Dokumentumismeret Mi az információ: Minden olyan ismeret, amely tájékoztatás, közvetlen tapasztalat, adat, jel vagy dokumentumok révén megtudható, megismerhető. Kommunikáció: Az információ áramlása, cseréje. Információhordozó / ismerethordozó: az az eszköz, vagy anyag, amely az információt rögzíti és továbbítja. Más szóval dokumentumoknak is nevezhetjük. Mi a dokumentum? Minden, információt tartalmazó, hordozó tárgy: könyv, folyóirat, hangszalag, hanglemez, videokazetta, CD, CD-ROM, DVD, jelentés, jegyzőkönyv, levelezés, illetve tárgyi emlékek, stb. A dokumentum egyszerre jelent tartalmat és formát. Lényege, hogy az információt valamilyen rögzített formában tartalmazza.
A könyvtári dokumentum: írásos, nyomtatott, vagy egyéb sokszorosító eljárással készített, előállított dokumentumok, amelyek a könyvtári állományba beletartoznak, s amelyek tartalma társadalmilag értékes információt tartalmaz, s amelyet széleskörű közlésre szántak. Az emberiség felhalmozott információit, illetve információ hordozóit a könyvtárak összegyűjtik, megőrzik, és használatra szolgáltatják.
A könyvtári dokumentumok csoportosítása az információ rögzítésének formája, és a tartalom alapján történhet. A rögzítés formája alapján: •
írásos o
kéziratos: kódex, levél, oklevél
o
nyomtatott: könyv, időszaki kiadvány (folyóirat, hírlap, hetilap)
brosura: rövid terjedelmű füzet jellegű kiadványok
plakát, kotta, térkép, stb.
időszaki kiadványok időszakossága szerint: napilapok, heti lapok
folyóiratok (havonta, kéthavonta, negyedévente, stb.)
egyéb: évkönyvek, név- és címtárak, sorozatok, stb.
•
téma szerint: tudományos, ismeretterjesztő, szakfolyóirat, irodalmi, gyermek, szórakoztató, általános, művészeti, stb.
nem nyomtatott dokumentumok: o audio: hangzó hangkazetta, hanglemez, CD
o
vizuális: dia, fotó, poszter
o
audiovizuális: videofilm, film, DVD, Blu-Ray
o
elektronikus információ hordozó: CD-ROM
Tartalmuk alapján: - szépirodalom - ismeretközlő
Szépirodalom: műélvezetre, szórakoztatásra szánt irodalmi alkotások: mesék, versek, regények, novellák, drámák, stb.
Ismeretközlő irodalom: a világról, a természetről, a társadalomról, emberekről, művészetekről, az egyes tudományágakról bemutató és közvetítő irodalom. - Ismeretterjesztő irodalom: az egyes tudományos, közéleti, társadalmi, történelmi, politikai témát bemutató közérthető művek. - Tudományos művek: a tudományok egyes ágaiban elért eredmények, alapvető ismeretek összegzése. - Szakkönyv: Gyakorlati ismereteket tartalmazó művek: szakácskönyv, barkácskönyv, betegápolás, autószerelés, stb. - Tankönyv: tananyagot tartalmazó, a tanulást és oktatást segítő könyvek - Segédkönyv: olyan művek, amelyeket nem önmagukban használunk, hanem valamely más dokumentum használata, ismeretszerzés során nyújtanak segítséget: szótárak, lexikonok, enciklopédiák, stb.
Könyvtárismeret Könyvtár: az információkat tartalmazó dokumentumok gyűjtőhelye a könyvtár. A könyvtári dokumentumokat itt gyűjtik össze, rendszerezve tárolják, feltárják (adatbázisok, katalógusok), és a használók, olvasók rendelkezésére bocsátják. A könyvtárak nagyobb része mindenki által használható nyilvános könyvtár, közkönyvtár.
Kölcsönzés: A könyvtárak egyik alapfeladata a gyűjteményükbe tartozó dokumentumok kölcsönzése. Egyes dokumentumféleségek helybeni használatának biztosítása.
Tájékoztatás: A könyvtárak dokumentumaik és információs eszközeik segítségével tájékoztató munkát is végeznek: saját állományukról, szolgáltatásaikról, más könyvtárak állományairól, a hazai könyvtári rendszerről. Ehhez egyre több segítséget nyújtanak a számítástechnikai eszközök és az Internet.
Rendezvények: a könyvtárak különböző előadásokat szerveznek: ismeretterjesztő előadások, író-olvasótalálkozók, könyvankétok, használói képzések, vetélkedők, versenyek.
Könyvtári állományok: A könyvtár tulajdonában lévő, gyűjtőkörének megfelelő dokumentumok összessége. Állományegységek: A könyvtár állományának tartalmilag, vagy használat szempontjából jól megkülönböztethető része •
kölcsönözhető állomány o szépirodalom: mese, ifjúsági irodalom, regény, vers, dráma, stb. o ismeretközlő irodalom: ifjúsági és felnőtt szakirodalmi művek o könyvtárunkban az időszaki kiadványok régebbi számai is kölcsönözhetőek o audio, audiovizuális dokumentumok
•
helyben használható állomány o kézi könyvek: lexikonok, szótárak, enciklopédiák o helytörténeti művek o időszaki kiadványok hírlap, heti- és havilapok o különgyűjtemények: névadóról szóló művek
Szabadpolc: Azok az állományegységek, amelyek kölcsönözhetőek (a könyvtári állomány jelentős része). Ezekből az olvasók szabadon válogathatnak, de kérhetik a könyvtáros segítségét is. Raktári rend: az ismeretközlő művek és a szépirodalmi művek rendje a polcokon, amely a könyvtári dokumentumok rendezettségét és könnyű megtalálhatóságát szolgálja. Az eligazodást a raktári jel segíti. A kézikönyvtár és szabadpolcos, valamint a raktárban elhelyezett dokumentumok raktári rendje azonos, ismétlődnek. Ezen felül lehetnek téma szerinti kiemelések, sorozatai kiemelések is. A tájékozódást a polcokon elhelyezett feliratok és választólapok segítik.
Raktári jelzet: Az ismeretközlő dokumentumok rendje az ETO és az egyes szerzők (címek) betűrenden belüli sorrendjét meghatározó Cutter-táblázatra épülő szakrendi-betűjeles raktározás alapján alakul ki. A raktári jelzet részei: - felső: általában háromjegyű szám, a szakrendi jel mutatja meg, hogy az ismeretközlő dokumentum melyik főosztályba került besorolásra, vagyis hol található meg a könyvtári állományban - alsó: az egyes osztályokon belüli, ugyanarról vagy hasonló témakörről szóló dokumentumokat a szerzők, vagy a címek betűrendjébe sorolják, a betűrendi jel alapján. Pl. Komoróczy Emőke: Határ Győző életműve 894 H 40 A szépirodalmi műveknél betűrendi jelzetet használunk. A raktári jelzet a könyvön is megtalálható, valamint a katalógus tételen is szerepel. Pl. Határ Győző Művei H 40. ETO - Egyetemes Tizedes Osztályozás: Az ismeretközlő dokumentumokat a könyvtárak tartalmuk szerint csoportosítják. A csoportosítás alapja az ETO, amely a tudományokat 10 főosztályba sorolja. 0 1 2 3 4 5 6
Általános Összefoglaló művek Filozófia (lélektan, etika, esztétika) Vallás Társadalomtudományok Üres (megszűnt) Természettudományok Alkalmazott tudományok (orvostudomány,
7 8 9
mezőgazdaság, ipar, stb.) Művészetek, sport Nyelv- és irodalomtudomány Földrajz, életrajz, történelem
A tudományok fő osztályai további osztályokból, alosztályokból állnak
Könyvtári abécé: a nemzetközi ábécére épül. Nem tartalmazza a magyar ábécé összes betűjét, a hosszú magánhangzókat és a két- és többjegyű mássalhangzókat, de az ö, az ü és az sz betűt kivételnek tekinti. A B C D E F G H I J K L M N O Ö P Q R S (SZ) T U Ü V W X Y Z Szakrendi jelek: az egyes tudományágak, a művészetek az ismeretek ágainak megfelőlen az ETO alapján kialakított háromjegyű szám: Pl. Matematika 510 Számítástecnhnika 681 Magyar Irodalom 894 Ezen belül, az egyes művek a szerzők, vagy a cím szerinti betűrendi jelnél találhatók. Betűrendi jelek: szépirodalomnál használatos jelzet a szerző(k) esetleg a cím alapján, a Cutter-táblázat segítségével kerül meghatározásra. Pl. Fekete István F 37 , Móra Ferenc M 86. A jelzet független attól, hogy regény, vers, mese, vagy felnőtt irodalomról van szó. A betűrendi jelek a szépirodalom esetében a raktári jelek is egyben.
A könyvtár használata A könyvtár használatához ismerni kell a könyvtár használati szabályzatot. ez tartalmazza, hogy ki lehet a könyvtár tagja, hogyan kell használni a könyvtárat, mennyi időre milyen dokumentumokat lehet kölcsönözni. Milyen dokumentumok használhatók helyben, milyen más szolgáltatásokat nyújt a könyvtár. Általános viselkedési szabályként elmondható, hogy mint minden helyre, ha bemegy valaki illik köszönni, ugyanúgy, mint távozáskor. A könyvtárosok azért vannak a könyvtárban, hogy minden információ megadásával segítsék a használókat. Ezért érdemes hozzájuk fordulni, ha valamiben bizonytalan vagy. A könyvtárban nem eszünk, iszunk, nem hangoskodunk, a mobil telefon használatát igyekszünk mellőzni. Kulturáltan, mások zavarása nélkül kell a használatot lebonyolítani.
Tájékozódás - Tájékoztatás A könyvtár, mint információs rendszer Az olvasók, érdeklődők tájékoztatása a könyvtárak elsődleges feladatai közé tartozik. Az információkat a könyvtárak információhordozókon tárolják. A könyvtár nem csak a szükséges információt nyújtja, információt nyújt a használónak az információkeresés útjáról, az információs rendszerekről. A könyvtári információs rendszer a kommunikációra épül: kérdezz-felelek. Kérdezni tudni kell!
Ahhoz hogy a lehető legjobb információt (releváns információt) kapjuk, a lehető legpontosabb kérdést kell fel tenni.
A könyvtári információs rendszer részei
Személyek
Tájékoztató eszközök
Olvasó, Aki kérdez használó Könyvtáros Aki segíti az eszközhasználatot Kézikönyvek Pontosítják a problémát, lehetőséget adnak a kérdés megválaszolására Szabadpolc Lehetőség a válogatásra, egy dokumentum megkeresésére Katalógus a szerző, vagy cím ismeretében,vagy a tartalom alapján lehetőséget ad egy dokumentum megkeresésére: meg van-e a könyvtárban, hol található Bibliográfiák Egy szerzőnek milyen művei, egy témában milyen művek találhatók meg Adatbázisok a számítógépes adatbázisok a leggyorsabban képesek válaszolni az információ keresés kérdéseire
A tájékoztatást-tájékozódást segítő eszközök - Kézikönyv: a saját korának ismeretanyagát dolgozza fel. •
lexikon: betűrendes ismerettár, a feldolgozott ismereteket a fogalmak, a címszavak betűrendjében tárgyalja. A lexikon a címszó után adja meg az ismereteket. A címszó, a róla szóló ismertetés, a művek jegyzéke és a róla szóló irodalom alkotja a szócikket. A
lexikonok használatát könnyíti az előszó és az útmutató, valamint a rövidítések és jelek magyarázata, feloldása. Tartalmazhatnak függelékeket is. o általános lexikon o szaklexikonok o kislexikon o minilexikon
•
enciklopédia: nagyobb egységek. témakörök szerint dolgozza fel az ismereteket, ezeket tömören, összefüggéseiben írja le. Tartalomjegyzék, mutatók, táblázatok, képek, térképek segítik a használatukat. o általános o szakterületi
•
szótárak: amelyek a nyelv szókincsét, vagy annak egyes részét betűrendben tartalmazzák. A szavak jelentését, értelmét, helyesírási, kiejtési módját szótári alakban adják meg. A szótár röviden, tömören értelmezi a szó jelentését. o egynyelvű o etimológiai o szinonima o helyesírási o két- vagy többnyelvű
•
szótárakat csoportosíthatjuk más szempontok alapján is: o kisszótár o kéziszótár o nagyszótár o szakszótár o útiszótár adattárak: tényeket, adatokat tartalmaznak statisztikai kiadványok: számokkal, táblázatokkal, grafikonokkal tájékoztatnak
• •
• • •
évkönyvek, eseménytárak (kronológiák), esemény-naptárak, cím-és (almanachok, menetrendek, telefonkönyv, szaknévsor, adatgyűjtemények atlaszok: térképlapok segítségével nyújtanak tájékoztatást jogszabálygyűjtemények, közlönyök
névtárak
- Szabadpolc: a használó által szabadon használható állomány és polcrendszer és olvasószolgálati módszer. Ezekhez az állományokhoz az olvasó szabadon, korlátozás nélkül hozzáférhet, kölcsönözheti, vagy helyben használhatja.
- Katalógus: a könyvtár állományát alkotó dokumentumokról készített rendezett jegyzék, vagy gyűjtemény. A katalógus biztosítja a feldolgozott dokumentumok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét, és az állományban való megtalálhatóságát. A katalógus az egyes dokumentumokról készített leírásokat különböző szempontok szerint rendezve tartalmazza. A katalógus katalógustételekből áll.
• •
•
Egy konkrét dokumentum megtalálható-e a könyvtárban? Egy szerzőnek mely művei találhatók meg a könyvtárban? Egy műnek milyen kiadásai vannak meg? Adott témára, személyre, vagy konkrét fogalomra vonatkozóan milyen irodalommal rendelkezik a könyvtár? Egy-egy sorozatban megjelent művek közül melyek találhatók meg? A könyvtár raktári rendjén belül hol található a dokumentum, és milyen szabályok vonatkoznak a használatára?
A katalógusok a dokumentumok formai és tartalmi feltárásával épülnek. A könyvekről először a könyv azonosító adatait írják le a könyvtárosok. Minden egyes könyv adatai külön katalóguscédulán szerepelnek. Ezek az adatok, amelyek megegyeznek a könyv legfontosabb adataival a következők: - a könyv írójának, vagy összeállítójának a neve - a mű címe, esetleges alcíme - a fordító neve, ha fordított műről van szó - az illusztrátor neve, ha rajzok, illusztrációk vannak benne -a közreműködők neve: szerkesztő, magyarázó, átdolgozó, stb.
- a kiadás helye, éve, a kiadó neve - ISBN, ISSN (International Standard Book/Serial Number) szám egy nemzetközi egyedi azonosítószám - a könyvterjedelmet jelölő oldalszám - a könyv mérete - a sorozat neve - egyéb megjegyzések - ETO- számok Ezeket összefoglalóan formai jegyeknek nevezzük, és többnyire a könyv címlapján és annak hátoldalán megtalálhatók. (A hiányos adatokat lehetőség szerint a könyvtárosok pótolják.) E jegyek alapján épül a betűrendes leíró katalógus. Bibliográfiai leírás A különböző könyvtári dokumentumokról készített leírás, amely a dokumentumok azonosításához és nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat (bibliográfiai adatokat) egységes szerkezetbe, formában és sorrendben tartalmazza. Eredménye a bibliográfiai tétel= katalógus cédula. A könyvről annyi cédula készül, és annyi helyre kerül katalógusba, ahány fontos elemet tartalmaz a leírás. A könyvtárak katalógusépítési szokásai az igények függvényében eltérhetnek egymástól. Egyes könyvtárak csak a szerző nevéhez tesznek cédulát, más könyvtárakban fontos a fordító vagy illusztrátor is. Tehát a szerzői betűrendes és címszó katalógusban konkrét szerző műveit és konkrét címmel rendelkező műveket kereshetünk. A katalógus cédulán található adatok
Típus
Besorolás alapja
Használata
A szerzők nevének betűrendjében •
Szerzői betűrendes
•
•
először a szerző önálló műveit találjuk meg, utána azokat, amelyekben társszerző,
Ha egy író munkássága érdekel, pl. milyen műveket írt Gárdonyi Géza?
Ha tudjuk a mű szerzőjét, de nem tudjuk a mű címét. Ha tudjuk a mű címét, de nem tudjuk a mű szerzőjét. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy adott sorozatban milyen dokumentumok jelentek meg. •
•
ha háromnál több szerző van, akkor a cím alapján sorolják be.
Cím szerinti A művek címe szerint. Sorozati katalógus
A sorozat címének betűrendjében, azon belül pedig szerzők szerint (itt csak azoknak a dokumentumoknak a céduláit találhatod meg, amelyek valamilyen sorozat részei).
Ezután a tartalmi jegyeket állapítják meg a katalogizáló könyvtárosok. A könyvtárosnak kell megállapítani, hogy az adott dokumentum miről, esetleg kiről szól? Ezt szakjelzettel, vagy tárgyszóval tudjuk kifejezni. A tartalmi jegyek mennysége a dokumentum témájának gazdagsága és a feltáró munka mélységétől függ. A szakkatalógusba minden tartalmi jegy alapján kerül cédula. Adott témakörről szóló műveket a szakkatalógusban kereshetünk. A katalógusok fajtái •
Alapkatalógus o Betűrendes katalógus: Arra ad választ, hogy· a keresett könyv megtalálható-e a könyvtárban. Felel arra is, hogy a keresett írónak milyen műveire, milyen kiadásaira bukkanhatunk a könyvtár polcain. A szerző nevének, szerző nélküli mű esetén a könyv címének betűrendjében sorakoznak a cédulák. Egy szerző művei a címek betűrendjében követik egymást. A betűrendes katalógusban egyaránt találunk szak- és szépirodalmi műveket. o Sorozati katalógus: vannak könyvek, amelyek sorozatok keretében jelennek meg. Ezekről itt kaphatsz tájékoztatást. o Szakkatalógus: Ha az érdekel, hogy egy-egy témakörben milyen műveket találsz a könyvtárban, ezt kell használni.
•
Egyéb katalógusok: a legtöbb könyvtárban van néhány külön katalógus is, amelyek valamilyen más szempont szerint csoportosítják a dokumentumokat. Pl.: helytörténet. Bibliográfia: , más szóval irodalomjegyzék nem egyetlen könyvtár anyagát tárja fel, hanem több, különböző könyvtárból gyűjti össze a téma irodalmát.
•
Számítógépes katalógus A könyvtár által épített, folyamatosan bővülő (kurrens és retrospektív) adatbázis, amely a könyvtár állományát tartalmazza, többszempontú keresést tesz lehetővé a felhasználó számára.
