Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás
KISTÉRSÉGI TERMÁLPROGRAMRA PROJEKT ELŐKÉSZÍTŐ DOKUMENTUM
2005.
Tartalomjegyzék
Bevezetés....................................................................................................... 3 1. A megyében található fürdők, gyógyfürdők száma és paraméterei.......... 3 1.1. A Hajdú-Bihar megyei fürdők főbb jellemzői.................................... 6 2. Térségi fürdők létesítésének vizsgálata..................................................... 7 2.1. Létesítés helyét befolyásoló tényezők ................................................ 7 3.2. A létesítendő fürdővel kapcsolatos változatok ................................. 12 3.2.1. A minimális program: A kistérségi lakosság számára termál strandfürdő létesítése önkormányzati területen.................................... 12 3.2.2. Vegyes használatú, többgenerációs strandfürdő létesítése csak készpénzes szolgáltatással.................................................................... 17 3.2.3. A többgenerációs strandfürdőhöz kapcsolt egész évben üzemelő kis termálfürdő gyógyászati szolgáltatással ......................................... 18 Összefoglalás, következtetések ................................................................... 20
2
Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Társulására vonatkozó „Kistérségi termálprogramra projekt előkészítő dokumentum”
Bevezetés A kistérség belföldi és idegenforgalmi szempontból fejletlen. Az idegenforgalmat a kistérség É-Ny-i oldalán elhelyezkedő Hajdúszoboszló-Debrecen és a Hortobágy által határolt terület foglalja le. A kistérség a külföldiek előtt nem kellően ismert, esetenként látogatják. Megismeréséhez lehetőség adódik akkor, amikor Debrecenből Nagyváradra illetve a 42-es úton Püspökladányból szintén Románia felé igyekeznek az utazók. A kistérséghez tartozó infrastruktúra fejletlen, nagyobb vendégforgalom és a túrizmus kezelésére nem alkalmas. Akár a szálláshelyek, akár a vendéglátás csak a nagyobb településeken találhatók meg. A falusi turizmus a térségben fejlesztésre szorul. Szállás és vendéglátóhelyekkel gyengén ellátott.
1. A megyében található fürdők, gyógyfürdők száma és paraméterei Hajdú-Bihar megyében a fürdő kultúra alapvetően az 1920-as évek végétől jelent meg. Az megelőzően olyan fürdési lehetőségek, amelyek nagyobb tömegeknek szóltak volna, nem állt rendelkezésre. Magánszemélyek által üzemeltetett un. kádasfürdők üzemeltek, illetve a falusi emberek a természetben található vízfolyásokban vagy szikes tavakban fürdött. A lakosság otthonaiban is szerény lehetőség állt rendelkezésre a tisztálkodásra. A lakásokban, házakban a fürdőszobák megjelenése nagyobb mértékben az 1960-as évektől vált jellemzővé, a vizes helyiségek már általában hideg-meleg vízzel voltak ellátva. A kistérség településeiben ekkor került bevezetésre a vezetékes ivóvíz.
3
Az ország akkori főgeológusa Pávay Vajna Ferenc a Tiszántúlon folytatott szénhidrogén kutatásai során szénhidrogén kincs mellett termálvizet is talált. Ebben
a
korszakban
megyénkben
ez
két
településen
jelentkezett,
Hajdúszoboszlón és Debrecenben. Az akkori kútfúrási technika fejlettsége lehetővé tette a mélyben lévő termálvíz rétegek megfúrását. Az így megtalált termálvíz kincsre igen gyorsan melegvizes fürdők épültek. A két kiemelt fürdő korán országos hírnevet szerzett, amelyek közül Hajdúszoboszló ma már Európa legnagyobb fürdőlétesítménye. Hajdúszoboszló mellett a debreceni fürdő is komoly fejlődésnek indult. A fürdő a mellette lévő Klinika teleppel együtt 1960-as évben gyógyhelyé lett nyilvánítva. Mindkét fürdő esetében az elért eredmény hosszú évtizedek munkája volt. Ezek a fürdők a magyar fürdőkultúra reprezentánsai lettek. A nagyfürdők mellett a megye területén jelentkező termálvízkincs következtében több kis fürdő is – tizenkét fürdőhely - létesült, amelyeket látványosan főként az utóbbi években fejlesztettek. A fejlesztés anyagi lehetőségét és keretét a Széchenyi tervpályázat jelentette. A megye kisfürdői olyan összegeket nyertek tervpályázatok útján, amellyel létesítményeik jelentősen korszerűsödtek és megújultak. Ezek a fürdők komoly szerepet játszanak a termálturizmusban. A termálvíz kincsben rejlő gyógyászati lehetőség, hogy ezeket a vizeket amennyiben orvosilag és gyógyászatilag bizonyított gyógyvízzé lehet minősíteni. A gyógyvízzé minősítés lehetőségével az elmúlt évek során több megyei fürdő is élt, és erre alapozva a fürdőszolgáltatását gyógyászattal egészítette ki. A gyógyászati kezelések száma és lehetősége a legnagyobb a debreceni és a hajdúszoboszlói fürdőknél. Ezek a fürdők az OEP által támogatott összes kezelést hiánytalanul biztosítani tudják. Ennek révén a két fürdő besorolása: országos jelentőségű fürdő.
4
A térségben találhatók még regionális és helyi jelentőségű fürdők, pl. Püspökladány, Hajdúböszörmény és Hajdúnánás. A megye fürdői az eddig elért eredményeik alapján és saját elképzeléseik szerint további fejlesztést tartanak kívánatosnak.
A fejlesztés iránya a kempingek
létesítése és üzemeltetése, amellyel a strandszezon elő- és utószezonban bővíthető. A kempingek kialakítása viszonylag kevés pénzbe kerül és az üzemeltetésük igen gazdaságos. A kempingekre egyre nagyobb az igény, mivel olyan új szokások alakultak ki a motorizáció révén, hogy az emberek lakókocsival járják az országot és az országokat. Ez a mozgás már kora tavasszal elindul és késő őszig tart. A kempingek létesítésére és fejlesztésére jellemző példa Hajdúböszörmény és Hajdúnánás, de természetesen Hajdúszoboszló is. A fürdők ezzel a külföldről érkező termálturizmusnak is nagyobb lehetőséget kívánnak adni. Az autópályák lassan elérik a megyét, főként az M3-as kiépítése erre meggyőző példa, pl. Hajdúnánáson és Hajdúböszörményben, ahol a vendégforgalom növekedése érezhető.
5
1.1. A Hajdú-Bihar megyei fürdők főbb jellemzői Fürdő típus
Éves Helyiség
Élményfürdő/
fürdő-
Gyógyászat
Termál
Strand
Uszoda
csúszdapark
1.600.000
+
+
+
+
+
658.000
+
+
+
+
+
25.000
-
+
-
-
-
vendég forgalom
Hajdúszoboszló Debrecen Debrecen Kerekes telep Földes
20.000
+
-
Kaba
20.000
+
-
+
+
+
-
Hajdúnánás
160.000
+
Hajdúdorog
40.000
Hajdúböszörmény
60.000
+
+
+
Balmazújváros
80.000
+
+
-
Nádudvar
38.000
+
-
Berettyóújfalu
25.000
+
Püspökladány
40.000
+
+
+
+
A megyében lévő fürdő kapacitás kielégíti a bel- és külföldi túrizmust, valamint a régió ilyen irányú igényeit. A fürdők kapacitása több vendég ellátását is biztosítani tudná. Ezek a fürdők egyéni arculatot mutatnak, amelyek között mindenki tetszése szerint válogathat. A vendégek nemcsak egyes fürdőkhöz kötődnek, hanem szívesen keresik fel a másik helyiség fürdőjét is, illetve kirándulásokat tesznek más a megyéhez közelebbi nevezetes fürdőkbe is. Ezekből a fürdőkből is bőséges a kínálat áll rendelkezésre és igazi sokoldalú kikapcsolódást és felüdülést jelentenek: pl. Bogács, Nyíregyháza, Gyoma, Berekfürdő, Dévaványa, Karcag, Gyula stb.
6
2. Térségi fürdők létesítésének vizsgálata 2.1. Létesítés helyét befolyásoló tényezők a.) Fürdő szempontjából ellátatlan területek és a térség közelében lévő fürdők b.) Termálvíz fellelhetősége a térségben c.) A lakosság létszáma és foglalkozása d.) Elérhetőség - közúton és vasúton e.) Élő vízfolyás a térségben f.) Egyéb infrastrukturális ellátottság (vezetékes víz…) g.) Hol legyen a fürdő? a.) Az ellátottságot vizsgálva a Derecske-Létavértesi Kistérség települései közül sehol nem található fürdő, 20 km-es környezetben viszont számos fürdő üzemel, ezek Berettyóújfalu, Földes, Kaba, Hajdúszoboszló, Debrecen. Országos minősítésű fürdő Hajdúszoboszló és Debrecen, előbbi Európa hírű, az ország legnagyobb fürdője. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata tervezi a 47-es út mellett lévő Debrecen Kerekes telepi kisfürdő és Kemping bővítését, korszerűsítését, ami alternatíva lehet a Derecske-Létavértesi Kistérség ilyen irányú ellátására is. A felsorolt fürdők mindegyike kapacitásának tört részével üzemel, versenyben vannak egymással a vendégszám növelése érdekében. A fürdők igen magas, 90 % közötti állandó költséggel üzemelnek, ami a vendégszámtól függetlenül is felmerül. b.) Fürdő létesítésének egyik feltétele a termálvíz rendelkezésre állása. A geológusok kimutatták, hogy a Debrecentől délre, Hajdúszoboszló-Derecske vonulatában igen jó hőmérsékletű, 70 °C hőmérsékletet meghaladó termálvíz található. Azt viszont nem tudtuk, hogy ez a vonulat tovább folytatódik-e Létavértes irányában, ezért megkerestük az Aquaprofit Kft-t, akitől azonban jelen pillanatig nem kaptuk meg a kért szakvéleményt. 7
Térségünkben a VIKUV Rt. debreceni kirendeltsége foglalkozik termálvíz kutak fúrásával és felújításával. Legutóbb 2001-ben a Nagyerdei strandfürdő területén végeztek sikeres fúrást, amelynek eredményeként az 1041m talpmélységű kútból 68 °C hőmérsékletű, 1000 liter/perc hozamú termálvíz termelhető ki egy 50 kW teljesítményű búvárszivattyúval. Ez a vízmennyiség bőven
elegendő
az
ország
egyik
legnagyobb
termálfürdőjének
üzemeltetéséhez. A termálvízkutak üzemeltetése igen nagy speciális szakértelmet és gyakorlatot igényel. Még e mellett is előfordul, hogy a hévízkút „behomokol”, vagy a búvárszivattyú meghibásodik, vagy 4-5 évenként a termálkút felújítását el kell végeztetni. Ezek az események – a felújítást leszámítva – váratlanul következnek be, és a hiba elhárításának napjai alatt a fürdő váratlanul válik üzemképtelenné, és ezért megfontolandó egy tartalék termálkút fúrásának kivitelezése. A termálkút környezetében védőterületet kell kijelölni, ezen belül kell elhelyezni a gázleválasztó egységet, majd innen a létesítendő fürdőig szigetelt távvezetéket kell kiépíteni. A termálvíz kapcsán választ kell adni arra a kérdésre is, hogyan hasznosítom azt a termálvíz mennyiséget, amely nem szükséges a fürdő üzemeltetéséhez. A fürdő üzemeltetéséhez szükséges termálvíz mennyiségét a gyógymedencék száma és térfogata, a napi üzemidő és a mindenkori vendégforgalom határozza meg. A fürdő által igénybevett termálvíz három lépésben hasznosítható: -
A bejövő termálvízből hőcserélővel kinyert hő fűtésre, a forgatott medencék vizének fűtésére és temperálására, és használati melegvíz előállítására fordítható úgy, hogy a termálvíz e közben 44-45 °C-ig lehűlhet.
8
-
A 44-45 °C-os termálvízzel tölthetők a töltő-ürítő rendszerű gyógymedencék,
ugyanezzel
történhet
ugyanezen
medencék
pótvízzel való ellátása is. -
A csatornába elfolyó medencevíz hőjének kinyerésével a használati melegvíz előmelegíthető, illetve hűtésre használható.
c.) A lakosság létszáma és foglalkozása jelentős befolyásoló tényező a fürdő telepítésnek kérdésében. A kistérség legnagyobb lélekszámú települése Derecske, lakosainak száma 10.000 körüli érték. A kistérség összes lakosának száma 38.000 fő, ami nem túl biztató szám a fürdő kapacitásának kihasználása terén. A debreceni nagyerdei strandfürdő forgalmának főbb jellemzői: Debrecen lakossága kb. 210 ezer fő, míg ebben az évben – igen kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett – mindössze 74 ezer vendéget regisztráltunk. Ellenpélda Hajdúszoboszló esete; a város lakosságának száma 25 ezer körüli, a strand éves forgalma ennek többszöröse. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy ehhez igen jó adottságok, 60 éves ismertség és marketing tevékenység, valamint igen jelentős, időnként megismétlődő fejlesztési tevékenység is párosult. Mindezek mellett az idei nyári forgalommal Hajdúszoboszló is elégedetlen volt, holott a külföldi turisták évtizedek óta ismerik a hajdúszoboszlói termálvíz gyógyító erejét. A kistérség lakosságának jelentős hányada mezőgazdasággal foglalkozik tavasztól őszig, éppen akkor, amikor a strandszezon van. Mennyire lehet rájuk számítani a strand kapacitásnak kihasználásában?
9
d.) Elérhetőség közúton és vasúton Az elérhetőség vizsgálatánál a külső- és belső elérhetőséget egyaránt szemügyre kell venni. A külső elérhetőség közúton a 4-es főútvonal, majd a 42-es és 47-es közút Derecskéig, amin Létavértesen át Bagamérig alsóbb szintű közúton. Javítja az elérhetőséget a közeljövőben, hogy az M3-as autópályán érkezők Debrecenig autópályán utazhatnak, onnan, pedig a 47-es úton lehet közlekedni Derecske felé. Debrecen elérhetősége légi úton is javult, ami előnyt jelenthet a kistérség számára is. Az építeni tervezett M4-es autópályáról, amelynek tervezett nyomvonala Püspökladányból és Berettyóújfaluból délre halad, a 47-es úton közelíthető meg a kistérség. Autóbusz közlekedés Debrecen-Sáránd-Derecske-Konyár illetve DebrecenSáránd-Létavértes-Bagamér viszonylatban létezik, míg hasonló nyomvonalon érhető el vasúton Debrecenből Derecske, illetve Sárándon át Létavértes. A belső elérhetőség azt hivatott vizsgálni, hogy a Kistérség lakossága hogyan tudja megközelíteni a Kistérségen belül x helyen telepített fürdőt, ill. hogyan tud onnan hazautazni. Az előzőekből látható volt, hogy a menetrendszerű járatok ezt az elképzelést csak részben tudják támogatni: A reggeli órákban a végpontokról lehet közelíteni Sáránd irányába, délután, pedig fordított irányban, de akarunk-e 89 órát fürdőzéssel tölteni. A fürdő telítettségének javítása érdekében megérnée egy saját tulajdonú autóbuszt vásárolni és üzemeltetni?
10
e.) Élő vízfolyás a térségben A termálvizeknek magas a sótartalma a környezetre jelentős terhelést jelent, ugyanakkor a szennyvíztisztító telepek nincsenek felkészülve a sótartalom csökkentésére. Amennyiben a szennyvíztisztító telep a tisztított, de még magas sótartalmú szennyvizet egész évben élő vízfolyásba üríti, úgy a megengedett sótartalom határérték viszonylag magas szám, ami a koncentrációtól függően többnyire tartható érték. Ha a szennyvíz kibocsátás csak időszakosan élő vízfolyásba történik, igen szigorú, teljesíthetetlen határérték adódik a sótartalom megengedett mértékére. A türelmi időben alacsony mértékű szennyvízbírság egyre növekvő tendenciájú, elérheti az éves 10 milliós forintot is és kötelezhetik a kibocsátót a kibocsátott sótartalom határérték alá történő csökkentésére. Ez a megoldástól függően több 10 millió Ft-os beruházást jelenthet, ami kiegészül még a létesített berendezés üzemeltetési költségeivel is. Az eddigiekből látható, hogy az élő vízfolyás megléte és közelsége legalább annyira fontos tényező, mint a termálvíz biztosíthatósága. f.) Egyéb infrastrukturális ellátottság A vezetékes ivóvíz a termálvíz mellett elengedhetetlenül szükséges a fürdő üzemeltetéséhez. A fürdő megközelítéséhez szilárd burkolatú út szükséges, emellett közel kell legyen a tömegközlekedési eszköz megállója, a fürdő mellett legyen kiépített parkoló, szálláshely, kemping, szálloda, falusi turizmusra alkalmas szálláshelyek, étterem, bevásárló hely, szórakozóhely, stb.
11
g.) A fürdő helyének kijelölésére mindenre kiterjedő ismeretek hiányában erre a kérdésre nem tudunk pontos választ adni, de kísérletet teszünk a kérdés behatárolására. A térségi lakosság létszámát és a fürdőtől való távolságot tekintve a fürdő súlyponti helye Hajdúbagosra adódik. Ha az élő vízfolyástól messzebb telepítjük a fürdőt, úgy mintegy 45 millió Ft/km beruházással kell számolni. A fürdő termálkút közelében legyen, vagy fordítva a kijelölt fürdőterületen fúrassuk a hévízkutat, így a szigetelt termálvezeték mintegy 15 eFt/fm beruházási költsége minimalizálható. A fürdő helyének megállapításánál vegyük figyelembe az elérhetőséget és az egyéb infrastrukturális lehetőséget, annak hiányában a beruházási igényét is.
3.2. A létesítendő fürdővel kapcsolatos változatok 3.2.1. A minimális program: A kistérségi lakosság számára termál strandfürdő létesítése önkormányzati területen. A strandfürdő 3 medencéből áll, ezek
-
38 °C-os termál ülőmedence
50 m2 vízfelülettel
35 °C-os termál ülőmedence
50 m2 vízfelülettel
32 °C-os gyermek medence, forgatott
50 m2 vízfelülettel
Térburkolatot építünk a medencék köré és közlekedési útnak 800 m2 területen.
-
Fogadó
épületet
létesítünk
(pénztár,
öltöző,
WC,
zuhanyzó,
elsősegélynyújtó, iroda, stb.) -
Gépházat építünk vegyszerraktárral
-
Gyermekjátszóteret létesítünk
-
Parkosítás 2000 m2-en
12
-
Kerítésépítés
-
A szolgáltatáshoz pavilonokat építünk
-
Parkoló építés 50 szgk. Részére
-
Termálkutat fúratunk a strand területén, gázleválasztóval
-
Technológiai csővezetékek
-
Szennyvízcsatornát építünk az élő vízfolyásig ~ 1,5 km távolságra
A minimális program végrehajtásához műszaki becslésünk alapján az alábbi befektetések szükségesek: -
A beruházás végrehajtása
300 millió Ft
-
Engedélyes és kiviteli tervek
15 millió Ft
-
Bonyolítói díjtételek
15 millió Ft
Felvetődő problémák: A 121/1996. (VII. 24.) kormányrendelet többek között kimondja, hogy: „Új fürdőmedence csak vízforgató berendezéssel létesíthető.” Az „…előírástól eltérni – az Országos Vízügyi Főigazgatóság véleményének figyelembevételével – az Országos Tisztiorvosi Hivatal egyedi felmentése alapján lehet, ha a.) az elismert ásványvízzel vagy gyógyvízzel üzemelő gyógymedence vízének gyógyászati szempontból értékes, biológiailag aktív alkotórészeit a vízforgatás károsítaná…” A rendelet kimondja továbbá, hogy: „Ha a közfürdő létesítéséhez, átalakításához, felújításához a külön jogszabály szerint vízjogi és építési engedély szükséges, az engedélyezési
eljárásban
szakhatóságként
közreműködő,
az
Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a közfürdő helye szerint vezetékes városi intézete, valamint a Környezetvédelmi felügyelőség szakhatósági hozzájárulása iránti kérelemhez mellékelni kell a vízjogi, illetve az építési engedélyezési tervdokumentáció egy példányát.
13
A szakhatósági hozzájárulás akkor adható meg, ha a külön jogszabályban foglaltak szerint a.)
a víz fürdésre alkalmas és
b.) a közfürdő a közegészségügyi és a környezetvédelmi előírásoknak megfelel.” A legfőbb gond a gyógyvízzé minősítés, amely idő-, költség-, és szervezés igényes feladat. A feladat elvégzéséhez reumatológus szakorvos szükséges. Legalább 100 mozgásszervi betegségben szenvedő személyt kell beszervezni az összehasonlító vizsgálat elvégzéséhez. Első lépés a 100 beteg orvosi vizsgálata és a diagnózis személy szerinti rögzítése. A második lépésben a betegek 50 %-át a gyógyvízzé minősítendő termálvízben-, a másik 50 %-át ugyanilyen hőfokú ivóvízben kell naponta előírt ideig, kúraszerűen 3 hétig fürdetni, de a kúrában résztvevők nem tudhatják, hogy milyen vízben-, illetve, hogy nem termálvízben veszik a fürdőkúrát. A kúrát befejezve ismét orvosi vizsgálat következeik, majd a tapasztalt
eredményeket
részletesen
alá
kell
támasztani
és
indokolni.
Amennyiben az orvosi szakvélemény szignifikáns eltérést mutat ki a termálvízben kezelt betegek javára, úgy a gyógyhatás kimutatható. A gyógyvízzé minősítést az országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság végzi. A minősítés megszerzése 1,5-2 év időtartamot igényel. Külön gondot jelent, hogyan lehet biztosítani a betegek számára a különböző vízzel töltött két medencét. További problémák: -
A létrehozott beruházás nem vonzó sem a fiatalok, sem a turizmus résztvevői számára sem, mivel a fürdő színvonala igényszintük alatti és a tartózkodás feltételei nem adottak.
-
A betegek nem vehetnek igénybe társadalombiztosítási támogatást
14
-
A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság nem ér rá fürdőbe járni nyári időszakban
-
A globális felmelegedés hatására a tudósok 30-50 év távlatában az időjárás drasztikus, kedvezőtlen megváltozását jósolják. A nyári időjárás már napjainkban is igen hektikus és egyre kiszámíthatatlanabb. Az idei nyáron például a napi átlaghőmérsékletek kiugró adatai az alábbiak szerint alakultak: 20 °C alatti napok száma
30 °C felett napok száma
májusban
8
3
júniusban
6
0
júliusban
3
5
augusztusban
9
0
Úgy tűnik, a strand nem jelent megnyugtató megoldást, mert -
a költségek forgalomtól függetlenül felmerülnek, a belépőjegyek nyomott áron értékesíthetőek;
-
a fürdő – mint a legtöbb fürdő a világon – veszteséget termel, állandó támogatásra szorul.
A minimális programra közelítő számításokat végeztünk: A strandfürdő napi befogadó képessége: Átlagos kapacitás kihasználás
644 fő 25 %
Nyitva tartási napok száma:
135 nap
Az éves kapacitás:
135 x 644 fő = 86.940 fő
A vendégek megoszlása: felnőtt Nyugdíjas, diák:
50 %=10.867 fő x 600 Ft/fő = 6.520.200 Ft 10868 fő x 500 Ft/fő = 5.434.000 Ft
Összes éves bevétel bruttó:
11.954.200 Ft
Összes éves bevétel nettó:
10.394.956 Ft 15
A kalkulált közvetlen költségek: Elektromos energia
1.050 e Ft
Fogyóanyag, benne vegyszerek
1.969 e Ft
Munkaruha
131 e Ft
Víz- és csatornadíj
4.856 e Ft
Karbantartási költség
2.100 e Ft
Szállítási ktg
131 e Ft
Egyéb anyagjel. szolg. (benne laborvizsgálatok)
394 e Ft
Bér- és személyi jellegű kifizetés Értékcsökkenési leírás Egyéb ktg Közvetlen költség összesen:
1.250 e Ft 263 e Ft 1.430 e Ft 13.574 e Ft
A víz- és csatornadíj tartalmazza a termál vízkészlet használati díjat is. A költségek számbavétele során nem számoltunk marketing költséggel, a hévízkút karbantartás egy évre eső hányadával (cca. 1 millió Ft/év), a búvárszivattyú javítási költségével, a szennyvízvezeték karbantartásával és az általános költségekkel. A minimális program ismertetése során látható volt, ha csak termál strandfürdőt létesítünk, akkor ebből a fiatalabb korosztály kiszorul, a gyógyulni vágyó helyi lakosság nem kap támogatást a belépőhöz, a turizmus résztvevői számára viszont a fürdőszolgáltatási színvonala és az infrastruktúra hiányában csak az egynapos betévedőkre lehet számítani. A minimális programra készített bevételi és költség adatokból látható, hogy ez a konstrukció veszteséges, a szerény mértékű beruházás soha nem térül meg. Akkor mi a megoldás, ha van egyáltalán jó megoldás ebben a helyzetben?
16
3.2.2. Vegyes használatú, többgenerációs strandfürdő létesítése csak készpénzes szolgáltatással Ebben az esetben a minimális programban szereplő medencéken túl újabb szűrővel ellátott forgatott medencét célszerű építeni, így élménymedencét, kisebb úszómedencét, „ugráló” medencét, csúszdát csobbanó medencével, stb. Mindezekhez nagyobb fürdőterület, nagyobb fogadóépület és gépház, több parkoló, jelentősebb infrastruktúra, ezen belül minimálisan egy kemping megépítése szükséges, a fürdőköz kapcsolódóan. A fürdő beruházás becsült költsége 800-1.000 millió Ft, külső infrastruktúra nélkül. A nagyobb beruházás, a kibővített szolgáltatás nagyobb rizikó. A programmal kapcsolatos kérdések: -
Lesz-e fizetőképes kereslet?
-
Az évi 10 milliós marketing költség hoz-e eredményt és hány év kell ahhoz, hogy a vendégek egy részét sikerül elhódítani
-
A környező fürdők is fejlesztenek és mindent elkövetnek ők is a vendégkör megszerzéséért, tehát jelentős konkurenciával kell számolni.
-
A fürdőn túl jelentős kapcsolt infrastrukturális fejlesztéseket kell megvalósítani.
-
A helyi lakosság csak tört részét teszi ki a vendégforgalomnak
-
A belépőjegyekhez nem jár társadalombiztosítási támogatás
-
A hektikus és kedvezőtlen nyári időjárás miatt egyre nagyobb kockázatot jelent a beruházás.
17
3.2.3. A többgenerációs strandfürdőhöz kapcsolt egész évben üzemelő kis termálfürdő gyógyászati szolgáltatással A termálfürdő jellemzői: -
két gyógymedence töltő-ürítő rendszerben, szűrő fogatóval ellátott medencék,
a
víz
alatti
torna
és
súlyfürdő
kezelés
számára,
élménymedence, gőzkarma 2 db váltófürdővel, szauna; -
gyógyászati részleg orvosi rendelővel, kezelő helységekkel, gyógyászati gépekkel felszerelve;
-
ruhatár, pénztár, öltöző, szociális helyiségek, elsősegélynyújtó helyiség, irodák, raktárak, gépház.
A beruházás forrásigénye megközelíti a 2 milliárd forintot külső infrastruktúra nélkül. A nagyobb beruházás, komplex szolgáltatás, még nagyobb kockázatot jelent. A programmal kapcsolatos kérdések: -
A külső infrastruktúra nagyobb befektetést igényel, a kemping mellett szálloda is szükséges és a fürdésen kívül egyéb programokról is kell gondoskodni.
-
A gyógyászati tevékenység belépésével kapcsolatos gondok: o Az Országos Egészségbiztosító Pénztárral szerződéskötés. A szerződéskötés egyik feltétele, hogy a fürdőnek legalább négy féle hidroterápiás kezelésre kell vállalkoznia és az OEP az általa vélelmezett költségeknek csak a 85%-át téríti meg. o Szerződéskötés esetén helyi jelentőségű térítési tarifával lehet számolni, ami az alábbiakban ismertetett hidroterápiás kezelések és országos minősítésű fürdőkre érvényes térítési díj átlagosan 80%-a:
18
A támogatott kezelések
Támogatás országos minősítésű fürdőkre (nettó Ft)
01. Termál medencejegy
401
02. Termál kádfürdő
454
03. Iszappakolás, iszapfürdő
827
04. Súlyfürdő
502
05. Szénsavas fürdő
710
06. Orvosi masszázs
625
07. Víz alatti vízsugár masszázs
683
08. Víz alatti csoportos gyógytorna
443
09. Komplex gyógyfürdőellátás
1.759
10 Csoportos gyógyúszás o
520
A gyógyászati kezelések reumatológus szakorvos és szakképzett aszisztencia alkalmazását teszik kötelezővé
-
A fedett, egész évben üzemelő fürdőlétesítmények beruházási és üzemeltetési költsége magas, az üzemeltetési költségen belül egyre nagyobb hányadot tesz ki a növekvő energiaköltség
-
Egész évben üzemelő létesítmény esetén az üzemvitel biztonsága miatt legalább két termálkút szükséges.
-
A növekvő só kibocsátás miatt fokozottan jelentkezik a környezetvédelmi előírások betarthatósága.
19
Összefoglalás, következtetések A rendelkezésre álló rövid idő nem tette lehetővé mindenre kiterjedő, megalapozott vélemény kialakítását a tervezett fürdőfejlesztésről. Ugyanakkor a fürdőfejlesztés és üzemeltetés, szálloda és vendéglátás fejlesztés és üzemeltetés terén meglévő tapasztalatok alapján számos kérdésre és veszélyforrásra felhívtuk a figyelmet. A fejlesztési források szűkössége miatt pályázati forrásokat célszerű igénybe venni a saját erő kiegészítésére. Ennek során 25 %-os saját erő szükségletre lehet számítani. A pályázati források igénybevételénél szigorúan ellenőrzik: -
A beruházást az elnyert pályázatban leírtakkal valósítják-e meg, ettől eltérni nem lehet
-
A beruházás megvalósítását követően a vállalt megtérülés időpontjáig folyamatosan jelenteni kell a tényleges vendégforgalmat, a bevételek és a költségek alakulását.
-
Jelentős eltérés vagy alulteljesítés esetén a támogatás összegét rövid határidőn belül kamatokkal együtt vissza kell fizetni. (Erre Spanyolország esetében számos esetben sor került.)
A turizmussal foglalkozó országos szervezetek véleménye szerint sok a fürdő hazánkban és sok település gondolkodik fürdőfejlesztésben. A jelentős forrásokkal létrehozott Mediterrán Élményfürdő forgalmát a 220 ezer fős
Debrecen
város
lakossága
önmagában
nem
tudja
biztosítani,
a
vendégforgalom jelentős hányadát a Termál és Wellness Hotel vendégköre adja. Az eddigiek alapján meggondolandó a kistérségben tervezett fürdőfejlesztés. Ha a fürdőfejlesztés mellett történik döntés, javasoljuk a minimális programmal kezdést és a szerzett tapasztalatok és ismertség növekedését követően legyen lehetőség a későbbiekben a fokozatos fürdő- és külső infrastruktúra fejlesztésre.
20
