekhez kötődő halászat

25

B e s z á l l ó k á r t ya és a halastavak rendszere felértékelhette a vidéket, amely már a kezdetektől királyi adományterület volt. A régióban található több mint 70 település döntő többsége igen korai alapítású. Egyházi központjukat, az egri püspökséget I. István király teremtette meg az államszervezés időszakában. A tatárjárás nem kerülte el ezt a vidéket sem, nyomában elnéptelenedtek a falvak. A terület déli részén a XIII. század közepén ezért került sor a kunok betelepítésére, amelynek nyomán később itt különleges igazgatási terület alakult ki. 1500-1600 Hódít a török, majd a reformáció

26

A középkori magyar állam felbomlásával a terület előbb az egymással rivalizáló két király, I. Ferdinánd és Szapolyai János háborúskodásait, majd 1552-től a török hódítás következményeit szenvedte. A falvak gyakran elnéptelenedtek, és ez a folyamat különösen az 1596-os mezőkeresztesi csata után gyorsult fel. Egyek, Tiszafüred, Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras, Heves, Mezőcsát, Polgár és Tiszacsege határában mintegy kéttucatnyi település vált végleg lakatlanná. A korszaknak nagy jelentőségű, évszázadokra hatással bíró eseménye a reformáció terjedése volt. A mezővárosok lakosai, a végvári katonák, az árutermelésre törekvő jobbágyok körében gyorsan terjedtek a lutheri, majd később a kálvini tanok. Rövidesen kialakult a református egyházszervezet, több település esetében már az 1570-es évektől ismert a református egyházközség létezése. > A Tisza-tó és környéke

1800-1900 Gőzösök a tanyavilágban

A kiterjedt határral rendelkező településeken – Tiszafüred, Tiszacsege, Abádszalók, Tiszaszentimre, Egyek, Poroszló, Kisköre, Heves –, különösen pedig a nagykun városok – Kunhegyes, Kunmadaras, Karcag – környezetében a XIX. században megindul a tanyásodás folyamata. A kialakuló tanyavilág és az átalakuló településszerkezet következtében a népesség számottevő része ekkor külterületen él. Az országban kiépülő modern közlekedési infrastruktúra elkerülte a térséget. A Pest-Szolnok felől érkező, Debrecen felé tartó vasúti fővonal 1858-ban épült meg, de csak Karcagot érintette. A BudapestHatvan irányból Miskolcra vezető vasútvonalon pedig csak bő évtizeddel később, 1870-ben indult meg a forgalom, ám ez északon kerülte el a területet. A KözépTiszavidék közlekedésében ezért szerepet csak a két fővonalat összekötő kisebb, helyi érdekű vasútvonalak kaphattak. 1845-1973 Szabályozott mederben

A Tisza egész alföldi szakaszán igen kicsi volt a folyó esése, így kanyargós a medre és nagyon széles az ártere. Ez azzal járt együtt, hogy a folyó áradásakor hatalmas területeket borított el, a pangó víz óriási területeket változtatott mocsárrá. Az ármentesítő és folyószabályozó munkálatok ezeknek a területeknek a meghódításáért, és a folyó vízjárásának kiegyensúlyozása érdekében indultak meg.

A

m ú lt n y o m á b a n

1920-as években Tiszaderzs és Tiszaszőlős között, a Cserőközben kellett egy újabb átvágást tenni, az 1930-as években pedig a dél-borsodi árvízvédelmi töltéseket kellett kiépíteni. A folyószabályozás és a vízrendezés részeként valósult meg 1937-1941 között a Tiszafüredi-öntözőcsatorna, majd 1950 és 1953 között a Tiszalöki-, 1967-1973 között pedig a Kiskörei-vízlépcső. A Tisza szabályozására kiterjedő átfogó tervet 1845-ben Vásárhelyi Pál dolgozta ki, majd ennek Pietro Paleocapa lombard-velencei mérnök által módosított változatát kezdték megvalósítani 1846-ban. Tiszafüred fölött a helyi birtokosok kezdeményezésére azonban már ezt megelőzően hozzáláttak a Tisza egyik kanyarulatának első átvágásához. Nem véletlen, hogy ennek nyomán Széchenyi István 1845-ben és 1846-ban éppen a Közép-Tiszavidék, illetve a Felső-Tiszavidék birtokosait kívánta elsőként megnyerni a szabályozás ügyének. Az 1840-es évek közepétől kezdve, közel három évtized alatt mintegy 50 kanyarulat átmetszését valósították meg a térségben a Sajó torkolata és Nagykörű-Tiszabő között, és ezzel párhuzamosan hozzáláttak az árvízvédelmi gátak kiépítéséhez is. Tiszabő és Tiszaszalók térségében 1847-49 között, egy évtizeddel később Tiszafüredtől északra és délnyugatra, az egész bal part mentén zajlottak a gátépítési munkálatok, amelyek Poroszlótól délre, a folyó jobb partjára is kiterjedtek. Az eredeti terveken a két világháború között több ponton módosításokat kellett végrehajtani. Az www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

1967A Tisza-tó születése

A Tisza-tó az úgynevezett Tisza II. vízlépcső Kisköre melletti megépítésének köszönhetően jött létre. Az építési munkák 1967-ben kezdődtek, és hosszútávra változtatták meg a térség életét. A tározót alapvetően az Alföld öntözési rendszerének fejlesztéseként alakították ki, ennek érdekében épült meg a kiskörei duzzasztómű, a hozzá kapcsolódó gátak és főcsatornák. A meder vízszintjének emelése 1973-ban történt meg, majd 1978-ban a tározótér mintegy másfél méteres elárasztása következett. A tervezett harmadik ütem, amelynek nyomán a víz további 1,52 méterrel emelkedett volna meg, végül elmaradt. A Kiskörei-víztározó rendeltetését azonban hamarosan átértékelték, s megszülethetett a Tisza-tó, amelynek szerepe – a vízkészlet biztosítása mellett – felértékelődhetett a természetvédelem és az idegenforgalom számára. A Tisza-tavi régióhoz jelenleg 73 település tartozik, ahol napjaikban az egyre erősödő idegenforgalmat helyezik előtérbe.

27

B e s z á l l ó k á r t ya

Programajánló Tisza-tavi jégtúra

A Tisza-tó télen is remek kikapcsolódási lehetőségeket nyújt – ezek közé tartozik a jégtúrázás. Amikor biztonságosan járható a jégréteg a befagyott tavon, „tójáró” kirándulást szervez a Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda. A túrák útvonala a nyílt vízi területektől a nádasokon át, a jég fölé nyúló fatörzsek között vezet, s olykor kitér a partmenti ártéri erdőkbe is. A kirándulókat szakavatott túravezető kíséri. Amikor az időjárás nem alkalmas a jégtúrázásra, akkor a tó körüli ártéri erdők felfedezésére invitálják a természetbarátokat. Időpont: február eleje Helyszín: Poroszló, Tisza-tó Információ: Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda, Tiszafüred Tel.: 59/510-071, 30/399-5735 E-mail: [email protected] Honlap: www.tiszatoinfo.hu

28

Időpont: május–szeptember Helyszín: Abádszalók Információ: Művelődési Ház – Abádszalók, Mikszáth K. út 3. Tel.: 59/535-364 E-mail: [email protected] Honlap: www.abadszalok.hu Tisza-tor – Tisza-tavi böllérverseny

A disznóölés falusi rítusait elevenítik fel a böllérversennyel. A nem mindennapi megmérettetésre, azaz egy 100-120 kilós sertés Abádszalóki Nyár leölésére csapatok jelentkezhetnek. A versengést szigorú zsűri figyeli. A legjobban Abádszalókon az egész nyári szezonban valószínűleg a „leső sokaság” jár, akik végiggondoskodnak a nyaralók szórakoztatá- kóstolhatják a böllérverseny „eredményét”. sáról. Májustól szeptember végéig tart az Abádszalóki Nyár rendezvénysorozata, Időpont: március eleje amelynek programjai között koncertek, Helyszín: Abádszalók Információ: Művelődési Ház – Abádszalók sportversenyek, motoros találkozó, tu- Tel.: 59/535-364 ning-show, folklór műsorok és főzőverse- E-mail: [email protected] Honlap: www.szalok.hu nyek szerepelnek. > A Tisza-tó és környéke

Progr ama jánló Kunmadár Hazavár – dragbike és streetfighter versenysorozat

Kunmadaras repülőtere autós és motoros gyorsulási, valamint ügyességi versenyek helyszíne is. Az évente négy alkalommal megrendezett száguldó show-kat a motorsport Forma–1-es versenyeként tartják számon. A dragbike, azaz az épített motorok gyorsulási versenye különösen nagy közönséget vonz. Időpont: május eleje és vége, június eleje, augusztus közepe Helyszín: Kunmadaras, repülőtér Információ: S-Riders Kft. – Kunmadaras, repülőtér Tel.: 30/636-4264 E-mail: [email protected] Honlap: www.kunmadarasmotorsport.hu Heves megyei kakasszépségverseny és bográcsfesztivál

Szélmalom gyalogos és kerékpáros túra

A teljesítménytúrát több kategóriában szervezik, mindegyik kiindulópontja a kunhegyesi szélmalom. A pikniktúra 10 kilométeres távja gyalog, kerékpárral, kerekes kocsival, babakocsival egyaránt teljesíthető. A tereptúrán 18 kilométeres szakaszt kell megtenni kerékpárral vagy gyalog. A kerékpáros tereptúrán 35 és 70 kilométeres távra lehet nevezni. Időpont: június közepe Helyszín: Kunhegyes, szélmalom Információ: Kunhegyesi Falusi Turizmusért Egyesület, Kunhegyes Tel.: 59/530-065, 30/9786-098 E-mail: [email protected] ; [email protected] Honlap: www.mkk.zpok.hu

Karcagi Birkafőző Fesztivál

Pulykakakasok, gunarak és gácsérok indulhatnak a megmérettetésen, amelynek célja a baromfik szépségének bemutatása. A szárnyasok több kategóriában is versenyezhetnek, a legszebb „A Baromfiudvar királya” címet nyerheti el. A baromfiakkal párhuzamosan a bográcsételfőzők is versengenek „A legízletesebb étel” címért. A versenyre csapatok, családok jelentkezését várják, akik az általuk legjobbnak tartott bográcsban készíthető ételt főzik, valamint érdekes és különleges baromfi hímjének gazdái.

A Nagykunság hagyományos étele a birkagulyás – ezt a gasztronómiai tradíciót elevenítik fel az 1999 óta megrendezett Karcagi Birkafőző Fesztiválon. A ren-

Időpont: június közepe Helyszín: Poroszló, sportpálya Információ: Polgármesteri Hivatal, Poroszló Tel.: 36/553-095 E-mail: [email protected] www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

29

B e s z á l l ó k á r t ya dezvényt szórakoztató műsorok kísérik: rockzenekarok koncertje, népdalkörök bemutatója, cigányzene, nosztalgiaműsor. A sétakocsizás, pónilovaglás, a kirakodóvásár és a népi kismesterségek bemutatója szintén része a gazdag programsorozatnak. Időpont: június vége Helyszín: Karcag Információ: Magyar Nóta és Dal Alapítvány, Karcag Tel./fax: 59/311-974 E-mail: [email protected] Honlap: www.karcag.hu Triatlon Nagyhét

sportcsillagok évről évre visszatérnek ide, ezzel is izgalmassá téve az emberpróbáló verseny küzdelmeit. Időpont: július eleje Helyszín: Tiszaújváros Információ: TVK Mali Triatlon Klub, Tiszaújváros Tel.: 49/540-094 Fax: 49/342-013 E-mail: [email protected] Honlap: www.triathlon.hu Tiszafüredi Halas Napok

A tiszafüredi emberek életét és ételeit is meghatározza a Tisza és a Tisza-tó – ezt ünneplik a Halas Napokkal, ami nemcsak ízletes, halból készült ételeket, de szórakoztató, hagyományőrző és sportprogramokat is kínál. A rendezvény második napján halászléfőző versenyt tartanak, amelyen megismerhetik a térség jellegzetes ízeit, megkóstolhatják nyárson sült és bográcsban főtt halételeket. A szórakoztató programok között kirakodóvásár, néptáncbemutatók és koncertek szerepelnek.

Tiszaújváros neve összeforrt a triatlon sportággal, az augusztusi ITU Triatlon Világkupával. A versenyt megelőző Triatlon Nagyhét azokat is ide vonzza, akik nem csak versenyszerűen szeretik a mozgást: a számos komoly és kevésbé komoly sportverseny mellett szórakoztató programok, koncertek sora várja a vendégeket. A mozgalmas hét csúcspontja természetesen az utolsó nap, amikor a triatlon világkupa futama zajlik a városban. A legnagyobb Időpont: július közepe

Helyszín: Tiszafüred Információ: Tourinform Iroda, Tiszafüred Tel./fax: 59/511-123 E-mail: [email protected] Honlap: www.tiszafured.hu Csege Napok

30

Igazi Tisza-parti kavalkád ez a fesztivál, amelyen mindaz megtalálható, amiért a tó és a folyó mellé érdemes jönni. A többnapos programban horgászverseny, fő> A Tisza-tó és környéke

Progr ama jánló Időpont: augusztus eleje

zőverseny, népművészeti kirakodóvásár, Helyszín: Abádszalók, Tisza-tó strand, Wiking Tisza-parti bál, hajókirándulás, sőt még kikötő Információ: Művelődési Ház, Abádszalók szépségverseny is szerepel. Tel.: 59/535-364, 30/35353-886; E-mail: [email protected] Honlap: www.szalok.hu

Háromnapos matyó lakodalom – egy napon

Időpont: augusztus eleje Helyszín: Tisza-part Információ: Tourinform Iroda, Tiszacsege Tel./fax: 52/588-036 E-mail: [email protected] Honlap: www.tiszacsege.info

Szentistván a három matyó település egyike, ahol minden évben felelevenítik a matyó lakodalmak hagyományát, a népviseletben pompázó asszonyok és férfiak felvonulását, a lakodalmas ételeket, a talpalávalót és a táncokat. A matyók egykor három napon át tartották a lakodalmat, most egy napba sűrítve mutatják be a menyegzőhöz kapcsolódó népszokásokat.

Tisza-tó átúszó és Kajak-kenu tájékozódási verseny

A sportrendezvény első napján az tóátúszó versenyt rendezik meg az abádszalóki Attila-öbölben, ahol egy sziget érintésével kell teljesíteni a 2 km-es távot. Az indulókat 5 korcsoportban és 10 kategóriában díjazzák. A második napon tájékozódási kenuversenyen mérhetik össze tudásukat a jelentkező csapatok. A verseny lényege, hogy térkép segítségével megkeressék a tavon kihelyezett tájékozódási pontokat. A 8 km-es túrára 3 fős csapatok nevezhetnek. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Időpont: augusztus eleje Helyszín: Szentistván Információ: Művelődési Ház, Szentistván Tel.: 49/438-105, 49/438-021 E-mail: [email protected] Honlap: www.szentistvan.hu 31

B e s z á l l ó k á r t ya Öbölkerülő Nyílt Vitorlás Túraverseny

A Tisza-tó Kékszalagjáért induló vitorlásversenyt Európa legnagyobb tókerülő vitorlásversenyének, a Balaton Kékszalagjáért verseny mintájára rendezik meg. A 127 négyzetkilométeres tározó közel egyharmada kis hajókkal vitorlázható, az Attila-öböl mintegy 10 négyzetkilométeres vízfelülete pedig nemzetközi versenyekre is alkalmas.

senyek és bemutatók, szórakoztató programok, folklór, könnyű- és komolyzenei koncertek várják.

Időpont: augusztus közepe Helyszín: Karcag Információ: Polgármesteri Hivatal, Karcag Tel.: 59/500-610 E-mail: [email protected] „Ki a legény a Gáton?” – Szalóki Népi- és Sportjátékok Nemzetközi Fesztiválja Időpont: augusztus közepe Helyszín: Abádszalók, Attila-öböl Információ: Művelődési Ház, Abádszalók Tel.: 59/535-364 E-mail: [email protected] Honlap: www.szalok.hu

32

Az Abádszalóki Nyár zárórendezvénye. A program része az erősemberek versenye, amelynek versenyzői látványos feladatok megoldása közben mérik össze erejüket és állóképességüket. A többnapos programot karneváli felvonulás, csikós-, lovas-, Nagykunsági Kulturális Napok íjászbemutatók, nemzetközi folklórprogramok, nemzetek népijáték-bemutatói A látványos programsorozat a Nagykun- színesítik. ság hagyományait eleveníti fel. Csúcspontja az aratók felvonulása: a népvise- Időpont: augusztus vége letbe öltözött csoportok, a lovasok, hintók Helyszín: Abádszalók Információ: Művelődési Ház, Abádszalók elmaradhatatlan kellékei az eseménynek. Tel.: 59/535-364 A rendezvénysorozat része a Fazekas Tri- E-mail: [email protected] ennálé. A vendégeket emellett sportver- Honlap: www.szalok.hu > A Tisza-tó és környéke

> A Tisza-tó és környéke

ir ány tű Közlekedés / 34 Tisza-tó kártya / 36 Túraközpont-hálózat / 36 Tourinform irodák / 38

Irány tű

Közlekedés Megérkezés vonattal

Budapestről Tiszafüredre mind a Keleti, mind a Nyugati pályaudvarról indulnak gyorsvonatok, amelyekkel átszállással lehet elérni a Tisza-tó „fővárosát”. A Keletiből induló vonatokról Füzesabonyban, a Nyugatiból indulókról pedig Karcagon vagy Szolnokon kell átszállni. Ezekről az állomásokról többnyire személyvonaton lehet tovább utazni Tiszafüredre, de igénybe vehető a budapesti Nyugati pályaudvarról induló Délibáb InterCity járat is. Debrecenből személyvonattal közelíthető meg a Tisza-tó, Miskolc felől pedig füzesabonyi átszállással érhető el Tiszafüred. MÁV Központi Információ: 40/49-49-49 Honlap: www.elvira.hu

Információ: Agria Volán Zrt., Eger Tel.: 36/521-100 Honlap: www.agriavolan.hu Borsod Volán Zrt., Miskolc Tel.: 46/515-015 Honlap: www.borsodvolan.hu Hajdú Volán Zrt. , Debrecen Tel.: 52/518-121 Honlap:www.hajduvolan.hu Jászkun Volán Zrt., Szolnok Tel.: 56/371-202 Honlap: www.jaszkunvolan.hu www.menetrend.hu

Megérkezés autóval

Budapestről az M3-as autópályáról érhetők el a Tisza-tó települései: a sztrádáról Füzesabonynál kell lehajtani, majd a 33as főúton tovább haladni. Debrecen és Nyíregyháza felől ugyancsak az M3-as autópálya vezet el a Tisza-tóhoz. A régió települései emellett a 32-es és a 34-es főutakon is elérhetők.

Megérkezés autóbusszal Parkolás

34

A Tisza-tó környéki távolsági buszközlekedést több Volán-társaság biztosítja. A fontosabbak: az Agria Volán Zrt., a Jászkun Volán Zrt., a Borsod Volán Zrt. és a Hajdú Volán Zrt. Budapestről, Egerből, Debrecenből és Miskolcról közvetlen autóbuszjárattal lehet eljutni Tiszafüredre. A tóparti és a Tisza-tó régióban található települések között naponta több menetrend szerinti járat is közlekedik, Tiszafüreden és Karcagon pedig helyi járatok is vannak. > A Tisza-tó és környéke

Tiszafüreden és Karcagon a belvárosban ingyenes és fizető parkolók működnek. A tó környéki szabadstrandok egy részénél fizető parkolóban őrzik a járműveket, de több helyen, kicsit messzebb a strandtól, ingyenes parkolóhelyeket is találni. Ha horgászni vagy kerékpározni indulunk, érdemesebb az autót őrzött, fizető pakolóban hagyni – ezeken a helyeken akár több napra is felügyeletet biztosí-

Közlek edé s tanak. Lehetőség nyílik erre a poroszlói Csicsman és a Nonstop kikötőnél, valamint a Fűzfa Pihenőparknál; Sarudon a Tündérrózsa kikötőnél; Tiszafüred-Örvénynél a Kormorán és a Szabics kikötőnél; a tiszafüredi Albatrosz, valamint a Tiszanána- Dinnyésháti kikötőben.

A hajók minden egész órában indulnak Poroszlóról, és minden fél órában a vízi sétányról. Információ: tel.: 30/466-3300 Honlap: www.vizisetany.hu E-mail: [email protected] Közlekedés kerékpáron

Kompközlekedés

A Tisza-tó régióban számos helyen komppal is át lehet kelni a Tiszán. Komp közlekedik Tiszacsege-Ároktő, TiszadorogmaEgyek, Tiszaroff-Tiszasüly, Nagykörű és Fegyvernek között. Az általában 7 és 20 között közlekedő kompok személyautót, és kerékpárt is szállítanak. A kompok – vízállástól és időjárásától függően – egész évben közlekednek, és csak jégzajlás és árvíz idején nem indulnak. A nyári szezonon kívül ezért érdemes telefonon érdeklődni a menetrend iránt. Információ: Tiszacsege–Ároktő: 30/371-872 Tiszadorogma–Egyek: 30/281-7304; 49/356-910 Tiszaroff–Tiszasüly: 30/261-8676 Nagykörű–Fegyvernek: 20/420-9482 Közlekedés hajóval

Poroszlón, a szabadstrand végén lévő kis kikötőből menetrendszerű kishajó-járat közlekedik a Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvényhez. A hajójárat május 1. és június 15., illetve szeptember 1. és október 31. között csak a hétvégenként és ünnepnapokon, június 16. és augusztus 31. között pedig minden nap 10-től 18.30-ig közlekedik. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

A Tisza-tavi régióban több mint negyven kerékpáros túraútvonalat alakítottak ki. A Tisza-tavat szinte teljesen körbe lehet kerékpározni az aszfaltozott, három méter széles kerékpárúton, amely nyomvonalának nagy része a tó körüli töltésen vezet végig. A tavat körülérő kerékpárútból e könyv kéziratának lezárásakor még nem épült ki a Tiszafüred és Poroszló közötti szakasz – itt, a 33-as út nagy forgalma miatt, a vízitúra ajánlott (a kerékpárok átszállítását díjfizetés ellenében a túraközpontok vállalják). A régió települései között közúton is lehet kerekezni, az általános közlekedési szabályok betartásával. Az utakon általában gyér a forgalom, kivéve a nyári hétvégéket. Közlekedés a gáton

A Tisza-tó körüli árvízi töltésen a közlekedést szigorú szabályok kötik: a gáton kerékpár, segédmotoros kerékpár, valamint motorkerékpár kivételével csak engedéllyel rendelkező járművek közlekedhetnek! Az engedélyeket a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szolnoki, mezőtúri, kiskörei, karcagi szakaszmérnökségein és az őrházaknál lehet megvásárolni, általában naponta 9 és 15 óra között. A közlekedési engedély a kikötők, szabadvízi

35

Irány tű strandok és horgászhelyek megközelítését teszi lehetővé. Kisköre és Poroszló között azonban egyáltalán nem szabad autóval a gátra hajtani! A töltésen közlekedőkre a KRESZ szabályai érvényesek! Információ: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnöksége Tel.: 36/558-310 Honlap: www.kotivizig.hu

Tisza-tó kártya Ismerd meg a Tisza-tavat!

Az Ismerd meg a tavat! – Tisza-tó kártyával a tó különböző pontjait lehet felkeresni a vízen és a vízparton. A kijelölt helyeken igazolják, hogy a látogatók valóban jártak ott. A kártyához ismeretterjesztő játék is kapcsolódik, amelynek részletei a 11 madárfigyelő toronyban elhelyezett információs táblákon olvashatók. A játékban résztvevők között minden év novemberében nyereményeket sorsol ki a Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda. A kártyákat jelképes összegért, 100 forintért lehet megvásárolni a kikötőkben és a túraközpontokban.

Túraközpont-hálózat

36

A Tisza-tavi Túraközpont Hálózatot a térségbe érkező vendégek utazásának megkönnyítése és a túrák egyszerűbb megtervezésének érdekében hozták létre 2007-ben. A hálózat tagjai segítenek a kerékpáros és a vízi túrák szervezésében, el> A Tisza-tó és környéke

látják az utazókat térképekkel, információkkal. A túraközpontokban többek között kerékpárok, csónakok kölcsönözhetők, de túravezetők is igényelhetők. A hálózat tagjai magas minőségi szolgáltatást nyújtó szálláshelyek, kikötők vagy éttermek.

Túraközpontok Rév Apartmanok Cím: 5241 Abádszalók, Arany János út 2. Tel.: 30/206-5924 Tel./fax: 59/355-725 E-mail: [email protected] Megbékélés Háza Cím: 5309 Berekfürdő, Berek tér 19. Tel.: 59/519-014, 59/319-311 Fax: 59/319-223 E-mail: [email protected] Honlap: http://berekfurdo.parokia.net/ Apartman Hortobágy Cím: 5309 Berekfürdő, Fürdő u. 26. Tel.: 20/9450-454, 59/519-000 Fax: 59/519-001 E-mail: [email protected] Honlap: www.bodiapartman.uw.hu Thermál Hotel Szívek***+ Cím: 5309 Berekfürdő, Hortobágyi út 1. Tel.: 59/519-062 Fax: 59/519-070 E-mail: [email protected] Honlap: www.thermalhotelszivek.hu Pintér Tanya Cím: 3358 Erdőtelek, külterület Tel.: 36/496-274 Fax: 36/487-090 E-mail: [email protected] Honlap: www.pintertanya.hu Ezüst Horgony Hotel és Étterem Cím: 3384 Kisköre, Tisza II. Lakótelep Tel./fax: 36/358-589 E-mail: [email protected] Honlap: www.amoba2000.hu/ezusthorgony/index.htm

K ö z l e k e d é s / Ti s z a - t ó

k á r t ya

Zita Vendégházak és Szélkakas Vendégfogadó Cím: 5340 Kunhegyes, Kossuth L. út 80. Tel.: 30/370-3361 Fax: 59/325-780 E-mail: [email protected] Honlap: www.zitavendeghazak.hu Mezei Panziók Cím: 5065 Nagykörű, Bajcsy-Zsilinszky út 12. Tel./fax: 56/494-061, 30/548-5976 E-mail: [email protected] Honlap: www.mezeipanziok.hu M3 Archeopark Cím: 4090 Polgár Külterület 1. 0868/6. Hrsz. Tel./fax: 52/573-082, 20/377-5257 E-mail: [email protected] Honlap: www.m3archeopark.hu Csicsman Kikötő Cím: 3388 Poroszló, Csapó-köz Tel.: 30/95353-28, 30/326-7979, 30/958-4405 E-mail: [email protected] Honlap: www.tiszato-program.hu Cserőháti Vendégház Cím: 3388 Poroszló, Berzsenyi út 2. Tel.: 70/231-9765 Tel./fax: 36/353-520, 36/353-389 E-mail: [email protected] Honlap: www.cserohativendeghaz.hu Club Thermál Kastély Cím: 3388 Poroszló, Kastély út 10. Tel./fax: 36/453-003, 20/5777-939 E-mail: [email protected] Honlap: www.poroszlokastely.hu Nonstop Kikötő Cím: 3388 Poroszló 0745/2 Hrsz. Tel.: 30/935-0401, 30/606-6266 E-mail: [email protected] Honlap: http://nonstopkikoto.hu Nyárfa Camping Cím: 3388 Poroszló, Alsóréti út 16/a Tel.: 36/353-162, 30/299-7762 E-mail: [email protected] Fűzfa Pihenőpark Cím: 3338 Poroszló, Kossuth L. u. 81. Tel.: 36/553-008 Fax: 36/353-738 E-mail: [email protected] Honlap: www.fuzfapihenopark.hu www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

/ T ú r a k ö z p o n t - h á l ó z at

Eurostrand Kemping és Ifjúsági Tábor Cím: 3386 Sarud, Szabadvízi Strand, Pf: 19. Tel.: 30/377-2255 Fax: 36/462-413 E-mail: [email protected] Honlap: www.eurocamping.hu Tündérrózsa Kikötő Cím: 3386 Sarud, Tisza folyó jobb part Tel.: 20/379-2793, 20/9-690-037 Fax: 36/353-370 E-mail: [email protected] Holdfény Camping Cím: 4066 Tiszacsege, Fürdő u. 26. Tel.: 52/588-050 Fax: 52/588-036 E-mail: [email protected] Kormorán Kikötő Cím: 5358 Tiszafüred-Örvény Tel./fax: 59/350-350, 20/939-1979 E-mail: [email protected] Honlap: www.kormorankikoto.hu Gulyás Vendégház és Lovastanya Cím: 5358 Tiszafüred-Örvény, Esze Tamás u. 2/b Tel.: 59/351-814, 70/297-7257 E-mail: [email protected] Honlap: http://gulyas-lovastanya.freeweb.hu/ Szabics Kikötő és Szabadidőpart Cím: 5358 Tiszafüred-Örvény Tel.: 30/954-8620 Tel./fax: 59/353-250 E-mail: info@szabicskikotohu Honlap: www.szabicskikoto.hu Pepita Ifjúsági Szállás és Biotúra Centrum Cím: 5350 Tiszafüred, Kossuth tér 10. Tel./fax: 59/361-312 E-mail: [email protected] , [email protected] Honlap: www.bioturacentrum.com Albatrosz Kikötő Cím: 5350 Tiszafüred Tel.: 30/234-5108 E-mail: [email protected] Honlap: www.albatroszkikoto.hu Nádas Panzió Cím: 5350 Tiszafüred, Kismuhi u. 2. Tel.: 59/511-401 Fax: 59/511-402, 30/225-7210 E-mail: [email protected], [email protected] Honlap: www.nadaspanzio.hu 37

B e s z á l l ó k á r t ya Hortobágyi Nemzeti Park Nyugati Fogadó Cím: 5350 Tiszafüred Tel./fax: 52/378-054, 30/278-7378 E-mail: [email protected] Gólyavár Porta Cím: 5359 Tiszafüred-Kócsújfalu, Munkácsy u. 21. Tel./fax: 59/351-351, 30/549-1880 E-mail: [email protected] Honlap: www.golyavar-porta.hu Dinnyésháti Kikötő Cím: 3358 Tiszanána-Dinnyéshát Tel.: 36/566-002 Fax: 36/566-031 E-mail: [email protected] Honlap: www.tiszanana.hu Cívis Hotel Phőnix Cím: 3580 Tiszaújváros, Bethlen G. út 14. Tel.: 49/341-511 Fax: 49/341-952 E-mail: [email protected] Honlap: www.civishotels.hu Termál Kemping Cím: 3580 Tiszaújváros, Szederkényi út 53. Tel.: 49/542-210 Fax: 49/542-200 E-mail: [email protected] Honlap: www.szallodak.tszolg.hu

Tourinform irodák Abádszalók Cím: 5241 Abádszalók, Deák F. u. 1/17. Tel.: 59/535-357 Tel./fax: 59/357-376 E-mail: [email protected] Honlap: www.abadszalok.hu Tourinform pont (szezonális) Cím: 5241 Abádszalók, Strand u. 2. Tel.: 59/535-346 Fax: 59/535-345 Berekfürdő (szezonális) Cím: 5309 Berekfürdő, Berek tér 11. Tel.: 59/519-059 Fax: 59/519-007 E-mail: [email protected] Honlap: www.berekfurdo.hu 38

> A Tisza-tó és környéke

Karcag (szezonális) Cím: 5300 Karcag, Dózsa Gy. u. 5-7. Tel./fax: 59/503-225 E-mail: [email protected] Honlap: www.karcag.hu Kisköre Cím: 3384 Kisköre, Kossuth u. 8. Tel./fax: 36/358-023 E-mail: [email protected] Honlap: www.kiskore.hu Nagykörű (szezonális) Cím: 5065 Nagykörű, Május 1 út 1. Tel.: 56/494-822 E-mail: [email protected] Polgár Cím: 4090 Polgár, Hősök útja 10. Tel.: 52/573-063 Fax: 52/237-498 E-mail: [email protected] Honlap: www.polgarvaros.hu Poroszló Cím: 3388 Poroszló, Fő utca 5. Tel.: 36/553-095 Fax: 36/453-041 E-mail: [email protected] Honlap: www.poroszlo.hu Tiszacsege Cím: 4066 Tiszacsege, Fő út 38. Tel./fax: 52/588-036 E-mail: [email protected] Honlap: www.tiszacsege.hu Tiszafüred Cím: 5350 Tiszafüred, Fürdő u. 21. Tel./fax: 59/511-123 E-mail: [email protected] Honlap: www.tiszafured.hu Tiszaújváros Cím: 3580 Tiszaújváros, Széchenyi út 27. Tel: 49/540-238 Fax: 49/540-122 E-mail: [email protected] Honlap: www.tiszaujvaros.hu További hasznos információk, túraajánlatok, szálláskeresés, szállásfoglalás: www.vendegvaro.hu