108 mellék Fax: (32)

ADÓÜGY Elérhetőség 3175 Nagylóc, Március 15. tér 4. Telefon: 32/343-343 / 108 mellék Fax: (32) 343-189 e-mail: [email protected]

Ügytípus Magánszemélyek kommunális adója Helyi iparűzési adó Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó Gépjárműadó Talajterhelési díj Hatósági bizonyítvány Adó- és értékbizonyítvány Költségmentességi igazolás Folyószámla könyvelés Köztartozás behajtás Végrehajtás

Ügyintéző

Lőrik Márta pénzügyi főelőadó

Nagylóc Község Önkormányzat adószámlái: 11741062-15451309-02820000 11741062-15451309-03540000 11741062-15451309-08660000 11741062-15451309-08970000 11741062-15451309-03780000 11741062-15451309-03610000 11741062-15451309-08800000 11741062-15451309-04400000 11741062-15451309-03920000 11741062-15451309-03470000

MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA BESZEDÉSI SZÁMLA IPARŰZÉSI ADÓ BESZEDÉSI SZÁMLA TERMŐFÖLD BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEMADÓ BESZEDÉSI SZÁMLA GÉPJÁRMŰADÓ BESZEDÉSI SZÁMLA PÓTLÉK BESZEDÉSI SZÁMLA BÍRSÁG BESZEDÉSI SZÁMLA EGYÉB BEVÉTELEK ELSZÁMOLÁSI SZÁMLA IDEGEN BEVÉTELEK ELSZÁMOLÁSI SZÁMLA TALAJTERHELÉSI DÍJ BESZEDÉSI SZÁMLA ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI ILLETÉK BESZEDÉSI SZÁMLA

ADÓFIZETÉSI HATÁRIDŐ A Nagylóci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, mint I. fokú önkormányzati adóhatóság felhívja szíves figyelmüket arra, hogy 2014. március 17-éig lehet pótlékmentesen megfizetni a helyi adók - magánszemélyek kommunális adója és helyi iparűzési adó –, valamint a gépjárműadó első félévi összegeit. A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással, a pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni.

Magánszemélyek kommunális adója ügyintézés Az eljárás jogi alapja: • • •

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) Nagylóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének a magánszemélyek 18/2013.(IX.13.) önkormányzati rendelete

kommunális

adójáról

szóló

Adókötelezettség, adómentesség: A Htv. 24., 12. és 18.§-ai alapján kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a naptári év első napján az önkormányzat illetékességi területén lévő építmény (lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész) tulajdonosa, valamint aki az év első napján az önkormányzat illetékességi területén lévő telek tulajdonosa, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Nagylóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 18/2013.(IX.13.) önkormányzati rendelete 2.§-a alapján mentes az adó alól az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, továbbá az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, - a tulajdonos és vagyoni értékű jog (kezelői jog, tartós földhasználat, haszonélvezet, használati jog, földhasználat) gyakorlására jogosult személy adóalanyiságra vonatkozó írásos megállapodása hiányában – az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos (tulajdonos, vagyoni értékű jog jogosítottja) által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. A bevallás benyújtása: Az adó alanyának az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül adóbevallást kell tennie. Az adó évi mértéke: Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogviszonyonként 3.000 Ft. Az adó megfizetése: Az adót félévenként, két egyenlő részletben: - az adóév március 15-éig, illetve - szeptember 15-éig kell megfizetni. Az adót Nagylóc Község Önkormányzat 11741062-15451309-02820000 számú magánszemélyek kommunális adója beszedési számlájára kell teljesíteni. Kapcsolódó nyomtatványok:

• Bevallás a magánszemély kommunális adójáról • Megállapodás adóval kapcsolatos kötelezettségekről és jogokról • Nagylóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 18/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelete

Iparűzési adó ügyintézés Az eljárás jogi alapja:

• A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) • Nagylóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2009.(XII.19) rendelete a helyi iparűzési adóról A helyi iparűzési adó tárgya és alanya: Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó. Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző: 1. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó 2. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja 3. a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll 4. egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. Az állandó és az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység: - A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. - Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. b) bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt - eltérően a Htv. 40/A. § (1) bekezdés a) pontjában és a 40/A. § (2) bekezdésben foglaltaktól - az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése: Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Építőipari tevékenység folytatása, illetőleg természeti erőforrás feltárása vagy kutatása tevékenység-végzés esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja. Az adó mértéke: 1. 2.

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 1.000 forint.

Kapcsolódó nyomtatványok:

• • • • • • • • •

Nagylóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2009.(XII.19) rendelete a helyi iparűzési adóról Bevallás a helyi iparűzési adóról 2012. évben kezdődő adóévben Bevallás a helyi iparűzési adóról 2013. évben kezdődő adóévben Bevallás a helyi iparűzési adóról 20__. évben kezdődő adóévben Kitöltési útmutató a 2012. évről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz Kitöltési útmutató a 2013. évről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz Bejelentkezés, változás-bejelentés Bevallás a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítéséről Bevallás ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén

Gépjárműadó ügyintézés Az eljárás jogi alapja: - A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gjt.) Figyelem! A jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a 304/2009. (XII.22.) Kormányrendelet értelmében a változástól számított 8 napon belül kell megtennie az eladó tulajdonosnak a közlekedési igazgatási hatósághoz (azaz okmányirodához). Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett: Az adó alanya – a Gjt. (2)–(4), illetve a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

• •

•

•

• •

Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek. Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (a továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján – de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül – bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként. Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az adó alanya a hatósági nyilvántartásban az év első napján szereplő üzemben tartó, ennek hiányában tulajdonos. Az adó alanya az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta. Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni.

Az adókötelezettség keletkezése:

•

•

Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a „V” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni. Az adókötelezettség az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.

Az adókötelezettség változása, megszűnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése

• • • •

Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, akkor az adókötelezettség nem szűnik meg a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával. Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettség megszűnik.

Adómentesség: Mentes az adó alól:  a költségvetési szerv,  az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,  az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,  az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,  a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,  a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő – ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is – (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13.000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fennáll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.  a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi,  az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.  Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű. Az adó alapja: Az adó alapja  a személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve.  az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).  a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50 %-ával. Az adó mértéke: Az adó mértéke a személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – adóalapja után a gépjármű:

• • • • •

gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

Az adó mértéke az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, a lakópótkocsi és a tehergépjármű esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után: a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft.

b)

az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1.380 Ft.

Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 Ft, míg a tehergépjármű után 46.000 Ft adót kell fizetni. A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Adókedvezmény:

 20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os



kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990.(IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerinti „5”, „6”, „7” vagy „8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott. 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet szerint legalább „9”, „10”, „11”, „12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

Az adó megfizetése Az adót félévenként, két egyenlő részletben: - az adóév március 15-éig, illetve - szeptember 15-éig kell megfizetni. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belól fizeti meg. Az adót Nagylóc Község Önkormányzat 11741062-15451309-0897000 számú gépjárműadó beszedési számlájára kell teljesíteni. Kapcsolódó nyomtatványok:

•

Bevallás gépjárműadóról

Talajterhelési díj Az eljárás jogi alapja: - A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX törvény - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény - Nagylóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013.(VI.17.) rendelete A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. A kibocsátó a talajba juttatott környezetterhelő anyagok minden egysége után köteles talajterhelési díjat fizetni. A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint az 1,5 területérzékenységi szorzó határozza meg. Fizetendő éves talajterhelési díj = egységdíj x a talajterhelési díj alapja x 1,5 területérzékenységi szorzó. A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége.

Az átalány víz mennyisége: a) b)

fürdőszobával rendelkező ingatlanok esetén 120l/fő/nap fürdőszobával nem rendelkező ingatlanok esetén 50 l/fő/nap.

A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 2012. január 31-éig 120 Ft/m3, 2012. február 1-jétől 1200 Ft/m3. A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. Mentesül a díjfizetési kötelezettség alól az, aki műszaki okok miatt – önhibáján kívül – nem tud rákötni a közcsatornára. A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig. A talajterhelési díjat Nagylóc Község Önkormányzat 11741062-15451309-03920000 számú talajterhelési díj beszedési számlájára kell teljesíteni. Kapcsolódó nyomtatványok: •

Talajterhelési díj bevallási nyomtatvány 2012

• •

Bevallás talajterhelési díjhoz 2013 Nagylóc Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról szóló 12/2013.(VI.17.) rendelete

Adó- és értékbizonyítvány Az eljárás jogi alapjai: - a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. §. (2) bekezdés d) pontja - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 101. §; és mellékletének XIX. fejezete Adó- és értékbizonyítvány kiállítására ügyfél kérelmére (illetékköteles) vagy hatóság megkeresésére (illetékmentes), külön jogszabályi rendelkezés alapján van lehetőség az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján: - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. 140. § (1) bekezdése, - a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII.4.) IM rendelet 14. § (1) bekezdése, - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet 153. § (1) bekezdés b) pontja, - a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm.rendelet 5. § (3) bekezdése - NAV végrehajtási ügyekhez Adó és értékbizonyítvány az alábbi ügytípusokban adható ki: - Pályázathoz - Hitelfelvételhez - Hagyatéki eljáráshoz - Gyámhatósági ügyekhez - Bírósági végrehajtói ügyekhez Szükséges iratok: - kérelem adó-és értékbizonyítványhoz - az értékelni kért ingatlan 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolata - az ügylet tárgyát képező adás-vételi szerződés másolata

Illeték mértéke: Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 4.000 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni. Illeték befizetés: Az illetéket Nagylóc Község Önkormányzat 11741062-15451309-03470000 számú államigazgatási eljárási illeték beszedési számlájára befizetési csekken, vagy átutalással kell teljesíteni. Kapcsolódó nyomtatványok:

•

Kérelem adó- és értékbizonyítvány kiállításához

Adóigazolás (hatósági bizonyítvány) kiadása Az eljárás jogi alapja: - Az adózás rendjéről 2003. évi XCII. törvény - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Ügyintézési folyamat: 1. Kérelem benyújtása 2. Illeték befizetése 3. Adóigazolás (hatósági bizonyítvány) kiadása Adóigazolás illetékének mértéke: 3.000 Ft. Adóigazolás adható ki pl.: - Pályázathoz - Hiteligényléshez - Fuvarozási engedélyhez - Nemzeti Közlekedési Hatóságnál történő felhasználáshoz - Közbeszerzési eljáráshoz, stb. Szükséges iratok: - Kérelem - Meghatalmazás (amennyiben nem személyesen jár el az ügyfél) - Az eljárási illeték befizetését igazoló bizonylat Illeték befizetés: Az illetéket Nagylóc Község Önkormányzat 11741062-15451309-03470000 számú államigazgatási eljárási illeték beszedési számlájára készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással kell teljesíteni. Kapcsolódó nyomtatványok:

•

Kérelem adóigazolás kiállításához

Folyószámla ügyintézés Az eljárás jogi alapja: - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Az adóhatóság minden év október 31-éig az adózók adószámlájának egyenlegéről, a késedelmes befizetés miatt felszámított késedelmi pótlékról, valamint a túlfizetés összegéről az adózók részére értesítést ad ki.

Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el. Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása. Kapcsolódó nyomtatványok:

•

Átvezetési kérelem