DOCENSI PÁLYÁZAT
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékére kiírt a KIH pályázati adatbázisban 1669/2015 számon szereplő pályázathoz
Bartók István DLA
Molnár Csaba DLA dékán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar
Tisztelt Dékán Úr! Ezúton szeretném jelezni Önnek, hogy a KIH pályázati adatbázisban 1669/2015 számon szereplő felhívás alapján megpályázom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékére kiírt egyetemi docensi állást. Úgy vélem, hogy a kiírásban foglalt feltételeknek formailag is, és az eddigi oktatási – tudományos – szakmai tevékenységem alapján is megfelelek és a feladatnak eleget tudok tenni. Amennyiben bírálatuk alapján bizalmat kapok, az Építészmérnöki Kar és a Tanszék elvárásait, továbbá a pályázatomban megfogalmazottakat igyekszem maradéktalanul teljesíteni.
Budapest, 2015. augusztus 30.
Bartók István DLA okl. építészmérnök egyetemi adjunktus
NYILATKOZAT
alulírott Bartók István hozzájárulok ahhoz, hogy - a docensi pályázati anyagomat és személyes adataimat a vonatkozó jogszabályok és az Egyetem szabályzatai szerint erre jogosult testületek megismerhessék, - személyes adataimat a pályázati eljárással összefüggésben szükséges módon a fenti testületek kezelhessék.
Budapest, 2015. augusztus 30.
Bartók István DLA okl. építészmérnök egyetemi adjunktus
TARTALOMJEGYZÉK
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékére kiírt egyetemi docensi pályázathoz Bartók István DLA 1. PÁLYÁZAT - munkahely megnevezése, beosztás - tudományos fokozat megnevezése - idegen nyelv tudás - oktatói, szakmai, tudományos munka és annak eredményei - szakmai közéleti tevékenység - jelentősebb tanulmányutak - oktató-nevelő és tudományos munkára vonatkozó jövőbeni tervek MELLÉKLETEK: 2. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ - fontosabb tervek - fontosabb megépült épületek - fontosabb pályázatok - díjak - kiállítások - publikációk - alkotást méltató írások 3. OKIRATOK MÁSOLATAI - építészmérnöki oklevél hitelesített másolata - DLA oklevél hitelesített másolata - ÉME Mesteriskola hitelesített másolata -
német felsőfokú állami nyelvvizsga hitelesített másolata angol felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga hitelesített másolata igazolás köztestületi tagságról – Magyar Tudományos Akadémia hitelesített másolata kamarai tagság és vezető tervezői cím hatósági bizonyítványa – Budapesti Építész Kamara kamarai küldötté választás értesítő levél – Budapesti Építész Kamara hitelesített másolata
4. ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY 5. PRO ARCHITECTURA DÍJ képe
Bartók István DLA pályázata
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékére kiírt egyetemi docensi állásra LAKCÍM - ELÉRHETŐSÉG: 1113 Budapest, Tarcali u. 2/a. 0620 4720 361,
[email protected] MUNKAHELY: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K. II. 51. JELENLEGI BEOSZTÁS: egyetemi adjunktus TUDOMÁNYOS FOKOZAT: DLA (Doctor of Liberal Arts) fokozat – 2003 mestermű: értekezés:
Görög katolikus Zarándokház, Máriapócs Ipari emlékek revitalizációja – Újjáélesztett csarnokok
NYELVTUDÁS: német felsőfokú állami nyelvvizsga angol „C1” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga orosz alapfokú állami nyelvvizsga
OKTATÓI MUNKA A BME Építészmérnöki Karán 1997 óta tanítok. 1997-től 2002-ig DLA hallgatóként, majd 2002-től 2004ig meghívott oktatóként a BME Középülettervezési Tanszéken a Középülettervezés 2 tantárgy oktatásában vettem részt a nappali és kiegészítő képzésben. 2010 szeptembere óta a kiíró tanszék, a BME Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék főállású egyetemi adjunktusa vagyok. Azóta a tanszék oktatási feladatainak jelentős részében részt vettem. Így a Munkahelyek építészete 2, a Tanszéki tervezés 1, 2, 3, a Kiskomplex, a Komplex Tervezés 1-2 tantárgyak, valamint a Diplomatervezés tantárgyban is gyakorlatot vezetek. 2011 szeptembere óta oktatok az Építészmérnöki Kar angol nyelvű képzésén, azóta egyben a tanszék összes angol nyelvű tárgyának tantárgyfelelőse is vagyok. Az angol nyelvű képzés tantárgyainak felelőseként feladatom a tantárgy tematikák és más oktatási anyagok összeállítása és fejlesztése. Emellett az adott félévvel kapcsolatos szervezési- adminisztratív és szakmai teendőket is ellátom. 2012 óta az Architecture of Workplaces 1 (Munkahelyek építészete 1) előadója vagyok. Évek óta oktatom a reguláris angol nyelvű képzésen résztvevő, a karunkra érkező Erasmus, valamint a részképzésen részt vevő brazil hallgatókat. Rendszeresen részt veszek zsűritagként az angol nyelvű képzésen a félévközi kari diploma vázlatterv bemutatásokon, ill. az angol nyelvű diplomabizottságok munkájában. Az angol nyelvű képzés tantárgyainak felelőseként legfontosabbnak tartom a képzés szinkronba hozását a magyar nyelvű képzéssel. Az angol nyelvű képzés megerősítése nem csak és főleg nem elsősorban a nálunk tanuló külföldi hallgatók miatt fontos. Az idegen, ezen belül elsősorban az angol nyelvű szakmai kommunikáció természetes kell, legyen minden magyar hallgató számára. Úgy vélem, ma ez már kötelező és magától értetődő módon hozzátartozik magyar hallgatóink képzéséhez, másrészt magunkra, oktatókra is vonatkozik. Ennek egyik kézenfekvő eszköze a képzések átjárhatósága, másik a közös tervezési kurzusok, közös tervértékelések. A szinkronizálás igaz kell, legyen mind az oktatói felkészültség és hozzáállás, mind a hallgatókkal szemben támasztott követelmények és elvárások oldaláról is. Ezért az elmúlt néhány év során tantárgyfelelősi tevékenységem ennek a szinkronizálásnak jegyében folyt. Az alábbiakban néhány példa. ARCHITECTURE OF WORKPLACES 1 – a „Munkahelyek építészete 1” az idegen nyelvű képzésben A tantárgy feladata elsősorban a kötött technológia által meghatározott épülettervezés alapismereteinek átadása. Tantárgyfelelősként teljesen átdolgoztam a korábbi előadások anyagát. Ez alapvetően Dobai János DLA tanszékvezető úr „Munkahelyek építészete 1” előadásainak fordításán alapul, ugyanakkor minden előadás anyagát igyekeztem számos nemzetközi példával színesebbé tenni, kibővíteni, évrőlévre frissíteni. Visszajelzés értékű lehet, hogy a reguláris angol nyelvű képzés hallgatói mellett félévről félévre sok Erasmus program keretében tanuló hallgató is sikerrel vesz részt a kurzuson. ARCHITECTURE OF WORKPLACES 2 – a „Munkahelyek építészete 2” az idegen nyelvű képzésben 2012 tavasz óta a tantárgyfelelős, egyben gyakorlatvezető vagyok. Tantárgyfelelősként új tantárgyi tematikát dolgoztam ki. Az elv itt is ugyanaz: a magyar nyelvű képzéssel szinkronba hozni a tervezési feladatot, követelményeket, elvárásokat. Így az angol nyelvű képzés hallgatói félévről félévre a magyar évfolyammal azonos helyszínre és programok alapján terveznek. DEPARTMENTAL PROJECT 3 – a „Tanszéki terv 3” az idegen nyelvű képzésben A tantárgy új tematikáját 2011 nyarán TÁMOP program keretében a Lakóépülettervezési Tanszékkel, Kolossa József DLA egyetemi adjunktussal közösen dolgoztuk ki és indítottuk el. A tantárgy az „Építész osztatlan ötéves” képzés tervező szakirányának 7. szemeszterében, a Lakóépülettervezési, valamint az Ipari- és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék közös tantárgyaként került meghirdetésre.
A „Tanszéki terv 3” az alapképzést már elsajátított, felsőbb évfolyamos hallgatóknak szóló tervezési kurzus. A kurzus célja az építészeti tervezés különböző területein már gyakorlatot szerzett hallgatókkal egyfajta teljességre törekvő, az összefüggéseket értékelő és azokból következtetéseket levonó építészeti hozzáállás megismertetése és begyakoroltatása. E szemléletet és módszertant konkrét helyszín, valós építészet problémákra adott válaszok keresésével próbálja begyakoroltatni. E gondolkodásmóddal kívántuk az angol képzésben résztvevő hallgatókat is megismertetni. A tantárgy célja nem lehet, hogy a külföldi hallgatók megismerjék a specifikus magyar, vagy akár helyi előírásokat. Sokkal inkább azonban az, hogy az előtanulmányokkal, helyszínelemzésekkel, kutatásokkal és ezek közös megosztásával és kiértékelésével nyerjenek tapasztalatot az építészi gondolkodásban. Mindezek során az egyes hallgatók részben a saját hazájukból hozott tudásukat, tapasztalataikat, másrészt az általuk ismert nemzetközi példákat összehasonlítják a konkrét feladat kérdéseivel, valamint azokat analógiaként is tudják használni a feladat megoldásakor. A képet még jobban árnyalja, színesíti, hogy az angol nyelvi képzésen és az Erasmus program keretében tanuló hallgatók az országokat tekintve szándékosan vegyes csoportokba kerülnek. Minthogy a kurzus első szakaszában igen intenzív közös munka folyik, a hallgatók még tágabb kitekintést nyernek. DEPARTMENTAL PROJECT 3 FOR BRAZILIAN STUDENTS – a „Tanszéki terv 3” a brazil részképzésben Az utóbbi két évben a fenti kurzusokon brazil vendéghallgatók is részt vettek, ami a képet még inkább színesíti. Így szükségessé vált a korábban kidolgozott tematika módosítása tekintettel a kulturális sokszínűségre és az egyre különbözőbb szintű előképzettségre. Új célként megfogalmazódott, hogy a külföldi hallgatók az itt töltött egy-két félév alatt hazánkra jellemző technológiákkal szembesüljenek, egyben a hazai történeti és kortárs építészet eredményeivel is megismerkedjenek. COMPREHENSIVE DESIGN 1, 2 – a „Komplex tervezés 1, 2” az idegen nyelvű képzésben Tantárgyfelelősként új tantárgyi tematikát dolgoztam ki. Az elv itt is ugyanaz: a magyar nyelvű képzéssel szinkronba hozni a tervezési feladatok színvonalát, követelményeket, elvárásokat. Így az angol nyelvű képzés hallgatói a félévközi vázlattervi bemutatásokon, kiértékeléseken és a komplex zárthelyiken is a magyar évfolyammal közösen vesznek részt. A tárgy oktatásában konzulensként részt véve félévről-félévre 1-4 között változik az angol nyelvű komplexező hallgatóim létszáma. PROJECT DESIGN Új tantárgy az angol nyelvi képzésen, melynek tematikáját az elmúlt év során egy-egy tervezési és műszaki tanszék oktatói szoros együttműködésben dolgozták ki. A tematika kidolgozásának aktív részese voltam. Az eddig pl. a komplex tárgynál megszokott gyakorlattól eltérően a tervezési és műszaki tanszék oktatói azonos óraszámban, azonos intenzitással vesznek részt a gyakorlati órákon. A heti műtermi foglalkozásokat mindkét tanszék részéről párhuzamos konzultáció kíséri. A most induló tantárgy a tanszékek közötti újfajta együttműködés próbája lehet, és mint ilyen túlmutat az angol nyelvi képzés keretein. KOMPLEX TERVEZÉS, DIPLOMATERVEZÉS Oktatói munkám legkedvesebb része a komplexező és diplomázó hallgatók konzultációja. Ezek a kiemelkedő fontosságú tervezési kurzusok, ahol a különböző már korábban megszerzett parciális tudások előhívhatóak, rendszerezhetőek, és mód nyílik a szemléletmód átadására módszertani, megközelítésbeli fogásokkal kiegészítve. Félévről félévre 3-7 között változik a diplomázó hallgatóim létszáma. Munkám eredményét mutatja számos jó és jeles diplomaterv, ill. sikeres diplomavédés.
TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR 2013 óta több eredményes TDK munkát konzulensként segítettem, köztük I. díjas és Stürmer díjas munkák voltak. Máskor opponensként vettem részt a Tudományos Diákköri Konferencia Identitás és Kultúra szekciójának munkájában. „PROJEKTEK” – FELMÉRŐTÁBOR Mezőhegyes város egyedülálló értéke a II. József által alapított egykori Ménesbirtok és körülötte létrejött településszerkezet és épületállomány. Tanszékünk hosszú távú együttműködési megállapodást kötött a város vezetésével, melynek célja a különleges, de a pusztulás veszélyének kitett épületegyüttes, kultúrés gazdaságtörténeti érték szakmai munkával történő "társadalmasítása". Első lépésként idén júliusban 3 napos intenzív felmérő táborra került sor Gaul Cicelle DLA és Helfrich Szabolcs DLA adjunktus kollégáim, magam, valamint 5 hallgató részvételével. Ennek során egy aktuális épületleltárt készítettünk a majorok területére. A három napos tábor alatt bejártunk és dokumentáltunk 5 majort, kutattunk és tervleltárt készítettünk a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. és a Ménesbirtok Zrt. tervtárában. A most következő őszi félév során, az Ipari épületek kutatása és felmérése című tantárgy keretein belül tervezzük az összegyűjtött anyag feldolgozását, kiértékelését, jövőbeni célok, kutatási feladatok megfogalmazását. EGYÉB TANSZÉKI, KARI FELADATOK 2011 tavasza óta a tanszék idegen nyelvi oktatási felelőse vagyok, így én képviselem a tanszéket a Kari Idegen nyelvi Oktatási Bizottságban. 2011 ősze óta emellett a tanszéki oktatási felelősi, így a Kari Oktatási Bizottsági feladatokat is én látom el. Én látom el az MTMT, ill. BME Publikációs Adattár tanszéki adminisztrátori teendőit is. Rendszeresen részt veszek zsűritagként a félévközi kari diploma vázlatterv bemutatásokon, ill. a kari diplomabizottságok munkájában is. A tervezési szigorlatokon a vizsgabizottság tagja vagyok. TANULMÁNYUTAK Tanszékünk félévenként tanulmányi kirándulásokat szervez a tanszéki kollégák és az érdeklődő hallgatóság számára. Így a 2011-es bécsi és 2012-es drezdai tanulmányutak szervezése, szakmai programjának összeállítása az én feladatom volt. TUDOMÁNYOS MUNKA DLA dolgozatomat 2002-ben védtem meg (mestermű: Görög katolikus Zarándokház, Máriapócs, értekezés: Ipari emlékek revitalizációja – Újjáélesztett csarnokok). A DLA (Doctor of Liberal Arts) oklevelet 2003 tavaszán vehettem át. 2015 tavaszán a tanszék kezdeményezte DLA témavezetői akkreditációmat, 2015 nyara óta az Építőművészeti Doktori Iskola témavezetője vagyok, jelenleg nincs DLA doktorandusz hallgatóm. 2013 tavaszán a zürichi ETH oktatói, Markus Peter professzor úr és Tibor Pataky kerestek meg minket, azzal hogy kutassunk fel számukra dokumentumokat az Ipari Épülettervező Vállalat, az IPARTERV által az ötvenes évek elején tervezett épületekről. Érdeklődésük középpontjában az IPARTERV által, az ún. „nagyelemes helyszíni előregyártás” technológiájával tervezett és megvalósított épületek álltak. Az ETH oktatói, Markus Peter és kollégái számára 2013. június 17-19-ig magyarországi tanulmányutat szerveztem, melynek során a nagyelemes helyszíni előregyártás kimagasló példáit, Mátrai Gyula, Pászti Károly, Gnädig Miklós és Farkas Ipoly munkáit volt alkalmunk végiglátogatni. A tanulmányutunkat követő hónapok tanszékközi közös munkájának további eredménye az ETH kiadványa: a „Technik und Systeme” 4. kötetének 40 oldalas illusztrált könyvfejezete, benne Markus
Peter, Haba Péter, Pataky Tibor és Dobai János írásaival, számos archív fotóval és tervillusztrációval, melynek szerkesztését, fordításait végeztem. 2015 februárjában a TICCIH/ICOMOS Ipari Örökség Szakbizottsága és a BME Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszéke közös szervezésében zajlott le az „A szocialista korszak ipari öröksége: Értékek és hasznosítás” című szakmai konferencia, ahol az „Ipari örökség és építészettudomány” szekcióban tartottam előadást „Az IPARTERV által tervezett erőművek, csarnokok (utó)élete: helyzetjelentés 2013-ból” címmel. SZAKMAI MUNKA Építész szakmagyakorlásomat 1991-1993-ban Heinz Tesar bécsi műtermében kezdtem. A tanulóéveket 1993-1997 között a Török és Balázs Építészeti Kft-ben folytattam Török Ferenc DLA és Balász Mihály DLA építészek mellett. Közben 1994-1996-ig elvégeztem a Mész Mesteriskola XIII. ciklusát. 1997 óta a Fejérdy Péter kollégámmal közösen alapított Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. társtulajdonosa és vezető építész tervezője vagyok. A fontosabb megépült munkák, tervek, tervpályázatok jegyzékét külön mellékelem. A mellékelt szakmai önéletrajz és a tervezési munkáim listája, a szakmai eredményeim (2011-ben a paksi Erzsébet szálló épületéért kaptam Pro Architectura díjat), igazolják az épülettervezésében való jártasságomat. Tagja, ill. vagyok a Budapesti Építész Kamarának, vezető tervező címmel rendelkezem (É1 01-0612). Úgy vélem, hogy eddigi szakmagyakorlásom, számos tervvel, megépült épületekkel megszerzett és jelenleg is gyakorolt szakmai tudásom megfelelően hiteles alapot ad a tanszék oktatási feladatainak ellátásához, a hallgatóság oktatásához, a docensi állás betöltéséhez. SZAKMAI KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG 2013 ősze óta a Budapesti Építész Kamara küldöttje vagyok. 2014 decembere óta a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja vagyok. Az elmúlt évek során, egyetemi főállásomat megelőző időszakban „külsős”ként számos alkalommal írtam opponensi véleményt diplomatervekről a BME Építészmérnöki Kar, valamint a volt Iparművészeti Egyetem, ill. Debreceni Egyetem építészkara felkérésére. TANULMÁNYUTAK 1996 Szicília, Mész Mesteriskola 2010 Prága, 2011 Milánó–Como, 2011 Bécs, 2012 Drezda – Lipcse – Dessau, 2014 Brno – Hradec Kralové – Zlin, Ipar tanszék egyéni utak: Nagy-Britannia, Törökország, Ausztria, Spanyolország, Szlovénia AZ EGYETEM SZÁMÁRA BEVÉTELT SZERZŐ TEVÉKENYSÉG A tanszéki projekteknél említett mezőhegyesi „projekt” első próba, jó példa lehet az oktatási, tudományos kutatási feladatok és az egyetem, ill. ezen belül a tanszék számára bevételt szerző tevékenységre. A tanszék elsősorban építészeti felmérést, annak dokumentálását, levéltári, tervtári kutatást végez, az egyes épületekről készített felmérési terveket, dokumentációkat publikálná a saját egyetemi kiadványaikban, internetes portálokon. A tanszék és a hallgatóság szempontjából érdekes lehetőség a tudományos munka, a felmérés folytatásaként TDK-s, doktori munkák, másrészről hallgatói munkák készítése, féléves tervek, komplex és diplomamunkák a korábban dokumentált épületállomány hasznosításának lehetőségeiről. Az épületek felmérését honorárium fejében végeznénk, mely bevételt jelent a tanszéknek, ill. az egyetemnek.
OKTATÓ-NEVELŐ ÉS TUDOMÁNYOS MUNKÁRA VONATKOZÓ TERVEIM Karunkon az oktatási struktúra átalakításának szükségét mindannyian érezzük, (ld. „Az új képzés első öt évének tapasztalatai” kari véleményezése, stb.) a kérdés lassan évek óta napirenden van. Magam a legnagyobb hiányosságként a kar oktatóinak megosztottságát élem meg; egy építészkar helyett csak 11 tanszékről beszélhetünk. A kari Oktatási Bizottság tagjaként félévről félévre azzal szembesülök, hogy mindig az aktuális megoldandó feladatok viszik el az energiáink nagy részét, éppen a stratégiai célokra, a szempontok ütköztetésére, az elvi döntések végigbeszélésére nem jut időnk. Azt is látom, a rengeteg kötöttség, szabályozottság miatt a feltételrendszer átalakítása nagyon időigényes folyamat. Abban viszont biztos vagyok, hogy az egységes oktatás, egy irányba húzó építészkar nagyrészt a kölcsönös bizalmon alapul, és ebben mindnyájunknak van felelősségünk és tennivalónk. A tanszékek közötti újfajta együttműködés próbája lehet, és mint ilyen túlmutat az angol nyelvi képzés keretein a frissen kidolgozott új „Projekt tárgy”. Az új tantárgy tematikáját az elmúlt év során egy-egy tervezési és műszaki tanszék oktatói szoros együttműködésben dolgozták ki. (Erről az oktatói munkáról szóló fejezetben részletesen írtam.) Igyekszem bizakodással tekinteni az új tantárgyra, mint az oktatás új formájára, lehetőségre. Tanszékünk eredeti feladatkörét jelentő háttér mára szinte teljesen megszűnt, az ipari és mezőgazdasági épülettervezési feladatok jelentősen lecsökkentek. A gazdaságban lejátszódó átrendeződések, a tervezési feladatok megszűnése, átalakulása természetszerűleg magukkal hozzák a tanszéki oktatási feladatok átalakításának igényét. Ez a folyamat, útkeresés zajlott, zajlik most is, főállású oktatóként az elmúlt 5 év során magam is részese voltam. Értékes tőkénk a tanszéken felhalmozott szakmai tudás, tapasztalat, jártasság a kötött technológiák által meghatározott, összetett, bonyolult tervezési feladatok megoldásában. Ez a gyakorlatban nem holt, idejétmúlt tudást, hanem jól hasznosítható módszertani felkészültséget jelent. Ha ez a szemlélet kellő nyitottsággal, frissességgel tud párosulni, adekvát válaszokat tudunk adni az átalakult tervezési feladatok kihívásaira is. Ennek jó példái az elmúlt évek során a Tanszéki tervezés 3 és Komplex tervezés tantárgyak keretében készült hallgatói tervek, az iparitól legtöbbször független, mégis összetett feladatok megoldásai. E tekintetben jónak és fontosnak tartom a mai oktatási gyakorlatot, ami a bonyolult létesítmények, technológiák területét öleli fel a sportlétesítményektől az irodaházakon, egészségügyi létesítményeken át, az ipari örökség kezeléséig. Egy-egy ilyen kötött funkciójú épület tervezése során a kiszolgálandó technológia megismerése az általánosan megszokottnál sokszor több időt, energiát kíván. Mindazonáltal egy-egy tervezési kurzus célja nem az adott konkrét technológia megtanulása, sokkal inkább magával a tanulással, mint a tervezési folyamat részével való megismerkedés kell, legyen. Úgy vélem, a tervezésoktatás legfontosabb, lényegi része, a tervezési folyamat begyakoroltatása. Ma nagyon nehéz – ha egyáltalán lehetséges – konkrét tárgyi tudás átadásáról beszélni. Szakmagyakorlásunk során magunk is naponta számtalan megépült példáról szerzünk tudomást, legalább publikáció formájában, folyamatosan új anyagokról, technológiákról tanulunk, nem is beszélve az állandó átalakulásban levő jogi keretekről. Így az oktatás során a szemléletmód, a szakmai hozzáállás átadása az elsődleges feladat, kiegészítve módszertani, megközelítésbeli fogásokkal. Ezt viszont – úgy tűnik – nem lehet eleget gyakorolni. A tervezés, és így egy tervezési kurzus egyrészt elsősorban a konkrét funkcionális igények, másrészt az azokat létrehívó folyamatok megértésére figyel. Ezek lehetőség szerinti legteljesebb megértéséből következhet egy olyan megoldás keresése, mely így az előzmények folyománya, mintegy természetes folytatása lehet. Funkcionálisan jól működő, átlátható struktúrával szerkesztett, jó térkapcsolatokkal bíró
épületek létrehozása a cél, melyek így magukban hordják a későbbi átalakítás lehetőségét is, azaz a fenntarthatóságot. A fenntarthatóság tehát alapvetően az épített világ, egyben az építés fenntarthatóságát jelentené, ahol a házak élete, átalakíthatósága is lényeges szempont, nemcsak az aktuális műszaki előírásoknak (pl.: hőtechnika, tűzvédelem) való megfelelés. Tehát bár természetszerűleg tudásunk fontos részét adja az épp aktuális előírások és a jelen műszaki trendek ismerete, mégis nem elsősorban ezeket követő megoldások alkalmazása, vagy részletekig történő megismerése a cél. Ezek ismerete bár szükséges, mégsem határozhatja meg alapjában a felelős építészi gondolkodást. Ugyanígy a helyszín, az építési hagyomány, a településszerkezet sajátosságai, vagy a helyi épületállomány megismerése elsősorban mintaként, esetleg léptéke miatt meghatározó. Nem lehet cél egy bizonyos formanyelv elsajátítása sem. Az oktatásunk megújításának nagy lehetősége, másik lényeges területe kollégáink személyes nemzetközi kapcsolatainak kihasználása, ill. ezek továbbfejlesztése. Az ennek eredményeként létrejött nemzetközi „Projektek” a közelmúltban beépültek, és egyre fontosabb részét adják a tanszék tevékenységének. Ennek egyik példája a madridi ETSAM építészkarával, José Ignacio Linazasoro professzor úrral és hallgatóival létrejött együttműködésünk, melynek oktatóként Vasáros Zsolt DLA egyetemi docens kollégám mellett én is részese lehettem. Hallgatóink körében általános gyakorlat, hogy egyetemi képzésük során 1-2 félévet külföldön töltenek Erasmus ösztöndíjasként. A hallgatói visszajelzések alapján e félévek értéke, hatékonysága az egyetemi képzés szempontjából legalábbis kérdéses. Személyes tapasztalatom viszont, hogy az ilyen jobban előkészített, szervezettebb együttműködés sokkal eredményesebb a hallgatónak, (nem mellékesen az oktatónak is). Másik lényeges „Projekt”ünk a korábban a tudományos munkánál említett együttműködésünk a zürichi ETH oktatóival, Markus Peter professzor úrral és kollégáival, melynek eredménye az ETH könyvfejezete. Ahogy eddig, a jövőben is szívesen vállalok szerepet egyrészt az egyetemek közötti, akár nemzetközi kapcsolatépítő munkában. A fenti együttműködés szakmai és személyes kapcsolatoknak köszönhetően jött létre, melynek alapja a tanszék múltja, természetes intenzív kapcsolata a volt IPARTERV-vel. Ennek tárgyiasult formája az IPARTERV műszaki archívuma, elsősorban a több tízezer felvételt tartalmazó fotótára, melyet mintegy két éve a tanszékünkhöz kötődő alapítvány őriz és gondoz. Ennek rendszerezése, kutatása hatalmas feladat, egyben lehetőség; pl. TDK-s és különböző doktori munkák forrása lehet. Ezért próbálom az archívum létét, jelentőségét a hallgatóság és esetleges doktori képzésre jelentkezők körében népszerűsíteni.
Budapest, 2015. augusztus 30.
Bartók István DLA okl. építészmérnök egyetemi adjunktus
