gazdaság társadalom
digitális
digitális
digitális
tartalom
Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes 2014. március 24.
AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE
MAGYARORSZÁGON Az információ, kommunikáció ágazat növekedett a legdinamikusabban, közel 4,7%-kal 2010-2013 között
A távközlési szektor 20 000 vállalkozása 80 000 embernek ad munkát Elektronikai eszközök gyártásával további 70 000 fő A GDP mintegy 12%-át foglalkozik, így az informatikai adja ágazatban összesen 150 000 ember dolgozik
Cél:
Versenyképesség növelése és életminőség javítás 3000 milliárd Ft nettó árbevétel, 300 milliárd Ft adó A teljes hazai export hozzáadott érték 7-8% 2
EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE
Az Európai Bizottság
Ex-ante feltételekhez
köti a támogatások odaítélését
Digitális növekedésre vonatkozó stratégia
Új Generációs Hozzáférési Hálózatok (NGA) stratégiája
3
A NEMZETI
INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA 2014-2020 PILLÉREI A fejlesztési irányok bemutatása és a piac ösztönzése Modern, hatékony, jól működő szolgáltató állam, e-közigazgatási szolgáltatások, belső folyamatok ITtámogatása
Újgenerációs hálózatok, hatékony spektrum-gazdálkodás
Digitális állam
Digitális gazdaság
Digitális infrastruktúra
Digitális készségek
Fejlett IKT-szektor, infokommunikációs szempontból versenyképes vállalkozások
A digitális írástudás terjesztése, a másodlagos digitális megosztottság csökkentése
4
2007-2013 TAPASZTALATOK
Piaci fejlesztések:
Tárcák közötti együttműködés nehézkessége, intézményrendszeri problémák
Hiányzó irányítási kompetencia 2007
2013 Lassú végrehajtás
A fejlesztési források szétaprózottsága Tárcák közötti együttműködés nehézkessége, intézményrendszeri problémák
Kormányzati fejlesztések:
Párhuzamos informatikai fejlesztések 2007
2013
Nem volt egységes kontroll, szigetszerű fejlesztések
Nem volt egységes célrendszer
5
2014-2020: AZ IKT FEJLESZTÉSEK, PROGRAMOK
A források egységessége
EGYSÉGES KEZELÉSE 2014 és 2020 között az EU Regionális Fejlesztési Alapok egyik (finanszirozásilag is) kiemelt tematikus célterülete az Infokommunikáció (IKT)
Párhuzamos informatikai fejlesztések elkerülése Koordináció és koncentráció esetén alacsony fejlesztési, közbeszerzési és fenntartási árak Megfelelő intézményrendszer és kormányzati irányítás szükségessége
Az IKT fejlesztések magas társadalmi és gazdasági hasznossága így érvényesülhet Digitális írástudatlanság csökkentése gazdasági növekedést hoz magával Közigazgatás „kifelé” és „befelé” irányuló informatikája nem választható el élesen 6
HOL TARTUNK MOST? 42,1%-os digitális írástudatlanság, több mint 3 millió ember
4 kihívás, amely a lemaradást magyarázza KKV-k IKT használata alacsony
A háztartások 40%-ában nincs újgenerációs szélessávú infrastruktúra
Homogenitás hiánya, nem teljesen egységes rendszerek
7
A NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA
CÉLRENDSZERE Digitális kompetenciák
Digitális infrastruktúra
Digitális állam
Digitális gazdaság
Eszköz és tudás mindenhol
Hálózat a falu végén is
Kivételes helyett megszokott
Az innováció és növekedés motorja
2018 2016
100% 30 Mbps
a digitálisan írástudatlanok aránya csökkenjen 40% alá
a felnőtt lakosság 50 %-a vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat a mikro- és kisvállalkozások 90%-a rendelkezzen internethozzáféréssel a mikro- és kisvállalkozások 50%-a rendelkezzen internetes jelenléttel a köznevelésben pedagógus-munkakörben és a nevelő-oktató munkát segítő munkakörben, továbbá a felnőttképzésben dolgozók körében legyen teljes körű az alapszintű digitális kompetenciák birtoklása
2020 Állami szolgáltatások 20%-a váljon elérhetővé infrastruktúra alapon felhőalapú szolgáltatásként a digitálisan írástudatlanok aránya csökkenjen 30% alá a mikro- és kisvállalkozások 99%-a rendelkezzen internet-hozzáféréssel a felnőtt lakosság 50 %-a vásároljon online a mikro- és kisvállalkozások 80%-a rendelkezzen internetes jelenléttel
100%-kal bővüljön a felsőfokú IKT-képzésben résztvevők száma A magyar szoftver- és szolgáltatásexport értéke Mobil szélessáv: 95%-os lefedettség, uniós átlagú sávszélesség növekedjen 100%-kal Minden oktatási intézményben legyen elérhető minimum 20Mbps sávszélesség KKV-k 33 %-a vásároljon vagy értékesítsen online
8
A NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA
ESZKÖZRENDSZERE I.
Jól képzett és tapasztalt IKT munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása, informatikus- és mérnökképzés javítása
Digitális gazdaság és IKT szektor fejlődésének előmozdítása
IKT cégek innovációs és termékesítési képességének növelése Az exportképes magyar IKT kkv-k piacbővítésének ösztönzése KKV-k versenyképességének növelése IKT eszközökkel KKV-k hatékonyságának és informatizáltságának növelése Elektronikus szolgáltatások felhasználási arányának növelése a vállalkozásoknál
9
A DIGITÁLIS GAZDASÁG PILLÉR
BEAVATKOZÁSAI 1 Felsőfokú IKT-képzés mennyiségi és minőségi mutatóinak javítása a szakemberhiány mérséklése érdekében Az informatika tantárgy, a digitális műveltség megerősítése a köznevelés új tartalmi szabályozóiban, az IKT vonzóvá tétele a diákok számára különös tekintettel a fiatal lányok megszólítására Felsőfokú informatikai képzések folyamatos monitoringja, piaci elvárásokhoz igazítása
A hazai IKT cégek exportképes alkalmazás-, applikáció és elektronikus szolgáltatásfejlesztéseinek támogatása Magvető finanszírozás és inkubáció támogatása az IKT start-up vállalkozások számára Kockázati tőke bevonásának támogatása (tanácsadás, közvetítés, jogi, marketing és menedzsment támogatás) IKT start-up vállalkozások nemzetközi megmérettetésének támogatása
Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása IKT felnőttképzési programok ösztönzése, támogatása
2
Export-előfinanszírozási pályázat az informatikai ágazatban működő, exportorientált mikro-, kis- és középvállalkozások új exportpiacokra való belépésének támogatására
3
A KKV-k belső informatikai fejlesztéseinek és elektronikus szolgáltatás-fejlesztéseinek támogatása Vállalaton belüli informatikai (integrált vállalatirányítási, vezetői információs, ügyviteli stb.) rendszerek bevezetésének támogatása
A termék- és szolgáltatásértékesítést támogató online megoldások létrehozásának ösztönzése és támogatása A munkavállalók informatikai felkészültségének növelését célzó eszközök Felhőalapú (pl. IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és bevezetésének, illetve az IKT-ra alapozott innovációknak a támogatása
A használat minősége és mélysége, valamint az ellátottság kell legyen a fejlesztések fókuszában a következő években 10
A NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA
ESZKÖZRENDSZERE II.
Digitális állam
1. Magasszintű és korszerű lakossági és vállalati e-szolgáltatások bevezetése 2. Területi államigazgatási rendszer informatikai háttér infrastruktúrájának fejlesztése 3. Ágazati intézményrendszerek belső és külső folyamatainak informatizálása 4. Államigazgatási belső folyamatokat támogató informatikai rendszerek fejlesztése 5. Önkormányzati informatikai fejlesztések 6. Informatikai biztonság, hálózatbiztonság javítása a kormányzatban 7. Állami nyilvántartások korszerűsítése 8. e-Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése 9. Köz- és felsőoktatási, illetve kutatási célú infokommunikációs infrastruktúra, tartalom és e-szolgáltatások fejlesztése 10. Intelligens városok fejlesztése
11
A DIGITÁLIS ÁLLAM PILLÉR
BEAVATKOZÁSAI 1
2 Kormányzati IT háttér fejlesztése
Egységes kormányzati IT-háttér Államigazgatási belső folyamatokat támogató informatikai rendszerek
Ágazati intézményrendszerek belső és külső folyamatainak informatizálása A területi közigazgatás működését támogató informatikai háttér fejlesztése Önkormányzati informatikai fejlesztések és az önkormányzati ASP szolgáltatás-portfóliójának bővítése Eyílt forráskódú szoftverekre épülő fejlesztések ösztönzése
3 Elektronikus közigazgatás fejlesztése Közigazgatási intézményekben zajló folyamatok papírmentessé tételének ösztönzése Elektronikus ügyintézési szolgáltatások (szeüsz) bevezetéséhez szükséges háttérfejlesztések összehangolása IKT start-up vállalkozások nemzetközi megmérettetésének támogatása Elektronikus azonosítás korszerűsítése
Adatbázisok együttműködésének, átjárhatóságának erősítése Biztonságos e-hitelesítési rendszerek jogi kereteinek megteremtése
E-közszolgáltatások fejlesztése
A digitalizálandó gyűjtemények körének felmérése (könyvtári, levéltári, kulturális, művészeti stb.), e-levéltári fejlesztések
Az EU közadatok újrahasznosítását szabályozó irányelvének teljes körű implementálása Köznevelési és felsőoktatási, illetve kutatási célú infokommunikációs infrastruktúra, szolgáltatások fejlesztése Köznevelési és felsőoktatási, illetve kutatási célú digitális tartalmak és a hozzáférés bővítése
12
A NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA
ESZKÖZRENDSZERE III.
Digitális írástudás, valamint felzárkózás és digitális közösségi hozzáférés erősítése
Digitális megosztottság csökkentése a társadalom egyes rétegei között Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, online oktatási formák, online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások elterjedésének elősegítése Állampolgárok életminőségének javítása IKT eszközökkel
13
A DIGITÁLIS KOMPETENCIÁK PILLÉR
BEAVATKOZÁSAI 1
2 Digitális kompetenciák fejlesztése a lakosság körében
3 Mikro- és kisvállalkozások internetes ellátottságának és online jelenlétének bővítése
Digitális kompetenciák fejlesztése a közszférában dolgozók körében
Fejleszteni szükséges az eMagyarország Pontokat, IKSZT-ket, könyvtárakat, online kampányokat kell indítani az IKT használók társadalmi szolidaritásának erősítésére
Motivációs programokat szükséges indítani az internet, illetve az infokommunikációs eszközök és alkalmazások használatában rejlő előnyök tudatosítása érdekében
Be kell építeni az e-közigazgatási ismereteket a közigazgatási képzési (alap-, felsőfokú) programokba
E-közigazgatási szolgáltatások terjedését elő kell segíteni, hogy növekedjen a használat mélysége
A mikro- és kisvállalkozások internetes jelenlétét ösztönözni kell
A köznevelésben és felsőoktatásban dolgozók körében az alap- és felső szintű digitális kompetenciák elsajátítását támogatni kell
Segíteni kell az online képzési formák elterjedését, a köznevelés és közösségi internet szolgáltató helyek kapcsolatának erősítését
Az infokommunikációs oktatást mihamarabb felül kell vizsgálni és újrapozícionálni Az egészségügyben és a szociális segítői területen dolgozóknak rendelkezniük kell digitális alapismeretekkel
A használat minősége és mélysége kell legyen a fejlesztések fókuszában a következő években 14
A NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA
ESZKÖZRENDSZERE IV.
Újgenerációs szélessáv fejlesztése
Újgenerációs NGA és körzet-hálózatok fejlesztése
Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése
15
A FEJLESZTÉSEK FORRÁSAI GINOP 3. INFOKOMMUNIKÁCIÓS FEJLESZTÉSEK PRIORITÁS ÉS A KÖFOP TERVEI 2007-2013
GOP 2.2.1, 2.2.3, 3.4.1 3160 vállalat kapott informatikai fejlesztéseihez támogatást 21,6 milliárd Ft körüli értékben került forrás kiosztásra
KÖFOP
2014-2020
GINOP IKT prioritás (Mrd Ft)
~116
26
Mrd
39 90 14 Közigazgatás IT hátterének fejlesztése Versenyképes IKT szektor Digitális gazdaság Digitális felzárkózás és közösségi terek fejlesztése
E-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése E-közszolgáltatások fejlesztése
Újgenerációs hálózatok fejlesztése
16
A TERVEZÉS
FOLYAMATA, OPERATÍV PROGRAMOK
Partnerségi Megállapodás
• 2013 december
EU-s jogszabályok
• Az EU-s jogszabályok után 2014 márciusában nyújtottuk be
GINOP KÖFOP VEKOP
IKOP
KEHOP
KözépMagyarország
Közlekedési informatika
Energetikai informatika
3. prioritás: Infokommun ikációs fejlesztések
• Várhatóan 2014 ősz
Operatív Programok
TOP
EFOP
VOP
Emberi erőforrás fejlesztése
Mezőgazdaság
17
A FORRÁSOK HATÉKONY
FELHASZNÁLÁSA Célok Folyamatos konzultáció a piaci szereplőkkel A források teljes időszak alatt történő arányos felhasználása
A piaci és kormányzati szereplők közötti kapcsolatos erősítése Megalapozott, a fejlesztési igényekhez és szükségletekhez igazodó pályázatok A négy pillér koherens kezelése, a szinergiák kihasználása Az OP-k között szoros koordináció A tárcák és az alájuk tartozó IH-k közötti együttműködés erősítése
18
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
19
