Depóniagáz hasznosítás – működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető – ENER-G Natural Power Kft.
XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás – Szombathely, 2011
Tartalom
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A depóniagáz képződése, tulajdonságai A depóniagáz hatásai és lehetőségei Jogszabályi környezet Hazai helyzet Depóniagáz hasznosítási módszerek Hazai projektek bemutatása Befolyásoló tényezők Következtetések
A depóniagáz képződése, tulajdonságai Anaerob lebomlás – erjedés, rothadás, biodegradáció A szerves anyagok anaerob lebomlása során széndioxid, metán és víz keletkezik.
ecetsav
cukor
+ H2 széndioxid
széndioxid
metán
ecetsav
H2 H2
+
H2 metán
+ víz
hő
Szilárd hulladék esetén a biodegradálódás, folyékony hulladékok esetén biológiai lebontás (fermentáció) elnevezést használjuk.
A depóniagáz képződése, tulajdonságai
Mintaszöveg szerkesztése Második szint ● Harmadik szint ● Negyedik szint ● Ötödik szint
A depóniagáz képződése, tulajdonságai
Zárt fermentor
A depóniagáz hatásai és lehetőségei A hulladéklerakókba kerülő szerves anyag, a hulladéklerakó technikai színvonalától függetlenül, biológiailag bomlani kezd. A folyamatot anaerob biodegradációnak hívják, mely során magas metántartalmú (~50%térf) un. depóniagáz képződik, mely a hulladéklerakó felszínén kidiffundálva a légkörbe kerül. A hazánkban lerakásra kerülő ~5,2 millió t/év kommunális hulladékból ~1400 millió m3/év mennyiségű depóniagáz szabadul fel. Amennyiben ezt az értéket szén-dioxid egyenértékre átszámítjuk a következő értéket kapjuk: Hazánk depóniagáz kibocsátása: ~13 millió t CO2eq/év Ami hazánk összes üvegházhatású gáz kibocsátásának (~65 millió t CO2eq/év) 20%-a A depóniagáz szerepe tehát jelentős! Közös felelősségünk es feladatunk, hogy a hulladéklerakásból származó környezetünket romboló hatásokat csökkentsük!
A depóniagáz hatásai és lehetőségei Az ÜHG - üvegház -hatású gáz A depóniagáz fő összetevője a – metán 21-szer(?) károsabb az ózonrétegre, mint a CO2. Világszerte a metán az egyik legnagyobb üvegház-hatású szennyező.
20 éves távlatban 72-szeres hatás
A depóniagáz hatásai és lehetőségei A problémákat okozó gáz A hulladék lerakók szaghatásáért is felelős depóniagáz környezeti kontrollja, az aktív gázgyűjtés és felhasználás segíti megelőzni a hulladék lerakókban keletkező tüzeket is
A depóniagáz hatásai és lehetőségei Az értékes bevételi forrás
A metán egy értékes megújuló energiaforrás. -
Áramtermelés Zöld energia KÁT
CO2 kvótakereskedelem -
Kyotó-i mechanizmus (CER, VER, EAU) Koppenhága? Jövő?
Biogáz, mint üzemanyag -
Tömegközlekedésben alakulóban Gépjármű?
Jogszabályi környezet
§
§
2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény: szerves anyag csökkentés 20/2006. ill. 92/2007. KvVM rendelet a keletkező gázok kinyerésére, ártalmatlanítására, hasznosítására
§
314/2005. kormányrendelet az elérhető legjobb technikáról (BAT)
§
56/2002 Zöldáram átvételi előírások
§
Egyéb előírások (üzemeltetési engedélyben, IPPC egységes környezethasználati engedélyben, rekultivációs engedélyben)
Hazai helyzet
ó k a r e l 7
+
s á t í s o n z s a h n Depóniagáz ártalmatlanító rendszerek (teljesség igénye nélkül) Csömör Ajka Hejőpapi Cegléd Dabas …
Forrás: Magyar Biogáz Egyesület www.biogas.hu További projektek: Pécs 500kW Bicske 500kW Épülő projektek: Tatabánya 1150kW Bicske 2. 500kW Bodrogkeresztúr ???kW Gyál 2. 500kW Salgótarján 500kW Nagykanizsa 500kW Kerepes 100kW??? Körmend 30KW Zalaegerszeg ???kW
Depóniagáz hasznosítási módszerek Elégetés gázfáklyában (ártalmatlanítás) • Elégetéses hőtermelés kazánban (melegvíz, gőz) •
•
Energiatermelés gázmotorban (ko-, trigeneráció)
Energiatermelés mikro-turbinában • Felhasználás közlekedési eszközökben • Felhasználás tüzelőanyag cellában • Földgáz hálózatban való hasznosítás •
Hazai projektek bemutatása Klasszikus hibák – alsó elszívás
Hazai projektek bemutatása Klasszikus hibák – alsó elszívás Bentonit Fej bekötés Hulladék 6m
KOP
Gázvezeték Perforáció nélküli PE cső Kavicstöltet
Perforált PE cső 18 m
2m
Hazai projektek bemutatása Klasszikus hibák – kútszerkezet
Hazai projektek bemutatása Klasszikus hibák – nagy felület
Hazai projektek bemutatása Közös ellenség – a csurgalékvíz
Hazai projektek bemutatása Majdnem jónak tűnő megoldás
Hazai projektek bemutatása Ártalmatlanító? fáklya
Befolyásoló tényezők Tervezés során fellépő kockázatok A hulladék eltérítése a lerakóktól (szelektálás, komposztálás) • Értékesítési lehetőségek (változó KÁT) • Korszerűtlen rendszerek (alsó elszívású gázgyűjtő) • A gázmező elrendezése (kutak, gyűjtővezetékek) •
Kivitelezés során fellépő kockázatok Kevés, nem kielégítő információk a régebbi lerakókról (geodézia hiánya) • Hazai villamos hálózat szeszélyei (harc a csatlakozásért) • Egyéni üzemeltetői igények (mindent a jó kapcsolatért) • IDŐJÁRÁS!!! •
Üzemeltetés során fellépő kockázatok • Csurgalékvíz • Nem kielégítő tömörítés – kompaktálás • Nagy felületű művelések • Hiányos felső szigetelések, a fedési ütemtervek be nem tartása • Inert hulladék (beton, gipsz)
Következtetések
•
A depóniagáz hasznosítás egy átmenetileg szükséges, de alapvetően rossz megoldás következményének enyhítése.
•
Nem állunk valami jól az EU-hoz képest
•
A hazai depóniagáz hasznosítási potenciál kihasználatlan (50MW)
•
Nagy eltérés a hasznosítási technológiai szintben az egyes lerakókon.
•
Sok a tisztázatlan kérdés
•
Nehéz kenyér, de azért kell és érdemes csinálni!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! www.energ.hu Tel: +36 (06) 1 431 7700 Fax: +36 (06) 1 431 7701 Sári Tamás – Üzemeltetési vezető Email:
[email protected]
