1. SZÁMÚ MELLÉKLET MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYEK ZÁRSZÁMADÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL Könyvvezetés típusa a bevétel nagysága * szerint
egyszeres könyvvitel
kettős könyvelés
alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből értékhatárig értékhatár felett származó bevétel együttes összegének értékhatára – két megengedett kötelező /Korm.rend. egymást követő évben évenként – 50 millió forint /Korm.rend. 5. § (2) 5.§ (1) * Ha a nyilvántartásba vételre a számviteli év során kerül sor, a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál az éves szintre időarányosan átszámított bevételi értékeket kell figyelembe venni. Zárszámadás tartalma és formája
Egyszeres könyvvitel esetén
Kettős könyvvitel esetén
ha nincs vállalkozási tevékenység
ha van vállalkozási tevékenység
A 14. § (3) a)+b)+d) bekezdésekben felsorolt dokumentumok a 2. és 3 sz. mellékletek formai követelményei szerint. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ gazdálkodási törvényének 14. § (3) a)+d) bekezdésekben felsorolt dokumentumai a 2. és 3. sz. mellékletek formai követelményei szerint, és a kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti mérleg, és eredmény levezetés.
Megjegyzés: Számviteli törvény: 2000.évi C. törvény a számvitelről Kormányrendelet: 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet
A 14. § (3) a)+b)+d) bekezdésekben felsorolt dokumentumok a 2. és 3. sz. mellékletek formai követelményei szerint. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ gazdálkodási törvényének 14. § (3) a)+d) bekezdésekben felsorolt dokumentumai a 2. és 3. sz. mellékletek formai követelményei szerint, és a kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti mérleg, és eredmény kimutatás.
2.SZ. MELLÉKLET: VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYEK ZÁRSZÁMADÁSÁNAK RÉSZEI A.) Egyszeres könyvvitelt alkalmazók esetében:
a.) Költségvetés
Egyházközség
a szervezet gazdálkodását teljeskörűen, tevékenységek szerinti 3.sz. bontásban, melléklet/1. pénzforgalmi szemléletben bemutató táblázat (ld. 12.§ és Vhu. 12.§)
b.) Egyszerűsített mérleg
3. s z. m e l l é k l e t / 2.
c.) Eredménylevezetés
3. s z. m e l l é k l e t / 3.
d.) Szöveges beszámoló
MAGYARORSZÁGI Egyházmegye Egyházkerület REFORMÁTUS EGYHÁZ
Egyházi intézmény
nem vezethet egyszeres könyvvitelt
szöveges beszámoló B.) Kettős könyvvitelt alkalmazók esetében:
a.) Költségvetés b.) Mérleg c.) Eredménykimutatás d.) Szöveges beszámoló
MAGYARORSZÁGI Egyházmegye Egyházkerület REFORMÁTUS EGYHÁZ
Egyházközség
Egyházi intézmény
2.sz.melléklet
a szervezet gazdálkodását teljeskörűen, tevékenységek szerinti bontásban, pénzforgalmi szemléletben bemutató táblázat (ld. 12.§ és Vhu. 12.§) 3. s z. m e l l é k l e t / 4. 3. s z. m e l l é k l e t / 5. szöveges beszámoló
3.SZ. MELLÉKLET/ 1 A ……………… Református Egyházközség Költségvetési Beszámolója a ………. évre Ezt a költségvetési beszámolót a ………………………Református Egyházközség Presbitériuma ………. évi …………………. hó …… napján tartott ülésen …………………………… számú határozatával megállapította és elfogadta. P.H. ……………………………… gondnok
……………………………… lelkész
A költségvetési beszámolót megvizsgáltam. Észrevétel: ……………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………... Jóváhagyását javasolom! ………………………, …………………………
P.H.
………………………………… em. számvevő
…………… / …………… sz. Jóváhagyom: ………………………, ……………………………
29
………………………………… esperes
BEVÉTELEK Költségvetési cím I. Egyházfenntartói járulékok II. Perselypénzek
Előirányzat
Teljesítés
1. Gyülekezeti (templomi) perselypénzek 2. Nem templomi perselypénzek 3. Szórványok 4. 5. 6. Perselypénzek összesen: III. Adományok 1. Isten dicsőségére 2. Úrvacsorai jegyekre 3. Legátumokra 4. Céladományok 5. Céladományok 6. Céladományok 7. Céladományok 8. Stólamegváltás 9. Áldozati adományok 10. 11. Adományok összesen: IV. Egyéb bevételek
1. Térítések alkalmazottaktól 2. Ingatlanok (temető, stb.) bevétele 3. Iratterjesztés 4. Gyülekezeti ház bevételei 5. Hitoktatás 6. Támogatások, kölcsönök 7. Vegyes és előre nem látható bevétel 8. 9. 10. Egyéb bevételek összesen: Az egyházközség 2……. évi saját bevételei összesen: V. Átvett pénzeszközök 1. Állami normatíva 2. Kiegészítő állami támogatás 3. Pályázati céltámogatások átvétele 4. 5.
30
6. Átvett pénzeszközök összesen: Az egyházközség 2……. évi bevételei mindösszesen:
KIADÁSOK Költségvetési cím XI. Személyi kiadások XI/A. Lelkészek javadalma és közterhei XI/A/a. Javadalmak
Előirányzat
Teljesítés
1. Lelkész helyi javadalma 2. Lelkész helyi javadalma 3. Lelkész helyi javadalma 4. Lelkész helyi javadalma 5. Lelkész helyi javadalma 6. Segédlelkész javadalma 7. Segédlelkész javadalma 8. 9. 10. Helyettesítések munkabérei 11. Természetbeni javadalmak ellenértéke 12. Korpótlékok 13. 14. Javadalmak összesen: XI/A/b. Közterhek
15. Javadalmak nyugdíjintézeti fenntartói járuléka(i) 16. 17. Közterhek összesen: XI/A Lelkészek javadalma és közterhei összesen XI/B. Alkalmazottak javadalma és közterhei XI/B/a. Javadalmak
1. Irodai alkalmazott(ak) illetménye 2. Kántor (orgonista) illetménye 3. Egyházfi illetménye 4. Harangozó illetménye 5. Egyházfenntartói járulékszedők jutaléka 6. 7. 8. Munkabérjellegű egyéb kifizetések 9. 10. Javadalmak összesen: XI/B/b. Közterhek 11. Alkalmazottak javadalmának közterhei 12.
31
13. Közterhek összesen: XI/B Alkalmazottak javadalma és közterhei összesen Személyi kiadások összesen XII. Gyülekezeti élet kiadásai
1. Úrvacsorai jegyekre 2. Szeretetvendégségek, gyülekezeti napok 3. Gyülekezeti misszió a) Konfirmandusok b) Hitoktatás c) Ifjúsági munka d) Szórvány-‐ és tanyagondozás e) Missziói alkalmak 4. Legátumok 5. Gyülekezeten belüli szeretetszolgálat 6. Gyülekezeti újság 7. 8. 9. Gyülekezeti élet kiadásai összesen: XIII. Igazgatási kiadások 1. Irodaszerek 2. Posta és telefon költség 3. Banki költségek 4. Egyházi hivatal(ok) fűtése, világítása 5. Egyházközségi hivatal(ok) takarítása 6. Hivatali berendezések és eszközök karbantartása 7. Kiküldetési és közlekedési költségek 8. Gépkocsi fenntartás költségei 9. Egyházlátogatások költségei 10. Újságok előfizetése 11. Egyházközségi könyvtár gyarapítása 12. 13. 14. Igazgatási kiadások összesen: XIV. Egyházi ingatlanok és bérlemények fenntartása 1. Templom karbantartási és fenntartási költségei 2. Templom közüzemi költségei 3. Parókia karbantartási és fenntartási költségei 4. Parókia közüzemi költségei 5. Gyülekezeti ház karbantartási és fenntartási költségei 6. Gyülekezeti ház közüzemi költségei 7. Egyéb épület karbantartási és fenntartási költségei 8. Egyéb épület közüzemi költségei 9. Egyházi ingatlanok biztosítási díjai
32
10. Lakbérek 11. 12. 13. 14. Egyházi ingatlanok és bérlemények fenntartása összesen: XV. Egyházi ingatlanok és bérlemények felújítási és beruházási költségei 1. Templom felújítási költségei 2. Parókia felújítási költségei 3. Gyülekezeti ház felújítási költségei 4. Egyéb épület felújítási költségei 5. 6. 7. Egyházi ingatlanok és bérlemények felújítási és beruházási költségei: XVI. Közalapi hozzájárulás XVII. Egyéb kiadások 1. Adományok és segélyek a) Egyházmegyei diakónia b) Lekötött perselypénzek elküldése 2. Kölcsönök törlesztése 3. 4. 5. 1. Előre nem látható kiadásokra Egyéb kiadások összesen: Az egyházközség 2……. évi saját kiadásai összesen: Költségvetési cím Előirányzat XVIII. Átadott pénzeszközök 1. Állami normatíva 2. Kiegészítő állami támogatás 3. Pályázati céltámogatások átadása 4. 5. 6. Átadott pénzeszközök összesen: Az egyházközség 2……. évi kiadásai mindösszesen: ÖSSZEHASONLÍTÁS 2……. évi saját bevétel összege:
33
Teljesítés
2……. évi saját kiadás összege: Maradvány: 2……. évi összes bevétel összege: 2……. évi összes kiadás összege: Maradvány:
3.SZ. MELLÉKLET/2. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ, EGYSZERES KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYHÁZKÖZSÉG, EGYHÁZI INTÉZMÉNY EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEGÉNEK ELŐÍRT TAGOLÁSA Az előírt tagolás tovább bontható a helyi sajátosságoknak megfelelően
adatok eFt-‐ban
Sorszám
Megnevezés
Előző év
Előző év(ek) módosításai
Tárgyév
a
b
c
d
e
1
A. Befektetett eszközök
2
I. Immateriális javak
3 4
II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök
5
B. Forgóeszközök
6 7
I. Készletek II. Követelések
8
III. Értékpapírok
9 10
IV. Pénzeszközök ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A+B
11
C. Saját tőke
12
I. Induló tőke
13 14
II. Tőkeváltozás III. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény
15
D. Tartalék
16
E. Céltartalékok
17 18
F. Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
19 20
II. Rövid lejáratú kötelezettségek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) C+D+E+F
Induló tőkeként az alapításkor az alapító ilyen címen az egyházi jogi személy rendelkezésére bocsátott és tulajdonába adott vagyont kell kimutatni.
Tőkeváltozásként a Számviteli Törvényben meghatározott tőketartaléknak és eredménytartaléknak megfelelő tételek együttes összegét kell figyelembe venni.
34
A továbbutalási céllal kapott támogatást elkülönítetten kell nyilvántartani. Az adott naptári évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget kötelezettségként kell kimutatni. 3.SZ.MELLÉKLET/3. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ, EGYSZERES KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYHÁZKÖZSÉG ÉS EGYHÁZI INTÉZMÉNY EREDMÉNYLEVEZETÉSÉNEK ELŐÍRT TAGOLÁSA Az előírt tagolás tovább bontható a helyi sajátosságoknak megfelelően Sorszám a
adatok eFt-‐ban
Megnevezés
Előző év
Előző év(ek) módosításai
Tárgyév
b
c
d
e
1 2
I. Pénzügyileg rendezett bevételek ebből:
3
a) egyházi támogatások
4
b) központi költségvetési támogatások
5 6
c) helyi önkormányzati támogatások d) egyéb támogatások
7
II.Pénzbevételt nem jelentő bevételek
8 9
Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (I+II) III. Ráfordításként érvényesíthető kiadások
10
IV. Ráfordítást jelentő eszközváltozások
11
V. Ráfordítást jelentő elszámolások
12 16
VI. Ráfordításként nem érvényeíthető kiadások Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások (III+IV+V+VI)
13
Tárgyévi pénzügyi eredmény (I-‐III-‐VI)
14 15
Nem pénzben realizált eredmény [II-‐(IV+V)] Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény [(I+II)-‐(III+IV+V)]
Az eredménylevezetés az évben folytatott tevékenység valamennyi végleges (vissza nem fizetendő) bevételét és végleges (vissza nem követelhető) kiadását tartalmazza.
Az eredménylevezetésben a bevételeket, a költségeket, ráfordításokat meg kell bontani aszerint, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el.
35
3.SZ. MELLÉKLET/4. A VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ, KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYHÁZI SZERVEZET MÉRLEGÉNEK ELŐÍRT TAGOLÁSA Az előírt tagolás tovább bontható a szervezet sajátosságainak megfelelően
adatok eFt-‐ban
Sorszám
Megnevezés
Előző Előző év(ek) Tárgyév év módosításai
a
b
c
d
e
1 2
A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak
3
II. Tárgyi eszközök
4
III. Befektetett pénzügyi eszközök
5 6
B. Forgóeszközök
IV. Befektetett eszközök értékhelyesbítése
7
I. Készletek
8 9
II. Követelések III. Értékpapírok
10
IV. Pénzeszközök
11 12
C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A+B+C
13
D. Saját tőke
14
I. Induló tőke
15 16
II. Tőkeváltozás III. Értékelési tartalék
17
IV. Mérleg szerinti eredmény
18 19
E. Céltartalékok F. Kötelezettségek
20
I. Hátrasorolt kötelezettségek
21
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
22
III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) D+E+F+G
23 24
Induló tőkeként az alapításkor az alapító ilyen címen az egyházi jogi személy rendelkezésére bocsátott és tulajdonába adott vagyont kell kimutatni. Tőkeváltozásként a Számviteli Törvényben meghatározott tőketartaléknak és eredménytartaléknak megfelelő tételek együttes összegét kell figyelembe venni. A továbbutalási céllal kapott támogatást elkülönítetten kell nyilvántartani. Az adott naptári évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget időbelileg el kell határolni.
Az időbeli elhatárolás alkalmazása – a fenti kivétellel – nem kötelező. A választott módszert és annak alkalmazását vagy azt, hogy az egyházi jogi személy az időbeli elhatárolást nem alkalmazza, a számviteli politikában rögzíteni kell.
36
3.SZ.MELLÉKLET/5 VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM VÉGZŐ, KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYHÁZI SZERVEZET EREDMÉNYKIMUTATÁSÁNAK ELŐÍRT TAGOLÁSA Az előírt tagolás tovább bontható a szervezet sajátosságainak megfelelően
Sorszám
A tétel megnevezése
Előző év
Előző év(ek) módosításai
Tárgyév
a
b
c
d
e
1. 2. 3. 4. 5.
adatok eFt-‐ban
6. 7. 8. 9. 10. 11.
I. Hitéleti működés fedezete I.1. Egyházi működés ellátmánya I.2. Ingatlanjáradék I.3. Adományok, támogatások I.4. Egyéb hitéleti működési bevételek II. Állami támogatások, államtól átvállalt feladatok ellátásának fedezete III. Egyéb bevételek III.1. Pályázati támogatások III.2. Egyéb működési bevételek IV. Pénzügyi műveletek bevételei V. Rendkívüli bevételek
12.
A. Összes bevétel (I+II+III+IV+V)
13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
25. 26.
VI. Anyagjellegű ráfordítások VI.1. Anyagköltség VI.2. Igénybe vett szolgáltatások VI.3. Egyéb szolgáltatások VII. Személyi jellegű ráfordítások VII.1. Bérköltség VII.2. Személyi jellegű egyéb kifizetés VII.3. Bérjárulék VIII. Értékcsökkenési leírás IX. Egyéb ráfordítások IX.1. Fenntartói és egyéb támogatások egyházi tevékenység ellátására IX.2. Ingatlanjáradék továbbutalása IX.3. Államtól átvállalt feladatok ellátására továbbutalt összeg IX.4. Egyéb működési ráfordítások
27. 28.
X. Pénzügyi műveletek ráfordításai XI. Rendkívüli ráfordítások
29.
B. Összes ráfordítás (VI+VII+VIII+IX+X+XI)
30.
C. Mérleg szerinti eredmény (A-‐B)
23. 24.
37
4. SZÁMÚ MELLÉKLET VÉGHATÁRIDŐK ESEMÉNY
HATÁRIDŐ
MINDEN EGYHÁZI SZERVEZETRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Tárgyévi költségvetés alapjait meghatározó fő összegek elfogadása Felügyeleti szervezethez felterjesztett ügy észrevételezése Számvizsgálati jegyzőkönyv megküldése a felügyelő egyházi szervnek Jogszabálysértés gyanúja esetén szükséges intézkedések megindítása Felügyelt, fenntartott szervezettől felterjesztett, elfogadott költségvetés észrevételezése, jóváhagyása
Legkésőbb tárgyévet megelőző december hó 15. napja A felterjesztéstől számított 15 napon belül A vizsgálatot követő 15 napon belül Haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül A benyújtástól számított 30 napon belül
EGYHÁZKÖZSÉGEKRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK NEM INTÉZMÉNYFENNTARTÓ EGYHÁZKÖZSÉGEK Költségvetési terv elfogadása Zárszámadás elfogadása Közegyházi befizetés elmaradása esetén adható haladék
Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja Legkésőbb tárgyévet követő február hó 28. napja 30 nap
INTÉZMÉNYFENNTARTÓ EGYHÁZKÖZSÉGEK Költségvetési terv elfogadása Zárszámadás elfogadása Közegyházi befizetés elmaradása esetén adható haladék
Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja Legkésőbb tárgyévet követő május hó 30. napja 30 nap
EGYHÁZMEGYÉKRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Költségvetési terv benyújtása az illetékes gazdasági bizottságnak Költségvetési terv elfogadása Átdolgozásra visszaküldött költségvetések újbóli beadása Zárszámadás elfogadása
Gazdasági bizottság felhívása, de legkésőbb tárgyév január hó 20. napja Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja A visszaküldést követő 15 napon belül Legkésőbb a tárgyévet követő május hó 30. napja
EGYHÁZKERÜLETEKRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Költségvetési terv benyújtása az illetékes gazdasági bizottságnak Költségvetési terv elfogadása Átdolgozásra visszaküldött költségvetések újbóli beadása Zárszámadás elfogadása
Legkésőbb tárgyév január hó 20. napja Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja A visszaküldést követő 15 napon belül A Magyarországi Református Egyház zárszámadásának elfogadásától számított 30 napon belül
MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZRA (ZSINAT) VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Költségvetési terv benyújtása az illetékes gazdasági bizottságnak
Legkésőbb tárgyév január hó 20. napja
38
Költségvetési terv elfogadása Átdolgozásra visszaküldött költségvetések újbóli beadása Éves zárszámadás elfogadása MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ költségvetése és zárszámadása kihirdetése a Református Egyház című hivatalos lapban
Legkésőbb tárgyév január hó 31. napja Visszaküldést követő 15 napon belül Legkésőbb tárgyévet követő május hó 31. napja
Elfogadást követő 60 napon belül
EGYHÁZI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Költségvetés elfogadása Időszaki költségvetési beszámoló benyújtása Zárszámadás elfogadása
Legkésőbb tárgyév február hó 28. napja Legkésőbb minden negyedévet követő hó 30. napja A fenntartó rendelkezései szerint, de legkésőbb a fenntartó zárszámadását 30 nappal megelőzően
KÖZALAPRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Éves összeg és tárgyévi közalapi járulék egyházkerületek közötti megosztásának meghatározása Közalapi hozzájárulást megállapító határozatok érintettekkel történő közlése Közalapi járulék megfizetése Egyházfenntartói járulék minimális összegének meghatározása és közlése az érintettekkel
MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ tárgyévi költségvetésével egyidejűleg Határozat meghozását követő 30 napon belül Negyedévente, a negyedév első hónapjának 15. napjáig Legkésőbb tárgyév február hó 28. napja
39
IRATMINTATÁR
40
5. AZ EGYHÁZKERÜLET TERÜLETÉN MEGVALÓSULÓ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK FELÜGYELET RENDSZERÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT Preambulum Az utóbbi években örvendetesen megszaporodtak az egyházi építési beruházások és azok értéke is folyamatosan növekszik. Indokolt és szükséges ezért, hogy egyrészt azok megvalósulását a rendelkezésre álló szabályozási eszközökkel is elősegítse, másrészt a fokozatos egyházi testületek, kellő áttekintéssel és adatokkal rendelkezzenek az igazgatási területükön megvalósuló építkezésekről. I./ A szabályozás alanyi, tárgyi, területi és időbeli hatálya A szabályozás hatálya kiterjed: • az egyházkerület igazgatási területén működő valamennyi egyházi jogi személy – egyházközség, egyházmegye, egyházi közoktatási, felsőoktatási, szeretetszolgálati vagy más intézmény a továbbiakban: építtető – beruházásában megvalósuló építési beruházásra. Amennyiben az építtető olyan alapítvány, melynek legalább egyik alapítója egyházi jogi személy, vagy az alapítvány képviselőjeként valamely egyházközség, egyházmegye, az egyházkerület elnökségének bármelyik tagja, vagy az egyházi intézmény vezetője jár el, az építési beruházásra a szabályozás hatálya – a külön meghatározott eltérésekkel – kiterjed. /alanyi hatály/ • a szabályozás /tárgyi hatálya/ kiterjed valamennyi építészeti vagy épületgépészeti beruházásra, az új épület vagy létesítmény létrehozására és a felújítási vagy átalakítási munkára is, amennyiben annak az elfogadott költségvetési összege az általános forgalmi adóval együtt az 5 millió forintot eléri vagy meghaladja. • a szabályozás az egyházkerülethez tartozó valamennyi egyházközségre, egyházmegyére és területén székhellyel rendelkező más egyházi intézményekre terjed ki. Amennyiben az építési beruházás az egyházkerület területén kívül, de egyházkerülethez tartozó egyházi jogi személy ingatlanában vagy eszközeiből valósul meg a határozat előírásait arra is alkalmazni kell. /területi hatály/ • a szabályozás kiterjed mindazokra az építési beruházásokra, melyek használatbavételi engedélyének kiadására, vagy eredményes műszaki átadás-‐átvételére a szabályozás hatálybalépésének napján még nem került sor. /időbeli hatály/ II./ Az építési beruházások előkészítésével és megvalósulásával kapcsolatos döntések A szabályozás hatálya alá tartozó valamennyi építési beruházást megelőzően az építtető köteles – tervezési jogosultsággal rendelkező tervezőtől – legalább az építési engedélyezéshez szükséges részletességű tervdokumentációt és a beruházás összes költségeire vonatkozó tételes költségvetést készíttetni. Az építtető legfőbb vezető testülete, vagy intézmény esetén a fenntartó erre jogosult testülete ezek ismeretében jogosult illetve köteles testületi döntést hozni az építési beruházás elkezdéséről. Az építtető a beruházás elkezdéséről csak akkor dönthet, ha az annak megvalósításhoz szükséges anyagai eszközök / a továbbiakban: pénzügyi fedezet / a költségvetésében erre a célra elkülönítve már teljes egészükben rendelkezésre állnak.
41
A teljes tervezett beruházási dokumentációt a pénzügyi ütemtervvel együtt a felettes egyházi hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtani. Amennyiben a felettes szerv 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy a benyújtott dokumentációt jóváhagyottnak kell tekinteni. Amennyiben a pénzügyi fedezet teljes egészében nem áll rendelkezésre, építési szerződés a műszaki tartalomnak csak arra a részére köthető, melynek ellenértéke a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet összegét nem haladja meg. Az építési szerződésben mind a műszaki, mind a pénzügyi szakaszolást pontosan rögzíteni kell. Amennyiben az építtető a beruházáshoz az állami költségvetési eszközöket használ fel, az építtető elnöksége vagy vezetője különös gondossággal köteles megvizsgálni, hogy arra a közbeszerzési törvény előírásai vonatkoznak-‐e. Amennyiben az építtető a beruházás megvalósításáról dönt, ki kell jelölnie a beruházás során az építtető műszaki érdekeit képviselő szakképzett beruházó vagy műszaki ellenőr személyét is. A beruházó vagy műszaki ellenőr köteles gondoskodni arról, hogy • a beruházás az engedélyezési illetve kivitelezési tervdokumentáció alapján, • a szakmai előírásoknak megfelelő műszaki színvonalon, • a megrendelő érdekeit szem előtt tartva valósuljon meg, • és elvégzett munkákról tételes felmérés, és megvalósulási terv is készüljön Az építési beruházás kivitelezőjét – amennyiben az nem tartozik a közbeszerzési törvény hatály alá – legalább három árajánlat alapján, vagy pályázat útján kell kiválasztani. A kiválasztott kivitelezővel az építtető köteles tervdokumentációval, nem építési engedély köteles beruházásoknál pedig költségvetéssel alátámasztott építési szerződést kötni. A szerződés feltételeinek kialakítása során különös gondot kell fordítani arra, hogy • a munkavégzés nélkül előlegfizetésre ne kerüljön sor, • vállalkozói díj kifizetésére csak akkor kerüljön sor, ha a szerződésben meghatározott műszaki szakaszok tényleges teljesítését a megrendelőt képviselő beruházó vagy a műszaki ellenőr leigazolta, • és a kivitelező a fenti igazolással együtt a szakasz-‐számlát benyújtotta. A kivitelező kiválasztásáról és az építési szerződés feltételeinek elfogadásáról testületi döntést kell hozni. Amennyiben az építési szerződés rendelkezéseit a felek módosítani kívánják, arról ugyancsak testületi döntést kell hozni. Az építési beruházáshoz kapcsolódó jogvitás ügyekben igény érvényesítéséről, igény elismeréséről vagy igény érvényesítéséről történő lemondásról is testületi döntést kell hozni. Az építési beruházás megvalósulása után az építtető elnöksége vagy az intézményvezető írásban beszámolót terjeszt a testület elé a beruházás megvalósulásról, annak végleges költségeiről, a pénzeszközök felhasználásáról, az esetleges vitás kérdésekről, a beruházás más esetben is felhasználható legfontosabb tapasztalatairól. A testület dönt a beszámoló elfogadásáról, vagy a még szükséges intézkedésekről. A testületi döntéseket a legfontosabb adatok pontos feltüntetésével az illetékes testületre irányadó szabályok szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni, és a jegyzőkönyvekhez csatolni kell a döntés alapjául szolgáló valamennyi okiratot.
42
III./ A bejelentési kötelezettség és a nyilvántartás Az építtető köteles a II. fejezet szerinti valamennyi döntést – a meghozatalától számított 8 napon belül – az illetékes egyházmegye elnökségének, egyházmegye vagy egyházmegyei hatóság alá nem tartozó intézmény esetén az egyházkerület elnökségének a jelen szabályzat mellékletét képező 1. és 2. sz. melléklet szerint bejelenteni és ahhoz a döntést hozó testületi ülés jegyzőkönyvét mellékelni. Abban az esetben, ha a beruházás általános forgalmi adót is magába foglaló költsége a 10 millió forintot eléri vagy meghaladja, a bejelentést és a döntéseket tartalmazó jegyzőkönyveket az egyházközségek, vagy az egyházközségi intézményfenntartók egyidejűleg közvetlenül a kerület elnökségének is megküldik. Az egyházmegye illetve az egyházkerület elnöksége az egyes építési beruházásokról nyilvántartást nyit meg, és abban folyamatosan gyűjti az építtetők bejelentéseit és az azokhoz csatolt jegyzőkönyveket. Abban az esetben, ha a bejelentés elmarad, hiányos, vagy az építtető ahhoz a megfelelő tartalmú jegyzőkönyveket nem csatolta, az illetékes elnökség 8 napos határidővel felhívja az építtetőt a hiányos adatszolgáltatás pótlására. IV./ Az ellenőrzés és annak következményei Az illetékes egyházmegyei elnökség vagy az egyházkerület elnöksége valamennyi jelen szabályzat hatálya alá tartozó építési beruházás esetén az építtetőtől bármikor további adatszolgáltatást kérhet, az építkezéshez kapcsolódó iratokba betekinthet és a helyszínen is ellenőrzést végezhet. Amennyiben az adatszolgáltatás alapján vagy az ellenőrzés során az egyházi illetve állami jogszabályok kötelező előírásaitól, vagy jelen szabályzat rendelkezéseitől jelentősen eltérő intézkedést vagy mulasztást állapít meg, észrevételeit írásban jogosult közölni és arról az egyházmegye elnöksége az egyházkerület elnökségét, az egyházkerület elnöksége pedig az illetékes egyházmegye elnökségét is jogosult tájékoztatni. Ebben az esetben, a már megállapított, de még nem folyósított támogatás kifizetését is felfüggesztheti mindaddig, amíg az építtető mulasztást pótolja, vagy a jogellenes helyzetet megszünteti. Amennyiben az építtető mulasztását felhívás ellenére sem pótolja, vagy a jogellenes helyzetet felhívás ellenére sem szünteti meg, vagy az elkövetkező 3 /három/ teljes naptári évben az egyházmegye vagy az egyházkerület elnökségéhez építési támogatási kérelemmel nem fordulhat. Kirívóan súlyos mulasztás vagy kötelességszegés esetén az illetékes elnökség, az azt elkövető egyházi személlyel szemben az egyházi törvénykezésről szóló 2000. évi I. törvény szerinti eljárások megindítására intézkedik. Jelen szabályozás az elfogadás napjától hatályos. Felkéri az Egyházkerület Tanács az egyházkerület főjegyzőjét arra, hogy a határozatot az egyházkerület területén működő valamennyi egyházi jogi személy részére elküldje. 1. sz. melléklet: bejelentés az építési beruházás megkezdéséről 2. sz. melléklet: bejelentés az építési beruházás során hozott döntésekről
1.
sz. melléklet
BEJELENTÉS AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS MEGKEZDÉSÉRŐL 43
__________________________________________________________ a bejelentő egyházi jogi személy neve __________________________________________________________ címe, telefonszáma, e-‐mail címe __________________________________________________________ képviselőjének neve
44
A tervezett beruházás adatai: 1. A beruházás helye: ____________________________________________ 2. A beruházás jellege:
a) új építmény
b) meglévő épület bővítése c) meglévő épület szerkezeti átalakítása d) meglévő épület felújítása 3. A épület rendeltetése:
a) templom
b) parókia
c) gyülekezeti ház
d) oktatási intézmény
e) szociális intézmény
f) egyéb ________________________
4. A beruházás várható költsége: ______________________________________ /A nyomtatvány 2. 3. 5. pontjainál a megfelelő választ értelemszerűen alá kell húzni/ 5. Nyilatkozat a pénzügyi fedezetről: a. a pénzügyi fedezet teljes egészében az építtető rendelkezésére áll b.
a pénzügyi fedezet _________ %-‐ban áll az építtető rendelkezésére
c.
a pénzügyi fedezet szakaszosan, teljes egészébe az építtető rendelkezésére áll
d.
az építtető egyházi támogatást kíván igénybe venni __________________-‐tól
e.
az építtető egyéb pályázati támogatást kíván igénybe venni _____________tól
6. Az építkezés kezdő időpontja: ________________________________________ Az építkezés várható befejezése: ______________________________________ 7. Egyéb tájékoztatás a beruházásról: _______________________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________________ _______________ Kelt: _________________________, 20_____ év ______________hó _____napján ______________________________
45
a bejelentő képviselőjének aláírása PH Az átvétel igazolása: A bejelentést az egyházmegye/egyházkerület _______________________ sz. nyilvántartásában elhelyeztem. Kelt: _________________________, 200_____ év ______________hó _____napján ______________________________ a nyilvántartást vezető aláírása PH /A nyomtatvány 2. 3. 5. pontjainál a megfelelő választ értelemszerűen alá kell húzni!/ A bejelentéshez mellékelni kell a beruházásról szóló határozatot.
46
alatt
nyitott
2.
sz. melléklet
BEJELENTÉS AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS SORÁN HOZOTT DÖNTÉSEKRŐL /A nyomtatványt értelemszerűen, minden egyes bejelentésnél csak a megfelelő pontnál kell kitölteni!/
__________________________________________________________ a bejelentő egyházi jogi személy neve __________________________________________________________ címe, telefonszáma, e-‐mail címe __________________________________________________________ képviselőjének neve
47
1/ 200 _____. év _________________ hó ________ napján __________________ sz. alatt hozott határozattal a már korábban bejelentett _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ rendeltetésű építési beruházás kivitelezőjét kiválasztottuk és döntöttünk a vele kötendő építési szerződés feltételeiről. Bejelentésünkhöz mellékeljük a __________________________ ülés jegyzőkönyvének egy eredeti példányát. 2/ 200 _____. év _________________ hó ________ napján __________________ sz. alatt hozott határozattal a már korábban bejelentett _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ rendeltetésű építési beruházás építési szerződésének módosításáról döntöttünk. Bejelentésünkhöz mellékeljük a __________________________ ülés jegyzőkönyvének egy eredeti példányát. 3/ 200 _____. év _________________ hó ________ napján __________________ sz. alatt hozott határozattal a már korábban bejelentett _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ rendeltetésű építési beruházás miatt keletkezett jogvitás ügyben igényünk peres úton történő érvényesítéséről döntöttünk. Bejelentésünkhöz mellékeljük a __________________________ ülés jegyzőkönyvének egy eredeti példányát. 4/ 200 _____. év _________________ hó ________ napján __________________ sz. alatt hozott határozattal a már korábban bejelentett _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ rendeltetésű építési beruházás miatt keletkezett jogvitás ügyben a korábban érvényesíteni kívánt igényünkről lemondtunk. Bejelentésünkhöz mellékeljük a __________________________ ülés jegyzőkönyvének egy eredeti példányát. 5/ 200 _____. év _________________ hó ________ napján __________________ sz. alatt hozott határozattal a már korábban bejelentett _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ rendeltetésű építési beruházás miatt keletkezett jogvitás ügyben a velünk szemben érvényesített igény elismeréséről döntöttünk. Bejelentésünkhöz mellékeljük a __________________________ ülés jegyzőkönyvének egy eredeti példányát.
48
6/ 200 _____. év _________________ hó ________ napján __________________ sz. alatt hozott határozattal a már korábban bejelentett _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________ rendeltetésű építési beruházást befejeztük és az arról előterjesztett beszámolót elfogadtuk. Bejelentésünkhöz mellékeljük a __________________________ ülés jegyzőkönyvének egy eredeti példányát. Kelt: _________________________, 200_____ év ______________hó _____napján ______________________________ a bejelentő képviselőjének aláírása PH Az átvétel igazolása: A bejelentést az egyházmegye/egyházkerület _________________ sz. alatt nyitott nyilvántartásában elhelyeztem. Kelt: _________________________, 200_____ év ______________hó _____napján ______________________________ a nyilvántartást vezető aláírása
49
6. EGYHÁZI INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATLAP I.
A Z INGATLAN ADATAI
1. Ingatlan címe: ……….irányítószám………………………...város………….……………….utca………szám 2. Ingatlan területe: ………………………... .m2 3. Ingatlan helye: Belterület Külterület 4. Ingatlan beépítettsége: Beépítetlen Beépített 5. Az ingatlan minősítése: Beépítetlen belterület (építési telek) Zártkert Külterület (szántó, gyümölcsös, erdő, gyep, rét) Temető Üdülő Vendégház Konferenciatelep Lakás Oktatási Intézmény , ezen belül: Óvoda Általános iskola Középiskola Felsőoktatási intézmény Kollégium Egyéb…………….. Szociális intézmény , ezen belül: Orvosi-‐gyógyító Szeretetszolgálati Idősek gondozása Egyéb:………………………………………….. 6.A felépítmény (ek) területe (m2): (Ha több épület van az ingatlanon, egyenként fel kell sorolni) :……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………. 7. Ingatlan kora: Épület kora:…………..…év Műemléki védettség van / nincs 8. Ingatlan értéke: Ingatlan jelenlegi forgalmi értéke:…………………………………………………………..Ft A forgalmi érték nem határozható meg.
50
II. TULAJDONOSI ADATOK 1. A Tulajdonos :………………………………………………………………………………... Egyházmegye:………………………… Közigazgatási megye:…………………………… Irányítószám:………, Város:………………………….., utca, házszám:………………………. Telefonszám:…………………….. Fax :……………………….., E-‐mail:…………………….. Intézmény képviselője:…………………………………………………………………………. 2. AZ EGYHÁZI TULAJDON Tulajdonos használja-‐e az ingatlant? Igen / Nem Ha nem, milyen jogcímen használja az ingatlant?……………………………………………. Tulajdonszerzés ideje:…………..év………………hó…………nap Tulajdonszerzés jogcíme: Vétel Ajándék Öröklés Tartás-‐gondozás ................................. Tv Egyéb juttatás Eredeti szerzés Egyéb:…………………………………………………………………………………………... II. INGATLAN TERHEI 1. Terhelés jogcíme: Haszonélvezet Bérleti jog Hitel Egyéb:…………………………………………………………………………………………... 2. Terhelés mértéke:……………………………………………………………………………...Ft III. INGATLAN ÁLLAGA Jó közepes leromlott erősen leromlott IV. EGYÉB MEGJEGYZÉS
51
7.
…………………………………………………………….. Egyházközség, Egyházmegye, Egyházkerület, és Intézmény
IRATKEZELÉSI ÉS IRATTÁROZÁSI SZABÁLYZATA 52
Általános rendelkezések 1. E szabályzat az iratok – bármely eljárással készült kép-‐ és hangfelvételek, valamint a gépi adatfeldolgozás során keletkezett adathordozók -‐ biztonságos őrzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, mellékletekkel történő ellátását, irattározását, selejtezését és átadását szabályozza. 2. Az iratkezelés fogalomkörébe tartozik az egyházi hivatalokhoz érkezett küldemények, az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása, mellékletekkel való ellátása, az előbb említett egységeken belüli irányítása, az intézés során készült kiadványok leírása, a címzetthez juttatása, az elintézett iratok irattári kezelése, biztonságos őrzése, selejtezése. 3. Irat minden olyan működéssel kapcsolatos írott szöveg, számadatsor, tervrajz, amely bármilyen alakban és bármely eszköz felhasználásával készült. Iratnak minősül minden gépi adatfeldolgozás útján rögzített adat is. 4. Irattári anyagnak kell tekinteni a működés során keletkezett irattárba tartozó és az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket is. 5. Az iratkezelést a hivatalvezető által kijelölt személy végzi. 6. Az iratkezelés felügyeleti ellenőrzését félévenként kell elvégezni és ennek megtörténtét az iktatókönyvben, vagy külön feljegyzés formájában kézjeggyel ellátva igazolni kell. A küldemények átvétele, elosztása bontása 1. A beérkezett küldeményeket a hivatalvezető veszi át, akadályoztatása setén az általa kijelölt személy. 2. A küldemény átvételekor ellenőrizni kell az iratokat. Ha a küldeményt előzőleg illetéktelenek felbontották, vagy a küldemény megsérült ezt fel kell tüntetni a küldeményen „felbontva érkezett”, illetve „sérülten érkezett”. Az észrevételt az iratkezelő dátummal látja el és aláírásával igazolja. 3. Az átvett iratokat jellegűk, tartalmuk, címzettük szerint kell csoportosítani. 4. Felbontáskor ellenőrizni kell, hogy az iraton feltüntetett mellékletek megérkeztek-‐e? Hiány esetén ezt az iratra rá kell vezetni. 5. A borítékot szintén az iratokhoz kell csatolni a feladó nevével, címével jól olvashatóan. 6. A névreszólóan érkező küldeményeket felbontás nélkül a címzettnek kell továbbítani, kivéve, ha a címzett már nincs szolgálati viszonyban a hivatalnál. A címzett a felbontást követően a nem magánjellegű iratot köteles visszaadni nyilvántartásba vétel céljából az iratkezelőnek. Az iratok nyilvántartásba vétele 1. A hivatal címére érkező minden levelet, okmányt, ügyiratot, valamint belső feljegyzést, elintézési tervezetet, jegyzőkönyvet, stb. iktatni kell. 2. Fentiektől eltérően azonban nem kerülnek iktatásra a beérkező hivatalos közlönyök, szaklapok, folyóiratok, tájékoztató jellegű anyagok. 3. Az iktatást a hivatalvezető által kijelölt személy végzi. 4. Az iratokat a beérkezés napján kell iktatni. Tilos az iratiktatását azzal a céllal visszatartani, hogy az iktatás csak egy későbbi időpontban történjék meg. 5. Az iktatás, illetve a nyilvántartásba vétel az iratok beérkezésének sorrendjében történik. 6. Az iktatás a hivatalosan forgalomban levő iktatókönyvben történik, amit év elején oldalszámozottan és hitelesítetten kell megnyitni és évvégén pedig lezárni. 7. Az iktatószámot minden évben 1-‐es sorszámmal kell kezdeni és végig megszakítás nélkül kell folytatni. 8. Az iktatás az iktatókönyv rovatainak kitöltésével valósul meg. A rovatokat csak tintával szabad kitölteni.
53
9. A téves bejegyzést olvashatatlanná tenni tilos, az ilyet csak áthúzással és a helyes adat föléírásával szabad javítani. 10. Az iktatókönyvben üres sorszám nem maradhat, ha tévedésből ez mégis előfordul, akkor a rovatot át kell húzni és a megjegyzés rovatba fel kell tüntetni az áthúzás okát. Irattári kezelés 1. Az iratok nyilvántartásának, kezelésének, selejtezésének elősegítését az irattári terv szolgálja. 2. Az irattári terv a hivatal iratait irattári tételszám szerint tűnteti fel. A tételszámokon belül sorszámok szerint növekvő sorrendben kell elhelyezni az iratokat, az erre külön kijelölt helyre. 3. Az irattári tételszám az azonos témához tartozó iratok megjelölésére szolgál. 4. Az irattári terv tételszámonként tartalmazza a selejtezési határidőt, illetve a nem selejtezhető iratoknál az elkülönített részre vonatkozó átadás határidejét. 5. Az egyes tételszámokhoz tartozó iratokat külön iratgyűjtőben kell elhelyezni. Az iratgyűjtőre fel kell jegyezni az iratok kezelési évszámát, tételszámát, az iratgyűjtőben levő iratok kezelési és végső iktatószámát. 6. A selejtezés megkönnyítés érdekében az iratgyűjtőkön fel kell tüntetni az irattári tervben szereplő tételszám szerinti érkezési időt és az abból megállapítható selejtezés évszámát. 7. Az irattári tételszámot az iraton a hivatalvezető tünteti fel, e nélkül az irattárban az irat nem helyezhető el. 8. A kimenő iratot a postázás napján kell a saját irattárba elhelyezni. 9. Az irattározásra átadott iratokat az iratkezelő köteles ellenőrizni irattározási tételszámmal ellátni, és a köteles az irattárba helyezés tényét az iktatókönyvbe bejegyezni. 10. A szigorú számozású bizonylatokat évenként külön iratgyűjtőben vagy irattári dobozban kell megőrizni. Az iratok selejtezése 1. Az iratok selejtezése az irattári tervben meghatározott idő elteltével hajtható végre. 2. A nem selejtezhető iratokat a kötelező megőrzés idejének elteltével át kell adni a hivatalvezetőnek, aki az erre a célra kijelölt helyen biztosítja az iratok további őrzését. 3. Az iratok selejtezési tervét az iratkezelő készíti el és a hivatalvezető hagyja jóvá. 4. Selejtezéskor 3 példányú selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyeknek tartalmaznia kell a jegyzőkönyv felvételének idejét, a selejtezést végző hivatal nevét, a selejtezést végző személyek nevét, a selejtezés alá vont iratanyag évkörének megjelölését, a selejtezett tételek megnevezését és azok mennyiségét. 5. A selejtezés tényét az iktatókönyvben az ügyiratok iktatószámánál fel kell tüntetni. 6. Nem selejtezhetők az egyházi törvényekben, jogszabályokban meghatározott iratok, és dokumentumok. Ez különösen is vonatkozik az anyakönyvekre, költségvetések, zárószámadások alapdokumentációjára, a vagyonmozgást rögzítő okiratokra. Nem selejtezhetők továbbá az egyházi intézmények alapítására rögzítő iratok. 7. Pénzügyi iratok selejtezési határidejére a mindenkor hatályos állami jogszabályok vonatkoznak.
54
8.
…………………. Egyházközség SELEJTEZÉSI SZABÁLYZATA
55
A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló 2002. évi I. törvény előírja a selejtezési szabályzat elkészítését. 1. A selejtezhető vagyontárgy ismérvei Selejtezhető az a vagyontárgy, amelyet a kezdeményező feleslegesnek minősített és a)
korszerűtlenség,
b)
természetes elhasználódás,
c)
rongálódás
miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált és hasznosítása nem járt ereménnyel. A hasznosítás érdekében megtett intézkedések és eljárások igazolására szolgáló iratokat és dokumentumokat a selejtezési jegyzőkönyvhöz csatolni kell. Selejtezési eljárás alá vonni csak a meglévő és a helyszínen megtekinthető, számbavehető vagyontárgyakat lehet. 2. Selejtezés elrendelése A felesleges vagyontárgyak selejtezését az …………………………… Egyházközség lelkésze által kijelölt, három főből álló Selejtezési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) végezheti, melyből egy főnek a selejtezésre kerülő vagyontárgyak jellege szerinti, kellő szakismerettel rendelkező személynek kell lennie. A Bizottság feladata a felesleges vagyontárgyak feltárásának, hasznosításának, leértékelésének, selejtezésének és megsemmisítésének ügyvitelével kapcsolatos döntés előkészítése és a döntési feladatok végrehajtásának koordinálása. A Bizottság az állásfoglalását a hasznosítási és értékesítési okmányok, valamint szakértői vélemények alapján alakítja ki. A Bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a Bizottság elnökének átadott selejtezési jegyzékek alapján végzi el. A Bizottság a) megvizsgálja, hogy a selejtezésre előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik-‐e a jegyzékben felsorolt adatokkal; b) ellenőrzi a selejtezésre előkészített, a nyilvántartásban szereplő vagyontárgyak mennyiségét és azonosságát; c) megvizsgálja, hogy a jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően a még használható vagyontárgyak értékesítésére a szükséges intézkedés megtörtént-‐e. d) megállapítja, hogy a selejtezésre javasolt vagyontárgy hasznosítására történt-‐e megfelelő intézkedés e)
megállapítja a selejtté válás okát.
Abban az esetben, ha a leértékelésre javasolt eszközt, vagy készletet a Bizottság selejtesnek minősíti, azt meg kell indokolni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A selejtezés során a Bizottságnak javaslatot kell tenni arról, hogy a)
a selejtezett készletet hulladékként vagy haszonáron lehet-‐e értékesíteni,
56
b) a hulladékként vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket esetleg hatósági előírások miatt meg kell-‐e semmisíteni. A megsemmisítés történhet összetöréssel, darabolással, elégetéssel, szeméttelepre történő szállítással. A megsemmisítési eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A Bizottság által a selejtezési eljárás során (leértékelés, selejtezés, értékesítés, megsemmisítés) készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések végrehajtására az …………………………….. Egyházközség lelkészének engedélyezése alapján kerülhet sor. 3. A selejtezési jegyzőkönyv Mind a tárgyi eszközök, mind pedig a készletek selejtezése esetén selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. A selejtezési jegyzőkönyv tartalmazza: • az eljárást lefolytató selejtezési bizottság jelenlévő tagjainak nevét és beosztását, • az eljárás során felhasznált dokumentáció felsorolását, • a selejtezés helyét és idejét, • a selejtezett vagyontárgy megnevezését (azonosító adatait, nyilvántartási adatait és mennyiségét, egységárát), a selejtezett mennyiséget és értékét, A selejtezési jegyzőkönyv jóváhagyása az ………………………………… Egyházközség lelkészének a hatásköre. A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással és három példányban kell elkészíteni. A hasznosítás érdekében megtett intézkedések és eljárások igazolására szolgáló iratokat és dokumentumokat a selejtezési jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Elemi kár miatt megsemmisült vagyontárgyaknak a vagyonnyilvántartásból való kivezetésekor a kárfelvételről szóló jegyzőkönyvet az állománycsökkenési bizonylathoz kell csatolni. A jegyzőkönyvek egy-‐egy példányát át kell adni a könyvelésnek, az Egyházközség lelkészének, míg egy példányt a bizottság köteles megőrizni.
57
……………………………………… (Egyházmegye, Egyházkerület és Intézmény) SELEJTEZÉSI SZABÁLYZATA A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló 2002. évi I. törvény előírja a selejtezési szabályzat elkészítését. 1. A selejtezhető vagyontárgy ismérvei Selejtezhető az a vagyontárgy, amelyet a kezdeményező feleslegesnek minősített és d)
korszerűtlenség,
e)
természetes elhasználódás,
f)
rongálódás
miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált és hasznosítása nem járt ereménnyel. A hasznosítás érdekében megtett intézkedések és eljárások igazolására szolgáló iratokat és dokumentumokat a selejtezési jegyzőkönyvhöz csatolni kell. Selejtezési eljárás alá vonni csak a meglévő és a helyszínen megtekinthető, számbavehető vagyontárgyakat lehet. 2. Selejtezés elrendelése A felesleges vagyontárgyak selejtezését a …………………………… az Elnökség, illetve az intézmény vezetősége által kijelölt, három főből álló Selejtezési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) végezheti, melyből egy főnek a selejtezésre kerülő vagyontárgyak jellege szerinti, kellő szakismerettel rendelkező személynek kell lennie. A Bizottság feladata a felesleges vagyontárgyak feltárásának, hasznosításának, leértékelésének, selejtezésének és megsemmisítésének ügyvitelével kapcsolatos döntés előkészítése és a döntési feladatok végrehajtásának koordinálása. A Bizottság az állásfoglalását a hasznosítási és értékesítési okmányok, valamint szakértői vélemények alapján alakítja ki. A Bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a Bizottság elnökének átadott selejtezési jegyzékek alapján végzi el. A Bizottság f) megvizsgálja, hogy a selejtezésre előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik-‐e a jegyzékben felsorolt adatokkal; g) ellenőrzi a selejtezésre előkészített, a nyilvántartásban szereplő vagyontárgyak mennyiségét és azonosságát; h) megvizsgálja, hogy a jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően a még használható vagyontárgyak értékesítésére a szükséges intézkedés megtörtént-‐e. i) megállapítja, hogy a selejtezésre javasolt vagyontárgy hasznosítására történt-‐e megfelelő intézkedés j)
megállapítja a selejtté válás okát.
Abban az esetben, ha a leértékelésre javasolt eszközt, vagy készletet a Bizottság selejtesnek minősíti, azt meg kell indokolni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A selejtezés során a Bizottságnak javaslatot kell tenni arról, hogy
58
c)
a selejtezett készletet hulladékként vagy haszonáron lehet-‐e értékesíteni,
d) a hulladékként vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket esetleg hatósági előírások miatt meg kell-‐e semmisíteni. A megsemmisítés történhet összetöréssel, darabolással, elégetéssel, szeméttelepre történő szállítással. A megsemmisítési eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A Bizottság által a selejtezési eljárás során (leértékelés, selejtezés, értékesítés, megsemmisítés) készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések végrehajtására a …………………………….. az Elnökségének, illetve az intézmény vezetőségének engedélyezése alapján kerülhet sor. 3. A selejtezési jegyzőkönyv Mind a tárgyi eszközök, mind pedig a készletek selejtezése esetén selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. A selejtezési jegyzőkönyv tartalmazza: • az eljárást lefolytató selejtezési bizottság jelenlévő tagjainak nevét és beosztását, • az eljárás során felhasznált dokumentáció felsorolását, • a selejtezés helyét és idejét, • a selejtezett vagyontárgy megnevezését (azonosító adatait, nyilvántartási adatait és mennyiségét, egységárát), a selejtezett mennyiséget és értékét, A selejtezési jegyzőkönyv jóváhagyása a ………………………………… az Elnökségnek, illetve az intézmény vezetőségének a hatásköre. A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással és három példányban kell elkészíteni. A hasznosítás érdekében megtett intézkedések és eljárások igazolására szolgáló iratokat és dokumentumokat a selejtezési jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Elemi kár miatt megsemmisült vagyontárgyaknak a vagyonnyilvántartásból való kivezetésekor a kárfelvételről szóló jegyzőkönyvet az állománycsökkenési bizonylathoz kell csatolni. A jegyzőkönyvek egy-‐egy példányát át kell adni a könyvelésnek, a ………………………….., az Elnökségnek, illetve az intézmény vezetőségének, míg egy példányt a bizottság köteles megőrizni.
59
9. ................................................ Egyházközség LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATA A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló 2002. évi I. törvény előírja a leltározási szabályzat elkészítését. 1. A leltározással kapcsolatos fogalmak és általános kérdések Leltár: olyan tételes kimutatás, amely az eszközök és források tényleges állományának mennyiségét és értékét meghatározott napra vonatkoztatva tartalmazza ellenőrizhető módon. Az ellenőrizhetőség követelményének akkor felel meg a leltár, ha érvényesülnek az alábbi feltételek: • a leltár tartalmazza a fordulónapot (év, hónap, nap, amelyre vonatkozóan a leltár készül), • a leltár tartalmazza a benne szereplő tételek egyértelmű azonosításához szükséges adatokat, • a valuta-‐ és devizakészleteket, illetve a külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket forintértékben kell a leltárban szerepeltetni, feltüntetve a valuta, deviza nemét, összegét, forintra átszámításnál alkalmazott árfolyamot, • a csökkent értékű, megrongálódott, feleslegessé vált készleteket állapotuknak megfelelő piaci értéken, azaz csökkent értékükön kell a leltárban és a mérlegben szerepeltetni, • elkülönítetten kell kimutatni a leltárban azokat az egyébként azonos eszközöket, amelyeket valamilyen okból egymástól eltérően értékelnek, • a leltár tartalmazza -‐ csak mennyiségben, érték nélkül -‐ a használatba vett (költségként elszámolt), egy éven belül elhasználódó, tárgyi eszköznek nem minősülő eszközöket. Leltározás: a(z) ………………………… Egyházközség kezelésébe vagy használatába adott, valamint a tulajdonában lévő eszközök és források állományának (mennyiségének) tényleges megállapítása. A leltározási tevékenységhez tartozik a nyilvántartás szerinti és a tényleges állomány közötti különbözet (hiány, többlet) megállapítása és rendezése (elszámolása) is. A leltározás – mennyiségi adatok és az értékelési szabályok alapján – megállapítja az eszközök értékét, feltárja a csökkent értékű, feleslegessé vált, illetve a használaton kívüli eszközöket. Leltározás célja: • a zárszámadás valódiságának alátámasztása, • a csökkent értékű készletek, valamint a használaton kívüli eszközök feltárása, • bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, • a könyvelés helyességének ellenőrzése, • a tulajdon védelme és az eszközökért felelősök elszámoltatása, A leltár felvétel módja lehet: • mennyiségi felvétel (amikor tétesen valamilyen mértékegységben mérjük a leltározandó eszközöket, pl. db) • mennyiségi felvétel nélküli (egyeztetés a nyilvántartások alapján) Leltár fajtái:
60
• Teljes leltár az a kimutatás, amely valamennyi – helyiségekben személyhez kötötten és idegen helyen tárolt – eszközt tartalmazza. • Részleltár az eszközök egy-‐egy köréről (az eszközök egy-‐egy csoportjáról) készített leltár. • Évzáró leltár az éves beszámoló valódiságát, a mérlegben kimutatott eszközök és források értékét alátámasztó dokumentáció. • Elszámoltató leltár az a leltár, amely az anyagilag felelős személyek elszámoltatására készül. Ilyen leltárnak minősül a vállalkozás dolgozói részére személyre szólóan kiadott eszközök időszakos számbavétele (rovancsolása) is. • Átadás-‐átvételi leltár az a leltár, amelyet a változás napjával akkor kell készíteni, ha az eszközök kezeléséért vagy számadásáért felelős beosztást betöltő személyében változás következik be, vagy átszervezés történik. Ez a leltár mind az átadó, mind az átvevő elszámoltatásának anyagi és büntetőjogi felelősségének alapokmánya. Leltárfelvételezés a választható időpont alapján: • Folyamatos leltározás esetén a leltározási kötelezettség alá eső minden eszközt meghatározott időtartamon belül kell leltározni. A folyamatos leltározás előfeltétele a naprakész, a főkönyvvel egyező nyilvántartás. • Fordulónapos leltár esetén előre meghatározott naptári nappal – vonatkozó analitikus nyilvántartások lezárásával egyidejűleg – történik az eszközök leltárfelvétele. A leltározást a leltárfelvételi helyen megszakítás nélkül kell folytatni. A leltári fordulónap – attól függetlenül, hogy a tényleges leltározási munka mikor veszi kezdetét, vagy mikor fejeződik be – az a nap, amelyre vonatkozóan a leltárt el kell készíteni, a leltározás napja pedig az a nap, amikor a tényleges mennyiségi felvétel megtörténik. Rovancsolás a meglevő eszközök egyeztetése az analitikus nyilvántartással, főkönyvi könyveléssel. Elrendelhető bármikor, egy meghatározott eszközcsoportnál is. Leltárkülönbözetnek minősül a leltározás során megállapított mennyiség és a könyvviteli nyilvántartások szerinti mennyiség közötti különbözet, mely lehet leltári hiány, vagy leltári többlet. A leltárkülönbözet értéke a leltározás során megállapított mennyiségi különbözet nyilvántartási (beszerzési) áron számított értéke. Értékelés az eszközök és források forintértékének meghatározása. 2. Leltározás előkészítése 2.1. Leltározási ütemterv A leltározás előkészítése a leltározási ütemterv összeállításával kezdődik. Az előkészítés során kell megteremteni a leltározási munkák végrehajtási feltételeit. Elsősorban szervezési feladat, melynek során fel kell mérni és meg kell határozni az elvégzendő feladatokat, gondoskodni kell arról, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges munkaerő és munkaeszközök rendelkezésre álljanak. A Leltározási Ütemterv tartalmazza: • a leltározási munkák irányításával megbízott vezető és a leltárellenőr megjelölését, • a feladatok elvégzéséhez szükséges munkaeszközök biztosítását, • az összehasonlító kimutatások elkészítésének határidejét, • a leltározásra kerülő eszközök körét, • a leltár hiányok, többletek értékelési módját,
61
• a leltározás konkrét előkészítésének, végrehajtásának és értékelésének kezdő és befejező időpontját, • a leltározásban érintettek kiértesítésének határidejét, • a leltározás módját, • a leltározás fordulónapját (fordulónapos leltározás esetén), • a leltározásban érintett személyek és helyiségek megnevezését, • a leltározásban résztvevő felelősök, a leltározók nevét, • a leltározások eredményének értékelését, összefoglaló jelentés készítésének időpontját, • az egész éves leltározási, rovancsolási tevékenységről a(z) ………………………… Egyházközség lelkésze részére jelentés készítésének határidejét. A leltározási ütemtervet a(z) ………………………… Egyházközség lelkészének kell elkészíteni. 2.2. A leltározás megszervezése A leltározás gyors, sikeres lebonyolítása érdekében előzetesen fel kell mérni a leltározási feladatokat. A legfontosabb feladat a leltározási egységek kijelölése. A leltározási egységeket az alábbiak szerint határozzuk meg: I. Ingatlanok II. Járművek III. Berendezési és felszerelési tárgyak IV. Pénztár V. Egyéb eszközök és kötelezettségek A leltározási egységeket római szám jelöli és ezeket a leltározási bizonylaton fel kell tüntetni. 2.3. Leltározási bizottság, csoportok kijelölése A leltározás megszervezésére, előkészítésére és technikai lebonyolításának irányítására leltározó bizottság alakul. A leltározási bizottság 2-‐3 tagú. A bizottság vezetőjét és tagjait a leltározás megkezdése előtt a(z) ………………………… Egyházközség lelkésze jelöli ki. A leltározás lebonyolítására leltározási egységenként leltározási csoportot kell kijelölni. A leltározási csoportok tagjait a leltározás megkezdése előtt a(z) ………………………… Egyházközség lelkésze jelöli ki. Egy-‐egy leltározó csoport két tagból áll, akik közül egyik a leltározási csoportvezető. A leltározó csoportok összetételénél gondoskodni kell arról, hogy a megfelelő szakismerettel, illetve adminisztratív ismerettel rendelkező tag is jelen legyen a csoportban. 2.4. Leltározó bizottság és a leltározó csoportok tagjainak oktatása A leltározási bizottság és a csoportok tagjai részére a(z) ………………………… Egyházközség gazdasági vezetője/pénztárnoka a leltározási munka általános tudnivalóiról tájékoztatást ad. A tájékoztatásban ismerteti a leltározás jelentőségét, teljességének elvét, bizonylati rendjét, a leltározás tényleges lebonyolítását, vele kapcsolatos határidőket. 2.5. Leltárellenőrzés megszervezése, leltár-‐ellenőrök kijelölése
62
A leltározás ellenőrzésének megszervezése a(z) ………………………… Egyházközség lelkészének a feladata. A leltárellenőrzés elvégzésével megfelelő gyakorlattal és szakismerettel rendelkező dolgozókat kell megbízni. 3. Leltározás bizonylati rendje A leltározás alapbizonylata a tárgyi eszközök leltárfelvételi íve. (A mindenkor érvényes szabvány nyomtatvány.) A leltárfelvételi ívet tintával, golyóstollal vagy tintaceruzával -‐ vagyis maradandó módon -‐ olvashatóan kell kitölteni egy példányban. Minden rovatot egyértelműen, pontosan ki kell tölteni, az abban foglalt adatok valódiságát a leltározási csoport vezetőjének és a leltárellenőrnek aláírásával kell igazolni. A leltárfelvételi ívet 10 évig kell megőrizni. 4. Leltározás módja és értékelés Immateriális javak leltározása Az immateriális javak olyan forgalomképes dolgok vagy jogok, amelyek elhasználódási ideje az egy évet meghaladja. Ebbe a csoportba tartozó eszközök nem tárgyiasultak, nem foghatók meg, értékük szerződés, számla alapján határozható meg. Az immateriális javak csoportjába tartoznak a vagyoni értékű jogok (bérleti jog, szolgalmi jog, földhasználat, haszonélvezet és használat, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével), szellemi termékek (szoftverek). Az immateriális javakról csak értékbeni nyilvántartást kell vezetni. A leltár készítésekor az immateriális javakat a megfelelően vezetett analitikus nyilvántartásukból kell a leltárba felvenni. Az immateriális javak leltározása az analitikus nyilvántartásokban szereplő értékek azonosítását és egyeztetését jelenti. Az egyeztetés során az immateriális javakhoz kapcsolódó dokumentációk meglétét is ellenőrizni kell. Az immateriális javak leltározását legalább évente, a zárszámadás fordulónapjára vonatkozóan kell elkészíteni. Tárgyi eszközök leltározása A tárgyi eszközök azok a rendeltetésszerűen használatba vett, tárgyiasult eszközök, amelyek elhasználódási ideje az egy évet meghaladja. A tárgyi eszközök csoportjába tartozó eszközök az ingatlanok (földterület, telek, épület, építmény), járművek, berendezések, felszerelések (irodai berendezések, számítástechnikai eszközök, berendezési tárgyak, képzőművészeti alkotások, klenódiumok), beruházások (azok a beszerzett tárgyi eszközök, amelyek még nem kerültek üzembe helyezésre, használatbavételre). A tárgyi eszközök leltározását évente a zárszámadás fordulónapjával mennyiségi felvétellel kell elvégezni. A felvett leltár áttekinthetően, leltározási helyenként és ezen belül fajta, típus, méret, gyári szám és minőség részletezéssel tartalmazza az eszközökre vonatkozó jellemzőket. A tárgyi eszközök leltározása kiterjed a tartozékokra is. A képzőművészeti alkotásokat évente a zárszámadás fordulónapjára, mennyiségi felvétellel a nyilvántartások alapján kell leltározni.
63
A mennyiségi felvétel leltárfelvételi íveken történik, melynek adatai egyeztetésre kerülnek az analitikus nyilvántartással, vagyis az egyedi nyilvántartó kartonok adataival. A tárgyi eszközöket a könyvviteli nyilvántartásokkal egyező nettó értékben kell értékelni. A képzőművészeti alkotásokat az egyedi könyv szerinti érték 100%-‐val értékeljük. A beruházásokat a szállító által számlázott értéken értékeljük a gazdasági év utolsó napjával. Az Egyházközségnek a nem saját tulajdonú tárgyi eszközeit is fel kell leltároznia, de a leltárban értékkel nem kell felvennie. A tárgyi eszközök hiányáról jegyzőkönyvet kell felvenni, ebben indokolni kell az eltérés okát. Hosszú lejáratra adott kölcsönök és bankbetétek leltározása A hosszú lejáratú kölcsönök és bankbetétek leltározását legalább évente a zárszámadás fordulónapjára (december 31.) vonatkozóan kell elvégezni, mely az analitikus nyilvántartásban lévő értékek azonosítását és egyeztetését jelenti. Az Egyházközség kezelésébe adott, illetve tulajdonát képező vagyon címén a mérlegben értékben nem szabad kimutatni, de a leltárba mennyiségben fel kell venni: • az Egyházközségnél lévő, de más tulajdonát képező eszközöket, • hitéleti kiadványokat, • a már teljesen leírt, de még ki nem selejtezett tárgyi eszközöket, • a nyilván nem tartott egyedileg 50.000 Ft beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket, készletként értékben nyilván nem tartott eszközöket, berendezési tárgyakat. Pénzeszközök leltározása A pénzeszközök leltározása minden évben a zárszámadás fordulónapján egyeztetéssel történik. A mérleg fordulónapján a pénztárban lévő készpénz összege megszámlálásra kerül, majd a pénztárkönyvvel kerül egyeztetésre. A készpénzkészletről, annak címletenkénti meglétéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A bankszámlákon forintban elhelyezett bankbetétek értékét a mérleg fordulónapján a hitelintézet által megküldött bankkivonattal egyező értéken kell szerepeltetni a leltárban. Kötelezettségek leltározása Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből eredő, pénzformában teljesítendő elismert fizetések, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, az Egyházközség által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek leltározását az analitikus nyilvántartásokkal való egyeztetéssel, de az analitikák alapdokumentumait is vizsgálva kell elvégezni. A leltár alapdokumentumai a kötelezettségeknél: • beruházási és fejlesztési hitelek esetében a hitelintézet december 31-‐i állapotra vonatkozó bankkivonata • adó-‐elszámolási bizonylatok, adóbevallások a költségvetési kapcsolatokból származó kötelezettségeknél, • bejövő számlák, • analitikus nyilvántartások a munkavállalókkal szembeni kötelezettségnél,
64
•
szerződések más adósokkal szembeni kötelezettségeknél.
5. A leltározás és a könyvvitel adatainak egyeztetése A tárgyi eszközök értékének kimutatása leltárfelvételi íveken történik. A leltár értékelése körültekintő és szakismeretet igénylő munka. Minden eszközt megfelelő azonosítás után az érvényben lévő értékelési előírás szerint kell beárazni. Az egységárak helyességét ellenőrizni kell. Az árazási munkák elvégzése után a leltárleértékelés számszaki műveleteit kell elvégezni. A leltárfelvétel időpontjától számított legkésőbb 30 napon belül a leltár adatait egyeztetni kell az analitikus nyilvántartásokkal, és a jegyzőkönyvileg megállapított különbözetek okát az egyeztetéssel számított 30 napon belül kivizsgálás útján tisztázni kell. A leltározás eredménye alapján az Egyházközség lelkésze indokolt esetben, határozatban dönt az ott dolgozó vagy szolgálatot teljesítő személyt terhelő leltárhiány összegének megtérítéséről vagy egyéb jogkövetkezményről. A határozatot a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül írásban közölni kell az érintett személlyel. A leltározás eredménye alapján intézkedni kell a leltárkülönbözetet előidéző okok megszüntetéséről. Az immateriális javak és tárgyi eszközök leltározása során megállapított leltárkülönbözetekről a kivizsgálás útján való tisztázást követően jegyzőkönyvet kell felvenni. A hiányok, többletek miatt alkalmazott felelősségre vonásról szóló jogerős határozatot utólag a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A leltárkülönbözetet legkésőbb a negyedéves könyvviteli zárlat alkalmával kell rendezni. 6. Leltárellenőrzés A leltározás ellenőrzésének célja annak biztosítása, hogy a leltározás a törvényi előírásoknak megfelelően történjék. A leltárellenőrzésnek ki kell terjednie a leltározással kapcsolatos valamennyi munkára. Így ellenőrizni kell • a leltározás előkészítő munkálatai során kiadott intézkedések végrehajtását, • gyakori próbaszerű ellenőrzéssel a leltárfelvételi munka lebonyolítását, • a leltárfelvétel tényleges adatai és könyvszerinti adatok közötti különbözetek (leltárhiányok és többletek) elszámolásának helyességét. Az értékelés ellenőrzése során kiemelten kell foglalkozni az értékvesztések meghatározásának helyességével, teljességével. Ellenőrizni kell azt is, hogy a leltárfelvétel során előírt technikai módszereket (tételes megszámlálás, a leltározott eszközök megfelelő megjelölése stb.) betartották-‐e. A leltárellenőrzés a leltározás egész ideje alatt folyamatos tevékenység. Az ellenőrzés megtörténtét a leltári ellenőr a bizonylaton olvasható aláírásával igazolja (kézjegy nem elegendő). Az ellenőrzés során megállapított hiányosságok megszüntetése érdekében a leltárellenőr észrevételeit köteles azonnal közölni a leltározási csoport vezetőjével. Ha a leltárellenőr megállapításával a leltározó csoport vezetője nem ért egyet, akkor az ellenőr megállapításait azonnal jelenteni kell a leltározási bizottság vezetőjének.
65
Ha a leltározást bármely okból hiányosan végezték el, vagy annak adatai az ellenőrzés megállapítása szerint vitathatók, az érintett leltározási egységben lévő eszközöket részben vagy egészben újra kell leltározni.
……………………………………… Egyházkerület, Egyházmegye LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATA A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló 2002. évi I. törvény előírja a leltározási szabályzat elkészítését. 1. A leltározással kapcsolatos fogalmak és általános kérdések Leltár: olyan tételes kimutatás, amely az eszközök és források tényleges állományának mennyiségét és értékét meghatározott napra vonatkoztatva tartalmazza ellenőrizhető módon. Az ellenőrizhetőség követelményének akkor felel meg a leltár, ha érvényesülnek az alábbi feltételek: • a leltár tartalmazza a fordulónapot (év, hónap, nap, amelyre vonatkozóan a leltár készül), • a leltár tartalmazza a benne szereplő tételek egyértelmű azonosításához szükséges adatokat, • a fordulónapon meglévő eszközöket és forrásokat legalább a mérleg szerinti csoportosításban szerepelteti, • a valuta-‐ és devizakészleteket, illetve a külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket forintértékben kell a leltárban szerepeltetni, feltüntetve a valuta, deviza nemét, összegét, forintra átszámításnál alkalmazott árfolyamot, • a csökkent értékű, megrongálódott, feleslegessé vált készleteket állapotuknak megfelelő piaci értéken, azaz csökkent értékükön kell a leltárban és a mérlegben szerepeltetni, • elkülönítetten kell kimutatni a leltárban azokat az egyébként azonos eszközöket, amelyeket valamilyen okból egymástól eltérően értékelnek, • a leltár tartalmazza -‐ csak mennyiségben, érték nélkül -‐ a használatba vett (költségként elszámolt), egy éven belül elhasználódó, tárgyi eszköznek nem minősülő eszközöket. Leltározás: a …………………………….. Egyházkerület / Egyházmegye / intézmény kezelésébe vagy használatába adott, valamint a tulajdonában lévő eszközök és források állományának (mennyiségének) tényleges megállapítása. A leltározási tevékenységhez tartozik a nyilvántartás szerinti és a tényleges állomány közötti különbözet (hiány, többlet) megállapítása és rendezése (elszámolása) is. A leltározás – mennyiségi adatok és az értékelési szabályok alapján – megállapítja az eszközök értékét, feltárja a csökkent értékű, feleslegessé vált, illetve a használaton kívüli eszközöket. Leltározás célja: • a mérleg valódiságának alátámasztása, • a csökkent értékű készletek, valamint a használaton kívüli eszközök feltárása, • bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, • a könyvelés helyességének ellenőrzése,
66
•
a tulajdon védelme és az eszközökért felelősök elszámoltatása,
A leltár felvétel módja lehet: • mennyiségi felvétel (amikor tétesen valamilyen mértékegységben mérjük a leltározandó eszközöket, pl. db) • mennyiségi felvétel nélküli (egyeztetés a nyilvántartások alapján) Leltár fajtái: • Teljes leltár az a kimutatás, amely valamennyi – helyiségekben személyhez kötötten és idegen helyen tárolt – eszközt tartalmazza. • Részleltár az eszközök egy-‐egy köréről (az eszközök egy-‐egy csoportjáról) készített leltár. • Évzáró leltár az éves beszámoló valódiságát, a mérlegben kimutatott eszközök és források értékét alátámasztó dokumentáció. • Elszámoltató leltár az a leltár, amely az anyagilag felelős személyek elszámoltatására készül. Ilyen leltárnak minősül a vállalkozás dolgozói részére személyre szólóan kiadott eszközök időszakos számbavétele (rovancsolása) is. • Átadás-‐átvételi leltár az a leltár, amelyet a változás napjával akkor kell készíteni, ha az eszközök kezeléséért vagy számadásáért felelős beosztást betöltő személyében változás következik be, vagy átszervezés történik. Ez a leltár mind az átadó, mind az átvevő elszámoltatásának anyagi és büntetőjogi felelősségének alapokmánya. Leltár-‐felvételezés a választható időpont alapján: • Folyamatos leltározás esetén a leltározási kötelezettség alá eső minden eszközt meghatározott időtartamon belül kell leltározni. A folyamatos leltározás előfeltétele a naprakész, a főkönyvvel egyező nyilvántartás. • Fordulónapos leltár esetén előre meghatározott naptári nappal – vonatkozó analitikus nyilvántartások lezárásával egyidejűleg – történik az eszközök leltárfelvétele. A leltározást a leltárfelvételi helyen megszakítás nélkül kell folytatni. A leltári fordulónap – attól függetlenül, hogy a tényleges leltározási munka mikor veszi kezdetét, vagy mikor fejeződik be – az a nap, amelyre vonatkozóan a leltárt el kell készíteni, a leltározás napja pedig az a nap, amikor a tényleges mennyiségi felvétel megtörténik. Rovancsolás a meglevő eszközök egyeztetése az analitikus nyilvántartással, főkönyvi könyveléssel. Elrendelhető bármikor, egy meghatározott eszközcsoportnál is. Leltárkülönbözetnek minősül a leltározás során megállapított mennyiség és a könyvviteli nyilvántartások szerinti mennyiség közötti különbözet, mely lehet leltári hiány, vagy leltári többlet. A leltárkülönbözet értéke a leltározás során megállapított mennyiségi különbözet nyilvántartási (beszerzési) áron számított értéke. Értékelés az eszközök és források forintértékének meghatározása. 2. Leltározás előkészítése 2.1. Leltározási ütemterv A leltározás előkészítése a leltározási ütemterv összeállításával kezdődik. Az előkészítés során kell megteremteni a leltározási munkák végrehajtási feltételeit. Elsősorban szervezési feladat, melynek során fel kell mérni és meg kell határozni az elvégzendő feladatokat, gondoskodni kell arról, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges munkaerő és munkaeszközök rendelkezésre álljanak.
67
A Leltározási Ütemterv tartalmazza: • a leltározási munkák irányításával megbízott vezető és a leltárellenőr megjelölését, • a feladatok elvégzéséhez szükséges munkaeszközök biztosítását, • az összehasonlító kimutatások elkészítésének határidejét, • a leltározásra kerülő eszközök körét, • a leltár hiányok, többletek értékelési módját, • a leltározás konkrét előkészítésének, végrehajtásának és értékelésének kezdő és befejező időpontját, • a leltározásban érintettek kiértesítésének határidejét, • a leltározás módját, • a leltározás fordulónapját (fordulónapos leltározás esetén), • a leltározásban érintett személyek és helyiségek megnevezését, • a leltározásban résztvevő felelősök, a leltározók nevét, • a leltározások eredményének értékelését, összefoglaló jelentés készítésének időpontját, • az egész éves leltározási, rovancsolási tevékenységről a ………………………………… Egyházkerület püspöke / Egyházmegye esperese / intézmény vezetője részére jelentés készítésének határidejét. A leltározási ütemtervet a …………………………… Egyházkerület / Egyházmegye lelkészi főjegyzőjének / intézmény gazdasági vezetőjének kell elkészíteni. 2.2. A leltározás megszervezése A leltározás gyors, sikeres lebonyolítása érdekében előzetesen fel kell mérni a leltározási feladatokat. A legfontosabb feladat a leltározási egységek kijelölése. A leltározási egységeket az alábbiak szerint határozzuk meg: I. Ingatlanok II. Járművek III. Berendezési és felszerelési tárgyak IV. Pénztár V. Egyéb eszközök és források A leltározási egységeket római szám jelöli és ezeket a leltározási bizonylaton fel kell tüntetni. 2.3. Leltározási bizottság, csoportok kijelölése A leltározás megszervezésére, előkészítésére és technikai lebonyolításának irányítására leltározó bizottság alakul. A leltározási bizottság 2-‐3 tagú. A bizottság vezetőjét és tagjait a leltározás megkezdése előtt a ………………………….. Egyházkerület püspöke / Egyházmegye esperese / intézmény vezetője jelöli ki. A leltározás lebonyolítására leltározási egységenként leltározási csoportot kell kijelölni. A leltározási csoportok tagjait a leltározás megkezdése előtt a ………………………………. Egyházkerület püspöke / Egyházmegye esperese / intézmény vezetője jelöli ki. Egy-‐egy leltározó csoport két tagból áll, akik közül egyik a leltározási csoportvezető. A leltározó csoportok összetételénél gondoskodni kell arról, hogy a megfelelő szakismerettel, illetve adminisztratív ismerettel rendelkező tag is jelen legyen a csoportban. 2.4. Leltározó bizottság és a leltározó csoportok tagjainak oktatása
68
A leltározási bizottság és a csoportok tagjai részére a …………………………………….. Egyházkerület / Egyházmegye / intézmény gazdasági vezetője/pénztárnoka a leltározási munka általános tudnivalóiról tájékoztatást ad. A tájékoztatásban ismerteti a leltározás jelentőségét, teljességének elvét, bizonylati rendjét, a leltározás tényleges lebonyolítását, vele kapcsolatos határidőket. 2.5. Leltárellenőrzés megszervezése, leltárellenőrök kijelölése A leltározás ellenőrzésének megszervezése a ……………………………….. Egyházkerület / Egyházmegye lelkészi főjegyzőjének / intézmény gazdasági vezetőjének a feladata. A leltárellenőrzés elvégzésével megfelelő gyakorlattal és szakismerettel rendelkező dolgozókat kell megbízni. 3. Leltározás bizonylati rendje A leltározás alapbizonylata a tárgyi eszközök és készletek leltárfelvételi íve. (A mindenkor érvényes szabvány nyomtatvány.) A leltárfelvételi ívet tintával, golyóstollal vagy tintaceruzával -‐ vagyis maradandó módon -‐ olvashatóan kell kitölteni egy példányban. Minden rovatot egyértelműen, pontosan ki kell tölteni, az abban foglalt adatok valódiságát a leltározási csoport vezetőjének és a leltárellenőrnek aláírásával kell igazolni. A leltárfelvételi ívet 10 évig kell megőrizni. 4. Leltározás módja és értékelés 4.1. Befektetett eszközök leltározása Immateriális javak leltározása Az immateriális javak olyan forgalomképes dolgok vagy jogok, amelyek elhasználódási ideje az egy évet meghaladja. Ebbe a csoportba tartozó eszközök nem tárgyiasultak, nem foghatók meg, értékük szerződés, számla alapján határozható meg. Az immateriális javak csoportjába tartoznak a vagyoni értékű jogok (bérleti jog, szolgalmi jog, földhasználat, haszonélvezet és használat, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével), szellemi termékek (szoftverek). Az immateriális javakról csak értékbeni nyilvántartást kell vezetni. A mérleg alátámasztásául szolgáló leltár készítésekor az immateriális javakat a megfelelően vezetett analitikus nyilvántartásukból kell a leltárba felvenni. Az immateriális javak leltározása az analitikus nyilvántartásokban szereplő értékek azonosítását és egyeztetését jelenti. Az egyeztetés során az immateriális javakhoz kapcsolódó dokumentációk meglétét is ellenőrizni kell. Az immateriális javak leltározását legalább évente, a mérleg fordulónapjára vonatkozóan kell elkészíteni. Tárgyi eszközök leltározása A tárgyi eszközök azok a rendeltetésszerűen használatba vett, tárgyiasult eszközök, amelyek elhasználódási ideje az egy évet meghaladja. A tárgyi eszközök csoportjába tartozó eszközök az ingatlanok (földterület, telek, épület, építmény), járművek, berendezések, felszerelések (irodai berendezések, számítástechnikai eszközök, berendezési
69
tárgyak, képzőművészeti alkotások), beruházások (azok a beszerzett tárgyi eszközök, amelyek még nem kerültek üzembe helyezésre, használatbavételre). A tárgyi eszközök leltározását évente a mérleg fordulónapjával mennyiségi felvétellel kell elvégezni. A felvett leltár áttekinthetően, leltározási helyenként és ezen belül fajta, típus, méret, gyári szám és minőség részletezéssel tartalmazza az eszközökre vonatkozó jellemzőket. A tárgyi eszközök leltározása kiterjed a tartozékokra is. A képzőművészeti alkotásokat évente a mérleg fordulónapjára, mennyiségi felvétellel a nyilvántartások alapján kell leltározni. A mennyiségi felvétel leltárfelvételi íveken történik, melynek adatai egyeztetésre kerülnek az analitikus nyilvántartással, vagyis az egyedi nyilvántartó kartonok adataival. A tárgyi eszközöket a könyvviteli nyilvántartásokkal egyező nettó értékben kell értékelni. A képzőművészeti alkotásokat az egyedi könyv szerinti érték 100%-‐val értékeljük. A beruházásokat a szállító által számlázott értéken értékeljük a gazdasági év utolsó napjával. A …………………………….. Egyházkerület / Egyházmegye / intézmény nem saját tulajdonú tárgyi eszközeit is fel kell leltároznia, de a leltárban értékkel nem kell felvennie. A tárgyi eszközök hiányáról jegyzőkönyvet kell felvenni, ebben indokolni kell az eltérés okát. Befektetett pénzügyi eszközök leltározása A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a hosszú lejáratra adott kölcsönt, valamint a hosszú lejáratú bankbetéteket. A befektetett eszközök leltározását legalább évente a mérleg fordulónapjára (december 31.) vonatkozóan kell elvégezni, mely az analitikus nyilvántartásban lévő értékek azonosítását és egyeztetését jelenti. 4.2. Forgóeszközök leltározása Készletek leltározása A készletek között csakis olyan eszközök szerepelhetnek, amelyek elhasználódási ideje egy évnél rövidebb. A készletek leltározása mennyiségi felvétellel történik. A leltározás során a készleteket egyedenként kell megszámolni és nyilvántartásba venni. A leltározás alkalmával meg kell határozni az erre vonatkozó előírások alapján csökkent értékűnek minősülő készleteket és ezeket a leltárban a teljes értékű készletektől elkülönítve kell kimutatni. Csökkent értékű a készlet, ha: • olyan megrongálódás következett be, melynek következtében a készlet már nem felel meg a beszerzéskor megjelölt eredeti rendeltetésének, • eszközök kiselejtezése következtében visszamaradó tartozékok, ha eredeti rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, • a leértékelést hatóság használhatatlanság miatt elrendelte. A csökkent értékű készletek értékvesztését a szabályszerűen elkészített jegyzőkönyvvel kell alátámasztani, amelyből a leértékelés oka és a leértékelés jogossága az egyes készletekre külön-‐külön megállapítható.
70
Kiselejtezett készleteket függetlenül attól, hogy azokat eredeti állapotban tároljuk-‐e vagy sem, a mérlegben hulladék áron kell értékelni. A ………………………….. Egyházkerület / Egyházmegye / intézmény kezelésébe adott, illetve tulajdonát képező vagyon címén a mérlegbe értékben nem szabad kimutatni, de a leltárba mennyiségben fel kell venni: • az Egyházkerületnél / Egyházmegyénél / intézménynél levő, de más tulajdonát képező eszközöket, • hitéleti kiadványokat, • a már teljesen leírt, de még ki nem selejtezett tárgyi eszközöket, • a nyilván nem tartott egyedileg 50.000 Ft beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket, készletként értékben nyilván nem tartott eszközöket, berendezési tárgyakat. Követelések leltározása A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyek a másik fél által elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. A mérlegben csak olyan követelések szerepelhetnek, ahol a teljesítés megtörténte igazolt, illetve az adós nem kifogásolt. A követelésekkel kapcsolatban olyan leltárt kell készíteni, amely ellenőrizhető módon tartalmazza azokat értékben. A követeléseket a leltárba az analitikus nyilvántartásban szereplő értékadatok alapján kell felvenni. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel kell ellenőrizni. A követelésekről vezetett analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy a külföldi pénzértékre szóló követelések összege adósonkénti bontásban, devizában és forintban is megállapítható legyen. A leltár alapdokumentumai a követeléseknél: • bankszámlakivonatok a rövid lejáratú követeléseknél, • adó-‐elszámolási bizonylatok, adóbevallások a költségvetési kapcsolatokból származó követeléseknél, • kimenő számlák, visszáru bizonylatok más vállalkozóval szembeni követeléseknél, • analitikus nyilvántartások a munkavállalókkal szembeni követeléseknél, • szerződések más adósokkal szembeni követeléseknél. Pénzeszközök leltározása A pénzeszközök leltározása minden évben a gazdálkodási év mérleg fordulónapján egyeztetéssel történik. A mérleg fordulónapján a pénztárban lévő készpénz összege megszámlálásra kerül, majd a pénztárkönyvvel, illetve a főkönyvben szereplő Pénztár számlával kerül egyeztetésre. A készpénzkészletről, annak címletenkénti meglétéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A valutapénztárban lévő külföldi fizetési eszközt a leltárban valutanemenkénti bontásban, a számlevezető hitelintézet által az év utolsó napján közzétett középárfolyamon számított értékben kell kimutatni A bankszámlákon forintban elhelyezett bankbetétek értékét a mérleg fordulónapján a hitelintézet által megküldött bankkivonattal egyező értéken, a devizaszámlán elhelyezett devizabetétek forintértékét a számlavezető hitelintézet által közzétett deviza középárfolyamon kell szerepeltetni a leltárban. 4.3. Saját tőke
71
A saját tőke elemeinek leltározása egyeztetéssel történik évente a mérleg fordulónapján. Az egyeztetés az analitikus nyilvántartás összevetését jelenti a könyvviteli nyilvántartással. A saját tőke részeit könyv szerinti értéken leltározzuk. 4.4. Kötelezettségek Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből eredő, pénzformában teljesítendő elismert fizetések, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a …………………………. Egyházkerület / Egyházmegye / intézmény által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek leltározását az analitikus nyilvántartásokkal való egyeztetéssel, de az analitikák alapdokumentumait is vizsgálva kell elvégezni. A leltár alapdokumentumai a kötelezettségeknél: • beruházási és fejlesztési hitelek esetében a hitelintézet december 31-‐i állapotra vonatkozó bankkivonata • adó-‐elszámolási bizonylatok, adóbevallások a költségvetési kapcsolatokból származó kötelezettségeknél, • bejövő számlák, • analitikus nyilvántartások a munkavállalókkal szembeni kötelezettségnél, • szerződések más adósokkal szembeni kötelezettségeknél. 5. Értékelési szabályok 5. A leltározás és a könyvvitel adatainak egyeztetése A befektetett eszközök és készletek értékének kimutatása leltárfelvételi íveken történik. A leltár értékelése körültekintő és szakismeretet igénylő munka. Minden eszközt megfelelő azonosítás után az érvényben lévő értékelési előírás szerint kell beárazni. Az egységárak helyességét ellenőrizni kell. Az árazási munkák elvégzése után a leltárleértékelés számszaki műveleteit kell elvégezni. A leltárfelvétel időpontjától számított legkésőbb 30 napon belül a leltár adatait egyeztetni kell a könyvviteli nyilvántartásokkal, és a jegyzőkönyvileg megállapított különbözetek okát az egyeztetéssel számított 30 napon belül kivizsgálás útján tisztázni kell. Kompenzálható leltárkülönbözet nem minősül ismeretlen okból keletkezett leltárhiánynak. Azon többletek és hiányok kompenzálhatók, amelyek azonos cikkcsoportba tartoznak, megközelítőleg hasonló értékűek, minőségük, rendeltetésük miatt összetéveszthetőek. A leltározás eredménye alapján a ………………………… Egyházkerület püspöke / Egyházmegye esperese / intézmény vezetője indokolt esetben, határozatban dönt a szolgálatot teljesítő személyt vagy a dolgozót terhelő leltárhiány összegének megtérítéséről vagy egyéb jogkövetkezményről. A határozatot a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül írásban közölni kell az érintett dolgozóval. A leltározás eredménye alapján intézkedni kell a leltárkülönbözetet előidéző okok megszüntetéséről.
72
Befektetett eszközök leltározása során megállapított leltárkülönbözetekről a kivizsgálás útján való tisztázást követően jegyzőkönyvet kell felvenni. A hiányok, többletek miatt alkalmazott felelősségre vonásról szóló jogerős határozatot utólag a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A leltárkülönbözetet legkésőbb a negyedéves könyvviteli zárlat alkalmával kell rendezni. 6. Leltárellenőrzés A leltározás ellenőrzésének célja annak biztosítása, hogy a leltározás a törvényi előírásoknak megfelelően történjék. A leltárellenőrzésnek ki kell terjednie a leltározással kapcsolatos valamennyi munkára. Így ellenőrizni kell • a leltározás előkészítő munkálatai során kiadott intézkedések végrehajtását, • gyakori próbaszerű ellenőrzéssel a leltárfelvételi munka lebonyolítását, • a leltárfelvétel tényleges adatai és könyvszerinti adatok közötti különbözetek (leltárhiányok és többletek) elszámolásának helyességét. Az értékelés ellenőrzése során kiemelten kell foglalkozni az értékvesztések meghatározásának helyességével, teljességével. Ellenőrizni kell azt is, hogy a leltárfelvétel során előírt technikai módszereket (tételes megszámlálás, a leltározott eszközök megfelelő megjelölése stb.) betartották-‐e. A leltárellenőrzés a leltározás egész ideje alatt folyamatos tevékenység. Az ellenőrzés megtörténtét a leltári ellenőr a bizonylaton olvasható aláírásával igazolja (kézjegy nem elegendő). Az ellenőrzés során megállapított hiányosságok megszüntetése érdekében a leltárellenőr észrevételeit köteles azonnal közölni a leltározási csoport vezetőjével. Ha a leltárellenőr megállapításával a leltározó csoport vezetője nem ért egyet, akkor az ellenőr megállapításait azonnal jelenteni kell a leltározási bizottság vezetőjének. Ha a leltározást bármely okból hiányosan végezték el, vagy annak adatai az ellenőrzés megállapítása szerint vitathatók, az érintett leltározási egységben lévő eszközöket részben vagy egészben újra kell leltározni.
73
……………………………………… Intézmény LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATA A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló 2002. évi I. törvény előírja a leltározási szabályzat elkészítését. 1. A leltározással kapcsolatos fogalmak és általános kérdések Leltár: olyan tételes kimutatás, amely az eszközök és források tényleges állományának mennyiségét és értékét meghatározott napra vonatkoztatva tartalmazza ellenőrizhető módon. Az ellenőrizhetőség követelményének akkor felel meg a leltár, ha érvényesülnek az alábbi feltételek: • a leltár tartalmazza a fordulónapot (év, hónap, nap, amelyre vonatkozóan a leltár készül), • a leltár tartalmazza a benne szereplő tételek egyértelmű azonosításához szükséges adatokat, • a fordulónapon meglévő eszközöket és forrásokat legalább a mérleg szerinti csoportosításban szerepelteti, • a valuta-‐ és devizakészleteket, illetve a külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket forintértékben kell a leltárban szerepeltetni, feltüntetve a valuta, deviza nemét, összegét, forintra átszámításnál alkalmazott árfolyamot, • a csökkent értékű, megrongálódott, feleslegessé vált készleteket állapotuknak megfelelő piaci értéken, azaz csökkent értékükön kell a leltárban és a mérlegben szerepeltetni, • elkülönítetten kell kimutatni a leltárban azokat az egyébként azonos eszközöket, amelyeket valamilyen okból egymástól eltérően értékelnek, • a leltár tartalmazza -‐ csak mennyiségben, érték nélkül -‐ a használatba vett (költségként elszámolt), egy éven belül elhasználódó, tárgyi eszköznek nem minősülő eszközöket. Leltározás: a …………………………….. (Intézmény neve) kezelésébe vagy használatába adott, valamint a tulajdonában lévő eszközök és források állományának (mennyiségének) tényleges megállapítása. A leltározási tevékenységhez tartozik a nyilvántartás szerinti és a tényleges állomány közötti különbözet (hiány, többlet) megállapítása és rendezése (elszámolása) is. A leltározás – mennyiségi adatok és az értékelési szabályok alapján – megállapítja az eszközök értékét, feltárja a csökkent értékű, feleslegessé vált, illetve a használaton kívüli eszközöket. Leltározás célja: • a mérleg valódiságának alátámasztása, • a csökkent értékű készletek, valamint a használaton kívüli eszközök feltárása, • bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, • a könyvelés helyességének ellenőrzése, • a tulajdon védelme és az eszközökért felelősök elszámoltatása, A leltár felvétel módja lehet: • mennyiségi felvétel (amikor tétesen valamilyen mértékegységben mérjük a leltározandó eszközöket, pl. db) • mennyiségi felvétel nélküli (egyeztetés a nyilvántartások alapján)
74
Leltár fajtái: • Teljes leltár az a kimutatás, amely valamennyi – helyiségekben személyhez kötötten és idegen helyen tárolt – eszközt tartalmazza. • Részleltár az eszközök egy-‐egy köréről (az eszközök egy-‐egy csoportjáról) készített leltár. • Évzáró leltár az éves beszámoló valódiságát, a mérlegben kimutatott eszközök és források értékét alátámasztó dokumentáció. • Elszámoltató leltár az a leltár, amely az anyagilag felelős személyek elszámoltatására készül. Ilyen leltárnak minősül a vállalkozás dolgozói részére személyre szólóan kiadott eszközök időszakos számbavétele (rovancsolása) is. • Átadás-‐átvételi leltár az a leltár, amelyet a változás napjával akkor kell készíteni, ha az eszközök kezeléséért vagy számadásáért felelős beosztást betöltő személyében változás következik be, vagy átszervezés történik. Ez a leltár mind az átadó, mind az átvevő elszámoltatásának anyagi és büntetőjogi felelősségének alapokmánya. Leltár-‐felvételezés a választható időpont alapján: • Folyamatos leltározás esetén a leltározási kötelezettség alá eső minden eszközt meghatározott időtartamon belül kell leltározni. A folyamatos leltározás előfeltétele a naprakész, a főkönyvvel egyező nyilvántartás. • Fordulónapos leltár esetén előre meghatározott naptári nappal – vonatkozó analitikus nyilvántartások lezárásával egyidejűleg – történik az eszközök leltárfelvétele. A leltározást a leltárfelvételi helyen megszakítás nélkül kell folytatni. A leltári fordulónap – attól függetlenül, hogy a tényleges leltározási munka mikor veszi kezdetét, vagy mikor fejeződik be – az a nap, amelyre vonatkozóan a leltárt el kell készíteni, a leltározás napja pedig az a nap, amikor a tényleges mennyiségi felvétel megtörténik. Rovancsolás a meglevő eszközök egyeztetése az analitikus nyilvántartással, főkönyvi könyveléssel. Elrendelhető bármikor, egy meghatározott eszközcsoportnál is. Leltárkülönbözetnek minősül a leltározás során megállapított mennyiség és a könyvviteli nyilvántartások szerinti mennyiség közötti különbözet, mely lehet leltári hiány, vagy leltári többlet. A leltárkülönbözet értéke a leltározás során megállapított mennyiségi különbözet nyilvántartási (beszerzési) áron számított értéke. Értékelés az eszközök és források forintértékének meghatározása. 2. Leltározás előkészítése 2.1. Leltározási ütemterv A leltározás előkészítése a leltározási ütemterv összeállításával kezdődik. Az előkészítés során kell megteremteni a leltározási munkák végrehajtási feltételeit. Elsősorban szervezési feladat, melynek során fel kell mérni és meg kell határozni az elvégzendő feladatokat, gondoskodni kell arról, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges munkaerő és munkaeszközök rendelkezésre álljanak. A Leltározási Ütemterv tartalmazza: • a leltározási munkák irányításával megbízott vezető és a leltárellenőr megjelölését, • a feladatok elvégzéséhez szükséges munkaeszközök biztosítását, • az összehasonlító kimutatások elkészítésének határidejét, • a leltározásra kerülő eszközök körét,
75
• a leltár hiányok, többletek értékelési módját, • a leltározás konkrét előkészítésének, végrehajtásának és értékelésének kezdő és befejező időpontját, • a leltározásban érintettek kiértesítésének határidejét, • a leltározás módját, • a leltározás fordulónapját (fordulónapos leltározás esetén), • a leltározásban érintett személyek és helyiségek megnevezését, • a leltározásban résztvevő felelősök, a leltározók nevét, • a leltározások eredményének értékelését, összefoglaló jelentés készítésének időpontját, • az egész éves leltározási, rovancsolási tevékenységről a ………………………………… (Intézmény neve) vezetője részére jelentés készítésének határidejét. A leltározási ütemtervet a …………………………… (Intézmény neve) vezetőjének kell elkészíteni. 2.2. A leltározás megszervezése A leltározás gyors, sikeres lebonyolítása érdekében előzetesen fel kell mérni a leltározási feladatokat. A legfontosabb feladat a leltározási egységek kijelölése. A leltározási egységeket az alábbiak szerint határozzuk meg: I. Ingatlanok II. Járművek III. Berendezési és felszerelési tárgyak IV. Pénztár V. Egyéb eszközök és források A leltározási egységeket római szám jelöli és ezeket a leltározási bizonylaton fel kell tüntetni. 2.3. Leltározási bizottság, csoportok kijelölése A leltározás megszervezésére, előkészítésére és technikai lebonyolításának irányítására leltározó bizottság alakul. A leltározási bizottság 2-‐3 tagú. A bizottság vezetőjét és tagjait a leltározás megkezdése előtt a ………………………….. (Intézmény neve) vezetője jelöli ki. A leltározás lebonyolítására leltározási egységenként leltározási csoportot kell kijelölni. A leltározási csoportok tagjait a leltározás megkezdése előtt a ………………………………. (Intézmény neve) vezetője jelöli ki. Egy-‐egy leltározó csoport két tagból áll, akik közül egyik a leltározási csoportvezető. A leltározó csoportok összetételénél gondoskodni kell arról, hogy a megfelelő szakismerettel, illetve adminisztratív ismerettel rendelkező tag is jelen legyen a csoportban. 2.4. Leltározó bizottság és a leltározó csoportok tagjainak oktatása A leltározási bizottság és a csoportok tagjai részére a …………………………………….. (Intézmény neve) gazdasági vezetője/pénztárnoka a leltározási munka általános tudnivalóiról tájékoztatást ad. A tájékoztatásban ismerteti a leltározás jelentőségét, teljességének elvét, bizonylati rendjét, a leltározás tényleges lebonyolítását, vele kapcsolatos határidőket. 2.5. Leltárellenőrzés megszervezése, leltárellenőrök kijelölése
76
A leltározás ellenőrzésének megszervezése a ……………………………….. (Intézmény neve) vezetőjének a feladata. A leltárellenőrzés elvégzésével megfelelő gyakorlattal és szakismerettel rendelkező dolgozókat kell megbízni. 3. Leltározás bizonylati rendje A leltározás alapbizonylata a tárgyi eszközök és készletek leltárfelvételi íve. (A mindenkor érvényes szabvány nyomtatvány.) A leltárfelvételi ívet tintával, golyóstollal vagy tintaceruzával -‐ vagyis maradandó módon -‐ olvashatóan kell kitölteni egy példányban. Minden rovatot egyértelműen, pontosan ki kell tölteni, az abban foglalt adatok valódiságát a leltározási csoport vezetőjének és a leltárellenőrnek aláírásával kell igazolni. A leltárfelvételi ívet 10 évig kell megőrizni. 4. Leltározás módja és értékelés 4.1. Befektetett eszközök leltározása Immateriális javak leltározása Az immateriális javak olyan forgalomképes dolgok vagy jogok, amelyek elhasználódási ideje az egy évet meghaladja. Ebbe a csoportba tartozó eszközök nem tárgyiasultak, nem foghatók meg, értékük szerződés, számla alapján határozható meg. Az immateriális javak csoportjába tartoznak a vagyoni értékű jogok (bérleti jog, szolgalmi jog, földhasználat, haszonélvezet és használat, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével), szellemi termékek (szoftverek). Az immateriális javakról csak értékbeni nyilvántartást kell vezetni. A mérleg alátámasztásául szolgáló leltár készítésekor az immateriális javakat a megfelelően vezetett analitikus nyilvántartásukból kell a leltárba felvenni. Az immateriális javak leltározása az analitikus nyilvántartásokban szereplő értékek azonosítását és egyeztetését jelenti. Az egyeztetés során az immateriális javakhoz kapcsolódó dokumentációk meglétét is ellenőrizni kell. Az immateriális javak leltározását legalább évente, a mérleg fordulónapjára vonatkozóan kell elkészíteni. Tárgyi eszközök leltározása A tárgyi eszközök azok a rendeltetésszerűen használatba vett, tárgyiasult eszközök, amelyek elhasználódási ideje az egy évet meghaladja. A tárgyi eszközök csoportjába tartozó eszközök az ingatlanok (földterület, telek, épület, építmény), járművek, berendezések, felszerelések (irodai berendezések, számítástechnikai eszközök, berendezési tárgyak, képzőművészeti alkotások), beruházások (azok a beszerzett tárgyi eszközök, amelyek még nem kerültek üzembe helyezésre, használatbavételre). A tárgyi eszközök leltározását évente a mérleg fordulónapjával mennyiségi felvétellel kell elvégezni. A felvett leltár áttekinthetően, leltározási helyenként és ezen belül fajta, típus, méret, gyári szám és minőség részletezéssel tartalmazza az eszközökre vonatkozó jellemzőket.
77
A tárgyi eszközök leltározása kiterjed a tartozékokra is. A képzőművészeti alkotásokat évente a mérleg fordulónapjára, mennyiségi felvétellel a nyilvántartások alapján kell leltározni. A mennyiségi felvétel leltárfelvételi íveken történik, melynek adatai egyeztetésre kerülnek az analitikus nyilvántartással, vagyis az egyedi nyilvántartó kartonok adataival. A tárgyi eszközöket a könyvviteli nyilvántartásokkal egyező nettó értékben kell értékelni. A képzőművészeti alkotásokat az egyedi könyv szerinti érték 100%-‐val értékeljük. A beruházásokat a szállító által számlázott értéken értékeljük a gazdasági év utolsó napjával. A …………………………….. (Intézmény neve) nem saját tulajdonú tárgyi eszközeit is fel kell leltároznia, de a leltárban értékkel nem kell felvennie. A tárgyi eszközök hiányáról jegyzőkönyvet kell felvenni, ebben indokolni kell az eltérés okát. Befektetett pénzügyi eszközök leltározása A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a hosszú lejáratra adott kölcsönt, valamint a hosszú lejáratú bankbetéteket. A befektetett eszközök leltározását legalább évente a mérleg fordulónapjára (december 31.) vonatkozóan kell elvégezni, mely az analitikus nyilvántartásban lévő értékek azonosítását és egyeztetését jelenti. 4.2. Forgóeszközök leltározása Készletek leltározása A készletek között csakis olyan eszközök szerepelhetnek, amelyek elhasználódási ideje egy évnél rövidebb. A készletek leltározása mennyiségi felvétellel történik. A leltározás során a készleteket egyedenként kell megszámolni és nyilvántartásba venni. A leltározás alkalmával meg kell határozni az erre vonatkozó előírások alapján csökkent értékűnek minősülő készleteket és ezeket a leltárban a teljes értékű készletektől elkülönítve kell kimutatni. Csökkent értékű a készlet, ha: • olyan megrongálódás következett be, melynek következtében a készlet már nem felel meg a beszerzéskor megjelölt eredeti rendeltetésének, • eszközök kiselejtezése következtében visszamaradó tartozékok, ha eredeti rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, • a leértékelést hatóság használhatatlanság miatt elrendelte. A csökkent értékű készletek értékvesztését a szabályszerűen elkészített jegyzőkönyvvel kell alátámasztani, amelyből a leértékelés oka és a leértékelés jogossága az egyes készletekre külön-‐külön megállapítható. Kiselejtezett készleteket függetlenül attól, hogy azokat eredeti állapotban tároljuk-‐e vagy sem, a mérlegben hulladék áron kell értékelni. A ………………………….. (Intézmény neve) kezelésébe adott, illetve tulajdonát képező vagyon címén a mérlegbe értékben nem szabad kimutatni, de a leltárba mennyiségben fel kell venni • az ………………………… (Intézmény neve) lévő, de más tulajdonát képező eszközöket, • a már teljesen leírt, de még ki nem selejtezett tárgyi eszközöket,
78
• a nyilván nem tartott egyedileg 50.000 Ft beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket, készletként értékben nyilván nem tartott eszközöket, berendezési tárgyakat. Követelések leltározása A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyek a másik fél által elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. A mérlegben csak olyan követelések szerepelhetnek, ahol a teljesítés megtörténte igazolt, illetve az adós nem kifogásolt. A követelésekkel kapcsolatban olyan leltárt kell készíteni, amely ellenőrizhető módon tartalmazza azokat értékben. A követeléseket a leltárba az analitikus nyilvántartásban szereplő értékadatok alapján kell felvenni. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel kell ellenőrizni. A követelésekről vezetett analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy a külföldi pénzértékre szóló követelések összege adósonkénti bontásban, devizában és forintban is megállapítható legyen. A leltár alapdokumentumai a követeléseknél: • bankszámlakivonatok a rövid lejáratú követeléseknél, • adó-‐elszámolási bizonylatok, adóbevallások a költségvetési kapcsolatokból származó követeléseknél, • kimenő számlák, visszáru bizonylatok más vállalkozóval szembeni követeléseknél, • analitikus nyilvántartások a munkavállalókkal szembeni követeléseknél, • szerződések más adósokkal szembeni követeléseknél. Pénzeszközök leltározása A pénzeszközök leltározása minden évben a gazdálkodási év mérleg fordulónapján egyeztetéssel történik. A mérleg fordulónapján a pénztárban lévő készpénz összege megszámlálásra kerül, majd a pénztárkönyvvel, illetve a főkönyvben szereplő Pénztár számlával kerül egyeztetésre. A készpénzkészletről, annak címletenkénti meglétéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A valutapénztárban lévő külföldi fizetési eszközt a leltárban valutanemenkénti bontásban, a számlevezető hitelintézet által az év utolsó napján közzétett középárfolyamon számított értékben kell kimutatni A bankszámlákon forintban elhelyezett bankbetétek értékét a mérleg fordulónapján a hitelintézet által megküldött bankkivonattal egyező értéken, a devizaszámlán elhelyezett devizabetétek forintértékét a számlavezető hitelintézet által közzétett deviza középárfolyamon kell szerepeltetni a leltárban. 4.3. Saját tőke A saját tőke elemeinek leltározása egyeztetéssel történik évente a mérleg fordulónapján. Az egyeztetés az analitikus nyilvántartás összevetését jelenti a könyvviteli nyilvántartással. A saját tőke részeit könyv szerinti értéken leltározzuk. 4.4. Kötelezettségek Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből eredő, pénzformában teljesítendő elismert fizetések, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által
79
már teljesített, a …………………………. (Intézmény neve) által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek leltározását az analitikus nyilvántartásokkal való egyeztetéssel, de az analitikák alapdokumentumait is vizsgálva kell elvégezni. A leltár alapdokumentumai a kötelezettségeknél: • beruházási és fejlesztési hitelek esetében a hitelintézet december 31-‐i állapotra vonatkozó bankkivonata • adó-‐elszámolási bizonylatok, adóbevallások a költségvetési kapcsolatokból származó kötelezettségeknél, • bejövő számlák, • analitikus nyilvántartások a munkavállalókkal szembeni kötelezettségnél, • szerződések más adósokkal szembeni kötelezettségeknél. 5. Értékelési szabályok 5. A leltározás és a könyvvitel adatainak egyeztetése A befektetett eszközök és készletek értékének kimutatása leltárfelvételi íveken történik. A leltár értékelése körültekintő és szakismeretet igénylő munka. Minden eszközt megfelelő azonosítás után az érvényben lévő értékelési előírás szerint kell beárazni. Az egységárak helyességét ellenőrizni kell. Az árazási munkák elvégzése után a leltárleértékelés számszaki műveleteit kell elvégezni. A leltárfelvétel időpontjától számított legkésőbb 30 napon belül a leltár adatait egyeztetni kell a könyvviteli nyilvántartásokkal, és a jegyzőkönyvileg megállapított különbözetek okát az egyeztetéssel számított 30 napon belül kivizsgálás útján tisztázni kell. Kompenzálható leltárkülönbözet nem minősül ismeretlen okból keletkezett leltárhiánynak. Azon többletek és hiányok kompenzálhatók, amelyek azonos cikkcsoportba tartoznak, megközelítőleg hasonló értékűek, minőségük, rendeltetésük miatt összetéveszthetőek. A leltározás eredménye alapján a ………………………… (Intézmény neve) vezetője indokolt esetben, határozatban dönt a dolgozót terhelő leltárhiány összegének megtérítéséről vagy egyéb jogkövetkezményről. A határozatot a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül írásban közölni kell az érintett dolgozóval. A leltározás eredménye alapján intézkedni kell a leltárkülönbözetet előidéző okok megszüntetéséről. Befektetett eszközök leltározása során megállapított leltárkülönbözetekről a kivizsgálás útján való tisztázást követően jegyzőkönyvet kell felvenni. A hiányok, többletek miatt alkalmazott felelősségre vonásról szóló jogerős határozatot utólag a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A leltárkülönbözetet legkésőbb a negyedéves könyvviteli zárlat alkalmával kell rendezni. 6. Leltárellenőrzés A leltározás ellenőrzésének célja annak biztosítása, hogy a leltározás a törvényi előírásoknak megfelelően történjék.
80
A leltárellenőrzésnek ki kell terjednie a leltározással kapcsolatos valamennyi munkára. Így ellenőrizni kell • a leltározás előkészítő munkálatai során kiadott intézkedések végrehajtását, • gyakori próbaszerű ellenőrzéssel a leltárfelvételi munka lebonyolítását, • a leltárfelvétel tényleges adatai és könyvszerinti adatok közötti különbözetek (leltárhiányok és többletek) elszámolásának helyességét. Az értékelés ellenőrzése során kiemelten kell foglalkozni az értékvesztések meghatározásának helyességével, teljességével. Ellenőrizni kell azt is, hogy a leltárfelvétel során előírt technikai módszereket (tételes megszámlálás, a leltározott eszközök megfelelő megjelölése stb.) betartották-‐e. A leltárellenőrzés a leltározás egész ideje alatt folyamatos tevékenység. Az ellenőrzés megtörténtét a leltári ellenőr a bizonylaton olvasható aláírásával igazolja (kézjegy nem elegendő). Az ellenőrzés során megállapított hiányosságok megszüntetése érdekében a leltárellenőr észrevételeit köteles azonnal közölni a leltározási csoport vezetőjével. Ha a leltárellenőr megállapításával a leltározó csoport vezetője nem ért egyet, akkor az ellenőr megállapításait azonnal jelenteni kell a leltározási bizottság vezetőjének. Ha a leltározást bármely okból hiányosan végezték el, vagy annak adatai az ellenőrzés megállapítása szerint vitathatók, az érintett leltározási egységben lévő eszközöket részben vagy egészben újra kell leltározni.
81
10.
....................................... Egyházközség PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló 2002. évi I. törvény Végrehajtási utasításának 10. § (6) bekezdése szerint a pénztár-‐, bankszámla-‐, betét-‐, értékkezelés részletes rendjét, a könyvvitel és a bizonylatolás általános és formai szabályait szabályzatban kell rögzíteni. 1. A pénzkezelés jogszabályi alapja, általános szabályai A házipénztár ………………………… Egyházközség pénzforgalmának lebonyolításához szükséges pénzösszeg kezelésére kijelölt, a(z) ………………………… Egyházközség székhelyén működő e célra elkülönített helyiség. A házipénztár biztonságos elhelyezéséért, tűz és betörés elleni védelméért a(z) ………………………… Egyházközség lelkésze a felelős. A pénztárban a készpénzt és a készpénz csekket pénzkazettában kell tartani. A pénztári kulcsokról olyan nyilvántartást kell vezetni, melyből bármikor megállapítható, hogy a kulcsok mikor, milyen alkalommal, meddig és kinél voltak. A kulcsok átvételét az átvevő aláírásával igazolja. Az eredeti kulcsok másolatait a(z) …………………………. Egyházközség lelkésze köteles biztonságosan megőrizni. A házipénztárban kell kezelni az elszámolási betétszámláról készpénzfizetés céljára felvett, valamint a házipénztárba befizetett összeget. A házipénztárban idegenek pénzét vagy értékét csak a(z) ………………………… Egyházközség lelkészének engedélyével lehet tartani, amit elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. A záró készpénzállomány nagysága ……………Ft. A záró állomány értékhatára feletti pénzösszeget zárás előtt be kell fizetni a bankszámlára. A nagyobb zárókészlet indokolt esetben engedélyezhető. A napi záró állományt meghaladó összeg tárolására a(z) ………………………… Egyházközség lelkésze vagy az általa megbízott személy ad engedélyt. A záró pénzállomány fenti keretösszegében nem kell figyelembe venni a munkabér jellegű összegek kifizetésének teljesítéséhez felvett, és a következő munkanapon kifizetendő összeget. 2. Pénzkezelés személyi feltételeinek kialakítása A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatokat az arra alkalmas büntetlen előéletű – erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező – személyek: a pénztáros, a pénztár-‐helyettes, valamint a pénztár ellenőr látja el. 2.1. Pénztáros, pénztár-‐helyettes Nem lehet pénztáros és pénztár-‐helyettes az, akinek munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen. A pénztáros az utalványozóval és a pénztár ellenőrrel azonos személy nem lehet. Összeférhetetlen továbbá, ha a pénztáros és/vagy a pénztár-‐helyettes a pénztár ellenőrrel és/vagy az utalványozóval közeli hozzátartozói kapcsolatban van. Ugyancsak összeférhetetlen dolgozónak kell tekinteni azokat a személyeket, akiknek a bankszámla felett rendelkezési joguk van. A házipénztárt a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Ezt a tényt a pénztáros munkakörének írásba foglalásakor nyilatkozatban köteles tudomásul venni. A pénztáros feladata:
82
• a naponta várható pénzforgalom kielégítésére megfelelő mennyiségű és címletű készpénz álljon rendelkezésre, • a pénztárban tartott készpénz előírás szerinti kezelése és megőrzése, • a pénztári kulcsok nyilvántartása és kezelése, • a benyújtott alapbizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, • valamennyi bevételezés és kifizetés szabályszerű bizonylatolása, • a pénztári nyilvántartások naprakész vezetése, • a bizonylati rend és fegyelem, valamint a pénzkezelési előírások maradéktalan betartása, • pénztári számfejtés feladatainak ellátása, • a szigorú számadású nyomtatványok őrzése és nyilvántartásuk folyamatos vezetése. Az összeférhetetlen feladatellátás kizárása érdekében a szigorú számadású nyomtatványok érvényesítése, illetve hitelesítése a(z) …………………………. Egyházközség lelkészének feladata. Két vagy több személy közösen a pénztárat ugyanazon időpontban még kivételesen, kisegítésképpen és átmenetileg sem kezelheti. Ha a pénztáros munkahelyét – akár rövid időre is – elhagyja, köteles a pénzkazettát és/vagy a biztonsági ajtót bezárni, a kulcsot magánál tartani. A pénztáros betegsége, vagy egyéb ok miatti távolléte, a helyettesítés szükségessé válása esetén pénztárzárlatot kell készíteni és gondoskodni kell a pénztáros által kezelt készpénz, készpénzes utalvány, szigorú számadású nyomtatványok, valamint a pénztári kulcsok és dokumentációk szabályszerű átadásáról-‐ átvételéről. (A pénzszekrény kulcsának kezeléséről ld. 1. számú melléklet.) A pénztár átadás-‐átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az átadott készpénz összege, címletenkénti részletezése mellett rögzíteni kell valamennyi átadásra kerülő okmány, dokumentum mennyiségét és sorszámát is. 2.2. Pénztári ellenőr A pénztár ellenőr feladatai: • a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, valamint a bevételek és kiadások alapbizonylatainak alaki és tartalmi ellenőrzése, • a pénztári nyilvántartás ellenőrzése abból a szempontból, hogy abba valamennyi bevételi és kiadási tételt az alapbizonylatok adataival egyezően a pénztáros bejegyzett-‐e, • a pénztárjelentés, valamint a zárlat adatainak számszaki, és a készpénz összegének címletenkénti részletezése helyességének, a bizonylatok meglétének ellenőrzése, • az ellenőrzés megtörténtének igazolása a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok aláírásával. • a bizonylatok és pénztári elszámolások ellenőrzése során vizsgálni kell ⇒ az utalványozás illetékességét, az utalványozás teljes körű megtörténtét, ⇒ az alapbizonylatokon és a pénztárbizonylatokon végzett számítások helyességét, ⇒ a szükséges mellékletek meglétét, ⇒ az átvétel, a teljesítés megtörténtének igazolását, ⇒ a pénztári-‐ és az alapbizonylatok adatainak egyezőségét. 2.3. Utalványozás A pénztárból kifizetéseket csak előzetes utalványozás után teljesíthet a pénztáros. Az utalványozók azok a személyek, akik a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését vagy elszámolását elrendelhetik. Az utalványozók felelősek: • az utalványozás indokoltságáért, • az utalványozott összeg szükségszerűségéért,
83
•
az utalványozási bizonylat szabályszerű kitöltéséért.
Az utalványozás az egyházközség esetén a lelkészt illeti meg. A lelkész nevére szóló kifizetéseket a presbitérium által felhatalmazottak………(nevet kérjük beírni) utalványozzák. Az éves költségvetés 10%-‐át meghaladó összeg esetén az elnökség együttes utalványozása szükséges. Az utalványozás rendjét a pénztárban ki kell függeszteni. 3. Be-‐ és kifizetések rendje Befizetéskor a pénztáros: • csak valódi és forgalomban lévő pénzt fogadhat el, megrongálódott, hiányos bankjegyet, érmét nem lehet elfogadni, • megszámolja a kapott összeget, • kiállítja az átvételről a bizonylatot, • a visszajáró összeget leszámolja és átadja, • csak ezek után helyezheti a pénzösszeget a pénztárba. Kifizetéskor a pénztárosnak: • meg kell állapítani a felvételre jogosult, illetve meghatalmazott személy azonosságát, • a kifizetési pénztárbizonylaton igazoltatni kell az átvétel megtörténtét, • le kell számolni a kifizetésre kerülő összeget és át kell számoltatni a felvevővel. A készpénzfizetés teljesíthető: a) a pénzösszeg közvetlen átadásával, b) az összegnek a jogosult bankszámlájára teljesített készpénzbefizetéssel, c) az összegnek készpénz-‐átutalási megbízással a jogosult részére való továbbításával, d) az összegnek a jogosult részére kifizetési utalvánnyal történő kiutalásával, e) az összegnek készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetésével, f) postai küldemény utánvételezésével, Hamis pénz észlelése esetén követendő eljárás: Abban az esetben, ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis, vagy hamisítványnak látszó bankjegyet, illetőleg érmét talál, azt fizetésként nem fogadhatja el, a bankjegyet vagy érmét vissza kell tartania és a befizetőt jegyzőkönyvben meg kell hallgatnia arra vonatkozóan, hogy hol, kitől és mikor kapta a hamisítványt. A jegyzőkönyvben melyet 2. sz. mellékletként csatolunk fel kell venni a befizető nevét, foglalkozását és lakcímét. A jegyzőkönyvet a befizetővel alá kell íratni (az aláírás esetleges megtagadásának tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni). A jegyzőkönyvet 3 példányban kell felvenni, melyből egy példány a befizetőé, egy példány a pénztárosé, egy példányt pedig – a hamis vagy hamisnak látszó pénzzel együtt – át kell adni a Magyar Nemzeti Banknak. Az MNB a lefolytatott vizsgálat eredményéről mind a beküldőt, mind a befizetőt is tájékoztatja. Az átvett pénzről a befizetőnek -‐ a 3. számú mellékletként csatolt – elismervényt kell adni, amelyen – bankjegy esetén – fel kell tüntetni annak a sorozatszámát és sorszámát. Az elismervényt három példányban kell kiállítani, melynek első példányát át kell adni a befizetőnek, a második példány a pénzügyi vezetőnél, a harmadik példány pedig a pénztárosnál marad. Valódinak és forgalomképesnek minősül az a forgalmi bankjegy, illetve pénzérme, amely a forgalomba hozatalakor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett hirdetményben foglalt leírásnak megfelel. Bankjegy: 1. forgalomképesnek tekinthető az a valódi bankjegy, amely a mechanikai hibáktól mentes és állaga alapján ismét forgalomba hozható, 2. nem hozató forgalomba a csonka, valamint a ragasztott bankjegy. Pénzérme: nem tekinthető forgalomképesnek a megcsonkított (átlyukasztott), súlyában jelentősen megfogyott, nehezen felismerhető, vagy valamilyen módon meghamisított forgalmi pénzérme.
84
4. Pénzszállítás Bankszámlára készpénz fizetése a számlavezető pénzintézet pénztárainál történik. Postahelyeknél a bankszámlák javára készpénz-‐átutalási megbízással teljesíthető készpénzbefizetés. A számlavezető pénzintézettől a bankszámla terhére készpénzt felvenni csak kiállított készpénzfelvételi utalvánnyal lehet. A pénz szállítását …………….forintig 1 fő, ……………………….forint felett 2 fő végzi. A készpénz felvételével és szállításával megbízottak felelősek az általuk átvett készpénzért. A pénz felvételével és szállításával megbízottak felelőssége addig tart, amíg a készpénzt a házipénztárban, vagy a jogosult címzettnek át nem adják. 5. Pénztári nyilvántartások vezetése 5.1. Pénztárjelentés A pénztárosnak minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe fel kell jegyezni. A pénztárosnak azokon a napokon, amikor készpénzforgalom van, pénztárzárást kell végeznie a zárlati összeg megállapítása és a keretet meghaladó rész bankszámlára történő befizetése érdekében. Pénztárzárlatot dokumentálni dekádonként (nap, hét, stb.) köteles. Ezért a pénztári nyilvántartás céljára időszaki pénztárjelentést kell vezetni. Pénztárzáráskor a pénztárosnak meg kell állapítani: • a pénztárban lévő készpénz állományt címletenként, • a pénztárjelentés alapján a bevételek és a kiadások végösszegét az előző időszaki készpénz maradvány figyelembe vételével • a pénztári nyilvántartás szerinti egyenleget, • a pénztárjelentés szerinti egyenleget egyeztetni kell a valóságos készpénzállománnyal, • az egyeztetés után az egyezőséget a pénztárjelentésben rögzíteni kell, majd ezt aláírásával igazolja a pénztáros és az ellenőr. Ha az, egyeztetés során eltérés mutatkozik, és annak oka azonnal tisztázható, az eltérésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a pénztáros és az ellenőr ír alá. A pénztárjelentést két példányban kell elkészíteni. Az első példány a mellékletekkel együtt a könyvelés példánya, a második példány a tömbben marad. 5.2. A pénztári bevételek és kiadások bizonylatolása A pénztári befizetésekről és kifizetésekről pénztári bizonylatot kell kiállítani. A bizonylattömbök szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok. A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket lehet felhasználásra kiadni. A pénztár be-‐ és kifizetését az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltése után a pénztárjelentésbe fel kell vezetni. A házipénztári befizetésekről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, maradandó íróeszközzel. A bizonylat minden rovatát értelemszerűen ki kell tölteni és a befizetővel alá kell íratni. A bevételi pénztárbizonylat első példánya a könyvelés bizonylata, melyhez csatolni kell a pénztári bevételezés alapbizonylatait. A bevételi pénztárbizonylat második példánya a "Nyugta", melyet a befizetőnek kell átadni. A bevételi pénztárbizonylat harmadik példánya a tőpéldány, amely a tömbben marad. Házipénztári kifizetésekről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani, maradandó íróeszközzel. Valamennyi rovatát a bizonylatnak ki kell tölteni. Javítani nem szabad.
85
Kifizetésre utalványozás nélküli összeg nem kerülhet. A kiadási pénztárbizonylat kétpéldányos, melynek első példánya a könyvelés bizonylata a pénztári kifizetések alapbizonylatával együtt. Második példány a tőpéldány, a tömbben marad. Pénztári kifizetéseknél meg kell állapítani, hogy a pénzt felvevő személy jogosult-‐e a pénzfelvételre. Ha a pénz felvételére nem az jelentkezik, akit illet, hanem megbízottat küld, a pénz csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás ellenében fizethető ki. Egy kiadási pénztárbizonylaton általában csak egy személy vehet át pénzt. Amennyiben több személy részére, egy pénztárbizonylattal történik a kifizetés, az átvevők aláírása a pénztári alapokmányon történik. 5.3. Munkabér-‐kifizetés Munkabérfizetéskor a bruttó munkabért kiadásba kell helyezni, míg a munkabérből levont adókat, illetve járulékokat bevételezni kell. (Egyszeri könyvvitel esetén.) A kiadási és bevételi pénztárbizonylat alapbizonylata a bérfizetési jegyzék, amelyen a dolgozók aláírásukkal igazolják nettó munkabérük átvételét. Ha a dolgozó bérfizetés napján távol van és a bérének átvételére másnak meghatalmazást nem adott, a részére járó összeget el lehet küldeni lakáscímére. A postai feladóvevényt a fizetési jegyzékhez kell csatolni. A dolgozó által fel nem vett munkabért a pénztárba vissza kell vételezni és fel nem vett járandóságként kell nyilvántartani. 5.4. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása Pénzt elszámolásra csak az alábbi célokra lehet kiadni: • beszerzésre, • szolgáltatás igénybevételére, • kiküldetési költségre, • kisebb kiadásokra (reprezentáció, posta stb.), • üzemanyag-‐vásárlásra. Az elszámolásra kiadott összeg nem haladhatja meg a cél eléréséhez szükséges mértéket. Elszámolásra pénzt csak személyre szólóan, az arra feljogosított személyek utalványozása és csak olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás véghatárideje is fel van tüntetve. Ha ugyanaz a személy elszámolásra újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összeggel akkor is el kell számolnia, ha az annak elszámolására kikötött véghatáridő még nem érkezett el. A befizetendő és felveendő összeget nem lehet egymással szemben beszámítani. Újabb összeget elszámolásra kiutalni csak akkor lehet, ha a pénztáros igazolja, hogy a pénz felvevőjének elszámolatlan tétele nincs. Az elszámolásra kiadott összegekről nyilvántartást kell vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: • a pénzt felvevő dolgozó neve • a pénz felvételének időpontja • a kiadási pénztárbizonylat száma • a felvétel jogcíme (anyagvásárlás, üzemanyag-‐költség stb.), • az elszámolásra felvett összeg • az elszámolás határideje • az elszámolás tényleges időpontja • a ténylegesen felhasznált összeg • a bevételi bizonylat sorszáma
86
Ha az elszámolásra kötelezett a kitűzött véghatáridőig nem számol el, a pénztáros köteles azt a(z) ………………………… Egyházközség lelkészének haladéktalanul jelezni. 5.5. Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása Az alábbiakban felsorolt -‐ sorszámmal ellátott -‐ felhasználatlan nyomtatványokat kell szigorú számadású nyomtatványként kezelni: • pénztárjelentés, • bevételi és kiadási pénztárbizonylat, • készpénzfelvételi csekk, A pénztárjelentés és a pénztárbizonylat nyilvántartásának tartalmaznia kell a tömbök sorszámát, az igénybevétel és leadás dátumát, valamint az igénybevevő aláírását. A készpénzfelvételi csekket a pénzintézet bocsátja ki, az általa vezetett számláról történő összegek felvételére. A csekket egy példányban mindennemű javítás nélkül kell kiállítani. A készpénzfelvételi csekk nyilvántartásának tartalmazni kell a csekk sorszámát, a pénzfelvétel jogcímét, összegét, az utalványozók aláírását, a felvétel dátumát, a banki terhelés keltét és a pénzfelvevő aláírását. Az elrontott bizonylatokat és csekkeket minden esetben át kell húzni és "Rontott" szóval át kell írni. 6. Bankszámlaforgalom szabályozása A(z) …………………………. Egyházközség lelkésze a számlavezető pénzintézet által rendszeresített módon írásban jelenti be a pénzintézetnek, hogy a pénzforgalmi bankszámla felett ki jogosult, illetőleg kik jogosultak rendelkezni. A számlavezető bank nem ellenőrzi azt, hogy a(z) ………………………… Egyházközség lelkésze által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-‐e. A(z) ………………………… Egyházközség lelkésze a bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását, valamint aláírását hitelt érdemlő módon (pl. aláírási címpéldánnyal) igazolja. Ha a(z) ………………………… Egyházközség lelkészének megbízatása megszűnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezését a bank mindaddig érvényesnek tekinti, amíg a megválasztott, új lelkész másként nem rendelkezik. A pénzintézet a(z) ………………………… Egyházközséget a bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról írásban bankszámlakivonattal értesíti. A bankszámlakivonat a bankszámlán végrehajtott bankművelet azonosításához szükséges valamennyi adatot tartalmazza. A pénzintézet bankszámlakivonatot készít minden olyan munkanapon, amelyen a pénzforgalmi bankszámlákon terhelés vagy jóváírás történt, és azt a(z) ………………………… Egyházközség részére haladéktalanul továbbítja.
87
1. számú melléklet a Pénzkezelési Szabályzathoz Sorszám:…………………… KIMUTATÁS a házipénztárban levő pénzszekrény kulcsának kezeléséről Alulírott elismerem, hogy a pénztárszekrény kulcsait átvettem, illetve átadtam. Tudomásul veszem, hogy a pénztári kulcs elveszett, eltört vagy a zár elromlott, azt azonnal jelentenem kell a társaság főkönyvelőjének. Átvétel
Átadás időpontja
Átadás
Átvevő
oka
Olvasható aláírása
88
2. számú melléklet a Pénzkezelési Szabályzathoz Sorszám:…………………… JEGYZŐKÖNYV Felvéve: 2…..év…………………………hó………………napján a …………………………………………………………….. házipénztár helyiségében. Jelen vannak: …………………………………………………….befizető ………………………………………………pénzügyi vezető ………………………………………………pénztáros Tárgy: Hamis, illetve hamisítványnak látszó bakjegy (érme) visszatartása A mai napon megjelent pénztárosunknál………………………………...(név) (foglalkozása:………………………………………..,lakcíme:……………………… város, (község)………………………………….u.………szám, szem. ig. száma:……………….), hogy pénzbefizetést teljesítsen. A pénztárosnak feltűnt, hogy a……………..Ft címletű…………………….sorozat és sorszámú bankjegy (érme) hamis, illetve hamisítványnak látszik. A befizető nyilatkozata szerint a bankjegyet (érmét) 2…….év………………………………hó ………-‐n,…………………………..nevű egyéntől kapta……………………………………… városban (községben). A fenti bankjegy (érmét) visszatartottuk, melyről a ………………… sorszámú elismervényt adtuk ki a befizető részére. k.m.f. …………………………………………..
………………………………………...
pénzügyi vezető
pénztáros
……………………………… befizető
89
3. számú melléklet a Pénzkezelési Szabályzathoz Sorszám:…………………… ELISMERVÉNY hamis, illetve hamisítványnak látszó bankjegy (érme) átvételéről Alulírottak elismerjük, hogy a mai napon………………………………...(név) ………………………………………………………...város, (község)………………………u. ………szám alatti lakostól az alábbi hamis, illetve hamisítványnak látszó bankjegyet (érmét) átvettük. Db.
A bankjegy
Címlet
Sorozatszáma
Sorszáma
A fenti bankjegy (érme) MNB részére történő átadására soron kívül intézkedünk. ……………………………..2…….év………………………hó……….na PH. …………………………………………..
………………………………………...
pénzügyi vezető
pénztáros
90
4. számú melléklet MEGBÍZÁS …………………………….. részére A mai napon visszavonásig megbízom Önt a házipénztár kezelésével. A házipénztárt önállóan, teljes anyagi felelősséggel tartozik kezelni, feladatát a pénzkezelési szabályzatban és a munkaköri leírásban foglaltak szerint kell ellátni. Kelt: ……………………………………… …………………………………. lelkész
91
5. számú melléklet NYILATKOZAT Alulírott………………………………………………………..pénztáros kijelentem, hogy a ………………………………………………………….. pénzkezelési szabályzatát megismertem, és tudomásul veszem, hogy a kezelésem alatt álló házipénztárért teljes anyagi felelősséggel tartozom. Kelt: ………………………………………….. ………………………………… pénztáros
92
6. számú melléklet HÁZIPÉNZTÁR ÁTADÁS-‐ÁTVÉTELI JEGYZŐKÖNYV Felvéve a(z) …………………………………………………………….. Egyházközség ……………………………………….-‐n. Jelen vannak: …………………………………….. átadó …………………………………….. átvevő …………………………………….. lelkész/pénztárellenőr
házipénztárában
A pénztári feladatok ellátásához az alábbi pénzösszeg és okmány kerül átadásra: 1. A házipénztár készpénzkészlete címletenként a megszámlált és a pénztárjelentés szerinti eltérést is kimutatva. Megszámolt összeg Pénztárjelentés szerint 20.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 10.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 5.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 2.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 1.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 500 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 200 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 100 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 50 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 20 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 10 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 5 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft Összesen:
……………… Ft
……………… Ft
Eltérés nincs. (Vagy: Eltérés a következő: ) 2. A pénzkezeléssel kapcsolatos szigorú számadási kötelezettségű nyomtatványok: Készpénzcsekk utolsóként felhasznált sorszáma:………………………….………. Elszámolási utalvány utolsóként felhasznált sorszáma:……………………………… Bevételi pénztárbizonylat utolsóként felhasznált sorszáma:…………………………. Kiadási pénztárbizonylat utolsóként felhasznált sorszáma:………………………….. Pénztárjelentés utolsóként felhasznált sorszáma:…………………………………… A fenti bizonylatok felhasználatlan tömbjei a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásai szerint kerültek átadásra. Eltérés nincs. (Vagy: Eltérés a következő: ) K.m.f. ……………………………… ……………………………… ……………………………… lelkész/pénztárellenőr pénztáros pénztár-‐helyettes
93
7. számú melléklet MEGHATALMAZÁS Alulírott………………………………………………………………………meghatalmazom………………………………….…-‐t, hogy ……………………………………. címen 20…. év ………………. hó ………-‐ én esedékes összeget helyettem felvegye. ………………, 20…. év ..………… hó ……….nap ………………………………………… ………………………………………… meghatalmazó meghatalmazott Tanuk: Aláírás:……………………………………. Lakcím:…………………………………… Személyi ig. szám:………………………….
Aláírás:……………………………………. Lakcím:…………………………………… Személyi ig. szám:………………………….
94
8. számú melléklet PÉNZTÁRI NYILVÁNTARTÁSOK NYOMTATVÁNYAI
BSZNY 318-‐102 BSZNY 318-‐103 BSZNY 13-‐20 BSZNY 13-‐24 BSZNY 13-‐134 BSZNY 18-‐21 BSZNY 18-‐22 BSZNY 13-‐71
Bevételi pénztárbizonylat Kiadási pénztárbizonylat Időszaki pénztárjelentés Napi pénztárjelentés Készpénzigénylés elszámolásra Meghatalmazás egyszeri alkalomra Meghatalmazás többszöri alkalomra Címletjegyzék
95
........................................................ Egyházkerület, egyházmegye PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló 2002. évi I. törvény Végrehajtási utasításának 10. § (6) bekezdése szerint a pénztár-‐, bankszámla-‐, betét-‐, értékkezelés részletes rendjét, a könyvvitel és a bizonylatolás általános és formai szabályait szabályzatban kell rögzíteni. 1. A pénzkezelés jogszabályi alapja, általános szabályai A házipénztár ………………………… Egyházkerület / Egyházmegye pénzforgalmának lebonyolításához szükséges pénzösszeg kezelésére kijelölt, a(z) ………………………… Egyházkerület / Egyházmegye székhelyén működő e célra elkülönített helyiség. A ………………………………. Egyházkerület / Egyházmegye napi átlagos készpénzforgalma ………………… Ft. A házipénztár biztonságos elhelyezéséért, tűz és betörés elleni védelméért a(z) ………………………… Egyházkerület püspöke / Egyházmegye esperese a felelős. A biztonságos pénzőrzés és tárolás érdekében az épület biztonsági eszközökkel ellátott (biztonsági zár, riasztó). A pénztárban a készpénzt és a készpénz csekket pénzkazettában kell tartani. A pénztári kulcsokról olyan nyilvántartást kell vezetni, melyből bármikor megállapítható, hogy a kulcsok mikor, lelkésze alkalommal, meddig és kinél voltak. A kulcsok átvételét az átvevő aláírásával igazolja. Az eredeti kulcsok másolatait a(z) …………………………. Egyházkerület püspöke / Egyházmegye esperese köteles biztonságosan megőrizni. A házipénztárban kell kezelni az elszámolási betétszámláról készpénzfizetés céljára felvett, valamint a házipénztárba befizetett összeget. A házipénztárban idegenek pénzét vagy értékét csak a(z) ………………………… Egyházkerület püspökének / Egyházmegye esperesének engedélyével lehet tartani, amit elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. A záró készpénzállomány nagysága ……………Ft. A záró állomány értékhatára feletti pénzösszeget zárás előtt be kell fizetni a bankszámlára. A nagyobb zárókészlet indokolt esetben engedélyezhető. A napi záró állományt meghaladó összeg tárolására a(z) ………………………… Egyházkerület püspöke / Egyházmegye esperese vagy az általa megbízott személy ad engedélyt. A záró pénzállomány fenti keretösszegében nem kell figyelembe venni a munkabér jellegű összegek kifizetésének teljesítéséhez felvett, és a következő munkanapon kifizetendő összeget. 2. Pénzkezelés személyi feltételeinek kialakítása A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatokat az arra alkalmas büntetlen előéletű – erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező – személyek: a pénztáros, a pénztár-‐helyettes, valamint a pénztár ellenőr látja el. 2.1. Pénztáros, pénztár-‐helyettes Nem lehet pénztáros és pénztár-‐helyettes az, akinek munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen. A pénztáros az utalványozóval és a pénztár ellenőrrel azonos személy nem lehet.
96
Összeférhetetlen továbbá, ha a pénztáros és/vagy a pénztár-‐helyettes a pénztár ellenőrrel és/vagy az utalványozóval közeli hozzátartozói kapcsolatban van. Ugyancsak összeférhetetlen dolgozónak kell tekinteni azokat a személyeket, akiknek a bankszámla felett rendelkezési joguk van. A házipénztárt a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Ezt a tényt a pénztáros munkakörének írásba foglalásakor nyilatkozatban köteles tudomásul venni. A pénztáros feladata: • a naponta várható pénzforgalom kielégítésére megfelelő mennyiségű és címletű készpénz álljon rendelkezésre, • a pénztárban tartott készpénz előírás szerinti kezelése és megőrzése, • a pénztári kulcsok nyilvántartása és kezelése, • a benyújtott alapbizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, • valamennyi bevételezés és kifizetés szabályszerű bizonylatolása, • a pénztári nyilvántartások naprakész vezetése, • a bizonylati rend és fegyelem, valamint a pénzkezelési előírások maradéktalan betartása, • pénztári számfejtés feladatainak ellátása, • a szigorú számadású nyomtatványok őrzése és nyilvántartásuk folyamatos vezetése. Az összeférhetetlen feladatellátás kizárása érdekében a szigorú számadású nyomtatványok érvényesítése, illetve hitelesítése a(z) …………………………. Egyházkerület püspökének / Egyházmegye esperesének a feladata. Két vagy több személy közösen a pénztárat ugyanazon időpontban még kivételesen, kisegítésképpen és átmenetileg sem kezelheti. Ha a pénztáros munkahelyét – akár rövid időre is – elhagyja, köteles a pénzkazettát és/vagy a biztonsági ajtót bezárni, a kulcsot magánál tartani. A pénztáros betegsége, vagy egyéb ok miatti távolléte, a helyettesítés szükségessé válása esetén pénztárzárlatot kell készíteni és gondoskodni kell a pénztáros által kezelt készpénz, készpénzes utalvány, szigorú számadású nyomtatványok, valamint a pénztári kulcsok és dokumentációk szabályszerű átadásáról-‐ átvételéről. A pénztár átadás-‐átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az átadott készpénz összege, címletenkénti részletezése mellett rögzíteni kell valamennyi átadásra kerülő okmány, dokumentum mennyiségét és sorszámát is. 2.2. Pénztári ellenőr A pénztár ellenőr feladatai: • a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, valamint a bevételek és kiadások alapbizonylatainak alaki és tartalmi ellenőrzése, • a pénztári nyilvántartás ellenőrzése abból a szempontból, hogy abba valamennyi bevételi és kiadási tételt az alapbizonylatok adataival egyezően a pénztáros bejegyzett-‐e, • a pénztárjelentés, valamint a zárlat adatainak számszaki, és a készpénz összegének címletenkénti részletezése helyességének, a bizonylatok meglétének ellenőrzése, • az ellenőrzés megtörténtének igazolása a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok aláírásával. • a bizonylatok és pénztári elszámolások ellenőrzése során vizsgálni kell ⇒ az utalványozás illetékességét, az utalványozás teljes körű megtörténtét,
97
⇒ ⇒ ⇒ ⇒
az alapbizonylatokon és a pénztárbizonylatokon végzett számítások helyességét, a szükséges mellékletek meglétét, az átvétel, a teljesítés megtörténtének igazolását, a pénztári-‐ és az alapbizonylatok adatainak egyezőségét.
2.3. Utalványozás A pénztárból kifizetéseket csak előzetes utalványozás után teljesíthet a pénztáros. Az utalványozók azok a személyek, akik a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését vagy elszámolását elrendelhetik. Az utalványozók felelősek: • az utalványozás indokoltságáért, • az utalványozott összeg szükségszerűségéért, • az utalványozási bizonylat szabályszerű kitöltéséért. Az utalványozás rendjét szabályrendeletben kell meghatározni, melyet a pénztárban ki kell függeszteni. 3. Be-‐ és kifizetések rendje Befizetéskor a pénztáros: • csak valódi és forgalomban lévő pénzt fogadhat el, megrongálódott, hiányos bankjegyet, érmét nem lehet elfogadni, • megszámolja a kapott összeget, • kiállítja az átvételről a bizonylatot, • a visszajáró összeget leszámolja és átadja, • csak ezek után helyezheti a pénzösszeget a pénztárba. Kifizetéskor a pénztárosnak: • meg kell állapítani a felvételre jogosult, illetve meghatalmazott személy azonosságát, • a kifizetési pénztárbizonylaton igazoltatni kell az átvétel megtörténtét, • le kell számolni a kifizetésre kerülő összeget és át kell számoltatni a felvevővel. A készpénzfizetés teljesíthető: g) a pénzösszeg közvetlen átadásával, h) az összegnek a jogosult bankszámlájára teljesített készpénzbefizetéssel, i) az összegnek készpénzátutalási megbízással a jogosult részére való továbbításával, j) az összegnek a jogosult részére kifizetési utalvánnyal történő kiutalásával, k) az összegnek készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetésével, l) postai küldemény utánvételezésével, Hamis pénz észlelése esetén: • a hamis vagy annak látszó bankjegyet ki kell vonni a forgalomból, • a befizetőnek elismervényt kell adni a befizetett összegről, • a pénzügyi osztályvezető jelenlétében a tényről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a jelen lévő hivatalos személyek aláírnak, • ha a befizető az aláírást megtagadja, azt a jegyzőkönyvben záradék formájában rögzíteni kell, • a pénzt és a jegyzőkönyvet el kell juttatni az eljárni illetékes MNB-‐hez.
98
Valódinak és forgalomképesnek minősül az a forgalmi bankjegy, illetve pénzérme, amely a forgalomba hozatalakor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett hirdetményben foglalt leírásnak megfelel. Bankjegy: 3. forgalomképesnek tekinthető az a valódi bankjegy, amely a mechanikai hibáktól mentes és állaga alapján ismét forgalomba hozható, 4. nem hozató forgalomba a csonka, valamint a ragasztott bankjegy. Pénzérme: nem tekinthető forgalomképesnek a megcsonkított (átlyukasztott), súlyában jelentősen megfogyott, nehezen felismerhető, vagy valamilyen módon meghamisított forgalmi pénzérme. 4. Pénzszállítás Bankszámlára készpénz fizetése a számlavezető hitelintézet pénztárainál történik. Postahelyeknél a bankszámlák javára készpénzátutalási megbízással teljesíthető készpénzbefizetés. A számlavezető hitelintézettől a bankszámla terhére készpénzt felvenni csak kiállított készpénzfelvételi utalvánnyal lehet. A pénz szállítását ……………… forintig 1 fő, …………… – …………….. forint között 2 fő végzi. ……………… forint felett csak gépkocsival szabad pénzt szállítani. A készpénz felvételével és szállításával megbízottak felelősek az általuk átvett készpénzért. A pénz felvételével és szállításával megbízottak felelőssége addig tart, amíg a készpénzt a házipénztárban, vagy a jogosult címzettnek át nem adják. 5. Pénztári nyilvántartások vezetése 5.1. Pénztárjelentés A pénztárosnak minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe fel kell jegyezni. A pénztárosnak azokon a napokon, amikor készpénzforgalom van, pénztárzárást kell végeznie a zárlati összeg megállapítása és a keretet meghaladó rész bankszámlára történő befizetése érdekében. Pénztárzárlatot dokumentálni naponta/dekádonként köteles. Ezért a pénztári nyilvántartás céljára napi/időszaki pénztárjelentést kell vezetni. Pénztárzáráskor a pénztárosnak meg kell állapítani: • a pénztárban lévő készpénz állományt címletenként, • a pénztárjelentés alapján a bevételek és a kiadások végösszegét az előző időszaki készpénz maradvány figyelembe vételével • a pénztári nyilvántartás szerinti egyenleget, • a pénztárjelentés szerinti egyenleget egyeztetni kell a valóságos készpénzállománnyal, • az egyeztetés után az egyezőséget a pénztárjelentésben rögzíteni kell, majd ezt aláírásával igazolja a pénztáros és az ellenőr. Ha az, egyeztetés során eltérés mutatkozik, és annak oka azonnal tisztázható, az eltérésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a pénztáros és az ellenőr ír alá. A pénztárjelentést két példányban kell elkészíteni. Az első példány a mellékletekkel együtt a könyvelés példánya, a második példány a tömbben marad.
99
5.2. A pénztári bevételek és kiadások bizonylatolása A pénztári befizetésekről és kifizetésekről pénztári bizonylatot kell kiállítani. A bizonylattömbök szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok. A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket lehet felhasználásra kiadni. A pénztár be-‐ és kifizetését az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltése után a pénztárjelentésbe fel kell vezetni. A házipénztári befizetésekről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, maradandó íróeszközzel. A bizonylat minden rovatát értelemszerűen ki kell tölteni és a befizetővel alá kell íratni. A bevételi pénztárbizonylat első példánya a könyvelés bizonylata, melyhez csatolni kell a pénztári bevételezés alapbizonylatait. A bevételi pénztárbizonylat második példánya a "Nyugta", melyet a befizetőnek kell átadni. A bevételi pénztárbizonylat harmadik példánya a tőpéldány, amely a tömbben marad. Házipénztári kifizetésekről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani, maradandó íróeszközzel. Valamennyi rovatát a bizonylatnak ki kell tölteni. Javítani nem szabad. Kifizetésre utalványozás nélküli összeg nem kerülhet. A kiadási pénztárbizonylat kétpéldányos, melynek első példánya a könyvelés bizonylata a pénztári kifizetések alapbizonylatával együtt. Második példány a tőpéldány, a tömbben marad. Pénztári kifizetéseknél meg kell állapítani, hogy a pénzt felvevő személy jogosult-‐e a pénzfelvételre. Ha a pénz felvételére nem az jelentkezik, akit illet, hanem megbízottat küld, a pénz csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás ellenében fizethető ki. Egy kiadási pénztárbizonylaton általában csak egy személy vehet át pénzt. Amennyiben több személy részére, egy pénztárbizonylattal történik a kifizetés, az átvevők aláírása a pénztári alapokmányon történik. 5.3. Munkabér-‐kifizetés Munkabérfizetéskor csak a kifizetendő (nettó) munkabér helyezhető kiadásba a pénztárból. A kiadási pénztárbizonylat alapbizonylata a bérfizetési jegyzék, amelyen a dolgozók aláírásukkal igazolják nettó munkabérük átvételét. Ha a dolgozó bérfizetés napján távol van és a bérének átvételére másnak meghatalmazást nem adott, a részére járó összeget el lehet küldeni lakáscímére. A postai feladóvevényt a fizetési jegyzékhez kell csatolni. A dolgozó által fel nem vett munkabért a pénztárba vissza kell vételezni és fel nem vett járandóságként kell nyilvántartani. 5.4. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása Pénzt elszámolásra csak az alábbi célokra lehet kiadni: • beszerzésre, • szolgáltatás igénybevételére, • kiküldetési költségre, • kisebb kiadásokra (reprezentáció, posta stb.), • üzemanyag-‐vásárlásra. Az elszámolásra kiadott összeg nem haladhatja meg a cél eléréséhez szükséges mértéket.
100
Elszámolásra pénzt csak személyre szólóan, az arra feljogosított személyek utalványozása és csak olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás véghatárideje is fel van tüntetve. Ha ugyanaz a személy elszámolásra újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összeggel akkor is el kell számolnia, ha az annak elszámolására kikötött véghatáridő még nem érkezett el. A befizetendő és felveendő összeget nem lehet egymással szemben beszámítani. Újabb összeget elszámolásra kiutalni csak akkor lehet, ha a pénztáros igazolja, hogy a pénz felvevőjének elszámolatlan tétele nincs. Az elszámolásra kiadott összegekről nyilvántartást kell vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: • a pénzt felvevő dolgozó neve • a pénz felvételének időpontja • a kiadási pénztárbizonylat száma • a felvétel jogcíme (anyagvásárlás, üzemanyag-‐költség stb.), • az elszámolásra felvett összeg • az elszámolás határideje • az elszámolás tényleges időpontja • a ténylegesen felhasznált összeg • a bevételi bizonylat sorszáma Ha az elszámolásra kötelezett a kitűzött véghatáridőig nem számol el, a pénztáros köteles azt a(z) ………………………… Egyházkerület püspökének / Egyházmegye esperesének haladéktalanul jelezni. 5.5. Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása Az alábbiakban felsorolt -‐ sorszámmal ellátott -‐ felhasználatlan nyomtatványokat kell szigorú számadású nyomtatványként kezelni: • pénztárjelentés, • bevételi és kiadási pénztárbizonylat, • készpénzfelvételi csekk, A pénztárjelentés és a pénztárbizonylat nyilvántartásának tartalmaznia kell a tömbök sorszámát, az igénybevétel és leadás dátumát, valamint az igénybevevő aláírását. A készpénzfelvételi csekket a hitelintézet bocsátja ki, az általa vezetett számláról történő összegek felvételére. A csekket egy példányban mindennemű javítás nélkül kell kiállítani. A készpénzfelvételi csekk nyilvántartásának tartalmazni kell a csekk sorszámát, a pénzfelvétel jogcímét, összegét, az utalványozók aláírását, a felvétel dátumát, a banki terhelés keltét és a pénzfelvevő aláírását. Az elrontott bizonylatokat és csekkeket minden esetben át kell húzni és "Rontott" szóval át kell írni. 6. Bankszámlaforgalom szabályozása A(z) …………………………. Egyházkerület püspöke / Egyházmegye esperese a számlavezető hitelintézet által rendszeresített módon írásban jelenti be a hitelintézetnek, hogy a pénzforgalmi bankszámla felett ki jogosult, illetőleg kik jogosultak rendelkezni. A számlavezető bank nem ellenőrzi azt, hogy a(z)
101
………………………… Egyházkerület püspöke / Egyházmegye esperese által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-‐e. A(z) ………………………… Egyházkerület püspöke / Egyházmegye esperese a bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását, valamint aláírását hitelt érdemlő módon (pl. aláírási címpéldánnyal) igazolja. Ha a(z) ………………………… Egyházkerület püspökének / Egyházmegye esperesének megbízatása megszűnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezését a bank mindaddig érvényesnek tekinti, amíg a megválasztott, új lelkész másként nem rendelkezik. A hitelintézet a(z) ………………………… Egyházkerületet / Egyházmegyét a bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról írásban bankszámlakivonattal értesíti. A bankszámlakivonat a bankszámlán végrehajtott bankművelet azonosításához szükséges valamennyi adatot tartalmazza. A hitelintézet bankszámlakivonatot készít minden olyan munkanapon, amelyen a pénzforgalmi bankszámlákon terhelés vagy jóváírás történt, és azt a(z) ………………………… Egyházkerület / Egyházközség részére haladéktalanul továbbítja.
102
1. számú melléklet a Pénzkezelési Szabályzathoz Sorszám:…………………… KIMUTATÁS a házipénztárban levő pénzszekrény kulcsának kezeléséről Alulírott elismerem, hogy a pénztárszekrény kulcsait átvettem, illetve átadtam. Tudomásul veszem, hogy a pénztári kulcs elveszett, eltört vagy a zár elromlott, azt azonnal jelentenem kell a társaság főkönyvelőjének. Átvétel
Átadás időpontja
Átadás
Átvevő
oka
Olvasható aláírása
103
2. számú melléklet a Pénzkezelési Szabályzathoz Sorszám:…………………… JEGYZŐKÖNYV Felvéve: 2…..év…………………………hó………………napján a …………………………………………………………….. házipénztár helyiségében. Jelen vannak: …………………………………………………….befizető …………………………………………………….pénzügyi vezető …………………………………………………….pénztáros Tárgy: Hamis, illetve hamisítványnak látszó bakjegy (érme) visszatartása A mai napon megjelent pénztárosunknál………………………………...(név) (foglalkozása:………………………………………..,lakcíme:……………………… város, (község)………………………………….u.………szám, szem. ig. száma:……………….), hogy pénzbefizetést teljesítsen. A pénztárosnak feltűnt, hogy a……………..Ft címletű…………………….sorozat és sorszámú bankjegy (érme) hamis, illetve hamisítványnak látszik. A befizető nyilatkozata szerint a bankjegyet (érmét) 2…….év………………………………hó ………-‐n,…………………………..nevű egyéntől kapta……………………………………… városban (községben). A fenti bankjegy (érmét) visszatartottuk, melyről a …………………… sorszámú elismervényt adtuk ki a befizető részére. k.m.f. …………………………………………..
………………………………………...
pénzügyi vezető
pénztáros
……………………………… befizető
104
3. számú melléklet a Pénzkezelési Szabályzathoz Sorszám:…………………… ELISMERVÉNY hamis, illetve hamisítványnak látszó bankjegy (érme) átvételéről Alulírottak elismerjük, hogy a mai napon………………………………...(név) ………………………………………………………...város, (község)………………………u. ………szám alatti lakostól az alábbi hamis, illetve hamisítványnak látszó bankjegyet (érmét) átvettük. Db.
A bankjegy
Címlet
Sorozatszáma
Sorszáma
A fenti bankjegy (érme) MNB részére történő átadására soron kívül intézkedünk. ……………………………..2…….év………………………hó……….na PH. …………………………………………..
………………………………………...
pénzügyi vezető
pénztáros
105
4. számú melléklet MEGBÍZÁS …………………………….. részére A mai napon visszavonásig megbízom Önt a házipénztár kezelésével. A házipénztárt önállóan, teljes anyagi felelősséggel tartozik kezelni, feladatát a pénzkezelési szabályzatban és a munkaköri leírásban foglaltak szerint kell ellátni. Kelt: ……………………………………… …………………………………. lelkész
106
5. számú melléklet NYILATKOZAT Alulírott ……………………………………………………….. pénztáros kijelentem, hogy a ………………………………………………………….. pénzkezelési szabályzatát megismertem, és tudomásul veszem, hogy a kezelésem alatt álló házipénztárért teljes anyagi felelősséggel tartozom. Kelt: ………………………………………….. ………………………………… pénztáros
107
6. számú melléklet HÁZIPÉNZTÁR ÁTADÁS-‐ÁTVÉTELI JEGYZŐKÖNYV Felvéve a(z) …………………………………………………………….. Egyházközség ……………………………………….-‐n. Jelen vannak: …………………………………….. átadó …………………………………….. átvevő …………………………………….. lpüspök/esperes/pénztárellenőr
házipénztárában
A pénztári feladatok ellátásához az alábbi pénzösszeg és okmány kerül átadásra: 2. A házipénztár készpénzkészlete címletenként a megszámlált és a pénztárjelentés szerinti eltérést is kimutatva. Megszámolt összeg Pénztárjelentés szerint 20.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 10.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 5.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 2.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 1.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 500 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 200 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 100 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 50 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 20 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 10 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 5 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 2 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 1 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft Összesen:
……………… Ft
……………… Ft
Eltérés nincs. (Vagy: Eltérés a következő: ) 2. A pénzkezeléssel kapcsolatos szigorú számadási kötelezettségű nyomtatványok: Készpénzcsekk utolsóként felhasznált sorszáma:………………………….………. Elszámolási utalvány utolsóként felhasznált sorszáma:……………………………… Bevételi pénztárbizonylat utolsóként felhasznált sorszáma:…………………………. Kiadási pénztárbizonylat utolsóként felhasznált sorszáma:………………………….. Pénztárjelentés utolsóként felhasznált sorszáma:…………………………………… A fenti bizonylatok felhasználatlan tömbjei a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásai szerint kerültek átadásra. Eltérés nincs. (Vagy: Eltérés a következő: ) K.m.f. ……………………………… ……………………………… ……………………………… lelkész/pénztárellenőr
pénztáros
108
pénztár-‐helyettes
7. számú melléklet MEGHATALMAZÁS Alulírott ……………………………………………………………………… meghatalmazom ………………………………………… -‐ t, hogy ……………………………………. címen 20…. év ………………. hó ………-‐ én esedékes összeget helyettem felvegye. ………………, 20…. év ..………… hó ……….nap ………………………………………… ………………………………………… meghatalmazó meghatalmazott Tanuk: Aláírás:……………………………………. Aláírás:……………………………………. Lakcím:…………………………………… Lakcím:…………………………………… Személyi ig. szám:…………………………. Személyi ig. szám:………………………….
109
8. számú melléklet PÉNZTÁRI NYILVÁNTARTÁSOK NYOMTATVÁNYAI
BSZNY 318-‐102 BSZNY 318-‐103 BSZNY 13-‐20 BSZNY 13-‐24 BSZNY 13-‐134 BSZNY 18-‐21 BSZNY 18-‐22 BSZNY 13-‐71
Bevételi pénztárbizonylat Kiadási pénztárbizonylat Időszaki pénztárjelentés Napi pénztárjelentés Készpénzigénylés elszámolásra Meghatalmazás egyszeri alkalomra Meghatalmazás többszöri alkalomra Címletjegyzék
110
...................................... Intézmény PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló 2002. évi I. törvény Végrehajtási utasításának 10. § (6) bekezdése szerint a pénztár-‐, bankszámla-‐, betét-‐, értékkezelés részletes rendjét, a könyvvitel és a bizonylatolás általános és formai szabályait szabályzatban kell rögzíteni. 1. A pénzkezelés jogszabályi alapja, általános szabályai A házipénztár ………………………… (Intézmény neve) pénzforgalmának lebonyolításához szükséges pénzösszeg kezelésére kijelölt, a(z) ………………………… (Intézmény neve) székhelyén működő e célra elkülönített helyiség. A ………………………………. (Intézmény neve) napi átlagos készpénzforgalma ………………… Ft. A házipénztár biztonságos elhelyezéséért, tűz és betörés elleni védelméért a(z) ………………………… (Intézmény neve) vezetője a felelős. A biztonságos pénzőrzés és tárolás érdekében az épület biztonsági eszközökkel ellátott (biztonsági zár, riasztó). A pénztárban a készpénzt és a készpénz csekket pénzkazettában kell tartani. A pénztári kulcsokról olyan nyilvántartást kell vezetni, melyből bármikor megállapítható, hogy a kulcsok mikor, lelkésze alkalommal, meddig és kinél voltak. A kulcsok átvételét az átvevő aláírásával igazolja. Az eredeti kulcsok másolatait a(z) …………………………. (Intézmény neve) vezetője köteles biztonságosan megőrizni. A házipénztárban kell kezelni az elszámolási betétszámláról készpénzfizetés céljára felvett, valamint a házipénztárba befizetett összeget. A házipénztárban idegenek pénzét vagy értékét csak a(z) ………………………… (Intézmény neve) vezetőjének engedélyével lehet tartani, amit elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. A záró készpénzállomány nagysága ……………Ft. A záró állomány értékhatára feletti pénzösszeget zárás előtt be kell fizetni a bankszámlára. A nagyobb zárókészlet indokolt esetben engedélyezhető. A napi záró állományt meghaladó összeg tárolására a(z) ………………………… (Intézmény neve) vezetője vagy az általa megbízott személy ad engedélyt. A záró pénzállomány fenti keretösszegében nem kell figyelembe venni a munkabér jellegű összegek kifizetésének teljesítéséhez felvett, és a következő munkanapon kifizetendő összeget. 2. Pénzkezelés személyi feltételeinek kialakítása A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatokat az arra alkalmas büntetlen előéletű – erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező – személyek: a pénztáros, a pénztárhelyettes, valamint a pénztár ellenőr látja el. 2.1. Pénztáros, pénztárhelyettes Nem lehet pénztáros és pénztárhelyettes az, akinek munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen. A pénztáros az utalványozóval és a pénztár ellenőrrel azonos személy nem lehet. Összeférhetetlen továbbá,
111
ha a pénztáros és/vagy a pénztárhelyettes a pénztár ellenőrrel és/vagy az utalványozóval közeli hozzátartozói kapcsolatban van. Ugyancsak összeférhetetlen dolgozónak kell tekinteni azokat a személyeket, akiknek a bankszámla felett rendelkezési joguk van. A házipénztárt a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Ezt a tényt a pénztáros munkakörének írásba foglalásakor nyilatkozatban köteles tudomásul venni. A pénztáros feladata: • a naponta várható pénzforgalom kielégítésére megfelelő mennyiségű és címletű készpénz álljon rendelkezésre, • a pénztárban tartott készpénz előírás szerinti kezelése és megőrzése, • a pénztári kulcsok nyilvántartása és kezelése, • a benyújtott alapbizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, • valamennyi bevételezés és kifizetés szabályszerű bizonylatolása, • a pénztári nyilvántartások naprakész vezetése, • a bizonylati rend és fegyelem, valamint a pénzkezelési előírások maradéktalan betartása, • pénztári számfejtés feladatainak ellátása, • a szigorú számadású nyomtatványok őrzése és nyilvántartásuk folyamatos vezetése. Az összeférhetetlen feladatellátás kizárása érdekében a szigorú számadású nyomtatványok érvényesítése, illetve hitelesítése a(z) …………………………. (Intézmény neve) vezetőjének a feladata. Két vagy több személy közösen a pénztárat ugyanazon időpontban még kivételesen, kisegítésképpen és átmenetileg sem kezelheti. Ha a pénztáros munkahelyét – akár rövid időre is – elhagyja, köteles a pénzkazettát és/vagy a biztonsági ajtót bezárni, a kulcsot magánál tartani. A pénztáros betegsége, vagy egyéb ok miatti távolléte, a helyettesítés szükségessé válása esetén pénztárzárlatot kell készíteni és gondoskodni kell a pénztáros által kezelt készpénz, készpénzes utalvány, szigorú számadású nyomtatványok, valamint a pénztári kulcsok és dokumentációk szabályszerű átadásáról-‐ átvételéről. A pénztár átadás-‐átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az átadott készpénz összege, címletenkénti részletezése mellett rögzíteni kell valamennyi átadásra kerülő okmány, dokumentum mennyiségét és sorszámát is. 2.2. Pénztári ellenőr A pénztár ellenőr feladatai: • a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, valamint a bevételek és kiadások alapbizonylatainak alaki és tartalmi ellenőrzése, • a pénztári nyilvántartás ellenőrzése abból a szempontból, hogy abba valamennyi bevételi és kiadási tételt az alapbizonylatok adataival egyezően a pénztáros bejegyzett-‐e, • a pénztárjelentés, valamint a zárlat adatainak számszaki, és a készpénz összegének címletenkénti részletezése helyességének, a bizonylatok meglétének ellenőrzése, • az ellenőrzés megtörténtének igazolása a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok aláírásával. • a bizonylatok és pénztári elszámolások ellenőrzése során vizsgálni kell ⇒ az utalványozás illetékességét, az utalványozás teljes körű megtörténtét,
112
⇒ ⇒ ⇒ ⇒
az alapbizonylatokon és a pénztárbizonylatokon végzett számítások helyességét, a szükséges mellékletek meglétét, az átvétel, a teljesítés megtörténtének igazolását, a pénztári-‐ és az alapbizonylatok adatainak egyezőségét.
2.3. Utalványozás A pénztárból kifizetéseket csak előzetes utalványozás után teljesíthet a pénztáros. Az utalványozók azok a személyek, akik a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését vagy elszámolását elrendelhetik. Az utalványozók felelősek: • az utalványozás indokoltságáért, • az utalványozott összeg szükségszerűségéért, • az utalványozási bizonylat szabályszerű kitöltéséért. Az utalványozás rendjét szabályrendeletben kell meghatározni, melyet a pénztárban ki kell függeszteni. 3. Be-‐ és kifizetések rendje Befizetéskor a pénztáros: • csak valódi és forgalomban lévő pénzt fogadhat el, megrongálódott, hiányos bankjegyet, érmét nem lehet elfogadni, • megszámolja a kapott összeget, • kiállítja az átvételről a bizonylatot, • a visszajáró összeget leszámolja és átadja, • csak ezek után helyezheti a pénzösszeget a pénztárba. Kifizetéskor a pénztárosnak: • meg kell állapítani a felvételre jogosult, illetve meghatalmazott személy azonosságát, • a kifizetési pénztárbizonylaton igazoltatni kell az átvétel megtörténtét, • le kell számolni a kifizetésre kerülő összeget és át kell számoltatni a felvevővel. A készpénzfizetés teljesíthető: m) a pénzösszeg közvetlen átadásával, n) az összegnek a jogosult bankszámlájára teljesített készpénzbefizetéssel, o) az összegnek készpénzátutalási megbízással a jogosult részére való továbbításával, p) az összegnek a jogosult részére kifizetési utalvánnyal történő kiutalásával, q) az összegnek készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetésével, r) postai küldemény utánvételezésével, Hamis pénz észlelése esetén: • a hamis vagy annak látszó bankjegyet ki kell vonni a forgalomból, • a befizetőnek elismervényt kell adni a befizetett összegről, • a pénzügyi osztályvezető jelenlétében a tényről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a jelen lévő hivatalos személyek aláírnak, • ha a befizető az aláírást megtagadja, azt a jegyzőkönyvben záradék formájában rögzíteni kell,
113
•
a pénzt és a jegyzőkönyvet el kell juttatni az eljárni illetékes MNB-‐hez.
Valódinak és forgalomképesnek minősül az a forgalmi bankjegy, illetve pénzérme, amely a forgalomba hozatalakor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett hirdetményben foglalt leírásnak megfelel. Bankjegy: 5. forgalomképesnek tekinthető az a valódi bankjegy, amely a mechanikai hibáktól mentes és állaga alapján ismét forgalomba hozható, 6. nem hozató forgalomba a csonka, valamint a ragasztott bankjegy. Pénzérme: nem tekinthető forgalomképesnek a megcsonkított (átlyukasztott), súlyában jelentősen megfogyott, nehezen felismerhető, vagy valamilyen módon meghamisított forgalmi pénzérme. 4. Pénzszállítás Bankszámlára készpénz fizetése a számlavezető hitelintézet pénztárainál történik. Postahelyeknél a bankszámlák javára készpénzátutalási megbízással teljesíthető készpénzbefizetés. A számlavezető hitelintézettől a bankszámla terhére készpénzt felvenni csak kiállított készpénzfelvételi utalvánnyal lehet. A pénz szállítását ……………… forintig 1 fő, …………… – …………….. forint között 2 fő végzi. ……………… forint felett csak gépkocsival szabad pénzt szállítani. A pénz szállítása számkóddal ellátott táskában történik. A készpénz felvételével és szállításával megbízottak felelősek az általuk átvett készpénzért. A pénz felvételével és szállításával megbízottak felelőssége addig tart, amíg a készpénzt a házipénztárban, vagy a jogosult címzettnek át nem adják. 5. Pénztári nyilvántartások vezetése 5.1. Pénztárjelentés A pénztárosnak minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe fel kell jegyezni. A pénztárosnak azokon a napokon, amikor készpénzforgalom van, pénztárzárást kell végeznie a zárlati összeg megállapítása és a keretet meghaladó rész bankszámlára történő befizetése érdekében. Pénztárzárlatot dokumentálni naponta/dekádonként köteles. Ezért a pénztári nyilvántartás céljára napi/időszaki pénztárjelentést kell vezetni. Pénztárzáráskor a pénztárosnak meg kell állapítani: • a pénztárban lévő készpénz állományt címletenként, • a pénztárjelentés alapján a bevételek és a kiadások végösszegét az előző időszaki készpénz maradvány figyelembe vételével • a pénztári nyilvántartás szerinti egyenleget, • a pénztárjelentés szerinti egyenleget egyeztetni kell a valóságos készpénzállománnyal, • az egyeztetés után az egyezőséget a pénztárjelentésben rögzíteni kell, majd ezt aláírásával igazolja a pénztáros és az ellenőr. Ha az, egyeztetés során eltérés mutatkozik, és annak oka azonnal tisztázható, az eltérésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a pénztáros és az ellenőr ír alá.
114
A pénztárjelentést két példányban kell elkészíteni. Az első példány a mellékletekkel együtt a könyvelés példánya, a második példány a tömbben marad. 5.2. A pénztári bevételek és kiadások bizonylatolása A pénztári befizetésekről és kifizetésekről pénztári bizonylatot kell kiállítani. A bizonylattömbök szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok. A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket lehet felhasználásra kiadni. A pénztár be-‐ és kifizetését az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltése után a pénztárjelentésbe fel kell vezetni. A házipénztári befizetésekről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, maradandó íróeszközzel. A bizonylat minden rovatát értelemszerűen ki kell tölteni és a befizetővel alá kell íratni. A bevételi pénztárbizonylat első példánya a könyvelés bizonylata, melyhez csatolni kell a pénztári bevételezés alapbizonylatait. A bevételi pénztárbizonylat második példánya a "Nyugta", melyet a befizetőnek kell átadni. A bevételi pénztárbizonylat harmadik példánya a tőpéldány, amely a tömbben marad. Házipénztári kifizetésekről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani, maradandó íróeszközzel. Valamennyi rovatát a bizonylatnak ki kell tölteni. Javítani nem szabad. Kifizetésre utalványozás nélküli összeg nem kerülhet. A kiadási pénztárbizonylat kétpéldányos, melynek első példánya a könyvelés bizonylata a pénztári kifizetések alapbizonylatával együtt. Második példány a tőpéldány, a tömbben marad. Pénztári kifizetéseknél meg kell állapítani, hogy a pénzt felvevő személy jogosult-‐e a pénzfelvételre. Ha a pénz felvételére nem az jelentkezik, akit illet, hanem megbízottat küld, a pénz csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás ellenében fizethető ki. Egy kiadási pénztárbizonylaton általában csak egy személy vehet át pénzt. Amennyiben több személy részére, egy pénztárbizonylattal történik a kifizetés, az átvevők aláírása a pénztári alapokmányon történik. 5.3. Munkabér-‐kifizetés Munkabérfizetéskor csak a kifizetendő (nettó) munkabér helyezhető kiadásba a pénztárból. A kiadási pénztárbizonylat alapbizonylata a bérfizetési jegyzék, amelyen a dolgozók aláírásukkal igazolják nettó munkabérük átvételét. Ha a dolgozó bérfizetés napján távol van és a bérének átvételére másnak meghatalmazást nem adott, a részére járó összeget el lehet küldeni lakáscímére. A postai feladóvevényt a fizetési jegyzékhez kell csatolni. A dolgozó által fel nem vett munkabért a pénztárba vissza kell vételezni és fel nem vett járandóságként kell nyilvántartani. 5.4. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása Pénzt elszámolásra csak az alábbi célokra lehet kiadni: • beszerzésre, • szolgáltatás igénybevételére, • kiküldetési költségre,
115
• •
kisebb kiadásokra (reprezentáció, posta stb.), üzemanyag-‐vásárlásra.
Az elszámolásra kiadott összeg nem haladhatja meg a cél eléréséhez szükséges mértéket. Elszámolásra pénzt csak személyre szólóan, az arra feljogosított személyek utalványozása és csak olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás véghatárideje is fel van tüntetve. Ha ugyanaz a személy elszámolásra újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összeggel akkor is el kell számolnia, ha az annak elszámolására kikötött véghatáridő még nem érkezett el. A befizetendő és felveendő összeget nem lehet egymással szemben beszámítani. Újabb összeget elszámolásra kiutalni csak akkor lehet, ha a pénztáros igazolja, hogy a pénz felvevőjének elszámolatlan tétele nincs. Az elszámolásra kiadott összegekről nyilvántartást kell vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: • a pénzt felvevő dolgozó neve • a pénz felvételének időpontja • a kiadási pénztárbizonylat száma • a felvétel jogcíme (anyagvásárlás, üzemanyag-‐költség stb.), • az elszámolásra felvett összeg • az elszámolás határideje • az elszámolás tényleges időpontja • a ténylegesen felhasznált összeg • a bevételi bizonylat sorszáma Ha az elszámolásra kötelezett a kitűzött véghatáridőig nem számol el, a pénztáros köteles azt a(z) ………………………… (Intézmény neve) vezetőjének haladéktalanul jelezni. 5.5. Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása Az alábbiakban felsorolt -‐ sorszámmal ellátott -‐ felhasználatlan nyomtatványokat kell szigorú számadású nyomtatványként kezelni: • pénztárjelentés, • bevételi és kiadási pénztárbizonylat, • készpénzfelvételi csekk, A pénztárjelentés és a pénztárbizonylat nyilvántartásának tartalmaznia kell a tömbök sorszámát, az igénybevétel és leadás dátumát, valamint az igénybevevő aláírását. A készpénzfelvételi csekket a hitelintézet bocsátja ki, az általa vezetett számláról történő összegek felvételére. A csekket egy példányban mindennemű javítás nélkül kell kiállítani. A készpénzfelvételi csekk nyilvántartásának tartalmazni kell a csekk sorszámát, a pénzfelvétel jogcímét, összegét, az utalványozók aláírását, a felvétel dátumát, a banki terhelés keltét és a pénzfelvevő aláírását. Az elrontott bizonylatokat és csekkeket minden esetben át kell húzni és "Rontott" szóval át kell írni. 6. Bankszámlaforgalom szabályozása A(z) …………………………. (Intézmény neve) vezetője a számlavezető hitelintézet által rendszeresített módon írásban jelenti be a hitelintézetnek, hogy a pénzforgalmi bankszámla felett ki jogosult, illetőleg kik jogosultak rendelkezni. A számlavezető bank nem ellenőrzi azt, hogy a(z) ………………………… (Intézmény
116
neve) vezetője által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-‐e. A(z) ………………………… (Intézmény neve) vezetője a bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását, valamint aláírását hitelt érdemlő módon (pl. aláírási címpéldánnyal) igazolja. Ha a(z) ………………………… (Intézmény neve) vezetőjének megbízatása megszűnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezését a bank mindaddig érvényesnek tekinti, amíg a megválasztott, új lelkész másként nem rendelkezik. A hitelintézet a(z) …………………………-‐t (Intézmény neve) a bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról írásban bankszámlakivonattal értesíti. A bankszámlakivonat a bankszámlán végrehajtott bankművelet azonosításához szükséges valamennyi adatot tartalmazza. A hitelintézet bankszámlakivonatot készít minden olyan munkanapon, amelyen a pénzforgalmi bankszámlákon terhelés vagy jóváírás történt, és azt a(z) ………………………… (Intézmény neve) részére haladéktalanul továbbítja.
117
1. számú melléklet a Pénzkezelési Szabályzathoz Sorszám:…………………… KIMUTATÁS a házipénztárban levő pénzszekrény kulcsának kezeléséről Alulírott elismerem, hogy a pénztárszekrény kulcsait átvettem, illetve átadtam. Tudomásul veszem, hogy a pénztári kulcs elveszett, eltört vagy a zár elromlott, azt azonnal jelentenem kell a társaság főkönyvelőjének. Átvétel
Átadás időpontja
Átadás
Átvevő
oka
Olvasható aláírása
118
2. számú melléklet a Pénzkezelési Szabályzathoz Sorszám:…………………… JEGYZŐKÖNYV Felvéve: 2…..év…………………………hó………………napján a …………………………………………………………….. házipénztár helyiségében. Jelen vannak: …………………………………………………….befizető …………………………………………………….pénzügyi vezető …………………………………………………….pénztáros Tárgy: Hamis, illetve hamisítványnak látszó bakjegy (érme) visszatartása A mai napon megjelent pénztárosunknál………………………………...(név) (foglalkozása:………………………………………..,lakcíme:……………………… város, (község)………………………………….u.………szám, szem. ig. száma:……………….), hogy pénzbefizetést teljesítsen. A pénztárosnak feltűnt, hogy a……………..Ft címletű…………………….sorozat és sorszámú bankjegy (érme) hamis, illetve hamisítványnak látszik. A befizető nyilatkozata szerint a bankjegyet (érmét) 2…….év………………………………hó ………-‐n,…………………………..nevű egyéntől kapta……………………………………… városban (községben). A fenti bankjegy (érmét) visszatartottuk, melyről a …………………… sorszámú elismervényt adtuk ki a befizető részére. k.m.f. …………………………………………..
………………………………………...
pénzügyi vezető
pénztáros ……………………………… befizető
119
3. számú melléklet a Pénzkezelési Szabályzathoz Sorszám:…………………… ELISMERVÉNY hamis, illetve hamisítványnak látszó bankjegy (érme) átvételéről Alulírottak elismerjük, hogy a mai napon………………………………...(név) ………………………………………………………...város, (község)………………………u. ………szám alatti lakostól az alábbi hamis, illetve hamisítványnak látszó bankjegyet (érmét) átvettük. Db.
A bankjegy
Címlet
Sorozatszáma
Sorszáma
A fenti bankjegy (érme) MNB részére történő átadására soron kívül intézkedünk. ……………………………..2…….év………………………hó……….na PH. …………………………………………..
………………………………………...
pénzügyi vezető
pénztáros
120
4. számú melléklet MEGBÍZÁS …………………………….. részére A mai napon visszavonásig megbízom Önt a házipénztár kezelésével. A házipénztárt önállóan, teljes anyagi felelősséggel tartozik kezelni, feladatát a pénzkezelési szabályzatban és a munkaköri leírásban foglaltak szerint kell ellátni. Kelt: ……………………………………… …………………………………. intézményvezető
121
5. számú melléklet NYILATKOZAT Alulírott ……………………………………………………….. pénztáros kijelentem, hogy a ………………………………………………………….. pénzkezelési szabályzatát megismertem, és tudomásul veszem, hogy a kezelésem alatt álló házipénztárért teljes anyagi felelősséggel tartozom. Kelt: ………………………………………….. ………………………………… pénztáros
122
6. számú melléklet HÁZIPÉNZTÁR ÁTADÁS-‐ÁTVÉTELI JEGYZŐKÖNYV Felvéve a(z) …………………………………………………………….. Egyházközség ……………………………………….-‐n. Jelen vannak: …………………………………….. átadó …………………………………….. átvevő …………………………………….. pénzügyi vezető/pénztárellenőr
házipénztárában
A pénztári feladatok ellátásához az alábbi pénzösszeg és okmány kerül átadásra: 3. A házipénztár készpénzkészlete címletenként a megszámlált és a pénztárjelentés szerinti eltérést is kimutatva. Megszámolt összeg Pénztárjelentés szerint 20.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 10.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 5.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 2.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 1.000 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 500 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 200 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 100 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 50 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 20 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 10 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 5 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 2 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft 1 Ft ………db ……………… Ft ………db ……………… Ft Összesen:
……………… Ft
……………… Ft
Eltérés nincs. (Vagy: Eltérés a következő: ) 2. A pénzkezeléssel kapcsolatos szigorú számadási kötelezettségű nyomtatványok: Készpénzcsekk utolsóként felhasznált sorszáma:………………………….………. Elszámolási utalvány utolsóként felhasznált sorszáma:……………………………… Bevételi pénztárbizonylat utolsóként felhasznált sorszáma:…………………………. Kiadási pénztárbizonylat utolsóként felhasznált sorszáma:………………………….. Pénztárjelentés utolsóként felhasznált sorszáma:…………………………………… A fenti bizonylatok felhasználatlan tömbjei a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásai szerint kerültek átadásra. Eltérés nincs. (Vagy: Eltérés a következő: ) K.m.f. ……………………………… ……………………………… ……………………………… pénztárellenőr
pénztáros
123
pénztár-‐helyette
7. számú melléklet MEGHATALMAZÁS Alulírott ……………………………………………………………………… meghatalmazom ………………………………………… -‐ t, hogy ……………………………………. címen 20…. év ………………. hó ………-‐ én esedékes összeget helyettem felvegye. ………………, 20…. év ..………… hó ……….nap ………………………………………… ………………………………………… meghatalmazó meghatalmazott Tanuk: Aláírás:……………………………………. Aláírás:……………………………………. Lakcím:…………………………………… Lakcím:…………………………………… Személyi ig. szám:…………………………. Személyi ig. szám:………………………….
124
8. számú melléklet PÉNZTÁRI NYILVÁNTARTÁSOK NYOMTATVÁNYAI
BSZNY 318-‐102 BSZNY 318-‐103 BSZNY 13-‐20 BSZNY 13-‐24 BSZNY 13-‐134 BSZNY 18-‐21 BSZNY 18-‐22 BSZNY 13-‐71
Bevételi pénztárbizonylat Kiadási pénztárbizonylat Időszaki pénztárjelentés Napi pénztárjelentés Készpénzigénylés elszámolásra Meghatalmazás egyszeri alkalomra Meghatalmazás többszöri alkalomra Címletjegyzék
125
11. Fizetés MEGNEVEZÉS KÖNYVELÉSI NYOMTATVÁNY ideje
Főkönyv
Áthozat:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
0.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
0.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
0.
Áthozat:
126
Banki forgalom
Kiadás
Bevétel forint
forint
Egyenleg
Pénztári forgalom
Kiadás
Bevétel forint
forint
Egyenleg
127