D.ÉVFOLYAM = 3 . SZÁM.— 1929. MáRC. 1.
Dr. BENCS ZOLTÁN min. osztálytanácsos, a film ügyek intézője a m iniszterelnökségen
ÁRA
1
PENGŐ
OLVASSUNK SZAKK ÖN YVEKET! A „ F i l m k u l t ú r a * * elismerve annak szükségességét, hogy a szakmában dolgozók megismerjék e l m é l e t i l e g saját szakmájukat, magyar és külföldi szakkönyvek közve títését vállalta el. A küiföld gazdag szakirodalma áll rendelkezésére, de egyelőre a következő magyar- és németnyelvű műveket szerezhetik be olvasóink a „ F i l m k u l t ú r a * * kiadóhivatala utján, a pénz előzetes beküldése mellett. Megjegyezni kívánjuk, hogy ezek az árak e r e d e t i á r a k , amelyekhez csak a portót és a forgalmi adót számítjuk hozzá. (A márka átszámítási kulcsa: 1*37). Á lta lá n os s za k k ö n y v e k , é le tra jzo k és szórak oztató m ü v e k :
LENKEI ZSIGMOND: Ez A m erikai— — p Lajta Andor: F ilm m űvészeti Évkönyv 1929 p STEFAN LÓRÁNT: W ir, vöm F ilm . (Élet rajzok.) Fűzve — — — — — — M RICHARD OTT: W ic i'ühre ich mein Kinő M _ D ie O rganisation im F ilm - u. Theaterbetrieb — — — — — — — M — Reichs-K ino-A dressbuch 1928 — — M m it M onopolkarten M — Ja h rb u ch dér F ilm -Industrie 1928 — M — L. B. B. K aleiider 1929 — — — — M D ér k leine A ufnahm eleiter, 1929 — M — D as F ilm m a n u sk rip t— — — — — M — K inem atographisches Jah rb u ch — S PÁNCZÉL LAJOS: Az én mozim — — P L. FAWCETT: Die W elt des F ilm s. Kötve M FRITZ WILMS: L ichtspicltheaterbauten M CURT WESSE: Grossmaclit F ilm — — M — 133 F ilm stars (film képek, cim ek) — M CHARLIE CHAPLIN: Halló E urópa! _ M E. M. MUNGENAST: Á sta N ielsen, ihr Leben, ikre Iíunst, ihre Bedeutung. kötve — — — M féjvászonkötésben M egész vászonkötésben M FRED. HILDENBRANDT: Die T anzerin V aleska Gert. kötve — M félvászonkötésben M egész vászonkötésben M WOLFGANG PFLEIDERER: Lichtbild und F ilm fü lirer 1928 GÜIDO BAGIER: D ér kom m endc F ilm — M Dr. RUDOLF HARMS: K ulturbedeutung und K ulturgefabren des F ilm es _ M RASCHAUER és TUCHTIG: D ér F ilm als L ehrm ittel — — — P Praktischer W egw eiser für F ilm regisseu re, A rchitekten und Requísiteu re — — — _ M Rudolf Kurtz: E xpressiónism us und F ilm M Dr. K. Mühsam u. E. Jacobson: Lexikon des F ilm s: W ie .ieh zum F ilm ltam — M Max Öten: D ér W eg zum F ilm —' — —. M — Á sta N ielsen, B iographie — M — ; H enny P ortén, B iographie — M — K ino-N ovellen —— — M Colin Ross: Mit dem K urbelkasten um die W elt — — —I ' M Béla Balázs: D ér sichtbare Mensch — — M kötve M Ernst Lubitsch u. E. A. Dupont: H olly wood, das F ilm p a ra d ie s — _ M
8__ 5__ 4__ 2.50 3. _ 30__ 50 — 30— 2— 3_ 5_ 6__ — 2__ 10__
___
2.50 4.50 3.80 4.60 4.50 4.50 5.80 6.50 20— 1.80
2.
F ilm tech n ik a :
Zombory László: A m ozgófénykép és üzeme — — — — — — — — — n r. MENDEL u. F. FÉLIX: Dér praktisclie Vorführer — — — — — GUIDO SEEBER: Dér prak tisch c K am eram ann — — D ér T rickfilm — — — — — — Dr. WALTER FRIEDEL: E le k tr. F ém sehen und B ildübertragung, F crnkinernatographie — — — — — — T aschenbuch des K am eram annes — F. P. LIESEGANG und G. SEEBÉR: H andbuch dér praktisclien Kinem atographie Dr. JOACHIM: Die P rojektion — — — MIHÁLY DÉNES: D ér sprechende F ilm Kötve JO ENGEL: D ér tönende film — — — A. PLANKL: D ér R atgeber des Liehtspielvorführers — — — Dr. WALTER MEINEL: H ilfsbuch fü r die P rü fu n g des K inovorführers — — — kötve Dr. R. RICHTER: H ilfsbuch für den K am eram ann —— — — — — E. G. Lutz und Dr. K. Wolter: D ér gezeiehnete F ilm —— — — — — kötve Ing. A. Lassally: B ctriebskinem atographie kötve _ P rüf-V orschriften fiir L ichtspielvorfiilircr — — —— — — — O. P. HERRNKIND: Die Schmalfilm-Kinem atographie. Fűzve — — — — Kötve
P
12..
M M M
5—
M M
M 12.80 M 10— M 12— M 6.50 M
4.80
M 4— M 5__ M
1.50
M 12— M 13.80 M 6___ M 6.70 M 2.50 M 6.50 M 7.50
3— 3. 2— 16— 4_ 2.50 1— 1— 1— 1_ 3.50 4.80
. 11_
F ilm jo g :
Dr. BAIK MIHÁLY és Dr. VÁRI REZSŐ: A m ag y ar kinem ato g rafia jogszabályai P 8__ Dr. BINGERT JÁNOS és Dr. BAIK M.: A m ozgófényképüzem ek és film ügyek rendészete — — — — — — — P 2.80 Dr. E. Seeger: Das R eichslichtspielgestez M 2— Dr. Eckslein: Film - und K inorecht — M 15.— Dr. WENCEL GERBAUM: Bem er tíb eri eirikunft — — — — — — M 5__ Dr. JOHN A. FAGG: U rheherschaft und Urheherreeht am F ilm — — — — M 2— Dr. RÓBERT BRUNNER: Das üst. Film und K inorecht— — ■ _ M --------_
1.
W
Á r a 5 .— P e n g ő . Megrendelhető :
a „FILMKULTÚRA" kiadóhivatalában
1S 2 9 . é v i kiadása m egjelent
VII., Erzsébet-körut 30. Telefon : J. 363-76,
FILM M ŰVÉSZETI- É S TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT 3. S Z Á M .
II. É V F O L Y A M .
=
1929. M Á R C I U S
1.
P O L L E R M A N A RTÚ R Dr. orvos, m iniszteri tanácsos, az E gészségügyi P ro paganda Központ v e z e tő je :
AZ E G É S Z S É G Ü G Y I FIL M PR O PA G A N D A MAGYARORSZÁGON közvetve észlelhetően, kívánságok, hogy lássanak m ár kom oly o k tató vagy lég* alább is tan ítv a szórakoztató film eket, vegyesen útleírásokkal term észeti ké* peket stb. Lehet, hogy ez a jelenség a fentebb em ltett egyik ok okozata csak: a tém a egyform asága, illetőleg újabb tém ák hiánya ö nként v áltja ki a kö* zönségből ezt az ó hajt. N yugodtan m erem hozzáírni, m ár az eszmekapcso* lás k ed v éért is, hogy az illetékes té* nyezők: a m ozgóképszínházat vezetők, a rendezők, de főleg a film közvetítők ezt a burkolt és jogos ó h a jt sehogy sem ak a rják m eglátni. Az utó b b aik at hangsúlyozva em ltem , pedig az ő ré* szűkre van a legtöbb m entség; ők hoz* ták ugyan kísérletkép a néhány leíró, o k tató film et, de — és itt van a bük* kenő — lehetetlenül szerencsétlen vá* lasztással. T erm észetesen az újítások irán t különösen érzékeny közvélem ény h am ar csalódott és tartó san : a film* kölcsönzők rak táráb an m aradt ilyen irányú előadatlan film ek töm ege a ta* n úja ennek a ténynek. D e m ondom , ez csak m entség, m ert a közönség lel* kében o tt szunnyad to v áb b ra is a vágy egy eddig ism eretlen, kivihetetlen, de k étségkívül kom oly célú film játék után. A fenti m entség szinte m agába zár még egyet: a film kölcsönzők m aguk
a, am ikor m ár az ú jságot ol= vasó nagyközönség előtt is nyílt tito k a mozgó* képszínházaknak szinte sorozatos válsága és pe* dig szoros egymásután* bán szám os nagy film készítő teleppel, már*már kom oly fak to ro k is foglalkoz* nak a közeli jövő eshetőségének gon* dolatával. V á jjo n hogy is lesz, ha a film „kiéli m agát“, am inek bekövet* k ezhetősége pedig k ét oldalról is fe* nyeget: az egyik szem pont a téma* hiány, ami a színházak válságának is egyik főoka az általános gazdasági rom lás m ellett, a m ásik igen fontos szem pont az, hogy a közönség m ár unni kezdi a form át, a film et, m int technikai eljárást és valam i új, tökéle* tesebb után vágyik. A napilapot olvasó m indegyikének tudom ása van pl. a beszélőfilm újabb térhód ításáró l, am elynek m éretei m ár kezdik túlhaladni a divat m egszokott kezdő arányait. E p ár szónyi m egjegyzést előre kel lett bocsátanom , hogy annál feltűnőbb nek tartsam azt a jelenséget, hogy nem csak a kom oly faktorok, hanem nagyközönség részéről is h atáro zo ttab bán m ind jobban és jobban jelentkez nek, ha még burkolt form ában, csak
M
1
sem teh etn ek term észetesen arról, előbbieknél is sokkalta kisebb sik ert hogy nehezen kapnak jó és helytálló értek el, m int A m erikában. A követ* tudom ányos vagy ok tató film eket, keztetés, am elyre persze m ár sokan rá m ert sajnos, a film készítés hazájában, jöttek, m int nem v ita th a tó igazságra, A m erikában és után a következően hogy csináljuk meg m ielőbb a m agunk N ém etországban csodálatosan szára* sa já t levegőjű és cselekm ényű egész* zon o ldják meg ezeket a kérdéseket; ségiigyi propaganda*film jcit. A napo* elenyészően csekély a jól megválósí* leoni követelm ény: a pénz azonban to tt tárgyú, ügyesen ra jzo lt m enetű és ennek a m egvalósítását is alaposan helyesen, céltu d atosan re n d ezett ilyen m egnehezíti, bár a legszigorúbb, de film. És hogy cikkem tulajdonképpeni p ártatlan tárgyilagosság ma m ár a tárg y ára térjek , áll ez a m egállapítás népjóléti és m unkaügyi m. kir. minisz* elsősorban az egészségügyi propaganda terium áldozatkészségét vitán kivül ál* film ekre. Igaz, el nem v itath ató az, lóan elism eri és erre az elism erésre a hogy a legnehezebb terrénum ok egyi* legújabban m egjelent és c lap hasáb* ke, a legnehezebb dolog eszközöket jain ism e rte te tt könyv és film jegyzéke találni az egészségügyi ism eretek tér* rá is szolgál. jesztésével kapcsolatos eszm ekörök M inden új m agyar egészségügyi film* ügyes burkolására, m ert az első film* nél igen ügyeltünk az elgondolás és el* kockától az utolsóig vigyázni kell arra, készítés technikájára. A külföldi fii* hogy a tém a m agja m indig csak „úsz* m eknél lépten*nyom on található ú. n. szon“, ahogy a film czők szakkifejezése negatív irán y t igyekeztünk teljesen ki* m ondja, de soha ki ne ugorjon, m ert küszöbölni, azaz nem a helytelent mu* akkor a film játék cselekm énye azon* ta ttu k be, hanem a helyeset. E rre a nal elfárad, u n o ttá válik és érdekte* m ár szigorú elvre azért tértü n k rá, lenné. A m erika egészségügyi filmjei* m ert akárhány külföldi film bemuta* nek ezt a gyakran fellelhető h ib áját a tójánál a különben gondosan figyelő kiállítás pazarságával pótolja, azaz a szakem berek, m int nézők, sem vették mi szem pontunkból csak igyekszik észre, hogy valam elyes helytelen eljá* pótolni. A z am erikaiak, ha úgy tetszik, ráscselekm ényes b em u tatását nyom on naiv, ha am úgy tetszik, tanulni vágyó követte a m agyarázó, azaz helytele* lelke ugyanis nem olyan érzékeny a nítő szöveg, teh át a gyakran szórako* tém a kö v etk eztetés, szabatos m enete zo tt töm eg szem ében, illetve lelkében iránt, nem b án tja őket a helyenkint egész könnyen m arad h at meg így a hiányos b u rkolat és egy*egy szép táj* helytelen kép. Egészen ritka eset, kép, esetleg jó csoportosítás, valami Pathé alkalm azza sikeresen, az a ren* ügyes film trükk teljesen kielégíti, át* dezési ügyesség, hogy a helytelen el* segíti őket a film cselekm ény egyes járás bem utatásával egybefüggően, részeinek összekapcsolásában. N álunk ugyanazon cselekm ényben egy sze* ez nehezen m egy; több évi tapasztala* replő, vagy akárcsak a k a rja vagy egy tünk van rá, hogy a hozzánk elju to tt, tiltó m ozdulata m egakadályozza mint* A m erikában igen nagy sikert elért fii* egy a rossz m ódszer befejezését és így mek nem találtak a várt és rem élt tet* a szöveg elkerülésével a film lényegé* szésre. Kézen fekvő főoka ennek két* vei, m ozgással m u+atia be a pozitivu* ségtclcniil az, hogy a cselekm ény min* m ot is. A zt az eljárást m agunk is elles* den m om entum a külföldi, teh át nem tűk és ezentúl készülő film jeinkben is honi és ezt a tetszési skála igazolja is: m indenütt alkalm azni fogjuk. az értelm esebb, de főleg a m űveltebb V ita tárg y á t k én ez^eti még a cselek* közönségnek m indig iobban tetszettek , m énv szövése: m eseszerűséggel vagy a m int a falu egyszerűbb népének, de az ..megfelelő -csoportosítással tö rtén ő egy*
m ásután az, am ellyel nagyobb h atást érh etü n k el. A m érleg az előbbi javára dől el, ha jó és ügyes a mese, ami per* sze m esteri kéz írását, vezetését, ren* dezését teszi szükségessé. De mese nél* kül, csupán ügyes keretezéssel is nagy lehet a hatás, am ire jó példa az Egész* ségügyi R eform iroda forgalom ba ho* zo tt nagy pro p aganda és o k tató film je „A tuberculosis", ahol azonban a fes* tői szép k eretb e rendkívül jól megkon* stru ált tan ítás illeszkedik és az ossz* hatás igazán csodás. A z elgondolás, eh készítés, rendezés és felvétel tökéletes* ségét kiegészítik a különös gonddal készült feliratok, a jól és biztosan meg* é p ített hidak az esem ények között. A párhuzam a legjobb bizonyító: az ügyes lelem ényes felírás sokszor unai* más részleteket is bám ulatosan felelem v en ít a m indennapi fényjátékokban, ugyanaz tö rtén ik kom oly form ában az o k tató vagy propagandafilm eknél is. Igen fontos még az, hogy a film túl* hosszú ne legyen. Sajnos, erre egválta* Ián nem ügyel a külföld és a készülő m agyar film eknél erre is különös te* k in tette l leszünk. A „sok a jóból is m egárt" elvét a falu igen jól ism eri még, a bevezetésnél, a megkedvelte*
tésnél erre igen kell ügyelnünk. De a k ezdet tövises m esgyéjén igen nagy bátorsággal elindult V örös K ereszt Egylet is leszűrhette ezt a tapasztalna tót igazán nagyszám ú népszerű egész* ségügyi előadásaiból, hogy egy 15—20 perces egészségügyi propagandafilm teljesen kielégíti a legszom jasabb kör* zönséget is, ha, és nyom atékosan mu* tato k rá egy szintén fontos tényezőre — vele együtt, lehetőleg utána egy tel* jesen heterogén tárgyú, akár leíró, akár burleszk film et pergetünk le. Az Egészségügyi R eform iroda Pro* paganda K özpontja, Scholtz K ornél dr. állam titk ár irányítása m ellett állan* dóan fejleszti az egészségügyi filmpro* pagandát, nem csak néhány válogatott külföldi film beszerzésével, hanem fő* lég honi film ek további gyártásával. Ezzel a m unkával egyidejűleg a diapo* sitivek, illetve a vezérkönyvvel kap* csolatos sorozatok készítése is meg* kezdődött, úgy hogy m a m ár egy m im den igényt kielégítő népszerű egész* ségügyi oktatási segédanyag áll az egészségügyi nevelés vezetői: az orvo* sok és azoknak utján a magyar kő* zönség rendelkezésére.
TORMA DOMOKOS DR. K IN E V E Z É S E A K orm ányzó a m iniszterelnök elő* terjesztésére dr. csicsókeresztúri T o r* ma D om okos m iniszteri segédtitkári címmel felruházott m iniszterelnökségi sajtóelőadónak a m iniszteri titk á ri cí* m et adom ányozta. Torm a dr. kineve* zése nagy öröm et k e lte tt a filmszak* m ában is, ahol ism erik T orm a dr.*nak a film iránti nagy ügyszeretetét. Tor* ma dr. ugyanis Bencs Z oltán dr. min. oszt. tan. m ellett a film ügyek előadója a m iniszterelnökségen és így állandó ö sszeköttetésben áll a film szakm a egyes érdekeltségeivel.
TORM A DOM OKOS Dr., m iniszteri t i t k á r :
A MAGYAR FILM G Y Á RTÁ S P R O B L É M Á I z elm últ hetekben úgy a napi, m int a szaksajtó* bán ism ételten sok szó ese tt a Film alapról és ezzel kapcsolatosan a M II m agyar film gyártásról, annak lehetőségeiről. S ajnos az clhang? zo tt n y ilatkozatok, m egoldási m ódok és in d ítványok olyan ellentm ondóak, egym ást keresztezőek voltak, hogy a kérdés tisztázása h ely ett még inkább összekuszálták azt s a közvélem ény úgy a nem zeti, m int m űvészi és gazda? sági szem pontból egyaránt nagvfon? tosságú problém ával szem ben továbbra is tanácstalanul áll. A sokszor hallott, jólism ert pesszim isztikus okfejtések m ellett azonban alkalm unk volt egy m egdöbbentően újszerű különvéle? m é n y t is olvasnunk. A nyilatkozó fel? veti a k érd ést; nem volna?e célszerűbb a beszélőfilm okozta forradalm i át? alakulást m egvárni, az évek óta folyó előkészületeket beszüntetni s ehelyett inkább a beszélőfilm előkészületeit m egkezdeni. B árm ennyire is hisszük és valljuk a m agyar film reneszánszát, arra a lehetőségre, hogy az újjászülető film gyártásunk egy vakm erő lépéssel épp a nyelvi h atáro k h o z k ö tö tt ma? gyár beszélőfilm m el induljon ú tjára, túlságosan m erész, fantasztikus elkép? zelés. A tap asz talat azt bizonyítja, hogy az ilyen vérm es rem ények a lég? több esetben a jó ügynek, tö b b et árta? nak, m int használnak. E szerény soroknak célja megvizs? gálni, v á jjo n az a d o tt körülm ények k ö zö tt a rendelkezésünkre álló m ű v é szi és gazdasági eszk ö zö k k e l m eg im dulhat?e a sikeres magyar filmgyár? tás? K iinduló p o n ttu l szolgáljon min? den becsületes, kom oly m agyar tö? rekvés és szándék által vallott s elfő? g ad o tt tétel: Magyarország se erkölcsi, se gazdasági, se m űvészi szem pontból
nem m ond ha t le a filmgyártásról m in d ? addig, míg erre bármilyen kis rem ény vagy lehetőség is megvan. A külföldi piacra szoruló m agyar film kérdésnek vizsgálatánál azonban nem h ag y h atju k figyelm en kivül se a nem zetközi piac helyzetét, sem a kő? zönséges ízlésnek világszerte mutat? kozó új irán y át sem. Ellenkezőleg, csak ezeknek a tényezőknek a figye? lem bevétele után d ö n th etjü k cl, v ájjo n rendelkezésünkre állanak?e azok a mű? vészi, gazdasági erők, m elyek lehetővé teszik a sikeres m agyar film gyártás m egindítását. E gy fejlődési korszak zárult le; a nagy töm egekkel, külsőségekkel, az unalom ilag elcsépelt alakokkal, mcsé? vei és helyzetekkel dolgozó am erikai film helyébe, egy m élyebb, igazabb, m űvészibb film stílus van kialakulóban. A z utóbbi évek a la tt az am erikai fii? m ek szinte páratlanul nagy vonzóereje m indinkább v eszített erejéből abban az arányban, am int a film m egtalálta önálló mondanivalóját, kifejezési esz? közeit, am ilyen m értékben leváltak a h o zzátap ad t idegen elem ek. De nem? csak az európai, hanem m aga az amc? rikai közönség is kiábrándult, m egunta az e fa jta film eket, am elyek m űvészete attrakciókkal, egyéni so rso k at tömeg? felvonulásokkal, érző, szenvedő embe? reket bábukkal igyekeztek pótolni. M indez m enthetetlenül zsákutcába ve? z e te tt s ez term észetes is volt. Hiszen az a néző, aki ma egy negyven emele? tes palota pusztulását látja, legköze? lebb m ár csak egy nvolvan em eletes felhőkarcoló katasztró fájáv al elégszik meg. A film világában is eleve úgy re n d e lte te tt el, hogy a fák az égig ne nőjenek, Em beri gyarlóságunkból kö? vetkezik, hogy hatalm as töm egek sor? sánál m élyebben ren d ít meg egy?egy hősnek szenvedése, tragédiája, öröm e
A
4
T ag ad h atatlan, hogy a szédületes am erik ai iram nak technikai szem pon t* hói sokat köszönh etü nk. De nem sza* b ad elfelejteni, hogy e fejlődés nem lehet végcél, csupán eszköz, am ely a m űvészi m ondanivaló tökéletesebb kis fejezésére szolgál. A közízlésben beállott változást csa k h am ar észrevette A m erika és úgy igyekezett orvosolni a bajt, hogy nagy gazdasági fölényével bűvkörébe vonta az európai erőket. Előállt az az érdes kés jelenség, hogy az amerikai film stílusát, szellemét lassanként kezdte felváltani egy ú jabb irány: az európai stílus. Ezek az új film ek azt m ondhat* nók, am erikai földön, am erikai tőké* vei készült európai film ek voltak. En* nek a folyam atnak vet véget a beszélő* film o k o zta forradalmi átalakulás. E fentvázolt átalakulás azonban éreztette h atásá t a film ipar gazdasági vonatkozásainál is. V alóban m erész kísérlet lett volna az am erikai film fénykorában felvenni a versenyt. Ma. azonban m ár joggal beszélhetünk az európai — s ezen belül a m agyar — film gyártás lehetőségeiről. A z elm o n d o ttak után önként követ* kezik, hogy az újjászülető m agyar film nek mesében, hangban, színben, témában, mást, újat kell nyújtania. V aló b an o tt kezdeni, hol A m erika abba hagyta, cé ljáttév csztett, elhibá* zo tt tö rek v és volna. És itt van a hely rám u tatn i a magyar írók döntő nagy szerepére. A tém a m egválasztásánál, feldolgozásánál ne kacérk o d jan ak az am erikai közönség ízlésével, hanem ír* jan ak úgy, ahogy Isten nekik tudni adta. Fontos azonban m egszabadulni attó l a veszedelm es felfogástól, am ely a m agyar jelleget néprajzi színekben és külsőségekben keresi. A m agyar lé* lek s m űvészet nem csak e téren jelent* kezik. Egy m űvészi értékű tém a, jele* netezésben újszerű szokatlan seená* rium sok m in denért kárpótol. A ma* g v ar író, aki ism eri a film m űvészet tö rv én y eit, a film szerűség lényegét, az
külsőségek, hatalm as b efek tetést igénylő attrakciók h elyett olyan seená* rium ot fog írni, am ely kis tőkével is m egfilm esíthető, de am ely művészi erejénél fogva nem csak m űvészi, de egyúttal gazdasági sikerre is ta rth a t szám ot. A m agyar film ben jelentkező új m űvészi hangra és újszerűségre fel fog figyelni a külföldi piac is, am ely ma m ár kellő m értékre szállította le az am erikai film ek értékét. A z új vi* szonyok k ö zö tt a m agyar film ek fór* galm azása sem lesz oly súlyos, nagy tő k ét igénylő feladat sem. Hisz láthat* juk — s erre szám os kínálkozó példa áll rendelkezésünkre — hogy egy?egy film nek sikere m ily döntő befolyással van az illető ország egész filmproduk* ciójára. Joggal m ondhatjuk, hogy ma a világ közvélem énye a film terén is érdeklődéssel fordul felénk, am ely kő* rülm ény ugyancsak előnyösen befolyás solja és könnyíti meg újjászülető ma* gyár film első lépéseit. Ily körülm ények k ö zö tt a magán* tőke is kénytelen lesz felhagyni régi álláspontjával. A m agyar tőke évek során át vagy túlságos rom antikusnak ítélte a film lehetőségeit, vagy bele* esve a m ásik túlzásba, m erész és vér* m es rem ényektől vezettetve nem vél* vén m egtalálni Szám ításait, távol tar* to tta m agát. E gyetlenegy sikeres ma* gyár film azonban megváltoztathatja a tő kének so k tekintetben jogosult tar* tózkodását és idegenkedését. Joggal állítjuk: elérkezett az az időpont, amikor a magyar filmgyártás sikeresen indulhat útjára. A z egykor félelm es am erikai ellenfél m a új úta* kon próbálkozik, E urópának m arad t a feladat, hogy a film et ne csak a tech* nika, hanem a m űvészet terén is töké* létesítse. Az am erikai hegem ónia he* Ivébe fokozatosan az európai állam ok nem zeti film gyártása lép és, ha m a el* m ulasztjuk az előnyös nem zetközi helyzet kihasználását, úgy holnap nem egy, de sok ellenféllel kell m ajd meg* küzdeniink.
LÁZÁR LAJOS Dr.
A FIL M G Y Á R T Á SI KAMPÁNY E L Ő K É S Z ÍT É S E — MŰSORON KÍVÜL — inden bizonnyal m egbocsájt Marái Sándor, m ert az o rovatscím ét kértem köb csőn itt alcím gyanánt. Ez látszo tt a legtalálóbb; nak, m ert a műsor maga a film szakm ában: egymásra lövöldözés a film gyártás élctrekeltése érdekében. Ez a szerény in d ítvány pedig nem fo g hat helyt e csatában, hanem e lap ko; moly szakcikkei k özött kér helyet a miisoronkiviili szám igénytelenségével. H iszünk abban, hogy ez év tavaszán m egindul a m agyar film gyártás s álla? pítsuk meg, hogy vannak: 1. film rendezőink, 2. film fényképészeink (operatőrünk), 3. díszlettervezőink és a film gyártáshoz szükséges m ás mű; vészi és technikai m unkaerőink. A hazai film gyártás m egindulásakor m inden bizonnyal azokat a film rendc; zőket, film fényképészeket, díszletterv vezőket és egyéb szakm unkásokat fog; ják a film gyártás vállalkozói foglalkozz tatni, akik már dolgoztak ilyen minő* ségben a közelmúltban" vagy régebben és azó ta sem táv olodtak el egészen a film gyártási szakm ától. N oviciusra aligha fogja valaki a játékfilm hez szűk; séges nagy tőke so rsát bízni, m égha az illető a film gyártáshoz szükséges ké; pcsségek jeleit a legnagyobb m érték; ben is sejtteti, de gyakorlati ism eretei nincsenek. A gy ak orlattal bírók k özött és m ellett lehet tehetséges kezdőt is foglalkoztatni, de a film gyártást veze; tő k zöm e csak g y ak o rlattal bíró szak; em ber lehet, akár rendező, akár opera* tőr, akár m ás m unkakörben. Bár ehez a szakm ához m indenki érteni látszik, mégis a m eginduló m agyar film gyártás sik ertelenségét jelenthetné, tehetséges, de gyakorlatlan ke z d ő k térfoglalása. H a teh át a valam elyes gyakorlattal
rendelkező szakerők m unkához jutnak,ak k o r maguk is érezni fogják, hogy — bár az „alapképzettségük41 — m ondhat^ nám : érettségijük m egvan, mégis ve* zető m unkásnak (legyen az rendezői, operatőri, vagy m ás m unka) nem állhat be azzal az azonnali biztonsággal, m int akkor, am ikor még folyam atos film; gyártási m unkában volt benne. M a isel tu d ja végezni felad atát a régebben m űködésben volt szakképzett m űvészi, vagy technikai m unkás, de m unkájánál a biztonság, az indulási sebesség, ki; sebb, m int annál, aki éppen nemrégen fejezte be m unkáját egy másik film? nél. Ezt a m egállapítást a kom oly szak* erők m aguk fogják m egtenni — annál inkább kell ilyen, de még pesszim iszti; kusabb m egállapításokkal szám ítani azok részéről, akik m aguk nem szak; értők, de a kritik a m űvészetét, helye; sen a lekritizálás könnyű m esterségét szeretik gyakorolni. Éppen az előbb elm ondott okokból tartom helyesnek és sürgősen m egva; lósítandónak alább következő indítván nyom at, am elyet azért vagyok b áto r indítványnak nevezni, m ert e sorok Végén azt az arra illetékes fórumhoz: adresszálom . Indítványom : T egyék lehetővé a m agyar film gyár; tás előm ozdítását célul kitűző illetékes m iniszter urak, hogy a film gyártás ez év tavaszára v árh ató m egindulásáig több 1. film rendező, 2. film fényképező (operatőr), 3. díszlettervező 4. felvételező, 5. film író s a többi vezető m űvészi és technikai szakm unkaerő 2—3 hétig tanulm ányozhassa a külföldi film gyár; tá s t s meglévő alapism eretei alapján a film gyártás m inden gyakorlati k érd é;
s e b e n a legújabb eredm énnyeket is közvetlenül, kellő vezetés mellett ta# nulm ány ózhassa. E tanulm ányút a bécsi és berlini film gyártás tanulm ányozását tűzné ki célul. Ezen felül m ás külföldi filmgyár? tás tanulm ányozása felesleges. A tan u lm án y útra küldendők névso# rát az illetékes m iniszter ur a művészi testü letek előterjesztése és m eghallgat tása után állap íttatn á meg! E tan u lm án y út clőkésztícndő úgy, hogy m in d k ét városban (Bécs és Bér? lin) a film gyártás m inden részét kellő vezetéssel tanulm ányozhassák. Rossz előkészítés idő és pénzpazarlást ered# m ényezne. A szükséges előkészítés és bevezetés a külföldön könnyen kérész# tülvihető. O lyan m űhelytitok nincsen, am it bárm ely film gyár féltene. Ahol a statiszták százai végignézhetik a fel# vételeket, o tt a szükséges összekötte# tések felhasználásával b ev ezetett tanul# m á n y o zo k is szívesen láto tt vendégek lesznek. K önnyen m egtörténhetik, hogy egy ilyen tan ulm ányút kapcsán az ab# b án résztvevők cgyike#m ásika a meg# indpló m agyar film gyártás javára kap# csolatokat szerezne. Az ilyen tan ulm ányút tanulságai a film gyártás m egindulásánál, de később is nagy haszn ára lenne az egyetem es m agyar film gyártás annyira hangozta# to lt érdekeinek. Ügy az egyes tanul? m ányozok, m int az azok m unkáját igénybevevő film gyártók hasznát ven# nék a tanulságoknak és m egkönnyíte# nék a m agyar film sikeres megindulá# sát. B árm elyik m iniszteri tárca terhére
V ID É K I FIL M K U L TÚ R A — U J F IL M S Z ÍN H Á Z A K -
Jász la d án y : Apolló#mozgó. E. özv. To# m aschek A n talné társa: R éthly Fe# renc; Üzlv. R éthly Ferenc (Budapest, VIII., Práter#u. 29/b) Bk. 300. Ja. rszo. vas. Mk. R éthly Ferenc. H ázt.: ■N épkör. G.: Gaum. kér. Gsz. R éthly Ferenc, 231/1924. Ze.#cig.
m enne ennek az ú tn ak financirozása, m inden bizonnyal a kiadások sokszo# rosát hozná be végeredm ényben az összes tárcák, a m agyar nemzetgazda# ság javára. H ivatalos vezetője a tanulm ányozó csoportnak valam elyik m iniszteriális szakférfiú lenne, akinek feladata volna a tanulm ányút ko m o ly és célszerű /e# bonyolítására felügyelni, am ire egyéb# ként kom oly film szakm ai em bereknél csak teoretikus értelem ben volna szűk# ség. E tanulm ányúton ki#ki tehetségéhez m érten szívná m agába a lá to tta k a t és h allo ttak at s visszatérve hozzákezd# hetne friss erővel és kedvvel a munká# hoz olyan m értékben, am int szeren# cséje és régi képessége erősbbödne a film gyártás terén. A z sem lehetetlen, hogy a visszaté# rők egyike#másika képességének és rá# term ettségének nagyobb tan u jeleit ez u tán a tanulm ányút után sem tudná adni, azonban a tanulm ányozók na# gyobb része a folyam atos külföldi film# gy ártás legújabb vívm ányait, igen fon# tos részleteit, fogásait, egészben véve: annak szellemét sa játítan á cl és hozzá# járu ln a kom oly hozzáértéssel a m agyar film gyártás felélesztéséhez. Aki pedig azt hiszi, hogy eleget tud a külföldi film gyártás tanulm ányozása nélkül is, az — m aradjon itthon. S c ito vszky Béla belügym iniszter úr őcxceléneiája ism ert m egértésében és jóindulatában bízom akkor, am időn ezt a tiszteletteljes in d ítv án y t bátor vagyok hozzá intézni.
MAGYAR M O ZG Ó FÉH YK É PK EZELÖ K ORSZ. SZÖVETSÉGE MIÉNK KÁVÉHÁZ BUDAPEST, VIII,, JÓZSEF KÖRÚT 29. SZÁM. Telefon: J. 311-38.
M u n k ak ö zv etítő : B O G N E R GYULA, a m unkaközvetités d í j t a l a n .
D IT T R IC H J Ó Z S E F
KÖNYV ZU K O R A D O L FR Ó L
H E LY T TE S TÜZOLTÓ-FŐPARANCSNOK
A regény, m int életrajzírás régikedvenc form ája a hisztorikusoknak. W ill Irwin am erikai író m ost regénybe foglalta össze Z u k o r A dolfnak, a ma? gyár szárm azású am erikai film király? nak valóban regénybe illő életét. T h e House that Shadows buillt (A z ár? nyékban épült ház) a címe Irwin köny? vének, am elynek főtém ája a new? yorki hatalm as P aram ount felhőkar? coló és am elynek gigantikus felépítése egyúttal jelképe az am erikai film ipar? nak, am ely m a szám ottevő világhata?
A m ozgóképszínházi érdekeltek kő# rében o sztatlan öröm et v álto tt ki a polgárm esternek az az intézkedése, am ellyel Dittrich József székesfővá? rosi tűzoltó fő tisztet a tűzoltófőpa? rancsnok és parancsnok szükségszer rinti h elyettesítésével hivatalosan meg* bízta. A polgárm ester k itü n te tő bi? zalm a ezzel oly érdem es férfiút ért, aki 18 éves tűzoltói nehéz és önfelál? dozó szolgálatában m indenkor példás k ötelességtudással és lankadatlan szór* galom m al tö ltö tte be nemes hivatását. A k itü n te te tt egyben okleveles gépész? m érnök is, aki a főváros m érnöki ka? rából lép ett a rögös, de a nem es em? b erszeretet eszm éjétől á tita to tt tűz? oltói m unkakörbe, hogy o tt a korszel? lemmel lépést tartv a, a tűzoltóság mo? d ern gépekkel és felszerelésekkel való fejlődésében oroszlánrészt k érje n ma? gának. A budapesti tűzoltóság mai színvonala közismert, sőt külföldi vo? natk o zásb an is díséretes, népszerűség? ben pedig páratlan. S m indezekben neki nem kis részben van érdeme, m ert a csapat műszaki előadója lévén, a haladást, a tökéletes m unkára való tö rek v ést m indenkor szem előtt tar? to tta . H ivatalán kívül, m int az állami gépjárm űvezetői tanfolyam rendes előadója, valam int az „Állami Mozgó? képgépkezelői szaktant oly a m “ és újab? bán az állami tűzoltótiszti országos tanfolyam kin ev ezett szakelőadója oly osztatlan elism erést és nagyrabecsülést szerzett m agának és testületének, am ely m éltán m egilleti őt, aki tűzoltói szakism eretek terén országos hírnév? nek örvend. A magyar film szakm a hangulatának adunk kifejezést, am ikor Dittrich Jó? zsef fő tisztet e kitü n tetése alkalm ából m elegen üdvözöljük és rem éljük, hogy k ö zszeretettő l övezett tevékenységét a közjó érdekében és a főváros javára még sokáig fogja folytatni.
lom. A m ilyen tem póban épült ez az: óriási felhőkarcoló, olyan tem póban,, hétm érföldes gyorsaságban lendült fel Z u k o r A dolf gyönyörű pályafutása Ri? csétől, a kis zem lénm egyei m agyar fa? lutól a P aram ount elnöki székéig, öt? ven dollárral a zsebében érk ezett ki A m erikába Z ukor és m iután á te se tt m inden „zöld“ gyerm ekbetegségein és kezdő nehézségein, Z ukor is b efu to tta azt a hatalm as pályát, am ely jellemzi az ő nagyszerű életét. Irw in könyve életregény, de egyúttal regényrészlet: az am erikai film gyártás idejéből. Azok,, akik angolul tudnak, élvezettel fogják: olvasni Z ukor A dolf élettö rtén etét.
8
A BONYI V IK TO R a P esti M agyar K ereskedelm i Bank E rzséb et k ö rú ti fiókjának igazgatója :
F IL M S Z ÍN H Á Z A K erlinben m ost van egy más gánbankház égisze alatt a „Zentralbank dér Film# ]B theater A k t . G es.“ meg* alakulóban 50.000 biro# ill illli dalm i m árka alaptőkéi vei. T ekintve, hogy szakm abeli körök itt B udapesten ism ételten foglalkoztak hasonló hitelszerv létesítésének a kér# désévcl, talán nem lesz érdektelen, ha egy ily alakulat esélyeinek a taglalás sába bocsátkozunk. N ézetem szerint valam ely szakm a speciális p énzintézetének az alapításás hoz főfeltétel a szakm a prosperitása, m eglévő vállalatainak hasznothozó üzs letm enete és biztató jövője. K étségtes len ugyanis, hogy ha bizonyos fa jtá jú üzleti vállalkozások jó pénzügyi ereds m én y t m u tatnak, vagyis a beléjük fcks te te tt m agántőke dús, biztos és fejs lődő hozam ot lát, egyrészt a meglévő vállalatok vagyonilag izm osodnak, m ásrészt nem csak hasonló új vállalkos zások keletkeznek, hanem a szakm a különféle szükségleteinek kiszolgálás sára is különleges vállalkozások létes sülnek. Ilyen volna a film sznházak k m lönleges bankja is. S ajnálattal kell azonban mcgállapís tanunk, hogy film színházainknál ezidő szerin t épen az ellenkező eset áll fenn. M egbízható kézből v e tt statisztik ák m u tatják , hogy a helybeli mozgószín# házak forgalm a és hozadéka átlagban egyáltalán nem kielégítő, m int ahogy a középosztály jelen anyagi helyzete m ellett a kőszínházak is tele vannak a rossz üzletm enet m iatt panasszal. V an n ak ugyan kivételes periódusok, am ikor egysegy szenzációként ható m űsor az átlagos bevételek többszö# rö sét is eredm ényezi az azt előadó színháznak —• de sajnos ezek az esc# tek nem egyebek, m int a szabályt meg#
b a n k ja
erősítő kivételek! M ert legjobb eset# ben B udapest 90 m ozgójából 10 vagy 20%#nak biztosítanak egy#egy rövid fellélegzést. Á tlagban a vidék hely# zete sem lehet rózsásabb. önálló szakmabeli pénzintézetet nem képzelhetünk el m ásként, m int úgy, hogy annak alapításához főleg a szakma tagjai járulnak anyagi eszköz z ö k k e l hozzá és hogy kilátás van arra, hogy a szakm a nem csak, m int hiteb forrást veszi m ajd azt igénybe, hanem betéteivel is kellőleg alim entálni fogja. N em képzelhető el, hogy a jelenlegi helyzet m ellett erről szó eshetnék szakm ánkban. De viszont a mai hely# zct szerint a m ozgószínházak betétei legalább is oly m értékű biztonsággal helyezhetők el nagybankjainknál, m int am ilyet a szóban lévő új alakulat nyuj# tana, hiteligényeik pedig u gyanott tm lajdonosaik hitelképes voltának ará# nyában szintén kielégítést találhatnak. H allottunk különleges hitelm ódoza# to k iránti kívánságokról is, m int pl. m űsorszerződésekre való kölcsönnyu j# tás, am i azonban nem volna bankszem# pontból egyéb, m int egy későbbi idő# szakra feltételezett anyagi eredm ény előre való felhasználásának lehetővé# tétele. N ehéz dolog a film sznházak üzleti vérkeringését teljes egészében nem is# m erve, itt vélem ényt m ondani, de min# dig ú jra és ú jra bebizonyosodó tétel az, hogy csak az az üzlet valóban jó üzlet, amely m in d k é t félre nézve egy# formán előnyös. N em ta rta n ó k sze# rencsésnek arra a főcélra egy különle# ges bank alapítását, hogy az ennek a nagyon érdekes és rokonszenves szak# ma egyes tagjainak főleg forgótőkét biztosítson, különösen ma, m ikor a gyengülő üzletm enet m iatt általánosak a panaszok.
Ellenben aján lh ató n ak vélnők erre a célra egy hitelszövetkezet létesítését — régi, régi terv! — am elynek tagjai, az egyes m ozitulajdonosok, a szövet* kezeti jelleg m ellett egym ásért rész? jegyeik arán y ában egyetem leges fele? lősséggel volnának. N em ta rtju k két* ségesnek, hogy — különösen az itt szép forgalm at elérő külföldi tőkés erős — film vállalatok m ár saját üzleti lehetőségeik érdekében is hajlandók
lennének egy ilyen hitelszervnek a szükséges anyagi eszközökkel, avagy a szövetkezet által valam ely banknál igénybeveendő hitelszükséglet iránti garanciával rendelkezésre állani. Ezt saját érdekeik szem előtt tartásáv al ak k én t vállalhatnák, hogy a hiteléért# zura bizottságba sa já t képviselőiket is delegálnák, akiknek révén beleszólásuk volna m inden egyes hitelkérvény fe# letti határozatba.
PÉCHY-HORVÁTH REZSŐ
A K IN EM A TO G R Á FIA F E J L Ő D É S E kik a legújabb m űvészet: a kinem atografia fejlő# dését figyelem m el kisér# ték — (és m icsoda cső? portosulását a m illiók nak kell itt értenünk!) — azok m egelégedettséggel és bizo nyára jóleső érzéssel látták a kinema# tográfia roham os fejlődését, am ely a legvégső cél felé irányult: a teljes tö# kéletesség felé. A kezdetlegességet egyskettőre lerázta m agáról és m a m ár o tt van, hogy csakúgy lehet róla be? szélni, m int am ely m ár tökéletesebb, jobb és egyszerűbb nem is lehet, am it röviden m ár a beszélő filmmel bizo# ny ithatunk. A kinem atográfia fejlődése olyan ro# ham osan és olyan hatalm as lépésekkel tö rtén t, hogy azt alig is volt alkal# m űnk m inden fázisában figyelem m el kisérni, de azért nem veszítettü n k sem# mit, m ert az utólagos vizsgálódás és szem lélődés is eredm ényhez vezet. Em lékezzünk csak vissza azokra az időkre, am ikor a kinem atográfia az úgynevezett g yerm ekkorát élte! Mi# csoda naivitások, m icsoda szim pla dől# gok peregtek le a vásznon és egy#egy kép lejátszása alig v e tt igénybe tö b b et néhány pillanatnál, m áris világosság tám ad t és elsö tétült a vetítőgép. Va#
a
dászképek, vonatindulások, sportverse# nyék, lófuttatások, vizi utazások és ilyen és ehhez hasonló képek — ma m ár unalm as sem m iségek — szerepel# tek akkoriban a m ozgószínházak mű# sorában. És mégis a legnagyobb érdek# lődéssel és a legragaszkodóbb szere# te tte l élveztük végig. •Ma pedig hol ta rtu n k m ár? Óriási perspektíva tárul fel előttünk, ha az azóta eltelt rövid esztendők fejlődésén végigtekintünk — és önkéntelenül is az em beri elme hatalm asságának és nagyszerűségének győzedelm i éneke harsog a fülünkbe . . . A pár évvel ez# előtt csodaszám ba m ent naivitások, hogy eltörpülnek a mai tiz#tizenöt fel# vopásos színm űvek m ellett; m icsoda g y erek játék k á lesznek azok a rövid ké* pék a mai autom obilos, repülőgépes, expresszvonatos és óriáshajós eszkö# zökkel dolgozó m odern kinem atográfia nagyszerű term ékei m ellett! G yönyörű és szinte m egdöbbentő fejlődés az, am elyet a m ozgókép rövid néhány esztendő alatt végighaladt —és m égis: a legnagyobb tisztelettel kell előtte leem elni a kalapunkat. M a m ár elsőrangú m űvészettel állunk szem ben, ha a kinem atográfiáról beszélünk és ebben a tényben feltétlenül nagy része van annak a m űvészi fejlődésnek,
10
am ely b en a film végigm ent. Ez pedig nem egyéb, m int a nem zetközisége. A kinem atográfia hívei azelőtt jog# gal aggodalm askodtak a felett a kér? dés felett, hogy v ájjo n m iképpen vb gyék keresztül a film betűtközlő, teh át szöveges részének az egyszerűsítését. A ránylag rövid idő a la tt azután ezt a k é rd é st is sikeresen m egoldották. Ki? küszöbölték a m ozgóképszínházból a rengeteg sok cím et, felírást, levelet és a többi, azelőtt elengedhetetlenül szűk? séges rekvizitum okat, am elyek csak a nézőt zav arták és m olesztálták. A mai k in em atográfia m ár nem dolgozik any? n y ira cím ekkel, a szereplők nem írnak m inden jelenetben m inim ális tiz leve? let, m int azelőtt; ellenben a film m ost m ár an n y ira hatalm as lett, annyira ki? iejezésteli, hogy az egész vásznat be? lepő felírás?kolosszusokra többé m ár nincsen szükség. V agyis a darabok szelleme m egváltozott olyaténképpen, hogy a néző részben a felvilágosító és magyarázó szöveg nélkül is tökélete? sen m egért m indent. A zelő tt ren d szerin t a legérdekesebb jeleneteknél, am ikor az em ber m inden idegszála a végsőkig feszült meg az iz? galom tól, h irtelen m egszakadt a kép, k ö v e tk e z e tt ellenben egész sereg dik? ció és m agyarázás, am i az em berből valam i dühordítás?félét sz e re te tt volna kiváltani. De eszünkbe ju to tt, hogy m aga a film ilyen, teh át vele perbe? szállni, v itatk o zn i, gorom báskodni nem lehet. M a m ár ez nincs így! M a m ár folyékonyan gördülnek a képek, felira? to k á t jóform án csak a képek kezdeté? nél látunk — és ez nagyon jól van
Hébel
így! A feliratok és levelek és magya? rázgatások h ely ett legalább sokkal több képet láth atu n k és az a pár perc, am it eddig ezekkel a haszontalansá? gokkal elvesztettünk, kellem esen térül meg. E zért lett teh át nem zetközi a film a szó szoros értelm ében, m ert m inden nem zetbeli és m inden nyelvű egyén kényelm esen szem lélheti és azonnal m egértheti, annak ellenére, hogy nin? csenek felírások. És így m inden vál? to z ta tá s nélkül lejátszh a tjá k ugyanazt a film et A ngliában éppúgy, m int Olasz? országban. Ez a nem zetköziség terem? te tte meg a m o zgószínházaknak az igazi népszerűséget és az igazi m ű v é ? s z í értéket. A z érdem itt term észetesen azoké az érdemes úttörőké, akik belátták a régebbbi ta rth a ta tla n sá g o t és siettek azon nyom ban változtatni. így kelet? k ez ett a mai tökéletes film, az úgyne? vezett irodalmi film és így le tt egy? azon nívójú a film m ű vésze t az irodák mi sznházzal. Sajnos, m anap még nem m indegyik film ilyen tökéletes, de abban mind? egyik m egegyezik, hogy e tek in tetb en útban van a javulás, helyesebben: a tökéletes fejlődés felé. A R einhardt m ester filmjei, a nagy am erikai film ek és a Pathé?, G aum ont?gyártm ányok k e z d té k meg ezt az ú ttö rő és a kine? m atográfia fejlődésében nagyjclentő? ségű m unkát, am elyet követni fognak m ajd a m a még részben túlságosan fe? csegő, sokat közlő, feleslegesen sok feliratot vetítő m ás filmek is.
nemzetközi szállítmányozó és elvámolási vállalata
V I ., V á c i = u f 1. ( W e s f e n d s p a l o f a )
11
—
T e l e f o n : A u f . 159 = 4 7.
R É S Z L E T AZ A T T IL A -F IM B Ő L N éh án y h ét ó ta B udapesten tartóz* kodik Garai T ibor, C serépy A rzén tit* kára és a berlini C serépy*Film társaság cégvezetője, aki ez alkalom m al rész* letesen ism ertette a Filmkultúra előtt az A ttila*film re vonatkozó előkészüle* tek et. Garai T ib o r készséggel a d o tt vá* laszt olyan k érdésekre, am elyek m a a m agyar film gyártás m inden hívét oly közelről érintik: M ilyen stádium ban van az Attila*film, m ikor kezdik el a film felvételekct, kik irják a Drehbu* chot, kik játszák m ajd a szerepeket stb. Á lljanak itt a k ap o tt feleletek: A z Attila:film legfontosabb része, a
film ben, közöljük a film ben előforduld egyik nagyarányú épiíkezés, Valentin nian császár p alotájának rajzát. K or* hűbb, grandiózusabb és alaposabbabn előkészített film még nem készült. A szereposztás véglegesen C serépy A rzén budapesti tartó z k o d ása után fog m egtörténni. V égleges döntés m ég egy szerepre nézve sem tö rtén t. É rtékes Ígéretben volt részünk, ami? k o r C serépy A rzénnal azt a kijelenté* sét k ö zv e títette Garai titk á r ur, hogy C serépy a m agyarországi felvételek a la tt a legkollégiálisabban fog m ó d o t adni a magyar filmgyártásban d o b
S z iro n ta i L h o fk a ta n á r te rvra jza V alentinian csász ár p alo tája az A ttila-film en.
D rehbuch, Pékár G yula alapvető ötle* tein ek felhasználásával m ost készül B erlinben: C serépy A rzén, Biró L ajos és V ajd a László közrem űködésével. A napokban befejezik m unkájukat, mire C serépy A rzén B udapestre jön. A z A ttila építkezéseinek rajzai és tervei, valam int a kosztüm ök tömegé* nek rajzai és előkészületi m unkái m ár rég ó ta készülnek Szirontai L hotka tan ár vezetésével. M inden valószínűség sze* rin t jó részben M agyarországon. An* nak illusztrálására, hogy m ilyen ará* nyu építkezések lesznek e gigantikus
gozni hivatott technikai és m űvészt erőknek arra, hogy m egism erjék a legutóbbi film technikai és egyéb víví* m ányokat és m egtanulják mindazt,, am inek m egtanulása e különleges al* kalom nélkül igen hosszú időt és sok alkalom keresést tenne szükségessé. íg ére tet kap tu n k arra is, hogy Cse* répy A rzén m egism erteti azt az új gyártási, technikai és m űvészi metó* dúst, am ellyel az A ttilá t készíti és am ely m inden bizonnyal sikert hoz és forradalmi jelentőségű lesz a filmgyár? tás terén.
12
A z -O K T A T Ó F IL M E G É S Z S É G Ü G Y I FIL M E L Ő A D A SO K M A GYA RORSZÁGON Pollerman A rtú r min. tanácsos, az Egészségügyi P ro paganda K özpont vei zető je a Filmkultúra m ai szám ában ér# dekcsen fe jti ki az egészségügyi film* szolgálat nagy jelentőségét különösen M agyarországon. A P ropaganda Köz* pont az elm últ esztendőben igen szép és eredm ényes m unkát fe jte tt ki az egészségügyi felvilágosítás terén. Bu* dap esten a T ársadalm i M úzeum ban külön m ozgóképszínházat ren d eze tt be a K özpont, ahol nap o n ta igen olcsó áro n film előadásokat ta rta n a k és ezek során csakis ism eretterjesztő , o k tató és egészségügyi film eket m u tatn ak be. A z intelligens nagyközönség körében Az
T927I28. év folyamán,
óriási érdeklődésnek örvendenek ezek az előadások, m ert valóban nagyszín* vonalú és értékes film előadásokat pro* dukál a K özpont. De a v id ék et sem hanyagolja el a K özpont. A z elm últ esztendőben 4452. előadást ta rto tta k szerte az országban, am elyek m indegyike egy*egy fo n to s lépés az egészségügyi felvilágosítás felé. A vidéki propagandamunkáról a következőkben számol be az Egész* ségügyi P ropaganda K özpont, amely* nek vezetője dr. P ollerm an A rtú r or* vos, min. tanácsos, iro d ája a Népjó* léti és m unkaügyi m inisztérium ban van.
Magyarország területén
4452 egészségügyi előadás volt összesen, amelyek közül 1092 filmbemutatással volt egybekötve. A z előadások vármegyénként (beleértve a területükön is) a következőképen oszlottak meg: Abauj -Torna Bács,-Bodrog Baranya Békés Borsod Bihar Csanád-Arad-Torontál Csongrád Győr-M oson-Pozsony Fejér
Hajdú Heves
vármegyében
65 65 48
30 246
45 94 117 203 106
75 161 4:8
Mozgóképszínház az Északi sarkon. Murmanskban, a föld legészakibb városkájában, Snawa elnevezés alatt mozgóképszínházat építettek, amelyet át is adtak már a rendel tetésének. A kis filmszínháznak 200 ülőhelye van és célja, hogy a kultúrvilágtól elzárt északi lakosoknak és főleg halászoknak, va lamelyes szórakozást nyújtson.
levő
többi
törvényhatóságokat
Jász-Nagykuni-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Komárom-Esztergom Pest-Pilis-Solt-Kiskun Nógrád-Hont Somogy Szabolcs Sopron Szatmár-Ugocsia-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Zemplén
289168
644
245
199:
304 231
14 179
127 82170-
192-
O ktatófilm-hivatal Parisban. Párásban a. napokban felavatták a városi oktatófilm hivatalt, amelynek hivatalos helyiségei a RueCharlot 85. alatt működik. A felavatási ün nepélyen a francia akadémia is képviseltettemagát. A párisi filmhivatal hivatalos címe a következő: Office Cinematographique: a Enseignement.
13
6%-os osztalékot ad a Zeiss-Ikon. A dres<deni Zeiss-Ikon r.-t. most tette közzé az 7927/1938. évekre szóló mérlegét, amelyek szám oszlopáibó 1 kiderül, hogy az elmúlt üz leti év kielégítő volt. A zck ellenére, hogy a múlt évi áprilisi és májusi szász sztrájk és bérharcok miatt a Zeiss-Ikon. szállítóképes sége hónapokig csorbát szenvedett, a válla lat üzleti forgalma mégis erősen emelkedett. Főleg emelkedett a vetítőgépek gyártása. A veszteségek és leírások után tiszta hasson gyanánt fennmaradt 1,119.633 M, amely a m ull év nyereségének majdnem a háromszo rosa. A vállalat március 12-én tartja ezidei közgyűlését, amelyen az igazgatóság 6%-o.s osztalék, kiadását fogja javasolni. A z új iizletév elé isi nagy várakozással tekint á vál lalat. A „Degeto“. Deutsche Gesellschaft für Tón und. Bűd (Dcgeto) elnevezéssel Berlin ben új vállalat, illetőleg egyesület alakult, am ely azt a célt tűzte ki, hogy a beszélőés a hangfilmet, a tudomány, a művészet, a nevelés és a népművelés' szolgálatába állítja. A z egyesület élén áll Berlin polgármestere, Dr. Böss, az alapítók között találjuk többek között Lampe tanárt, a kiváló filmesztéti kust és filmcenzart, dr. E. Magnust, Julius Petersen tanárt és másokat: Film a Himalájáról. Capt. J. Noel már ketízben mászta meg a Mount-E werestet: és az eddigi kutatásai során olyan filmfelvéte leket készített, amelyek páratlanok a maguk nemében. Most újabb expediciós útra készül és ez alkalommal a Himalája hegységről fog tudományos és ismeretterjesztő filmfelvétei.eket csinálni. A filmfelvételek anyagi elő készítését egy ismert berlini filmcég vállalta m agára. O ktató beszélő- és hangfilmek. A berlini Tohis kultúr filmosztályt létesített, amelynek vezetése Dr. Guido Bagier, a kitűnő filmesztétikus kezében nyugszik. A Tobis egész ségügyi, iskolai, ipari és zenei oktató hangős beszélőfilmeket akar gyártani, amelyeknek rendezését és technikai kidolgozását ismert -szakemberekre fogja bízni. Tervbe vettek bezélő- és hang-reklámfilmek készítését is
A F IL M C E N Z U R A M Ű K Ö D É S E M Á R C IU S B A N
A C enzúra-B izottság m árcius havában 15 ülést tart, 4-től 28-ig m inden hétfő, kedd, szerda és 'Csütörtökön d. u. V24 órai k ezd et tel. P éntek és szom bati napok on a B izottság nem ülésezik.
SZÁM OK
A
F IL M
V IL Á G Á B Ó L
Dánia: Ebben a kis országban az elmúlt év végén mindössze 420 mozgóképiszínház játszott, amelyek fele meglehetősen primitív és hetenként csak kétszer játszik. Kopenhágában, az ország fővárosában, 28 filmszín ház van, amelyek legnagyobbika 1845 ülő helyül. A filmkölcsönzők száma 12, ezek kö zül 5 amerikai. A behozatal tekintetében első helyen áll Amerika, utána következik Né metország. Finnország: A belföldi gyártás az elmúlt cvben 22 fűmmel dicsekedhet. Ezzel szem ben a behozatal 576 filmet tesz ki, amelyek közül 364 amerikai származású, 133 német, 18 francia, 16 svéd, A orosz, 5 angol, 4 dán. 1— 1 magyar és csieh. Az amerikai behozatal némileg visszaesett az elmúlt: évvel szemben, viszont a német behozatal 2% -al emelke dett. Portugália: A hat millió lakosságú ország nak 210 filmszínháza van. A film igen nép szerű Portugáliában és a mozgóképszínhá zak látogatottsága vetekszik már a bikavia dalok látogatottságával is. Lisszabonban min den évben néhány új filmszínház alakul. A z importált filmek során itt is az amerikaiak meg a nérheték vezetnek. K anada: A mozgóképipar meglehetősen fejlett. A 9 millió lakosságú országban 1008 mozgóképszínház működik. A legtöbb szín ház Toronto városban van, szám szerint 110. A z ország fővárosában Montrealban mind össze 50 filmszínház működik. A legtöbb mozgóképszínház Famous Players Canadian Corp. elnevezéssel trösztben egyesült. Bulgária: A velünk barátságos viszonyban élő országban kb. 200 filmszínház működik, amelyek közül .22 játszik Szófiában. Szófiá ban egyébként az utóbbi években jónéhány mozgóképszínház alakult, ezek közül az egyik 1300 személy befogadóképességű. Négy filmszínház közvetlenül a kultuszminiszter fennhatósága alatt áll. Ezekben főleg oktatóés ismeretterjesztő filmeket vetítenek. A bol gár publikum főleg az erős drámai filmeket szereti, de közkedveltségnek örvendenek a vígjátékok ős az amerikai groteszkfilmek is. A nagy amerikai és német cégeknek önálló fiókjai vannak Bulgáriában. A filmgyártás iránt újabban némi érdeklődés mutatkozik, így pl. egy francia-bolgár társaság készített két filmet, amelyeknek főszerepeit csakis bolgár művészek játszák. A folyó évben a film gyártás-további fejlődését várják. Jáv áb an is g y árta n ak filmet. Jávában leg utóbb kettőszázezer dollár alaptőkével Orion Ltd. cím alatt film gyár alakult, amely nagy arányokban akar javai filmeket gyártani. É r dekes, hogy a vállalat technikai vezetője egy kínai, aki teljes szakképzettségét az ameri kai műtermekben szerezte meg.
A FIL M H A L O T T Á I A m agyar film gyártás egyik régi ki? tünősége H a tvá n y K ároly halt meg feb ru árb an 73 éves korában Budapes? ten. Hatvány/ K ároly régebben ;szín? házigazgató volt a vidéken, de tagja volt a régi N ép színháznak is. 1917?ben té rt át a film hez és a m agyar film? g y ártás aran y k o ráb an a legszebb sike? rek et a ra tta az akkori m agyar filmek? ben. H alála őszinte részvétet k e lte tt a m agyar film szakm ában. Dr. Franz Oppenheim , az A p ja egyik alap ító ja és évtizedek óta vezetője, Kairóban, 77 éves korában, spanyol? betegségben m eghalt. O ppenheim neve valóságos fogalom volt N ém etország? bán. 188l)?ban alap íto tta meg az A gfát, am elynek elnöke volt m indaddig, míg az Agfa beolvadt az I. G. Farbenindus? trie?ba. Dr. K urt Oppenheim , az I. G. F arbenindustrie egyik vezető személyi? sége é d e sa ty já t gyászolja az elhunyt? bán, akinek em lékét a film ipar sokáig m eg fogja őrizni. Friedenstein Jakab, a Royal O rfeum gazdaságú igazgatója, február 25?én hunyt el váratlanul, rövid szenvedés után. F riedenstein éveken keresztül a m agyar film gyártás egyik legszorgal? m asabb előm ozdítója és m unkása volt. M int a h ajd an i Phönix?film gyár egyik ig azg ató ja so kat te tt az akkori m agyar film gyártás érdekében és pontosságé? ért, lelkiism eretességéért és szeretetre? m éltóságáért m indenki szerette. Éve? ken keresztül cégvezetője, m ajd igaz? g ató ja volt a Projektographnak, ahol szintén m indenki nagyrabecsülését ér? dcm eltc ki. E m lékét a m agyar film? szakm a sokáig fogja őrizni. Fiatalon, alig 50 éves korában hunyt el a napokban A lb ert Steinrück, a ki? váló ném et jellem színész. Régi mun? kása a film nek és nagyszerű karakter? alakításával m inden egyes filmszerep? lésével m aradandó sik ert arato tt. Tu? lajdonképen színpadi színész volt, de
rajongásig szerette a filmet, am elynek hűséges és m egbízható m unkása volt. M űvészi ambíciói és ragyogó színészi alakítása m ellett híres volt a pontos? ságáról és lelkiism eretességéről, ami fokozta nagy népszerűségét. A Berlin m elletti Z eh lendorfban tem ették el ésennél a szom orú aktusnál jelen volt H einrich M ann vezetésével igen sok író, színész, festő és a film sok?sok képviselője. Heinrich fírückmann főkonzul, tisz? teletbeli m érnök, a Tob is m egalapítója és szellemi vezetője, február 2ó?án hir? telenül elhunyt. A m ai ném et beszélő? film technika egyik jelentős vezérét és irán y ító ját vesztette el Briickmann? bán, akit a halál 56 éves korában, tel? jes m unkaerejében é rt el. A Ton?Bild? S yndikat (Tobis) az elhunyt szellemé? ben fogja a gyárat tovább vezetni. D ijta'an filmelőadások a müncheni Deutsches Múzeumban. A világhírű müncheni Deutsches Museum egyik termét mozgóképszínház i előadások megtartására rendezte be, amelyben január y- ike óta a Bayerische Landesíilmbühne minden második köznapon dél után a múzeum látogatói számára díjtalan filmelőadásokat rendez. A múzeumot évente kb. 600.000 ember látogatja és így a mú zeum elhatározásának óriási jelentősége vart a film propagandája szempontjából.
TANULMÁNYI
TÁRSAS-UTAZÁS B e r lin b e , és
K openhágába
S ío k lio lm b a .
'
TARTAMA: 14 nap. RÉSZVÉTELI D ÍJ: Wien töl—W ienig az. összes költségeket beszám ítva (a vizunr kivételével) Schilling 750—800. INDULÁS: június elején. RENDEZI: az österreichische Filinzeitung, Wien. Jelentkezéseket M agyarországból előjegyez: a „Film kultúra" szerkesztősége: VII., Erzsébet körút 30. Tel. J. 363—76.
15
+
AZ OSZTRÁK BUND te lje s nevén a Bund dér FilmindusirieU len in österreich m ost ünnepli fennál* lásának 20 éves fordulóját. Ez a húsz esztendő a m eg csonkított A usztriában is éppen olyan súlyos és kínos k ét év* tized volt, m int nálunk az utolsó 10 év. M agyar em ber, Somló József ala* p íto tta a B undot és közel tíz évig ve* izette úgy az osztrák, m int a szomszé? dós országok k artársain ak legteljesebb m egelégedésével. Ez a tíz év volt az o sztrák film élet tíz gyönyörű szép esz? tendcjc. A zután jö tt a v esz te tt há* ború, az összeom lás szörnyű katakliz? m ája és ez a decennium éppen olyan szenvedésteljes és gyötrelm es volt, m int a mi tíz utolsó esztendőnk. D e a nyom asztó hangulat közepette még sem szabad a szebb és jobb jövő k ed v éért lem ondani és azért lelkese* désscl, önbizalom m al és m unkakedv* vei kell a 20 év jubileum át megünne* pelni, hogy ú jab b erő t n y erjü n k a jö* vore.
A m agyar film szakm a is képviselteti m agát a m árcius 23*iki bécsi ünnepsé* geken és tolm ácsolni fogja a m agyar film szakm a üdvözletét és szerencse* kívánatait. Igaz szívből kívánjuk az osztrák B undnak és az egész osztrák film világnak, hogy sok*sok húsz esz* tendős jubileum ot ünnepelhessen az osztrák és az egyetem es kinem atográ* fia javára.
Film- és mozi kiállítás Londonban 1930ban. Világkiállítás gyanánt nagyarányú film es mozikiállítást rendeznek Londonban, amely azonban az eddigi tervek szerint csak 14 napig marad nyitva. A kiállítási várható hasznát jótékony célokra akarják fordítni. A kiállítás területén egy- minta-műtermet fognak létesíteni, ahol nemcsak a publikum előtt fognak filmeket forgatni, hanem film színész-vizsgák megtartására is fogják hasz nálni. A z itt elkészült filmeket a kiállítási filmszínházban fogják vetíteni. A világ leg ismertebb filmtechnikai gyárai képviselve lesznek a kiállításon. A közelebbi részlete ket most dolgozzák ki.
?
*
5 i %
Z 4 <
|
3
sf 3
3 3
4 1
%
3 3
4 1
3 *
NYERSFILM
p o z it ív
, n e g a t ív e r e d e t i g y á r i á r o n
K I N E C H R O M , P A N K I N E , S U P E R P A N (éjje li
S Z ÍN E S P O Z IT ÍV , A N IL IN FESTÉ K E K .
felv éíelek re).
V e zé rk é p v ise lő
M agyarország
L
. A
a jt a
részére:
n d o r
B u d a p e s t , V I I ., E r z s é b e f = k o r u f 3 0 . T e l e f o n : J. 3 6 3 = 7 6 .
^ a r^ a f^ a ^ a ^ a ^ a r^ a ^ a ^ a é -a f^ a ^ a ^ a r^ a r^ a ^ a r^ a ^ a ^ a ^ a ^ a r^
16
A z am erikai film ek 90%?át Holly? w oodban készítik. 1928?ban az ameri? kai film ekbe 115 millió dollárt invesz? táltak be. A hollyw oodi film gyárak h eten k é n t 25 ezer állandóan foglalkoz? ta to tt em bernek átlag 1 millió dollárt fizetnek ki. A statisz tá k a t ebbe a s ta tisztikába nem v ettek be. A vezető szem élyek h eten k é n t 75 ezer dollár fizetést kapnak. H ollyw oodban évente ötvenm illió d ollárt fizetnek ki szer? zőknek, a vezető szinészeknek, a ren? dezőknek és egyéb funkcionáriusok nak. A z am erikai film kölcsönzők évente kerek kétszázm illió dollárt vesznek be bruttóban. Film vállalatok és mozgó? képszínházak egym ás k ö zö tt évente ötszázezer szerződést kötnek. A m ozgóképszínházi építkezés 1928? bán rekordszám okat ért el. U j színhá? zakba 162 millió dollárt fe k te tte k be az elm últ év folyam án. Még em ellett az óriási szám m ellett is a film színházi épitkezés az am erikai építő iparnak csak 3.3%*át teszi ki. A m ozgókép? színházak szabad forgalmára jellem ző, hogy évente átlag 3G00 film színház cserél gazdát. B ennünket közelebbről érdekel az a kim utatás, m ely szerint a külföldi piac az am erikai film konszernek bevételük 40%?át adják. A legtöbb bevételük term észetesen az angol nyelv?terüle* tekről van az am erikai gyáraknak, de a többi külföld is millió és millió dől? lárt ju tta t az am erikai gyártóknak. A new yorki Y earbook adat?tömkc* legéből elég legyen ez a néhány szám* kolosszus.
REKORDSZÁM OK A Z A M E R K IA I FIL M R Ő L
A new yorki Film Daily világszerte ism ert Y earbook?jának m ost jelent m eg az 1929. évi kötete. Ez a monus m entális mű, am elyhez hasonló m unka csak az L. B. B. „Jahrbuch dér Film* in d u strie“?ja, felöleli az egész ameri? kai film gyártást, szóban, írásban és képben. E bből a hatalm as m unkából m ost néhány ad a to t ragadunk ki, hogy a m agyar olvasónak fogalm a legyen azo k ró l a h o rribilis szám okról, ame? lyek az am erikai film et uralják. A z egész am erikai film iparba 2 miU liárd dollárt investáltak. Ebből az óriási tőkéből Vá m illiárd esik a moz* góképszínházakra. H úsz am erikai ve? 2 ető filmcég 755 millió dollárral van érd ek elv e a film piacon, míg a többi tőke kisebb film gyárakra és mozgó? k ép szín h ázak ra oszlik meg. A z ameri? kai film tőke 235 ezer em bernek ad ke? n y eret, ezek közül 75 ezer dolgozik a g y ártás terén, 110 ezer a mozgókép? szính ázak b an és 30 ezer a film élet egyéb m egnyilvánulásaiban. Az am erikai m ozgóképszínházak szám a 20,500?ra szö k ö tt fel, am elyek összbefogadóképességc 18,500.000 ülő? hely. Ezek a film színházak évente 10.500.000 előadást tartan ak , ame? ly ek et h eten k é n t közel százm illió em? b ér látogat. A z am erikai film színházak napi bevételeit kétm illió dollárra be? csülik. A z évi b ru tto b ev étcl 800 millió d o llárra rúg. A m ozgóképszínházak közül 590 h eten k é n t v álto z ta tja a mű? s o rt és 4070 h eten k én t három szor. A statisztik a szerin t a látogatók 92%?a felnőtt. A z eddigi tap asztalato k sze? rin t a m ozgóképszínházak látogatott* sága évről?évre átlagban 15%?kal emel? kedik. 1929?ben jan u ár L én 1300 filmszín? h ázat alak íto ttak át a beszélő* és hang? film ?előadások céljaira. A z idei sze? zonban kb. 200 beszélő film re számi? tan ak .
A „Schweizer Cinema“ luxus kiadása, A svájci filmérdekképviseletck hivatalos, orgá numa a „Schweizer Cinema“ luxus kiadást jelentett meg, amely nem kevesebb, mint 160 oldal terjedelemre rúg. A fényűzően k i állított iap cikket közöl többek között Maurice Dekobrától, Henry Berdeau, Dr. ReyWUlertö] és még néhány ismert svájci film kapacitás tollából. Hosszabb cikk számol be a svájci filmviszonyokról és a svájci moz góképszínházak áll apó t a i r ól.
17
r- . -
-.
. .
...
Budapesti filmpiac. SSrÖStfŰSoJELMAGYARÁZAT : Megj. = M egjelenési hely. — H = Hossza — F. = F elírás. — M. = Műfaj Fősz. — Főszereplők. — C. — C enzúra. — a. = aluli — f = felüli.
CITO-CINEMA Budapest, VIII., Rock Szilárd-u. 11. — Tel. J. 412-71.
11/14 21 II 7
D A NU BIUS MOZGÓ K É P IP A R I R. T. Budapest, VIII., Józsefkörút 31 ,b. — Telefon J. 431-95.
21
21 FIR ST NATIONAL FILM INC. Budapest, VII., Erzsébet-körút 9. — Telefon J. 325-90, 325-91. FOX FILM R. T. Budapest, VIII., Rock Szilárd-u. 20. — Tel. J. 394-37, 316-58. LEÓN GAUMONT Budapest, VIII., Rock Szilárd-u. 20. — Tel. J. 301-01, 335-01.
11/28 28 11/21 28
11/14
F atia Negra. — Megj.: Bodograf, Józsefvárosi. — ti.: 3000 m. — F.: Garam i A. — Müf.: K alandor. —Fősz.: Ja c k Hoxy. — 0.: a. Szívídomitó. — Meg.: Omnia, Uránia. — H.: 2400 m. — F.: Garami A. — Müf.: V ígjáték. — Fősz.: H arry Liedtke, Maria Paudler. — C.: a. Voíga-Volga. — Megj.: Rádius, Omnia, Capitol. H.: 4250 m. — F:. Siklóssy. — Müf.: Dráma. — Fősz.: H. O. Schlettow, Lilian Hall Davis. — C.: f. K arnevál. — Megj.: Royal Apolló. — H.: 2730 m. F.: Siklóssy. — Müf.: Dráma. — Fősz.: E lga Brink, Gábriel Ga.brio. — C.: f. Égő asszony. •— M egj: Royal Apolló. H.: 2820 m. F.: Lakner. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Olga Csellova.. — C.: a. Sólyomfészek. Megj.: E ta, Uránia. — H.: 2414 m. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Milton Sills, Doris Kenyon. — G.: a. Tomorow Hapiness Ahead. Megj.: Ufa, Uránia, Müf.: vígj. — Fősz.: Collen Moore, G arry Cooper .— C.: a. E ljátszott asszony. Megj.: K am ara, Corvin, Capitol. H.: 1700 ni. — F.: Szántó Armand. — Müf.: Dráma. Fősz.: Dolores dél Rio. — O.: f. Rablétek (A primadonna). — Megj.: Kam ara, Corvin. Fi.: 2700 m. — F.: Szántó Armand. Müf.: Dráma. — Fősz.: Madge Bellamv, Louise Dressel. — Cc a. A szerelem ellenőre. — Megj.: Fórum, Capitol, Palace. Müf.: V ígjáték sláger. — Fősz.: H arry Liedtke, Marié Paudler, Bruno K astner. C.: a.
Szenvedély. — Megj.: Corvin, K am ara. — H.: 2418 in. — F.: Szántó Lajos. — Mül',: Dráma. — Fősz.: G reta Garbó. Conrad Nagel. — C.: a A vén bolond — Megj. Décsi, Oorsó. — H.: 2300 m. — 7 F.: Szántó Lajos. — Fősz.: Lón Chaney, Nils Aster. — C.: a. Mind szam arak a férfiak. — Megj.: Décsi, Corso. — 7 H.: 2357 m. — F.: Szántó Lajos. — Müf.: Vígjáték. Fő.'/,.: Marion Davies, Lawrence Gray. — C.: a.
11/7 METRO-GOLDWYNM AYER D ISTR . Budapest, Vili., Főh. Sándor-tér 3. — Tel. J. 444-24, 444-25.
R Á D IU S FILM IP A R I R. T. Budapest, VII., Rákóczi-út 36. — Telefon J. 418-28.
11/28
11/7 UFA-FILM R. T. Budapest, VIII., Kölcseyucca 4. — Telefon J. 351-36, 336-21.
14 28
Mari az ezred leánya. — Megj : Radius, Orion. — H.: 2300 m. — F.: Pacséry. — Müf.: V ígjáték. — Fősz.: Betív Balfour, A lexander D‘Arcy. — C.: a. A szerelem pokla. —• Megj.: Orion, lifa. — H.: 1958 m. F.: Kiss. — Müf.: Dráma. — Fősz.: B rigitte Helm, H enry S tuart. — C.: f. Szárazföldi Robinson — Megj.: Orion, Ufa, — 11.: 2589 m. — F.: Kiss. — Müf.: V ígjáték. —■ Fősz.: Nikolas Coliin, G ustav Frölich, N atalia LLsenko. — C.: a. A tettesnek nyoma veszett. — Megj.: Ufa, Orion, Om nia. — H.: 2422 m. — F.: Kiss. — Müf : Dráma. — Fősz.: G rita Deig, K urt Gerron, Hanni Weise. — C.: f. *
18
11/14 MŰ VÉSZFILM KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT Budapest, VII., Rákócsiút 40. — Telefon J. 403-97.
21 28 28
I M S FILM R. T. Budapest, VIII., Népszinház-u. 14. — Tel. J. 363-17, 374-14.
11/14
21
11'14 14 21 PARAM OUNT FILM FORGALMI R. T. Budapest, Vili., Rákóczi ét 59. — Telefon j. *344-37.
21 28 28 28
P H Ö B U S FILM FOR GALM I É S FILM KE R ESKEDELM I R. T. Budapest, VII., Erzsébet-körút 8. — Tel. J. 315-62. STAR FILM GYÁR R. T. Budapest, IV., KossuthLajos-u. 13. — Telef. Aut. 858-86. UNIVERSAL-FILM R. T. Budapest,VIII., Népszinház-ucca 21. — Tel. J. 391-76.
11/21 21
11/21 28 11/14 21
m oaüw av angyala. — .Megj.: lJfa, Palaee, Orion. — 11.: 2130 m. — F.: P acséry. — Műt.: Dráma. — Fősz.: B eatrice Joy, V árkonyi. — C.: a. Mary a Riviérán. — Megj,: Ufa. Orion, Palaee. H.: 1600 ni. — F.: K ada. — Műt.: V ígjáték. —• Fősz.: Mary P revost. — C.: a. V ilágbajnoknő. — Megj. Palaee. — F.: Szántó Lajos. — Műt.: V ígjáték. — Fősz.: Lee P arry , II. A. Schlettow. - C.: a. A kölyök — Megj: Fórum, Palaee. — H.: 2000 in. — F.: Kálm án Jenő. Miit.: V ígjáték. — Fősz.: Chavlie Chaplin, Jaekie Coogan. — C.: a. A vén komédiás. — Megj.: Fórum, Capitol. — H.: 10 íelv. 2125 m. — F.: K álm án Jenő. — Müf,: exkluzív attrakció. — Fősz.: W arned Oland. Helene Costello. Olyde Oook. — C.: a. A sátán íogla’ója. — Megj.: L'ránia. ;— 11.: 8 íelv. 1870 m. — F : Kálmán Jenő. Müf.: Dráma. — Fősz.: Irene Itie.li. William Collier. — C.: f. m it nem tesz a szerelem. — Megj.:. Décsi, Uránia, Uorso-. — H.: 2020 m. — F.: Siklóssy. — Müf.: Vigj. Fősz.: Bebe Daniels, Jam es Hall. — u.: a. A rabszolgafeleség. — Megj.: Déesi. Uránia, Corso. — IV: Sikióssy. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Florence Vidor, G arry Cooper. — C.: a. Szeressük egym ást. — Megj.: Rádius, Omnia, Corso. — 11.: 1817 m. — F.: Siklóssy. — Müf.: V ígjáték. — Fősz..: E ster Ralston, Ford Sterling. — C.: a. Fehér csikó. — Megj, Omnia. — H.: 1882 m. :— F.: Siklóssy. — Műfaj.: Színmű. — Fősz.: G arry Cooper. Betty Jewell. — C.: a. Bambilla hercegnő. — Megj.: Ufa, Omnia. — F.: Sik lóssy. — Müf.: Színmű. — Fősz.: Bebe Daniels, Richard Arién. — C.: — A sárga kalóz. — Megj.: Décsi. Kam ara. Corso. — II.: 1706 m. — F : Siklóssy. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Richard Dix, Mary Brian. — C.: a. A szerelem isko’ája. — Megj.: Décsi, Corso. — H.: 1870 m. — F : Siklóssy. — Müf.: V ígjáték. — Fősz.: Estber Ralston. Lane Chandler. — C.: a. Fekete grófnő — Megj.: Fórum, Déesi, Capitol. — 11.: 2200 m. — F.: Fodor Sándor. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Vivian Gibson, Albert Steinrück. — C.: a. Szoknya vagy nadrág. — Megj.: Décsi. — II.: 2000 m. F.: Fodor Sándor. — M ü f: V ígjáték. — Fősz.: Mády Christians, Wilhelm Dieterle. — C.: a. Cox és Box P árisban. — Megj.: Corvin, K am ara. — F.: Mihály. Müf.: V ígjáték. — Fősz.: Cox és Box. — C.: a. Élet tavasza. — Corvin, Kam ara. — F.: Mihály. — • Műi.: Dráma, — Fősz.: G reta Mosheim. — C.: a. Rivalda fantomja. — Megj.: Ufa, Orion. — H.: 2500 m» — F.: Kálmán Jenő. — Müf.: Dráma. — Fősz.: L aura L a Plán te. — C.:,f. Denny és a nők, — Megj.: Palaee, Orion. — TI.: 2000 ta. — F.: Kálmán Jenő. — Müf.: V ígjáték. — Fősz.: Reginaid Denny. O.: a,
19
flLMIRODALOM SZAKSAJTÓ L. Faw cett: Die Welt des Films. Anialthes-Verlag Wien. Ára kötve M 10.— - Ú r ban Gad könyve óta a filmirodalom ilyen értékes, az egész filmvilágot felölető szak könyvet nem tudott produkálni. Fawcett könyve a nagyközönségnek szól, mert a nagyközönségnek enged bepillantást a film világ minden titkába, a profán világtól el zárt miliőbe és a film különleges gondolatés eszmevilágába. Enciklopédia Fawcett 230 oldalra terjedő rendkívül érdekes műve, amely felöleli az amerikai filmélet gazdag tárházát, rckíáméletét, pénzügyi felépítését, a gyártási technikáját, leírja az európai film gyártás fejlődéstörténetét és végül a közis mert színészek és filmszínészek életrajzát és rövid történetét sorolja fel. Nemcsak a szak ember kezében értékes lexikon ez a könyv, hanem a laikus nagyközönség ebből sok mindent megtud, amiről a „szerkesztői üze netek1' sem tudnak soha kielégítő választ adni. Stefan L óránt: „W ir vöm Film“. Theaterund Filmverlagsgeselisehaft, Böhm & Co. Berlin, SW 68. Ára M k 4. A Berlinben élő filmmagyarok egyik is mert és tekintélyes egyénisége Lóránt Ist ván, a nagyszerű filmíró és szakíró. Magyar szellemben, magyar zsenialitással, de német alapossággal adott ki most egy könyvet, „W ir vöm Film " címmel. A film mágnásairól, a film arisztokratáiról van ebben a könyvben szó, azokról a nagyszerű filmszereplőkről, akiknek élete, életük minden mozzanata örök téma a publikum előtt. Ebbe a misztikus életbe vezet bennünket Lóránt, amikor 49 prominens filmművész életrajzát tárja elénk. A magyarok közül Bánky Vilma, Hollay Kamilla, Putty L ia és Verebes Ernő élettörténetét találjuk meg a könyvben. A töb biek Alfréd Ábeltől W olfgang Zilzerig a filmvilág legismertebb egyéniségei. Lóránt könyve hasznos kézikönyv a mindennapi életben ési nagyszerű olvasmány a film sze relmeseinek.
A z amatőrkinematografia mindinkább kezd terjedni és nagyobb arányokat ölteni. Hívei napról-napra szaporodnak, ami nem csoda, hiszen valóban szép és nemes szórakozás a keskeny-filmkamarával való munka. Azok számára, akik az amatőrkinematografiát na gyobb lendülettel akarják űzni, nélkülözhe tetlen Herrnkind most megjelent nagyszerű munkája. A könyv három részre oszlik. A z első rész a normál, a 16 mm.-es és 9.5 mm.-es keskenyíilmet ismerteti; de leírja a gépek, a stativok és objektivok technikáját is. A má sodik rész 100 oldalon keresztül tárgyalja a fölvételt és a kidolgozást. A harmadik rész a speciális fölvételekről, a trükk, a zeitlupe és a mikrof öl vételekről szól. A rendkívül tar talmas és nivós szakkönyv nagyszerű szol gálatokat tesz a szakembereknek és laikusok nak egyaránt.
Almanach dér Internaíionalen Filmschau 1929. A z Internationale Filmschau pfágai szaklap nemrégiben adta ki a közismert és közkedvelt évkönyvét, amely immár 9-ik év folyamában hagyta el a sajtót. A z Almanach a mai Csehország teljes mozgóképszínházi jegyzékét tartalmazza és akiknek Csehor szág egyes országrészeivel dolga akad, nem tudja nélkülözni ezt a nagy elevenséggel megszerkesztett könyvet.
Ottó Paul Herrnkind: Die Schmalfilmkinem atographie. Ein Zeitfaden fiir fachleute und Amateure. V erlag: A. Hartleben, Wien u. Leipzig. Ára: fűzve M 6.50, kötve M 7.50.
20
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT Felelős szerkesztő: LAJTA ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRÚT 30. Tel. József 363—76. ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. ♦ Yi évre 5 pengő. Bécsi szerkesztőség: IV., Schönburgstr. 36. (Benczel Béla) Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.
Zeiss-Ikon A. G. Dresden m o zig é p e i az eg é sz világod u r a ljá k ! K iszo lg á lá s
a régi árakon. K e d v e z ő fiz e ié s i f e l i é i elek.
(500 m. tíizvédődobokkal, a leg n ag y o b b ig é n y t kielégít.
90Ü m. tiizvédődobokkal, a k o ru n k leg nagyobb te lje sítm énye.
Isk o lai és házi m ozigépeink a tű z bizto n ság szem p o n tjáb ó l egyedül állnak. M ag y aro rszág i v e z é rk é p v ise lő :
O l á l i
O v ö r g T
gépészmérnök V II.,
E rzsébef= k öruf
13.
szám .
T e l e f o n ; J ó z s e f 3 3 4 —4 0
A szerkesztésért és k iad ásért felelős: L ajta Andor — O tthon-nyom da (Kis Iván) B udapest, V III., Mária-u. 42.
" ' '
H. ÉVFOLYAM = 3 . SZÁM = 1929. MÁRC. 1.
D ITTRICH JÓ Z S E F tüzoltófőtiszt, akit a polgárm ester a tűzoltófőparancsnok és parancsnok hely et tesítésév el h ivatalo san m egbízott
f
A r a I pengő
