-
Megújuló, Bioenergia
Mennyi bioenergiát termelhet az Európai Unió a környezet további terhelése és károsítása nélkül? Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése alapján a bioenergia 2010-ben az összes energiaigény 12 százalékát, 2030-ban pedig már 15-16 százalékát jelentheti, a jelenlegi 4 százalékkal szemben. A Mennyi bioenergiát termelhet Európa a környezet károsítása nélkül? címő jelentés megjelenését az EU közlekedési, hírközlési és energia bizottságának luxemburgi tanácskozására idızítették, ahol a biomassza-akciótervrıl tárgyaltak december 11-12-én. Az EU elkötelezte magát amellett, hogy 2010-re az összes energiafelhasználás 12%-át bioenergia fogja kitenni. A megújuló energia felhasználásának százalékos növekedése több komoly elınnyel is jár Európa számára. A jelentés szerint ezek közül az egyik legnyilvánvalóbb a világ olajkészletének kimerülése után is biztonságos energiaellátás. A másik a klímaváltozásért felelıs üvegházhatású gázok (elsısorban a szén-dioxid) kibocsátásának csökkentése. A tanulmány ugyan nem mondja meg, pontosan mennyivel csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása a környezetbarát bioenergia-potenciál kiaknázásával, durva becslés szerint azonban ez 2030-ra legalább 400-600 millió tonna széndioxidtól kímélheti meg a környezetet. A megújuló energiaforrásokon belül az egyik legígéretesebb a bioenergia. Ezt a biomasszából nyerik, közvetlen eltüzeléssel vagy biogáz elıállításával. Biomasszának tekinthetı minden olyan szerves anyag, amelybıl áramot, hıt és üzemanyagot lehet nyerni: elsısorban a növényi és állati termékek, melléktermékek, továbbá a feldolgozóipar (pl. fa- és papíripar) melléktermékei. A megújuló energiaforrások kétharmadát az EU-ban jelenleg a bioenergia teszi ki. Bioenergia-termelés környezetbarát módon A jelentés elkészítésének fı célja annak megállapítása, mennyi bioenergia-termelés lehetséges technikailag úgy, hogy a környezetre ne gyakoroljon többletnyomást. A bioenergia részesedésének növelése ugyanis fokozott növénytermelést és fakitermelést jelent, ami negatív hatást gyakorolhat a biodiverzitásra (faji sokszínőségre), a talajra és a
vizekre, továbbá növelheti a hulladék mennyiségét. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ezért számos, a környezeti hatások minimalizálására irányuló kritériumot alakított ki. Ezeknek megfelelıen kiszámították, mekkora lehet az EU környezetbarát bioenergia-potenciálja 2010-ben, 2020-ban és 2030-ban. A bioenergia-termelés már 1999 és 2003 közt is 46,8 Mtoe-rıl (millió tonna olajegyenérték) 68,8 Mtoe-ra nıtt, viszont ennek csak egy része volt környezet-kompatibilis. A biomassza elıállításának költségeivel (pl. növények elvetése, nevelése, learatása, feldolgozása; vagy a trágya begyőjtése, az erjesztett gázok elvezetése, megtisztítása) nem számoló jelentés szerint Európa 2010-re 190 Mtoe, 2030-ra 295 Mtoe bioenergiát termelhet környezetbarát módon, vagyis összhangban a biodiverzitás védelmét és a hulladékok csökkentését célzó EU-elıírásokkal. Mint már említettük, az 2010ben a tervezett összes energiaigény 12 százalékát, 2030-ban 15-16 százalékát jelenti, a jelenlegi 4 százalékkal szemben. A nagy mennyiségő bioenergia-termelés és a környezetgazdálkodás tehát nem feltétlenül zárja ki egymást. Például az energiaültetvények és az energiaerdık egyszerre jelenthetnek magas bioenergia-hozamokat és alacsony környezeti terhelést. Az energiaültetvényeknél kis dugványokat taposnak a talajba, amelyek 4 év alatt nınek meg; a folyamat egy adott területen ötször ismételhetı. A növényeket felaprítva és elégetve áramot és hıt lehet termelni. Az energiaerdık esetében a faanyag egy részét az iparban használják fel, a többit pedig biomasszaként alkalmazzák. Annak biztosítására, hogy a bioenergia-termelés során a természetvédelemmel közös elınyöket tovább keressék, környezeti szabályokat kell belefoglalni a helyi, nemzeti és európai szintő tervezési folyamatokba. Ezen irányban az elsı lépés a legújabb Európai Biomassza Akcióterv által javasolt Nemzeti Biomassza Akcióterv lehet. Fı forrás: a biohulladék Rövid távon a legnagyobb bioenergia-potenciál (kb. 100 Mtoe az EU egészére nézve) a hulladékszektorból ered. Biohulladék minden olyan növényi és állati eredető szerves hulladék, amely biológiailag lebomlik vagy lebontható. A fı biohulladékok a szilárd mezıgazdasági maradékanyagok (pl. szalma), a folyékony trágya, a fafeldolgozás maradékanyagai (pl. forgács), a cellulóz- és papíripar szennyvíziszapja és szennylúgja. Az EU-n belül Németország és Franciaország rendelkezik a legnagyobb hulladék-alapú bioenergia-kapacitással. Más nagy lakosságszámú vagy területő országok - pl. Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország - szintén jelentıs erıforrásokkal rendelkeznek. Svéd- és Finnország elınye a cellulóz- és papíriparból
származik, ez azonban csökkenhet az ágazat háttérbe szorulása miatt. A bioenergia-potenciálhoz való egyéni szintő hozzájárulás is elsısorban a biológiai úton lebomló, szerves hulladékok szelektív győjtése révén lehetséges. Ilyenek a konyhai hulladékok (pl. krumpli-, hagyma- vagy sárgarépahéj, lefıtt teafő, kávézacc stb.), továbbá a papír, karton és a kerti hulladékok (pl. lekaszált fő, lehullott levelek, letört ágak, nyesedék, venyige). Ezek szervezett győjtését meg kell szervezni. A mezıgazdaság lehet a jövı Hosszabb távon a mezıgazdasági terményekbıl nyert bioenergia jelenti a legnagyobb potenciált. Ennek okai a termelékenység növekedése és az agrárszektor feltételezett liberalizációja, mely utóbbi révén újabb területeken térnek át az élelmiszer- és takarmánytermelésrıl a bioenergia-gazdászatra. Továbbá a magasba szökı szén- és fosszilis energiahordozó-árak miatt megnövekedhet a bioüzemanyagok iránti kereslet. Az is feltehetı, hogy 2030-ra a bioenergia-termények ára eléri vagy meghaladja az élelmiszer-terményekét, így egyes, ma exportra termelı területeken valószínőleg bioenergiatermény-termelésre állnak át. A tanulmány ugyanakkor olyan értékbecslésekkel is él, amelyek korlátozzák a rendelkezésre álló potenciált: ilyen például az a feltételezés, hogy a bioenergia-termények elıállítása nem mehet a hazai élelmiszertermények rovására. A szigorú környezetvédelmi elıírások közül is több a rendelkezésre álló potenciál szőkítése irányában hat. Ezért a tanulmány végeredménye - mint már említettük, Európa 2010re 190 Mtoe, 2030-ra 295 Mtoe bioenergiát termelhet környezetbarát módon - konzervatív becslésnek tekinthetı. -
Geotermikus hıszivattyú A hıszivattyúk mőködési elve a hőtıgépével azonos: a környezetbıl kivont hıt egy folyékony hőtıközeg elpárologtatására használja és egy kompresszor segítségével magasabb hıfokszintre szállítja. Az összesőrített és felforrósodott gáz egy hıcserélın keresztül adja le a hıt a ház főtési rendszerének. Az elpárologtatásra használt hı származhat: levegıbıl, vízbıl, talajból vagy bármely pozitív hımérséklető közegbıl. Tovább...
-
Napkollektor
Napkollektor használatával a melegvízet állítunk elı amely főtésrásegítésnél akár 50% energia megtakarítást eredményez, míg használati melegvíz elıállításánál akár 80% megtakarítást is elérhetünk.
-
Faelgázosító kazánok Mőködési elve: a fa elgázosítása (ellenégése) vezérelt ventillátorral Üzemeltetése: egyszerő, kényelmes, 50-80 cm nagyságú fahasábok eltüzelésére alkalmas Hatásfoka: teljes teljesítmény tartományban 81-89 %-os, a nagyobb hatásfok elérését kerámia égıtest biztosítja Külsı megjelenése esztétikai szempontból is kitőnı
-
Szalmabála tüzeléső kazánok Szalmabála tüzelés? kazánok A BIO-PAL típusú szalmakazán egy merıben új generációt képvisel a megújuló tüzelési technikák terén. Az új m?szaki megoldásoknak köszönhet?en a gabona és egyéb szalmafélék tüzelése a BIO-PAL kazánokban nagyon hatékony módon történik.
A kazán belseje úgy van kiképezve, hogy alkalmas legyen úgy a hasáb, mint a henger alakú szalmabálák tüzelésére. A kazán egy olyan ventillátorral van felszerelve, amely a primer levegıt juttatja közvetlen a tőzkamrába a szekunder levegıt pedig az égéstér belsejébe.
Maga az égés folyamata felülrıl lefelé halad, amit a tőztérbe történ? nagyfokú levegı adagolás tesz lehetıvé.
A hátsó kamra teszi lehetıvé az égésben felszabaduló gázok elégetését, amit a szekunder levegı táplál.
Az égés optimalizálását egy pillangószelep biztosítja, amely a távozó égéstermékek h?foka, valamint a kazánban lévı víz h?mérséklete alapján szabályozza a beáramló levegı mennyiségét.
Hála ennek a megoldásnak, a kazán komfortosan alkalmazkodik az egyes felhasználók igényeihez, melyeket a főtéssel szemben támaszt.
A h?energia folyamatos felhasználását ún. akkumulációs (puffer) tartály teszi lehetıvé.
Ez a győjtıtér oldja meg, hogy az aktív mőködés alatt felszabaduló hıenergia maximális hatékonysággal legyen kihasználva. Az így összegyőjtött hıenergia a tüzelési folyamat szüneteltetése idején is zavartalan üzemeltetést biztosít a főtési rendszerben.
Felhasználási terület: A kazán főtıteljesítményének nagy választéka (30 kW?1100 kW) teszi lehetıvé ennek a f?t?ipari terméknek széles felhasználási területét. Ugyanúgy alkalmas kisebb lakóházak főtésére, mint nagyobb épületkomplexumok, mezıgazdasági-, ipari objektumok, állatfarmok és egyéb létesítmények főtésére.
A BIO-PAL típusú szalmatüzelés? kazánokon végzett kutatások a szalmatüzelés magas hatékonysága mellett kitőnı környezetkímélı tüzeléstechnikáról tettek tanúbizonyságot. A biomassza tüzelés? kazánok a legkorszerőbb energiatermelı megoldások, melyek kiváló alapot nyújtanak egy független, önálló, hatékony és jelentısen olcsóbb főtésre.
