DOMBORZATTÁJ – TERÜLETHASZNÁLAT (és konfliktusok…)
TÁJTÍPUSOK KIALAKULÁSA
Táj használata során
Időben-területileg eltérő
Területhasználattal lehet számszerűsíteni
A TÁJFEJLŐDÉS TÖRTÉNETE 1) Első szakasz: első társadalmak
kialakulása – XIX. sz. eleje
1) „Termékeny félhold” 2) Európa – Kr.e. 7000-5000 –neolitikum 3) 4km2 - 1km2 (ma 800-2000 fő km2 ) -
Nomád állattenyésztés Földművelés (vízgazdálkodás, 3nyomásos rendszer) Ipar-kereskedelem fejlődése
Ökológiai adottságok megváltoznak
2) Második szakasz:
ipari forr. – XIX. sz. vége
Természeti kincsek gátlástalan kitermelése
Munka – lakóhely elkülönülése
Melléktermékek felhalmozódása
3)
Harmadik szakasz - napjainkig
Természeti kincsek kimeríthetőségének felismerése Tájváltozásnak a távolabbi jövőre is kiható változása „idegen” anyagok óriási méretű felhalmozódása Fokozott urbanizáció Fő tájtípusok méginkább elkülönülnek
AZ EMBER ÉS A TÁJ KAPCSOLATA TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK
Milyen jelentős változásokat hozott létre az ember a szférákban?
LITOSZFÉRA HIDROSZFÉRA ATMOSZFÉRA PEDOSZFÉRA BIOSZFÉRA TÁRSADALMI SZFÉRA
„A világ különleges és bonyolult akárcsak egy pók hálója. Ha megérinted egy fonalát remegése végigfut az összes többi szálon. Mi nemcsak megérintjük a hálót, hanem bele is szakítunk.”
Gerald Durell
AZ ÉLŐ FÖLD RENDSZERMODELLJE VISSZASUGÁRZOTT ENERGIA
VILÁGŰR A NAPSUGÁRZÁS ENERGIÁJA
ATMOSZFÉRA
HIDROSZFÉRA
BIOSZFÉRA
LITOSZFÉRA
A FÖLD BELSŐ SZFÉRÁI
PEDOSZFÉRA
A TÁRSADALMASÍTOTT FÖLD HOMOMORF RENDSZERMODELLJE VISSZASUGÁRZOTT ENERGIA
VILÁGŰR A NAPSUGÁRZÁS ENERGIÁJA
ATMOSZFÉRA EMBER HIDROSZFÉRA
BIOSZFÉRA
LITOSZFÉRA
PEDOSZFÉRA
A FÖLD BELSŐ SZFÉRÁI
I. A– TÁJHASZNÁLATI DOMBORZATI KONFLIKTUSOK
A széleskörű szükségleteket elégít ki!!!!! • • •
Termelő (gazdasági) funkció Szabályozó (ökológiai) funkció –TÁJ!!!! Társadalmi térfunkciók (lakó, rekreációs, humánökológiai stb.)
Változatos igények Szakértelem hiánya
Összefüggések a tájhasználati konfliktusok jellege között
FUNKCIONÁLIS TÁJÖKOLÓGIAI • Pl. szennyezés, erózió, biocönózisnövényzet (akác, erdeifenyő) stb.
VIZUÁLISESZTÉTIKAI KONFLIKTUS
1. LITOSZFÉRA
Külszíni bányászat • Negatív formák • Tájsebek
Külszíni bányászat • Pozitív formák
Mélyművelés
• Felszíni berogyások (nehezíthetik a művelést) • Witwatersrand 3585 m
2. HIDROSZFÉRA
VÍZKÉSZLET • FELSZÍNI
FELSZÍN ALATTI
FELSZÍNI VIZEK SZENNYEZETTSÉGE
SZENNYEZŐFORRÁSOK • SZERVES KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK
IPARI KIBOCSÁJTÁS
Kelet-Európa- max. ’80-as évek eleje Dél-Európa-nincs jelentős változás Észak-Európamegfelelő Nyugat-Európaváltozás 1980 után
• SZERVETLEN NITRÁTOK (mg műtrágyák) FOSZFÁTOK (szennyvíz, mg, ipar) AMMÓNIUM
TAVAK
SAVAS HATÁSÚ ANYAGOK • Kén-dioxid • Nitrogén-dioxidok
ELSAVASODÁS
Foszforterhelés
Kultúreutrofizáció • Mg. szerepe • Max. Hollandia
FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK CÉL: •ÚJ TERÜLETEK A MG SZÁMÁRA •VÍZJÁRÁS KIEGYENLÍTÉSE
ALFÖLD - A TISZA VÍZRENDSZERE
A Tisza vízrendszerének jelentősége Szabályozások Mai állapotok
A tervezett vésztározók területének
Földhasználat
• 34-35 %: gyenge, igen gyenge • 32-33%: jó, igen jó
agrártermelési adottságú.
A termőterület: • 75,3
% szántó, • 9,9 % rét–legelő, • 8,8% erdő, • 1,5% gyümölcsös.
FELSZÍN ALATTI VIZEK
TALAJVÍZ • Mg- Műtrágyák bemosódása
NITRÁTSZENNYEZÉS
14
15
324200 16
14
19
17 18
324000
16
13
27 25 323800
13
500 24
21
450 2
19
23
3
400 350 8
323600
300 4 3
11
20
6
250 323400
7
5
40
2
21 8 1
10
37
200 150
39
100
323200
31 50
35
0 9
mg/l
323000 33 34
12
811400
811600
811800 0
100
812000 200
300
812200 400
500
TOVÁBBI VESZÉLYFORRÁSOK • Növényvédő szerek • Talajvizek savasodása • Túlzott kitermelés
3. ATMOSZFÉRA
A LEGFONTOSABB SZENNYZŐ ANYAGOK
Kén-dioxid • Energiatermelés • Ipar
• Aktív vulkanizmus
Következmény:
Savas ülepedés • • •
Növényzet Talaj Élővizek
• Épületek
Nitrogén-oxidok, aeroszolok
Közlekedés Ammónia – mg. Ipar Közlekedés
LÁTÓTÁVOLSÁG CSÖKKEN
ÓZON
TROPOSZFÉRIKUS • Közlekedés • Olajipar
SZTRATOSZFÉRIKUS 3-4%-os csökkenés 6-8%-os növekedés
GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS – üvegházi gázok
ADATOK
A szén-dioxid koncentrációjának változása az utolsó 160 000 évben, az Antarktiszról származó jégminták alapján
Időpont
Szén-dioxid
Nitrogén-oxidok
Freonok
Ózon
Iparosítás előtt
290
0,28
...
0,00
1980
339
0,30
0,0015
0,03
1993
363
0,31
0,0017-0,0030
0,035
Becslés 2030-ra
450
0,50
0,0035-0,0060
0,04
ADATOK
ELSIVATAGOSODÁS
HURRIKÁNOK ÉS A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS
EL NINO
HATÁSAI A MEZŐGAZDASÁGRA • • • •
Csapadék csökken – +1,5 C emelkedés Szárazgazdálkodás Szélerózió felerősödése
4. PEDOSZFÉRA
Közép-Európa – hegyvidéki területek Nyugat-Európamérsékelt Dél-Európa-karsztok Kelet-Európa – csernozjom öv
TELEPÍTÉSEK - TOKAJ
KÖVETKEZMÉNYEK
Növényzet leirtása Helytelen agrotechnika VÍZERÓZIÓ
BADLAND TERÜLETEK ELSIVATAGOSODÁS
A VÍZERÓZIÓ KOCKÁZATA
Élővizek eutrofizációja Talajtulajdonságok módosulása • termőréteg elvékonyodása • Humusztartalom csökken • Szerkezetromlás
CSÖKKEN AZ ADSZORPCIÓS ÉS PUFFERKAPACITÁS
SAVANYODÁS
Szélerózió (DEFLÁCIÓ) • • •
1/3-ad terület Homokos talajokon Mg. Talajszerkezet romboló hatása • Kontinentális klíma
VÉDEKEZÉS •MEGFELEŐ AGROTECHNIKAI SOR •MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁV
TALAJTÖMÖRÖDÉS
Nehéz mg-i gépek Taposás • Turizmus - hágók • állattartás
SAVASODÁS / TALAJSZENNYEZÉS
Savas esők Műtrágyák (nitrogén) Erdőtelepítések (fenyves) Észak és NyugatEurópa Német-lengyel síkság
MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS
Szemiarid klíma Öntözés Víztározók Talajvíz • Sóösszetétele • helyzete
5. BIOSZFÉRA
Erdőpusztulás
3 ha<
Védett állatok
A mezőgazdaság szerepe a biodiverzitás csökkenésében
Kultúrtáj
TÁJI KONFLIKTUSOK A XX. SZÁZADBAN
Üdülőtájak kialakulása Lakóparkok
Bős-Nagymarosi vízlépcső • Szigetköz
Duna meder
Szabályozás (1880-as évek) előtt
Szabályozás után
Dátum
Esemé Esemény
19501950-es évek eleje
Tárgyalá rgyalások megkezdé megkezdése Magyarorszá Magyarország és Csehszlová Csehszlovákia kö között a Duná Dunára tervezett hidroelektromos erő erőmű közös megé megépítéséről.
1977. szeptember 16.
Csehszlová rja a Szerző Csehszlovákia és Magyarorszá Magyarország aláí aláírja Szerződést a Bő Bős – Nagymarosi Ví Vízlé zlépcső pcsőrendszer kö közös megé megépítésére és üzemelteté zemeltetésére. A rendszer egy felső felső (Bő (Bős) és egy alsó alsó gátbó tból (Nagymaros) áll. Funkció Funkciói: elektromos áram termelé termelése, a hajó hajózás javí javítása, árví rvízvé zvédelem, regioná regionális fejleszté fejlesztés.
19801980-as évek kö közepe
Erő Erőteljes tiltakozá tiltakozás kezdete, illetve felerő felerősödése Magyarorszá Magyarországon a gá gátrendszer ellen. Legfő Legfőbb aggodalmak: • Egy hatalmas ivó ivóvízbá zbázis potenciá potenciális ká károsodá rosodásának fé félelme a felső felső víztá ztározó rozó megé megépítése miatt. • Budapest ivó ivóvízellá zellátását szolgá szolgáló jelentő jelentős mennyisé mennyiségű parti szű szűrésű kút potenciá potenciális ká károsodá rosodása. • Egy Euró Európában egyedü egyedülálló lló vízi, illetve vizes ökosziszté koszisztéma ká károsodá rosodása.
1983. december
Megfelelő Megfelelő környezeti hatá hatástanulmá stanulmány hiá hiánya miatt az MTA elnö elnöksé kségi állá llásfoglalá sfoglalása javasolta a munká munkák felfü felfüggeszté ggesztését.
1989. má május 13.
A magyar kormá kormány felfü felfüggeszti a munká munkálatokat Nagymarosná Nagymarosnál.
1989. októ október
Dönté ntés szü született arró arról, hogy a nagymarosi munká munkálatok felfü felfüggeszté ggesztéséről tá tárgyalá rgyalások kezdő kezdődjenek. Egy későbbi kormá kormányhatá nyhatározat, ökoló kológiai aggá aggályok miatt, bejelenti a nagymarosi munká munkálatok leá leállí llítását.
1991. jú július
A csehszlová csehszlovák ható hatóságok, a C variá variánsnak nevezett ideiglenes megoldá megoldás útjá tján, a munká munkálatok folytatá folytatásáról nyilatkoztak. A C variá variáns egyré egyrészt a folyó folyó egyoldalú egyoldalú elterelé elterelését jelentette egy üzemví zemvízcsatorná zcsatornába Csehszlová Csehszlovák terü területen, má másré srészt egy csö csökkentett mé méretű retű tározó rozótó létrehozá trehozását szinté szintén Csehszlová Csehszlovák terü területen.
1989 – 1992
Sikertelen tá tárgyalá rgyalások a né nézetelté zeteltérések megoldá megoldására a ké két orszá ország kö között.
1992. má május 25.
Magyarorszá Magyarország – arra hivatkozva, hogy a terv kö környezeti hatá hatásai tisztá tisztázatlanok, valamint arra, hogy a Cseh és Szlová Szlovák Kö Köztá ztársasá rsaság kormá kormánya folytatja a C variá variáns építkezé tkezéseit, illetve arra, hogy az ideiglenes megoldá megoldás nemzetkö nemzetközi egyezmé egyezményeket sé sért – kinyilvá kinyilvánította az 19771977-es Szerző Szerződés egyoldalú egyoldalú megszü megszünteté ntetését.
1992. októ október 23.
Egy új terelő ún) Csehszlová terelő gát építésével (Dunacs (Dunacsú Csehszlovákia sajá saját terü területé letén megkezdte a folyó folyóvíz nagyobbik részé szének elterelé elterelését az üzemví zemvízcsatorná zcsatornába. ba.
1992. októ október
Tárgyalá rgyalások a problé probléma megoldá megoldására az Euró Európai Kö Közössé sség Bizottsá Bizottságának bevoná bevonásával.
1992. októ október 28.
„Londoni Jegyző Jegyzőkönyv” nyv”: egyezsé egyezség szü született abban, hogy felá felállí llítanak egy há háromoldalú romoldalú tényfeltá nyfeltáró bizottsá bizottságot és hogy a vitá vitás ügyet a há hágai nemzetkö nemzetközi Bí Bíróság elé elé viszik.
1994. má május
A Keresetek beadá beadása a há hágai Nemzetkö Nemzetközi Bí Bíróságra.
1995. április
Köztes megá megállapodá llapodás a mellé mellékágrendszert érintő rintő idő időszakos ká kárenyhí renyhítő inté intézkedé zkedésekrő sekről (fené (fenékkü kküszö szöb) és egy kö közös monitoring rendszer fö fölállí llításáról és mű működteté dtetéséről.
1997. szeptember 25.
A Bí Bíróság ítéleté letének kihirdeté kihirdetése.
1997. októ október – 1998. má március
Sikertelen tá tárgyalá rgyalások a ké két kormá kormány delegá delegáció ciói kö között a Bí Bíróság ítéleté letének vé végrehajtá grehajtásáról. Egy olyan Keretmegá Keretmegállapodá llapodás – tervezet elké elkészí szítése, amelyet a kormá kormány nem fogadott el.
2004. április 13.
A ké kétoldalú toldalú tárgyalá rgyalások folytató folytatódnak.
2005. áprilisprilis-május
A munkacsoportok megtartottá megtartották első első közös üléseiket és ezzel a szaké szakértő rtői szintű szintű érdemi tá tárgyalá rgyalások megkezdő megkezdődtek, amelyek jelenleg is folynak.
Táji konfliktusok az elterelés következtében 1.
2.
3.
A főmeder vízszintje 3-4 m-rel csökkent középvíznél A mellékágak 1993 nyaráig kiszáradtak Talajvíz szintje csökkent -1-4 méter
1.
2.
Középvízi meder összeszűkül Ideiglenes zátonyok beerdősödtek
Állat-és növényvilág változásai 1. 2. 3. 4.
Halveszteség 200 tonna Kagylók, csigák pusztulása 2 szitakötőfaj kipusztult! Növényzet degradálódik
A FELSZÍNT FORMÁLÓ FOLYAMATOK TÍPUSAI: 1. Gravitáció hatására közvetlenül,
szállító közeg nélkül lejátszódó folyamatok – TÖMEGMOZGÁS
LEJTŐS TÖMEGMOZGÁS
A mozgás mechanizmusa
Omlás – szabadesés Csuszamlás – csúszó pálya Folyás – a lejtő anyaga képlékeny Kúszás – lejtő felső rétegében
A tömegmozgások feltételei 1.
Domborzati feltételek 1. 2. 3.
Lejtőtípus – lejtőszög Lejtő magassága – nő a valószínűség Litológiai feltételek 1.
Nyírási ellenállás 1. Merev kőzetek- külső súrlódás 2. Laza kőzetek- belső súrlódás
2.
Kohézió
Omlás
Hirtelen oldódik ki Típusai • Partomlás • Kőlavina
Szabályos periódusú omlások -kőpergés Epizodikushegyomlás
Csuszamlások SUVADÁS
Talppont feletti – lejtőcsuszamlás Talpponti – szeletes csuszamlás
Köpenycsuszamlás Szőnyegcsuszamlás
A csuszamlások szerepe és jelentősége Magyarországon
230 hazai kistájból 107 területén fordul elő
A csuszamlások szerepe és jelentősége Magyarországon
Harmadidőszaki laza üledékből felépülő dombsági területeken Vulkanikus hegységek Folyó-tóperemi magaspartok
Társadalmi hatás • • • •
Bányászat Útépítés Település Mezőgazdaság
CSUSZAMLÁSOS FOLYAMATOK GYAKORISÁGA ÉS VESZÉLYESSÉGE FOKOZÓDIK
Védekezés
Megelőzés • Drénezés • Erdőtelepítés • Megfelelő agrotechnika
2. Szállítóközeggel: 1. Levegő – EOLIKUS FOLYAMATOK 2. Víz: 2. Jég – GLACIÁLIS FOLYAMAT 3. Cseppfolyós víz – ERÓZIÓ 1. Meghatározott pályán –
FLUVIÁLIS 2. Oldó hatás révén – KARSZTOS FOLYAMAT
