DÖMSÖDI HORGÁSZ EGYESÜLET MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLYA EGYSÉGES SZERKEZETBEN TERVEZET A 2016.MÁJUS 14.-I KÖZGYŰLÉSRE
A MÓDOSÍTÁSOK KIEMELT DÖLT BETŰVEL JELÖLVE
Az egyesület neve 1.§. 1) Az egyesület neve: Dömsödi Horgász Egyesület (továbbiakban: egyesület) 2) Székhelye: Dömsöd, Sporttelep Középső Dunapart út 1. Levelezési címe: 2344. Dömsöd, Pf: 28. 3) Telephelye: 2344. Dömsöd, Kossuth Lajos út 31. 4) Működési területe: Ráckevei (Soroksári) Dunaág és mellékvizei. 5) Bélyegzője: kör- és téglalapalakú 1. A körbélyegzőben: Köriratban az egyesület neve és székhelye, középen hal (harcsa) ábra és az alapítás évszáma (1947). 2. A téglalap alakú bélyegzőben: Első sor: DÖMSÖDI HORGÁSZ EGYESÜLET Második sor: 2344 Dömsöd Sporttelep Harmadik sor: Középső Dunapart út 1. Pf: 28. Negyedik sor: Adóig. sz.: 19833293-1-13 Az egyesület célja és feladatai 2.§. 1. Az egyesület a tagok által létrehozott önkéntes társadalmi szervezet, melynek célja: a. az egyesületbe tömörült tagok érdekképviselete és érdekvédelme, b. a jó vízminőség, a természet-és környezeti értékek védelme, c. a sporthorgászattal is hozzájárulni a szabadidő kulturált eltöltéséhez, d. elősegíteni, hogy tagjai a horgászetika szabályait tiszteletben tartsák, e. tagjaikat a természet szeretetére és védelmére neveljék, f. ellátja tagjai érdekképviseletét és érdekvédelmét, g. tagjai részére kedvező horgászati lehetőséget biztosít, h. javaslatokkal és kezdeményezésekkel fordul az állami- és társadalmi szervekhez a horgászérdekek érvényesítésére, véleményt nyilvánít a horgászatot érintő kérdésekben, i. ellátja a halászati jogszabályokból reá háruló feladatokat, j. székhelyén horgásztanyát is üzemeltet, k. önálló tulajdonú telephelyén levő épületében irodát működtet, és a tagok érdekeit szolgáló egyéb szolgáltatásokat végez, l. segíti a gyermek- és ifjúsági korúak horgászüdülését. Versenyeket, vetélkedőket szervez és rendez. Segít a gyermekkorú és új – horgászvizsgával nem rendelkező – belépő tagjai részére a horgászvizsgáztatás megszerzésében. Ezzel az egyesület e közhasznú tevékenységeivel a sportról szóló 2004.évi I. törvény 49.§c) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. Törvény 13.§(1) bekezdés 15. pontjában meghatározott közfeladatok megvalósítását segíti elő. m. az egyesület, ha érdeke úgy kívánja, gazdálkodási tevékenységet is folytathat a mindenkori rendelkezések betartásával, n. az egyesület a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség tagjaként működik, de amennyiben érdeke úgy kívánja tagságát meg is, szüntetheti és más horgászérdekeket képviselő, vagy egyéb politikamentes civil-, vagy szakmai szervezet tagja lehet, o. az egyesület és a Szövetségek kapcsolataira a Szövetségek alapszabálya az irányadó, p. a Szövetség közgyűlésein az egyesület küldöttei a mindenkor elnökség tagjai közül az elnök, valamint a küldöttlétszámnak megfelelően az elnökség tagjai közül az elnökség által megbízott személyek, q. az egyesület nem közhasznú szervezet. 2
. Az egyesület tagjai 3.§ Az egyesületben a nyitott egyesületi tagság érvényesül, mely alapján az egyesületnek teljes jogú felnőtt tagjai, továbbá anyagi kötelezettségek szempontjából kedvezményezett helyzetben lévő, de ugyanakkor tagsági jogok tekintetében korlátozott jogú ifjúsági tagjai lehetnek. Ezen belül: a) az egyesületnek csak az lehet tagja, aki nem áll állami horgászjegy váltásának tilalma alatt, s a horgászatot nem keresetképpen űzi, és nem veszélyezteti az egyesület céljának megvalósulását, b) ifjúsági tag csak a szülő (eltartó) írásbeli beleegyezésével vehető fel, c) az egyesületnek nem csak magyar állampolgár is tagja lehet, d) az egyesületnek jogi személy is tagja lehet. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az egyesület és a jogi személy között együttműködési megállapodás rögzíti, mely nem sértheti a tagok érdekeit, e) Az egyesület tevékenysége során nem csatlakozik egyetlen politikai párthoz, szervezethez, mozgalomhoz sem! Rendezvényein tilos bármiféle politikai tartalmú, célzatú propagandaanyag, szórólap stb. elhelyezése, terjesztése! Az egyesület sem anyagilag, sem erkölcsileg nem támogat semmiféle politikai pártot, szervezetet, mozgalmat, ezek tagjait, politikai megmozdulást, rendezvényt és ezek nyilvános és zárt programjain nem vesz részt! Éppen ezért közvetlen politikai tevékenységet
nem folytat. Nem támogat jelöltet az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállításra, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselőtestületében történő jelöltállításra, az Európai Parlament tagjának történő jelölésre, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállításra, valamint a polgármester jelölésére. Tagok jogállása 4.§. 1.) Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. 2.) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. 3.) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok jogai 5.§. 1.) Az egyesület útján horgászatra jogosító okmányokat igényelhetnek. 2.) A felnőtt tagokat a közgyűlésen személyes tanácskozási-, indítványozási - és szavazati jog illeti meg, választók és választhatók az egyesület szerveibe. 3.) Ifjúsági tagok szavazati és választói joggal nem rendelkeznek, tisztségviselőknek nem választhatók. 4.) A tagok jogosultak az egyesület rendezvényein részt venni, az egyesület létesítményeit használni. 5.) A tagok minimum 30 % -a írásban kezdeményezheti a Közgyűlés rendkívüli összehívását, amennyiben az egyesület ügyvezető szerve munkáját nem tartják megfelelőnek. 6.) A tagok jogosultak igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
7.) A tagok jogosultak az egyesület irataiba betekinteni.
A tagok kötelességei 3
6.§. 1.) A horgászattal kapcsolatos törvényeket és rendeleteket az egyes vízterületekre vonatkozó korlátozásokat és az egyesület által hozott határozatokat betartani, illetve betartatni. 2.) Az egyesület által meghatározott tag- és egyéb díjakat a minden évben közzétett "Tájékoztató" szerint befizetni, s az ott közölt határidőig (tárgyév október 31.) tagsági viszonyát rendezni. 3.) Az egyesület közgyűlésén megjelenni, valamint a Közgyűlés által meghatározott közösségi munkában részt venni. 4.) A horgászatra vonatkozó jogszabályokat és a helyi horgászrendi előírásait betartani. 5.) A fogási naplót előírás szerint vezetni és az azon megjelölt módon és helyen határidőig le kell adni. Aki kötelezettségének nem tesz eleget az jogszabályt sért, illetve megszegi a fogási napló kiadójának és egyesületének erre vonatkozó előírásait. 6.) A tag köteles a vizek és a környezet tisztasága felett őrködni. Az esetleges környezetés vízszennyezéssel kapcsolatos észrevételeit haladéktalanul közölni kell az egyesület vezetőségével, a vízterület halászati – horgászati hasznosítójával. 7.) Az egyesületnek okozott kárt a Ptk."kártérítésre" vonatkozó szabályai szerint megtéríteni. 8.) Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére, és nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósulását és az egyesület tevékenységét. Belépés, tagfelvétel 7.§. 1.) Belépési szándékot az egyesület által rendelkezésre bocsátott "Belépési nyilatkozat" pontos kitöltésével és aláírásával kell, a belépőnek kinyilvánítani. Ezen kívül nyilatkoznia kell, hogy horgászattal-, halászattal összefüggő eltiltó határozatot nem hoztak ellene. Igazolnia kell, hogy horgászati alapismeretekkel (horgászvizsga) rendelkezik. 2.) Amennyiben a belépni szándékozó a feltételeknek megfelel, tagfelvételi szándéka nem utasítható el. 3.) Tagfelvételről az egyesület elnöksége dönt. 4.) A tagsági viszony a belépéskor kiállított Belépési nyilatkozat elnökségi elfogadó határozat dátumával kezdődik, de a tagdíjfizetés – a kiadott értékcikkek érvényességi idejének megfelelően – naptári évre vonatkozik. Tagsági és egyéb díjjak 8.§. 1.) Tagsági díj fizetése minden egyesületi tag részére kötelező. Ennek mértékét tárgyévet megelőző évben a közgyűlés állapítja meg. 2015 bázis évet figyelmbe véve ennek mértéke: Felnőtt tag esetében 2800,-Ft./tag. 70 év feletti és támogatást kérő esetén 1000,-Ft /fő. Ifjúsági tag: tagsági díjmentes. 2.) A Közgyűlés által meghatározott közösségi munka pénzben való megváltása mindazoknak kötelező, akik a meghatározott munkában nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni. 3.) A tagsági jogviszony - függetlenül a befizetés időpontjától – január. 01-től december. 31ig tart.
Tagság megszűnése és időpontja 9.§. 4
A tagság megszűnik: a) elhalálozás, b) kilépés, c) felmondással, d) kizárás következtében, e) egyesület felszámolása, megszűnése esetén. 1. Az egyesületből a tag az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kiléphet, indoklás nélkül tagságát megszüntetheti, de a már általa megfizetett tagdíj vissza nem követelhető. 2. Felmondással akkor szűnik meg a tagság, ha a tag nem teljesíti az alapszabály 7.§. 2. pontjában leírtakat. A felmondás 30 napos határidővel történhet, mely időpont alatt a tag rendezheti mulasztását. Végső döntést a felmondásról az egyesület elnöksége javaslatára a közgyűlés hoz.
3. Kizárással történő tagság-megszüntetés: a. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. b. Kizárással az a tag veszti el tagsági viszonyát, aki ellen olyan jogerős fegyelmi határozat született, mely meghaladja az egy évet. Az erre vonatkozó rendelkezéseket az egyesület Fegyelmi szabályzata (Alapszabály melléklete) tartalmazza. Egyéb esetben (pl. 6.§. bevezetőjében leírtak miatt) tag kizárásáról a közgyűlés dönt. Az eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell. Közölni kell a kizárás alapját képező tényállást és lehetőséget kell biztosítani az álláspontja közlésére. Kérésére az elnökség személyesen meghallgatja. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. 4. Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabályt sértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag a határozat tudomására jutástól számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. 5. Megszűnik a tagság elhalálozás esetén is, de a már befizetett díjak vissza nem követelhetők. 6. A tagság megszűnésének időpontja: a. Elhalálozás esetében, a tag haláláról értesülés. b. Kilépés esetében, a tag által beadott kilépési szándék-bejelentő dátuma. Amennyiben a tag ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, a kilépés megtagadható. c. Tagdíjfizetés elmaradása miatti felmondás esetében a tagsági viszony megszűnésének időpontja a felmondás évét megelőző év december 31. napja. d. Kizárás esetében a hozott fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének dátuma. e. Az egyesület megszűnése esetén a bírósági jogerős végzés kelte. Kedvezmények 10.§. 1.)
Kedvezményre vagy támogatásra jogosultság csak öt év egyesületi tagság után adható. 5
Nyugdíjasok és alacsony jövedelműek részére - amennyiben ezt kérelmezik - az egyesület kedvezményt biztosíthat, vagy támogatást nyújthat, melynek mértékét a közgyűlés határozza meg.
2.)
Az egyesület szervei 11.§. Az egyesület szervei: 1.) 2.) 3.) 4.)
Közgyűlés, Küldöttközgyűlés (továbbiakban: Közgyűlés) Elnökség Felügyelő Bizottság Fegyelmi Bizottság Közgyűlés
12.§.
1.) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. 2.) A közgyűlés elnöke az egyesület elnöke, vagy az általa megbízott egyesületi tag. 3.) Az ott hozott határozatok megszavaztatója és azok kihirdetője. A jegyzőkönyv vezetője az egyesület titkára, akadályoztatása esetén az elnök által felkért, s a közgyűlés által jóváhagyott egyesületi tag. Jegyzőkönyv hitelesítésre a közgyűlésen megjelent tagok közül a közgyűlés két főt jelölhet ki. A közgyűlés előadói általában az elnökség tagjai, vagy az elnökség által felkért egyesületi tagok, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke. 4.) A közgyűlésre az egyesület valamennyi felnőtt tagját és a hatósági felügyelő szervet meg kell hívni. Az elnökség ezen kívül vendégeket is hívhat. A tag jogosult: a.) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, b.) a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, c.) kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. 5.) A közgyűlés hatásköre: a) elfogadja, módosítja az egyesületi Alapszabályt,
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c)
megválasztja az egyesület elnökségét, dönt visszahívásukról és díjazásukról. Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői,
d)
megválasztja a 4 fős Felügyelő Bizottság-ot, ezen belül annak elnökét ,valamint a négy fős Fegyelmi Bizottságot és ezen belül annak
e)
f)
g) h)
elnökét, két tisztségválasztó közgyűlés közötti küldöttközgyűlésre a vezető tisztségviselőkön kívűl minimum 50 felnőtt tag után 1 fő küldöttet választ 5 évre. Bázis év a tisztújító közgyűlést megelőző év taglétszáma, megállapítja az egyesület költségvetését, elfogadja az egyesület zárszámadását és vagyonmérlegét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározottak szerint, felhatalmazza az elnökséget a költségvetés keretein belül egyes rovatok átcsoportosítására, ha ez szükséges, megállapítja az éves tagdíjat, melyet az alapszabály 8.§.-a tartalmaz, meghatározza a kedvezményre jogosultak körét és annak mértékét, 6
i) j) k) l) m) n) o) p)
q)
r) s)
megállapítja az egyesület érdekében elvégzendő közösségi munka módját, esetleges pénzbeli megváltásának lehetőségét, megtárgyalja az elnökség éves beszámolóját, meghatározza munkájuk további irányát, megsemmisíti az elnökség jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozatait, beszámoltatja a Felügyelő Bizottság-ot munkájáról, dönt a felmondással megszüntetett tagok ügyében, a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogot gyakorolja, ha Ő az egyesülettel munkaviszonyban áll, nagy összegű beruházásokról, felújításokról dönt, (Egy millió ft. összeghatár felett.) megválasztja öt év időtartamra a Jelölő bizottságot, mely létszámát, azon belül elnökét a közgyűlés határozza meg.
az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és a végelszámoló kijelölése.
5) Küldöttközgyűlés: a. választások közötti időszakban a közgyűlés szerepét tölti be, b. hatásköre nem terjed ki a 12.§. 4) b, c, d, e, o, pontjaira, c. a küldöttközgyűlés nyílt, azon a küldötteken kívül az egyesület bármely tagja tanácskozási joggal részt vehet, d. a küldöttközgyűlés állandó meghívottjai: - vezető tisztségviselők - fegyelmi bizottság - jelölő bizottság -felügyelő bizottság - 4.)/e.) pont szerint megválasztott küldöttek. 6) A közgyűlés a 12.§. 4) f, g, h, i, j, m, p pontokban meghatározottakat beszámolási kötelezettséggel az elnökség hatáskörébe utalja. 7) A közgyűlés – küldöttközgyűlés- összehívása évente egy alkalommal kötelező. Ötévente összehívott közgyűlés egyben a tisztújító közgyűlés is, melyre az egész tagságot meg kell hívni. 8) A közgyűlést postai levélben, írásban kell összehívni, vagy a tag által megadott e-mail címre küldött meghívóval, a napirend közlésével. A közgyűlést az elnök hívja össze. 9) A meghívónak a közgyűlés kezdő napját 15 (tizenöt) nappal megelőzően kell a tagokhoz megérkeznie. Biztosítani kell (elektronikus úton), hogy a meghívó kiküldését megelőzően az egyesület tagjai a közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek, és a javaslattételre legalább 5 (öt) napot kell biztosítani. 10) A meghívónak tartalmazni kell: - az egyesület nevét, székhelyének címét, - az ülés idejének és helyszínének megjelölését, - az ülés napirendjét, olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. 11) Az egyesület a közgyűlését a székhelyén, vagy Dömsödön lévő más olyan közösségi helységben tartja, ahol a meghívottak elférnek. 12) A közgyűlés lebonyolításának rendje: a) A közgyűlés megnyitása előtt jelenléti ívet kell felvenni, melyet a megjelent tagok saját kezűleg írnak alá, b) A közgyűlést az egyesület elnöke nyitja meg, a jelenléti ív alapján megállapítja annak határozatképességet, c) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet 7
minden határozathozatalnál vizsgálni kell, d) A tagok a közgyűlésen nyílt szavazással, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg határozatukat, kivéve, ha jogszabály, vagy a jelen alapszabály ettől eltérően ne m rendelkezik, e) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, 1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; 2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; 3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; 4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a köztestületnek nem tagja; 5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; 6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. f) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. g) Amennyiben nincs jelen a teljes jogú tagok 50%+1 fő,a közgyűlési meghívóban megjelölt időpontra, azonos napirenddel összehívja az új közgyűlést. h) Az újabb közgyűlés a megjelentek számára tekintettel akkor határozatképes, h a erről az eredeti közgyűlési meghívóban a tagok tájékoztatást kaptak. i) A közgyűlés megnyitását követően az elnök javaslatot tesz a levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, a szavazatszámlálók és jegyzőkönyv hitelesítők személyére és ezt nyílt szavazásra bocsátja. A taggyűlés e kérdésben egyszerű szótöbbséggel dönt. j) Levezető elnök szavazásra bocsátja a javasolt napirendet és ismerteti a napirend kiegészítése tárgyában érkezett indítványokat indokolásukkal együtt. k) A közgyűlés egyszerű többséggel, nyílt szavazáson dönt a napirend elfogadásáról. A továbbiakban a közgyűlés menetéről, a napirend megtartásáról a levezető elnök gondoskodik.
13)
A határozatok kihirdetésének valamint a jegyzőkönyv vezetésének, szabályai: a.) A közgyűlés által hozott határozatokat a szavazatok megszámlál ását követően a levezető elnök szóban hirdeti ki, b.) tájékoztatja a közgyűlést a leadott érvényes szavazatok számáról , ezen belül az előterjesztett határozatjavaslatot támogató és ellenszavazatok számáról,valamint a szavazástól tartózkodók számáról. Ennek alapján megállapítja és kihirdeti a hozott határozatot. c.) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzottakat, észrevételeket és javaslatokat, a hozott határozatokat pedig szó szerint. d.) A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, valamint a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.
14) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához. 15) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirendben szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirendben nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 8
16) Rendkívüli közgyűlést kell tartani akkor, ha Az egyesület tagjainak legalább 30%-a az ülés céljának és okának megjelölésével írásban kéri, a. a bíróság elrendeli, b. a Felügyelőbizottság indítványozza, c. az egyesület elnöksége kezdeményezi. A közgyűlés kötelező összehívásának eseteiről egyebekben a Ptk.3:81.§ úgy rendelkezik, hogy: 1. Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlés összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c. az egyesület céljainak elérése veszélybe került. 2. Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszűnéséről dönteni. 17.) Megismételt közgyűlés: - akkor lehet tartani, ha a közgyűlés nem határozatképes, - kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatók meg, - a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza. 18.)
Jelölő Bizottság és feladata: a. A bizottság létszámát a közgyűlés határozza meg, elnökét és tagjait öt évre a közgyűlés választja. b. Feladata az öt évenként esedékes tisztújítás előkészítése és a közgyűlésnek javaslat tétel a megválasztandó tisztségviselőkre. c. a közgyűlésen a szavazatszámlálás elvégzése. Az egyesület ügyvezető szerve
13.§. 1.) Az egyesület ügyvezető szerve az elnökség. Az elnökség tagjai a közgyűlés döntése szerint 5 éves időszakra választhatók. 2.) Elnökségi taggá az választható, aki megfelel a PTK.3.22.§-ban foglalt követelményeknek, illetve nem esik az ott írt kizáró okok alá. Ezek a következők: a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák, b) ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell, c) a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni, d) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, e) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamilyen foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet, f) az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 3.) Az elnökség tagjai a közgyűlés által választott 9
- elnök -alelnök -titkár -gazdasági felelős -horgászsport és versenyfelelős -gyermek és ifjúsági felelős -természet- és környezetvédelmi felelős 4.)Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői . A vezető tisztségviselőket
az egyesület tagjai közül kell választani öt éves időtartamra. 5.)A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik: (1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. (2) Az egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. (3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. (4) Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Az egyesület működése 14.§. Az egyesület ügyvezető és képviseleti szerveit a közgyűlés választja. A választás legfeljebb ötévi időtartamra szól. A választás előkészítését a közgyűlés által megválasztott Jelölő Bizottság szervezi meg. Tisztségviselőt ugyanarra a posztra többször is lehet választani. A Jelölő bizottság tagjai közül az elnökségbe nem javasolhat tisztségviselőt. Az egyesület elnöke, alelnöke, gazdasági felelőse és a felügyelő bizottsági tagok nem lehetnek egymás közvetlen hozzátartozói. A jelölés feltételei: a) egyesületi tagság, b) büntetlen elő élet, c) nagykorúság. Határozatképesség 15.§. 10
Az egyesület szervei akkor határozatképesek, ha az ülésen tagjaiknak legalább a fele + 1 fő jelen van. Ha az ülést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, akkor az eredeti napirendi pontokban másodszorra összehívott ülés időpontja az eredeti ülés kezdési időpontjától számított egy órán belül meghatározható. Ezt az ülésre küldött meghívónak is tartalmaznia kell. A meghívó elektronikus úton, e-mail címre is kiküldhető. A szavazás minden kérdésben nyílt. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a javaslatot törölni kell a napirendből. Személyi kérdésben megválasztottnak tekintendő az, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az ügyvezetés és elnökség feladata és munkája 16.§.
Az ügyvezetés feladatai: a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben döntés hozatal; b) a beszámolók előkészítése és azok közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználásának és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése; f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése, l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele; és m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés. 1.) A közgyűlés határozatait végrehajtja, illetve végrehajtatja. A két közgyűlés közötti időszakban a hatáskörébe utalt ügyekben intézkedik. Működéséről a közgyűlésnek beszámol. 2.) Kitűzi a közgyűlés időpontját, összeállítja és előkészíti annak tárgysorozatát. 3.) Gazdálkodik a közgyűlés által megállapított költségvetési keretek között, s ha szükséges a rovatok közötti átcsoportosítás, akkor arra határozatot hoz. 4.) A 12.§. 4) f, g, h, i, j, n pontjaiban hatáskörébe utalt kérdésekben gondoskodik. 5.) Első fokon eljár a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyében, másodfokon eljár a választott tisztséget be nem töltő tagjai fegyelmi ügyében. 6.) Megállapítja a horgászversenyek, valamint más rendezvények időpontját, a verseny feltételeit, díjait és kijelöli rendezőit, bíráit. 7.) Kijelöli az egyesület versenycsapatát. 11
8.) Kinevezi, illetve szerződést köt az egyesület alkalmazottjaival, akik felett az egyesület elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat. 9.) A költségvetési keretben elfogadott támogatási keretet felosztja. 10.)Biztosítja a horgász-vizsgáztatás feltételeit. 11.)Negyedévenként ülésezik, de amennyiben az elnökség vagy a Felügyelő Bizottság szükségesnek tartja, rendkívüli ülést kell tartania. Üléseire a Felügyelő Bizottság elnökét tanácskozási joggal minden esetben meg kell hívni. 12.)Az elnökségi ülést az egyesületi elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és látja el az elnöki feladatot. 13.)Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet vezet. A jegyzőkönyvet a titkáron kívül egy – az ülésen kijelölt – elnökségi tagnak is alá kell írni. 14.)Az elnökség határozatait közzé kell tenni a határozatok tárába.
Vezető tisztságviselők, ügyintéző szervek és feladataik: 17.§. Az elnök: a) az egyesületet hatóságok előtt és harmadik személlyel szemben képviseli, b) irányítja és vezeti az egyesület munkáját, gondoskodik az egyesületi alapszabály megtartásáról és betartásáról, c) összehívja az elnökségi üléseket, d) költségvetés keretein belül a kiadásokat utalványozza, e) az egyesület hivatalos leveleit, okiratait, kötelezettséget, vállaló iratait aláírja. 2) Az alelnök: a.) Feladatköre teljes egészében – helyettesítés esetén – megegyezik az elnök feladatkörével, b.) egyéb esetekben eljár az elnöktől vagy a vezetőségtől kapott megbízatások ügyében. 3) A titkár: a.) a különböző ülések jegyzőkönyveinek vezetője, b.) a közgyűlés és az elnökség elé kerülő ügyeket előkészíti és ott a más hatáskörbe tartozó ügyek előadója, c.) az egyesület írásbeli teendőit végzi, irattárát kezeli, d.) a "Fogási eredménynapló"-kat a tagoktól beszedi, feldolgozza és az összesített adatokat az illetékeseknek határidőre, megküldi, e.) az elnök által kitűzött időpontra az ülések meghívóit elkészíti, s a meghívottaknak kiküldi. 4) A gazdasági felelős: a.) az egyesület gazdasági ügyeit intézi, a pénz és vagyonkezelésről okmányolt számadást vezet, b.) elkészíti a zárszámadást és a vagyonmérleget, előkészíti a költségvetést és azt az elnökség, illetve a közgyűlés elé terjeszti, c.) gondoskodik a horgászatra jogosító okmányok igényléséről, azok kiadásáról és határidőre történő elszámolásáról (a jegyek kiadásához társadalmi aktíva munkáját is igényelheti), d.) az elnökséggel egyetértésben elkészíti az éves tagságérvényesítésre vonatkozó "Értesítés"-t, s azt a tagok részére legkésőbb előző év december 30-ig eljuttatja, e.) kifizetést csak a költségvetés keretein belül teljesíthet az elnök utalványozását követően. 1)
5.) Horgászsport és versenyfelelős feladata: az egyesületi és egyéb horgászversenyek szervezése, lebonyolítása. 6.) Gyermek és ifjúsági felelős: -az egyesületi foglalkozásokat szervezi, -előkészíti a gyermekek oktatását a horgászvizsgára, 12
7.) Természet- és környezetvédelmi felelős feladata: A természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos egyesületi feladatok elvégzése, horgászvizsgáztatás előkészítésében részvétel, környezetvédelmi pályázatok figyelése. 8.) Az elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Határozatait a jelenlevő tagok szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. 9.) Az elnökség döntéseiről határozatot hoz, az elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít.
10.) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben. 11.) Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásáért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáló egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerint helytállási kötelezettsége nem fedezett.
Felügyelő Bizottság létrehozása, tagsága és munkája 18.§.
A tagok négy tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést az egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. 1.) A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait az egyesület tagjai közül a közgyűlés választja. A bizottság 4 főből áll. A bizottság határozatképes, ha a bizottsági ülésen legalább 3 fő részt vesz. A felügyelő bizottság tagjainak összeférhetetlenségére a Ptk. 3:22§ és a 3:26.§(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. 2.) A bizottság tagjai egyidejűleg az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be. 3.) A bizottság köteles ellenőrizni az alapszabály megtartását, az egyesület pénz- és vagyonkezelését, a különböző határozatok végrehajtását. 4.) A bizottság jogosult az egyesület működésével kapcsolatos bármilyen ügyet megvizsgálni, s ha az sérti az egyesület alapszabályát, vagy az egyesület érdekeit, köteles írásban az egyesület elnökét tájékoztatni. Az írásbeli tájékoztatás eredménytelensége esetén rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti 30 napon belül. 5.) A bizottság ellenőrzéseit köteles jegyzőkönyvben rögzíteni, s erről a közgyűlésnek beszámolni. 6.) A bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság egy tagja köteles részt venni az elnökség ülésein.
7.) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi. 13
8.) A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. A fegyelmi bizottság 19.§. 1.) A fegyelmi bizottságnak 4 tagja van. 2.) A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja 5 évre az egyesület
tagjai közül. 3.) A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az elnökség, illetve a felügyelő bizottság tagjai. 4.) A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak, valamint az elnökség és a felügyelő bizottság fegyelmi ügyeiben, az elnök kivételével. 5.) A bizottság eljárásaiban az egyesületi fegyelmi szabályzatban foglaltakat alkalmazza. 6.) A bizottság időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonás gyakorlatáról az elnökséget. 7.) A fegyelmi bizottság tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek. A fegyelmi bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az elnökség ülésén. 8.) A fegyelmi bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Ülését a bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén bármely tagja hívja össze. Akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van az ülésen. 9.) A bizottság tevékenységét testületileg, illetve legalább három tagja útján látja el. Döntéseiről a bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni. 10.)Munkáját az egyesület fegyelmi szabályzata alapján végzi, mely az Alapszabály mellékletét képezi. Pénzintézeti utalványozási jogkör 20.§. Pénzintézeti utalványozásra jogosult személyek: a mindenkori elnök és az elnökség tagjai közül kijelölt személy(ek). Az egyesület jogi személyisége és vagyona 21.§. 1) Az egyesület jogi személy. 2) Az egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, készpénz, értékpapírok és követelések alkotják. 3) Az egyesület bevételei tagdíjakból, belépési- és egyéb díjakból, kamatból, értékpapír hozadékából, az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből eredő más bevételekből, valamint támogatásból és egyéb adományokból állnak. 4) Az egyesület tartozásáért csak egyesületi kezelésű vagyonnal felel. 5) Az egyesület a Civil törvény (2011.évi CLXXVIII.törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról) társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló jogszabályok szerint gazdálkodik. 6) Az egyesület jogutódlással történő megszűnése esetén csak egyesülettel egyesülhet, vagy csak egyesületekre válhat szét. 7) Jogutód nélkül akkor szűnik meg, ha céljának nem tud eleget tenni és új célt nem határoztak meg, valamint akkor, ha létszáma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 14
8) Jogutódlás nélküli megszűnés esetén az egyesület vagyonát csak az egyesület céljával megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrejött szervezet veheti át. 9) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellet volna adni. 10) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégíthetetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. 11) Az egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak az egyesületnek vétkesen okozott kárért. Adatkezelési szabályok 22 .§. Az egyesület adatkezelése során az adatkezelésre vonatkozó általános törvényi és egyéb jogszabályi előírásokat betartja.Civil szervezetként a következő személyi adatokat tartja nyilván tagjairól összhangban a SZÁK programban megkövetelteknek: a.) b.) c.) d.) e.)
A tagok neve, lakóhelye; A tagok születési adatai; A tagok személyi igazolványának számai; A tagok horgászigazolványának számai; A tagok Állami jegy számai;
Valamennyi adatot körültekintően kell kezelni. Az egyesület címe és elérhetősége nyilvános adatot képez. Az egyesület tagjairól kizárólag jogszabályban meghatározott esetben közöl adatot, a tagnyilvántartás nem nyilvános. A tagokról, az elnökség tagjairól személyes adatokat csak jogszabály vagy az érintett személy hozzájárulása esetén lehet kiadni. Az egyesület felügyelete 23.§. 1.) Az egyesület működése felett az általános törvényességi felügyelete a Budapest Környéki Törvényszék, a törvényességi ellenőrzést – az ügyészségre vonatkozó törvények rendelkezései szerint a Pest Megyei Főügyészség gyakorolja. 2.) A bíróság ellátja az egyesület nyilvántartási és valós működésének felügyeletét. A bíróság érdemi döntéseinek alapjául az egyesület szerveinek (tisztségviselők), az egyesület tagjának, valamint az ügyészségnek a bejelentése, kérelme, keresete szolgál. 3.) Az egyesület által ellátott – jogszabályi feltételekhez kötött – tevékenység felett az illetékes hatóság, pl. tűzoltóság, rendőrség, állategészségügy, természetvédelmi felügyelőség stb. látja el a szakhatósági felügyeletet. 4.) Az egyesület gazdálkodását, könyvvitelét, számvitelét, adó, illeték és járulék fizetését és más financiális feladata ellátásának törvényességét a pénzügyi – adóügyi – felügyelet biztosítja. Záró rendelkezések Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznúsági jogállásról, valamint a civil szerveztek működéséről és támogatásáról” szóló 2011. évi CLXXV. Törvény rendelkezései az irányadók. A MÓDOSÍTÁSOKAT FÉLKÖVÉR DÖLT betű jelöli. 15
16
