A SZERKESZTİ A szerkesztı felépítése A Train Director szerkesztıje még sajnos meglehetısen kényes területe a programnak. Területet szerkeszteni vele még mindig sziszifuszi munka tud lenni. A szerkesztıbe új tudunk belépni, ha elindítjuk a programot, a fıablakon a „layout” fülre kattintunk, majd pedig az Edit menü Edit parancsát adjuk meg (CTRL+E). Ekkor megjelenik a menetrendi fıablak helyén a szerkesztı eszköztára.
Az eszköztár felsı sorában a fımenüket, az alsóban az éppen kiválasztott fımenühöz tartozó lehetıségeket lehet találni. Vegyük ezeket szépen sorba: : váltó nélküli sínrészletek és átszelések találhatóak benne. : váltók listája található benne. : jelzık találhatóak benne. : ebben a fımenüben van lehetıség elérni a betőket a kiíráshoz vagy belépési / kilépési pont készítéséhez, valamint útvonal-nyomógomb, ikon és peron lehelyezéséhez. Az almenük szépen sorban: : szöveg vagy be/ki pont (nagyobb betőtípus) : szöveg vagy be/ki pont (kisebb betőtípus) : útvonal-parancsgomb (nagyobb betővel a neve) : útvonal-parancsgomb (kisebb betővel a neve) : ikon lehelyezése a területre (használata lentebb részletezve) : peron lehelyezése a területre (csak dekorációs célokat használ)
: különbözı programozható elemek vagy parancsok eszköztára. Az almenük: : a link – to kettıs. Elemek összekapcsolását lehet elvégezni vele. A Link-re kattintunk és kiválasztunk egy elemet, ekkor a program automatikusan átáll to üzemmódra, és már csak oda kell kattintanunk, ahová szeretnénk csatolni az elemet. : a macro – place kettıs. Ezekkel a gombokkal lehet elıre elkészített pályarészleteket elıhívni és a területre helyezni. (használata lentebb részletezve) : triggerek lehelyezése. : a kijelölés – áthelyezés eszközhármas. (használata lentebb részletezve)
: végül pedig a bővös Del gomb. Ezzel lehet szépen egyesével a rontott elemeket kitörölgetni.
Terület szerkesztése Területszerkesztés megkezdése elıtt, akinek nincs kellı tapasztalata, sok-sok kellemetlen pillanatot lehet azzal megelızni, ha megnyitunk egy már meglévı és egyszerőbb layout-ot, és megfigyelgetjük benne a vágányzat felépítését, a váltók, jelzık elhelyezését, a belépési / kilépési pontok kapcsolásait. A vágányzat tulajdonságait úgy tudjuk megtekinteni, ha az adott vágányelem fölé visszük az egeret és a jobb egérgombbal kattintunk egyet. Ekkor a következı ablak jelenik meg: A vágányhossz értelemszerően az adott vágányelem hosszát adja meg méterben. „Az állomás neve” szekcióban megadhatunk egy állomásnevet és egy vágányszámot is. Ennek alkalmazásához késıbb még visszatérünk. A „Km” értékhez lehet írni egy távolság-értéket, amely az állomások egymáshoz mért távolságát adja meg, és NEM a vágányhosszt. Ennek alkalmazására is visszatérünk még. A sebesség sorban meg lehet adni a vágányra engedélyezett sebességet km/h-ban. Nyolc féle vonattípusra tudunk külön sebességértéket megadni (ez az olaszoknál jellemzıbb, ahol a személyvonat mehet mondjuk 180-nal, ott a tehervonat csak 120-szal. Magyarországon a pályára engedélyezett sebesség általában minden vonatra érvényes.) A csatlakozik jobbra-balra sorokban lehet megadni a kapcsolási koordinátákat, ha egymástól távol fekvı vágányrészleteket szeretnénk összekapcsolni. Mindezekre természetesen visszatérünk még, most csak elöljáróban azért lett ismertetve ez a pár tudnivaló, hogy a szerkesztıben egy már kész pálya nézegetése során megismerhessük a Train Director lélektanát. Ez a jobb gombbal kattintós módszer igaz a jelzıkre, a be/kilépési pontokra, útvonal-gombokra, triggerekre. Kezdjük el – a vágányszerkezet felépítése Lépjünk hát be a programba, kattintsunk a „layout” fülre, és az Edit menü Edit parancsával lássunk neki egy egyszerőbb vágányszerkezet létrehozásához. A vágányszerkezet a következı legyen: adott két párhuzamos vágány, erre építsünk egy angolváltót, majd ezt a váltót fedezzük le 4 fedezıjelzıvel. Végeredményképpen egy ilyet kellene összeállítanunk:
Ehhez szükséges: : egyenes vágányelem : négyféle váltó : egy X-átszelés : kétszer kétféle jelzı. Láthatjuk, hogy nem egy nagy ördöngısség ezt a kis szerkezetet létrehozni, ugyanakkor ebben már szinte minden benne van, ami kellhet egy nagyobb layout létrehozásához is.
A jelzık A Train Directorban kettı féle jelzı van megkülönböztetve: az egyik az önmőködı térközjelzı ( ) a másik pedig a félig önmőködı fıjelzı ( ). Az önmőködı térközjelzıt két állomás között alkalmazzuk. Ez – ha be van állítva – akkor mindig továbbhaladást engedélyezı állásban van, vonat haladásának hatására továbbhaladást tiltó állásba kerül, majd ha a vonat elérte a következı jelzıt, ha be van állítva, akkor önmőködıen visszaáll továbbhaladást engedélyezı állásba. (A beállítás: a Run menüben kétszer menjünk rá a „Set sig to green” pontra). A másik jelzıt használjuk állomások, vagy nyíltvonali váltók fedezésére. Ezt mi állíthatjuk csak továbbhaladást engedélyezı állásba, de a vonat elhaladása után önmőködıen átáll továbbhaladást megtiltó állásba. A vágányhossz… Nos, a Train Director jelenleg elvárja azt, hogy minden egyes kicsi vágányelemhez egyesével adjunk meg méterben mért hosszt. Nos, ez egy termetesebb layout esetében fizikai képtelenség, vagy éppen több napos munka. Ezért én a következıt javaslom: helyezzünk le egy vágányszakaszt. Ha megvan, hogy hány méteres szakaszt szeretnénk készíteni, akkor a lehelyezett szakaszon válasszunk ki mondjuk három vágányelemet (egyet a közepén, egyet-egyet pedig a két szélétıl nem messze). Csak ennek a három elemnek állítsuk be külön a méteres hosszát, mégpedig úgy, hogy a tervezett hosszt elosztjuk három részre. A Train Director becses tulajdonsága, hogy azt a vágánydarabot, amelyet 100 méternél hosszabbra állítottunk, megjelöli egy kis keresztirányú vonallal. Íme a példa: Ez egy 600 méteres vágánydarab, látszik rajta a 3 kis „pöcök”. Nos, azokon a pontokon állítottam egyenként 200 méteresre az adott vágányt. A többi vágánydarabhoz hozzá sem nyúltam. Lényeg a lényeg, hogy ezzel a módszerrel nem kevés idıt takarítunk meg magunknak. Elıre elkészített vágány(zat) Ami fontos lehet a késıbbiekben, az az elıre elkészített vágány(zat). Amint azt a menük ismertetése során taglaltam a macro – place eszközök segítségével ezek az elıre elkészített vágány(zat)ok a pályák szerkesztése során nem kevés idıtıl kímélik meg a szerkesztıt. Lássuk mirıl is van szó. Elıre elkészített elemeket ugyanúgy kell létrehozni, mint a pályákat, azzal a különbséggel, hogy a szerkesztést a 0,0 koordinátától, tehát a szerkesztıablak bal felsı sarkától kell elkezdeni. (Ha nem látszanak a képernyı szélén a koordináták, akkor a View menü Coord bars menüpontja segítségével lehet ıket elıhozni / elrejteni). Célszerőbb hosszabb-rövidebb vágányszakaszokat készíteni, vágányhossz nélkül megadva. Most példaképpen egy viszonylag hosszú vágányszakaszt készítek el, amely mondjuk egy állomás szerkesztésénél kiváló állomási vágány lesz.
Látható, hogy a szerkesztést a bal felsı sarokban kezdtem (ez azért fontos, mert így a makróként való lehelyezésnél valóban oda fog kerülni a vágánydarab, ahová én az egeremmel kattintok… ellenkezı esetben csúnyán elmászik a dolog). Az Edit menü Save layout pontjával lehet menteni. Ez is szintén ugyanolyan, mint a pályaszerkesztés során a mentés, de ezúttal mentsünk egy különálló könyvtárba, nekem például a Train Director könyvtárán belül van egy „samples” könyvtár, oda vannak mentve az elıre elkészített elemeim. A mentés *.trk formátumban történik.
Terveim szerint ebben a leírásban bemutatom, hogy hogyan készítem el Mende állomás layout-ját. Úgyhogy akkor innentıl már a saját munkamenetem leírása következik. Tehát tiszta lappal indulunk. Most egyetlen állomást fogunk elkészíteni, de természetesen lehetıség van a Train Directorban komplett vonalszakaszok, vonalak irányítására így elkészítésére is. Mindenekelıtt érdemes vagy egy állomási jellegrajzot beszerezni (ha élethő, valós állomást szeretnénk elkészíteni), vagy elıre lerajzolni egy papírra a tervünket, így könnyebb lesz ehhez igazítani a szerkesztést. Én a http://allomasok.uw.hu oldalról töltöttem le Mende állomás jellegrajzát.
A jellegrajzon látható az 5 vágány hossza, a váltók számozása, elhelyezkedése, más tulajdonképpen nem is kell. Illetve még annyi, hogy a szomszédos állomások (Gyömrı és Sülysáp) milyen távolságra vannak Mendétıl, hiszen ezt a távolságot is meg szeretném jeleníteni a képernyın. A Hivatalos Menetrendbıl ki is keresem a választ: Gyömrı 3, Sülysáp 6 km távolságra van az állomásomtól. El is kezdıdhet a munka. Nyissunk hát egy új layout-ot, az Edit menü New parancsával. Ha már egy szerkesztgetett képernyıt akarunk törölni, jön a kérdés, hogy biztosak vagyunk-e benne. Kezdjük el lehelyezni a vágányokat. Tulajdonképpen itt jön elı az elıre elkészített elemek fontossága. Egy szépen elkészített hosszú vágánydarab nagy segítségünkre lehet az állomási vágányok lehelyezésekor, egy rövidebb pedig az állomás utáni tér- és állomásközökhöz. Nekem már van kettı elıre elkészített vágányom, ezeket fogom használni.
Az elıre elkészített vágány(zat) használata A szerkesztı eszköztárában ott van a Macro – Place eszköz. Ha a Macro gombra kattintunk, elıugrik egy ablak, amelyben kiválaszthatjuk a kívánt elemet. (Itt ki kell választani a fájltípusok között a *.trk fájltípust, mert alapértelmezésben a program *.zip fájlt akarna megnyitni.) Ezután a program automatikusan átáll a Place gombra, és ahová kattintunk, ott megjelenik a kiválasztott makró. Vigyázz, mert egészen addig a Place módban marad a program, míg át nem váltasz egy másik eszközre!
Az alap-vágányzat már készen van. Ezek után a váltókat rakosgatom be szépen, és kitörlöm a felesleges vágányelemeket.
Az ötvágányos állomás képe lassan kirajzolódott. A következı tennivaló a vágányhosszok beállítása. Az állomási vágányok hosszait leolvasom a helyszínrajzról. A hosszú állomási vágányokat 8 helyen fogom méteresen is beállítani. Így pl. Mende 5. vágánya, amely 962 méter hosszú, 8x120 méteres lett. A bejárati váltóktól mérve Gyömrı 3 km-re van Mendétıl, így 3 helyen fogok 1000 méteres értéket beállítani. Külön érdekesség, hogy Mende – Gyömrı között nincsen térközjelzı, így az egy állomásköznek minısül. Sülysáp 8 km-re van, így azon az oldalon pedig 8x1000 méteres darab lesz, viszont Mende és Sülysáp között van 4 térközjelzı is. A felosztás kész, jöhetnek a jelzık lehelyezései. Ne feledjük a térközjelzık és az állomást fedezı jelzık közötti különbséget!
A jelzıket menetirány szerint rakjuk le, és amelyik nem csatlakozik automatikusan a vágányzathoz (nem jelenik meg kis csík a jelzı és a vágány között), azt a Link – to eszköz segítségével csatlakoztassuk. Mitıl lesz állomás egy állomás? Attól, ha a vágányzat megfelelı pontján megadunk a vágánynak egy állomásnevet és akár egy vágányszámot is. A magam esetében az állomás középvonalában lévı méteres vágánynak adok állomásnevet és vágányszámot. A vágányszám megadása a következıképpen történik: a jobb egérgombbal a vágányra kattintok, majd az Állomás neve szekcióban beírom az állomásnevet: Mende és hozzábiggyesztem a vágányszámot egy @(vágányszám) formában. Tehát így néznek ki a mendei vágányok: Mende@1 Mende@2 Mende@3 Mende@4 Mende@5 Az állomás nevében ne használjunk szóközt és ékezetes karaktereket. Ki és belépési pontok Ki és belépési pontokat a megfelelı eszközzel kell lehelyezni. Lehelyezés után az Abc feliratra jobb gombbal kattintunk, és átnevezzük a feliratot. Ne használjunk szóközt és ékezetes karaktereket. A be/kilépési pontokat egyszerően nevezzük el, mondjuk két bető és / vagy egy szám formátumban. Nekem 4 ilyen pontra lesz szükségem: a Sülysáp és a Gyömrı felıli be/ki pontokra, vágányonként egy. Ezeket a bal vágány – jobb vágány szabálya alapján fogom elnevezni: GYB, GYJ, SB, SJ. A be / ki pontokat közel helyezzük el a vágányvégzıdésekhez, mert az átnevezés befejeztével oda kell kötni ıket a vágányvégekhez a Link – to eszközzel. Sebességek A pályára engedélyezett sebességi értékekeket adjuk meg a vágányvégeknél és ha az állomás csökkentett sebességgel járható, akkor a váltók elıtt és után. Mende állomás 80-as, de a vonal 100as, úgyhogy sok helyen be kell állítanom a sebességértéket. Kattintsunk a jobb gombbal a vágányra, és a sebesség sorba írjunk be 1, azaz egy darab értéket, nem kell mind a 8 vonatfajtához külön megadni.Ha be van állítva sebességérték, akkor azt a vágánydarab felett egy kis jel jelzi. Ezzel meg is vagyunk a szerkesztésnek a fontos, elengedhetetlen elemeivel. Jöhet innentıl a dekoráció, stb. Dekorálásra a következı lehetıségeink adottak: Ikonelhelyezés A Train Director *.xpm kiterjesztéső (Pixmap) ikonokat kezel, amiket például az Icon Collector Graphics Editor programmal lehet létrehozni, de ügyeskezőek akár egy Jegyzettömbbel is el tudnak készíteni 1-1 ikont. Nos, ezek az ikonok kíválóan alkalmasak dekorálásra, fel lehet velük dobni egy kicsit az állomás életét. Én például peront és útátjárót készítettem, és ezeket helyeztem el az állomáson illetıleg környékén. Fontos, hogy az adott ikon a készülı pályával azonos mappában legyen!!! Feliratok A be/kilépési pont eszközzel lehet csak úgy feliratot is elhelyezni a területen. Én a kisebbik betőtípussal a váltószámozást adom meg, mint dekorációt. A nagy betőtípussal pedig az állomásnevet és egyéb információkat írok ki.