1 A 230V

Tervezési segédlet

geoTHERM VWL levegő/víz hőszivattyú kapcsolási példatár VWL 45/1 A 230 V VWL 65/1 A 230 V VWL 75/1 A 230 V VWL 125/1 A 230 V VWL 155/1 A 230V

2011/1. kiadás

© Vaillant Saunier Duval Kft. 1 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!

Vaillant geoTHERM VWL tervezési segédlet 1. kiadás





Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................................................ 5 1.1 Alkalmazási lehetőségek ........................................................................................................ 5 1.2 Irányelvek.................................................................................................................................. 6 1.3 Vaillant szabályozók................................................................................................................7 1.3.1 auroMATIC 560/2..........................................................................................................7 1.3.2 calorMATIC 470 ............................................................................................................7 1.3.3 auroMATIC 620/3........................................................................................................ 8 2. Alkalmazási lehetőségek ........................................................................................................... 10 2.1 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre – 1. példa ........................ 10 2.2 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre – 2. példa ...................... 14 2.3 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre – 3. példa ...................... 18 2.4 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre – 4. példa..................... 22 2.5 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 5. példa................. 27 2.6 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 6. példa................. 33 2.7 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 7. példa ................. 39 2.8 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 8. példa ................44 2.9 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 9. példa.................50 2.10 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, HMV-készítésre – 10. példa...................................55 2.11 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 11. példa.................60 2.12 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 12. példa ..............69 2.13 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 13. példa .............. 78 2.14 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre – 14. példa ..............82



1. Bevezetés Ez a kézikönyv tervezési segédletként szolgál a Vaillant geoTHERM VWL levegő/víz hőszivattyú használati lehetőségeinek teljeskörű bemutatására. Az összes műszaki megoldás középpontjában a Vaillant új hőszivattyúja szerepel, annak hidraulikus bekötésével, illetve fűtéstechnikai alkalmazásával, megkönnyítve ezzel a tervezők és kivitelezők munkáját. Minden egyes kapcsolási rajz után egy rövid összefoglalást talál a bemutatott rendszer működéséről. Az alkalmazási példák jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a tervező – a konkrét megrendelői igények figyelembe vétele mellett – megtalálja a helyi adottságok függvényében használható legjobb és legmegfelelőbb műszaki megoldást.

1.1 Alkalmazási lehetőségek Az alkalmazási példákban alapvetően kétféle műszaki megoldás szerepel: - Monovalens üzem, ahol a teljes rendszeren belül a hőszivattyú az egyetlen fűtési hőtermelő, amely a következő feladatok ellátására képes: - Helyiségfűtés - Aktív hűtés - Használati melegvíz-készítés - Bivalens üzem, ahol a teljes rendszeren belül a hőszivattyú mellett egy másik hőtermelő is rendelkezésre áll (pl.: fali gázkészülék vagy kiegészítő elektromos fűtőpatron) az időszakos csúcsterhelések lefedésére. Ez a kombináció – a hőszivattyú nélkül – a következő feladatok ellátására képes: - Helyiségfűtés - Használati melegvíz-készítés Azokon a területeken, ahol a téli átlaghőmérséklet nagyon alacsony, szinte minden esetben szükség van a gázüzemű utánfűtő hőtermelőre. Az alkalmazási példák között szolár rendszerek is szerepelnek, amelyeket elsősorban használati melegvíz-készítésre javaslunk alkalmazni. A bemutatott alkalmazási példák természetesen nem tartalmazzák a rendszer teljes kialakításához szükséges összes szerelvényt, így a felsorolt kapcsolási rajzok nem helyettesítik a felelős épületgépész tervező munkáját. Ezen kívül kérjük, minden esetben vegye figyelembe az adott országra érvényes törvényi előírásokat, illetve műszaki szabályozásokat. A Vaillant fenntartja fenntartja magának a jogot, hogy a bemutatott pél példákban szereplő alkalmazásokat bármikor, mindenféle jogkövet jogkövetkezmény és előzetes bejelentés nélkül megváltoztassa.



1.2 Irányelvek Az alábbi irányelvek a teljes dokumentációra érvényes útmutatóként szolgálnak. A hőszivattyú vezérlője A hőszivattyú kétféle módon működtethető. 1. A teljes rendszer vezérlését a szobatermosztátként használt beltéri kezelőegység látja el. Ezt az alkalmazást egykörös fűtési, illetve hűtési rendszerek esetén javasoljuk. Ebben az esetben a kezelőmező két funkció ellátására képes: szobatermosztát, illetve az összes paraméter, valamint üzemmód kezelőegysége. 2. Szabadon programozható relés kimenetek működtetésére alkalmas központi rendszervezérlő (nem tartozik bele a hőszivattyú szállítási terjedelmébe). Ezt az alkalmazást többkörös fűtési, illetve hűtési rendszerek esetén javasoljuk. A központi rendszervezérlő és a hőszivattyú között a 12 Voltos csatlakozó biztosít kapcsolatot. Ebben az esetben a kezelőmező csupán a paraméterezési feladatok ellátására használható. A működtetés módja a belső menürendszeren belül választható ki. A hőszivattyú szabályozhatóságával és biztonságos üzemelte üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók 1. A készülék fűtésre -20ºC és +30ºC fok közötti külső léghőmérséklet mellett alkalmazható. Ezen az intervallumon kívül a hőszivattyú nem működik. 2. A készülék hűtésre 0ºC és +46ºC fok közötti külső léghőmérséklet mellett alkalmazható. Ezen az intervallumon kívül a hőszivattyú kompresszora minimális frekvenciával működik. 3. A készülék belső térfogatáram mérővel rendelkezik. 4. Biztonsági eszközök, illetve a hőmérséklet mérésére alkalmas érzékelők gondoskodnak arról, hogy a kompresszor, valamint a teljes hűtőkör minden üzemállapotban védve legyen a megengedettnél magasabb nyomással szemben. 5. Annak érdekében, hogy a kompresszor leállása során elkerülhető legyen a hűtőközeg stagnálása, alacsony külső léghőmérséklet mellett egy belső védelem aktiválódik. Ilyenkor a kompresszort egy gyengeáramú elektromos kör melegíti. 6. A kompresszor nagynyomású kimeneti ágán elhelyezett hőmérséklet-érzékelő korlátozza a hőszivattyú üzemét, ha a szenzor 100ºC fok feletti hőmérsékletet érzékel. Ez az érzékelő 117ºC fok felett lekapcsolja a hőszivattyút. 7. A csöves hőcserélőn elhelyezett hőmérséklet-érzékelő, illetve a ventilátor fordulatszám mérője lehetővé teszi a ventilátor tesztelését. 8. A fűtőkör biztonságos üzeméről tömegáram-mérő gondoskodik. Abban az esetben, ha az áramlás alacsony (<420 l/óra), lekapcsol a készülék, ezért csak akkor kapcsol vissza, ha az áramlás eléri a normál üzemi tartományt (> 500 l/óra). Az utánfűtő hőtermelő vezérlője Ebben a tervezési segédletben a bemutatott kapcsolási példák háromféle Vaillant szabályozót tartalmaznak: auroMATIC 560 és 620/3, illetve calorMATIC 470. Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk ezekről a szabályozókról.



1.3 Vaillant szabályozók 1.3.1 auroMATIC 560/2 Felszereltség A szolár melegvíz-készítésre alkalmazható VRS 560/2 szabályozó gyári tartozékként 3 db normál VR 10, valamint 1 db szolár VR 11 típusú érzékelőt, illetve az utánfűtő hőtermelőhöz kapcsolódó (C1/C2) összekötő kábelt (24 V) tartalmaz. Az auroMATIC 560/2 lehetővé teszi az előre beállított időprogram alapján megvalósított használati melegvíz-készítést a VU; VK; VKK típusú utánfűtő hőtermelőkkel együtt. A készülék ProE csatlakozókkal rendelkezik, képernyőjén digitális szimbólumokkal képes a különböző üzemállapotok kijelzésére. Használat A VRS 560/2 szabályozó az alábbi funkciók vezérlésére képes: - két kollektormező, egy második tároló vagy egy úszómedence fűtés; - egy kollektormező, egy vegyestüzelésű kazán, egy második tároló vagy egy úszómedence fűtés; - egy kollektormező, egy HMV cirkulációs keringtető szivattyú, egy második tároló vagy egy úszómedence fűtés; A VRS 560/2 szabályozó továbbfejlesztett változata az auroMATIC 620/3 típusú univerzális szolár rendszerszabályozó, amely a külső hőmérséklet-érzékelő segítségével egy központi fűtési rendszer működtetésére is képes az időjárás függvényében.

1.3.2 calorMATIC 470 Felszereltség A calorMATIC 470 típusú, eBUS kommunikációra képes időjáráskövető szabályozó a gyári tartozékként szállított külső hőmérséklet-érzékelő segítségével – a beállított fűtési jelleggörbe, valamint a külső léghőmérséklet függvényében – szabályozza az előremenő fűtővíz hőmérsékletét. Ez a szabályozó – előre beállított időprogram alapján – a fűtést, illetve a használati melegvízkészítést az egyéni hőmérsékleti igények alapján működteti. Használat A calorMATIC 470 típusú időjáráskövető szabályozó csak eBUS kommunikációra alkalmas Vaillant készülékekkel együtt alkalmazható, amely a lakótérben felszerelve szobatermosztátként is üzemeltethető. A VR 40 multifunkcionális csatolókártya (rendelési száma: 0020017744) segítségével lehetőség van különleges funkciók kezelésére is, mint pl.: egy külső fűtési és/vagy tárolótöltő szivattyú működtetése. A VRC 470 szabályozó alapfelszereltségében az alábbi funkciók vezérlésére képes: - egy közvetlen fűtőkör idő- és hőmérséklet programozása; - egy indirekt fűtésű használati melegvíz-tároló idő- és hőmérséklet programozása; - egy HMV cirkulációs keringtető szivattyú működési idejének programozása. Bővítési lehetőségek A VR 61/2 fűtési keverőmodul segítségével lehetőség van egy magasabb hőmérsékletű direkt, illetve egy alacsonyabb előremenő fűtővíz hőmérsékletű, motoros keverőszeleppel ellátott kevert fűtési kör működtetésére. A keverőszelepes kör az alábbi feladatokra alkalmazható: - fűtőkör (radiátoros vagy padlófűtési kör); © Vaillant Saunier Duval Kft. 7 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


- állandóérték tartás; - visszatérő hőfokemelés; - melegvíz kör (az integrált tároló-töltő kör mellett). A VR 81/2 fali távvezérlővel az egyik fűtőkör (FK1 vagy FK2) vezéreltethető a kívánt helyiséghőmérséklet függvényében. A VR 68/2 szolár bővítő modul segítségével használati melegvízkészítésre alkalmas szolár berendezés integrálható a fűtési rendszerbe. Megjegyzés A calorMATIC 470 típusú időjáráskövető szabályozó oktatási anyagában, illetve a termékhez, valamint annak bővítő egységeihez tartozó szerelési útmutatókban további alkalmazási példák találhatók.

1.3.3 1.3.3 auroMATIC 620/3 Felszereltség Az auroMATIC 620/3 típusú univerzális időjáráskövető fűtési és szolár rendszerszabályozó a gyári tartozékként szállított külső hőmérséklet-érzékelő segítségével – a beállított fűtési jelleggörbe, valamint a külső léghőmérséklet függvényében – szabályozza az előremenő fűtővíz hőmérsékletét. Ezen kívül lehetőséget is biztosít egy szolár berendezés integrálására (használati melegvíz-készítés és fűtésrásegítés). Gyári tartozékként 4 db normál VR 10, valamint 1 db szolár VR 11 típusú érzékelőt tartalmaz. Használat A VRS 620/3 szabályozó alapfelszereltségében az alábbi funkciók vezérlésére képes: - egy közvetlen fűtőkör idő- és hőmérséklet programozása; - egy keverőszelepes fűtési kör idő- és hőmérséklet programozása; - egy HMV cirkulációs keringtető szivattyú működési idejének programozása; - egy puffertároló és egy közvetett fűtésű melegvíz-tároló vagy egy szolár kombitároló; - két kollektormező vagy egy kollektor-, illetve egy vegyestüzelésű kazán működtetése; - úszómedence fűtésre alkalmazható töltőszivattyú vezérlése (ehhez az üzemeltetőnek külön kell biztosítania az uszodafűtés vezérlését, valamint annak keringtető szivattyúját); - közvetlen medencefűtés szolár körről; - a szolár hozam megjelenítése a képernyőn (ehhez egy VR 10 típusú érzékelőt kell a szolárkör visszatérő ágára szerelni); - az allSTOR VPS/2 puffertárolós rendszer integrálása; Bővítési lehetőségek A komfortosabb kezelés biztosítására lehetőség van összesen 8 db VR 90/3 távvezérlő csatlakoztatására, amelynek köszönhetően minden egyes egyedi fűtőkör önállóan szabályozható. Többkörös fűtés rendszerek esetén a VRS 620/3 típusú szabályozó maximum 6 db VR 60/3 keverőmodullal bővíthető, amelyek önmagukban képesek egyenként 2 db keverőszelepes kör kezelésére. Ennek köszönhetően a teljes vezérlés maximum 14 fűtési körre (ebből 13 db kevert kör) egészíthető ki. Az összes keverőszelepes fűtőkör akár a központi rendszerszabályozón keresztül is programozható. Minden egyes keverőszelepes kör – az egyéni igények alapján – az alábbi feladatokra alkalmazható: - fűtőkör (radiátoros vagy padlófűtési kör); - állandóérték tartás; © Vaillant Saunier Duval Kft. 8 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


- visszatérő hőfokemelés; - melegvíz kör (az integrált tároló-töltő kör mellett). A vezérlő a következő hőtermelőkhöz alkalmazható: - egy önálló fűtési hőtermelő a 7/8/9 vagy az eBUS kapocslécen keresztül; - maximum 6 db, kaszkádba kötött fűtőkészülék, moduláló buszcsatolókkal (VR 30/2 vagy VR 32); - idegen gyártmányú vagy régebbi típusú Vaillant hőtermelő a VR 31 buszcsatoló kártya segítségével. Megjegyzés Megjegyzés Az auroMATIC 620/3 típusú univerzális szolár időjáráskövető szabályozó oktatási anyagában, illetve a termékhez, valamint annak bővítő egységeihez tartozó szerelési útmutatókban további alkalmazási példák találhatók.



2. Alkalmazási lehetőségek 2.1 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, illetve használati melegvízmelegvízkészítésre készítésre – 1. rendszerkialakí rendszerkialakítási példa geoTHERM VWL ../1 hőszivattyú hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtés felületfűtési/hűtés rendszerrel, gázüzemű fali kon kondenzációs denzációs hőtermelővel (ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályozóval:



Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák elleni védelem). A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű hőtermelő (1) a támogatja. 5. A melegvíz-készítést bivalens kialakítású használati melegvíz- tároló (5) szolgálja. Fűtési üzemmód A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot, éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani. A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében, hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés. A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13b) beállított fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16) jele alapján. Használati melegvízmelegvíz-készítés A használati melegvíz-készítés bivalens kialakítású melegvíz-tárolóval – VIH S – (5) történik, ahol a fali készülék (1) a felső, a hőszivattyú pedig az alsó csőkígyóra kapcsolódik. A használati melegvíz-készítés előnykapcsolással rendelkezik a fűtéssel szemben, ahol a felfűtés a gyári vagy az egyéni igények alapján beállított hőntartási, illetve utánfűtési programmal történik. Használati melegvíz-készítésre a hőszivattyút egy külső bojler-termosztát (4) kapcsolja be. A tároló felfűtéséhez felhasználható fűtővíz hőmérséklet a külső léghőmérséklet függvénye. © Vaillant Saunier Duval Kft. 11 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet alacsony, vagy ha nagyobb mennyiségű használati meleg vizet kell biztosítani, akkor a gázüzemű hőtermelő szabályozó egysége (13b) parancsot kap az utánfűtésre. Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a hőszivattyúval történő melegvíz-készítésre, optimálisan kell a calorMATIC 470 (13b) időjáráskövető szabályozóhoz kapcsolódó tároló-hőmérséklet érzékelő (SP) utánfűtési engedélyeztetését programozni. Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani, a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében. Aktív hűtési üzem A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13) segítségével, ha a készülék nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. Természetesen ebben az üzemmódban is képes a külső váltószelep (38) működtetésére. A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.



Tétel

Megnevezés

db

Rendelési szám

1 1a 2 2a 3 4 4a 5

Gázüzemű, kondenzációs fűtési hőtermelő (VU ..6/x-x) geoTHERM VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú Kazánköri szivattyú Fűtési keringtető szivattyú Flexibilis cső Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre Karbantartó csapkészlet Szolár melegvíz-tároló auroSTOR VIH S 300 Szolár melegvíz-tároló auroSTOR VIH S 400 Szolár melegvíz-tároló auroSTOR VIH S 500 Fűtési/hűtési puffertároló Tárolókör fűtési puffer geoTHERM beltéri kezelőegység calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú Multifunkciós panel (VR 40) Párátlanító egység Külső hőmérséklet-érzékelő Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) Visszacsapó szelep Beszabályozó szelep Vétlen elzárás ellen biztosított szelep Fűtőkör szűrője Fűtőkör hőmérője Légleválasztó Motoros váltószelep HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” Biztonsági szelep (ivóvíz) Fűtési biztonsági szelep (gázkészülék) Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) Membrános tágulási tartály Ivóvizes tágulási tartály Tároló biztonsági szerelvénycsoport Nyomásmérő Bypass szelep Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep Töltő/ürítő csap Tároló-hőmérséklet érzékelő NTC Hidegvíz csatlakozó

1 1 1 1 1) x 1 1 1 1 1 1) x 1) x 1 1 1) x 1 1) x 1 2 x1) x1) x1) x1) x1) 1) x 1 1 1 1 1 1) x 1 1 1) x 1) x 1) x 1) x 1 -

Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint 1-es tételben 1a tételben idegen termék idegen termék 1-es tételben 0010003497 0010003498 0010003564 idegen termék idegen termék 1a tételben 0020108131 idegen termék 0020017744 idegen termék 13b tartozéka 9642 idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 302040 43-as tételben 1-es tételben 1a tételben idegen termék idegen termék 305827 idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 306264 idegen termék

7 7a 13 13b 13c 13d 14 16 19 30 31 32 33 36 37 38 39 42a

42b 42c 43 48 50 52 58 SP KW

1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján



2.2 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, hűtésre, illetve használati melegvízmelegvízkészítésre készítésre – 2. rendszerkialakí rendszerkialakítási példa geoTHERM VWL ../1 hőszivattyú hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtési felületfűtési/hűtési rendszerrel, gázüzemű fali kon kondenzációs kombi hőtermelővel (ecoTEC VUW ..6), időjáráskövető szabályozóval:



Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi házak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák elleni védelem). A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű hőtermelő (1) a támogatja. 5. A melegvíz-készítést monovalens kialakítású használati melegvíz- tároló (5) szolgálja. Fűtési üzemmód A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot, éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani. A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében, hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés. A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Használati melegvízmelegvíz-készítés A használati melegvíz-készítés alapvetően átfolyós rendszerű kombi fali hőtermelővel (1) történik, azonban a hőszivattyúhoz (1a) egy monovalens kialakítású VIH R használati melegvíz-tároló is (5) csatlakoztatható. A hőszivattyút tároló utánfűtésre bojler-termosztát működteti. Minden esetben a tároló belső hőmérséklete határozza azt meg, mikor kell a hőszivattyúnak melegvízkészítésre bekapcsolnia (teljes felfűtés vagy hőntartás). Azokon a napokon, amikor a külső léghőmérséklet nem teszi lehetővé a kívánt hőmérsékletű használati melegvíz-készítést, az utánfűtési feladatot az átfolyós rendszerű kombi készülék (VUW) látja el. © Vaillant Saunier Duval Kft. 15 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


Tudnivalók! A készülékbe belépő maximális hőmérséklet 60ºC fok lehet. Régebbi típusú kombi készülékeknél, amelyek vízoldalon még membrános vízkapcsolót tartalmaznak, ügyelni kell arra, hogy a hidegvíz oldalon nem lehet a belépő vízhőmérséklet túlságosan magas. Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani, a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében. Aktív hűtési üzem A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13) segítségével, ha a készülék nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. Természetesen ebben az üzemmódban is képes a külső váltószelep (38) működtetésére. A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.



Tétel

Megnevezés

db

Rendelési szám

1 1a 2 2a 3 4 4a 5 7 7a 13 13b 13c 14 16 19 30 31 32 33 36 37 38 39 42a

Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) geoTHERM VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú Kazánköri szivattyú Fűtési keringtető szivattyú Flexibilis cső Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre Karbantartó csapkészlet Használati melegvíz-tároló (uniSTOR VIH R) Fűtési/hűtési puffertároló Tárolókör fűtési puffer geoTHERM beltéri kezelőegység calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú Párátlanító egység Külső hőmérséklet-érzékelő Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) Visszacsapó szelep Beszabályozó szelep Vétlen elzárás ellen biztosított szelep Fűtőkör szűrője Fűtőkör hőmérője Légleválasztó Motoros váltószelep HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” Biztonsági szelep (ivóvíz) Fűtési biztonsági szelep (gázkészülék) Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) Membrános tágulási tartály Tároló biztonsági szerelvénycsoport Ivóvizes tágulási tartály Nyomásmérő Bypass szelep Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep Töltő/ürítő csap Hidegvíz csatlakozó

1 1 1 1 1) x 1 1 1 1) x 1) x 1 1 1) x 1) x 1 2 1) x x1) x1) x1) x1) x1) 1 1 1 1 1 1) x 1 1 1) x 1) x 1) x 1) x -

Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint 1-es tételben 1a tételben idegen termék idegen termék 1-es tételben Vaillant árlista szerint idegen termék idegen termék 1a tételben 0020108131 idegen termék idegen termék 13b tartozéka 9642 idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 302040 43-as tételben 1-es tételben 1a tételben idegen termék 305827 idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék

42b 43 44 48 50 52 58 KW




2.3 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, illetve használati melegvízmelegvízkészítésre készítésre – 3. rendszerkialakí rendszerkialakítási példa példa geoTHERM VWL ../1 hőszivattyú többkörös felületfűtési felületfűtési/hűtési fűtési/hűtési rendszerrel, rétegtöltésű univeruniverzális fűtési puffertárolóval (VPS/2), VPM W frissvizes állomással, gázüzemű fali kondenzációs hőtermelővel (ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályozóval:



Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák elleni védelem). A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű hőtermelő (1) a támogatja. 5. A használati meleg vizet rétegtöltésű puffertároló (5) szolgáltatja, frissvizes állomással (17). Fűtési üzem A szóban forgó megoldásnál a hőleadó két, egymástól teljesen független felületfűtési rendszer, ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (2) rendelkezik. Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját egy fűtési/hűtési puffer (7) segítségével hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes fűtőköri szivattyú. A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása, valamint a téli/nyári üzem átkapcsolása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13b), a különböző paramétereinek programozása pedig a bárhol felszerelhető beltéri egységgel (13a) oldható meg, ami a geoTHERM hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A puffertárolót (7) a rendszert jellemző paramétereinek függvényében kell méretezni (3,5 l/kW egységteljesítmény). A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében, hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés. A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú számára. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13b) beállított fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16) jele alapján. Használati melegvízmelegvíz-készítés A használati melegvíz-készítés az allSTOR központi puffertárolóval (5), illetve a VPM W típusú frissvizes állomással (17) biztosítható. A frissvizes állomás önálló üzemben is működőképes, amely a csapolási igények függvényében aktiválható, fix kifolyó melegvíz-hőmérséklet mellett. A VPM W frissvizes állomás minden, a működéshez szükséges működtető (motoros keverőszelep, © Vaillant Saunier Duval Kft. 19 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


puffer köri szivattyú, áramlásérzékelő), illetve érzékelő elemet magában foglal, valamint saját elektromos egységgel rendelkezik. Abban az esetben, ha a hidegvíz oldalon elhelyezett áramlásmérő átfolyást mér, a frissvizes állomás keringtető szivattyúja a pufferből fűtési vizet von el. A melegvíz-készítéshez szükséges változó fűtővíz mennyiséget motoros keverőszelep szabályozza, hogy a lemezes hőcserélő szekunder oldalán konstans kifolyó melegvíz hőmérséklet (50ºC) legyen biztosítható. A használati melegvíz keringtetésére – külön rendelhető tartozékként – cirkulációs szivattyú alkalmazható. Abban az esetben, ha a bojler-termosztát (4) a szabályozón beállított hőmérséklethez képest (13a) eltérést mér, utánfűtési igényt ad a hőszivattyúnak. A háromutas váltószelep (38) melegvízállásba vált, majd elkezdődik a tároló feltöltése. Ez a folyamat egy kb. 60ºC fokos előremenő fűtési hőmérsékletet igénylő hőszükségletnek felel meg. Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet alacsony, vagy ha nagyobb mennyiségű használati meleg vizet kell biztosítani, akkor a gázüzemű hőtermelő szabályozó egysége (13c) parancsot kap a felső zóna utánfűtésére. Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a hőszivattyúval történő melegvíz-készítésre, optimálisan kell a calorMATIC 470 (13c) időjáráskövető szabályozóhoz kapcsolódó tároló-hőmérséklet érzékelő (SP) utánfűtési engedélyeztetését programozni. Aktív hűtési üzem A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A beltéri levegő is párátlanítható, ami lehetővé teszi a helyi hőmérséklet-csökkentést. A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13b) segítségével, ha a készülék nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. © Vaillant Saunier Duval Kft. 20 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség. Tétel

Megnevezés

db

Rendelési szám

1 1a 2 2a 2b 3 4 5 7 7a 13a 13b 13c 13 d 14 16 17 19 30 31 32 33 36 37 38 42a

Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) geoTHERM VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú Fűtőköri szivattyú Kazánköri szivattyú Fűtési keringtető szivattyú Flexibilis cső Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre Fűtési puffertároló (VPS/2) Fűtési/hűtési puffertároló Tárolókör fűtési puffer geoTHERM beltéri kezelőegység Hűtés/fűtés szabályozója calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú Párátlanító egység Külső hőmérséklet-érzékelő Frissvizes állomás (VPM W) Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) Visszacsapó szelep Beszabályozó szelep Vétlen elzárás ellen biztosított szelep Fűtőkör szűrője Fűtőkör hőmérője Légleválasztó Motoros váltószelep Biztonsági szelep (ivóvíz) Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) Membrános tágulási tartály Ivóvizes tágulási tartály Tároló biztonsági szerelvénycsoport Nyomásmérő Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep Töltő/ürítő csap Tároló-hőmérséklet érzékelő NTC Külső szabályozó/Épületfelügyelet/mod. szabályozó Külső szabályozó/Épületfelügyelet/mod. szabályozó Külső szabályozó/Épületfelügyelet/kétpont szab. term. Kétpont szabályozású csatlakozás/külső szabályozó Hidegvíz csatlakozó

1 1 2 1 1 1) x 1 1 1) x 1) x 1 1 1 1) x 1) x 1 1 2 x1) x1) x1) x1) 2 1) x 1 1 1 1) x 1) x 1 1) x 1) x 1) x 1 1) x 1) x 1) x -

Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint idegen termék 1-es tételben 1a tételben idegen termék idegen termék Vaillant árlista szerint idegen termék idegen termék 1a tételben idegen termék 0020108131 idegen termék idegen termék 13c tartozéka Vaillant árlista szerint 9642 idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 43-as tételben 1a tételben idegen termék idegen termék 305827 idegen termék idegen termék idegen termék 306264 13b/1a tételben 13b/1a tételben 13b/1a tételben 1/1a tételben idegen termék

42b 42c 43 48 52 58 SP HTG CLG ON/OFF 3-4 KW




2.4 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, illetve használati melegvízmelegvízkészítésre készítésre – 4. rendszerkialakí rendszerkialakítási példa geoTHERM VWL ../1 hőszivattyú hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési felületfűtési/hűtési fűtési/hűtési rendszerrel, auroSTEP plus 250/350 szolár melegvíz készítő berendezéssel, gázüzemű fali kondenzációs hőtermelővel (ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályozóval:



Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák elleni védelem). A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű hőtermelő (1) a támogatja. 5. A használati meleg vizet alapvetően a szolár berendezés (63) szolgáltatja. Fűtési üzemmód A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot, éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani. A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Használati melegvízmelegvíz-készítés A használati melegvíz-készítése a napenergiával működő auroSTEP plus 250/350 rendszerrel történik, amely a következő alkotóelemekből áll: • VFK 135 D vagy VD típusú, szerpentincsöves drainback síkkollektor (2 db az auroSTEP plus 250, illetve 3 db az auroSTEP plus 350 rendszer esetén), amely a nap energiáját hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át. • Tárolóba integrált szolár szabályozó egység, amelynek digitális képernyőjén a működéshez szükséges összes paraméter egyszerűen beállítható. • Tárolóba integrált, fokozatmentes szolár és 1 db, energiatakarékos segédszivattyú (bizonyos tároló-típusok esetén), szolár biztonsági szeleppel. © Vaillant Saunier Duval Kft. 23 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


•

Bivalens kialakítású szolár használati melegvíz-tároló, zománcozott belső kialakítással és magnézium védőanóddal (VIH SN 250/3 – 8,5 méter, VIH SN 250/3 iP – 12 méter emelőmagasságig), 250 liter, valamint 350 liter hasznos űrtartalommal (VIH SN 350/3 iP – 12 méter). A tároló csőkígyója már gyárilag fel van töltve a szükséges mennyiségű szolár hőhordozó folyadékkal.

A működés elve A Vaillant gravitációs működésű (drainback) auroSTEP plus szolár rendszere felépítésében, illetve üzemi tulajdonságainak tekintetében jelentősen különbözik a hagyományos szolár berendezésektől. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a berendezés nincs teljesen feltöltve hőhordozó folyadékkal, illetve nem áll nyomás alatt sem. Ennek alapján ez a megoldás – szemben a nyomás alatti rendszerekkel – nem igényel szolár tágulási- és előtéttartályt, komplett szolár állomást, valamint szolár légtelenítő egységet. Abban az esetben, ha a szolár szivattyú nem üzemel, a hőhordozó folyadék visszafolyik a tároló csőkígyójába, illetve a szivattyú körül elhelyezkedő csővezetékekbe: ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a kollektort és minden csővezetéket úgy kell szerelni, hogy a hőhordozó folyadék – a gravitáció segítségével – a tárolóba visszafolyhasson (minimum 4% lejtés szükséges). Nyugalmi állapotban tehát a csövek (20) és a kollektor (63) levegővel töltött. A hőhordozó folyadék speciális víz és glykol keverék, ahol a szükséges mennyiséget már gyárilag tartalmazza a szolár csőkígyó. Abban az esetben, ha a kollektor-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség átlép egy meghatározott értéket, a központi vezérlő-egység (13a) indító jelet ad a szolár szivattyú (Kol1-P) részére, ennek köszönhetően a hőhordozó folyadék a csőkígyóból a visszatérő csővezetéken keresztül a kollektorba (63) jut, ami itt felmelegszik, majd a nyomóvezetéken keresztül visszafolyik a melegvíztárolóba (5). A vékony csövekben és a szolár kollektorban található folyadék-térfogat elenyésző a tároló csőkígyó belső keresztmetszetéhez képest, ennek köszönhetően a szolár folyadék töltési szintje csekély mértékben változik a szivattyú működése során. A szolár kollektorokból és az összekötő vezetékekből „kipréselt” levegő a tároló csőspirál legmagasabb pontján marad, így a szivattyú mindig folyadékot keringtet. Működés közben – egy meghatározott idő után – a kollektorérzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség elér egy előre meghatározott értéket, ezért a központi vezérlő-egység (13a) lekapcsolja a szolár szivattyút (Kol1-P), a hőhordozó folyadék pedig – a gravitáció segítségével – viszszafolyik a szolár tároló alsó hőcserélőjébe. Ezzel egyidőben a szolár hőcserélő felső részén elhelyezkedő „könnyebb” levegő visszajut az összekötő csővezetékekbe, illetve a kollektorba. A VIH SN 250/3 és VIH SN 350/3 típusú szolár melegvíz-tárolók utánfűtésére különböző hőtermelők (1) alkalmazhatók. Abban az esetben, amikor alacsony a szolár hozam, vagy ha nagyobb mennyiségű használati meleg vizet kell biztosítani, akkor a gázüzemű hőtermelő szabályozó egysége a tárolóba integrált vezérlő útján (13a) parancsot kap az utánfűtésre. Az utánfűtés a tároló felső csőkígyóján keresztül történik, azonban ez a hőcserélő a teljes űrtartalmat nem fűti át. Az utánfűtés programozása a VIH SN 250 és 350/3 esetén a tárolóba integrált szabályozó egység (13a) segítségével történik. Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély! Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet. A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében. © Vaillant Saunier Duval Kft. 24 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


A rendszer kifogástalan üzeméhez az alábbi előfeltételeket kell teljesíteni: • A rendszert csak Vaillant hőhordozó folyadékkal szabad feltölteni. • Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a leürülés, a vízszintesen fekvő összekötő vezetékeket minimum 4% lejtéssel kell fektetni. • Az összekötő szolár vezeték hosszúsága („2 az 1-ben” speciális csővezeték) nem lehet hosszabb 20 méternél (= 40 m teljes vezeték-hossz). • Összekötő vezetékként csak a Vaillant „2 az 1-ben” speciális vagy egy azzal egyenértékű csővezeték használható. Az alkalmazható drainback kollektorok maximális számát nem szabad túllépni, illetve figyelembe kell venni a beépíthetőségi előírásokat is. • A rendszer legmagasabb pontja, illetve a tároló alsó síkja közötti magasság-különbség nem lépheti át a 8,5 (VIH SN 250/3 i) vagy a 12 (VIH SN 250/3 iP és VIH SN 350/3 iP) métert. Télen a szolár kollektorokban, illetve az összekötő csővezetékekben levegő van, ezért fagyvédelmi intézkedéseket csak a tároló telepítési helyiségében kell biztosítani. Aktív hűtési hűtési üzem A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13b) segítségével, ha a készülék nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség. © Vaillant Saunier Duval Kft. 25 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


Tétel

Megnevezés

db

Rendelési szám

1 1a 2 2a 3 4 5

Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) geoTHERM VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú Kazánköri szivattyú Fűtési keringtető szivattyú Flexibilis cső Karbantartó csapok auroSTOR VIH SN 250/3 i szolár melegvíz-tároló (8,5 m) auroSTOR VIH SN 250/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) auroSTOR VIH SN 350/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) Fűtési/hűtési puffertároló geoTHERM beltéri kezelőegység Szolár VRS 550 szabályozó VR 40 többfunkciós kártya Párátlanító egység Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) „2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 10 m „2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 20 m Visszacsapó szelep Beszabályozó szelep Vétlen elzárás ellen biztosított szelep Fűtőkör szűrője Fűtőkör hőmérője Légleválasztó HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” Biztonsági szelep (ivóvíz) Fűtési biztonsági szelep Szolár biztonsági szelep Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) Membrános szaniter tágulási tartály Tároló biztonsági szerelvénycsoport Fűtési tágulási tartály Nyomásmérő Bypass szelep Kétpont szabályozású szobatermosztát (fűtésre/hűtésre) Töltő/ürítő csap auroTHERM VFK 135 D síkkollektor (drainback) auroTHERM VFK 135 VD síkkollektor (drainback) Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 Szolárkör szivattyúja A szolárkör sönt szivattyúja Tároló felső hőmérséklet-érzékelő Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő Tároló utánfűtés csatlakozó kábele Hidegvíz csatlakozó

1 1 1 1 1) x 1 1 1 1 1) x 1 1 1 1) x 2 1 1 x1) x1) x1) x1) x1) x1) 1 1 1 1 1 1) x 1 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x 1 1 1 1 1

Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint 1-es tételben 1a tételben idegen termék 1-es tételben 0010010451 0010010444 0010010445 idegen termék 1a tételben 5-ös tételben 0020017744 idegen termék 9642 302359 302360 idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 302040 43-as tételben 1-es tételben 5-ös tételben 1a tételben idegen termék 305827 idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint 5-ös tétel tartozéka 5-ös tételben Tároló típus függvénye 5-ös tételben 5-ös tételben 13a tétel tartozéka idegen termék

7 13 13a 13b 14 19 20 30 31 32 33 36 37 39 42a

42 c 43 44 48 50 52 58 63 KOL1 KOL1-P KOL2-P SP1 SP2 C1/C2 KW

-




2.5 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve használati melegvízmelegvízkészítésre készítésre – 5. rendszer rendszerkialakítási példa geoTHERM VWL ../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtési felületfűtési/hűtési rendszerrel, auroSTEP plus 250/350 szolár melegvíz készítő berendezéssel, gázüzemű fali kondenzációs hőtermelővel (ecoTEC VU VU ..6), időjáráskövető szabályozóval



Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák elleni védelem). A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű hőtermelő (1) a támogatja. 5. A használati meleg vizet alapvetően a szolár berendezés (63) szolgáltatja. Fűtési üzemmód A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot, éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani. A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében, hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés. A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13b) beállított fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16) jele alapján. Használati melegvízmelegvíz-készítés A használati melegvíz-készítése a napenergiával működő auroSTEP plus 250/350 rendszerrel történik, amely a következő alkotóelemekből áll: • VFK 135 D vagy VD típusú, szerpentincsöves drainback síkkollektor (2 db az auroSTEP plus 250, illetve 3 db az auroSTEP plus 350 rendszer esetén), amely a nap energiáját hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át. © Vaillant Saunier Duval Kft. 28 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


• • •

Tárolóba integrált szolár szabályozó egység, amelynek digitális képernyőjén a működéshez szükséges összes paraméter egyszerűen beállítható. Tárolóba integrált, fokozatmentes szolár és 1 db, energiatakarékos segédszivattyú (bizonyos tároló-típusok esetén), szolár biztonsági szeleppel. Bivalens kialakítású szolár használati melegvíz-tároló, zománcozott belső kialakítással és magnézium védőanóddal (VIH SN 250/3 – 8,5 méter, VIH SN 250/3 iP – 12 méter emelőmagasságig), 250 liter, valamint 350 liter hasznos űrtartalommal (VIH SN 350/3 iP – 12 méter). A tároló csőkígyója már gyárilag fel van töltve a szükséges mennyiségű szolár hőhordozó folyadékkal.

A működés elve A Vaillant gravitációs működésű (drainback) auroSTEP plus szolár rendszere felépítésében, illetve üzemi tulajdonságainak tekintetében jelentősen különbözik a hagyományos szolár berendezésektől. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a berendezés nincs teljesen feltöltve hőhordozó folyadékkal, illetve nem áll nyomás alatt sem. Ennek alapján ez a megoldás – szemben a nyomás alatti rendszerekkel – nem igényel szolár tágulási- és előtéttartályt, komplett szolár állomást, valamint szolár légtelenítő egységet. Abban az esetben, ha a szolár szivattyú nem üzemel, a hőhordozó folyadék visszafolyik a tároló csőkígyójába, illetve a szivattyú körül elhelyezkedő csővezetékekbe: ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a kollektort és minden csővezetéket úgy kell szerelni, hogy a hőhordozó folyadék – a gravitáció segítségével – a tárolóba visszafolyhasson (minimum 4% lejtés szükséges). Nyugalmi állapotban tehát a csövek (20) és a kollektor (63) levegővel töltött. A hőhordozó folyadék speciális víz és glykol keverék, ahol a szükséges mennyiséget már gyárilag tartalmazza a szolár csőkígyó. Abban az esetben, ha a kollektor-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség átlép egy meghatározott értéket, a központi vezérlő-egység (13a) indító jelet ad a szolár szivattyú (Kol1-P) részére, ennek köszönhetően a hőhordozó folyadék a csőkígyóból a visszatérő csővezetéken keresztül a kollektorba (63) jut, ami itt felmelegszik, majd a nyomóvezetéken keresztül visszafolyik a melegvíztárolóba (5). A vékony csövekben és a szolár kollektorban található folyadék-térfogat elenyésző a tároló csőkígyó belső keresztmetszetéhez képest, ennek köszönhetően a szolár folyadék töltési szintje csekély mértékben változik a szivattyú működése során. A szolár kollektorokból és az összekötő vezetékekből „kipréselt” levegő a tároló csőspirál legmagasabb pontján marad, így a szivattyú mindig folyadékot keringtet. Működés közben – egy meghatározott idő után – a kollektor-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség elér egy előre meghatározott értéket, ezért a központi vezérlő-egység (13a) lekapcsolja a szolár szivattyút (Kol1-P), a hőhordozó folyadék pedig – a gravitáció segítségével – visszafolyik a szolár tároló alsó hőcserélőjébe. Ezzel egyidőben a szolár hőcserélő felső részén elhelyezkedő „könnyebb” levegő visszajut az összekötő csővezetékekbe, illetve a kollektorba. A VIH SN 250/3 és VIH SN 350/3 típusú szolár melegvíz tárolók utánfűtésére a hőszivattyú (1a) és/vagy a Vaillant különböző utánfűtő hőtermelői (1) alkalmazhatók. Abban az esetben, amikor alacsony a szolár hozam, vagy ha nagyobb mennyiségű használati meleg vizet kell biztosítani, akkor az utánfűtő hőtermelő szabályozó egysége a tárolóba integrált vezérlő útján (13a) parancsot kap az utánfűtésre. Az utánfűtés a tároló felső csőkígyóján keresztül történik, azonban ez a hőcserélő a teljes űrtartalmat nem fűti át. Az utánfűtés programozása a VIH SN 250 és 350/3 esetén a tárolóba integrált szabályozó egységen (13a) keresztül történik, melyben az utánfűtési igény a C1/C2 csatornán – egy relé útján párhuzamosan – jut el a hőszivattyú a gázkészülék felé. Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a hőszivattyúval történő melegvíz készítésre, kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat előtt található elektromos kapcsolási tervet. © Vaillant Saunier Duval Kft. 29 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély! Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet. A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében. A rendszer kifogástalan üzeméhez az alábbi előfeltételeket kell teljesíteni: • A rendszert csak Vaillant hőhordozó folyadékkal szabad feltölteni. • Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a leürülés, a vízszintesen fekvő összekötő vezetékeket minimum 4% lejtéssel kell fektetni. • Az összekötő szolár vezeték hosszúsága („2 az 1-ben” speciális csővezeték) nem lehet hosszabb 20 méternél (= 40 m teljes vezeték-hossz). • Összekötő vezetékként csak a Vaillant „2 az 1-ben” speciális vagy egy azzal egyenértékű csővezeték használható. Az alkalmazható drainback kollektorok maximális számát nem szabad túllépni, illetve figyelembe kell venni a beépíthetőségi előírásokat is. • A rendszer legmagasabb pontja, illetve a tároló alsó síkja közötti magasság-különbség nem lépheti át a 8,5 (VIH SN 250/3 i) vagy a 12 (VIH SN 250/3 iP és VIH SN 350/3 iP) métert. Télen a szolár kollektorokban, illetve az összekötő csővezetékekben levegő van, ezért fagyvédelmi intézkedéseket csak a tároló telepítési helyiségében kell biztosítani. Aktív hűtési üzem A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére. A beltéri levegő is párátlanítható, ami lehetővé teszi a helyi hőmérséklet-csökkentést. A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13b) segítségével, ha a készülék nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. © Vaillant Saunier Duval Kft. 30 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség. Elektromos kapcsolási kapcsolási terv (22(22-es tétel, relédoboz) relédoboz)

Tároló utánfűtés kérelem a hőszivattyú felé

Tároló utánfűtés kérelem a fali készülék felé

Utánfűtési igény a hőszivattyú felé

Utánfűtési igény a fali készülék felé

A hőszivattyúval kombinált fűtési és melegvíz készítési rendszereknél a bivalens pont alatt a bojler termosztát hőigénye esetén lehetőség van arra, hogy a tároló felfűtését csak a gázüzemű hőtermelő végezze. A hőszivattyúval történő használati melegvíz-készítés akkor áll le, ha a külső léghőmérséklet nem elegendő a felfűtéshez (ilyenkor az utánfűtő hőtermelő kapcsol be). Annak érdekében, hogy a használati melegvíz-készítés hőszivattyúval támogatható legyen, az utánfűtő hőtermelő szabályozójának (calorMATIC 470) tároló utánfűtési időablakait optimálisan kell beállítani. Abban az esetben, ha a szóban forgó hidraulikus kialakításnál a tároló utánfűtését a bivalens pont alatt csak az utánfűtő hőtermelővel kell ellátni, akkor a hőszivattyú Nr. 154-es szerviz menüpontja alatt a „0” értéket kell elmenteni.



Tétel

Megnevezés

db

Rendelési szám

1 1a 2 2a 3 4 5

Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) geoTHERM VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú Kazánköri szivattyú Fűtési keringtető szivattyú Flexibilis cső Karbantartó csapok auroSTOR VIH SN 250/3 i szolár melegvíz-tároló (8,5 m) auroSTOR VIH SN 250/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) auroSTOR VIH SN 350/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) Fűtési/hűtési puffertároló Fűtési puffertároló geoTHERM beltéri kezelőegység Szolár VRS 550 szabályozó calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó Párátlanító egység Külső hőmérséklet-érzékelő Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) „2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 10 m „2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 20 m Relédoboz Visszacsapó szelep Beszabályozó szelep Vétlen elzárás ellen biztosított szelep Fűtőkör szűrője Fűtőkör hőmérője Légleválasztó Fűtés/tárolótöltés váltószelepe HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” Biztonsági szelep (ivóvíz) Fűtési biztonsági szelep Szolár biztonsági szelep Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) Fűtési tágulási tartály Membrános szaniter tágulási tartály Tároló biztonsági szerelvénycsoport Nyomásmérő Bypass szelep Kétpont szabályozású szobatermosztát (fűtésre/hűtésre) Töltő/ürítő csap auroTHERM VFK 135 D síkkollektor (drainback) auroTHERM VFK 135 VD síkkollektor (drainback) Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 Szolárkör szivattyúja A szolárkör sönt szivattyúja Legionella-védelem szivattyúja Tároló felső hőmérséklet-érzékelő Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő Tároló utánfűtés csatlakozó kábele Tároló utánfűtés csatlakozó kábele Hőszivattyú/gázkészülék csatlakozó kábel Hidegvíz csatlakozó

1 1 1 1 1) x 1 1 1 1 1) x 1) x 1 1 1 1) x 1 2 1 1 x1) x1) x1) x1) x1) 1) x 1) x 1 1 1 1 1 1 1) x 1) x 1 1) x 1) x 1) x 1) X 1) x 1) x 1 1 1 1 1 1 x1) x1) 1) x -

Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint 1-es tételben 1a tételben idegen termék 1-es tételben 0010010451 0010010444 0010010445 idegen termék idegen termék 1a tételben 5-ös tételben 0020108131 idegen termék 13b tartozéka 9642 302359 302360 idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 302040 43-as tételben 1-es tételben 5-ös tételben 1a tételben idegen termék idegen termék 305827 idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint 5-ös tétel tartozéka 5-ös tételben Tároló típus függvénye idegen termék 5-ös tételben 5-ös tételben 13a tétel tartozéka 13a tétel tartozéka 1-es tételben idegen termék

7 7a 13 13a 13b 14 16 19 20 22 30 31 32 33 36 37 38 39 42a

42b 42c 43 48 50 52 58 63 KOL1 KOL1-P KOL2-P LEG-P SP1 SP2 EP C1/C2 3/4 KW




2.6 Levegő/víz hőszivattyú hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve használati melegvízmelegvízkészítésre készítésre – 6. rendszer rendszerkialakítási példa geoTHERM VWL ../1 hőszivattyú többkörös többkörös felületfűtési és egy légfűtési/hűtési rendszerrel, rérétegtöltésű univerzális fűtési puffertárolóval (VPS/2), VPM W és VPM S frissvizes, illetve szolár állomással, gázüzemű fali kondenzációs hőtermelővel (ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályoszabályozóval:



Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi és ikerházak helyiségeinek napenergiával támogatott fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt is. A rendszer központi eleme a rétegtöltésű puffertároló (5), amely begyűjti az öszszes hőtermelő (szolár rendszer, hőszivattyú és gázkészülék) által előállított energiát, majd azt továbbítja a fogyasztók felé, az egyéni igények függvényében. Ezen kívül a hőszivattyú nyáron – a fan-coil kör segítségével –, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is képes. A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni (felületfűtés és fan-coil rendszer a fűtésre/hűtésre). 4. Az utánfűtést, illetve – szükség esetén – a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű hőtermelő (1) segíti. 5. A használati melegvíz-készítést a rétegtöltésű puffertároló (5) és a frissvizes állomás (17) szolgálja. 6. A fűtésrásegítést, illetve a melegvíz-készítést szolár rendszer (63) támogatja. Fűtési üzem A szóban forgó megoldásnál a hőleadó két, egymástól teljesen független felületfűtési rendszer, ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (HK-2P), illetve motoros keverőszeleppel (HK2) rendelkezik. Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját egy központi puffertároló (5) segítségével hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan üzemállapotok során is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes fűtőköri szivattyú. Mindkét fűtőkört – a külső léghőmérséklet, illetve a kívánt beltéri léghőmérséklet függvényében – a VRS 620/3 (13) univerzális szolár rendszerszabályozó működteti, a referencia helyiségekben felszerelt távvezérlők segítségével (13a). A hőszivattyú különböző paramétereinek programozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13b) oldható meg, ami a geoTHERM hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. Abban az esetben, amikor valamelyik hőtermelő fűtési energiát ad, a keletkező hőmennyiség a puffertárolón belül akkumulálódik, amely saját hőmérsékletének függvényében rétegződik a puffertárolóba (5). A VRS 620/3 szabályozó (13) tökéletes működéséhez elengedhetetlenül szükség van a VF 1 érzékelőre (VR 10 szenzor). A váltószelep (38a) működtetését a kapcsoló szabályozó (13e) végzi, ennek segítségével választható szét a fűtési és hűtési üzem. Mindkét keverőszelepes fűtőkör számára saját hőmérséklet érzékelőt (VF2, VFA (1-1 db VR 10 érzékelő)) kell felszerelni, hogy ezek a körök – a külső léghőmérséklet függvényében – egymástól független vezérelhetők legyenek. Ennek a kapcsolásnak a © Vaillant Saunier Duval Kft. 34 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


kialakításhoz azonban feltétlenül szükség van a VR 60/3 (13c) modulra is, amelyhez opcióként egy szobatermosztát üzemben is használható VR 90/3 (13a) távvezérlő köthető. A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a túlfűtés ellen. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket (1) annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13) beállított fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16) jele alapján. A szolár rendszer felépítése és működése SP1; TD2; SP2: a teljes rendszert összesen 3 db tárolóhőmérséklet érzékelő vezérli. Ha ezek közül egy vagy több érzékelőn a mért hőmérséklet a kívánt érték alá csökken, hőigény lép fel a hőforrások felé. Ilyenkor a hőtermelők az igények alapján szolgáltatnak hőenergiát, amelyek saját hőmérsékletük szerint rétegződnek a puffertároló (5) megfelelő részébe. Ennek alapján mindig arról kell gondoskodni, hogy az összes hőfogyasztó számára kellő mennyiségű és megfelelő hőmérsékletű hőenergia álljon rendelkezésre. Innen tud a frissvizes állomás (17) és az összes fűtési kör (HK-P) az igényeinek megfelelő mértékű hőmennyiséget elvonni, ahol az összes hőfogyasztó saját vezérléssel rendelkezik. A puffertároló töltését a VRS 620/3 központi rendszervezérlő (13) felügyeli, amely minden pillanatban arról gondoskodik, hogy az összes hőfogyasztó kellő mennyiségű és az igényekhez szükséges hőmennyiséghez jusson. Ennek támogatására a szolár töltőállomás (25) a rendszert először napenergiával próbálja meg feltölteni, így biztosítva a teljes berendezés energiaigényét. Mindezek alapján a teljes hőmérséklet vezérelt folyamat a puffertárolóban elhelyezett szenzorok mért értékeinek, valamint a rendszer beállításainak függvénye. Abban az esetben, ha nincsenek előre definiált beállítások, akkor a rendszerszabályozó a puffertároló teljes űrtartalmát a napenergia segítségével próbálja felfűteni (egészen addig, amíg a puffer felső hőmérséklete el nem éri a maximális, 95ºC fok hőmérsékletet). A puffer belső űrtartalmához hozzárendelt érzékelők azonban azért szükségesek, hogy biztosítva legyen a használati melegvíz-készítés, illetve a fűtésrásegítés különböző zónáinak előírt hőmérséklete. A különböző érzékelők elhelyezkedése és szerepe • Az SP1 érzékelő (a használati melegvíz-készítés komfort zónája) a tároló felső térfogatát (kb. 10 %) méri. Ezt az űrtartalmat legtöbbször az utánfűtő hőtermelő fűti abban az esetben, ha az SP1 mért értéke 8 K-nel alacsonyabb a kívánt hőmérséklethez képest. • A TD2 érzékelő (a melegvíz-zóna határa) a tároló ez alatti űrtartalmának 20 vagy 40%ka. Ennek az érzékelőnek az áthelyezésével megnövelhető a puffertároló melegvízkészítésre alkalmazható térfogata. Abban az esetben, ha a TD2 érzékelőn a hőmérséklet 8 K értékkel a VPM W frissvizes állomás által szükséges kívánt előremenő hőfok alatt van és a VPM S szolár töltőmodul eBUS útján azt jelzi, hogy a szükséges előremenő hőfokot biztosítani tudja, akkor ezt a térfogatrészt csak a VPM S modul tölti. Amikor a szolár töltőmodul a szükséges energiaszintet már nem tudja biztosítani, vagy ha már letelt a beállítható utántöltési üzemszünet (C4 menüpont alatt), akkor a szóban forgó űrtartalom részt az utánfűtő készülék fűti fel. • Az SP2 érzékelő (a fűtésrásegítés zónája) a tároló alsó 50 vagy 30%-ka, amelynek hőmérsékleti szintjét a fűtési körök által meghatározott és a fűtési jelleggörbe alapján előírt hőmérsékleti érték szabja meg. Ezt a térfogatot elsősorban a szolár rendszer próbálja feltölteni. Abban az esetben, ha az SP2 érzékelőn a hőmérséklet 8 K értékkel a maximálisan szükséges, a fűtési rendszer által kívánt előremenő hőfok alatt van és a VPM S állomás az eBUS alapú kommunikációs csatornán azt jelzi, hogy a szükséges előremenő hőmérséklet még elérhető, akkor ezt az űrtartalom részt a szolár töltőmodul fűti fel. Ha a szükséges hőmérsékleti szintet a VPM S modul már nem tudja biztosítani, vagy ha már letelt a beál© Vaillant Saunier Duval Kft. 35 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


lítható utántöltési üzemszünet (C4 menüpont alatt), akkor a szóban forgó űrtartalom részt az utánfűtő készülék fűti fel. A szolár szolár állomás működése A rendszert teljes egészében a VPM S szolár állomás (25) vezérli, amely saját vezérlő elemekkel rendelkezik. A szolárállomás a kollektormező (63) és a puffertároló (5) közötti hőtranszportról gondoskodik, ami a puffertároló fűtési vizét lemezes hőcserélőn keresztül melegíti fel. A termelt hőenergia saját hőmérséklete alapján rétegződik be a puffertároló (5) megfelelő részébe. A VPM S szolár állomás minden, a működéshez feltétlenül szükséges érzékelő, illetve működtető elemet magában foglal, így semmilyen más alkotóelemet nem kell külön beépíteni. Az állomásban található szivattyú változó fordulatszámon képes működni, így csak a pillanatnyilag szükséges tömegáramot keringteti (ennek köszönhetően nincs szükség semmilyen beállításra). A szolár állomás a napenergia maximális kihasználására törekszik, ezért a tároló felső részét megpróbálja a legmagasabb megengedett hőmérsékletre (95ºC) fűteni. Ennek a hőmérsékletnek a beállítása – a szolár kalendárium aktiválásával együtt – a VRS 620/3 szabályozón (13) történik. A fokozatmentes szolárkör szivattyú rövid időre periodikusan bekapcsol, hogy megállapíthassa, megfelelő hőmérsékleti szint áll-e rendelkezésre a kollektorokban. A szolár állomás puffertöltő szivattyúja így csak abban az esetben kapcsol be, ha kielégítő a szolár rendszer hőhozama. A tágulási tartály (42b) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. A teljes szolár rendszer légtelenítését a szolár állomásba (25) integrált légleválasztó egységgel történik. Figyelem! Anyagi károk veszélye a magas hőmérsékletek miatt. A túlságosan magas kilépő fűtővíz hőmérséklet károsodásokat okozhat a fűtési rendszerben (pl. padlófűtési kör). A puffer maximális hőmérséklete 95ºC fok lehet, éppen ezért minden egyes fűtőkört motoros keverőszeleppel kell ellátni, ahol az összes fűtőkört – adott esetben szükséges számú VR 60/3 keverőmodullal – az auroMATIC 620/3 kezel. Használati melegvízmelegvíz-készítés A használati melegvíz-készítés az allSTOR központi puffertárolóval (5), illetve a VPM W típusú frissvizes állomással (17) biztosítható. A frissvizes állomás minden, a működéshez szükséges működtető (motoros keverőszelep, puffer köri szivattyú, áramlásérzékelő), illetve érzékelő elemet magában foglal, valamint saját elektromos egységgel rendelkezik. Abban az esetben, ha a hidegvíz oldalon elhelyezett áramlásmérő átfolyást mér, a frissvizes állomás keringtető szivattyúja a pufferből (5) fűtővizet von el. A melegvíz-készítéshez szükséges változó fűtővíz mennyiséget motoros keverőszelep szabályozza, hogy a lemezes hőcserélő szekunder oldalán konstans kifolyó melegvíz hőmérséklet (gyári beállítás 50ºC) legyen biztosítható. A VRS 620/3 (13) univerzális szolár szabályozó segítségével a használati melegvíz kívánt hőmérséklete 40 és 60ºC fok között állítható be. A használati melegvíz keringtetésére – külön rendelhető tartozékként – cirkulációs szivattyú (ZP) alkalmazható. Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély! Kellően magas szolár hozam esetén a hőmérséklet a tárolóban jelentősen 75ºC fok fölé emelkedhet. A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért a frissvizes állomás – a primer oldalon – egy motoros keverőszeleppel rendelkezik.



Aktív hűtési üzem A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. Jelen esetben a hűtést a fan-coil rendszer (10) biztosítja, ahol a hűtő körbe egy kiegészítő puffertárolót (7) kell beépíteni, hogy biztosítható legyen a hőszivattyú működéséhez szükséges minimális fűtővíz mennyiség. A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha a motoros zónaszelep (11) lezár, a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot, éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani (3,5 l/kW maximum teljesítmény). A téli/nyári átváltás automatikus működtetésére egy külső szabályozót (13e – nem Vaillant tartozék) kell biztosítani. Hűtés közben azonban a külső szabályozóhoz (13e) tartozó váltószelepeknek (38a) ki kell zárniuk a puffertárolót (5) a hűtőkörből. A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.



Tétel

Megnevezés

db

Rendelési szám

1 1a 2 2a 3 5 7 10 11 13 13a 13b 13c 13 d 16 17 19 25 30 31 32 33 36 37 42a

Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) geoTHERM VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú Kazánköri szivattyú Fűtési keringtető szivattyú Flexibilis cső Fűtési puffertároló (VPS/2) Fűtési/hűtési puffertároló Fan-coil Kétirányú zónaszelep auroMATIC 620/3 univerzális szolár szabályozó VR 90/3 távvezérlő A geoTHERM VWL/1 beltéri kezelőegysége VR 60/3 fűtési keverőmodul A nyári üzem hőmérséklet szabályozója Külső hőmérséklet-érzékelő Frissvizes állomás (VPM W) Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) Szolár állomás (VPM S) Visszacsapó szelep Beszabályozó szelep Vétlen elzárás ellen biztosított szelep Fűtőkör szűrője Fűtőkör hőmérője Légleválasztó Biztonsági szelep (ivóvíz) Szolár biztonsági szelep (6 bar) Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) Membrános tágulási tartály Ivóvizes tágulási tartály Tároló biztonsági szerelvénycsoport Nyomásmérő A szolárkör nyomásmérője Bypass szelep Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep Töltő/ürítő csap Szolár síkkollektor VFK 145 V Szolár síkkollektor VFK 145 H Szolár síkkollektor VFK 150 V Szolár síkkollektor VFK 150 H Szolár előtéttartály 5/12/18 liter Felfogató tartály Fűtőköri szivattyú (2) Fűtőköri szivattyú (a) Fűtőköri motoros keverőszelep (2) Fűtőköri motoros keverőszelep (a) Komfort zóna hőmérséklet-érzékelő A fűtésrásegítés hőmérséklet érzékelője A melegvíz-zóna hőmérséklet érzékelője Gyűjtőhőmérséklet érzékelő (VR 10) Kevert kör (2) hőmérséklet-érzékelő (VR 10) Kevert kör (a) hőmérséklet-érzékelő (VR 10) Cirkulációs szivattyú Hidegvíz csatlakozó

1 1 1 1 1) x 1 1) x 1) x 1) x 1 2 1 1 1 1 1 2 1 x1) x1) x1) x1) 2 x1) 1 1 1 1) x 1) x 1 1 1 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x x1) x1) x1) x1) x1) 1 1 1 1 1 1 1) x -

Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint 1-es tételben 1a tételben idegen termék Vaillant árlista szerint idegen termék idegen termék idegen termék 0020092431 0020040080 1a tételben 306782 idegen termék 13 tartozéka Vaillant árlista szerint 9642 Vaillant árlista szerint idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 43-as tételben 25-ös tételben 1a tételben idegen termék idegen termék 305827 idegen termék 25-ös tételben idegen termék idegen termék idegen termék Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 13-as tétel tartozéka 13-as tétel tartozéka 13-as tétel tartozéka 13-as tétel tartozéka 13b tétel tartozéka 13b tétel tartozéka idegen termék idegen termék

42b 42c 43 48 50 52 58 63

64 65 HK2-P HKa-P HK2 HKa SP1 SP2 TD2 VF1 VF2 VFa ZP KW




2.7 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, illetve használati melegvízelegvízkészítésre készítésre – 7. rendszer rendszerkialakítási példa geoTHERM felületfűtési fűtési/hűtési geoTHERM VWL ../1 hőszivattyú felület fűtési /hűtési rendszerrel, gázüzemű auroCOMPACT konkondenzációs kompakt készülék szolár melegvízmelegvíz-készítéssel, készítéssel, időjáráskövető szabályozóval:



Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi házak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt, amely a melegvíz-készítésért is felelős. A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű hőtermelő (1) a támogatja. 5. A használati melegvíz-készítésre – akár utólag is – szolár rendszer (63) telepíthető. Fűtési üzem A szóban forgó megoldásnál a hőleadó két, egymástól teljesen független felületfűtési rendszer, ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (2), illetve motoros keverőszeleppel (31) rendelkezik. Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját egy fűtési/hűtési puffer (7) segítségével hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az öszszes fűtőköri szivattyú. A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13c), a különböző paramétereinek programozása pedig a bárhol felszerelhető beltéri egységgel (13) oldható meg, ami a geoTHERM hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13a) beállított fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16) jele alapján. Használati melegvízmelegvíz-készítés A használati melegvíz szolgáltatását kizárólag a gázüzemű, kondenzációs működésű auroCOMPACT készülék látja el, amely egy beépített, szolár csőkígyóval ellátott, 150 literes űrtartalmú rétegtöltésű melegvíz-tárolóval rendelkezik. A szolár berendezés egyszerűen integrálható a rendszerbe, ahol a konfiguráció és a felismerés automatikus. Az auroCOMPACT készülék elektromos egysége közvetlenül képes működtetni a készülékbe integrált szolárkör keringtető szivattyúját (25), amely akkor kapcsol be, ha a kollektor (Kol1) és a tároló alsó hőmérséklet érzékelője (24b) közötti hőmérséklet-különbség eléri a DIA rendszerben (12) előre beállított értéket. © Vaillant Saunier Duval Kft. 40 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


Rétegtöltésű melegvízmelegvíz-tárolóval tárolóval rendelkező kompakt készülék Abban az esetben, ha a készülékhez nem csatlakozik szolár rendszer vagy csekély a napsütés intenzitása, akkor a tároló felső résznek utánfűtését (ennek hőmérsékletét a szenzor (24a) méri) a gázüzemű, kondenzációs készülék végzi, ahol a rétegtöltési elvnek köszönhetően a melegvízkészítés során is magas hatásfok érhető el. A csőkígyóval ellátott, hagyományos kialakítású beépített tárolós készülékekkel szemben a rétegtöltésű melegvíz-tárolót a készülékbe integrált lemezes hőcserélő (40) fűti fel, amelyben különböző hőmérsékletű rétegek találhatók. A teljes töltési folyamatot külön rétegtöltő szivattyú (27) működteti. A tároló felfűtése akkor kezdődik, amikor a készülék előremenő fűtővíz hőmérséklete elérte a szükséges értéket. A használati melegvíz-készítés elsőbbséget élvez a fűtési rendszerhez képest, a rétegtöltési folyamat pedig lényegesen gyorsabb utántöltést eredményez. Az égő modulációjának, illetve a rétegtöltő szivattyú üzemmódjának összehangolt működéséről a készülék elektromos egysége gondoskodik. A tároló feltöltése szolár rendszerrel Abban az esetben, ha a kollektor (Kol1) és a tároló alsó hőmérséklet érzékelője (24b) közötti hőmérséklet-különbség eléri a DIA rendszerben (12) előre beállított értéket, a szolár kollektorban (63) – a napsütés által – felmelegedett hőhordozó folyadék a készülékbe integrált szolárköri keringtető szivattyú (25) útján hőt ad át a tároló csőkígyóján a használati víznek. Ebben a folyamatban tehát az auroCOMPACT készülékben található használati melegvíz-tároló egy előtét puffer szerepét tölti be. Abban az esetben, amikor a tároló felső hőmérséklet érzékelőjén (24a) a mért hőmérséklet eléri a 85ºC fokos maximális értéket, lekapcsol a szolárkör szivattyúja. Annak érdekében, hogy a szolár hőnyereség maximálisan kihasználható legyen, illetve egyik csapolási helyen se következhessen be leforrázás, egy termosztatikus keverőszelep (39) található a készülékben gyárilag. A szelepen kézzel beállítható hőmérséklet értéke 35 és 65ºC fok között van. A szolár rendszer és a használati melegvíz-készítés működtetéséhez az auroCOMPACT készülék nem igényel külön semmilyen elektromos egységet, mert mind a szolárkör keringtető, mind pedig a rétegtároló töltőszivattyúját a központi vezérlőpanel kezeli, a tároló mindkét érzékelőjével (24a és 24b), valamint a többi hőmérséklet érzékelővel együtt (mindegyik gyári tartozék). A szolárkör visszatérő ágára szerelt hőmérséklet-érzékelő (VR 10) segítségével lehetőség van a szolár hozam kiértékelésére is, amit a központi vezérlés végez el a kollektor érzékelő és a hozammérő szenzor hőmérséklet különbsége, valamint a szolárköri szivattyú (25) üzemóráinak száma alapján. Az auroCOMPACT készülék úgy van kialakítva, hogy a tároló űrtartalmának (150 l), illetve a beépítési lehetőségek (tájolás, a tető hajlásszöge) figyelembe vétele mellett maximum 2 db síkkollektor (VFK 145 vagy 150) telepítésére van lehetőség. A tágulási tartály (42b) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. Mivel a teljes szolár berendezés nyomás alatt áll, így a rendszer legmagasabb pontjára szolár gyorslégtelenítőt (59) kell beépíteni, amit mikrobuborék leválasztóval lehet kombinálni. Ez az egység teljesen automatikusan működik, és nem kell üzem közben elzárni. Aktív hűtési üzem A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére. A beltéri levegő is párátlanítható, ami lehetővé teszi a helyi hőmérséklet-csökkentést. A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13c) segítségével, ha a készülék nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. © Vaillant Saunier Duval Kft. 41 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.



Tétel

Megnevezés Megnevezés

db

Rendelési szám

1 1a 2 2a 3 7 13 13a 13b 14 16 19 24a 24b 25 27 30 31 32 33 36 37 38 42a

auroCOMPACT kompakt kondezációs hőtermelő (VSC S) geoTHERM VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú Kazánköri szivattyú Fűtési keringtető szivattyú Flexibilis cső Fűtési/hűtési puffertároló Kezelőkonzol calorMATIC 470 időjáráskövető szabályozó VR 40 többfunkciós kártya Párátlanító egység Külső hőmérséklet-érzékelő Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) Felső tároló-hőmérséklet érzékelő (VR 10) Alsó tároló-hőmérséklet érzékelő (VR 10) A szolárkör szivattyúja Tároló rétegtöltő szivattyú Visszacsapó szelep Beszabályozó szelep Vétlen elzárás ellen biztosított szelep Fűtőkör szűrője Fűtőkör hőmérője Légleválasztó Gázkészülék váltószelep Biztonsági szelep (ivóvíz) Szolár biztonsági szelep (6 bar) Fűtési biztonsági szelep (gázkészülék) Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) Szolár tágulási tartály Fűtési tágulási tartály Membrános tágulási tartály Tároló biztonsági szerelvénycsoport Ivóvizes tágulási tartály Nyomásmérő A szolárkör nyomásmérője Bypass szelep Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep Töltő/ürítő csap Szolár gyorslégtelenítő Szolár síkkollektor VFK 145 V Szolár síkkollektor VFK 145 H Szolár síkkollektor VFK 150 V Szolár síkkollektor VFK 150 H Szolár előtéttartály 5/12/18 liter Felfogató tartály Kollektor-hőmérséklet érzékelő (VR 11) Cirkulációs szivattyú A szolár hozam mérésének érzékelője (VR 10) Hidegvíz csatlakozó

1 1 1 1 1) x 1) x 1 1 1 1) x 1 3 1 1 1 1 1) x x1) x1) x1) x1) x1) 1 1 1 1 1 1) x 1) x 1) x 1 1) x 1) x 1 1) x 1) x 1) x 1 1) x 1) x x1) x1) x1) x1) 1 1 1 -

Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint 1-es tételben 1a tételben idegen termék idegen termék idegen termék 0020108131 0020017744 idegen termék 13a tartozéka 9642 1-es tétel tartozéka 1-es tétel tartozéka 1-es tétel tartozéka 1-es tétel tartozéka idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 1-es tétel tartozéka 43-as tételben 0020040909 0020040772 1a tételben Vaillant árlista szerint idegen termék idegen termék 0020040772 idegen termék idegen termék 25-ös tételben idegen termék idegen termék idegen termék 302019 Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint idegen termék 1-es tétel tartozéka idegen termék 1-es tétel tartozéka idegen termék

42b 42d 43 44 48 50 52 58 59 63

64 65 KOL1 ZP Ertrag KW




2.8 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, hűtésre, illetve használati melegvízmelegvízkészítésre készítésre – 8. rendszer rendszerkialakítási példa geoTHERM VWL ../1 hőszivattyú többkörös felületfűtési rendszerrel, rétegtöltésű univerzális fűfűtési puffertárolóval (VPS/2), VPM W és VPM S frissvizes, illetve szolár állomással, gázüzemű gázüzemű fali kondenzációs hőtermelővel (ecoTEC VU ..6), időjáráskövető szabályozóval:



Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi és ikerházak helyiségeinek napenergiával támogatott fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt is. A rendszer központi eleme a rétegtöltésű puffertároló (5), amely begyűjti az öszszes hőtermelő (szolár rendszer, hőszivattyú és gázkészülék) által előállított energiát, majd azt továbbítja a fogyasztók felé, az egyéni igények függvényében. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. Az utánfűtést, illetve – szükség esetén – a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű hőtermelő (1) segíti. 5. A használati melegvíz-készítést a rétegtöltésű puffertároló (5) és a frissvizes állomás (17) szolgálja. 6. A fűtésrásegítést, illetve a melegvíz-készítést szolár rendszer (63) támogatja. Fűtési üzem A szóban forgó megoldásnál a hőleadó két, egymástól teljesen független felületfűtési rendszer, ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval, illetve motoros keverőszeleppel rendelkezik. Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját (1a) egy fűtési puffer (5) segítségével hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes fűtőköri szivattyú. A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása, valamint a téli/nyári üzem átkapcsolása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13e), a különböző paramétereinek programozása pedig a bárhol felszerelhető beltéri egységgel (13b) oldható meg, ami a geoTHERM hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. Abban az esetben, amikor valamelyik hőtermelő fűtési energiát ad, a keletkező hőmennyiség a puffertárolón belül akkumulálódik, amely saját hőmérsékletének függvényében rétegződik a puffertárolóba (5). A VRS 620/3 szabályozó (13) tökéletes működéséhez elengedhetetlenül szükség van a VF 1 érzékelőre (VR 10 szenzor). A váltószelep (38a) működtetését a kapcsoló szabályozó (13e) végzi, ennek segítségével választható szét a fűtési és hűtési üzem. A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a túlfűtés ellen. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket (1) annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13) beállított fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16) jele alapján. © Vaillant Saunier Duval Kft. 45 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


A szolár rendszer felépítése és működése SP1; TD2; SP2: a teljes rendszert összesen 3 db tárolóhőmérséklet érzékelő vezérli. Ha ezek közül egy vagy több érzékelőn a mért hőmérséklet a kívánt érték alá csökken, hőigény lép fel a hőforrások felé. Ilyenkor a hőtermelők az igények alapján szolgáltatnak hőenergiát, amelyek saját hőmérsékletük szerint rétegződnek a puffertároló (5) megfelelő részébe. Ennek alapján mindig arról kell gondoskodni, hogy az összes hőfogyasztó számára kellő mennyiségű és megfelelő hőmérsékletű hőenergia álljon rendelkezésre. Innen tud a frissvizes állomás (17) és az összes fűtési kör (HK-P) az igényeinek megfelelő mértékű hőmennyiséget elvonni, ahol az összes hőfogyasztó saját vezérléssel rendelkezik. A puffertároló töltését a VRS 620/3 központi rendszervezérlő (13) felügyeli, amely minden pillanatban arról gondoskodik, hogy az összes hőfogyasztó kellő mennyiségű és az igényekhez szükséges hőmennyiséghez jusson. Ennek támogatására a szolár töltőállomás (25) a rendszert először napenergiával próbálja meg feltölteni, így biztosítva a teljes berendezés energiaigényét. Mindezek alapján a teljes hőmérséklet vezérelt folyamat a puffertárolóban elhelyezett szenzorok mért értékeinek, valamint a rendszer beállításainak függvénye. Abban az esetben, ha nincsenek előre definiált beállítások, akkor a rendszerszabályozó a puffertároló teljes űrtartalmát a napenergia segítségével próbálja felfűteni (egészen addig, amíg a puffer felső hőmérséklete el nem éri a maximális, 95ºC fok hőmérsékletet). A puffer belső űrtartalmához hozzárendelt érzékelők azonban azért szükségesek, hogy biztosítva legyen a használati melegvíz-készítés, illetve a fűtésrásegítés különböző zónáinak előírt hőmérséklete. A különböző érzékelők elhelyezkedése és szerepe • Az SP1 érzékelő (a használati melegvíz-készítés komfort zónája) a tároló felső térfogatát (kb. 10 %) méri. Ezt az űrtartalmat legtöbbször az utánfűtő hőtermelő fűti abban az esetben, ha az SP1 mért értéke 8 K-nel alacsonyabb a kívánt hőmérséklethez képest. • A TD2 érzékelő (a melegvíz-zóna határa) a tároló ez alatti űrtartalmának 20 vagy 40%ka. Ennek az érzékelőnek az áthelyezésével megnövelhető a puffertároló melegvízkészítésre alkalmazható térfogata. Abban az esetben, ha a TD2 érzékelőn a hőmérséklet 8 K értékkel a VPM W frissvizes állomás által szükséges kívánt előremenő hőfok alatt van és a VPM S szolár töltőmodul eBUS útján azt jelzi, hogy a szükséges előremenő hőfokot biztosítani tudja, akkor ezt a térfogatrészt csak a VPM S modul tölti. Amikor a szolár töltőmodul a szükséges energiaszintet már nem tudja biztosítani, vagy ha már letelt a beállítható utántöltési üzemszünet (C4 menüpont alatt), akkor a szóban forgó űrtartalom részt az utánfűtő készülék fűti fel. • Az SP2 érzékelő (a fűtésrásegítés zónája) a tároló alsó 50 vagy 30%-ka, amelynek hőmérsékleti szintjét a fűtési körök által meghatározott és a fűtési jelleggörbe alapján előírt hőmérsékleti érték szabja meg. Ezt a térfogatot elsősorban a szolár rendszer próbálja feltölteni. Abban az esetben, ha az SP2 érzékelőn a hőmérséklet 8 K értékkel a maximálisan szükséges, a fűtési rendszer által kívánt előremenő hőfok alatt van és a VPM S állomás az eBUS alapú kommunikációs csatornán azt jelzi, hogy a szükséges előremenő hőmérséklet még elérhető, akkor ezt az űrtartalom részt a szolár töltőmodul fűti fel. Ha a szükséges hőmérsékleti szintet a VPM S modul már nem tudja biztosítani, vagy ha már letelt a beállítható utántöltési üzemszünet (C4 menüpont alatt), akkor a szóban forgó űrtartalom részt az utánfűtő készülék fűti fel. A szolár állomás működése A rendszert teljes egészében a VPM S szolár állomás (25) vezérli, amely saját vezérlő elemekkel rendelkezik. A szolárállomás a kollektormező (63) és a puffertároló (5) közötti hőtranszportról gondoskodik, ami a puffertároló fűtési vizét lemezes hőcserélőn keresztül melegíti fel. A termelt hőenergia saját hőmérséklete alapján rétegződik be a puffertároló (5) megfelelő részébe. A VPM S szolár állomás minden, a működéshez feltétlenül szükséges érzékelő, illetve működtető elemet magában foglal, így semmilyen más alkotóelemet nem kell külön beépíteni. Az állomásban talál© Vaillant Saunier Duval Kft. 46 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


ható szivattyú változó fordulatszámon képes működni, így csak a pillanatnyilag szükséges tömegáramot keringteti (ennek köszönhetően nincs szükség semmilyen beállításra). A szolár állomás a napenergia maximális kihasználására törekszik, ezért a tároló felső részét megpróbálja a legmagasabb megengedett hőmérsékletre (95ºC) fűteni. Ennek a hőmérsékletnek a beállítása – a szolár kalendárium aktiválásával együtt – a VRS 620/3 szabályozón (13) történik. A fokozatmentes szolárkör szivattyú rövid időre periodikusan bekapcsol, hogy megállapíthassa, megfelelő hőmérsékleti szint áll-e rendelkezésre a kollektorokban. A szolár állomás puffertöltő szivattyúja így csak abban az esetben kapcsol be, ha kielégítő a szolár rendszer hőhozama. A tágulási tartály (42b) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. A teljes szolár rendszer légtelenítését a szolár állomásba (25) integrált légleválasztó egységgel történik. Figyelem! Anyagi károk veszélye a magas hőmérsékletek miatt. A túlságosan magas kilépő fűtővíz hőmérséklet károsodásokat okozhat a fűtési rendszerben (pl. padlófűtési kör). A puffer maximális hőmérséklete 95ººC fok lehet, éppen ezért minden egyes fűtőkört motoros keverőszeleppel kell ellátni, ahol az összes fűtőkört – adott esetben szükséges számú VR 60/3 keverőmodullal – az auroMATIC 620/3 kezel. Használati melegvízmelegvíz-készítés A használati melegvíz-készítés az allSTOR központi puffertárolóval (5), illetve a VPM W típusú frissvizes állomással (17) biztosítható. A frissvizes állomás minden, a működéshez szükséges működtető (motoros keverőszelep, puffer köri szivattyú, áramlásérzékelő), illetve érzékelő elemet magában foglal, valamint saját elektromos egységgel rendelkezik. Abban az esetben, ha a hidegvíz oldalon elhelyezett áramlásmérő átfolyást mér, a frissvizes állomás keringtető szivattyúja a pufferből (5) fűtővizet von el. A melegvíz-készítéshez szükséges változó fűtővíz mennyiséget motoros keverőszelep szabályozza, hogy a lemezes hőcserélő szekunder oldalán konstans kifolyó melegvíz hőmérséklet (gyári beállítás 50ºC) legyen biztosítható. A VRS 620/3 (13) univerzális szolár szabályozó segítségével a használati melegvíz kívánt hőmérséklete 40 és 60ºC fok között állítható be. A használati melegvíz keringtetésére – külön rendelhető tartozékként – cirkulációs szivattyú (ZP) alkalmazható. Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély! Kellően magas szolár hozam esetén a hőmérséklet a tárolóban jelentősen 75ºC fok fölé emelkedhet. A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért a frissvizes állomás – a primer oldalon – egy motoros keverőszeleppel rendelkezik. Aktív hűtési üzem A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére. A beltéri levegő is párátlanítható, ami lehetővé teszi a helyi hőmérséklet-csökkentést. A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13b) segítségével, ha a készülék nyári üzemre vált. Hűtés közben azonban kapcsoló szabályozóhoz (13a) tartozó váltószelepeknek (38a) ki kell zárniuk a puffertárolót (5) a hűtőkörből, így a rendszer és a hőszivattyú közé egy másik fűtési/hűtési puffertárolót (7) szükséges beépíteni (méretezése a 3,5 l / kW egységteljesítmény elv alapján). A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. © Vaillant Saunier Duval Kft. 47 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.



Tétel

Megnevezés

db

Rendelési szám

1 1a 2 2a 2b 3 5 7 13 13a 13b 14 16 17 19 25 30 31 32 33 36 37 38a 42a

Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW ..6/x-x) geoTHERM VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú Kazánköri szivattyú Fűtési keringtető szivattyú Fűtőköri keringtető szivattyú Flexibilis cső Fűtési puffertároló (VPS/2) Fűtési/hűtési puffertároló auroMATIC 620/3 univerzális szolár szabályozó A fűtés/hűtés szabályozója A geoTHERM VWL/1 beltéri kezelőegysége Párátlanító egység Külső hőmérséklet-érzékelő Frissvizes állomás (VPM W) Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) Szolár állomás (VPM S) Visszacsapó szelep Beszabályozó szelep Vétlen elzárás ellen biztosított szelep Fűtőkör szűrője Fűtőkör hőmérője Légleválasztó A fűtés/hűtés váltószelepe Biztonsági szelep (ivóvíz) Szolár biztonsági szelep (6 bar) Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) Membrános tágulási tartály Ivóvizes tágulási tartály Tároló biztonsági szerelvénycsoport Nyomásmérő A szolárkör nyomásmérője Bypass szelep Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep Töltő/ürítő csap Szolár síkkollektor VFK 145 V Szolár síkkollektor VFK 145 H Szolár síkkollektor VFK 150 V Szolár síkkollektor VFK 150 H Szolár előtéttartály 5/12/18 liter Felfogató tartály Komfort zóna hőmérséklet-érzékelő A fűtésrásegítés hőmérséklet érzékelője A melegvíz-zóna hőmérséklet érzékelője Gyűjtőhőmérséklet érzékelő (VR 10) Hidegvíz csatlakozó

1 1 1 1 2 1) x 1 1) x 1 1 1 1 1) x 1 2 1 x1) x1) x1) x1) 2 1) x 4 1 1 1 1) x 1) x 1 1 1 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x x1) x1) x1) 1 1 1 1 -

Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint 1-es tételben 1a tételben idegen termék idegen termék Vaillant árlista szerint idegen termék 0020092431 idegen termék 1a tételben idegen termék 13 tartozéka Vaillant árlista szerint 9642 Vaillant árlista szerint idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 43-as tételben 25-ös tételben 1a tételben idegen termék idegen termék 305827 idegen termék 25-ös tételben idegen termék idegen termék idegen termék Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint idegen termék 13-as tétel tartozéka 13-as tétel tartozéka 13-as tétel tartozéka 13-as tétel tartozéka idegen termék

42b 42c 43 48 50 52 58 63

64 65 SP1 SP2 TD2 VF1 KW




2.9 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, il illetve használati melegvízmelegvízkészítésre készítésre – 9. rendszer rendszerkialakítási példa geoTHERM VWL VWL ../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtési felületfűtési/hűtési rendszerrel és elektroelektromos fűtésrásegítéssel, napenergiával támogatott használati melegvízmelegvíz-készítés elektromos utánfűtő patron patronnal:



Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy elektromos fűtőpatront is. A használati melegvíz-készítést alapvetően a szolár berendezés szolgálja, viszont alacsony szolár nyereség esetén az utánfűtést a hőszivattyú, illetve a kiegészítő elektromos fűtőpatron látja el. A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompreszszort tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A használati melegvíz-készítést bivalens kialakítású melegvíz-tároló (5) szolgálja. 5. A melegvíz-készítést napkollektoros rendszer (63) támogatja. Fűtési üzemmód A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13a) oldható meg, amelynek működtetése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot, éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani. Hideg téli napokon a fűtési csúcsterhelések lefedésére és a magasabb előremenő fűtővíz hőmérsékletek biztosítására a kiegészítő elektromos fűtőpatron szolgál (4), ahol a működéshez szükséges energiaigényt az elektromos hálózat adja. A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében, hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés. A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú és a rásegítő elektromos fűtőpatron számára. Használati melegvízmelegvíz-készítés A melegvíz-készítés bivalens kialakítású Vaillant szolár tárolóval történik, ahol a teljes berendezés az alábbi komponensekből áll: • auroTHERM síkkollektor, ami a napsütést hasznosítható hővé alakítja.



•

• •

auroMATIC 560/2 szolár szabályozó, amely a teljes szolár rendszert, illetve az elektromos fűtőpatront működteti. A digitális kijelzőn lehetőség van az összes működési paraméter beállítására. Szolár szivattyúval és biztonsági szerelvénycsoporttal ellátott szolár állomás a hőhordozó közeg keringtetésére. Bivalens felépítésű, speciálisan a hőszivattyúk számára kifejlesztett zománcozott acél Vaillant használati melegvíz-tároló (VIH RW 400 B), magnézium védőanóddal és 400 liter hasznos űrtartalommal.

A szolár berendezés felépítése és működése Az auroTHERM VFK (63) napkollektor abszorbere hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át a Nap energiáját, amit a szolár hőhordozó folyadék felvesz. Ezt a felmelegített közeget a berendezés szolár állomásának (25) szivattyúja juttatja el a bivalens kialakítású használati melegvíz-tároló (5) felé. A szolár állomás minden, a működés szempontjából feltétlenül szükséges alkotó és biztonsági elemet magában foglal, ahol az állomás vezérlését az auroMATIC 560/2 típusú szolár szabályozó (13) látja el. Ez a vezérlő kezeli a teljes szolár berendezést, ahol a használati melegvíz-készítés időprogramozását és az utánfűtő elektromos patron integrálását az auroMATIC 560/2 végzi. A szolár állomás kollektor köri szivattyúja (Kol1-P) akkor kapcsol be, ha a kollektor hőmérséklet-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó hőfokérzékelője (Sp2) között 7 K hőmérsékletkülönbség keletkezik (a kikapcsoláshoz szükséges hőmérséklet-különbség: 2 K). A melegvíz felfűtése akkor fejeződik be, ha a tároló felső hőfokérzékelője (Sp1) elérte a maximális, 75ºC fokos melegvíz hőmérsékletet. Abban az esetben, ha a szolár hozam mértéke az Sp1 hőfokérzékelőn nem éri el a szabályozón meghatározott értéket, akkor a tároló felső űrtartalmát az utánfűtő elektromos patron tölti fel. Az elektromos fűtőpatront az EP csatlakozón (VRS 560/2) kell bekötni, amely ellátja a legionellák elleni védelmet is (aktiválás a szolár szabályozón (13)). A termikus fertőtlenítés során a tároló hőmérsékletét 70ºC fokra kell megemelni az előre beállított napon és időpontban. Ez a funkció akkor fejeződik be, ha a felső tároló érzékelő (Sp1) legalább 30 percen keresztül 68ºC fokot mér, valamint ha letelik a 90 perces időintervallum. Ez a funkció azt a célt szolgája, hogy a nagyobb űrtartalmú és nehezebben kisüthető melegvíz-tárolók esetén is megakadályozhassuk a legionella baktériumok megtelepedését, illetve elszaporodását. A legionellák elleni védelmi funkció, valamint a teljes melegvíz-tároló átkeringtetésének támogatására legionella-védelem szivattyú csatlakoztatható (Leg-P). Abban az esetben, ha a melegvíz hálózat cirkulációs szivattyúval rendelkezik (ZP), akkor a termikus fertőtlenítés során ez szivatytyú is vezérlő jelet kap. A tágulási tartály (42c) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. Mivel a teljes szolár berendezés nyomás alatt áll, így a rendszer legmagasabb pontjára szolár gyorslégtelenítőt (59) kell beépíteni, amit mikrobuborék leválasztóval (37) lehet kombinálni. Ez az egység teljesen automatikusan működik, és nem kell üzem közben elzárni. Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély! Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet. A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe beépíteni egy termosztatikus keverőszelepet (39). Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.



Aktív hűtési üzem A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.



Tétel

Megnevezés

db

Rendelési szám

1a 2a 3 4 4a 5 7 7a 13 13a 13c 19 25

geoTHERM VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú Fűtési keringtető szivattyú Flexibilis cső Kiegészítő elektromos fűtőpatron Elektromos fűtőpatron melegvíz-készítéshez geoSTOR VIH RW 400 B bivalens szolár melegvíz-tároló Fűtési/hűtési puffertároló Tárolókör fűtési puffer VRS 560/2 szolár szabályozó geoTHERM beltéri kezelőegység Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) Szolár állomás 6 l/perc Szolár állomás 22 l/perc Visszacsapó szelep Beszabályozó szelep Vétlen elzárás ellen biztosított szelep Fűtőkör szűrője Fűtőkör hőmérője Légleválasztó Mikrobuborék leválasztó Motoros váltószelep HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” Biztonsági szelep (ivóvíz) Fűtési biztonsági szelep Szolár biztonsági szelep Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) Membrános tágulási tartály Szolár tágulási tartály Tároló biztonsági szerelvénycsoport Membrános szaniter tágulási tartály Nyomásmérő a szolár körben Nyomásmérő Bypass szelep Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep Töltő/ürítő csap Szolár gyorslégtelenítő Szolár síkkollektor VFK 145 V Szolár síkkollektor VFK 145 H Szolár síkkollektor VFK 150 V Szolár síkkollektor VFK 150 H Szolár előtéttartály 5/12/18 liter Felfogató tartály Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 Szolárkör szivattyúja Tároló felső hőmérséklet-érzékelő Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő A szolár hozam mérésének érzékelője (VR 10) Legionella elleni védelem szivattyúja Cirkulációs szivattyú Hidegvíz csatlakozó

1 1 1) x 1) x 1) x 1 1) x 1) x 1 1 1) x 3 1 1 1) x 1) x 1) x x1) x1) x1) 1 1 1 1 1 1 1 1) x 1) x 1 1) x 1 1) x 1) x 1) x 1) x 1 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x 1 1 1 1 1 x1) 1) x -

Vaillant árlista szerint 1a tételben idegen termék idegen termék idegen termék 0010010170 idegen termék idegen termék 306764 1a tételben idegen termék 9642 0020129188 0020129189 idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 302418 idegen termék 302040 43-as tételben idegen termék 25-ös tételben 1a tételben idegen termék Vaillant árlista szerint 305827 idegen termék 25-ös tételben idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 302019 Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint idegen termék 13-as tétel tartozéka 25-ös tételben 13-as tétel tartozéka 13-as tétel tartozéka 13-as tétel tartozéka idegen termék idegen termék idegen termék

30 31 32 33 36 37 38 39 42a

42b 42 c 43 44 48 50 52 58 59 63

64 65 KOL1 KOL1-P SP1 SP2 Ertrag LEG-P ZP KW




2.10 Levegő/víz Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, fűtésre, illetve használati használati melegvízmelegvíz-készítésre készítésre – 10. rendszer rendszerkialakítási példa geoTHERM VWL ../1 hőszivattyú alacsony fűtési hőfoklépcsőre tervezett radiátoros rendszerrel melegvíz--készítés elektés elektromos fűtésrásegítéssel, napenergiával támogatott használati melegvíz elektromos utánfűtő pa patronnal:



Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy elektromos fűtőpatront is. A használati melegvíz-készítést alapvetően a szolár berendezés szolgálja, viszont alacsony szolár nyereség esetén az utánfűtést a hőszivattyú, illetve a kiegészítő elektromos fűtőpatron látja el. A hőszivattyús hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A használati melegvíz-készítést bivalens kialakítású melegvíz-tároló (5) szolgálja. 5. A melegvíz-készítést napkollektoros rendszer (63) támogatja. Fűtési üzemmód A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen bekötésű, túlméretezett radiátoros rendszer. A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13a) oldható meg, amelynek működtetése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot, éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani. Hideg téli napokon a fűtési csúcsterhelések lefedésére és a magasabb előremenő fűtővíz hőmérsékletek biztosítására a kiegészítő elektromos fűtőpatron szolgál (4), ahol a működéshez szükséges energiaigényt az elektromos hálózat adja. A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében, hogy a fűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés. Használati melegvízmelegvíz-készítés A melegvíz-készítés bivalens kialakítású Vaillant szolár tárolóval történik, ahol a teljes berendezés az alábbi komponensekből áll: • auroTHERM síkkollektor, ami a napsütést hasznosítható hővé alakítja. • auroMATIC 560/2 szolár szabályozó, amely a teljes szolár rendszert, illetve az elektromos fűtőpatron működteti. A digitális kijelzőn lehetőség van az összes működési paraméter beállítására. • Szolár szivattyúval és biztonsági szerelvénycsoporttal ellátott szolár állomás a hőhordozó közeg keringtetésére.



•

Bivalens felépítésű, speciálisan a hőszivattyúk számára kifejlesztett zománcozott acél Vaillant használati melegvíz-tároló (VIH RW 400 B), magnézium védőanóddal és 400 liter hasznos űrtartalommal.

A szolár berendezés felépítése és működése Az auroTHERM VFK (63) napkollektor abszorbere hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át a Nap energiáját, amit a szolár hőhordozó folyadék felvesz. Ezt a felmelegített közeget a berendezés szolár állomásának (25) szivattyúja juttatja el a bivalens kialakítású használati melegvíz-tároló (5) felé. A szolár állomás minden, a működés szempontjából feltétlenül szükséges alkotó és biztonsági elemet magában foglal, ahol az állomás vezérlését az auroMATIC 560/2 típusú szolár szabályozó (13) látja el. Ez a vezérlő kezeli a teljes szolár berendezést, ahol a használati melegvíz-készítés időprogramozását és az utánfűtő elektromos patron integrálását az auroMATIC 560/2 végzi. A szolár állomás kollektor köri szivattyúja (Kol1-P) akkor kapcsol be, ha a kollektor hőmérséklet-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó hőfokérzékelője (Sp2) között 7 K hőmérsékletkülönbség keletkezik (a kikapcsoláshoz szükséges hőmérséklet-különbség: 2 K). A melegvíz felfűtése akkor fejeződik be, ha a tároló felső hőfokérzékelője (Sp1) elérte a maximális, 75ºC fokos melegvíz hőmérsékletet. Abban az esetben, ha a szolár hozam mértéke az Sp1 hőfokérzékelőn nem éri el a szabályozón meghatározott értéket, akkor a tároló felső űrtartalmát az utánfűtő elektromos patron tölti fel. Az elektromos fűtőpatront az EP csatlakozón (VRS 560/2) kell bekötni, amely ellátja a legionellák elleni védelmet is (aktiválás a szolár szabályozón (13)). A termikus fertőtlenítés során a tároló hőmérsékletét 70ºC fokra kell megemelni az előre beállított napon és időpontban. Ez a funkció akkor fejeződik be, ha a felső tároló érzékelő (Sp1) legalább 30 percen keresztül 68ºC fokot mér, valamint ha letelik a 90 perces időintervallum. Ez a funkció azt a célt szolgája, hogy a nagyobb űrtartalmú és nehezebben kisüthető melegvíz-tárolók esetén is megakadályozhassuk a legionella baktériumok megtelepedését, illetve elszaporodását. A legionellák elleni védelmi funkció, valamint a teljes melegvíz-tároló átkeringtetésének támogatására legionella-védelem szivattyú csatlakoztatható (Leg-P). Abban az esetben, ha a melegvíz hálózat cirkulációs szivattyúval rendelkezik (ZP), akkor a termikus fertőtlenítés során ez szivatytyú is vezérlő jelet kap. A tágulási tartály (42c) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. Mivel a teljes szolár berendezés nyomás alatt áll, így a rendszer legmagasabb pontjára szolár gyorslégtelenítőt (59) kell beépíteni, amit mikrobuborék leválasztóval (37) lehet kombinálni. Ez az egység teljesen automatikusan működik, és nem kell üzem közben elzárni. Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély! forrázásveszély! Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet. A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe beépíteni egy termosztatikus keverőszelepet (39). Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében. A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes © Vaillant Saunier Duval Kft. 57 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.



Tétel

Megnevezés

db

Rendelési szám

1a 2a 3 4 4a 5 7

geoTHERM VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú Fűtési keringtető szivattyú Flexibilis cső Kiegészítő elektromos fűtőpatron Elektromos fűtőpatron melegvíz-készítéshez geoSTOR VIH RW 400 B bivalens szolár melegvíz-tároló Fűtési/hűtési puffertároló

1 1 1) x 1) x 1) x 1 1) x

Vaillant árlista szerint 1a tételben idegen termék idegen termék idegen termék 0010010170 idegen termék

13 13a 13c 19 25

VRS 560/2 szolár szabályozó geoTHERM beltéri kezelőegység Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) Szolár állomás 6 l/perc Szolár állomás 22 l/perc Visszacsapó szelep Beszabályozó szelep Vétlen elzárás ellen biztosított szelep Fűtőkör szűrője Fűtőkör hőmérője Légleválasztó Mikrobuborék leválasztó Motoros váltószelep HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” Biztonsági szelep (ivóvíz) Fűtési biztonsági szelep Szolár biztonsági szelep Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) Membrános tágulási tartály Szolár tágulási tartály Tároló biztonsági szerelvénycsoport Membrános szaniter tágulási tartály Nyomásmérő a szolár körben Nyomásmérő Bypass szelep Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep Töltő/ürítő csap Szolár gyorslégtelenítő Szolár síkkollektor VFK 145 V Szolár síkkollektor VFK 145 H Szolár síkkollektor VFK 150 V Szolár síkkollektor VFK 150 H Szolár előtéttartály 5/12/18 liter Felfogató tartály Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 Szolárkör szivattyúja Tároló felső hőmérséklet-érzékelő Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő A szolár hozam mérésének érzékelője (VR 10) Legionella elleni védelem szivattyúja Cirkulációs szivattyú Hidegvíz csatlakozó

1 1 1) x 1 1 1 1) x 1) x 1) x x1) x1) x1) 1 1 1 1 1 1 1 1) x 1) x 1 1) x 1 1) x 1) x 1) x 1) x 1 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x 1 1 1 1 1 x1) 1) x -

306764 1a tételben idegen termék 9642 0020129188 0020129189 idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 302418 idegen termék 302040 43-as tételben idegen termék 25-ös tételben 1a tételben idegen termék Vaillant árlista szerint 305827 idegen termék 25-ös tételben idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 302019 Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint idegen termék 13-as tétel tartozéka 25-ös tételben 13-as tétel tartozéka 13-as tétel tartozéka 13-as tétel tartozéka idegen termék idegen termék idegen termék

30 31 32 33 36 37 38 39 42a

42b 42 c 43 44 48 50 52 58 59 63





2.11 Levegő/víz Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, il illetve használati melegvízmelegvízkészítésre készítésre – 11. rendszer rendszerkialakítási példa geoTHERM VWL ../1 hőszivattyú többkörös felületfűtési/hűtési felületfűtési/hűtési rendszerrel és elektromos fűtésfűtésrásegítéssel, napenergiával támogatott auroSTEP plus 250/350 szolár melegvíz készítő berenberendezéssel:



Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy elektromos fűtőpatront is. A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A használati melegvíz-készítést bivalens kialakítású melegvíz-tároló (5) szolgálja. 5. A melegvíz-készítést napkollektoros rendszer (63) támogatja. Fűtési üzem A szóban forgó megoldásnál a hőleadó három, egymástól teljesen független felületfűtési/hűtési rendszer, ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (2) és zónaszeleppel (34) rendelkezik. Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját egy fűtési/hűtési puffer (7) segítségével hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes fűtőköri szivattyú. A téli/nyári átváltást kézzel kell állítani egy nyomógomb (13d) segítségével, valamint a speciális termosztát (52) ki/bekapcsolásával (téli/nyári üzem). Ezeknek a termosztátoknak, illetve az egyes fűtőkörökhöz rendelt szivattyúknak és zónaszelepeknek az együttműködését egy központi relédoboz (22) biztosítja (nem Vaillant tartozék). A logikai összefüggések jobb megértéséhez kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat előtt található elektromos kapcsolási tervet. A hőszivattyú különböző paramétereinek programozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13a) oldható meg, ami a geoTHERM hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A puffertárolót (7) a rendszert jellemző paramétereinek függvényében kell méretezni (3,5 l/kW egységteljesítmény). Hideg téli napokon a fűtési csúcsterhelések lefedésére és a magasabb előremenő fűtővíz hőmérsékletek biztosítására a kiegészítő elektromos fűtőpatron szolgál (1b), ahol a működéshez szükséges energiaigényt az elektromos hálózat adja. A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében, hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés. A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú számára.



Használati melegvízmelegvíz-készítés A használati melegvíz-készítése a napenergiával működő auroSTEP plus 250/350 rendszerrel történik, amely a következő alkotóelemekből áll: • VFK 135 D vagy VD típusú, szerpentincsöves drainback síkkollektor (2 db az auroSTEP plus 250, illetve 3 db az auroSTEP plus 350 rendszer esetén), amely a nap energiáját hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át. • Tárolóba integrált szolár szabályozó egység, amelynek digitális képernyőjén egyszerűen beállítható a működéshez szükséges összes paraméter. • Tárolóba integrált, fokozatmentes szolár és 1 db, energiatakarékos segédszivattyú (bizonyos tároló-típusok esetén), szolár biztonsági szeleppel. • Bivalens kialakítású szolár használati melegvíz-tároló, zománcozott belső kialakítással és magnézium védőanóddal (VIH SN 250/3 – 8,5 méter, VIH SN 250/3 iP – 12 méter emelőmagasságig), 250 liter, valamint 350 liter hasznos űrtartalommal (VIH SN 350/3 iP – 12 méter). A tároló csőkígyója már gyárilag fel van töltve a szükséges mennyiségű szolár hőhordozó folyadékkal. A működés elve A Vaillant gravitációs működésű (drainback) auroSTEP plus szolár rendszere felépítésében, illetve üzemi tulajdonságainak tekintetében jelentősen különbözik a hagyományos szolár berendezésektől. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a berendezés nincs teljesen feltöltve hőhordozó folyadékkal, illetve nem áll nyomás alatt sem. Ennek alapján ez a megoldás – szemben a nyomás alatti rendszerekkel – nem igényel szolár tágulási- és előtéttartályt, komplett szolár állomást, valamint szolár légtelenítő egységet. Abban az esetben, ha a szolár szivattyú nem üzemel, a hőhordozó folyadék visszafolyik a tároló csőkígyójába, illetve a szivattyú körül elhelyezkedő csővezetékekbe: ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a kollektort és minden csővezetéket úgy kell szerelni, hogy a hőhordozó folyadék – a gravitáció segítségével – a tárolóba visszafolyhasson (minimum 4% lejtés szükséges). Nyugalmi állapotban tehát a csövek (20) és a kollektor (63) levegővel töltött. A hőhordozó folyadék speciális víz és glykol keverék, ahol a szükséges mennyiséget már gyárilag tartalmazza a szolár csőkígyó. Abban az esetben, ha a kollektor-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség átlép egy meghatározott értéket, a központi vezérlő-egység (13b) indító jelet ad a szolár szivattyú (Kol1-P) részére, ennek köszönhetően a hőhordozó folyadék a csőkígyóból a visszatérő csővezetéken keresztül a kollektorba (63) jut, ami itt felmelegszik, majd a nyomóvezetéken keresztül visszafolyik a melegvíztárolóba (5). A vékony csövekben és a szolár kollektorban található folyadék-térfogat elenyésző a tároló csőkígyó belső keresztmetszetéhez képest, ennek köszönhetően a szolár folyadék töltési szintje csekély mértékben változik a szivattyú működése során. A szolár kollektorokból és az összekötő vezetékekből „kipréselt” levegő a tároló csőspirál legmagasabb pontján marad, így a szivattyú mindig folyadékot keringtet. Működés közben – egy meghatározott idő után – a kollektor-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség elér egy előre meghatározott értéket, ezért a központi vezérlő-egység (13b) lekapcsolja a szolár szivattyút (Kol1-P), a hőhordozó folyadék pedig – a gravitáció segítségével – visszafolyik a szolár tároló alsó hőcserélőjébe. Ezzel egyidőben a szolár hőcserélő felső részén elhelyezkedő „könnyebb” levegő visszajut az összekötő csővezetékekbe, illetve a kollektorba.



A VIH SN 250/3 és VIH SN 350/3 típusú szolár melegvíz-tárolók utánfűtésére különböző hőtermelők (1) alkalmazhatók. Az utánfűtés a tároló felső csőkígyóján keresztül történik, azonban ez a hőcserélő a teljes űrtartalmat nem fűti át. Az utánfűtés programozása a VIH SN 250 és 350/3 esetén a tárolóba integrált szabályozó egység (13b) segítségével történik. Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély! Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet. A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében. A rendszer kifogástalan üzeméhez az alábbi előfeltételeket kell teljesíteni: • A rendszert csak Vaillant hőhordozó folyadékkal szabad feltölteni. • Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a leürülés, a vízszintesen fekvő összekötő vezetékeket minimum 4% lejtéssel kell fektetni. • Az összekötő szolár vezeték hosszúsága („2 az 1-ben” speciális csővezeték) nem lehet hosszabb 20 méternél (= 40 m teljes vezeték-hossz). • Összekötő vezetékként csak a Vaillant „2 az 1-ben” speciális vagy egy azzal egyenértékű csővezeték használható. Az alkalmazható drainback kollektorok maximális számát nem szabad túllépni, illetve figyelembe kell venni a beépíthetőségi előírásokat is. • A rendszer legmagasabb pontja, illetve a tároló alsó síkja közötti magasság-különbség nem lépheti át a 8,5 (VIH SN 250/3 i) vagy a 12 (VIH SN 250/3 iP és VIH SN 350/3 iP) métert. Télen a szolár kollektorokban, illetve az összekötő csővezetékekben levegő van, ezért fagyvédelmi intézkedéseket csak a tároló telepítési helyiségében kell biztosítani. Aktív hűtési üzem A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre. A hűtés megvalósítható a felületfűtő rendszerrel is, annak saját szabályozója útján, ha a készülék nyári üzemre vált. A téli/nyári átváltást kézzel állítani egy nyomógomb (13d) segítségével, valamint a speciális termosztát (52) ki/bekapcsolásával (téli/nyári üzem). Ezeknek a termosztátoknak, illetve az egyes fűtőkörökhöz rendelt szivattyúknak és zónaszelepeknek az együttműködését egy központi relédoboz (22) biztosítja (nem Vaillant tartozék). A logikai összefüggések jobb megértéséhez kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat előtt található elektromos kapcsolási tervet. A párologtató leolvasztása leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. © Vaillant Saunier Duval Kft. 63 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség. Elektromos kapcsolási tervek Az elektromos fűtőpatron (fűtésrásegítés) elektromos bekötése

A hőszivattyú által kiadott kontaktus (a hőszivattyú vezérlése végzi automatikusan)

Elektromos fűtőpatron

Használati melegvízmelegvíz-készítés

Az auroSTEP vezérlőpanel záró kontaktusa a hőszivattyú aktiválására.

A hőszivattyú üzem indító-jele használati melegvíz-készítésre



A fűtési/hűtési körök szabályozó egységei A téli/nyári átkapcsolás kézi nyomógombja

A hőszivattyú üzemmódjának csatlakozója (nyári vagy téli üzem) 3-7 zár = téli üzem

A hőszivattyú indító kontaktusa (nyári vagy téli üzem) 3-6 zár = bekapcsol a hőszivattyú

A harmadik fűtőkör zónaszelepe

A harmadik fűtőkör szivattyúja

A harmadik fűtőkör termosztátja

A második fűtőkör zónaszelepe A második fűtőkör szivattyúja

A második fűtőkör termosztátja

Az első fűtőkör zónaszelepe Az első fűtőkör szivattyúja

Az első fűtőkör termosztátja

Biztonsági határoló termosztát



A rendszer vezérlését szemléltető logikai diagramok magyarázata A téli/nyári üzem átállítása kézi működtetéssel (nyomógomb (13d), nem Vaillant tartozék) történik a hőszivattyú vezérlőpaneljének 3-7-es csatlakozóján: - 3-7-es pont zárt: téli üzem - 3-7-es pont nyitott: átállás nyári üzemre Ennek a nyomógombnak (13d) tehát döntő jelentősége van a lakótérben elhelyezett ON/OFF szobatermosztátok (52) működése kapcsán, ahol minden egyes fűtési kör mikrokapcsolóval ellátott zónaszeleppel (34), saját keringtető szivattyúval (2), valamint egy kettős kontaktussal ellátott relével (K0) rendelkezik. Téli üzem A kézi nyomógomb (13d) zárja a hőszivattyú csatlakozónak 3-7-es pontjait. Abban az esetben, ha a szobatermosztát (52) hőt kér, az adott fűtőkör reléje (pl.: K01) kinyitja a zónaszelepet, miközben a másik érintkező rövidre zárja a vezérlőpanel 3-6-os pontját a hőszivattyún (1a). A zónaszelep (34) mikrokapcsolója vezérlő jelet ad az adott fűtőkör szivattyújának (2), a fűtési hőigény pedig egészen addig marad meg, amíg a referencia helyiség hőmérséklete el nem éri a termosztáton (52) beállított értéket. Nyári üzem A kézi nyomógomb (13d) nyitja a hőszivattyú csatlakozónak 3-7-es pontjait. Abban az esetben, ha a szobatermosztát (52) hűtést kér, az adott kör reléje (pl.: K01) kinyitja a zónaszelepet, miközben a másik érintkező rövidre zárja a vezérlőpanel 3-6-os pontját a hőszivattyún (1a). A zónaszelep (34) mikrokapcsolója vezérlő jelet ad az adott kör szivattyújának (2), a hűtési igény pedig egészen addig marad meg, amíg a referencia helyiség hőmérséklete el nem éri a termosztáton (52) beállított értéket. A kiegészítő elektromos fűtés logikai diagramjának magyarázata Abban az esetben, ha a levegő/víz hőszivattyú nem képes a szükséges fűtési teljesítményt leadni, be kell kapcsolnia az elektromos fűtőpatronnak (1b). Az úgynevezett bivalens pont határozza meg azt a külső léghőmérsékletet, amelynél szükség van a kiegészítő elektromos fűtésre. Ennek paramétereit a hőszivattyú belső menürendszerében (13a) kell meghatározni, illetve beállítani. A bivalens pont elérésekor a központi vezérlőpanel a N-4 pontokon a K04 relé segítségével fázist ad az elektromos fűtőpatron (1b) számára. A használati melegvízmelegvíz-készítés logikai diagramjának magyarázata Abban az esetben, ha a használati melegvíz-tároló hőmérséklet érzékelője (SP1) hőszükségletet ad, akkor az auroMATIC 560/2 szabályozó (13b) feszültséget ad az EP csatlakozóra, így működésbe lép a K05 relé. Amikor a hőszivattyú (1a) vezérlése a 13-15 csatlakozókon rövidzárt mér, bekapcsol a hőszivattyú használati melegvíz készítésre. A tároló utánfűtésének időprogrammal ellátott vezérlője (13c) lehetőséget ad a tároló elektromos utánfűtő patronjának aktiválására is. Az áramfelvétel és a villamos fogyasztás optimalizálása érdekében azonban az utánfűtés engedélyeztetését időben korlátozni kell.



Jelmagyarázat 1 Hálózati kábel 230 V 2 Kábel 12 V 3 Kábel 230 V (kimenet max. 2 A) 4 A kezelőegység csatlakoztatásának kábele

Javasolt vezeték keresztmet keresztmetszet 3 x 2,5 mm2 0,75 mm2 0,75 mm2 4 x 0,75 mm2

Megnevezés Hálózati feszültség Megengedett feszültségtartomány Maximális elektromos teljesítmény Maximális áramerősség Hálózati biztosíték (B-típ) A termosztátok max. terhelése

65/1

Egy Egység V/Hz V

45/1

75/1 125/1 230 – 50 198 / 264

155/1

kW

2,0

2,3

2,7

5,1

5,1

A A A

7,2 10

11 15

14 15 2

23 25

20 25



Tétel

Megnevezés

db

Rendelési szám

1a 1b 2 2a 3 5

geoTHERM VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú Elektromos fűtőpatron fűtésrásegítéshez Fűtőköri szivattyú Fűtési keringtető szivattyú Flexibilis cső auroSTOR VIH SN 250/3 i szolár melegvíz-tároló (8,5 m) auroSTOR VIH SN 250/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) auroSTOR VIH SN 350/3 iP szolár melegvíz-tároló (12 m) Fűtési/hűtési puffertároló Fűtési puffertároló geoTHERM beltéri kezelőegység Szolár VRS 550 szabályozó Téli/nyári üzem váltókapcsoló Párátlanító egység Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) „2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 10 m „2 az 1-ben „ szolár összekötő csővezeték (DN 10) – 20 m Központi relédoboz Visszacsapó szelep Beszabályozó szelep Vétlen elzárás ellen biztosított szelep Fűtőkör szűrője Mikrokapcsolóval ellátott motoros fűtési zónaszelep Fűtőkör hőmérője Légleválasztó Motoros váltószelep HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” Biztonsági szelep (ivóvíz) Fűtési biztonsági szelep Szolár biztonsági szelep Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) Membrános tágulási tartály Membrános szaniter tágulási tartály Tároló biztonsági szerelvénycsoport Nyomásmérő Kétpont szabályozású szobatermosztát (fűtésre/hűtésre) Töltő/ürítő csap auroTHERM VFK 135 D síkkollektor (drainback) auroTHERM VFK 135 VD síkkollektor (drainback) Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 Szolárkör szivattyúja Tároló felső hőmérséklet-érzékelő Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő Hidegvíz csatlakozó

1 1) x 3 1 1) x 1 1 1 1) x 1) x 1 1 1) x 1) x 1 1 1 x1) x1) x1) x1) x1) 3 x1) 1) x 1 1 1 1 1 1 1) x 1) x 1 1) x 3 1) x 1) x 1) x 1 1 1 1 -

Vaillant árlista szerint idegen termék idegen termék 1a tételben idegen termék 0010010451 0010010444 0010010445 idegen termék idegen termék 1a tételben 5-ös tételben idegen termék idegen termék 9642 302359 302360 idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 302040 43-as tételben idegen termék 5-ös tételben 1a tételben idegen termék idegen termék 305827 idegen termék idegen termék idegen termék Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint 5-ös tétel tartozéka 5-ös tételben 5-ös tételben 5-ös tételben idegen termék

7 7a 13a 13b 13d 14 19 20 22 30 31 32 33 34 36 37 38 39 42a

42b 42 c 43 48 52 58 63 KOL1 KOL1-P SP1 SP2 KW




2.12 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, il illetve használati melegvízmelegvízkészítésre készítésre – 12. rendszer rendszerkialakítási kialakítási példa geoTHERM VWL ../1 hőszivattyú többkörös felületfűtési/hűtési felületfűtési/hűtési rendszerrel és elektromos fűtésfűtésrásegítéssel, napenergiával támogatott használati melegvízmelegvíz-készítés elektromos utánfűtő patpatronnal:



Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) – adott esetben – szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy elektromos fűtőpatront is. A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A használati melegvíz-készítést bivalens kialakítású melegvíz-tároló szolgálja. 5. A melegvíz-készítést napkollektoros rendszer (63) támogatja. Fűtési üzem A szóban forgó megoldásnál a hőleadó három, egymástól teljesen független felületfűtési/hűtési rendszer, ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (2) és zónaszeleppel (34) rendelkezik. Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját egy fűtési/hűtési puffer (7) segítségével hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes fűtőköri szivattyú. A téli/nyári átváltást kézzel állítani egy nyomógomb (13d) segítségével, valamint a speciális termosztát (52) ki/bekapcsolásával (téli/nyári üzem). Ezeknek a termosztátoknak, illetve az egyes fűtőkörökhöz rendelt szivattyúknak és zónaszelepeknek az együttműködését egy központi relédoboz (22) biztosítja (nem Vaillant tartozék). A logikai összefüggések jobb megértéséhez kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat előtt található elektromos kapcsolási tervet. A hőszivattyú különböző paramétereinek programozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13a) oldható meg, ami a geoTHERM hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A puffertárolót (7) a rendszer jellemző paramétereinek függvényében kell méretezni (3,5 l/kW egységteljesítmény). Hideg téli napokon a fűtési csúcsterhelések lefedésére és a magasabb előremenő fűtővíz hőmérsékletek biztosítására a kiegészítő elektromos fűtőpatron szolgál (1b), ahol a működéshez szükséges energiaigényt az elektromos hálózat adja. A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében, hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés. A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú számára.



Használati melegvízmelegvíz-készítés A melegvíz-készítés bivalens kialakítású Vaillant szolár tárolóval történik, ahol a teljes berendezés az alábbi komponensekből áll: • auroTHERM síkkollektor, ami a napsütést hasznosítható hővé alakítja. • auroMATIC 560/2 szolár szabályozó, amely a teljes szolár rendszert, illetve az elektromos fűtőpatront működteti. A digitális kijelzőn lehetőség van az összes működési paraméter beállítására. • Szolár szivattyúval és biztonsági szerelvénycsoporttal ellátott szolár állomás a hőhordozó közeg keringtetésére. • Bivalens felépítésű, speciálisan a hőszivattyúk számára kifejlesztett zománcozott acél Vaillant használati melegvíz-tároló (VIH RW 400 B), magnézium védőanóddal és 400 liter hasznos űrtartalommal. A szolár berendezés felépítése és működése Az auroTHERM VFK (63) napkollektor abszorbere hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át a Nap energiáját, amit a szolár hőhordozó folyadék felvesz. Ezt a felmelegített közeget a berendezés szolár állomásának (25) szivattyúja juttatja el a bivalens kialakítású használati melegvíz-tároló (5) felé. A szolár állomás minden, a működés szempontjából feltétlenül szükséges alkotó és biztonsági elemet magában foglal, ahol az állomás vezérlését az auroMATIC 560/2 típusú szolár szabályozó (13) látja el. Ez a vezérlő kezeli a teljes szolár berendezést, ahol a használati melegvíz-készítés időprogramozását és az utánfűtő hőtermelő integrálását az auroMATIC 560/2 végzi. A szolár állomás kollektor köri szivattyúja (Kol1-P) akkor kapcsol be, ha a kollektor hőmérsékletérzékelő (Kol1) és a tároló alsó hőfokérzékelője (Sp2) között 7 K hőmérséklet-különbség keletkezik (a kikapcsoláshoz szükséges hőmérséklet-különbség: 2 K). A melegvíz felfűtése akkor fejeződik be, ha a tároló felső hőfokérzékelője (Sp1) elérte a maximális, 75ºC fokos melegvíz hőmérsékletet. Abban az esetben, ha a szolár hozam mértéke az Sp1 hőfokérzékelőn nem éri el a szabályozón meghatározott értéket, akkor a tároló felső űrtartalmát az utánfűtő elektromos patron tölti fel. Az elektromos fűtőpatront az EP csatlakozón (VRS 560/2) kell bekötni, amely ellátja a legionellák elleni védelmet is (aktiválás a szolár szabályozón (13)). A termikus fertőtlenítés során a tároló hőmérsékletét 70ºC fokra kell megemelni az előre beállított napon és időpontban. Ez a funkció akkor fejeződik be, ha a felső tároló érzékelő (Sp1) legalább 30 percen keresztül 68ºC fokot mér, valamint ha letelik a 90 perces időintervallum. Ez a funkció azt a célt szolgája, hogy a nagyobb űrtartalmú és nehezebben kisüthető melegvíz-tárolók esetén is megakadályozhassuk a legionella baktériumok megtelepedését, illetve elszaporodását. A legionellák elleni védelmi funkció, valamint a teljes melegvíz-tároló átkeringtetésének támogatására legionella-védelem szivattyú csatlakoztatható (Leg-P). Abban az esetben, ha a melegvíz hálózat cirkulációs szivattyúval rendelkezik (ZP), akkor a termikus fertőtlenítés során ez szivatytyú is vezérlő jelet kap. A tágulási tartály (42c) a szolár kör belső nyomásingadozásainak kiegyenlítésére szolgál. Ezen kívül nagyon sok esetben feltétlenül szükség van az előtéttartály (64) beépítésére is, ami a szolár tágulási tartály membránját védi a magas hőmérsékletek ellen. Mivel a teljes szolár berendezés nyomás alatt áll, így a rendszer legmagasabb pontjára szolár gyorslégtelenítőt (59) kell beépíteni, amit mikrobuborék leválasztóval (37) lehet kombinálni. Ez az egység teljesen automatikusan működik, és nem kell üzem közben elzárni. Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély! forrázásveszély! Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet. A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe © Vaillant Saunier Duval Kft. 71 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


beépíteni egy termosztatikus keverőszelepet (39). Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében. Aktív hűtési üzem A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre. A hűtés megvalósítható a felületfűtő rendszerrel is, annak saját szabályozója útján, ha a készülék nyári üzemre vált. A téli/nyári átváltást kézzel állítani egy nyomógomb (13d) segítségével, valamint a speciális termosztát (52) ki/bekapcsolásával (téli/nyári üzem). Ezeknek a termosztátoknak, illetve az egyes fűtőkörökhöz rendelt szivattyúknak és zónaszelepeknek az együttműködését egy központi relédoboz (22) biztosítja (nem Vaillant tartozék). A logikai összefüggések jobb megértéséhez kérjük, vegye figyelembe az összefoglaló táblázat előtt található elektromos kapcsolási tervet. A párologtató leolvasztása leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.



Elektromos kapcsolási tervek Az elektromos fűtőpatron (fűtésrásegítés) elektromos bekötése

A hőszivattyú által kiadott kontaktus (a hőszivattyú vezérlése végzi automatikusan)

Elektromos fűtőpatron

Használati melegvízmelegvíz-készítés

Az auroSTEP vezérlőpanel záró kontaktusa a hőszivattyú aktiválására.

Az elektromos fűtőpatron időzítő kontaktusa

A hőszivattyú üzem indító-jele használati melegvíz-készítésre



A fűtési/hűtési körök szabályozó egységei A téli/nyári átkapcsolás kézi nyomógombja

A hőszivattyú üzemmódjának csatlakozója (nyári vagy téli üzem) 3-7 zár = téli üzem

A hőszivattyú indító kontaktusa (nyári vagy téli üzem) 3-6 zár = bekapcsol a hőszivattyú

A harmadik fűtőkör zónaszelepe

A harmadik fűtőkör szivattyúja

A harmadik fűtőkör termosztátja

A második fűtőkör zónaszelepe A második fűtőkör szivattyúja

A második fűtőkör termosztátja

Az első fűtőkör zónaszelepe Az első fűtőkör szivattyúja

Az első fűtőkör termosztátja

Biztonsági határoló termosztát



A rendszer vezérlését szemléltető logikai diagramok magyarázata A téli/nyári üzem átállítása kézi működtetéssel (nyomógomb (13d), nem Vaillant tartozék) történik a hőszivattyú vezérlőpaneljének 3-7-es csatlakozóján: - 3-7-es pont zárt: téli üzem - 3-7-es pont nyitott: átállás nyári üzemre Ennek a nyomógombnak (13d) tehát döntő jelentősége van a lakótérben elhelyezett ON/OFF szobatermosztátok (52) működése kapcsán, ahol minden egyes fűtési kör mikrokapcsolóval ellátott zónaszeleppel (34), saját keringtető szivattyúval (2), valamint egy kettős kontaktussal ellátott relével (K0) rendelkezik. Téli üzem A kézi nyomógomb (13d) zárja a hőszivattyú csatlakozónak 3-7-es pontjait. Abban az esetben, ha a szobatermosztát (52) hőt kér, az adott fűtőkör reléje (pl.: K01) kinyitja a zónaszelepet, miközben a másik érintkező rövidre zárja a vezérlőpanel 3-6-os pontját a hőszivattyún (1a). A zónaszelep (34) mikrokapcsolója vezérlő jelet ad az adott fűtőkör szivattyújának (2), a fűtési hőigény pedig egészen addig marad meg, amíg a referencia helyiség hőmérséklete el nem éri a termosztáton (52) beállított értéket. Nyári üzem A kézi nyomógomb (13d) nyitja a hőszivattyú csatlakozónak 3-7-es pontjait. Abban az esetben, ha a szobatermosztát (52) hűtést kér, az adott kör reléje (pl.: K01) kinyitja a zónaszelepet, miközben a másik érintkező rövidre zárja a vezérlőpanel 3-6-os pontját a hőszivattyún (1a). A zónaszelep (34) mikrokapcsolója vezérlő jelet ad az adott kör szivattyújának (2), a hűtési igény pedig egészen addig marad meg, amíg a referencia helyiség hőmérséklete el nem éri a termosztáton (52) beállított értéket. A kiegészítő elektromos fűtés logikai diagramjának magyarázata Abban az esetben, ha a levegő/víz hőszivattyú nem képes a szükséges fűtési teljesítményt leadni, be kell kapcsolnia az elektromos fűtőpatronnak (1b). Az úgynevezett bivalens pont határozza meg azt a külső léghőmérsékletet, amelynél szükség van a kiegészítő elektromos fűtésre. Ennek paramétereit a hőszivattyú belső menürendszerében (13a) kell meghatározni, illetve beállítani. A bivalens pont elérésekor a központi vezérlőpanel a N-4 pontokon a K04 relé segítségével fázist ad az elektromos fűtőpatron (1b) számára. A használati melegvízmelegvíz-készítés logikai diagramjának magyarázata Abban az esetben, ha a használati melegvíz-tároló hőmérséklet érzékelője (SP1) hőszükségletet ad, akkor az auroMATIC 560/2 szabályozó (13b) feszültséget ad az EP csatlakozóra, így működésbe lép a K05 relé. Amikor a hőszivattyú (1a) vezérlése a 13-15 csatlakozókon rövidzárt mér, bekapcsol a hőszivattyú használati melegvíz készítésre.



Jelmagyarázat 1 Hálózati kábel 230 V 2 Kábel 12 V 3 Kábel 230 V (kimenet max. 2 A) 4 A kezelőegység csatlakoztatásának kábele

Javasolt vezeték keresztmet keresztmetszet 3 x 2,5 mm2 0,75 mm2 0,75 mm2 4 x 0,75 mm2

Megnevezés Hálózati feszültség Megengedett feszültségtartomány Maximális elektromos teljesítmény Maximális áramerősség Hálózati biztosíték (B-típ) A termosztátok max. terhelése

65/1

Egy Egység V/Hz V

45/1

75/1 125/1 230 – 50 198 / 264

155/1

kW

2,0

2,3

2,7

5,1

5,1

A A A

7,2 10

11 15

14 15 2

23 25

20 25



Tétel

Megnevezés

db

Rendelési szám

1a 1b 1c 2 2a 3 5 7 13a 13b 13c 19 22 25

geoTHERM VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú Elektromos fűtőpatron melegvíz-készítéshez Kiegészítő elektromos fűtőpatron Fűtőköri szivattyú Fűtési keringtető szivattyú Flexibilis cső geoSTOR VIH RW 400 B bivalens szolár melegvíz-tároló Fűtési/hűtési puffertároló geoTHERM beltéri kezelőegység VRS 560/2 szolár szabályozó Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) Központi relédoboz Szolár állomás 6 l/perc Szolár állomás 22 l/perc Visszacsapó szelep Beszabályozó szelep Vétlen elzárás ellen biztosított szelep Fűtőkör szűrője Mikrokapcsolóval ellátott motoros fűtési zónaszelep Fűtőkör hőmérője Légleválasztó Mikrobuborék leválasztó Motoros váltószelep HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” Biztonsági szelep (ivóvíz) Fűtési biztonsági szelep Szolár biztonsági szelep Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) Membrános tágulási tartály Szolár tágulási tartály Tároló biztonsági szerelvénycsoport Membrános szaniter tágulási tartály Nyomásmérő a szolár körben Nyomásmérő Kétpont szabályozású szobatermosztát (fűtésre/hűtésre) Töltő/ürítő csap Szolár gyorslégtelenítő Szolár síkkollektor VFK 145 V Szolár síkkollektor VFK 145 H Szolár síkkollektor VFK 150 V Szolár síkkollektor VFK 150 H Szolár előtéttartály 5/12/18 liter Felfogató tartály Kollektor hőmérséklet-érzékelő VR 11 Szolárkör szivattyúja Tároló felső hőmérséklet-érzékelő Tároló alsó hőmérséklet-érzékelő A szolár hozam mérésének érzékelője (VR 10) Legionella elleni védelem szivattyúja Cirkulációs szivattyú Hidegvíz csatlakozó

1 1) x 1) x 3 1 1) x 1 1) x 1 1 1 1 1) x 1 1 1) x 1) x x1) x1) 3 x1) x1) 1 1 1 1 1 1 1 1) x 1) x 1 1) x 1 1) x 3 1) x 1 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x x1) 1 1 1 1 1 1) x 1) x -

Vaillant árlista szerint idegen termék idegen termék idegen termék 1a tételben idegen termék 0010010170 idegen termék 1a tételben 306764 idegen termék 9642 idegen termék 0020129188 0020129189 idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 302418 idegen termék 302040 43-as tételben idegen termék 25-ös tételben 1a tételben idegen termék Vaillant árlista szerint 305827 idegen termék 25-ös tételben idegen termék idegen termék idegen termék 302019 Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint idegen termék 13b tétel tartozéka 25-ös tételben 13b tétel tartozéka 13b tétel tartozéka 13b tétel tartozéka idegen termék idegen termék idegen termék

30 31 32 33 34 36 37 38 39 42a

42b 42 c 43 44 48 52 58 59 63





2.13 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, il illetve használati melegvízmelegvízkészítésre készítésre – 13. rendszer rendszerkialakítási példa felületfűtési/hűtési /hűtési rendszerrel, gázüzemű, geoTHERM VWL ../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési átfolyós rendszerű rendszerű utánfűtéssel támo támogatott használati melegvízmelegvíz-tárolóval: tárolóval:



Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval rendelkező új építésű, alacsony energiaszükségletű családi házak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme – a teljes fűtési időszak alatt – monovalens (önmagában biztosítja a fűtés és melegvíz-készítés hőszükségletét), ezért a tervezés pontos hőszükséglet számítást és helyesen méretezett fűtési rendszert igényel. A használati melegvíz-készítés támogatására gázüzemű, átfolyós rendszerű vízmelegítő szolgál. A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A használati melegvíz-készítést alapvetően a hőszivattyú látja el, azonban az utánfűtés támogatását gázüzemű, átfolyós rendszerű vízmelegítő (5) szolgálja. Fűtési üzemmód A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési/hűtési rendszer. A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható meg, amelynek működtetése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot, éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani. A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében, hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés. A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú számára. Használati melegvízmelegvíz-készítés készítés A használati melegvíz-készítés monovalens kialakítású melegvíz-tárolóval – VIH R – (5) történik, ahol a hőszivattyú (1a) a tároló csőkígyójára csatlakozik. Melegvíz-készítésre a hőszivattyút egy külső bojler-termosztát (4) kapcsolja be (nem Vaillant tartozék). A tároló felfűtéséhez felhasználható előremenő fűtővíz hőmérséklet a külső léghőmérséklet függvénye. Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet alacsony, vagy ha nagyobb menynyiségű használati meleg vizet kell biztosítani, akkor a melegvíz-készítést az átfolyós rendszerű turboMAG vízmelegítő támogatja. Tudnivaló! A vízmelegítőbe belépő maximális melegvíz hőmérséklet 60ºC fok lehet az utánfűtő hőtermelő belső alkatrészeinek védelmére. Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében. © Vaillant Saunier Duval Kft. 79 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


Aktív hűtési üzem A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. Természetesen ebben az üzemmódban is lehetőség van a külső váltószelep (38) működtetésére. A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.



Tétel

Megnevezés

db

Rendelési szám

1 1a 2a 3 4 5 7 7a 13 13c 14 19 30 31 32 33 36 37 38 39 42a

Gázüzemű, átfolyós rendszerű turboMAG vízmelegítő geoTHERM VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú Fűtési keringtető szivattyú Flexibilis cső Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre uniSTOR VIH R használati melegvíz-tároló Fűtési/hűtési puffertároló Tárolókör fűtési puffer geoTHERM beltéri kezelőegység Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú Párátlanító egység Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) Visszacsapó szelep Beszabályozó szelep Vétlen elzárás ellen biztosított szelep Fűtőkör szűrője Fűtőkör hőmérője Légleválasztó Motoros váltószelep HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” Biztonsági szelep (ivóvíz) Fűtési biztonsági szelep Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) Membrános tágulási tartály Tároló biztonsági szerelvénycsoport Membrános szaniter tágulási tartály Nyomásmérő Bypass szelep Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep Töltő/ürítő csap Hidegvíz csatlakozó

1 1 1 1) x 1 1 1) x 1) x 1 1) x 1) x 1 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x x1) 1 1 1 1 1 x1) 1 x1) 1) x 1) x 1) x 1) x -

Vaillant árlista szerint Vaillant árlista szerint 1a tételben idegen termék idegen termék Vaillant árlista szerint idegen termék idegen termék 1a tételben idegen termék idegen termék 9642 idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék 302040 43-as tételben idegen termék 1a tételben idegen termék Vaillant árlista szerint idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék

42b 43 44 48 50 52 58 KW




2.14 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, il illetve használati melegvízmelegvízkészítésre készítésre – 14. rendszer rendszerkialakítási példa geoTHERM VWL ../1 hőszivattyú fanhasználaafan-coil rendszerrel, elektromos fűtőpatronnal ellátott használ ti melegvízmelegvíz-tárolóval: tárolóval:



Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi házak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme – a teljes fűtési időszak alatt – monovalens (önmagában biztosítja a fűtés és melegvíz-készítés hőszükségletét), ezért a tervezés pontos hőszükséglet számítást és helyesen méretezett fűtési rendszert igényel. A használati melegvíz-készítés támogatására beépített elektromos fűtőpatron szolgál. A hőszivattyús hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is – a belső folyamat megfordításával – aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A használati melegvíz-készítést alapvetően a hőszivattyú látja el, azonban az utánfűtés támogatását beépített elektromos fűtőpatron szolgálja. Fűtési üzemmód A szóban forgó megoldásnál a fűtés egy közvetlen betáplálású fan-coil rendszer (17). A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg – a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében – a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot, éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani. A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében, hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés. Használati melegvízmelegvíz-készítés A használati melegvíz-készítés monovalens kialakítású melegvíz-tárolóval – VIH R – (5) történik, ahol a hőszivattyú a tároló csőkígyójára csatlakozik. Melegvíz-készítésre a hőszivattyút egy külső bojler-termosztát (4) kapcsolja be (nem Vaillant tartozék). A tároló felfűtéséhez felhasználható fűtővíz hőmérséklet a külső léghőmérséklet függvénye. Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet alacsony, vagy ha nagyobb mennyiségű használati meleg vizet kell biztosítani, akkor a tárolóba épített elektromos fűtőpatron (1c) parancsot kap az utánfűtésre. Tudnivaló! Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani, a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében.



Aktív hűtési üzem A VWL ..5/1 hőszivattyúk nyáron – a belső körfolyamat megfordításával – aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőséget ad a helyi hűtésre. A hűtés megvalósítható a fan-coil egységgel, annak saját szabályozója (13) útján, ha a készülék nyári üzemre vált. Természetesen a hőszivattyú ebben az üzemmódban is képes a külső váltószelep (38) működtetésére. A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója – különösen télen – alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, így feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség.



Tétel

Megnevezés Megnevezés

db

Rendelési szám

1a 1c 2a 3 4 5 7 7a 13 13c 17 30 31 32 33 36 37

geoTHERM VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú Tárolóba építhető elektromos fűtőpatron Fűtési keringtető szivattyú Flexibilis cső Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre uniSTOR VIH R 300-500 használati melegvíz-tároló Fűtési/hűtési puffertároló Tárolókör fűtési puffer geoTHERM beltéri kezelőegység Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú Fan-coil Visszacsapó szelep Beszabályozó szelep Vétlen elzárás ellen biztosított szelep Fűtőkör szűrője Fűtőkör hőmérője Légleválasztó

1 1 1 1) x 1 1 1) x 1) x 1 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x 1) x

Vaillant árlista szerint idegen termék 1a tételben idegen termék idegen termék Vaillant árlista szerint idegen termék idegen termék 1a tételben idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék

38 39 42a

Motoros váltószelep HMV termosztatikus keverőszelep 3/4” Biztonsági szelep (ivóvíz) Fűtési biztonsági szelep Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) Membrános tágulási tartály Tároló biztonsági szerelvénycsoport Membrános szaniter tágulási tartály Nyomásmérő Bypass szelep Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep Töltő/ürítő csap Hidegvíz csatlakozó

1 1 1 1 1 x1) 1 x1) 1) x 1) x 1) x 1) x -

idegen termék 302040 43-as tételben idegen termék 1a tételben idegen termék Vaillant árlista szerint idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék idegen termék

42b 43 44 48 50 52 58 KW




Jegyzeteim:



A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a tervezési segédletben közölt információkban, termékképekben és műszaki tartalomban bizonyos esetekben eltérés lehetséges. A gyártók fenntartják maguknak a jogot, hogy előzetes bejelentés nélkül megváltoztassák a segédletben szereplő termékek bármely részletét és színét. Emellett minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy a katalógusban közöltek megfeleljenek a valóságnak. Ez a kiadvány semmilyen esetben nem minősül ajánlattételnek a cég részéről senki számára. Azt tanácsoljuk vásárlóinknak, hogy a terméket forgalmazó kereskedő partnereinknél vagy képviseletünknél minden esetben tájékozódjanak vásárlás előtt. © Vaillant Saunier Duval Kft. 87 / 88. oldal Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!


Másolni, sokszorosítani a tulajdonos engedélye nélkül tilos!

Vaillant geoTHERM VWL TS – 2011/1 Utolsó módosítás dátuma: 2011. október 4.

Vaillant Saunier Duval Kft. 1116 Budapest, Hunyadi János út 1. ■ Telefon: +36-1-464-7800 Vaillant Saunier Duval 88 / 88. oldal Fax: ©+36-1-464-7801 ■ Kft. www.vaillant.hu ■ [email protected]


1 A 230V

Recommend Documents