1. SZÁMÚ MELLÉKLET MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYEK ZÁRSZÁMADÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL

1.  SZÁMÚ  MELLÉKLET   MAGYARORSZÁGI  REFORMÁTUS  EGYHÁZ  EGYHÁZI  JOGI  SZEMÉLYEK  ZÁRSZÁMADÁSI  ÉS  KÖNYVVEZETÉSI   KÖTELEZETTSÉGÉNEK  SAJÁTOSSÁGAIRÓL         Könyvvezetés  típusa  a  bevétel  nagysága  *  szerint  

egyszeres  könyvvitel  

kettős  könyvelés  

alaptevékenységből  és  vállalkozási  tevékenységből   értékhatárig   értékhatár  felett   származó  bevétel  együttes  összegének  értékhatára  –  két   megengedett   kötelező  /Korm.rend.     egymást  követő  évben  évenként  –  50  millió  forint   /Korm.rend.  5.  §  (2)   5.§  (1)   *  Ha  a  nyilvántartásba  vételre  a  számviteli  év  során  kerül  sor,  a  könyvvezetési  kötelezettség  megállapításánál  az   éves  szintre  időarányosan  átszámított  bevételi  értékeket  kell  figyelembe  venni.     Zárszámadás  tartalma  és  formája  

 

Egyszeres  könyvvitel   esetén  

 Kettős  könyvvitel   esetén  

ha  nincs  vállalkozási  tevékenység  

ha  van  vállalkozási  tevékenység  

A  14.  §  (3)  a)+b)+d)   bekezdésekben  felsorolt   dokumentumok  a  2.  és  3   sz.  mellékletek  formai   követelményei  szerint.     A  MAGYARORSZÁGI   REFORMÁTUS  EGYHÁZ   gazdálkodási   törvényének  14.  §  (3)   a)+d)  bekezdésekben   felsorolt  dokumentumai   a  2.  és  3.  sz.  mellékletek   formai  követelményei   szerint,  és  a   kormányrendelet    2.  sz.   melléklete  szerinti   mérleg,  és  eredmény   levezetés.    

Megjegyzés:  Számviteli  törvény:  2000.évi  C.  törvény  a  számvitelről                                                        Kormányrendelet:  296/2013.  (VII.  29.)  Korm.  rendelet  

A  14.  §  (3)  a)+b)+d)   bekezdésekben  felsorolt   dokumentumok    a  2.  és   3.  sz.  mellékletek  formai   követelményei  szerint.   A  MAGYARORSZÁGI   REFORMÁTUS  EGYHÁZ   gazdálkodási   törvényének  14.  §  (3)   a)+d)  bekezdésekben   felsorolt  dokumentumai   a  2.  és  3.  sz.  mellékletek   formai  követelményei   szerint,  és  a   kormányrendelet    2.  sz.   melléklete  szerinti   mérleg,  és  eredmény   kimutatás.      

2.SZ.  MELLÉKLET:  VÁLLALKOZÁSI  TEVÉKENYSÉGET  NEM  VÉGZŐ  EGYHÁZI  JOGI  SZEMÉLYEK   ZÁRSZÁMADÁSÁNAK  RÉSZEI   A.)  Egyszeres  könyvvitelt  alkalmazók  esetében:      

a.)  Költségvetés  

Egyházközség  

a  szervezet   gazdálkodását   teljeskörűen,   tevékenységek   szerinti   3.sz.   bontásban,   melléklet/1.   pénzforgalmi   szemléletben   bemutató   táblázat  (ld.   12.§  és  Vhu.   12.§)    

b.)  Egyszerűsített   mérleg  

3.  s  z.    m  e  l  l  é  k  l  e  t  /  2.  

c.)   Eredménylevezetés  

3.  s  z.  m  e  l  l  é  k  l  e  t  /  3.  

d.)  Szöveges   beszámoló  

MAGYARORSZÁGI   Egyházmegye      Egyházkerület   REFORMÁTUS   EGYHÁZ  

Egyházi   intézmény  

nem  vezethet  egyszeres  könyvvitelt  

 szöveges  beszámoló       B.)  Kettős  könyvvitelt  alkalmazók  esetében:  

   

a.)  Költségvetés   b.)  Mérleg   c.)   Eredménykimutatás   d.)  Szöveges   beszámoló  

MAGYARORSZÁGI   Egyházmegye      Egyházkerület   REFORMÁTUS   EGYHÁZ  

Egyházközség  

Egyházi   intézmény  

2.sz.melléklet  

a  szervezet  gazdálkodását  teljeskörűen,  tevékenységek  szerinti   bontásban,  pénzforgalmi  szemléletben  bemutató  táblázat  (ld.   12.§  és  Vhu.  12.§)     3.  s  z.  m  e  l  l  é  k  l  e  t  /  4.   3.  s  z.  m  e  l  l  é  k  l  e  t  /  5.    szöveges  beszámoló      

     

    3.SZ.  MELLÉKLET/  1     A  ………………  Református  Egyházközség   Költségvetési  Beszámolója   a  ……….  évre       Ezt  a  költségvetési  beszámolót  a  ………………………Református  Egyházközség  Presbitériuma     ……….  évi    ………………….  hó  ……  napján  tartott  ülésen     ……………………………  számú  határozatával  megállapította  és  elfogadta.     P.H.   ………………………………     gondnok      

   

………………………………                lelkész  

    A  költségvetési  beszámolót  megvizsgáltam.   Észrevétel:    ………………………………………………………………………………   …………………………………………………………………………………………...     Jóváhagyását  javasolom!   ………………………,  …………………………                        

   

   

   

   

P.H.      

…………………………………            em.  számvevő  

……………  /  ……………  sz.     Jóváhagyom:     ………………………,  ……………………………        

   

   

   

   

   

29

…………………………………                  esperes  

  BEVÉTELEK   Költségvetési  cím   I.    Egyházfenntartói  járulékok     II.    Perselypénzek  

Előirányzat  

Teljesítés    

 

1. Gyülekezeti  (templomi)  perselypénzek   2. Nem  templomi  perselypénzek   3. Szórványok   4.   5.   6.   Perselypénzek  összesen:     III.    Adományok   1. Isten  dicsőségére   2. Úrvacsorai  jegyekre   3. Legátumokra   4. Céladományok   5. Céladományok   6. Céladományok   7. Céladományok   8. Stólamegváltás   9. Áldozati  adományok   10.   11.   Adományok  összesen:     IV.      Egyéb  bevételek  

             

             

                       

                       

1. Térítések  alkalmazottaktól   2. Ingatlanok  (temető,  stb.)  bevétele   3. Iratterjesztés   4. Gyülekezeti  ház  bevételei   5. Hitoktatás   6. Támogatások,  kölcsönök   7. Vegyes  és  előre  nem  látható  bevétel   8.   9.   10.   Egyéb  bevételek  összesen:     Az  egyházközség  2…….  évi  saját  bevételei  összesen:     V.    Átvett  pénzeszközök   1. Állami  normatíva   2. Kiegészítő  állami  támogatás   3. Pályázati  céltámogatások  átvétele   4.   5.  

                     

                     

 

 

           

           

30

6.   Átvett  pénzeszközök  összesen:     Az  egyházközség  2…….  évi  bevételei  mindösszesen:      

   

   

 

 

KIADÁSOK   Költségvetési  cím   XI.    Személyi  kiadások   XI/A.  Lelkészek  javadalma  és  közterhei   XI/A/a.  Javadalmak  

Előirányzat  

Teljesítés  

1. Lelkész  helyi  javadalma   2. Lelkész  helyi  javadalma     3. Lelkész  helyi  javadalma   4. Lelkész  helyi  javadalma   5. Lelkész  helyi  javadalma   6. Segédlelkész  javadalma   7. Segédlelkész  javadalma   8.   9.   10. Helyettesítések  munkabérei   11. Természetbeni  javadalmak  ellenértéke   12. Korpótlékok   13.   14.   Javadalmak  összesen:   XI/A/b.  Közterhek  

                             

                             

15. Javadalmak  nyugdíjintézeti  fenntartói  járuléka(i)   16.   17.   Közterhek  összesen:   XI/A  Lelkészek  javadalma  és  közterhei  összesen   XI/B.  Alkalmazottak  javadalma  és  közterhei   XI/B/a.  Javadalmak  

         

             

1. Irodai  alkalmazott(ak)  illetménye   2. Kántor  (orgonista)  illetménye   3. Egyházfi  illetménye   4. Harangozó  illetménye   5. Egyházfenntartói  járulékszedők  jutaléka   6.   7.   8. Munkabérjellegű  egyéb  kifizetések   9.   10.   Javadalmak  összesen:   XI/B/b.  Közterhek   11. Alkalmazottak  javadalmának  közterhei   12.  

                           

                           

31

13.   Közterhek  összesen:   XI/B  Alkalmazottak  javadalma  és  közterhei  összesen   Személyi  kiadások  összesen     XII.    Gyülekezeti  élet  kiadásai  

       

       

1. Úrvacsorai  jegyekre   2. Szeretetvendégségek,  gyülekezeti  napok   3. Gyülekezeti  misszió   a) Konfirmandusok   b) Hitoktatás   c) Ifjúsági  munka   d) Szórvány-­‐  és  tanyagondozás   e) Missziói  alkalmak   4. Legátumok   5. Gyülekezeten  belüli  szeretetszolgálat   6. Gyülekezeti  újság   7.   8.   9.   Gyülekezeti  élet  kiadásai  összesen:     XIII.    Igazgatási  kiadások   1. Irodaszerek   2. Posta  és  telefon  költség   3. Banki  költségek   4. Egyházi  hivatal(ok)  fűtése,  világítása   5. Egyházközségi  hivatal(ok)  takarítása   6. Hivatali  berendezések  és  eszközök  karbantartása   7. Kiküldetési  és  közlekedési  költségek   8. Gépkocsi  fenntartás  költségei   9. Egyházlátogatások  költségei   10. Újságok  előfizetése   11. Egyházközségi  könyvtár  gyarapítása   12.   13.   14.   Igazgatási  kiadások  összesen:     XIV.    Egyházi  ingatlanok  és  bérlemények  fenntartása   1. Templom  karbantartási  és  fenntartási  költségei   2. Templom  közüzemi  költségei   3. Parókia  karbantartási  és  fenntartási  költségei   4. Parókia  közüzemi  költségei   5. Gyülekezeti  ház  karbantartási  és  fenntartási  költségei   6. Gyülekezeti  ház  közüzemi  költségei   7. Egyéb  épület  karbantartási  és  fenntartási  költségei   8. Egyéb  épület  közüzemi  költségei   9. Egyházi  ingatlanok  biztosítási  díjai  

                             

                             

                             

                             

                 

                 

32

10. Lakbérek   11.   12.   13.   14.   Egyházi  ingatlanok  és  bérlemények  fenntartása     összesen:     XV.    Egyházi  ingatlanok  és  bérlemények  felújítási  és  beruházási  költségei   1. Templom  felújítási  költségei   2. Parókia  felújítási  költségei   3. Gyülekezeti  ház  felújítási  költségei   4. Egyéb  épület  felújítási  költségei   5.   6.   7.   Egyházi  ingatlanok  és  bérlemények  felújítási  és     beruházási  költségei:     XVI.    Közalapi  hozzájárulás     XVII.    Egyéb  kiadások   1. Adományok  és  segélyek   a) Egyházmegyei  diakónia   b) Lekötött  perselypénzek  elküldése   2. Kölcsönök  törlesztése   3.   4.   5.   1.          Előre  nem  látható  kiadásokra   Egyéb  kiadások  összesen:       Az  egyházközség  2…….  évi  saját  kiadásai  összesen:     Költségvetési  cím   Előirányzat   XVIII.    Átadott  pénzeszközök   1. Állami  normatíva   2. Kiegészítő  állami  támogatás   3. Pályázati  céltámogatások  átadása   4.   5.   6.   Átadott  pénzeszközök  összesen:     Az  egyházközség  2…….  évi  kiadásai  mindösszesen:     ÖSSZEHASONLÍTÁS   2…….  évi  saját  bevétel  összege:  

33

         

           

             

               

 

 

                   

                   

 

  Teljesítés  

               

               

 

 

 

 

2…….  évi  saját  kiadás  összege:   Maradvány:   2…….  évi  összes  bevétel  összege:   2…….  évi  összes  kiadás  összege:   Maradvány:    

         

         

3.SZ.  MELLÉKLET/2.   VÁLLALKOZÁSI  TEVÉKENYSÉGET  NEM  VÉGZŐ,  EGYSZERES  KÖNYVVITELT  VEZETŐ  EGYHÁZKÖZSÉG,  EGYHÁZI   INTÉZMÉNY  EGYSZERŰSÍTETT  MÉRLEGÉNEK  ELŐÍRT  TAGOLÁSA   Az  előírt  tagolás  tovább  bontható  a  helyi  sajátosságoknak  megfelelően      

   

adatok  eFt-­‐ban  

Sorszám  

Megnevezés  

Előző  év  

Előző  év(ek)   módosításai  

Tárgyév  

a  

b    

c  

d  

e  

1  

A.        Befektetett  eszközök  

   

   

   

2  

    I.            Immateriális  javak  

   

   

   

3   4  

    II.        Tárgyi  eszközök       III.      Befektetett  pénzügyi  eszközök  

       

       

       

5  

B.        Forgóeszközök  

   

   

   

6   7  

    I.            Készletek       II.          Követelések  

       

       

       

8  

    III.        Értékpapírok  

   

   

   

9   10  

    IV.        Pénzeszközök   ESZKÖZÖK  (AKTÍVÁK)  A+B  

       

       

       

11  

C.        Saját  tőke  

   

   

   

12  

    I.              Induló  tőke    

   

   

   

13   14  

    II.          Tőkeváltozás       III.        Egyszerűsített  mérleg  szerinti  eredmény  

       

       

       

15  

D.        Tartalék  

   

   

   

16  

E.        Céltartalékok  

   

   

   

17   18  

F.        Kötelezettségek       I.          Hosszú  lejáratú  kötelezettségek  

       

       

       

19   20  

    II.        Rövid  lejáratú  kötelezettségek   FORRÁSOK  (PASSZÍVÁK)  C+D+E+F  

       

       

       

Induló  tőkeként  az  alapításkor  az  alapító  ilyen  címen  az  egyházi  jogi  személy  rendelkezésére  bocsátott  és   tulajdonába  adott  vagyont  kell  kimutatni.  

Tőkeváltozásként  a  Számviteli  Törvényben  meghatározott  tőketartaléknak  és  eredménytartaléknak  megfelelő   tételek  együttes  összegét  kell  figyelembe  venni.  

34

A  továbbutalási  céllal  kapott  támogatást  elkülönítetten  kell  nyilvántartani.  Az  adott  naptári  évben  továbbutalási   célú  bevételként  elszámolt,  de  még  tovább  nem  utalt  összeget  kötelezettségként  kell  kimutatni.     3.SZ.MELLÉKLET/3.   VÁLLALKOZÁSI  TEVÉKENYSÉGET  NEM  VÉGZŐ,  EGYSZERES  KÖNYVVITELT  VEZETŐ  EGYHÁZKÖZSÉG  ÉS  EGYHÁZI   INTÉZMÉNY  EREDMÉNYLEVEZETÉSÉNEK  ELŐÍRT  TAGOLÁSA   Az  előírt  tagolás  tovább  bontható  a  helyi  sajátosságoknak  megfelelően         Sorszám   a  

 

   

adatok  eFt-­‐ban  

Megnevezés  

Előző  év  

Előző  év(ek)   módosításai  

Tárgyév  

b  

c  

d  

e  

1   2  

     I.  Pénzügyileg  rendezett  bevételek                                          ebből:  

       

       

       

3  

                                                             a)  egyházi  támogatások  

   

   

   

4  

                                                             b)  központi  költségvetési  támogatások  

   

   

   

5   6  

                                                             c)  helyi  önkormányzati  támogatások                                                              d)  egyéb  támogatások  

       

       

       

7  

     II.Pénzbevételt  nem  jelentő  bevételek  

   

   

   

8   9  

Végleges  pénzbevételek,  elszámolt  bevételek  (I+II)        III.  Ráfordításként  érvényesíthető  kiadások  

       

       

       

10  

     IV.  Ráfordítást  jelentő  eszközváltozások  

   

   

   

11  

     V.  Ráfordítást  jelentő  elszámolások  

   

   

   

12   16  

     VI.  Ráfordításként  nem  érvényeíthető  kiadások   Végleges  pénzkiadások,  elszámolt  ráfordítások  (III+IV+V+VI)  

       

       

       

13  

Tárgyévi  pénzügyi  eredmény  (I-­‐III-­‐VI)  

   

   

   

14   15  

Nem  pénzben  realizált  eredmény  [II-­‐(IV+V)]   Egyszerűsített  mérleg  szerinti  eredmény  [(I+II)-­‐(III+IV+V)]    

         

         

         

Az  eredménylevezetés  az  évben  folytatott  tevékenység  valamennyi  végleges  (vissza  nem  fizetendő)  bevételét  és   végleges  (vissza  nem  követelhető)  kiadását  tartalmazza.  

Az  eredménylevezetésben  a  bevételeket,  a  költségeket,  ráfordításokat  meg  kell  bontani  aszerint,  hogy  azokat  a   tényleges  pénzügyi  teljesítés  alapján  vagy  pénzmozgás  nélküli  ügylet  kapcsán  számolták  el.          

35

3.SZ.  MELLÉKLET/4.   A  VÁLLALKOZÁSI  TEVÉKENYSÉGET  NEM  VÉGZŐ,  KETTŐS  KÖNYVVITELT  VEZETŐ  EGYHÁZI  SZERVEZET   MÉRLEGÉNEK  ELŐÍRT  TAGOLÁSA   Az  előírt  tagolás  tovább  bontható  a  szervezet  sajátosságainak  megfelelően      

   

adatok  eFt-­‐ban  

Sorszám  

Megnevezés  

Előző   Előző  év(ek)   Tárgyév   év   módosításai  

a  

b    

c  

d  

e  

1   2  

A.        Befektetett  eszközök           I.            Immateriális  javak  

       

       

       

3  

   

II.        Tárgyi  eszközök  

   

   

   

4  

   

III.      Befektetett  pénzügyi  eszközök  

   

   

   

5   6  

    B.        Forgóeszközök  

IV.      Befektetett  eszközök  értékhelyesbítése  

       

       

       

7  

   

I.            Készletek  

   

   

   

8   9  

       

II.          Követelések   III.        Értékpapírok  

       

       

       

10  

   

IV.        Pénzeszközök  

   

   

   

11   12  

C.        Aktív  időbeli  elhatárolások   ESZKÖZÖK  (AKTÍVÁK)  A+B+C  

       

       

       

13  

D.        Saját  tőke  

   

   

   

14  

   

I.              Induló  tőke    

   

   

   

15   16  

       

II.          Tőkeváltozás   III.        Értékelési  tartalék  

       

       

       

17  

   

IV.        Mérleg  szerinti  eredmény  

   

   

   

18   19  

E.        Céltartalékok   F.        Kötelezettségek  

       

       

       

20  

   

I.              Hátrasorolt  kötelezettségek  

   

   

   

21  

   

II.          Hosszú  lejáratú  kötelezettségek  

   

   

   

22  

    III.        Rövid  lejáratú  kötelezettségek   G.        Passzív  időbeli   elhatárolások       FORRÁSOK  (PASSZÍVÁK)  D+E+F+G  

   

   

   

       

       

       

23   24  

Induló  tőkeként  az  alapításkor  az  alapító  ilyen  címen  az  egyházi  jogi  személy  rendelkezésére  bocsátott  és   tulajdonába  adott  vagyont  kell  kimutatni.   Tőkeváltozásként  a  Számviteli  Törvényben  meghatározott  tőketartaléknak  és  eredménytartaléknak  megfelelő   tételek  együttes  összegét  kell  figyelembe  venni.   A  továbbutalási  céllal  kapott  támogatást  elkülönítetten  kell  nyilvántartani.  Az  adott  naptári  évben  továbbutalási   célú  bevételként  elszámolt,  de  még  tovább  nem  utalt  összeget  időbelileg  el  kell  határolni.  

Az  időbeli  elhatárolás  alkalmazása  –  a  fenti  kivétellel  –  nem  kötelező.  A  választott  módszert  és  annak  alkalmazását   vagy  azt,  hogy  az  egyházi  jogi  személy  az  időbeli  elhatárolást  nem  alkalmazza,  a  számviteli  politikában  rögzíteni  kell.  

36

  3.SZ.MELLÉKLET/5   VÁLLALKOZÁSI  TEVÉKENYSÉGET  NEM  VÉGZŐ,  KETTŐS  KÖNYVVITELT  VEZETŐ    EGYHÁZI  SZERVEZET     EREDMÉNYKIMUTATÁSÁNAK  ELŐÍRT  TAGOLÁSA   Az  előírt  tagolás  tovább  bontható  a  szervezet  sajátosságainak  megfelelően      

   

Sorszám  

A  tétel  megnevezése  

Előző  év  

Előző  év(ek)   módosításai  

Tárgyév  

a  

b  

 c    

 d    

 e    

1.   2.   3.   4.   5.  

adatok  eFt-­‐ban  

                   

                   

                   

6.   7.   8.   9.   10.   11.  

I.        Hitéleti  működés  fedezete                  I.1.  Egyházi  működés  ellátmánya                  I.2.  Ingatlanjáradék                  I.3.  Adományok,  támogatások                  I.4.  Egyéb  hitéleti  működési  bevételek   II.      Állami  támogatások,  államtól  átvállalt  feladatok   ellátásának  fedezete   III.    Egyéb  bevételek                  III.1.  Pályázati  támogatások                  III.2.  Egyéb  működési  bevételek   IV.      Pénzügyi  műveletek  bevételei   V.    Rendkívüli  bevételek  

                       

                       

                       

12.  

     A.  Összes  bevétel  (I+II+III+IV+V)  

   

   

   

13.   14.   15.   16.   17.   18.   19.   20.   21.   22.  

                                       

                                       

                                       

       

       

       

25.   26.  

 VI.        Anyagjellegű  ráfordítások              VI.1.  Anyagköltség              VI.2.  Igénybe  vett  szolgáltatások              VI.3.  Egyéb  szolgáltatások      VII.      Személyi  jellegű  ráfordítások              VII.1.  Bérköltség              VII.2.  Személyi  jellegű  egyéb  kifizetés              VII.3.  Bérjárulék      VIII.    Értékcsökkenési  leírás      IX.  Egyéb  ráfordítások              IX.1.  Fenntartói  és  egyéb  támogatások  egyházi   tevékenység  ellátására              IX.2.  Ingatlanjáradék  továbbutalása              IX.3.  Államtól  átvállalt  feladatok  ellátására  továbbutalt   összeg              IX.4.  Egyéb  működési  ráfordítások  

       

       

       

27.   28.  

   X.    Pénzügyi  műveletek  ráfordításai      XI.  Rendkívüli  ráfordítások  

       

       

       

29.  

   B.    Összes  ráfordítás  (VI+VII+VIII+IX+X+XI)  

   

   

   

30.    

   C.  Mérleg  szerinti  eredmény  (A-­‐B)  

   

   

   

23.   24.  

37

 

4.  SZÁMÚ  MELLÉKLET                            VÉGHATÁRIDŐK   ESEMÉNY  

HATÁRIDŐ  

 

 

MINDEN  EGYHÁZI  SZERVEZETRE  VONATKOZÓ  HATÁRIDŐK   Tárgyévi  költségvetés  alapjait  meghatározó  fő  összegek   elfogadása   Felügyeleti  szervezethez  felterjesztett  ügy   észrevételezése   Számvizsgálati  jegyzőkönyv  megküldése  a  felügyelő   egyházi  szervnek   Jogszabálysértés  gyanúja  esetén  szükséges   intézkedések  megindítása   Felügyelt,  fenntartott  szervezettől  felterjesztett,   elfogadott  költségvetés  észrevételezése,  jóváhagyása      

Legkésőbb  tárgyévet  megelőző  december  hó  15.  napja     A  felterjesztéstől  számított  15  napon  belül   A  vizsgálatot  követő  15  napon  belül   Haladéktalanul,  de  legkésőbb  15  napon  belül   A  benyújtástól  számított  30  napon  belül      

EGYHÁZKÖZSÉGEKRE  VONATKOZÓ  HATÁRIDŐK   NEM  INTÉZMÉNYFENNTARTÓ  EGYHÁZKÖZSÉGEK   Költségvetési  terv  elfogadása   Zárszámadás  elfogadása   Közegyházi  befizetés  elmaradása  esetén  adható   haladék  

Legkésőbb  tárgyév  január  hó  31.  napja   Legkésőbb  tárgyévet  követő  február  hó  28.  napja   30  nap  

INTÉZMÉNYFENNTARTÓ  EGYHÁZKÖZSÉGEK   Költségvetési  terv  elfogadása   Zárszámadás  elfogadása   Közegyházi  befizetés  elmaradása  esetén  adható   haladék      

Legkésőbb  tárgyév  január  hó  31.  napja   Legkésőbb  tárgyévet  követő  május  hó  30.  napja   30  nap        

EGYHÁZMEGYÉKRE  VONATKOZÓ  HATÁRIDŐK   Költségvetési  terv  benyújtása  az  illetékes  gazdasági   bizottságnak   Költségvetési  terv  elfogadása   Átdolgozásra  visszaküldött  költségvetések  újbóli   beadása   Zárszámadás  elfogadása      

Gazdasági  bizottság  felhívása,  de  legkésőbb  tárgyév   január  hó  20.  napja   Legkésőbb  tárgyév  január  hó  31.  napja   A  visszaküldést  követő  15  napon  belül   Legkésőbb  a  tárgyévet  követő  május  hó  30.  napja      

EGYHÁZKERÜLETEKRE  VONATKOZÓ  HATÁRIDŐK   Költségvetési  terv  benyújtása  az  illetékes  gazdasági   bizottságnak   Költségvetési  terv  elfogadása   Átdolgozásra  visszaküldött  költségvetések  újbóli   beadása     Zárszámadás  elfogadása      

Legkésőbb  tárgyév  január  hó  20.  napja   Legkésőbb  tárgyév  január  hó  31.  napja     A  visszaküldést  követő  15  napon  belül   A  Magyarországi  Református  Egyház  zárszámadásának   elfogadásától  számított  30  napon  belül      

MAGYARORSZÁGI  REFORMÁTUS  EGYHÁZRA  (ZSINAT)  VONATKOZÓ  HATÁRIDŐK   Költségvetési  terv  benyújtása  az  illetékes  gazdasági   bizottságnak  

Legkésőbb  tárgyév  január  hó  20.  napja  

38

Költségvetési  terv  elfogadása   Átdolgozásra  visszaküldött  költségvetések  újbóli   beadása   Éves  zárszámadás  elfogadása   MAGYARORSZÁGI  REFORMÁTUS  EGYHÁZ  költségvetése   és  zárszámadása  kihirdetése  a  Református  Egyház  című   hivatalos  lapban      

Legkésőbb  tárgyév  január  hó  31.  napja   Visszaküldést  követő  15  napon  belül   Legkésőbb  tárgyévet  követő  május  hó  31.  napja  

Elfogadást  követő  60  napon  belül      

EGYHÁZI  INTÉZMÉNYEKRE  VONATKOZÓ  HATÁRIDŐK   Költségvetés  elfogadása   Időszaki  költségvetési  beszámoló  benyújtása   Zárszámadás  elfogadása      

Legkésőbb  tárgyév  február  hó  28.  napja   Legkésőbb  minden  negyedévet  követő  hó  30.  napja   A  fenntartó  rendelkezései  szerint,  de  legkésőbb  a   fenntartó  zárszámadását  30  nappal  megelőzően      

KÖZALAPRA  VONATKOZÓ  HATÁRIDŐK   Éves  összeg  és  tárgyévi  közalapi  járulék   egyházkerületek  közötti  megosztásának   meghatározása   Közalapi  hozzájárulást  megállapító  határozatok   érintettekkel  történő  közlése   Közalapi  járulék  megfizetése         Egyházfenntartói  járulék  minimális  összegének   meghatározása  és  közlése  az  érintettekkel  

MAGYARORSZÁGI  REFORMÁTUS  EGYHÁZ  tárgyévi   költségvetésével  egyidejűleg   Határozat  meghozását  követő  30  napon  belül   Negyedévente,  a  negyedév  első  hónapjának  15.   napjáig           Legkésőbb  tárgyév  február  hó  28.  napja  

 

   

39

IRATMINTATÁR      

40

 

5.   AZ  EGYHÁZKERÜLET  TERÜLETÉN  MEGVALÓSULÓ  ÉPÍTÉSI  BERUHÁZÁSOK   FELÜGYELET  RENDSZERÉRŐL   SZÓLÓ  SZABÁLYZAT   Preambulum     Az   utóbbi   években   örvendetesen   megszaporodtak   az   egyházi   építési   beruházások   és   azok   értéke   is   folyamatosan   növekszik.   Indokolt   és   szükséges   ezért,   hogy   egyrészt   azok   megvalósulását   a   rendelkezésre   álló   szabályozási   eszközökkel   is   elősegítse,   másrészt   a   fokozatos   egyházi   testületek,   kellő   áttekintéssel   és   adatokkal  rendelkezzenek  az  igazgatási  területükön  megvalósuló  építkezésekről.     I./  A  szabályozás  alanyi,  tárgyi,  területi  és  időbeli  hatálya     A  szabályozás  hatálya  kiterjed:   • az   egyházkerület   igazgatási   területén   működő   valamennyi   egyházi   jogi   személy   –   egyházközség,   egyházmegye,   egyházi   közoktatási,   felsőoktatási,   szeretetszolgálati   vagy   más   intézmény   a   továbbiakban:   építtető   –   beruházásában   megvalósuló   építési   beruházásra.   Amennyiben   az   építtető   olyan   alapítvány,   melynek   legalább   egyik   alapítója   egyházi   jogi   személy,   vagy   az   alapítvány   képviselőjeként   valamely   egyházközség,   egyházmegye,   az   egyházkerület   elnökségének   bármelyik   tagja,   vagy   az   egyházi   intézmény   vezetője  jár  el,  az  építési  beruházásra  a  szabályozás  hatálya  –  a  külön  meghatározott  eltérésekkel  –  kiterjed.   /alanyi  hatály/   • a  szabályozás  /tárgyi  hatálya/  kiterjed  valamennyi  építészeti  vagy  épületgépészeti  beruházásra,  az   új   épület   vagy   létesítmény   létrehozására   és   a   felújítási   vagy   átalakítási   munkára   is,   amennyiben   annak   az   elfogadott   költségvetési   összege   az   általános   forgalmi   adóval   együtt   az   5   millió   forintot   eléri   vagy   meghaladja.   • a   szabályozás   az   egyházkerülethez   tartozó   valamennyi   egyházközségre,   egyházmegyére   és   területén  székhellyel  rendelkező  más  egyházi  intézményekre  terjed  ki.  Amennyiben  az  építési  beruházás  az   egyházkerület   területén   kívül,   de   egyházkerülethez   tartozó   egyházi   jogi   személy   ingatlanában   vagy   eszközeiből  valósul  meg  a  határozat  előírásait  arra  is  alkalmazni  kell.  /területi  hatály/   • a   szabályozás   kiterjed   mindazokra   az   építési   beruházásokra,   melyek   használatbavételi   engedélyének   kiadására,   vagy   eredményes   műszaki   átadás-­‐átvételére   a   szabályozás   hatálybalépésének   napján  még  nem  került  sor.  /időbeli  hatály/         II./  Az  építési  beruházások  előkészítésével  és  megvalósulásával  kapcsolatos  döntések     A   szabályozás   hatálya   alá   tartozó   valamennyi   építési   beruházást   megelőzően   az   építtető   köteles   –   tervezési   jogosultsággal   rendelkező   tervezőtől   –   legalább   az   építési   engedélyezéshez   szükséges   részletességű   tervdokumentációt   és   a   beruházás   összes   költségeire   vonatkozó   tételes   költségvetést   készíttetni.   Az   építtető   legfőbb   vezető   testülete,   vagy   intézmény   esetén   a   fenntartó   erre   jogosult   testülete   ezek   ismeretében  jogosult  illetve  köteles  testületi  döntést  hozni  az  építési  beruházás  elkezdéséről.     Az  építtető  a  beruházás  elkezdéséről  csak  akkor  dönthet,  ha  az  annak  megvalósításhoz  szükséges  anyagai   eszközök   /   a   továbbiakban:   pénzügyi   fedezet   /   a   költségvetésében   erre   a   célra   elkülönítve   már   teljes   egészükben  rendelkezésre  állnak.    

41

A  teljes  tervezett  beruházási  dokumentációt  a  pénzügyi  ütemtervvel  együtt  a  felettes  egyházi  hatósághoz   jóváhagyásra  be  kell  nyújtani.  Amennyiben  a  felettes  szerv  30  napon  belül  nem  nyilatkozik,  úgy  a  benyújtott   dokumentációt  jóváhagyottnak  kell  tekinteni.     Amennyiben   a   pénzügyi   fedezet   teljes   egészében   nem   áll   rendelkezésre,   építési   szerződés   a   műszaki   tartalomnak   csak   arra   a   részére   köthető,   melynek   ellenértéke   a   rendelkezésre   álló   pénzügyi   fedezet   összegét  nem  haladja  meg.   Az  építési  szerződésben  mind  a  műszaki,  mind  a  pénzügyi  szakaszolást  pontosan  rögzíteni  kell.       Amennyiben   az   építtető   a   beruházáshoz   az   állami   költségvetési   eszközöket   használ   fel,   az   építtető   elnöksége   vagy   vezetője   különös   gondossággal   köteles   megvizsgálni,   hogy   arra   a   közbeszerzési   törvény   előírásai  vonatkoznak-­‐e.     Amennyiben   az   építtető   a   beruházás   megvalósításáról   dönt,   ki   kell   jelölnie   a   beruházás   során   az   építtető   műszaki  érdekeit  képviselő  szakképzett  beruházó  vagy  műszaki  ellenőr  személyét  is.     A  beruházó  vagy  műszaki  ellenőr  köteles  gondoskodni  arról,  hogy   • a  beruházás  az  engedélyezési  illetve  kivitelezési  tervdokumentáció  alapján,   • a  szakmai  előírásoknak  megfelelő  műszaki  színvonalon,   • a  megrendelő  érdekeit  szem  előtt  tartva  valósuljon  meg,     • és  elvégzett  munkákról  tételes  felmérés,  és  megvalósulási  terv  is  készüljön     Az   építési   beruházás   kivitelezőjét   –   amennyiben   az   nem   tartozik   a   közbeszerzési   törvény   hatály   alá   –   legalább   három   árajánlat   alapján,   vagy   pályázat   útján   kell   kiválasztani.   A   kiválasztott   kivitelezővel   az   építtető  köteles  tervdokumentációval,  nem  építési  engedély  köteles  beruházásoknál  pedig  költségvetéssel   alátámasztott  építési  szerződést  kötni.     A  szerződés  feltételeinek  kialakítása  során  különös  gondot  kell  fordítani  arra,  hogy     • a  munkavégzés  nélkül  előlegfizetésre  ne  kerüljön  sor,     • vállalkozói   díj   kifizetésére   csak   akkor   kerüljön   sor,   ha   a   szerződésben   meghatározott   műszaki   szakaszok  tényleges  teljesítését  a  megrendelőt  képviselő  beruházó  vagy  a  műszaki  ellenőr  leigazolta,   • és  a  kivitelező  a  fenti  igazolással  együtt  a  szakasz-­‐számlát  benyújtotta.     A  kivitelező  kiválasztásáról  és  az  építési  szerződés  feltételeinek  elfogadásáról  testületi  döntést  kell  hozni.       Amennyiben   az   építési   szerződés   rendelkezéseit   a   felek   módosítani   kívánják,   arról   ugyancsak   testületi   döntést  kell  hozni.       Az   építési   beruházáshoz   kapcsolódó   jogvitás   ügyekben   igény   érvényesítéséről,   igény   elismeréséről   vagy   igény  érvényesítéséről  történő  lemondásról  is  testületi  döntést  kell  hozni.     Az   építési   beruházás   megvalósulása   után   az   építtető   elnöksége   vagy   az   intézményvezető   írásban   beszámolót   terjeszt   a   testület   elé   a   beruházás   megvalósulásról,   annak   végleges   költségeiről,   a   pénzeszközök   felhasználásáról,   az   esetleges   vitás   kérdésekről,   a   beruházás   más   esetben   is   felhasználható   legfontosabb   tapasztalatairól.   A   testület   dönt   a   beszámoló   elfogadásáról,   vagy   a   még   szükséges   intézkedésekről.     A   testületi   döntéseket   a   legfontosabb   adatok   pontos   feltüntetésével   az   illetékes   testületre   irányadó   szabályok  szerint  kell  jegyzőkönyvbe  foglalni,  és  a  jegyzőkönyvekhez  csatolni  kell  a  döntés  alapjául  szolgáló   valamennyi  okiratot.            

42

III./  A  bejelentési  kötelezettség  és  a  nyilvántartás     Az   építtető   köteles   a   II.   fejezet   szerinti   valamennyi   döntést   –   a   meghozatalától   számított   8   napon   belül   –   az   illetékes  egyházmegye  elnökségének,   egyházmegye   vagy   egyházmegyei   hatóság   alá   nem   tartozó   intézmény   esetén   az   egyházkerület   elnökségének   a   jelen   szabályzat   mellékletét   képező   1.   és   2.   sz.   melléklet   szerint   bejelenteni  és  ahhoz  a  döntést  hozó  testületi  ülés  jegyzőkönyvét  mellékelni.       Abban   az   esetben,   ha   a   beruházás   általános   forgalmi   adót   is   magába   foglaló   költsége   a   10   millió   forintot   eléri  vagy  meghaladja,  a  bejelentést  és  a  döntéseket  tartalmazó  jegyzőkönyveket  az  egyházközségek,  vagy   az  egyházközségi  intézményfenntartók  egyidejűleg  közvetlenül  a  kerület  elnökségének  is  megküldik.     Az  egyházmegye  illetve  az  egyházkerület  elnöksége  az  egyes  építési  beruházásokról  nyilvántartást  nyit  meg,   és  abban  folyamatosan  gyűjti  az  építtetők  bejelentéseit  és  az  azokhoz  csatolt  jegyzőkönyveket.       Abban   az   esetben,   ha   a   bejelentés   elmarad,   hiányos,   vagy   az   építtető   ahhoz   a   megfelelő   tartalmú   jegyzőkönyveket   nem   csatolta,   az   illetékes   elnökség   8   napos   határidővel   felhívja   az   építtetőt   a   hiányos   adatszolgáltatás  pótlására.     IV./  Az  ellenőrzés  és  annak  következményei     Az   illetékes   egyházmegyei   elnökség   vagy   az   egyházkerület   elnöksége   valamennyi   jelen   szabályzat   hatálya   alá   tartozó   építési   beruházás   esetén   az   építtetőtől   bármikor   további   adatszolgáltatást   kérhet,   az   építkezéshez  kapcsolódó  iratokba  betekinthet  és  a  helyszínen  is  ellenőrzést  végezhet.       Amennyiben   az   adatszolgáltatás   alapján   vagy   az   ellenőrzés   során   az   egyházi   illetve   állami   jogszabályok   kötelező   előírásaitól,   vagy   jelen   szabályzat   rendelkezéseitől   jelentősen   eltérő   intézkedést   vagy   mulasztást   állapít   meg,   észrevételeit   írásban   jogosult   közölni   és   arról   az   egyházmegye   elnöksége   az   egyházkerület   elnökségét,  az  egyházkerület  elnöksége  pedig  az  illetékes  egyházmegye  elnökségét  is  jogosult  tájékoztatni.   Ebben   az   esetben,   a   már   megállapított,   de   még   nem   folyósított   támogatás   kifizetését   is   felfüggesztheti   mindaddig,  amíg  az  építtető  mulasztást  pótolja,  vagy  a  jogellenes  helyzetet  megszünteti.     Amennyiben   az   építtető   mulasztását   felhívás   ellenére   sem   pótolja,   vagy   a   jogellenes   helyzetet   felhívás   ellenére   sem   szünteti   meg,   vagy   az   elkövetkező   3   /három/   teljes   naptári   évben   az   egyházmegye   vagy   az   egyházkerület  elnökségéhez  építési  támogatási  kérelemmel  nem  fordulhat.       Kirívóan   súlyos   mulasztás   vagy   kötelességszegés   esetén   az   illetékes   elnökség,   az   azt   elkövető   egyházi   személlyel   szemben   az   egyházi   törvénykezésről   szóló   2000.   évi   I.   törvény   szerinti   eljárások   megindítására   intézkedik.       Jelen  szabályozás  az  elfogadás  napjától  hatályos.   Felkéri   az   Egyházkerület   Tanács   az   egyházkerület   főjegyzőjét   arra,   hogy   a   határozatot   az   egyházkerület   területén  működő  valamennyi  egyházi  jogi  személy  részére  elküldje.       1. sz.  melléklet:  bejelentés  az  építési  beruházás  megkezdéséről   2. sz.  melléklet:  bejelentés  az  építési  beruházás  során  hozott  döntésekről    

1.

sz.  melléklet  

BEJELENTÉS   AZ  ÉPÍTÉSI  BERUHÁZÁS  MEGKEZDÉSÉRŐL   43

        __________________________________________________________   a  bejelentő  egyházi  jogi  személy  neve       __________________________________________________________   címe,  telefonszáma,  e-­‐mail  címe       __________________________________________________________   képviselőjének  neve                                                            

44

  A  tervezett  beruházás  adatai:     1.  A  beruházás  helye:  ____________________________________________   2.  A  beruházás  jellege:      

 

 

 

 

 

a)  új  építmény  

b)  meglévő  épület  bővítése   c)  meglévő  épület  szerkezeti  átalakítása   d)  meglévő  épület  felújítása       3.  A  épület  rendeltetése:    

 

a)  templom  

 

 

 

 

 

 

b)  parókia  

 

 

 

 

 

 

c)  gyülekezeti  ház  

 

 

 

 

 

 

d)  oktatási  intézmény  

 

 

 

 

 

 

e)  szociális  intézmény  

 

 

 

 

 

 

f)  egyéb  ________________________  

4.  A  beruházás  várható  költsége:  ______________________________________       /A  nyomtatvány  2.  3.  5.  pontjainál  a  megfelelő  választ  értelemszerűen  alá  kell  húzni/   5.  Nyilatkozat  a  pénzügyi  fedezetről:   a. a  pénzügyi  fedezet  teljes  egészében  az  építtető  rendelkezésére  áll   b.

a  pénzügyi  fedezet  _________  %-­‐ban  áll  az  építtető  rendelkezésére  

c.

a  pénzügyi  fedezet  szakaszosan,  teljes  egészébe  az  építtető  rendelkezésére  áll  

d.

az  építtető  egyházi  támogatást  kíván  igénybe  venni  __________________-­‐tól  

e.

az  építtető  egyéb  pályázati  támogatást  kíván  igénybe  venni  _____________tól  

  6.  Az  építkezés  kezdő  időpontja:  ________________________________________      Az  építkezés  várható  befejezése:  ______________________________________     7.  Egyéb  tájékoztatás  a  beruházásról:   _______________________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________________ _______________   Kelt:  _________________________,  20_____  év  ______________hó  _____napján       ______________________________  

45

a  bejelentő  képviselőjének  aláírása       PH           Az  átvétel  igazolása:     A   bejelentést   az   egyházmegye/egyházkerület   _______________________   sz.   nyilvántartásában  elhelyeztem.     Kelt:  _________________________,  200_____  év  ______________hó  _____napján       ______________________________   a  nyilvántartást  vezető  aláírása       PH             /A  nyomtatvány  2.  3.  5.  pontjainál  a  megfelelő  választ  értelemszerűen  alá  kell  húzni!/   A  bejelentéshez  mellékelni  kell  a  beruházásról  szóló  határozatot.      

46

alatt  

nyitott  

2.

sz.  melléklet  

 

 

BEJELENTÉS   AZ  ÉPÍTÉSI  BERUHÁZÁS  SORÁN  HOZOTT  DÖNTÉSEKRŐL   /A  nyomtatványt  értelemszerűen,  minden  egyes  bejelentésnél  csak  a  megfelelő  pontnál  kell  kitölteni!/  

        __________________________________________________________   a  bejelentő  egyházi  jogi  személy  neve       __________________________________________________________   címe,  telefonszáma,  e-­‐mail  címe       __________________________________________________________   képviselőjének  neve                                                                  

47

  1/   200   _____.   év   _________________   hó   ________   napján   __________________   sz.   alatt   hozott   határozattal   a   már   korábban   bejelentett   _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________   rendeltetésű  építési  beruházás  kivitelezőjét  kiválasztottuk  és  döntöttünk  a  vele  kötendő  építési  szerződés   feltételeiről.     Bejelentésünkhöz   mellékeljük   a   __________________________   ülés   jegyzőkönyvének   egy   eredeti   példányát.     2/   200   _____.   év   _________________   hó   ________   napján   __________________   sz.   alatt   hozott   határozattal   a   már   korábban   bejelentett   _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________   rendeltetésű  építési  beruházás  építési  szerződésének  módosításáról  döntöttünk.       Bejelentésünkhöz   mellékeljük   a   __________________________   ülés   jegyzőkönyvének   egy   eredeti   példányát.     3/   200   _____.   év   _________________   hó   ________   napján   __________________   sz.   alatt   hozott   határozattal   a   már   korábban   bejelentett   _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________   rendeltetésű   építési   beruházás   miatt   keletkezett   jogvitás   ügyben   igényünk   peres   úton   történő   érvényesítéséről  döntöttünk.       Bejelentésünkhöz   mellékeljük   a   __________________________   ülés   jegyzőkönyvének   egy   eredeti   példányát.     4/   200   _____.   év   _________________   hó   ________   napján   __________________   sz.   alatt   hozott   határozattal   a   már   korábban   bejelentett   _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________   rendeltetésű   építési   beruházás   miatt   keletkezett   jogvitás   ügyben   a   korábban   érvényesíteni   kívánt   igényünkről  lemondtunk.     Bejelentésünkhöz   mellékeljük   a   __________________________   ülés   jegyzőkönyvének   egy   eredeti   példányát.     5/   200   _____.   év   _________________   hó   ________   napján   __________________   sz.   alatt   hozott   határozattal   a   már   korábban   bejelentett   _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________   rendeltetésű   építési   beruházás   miatt   keletkezett   jogvitás   ügyben   a   velünk   szemben   érvényesített   igény   elismeréséről  döntöttünk.       Bejelentésünkhöz   mellékeljük   a   __________________________   ülés   jegyzőkönyvének   egy   eredeti   példányát.        

48

6/   200   _____.   év   _________________   hó   ________   napján   __________________   sz.   alatt   hozott   határozattal   a   már   korábban   bejelentett   _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________   rendeltetésű  építési  beruházást  befejeztük  és  az  arról  előterjesztett  beszámolót  elfogadtuk.       Bejelentésünkhöz   mellékeljük   a   __________________________   ülés   jegyzőkönyvének   egy   eredeti   példányát.     Kelt:  _________________________,  200_____  év  ______________hó  _____napján       ______________________________   a  bejelentő  képviselőjének  aláírása       PH     Az  átvétel  igazolása:     A   bejelentést   az   egyházmegye/egyházkerület   _________________   sz.   alatt   nyitott   nyilvántartásában   elhelyeztem.     Kelt:  _________________________,  200_____  év  ______________hó  _____napján     ______________________________   a  nyilvántartást  vezető  aláírása  

49

6.   EGYHÁZI  INGATLANNYILVÁNTARTÁSI    ADATLAP       I.

A  Z    INGATLAN    ADATAI    

  1.  Ingatlan  címe:       ……….irányítószám………………………...város………….……………….utca………szám   2.  Ingatlan  területe:  ………………………...  .m2     3.  Ingatlan  helye:                          Belterület           Külterület       4.  Ingatlan  beépítettsége:  Beépítetlen         Beépített       5.  Az  ingatlan  minősítése:   Beépítetlen  belterület  (építési  telek)                                   Zártkert               Külterület   (szántó,  gyümölcsös,  erdő,  gyep,  rét)       Temető               Üdülő               Vendégház               Konferenciatelep             Lakás               Oktatási  Intézmény                                         ,     ezen  belül:          Óvoda              Általános  iskola       Középiskola                Felsőoktatási  intézmény     Kollégium                        Egyéb……………..   Szociális  intézmény       ,       ezen  belül:  Orvosi-­‐gyógyító         Szeretetszolgálati       Idősek  gondozása     Egyéb:…………………………………………..     6.A  felépítmény  (ek)  területe  (m2):   (Ha  több  épület  van  az  ingatlanon,  egyenként  fel  kell  sorolni)   :……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………….     7.  Ingatlan  kora:   Épület  kora:…………..…év       Műemléki  védettség  van    /  nincs     8.  Ingatlan  értéke:   Ingatlan  jelenlegi  forgalmi  értéke:…………………………………………………………..Ft   A  forgalmi  érték  nem  határozható  meg.            

50

        II.  TULAJDONOSI  ADATOK     1.  A  Tulajdonos  :………………………………………………………………………………...     Egyházmegye:…………………………     Közigazgatási  megye:……………………………     Irányítószám:………,  Város:…………………………..,  utca,  házszám:……………………….     Telefonszám:……………………..  Fax  :………………………..,  E-­‐mail:……………………..     Intézmény  képviselője:………………………………………………………………………….       2.    AZ  EGYHÁZI  TULAJDON     Tulajdonos  használja-­‐e  az  ingatlant?    Igen    /  Nem       Ha  nem,  milyen  jogcímen  használja  az  ingatlant?…………………………………………….     Tulajdonszerzés  ideje:…………..év………………hó…………nap     Tulajdonszerzés  jogcíme:     Vétel       Ajándék       Öröklés       Tartás-­‐gondozás     .................................  Tv       Egyéb  juttatás         Eredeti  szerzés         Egyéb:…………………………………………………………………………………………...       II. INGATLAN  TERHEI     1.   Terhelés  jogcíme:     Haszonélvezet           Bérleti  jog           Hitel       Egyéb:…………………………………………………………………………………………...     2.   Terhelés  mértéke:……………………………………………………………………………...Ft       III. INGATLAN  ÁLLAGA     Jó       közepes       leromlott       erősen  leromlott         IV.  EGYÉB  MEGJEGYZÉS  

51

     

7.  

 

     

……………………………………………………………..   Egyházközség,  Egyházmegye,  Egyházkerület,  és  Intézmény  

 

IRATKEZELÉSI     ÉS     IRATTÁROZÁSI  SZABÁLYZATA                                                             52

 

 

Általános  rendelkezések     1. E   szabályzat   az   iratok   –   bármely   eljárással   készült   kép-­‐   és   hangfelvételek,   valamint   a   gépi   adatfeldolgozás   során   keletkezett   adathordozók   -­‐   biztonságos   őrzésének   módját,   rendszerezését,   nyilvántartását,  mellékletekkel  történő  ellátását,  irattározását,  selejtezését  és  átadását  szabályozza.   2. Az   iratkezelés   fogalomkörébe   tartozik   az   egyházi   hivatalokhoz   érkezett   küldemények,   az   itt   keletkező   iratok   átvétele,   illetékesség   szerinti   elosztása,   iktatása,   nyilvántartása,   mellékletekkel   való   ellátása,   az   előbb   említett   egységeken   belüli   irányítása,   az   intézés   során   készült   kiadványok   leírása,   a   címzetthez  juttatása,    az  elintézett  iratok  irattári  kezelése,  biztonságos  őrzése,  selejtezése.   3. Irat   minden   olyan   működéssel   kapcsolatos   írott   szöveg,   számadatsor,   tervrajz,   amely   bármilyen   alakban   és   bármely   eszköz   felhasználásával   készült.   Iratnak   minősül   minden   gépi   adatfeldolgozás   útján   rögzített  adat  is.   4. Irattári   anyagnak   kell   tekinteni   a   működés   során   keletkezett   irattárba   tartozó   és   az   iratokhoz   kapcsolódó  mellékleteket  is.   5. Az  iratkezelést  a  hivatalvezető  által  kijelölt  személy  végzi.   6. Az   iratkezelés   felügyeleti   ellenőrzését   félévenként   kell   elvégezni   és   ennek   megtörténtét   az   iktatókönyvben,  vagy  külön  feljegyzés  formájában  kézjeggyel  ellátva  igazolni  kell.       A  küldemények  átvétele,  elosztása  bontása     1. A   beérkezett   küldeményeket   a   hivatalvezető   veszi   át,   akadályoztatása   setén   az   általa   kijelölt   személy.   2. A   küldemény   átvételekor   ellenőrizni   kell   az   iratokat.   Ha   a   küldeményt   előzőleg   illetéktelenek   felbontották,  vagy  a  küldemény  megsérült  ezt  fel  kell  tüntetni  a  küldeményen  „felbontva  érkezett”,  illetve   „sérülten  érkezett”.  Az  észrevételt  az  iratkezelő  dátummal  látja  el  és  aláírásával  igazolja.   3. Az  átvett  iratokat  jellegűk,  tartalmuk,  címzettük  szerint  kell  csoportosítani.   4. Felbontáskor  ellenőrizni  kell,  hogy  az  iraton  feltüntetett  mellékletek  megérkeztek-­‐e?  Hiány  esetén   ezt  az  iratra  rá  kell  vezetni.   5. A  borítékot  szintén  az  iratokhoz  kell  csatolni  a  feladó  nevével,  címével  jól  olvashatóan.   6. A  névreszólóan  érkező  küldeményeket  felbontás  nélkül  a  címzettnek  kell  továbbítani,  kivéve,  ha  a   címzett  már  nincs  szolgálati  viszonyban  a  hivatalnál.  A  címzett  a  felbontást  követően  a  nem  magánjellegű   iratot  köteles  visszaadni  nyilvántartásba  vétel  céljából  az  iratkezelőnek.     Az  iratok  nyilvántartásba  vétele     1. A   hivatal   címére   érkező   minden   levelet,   okmányt,   ügyiratot,   valamint   belső   feljegyzést,   elintézési   tervezetet,  jegyzőkönyvet,  stb.  iktatni  kell.   2. Fentiektől   eltérően   azonban   nem   kerülnek   iktatásra   a   beérkező   hivatalos   közlönyök,   szaklapok,   folyóiratok,  tájékoztató  jellegű  anyagok.   3. Az  iktatást  a  hivatalvezető  által  kijelölt  személy  végzi.   4. Az  iratokat  a  beérkezés  napján  kell  iktatni.  Tilos  az  iratiktatását  azzal  a  céllal  visszatartani,  hogy  az   iktatás  csak  egy  későbbi  időpontban  történjék  meg.   5. Az  iktatás,  illetve  a  nyilvántartásba  vétel  az  iratok  beérkezésének  sorrendjében  történik.     6. Az  iktatás  a  hivatalosan  forgalomban  levő  iktatókönyvben  történik,  amit  év  elején  oldalszámozottan   és  hitelesítetten  kell  megnyitni  és  évvégén  pedig  lezárni.   7. Az   iktatószámot   minden   évben   1-­‐es   sorszámmal     kell   kezdeni   és   végig   megszakítás   nélkül   kell   folytatni.     8. Az   iktatás   az   iktatókönyv   rovatainak   kitöltésével   valósul   meg.   A   rovatokat   csak   tintával   szabad   kitölteni.  

53

9. A  téves  bejegyzést  olvashatatlanná  tenni  tilos,    az  ilyet  csak  áthúzással  és  a  helyes  adat  föléírásával   szabad  javítani.   10. Az  iktatókönyvben  üres  sorszám  nem  maradhat,  ha  tévedésből  ez  mégis  előfordul,  akkor  a  rovatot   át  kell  húzni  és  a  megjegyzés  rovatba  fel  kell  tüntetni  az  áthúzás  okát.       Irattári  kezelés     1. Az  iratok  nyilvántartásának,  kezelésének,  selejtezésének  elősegítését  az  irattári  terv  szolgálja.   2. Az   irattári   terv   a   hivatal   iratait   irattári   tételszám   szerint   tűnteti   fel.   A   tételszámokon   belül   sorszámok  szerint  növekvő  sorrendben  kell  elhelyezni  az  iratokat,  az  erre  külön  kijelölt  helyre.   3. Az  irattári  tételszám  az  azonos  témához  tartozó  iratok  megjelölésére  szolgál.   4. Az   irattári   terv   tételszámonként   tartalmazza   a   selejtezési   határidőt,   illetve   a   nem   selejtezhető   iratoknál  az  elkülönített  részre  vonatkozó  átadás  határidejét.   5. Az   egyes   tételszámokhoz   tartozó   iratokat   külön   iratgyűjtőben   kell   elhelyezni.   Az   iratgyűjtőre   fel   kell   jegyezni   az   iratok   kezelési   évszámát,   tételszámát,   az   iratgyűjtőben   levő   iratok   kezelési   és   végső   iktatószámát.   6. A  selejtezés  megkönnyítés  érdekében  az  iratgyűjtőkön  fel  kell  tüntetni  az  irattári  tervben  szereplő   tételszám  szerinti  érkezési  időt  és  az  abból  megállapítható  selejtezés  évszámát.   7. Az   irattári   tételszámot   az   iraton   a   hivatalvezető   tünteti   fel,   e   nélkül   az   irattárban   az   irat   nem   helyezhető  el.   8. A  kimenő  iratot  a  postázás  napján  kell  a  saját  irattárba  elhelyezni.   9. Az   irattározásra   átadott   iratokat   az   iratkezelő   köteles   ellenőrizni   irattározási   tételszámmal   ellátni,     és  a  köteles  az    irattárba  helyezés  tényét  az  iktatókönyvbe  bejegyezni.   10. A   szigorú   számozású   bizonylatokat   évenként   külön   iratgyűjtőben   vagy   irattári   dobozban   kell   megőrizni.       Az  iratok  selejtezése     1. Az  iratok  selejtezése  az  irattári  tervben  meghatározott  idő  elteltével  hajtható  végre.   2. A   nem   selejtezhető   iratokat   a   kötelező   megőrzés   idejének   elteltével   át   kell   adni   a   hivatalvezetőnek,   aki  az  erre  a  célra  kijelölt  helyen  biztosítja  az  iratok  további  őrzését.   3. Az  iratok  selejtezési  tervét  az  iratkezelő  készíti  el  és  a  hivatalvezető  hagyja  jóvá.   4. Selejtezéskor   3   példányú   selejtezési   jegyzőkönyvet   kell   felvenni,   amelyeknek   tartalmaznia   kell   a   jegyzőkönyv  felvételének  idejét,  a  selejtezést  végző  hivatal  nevét,  a  selejtezést  végző  személyek  nevét,    a   selejtezés   alá   vont   iratanyag   évkörének   megjelölését,   a   selejtezett   tételek   megnevezését   és   azok   mennyiségét.   5. A  selejtezés  tényét  az  iktatókönyvben  az  ügyiratok  iktatószámánál  fel  kell  tüntetni.     6. Nem   selejtezhetők   az   egyházi   törvényekben,   jogszabályokban   meghatározott   iratok,   és   dokumentumok.   Ez   különösen   is   vonatkozik   az   anyakönyvekre,   költségvetések,   zárószámadások   alapdokumentációjára,   a   vagyonmozgást   rögzítő   okiratokra.   Nem   selejtezhetők   továbbá   az   egyházi   intézmények  alapítására  rögzítő  iratok.   7. Pénzügyi  iratok  selejtezési  határidejére  a  mindenkor  hatályos  állami  jogszabályok  vonatkoznak.  

54

 

8.    

  ………………….  Egyházközség   SELEJTEZÉSI  SZABÁLYZATA                            

55

    A   Magyarországi   Református   Egyház   gazdálkodásáról   szóló   2002.   évi   I.   törvény   előírja   a   selejtezési   szabályzat  elkészítését.   1. A  selejtezhető  vagyontárgy  ismérvei   Selejtezhető  az  a  vagyontárgy,  amelyet  a  kezdeményező  feleslegesnek  minősített  és   a)

korszerűtlenség,  

b)

természetes  elhasználódás,  

c)

rongálódás  

miatt  rendeltetésszerű  használatra  alkalmatlanná  vált  és  hasznosítása  nem  járt  ereménnyel.   A   hasznosítás   érdekében   megtett   intézkedések   és   eljárások   igazolására   szolgáló   iratokat   és   dokumentumokat  a  selejtezési  jegyzőkönyvhöz  csatolni  kell.   Selejtezési   eljárás   alá   vonni   csak   a   meglévő   és   a   helyszínen   megtekinthető,   számbavehető   vagyontárgyakat   lehet.   2. Selejtezés  elrendelése   A   felesleges   vagyontárgyak   selejtezését   az   ……………………………   Egyházközség   lelkésze   által   kijelölt,   három   főből   álló   Selejtezési   Bizottság   (továbbiakban:   Bizottság)   végezheti,   melyből   egy   főnek   a   selejtezésre   kerülő   vagyontárgyak  jellege  szerinti,  kellő  szakismerettel  rendelkező  személynek  kell  lennie.   A   Bizottság   feladata   a   felesleges   vagyontárgyak   feltárásának,   hasznosításának,   leértékelésének,   selejtezésének  és  megsemmisítésének  ügyvitelével  kapcsolatos  döntés  előkészítése  és  a  döntési  feladatok   végrehajtásának  koordinálása.   A   Bizottság   az   állásfoglalását   a   hasznosítási   és   értékesítési   okmányok,   valamint   szakértői   vélemények   alapján  alakítja  ki.     A   Bizottság   a   felesleges   vagyontárgyak   selejtezését   a   Bizottság   elnökének   átadott   selejtezési   jegyzékek   alapján  végzi  el.  A  Bizottság   a) megvizsgálja,   hogy   a   selejtezésre   előkészített   vagyontárgyak   mennyisége   megegyezik-­‐e   a   jegyzékben  felsorolt  adatokkal;   b) ellenőrzi   a   selejtezésre   előkészített,   a   nyilvántartásban   szereplő   vagyontárgyak   mennyiségét   és   azonosságát;   c) megvizsgálja,  hogy  a  jegyzékek  alapján  a  selejtezést  megelőzően  a  még  használható  vagyontárgyak   értékesítésére  a  szükséges  intézkedés  megtörtént-­‐e.   d) megállapítja,   hogy   a   selejtezésre   javasolt   vagyontárgy   hasznosítására   történt-­‐e   megfelelő   intézkedés   e)

megállapítja  a  selejtté  válás  okát.  

Abban   az   esetben,   ha   a   leértékelésre   javasolt   eszközt,   vagy   készletet   a   Bizottság   selejtesnek   minősíti,   azt   meg  kell  indokolni  és  a  jegyzőkönyvben  rögzíteni  kell.   A  selejtezés  során  a  Bizottságnak  javaslatot  kell  tenni  arról,  hogy   a)

a  selejtezett  készletet  hulladékként  vagy  haszonáron  lehet-­‐e  értékesíteni,  

56

b) a  hulladékként  vagy  haszonanyagként  nem  értékesíthető  készleteket  esetleg  hatósági  előírások   miatt  meg  kell-­‐e  semmisíteni.   A   megsemmisítés   történhet   összetöréssel,   darabolással,   elégetéssel,   szeméttelepre   történő   szállítással.   A   megsemmisítési  eljárásról  jegyzőkönyvet  kell  készíteni.   A   Bizottság   által   a   selejtezési   eljárás   során   (leértékelés,   selejtezés,   értékesítés,   megsemmisítés)   készített   jegyzőkönyvben   javasolt   intézkedések   végrehajtására   az   ……………………………..   Egyházközség   lelkészének   engedélyezése  alapján  kerülhet  sor.   3. A  selejtezési  jegyzőkönyv   Mind   a   tárgyi   eszközök,   mind   pedig   a   készletek   selejtezése   esetén   selejtezési   jegyzőkönyvet   kell   felvenni.   A   selejtezési  jegyzőkönyv  tartalmazza:   • az  eljárást  lefolytató  selejtezési  bizottság  jelenlévő  tagjainak  nevét  és  beosztását,   • az  eljárás  során  felhasznált  dokumentáció  felsorolását,   • a  selejtezés  helyét  és  idejét,   • a   selejtezett   vagyontárgy   megnevezését   (azonosító   adatait,   nyilvántartási   adatait   és   mennyiségét,  egységárát),  a  selejtezett  mennyiséget  és  értékét,   A  selejtezési  jegyzőkönyv  jóváhagyása  az  …………………………………  Egyházközség  lelkészének  a  hatásköre.   A  selejtezési  jegyzőkönyvet  évenkénti  sorszámozással  és  három  példányban  kell  elkészíteni.   A   hasznosítás   érdekében   megtett   intézkedések   és   eljárások   igazolására   szolgáló   iratokat   és   dokumentumokat  a  selejtezési  jegyzőkönyvhöz  kell  csatolni.   Elemi   kár   miatt   megsemmisült   vagyontárgyaknak   a   vagyonnyilvántartásból   való   kivezetésekor   a   kárfelvételről  szóló  jegyzőkönyvet  az  állománycsökkenési  bizonylathoz  kell  csatolni.     A   jegyzőkönyvek   egy-­‐egy   példányát   át   kell   adni   a   könyvelésnek,   az   Egyházközség   lelkészének,   míg   egy   példányt  a  bizottság  köteles  megőrizni.  

57

………………………………………                                                  (Egyházmegye,  Egyházkerület  és  Intézmény)   SELEJTEZÉSI  SZABÁLYZATA     A   Magyarországi   Református   Egyház   gazdálkodásáról   szóló   2002.   évi   I.   törvény   előírja   a   selejtezési   szabályzat  elkészítését.   1. A  selejtezhető  vagyontárgy  ismérvei   Selejtezhető  az  a  vagyontárgy,  amelyet  a  kezdeményező  feleslegesnek  minősített  és   d)

korszerűtlenség,  

e)

természetes  elhasználódás,  

f)

rongálódás  

miatt  rendeltetésszerű  használatra  alkalmatlanná  vált  és  hasznosítása  nem  járt  ereménnyel.   A   hasznosítás   érdekében   megtett   intézkedések   és   eljárások   igazolására   szolgáló   iratokat   és   dokumentumokat  a  selejtezési  jegyzőkönyvhöz  csatolni  kell.   Selejtezési   eljárás   alá   vonni   csak   a   meglévő   és   a   helyszínen   megtekinthető,   számbavehető   vagyontárgyakat   lehet.   2. Selejtezés  elrendelése   A   felesleges   vagyontárgyak   selejtezését   a   ……………………………   az   Elnökség,   illetve   az   intézmény   vezetősége   által  kijelölt,  három  főből  álló  Selejtezési  Bizottság  (továbbiakban:  Bizottság)  végezheti,  melyből  egy  főnek  a   selejtezésre  kerülő  vagyontárgyak  jellege  szerinti,  kellő  szakismerettel  rendelkező  személynek  kell  lennie.   A   Bizottság   feladata   a   felesleges   vagyontárgyak   feltárásának,   hasznosításának,   leértékelésének,   selejtezésének  és  megsemmisítésének  ügyvitelével  kapcsolatos  döntés  előkészítése  és  a  döntési  feladatok   végrehajtásának  koordinálása.   A   Bizottság   az   állásfoglalását   a   hasznosítási   és   értékesítési   okmányok,   valamint   szakértői   vélemények   alapján  alakítja  ki.     A   Bizottság   a   felesleges   vagyontárgyak   selejtezését   a   Bizottság   elnökének   átadott   selejtezési   jegyzékek   alapján  végzi  el.  A  Bizottság   f) megvizsgálja,   hogy   a   selejtezésre   előkészített   vagyontárgyak   mennyisége   megegyezik-­‐e   a   jegyzékben  felsorolt  adatokkal;   g) ellenőrzi   a   selejtezésre   előkészített,   a   nyilvántartásban   szereplő   vagyontárgyak   mennyiségét   és   azonosságát;   h) megvizsgálja,  hogy  a  jegyzékek  alapján  a  selejtezést  megelőzően  a  még  használható  vagyontárgyak   értékesítésére  a  szükséges  intézkedés  megtörtént-­‐e.   i) megállapítja,   hogy   a   selejtezésre   javasolt   vagyontárgy   hasznosítására   történt-­‐e   megfelelő   intézkedés   j)

megállapítja  a  selejtté  válás  okát.  

Abban   az   esetben,   ha   a   leértékelésre   javasolt   eszközt,   vagy   készletet   a   Bizottság   selejtesnek   minősíti,   azt   meg  kell  indokolni  és  a  jegyzőkönyvben  rögzíteni  kell.   A  selejtezés  során  a  Bizottságnak  javaslatot  kell  tenni  arról,  hogy  

58

c)

a  selejtezett  készletet  hulladékként  vagy  haszonáron  lehet-­‐e  értékesíteni,  

d) a  hulladékként  vagy  haszonanyagként  nem  értékesíthető  készleteket  esetleg  hatósági  előírások   miatt  meg  kell-­‐e  semmisíteni.   A   megsemmisítés   történhet   összetöréssel,   darabolással,   elégetéssel,   szeméttelepre   történő   szállítással.   A   megsemmisítési  eljárásról  jegyzőkönyvet  kell  készíteni.   A   Bizottság   által   a   selejtezési   eljárás   során   (leértékelés,   selejtezés,   értékesítés,   megsemmisítés)   készített   jegyzőkönyvben   javasolt   intézkedések   végrehajtására   a   ……………………………..   az   Elnökségének,   illetve   az   intézmény  vezetőségének  engedélyezése  alapján  kerülhet  sor.   3. A  selejtezési  jegyzőkönyv   Mind   a   tárgyi   eszközök,   mind   pedig   a   készletek   selejtezése   esetén   selejtezési   jegyzőkönyvet   kell   felvenni.   A   selejtezési  jegyzőkönyv  tartalmazza:   • az  eljárást  lefolytató  selejtezési  bizottság  jelenlévő  tagjainak  nevét  és  beosztását,   • az  eljárás  során  felhasznált  dokumentáció  felsorolását,   • a  selejtezés  helyét  és  idejét,   • a   selejtezett   vagyontárgy   megnevezését   (azonosító   adatait,   nyilvántartási   adatait   és   mennyiségét,  egységárát),  a  selejtezett  mennyiséget  és  értékét,   A   selejtezési   jegyzőkönyv   jóváhagyása   a   …………………………………   az   Elnökségnek,   illetve   az   intézmény   vezetőségének  a  hatásköre.   A  selejtezési  jegyzőkönyvet  évenkénti  sorszámozással  és  három  példányban  kell  elkészíteni.   A   hasznosítás   érdekében   megtett   intézkedések   és   eljárások   igazolására   szolgáló   iratokat   és   dokumentumokat  a  selejtezési  jegyzőkönyvhöz  kell  csatolni.   Elemi   kár   miatt   megsemmisült   vagyontárgyaknak   a   vagyonnyilvántartásból   való   kivezetésekor   a   kárfelvételről  szóló  jegyzőkönyvet  az  állománycsökkenési  bizonylathoz  kell  csatolni.     A  jegyzőkönyvek  egy-­‐egy  példányát  át  kell  adni  a  könyvelésnek,  a  …………………………..,  az  Elnökségnek,  illetve   az  intézmény  vezetőségének,  míg  egy  példányt  a  bizottság  köteles  megőrizni.  

59

9.   ................................................   Egyházközség   LELTÁROZÁSI  SZABÁLYZATA     A   Magyarországi   Református   Egyház   gazdálkodásáról   szóló   2002.   évi   I.   törvény   előírja   a   leltározási   szabályzat  elkészítését.   1.  A  leltározással  kapcsolatos  fogalmak  és  általános  kérdések   Leltár:   olyan   tételes   kimutatás,   amely   az   eszközök   és   források   tényleges   állományának   mennyiségét   és   értékét  meghatározott  napra  vonatkoztatva  tartalmazza  ellenőrizhető  módon.   Az  ellenőrizhetőség  követelményének  akkor  felel  meg  a  leltár,  ha  érvényesülnek  az  alábbi  feltételek:   • a  leltár  tartalmazza  a  fordulónapot  (év,  hónap,  nap,  amelyre  vonatkozóan  a  leltár  készül),   • a  leltár  tartalmazza  a  benne  szereplő  tételek  egyértelmű  azonosításához  szükséges  adatokat,   • a  valuta-­‐  és  devizakészleteket,  illetve  a  külföldi  pénzértékre  szóló  követeléseket  és  kötelezettségeket   forintértékben  kell  a  leltárban  szerepeltetni,  feltüntetve  a  valuta,  deviza  nemét,  összegét,  forintra   átszámításnál  alkalmazott  árfolyamot,   • a  csökkent  értékű,  megrongálódott,  feleslegessé  vált  készleteket  állapotuknak  megfelelő  piaci  értéken,   azaz  csökkent  értékükön  kell  a  leltárban  és  a  mérlegben  szerepeltetni,   • elkülönítetten  kell  kimutatni  a  leltárban  azokat  az  egyébként  azonos  eszközöket,  amelyeket  valamilyen   okból  egymástól  eltérően  értékelnek,   • a  leltár  tartalmazza  -­‐  csak  mennyiségben,  érték  nélkül  -­‐  a  használatba  vett  (költségként  elszámolt),  egy   éven  belül  elhasználódó,  tárgyi  eszköznek  nem  minősülő  eszközöket.   Leltározás:   a(z)   …………………………   Egyházközség   kezelésébe   vagy   használatába   adott,   valamint   a   tulajdonában  lévő  eszközök  és  források  állományának  (mennyiségének)  tényleges  megállapítása.   A   leltározási   tevékenységhez   tartozik   a   nyilvántartás   szerinti   és   a   tényleges   állomány   közötti   különbözet   (hiány,   többlet)   megállapítása   és   rendezése   (elszámolása)   is.   A   leltározás   –   mennyiségi   adatok   és   az   értékelési  szabályok  alapján  –  megállapítja  az  eszközök  értékét,  feltárja  a  csökkent  értékű,  feleslegessé  vált,   illetve  a  használaton  kívüli  eszközöket.   Leltározás  célja:   • a  zárszámadás  valódiságának  alátámasztása,   • a  csökkent  értékű  készletek,  valamint  a  használaton  kívüli  eszközök  feltárása,   • bizonylati  fegyelem  ellenőrzése,  megszilárdítása,     • a  könyvelés  helyességének  ellenőrzése,   • a  tulajdon  védelme  és  az  eszközökért  felelősök  elszámoltatása,   A  leltár  felvétel  módja  lehet:   • mennyiségi   felvétel   (amikor   tétesen   valamilyen   mértékegységben   mérjük   a   leltározandó   eszközöket,  pl.  db)   • mennyiségi  felvétel  nélküli  (egyeztetés  a  nyilvántartások  alapján)   Leltár  fajtái:  

60

• Teljes   leltár   az   a   kimutatás,   amely   valamennyi   –   helyiségekben   személyhez   kötötten   és   idegen   helyen  tárolt  –  eszközt  tartalmazza.   • Részleltár  az  eszközök  egy-­‐egy  köréről  (az  eszközök  egy-­‐egy  csoportjáról)  készített  leltár.   • Évzáró  leltár  az  éves  beszámoló  valódiságát,  a  mérlegben  kimutatott  eszközök  és  források  értékét   alátámasztó  dokumentáció.   • Elszámoltató  leltár  az  a  leltár,  amely  az  anyagilag  felelős  személyek  elszámoltatására  készül.  Ilyen   leltárnak  minősül  a  vállalkozás  dolgozói  részére  személyre  szólóan  kiadott  eszközök  időszakos  számbavétele   (rovancsolása)  is.   • Átadás-­‐átvételi   leltár   az   a   leltár,   amelyet   a   változás   napjával   akkor   kell   készíteni,   ha   az   eszközök   kezeléséért   vagy   számadásáért   felelős   beosztást   betöltő   személyében   változás   következik   be,   vagy   átszervezés   történik.   Ez   a   leltár   mind   az   átadó,   mind   az   átvevő   elszámoltatásának   anyagi   és   büntetőjogi   felelősségének  alapokmánya.   Leltárfelvételezés  a  választható  időpont  alapján:   • Folyamatos   leltározás   esetén   a   leltározási   kötelezettség   alá   eső   minden   eszközt   meghatározott   időtartamon   belül   kell   leltározni.   A   folyamatos   leltározás   előfeltétele   a   naprakész,   a   főkönyvvel   egyező   nyilvántartás.   • Fordulónapos   leltár   esetén   előre   meghatározott   naptári   nappal   –   vonatkozó   analitikus   nyilvántartások   lezárásával   egyidejűleg   –   történik   az   eszközök   leltárfelvétele.   A   leltározást   a   leltárfelvételi   helyen  megszakítás  nélkül  kell  folytatni.   A  leltári  fordulónap  –  attól  függetlenül,  hogy  a  tényleges  leltározási  munka  mikor  veszi  kezdetét,  vagy  mikor   fejeződik  be  –  az  a  nap,  amelyre  vonatkozóan  a  leltárt  el  kell  készíteni,  a  leltározás  napja  pedig  az  a  nap,   amikor  a  tényleges  mennyiségi  felvétel  megtörténik.   Rovancsolás   a   meglevő   eszközök   egyeztetése   az   analitikus   nyilvántartással,   főkönyvi   könyveléssel.   Elrendelhető  bármikor,  egy  meghatározott  eszközcsoportnál  is.   Leltárkülönbözetnek   minősül   a   leltározás   során   megállapított   mennyiség   és   a   könyvviteli   nyilvántartások   szerinti   mennyiség   közötti   különbözet,   mely   lehet   leltári   hiány,   vagy   leltári   többlet.   A   leltárkülönbözet   értéke   a   leltározás   során   megállapított   mennyiségi   különbözet   nyilvántartási   (beszerzési)   áron   számított   értéke.   Értékelés  az  eszközök  és  források  forintértékének  meghatározása.   2.  Leltározás  előkészítése   2.1.  Leltározási  ütemterv   A  leltározás  előkészítése  a  leltározási  ütemterv  összeállításával  kezdődik.  Az  előkészítés  során  kell   megteremteni  a  leltározási  munkák  végrehajtási  feltételeit.  Elsősorban  szervezési  feladat,  melynek  során  fel   kell  mérni  és  meg  kell  határozni  az  elvégzendő  feladatokat,  gondoskodni  kell  arról,  hogy  a  feladat   elvégzéséhez  szükséges  munkaerő  és  munkaeszközök  rendelkezésre  álljanak.   A  Leltározási  Ütemterv  tartalmazza:   • a  leltározási  munkák  irányításával  megbízott  vezető  és  a  leltárellenőr  megjelölését,   • a  feladatok  elvégzéséhez  szükséges  munkaeszközök  biztosítását,   • az  összehasonlító  kimutatások  elkészítésének  határidejét,   • a  leltározásra  kerülő  eszközök  körét,   • a  leltár  hiányok,  többletek  értékelési  módját,  

61

• a  leltározás  konkrét  előkészítésének,  végrehajtásának  és  értékelésének  kezdő  és  befejező  időpontját,   • a  leltározásban  érintettek  kiértesítésének  határidejét,   • a  leltározás  módját,   • a  leltározás  fordulónapját  (fordulónapos  leltározás  esetén),   • a  leltározásban  érintett  személyek  és  helyiségek  megnevezését,   • a  leltározásban  résztvevő  felelősök,  a  leltározók  nevét,   • a  leltározások  eredményének  értékelését,  összefoglaló  jelentés  készítésének  időpontját,   • az  egész  éves  leltározási,  rovancsolási  tevékenységről  a(z)  …………………………  Egyházközség  lelkésze   részére  jelentés  készítésének  határidejét.   A  leltározási  ütemtervet  a(z)  …………………………  Egyházközség  lelkészének  kell  elkészíteni.   2.2.  A  leltározás  megszervezése   A   leltározás   gyors,   sikeres   lebonyolítása   érdekében   előzetesen   fel   kell   mérni   a   leltározási   feladatokat.   A   legfontosabb  feladat  a  leltározási  egységek  kijelölése.   A  leltározási  egységeket  az  alábbiak  szerint  határozzuk  meg:   I.        Ingatlanok   II.      Járművek   III.    Berendezési  és  felszerelési  tárgyak   IV.    Pénztár   V.      Egyéb  eszközök  és  kötelezettségek   A  leltározási  egységeket  római  szám  jelöli  és  ezeket  a  leltározási  bizonylaton  fel  kell  tüntetni.   2.3.  Leltározási  bizottság,  csoportok  kijelölése   A  leltározás  megszervezésére,  előkészítésére  és  technikai  lebonyolításának  irányítására  leltározó  bizottság   alakul.  A  leltározási  bizottság  2-­‐3  tagú.   A   bizottság   vezetőjét   és   tagjait   a   leltározás   megkezdése   előtt   a(z)   …………………………   Egyházközség  lelkésze   jelöli  ki.     A  leltározás  lebonyolítására  leltározási  egységenként  leltározási  csoportot  kell  kijelölni.   A   leltározási   csoportok   tagjait   a   leltározás   megkezdése   előtt   a(z)   …………………………   Egyházközség   lelkésze   jelöli  ki.   Egy-­‐egy  leltározó  csoport  két  tagból  áll,  akik  közül  egyik  a  leltározási  csoportvezető.   A   leltározó   csoportok   összetételénél   gondoskodni   kell   arról,   hogy   a   megfelelő   szakismerettel,   illetve   adminisztratív  ismerettel  rendelkező  tag  is  jelen  legyen  a  csoportban.   2.4.  Leltározó  bizottság  és  a  leltározó  csoportok  tagjainak  oktatása   A   leltározási   bizottság   és   a   csoportok   tagjai   részére   a(z)   …………………………   Egyházközség   gazdasági   vezetője/pénztárnoka   a   leltározási   munka   általános   tudnivalóiról   tájékoztatást   ad.   A   tájékoztatásban   ismerteti   a   leltározás   jelentőségét,   teljességének   elvét,   bizonylati   rendjét,   a   leltározás   tényleges   lebonyolítását,  vele  kapcsolatos  határidőket.   2.5.  Leltárellenőrzés  megszervezése,  leltár-­‐ellenőrök  kijelölése  

62

A  leltározás  ellenőrzésének  megszervezése  a(z)  …………………………  Egyházközség  lelkészének  a  feladata.     A   leltárellenőrzés   elvégzésével   megfelelő   gyakorlattal   és   szakismerettel   rendelkező   dolgozókat   kell   megbízni.     3.  Leltározás  bizonylati  rendje   A   leltározás   alapbizonylata   a   tárgyi   eszközök   leltárfelvételi   íve.   (A   mindenkor   érvényes   szabvány   nyomtatvány.)   A  leltárfelvételi  ívet  tintával,  golyóstollal  vagy  tintaceruzával  -­‐  vagyis  maradandó  módon  -­‐  olvashatóan  kell   kitölteni  egy  példányban.   Minden   rovatot   egyértelműen,   pontosan   ki   kell   tölteni,   az   abban   foglalt   adatok   valódiságát   a   leltározási   csoport  vezetőjének  és  a  leltárellenőrnek  aláírásával  kell  igazolni.   A  leltárfelvételi  ívet  10  évig  kell  megőrizni.   4.  Leltározás  módja  és  értékelés   Immateriális  javak  leltározása     Az   immateriális   javak   olyan   forgalomképes   dolgok   vagy   jogok,   amelyek   elhasználódási   ideje   az   egy   évet   meghaladja.  Ebbe  a  csoportba  tartozó  eszközök  nem  tárgyiasultak,  nem  foghatók  meg,  értékük  szerződés,   számla  alapján  határozható  meg.   Az  immateriális  javak  csoportjába  tartoznak  a  vagyoni  értékű  jogok  (bérleti  jog,  szolgalmi  jog,  földhasználat,   haszonélvezet   és   használat,   az   ingatlanhoz   kapcsolódó   vagyoni   értékű   jogok   kivételével),   szellemi   termékek   (szoftverek).   Az   immateriális   javakról   csak   értékbeni   nyilvántartást   kell   vezetni.   A   leltár   készítésekor   az   immateriális   javakat   a   megfelelően   vezetett   analitikus   nyilvántartásukból   kell   a   leltárba   felvenni.   Az   immateriális   javak   leltározása   az   analitikus   nyilvántartásokban   szereplő   értékek   azonosítását   és   egyeztetését   jelenti.   Az   egyeztetés  során  az  immateriális  javakhoz  kapcsolódó  dokumentációk  meglétét  is  ellenőrizni  kell.   Az   immateriális   javak   leltározását   legalább   évente,   a   zárszámadás   fordulónapjára   vonatkozóan   kell   elkészíteni.   Tárgyi  eszközök  leltározása   A   tárgyi   eszközök   azok   a   rendeltetésszerűen   használatba   vett,   tárgyiasult   eszközök,   amelyek   elhasználódási   ideje  az  egy  évet  meghaladja.     A   tárgyi   eszközök   csoportjába   tartozó   eszközök   az   ingatlanok   (földterület,   telek,   épület,   építmény),   járművek,   berendezések,   felszerelések   (irodai   berendezések,   számítástechnikai   eszközök,   berendezési   tárgyak,  képzőművészeti  alkotások,  klenódiumok),  beruházások  (azok  a  beszerzett  tárgyi  eszközök,  amelyek   még  nem  kerültek  üzembe  helyezésre,  használatbavételre).   A   tárgyi   eszközök   leltározását   évente   a   zárszámadás   fordulónapjával   mennyiségi   felvétellel   kell   elvégezni.   A   felvett  leltár  áttekinthetően,  leltározási  helyenként  és  ezen  belül  fajta,  típus,  méret,  gyári  szám  és  minőség   részletezéssel  tartalmazza  az  eszközökre  vonatkozó  jellemzőket.     A  tárgyi  eszközök  leltározása  kiterjed  a  tartozékokra  is.   A   képzőművészeti   alkotásokat   évente   a   zárszámadás   fordulónapjára,   mennyiségi   felvétellel   a   nyilvántartások  alapján  kell  leltározni.  

63

A   mennyiségi   felvétel   leltárfelvételi   íveken   történik,   melynek   adatai   egyeztetésre   kerülnek   az   analitikus   nyilvántartással,  vagyis  az  egyedi  nyilvántartó  kartonok  adataival.   A  tárgyi  eszközöket  a  könyvviteli  nyilvántartásokkal  egyező  nettó  értékben  kell  értékelni.   A  képzőművészeti  alkotásokat  az  egyedi  könyv  szerinti  érték  100%-­‐val  értékeljük.   A  beruházásokat  a  szállító  által  számlázott  értéken  értékeljük  a  gazdasági  év  utolsó  napjával.   Az  Egyházközségnek  a  nem  saját  tulajdonú  tárgyi  eszközeit  is  fel  kell  leltároznia,  de  a  leltárban  értékkel  nem   kell  felvennie.   A  tárgyi  eszközök  hiányáról  jegyzőkönyvet  kell  felvenni,  ebben  indokolni  kell  az  eltérés  okát.   Hosszú  lejáratra  adott  kölcsönök  és  bankbetétek  leltározása   A   hosszú   lejáratú   kölcsönök   és   bankbetétek   leltározását   legalább   évente   a   zárszámadás   fordulónapjára   (december  31.)  vonatkozóan  kell  elvégezni,  mely  az  analitikus  nyilvántartásban  lévő  értékek  azonosítását  és   egyeztetését  jelenti.   Az  Egyházközség  kezelésébe  adott,  illetve  tulajdonát  képező  vagyon  címén  a  mérlegben  értékben  nem   szabad  kimutatni,  de  a  leltárba  mennyiségben  fel  kell  venni:   • az  Egyházközségnél  lévő,  de  más  tulajdonát  képező  eszközöket,   • hitéleti  kiadványokat,   • a  már  teljesen  leírt,  de  még  ki  nem  selejtezett  tárgyi  eszközöket,   • a  nyilván  nem  tartott  egyedileg  50.000  Ft  beszerzési  érték  alatti  tárgyi  eszközöket,  készletként   értékben  nyilván  nem  tartott  eszközöket,  berendezési  tárgyakat.   Pénzeszközök  leltározása   A  pénzeszközök  leltározása  minden  évben  a  zárszámadás  fordulónapján  egyeztetéssel  történik.   A  mérleg  fordulónapján  a  pénztárban  lévő  készpénz  összege  megszámlálásra  kerül,  majd  a  pénztárkönyvvel   kerül  egyeztetésre.  A  készpénzkészletről,  annak  címletenkénti  meglétéről  jegyzőkönyvet  kell  felvenni.     A   bankszámlákon   forintban   elhelyezett   bankbetétek   értékét   a   mérleg   fordulónapján   a   hitelintézet   által   megküldött  bankkivonattal  egyező  értéken  kell  szerepeltetni  a  leltárban.     Kötelezettségek  leltározása   Kötelezettségek   azok   a   szállítási,   vállalkozási,   szolgáltatási   és   egyéb   szerződésből   eredő,   pénzformában   teljesítendő   elismert   fizetések,   amelyek   a   szállító,   a   vállalkozó,   a   szolgáltató,   a   hitelező,   a   kölcsönző   által   már   teljesített,   az   Egyházközség   által   elfogadott,   elismert   szállításhoz,   szolgáltatáshoz,   pénznyújtáshoz   kapcsolódnak.   A   kötelezettségek   leltározását   az   analitikus   nyilvántartásokkal   való   egyeztetéssel,   de   az   analitikák   alapdokumentumait  is  vizsgálva  kell  elvégezni.   A  leltár  alapdokumentumai  a  kötelezettségeknél:   • beruházási   és   fejlesztési   hitelek   esetében   a   hitelintézet   december   31-­‐i   állapotra   vonatkozó   bankkivonata   • adó-­‐elszámolási   bizonylatok,   adóbevallások   a   költségvetési   kapcsolatokból   származó   kötelezettségeknél,   • bejövő  számlák,     • analitikus  nyilvántartások  a  munkavállalókkal  szembeni  kötelezettségnél,  

64

•

szerződések  más  adósokkal  szembeni  kötelezettségeknél.  

5.  A  leltározás  és  a  könyvvitel  adatainak  egyeztetése   A  tárgyi  eszközök    értékének  kimutatása  leltárfelvételi  íveken  történik.   A   leltár   értékelése   körültekintő   és   szakismeretet   igénylő   munka.   Minden   eszközt   megfelelő   azonosítás   után   az  érvényben  lévő  értékelési  előírás  szerint  kell  beárazni.   Az  egységárak  helyességét  ellenőrizni  kell.  Az  árazási  munkák  elvégzése  után  a  leltárleértékelés  számszaki   műveleteit  kell  elvégezni.     A   leltárfelvétel   időpontjától   számított   legkésőbb   30   napon   belül   a   leltár   adatait   egyeztetni   kell   az   analitikus   nyilvántartásokkal,   és   a   jegyzőkönyvileg   megállapított   különbözetek   okát   az   egyeztetéssel   számított   30   napon  belül  kivizsgálás  útján  tisztázni  kell.   A   leltározás   eredménye   alapján   az   Egyházközség   lelkésze   indokolt   esetben,   határozatban   dönt   az   ott   dolgozó   vagy   szolgálatot   teljesítő   személyt   terhelő   leltárhiány   összegének   megtérítéséről   vagy   egyéb   jogkövetkezményről.   A  határozatot  a  leltárfelvétel  befejezését  követő  60  napon  belül  írásban  közölni  kell  az  érintett  személlyel.   A  leltározás  eredménye  alapján  intézkedni  kell  a  leltárkülönbözetet  előidéző  okok  megszüntetéséről.   Az  immateriális  javak  és  tárgyi  eszközök  leltározása  során  megállapított  leltárkülönbözetekről  a  kivizsgálás   útján   való   tisztázást   követően   jegyzőkönyvet   kell   felvenni.   A   hiányok,   többletek   miatt   alkalmazott   felelősségre  vonásról  szóló  jogerős  határozatot  utólag  a  jegyzőkönyvhöz  kell  csatolni.   A  leltárkülönbözetet  legkésőbb  a  negyedéves  könyvviteli  zárlat  alkalmával  kell  rendezni.   6.  Leltárellenőrzés   A   leltározás   ellenőrzésének   célja   annak   biztosítása,   hogy   a   leltározás   a   törvényi   előírásoknak   megfelelően   történjék.   A  leltárellenőrzésnek  ki  kell  terjednie  a  leltározással  kapcsolatos  valamennyi  munkára.   Így  ellenőrizni  kell   • a  leltározás  előkészítő  munkálatai  során  kiadott  intézkedések  végrehajtását,   • gyakori  próbaszerű  ellenőrzéssel  a  leltárfelvételi  munka  lebonyolítását,   • a   leltárfelvétel   tényleges   adatai   és   könyvszerinti   adatok   közötti   különbözetek   (leltárhiányok   és   többletek)  elszámolásának  helyességét.   Az   értékelés   ellenőrzése   során   kiemelten   kell   foglalkozni   az   értékvesztések   meghatározásának   helyességével,  teljességével.   Ellenőrizni   kell   azt   is,   hogy   a   leltárfelvétel   során   előírt   technikai   módszereket   (tételes   megszámlálás,   a   leltározott  eszközök  megfelelő  megjelölése  stb.)  betartották-­‐e.   A  leltárellenőrzés  a  leltározás  egész  ideje  alatt  folyamatos  tevékenység.  Az  ellenőrzés  megtörténtét  a  leltári   ellenőr  a  bizonylaton  olvasható  aláírásával  igazolja  (kézjegy  nem  elegendő).   Az   ellenőrzés   során   megállapított   hiányosságok   megszüntetése   érdekében   a   leltárellenőr   észrevételeit   köteles   azonnal   közölni   a   leltározási   csoport   vezetőjével.   Ha   a   leltárellenőr   megállapításával   a   leltározó   csoport   vezetője   nem   ért   egyet,   akkor   az   ellenőr   megállapításait   azonnal   jelenteni   kell   a   leltározási   bizottság  vezetőjének.  

65

Ha  a  leltározást  bármely  okból  hiányosan  végezték  el,  vagy  annak  adatai  az  ellenőrzés  megállapítása  szerint   vitathatók,  az  érintett  leltározási  egységben  lévő  eszközöket  részben  vagy  egészben  újra  kell  leltározni.      

………………………………………   Egyházkerület,  Egyházmegye     LELTÁROZÁSI  SZABÁLYZATA     A   Magyarországi   Református   Egyház   gazdálkodásáról   szóló   2002.   évi   I.   törvény   előírja   a   leltározási   szabályzat  elkészítését.   1.  A  leltározással  kapcsolatos  fogalmak  és  általános  kérdések   Leltár:   olyan   tételes   kimutatás,   amely   az   eszközök   és   források   tényleges   állományának   mennyiségét   és   értékét  meghatározott  napra  vonatkoztatva  tartalmazza  ellenőrizhető  módon.   Az  ellenőrizhetőség  követelményének  akkor  felel  meg  a  leltár,  ha  érvényesülnek  az  alábbi  feltételek:   • a  leltár  tartalmazza  a  fordulónapot  (év,  hónap,  nap,  amelyre  vonatkozóan  a  leltár  készül),   • a  leltár  tartalmazza  a  benne  szereplő  tételek  egyértelmű  azonosításához  szükséges  adatokat,   • a  fordulónapon  meglévő  eszközöket  és  forrásokat  legalább  a  mérleg  szerinti  csoportosításban   szerepelteti,   • a  valuta-­‐  és  devizakészleteket,  illetve  a  külföldi  pénzértékre  szóló  követeléseket  és  kötelezettségeket   forintértékben  kell  a  leltárban  szerepeltetni,  feltüntetve  a  valuta,  deviza  nemét,  összegét,  forintra   átszámításnál  alkalmazott  árfolyamot,   • a  csökkent  értékű,  megrongálódott,  feleslegessé  vált  készleteket  állapotuknak  megfelelő  piaci  értéken,   azaz  csökkent  értékükön  kell  a  leltárban  és  a  mérlegben  szerepeltetni,   • elkülönítetten  kell  kimutatni  a  leltárban  azokat  az  egyébként  azonos  eszközöket,  amelyeket  valamilyen   okból  egymástól  eltérően  értékelnek,   • a  leltár  tartalmazza  -­‐  csak  mennyiségben,  érték  nélkül  -­‐  a  használatba  vett  (költségként  elszámolt),  egy   éven  belül  elhasználódó,  tárgyi  eszköznek  nem  minősülő  eszközöket.   Leltározás:  a  ……………………………..  Egyházkerület  /  Egyházmegye  /  intézmény  kezelésébe  vagy  használatába   adott,   valamint   a   tulajdonában   lévő   eszközök   és   források   állományának   (mennyiségének)   tényleges   megállapítása.   A   leltározási   tevékenységhez   tartozik   a   nyilvántartás   szerinti   és   a   tényleges   állomány   közötti   különbözet   (hiány,   többlet)   megállapítása   és   rendezése   (elszámolása)   is.   A   leltározás   –   mennyiségi   adatok   és   az   értékelési  szabályok  alapján  –  megállapítja  az  eszközök  értékét,  feltárja  a  csökkent  értékű,  feleslegessé  vált,   illetve  a  használaton  kívüli  eszközöket.   Leltározás  célja:   • a  mérleg  valódiságának  alátámasztása,   • a  csökkent  értékű  készletek,  valamint  a  használaton  kívüli  eszközök  feltárása,   • bizonylati  fegyelem  ellenőrzése,  megszilárdítása,     • a  könyvelés  helyességének  ellenőrzése,  

66

•

a  tulajdon  védelme  és  az  eszközökért  felelősök  elszámoltatása,  

A  leltár  felvétel  módja  lehet:   • mennyiségi   felvétel   (amikor   tétesen   valamilyen   mértékegységben   mérjük   a   leltározandó   eszközöket,  pl.  db)   • mennyiségi  felvétel  nélküli  (egyeztetés  a  nyilvántartások  alapján)   Leltár  fajtái:   • Teljes   leltár   az   a   kimutatás,   amely   valamennyi   –   helyiségekben   személyhez   kötötten   és   idegen   helyen  tárolt  –  eszközt  tartalmazza.   • Részleltár  az  eszközök  egy-­‐egy  köréről  (az  eszközök  egy-­‐egy  csoportjáról)  készített  leltár.   • Évzáró  leltár  az  éves  beszámoló  valódiságát,  a  mérlegben  kimutatott  eszközök  és  források  értékét   alátámasztó  dokumentáció.   • Elszámoltató  leltár  az  a  leltár,  amely  az  anyagilag  felelős  személyek  elszámoltatására  készül.  Ilyen   leltárnak  minősül  a  vállalkozás  dolgozói  részére  személyre  szólóan  kiadott  eszközök  időszakos  számbavétele   (rovancsolása)  is.   • Átadás-­‐átvételi   leltár   az   a   leltár,   amelyet   a   változás   napjával   akkor   kell   készíteni,   ha   az   eszközök   kezeléséért   vagy   számadásáért   felelős   beosztást   betöltő   személyében   változás   következik   be,   vagy   átszervezés   történik.   Ez   a   leltár   mind   az   átadó,   mind   az   átvevő   elszámoltatásának   anyagi   és   büntetőjogi   felelősségének  alapokmánya.   Leltár-­‐felvételezés  a  választható  időpont  alapján:   • Folyamatos   leltározás   esetén   a   leltározási   kötelezettség   alá   eső   minden   eszközt   meghatározott   időtartamon   belül   kell   leltározni.   A   folyamatos   leltározás   előfeltétele   a   naprakész,   a   főkönyvvel   egyező   nyilvántartás.   • Fordulónapos   leltár   esetén   előre   meghatározott   naptári   nappal   –   vonatkozó   analitikus   nyilvántartások   lezárásával   egyidejűleg   –   történik   az   eszközök   leltárfelvétele.   A   leltározást   a   leltárfelvételi   helyen  megszakítás  nélkül  kell  folytatni.   A  leltári  fordulónap  –  attól  függetlenül,  hogy  a  tényleges  leltározási  munka  mikor  veszi  kezdetét,  vagy  mikor   fejeződik  be  –  az  a  nap,  amelyre  vonatkozóan  a  leltárt  el  kell  készíteni,  a  leltározás  napja  pedig  az  a  nap,   amikor  a  tényleges  mennyiségi  felvétel  megtörténik.   Rovancsolás   a   meglevő   eszközök   egyeztetése   az   analitikus   nyilvántartással,   főkönyvi   könyveléssel.   Elrendelhető  bármikor,  egy  meghatározott  eszközcsoportnál  is.   Leltárkülönbözetnek   minősül   a   leltározás   során   megállapított   mennyiség   és   a   könyvviteli   nyilvántartások   szerinti   mennyiség   közötti   különbözet,   mely   lehet   leltári   hiány,   vagy   leltári   többlet.   A   leltárkülönbözet   értéke   a   leltározás   során   megállapított   mennyiségi   különbözet   nyilvántartási   (beszerzési)   áron   számított   értéke.   Értékelés  az  eszközök  és  források  forintértékének  meghatározása.   2.  Leltározás  előkészítése   2.1.  Leltározási  ütemterv   A  leltározás  előkészítése  a  leltározási  ütemterv  összeállításával  kezdődik.  Az  előkészítés  során  kell   megteremteni  a  leltározási  munkák  végrehajtási  feltételeit.  Elsősorban  szervezési  feladat,  melynek  során  fel   kell  mérni  és  meg  kell  határozni  az  elvégzendő  feladatokat,  gondoskodni  kell  arról,  hogy  a  feladat   elvégzéséhez  szükséges  munkaerő  és  munkaeszközök  rendelkezésre  álljanak.  

67

A  Leltározási  Ütemterv  tartalmazza:   • a  leltározási  munkák  irányításával  megbízott  vezető  és  a  leltárellenőr  megjelölését,   • a  feladatok  elvégzéséhez  szükséges  munkaeszközök  biztosítását,   • az  összehasonlító  kimutatások  elkészítésének  határidejét,   • a  leltározásra  kerülő  eszközök  körét,   • a  leltár  hiányok,  többletek  értékelési  módját,   • a  leltározás  konkrét  előkészítésének,  végrehajtásának  és  értékelésének  kezdő  és  befejező  időpontját,   • a  leltározásban  érintettek  kiértesítésének  határidejét,   • a  leltározás  módját,   • a  leltározás  fordulónapját  (fordulónapos  leltározás  esetén),   • a  leltározásban  érintett  személyek  és  helyiségek  megnevezését,   • a  leltározásban  résztvevő  felelősök,  a  leltározók  nevét,   • a  leltározások  eredményének  értékelését,  összefoglaló  jelentés  készítésének  időpontját,   • az  egész  éves  leltározási,  rovancsolási  tevékenységről  a  …………………………………  Egyházkerület  püspöke  /   Egyházmegye  esperese  /  intézmény  vezetője  részére  jelentés  készítésének  határidejét.   A   leltározási   ütemtervet   a   ……………………………   Egyházkerület   /   Egyházmegye   lelkészi   főjegyzőjének   /   intézmény  gazdasági  vezetőjének  kell  elkészíteni.   2.2.  A  leltározás  megszervezése   A   leltározás   gyors,   sikeres   lebonyolítása   érdekében   előzetesen   fel   kell   mérni   a   leltározási   feladatokat.   A   legfontosabb  feladat  a  leltározási  egységek  kijelölése.   A  leltározási  egységeket  az  alábbiak  szerint  határozzuk  meg:   I.        Ingatlanok   II.      Járművek   III.    Berendezési  és  felszerelési  tárgyak   IV.    Pénztár   V.      Egyéb  eszközök  és  források   A  leltározási  egységeket  római  szám  jelöli  és  ezeket  a  leltározási  bizonylaton  fel  kell  tüntetni.   2.3.  Leltározási  bizottság,  csoportok  kijelölése   A  leltározás  megszervezésére,  előkészítésére  és  technikai  lebonyolításának  irányítására  leltározó  bizottság   alakul.  A  leltározási  bizottság  2-­‐3  tagú.   A  bizottság  vezetőjét  és  tagjait  a  leltározás  megkezdése  előtt  a  …………………………..  Egyházkerület  püspöke  /   Egyházmegye  esperese  /  intézmény  vezetője  jelöli  ki.     A  leltározás  lebonyolítására  leltározási  egységenként  leltározási  csoportot  kell  kijelölni.   A  leltározási  csoportok  tagjait  a  leltározás  megkezdése  előtt  a  ……………………………….  Egyházkerület  püspöke   /  Egyházmegye  esperese  /  intézmény  vezetője  jelöli  ki.   Egy-­‐egy  leltározó  csoport  két  tagból  áll,  akik  közül  egyik  a  leltározási  csoportvezető.   A   leltározó   csoportok   összetételénél   gondoskodni   kell   arról,   hogy   a   megfelelő   szakismerettel,   illetve   adminisztratív  ismerettel  rendelkező  tag  is  jelen  legyen  a  csoportban.   2.4.  Leltározó  bizottság  és  a  leltározó  csoportok  tagjainak  oktatása  

68

A   leltározási   bizottság   és   a   csoportok   tagjai   részére   a   ……………………………………..     Egyházkerület   /   Egyházmegye   /   intézmény   gazdasági   vezetője/pénztárnoka   a   leltározási   munka   általános   tudnivalóiról   tájékoztatást   ad.   A   tájékoztatásban   ismerteti   a   leltározás   jelentőségét,   teljességének   elvét,   bizonylati   rendjét,  a  leltározás  tényleges  lebonyolítását,  vele  kapcsolatos  határidőket.   2.5.  Leltárellenőrzés  megszervezése,  leltárellenőrök  kijelölése   A   leltározás   ellenőrzésének   megszervezése   a   ………………………………..   Egyházkerület   /   Egyházmegye   lelkészi   főjegyzőjének  /  intézmény  gazdasági  vezetőjének  a  feladata.     A   leltárellenőrzés   elvégzésével   megfelelő   gyakorlattal   és   szakismerettel   rendelkező   dolgozókat   kell   megbízni.     3.  Leltározás  bizonylati  rendje   A   leltározás   alapbizonylata   a   tárgyi   eszközök   és   készletek   leltárfelvételi   íve.   (A   mindenkor   érvényes   szabvány  nyomtatvány.)   A  leltárfelvételi  ívet  tintával,  golyóstollal  vagy  tintaceruzával  -­‐  vagyis  maradandó  módon  -­‐  olvashatóan  kell   kitölteni  egy  példányban.   Minden   rovatot   egyértelműen,   pontosan   ki   kell   tölteni,   az   abban   foglalt   adatok   valódiságát   a   leltározási   csoport  vezetőjének  és  a  leltárellenőrnek  aláírásával  kell  igazolni.   A  leltárfelvételi  ívet  10  évig  kell  megőrizni.   4.  Leltározás  módja  és  értékelés   4.1.  Befektetett  eszközök  leltározása   Immateriális  javak  leltározása     Az   immateriális   javak   olyan   forgalomképes   dolgok   vagy   jogok,   amelyek   elhasználódási   ideje   az   egy   évet   meghaladja.  Ebbe  a  csoportba  tartozó  eszközök  nem  tárgyiasultak,  nem  foghatók  meg,  értékük  szerződés,   számla  alapján  határozható  meg.   Az  immateriális  javak  csoportjába  tartoznak  a  vagyoni  értékű  jogok  (bérleti  jog,  szolgalmi  jog,  földhasználat,   haszonélvezet   és   használat,   az   ingatlanhoz   kapcsolódó   vagyoni   értékű   jogok   kivételével),   szellemi   termékek   (szoftverek).   Az  immateriális  javakról  csak  értékbeni  nyilvántartást  kell  vezetni.  A  mérleg  alátámasztásául  szolgáló  leltár   készítésekor   az   immateriális   javakat   a   megfelelően   vezetett   analitikus   nyilvántartásukból   kell   a   leltárba   felvenni.   Az   immateriális   javak   leltározása   az   analitikus   nyilvántartásokban   szereplő   értékek  azonosítását   és   egyeztetését  jelenti.  Az  egyeztetés  során  az  immateriális  javakhoz  kapcsolódó  dokumentációk  meglétét  is   ellenőrizni  kell.   Az  immateriális  javak  leltározását  legalább  évente,  a  mérleg  fordulónapjára  vonatkozóan  kell  elkészíteni.   Tárgyi  eszközök  leltározása   A   tárgyi   eszközök   azok   a   rendeltetésszerűen   használatba   vett,   tárgyiasult   eszközök,   amelyek   elhasználódási   ideje  az  egy  évet  meghaladja.     A   tárgyi   eszközök   csoportjába   tartozó   eszközök   az   ingatlanok   (földterület,   telek,   épület,   építmény),   járművek,   berendezések,   felszerelések   (irodai   berendezések,   számítástechnikai   eszközök,   berendezési  

69

tárgyak,   képzőművészeti   alkotások),   beruházások   (azok   a   beszerzett   tárgyi   eszközök,   amelyek   még   nem   kerültek  üzembe  helyezésre,  használatbavételre).   A   tárgyi   eszközök   leltározását   évente   a   mérleg   fordulónapjával   mennyiségi   felvétellel   kell   elvégezni.   A   felvett  leltár  áttekinthetően,  leltározási  helyenként  és  ezen  belül  fajta,  típus,  méret,  gyári  szám  és  minőség   részletezéssel  tartalmazza  az  eszközökre  vonatkozó  jellemzőket.     A  tárgyi  eszközök  leltározása  kiterjed  a  tartozékokra  is.   A   képzőművészeti   alkotásokat   évente   a   mérleg   fordulónapjára,   mennyiségi   felvétellel   a   nyilvántartások   alapján  kell  leltározni.   A   mennyiségi   felvétel   leltárfelvételi   íveken   történik,   melynek   adatai   egyeztetésre   kerülnek   az   analitikus   nyilvántartással,  vagyis  az  egyedi  nyilvántartó  kartonok  adataival.   A  tárgyi  eszközöket  a  könyvviteli  nyilvántartásokkal  egyező  nettó  értékben  kell  értékelni.   A  képzőművészeti  alkotásokat  az  egyedi  könyv  szerinti  érték  100%-­‐val  értékeljük.   A  beruházásokat  a  szállító  által  számlázott  értéken  értékeljük  a  gazdasági  év  utolsó  napjával.   A   ……………………………..   Egyházkerület   /   Egyházmegye   /   intézmény     nem   saját   tulajdonú   tárgyi   eszközeit   is   fel   kell  leltároznia,  de  a  leltárban  értékkel  nem  kell  felvennie.   A  tárgyi  eszközök  hiányáról  jegyzőkönyvet  kell  felvenni,  ebben  indokolni  kell  az  eltérés  okát.     Befektetett  pénzügyi  eszközök  leltározása   A  befektetett  pénzügyi  eszközök  között  kell  kimutatni  a  hosszú  lejáratra  adott  kölcsönt,  valamint  a  hosszú   lejáratú  bankbetéteket.     A  befektetett  eszközök  leltározását  legalább  évente  a  mérleg  fordulónapjára  (december  31.)  vonatkozóan   kell  elvégezni,  mely  az  analitikus  nyilvántartásban  lévő  értékek  azonosítását  és  egyeztetését  jelenti.   4.2.  Forgóeszközök  leltározása   Készletek  leltározása   A  készletek  között  csakis  olyan  eszközök  szerepelhetnek,  amelyek  elhasználódási  ideje  egy  évnél  rövidebb.   A  készletek  leltározása  mennyiségi  felvétellel  történik.  A  leltározás  során  a  készleteket  egyedenként  kell   megszámolni  és  nyilvántartásba  venni.   A  leltározás  alkalmával  meg  kell  határozni  az  erre  vonatkozó  előírások  alapján  csökkent  értékűnek  minősülő   készleteket  és  ezeket  a  leltárban  a  teljes  értékű  készletektől  elkülönítve  kell  kimutatni.   Csökkent  értékű  a  készlet,  ha:   • olyan  megrongálódás  következett  be,  melynek  következtében  a  készlet  már  nem  felel  meg  a   beszerzéskor  megjelölt  eredeti  rendeltetésének,   • eszközök  kiselejtezése  következtében  visszamaradó  tartozékok,  ha  eredeti  rendeltetésüknek   megfelelően  nem  használhatók,   • a  leértékelést  hatóság  használhatatlanság  miatt  elrendelte.   A  csökkent  értékű  készletek  értékvesztését  a  szabályszerűen  elkészített  jegyzőkönyvvel  kell  alátámasztani,   amelyből  a  leértékelés  oka  és  a  leértékelés  jogossága  az  egyes  készletekre  külön-­‐külön  megállapítható.  

70

Kiselejtezett  készleteket  függetlenül  attól,  hogy  azokat  eredeti  állapotban  tároljuk-­‐e  vagy  sem,  a  mérlegben   hulladék  áron  kell  értékelni.   A  …………………………..  Egyházkerület  /  Egyházmegye  /  intézmény  kezelésébe  adott,  illetve  tulajdonát  képező   vagyon  címén  a  mérlegbe  értékben  nem  szabad  kimutatni,  de  a  leltárba  mennyiségben  fel  kell  venni:   • az  Egyházkerületnél  /  Egyházmegyénél  /  intézménynél  levő,  de  más  tulajdonát  képező  eszközöket,   • hitéleti  kiadványokat,   • a  már  teljesen  leírt,  de  még  ki  nem  selejtezett  tárgyi  eszközöket,   • a  nyilván  nem  tartott  egyedileg  50.000  Ft  beszerzési  érték  alatti  tárgyi  eszközöket,  készletként   értékben  nyilván  nem  tartott  eszközöket,  berendezési  tárgyakat.   Követelések  leltározása   A   követelések   azok   a   különféle   szállítási,   vállalkozási,   szolgáltatási   és   egyéb   szerződésekből   jogszerűen   eredő,   pénzformában   kifejezett   fizetési   igények,   amelyek   a   másik   fél   által   elismert   termékértékesítéshez,   szolgáltatás  teljesítéshez,  kölcsönnyújtáshoz,  előlegfizetéshez  kapcsolódnak.   A   mérlegben   csak   olyan   követelések   szerepelhetnek,   ahol   a   teljesítés   megtörténte   igazolt,   illetve   az   adós   nem  kifogásolt.   A   követelésekkel   kapcsolatban   olyan   leltárt   kell   készíteni,   amely   ellenőrizhető   módon   tartalmazza   azokat   értékben.   A   követeléseket   a   leltárba   az   analitikus   nyilvántartásban   szereplő   értékadatok   alapján   kell   felvenni.   A   követeléseket  a  leltár  összeállítását  megelőzően  egyeztetéssel  kell  ellenőrizni.   A   követelésekről   vezetett   analitikus   nyilvántartás   keretében   biztosítani   kell,   hogy   a   külföldi   pénzértékre   szóló  követelések  összege  adósonkénti  bontásban,  devizában  és  forintban  is  megállapítható  legyen.   A  leltár  alapdokumentumai  a  követeléseknél:   • bankszámlakivonatok  a  rövid  lejáratú  követeléseknél,   • adó-­‐elszámolási  bizonylatok,  adóbevallások  a  költségvetési  kapcsolatokból  származó  követeléseknél,   • kimenő  számlák,  visszáru  bizonylatok  más  vállalkozóval  szembeni  követeléseknél,   • analitikus  nyilvántartások  a  munkavállalókkal  szembeni  követeléseknél,   • szerződések  más  adósokkal  szembeni  követeléseknél.   Pénzeszközök  leltározása   A  pénzeszközök  leltározása  minden  évben  a  gazdálkodási  év  mérleg  fordulónapján  egyeztetéssel  történik.   A  mérleg  fordulónapján  a  pénztárban  lévő  készpénz  összege  megszámlálásra  kerül,  majd  a  pénztárkönyvvel,   illetve   a   főkönyvben   szereplő   Pénztár   számlával   kerül   egyeztetésre.   A   készpénzkészletről,   annak   címletenkénti  meglétéről  jegyzőkönyvet  kell  felvenni.     A  valutapénztárban  lévő  külföldi  fizetési  eszközt  a  leltárban  valutanemenkénti  bontásban,  a  számlevezető   hitelintézet  által  az  év  utolsó  napján  közzétett  középárfolyamon  számított  értékben  kell  kimutatni   A   bankszámlákon   forintban   elhelyezett   bankbetétek   értékét   a   mérleg   fordulónapján   a   hitelintézet   által   megküldött   bankkivonattal   egyező   értéken,   a   devizaszámlán   elhelyezett   devizabetétek   forintértékét   a   számlavezető  hitelintézet  által  közzétett  deviza  középárfolyamon  kell  szerepeltetni  a  leltárban.     4.3.  Saját  tőke  

71

A  saját  tőke  elemeinek  leltározása  egyeztetéssel  történik  évente  a  mérleg  fordulónapján.  Az  egyeztetés  az   analitikus  nyilvántartás  összevetését  jelenti  a  könyvviteli  nyilvántartással.   A  saját  tőke  részeit  könyv  szerinti  értéken  leltározzuk.   4.4.  Kötelezettségek   Kötelezettségek   azok   a   szállítási,   vállalkozási,   szolgáltatási   és   egyéb   szerződésből   eredő,   pénzformában   teljesítendő   elismert   fizetések,   amelyek   a   szállító,   a   vállalkozó,   a   szolgáltató,   a   hitelező,   a   kölcsönző   által   már   teljesített,   a   ………………………….   Egyházkerület   /   Egyházmegye   /   intézmény   által   elfogadott,   elismert   szállításhoz,  szolgáltatáshoz,  pénznyújtáshoz  kapcsolódnak.   A   kötelezettségek   leltározását   az   analitikus   nyilvántartásokkal   való   egyeztetéssel,   de   az   analitikák   alapdokumentumait  is  vizsgálva  kell  elvégezni.   A  leltár  alapdokumentumai  a  kötelezettségeknél:   • beruházási   és   fejlesztési   hitelek   esetében   a   hitelintézet   december   31-­‐i   állapotra   vonatkozó   bankkivonata   • adó-­‐elszámolási   bizonylatok,   adóbevallások   a   költségvetési   kapcsolatokból   származó   kötelezettségeknél,   • bejövő  számlák,     • analitikus  nyilvántartások  a  munkavállalókkal  szembeni  kötelezettségnél,   • szerződések  más  adósokkal  szembeni  kötelezettségeknél.   5.  Értékelési  szabályok   5.  A  leltározás  és  a  könyvvitel  adatainak  egyeztetése   A  befektetett  eszközök  és  készletek  értékének  kimutatása  leltárfelvételi  íveken  történik.   A   leltár   értékelése   körültekintő   és   szakismeretet  igénylő  munka.  Minden  eszközt  megfelelő  azonosítás   után   az  érvényben  lévő  értékelési  előírás  szerint  kell  beárazni.   Az  egységárak  helyességét  ellenőrizni  kell.  Az  árazási  munkák  elvégzése  után  a  leltárleértékelés  számszaki   műveleteit  kell  elvégezni.     A   leltárfelvétel   időpontjától   számított   legkésőbb   30   napon   belül   a   leltár   adatait   egyeztetni   kell   a   könyvviteli   nyilvántartásokkal,   és   a   jegyzőkönyvileg   megállapított   különbözetek   okát   az   egyeztetéssel   számított   30   napon  belül  kivizsgálás  útján  tisztázni  kell.   Kompenzálható  leltárkülönbözet  nem  minősül  ismeretlen  okból  keletkezett  leltárhiánynak.   Azon   többletek   és   hiányok   kompenzálhatók,   amelyek   azonos   cikkcsoportba   tartoznak,   megközelítőleg   hasonló  értékűek,  minőségük,  rendeltetésük  miatt  összetéveszthetőek.   A   leltározás   eredménye   alapján   a   …………………………   Egyházkerület   püspöke   /   Egyházmegye   esperese   /   intézmény   vezetője   indokolt   esetben,   határozatban   dönt   a   szolgálatot   teljesítő   személyt   vagy   a   dolgozót   terhelő  leltárhiány  összegének  megtérítéséről  vagy  egyéb  jogkövetkezményről.   A  határozatot  a  leltárfelvétel  befejezését  követő  60  napon  belül  írásban  közölni  kell  az  érintett  dolgozóval.   A  leltározás  eredménye  alapján  intézkedni  kell  a  leltárkülönbözetet  előidéző  okok  megszüntetéséről.  

72

Befektetett  eszközök  leltározása  során  megállapított  leltárkülönbözetekről  a  kivizsgálás  útján  való  tisztázást   követően   jegyzőkönyvet   kell   felvenni.   A   hiányok,   többletek   miatt   alkalmazott   felelősségre   vonásról   szóló   jogerős  határozatot  utólag  a  jegyzőkönyvhöz  kell  csatolni.   A  leltárkülönbözetet  legkésőbb  a  negyedéves  könyvviteli  zárlat  alkalmával  kell  rendezni.   6.  Leltárellenőrzés   A   leltározás   ellenőrzésének   célja   annak   biztosítása,   hogy   a   leltározás   a   törvényi   előírásoknak   megfelelően   történjék.   A  leltárellenőrzésnek  ki  kell  terjednie  a  leltározással  kapcsolatos  valamennyi  munkára.   Így  ellenőrizni  kell   • a  leltározás  előkészítő  munkálatai  során  kiadott  intézkedések  végrehajtását,   • gyakori  próbaszerű  ellenőrzéssel  a  leltárfelvételi  munka  lebonyolítását,   • a   leltárfelvétel   tényleges   adatai   és   könyvszerinti   adatok   közötti   különbözetek   (leltárhiányok   és   többletek)  elszámolásának  helyességét.   Az   értékelés   ellenőrzése   során   kiemelten   kell   foglalkozni   az   értékvesztések   meghatározásának   helyességével,  teljességével.   Ellenőrizni   kell   azt   is,   hogy   a   leltárfelvétel   során   előírt   technikai   módszereket   (tételes   megszámlálás,   a   leltározott  eszközök  megfelelő  megjelölése  stb.)  betartották-­‐e.   A  leltárellenőrzés  a  leltározás  egész  ideje  alatt  folyamatos  tevékenység.  Az  ellenőrzés  megtörténtét  a  leltári   ellenőr  a  bizonylaton  olvasható  aláírásával  igazolja  (kézjegy  nem  elegendő).   Az   ellenőrzés   során   megállapított   hiányosságok   megszüntetése   érdekében   a   leltárellenőr   észrevételeit   köteles   azonnal   közölni   a   leltározási   csoport   vezetőjével.   Ha   a   leltárellenőr   megállapításával   a   leltározó   csoport   vezetője   nem   ért   egyet,   akkor   az   ellenőr   megállapításait   azonnal   jelenteni   kell   a   leltározási   bizottság  vezetőjének.   Ha  a  leltározást  bármely  okból  hiányosan  végezték  el,  vagy  annak  adatai  az  ellenőrzés  megállapítása  szerint   vitathatók,  az  érintett  leltározási  egységben  lévő  eszközöket  részben  vagy  egészben  újra  kell  leltározni.  

73

………………………………………   Intézmény     LELTÁROZÁSI  SZABÁLYZATA     A   Magyarországi   Református   Egyház   gazdálkodásáról   szóló   2002.   évi   I.   törvény   előírja   a   leltározási   szabályzat  elkészítését.   1.  A  leltározással  kapcsolatos  fogalmak  és  általános  kérdések   Leltár:   olyan   tételes   kimutatás,   amely   az   eszközök   és   források   tényleges   állományának   mennyiségét   és   értékét  meghatározott  napra  vonatkoztatva  tartalmazza  ellenőrizhető  módon.   Az  ellenőrizhetőség  követelményének  akkor  felel  meg  a  leltár,  ha  érvényesülnek  az  alábbi  feltételek:   • a  leltár  tartalmazza  a  fordulónapot  (év,  hónap,  nap,  amelyre  vonatkozóan  a  leltár  készül),   • a  leltár  tartalmazza  a  benne  szereplő  tételek  egyértelmű  azonosításához  szükséges  adatokat,   • a  fordulónapon  meglévő  eszközöket  és  forrásokat  legalább  a  mérleg  szerinti  csoportosításban   szerepelteti,   • a  valuta-­‐  és  devizakészleteket,  illetve  a  külföldi  pénzértékre  szóló  követeléseket  és  kötelezettségeket   forintértékben  kell  a  leltárban  szerepeltetni,  feltüntetve  a  valuta,  deviza  nemét,  összegét,  forintra   átszámításnál  alkalmazott  árfolyamot,   • a  csökkent  értékű,  megrongálódott,  feleslegessé  vált  készleteket  állapotuknak  megfelelő  piaci  értéken,   azaz  csökkent  értékükön  kell  a  leltárban  és  a  mérlegben  szerepeltetni,   • elkülönítetten  kell  kimutatni  a  leltárban  azokat  az  egyébként  azonos  eszközöket,  amelyeket  valamilyen   okból  egymástól  eltérően  értékelnek,   • a  leltár  tartalmazza  -­‐  csak  mennyiségben,  érték  nélkül  -­‐  a  használatba  vett  (költségként  elszámolt),  egy   éven  belül  elhasználódó,  tárgyi  eszköznek  nem  minősülő  eszközöket.   Leltározás:   a   ……………………………..   (Intézmény   neve)   kezelésébe   vagy   használatába   adott,   valamint   a   tulajdonában  lévő  eszközök  és  források  állományának  (mennyiségének)  tényleges  megállapítása.   A   leltározási   tevékenységhez   tartozik   a   nyilvántartás   szerinti   és   a   tényleges   állomány   közötti   különbözet   (hiány,   többlet)   megállapítása   és   rendezése   (elszámolása)   is.   A   leltározás   –   mennyiségi   adatok   és   az   értékelési  szabályok  alapján  –  megállapítja  az  eszközök  értékét,  feltárja  a  csökkent  értékű,  feleslegessé  vált,   illetve  a  használaton  kívüli  eszközöket.   Leltározás  célja:   • a  mérleg  valódiságának  alátámasztása,   • a  csökkent  értékű  készletek,  valamint  a  használaton  kívüli  eszközök  feltárása,   • bizonylati  fegyelem  ellenőrzése,  megszilárdítása,     • a  könyvelés  helyességének  ellenőrzése,   • a  tulajdon  védelme  és  az  eszközökért  felelősök  elszámoltatása,   A  leltár  felvétel  módja  lehet:   • mennyiségi   felvétel   (amikor   tétesen   valamilyen   mértékegységben   mérjük   a   leltározandó   eszközöket,  pl.  db)   • mennyiségi  felvétel  nélküli  (egyeztetés  a  nyilvántartások  alapján)  

74

Leltár  fajtái:   • Teljes   leltár   az   a   kimutatás,   amely   valamennyi   –   helyiségekben   személyhez   kötötten   és   idegen   helyen  tárolt  –  eszközt  tartalmazza.   • Részleltár  az  eszközök  egy-­‐egy  köréről  (az  eszközök  egy-­‐egy  csoportjáról)  készített  leltár.   • Évzáró  leltár  az  éves  beszámoló  valódiságát,  a  mérlegben  kimutatott  eszközök  és  források  értékét   alátámasztó  dokumentáció.   • Elszámoltató  leltár  az  a  leltár,  amely  az  anyagilag  felelős  személyek  elszámoltatására  készül.  Ilyen   leltárnak  minősül  a  vállalkozás  dolgozói  részére  személyre  szólóan  kiadott  eszközök  időszakos  számbavétele   (rovancsolása)  is.   • Átadás-­‐átvételi   leltár   az   a   leltár,   amelyet   a   változás   napjával   akkor   kell   készíteni,   ha   az   eszközök   kezeléséért   vagy   számadásáért   felelős   beosztást   betöltő   személyében   változás   következik   be,   vagy   átszervezés   történik.   Ez   a   leltár   mind   az   átadó,   mind   az   átvevő   elszámoltatásának   anyagi   és   büntetőjogi   felelősségének  alapokmánya.   Leltár-­‐felvételezés  a  választható  időpont  alapján:   • Folyamatos   leltározás   esetén   a   leltározási   kötelezettség   alá   eső   minden   eszközt   meghatározott   időtartamon   belül   kell   leltározni.   A   folyamatos   leltározás   előfeltétele   a   naprakész,   a   főkönyvvel   egyező   nyilvántartás.   • Fordulónapos   leltár   esetén   előre   meghatározott   naptári   nappal   –   vonatkozó   analitikus   nyilvántartások   lezárásával   egyidejűleg   –   történik   az   eszközök   leltárfelvétele.   A   leltározást   a   leltárfelvételi   helyen  megszakítás  nélkül  kell  folytatni.   A  leltári  fordulónap  –  attól  függetlenül,  hogy  a  tényleges  leltározási  munka  mikor  veszi  kezdetét,  vagy  mikor   fejeződik  be  –  az  a  nap,  amelyre  vonatkozóan  a  leltárt  el  kell  készíteni,  a  leltározás  napja  pedig  az  a  nap,   amikor  a  tényleges  mennyiségi  felvétel  megtörténik.   Rovancsolás   a   meglevő   eszközök   egyeztetése   az   analitikus   nyilvántartással,   főkönyvi   könyveléssel.   Elrendelhető  bármikor,  egy  meghatározott  eszközcsoportnál  is.   Leltárkülönbözetnek   minősül   a   leltározás   során   megállapított   mennyiség   és   a   könyvviteli   nyilvántartások   szerinti   mennyiség   közötti   különbözet,   mely   lehet   leltári   hiány,   vagy   leltári   többlet.   A   leltárkülönbözet   értéke   a   leltározás   során   megállapított   mennyiségi   különbözet   nyilvántartási   (beszerzési)   áron   számított   értéke.   Értékelés  az  eszközök  és  források  forintértékének  meghatározása.   2.  Leltározás  előkészítése   2.1.  Leltározási  ütemterv   A  leltározás  előkészítése  a  leltározási  ütemterv  összeállításával  kezdődik.  Az  előkészítés  során  kell   megteremteni  a  leltározási  munkák  végrehajtási  feltételeit.  Elsősorban  szervezési  feladat,  melynek  során  fel   kell  mérni  és  meg  kell  határozni  az  elvégzendő  feladatokat,  gondoskodni  kell  arról,  hogy  a  feladat   elvégzéséhez  szükséges  munkaerő  és  munkaeszközök  rendelkezésre  álljanak.   A  Leltározási  Ütemterv  tartalmazza:   • a  leltározási  munkák  irányításával  megbízott  vezető  és  a  leltárellenőr  megjelölését,   • a  feladatok  elvégzéséhez  szükséges  munkaeszközök  biztosítását,   • az  összehasonlító  kimutatások  elkészítésének  határidejét,   • a  leltározásra  kerülő  eszközök  körét,  

75

• a  leltár  hiányok,  többletek  értékelési  módját,   • a  leltározás  konkrét  előkészítésének,  végrehajtásának  és  értékelésének  kezdő  és  befejező  időpontját,   • a  leltározásban  érintettek  kiértesítésének  határidejét,   • a  leltározás  módját,   • a  leltározás  fordulónapját  (fordulónapos  leltározás  esetén),   • a  leltározásban  érintett  személyek  és  helyiségek  megnevezését,   • a  leltározásban  résztvevő  felelősök,  a  leltározók  nevét,   • a  leltározások  eredményének  értékelését,  összefoglaló  jelentés  készítésének  időpontját,   • az  egész  éves  leltározási,  rovancsolási  tevékenységről  a  …………………………………  (Intézmény  neve)   vezetője  részére  jelentés  készítésének  határidejét.   A  leltározási  ütemtervet  a  ……………………………  (Intézmény  neve)  vezetőjének  kell  elkészíteni.   2.2.  A  leltározás  megszervezése   A   leltározás   gyors,   sikeres   lebonyolítása   érdekében   előzetesen   fel   kell   mérni   a   leltározási   feladatokat.   A   legfontosabb  feladat  a  leltározási  egységek  kijelölése.   A  leltározási  egységeket  az  alábbiak  szerint  határozzuk  meg:   I.        Ingatlanok   II.      Járművek   III.    Berendezési  és  felszerelési  tárgyak   IV.    Pénztár   V.      Egyéb  eszközök  és  források   A  leltározási  egységeket  római  szám  jelöli  és  ezeket  a  leltározási  bizonylaton  fel  kell  tüntetni.   2.3.  Leltározási  bizottság,  csoportok  kijelölése   A  leltározás  megszervezésére,  előkészítésére  és  technikai  lebonyolításának  irányítására  leltározó  bizottság   alakul.  A  leltározási  bizottság  2-­‐3  tagú.   A   bizottság   vezetőjét   és   tagjait   a   leltározás   megkezdése   előtt   a   …………………………..   (Intézmény   neve)   vezetője  jelöli  ki.     A  leltározás  lebonyolítására  leltározási  egységenként  leltározási  csoportot  kell  kijelölni.   A   leltározási   csoportok   tagjait   a   leltározás   megkezdése   előtt   a   ……………………………….   (Intézmény   neve)   vezetője  jelöli  ki.   Egy-­‐egy  leltározó  csoport  két  tagból  áll,  akik  közül  egyik  a  leltározási  csoportvezető.   A   leltározó   csoportok   összetételénél   gondoskodni   kell   arról,   hogy   a   megfelelő   szakismerettel,   illetve   adminisztratív  ismerettel  rendelkező  tag  is  jelen  legyen  a  csoportban.   2.4.  Leltározó  bizottság  és  a  leltározó  csoportok  tagjainak  oktatása   A   leltározási   bizottság   és   a   csoportok   tagjai   részére   a   ……………………………………..     (Intézmény   neve)   gazdasági   vezetője/pénztárnoka   a   leltározási   munka   általános   tudnivalóiról   tájékoztatást   ad.   A   tájékoztatásban   ismerteti   a   leltározás   jelentőségét,   teljességének   elvét,   bizonylati   rendjét,   a   leltározás   tényleges   lebonyolítását,  vele  kapcsolatos  határidőket.   2.5.  Leltárellenőrzés  megszervezése,  leltárellenőrök  kijelölése  

76

A   leltározás   ellenőrzésének   megszervezése   a   ………………………………..   (Intézmény   neve)   vezetőjének   a   feladata.     A   leltárellenőrzés   elvégzésével   megfelelő   gyakorlattal   és   szakismerettel   rendelkező   dolgozókat   kell   megbízni.     3.  Leltározás  bizonylati  rendje   A   leltározás   alapbizonylata   a   tárgyi   eszközök   és   készletek   leltárfelvételi   íve.   (A   mindenkor   érvényes   szabvány  nyomtatvány.)   A  leltárfelvételi  ívet  tintával,  golyóstollal  vagy  tintaceruzával  -­‐  vagyis  maradandó  módon  -­‐  olvashatóan  kell   kitölteni  egy  példányban.   Minden   rovatot   egyértelműen,   pontosan   ki   kell   tölteni,   az   abban   foglalt   adatok   valódiságát   a   leltározási   csoport  vezetőjének  és  a  leltárellenőrnek  aláírásával  kell  igazolni.   A  leltárfelvételi  ívet  10  évig  kell  megőrizni.   4.  Leltározás  módja  és  értékelés   4.1.  Befektetett  eszközök  leltározása   Immateriális  javak  leltározása     Az   immateriális   javak   olyan   forgalomképes   dolgok   vagy   jogok,   amelyek   elhasználódási   ideje   az   egy   évet   meghaladja.  Ebbe  a  csoportba  tartozó  eszközök  nem  tárgyiasultak,  nem  foghatók  meg,  értékük  szerződés,   számla  alapján  határozható  meg.   Az  immateriális  javak  csoportjába  tartoznak  a  vagyoni  értékű  jogok  (bérleti  jog,  szolgalmi  jog,  földhasználat,   haszonélvezet   és   használat,   az   ingatlanhoz   kapcsolódó   vagyoni   értékű   jogok   kivételével),   szellemi   termékek   (szoftverek).   Az  immateriális  javakról  csak  értékbeni  nyilvántartást  kell  vezetni.  A  mérleg  alátámasztásául  szolgáló  leltár   készítésekor   az   immateriális   javakat   a   megfelelően   vezetett   analitikus   nyilvántartásukból   kell   a   leltárba   felvenni.   Az   immateriális   javak   leltározása   az   analitikus   nyilvántartásokban   szereplő   értékek   azonosítását   és   egyeztetését   jelenti.   Az   egyeztetés   során   az   immateriális   javakhoz   kapcsolódó   dokumentációk  meglétét  is   ellenőrizni  kell.   Az  immateriális  javak  leltározását  legalább  évente,  a  mérleg  fordulónapjára  vonatkozóan  kell  elkészíteni.   Tárgyi  eszközök  leltározása   A   tárgyi   eszközök   azok   a   rendeltetésszerűen   használatba   vett,   tárgyiasult   eszközök,   amelyek   elhasználódási   ideje  az  egy  évet  meghaladja.     A   tárgyi   eszközök   csoportjába   tartozó   eszközök   az   ingatlanok   (földterület,   telek,   épület,   építmény),   járművek,   berendezések,   felszerelések   (irodai   berendezések,   számítástechnikai   eszközök,   berendezési   tárgyak,   képzőművészeti   alkotások),   beruházások   (azok   a   beszerzett   tárgyi   eszközök,   amelyek   még   nem   kerültek  üzembe  helyezésre,  használatbavételre).   A   tárgyi   eszközök   leltározását   évente   a   mérleg   fordulónapjával   mennyiségi   felvétellel   kell   elvégezni.   A   felvett  leltár  áttekinthetően,  leltározási  helyenként  és  ezen  belül  fajta,  típus,  méret,  gyári  szám  és  minőség   részletezéssel  tartalmazza  az  eszközökre  vonatkozó  jellemzőket.    

77

A  tárgyi  eszközök  leltározása  kiterjed  a  tartozékokra  is.   A   képzőművészeti   alkotásokat   évente   a   mérleg   fordulónapjára,   mennyiségi   felvétellel   a   nyilvántartások   alapján  kell  leltározni.   A   mennyiségi   felvétel   leltárfelvételi   íveken   történik,   melynek   adatai   egyeztetésre   kerülnek   az   analitikus   nyilvántartással,  vagyis  az  egyedi  nyilvántartó  kartonok  adataival.   A  tárgyi  eszközöket  a  könyvviteli  nyilvántartásokkal  egyező  nettó  értékben  kell  értékelni.   A  képzőművészeti  alkotásokat  az  egyedi  könyv  szerinti  érték  100%-­‐val  értékeljük.   A  beruházásokat  a  szállító  által  számlázott  értéken  értékeljük  a  gazdasági  év  utolsó  napjával.   A   ……………………………..   (Intézmény   neve)   nem   saját   tulajdonú   tárgyi   eszközeit   is   fel   kell   leltároznia,   de   a   leltárban  értékkel  nem  kell  felvennie.   A  tárgyi  eszközök  hiányáról  jegyzőkönyvet  kell  felvenni,  ebben  indokolni  kell  az  eltérés  okát.   Befektetett  pénzügyi  eszközök  leltározása   A  befektetett  pénzügyi  eszközök  között  kell  kimutatni  a  hosszú  lejáratra  adott  kölcsönt,  valamint  a  hosszú   lejáratú  bankbetéteket.     A  befektetett  eszközök  leltározását  legalább  évente  a  mérleg  fordulónapjára  (december  31.)  vonatkozóan   kell  elvégezni,  mely  az  analitikus  nyilvántartásban  lévő  értékek  azonosítását  és  egyeztetését  jelenti.   4.2.  Forgóeszközök  leltározása   Készletek  leltározása   A  készletek  között  csakis  olyan  eszközök  szerepelhetnek,  amelyek  elhasználódási  ideje  egy  évnél  rövidebb.   A  készletek  leltározása  mennyiségi  felvétellel  történik.  A  leltározás  során  a  készleteket  egyedenként  kell   megszámolni  és  nyilvántartásba  venni.   A  leltározás  alkalmával  meg  kell  határozni  az  erre  vonatkozó  előírások  alapján  csökkent  értékűnek  minősülő   készleteket  és  ezeket  a  leltárban  a  teljes  értékű  készletektől  elkülönítve  kell  kimutatni.   Csökkent  értékű  a  készlet,  ha:   • olyan  megrongálódás  következett  be,  melynek  következtében  a  készlet  már  nem  felel  meg  a   beszerzéskor  megjelölt  eredeti  rendeltetésének,   • eszközök  kiselejtezése  következtében  visszamaradó  tartozékok,  ha  eredeti  rendeltetésüknek   megfelelően  nem  használhatók,   • a  leértékelést  hatóság  használhatatlanság  miatt  elrendelte.   A  csökkent  értékű  készletek  értékvesztését  a  szabályszerűen  elkészített  jegyzőkönyvvel  kell  alátámasztani,   amelyből  a  leértékelés  oka  és  a  leértékelés  jogossága  az  egyes  készletekre  külön-­‐külön  megállapítható.   Kiselejtezett  készleteket  függetlenül  attól,  hogy  azokat  eredeti  állapotban  tároljuk-­‐e  vagy  sem,  a  mérlegben   hulladék  áron  kell  értékelni.   A  …………………………..  (Intézmény  neve)  kezelésébe  adott,  illetve  tulajdonát  képező  vagyon  címén  a  mérlegbe   értékben  nem  szabad  kimutatni,  de  a  leltárba  mennyiségben  fel  kell  venni   • az  …………………………  (Intézmény  neve)  lévő,  de  más  tulajdonát  képező  eszközöket,   • a  már  teljesen  leírt,  de  még  ki  nem  selejtezett  tárgyi  eszközöket,  

78

• a  nyilván  nem  tartott  egyedileg  50.000  Ft  beszerzési  érték  alatti  tárgyi  eszközöket,  készletként   értékben  nyilván  nem  tartott  eszközöket,  berendezési  tárgyakat.   Követelések  leltározása   A   követelések   azok   a   különféle   szállítási,   vállalkozási,   szolgáltatási   és   egyéb   szerződésekből   jogszerűen   eredő,   pénzformában   kifejezett   fizetési   igények,   amelyek   a   másik   fél   által   elismert   termékértékesítéshez,   szolgáltatás  teljesítéshez,  kölcsönnyújtáshoz,  előlegfizetéshez  kapcsolódnak.   A   mérlegben   csak   olyan   követelések   szerepelhetnek,   ahol   a   teljesítés   megtörténte   igazolt,   illetve   az   adós   nem  kifogásolt.   A   követelésekkel   kapcsolatban   olyan   leltárt   kell   készíteni,   amely   ellenőrizhető   módon   tartalmazza   azokat   értékben.   A   követeléseket   a   leltárba   az   analitikus   nyilvántartásban   szereplő   értékadatok   alapján   kell   felvenni.   A   követeléseket  a  leltár  összeállítását  megelőzően  egyeztetéssel  kell  ellenőrizni.   A   követelésekről   vezetett   analitikus   nyilvántartás   keretében   biztosítani   kell,   hogy   a   külföldi   pénzértékre   szóló  követelések  összege  adósonkénti  bontásban,  devizában  és  forintban  is  megállapítható  legyen.   A  leltár  alapdokumentumai  a  követeléseknél:   • bankszámlakivonatok  a  rövid  lejáratú  követeléseknél,   • adó-­‐elszámolási  bizonylatok,  adóbevallások  a  költségvetési  kapcsolatokból  származó  követeléseknél,   • kimenő  számlák,  visszáru  bizonylatok  más  vállalkozóval  szembeni  követeléseknél,   • analitikus  nyilvántartások  a  munkavállalókkal  szembeni  követeléseknél,   • szerződések  más  adósokkal  szembeni  követeléseknél.   Pénzeszközök  leltározása   A  pénzeszközök  leltározása  minden  évben  a  gazdálkodási  év  mérleg  fordulónapján  egyeztetéssel  történik.   A  mérleg  fordulónapján  a  pénztárban  lévő  készpénz  összege  megszámlálásra  kerül,  majd  a  pénztárkönyvvel,   illetve   a   főkönyvben   szereplő   Pénztár   számlával   kerül   egyeztetésre.   A   készpénzkészletről,   annak   címletenkénti  meglétéről  jegyzőkönyvet  kell  felvenni.     A  valutapénztárban  lévő  külföldi  fizetési  eszközt  a  leltárban  valutanemenkénti  bontásban,  a  számlevezető   hitelintézet  által  az  év  utolsó  napján  közzétett  középárfolyamon  számított  értékben  kell  kimutatni   A   bankszámlákon   forintban   elhelyezett   bankbetétek   értékét   a   mérleg   fordulónapján   a   hitelintézet   által   megküldött   bankkivonattal   egyező   értéken,   a   devizaszámlán   elhelyezett   devizabetétek   forintértékét   a   számlavezető  hitelintézet  által  közzétett  deviza  középárfolyamon  kell  szerepeltetni  a  leltárban.     4.3.  Saját  tőke   A  saját  tőke  elemeinek  leltározása  egyeztetéssel  történik  évente  a  mérleg  fordulónapján.  Az  egyeztetés  az   analitikus  nyilvántartás  összevetését  jelenti  a  könyvviteli  nyilvántartással.   A  saját  tőke  részeit  könyv  szerinti  értéken  leltározzuk.   4.4.  Kötelezettségek   Kötelezettségek   azok   a   szállítási,   vállalkozási,   szolgáltatási   és   egyéb   szerződésből   eredő,   pénzformában   teljesítendő   elismert   fizetések,   amelyek   a   szállító,   a   vállalkozó,   a   szolgáltató,   a   hitelező,   a   kölcsönző   által  

79

már  teljesített,  a  ………………………….  (Intézmény  neve)  által  elfogadott,  elismert  szállításhoz,  szolgáltatáshoz,   pénznyújtáshoz  kapcsolódnak.   A   kötelezettségek   leltározását   az   analitikus   nyilvántartásokkal   való   egyeztetéssel,   de   az   analitikák   alapdokumentumait  is  vizsgálva  kell  elvégezni.   A  leltár  alapdokumentumai  a  kötelezettségeknél:   • beruházási   és   fejlesztési   hitelek   esetében   a   hitelintézet   december   31-­‐i   állapotra   vonatkozó   bankkivonata   • adó-­‐elszámolási   bizonylatok,   adóbevallások   a   költségvetési   kapcsolatokból   származó   kötelezettségeknél,   • bejövő  számlák,     • analitikus  nyilvántartások  a  munkavállalókkal  szembeni  kötelezettségnél,   • szerződések  más  adósokkal  szembeni  kötelezettségeknél.   5.  Értékelési  szabályok   5.  A  leltározás  és  a  könyvvitel  adatainak  egyeztetése   A  befektetett  eszközök  és  készletek  értékének  kimutatása  leltárfelvételi  íveken  történik.   A   leltár   értékelése   körültekintő   és   szakismeretet   igénylő   munka.   Minden   eszközt   megfelelő   azonosítás   után   az  érvényben  lévő  értékelési  előírás  szerint  kell  beárazni.   Az  egységárak  helyességét  ellenőrizni  kell.  Az  árazási  munkák  elvégzése  után  a  leltárleértékelés  számszaki   műveleteit  kell  elvégezni.     A   leltárfelvétel   időpontjától   számított   legkésőbb   30   napon   belül   a   leltár   adatait   egyeztetni   kell   a   könyvviteli   nyilvántartásokkal,   és   a   jegyzőkönyvileg   megállapított   különbözetek   okát   az   egyeztetéssel   számított   30   napon  belül  kivizsgálás  útján  tisztázni  kell.   Kompenzálható  leltárkülönbözet  nem  minősül  ismeretlen  okból  keletkezett  leltárhiánynak.   Azon   többletek   és   hiányok   kompenzálhatók,   amelyek   azonos   cikkcsoportba   tartoznak,   megközelítőleg   hasonló  értékűek,  minőségük,  rendeltetésük  miatt  összetéveszthetőek.   A   leltározás   eredménye   alapján   a   …………………………   (Intézmény   neve)   vezetője   indokolt   esetben,   határozatban   dönt   a   dolgozót   terhelő   leltárhiány   összegének   megtérítéséről   vagy   egyéb   jogkövetkezményről.   A  határozatot  a  leltárfelvétel  befejezését  követő  60  napon  belül  írásban  közölni  kell  az  érintett  dolgozóval.   A  leltározás  eredménye  alapján  intézkedni  kell  a  leltárkülönbözetet  előidéző  okok  megszüntetéséről.   Befektetett  eszközök  leltározása  során  megállapított  leltárkülönbözetekről  a  kivizsgálás  útján  való  tisztázást   követően   jegyzőkönyvet   kell   felvenni.   A   hiányok,   többletek   miatt   alkalmazott   felelősségre   vonásról   szóló   jogerős  határozatot  utólag  a  jegyzőkönyvhöz  kell  csatolni.   A  leltárkülönbözetet  legkésőbb  a  negyedéves  könyvviteli  zárlat  alkalmával  kell  rendezni.   6.  Leltárellenőrzés   A   leltározás   ellenőrzésének   célja   annak   biztosítása,   hogy   a   leltározás   a   törvényi   előírásoknak   megfelelően   történjék.  

80

A  leltárellenőrzésnek  ki  kell  terjednie  a  leltározással  kapcsolatos  valamennyi  munkára.   Így  ellenőrizni  kell   • a  leltározás  előkészítő  munkálatai  során  kiadott  intézkedések  végrehajtását,   • gyakori  próbaszerű  ellenőrzéssel  a  leltárfelvételi  munka  lebonyolítását,   • a   leltárfelvétel   tényleges   adatai   és   könyvszerinti   adatok   közötti   különbözetek   (leltárhiányok   és   többletek)  elszámolásának  helyességét.   Az   értékelés   ellenőrzése   során   kiemelten   kell   foglalkozni   az   értékvesztések   meghatározásának   helyességével,  teljességével.   Ellenőrizni   kell   azt   is,   hogy   a   leltárfelvétel   során   előírt   technikai   módszereket   (tételes   megszámlálás,   a   leltározott  eszközök  megfelelő  megjelölése  stb.)  betartották-­‐e.   A  leltárellenőrzés  a  leltározás  egész  ideje  alatt  folyamatos  tevékenység.  Az  ellenőrzés  megtörténtét  a  leltári   ellenőr  a  bizonylaton  olvasható  aláírásával  igazolja  (kézjegy  nem  elegendő).   Az   ellenőrzés   során   megállapított   hiányosságok   megszüntetése   érdekében   a   leltárellenőr   észrevételeit   köteles   azonnal   közölni   a   leltározási   csoport   vezetőjével.   Ha   a   leltárellenőr   megállapításával   a   leltározó   csoport   vezetője   nem   ért   egyet,   akkor   az   ellenőr   megállapításait   azonnal   jelenteni   kell   a   leltározási   bizottság  vezetőjének.   Ha  a  leltározást  bármely  okból  hiányosan  végezték  el,  vagy  annak  adatai  az  ellenőrzés  megállapítása  szerint   vitathatók,  az  érintett  leltározási  egységben  lévő  eszközöket  részben  vagy  egészben  újra  kell  leltározni.  

81

10.  

.......................................   Egyházközség   PÉNZKEZELÉSI  SZABÁLYZATA     A   Magyarországi   Református   Egyház   gazdálkodásáról   szóló   2002.   évi   I.   törvény   Végrehajtási   utasításának   10.   §   (6)   bekezdése   szerint   a   pénztár-­‐,   bankszámla-­‐,   betét-­‐,   értékkezelés   részletes   rendjét,   a   könyvvitel   és   a   bizonylatolás  általános  és  formai  szabályait  szabályzatban  kell  rögzíteni.   1.  A  pénzkezelés  jogszabályi  alapja,  általános  szabályai   A   házipénztár   …………………………   Egyházközség   pénzforgalmának   lebonyolításához   szükséges   pénzösszeg   kezelésére  kijelölt,  a(z)  …………………………  Egyházközség  székhelyén  működő  e  célra  elkülönített  helyiség.   A   házipénztár   biztonságos   elhelyezéséért,   tűz   és   betörés   elleni   védelméért   a(z)   …………………………   Egyházközség  lelkésze  a  felelős.   A  pénztárban  a  készpénzt  és  a  készpénz  csekket  pénzkazettában  kell  tartani.   A   pénztári   kulcsokról   olyan   nyilvántartást   kell   vezetni,   melyből   bármikor   megállapítható,   hogy   a   kulcsok   mikor,   milyen   alkalommal,   meddig   és   kinél   voltak.   A   kulcsok   átvételét   az   átvevő   aláírásával   igazolja.   Az   eredeti  kulcsok  másolatait  a(z)  ………………………….  Egyházközség  lelkésze  köteles  biztonságosan  megőrizni.     A   házipénztárban   kell   kezelni   az   elszámolási   betétszámláról   készpénzfizetés   céljára   felvett,   valamint   a   házipénztárba  befizetett  összeget.   A   házipénztárban   idegenek   pénzét   vagy   értékét   csak   a(z)   …………………………   Egyházközség   lelkészének   engedélyével  lehet  tartani,  amit  elkülönítetten  kell  kezelni  és  nyilvántartani.   A   záró   készpénzállomány   nagysága   ……………Ft.   A   záró   állomány   értékhatára   feletti   pénzösszeget   zárás   előtt   be   kell   fizetni   a   bankszámlára.   A   nagyobb   zárókészlet   indokolt   esetben   engedélyezhető.   A   napi   záró   állományt   meghaladó   összeg   tárolására   a(z)   …………………………   Egyházközség   lelkésze   vagy   az   általa   megbízott  személy  ad  engedélyt.   A   záró   pénzállomány   fenti   keretösszegében   nem   kell   figyelembe   venni   a   munkabér   jellegű   összegek   kifizetésének  teljesítéséhez  felvett,  és  a  következő  munkanapon  kifizetendő  összeget.   2.  Pénzkezelés  személyi  feltételeinek  kialakítása   A   pénzkezeléssel   kapcsolatos   feladatokat   az   arra   alkalmas   büntetlen   előéletű   –   erkölcsi   bizonyítvánnyal   rendelkező  –  személyek:  a  pénztáros,  a  pénztár-­‐helyettes,  valamint  a  pénztár  ellenőr  látja  el.   2.1.  Pénztáros,  pénztár-­‐helyettes   Nem   lehet   pénztáros   és   pénztár-­‐helyettes   az,   akinek   munkaköre   a   pénztárosi   munkakörrel   összeférhetetlen.   A   pénztáros   az   utalványozóval   és   a   pénztár   ellenőrrel   azonos   személy   nem   lehet.   Összeférhetetlen   továbbá,   ha   a   pénztáros   és/vagy   a   pénztár-­‐helyettes   a   pénztár   ellenőrrel   és/vagy   az   utalványozóval  közeli  hozzátartozói  kapcsolatban  van.   Ugyancsak   összeférhetetlen   dolgozónak   kell   tekinteni   azokat   a   személyeket,   akiknek   a   bankszámla   felett   rendelkezési  joguk  van.   A   házipénztárt   a   pénztáros   önállóan,   teljes   anyagi   felelősséggel   kezeli.   Ezt   a   tényt   a   pénztáros   munkakörének  írásba  foglalásakor  nyilatkozatban  köteles  tudomásul  venni.   A  pénztáros  feladata:  

82

• a   naponta   várható   pénzforgalom   kielégítésére   megfelelő   mennyiségű   és   címletű   készpénz   álljon   rendelkezésre,   • a  pénztárban  tartott  készpénz  előírás  szerinti  kezelése  és  megőrzése,   • a  pénztári  kulcsok  nyilvántartása  és  kezelése,   • a  benyújtott  alapbizonylatok  alaki  és  tartalmi  ellenőrzése,     • valamennyi  bevételezés  és  kifizetés  szabályszerű  bizonylatolása,   • a  pénztári  nyilvántartások  naprakész  vezetése,   • a  bizonylati  rend  és  fegyelem,  valamint  a  pénzkezelési  előírások  maradéktalan  betartása,   • pénztári  számfejtés  feladatainak  ellátása,   • a  szigorú  számadású  nyomtatványok  őrzése  és  nyilvántartásuk  folyamatos  vezetése.   Az   összeférhetetlen   feladatellátás   kizárása   érdekében   a   szigorú   számadású   nyomtatványok   érvényesítése,   illetve  hitelesítése  a(z)  ………………………….  Egyházközség  lelkészének  feladata.   Két   vagy   több   személy   közösen   a   pénztárat   ugyanazon   időpontban   még   kivételesen,   kisegítésképpen   és   átmenetileg  sem  kezelheti.   Ha   a   pénztáros   munkahelyét   –   akár   rövid   időre   is   –   elhagyja,   köteles   a   pénzkazettát   és/vagy   a   biztonsági   ajtót  bezárni,  a  kulcsot  magánál  tartani.   A   pénztáros   betegsége,   vagy   egyéb   ok   miatti   távolléte,   a   helyettesítés   szükségessé   válása   esetén   pénztárzárlatot   kell   készíteni   és   gondoskodni   kell   a   pénztáros   által   kezelt   készpénz,   készpénzes   utalvány,   szigorú   számadású   nyomtatványok,   valamint   a   pénztári   kulcsok   és   dokumentációk   szabályszerű   átadásáról-­‐ átvételéről.  (A  pénzszekrény  kulcsának  kezeléséről  ld.  1.  számú  melléklet.)   A   pénztár   átadás-­‐átvételéről   jegyzőkönyvet   kell   felvenni,   amelyben   az   átadott   készpénz   összege,   címletenkénti   részletezése   mellett   rögzíteni   kell   valamennyi   átadásra   kerülő   okmány,   dokumentum   mennyiségét  és  sorszámát  is.   2.2.  Pénztári  ellenőr   A  pénztár  ellenőr  feladatai:   • a   bevételi   és   kiadási   pénztárbizonylatok,   valamint   a   bevételek   és   kiadások   alapbizonylatainak   alaki   és   tartalmi  ellenőrzése,   • a   pénztári   nyilvántartás   ellenőrzése   abból   a   szempontból,   hogy   abba   valamennyi   bevételi   és   kiadási   tételt  az  alapbizonylatok  adataival  egyezően  a  pénztáros  bejegyzett-­‐e,   • a   pénztárjelentés,   valamint   a   zárlat   adatainak   számszaki,   és   a   készpénz   összegének   címletenkénti   részletezése  helyességének,  a  bizonylatok  meglétének  ellenőrzése,   • az  ellenőrzés  megtörténtének  igazolása  a  bevételi  és  kiadási  pénztárbizonylatok  aláírásával.   • a  bizonylatok  és  pénztári  elszámolások  ellenőrzése  során  vizsgálni  kell   ⇒ az  utalványozás  illetékességét,  az  utalványozás  teljes  körű  megtörténtét,   ⇒ az  alapbizonylatokon  és  a  pénztárbizonylatokon  végzett  számítások  helyességét,   ⇒ a  szükséges  mellékletek  meglétét,   ⇒ az  átvétel,  a  teljesítés  megtörténtének  igazolását,   ⇒ a  pénztári-­‐  és  az  alapbizonylatok  adatainak  egyezőségét.   2.3.  Utalványozás   A  pénztárból  kifizetéseket  csak  előzetes  utalványozás  után  teljesíthet  a  pénztáros.   Az   utalványozók   azok   a   személyek,   akik   a   kiadások   kifizetését,   a   bevételek   beszedését   vagy   elszámolását   elrendelhetik.   Az  utalványozók  felelősek:   • az  utalványozás  indokoltságáért,   • az  utalványozott  összeg  szükségszerűségéért,      

83

•

az  utalványozási  bizonylat  szabályszerű  kitöltéséért.  

Az   utalványozás   az   egyházközség   esetén   a   lelkészt   illeti   meg.   A   lelkész   nevére   szóló   kifizetéseket   a   presbitérium   által   felhatalmazottak………(nevet   kérjük   beírni)   utalványozzák.   Az   éves   költségvetés   10%-­‐át   meghaladó  összeg  esetén  az  elnökség  együttes  utalványozása  szükséges.     Az  utalványozás  rendjét  a  pénztárban  ki  kell  függeszteni.     3.  Be-­‐  és  kifizetések  rendje     Befizetéskor  a  pénztáros:   • csak  valódi  és  forgalomban  lévő  pénzt  fogadhat  el,  megrongálódott,  hiányos  bankjegyet,  érmét  nem   lehet  elfogadni,   • megszámolja  a  kapott  összeget,   • kiállítja  az  átvételről  a  bizonylatot,   • a  visszajáró  összeget  leszámolja  és  átadja,   • csak  ezek  után  helyezheti  a  pénzösszeget  a  pénztárba.   Kifizetéskor  a  pénztárosnak:   • meg  kell  állapítani  a  felvételre  jogosult,  illetve  meghatalmazott  személy  azonosságát,   • a  kifizetési  pénztárbizonylaton  igazoltatni  kell  az  átvétel  megtörténtét,   • le  kell  számolni  a  kifizetésre  kerülő  összeget  és  át  kell  számoltatni  a  felvevővel.   A  készpénzfizetés  teljesíthető:   a) a  pénzösszeg  közvetlen  átadásával,   b) az  összegnek  a  jogosult  bankszámlájára  teljesített  készpénzbefizetéssel,   c) az  összegnek  készpénz-­‐átutalási  megbízással  a  jogosult  részére  való  továbbításával,   d) az  összegnek  a  jogosult  részére  kifizetési  utalvánnyal  történő  kiutalásával,   e) az  összegnek  készpénzfelvételi  utalvány  útján  történő  kifizetésével,   f) postai  küldemény  utánvételezésével,   Hamis  pénz  észlelése  esetén  követendő  eljárás:   Abban   az   esetben,   ha   a   pénztáros   a   neki   átadott   pénzek   között   hamis,   vagy   hamisítványnak   látszó   bankjegyet,   illetőleg   érmét   talál,   azt   fizetésként   nem   fogadhatja   el,   a   bankjegyet   vagy   érmét   vissza   kell   tartania   és   a   befizetőt   jegyzőkönyvben   meg   kell   hallgatnia   arra   vonatkozóan,   hogy   hol,   kitől   és   mikor   kapta   a   hamisítványt.   A   jegyzőkönyvben   melyet   2.   sz.   mellékletként   csatolunk   fel   kell   venni   a   befizető   nevét,   foglalkozását   és   lakcímét.   A   jegyzőkönyvet   a   befizetővel   alá   kell   íratni   (az   aláírás   esetleges   megtagadásának   tényét  a  jegyzőkönyvben  fel  kell  tüntetni).  A  jegyzőkönyvet  3  példányban  kell  felvenni,  melyből  egy  példány   a   befizetőé,   egy   példány   a   pénztárosé,   egy   példányt   pedig   –   a   hamis   vagy   hamisnak   látszó   pénzzel   együtt   –   át   kell   adni   a   Magyar   Nemzeti   Banknak.   Az   MNB   a   lefolytatott   vizsgálat   eredményéről   mind   a   beküldőt,   mind   a   befizetőt   is   tájékoztatja.   Az   átvett   pénzről   a   befizetőnek   -­‐   a   3.   számú   mellékletként   csatolt   –   elismervényt  kell  adni,  amelyen  –  bankjegy  esetén  –  fel  kell  tüntetni  annak  a  sorozatszámát  és  sorszámát.   Az   elismervényt   három   példányban   kell   kiállítani,   melynek   első   példányát   át   kell   adni   a   befizetőnek,   a   második  példány  a  pénzügyi  vezetőnél,  a  harmadik  példány  pedig  a  pénztárosnál  marad.   Valódinak   és   forgalomképesnek   minősül   az   a   forgalmi   bankjegy,   illetve   pénzérme,   amely   a   forgalomba   hozatalakor  az  MNB  által  a  Magyar  Közlönyben  közzétett  hirdetményben  foglalt  leírásnak  megfelel.   Bankjegy:   1. forgalomképesnek   tekinthető   az   a   valódi   bankjegy,   amely   a   mechanikai   hibáktól   mentes   és   állaga   alapján  ismét  forgalomba  hozható,   2. nem  hozató  forgalomba  a  csonka,  valamint  a  ragasztott  bankjegy.   Pénzérme:   nem   tekinthető   forgalomképesnek   a   megcsonkított   (átlyukasztott),   súlyában   jelentősen   megfogyott,  nehezen  felismerhető,  vagy  valamilyen  módon  meghamisított  forgalmi  pénzérme.  

84

4.  Pénzszállítás   Bankszámlára  készpénz  fizetése  a  számlavezető  pénzintézet  pénztárainál  történik.     Postahelyeknél  a  bankszámlák  javára  készpénz-­‐átutalási  megbízással  teljesíthető  készpénzbefizetés.   A   számlavezető   pénzintézettől   a   bankszámla   terhére   készpénzt   felvenni   csak   kiállított   készpénzfelvételi   utalvánnyal  lehet.   A  pénz  szállítását  …………….forintig  1  fő,  ……………………….forint  felett  2  fő  végzi.     A   készpénz   felvételével   és   szállításával   megbízottak   felelősek   az   általuk   átvett   készpénzért.   A   pénz   felvételével  és  szállításával  megbízottak  felelőssége  addig  tart,  amíg  a  készpénzt  a  házipénztárban,  vagy  a   jogosult  címzettnek  át  nem  adják.     5.  Pénztári  nyilvántartások  vezetése   5.1.  Pénztárjelentés   A   pénztárosnak   minden   pénztári   befizetést   és   kifizetést   a   felmerülésük   sorrendjében   a   pénztárjelentésbe   fel  kell  jegyezni.   A   pénztárosnak   azokon   a   napokon,   amikor   készpénzforgalom   van,   pénztárzárást   kell   végeznie   a   zárlati   összeg  megállapítása  és  a  keretet  meghaladó  rész  bankszámlára  történő  befizetése  érdekében.   Pénztárzárlatot   dokumentálni   dekádonként   (nap,   hét,   stb.)   köteles.   Ezért   a   pénztári   nyilvántartás   céljára   időszaki  pénztárjelentést  kell  vezetni.   Pénztárzáráskor  a  pénztárosnak  meg  kell  állapítani:   • a  pénztárban  lévő  készpénz  állományt  címletenként,   • a  pénztárjelentés  alapján  a  bevételek  és  a  kiadások  végösszegét  az  előző  időszaki  készpénz  maradvány   figyelembe  vételével   • a  pénztári  nyilvántartás  szerinti  egyenleget,   • a  pénztárjelentés  szerinti  egyenleget  egyeztetni  kell  a  valóságos  készpénzállománnyal,   • az   egyeztetés   után   az   egyezőséget   a   pénztárjelentésben   rögzíteni   kell,   majd   ezt   aláírásával   igazolja   a   pénztáros  és  az  ellenőr.   Ha  az,  egyeztetés  során  eltérés  mutatkozik,  és  annak  oka  azonnal  tisztázható,  az  eltérésről  jegyzőkönyvet   kell  felvenni,  amit  a  pénztáros  és  az  ellenőr  ír  alá.   A   pénztárjelentést   két   példányban   kell   elkészíteni.   Az   első   példány   a   mellékletekkel   együtt   a   könyvelés   példánya,  a  második  példány  a  tömbben  marad.   5.2.  A  pénztári  bevételek  és  kiadások  bizonylatolása   A   pénztári   befizetésekről   és   kifizetésekről   pénztári   bizonylatot   kell   kiállítani.   A   bizonylattömbök   szigorú   számadási  kötelezettség  alá  vont  nyomtatványok.   A   bizonylatok   felhasználásának   ellenőrzése   érdekében   csak   folyamatos   sorszámmal   ellátott   bizonylattömböket  lehet  felhasználásra  kiadni.  A  pénztár  be-­‐  és  kifizetését  az  e  célra  szolgáló  nyomtatvány   kitöltése  után  a  pénztárjelentésbe  fel  kell  vezetni.       A  házipénztári  befizetésekről  bevételi  pénztárbizonylatot  kell  kiállítani,  maradandó  íróeszközzel.  A  bizonylat   minden  rovatát  értelemszerűen  ki  kell  tölteni  és  a  befizetővel  alá  kell  íratni.  A  bevételi  pénztárbizonylat  első   példánya   a   könyvelés   bizonylata,   melyhez   csatolni   kell   a   pénztári   bevételezés   alapbizonylatait.   A   bevételi   pénztárbizonylat   második   példánya   a   "Nyugta",   melyet   a   befizetőnek   kell   átadni.   A   bevételi   pénztárbizonylat  harmadik  példánya  a  tőpéldány,  amely  a  tömbben  marad.   Házipénztári   kifizetésekről   kiadási   pénztárbizonylatot   kell   kiállítani,   maradandó   íróeszközzel.   Valamennyi   rovatát  a  bizonylatnak  ki  kell  tölteni.  Javítani  nem  szabad.  

85

Kifizetésre  utalványozás  nélküli  összeg  nem  kerülhet.   A   kiadási   pénztárbizonylat   kétpéldányos,   melynek   első   példánya   a   könyvelés   bizonylata   a   pénztári   kifizetések  alapbizonylatával  együtt.  Második  példány  a  tőpéldány,  a  tömbben  marad.   Pénztári   kifizetéseknél   meg   kell   állapítani,   hogy   a   pénzt   felvevő   személy   jogosult-­‐e   a   pénzfelvételre.   Ha   a   pénz  felvételére  nem  az  jelentkezik,  akit  illet,  hanem  megbízottat  küld,  a  pénz  csak  szabályszerűen  kiállított   meghatalmazás  ellenében  fizethető  ki.   Egy   kiadási   pénztárbizonylaton   általában   csak   egy   személy   vehet   át   pénzt.   Amennyiben   több   személy   részére,  egy  pénztárbizonylattal  történik  a  kifizetés,  az  átvevők  aláírása  a  pénztári  alapokmányon  történik.   5.3.  Munkabér-­‐kifizetés   Munkabérfizetéskor   a   bruttó   munkabért   kiadásba   kell   helyezni,   míg   a   munkabérből   levont   adókat,   illetve   járulékokat  bevételezni  kell.  (Egyszeri  könyvvitel  esetén.)   A  kiadási  és  bevételi  pénztárbizonylat  alapbizonylata  a  bérfizetési  jegyzék,  amelyen  a  dolgozók  aláírásukkal   igazolják  nettó  munkabérük  átvételét.   Ha   a   dolgozó   bérfizetés   napján   távol   van   és   a   bérének   átvételére   másnak   meghatalmazást   nem   adott,   a   részére  járó  összeget  el  lehet  küldeni  lakáscímére.  A  postai  feladóvevényt  a  fizetési  jegyzékhez  kell  csatolni.     A  dolgozó  által  fel  nem  vett  munkabért  a  pénztárba  vissza  kell  vételezni  és  fel  nem  vett  járandóságként  kell   nyilvántartani.   5.4.  Elszámolásra  kiadott  összegek  nyilvántartása   Pénzt  elszámolásra  csak  az  alábbi  célokra  lehet  kiadni:   • beszerzésre,   • szolgáltatás  igénybevételére,   • kiküldetési  költségre,   • kisebb  kiadásokra  (reprezentáció,  posta  stb.),   • üzemanyag-­‐vásárlásra.   Az  elszámolásra  kiadott  összeg  nem  haladhatja  meg  a  cél  eléréséhez  szükséges  mértéket.   Elszámolásra   pénzt   csak   személyre   szólóan,   az   arra   feljogosított   személyek   utalványozása   és   csak   olyan   bizonylat   alapján   lehet   kifizetni,   melyen   az   összeg   rendeltetése   és   az   elszámolás   véghatárideje   is   fel   van   tüntetve.   Ha   ugyanaz   a   személy   elszámolásra   újabb   összeget   vesz   fel,   a   korábban   felvett   összeggel   akkor   is   el   kell   számolnia,   ha   az   annak   elszámolására   kikötött   véghatáridő   még   nem   érkezett   el.   A   befizetendő   és   felveendő  összeget  nem  lehet  egymással  szemben  beszámítani.  Újabb  összeget  elszámolásra  kiutalni  csak   akkor  lehet,  ha  a  pénztáros  igazolja,  hogy  a  pénz  felvevőjének  elszámolatlan  tétele  nincs.   Az   elszámolásra   kiadott   összegekről   nyilvántartást   kell   vezetni,   melynek   a   következő   adatokat   kell   tartalmaznia:   • a  pénzt  felvevő  dolgozó  neve   • a  pénz  felvételének  időpontja   • a  kiadási  pénztárbizonylat  száma   • a  felvétel  jogcíme  (anyagvásárlás,  üzemanyag-­‐költség  stb.),   • az  elszámolásra  felvett  összeg   • az  elszámolás  határideje   • az  elszámolás  tényleges  időpontja   • a  ténylegesen  felhasznált  összeg   • a  bevételi  bizonylat  sorszáma  

86

Ha   az   elszámolásra   kötelezett   a   kitűzött   véghatáridőig   nem   számol   el,   a   pénztáros   köteles   azt   a(z)   …………………………  Egyházközség  lelkészének  haladéktalanul  jelezni.   5.5.  Szigorú  számadású  nyomtatványok  nyilvántartása   Az   alábbiakban   felsorolt   -­‐   sorszámmal   ellátott   -­‐   felhasználatlan   nyomtatványokat   kell   szigorú   számadású   nyomtatványként  kezelni:   • pénztárjelentés,   • bevételi  és  kiadási  pénztárbizonylat,   • készpénzfelvételi  csekk,   A   pénztárjelentés   és   a   pénztárbizonylat   nyilvántartásának   tartalmaznia   kell   a   tömbök   sorszámát,   az   igénybevétel  és  leadás  dátumát,  valamint  az  igénybevevő  aláírását.     A   készpénzfelvételi   csekket   a   pénzintézet   bocsátja   ki,   az   általa   vezetett   számláról   történő   összegek   felvételére.  A  csekket  egy  példányban  mindennemű  javítás  nélkül  kell  kiállítani.   A   készpénzfelvételi   csekk   nyilvántartásának   tartalmazni   kell   a   csekk   sorszámát,   a   pénzfelvétel   jogcímét,   összegét,  az  utalványozók  aláírását,  a  felvétel  dátumát,  a  banki  terhelés  keltét  és  a  pénzfelvevő  aláírását.   Az  elrontott  bizonylatokat  és  csekkeket  minden  esetben  át  kell  húzni  és  "Rontott"  szóval  át  kell  írni.   6.  Bankszámlaforgalom  szabályozása   A(z)   ………………………….   Egyházközség   lelkésze   a   számlavezető   pénzintézet   által   rendszeresített   módon   írásban   jelenti   be   a   pénzintézetnek,   hogy   a   pénzforgalmi   bankszámla   felett   ki   jogosult,   illetőleg   kik   jogosultak   rendelkezni.   A   számlavezető   bank   nem   ellenőrzi   azt,   hogy   a(z)   …………………………   Egyházközség   lelkésze   által   a   bankszámla   feletti   rendelkezésre   bejelentett   személy   az   egyéb   jogszabályokban   előírt   feltételeknek  megfelel-­‐e.   A(z)   …………………………   Egyházközség   lelkésze   a   bejelentési,   illetve   rendelkezési   jogosultságát   abban   az   esetben   gyakorolhatja,   ha   a   megválasztását,   valamint   aláírását   hitelt   érdemlő   módon   (pl.   aláírási   címpéldánnyal)   igazolja.   Ha   a(z)   …………………………   Egyházközség   lelkészének   megbízatása   megszűnik,   az   általa   bejelentett   aláírók   rendelkezését   a   bank   mindaddig   érvényesnek   tekinti,   amíg   a   megválasztott,   új   lelkész  másként  nem  rendelkezik.   A  pénzintézet  a(z)  …………………………  Egyházközséget  a  bankszámlán  történt  terhelésről,  illetőleg  jóváírásról   írásban   bankszámlakivonattal   értesíti.   A   bankszámlakivonat   a   bankszámlán   végrehajtott   bankművelet   azonosításához  szükséges  valamennyi  adatot  tartalmazza.   A   pénzintézet   bankszámlakivonatot   készít   minden   olyan   munkanapon,   amelyen   a   pénzforgalmi   bankszámlákon   terhelés   vagy   jóváírás   történt,   és   azt   a(z)   …………………………   Egyházközség   részére   haladéktalanul  továbbítja.                          

87

1.  számú  melléklet   a  Pénzkezelési  Szabályzathoz                                                                                                              Sorszám:……………………   KIMUTATÁS   a  házipénztárban  levő  pénzszekrény  kulcsának  kezeléséről       Alulírott  elismerem,  hogy  a  pénztárszekrény  kulcsait  átvettem,  illetve  átadtam.  Tudomásul  veszem,  hogy  a   pénztári  kulcs  elveszett,  eltört  vagy  a  zár  elromlott,  azt  azonnal  jelentenem  kell  a  társaság  főkönyvelőjének.   Átvétel  

Átadás   időpontja  

Átadás    

Átvevő  

oka  

Olvasható  aláírása  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

             

88

  2.  számú  melléklet   a  Pénzkezelési  Szabályzathoz                                                                                                                Sorszám:……………………   JEGYZŐKÖNYV     Felvéve:     2…..év…………………………hó………………napján    a         ……………………………………………………………..         házipénztár  helyiségében.   Jelen  vannak:                      …………………………………………………….befizető         ………………………………………………pénzügyi  vezető         ………………………………………………pénztáros   Tárgy:       Hamis,  illetve  hamisítványnak  látszó  bakjegy  (érme)  visszatartása     A  mai  napon  megjelent  pénztárosunknál………………………………...(név)   (foglalkozása:………………………………………..,lakcíme:………………………  város,   (község)………………………………….u.………szám,  szem.  ig.  száma:……………….),  hogy  pénzbefizetést  teljesítsen.   A  pénztárosnak  feltűnt,  hogy  a……………..Ft  címletű…………………….sorozat  és  sorszámú  bankjegy  (érme)   hamis,  illetve  hamisítványnak  látszik.   A  befizető  nyilatkozata  szerint  a  bankjegyet  (érmét)  2…….év………………………………hó   ………-­‐n,…………………………..nevű  egyéntől  kapta………………………………………   városban  (községben).  A  fenti  bankjegy  (érmét)  visszatartottuk,  melyről  a    …………………  sorszámú   elismervényt  adtuk  ki  a  befizető  részére.             k.m.f.   …………………………………………..  

 

………………………………………...  

                               pénzügyi  vezető  

 

 

 

 

                       pénztáros  

………………………………   befizető          

89

        3.  számú  melléklet   a  Pénzkezelési  Szabályzathoz                                                                                                              Sorszám:……………………     ELISMERVÉNY    hamis,  illetve  hamisítványnak  látszó  bankjegy  (érme)     átvételéről     Alulírottak  elismerjük,  hogy  a  mai  napon………………………………...(név)   ………………………………………………………...város,  (község)………………………u.                                                                 ………szám  alatti  lakostól  az  alábbi  hamis,  illetve  hamisítványnak  látszó  bankjegyet  (érmét)  átvettük.                    Db.  

A  bankjegy  

Címlet  

Sorozatszáma  

Sorszáma  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  A  fenti  bankjegy  (érme)  MNB  részére  történő  átadására  soron  kívül  intézkedünk.   ……………………………..2…….év………………………hó……….na   PH.   …………………………………………..  

 

………………………………………...  

                           pénzügyi  vezető  

 

 

pénztáros  

           

90

  4.  számú  melléklet     MEGBÍZÁS     ……………………………..   részére     A  mai  napon  visszavonásig  megbízom  Önt  a  házipénztár  kezelésével.   A  házipénztárt  önállóan,  teljes  anyagi  felelősséggel  tartozik  kezelni,  feladatát  a  pénzkezelési  szabályzatban   és  a  munkaköri  leírásban  foglaltak  szerint  kell  ellátni.     Kelt:  ………………………………………                                ………………………………….                                                          lelkész                                                          

91

  5.  számú  melléklet       NYILATKOZAT       Alulírott………………………………………………………..pénztáros   kijelentem,   hogy   a   …………………………………………………………..  pénzkezelési  szabályzatát  megismertem,  és  tudomásul  veszem,  hogy   a  kezelésem  alatt  álló  házipénztárért  teljes  anyagi  felelősséggel  tartozom.     Kelt:  …………………………………………..                       …………………………………                                                                pénztáros                                                          

92

  6.  számú  melléklet     HÁZIPÉNZTÁR  ÁTADÁS-­‐ÁTVÉTELI  JEGYZŐKÖNYV     Felvéve   a(z)   ……………………………………………………………..   Egyházközség   ……………………………………….-­‐n.   Jelen  vannak:     ……………………………………..  átadó       ……………………………………..  átvevő       ……………………………………..  lelkész/pénztárellenőr  

házipénztárában  

A  pénztári  feladatok  ellátásához  az  alábbi  pénzösszeg  és  okmány  kerül  átadásra:   1. A   házipénztár   készpénzkészlete   címletenként   a   megszámlált   és   a   pénztárjelentés   szerinti   eltérést   is   kimutatva.       Megszámolt  összeg   Pénztárjelentés  szerint     20.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft   10.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft      5.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft      2.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft      1.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft            500  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft            200  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft            100  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                50  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                20  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                10  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                    5  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft             Összesen:    

 

 

………………  Ft  

 

 

………………  Ft  

Eltérés  nincs.  (Vagy:  Eltérés  a  következő:                                                )     2.  A  pénzkezeléssel  kapcsolatos  szigorú  számadási  kötelezettségű  nyomtatványok:   Készpénzcsekk  utolsóként  felhasznált  sorszáma:………………………….……….   Elszámolási  utalvány  utolsóként  felhasznált  sorszáma:………………………………   Bevételi  pénztárbizonylat  utolsóként  felhasznált  sorszáma:………………………….   Kiadási  pénztárbizonylat  utolsóként  felhasznált  sorszáma:…………………………..     Pénztárjelentés  utolsóként  felhasznált  sorszáma:……………………………………   A   fenti   bizonylatok   felhasználatlan   tömbjei   a   szigorú   számadású   nyomtatványok   nyilvántartásai   szerint   kerültek  átadásra.  Eltérés  nincs.  (Vagy:  Eltérés  a  következő:                                              )   K.m.f.   ………………………………      ………………………………      ………………………………   lelkész/pénztárellenőr                  pénztáros                        pénztár-­‐helyettes  

93

7.  számú  melléklet     MEGHATALMAZÁS     Alulírott………………………………………………………………………meghatalmazom………………………………….…-­‐t,   hogy   …………………………………….  címen  20….  év  ……………….  hó  ………-­‐  én  esedékes  összeget  helyettem  felvegye.     ………………,  20….  év  ..…………  hó  ……….nap         …………………………………………                                    …………………………………………   meghatalmazó       meghatalmazott       Tanuk:   Aláírás:…………………………………….   Lakcím:……………………………………     Személyi  ig.  szám:………………………….                                            

         Aláírás:…………………………………….            Lakcím:……………………………………            Személyi  ig.  szám:………………………….  

 

94

  8.  számú  melléklet     PÉNZTÁRI  NYILVÁNTARTÁSOK  NYOMTATVÁNYAI                      

               

     BSZNY  318-­‐102        BSZNY  318-­‐103        BSZNY  13-­‐20          BSZNY  13-­‐24          BSZNY  13-­‐134          BSZNY  18-­‐21          BSZNY  18-­‐22          BSZNY  13-­‐71    

               

Bevételi  pénztárbizonylat   Kiadási  pénztárbizonylat   Időszaki  pénztárjelentés   Napi  pénztárjelentés   Készpénzigénylés  elszámolásra   Meghatalmazás  egyszeri  alkalomra   Meghatalmazás  többszöri  alkalomra   Címletjegyzék  

95

........................................................   Egyházkerület,  egyházmegye     PÉNZKEZELÉSI  SZABÁLYZATA     A   Magyarországi   Református   Egyház   gazdálkodásáról   szóló   2002.   évi   I.   törvény   Végrehajtási   utasításának   10.   §   (6)   bekezdése   szerint   a   pénztár-­‐,   bankszámla-­‐,   betét-­‐,   értékkezelés   részletes   rendjét,   a   könyvvitel   és   a   bizonylatolás  általános  és  formai  szabályait  szabályzatban  kell  rögzíteni.   1.  A  pénzkezelés  jogszabályi  alapja,  általános  szabályai   A   házipénztár   …………………………   Egyházkerület   /   Egyházmegye   pénzforgalmának   lebonyolításához   szükséges   pénzösszeg   kezelésére   kijelölt,   a(z)   …………………………   Egyházkerület   /   Egyházmegye   székhelyén   működő   e   célra  elkülönített  helyiség.   A   ……………………………….   Egyházkerület   /   Egyházmegye   napi   átlagos   készpénzforgalma   …………………   Ft.   A   házipénztár   biztonságos   elhelyezéséért,   tűz   és   betörés   elleni   védelméért   a(z)   …………………………   Egyházkerület  püspöke  /  Egyházmegye    esperese  a  felelős.   A   biztonságos   pénzőrzés   és   tárolás   érdekében   az   épület   biztonsági   eszközökkel   ellátott   (biztonsági   zár,   riasztó).  A  pénztárban  a  készpénzt  és  a  készpénz  csekket  pénzkazettában  kell  tartani.   A   pénztári   kulcsokról   olyan   nyilvántartást   kell   vezetni,   melyből   bármikor   megállapítható,   hogy   a   kulcsok   mikor,   lelkésze   alkalommal,   meddig   és   kinél   voltak.   A   kulcsok   átvételét   az   átvevő   aláírásával   igazolja.   Az   eredeti   kulcsok   másolatait   a(z)   ………………………….   Egyházkerület   püspöke   /   Egyházmegye   esperese   köteles   biztonságosan  megőrizni.     A   házipénztárban   kell   kezelni   az   elszámolási   betétszámláról   készpénzfizetés   céljára   felvett,   valamint   a   házipénztárba  befizetett  összeget.   A   házipénztárban   idegenek   pénzét   vagy   értékét   csak   a(z)   …………………………   Egyházkerület   püspökének   /   Egyházmegye  esperesének  engedélyével  lehet  tartani,  amit  elkülönítetten  kell  kezelni  és  nyilvántartani.   A   záró   készpénzállomány   nagysága   ……………Ft.   A   záró   állomány   értékhatára   feletti   pénzösszeget   zárás   előtt   be   kell   fizetni   a   bankszámlára.   A   nagyobb   zárókészlet   indokolt   esetben   engedélyezhető.   A   napi   záró   állományt   meghaladó   összeg   tárolására   a(z)   …………………………   Egyházkerület   püspöke   /   Egyházmegye   esperese  vagy  az  általa  megbízott  személy  ad  engedélyt.   A   záró   pénzállomány   fenti   keretösszegében   nem   kell   figyelembe   venni   a   munkabér   jellegű   összegek   kifizetésének  teljesítéséhez  felvett,  és  a  következő  munkanapon  kifizetendő  összeget.   2.  Pénzkezelés  személyi  feltételeinek  kialakítása   A   pénzkezeléssel   kapcsolatos   feladatokat   az   arra   alkalmas   büntetlen   előéletű   –   erkölcsi   bizonyítvánnyal   rendelkező  –  személyek:  a  pénztáros,  a  pénztár-­‐helyettes,  valamint  a  pénztár  ellenőr  látja  el.   2.1.  Pénztáros,  pénztár-­‐helyettes   Nem   lehet   pénztáros   és   pénztár-­‐helyettes   az,   akinek   munkaköre   a   pénztárosi   munkakörrel   összeférhetetlen.   A   pénztáros   az   utalványozóval   és   a   pénztár   ellenőrrel   azonos   személy   nem   lehet.  

96

Összeférhetetlen   továbbá,   ha   a   pénztáros   és/vagy   a   pénztár-­‐helyettes   a   pénztár   ellenőrrel   és/vagy   az   utalványozóval  közeli  hozzátartozói  kapcsolatban  van.   Ugyancsak   összeférhetetlen   dolgozónak   kell   tekinteni   azokat   a   személyeket,   akiknek   a   bankszámla   felett   rendelkezési  joguk  van.   A   házipénztárt   a   pénztáros   önállóan,   teljes   anyagi   felelősséggel   kezeli.   Ezt   a   tényt   a   pénztáros   munkakörének  írásba  foglalásakor  nyilatkozatban  köteles  tudomásul  venni.   A  pénztáros  feladata:   • a   naponta   várható   pénzforgalom   kielégítésére   megfelelő   mennyiségű   és   címletű   készpénz   álljon   rendelkezésre,   • a  pénztárban  tartott  készpénz  előírás  szerinti  kezelése  és  megőrzése,   • a  pénztári  kulcsok  nyilvántartása  és  kezelése,   • a  benyújtott  alapbizonylatok  alaki  és  tartalmi  ellenőrzése,     • valamennyi  bevételezés  és  kifizetés  szabályszerű  bizonylatolása,   • a  pénztári  nyilvántartások  naprakész  vezetése,   • a  bizonylati  rend  és  fegyelem,  valamint  a  pénzkezelési  előírások  maradéktalan  betartása,   • pénztári  számfejtés  feladatainak  ellátása,   • a  szigorú  számadású  nyomtatványok  őrzése  és  nyilvántartásuk  folyamatos  vezetése.   Az   összeférhetetlen   feladatellátás   kizárása   érdekében   a   szigorú   számadású   nyomtatványok   érvényesítése,   illetve  hitelesítése  a(z)  ………………………….  Egyházkerület  püspökének  /  Egyházmegye  esperesének  a  feladata.   Két   vagy   több   személy   közösen   a   pénztárat   ugyanazon   időpontban   még   kivételesen,   kisegítésképpen   és   átmenetileg  sem  kezelheti.   Ha   a   pénztáros   munkahelyét   –   akár   rövid   időre   is   –   elhagyja,   köteles   a   pénzkazettát   és/vagy   a   biztonsági   ajtót  bezárni,  a  kulcsot  magánál  tartani.   A   pénztáros   betegsége,   vagy   egyéb   ok   miatti   távolléte,   a   helyettesítés   szükségessé   válása   esetén   pénztárzárlatot   kell   készíteni   és   gondoskodni   kell   a   pénztáros   által   kezelt   készpénz,   készpénzes   utalvány,   szigorú   számadású   nyomtatványok,   valamint   a   pénztári   kulcsok   és   dokumentációk   szabályszerű   átadásáról-­‐ átvételéről.   A   pénztár   átadás-­‐átvételéről   jegyzőkönyvet   kell   felvenni,   amelyben   az   átadott   készpénz   összege,   címletenkénti   részletezése   mellett   rögzíteni   kell   valamennyi   átadásra   kerülő   okmány,   dokumentum   mennyiségét  és  sorszámát  is.   2.2.  Pénztári  ellenőr   A  pénztár  ellenőr  feladatai:   • a   bevételi   és   kiadási   pénztárbizonylatok,   valamint   a   bevételek   és   kiadások   alapbizonylatainak   alaki   és   tartalmi  ellenőrzése,   • a   pénztári   nyilvántartás   ellenőrzése   abból   a   szempontból,   hogy   abba   valamennyi   bevételi   és   kiadási   tételt  az  alapbizonylatok  adataival  egyezően  a  pénztáros  bejegyzett-­‐e,   • a   pénztárjelentés,   valamint   a   zárlat   adatainak   számszaki,   és   a   készpénz   összegének   címletenkénti   részletezése  helyességének,  a  bizonylatok  meglétének  ellenőrzése,   • az  ellenőrzés  megtörténtének  igazolása  a  bevételi  és  kiadási  pénztárbizonylatok  aláírásával.   • a  bizonylatok  és  pénztári  elszámolások  ellenőrzése  során  vizsgálni  kell   ⇒ az  utalványozás  illetékességét,  az  utalványozás  teljes  körű  megtörténtét,  

97

⇒ ⇒ ⇒ ⇒

az  alapbizonylatokon  és  a  pénztárbizonylatokon  végzett  számítások  helyességét,   a  szükséges  mellékletek  meglétét,   az  átvétel,  a  teljesítés  megtörténtének  igazolását,   a  pénztári-­‐  és  az  alapbizonylatok  adatainak  egyezőségét.  

2.3.  Utalványozás   A  pénztárból  kifizetéseket  csak  előzetes  utalványozás  után  teljesíthet  a  pénztáros.   Az   utalványozók   azok   a   személyek,   akik   a   kiadások   kifizetését,   a   bevételek   beszedését   vagy   elszámolását   elrendelhetik.   Az  utalványozók  felelősek:   • az  utalványozás  indokoltságáért,   • az  utalványozott  összeg  szükségszerűségéért,       • az  utalványozási  bizonylat  szabályszerű  kitöltéséért.   Az  utalványozás  rendjét  szabályrendeletben  kell  meghatározni,  melyet  a  pénztárban  ki  kell  függeszteni.     3.  Be-­‐  és  kifizetések  rendje   Befizetéskor  a  pénztáros:   • csak  valódi  és  forgalomban  lévő  pénzt  fogadhat  el,  megrongálódott,  hiányos  bankjegyet,  érmét  nem   lehet  elfogadni,   • megszámolja  a  kapott  összeget,   • kiállítja  az  átvételről  a  bizonylatot,   • a  visszajáró  összeget  leszámolja  és  átadja,   • csak  ezek  után  helyezheti  a  pénzösszeget  a  pénztárba.   Kifizetéskor  a  pénztárosnak:   • meg  kell  állapítani  a  felvételre  jogosult,  illetve  meghatalmazott  személy  azonosságát,   • a  kifizetési  pénztárbizonylaton  igazoltatni  kell  az  átvétel  megtörténtét,   • le  kell  számolni  a  kifizetésre  kerülő  összeget  és  át  kell  számoltatni  a  felvevővel.   A  készpénzfizetés  teljesíthető:   g) a  pénzösszeg  közvetlen  átadásával,   h) az  összegnek  a  jogosult  bankszámlájára  teljesített  készpénzbefizetéssel,   i) az  összegnek  készpénzátutalási  megbízással  a  jogosult  részére  való  továbbításával,   j) az  összegnek  a  jogosult  részére  kifizetési  utalvánnyal  történő  kiutalásával,   k) az  összegnek  készpénzfelvételi  utalvány  útján  történő  kifizetésével,   l) postai  küldemény  utánvételezésével,   Hamis  pénz  észlelése  esetén:   • a  hamis  vagy  annak  látszó  bankjegyet  ki  kell  vonni  a  forgalomból,   • a  befizetőnek  elismervényt  kell  adni  a  befizetett  összegről,   • a   pénzügyi   osztályvezető   jelenlétében   a   tényről   jegyzőkönyvet   kell   felvenni,   amit   a   jelen   lévő   hivatalos  személyek  aláírnak,   • ha  a  befizető  az  aláírást  megtagadja,  azt  a  jegyzőkönyvben  záradék  formájában  rögzíteni  kell,   • a  pénzt  és  a  jegyzőkönyvet  el  kell  juttatni  az  eljárni  illetékes  MNB-­‐hez.  

98

Valódinak   és   forgalomképesnek   minősül   az   a   forgalmi   bankjegy,   illetve   pénzérme,   amely   a   forgalomba   hozatalakor  az  MNB  által  a  Magyar  Közlönyben  közzétett  hirdetményben  foglalt  leírásnak  megfelel.   Bankjegy:   3. forgalomképesnek   tekinthető   az   a   valódi   bankjegy,   amely   a   mechanikai   hibáktól   mentes   és   állaga   alapján  ismét  forgalomba  hozható,   4. nem  hozató  forgalomba  a  csonka,  valamint  a  ragasztott  bankjegy.   Pénzérme:   nem   tekinthető   forgalomképesnek   a   megcsonkított   (átlyukasztott),   súlyában   jelentősen   megfogyott,  nehezen  felismerhető,  vagy  valamilyen  módon  meghamisított  forgalmi  pénzérme.   4.  Pénzszállítás   Bankszámlára  készpénz  fizetése  a  számlavezető  hitelintézet  pénztárainál  történik.     Postahelyeknél  a  bankszámlák  javára  készpénzátutalási  megbízással  teljesíthető  készpénzbefizetés.   A  számlavezető  hitelintézettől  a  bankszámla  terhére  készpénzt  felvenni  csak  kiállított  készpénzfelvételi   utalvánnyal  lehet.   A   pénz   szállítását   ………………   forintig   1   fő,   ……………   –     ……………..   forint   között   2   fő   végzi.   ………………   forint   felett  csak  gépkocsival  szabad  pénzt  szállítani.   A   készpénz   felvételével   és   szállításával   megbízottak   felelősek   az   általuk   átvett   készpénzért.   A   pénz   felvételével  és  szállításával  megbízottak  felelőssége  addig  tart,  amíg  a  készpénzt  a  házipénztárban,  vagy  a   jogosult  címzettnek  át  nem  adják.     5.  Pénztári  nyilvántartások  vezetése   5.1.  Pénztárjelentés   A   pénztárosnak   minden   pénztári   befizetést   és   kifizetést   a   felmerülésük   sorrendjében   a   pénztárjelentésbe   fel  kell  jegyezni.   A   pénztárosnak   azokon   a   napokon,   amikor   készpénzforgalom   van,   pénztárzárást   kell   végeznie   a   zárlati   összeg  megállapítása  és  a  keretet  meghaladó  rész  bankszámlára  történő  befizetése  érdekében.   Pénztárzárlatot   dokumentálni   naponta/dekádonként   köteles.   Ezért   a   pénztári   nyilvántartás   céljára   napi/időszaki  pénztárjelentést  kell  vezetni.   Pénztárzáráskor  a  pénztárosnak  meg  kell  állapítani:   • a  pénztárban  lévő  készpénz  állományt  címletenként,   • a  pénztárjelentés  alapján  a  bevételek  és  a  kiadások  végösszegét  az  előző  időszaki  készpénz  maradvány   figyelembe  vételével   • a  pénztári  nyilvántartás  szerinti  egyenleget,   • a  pénztárjelentés  szerinti  egyenleget  egyeztetni  kell  a  valóságos  készpénzállománnyal,   • az   egyeztetés   után   az   egyezőséget   a   pénztárjelentésben   rögzíteni   kell,   majd   ezt   aláírásával   igazolja   a   pénztáros  és  az  ellenőr.   Ha  az,  egyeztetés  során  eltérés  mutatkozik,  és  annak  oka  azonnal  tisztázható,  az  eltérésről  jegyzőkönyvet   kell  felvenni,  amit  a  pénztáros  és  az  ellenőr  ír  alá.   A   pénztárjelentést   két   példányban   kell   elkészíteni.   Az   első   példány   a   mellékletekkel   együtt   a   könyvelés   példánya,  a  második  példány  a  tömbben  marad.  

99

5.2.  A  pénztári  bevételek  és  kiadások  bizonylatolása   A   pénztári   befizetésekről   és   kifizetésekről   pénztári   bizonylatot   kell   kiállítani.   A   bizonylattömbök   szigorú   számadási  kötelezettség  alá  vont  nyomtatványok.   A   bizonylatok   felhasználásának   ellenőrzése   érdekében   csak   folyamatos   sorszámmal   ellátott   bizonylattömböket  lehet  felhasználásra  kiadni.  A  pénztár  be-­‐  és  kifizetését  az  e  célra  szolgáló  nyomtatvány   kitöltése  után  a  pénztárjelentésbe  fel  kell  vezetni.       A  házipénztári  befizetésekről  bevételi  pénztárbizonylatot  kell  kiállítani,  maradandó  íróeszközzel.  A  bizonylat   minden  rovatát  értelemszerűen  ki  kell  tölteni  és  a  befizetővel  alá  kell  íratni.  A  bevételi  pénztárbizonylat  első   példánya   a   könyvelés   bizonylata,   melyhez   csatolni   kell   a   pénztári   bevételezés   alapbizonylatait.   A   bevételi   pénztárbizonylat   második   példánya   a   "Nyugta",   melyet   a   befizetőnek   kell   átadni.   A   bevételi   pénztárbizonylat  harmadik  példánya  a  tőpéldány,  amely  a  tömbben  marad.   Házipénztári   kifizetésekről   kiadási   pénztárbizonylatot   kell   kiállítani,   maradandó   íróeszközzel.   Valamennyi   rovatát  a  bizonylatnak  ki  kell  tölteni.  Javítani  nem  szabad.   Kifizetésre  utalványozás  nélküli  összeg  nem  kerülhet.   A   kiadási   pénztárbizonylat   kétpéldányos,   melynek   első   példánya   a   könyvelés   bizonylata   a   pénztári   kifizetések  alapbizonylatával  együtt.  Második  példány  a  tőpéldány,  a  tömbben  marad.   Pénztári   kifizetéseknél   meg   kell   állapítani,   hogy   a   pénzt   felvevő   személy   jogosult-­‐e   a   pénzfelvételre.   Ha   a   pénz  felvételére  nem  az  jelentkezik,  akit  illet,  hanem  megbízottat  küld,  a  pénz  csak  szabályszerűen  kiállított   meghatalmazás  ellenében  fizethető  ki.   Egy   kiadási   pénztárbizonylaton   általában   csak   egy   személy   vehet   át   pénzt.   Amennyiben   több   személy   részére,  egy  pénztárbizonylattal  történik  a  kifizetés,  az  átvevők  aláírása  a  pénztári  alapokmányon  történik.   5.3.  Munkabér-­‐kifizetés   Munkabérfizetéskor  csak  a  kifizetendő  (nettó)  munkabér  helyezhető  kiadásba  a  pénztárból.     A   kiadási   pénztárbizonylat   alapbizonylata   a   bérfizetési   jegyzék,   amelyen   a   dolgozók   aláírásukkal   igazolják   nettó  munkabérük  átvételét.   Ha   a   dolgozó   bérfizetés   napján   távol   van   és   a   bérének   átvételére   másnak   meghatalmazást   nem   adott,   a   részére  járó  összeget  el  lehet  küldeni  lakáscímére.  A  postai  feladóvevényt  a  fizetési  jegyzékhez  kell  csatolni.     A  dolgozó  által  fel  nem  vett  munkabért  a  pénztárba  vissza  kell  vételezni  és  fel  nem  vett  járandóságként  kell   nyilvántartani.   5.4.  Elszámolásra  kiadott  összegek  nyilvántartása   Pénzt  elszámolásra  csak  az  alábbi  célokra  lehet  kiadni:   • beszerzésre,   • szolgáltatás  igénybevételére,   • kiküldetési  költségre,   • kisebb  kiadásokra  (reprezentáció,  posta  stb.),   • üzemanyag-­‐vásárlásra.   Az  elszámolásra  kiadott  összeg  nem  haladhatja  meg  a  cél  eléréséhez  szükséges  mértéket.  

100

Elszámolásra   pénzt   csak   személyre   szólóan,   az   arra   feljogosított   személyek   utalványozása   és   csak   olyan   bizonylat   alapján   lehet   kifizetni,   melyen   az   összeg   rendeltetése   és   az   elszámolás   véghatárideje   is   fel   van   tüntetve.   Ha   ugyanaz   a   személy   elszámolásra   újabb   összeget   vesz   fel,   a   korábban   felvett   összeggel   akkor   is   el   kell   számolnia,   ha   az   annak   elszámolására   kikötött   véghatáridő   még   nem   érkezett   el.   A   befizetendő   és   felveendő  összeget  nem  lehet  egymással  szemben  beszámítani.  Újabb  összeget  elszámolásra  kiutalni  csak   akkor  lehet,  ha  a  pénztáros  igazolja,  hogy  a  pénz  felvevőjének  elszámolatlan  tétele  nincs.   Az   elszámolásra   kiadott   összegekről   nyilvántartást   kell   vezetni,   melynek   a   következő   adatokat   kell   tartalmaznia:   • a  pénzt  felvevő  dolgozó  neve   • a  pénz  felvételének  időpontja   • a  kiadási  pénztárbizonylat  száma   • a  felvétel  jogcíme  (anyagvásárlás,  üzemanyag-­‐költség  stb.),   • az  elszámolásra  felvett  összeg   • az  elszámolás  határideje   • az  elszámolás  tényleges  időpontja   • a  ténylegesen  felhasznált  összeg   • a  bevételi  bizonylat  sorszáma   Ha   az   elszámolásra   kötelezett   a   kitűzött   véghatáridőig   nem   számol   el,   a   pénztáros   köteles   azt   a(z)   …………………………  Egyházkerület  püspökének  /  Egyházmegye  esperesének  haladéktalanul  jelezni.   5.5.  Szigorú  számadású  nyomtatványok  nyilvántartása   Az   alábbiakban   felsorolt   -­‐   sorszámmal   ellátott   -­‐   felhasználatlan   nyomtatványokat   kell   szigorú   számadású   nyomtatványként  kezelni:   • pénztárjelentés,   • bevételi  és  kiadási  pénztárbizonylat,   • készpénzfelvételi  csekk,   A   pénztárjelentés   és   a   pénztárbizonylat   nyilvántartásának   tartalmaznia   kell   a   tömbök   sorszámát,   az   igénybevétel  és  leadás  dátumát,  valamint  az  igénybevevő  aláírását.     A   készpénzfelvételi   csekket   a   hitelintézet   bocsátja   ki,   az   általa   vezetett   számláról   történő   összegek   felvételére.  A  csekket  egy  példányban  mindennemű  javítás  nélkül  kell  kiállítani.   A   készpénzfelvételi   csekk   nyilvántartásának   tartalmazni   kell   a   csekk   sorszámát,   a   pénzfelvétel   jogcímét,   összegét,  az  utalványozók  aláírását,  a  felvétel  dátumát,  a  banki  terhelés  keltét  és  a  pénzfelvevő  aláírását.   Az  elrontott  bizonylatokat  és  csekkeket  minden  esetben  át  kell  húzni  és  "Rontott"  szóval  át  kell  írni.       6.  Bankszámlaforgalom  szabályozása   A(z)   ………………………….   Egyházkerület   püspöke   /   Egyházmegye   esperese   a   számlavezető   hitelintézet   által   rendszeresített   módon   írásban   jelenti   be   a   hitelintézetnek,   hogy   a   pénzforgalmi   bankszámla   felett   ki   jogosult,   illetőleg   kik   jogosultak   rendelkezni.   A   számlavezető   bank   nem   ellenőrzi   azt,   hogy   a(z)  

101

…………………………  Egyházkerület  püspöke  /  Egyházmegye  esperese    által  a  bankszámla  feletti  rendelkezésre   bejelentett  személy  az  egyéb  jogszabályokban  előírt  feltételeknek  megfelel-­‐e.   A(z)   …………………………   Egyházkerület   püspöke   /   Egyházmegye   esperese   a   bejelentési,   illetve   rendelkezési   jogosultságát   abban   az   esetben   gyakorolhatja,   ha   a   megválasztását,   valamint   aláírását   hitelt   érdemlő   módon   (pl.   aláírási   címpéldánnyal)   igazolja.   Ha   a(z)   …………………………   Egyházkerület   püspökének   /   Egyházmegye   esperesének   megbízatása   megszűnik,   az   általa   bejelentett   aláírók   rendelkezését   a   bank   mindaddig  érvényesnek  tekinti,  amíg  a  megválasztott,  új  lelkész  másként  nem  rendelkezik.   A   hitelintézet   a(z)   …………………………   Egyházkerületet   /   Egyházmegyét   a   bankszámlán   történt   terhelésről,   illetőleg   jóváírásról   írásban   bankszámlakivonattal   értesíti.   A   bankszámlakivonat   a   bankszámlán   végrehajtott   bankművelet  azonosításához  szükséges  valamennyi  adatot  tartalmazza.   A   hitelintézet   bankszámlakivonatot   készít   minden   olyan   munkanapon,   amelyen   a   pénzforgalmi   bankszámlákon   terhelés   vagy   jóváírás   történt,   és   azt   a(z)   …………………………   Egyházkerület   /   Egyházközség   részére  haladéktalanul  továbbítja.                  

102

  1.  számú  melléklet   a  Pénzkezelési  Szabályzathoz                                                                                                            Sorszám:……………………       KIMUTATÁS   a  házipénztárban  levő  pénzszekrény  kulcsának     kezeléséről       Alulírott  elismerem,  hogy  a  pénztárszekrény  kulcsait  átvettem,  illetve  átadtam.  Tudomásul  veszem,  hogy  a   pénztári  kulcs  elveszett,  eltört  vagy  a  zár  elromlott,  azt  azonnal  jelentenem  kell  a  társaság  főkönyvelőjének.   Átvétel  

Átadás   időpontja  

Átadás    

Átvevő  

oka  

Olvasható  aláírása  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

         

103

  2.  számú  melléklet   a  Pénzkezelési  Szabályzathoz                                                                                                                Sorszám:……………………   JEGYZŐKÖNYV     Felvéve:     2…..év…………………………hó………………napján    a         ……………………………………………………………..         házipénztár  helyiségében.   Jelen  vannak:                      …………………………………………………….befizető         …………………………………………………….pénzügyi  vezető         …………………………………………………….pénztáros   Tárgy:       Hamis,  illetve  hamisítványnak  látszó  bakjegy  (érme)  visszatartása   A  mai  napon  megjelent  pénztárosunknál………………………………...(név)   (foglalkozása:………………………………………..,lakcíme:………………………  város,   (község)………………………………….u.………szám,  szem.  ig.  száma:……………….),  hogy  pénzbefizetést  teljesítsen.   A  pénztárosnak  feltűnt,  hogy  a……………..Ft  címletű…………………….sorozat  és  sorszámú  bankjegy  (érme)   hamis,  illetve  hamisítványnak  látszik.   A  befizető  nyilatkozata  szerint  a  bankjegyet  (érmét)  2…….év………………………………hó   ………-­‐n,…………………………..nevű  egyéntől  kapta………………………………………   városban  (községben).  A  fenti  bankjegy  (érmét)  visszatartottuk,  melyről  a  ……………………    sorszámú  elismervényt  adtuk  ki  a  befizető  részére.   k.m.f.   …………………………………………..  

 

………………………………………...  

                               pénzügyi  vezető  

 

 

 

 

                       pénztáros  

………………………………   befizető        

104

  3.  számú  melléklet   a  Pénzkezelési  Szabályzathoz                                                                                                              Sorszám:……………………     ELISMERVÉNY    hamis,  illetve  hamisítványnak  látszó  bankjegy  (érme)     átvételéről     Alulírottak  elismerjük,  hogy  a  mai  napon………………………………...(név)   ………………………………………………………...város,  (község)………………………u.                                                                 ………szám  alatti  lakostól  az  alábbi  hamis,  illetve  hamisítványnak  látszó  bankjegyet  (érmét)  átvettük.                    Db.  

A  bankjegy  

Címlet  

Sorozatszáma  

Sorszáma  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A  fenti  bankjegy  (érme)  MNB  részére  történő  átadására  soron  kívül  intézkedünk.   ……………………………..2…….év………………………hó……….na   PH.   …………………………………………..  

 

………………………………………...  

                                       pénzügyi  vezető  

 

 

 pénztáros  

     

105

    4.  számú  melléklet     MEGBÍZÁS     ……………………………..   részére     A  mai  napon  visszavonásig  megbízom  Önt  a  házipénztár  kezelésével.   A  házipénztárt  önállóan,  teljes  anyagi  felelősséggel  tartozik  kezelni,  feladatát  a  pénzkezelési  szabályzatban   és  a  munkaköri  leírásban  foglaltak  szerint  kell  ellátni.     Kelt:  ………………………………………                       ………………………………….                                                          lelkész                                                          

106

  5.  számú  melléklet     NYILATKOZAT       Alulírott   ………………………………………………………..   pénztáros   kijelentem,   hogy   a   …………………………………………………………..  pénzkezelési  szabályzatát  megismertem,  és  tudomásul  veszem,  hogy   a  kezelésem  alatt  álló  házipénztárért  teljes  anyagi  felelősséggel  tartozom.     Kelt:  …………………………………………..                       …………………………………                                  pénztáros                                                      

107

    6.  számú  melléklet     HÁZIPÉNZTÁR  ÁTADÁS-­‐ÁTVÉTELI  JEGYZŐKÖNYV   Felvéve   a(z)   ……………………………………………………………..   Egyházközség   ……………………………………….-­‐n.   Jelen  vannak:     ……………………………………..  átadó       ……………………………………..  átvevő       ……………………………………..  lpüspök/esperes/pénztárellenőr  

házipénztárában  

A  pénztári  feladatok  ellátásához  az  alábbi  pénzösszeg  és  okmány  kerül  átadásra:   2. A   házipénztár   készpénzkészlete   címletenként   a   megszámlált   és   a   pénztárjelentés   szerinti   eltérést   is   kimutatva.         Megszámolt  összeg       Pénztárjelentés  szerint     20.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft   10.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft      5.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft      2.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft      1.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft            500  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft            200  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft            100  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                50  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                20  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                10  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                    5  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                    2  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                    1  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft   Összesen:    

 

 

………………  Ft  

 

 

………………  Ft  

Eltérés  nincs.  (Vagy:  Eltérés  a  következő:                                                )     2.  A  pénzkezeléssel  kapcsolatos  szigorú  számadási  kötelezettségű  nyomtatványok:   Készpénzcsekk  utolsóként  felhasznált  sorszáma:………………………….……….   Elszámolási  utalvány  utolsóként  felhasznált  sorszáma:………………………………   Bevételi  pénztárbizonylat  utolsóként  felhasznált  sorszáma:………………………….   Kiadási  pénztárbizonylat  utolsóként  felhasznált  sorszáma:…………………………..     Pénztárjelentés  utolsóként  felhasznált  sorszáma:……………………………………   A   fenti   bizonylatok   felhasználatlan   tömbjei   a   szigorú   számadású   nyomtatványok   nyilvántartásai   szerint   kerültek  átadásra.  Eltérés  nincs.  (Vagy:  Eltérés  a  következő:                                              )   K.m.f.   ………………………………      ………………………………      ………………………………                    lelkész/pénztárellenőr  

 

                   pénztáros    

108

             pénztár-­‐helyettes  

  7.  számú  melléklet     MEGHATALMAZÁS     Alulírott   ………………………………………………………………………   meghatalmazom   …………………………………………   -­‐   t,   hogy   …………………………………….   címen   20….   év   ……………….   hó   ………-­‐   én   esedékes   összeget   helyettem   felvegye.     ………………,  20….  év  ..…………  hó  ……….nap         …………………………………………                                    …………………………………………                  meghatalmazó              meghatalmazott       Tanuk:   Aláírás:…………………………………….            Aláírás:…………………………………….   Lakcím:……………………………………              Lakcím:……………………………………   Személyi  ig.  szám:………………………….            Személyi  ig.  szám:………………………….                                    

109

      8.  számú  melléklet     PÉNZTÁRI  NYILVÁNTARTÁSOK  NYOMTATVÁNYAI                        

               

     BSZNY  318-­‐102        BSZNY  318-­‐103        BSZNY  13-­‐20          BSZNY  13-­‐24          BSZNY  13-­‐134          BSZNY  18-­‐21          BSZNY  18-­‐22          BSZNY  13-­‐71    

               

Bevételi  pénztárbizonylat   Kiadási  pénztárbizonylat   Időszaki  pénztárjelentés   Napi  pénztárjelentés   Készpénzigénylés  elszámolásra   Meghatalmazás  egyszeri  alkalomra   Meghatalmazás  többszöri  alkalomra   Címletjegyzék  

110

 

......................................   Intézmény   PÉNZKEZELÉSI  SZABÁLYZATA     A   Magyarországi   Református   Egyház   gazdálkodásáról   szóló   2002.   évi   I.   törvény   Végrehajtási   utasításának   10.   §   (6)   bekezdése   szerint   a   pénztár-­‐,   bankszámla-­‐,   betét-­‐,   értékkezelés   részletes   rendjét,   a   könyvvitel   és   a   bizonylatolás  általános  és  formai  szabályait  szabályzatban  kell  rögzíteni.   1.  A  pénzkezelés  jogszabályi  alapja,  általános  szabályai   A  házipénztár  …………………………  (Intézmény  neve)  pénzforgalmának  lebonyolításához  szükséges  pénzösszeg   kezelésére  kijelölt,  a(z)  …………………………  (Intézmény  neve)  székhelyén  működő  e  célra  elkülönített  helyiség.   A   ……………………………….   (Intézmény   neve)   napi   átlagos   készpénzforgalma   …………………   Ft.   A   házipénztár   biztonságos   elhelyezéséért,   tűz   és   betörés   elleni   védelméért   a(z)   …………………………   (Intézmény   neve)   vezetője  a  felelős.   A   biztonságos   pénzőrzés   és   tárolás   érdekében   az   épület   biztonsági   eszközökkel   ellátott   (biztonsági   zár,   riasztó).  A  pénztárban  a  készpénzt  és  a  készpénz  csekket  pénzkazettában  kell  tartani.   A   pénztári   kulcsokról   olyan   nyilvántartást   kell   vezetni,   melyből   bármikor   megállapítható,   hogy   a   kulcsok   mikor,   lelkésze   alkalommal,   meddig   és   kinél   voltak.   A   kulcsok   átvételét   az   átvevő   aláírásával   igazolja.   Az   eredeti   kulcsok   másolatait   a(z)   ………………………….   (Intézmény   neve)   vezetője   köteles   biztonságosan   megőrizni.     A   házipénztárban   kell   kezelni   az   elszámolási   betétszámláról   készpénzfizetés   céljára   felvett,   valamint   a   házipénztárba  befizetett  összeget.   A   házipénztárban   idegenek   pénzét   vagy   értékét   csak   a(z)   …………………………   (Intézmény   neve)   vezetőjének   engedélyével  lehet  tartani,  amit  elkülönítetten  kell  kezelni  és  nyilvántartani.   A   záró   készpénzállomány   nagysága   ……………Ft.   A   záró   állomány   értékhatára   feletti   pénzösszeget   zárás   előtt   be   kell   fizetni   a   bankszámlára.   A   nagyobb   zárókészlet   indokolt   esetben   engedélyezhető.   A   napi   záró   állományt   meghaladó   összeg   tárolására   a(z)   …………………………   (Intézmény   neve)   vezetője   vagy   az   általa   megbízott  személy  ad  engedélyt.   A   záró   pénzállomány   fenti   keretösszegében   nem   kell   figyelembe   venni   a   munkabér   jellegű   összegek   kifizetésének  teljesítéséhez  felvett,  és  a  következő  munkanapon  kifizetendő  összeget.   2.  Pénzkezelés  személyi  feltételeinek  kialakítása   A   pénzkezeléssel   kapcsolatos   feladatokat   az   arra   alkalmas   büntetlen   előéletű   –   erkölcsi   bizonyítvánnyal   rendelkező  –  személyek:  a  pénztáros,  a  pénztárhelyettes,  valamint  a  pénztár  ellenőr  látja  el.   2.1.  Pénztáros,  pénztárhelyettes   Nem  lehet  pénztáros  és  pénztárhelyettes  az,  akinek  munkaköre  a  pénztárosi  munkakörrel  összeférhetetlen.   A  pénztáros  az  utalványozóval  és  a  pénztár  ellenőrrel  azonos  személy  nem  lehet.  Összeférhetetlen  továbbá,  

111

ha   a   pénztáros   és/vagy   a   pénztárhelyettes   a   pénztár   ellenőrrel   és/vagy   az   utalványozóval   közeli   hozzátartozói  kapcsolatban  van.   Ugyancsak   összeférhetetlen   dolgozónak   kell   tekinteni   azokat   a   személyeket,   akiknek   a   bankszámla   felett   rendelkezési  joguk  van.   A   házipénztárt   a   pénztáros   önállóan,   teljes   anyagi   felelősséggel   kezeli.   Ezt   a   tényt   a   pénztáros   munkakörének  írásba  foglalásakor  nyilatkozatban  köteles  tudomásul  venni.   A  pénztáros  feladata:   • a   naponta   várható   pénzforgalom   kielégítésére   megfelelő   mennyiségű   és   címletű   készpénz   álljon   rendelkezésre,   • a  pénztárban  tartott  készpénz  előírás  szerinti  kezelése  és  megőrzése,   • a  pénztári  kulcsok  nyilvántartása  és  kezelése,   • a  benyújtott  alapbizonylatok  alaki  és  tartalmi  ellenőrzése,     • valamennyi  bevételezés  és  kifizetés  szabályszerű  bizonylatolása,   • a  pénztári  nyilvántartások  naprakész  vezetése,   • a  bizonylati  rend  és  fegyelem,  valamint  a  pénzkezelési  előírások  maradéktalan  betartása,   • pénztári  számfejtés  feladatainak  ellátása,   • a  szigorú  számadású  nyomtatványok  őrzése  és  nyilvántartásuk  folyamatos  vezetése.   Az   összeférhetetlen   feladatellátás   kizárása   érdekében   a   szigorú   számadású   nyomtatványok   érvényesítése,   illetve  hitelesítése  a(z)  ………………………….  (Intézmény  neve)  vezetőjének  a  feladata.   Két   vagy   több   személy   közösen   a   pénztárat   ugyanazon   időpontban   még   kivételesen,   kisegítésképpen   és   átmenetileg  sem  kezelheti.   Ha   a   pénztáros   munkahelyét   –   akár   rövid   időre   is   –   elhagyja,   köteles   a   pénzkazettát   és/vagy   a   biztonsági   ajtót  bezárni,  a  kulcsot  magánál  tartani.   A   pénztáros   betegsége,   vagy   egyéb   ok   miatti   távolléte,   a   helyettesítés   szükségessé   válása   esetén   pénztárzárlatot   kell   készíteni   és   gondoskodni   kell   a   pénztáros   által   kezelt   készpénz,   készpénzes   utalvány,   szigorú   számadású   nyomtatványok,   valamint   a   pénztári   kulcsok   és   dokumentációk   szabályszerű   átadásáról-­‐ átvételéről.   A   pénztár   átadás-­‐átvételéről   jegyzőkönyvet   kell   felvenni,   amelyben   az   átadott   készpénz   összege,   címletenkénti   részletezése   mellett   rögzíteni   kell   valamennyi   átadásra   kerülő   okmány,   dokumentum   mennyiségét  és  sorszámát  is.   2.2.  Pénztári  ellenőr   A  pénztár  ellenőr  feladatai:   • a   bevételi   és   kiadási   pénztárbizonylatok,   valamint   a   bevételek   és   kiadások   alapbizonylatainak   alaki   és   tartalmi  ellenőrzése,   • a   pénztári   nyilvántartás   ellenőrzése   abból   a   szempontból,   hogy   abba   valamennyi   bevételi   és   kiadási   tételt  az  alapbizonylatok  adataival  egyezően  a  pénztáros  bejegyzett-­‐e,   • a   pénztárjelentés,   valamint   a   zárlat   adatainak   számszaki,   és   a   készpénz   összegének   címletenkénti   részletezése  helyességének,  a  bizonylatok  meglétének  ellenőrzése,   • az  ellenőrzés  megtörténtének  igazolása  a  bevételi  és  kiadási  pénztárbizonylatok  aláírásával.   • a  bizonylatok  és  pénztári  elszámolások  ellenőrzése  során  vizsgálni  kell   ⇒ az  utalványozás  illetékességét,  az  utalványozás  teljes  körű  megtörténtét,  

112

⇒ ⇒ ⇒ ⇒

az  alapbizonylatokon  és  a  pénztárbizonylatokon  végzett  számítások  helyességét,   a  szükséges  mellékletek  meglétét,   az  átvétel,  a  teljesítés  megtörténtének  igazolását,   a  pénztári-­‐  és  az  alapbizonylatok  adatainak  egyezőségét.  

  2.3.  Utalványozás   A  pénztárból  kifizetéseket  csak  előzetes  utalványozás  után  teljesíthet  a  pénztáros.   Az   utalványozók   azok   a   személyek,   akik   a   kiadások   kifizetését,   a   bevételek   beszedését   vagy   elszámolását   elrendelhetik.   Az  utalványozók  felelősek:   • az  utalványozás  indokoltságáért,   • az  utalványozott  összeg  szükségszerűségéért,       • az  utalványozási  bizonylat  szabályszerű  kitöltéséért.   Az  utalványozás  rendjét  szabályrendeletben  kell  meghatározni,  melyet  a  pénztárban  ki  kell  függeszteni.     3.  Be-­‐  és  kifizetések  rendje   Befizetéskor  a  pénztáros:   • csak  valódi  és  forgalomban  lévő  pénzt  fogadhat  el,  megrongálódott,  hiányos  bankjegyet,  érmét  nem   lehet  elfogadni,   • megszámolja  a  kapott  összeget,   • kiállítja  az  átvételről  a  bizonylatot,   • a  visszajáró  összeget  leszámolja  és  átadja,   • csak  ezek  után  helyezheti  a  pénzösszeget  a  pénztárba.   Kifizetéskor  a  pénztárosnak:   • meg  kell  állapítani  a  felvételre  jogosult,  illetve  meghatalmazott  személy  azonosságát,   • a  kifizetési  pénztárbizonylaton  igazoltatni  kell  az  átvétel  megtörténtét,   • le  kell  számolni  a  kifizetésre  kerülő  összeget  és  át  kell  számoltatni  a  felvevővel.   A  készpénzfizetés  teljesíthető:   m) a  pénzösszeg  közvetlen  átadásával,   n) az  összegnek  a  jogosult  bankszámlájára  teljesített  készpénzbefizetéssel,   o) az  összegnek  készpénzátutalási  megbízással  a  jogosult  részére  való  továbbításával,   p) az  összegnek  a  jogosult  részére  kifizetési  utalvánnyal  történő  kiutalásával,   q) az  összegnek  készpénzfelvételi  utalvány  útján  történő  kifizetésével,   r) postai  küldemény  utánvételezésével,   Hamis  pénz  észlelése  esetén:   • a  hamis  vagy  annak  látszó  bankjegyet  ki  kell  vonni  a  forgalomból,   • a  befizetőnek  elismervényt  kell  adni  a  befizetett  összegről,   • a   pénzügyi   osztályvezető   jelenlétében   a   tényről   jegyzőkönyvet   kell   felvenni,   amit   a   jelen   lévő   hivatalos  személyek  aláírnak,   • ha  a  befizető  az  aláírást  megtagadja,  azt  a  jegyzőkönyvben  záradék  formájában  rögzíteni  kell,  

113

•

a  pénzt  és  a  jegyzőkönyvet  el  kell  juttatni  az  eljárni  illetékes  MNB-­‐hez.  

Valódinak   és   forgalomképesnek   minősül   az   a   forgalmi   bankjegy,   illetve   pénzérme,   amely   a   forgalomba   hozatalakor  az  MNB  által  a  Magyar  Közlönyben  közzétett  hirdetményben  foglalt  leírásnak  megfelel.   Bankjegy:   5. forgalomképesnek   tekinthető   az   a   valódi   bankjegy,   amely   a   mechanikai   hibáktól   mentes   és   állaga   alapján  ismét  forgalomba  hozható,   6. nem  hozató  forgalomba  a  csonka,  valamint  a  ragasztott  bankjegy.   Pénzérme:   nem   tekinthető   forgalomképesnek   a   megcsonkított   (átlyukasztott),   súlyában   jelentősen   megfogyott,  nehezen  felismerhető,  vagy  valamilyen  módon  meghamisított  forgalmi  pénzérme.   4.  Pénzszállítás   Bankszámlára  készpénz  fizetése  a  számlavezető  hitelintézet  pénztárainál  történik.     Postahelyeknél  a  bankszámlák  javára  készpénzátutalási  megbízással  teljesíthető  készpénzbefizetés.   A  számlavezető  hitelintézettől  a  bankszámla  terhére  készpénzt  felvenni  csak  kiállított  készpénzfelvételi   utalvánnyal  lehet.   A   pénz   szállítását   ………………   forintig   1   fő,   ……………   –     ……………..   forint   között   2   fő   végzi.   ………………   forint   felett  csak  gépkocsival  szabad  pénzt  szállítani.   A  pénz  szállítása  számkóddal  ellátott  táskában  történik.   A   készpénz   felvételével   és   szállításával   megbízottak   felelősek   az   általuk   átvett   készpénzért.   A   pénz   felvételével  és  szállításával  megbízottak  felelőssége  addig  tart,  amíg  a  készpénzt  a  házipénztárban,  vagy  a   jogosult  címzettnek  át  nem  adják.   5.  Pénztári  nyilvántartások  vezetése   5.1.  Pénztárjelentés   A   pénztárosnak   minden   pénztári   befizetést   és   kifizetést   a   felmerülésük   sorrendjében   a   pénztárjelentésbe   fel  kell  jegyezni.   A   pénztárosnak   azokon   a   napokon,   amikor   készpénzforgalom   van,   pénztárzárást   kell   végeznie   a   zárlati   összeg  megállapítása  és  a  keretet  meghaladó  rész  bankszámlára  történő  befizetése  érdekében.   Pénztárzárlatot   dokumentálni   naponta/dekádonként   köteles.   Ezért   a   pénztári   nyilvántartás   céljára   napi/időszaki  pénztárjelentést  kell  vezetni.   Pénztárzáráskor  a  pénztárosnak  meg  kell  állapítani:   • a  pénztárban  lévő  készpénz  állományt  címletenként,   • a  pénztárjelentés  alapján  a  bevételek  és  a  kiadások  végösszegét  az  előző  időszaki  készpénz  maradvány   figyelembe  vételével   • a  pénztári  nyilvántartás  szerinti  egyenleget,   • a  pénztárjelentés  szerinti  egyenleget  egyeztetni  kell  a  valóságos  készpénzállománnyal,   • az   egyeztetés   után   az   egyezőséget   a   pénztárjelentésben   rögzíteni   kell,   majd   ezt   aláírásával   igazolja   a   pénztáros  és  az  ellenőr.   Ha  az,  egyeztetés  során  eltérés  mutatkozik,  és  annak  oka  azonnal  tisztázható,  az  eltérésről  jegyzőkönyvet   kell  felvenni,  amit  a  pénztáros  és  az  ellenőr  ír  alá.  

114

A   pénztárjelentést   két   példányban   kell   elkészíteni.   Az   első   példány   a   mellékletekkel   együtt   a   könyvelés   példánya,  a  második  példány  a  tömbben  marad.   5.2.  A  pénztári  bevételek  és  kiadások  bizonylatolása   A   pénztári   befizetésekről   és   kifizetésekről   pénztári   bizonylatot   kell   kiállítani.   A   bizonylattömbök   szigorú   számadási  kötelezettség  alá  vont  nyomtatványok.   A   bizonylatok   felhasználásának   ellenőrzése   érdekében   csak   folyamatos   sorszámmal   ellátott   bizonylattömböket  lehet  felhasználásra  kiadni.  A  pénztár  be-­‐  és  kifizetését  az  e  célra  szolgáló  nyomtatvány   kitöltése  után  a  pénztárjelentésbe  fel  kell  vezetni.       A  házipénztári  befizetésekről  bevételi  pénztárbizonylatot  kell  kiállítani,  maradandó  íróeszközzel.  A  bizonylat   minden  rovatát  értelemszerűen  ki  kell  tölteni  és  a  befizetővel  alá  kell  íratni.  A  bevételi  pénztárbizonylat  első   példánya   a   könyvelés   bizonylata,   melyhez   csatolni   kell   a   pénztári   bevételezés   alapbizonylatait.   A   bevételi   pénztárbizonylat   második   példánya   a   "Nyugta",   melyet   a   befizetőnek   kell   átadni.   A   bevételi   pénztárbizonylat  harmadik  példánya  a  tőpéldány,  amely  a  tömbben  marad.   Házipénztári   kifizetésekről   kiadási   pénztárbizonylatot   kell   kiállítani,   maradandó   íróeszközzel.   Valamennyi   rovatát  a  bizonylatnak  ki  kell  tölteni.  Javítani  nem  szabad.   Kifizetésre  utalványozás  nélküli  összeg  nem  kerülhet.   A   kiadási   pénztárbizonylat   kétpéldányos,   melynek   első   példánya   a   könyvelés   bizonylata   a   pénztári   kifizetések  alapbizonylatával  együtt.  Második  példány  a  tőpéldány,  a  tömbben  marad.   Pénztári   kifizetéseknél   meg   kell   állapítani,   hogy   a   pénzt   felvevő   személy   jogosult-­‐e   a   pénzfelvételre.   Ha   a   pénz  felvételére  nem  az  jelentkezik,  akit  illet,  hanem  megbízottat  küld,  a  pénz  csak  szabályszerűen  kiállított   meghatalmazás  ellenében  fizethető  ki.   Egy   kiadási   pénztárbizonylaton   általában   csak   egy   személy   vehet   át   pénzt.   Amennyiben   több   személy   részére,  egy  pénztárbizonylattal  történik  a  kifizetés,  az  átvevők  aláírása  a  pénztári  alapokmányon  történik.   5.3.  Munkabér-­‐kifizetés   Munkabérfizetéskor  csak  a  kifizetendő  (nettó)  munkabér  helyezhető  kiadásba  a  pénztárból.     A   kiadási   pénztárbizonylat   alapbizonylata   a   bérfizetési   jegyzék,   amelyen   a   dolgozók   aláírásukkal   igazolják   nettó  munkabérük  átvételét.   Ha   a   dolgozó   bérfizetés   napján   távol   van   és   a   bérének   átvételére   másnak   meghatalmazást   nem   adott,   a   részére  járó  összeget  el  lehet  küldeni  lakáscímére.  A  postai  feladóvevényt  a  fizetési  jegyzékhez  kell  csatolni.     A  dolgozó  által  fel  nem  vett  munkabért  a  pénztárba  vissza  kell  vételezni  és  fel  nem  vett  járandóságként  kell   nyilvántartani.     5.4.  Elszámolásra  kiadott  összegek  nyilvántartása   Pénzt  elszámolásra  csak  az  alábbi  célokra  lehet  kiadni:   • beszerzésre,   • szolgáltatás  igénybevételére,   • kiküldetési  költségre,  

115

• •

kisebb  kiadásokra  (reprezentáció,  posta  stb.),   üzemanyag-­‐vásárlásra.  

Az  elszámolásra  kiadott  összeg  nem  haladhatja  meg  a  cél  eléréséhez  szükséges  mértéket.   Elszámolásra   pénzt   csak   személyre   szólóan,   az   arra   feljogosított   személyek   utalványozása   és   csak   olyan   bizonylat   alapján   lehet   kifizetni,   melyen   az   összeg   rendeltetése   és   az   elszámolás   véghatárideje   is   fel   van   tüntetve.   Ha   ugyanaz   a   személy   elszámolásra   újabb   összeget   vesz   fel,   a   korábban   felvett   összeggel   akkor   is   el   kell   számolnia,   ha   az   annak   elszámolására   kikötött   véghatáridő   még   nem   érkezett   el.   A   befizetendő   és   felveendő  összeget  nem  lehet  egymással  szemben  beszámítani.  Újabb  összeget  elszámolásra  kiutalni  csak   akkor  lehet,  ha  a  pénztáros  igazolja,  hogy  a  pénz  felvevőjének  elszámolatlan  tétele  nincs.   Az   elszámolásra   kiadott   összegekről   nyilvántartást   kell   vezetni,   melynek   a   következő   adatokat   kell   tartalmaznia:   • a  pénzt  felvevő  dolgozó  neve   • a  pénz  felvételének  időpontja   • a  kiadási  pénztárbizonylat  száma   • a  felvétel  jogcíme  (anyagvásárlás,  üzemanyag-­‐költség  stb.),   • az  elszámolásra  felvett  összeg   • az  elszámolás  határideje   • az  elszámolás  tényleges  időpontja   • a  ténylegesen  felhasznált  összeg   • a  bevételi  bizonylat  sorszáma   Ha   az   elszámolásra   kötelezett   a   kitűzött   véghatáridőig   nem   számol   el,   a   pénztáros   köteles   azt   a(z)   …………………………  (Intézmény  neve)  vezetőjének  haladéktalanul  jelezni.   5.5.  Szigorú  számadású  nyomtatványok  nyilvántartása   Az   alábbiakban   felsorolt   -­‐   sorszámmal   ellátott   -­‐   felhasználatlan   nyomtatványokat   kell   szigorú   számadású   nyomtatványként  kezelni:   • pénztárjelentés,   • bevételi  és  kiadási  pénztárbizonylat,   • készpénzfelvételi  csekk,   A   pénztárjelentés   és   a   pénztárbizonylat   nyilvántartásának   tartalmaznia   kell   a   tömbök   sorszámát,   az   igénybevétel  és  leadás  dátumát,  valamint  az  igénybevevő  aláírását.     A   készpénzfelvételi   csekket   a   hitelintézet   bocsátja   ki,   az   általa   vezetett   számláról   történő   összegek   felvételére.  A  csekket  egy  példányban  mindennemű  javítás  nélkül  kell  kiállítani.   A   készpénzfelvételi   csekk   nyilvántartásának   tartalmazni   kell   a   csekk   sorszámát,   a   pénzfelvétel   jogcímét,   összegét,  az  utalványozók  aláírását,  a  felvétel  dátumát,  a  banki  terhelés  keltét  és  a  pénzfelvevő  aláírását.   Az  elrontott  bizonylatokat  és  csekkeket  minden  esetben  át  kell  húzni  és  "Rontott"  szóval  át  kell  írni.   6.  Bankszámlaforgalom  szabályozása   A(z)   ………………………….   (Intézmény   neve)   vezetője   a   számlavezető   hitelintézet   által   rendszeresített   módon   írásban   jelenti   be   a   hitelintézetnek,   hogy   a   pénzforgalmi   bankszámla   felett   ki   jogosult,   illetőleg   kik   jogosultak   rendelkezni.   A   számlavezető   bank   nem   ellenőrzi   azt,   hogy   a(z)   …………………………   (Intézmény  

116

neve)  vezetője  által  a  bankszámla  feletti  rendelkezésre  bejelentett  személy  az  egyéb  jogszabályokban  előírt   feltételeknek  megfelel-­‐e.   A(z)  …………………………  (Intézmény  neve)  vezetője  a  bejelentési,  illetve  rendelkezési  jogosultságát  abban  az   esetben   gyakorolhatja,   ha   a   megválasztását,   valamint   aláírását   hitelt   érdemlő   módon   (pl.   aláírási   címpéldánnyal)   igazolja.   Ha   a(z)   …………………………   (Intézmény   neve)   vezetőjének   megbízatása   megszűnik,   az   általa   bejelentett   aláírók   rendelkezését   a   bank   mindaddig   érvényesnek   tekinti,   amíg   a   megválasztott,   új   lelkész  másként  nem  rendelkezik.   A   hitelintézet   a(z)   …………………………-­‐t   (Intézmény   neve)   a   bankszámlán   történt   terhelésről,   illetőleg   jóváírásról   írásban   bankszámlakivonattal   értesíti.   A   bankszámlakivonat   a   bankszámlán   végrehajtott   bankművelet  azonosításához  szükséges  valamennyi  adatot  tartalmazza.   A   hitelintézet   bankszámlakivonatot   készít   minden   olyan   munkanapon,   amelyen   a   pénzforgalmi   bankszámlákon   terhelés   vagy   jóváírás   történt,   és   azt   a(z)   …………………………   (Intézmény   neve)   részére   haladéktalanul  továbbítja.                      

117

  1.  számú  melléklet   a  Pénzkezelési  Szabályzathoz                                                                                                            Sorszám:……………………     KIMUTATÁS   a  házipénztárban  levő  pénzszekrény  kulcsának     kezeléséről       Alulírott  elismerem,  hogy  a  pénztárszekrény  kulcsait  átvettem,  illetve  átadtam.  Tudomásul  veszem,  hogy  a   pénztári  kulcs  elveszett,  eltört  vagy  a  zár  elromlott,  azt  azonnal  jelentenem  kell  a  társaság  főkönyvelőjének.   Átvétel  

Átadás   időpontja  

Átadás    

Átvevő  

oka  

Olvasható  aláírása  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

           

118

      2.  számú  melléklet   a  Pénzkezelési  Szabályzathoz                                                                                                                Sorszám:……………………   JEGYZŐKÖNYV     Felvéve:     2…..év…………………………hó………………napján    a         ……………………………………………………………..         házipénztár  helyiségében.   Jelen  vannak:                      …………………………………………………….befizető         …………………………………………………….pénzügyi  vezető         …………………………………………………….pénztáros   Tárgy:       Hamis,  illetve  hamisítványnak  látszó  bakjegy  (érme)  visszatartása   A  mai  napon  megjelent  pénztárosunknál………………………………...(név)   (foglalkozása:………………………………………..,lakcíme:………………………  város,   (község)………………………………….u.………szám,  szem.  ig.  száma:……………….),  hogy  pénzbefizetést  teljesítsen.   A  pénztárosnak  feltűnt,  hogy  a……………..Ft  címletű…………………….sorozat  és  sorszámú  bankjegy  (érme)   hamis,  illetve  hamisítványnak  látszik.   A  befizető  nyilatkozata  szerint  a  bankjegyet  (érmét)  2…….év………………………………hó   ………-­‐n,…………………………..nevű  egyéntől  kapta………………………………………   városban  (községben).  A  fenti  bankjegy  (érmét)  visszatartottuk,  melyről  a  ……………………    sorszámú  elismervényt  adtuk  ki  a  befizető  részére.   k.m.f.   …………………………………………..  

 

………………………………………...  

                               pénzügyi  vezető  

 

         pénztáros   ………………………………   befizető  

           

119

    3.  számú  melléklet   a  Pénzkezelési  Szabályzathoz                                                                                                              Sorszám:……………………     ELISMERVÉNY    hamis,  illetve  hamisítványnak  látszó  bankjegy  (érme)     átvételéről     Alulírottak  elismerjük,  hogy  a  mai  napon………………………………...(név)   ………………………………………………………...város,  (község)………………………u.                                                                 ………szám  alatti  lakostól  az  alábbi  hamis,  illetve  hamisítványnak  látszó  bankjegyet  (érmét)  átvettük.                    Db.  

A  bankjegy  

Címlet  

Sorozatszáma  

Sorszáma  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A  fenti  bankjegy  (érme)  MNB  részére  történő  átadására  soron  kívül  intézkedünk.   ……………………………..2…….év………………………hó……….na   PH.   …………………………………………..  

 

………………………………………...  

                                       pénzügyi  vezető  

 

 

pénztáros  

     

120

    4.  számú  melléklet     MEGBÍZÁS     ……………………………..   részére     A  mai  napon  visszavonásig  megbízom  Önt  a  házipénztár  kezelésével.   A  házipénztárt  önállóan,  teljes  anyagi  felelősséggel  tartozik  kezelni,  feladatát  a  pénzkezelési  szabályzatban   és  a  munkaköri  leírásban  foglaltak  szerint  kell  ellátni.     Kelt:  ………………………………………                       ………………………………….                                  intézményvezető                                                          

121

  5.  számú  melléklet       NYILATKOZAT       Alulírott   ………………………………………………………..   pénztáros   kijelentem,   hogy   a   …………………………………………………………..  pénzkezelési  szabályzatát  megismertem,  és  tudomásul  veszem,  hogy   a  kezelésem  alatt  álló  házipénztárért  teljes  anyagi  felelősséggel  tartozom.     Kelt:  …………………………………………..                       …………………………………                     pénztáros                                                      

122

  6.  számú  melléklet   HÁZIPÉNZTÁR  ÁTADÁS-­‐ÁTVÉTELI  JEGYZŐKÖNYV     Felvéve   a(z)   ……………………………………………………………..   Egyházközség   ……………………………………….-­‐n.   Jelen  vannak:     ……………………………………..  átadó       ……………………………………..  átvevő       ……………………………………..  pénzügyi  vezető/pénztárellenőr  

házipénztárában  

A  pénztári  feladatok  ellátásához  az  alábbi  pénzösszeg  és  okmány  kerül  átadásra:   3. A   házipénztár   készpénzkészlete   címletenként   a   megszámlált   és   a   pénztárjelentés   szerinti   eltérést   is   kimutatva.         Megszámolt  összeg       Pénztárjelentés  szerint     20.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft   10.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft      5.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft      2.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft      1.000  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft            500  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft            200  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft            100  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                50  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                20  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                10  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                    5  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                    2  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft                    1  Ft   ………db  ………………  Ft   ………db  ………………  Ft   Összesen:    

 

 

………………  Ft  

 

 

………………  Ft  

Eltérés  nincs.  (Vagy:  Eltérés  a  következő:                                                )     2.  A  pénzkezeléssel  kapcsolatos  szigorú  számadási  kötelezettségű  nyomtatványok:   Készpénzcsekk  utolsóként  felhasznált  sorszáma:………………………….……….   Elszámolási  utalvány  utolsóként  felhasznált  sorszáma:………………………………   Bevételi  pénztárbizonylat  utolsóként  felhasznált  sorszáma:………………………….   Kiadási  pénztárbizonylat  utolsóként  felhasznált  sorszáma:…………………………..     Pénztárjelentés  utolsóként  felhasznált  sorszáma:……………………………………   A   fenti   bizonylatok   felhasználatlan   tömbjei   a   szigorú   számadású   nyomtatványok   nyilvántartásai   szerint   kerültek  átadásra.  Eltérés  nincs.  (Vagy:  Eltérés  a  következő:                                              )   K.m.f.   ………………………………      ………………………………      ………………………………   pénztárellenőr    

 pénztáros  

123

 

             pénztár-­‐helyette  

7.  számú  melléklet     MEGHATALMAZÁS     Alulírott   ………………………………………………………………………   meghatalmazom   …………………………………………   -­‐   t,   hogy   …………………………………….   címen   20….   év   ……………….   hó   ………-­‐   én   esedékes   összeget   helyettem   felvegye.     ………………,  20….  év  ..…………  hó  ……….nap         …………………………………………                                    …………………………………………                  meghatalmazó              meghatalmazott       Tanuk:   Aláírás:…………………………………….            Aláírás:…………………………………….   Lakcím:……………………………………              Lakcím:……………………………………   Személyi  ig.  szám:………………………….            Személyi  ig.  szám:………………………….                                        

124

    8.  számú  melléklet     PÉNZTÁRI  NYILVÁNTARTÁSOK  NYOMTATVÁNYAI                        

               

     BSZNY  318-­‐102        BSZNY  318-­‐103        BSZNY  13-­‐20          BSZNY  13-­‐24          BSZNY  13-­‐134          BSZNY  18-­‐21          BSZNY  18-­‐22          BSZNY  13-­‐71    

               

Bevételi  pénztárbizonylat   Kiadási  pénztárbizonylat   Időszaki  pénztárjelentés   Napi  pénztárjelentés   Készpénzigénylés  elszámolásra   Meghatalmazás  egyszeri  alkalomra   Meghatalmazás  többszöri  alkalomra   Címletjegyzék  

125

11.     Fizetés   MEGNEVEZÉS   KÖNYVELÉSI   NYOMTATVÁNY   ideje  

Főkönyv  

Áthozat:    

1.  

 

 

 

 

2.  

 

 

 

 

 

3.  

 

 

 

 

 

4.  

 

 

 

 

 

5.  

 

 

 

 

 

6.  

 

 

 

 

 

7.  

 

 

 

 

 

8.  

 

 

 

 

 

9.  

 

 

 

 

 

0.  

 

 

 

 

 

1.  

 

 

 

 

 

2.  

 

 

 

 

 

3.  

 

 

 

 

 

4.  

 

 

 

 

 

5.  

 

 

 

 

 

6.  

 

 

 

 

 

7.  

 

 

 

 

 

8.  

 

 

 

 

 

9.  

 

 

 

 

 

0.  

 

 

 

 

 

1.  

 

 

 

 

 

2.  

 

 

 

 

 

3.  

 

 

 

 

 

4.  

 

 

 

 

 

5.  

 

 

 

 

 

6.  

 

 

 

 

 

7.  

 

 

 

 

 

8.  

 

 

 

 

 

9.  

 

 

 

 

 

0.  

 

 

 

 

 

 

 

Áthozat:  

126

Banki  forgalom  

Kiadás  

Bevétel  forint  

forint  

  Egyenleg  

Pénztári  forgalom  

Kiadás  

Bevétel  forint  

forint  

  Egyenleg  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

127