Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás
ÁLLATI HULLADÉKOK KEZELÉSE
(PROJEKT ELŐKÉSZÍTŐ DOKUMENTUM) Javított változat
Tartalomjegyzék 1. ELŐZMÉNYEK................................................................................................................ 3 2. SZAKMAI ELEMZÉS ...................................................................................................... 4 2.1. Alapadatok, célmeghatározás ..................................................................................... 4 2.2. Önkormányzatok által megoldandó feladat egy gyűjtő-átrakó telep létesítése esetén........................................................................................................... 6 2.3. Térségi helyzet elemzése ............................................................................................ 6 2.4. Létavértes helyzet-elemzése ....................................................................................... 8 2.5. Költségelemzés........................................................................................................... 9 2.6. Előnyök - hátrányok ................................................................................................... 9 3. JAVASOLT ALTERNATÍVÁK BEMUTATÁSA ........................................................ 10 3.1. „A” ALTERNATÍVA .............................................................................................. 10 3.1.1. A létesítmény építmény és infrastruktúra igénye .............................................. 11 3.1.2. A létesítmény működési rendje ......................................................................... 13 3.1.3. A kétütemű gyűjtés elemzése: ........................................................................... 14 3.2. „B” ALTERNATÍVA............................................................................................... 16 3.2.1. Jelenleg működő két szállító díjtételei............................................................... 17 3.2.2. Az egyutas gyűjtés elemzése ............................................................................. 18 4. GAZDASÁGOSSÁGI ELEMZÉS.................................................................................. 19 5. ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................................ 21
Melléklet
2
Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás – Állati hulladékok kezelése
1. ELŐZMÉNYEK A KIOP-2004-1.2.0.F kódszámú, az állati hulladék kezelését célzó beruházások megvalósításának tanulmányterve a Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás ezirányú törekvéseinek előkészítéséhez készült. A tanulmány készítésekor figyelembe vett elsődleges célok: -
Az illetékességi területen az állati hulladékok előírásoknak megfelelő, szakszerű és korszerű begyűjtése.
-
Az
átmeneti
tárolás,
vizsgálat,
vagy
boncolás
igényének,
szükségességének felmérése. -
A környezetvédelmi kockázatok (különös tekintettel a természeti és kultúr- környezet levegő, talaj és vízszennyezésének) lehető legteljesebb kizárása.
-
A közegészség- és járványügyi kockázatok kizárása.
-
A vagyonvédelmi biztonság megteremtése.
-
A gazdaságossági szempontok és a költségtakarékosság elvének érvényesítése.
-
A követhető felelősség és költségviselés.
Az megvalósítás során cél egy olyan korszerű, gyors információs és gyűjtőrendszer (elérés-gyűjtés-szállítás-tárolás-feldolgozás működőképes hálózata) kialakítása, amely teljességgel megfelel az állategészségügyi, közegészségügyi, környezet-, és természetvédelmi
követelményeknek,
valamint
illeszkedik
a
megyei
hulladékgazdálkodási tervhez.
3
2. SZAKMAI ELEMZÉS 2.1. Alapadatok, célmeghatározás A Derecske-Létavértes kistérségben (mint általában az ország legtöbb térségében is) az önkormányzatok, közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok egyik, egyre kritikusabb problémakörét jelentik az állati hulladékok kezelésével (gyűjtés, szállítás,
feldolgozás)
kapcsolatos
feladatok
ellátása,
megvalósítása.
E
kritériumoknak való megfelelés jogi alapját Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával a hazai szabályozás (41/1997.(V.28.) FM r., 71/2003.(VI.27.) FVM. r.) és az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. Törvény mellett az elsőbbséget élvező EU szabályozás (1774/2002.EK) képezi. Ennek értelmében: -
Az 1774/2002/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a három hetesnél fiatalabb szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések, valamint a baromfi hullájának elásása az állattartó saját telkén az EU-hoz való csatlakozás napjától nem engedélyezett, kivéve a 2.3. pontban meghatározott ún. távoli területeken elhullott állatokat. (HajdúBihar megye nem minősül távoli területnek)
-
Az 1774/2002/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében (betartva a 71/2003.(VI.27.)FVM r. 5.§ (2) bekezdésében foglaltakat) a kedvtelésből tartott állatok hullájának elásása az állattartó saját telkén az EU csatlakozást követően az egész ország területén továbbra is lehetséges.
-
A 71/2003.(VI.27.)FVM. r. az állati hulladéktemetők, dögkutak működését 2005. december 31.-ig engedélyezte.
4
-
Ugyancsak a 71/2003.(VI.27.)FVM. r. rendelkezik az állati hulladékok ártalmatlanításáról és hasznosításáról, megfogalmazva a legfontosabb fogalmakat, lehetőségeket, kötelezettségeket és az engedélyezések menetét.
-
Az
Önkormányzatok
feladatát
az
állati
eredetű
hulladékok,
melléktermékek esetében az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. Törvény határozza meg. Fentiek alapján a kistérségi települések számára olyan megoldás optimális, amely egyrészt jól szervezhető, jól követhető és a működtetés, vagy fenntartás a lehető legkisebb költséggel és környezeti terhelésekkel hosszabb távon biztosítható. Ebből az aspektusból tanulmányozva a kistérségi helyzetet két olyan alternatíva került kiválasztásra, amely legjobban megfelel a fenti követelményeknek. A két alternatíva közül (az érintett települések szakmai állásfoglalása alapján az egyik, az un. B” egyutas alternatíva lett favorizálva. Az összehasonlíthatóság érdekében ismertetjük a kiválasztott két alternatíva lényegét: „A” alternatíva: kétutas gyűjtés. Ennek lényege, hogy a begyűjtött állati hulladékokat egy átmeneti gyűjtő-átrakó telepre szállítják, ahol egy gazdaságos szállítási mennyiség összegyűjtése után szállítják a feldolgozás helyszínére. Ennek az alternatívának komoly beruházási, később fenntartási igénye jelentkezik (telephely, építmény, munkaerő, üzemeltetés). „B” alternatíva: egyutas gyűjtés. Ebben az esetben egy rendszeres járat igény szerinti bejelentésre végez gyűjtést és a járat közvetlenül a feldolgozó telepre szállít. Ebben az esetben csupán speciális gépjármű igény merül fel, és ennek üzemben tartásából adódnak össze a költségek.
5
Mindkét alternatíva alapfeltétele a gyors, jól működő információs hálózat, a biztonságos „csomagolás”, szállítás és nyilvántartás. A két alternatíva részletes elemzését a későbbiekben mutatjuk be.
2.2. Önkormányzatok által megoldandó feladat egy gyűjtő-átrakó telep létesítése esetén -
Telep kialakítása és üzemeltetése.
-
Megfelelő személyzet biztosítása a gyűjtőhely üzemeltetéséhez.
-
Az állati hulladékok begyűjtése és a gyűjtőhelyre szállítása.
-
Szerződéskötés a feldolgozó üzemmel (ATEV).
-
Költségmegosztás, költségviselés.
-
Továbbá be kell tartani a 1774/2002/EK rendelet III. melléklet előírásait.
2.3. Térségi helyzet elemzése Előzetes állásfoglalások alapján a KIOP által támogatott programban gesztorságot Létavértes város vállalna, így a projekt ennek figyelembe vételével készül. A jelenlegi helyzetben – az állandóan változó állatlétszám miatt – a DerecskeLétavértesi kistérség településein lévő állattartó telepek, valamint a lakosságnál tartott állatlétszámok egyértelműen nem mérhetők fel, azonban folyamatos csökkenés a jellemző. A rendelkezésre álló adatokat – az állati hullák kezelése, elhelyezése, állattartó telephelyek száma, állatlétszám – az alábbiak szerint összegeztük néhány közeli településen:
6
Település neve
Állattartó telep v. vágóhíd
Álmosd
2
Bagamér
3
Derecske
8
Állatlétszám (db) ló
sertés
juh
szarvasmarha
baromfi
330 6000
Gyűjtés, elhelyezés konténer → ATEV
150
300
5000
konténer → ATEV
200
2000
6000
gyepmesteri telep konténer → ATEV
Hajdúbagos
2
1500
egyedi → ATEV
Kokad
konténer → Létav.
Konyár
1
Létavértes
4
350 20
2300
200
konténer → ATEV konténer → ATEV
További településekről rendelkezésre álló adatok: Hosszúpályi: Egyedi bejelentésre az ATEV szállít. A háztáji állatállomány szinte nulla. Mikepércs: Egy nagyüzem található a településen, létszámadat (2005): 2 ló /csikók/; 0 szarvasmarha, 45 db juh, sertés kb. 30 db; 60-70 db bárány. Lakossági szinten nem áll rendelkezésre adat, a lakosság nem szól az elhullott állatokról. Lakossági adat nincs, állatállomány is kevés, szinte nulla a háztáji állatállományban az állati hullák száma. Monostorpályi: (2004): szarvasmarha, ló: 0 db; sertés 1 db, (2005): szarvasmarha, ló 0 db, /2 kényszervágás volt/, baromfi: nincs adat. A településen nincs dögkút, nincs konténer, egyedi bejelentésre az ATEV szállít.
7
Sáránd: Nincs adat, háztáji állomány 0-ra csökkent. A településen nincs sem dögkút, sem konténer, egyedi bejelentésre az ATEV szállít. A kihelyezett konténerek az önkormányzatok által általában nehezen ellenőrizhetők, sem a hulladék eredetét, sem annak mennyiségét illetően. Ebből fakadóan az ATEV (mint legtöbb helyen a szerződött szállító) és önkormányzatok között a mennyiséget, illetve az osztálybesorolást illetően nézeteltérések előfordulnak. A kihelyezett konténereknél szinte minden esetben számolni lehet: -
illetéktelen, nem az adott önkormányzat területi illetékességébe tartozó, idegen eredetű hullák, állati hulladékok odakerülésével,
-
illetéktelen dézsmálókkal, behatolókkal,
-
nem csak állati eredetű hulladékok konténerbe helyezésével,
-
jogszabály szerint min. 500 m, legfeljebb 1000 m védőtávolság kijelölésének szükségességével,
-
minimum 300 m-es körzetben szag- és bűzhatással, fertőzésveszéllyel.
2.4. Létavértes helyzet-elemzése Létavértes területén az állati hullákat nyitott, 7 m3-es konténerben gyűjtik. A konténer tároló a belterülettől 1,5 km-re, a külterület északi részén, az újlétai út keleti oldalánál lévő legelő földterületen van. A terület nem önkormányzati tulajdonú. A konténerbe a lakosságnál és egyes nagyobb létesítményeknél (mint Piremon, lótartás) keletkező állati hullákat a tulajdonosok egyedileg viszik el. Mivel a lakosság részéről a bejelentési kötelezettség fegyelme alacsony, nem, vagy csak nehezen deríthető fel az állati hullák eredete, fertőzöttsége, tömege.
8
Az ATEV bejelentés alapján hetente, vagy igény szerint szállít. Mivel a szállító ATEV is csak szubjektív helyzetre tud hagyatkozni, az osztályba sorolás és mérés is csak utólagosan, az ATEV telephelyén történik meg. Mindezek óhatatlanul is félreértésekre, az érdekek ütközésére ad okot, melynek komoly pénzügyi vonzata is lehet az önkormányzat szempontjából. A település az állati hulladékok gyűjtése, kezelése terén az előzőekben említett két alternatíva közül korábban a kétütemű gyűjtést helyezte előtérbe abból az okból kifolyólag, hogy a gyűjtő-átrakó telepet helyileg összekötné a szennyvíztisztító telep adottságaival. A jelenleg kialakult állásfoglalása alapján azonban egyutas gyűjtés kialakításának és fenntartásának a lehetőségét támogatja, azt tartja a legbiztonságosabbnak. Ebben kíván hatékony segítséget adni a projekt előkészítő tanulmány
2.5. Költségelemzés A konténereket az ATEV heti gyakorisággal, vagy igény szerint szállítja. Ez Létavértes önkormányzat éves költségvetésében a konténer gyűjtőrendszer fenntartása átlag 1.2 MFt kiadást jelent.
2.6. Előnyök - hátrányok Előnyök: - A konténeres gyűjtés egyik legnagyobb előnye (a korábbi dögkutas elhelyezéssel szemben), hogy közvetlenül kizárta a talaj és vízszennyezés bekövetkezését. - A hulladék nagyobb tömegben gyűjthető és szállítható el. - Elősegíti az újrahasznosítás lehetőségét (állati eledel, biogáz termelés, komposzt előállítás). 9
Hátrányok: - Nem követhető az elhelyezett hullák, hulladékok eredete, mennyisége, minősége. - Nehezen
biztosítható
az
őrzés,
a
vagyonvédelem,
az
illetéktelen
igénybevétel, vagy behatolás kizárása. - Nagy a bűz-, és fertőzésveszély. - A szállító korrektségén múlik az esetenkénti költségek meghatározása. - Alapvetően nincs ösztönző a lakosság és nagyobb termelők számára a konténerhasználat kizárólagos igénybevételére. - A konténer elhelyezése nem minden esetben biztosítható önkormányzati területen.
3. JAVASOLT ALTERNATÍVÁK BEMUTATÁSA A kistérségi társulás egyértelműen az un. „B” egyutas alternatíva mellett foglalt állást. Döntésükben segítséget nyújtott az alábbi elemzés.
3.1. „A” ALTERNATÍVA Az „A” un. kétütemű gyűjtési alternatíva alapelve: Egy, az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő átmeneti gyűjtő-átrakó építményben az állati hullákat állatfajtánként, vagy osztályba sorolásuknak megfelelő csoportokban hűtött légterű helyiségekben, vagy önállóan mozgatható hűtőkonténerekben gyűjtik össze elszállításig. Az állati hullákat az önkormányzat által biztosított edényzetben (zárható fólia gyűjtőzsák különböző méretben, zárható, csurgásmentes fém, vagy műanyag edény) helyezik el a keletkezés helyén (lakótelek, állattartó telep). A beszállítás történhet megrendelésre szakcég igénybevételével, vagy saját szállítójárművel. (A saját szállítójármű lehet az önkormányzat által pályázat útján beszerzett speciális gép is)
10
A szállítójárművek kerékfertőtlenítőn haladnak át érkezéskor és távozáskor. A beérkező állati hullával a szállító jármű egy fedett udvarra áll be, ahol mérlegelési lehetőség van. Az edényzetet vagy alsó, rögzített sínpályás, vagy függesztett pályás emelőszerkezet leemeli és a megadott tároló helyiségbe viszi. A szabályozható hőmérsékletű tároló helyiségben vagy saját edényzetében marad (a zsákos), vagy gyűjtőkonténerbe kerül átrakásra a hulladék. A nem zsákos edényzetet ürítés után mossák, fertőtlenítik külön erre kialakított mosóban. A hűtőkamrák, illetve konténerek telítéstől függően, de legalább heti egy alkalommal ürítésre kerülnek. Az elszállítást az önkormányzat, vagy arra jogosult cég speciális járművel végzi. A hullák, illetve hulladékok az ATEV feldolgozó telepére kerülnek végleges ártalmatlanításra. 3.1.1. A létesítmény építmény és infrastruktúra igénye A telephelyet el kell látni a 1774/2002/EK r. III. melléklet, valamint a 41/1997.(V.28.)FM r.-ben előírtakkal. Ugyanakkor cél, hogy a telep csak átmeneti tároló-átrakó funkciójú legyen, elkerülve ezzel a boncolás, lebőrözés és egyéb, a gyepmesteri telepekre érvényesített követelményeket. Boncolás és TSE mintavétel feltételrendszerét az EU rendelet nem írja elő. Telekigény: 2500-3000 m2 bekerített ingatlan. Ez a jelenlegi szennyvíztelep mellett a 0642/10 hrsz.-ú területen biztosított vásárlás útján. Épület és berendezés igény: Gyűjtő-átadó épület cca. öt-hat különálló és eltérő méretű hűthető helyiséggel. Biztosítani kell, hogy a létesítmény közúttól elkülönített legyen. A számításba vett hulladék kategóriák elhelyezési igénye, a technikai és szociális épületigény 300 m2 körüli.
11
Konkrét kialakítása, szerkezete, berendezése kiviteli tervben határozható meg. Az épület elrendezésénél biztosítani kell, hogy az 1. és 2. kategóriájú anyagok a beérkezéstől elszállításig teljes mértékben elkülöníthetők legyenek a 3. kategóriába tartozó anyagoktól. -
Biztosítani kell a fedett átvételi és rakodási teret.
-
A helyiségek könnyen tisztíthatók, fertőtleníthetők legyenek.
-
Fertőtlenítő, mosó helyiség szükséges a gyűjtő, tárolóedények, valamint a szállítást végző járművek nagynyomású fertőtlenítő berendezéssel történő kezeléséhez.
-
Biztosítani kell a kártevők rovarok, rágcsálók, madarak elleni biztonságos és folyamatos védelmet.
-
Szociális és ügyviteli részt kell kialakítani.
-
Speciális emelő és mozgatószerkezet szükséges.
-
Mérőhely (hídmérleg, mázsa) kell.
-
Közműkiépítés.
(hideg/melegvíz,
elektromos
ellátás,
szenny-,
és
csapadékvíz-elvezetés, amelyek a szennyvíztelep ellátó rendszeréről biztosíthatók.) -
Közlekedési út. (Ez a szennyvíztelepet ellátó aszfaltozott út révén biztosított.)
-
Kerékfertőtlenítő.
-
Esetleg saját szállítójármű. (Ekkor a mosó-fertőtlenítő helyiség közös.)
A telephely létesítésének engedélyezési eljárásában biztosítani kell az alábbiakat: -
A hulladék kezelő rendszer minden elemére vonatkozó átnézetes és részletes helyszínrajz.
-
A területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség 90 napnál nem régebbi nyilatkozata arról, hogy a tervezett beruházás összhangban van a regionális hulladékgazdálkodási tervben foglaltakkal.
-
A meglévő dögkút bezárására és rekultivációjára vonatkozó, hatóság által elfogadott terv.
12
-
A 80/1999.(VI.11.)Korm. r. szerint a telepengedély alapján gyakorolható tevékenységeknek megfelelő érvényes és jogerős telepengedély.
-
A 20/2001.(II.14.)Korm. r. hatálya alá tartozó tevékenység esetében érvényes, jogerős környezetvédelmi engedély.(Ez várhatóan 2006-ban változik)
-
Egységes környezethasználati engedély (a 193/2001.(X.19.)Korm. r.) érvényes, jogerős engedélye. (Ez várhatóan 2006-ban változik)
-
A jogszabályokban meghatározott vizes létesítményekre vonatkozó érvényes, jogerős vízjogi engedély.
-
Építési engedélyhez kötött építmények érvényes, jogerős építési engedélye.
3.1.2. A létesítmény működési rendje -
A keletkező állati hullák, vagy hulladékok bejelentése az önkormányzat erre a feladatra kijelölt részlegnél (személynél) történik. Az önkormányzat a bejelentőnek szolgáltatja a megfelelő terjedelmű szállító edényzetet és értesíti a gyűjtő-átrakó telepet.
-
Amennyiben
szükséges,
közreműködik
a
megfelelő
szállítójármű
rendelkezésre állásában. Saját szállítójármű esetén elvégzi a szállítást. -
A telephelyen állandó kezelői ügyeletet kell biztosítani. Az ügyelet gondoskodik arról, hogy a bejelentési igények alapján beérkező állati hulla, vagy hulladék az osztálynak, vagy állatfajtának megfelelő szelekció után kerüljön a tárolóhelyre.
-
A beérkező és az elszállított állati hullákról, hulladékokról nyilvántartást vezet (tulajdonos, beszállító, minősítési osztály, tömeg, darabszám, időpont, stb.).
-
A telephelyen állati hulla, hulladék csak az előírt és megadott rend szerint szállítható, mozgatható és helyezhető el.
13
3.1.3. A kétütemű gyűjtés elemzése: Előnyök: -
A
begyűjtés
rendezett,
az
állategészségügyi,
környezetvédelmi
és
járványügyi előírásokat kielégíti, így a meglévő 200 m-es belterülettől való távolság kielégíti a 21/2001.(II.14.)Korm. r. 6. § és 14. § szerinti minimális védőtávolság igényt és követelményét. -
A telephely működési rendje szintén megfelel a legszigorúbb európai és hazai előírásoknak is.
-
A létesítmény kijelölt helyiségeinek temperálása a téli időszakban kis energiaigényű. A nyári időszakban jelentkező többlet energiaigényt építésiműszaki eszközökkel kell mérsékelni (pl. süllyesztett tárolótér, földborítású héjazat, hőszigetelt falak, zsiliprendszer).
-
A gyűjtőhely az állandó ügyelet révén őrzött, figyelt, nincs kitéve illetéktelen behatolóknak, egyéb kártevők által is jól védhető.
-
A telephely a kistérségi településeken kívül további közeli, a kistérségi régión kívül lévő település állati hulladékait, illetve az ATEV által hasznosítható,
a
3.
osztályú
hulladékokkal
együtt
elhelyezhető
élelmiszerhulladékokat is fogadni tudja. Ez gazdaságossági szempontból feltétlen kedvező. (A 20 km-es körzetben elhelyezkedő települések: Álmosd, Bagamér,
Esztár,
Hajdúbagos,
Hosszúpályi,
Kismarja,
Kokad,
Monostorpályi, Pocsaj, Újléta. A 30 km-es körzetben lévő települések: Derecske, Hencida, Konyár, Mikepércs, Nagykereki, Tépe, Vámospércs, Nyírábrány.) -
A telephely kialakításához az infrastruktúra kis beruházási igénnyel biztosítható.
-
A telephely megközelítéséhez már meglévő szilárd burkolatú út áll rendelkezésre.
-
A beruházás önkormányzatok és beszállítók által együtt is megpályázható összegekből teljes készültséggel megvalósítható.
14
-
Az együttműködésbe bevonhatók a nagyobb beszállítók (állattartó telepek, vágóhidak), a szállító szakcégek (mint Matadella-Plusz Kft.), vagy a feldolgozó (ATEV) üzem is.
-
A létesítményhez a speciális szállítójármű
szintén pályázati úton
finanszírozható. -
A hűtött tárolóterek miatt a telepnek nincs állategészségügyi védőtávolsága.
-
Az önkormányzat ebben a struktúrában is érvényesítheti a „szennyező fizet” elv alapján a költségmegosztást megfelelő korrekciókkal.
Hátrányok: -
A
telephely
kijelölés
(tekintettel
arra,
hogy
Létavértes
meglévő
szennyvíztelepe alig 200 m-re van a belterülettől), hatástávolság tekintetében nem túl szerencsés, de még elfogadható. (Más területen való megvalósítása azonban jelentős többletköltségeket vonna maga után) -
A célterület éppen a Létavértes vízműves kutak hidrogeológiai védőövezet peremét érinti, ez megnehezítheti a környezetvédelmi
és vízvédelmi
engedélyek beszerzését. -
A kétütemű szállítás miatt a szállítási-átrakási-tárolási költségek megnövelik a beruházás rezsijét.
-
A begyűjtés első ütemének beszállítási minősége (figyelembe véve a lakossági beszállítás előre nem becsülhető módjait) hordoz bizonyos kockázatokat magában még akkor is, ha a gyűjtőedényzet nem kifogásolható.
-
A begyűjtés és beszállítás zökkenőmentes lebonyolításának feltétele az önkormányzat és a telephely állandó fogadó- és szervezőkészsége, információs rendszere.
-
A
telephely
megvalósítás
utáni
fenntartása,
üzemeltetése
(az
önkormányzatok eltérő érdekeltsége miatt) előre biztonsággal nem körvonalazható, a létesítmény és a saját szállítójárművek esetében problémát jelenthet (főként alacsony kihasználtság mellett).
15
3.2. „B” ALTERNATÍVA A favorizált alternatíva a járványügyi sajátosságok, veszélyek hatékonyabb kizárására
alkalmas,
teljes
fedettséget
biztosít
a
kistérség
számára,
állategészségügyi, járvány-, és környezetbiztonsági szempontból a legkisebb kockázatokkal működtethető. A „B” un. egyutas gyűjtési alternatíva alapelve: Az állati hullák és hulladékok gyűjtése jól szervezett információs hálózat révén járatszerűen üzemeltetett speciális szállító járművek alkalmazásával valósul meg. A szállítójárművek az önkormányzat tulajdonát képezzék, üzemeltetése, fenntartása azonban bérbe adható. A bérleti szerződés megállapodhat az önkormányzat számára legoptimálisabb költségmegosztás, vagy költségátvállalás kérdésében. A speciális szállítójárművek felszereltségéhez tartoznak: emelőszerkezet, mérleg, adminisztrációs egység, kommunikációs hálózat (GPS rendszerrel), fertőtlenítő csomag készlet. A járművek fertőtlenítése, mosása külön megállapodás alapján biztosítandó (pl. ATEV telephelyen). A rendszer fontos része a gyűjtőedényzet (fólia zsák, műanyag, vagy fém gyűjtőedény) biztosítása. Az információs hálózat része az önkormányzatnál működő szakszolgálati részleg, amely a bejelentő és a szállító között tart közvetlen kapcsolatot. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a bejelentés közvetlen a szállítóhoz fusson be, aki a gyűjtőedényzet kiadása végett visszajelez az önkormányzatnak. Bejelentés esetén az önkormányzat a beszállítót (ha nem önkormányzati, vagy szakcéges szállítás van) ellátja a megfelelő gyűjtőedényzettel.
16
A tulajdonos (nem nagytestű állatok esetében) a gyűjtőedényzetbe helyezi a tetemet, vagy hulladékot és saját telkén tartja a szállító megérkezéséig. A szállításnak 15 oC feletti hőmérsékletű időszakban 24 órán belül, 0-15 oC közötti és 0 oC alatt legfeljebb 2 napon belül be kell következnie. A szállító pontos adatfelvételt, nyilvántartást vezet, pontosan leméri a „szállítmányt” és a költségeket kiszámlázza az önkormányzatnak. Ha a szállító maga az önkormányzat, a költségkivetést szervezeten belül bonyolítja és érvényesítheti a költségmegosztás elvét „szennyező fizet” elv alapján racionális korrekciókkal. 3.2.1. Jelenleg működő két szállító díjtételei ATEV Szállítással és ártalmatlanítással együtt átlagosan 60 Ft/kg + ÁFA. Matadella-Plusz Kft. Másik, azonos útirányba eső települési gyűjtőjárathoz kapcsolódó szállítás és a dokumentációk
biztosításának
költsége: 13.660.- Ft
+
ÁFA/fuvarforduló,
gyűjtőjárathoz nem kapcsolódó szállítás és a dokumentációk biztosításának költsége: 28.800.- Ft + ÁFA/fuvarforduló. Eseti, 150 kg-ot meghaladó súlyú tetemek elszállításának és a dokumentációk biztosításának költsége: 26.700.- Ft + ÁFA/fuvarforduló. Ártalmatlanítási költségek osztályok szerint: 1. osztály:
43.20 Ft/kg+ÁFA
2. osztály:
39.30 Ft/kg+ÁFA
3. osztály:
35.70 Ft/kg+ÁFA
4. osztály:
21.50+8 Ft/kg+ÁFA
Gyűjtőzsákok költsége: Speciális, kis méretű
120.- Ft/db+ÁFA
Speciális, nagy méretű
170.- Ft/db+ÁFA
Szervezési költség: a számla értékének 15 %-a + ÁFA 17
3.2.2. Az egyutas gyűjtés elemzése Előnyök: -
A rendszernek nincs telephely, infrastruktúra és építmény beruházási igénye, ezért egyszerűsödik az eljárás és engedélyezés.
-
A biztonságos gyűjtés és szállítás feltételei teljes mértékben kielégítik az EU és hazai követelményeket.
-
A gyors szállítás eredményeként minimálisra csökken a fertőzésveszély, a bűzhatás és környezetszennyezés.
-
Az elszállított anyag mennyisége, minősége, eredete teljes biztonsággal megállapítható és nyomon követhető. (Ez a pontos súly-, és kategória meghatározás végett költségtakarékos is.)
-
Az üzemeltetés, működtetés személyi feltételei minimálisak.
-
Az önkormányzat itt is érvényesítheti a költségmegosztás eszközét a „szennyező fizet” elve alapján a megfelelő korrekciókat, lakossági kedvezményeket alkalmazva.
-
A rendszerre (gépjárműszámtól függően különösen) nagyszámú település kapcsolható, amely jelentősen növelheti a gazdaságossági mutatókat.
Hátrányok: -
A szállítójárművek engedélyezése, üzembentartása, működtetése napi szervezési, pénzügyi és készenléti feladatot kíván.
-
A
géppark
mosását,
fertőtlenítését
a
követelményeknek
megfelelő
minőségben és legalitással külön kell megszervezni. (Ez okozhat problémát, mert előfordulhat, hogy saját mosót lesz kénytelen létesíteni. De ha a gépek bérbe vannak adva, a mosás nem az önkormányzatot terheli.) -
Igény szerinti bejelentések alapján előfordulhatnak holt időszakok és csúcsidőszakok, melyek boríthatják a rendszer hatékonyságát.
18
4. GAZDASÁGOSSÁGI ELEMZÉS A projektben elemzett két alternatíva gazdaságossági elemzése (tekintve, hogy konkrét megvalósulási paramétereket nem tud még az alternatívák mellé rendelni), csak nagyságrendekben vethető össze. Az egyes alternatívákhoz tartozó jellemzőket az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
Beruházási igény
„A” alternatíva
„B” alternatíva
„A” alternatíva
gyűjtő-átadó +
egyutas
saját gyűjtő-átadó
saját
gyűjtőjárat
szállítójármű Engedélyezési eljárások
Telephelyhez,
Telephelyhez,
épülethez
épülethez,
Járműhöz
járműhöz Telephely igény
+
+
-
Építmény igény
+
+
-
Szállítójármű igény
-
+
+
Infrastruktúra
+
+
-
Védőtávolság igény
+
+
-
Üzemeltetési igény
+
+
+
Fenntartási igény
+
+
+
Költségtakarékosság
1
1,2,3
2,3
bevételekből 1= kistérségen kívüli és élelmiszeripari hulladékok átmeneti elhelyezésének a lehetősége 2= saját beszerzésű (pályázott) szállítójárművek bérbeadása 3= kistérségen kívüli települések, termelők bevonása a rendszerbe
Az egyes alternatívák becsült költségeit az alábbi táblázat tartalmazza.
19
Beruházási igény
„A2” alternatíva
„B” alternatíva
„A1” alternatíva
gyűjtő-átadó +
egyutas
saját gyűjtő-átadó
saját
gyűjtőjárat
szállítójármű Engedélyezés
Cca. beruházás
Cca. beruházás
Cca. beruházás
5,5 %-a
5,5 %-a
5,5 %-a
Telephely igény
önkormányzati
önkormányzati
-
Épület+ berendezés
68 MFt+ÁFA
68 MFt+Áfa
-
6 MFt+ÁFA
6 MFt+ÁFA
-
-
45 MFt/db+ÁFA
45 MFt/db+ÁFA
27 MFt+ÁFA
27 MFt+ÁFA
-
Védőtávolság igény
Min. 200 m
Min. 200 m
-
Üzemeltetési igény
5,5 MFt/év
10 MFt/év
10 MFt/év
Fenntartási igény
Üz. ktg. 15%-a
Üz. ktg. 15%-a
Üz. Ktg. 15%-a
Költségtakarékosság
Cca. 2 MFt/év
Max. üz. ktg./év
Min. üz.ktg./év
106,5 MFt+ÁFA
156 MFt+ÁFA
55 MFt/db+ÁFA
(gépészet, elektromosság, emelő-mozgató ber.end., hídmérleg, mosófertőtlenítő)
Tereprendezés + kerítés Szállítójármű igény Infrastruktúra (közmű, út, világítás, kerékfertőtlenítő, kommunikáció)
bevételekből Effektív ktg. összesen (tervezési,
üzemeltetési
ktg. nélkül)
20
5. ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány – figyelembe véve a kistérségben kialakult helyzetet és az állati hulladékok elhelyezésével
összefüggő
szélsőségesen
eltérő
állapotokat
rendeletekben
foglaltak
teljesítéséhez
szükséges
és
–
összefoglalja a
lehetséges
megoldási
lehetőségeket, amelyek a kistérségi önkormányzatok összefogása révén hozhat csak hatékony eredményt. Kijelenthető, hogy a megyében az un. „A” alternatíva alkalmazása esetén legalább három, ideálisan négy központi gyűjtő-átadó megvalósítása lenne indokolt. Az egyik javasolt helyszín Létavértes területe, míg a további gyűjtőhelyek a megye déli, illetve északi részén kellene, hogy megvalósuljanak. A megye további kistérségei közül elsősorban azok jöhetnek számításba, ahol a társulások nagyobb számú településcsoport problémáját tudják így felkarolni. (Pl. Berettyóújfalu 29 településsel,
Püspökladány
13,
Hajdúhadház
és
Derecske-Létavértes
11-11,
Hajdúböszörmény 3, Balmazújváros 4 településsel.) Mint látható, az „A” alternatívák egyes kistérségekre korlátozva a költségesebb megoldások, különösen ha hozzá vesszük a saját üzemeltetésű szállítójárművek beszerzését is. Véleményünk szerint amennyiben az „A” alternatíva valamelyikében gondolkodik a kistérség, akkor érdemesebb az „A2”-t megcélozni, hiszen akkor nagyobb az esélye annak, hogy a saját tevékenységből olyan bevételekre tehet szert, amely csökkenti a beruházási, üzemeltetési és fenntartási költségeket, segítve ezzel a gyorsabb megtérülést. A beruházás negatív oldala, hogy az üzemeltetési és fenntartási költségek (az infláció mértékének megfelelően) folyamatosan növekedhetnek, valamint az állatlétszám esetleges további drasztikus csökkenése esetén a hűtőtárolók fenntartása gazdaságtalan is lehet, ha nem sikerül más hulladéktípusokkal feltölteni és üzemben tartani.
21
E körben elsősorban az élelmiszeripari, konyhai, vágóhídi hulladékok jöhetnek számításba, amely így a többcélú kihasználtság, a létesítmény gazdaságos üzemeltetés előnyét hordozza. Az „A” alternatíva alapvető követelménye lenne megyei szinten összehangolt településrendezési koncepció kidolgozása, a létesítési tervcsomagok elfogadtatása, az engedélyezések lefolytatása, azok beszerzése. A szakmailag, műszaki-, üzemeléstechnikai szempontokból is potenciális területek kijelölése ugyanakkor nem biztos, hogy szinkronban van az egyes települések érdekeivel, adottságaival, igényével. Ebben a kérdésben ellentétek alakulhatnak ki települések, kistérségek között. Ebből fakadóan ez az alternatíva megvalósításában több kockázatot és bizonytalanságot is tartalmaz. A favorizált, un. egyutas „B” alternatíva esetében a teljes fedettség biztosításához optimálisan 8 speciális járműből álló gépparkra van szükség, amely megyei szinten a gyűjtés folyamatosságát és a rendszer hatékonyságát gazdaságosan biztosíthatja! A „B” alternatíva azonban már két gép beszerzése esetén is kisebb költségekkel, eljárásokkal üzemeltethető, illetve tartható fent, mint a gyűjtő-átadó rendszerű megoldás. Távlatban ennek az alternatívának nagyobb mind a realitása, mind a rentabilitása, rugalmasabban tud alkalmazkodni egy esetleges további, nagyobb mértékű állatlétszám csökkenéshez a gépállomány, a járatsűrűség gyors átszervezhetősége által is. Ennél a megoldásnál az önkormányzatok jobb feltételekkel tudnak pályázni, az üzemeltetésben meg tudják valósítani a térségi, vagy nagyobb fedettségű szervezettséget, a minél kisebb teherviselés elvét, illetve a gyűjtőrendszer technikai, személyi és jogi eszközeit biztosítani tudják. Ez az alternatíva is csak akkor éri el célját és válik hatékonnyá, ha az üzemeltetés költségeiben az önkormányzatok, mint a rendszer üzemeltetői a legnagyobb kedvezményt, rugalmasságot és megbízhatóságot tudják nyújtani elsősorban a lakosságnak, de a más beszállítóknak is. A pályázatoknál előnyös lehet az érintett partnerekkel (ATEV, szállító szakcég) való együttműködés, esetleg közös pályázat. 22
