TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés.................................................................................................................................... 2 1. Irodalmi feldolgozás........................................................................................................... 3 2. Célkitőzések megfogalmazása ........................................................................................... 6 3. Anyag, eszközök és módszerek.......................................................................................... 7 3.1. Anyagok ismertetése ....................................................................................................... 7 3.2. Agrofizikai vizsgálatok ................................................................................................... 7 3.3. Beltartalmi vizsgálatok.................................................................................................. 12 3.4. DSC vizsgálatok ............................................................................................................ 14 3.5. Elekronmikroszkópos vizsgálatok................................................................................. 15 4. Eredmények...................................................................................................................... 16 4.1. Szemméret eredmények ................................................................................................ 16 4.2. Tárolás hatása a fizikai jellemzıkre .............................................................................. 18 4.3. Agrofizika eremények ................................................................................................... 20 4.4. Aprítási kísérletek eredményei...................................................................................... 23 4.5. DSC eredmények........................................................................................................... 32 5. Összefoglalás.................................................................................................................... 34 Köszönetnyílvánítás ................................................................................................................. 36
BEVEZETÉS
A szemestermények belsı szerkezete bonyolult kölcsönhatások eredményeként jön létre, amely alapvetıen meghatározza a szemtermés és az ırlemények tulajdonságait. A kutatás célja ezen szerkezeti sajátosságok megismerése agrofizikai vizsgálatok eredményein keresztül. Korábbi kutatásaink során sikerült számos összefüggést tisztázni, amelyek a jelenlegi kutatások alapjait is jelentik. Ennek értelmében a kutatás fı iránya gabonaszemek – elsısorban búza és rizs – geometria, morfológiai, térfogat, tömeg, sőrőség és keménységi (szilárdsági) vizsgálata, az adatok értékelése. Ezt követıen az egységes szemstruktúra aprítással történı megbontása, a keletkezı ırlemények méret, eloszlás, valamint alaktani vizsgálata. Ez utóbbi értelemszerően mikroszkópikus vizsgálatokat jelent. Ezt követıen az ırlemények termoanalítikai (TG, DSC) és közeli infravörös spektroszkópiával való vizsgálatát kívánjuk elvégezni, majd a növényfajokra jellemzı ún. beltartalmi vizsgálatokat céloztunk meg.
1. IRODALMI FELDOLGOZÁS
o Szemestermények fontossága A gabonafélék Földünk legnagyobb arányban termesztett kultúrnövényei közé tartoznak. A világ szántóterületének a felén termesztenek gabonát. A gabonafélék közé a pázsitfőfélék /Gramineae/ családjába tartozó következı növényeket sorolják: búza, rozs, árpa, zab, triticale, kukorica, rizs, köles, cirok. A gabonafélék termesztése és felhasználása az emberiség különbözı fejlıdési szakaszait végigkíséri, a gabonafélék legtöbbje egyidıs az emberrel. A gabonafélék fontos energiahordozók, nagy táplálkozási és takarmányozási értékőek, viszonylag olcsó fehérje-, ásványianyag- vitaminforrást jelentenek. Felhasználásuk és feldolgozásuk rendkívül sokirányú. A gabonafélék a világ minden országában mindennapi táplálék alapanyagát jelentik. A Föld lakosai a világ minden részén naponta fogyasztanak valamilyen gabonafélét, illetve ennek feldolgozott termékét. A gabonafélék közül a búza a malomipar legfontosabb alapanyaga. A búza különbözı hamutartalmú és szemcsézető ırleményei adják az élesztıvel lazított kenyértészta alapját, ebbıl állítják elı a szárított tésztaféléket, édesipari lisztes készítményeket, búzakeményítıt, a vitális glutint. A rozs ırlésével nyert különbözı típusú rozslisztfélék a jó zamatú aromájú, tovább frissen maradó rozskenyérnek és a búzaliszt-rozsliszt keverékébıl készült speciális kenyérféléknek képezik az alapját. Az árpa takarmányként történı felhasználása mellett közvettet élelmiszeripari alkalmazást nyer , az árpa csíráztatásával készülı maláta a sörgyártás alapanyaga. A zab kiváló élettani hatású, elsısorban takarmányozási célú. Elınyös kémiai tulajdonságaik alapján a zabot nagy arányban termesztı országokban tradicionálisan használják gyermekek étrendjében pehely, kása formájában. Az egyre jobban terjedı speciális készítmények fı komponense a zabpehely. A kukorica elsısorban takarmánynövény, kiemelkedıen nagy zsírtartalma alapján a legnagyobb energiatartalmú gabonaféle. A kukoricából nagy arányban állítanak elı keményítıt. A világ népességének több mint a fele fı gabonaként rizst fogyaszt. Hántolás után nyert különbözı csiszoltsági fokú rizs fızve, ırleményként különbözı lepényekhez felhasználva alapvetı élelmi anyag. A köles és cirok kásák készítéséhez használatos ırleménybıl lepényféléket sütnek. A triticale az elsı ember alkotta gabona, a búza, és a rozs keresztezésével létrehozott úgynevezett köztes típusú hibrid. Nevét az eredı növények tudományos nevének szótag kombinációjából kapta. (Mosonyi 1990)
o Aprítás fontossága Az aprítás az anyag felbontása apróbb részekre, illetve az adott részecskeméret csökkentése. Csak szilárd anyagokra értendı kifejezés. Néhány irodalom szerzıje a folyadékok cseppekre bontását, a porlasztást is aprításnak tekintik. A szemcseméret csökkentése egyúttal új felületek létrehozását jelenti. Ha például egy d1 élhosszú kockát minden élén félbevágunk, 8 db új
d2 =
d1 mérető kocka keletkezik. A mővelet növeli a szemcsék számát, de ezzel összfelületét 2
d is. Kifejezve: az eredeti felület A1=6d12, akkor az új felület A2= 6 1 ⋅ 8 = 12d12 2 Az anyagmennyiség közben változatlan, a rá vonatkoztatott fajlagos felület[m2/m3, m2/kg] d megnı. v = 1 ahol ν az aprítási fokot jelöli. Látjuk, hogy ν3 darab új kocka keletkezett. A d2 felület nıtt 6d12 6ν3d22-re, azaz 6νd12-re. Tehát a képzıdött új felület 6d12(ν-1). A felületnöveléssel javítható az egyenletes eloszlás, elkeveredés, oldódás, extrakció, szárítás. A kristályosításban nagyon finom szemcsemérető oltókristályokra lehet szükség. A feltárás a kinyerni kívánt alkotórészt teszi hozzáférhetıvé, esetleg a sejtek szerkezetének felbontásáig is. Az aprítással legtöbbször más mőveletre készítjük elı anyagainkat. A nyersanyag vagy egy elızı gyártási fázisból kapott anyag szemcseméretének csökkentése a belsı kötıerık legyızése útján mechanikai erıhatás alkalmazásával oldható meg. eredménye a fajlagos felület növekedése, az anyag feltáródása, esetleg a gyártmány közbensı alakjának megadása (csík, kocka). Az aprítás spontán is létrejön a nem kívánt törmelékképzıdés megakadályozása is lehet cél. Ezen mővelettel friss, friss, reakcióképes, új felületek jönnek létre. Ezek a szabad kötıerık hatására ismét nagyobb szemcsékké igyekeznek összeállni. Az ilyesfajta aggregáció rontja az aprítás hatásfokát, és elkerülése a cél. Maga az aprítás ennek eredményeként egyensúlyi mővelet. A képzıdı új felületek és a szemcseösszeállás ellentétes folyamatának egyensúlya akkor áll be, ha ugyanannyi új felület képzıdik, mint amennyi megszőnik, tehát további aprítás nem végezhetı. Az aprításba nagy munkát kell befektetni. Valamennyi iparban együttvéve a világ energiafogyasztásának 5%-a az aprításra fordítódik. az energia egy része hasznosul a szemcsehalmazba elraktározva, más része viszont súrlódási veszteség, hı formájában. A helyileg nagy energiák az aprítástól nem mindig megkívánt egyéb hatásokat is kifejtenek. A hı és a mechanikai igénybevétel kémiai változások elıidézésére képes. Ezzel a tudományterülettel a mechanokémia foglalkozik. Az élelmiszeripar termékei a lágy és a közepesen kemény anyagok csoportjába tartoznak. A keksz lágy, rideg, a gyúrt tészta lágy, szívós, a kristálycukor közepesen kemény, rideg.
1. ábra Aprítási igénybevételek hatásmódjai. 1. nyomás, 2. ütés, 3. dörzsölés, 4. vágás, 5. nyírás, 6. ütközés falnak, 7. ütközés a szemcsék közt (Szabó,1987)
Az aprítás történhet: - tiszta nyomóerı alkalmazásával; ennek ismétlıdı, impulzusszerő hatására bekövetkezı aprítódás a törés (durva szemcsék tartománya ). Kalapácsos malmokban rövid, a felületre merıleges nyomóerı impulzust gyakorolnak; az impulzusszerő nyomó igénybevétel speciális esete az ütközés. - nyíróerı alkalmazásával; itt a nyomóerı igen kis felületre hat, ezzel nagy nyírófeszültség ébred mint például a vágás s a szeletelés. - nyomó és nyíróerı egyidejő alkalmazásával; ilyenkor a felületre merıleges nyomóerı (illetve nyomóerı-impulzus) mellett tangenciális irányú erıhatás is fellép ez a dörzsölés tipikus esete például korrundtárcsás malmokban, illetve a hengerszékekben figyelhetı meg - ultrahanggal; ekkor az ultrahang frekvenciáját a levegı közvetítésével átveszi az anyag, és maga is rezgésbe jön, és a rezgés hatására ébredı ismételt erıhatás gyızi le a kötıerıket és az anyag szétesik.
o Tárolás közben lejátszódó változások A gabona a betakarítás után a raktárakban is folytat élettevékenységet, amelynek megnyilvánulása a szerves anyag- tartalom lassú biokémiai átalakulása. A gabona nedvességtıl, hımérséklettıl, egészségi állapottól és a környezeti feltételektıl függıen e biokémiai átalakulások számos közbensı lépésen át különbözı végtermékeket termelnek. Az életfolyamat külsı megnyilvánulása a gabona légzése. A közvetlen oxidáción kívül – a mikroorganizmusok és az enzimtevékenység következtében végbemenı erjedés soránalkoholok és szerves savak keletkeznek. A legjellegzetesebb reakciók a következık: • A gabonatömeg legnagyobb részben szénhidrátot (keményítıt) tartalmaz. A keményítı teljes oxidációjakor szén- dioxid és víz keletkezik. Hermetikusan zárt térben, a szemek közötti oxigénmennyiséget figyelembe véve, a tiszta oxidációs folyamatban az elfogyasztott oxigén és a termelt szén- dioxid térfogata egyenlı. • Az oxigénmentes környezetben a szén- hidrát etil- alkohollá erjed. Az alkoholos erjedés szén- dioxid termelı folyamat. • A gabona zsírsavtartalmának az oxidációja is bekövetkezik. Zsírsavak oxidációjakor a gázcsere aránya negatív, azaz a folyamat oxigént fogyaszt, mint amennyi szén- dioxidot termel. A fajlagos hı fejlıdés, ill. a hımérséklet emelkedése itt a legnagyobb. Mivel a gyakorlatban általában a tiszta oxidációs folyamat van túlsúlyban, a légzés intenzitását az idıegység alatt termelt szén- dioxid mennyiségével jellemzik. A szerves anyagok kisebb része a gabonaszemek élettevékenységének anyag- csere folyamatában használódik fel, nagyobb részét a szemeken élısködık mikroorganizmusok bontják le. (Tomay, 1987)
2. CÉLKITŐZÉSEK MEGFOGALMAZÁSA
A kutatási munka során több, egymástól eltérı, de végsı soron összefüggésbe hozható területet vizsgáltunk. Ezért a célkitőzések is sokrétőek voltak, összhangban az elérendı eredményekkel. A szemméret vizsgálatok során azt kívántuk megvizsgálni, hogy a búza szemtermés méretét milyen hatások alakítják. E célból több év termésének geometriai jellemzıit (szélesség, hosszúság és vastagság, valamint ezek egymáshoz viszonyított arányát vizsgáltuk. A tárolás közben lejátszódó változások vizsgálatával a szemtermés fizikai és beltartalmi jellemzıinek alakulását néztük. Ezen vizsgálatsor révén képet kaphatunk arra vonatkozóan, hogy a rövid tárolási idıszak alatt milyen lényeges változások következnek be a szemtermés minıségében. A vizsgálatok egyik lényeges eleme volt a szemkeménység (Hardness index: HI) értékének változása. A szemkeménység a búza esetében igen jelentıs, számtalan kihatással rendelkezik az egyéb minıségi tulajdonságokra. A HI kapcsolatát ezért vizsgáltuk szélesebb körben, többek mellett az aprítás során keletkezett ırlemények mennyisére és azok minıségére gyakorolt hatását vizsgáltuk. A munka egyik meghatározó célkitőzése volt, ezért több aspektusból is vizsgáltuk az eltérı szemstruktúrájú termés aprítása során keletkezett ırlemény szemcseeloszlási sajátosságait. Végül tájékozódó vizsgálatokat végeztünk néhány ırlemény és liszt esetében a termoanalítikai jellemzık (DSC) meghatározására és elektronmikroszkópos (SEM) felvételeket készítettünk különbözı búzalisztek belsı szerkezetérıl.
3. ANYAG, ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK
3.1. Anyagok ismertetése Kísérleteinkhez a szegedi Gabonakutató Nonprofit szemkeménységő ıszi búza fajtáját választottuk.
• • • • • • • • • • • • •
Közhasznú
Kft.
két
eltérı
GK Garaboly GK Békés GK Kalász GK Verecke GK Holló GK Ati GK Petur GK Nap GK Élet GK Csongrád GK Hattyú GK Mérı GK Öthalom
3.2. Agrofizikai vizsgálatok Szemméret A vizsgálandó búza fajtánként 100 szemet kimérve digitális tolómérıvel megmértük a minták szélességét (SZ), hosszúságát (H), vastagságát (V), majd a kapott adatokat táblázatba foglaltuk.
Ezer szem tömegmérés (ESZT) Párhuzamos méréssel fajtánként 500- 500 szemet kimértünk, majd ezeket digitális mérlegen lemértük, a kapott értékeket átlagoltuk, kettıvel megszoroztuk, így megkaptuk az 1000 szem tömeget(g).
Hektolitertömeg mérés (HLT) Egy hektolitertömeg mérı eszköz állt rendelkezésünkre, amivel elıször letáráztuk a digitális mérleget. Ezután a mérıeszközt megtöltöttük a vizsgálandó búzafajtával. A csapókést
kirántva zuhanó fenék leesett és ekkor olvastuk le a tömeget. A kapott adatokból fajtánként átlagot számoltunk és megkaptuk az eredményeket (kg/hl).
Sőrőség A sőrőség mérése folyadék kiszorításos elv alapján történik. Egy 10 cm 3 finom beosztású mérıhengerbe 5 cm 3 petróleum alkohol elegyet töltünk, az elegy használatát az indokolta, hogy a búzaszem felülete nem szívja be a folyadékot. A kimért folyadékba pontosan kimért búzát helyeztünk, a térfogatváltozás segítségével a búza sőrősége kiszámítható.
A szemkeménység meghatározása Perten SKCS 4100 mérımőszerrel A légszáraz és különbözı pihentetési idıkkel kondicionált búzaminták szemkeménységének meghatározását Perten SKCS 4100 mérımőszerrel végeztük. A berendezés a gabonamintát szemenként vizsgálja, vizsgálatonként 300 szem 4 féle jellemzıje kerül meghatározásra. A mérés során a gabonaminta a készülék garat részébe kerül, ahonnan egyenként forgó magemelı kerék emeli fel. A szemeket vákuum tartja a magemelı belsı felén kialakított fészkekben. A legfelsı pont után található a magleválasztó, amely a magemelıbıl a szemeket a mérlegkanál felé orientálja. A mérlegkanálba esve megtörténik a szemek tömegmérése. Az egyedi tömegmérés után a búzaszem a forgó roppantó tárcsa és a vele szőkülı rést képezı sarló alakú ellendarab közé esik (2. ábra).
2. ábra Az SKCS 4100 mérımőszer és mérési elve (Szabó, 2009) A beékelıdés pillanatában a mőszer vezetıképesség (konduktancia) méréssel meghatározza a szemek nedvességtartalmát, és jellemzı méretét. A rotor forgásával a szemek erıt fejtenek ki az erımérı cellára, egészen a törés pillanatáig. A szemek beékelıdési helyzete véletlenszerő a szélességi vagy vastagsági méret szerint. Az erımérı cella az erı hatására fellépı elmozdulást méri, és analóg/digitális átalakítás után a mérı számítógépbe továbbítja az adatokat. A megroppant szem ezután egy győjtıedénybe hullik. A mőszer 300 szem mérése után áll le. A mérés során a készülék a szemek tömegének, méretének, nedvességtartalmának és a szemkeménységének meghatározása után átlagolja a mért értékeket és szórás értékeket is számol, valamint lehetıség van a mért eredmények grafikus ábrázolására is oszlop diagramokban. A vezérlıszoftver elmenti az üzemeltetési tényezıket is (hımérséklet, nyomás) valamint a törési jellemzıket (erı, görbe alatti terület). A készülék által eredményül adott keménységi értékek (HI) fizikailag nem dimenzionált viszonyszámok, vagyis szélsıséges esetekben elıfordulhatnak 0 vagy negatív elıjelő mért
értékek is. Utóbbiak természetesen nem tekinthetık helyesnek. A HI jellemzı értéke puhaszemő búzáknál 0-30, az átmeneti típusnál 30-50, keményszemő búzáknál pedig 50 feletti.
İrlés A kondicionált búzamintákat 8, 10, 12, ill. 14 órás pihentetés után BRABENDER Quadrumat Senior típusú labormalmon leıröltük. A berendezés (3. ábra) 4 fı szerkezeti egységre tagolható: szita, váz, töretı- és ırlı hengersor.
3. ábra A QUADRUMAT SENIOR labormalom és ırlési folyamatábrája A malom hengersorai fixek (az ırlırés nem változtatható), hengerei rovátkoltak, egy hengersoron belül négy henger három hengerrés közt végigvezetve aprítja a búzát. Az elsı (töretı) hengersor kisebb rovátkaszámú, ennek következtében gorombább ırleményt ad. Az elsı aprítást követıen az ırlemény síkszitára kerül, ahol különbözı lyuknyílású bevonatok három frakcióra választják szét. Az 530 µm-es szita átmenete adja a goromba korpát, az 1. liszt a szitálás során a 150 µm-es sziták áteséseként jelenik meg. A 150 µm-es sziták átmenete a darákat, dercéket tartalmazó frakció, amit függıleges szállítócsiga továbbít a második (ırlı) hengersorra. Ennek hengerei sőrőbb rovátkolásúak, a köztük lévı hengerrés pedig kisebb, így finomabb ırlést végeznek. A második aprítási fokozatot követı szitálás során a 150 és 195 µm-es sziták áteséseként jelenik meg a 2. liszt, a 265 és 195 µm-es sziták átmenetei képezik a finom korpát. Az ırlés során tehát 1. liszt, 2. liszt, finom korpa és goromba korpa frakciókat választhatunk szét. Megmértük a kapott frakciók tömegét, és kiszámoltuk a kihozatali százalékokat.
Perten 3303 típusú daráló
4. ábra Perten 3303 típusú daráló
A mérés elvégzéséhez Perten (4. ábra) gyártmányú, laboratóriumi darálót használtunk. A berendezésnél az ırlés finomsága a tárcsák egymáshoz való távolságának állításával szabályozható. A tárcsás daráló ırlıtárcsái közötti ırlırést csavarorsó segítségével (rögzíthetı módon) az állótárcsa tengelyirányú elmozdításával lehet beállítani. A berendezésen feltüntetett (0-6) terjedelmő aprítási skála található, ezért 2 meghatározott pozíció megválasztásával osztottuk fel: ,,0” jelölték a tárcsák közötti szerkezetileg legkisebb ırlırés értékét
,,3” a közepes ırlırés távolságát
A mintákból 150g-ot használtunk egy méréshez, melyet háromszor végeztünk el . A rendelkezésemre álló mintákat háromszor engedtük a tárcsák közé darálás céljára „0” illetve „3” tárcsaközt alkalmazva. A búzaszemek darálás elıtti és utáni hımérséklete minden párhuzamos mérés elıtt rögzítve lett. Az aprítóberendezés dugvillája egy digitális multiméterhez volt csatlakoztatva, melyen a daráló által felhasznált villamos teljesítményt, a fázisszöget, az áramerısséget, és feszültség adatokat mértük. Lehetıség nyílt a multiméter számítógéphez történı csatlakozására, így egy speciális szoftver segítségével képesek voltunk a daráláshoz felhasznált villamos energia grafikus megjelenítésére az idı függvényében.
Minta (150g)
0-6
1 230V
Motor 5 2
4
3
5. ábra A daráláshoz felhasznált mőszerek elrendezése 1. dugaszolóaljzat (230V) 2. digitális multiméter RS-232 csatlakozással 3. számítógép 4. légmentesen zárható mintatasak 5. Perten 3303 típusú tárcsás daráló
Aprítás Cyclotec 1093 típusú darálóval
6. ábra Cyclotec 1093 daráló
A Cyclotec daráló gyors és egyenletes daráláshoz lett kifejlesztve: takarmányok, gabona, más növényi részek mint kémiai és gyógyászati anyagok és hasonlók .A minta visszanyerése mindig tökéletes. Az egyedi konstrukció miatt a minta egy propellerre kerül és nagy sebességgel egy darálógyőrőre vágódik. Itt aprítódik a minta és utána egy szitára kerül. A magas levegıáram öntisztító effektusként hat és a hımérsékletemelkedést minimális értéken tartja.
Egész sora a mintáknak felrakódás mentes és az egyes mintáknak tisztaságát nem veszélyezteti. A minta hımérsékleti befolyásának minimalizálása jobb vizsgálat pontosságot eredményez. A Cyclotec daráló gyors és kényelmes megoldást nyújt a helyes minta-elıkészítéshez nagyszámú analitikai módszerhez, mint pl. Kjeldah, NIR, közvetlen-desztillációhoz, nyers rostmeghatározáshoz, extrakcióhoz.
3.3. Beltartalmi vizsgálatok Nedvesség- és hamutartalom meghatározása Az ırlés során kapott lisztek nedvességtartalmát MSZ 6369/4-87 alapján, hamutartalmukat MSZ 6369/3-87 szerint határoztuk meg.
Szitaanalízis Szitálás során keletkezett szitamaradék (átmenetek) illetve a legalsó keret átesésének mennyiségét 0,1 g pontosságú digitális, elektronikus mérlegen mértük. A szitaanlízisnél a következı lyukmérető szitákat használtuk: 100, 200, 300, 500,800, 1000 µm, 25 perc rázatási idıvel. A szitálás két párhuzamos méréssel végeztük, majd a 200 µm alatti frakciókat elkülönítettük a további a Malvern Mastersizer 2000-rel történı vizsgálathoz.
Szemcseméret-eloszlás meghatározása Malvern Mastersizer 2000 szemcsevizsgálóval Az ırlemények szemcseméret-eloszlását Malvern Mastersizer 2000 lézer-diffrakciós mérımőszerrel vizsgáltuk (7. ábra).
7. ábra Malvern Mastersizer 2000 szemcsevizsgáló készülék 1) lézer, 2) kék fényforrás, 3) mérési zóna, 4) oldalfény detektor, 5) háttér detektor, 6) fókusz detektor (Forrás: www.malvern.com)
A módszer elve régóta ismert: a berendezés monokromatikus (egyféle hullámhosszú) párhuzamos fénynyaláb intenzitás-eloszlását méri a mintán történı áthaladás után a szórási szög függvényében, és ebbıl (különbözı modellek és feltételezések alkalmazásával) számítja a mintában lévı részecskék méret eloszlását. A lézersugár, amikor a szemcsék áthaladnak rajta, irányt változtat, megtörik. A szórt fény törési szöge a szemcsemérettıl függ. A nagy szemcsék kis szögben, a kis szemcsék nagy szögben, az azonos mérető szemcsék azonos szögben törik meg a lézerfényt. A szórt fény intenzitás-eloszlását detektálva a szemcseméret- eloszlás meghatározható. A legjobb lézer-diffrakciós berendezés lehetıvé teszi a kb. 0,1-2000 mikronos tartományban történı mérést. A száraz mintát levegı fújja be a mintatartóba, a másik oldalról, pedig elszívással távolítják el mérés után. A zárt rendszerbıl nem juthat ki minta a légtérbe, tehát nem is szennyezi azt (Bánhegyi, Winkler 2006). Az egész mintamennyiség (általában 4-10g száraz porok esetén) áthalad a lézersugáron és a mőszer a diffrakció mérését az összes részecskén elvégzi. A módszer gyors, egy percen belül eredményt ad. Jól ismételhetı eljárás. A Malvern Mastersizer mőszerrel akár 100 méretosztály is megállapítható a rendszer tartományán belül (Hegedüsné, 1994).
A lisztek esésszámának meghatározása A keményítı bontó amiláz enzim aktivitását az ırlés során kapott lisztmintákban PERTEN 1500 típusú esésszám meghatározó készülékkel vizsgáltuk, amely a hı hatására besőrősödött meghatározott arányú liszt-víz szuszpenzió viszkozitását, konkrétan egy ejtıelem lemerülési idejét méri másodpercekben. A vizsgálatot MSZ 6369/9-77 szerint végeztük.
Lisztek sikér mennyiségének és minıségének vizsgálata A minták sikérvizsgálatait az MSZ 6369/5-87 alapján végeztük azzal a kiegészítéssel, hogy a gépi mosást követı kézi utánmosást PERTEN Glutomatic berendezés használatával helyettesítettük. A gép által kimosott sikér víztelenítésére a mérırendszerhez tartozó centrifugát használtuk, így egyúttal lehetıség nyílt a nedves sikér mennyiségén kívül a minıségét jellemzı glutén index meghatározására is. A glutén index a sikér speciális szitán történı átcentrifugálása után fennmaradó mennyiségének összes sikérmennyiséghez viszonyított aránya %-ban kifejezve. Minél nagyobb számot kapunk annál erısebb, szívósabb a sikér. Egy 5 g-os sikérgolyó elkülönítése, majd az 1 órás terülési idı alatt bekövetkezett átlagos átmérı növekedés leolvasása után a sikér összes mennyiségét GLUTORK sikérsütı berendezéssel kiszárítottuk a száraz sikér mennyiségének meghatározásához. A nedves és száraz sikér mennyiségek hányadosaként számítottuk a sikér arányszámot, ami a sikér vízmegkötı képességét jellemzi.
Valorigráfos mérés A minták fajlagos vízfelvevı képességét és sütıipari értékét az MSZ 6369/6-1988 alapján Valorigráffal vizsgáltuk. A kapott eredmény értékelése: Az 500 VE eléréséhez szükséges víz
térfogatát a bemért lisztre vonatkoztatva, százalékban fejezzük ki. A bürettából fogyott víz cm3-ben kapott térfogatának számértékét kettıvel szorozva kapjuk meg a vizsgált liszt vízfelvevı képességét százalékban (Vf). A vizsgálat során az 500 VE-tıl legfeljebb 20 VE eltérés megengedett. Ilyen esetben a számításkor megfelelı korrekciót kell alkalmazni (20 VE megfelel 0,6 % vízfelvételnek).
Alveográfos mérés (Chopin alveográf) Az alveográfos méréseket az ISO 5530/4-1983 szabvány alapján végeztük. Az alveográf a tésztanyújtással szembeni ellenállást méri és a nyújtás mértékét a mérés adott körülményei között. A liszt víztartalmától függıen konstans vízmennyiség adagolásával 2,5%-os NaCloldattal tésztát készít, majd pihentetés után a tésztakorongot kéttengelyő nyújtásnak teszi ki, miközben a buborék belsejében fellépı nyomásváltozást manométerrel összekötött írószerkezet regisztrálja (AACC method N° 54-30). Ez az eljárás tulajdonképpen a biológiai vagy kémiai folyamatokból származó gáznyomás tésztadeformáló hatását utánozza, illetve alkalmazza.
3.4. DSC vizsgálatok
A vizsgálatokat DSC 821e (Mettler-Toledo Gmbh, Schwerzenbach) készülékkel (8. ábra) végeztük, a görbék kiértékelése STARe Software segítségével történt.
8. ábra DSC 821e mérımőszer képe Kutatásainkat a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai Intézetének laboratóriumában. Különbözı lisztek és keményítık termoanalitikai tulajdonságait vizsgáltuk, összesen 30 mérést hajtottunk végre. A mérések idıtartama mintánként átlagosan 25-35 perc, amelyek után lehet elkezdeni a görbék kiértékelését. A DSC mőszerrel való vizsgálatok alapvetı célja a tájékozódó mérések elvégzése volt. A termoanalitikai jellemzık pontos ismeretében közelebb kerülhetünk az elıállítás, elsısorban a sütés optimális paramétereinek megválasztásához.
A készülékben termikusan elszigetelt térben két mintatartó van. Az egyikben a vizsgálandó anyag van, a másik a referencia-mintatartó. Ez a technika a tesztanyag és a referenciaanyag energia-inputjának (hıkapacitásának) különbségét regisztrálja a hımérséklet függvényében. A kapott termikus görbéken csúcsokat kapunk, melynek grafikus vagy számítógéppel történı elemzésével az entalpia-változások nagysága mérhetı. Endoterm csúcsot kapunk, pl. olvadás, dehidratáció, redukciós és bomlási folyamatok eredményeként. Exoterm csúcs jellemzi pl. a kristályosodást, újrakristályosodást. Eközben a tesztanyagot és a referenciaanyagot ugyanazzal az ellenırzött hımérsékleti programmal vizsgáljuk. A vizsgált energia az az energia, amely ahhoz szükséges, hogy a tesztanyag és a referenciaanyag között a hımérséklet különbsége zéró legyen. A módszer elınyei, hogy 1-15 mg tömegő mintát elég vizsgálni, és kis mennyiségő anyagok, szennyezések is kimutathatók. A DSC görbén megjelenı endoterm és exoterm csúcsok száma, megjelenési hımérsékletük és a csúcsok alatti területek nagysága jellemzıek a vizsgált anyagra. A mintákat 40 µl-es lezárt, kilyukasztott alumínium tégelyben 100 ml/perc sebességgel bevezetett argon atmoszférában vizsgáltuk, dinamikus módszerrel, amely során egyszerre több hımérsékleti tartomány is beállítható. A búzalisztek és keményítı vizsgálatok esetében az alábbi programozott főtési metódussal dolgoztunk. 0 ºC és 200 ºC között egyenletesen 10 ºC/perc főtési sebességgel a maximális hımérséklet eléréséig.
3.5. Elekronmikroszkópos vizsgálatok A vizsgálatokat a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezıgazdaság és Élelmiszertudományi Kar (Mosonmagyaróvár) Biológiai Rendszerek Mûszaki Intézetének Elektronmikroszkóp Laboratóriumában végeztük el. A használt berendezés egy Philips XL30 elektronmikroszkóp volt, amely egy egy újgenerációs, teljes egészében számítógép-vezérelt letapogató elektronmikroszkóp. Ideális rendszert alkot a kutatás számos területén. Elérhetı vele mintegy 100000-200000-szeres nagyítás. Az XL30 egyrészrıl egy hagyományos letapogató mikroszkóp, amellyel a konduktív, illetve a konduktív réteggel bevont minták képfeldolgozása végezhetı el. Ebben az esetben mind az elektronoszlop, mint pedig a mintakamra nagy vákuum alatt van, ezért csak megfelelıen elıkészített, száraz minták vizsgálhatók. Különösen szakszerő preparálást igényelnek a biológiai anyagok. A mikroszkóp másik üzemmódja az úgynevezett környezeti üzemmód, ahol az elektronoszlop nagy vákuum alatt, a mintakamra pedig nyomás alatt van. Ebben az üzemmódban a minták elıkészítése egyszerőbb, a vizsgálatnak nem feltétele a száraz minta és a vezetı réteg. A tárgyasztal 25mm átmérıig tudja kezelni a mintákat, így nagyobb egységek vizsgálatára is lehetıséget teremt. Valamennyi, a mikroszkóp szabályozását végzõ szoftver Windows NT környezetben fut. A digitálisan készült képek TIFF fájlformátumúak, így alkalmasak különféle más programokban való feldolgozásra, adattovábbításra.
4. EREDMÉNYEK
4.1. Szemméret eredmények
vastagság
2,9 2,8 2,7 2,6
Év 2002
2001
2000
1999
2,5
9. ábra A vastagsági méretek alakulása 1999-2002 évek között A 9. ábrán a vastagsági méret átlagértékei láthatók. A vastagsági értékeknél jelentıs különbségek mutatkoztak a 4 vizsgált évben. Az elsı évi vastagsági mérethez képest szignifikáns növekedés figyelhetı meg. Míg 1999-ben 2,53 mm volt a vastagsági érték, a 2000-es évben ez az érték 2,85 mm-re növekedett.
hosszúság
7,1 6,9 6,7 6,5 6,3
Év 2002
2001
2000
1999
6,1
10. ábra A hosszúsági méretek változás 1999-2002 évek között A 10. ábrán a hosszúsági méret átlagértékei láthatók. Az ábrán megfigyelhetı, hogy a vizsgált években változó volt a hosszúsági méretek alakulása. A két legalacsonyabb értéket a 2000-es és a 2002-es években mértünk. Ehhez viszonyítva az 1999-es és 2001-es években jelentısen növekedett a szemek vastagsági mérete.
szélesség
3,4 3,3 3,2 3,1
Év 2002
2001
2000
1999
3
11. ábra A szemméretek alakulása az évjárat hatására 1999-2002 között (n=278)
A szemméretek közül a szélességi méret stabilnak tekinthetı, mert - bár a fajták között eltérés tapasztalható - az idıjárási hatások (elsısorban a csapadék mennyisége) nem hatott érzékenyen. Ezzel szemben a hosszúsági méret az aszályosabb (2000. és 2002.) években rövidült és ezzel párhuzamosan a vastagsági méret nıtt. Ez utóbbi tényezık együttes hatására a gömbalakúság értéke szignifikánsan növekedett a csapadék szegényes években. Az eredmények alapján megdılni látszik az aszályos év = töppedt szem teória. Sokkal inkább arról van szó, hogy a szemek, mintegy védekezésképp, gömbszerőbbé igyekeznek válni, hogy a fajlagos felületük a legkisebb legyen. A szemméretek ismerete a malomipari gyakorlatban nélkülözhetetlen. A tisztítási folyamatok során a rostálás mőveleténél alapvetıen fontos mind a méretek, mind azok eloszlásának ismerete mérésére egyre gyakoribb igény. Különösen fontos abban az esetben, ha a búza exportra kerül, mivel export minıség esetén a halmaz egynemőségére gyakran külön paramétereket írnak elı. Megoldás lehet a szemenkénti mérés, amely azonban rendkívül idıigényes. Az egyik legkorszerőbbnek tekintett módszer a mesterséges látás alkalmazása. A mesterséges képalkotással (image analysis) létrehozott képek igen kevés kivételtıl eltekintve kétdimenziósak, azaz egyszerre maximum két méretet lehet segítségükkel megadni. A búza alakjából adódóan a szemek – már kismértékő rázkódás hatására – a legstabilabb „oldalukra” azaz a hasi barázda felöli oldalra fekszenek. Ebben az állapotában a felülrıl történı képalkotás alkalmával a búzaszemnek két fı mérete látszik. Ezek a szélességi és a hosszúsági. A vastagsági méret csak egy külön optikai lencserendszer vagy külön kamera segítségével lehet meghatározni. A 2D képalkotás már egy viszonylag egyszerő képdigitalizáló (scanner) vagy fényképezıgép segítségével is megoldható. A képek kiértékelésére több szoftver (pl. MatLab) használható. Mint arra már utalás történt a vastagsági méretet a szélességi és hosszúsági méretekbıl közvetlenül nem lehet meghatározni, ezért szükségesnek láttuk becslı modellek megalkotását. A modell alapja, hogy mindhárom méret autonóm, a vastagság kapcsolatban van a késıbb részletesebben is ismertetésre kerülı ezerszem tömeggel (ESZT). Fontos elem még a búzák keménységi értéke, amelyek alapján két csoport, a kemény és a puha búza különböztethetı meg. Elızetes modellalkotásaink során ugyanis bizonyítást nyert, hogy a kétféle búzaszerkezethez eltérı méretsajátságok tartoznak (GYIMES és VÉHA, 2001, GYIMES et al.,2003).
4.2. Tárolás hatása a fizikai jellemzıkre
Tárolás; LS Means Wilks lambda=,69475, F(6, 24)=1,7575, p=,15087 Effective hypothesis decomposition Vertical bars denote 0,95 confidence intervals 41,5 41,0 40,5
ESZT
40,0 39,5 39,0 38,5 38,0 37,5 37,0 öszi
tavaszi Tárolás
12. ábra Ezerszemtömeg variaanalízis értékei tárolás során A 12. ábrán jól látható, hogy tárolás során kismértékő volt az ezerszemtömeg növekedés, bár ez a változás nem tekinthetı szignifikáns különbségnek.
74 73
kiırlés összliszt (%)
72 71 70 69 68 67 66 öszi
tavaszi Tárolás
13. ábra Az ırlés után a szita áteséseként képzıdött összliszt mennyisége tárolás során
A 13. ábrán látható, hogy a tárolás során jelentısen csökkent a búzák liszt kihozatala. A tavaszi mintavétel vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy 4 %- kal csökkent ez az érték. Ennek lehetséges oka a tárolás során bekövetkezı változás, de az is elképzelhetı, hogy a kihozatal csökkenése abból adódik, hogy a minták ırlése során a környezeti hımérséklet jelentısen eltért.
Tárolás; LS Means Current effect: F(1, 29)=3,1348, p=,08715 Effective hypothesis decomposition Vertical bars denote 0,95 confidence intervals 32,2
32,0
nedves sikér (%)
31,8
31,6
31,4
31,2
31,0
30,8 tavaszi
öszi Tárolás
14. ábra Nedves sikér mennyisége tárolás során A 14. ábra a nedves sikér mennyiségek értékeit mutatja a tárolás során. Látható, hogy kismértékben csökkent a nedves sikér mennyisége.
Tárolás; LS Means Current effect: F(1, 29)=1,4268, p=,24197 Effective hypothesis decomposition Vertical bars denote 0,95 confidence intervals 11,20 11,15
száraz sikér (%)
11,10 11,05 11,00 10,95 10,90 10,85 10,80 öszi
tavaszi Tárolás
15. ábra A száraz sikér mennyisége tárolás során A 15. ábra a száraz sikér mennyiségek értékeit mutatja a tárolás során. Megfigyelhetı, hogy a száraz sikér mennyisége nem jelentıs eltérést mutatott a tárolás hatására. Tehát elmondható, hogy statisztikailag nem igazolható a változás.
79 78 77 76
MSZ
é.sz.
75 74 73 72 71 70 69 68 tavaszi
öszi Tárolás
16. ábra A sütıipari értékszám változása tárolás során
A 16. ábrán jól érzékelhetı, hogy rövid ciklusú tárolás során a sütıipari értékszám bizonyítottan növekedett. A sütıipari értékszám fontos paraméter, mert ebbıl következtethetünk a liszt minıségére.
90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 2002
2001
2000
Évjárat 1999
Hi
4.3. Agrofizika eremények
17. ábra A hardness index (HI:%) átlagértékeinek alakulása évjáratok szerint (n=173)
Amint az a 17. ábrán is látható, az évjáratok szerepe is jelentısen befolyásolja a szemkeménység alakulását. Mind a négy év között szignifikáns különbség mutatkozik, azaz a keménységi értékek rendkívül erısen függenek elsısorban az idıjárási körülményektıl. Mivel
az ábrán a hardness index átlagértékek konfidencia intervallumai láthatók, szembetőnik, hogy a csapadékosabb 1999. évben a HI értékei lényegesen alacsonyabbak voltak bármely más esztendıétıl. A csapadék mennyiség és a szemszerkezet közötti kapcsolatot valószínősíti, hogy a kifejezetten aszályos 2000. és 2002. évben kaptuk a legmagasabb átlag értékeket. Ugyanakkor fel kell rá hívni a figyelmet, hogy a 2000. év magas értékeinek az is lehet az oka, hogy a megelızı év csapadékos idıjárása alapozta meg a következı év jó minıségét.
61 60 59
SKCS
HI
58 57 56 55 54 53 52 Bem.2.
Bem.3. aratási idı
18. ábra A szemkeménység (HI) vizsgálata a tárolás során A 18. ábrán megállapíthatjuk, hogy tárolás során a Bem.2 minták szemkeménysége bizonyítottan nagyobb. A Bem3. aratási idıbıl származó búzák szemkeménysége 5 értékkel lett kisebb, mint a Bem2. Keménység; LS Means Vertical bars denote 0,95 confidence intervals 68 66 64
VFK (%)
62 60 58 56 54 52 50 P
K Keménység
19. ábra A puha és a kemény búza minták vízfelvevı képességének átlaga és 95%-os konfidencia intervalluma, „B” jelő mintasor, nedvességtartalom: 13,52%
Megállapítottuk, hogy a puha és a kemény búza vízfelvevı képessége között (19. ábra), valamint az alveográfos deformációs munkájuk között (20. ábra) szignifikáns különbség van.
Keménység; LS Means Vertical bars denote 0,95 confidence intervals 260 240 220
W (*10-4 J)
200 180 160 140 120 100 80 60 P
K Keménység
20. ábra A puha és a kemény búza minták alveográfos deformációs munka értékének átlaga (W érték) és 95%-os konfidencia intervalluma, „B” jelő mintasor, nedvességtartalom: 13,52%
Keménység; LS Means Vertical bars denote 0,95 confidence intervals 36 34 32
Nedves sikér (%)
30 28 26 24 22 20 18 16 P
K Keménység
21. ábra A puha és a kemény búza minták nedves sikértartalmának átlaga és 95%-os konfidencia intervalluma, „B” jelő mintasor, nedvességtartalom: 13,52%
Megállapíthatjuk, hogy a puha és a kemény búza nedves sikér tartalma között nincs szignifikáns különbség.
4.4. Aprítási kísérletek eredményei 9,4 9,2 9,0 8,8 8,6
eh
8,4 8,2 8,0 7,8 7,6 7,4 7,2 7,0 GK Mér
GK Öthalom
Jubilejnaja 50
Fajta
22. ábra A Cyclotec darálóval készített minta hasznos darálási energiaigény átlagának konfidencia intervalluma fajták szerint A 22. ábrán jól látható, hogy a három vizsgált fajtában a darálási energiaigény jelentısen különbözött, de nem tekinthetı szignifikánsnak.
42
40
38
e h (KWh/t)
36
34
32
30
28
26 2003
2004 Évjárat
23. ábra A Cyclotec darálóval készített minta hasznos darálási energiaigény átlagának konfidencia intervalluma évjáratok szerint A 23. ábrán jól látható, hogy a Cyclotec darálóval késztett két vizsgált évjáratban a darálási energiaigény jelentısen (szignifikánsan) különbözött. 8,2 8,1 8,0 7,9
e h (KWh/t)
7,8 7,7 7,6 7,5 7,4 7,3 7,2 7,1 2003
2004 Évjárat
24. ábra A Perten darálóval készített minta hasznos darálási energiaigény átlagának konfidencia intervalluma évjáratok szerint
A 24. ábrán jól látható, hogy a Perten darálóval készített minta két évjáratban a darálási energiaigény jelentısen különbözött, de nem tekinthetı szignifikánsnak.
8,8 8,6 8,4 8,2
e h (KWh/t)
8,0 7,8 7,6 7,4 7,2 7,0 6,8 6,6 6,4 GK Mér
GK Öthalom
Jubilejnaja 50
Fajta
25. ábra A Perten darálóval készített minta hasznos darálási energiaigény átlagának konfidencia intervalluma fajták szerint A 25. ábrán látható, hogy a Perten darálóval vizsgált három fajtának a darálási energiaigénye jelentısen, szignifikánsan különbözött 14 13 12 11
e h (KWh/t)
10 9 8 7 6 5 4 3 0
3
6
Állás
26. ábra A Perten darálóval készített minta hasznos darálási energiaigény átlagának konfidencia intervalluma állás szerint A 26. ábrán jól látható, hogy a Perten darálóval vizsgált három állás darálási energiaigénye jelentısen különbözött.
30 28 26 24
D (v, 0.1)
22 20 18 16 14 12 10 8 GK Mér
GK Öthalom
Jubilejnaja 50
Fajta
27. ábra A Cyclotec darálóval készített minta 10%- os gyakorisághoz tartozó szemcseméret konfidencia intervalluma fajta szerint A 27. ábrán jól látható, hogy a Cyclotec darálóval végzett fajta szerinti 10%- os gyakorisághoz tartozó szemcseméret jelentısen (szignifikánsan) különbözött. Az 50%- os és a 90%- os gyakorisághoz tartozó szemcseméreteknél jelentıs volt a különbség, de nem szignifikánsan. 500 450 400 350
D (v, 0.1)
300 250 200 150 100 50 0 GK Mér
GK Öthalom
Jubilejnaja 50
Fajta
28. ábra A Perten darálóval készített minta 10%- os gyakorisághoz tartozó szemcseméret konfidencia intervalluma fajta szerint
A 28. ábrán jól látható, hogy a Perten darálóval végzett fajta szerinti 10%- os gyakorisághoz tartozó szemcseméret jelentısen, de nem szignifikánsan különbözött. Ugyanez mondható el az 50%- os és a 90%- os gyakorisághoz tartozó szemcseméret Fajtákról elmondható, hogy a GK Mérınél volt a legkevesebb energiaigény mindkét daráló esetében, a GK Öthalom fajtánál már több energiára volt szükség az aprításhoz, a Jubilejnaja 50- nél pedig a legtöbb, ez annak tudható be, hogy míg a GK Mérı puha fajta, addig a Jubilejnaja 50, és a GK Öthalom kemény fajták.
Current effect: F(1, 19)=1668,8, p=0,0000 70 65 60 55
HI
50 45 40 35 30 25 Mér
Öthalom Fajta
29. ábra Szemkeménység vizsgálatának eredményei a két fajtát összehasonlítva A 29. ábra bemutatja, hogy a vizsgált két fajta között jelentıs eltérés mutatkozik meg.
Mérö és Öthalom Current effect: F(3, 19)=83,011, p=,00000 58 56 54 52 50
HI
48 46 44 42 40 38 36 34 11
13
15
17
Nedvesség
30. ábra A két fajta szemkeménység vizsgálatának eredményei a nedvességtartalom függvényében
A 30. ábrán látható, ha a két fajtát együtt vizsgáljuk a 11-13-15%-os nedvességtartalom mellett nincs különbség a minták között, viszont jelentıs mértékben csökkent a 17%- os nedvességtartalmú minta szemkeménysége. Mérö 42 40 38 36 34
HI
32 30 28 26 24 22 20 11
13
15
17
Nedvesség
31. ábra A különbözı nedvességtartalmú GK Mérı búza szemkeménység vizsgálatának adatai A 31. ábrán megfigyelhetı, hogy a puha GK Mérı búza fajtánál a szemkeménység a két középsı nedvességtartalom értékeknél nem tapasztalható eltérés, azonban, ha csak a szélsı értékeket vesszük figyelembe szignifikáns az eltérés.
Öthalom 75
70
HI
65
60
55
50
45 11
13
15
17
Nedvesség
32. ábra A különbözı nedvességtartalmú GK Öthalom búza szemkeménység vizsgálatának adatai
A 32. ábrán tapasztalható, hogy a kemény GK Öthalom fajta szemkeménysége 11-13-15% nedvességtartalomnál azonos értéket míg 17%-nál ez az érték nagyon alacsony. Verticalmutat, bars denote 0,95 a confidence intervals 5,2 5,0 4,8
energiafelhaszn
4,6 4,4 4,2 4,0 3,8 3,6 3,4 11
13
15
17
nedvességtart
33. ábra GK Öthalom búzafajta aprítási energiaigénye és nedvességtartalom vizsgálata
A 33. ábrán az aprítás során megállapítottuk, hogy a GK Öthalom búzafajta 13% és 15% nedvességtartalom mellett alacsonyabb aprítási energia igényt eredményez11% és 17% nedvességtartalomnál viszont ez az energiaigény magasabb.
5,5 5,0 4,5
energiafelhaszn
4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 11
13
15
17
nedvességtart
34. ábra A GK Mérı búzafajta aprítási energiaigénye és nedvességtartalom vizsgálata
A 34. ábrán aprítás során megállapítottuk, hogy a GK Mérı búzafajta 13% és 15% nedvességtartalom mellett magasabb aprítási energia igényt eredményez 11% és 17% nedvességtartalomnál viszont ez az energiaigény alacsonyabb.
4,8 4,6 4,4
energiafelhaszn
4,2 4,0 3,8 3,6 3,4 3,2 3,0 2,8 GK Öthalom
GK Mér fajta
35. ábra A két vizsgált fajta energiafelhasználásának alakulása
A 35. ábrán látható, hogy a GK Öthalom fajta aprítása nagyobb energiafelhasználással járt, mint a GK Mérı fajta.
Vertical bars denote 0,95 confidence intervals 700 650 600
x átl
550 500 450 400 350 300 0
3 állás
36. ábra A GK Mérı fajta átlag szemcseméret alakulása állás szerint Vertical bars denote 0,95 confidence intervals 600 550 500
x átl
450 400 350 300 250 200 0
3 állás
37. ábra A GK Öthalom fajta átlag szemcseméret alakulása állás szerint A 36. és 37. ábrán jól érzékelhetı, hogy a GK Mérı és GK Öthalom fajta aprításakor az aprítórés növelésével jelentısen durvult a képzıdött dara átlag szemcsemérete. Ez a tendencia figyelhetı meg a 38. ábrán is, ahol mindkét fajtát együtt vizsgáltuk.
Vertical bars denote 0,95 confidence intervals 650 600 550
x átl
500 450 400 350 300 250 0
3 állás
38. ábra Az átlag szemcseméret alakulása állás szerint mindkét fajtánál
4.5. DSC eredmények 1. táblázat A búza-, a kukorica-, a rizsliszt DSC görbéirıl leolvasott olvadási paraméterek (0200 ºC, 10 ºC/perc) Fajlagos Vizsgált Onset Csúcs Endset olvadáshı anyag (ºC) (ºC) (ºC) (J/g) Búzaliszt -235,77 40,92 88,52 146,77 Kukoricaliszt -273,24 41,58 90,18 159,01 Rizsliszt -280,92 37,97 87,33 155,04
Az 1. táblázat a vizsgált gabonaipari lisztek vizsgálati eredményeit mutatja. Az adatokból látható, hogy a három különféle növény lisztje eltérı olvadási tulajdonságokkal rendelkezik. A fajlagos olvadáshı tekintetében megállapítható egyfajta sorrend. A legnagyobb negatív értéke a rizslisztnek (-280,92 J/g), míg a legkisebb a búzalisztnek (-235,77 J/g) adódott. E tekintetben a kukoricaliszt (-273,24 J/g) fajlagos olvadáshıje középértéknek tekinthetı. Az onset értékek között megítélésünk szerint jelentıs eltérés nincs. A csúcsértékek közötti differencia sem tekinthetı szignifikánsnak. Az endoterm csúcshımérséklet értékei sem térnek el jelentısen egymástól, mindhárom esetben 90 °C körüli érték adódott. Az endset értékeknél már lehet különbséget felfedezni: a búza és a kukoricalisztek esetében a differencia közel 13 °C, a kukorica- és a rizsliszt között mért különbség viszont nem szignifikáns.
2. táblázat A keményítık és a vitális glutén DSC görbéirıl leolvasott olvadási paraméterek (0-200 ºC, 10 ºC/perc) Fajlagos Vizsgált Onset Csúcs Endset olvadáshı anyag (ºC) (ºC) (ºC) (J/g) Vitális glutén -187,93 39,47 87,88 132,66 Búzakeményítı -319,67 38,49 91,62 155,85 Kukoricakeményítı -307,50 39,14 93,13 155,65 Burgonyakeményítı -412,91 40,89 92,31 138,89 Búza-, kukoricakeményítı -312,21 38,81 92,12 153,15 keverék (50-50%) Búza-, burgonyakeményítı -352,24 39,87 92,24 144,58 keverék (50-50%) Burgonya-, kukoricakeményítı -339,68 39,62 91,42 144,17 keverék (50-50%) Búza-, kukorica-, burgonyakeményítı -337,16 39,28 91,43 147,36 keverék (33-33-33%) A 2. táblázatban a vitális glutén valamint a keményítık és ezek különféle keverékeinek vizsgálati eredményeit közöljük. A legalacsonyabb olvadáshıje jól érzékelhetıen a vitális gluténnek volt. Szembeötlıen magasabb negatív olvadáshı értékkel jellemezhetı a burgonyakeményítı, a maga -412,91 J/g értékével. Az onset értékek vonatkozásában a burgonyakeményítı bizonyult a legmagasabbnak (40,89 °C), a búza- és a kukoricakeményítı hasonló értékeket mutatott. A csúcshımérsékletek számottevı különbségrıl nem tanúskodnak, mind a komponensek, mind a keverékek 91-93 °C közötti tartományba esnek. Az endset értékek vonatkozásában láthatjuk, hogy a búza és a kukoricakeményítı hasonló értéket mutat. A burgonyakeményítı endset értéke velük szemben kb. 17 °C-kal alacsonyabb.
5. ÖSSZEFOGLALÁS A tárolás hatása a búzaminıség változására
A tárolás hatására a geometriai méretek szignifikánsan nem változtak. Az ezerszem tömeg és a hektoliter tömeg értékek változása sem tekinthetı statisztikailag igazoltnak, ami azért váratlan, mert a tárolás során jellemzıen a szemek zsugorodhatnak. Mindenképpen tisztázásra szorul, hogy a környezeti paraméterek voltak kedvezıek vagy más ok áll a háttérben. A tárolás során jelentısen csökkent a búzák liszt kihozatala, a kb. 4 %- kal csökkent érték arra utalhat, hogy a tárolás során bekövetkezı szerkezeti változások hatására kevesebb, de alacsonyabb hamutartalmú liszt ırölhetı. A kihozatal csökkenése adódhat abból is, hogy a minták ırlése során a környezeti hımérsékletek jelentısen különböztek, ezt a késıbbiekben érdemes újra megvizsgálni. A sikérjellemzık közül a nedves- és szárazsikér tartalom csökkenése kismértékő, de nem szignifikáns, a glutén index értéke, ellenben a tavaszig tárolt mintáknál, mintegy 4 %-kal csökkent. Lényegesebb azonban a komplex minıségi értékek alakulása. A sütıipari értékszám fontos paraméter, mert ebbıl következtethetünk a liszt minıségére, a sütıipari értékszám szignifikánsan növekedett, amely gyakorlati szempontból is fontos. A szemkeménység hatása más, vizsgált paraméter alakulására
A szemkeménység (HI: Hardness Index) közvetlen kapcsolatba hozható jellemzıen a liszt kihozatallal. Ez a jellemzı fontos irányértékként szolgál a malmi tevékenység gazdaságos végzéséhez. Az elmúlt évek kísérleti eredményei rendre közepesen szoros vagy szoros kapcsolatot mutattak a keménységgel. Meg kell azonban jegyezni, hogy amennyiben csak kemény szemő mintákat vizsgáltunk, a kapcsolat szorossága csökkent. A sikér mennyiségi és minıségi paraméterei és a szemkeménység közötti kapcsolat inkább determinisztikusnak, mintsem meghatározónak lehet tekinteni. Sütöipari – pontosabban kenyérkészítési - célú lisztgyártás esetében a lisztek vízfelvevı képessége lényeges szempont. Ezen tényezı esetében a széleskörő vizsgálatok szoros kapcsolatot mutattnak. A tésztareológiai jellemzık közül az alveográfos vizsgálatokra fókuszáltunk. A tészta nyújthatósági (P-érték) a keménységgel jellemzıen szoros korrelációt adott. Hasonló eredményekre számíthatunk a deformációs munka (W-érték) és a HI kapcsolatában. Aprítási kísérletek végrehajtása Két különbözı évjáratú és eltérı szemkeménységő búzafajtát, a puha szemő Mérı, valamint a kemény szemő Öthalom és a Jubilejnaja fajtákat. Az aprózódási sajátosságok jellemzésére két különbözı elven mőködı berendezést használtunk. A tárcsás darálók közé tartó Perten készülékben egy fogazott forgótárcsa és egy fogazott állótárcsa között történik az aprítás A Cyclotec darálóban centrifugális erı hatására bekövetkezı ütközés során történik az aprítás, nagy levegıszállítás mellett. A keletkezett ırleményeket a Malvern Mastersizer 2000 szemcsevizsgáló készülékkel elemeztük. Az aprózódási hajlam vizsgálatakor a legszembetőnıbb különbség a puha és a kemény fajták között mutatkozott meg. Tárcsás darálóval végzett kísérleteknél - különösen a kis és közepes
résbeállításnál - a puha fajták kétmóduszú eloszlás képet mutatnak. Ez a jelleg a Cyclotec darálóval való mérésnél is hasonlóan alakult. A puha és kemény szemő búzák eltérı aprózódási tulajdonságait az alkalmazott daráló kevésbé torzítja, de a megmunkáláshoz szükséges energiaigény sokkal inkább a gépkonstrukció függvénye. Elızetes, kontrollált körülmények között végrehajtott nedvesítés (11, 13 és 15 %) után a Perten SKCS 4100 mérımőszerrel meghatározott szemkeménység index (HI) a kétféle búzánál eltérı tendenciát mutatott. A puha fajtáknál a nedvesítés hatására egyértelmő és monoton növekedést tapasztaltunk, míg a kemény fajtánál a 13 %-os nedveségtartalom esetén maximum értéket mértünk. Az aprítás során a kétféle aprítási résméret („0” és „3” állás) közül a kisebbnél rendre nagyobb energiaigény tapasztalható, amely teljes mértékben megfelelt az elızetes elvárásoknak és tapasztalatoknak. Mindkét búzafajta esetében a nedvességtartalom növelésével nıtt az energiaigény, ugyanakkor a kísérleti eredmények igazolták, hogy nem írható fel egyértelmő összefüggés a búzaszemek nedvességtartalma és ırlési energiaszükséglete közt. Az alkalmazott aprítórés jelentısen a 800µm és az alatti tartományban befolyásolja a szemcsék eloszlását. A D 50% értékhez tartozó reziduumok a teljes szemcseméret tartományban igazolták, hogy a résméret jelentıs hatást gyakorol a szemcseméretre, továbbá, hogy a nedvességtartalom növelésével az átlagos szemcseméret durvul a puha búzafajta aprításakor, kemény fajtánál a 13 %-os értéknél mérhetı volt kismértékő méretcsökkenés, amely a 15 % értéknél ismét jelentısen durvult. A kétféle búzaminta szemcseeloszlási sajátosságára a szitált (200 mikron) minták vizsgálati eredményeibıl lehet fontos megállapítást tenni: a D 10 % értékhez tartozó méretek a kemény fajtáknál rendre magasabbaknak bizonyultak (2-3 szoros szemméret), amely azt bizonyítja, hogy a puha fajták aprítása után a szemcsék mennyisége az alsó szemcseméret tartományokban jelentısen több, ez a korábbi év eredményeit, a többmóduszú eloszlásról teljes mértékben alátámasztja. További eredmények között kell megemlíteni a búzaszemtermés méretének alakulását eltérı idıjárási és évjárati körülmények között, amelyrıl (korábbi, nem publikált mérési eredmények alapján) konferencián és folyóirat cikkben számoltunk be.
KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS
A szerzı hálás szívvel köszöni meg mindazt a szeretet és szakmai segítséget, amit az elmúlt évek során kapott. Név szerint is szeretné kifejezni a háláját Prof. Dr. Neményi Miklós akadémikusnak, aki a tudományos pályáján elindította. Prof. Dr. Sitkei György akadémikusnak, aki szakmai tanácsaival és segítıkész kritikai észrevételével a mai napig ellátja. Prof. Dr. Véha Antalnak, aki számos szakmai, baráti tanáccsal segítette a kutatói munkát és munkahelyi vezetıként hozzájárult a kutatások kivitelezéséhez. Külön fejezem ki köszönetem közvetlen kollégáimnak, akik a munka sikeréhez felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak, személy szerint is kiemelve Bakos Tibornét, Csercsics Dórát és Dr. Szabó P. Balázst. Köszönet illeti mindazon hallgatókat, akik a kutatási munka manuális kivitelezésében az elmúlt években részt vettek. Szüleimnek és családomnak külön szeretném kifejezni a tiszteletem és köszönetem a támogatásukat és megértésüket. Hálás szívvel gondolok Dr. Bölöni Istvánra, az MTA doktora, akinek szakmai és atyai tanácsai fájóan hiányoznak.
A pályázó hálás köszönetét fejezi ki az OTKA Irodának a kutatómunka adminisztratív elkészítése során felmerült nehézségek során tanúsított végtelen türelmükért , segítıkészségükért és megértésükért.