Dokt ori (Ph D) Ért e ke zés. Doktori (PhD) Értekezés KONTÓ GIZELLA KES ZTHELY

Doktori (PhD) Értekezés

Do k t o ri (Ph D) Ért e k e z é s

K ONTÓ GIZELLA

KES ZTHELY 2005

1

Doktori (PhD) Értekezés

VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY

Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi Tanszék

Ké s z ü lt a VE „Új agrárs t ru k t ú rák ö k o n ó m iai m e galapo zás a” c . do k t o ri pro gram é s a VE Gaz dálk o dás -é s S z e rve zé s t u do m án y i Do k t o ri Is k o lája ke re t é be n

7pPDYH]HW

Dr. habil. CSc. Józsa László

a k özga zd a s á gtu d om á n y k a n d id á t u s a , h a b ilitá lt d ok t or

A NYUGDÍJREFORM ÉS AZ AGRÁRIUM

Kés zítet te: Ko n t ó Giz e lla

Kes zt h ely

2005

2

Tartalomjegyzék

Tart alo m je gy z é k Ta r t a lom jegyzék ........................................................................................... 1 Kivon a t ........................................................................................................ 5 Extract ........................................................................................................................... 6 Resümee ........................................................................................................................ 6 Bevezetés ..................................................................................................... 7 1 . A d olgoza t t u d om á n yos m ega la p ozá s a .................................................... 1 0 $WpPDLG V]HU VpJHMHOHQW VpJH .............................................................................. 10 $NXWDWiVFpONLW ]pVHL ................................................................................................ 13 1.3. A primer vizsgálat adatbázisa és a kiértékelés módszertana ....................................... 14 2 . S za k ir od a lm i á t tek in tés ......................................................................... 1 6 2.1. A jóléti állam ............................................................................................................ 16 2.2. Nemzetközi tapasztalatok a nyugdíjbiztosításban ...................................................... 21 $W|EEV]LQW Q\XJGtMUHQGV]HUHNNLDODNXOiVDpVMHOOHP] L .................................... 23 2.2.2. Nyugdíjreformok a fejlett országokban............................................................... 27 2.3. A magyar nyugdíjreform ........................................................................................... 29 2.3.1. A rendszerváltás és reformtörekvések................................................................. 29 2.3.2. Ellentmondó reformtervek .................................................................................. 33 2.3.3. Lakossági elvárások............................................................................................ 36 $]~MQ\XJGtMUHQGV]HUpVMHOOHP] L ............................................................................ 38 2.4.1. 1. pillér Társadalombiztosítási nyugdíjrendszer............................................. 39 2.4.2. 2. pillér Magánnyugdíj-rendszer ................................................................... 41 2.4.3. 3. pillér Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak ........................................... 45 3 . Agr á r iu m ............................................................................................... 4 8 3.1. Az agrárium és a rendszerváltás ................................................................................ 48 3.1.1. Az agrár szektor létszámváltozása ...................................................................... 49 3.1.2. Jövedelem .......................................................................................................... 51 3.1.3. Privatizáció, kárpótlás ........................................................................................ 52 3.1.4. A gazdaságok száma........................................................................................... 53 3.1.5. A falu ................................................................................................................. 56 3.2. Az agrár ágazat nyugdíjjárulék fizetése ..................................................................... 58 $JUiUHO Q\XJGtM ........................................................................................................ 61 $Ä7HUP I|OGpUWpOHWMiUDGpNRW´SURJUDP ............................................................ 62 3.4. Veszélyeztetett szegmensek a nyugdíjbiztosításban ................................................... 66 3.4.1. Rejtett gazdaság.................................................................................................. 66 3.4.2. Munkanélküliség ................................................................................................ 67 3.4.3. Cigányság........................................................................................................... 69 3.4.4. Korai nyugdíjazás a megoldás?........................................................................... 71 $PDJ\DUQ\XJGtMUHQGV]HUYL]VJiODWDDUpV]WYHY NYpOHPpQ\HDODSMiQ ..... 7 3 Vizsgálati eredmények..................................................................................................... 73 4.1. Az adatfelvétel .......................................................................................................... 73 (OpJHGHWWVpJYL]VJiODWDQ\XJGtMUHQGV]HUU O................................................................ 75 4.2.1. "Gap-analízis" .................................................................................................... 75 4.3.$Q\XJGtMUHQGV]HUPLQ VpJLN|YHWHOPpQ\HL ............................................................. 81 4.3.1. Faktoranalízis ..................................................................................................... 81 4.4. Többváltozós lineáris regresszió modellek................................................................. 84 4.4.1. Modell (1) .......................................................................................................... 84 4.4.2. Modell (2) .......................................................................................................... 85

3

Tartalomjegyzék

4.5. Kapcsolatelemzések .................................................................................................. 85 1\XJGtMSpQ]WiULWDJViJJDO|VV]HIJJ YiOWR]yN ............................................................... 85 4.5.1. Jövedelem hatása................................................................................................ 86 4.5.2. Életkor hatása..................................................................................................... 88 4.5.3. A nem és a végzettség hatása.............................................................................. 90 4.6. Ágazatonkénti vizsgálatok......................................................................................... 92 Az agrárium részvétele a nyugdíjrendszerben................................................................... 92 4.6.1. Ágazat - jövedelem............................................................................................. 92 4.6.2. Ágazat - járulékok .............................................................................................. 93 4.6.3. Ágazat - pénztári tagság...................................................................................... 96 4.6.4. Lakóhely – nyugdíjpénztári tagság.................................................................... 101 4.6.5. Ágazat - Nincs pénztári tagság.......................................................................... 103 4.7. Kvalitatív vizsgálatok.............................................................................................. 107 4.7.1. Egy falu bemutatása ......................................................................................... 107 4.7.2. Mélyinterjúk..................................................................................................... 110 5 . A k u ta tá s i er ed m én yek ös s zegzés e ....................................................... 1 1 8 ÔMpV~MV]HU NXWDWiVLHUHGPpQ\HN ...................................................... 1 2 3 (OpJHGHWWVpJYL]VJiODWDQ\XJGtMUHQGV]HUU O.............................................................. 123 6.2. A nyugdíjpénztári tagság domináns változói............................................................ 124 6.3. Ágazati vizsgálatok, agrárium ................................................................................. 125 6.4. A falu...................................................................................................................... 128 7 . J a va s la t ok a z ered m én yek elm élet i és gya k or la t i felh a s zn á lá s á r a ......... 1 3 1 7RYiEELNXWDWiVLOHKHW VpJHN ............................................................... 1 3 4 9 . Felh a s zn á lt ir od a lom ........................................................................... 1 3 5 1 0 . Mellék letek ........................................................................................ 1 4 8 .pUG tYDQ\XJGtMUHQGV]HUU O ................................................................................ 148 $PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDNMHOOHP] L ...................................................................... 151 10.2.1. A magánnyugdíjpénztárak jelOHP] L .......................................................... 151 $PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDNMHOOHP] L .......................................................... 152 Ä7HUP I|OGpUWpOHWMiUDGpNRW´SURJUDPMiUDGpNDL .................................................... 153 10.4. A magánnyugdíj-pénztárak járadéki szolgáltatásai................................................. 154 10.5. Az önkéntes nyugdíjpénztárak járadéki szolgáltatásai............................................ 155

4

Kivonat

Kiv o n at Az elmúlt évtizedekben tapasztalható demográfiai változások középpontba állították az alkalmazott nyugdíjrendszerek felülvizsgálatát nemcsak az átmeneti-, hanem a fejlett piacgazdaságú országokban is. A Magyarországon 1998-ban bevezetett nyugdíjreform a nyugdíjrendszer részleges SULYDWL]iOiViW HUHGPpQ\H]WH pV KiURP SLOOpUHQ DODSXO $ PHJUHIRUPiODWODQ N|WHOH]

iOODPL

társadalombiztosítási pillér mellett megjelentek a magánnyugdíj-pénztárak, ahova a SiO\DNH]G

NQHN N|WHOH]

D EHOpSpV D] LG

VHEE NRURV]WiO\ V]iPiUD NpW pY iOOW UHQGHONH]pVUH

hogy eldöntsék, vállalják-H D YHJ\HV UHQGV]HU NRFNi]DWiW YDJ\ pSSHQ HO N|G

UpV]WDPiUyWDP HJ\pQLN|UOPpQ\HNW $

Q\pW $ KDUPDGLN

|QNpQWHVQ\XJGtMSpQ]WiUDNMHOHQWLNDPLQHPN|WHOH]

DEHOpSpV

O

függ.

UHQGV]HUYiOWiV

D

OHJQDJ\REE

IRUGXODWRW

D

PH]

JD]GDViJEDQ

RNR]WD

PLYHO

gyökeresen változtatta meg nemcsak a tulajdon és földhasználati, hanem a foglalkoztatási YLV]RQ\RNDW D JD]GiONRGiVL IRUPiNDW LV $ PLQ

VpJL YiOWR]iV OHJMHOOHP]

EE LVPpUYHL D

foglalkoztatottak átlagéletkorának növekedése, a jövedelmek lemaradása és a nem fizikai dolgozók arányának növekedése és a szakképzettség szerinti összetétel javulása. Az agrár ágazatban dolgozók nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége sajátságos helyzetben vDQ (EEH D V]IpUiED WDUWR]QDN W|EEHN N|]W HJ\ PH] YpJ]

QDJ\]HP DONDOPD]RWWDL pSS~J\ PLQW D I|OGP

YiOODONR]yN

pV

D

IRJODONR]WDWRWWL

MRJYLV]RQ\EDQ

QHP

YHOpVE OpY

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW O YDJ\ iOODWWDUWiVEyO pO VWHUPHO

N

LV

$ODSYHW

különbségek vannak az említett három típusú dolgozó nyugdíjjárulék fizetése között. 0HJIHOHO

DQ\DJL HU

IRUUiVRN KtMiQ D PXQNiOWDWyL KiWWpUUHO QHP UHQGHONH]

PH]

JD]GDViJL

dolgozók kiszorítottak lehetnek az önkéntes nyugdíjpénztárakból, valamint a magasabb átlagos életkor miatt a magánnyugdíj-pénztárakból. A dolgozat megvizsgálja, hogy az új nyugdíjrendszer beváltotta-H D KR]]i I

]|WW

reményeket, mik a továbbra is megoldatlan problémák, az állampolgárok elégedettek-e a PHJUHIRUPiOW UHQGV]HUUHO )HOWiUMD KRJ\ D PH]

JD]GDV

ágban dolgozók ugyanolyan eséllyel

lehetnek-e részesei a három-pilléres szisztémának, mint más ágazatok dolgozói, milyen sajátosságokat mutat a részvételük. A disszertáció végül kitér a nyugdíjak szempontjából különösen veszélyeztetett szegmensekre, a rendszerváltás eredményeképpen kialakult nagyszámú munkanélküli, illetve illegálisan munkát vállaló egyén helyzetére és a társadalom perifériájára szorult cigányság súlyos gondjaira.

5

Kivonat

Ex t rac t The demographic changes of the past few decades focused on the revision of the applied pension systems in both improving and developed economic countries. The Hungarian pension reform which was introduced

in 1998 resresulted in the partial

privatization of the pension system and it had three pillars. The most important turn in the political changes was in the agriculture. The most important factors of the change were the increase of the average age of employees, the decrease of incomes, the growth of the proportion of white-collars and progress in the combination of qualifications. The dissertation intends to examine whether the new pension system could fulfill the expectations, it tries to focus on the unsolved problems, and studies whether the citizens are satisfied with the reformed system. It explores whether agricultural workers have the same chances to take part in the three pillar system as employees of other branches and it studies their characterictics.

Re s ü m e e Die demographischen Veränderungen in den letzten Jahrzehnten stellten die Überprüfung der engagierten Rentensysteme in den Mittelpunkt, aber nicht nur in den Ländern mit provisorischer, sondern auch mit entwickelter Marktwirtschaft. Die in Ungarn im Jahre 1998 eingeführte Rentenreform brachte keine vollständige Privatisation mit. Sie beruhte sich auf drei Grundelementen. Das Wechsel des Regierungssystems brachte die grössten Veränderungen in der Landwirtschaft mit. Die charakteristischen Kennzeichen der Veränderungen sind die Erhöhung des Durchschnittslebensalters der Arbeitnehmer, die Abnahme der Einkommen, die Zuwachs der Zahl der Arbeiter, die keine materiellen Güte herstellen, und die Verbesserung in der Qualifikationsverhältnisse. Die Disstertation untersucht noch, ob das neue Rentensystem die Hoffnungen erfühlt hatte, was sind die bis diesem Zeitpunkt nicht gelösten Probleme, ob die Staatsbürger mit dem reformierten Rentensystem zufrieden sind. Sie reflektiert das Problem, ob die Arbeitnehmer in der Landwirtschaft sich an das dreiteilige Rentensystem anschliessen können, welche Besonderheiten weist ihre Teilnahne auf.

6

Bevezetés

Be v e z e t é s Az elmúlt évtizedekben tapasztalható demográfiai változások - várható átlagos pOHWWDUWDP Q|YHNHGpVH pV D YLOiJ IHMOHWW UpJLyLEDQ UHODWtYH FV|NNHQ WRYiEE Q|YHNY

V]OHWpVL DUiQ\RN

D IHMO

G

NEHQ SHGLJ

- középpontba állították az alkalmazott nyugdíjrendszerek

felülvizsgálatát. A fejlett országok többsége kritikusnak ítéli meg a helyzetet. Az általuk a YiOViJEyO YDOy NLOiEDOiVUD DMiQORWW VWUDWpJLiN NO|QE|]

HN GH PHJWDOiOKDWyN EHQQN N|]|V

elemek: csökkenteni kell a nyújtott ellátásRNV]LQWMpWV]

NtWHQLNHOODMRJRVXOWViJLIHOWpWHOHNHW

és szélesíteni kell a pénzügyi forrásokat. Az OECD országok véleménye szerint a válságból YDOyNLOiEDOiVWMHOHQW

a megélhetési

Q\XJGtMUHQGV]HUW|EEV]LQW

PLQLPXP

V]LQWMpQ

iWODJNHUHVHWKH] LJD]RGy NLHJpV]tW SULYiWV]HNWRUEDQW|UWpQ

HOOiWiVW

UpV]E

WRYiEELNLHJpV]tW

. A társadalom legszélesebb körét átfogó és

Q\~MWy

O WHY

DODSUHQGV]HUE

O

WRYiEEi

GLN |VV]H DPHO\ HVHWOHJ OHKHW

D

NRUiEEL

VpJHW DG D

HOOiWiVRNPHJV]HU]pVpUHLV 0LQGH]WNLHJpV]tWHQp

a nyuJGtMNRUKDWiUUXJDOPDVPHJYiODV]WiViQDNOHKHW

VpJHLV

A magyar nyugdíjreform Magyarországon a nyugdíjreform szükségessége, halaszthatatlansága a kilencvenes pYHN HOHMpW

O PiU PLQGHQ V]HNpUW

V]iPiUD YLOiJRV YROW $ Q\XJGtMNDVV]D NUyQLNXV KLiQ\D D

riasztóan alakuló demográfiai folyamatok, a nyugdíjak alakulásának esetlegessége és a NRQMXQNW~UiQDNYDOyNLWHWWVpJHDUHQGV]HULJD]ViJWDODQViJDLVUJ PHJ $ NO|QE|]

VYiOWR]WDWiVRNDWN|YHWHOWHN

HXUySDL pV WHQJHUHQW~OL Q\XJGtMUHQGV]HUHN WDUND SDOHWWiMD D SpOGi

WiUKi]iWDGWDXJ\DQGHQHPVHJtWHWW DG|QWpVEHQVPLYHOD]LOOHWpNHVKD]DL V]DNpUW DODSYHW

N PpJ D]

NpUGpVHNEHQ VHP NpSYLVHOWHN HJ\VpJHV iOOiVSRQWRW D G|QWpV D Q\XJGtMUHQGV]HU I

YRQiVDLUyOMHOOHJpU HOV

k széles

OQDJ\RQQHKp]pVODVV~YROW$VRNQHKp]Vp

g és vita ellenére 1997-ben az

V]DNDV] OH]iUXOW D SDUODPHQW LJHQW PRQGRWW D NRUPiQ\ iOWDO EHWHUMHV]WHWW UHIRUPUD H]W

D]RQEDQ IRQWRV OpSpVHN HO

]WpN PHJ

-ban megszületett az önkéntes kölcsönös

biztosítópénztárakról szóló törvény, 1994-ben pedLJ SpQ]WiUDNPHO\HND]yWDNHGYHOWpVGLQDPLNXVDQIHMO

G

PHJDODNXOWDN

D]

HOV

QRQ

-profit

|QJRQGRVNRGiVLIRUPiYiYiOWDNPLQG

a foglalkoztatók, mind a foglalkoztatottak körében. 2. 1996-ban megszületett a Q\XJGtMNRUKDWiU HPHOpVpU

V]yOy W|UYpQ\ IHOPHQ

UHQ

dszerben férfiakra - Q

NUH HJ\VpJHVHQ

62 év. 3. 1997-ben zajlott a nyugdíjreform jogszabályi hátterének megteremtése, kialakult a hárompilléres nyugdíjrendszer. Az új nyugdíjrendszer, amely három pilléren alapult (vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer). 1. Továbbra is megmaradt az állami nyugdíjbiztosítás, ami az eddigihez

7

Bevezetés

képest a majdani nyugdíjak csak 75 százalékát fedezi. 2. A második pillért a magánQ\XJGtMSpQ]WiUDNED IL]HWHWW MiUXOpNRN MHOHQWLN PDMG DPHO\ PHJKDWiUR]RWW LGHM

legalább 25

V]i]DOpNNDO HJpV]tWL NL D] HOV

SLOOpUW W

Q\XJGtMSpQ]WiUDNPHO\HNPiUNRUiEEDQHONH]GWpNP

WDJViJ HVHWpQ

NHIHGH]HWL SLOOpU gQNpQWHV

N|GpVNHW

A reform HJ\LN DODSYHW célja YROW D ILQDQV]tUR]iV PHJYiOWR]WDWiVD W

NHIHGH]HWL HOHP

bevezetésével, mivel az egységes felosztó-kirovó rendszer egyensúlyban tartása hosszú távon QHP OHKHWVpJHV (QQHN RND KRJ\ D MiUXOpNRW IL]HW NHUHV DUiQ\D WUHQGV]HU

HQ D MiUXOpNIL]HW

N pV D MiUDGpNRW NDSy Q\XJGtMDVRN

N URYiViUD FV|NNHQ $ MHOHQVpJ QHP]HWN|]L PpUFpYHO

mérve alacsony magyar aktivitási rátával és a munkanélküliséggel is összefügg, de OHJQHKH]HEEHQ YiOWR]WDWKDWy RND D NHGYH] HO|UHJHGpVpEHQNHUHVHQG $] HOV

meJNH]G

WOHQ GHPRJUiILDL IRO\DPDWRNEDQ D WiUVDGDORP

PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDN DODStWiVD pV WDJWRERU]iVL WHYpNHQ\VpJH PiU

G|WWDQDJ\EDQNLEL]WRVtWyLpVNLVHEE QDJ\REEPXQNiOWDWyLKiWWHU

-

-ben

SpQ]WiUDN

folyamán megalakultak. Így 1998 végén már 38 pénztár tevékenykedett, 1999-ben PHJNH]G

G|WW D

pén]WiU P

koncentrálódás folyamata, aminek következtében 2003 végére már csak 18

N|G|WW $ NRQFHQWUiFLyW MHOOHP]L KRJ\ PtJ

-ben a pénztárak mintegy 70

százaléka tartozott bankokhoz, illetve nagyobb biztosítótársaságokhoz, addig ez az arány 2003 végére már 90 százalékot ért el. 0LQGHQNL V]iPiUD PHJOHS

YROW KRJ\ YpJpU

D] |QNpQWHV iWOpS

e

csaknem a feltételezett duplája lettXWiQDWDJOpWV]iPRWPiUFVDNDSiO\DNH]G EHOpSpVH EHIRO\iVROWD 0LYHO D Q\XJGtMDN NpUGpVH PLQGHQ LG WiUVDGDOPL PHJIHOHO

pUGHNO

HQ

D]

GpV PHOOHWW D] DNWXiOLV JD]G

2UEiQ

NRUPiQ\

QpJ\

pYH

EHQ D V]pOHVN|U

N V]iPD

NN|WHOH]

V]DNPDL pV

aságpolitika homlokterében állt, ennek

VRUiQ

D

MRJV]DEiO\RNEDQ

NLVHEE

-nagyobb

módosításokatKDMWRWWYpJUHPHO\HNFpOMDKRJ\D]iOODPNDVV]DQDJ\DUiQ\~NLHVpVpWOHKHW V]HULQW FV|NNHQWVpN $] ~M NRUPiQ\ HOV D PDJiQSpQ]WiUDNIHMO

VpJ

GpVpW NRPRO\DQ EHIRO\iVROy

intézkedése az volt, hogy befagyasztotta a magánpénztári tagdíjak 6 százalékos mértékét1. Az LQWp]NHGpV RND HJ\UpV]W D] |QNpQWHV iWOpS

NQHN D V]iPtWRWWKR] NpSHVWL URKDPRV Q|YHNHGpVH

volt, ami felvetette annak a veV]pO\pW KRJ\ D W

NHIHGH]HWL SLOOpU W~OViJRVDQ QDJ\ OpNHW W D

költségvetésen. Az intézkedés rövid távon relatív kiesést okozott a pénztáraknak, amit a WDJOpWV]iP Q|YHNHGpVH HOOHQV~O\R]RWW 7RYiEEL LQWpVNpQW NLWROWiN D] HOV

visszalépés lehet 1

VpJpW NpW pYYHO PHJV]QWHWWpN D SiO\DNH]G

$ WDJGtMDN IRNR]DWRVDQ V]i]DOpNUD W|UWpQ

HPHOpVH D] HOV

SLOOpUEH YDOy

N V]iPiUD D N|WHOH]

EHOpSpVW

pV PiVRGLN SLOOpU WHUYH]HWW DUiQ\iYDO YROW

összefüggésben, mely szerint három év után az összes járulék egynegyed részének kellett volna a magánpénztárakba kerülni.

8

Bevezetés

és hogy valóban alapos mérlegelésre késztessék a pénztártagokat, eltörölték az eredeti W|UYpQ\EHQ V]HUHSO

szigortWRWWiN

D

iOODPL JDUDQFLiW $ PiVRGLN SLOOpU EL]WRQViJRVDEEi WpWHOH pUGHNpEHQ

Q\XJGtMSpQ]WiUDN

törvénymódosítás 2002-W

P

N|GpVpQHN

V]DEiO\DLW

pV

IHOJ\HOHWpW

$

OHJW|EE

OOpSHWWpOHWEH

A 2002. évi választások nyertese, a szocialista- szabaddemokrata koalíció, mint a nyugdíjreform eredeti változatának kidolgozásában részt YHY

GRPLQiQV IpO YLVV]DiOOtWMD D]

iOWDOD PiU DNNRU IRQWRVQDN WDUWRWW VDURNSRQWRNDW $ SiO\DNH]G

NQHN LVPpW N|WHOH]

PDJiQ

-

nyugdíjpénztári taggá válniuk. A magánpénztári nyugdíjjárulék mértéke az erdeti törvényben HO

tUWDNV]HULQWQ

2

Agrárium Az új n\XJGtMW|UYpQ\

QHP

WHV]

NO|QEVpJHW

D

MiUXOpNIL]HW

N

N|]|WW

iJD]DWL

hovatartozás szerint. Minden állampolgárra érvényesek a szabályok, és mindenki ugyanúgy élhet a több-SLOOpUHV

V]LV]WpPD

OHKHW

VpJHLYHO

'H

YDOyEDQ

FVDN

D]

iOODPSROJiURN

elhatározásán múlik-H D] ~M Q\XJGtMUHQGV]HUEHQ YDOy UpV]YpWHO" 0LO\HQ GRPLQiQV WpQ\H] YH]HWKHW

YLVV]D D PDJiQ

NUH

- illetve az önkéntes nyugdíjpénztári részvétel reális alternatívája?

Szempontok lehetnek a jövedelem, az életkor, az alkalmazotti- vagy vállalkozói jogviszony, az iskolai végzettség, a nem, a lakóhely, az ágazat, az etnikai hovatartozás, stb.. $ GLVV]HUWiFLy PHJ NtYiQMD YL]VJiOQL KRJ\ D PH]

JD]GDViJEyO pO

N KHO\]HWH pV

paraméterei hogyan függnek össze a három-pilléres nyugdíjszisztéma által kínált OHKHW

VpJHNNHO

. Mivel a nyugdíjpénztári statisztikák ágazatok szerinti bontást nem

tartalmaznak, ezért a dolgozat saját primer vizsgálatokra alapozva keresi meg az agrár szféra Q\XJGtM HO

WDNDUpNRVViJiW MHOHQW

VHQ EHIRO\iVROy LVPpUYHNHW pV iOODStWMD PHJ KRJ\ YDOyEDQ

azonos feltételeket biztosít-e számukra az új nyugdíjtörvény, vagy bizonyos szempontok miatt HVHWOHJNLV]RUtWRWWDNYDODPHO\LNSLOOpUE

O

A témaválasztást indokolja a nyugdíjrendszer korosztályoktól független érintettsége, D

UHQGV]HUYiOWiVW

N|YHW

HQ

D

WLV]Wi

n állami rendszerrel való fokozódó elvárások és

elégedetlenség. Az agrár szférához a jelöltet családi szálak kötik, ezért fontos számára a szektor mindenkori tisztes megélhetése, és helyzetük javítása.

2

A nyugdíjjárulék 8% helyett 8,5%-UDQ 0DJiQ-nyugdíjpénztári tag esetében a nyugdíjjárulék 2003-tól 1,5% az állami társadalombiztosítás felé, tagdíja pedig 7% a magánpénztárba (2002-ig ez 2, illetve 6% volt) és 2004W O D V]i]DOpNRV IRJODONR]WDWRWWL MiUXOpN - 8 százalékos arányban oszlik meg az állam, valamint a magánpénztár között. Mindazonáltal a törvényi 9%-os munkavállalói járulékot még mindig nem éri el.

9

1. A dolgozat tudományos megalapozása

1 . A do lgo z at t u do m án y o s m e galapo z ás a $WpPDLG

V]HU

VpJHMHOHQW

VpJH

Az elmúlt évtizedekben tapasztalható demográfiai változások középpontba állították az alkalmazott nyugdíjrendszerek felülvizsgálatát nemcsak az átmeneti-, hanem a fejlett piacgazdaságú országokban is. A nyugdíjazás feltételei, az életkor, a nyugdíjak megállapítása, a továbbfoglalkoztatás aktuális kérdéssé vált a prognosztizált népesség összetételében beálló változások között. Ezek között legfontosabb a várható átlagos élettartam növekedése és a YLOiJ IHMOHWW UpJLyLEDQ UHODWtYH FV|NNHQ

D IHMO

G

NEHQ SHGLJ WRYiEE Q|YHNY

V]OHWpVL

arányok. A nyugdíjrendszerek megreformálása globálisan érinti tehát az országokat. A fejlett országok többsége kritikusnak ítéli meg a helyzetet. Az általuk a válságból való kilábalásra ajánlott stratégiák küO|QE|]

HN GH PHJWDOiOKDWyN EHQQN N|]|V HOHPHN PLQW

SpOGiXO KRJ\ FV|NNHQWHQL NHOO D Q\~MWRWW HOOiWiVRN V]LQWMpW V]

NtWHQL NHOO D MRJRVXOWViJL

feltételeket és szélesíteni kell a pénzügyi forrásokat.

Nyugdíjreformok $ ,, YLOiJKiERU~W N|YHW

HQ D] DGGLJ

egységes társadalombiztosítási struktúrák egyre

gyakrabban oly módon változtak, hogy azon belül egy-egy ország nyugdíjrendszere ÄW|EEV]LQW

YpÝiOW

Az OECD 1988-DV WDQXOPiQ\iQDNNpV]tW

L V]HULQWV]i]DGXQNQ\XJGtMUHQGV]HUHHJ\D

társadalom legszélesebb körét átfogó és a megélhetési minimum szintjén ellátást nyújtó DODSUHQGV]HUE

O WRYiEEi D NRUiEEL iWODJNHUHVHWKH] LJD]RGy NLHJpV]tW

DPHO\ HVHWOHJ OHKHW

VpJHW DG D SULYiW V]HNWRUEDQ W|UWpQ

UpV]E

O WHY

WRYiEEL NLHJpV]tW

GLN |VV]H HOOiWiVRN

megszerzésére is. Mindezt kiegészítené a nyugdíjkorhatár rugalmas megválasztásának OHKHW

VpJHLV ( NpW DODSPRGHOO NO|QE|]

PyGRQ NRPELQiOW YiOWR]DWiW DONDOPD]]iN D] HJ\HV

RUV]iJRNJ\DNUDQNLHJpV]tWYHPiVHOHPHNNHOLVI

NpQW|QNpQWHVEL]WRVtWiVLIRUPiNNDO(EE

O

a szempontból sem az OECD, sem az Európai Unió tagországainak gyakorlata nem egységes. $ Q\XJGtMUHIRUPRN MHOOHP]

L QpJ\ Yi]ODWSRQWEDQ IRJODOKDWyN |VV]H

1. Az állami

finanszírozási rendszert tovább folytatása. A rendszer alapja az, hogy a munkavállaló nyugdíjjárulékából képzett alapokból fizetik a nyugdíjak összegét. 2. Alapok létrehozása. A cél, hogy rövid és középtávon az állami kiadások csökkentése érdekében olyan alapokat KR]]DQDNOpWUHDPHO\HNDM|Y

EHQVHJtWHQHNDQ\XJGtMLJpQ\HNNLHOpJtWpVpEHQ

10

3. A nyugdíjak


reálértékének csökkentése. A nyugdíjak indexálását nem a fogyasztóiár-indexhez, hanem a foglalkoztatottak jövedelmének növekedéséhez, esetenként többéves átlagos növekedéséhez kötnék. 4. A nyugdíjkorhatár növelése.

$ OHJHJ\V]HU

EE pV OHJLQNiEE N|OWVpJNtPpO

megoldás.

Magyar nyugdíjreform 1995 körül már kialakult az egyetértés a szakemberek és politikusok között, hogy Magyarországon is átfogó reformra van szükség. Olyan új nyugdíjrendszert kell létrehozni, DPHO\EHQ D NHUHV

N HU

VHQ pV HJ\pQLOHJ pUGHN

eltek abban, hogy járulékot fizessenek. Két

lényeges követelményt jelöltek meg: tisztességes kalkuláció és egyéni számlavezetés. A PHJYDOyVtWiVUD YRQDWNR]y HONpS]HOpVHN D]RQEDQ DODSYHW ERQWDNR]RWW NL $] HOV IJJHWOHQ V]DNpUW

W D 1\XJGtMEL]WRV

HQ NO|QE|]WHN .pW UHIRUPWHUY

ítási Alap Önkormányzata, a szakszervezetek és

N WiPRJDWWiN D PiVLNDW D 3pQ]J\PLQLV]WpULXP $ NO|QEVpJ D N|WHOH]

rendszerre vonatkozott, senki sem vitatta az önkéntes nyugdíjpénztárak fennmaradását és támogatását. A célok megvalósításához mindkét tervezet szerint átlátható szabályokra, egyéni számlákra és rendes adminisztratív vagy piaci valorizálásra/indexálásra van szükség. Hasonló összhang uralkodott a nyugdíjkorhatár-emelés és a rugalmas nyugdíjkorhatár kérdésében. A V]DNpUW

N YpOH

ménye azonban megoszlott abban, hogy szükséges-e a nyugdíjrendszer

részleges privatizálása. A törvényhozás a Világbank által támogatott Pénzügyminisztériumi nyugdíjreformot fogadta el, amely a nyugdíjrendszer részleges privatizálását eredményezte és három pilléren DODSXO$PHJUHIRUPiODWODQN|WHOH]

iOODPLWiUVDGDORPEL]WRVtWiVLSLOOpUPHOOHWWPHJMHOHQWHND

PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDN DKRYD D SiO\DNH]G

N V]iPiUD N|WHOH]

D EHOpSpV D] LG

VHEE

korosztály számára két év állt rendelkezésre, hogy eldöntsék, vállalják-e a vegyes rendszer NRFNi]DWiW YDJ\ pSSHQ HO

Q\pW $ KDUPDGLN UpV]W D PiU yWD P

Q\XJGtMSpQ]WiUDNMHOHQWLNDPLQHPN|WHOH] )

DEHOpSpVHJ\pQLN|UOPpQ\HNW

NpQW D] iOODPL Q\XJGtMUHQGV]HU MHOHQW

N|G

|QNpQWHV

OIJJ

V PHJ~MtWiViQDN KLiQ\iEDQ D]RQED

n számos

megoldatlan probléma megmaradt a reform után is. Ilyenek például a rugalmas nyugdíjazás, a járulék és járadék közti kapcsolat, a tb-Q\XJGtM NRPELQiOW LQGH[iOiVD D QHPHN HJ\HQO

VpJH

az újraelosztás kérdése, az évjáradék a magánnyugdíj rendszerben, a tagdíjfizetési hajlandóság és a m $ WpPD LG

N|GpVLN|OWVpJHN

V]HU

VpJH D UHIRUP PHJYDOyVXOiVD HOOHQpUH WRYiEEUD LV IHQQiOO $ GROJR]DW

D]~MUHQGV]HUQpJ\pYHVP

N|GpVHXWiQNtYiQMDH]WEL]RQ\tWDQL

11


Agrárium A rendszerváltás nagy fordulatot hozott a

PH]

JD]GDViJEDQ PLYHO J\|NHUHVHQ

változtatta meg nemcsak a tulajdon és földhasználati, hanem a foglalkoztatási viszonyokat, a JD]GiONRGiVL IRUPiNDW LV $ PLQ


EE LVPpUYHL D IRJODONR]WDWRWWDN

átlagéletkorának növekedése, a jövedelmek lemaradása és a nem fizikai dolgozók arányának növekedése és a szakképzettség szerinti összetétel javulása. Az 1997-es új nyugdíjtörvény nem tartalmaz engedményeket vagy szigorításokat a PH]

JD]GDViJEDQ GROJR]yN V]iPiUD 8J\DQD]RN D] HOYHN pV IL]HWpVL N|

telezettségek

érvényesek rájuk is, mint bármely más ágazat munkavállalóira. Az agrár ágazatban dolgozók nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége sajátságos KHO\]HWEHQ YDQ (EEH D V]IpUiED WDUWR]QDN W|EEHN N|]W HJ\ PH] YpJ]

QDJ\]HP DONDOPD]RWWDL pSS~J\ PLQW D I|OGP

YiOODONR]yN

pV

D

IRJODONR]WDWRWWL

MRJYLV]RQ\EDQ

QHP

YHOpVE OpY

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW O YDJ\ iOODWWDUWiVEyO pO VWHUPHO

N

LV

$ODSYHW

különbségek vannak az említett három típusú dolgozó nyugdíjjárulék fizetése között. VWHUPHO

Különleges helyzetben vannak az MRJYLV]RQ\EDQ YDJ\LV FVDN HEE

O D WHYpNHQ\VpJE

IL]HWpVL N|WHOH]HWWVpJN )HOWpWHOH]KHW OHKHW

VpJHNW

O$PH]

KRJ\

N

, akik nincsenek foglalkoztatotti

O pOQHN PHUW QHNLN QLQFV Q\XJGtMMiUXOpN

N HOHVQHN D Q\XJGtMUHIRUP iOWDO Q\~MWRWW

JD]G

asági vállalkozók nyugdíjvárománya szintén kritikus lehet amiatt,

hogy közülük sokan csak minimálbér után fizetnek nyugdíjjárulékot, ami minimális nyugdíjat jelent. 0HJIHOHO PH]

JD]GDViJL GR

DQ\DJL

HU

IRUUiVRN

KtMiQ

D

PXQNiOWDWyL

KiWWpUUHO

QHP

UHQGHONH]

lgozók kiszorítottak lehetnek az önkéntes nyugdíjpénztárakból, valamint a

magasabb átlagos életkor miatt a magánnyugdíj-pénztárakból, vagyis a reform nekik nem ad XJ\DQRO\DQ HVpO\HNHW D Q\XJGtMFpO~ PHJWDNDUtWiVRNUD KD |VV]HYHWMN

NHW PiV iJD]DWRNEDQ

dolgozók helyzetével. $ GLVV]HUWiFLy IHOWiUMD KRJ\ D PH]

JD]GDViJEDQ GROJR]yN Q\XJGtMUHQGV]HUW LOOHW

alternatívái megegyeznek a többi állampolgáréival, ugyanolyan eséllyel lehetnek-e részesei a három-pilléres szisztémának, mint más ágazatok dolgozói, és milyen sajátosságokat mutat a részvételük.

12

1. A dolgozat tudományos megalapozása $NXWDWiVFpONLW

]pVHL

A disszertáció a nemzetközi demográfiai tapasztalatok közös vonásainak bemutatása PHOOHWW

Ui

NtYiQ

PXWDWQL D IRO\DPDWEDQ

OpY

pV WHUYH]HWW Q\XJGtMUHIRUP W|UHNYpVHN

sajátosságaira, a Világbank propagandájának hatására kialakuló többpilléres nyugdíjszisztéma MHOOHP]

LUH $ QHP]HWN|]L NLWHNLQWpV XWiQ ORNDOL]iOMD D NpUGpVW D]HXUySDLLQWHJUiFLyEDQ UpV]W

YHQQLNtYiQy0DJ\DURUV]iJKDVRQOyJRQGRNNDON]G

Q\XJGtMUHQGV]HUpUHW|UWpQHWLiWWHNLQWp

st

nyújt a magyar nyugdíjszisztéma változásairól és arról, hogy milyen körülmények vezettek az 1998-DV UHIRUP EHYH]HWpVpKH] $ NO|QE|] Q\XJGtMUHQGV]HU I Q\XJGtMV]LV]WpPDHU

Q\XJGtMUHIRUP NRQFHSFLyN DODSMiQ HOHP]L D

EE VDMiWRVViJDLW pV D ODNRVViJL HOYiUiVRN WNUpEHQ pUWpNH

li az új

VpVJ\HQJHSRQWMDLWUiPXWDWDUHIRUPHUpQ\HLUHpV

feltárja a még mindig

megoldatlan problémákat. Az értekezés választ keres arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai beváltották-e a Q\XJGtMUHIRUPKR] I

]|WW UHPpQ\HNHW IHOPpUL

hogy a

MiUXOpNIL]HW

N HOpJHGHWWHN

-e a mostani

nyugdíjrendszerrel, milyen szempontok érvényesülését tartanák a legfontosabbnak a Q\XJGtMV]LV]WpPiEDQ pV KRO YDQQDN PpJ MDYtWDQGy V]HJPHQVHN $ Q\XJGtMUHQGV]HU PLQ

követelményeit vizsgálva, megkeresi a domináns változókat |VV]HWHY NHUHVDQ\XJGtMUHQGV]HUNO|QE|]

VpJL

NHW pV NDSFVRODWRNDW

SDUDPpWHUHLN|]|WWSpOGiXOKRJ\DQPRWLYiOMDDM|YHGHOHP

az életkor, a végzettség, stb. a rendszerben való részvételt. Feltérképezi, hogy a rendszerváltás eredményeként, hRJ\DQ Q

WW 0DJ\DURUV]iJRQ D

munkanélküliség és a feketefoglalkoztatás

aránya, ami a nyugdíjjárulék fizetés elmaradásának fontos oka. Kitér a társadalom perifériáján pO

cigányság súlyos helyzetére, elemezve ennek iskolázatlansággal, területi elhelyezkedéssel

és a diszkriminációval való összefüggését; $ GROJR]DW EHPXWDWMD KRJ\ D UHQGV]HUYiOWiV PLO\HQ YiOWR]iVRNDW LGp]HWW HO PH]

JD]GDViJEDQ GROJR]yN N|UpEHQ UiPXWDW D IRJODONR]WDWiV HU

ágazatból való elvándorlásra és az agráriumból éO

N iWODJRV

D

V YLVV]DHVpVpUH D]

életkorának növekedésére.

Elemzi, hogy az agrár szférában dolgozók számára a nyugdíjreform hasonló feltételeket teremtett-e, mint az egyéb ágazatok munkavállalóinak, vagy esetleg elesnek bizonyos pozitív OHKHW

VpJHNW

O

. Saját vizsgálatok révén YiODV]WNHUHVDUUDKRJ\DPH]

tudnak-e élni az új, három-SLOOpUHV SDUDPpWHUHNW

UHQGV]HU

iOWDO

O IJJ D UpV]YpWHON )HOWiUMD KRJ\ D PH]

hivatott speciális program („7HUP Q\XJGtMNRUL PHJpOKHWpVpW $ NpUG WiUVDGDORPEL]WRVtWiVL

MHOOHP]

LW

Q\~MWRWW

13

D

VpJHNNHO

milyen

N KHO\]HWpW MDYtWDQL

mennyiben segíti a célcsoport

tYHV IHOPpUpVW NLHJpV]tWHQG WHNLQWHWWHO

OHKHW

JD]GDViJEyO pO

I|OGpUW pOHWMiUDGpNRW´

NO|Q|V

JD]GDViJEDQGROJR]yN

PH]

EHPXWDWMD HJ\

JD]GDViJL

V]IpUiUD

község pV

D


nyugdíjjárulékot rendszeresen

IL]HWQL QHP WXGyN DUiQ\iUD pV MHOOHP]

LUH YDODPLQW V]HPpO\HV

PHJNpUGH]pVDODSMiQIHOWiUMDKRJ\KRJ\DQtWpOLNPHJKHO\]HWNHWD]LG

VNRULPHJpOKHWpVNpUW

mindent megtenni nem tudó állampolgárok. Rámutat a rendszerváltás miatt kialakult új helyzetre, miszerint a nyugdíjbiztosítás nem teremt minden embernek biztos öregkort és arra, KRJ\ D YHV]pO\H]WHWHWW V]HJPHQVHN SUREOpPiLYDO LG KDPDURVDQ HOM|Q D] LG

Ratkó

QHP]HGpN

EHQ HO NHOO NH]GHQL IRJODONR]QL 0HUW

PLNRU Q\XJGtMED YRQXO D QDJ\ OpWV]iP~ PRVW NHUHV

DPL

MHOHQW

VHQ

FV|NNHQWHQL

IRJMD

D

NRUEDQ OpY

WiUVDGDORPEL]WRVtWiV

EHYpWHOHLW

tekintettel a magyarországi természetes fogyás tényére, és elérik a nyugdíjkorhatárt azok is, DNLN WDOiQ |QKLEiMXNRQ NtYO QHP WXGWiN WHOMHVtWHQL D PHJIHOHO

PpUWpN

V]ROJiODWL LG

W D

nyugdíjhoz, vagy a nyugdíjhoz való jutás egyéb feltételeit. Ez pedig fokozhatja a társadalom kettészakadását és az államkassza majdani szociális célú kiadásait.

1 .3 . A prim e r v iz s gálat adat báz is a é s a k ié rt é k e lé s m ó ds z e rt an a A disszertáció szekunder vizsgálatok keretében, a rendelkezésre álló hazai és a nemzetközi szakirodalom feldolgozásával mutatja be a téma aktualitását alátámasztó külföldi és

magyar

demográfiai

változásokat,

PHJUHIRUPiOiVQDNV]NVpJV]HU

a

nyugdíjrendszerek

felülvizsgálatának

ségét. Az irodalmak széles tárháza foglalkozik a több pilléren

iOOy Q\XJGtMUHQGV]HUHN NLDODNXOiViYDO P

N|GpVpYHO pV NULWLNiMiYDO QHP]HWN|]L pV PDJ\DU

YLV]RQ\ODWEDQ LV JOREiOLVDQ pUWpNHOYH D NpUGpVW $ YHJ\HV UHQGV]HUEHQ UpV]W YHY

részt nem veY

HJ\pQHN

és

KHO\]HWpUH

YiODV]WiVL

OHKHW

VpJHLUH

pV

tJ\

D

YDJ\ pSSHQ GLVV]HUWiFLy

alapkérdésére, az agrárszféra érintettségére azonban nem térnek ki. A dolgozat saját vizsgálatok végzésével keresi meg a választ a nyugdíjrendszerrel való elégedettség, és a PH]

JD]GDViJMHOOHP]

DODSMiXOHJ\ NpUG

LWpVOHKHW

VpJHLWpULQW

NpUGpVHNUH$

primer vizsgálati eredmények

tYHV IHOPpUpV V]ROJiO $ I

V UHSUH]HQWDWtY PLQWD NLYiODV]WiVD HJ\V]HU

véletlen mintavétellel történt négy megye állampolgáraiból. Alkalmazásra került ezen kívül a PH]

JD]GDViJEDQ

PyGV]HUpYHOW|UWpQ

GROJR]yN WHOHVN|U

KHO\]HWpQHN

EHPXWDWiViUD

HJ\

IDOXQDN

D

PRQRJUiILD

OHtUiVDpVQpKiQ\PpO\LQWHUM~V]HPpO\HVPHJNpUGH]pV

A felhasznált matematikai-VWDWLV]WLNDLPyGV]HUHNDN|YHWNH]

N

"Gap-analízis" : Az ismérv fontosságának és a vele való elégedettségnek az összevetésére alkalmas nemzetközileg elfogadott módszer. Felhasználás: Az eljárás a nyugdíjrendszer PLQ

VpJpYHOYDOyHOpJHGHWWVpJYL]VJiODWiEDQNHUOIHOKDV]QiOiVUD

14


Faktor-analízis: Többváltozós, lineáris regressziós elemzés, melynek célja a kezdeti nagy V]iP~PDJ\DUi]yYiOWR]yWDPRGHOOHJ\V]HU

EENH]HOKHW

VpJHPLDWWNHYHVHEERNYiOWR]yYDO

úgynevezett faktorral helyettesíteni. Felhasználás: Az eljárás a nyugdíjrendszer legfontosabb PLQ

VpJLSDUDPpWHU

einek meghatározásában hasznos segítség.

Korreláció- és regressziószámítás: Az ismérvek között fennálló kapcsolatok feltárása, leírása többváltozós matematikai modellel, ami megmutatja, hogy a magyarázó változók hogyan hatnak az eredményváltozóra, mely független változóknak van szignifikáns hatása a IJJ

YiOWR]yUD

Felhasználás: A módszer a magánnyugdíjpénztárakba való belépés és a

WDJViJ IRQWRV PHJKDWiUR]y V]HPSRQWMDLQDN PHJNHUHVpVpEHQ pV D] |VV]HWHY

N KDWiViQDN

vizsgálatában kerül alkalmazásra. Kapcsolatok feltárása és aránypróbák (statisztikai hipotézis-vizsgálatok): Két változó N|]|WWL NDSFVRODW NLPXWDWiViUD DONDOPDV HOMiUiV D PHJIHOHO

VWDWLV]WLNDL SUyED KDV]QiODWiQDN

segítségével. Ha a változók közti összefüggés szignifikáns, akkor a mintából levont N|YHWNH]WHWpVHLQN

iOWDOiQRV

WDJViJJDO |VV]HIJJ IHOWiUiViQiO

D

PH]

pUYpQ\

QHN

WHNLQWKHW

N

Felhasználás: A nyugdíjpénztári

LVPpUYHN PHJNHUHVpVpQpO D IRJODONR]iVL iJD]DWRQNpQWL NDSFVRODWRN JD]GDViJEDQ

GROJR]yN

MHOOHP]

QHN

NLPXWDWiViQiO

DONDOPD]KDWy

D

módszer. Leíró statisztikák: Fontosabb statisztikai mutatók, mint az átlag, szórás meghatározása és $

ezek szakmai szempontú elemzése. Felhasználás: SDUDPpWHUHN

PLQW

SpOGiXO

pOHWNRU

M|YHGHOHP

VWE

Q\XJGtMUHQGV]HUUHO

MHOOHP]

VWDWLV]WLNDL

|VV]HIJJ PXWDWyL

nak

elemzésénél alkalmazható a módszer. Monográfia: A reprezentatív megfigyeléseknek, a statisztikai következtetéseknek azon formája, amikor a megfigyelni kívánt teljes sokaságnak egy kiválasztott részét vetjük teljes N|U

PHJILJ\HOpV

DOi

Felhasználás: Eg\

NRQNUpW

WHOHSOpV

WHOMHV

N|U

YL]VJiODWD

D

társadalombiztosítás szempontjából. A lakosok nyugdíjjárulék fizetés szerinti összetételének megállapítása és a járulékot folyamatosan fizetni nem képes, veszélyeztetett szegmensek felderítése. Mélyinterjúk: A statisztikai megfigyeléseknek olyan módszere, amikor személyes megkérdezéseket alkalmaznak a vizsgált terület egyes egyedeinél. Felhasználás: $ NpUG IHOPpUpVE

O

OHYRQKDWy

QHP

PHJEt]KDWy

megkérdezésekkel a vi]VJiODWRNDWDPH]

N|YHWNH]WHWpVHNHW

NLHJpV]tWHQG

D

tYHV

V]HPpO\HV

JD]GDViJEDQGROJR]yNKHO\]HWpUHOHKHWIyNXV]iOQL

15

2. Szakirodalmi áttekintés

2 . S z ak iro dalm i át t e kin t é s 2 .1 . A jó lé t i állam $ ,, YLOiJKiERU~ XWiQ I

NpQW (XUySiEDQ VDMiWRV MyOpWL iOODPL

PRGHOO VDMiWRVViJD KRJ\ D V]HJpQ\HN VHJpO\H]pVpQ W~OPHQ

-modell alakult ki. A

en és a gazdasági ciklus

változásaitól függetlenül próbálja biztosítani az egész társadalom életszínvonalának folytonos javulását. A jóléti állam végül is „olyan társadalmi gyakorlatok és stratégiai megállapodások együttese, amelynek célja annak a sajátos történelmi problémának a megoldása, amit a jólét termelésének és elosztásának harmonizálása jelent” (Myles, 1994). A jóléti állam azonban válságban van. A konzervatív megközelítés szerint válsága abban gyökerezik, hogy az állam kiadásai olyan szintre emelkedtek, ahol a piac nem tart meg D VDMiW WHOMHVtWPpQ\pE iOODP

URQWMD

D

W

O DQQ\LW DPHQQ\L PHJIHOHOQH D P

NHIHOKDOPR]iVW

NDUFV~VtWiViYDO YDJ\ WHOMHV PHJV]

D

SLDFL

N|GpVL N|YHWHOPpQ\HLQHN $ MyOpWL

IRO\DPDWRNDW

QWHWpVpYHO OHKHW PHJ

QHP D MyOpWL iOODP YDQ YiOViJEDQ KDQHP D W

pV

H

SUREOpPiW

D

MyOpWLVpJ

oldani. A baloldali értelmezés szerint

NpV WiUVDGDORP $ PRGHUQ NDSLWDOL]PXVQDN

továbbra is szüksége van a jóléti államra, hogy a társadalmi harmóniát fenn tudja tartani, ezért a társadalombiztosítási rendszerekeWWRYiEEUDLVP

N|GWHWQLNHOO$

posztmodern megközelítés

szerint olyan nagy változások vannak a társadalomban, amelyek a társadalmi lét mintáinak DODSYHW

iWDODNXOiViW HUHGPpQ\H]LN $] XQLYHU]DOL]PXV MHOHQW

decentralizáció és VRNV]tQ

VpJH FV|NNHQ V PHJMHOHQLN D

VpJLUiQWLLJpQ\DMyOpWLiOODPIXQNFLyLYDOV]HPEHQ$SRV]WPRGHUQ

szemlélet a diverzitást és pluralizmust hangsúlyozza. Elutasítja az életkörülmények javításának tradicionális megközelítését, az univerzális és javító szándékú szociálpolitikát, amiQHNHUHGPpQ\HNpSSHQDM|Y

D]pOHWV]tQYRQDOQ|YHNY

HJ\HQO

WOHQVpJHpVD]iOODPLMyOpWL

szolgáltatások -benne a nyugdíjrendszer- privatizációja. Ez viszont a jóléti állam PHJV]

QpVpYHOYDJ\OHJDOiEELVDODSRViWDODNXOiViYDOMiU

A jólétL

iOODP M|Y

MH DODSYHW

gondoskodás -DQQDNLVHJ\LNI

Taylor-Gooby, 1995).

HQ PHJ IRJMD KDWiUR]QL KRJ\ D] LG

VHNU

O YDOy

HOHPHD

nyugdíjrendszer- milyen irányban és milyen értékek

alapján fog átalakulni. Egy társadalomra nagyon demoralizáló hatású, ha a kormányzat arra töreks]LN KRJ\ D] LG W

VHN V]iPiW pV D UiMXN N|OW|WW SpQ]W PLQLPDOL]iOMD 8J\DQDNNRU D

NHIHGH]HWL HOY PHJMHOHQpVH D Q\XJGtMUHQGV]HUHNEHQ D V]RFLiOLV JRQGRVNRGiV WiUVDGDOPL

PpUHWHNU

O HJ\pQL FVDOiGL N|]|VVpJL JRQGRVNRGiVED YDOy iWPHQHWH D SRV]WPRGHUQ pUWpNHN

megvalósulását is jelentheti.

16


A jóléti közgazdaságtan rámutat, hogy a gazdaság csak bizonyos feltételek mellett Pareto-hatékony.3 Hat oka lehet annak, hogy a piaci mechanizmus miért nem vezet az HU

IRUUiVRN 3DUHWR

-hatékony allokálásához: a verseny kudarca, a közjavak, az externáliák, a

nem-teljes piacok, az információs kudarcok és a munkanélküliség (Stiglitz, 2000). Ezeket a feltételeket piackudarcoknak nevezzük, és ezek indokolják azt, hogy a kormányzat miért lép IHO WHYpNHQ\HQ D JD]GDViJEDQ (OV QDJ\REE P

NpQW

-ban A. Smith D PRGHUQ N|]JD]GDViJWDQ HOV

YpEHQ IRJDOPD]WD PHJ D]W KRJ\ D JD]GiONRGyN VDMiW HJ\pQL pUGHNHLNHW N|YHWYH

Q\HUHVpJUH W|UHNHGYH D YHUVHQ\QHN N|V]|QKHW

HQ

-egy láthatatlan kéz hatása nyomán-

valójában közérdekeket szolgálnak. Hatására széles körben elfogadottá vált a nézet, miszerint DWiUVDGDOPLN|]|VVpJOHJMREEpUGHNHLQHNHO

PR]GtWiViKR]DNWtYNRUPiQ\]DWUDYDQV]NVpJ

Még ha a piackudarcok ellenére a gazdaság Pareto-KDWpNRQ\ PyGRQ P

N|GQH LV D

kormányzati fellépés mellett szólnak további érvek. Egyrészt a jövedelemeloszlás szerkezete a NRPSHWLWtYSLDFRNRQLJHQQDJ\HJ\HQO

WOHQVpJHNKH]YH]HWKHWHPLDWWHO

IRUGXOKDWKRJ\HJ\HV

állampolgárok nem jutnak hozzá a megélhetéshez szükséges forrásokhoz. A kormányzat egyik kiemelten fontos tevékenysége a jövedelmek újraelosztása, redisztribúciója. A jóléti SURJUDPRN N|]|WW V]HUHSHOQHN W|EEHN N|]|WW M|YHGHOHPNLHJpV]tW

WiPRJDWiVRN FVDOiGL

pótlék, gyes vagy minimális nyugdíjjáradék szolgáltatás. Másrészt a kormányzati beavatkozás mellett szól azon érvelés is, hogy egyes emberek olykor nem saját, jól felfogott érdekeinek PHJIHOHO

HQ FVHOHNV]HQHN $ IRJ\DV]WyN PpJ WHOMHV LQIRUPiFLyN ELUWRNiEDQ LV KR]KDWQDN

rossz döntéseket, például dohányoznak, nem kapcsolják be a biztonsági övet, nem szívesen takarékoskodnak. A paternalista4 kormányzat szerepe ilyen esetekben nem korlátozódhat az információ-szolgáltatásra, hanem be kell avatkoznia a meritórikus5 javak fogyasztásába (Stiglitz +D D WiUVDGDORP ~J\ OiWMD KRJ\ PHJHQJHGKHWHWOHQ D] LG

V iOODPS

olgárok

súlyos anyagi helyzetének kialakulása, hogy biztosítani kell megélhetésüket, akkor akár NpQ\V]HUUHO LV FpOV]HU

JRQGRVNRGQL D Q\XJGtMEL]WRVtWiV PHJOpWpU

O $

olyan meritórikus jószágDPHO\QHNDPHJYiViUOiViWD]iOODPN|WHOH]

nyugdíjbiztosítás

HQHO

tUMDSROJiUDLQDN

mert ez megfelel a társadalom érdekének. A patrernalista felfogás hívei szerint az egyének saját döntéseik alapján még akkor VHP NpSH]QpQHN HOHJHQG

WDUWDOpNRW Q\XJGtMDV pYHLNUH KD HKKH] PHJIHOHO

LQWp]PpQ\HN

Pareto-KDWpNRQ\ DOORNiFLy D] HU IRUUiVRN RO\DQ DOORNiFLyMD DPHO\EHQ VHQNL VHP NHUOKHW MREE KHO\]HWEH anélkül, hogy valaki rosszabb helyzetbe ne kerülne. 4 A paternalizmus álláspontja szerint azért van szükség a kormányzati fellépésre, mert a kormány jobban tudja az egyes embereknél, hogy mi szolgálja jól felfogott érdekeiket. 5 Meritórikus javak: önmagukban értékes, erkölcsi-politikai megfontolásból támogatásra érdemes javak, olyan 3

MDYDN DPHO\QHN IRJ\DV]WiViW D NRUPiQ\]DW tUMD HO RNWDWiVQ\XJGtMFpO~PHJWDNDUtWiV(OOHQNH]

D] pULQWHWWHN V]iPiUD SpOGiXO EL]WRQViJL |Y DODSV]LQW

MHDYLVV]DV]RUtWDQGyMyV]i

17

g, például a dohányzás.


állnának rendelkezésükre.(QQHNV]iPRVRNDOHKHW(J\HVV]HU] HJ\pQHN

MHOHQW

V

UpV]H

V]LV]WHPDWLNXVDQ

DOiEHFVOL

(Berthold $UHiOLVDQYiUKDWyQiONHGYH] LG

VNRUXNEDQ

LG

ND]WKDQJV~O\R]]iNKRJ\D]

VNRUL

IRJ\DV]WiVL

V]NVpJOHWHLW

EEQHNtWpOLNPHJDQQDNYDOyV]tQ

VpJpWKRJ\

képesek lesznek még dolgozni, alábecsülik várható élettartamukat stb. (Verbon,

1988; Dinkel, 1984) Gond az is, hogy minden társadalomban létezik egy réteg, amely „torz SUHIHUHQFLiNNDOÚHQGHONH]LN$MHOHQNRULIRJ\DV]WiVWHO

WpUEHKHO\H]LNDM|Y

EHQL IRJ\D

szási

igényekkel szemben. Ez az ún. „free-rider” fogyasztó (Musgrave, 1969). Mivel szinte minden FLYLOL]iOW RUV]iJEDQ Q\~MWDQDN N|]SpQ]HNE

O HJ\ PLQLPiOLV HOOiWiVW D]RNQDN DNLN VHPPLIpOH

más forrással nem rendelkeznek, az egyén számára haszonnal járhat, ha fiatalon nem fizet M|YHGHOPpE

O VHPPLIpOH KR]]iMiUXOiVW D Q\XJGtMUHQGV]HUEH LG

VNRUiEDQ SHGLJ D N|]|VVpJL

VHJpO\HNUH KDJ\DWNR]LN ËJ\ WXODMGRQNpSSHQ NLKDV]QiOMD D W|EELHN HU

IHV]tWpVHLW

Verbon,

1988; Buchanan, 1977). További probléma, hogy a hosszú tervezési horizont sokféle információt követelne meg, amit az egyének külön-NO|Q QHP WXGQDN |VV]HJ\ M|Y

EHQL

IRJODONR]WDWiVL

OHKHW

VpJHNU

O

D

WpQ\OHJHV

M|YHGHOHP

PpUWpNpU

MWHQL SO

O

YiUKDWy

élettartamról). Az állami közbelépés nélkül a rosszul informált és a kockázatvállalásra KDMODPRVV]HPpO\HNNHON|QQ\HQHO

IRUGXOKDWKRJ\LG

VNRUXNEDQPHJpOKHWpVLIRUUiVRNQpONO

maradnak. Az információ megszerzése gyakran igen költséges eljárást igényel (Culyer, 1973), amit egy-egy személy, de még biztosítóintézet sem tud mindig finanszírozni. A paternalista vagy meritórikus célú beavatkozásokra tehát e felfogás hívei szerint (Musgrave,

D] HJ\HV HPEHUL V]NVpJOHWHN WHUPpV]HWH pV D] HPEHUL HO

UHOiWiV

hiányosságai, tökéletlen volta miatt van szükség. Mindezek indokolják azt, hogy az állam EHDYDWNR]]RQ D IRJ\DV]WyL SUHIHUHQFLiNED 6RN V]HU] OHKHWVpJHV YDJ\ FpOV]HU SDWHUQDOLVWD MHOOHJ

KDWiUDLW

YL]VJiOMD D] iOODPL EHDYDWNR]iV

T. H. Marshall (1972) megállapítja például, hogy az állam

IHOOpSpVH NpWIpOHNpSSHQ LV VpUWKH

ti a fogyasztót. Korlátozhatja választási

V]DEDGViJiQDN WHUMHGHOPpW pV J\HQJtWKHWL D] pULQWHWW V]HPpO\HN NH]GHPpQ\H]

NpV]VpJpW pV

önállóságát (Marshall, 1972). Berthold (1988) pedig kifejti, hogy az államnak csak akkor és oly mértékig szabad beavatkoznia a piacgazdasági folyamatokba, ha a piac eredményei nem NLHOpJtW

N YDJ\ OHJDOiEE UHiOLV HVpO\H iOO IHQQ DQQDN KRJ\ D SROLWLNDL EHDYDWNR]iV

elfogadhatóbb megoldást ad, mint a piaci módszerek alkalmazása. Emiatt arra a következtetésre jut, hogy az államnak a nyugdíjbiztosítás területén csak a „minimum védelemre” kell szorítkoznia (Berthold, $]iOODPLEHDYDWNR]iVKtYHLN|]OW|EEV]HU]

utal arra, hogy tiszta piaci mechanizmusok nem képesek korrigálni a források eredeti allokációja által kiváltott egyeQO

WOHQVpJHN N|YHWNH]PpQ\HLW

Rolf-Spahn-Wagner, 1988).

„Mivel az éves jövedelemadók és vagyonadók még nem eredményeznek ideális jövedelem18


újraelosztást, még egy további járulékos eszközt is alkalmazni kell a redisztribúciós mechanizmusok között” (Diamond, 1977). Marshall (1972) szerint az államnak a PXQNDYpJ]

NpSHVVpJ HJ\HQO

WOHQVpJHL NRUULJiOiVD pUGHNpEHQ LV EH NHOO DYDWNR]QLD

SHGLJD]WHPHOLNLKRJ\DYiViUOyHU YDOy YLV]RQ\ HJ\HQO

WOHQVpJ

W~OQDJ\HJ\HQO

WOHQVpJHLDSROLWLNDLKDWDORPKR]

éhez is vezethetnek. Így a „a redisztribúció nem csupán a

GHPRNUDWLNXVSROLWLNDN|YHWNH]PpQ\HKDQHPOpWpQHNV]NVpJV]HU

$

SLDFJD]GDViJ

UHQGV]HUH

NLWHUPHOW

HJ\

társadalomban, akiknek aktív életkori kerHVHWH EL]RQ\WDODQQi

YiOW

LG

Culyer

VNRUL

YDJ\

RO\DQ

IHOWpWHOHLV´

DODFVRQ\

QHP WHWW OHKHW

URNNDQWViJEyO

HO

HUHG

M|YHGHOP

UpWHJHW

D

Yp PHJWDNDUtWiVRNDW tJ\

PXQNDNpSWHOHQVpJN

DQ\DJL

finanszírozása. Ezért a kormányzatok a társadalmi stabilitás és biztonság érdekében IRNR]DWRVDQ OpWUHKR]WiN D N|WHOH] EL]WRVtWyN|WHOH]

EHWHJVpJL

-egészség- EL]WRVtWiV pV D] LG

VNRUL M|YHGHOPHW

Q\XJGtMEL]WRVtWiVLQWp]PpQ\pW

„A társadalombiztosítás államilag szervezett, törvényesen szabályozott, gyakorlatilag PLQGHQ

NHUHV

V]iPiUD

RO\DQ

N|WHOH]

EL]WRVtWiV

DPHO\EHQ

D

EL]WRVtWiVED

E

evont

veszélyközösség az egész társadalom, és amely a biztosítási elv mellett kisebb-nagyobb mértékben szociális jövedelem-újraelosztási célokat is követ. A társadalombiztosítás MHOOHP]

MH

SpQ]J\L

V]HPSRQWEyO

KRJ\

D

EL]WRVtWRWW

LOOHWYH

PXQNDDGyMD

FpOMHOOHJ

befizetéseire épül” (Stiglitz, 2000).

A jóléti politika A V]pOV

gazdaságpolitika

VpJHLQHN

HQ\KtWpVH

IRJODONR]WDWRWWViJ OHKHW

fontosabb D

társadalmi

V]HJpQ\VpJ

céljai

HONHUOpVH

D

a

piaci

V]RFLiOLV

jövedelemelosztás EL]WRQViJ

OHJPDJDVDEE IRNiQDN EL]WRVtWiVD D] HVpO\HJ\HQO

pV

D

VpJ PHJDGiVD

valamint a gazdasági hatalommal való visszaélés megakadályozása, továbbá a jóléti szolgáltatások. A jóléti funkciók törvény által szabályozottak. A szakirodalom a jóléti politika három alaptípusát különbözteti meg. (Tóth, 1994) Liberális modell, melyben a segélyezés a rászorultság alapján történik, szerény színvonalú az univerzális ellátás, a társadalombiztosítással szemben domináns a magánbiztosításoknak szerepe. A jövedelmek újraelosztása nem ölt nagy méreteket, NLVPpUWpN

D UHGLV]WULE~FLy $ UHQGV]HU WiUVDGDORPV]HUNH]HWL N|YHWNH]PpQ\H D ÄV]RFLiOLV

dualizmus”, azaz a társadalom nagyobb része a piactól függ, a kisebb része az államtól. Ez a modell valósul meg például az Egyesült Államokban, Ausztráliában vagy Kanadában.

19


Korporatív-etatista vagy konzervatív modell, a szociális jogok osztályhoz és VWiWXV]KR]N|W

GQHNDYHUWLNiOLV~MUDHORV]WiVV]HUHSHDODFVRQ\-HOOHP]

D]iOODPLSURJUDPRN

foglalkoztatási csoportok szerinti elkülönülése, ezen belül különösen a közalkalmazottak élveznek

privilegizált

magánbiztosításoknak

helyzetet. relatíve

A

kisebb

társadalombiztosítás szere

jut.

szerepe

Franciaországban,

domináns,

a

Olaszországban,

Németországban alkalmazzák. Szociáldemokrata modell, PHO\ D] HJ\HQO

VpJ HU

WHOMHV PHJ

valósítására törekszik.

Nagyfokú a redisztribúció, „mindenki részesül, ezért mindenki hajlandó lesz hozzájárulni” filozófiára épít. A rendszer nagy súlyt fektet a foglalkoztatásra, a munka és a jólét összekapcsolására. Azonos jogok illetik meg a „munkásosztályt” és a „középosztályt”. $ODSYHW

HQ

XQLYHU]iOLV

UHQGV]HUHN

WiUVDGDOPL

DODSM|YHGHOPHNHW

EL]WRVtWy

SURJUDPRN

jellemzik. A modell a skandináv jóléti rendszerek sajátja. Egy-HJ\PRGHOOWLV]WiQVHKROVHPpUYpQ\HVOGHDMHOOHJ]HWHVHOWpUpVHNIHOIHGH]KHW N. Korunkban vitathatatlanul az alkotmányos jogállamon és a jóléti államon nyugvó GHPRNUiFLD NpSYLVHOL D SROLWLNDL IHMO NRUPiQ\]iV I

UHQGH]

HOYHLW

GpV HGGLJ HOpUW OHJPDJDVDEE IRNiW $ GHPRNUDWLNXV

Brunner G. (1979) német politológus foglalta össze, aki a

szociális államiság elvén a szociális jogok kiterjesztését érti, amelynek során az állami élet több területét vonják jogi szabályozás alá. Az elv érvényesülése vonatkozik a szociálpolitikára, amely magában foglalja a minimálbér rendezését, a szociális segélyezés UHQGV]HUpW YDODPLQW D N|WHOH]

WiUVDGDORPEL]WRVtWiVW PHO\ HJpV]VpJJ\L V]ROJiOWDWiVUD

táppénzre, nyugdíjra jogosítja az állampolgárokat. A „redisztribúció”NLIHMH]pVWW|EEHOWpU

WDUWDP~IRO\DPDWUDYRQDWNR]yODJKDV]QiOMiN

Tágabb értelemben az egész költségvetési bevételi-NLDGiVLPHFKDQL]PXVQHYH]KHW

tJ\PLYHO

az állam az adózással elvont pénz felett rendelkezési jogot szerez, annak elosztásáról adminisztratív-UHGLV]WULEXWtY ~WRQ G|QW tJ\ D EHIL]HW más célra fordítja.

6]

NHEE pUWHOHPEHQ

W

O EHV]HGHWW SpQ]W PiVQDN DGMD LOOHWYH

a redisztribúció az a folyamat, ahol az állam a

háztartások, lakosok eredeti jövedelemelosztással kialakult jövedelmét módosítja azzal a céllal, hogy a piacon kialakuló igazságtalan jövedelemkülönbségeket enyhítse és általános hozzáférést biztosítson a meritórikus javakhoz (pl. közoktatás) (Veress, 1999). Legfontosabb tárgykörei az oktatás, az egészségügy, a munkanélküliség kezelése, a társadalombiztosítás, a szociális segélyezés és a lakáspolitika. Céljai: a méltányos jövedelemelosztás, az HVpO\HJ\HQO

VpJHO

VHJtWpVHDV]RFLiOLVEL]WRQViJpVDPLQLPiOLVpOHWIHOWpWHOHNEL]WRVtWiVD

20


Az 1990-es ékekben a magyar államháztartást még igen nagy, mintegy 60 százalékos újraelosztási ráta jellemezte. A rendszerváltás után a piacgazdaság kiépítése szükségessé tette az állam túlzott súlyának megszüntetését az elosztásban. 2000-re az államháztartás kiadásai a *'3V]i]DOpNiUDPpUVpNO

G|WW

Gyilyán - Szabó, 2002). Az újraelosztási hányad az OECD

országaiban 30-60 százalék között szóródik, az EU tagállamokban átlagosan 45 százalék körül van.

2 .2 . Ne m z e t k ö z i t apas z t alat o k a n y ugdíjbiz t o s ít ás ban A nyugdíjreformok szükségessége A klasszikus nyugdíjbiztosítási rendszereket egyszer s mindenkorra elkészített merev struktúráknak fogták fel, amelyhez apróbb váltR]WDWiVRNRQNtYODEHOiWKDWyM|Y

EHQQHPNHOO

módosítani (Kovrig-Frisch, 1928). A közelmúlt információinak tömege azonban arra utal, KRJ\ D] LO\HQ |U|NpUYpQ\

Q\XJGtMUHQGV]HUHN QHP WDUWKDWyN IHQQ VRNi HONHUOKHWHWOHQ D

megújítás, a reform. A nyugdíjrendszer válságba került.

A nemzetközi vizsgálatok, amelyek a nyugdíjasok helyzetével, s általában az LG

VNRU~DN SUREOpPiLYDO D Q\XJGtM PpUWpNpYHO IRJODONR]QDN QpKiQ\ WpPiEDQ WHOMHVHQ

összecsengenek. Létszámarányok eltolódása. Átalakulóban van az országok demográfiai struktúrája. $] LG

VNRU~DN QpSHVVpJHQ EHOOL DUiQ\D D IHMOHWW SLDFJD]GDViJRW IRO\WDWy RUV]iJRNEDQ

QDJ\PpUWpNEHQ Q|YHNV]LN V H] V]NVpJNpSSHQ PDJiYDO YRQMD D]W LV KRJ\ D] DNWtY NHUHV QpSHVVpJQHN PLQG QDJ\REE PpUWpNEHQ NHOO DQ\DJL HU I

NpQW NpW WpQ\H]

UH YH]HWKHW

IRUUiVDLW D

z inaktívakra fordítania. Ez

YLVV]D $] XWyEEL pYWL]HGHNEHQ Q

WW D YiUKDWy iWODJRV

pOHWWDUWDP (] WiUVXOYD D W|EEQ\LUH VWDJQiOy YDJ\ HJ\HV RUV]iJRNEDQ FV|NNHQ V]iPPDO HU

VHQ iWUHQGH]L D] HJ\HV NRURV]WiO\RN HJ\PiVK

V]OHWpVL

oz viszonyított arányát (OECD,

1988). $ NO|Q|VHQ LG IRUGXO HO

VHN V]iPiQDN Q|YHNHGpVH $ pYHQ IHOOL LG

VHNQpO J\DNUDEEDQ

KRJ\ PHJEHWHJV]HQHN NO|Q iSROiVUD JRQGR]iVUD YDQ V]NVpJN (]HN N|OWVpJHL

SHGLJQHPPLQGLJIHGH]KHW

NDQRUPiNQDNPHJIHOHO

H

n megállapított nyugdíjakból.

Családi struktúra változása. A családi kapcsolatok, házasságok instabillá váltak. Az LG

VHNJRQGR]iViEDQHJ\UHNHYpVEpNpSHVHNUpV]WYHQQL

21

Czúcz, 1994).


Lassul a gazdasági növekedés. Az 1970-es évek óta lassul a fejlett országok JD]GDViJL Q|YHNHGpVH DPL PiU QHP WHV]L OHKHW

Yp D Q\XJGtMUHQGV]HUUH IRUGtWRWW |VV]HJHN

korábbi években megszokott növekedését (Zacher, 1987). $ PXQNDHU

SLDF iWUHQGH] GpV P

U|YLGOpVH $ WHFKQLNDL IHMO WRYiEENpS]pVUHIRUGtWRWWLG

GpVH (J\UH MHOOHP]

EEp YiOLN D NHUHV

pOHWV]DNDV]

agasabb képzettségi szintet követel, növekszik a szakmai

H]iOWDO NLWROyGLN D]DNWtY NHUHV

Q\XJGtMNRUKDWiUWDONDOPD]yUHQGV]HUHNSHGLJOHKHW

NpSHVVp YiOiV LGHMH $ IOH[LELOLV

YpWHWWpNDPXQNiEyOYDOyNRUiEELNLYiOiVW

(Schmal, 1986 és Zacher, 1987). $] pO W

PXQNDHU

NHEHUXKi]iVW

LJpQ\O

GUiJXOiVD 6RNDQ IpOQHN D PXQNDHU IHMOHV]WpVL

VWUDWpJLiN

HOWHUMHGpVpW

O

+D

W KHO\HWWHVtW D

HJ\V]HUL

WiUVDGDORPEL]WRVtWiVL

rendszerek fenntartják a munkabérek után megállapított hozzájárulás-fizetési kötelezettséget, D] DQQ\LUD GUiJiYi WHKHWL D] pO

PXQNDHU

IRJODONR]WDWiViW KRJ\ PHJHU

V|GKHWQHN D]

intelligens gépekkel valótermelési formák. Egy ilyen irányú változás tovább csökkentheti a biztosítási rendszer pénzügy stabilitását (Schmal, 1986). Politikai döntések.

$ OHJW|EE IHMOHWW JD]GDViJJDO UHQGHONH]

RUV]iJEDQ D] LG

V

korosztályok a választópolgárok akkora hányadát alkotják, amelyet a kormányok már nem könnyen hagyhatnak figyelmen kívül. A nyugdíjrendszer a választási csatározások színterévé válik. Rövidtávú politikai megfontolásokat követve módosítgatják a korhatárt, a mértékszabályokat, biztosítás-matematikai megalapozás nélkül terjesztik ki újabb társadalmi UpWHJHNUH $ SROLWLNDL G|QWpVHNW

O YDOy IJJ

Yp WpWHO PLDWW J\HQJO D Q\XJGtMUHQGV

EL]WRVtWiVL NDUDNWHUH pV D] LQWp]NHGpVHN KDWiVD WRYiEE J|UGO D N|YHWNH]

zer

JHQHUiFLyNUD

(Kronbenger, 1987). $] iOODP G|QW

V]HUHSH

Egy modern társadalomban nincs más elfogadható

alternatíva, mint a nyugdíjbiztosítás állami megszervezése. Az állam felel PLQGHQ LG

EHQ PHJIHOHO

HO

UHWHNLQWpVH OHJ\HQ Q\XJGtMUHQGV]HUW pULQW

VVpJH KRJ\

NpUGpVHNEHQ ,O\HQHN

a várható élettartam, a népesség korbeli szerkezetének változása, a minimális ellátás biztosítása és a finanszírozás. Az egyének nem tudják a szükséges információkat |VV]HJ\

MWHQLD]iOODPQDNNHOODKRVV]~WHUYH]pVLKRUL]RQWLQIRUPiFLyV]NVpJOHWpWIHOPpUQLD

PHJV]HU]HWW DGDWRNDW NLpUWpNHOQL pV H] DODSMiQ D] HOYiUiVRNQDN PHJIHOHO

Q\XJGtMV]LV]WpPiW

kialakítani.

A nyugdíjrendszer valamennyi iparilag fejlett országban a viták középpontjába került. Az ítéletek élesek és gyakran egymásnak szögesen ellentmondók. Megtalálható közöttük a teljes elutasítástól (Buchanan, 1977), a kritikátlan rajongáson (Pechman, 1977) át az 22


árnyaltabb és mérsékeltebb állásfoglalásokig (Feldstein, Friedman, 1977)6 minden V]tQiUQ\DODW $] HOHP]

N W|EEVpJH NULWLNXVQDN tWpOWH PHJ D KHO\]HWHW $] iOWDOXN D YiOViJEyO

YDOy NLOiEDOiVUD DMiQORWW VWUDWpJLiN NO|QE|]

N GH PDMG PLQGHJ\LNEHQ PHJWDOiOKDWyN D]

alábbi elemek valamelyike vagy ezek kombinációja: a nyújtott ellátások szintjének FV|NNHQWpVHDMRJRVXOWViJLIHOWpWHOHNV] $ IHOVRUROW OHKHW

NtWpVHDSpQ]J\LIRUUiVRNV]pOHVtWpVH

VpJHN N|]O D SpQ]J\L IRUUiVRN D EHYpWHOL ROGDO HU

VtWpVH HJ\UH

keményebb gazdasági korlátokba ütközik (Berend, 1985; Kulcsár, 1983)7. A fennmaradó két alternatívából pedig bármelyiket is választjuk, szakítanunk kell a nyugdíjbiztosítás kezdetei óta fennálló tradícióval, tudniillik a rendszer állandóságával. A struktúra nem tartható fenn a N|YHWNH]

JHQHUiFLyN V]iPiUD YiOWR]DWODQ IRUPiEDQ /H

sznek generációk, amelyeket a

YiOWR]iVRN YLV]RQ\ODJ NLV PpUWpNHQ pULQWHQHN PiVRNDW HU

VHEEHQ pV NHGYH]

WOHQHEEO

Konfliktushelyzetek jöhetnek létre közöttük (Czúcz, 1994 idézi Rolf-ot, 1988)8. A változások, a meghozott döntések nem csak az aktív vagy a nyugdíjas generációkat érintik, hanem N|]YHWOHQO GH HJ\PiVWyO HOWpU

PyGRQ pV PpUWpNEHQ KDWQDN PLQGNpW JHQHUiFLyUD (] SHGLJ

J\|NHUHV YiOWR]iVRNDW LGp]KHW HO

D Q\XJGtMUHQGV]HUHN P

NHOOYiODV]WWDOiOQLKRJ\DQUHQGH]KHW

N

N|GpVpEHQ $] ~M KHO\]HWEHQ DUUD

az így kialakult konfliktusok és mely intézmények és

módszerek segítségével tartható fenn a változó körülményekhez aktívan alkalmazkodó, NLHJ\HQV~O\R]RWWIHODGDWiWD]pULQWHWWHNYiUDNR]iVDLQDNPHJIHOHO

$W|EEV]LQW

HQHOOiWyQ\XJGtMUHQGV]HU

Q\XJGtMUHQGV]HUHNNLDODNXOiVDpVMHOOHP]

$ ,, YLOiJKiERU~W N|YHW

L

HQ D] DGGLJ HJ\VpJHV WiUVDGDORPEL]WRVtWiVL VWUXNW~UiN HJ\UH

gyakrabban oly módon változtak, hogy azon belül egy-egy ország nyugdíjrendszere ÄW|EEV]LQW

YpÝiOW

Horlick, (QQHNDIHMO

GpVQHNNpWI

LUiQ\DDODNXOWNL$]

az új rétegek a korábban mindenki számára egyforma, átalány-|VV]HJ

egyiknél

HOOiWiVW Q\~MWy

országos rendszerre épültek. E struktúrák ellátási szintjének nyilvánvaló elégtelensége (Ogus Barendt, 1988) ahhoz vezetett, hogy az alacsony átalány-|VV]HJUH HJ\ D NRUiEEL NHUHVHWW IJJ

PiVRGLN UpWHJHW WHOHStWHWWHN

O

Horlick (1979) itt Kanadát, Dániát, Finnországot,

Norvégiát és Svédországot említi, ahol az 50-es évek végén, a 60-as évek elején jöttek létre a 6

FRIEDMAN [1977]: A társadalombiztosítás ugyan „…nemkívánatos és méltánytalan rendszer. Nem

W|U|OKHWMNHOD]RQQDOHJ\UpV]WPRUiOLVPiVIHO

OSROLWLNDLRNRNPLDWW«0LQGHQRO\DQOpSpVDPLHO

VHJtWLKRJ\D

nagyközönség megismerje a társadalombiztosítás valódi jellegét, meggyorsítja annak a napnak az eljövetelét, DPLNRUOHKHW

VpJQ\tOLNPDMGDYDOyGLUHIRUPUD´R

7

BEREND T. IVÁN >@ Ä$Q\DJL OHKHW VpJHLQNHW PHJKDODGy V]RFLiOLV LQWp]PpQ\UHQGV]HU DODNXOW NL D gazdag országokHO WWMiUyiOWDOiQRVQpSHVVpJLEL]WRVtWRWWViJ«DUHQGNtYODODFVRQ\Q\XJGtMNRUKDWiUR 8 ROLF, G. [1988]: „Korábban az interperszonális igazságosság kérdései álltak a középpontban, ma az integenerációs igazságosság problémái” (529. o.)

23

2. Szakirodalmi áttekintés NHUHVHWW

O IJJ

második, esetleg további szintek. A második típusba azon országok

gyakorlata sorolható, ahol eredetileg biztosítási típusú, szelektív rendszerek jöttek létre, de az LG

N HO

UH KDODGWiYDO V]NVpJHVVp YiOW HQQHN HJ\ HJpV] QpSHVVpJHW YpGHOHP DOi YRQy

viszoQ\ODJ

DODFVRQ\ |VV]HJ

HOOiWiVW Q\~MWy ÄDODSpStWPpQQ\HO´

Czúcz,

W|UWpQ

GpV PHQW YpJEH SpOGiXO 6YiMFEDQ DKRO yWD D] $ONRWPiQ\

NLHJpV]tWpVH ,O\HQ IHMO

mondja ki, hogy az öregségi nyugdíjrendszer három szintet foglal magába. Gollier (1990) az összetett struktúrákban a szabályozás sajátosságai alapján három szintet, tartóoszlopot (pilier) különböztet meg: az alaprendszert, a

NLHJpV]tW

Q\XJGtM

-

struktúrákat és az egyéni biztosítás szintjét. Perrin D] HJ\PiVUD pSO

HOHPHNQHN V]LQWpQ KiURP ID

jtáját különbözteti meg:

a törvényes, a szakmai rendszereket és az üzemi szisztémákat. A törvényi rendelkezéssel OpWUHKR]RWW N|WHOH]

LQWp]PpQ\HQ EHOO PHJNO|QE|]WHW NpW YiOWR]DWRW D MRJL V]DEiO\R]iV

síkján integrált és a szervezetileg integrált rendszerW $] HOV UHQGHONH]LN D] HJ\VpJHV DODSUHQGV]HUU

UH DKRO HJ\HWOHQ MRJV]DEiO\

O pV D NRUiEEL M|YHGHOHPKH] LJD]RGy NLHJpV]tW

ellátásokról, példa lehet Kanada, Luxemburg és Norvégia. A másodikra, ahol az alapstruktúrát pV D M|YHGHOHPKH] LJD]RGy NLHJpV]tW JRQGR]]D HPOtWKHW NLHJpV]tW

Q\

ugdíjrendszert ugyanaz a szervezeti intézmény

D] DQJRO V]LV]WpPD 6]DNPDL YDJ\ W|EE V]DNPiW |VV]HIRJy V]DNPDN|]L

VWUXNW~UiNP

N|GQHN%HOJLXPEDQ6YiMFEDpVD](J\HVOWÈOODPRNEDQ

Horlick (1988) HONpS]HOKHW

QHNWDUWMDDN|YHWNH]

YiOWR]DWRNHOWHUMHGpVpWLV

0DJDV V]tQYRQDO~ XQLYHU]iOLV DODSHOOiWiV pV D] H]W NLHJpV]tW |VV]HWpWHOHSpOGDUiD+ROODQGLiEDQP

N|G

SULYiW LQWp]PpQ\HN

UHQGV]HU

Magas ellátási szintet nyújtó biztosítási struktúra és az ezt korlátozott körben kiegés]tW

SULYiWEL]WRVtWiVLUHQGV]HUSO1pPHWRUV]iJ

.HUHVHWHQ

DODSXOy

NROOHNWtY

EL]WRVtWiV

pV

D

V]LQWH

PLQGHQNLUH

NLWHUMHG

]HWHV Q\XJGtMUH

ndszerek

magánbiztosítási hálózat kombinációja (pl. Franciaország). $] XWyEEL pYWL]HGHNEHQ D]W WDSDV]WDOKDWMXN KRJ\ D OpSFV V]iPRV

RUV]iJEDQ

D]

pUGHNO

GpV

HO

WHUpEH

NHUOWHN

(QQHN

PDJ\DUi]DWD

KRJ\

D

nyugdíjrendszerekkel szemben egyre nagyobbak a társadalmi elvárások, amelyek sokféle, HVHWOHJHJ\PiVVDOYHUVHQJ

WiUVDGDOPLFpONLW

]pVPHJYDOyVtWiViWNpULNV]iPRQW

ON

Egészen más típusú finanszírozási módokat és intézményi struktúrát kell NLDODNtWDQXQN KD HJ\ UHQGV]HUW

O D]W YiUMXN KRJ\ OHJ\HQ V]RFLiOLVDQ KDWpNRQ\ D]D] D]

intézmény létrehozása után azonnal kezdjen el ellátásokat folyósítani, melyek magas |VV]HJ

HN OH

gyenek és kövessék a bérek mindenkori emelkedését (Gollier, 1990), adjanak 24

2. Szakirodalmi áttekintés YpGHOPHW D PXQNDKHO\HW YiOWR]WDWy GROJR]yQDN pV WHJ\HQHN OHKHW

Yp HJ\ V]pOHV N|U

redisztribúciót. Ez az újraelosztás nyújtson kiterjedt védelmet a hozzátartozóknak, részesítsék HO

Q\EHQ D] DODFVRQ\DEE M|YHGHOP

HNHW HJ\ IHOpMN LUiQ\XOy EHOV WUDQV]IHUUHO

0iVNpQW NHOO NH]HOQL D]W LV KD D] LQWp]PpQ\W JD]GDViJL IHMO

GpVUH NHGYH]

iWWpWHOHV KDWiVW

Horlick,

O D]W NtYiQMXN KRJ\ J\DNRUROMRQ D

Gollier, 1990) vagy, hogy tartsa fenn az egyes

JHQHUiFLyN N|]|WWL HJ\HQV~O\W pV KRJ\ D PHJWDNDUtWRWW W

NH KDWpNRQ\ EHIHNWHWpVpW LV ROGMD

PHJ (]HQ FpORN N|]|WW JOREiOLV LQNRPSDWLELOLWiV WDSDV]WDOKDWy HJ\LGHM

OHJ QHP pUKHW

HO

mindegyik maradéktalanul.

Összehasonlítva az állami és a magánintézményeket, Horlick (1988) úgy látja, hogy az HO

állami rendszerek V]DNV]HU P

Q\H D EL]WRQViJ

, vagyis biztosított a hozzájárulások, tartalékok

NH]HOpVH D IL]HW

N|GpVpQ

NpSHVVpJ D] HJpV] JD]GDViJRQ DODSXO pV QHP D] DGRWW YiOODODW

Hátrányuk viszont, hogy a jogkiterjesztések, a járulék szintjének emelése révén

közvetlenül sújtja az aktív korosztályokat és az állami rendszer túlsúlya akadályozhatja a PDJiQLQWp]PpQ\HNIHMO

GpVpW

A magánrendszerek

HO

Q\H

, hogy magasabb

EHIHNWHWKHW

W

NHPHJWDNDUtWiVW

eredményeznek, mint a felosztó-kirovó elv alapján finanszírozott állami társadalombiztosítási struktúrák és itt nem jelentkezik ellenállás a hozzájárulások növelésével szemben. Hátrányuk, hogy általában korlátozottabb a hatókörük a hátramaradott hozzátartozók ellátásában és rendszerint

nem

tudják

módosításait. $V]HU]

követni

a

társadalombiztosítási

nyugdíjkorhatár

esetleges

GpVEHQIL[N|UOPpQ\HNV]HUHSHOQHN

Megállapítható tehát, hogy a felosztó-kirovó típusú rendszerek pozitívuma a szociális hatékonyság céljainak való megfelelés, míg a HJ\pE W

NpVtW

UHQGV]HUHNp D

W

NHIHGH]HWL

vagy ahhoz hasonló

pénzügyi hatékonyság és a generációk közötti egyensúly

PHJWHUHPWpVH$]HJ\pQV]HPSRQWMiEyOV]HPOpOYHHJ\OpSFV

]HWHVHQWDJROWUHQGV]HUQHNQDJ\

HO

pUYpQ\UH

Q\H

KRJ\

D]

LQGLYLGXiOLV

SUHIHUHQFLiNDW

MREEDQ

WXGMD

MXWWDWQL

SO

kockázatkerülést vagy kockázat vállalási hajlandóságot)9. /RJLNXVQDN W

QLN KRJ\ HJ\UH W|EE RUV]iJEDQ WpUQHN iW D] ~Q ÄKiURPV]LQW

nyugdíjrendszer” (Systeme des trois piliers) alkalmazására, hiszen egyetlen finanszírozási vagy szervezési módszer sem képes valamennyi célt egyedül megoldani.

9

HORLICK, M. utal arra, hogy a széles alapú társadalombiztosítási rendszerek általában nem tudnak a speciális HN VSHFLiOLV pOHW-NDUULHUUHO UHQGHONH] N P YpV]HN SURIL VSRUWROyN VWE igényeinek megfelelni. [1988], (19.o.)

UpWHJHN SO D NLXJUyDQ PDJDV NHUHVHW

25


Az OECD 1988-DV WDQXOPiQ\iQDNNpV]tW

L V]HULQWV]i]DGXQNQ\XJGtMUHQGV]HUHHJ\D

társadalom legszélesebb körét átfogó és a megélhetési minimum szintjén ellátást nyújtó DODSUHQGV]HUE

O WRYiEEi D NRUiEEL iWODJNHUHVHWKH] LJD]RGy NLHJpV]tW

amely esHWOHJ

OHKHW

VpJHW DG D SULYiW V]HNWRUEDQ W|UWpQ

UpV]E

O WHY

WRYiEEL NLHJpV]tW

GLN |VV]H HOOiWiVRN

megszerzésére is. Mindezt kiegészítené a nyugdíjkorhatár rugalmas megválasztásának OHKHW

VpJHLV

OECD, 1988).

$ W|EEOpSFV PiVKRYDKHO\H]

$] HOV

V Q\XJGtMUHQGV]HUEHQ D] HOpUQL NtYiQW FpO V~O\SRQWMD PL

nden szintnél

GLN

V]LQWQpO DPHO\ UHQGV]HULQW D OHKHW

OHJV]pOHVHEE WiUVDGDOPL UpWHJHN V]iPiUD

kíván egy minimális nyugellátást biztosítani, a nemzeti szolidaritás elve játszik nagy V]HUHSHW (] OHKHW

Yp WHV]L D] LQWHUSHUV]RQiOLV ~M

raelosztást, többnyire felosztó-kirovó

elven finanszírozzák és nem képeznek tartalékokat.

A második szintet az ún. foglalkozási nyugdíjrendszerek alkotják. Ebben a keretben többnyire a vállalatok vagy szakmai foglalkoztatási csoportok (orvosok, ügyvédek, vDVXWDVRN LQWp]HWHNHW

DODNtWDQDN 'H

NL

D

VDMiW

OpWUHKR]KDWyN

GROJR]yLN

RO\DQ

V]iPiUD

RUV]iJRV

NLHJpV]tW

LQWp]PpQ\HN

IRJODONR]iVLYLV]RQ\EDQiOOyNDWYRQMiNiWIRJyN|WHOH]

NLHJpV]tW

LV

EL]WRVtWiVW DPHO\HN

D

Q\~MWy IJJ

EL]WRVtWiVYpGHOPHDOi

Ezen a szinten az interperszonális transzferek szerepe kisebb, többnyire csoportos vagy HJ\pQL W

NpVtW

ILQDQV]tUR]iVL HOMiUiVRNDW DONDOPD]QDN LJ\HNH]QHN D EL]WRVtWiVW HU

V

önkormányzati irányítás alatt tartani. Gazdasági hatékonyságra törekszenek és céljuk, hogyDUHQGV]HUWOHKHW

OHJIJJHWOHQtWVpNDGHPRJUiILDLKXOOiP]iVRNWyO

A harmadik szint az egyéni biztosítás vagy takarékosság szférája. Befizetett biztosítási |VV]HJHLW PLQGHQNL VDMiW HONO|QtWHWW V]iPOiMiQ YH]HWL -HOOHP]

individuális

transzfer,

tiszta

és

következetes

MN KRJ\ H N|UEHQ QLQFV

várományfedezeti

DONDOPD]QDN D NRFNi]DWRNDW N|OFV|Q|VVpJL DODSRQ PHJRV]WMiN )

finanszírozást

FpOMXN D OHN|W|WW

pénzügy eszközök gazdasági hatékonyságának biztosítása (Gollier, 1990). A legtöbb országban adókedvezményekkel járnak az ilyen fajta megtakarítások, hiszen a QDJ\REEV]RFLiOLVEL]WRQViJWHUKHNHWYHV]OHD]iOODPUyOPDMGDNpV

$ V]DNpUW

N iOOiVSRQWMD D] KRJ\ OHKHW

N|]|WWL QDJ\PpUWpN

EELHNEHQ

VpJ V]HULQW NL NHOO NV]|E|OQL D JHQHUiFLyN

M|YHGHOHPWUDQV]IHUW $ Q\XJGtMDV ODNRVViJ |VV]Q\XJGtMiW WHKiW I

NpQW

olyan alapokból kell finanszírozni, amelyeket a korábbi munkás életük során történt EHIL]HWpVHNE

O KDOPR]WDN IHO YDJ\ DPHO\HNHW D NO|QE|]

Q\XJGtMDODSRN Q\XJGtMEL]WRVtWyN

közben kamatoztattak, tehát növeltek. Azokban az országokban, ahol igen gyors a népesség 26

2. Szakirodalmi áttekintés |UHJHGpVH RWW HO

UH NHOOJRQGRVNRGQL pV NL NHOO pStWHQL D PHJWDNDUtWiVRNQHP]HWL UHQGV]HUpW

NLHJpV]tWYH RO\DQ |QNpQWHV EL]WRVtWiVRNNDO LV DPHO\HN OHKHW

Yp WHV]LN KRJ\ D] |UHJHG

népesség számára kRUiEEUyOIHOKDOPR]RWWDODSRNDGMDQDNQ\XJGtMOHKHW

VpJHW

Ugyanakkor látni kell, hogy a nyugdíjalapok befektetései, beruházásai csakis olyan IRUPiEDQ UHDOL]iOKDWyN KRJ\ iOODPL JDUDQFLiYDO UHQGHONH] WHKiWDOHKHW

OHJNLVHEEUL

PHOOHWW H]HN I

LQWp]PpQ\HNEH IHNWHVVHQHN EH

zikóval járjanak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nagyobb biztonság

NpQW D OHJNHGYH]

WOHQHEEO NDPDWR]y IRUPiN NO|Q|VHQ DNNRU KD LQIOiFLyV

periódust élnek át az egyes országok. A nyugdíjintézetek, intézmények, biztosítók nem fektethetnHN EH NOI|OG|Q KLV]HQ H] D W

NpKH] pV NDPDWDLKR] YDOy KR]]iIpUpV OHKHW

VpJpW

korlátozná. Ugyanakkor kellenek olyan biztosítékok is a nyugdíjrendszer keretén belül, amelyek a szociális biztonságot célozzák még olyan esetekben is, amikor a befektetések nem J\P|OFV|]

HN

2 .2 .2 . Ny u gdíjre fo rm o k a fe jle t t o rs zágo k ban Az OECD Q\XJGtMUHQGV]HUM|Y

RUV]iJRNUyO

PHJMHOHQW

MpUHYRQDWNR]yDQ

WDQXOPiQ\

QpJ\

OHKHW

VpJHW

LVPHUWHW

D

World Bank, 1994). Ezek közös vonása, hogy az aktív

életkorban elért jövedelemhez kötöttek és nyugdíjazás után a fogyasztói árak alakulásával korrigáltak. 1. A PAYG (Pay-As-You-Go) finanszírozási rendszert tovább folytatása. A rendszer alapja az, hogy a munkavállaló nyugdíjjárulékából képzett alapokból fizetik a nyugdíjak összegét. Figyelembe veszik a bérek vásárlóértékét és ezt átviszik a nyugdíjasok jövedelmére, DPL D Q\XJGtMDN UHiOpUWpNpQHN PHJ J\DNRUODWD EHYiOW H] HJ\LGHM N|YHWNH]

pY

EHN|YHWNH]

U]pVpW V]ROJiOMD $]RN D] RUV]iJRN DKRO HQQHN D

OHJ D Q\XJGtMNLDGiVRN Q|YHNHGpVpW MHOHQWL YiUKDWyDQ D

tizedekben. A számítások azt mutatták, hogy az OECD-országok többségében a

|UHJHGpVpVH]]HOD]iWODJRVpOHWNRUNLWROyGiVDD]DNWtYNRUFVRSRUWRNUDD PDLQiO

jóval nagyobb terhet róna az ezredforduló után. Ennek a szisztémának a folytatását tehát I

NpQWD]RND]RUV]iJRNHQJHGKHWLNPHJPDJXNQDNDKRODWHFKQLND WHFKQROyJLDIHMO

-

GpVpYHO

a termelékenység növekedésével az átlagos keresetek a foglalkoztatottak körében V]iPRWWHY

HQ

E

YOQHN

V

HEE

O

D

NHUHVHWQ|YHNHGpVE

O

IHGH]QL

WXGMiN

D

Q\XJGtMDV

korosztályok ellátását. 2. Alapok létrehozása. A cél, hogy rövid és középtávon az állami kiadások FV|NNHQWpVH pUGHNpEHQ RO\DQ DODSRNDW KR]]DQDN OpWUH DPHO\HN D M|Y

EHQ VHJtWHQHN D

nyugdíjigények kielégítésében. Ez különösen olyan országok esetében fontos, ahol az 27


államadósság mértéke növekszik, tehát ahol deficites gazdálkodás folyik, s ahol ez rövid és középtávra bizonyos megszorító intézkedéseket tesz szükségessé. A generációk közötti M|YHGHOHPWUDQV]IHU

M|Y

EHOL

PpUWpNpW

~J\

WXGMiN

PLQLPDOL]iOQL

KRJ\

NRUPiQ

ynak a

nyugdíjbiztosításhoz nyújtott kiegészítését átmenetileg csökkenteni kell, ugyanakkor a Q\XJGtMMiUXOpN DUiQ\iW EL]RQ\RV SHULyGXVEDQ Q|YHOQL FpOV]HU

$]D] Ui NHOO V]RUtWDQL D]

átmeneti generációt, hogy növelje a nyugdíjcélú megtakarításait Az ilyen ttSXV~ DODSJ\ HOpJ V]pOHV NRURV]WiO\ V]iPiUD MHOHQW iWPHQHWLOHJ NHGYH]

MWpV

WOHQHEE DQ\DJL KHO\]HWHW 0tJ

hosszabb távon a gazdaság növekedési trendje be nem következik, addig szélesíteni kell az iOWDOiQRVQ\XJGtMEL]WRVtWiVRQEHOODN|WHOH]

YDJ\|QNpQWHVNLHJpV]tW

3. A nyugdíjak reálértékének csökkentése.

Q\XJGtMD]iVRNN|UpW

A nyugdíjak indexálását nem a

fogyasztóiár-indexhez, hanem a foglalkoztatottak jövedelmének növekedéséhez, esetenként W|EEpYHV iWODJRV Q|YHNHGpVpKH] N|WQpN $] LQWp]NHGpV I IRUGtWRWW KiQ\DGRW pU]pNHOKHW

FpOMD

hogy a GDP-E

O Q\XJGtMUD

HQ PpUVpNHOMH (QQHN WiUVDGDOPL KDWiVDLW WHNLQWYH EL]RQ\RV

negatív következményekkel számolni kell. 4. A nyugdíjkorhatár növelése.$OHJHJ\V]HU

EEpVOHJLQNiEEN|OWVpJNtPpO

PHJROGiV

Mind a négy változat valamiféle visszalépést jelentene az OECD-országok eddig DONDOPD]RWW pV NO|QE|] UHQGV]HUpW

PpUWpNEHQ QDJ\YRQDO~ YDJ\ NHYpVEp QDJ\YRQDO~ Q\XJGtMD]iVL

O

Ezek alapján a fejlett országokban a nyugdíjrendszer két alaptípusa terjedt el:

a biztosításon alapuló nyugdíj DPHO\QHN IRUUiVD D] pOHW~W VRUiQ V]HU]HWW M|YHGHOHPE

O

nyugdíjbiztosításra fordított összeg;

az általános nyugdíj, amelyet az állam biztosít bizonyos korhatárt elért személyeknek. ( NpWDODSPRGHOO NO|QE|]

PyGRQ NRPELQiOW YiOWR]DWiWDONDO

J\DNUDQ NLHJpV]tWYH PiV HOHPHNNHO LV I

mazzák az egyes országok,

NpQW |QNpQWHV EL]WRVtWiVL IRUPiNNDO (EE

O D

szempontból sem az OECD, sem az Európai Unió tagországainak gyakorlata nem egységes. Az egységes nézetek mellett ugyanis vannak országonként, régLyQNpQW KDJ\RPiQ\RNPHO\HNEHQDN|YHWNH]

$Q

$Q\XJGtMIRO\yVtWiVKR]N|WHOH]

+RJ\DQWHUMHGMHQNLDV]RFLiOLVYpG

HOWpU

NpUYpQ\HVOKHWQHN

NpVDIpUILDNQ\XJGtMNRUKDWiUDD]RQRVYDJ\NO|QE|] HQHO

OHJ\HQ

-e.

tUWOHGROJR]RWWpYHNV]iPDPHQQ\LOHJ\HQ

KiOyDQ\XJGtMD]iVIHOWpWHOHLQHNNHYpVVpPHJIHOHO

28

NUH

2. Szakirodalmi áttekintés $Q\XJGtMD]iVXWiQPLO\HQPpUWpNEHQWDUWLJpQ\WDWiUVDGDORPDNO|QE|] WRYiEEGROJR]iViUD $] RUV]iJRNEDQ PHJOpY

ellenhatást gyakorló motiváOyWpQ\H]

NO|Q|VHQ D SiO\DNH]G

V]DNNpS]HWWVpJHN

PXQNDQpONOLVpJ HU

$ OHJW|EE RUV]iJEDQ D N|]YpOHPpQ\ PpJ PLQGLJ QLQFV WLV]WiEDQ D MHOHQW Q\XJGtMUHIRUP HONHUOKHWHWOHQVpJpU NRUIJJ

NLDGiV MHOHQW

V

V KDWiV~

O EiU HJ\UH LQNiEE WXGRPiVW V]HUH] D Q\XJGtM pV PiU

V Q|YHNHGpVpU

10

O

Oksanen (2003) világosan alátámasztja az EPC

MHOHQWpV DODSMiQ D (8 WDJiOODP NHGYH]

WOHQ GHPRJUiILDL YiOWR]iVDLW pV IHOKtYMD D

figyelmet a szükséges lépések, reformok megtételére. Magyarország, EU csatlakozásakor már teljesítette az elvárásokat, mert a szabályozás a tagállamok nyugdíjrendszerével kapcsolatban csak koordinációs elírásokat rögzít, de nem követel meg harmonizációt, ugyanis a szociális biztonságra vonatkozó szabályok minden esetben nemzeti hatáskörbe tartoznak.11

2 .3 . A m agy ar n y u gdíjre fo rm 2 .3 .1 . A re n ds z e rvált ás é s re fo rm t ö re kvé s e k A dolgozat Augusztinovics (1997, 1999, 2002), Simonovits (1998, 1999, 2002), Antal (1995), Réti (1995, 2000, 2002), Toldi (1995, 2000, 2002), Fazekas (2000), Martos (1997), Palacios (1997, 1998), Rocha (1997, 1998) munkái alapján áttekintést nyújt a magyar Q\XJGtMUHIRUPKR]YH]HW

N|UOPpQ\HNU

OD9LOiJEDQNSURSDJDQGiMiQDNKDWiViUyOpVDUHIRUP

sajátosságairól. $ V]OHWpVNRU YiUKDWy pOHWWDUWDP PLQW D IHMOHWW RUV]iJRNEDQ 0DJ\DURUV]iJRQ LV Q

Az átlagos várható élettartam az utóbbi három évtizedben némileg 70 év alatt rögzült, és a IpUILpVQ

LpOHWWDUWDPN|]WLNO|QEVpJV]pOHVHGHWW$QpSHVVpJ|UHJHGpVHYLV]RQ\ODJODVV~YROW

a 20. század utolsó évtizedeiben. Amint az 1. táblázat bizonyítja, a mostani demográfiai IJJ

VpJLUiWiNHJ\pUWHOP

YLOiJKiERU~W N|YHW NHUHV

10

HQNHGYH]

HQ V]OHWHWW

–pYYHOH]HO

Ratkó-nemzedéknek N|V]|QKHW

WW(]DPiVRGLN

N PRVW HJ\V]HUUH YDQQDN

NRUEDQ (]HNQHN D QHP]HGpNHNQHN D WDJMDL pV N|UO PHQQHN Q\XJGtMED V

Négy nagy EU-osrszág (Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország) közvélemény

NXWDWiViEyO NLGHUO KRJ\ D IHQ\HJHW KHO\]HWU

11

EEHNNLVHEEHNPLQW

OpVD]pVV]HU

VWUDWpJLiNUyO

YHV]pOO\HO WLV]WiEDQ YDQQDN D] HPEHUHN GH NHYHVHW WXGQDN D MHOHQOHJL

BRHULpVV]HU

WiUV

ai, 2001 és 2002).

0DJ\DURUV]iJQ\XJGtMUHQGV]HUpQHN(8FVDWODNR]iVWpULQW

29

NpUGpVHLU

OE

YHEELQIRUPiFLy

Kontó, 2004.

2. Szakirodalmi áttekintés FV|NNHQ

ehhez hozzáadódik a IJJ

VpJLKiQ\DGRVQ

V]OHWpVHN V]iPD (]HN PLDWW D] LG

VNRUL GHPRJUiILDL

QLIRJ

1. táblázat .RUVWUXNW~UDpVGHPRJUiILDLIJJ

VpJ0DJ\DURUV]iJRQ )JJ

Év

Népességarányok 0-19 651970 28,3 13,1 1980 26,3 15,6 1990 26,2 15,8 2000 23,6 14,6 2010 21,1 15,6 2020 20,2 18,5 2030 20,2 20,1 2040 19,2 22,5 2050 18,9 26,2 Forrás: KSH évkönyvek és Hablicsek (1999) ,G

VNRULGHPRJUiILDLIJJ

)LDWDONRULIJJ

LG

VpJLKiQ\DGRN

VNRUL

teljes 70,6 72,1 72,4 61,8 58,0 63,1 67,5 71,5 82,1

22,4 26,9 27,2 23,6 24,6 30,2 33,7 38,6 47,7

VpJLKiQ\DGQ\XJGtMNRU~DNV]iPDRV]WYDDNHUHV

NRU~DNV]iPiYDO

VpJLKiQ\DGDpYHVpVD]DODWWLILDWDORNV]iPDRV]WYDDNHUHV

7HOMHVGHPRJUiILDLIJJ

VpJLKiQ\DGILDWDONRULLG

VNRULIJJ

NRU~DNV]iPiYDO

VpJLKiQ\DG

Az 1975-ös nyugdíjtörvény szilárdította meg a II. világháború és a nyugdíjalapok FV

felosztó-kirovó rendszert12.

GEHPHQHWHOHXWiQOpWUHKR]RWWHJ\VpJHV

A szocialista korszakban (1945–1989) Magyarországon viszonylag fejlett jóléti szektor

P

N|G|WW

$

GROJR]yN

XJ\DQ

NHYHVHW

NHUHVWHN

GH

PHJOHKHW

VHQ

NRPRO\

természetbeni és pénzbeli juttatásokban részesültek (ingyenes egészségügyi ellátás és oktatás, ROFVyODNiVpVHQHUJLD $]LG

VHNNRUDLpVEL]WRQViJRVQ\XJGtMDWpOYH]WHN

-ben a nyugdíj

országos átlagban az átlagkereset kétharmada. Az úgynevezett helyettesítési arány13 túl nagy volt (az EU csak 60 százalékot irányoz meg), nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy 1970 óta a bérek aránya a GDP-EHQ MHOHQW

VHQ KDQ\DWORWW

-ben mindössze 40,8

százalék volt (Palacios–Rocha, 1997). A rendszerváltás pYpEHQ D WHOMHV IRJODONR]WDWiVVDO MHOOHPH]KHW QDJ\PpUWpN

SHULyGXVW D

PXQNDQpONOLVpJJHO N|UOEHOO V]i]DOpN D NRUDL Q\XJGtMED YRQXOiVVDO

(körülbelül 10 százalék) és az informális gazdaság (körülbelül 10 százalék) megjelenésével OHtUKDWy LG MHOHQW

VHQ

V]DN YiOWRWWD IHO $ UHiONHUHVHWHN D] iWPHQHWL LG FV|NNHQWHN

V]DN W~OQ\RPy UpV]pEHQ

Augusztinovics-Gál-Matits-Máté-Simonovits-Stahl,2002).

jövedelemkülönbségek drámaian

PHJQ

WWHN

A

a piacgazdaságra való átmenet alatt. Rengetegen

12 Felosztó –NLURYyUHQGV]HUDPLQGHQNRULMiUXOpNIL]HW NEHIL]HWpVHLE OILQDQV]tUR]]iND]DNWXiOLVQ\XJGtMDVRN nyugdíját. 13 helyettesítési arány: átlagnyugdíjnak az átlagbérhez viszonyított aránya

30


végleg kiszorultak a munkapiacról, és nagyon szerény munkanélküliségi-járadékból vagy V]RFLiOLV VHJpO\E MiUXOpNIL]HW

ONHOOpOQLN

Fazekas, 2000). A foglalkoztatottság zuhanása csökkentette a

NV]iPiWQ|YHOWHDQ\XJGtMDVRNV]iPi PHUWDPXQNiMXNDWHOYHV]W

t

a korai nyugdíjazást választották. Ezáltal a V]iPiQDN pV D MiUXOpNIL]HW

UHQGV]HUIJJ

VpJL KiQ\DGRV

NN|]OVRNDQ

(a nyugdíjasok

N V]iPiQDN D KiQ\DGRVD D] pYL V]i]DOpNUyO

-ra

már 83,9 százalékra ugrott. E folyamatok hatására 1994-ben a nyugdíjkiadások elérték a GDP 10 százalékát (Augusztinovics, 2002). Az 1990-es évek elején néhány fontos változás történt a nyugdíjrendszerben, hogy HOYLVHOKHW

N OHJ\HQHN D WUDQV]IRUPiFLyV YiOViJ NHGYH]

-

rendszer hosszú távú pénzügyi életképességét. 1.

WOHQ KDWiVDL pV KRJ\ PHJ~Mt

0HJV]LJRUtWRWWiN D

NH]G

tsák a

Q\XJGtMDN

megállapítási szabályait. 1991-ig a nyugdíjmegállapítás alapjául szolgáló kerestet a Q\XJGtMD]iV HO

WWL XWROVy |W pYE

O D Q\XJGtMED YRQXOy V]iPiUD OHJNHGYH]

keresetének átlagaként határozták meg. 1992-W Q\XJGtMD]iV SLOODQDWiLJ WDUWy WHOMHV LG

EE KiURP

O D]RQEDQ D] WyO NH]G

G

-

pV D

V]DN NHUHVHWpW ILJ\HOHPEH YHV]LN IJJHWOHQO DWWyO

hogy az jó volt-e vagy rossz a nyugdíjasnak. Ezáltal a korábbi keresetek beszámtWiVLLG PLQGHQ pYEHQ HJ\ ~MDEE pYYHO E

év

V]DND

YO pV N|UO PiU D WHOMHV EL]WRVtWRWWL pOHWW|UWpQHWUH

kiterjed a beszámítás. 2. A korábban megállapított nyugdíjakat az átlagos nettó kereste szerint indexálták, azaz az inflációs ütemnél kisebb mértékben, hiszen a reálbérek meredeken estek.14 (] NRPRO\ QHKp]VpJHNHW RNR]RWW D Q\XJGtMDVRNQDN PtJ MHOHQW

V ÄPHJWDNDUtWiVW´ MHOHQWHWW D]

aggregált nyugdíjkiadásokban. A korábbi egyéni keresetek valorizálása, az átlagkeresetek szerinti indexálás nem veszi figyelembe az utolsó 3-4 év nettó átlagbér-emelkedését. Azok, akik az 1990-es évek elején és közepén nagyon gyors infláció közepette mentek nyugdíjba, QDJ\YHV]WHVpJJHOQDJ\RQDODFVRQ\NH]G

15

Q\XJGtMDNDWNDSWDN

3. Megemelték a nyugdíjazási

kort 1996-tól. A férfiaknál a korhatár 60-ról 61-re (1998-tól) és 62 évre (2000-W HVHWpEHQ D NRUKDWiU D UHIRUP HO

WWL pYU

O Q

WW$Q

N

O PLQGHQ PiVRGLN pYEHQ HJ\ pYYHO HPHONHGLN pV

2009-re eléri a 62 évet. 4. 1993-EDQ PHJDODNXOWDN D] HOV önkéntes nyugdíjpénztárak. Ezt a fRO\DPDWRW ODNRVViJ

QDJ\RQ MHOHQW

WHKHW

VHEE

V DGyNHGYH]PpQ\HN WiPRJDWWiN pV D]RQQDO QpSV]HU

FVRSRUWMDL

N|]|WW

DPHO\QHN

D

WDJMDL

NpSHVHN

Yp YiOW D

YROWDN

pOQL

D]

adókedvezményekkel, de ez csak egy kisebbséget érintett. 5. Az intézményi változásként 1992-ben létrejött egy független Nyugdíjbiztosítási Alap (NYA). Függetlenedve az állami 14

pV N|]|WW D Q\XJGtMDNDW D] HO

]

pYEHQ PHJYDOyVXOW QHWWy EpULQGH[ V]HULQW Q|YHOWpN DPLNRU D]

infláció 20 százalék körül mozgott és az áttéréskor a reálbércsökkenés különösen nagy volt. 15

.RUiEEDQ D NH]G

Q\XJGtMDN iWODJRVDQ PLQGLJ QDJ\REEDN YROWDN PLQW D NRUiEEDQ PHJiOODStWRWW Q\XJGtMDN V

ez felfelé tolta a kiadásokat. 1992-W NH]G

Q\XJGtMDNLVYLVV]DIRJWiNDQ\XJGt

O NH]GYH PHJIRUGXOW D NpW GLQDPLND YLV]RQ\D pV D OHVOO\HV]WHWW

jkiadásokat.

31

2. Szakirodalmi áttekintés N|OWVpJYHWpVW YROWIHOHO

O VDMiW LJD]JDWiVD pV YiODV]WRWW |QNRUPiQ\]DWD YROW PHO\ D] 2UV]iJJ\

OpVQHN

V

Egy átfogóbb reform szükségessége A reformintézkedések helyreállították a Nyugdíjbiztosítási Alap rövid távú pénzügyi HJ\HQV~O\iW $ NRUKDWiU HO

WW Q\XJGtMED PHQ

Q\XJGtMED

MXWDOPD]WiN

PHQpVW

SHGLJ

N Q\XJGtMiW FV|NNHQWHWWpN D] HOKDODV]WRWW

(]]HO

MHOHQW

VHQ

YLVV]DIRJWiN

D]

DJJUHJiOW

nyugdíjkiadások növekedését és javítottak a rendszer biztosításmatematikai korrektségén. Ugyanakkor az intézkedések nem javították a nyugdíjrendszer mikroökonómiai iWOiWKDWyViJiW pV LJD]ViJRVViJiW ,QNiEE FVDN URQWRWWiN D NO|QE|] N|]WLHJ\HQO

WOHQVpJHNHW

pYHNEHQ pUYpQ\HVO

nyugdíjas korosztályok

: az egyéni nyuJGtMDNDWNLV]ROJiOWDWWiNDQ\XJGtMEDYRQXOiVWPHJHO

]

LQIOiFLyV WHPLQJDGR]iVRNQDN 0LQGH] J\HQJtWHWWH D EL]DOPDW D]

öregkori nyugdíj keresetpótló képességében. Az említett gyakorlat egyik legsúlyosabb következménye az önkényes megkülöQE|]WHWpV .O|QE|] HOWpU

Q\XJGtMDV NRURV]WiO\RN WHOMHVHQ

HOEiQiVEDQUpV]HVOWHN.O|Q|VHQEiQWyKRJ\DQ\XJGtMEDYRQXOiVLG

SRQWMDDQ\XJGtM

fontos, ha ugyan nem a legfontosabb meghatározójává vált. Két személy azonos biztosítástörténettel (szolgálati LG Q\XJGtMDWNDSKDWRWWDWWyOIJJ 1HP

V]

QWHN

PHJ

ILJ\HOHPEH YHKHW

iWODJNHUHVHW VWE WHOMHVHQ NO|QE|]

16

HQKRJ\PHO\LNNPLNRUPHQWQ\XJGtMED D]

LG

VNRUL

GHPRJUiILDL

KiQ\DGRV

.

2020-WyO

HO

UH

MHO]HWW

növekedésével kapcsolatos aggodalmak sem. $

NH]G

nyugdíjak

kiszámítási

szabályai

nagyon

bonyolultak

EL]WRVtWiVPDWHPDWLNDLODJ VHP EL]RQ\XOWDN WLV]WHVVpJHVQHN $ NH]G YHKHW

iWODJNHUHVHW pV D V]ROJiODW LG

FVDN

és

Q\XJGtM D ILJ\HOHPEH

pUW MiUy Q\XJGtMV]i]DOpN V]RU]DWiQDN HUHGPpQ\H $

nyugdíjszázalék a megV]HU]HWW V]ROJiODWL pYHN FV|NNHQ KRVV]DEE V]ROJiODWL LG

voltak

PHUHGHNVpJ

IJJYpQ\H 1pJ\V]HU

-szer nagyobb nyugdíjszázalékot ad, hiszen tíz évért 33

V]i]DOpN MiU QHJ\YHQ pYpUW FVDN V]i]DOpN 0DJiW D ILJ\HOHPEH YHKHW

iWODJNHUHVHWHW LV

degresszióval sújtottan kell kiszámítani: a magasabb kereset nem ad arányosan magasabb ILJ\HOHPEHYHKHW

iWODJNHUHVHWHW

Martos, 1997).

Továbbá a nyugdíjszámításba befogadott keresetet IHOOU UpV] VHPPLO\HQ KDWiVVDO VLQFV D NH]G

Q\XJGtMUD (] MHOHQW

ONRUOiWR]WiN

. A korlát fölötti

VHQ KR]]iMiUXOW D NH]G

Q\XJGtMDN

UHiOpUWpNpQHN ]XKDQiViKR] $ NRUOiWR]iV QHP YRQDNR]RWW D PXQNiOWDWyL MiUXOpNRNUD (EE V]HPSRQWEyOMRJJDOYpOKHW

O D

KRJ\DPXQNiOWDWyLMiUXOpNEpUDGyQHPSHGLJEL]WRVtWiVLGtM

16

Például azok, akik 1994-ben mentek nyugdíjba, 1996-ban átlagosan 23 százalékponttal kevesebb nyugdíjat kaptak, mint azok, akik 1990-ben.

32


A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nyugdíjasok 30 százaléka fele-fele arányban 17

rokkantsági és hozzátartozói |]YHJ\L iUYDViJL V]O

L Q\XJGtMDW pOYH]HWW

$ Q

PDJDVDQ IHOOP~Oy DUiQ\D D Q\XJGtMDVRN N|]|WW HJ\V]HUUH WNU|]L D Q

korhatárát és hosszabbpOHWWDUWDPiW$V]yEDQIRUJyLG RV]WiO\W DONRWWDN(]HND KDWiVRNMHOHQW

N IpUILDNDW

N DODFVRQ\DEE

V]DNEDQD]|]YHJ\HNpViUYiNW~OQDJ\

VHQN|]UHMiWV]RWWDNDEEDQKRJ\ pVN|]|WW

a helyettesítési ráta, azaz az átlagnyugdíjnak az átlagbérhez viszonyított aránya 64,4 százalékról 57,9 százalékra csökkent (Palacios–Rocha, 1997).

2 .3 .2 . Elle n t m o n dó re fo rm t e rve k

1995 körül már kialakult az egyetértés a szakemberek és politikusok között, hogy átfogó reformra van szükség. Olyan új nyugdíjrendszert kell létrehozni, amelyben a keUHV HU

N

VHQ pV HJ\pQLOHJ pUGHNHOWHN DEEDQ KRJ\ MiUXOpNRW IL]HVVHQHN .pW OpQ\HJHV N|YHWHOPpQ\W

jelöltek meg: tisztességes kalkuláció és egyéni számlavezetés. A megvalósításra vonatkozó HONpS]HOpVHN D]RQEDQ DODSYHW 1\XJGtMEL]WRVtWiVL WiPRJDWWiN

D

$ODS

PiVLNDW

HQ NO|QE|]WHN .pW UHIRUPWHUY ERQWDNR]RWW NL $] HOV W D

gQNRUPiQ\]DWD D

D

V]DNV]HUYH]HWHN

3pQ]J\PLQLV]WpULXP

$

pV

NO|QEVpJ

IJJHWOHQ

D

N|WHOH]

V]DNpUW

N

UHQGV]HUUH

vonatkozott, senki sem vitatta az önkéntes nyugdíjpénztárak fennmaradását és támogatását.

A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat koncepciója Olyan intézkedéseket akartak hozni, amelyek az államháztartás hiányát és az inflációt nem növelik, valamint az állampolgárok terheit fölöslegesen nem fokozzák. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszHU QHP]HGpNHN W|UWpQHOPL OpSWpN

V]HULQWN

WiUVDGDOPL V]HUYH]

WRYiEEUD

LV

D

NO|QE|]

HJ\WW

pO

GpVH DPHO\HW QHP OHKHW FVDN D] iOODPL

költségvetés rövid- és középtávú igényei szerint módosítani. Az önkormányzati koncepció is három egymástól elkülönült, de funkcióiban HJ\PiVVDO NHOO

HQ |VV]HKDQJROW pV V]RURVDQ HJ\WWP

N|G

pillérre épült. Az

HOV

SLOOpU

-

30%-os részarányú - adófizetéssel és Magyarországon töltött évek számával megalapozott, meghatározott életkortól járó alapnyugdíj D]RN V]iPiUD DNLN LG

V

korukban tartósan az

országban élnek. A második pillér - 60%-os részaránnyal - D N|WHOH]

EL]WRVtWiVEDQ YDOy

UpV]YpWHOOHO D]D] MiUXOpNIL]HWpVVHO PDJKDWiUR]RWW GLIIHUHQFLiOW |VV]HJ

munkanyugdíj. A

17 A pontosság kedvéért megemlítjük, hogy a rokkantsági nyugdíjasok a fenti értéknél hivatalosan sokkal nagyobb részt tesznek ki, mert a magyar statisztikai gyakorlat logikátlanul ebben a kategóriában tartja nyilván D]RNDWLVDNLNURNNDQWNpQWLG

HO

WWPHQWHNQ\XJGtMEDQGHPiUW~OYDQQDNDQ\XJGtMNRUKDWiURQ

33


harmadik pillér - 10%-os részaránnyal - az önkéntes nyugdíjpénztárak által szolgáltatott NLHJpV]tW

Q\XJGtM

Nyugdíjbiztosítási …, 1996).

$ UHIRUP HO

WWL MiUXOpNNXOFVRNDW IHQQWDUWYD WDUWDOpNDODS LV NpS]

GHPRJUiILDLODJ NHGYH]

G|WW YROQD D

pV N|]|WWL pYHNEHQ V H] HQ\KtWHWWH YROQD D N|UO

nyugdíjba vonuló „Ratkó-J\HUHNHN´ RNR]WD QHKp]VpJHN iWKLGDOiViW $ UpJL UHQGV]HUE

O D]

újba való átmenet gyors, de sima lett volna. Egészében véve, az elképzelés szerint az új rendszerben senki sem kapott volna kisebb havi nyugdíjat, mint korábban, bár az életpálya teljes összeszámított nyugdíja a felemelt nyugdíjkorhatár miatt csökkent volna. A terv megvalósításától azt remélték, hogy egy olyan felosztó-kirovó tb-nyugdíjrendszer jön létre, amely életképes, kiszámítható és rugalmas, miközben hatékonyan ösztönöz a járulékfizetésre. $]

tJ\

PHJIRUPiOW

UHQGV]HU

pOHWNpSHVVpJpW

V]DNpUW

N

PRGHOOV]iPtWiVDL

LJD]ROWiN

(Augusztinovics – Martos, 1995).

A PM-NM nyugdíjreform koncepciója $NRQFHSFLyOpQ\HJHHJ\UpV]WKRJ\D]~MUHQGV]HUDNNRUJDUDQWiOMDD]LG

VNRULDQ\DJL

biztonságot, ha a nyugdíjszolgáltatás színvonala arányban áll az állampolgár és munkaadója iOWDO EHIL]HWHWW MiUXOpNNDO pV HQQHN IL]HWpVL LG pVV]HU

pVFpOV]HU

WDUWDPiYDO PiVUpV]W EL]WRVtWMD D] HU

IRUUiVRN

DOORNiFLyMiWD]WKRJ\DQ\XJGtMUHQGV]HUWHUKHQHQHKH

zedjen nyomasztóan

a nemzetgazdaságra. (PM-NM: (O

WHUMHV]WpV«

, 1996)

A PM-NM koncepció a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer mellett foglal állást. Ez három

pilléren

nyugszik.

Az

HOV

SLOOpU

a

felosztó-NLURYy

UHQGV]HU

N|WHOH]

nyugdíjbiztosítás, aminek aránya kétharmados. Ide az aktív dolgozók jövedelmének 20%-át fizetik be munkáltatóik, a munkavállaló pedig 1%-ot. A járulék-EHIL]HWpV IHOV

KDWiUD D]

átlagjövedelem kétszerese. Az e fölötti jövedelemre nem kell járulékot fizetni, de nyugdíj sem jár érte. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer gondoskodik 4%-os járulék mellett a URNNDQWViJL Q\XJGtMUyO $ N|WHOH]

Q\XJGtM

második pillére D W

NHIHGH]HWL HOYHQ P

N|G

nyugdíjpénztárak rendszere. Ezek valamelyikébe kell az állampolgárnak jövedelme 10%-át befi]HWQLH

tJ\ D SpQ]WiU D PHJWDNDUtWiVRNDW EHIHNWHWYH J\DUDStWMD D] HJ\pQ LG

VNRUL

megélhetését biztosító összeget. A nyugdíjas ezt az összeget kapja vissza életjáradék IRUPiMiEDQ $ W

NHIHGH]HWL UpV] DUiQ\D D N|WHOH]

Q\XJGtMRQ EHOO HJ\KDUPDGRV $ N|WHOH]

nyugdíjat harmadik pillérként D PiU QRQSURILW DODSRQ P SpQ]WiUDNLOOHWYHDUiV]RUXOWViJLHOY

N|G

|QNpQWHV N|OFV|Q|V EL]WRVtWy

iOODPLMiUDGpNUHQGV]HUHHJpV]tWLNL

A koncepció szerint a felosztó-NLURYy pV D W

NHIHGH]HWL UHQGV]HU NRPELQiFLyMD D]W

eredményezi, hogy az eddiginél jobban fog dominálni a biztosítási elv, és az így 34

2. Szakirodalmi áttekintés PHJV]HUH]KHW

Q\XJGtM IJJ D] pOHWSiO\iWyO D V]ROJiODWL LG

W

O pV D EHIL]HWHWWMiUXOpNRNWyO $

szolidarítási elv megmarad, de szerepe csökken, s így a rendszer kevesebb pénzt fog átcsoportosítani.

A Világbank hatása $ 30 HONpS]HOpV I

OHJ D 9LOiJEDQN KiURPSLOOpUHV VpPiMiQ DODSXOW

World Bank,

1994), bár fontos pontokon eltért attól. A járulékarányos felosztó-kirovó tb-nyugdíjrendszert IHQQWDUWDQGyQDN tWpOWH D V]HUpQ\ PpUWpN

DODSQ\

ugdíj bevezetését elvetette. Ezáltal a

privatizálás is csak részleges lehetett. Az addig alkalmazott kereset szerinti indexálás helyett, a Világbank által javasolt árindexálást is elvetve, az úgynevezett svájci indexálást választotta: a már megállapított n\XJGtMDN D] iUDNQiO J\RUVDEEDQ GH D EpUHNQpO ODVVDEEDQ Q NpV]tW

LQHN YiUDNR]iVDL V]LQWpQ D 9LOiJEDQN pUYHOpVpW N|YHWWpN D] ~M UHQGV]HU HO

JD]GDViJL Q|YHNHGpVW HOPpO\tWL D W

PR]GtWMD D

NHSLDFRNDW pV D Q\XJGtMDVRN V]iPiUD D IHORV]Wy

táUVDGDORPEL]WRVtWiVL Q\XJGtMUHQGV]HU EHOV W

QHN $ WHUY

KR]DPiQiO QDJ\REE NDPDWOiEDW OHKHW

-kirovó

Yp WHY

NHEHIHNWHWpVHNHW Q\LW PHJ (KKH] PpJ KR]]iWHWWpN D NpW DOUHQGV]HU HJ\WWHV NRFNi]DWD

kisebb, mint egy rendszeré (Ne tedd az összes tojást egy kosárba!). A PM egyik munkaanyaga, amely a többpilléres rendszer bevezetés mellett érvel, figyelmeztetett arra, hogy a megreformált tb-rendszernek egészségesnek kell maradnia ahhoz, hogy a többpilléres rendszerre való áttérés költségeit elviselje. A tanulmány becslése szerint a régi tb-rendszer fennmaradása esetén a nyugdíjhiány 2050-re a GDP 4 százaléka lenne, de ez

V]i]DOpNUD

FV|NNHQWKHW

D

Q\XJGtMNRUKDWiU

IHOHPHOpVpYHO

pV

D

VYiMFL

LQGH[iOiV

bevezetésével. A számítások eléggé realista paramétereken alapultak és több forgatókönyvet mérlegeltek. Ezek a számítások önmagukban kétségessé tették azt a sokat hangoztatott érvelést, hogy a tb-rendszer privatizálás nélkül „pénzügyileg fenntarthatatlan”.18 1HKp] PHJtWpOQL D NO|QIpOH HO

UHMHO]pVHN PHJDODSR]RWWViJiW KLV]HQ D] DODSXO

szolgáló számításokat nagyon ritkán tették közzé. Még nehezebb megbecsülni, hogy a UDGLNiOLVUHIRUPWHUYHNPLO\HQHOOiWiVLV]tQYRQDODWUHPpOWHNDUHIRUPiOWUHQGV]HUW

OKLV]HQHUUH

nézve is kevés a publikáció. A két minisztérium (PM- NM , 1997) anyaga a növekedésre, az inflációra és a kamatlábakra nézve gazdag menüt ajánlott, amely azonban aligha volt iWWHNLQWKHW

D NtYOiOOy pUGHNHOWHNQHN $]RN D IHOWpWHOH]pVHN DPHO\HNHW VRN V]DNpUW

18

Ezzel szemben a Világbank szakemberei (Palacios, R.–Rocha, R., 1998) sokkal drámaibb adatokat publikáltak: a tb-rendszer hiánya reform nélkül 2050-ben elérné a GDP 6 százalékát. Ehhez hozzátették, hogy a nyugdíjkorhatár felemelése és a svájci indexálás bevezetése csak 2014-ig odázná el a hiány megjelenését és 2050-re már a GDP 4 százalékára rúgna a hiány. Ezt a cikket sokan idézik a nemzetközi irodalomban, mert ez az egyetlen publikált, tudományos cikk a magyar nyugdíjprivatizáció híveinek tollából.

35


elfogadott, azt sugallták, hogy nem tanácsos átlépnie a vegyes rendszerbe annak a személynek,

DNL

PiU

W|EE

PLQW

pY

V]ROJiODWL

LG

W

V]HU]HWW

D

PHJUHIRUPiOW

társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben. Ha átlépne, az elveszett jogosultságrész nagyobb OHQQHPLQWDPDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUEDQPpJV]iPiUDPHJV]HUH]KHW

MiUDGpNW|EEOHW

Összességében az ÖnkoUPiQ\]DW NRQFHSFLyMD PpUVpNHOW YiOWR]WDWiVRNDW W NLGROJR]DWODQYROWDKKR]pUGHPLYLWDIRO\MRQDEHYH]HWpVpU HJ\ YiOWR]DWEDQ LV GH NLGROJR]RWW YLV]RQW D] QDJ\ PpUY

O$30

]|WW NL GH

-NM elképzelése, ha csak

UHIRUPRW MHOHQW DPLU

O QHP OHKHW

tudni, hogy a társadalom elvisel-e (Rados, 1998). A paradigmatikus vita a két terv között több évig tartott, s helyenként kompromisszumhoz vezetett. Például a PM fokozatosan 25 százalékra csökkentette a magánpillér arányát az átirányított járulékokban mérve. Amikor aNRUPiQ\PHJKR]WDDYpJV

döntést a radikális, részleges privatizálási terv mellett, csupán néhány hónap maradt a jogi és SpQ]J\L UpV]OHWHN NLGROJR]iViUD DPHO\HNHW D] RUV]iJJ\

OpV HOp WHUMHV]WHWWHN 1pKiQ\

önkényes változtatást a parlamenti vita alatt hajtottak végre a szövegen, amikor a V]DNHPEHUHNQHN QHP YROW LGHMN DUUD KRJ\ HOOHQ 2UV]iJJ\

UL]]pN D NpSYLVHO

N iOWDO MDYDVROW pV D]

OpViOWDOHOIRJDGRWWPyGRVtWiVRNNRQ]LV]WHQFLiMiW

1997-EHQ PHJV]OHWHWW D] ~M W|UYpQ\ D Q\XJGtMUHQGV]HUU

O (] D W|UYpQ\

lényegében a

PM-NM koncepcióján alapul. Vajon ezzel a választással és döntéssel biztonságos, igazságos, rugalmas és kiszámítható lesz-e az új nyugdíjrendszer?

2 .3 .3 . Lak o s s ági e lv árás o k

A lakossági elvárások kapcsán a disszertáció azokat a vélekedéseket foglalja össze és veti egybe a reformkoncepciókkal, amelyeket 1996. decemberében a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés közvélemény-kutatás keretében nyert arról, hogy miként vélekedik a KD]DLIHOQ

WWWiUVDGDORPDQ\XJGtMUHQGV]HUU

OpVDQ\XJGtMUHIRUPUyO

Hámori, 1997).

A régi rendszerrel kapcsolatos vélemények Tájékozatlanság

$ ODNRVViJ N|UpEHQ MHOHQW

kapcsolatos ismerethiány és

V PpUWpN

D Q\XJGtMUHQGV]HU P

WDQiFVWDODQViJ $] HPEHUHN MHOHQW

N|GpVpYHO

V UpV]H HOpJHGHWOHQ D

nyugdíjrendszer szolgáltatásaival. Az ismerethiány a finanszírozás szerkezetére és elvi

36


hátterére vonatkozóan is létezik. Sokan alábecsülik a rendszer fenntartásának költségeit és sokallják a befizetHQG

MiUXOpNRNDW

Korai nyugdíj. Az alacsony nyugdíjkorhatár pV D] XWyEEL LG J\DNRUODW VRN HPEHUW YRQW NL D PXQNDHU P

N|GWHWpVH UpV]EHQ

RND

EHQ EHYH]HWHWW LQGH[iOiVL

SLDFUyO $ MHOHQOHJL IHORV]Wy

UpV]EHQ N|YHWNH]PpQ\H D PDJ\DU

-kirovó rendszer

gazdaság kibontakozási

nehézségeinek. A megkérdezettek szerint ez a harmadik legfontosabb gazdasági növekedést JiWOyWpQ\H]

$Q\XJGtMUHIRUPRWLOOHW

IRQWRVDEEYpOHPpQ\HN HJ\pUWHOP

Biztosítási elv. A lakossági elvárásokban

állampolgári jRJRVXOWViJ~ Q\XJGtMWyO D EL]WRVtWiVL HOY

HOPR]GXOiV

WDSDV]WDOKDWy

D]

Q\XJGtM IHOp

. A megkérdezetteknek

csak kevesebb mint 1/5-e ért egyet azzal, hogy alanyi jogon járjon a nyugdíj. A többség YpOHPpQ\HV]HULQWV]RURVDEENDSFVRODWRWNHOOOpWHVtWHQLDQ\XJGtMpVDV]ROJiODWLLG

YDODP

int

a járulékfizetés nagysága között. Iskolázottság. véleményeket.

Az $

iskolázottság nagymértékben V]HOOHPL

IRJODONR]iV~DN

D]RN

befolyásolta a nyugdíjról DNLN

OHJLQNiEE

KDMODQGyN

alkotott NLHJpV]tW

biztosításokat kötni. A megkérdezettek legnagyobb arányban olyan nyugdíjrendszerre V]DYD]WDN DPHO\LN NRPELQiOMD D N|]|VVpJL V]LQW MHOHQWNH]

SLDFL

MHOOHJ

|V]W|Q]

NNHO

$]

V]DEiO\R]iVW D V]ROJiOWDWiVL V]LQWHQ

HPEHUHN

Q\XJGtMUHQGV]HUW ~J\ KRJ\ EL]RQ\RV |VV]HJ IHOHWW D EHIL]HW KRJ\ MiUXOpNDLN HJ\ UpV]pE N|VVHQHN

V]HU]

GpVW

$

O PLO\HQ V]LQW

NHIHGH]HWLQ\XJGtM

N PDJ

uk dönthessenek arról,

Q\XJGtMEL]WRVtWiVW ILQDQV]tUR]]DQDN pV NLYHO

Q\XJGtMEL]WRVtWyN

N|]|WWL

YiODV]WiVW

szempontok a pénztárak biztonsága, majd a szakértelmük és a t 7

-a tenné rugalmasabbá a

LOOHW

HQ

D

OHJIRQWRVDEE

NHPRELOL]iOKDWyViJD

Arra a kérdésre, hogy preferálnának-e egy olyan megoldást, amiben a

nyugdíjak szintjét 2/3 arányban szabnák meg az aktív életkor keresetei és a befizetések utáni kamatok, a jelenlegi nagyon alacsony informáltsági szint mellett is 40%-ban válaszoltak igennel. Ez azt mutatja, hogy YDQIRJDGyNp]VpJDW

NHIHGH]HWLMHOOHJ

UHIRUPUD

.

Vegyes rendszer. A nyugdíjkonstrukció választásból az derült ki, hogy a megkérdezettek nagyobbik része változtatna a jelenlegi rendszeren. A többség olyan vegyes megoldást IRJDGQD V]tYHVHQ DPHO\EHQ D N|WHOH] EL]WRVtWiVUDLVOHQQHOHKHW

VpJ

iOODPL DODSEL]WRVtWiVRQ W~O D] HJ\pQL G|QWpV

Kisebbségben maradtak mind a teljes állami rendszert, mind a

tisztán piaci megoldást preferálók.

37


A lakossági elvárások HJ\pQL IHOHO

D V]ROLGDULWiVL HOY WiUVDGDOPL PpUWpN

PHJUHQGOpVpU

VVpJ pV D EL]WRVtWiVL HOHPHN IRQWRVViJiQDN PHJQ|YHNHGpVpU

O D]

O WDQ~VNRGQDN

Ezeknek az elvárásoknak a PM-NM koncepció jobban megfelel, mint az Önkormányzati elképzelések.

$]~MQ\XJGtMUHQGV]HUpVMHOOHP]

$ 3pQ]J\PLQLV]WpULXP V]DNpUW

L

L iOWDO NLGROJR]RWW HONpS]HOpVHNHW

-ben iktatták

törvénybe és 1998-ban lépett életbe. Egyebek mellett a Világbank (1994) és (1996) tanácsai D] HOV

nyomán egy három-pilléres rendszert hoztak létre: 1.

SLOOpU D NHUHVHWDUiQ\RV

nyugdíjrendszer, a korábbi felosztó-NLURYyUHQGV]HU]VXJRUtWRWWpVNRUV]HU PiVRGLN SLOOpU D

N|WHOH]

2. a

magánnyugdíj rendszere, ahol minden biztosítottnak saját

magánpénztárt kell választania, DPHO\ EHIHNWHWL D MiUXOpNDLW pV D] LOOHW KR]DPRNNDO Q|YHOW W

VtWHWWYiOWR]DWD

NpW pOHWMiUDGpNNpQW IL]HWL YLVV]D

Q\XJGtMD]iVDNRU D

3. a harmadik pillér az önkéntes

kölcsönös nyugdíjrendszer. $] ~M Q\XJGtMW|UYpQ\ D] DGGLJ HJ\VpJHV N|WHOH]

Q\XJGtMUHQGV]HUW NHWWpRV]WRWWD

Megmaradt a továbbra is felosztó-kirovó társadalombiztosítási nyugdíjrendszer és létrejött HJ\ ~M W

NpVtWHWW PDJiQQ\XJGtM

-rendszer. A reformcsomag nem érintette az évtized elején

létrehozott önkéntes nyugdíjpénztárak rendszerét. A törvénycsomag négy törvényt tartalmazott.19 A reform választás elé állította PLQGD]RNDWDNLNPiUV]HUH]WHNMRJRWD]HO

]

WiUVDGDORPEL]WRVtWiVLUHQGV]HUEHQ7RYiEEUDLV

maradhattak kizárólagosan a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, de be is léphettek valamelyik magánnyugdíj-pénztárba, magánnyugdíj-rendszer tagságuk mellett megtartva tagságukat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, csökkentett nyugdíjjárulékkal és FV|NNHQ

MRJV]HU]pVVHO $ WiUVDGDORPEL]WRVtWiVL Q\XJGtMUHQGV]HUE

O WHOMHVHQ NLOpSQL QHP

lehetett, senki nem választhatta azt, hogy kizárólag a magánnyugdíj-rendszerben legyen tag. Mindazok, akik átléptek, a vegyes rendszer tagjai lettek, s ezzel a lépéssel lemondtak a WiUVDGDORPEL]WRVtWiVL Q\XJGtMUHQGV]HUEHQ D] iWOpSpVLJ PHJV]HU]HWW MRJDLN QHJ\HGpU

pályDNH]G

N

nem választhattak, számukra a

YHJ\HV UHQGV]HU N|WHOH]

20

O

A

. Ez a szabályozás

19

Az 1997. évi LXXX. törvény a járulékokkal foglalkozik, az 1997. évi LXXXI. törvény szabályozza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert, az 1997. évi LXXXII. a lpWUHM|Y PDJiQQ\XJGtMUHQGV]HU MRJL NHUHWHLW adja meg, az 1997. évi LXXXIII. törvény az egészségbiztosításról szól. 20

Annak, aki átlépett, a jogszabály megengedte, hogy 2000, majd a módosítások során 2002 végéig megváltoztassa döntését, és veszteség nélkül visszaléphessen a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.

38


garantálta, hogy hosszú távon a vegyes rendszer kizárólagossá váljon. Azokat a SiO\DNH]G

NHW DNLN

QHP

YiODV]WRWWDN

PDJXNQDN PDJiQQ\XJGtM

-pénztárt, a törvény a

területileg illetékes magánnyugdíj-pénztárba utalta. A járuléktörvény 1997-es eredeti szövege a munkáltatóknak a társadalombiztosítási Q\XJGtMUHQGV]HUEH IL]HWHQG

nyugdíjbiztosítási járulékát D UHIRUP HO

WWL V]i]DOpNUyO

re 23 százalékra, 2000-re pedig 22 százalékra mérsékelte. A tényleges érétkek: 2001-W 2002-W

O $

foglalkoztatottak nyugdíjjárulékát D UHIRUP HO

-

O

WWL V]i]DOpNUyO

-ra 7

százalékra, 1999-re 8 százalékra, 2000-re 9 százalékra növelte. Valójában 1999-2002-ig maradt a 8%, 2003-tól 8,5%, még mindig nem éri el a tervezettet. A vegyes rendszer tagjainak HEE

O V]i]DOpNRW D WiUVDGDORPEL]WRVtWiVL Q\XJGtMUHQGV]HUEH NHOOHWW IL]HWQLN D W|EELW SHGLJ

tagdíjként a magánnyugdíj-pénztáruknak. A tb hiány miatt azonban már 1999-W államnak fizetett hányad, 2003-tól csökken 1,5%-ra, majd 2004-W

O D]

O

-ra és ezzel együtt

tudott növekedni a magánpénztári járulék. A magánnyugdíj-rendszer kizárólag a foglalkoztatottak

által

fizetett

tagdíjon

nyugszik,

a

munkáltatók

kizárólag

a

társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe fizetnek járulékot. A vegyes rendszer tagjának WDJGtMiW D PXQNDDGy OHYRQMD D IRJODONR]WDWRWW NHUHVHWpE

O $ OHYRQW WDJGtMDNDW D PXQNiOWDWy

fizeti be a tag magánnyugdíj-pénztárába.

2 .4 .1 .

1 . pillé r

Társ adalo m biz t o s ít ás i n y ugdíjre n ds z e r

Azok számára, akik már 1998. január 1-MH HO

WW Q\XJGtMED PHQWHN WHUPpV]HWHVHQ D

korábbi nyugdíjrendszer marad érvényben. Az öregségi nyugdíjjogosultsági feltételei és mértékszabályai IJJ

NHYpV NLYpWHOW

O HOWHNLQWYH

nem változtak $ PHJV]HU]HWW V]ROJiODWL LG

W

O

Q\XJGtMVNiOD

-ig nem változik. Akkortól lineáris lesz, minden szolgálati év 1,65

százalékot fog érni azoknak, akik csak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer tagjai és 1,22 százalékot a vegyes rendszer tagjainak21. 2009-W PHJV]

O PLQGHQ V]ROJiODW

i év azonos százalékot fog érni, majd 2013-ig fokozatosan

QLN D EHV]iPtWRWW NHUHVHWHN GHJUHVV]LyMD $ YDORUL]iFLy NpWpYHV NpVpVH IHQQPDUDG

nyugdíjjárulék-N|WHOHV

NHUHVHW

IHOV

KDWiUD

D

EHIRJDGiVL

átlagkereset kétszerese marad22$W|UYpQ\HNPHJOHKHW

21

KDWiU

D

PLQGHQNRUL

A

EUXWWy

VHQEL]RQ\WDODQKDWiV~LQWp]NHGpVHD]

Az 1998 január 1-MHXWiQQ\XJGtMEDPHQ NHWDWRYiEEGROJR]iVUD|V]W|Q|]LN$Q\XJGtMVNiODWRYiEEUDLVODSRV marad a 25 és 32 év közti szakaszon, de meredeksége 0,5 százalékról 1-re, illetve 1,5 százalékra emelkedik a további szakaszon. 22 2004-W OEUXWWyiWODJNHUHVHWDEHIRJDGiVLIHOV KDWiU

39


hogy 2013-tól a nyugdíj adóköteles jövedelemmé változik23. A reform az öregségi Q\XJGtMUHQGV]HU IRJ\DWpNRVViJDLW YiOWR]DWODQXO KDJ\WD D MDYtWiVRNDW D N|UOL LG

V]DNUD

halasztotta. A nyugdíjemelések dinamikáját mérsékelni fogja a kombinált indexálás. 1992 óta a régebbi nyugdíjakat a mindenkori országos átlagkeresetek szerint indexálják. Mivel a UHiONHUHVHWHNMHOHQW 0DJ\DURUV]iJRQ

VHQVOO\HGWHNDQ\XJGtMDNUHiOpUWpNHLVMHOHQWpNHQ\HQFV|NNHQW W

-

PHJLQGXOW

D

UHiONHUHVHWHN

Q|YHNHGpVH

DPHO\

UHPpOKHW

HQ

O

WDUWyVQDN

bizonyul. A magyar kormányzat egy „fele bér, fele ár” indexálást, az úgynevezett svájci indexálást iktatta törvénybe24 6

W D UHIRUP N|UOL DONXGR]iVRN VRUiQ D]

-50 százalékos

indexálás bevezetését 2001-re halasztották. A rövid átmeneti folyamatban a bérek aránya MHOHQW

VHQ V]i]DOpN I|O|WW PDUDG V]HUpQ\ NiUSyWOiVXO D EpULQGH[iOiVQiO NRUiEEDQ

elszenvedett érzékeny reálveszteségekért25. Míg az öregség nyugdíj szabályai lényegileg változatlanok maradtak, a hozzátartozói és a rokkantsági nyugdíjrendszerben MHOHQW

VYiOWR]iVRNW|UWpQWHN$] DVUHIRUPHO

-

WW

a hozzátartozó nyugdíjak terén az egy személy-egy nyugdíj elv érvényesült. Ha a biztosított többfajta nyugdtMUD |VV]HJ

LV MRJRVXOWWi YiOW YiODV]WKDWWD D V]iPiUD NHGYH]

W $ UHIRUP H]W D V]DEiO\W PHJYiOWR]WDWWD OHKHW

EEHW D QDJ\REE

Yp WpYH KRJ\ VDMiW MRJ~ Q\XJGtMD

mellett az özvegy, korlátozás nélkül megkapja az özvegyi nyugdíjat is, viszont az özvegyi nyugdíj

mértéke

csökkent.26

A

rokkantsági

nyugdíjra

jogosultság

feltételeit

és

mértékszabályait a reform nem érintette. Viszont megváltoztatta a rokkantsági nyugdíjak ILQDQV]tUR]iVL UHQGV]HUpW $ UHIRUPRW PHJHO

]

HQ FVDN D NRUKDWiUXNDW EHW|OW|WW URNNDQWDN

rokkantsági nyugdíját finanszírozta a Nyugdíjbiztosítási Alap, 1998-WyO D]RQEDQ PXQNDYpJ]

NpSHVVpJNHW WHOMHV HJpV]pEHQ HOYHV]WHWW URNNDQWDN Q\XJGtMD LV DQpONO KRJ\ D

WiUVDGDORPEL]WRVtWiVLMiUXOpNRNPHJRV]WiViQDNPHJIHOHO

23

W WHUKHOL D

iWDODNtWiVDLVPHJW|UWp

$ V]HPpO\L M|YHGHOHPDGy W|UYpQ\ pV D MiUXOpNW|UYpQ\ V]NVpJV]HU

nt volna.

PyGRVtWiVDLUD YRQDWNR]yDQ D MRJV]DEiO\

nem tartalmaz utalást. 24 A magyar kormányzat és a Világbank szakemberei közt széles körben elterjedt vélemény szerint a bér szerinti LQGH[iOiVIHQQWDUWiVDW~OHO

Q\|VOHQQHD Q\XJGtMDVRNQDNpVW~OQDJ\ WHUKHWUDNQDD GROJR]yN YiOOiUD$PHGGLJ

a reálbérek süllyedtek, nem is tartották olyan nagy bajnak D Q\XJGtMDN EpULQGH[iOiViW $ 9LOiJEDQN V]DNpUW L ezért árindexálást javasoltak, amely szerintük jól bevált a legtöbb fejlett országban (Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia). 25 Palacios–Rocha (1997) a kombinált indexálás és a felemelt korhatár hatását szemlélteti, miszerint a nyugdíjrendszer hiánya csak 2014-ben jelentkezik, és 2050-EHQ LV V]i]DOpNUD PpUVpNO GLN D *'3-hez viszonyított hiány. 26 $UHIRUPHO WWD]|]YHJ\D]HOKXQ\WQ\XJGtMQDNV]i]DOpNiWNDSWD$UHIRUPD]|]YHJ\LQ\XJGtMDt az elhunyt Q\XJGtMiQDN V]i]DOpNiEDQ KDWiUR]WD PHJ .pV MRJ~Q\XJGtMEDQQHPUpV]HVO

EE D] $ONRWPiQ\EtUyViJ D] V]i]DOpNRV PpUWpNHW D VDMiW

|]YHJ\HNUpV]pUHYLVV]DiOOtWWDWWD

40


A járuléktörvény egyéni járulék-nyilvántartás

OpWUHKR]iViW tUWD HO

D]]DO KRJ\ D

munkáltató köteles minden foglalkoztatottjáról minden járulékfizetés alkalmával egyéni adatszolgáltatás teljesíteni. A reformtörvény ezen kötelezettség bevezetését eredetileg 1999-re tUWDHO

GHDW|UYpQ\KR]iVD]HO

tUiVWPpJ EDQW|U|OWHDW|UYpQ\E

-

O

A korábbi nyugdíjkorhatár emelésének egyik nyilvánvaló hatásaként az új korhatár V]HULQWL GHPRJUiILDL HOWDUWiVL KiQ\DGRVRN PLQGHQ pYEHQ MHOHQW

VHQ FV|NNHQQHN D Up

gebbi

rendszerbeliekhez képest.27 Az informális gazdaság helyzete (Lackó, 1998) is nagyon fontos a nyugdíjrendszer szempontjából. Az itt dolgozók nem, vagy csak minimális szinten fizetnek tb-járulékot. Közöttük nagy az olyan nyugdíjasok aránya, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt28. De függetlenül a munkapiaci hatásoktól, a felemelt korhatár melletti UXJDOPDV Q\XJGtMD]iV MHOHQW

VHQ FV|NNHQWL D WHOMHV Q\XJGtMNLDGiVW D NRUiEEL UHQGV]HUKH]

képest. A társadalombiztosítási nyugdíjakról szóló törvény a nyugdíjak kifizetésére teljes költségvetési garanciát ad, beleértve annak a veszteségnek a megtérítését is, amely abból adódik, hogy a vegyes rendszer tagjai járulékaik egy részét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer

helyett

a

kötelezettségvállaláVVDO HJ\ LG

magánnyugdíjrendszerbe

fizetik.

EHQ D MRJDONRWy Q\XJGtMJ\HNEHQ MHOHQW

E

költségvetési

VHQ NLHUMHV]WHWWH D

Pénzügyminisztérium hatáskörét.

2 .4 .2 .

2 . pillé r

Magán n y ugdíj-re n ds z e r

A második pillér 1998. január 1-én nyílt meg, 6 százalékos járulékkulccsal. Szövevényes adótechnikai megoldásokra volt szükség, hogy a munkavállalói befizetéseket a PiVRGLN SLOOpUKH] D PXQNDDGyL EHIL]HWpVHNHW SHGLJ D] HOV

SLOOpUKH] UHQGHOKHVVpN

A dolgot

még tovább bonyolítja, hogy a munkavállalói járulék 1 százalékpontja a vegyes rendszerben is a tb-pillérbe meg\

PHJWHUHPWYH D ÄMRJL´ OHKHW

VpJHW DUUD KRJ\ D NLIL]HWpVHN LV FVDN

NRUOiWR]RWWDNOHJ\HQHND]iWODJNHUHVHWHNNpWV]HUHVpLJWHUMHG

27

EHV]iPtWiVVDO

Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a magasabb nyugdíjkorhatár nem jelent automatikusan nagyobb összfoglalkoztatottságot (Augusztinovics, 6]pOV VpJHV HVHWEHQ D] LV HONpS]HOKHW KRJ\ PLQGHQ HJ\HV személy, aki a korábbi korhatáron túl dolgozik, megakadályozza, hogy egy fiatal személy munkába lépjen. A kulcskérdés a munkakereslet alakulása, s ez jelenleg nagyon bizonytalan. 28 Egyesek tovább dolgoznak és fizetik a tb-MiUXOpNRWWHKiW NpV EEPHQQHN Q\XJGtMEDpVU|YLGHEELGHLJ NDSQDN Q\XJGtMDW 0iVRN YiOWR]DWODQ pOHWNRUEDQ PHQQHN Q\XJGtMED GH N NHYHVHEE Q\XJGtMDW kapnak, mint amit a korábbi rendszerben kaptak volna.

41


A magánnyugdíj-pénztárak A vegyes rendszerbeli magánnyugdíjpénztár intézményét az önkéntes pénztárakra vonatkozó 1993. évi XCVI. törvény intézményi modellje alapján alakították ki. A magánnyugdíjpénztárak a biztosítottak tulajdonába kerülnek. A tagok a EHUXKi]RWW W

NpMNHW PLQLPiOLV UiIL]HWpVVHO iWYLKHWLN HJ\ PiVLN SpQ]WiUED $ SpQ]WiUDNDW RO\

módon ösztönzik, KRJ\ D W

NHSLDFRQ IHNWHVVpN EH YDJ\RQXNDW 1DJ\ UHPpQ\HNHW I

DKKR] KRJ\ H KRVV]~ WiY~ EHIHNWHWpVHN KR]]iMiUXOQDN D PDJ\DU W

NHSLDFRN IHMO

Számítások szerint 2050-UH D Q\XJGtMSpQ]WiUDN NH]pEHQ IHOKDOPR]RWW W

]QHN

GpVpKH]

NpN D *'3 IHOpUH

rúgnak majd. A rHIRUPQDN YDQQDN J\

]WHVHL pV YHV]WHVHL $ NRUPiQ\]DW D]RQEDQ QHP Qp]KHWL |OEH

tett kézzel, hogy a társadalom szegényebb rétegei túl sokat veszítsenek. Ezért bevezették a hozamminimum intézményét. Ha a pénztár nem képes ezt a minimális hozamot biztosítani, akkor bezárják, és tagjait a megmaradt vagyonukkal együtt egy szerencsésebb pénztárba léptetik át. Bár a tiszta modernizált tb-nyugdíjrendszer évtizedekig életben marad, mivel az 1998. Q\DUD HO

WW PXQNiED OpS

N YiODV]WKDWWiN PpJ D UpJL UHQGV]HUW D] |V]W|Q]

N D ILDWDODEE

NRURV]WiO\RN]|PpWD]RQEDQD]~MW|EESLOOpUHVUHQGV]HUEHWHUHOLN$]RNQDNDNLNHO

tb-UHQGV]HUEHQ PiU UpV]W YHWWHN GH HO PpUFH V]HULQW V]iPtWMiN PDMG NL D] HO FV|NNHQWpVWNpWWpQ\H] NRUV]HU

VtWHWW

YHOÄLJD]ROMiN´

Q\XJGtMUHQGV]HU

WW iWOpSWHN D YHJ\HV UHQGV]HUEH H FV|NNHQWHWW WWL V]ROJiO

ati évek után járó nyugdíjakat. Ezt a

a D]~MUHQGV]HUEHiWOpS

IHQQPDUDGy

HOOHQ|V]W|Q]

LW

hozamtól, és b) a kormányzat nem tudná fiQDQV]tUR]QL D UpJLU J\RUVpVQDJ\PpUWpN

WWD

NUpV]EHQPHJV]DEDGXOQDND

O

SpOGiXO

D]

DODFVRQ\DEE

O D YHJ\HV UHQGV]HUUH YDOy W~O

iWWpUpVW(]DFV|NNHQpVKDWiUR]]DPHJD]WDNULWLNXVNRUWDPHO\I|O|WW

PiUQHPpUGHPHViWOpSQL$]HO

29

WWV]OHWHWWHNWDUWR]QDNHEEHDN|UEH

A magánnyugdíj-pénztárak nonprofit szervezetek, amelyek a tagjaik befizetéseit I

NpQWMiUXOpNYDODPLQWDWDJRNV]iPiUDW|UWpQWHVHWOHJHVHJ\pEEHIL]HWpVHNHW DWDJRN

egyéni

számláin J\

MWLN pV EHIHNWHWLN HOV

VRUEDQ D]pUW KRJ\ D WDJRNQDN Q\XJGtMED PHQHWHON XWiQ

jövedelmet biztosítsanak. A nyugdíjjárulékot nem feltétlenül maga a pénztár nyújtja majd. Az a pénztártól függ, hogy kínál-H LO\HQ OHKHW

VpJHW D WDJMDLQDN YDJ\ HOHYH YiViUROQL NtYiQMD

tagjai számára a járadékot egy biztosítótól vagy egy másik, járadékot szolgáltató pénztártól. 29

A magyar kormányzat megpróbálja elkerülni a Nagy-Britanniában történteket, ahol lelkiismeretlen biztosítási ODPDJiQUHQGV]HUEHQ$NiURO\an nyilvánvaló volt,

J\Q|N|NDGROJR]yNPLOOLyLWFVDOWiNiWD]iOODPLUHQGV]HUE

KRJ\ D NRQ]HUYDWtY EULW NRUPiQ\]DWQDN LV EH NHOOHWW DYDWNR]QLD D ÄSLDFLHU NLUyWWPLOOLiUGRVEQWHWpVHNE

ONiUWDODQtWDQLDDNiURVXOWDNDW

42

NV]DEDG MiWpNiED´pV D EL]WRVtWyNUD


A felhalmozási szakaszban a tagok egy befektetési közösség tagjai és csak a szolgáltatási szakaszban lesznek egy a halálozási kockázatra vonatkozó kockázatközösség tagjai. Magánnyugdíj-pénztárt

alapíthat

munkáltató,

szakmai

kamara,

egyesület,

érdekképviselet vagy ilyenek együttese, valamint önkéntes nyugdíjpénztár. A pénztár WXODMGRQRVDL

D

NOG|WWN|]J\

OpVHQ NHUHV]WOJ\DNRUROMiN$N|]J\

D] HOOHQ

U]

SpQ]WiU

WDJMDL

DNLN

WXODMGRQRVL

MRJDLNDW

D

N|]J\

W|EEQ\LUH

OpVNL]iUyODJRVMRJDD]LJD]JDWyWDQiFVpV

EL]RWWViJ PHJYiODV]WiVD YDODPLQW D SpQ]WiU P

N|GpVpW PHJKDWiUR]y DODSYHW

V]DEiO\]DWRN MyYiKDJ\iVD (J\ QDJ\ VRN V]i]H]HU WDJJDO UHQGHONH] NOG|WWJ\

OpVHQ

SpQ]WiU HVHWpQ D

OpV iOWDOiEDQ IRUPiOLV WHVWOHW DPL WiJ WHUHW HQJHG PHJ D] DODStWyN pUGHNHLQHN

érvényesítésére. A pénztár köteles IHOHO

V YH]HW

J\YH]HW

W V]iPYLWHOL UHQGpUW IHOHO

W DNWXiULXVW N|Q\YYL]VJiOyW MRJiV]W pV EHOV

IRJODONR]WDWQL YDJ\RQNH]HOpVW

YDODPLQW pV

D

V]iPODYH]HW

SpQ]WiUL

EDQNRW

DGPLQLV]WUiFLy

pV

HOOHQ

OHWpWNH]HO

ERQ\ROtWiViW

V YH]HW

W

W EHIHNWHWpVHNpUW

UW DONDOPD]QL YDJ\

YiODV]WDQL

HVHWOHJ

NOV

Y

iszont a

V]HUYH]HWKH]

kihelyezheti, valamint nyilvánosságra kell hoznia az auditált éves beszámolójának egy HJ\V]HU

VtWHWW YiOWR]DWiW pV PLQGHQ WDJQDN OHJDOiEE HJ\V]HU pYHQWH WiMpNR]WDW

HJ\pQL V]iPOiMiQDN HJ\HQOHJpU

O $ SpQ]WiUDN WHYpNHQ\VpJpQHN W|UYpQ\HVVpJpW D 3pQ]J\L

Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF HOOHQ DODStWiViKR] P

ást kell kapnia

30

U]L

A PSZÁF engedélye kell a pénztár

N|GpVpKH] pV D Q\XJGtMMiUDGpN V]ROJiOWDWiViKR] $ SpQ

ztárak negyedéves és

éves jelentést kötelesek készíteni a PSZÁF számára.

Egy pénztárban egy tag javára történt befizetés három részre oszlik. Pénztáranként változóan, de minden pénztár esetében nagyjából a befizetés 4-5 százaléka szolgál a pénztár P

N|GpV

i költségeinek a fedezésére, körülbelül 1 százalék kerül különféle tartalékokba, és a

fennmaradó 94-95 százalékot írják jóvá a tag egyéni számláján.

A vagyonkezelés költségét

a hozamok terhére kell elszámolni és az ezután fennmaradó nettó hozamot negyedévenként írják jóvá a tagok egyéni számláján. A pénztáraknak meg kell határozniuk befektetési politikájukat

V D PHJIHOHO

célokhoz meg kell állapítaniuk az összehasonlítás alapjául szolgáló referenciaszintet (benchmark), amit a pénztárnak évente nyilvánosságra kell hoznia. A befektetetéseket is két szinten szabályozzák: a törvény általában foglalkozik a kockázat óvatos kezelésével, a IL]HW

30

NpSHVVpJ PHJWDUWiViYDO VWE D W|UYpQ\KH] NDSFVROyGy NRUPiQ\UHQGHOHWHN HJ\LNH SHGLJ

A felügyeleti díj eredetileg a tagdíjbevételek 0,2 százaléka volt, 2002-W

43

OV]i]DOpN

2. Szakirodalmi áttekintés D EHIHNWHWpVHNERQ\ROtWiViUD YRQDWNR]yV]DEiO\R]iVRQW~ONO|QE|]

NYyWDWtSXV~ HO

tUiVRNDW

31

tartalmaz.

A törvény különféle tartalékok képzéVpW tUMD HO SpQ]WiU

QHP Et]]D

NOV

FpJUH D

YDJ\RQNH]HOpVW

,O\HQ D

YDJ\

likviditási tartalék. Ha a

D V]ROJiOWDWiVW

DNNRU

D]

H

tevékenységére tartalékalapot kell képeznie. Ha a pénztár szolgáltat járadékot, akkor a WHYpNHQ\VpJE

O DGyGy OHKHWVpJHV YHV]WHVpJHN IHGH]pVpUH D WDJRN EHIL]HWpVHLE

O

saját

szolgáltatási tartalék mellett egy külön demográfiai tartalékot is kell képeznie. Amikor a tag Q\XJGtMED YRQXO DNNRU D] HJ\pQL V]iPOiMiQ OpY

|VV]HJ HJ\ NLV UpV]H NHUO HEEH D W|EEL

pedig a szolgáltatási tartalékba. Minden pénztárnak hozamkiegyenlítési tartalékot is képeznie kell. Ennek a tartaléknak az a célja, hogy biztosítsa az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalék közel egyenletes növekedési rátáját (hozamrátáját) ez évek során. A nyugdíjtörvény számos garanciát tartalmaz. 2013-tól kezdve, ha a rászoruló egyéni Q\XJGtMD HOV

pV PiVRGLN |VV]HWHY

MpQHN D] |VV]HJH NLVHEE PLQW D

törvényes minimum,

például a mindenkori átlagnyugdíj harmada, s a család jövedelmi helyzete ezt indokolja, akkor a kormány kiegészíti a vegyes nyugdíjat erre a törvényes minimumra. A biztonság egy másik formája azokra vonatkozik, akik legalább 15 évig részt vesznek a vegyes rendszerben: DSpQ]WiUWDJRNEHIL]HWpVHLE D PHJIHOHO

WE

ONpS]HWWJDUDQFLDDODSV]NVpJHVHWpQNLHJpV]tWLDPDJiQQ\XJGtMDW

-nyugdíj 25 százalékára, az úgynevezett normajáradékra32. A törvény

tartalmazza a normafedezet fogalmát. Ha egy tag nyugdíjba vonulásakor az egyéni számláján kevesebb összeg van, mint amennyi egy bizonyos kétéletes járadék nyújtásához szükséges, akkor a tag egyéni számlájának egyenlegét a Garancia Alapból erre a mértékre kiegészítik. Ez DJDUDQFLiOLVN|WHOH]HWWVpJFVDNKyQDSRQNHUHV]WOW|UWpQ

WDJGtMIL]HWpVXWiQpUYpQ\HV

33

.

A Garancia Alap bevezetésének célja a tagok és járandóságainak a védelme volt a pénztárak kifizetéseinek támogatásán és garantálásán keresztül. E cél eléréséhez az eddig említetten túl a Garancia Alapnak két további funkciója van a rendszerben. Ha egy pénztárt váltó tag számára a korábbi pénztára nem tudja kifizetni egyéni számlája egyenlegét, akkor a Garancia Alapnak kell helytállnia. (Csalás vagy hanyag kezelés esetpQ IRUGXOKDW HO

8J\DQFVDN D *DUDQFLD

Alap feladata, hogy kölcsönt nyújtson egy pénztárnak abban az esetben, ha az eszközei nem

31 W

A pénztárnak nem lehet túl sok eszköze ugyanattól a kibocsátótól, nem birtokolhatja egy vállalkozás jegyzett NpMpQHNW~OQDJ\KiQ\DGiWQHPIHNWHWKHWLYDJ\RQiQDNW~OQDJ\UpV]pWXJ\DQDEEDD]HV]N|]EHVWE

32

A normajáradék intézményét 2004-ben eltörölte a törvényhozás. Mivel a vegyes rendszer választása nem volt korhatárokhoz kötve, a törvényalkotók ily módon akarták a nem UDFLRQiOLV YiOWiV HVpO\pW NRUOiWR]QL 8J\DQDNNRU D Q\XJGtMED YRQXOiVNRU D] HO EELQpO U|YLGHEE EHIizetési 33

SHULyGXVVDO UHQGHONH]

WDJ D] HJ\pQL V]iPOiMiQ OpY

|VV]HJKH] HJ\|VV]HJ

NLIL]HWpVNpQW LV KR]]iMXWKDW

(J\pENpQWDMRJV]DEiO\EDQDQRUPDIHGH]HWHWPHJKDWiUR]yMiUDGpNGHILQtFLyMDQHPLJD]iQHJ\pUWHOP

44

2. Szakirodalmi áttekintés HOHJHQG

34

NDN|WHOH]HWWVpJHLIHGH]HWpUH

A Garancia Alap kizárólag állampapírokba fektethet

be. Ha a Garancia Alap eszközei kimerülnek, akkor a kormány vállal kezességet az ilyen kölcsönökért.

1\XJGtMD]iVNRU

D

IHOKDOPR]RWW

Q\XJGtMDODSEyO

IL]HWKHW

életjáradékot

összehasonlítják a normajáradékkal. Ha a hányados nagyobb, mint 2, akkor az új nyugdíjas egy összegben felveheti a dupla QRUPD I|O|WWL |VV]HJHW $ W pOHWMiUDGpNEDQN|WHOHVYLVV]DIL]HWQL$N|YHWNH]

NH PHJPDUDGy UpV]pW D SpQ]WiU

QpJ\IpOHIRUPDN|]OYiODV]WKDWDWDJHJ\HW

amelyet a pénztárnak kell megvásárolnia egy életbiztosítótól: a) egy életre szóló életjáradék; b) elején garanciatartamos életjáradék; c) végén garanciatartamos életjáradék; és d) két vagy több életre szóló életjáradék.35 A magánnyugdíj-pénztárak életjáradék szolgáltatásairól E

YHEEHQD

10.4. számú mellékletben.

A járadékok indexálási szabálya ugyanaz, mint a másik pillérben: a bér- és iULQGH[HNHW HJ\HQO HO

tUiV D] HO

PpUWpNEHQ ILJ\HOHPEH YHY

VYiMFL LQGH[iOiV 6RN V]DNpUW

V]HULQW H] D]

UH QHP OiWKDWy EpUQ|YHOpVHN PLDWW WRYiEEL NRFNi]DWRNDW UHMW D UHQGV]HUEHQ $]

sem világos, hogy a biztosítótársaságok, amelyek a szolgáltatásokat nyújtják, hogyan tudják az ilyen kockázatokat kivédeni. Ha a pénztár szolgáltat is járadékot, tagjai akkor is jogosultak arra, hogy a pénztárral más szolgáltatóintézménynél vásároltassanak járadékot a maguk számára. Ilyen esetben a pénztár elszámolhat valamennyi tranzakciós költséget a tag egyéni számlája terhére. A törvény néhány bekezdése azt sugallja, hogy a jogalkotók szándéka szerint megengedett a szolgáltatók közötti mozgás a járadékszolgáltatás során is. A magánnyugdíj-péQ]WiUDN MHOOHP]

LW WDJOpWV]iP YDJ\RQ KR]DP D

disszertáció

10.2. számú melléklete tartalmazza.

2 .4 .3 .

3 . pillé r

Ön k é n t e s k ö lc s ö n ö s biz t o s ít ó pé n z t árak

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakat már 1993-ban bevezették, felfutásukat HO

VHJtWHQG

MHOHQW

V PpUWpN

DGyNHGYH]PpQ\ Q\~MWiViYDO H]HU IRULQWLJ WHUMHG

PXQNDYiOODOyL EHIL]HWpVLJ V]i]DOpNRV DGyOHYRQiVW WHWWHN NH]GHWEHQ OHKHW LG

34 LG

Yp V

W D]

VHEEHNQHNDNLN

-ig érik el nyugdíjkorhatárt) még többet. A foglalkoztatói befizetések

A Garancia Alaphoz befizetett díj – ami a péQ]WiUDN ROGDOiQ D]RN P EHQ D *DUDQFLD $ODS LJD]JDWyWDQiFViQDN MDYDVODWiWyO IJJ

változhat, amit a PSZÁF elnökének kell jóváhagynia. A törvény semmit sem szól az éOHWMiUDGpNRNLQGH[iOiViUyOpVLG

35

45

N|GpVL N|OWVpJHL N|]|WW MHOHQLN PHJ

–

HQ D WDJL EHIL]HWpVHN pV V]i]DOpND N|]|WW EHOLLQJDGR]iVDLQDNFV|NNHQWpVpU

O


kedvezménye

LV KDVRQOy DPL D] iOODPL N|OWVpJYHWpVW WHUKHO

LUiQ\ED WHUHOL D PXQNDDGyW

Sokkal olcsóbb a dolgozónak önkéntes nyugdíjjárulék formájában fizetni, mint közvetlenül bérben. Különbség a magánnyugdíj-pénztári tagsággal szemben, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagság nincs járulékfizetési kötelezettséghez kötve, ide beléphet minden 16 éves kort betöltött magyar állampolgár. Egyszerre több önkéntes nyugdíjpénztárnak is tagja lehet az egyén és a tagdíjat sem feltétlenül neki kell fizetnie. A tagdíj fizetését részben vagy egészben átvállalhatja helyette a munkáltató vagy más természetes- illetve jogi személy. Az önkéntes pénztárak magánnyugdíj-pénztáraktól való eltéU

MHOOHP]

LDN|YHWNH]

N

Befizetések Tagdíj: A tagok rendszeresen tagdíjat fizetnek, amelynek legnagyobb része a SpQ]WiUWDJHJ\pQLV]iPOiMiUDNHUO$EHIL]HWpVHNHJ\NLVUpV]pE

ODSpQ]WiUWDUWMDIHQQPDJiW

fedezi a költségeit (Alapképzési szabályzat). A pénztártag bármekkora tagdíjat vállalhat, de minimum a pénztár egységes tagdíját meg kell fizetnie. A tag részére a pénztárba befizetett WDJGtMDNEyO D] HOV

NpW KDYL D SpQ]WiU P

N|GpVL DODSMiEDQ NHUO MyYitUiVUD (]W N|YHW

tagdíjak az Alapképzési Szabályzat szerint kerülnek felosztásra a pénztári alapok között.

HQ D

36

Rendkívüli befizetések: A pénztártag bármikor teljesíthet a rendszeresen vállalt WDJGtMRQ

IHOO

EHIL]HWpVW

SpOGiXO

DGyPHJWDNDUtWiVL

FpOODO

(]

D

NpV

EELHN

IRO\DPiQ

természetesen semmilyen további kötelezettséget nem jelent számára. A rendkívüli EHIL]HWpVHN D WDJGtM SpQ]WiUL DODSRN N|]|WWL IHORV]WiViYDO PHJHJ\H]

DUiQ\EDQ NHUOQHN D]

HJ\HV DODSRN N|]|WW IHORV]WiVUD $ WDJ HVHGpNHV WDJGtMiW PHJKDODGy |VV]HJ

EHIL]HWpVHLW D

pénztár rendkívüli bHIL]HWpVQHN WHNLQWL NLYpYH KD D WDJ D EHIL]HWpVW QDSSDO PHJHO N|]OLDSpQ]WiUUDOKRJ\D]LO\HQEHIL]HWpVWWDJGtMHO

]

HQ

WHOMHVtWpVpQHNV]iQWD

Munkáltatói tagdíjátvállalás (TÁV): A munkáltató (aki lehet bármilyen gazdasági társaság: rt., kft., bt., kkt., vagy egyéni vállalkozó vagy költségvetési szervezet) átvállalhatja alkalmazottai tagdíjának egy részét vagy akár az egészet. Az átvállalásnak egységesen ki kell terjednie minden alkalmazottra, akik számára fix összegben vagy bérük valamilyen százalékában kell meghatározni az átvállalás mértékét. E két meghatározást lehet kombinálni is. Csak azokat lehet kizárni az átvállalásból, akik még nincsenek 6 hónapja alkalmazásban a vállaltnál ill. intézménynél, de ebben az estben is egységesen minden ilyen dolgozóra érvényesnek kell lennie a kizárásnak. A tag természetesen nem köteles elfogadni az

36

Fedezeti-P

N|GpVL

-, és tartalékalap.

46

2. Szakirodalmi áttekintés iWYiOODOiVW tUiVEDQ OHPRQGKDW UyOD 9DQ OHKHW

VpJ SR]LWtY HOWpUpVUH LV D]RNDW DNLN pYQpO

közelebb állnak a nyugdíjhoz, többlet-juttatásban lehet részesíteni, de ebben az esetben is figyelembe kell venni az egységesség elvét. A tagdíjátvállalás kizárólag a munkáltató és a pénztár közötti tagdíj-iWYiOODOiVLV]HU] Támogatás

vagy

GpVPHJN|WpVpYHOM|KHWOpWUH

adomány

(TÁM):

Támogatást

nyújthat

szintén bármelyik

költségvetési intézmény, egyéni vállalkozó, de gazdasági társaságok közül csak az rt-k vagy kft-k. Támogatás esetén a munkáltató kiemelhet egy-egy csoportot alkalmazottai közül, akiket adományban

kíván

részesíteni,

PDQDJHPHQW YDJ\D]LG

mint

például

bizonyos

beosztású

munkavállalóit

VHEENROOpJiLW7HUPpV]HWHVHQDPXQNiOWDWyQDNOHKHW

VpJHYDQDUUD

is, hogy az összes pénztártag alkalmazottja számára nyújtson támogatást. A tagdíjátvállalásnál említett egységesség elvét itt is be kell tartani, tehát aki a munkáltató által megnevezett csoportba esik, azoknak egységesen kell támogatást nyújtani. Ezeket a csoportokat szabadon PHJQHYH]KHWL D PXQNiOWDWy GH FVDN D] $ODSV]DEiO\EDQ IHOVRUROW OHKHW

VpJHN N|]O OHKHW

választani. A támogatás lehet egyszeri vagy rendszeres, a rendszeres támogatás lehet KDWiUR]RWWLOOKDWiUR]DWODQLG V]HU]

UHV]yOy7iPRJDWiVDPXQNiOWDWypVDSpQ]WiUN|]|WWLWiPRJDWyL

GpVPHJN|WpVpYHOM|KHWOpWUH

Az önkéntes pénztárak szolgáltatásairól a 10.5. számú melléklet WiMpNR]WDW E ami alapvet

YHEEHQ

HQPHJHJ\H]LNDPDJiQSpQ]WiULIRUPiNNDO

Egyéb kifizetési formák $ SpQ]WiU D] HO

EELHN DODSMiQ FVDN Q\XJGtMDV WDJMDL V]iPiUD

Q\~MWKDW V]ROJiOWDWiVW $ SpQ]WiUWDJ HQQpO HO

EE LV KR]]iMXWKDW D EHIL]HWpVHLKH] KD PiU

Kilépés a pénztárból:

legalább 10 éves tagsági jogviszonnyal rendelkezik. Ebben az esetben ez a kifizetés, mivel QHP PLQ

VO Q\XJGtMV]ROJiOWDWiVQDN

adóköteles és az akkor érvényes adójogszabályok

alapján le kell adóznia. Átlépés más pénztárba: A pénztártag bármikor átléphet más pénztárba. Ekkor a korábbi nyugdíjpénztára közvetlenül a másik pénztárnak utalja át a számlája egyenlegét, miután levonta az átlépés költségeit.

Kormányrendelet szabályozza a befektetés elveit, biztonsági szabályait. A pénztárak vagyonuk nagyobb hányadát kis kockázatú állampapírba kötelesek fektetni, kisebb részt magasabb hozamú, ugyanakkor kockázatosabb részvényekben tartják. Külföldi papírokat csak az önkéntes pénztárak vásárolhatnak.

47

3. Agrárium

3 . Agráriu m $

GLVV]HUWiFLyQDN

HEEHQ

D

IHMH]HWpEHQ

iWWHNLQWpVW

NDSXQN

WHYpNHQ\VpJJHO IRJODONR]yN UHQGV]HUYiOWiV XWiQ NLDODNXOW KHO\]HWpU KRJ\ D IHOWiUW MHOOHP]

D

PH]

JD]GDViJL

O $] HOHP]pV UiPXWDW

N KRJ\DQ EHIRO\iVROMiN D] DJUiULXPEDQ GROJR]yN Q\XJGtMiW D

járulékfizetésük milyen sajátosságokkal rendelkezik és hogy a nyugdíjreform számukra azonos feltételeket teremtett-e az egyéb ágazatokban dolgozókkal összehasonítva. Bemutatja, KRJ\DPH]

JD]GDViJV]iPiUDD]LOOHWpNHVV]HUYHNPLO\HQVSHFLiOLVOHKHW

Q\XJGtMDN NLHJpV]tWpVpUH Ä7HUP IRJODONR]LN D Q\XJGtMUHQGV]HUE MRJRVXOWViJRWV]HU]

VpJHWGROJR]WDNN

ia

I|OGHW pOHWMiUDGpNpUW´ SURJUDP $ GROJR]DW NLHPHOWHQ O YiUKDWyDQ NLV]RUXOy YDJ\ QDJ\RQ DODFVRQ\ HOOiWiVUD

V]HJPHQVHNNHODWDUWyVDQPXQNDQpONOLHND]LOOHJiOLVPXQNDY

állalók és

a cigányság helyzetével.

3 .1 . Az agrárium é s a re n ds z e rv ált ás $ PH]

JD]GDViJEDQ GROJR]yN KHO\]HWpU

O WLV]WD NpSHW DNNRU NDSKDWXQN KD LVPHUMN

hogy az ország lakosságán belül kiket is érintenek az agrár ágazat problémái, azaz hányan tartoznak HEEHDN|UEH$]iOWDOiQRVPH] DYL]VJiOWV]HJPHQVMHOOHP]

A rendszerváltás

LW

D

JD]GDViJL|VV]HtUiVDGDWDLWIHOKDV]QiOYDWHNLQWMNiW

ÁMÖ, 2000).37

OHJQDJ\REE IRUGXODWRW D

PH]

JD]GDViJEDQ

RNR]WD

PLYHO

gyökeresen változtatta meg nemcsak a tulajdon és földhasználati, hanem a foglalkoztatási YLV]RQ\RNDWDJD]GiONRGiVLIRUPiNDWLV$]iODODNXOiVVRUiQUpV]EHQDSLDFYHV]WpVpVDEHOV NHUHVOHW FV|NNHQpVpYHO URPORWW D M|YHGHOPH]

VpJ PpUVpNO

G|WW D WiPRJDWiV pV MHOHQW

VHQ

visszaesett a beruházás. Az agrárpolitikában 1990-WyO

DODSYHW

YiOWR]iVRN

W|UWpQWHN

$

FpO

D

NRUiEEL

nagyüzem-centrikus üzemi szervezet helyett a családi magángazdaságok túlsúlyának kialakítása és a közös tulajdon helyett a magántulajdon dominánssá tétele volt. Ennek YpJUHKDMWiVD D] RUV]iJJ\

lés által elfogadott törvények: a privatizációs, a kárpótlási, az új

szövetkezeti és az átmeneti törvény alapján történt.

37 LG

A Központi Statisztikai Hivatal D] pYL ;/9, W|UYpQ\ HO tUiVDL DODSMiQ PiUFLXV -i eszmei SRQWWDOiSULOLV–21. között álWDOiQRVPH] JD]GDViJL|VV]HtUiVW ÁMÖ 2000) hajtott végre. A 2000. évi

È0gDWHOMHVN|U

PH]

JD]GDViJLDGDWIHOYpWHOHNVRUiEDQDKDWRGLNYROW

48

3. Agrárium $PLQ

VpJLYiOWR]iVOHJMHOOHP]

EELVPpUYHL DIRJODONR]WDWRWWDN

átlagkorának MHOHQW

MyYDO NLVHEE PpUWpN

növekedése, a keresetek más szektorokhoz képesti

V

Q|YHNHGpVH D QHP

fizikai dolgozók arányának növekedése és a szakképzettség szerinti összetétel javulása. $ PH]

JD]GDViJL WHUPHO

V]|YHWNH]HWHN GROJR]yLQDN W|EE PLQW iW NLWHY

-

WDJRN iWODJRV pOHWNRU D] pYL pYU V]HUHSH D] LG

O EHQ pYUH FV|NNHQW DPLEHQ DODSYHW

-

VHEE JHQHUiFLyV Q\XJGtMED YRQXOiViQDN YROW (] D] pUWpN UH MHOHQW

-

HPHONHGHWW DPLQHN RND HJ\UpV]W D MHOHQW

VHQ

V OpWV]iPOHpSOpV pV H]HQ EHOO D ILDWDO NRURV]WiO\

elvándorlása a szektorból. A 2000-HV ÈOWDOiQRV 0H] PH]

DNWtY

JD]GDViJL gVV]HtUiV DGDWDL DODSMiQ D

JD]GDViJEDQD]HJ\pQLJD]GiONRGyNiWODJpOHWNRUDpY

ÁMÖ, 2000).

3 .1 .1 . Az agrár s z e k t o r lé t s zám vált o z ás a Talán a legvitathatóbb és legfájóbb ma is a foglalkoztatottság gyors csökkenése. $ PH]

J

azdasági foglalkoztatottak száma 1960-EDQ PpJ H]HUI

DPHO\

ben 1200 ezerre, 1980-ra 989, 1989-UH H]HUUH FV|NNHQW (]W MHO]L D PH] foglalkoztatottak arányának gyors csökkenése is. Az agrár szféra 1970 és 1980 N|]|WW W|EE PLQW H]HU I

YHO FV|NNHQW pV D NHUHV

DNWtY NHUHV

-

JD]GDViJL

LQHN V]iPD

N |VV]HV OpWV]iPiQ EHOO

arányuk 19,5%-ra esett vissza. A negatív irányú tendencia napjainkig fennáll, a PH]

JD]GDViJEyO pO

N D] DNWtY NHUHV

NQHN PiU FVDN V]i]DOpNiW DGWiN

-ban (KSH,

2004).

2. táblázat $NHUHV

NOpWV]iPiQDNpVDPH]

JD]GDViJLNHUHV NOpWV]iPiQDNDODNXOiVD

$]DNWtYNHUHV

QpSHVVpJ

(EE

Év

PH] V]iPDI

1970 1980 1990 2000 2003 Forrás: 0H]

$ PH]

1193,7 988,9 693,0 255,5 215,2 (2004)

JD]GDViJEyO D QHP]HWJD]GDViJ PiV iJD]DWDLED pV N|]|WW PLQWHJ\

H]HU]|PpEHQIpUILNHUHV KDJ\WD DEED D PH] PH]

N

aránya (%) 24,0 19,5 14,2 6,6 5,5

V]iPDI

4980,2 5076,6 4880,0 3856,2 3921,9

JD]GDViJLVWDWLV]WLNDLpYN|Q\Y.6+

O

JD]GDViJLDNWtYNHUHV

iUDPORWWiW(]HNEHQD]LG

NEHQpYHQWHi

JD]GDViJL PXQNiW pV QDJ\ UpV]N LSDUL pStW

JD]GDViJL PXQNDHU

-YiOWR]iVW D] pYHW N|YHW

gépesítés színvonalának növelése, valamint a

NLHJpV]tW

49

HQ HOV

tlagosan 50-H]HUI

LSDUL NHUHV

VRUEDQ D

WHYpNHQ\VpJ E

Yp YiOW $

nyugdíjazás és a

YOpVH

határozta meg.

3. Agrárium

A nyugdíjazásból WHUPHO

V]iUPD]y OpWV]iPFV|NNHQpV pV N|]|WW D PH]

V]|YHWNH]HWHNEHQH]HUI

UHWHKHW

Az agrárgazdaság 1980-ban az ország DNWtYNHUHV $ PH]

JD]GDViJED

n foglalkoztatottak száma 1983-LJ

LQHNFVDNQHP

-át foglalkoztatta.

Q

WW PDMG H]W N|YHW

FV|NNHQW $] iWPHQHWL Q|YHNHGpV QHP D] DODSWHYpNHQ\VpJ KDQHP D NLHJpV]tW E

YOpVpE

O N|YHWNH]HWW $ PH]

JD]GDViJL

JD]GDViJ DNWtY NHUHV

LQHN

HQ J\RUVDQ

WHYpNHQ\VpJ

létszáma az alaptevékenységben

folyamatosan csökkent. A foglalkoztatottak létszáma 1990 és 2000 között a nemzetgazdaságban 21%-kal, míg D PH]

JD]GDViJL iJD]DWRNEDQ HQQHN KiURPV]RURViYDO NDO FV|NNHQW $ PH]

-

JD]GDViJL

nagyüzemek ágazataiban a foglalkoztatottak részarány visszaesett 18%-ról 6,6%-ra. 8J\DQDNNRU DNLVWHUPHO

PDJiQJD]GDViJRNEDQ QDJ\UpV]WUpV]PXQNDLG

2000-EHQ LV PHJKDODGWD D] HJ\PLOOLy I MHOHQW

W (]HN D

- dolgozók száma

-os önellátásra való termelés mellett is

V WHUPpNW|PHJHW pV QHP]HWL pUWpNHW iOOtWDQDN HO

iJD]DWRNEDQ $ PH]

V

-

HOV

VRUEDQ D] pO

PX

nka-igényes

JD]GDViJL IRJODONR]WDWRWWDN SRQWRV OpWV]iPEDYpWHOH H]pUW QHPFVDN

VWDWLV]WLNDLGHIRQWRVWiUVDGDOPLpVJD]GDViJLNpUGpVLV$NHGYH]

PH]

JD]GDViJLDGRWWViJRN

mellett ugyanis az ország talán legfontosabb tartaléka a vidéki muQNDHU

PRELOL]iOiVD

A foglalkoztatás szerkezete LV PHJYiOWR]RWW D UHQGV]HUYiOWiVHOV IL]LNDLIRJODONR]iV~DNOpWV]iPDDPH]

JD]GDViJEDQiWODJRVDQ

Wt] pYHDODWW 0tJ D

-kal csökkent, addig a nem

fizikai foglalkozásúak csökkenése csak 14%-os. A képzetteEE

PXQNDHU

LUiQWL LJpQ\

növekedésével összhangban, legnagyobb ütemben a segédmunkások létszáma csökkent, az 1981. évi 59,7%-iUD

-yYDO NLVHEE PpUWpN

YROW YLV]RQW D FV|NNHQpV D V]DNPXQNiVRN

esetében, csupán 16,7%-RV (]DPXQNDHU -szerkezeti változás a me] IRNR]yGy

V]DNPDL

LJpQ\HVVpJpW

MHO]L

IRJODONR]iV~ IL]LNDL PXQNiVRN V]iPD HU

$]

LV

PHJiOODStWKDWy

JD]GDViJLWHYpNHQ\VpJ

KRJ\

D

PH]

JD]GDViJL

WHOMHVHEEHQ FV|NNHQW PLQW D QHP PH]

JD]GDViJL

foglalkozásúaké.

A vázolt tendenciák nemzetgazdasági szinten az foglalkoztatáspolitikai

feszültségeknek

képezhetik

HON|YHWNH]

egyik

YRQ]iVN|U]HWHNEHQ XJ\DQLV HJ\UH LQNiEE FV|NNHQ D PXQNDHU WHUPpV]HWHV UHDNFLyNpQW pUWpNHOKHW

KRJ\ HOV

többlet szociális költségeket LJpQ\O

PXQNDHU

W

pYHNEHQ

elemét.

Az

VRUEDQ D MyUpV]W

N HOV

-

képzetlen, béreken kívül HQ

vidéki

VRUEDQ ILDWDO YDODPLQWN|]pSNRU~ IpUILDN

kénytelenek lesznek visszaköltözni a községekbe, és ott munkát keresni. 50

ipari

LUiQWL NHUHVOHWL LJpQ\ pV

ingázó LOO PXQNiVV]iOOiVRQ ODNy HUHGHQG

O LJ\HNH]QHN PHJV]DEDGXOQL

V~O\RV

-

3. Agrárium $] HOHP]pVHNE PXQNDHU

O NLW

-kereslet, így a

QLN KRJ\ D PH]

IDOYDNEDQ PHJQ|YHNY

JD]GDViJL QDJ\]HPHNEHQ LV FV|NNHQ D PXQNDQpONOLVpJ

IRUUiVD OHV] (]HN PpUVpNOpVH pUGHNpEHQ FpOV]HU

társadalmi feszültségek

QHN OiWV]LN RO\DQ WiPRJDWiVL KLW

el- és

M|YHGHOHPSROLWLNDL LQWp]NHGpVHN NLGROJR]iVD DPHO\HN OHKHW

VpJHW WHUHPWHQHN D PHJOpY

pV

ezután alakuló szervezetek - és nem csupán az egyének - számára, hogy újabb vállalkozásokkal, tevékenységekkel csökkentsék a munkanélküliek számát. (Németi, 2003) $

PH]

JD]GDViJ

PXQNDLG

DODSMiQDN

LOOHWYH

meghatározásakor nem hagyható figyelmen kívül a

PH]

D

IRJODONR]WDWRWWDN

V]iPiQDN

JD]GDViJL NLVWHUPHOpV PXQNDHU

-

ráfordítása és munkaereje, már csak azért sem, mert itt nemzetgazdasági szempontból a legnagyobb pYHNEHQ

PXQNDHU

PLQWHJ\

pV WHUPHOpVL WDUWDOpNRN UHMOHQHN $ .6+ DGDWDL V]HULQW D Q\ROFYDQDV

PiVIpOPLOOLy

SRWHQFLiOLVNLVWHUPHO

végzésére

IRO\WDWWDN

NQHNDN|]VpJHNODNyLWHNLQWKHW

IRUGtWRWW PXQNDyUiN DODSMiQ DPL MHOHQW

V]HNWRU PXQNDLG MHOHQW

Ki]WDUWiVEDQ

N

PH]

$

JD]GDViJL

PH]

NLVWHUPHOpVW

JD]GDViJL

$

WHYpNHQ\VpJ

VHQ PHJKDODGMD D] iOODPL pV V]|YHWNH]HWL

DODSMiW DUUD N|YHWNH]WHWKHWQN KRJ\ D NLVWHUPHOpVEHQ D PXQNiN HJ\

VUpV]pWD

nyugdíjasokpVDNHYpVEpIHV]HVLG

EHRV]WiVVDOGROJR]y

eltartottak végezték.

3 .1 .2 . J ö v e de le m $ PH] NRUV]HU PH]

JD]GDViJEDQ GROJR]yN

V|GpVpYHO

PHJN|]HOtWHWWH

JD]GDViJJDO HJ\WW Q

NLHJ\HQOtW

G|WW

D

WW D PH]

WiUVDGDOPL

átlagkeresete

D]

LSDUL

D UHQGV]HUYiOWiV HO

PXQNiVRNpW

MXWWDWiVRN

$UHQGV]HUYiOWiVyWDD]RQEDQDPH] VpJV]

PpUWpNH

LSDURVRGy

LV

$

WHUPHO

V]|YHWNH]HWL

0tJ D NRUiEEL QDJ\]HPHNEHQ D PH]

NQpOpYUHV]iOOtWRWWiNOH

EpUDUiQ\RN

sak a

is.

JD]GDViJL GROJR]yN EpUH

termelési hatékonyság növekedésével - PHJN|]HOtWHWWH V

zt

WDJRN

JD]GDViJLIRJODONR]WDWRWWDNSUREOpPiLWQHPF

NOpVHMHOHQWLKDQHPDFV|NNHQ

haladta az iparban dolJR]yN

NRUV]HU

JD]GDViJL PXQND WiUVDGDOPL PHJEHFVOpVH 1DJ\UpV

Q\XJGtMNRUKDWiUiWD]LSDULPXQNiVRNpYDOD]RQRVIpUILDNQiOQ

PXQNDOHKHW

$

WW D WHUPHOpV

- a képzettség és

W D OHJMREE ]HPHNEHQ PHJ LV

iWODJEpUpW DGGLJ D] HOP~OW pYWL]HGEHQ D PH]

PRGHUQL]iFLyMiQDN pV WHUPHOpNHQ\VpJpQHN HOPDUDGiViYDO MHOHQW

VHQ Q

JD]GDViJ

WW D PXQNDEpU LOOHWYH

bérarány különbség. Ezt mutatják a 3. táblázat adatai. 1990-EHQ D PH]

JD]GDViJL EUXWWy

átlagkereset a nemzetgazdasági átlag 83,8%-át, a nettó átlagkereset 87,2%-át érte el. Ez az arány 2000-ben 67,6%-ra, illetve 73,1%-ra, valamint 2003-ban 65,2% illetve 74,3 %-ra

51

3. Agrárium

csökkent. Az agrárszféra a rendszerváltás óta egyre inkább leszakad jövedelem tekintetében a nemzetgazdasági átlagtól.

3. táblázat $PH]

JD]GDViJEDQpVpOHOPLV]HULSDUEDQIRJODONR]WDWRWWDNKDYLEUXWWypVQHWWyiWODJNHUHVHWH

Megnevezés Havi bruttó átlagkereset (Ft) Nemzetgazdaság összesen ság, vadgazdálkodás,

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2003

13446 22294 33309 46837 66398 87645 11268 15317 24609 35073 47183 59246

137193 89273

Élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása

13789 21181 32843 46678 63745 85001

116661

Vadgazdálkodás,

10108 15628 23049 30544 44383 55875 8817 11710 15236 24528 34155 40774

88753 65927

Élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása

10365 15097 22856 30598 42936 54348

78981

Havi nettó átlagkereset (Ft) Nemzetgazdaság összesen

)RUUiV.6+0H]

I

JD]GDViJLDGDWWi

r, 2002., Magyar Statisztikai Évkönyv, 2004.

IHOHWWLOpWV]iPRWIRJODONR]WDWyV]HUYH]HWHNDGDWDL

3 .1 .3 . Priv at iz ác ió , k árpó t lás A rendszerváltás során a korábbi nagyüzemi termelés túlsúlyát felváltották a családi magángazdaságok, a közös tulajdon helyett a magántulajdon. A privatizáció azonban az adott YLV]RQ\RN N|]|WW ]DYDURNDW LGp]HWW HO MHOHQW

D JD]GDViJL IRO\DPDWRNEDQ DPHO\HN

VFV|NNHQpVpWDPXQNDQpONOLVpJQ|YHNHGpVpWpVWDUWyVViYiOiViWMHOHQW

VW

a termelés NHNLYRQiVW

és a realizálódási viszonyok szervezetlenségét okozta. A kárpótlás VRUiQ H]HUI PLOOLyKHNWiUI|OGiWODJKD PtJUpV]DUiQ\WXODMGRQNpQWPLOOLyI

UpV]pUH

UpV]pUHPLOOLy

hektár (átlag 1,6 ha) és az alkalmazottak részére 0,5 millió hektár került kiosztásra. Ezzel a PDJ\DU W|UWpQHOHP OHJQDJ\REE PpUHW

I|OGRV]WiVD pV ELUWRN

-elaprózódása következett be

(Németi, 2003). $ PH] IRUPiMiW NpSH]

JD]GDViJ NRUiEEL OHJQDJ\REE V~O\W NpSYLVHO V]|YHWNH]HWHN iWDODNXOiViW D] ~M

pV H]pUW PHJKDWiUR]y ]HPL

szövetkezeti törvény és az úgynevezett

átmeneti törvény szabályozta. Ennek értelmében 1992. december 31-ig a szövetkezetek által használt földtulajdont és tárgyi vagyont a tulajdonosokra, a szövetkezeti tagokra, az alkalmazottakra és a volt tagokra, valamint azok örököseire nevesíteni kellett. A

52

3. Agrárium V]|YHWNH]HWHNEHQ PLQWHJ\ PLOOLiUG )W |VV]HJ

38

YDJ\RQW RV]WRWWDN IHO

. A szövetkezeti

tagok közötti vagyon felosztása sem adott azonban módot az önálló vállalkozóvá válásra. A felosztásra került 259 milliárdos közös vagyonból a tagok 46%-ának üzletrésze nem érte el a 100 ezer és 94%-a az 500 ezer Ft-os értéket. Ezen üzletrészeik is 30-40%-ig magas kamatozású rövid lejáratú hitellel voltak terheltek. Így a tulajdonrendezéssel a tulajdon és az eszközök használata különvált, amely az üzletrészek gyors leértéNHO

GpVpW LV HO

VHJtWHWWH

(Németi, 2000) A szövetkezeti tulajdonváltást a kárpótlási törvény végrehajtása is befolyásolta. A V]|YHWNH]HWL WXODMGRQW NpSH] (]HN NpV

I|OGWHUOHWE

ki kellett jelölni a kárpótlási célú területeket.

O

EE D NiUSyWOiVL MHJ\HNNHO UHQGHONH]

N N|]|WW OLFLWiOiVVDO NHUOWHN ~M WXODMGRQED $

szövetkezeti tulajdonból a szövetkezeti tagok részére 30, az alkalmazottak részére 20 DUDQ\NRURQD pUWpN

I|OGWHUOHWHW NHOOHWW EL]WRVtWDQL $ V]|YHWNH]HWHN D] iOWDOXN KDV]QiOW

millió hektár terüOHWE

O NiUSyWOiVL FpOUD D] |VV]HV WHUOHWN HJ\KDUPDGiW MHO|OWpN NL $ W|EEL

tagi tulajdonként, illetve az alkalmazottak között került nevesítésre.39 A földtulajdon és földhasználat D NpV szövetkezeti tagok nagy rés]H NLVPpUHW

EELHNEHQ V]LQWpQ

különvált, mivel a volt

WXODMGRQXNDW D] iWDODNXOW pV JpSHNNHO UHQGHONH]

szövetkezeteknek adták bérbe. 2000-EHQD]RUV]iJWHUP

WHUOHWpQHNPLQWHJ\IHOpWDJD]GDViJL

szervezetek használták. A gazdasági szervezetek 27%-a nem rendelkezett földterülettel, közel egyharmaduk használta a gazdaságcsoportokhoz tartozó terület több mint 97%-át. (ÁMÖ, 2001) $ PH]

JD]GDViJ VWUXNWXUiOLV iWDODNXOiViEDQ OHJIRQWRVDEE KRJ\ PLQG D QDJ\]HPHN

PLQG D UpV]PXQNDLG

V iUXWHUPHO

JD]GDViJRN QDJ\UpV]W D NHGYH]

WOHQ N|]JD]GDViJL

feltételek miatt veszteséges termelést folytattak. A jövedelem-, illetve a forráshiány bénítólag KDWRWWDPH]

JD]GDViJLWHUPHOpVUHVtJ\D]HJpV]DJUiUJD]GDViJKHO\]HWpUH

3 .1 .4 . A gaz das ágo k s z ám a A 2000. évi összeírás feltárta az elmúlt évtized ellentmondásait. Így az egyéni gazdaságok 70%-a 1 ha-QiO NLVHEE |VV]HVHQ WHUP

WHUOHWWHO UHQGHONH]QHN 0tJ D

tulajdonosok 5,1%-a a földterület 47,7%-át és 0,2%-a 16,9%-át birtokolja. (ÁMÖ, 2001) 38

A vagyon 4,5%-a (11,8 milliárd Ft) szövetkezeti részjegy, 95,5%-as pedig (247 milliárd Ft) üzletrész formájában került felosztásra. A felosztott vagyon 42%-a az aktív tagok és alkalmazottak 39%-a a nyugdíjas tagok, 19%-a a kívülállók tulajdonába került. 39 A földek tulajdonba adása elhúzódott. 1993. november 1-LJ H]HU I QHN PLOOLy KHNWiU PLOOLy aranykorRQD pUWpN WHUOHW NHUOW NLRV]WiVUD $ OLFLW EHYH]HWpVpYHO pV D] HO ]HWHV PHJiOODSRGiVRNNDO OHQ\RPRWW érték miatt a kárpótlási jeggyel kiadott területek 1000 Ft/ak helyett nagyrészt 600 Ft-ért keltek el. Ez azt jelentette, hogy a már beváltott kárpótlási jegyekre a korábbi tulajdonosok közel kétszerannyi területet szereztek, PtJDNpV

EENLDGRWWMHJ\HNHJ\UpV]pWI|OGKLiQ\iEDQQHPOHKHWHWWEHYiOWDQL

53

3. Agrárium

Figyelemre méltó a gazdasági szervezetek területnagyságának és termelési teYpNHQ\VpJpQHN DODNXOiVD QDJ\REEWHUP

$ P

N|G

QDJ\]HPHN

WHUOHWHQ$]iOWDOXNKDV]QiOWWHUP

-a gazdálkodik 100 hektárnál

WHUOHWXJ\DQDNNRU

-ot képvisel.

Az elmúlt évtizedben tovább folytatódott az egyéni gazdaságok számának csökkenése. Magyarországon 2000-ben közel 960 ezer egyéni gazdaság, és több mint 8200 PH]

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW IRO\WDWy JD]GDViJL V]HUYH]HW YROW

V]HUYH]HWHW pV H]HU NLVWHUPHO

szövetkezetekhH]N|W

G

-ben 2600 gazdasági

JD]GDViJRW UHJLV]WUiOW D] |VV]HtUiV 0HJV]

Ki]WiMLJD]GDViJRNWRYiEEiQLQFVLOOHWPpQ\I|OG

QWHN D

-használat, csökkent

az állatállomány és az állattartók száma, egyre több háztartás hagyta abba vagy csökkentette a PH]

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJpW 8J\DQDNNRU Q|YHNY

QDJ\REEWHUOHW

V]iPEDQ MHOHQWHN PHJ D KHNWiUQiO

JD]GDViJRN

1. ábra A gazdaságok számának alakulása (1972=100%)

$] HJ\pQL JD]GDViJRN PH]

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJH DODSYHW

$JD]GDViJLV]HUYH]HWHNW|EEPLQWNpW|W|GHYpJH]PH]

JD]GDViJLV]ROJiOWDWiVW

Az egyéni gD]GDViJRN|VV]HWpWHOHDJD]GiONRGyNQpKiQ\MHOOHP] $JD]GDViJQDNPLQ

VOWH]HU

HQ I|OGKDV]QiODWUD pSO

MH

háztartás többsége, 60%-a csak akkora földterülettel

és/vagy állatállománnyal rendelkezik, amely hozamát a háztartás tagjai el tudják fogyasztani. E kör árutermelést egyiOWDOiQ QHP IRO\WDW PH] PH]

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJE

PLQ

VOWKi]WDUWiVRN

uk termel els

O V]iUPD]y

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJN ]|PPHO D QHP

jövedelmük kiegészítésére szolgál. A gazdaságnak

-a a saját fogyasztáson felüli felesleget értékesíti, és mindössze 8%-

VRUEDQ pUWpNHVtWpVUH $ JD]GiONRGyN IHOH D W|EEL PXQNiW YpJ]

három tizede nyugdíjas.

54

NQHN SHGLJ

3. Agrárium $]

HJ\pQL

JD]GDViJRNDW

DODSYHW

HQ

D]

HJ\Ki]WDUWiVRV

JD]GDViJRNN|]HOV]i]DOpNDHJ\Ki]WDUWiVNHUHWpEHQYpJH]PH]

|VV]HWpWHO

MHOOHP]L

JD]GDViJLWHYpNHQ\V

D

éget.

Az egyszemélyes háztartások közel 20 százalékos aránya mögött jórészt a nyugdíjaskorú,

egyedülálló

gazdálkodók

JD]GDViJRNKR] iWODJRVDQ N|]HO I

tevékenysége

húzódik

WDUWR]LN pV N|]ON I

meg.

Az

egyéni

YHV] UpV]W D JD]GDViJ

tevékenységében.

4. táblázat Az egyéni gazdaságok összetétele (százalék) A gazdaságok összetétele számának megoszlása Egy háztartás egy személy 19,1 több személy 78,8 1,9 Több háztartás Több személy 0,2 Egyéb 0,0 Összesen 100,0 Forrás: KSH, ÁMÖ (2001)

$]HJ\pQLJD]GiONRGyNN|]HOHJ\QHJ\HGHQ iUXWHUPHO WHUPHO

JD]GDViJRNEDQ

GROJR]yN

Np $ pYHQ IHOOL PXQNDHU

sajáWIRJ\DV]WiVUDWHUPHO

N

pOHWNRUD

átlagéletkoruk 60, a férfiaké 53 év. Az

DODFVRQ\DEE

DUiQ\D D] iUXWHUPHO

D

VDMiW

IRJ\DV]WiVUD

JD]GDViJRNEDQ V]HPEHQ D

-os megoszlásával.

)LJ\HOHPEH NHOO YHQQL KRJ\ D FVDOiGL PH]

JD]GDViJL PXQND QHP FVXSiQ FpOWXGDWRV

M|YHGHOHPV]HU]pVUH LUiQ\XO KDQHP D PpO\HQ J\|NHUH] V]HUYHV UpV]pW NpSH]L $ PXQNiW YpJ] LG

PLQW

N N|]|WW

KDJ\RPiQ\RN UpYpQ D] pOHWPyG

rendkívül magas a nyugdíjasok aránya, az

VNRU~DN N|UpEHQ D] pOHW NRUiEEL V]DNDV]iEDQ H] D PXQND PHJV]RNRWWi YiOW pV D] LO\HQ

MHOOHJ PH]

V]DEDGEDQ YpJ]HWW WHVWPR]JiV D] HJpV]VpJ PHJ

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJ D pY IH

U]pVpQHN NHGYHOW IRUPiMD LV OHKHW $

letti népesség körében gyakoribb (29%), mint a 15-59

évesek körében (22%). $ PH]

JD]GDViJL PXQNiW YpJ]

N W|EE PLQW HJ\QHJ\HGH Q\XJGtMED YRQXOiVLJ PiV

ágazatban dolgozott. Az egyéni gazdálkodók kevesebb, mint fele PH]

JD]GDViJL HJ\pQL YiOODONR]yNpQW YpJH] PH]

JD]GDViJRNEDQNLXJUyDQPDJDVD] pV DVDMiWIRJ\DV]WiVUDWHUPHO

VWHUPHO

UHQGHONH]LN

IHOV

NpQW

, alig másfél százaléka

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW $] iUXWHPHO

NpVDPH]

JD]GDViJLYiOODONR]yNDUiQ\D

JD]GDViJRNEDQGROJR]yNKR]NpSHVWpV

A gazdálkodók közel egynegyedének nincs V]i]DOpNXN

VWHUPHO

IRN~

PH]

PH]

JD]GDViJL

55

JD]GDViJL YpJ]HWWVpJH NpS]HWWVpJJHO

$]

és alig két iUXWHUPHO

3. Agrárium

gazdaságokban dolgozók fiatalabbak és iskolázottabbak, mint a saját fogyasztásra WHUPHO

NEHQ +D QHP FVDN D V]DNLUiQ\~ KDQHP EiUPLO\HQ WHUOHW

YpJ]HWWVpJHW WHNLQWMN

akkor a gazdálkodók több mint a fele csak alapfokú végzettséggel rendelkezik. A PXQNDYpJ]pVEHQ UpV]W YHY

FVDOiGWDJMDLNKR] NpSHVW N|]WN NHYHVHEE D] LVNRODL YpJ]HWWVpJ

nélküli és a középfok~ YpJ]HWWVpJJHO UHQGHONH]

HJ\pQ $ IHOV

IRN~ YpJ]HWWVpJ DUiQ\D D

gazdálkodók és hozzátartozóik körében országos szinten azonos, 6,2-6,3%.

5. táblázat Az egyéni gazdálkodók néhány adata nemek szerint Megnevezés Átlagos életkora (év) Ledolgozott munkaideje (nap/év) Egyéni vállalkozók aránya (százalék) VWHUPHO )HOV

Férfi 53,0 78,4 1,7 47,3 2,4

NDUiQ\DV]i]DOpN

IRN~PH]

JD]GDViJLYpJ]HWWVpJ

HNDUiQ\DV]i]DOpN

1

60,0 64,1 0,6 39,2 0,2

Forrás: KSH, ÁMÖ (2001)

Az egyéni gazdaságok több mint kilenctizede kizárólag vagy fogyasztásra

D

FVDOiGL

PXQNDHU

NRUFVRSRUWRQNpQW MHOOHJ]HWHVHQ HOWpU

IHOKDV]QiOiViYDO

D PH]

PH]

VRUEDQ VDMiW

ODNRVViJ

N|UpEHQ

N DUiQ\D $ ILDWDODEEDN

PXQNiMiEDQ PLQW D] LG

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW YpJ]

SURJQRV]WL]iOKDWy $ YLVV]DV]RUXOiV G|QW

$


közül kevesebben vesznek részt a családi gazdaság tendencia alapján a

WHUPHO

HOV

VHEEHN N|]O $

N V]iPiQDN WRYiEEL

oka KRJ\ D ILDWDORN PiV MHOOHJ

szolgáltató) munkavégzéssel nagyobb jövedelemUH WXGQDN V]HUW WHQQL $ IHMO

G

fogyatkozása LSDUL YDJ\ IDOYDNEDQ LV

egyre inkább nyugat-európai minta szerint változik az életmód. A ház körüli konyhakert és állattatás helyett - a városok zöldövezetihez hasonlóan –

D GtV]NHUW pV D SLKHQ

WHUOHW

kialakítása terjedt el.

3 .1 .5 . A falu $] HOP~OW pYEHQ QHPFVDN D PH] YLGpNL pOHWIRUPD MHOHQW

JD]GDViJ KDQHP H]]HO HJ\WW D N|]VpJHN D

VpJH LV YLVV]DHVHWW

-ban a KSH még 3026 községet számlált az

országban, ez az érték 1993-ban 2924, 2000-ben 2913 és 2004-ben már csak 2889 (KSH, (J\UH Q

D IDOYDNEyO YDOy HOYiQGRUOiV HJ\HV N|]VpJHN HOQpSWHOHQHGpVH DPLW D

UHQGV]HUYiOWiV PH]

JD]GDViJRW pULQW

NHGYH]

WOHQ YiOWR]iVDL IHOHU

DGRWWViJDL PLDWW D WHOHSOpVKiOy]DW WHUOHWLOHJ MHOHQW

VHQ GLIIHUHQFLiOyGRWW

PHJ\pEHQDN|]VpJHNEHQODNyNiWODJOpWV]iPDFVDNI I

GH %RUVRGEDQ LV D WHOHSOpVHN D I

-

56

VtWHWWHN $] RUV]iJ HOWpU

Így például Zala

9DVPHJ\pEHQpV%DUDQ\iEDQ

DODWWL 6]DEROFV PHJ\H N|]VpJL iWODJD

3. Agrárium I

pV FVDN D] DOI|OGL PHJ\pN N|]VpJHLQHN iWODJD KDODGMD PHJ D I

W $ WHOHSOpV

nagysága, infrastruktúrája, környezete nagyrészt befolyásolja a gazdaság, az ipartelepítés és a IRJODONR]WDWiVOHKHW $

VpJpWLV

PRGHUQ

PH]

JD]GDViJL

QDJ\]HPHN

V]|YHWNH]HWHN LSDUL WHYpNHQ\VpJH DODSYHW

WHUPHO

NXOW~UiMiW

$

NRUiEEDQ

PHJKDWiUR]y

D

YLGpNL

LSDUWHOHStWpVHN

HQ YiOWR]WDWWD PHJ D PDJ\DU IDOX WHUPHOpVL

V]HUHSHW

EHW|OW

IRJODONR]WDWRWWDN DUiQ\D D] iJD]DW PRGHUQL]iFLyMiYDO HJ\LG

PH]

-

pV

HUG

N|]|WWLHNp NDODI

jutott el az iparosítás40 (0H]

N|]|WWL

községek lakossága 20%-kal, az

DODWWLDNp

-

JD]GDViJL

W IRJODONR]WDWy LSDUL PXQNDKHO\HW WHUHPWHWWHN

(QQHNHOOHQpUHpVN|]|WWD]pVI pVI

JD]GDViJL

EHQ FV|NNHQW $ N|]VpJHNEHQ D

70-es és 80-as években mintegy 300 ezer ipari munkahely WHOHSOW pV D PH] QDJ\]HPHN WRYiEEL PLQWHJ\ H]HU I

D

JD]GDViJL DGDWWiU

-kal csökkent, mivel ide már nem

2002). A községek lakói az ország teljes

népességének még 43,1 százalékát adták 1960-ban, 1970-ben ez az arány 38,6%, 1980-ban 34,7%, 1990-ben 33%. 2000-W

ODVRNpYHVFV|NNHQpVXWiQQpPLMDYXOiVILJ\HOKHW

a községi lakosok aránya egészen 2004-LJ NLVPpUWpN

PHJPHUW

Q|YHNHGpVW PXWDW HOpUYH D

-ot

(Magyar statisztikai évkönyv, 2004). Ez minden bizonnyal annak tudható be, hogy a falvak közötW

LV HONH]G

V]pSHQ IHMO

G

csökken. A

GLN HJ\IDMWD NRQFHQWUiFLy YDQQDN YRQ]y WXODMGRQViJRNNDO UHQGHONH]

WHOHSOpVHN XJ\DQDNNRU HJ\HV RUV]iJUpV]HNEHQ D IDOYDN QpSHVVpJH HJ\UH

PH]

JD]GDViJL QDJ\]HPHN

meghatározóak voltak a falusi foglalkoztatás

kiszélesítésében, az infrastruktúra fejlesztésében, a személyes jövedelemnövelésben, a falusi életkörülmények javításában. Évente több milliárd Ft pénzbeli és természetbeni segítséget jelentett a nagyüzemek által nyújtott kedvezményes fuvar, a nyugdíjasok szociális WiPRJDWiVD W]HO MHOHQW

MXWWDWiVD VWE $ IDOXQ pO

VV]HUHSHYROWDNLHJpV]tW

N IRJODONR]WDWiViEDQ pV M|YHGHOPpEHQ LJHQ

.41 1989-EHQDPH]

MHOOHJ

JD]GDViJ EUXWWy

NLVWHUPHOpVQHN

termelésének 36%-át, nettó termelésének 53%-iW D NLVWHUPHO

N iOOtWRWWiN HO

(Németi, 2003)

A visszaesés a kistermelésben is bekövetkezett. $ JD]GDViJL IHMO YiOWR]LN

$

GpV Q\RPiQ D

YiURVLDVRGiV

WHYpNHQ\VpJHWYpJ]

IRND

HJ\UH

településhálózat szerkezete Q|YHNV]LN

HQQHN

KDWiViUD

D N|YHWNH] D

PH]

NpSSHQ

JD]GDViJL

NDUiQ\DYLVV]DHVLN

. Ez a folyamat a múlt század utolsó harmadától fogva

HJ\UH J\RUVXOW $ PXQNDYiOODOiVL NRU~ QpSHVVpJHQ EHOO D PH]


N

aránya az iparosodottabb megyékben jóval alacsonyabb, mint a gazdaságilag kevésbé 40

A rendelkezésre álló adatok szerint a központilag is támogatott iparfejlesztés csak a 2000 lakosnál nagyobb községekig jutott el. 41 1980-ben 1,5 millió, de 1991-EHQ LV PLOOLy I IRJODONR]RWW NLVWHUPHOpVVHO (EE O |VV]HVHQ H]HU YROW önálló egyéni gazdálkodó, családtag, nyugdíjas mellékfoglalkozásban végzett kistermelést.

57

3. Agrárium IHMOHWWHEEHNEHQ $ My WHUP

KHO\L DGRWWViJRN XJ\DQDNNRU HJ\HV WpUVpJHNEHQ V]iPRWWHY

PpUVpNHOWpNLVDODVV~EELSDULIHMO

GpVKiWUiQ\RVN|YHWNH]PpQ\HLW

Az ÁMÖ DGDWDL V]HULQW D PH] LG

VHEE

QpSHVVpJ

JD]GiONRGyNQDN

N|UpEHQ

NLVHEE

D

HQ

W|EEL

YROW

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW IRO\WDWy pYHV YDJ\

munkanélküliség (114,1

PXQNiW

YpJ]

QHN

QDJ\REE

HOKHO\H]NHGQL NtYiQy iOOiVWDODQRN 8J\DQDNNRU D .6+ PXQNDHU

szinten 3,4%-RV PXQNDQpONOLVpJHW UHJLV]WUiOWDN I

I

(]HQ

KiQ\DGiW

WHWWpN

DGDWDL

$ JD]GDViJRN P

EHOO NL

D D]

-ben országos

unkájából részt

vállaló munkanélküliek ehhez viszonyított, magas aránya arra hívja fel a figyelmet, hogy a PH]

JD]GDViJL WHUPHOpV D IDOYDNEDQ PpJ PLQGLJ SyWROKDWDWODQ OHKHW

VpJ D] HOKHO\H]NHGQL

szándékozók megélhetési gondjainak enyhítésére. 1985-W

O PHJILJ\HOKHW

a falu gazdasági visszaesése. A jövedelemcsökkenéssel, a

PXQNDQpONOLVpJ pV D J\RUVDQ HPHONHG

inkább az összkomfortos szegénység

V]ROJiOWDWiVL N|OWVpJHN Q|YHNHGpVpYHO D IDOX HJ\UH KHO\]HWpEH NHUO $ PHJIHOHO

PXQNDDONDOPDN pV

jövedelem nélkül reális esély van arra, hogy a falu korábbi megtartó szerepe helyett újra az HOYiQGRUOiVIRUUiViYiYiOLNDPHO\MHOHQW

A legtöbb

PH]

VQHP]HWLYDJ\RQYHV]WpVVHOLVMiU

JD]GDViJL WiPRJDWiVL SROLWLND

rejtett vagy kinyilvánított célja a

hagyományos termelési reQGV]HUHNpVDFVDOiGLJD]GDViJRNPHJ MHOHQW

V PXQNDHU

WiPRJDWiV V]LQWMpW

U]pVH$]iJD]DWEDQD]RQEDQ

-csökkenés következett be minden OECD tagországban (függetlenül a O HOV VRUEDQ D Q\XJGtMED YRQXOiV D EHOpS

munkahelyekre töUWpQ

N DODFVRQ\ V]iPD pV D YiURVL

HOYiQGRUOiV N|YHWNH]WpEHQ $] LV PHJiOODStWKDWyKRJ\ D WHFKQROyJLDL

YiOWR]iV YROW D YiOWR]iV I

KDMWyHUHMH pV D WHUPHOpNHQ\VpJ Q|YHNHGpVpQHN HOV

GOHJHV IRUUiVD

az ágazatban. $ UHQGV]HUYiOWiV XWiQL Wt] pYEHQ D YLOiJ pV D KD]DL PH] ILJ\HOKHW

PHJ $PtJ D YLOiJ PH]

PDJ\DU PH]

JD]GDViJL IHMO

JD]GDViJ WHUPHOpVpEHQ

GpVH

JD]GDViJ HOOHQWpWHV IHMO

GpVH

-os növekedést mutat, addig a

-os csökkenést, az élelmiszerexportban és a deviza

aktívumban az elmúlt években mintegy 550 millió dollár visszaesést figyelhetünk meg (Németi, 2000).

3 .2 . Az agrár ágaz at n y ugdíjjáru lé k fiz e t é s e Az agrár ágazatban dolgozók nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége sajátságos KHO\]HWEHQ YDQ (EEH D V]IpUiED WDUWR]QDN W|EEHN N|]W HJ\ PH] YpJ]

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW

QDJ\]HP SpOGiXO NHQ\pUJ\iU DONDOPD]RWWDL pSS~J\ PLQW D I|OGP

58

YHOpVE

O YDJ\

3. Agrárium iOODWWDUWiVEyO pO $ODSYHW

YiOODONR]yN pV D IRJODONR]WDWRWWL MRJYLV]RQ\EDQ QHP OpY

VWHUPHO

N LV

NO|QEVpJHN YDQQDN D] HPOtWHWW KiURP WtSXV~ GROJR]y Q\XJGtMMiUXOpN IL]HWpVH

között. A munkavállalók kétszeresen is biztosítottak a nyugdíjrendszerben, hiszen Q\XJGtMMiUXOpNRW N|WHOH] PpUWpNpQHN

DODSMD

D

HQ IL]HW XWiQXN D PXQNDDGyMXN pV VDMiW PDJXN LV $ MiUXOpN M|YHGHOHP

$

PDJDVDEE

M|YHGHOP

GROJR]yN

EHIL]HWpVH

D

nyugdíjkasszába nagyobb, ami kihat a majdani nyugdíj mértékre is. I

A

iOOiV~ YiOODONR]yN KHO\]HWH PiU HJ\ IRNNDO NHGYH]

WOHQHEE

N |QPDJXNQDN

kötelesek a munkaadói tb-járulékot és emellett a nyugdíjbiztosítási járulékot is fizetni. A nyugdíjjárulék alapja itt is az adóköteles jövedelem vagy vállalkozói kivét, de ezt az összeget DYiOODONR]yQDNPyGMiEDQiOOEHIRO\iVROQL$M|YHGHOHPDGyIL]HWpVpW

ODNiUPHQWHVOKHWLVD]

HJ\pQ DPHQQ\LEHQ YHV]WHVpJHV JD]GiONRGiVW PXWDW NL GH D MiUXOpNIL]HWpV N|WHOH]

A törvényalkotó a járulékfi]HWpVDODSMiQDNPLQLPiOLVpUWpNHNpQWDPHJHO

]

V]iPiUD

KDYLPLQLPiOEpU

összegét adja meg, azaz a vállalkozó a minimálbér után mindenképpen fizet nyugdíjjárulékot. Ha nem volna ez a megszorítás, akkor a jelenlegi jobb megélhetés érdekében sokan nem fizetnék a nyugdíjbiztosítást, ami az egyén szempontjából a nyugdíj törvényi minimumát, az RUV]iJ V]HPSRQWMiEyO D Q\XJGtMNDVV]D V]iPiUD RO\DQ PpUWpN

NLHVpVW MHOHQWHQH DPL

kétségessé tenné a mindenkori nyugdíjasok nyugdíjának finanszírozását a felosztó-kirovó állami renGV]HUE

O $ PLQLPiOEpU XWiQL MiUXOpNRN Q\LOYiQ QDJ\RQ DODFVRQ\ Q\XJGtMDNDW

jelentenek majd. Az

VWHUPHO

N

, akik nem rendelkeznek vállalkozói igazolvánnyal még érdekesebb

KHO\]HWEHQ YDQQDN $ PH]

k|UEH WDUWR]LN $]

VWHUPHO

JD]GDViJL

VWHUPHO

QHP PLQ

L WHYpNHQ\VpJ D] ~Q |QiOOy WHYpNHQ\VpJL

VO IRJODONR]WDWRWWQDN tJ\ D]RN D MRJV]DEiO\RN

amelyek a munkaviszonnyal, a munkanélküli segéllyel, vagy más egyéb jogviszonnyal vannak összefüggésében, rájuk nem vonatkoznak. A társadalombiztosítás ellátásaira és a maJiQQ\XJGtMUD MRJRVXOWDNUyO YDODPLQW H V]ROJiOWDWiVRN IHGH]HWpU W|UYpQ\ 7EM DODSMiQ D PH]

JD]GDViJL

VWHUPHO

O V]yOy pYL /;;;

QHP EL]WRVtWRWW

, így járulékfizetési

N|WHOH]HWWVpJH LV FVDN NRUOiWR]RWWDQ iOO IHQQ $ W|UYpQ\ V]iPXNUD QHP tU HO

N|WHOH]

nyugdíjjárulék fizetést. Egészségbiztosítás járulékot kell fizetniük, mert a betegség kockázata QHP ]iUKDWy NL pV D EHWHJHOOiWiV PpJ LQJ\HQHV 'H D] OHKHW

VpJHLWDPHJpOKHWpVpWpVD]LG

IL]HWpVpU

VNRULHVpO\HLWV]HPHO

O $ Q\XJGtMEL]WRVtWyYDO V]HU]

VWHUPHO WWWDUW

EHOiWiViUD Et]]D KRJ\ D

va döntsön a nyugdíjjárulék

GpVW N|WKHW D MiUXOpNIL]HWpVU

O pV DQQDN PpUWpNpU

O

Ha viszont úgy ítéli meg, hogy nincs anyagi fedezete erre, vagy nem bízik a nyugdíjas kor elérésében, vagy más megtakarítási formát jobbnak lát, akkor nem kell fizetnie a tb felé 59

3. Agrárium Q\XJGtMMiUXOpNRW (] D]W YRQMD PDJD XWiQ KRJ\ D] iOODPWyO FVDN PLQLPiOLV V]LQW

Q\XJGtM

-

juttatást remélhet.

Nyugdíjreform $] MiUXOpNIL]HW

~M

Q\XJGtMUHQGV]HU

YDMRQ

HJ\HQO

OHKHW

VpJHNHW

EL]WRVtW

-e

minden

QHN"

ÒJ\W

QLN QHP0DJ\DURUV]iJRQDPiVRGLNSLOOpUWMHOHQW

magánnyugdíj pénztárak

azok számára valóban reális alternatívát jelentenek, akiknek van munkáltatójuk. Hiszen a foglalkoztató a munkavállaló bére után meghatározott százalékot köteles az állami társadalombiztosítási alapba fizetni és ezen kívül kiegészítheti dolgozója magánpénztári befizetéseit is a jövedelme 10 százalékáig42. Igaz ugyan, hogy a 4%-os munkáltatói NLHJpV]tWpV FVDN D PLQGHQNRUL iWODJNHUHVHW NpWV]HUHVpQHN pUWpNpE V]RU]y GH PLQGHQNpSSHQ HOHVLN HWW WHYpNHQ\NHG

HJ\pQL

YiOODONR]y

növekedéseV]LQWpQNL]iUMHOHQW

O D MXWWDWiVWyO SpOGiXO HJ\ I $

PH]

JD]GDViJEDQ

O DGyGKDW W

-

iOOiV~ PH]

WDSDV]WDOKDWy

VV]iP~JD]GiONRGyWDPDJiQQ\XJGtM

O

JD]GDViJEDQ

átlagos életkor

-pénztárakból.

A hDUPDGLN SLOOpUW MHOHQW önkéntes nyugdíjpénztárak NDSXL D PDJDV M|YHGHOP LOOHWYH D PXQNiOWDWyL KiWWpUUHO UHQGHONH]

a

HN

N V]iPiUD iOOQDN Q\LWYD (]HNEH D SpQ]WiUDNED D

belépés szabadon választható és a tagdíj mértéke is saját pénztárca alapján alakítható a k|WHOH]

PLQLPXP I|O|WW +D WHKHWQpN VRNDQ YiODV]WDQiN H]W D] DGyNHGYH]PpQ\HNHW pV

KR]DPRNDW tJpU

KRVV]~ WiY~ PHJWDNDUtWiVL IRUPiW 'H DNLNQHN D PLQGHQQDSL PHJpOKHWpV LV

JRQGRW MHOHQW

N QHP iOGR]KDWQDN LG

hiWWpUEHQ

VNRUXNUD WRYiEEL |VV]HJHW +D YDQ PXQNiOWDWy D

D] |QNpQWHV SpQ]WiUEDQ LV iWYiOODOKDW WDJGtMIL]HWpVW pV LWW QHP FVDN HJ\

meghatározott összegig, hanem belátása szerint akár százezreket is fizethet havonta a dolgozója után43. Az agrár ágazat dolgozóinak korábban említett más ágazatokhoz viszonyított alacsonyabb jövedelme kétségessé teszi sokak számára a harmadik pillérben való részvételt is. $ PH]

JD]GDViJJDO IRJODONR]yN PDL KHO\]HWH D PDMGDQL Q\XJGtMXNUyO QHP IHVW

PHJQ\XJWDWy NpSHW $ WDSDV]WDODW D] KRJ\ DNL I

iOOiV~ HJ\pQL YDJ\ WiUVDV YiOOD

YpJH] LO\HQ WHYpNHQ\VpJHW D] Q\XJGtMMiUXOpNNpQW FVDN D N|WHOH]

HQ HO

lkozásban

tUW PLQLPXPRW IL]HWL

42

A munkavállalói járulékból 2000-ben (8%) 6% a magánpénztári járulék, ezt egészítheti ki a munkaadó még 4%-kal. 43

$ FpJHN YH]HW

LQHN MXWWDWiVDL N|]p PDQDSViJ PiU QHP FVDN D PRELOWHOHIRQ D V]ROJiODWL DXWy WDUWR]LN KDQHP

például nyugdíj- vagy egészségpénztári támogatás is. (A munkáltatónak is járnak a pénztári befizetések után nem elhanyagolható adó- és társadalombiztosítási kedvezmények.)

60

3. Agrárium +RJ\ H P|J|WW PLO\HQ RNRN iOOQDN pUGHPHV YROQD IHOPpUQL ÒJ\ W

QLN YDQ HJ\ UpWHJ DNL

nem is engedhetne meg magának magasabb nyugdíjjárulék összeget, mert az már a PHJpOKHWpVpW IHQ\HJHWQp (] D UpWHJ XJ\DQ H]W PHJRV]WKDWMD D] HOV KDUPDGLN SLOOpUE

NpW SLOOpU N|]W GH D

O NLV]RUXO pV PpJ tJ\ LV FVDN D PLQLPiOLV Q\XJGtMUD V]iPtWKDW |UHJNRUiEDQ

Emellett vannak, akik fizethetnének többet, de tartva az adókötHOH]HWWVpJW YDOODQDN EH PDJDVDEE M|YHGHOPHW PLQW D PLQLPiOEpU $] |QNpQWHVSpQ]WiUDNPHUW LGHM|YHGHOHPW

O LQNiEE QHP

V]iPXNUD Q\LWYD iOOQDN D]

OIJJHWOHQOIL]HWKHWQHNGHKDD]DGyNHGYH]PpQ\W

ki akarják használni, valahogy el kell számolni a nagyobb EHYpWHOOHO eV YpJO D OHJV]

NHEE

kör engedheti meg magának, hogy a rendszer mindhárom pillérjét kihasználja.

Érdekes volna látni, hogy a nyugdíjpénztárak tagságának összetételében milyen aránnyal képviseltetik magukat az agrár ágazat dolgozói, milyen pénztárat választanak és PLO\HQ WDJGtMDW IL]HWQHN $ SpQ]WiUDNQDN QLQFV Q\LOYiQWDUWiVXN D WDJRN IRJODONR]iViUyO D]

szempontjaik szerint mellékes, hogy ki fizet, csak fizessen. Egy olyan országban, mint 0DJ\DURUV]iJ DKRO D] RUV]iJ ODNRVViJiQDN MHOHQW

V KiQ\DGD pO D PH]

DJUiUSURJUDPQDN V]HUYHV UpV]H NHOO KRJ\ OHJ\H D] HPEHUHN LG

JD]GDViJEyO D]

VNRUL OpWEL]WRQViJiQDN

megteremtése. A dolgozat Vizsgálati eredmények-et tartalmazó fejezete ad választ az imént felvetett kérdésekre.

$JUiUHO

Q\XJGtM

Az agrártárca a nyugdíjtörvény módosításán belül olyan támogatási rendszer kialakításán dolgozott 2003-EDQ DPHO\ OHKHW HO

Yp WHQQp KRJ\ D JD]GiN pYHV NRUXNEDQ

Q\XJGtMED YRQXOMDQDN $ MiUDGpN IHMpEHQ D]RQEDQ HO

-, illetve át kell adniuk gazdaságukat,

vagy azt kell vállalniuk, hogy csak saját szükségletükre termelnek. Az EU csatlakozás után nemzeti és uniós támogatások is megnyílnak a magyar DJUiULXPEDQ D KDWpNRQ\DEE ELUWRNV]HUNH]HW NLDODNtWiVD pUGHNpEHQ $] HJ\LN OHKHW

hogy a nem versenyképesen termeO

VpJ D]

N NLYRQXOMDQDN D SLDFUyO

, illetve gazdaságukat másnak

adják át. $](XUySDL0H]

JD]GDViJL2ULHQWiFLyVpV*DUDQFLD$ODSEyO(02*$ ILQDQV]tUR]RWW

WiPRJDWiV PHJWHUHPWL D N|]pSNRU~ pV D] LG

anyagi hátterét. Az agrár-

VHEE JD]GiN YLVV]DYRQXOiViQDN OHKHW

pV YLGpNIHMOHV]WpVL QHP]HWL SURJUDP FpOXO W

61

VpJpW pV

]WH NL KRJ\ D

3. Agrárium

támogatások révén felgyorsuljanak a szerkezeti változások és a modernizáció. Olyan támogatásokról van szó, amelyek igénybevételéhez – D WiPRJDWiVRN MHOOHJpE QLQFVV]NVpJVDMiWHU

$Å7HUP

U

O DGyGyDQ

–

44

e, de csak meghatározott feltételekkel folyósíthatók.

I|OGpUWpOHWMiUDGpNRWµSURJUDP

$ 1HP]HWL )|OGDODSNH]HO

6]HUYH]HW 1)$

az állam javára a 60. életévét betöltött

nyugdíjas tulajdonostól pályázat alapján legalább 1 hektár, illetve legfeljebb 20 hektár WHUOHW

GH|VV]HVHQQHPW|EE PLQWPLOOLyIRULQWYpWHOiU |VV]HJLJNOWHUOHWLYpGHWWLOOHWYH

YpGHOHPUH WHUYH]HWW WHUPpV]HWL WHUOHWQHN QHP PLQ

VO

WHUP

I|OGHW

úgy vásárol meg, hogy

annak ellenértékeként rendeletben foglaltak szerint életjáradékot fizet.45 Az állam a WHUP

I|OGHW DGiVYpWHO MRJFtPpQ V]HU]L PHJ D YpWHOiUDW D UHQGHOHW DODSMiQ pV IHOWpWHOHL V]HULQW

PHJN|W|WWPHJiOODSRGiVEDQpOHWMiUDGpNLV]HU]

$] XQ Ä7HUP

GpV IRJODOWDNV]HULQWIRO\yVtWMD

I|OGHW pOHWMiUDGpNpUW´ SURJUDP P

ind birtokpolitikai, mind pedig az

alkalmazott jogi konstrukció tekintetében számos sajátosságot mutat (NFA, 2003). $ UHQGHOHW DODSYHW

HQ ELUWRNSROLWLNDL PHJIRQWROiVEyO NRUOiWR]]D D] pOHWMiUDGpNL

NRQVWUXNFLy NHUHWpEHQ PHJYiViUROKDWy WHUP

I|OGWHUOHW QDJ\Vi

V]iPROQL D]]DO KRJ\ D] (8 FVDWODNR]iVW N|YHW SpQ]J\L UiIRUGtWiVVDO WHKHW

gát. Reálisan kell ugyanis

HQ D] XQ NLVELUWRNRN FVDN QDJ\RQ QDJ\

N DONDOPDVVi DUUD KRJ\ D]RNRQ HJ\ V]HPpO\ YDJ\ QHWiQ HJ\

család számára megélhetést biztosító jövedelmet lehessen szerezni. Az ma már történeti tény, KRJ\D](8FVDWODNR]iVWPHJHO

]

HQRO\DQI|OGWXODMGRQLVWUXNW~UDDODNXOWNL0DJ\DURUV]iJRQ

amely sok esetben gátja a valódi földforgalomnak, illetve a hosszú távon is versenyképes birtokstruktúra kialakításának. Az áOODP DODSYHW

DPLNRU G|QW|WW D Ä7HUP

HQDEEyOLQGXOWNLKRJ\D]XQ

I|OGHW pOHWMiUDGpNpUW´ SURJUDP EHLQGtWiViUyO

-20 hektár közötti földtulajdonok esetén piaci, és nem

hatósági eszközökkel próbálja meg elérni, vagy legalább érdemben befolyásolni a versenyképes birtokméretek kialakítását. E program reális alternatívát kíván adni azon 60. 44

Az EMOGA sokoldalú támogatása révén például korkedvezményes nyugdíjaztatást kérhet az a gazdálkodó,

DNL pYQpO LG

VHEE pV D NpUHOPH]pVW PHJHO

]

XWROVy Wt] pYEHQ PH]

Q\XJGtMNRUKDWiUW PpJ QHP pUWH HO $] LJpQ\OpV IHOWpWHOH KRJ\ D V]HU]

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW IRO\WDWRWW GH D GpV PHJN|WpVpW N|YHW

HQ D JD]GiONRGy

csak saját szükségletre termelhet, és valakinek eladja vagy átadja gazdaságát. Ennek fejében jövedelempótló nyugdíjat kaphat, amire 75 éves koráig rendes nyugdíja mellett is jogosult. 45

$ WHUP

I|OG iOODP iOWDO pOHWMiUDGpN IL]HWpVH HOOHQpEHQ W|UWpQ PHJYiViUOiViUyO V]yOy ;,,

Kormány rendelet, és a A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIV. törvény 15. § (1)

62

3. Agrárium

életévüket betöltött földtulajdonosoknak, akik életkoruk, sajátos élethelyzetük, vagy EiUPLO\HQ PiV RNEyO D M|Y

haszoQEpUEH

EHQ

nem kívánnak gazdálkodni, földjüket sem kívánják

DGQL KDQHP pOHWN KiWUDOHY

pYHLNEHQ D NDSRWW pOHWMiUDGpNEyO Q\XJGtMXNDW

kiegészítve kívánnának egy kicsit könnyíteni életükön46. A járadék a jogosult élete végéig jár. Az életjáradék összege függ a megvásárolt föld pUWpNpW E

O

a

MRJRVXOW QHPpW

O

illetve életkorától is. A dolgozat 10.3. számú melléklete ad

YHEEWiMpNR]WDWiVWDMiUDGpNPpUWpNpU

O

Az életjáradéki konstrukció meghirdetésére pályázat alapján van mód. Annak pUGHNpEHQKRJ\D]pOHWMiUDGpNNDO|VV]HIJJ

I|OGVSHNXOiFLyWPHJOHKHVVHQHO

]Q

i, továbbá a

folyamatot pénzügyileg is kezelni lehessen, szükségessé vált a pályázati rendszer bevezetése47. /HKHW (] HOV

VpJ YDQ DUUD KRJ\ D WXODMGRQL LOOHW

VRUEDQ RO\DQ HVHWHNEHQ IRUGXOKDW HO

VpJHW D] 1)$

készpénzért vásárolja meg.

DPLNRU D WXODMGRQL LOOHW

VpJ RO\DQ V]HPpO\

tulajdona, aki 60 évnél fiatalabb. Az sem kizárt hogy a 60. életévét betöltött tulajdonos is úgy G|QWV|Q KRJ\ WXODMGRQL LOOHW

VpJpW LQNiEE NpV]SpQ]pUW DGMD HO D] iOODPQDN

nyitva áll a 60. életévüket betöltött tulajdoQRVRN

V]iPiUD D] D OHKHW

Természetesen

VpJ LV KRJ\ D]

életjáradék fizetését válasszák. Az életjáradék fizetése alapjául szolgáló összeget a jogosulttól az állam tulajdonába NHUO

WHUP

I|OG

vételára kétszeresének PHJIHOHO

hoJ\

D MRJRVXOW D V]HU]

|VV]HJ DODSMiQ NHOO PHJiOODStWDQL IHOWpYH

GpV PHJN|WpVHNRU D KDWYDQDGLN pOHWpYpW PiU EHW|OW|WWH

48

Az

életjáradék mértékét az életjáradék alapjául szolgáló összeg, a jogosult életjáradéki V]HU]

GpV PHJN|WpVHNRU EHW|OW|WW pOHWNRUD YDODPLQW D UHQGHOHW PHOOpNOHWpQHN PHJIHOHO

HQ

49

kell megállapítani. $ 7HUP

I|OGpUW pOHWMiUDGpNRW SURJUDPEDQ RO\DQ V]HPpO\HN YHKHWQHN UpV]W DNLN

pOHWpYNHWEHW|OW|WWpN$]pOHWNRUQDNDV]HU]

46

GpVPHJN|WpVHNRUYDQpUYpQ\HVVpJLMHOHQW

VpJH

Egyedüli korlát az, hogy a felajánlott föld összesített értéke érje el legalább a 100 ezer forintot. E

NRUOiWR]iVUD D]pUW YDQ V]NVpJ PLYHO H]HQ |VV]HJ XWiQ IL]HWKHW V]iPiUDPiUpU]pNHOKHW

RO\DQ PpUWpN

pOHWMiUDGpN DPL D MRJRVXOW

|VV]HJ LOOHWYHDIRO\yVtWiVVDONDSFVRODWRVN|OWVpJHNDNLIL]HWHWW |VV]HJKH]NpSHVWQHP

DUiQ\WDODQPpUWpN HN

47 A kormányrendelet nem zárja ki azt, hogy a pályázatot egy évben többször is meghirdessék, illetve a pályázat több éven keresztül meghirdetésre kerüljön. Amennyiben a pénzügyi források rendelkezésre állnak, nincs tehát akadálya annak, hogy mindaddig, amíg a kormányrendelet hatályban van, addig az állam életjáradék fejében vásároljon tHUP I|OGHW A pályázati felhívás meghatározhatja azt az összesített legmagasabb területmértéket, illetve vásárlási összeget DPHO\QHN ILJ\HOHPEHYpWHOpYHO D] 1)$ D WHUP I|OG WXODMGRQiQDN PHJV]HU]pVpUH D] DGiVYpWHOL V]HU] GpVW PHJN|WL LOOHW OHJ pOHWMiUDGpN fizetésére kötelezettséget vállal. Az NFA mivel költségvetési szerv, hitelt önállóan nem vehet fel, csak a rendelkezésre álló költségvetési forrásokkal gazdálkodhat. 48 8. § (1) 49 8. § (2) A dolgozat 10.3. számú melléklete közli a járadék mértékeket.

63

3. Agrárium

Az a személy, aki a pályázat meghirdetésekor, vagy benyújtásakor még nem töltötte be 60. életévétDMiQODWRWHWW

OIJJHWOHQOPpJWHKHW$]RNQDNDSiO\i]DWiWWHNLQWLNpUYpQ\HVQHNDNLN

DSiO\i]DWPHJKLUGHWpVpWN|YHW

KyQDSRQEHOOEHW|OWLNpOHWpYNHW

Amikor 2002. novemberében a Kormány elfogadta azt a kormányrendeletet, amelynek DODSMiQ D WHUP

I|OG pOHWMiUDGpN HOOHQpEHQ W|UWpQ

DUUyOLVG|QW|WWKRJ\PHJNHOOPLHO NLIL]HWpVUH NHUO

PHJYiViUOiViUD VRU NHUOKHW HJ\LGHM

EEYL]VJiOQLDQQDNDOHKHW

VpJpWKRJ\HNRQVWUXNFLyEDQ

pOHWMiUDGpN PLO\HQ 6=-$ NHGYH]PpQ\EHQ UpV]HVOKHWQH (UU

MDYDVODWRW NtYiQ NLGROJR]QL pV D] 2UV]iJJ\

OHJ

O D .RUPiQ\

OpV HOp WHUMHV]WHQL 0LQGDGGLJ D]RQEDQ DPtJ D

módosításra nem kerül sor, addig az életjáradék összege a jelenlegi szabályozás szerint 20 % PpUWpN

IRUUiVDGy

terheli.

Az életjáradék összege 2004-W

O NH]G

G

HQ PLQGHQ pY PiUFLXV W

-

O D] HO

]

pYEHQ

megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik. Az emelés tényleges PpUWpNpU

O D] 2UV]iJJ\

OpV D N|]SRQWL N|OWVpJYHWpV NHUHWpEHQ G|QW

MRJRVXOWDW pOHWH YpJpLJ PHJLOOHWL H]pUW pUWHOHPV]HU

Mivel az életjáradék a

HQ D] HPHOpV LV PLQGYpJLJ MiU (] D]

HPHOpVLUHQGEL]WRVtWMDKRJ\DPiUPHJiOODStWRWWpOHWMiUDGpNQHYHV]tWVHQpUWpNpE

O

A jogosult halála esetén az pOHWMiUDGpNQHP|U|N|OKHW . A fel nem vett életjáradék a hagyaték tárgyát képezi. Abban a különleges helyzetben, ha a jogosult az életjáradéki V]HU]

GpV PHJN|WpVH XWiQ GH PpJ D] HOV

pOHWMiUDGpNL |VV]HJ IRO\yVtWiVD HO

WW PHJKDOQD

akkor az örökösök az egyévnyi életjáradéknak, de legfeljebb a vételár összegpYHO PHJHJ\H]

térítésre tarthatnak igényt50. $ V]HU]

GpVEHQ EL]RQ\RV

kockázati elem van jelen mind a jogosult, mind pedig az

iOODP UpV]pU

O $] pOHWMiUDGpNL V]HU]

YiOLNDV]HU]

GpVWHOMHVtWpVHDWWyOKRJ

I|OGHWDMRJRVXOWWyO$]HO

GpV PHJN|WpVpW N|YHW

HQ XJ\DQLV WHOMHVHQ IJJHWOHQQp

y az állam ténylegesen milyen összegért vásárolta meg a

]HWHVV]iPtWiVRNV]HULQWDPHQQ\LEHQHJ\pYHVIpUILQDNPLQWHJ\

3 éven keresztül folyósítják az életjáradékot, akkor már mindenképpen megkapta azt az összeget, amely a terP

I|OG WpQ\OHJHV SLDFL iUD $] H]W PHJKDODGy LG

V]DN SHGLJ PiU RO\DQ

többletszolgáltatás, amelynek teljesítésére az állam akkor is köteles, ha netán az ingatlan értéke - ILJ\HOHPPHO D] LG

N|]L pUWpNQ|YHNHGpVUH LV

- nem fedezné az életjáradék összegét.

Az állam ebben az esetben szociális megfontolások alapján döntött, amelyet polgári jogilag pUYpQ\HVV]HU]

50

GpVDODSMiQN|WHOHVWHOMHVtWHQL

AmenQ\LEHQDMRJRVXOWD]pOHWMiUDGpNLV]HU]

IHQQPDUDGy LG

GpVPHJN|WpVpWN|YHW

egy éven belül meghalD]HJ\pYE

WDUWDPUDV]iPtWRWWpOHWMiUDGpN|VV]HJH GHOHJIHOMHEEDWHUP

hagyaték szempontjából fel nem vett életjárDGpNQDNPLQ

VOpV

64

I|OGYpWHOiUiQDN PHJIHOHO

egy összegben esedékes.

OPpJ

|VV]HJ D

3. Agrárium

A rendelet 2003. január 1-MpQ OpSHWW KDWiO\ED $ SURJUDP MiUDGpNDLQDN PpUWpNpU

O D

10.3. számú melléklet tájékoztat.

Várható eredmények $

QHP]HWL

NRUPiQ\RNQDN

V]pOHV

OHKHW

VpJN

PDUDG

D]

HO

Q\XJGtMKR]

MXWiV

feltételrendszerének kialakításában. Franciaországban, egyes német tartományokban és Portugáliában már létezik ez a támogatás. $

PDJ\DU

DJUiUHO

Q\XJGtM

MRJL

pUWHOHPEHQ

QHP

Q\XJGtM

KDQHP

MiUDGpNV]HU

támogatás volna. A szakemberek azon is dolgoztak, miként lehetne az EMOGA által felkínált OHKHW

VpJHW |VV]HNDSFVROQL D WHUP

)|OGDODSNH]HO

I|OGHW pOHWMiUDGpNpUW SURJUDPPDO DPHO\EHQ D 1HP]HWL

6]HUYH]HW D] iOODP QHYpEHQ D I|

ld fejében életjáradékot folyósít a nyugdíjas

földtulajdonosnak. 1HP OHKHWHWW WXGQL SRQWRVDQ KRJ\ D] HO

Q\XJGtMSURJUDPQDN KiQ\ NHGYH]PpQ\H]HWWMH

volna. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az agráriumban 2000-ben 250 ezren, 2001-ben pedig 239 ezUHQ GROJR]WDN WRYiEEL N|]HO PLOOLyDQ SHGLJ QHP I WHOMHV PXQNDLG

EHQ YpJH]QHN PH]

iOOiVEDQ QHP

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW N|]|WWN LJHQ PDJDV

-46

százalék) a nyugdíjasok aránya. A gazdálkodók átlagéletkora 53-60 év. Az általános PH]

JD]GDViJL|VV]HtUiVÈ0g DGDWDLQDNHOHP]pVHNRUD]LVNLGHUOWKRJ\DPH]

PXQNiW YpJ]

JD]GDViJL

N iWODJpOHWNRUD pY H]HQ EHOO D JD]GiONRGyNp pY $ JD]GiONRGyN

KiURPQHJ\HGHIpUILiWODJRVpOHWNRUXNpYDQ

0LQGHQHVHWUH D Ä7HUP

I|OGHW

NiWODJRVNRUDSHGLJpY

életjáradékért” program csak azokon fog segíteni,

akiknek van mit felajánlani, van földjük. Még nincsenek kimutatások arról sem, hogy az pULQWHWWHN PLO\HQ DUiQ\D pO D IHONtQiOW OHKHW EHLQGtWiViWN|YHW

Az

HOV

SiUpY

elteltével értékelni, hogy beváltotta-HDKR]]iI

WDSDV]WDODWRN D N|YHWNH]

PLQGDQQ\LV]RU KiURP KyQDSRV LG KR]]iYHW

VpJJHO 7RYiEEL NXWDWiVL FpO OHKHW D SURJUDP

OHJ GE

]|WWUHPpQ\HNHW

51

N $ SiO\i]DWRW HGGLJ KiURPV]RU KLUGHWWpN PHJ

WDUWDPUD $ EHDGRWW SiO\i]DWRN V]iPD D] HOV

FLNOXVEDQ

a másodikban 11000 db, míg a harmadikban 7000 db. A pályázatok

elbírálása folyamatban van, a tényleges nyertesek és az elutasítottak száma még kérdéses, pontos adatok ezért nem állnak rendelkezésre. Az NFA-tól kapott számok alapján azt mondhatjuk, hogy azpULQWHWWHNN|UpKH]D]HOV

PHJKLUGHWpVXWiQMXWRWWFVDNHOD]LQIRUPiFLy

HQQHN WXGKDWy EH D PiVRGLN N|UEHQ D SiO\i]DWRN QDJ\ HOV

51

N|U W|EEV]|U|VpW NLWHY

1. 2003.01.27.-2003.04.28., 2. 2003.08.22.-2003.11.21., és 3. 2004.05.27.-2004.08.27.

65

V]iPD

3. Agrárium

Bár az NFA nem rendelkezik kimutatással arra vonatkozóan, hogy hány gazda élhetne a Ä7HUP

I|OGHW pOHWMiUDGpNpUW´ SURJUDP OHKHW

PLQGLJ MHOHQW

V GHD] HO

]

QpO DODFVRQ\DEE UpV]YpWHOLDUiQ\DDUUDHQJHGN|YHWNH]WHWQL KRJ\

D] pULQWHWWHN NLKDV]QiOMiN D NtQiONR]y OHKHW NLtUiVQiO MHOHQWNH]HWW ÒJ\ W I|OGGHOUHQGHONH]

VpJHLYHO PpJLV D KDUPDGLN FLNOXV XJ\DQ PpJ

VpJHW V

W D W|EEVpJN PiU D PiVRGLN Si

lyázati

QLN D] $JUiUWiUFD NH]GHPpQ\H]pVH

GHDPXQNiWIHOYiOODOQLPiUQHPWXGy

pozitív visszhangra talál a

-, vagy nem akaró gazdák körében.

3 .4 . Ve s z é ly e z t e t e t t s z e gm e n s e k a n y u gdíjbiz t o s ít ás ban A dolgozat ebben a fejezetben megpróbálja vázolni a nyugdíjbiztosítás különösen veszélyeztetett társadalmi csoportjainak helyzetét. Ide tartoznak a tartósan munkanélküliek, a fekete- illetve szürke gazdaságban munkát vállalók és a cigány etnikum. Az elemzés rámutat, hogy ezek a problémák egymással is szoros összefüggésben állnak és Magyarországnak csak bizonyos területét érintik.

3 .4 .1 . Re jt e t t gaz das ág A legszélesebb értelemben a rejtett gazdaság fogalma tartalmazza az összes nem mért gazdasági tevékenységet. Ilyenek például a be nem jelentett jövedelmek vagy az illegális javak és szolgáltatások termelése. E szektoron belül nagy súlyt képvisel az adóelkerülés, illetve adócsalás révén megvalósított rejtett gazdasági tevékenység. 52 A rejtett gazdaság kialakulásának és fennmaradásának okai a szocialista országokban egészen mások, mint a piacgazdaságokban. IHV]tW

$ V]RFLDOLVWD RUV]iJRNDW MHOOHP]

KLiQ\RN D OHJiOLV PDJiQJD]GDViJ HOHQ\pV]

iOODQGy pV

YROWD D] iOODPL V]ROJiOWDWiVRN DODFVRQ\

szintje, a verseny hiánya mind-mind a rejtett gazdaságot táplálták negyven éven keresztül, miközben a piacgazdaságban fHOOHOKHW

DGy]iV UHQGNtYO V]

N N|UH pV D WHOMHV IRJODONR]WDWiV

miatt egyáltalán nem játszottak szerepet.

52

A rejtett gazdaság fontos PDJ\DUi]yWpQ\H] LDSLDFJD]GDViJRNEDQ1. Adóráták - minél magasabbak, annál nagyobb az ösztönzés a rejtett gazdaságban való részvételre; 2. A szabályozás terhei - PLQpO HU WHOMHVHEE D] állam szabályozási tevékenysége, annál inkább menekülés folyik a rejtett gazdaságba, ugyanakkor minél QDJ\REE HOOHQ U]pVW pV PLQpO NHPpQ\HEE V]DQNFLyNDW DONDOPD] D] iOODP D] DGyHONHUO

NNHODGyFVDOyNNDO

IHNHWHPXQNiVRNNDO V]HPEHQ DQQiO NLVHEE D UHMWHWW JD]GDViJEDQ YDOy UpV]YpWHO $ PXQNDHU

DONDOPD]iVD D

látható gazdaságban - a participációs ráta, a részvétel, minél alacsonyabb szinten alakul, annál nagyobb a vaOyV]tQ VpJH DQQDN KRJ\ D KLYDWDORV JD]GDViJEDQ QHP DNWtY PXQNDHU D UHMWHWW JD]GDViJEDQ YHV] UpV]W $ PXQNDLG KRVV]D D KLYDWDORV JD]GDViJEDQ - PLQpO NLVHEE DQQiO QDJ\REE D OHKHW VpJ D UHMWHWW JD]GDViJEDQ YDOy részvételre; 5. Az adómorál - minél magasabb, annál kevesebben kerülik el az adózást, s fejtenek ki tevékenységet a rejtett gazdaságban. Lackó (1995).

66

3. Agrárium

Az illegális gazdaság méretének meghatározására csak becsléseink lehetnek, melyeket Lackó (1995) |VV]HJ\

MW|WW)LJ\HOHPUHPpOWy

1990-ben 229- H]HU I

Ékes (1993) becslése, aki Magyarországon már

UH WHV]L D IHNHWHJD]GDViJEDQ UpV]W YHY

HOV pYpEHQH]D]pUWpNYDOyV]tQ

N V]iPiW $ UHQGV]HUYiOWiV

OHJHPHONHGHWW

A posztszocialista országokban az átalakulás folyamatát a rejtett gazdaság magas aránya

PLQGHQNpSSHQ EHIRO\iVROMD HJ\UpV]W ODVVtWMD D OHJiOLV PDJiQJD]GDViJ NLIHMO

GpVpW

magas szinten rögzíti a tartós munkanélküliséget53 és azoknak a számát, akik már be sem OpSQHN D PXQNDHU

SLDFUD 0LQGH]HN HJ\WWHVHQ HJ\UpV]W Q|YHOLN D N|OWVpJYHWpV KLiQ\iW

(adóbevételek kiesése, valamint a szociális kiadások növekedése), másrészt azonban a rejtett gazdaság a szociális feszültségek enyhítésében is szerepet játszik, amely bizonyos értelemben FV|NNHQWLDN|OWVpJYHWpVWHUKHLWpVDIHOOpS

V]RFLiOLVIHV]OWVpJHN

levezetésével az átalakulás

folytonosságát is biztosíthatja.

3 .4 .2 . Mu n k an é lk ü lis é g Magyarországon a legnagyobb ugrás a munkanélküliség terjedésében 1991-ben történt. Míg 1990 végén a helyi munkanélküliségi ráták értéke 0 és 10 százalék között mozgott, és a körzetek kevesebb, mint 15 százalékában volt 5 százalék felett, addig 1991 YpJpUH LJHQ MHOHQW

V URPOiV N|YHWNH]HWW EH D PD[LPXP HOpUWH D V]i]DOpNRW pV D N|U]HWHN

felében 10 százalék fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliség 1993-ban WHW

]|WW

-ben pedig már némi javulás volt tapasztalható54. A ráták eloszlásában 1995-ben

már nem történt lényeges változás. (Fazekas-.|OO

1996)

.|]WXGRWW GRORJ KRJ\ D QDJ\REE I|OGUDM]L HJ\VpJHN N|]|WW MHOHQW ILJ\HOKHW

V NO|QEVpJHN

N PHJ D PXQNDQpONOLVpJ WHNLQWHWpEHQ $ PXQNDQpONOLVpJL UiWiW D V]DNpUW

N NpW

fontos magyarázó változóra vezetik vissza, az elvégzett iskolai osztályok alacsony számára és PDJDV MHOHQOpY

FLJiQ\ DUiQ\UD $

6. táblázatban az iskolai végzettség, a cigány népesség

aránya és a munkanélküliségi ráta átlagos értékeit látjuk földrajzi régiók szerinti bontásban.

53

A munkanélküliség kapcsán kiemelten kell foglalkozni a tartós munkanélküliség jelenségével. A tartósan

PXQND QpONO OpY

N D] LG

N IRO\DPiQ HOYHV]WLN D NRUiEEDQ PpJ pUWpNHV HPEHUL W

DNWLYLWiVXN FV|NNHQ V D YiOODODWRN LV HJ\UH LQNiEE GLV]NULPLQiOMiN PXQNDQpONOLVpJNLDODNXOiViEDQPHJKDWiUR]yPLQpOE

NH]

NpMNHW iOOiVNHUHVpVL

NHW $ VHJpO\IL]HWpV LG

WDUWDPD D WDUWyV

EEDPXQNDQpONOLVHJpO\IRO\yVtWiVDD]LG

WDUWDPRW

és a segély összegét tekintve egy adott országban, annál nagyobb a tartós munkanélküliek aránya. A tartós munkanélküliség és a rejtett gazdaság szimbiózisa nyilvánvaló a piacgazdaságokban. 54 A munkanélküliségi ráták 1994. évi csökkenése nem jelenti azt, hogy a munkanélküliek helyzete javult volna. Inkább arról van szó, hogy 1994-re már sokan kimerítették a munkanélküli járadék igénybevételére PHJKDWiUR]RWW LG WDUWDPRW IHODGWiN D PXQNDKHO\NHUHVpVW pV NLOpSWHN D PXQNDHU SLDFUyO $ QDgy munkanélküliségi rátájú körzetekben az inaktivitás szintje is magas. Különösen érvényes ez az 1992 utáni LG V]DNUD DPLNRU D PXQNDQpONOLVpJ PiU W~OMXWRWW D FV~FVSRQWMiQ -tól kezdve a magas munkanélküliségi rátájú körzetekben aránytalanul nagymértéNEHQPHJQ WWD]LQDNWtYDNDUiQ\DFazekas-.|OO 1996).

67

3. Agrárium

6. táblázat Munkanélküliségi ráta (százalék) (Mnélk 1990, ..., 2003), átlagos iskolázottság (év) (iskola) és cigányarány (százalék) országrészenként Változó Budapest Központi É-nyugati Mnélk 1990 0,07 0,94 0,81 Mnélk 1991 3,08 7,36 6,95 Mnélk 1992 6,31 12,35 10,94 Mnélk 1993 6,82 12,33 11,09 9,33 8,90 Mnélk 1994 5,43 Mnélk 1995 5,62 9,45 8,35 Mnélk 2003 3,7 4,0 4,6 Iskola 9,64 8,37 8,45 Cigányar.1995 4,05 3,82 3,87 0,7 0,8 0,7 Cigányar 2001 Forrás: Ábrahám – Kertesi (1996), KSH (2004)

D-nyugati 2,14 9,64 14,22 14,12 11,53 11,47 7,9 8,17 10,94 2,3

D-keleti 1,92 11,19 16,45 16,24 12,99 12,19 6,7 7,98 6,92 1,0

É-keleti 3,84 14,19 20,24 20,05 16,29 15,23 9,7 7,88 14,30 4,0

Magyarország 2,18 10,52 15,68 15,58 12,48 11,90 5,9 8,13 8,65 1,9

Az északkeleti országrészben a legmagasabb munkanélküliségi ráta párosul a legalacsonyabb iskolázottsági szinttel és a cigány népesség legmagasabb arányával. Az országnak ez a legelmaradottabb területe55 DPHO\ HJ\IHO LGHMpQ NLpSOW QHKp]LSDU QDJ\ UpV]pW PiVIHO HOOiWRWWPH]

O SHGLJ V]iPRV LQIUDVWUXNWXUiOLVDQ URVV]XO

JD]GDViJLN|U]HWHW

A délkeleti pV]DNNHOHWLW

O PDJiEDQ IRJODOMD D V]RFLDOL]PXV

UpJLy LV I

OHJ PH]

JD]GDViJL MHOOHJ

GH OpQ\HJHVHQ NO|QE|

zik az

ODEEDQKRJ\LWWMyYDOQDJ\REEV~O\DYDQDPDJiQYiOODONR]iVRNQDN$FLJiQ\RN

aránya itt viszonylag alacsony. Az alacsony iskolázottság mindkét országrész esetében a PH]

JD]GDViJLQpSHVVpJPDJDVUpV]DUiQ\iUDYH]HWKHW

YLVV]D

Az ország két legfejlettebb területi egysége a központi és az északnyugati régió. Történelmileg ezek az ország legiparosodottabb területei. A központi régió esetében ebben G|QW

V]HUHSH YDQ %XGDSHVW D] pV]DNQ\XJDWL UpJLy HVHWpEHQ SHGLJ D Q\XJDWL KDWiU I|OGUDM]L

kö]HOVpJpQHN DPL MHOHQW

VHEE EHUXKi]iVRNDW pV MREE IRJODONR]WDWiVL OHKHW

VpJHNHW MHOHQW D]

érintett körzetek számára. Az átlagos iskolai végzettség viszonylag magas ezekben az országrészekben, a cigány népesség aránya viszont itt a legalacsonyabb.

55 A cigány népesség viszonylag magas aránya közvetett indikátora is lehet egy adott körzet gazdasági elmaradottságának. Ez a fajta elmaradottság (gazdasági pangás, fejletlen infrastruktúra és rossz kereseti OHKHW

VpJ PiU W|EE pYYHO D PXQNDQpONOLVpJ PHJMHOHQpVH HO

WW MHOOHP]

XWDO D PDJDV HOYiQGRUOiVL DUiQ\ D V]yEDQ IRUJy RUV]iJUpV]HNE

YROW D] RUV]iJ EL]RQ\RV UpV]HLUH (UUH

O $ PDJDV pV NO|Q|VHQ D WDUWyVDQ PDJDV

munkanélküliség csökkenti az ingatlanárakat, az ingatlanárak esése pedig nyilvánvalóan rontja az elvándorlás HVpO\HLW 0LYHO D FLJiQ\ iOOiVNHUHV

N QDJ\ UpV]H LJHQ DODFVRQ\ LVNRODL YpJ]HWWVpJ

DNLNQHN D SURVSHUiOy

körzetekben sem túl jók a foglalkoztatási esélyeik, ezért számukra a hanyatló országrészek alacsony ingatlanárai (vagy sok esetben az elhagyott házak) elég vonzóak lehetnek ahhoz, hogy bevándoroljanak a magas PXQNDQpONOLVpJ

YiOViJ|YH]HWHNEH

0LQGNpW

PHFKDQL]PXV

országrészekben.

68

Q|YHOL

D

FLJiQ\RN

DUiQ\iW

D]

HOPDUDGRWW

3. Agrárium

Végül a délnyugati körzetek ötvözete, ahol a

RUV]iJUpV] D] HOPDUDGRWW PH]

FLJiQ\RN DUiQ\D PHJOHKHW

JD]GDViJL pV D] LSDURVRGRWW

VHQ PDJDV

, az átlagos iskolázottság

pedig közepes.

Arra a következtetésre juthatunk, hogy a munkanélküliségi ráta relatív területi különbVpJHLW KRVV]DEE WiYRQ HOV

VRUEDQ D] DGRWW N|U]HW HPEHUL W

NH iOORPiQ\D KDWiUR]]D

PHJ $] LVNROi]RWWViJ MHOHQW

VpJH D]RQQDO HPHONHGQL NH]G DPLQW D FLJiQ\ IRJODONR]WDWRWWDN

My

PXQNDHU

UpV]H

PiU

NLV]RUXO

D

SLDFUyO

pV

H]]HO

NLPHUO

D]

D

OHKHW

VpJ

KRJ\

munkanélküliség terheit még tovább hárítsák a cigány kisebbségre.

3 .4 .3 . Cigán y s ág $ FLJiQ\RN D UHQGV]HUYiOWiV LJD]L YHV]WHVHL $ UHQGV]HUYiOWiV Q\RPiEDQ PHJMHOHQ

tömeges munkanélküliség néhány év leforgása alatt viharos sebességgel tette semmissé annak a lassú modernizációs folyamatnak szinte minden eredményét, amely az alapfokú oktatás NLWHUMHV]WpVpYHOpVDV]DNNpS]HWWVpJHWQHPLJpQ\O WXGWD

NHW

LSDULPXQNDKHO\HNH[SDQ]LyMiYDOLQWHJUiOQL

- még ha a társadalmi hierarchia legalacsonyabb fokán is - egy modern társadalom

V]HUYH]HWpEH

(J\UH

HU

V|GQHN

D

V]HJpQ\VpJ

- iskolázatlanság - munkanélküliség -

szegénység ördögi körei. A magyarországi cigányság példátlanul mély válságban van. Kertesi, Ábrahám (1996, 1998, 2000) munkatörténeti elemzéseit felhasználva56 a disszertáció áttekinti a roma lakosság kritikus helyzetét, ami alátámasztja a nyugdíjazás és az LG

VNRULPHJpOKHWpVSUREOHPDWLNiMiQDNWp]LVpW

$ IRJODONR]WDWRWWDN LOOHWYH QHP IRJODONR]WDWRWWDN iOORPiQ\iQDN LG

vizsgálva az 1984 és 1993 közötWL LG

EHOL DODNXOiViW

V]DNEDQ D FLJiQ\ IRJODONR]WDWiV GUiPDL OHpSOpVpQHN

lehetünk tanúi. Míg a nyolcvanas évek derekán a foglalkoztatott/nem foglalkoztatott arány körülbelül 3:1 volt, addig 1993-ra ez rosszabb, mint 1:2 arányra esett vissza. (Kertesi, 2000) Kialakul egy tipikusan harmadik világbeli foglalkoztatási képlet, amelyben egy iskolázatlan tömeg foglalkoztatási szintje nemcsak, hogy rendkívül alacsony, de a tipikus PXQNDYiOODOiVRN KRVV]DLVLJHQU|YLGDIRJODONR]WDWRWWLiOORPiQ\FVHUpO

megfeleO

GpVHLV QDJ\ (QQHN

HQD]DONDOPLPXQNDYiOLNGRPLQiQVVi

A romák zöme a magyar társadalom átlagát messze meghaladó mértékben veszítette el HJ\V]HU pV PLQGHQNRUUD D] iOOiViW pV V]RUXOW NL YpJOHJ D PXQNDHU

56

SLDFUyOD]D NHYpV HPEHU

A vizsgálatok a cigányság helyzetének bemutatására egy reprezentatív mintán alapul, amely nagyjából a teljes roma lakosság 2 százalékos mintája.

69

3. Agrárium

aki képes volt valamilyen szinten megkapaV]NRGQLDPXQNDHU

SLDFRQH]WQDJ\UpV]W~J\WXGWD

csak megtenni, hogy közben kénytelen volt lemondani a folyamatos IRJODONR]WDWiVHVpO\HLU $] LQVWDELO IRJODONR]WDWiV iOWDOiQRVVi YiOiVD PLDWW D PXQNiYDO UHQGHONH]

N MHOHQW

O

V UpV]pW LV

elérte a társadalmi dezintegrálódás: a rendszeres munka hiánya egyben a rendszeres életvitel hiányát, filléres megélhetési gondokat, valamint az állami szociális juttatások és a vállalati szociális ellátások alacsonyabb szintjét - bizonyos esetekben e juttatásokra való jogosultság teljes elvesztését - is jelenti. A

PXQNDHU

-piaci kiszorulás legfontosabb változói a nem, az életkor, az iskolai

végzettség és az etnikai hovatartozás. NO|Q|VHQ NHGYH]

$ PXQNDHU

-NHUHVOHW V]HUNH]HWpQHN iWUHQGH]

GpVH

WOHQO pULQWHWWH D URPD QpSHVVpJHW D WLSLNXV URPD PXQNDYiOODOy XJ\DQLV

alacsony iskolázottságú, fizikai foglalkozású férfi, éppen az a fajta ember, aki iránt a kereslet a nyolcvanas évek közepe óta a leginkább visszaesett57, szemben a medián magyarországi munkavállalóval, aki tipikusan középfokú végzettséggel rendelkezik, és kiegyenlítettebb DUiQ\EDQIpUILYDJ\Q

LGROJR]y

Közismert a tény, hogy a roma népesség lényegesen iskolázatlanabb, mint a nem URPD D PpUWpNHN D]RQEDQ PHJG|EEHQW

HN $ FLJiQ\ IpUILDNQDN PLQG|VV]H V]i]DOpND

rendelkezik 8 osztálynál magasabb iskolai végzettséggel, szemben a nem cigány férfiak több PLQW V]i]DOpNRV KDVRQOy DGDWiYDO $ NO|QEVpJHN D Q

NQpO PpJ QDJ\REE RWW V]i]DOpN

áll szemben a 60-nal. Mindez önmagában is jelent s foglalkoztatási esélykülönbségek forrása lehet. A foglalkoztatási esélyNO|QEVpJHN PiVLN IRUUiVD D FLJiQ\ViJ NHGYH] elhelyezkedése$URPDQpSHVVpJIHOOUHSUH]HQWiOWDPXQNDOHKHW

WOHQ

területi

VpJHNNHOURVV]DEEXOHOOiWRWW

községi településkategóriában, illetve felülreprezentált az ország azon régióiban, ahol - a településtípustól függetlenül is - különösen rossz a foglalkoztatási helyzet. A cigányság WHUOHWLHOKHO\H]NHGpVHD]iOOiVKR]MXWiVLHVpO\HNV]HPSRQWMiEyOV]pOV

VpJHVHQURVV]$IHOQ

WW

roma lakosság több mint 60 százaléka községekben él (szemben a 35 százalék körüli nem cigány értékkel), továbbá országosan és a városi, illetve községi településtípusokon belül is szignifikánsan nagyobb arányban lakik magas munkanélküliséggel sújtott körzetekben. (Kertesi, 2000) A roma lakossággal szembeni diszkrimináció azon alapul, hogy a munkáltató inkább YiODV]W QHP FLJiQ\ PXQNDHU

W 8J\DQLV D]RN D ILDWDORN DNLN W~ONRURVDQ pYLVPpWOpVHNNHO

57

Amíg a nyolcvanas évek derekán a roma férfiak foglalkoztatása nagyjából megfelelt a magyar társadalom férfi átlagának – legföljebb 4- V]i]DOpNNDO PDUDGW HO W OH DGGLJ H] D V]LQWH HOKDQ\DJROKDWyDQ NLV UpV KDWDOPDV százalékos) szakadékká mélyült. A cigány népesség és a teljes népesség közti foglalkoztatási olló hallatlan mértékben kinyílt (20-30 százalékos különbség az 1994. évi állásmegtartási képességben).

70

3. Agrárium

bukásokkal tarkítva (és nyilván rossz jegyekkel) végzik el a nyolc osztályt, várhatóan rosszabb (tanult) képességekkel, kisebb tudással, kevesebb jártassággal rendelkeznek, mint azok, akiknek az iskolai pályafutása simább volt. Ha a romák iskolai pályafutása jellegzetesen QDJ\REE DUiQ\EDQ WDUWDOPD] LO\HQ ]|NNHQ HJpV]pYHOV]HPEHQWiPDV]WKDWyHO

tWpOHWH

NHW D] HOHJHQG

DODSRW V]ROJiOWDWKDW D FVRSRUW

knek.

3 .4 .4 . Ko rai n y ugdíjaz ás a m e go ldás ? Fontos kitérni a kérdésére

.|]|V

SiO\DNH]G

VDMiWRVViJ

N

KRJ\

elhelyezkedési esélyeire58 és a korai nyugdíjazás PLQG

D

SiO\DNH]G

N

PLQG

D

SRWHQFLiOLV

NRUDL

nyugdíjazottak a munkaképes korú népesség állástalansági kockázatnak különösen kitett csoportjait alkotják. Az

LG

HO

WWL Q\XJGtMD]iVW

sokan választják, ha állásaikat fenyegetve érzik. A

OHV]i]DOpNROiVL HOMiUiV UHQGV]HUpEHQ PHJOHY

OD]DViJRN WiJ WHUHW HQJHGKHWQHN HQQHN $

társadalombiztosítás (illetve a költségvetés) szemet hunyhat e lazaságok fölött, hiszen amit a nyugdíjakon elveszít, azt megtakaríthatja a munkanélküli-HOOiWiVRQ V UiDGiVXO D M|Y

EHQ

várhatóan aligha foglalkoztatható emberek gondját ezzel egyszer s mindenkorra leveszi az állami (és helyi) ellátórendszerek válláról. A korai nyugdíjazásnak három jellegzetes esetét különböztethetjük meg: 1. a leszázalékolást (rokkantnyugdíjasítást), amelyre 67 százalékos munkaképesség-csökkenés esetén kerülhet sor; 2. HO

WW

D HO

Q\XJGtMD]iVW DPHO\UH KiURP pYYHO D Q\

ugdíjkorhatár elérése

OYDQPyGDPHQQ\LEHQDPXQNiOWDWyI|OPRQGiVWYDJ\OpWV]iPOHpStWpVWNHUOHOH]]HOpV

hajlandó viselni a nyugdíjkorhatár eléréséig tartó maximum három évben a nyugdíjfolyósítás terheit; 3. végül a korkedvezményes nyugdíjazást, amelyre egyes egészségre súlyosan iUWDOPDV PXQNDN|U|NEHQ Q\tOLN OHKHW

VpJ LOOHWYH EL]RQ\RV IRJODONR]iVRN SpOGiXO IHJ\YHUHV

testületeknél végzett munka) esetén. $]

LG

HO

WWL

Q\XJGtMD]iVRN

]|PpW

D

rokkantnyugdíjazás a nyolcvanas évek közepe óta

rokkantnyugdíjazás

teszi

D PXQNDQpONOLVpJ HO

ki.

A

OL NpQ\V]HU

menekülés jellegzetes formájává vált. A teljes népességen belül az 1994. évben a 1984. év DGDWiKR] NpSHVWFVDNQHP D GXSOiMiUD IpUILDN LOOHWYH W|EE PLQWD GXSOiMiUD Q

58

Gyorsabb ütemben romlanak a

SiO\DNH]G

N DONDOPD]iVL HVpO\HL PLQW D] iOOiVEDQ OHY

HVpO\HL $] RNRN KDVRQOyDN PLQW SRWHQFLiOLV LG

HO

N Q

WW D] LG

N iOOiVPHJWDUWiVL

WWL Q\XJGtMD]iVRN HVHWpEHQ HJ\UpV]W D YiOODODWQDN ROFVyEE

nem felvenni valakit, mint esetleg valamilyen vállalatspecifikus jártasságot szerzett dolgozót elbocsátani; ráadásul az elbocsátás költségeit sem kell viselnie; másrészt a felvételek szüneteltetése nem jár vállalaton belüli konfliktussal, mint az elbocsátás.

71

3. Agrárium HO

WW Q\XJGtMD]

]|PH

QHP

ottak aránya (Kertesi, 2000). Aligha férhet kétség ahhoz, hogy a növekmény

D

KLUWHOHQ

PHJURPORWW

HJpV]VpJL

iOODSRWQDN

KDQHP

D]

iOOiVPHJV]

QpVHN

N|YHWNH]PpQ\H (] QDJ\MiEyO N|]LVPHUW IHMOHPpQ\H D UHQGV]HUYiOWiV N|UOL QDJ\ PXQNDHU SLDFLiWUHQGH]

-

désnek.

A romák körében a korai nyugdíjazás gyakorlata hihetetlen méreteket öltött. Bár a PXQNDHU PHJOHKHW

-SLDFL NDUULHUHN PiU MyYDO D UHQGV]HUYiOWiV HO VHQ J\DNUDQ pUWHN YpJHW LG

HO

WW D Q\ROFYDQDV pYHN GHUHNiQ LV

WW Q\XJGtMD]iVVDO

- ez minden bizonnyal valóban

azzal függ össze, hogy a romák egészségi állapota igen-igen rossz, és jellegzetes munkaköreik egészségre ártalmas, nehéz fizikai munkák voltak -, az a tény azonban, hogy a korai nyugdíjazottak aránya 1984 és 1989 között, öt év leforgása alatt a férfiak 45–49 éves korcsoportjában 14 százalékról csaknem 30 százalékra, az 50–54 éves férfiak körében 23 százalékról 48 százalékra, a 45– pYHV Q

N FVRSRUWMiEDQ SHGLJ V]i]DOpNUyO FVDNQHP

százalékra szökött, arról tanúskodik, hogy a korai nyugdíjazás a középgenerációknál YDODPLYHOLG

VHEEURPiNHVHWpEHQDPXQNDHU

SLDFUyOYDOyNLV]RUXOiVHJ\LN

domináns formája

volt. (Kertesi, 2000). A romák helyzetének másik jellegzetessége az, hogy a korai nyugdíjazás hirtelen megugrása náluk -DQpSHVVpJHJpV]pW LG

V]DNUDHVHWW$

PHUWHEEHQD]LG

OHOWpU

HQ

- öt évvel korábbra, az 1984 és 1989 közötti

romák tömeges leszázalékolásának LG

]tWpVpW

azért kell külön hangsúlyozni,

V]DNEDQDKLYDWDORVDQSXEOLNiOWVWDWLV]WLNDLDGDWRNDODSMiQ0DJ\DURUV]iJRQ

alig van munkanélküliség, s bár vannak elbocsátások, zömében az alacsony iskolázottságot IHOWpWHOH]

PXQNDN|U|NEHQ GH D] HOERFViWiVRN DUiQ\D D] LO\HQ MHOOHJ

PXQNDKHO\HN

számához mérten csekély. Ha a korai nyugdíjazást is állásvesztésnek tekintjük, akkor azt kell mondanunk, hogy roma népesség kiszorulása ezen a csatornán keresztül a nyolcvanas évek PiVRGLNIHOpEHQD]iOOtWyODJRVWHOMHVIRJODONR]WDWiVLGHMpQPiUWHOMHVJ

72

]]HOPHJLQGXOW

4. APDJ\DUQ\XJGtMUHQGV]HUYL]VJiODWDDUpV]WYHY

NYpOHPpQ\HDODSMiQ

$PDJ\DUQ\XJGtMUHQGV]HUYL]VJiODWDDUpV]WYHY

N

v é le m é n y e alapján Viz s gálat i e re dm é n y e k 4 .1 . Az adat fe lv é t e l A PHJ\pE

NpUG

O J\

tYHV IHOPpUpV pY YpJpQ QpJ\ YpOHWOHQV]HU

MW|WW DGDWRNRQ DODSXO *\

YiODV]DGyN NLYiODV]WiVD HJ\V]HU

U

HQ NLYiODV]WRWW GXQiQW~OL

-Moson-Sopron, Somogy, Zala és Fejér megye). A

YpOHWOHQ PLQWDYpWHOL HOMiUiVVD

l történt, ami a minta

UHSUH]HQWDWLYLWiViWV]ROJiOMD$PHJNpUGH]HWWHNN|]|WWQHPYROWDNQ\XJGtMEDQUpV]HVO

N

A válaszadási hajlandóság 25% körüli. A személyesen illetve postai úton kiosztott NpUG

tYHNQHN FVDN PLQWHJ\ QHJ\HGH pUNH]HWW YLVV]D pV D WHOMHV HJpV]pEHQ pUWpNHOKHW

Q\RPWDWYiQ\RN V]iPD YDODPLYHO H]HQ pUWpN DODWW U|J]O $ NpUG

tYHN NLW|OWpVpQpO XWyODJRV

WDSDV]WDODWRN DODSMiQ QHP OHWW YROQD KiWUiQ\ D V]HPpO\HV NpUGH] HO

IRUGXOKDW KRJ\ D YiODV]DGyN QHP WXGWDN QpKiQ\ NpUGpVW

KLiQ\RVDQ D] tYHNHW 'H PLQW PLQGHQ IHOPpUpVQpO LWW LV HO

EL]WRVL MHOHQOpW PHUW

értelmezni és ezért töltötték ki IRUGXOKDWRWW D YiODV]DGiV GLUHNW

megtagadása.59 $YL]VJiOWV]HJPHQVE

ODPH]

JD]GDViJEyOPLQG|VV]HI

WVLNHUOWOHNpUGH]QLDPL

a válaszadók 14 százaléka. Az ágazatokat összehasonlító kérdések eldöntésére alkalmasnak PRQGKDWy D PLQWD GH WRYiEEL HOHP]pVHN YpJ]pVpUH HU +RJ\ D PH]

dolgozat

JD]GDViJEyO pO

alkalmazott

egy

VHEEHQ NHOO IyNXV]iOQL D] DJUiULXPUD

N HJ\pQL SUREOpPiLW PpJ MREEDQ NLIHMH]pVUH MXWWDWKDVVXN D

monográfia

MHOOHJ

IHOPpUpVW

WiUVDGDORPEL]WRVtWiVLUHQGV]HUpWHOHP]LDEL]WRVtWiVEDQUpV]WYHY

DPHO\EHQ

HJ\

N|]VpJ

NDUiQ\iQpVDEL]WRVtWiVEyO

kiszorultak egyéni okain keresztül. A felmérés Sukoró községben történt, Fejér megyében. Emellett az ország eJ\ HJpV] PiV WHUOHWpQ HOKHO\H]NHG

IDOXEDQ 6]HSHWQHN =DOD PHJ\H

mélyinterjúk segítségével próbálta meg feltárni az agrár ágazatban dolgozók helyzetét. $NpUG

tYHVIHOPpUpVEHQV]HUHSO

PLQWDQpKiQ\MHOOHP]

MH

0HJNpUGH]HWWHNV]iPDI

Átlagéletkor: 38,7 év Átlagkereset: 128,9 ezer forint (városban: 139,2 e Ft, falun: 104,6 e Ft) 0H]

59

A használt NpUG

tYHW

JD]GDViJEyOpO

NQpOH)WQHPPH]

a disszertáció 10. 1. számú melléklete tartalmazza.

73

JD]GDViJLDNpH)W

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY

N

véleménye alapján

Megoszlások Lakóhely szerint: város – község: 73 – 27 % 7. táblázat Jövedelem, végzettség, ágazat és életkor szerinti megoszlások

Jövedelem

Megoszlás (%)

0-50

3

1

51-70

46

16

71-100

79

28

101-150

55

20

151-200

43

15

55

20

Összesen

281

100

Megoszlás (%)

általános

201-

Ágazat

Végzettség

Megoszlás (%)

!" # $&%

7

2

28

10

érettségi

' () ' * +

147

53

99

35

Összesen

281

100

Életkor

Megoszlás (%)

( ,- #,

38

14

0-20

4

1

ipar

26

9

21-30

78

28

kereskedelem

42

15

31-40

56

20

közigazgatás

54

19

41-50

91

33

oktatás

50

18

51-60

43

15

egészségügy

5

2

61-

9

3

szolgáltatás

65

23

Összesen

281

100

Összesen

280

100

$ PLQWD MHOOHP]

L PLQGHQ V]HPSRQWEyO iWODJRVQDN PRQGKDWyN D NLHPHOW LVPpUYHN

szerint a megoszlások megfelelnek az országos adatoknak. Felülreprezentált kategóriák, osztályok nincsenek sem a jövedelem, sem az életkor alapján. A végzettséget vizsgálva a diplomások aránya magasabb, mint az országos átlag. Alulreprezentáltnak tarthatók az 5 százalék alatti arányok, mint például a OHJDODFVRQ\DEE M|YHGHOP

HN D] DODSIRN~ YpJ]HWWVpJJHO UHQGHONH]

GROJR]yN YDODPLQW D OHJILDWDODEE pV OHJLG

N D] HJpV]VpJJ\E

en

VHEE NRURV]WiO\ $ PLQWD pOHWNRUL VDMWRVViJDL QHP

okoznak redundáns eredményeket, mert a cél az aktív korosztály véleményének megismerése YROW D Q\XJGtMUHQGV]HUU

O pV D] DEEDQ YDOy UpV]YpWHONU

O $] iJD]DWRQNp

nti vizsgálatokban

szintén nem okoz problémát az egészségügyi munkavállalók alacsony aránya, mert az |VV]HKDVRQOtWiVRN HOV

VRUEDQ D PH]

JD]GDViJEDQ LOOHWYH D QHP PH]


N|]|WW W|UWpQQHN (J\HGO D QDJ\RQ V]HUpQ\ M|YHGHOHPPHO UHQGHONH] N|YHWNH]WHWpVHNEHQ SRQWDWODQViJRW KLV]HQ NO|Q|VHQ D PH] H]HNDPHJpOKHWpVWYHV]pO\H]WHW

A minta NHOO

N D

ránya okozhat a

JD]GDViJ V]IpUiMiEDQ J\DNRULDN

DQ\DJLSUREOpPiN

HQ QDJ\QDN QHP QHYH]KHW

dolgozók alacsony száma nem WHV]L OHKHW

PpUHWH pV H]HQ EHOO D PH]

JD]GDViJL

Yp KRJ\ D GROJR]DW EL]RQ\RV N|YHWNH]WHWpVHLW

74

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY iOWDOiQRV

pUYpQ\

QHN

megbízhatónak

tekintsük.

A

N


problémafelvetésekre

azonban

mindenféleképpen megfelel és a további kutatási irányokat kijelöli.

(OpJHGHWWVpJYL]VJiODWDQ\XJGtMUHQGV]HUU

O

4 .2 .1 . "Gap-an alíz is " A "Gap-analízis60" a szolgáltatásokkal való elégedettség mérésére nemzetközileg HOLVPHUW PyGV]HU (] D PyGV]HU D V]ROJiOWDWiVRN HJ\HV |VV]HWHY |VV]HWHY

LYHO NDSFVRODWEDQ D]

N IRQWRVViJiQDN PHJtWpOpVpW YHWL HJ\EH D] D]RNNDO V]HPEHQ PH

gnyilvánuló

elégedettséggel. Az elmélet szerint ahol a fontosság és az elégedettség közel hasonló, ott egyensúly van az elvárások és a teljesítés között, ahol a fontosság meghaladja az HOpJHGHWWVpJHWRWW IHV]OWVpJU D M|Y

ODOXOWHOMHVtWpVU

OEHV]pOKHWQNH]

ek a területek mutatnak rá

EHQL IHMOHV]WpV IRQWRV LUiQ\DLUD DKRO SHGLJ D] HOpJHGHWWVpJ KDODGMD PHJ D IRQWRVViJRW

ott "túlteljesítés" van (Rekettye, 2000). A válaszadóknak 1-5-ös Likert skálán kellett vélemény alkotniuk a nyugdíjrendszer PLQ

VpJpW pULQW

NpUGpVHNU

O $ PD[LPiOLVDQ HOpJHGHWWVpJHW D] |W|V D] HOpJHGHWOHQVpJHW D]

egyes érdemjegy jelentette. $

YL]VJiOW

V]HPSRQW

D

N|YHWNH]

YROW

P

egbízhatóság,

átláthatóság,

kalkulálhatóság, egyszer ség, örökölhet ség, egyénenkénti nyilvántartás, állami befolyás, kamatoztatás, el nyugdíj, flexibilis korhatár, kereset szerepe, szolgálati id szerepe, a nem szerepe, munkakör szerepe, állami garancia

1. Hipotézis $ MiUXOpNIL]HW

reform nem

N D PHJUHIRUPiOW UHQGV]HUUHO PpJ PLQGLJ

YiOWRWWD EH D KR]]i I

szisztéma átláthatóságán, nem lett

nem elégedettek, vagyis a

]|WW LO\HQ LUiQ\~ UHPpQ\HNHW $] iWDODNtWiV QHP MDYtWRWW D HJ\V]HU

EE

a majdani nyugdíj meghatározásának módja.

Az állami társadalombiztosítási befizetéseket továbbra sem egyéni számlákon tartják nyilván, így a járulékok és járadékok közötti kapcsolat még mindig laza. $ YiUDNR]iVRN WHKiW H]HNHW D IHQW HPOtWHWW V]HPSRQWRNDW YiUMiN D] HOV

elégedettség és fontosság alapján meghatározott eltérések rangsorában.

60

Gap= szakadék, rés

75

KHO\HNHQ D]


N


A válaszok alapján az elégedettség és fontosság adatok alakulását a 8. táblázat foglalja össze. A létszámadatok (N), a válaszokból meghatározott átlagok és szórás adatok mellett, az utolsó oszlop tartalmazza az eltéréseket az elégedettség és a fontosság között (Gap = fontosságok átlaga – elégedettségek átlaga). A fontossági átlagok 2,93 és 4,86 között szóródnak, csupán négy szempont kapott négyes alatti osztályzatot: a munkakör, a nem figyelembevétele a nyugdíjak megállapításánál valamint a flexibilis, azaz választható nyugdíjkorhatár és az állami befolyás. A válaszadók tehát ezeket az ismérveket kevésbé tartják fontosnak, mint a többit. Érdekes, hogy az állami EHIRO\iV KDWiVD H]HQ |VV]HWHY

N N|]|WW V]HUHSHO H] YDOyV]tQ

emberek egy része nem érzi fontosnak a közSRQWL

OHJ D]W PXWDWMD KRJ\ D]

iOODPL LUiQ\tWiVW

N DNiU HJ\pE

pénzintézeteket is el tudnának képzelni a nyugdíjbiztosítás egészének lebonyolítására. Legfontosabb szempont a megbízhatóság. A szórások között egy kiugróan magas érték szerepel, ami rendszer átláthatóságára vonatkozLN (V]HULQW D]iWOiWKDWyViJ IRQWRVViJL iWODJDDPL UHQGNtYO V]pOV

VpJHV

válaszok alapján alakult ki, sokan nagyon fontosnak ítélik meg, sokan egyáltalán nem tartják fontosnak ezt a szempontot a nyugdíjrendszerben. Ezen kívül már csak három szórás érték QDJ\REE HJ\QpO WHKiW RWW WDOiONR]KDWXQN PpJ PHJOHKHW

VHQ QDJ\ iWODJWyO YDOy HOWpUpVHNNHO

Ezek a nyugdíjjárulékok kamatoztatása, valamint a nem és a munkakör szerepe. A legtöbb szempontra az átlagok jól jellemzik az adatokat, tehát a válaszadók nagyjából hasonlóan ítélik meg a konkrét ismérv fontosságát, mert ott a szórás értékek egy alattiak.

8. táblázat Az elégedettség és a fontosság átlag és szórás értékei, valamint a „gap”, az eltérés az átlagok között

megbízhatóság átláthatóság kalkulálhatóság egyszer ség örökölhet ség egyénenkénti nyilvántartás állami befolyás kamatoztatás el nyugdíj flexibilis korhatár kereset szerepe szolgálati id szerepe a nem szerepe munkakör szerepe állami garancia

Elégedettség átlag szórás 3,91 1,24 3,36 1,32 3,27 1,31 3,06 3,33 3,08 1,54 3,68 2,82 3,22 1,08 3,11 1,41 3,41 1,53 3,26 1,34 3,63 1,11 3,78 1,15 3,08 1,18 2,94 1,13 3,85 1,17

N 281,00 281,00 280,00 279,00 275,00 280,00 277,00 279,00 281,00 280,00 281,00 281,00 277,00 278,00 281,00

76

Fontosság átlag szórás 4,86 0,56 4,69 3,09 4,32 0,69 4,12 0,81 4,18 0,97 4,63 0,69 3,99 0,92 4,27 1,90 4,13 0,88 3,92 0,92 4,47 0,72 4,60 0,64 3,54 1,47 2,93 1,45 4,76 0,55

N 281,00 281,00 281,00 278,00 274,00 281,00 279,00 278,00 281,00 279,00 280,00 278,00 278,00 281,00 280,00

Gap Eltérés 0,96 1,33 1,06 1,06 1,10 0,95 0,77 1,16 0,72 0,66 0,84 0,82 0,46 -0,01 0,91

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a réV]WYHY

N


Az elégedettségi átlagok között nincs négyesnél jobb osztályzat, a legnagyobb elégedettséget a nyugdíjrendszer megbízhatósága kapta (3,91). A legkevésbé a munkakör figyelembevételével elégedettek a válaszadók. Az egyes kérdésekre adott válaszok itt már nincsenek annyira összhangban egymással, mint a fontosságra leadottak, ezt jelzik az egynél nagyobb szórás értékek. A legnagyobb a YiODV]RN NO|QE|]

VpJH D Q\XJGtMUHQGV]HU HJ\V]HU

VpJpQHN PHJtWpOpVpEHQ D YiODV]DGyN

között hasonló arányban vannak, akik nagyon bonyolultnak tartják a nyugdíjak számítását és DNLNQDJ\RQHOpJHGHWWHND]HJ\V]HU

A YiUDNR]iVRNQDNPHJIHOHO YiODV]DGyN

PLQW

DPHQQ\LUH

VpJpYHO

HQV]LQWHPLQGHQV]HPSRQWRWIRQWRVDEEQDNtWpOQHNPHJD

HOpJHGHWWHN

YHOH

(UUH

XWDOQDN

D

SR]LWtY

V]iPpUWpN

különbségek. Az egyetlen kivétel a munkakör jellegének figyelembe vétele, itt lett az eltérés értpNHHJ\HGOQHJDWtYHO

MHO

$ N|QQ\HEE iWWHNLQWKHW

VpJ NHGYppUW pUGHPHV D NDSRWW HUHGPpQ\HNHW JUDILNXVDQ LV

megjeleníteni. (2. ábra) Ugyanabban a koordináta rendszerben vettük fel az elégedettségre és D IRQWRVViJUD DGRWW iWODJRNDW pV D N|]WN OHY IHOV

NO|QE

ségeket külön kiemeltük. A grafikon

W|U|WW YRQDOD D IRQWRVViJ D] DOVy SHGLJ D] HOpJHGHWWVpJ (J\pUWHOP

YiODV]DGyNQLQFVHQHNNHOO

WHKiW KRJ\ D

61

NpSSHQPHJHOpJHGYHDQ\XJGtMUHQGV]HUUHO

Az eltérések mértéke a legtöbb ismérv esetén nagyjából azonos, egy körüli érték, vagyis a válaszadók hasonlóan elégedetlenek szinte minden szemponttal. A legnagyobb szakadék a nyugdíjszisztéma átláthatóságának megítélésében van. Az eltérés csak öt esetben nem adott szignifikáns értéket (9. táblázat utolsó öt sora): a]iOODPLEHIRO\iVD]HO

Q\XJGtMD

flexibilis nyugdíjkorhatár, a nem-, és a munkakör figyelembevétele terén. A szempontok kétharmada bizony olyan változókat tartalmaz, amelyek terén vannak javítanivalók (9. táblázat HOV

Wt]VRUD $OHJQDJ\REEHOWpUpVW

iWOiWKDWyViJ NDPDWR]WDWiV |U|N|OKHW

OKDODGYDDNLVHEEHNIHOpDVRUUHQGDN|YHWNH]

VpJ HJ\V]HU

VpJ NDONXOiOKDWyViJ PHJEt]KDWyViJ

egyénenkénti nyilvántartás, állami garancia, kereset-pVDV]ROJiODWLLG

V]HUHSH

A feszültség legnagyobb a nyugdíjrendszer átláthatóságának terén. A válaszadók szerint nincs elég információjuk a levont nyugdíjjárulékok útjáról, arról, hogy ez majdan 61

Az egyetlen kérdés, ahol szerepet cserél a két kategória, azaz ahol hiányzik a kis fehér téglalap, az a munkakör szerepének figyelembevétele. Ez a szempont volt a legkevésbé fontos (2,93) és ugyanakkor ezzel a legelégedetlenebbek (2,94) a válaszadók, mégis itt haladja meg egyedül az elégedettség a fontosságot. Általában, ha nem tartunk valamit fontosnak, akkor ott a kérdéssel való elégedettség is értelmét veszti. Mindenesetre beigazolódni látszik a jogalkotó magatartása, amikor a nyugdíjak meghatározásánál a munkakör szempontját nem vette bele.

77


N


visszajut-e és hogyan jut vissza hozzájuk. A nyugdíjreform tehát ezt a problémát nem volt képes megoldani.

2. ábra A „gap” analízis grafikus megjelenítése

.0/213/245/56 7 8:9 ; B A @ ? > = <

NE LK M IJ

FG H CDE

NE LK M INK J ONK

NE LK M ION J

OP Q OP J

TE M IOKU D PU U

TE M DSH MR DE

S

WK N M TP V K V K JS T DVR NWO VX R DE V

N MR NK M KJ YO Z FW D K ZCJH C PJ ON J `5a bdcdegfdegh h ibdc

[G\

WWOF M NK S W IJ YO D] P ZS

ERQ

OV D

K D D^ M D P DDS DSMH

^D

[W

WK D^ ON J D O EZ DSMH MH

jdkmlh kniiodc

Az eltérések aODSMiQ VRUED UHQGH]YH D V]HPSRQWRNDW PHJILJ\HOKHW

DDS

CMH DV J

9. táblázat

átláthatóság kamatoztatás örökölhet ség egyszer ség kalkulálhatóság megbízhatóság egyénenkénti nyilvántartás állami garancia kereset szerepe szolgálati id szerepe állami befolyás el nyugdíj flexibilis korhatár a nem szerepe munkakör szerepe

Elégedettség

Fontosság

Gap

3,36 3,11 3,08 3,06 3,27 3,91 3,68 3,85 3,63 3,78 3,22 3,41 3,26 3,08 2,94

4,69 4,27 4,18 4,12 4,32 4,86 4,63 4,76 4,47 4,60 3,99 4,13 3,92 3,54 2,93

1,33 1,16 1,10 1,06 1,06 0,96 0,95 0,91 0,84 0,82 0,77 0,72 0,66 0,46 -0,01

78

WJ V_J

W JSEC ON J

KRJ\ KRO YDQQDN

még a leginkább aggasztó gondok. (9. táblázat)

$]V]HPSRQWRND]HOWpUpVHNV]HULQWLQDJ\ViJUHQGLVRUUHQGEHQDOHJQDJ\REENO|QEVpJW

PU S D^ PJ D VCQ DSH M

OFV|NNHQ HQ


N


Az átláthatóság javításán túl nagy hangsúlyt kéne fektetni a nyugdíjjárulékok befektetésére, azaz a kamatozás OHKHW

VpJpUH (] D IHORV]Wy

- kirovó rendszerben nehezen

megvalósítható, hiszen a mindenkori beszedett járulékokból fizetik ki az éppen aktuális nyugdíjszolgáltatásokat. NH]GYHMHOHQW

A

$ Q\XJGtMSpQ]WiUDN V]iPiUD YLV]RQW H] D OHKHW

SHUFW

O

VWDJWRERU]ySR]LWtYXPYROW

harmadik

NDSFVRODWEDQ YHW

legnagyobb

a

nyugdíjbefizetések

|U|N|OKHW

VpJpYHO

V SURSDJDQGiW DGWDN D Sp

nztári

VpJpQHN J\DNUDQ V]HPEHiOOtWYD H]W D MXWWDWiVW D] iOODPL SLOOpUUHO DKRO

YDOyEDQ QLQFV LO\HQ OHKHW UHQGV]HUYiOWiV HO

szakadék

G|WW IHO $ Q\XJGtMSpQ]WiUDN MHOHQW

EHIL]HWpVHN |U|N|OKHW

D] |U|N|OKHW

VpJ D] HOV

VpJ 1HP V]DEDG HOIHOHMWHQL KRJ\ D WiUVDGDORPEL]WRVtWiV D

WW QHP LV WDUWRWWD Q\LOYiQ D EL]WRVtWRWWDN EHIL]HWp

seit, ami lehetetlenné teszi

VpJ NpUGpVpQHN WiUJ\DOiViW 8J\DQDNNRU D] iOODPL SLOOpU EL]WRVtW KR]]iWDUWR]yL

járadékokat. $] HOV

|W OHJQDJ\REE HOWpUpVW DGy V]HPSRQW N|]W PpJ D] HJ\V]HU

NDONXOiOKDWyViJ V]HUHSHO $ MiUXOpNEHIL]HW KRJ\DQ MXW PDMG YLVV]D KR]]iMXN LG ~J\W

N V]iP

VpJ

és a

ára nyilvánvaló elvárás, hogy értsék,

VNRUXNEDQ D VRN pYHQ NHUHV]WO QpONO|]|WW MiUXOpN GH

QLNDQ\XJGtMUHIRUPVHPWXGRWWLJD]iEyOHUUHDNtYiQDORPUDJ\yJ\tUUDOV]ROJiOQL(]]HO

V]RURVDQ |VV]HIJJ UHQGV]HUHJ\V]HU

NpUGpV D NDONXO

VpJpE

álhatóság problematikája, amely egyenesen adódhatna a

O3pOGiXOD1pPHWRUV]iJEDQP

NDSRWWYROQDLO\HQpOHVNULWLNiWHEE

N|G

SRQWUHQGV]HUYDOyV]tQ

ODV]HPSRQWEyO

10. táblázat Rangsor a fontosságok alapján

megbízhatóság állami garancia átláthatóság egyénenkénti nyilvántartás szolgálati id szerepe kereset szerepe kalkulálhatóság kamatoztatás örökölhet ség el nyugdíj egyszer ség állami befolyás flexibilis korhatár a nem szerepe munkakör szerepe

Elégedettség

Fontosság

Gap

3,91 3,85 3,36 3,68 3,78 3,63 3,27 3,11 3,08 3,41 3,06 3,22 3,26 3,08 2,94

4,86 4,76 4,69 4,63 4,60 4,47 4,32 4,27 4,18 4,13 4,12 3,99 3,92 3,54 2,93

0,96 0,91 1,33 0,95 0,82 0,84 1,06 1,16 1,10 0,72 1,06 0,77 0,66 0,46 -0,01

79

OHJQHP


N


Érdemes megnézni, hogy ha az elégedettség és a fontosság alapján rendezzük sorba a szempontokat, akkor mi a válaszadók megítélése. (10., 11. táblázat) Legfontosabb

szempontok

a

nyugdíjrendszer

megbízhatósága,

az

állami

garanciavállalás, mely ismérvek leginkább a majdani nyugdíjszolgáltatások biztonságára vonatkoznak. Ezek teljesüléséhez elengedhetetlen lenne a rendszer áláthatósága, ami együtt kell, hogy járjon a járulékbefizetések egyénenkénti nyilvántartásával. Jól látják ezt a válaszadók, hiszen a harmadik, negyeGLN OHJIRQWRVDEE |VV]HWHY D] iWOiWKDWyViJ HOV

N H]HN &VDN HPOpNH]WHW

O

KHO\HQ V]HUHSHOW D] HOWpUpVHN N|]|WW WHKiW EiU QDJ\RQ IRQWRVQDN WDOiOMiN

ezt a szempontot, mégsem elégedettek vele. Csak ezután következnek a nyugdíjak számításának alapjául szolgáló változók. Szinte D]RQRV IRQWRVViJ~QDN V]iPtW D V]ROJiODWL LG

pVD NHUHVHW ILJ\HOHPEHYpWHOH $ VRUEDQ QpJ\HV

I|O|WW YDQ PpJ D NDONXOiOKDWyViJ NDPDWR]iV |U|N|OKHW OHKHW

VpJH pV D] HJ\V]HU

VpJ NpUGpVH YDODPLQW D] HO

Q\XJGtM

VpJ (]HN LV QDJ\RQ IRQWRV V

zempontok, de mégis vannak náluk

meghatározóbbak.

11. táblázat Rangsor az elégedettségek alapján

megbízhatóság állami garancia szolgálati id szerepe egyénenkénti nyilvántartás kereset szerepe el nyugdíj átláthatóság kalkulálhatóság flexibilis korhatár állami befolyás kamatoztatás örökölhet ség a nem szerepe egyszer ség munkakör szerepe

Megnyugtató,

hogy

Elégedettség

Fontosság

Gap

3,91 3,85 3,78 3,68 3,63 3,41 3,36 3,27 3,26 3,22 3,11 3,08 3,08 3,06 2,94

4,86 4,76 4,60 4,63 4,47 4,13 4,69 4,32 3,92 3,99 4,27 4,18 3,54 4,12 2,93

0,96 0,91 0,82 0,95 0,84 0,72 1,33 1,06 0,66 0,77 1,16 1,10 0,46 1,06 -0,01

legelégedettebbek

a

válaszadók

a

nyugdíjrendszer

megbízhatóságával és az állami garanciavállalással. Ezek a szempontok az eltérések között LV FVDN KDWRGLN Q\ROFDGLN YROWDN D UDQJVRUEDQ WHKiW DODSYHW

rendszerrel a minta alapján. Bár a kapott érték négyes alatt van.

80

HQ QLQFVHQHN V~O\RV JRQGRN D


N


1. Hipotézis eredménye $]

DGDWRN

HJ\pUWHOP

HQ

DOiWiPDV]WMiN

D]

HO

]HWHV

YiUDNR]iVRNDW

D

N

iemelt

szempontok közül az átláthatóságra adódott a legnagyobb eltérés a fontosság és az HJ\V]HU

elégedettség között. Az

VpJ

sorrendben a negyedik volt a javítandó szegmensek

között, az egyéni számlás nyilvántartás bár csak hetedik, azaz a válaszadók ennél nagyobb gondokat látnak más területeken, de mindhárom kiemelt ismérv esetén szignifikáns eltérés volt kimutatható a fontosság és az elégedettség között.

$Q\XJGtMUHQGV]HUPLQ

VpJLN|YHWHOPpQ\HL

4 .3 .1 . Fak t o ran alíz is )DNWRUDQDOt]LVI

alízis

NRPSRQHQVDQ

A faktoranalízis sokváltozós adatállomány jellemzése néhány faktor lineáris kombinációjaként (Székelyné, 2001).62 $ NLpUWpNHOpV DODSMiXO V]ROJiOy PLQWD HJ\V]HU .RGROiQ\L -iQRV )

LVNROD OHYHOH]

YpOHWOHQ NLYiODV]WiVVDO W|UWpQW D

WDJR]DWRV KDOOJDWyL N|]O $ GROJR]DW I

YiODV]DL

alapján mutatja be a módszert. $YiODV]DGyNQpKiQ\MHOOHP]

férfi-Q

DUiQ\

MHiWODJpOHWNRUpYKDYLiWODJNHUHVHW)WI

-69%; végzettség: 70% diploma – 30% érettségi

2. Hipotézis $ Q\XJGtMUHQGV]HU PLQ

VpJL MHOOHP]

LW D] HUHGHWLOHJ PHJDGRWW LVPpUY KHO\HWW

kevesebb változóval is le lehet írni.

A regressziós modell felírásánál a kevesebb változó (már nincs közöttük korrelációs NDSFVRODW HJ\V]HU

VtW

N|UOPpQ\W MHOHQ pV D IJJHWOHQVpJ D YDOLGLWiVW pV D]

eredmények

interpretálásának megbízhatóságát növeli. Eredeti változóink a nyugdíjUHQGV]HU PLQ WHUMHG

62

63

VNiOiQ pUWpNHOWHN

$ W|EEYiOWR]yV YDOyV]tQ

VpJL LVPpUYHL DPLW

a válaszadók 0-5-ig

. Cél a faktorok megtalálása és azonosítása valamelyik kiindulási

VpJL PRGHOOH]pV N|]O D] HJ\LN OHJIRQWRVDEE PyGV]HU D I

NRPSRQHQV DQDOt]LV $]

eljárás a sajátérték számításra épül. A vizsgált változókat egymás közötti korrelációjuk alapján csoportosítjuk, tJ\ IHOLVPHUKHW KRJ\ PHO\ YiOWR]yN Wartoznak össze, hány ilyen csoport van, csoporton belül milyen irányú SR]LWtY YDJ\ QHJDWtY pV PHQQ\LUH V]RURV D YiOWR]yN |VV]HIJJpVH *\DNUDQ HO

IRUGXO KRJ\ YDODPHO\

változócsoport mögött felismerhetünk egy szakmailag közös komponenst, faktort, amelyet közös ok változónak vagy háttérváltozónak tekinthetünk.

81


változóval vagy egy újabb közös háttérváltozó azonosítása.64

N


$] HOYpJ]HWW P

YHOHWHN XWiQ

kiderül, hogy az eredeti 15 magyarázó változóból 6 faktort érdemes megtartani. A variancia pUWpNHNE

O NLROYDVKDWy KRJ\ D] HUHGHWL YiOWR]yW

-os biztonsággal a

I

NRPSRQHQV

változóval is le tudjuk írni. Fontos meghatározni, hogy az ily módon megkapott és megtartott faktorok milyen mértékben írják le az eredeti magyarázó változóinkat. A kommunalitások (Communalities) mutatják meg, hogy az egyes változókat milyen arányban magyarázzák meg a megtartott faktorok. Az adatokból az olvasható ki, hogy például a keresetet 87,1 %-ban magyarázza meg a 6 faktor, azaz a kereset varianciájának (szóródásának) 87,1%-át magyarázzák a faktorok. A megbízhatóságot csak 52,9 %-ban magyarázzák a faktorok. A faktorok interpretálása a faktorsúlyokkal történik, melyek meghatározása I

NRPSRQHQVDQDOt]LVVHO

történik.

$ OHJQDJ\REE DEV]RO~W pUWpN

IDNWRUV~O\RN PXWDWMiN

meg, hogy a változók mely faktorhoz tartoznak.65

12. táblázat A legnagyobb faktorsúlyok az elforgatott faktormátrixban:

63

megbízhatóság átláthatóság kalkulálhatóság egyszer ség örökölhet ség egyénenkénti nyilvántartás állami befolyás kamatoztatás el nyugdíj flexibilis korhatár kereset szerepe szolgálati id szerepe a nem szerepe munkakör szerepe állami garancia

1 0,609 0,760 0,805 0,595

2

Faktorok 3 4

5

6

0,750 0,806 0,626 0,520 0,819 0,788 0,922 0,602 0,823 0,901 0,834

0HJEt]KDWyViJ ÈWOiWKDWyViJ .DONXOiOKDWyViJ (J\V]HU

Q\LOYiQWDUWiV ÈOODPL EHIRO\iV .DPDWR]iV (O

Q\XJGtM OHKHW

VpJ gU|N|OKHW

VpJ (J\pQL

VpJH )OH[LELOLV NRUKDWi

r, 11. Kereset,

6]ROJiODWL LG ILJ\HOHPEH YpWHOH 1HP ILJ\HOHPEH YpWHOH 0XQNDN|U ILJ\HOHPEH YpWHOH ÈOODPL

garancia $ONDOPD]KDWyViJLIHOWpWHOD]DGDWRN|VV]HIJJ VpJHNRUUHOiOWViJD(VHWQNEHQDKMO érték 0,623-ra adódott, ami ha nem is tökéletes, de elfogadható érték. (Minél közelebb van 1-hez, annál jobb.) SPSS statisztikai programcsomag végzi el a számításokat, ami közli a variancia százalékos magyarázottságán kívül, annak kumulált, azaz halmozottan összeadott értékeit is. Megtartjuk a faktort, ha sajátértéke nagyobb 1nél. 65 Figyelembe vesszük a 0,3-nél nagyobb értékeket.

64

82


A faktorsúlyok megadják, hogy a faktorRN HO iOOtWiViEDQ$IDNWRURNDN|YHWNH]


iOOtWiViEDQ PLO\HQ V]HUHSHW MiWV]DQDN

az eredeti változóink. Például a kalkulálhatóság 80,5 %-EDQ HO

N

YHV] UpV]W D] HOV

IDNWRU

PDJ\DUi]yYiOWR]yNDWYRQWiN|VV]H

Faktor1: Kalkulálhatóság (0,805); Átláthatóság (0, (J\V]HU

Megbízhatóság (0,609)

VpJ

Faktor2: Munkakör figyelembevétele (0,901); Nem figyelembevétele (0,823) Faktor3: (O

Q\XJGtMOHKHW

VpJH )OH[LELOLVNRUKDWiU .DPDWR]iV

Faktor4: Egyéni nyilvántartás (0,806); ÖrökölKHW

VpJ

Faktor5: Állami garancia (0,834); Állami befolyás (0,626) Faktor6: .HUHVHWILJ\HOHPEHYpWHOH 6]ROJiODWLLG

ILJ\HOHPEHYpWHOH

Utolsó feladatunk, hogy azonosítsuk a fatorokat változót kell megfelHOWHWQL

D] HJ\HV IDNWRURNEDQ |VV]HJ\

(J\ V]DNPDLODJ pUWHOPH]KHW

MW|WW LVPpUYHNQHN (] WDOiQ D

legnehezebb feladat, mert a program szinte minden mást elvégez helyettünk. $N|YHWNH]

IDNWRURNDWVLNHUOWD]RQRVtWDQL

Faktor 1

7LV]WDpVpUWKHW

Faktor 2

Egyéni adottságok

Faktor 3

Extra kedvezmények

Faktor 4

Állam szerepe

Faktor 5

Biztonság

Faktor 6

Sokáig sokat keresni

2. Hipotézis eredménye 6LNHUOW D Q\XJGtMUHQGV]HU PLQ

VpJpW MHOOHP]

HUHGHWL PDJ\DUi]y YiOWR]yQN

számát 6 változóra csökkenteni, melyek között máU QLQFV NRUUHOiFLy $ I PLQ

NRPSRQHQV

VpJUH J\DNRUROW KDWiVD LO\ PyGRQ PiU QHP DG LQWHUSUHWiOKDWDWODQ LQIRUPiFLyW N|]|WWN

már szignifikáns kapcsolatok mutathatók ki. 66

66

$ PDWHPDWLNDL PRGHOO SRQWRV IHOtUiViW PHOO

]L D GROJR]DW PHUWDFpOD YiOWR]yN V]iPiQDNUHGXNiOiVD YROW $

faktorok parciális regressziós együtthatói egyébként azt mutatnák meg, hogy az egyes szempontokra a válaszokból kiolvasható „érdemjegy” egységnyi jaYXOiVD PHQQ\LYHO Q|YHOQp D Q\XJGtMUHQGV]HU PLQ VpJpU O alkotott képet.

83


N


4 .4 . Tö bbv ált o z ó s lin e áris re gre s s z ió m o de lle k 6 7 4 .4 .1 . Mo de ll (1 ) A nyugdíjrendszerUHOYDOyHOpJHGHWWVpJPLQWIJJ

YiOWR]ypVDWL]HQ|WV]HPSRQW

mint független változók

3. Hipotézis A többváltozós lineáris regressziós modellben, melyben a nyugdíjrendszerrel való elégedettséget vizsgáljuk a fent említett 15 szempont függvényében, a várakozás szerint a MHOOHP]

N PDJ\DUi]]iN D] HOpJHGHWWVpJHN NO|QE|]

VpJpQHN D] |VV]YDULDQFLiQDN D QDJ\

hányadát (kb. 80 százalékát) és a legfontosabb magyarázóváltozók a rendszer megbízhatósága, átláthatósága valamint a kereset és a

figyelembe vétele

V]ROJiODWL LG

lesznek.

A modell megbízhatósága az elvégzett F-próba alapján szignifikáns, a magyarázó változók együttesen 57,5 százalékát adják az eredményváltozó összvarianciájának. A Q\XJGtMUHQGV]HU PLQ

VpJL SDUDPpWHUHL N|]|WW PpJ V]HUHSHOQHN LWW QHP WiUJ\DOW |VV]HWHY

H]HN DGMiN D PDUDGpN V]i]DOpNRW %iU D IHOPpUpVEHQ V]HUHSO NDSFVRODWEDQ iOOQDN D Q\XJGtMV]LV]WpPD PLQ KRJ\PLO\HQHJ\pEWpQ\H]

A modeOOEHQ

N

LVPpUYHN V]RURV

VpJpYHO PpJLV WRYiEEL YL]VJiODWL NpUGpV OHKHW

NDODSMiQtWpOLNPHJH]WD]HPEHUHN

V]HUHSO

SDUFLiOLV

UHJUHVV]LyV

HJ\WWKDWyN

DODSMiQ

D

kereset

figyelembevétele, a rendszer megbízhatósága és a nyugdíjjárulékok kamatoztatása adott szignifikáns hatást a rendszerrel való elégedettséggel.

3. Hipotézis eredménye $ IHOWHYpV HOV

UpV]H KD QHP LV HJ\pUWHOP

Q\XJGtMUHQGV]HUW MHOOHP]

HQ GH LJD]ROyGQL OiWV]LN PLYHO D

V]HPSRQW QHP FVXSiQ V]i]DOpNEDQ EHIRO\iVROMD D

rendszerrel való elégedettségek eltéréseit, vagyis az emberek többsége valóban ezen ismérvek alapján ítéli meg, hogy mennyire elégedettek a nyugdíjszisztémával. Mégis a fennmaradó 42,5 százaléknyi egyéb hatás között érdemes volna további fontos magyarázó változókat NHUHVQL $ YL]VJiODW IRO\WDWiViQ EHOO H] RO\ PyGRQ YDOyVtWKDWy PHJ KRJ\ D NpUG

67

$NLpUWpNHOpVDODSMiXOV]ROJiOyPLQWDDWRYiEELDNEDQDW|EEPHJ\pWIHO|OHO

sokaság.

84

tYHV

IHMH]HWHOHMpQMHOOHP]HWWI

V


felmérés kiegészítenG

NpUGpVW

N


is tartalmazna arra vonatkozóan, hogy a válaszadó mit tart

legfontosabb szempontoknak a nyugdíjrendszerben. A hipotézis második része szintén részben igazolódott, mert a változók közül valóban szignifikáns kapcsolat mutatkozott a nyugdíjrendszerrel való elégedettség és a megbízhatóság, valamint a kereset N|]|WW GH D] iWOiWKDWyViJ pV D V]ROJiODWL LG

ILJ\HOHPEH YpWHOH QHP DGRWW

kimutatható kapcsolatot. Viszont a válaszok alapján a befizetések kamatoztatása MHOHQW

VHQ

összefügg a nyugdíjrendszer jó megítélésével.

4 .4 .2 . Mo de ll (2 ) 0DJiQQ\XJGtMSpQ]WiUL WDJViJ PLQW IJJ

YiOWR]y pV D NHUHVHW QHP pOHWNRU pV

végzettség, mint független változók

4. Hipotézis A magánnyugdíjpénztári tagságot befolyásoló szempontok közül domináns az életkor szerepe, de a részvételt befolyásolja még a végzettség is.

A modell validitására végzett statisztikai próba (F-próba) azt mutatja, hogy a változók között szignifikáns kapcsolat áll fenn, és a lineáris regresszió függvény megbízható. A független, azaz magyarázó változókat vizsgálva (t-próba), azok közül azonban csak az életkor befolyásolja szignifikánsan a nyugdíjpénztári tagságot. A nem, az iskolai végzettség és a kereset nem befolyásolja kimutathatóan a válaszadók azon döntését, hogy beléptek-e nyugdíjpénztárba vagy nem.

4. Hipotézis eredménye A feltevés igazolódott, hiszen a többváltozós modell megbízható, azaz a magánpénztári tagságot

az említett szempontok határozzák meg és ezek közül a

magányugdíjpénztárba való belépést szignifikánsan, az életkor befolyásolja.

4 .5 . Kapc s o lat e le m z é s e k 1\XJGtMSpQ]WiULWDJViJJDO|VV]HIJJ

YiOWR]yN

Ebben a fejezetben a dolgozat azt elemzi, hogy a megreformált magyar nyugdíjrendszerben való részvétel hogyan függ össze az állampolgárok bizonyos 85


paramétereivel

(például jövedelem,

életkor,

ágazat),

N


ezek alapján a

nyugdíjcélú

megtakarítások milyen formáját választották (például csak önkéntes nyugdíjpénztárba léptek be, mert életkoruk alapján ez volt indokolt). Az ágazati vizsgálatok dolgozók

Q\XJGtMHO

WDNDUpNRV

HOHP]pVpQ EHOO Q\tOLN OHKHW

ságának

bemutatására

és

VpJ D PH]

a

többi

JD]GDViJEDQ

ágazattal

való

összehasonlítására. $]HOHP]pVDODSMiXOV]ROJiOyDGDWRNDWDIHMH]HWHOHMpQEHPXWDWRWWW|EEPHJ\pWIHO|OHO PLQWD V]ROJiOWDWMD $] RWW IHOVRUROW MHOOHP]

N PHOOHWW PpJ HJ\ WXODMGRQViJRW pUGHPHV LWW

kiemelni, a válaszadók járulékfizetés- és nyugdíjpénztárakban való részvétel szerinti megoszlását. Járulékok és nyugdíjpénztárak Egészség és

nyugdíjbiztosítást a

megkérdezettek 93 százaléka, míg csak

egészségbiztosítást csak 7 százalékuk fizet. Nyugdíjpénztári tag a válaszadók 78 százaléka. Csak magánnyugdíjpénztárnak tagja a pénztártagok 40 százaléka, csak önkéntes nyugdíjpénztárnak 27 százalékuk és mindkét típusnak 33 százalékuk. 13. táblázat A magánnyugdíjpénztárak alapítók szerinti összetétele Mpt alapítója

p

bank

Megoszlás (%)

Kumulált relatív gyakoriságok (%)

58

36

36

biztosító

71

43

79

ágazat

11

7

86

egyéb

5

3

89

nem tudja

18

11

100

Összesen

163

100

-

4 .5 .1 . J ö v e de le m h at ás a 5. Hipotézis A jövedelem nem befolyásolja a magánnyugdíjpénztári tagságot, hiszen csupán a járulék egy részének átirányításáról van szó, ami nem jár plusz befizetéssel. Ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot befolyásolja, mert munkáltatói tagdíjátvállalás hiányában D MiUXOpNIL]HW

N M|YHGHOPN IJJYpQ\pEHQ G|QWHQHN DUUy

l, hogy tudnak-e vállalni egy ilyen

68

speciális nyugdíjcélú megtakarítási formát .

68

/HKHW

VpJ YDQ D PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDNED D WDJGtM NLHJpV]tWpVpUH D N|WHOH]

V]i]DOpNRVV]LQWMpLJ(]V]LQWpQM|YHGHOHPIJJ

PpUWpNHQ IHOO D M|YHGHOHP

G|QWpV0LQWDKRJ\D]|QNpQWHVSpQ]WiUDNEDW|UWpQ

nagysága is.

86

EHIL]HWpVHN


N


Pozitív, szoros korreláció várható a jövedelem és az önkéntes pénztári tagdíj között. $] |QNpQWHV SpQ]WiUDNED LV OHKHW

VpJ YDQ D WDJGtM NLHJpV]tWpVpUH HOV

VRUEDQ pY YpJpQ

adómegtakarítási céllal), ami megint csak a jövedelem függvénye. Amennyiben munkáltatói tagdíjátvállalásról van szó, úgy nem játszik szerepet a pénztári tag jövedelme.

Bár a jövedelem a várakozások szerint domináns hatással bír a legtöbb folyamatra, ez esetben mégsem mutatható ki szignifikáns hatás a nyugdíjpénztári részvétel és a jövedelem között. A nyugdíjpénztári tagság megítélésében nem befolyásolja az emberek döntését az, hogy mennyit keresnek. Mind a pénztártagok, mind a nem pénztári tagok körében HO

IRUGXOQDNXJ\DQ~J\DODFVRQ\pVPDJDVM|YHGHOPHNLV

Ha a pénztárak típusai alapján vizsgálódunk, ugyanez a helyzet. Nem állítható, hogy SpOGiXO

D

PDJDV

M|YHGHOHPPHO

UHQGHONH]

N

LQNiEE

D]

|QNpQWHV

Q\XJGtMSpQ]WiUDNDW

preferálnák és az sem, hogy egészen más befektetési formát keresnének majdani nyugdíjas korukra gondolva. Hiszen mindkét pénztártípusban megtalálhatók éppúgy alacsony, mint PDJDVM|YHGHOP

WDJRNLV$NpWYL]VJiOWLVPpUY

a jövedelem nagysága és a nyugdíjpénztári

tagság függetlennek mutatkoznak, nincs közöttük szignifikáns kapcsolat (p=0,556).

Vizsgáljuk meg a továbbiakban, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások nagyságára hatással van-e a jövedelem nagysága! %L]RQ\ D QDJ\REE |VV]HJ

WDJGtMDNDW D PDJDV M|YHGHOP

SpQ]WiUDNED %iU YDQQDN D MyO NHUHV

UpWHJHN IL]HWLN D] |QNpQWHV

N N|]|WW LV RO\DQRN DNLN FVDN D WDJGtM N|WHOH]

minimumát fizetik, mégis ebben a körben a legnagyobb a magas tagdíjak aránya. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj mértéke és a jövedelem között szoros, pozitív irányú korreláció mutatható ki, azaz a jövedelem emelkedése maga után vonja a pénztári tagdíj növekedését. A PHJIHOHO

VWDWLV]WLNDL SUyED V]HULQW PpJVHP PXWDWKDWy NL V]LJQLILNiQV NDSFVRODW D M|YHGHOHP

és a tagdíj mértéke között (p=0,363). Tehát magas jövedelemmel is lehet alacsony tagdíjat fizetni, és szinte ugyanolyan esélye van annak, hogy alacsony jövedelemmel valaki magasabb tagdíjat fizet.

Vajon befolyásolja-e a jövedelem, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárba a tagok saját maguk fizetik a tagdíjakat vagy ezt a munkáltató részben, vagy teljes egészében átvállalja?

Nincs szignifikáns kapcsolat a két változó között (p=0,206). A munkáltatói tagdíjátvállalás jövedelmi UpWHJHNW

O IJJHWOHQO pUYpQ\HVO /iWQL NHOO KRJ\ D W|UYpQ\L

87

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY V]DEiO\R]iV QHP LV DG OHKHW

N


VpJHW D PXQNiOWDWyNQDN DUUD KRJ\ D WDJGtMiWYiOODOiV NDSFViQ

kiemeljen egyes rétegeket a munkavállalói közül. Minden dolgozójának ugyanúgy fizetnie kell a tagdíjat, ha felvállalta ezt a fajta juttatást. Megjegyezzük, hogy adózási szempontból a PXQNiOWDWyQDNLVNHGYH]

DQ\XJGtMSpQ]WiULPHJWDNDUtWiVRNWiPRJDWiVD

3. ábra A jövedelem és a tagdíjátvállaló személye szerinti bontás az önkéntes nyugdíjpénztárakban

q!rts0uwvxuzy u0{}|~!xv xg 5ux u m mn mn n : dn

n

n

n n n n n ¡¢d£n¤x0¦¥¤§n¨ d © ¦ ¥¤n§n¨ © d¤ £«ªn¬gn

Jövedelmek osztályokban ezer Ft-ban

5. Hipotézis eredménye A jövedelem nem mondható a nyugdíjpénztári tagságot befolyásoló

G|QW

PDJ\DUi]y

változónak (sem a magánnyugdíj- VHP D] |QNpQWHV Q\XJGtMSpQ]WiUDN HVHWpEHQ (O

]HWHV

feltevésünk, mely szerint a magánpénztári tagságot nem határozza meg ez a szempont, beigazolódott. Az önkéntes pénztárak esetében sem volt szignifikáns kapcsolat a tagdíj, a és a jövedelem között, ami a munkáltatói tagdíjátvállalásokkal magyarázható. Pozitív korreláció igazoldott a saját kieJpV]tW

EHIL]HWpVHNpVDM|YHGHOHPN|]|WW

4 .5 .2 . Éle t k o r h at ás a 6. Hipotézis A magánnyugíjpénztári tagság domináns magyarázó változója az életkor. Negatív korreláció YDQ D PDJiQSpQ]WiUED EHOpS

N V]iPD pV D] pOHWNRUXN N|]|WW D]D] PLQpO LG

VHEE

valaki, annál kisebb a belépés esélye. Az önkéntes Q\XJGtMSpQ]WiUL WDJViJRW LV MHOHQW pozitív korreláció YiUKDWy D EHOpS

VHQ EHIRO\iVROMD D] pOHWNRU LVPpUYH

N V]iPD pV pOHWNRUD N|]|WW 9DJ\LV D] |QNpQWHV SpQ]WiUDW

YiODV]WyNN|]|WWQDJ\V]iPEDQLQNiEED]LG

VHEEN

88

orosztályok vannak.


N


A nyugdíjpénztári tagság egyik fontos magyarázó változója az életkor. Viszonylag V]RURV NRUUHOiFLy YDQ D NpW YiOWR]y N|]|WW $ K~V] pYHQ IHOOLHN N|]|WW HJ\pUWHOP

HQ

kimutatható, hogy az életkor növekedésével egyre csökken a pénztártagok száma. Ha

a

pénztártípusonkénti

bontást

is

figyeljük,

megállapítható,

hogy

a

magánnyugdíjpánztári tagság, negatívan korrelál az életkorral. Az 50-60 éves korcsoport kivételével magasabb életkorhoz alacsonyabb magánpénztári tagság társul. Ez összecseng a NRUPiQ\]DWL

SURSDJDQGD

DMiQOiViYDO

PLV]HULQW

DNLQHN

QHP

J\

OLN

|VV]H

Q\XJGtMED

YRQXOiViLJ pYHV PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUL MRJYLV]RQ\D D] HOYHV]tWL Q\XJGtMiQDN HJ\ MHOHQW

V

hányadát. A 60 éven felüliek 10 százaléka hibát követett el, hogy belépett a magánpénztárba, ami következménye lehetett a pénztári ügynökök aktív toborzó hadjáratának, akik ezt a OpQ\HJHV V]HPSRQWRW D VDMiW EHOpSWHWHWW WDJRN XWiQ MiUy MXWDOpNXNDW V]HP HO

WW WDUWYD QHP

hangsúlyozták ki eléggé (p=0,001). 4. ábra Életkor és nyugdíjpénztári tagság szerinti bontás

¯® °:±²m³2´µ2¶·¹¸ºn±»¹´¼±½5¾:¿5»5¾ ÂgÀÀÁ ÊÀÁ ÉÀÁ ÈnÀÁ ÇnÀÁ ÆÀÁ ÅÀÁ ÄÀÁ ÃnÀÁ Â ÀÁ ÀÁ

ÀdËÃnÀ

Ã:ÂËÄnÀ

ÄÂË ÅÀ ÌÎÍgÏ ÐÍ Ï ÌÎÑ ÒdÓÔÕdÏ Ï

Å:ÂËÆÀ

ÆÂËÇnÀ

Ç:ÂË

ÒgÕÌÖÍg×Ò ØÏ ÙÚ Ï ÛÜ

mpt: magánnyugdíjpénztár, öpt: önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság ugyanakkor pozitívan korrelál az életkorral, azaz D]LG

VHEEJHQHUiFLyNFVRSRUWMiEDQV]LJQLILNiQVDQQDJ\REED]|QNpQWHVSpQ]WiULWDJViJ

IDMWD PHJWDNDUtWiVL PyG OHKHW iOORPiQ\EDQMHOHQW

Ez a

VpJHW DG V]iPXNUD D PDMGDQL Q\XJGtMXN NLHJpV]tWpVpUHpV DNWtY

VDGyNHGYH]PpQ\HNLJpQ\EHYpWHOpUH

A számítások a két változó közötti (életkor és a pénztári tagság) szignifikáns kapcsolatot támasztják alá (p=0,0001).

89


N


6. Hipotézis eredménye Minden

állításunk

igazolódott,

Q\XJGtMSpQ]WiULWDJViJRWLOOHW

HQpVD

az

életkor

releváns

magyarázó

változó

a

magánpénztári tagság esetében negatívan-, az önkéntes

pénztári tagság esetében pozitívan korrelál a tagok számával.

4 .5 .3 . A n e m é s a vé gz e t t s é g h at ás a 7. Hipotézis Nincs szignifikáns kapcsolat a nyugdíjpénztári tagok száma és neme között, legyen szó magán- YDJ\ |QNpQWHV Q\XJGtMSpQ]WiUUyO YDJ\LV Q

N pV IpUILDN KDVRQOy DUiQ\EDQ YDQQDN

jelen a pénztárakban.

Hasonlóan viselkedik a nem ismérve a jövedeleméhez, azaz itt sem mutatható ki V]LJQLILNiQVNDSFVRODWDNpWYiOWR]yN|]|WW$IpUILDNpVDQ

NN|]|WWKDVRQOyDUiQ\EDQYDQQDN

jelen a nyugdíjpénztári tagok és azok, akik nem léptek be egyik típusú nyugdíjpénztárba sem. $ SpQ]WiUDN WtSXVDLW YHWYH |VV]H D QHPHNNHO V]LQWpQ QHP PXWDWKDWy NL MHOHQW

V

összefüggés. (p=0,062)

7. Hipotézis eredménye Minden feltevésünk igazolódott, a nem ismérve nem befolyásolja szignifikánsan a nyugdíjpénztárakba való részvételt.

8. Hipotézis $

YpJ]HWWVpJ

MHOHQW VHQ

NLKDW

D

YHJ\HV

Q\XJGtMUHQGV]HU

YiODV]WiViUD

Pénztártípusonként inkább a magánpénztárakban való részvétel hozható összefüggésbe az LVNROi]RWWViJJDO D PDJDVDEE YpJ]HWWVpJJHO UHQGHONH]

banki- LOOHWYH EL]WRVtWyL KiWWHU

N MREEDQ WiMpNR]yGWDN pV LQNiEE D

SpQ]WiUDNDW YiODV]WRWWiN PtJ D] |QNpQWHV SpQ]WiUDN HVHWpEHQ

a munkáltatói támogatások és beléptetések miatt nem jut akkora szerephez ez a szempont.

A megkérdezettek több, mint 80 százalékának van legalább középfokú végzettsége és FVDNQHP

V]i]DOpNXN

UHQGHONH]LN

IHOV

IRN~YDO

LV

(]

D]

DUiQ\

reprezentatívnak, hiszen országosan nem ilyen magas a diplomások aránya.

QHP

PRQGKDWy

69

69 További vizsgálati cél lehet a vizsgálatokhoz olyan rétegzett minta kiválasztása, ami iskolai végzettségenként reálisabb arányokat tükröz.

90


N


A számítások szignifikáns kapcsolatot találtak a két változó között (p=0,015). Tehát az iskolai végzettség befolyásolja, hogy valaki belép-e nyugdíjpénztárba és azt is, hogy milyen típusú pénztárnak lesz tagja. A számítások alapján szintén szignifikáns kapcsolat van a végzettség és a között, hogy milyen alapítású magánnyugdíjpénztárt választott valaki (p=0,026), de az önkéntes Q\XJGtMSpQ]WiU DODStWyL KiWWHUpU MHOHQW

VHQ D YpJ]HWWVpJ S

O YDOy G|QWpVW

nem befolyásolja

9DJ\LV D PDJDVDEE YpJ]HWWVpJ QHP IHOWpWOHQO MHOHQWL D]W

hogy valaki banki- YDJ\ EL]WRVtWyL KiWWpUUHO P

N|GWHWHWW |QNpQWHV Q\XJGtMSpQ]WiUDW YiODV]W

hiszen a munkáltatói tagdíjátvállalás irányulhat ágazati pénztárak felé is. Míg a magánnyugdíj-pénztárakban, ahol nem számíthatunk munkáltatói tagdíjátvállalásra, az emberek inkább a banki-biztosítói pénztárakat preferálják.

8. Hipotézis eredménye Feltevéseink maradéktalanul igazolódtak.

Koncentráció, tájékozottság 9. Hipotézis Mind a magán-, mind az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a tagok a banki és biztosítói háttérrelUHQGHONH]

SpQ]WiUDNDWSUHIHUiOWiN

A tagok tájékozatlansága az önkéntes pénztárakban nagyobb, nem tudják például, hogy milyen alapítású pénztárnak is tagjai. Ennek oka, hogy abban az esetben, ha nem a tag, hanem a munkáltató fizeti a tagdíjat, nem veszik a fáradságot az utánajárásra.

A vizsgált minta teljes mértékben alátámasztja azt az országos statisztikát, miszerint a bankok és biztosítók által alapított nyugdíjpénztárak viszik el a pénztártagok legnagyobb részét. A magánnyugdíjpénztári taglétszám 79 százaléka koncentrálódik banki vagy biztosítói pénztárakba. Az okok között tán legfontosabb a kifejtett propaganda, a reklámkampányok, ami belefér a bankok, biztosító társaságok költségvetésébe, de kevésbé egy ágazati pénztáréba. Érdekes adat, hogy a négypYHVP

N|GpVHOOHQpUHDYiODV]DGyNV]i]DOpNDPpJ

mindig nem tudja, hogy milyen alapítású pénztárnak tagja. Az önkéntes pénztári tagok 64 százaléka tömörül banki és biztosítói pénztárakba és a válaszadók 22 százaléka nem tájékozódott az irányban, hogy ki az önkéntes pénztár alapítója. Ennek oka lehet, hogy a munkavállaló a munkáltatói nyomás hatására lépett be az önkéntes nyugdíjpénztárba. A munkáltató a tagdíjátvállalással olyan plusz juttatást adhat a GROJR]yLQDN DPL XWiQ D PXQNiOWDWy LV MHOHQW

V DGyN

91

edvezményt vehet igénybe. Az adatok


N


tanúsága szerint azon pénztártagok között, akiknek tagdíját a munkáltató fizeti, legnagyobb a „tudatlanok” aránya (40 százalék). A munkavállaló, ha saját maga fizeti a tagdíjat, akkor bizony tájékozódik, itt csak 10 százalék nincs tisztában az alapító kilétével. A tagdíjat saját PDJXNIL]HW

NLQNiEEDEDQNLpVEL]WRVtWyLSpQ]WiUDNDWYiODV]WRWWiN$

kapcsolat a két változó

között szignifikáns (p=0,001).

9. Hipotézis eredménye Feltevéseink igazolódtak.

4 .6 . Ágaz at o n k é n t i v iz s gálat o k Az agráriu m ré s z vé t e le a n y u gdíjre n ds z e rbe n A nyugdíjrendszer általános szabályai a foglalkoztatási ágazatok mindegyikére pUYpQ\HVHN 1HP WHV] NO|QEVpJHW D W|UYpQ\ D PH]

JD]GDViJEDQ YDJ\ PiV V]IpUiEDQ

dolgozók között. A továbbiakban arra keresünk választ, hogy az agrár ágazat alkalmazottait |VV]HKDVRQOtWYD

D]

HJ\pE

IRJODONR]WDWRWWDNNDO

D

Q\XJGtM

WpPiMiEDQ

IHOIHGH]KHW

N

-e

összefüggések a foglalkozási ág és más változók között. $ YL]VJiOW QHP]HWJD]GDViJL iJDN D N|YHWNH]

N PH]

JD]GDViJ LSDU

kereskedelem,

közigazgatás, oktatás, egészségügy, szolgáltatás. A válaszadók besorolták magukat valamelyik kategóriába. A vizsgálatok során azonban a dolgozat az ágazati hovatartozást csak egy dichotóm változóként szerepelteti, ti.

PH]

JD]GDViJL

pV

QHP

PH]

JD]GDViJL

foglalkoztatottként. A disszertáció nem kíván különbséget tenni a felsorolt hét ágazat Q\XJGtMUHQGV]HUW LOOHW

MHOOHP]

L N|]|WW D NpUGpVW FVXSiQ DUUD IyNXV]iOMD KRJ\ D]

agrárium

mennyiben mutat más sajátosságokat.

4 .6 .1 . Ágazat - jö ve de le m 10. Hipotézis $PH]

$PH]

JD]GDViJEDQDGROJR]yNOpQ\HJHVHQDODFVRQ\DEEM|YHGHOHPE

JD]GDViJLGROJR]yNM|YHGHOPHDUHQGV]HUYiOWiVyWDQHPQ

O

élnek.

WWRO\DQPpUWpNEHQ

mint a más ágazatok foglalkoztatottaié. Az általános bemutatásban a dolgozat utalt a tárVDGDORPNHWWpV]DNDGiViUDDPLHOV

VRUEDQDM|YHGHOPHNNO|QE|]

92

VpJpEHQPpUKHW

OH

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY $ YiODV]DGyN V]i]DOpND pO H]HU IRULQW DODWWL M|YHGHOHPE

N


O WHKiW KD HJ\WW

tekintünk minden ágazatot, akkor a megkérdezettek majdnem fele-fele arányban keresnek 100 ezer forint alatt, illetve fölött. +D PH]

D]RQEDQ

V]pWYiODV]WMXN D NpW

JD]GDViJ D] HO

EEL DUiQ\RN MHOHQW

YL]VJiOW V]HJPHQVHW PH]

VHQ HOWROyGQDN $ PH]

V]i]DOpND pO H]HU IRULQW DODWWL M|YHGHOHPE

JD]GDViJ

pV

QHP


O PtJ H] D QHP HEEHQ D V]IpUiEDQ NHUHV

NQpO

csak 40 százalék. Az arányok összehasonlítására végzett próba szignifikáns eltérést mutat az DJUiULXP URYiViUD S

,JD] XJ\DQ KRJ\ D PH]

JD]GDViJEDQ LV YDQQDN PDJDV

jövedelmek, de lényegesen kisebb arányban, mint más ágazatokban. A mintában a PH]

JD]GDViJLDN iWODJNHUHVHWH H]HU )W PtJ D QHP HEEHQ D V]IpUiEDQ GROJR]yNp

ezer Ft. 5. ábra A válaszadók ágazati és jövedelmi eloszlása (jövedelmek ezer Ft-ban, osztályokban)

Ý¦Þßdàgßdá â¯ãåäæçnènénêéë éì ïníó ó ó ïníí ó íó ó í ó óíí ó í í í

ó íínî òínî ñnínî ð ínî ïnínî ínî

ôåõdö ÷nøgö ùødúgûd÷

õ÷dü ýþåûd÷nø ögøgÿ

10. Hipotézis eredménye Állítsunk igazolódott. Amennyiben a nyugdíjak értékét, a nyugdíjrendszerben való részvételt a jövedelem bármilyen szempontból is befolyásolja, ez mindenképpen NHGYH] fogja érinteni az agráriumbanGROJR]yNMHOHQW

WOHQO

VUpV]pW

4 .6 .2 . Ágazat - járulé k o k 11. Hipotézis Akik nem kötelezettek a nyugdíjjárulék fizetésére és a nyugdíjbiztosítóval nem is N|W|WWHN V]HU]

GpVW D Q\XJGtMMiUXOpN IL]HWpVpU

dolgozók aránya.

O D]RN N|]W OHJQDJ\REE D PH]

JD]GDViJEDQ

70

70

Vagyis az agrár szféra mégis veszélyeztetettebb abból a szempontból, hogy évek múlva megélhetési gondokkal fognak küzdeni a hiányzó nyugdíj miatt.

93

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY $NL QHP IL]HW PHJIHOHO

LGHLJ PLQLPX

N


m 20 év) nyugdíjjárulékot, nem jogosult

nyugdíjszolgáltatásra. Vannak olyan állampolgárok, akiknek nincs nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségük,

például

az

ideiglenesen

Magyarország

állampolgáraink, a folyamatos munkaviszonnyal nem V]ROJiODWXNDW W|OW

N

71

, a gyed-en vagy gyes-HQ OpY

területén

UHQGHONH]

NLVPDPiN D PH]

kívül

dolgozó

HOWDUWRWWDN

JD]GDViJL

NDWRQDL

VWHUPHO

YDJ\ D PXQNDQpONOLHN $]RQEDQ PtJ D NOI|OG|Q GROJR]yN NLQW V]HUH]QHN V]ROJiODWL LG

ott fizetnek járulékot, a katonák és a kismaPiN SHULyGXVEDQ

DGGLJ

D]

Q\XJGtMMRJRVXOWViJRW

HOWDUWRWWDN

N

DQ\DJL

V]ROJiODWL LG

PXQNDQpONOLHN OHKHW

WiUVDGDORPEL]WRVtWiVVDODMiUXOpNIL]HWpVU

VpJNK|]

ODPLWPiVLVIL

pV

W J\

VWHUPHO

PpUWHQ

V]HU]

N

W pV

MWHQHN D] HPOtWHWW N

QHP

GpVW

V]HUH]QHN

N|WKHWQHN

D

zethet helyettük. Probléma akkor van,

ha valaki önhibáján kívül kerül olyan helyzetbe, hogy nem tud járulékot fizetni. 6. ábra A válaszadók társadalombiztosítási járulékfizetése szerinti és ágazati bontása

!

+.34562./-/7 8'9 *,+- ./-0/12. "#

$"#

%"#

:1/9;+'.4'1-14'.5< -7 81'= 7 21

&"'#

('"#

)""#

>3?.0 = @ 4'1A+.'4'1-14'.5'< -7 81'= 7 21

A társadalombiztosítás egészségügyi járulék megfizetésére minden állampolgárt kötelez, de a nyugdíjbiztosítási járulék fizetése alól felment bizonyos rétegeket, akik eldönthetik, hogy kötnek-e megállapodást a társadalombiztosítással a nyugdíjjárulék IL]HWpVpU

OpVDQQDNNRQGtFLyLUyO$PHJNpU

dezettek 93 százaléka mindkét járuléktípust fizeti,

de 7 százalékuk csak egészségbiztosítást. Csaknem minden ágazatban vannak a nyugdíjbiztosítási járulék fizetése alól PHQWHVO PH]

EL]WRVtWRWWDN

GH

JD]GDViJEDQ WHYpNHQ\NHG

D

FVDN

HJpV]VpJEL]WRVtWiVL

MiUXOpNRW

IL]HW

N

DUiQ\D

D

N N|]|WW D OHJPDJDVDEE $] DJUiU iJD]DW GROJR]yLQDN

százaléka nem fizet nyugdíjjárulékot, míg ez az arány a többi ágazatban az iménti érték felénél is kisebb, csupán 6 százalék. Bár a különbség ágazatonként nem mutatkozik szignifiánsnak (p=0,388), mégis érdemes ezt a kérdést mélyebben vizsgálni.

71

$OHJ~MDEEW|UYpQ\HNV]HULQWDN|WHOH]

NDWRQDLNLNpS]pVLQWp]PpQ\HPHJV]

94

QW0DJ\DURUV]iJRQ

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a részWYHY

N


$ PLQWiED NHUOW YiODV]DGyNQDN PLQG|VV]H V]i]DOpND YpJH] PH] WHYpNHQ\VpJHW I

JD]GDViJL

- vagy mellékállásban. Mivel egyéb önálló tevékenységként mindössze 1

válaszadó dolgozik az agráULXPEDQ H]pUW

W NLKDJ\YD FVDN D YiOODONR]yN pV

N|]|WWL |VV]HKDVRQOtWiVW pUGHPHV HOYpJH]L $] HJ\pQL YiOODONR]yNpQW PH] V]i]DOpND QHP IL]HW Q\XJGtMMiUXOpNRW D]

százalékpontnyi eltéréstDPHJIHOHO

VWHUPHO

VWDWLV]WLNDLSUyED

VWHUPHO

N

JD]GDViJEyO pO

N

NQpO H] D] DUiQ\ V]i]DOpN (]W D

szignifikánsnak találta (p=0,011).

Nézzük meg ágazatonkénti bontásban, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékot N|WHOH]

HQ QHP IL]HW

MiUXOpNIL]HWpVU

N

körében milyen arányban kötöttek a tb-vel megállapodást a

O

14. táblázat 0HJiOODSRGiVN|WpVHDQ\XJGtMMiUXOpNIL]HWpVpU

Ágazatok 0H]

JD]GDViJ

Egyéb ágazatok összesen $ PH]

kötött megállapodást 4 7 11

OiJD]DWRQNpQW

nem kötött megállapodást 3 9 12

mindkét járulékot fizeti 31 226 257

JD]GDViJEDQ QDJ\REE D Q\XJGtMMiUXOpN IL]HWpVpU

összesen 38 242 280

O VDMiW EHOiWiVD DODSMiQ G|QW

válaszadók aránya, ti. 18 százalék, míg ez a többi ágazatban mindössze 7 százalék. Ha közöttük megnézzük, hogy hányan kötöttek megállapodást a társadalombiztosítással a MiUXOpNIL]HWpVU

ODNNRU

nyugdíjjárulékot

a

PH]

QHP IL]HW

JD]GDViJEDQ

ez az érték 57, a többi ágazatban 44 százalék. A

N PHJRV]OiVD D PH]

JD]GDViJEDQ D] HJ\pE WHUOHWHNHQ

százalék. Érdekes tény, hogy éppen az agrár ágazatban vannak nagyobb arányban azok, akik a társadalombi]WRVtWiVVDO D Q\XJGtMMiUXOpN IL]HWpVpU

O

megállapodást kötöttek, mint az egyéb

iJDNEDQ N|W|WW QHP DKRO SHGLJ pSS HOOHQNH]

OHJ D]RN DUiQ\D QDJ\REE DNLN

nem kötöttek megállapodást (44% kötött, 56% nem). Azt állapíthatjuk meg, hogy minden ágazaWEDQ

WDOiOKDWXQN D M|Y

MNUH JRQGROy

biztosítottakat, akik belátják, hogy saját érdekük a nyugdíjjárulék fizetés és az anyagi OHKHW

VpJN LV PHJYDQ HUUH 8J\DQDNNRU D PHJiOODSRGiVW QHP N|W

NO|QE|]

iJD]DWRNEDQ DNLN YDJ\ D V]

N|V DQ\DJLDN D] HO

N DUiQ\D LV KDVRQOy D

UHOiWiV KLiQ\D D PDJDV pOHWNRU

elérésébe vetett bizalom kicsinysége, az állami nyugdíjrendszerrel való elégedetlenség vagy HJ\pE WpQ\H]

N PLDWW QHP IL]HWQHN

Nincs kimutatható aránybeli különbség a nyugdíjjárulék

önkéntes fizetése és nem fizetése között az ágazatok alapján (p=0,441). Megjegyzést érdemel, KRJ\ D Q\XJGtMMiUXOpNRW D EL]WRVtWRWWRQ NtYO EiUNL IL]HWKHWL D]

95

QHYpEHQ SpOGiXO FVDOiGWDJ

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY KR]]iWDUWR]y 'H IHOWpWHOH]pVQN PLV]HULQW D PH]

nyugdíjjárulékoW

QHP IL]HW

PHJiOODSRGiVWQHPN|W

NQHN PHJG

OW S

N


JD]GDViJEDQ QDJ\REE D] DUiQ\D D

$ Q\XJGtMMiUXOpN IL]HWpVpU

iOODPSROJiURNQDJ\REEUpV]EHQQHPD]DJUiULXPEyO

O WE

-vel

élnek.

11. Hipotézis eredménye $

Q\XJGtMMiUXOpN

nyXJGtMMiUXOpNRW QHP IL]HW PH]

IL]HWpVU

O

WHWW

IHOWpWHOH]pV

PLV]HULQW

N pV D] iJD]DW N|]|WW QHP LJD]ROyGRWW

JD]GDViJEDQYDQQDNLQNiEEQ\XJGtMMiUXOpNRW QHPIL]HW

PLV]HULQW

D

PH]

SiUKX]DP

JD]GDViJEDQ

GROJR]yN

LG

VNRUL

D

Nem igaz, hogy a

iOODPSROJiURN

PHJpOKHWpVH

YRQKDWy

. Az aggodalom,

YHV]pO\H]WHWHWWHEE

D

nyugdíjjárulék nem fizetése miatt, mint a más ágazatokban dolgozóké alaptalannak bizonyult, PHUW

N QDJ\REE DUiQ\EDQ N|WQHN D WiUVDGDORPEL]WRVtWiVVDO PHJiOODSRGiVW D Q\XJGtMMiUXOpN

IL]HWpVpU

OPLQWD]HJ\pEV]IpUiNEDQM|YHGHOPHWV]HU]

$ PH]

JD]G

iOODPSROJiURN

aságon belül viszont külön kell foglalkozni az

mert közöttük legnagyobb a nyugdíjjárulékot

QHP

IL]HW

N

VWHUPHO

N

helyzetével,

megoszlása. Ezen állítás

igazolódott.

4 .6 .3 . Ágazat - pé n z t ári t ags ág 12. Hipotézis Az agráriumban dolgozók aránya a magánnyugdíj-pénztárakban alacsonyabb PLQW PiV iJD]DWRN UpV]YpWHOH $ PH]

MHOHQW

JD]GDViJL GROJR]yN DUiQ\D D]

VHQ

önkéntes

nyugdíjpénztárakban is alacsonyabb, mint más ágazatoké. De összehasonlítva a magán- és önkéntes pénztári tagságot az agráriumra, az önkéntes péQ]WiUL DUiQ\ MHOHQW $ PH]

JD]GDViJEDQ QLQFV MHOHQW

VHQ QDJ\REE

.

, a tagdíjakat az önkéntes

V PXQNiOWDWyL WDJGtMiWYiOODOiV

SpQ]WiUDNEDDWDJRNIL]HWLN$WDJGtMiWYiOODOiVLDUiQ\PiViJD]DWRNEDQMHOHQW

VHEE

A válaszadók csaknem négyötöde (78 százaléka) tagja a nyugdíjpénztárak valamelyik típusának. Mindkét pénztártípusnak (magán- és önkéntes nyugdíjpénztár) már az összes megkérdezettnek csak egynegyede, a kizárólag magánnyugdíjpénztári arány 32-, és a kizárólag önkéntes nyugdíjpénztári megoszlás pedig 15 százalék. Aki

a

társadalombiztosítási járulék

nyugdíjjáruléki

részét fizeti,

annak

a

magánnyugdíjpénztári tagság nem okozhat problémát, hiszen ebben az esetben csak jövedelem átcsoportosításról van szó. Aki úgy dönt, hogy nem akarja az egész nyugdíjjárulékát az államkasszába fizetni, az megteheti, hogy a foglalkoztatotti nyugdíjjárulék 94 százalékát (2004-EHQ D N|WHOH]

-ból 8%-ot) valamelyik magánpénztárba utalja. 96

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY 0HJMHJ\]HQG

mégpeGLJ

N


KRJ\ D PXQNiOWDWyL Q\XJGtMMiUXOpN PLQGHQNpSSHQ D] iOODPNDVV]iED IRO\LN

M|YHGHOPL IHOV

KDWiUWyO IJJHWOHQO DPL D GROJR]y EUXWWy NHUHVHWpQHN

százalékát teszi ki. A magánnyugdíj-pénztári tagság tehát nem igényel plusz ráfordítást. Egyedüli domináns szempont az életkor OHKHW 8J\DQLV D NRUEDQ QHP LGH LOO generáció72QHPWXGDQQ\LV]ROJiODWLLG

LG

VHEE

WV]HUH]QLDPDJiQSpQ]WiUDNEDQDPLEL]WRVDQSyWROQi

azt a járadékkiesést, amit a társadalombiztosítástól garantáltan megkap, ha a tisztán állami nyugdíjrendszerben marad. A majdani állami nyugdíjjáradék mintegy 25 százalékáról lemond, aki átlép a vegyes rendszerbe. Persze abban a hiszemben lépnek át mégis az emberek, mert a PDJiQSpQ]WiUDNWyODSpQ]NEHIHNWHWpVHXWiQPDJDVDEENLHJpV]tW

Ha az átlagos életkor adatok D PH]

MiUDGpNRWUHPpOQHN

JD]GDViJEDQ pV D] HJ\pE iJD]DWRN

ban nagyjából

azonosak, akkor azt állíthatjuk, hogy ágazattól függetlenül, azonos arányban vesznek részt az állampolgárok a magánnyugdíj-pénztárakban. Az agrár szférát tehát nem érinti károsan a vegyes rendszer, mert az itt dolgozók ugyanolyan eséllyel lehHWQHNWDJMDLD]HV PLQW EiUNL PiV ,JHQ iP GH D] XWyEEL pYHNEHQ WDSDV]WDOKDWy MHOHQW

V

NpWSLOOpUQHN

átlagos életkor

emelkedés az agrár szférában mégis azt sugallja, hogy nekik nem reális alternatíva a magánnyugdíj.

Az önkéntes pénztári tagságot illet HVHWHN QDJ\ UpV]pEHQ D N|WHOH]

HQMHOHQW

VHOWpUpVKRJ\H]DIDMWDPHJWDNDUtWiVD]

Q\XJGtMMiUXOpNRQ NtYO SOXV] EHIL]HWpVW MHOHQW (]pUW D]

önkéntes pénztári tagság MHOHQW

VHQ|VV]HIJJKHWDM|YHGHOHPPHO

inkább a magasabb kereVHW

HNQHN

, mégpedig oly módon, hogy

Q\LW

~MDEE

OHKHW

VpJHNHW

EHIHNWHWpVL

PyG

DGy

visszaigénylés). Egy eset jelenthet az eddigiek alól kivételt és ez a munkáltatói tagdíjátvállalás OHKHW

VpJH +D D PXQNDDGy IHOYiOODOMDD] |QNpQWHV Q\XJGtSpQ]WiUL WDJGtM IL]HWpVpWDPL HJ\pE

iránt neki is adókedvezményt jelent, akkor a pénztártag mégsem kell, hogy magas M|YHGHOHPPHO UHQGHONH]]HQ YLV]RQW NHOO HJ\ PHJEt]KDWy IL]HW

NpSHV PXQNiOWDWy .pUGpV

hogy az agráriumban van-e ilyen, és ha van, akkor a dolgozók milyen aránya élhet ilyen OHKHW

V

éggel. 0LYHO D PH]

JD]GDViJEDQ GROJR]yN iWODJRV M|YHGHOPH DODFVRQ\DEE PLQW PiV

ágazatokban (Hipotézis 10 eredménye), azt az állítást fogalmazhatjuk meg, hogy az agrár szféra számára az

|QNpQWHV Q\XJGtM VHP UHiOLV OHKHW

VpJ $PHQQ\LEHQ OHKHW

VpJ YDQ

munkáltatói támogatásra, akkor nem függ össze a jövedelemmel az önkéntes pénztári tagság, 72

1998-EDD]HOV EHOpSpVHNNRUD]DNNRUpYQpOLG pénztári részvételt.

VHEENRURV]WiO\V]iPiUDQHPMDYDVROWiNDPDJiQQ\XJGtM

-

97


N


de nincs okunk feltételezni, hogy ez az agráriumban dolgozók nagy hányadát érintené. Ha van DQ\DJL OHKHW

VpJN DNNRU pOKHWQHN D KDUPDGLN SLOOpU HO

Q\HLYHO RO\ PyGRQ KRJ\

saját

maguk finanszírozzák ezt a fajta megtakarítási formát. A

PH]

JD]GDViJL GROJR]yN PDJDVDEE iWODJRV pOHWNRUD

az önkéntes nyugdíjpénztári

megtakarításokat preferálná, hiszen itt nincs életkori megkötöttség, a befizetéseket teljes HJpV]pEHQ P

N|GpVL N|O

tségek levonása után és a befektetések hozamának függvényében)

YLVV]DNDSMiNDWDJRN,GHD]LG

VNRURV]WiO\RNLVPLQGHQWRYiEELQpONOEHOpSKHWQHNDNiUFVDN

rövid ideig tartó befizetésekkel is, mondjuk adómegtakarítási céllal.73 Kérdés, hogy van-e rá pénzük? Az alábbi táblázat és ábra nyugdíjpénztár típusonként mutatja a részvételi létszámokat és arányokat.

15. táblázat $Q\XJGtMSpQ]WiUDNEDQYDOyUpV]YpWHOiJD]DWRQNpQWI

PH]

mpt 2 85 87

JD]GDViJ

egyéb ágazatok összesen

öpt 17 42 59

PLQGNHWW

nem pénztártag 9 51 60

7 63 70

összesen 35 241 276

7. ábra A nyugdíjpénztárakban való részvétel ágazatonként (%) BACEDEFDGIHKJ LIMFGNIOPGPQ JRS

\'^c de6b^_]_f gh

[\] ^_]`_'ab^ TU

VTU

WTU [jif

kif

[jl m`hn\f f

XTU

Y'TU

ZT'TU

m\ [oidm]'f bp f _'^

mpt: magánnyugdíjpénztár, öpt: önkéntes nyugdíjpénztár

73

$] |QNpQWHV SpQ]WiUDN LQGXOiViQDNHOV QpKiQ\pYpEHQ -os adó visszaigénylés voOW pUYpQ\HVtWKHW saját, akár a munkáltatói befizetések, ma 30%-os és csak a saját befizetések után.

$ NHOO

YiUDNR]iVL LG

XWiQ pY IHOYHKHW

D] |VV]HJ\

OW SpQ] (J\|VV]HJ

formájú juttatás esetén a szolgáltatás DGyN|WHOHV $ WHOMHV |VV]HJ |U|N|OKHW pénztári befizetések is.

98

DNiUD

NLIL]HWpV pV QHP Q\XJGtMMiUDGpN pSS~J\ PLQW D PDJiQQ\XJGtM

-

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY $SpQ]WiUWDJRNDUiQ\DDPH] 1LQFVMHOHQW

JD]GDViJEDQPtJD]HJ\pEiJD]DW

N


okban 79 százalék.

VHOWpUpVHPLDWWDQHPSpQ]WiUWDJRNDUiQ\iEDQVHPLOOHWYHV]i]DOpN

'H KD PHJQp]]N D SpQ]WiU WtSXVRQNpQWL ERQWiVRNDW DNNRU PiU MHOHQW

VHQ HOWROyGQDN

a megoszlások. Az ábra nagyon jól mutatja, hogy azok között, akik csak egyféle Q\XJGtMSpQ]WiUQDN WDJMDL D PH]

JD]GDViJEDQMyYDO NLVHEE DPDJiQQ\XJGtM

MyYDO QDJ\REE D] |QNpQWHV Q\XJGtMSpQ]WiUL WDJRN DUiQ\D $ PH]

-pénztári tagok és

JD]GDViJEDQ V]i]DOpNRV

tisztán magányugdíj-pénztári tagság, szemben a más ágazatok 35 százalékával, illetve 49 %os tisztán önkéntes pénztári tagság szemben a 17%-os egyéb területen dolgozókéval. Ha HKKH] KR]]iYHVV]N D PLQGNpW SpQ]WiUWtSXVEDQ UpV]WYHY

%-RV

PH]

JD]GDViJL

DUiQ\

D

NHW DNNRU D PDJiQSpQ]WiUDNEDQ

-os egyéb ágazatival szemben, míg az önkéntes

pénztárakban 69%-os agrár arány a 44%-os más területivel szemben. A számítások mindkét esetben szignifikáns aránybeli eltérést jeleznek, de míg a magánnyugdíj-pénztárakban feltételezésünk szerint valóban a

PH]

önkéntes pénztárakbanpSSHOOHQNH] $ PH]

JD]GDViJL GROJR]yN DGMiN D

OHJD]

kisebb arányt, addig az

PHJRV]OiVXNDQDJ\REE

JD]GDViJL V]IpUiEDQ GROJR]yN NLHPHONHG

HQ PDJDV DUiQ\D FVDN |QNpQWHV

nyugdíjpénztári tag (49% az egyéb ágazati 17%-kal szemben). Ennek fent említett oka, hogy magas életkoruk miatt nekik már nem ajánlatos a magánnyugdíj-pénztári részvétel, de nyugdíj-HO

WDNDUpNRVViJL pV DGyPHJWDNDUtWiVL FpOEyO D] |QNpQWHV Q\XJGtMSpQ]WiUED EHOpSWHN

Ezt alátámasztják az életkor ágazatonként bontott értékei.

8. ábra A válaszadók életkori megoszlása ágazatonként qAr s'ts'uvw x y'uPz{K|

',

6 ' }~

}~ } '}

}~ '}

'}~ }

'}

'}'~ }

}'}'~

A teljes adathalmazra számított átlagéletkor 38,7 év, ugyanakkor csak a PH]

JD]GDViJLIRJODONR]WDWRWWDNpOHWNRUiWQp]YHH]D]DGDWpY$]DGDWRND]WPXWDWMiND

PH]

JD]GDViJEDQGROJR]yNW|E

DPLOHKHW

bsége is rendelkezik olyan anyagi háttérrel és információkkal,

YpWHV]LV]iPXNUDDN|WHOH]

QW~OLSOXV]Q\XJGtMFpO~PHJWDNDUtWiVW

99

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY $PLQWiEDQV]HUHSO

pUWpNHOKHW

kép nem lehangoló. A 17 vizsgiOW

YiODV]DODSMiQD]

VWHUPHO

VWHUPHO

N


NKHO\]HWpU

O

alkotott

V]i]DOpND WDJMD YDODPLO\HQ SpQ]WiUWtSXVQDN

csaknem negyedük (24%) mindkét fajta pénztárba belépett. A tisztán csak önkénes pénztári WDJRN DUiQ\D LV XJ\DQHQQ\L WHKiW QLQFV RNXQN MHOHQW

V JRQGRNDW IHOWpWHOH]QL HEEHQ D

szegmensben. Azonban az MHOHQW

VWHUPHO

N W|EE PLQW KDUPDGD

(35%) egyik pénztárnak sem tagja. Ez

V DUiQ\QDN PRQGKDWy PLYHO PLQGHQ KDUPDGLN

VWHUPHO

H]HN DODSMiQ

semmiféle

nyugdíjcélú megtakarítást nem eszközöl, vagyis nyugdíjkori megélhetésük veszélyben van. A kicsi válaszadói létszám miatt az itt tett megállapításokat nem fogadhatjuk el biztonságos, országos helyzetet bemutató következtetéseknek. 16. táblázat 0H]

JD]GDViJLWHYpNHQ\VpJIRUPiMD

– nyugdíjpénztári tagság

Mg. tevékenység formája Egyéni vállalkozás Egyéb önálló tevékenység

mpt öpt 1 1 0 1 VWHUPHO 3 4 Összesen 4 6 mpt: magánnyugdíjpénztár, öpt: önkéntes nyugdíjpénztár

PLQGNHWW

0 2 4 6

nem pénztártag 6 1 6 13

Összesen 8 4 17 29

Nézzük meg, hogy a munkáltató mennyire segíti alkalmazottait az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések terén!

9. ábra $PHJNpUGH]HWWHNPHJRV]OiVDD]|QNpQWHVQ\XJGtMSpQ]WiULWDJGtMIL]HW

MHpViJD]DWRNV]HULQW

I , 'E ¡¢ £ £

¬'®³´µ,²®¯¯¶ ·¸

«6¬ ®'¯°¯±²® ¤¥ ±¯¹ ²¶«6¯®¯

¦¤¥

§¤¥

º ´±µ¬»6¯¼«¾½'»¸²¿ ¶ ¯¶ À

öpt: önkéntes nyugdíjpénztár

100

¨¤¥ «¼½'»'¸²¿ ¶ ¯¶ À

©'¤¥ »¬«ÂÁÃ¶'¶ ¯®

ª¤'¤'¥


158 válaszadó alapján74


D] |QNpQWHV SpQ]WiUL WDJRN WDJGtMiQDN IL]HW

PHJRV]OiVW PXWDWMD D] iEUD 6]HPEHW NLXJUyDQ PDJDV D VDMiW EHIL]HW

N

Q

D JUDILNRQRQ KRJ\ D PH]

je szerinti

JD]GDViJL iJD]DWEDQ

N DUiQ\D (EEHQ D V]HNWRUEDQ D YiODV]DGyN QDJ\MiEyO IHOH

tehát saját maga finanszírozza a plusz nyugdíjcélú megtakarításait, ami több mint duplája az HJ\pE iJD]DWL VDMiW EHIL]HWpVHNQHN 0LYHO H] FVDN PDJDV M|YHGHOP HOpUKHW

~J\W

QLNKRJ\DPH]

EL]WRVtWRWWDN V]iPiUD

JD]GDViJEDQGROJR]yNLVNpSHVHNPHJWDNDUtWiVRNUD

A tagdíj átvállalási arányDPH]

JD]GDViJEDQ

-os, míg más ágazatokban 26%. Az

eltérés nem mutatkozott szignifikánsnak. Azonban az önkéntes pénztári tagdíjukat önállóan, munkáltatói segítség nélkül

IL]HW

N PHJRV]OiVD V]LJQLILNiQVDQ QDJ\REE D] DJUiU iJD]DWEDQ

(50% a 17%-kal szemben).

12. Hipotézis eredménye Feltevéseink részben igazolódtak. Az agrár ágazat számára a magas átlagos életkor miatt a második pillér, a magánnyugdíj-pénztári befektetés nem reális alternatíva. Pozitívum, KRJ\ D PH]

JD]GDViJL MiUXOpNIL]HW

N PHJIHOHO

WiMpNR]RWWViJJDO UHQGHONH]QHN pV YDOyEDQ

nem vesznek részt a nekik kevésbé biztonságosnak megítélt rendszerben. A harmadik pillér azonban az eredmények alapján mégis használható megtakarítási formának mondható, hiszen D] |QNpQWHV SpQ]WiUDN WtSXViW pSSHQ D PH]

JD]GDViJL GROJR]yN SUHIHUiOMiN QDJ\RE

arányban. Munkáltatói támogatásra, tagdíj átvállalásra valóban

QLQFV NRPRO\ OHKHW

b

VpJN

,

mégis képesek finanszírozni a saját befizetéseket, ami azt mutatja, hogy az agrár ágazatból is OHKHWMyOpOQL0iVNpUGpVKRJ\HUUHKiQ\HPEHUQHNYDQOHKHW

Az

HUHGPpQ\HN YDOLGLWiViW PHJNpUG

$ WHOMHV PLQWD I

V DPLE

O I

MHOH]L D NLFVL PH]

VpJH JD]GDViJL YiODV]DGyL OpWV]iP

.

GROJR]LN D] DJUiULXPEDQ $ GROJR]DW D V]iPtWiVRNDW D]

|QNpQWHV SpQ]WiUL EHIL]HWpVHN HOHP]pVH NDSFViQ PLQG|VV]H I

PH]

JD]GDViJL GROJR]

óra

volt kénytelen alapozni.

4 .6 .4 . Lak ó h e ly - n y u gdíjpé n z t ári t ags ág 13. Hipotézis A községi lakosok kisebb arányban tagjai a magánnyugdíj-pénztáraknak és nagyobb arányban az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, mint a városiak.

74

9ROWDNQHPpUWpNHOKHW

YiODV]RNDWDJGtMiWYiOODOiVWUpV]OHWH]

NpUGpVHH]pUWW

QLN~J\KRJ\|QNpQWHV

pénztári tag szemben a korábban említett 69%-os aránnyal, hol 276 válasz alapján számoltunk megoszlásokat.

101


A mintában a városiak – községiek aránya 73% -I -I KiURPV]RU DQQ\L D YiURVEDQ pO

N


D]D]PDMGQHP

N PHJRV]OiVD .RUiEEL V]HNXQGHU YL]VJiODWDLQN V]HULQW D

IDOYDNEDQ PDJDVDEE D ODNRVRN iWODJRV pOHWNRUD I

NpQW D ILDWDORN HOYiQGRUOiVD PLDWW

Mindazonáltal a megkérdezettek között nem jelentkezett ez a hatás, az iménti 70 – 30 V]i]DOpNRV DUiQ\ V]LQWH PLQGHQ NRURV]WiO\ HVHWpQ IHQQiOOW V

W D OHJLG

VHEE YiODV]DGyN

városiak voltak. $ Q\XJGtMSpQ]WiUDN WtSXVDL N|]O D] LG

VHEE IDOXVL ODNRVRN D PDJiQQ\XJGtM

formát nem válaszWMiNKLV]HQD]HO

tUWQiOU|YLGHEEV]ROJiODWLLG

D

KD

Q\XJGtMXNEyO

OHKHW

DKKR]

NpSHVW

D]

HOV

iOODPL

-pénztári

WHOMHVtWpVHPLDWWYHV]WHQpQHN

SLOOpUEHQ

PDUDGQiQDN

$Q\DJL

VpJHLNKH] PpUWHQ FVDN D] |QNpQWHV Q\XJGtMSpQ]WiUDN OHV]QHN D V]iPXNUD HJ\HGO

választható altHUQDWtYD $ ILDWDO N|]VpJL ODNRVRN N|]|WW D]RQEDQ PLQGNpW SpQ]WiUWtSXV pO OHKHW

VpJ$PHJNpUGH]HWWHNN|]|WWD]iWODJM|YHGHOHPDIDOXVLDNN|UpEHQH]HU)WPtJD

városiaknál 139,2 ezer Ft. 10. ábra A válaszadók lakóhely és nyugdíjpénztári tagság szerinti aránya Ä Å ÆEÇÉÈ ÊIË ÌÎÍPÏÌEÐÑÒKÓ ÔnÕ ÖI×Ø'ÙÚ ÛÜÙÅÑÝKÚÑ êìëí é'î'ï åæç èé Þß

àÞß

áÞß ðjñò

ë ñò

âÞß ðjó ôõ êìö ò ò

ãÞß

äÞ'Þß

ô ö ð÷ñ î ô í ò æç ò ø ï

A lakóhelyek nyugdíjpénztárak szerinti megoszlásának grafikonja jól mutatja, hogy a községekben lakókon belül lényegesen magasabb a csak önkéntes nyugdíjpénztári tagok aránya, 36%, míg a városiaké csak 16% és ezzeOHJ\LG

EHQDPLQGNpWSpQ]WiUWtSXVWYiODV]WyN

aránya lényegesen nagyobb a városokban (59% -11%). A csak magánnyugdíj-pénztári tagok és a nem pénztártagok aránya városon és községben nagyjából azonos (28% - 33% ill. 21% 23%). 17. táblázat A válaszadó tén\OHJHVOpWV]iPDGDWDLI

ODNyKHO\pVQ\XJGtMSpQ]WiULWDJViJV]HULQW

Lakóhely Mpt ù pénztártípus Város 67 Község 21 Összesen 88 Mpt: magánnyugdíjpénztár, öpt: önkéntes nyugdíjpénztár

úüû ýþÿ ù

Öpt ù 32 27 59

59 11 70

102

Nem pénztártag ù

Összesen

46 16 62

204 75 279


N


13. Hipotézis eredménye $V]iPtWiVRNPHJHU

VtWHWWpNKRJ\D

falusiak szignifikánsan nagyobb arányban tagjai

csak önkéntes nyugdíjpénztáraknak (36% - 16%), a magánnyugdíj pénztári tagok aránya pedig a városiak körébHQPXWDWMHOHQW

VW~OV~O\W

- 43%).

A falusiak több mint háromnegyede nyugdíjpénztári tag, tehát tudnak élni az új Q\XJGtMUHQGV]HUQ\~MWRWWDYiODV]WiVLOHKHW

VpJHNNHODPLPHJQ\XJWDWyHUHGPpQ\

4 .6 .5 . Ágazat - Nin c s pé n z t ári t ags ág 14. Hipotézis A mH] LG

VHEEHN

JD]GDViJEDQ

dolgozók azért nem léptek be a magánpénztárakba, mert

a javasoltnál és bizalmatlanok az új rendszerrel szemben, azaz elégedettek az

állam által nyújtott saját jogon járó és özvegyi nyugdíjakkal. Mindkét szempont alapján szignifikánsan nagyobb arányt vár a feltételezés az agráriumban, összevetve a többi ágazattal. $ PH]

JD]GDViJEDQ GROJR]yN D]pUW

nem léptek be az önkéntes pénztárakba, mert

nincs rá anyagi fedezetük. A be nem lépés okaként az agráriumban nagyobb arány utasította el a harmadik pillért a jövedelem elégtelen volta miatt. (OV pUWpNHOKHW

NpQW D

magán-nyugdíjpénztárakba való be nem lépés okát keressük. A 278

YiODV] DODSMiQ IRQWRV V]HPSRQWQDN PXWDWNR]LN D] pOHWNRU 6RNDQ D]pUW QHP

magánnyugdíj-SpQ]WiULWDJRNPHUWLG

VHEEH

k a belépéshez javasoltnál.

11. ábra A válaszadók aránya ágazat és a magánpénztár elutasításának oka alapján

'* /012. *+)+3 45

&(' )

*+),+ -.* 6,

-'112+87 +9+ -4: 3 ; .:

!

"

#

6 ; 5<.112+)2.: : +&=;/ >*,? 7 1 +;@1? ) 6 5

mpt: magánnyugdíjpénztár

103

$ ' * /01

% &A<33 + *

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY $

PH]

JD]GDViJEDQ

GROJR]yN

V]i]DOpND

PtJ

D]

N


HJ\pE

iJD]DWRN

foglakoztatottainak 18 százaléka jelölte meg a magas életkort a második pillér (magánnyugdíj-pénztárak) elutasításának okaként. Az eltérést az arányok összehasonlítási próbája nem találta szignifikánsnak. A vegyes nyugdíjrendszer elutasításának életkorból adódó magyarázottsága tehát ágazatoktól függetlenül ugyanúgy érvényesül. Ezen az okon kívül sokan úgy vélték, hogy az állami, társadalombiztosítási nyugdíj megbízható, vagy ha úgy tetszik, nem bíztak annyira a nyugdíjpénztárak tevékenységében. Ha minden ágazatot külön veszünk figyelembe, akkor megállapítható, hogy az állammal V]HPEHQL V]ROLGDULWiV D PH]

JD]GDViJEDQ GROJR]yNQiO D OHJQDJ\REE $] iJD]DWRW PLQW

dichotóm kategóriát tekintve, az agrárium 36 százaléka, az egyéb ágazatok 16 százaléka preferálja az állami nyugdíjakat a vegyes rendszerben várható járadékkal szemben. Az PH]

aránypróba szignifikánsan nagyobbnak találta a

JD]GDViJL

36 százalékot, tehát a

feltételezés ezen része igazolódott. Másodszor, nézzük meg, hogy az önkéntes pénztárakat miért nem választották a megkérdezettHN $ pUWpNHOKHW

YiODV] DODSMiQ D QHP |QNpQWHV Q\XJGtMSpQ]WiUL WDJ

OHJQDJ\REE DUiQ\EDQ D PiV EHIHNWHWpV PHJIHOHO HOXWDVtWiViQDNHOV

leJJ\DNRULEE

EE YROWiW MHO|OWH PHJ D KDUPDGLN SLOOpU

GOHJHVRNDNpQW$V]i]DOpNRVDUiQ\WD]RQEDQV]RURVDQN|YHWLDPiVRGLN

RN D V]

N|V DQ\DJLDN V]i]DOpNNDO $ OHJW|EE QHP |QNpQWHV SpQ]WiUL

válaszadó úgy gondolja, hogy lehet az önkéntes nyugdíjpénztárinál jobb pénzügyi befektetést találni a piacon, de csaknem ugyanennyien vélekednek úgy, hogy az anyagi feltételek nem WHV]LN OHKHW

Yp D EHOpSpVW YDJ\LV

N EHOpSQpQHN KD WHKHWQpN V]i]DOpNNDO D KDUPDGLN

OHJJ\DNRULEERND]|QNpQWHVSpQ]WiUDNP

N|GpVpYHOV]HPEHQLEL]DOPDWODQViJ

12. ábra A válaszadók aránya ágazat és az önkéntes nyugdíjpénztár elutasításának oka alapján BDCE FE GHIJ KL GNMOPRQSGG ECT

a c hij(gcdbdk lm

`(a b

cdbed fg c UV

WUV

XUV

dnhd co p dcqna`ranca esa k o`2acq`(d cgndm

YUV

ZUV

[UV

na`tju b o m8dvin
öpt: önkéntes nyugdíjpénztár

104

\UV

] UV

ÛV

`@g f(ja x amyk ak if
_UV achij

WUUV |vkk dc


N

ÈJD]DWRNWyO IJJHWOHQO QDJ\MiEyO V]i]DOpNRV DUiQ\ HVLN HO D V] PLDWW HWW

O D PHJWDNDUtWiVL OHKHW

M|YHGHOHPIJJ

V]HPEHQ

VpJW

véleménye alapján N|V PHJpOKHWpV

O %L]RQ\ D] |QNpQWHV SpQ]WiUL WDJViJ HU

a magánnyugdíj-SpQ]WiUL

UpV]YpWHOOHO

DPL

FVDN

D

VHQ

N|WHOH]

megtakarítások átcsoportosítását jelenti. Ha nincs olyan munkáltatói háttér, aki munkavállalói juttatásként átvállalná a tagdíjfizetést, akkor minden ötödik ember kiszorítottnak érzi magát az önkéntes pénztárakból. $]|VV]HVYiODV]DODSMiQI

DM|YHGHOHPNL]iUyN|UOPpQ\HDPH]

JD]GDViJEDQ

19, míg az egyéb ágazatokban 17 százalék. Ha csak a nem önkéntes nyugdíjpénztári tagokat YL]VJiOMXN I

DNNRU H] D] DUiQ\ URPOLN D] DJUiULXP URYiViUD $ PH]

JD]GDViJEDQ

dolgozók több mint fele, 54 százaléka érzi úgy, hogy alacsony jövedelme miatt szorul ki a KDUPDGLN SLOOpUE

O PtJ H] D] DUiQ\ D] HJ\pE iJD]DWRNEDQ FVDN V]i]DOpN $ V]iPtWiVRN

szignifikánsan nagyobbnak találták a PH]

JD]GDViJLM|YHGHOHPE

ODGyGyLQGRNRWDKDUPDGLN

pillér elutasítására. Tehát az önkéntes nyugdíjpénztári tagság minden második agrár foglalkoztatott számára nem reális alternatíva. ÒJ\ W

QKHW KRJ\ H] D] iOOtWiV HOOHQWPRQG HJ\ NRUiEEL PHJiOODStWiVXQNQDN PLV]HULQW

az önkéntes pénztári részvétel éppen az agrár dolgozóknál volt szignifikánsan nagyobb. Magyarázatul szolgálhat, hogy vannak az

DJUiU iJD]DWEDQ LV PHJIHOHO

HJ]LV]WHQFLiW

teremteni tudó és erre nem képes állampolgárok. A vizsgált minta alapján az agrár válaszadók nagyjából fele-fele tartozik az egyik, illetve a másik kategóriába. Ezt a megállapítást azonban az országos valós helyzet megítéléséhez a minta kis elemszáma és ezen belül a kicsi PH]

JD]GDViJLYiODV]DGyLDUiQ\PLDWWQHPYDOyV]tQ

KRJ\IHQQWDUWiVRNQpONO

elfogadhatjuk.

14. Hipotézis eredménye Igazolódott a feltevés, miszerint a vegyes rendszert nem választók ágazatonként PiVNpQWJRQGRONRGQDN$PH]

JD]GDViJEDQGROJR]yNUDMHOOHP]

KRJ\

az állami nyugdíjban

jobban bíznak, mint a magánpénztári befektetésekben, a magas életkor alapján a második pillér elutasítása nem adott kimutatható eltérést az ágazatok között. Az önkéntes pénztárakbaSHGLJD]DJUiUiJD]DWGROJR]yLQDNMHOHQW DPHJIHOHO

anyagi fedezet hiányában nem tud belépni.

105

VHQQDJ\REE UpV]H


N


Ágazat – nyugdíjkorhatár 15. Hipotézis A nyugdíjazás életkora összefügg az ágazat típusával. Az agrár dolgozók magasabb nyugdíjkorhatárt választó megoszlása lényegesen nagyobb a többi ágazathoz képest. $ NpUG

tY XWROVy NpUGpVH DUUD YRQDWNR]RWW KRJ\ PLO\HQ pOHW

korban mennének

nyugdíjba az emberek, ha megvolna a választás teljes szabadsága. A válaszok között 50 éves NRUHO

WWLPDMGpYHVRV]WiO\N|]|NpVYpJOpYI|O|WWLNDWHJyULiNV]HUHSHOWHN $YiODV]WKDWyQ\XJGtMEDYRQXOiVLLG

WpVpYN|]pWHWWHDYi

DUiQ\D V]LQWH PLQGHQ iJD]DWEDQ .LYpWHO H] DOyO D PH]

laszadók legnagyobb

JD]GDViJ ,WW D PHJNpUGH]HWWHN

csaknem 40 százaléka 60 éves kora után menne nyugdíjba, míg ez az arány a többi ágazatnál 10 százalék körül mozog. $pUWpNHOKHW PH]

JD]GDViJEDQ

YiODV]DODSMiQD

60 év feletti nyugdíjba vonulást választók aránya a

36 százalék, az egyé ágazatokban csupán 8 százalék. Az eltérés

szignifikáns D V]iPtWiVRN V]HULQW $ PH]

JD]GDViJEDQ GROJR]yN NpV

vonulni, pusztán a sok évtizedes hagyomiQ\RN PLDWW LV $ PH]

EE DNDUQDN Q\XJGtMED

JD]GDViJEyO pO

N V]iPiUD

természetes állapot a munkavégzés, ameddig csak lehet. A nyugdíjba vonulás korát befolyásoló egyik domináns szempont a kereset lehetne. Az átlagkereset a mintában 128,9 ezer forint 60,4 ezer forintos szórássalDPH]

JD]GDViJEDQ

dolgozóké csak 92,5 ezer forint 41,9 ezer forintos szórással. Mivel a kereset nem túl magas, H]]HOQHPPDJ\DUi]KDWyDPH]

JD]GDViJEDQGROJR]yNWRYiEEGROJR]iVD

(J\ PiVLN IRQWRV WpQ\H]

D]

életkor, ami pszichésen befolyásolhatja a válaszadót. A

nyugdíjazáshoz közelebb állók másként ítélik meg a nyugdíjazást, mint a fiatalok. A legtöbb LG

V

HPEHU

HOEL]RQ\WDODQRGLN

PHJYiODV]ROKDWDWODQ

NpUGpVHNNHO

Q\XJGtMDVpOHWIRUPiUD JRQGRO )HODGQLD KRVV]~pYHNHQ iW EHU|J] M|YHGHOPQNHJ\UpV]pU

V]HPEHVO

G|WW QDS

KD

D]

~M

irendet, lemondani

OPHJV]RNQLHJ\~MHJ]LV]WHQFLiWEL]RQ\QHPN|QQ\

GRORJ

N~J\

érezhetik, hogy szívesebben maradnának még eddigi életformájuknál. Korábbi eredményeink alakján, ahol az életkort hasonlítottuk össze ágazatonként, NLGHUOW KRJ\ D PH]

JD]GDViJEDQ GROJR]yN iWODJRV pOHWNRUD MHOHQW

VHQ PDJDVDEE YDJ\LV D]

DGDWRN LJD]ROMiN D] LPpQWL KLSRWp]LVW $ OHJW|EE pYHQ IHOOL YiODV]DGy D PH]

szférából kerül ki.

106

JD]GDViJL


N


15. Hipotézis eredménye A kapcsolat a nyugdíjba voQXOiVLGHMHpVD]iJD]DWN|]|WWDYiUDNR]iVQDNPHJIHOHO szignifikáns, továbbdolgozás aránya a

PH]

JD]GDViJL

iJD]DWEDQ

HOV

VRUEDQ

HQ

pOHWNRUL

sajátosságok alapján kimutathatóan magasabb, mint egyéb ágazatokban.

4 .7 . Kv alit at ív v iz s gálat o k A doktori értekezés kvantitatív vizsgálatait -DQpJ\PHJ\pWIHO|OHO minta kiértékelését - D NHYpV PH]

JD]GDViJL YiODV]DGy PDMG I

FVDNQHPI

V

MHOHQOpWH PLDWW D MHO|OW

érdemesnek tartotta két kvalitatív elemzéssel kiegészíteni. Egy monografikus vizsgálattal, mHO\ HJ\ N|]VpJ WHOMHV N|U pULQW

D GLVV]HUWiFLy iOWDO YL]VJiOW WpPiNDW Q\XJGtMUHIRUP DJUiULXP

IHOGROJR]iVD YDODPLQW PpO\LQWUM~NNDO .|OWVpJ pV LG

-

MHO|OWODNyKHO\pKH]6]pNHVIHKpUYiUKR]N|]HOHV

NtPpO

PHJROGiVNpQW D 3K'

WHOHSOpV 6XNRUy N|]VpJMHOOHP]

LWPXWDWMD

be a dolgozat.75

4 .7 .1 . Egy falu be m u t at ás a SukoróQDN %XGDSHVWW

LJHQ

NHGYH]

D

I|OGUDM]L

HOKHO\H]NHGpVH

0DJ\DURUV]iJRQ

EHOO

O NP 6]pNHVIHKpUYiUWyO NP D %DODWRQWyO 6LyIRN NP WiYROViJEDQ

fekszik az ország szívében, a Közép-Dunántúlon. Az idevalósiak a falut a Velencei-tó „Tihanya”-ként emlegetik, hiszen a Velencei-tó északi partja és a Velencei-hegység déli OiEiQiO P

HOKHO\H]NHG

GO

IDOXUyO

YDQ

V]y

HPOpNYpGHOPL pSOHWHL pV WHUPpV]HWL NLQFVHL

NHGYHOWGO

$

WHOHSOpV

J\|Q\|U

SDQRUiPiMD

alakították a falut mára a külföldiek által is

N|]SRQWWi

Sukorónak 1050 állandó lakosa van76, melynek 22-22 százaléka 18 éves vagy annál ILDWDODEE LOOHWYH pY IHOHWWL iOODPSROJiURNDW MHOHQW $] DNWtY NHUHV

aránya 56 szá]DOpN DPL KD D] HO

]

NRUEDQ OpY

NpW NDWHJyULiW QHP WHNLQWMN DNWtY NHUHV

ODNRVRN QHN

77

százalékos eltartási arányt jelent. $ IDOXEDQ LQJDWODQW WDUWDQDN Q\LOYiQ DPHO\E GO

LQJDWODQRN pStWpVH IRO\DPDWRV pV NHGYH]

iOODQGyPXQNDKHOO\HOQHPUHQGHONH]

75

O GO

KDWiV KRJ\ H] PXQNDOHKHW

IDOXVLDNV]iPiUD$PiUPHJOpY

$ PHJNpUGH]HWWHN D IDOX SROJiUPHVWHUH MHJ\]

$] ~M I

GO

NpQW

VpJHW WHUHPW D] NJRQGR]iVDD

MH IDOXJD]GiV]D pV QpKiQ\ ODNRV $ V]NVpJHV DGDWRN HJ\

részét a területileg illetékes KSH felkeresésével szerezte be a dolgozat. 76 2004.01.01-i adat 77 EOWDUWiVLDUiQ\D]HOWDUWRWWDNV]iPiQDNpVDMiUXOpNRWIL]HW NV]iPiQDNKiQ\DGRVD

107


N


kertek rendben tartása, locsolás stb. szintén, csaknem az egész év során alkalmat adnak a helyi ODNRVRNQDN DNiU LGpQ\MHOOHJ

DNiU IRO\DPDWRV M|YHGHOHPV]HU]pVUH $ MHJ\]

HOPRQGiVD

alapján az építkezéseken a legmagasabb az illegális munkát vállalók aránya. A fekete foglalkoztatás PLQW D UHQGV]HUYiOWiV yWD HJ\UH WHUMHG

VRNV]RU V]NVpJV]HU

PHJROGiV DOyO

Sukoró sem kivétel. A munkanélküliség a faluEDQ QDJ\RQ NHGYH]

V]i]DOpN pV FVXSiQ NpW I

W WDUWDQDN

nyilván a nem foglalkoztatott, aktív korú polgárok között, aki beadta az igénylést szociális WiPRJDWiVUD (] HJ\UpV]W EHWXGKDWy D N|]VpJ NHGYH]

WHUOHWL HOKHO\H]NHGpVpQHN 'XQiQW~O

nagyváros vonzásköre), hiszen az itt lakók nagy része nem helyben, hanem Székesfehérváron dolgozik. Másrészt annak, hogy a 9 hónapos munkanélküli segély felhasználása után sokan erkölcsi aggályaik miatt nem regisztráltatják magukat a munkaügyi központokban, és nem adnak be igénylést szociális segélyre. Inkább, például alkalmi munkából élnek. A nyugdíjjárulék fizetése összefügg a foglalkoztatással. Míg a munkanélküli járadékból és a V]RFLiOLVHOOiWiV|VV]HJpE V]ROJiODWL

LG

EH

LV

OYRQMiNPLQGNpWWiUVDGDORPEL]WRVtWiVLMiUXOpNRWpVD]HOOiWiV

ideje a

EHV]iPtW

MiUXOpNIL]HWpV pV D V]ROJiODWL LG

DGGLJ

D]

LOOHJiOLV

PXQNDYpJ]pV

XWiQ

QLQFV

VHPPLIpOH

VHP Q|YHNV]LN ,JD] XJ\DQ KRJ\ D V]RFLiOLV VHJpO\

78

alacsony volta miatt (a nyugdíjminimum 80%-a, 2004-ben 23.200 Ft) a járulék is csekély, de PpJLV NHGYH]

EE PLQW D VHPPL $] HPOtWHWW NpW PXQNDQpONOL V]RFLiOLV VHJpO\E

V]HPpO\ QHPpW WHNLQWYH Q

O pO

pV YpJ]HWWVpJN DODSMiQ HJ\LNN iOWDOiQRVVDO D PiVLN

kereskedelmi iskolai szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik. A falu munkanélküliségi statisztikáját nem rontják etnikai csoportok, Sukorón nincs bejelentett roma lakos. A községet 98 százalékban magyarok lakják, nemzetiségi hovatartozás szerint német, horvát és lengyel Q\HOYHWEHV]pO

NpOQHNN|]WNDPDUDGpNV]i]DOpNEDQ

SukoróODNRVDLQDN|VV]HYRQWQHP]HWJD]GDViJLiJDNV]HULQWLPHJRV]OiVDDN|YHWNH] 0H]

JD]GDViJ pV HUG

60%. A PH]

JD]GiONRGiV LSDU pStW

LSDU V]ROJiOWDWiV MHOOHJ

JD]GDViJEDQGROJR]yNDUiQ\DPDDIDOXEDQQHPW~OMHOHQW

legW|EE IDOXED LWW LV VRNDQ pOWHN Q|YpQ\WHUPHV]WpVE HOPRQGiVDV]HULQWDI|OGPLQ

iJD]DWRN

V5pJHEEHQPLQWD

O pV iOODWWDUWiVEyO EiU D PHJNpUGH]HWWHN

VpJHVDODNRVPXUYiVN|YHFVHV DN|UQ\H]

KHJ\HNPLDWWQHP

igazán alkalmas számos növény termesztésére. $I PHJV]

78

QW

OHJQ|YpQ\WHUPHV]WpVUHV SRQWRVDEEDQ

HJ\

zakosodott WHUPHO MREEDQ

V]|YHWNH]HWPpJDUHQGV]HUYiOWiVHO

SURVSHUiOy

N|UQ\pNEHOL

PiVLN

WW

IDOX

A szociális segély elméletileg korlátlan ideig ár, amíg a munkanélküli végzettségének és elképzelésének

PHJIHOHO

PXQNiWQHPWDOiOLOOHWYHDPtJD]|QNRUPiQ\]DWHUUHDFpOUDHONO|QtWHWWNHUHWHHKHW

VpJHWEL]WRVtW$]

önkormányzatnak kötelezettséget kell vállalnia, hogy ezeket az embereket minden évben egy hónapig minimálbéren foglalkoztatja (pl. közterületek rendben tartása).

108

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY WHUPHO

N


V]|YHWNH]HWpQHN EpUOHPpQ\pEH NHUOW $]yWD LV D .iSROQiVQ\pNL 9|U|VPDUW\ 7V]

KDV]QiOMDpVP

YHOLDI|OGHNHWNLVOpWV]iP~VXNRUyLIRJODONR]WDWRWWDO0

N|G|WWDIDOXEDQHJ\

állattartó telep is, amit éppen az elmúlt évben számoltak fel. Az egyéni gazdaságok száma a 2000-HV iOWDOiQRV PH] GROJR]RWW HEE

GE DKRO |VV]HVHQ I LUiQ\tWiViWI

IRJODONR]iVEDQI

O I

JD]GDViJL |VV]HtUiV V]HULQW

YROW FVDOiGWDJ

YpJH]WH(]HQJD]GDViJRNiOWDOKDV]QiOWI|OGWHUOHW|VV]HVHQ

P PHO\QHN OHJQDJ\REE UpV]H V]i]DOpND HUG V]i]DOpNiQ V]

O

Az egyéni gazdaságok

V]i]DOpND V]iQWy

WHUPHOpV IRO\LN D PDUDGpN J\P|OFV|V J\HS YDJ\ P

YHOpV DOyO NLYRQW

terület. Az egyéni gazdaságok összes földterületének 96 százaléka saját tulajdonú, fennmaradó része bérelt terület. A konyhakertek területe csaknem 30.000 m2. Az egyéni gazdaságok állatállományában legnagyobb arány a baromfié (tyúk, kacsa), MHOHQW

V

PpJ

H]HQ

NtYO

D

Ki]LQ\~O

pV

VHUWpViOORPiQ\

.LVHEE

V]iPEDQ

Oy

- és

szarvasmarhatartás is folyik. $ PH] VWHUPHO

JD]GDViJEDQ WHYpNHQ\NHG

LN|UUH6XNRUyQPLQG|VV]HI

N|Q EHOO QDJ\ KDQJV~O\W KHO\H] D GROJR]DW D] YiOWRWWDNLD]

VWHUPHO

LLJD]ROYiQ\WDNLNNLYpWHO

nélkül mind nyugdíjasok már. Saját földjükön növénytermesztési tevékenységet folytatva JD]GiONRGQDN HOV

VRUEDQ VDMiW V]NVpJOHWHLN NLHOpJtWpVpUH GH D WHUPpQ\ PHQQ\LVpJpQHN

függvényében eladásra is termelnek. Aktív korukban legtöbben közülük nem a PH] OHKHW PH]

JD]GDViJEyO

pOWHN

HOV

VRUEDQ

DNNRU

LV

FVDN

VpJNpQWWHNLQWHWWpNDQ|YpQ\WHUPHV]WpVW$] JD]GDViJEyODWHUPHO 0D HOV

PLQW

VWHUPHO

NLHJpV]tW

M|YHGHOHPV]HU]pVL

NN|]ONHWWHQpOWHNNRUiEEDQLVD

V]|YHWNH]HWDONDOPD]RWWDLNpQW

.

VRUEDQ D QHP W~O PDJDV Q\XJGtMDW NLHJpV]tWHQG

PiVRGVRUEDQ D VRN pYHV KDJ\RPiQ\ PLDWW $] LWWHQL

VWHUHO

GROJR]QDN PpJ PLQGLJ

N D PD[LPiOLV pYHV DGyPHQWHV

600 ezer forintos bevételig értékesítik termékeiket, ami havonta akár 30-40 ezer forintos nyugdíj kiegészítést is jelenthet. 0LYHO

H]HN

D]

VWHUPHO

N

PiU

Q\XJGtMDVRN

QHP

pULQWL

NHW

D

Q\XJGtMFpO~

megtakarítás, a reform által létrejött vegyes rendszer és ennek problematikája. Egyéni vállalkozóként HJ\HWOHQ IDOXVL ODNRV IRO\WDW PH] HJ\ HOpJ VSHFLiOLV PDQDSViJ HJ\UH LQNiEE D] pUGHNO OyWHQ\pV]WpV $ NH]GHWL EHUXKi]iV MHOHQW $ YiOODONR]iV PD QDJ\RQ MyO P

V V]O

L

JD]GDViJL WHY

GpV N|]pSSRQWMiED NHUO

WHUOHW D

- és egyéb támogatások révén valósult meg.

N|GLN $ WXODMGRQRV D OyWHQ\pV]

LOOHWYH EpUOy WDUWiVVDO ]HPHOWHW HJ\ MyO PHQ

ékenységet. Ez

tésen kívül foglalkozik ló-,

ORYDUGiW D ORYDJROWDWiVRQ NtYO LGpQ\MHOOHJJHO

ORYDV WiERURNDW V]HUYH] J\HUHNHNQHN $ PHJIHOHO

DQ\DJL LQGXOyW

NH D MyO YiODV]WRWW

tevékenységi forma és a mai világban egyre fonWRVDEE PDUNHWLQJ OiP D PH] 109

JD]GDViJL

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY iJD]DWEDQ LV WXG MHOHQW

V M|YHGHOPHW WHUPHOQL $ KHO\L LSDU

N


]pVL DGy DODSMD pYHQWH QDJ\MiEyO

100 millió forint. Az alkalmazottak bérköltsége és az egyéb állandó- és szezonális költségek miatt a vállalkozó jövedelme ennek az összegnek csak töredéke lehet. A pontos adatok hiányában, a helyiek elmondása alapján a vállalkozó nyugdíjjárulék alapját a dolgozat kevéssel a minimálbér fölé teszi. A vállalkozóknak (nem csak a PH]

JD]GDViJEDQ PHJYDQ D] D OHKHW

HOYiUiVDLNQDN

PHJIHOHO

HQ

VpJN D EpUE

ÄDODNtWViN´

O pV IL]HWpVE

EHYpWHOHLNHW

O pO

NNHO V]HPEHQ KRJ\

NLDGiVDLNDW

$]RQEDQ

PpJ

KD

veszteségesnek is mutatják ki a tevékenységüket, akkor is kell a minimálbér után társadalombiztosítási járulékot fizetniük. A legtöbb vállalkozy IJJHWOHQO pO LV H]]HO D OHKHW

YDOyV]tQ

OHJ

iJD]DWWyO

VpJJHO 3HUV]H Q\LOYiQRVDQ H]W QHP YiOODOMiN IHO tJ\ FVDN

WDOiOJDWKDWMXN D] H P|J|WW iOOy RNRNDW (OV

KHO\HQ PLQGHQ EL]RQQ\DO D PDJDV DGy

járulékfizetési kötelezettség alóli kibúvás szerepelheW'HYDOyV]tQ

VtWKHW

- és

KRJ\PiVRGLNNpQW

áll a sorban a nyugdíjjáradékkal szembeni bizalmatlanság és elégedetlenség. Ennek a YiOODONR]yQDN PLQGHQ EL]RQQ\DO QHP RNR] PDMG JRQGRO HJ\ MyO PHQ

]OHWE

O D Q\XJGtMDV

éveit finanszírozni. Mégis szomorú, hogy éppen az ilyen jómódú, több adót és járulékot fizetni képes egyénekre nem tud a mai magyar költségvetési rendszer nagyobb nyomást gyakorolni. A másik szomorú dolog az állami újraelosztással szembeni elégedetlenség, hiszen ha biztosítva látná az állampolgár a bHIL]HWpVHN PHJWpUOpVpW YDOyV]tQ

KRJ\ QHP IRUGXOQD

törvénytelen eszközökhöz. De annak is nagy az esélye, hogy az egyén a saját érdekeit mindig a társadalmi érdekek fölé fogja helyezni.79

4 .7 .2 . Mé ly in t e rjú k A monográfia nem tudott rámutatni a vidéken él

FVDOiGRN HJ\HGL VDMiWRVViJDLUD D]

élet- és lakáskörülményekre, a nemzedékek együttélésének problémájára, a jövedelmi YLV]RQ\RNUD D PHJWDNDUtWiVL IRUPiNUD D MiUXOpNIL]HWpVVHO |VV]HIJJ

Q\XJGtMUHQGV]HUEHQ

való részvétel formáira és ennek okaira. A dolJR]DW

HEEHQ

D

IHMH]HWEHQ

FVDOiGPRGHOOW DPL QDJ\ YDOyV]tQ

EHPXWDW

QpKiQ\

IDOXVL

PH]

JD]GDViJEyO

pO

VpJJHOMHOOHPH]QL WXGMDD] DJUiU iJD]DW KHO\]HWpWD Q\XJGtM

megtakarítások terén. A megkérdezettek Zala megye egyik, kis falujában, Szepetneken

79

További vizsgálati cél lehet egy hasonló monoJUiILD

NHGYH]

MHOOHJ

WOHQHEEWHUOHWLYDJ\HWQLNDLVDMiWRVViJRNNDOUHQGHONH]LN

110

PHJILJ\HOpV HJ\ RO\DQ IDOXEDQ DPL


élnek.80 A kLYiODV]WRWW Ki]WDUWiVRN

LJ\HNH]WHN OHIHGQL D PH]

N


JD]GDViJJDO |VV]HIJJpVEH

hozható minden tevékenységi forma palettáját. Az egyik megkérdezett családban PLQG D IpUM PLQG D IHOHVpJ D PH]

JD]GDViJEDQ

dolgozik. Mindketten fiatalok, 38 év körüliek és egyetemi végzettséggel rendelkeznek. Diplomájukat az agrártudományi egyetemen szerezték, így szakirányú ismeretekkel magas IRNRQUHQGHONH]QHN$IpUMFVDOiGMD PLQGLJLVDPH] KHO\L WHUPHO

kárpótlás PH]

V]|YHWNH]HWEHQ GROJR]WDN PHOOH

során

visszakapott

még

JD]GDViJEyOpOWDUHQGV]HUYiOWiVHO

tte saját földjükön is gazdálkodtak. Majd a

nagyobb

területeken

folytatták

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJNHW ÈOODWWDUWiVEyO pV Q|YpQ\WHUPHV]WpVE

SURGXNiOWDN0LYHODV]O

NPHJWHUHPWHWWpNDPH]

EHUHQGH]pVHN D ILDWDORN D] .O|QE|]

vállalkozóként

O WLV]WHV PHJpOKHWpVW

JD]GDViJLPXQNDYpJ]pVIHOWpWHOHLWJpSHN

PXQNiVViJXNDW IRO\WDWWiN D GLSORPD PHJV]HU]pVH XWiQ

WiPRJDWiVRN pV SiO\i]DWRN VHJtWVpJpYHO E

M|YHGHOPNMHOHQW

WWD

VUpV]pWPDLVYLVV]DIR

YtWHWWpN D] HV]N|]iOORPiQ\W pV D

rgatják a gazdaságba.

.|UOEHOO KD WHUOHWHQ JD]GiONRGQDN D PXQND D WpOL LG

V]DNRW NLYpYH V]LQWH

egész napos elfoglaltságot jelent a házaspár számára. Három gyermekük van, nevelésükben V]iPtWKDWQDN D QDJ\V]O

N VHJtWVpJpUH $ JHQHUiFLyN QHP HJ\ Ki]E

an, de közel laknak

egymáshoz, így az állandó segítség és a gyermekfelügyelet könnyen megoldható. A fiatalok értékelik szüleik támogatását, tudják, hogy nélkülük nem tartanának ott, ahol most állnak. &VDOiGLKi]XNDWV]RFLiOSROLWLNDLpVV]O

LVHJtWVpJJHOP

1HP QpONO|]QHN WHOLN QHNLN HJ\ DXWyUD QHP DODSYHW

aguk építtették, az összkomfort teljes. pOHOPLV]HUHNUH pV Q\iUL NOI|OGL ~WUD

is. Nekik jól megy. %iU M|YHGHOPNU )WI

N|UOL SpQ]E

O SRQWRV DGDWRNNDO QHP V]ROJiOWDN GH pYHV iWODJEDQ KDYL H]HU

O pOQHN 9iOODONR]yNpQW GROJR]QDN tJ\ OHKHW

VpJN YDQ N|OWVpJHN

HOV]iPROiViUD pV tJ\ D M|YHGHOHPDGy DODSMiQDN EHIRO\iVROiViUD $GyW pV MiUXOpNRW D N|WHOH] PLQLPiOEpUW NLFVLW PHJKDODGy |VV]HJ XWiQ IL]HWQHN .LYiOWRWWiN D]

termények pUWpNHVtWpVH tJ\ PpJ NHGYH]

VWHUPHO

L LJD]ROYiQ\W D

EE IHOWpWHOHNNHO YDOyVXO PHJ $ OHJQDJ\REE EHYpWHOW

D]iOODWWDUWiVKR]]DDVHUWpVpVV]DUYDVPDUKDiOORPiQ\OHDGiVDDWHMQDSLpUWpNHVtWpVH)

NpQW

az állatok számára termelnek az etetésükhöz szükséges gabonanövényeket (búza, kukorica). Nyugdíjjárulékot ugyan csak alacsony jövedelem után fizetnek, de fizetnek és ezért V]iPtWKDWQDN Q\XJHOOiWiVUD KD PLQLPiOLV |VV]HJ EHOpSWHN

80

HJ\

EL]WRVtWyL

KiWWpUUHO

P

UH LV 0LQGNHWWHQ

N|G

a vegyes rendszer tagjai,

PDJiQQ\XJGtM

-pénztárba.

A doktoranduszt ide családi szálak kötik, ami megkönnyítette a kikérdezések végrehajtását.

111

Önkéntes


N


nyugdíjpénztárnak nem tagjai, a fel nem élt jövedelmet inkább visszaforgatják a gazdaságba. .p]L

PXQNDHU

UH

QLQFV

QDJ\RQ

V]NVpJ

V]LQWH

PLQGHQ

JpSHVtWHWW

$

EHUHQGH]pVHN

kezeléséhez mindketten értenek, alkalmazottat csak szezonális jelleggel foglalkoztatnak. A helyi cigányok jönnek el alkalmi illegális munkára, ami után senki nem fizet járulékot. $KDJ\RPiQ\

U]pVD]HJ\pQLJD]GDViJIHQQWDUWiViWpVIHMOHV]WpVpWtUMDHO

UHPpQ\NHGQHNKRJ\DKRJ\

NLVDVDMiWJ\HUPHNHLNN|]OLVOHV]DNL

QHNLNDEEDQ

majd folytatja a családi

vállalkozást, ami tisztes megélhetést biztosít minden tagnak és az öregek szükség szerinti HOOiWiViW VHJtWpVpW LV HOEtUMD (U EHDYDWNR]iViW HEEH D NLV PLOL XJ\DQLG

V WHKiW D JHQHUiFLy N|]|WWL |VV]HWDUWiV D] iOODPDSSDUiWXV

EH FVDN D V]N

séges mértékig engedik. Létbiztonságuknak

VNRUEDQHJ\LNDODSSLOOpUHDQ\XJGtMOHV]GHLQNiEED]pOHWKRVV]LJWDUWyPXQNiWyOD

J\HUPHNL JRQGRVNRGiVWyO pV D ILDWDORN iOWDO IHQQWDUWRWW MyO P SpQ]WHUPHO

NpSHVVpJpW

N|G

JD]GDViJ iOODQGy

OYiUMiNDP

éltó nyugdíjas kort.

A másik megkérdezett család helyzete nem ennyire rózsás. A családtagok: férj, IHOHVpJ NpW J\HUPHN pV D YHON HJ\ Ki]WDUWiVEDQ pO

HJ\LN V]O

D IpUM pGHVDQ\MD D

nagymama. A családi ház, amiben laknak a férj anyjának tulajdona, a fiataloknak nincs HVpO\N VDMiW LQJDWODQ YiViUOiViUD

N LV pY N|UOLHN PLQGNHWWHQ N|]pSIRN~ YpJ]HWWVpJJHO

rendelkeznek. A férj húsipari szakiskolát végzett, és a közelben, Nagykanizsán, a szakmában dolgozott pár évig. A feleség a helyi varrodában, nem PH]

JD]GDViJLWHYpNHQ\VpJJHONHUHVLD

jövedelmét. A házhoz tartozó kertben csak saját szükségletre termelnek növényeket, illetve saját célra tartanak állatokat, baromfit és sertést. $ FVDOiG HJ\ I

UH MXWy M|YHGHOPH H]HU )W N|UO YDQ DPLE

PHJ $ IpUM NpQ\WHOHQ YROW PiVRGiOOiVW NHUHVQL DPL I

O QDJ\RQ QHKH]

en éltek

NpQW D IDOXEDQ LGpQ\MHOOHJ

munkavállalás, disznóvágás és feldolgozás volt. Az év nagy részében sokszor szorultak az LG

VQ\XJGtMDVQDJ\PDPDVHJtWVpJpUHDQ\DJLV]HPSRQWEyOLV$Ki]DPHO\EHQ

laknak 80-90

éves, öreg épület, bár összkomfortossá alakították, de jobbra vágynak. Egy használt kocsit WXGWDN YHQQL GH H]W LV FVDN V]O HODGWiNDV]

O

KHJ\HQOpY

L VHJtWVpJJHO

N D ILDWDORN KHO\]HWpQHN MDYtWiVD pUGHNpEHQ

I|OGMNHW/X[XVFLNNHNUHpVN

lföldi nyaralásra nem telik nekik.

$ K~VLSDU NLOiWiVWDODQQDN tWpOW KHO\]HWpW pV D EHO

OH YDOy EL]RQ\WDODQ PHJpOKHWpVW

tapasztalva, a férj arra az elhatározásra jutott, hogy pályát módosít. Különösebb átképzés QpONO D] pStW

LSDUWyO UHPpOWH KHO\]HWN MDYXOiViW $ KHO\L pStW

DONDOPD]RWWNpQW DKRO M|YHGHOPH D MHOHQW ODNyKHO\W N|V]|QKHW

O WiYRO HV HQ

V SOXV] PXQNiN D GpOXWiQL pV KpWYpJL VRNV]RU D

pStWNH]pVHNHQ Q\~MWRWW QHP NLV HU

YDOyEDQ

PHJQ

WW

LSDUL YiOODONR]yKR] NHUOW

+LYDWD

IHV]tWpVW LJpQ\O

PXQNiQDN

losan foglalkoztatottként minimálbért keres, a 112

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY M|YHGHOHP QDJ\REE UpV]pW D PXQNDLG

N


Q W~O IHNHWpQ YpJ]HWW PXQND XWiQ IHOYHWW DGy

- és

járulékmentes pénz adja. Mind a vállalkozónak, mind neki jobban megéri ilyen formában kiadni, illetve felvenni a járandóságoW)

NpWDI

YiOODONR]yG|QWpVHH]KLV]HQ

MHOHQW

VDGy

-

és társadalombiztosítási járulékot takarít meg ezzel. Az alkalmazott kénytelen elfogadni a helyzetet, mert ez a pénz is létkérdés számára. $ FVDOiGI

elmondása

D Q\XJGtMSpQ]WiUDN WtSXVDL N|]O

szerint

inkább

bízik

a

csak magánnyugdíj-pénztárnak tagja,

nyugdíjpénztárak

tevékenységében.

Q\XJGtMSpQ]WiUQDN QHP WDJMD PHUW HJ\pE PHJWDNDUtWiVRNUD QLQFV OHKHW J\DNUDQ FVDN N|OFV|Q|NE

O NpSHV ILQDQV]tUR]QL (] D QDSUyO QDSUD YD

M|YHGHOHP IHOpOpVH YDOyV]tQ

Önkéntes

VpJH $ Q\DUDOiVW LV

ló megélhetés, a teljes

KRJ\ Q\XJGtMDV QDSMDLW LV NtVpUQL IRJMD KD XJ\DQ D QDJ\

OHWHUKHOWVpJ pV D VWUHVV]PLDWWPHJpUL $ PLQLPiOLV |VV]HJ

Q\XJHOOiWiV XJ\DQ EL]WRVtWRWW OHV]

számára, hiszen nem vonja ki magát a járulékfizetés terhe alól, de az elégedetlenség, a EL]DOPDWODQViJ UiQ\RPMD EpO\HJpW D] HJpV] FVDOiG PLQGHQQDSMDLUD $ NLW|UpV HVpO\H HEE KHO\]HWE

O D YLV]RQ\ODJ DODFVRQ\ LVNROi]RWWViJ pV DQ\DJL KiWWpU V]O

NL]iUWQDNWHNLQWKHW

$V]HPpO\H

O D

L VHJtWVpJ QpONO V]LQWH

s tapasztalatok alapján bizony a faluban sajnos sok embernek

D]pOHWHPHJpOKHWpVHNpQ\V]HUSiO\iUDNHUOWpVH]DPH]

JD]GDViJEDQpVDQHPRWWGROJR]yN

esetében is igaz.

A harmadik felkeresett családban a FVDOiGI

I

IRJODONR]iV~PH]

JD]GDViJLGROJR]y

KözpSIRN~ V]DNLUiQ\~ YpJ]HWWVpJJHO UHQGHONH]LN pV D KHO\L V]|YHWNH]HWEHQ N|]pSYH]HW

.

NpQW

dolgozik a tsz. átalakulása óta is. 48 éves, házas, két gyermek apja. A feleség 45 éves, NRUiEEDQ Ki]WDUWiVEHOL GH D J\HUHNHN LVNROiV NRUD yWD

LV NpQ\WHOHQ YROW HOKHO

yezkedni. A

közeli városban, Nagykanizsán dolgozik, mint eladó. A nagyobbik gyermek 23 éves fiú, aki a JpSLSDUL V]DNN|]pSLVNROD EHIHMH]pVH XWiQ V]LQWpQ1DJ\NDQL]ViQHJ\V]HUHO iOOiVW 1HP YRQ]RWWD D PH]

JD]GDViJL SiO\D pV D V]O

N VHP EHIR

P

KHO\EHQNDSRWW

lyásolták ilyen irányban a

fiú pályaválasztási szándékait, hiszen látták, hogy a sok munka mellett egyre rosszabb PHJpOKHWpVW NpSHV D PH]

JD]GDViJ EL]WRVtWDQL $ NLVHEE J\HUPHN HJ\ pYHV OHiQ\ DNL

HJ\HWHPUH MiU PHWHRUROyJXVQDN WDQXO $ V]O

N IiUDGViJR

s munkával tudják megteremteni

HQQHN DQ\DJL IHGH]HWpW GH D GLiNKLWHOW LV LJpQ\EH YHV]LN (O

IRUGXO KRJ\ D OiQ\ VHJtWL

anyagilag szüleit a hét közben vállalt külön munkájából. A fiatalok egy háztartásban laknak a V]O

NNHO DNLN Ki]XNDW PDJXN pStWHWWpN iOODPL V]RFLiOSROLWLNDL pV V]O

QDJ\V]O

81

NW

O UiMXNPDUDGWV]

$UHQGV]HUYiOWiVyWDDV]

O

O

L VHJtWVpJJHO $

KHJ\HL WHONHQNEKD D]DSDIRO\WDWWDDJD]GiONRGiVW

NNEV]i]DO

ékán nem folytatják a gazdálkodást a tulajdonosok.

113

81

.A

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY ERUHJ\UpV]pWYDODPLQWDIHOVpJiOWDOJRQGR]RWWV]

(pl. bab) értékesítik HEE V]UHWNRU VHJtWHQHN GH

O

W

N


NpNN|]pOWHWHWHWWKDV]RQQ|YpQ\HNHW

O LV V]iUPD]LN YDODPHQQ\L M|YHGHOPN $ ILDWDORN EHWDNDUtWiVNRU

N QHP NtYiQMiN IRO\WDWQL V]OHLN H] LUiQ\~ WHYpNHQ\VpJpW $ Ki]KR]

tartozó kertben szintén termelnek haszonnövényeket és tartanak állatokat is. A család még éveNNHO H]HO

WW NLYiOWRWWD D]

VWHUPHO

L LJD]ROYiQ\W

, hogy a termények

értékesítése után ne kelljen adót fizetniük, mivel ez az összeg nem éri el az évi fél millió IRULQWRW$FVDOiGHJ\I

UHMXWyM|YHGHOPHKR]]iYHW

OHJH]HU)W

A legtöbb falusi számára egyéb bevételi forrás a földek bérbe adásából származik. A kárpótlás során sok ember jutott kisebb-QDJ\REE PH] $ KLUWHOHQ M|WW OHKHW

JD]GDViJL I|OGWHUOHWKH] D N|]VpJEHQ

VpJJHO D]RQEDQ QHP PLQGHQNL WXGRWW pOQL HOV

VRUEDQ D P

YHOpVKH]

szükséges eszközök hiánya miatt. Számukra két alternatíva adódott. Vagy értékesítették a földjüket vagy bérbe adták. $

PHJNpUGH]HWW

FVDOiG

I|OGMpQ

D

V]|YHWNH]HW

JD]GiONRGLN

EpUOHWL

IRUPiMiEDQ $ PHJWHUPHOW JDERQDQ|YpQ\HN E~]D NXNRULFD pUWpNHVtWpVpE

bevéWHOE

82

O D WXODMGRQRV UpV]HVHGKHW SpQ]EHQ YDJ\ WHUPpQ\EHQ

V]HU]

GpV

O V]iUPD]y

Válaszadónk részben a

WHUPpV]HWEHQL MXWWDWiVW JDERQD EDURPIL UpV]EHQ D] DQ\DJLW YiODV]WRWWD (EE

O pYHV V]LQWHQ

mintegy 50-60 ezer Ft-os bevételük származik. A föld eladásán is gondolkodtak, de úgy látják, hogy az EU csatlakozás még emelheti a földárakat, így kivárnak. A megkérdezett család megélhetése igaz ugyan, hogy sok munkával, de biztosított. Luxuscikkekre nem nagyon futja, de a házuk összkomfortos, egy kocsit is fenn tudnak tartani és kitaQtWWDWWiNNpWJ\HUPHNNHW.LNDSFVROyGiVUDQHPLJD]iQYDQOHKHW $ FVDOiGI

pV QHMH

nyugdíjcélú megtakarításait D I

VpJN

iOOiVEyO V]HU]HWW M|YHGHOHPE

O

fedezi, a nyugdíjjárulékot teljes egészében az államnak utalják. Nem tagjai tehát magánnyugdíj-pénztárnakDPLQHNRNDDYLV]RQ\ODJPDJDVpOHWNRU$YiODV]RNEyONLV]

UKHW

hogy nem is bíznak a pénzintézeti befektetésekben, de erre nincs is nagyon módjuk. Van egy NHYpV PHJWDNDUtWRWW SpQ]N DPLE

nekLN |QHU

E

O D J\HUHNHN WDQtWWDWiViW ILQDQV]tUR]]iN GH ODNiVW NRFVLW

O NHOO PDMG EHV]HUH]QL $ FVDOiGWDJRN

nem tagjai önkéntes nyugdíjpénztárnak

VHP PHUW QLQFV DQQ\L PHJWDNDUtWiVXN DPLW D V]NVpJHV V]ROJiODWL LG

OHMiUWiLJ QpONO|]QL

tudnának. A munkahelyük sem vállal át nyugdíjpénztári tagdíjat a dolgozóik helyett.

82

5pJLPHJIHOHO

MHDKi]WiML

114


N


A faluban sok a nyugdíjas korú gazdálkodó, akik egyedül vagy fiatalabb KR]]iWDUWR]yMXN VHJtWVpJpYHO P

YHOLN NRQ\KDNHUWMNHW pV HVHWOHJ V]

O

VNHUWMNHW D N|]HOL

dombokon. A bort a faluban értékesítik. $ KHO\L WHUPHO UHQGV]HUYiOWiV HO

V]|YHWNH]HW W|UHGpNpW QHP IRJODONR

ztatja annak a létszámnak, amit a

WW D] HPEHUHN V]iPiUD QHP NtQiO RO\DQ PHJpOKHWpVW PLQW UpJHQ 3HUV]H

IDOXQV]LQWHPLQGHQNLQHNYROWDNHJ\pEEHYpWHOHLDPiVRGLNP pViOODWRNpUWpNHVtWpVpE

V]DNEDQPHJWHUPHOWWHUPpQ\HN

O

A földek visszaadása, a kárpótlás után nem sokan tudtak élni eszközök, gépek KLiQ\iEDQ D IHONtQiOW OHKHW

VpJJHO pV PD VRNDQ D I|OG EpUEHDGiViEyO V]HU]LN LQQHQ

M|YHGHOPNHW QHP YiOODOYD IHO D] |QiOOy JD]GiONRGiV WHUKHLW 9DQQDN DNLN D V]O

nyújtott anyagi és egypEVHJtWVpJJHOWXGWDNVLNHUHVHQEHNDSFVROyGQLKDJ\RPiQ\ PH]

JD]GDViJWDSRVyPDOPiEDGHQHPVRNDQ-HOOHP]

U]

N iOWDO

PyGRQD

DILDWDORNHOIRUGXOiVDD]DJUiULXPWyO

nehéznek és soknak találják a munkát az ellenszolgáltatásként kapott jövedelemmel összevetve, és más ágazatokban próbálnak inkább boldogulni. A ma 50-60 éves generáció még dolgozik a földjén, de az utánpótlásról kevesen tudnak gondoskodni. A kisbirtokok egyre inkább ellehetetlenülnek, a bérbeadás és a földek eladása újra a birtokkoncentráció irányába mutat, ami az eredményesebb gazdálkodás fontos alappillére.

Összefoglalás $ YLGpN D IDOX PLQW D YiURVRNQiO W|EE V]HPSRQWEyO LV NHGYH] RO\DQ V]HPSRQWEyO NHUO JyUFV

DOi KRJ\ pO H PpJ D UHQGV]HUYiOWiV HO

-

WOHQHEE NDWHJyULD WWL PH]

JD]GDViJL

MHOOHJ PLO\HQ iWDODNXOiVRN YDQQDN IRO\DPDWEDQ pV PLQGH] KRJ\DQ pULQWL D] LG

megUHIRUPiOWQ\XJGtMUHQGV]HUN|]VpJHNEHQpO

N|]EHQ

WDJMDLWNO|Q|VWHNLQWHWWHOD]DJUiUV]IpUiUD

A kiválasztott település, Sukoró a helyi sajátosságok miatt lényegesen jobb helyzetben van, mint egy átlagos falu ma Magyarországon. A Közép-Dunántúli elhelyezkedés, Székesfehérvár vonzáskörzete, a Velencei-tó közelsége és az etnikai csoportok hiánya egy stabil foglalkoztatotti rendszert teremtett, amit a munkanélküliség veszélye nem IHQ\HJHW$]LOOHJiOLVPXQNDYiOODOiVXJ\DQpO

A rendszHUYiOWiVyWDDPH]

JD]GDViJEDQYpJEHPHQWNHGYH]

IDOXEDQNO|Q|VNpSSHQPHJILJ\HOKHW ILDWDORN NHYpVEp KDJ\RPiQ\

U]

YDOyViJGHPpUWpNHHOHQ\pV]

WOHQYiOWR]iVRNDYL]VJiOW

N$]iOWDOiQRVViJEDQPHJILJ\HOKHW

OpWV]iPOHpSOpVD

iOOiVNHUHVpVH pV H]iOWDO D] DJUiU iJD]DWEyO pO

élHWNRUiQDNQ|YHNHGpVHPHOOHWWLWWPHJNO|QE|]WHW DODNtWiVDLVMHOHQW

RNNpQWDIDOXGO

N|U]HWWpYDOyWXGDWRV

VHQN|]UHMiWV]LNDEEDQKRJ\QDJ\RQNHYHVHQpOQHNDPH]

115

N iWODJRV

JD]GDViJEyO


N


A foglalkoztatás szinte 100 százalékos aránya biztosítja a nyugdíjjárulék fizetést. Az alakalmi-YDJ\

LOOHJiOLV PXQNiEyO pO

N HVHWpEHQ YHV]pO\EH NHUOKHW D MiUXOpNIL]HWpV GH

N|]ON OHJW|EEHQ pOQHN D WE iOWDO Q\~MWRWW Q\XJGtM PHJWDNDUtWiVW pV V]ROJiODWL LG FpO]y OHKHW PH]

VpJHNNHO WE EpO\HJHNNHO Q\HUQHN MRJRW D UHQGV]HUE

en való részvételre). A

JD]GDViJEDQ GROJR]y HJ\pQL JD]GiONRGyN pV YiOODONR]yN PHJWDOiOWiN V]iPtWiVXNDW KD

QHPLVW~OPDJDVM|YHGHOHPXWiQGH $]

V]HU]pVW

VWHUPHO

fizessenek.

NLVIL]HWLNDPDMGDQLQ\XJGtM DODSMiWNpSH]

LWHYpNHQ\VpJDIDOXEDQFVXSDQ\XJGtMDVWpULQW

Az

önkormányzat

nyilvántartásai

nem

MiUXOpNRW

NPiUQHPNHOOKRJ\MiUXOpNRW

alkalmasak

az

új,

vegyes

nyugdíjrendszerben való részvétel elemzésére, mert számukra ez érdektelen kérdés. A mélyinterjúk PHJHU

VtWHWWpN D NLUDJDGRWW IDOX YL]VJiODW

ának megállapításait. Az

ország dél-Q\XJDWL UpV]pEHQ DKRO KDJ\RPiQ\RVDQ VRNDQ pOWHN D PH] maradtak WHUPHO

olyanok,

akik

V]|YHWNH]HWHNPHJV]

ne

kényszerültek

QpVHXWiQPDUDGy

volna

pályát

JD]GDViJEyO PiUD DOLJ

módosítani.

UWQDJ\QHKH]HQWXGMiNF

A

helyi

sak megszüntetni. A

földek elaprózódása nem kedvezett sok embernek. De figyelemre méltó, hogy vannak olyan fiatalok, akik a családi minta és persze támogatás hatására mégis a pályán maradtak, és jól P

N|G

FVDOiGL JD]GDViJRNDW YiOODONR]iVRNDW WXGWDN OpWUH

D]RQEDQHOHQ\pV]

$ IDOXVL PXQNDOHKHW RO\DQ PH]

N|UQ\H]

hozni vagy folytatni. Számuk

WHOHSOpV

VpJHN V] DNL

NOpVpYHO D] HPEHUHN LQJi]iVUD NpQ\V]HUOQHN KD YDQ

PXQNiW

JD]GDViJL PXQNiW FVDN NLHJpV]tW

WXG

EL]WRVtWDQL

M|YHGHOPL

V]iPXNUD

6RNDQ

N|]ON

D

forrásként tudja használni. Akik még nem

adták el a kárpótlással szerzett földjeiket és nem hagyták el a falut, bérbe adják a vállalkozóknak, mert gépek hiányában nem tudnak rajtuk termelni. Néhányan kivárnak, magasabb földárakat remélve az EU csatlakozásWyO YDJ\ D ´7HUP

I|OGpUW pOHWMiUDGpNRW´

programtól remélnek tisztes nyugdíj kiegészítést. A nyugdíjjárulék fizetésére gondot fordítanak a falusiak. Mindhárom család fizet N|WHOH]

Q\XJGtMMiUXOpNRW WHKiW DODSYHW

PXQNDKHOO\HO UHQGHONH]

HQ QLQFV YHV]pO\EHQ LG

VNRUL PHJpOKHWpVN

A

NQHN HOHYH EL]WRVtWRWW D MiUXOpN IL]HWpVH D YiOODONR]y LV IL]HW LJD]

W|EEQ\LUH FVDN D PLQLPiOEpU XWiQ $ PHJILJ\HOW NpQ\V]HU

LOOHJiOLV MiUXOpNIL]HWpVW HONHUO

munkavállalás, illetve a minimálbér után fizetett járulék azonban felveti a majdani nyugdíjmérték elégtelenségének problémáját. A fiatalok falun is nagy számban léptek be a magánnyugdíj-pénztárakba, magasabb Q\XJGtMDW UHPpOYH D QHP iOODPL EHIRO\iV DODWW P

N|G

Q\XJGtMSpQ]WiUDNWyO $ PHJNpUGH]HWW

családok közül egyik sem választotta az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási formát. 116

4. A magyar nyugdíjrendszer vizsgálata a UpV]WYHY 7|EEVpJN DQ\DJL IRUUiVRN KLiQ\iEDQ pV DNLQHN OHWW YROQD OHKHW

N


VpJH D EHOpSpVUH

SHGLJ

inkább a saját vállalkozás továbbfejlesztésére, beruházásokra szánta a megtakarításait. A primer vizsgálDW

D NpUG

tYHV IHOPpUpV PHOOHWW D PH]


helyzetét mélyebben bemutatni kívánó személyes felkeresések hasznos új információkkal V]ROJiOWDN $PHOOHWW KRJ\ PHJHU NHGYH]

ROGDOiWNL

VtWHWWpN D] DJUiULPEyO pO

N Q\XJGtMSpQ]WiUL UpV]YpWHOpQHN

ssé árnyaltabbá tették a probléma megközelítését. A pozitív példák mellett

UiPXWDWWDN QpKiQ\ NRPRO\RUYRVOiVUDV]RUXOy NpUGpVUHPLQWDILDWDORN PH] HOIRUGXOiVD

D]

HOpJWHOHQ

munkaváOODOiVRNUD$PH]

M|YHGHOPHNUH JD]GDViJEyOpO

%iU D]iJD]DWEDQ NLWDUWyNMHOHQW NLVHEEVpJJRQGMDLMHOHQW

D

NpQ\V]HU

PiVRGiOOiVRNUD

JD]GDViJWyO YDOy pV

D]

LOOHJiOLV

NV]iPDDUHQGV]HUYiOWiVyWDURKDPRVDQFV|NNHQ

VUpV]pNQHNLG

VNRUL PHJpOKHWpVH ~J\W

VWiUVDGDOPLIHV]OWVpJIRUUiViYiYiOKDWQDN

117

QLN EL]WRVtWRWWGHD

5. A kutatási eredmények összegzése

5 . A k u t at ás i e re dm é n y e k ö s s z e gz é s e $

GHPRJUiILDL

YiOWR]iVRN

NHGYH]

WOHQ

DODNXOiVD

PLDWW

PDQDSViJ

YLOiJV]HUWH

elégedetlenség mutatkozik a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerekkel szemben. Széles körben elfogadott, neoliberális reformcsomag részévé vált az a nézet, mis]HULQW HJ\HGO GY|]tW PHJROGiV D Q\XJGtMUHQGV]HU W

NpVtWpVH pV SULYDWL]iOiVD $] HOJRQGROiV D 9LOiJEDQNWyO

származik. A Világbank kutatási jelentése Az öregedési válság elhárítása (Averting the Old Age Crisis)

FtPPHO YLOiJPpUHW

NDPSiQ\W LQGtWRWW D] iOOD

|VV]H]VXJRUtWiVD pUGHNpEHQ HOWHUMHV]WHQG

mi, felosztó-kirovó rendszerek

83

D FKLOHL WtSXV~

Q\XJGtMUHIRUP QDJ\V]HU

QHN

nyilvánított eredményeit (World Bank, 1994). A nyugdíjrendszer részleges privatizációjának inkább politikai, mint gazdasági okai vannak. A SROLWLNDL YH]HW

N D]W JRQGROMiN KRJ\ D

nyilvánosságot kevésbé ingerli egy vegyes csomag bevezetése, mint a tiszta felosztó-kirovó rendszer átfogó reformja. A

SLDFJD]GDViJUD iWWpU

RUV]iJRNEDQ

a szociális ellátó rendszerek nem voltak

felkészülve a tranzíciós hatás változásaira, mint a nemzeti jövedelem és a foglalkoztatottság HU

WHOMHV FV|NNHQpVpUH

, a gyors inflációra és a NHUHVHWHNGUiPDLPpUWpN

GLIIHUHQFLiOyGiViUD

.

Új ellátó rendszerek (például a munkanélküli-segély) létrehozása és eléggé kezdetleges P

N|GWHWpVHPHOOHWWGHPiVIDMWD~MUHQGV]HUHNSpOGiXO D]DODSQ\XJGtM EHYH]HWpVH KHO\HWWD

PHJOHY

Q\XJGtMUHQGV]HUW

KDV]QiOWiN

IHO

D

FV|NNHQ

IRJODONR]WDWRWWViJ

pV

D

szegénység hatásának enyhítésére. Ennek az az ára, hogy a szociális újraelosztáVIHOHU D EL]WRVtWiVL ~MUDHORV]WiV URYiViUD $ Q|YHNY NpV]WHWL D PDJDVDEE M|YHGHOP

WHUMHG

V|G|WW

M|YHGHOHPGLIIHUHQFLiOyGiV PHOOHWW H] DUUD

FVRSRUWRNDW pV UpWHJHNHW KRJ\ NLYiOMDQDN D UHQGV]HUE

NLNHUOMpNDMiUXOpNIL]HWpVWpV~MVDMiWLJpQ\HLNQHNPHJIHOHO

Hivatalosan a magyar reform D N|YHWNH]

D

O

lrendszereket hozzanak létre.

NpSSHQ WHUYH]WH D] iWWpUpVW

a) a felosztó-

kirovó rendszer marad a domináns pillér, b) az átmenet idején a költségvetési hiányból fedezik a régi rendszerben maradók nyugdíjának azt a részét, amely az áttérés miatt fedezetlen marad, c) a magánnyugdíj-SpQ]WiUDNEDIRO\yEHIL]HWpVHNMHOHQW 84

VUpV]HN|WYpQ\HNHQNHUHV]WO

a felduzzadt államadóságot fogja fedezni , d YiODV]WKDWyYi pV QHP W~O]RWWDQ NHGYH]

Yp

teszik az áttérést az 1957 után született korosztályok számára.

83

&KLOpEHQ D Q\XJGtMUHIRUP WHOMHVHQ PHJV]

QWHWWH D] iOODPL IHORV]Wy

-kirovó nyugdíjszisztémát, és teljes

egészében privatizálták a rendszert. 84

(]PHJOHKHW

VHQN|OWVpJHVN|U~WKLV]HQDSpQ]J\LN|]YHWtW

SHGLJ D] DGyIL]HW

N~WN|]EHQOHV]HGLNDPDJXNUpV]pWDNDPDWRNDW

N IRJMiN ILQDQV]tUR]QL 1HP LJD] D] D J\DNUDQ KDQJR]WDWRWW iOOtWiV KRJ\ D] iOODP QHP YHV]tW

semmit, mert ugyanazt a pénzt visszakapja kötvénykibocsátással.

118

5. A kutatási eredmények összegzése ( UHIRUP DODSIHOWHYpVHL D N|YHWNH]

N

1. az államadósság után fizetett kamatláb

alacsonyabb lesz, mint a nyugdíjalapok hosszú távú befektetéseinek hozama és 2. a megmaradó tb-nyugdíjak dinamikája a kombinált indexálás miatt jóval lassabb lesz, mint az a korábbi bérindexálás megtartása mellett lenne. Magyarországon 2013-ig fennmaradnak a nyugdíjformula degresszív - szociális újraelosztást megvalósító - elemei csakúgy, mint a nyugdíjalapnak számító kereset tisztességtelen indexelése.85 Egyéni számlavezetést nem iktattak törvénybe. A nyugdíjak EpUHNW

O HOPDUDGy LQGH[HOpVH YLV]RQW D W|UYpQ\ V]HULQW PiU W

-

O D YDOyViJEDQ W

-

O

életbe lépett. A magyar reform semmit sem tett a társadalombiztosításba vetett bizalom helyreállítása érdekében. Nem csoda tehát, hogy a vegyes rendszerbe önként áWOpS PHVV]HPHJKDODGWDD]HO 1\XJGtMV]DNpUW

N V]iPD

]HWHVYiUDNR]iVRNDW

N D]W KDQJV~O\R]]iN KRJ\

a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága

ma is ugyanolyan komoly probléma, mint a reformok megalkotásakor. A demográfiai helyzet továbbra is romlik, a foglalkoztatottság szintén nem javul, az öngondoskodás, az HO

WDNDUpNRVViJ V]NVpJHVVpJH QHP LYyGRWW EHOH D WiUVDGDORPED $ ODNRVViJ PHJWDNDUtWiVL

KDMODQGyViJDpVDPHJWDNDUtWiVRNV]HUNH]HWHVHPIHMO

G|WWV]iPRWWHY

HQDPDJiQSpQ]WiUDNED

átirányított 6-7-8 százalék sem jelent megoldást. Az önkéntes nyugdíjpénztárak külön feszültséggócot hordoznak, mivel az 1994-ben HOV

NpQWEHOpSHWWWDJRNHVHWpEHQ EHQWHOLNOHD]DEL]RQ\RVYiUDNR]iVLLG

-

DPHO\XWiQ

-

ha adózva is - hozzájuthatnak addigi megtakarításukhoz. A rendszer indulásakor szükség volt D EHOiWKDWy LG

YRQ]HUHMpUH GH PiUD OiWV]LN KRJ\ tJ\ HJ\ Wt]pYHV DGyNHGYH]PpQ\HNNHO

PHJWiPRJDWRWW EHWpWU V]HNWRUEDQ |VV]HJ\

O YDQ V]y ,VPHUYH D ODNRVViJ IRJ\DV]WiVL KDMODQGyViJiW IpO

OW W|EE V]i]PLOOLiUG IRUL

NLYHV]LN pV IHOpOLN D WDJRN D] HON|YHWNH]

KRJ\ D

ntos vagyon legalább egy részét, amint lehet,

pYHNEHQ (] DQQDN HOOHQpUH EHN|YHWNH]KHW KRJ\

pusztán az adókedvezmény miatt az elmúlt tíz évben mindenképpen jó befektetés volt az önkéntes tagság, tehát gyakorlatilag függetlenül attól, hogy az egyes pénztárak milyen eredménnyel forgatták a rájuk bízott vagyont. Az is igaz persze, hogy a kezdeti 35-40 százalékos hozamszintek tíz év alatt jócskán leestek, és ma már a negatív hozamok sem elképzelhetetlenek. Ha ez hosszú távon is fennmaradna, akkor pedig a vegyes rendszer HOYHV]tWHQpPLQGHQHO

85

A

Q\pWDWLV]WiQiOODPLILQDQV]tUR]iV~Q\XJHOOiWiVVDOV]HPEHQ

NRUiEEL NHUHVHWHWQHPDQ\XJGtMD]iVLG

pYLQIOiFLyMDWLV]WDpVDQ\XJGtMD]iVLG

SRQWMiUD KDQHP NpWpYYHO NRUiEELV]LQWUHHPHOLN tJ\ D] XWROVy NpW

SRQWMiWyODODSYHW

HQIJJ

119

YHV]WHVpJ

5. A kutatási eredmények összegzése $ UHQGV]HUYiOWiV MHOHQW

V YiOWR]iVRNDW RNR]RWW D PH]

. Gyökeresen

JD]GDViJEDQ

változtatta meg nemcsak a tulajdon és földhasználati, hanem a foglalkoztatási viszonyokat, a JD]GiONRGiVL IRUPiNDW LV $ PLQ


iWODJpOHWNRUiQDN

M|YHGHOPHN

Q|YHNHGpVH

D

RUV]iJRV

EE LVPpUYHL D IRJODONR]WDWRWWDN

iWODJQiO

MyYDO

NLVHEE

PpUWpN

növekedése és a szakképzettség szerinti összetétel javulása. $ Q\XJGtMUHIRUP iOWDO Q\~MWRWW OHKHW

VpJHNNHO HOPpOHWLOHJ PLQGHQ iOODPSROJiU pOKHW

Azonban a hárompilléres nyugdíjrendszerben való részvétel összefüggésbe hozható bizonyos ismérvekkel, mint a jövedelem, az életkor, az iskolázottság, alkalmazotti-, vállalkozói jogviszony, stb. Gyakorlatilag ezeken a paramétereken múlik, hogy az egyén ki tudja-e KDV]QiOQLD]~MQ\XJGtMV]LV]WpPDHO $ PiVRGLN SLOOpUW MHOHQW

Q\HLW

magánnyugdíj-pénztári részvételt

DODSYHW

HQ D]

életkor

befolyásolja. A belépéskor bizonyos kor fölött, az alacsonyabb járadék miatt nem javasolták a belépést. Az agrár ágazat magasabb átlagéletkora miatt sokan elestek a magánpénztári PHJWDNDUtWiVRN OHKHW

VpJpW

D]LG

QQL

NVRUiQHOIRJW

O (] D NHGYH]

WOHQ KDWiV D SiO\DNH]G

N N|WHOH]

EHOpSpVH PLDWW

Egy másik fontos szempont a vegyes rendszerben a munkavégzés formája. Az DONDOPD]RWWDN V]iPiUD D PXQNiOWDWy D M|YHGHOHPQHN PHJIHOHO HJ\pQYiODV]WiViQDNPHJIHOHO

Q\XJGtMMiUXOpNRW IL]HWL D]

HQDPDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUEDYDJ\D]iOODPQDN$YiOO

alkozók

viszont a járulékaikat, a bevallott jövedelmükkel együtt alakíthatják és a tapasztalatok szerint sokan csak minimálbér után fizetik a nyugdíjjárulékot. Bár a vállalkozók száma a PH]

JD]GDViJEDQ

HJ\UH

NLVHEE

Q\XJGtMMiUXOpNQDN PHJIHOHO pO

PpJLV

pUGHPHV

PHJHPOtWHQL

KRJ\

D]

HQ PDMGDQ D Q\XJGtMXN LV NHYHVHEE OHV] $ EpUE

DODFV

onyabb

O pV IL]HWpVE

O

N QHP WXGMiN EHIRO\iVROQL D MiUXOpNDLNDW QDJ\REE M|YHGHOHP XWiQ MREE Q\XJGtMUD

számíthatnak. A harmadik pillérben, az önkéntes nyugdíjpénztárakban való részvétel jövedelem és a munkáltatói tagdíjátvállalásKDMODQGyViJIJJYpQ\H$PH] M|YHGHOPH D UHQGV]HUYiOWiV yWD HJ\UH NHGYH]

I

NpQW D

JD]GDViJEyOpO

WOHQHEEO DODNXO 6RNXNQDN QLQFV OHKHW

N

VpJH

egyéb megtakarításokra, problémát okoz a napi megélhetés is. Mivel az önkéntes pénztárak esetén nem pusztán a már levont járulék egy részének átirányításáról van szó az állami UHQGV]HUW

ODQ\XJGtMSpQ]WiUIHOpPLQWDPiVRGLNSLOOpUEHQKDQHPSOXV]EHIL]HWpVU

QHP WXGMiN NLKDV]QiOQL D KDUPDGLN SLOOpU HO

Q\

OHKHW

VpJHLYHO

120

N

eit, például az adókedvezményt. Vannak

D]RQEDQ MyO NHUHV HJ\pQHN D] DJUiU V]IpUiEDQ DNLN PHJIHOHO ~MQ\XJGtMUHQGV]HUNHGYH]

OH]pUW

HQ WiMpNR]RWWDN LV pV pOQHN D]


Az alkalmazotti jogviszonyban dolgozók számára nem jelent plusz megtakarítást az önkéntes pénztári befizetés, amennyiben ezt munkáltatója átvállalja. A primer vizsgálatok azt mutatták, hogy az agrár ágazat számára a magasabb életkor miatt a második pillér, a magánnyugdíj-pénztári tagság nem reális alternatíva, más ágazatban dolgozók magánpénztári tagsági aránya szignifikánsan nagyobb. A harmadik pillér, az önkéntes pénztárak azonban használható OHKHW

VpJ $ PH]

JD]GDViJLDN PHJRV]OiVD H]HNEHQ

D SpQ]WiUDNEDQMyYDO PDJDVDEE PLQWD QHPDJUiULXPEyOpO

Np 0XQNiOWDWyL WDJGtMiWYiOODOiVUD

nem igazán számíthatnak, így az önkéntes pénztári befizetéseket saját maguk finanszírozzák. Ezek alapján arra következtethetünk, hogy nincs komoly ok az aggodalomra, a PH]

JD]GDViJEyO pO

N QDJ\REE UpV]H EH WXG NDSFVROyGQL D] ~M Q\XJGtMUHQGV]HU PHJIHOHO

V]HJPHQVpEH pV XJ\DQRO\DQ HO

Q\|NHWpOYH] YDJ\ pSSHQ KiWUiQ\RNNDO V]HPEHVO PLQW PiV

ágazatok dolgozói. Az eredményHN YDOLGLWiViW D]RQEDQ PHJNpUG NLFVLPH]

MHOH]L D PLQWiEDQ V]HUHSO

JD]GDViJLYiODV]DGyLOpWV]iP

$ NpUG

tYHV IHOPpUpV PHOOHWW D IDOYDNEDQ pO

N

személyes megkérdezése már kissé

árnyaltabbá tette a probléma megközelítését. A községekben a korábbi nagy létszámú PH]

JD]GDViJL

HOYiQGRUOiV PH]

IRJODONR]WDWiV

$

ILDWDORN

GUiPDLDQ

QHP

WDUWMiN

OHFV|NNHQW EL]WRV

QDJ\DUiQ\~

HJ]LV]WHQFLiW

D

WHUHPW

V]HNWRUEyO

YDOy

pOHWIRUPiQDN

D

JD]GDViJRW pV PiVKRO NHUHVQHN EROGRJXOiVW 8J\DQ SR]LWtY SpOGiW LV OHKHW WDOiOQL GH

cseNpO\DMyOPHQ

YiOODONR]iVRNV]iPD

A körülményeikkel elégedetlen falusiak jobban bíznak a magánnyugdíj-pénztárak befektetési politikájában és beléptek a vegyes rendszerbe. Önkéntes pénztári megtakarításokra QDJ\RQNLVDUiQ\XNQDNYDQFVDNOHKHW

VpJH$WHKHW

VYiOODONR]yNVHPLJD]iQYHV]QHNUpV]WD

KDUPDGLNSLOOpUEHQpVMiUXOpNDLNDWJ\DNUDQFVDNDN|WHOH]

PLQLPiOEpUXWiQIL]HWLN

$ Q\XJGtMDN V]HPSRQWMiEyO OHJLQNiEE NHGYH]

WOHQ KHO\]HWEHQ D PH]

VWHUPHO

N

vannak, akik nem kötelezettek nyugdíjjárulék fizetésére és nem kötöttek

PHJiOODSRGiVW

D

IL]HWpVU

OHJW|EEHQPiVMiUXOpNNpS] VWHUPHO

O

D

WiUVDGDORPEL]WRVtWiVVDO

LLJD]ROYiQ\WSXV]WiQDGyPHJWDNDUtWi

HO

JD]GDViJL

V]HUNH]HWYiOWiVW

VHJtWpVpWFpOR]]D PiVUpV]W OHKHW

UHQGHONH]

6]HUHQFVpUH

DUiQ\XN

HOHQ\pV]

WHYpNHQ\VpJIRO\WDWiVDPHOOHWWYDJ\Q\XJGtMDVNpQWYiOWRWWiNNLD]

s céljából.

Az Agrártárca 2003-ban bevezetett Ä7HUP PH]

JD]GDViJL

iOODPSROJiURNQDN

D

YHUVHQ\NpSHVVpJHW

VpJHWDG D] LG

DUUD

I|OGpUWpOHWMiUDGpNRW´

KRJ\

121

ELUWRNNRQFHQWUiFLy

VHVHWOHJ GROJR]QL PiU QH

I|OGMN

kiegészítéshez jussanak.

PHJWHUHPW

programja egyrészt a

HODGiVD

IHMpEHQ

m tudó, földdel

WLV]WHV

Q\XJGtM

-


A falvak kapcsán nem szabad elmenni szó nélkül az illegális foglalkoztatás és a munkanélküliség kérdése mellett. Bár ezek a problémák nemcsak a nyugdíjcélú PHJWDNDUtWiVRNDW NpUG IHOYHY

YiURV

MHOH]LN PHJ pV QHP LV FVDN D N|]VpJHNHW V~MWMiN PpJLV D PXQNDHU

N|]HOVpJpW

QpONO|]

IDOYDN

VRNNDO

LQNiEE

pULQWHWWHN

Magyarország keleti, északkeltei területeit veszélyezteti leginkáEE FLJiQ\DUiQQ\DO V]RURVDQ |VV]HIJJ

H]HQ

D MHOHQOpY

WDUWyV PXQNDQpONOLVpJ NpUGpVH DNLN HOV

DODFVRQ\ LVNROi]RWWViJ PLDWW PiU NRUiEEDQ NLV]RUXOWDN D PXQNDHU NDSFViQ V]iPXNUD WiQ HJ\HGOL OHKHW

VpJ D] LG

HO

WWL Q\XJGtMD]i

D

W

WpUHQ

PDJDV

VRUEDQ D]

SLDFUyO $ Q\XJGtMDN

s. A nyugdíjreform nem

érintette a rokkantnyugdíjazás intézményét, de az egyre nagyobb ilyen irányú kifizetés Q\XJGtMNLDGiVRQEHOOHO

UHYHWtWLHWpUHQLVDUHIRUPV]NVpJHVVpJpW

A disszertáció vizsgálati eredményeként az állampolgárok a reform után sem HOpJHGHWWHN D Q\XJGtMUHQGV]HUUHO DPL OHJLQNiEE D V]LQWH YiOWR]DWODQXO KDJ\RWW HOV

iOODPL

pillér hiányosságainak tudható be. A rendszer átláthatóságának és a nyugdíjak értékállósága biztosításának terén vannak még továbbra is súlyos problémák. „Valószín

WOHQQHN OiWV]LN KRJ\ D MHOHQOHJL Q\XJGtMUHIRUPRN HJ\V]HU V PLQGHQNRUUD

KR]RWWW|UYpQ\HNOHV]QHNDPHO\HNHJ\pUWHOP DWiYROLM|Y

EH9DOyV]tQ

HQMHO]LND]XWDWHJ\YpJV

Q\XJGtMUHQGV]HUIHOp

EEKRJ\NLGHUOD]iWPHQHWDIRO\WRQRVDQYiOWR]yN|UOPpQ\HNKH

z

és kívánalmakhoz való igazodási folyamat, akárcsak a korábbiakban. Az, hogy miképp lehet fenntartani a stabilitást és a bizalmat, hogyan lehet útközben elkerülni a szeszélyes károkozást D

NO|QE|]

FVRSRUWRNQDN

pV

NRURV]WiO\RNQDN

PHJROGiVUD

YiUy

SUREOpP

a marad.”

Augusztinovics–Johnson (1997) $ Q\XJGtMUHQGV]HUW pULQW

DODSNpUGpVHNEHQ

-

+RJ\DQ OHKHW |VV]HKDQJROQL D Q|YHNY

pOHWWDUWDPRW D ]VXJRURGy MiUXOpNDODSSDO" 0LO\HQ OHJ\HQ D N|WHOH]

Q\XJGtMUHQGV]HU PLO\HQ

helyettesítési rátát és milyen járulékkulcs DONDOPD]]RQ" +RJ\DQ OHKHW UHDJiOQL D N|YHWNH]

század új kihívásaira, például az információs forradalomra és a munkapiacon várható változásokra? -WiUVDGDOPLNRQV]HQ]XVOHQQHV]NVpJHVpVOHKHW

VpJV]HULQWHONHOOHQHNHUOQL

a rendszerbe való bizalmat aláásó sorozatos, sokszor politikai indíttatású változtatásokat.

122

6. Új és ~MV]HU kutatási eredmények ÔMpV~MV]HU

NXWDWiVLHUHGPpQ\HN

O

(OpJHGHWWVpJYL]VJiODWDQ\XJGtMUHQGV]HUU

$ UHJUHVV]Ly V]iPtWiV HUHGPpQ\HNpQW D Q\XJGtMUHQGV]HU PLQ

VpJpW EHIRO\iVROy

változók közül a kereset figyelembevétele, a rendszer megbízhatósága és a nyugdíjjárulékok kamatoztatása adott szignifikáns hatást a rendszerrel való elégedettséggel. A megreformált magyar nyugdíjrendszerrel való elégedettséget ún. „gap”-analízis86VHO PpUWH D GROJR]DW DKRO D PLQ

1-W

O

VpJL

paraméterek fontosságát és a velük való elégedettséget

-ig értékelik a válaszadók. Az átlagok összehasonlításánál a fontosság csaknem minden

esetben meghaladja az elégedettséget, vagyis a reform még nem oldott meg mindent tökéletesen, vannak még javításra szoruló területek. 13. ábra $Q\XJGtMUHQGV]HUPLQ

VpJLN|YHWHOPpQ\HLYHOYDOyHOpJHGHWWVpJ

}8~~~

¡

£¤ ¡

¡ ¢

¤

ª¬« ®¯ °¯ ± ± ² ®

¦¥

¡¡ ¡

£ §

¤

¥

¨

¡¡

¨

¤

¨

¡ ¨

©

¡

³´µ± ´ ²²¶ ®

Az ábrán az oszlopok az elégedettségre és a fontosságra adott átlagok közti NO|QEVpJHNHW MHO|OLN $ JUDILNRQ IHOV HOpJHGHWWVpJ (J\pUWHOP

W|U|WW YRQDO

a a fontosság, az alsó pedig az

WHKiW KRJ\ D YiODV]DGyN QLQFVHQHN NHOO

NpSSHQ PHJHOpJHGYH D

nyugdíjrendszerrel, hiszen a fontosságok szinte mindenhol meghaladják az elégedettségeket. Az egyetlen kérdés, ahol szerepet cserél a két kategória, azaz ahol hiányzik a kis fehér téglalap, az a munkakör szerepének figyelembevétele. 86

Gap= rés, szakadék

123

6. Új és ~MV]HU kutatási eredmények

Az eltérések mértéke a legtöbb ismérv esetén nagyjából azonos, egy körüli érték, vagyis a válaszadók hasonlóan elégedetlenek szinte minden szemponttal. A legnagyobb szakadék a nyugdíjszisztéma átláthatóságának megítélésében van. Az eltérés csak öt esetben nem adott szignifikáns értéket: munkakör, nem figyelembevétele, flexibilis nyugdíjkorhatár, HO

Q\XJGtM OHKHW

VpJH pV D] iOODPL EHIRO\iV WHUpQ $ V]HPSRQWRN NpWKDUPDGD EL]RQ\ RO\DQ

változókat tartalmaz, amelyek MHOOHP]

WHUpQ YDQQDN MDYtWDQLYDOyN $ V]LJQLILNiQV NO|QEVpJ

NN|]|WWDOHJQDJ\REEHOWpUpVW

VRUUHQG

iWOiWKDWyViJ

O

- „gap”-tól -KDODGYDDNLVHEEHNIHOpDN|YHWNH]

NDPDWR]WDWiV

|U|N|OKHW

VpJ

HJ\V]HU

VpJ

D

NDONXOiOKDWyViJ

megbízhatóság, egyénenkénti nyilvántartás, állami garancia, kereset-pVYpJODV]ROJiODWLLG

szerepe. A feszültség legnagyobb a nyugdíjrendszer átláthatóságának terén. A válaszadók szerint nincs elég információjuk a levont nyugdíjjárulékok útjáról, arról, hogy ez majdan visszajut-e és hogyan jut vissza hozzájuk. A nyugdíjreform tehát ezt a problémát nem volt képes megoldani.

6 .2 . A n y ugdíjpé n z t ári t ags ág do m in án s v ált o z ó i $ NpUG MHOHQW

tYHV IHOPpUpV DODSMiQ D

YiOWR]y HJ\HGO

magánnyugdíjpénztári tagságra szignifikáns hatást

az életkor volt. A vegyes rendszert választók a magánpénztárakba

LUiQ\tWRWW MiUXOpNQDN PHJIHOHO

HQ PDMG LQQHQ IRJMiN NDSQL Q\XJGtMXN HJ\ UpV]pW (]iOWDO

csökken az állami társadalombiztosítástól kapott járadék. Aki a szükséges 15 éves magánpénztári tagsággal nem rendelkezik, az veszít a második pillérbe való belépéssel. Ezért D] LG

V NRURV]WiO\RN V]iPiUD QHP MHOHQW UHiOLV DOWHUQDWtYiW D PDJiQQ\XJGtM

PHJWDNDUtWiV%iUD]HOV

de a

YLVV]DOpSpV OHKHW

EHOpSpVHNNRUMHOHQW

VV]iPEDQYROWDNDMDYDVROWQiOLG

-pénztári

VHEEWDJRNLV

VpJH pV D PHJNpVHWW WiMpNR]WDWiV PHJWHWWH D KDWiViW $ PHJNpUGH]HWW

PLQWDDODSMiQHJ\pUWHOP

HQNLPXWDWKDWyD

negatív korreláció az életkor és a vegyes rendszert

választók száma között. A többi vizsgált változó, a nem, a jövedelem és a végzettség nem befolyásolta szignifikánsan a magánnyugdíjpénztári tagságot. Azonban összefüggést találtak a számítások a magánnyugdíj-pénztár alapítója (banki-, biztosítói-, ágazati alapító) és az iskolai végzettség között. Az iskolázottabb tagok számára nem volt mindegy, hogy milyen az alapító személye.

$ EDQNL pV EL]WRVtWyL KiWWpUUHO P

N|G

SpQ]WiUDN NRQFHQWUiOMiN D WDJRN

százalékát. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság domináns magyarázó változói a jövedelem és a munkáltatói háttér lettek. Mivel ebben a pillérben nem pusztán jövedelem átcsoportosításról

124

6. Új és ~MV]HU kutatási eredmények YDQ V]y KDQHP SOXV] EHIL]HWpVU KDUPDGLN SLOOpUEH W|UWpQ WHKHW

O LWW PiU MHOHQW

V V]HUHSKH] MXW D] DQ\DJL KiWWpU +D D

EHIL]HWpVHNHW D WDJ PDJD ILQDQV]tUR]]D DNNRU HOV

VHEE iOODPSROJiURN HO

WW iOQDN Q\LWYD D] |QNpQWHV SpQ]WiUDN NDSXL

VRUEDQ D

Pozitív korreláció

van a jövedelem és tagdíj mértéke N|]|WW D PDJDVDEE M|YHGHOHPPHO UHQGHONH] IL]HWQHN $ NLV M|YHGHOP

HNQHN FVDN DEEDQ D] HVHWEHQ YDQ OHKHW

N W|EEHW

VpJN D KDUPDGLN SLOOpUEHQ

való részvételre, ha mögöttük áll egy a tagdíjat átvállaló munkáltató. Végül még az életkor hatásáról érdemes említést tenni. A minta alapján pozitív szignifikáns kapcsolat van az életkor és az önkéntes pénztári tagság között is, ami annyit jelent, hogy a harmadik pillért választók V]iPD D] pOHWNRU HO

UHKDODGWiYDO Q

+RJ\ W|EE D] LG

IRQWRV RND KRJ\ D ILDWDORNKR] NpSHVW

V WDJ D] |QNpQWHV SpQ]WiUDNEDQ HQQHN

N UHQGHONH]QHN PDJDVDEE M|YHGHOHPPHO DPL V]LQWpQ

domináns változó. A nem és a végzettség az önkéntes pénztári tagságot sem befolyásolja MHOHQW

VHQ

6 .3 . Ágaz at i v iz s gálat o k , agrárium A szekunder vizsgálatokban bemutatott, MHOOHP]

NDYLV]RQ\ODJ

ember számára

PH]

JD]GDViJL

GROJR]yNUD

fennálló

magas életkor és az alacsony jövedelemDOHJW|EEDJUiUiJD]DWEyOpO

QHPMHOHQWNRUOiWODQOHKHW

VpJHW

az új, hárompilléres nyugdíjrendszerben való

részvételre. A magánnyugdíjpénztárakból a magas életkor, az önkéntes nyugdíjpénztárakból a NLFVL M|YHGHOHP ]iU NL QDJ\ DUiQ\~ PH]

JD]GDViJL PXQNiVW 6]iPXNUD D PXQNiOWDWyL

tagdíjátvállalás nem kézzel fogható segítség, mert nem érint sok embert. $]

HUHGPpQ\HN

vállalkozások MyO NHUHV

WDQ~ViJD

V]HULQW

D

PH]

JD]GDViJEDQ

LV

YDQQDN

MyO

P

N|G

HJ\pQHN DNLN V]iPiUD Q\LWYD iOOQDN D Q\XJGtMFpO~ PHJWDNDUtWiVRN

NDSXL pV DNLN pOQHN LV D NtQiONR]y OHKHW

VpJHNNHO .pUGpV KRJ\ D NH]GHWL MHOHQW

V

kedvezmények megvonása után még mindig olyan jó befektetésnek fogják-e tartani mondjuk D] |QNpQWHV SpQ]WiUL EHIL]HWpVHNHW $ N|YHWNH]

pYHN WDJOpWV]iP YiOWR]iVDL YiODV]W DGQDN

majd erre. $ WpQ\HN D]W PXWDWMiN KRJ\ D MyO PHQ

YiOODONR]iVRN LV FVDN

minimális |VV]HJ

jövedelem után fizetnek nyugdíjjárulékot. A majdani nyugdíjból való megélhetést és a Q\XJGtMDNpUWpNiOOyViJiWPHJNpUG

MHOH]LND]D]DWiUVDGDORPEL]WRVtWiVKHO\HWWLQNiEEEt]QDND

YiOODONR]iVKRVV]~WiY~M|YHGHOHPWHUPHO

NpSHVVpJpEHQpVPLQGHQEL]RQQ\DOHWW

öregkori tisztes megélhetést.

125

OUHPpOQHN


Az ágazatokat összehasonlító elemzések YiUDNR]iVRNQDN PHJIHOHO

HQ YDQQDN D PH]

D]W

PXWDWWiN

KRJ\

HO

]HWHV

JD]GDViJEDQ GROJR]yN N|]|WW QHP NLV V]iPEDQ

olyanok, akik valóban elesnek az új nyugdíjrenGV]HU VRN SR]LWtY OHKHW HOV

D]

VpJpW

O (] DODWW

VRUEDQDPXQNDYiOODOyLMRJYLV]RQ\EDQQHPiOOyHPEHUHNHWNHOOpUWHQL $

Q\XJGtMMiUXOpN

IL]HWpVU

Q\XJGtMMiUXOpNRW QHP IL]HW PH]

O

WHWW

IHOWpWHOH]pV

PLV]HULQW

N pV D] iJD]DW N|]|WW QHP LJD]ROyGR

JD]GDViJEDQYDQQDNLQNiEEQ\XJGtMMiUXOpNRWQHPIL]HW $]

DJJRGDORP

PLV]HULQW

D

PH]

JD]GDViJEDQ

SiUKX]DP

tt.

YRQKDWy

D

Nem igaz, hogy a

iOODPSROJiURN GROJR]yN

LG

VNRUL

PHJpOKHWpVH

veszélyeztetettebb a nyugdíjjárulék nem fizetése miatt, mint a más ágazatokban dolgozóké DODSWDODQQDN

EL]RQ\XOW

PHUW

N

QDJ\REE

PHJiOODSRGiVW D Q\XJGtMMiUXOpN IL]HWpVpU

DUiQ\EDQ

N|WQHN

D

WiUVDGDORPEL]WRVtWiVVDO

O PLQW D] HJ\pE V]IpUiNEDQ M|YHGHOPHW V]HU]

állampolgárok. $ PH] PHUW

N|]|WWN

JD]GDViJRQ EHOO YLV]RQW NO|Q NHOO IRJODONR]QL D] OHJQDJ\REE

igazolódott. Azoknak az

D

Q\XJGtMMiUXOpNRW

VWHUPHO

N

QHP

IL]HW

N

VWHUPHO

N KH

PHJRV]OiVD

lyzetével,

(]HQ

iOOtWiV

nek a helyzete a legkritikusabb a majdani nyugellátás

kapcsán, akik egyéb munkahellyel nem rendelkezvén, és nyugdíjbiztosítás fizetési kötelezettség hiányában nem is kötnek saját elhatározás alapján a társadalombiztosítóval PHJiOODSRGiVW D MiUXOpNIL]HWpVU

O 6]HUHQFVpUH DUiQ\XN HOHQ\pV]

pV D YL]VJiODWRN VRUiQ

hasonló arányban nem kötnek megállapodást más ágazatok nyugdíjjárulék fizetésre nem N|WHOH]HWW HJ\HGHL VHP 6 EiU QHP PXWDWKDWy NL D Q\XJGtMMiUXOpNRW QHP IL]HW V]LJQLILNiQVDQ QDJ\REE DUiQ\D GH

N HJ\pUWHOP

HQ NLV]RUtWRWWDN PLQG D PDJiQ

VWHUPHO

N

-, mind az

önkéntes nyugdíjpénztárakból. Ennek nyilván anyagi okai vannak, hiszen ha valaki nem fizet N|WHOH]

Q\XJGtMEL]WRVtWiVWDNNRUHJ\pEQ\XJGtMFpO~PHJWDNDUtWiVRNUDVHPNpSHV $ PLQWiEDQ V]HUHSO

pUWpNHOKHW

kép nem lehangoló $ YL]VJiOW

YiODV] DODSMiQ D]

VWHUPHO

VWHUPHO

N KHO\]HWpU

V]i]DOpND WDJMD YDODPLO

O DONRWRWW

yen pénztártípusnak,

csaknem negyedük (24%) mindkét fajta pénztárba belépett. A tisztán csak önkénes pénztári WDJRN DUiQ\D LV XJ\DQHQQ\L WHKiW QLQFV RNXQN MHOHQW

V JRQGRNDW IHOWpWHOH]QL HEEHQ D

szegmensben. Azonban az MHOHQW

VWHUPHO

N W|EE PLQW KDUPDGD

(35%) egyik pénztárnak sem tagja. Ez

V DUiQ\QDN PRQGKDWy PLYHO PLQGHQ KDUPDGLN

VWHUPHO

H]HN DODSMiQ

semmiféle

nyugdíjcélú megtakarítást nem eszközöl, vagyis nyugdíjkori megélhetésük veszélyben van. A kicsi válaszadói létszám miatt az itt tett megállapításokat nem fogadhatjuk el biztonságos, országos helyzetet bemutató következtetéseknek.

126


Nyugdíjpénztári részvétel +D PHJQp]]N D SpQ]WiU WtSXVRQNpQWL ERQWiVRNDW DNNRU MHOHQW

VHQ HOWROyGQDN D]

ágazati megoszlások. Azok között, akik csak egyféle nyugdíjpénztárnak tagjai, a PH]

JD]GDViJEDQ MyYDO NLVHEE D PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUL WDJRN pV MyYDO QDJ\REE D] |QNpQWHV

nyugdíjpénztári tagok aránya. Ha hozzávesszük az egyszerre többféle típusú pénztári tagokat is, akkor a számítások mindkét esetben szignifikáns aránybeli eltérést jeleznek, de míg a magánnyugdíjpénztárakban

IHOWpWHOH]pVQNNHO

PHJHJ\H]

HQ

YDOyEDQ

D

PH]

JD]GDViJL

dolgozók adják a kisebb arányt (az agrár dolgozók 26%-a, a nem agrár dolgozók 61%-a tag magánpénztárban), addig az önkéntes pénztárakban épp ellHQNH]

OHJ D]

PHJRV]OiVXN D

nagyobb (az agrár dolgozók 69%-a, a nem agrár dolgozók 44%-a tag önkéntes pénztárban). $ PH]

JD]GDViJL V]IpUiEDQ GROJR]yN NLHPHONHG

HQ PDJDV DUiQ\D FVDN |QNpQWHV

nyugdíjpénztári tag (49% az egyéb ágazati 17%-kal szemben). Ennek fent említett oka, hogy magas életkoruk miatt nekik már nem ajánlatos a magánnyugdíj-pénztári részvétel, de nyugdíj-HO

WDNDUpNRVViJLpVDGyPHJWDNDUtWiVLFpOEyOD]|QNpQWHVQ\XJGtMSpQ]WiUEDEHOpSWHN

158 válaszadó alapján az önkéntes pénztári tagok tagdíjiQDN PHJRV]OiVW DODSMiQ D] GHUOW NL KRJ\ D PH] EHIL]HW

IL]HW

MH

szerinti

JD]GDViJL iJD]DWEDQ NLXJUyDQ PDJDV D VDMiW

N DUiQ\D (EEHQ D V]HNWRUEDQ D YiODV]DGyN QDJ\MiEyO IHOH WHKiW VDMiW PDJD

finanszírozza a plusz nyugdíjcélú megtakarításait, több mint duplája az egyéb ágazati saját EHIL]HWpVHNQHN 0LYHO H] FVDN PDJDV M|YHGHOP KRJ\DPH]

EL]WRVtWRWWDN V]iPiUD HOpUKHW

~J\ W

QLN

JD]GDViJEDQGROJR]yNLVNpSHVHNPHJWDNDUtWiVRNUD

A tagdíj átvállalási arányDPH]

JD]GDViJEDQ

-os, míg más ágazatokban 26%. Az

eltérés nem mutatkozott szignifikánsnak. Azonban az önkéntes pénztári tagdíjukat önállóan, munkáltatói segítség nélkül

IL]HW

N PHJRV]OiVD V]LJQLILNiQVDQ QDJ\REE D] DJUiU iJD]DWEDQ

(50% a 17%-kal szemben).

A nyugdíjpénztári tagság elutasítása A vegyes nyugdíjrendszerben a második pillér elutasításának életkorból adódó magyarázottsága ágazatoktól függetlenül ugyanúgy érvényesül. Ezen az okon kívül sokan úgy vélték, hogy az állami, társadalombiztosítási nyugdíj megbízható, vagy ha úgy tetszik, nem bíztak annyira a nyugdíjpénztárak tevékenységében. Ha minden ágazatot külön veszünk figyelembe, PH]

akkor

megállapítható,

hogy

JD]GDViJEDQGROJR]yNQiODOHJQDJ\REE

127

az

állammal

szembeni

szolidaritás

a

6. Új és ~MV]HU kutatási eredmények $

V]iPtWiVRN

M|YHGHOHPE

O

V]LJQLILNiQVDQ

QDJ\REEQDN

WDOiOWiN

D

PH]

JD]GDViJL

GROJR]yN

adódó indokát a harmadik pillér elutasítására. Az önkéntes nyugdíjpénztári

tagság minden második agrár foglalkoztatott számára nem reális alternatíva.

A mintavételes eljárás kapcsán tett megállapításainkat a monográfia és a személyes mélyinterjúk is alátámasztják.

6 .4 . A falu $ YLGpN D IDOX PLQW D YiURVRNQiO W|EE V]HPSRQWEyO LV NHGYH]

olyan szempontból kHUO JyUFV

DOi KRJ\ pO H PpJ D UHQGV]HUYiOWiV HO

-

WOHQHEE NDWHJyULD WWL PH]

JD]GDViJL

MHOOHJ PLO\HQ iWDODNXOiVRN YDQQDN IRO\DPDWEDQ pV PLQGH] KRJ\DQ pULQWL D] LG PHJUHIRUPiOWQ\XJGtMUHQGV]HUN|]VpJHNEHQpO

N|]EHQ

WDJMDLWNO|Q|VWHNLQWHWWHOD]DJUiUV]IpUiUD

A PhD jelölt által megvizsgált község, Sukoró a helyi sajátosságok miatt lényegesen jobb helyzetben van, mint egy átlagos falu ma Magyarországon. A Közép-Dunántúli elhelyezkedés, Székesfehérvár vonzáskörzete, a Velencei-tó közelsége és az etnikai csoportok hiánya egy stabil foglalkoztatotti rendszert teremtett, amit a munkanélküliség veszélye nem IHQ\HJHW$]LOOHJiOLVPXQNDYiOODOiVXJ\DQpO $UHQGV]HUYiOWiVyWDDPH]

JD]GDViJEDQYpJEHPHQWNHGYH]

faluban kül|Q|VNpSSHQPHJILJ\HOKHW ILDWDORN NHYpVEp KDJ\RPiQ\

U]

YDOyViJGHPpUWpNHHOHQ\pV]

WOHQYiOWR]iVRNDYL]VJiOW

N$]iOWDOiQRVViJEDQPHJILJ\HOKHW

OpWV]iPOHpSOpVD

iOOiVNHUHVpVH pV H]iOWDO D] DJUiU iJD]DWEyO pO

pOHWNRUiQDN Q|YHNHGpVHPHOOHWWLWW PHJNO|QE|]WHW DODNtWiVDLVMHOHQW

RNNpQW D IDOX GO

N iWODJRV

N|U]HWWp YDOy WXGD

VHQN|]UHMiWV]LNDEEDQKRJ\QDJ\RQNHYHVHQpOQHNDPH]

tos

JD]GDViJEyO

A foglalkoztatás szinte 100 százalékos aránya biztosítja a nyugdíjjárulék fizetést. Az alakalmi-YDJ\

LOOHJiOLV PXQNiEyO pO

N HVHWpEHQ YHV]pO\EH NHUOKHW D MiUXOpNI

izetés, de

N|]ON OHJW|EEHQ pOQHN D WE iOWDO Q\~MWRWW Q\XJGtM PHJWDNDUtWiVW pV V]ROJiODWL LG FpO]y OHKHW

VpJHNNHO $ PH]

JD]GDViJEDQ GROJR]y HJ\pQL JD]GiONRGyN pV YiOODONR]yN

PHJWDOiOWiN V]iPtWiVXNDW KD QHP LV W~O PDJDV M|YHGHOHP XWiQ GH Q\XJGtM DODSMiW NpSH]

V]HU]pVW

N

is fizetik a majdani

MiUXOpNRW $] |QNRUPiQ\]DW Q\LOYiQWDUWiVDL QHP DONDOPDVDN D] ~M

vegyes nyugdíjrendszerben való részvétel elemzésére, mert számukra ez érdektelen kérdés.

A mélyinterjúk helyszínén, Szepetnek községben, (Zala megye déli része) a helyi WHUPHO HO

V]|YHWNH]HW W|UHGpNpW IRJODONR]WDWMD FVDN DQQDN D OpWV]iPQDN DPLW D UHQGV]HUYiOWiV

WW tJ\ D] HPEHUHN V]iPiUD QHP NtQiO RO\DQ PHJpOKHWpVW PLQW UpJHQ 3HUV]H IDOXQ V]LQWH

128

6. Új és ~MV]HU kutatási eredmények PLQGHQNLQHN YROWDN HJ\pE EHYpWHOHL D PiVRGLN P pUWpNHVtWpVpE

V]D

kban megtermelt termények és állatok

OpVH]PRVWLVROFVyEEiWHV]LLWWDPHJpOKHWpVW

A földek visszaadása, a kárpótlás után nem sokan tudtak élni eszközök, gépek KLiQ\iEDQ D IHONtQiOW OHKHW

VpJJHO pV PD VRNDQ D I|OG EpUEHDGiViEyO V]HU]LN L

M|YHGHOPNHW QHP YiOODOYD IHO D] |QiOOy JD]GiONRGiV WHUKHLW 9DQQDN DNLN D V]O

nnen

N iOWDO

nyújtott anyagi, infrastrukturális és egyéb segítséggel tudtak sikeresen bekapcsolódni KDJ\RPiQ\

U]

PyGRQ D PH]

JD]GDViJ WDSRVyPDOPiED GH QHP VRNDQ -HOOHP]

D

fiatalok

elfordulása az agráriumtól, nehéznek és soknak találják a munkát az ellenszolgáltatásként kapott jövedelemmel összevetve, és más ágazatokban próbálnak inkább boldogulni. A ma 5060 éves generáció még dolgozik a földjén, de az utánpótlásról kevesen tudnak gondoskodni. A kisbirtokok egyre inkább ellehetetlenülnek, a bérbeadás és a földek eladása újra a birtokkoncentráció irányába mutat, ami az eredményesebb gazdálkodás fontos alappillére.

A falusiak nyugdíjjárulék fizetése nem mondható kritikusnak. Többségük a PH] DPLE

JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW QHP I O D N|WHOH]

iOOiVEDQ YpJ]L YDQ IRJODONR]WDWRWWL MRJYLV]RQ\XN

Q\XJGtMMiUXOpNRW IL]HWLN gQNpQWHV Q\XJGtMSpQ]WiUL PHJWDNDUtWiVRNUD

általában nem képesek. Vannak azonban - bár csak kis számban - MyO PHQ

PH]

JD]GDViJL

vállalkozók is, akiknek bevételeik alapján nem okozna gondot nagyobb nyugdíjcélú PHJWDNDUtWiV PpJLV D WDSDV]WDODWRN D]W PXWDWMiN KRJ\ FVDN D W|UYpQ\ iOWDO HO

tUW PLQLPiOLV

jövedelem után fizetnek nyugdíjjárulékot, és inkább a saját vállalkozásba forgatják vissza a pénzt, minthogy önkéntes nyugdíjpénztárakra bíznák. A magánnyugdíj-pénztári tagságot a fiatalok közül az állami nyugdíjjal elégedetlenek választják, akik magasabb nyugdíjat UHPpOQHNDQHPiOODPLEHIRO\iVDODWWP

$ SULPHU YL]VJiODW D NpUG

N|G

Q\XJGtMSpQ]WiU

aktól.

tYHV IHOPpUpV PHOOHWW D PH]


helyzetét mélyebben bemutatni kívánó személyes felkeresések hasznos új információkkal V]ROJiOWDN $PHOOHWW KRJ\ PHJHU NHGYH]

VtWHWWpN D] DJUiULPEyO pO

N Q\XJGtMSpQ]WiUL UpV]YpWHO

ének

ROGDOiWNLVVpiUQ\DOWDEEiWHWWpNDSUREOpPDPHJN|]HOtWpVpW$SR]LWtYSpOGiNPHOOHWW

UiPXWDWWDN QpKiQ\ NRPRO\RUYRVOiVUDV]RUXOy NpUGpVUHPLQWDILDWDORN PH] HOIRUGXOiVD

D]

HOpJWHOHQ

PXQNDYiOODOiVRNUD$PH]

M|YHGHOPHNUH JD]GDViJEyOpO

%iU D]iJD]DWEDQ NLWDUWyNMHOHQW NLVHEEVpJJRQGMDLMHOHQW

D

NpQ\V]HU

PiVRGiOOiVRNUD

JD]GDViJWyO YDOy

és az illegális

NV]iPDDUHQGV]HUYiOWiVyWDURKDPRVDQFV|NNHQ

VUpV]pNQHNLG

VNRUL PHJpOKHWpVH ~J\W

VWiUVDGDOPLIHV]OWVpJIRUUiV

ává válhatnak.

129

QLN EL]WRVtWRWWGHD


Végeredményben a vizsgálati eredmények megnyugtató tanulsággal szolgálnak, hiszen D

PH]

JD]GDViJRW

D

W|EEL

iJD]DWWDO

PHJUHIRUPiOWQ\XJGtMUHQGV]HUHO

|VV]HKDVRQOtWYD

KDVRQOy

DUiQ\EDQ

JD]GDViJL YiOODONR]yNUyO DNLN

FVDN PLQLPiOEpU XWiQ IL]HWQHN Q\XJGtMMiUXOpNRW YDJ\ D]RNUyO D] HJ\iOWDOiQ QHP LV IL]HWQHN YDODPLQW D WDUWyVDQ PXQND QpONO pO N Q

D]

Q\HLWpVKiWUiQ\DLW

Nem szabad azonban megfelHGNH]QQN D]RNUyO D PH]

PXQNiW YiOODOyNUyO PHUW

pOYH]LN

NU

VWHUPHO

NU

O DNLN

O YDJ\ D] LOOHJiOLVDQ

yugdíjas korukra lehet, hogy megélhetési problémákkal fognak

N]GHQL $ UyOXN YDOy JRQGRVNRGiV D]iOODP IHODGDWDOHV] DPLYHO PiU MyYDO HO

lehet és szükséges is.

130

EE NDONXOiOQL

7. Javaslatok az eredmények elméleti és gyakorlati felhasználására

7 . J av as lat o k az e re dm é n y e k e lm é le t i é s gy ak o rlat i fe lh as z n álás ára Az új háURPSLOOpUHV Q\XJGtMUHQGV]HU 0DJ\DURUV]iJRQ DODSYHW eddigi

társadalombiztosítási

Q\XJGtMSpQ]WiUDN P

tehetik a köteOH]

nyugellátásban.

N|GpVpW D] HO

A

megalakult

YiOWR]iVW KR]RWW D]

magán-

és

önkéntes

tUW MRJV]DEiO\L NHUHWHNHQ EHOO D] DODStWyN LUiQ\tWMiN

N

iOODPLSLOOpUQpOHUHGPpQ\HVHEEpDSpQ]WiUDNWHYpNHQ\VpJpWKR]DPiW(]pUW

a reform bevezetése óta a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer egy kihívással szembesül, KRJ\DQ WHKHWQp YRQ]yEEi D MiUXOpNIL]HW

N V]iPiUD D] HOV

SLOOpUW $ YiOWR]iVRN D N|WHOH]

rendszert csak kevéssé érintették, vannak még orvosolandó problémák. Hogy mely területeket NHOOHQH DODSRVDEEDQ JyUFV Q\XJGtMUHQGV]HUWpULQW

DOi YRQQL HKKH] My ~WPXWDWy OHKHW D GLVV]HUWiFLyEDQ EHPXWDWRWW

elégedettségvizsgálat.

A feszültség legnagyobb az

HOV

SLOOpU iWOiWKDWyViJiQDN

terén, a válaszadók szerint

világosabbá kell tenni a járulékok és a járadékok közötti kapcsolatot. Csaknem ilyen fontos és H]]HO V]RURVDQ |VV]HIJJ

V]HPSRQW D Q\XJGtMDN NLV]iPtWiViQDN HJ\V]HU

EEp

tétele. Erre a

problémára a szakirodalomban olvashatunk megoldásokat, melyek közül a dolgozat a pontrendszeres nyugdíjszisztémát tartja a legalkalmasabbnak. Kihatással van az átláthatóság pV D] HJ\V]HU

VpJ D Q\XJGtMDN PDMGDQL

kalkulálhatóságára is, amivel szintén nagy az

elégedetlenség. További fontos javításra szoruló terület a nyugdíjak értékállóságának kérdése. $ Q\XJGtMSpQ]WiUDN KHO\]HWH MREE PHUW D] HOV

pYHNEHQ QHP NHOO V]LQWH NLIL]HWpVHNHW

teljesíteni a tagoknak, így a beszedett járulékokat több - kevesebb sikerrel befektethetik, KR]DPRNNDO J\DUDStWKDWMiN $] HOV

SLOOpUEHQ FVDN D] LQGH[iOiVUD YDQ OHKHW

YiODV]DGyYpOHPpQ\HDODSMiQQHPNpSHVPHJ

VpJ DPL D

UL]QLDQ\XJGtMDNUHiOpUWpNpW

Mindezen szempontokat figyelembe véve lépéseket kell tenni a reform után továbbra sem jól m

N|G

WiUVDGDORPEL]WRVtWiVLN|WHOH]

Q\XJGtMSLOOpUPHJUHIRUPiOiViUD

A disszertáció rámutatott a vizsgálati eredmények falut bemutató fejezetében, hogy nem mehetünk el szó nélkül az illegális foglalkoztatás kérdése mellett. Vannak, akik ugyan NpQ\V]HU

VpJE

O GH YDOyV]tQ

KRJ\ VRNDQ DGy

- és járulékfizetés elkerülésének okán

YiOODOQDN IHNHWpQ PXQNiW 1\LOYiQ D MHOHQ PHJpOKHWpV MREEi WpWHOH D]

FpOMXN pV QHP

JRQGROQDN DUUD KRJ\ D NLV M|YHGHOHP XWiQ IL]HWHWW Q\XJGtMMiUXOpN pYHNNHO NpV

EE IRJ V~O\RV

megélhetési gondokat okozni. A járulékfizetés elkerülésének visszaszorítása csak úgy valósítható meg, ha mind az alkalmazottakat, mind a munkáltatókat érdekeltté tesszük a járulékfizetésben. Ehhez megint

131

7. Javaslatok az eredmények elméleti és gyakorlati felhasználására FVDN D] HOV 0HJROGiVW

N|WHOH]

WiUVDGDORPEL]WRVtWiVL SLOOpU YRQ]yEEi WpWHOH DGQD UHiOLV OHKHW

MHOHQWHQH

D

MiUXOpNRN

PpUWpNpQHN

FV|NNHQWpVH

pV

HJ\

VpJHW

PLQ

VpJL

társadalombiztosítási ellátó rendszer kialakítása. $ UHQGV]HUYiOWiV HJ\pUWHOP

gazdaságok meJV]

QpVpYHO MHOHQW

HQ NHGYH]

WOHQO pULQWHWWH D PH]

JD]GDViJRW $] iOODPL

VHQ FV|NNHQW D V]IpUiEDQ GROJR]yN OpWV]iPD VRNDQ

kényszerültek profilváltásra. A fiatalok elfordulása az agrár ágazattól maga után vonja KD]iQNEDQ D PH]

JD]GDViJ OHpSOpVpW D] LWW GROJR]yN Q|YHNY

utánpótlás hiányD PLDWW $ UpJHQ KDJ\RPiQ\RVDQ PH]

iWODJRV pOHWNRUD pV D]

JD]GDViJEyO pO

IDOXVLDN PiVKRO

keresnek megélhetést, ingázással vállalnak munkát, rosszabb esetben pedig elhagyják a községet. Bár a megélhetés még mindig olcsóbb falun, de az alacsonyabb jövedelmek miatt egyre tágul az ROOyDYiURVRQpVN|]VpJHNEHQpO

NN|]|WWDPLWiUVDGDOPLIHV]OWVpJIRUUiViYi

válhat. $

GLVV]HUWiFLy

PpO\LQWHUM~L

PHJHU

VtWLN

D

PH]

JD]GDViJ

kilátástalanabb helyzetét. Meg kell találni a módját a régebben MyOP

pV

N|G

D

IDOX

HJ\UH

YLGpNLpOHWIRUPD

visszaállításának. Ehhez vezet a már beindult birtokkoncentráció folyamata, de emellett szükség volna munkahelyteremtésre és a falusi élet vonzóbbá tételére is. $]~MPDJ\DUYHJ\HVILQDQV]tUR]iV~Q\XJGtMUHQGV]HULG

fog terjedni a SiO\DNH]G PD ÄLG

N N|WHOH]

EHOpSpVH PLDWW $ PH]

VHEE NRUXN PLDWW NLV]RUXOyN´ IRJDOPD PHJV]

PLQGHQDJUiUGROJR]yV]iPiUD XJ\DQ~J\OHKHW

YHOD]|VV]HViOODPSROJiUUDNL

JD]GDViJEDQ

dolgozók közül a

QLN PHUW QDJ\MiEyO pY HOWHOWpYHO

VpJOHV] DPDJiQQ\XJGtM

-pénztári részvételre.

A disszertáció vizsgálatai szerint, választották volna jó páran a vegyes rendszert, ha életkoruk HQJHGL (OV

VRUEDQ D]iOODPL SLOOpU iOWDO EL]WRVtWRWW QHP PHJIHOHO

Q\XJGtMV]LQW PLDWW pUH]WpN

igazságtalannak a választást. A nyugdíjpénztárak nem túl bíztató kezdeti tevékenysége miatt D]RQEDQSiUpYP~OYD HO

IRUGXOKDWKRJ\PiUQHPFVDND]HOV

HOpJHGHWOHQHNOHV]QHNDMiUXOpNIL]HW DODSMiQ XJ\DQ D PH]

KDQHP DPiVRGLNSLOOpUUHOLV

N$]|QNpQWHVQ\XJGtMSpQ]WiUDNEDDGROJR]DWYL]VJiODWDL

JD]GDViJL GROJR]yN QDJ\ KiQ\

ada be tudott lépni, mégis a harmadik

pillérben részt venni nem tudók közül sokan anyagi források hiánya miatt érezték LJD]ViJWDODQQDN D KHO\]HWHW $] |QNpQWHV SpQ]WiUL WDJViJ YDOyEDQ M|YHGHOHPIJJ DPLDNLVSpQ]

HNV]iPiUDQHPpUKHW

A kötHOH]

OHKHW

VpJ

HO

Q\XJGtMSpQ]WiUL SLOOpUHN HOpJHGHWWVpJHW NLYiOWy P

N|QQ\HQ $ PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDNKR] I

N|GpVH QHP pUKHW

]|WW UHPpQ\HN WDOiQMREEDQ V]iPRQ NpUKHW

HO

N PHUW

a pénztárak között kialakuló versenyhelyzet miatt a tagok választhatnak pénztárat, de arra is 132

7. Javaslatok az eredmények elméleti és gyakorlati felhasználására OHKHW

VpJN

YDQ

KRJ\

QHPWHWV]pVNQHN

SpQ]WiUYiOWiVVDO

DGMDQDN

KDQJRW

$

magánnyugdíjpénztárak is kihívásokkal szembesülnek, amit kezelniük kell. Az önkéntes pénztárak esetén ugyanez a helyzet. $

PH]

JD]GDViJEyO

pO

N

V]iPiUD

DNLNQHN

QLQFV

OHKHW

VpJN

D]

önkéntes

nyugdíjpénztári megtakarításra egyéb reális alternatívát kell teremteni a nyugdíjcélú megtakarításra, hogy ne érezzék teljesen igazságtalannak az új rendszert. Ebbe az irányba vezet az Agrártárca „Földért életjáradékot” programja, de a földdel neP V]iPiUD H] VHP Q\~MW PHJIHOHO

UHQGHONH]

N

VHJtWVpJHW $ PHJROGiV NHUHVpVH LOOHWYH D NLVQ\XJGtMDVRN

segélyezése az állam illetve a szaktárca feladata.

133

8. További kutatási OHKHW 7RYiEELNXWDWiVLOHKHW

,G

U

O LG

-

IULVVtWpVHN OHKHW

UH HO NHOO YpJH]QL D

VpJHN

VpJHN

nyugdíjrendszerrel való elégedettségvizsgálatot. A

VpJHW DGQDN D UHIRUP iOWDO EHYH]HWHWW ~M HOHPHN YL]VJiODWiUD LG

EHOL

változásuk megfigyelésére. A vizsgálatok során érdekes volna szétválasztani a vegyes UHQGV]HUEHEHOpS HOV pVD]HOV

A

NLOOHWYHDEHQHPOpS

NN|UpWYDODPLQW|VV]HYHWQLD

kevéssé megreformált

NpSSLOOpUHJ\WWHVpWYiODV]WyNHOpJHGHWWVpJpW

megbízható

statisztikai

következtetésekhez

egy

nagyobb

taglétszámú

reprezentatív minta NLYiODV]WiViYDO MXWKDWQiQN HO DPL D YL]VJiODW FpOMiQDN PHJIHOHO tükrözhetne

RUV]iJRV V]LQW

iJD]DWL DUiQ\RNDW D PpO\HEE HOHP]pVEH EHYRQW PH]

HQ

JD]GDViJL

területen dolgozók nagyobb arányát is. A minta kiterjedhetne a foglalkoztatottakon kívül PXQNDQpONOLHNUH pV D Q\XJGtMDVRNUD LV N|]WN D] LG Q\XJGtMUHQGV]HUUHOYDOyHOpJHGHWWVpJYL]VJiODWiQiO

HO

WW Q\XJGtMED YRQXOyNUD KLV]HQ D

ND]LJD]LPHJPRQGKDWyLKRJ\DG

-e okot

az elégedettségre a rendszer.

Fel kell mérni, hogy a

Ä7HUP

I|OGpUW pOHWMiUDGpNRW´ SURJUDP

PLO\HQ pV PHNNRUD DUiQ\iQDN NtQiO UHiOLV OHKHW

elemezni, hogy a program beváltotta-H D KR]]i I negatív hatásai vannak.

134

VpJHW 3iU pYHV P

a magyar gazdák

N|GpV XWiQ pUGHPHV

]|WW UHPpQ\HNHW pV PLO\HQ SR]LWtY LOOHWYH

9. Felhasznált irodalom

9 . Fe lh as z n ált iro dalo m 1.

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 2001. Bugapest, 2002.

2.

A MAGÁNNYUGDÍJRÓL és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény (1997. évi LXXXII.)

3.

AARON, H. J. [1996]: „A társadalombiztosítás paradoxonja”, The Social Insurance Paradox. In: Canadian a Canadian Journal of Economics and Political Science. Vol. 32, No.3. (371-374.o.)

4.

AARON, HENRY J. [1982]: Economic Effects of Social Security. In: The Brookings Instituion. Washington, D.C. 1982. (84 oldal)

5.

AARTS, L.-DE JONG, P. [1999]: Disability in a Multi -pillar Framework, www.worldbank.com., 1999.11.21.Administration.

6.

ÁBRAHÁM ÁRPÁD–.(57(6,

*È%25 >@ $ PXQNDQpONOLVpJ UHJLRQiOLV HJ\HQO

WOHQVpJHL

NH YiOWDNR]y V]HUHSH .|]JD]GDViJL

0DJ\DURUV]iJRQ $ IRJODONR]WDWiVL GLV]NULPLQiFLy pV D] HPEHUL W

Szemle, 7–8. sz. 7.

ALBERS, WILLI [1983]: Die Beurteilungskriterien des Systems von Sozuiale Sicherheit. In:(Pfaff hg.) Effizienz und Effektivität staatlicher Transferpolitik in der Wirtshaftskriese.

8.

ALIER, M.–VITTAS, D. [1999]: Personal Pension Plans and Stock-Market Volatility. World Bank Conference, Washington, D.C. Megjelent: Holzmann, R.–Stiglitz, J., (szerk.): New Ideas about Old-Age Security: Toward Sustainable Pension Systems in the 21st Century. The World Bank. Washington, 2001, (391–423. o.)

9.

ÁMON ZS.- BUDAVÁRI P.- HAMZA L.- HARASZTI K.- MÁRKUS A. [2002]: A nyugdíjreform HOV

10.

QpJ\pYH0RGHOOV]iPtWiVRNpVWpQ\HN.|]JD]GDViJL6]HPOH9,

È0g>@ÈOWDOiQRV0H]

11. ANDORKA RUDOLF

JD]GDViJLgVV]HtUiV.6+

>@

$

MyOpWL

UHQGV]HU

MHOOHP]

L

pV

UHIRUPMiQDN

OHKHW

VpJHL

,Q

Közgazdasági Szemle 1. 12. ANTAL KÁLMÁNNÉ [1995]: A nyugdíjak értékvesztése. In: Munkaügyi Szemle 12. 13. ANTAL KÁLMÁNNÉ–RÉTI JÁNOS–TOLDI MIKLÓS [1995]: Nyugdíjak értékvesztése. Munkaügyi Szemle, 39. 12. (14–22. o.) 14. ANTAL, K.-RÉTI, J.-TOLDI, M. [1995a]: Értékvesztés és torzulások a magyar nyugdíjrendszerben. In: Ehrlich, É.-5pYpV]*(PEHULHU

IRUUiVRNpVWiUVDGDOPLVWDELOLWiVD]iWPHQHWDODWW0DJ\DURUV]iJRQ

San Fransisco, International Center of Growth, (184-192. o.) 15. ANTAL, K.-RÉTI, J.-TOLDI, M. [1995b]: Nyugdíjszerkezet és változások a nyugdíjrendszerben a kilencvenes évek alatt. In: Ehrlich, É.-5pYpV] * (PEHUL HU

IRUUiVRN pV WiUVDGDOPL VWDELOLWiV D]

átmenet alatt Magyarországon, San Fransisco, International Center of Growth (193-209.o.) 16. ARNOTT, RICHARD-STIGLITZ, JOSEPH. E. [1991]: Moral Hasard and Nonmarket Insitutions: Dysfuncitonal Crowding Out or Peer Monitoring? In: The American Economic Review 1991/March (Vol 81. N-1) (179-190. o.) 17. ATKINSON, ANTHONY B. [1998]: Sozialversicherung und Einkommenssicherung. In: (Rolf-SpahnWagner (Hg) ) Sozialvertrag und sicherung Campus Verl. 1988. (221-240. o.) 18. AUGUSZTINOVICS MÁRIA [1983]: Emberek és gazdaságok. In: Közgazdasági Szemle 1983/4 (384402. o.)

135


19. AUGUSZTINOVICS MÁRIA [1987]: Ki mit fizet. In: Közgazdasági Szemle 1987/5 (505-525. o.) 20. AUGUSZTINOVICS MÁRIA [1993]: Egy értelmes nyugdíjrendszer. In: Közgazdasági Szemle, 5. sz. 21. AUGUSZTINOVICS MÁRIA [1996]: Az újraelosztás és a jóléti állam. Társadalmi Szemle, 2. sz. és Gazdaság, 1996. tavasz. (72–87. o.) 22.

$8*86=7,129,&6 0È5,$ e6 6=(5=

7È56$, >@ 1\

ugdíjrendszerek és reformok – Nagy

Britannia, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Svédország. PHARE ACE Program P95-2139R, Budapest. 23. AUGUSZTINOVICS

MÁRIA–JOHNSON,

P.

[1997]:

Záró

megjegyzések:

Rendszer-

és

reformtervezés. In: Nyugdíjrendszerek és reformok – Nagy-Britannia, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Svédország. Zárójelentés. Európa Bizottság Phare ACE programja, P95-2139-R számú kutatási projekt, Budapest. 24. AUGUSZTINOVICS

MÁRIA–MARTOS

BÉLA

[1995]:

Számítások

és

következtetések

a

nyugdíjreformra. In: Közgazdasági Szemle, 11. sz. (993–1023. o.) 25. AUGUSZTINOVICS, M. [1993]: A nyugdíjrendszer krízise. In: Székely, I.P. és Newberry, D. M. G. 0DJ\DURUV]iJHJ\iWDODNXOiVEDQOpY

26. AUGUSZTINOVICS,

M.

[1995]:

JD]GDViJ&DPEULGJH&DPEULGJH8QLYHUVLW\3UHVV

-320.o.)

A

nyugdíjrendszer

PDNURV]LPXOiFLy ,Q (KUOLFKe eV5pYpV] *(PEHUL HU

hosszú

távú

pénzügyi

egyensúlya

IRUUiVRNpV WiUVDGDOPL VWDELOLWiVD]iWPHQHW

alatt Magyarországon, San Fransisco, International Center of Growth, (210-228.o.) 27. AUGUSZTINOVICS, M.- GÁL, R.- MATITS, Á.- MÁTÉ, L.- SIMONOVITS, A.-STAHL, J. [2002]: A magyar nyugdíjrendszer az 1998-DVUHIRUPHO

WWpVXWiQ,Q.|]JD]GDViJL6]HPOH;/,;pYIM~QLXV

(473.-517.o.) 28. AUGUSZTINOVICS, MÁRIA [1999]: Nyugdíjrendszerek és reformok az átmeneti gazdaságokban. In: Közgazdasági Szemle, XLVI. évf. július-augusztus (657-672.o.) 29. AVERTING THE OLD AGE CRISIS [1994] World Bank. In: Oxford University Press 30. BABBIE E. [2003]: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó. Budapest 31. BEATTIE, R.–MCGILLIVRAY, W. [1995] A risky strategy: Reflections on the World Bank Report „Averting the old age crisis”. International Social Security Review, Vol 48. No. 3–4. 32. BEREND T. IVÁN [1985]: Az elmúlt négy évtized a magyar történelemben. In: Valóság 1985/1 1. oldal 33. BERÉNYI, S.-BORLÓI, R.-RÉTI, J. [1990a]: A nyugdíjak nagyságának, arányainak és reálértékének DODNXOiVDD]HOP~OWpYEHQ%XGDSHVW1<%)

LJD]JDWyViJ

34. BERÉNYI, S.-BORLÓI, R.-RÉTI, J. [1990b]: A nyugdíjak értékvesztése és dinamikája. In: Munkaügyi Szemle 34. Berlin, München 1983. (43-60. o.) 35. BERTHOLD, NORBERT [1988]: Marktversagen Staatliche Intervenzion und Organisationformen sozialer Sicherung . In: (Rolf – Spahn – Wagner Hrsg.): Sozialvertrag und Sicherung Campus Verl. (339-369. o.) 36. BOD PÉTER>@ 0HQQ\LEH NHUOHJ\ WiUVDGDORPEL]WRVtWiVL Q\XJGtMUHQGV]HU P

N|GWHWpVH",

-II. In:

Közgazdasági Szemle, 1992/2 sz. 123-145 oldal, 1992/3 sz. (244-261. o.) 37. BOD PÉTER [1994]: Problémakatalógus az új nyugdíjrendszer kidolgozását célzó szakmai munka HO

N

észítéséhez. Kézirat.

136


38.

%2'3e7(5>@*RQGRODWRNDPDJiQSpQ]WiUDNP

N|GpVpQHNWiYODWDLUyO0HJMHOHQW

Király Júlia–

Simonovits András–Száz János (szerk.) [2000]: Racionalitás és méltányosság. Tanulmányok Augusztinovics Máriának. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest, (85–101. o.) 39. BOD PÉTER ÁKOS [2002]: Gazdaságpolitika. Aula, 2002. 40. BOD, P. [1995]: A magyar társadalombiztosításon alapuló nyugdíjrendszer alakulása. In: Ehrlich, É.5pYpV] * (PEHUL HU

IRUUiVRN pV WiUVDGDOPL VWDELOLWiV D] iWPHQHW DODWW 0D

gyarországon, San

Fransisco, International Center of Growth, (173-183. o.) 41. BOERI, T.–BÖRSCH-SUPAN A.–TABELLINI G. [2001]: Would you like to shrink the welfare state? A survey of European citizens, Economic Policy No. 32, április. 42. BOERI, T.–BÖRSCH-SUPAN A.–TABELLINI G. [2002]: Pension Reforms and the Opinions of European Citizens. American Economic Review, 92. május. 43. BOKROS LAJOS–DETHIER, J.-J. (szerk.) [1998]: Public Finance Reform during the Transition: The Experience of Hungary. World Bank, Washington D. C. 44. BOSWORTH, B. P.–DORNBUSCH, R.–LABAN, R. (szerk.) [1995]: The Chilean Economy, Policy Lessons and Challenges, The Brookings Institution, Washington D. C. 45. BREYER, F. [1989]: On the International Pareto Efficiency of Pay-as-you-go Financed Pension Systems. Journal of Institutional and Theoretical Economics, No. 145. (643–658. o.) 46. BREYER, F. [2001]: Why Funding is not a Solution to the Social Security Crisis, DIW Discussion Papers, No. 254. június. 47. BRÓDY ANDRÁS [1998]: Az újraelosztásról. In: Közgazdasági Szemle, XLV. évf. szeptember (816834.o.) 48. BUCHANAN, J. M. [1977[: Social Insurance in Growing Economy: A Proposal for Radical Reform, In: National Tax Journal XXI/4. (386-395.o.) 49. CESTAT [1998]: CESTAT Statistical Bulletin. Statistical Offices of Czech Republik, Hungary, Poland, Romania, Slovenia, Slovakia, Budapest. 50. CICHON, M.–HAGEMEJER, K–RUCK, M. [1997]: Social protection and pension systems in Centraland Eastern Europe. ILO–CEET (International Labour Office, Central and Eastern European Team), Working Paper No. 21. Budapest. 51. CULYER, A. J. [1973]: The Economics of Social Policy. Martin Robertson, Oxford, (261.o.) 52. CZAUNER PÉTER [2003]: Nyugdíjat kap a gazda, ha nem termel piacra? In: Népszabadság Online. 2003.04.15. 53. CZEGLE TIBOR [1996]: Biztosítási alapismereWHN3pQ]J\LpV6]iPYLWHOL)

LVNROD

54. CZUCZ OTTÓ [1994]: Az öregségi nyugdíjrendszerek. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 55. CZÚZ OTTÓ [1989]: Társadalombiztosítás a változó világban. KJK, Budapest (343. oldal) 56. CZÚZ, OTTÓ [1968]: Öregségi nyugdíjrendszerek az európai szocialista országokban. Az alapellátások típusai. Acta Jur et Pol. Szeged (38. oldal.) 57. CSABA IVÁN–SEMJÉN ANDRÁS [1997]: Welfare Institutions and the Transition. Megjelent: Search of Efficiency and Equity. Discussion Papers 47, MTA KTI, Budapest. 58. CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ [1986]: $] LG

VHN KHO\]HWH D WiUVDGDORPEDQ ,Q 7iUVDGDOPL 6]HPOH

1986/4 (28-38. o.)

137


59. CSONTOS LÁSZLÓ–KORNAI JÁNOS.–TÓTH ISTVÁN GYÖRGY [1996]: Az állampolgár, az adók pVDMyOpWLUHQGV]HUUHIRUPMD(J\NpUG

tYHVIHOPpUpVWDQXOViJDL6]i]DGYpJ~MIRO\DPV]

60. DERIK BURGERT [1999]: Ein quantitatives Szenario des Übergangs vom bestehenden System der Alterssicherung auf ein Systen der Grundsicherung für alle, 1999. 61. DIAMOND, P. [1997]: Insulation of pensions from political risk. Megjelent: Valdes-Prieto, S. (szerk.): The Economics of Pensions. Cambridge University Press, Cambridge, Egyesült Királyság. (137–157. o.) 62. DIAMOND, P. A. [1977]: A Framework for Social Secuity Analysis. In: Journal of Public Economucs 1977/8. (275-298.o.) 63. DIAMOND, P.–MIRRLEES, J. [1986]: Payroll-Tax Financed Social Security with Variable Retirement. Scandinavian Journal of Economics, 88, (25–50. o.) 64. DIAMOND, P.–VALDES-PRIETO, S. [1993]: Social Security Reforms. Megjelent: Bosworth és V]HU]

WiUVDL

(szerk.) [1995] 257–320. o.

65. DILNOT, A. [1992]: Taxation and Private Pensions: Costs and Consequences. In OECD, Private pension and Public Policy, OECD, Paris, 1992. 66. DINKEL, REINER [1984]: Das Aquivalenzprinzip in Privat- und Sozialversicherung – eine kritische Auseinandersetzung

mit

der

herrschendenOrhtdoxie.

In:

Zeitschrift

für

das

gesamte

Versicherungswissenschaft 1984/2-3. (345-369. o.) 67. DISNEY, R. [2001]: OECD Public Pension Programmes in Crisis an Evaluation of the Reform Option, www.worldbank.com., 2001.03.09. 68. DISNEY, R.-E. WHITEHOUSE [1992]: The Personal Pension Stampede. The Institute for Fiscal Studies, London, UK. 1992. 69. DISNEY, R.–PALACIOS, R.–WHITEHOUSE, E. [1999]: Individual choice of pension arrangement as a pension reform strategy. The Institute for Fiscal Studies, Working Paper Series, W99/18., London. 70. ELAINE FULTZ [2002]: Nyugdíjreform Magyarországon és Lengyelországban. Össehasonlító áttekintés. Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2002. VI. 71. EMMANUEL REYNAUD [2000]: Social dialogue ann pension reform, 2000. 72. EPC [2001]: Budgetary Challenges Posed by Ageing Population. Economic Policy Committee, október, DMHOHQWpVHOpUKHW

73.

(5'

KWWSHXURSDHXLQWFRPPHFRQRP\

-finance/ecp/documents/ageing-en.pdf

60,+È/<>@6YiMFLQ\XJGtM,Q%DQNpV7 ]VGH

74. ESPING-ANDERSEN, G.–GALLIE, D.–HEMERIJCKN, A.–MYLES, J. [2002]: Why we need a New Welfare State. Oxford University Press, Oxford. 75. ESTELLE, J. [2001]: The Growth of Multi-pillar Pension Reforms. www.worldbank.com., 2001.08.16. 76. EUROPE’S TOP 1000. IPE, 2001. szeptember 77. EUROSTAT: Digist of Statistics os Social Protection is Europe Volume 1. Old Age Theme 3. Series D. Brussele-Luxemburg. 1992. 78. FAZEKAS

KÁROLY

(szerk.)

[2000]:

Munkapiaci

tükör,

2000.

Közgazdaságtudományi

Kutatóközpont, Budapest. 79. FAZEKAS KÁROLY [1993]: A munkanélküliség regionális különbségeinek okairól. Közgazdasági Szemle, 7-8. sz.

138


80. FAZEKAS K. –

.g//

-

. [1996]: Regional Differences of Unemployment in Hungary. Paper

prepared for ACE Network Extent and Causes of Regional Labour Market Diversification in Hungary and Poland. 81. FELDSTEIN, M. [1996]: The Missing Piece in Policy Analysis: Social Security Reform. American Economic Review, 86, (1.–14. o.) 82. FELDSTEIN, M. S. [1977]: Three Perspectives on Social Security. A/ Social Seurity. In: The Crisis in Social Security. Problems and Prospects. Institute for Contemporary Studies San Fransisco, California. (17-24.o.) 83. FELDSTEIN, M.–LIEBMAN J. B. [2002]: Social Security. Megjelent: Auerbach A. J.–Feldstein M. S. (szerk.): Handbook of Public Economics, Vol. 4. North Holland, Amszterdam–New York. 84. FELDSTEIN, M.–SAMWICK, A. [1996]: The Transition Path in Privatizing Social Security. Working Papers, 5761, NBER. Cambridge, MA. 85. FERBER KATALIN [1998]: A siker ára. László és Társa. Budapest. 86. FERGE ZSUZSA [1985]: A szegénység társadalmi megítélése Magyarországon, történelmi Qp]

SRQWEyO,Q9DOyViJ

-42. o.)

87. FERGE ZSUZSA [1994]: Szabadság és biztonság. In: Esély, 5. sz. 88.

)(57

,05( >@ $] DJUiUSROLWLND SROLWLNDL JD]GDViJWDQD ,, $] DJUiUSROLWLNiN PDJ\DUi]DWD

Közgazdasági Szemle, 4. sz. 89. FLEMMING, J.–MICKELWRIGHT, J. [1999]: Income Distribution, Economic Systems and Transition. Innocenti Occasional Papers, Economic and Social Policy Series 70, UICEF, Firenze. 90. FRIEDMAN, B. M.–WARSHAWSKI, M. J. [1990]: The Cost of Annuities: Implications for Saving Behavior and Bequests. Quarterly Journal of Economics, 105, (135–154. o.) 91. FRIEDMAN, M. [1977]: Three Perspectives on Social Security. B/ Payroll Taxes, No; General Revenues, Yes. In: The Crisis in Social Security. Problems and Prospects. Institute for Contemporary Studies San Fransisco, California. (25-30.o.) 92. FULTZ, ELAINE [2002]: Nyugdíjreform Magyarországon és Lengyelországban. In: Közgazdasági Szemle, XLIX. évf. június (464-472.o.) 93. GEANAKOPLOS, J.–MITCHELL, O. S.–ZELDES, S. P. [1998]: Social Security Money’s Worth. NBER WP 6722. Megjelent: Mitchell, O. S.–Meyers, R. J.–Young, H. (szerk.) [1999]: Prospects for Social Security Reform. Pension Research Council, University of Pennsylvania Press. 94. GEDEON PÉTER [2001]: Merre tart a német jóléti állam?, Közgazdasági szemle, XLVIII.. évf. (130149. o.) 95. GOLINOWSKA,

S.–CZEPULIS-RUTKOVSKA,

Z.–SZCZUR,

M.

[1997]:

Lengyelország

esettanulmánya. In: Nyugdíjrendszerek és reformok – Nagy-Britannia, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Svédország. Zárójelentés. Európa Bizottság Phare ACE programja, P95-2139-R számú kutatási projekt, Budapest. 96. GOLLIER, J. J.[1990]: Analyse comparative des régimes complementaires dans les systemes de protection sociale des Etats membres du Conseil de l’Europe et prespectives d’avenir. Rapport spécifique aux Etats membres de la Communanté eruropéenne. Strassbourg. 97. GYILYÁN GY.- SZABÓ Z. [2002]: Gazdasági igazgatás. Magyar Közgazdasági Intézet, Budapest

139


98. HABLICSEK L. [1999]: Népességcsökkenés, demográfiai forgatókönyvek, 1997-2050. Demográfia. 99. HABLICSEK LÁSZLÓ >@ 0DJ\DURUV]iJ QpSHVVpJpQHN HO

UHV]iPtWiVD

-2020. Demográfiai

Tájékoztató Füzetek KSH Népességtudományi Kutató Intézet 1993/1. 100. HABLICSEK LÁSZLÓ >@ $] HOV

pV PiVRGLN GHPRJUiILDL iWPHQHW 0DJ\DURUV]iJRQ ,Q .6+

Népességtudományi Kutató Intézet jelentései 1. 101. HABLICSEK LÁSZLÓ [1999]: Népességcsökkenés, demográfiai forgatókönyvek, 1997–2050. Demográfia, (390–413. o.) 102. +È025,6=,/9,$>@gVV]W

]DQ\XJGtMUHIRUPUD,Q1pSV]DEDGViJMDQXiU

103. HELLER FARKAS [1947]: Közgazdaságtan. Mérnöki TovábbNpS]

,QWp]HW%XGDSHVW

104. HELLER, ÁGNES [1991]: Az igazságosságon túl. Gondolat, Budapest, (375. oldal) 105. HEYNE, PAUL [1991]: A gazdasági gondolkodás alapjai. A mindenható piac… Tankönyvkiadó. Budapset, 1991. 106. HIDEG ÉVA [1996]: A hazai népesedési folyamaWRN HO +LGHJeYD %.(-|Y

UHMHO]pVH ,Q -|Y

WDQXOPiQ\RN 6]HUN

NXWDWiV7DQV]pN%XGDSHVW

107. HOLZMANN, R.-STIGLITZ, J. (szerk.) [2001]: New Ideas about Old.Age Security: Toward Sutainable Pension System in the 21st Century.The World Bank. Washington, 2001. 108. HOLZMANN,R.- PACKARD, T.- TRUMAN, G. [1999]: Extending Coverage of Multi-Pillar Pension Systems, www.worldbank.com., 1999.11.21. 109. HORLICK, MAX [1979]: Mandating Private Pensions: Experience in Four European Countries. In: Social Security Bullentin 1979/3. (18-29.o.) 110. HORLICK, MAX [1988]: The Reletionship Between Public Private Pension Schemes: An Productory Overview. In: : Social Security Bullentin vol 50. N-7. (15-24.o) 111. HUNYADI – MUNDRUCZÓ – VITA [1997]: Statisztika. Aula kiadó. 112. HURTON JÚLIA- FUTÓ GÁBOR [2003]: Az Európai Unió és a társadalombiztosítás. Kompkonzult Számítástechnikai és Tanácsadó Kft., 2003 113. HVG [1997]: Nyugdíj. Különszám. 114. HVG különszámai. Adó., Társadalombiztosítás. 115. ICEG [1995]: Nyugdíjrendszer és nyugdíjreform. MTA Világgazdasági Kutatóintézet. (Sokszorosított WDQXOPiQ\J\

MWHPpQ\

In: Winterstein, H. (HG): Selbstverwaltung als ordnungspolitishes Problem der

Sozialstaat. II. duncker & Humblot Berlin 1995. 116. ISSA: A kis társadalombiztosítási rendszerek és sajátos problémáik. In: Európai regionális értekezlet jelentése. Jersey 1982. június 15. 117. JOHNSON, DAVID B. [1999]: Közösségi döntések elmélete. Bevezetés az új politikai közgazdaságtanba. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 118. JOHNSON, P.–RAKE, K. [1997]: Nagy-Britannia esettanulmánya. In: Nyugdíjrendszerek és reformok Nagy-Britannia, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Svédország. Zárójelentés. Európa Bizottság Phare ACE programmja, P95–2139-R számú kutatási projekt, Budapest. 119. JOINT REPORT… [2003]: Joint report by the Commission and the Council on adequate and sustainable pensions European Commission, március, http://europa.eu.int/comm/economy_finance/epc/documents/pension_report_2003.pdf; az összes

140


nemzeti jelentés megtalálható http://europa.eu.int/comm/employment_social/socprot/pensions/index_en.htm#1 120. KERÉKGYÁRTÓ – MUNDRUCZÓ [1998]: Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben. Aula. 121. .(57(6,*È%25>@&LJiQ\RNDPXQNDHU

SLDFRQ.|]JD]GDViJL6]HPOHV]

122. .(57(6, *È%25 >@ &LJiQ\ IRJODONR]WDWiV pV PXQNDQpONOLVpJ D UHQGV]HUYiOWiV HO

WW pV XWiQ

(tények és terápiák). Esély, 4. sz. 123. KERTESI GÁBOR–KÉZDI GÁBOR [1996]: Cigány tanulók az általános iskolában (helyzetfelmérés és egy cigány oktatási koncepció vázlata), Educatio Füzetek 3. sz. 124. KERTESI GÁBOR–KÉZDI GÁBOR [1998]: A cigány népesség Magyarországon (dokumentáció és adattár). Socio-typo, Budapest. 125. KERTESI GÁBOR [2000]: A cigány foglalkoztatás leépülése és szerkezeti átalakulása 1984 és 1994 között. Közgazdasági Szemle, 2000 május. 126. KIRÁLY- SIMONOVITS- SZÁZ [2000]: Racionalitás és méltányosság. Tanulmányok Augusztinovics M-nak. Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2000. 127. KOPITS, G.–HOLZMAN, R.–SCHIEBER, G.–SIDGWICK, E. [1990]: Social Security Reform in Hungary. International Monetary Fund, Washington D. C. 128. KONTÓ G. [2004]: EU csatlakozás és a nyugdíjak, elégedettségvizsgálat. Marketing és management. 129. KORNAI JÁNOS [1980]: A hiány. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1980. 130. KORNAI JÁNOS [1992]: A posztszocialista átmenet és az állam. Gondolatok a fiskális problémákról. Közgazdasági Szemle, 6. sz. 131. KORNAI JÁNOS [1993]: A szocialista rendszer. HVG Rt., Budapest. 132. KORNAI JÁNOS [1993]: Útkeresés. Századvég Kiadó. Budapest, 1993. 133. KORNAI JÁNOS [1996]: Az állampolgár és az állam. A jóléti rendszer reformja. Mozgó Világ, 2. sz. 134. KOTLIKOFF, L. [1996]: A társadalombiztosítás privatizálása –

KRJ\DQ P

N|GLN PLpUW IRQWRV"

Közgazdasági Szemle, 12. sz. 135. KOVRIG, BÉLA-FRISCH, FERENC [1928]: Öregségi és rokkantsági biztosítás. Munkaügyi Szemle Kiadványa Bp. 136. .g=3217, 67$7,6=7,.$, +,9$7$/ >@ 0DJ\DURUV]iJ PH] ÈOWDOiQRV0H]

JD]GDViJD D pYEHQ $]

JD]GDViJLgVV]HtUiVDGDWDL%XGDSHVW

137. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVKÖNYVEK, Budapest, Statisztika, 1999 - 2003 138. KRONBENGER, K. [1987]: Reform der Aterssicherung, Frankfurter Institut für Wirtschaftpolitische Forschung, 139. KRUSE, A.–PORTA, P.-L.–SARACENO, P. [1997]: Hozzászólás az átmenet problémáihoz. Megjelent: $XJXV]WLQRYLFVpVV]HU] 140. .6+ $]LG

WiUVDL

[1997].

VNRU~DNKHO\]HWH%XGDSHVWROGDO

141. KSH (1990): Magyar Statisztikai Zsebkönyv. KSH. BP. 1991 142. .6+ 'HPRJUiILDL WiMpNR]WDWy I]HWHN 0DJ\DURUV]iJ QpSHVVpJpQHN HO

UHV]iPtWiVD

2010. 143. KULCSÁR, KÁLMÁN. [1983]: Közkiadás és szociálpolitika. In: Gazdaság 1983/4 (106-115. o)

141

-


144. KUNZ, ÖDÖN [1993]: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. II. kiad. III. rész. I. fele. A biztosítás. Budapest, Grill K. Kiadó (485. oldal) 145. LACKÓ MÁRIA [1995]: Rejtett gazdaság nemzetközi összehasonlításban, Közgazdasági Szemle, 5. sz. 146. LACKÓ MÁRIA [1998]: Rejtett gazdaság a visegrádi országokban? Megjelent: Gács–.|OO (szerk.) [1998]. 147. LE BRAS, H. [1992]: Nyugdíjkorhatár és biológiai életkor. In: Esély 2. 148. LINDBECK, A.–PERSSON, M. [2003], The Gains from Pension Reform, Journal of Economic Literature, XLI. kötet, 1. sz. (74–112. o.) 149. MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRI JELENTÉSEK, PSZÁF, 2002. 150. MAGER, CORNELIUS [1991]: Grundmuster und Grundelemente der Alterssicherung im internationalen Vergleich. In: Zacher (Hrsg): Alterssicherung im Rechtsvergleich. Nomos Verl. (549609.o.) 151. MAGREZ, M. [1986]: Társadalombiztosítási szolgáltatások diverzifikálására vagy egységességére YRQDWNR]yLUiQ\]DW,66$;;,,.|]J\

OpV0RQWUHDOV]HSW

152. MAGYAR STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK, 1995-2003. KSH, Budapest 153. MAKARA KLÁRA:0HJV]QWHWHQG

PDJiQQ\XJGtM

-garancia, HVG, 2001.

154. MARÈ, M.–PENNISI, G. [2003]: Financial Constraints and Policy Options: the Pension Reform Process in Italy, and its Relevance to Eastern Europe. Megjelent: OECD [2003]. 155. MARSHALL, T. H.[1972]: Value problems of Welfare Capitalism. In: Journal of Social Policy, I.1.(1532.o.) 156. MARTOS BÉLA [1@ $] HJ\pQL Q\XJGtMDN SRQWUHQGV]HUH LQGXOiV pV P

N|GpV ,Q ,&(*

fejezet. 157. MARTOS BÉLA [1997]: Nyugdíjformulák öt európai országban. Közgazdasági Szemle, 6. sz. (521530.o.) 158. MARTOS, B. >@ 1\XJGtMDN HJ\HQO

WOHQVpJH pV GHNRPSR]LFLyMD ,QH

qualities and Decomposition

of Pensions, in Hungarian), In: Közgazdasági Szemle 41. (25-48.o.) 159. 0(=

*$='$6È*,$'$77È

160. 0(=

*$='$6È*,67$7,6

161. 0(=

*$='$6È*81.+266=Ò,'

R, KSH, 2002.

ZTIKAI ÉVKÖNYV, KSH. Budapest, 1982., 1990., 2004. 62526$'$7$,

51-1999. KSH Budapest, 2000.

162. MICHAEL JUNGBLUT [1999]: Altervorsorge, 1999 163. MILTÉNYI KÁROLY [1992]: Gazdasági aktivitás és nyugdíjba vonulás. Statisztikai Szemle 1992. február 164. MITCHELL, O. S.- MEYERS, R. J.-YOUNG, H. [1999]: Prospects for Social Security Reform. Pension Research Council, University of Pennsylvania Press. 1999. 165. MITCHELL, O. S.–POTERBA, J. M.–WARSHAWSKI, M. J.–BROWN, J. R. [1999]: New Evidence on Money’s Worth of Individual Annuities. American Economic Review, 89. (1299–1318. o.) 166. MODIGLIANI, F–BRUMBERG, R. [1954]: Utility Analysis and the Consumption Function: An Interpretation of Cross-Section Data. In: K. K. Kurihara (szerk.): Post-Keynesian Economics. Rutgers University Press, New Brunswick, New Jersey. 167. MOLNÁR MARI [2001]: Prés alatt a magán-nyugdíjpénztárak, MH, 2001.

142


168. MOLNÁR PATRÍCIA [2001]: Kinek a kontójára?, HVG, 2001 169. MOLNÁR PATRÍCIA [2001]: Nyugdíjreformtervek, HVG, 2001. 170. 021*$77,/$>@1\XJWDODQtWyQ\XJGtM)LJ\HO 171. 021*$77,/$>@+R]DPDPLQLQFV)LJ\HO

V]

V]

172. MONG ATTILA [2001]: Nyugdíjreform -0LUHV]iPtWKDWXQN")LJ\HO

173. MURAKÖZY LÁSZLÓ [1987]: A lakosság és a költségvetés. Elvonás–juttatás–redisztribúció. Közgazdasági Szemle, 7–8. sz. 174. MUSGRAVE, R. A. [1969]: Theories of Fiscal Federalism. In: Public Finance 1969/3. (521-536. o.) 175. MUSGRAVE, R. A. [1986]: Public Finance in a Democratic Society. Volume II. Fiscal Doctrine, Growth and Institutions. Chapter 7. Harvester Press. 176. MÜLLER, K. [1998]: Blueprints of Pension Reform in Hungary and Poland. Konferenciakötet, 177. MÜLLER, K. [1999]: The Political Economy of Pension Reforms in Central-Eastern Europe. Inauguraldissertation eingerichtet an der Wirtschaftswissenschaftlichen Fakultat der Europa-Universitat Viadrina in Frankfurt (Oder). 178. MYLES, J. [1994]: Hanyatlás vagy holtpont? In: Esély 4. 179. 1e0(7, /È6=/Ï >@ +DWpNRQ\ViJ pV IHMOHV]WpVL OHKHW 0H]

JD]GDViJL

VpJHN D PDL PDJ\DU PH]

JD]GDViJEDQ

kiadó, Budapest

180. 1e0(7, /È6=/Ï>@+DWpNRQ\ViJpVUHIRUPDPH]

JD]GDViJEDQ*D]GiONRGiV%XGDSHVW

12. sz. 181. NÉMETI LÁSZLÓ [2000]: Az EU csatlakozás és a gazdasági reform szükségessége. Szövetkezés. 2000. év 1-2. szám, Budapest 182. NÉMETI LÁSZLÓ [2003]: A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón, Szaktudás Kiadó Ház Rt., Budapest, 2003 183. 1(0=(7, )g/'$/$3.(=(/

6=(59(=(7 2V]WDWODQ N|]|V WXODMGRQEDQ OpY

I|OG pUWpNHVtWpVH

életjáradékért, NFA, 2003. 184. NYILAS S. [1992]: A svéd nyugdíjrendszer példája. In: Esély 5. 185. NYITRAI FERENCNÉ szerk. [1995]: Nyugdíjasok, nyugdíjformák, nyugdíjreform-elképzelések a fejlett piacgazdaságokban. KSH. 1995. 186. NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJFORMÁK a fejlett piacgazdaságban és Magyarországon (1996). KSH, Budapest 187. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI

ÖNKORMÁNYZAT

nyugdíjreform

koncepciója

[1996],

Kézirat

Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, Budapest, 1996. április 4. 188. OECD [1988/a]: La reform des regimes publics de pensions. In: Études de Politiqe Sociale N-5. Paris 189. OECD [1997]: Ageing Population and the Role of the Financial System in the Provision of Retirement Income in the OECD Area, OECD, Paris 190. OECD [2003]: Practical lessons in pension reform: Sharing the experiences of transition and OECD countries, Organisation for Economic Co-operation and Development, Párizs. 191. OGUS, A. I.-BARENDT, E. [1988]: The Law of Social Security. 3rd. Ed., London 192. OKSANEN, H. [2001a]: A Case for Partial Funding of Pensions with an Application to the EU Candidate Countries. Directorate-General for Economic and Financial Affairs, European Commission,

143


EconomicPapersNo.149. http://europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/economicpapers_en.htm;

also

CESifo

Working Paper No. 466. (http://www.CESifo.de). 193. OKSANEN, H. [2001b]: Pension Reforms for Sustainability and Fairness. CESifo Forum, téli szám. 194. OKSANEN, H. [2002]: Pension Reforms: key issues illustrated with an actuarial model. DirectorateGeneral for Economic and Financial Affairs, European Commission No 174. Economic Papers, http://europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/economicpapers_en.htm. 195. OKSANEN, H. [2003]: A nyugdíjreformok a jóléti államokban –

|UHJHG

QpSHVVpJ HVHWpQ

Közgazdasági szemle, L. évf. (654-670. o.) 196. OKSANEN, H. [2003]: The Role of the European Union in Pensions. Megjelent: OECD [2003]. 197. ORSZAG, P. R.–STIGLITZ, J.E. [2001], Rethinking Pension Reform: Ten Myths About Social Security Systems. Megjelent: Holzmann, R.–Stiglitz J. (szerk.): New ideas about old age security, The World Bank, Washington. (57–58. o.) 198. ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FELÜGYELET [2004]: Az EU csatlakozás és a nyugdíjak. www.onyf.hu/EU csatlakozás 199. ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZT26Ë726Ë7È6,

)

,*$=*$

TÓSÁG STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE,

1999-2003 200. OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) (1942): A magyar társadalombiztosítás ötven éve 18921942. Bp. 201.

67(50(/

folyóirat számai

202. PALACIOS, R.–ROCHA, R. [1997]: The Hungarian Pension System in Transition. Kézirat, World Bank, Washington, D. C. Megjelenik a Bokros–Dethier (szerk.) [1998] kötetben. 203. PALACIOS, R.–ROCHA, R. [1998]: The Hungarian Pension System in Transition. Megjelent: Bokros Lajos–Dethier, J.-J. (szerk.): Public Finance Reform during the Transition: The Experience of Hungary. World Bank, Washington, D. C., (177–216. o.) 204. PALMER, E. [2000]: The Swedish Pension Reform Model: Framework and Issues, The World Bank website. 205. PECHMAN, J. A. – AARON, H. – TAUSSIG, M. [1977]: Social Security: Perspectives for Reform. In: The Brookings Institution. Washington, D. C. 206. PÉNZÜGYI KÖZLÖNYÖK számai, 1999-2003. 207. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM – NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM

>@ (O

WHUMHV]WpV D .RUPiQ\

részére az új nyugdíjrendszer határozati javaslatára. Pénzügyminisztérium – Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1996. december 16. 208. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

–

NÉPJÓLÉTI

MINISZTÉRIUM

[1997]:

A

nyugdíjreform

háttérinformációi, I-III, Budapest, 1997. 209. PERRIN, G. [1972]: Die Erganzungsrentensysteme in der nordischen Landern. In: Internationale Revue für Soziale Sicherheit, 1972/4. (394-414. o.) 210. PHARE ACE [1997]: Pension Systems and Reforms . Britain, Hungary, Italy, Poland, Sweden. (Sokszorosított kutatási zárójelentés). Poznani Egyetem.

144


211. RÁCZ ALBERT [1991]: Nyugdíjbiztosítás Németországban. Országos Társadalombiztosítási )

LJD]JDWyViJ

212. 5$'26 .$7$/,1 >@ 1\XJGtMUHIRUP 0DJ\DURUV]iJRQ ,Q -|Y

WDQXOPiQ\RN %.( -|Y

NXWDWiV

Tanszék, Budapest. 213. REKETTYE GÁBOR [2000]: Hallgatói elégedettségvizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen. .RQIHUHQFLDDQ\DJ0DJ\DU0DUNHWLQJ0

KHO\HN9,.HUHNDV]WDO.RQIHUHQFLiMD.HV]WKHO\

214. RÉTI J. [2000]: A kockázatok járulékterhei a kilencvenes évek végén. Adalékok a magyar nyugdíjreform történetéhez. In: Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2000. 215. RÉTI J. [2002]: Egyéni számlás felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek. In: . Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2002. VI. 216. 5e7,

-È126 >@ %HYH]HWKHW

nyugdíjrendszer )

a

német

-e egy pontrendszeren alapuló nyugdíjrendszer? (A magyar

reform

tükrében).

Munkaanyag,

Országos

Társadalombiztosítási

LJD]JDWyViJ

217. RÉTI JÁNOS [1995]: A nyugdíjreform néhány kiemelt kérdése. In: Közgazdasági Szemle, XLII. évf. 10. sz. (926-941.o.) 218. RÉTI JÁNOS [2000]: A kockázatok járulékterhei a kilencvenes évek végén. Adalékok a magyar nyugdíjreform történetéhez. Megjelent: Király Júlia–Simonovits András–Száz János (szerk.) [2000]: Racionalitás és méltányosság. Tanulmányok Augusztinovics Máriának. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest, 134–156. o. 219. ROCKENBAUER NÓRA [2001]: Az OECD országok a magán-nyugdíjpénztárak mellett, Magyar Hírlap, 2001 220. ROLF, GABRIELE – SPAHN, BERND P. – WAGNER, GERT [1988]: Wirtschaftstheorethische und sozialpolitische Fundierung staatlicher Versicherungs- und Umverteilsungspolitik. In: (Rolf – Spahn – Wagner Hrsg.): Sozialvertrag und Sicherung Campus Verl. Frankfurt, (13-42. o.) 221. ROLF, GABRIELE [1988]: Kontroversen über Begründung und Ausgestaltung staatlicher Versicherungs- und Umverteilungspolitik. In: (Rolf – Spahn – Wagner Hrsg.): Sozialvertrag und Sicherung Campus Verl. Frankfurt, (515-541. o.) 222. ROMHÁNYI P. [2002]: Kortársunk az agrárpolitika. Szaktudás kiadóház, Budapest 223. RONCSEKNÉ KONTÓ G. – JÓZSA L. [2001]: Globalizáció és regionalizmus a nyugdíjbiztosításban (Konferencia kiadvány, 2001. Komárom) 224. RONCSEKNÉ KONTÓ G. [2000]: A nyugdíjpénztárak és a nyugdíjreform (Konferencia kiadvány, 2000. Keszthely) 225. RONCSEKNÉ KONTÓ G. >@ $ Q\XJGtMUHIRUPRN V]NVpJV]HU

VpJH D] 2(&' RUV]iJRNEDQ pV

hazánkban (Konferencia kiadvány, 2001. Keszthely) 226. SAMUELSON P. A.-NORDHAUS W. D. [1993]: Közgazdaságtan. KJK. Budapest, 1993. 227. SCHMAL, W. [1986]: Finanzierung sozialer Sicherung, In: Deutsche Rentenversicherung 1986/9-10. (541-570. o) 228. SCHMIDT ÁDÁM [1991]: ,G

VHN

-nyugdíjasok-szegények az életszínvonal egy hanyatló szakaszában.

Kereskedelmi Szemle 1991. 9.-10.

145


229. SCHOKKAERT, E.–VAN PARIJS, PH. [2003]: Social Justice and the Reform of Europe’s Pension Systems. Journal of European Social Policy, Vol. 13. No. 3. augusztus 230. SEMJÉN ANDRÁS [1999]: A svéd jóléti rendszer átalakulása, Közgazdasági szemle, XLVI. évf. (326345. o.) 231. SETTERGREN, O. [2001a]: The Automatic Balance Mechanism of the Swedish Pension System – a non-technical introduction, Wirtschafts Politische Blätter, 4. sz. (339–349. o.) 232. SETTERGREN, O. [2001b], Two Thousand Five Hundred Words on the Swedish Pension Reform. A Pension Reform mûhelyvitán bemutatott tanulmány, német követség, Washington D.C. 233. SIMONOVITS ANDRÁS [1998]: Az új magyar nyugdíjrendszer és problémái. In: Közgazdasági szemle, XLV. évf. július-augusztus (689-708. o.) 234. SINN, H. W. [2000]: Why a Funded System is Useful and Why it is Not Useful. International Tax and Public Finance, No. 7. (389–410. o.) 235. SMITH, ADAM (1937): The Wealth of Nations. A nemzetek gazdasága. In: New York: Modern Library 236. STIGLITZ, J. E. [2000]: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó 237. SZABÓ SÁNDORNÉ [1991]: A nyugdíjrendszer elvi és gyakorlati kérdései. In: Közgazdasági Szemle 12. 238. SZALAI JÚLIA>@.RUDLNLYRQXOiVDPXQNDKHO\U

O,Q(VpO\

239. SZAMUELY LÁSZLÓ [1985]: AMyOpWLiOODPPD0DJYHW

-38. o.)

%SR

240. SZÉKELYNÉ KIRKOVICS MAGDOLNA [2001]: Faktoranalízis. Oktatási anyag. VE GATE, 2001. 241. TÁRKI [1999]: A magánnyugdíjrendszer kialakulása Magyarországon. Kézirat, Tárki, Budapest. 242. TAYLOR-GOOBY, P. [1995]: A posztmodernizmus és a szociálpolitika. In: Esély 2. 243. THÉVENET, A. [1989]: Le quatriéme age, Qe Sais?, Paris. 244. 7Ï7+

,679È1 *@ $ MyOpWL UHQGV]HU D] iWPHQHW LG

V]DNiEDQ ,Q .|]JD]GDViJL

Szemle. 1994. április 245. TÖRVÉNY a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e V]ROJiOWDWiVIHGH]HWpU

OpYL/;;;

246. TÖRVÉNY az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról (1993. évi XCVI.,1996. évi XV. Törvény) 247. UDOVECZ G. [2002]: A magyar agrárgazdaság versenyesélyei az Európai Unióban. MTA Agrártájékoztató, Budapest 248. UN [1998]: Economic Survey of Europe. No. 3. United Nations, Economic Commission for Europe, Genf. 249. UN ECE [1999]: Economic Survey of Europe. UN Economic Commission for Europe, 3. sz. 250. URBÁN LÁSZLÓ [1998]: Nyugdíjvita Magyarországon. Megjelent: Gács–.|OO (szerk.) [1998]. 251. VANOVSKA, I. [2003]: Pension Reform in Latvia: Achievements and Challenges. Megjelent: OECD [2003]. 252. VERBON HARRIE [1988]: On the Evolution of Public Pension Schemes. Offsetdrukkerij Kanters BV., Alblasserdam. (287.o.) 253. VERESS JÓZSEF [1997]: Bevezetés a gazdaságpolitikába. Aula. 1997 254. VERESS JÓZSEF [1999]: Gazdaságpolitika. Aula. 1999.

146


255. VILÁGBANK [1994]: Averting the Old-Age Crisis. Oxford University Press, New York. 256. VILÁGBANK [1996]: Hungary: Structural Reforms for Sustainable Growth. Washington D. C. 257. VITTAS, D. [1996]: Private Pension Funds in Hungary - Early Performance and Regulatory Issues. The World Bank Policy Research Working Papres, No. 1638., 1996 258. VITTAS, D. [1997]: Designing Pension Reform Programs: Lessons from Recent Experience. Working Paper Series, Ljubljana. 259. VÖRÖS IMRE [1986]: A biztosítás-felügyelet rendszerei. In: Jogtudományi Közlöny. 1986/12 (624627. o.) 260. WAGNER, G. G.–SMEEDING, T. M–SCHROOTEN, M. [1999]: Distributional Consequences of Social Security Reforms in Central-Eastern Europe. Megjelenés alatt: Müller K.–Ryll, A.–Wagener, H– J. (szerk.): Transformation of Social Security: Pensions in Central Eastern Europe. Heidelberg: Physica. 261. WILLIAMSON, J. B. [2001]: Future Prospects for Notional Defines Contribution Schemes, CESifo Forum, téli szám. 262. WINTERTHUR NYUGDÍJPÉNZTÁR >@%HOV

RNWDWiVLDQ\DJ

263. WORLD BANK [1994]: Averting the Old Age Crisis, Policies to Protect the Old and Promote Growth. World Bank, Washington. 264. www.eu.com 265. www.onyf.hu 266. www.pszaf.hu 267. www.worldbank.com 268. ZACHER, H. F.[1987]: Alterssicherung – Spiegel der gesellschaftligen Entwicklung. In: Deutsche Rentenversichering 1987/11-12.(714-738.o.)

147

10. Mellékletek

1 0 . Me llé k le t e k 1 0 .1 .

.pUG

tYDQ\XJGtMUHQGV]HUU

.pUHPNDULNi]]DEHDYiODV]iQDNPHJIHOHO

$Q\XJGtMUHQGV]HUPLQ

O

V]iPRW

VpJH

Mennyire elégedett Ön a nyugdíjrendszerrel? (Értékelje 1-5-ig, 1: nem jó, 5: kiváló) 0LQ

1

2

VtWVHD]DOiEELQ\XJGtMUHQGV]HUWPHJKDWiUR]yV]

0HQQ\LUHHOpJHGHWWD]HJ\HVMHOOHP]

3

4

5

empontokat!

NNHOpVPHQQ\LUHWDUWMDIRQWRVQDN

NHW

(Értékelje 1-5-ig, 1: nem jó, 5: kiváló) Szempont megbízhatóság átláthatóság kalkulálhatóság

Elégedettség 1 2 1 2 1 2 HJ\V]HU VpJ 1 2 |U|N|OKHW VpJ 1 2 egyénenkénti nyilvántartás 1 2 állami befolyás 1 2 a nyugdíjjárulékok befektetése 1 2 (kamatozás) HO Q\XJGtMOHKHW VpJH 1 2 flexibilis nyugdíjkorhatár 1 2 kereset figyelembevétele 1 2 V]ROJiODWLLG ILJ\HOHPEHYpWHOH 1 2 DQHPIpUILQ ILJ\HOHPEHYpWHOH 1 2 munkakör figyelembevétele 1 2 állami garancia 1 2 .pUGpVHNDYiODV]DGyN|UOPpQ\HLU

3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5

3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5

1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5

3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5

O

Neme 1. Férfi 1 Kora (év) 1. -20 2. 21-30 3. 31-40 4. 41-50 5. 51-60 6. 61Lakóhely 1.Város 2. Község Legmagasabb iskolai végzettség 6]DNPXQNiVNpS] 1.Általános iskola Melyik ágazatban dolgozik? 0H]

Fontosság 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2

JD]GDViJYDGJD]GiONRGiVpVHUG

2. Ipar 3. Kereskedelem 4. Közigazgatás, társadalombiztosítás 5. Oktatás 6. Egészségügy 7. Szolgáltatás 148

3.Érettségi

)HOV IRN~YpJ]HWW

JD]GiONRGiVKDOiV]DW

ség

10. Mellékletek

Havi bruttó jövedelme (ezer Ft) 1. -50 2. 51-70 3. 71-100 6. 101-150 7. 150-200 8. 201Tagja-e valamilyen vállalkozásnak?

1. Igen 2.Nem -e? 1. Igen Ha tagja valamilyen vállalkozásnak, milyen típusúnak? 1. Egyéni vállalkozás 2. Betéti társaság 3. Kft 4. Egyéb……………… +DWDJMDYDODPLO\HQYiOODONR]iVQDNH]DI

+DgQPH]

JD]GDViJLWHYpNHQ\VpJHWYpJ]

iOOiVD

2.Nem

PDJiQV]HPpO\WHYpNHQ\VpJpW

1. Egyéni vállalkozóként (J\pE|QiOOyWHYpNHQ\VpJHWYpJ]

VWHUPHO

V]HPpO\NpQW

NpQWYpJ]L

Kérdések a nyugdíj-HO WDNDUpNRVViJJDONDSFVRODWEDQ Milyen társadalombiztosítási járulékot fizet? 1. Csak egészségbiztosítást 2. Egészség és nyugdíjbiztosítást Ha Ön nem köteles nyugdíjbiztosítást fizetni, kötött-e a TB-YHOPHJiOODSRGiVWDIL]HWpVU 1. Igen 2. Nem Tagja-e nyugdíjpénztárnak? 1. Igen 2. Nem Ha tagja nyugdíjpénztárnak, milyen nyugdíjpénztárnak tagja?

O"

1. Magán-nyugdíjpénztár 2. Önkéntes nyugdíjpénztár 0LQGNHWW QHN Ha Ön magán-nyugdíjpénztári tag, Milyen alapítású magán-nyugdíj pénztárnak tagja? 1. Banki 2. Biztosítói 3. Ágazati 4. Egyéb 5. Nem tudja Ha Ön magán-nyugdíjpénztári tag, kiegészíti-HDWDJGtMiWDN|WHOH] -on túl a fizetése 10%-áig? 1. Igen 2. Nem Ha a magán-nyugdíjpénztárban kiegészítik a tagdíját 10%-ig, ezt 1. Ön teszi 2. Munkáltatója átvállalta Ha Ön nem tagja magán-nyugdíjpénztárnak, miért nem? ,G VHEEDMDYDVROWiO 2. Inkább az állami nyugdíjban bízik 3.Egyéb:…….. Ha tagja önkéntes nyugdíjpénztárnak, Milyen alapítású önkéntes pénztárnak tagja? 1. Banki 2. Biztosítói 3. Ágazati 4. Egyéb 5. Nem tudja Ha Ön önkéntes nyugdíjpénztári tag, a tagdíjat ki fizeti? 1. Saját maga 2. Munkáltatója részben átvállalta 3. Munkáltatója teljes egészében átvállalta Mennyi tagdíjat fizet havonta Ön vagy munkáltatója az önkéntes nyugdíjpénztárba? 1. 3000 Ft alatt 2. 3-5000 Ft 3. 5-10.000 Ft 4. 10.000 Ft fölött

149

10. Mellékletek

Fizet-e Ön az önkéntes nyugdíjpénztárba év végén plusz összeget adómegtakarítási céllal? 1. Igen 2. Nem Ha Ön nem tagja önkéntes nyugdíjpénztárnak, azért nem lépett be, mert: 1. Anyagilag nem engedheti meg magának 2. Nem bízik a pénztárak tevékenységében 3. Más befektetést jobbnak talál 4. Egyéb……………… Ha saját maga választhatná meg a nyugdíjkorhatárt, mikor menne el nyugdíjba? 1. pYHVNRUDHO WW 2. 50-55 év 3. 55-60 év 4. 60-65 év 5. 65 éves kor fölött

150

10. Mellékletek

$PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDNMHOOHP] $PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDNMHOOHP]

Magánnyugdíjpénztár neve

U

L

Zárt/nyílt pénztár

ÁB-Aegon Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magánpénztári ág Allianz Hungária Nyugdíjpénztár - magánpénztári ág Aranykor K&H Bank Magánnyugdíjpénztár AXA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár magánpénztári ág (2003. október 6-tól a Pénztár új neve: UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár) Budapest Országos.|WHOH] 0DJiQQ\XJGtMSpQ]WiU Credit Suisse Life & Pensions Nyugdíjpénztár magánpénztári ág (2002.08.05-W OQpYYiOWR]iVHO WWH:LQWHUWKXU Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár) DIMENZIÓ Magánnyugdíjpénztár eOHW~W(OV 2UV]iJRV1\XJGtMSpQ]WiU- magánpénztári ág Erste Bank Országos Nyugdíjpénztár - magánpénztári ág eYJ\

L8 7

N0DJiQQ\XJGtMSpQ]WiU

Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magánpénztári ág ING Magánnyugdíjpénztár 0.%(OV 2UV]iJRV1\XJGtMSpQ]WiU- magánpénztári ág OTP Magánnyugdíjpénztár Postás Magánnyugdíjpénztár Quaestor Országos Magánnyugdíjpénztár Vasutas Nyugdíjpénztár - magánpénztári ág Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára magánpénztári ág Forrás: PSZÁF, 2004. (www.pszaf.hu)

87

* Pénztárak jelentése alapján ** A Pénztárak által a Pénzügyi Közlönyben 2003. évben közzétett adatok *** A Pénztárak által a Pénzügyi Közlönyben 2002. évben közzétett adatok ****A Pénztárak által a Pénzügyi Közlönyben 2001. évben közzétett adatok

151

nyílt

Taglétszám Pénztár vagyona 2002.12.312002.12.31-én** én** (e Ft) 362 727 65 752 219

nyílt nyílt nyílt

272 779 80 267 56 993

41 521 397 15 546 968 9 938 683

nyílt nyílt

34 988 202 158

9 828 636 39 879 000

nyílt nyílt

12 407 2 700

5 001 671 761 871

nyílt

21 768

3 231 609

nyílt nyílt

105 452 15 506

16 295 933 7 751 328

nyílt nyílt

367 389 20 262

75 765 947 6 861 117

nyílt nyílt nyílt nyílt nyílt

607 280 20 185 9 572 8 381 7 757

101 450 112 5 146 558 351 804 2 225 575 3 119 901

10. Mellékletek

1 0 .2 .2 . A m agán n y XJGtMSpQ]WiUDNMHOOHP] Magánnyugdíjpénztár neve

ÁB-Aegon Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magánpénztári ág Allianz Hungária Nyugdíjpénztár magánpénztári ág Aranykor K&H Bank Magánnyugdíjpénztár AXA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár - magánpénztári ág (2003. október 6-tól a Pénztár új neve: UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár) %XGDSHVW2UV]iJRV.|WHOH]

Magánnyugdíjpénztár Credit Suisse Life & Pensions Nyugdíjpénztár magánpénztári ág (2002.08.05-W OQpYYiOWR]iVHO WWH Winterthur Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár) DIMENZIÓ Magánnyugdíjpénztár eOHW~W(OV 2UV]iJRV1\XJGtMSpQ]WiUmagánpénztári ág Erste Bank Országos Nyugdíjpénztár magánpénztári ág eYJ\

U

N0DJiQQ\XJGtMSpQ]WiU

Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magánpénztári ág ING Magánnyugdíjpénztár 0.%(OV 2UV]iJRV1\XJGtMSpQ]WiUmagánpénztári ág OTP Magánnyugdíjpénztár Postás Magánnyugdíjpénztár Quaestor Országos Magánnyugdíjpénztár Vasutas Nyugdíjpénztár - magánpénztári ág Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára - magánpénztári ág

L

88

(2 )

A pénztár egészére vonatkozó nettó hozamráta értéke** 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. évre évre évre évre évre 10,27 11,88 8,8 9,16 8,11 20,16

17,96

8,25

9,24

8,45

18,99

17,94

A pénztár 1999.10.01· ¸¹ º»<¼½ º¾

31,02 (A Pénztár 1999.10.01· ¸¹ º»<¼½ º¿

8,18 8,41

6,90 8,19

7,44 3,49

így a közölt adatok egy negyedév teljesítmény ét tükrözik.)

17,15

21,73

4,86

4,45

5,81

16,06

19,44

6,17

6,09

3,99

16,72 16,2

16,30 16,3

9,14 8,8

7,78 8,7

4,90 10,30

17,63

19,12

10,00

9,48

8,41

15,39 17,97

18,10 14,84

1,30 8,60

6,93 9,17

7,22 8,86

3,80 17,24

19,60 15,31

5,10 9,81

3,70 8,66

5,90 9,32

16,36 18,41 banki kamat* 15,51 13,57

19,57 19,05 12,60

5,34 8,52 13,60

6,01 9,60 11,09

6,40 9,15 8,34

15,92 15,20

6,31 11,00

8,07 10,52

9,10 7,88

Forrás: PSZÁF, 2004. (www.pszaf.hu)

88 Megjegyzés: A tábla az alábbi pénztárak adatait nem tartalmazza: Reálérték-Bástya Egyesült Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2002.01.01-jével beolvadt az Allianz Hungária Nyugdíjpénztárba. Bank-Austria Creditanstalt-ÀÁ ÂyÃ ÂÅÄ ÆÈÇ<ÉÊÌËËÍ ÎÉÏÐ ÑÒÓÅËÔ<Ã ÊyÄÖÕ××ÕØ ×ÙØ ×Ú -jével beolvadt a Winterthur Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárba. Richter Gedeon Rt. Munkahelyi Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztári ág végelszámol 2002.04.30-tól. MNB Nyugdíjpénztár 2003.01-01-jével beolvadt az MKB Nyugdíjpénztárba.

152

10. Mellékletek

1 0 .3 . „ 7HUP

I|OGpUWpOHWMiUDGpNRWµSURJUDPMiUDGpNDL

Az életjáradék havi összege 100 000 Ft életjáradék alapjául szolgáló összeg esetén89: (A 100 000 Ft-WyO

HOWpU

pOHWMiUDGpN DODSMiXO V]ROJiOy |VV]HJ HVHWpQ D MiUDGpN |VV]HJH

arányosan változik.)

Életkor (év)

Férfi

Életkor (év)

Férfi

60

1 430

1 139

81

5 047

4 476

61

1 497

1 194

82

5 479

4 903

62

1 566

1 255

83

5 961

5 387

63

1 643

1 322

84

6 502

5 934

64

1 727

1 393

85

7 107

6 551

65

1 820

1 471

86

7 781

7 253

66

1 921

1 556

87

8 536

8 047

67

2 027

1 648

88

9 379

8 947

68

2 144

1 749

89

10 321

9 962

69

2 269

1 859

90

11 367

11 105

70

2 454

1 979

91

12 511

12 377

71

2 550

2 111

92

13 765

13 797

72

2 701

2 248

93

15 257

15 373

73

2 866

2 398

94

16 920

17 138

74

3 048

2 567

95

18 383

18 922

75

3 252

2 754

96

20 227

20 722

76

3 476

2 965

97

22 213

22 662

77

3 728

3 202

98

24 363

24 753

78

4 005

3 466

99

26 699

27 016

79

4 317

3 763

100

29 236

29 468

80

4 661

4 099

101

32 005

32 132

1

Forrás: NFA, 2003.

89

2. számú melléklet a Kormány rendelethez

153

1

10. Mellékletek

1 0 .4 . A m agán n y u gdíj-pé n z t árak járadé k i s z o lgált at ás ai Egy magánnyugdíj-pénztár három esetben nyújt szolgáltatást. +DDWDJQ\XJGtMEDYRQXOiVHO

WWDIHOKDOPR]iVLV]DNDV]EDQKDOPHJDNNRUD]iOWDOD

NRUiEEDQ PHJKDWiUR]RWW NHGYH]PpQ\H]HWW HJ\|VV]HJ HJ\pQL

V]iPOiQ

OpY

|VV]

NLIL]HWpV IRUPiMiEDQ KR]]iMXWKDW D]

eghez. Ez a magánpillér hozzátartozói ellátása. Míg a

WiUVDGDORPEL]WRVtWiVL UHQGV]HUEHQ W|UYpQ\ KDWiUR]]D PHJ D]W KRJ\ NL WHNLQWKHW

D EL]WRVtWRWW

özvegyének, árvájának, addig a pénztári tag szabadon jelölhet meg kedvezményezettet. 2. Ha a tag a felhalmoziVL

V]DNDV]EDQ PHJURNNDQ DNNRU NpW OHKHW

VpJ N|]|WW

választhat. Az egyik az, hogy az egyéni számlájának egyenlege alapján járadékot kér a SpQ]WiUiWyO HJ\ PiVLNDW D YHJ\HV UHQGV]HU WiUVDGDORPEL]WRVtWiVL SLOOpUpE

O NDS DPL D

társadalombiztosítási rendszerben jogos rokkantjáradék meghatározott százaléka). A másik OHKHW

VpJ

D]

KRJ\

D]

HJ\pQL

V]iPOiMiQ

OpY

|VV]HJJHO

YLVV]DPHJ\

D

PiVLN

(társadalombiztosítási) rendszerbe, ahonnan megkapja a teljes rokkantjáradékot. 3. Nyugdíjba menetel esetén a tag egyéni száPOiMiQ

|VV]HJ\

OW |VV]HJ V]ROJiO D

Q\XJGtMMiUDGpN PHJKDWiUR]iViQDN DODSMiXO $ WDJ D W|UYpQ\EHQ PHJKDWiUR]RWW NO|QE|]

típusú járadékok közül választhat:

HJ\V]HU

pOHWMiUDGpN

két vagy több életre vonatkozó járadék (amit addig fizetnek, amíg valamelyik személy életben van),

JDUDQFLiOLV LG

MiUDGpN

PLQGHQNpSSHQ

NLIL]HWpVUH

WDUWDPRQNHUHV]WO+DD]HJ\pQW~OpOLH]WD]LG

IL]HWLN KD D] LG MiUDGpNRW D] LG LG

DPL

WDUWDP YpJH HO

NHUO

HJ\

HO

U|J]tWHWW

WDUWDPRWDNNRUDMiUDGpNRWKDOiOiLJ

WW KDO PHJ DNNRU D NHGYH]PpQ\H]HWWMpQ

ek fizetik a

WDUWDP YpJpLJ (J\ PiVLN LO\HQ WtSXV~ MiUDGpNQiO D] HO

WDUWDPILJ\HOHPEHYpWHOHDWDJHOKXQ\WiYDONH]G

$EEDQ D] HVHWEHQ KD QHP HJ\V]HU

UH

UH U|J]tWHWW

GLN

pOHWMiUDGpNUyO YDQ V]y D MiUDGpNV]ROJiOWDWiV NO|QE|]

szakaszaiban a tag, illetve a kedvezményezett(ek) által kapott járadékok arányát a pénztár V]DEiO\R]KDWMD+DDSpQ]WiUV]ROJiOWDWMiUDGpNRWDNNRUDN|WHOH]

HQV]ROJiOWDWDQGyHJ\V]HU

életjáradék mellett legalább még egy típusú járadékot kell szolgáltatnia.

154

10. Mellékletek

1 0 .5 . Az ö n ké n t e s n y u gdíjpé n z t árak járadé k i s z o lgált at ás ai A Pénztár nyugdíjas tagjai számára nyújthat nyugdíjszolgáltatást. Amennyiben a SpQ]WiUWDJ EiUPLO\HQ MRJFtPHQ Q\XJGtMED YRQXO HOG|QWKHWL KRJ\ D SpQ]WiU DGWD OHKHW

VpJHN

közül milyen formában veszi fel a felhalmozott összeget. Fajtái: (J\|VV]HJ

NLIL]HWpV

Életjáradék (Ennek változatait az adott pénztár alapszabálya rögzíti.) Például: • Életjáradék: a tag élete végéig rendszeresen kapja a járadékot. Ebben az esetben a tagon

kívül a pénztár más személy részére semmilyen jogcímen nem teljesíthet kifizetést. •

eOHWMiUDGpN JDUDQFLDLG V]ROJiOWDWiV

YHO

: a pénztár a járadékot a tag haláláig, de legalább a tag által a

LJpQ\EHYpWHOpUH

IRO\yVtWMD$WDJLG

LUiQ\XOy

Q\LODWNR]DWEDQ

NLYiODV]WRWW

JDUDQFLDLG

N|]EHQLKDOiODHVHWpQDSpQ]WiUDMiUDGpNRWDJDUDQFLDLG

DODWW

OHMiUWiLJDWDJ

által megnevezett kedvezményezettnek vagy örökösnek folyósítja. A kedvezményezett NpUpVpUHDSpQ]WiUDKiWUDOpY

MiUDGpNRWHJ\|VV]HJEHQIL]HWLNL

• Életjáradék díjvisszatérítéssel: megegyezik az életjáradékkal, azzal a különbséggel, hogy a

pénztár a tag halála esetén kifizeti a kedvezményezettnek, illetve a tag örökösének az egyéni számla maradék összegét. • Életjáradék két személyre: a tag halála esetén a tag által a szolgáltatás igénybevételére

irányuló nyilatkozatban megjelölt személy a tag életjáradékát kapja mindaddig, amíg életben van.

155

Dokt ori (Ph D) Ért e ke zés. Doktori (PhD) Értekezés KONTÓ GIZELLA KES ZTHELY

Recommend Documents