Dél-dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum Szekszárd Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum. Posta János Molnár Dániel

Dél-dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum Szekszárd Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum

Posta János – Molnár Dániel A dél - dunántúli általános - és középiskolás fiatalok attitődváltozásainak komplex vizsgálata a szekszárdi általános - és középiskolás fiatalok veszélyeztetettsége: prevenciós szükségletek és igények

2007-2008.

Szaktanácsadó: Fábián Róbert fımunkatárs – Nemzeti Drogmegelızési Intézet

Tartalom

I. A vizsgálat elızményei, háttere................................................................................................................................. 4 I.

A kábítószer probléma általában ................................................................................................................... 4

II.

A kábítószer probléma Magyarországon ........................................................................................................ 4

III.

Tendenciák Magyarországon ........................................................................................................................ 6

IV.

A drogfogyasztókhoz kapcsolódó attitődök ..................................................................................................... 6

V.

A drogprobléma megközelítésének lehetséges aspektusai............................................................................... 6

VI.

Nemzeti Stratégia és a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok megalakulása......................................................... 7

VII.

A KEF-ek lehetıségei a lokális droghelyzet felmérésében................................................................................ 8

VIII.

A KEF személyi összetétele, mint az információk megszerzésének legfıbb feltétele........................................... 8

IX.

Kontextus információk, a kutatási eredmények aktualizálása............................................................................ 8

X.

A helyben hozzáférhetı adatok, információk beszerzése ................................................................................. 9

II. A vizsgált terület szocio-demográfiai jellemzıi ........................................................................................................... 9 I.

Történelmi háttér........................................................................................................................................ 10

II.

Demográfia ............................................................................................................................................... 11

III.

Gazdasági szerkezet.................................................................................................................................. 11

IV.

A munka világa .......................................................................................................................................... 12

V.

Településszerkezet .................................................................................................................................... 13

VI.

Iskolák ...................................................................................................................................................... 23

VII.

A szabadidı eltöltésének lehetıségei .......................................................................................................... 25

VIII.

Az egészségügyi ellátórendszer ................................................................................................................. 29

IX.

A Szekszárdi Rendırkapitányság tevékenysége (büntetıeljárások, lefoglalások, stb.) ...................................... 31

III. Az alkalmazott vizsgálati módszer ......................................................................................................................... 32 IV. A vizsgálat tapasztalatai....................................................................................................................................... 32 I.

Az egészséges életmód elkötelezettei.......................................................................................................... 32

II.

Mások cselekedeteinek megítélése ............................................................................................................. 34

2

III.

Cselekvési prognózisok .............................................................................................................................. 36

IV.

Az illegális szerhasználathoz kapcsolódó attitődök, szándékok és megfontolások ............................................ 36

V.

A szerhasználathoz kapcsolható attitődök .................................................................................................... 37

VI. A szerhasználat szempontján védettnek illetve veszélyeztetettnek minısült diákok a szekszárdi iskolákban tanulók körében............................................................................................................................................................... 38 V. A diákok prevenciós igényei .................................................................................................................................. 41 VI. A szekszárdi iskolák az iskolai prevencióról ........................................................................................................... 45 VII. Mellékletek ........................................................................................................................................................ 47

Köszönetnyilvánítás

A szerzık köszönetet mondanak a kutatásban végzett munkájukért a szekszárdi Mentálhigiénés Mőhely munkatársainak, a szekszárdi KEF tagjainak, valamint az iskolák vezetıinek, hogy lehetıvé tették vizsgálatunkat.

3

I. A vizsgálat elızményei, háttere I.

A kábítószer probléma általában

A drog fogalmát a különbözı szerzık, kutatók eltérıen határozzák meg, ám abban szinte mindenki egyetért, hogy kábító hatású, a tudatállapotot és a kedélyállapotot módosító anyagok, szerek jelenléte egyidıs az emberi társadalmak kialakulásával. A különbözı, tudatot, érzékelést módosító anyagoknak, szereknek funkciói voltak (és néhány helyen jelenleg is vannak) a különbözı korokban és egymástól jelentısen eltérı kultúrákban. Ha droghelyzetképet alkotunk elengedhetetlen, hogy meghatározzuk, mit is értünk a drog fogalma alatt. A pszichoaktív, tudatállapot módosító szerek egy része a modern társadalmakban élvezeti cikként elfogadottak, fogyasztásuk legális, kereskedelmi forgalomban hozzájuk lehet jutni. Hagyományosan ilyen anyagok az alkohol, a dohány, a kávé, a tea, bizonyos gyógyszerek, illetve ide sorolhatók az utóbbi idıben a különbözı energiaitalok is. A pszichoaktív szerek másik része az európai kultúrkörben tiltott, illegális anyagok. E kábítószerek csoportosításakor többféle dimenzió mentén számos felosztással lehet találkozni. Esetünkben az illegális kábítószerek csoportjába az ópiátokat, depresszáns szereket (máktea, ópium, morfin, heroin, kodein, metadon), a stimulánsokat (amfetamin, kokain, crack, chat, speed), a hallucinogéneket (hasis, marihuána, LSD, PCP, peyotl, extasy) és a szerves oldószereket (ragasztók, hígítók, csavarlazítók gızének belélegzése) soroltuk. Ezúttal eltekintünk a manapság igen gyakori és vitatott „könnyő és kemény drogok” megkülönböztetésétıl. A KEF feladatát, tevékenységét érintı fejezetben foglalkozunk azzal a dilemmával, hogy vajon az elsıszámú társadalmi problémát jelentı túlzott alkoholfogyasztás, az alkoholprobléma – amely elkerülhetetlenül témánkhoz illı lenne – milyen mértékben szerepeljen a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok által „felügyelt” területek között. E vizsgálat ugyan érinti több helyen az alkoholproblémát, de elsısorban az illegális szerekrıl, azok használatáról, a veszélyeztetett társadalmi csoportokról, a szerekhez kapcsolódó attitődökrıl, a szerek használatához kapcsolódó intézmények állapotáról szól. II.

A kábítószer probléma Magyarországon

A tömegesnek mondható mérető szerhasználat, a „drogjelenség” Magyarországon a hatvanas években vált közismert társadalmi problémává, annak ellenére, hogy az elsı publikációk 1972-ben megjelentek, és az elsı droghalált még korábban, 1969-ben regisztrálták. A BTK is csak a 80-as évek második felét követıen beszél a kábítószer használatról, még évtizedeken át kizárólag, mint súlyos bőncselekmény volt a megítélése. A szerhasználókkal kapcsolatba került néhány elhivatott, szakértıvé vált pszichológuson, addiktológuson és lelkészeken kívül senki sem foglalkozott „hivatalból” a megelızéssel, a kínálatcsökkentéssel, az egészségügyben sem volt kezelési és rehabilitációs protokoll. Az alkoholbetegekkel leggyakrabban együtt, egy helyen ellátott drogfüggık a méregtelenítést követıen visszakerültek a problémákkal telített környezetükbe, a beavatkozást nem követte más típusú kezelés, követés. A szülık, a tanárok tehetetlenek voltak a jelenséggel szemben, nem voltak eszközeik, tehetetlenül szemlélték a drogos karriereket a leépülésig, esetleg a halálesetekig. A rendırségi felderítések javarészt a hamisított vények és patika-betörésekkel voltak kapcsolatosak, a drogfogyasztókkal hivatalból csak az egészségügyi intézmények dolgozói találkoztak. A nyolcvanas évek végéig a szerves oldószerek inhalálása és az eufóriát okozó gyógyszerek visszaélés-szerő használata volt a jellemzı. A fogyasztáshoz sok esetben gyógyszertári lopás, recepttel való visszaélés társult, hiszen ezek a gyógyszerek vénykötelesként kerültek forgalomba. Éltek is vele, bár sok esetben nem tudatosan, hanem közérzetjavító szerként alkalmazva ezeket a szereket eljutottak az addikcióig, a kényszeres gyógyszerhasználatig (köhögés elleni szerek, fogyasztószerek, nyugtatók, altatók voltak alkalmasak erre).

4

Népi gyógymódként ismert volt a „nyugtató” máktea fızése, a szárított gubókból fızött tea használata a városokban is gyakori volt. A kilencvenes évekkel megjelentek nálunk is a filmekbıl, a hírekbıl már ismert szerek – a heroin, amfetaminok, marihuana, és ezzel a nagy jövedelemmel járó illegális kábítószer terjesztés is. A tisztázatlan fogalmak miatt gyakran összemosódtak (és még ma is) a szereket egyszer kipróbálók, a rendszeres droghasználók és a drogfüggık, a problémás szerhasználók egyaránt „drogosok, kábítószerezık”. Ennek következtében azonos módon elítélték és büntették azokat, akiket csoportosan rajtakapták a kollégium elıtti parkban közösen elszívott marihuána miatt, az intravénás heroinistákkal, a családjukat, környezetüket súlyosan károsító, de testi és lelki kóros tünetekkel még nem igazán jellemezhetı szerhasználókkal. Az országban a hetvenes évek végétıl készültek felmérések a tiltott drogfogyasztás mértékérıl, elterjedtségérıl. A kezdetektıl fogva a legnagyobb módszertani problémát a jelenség stigmatikus volta okozta, a szerhasználók rejtızködı magatartása, a csoportjaik szeparáltsága. Ráadásul a fogyasztók relatívan alacsony száma miatt a vizsgálatokhoz nagy minta szükséges, amely magas költségekkel jár. A jelenleg használatos, nemzetközi egyezményekkel egységesített vizsgálati módszer elsısorban arra alkalmas, hogy az életprevalenciát (az eddigi életük során legalább egy alkalommal tiltott szert kipróbálók arányát) mérjék a leginkább veszélyeztetett korcsoportokban. Ez a módszer az országok közötti összehasonlíthatóság mellett arra alkalmas, hogy évente ismételt adatfelvétellel a tendenciákat, a változások irányát pontosan jelezzék. Számtalan regionális és speciális csoportokra fókuszált vizsgálat készült a hazai mőhelyekben, óriási a szakirodalma a jelenség orvosi, jogi, pszichológiai és szociológiai aspektusából készült kutatásoknak, s ezek egyre jobban segítik a probléma sokoldalú megértését. Évente 2001-tıl a Nemzeti Drogmegelızési Intézet együttmőködésével megjelenik az aktuális „Éves jelentés”. A 2003-as adatok vonatkozásában a Nemzeti Drog Fókuszpont gondoskodott a kábítószerhelyzetet korrektül leíró hazai adatok győjtésérıl, valamint nemzetközi jelentésadási kötelezettségeink teljesítésérıl. Miután ez a „jelentés” közismert és bárki számára hozzáférhetı, ezért eltekintünk a hazai droghelyzet részletes jellemzésétıl, csak azokat a legszükségesebb tudnivalókat közöljük, amelyek segítenek a területen tapasztaltak értelmezéséhez: -

-

A felnıtt népesség valamivel több, mint egytizede fogyasztott eddigi élete során valamilyen tiltott szert, (közöttük az éves prevalencia érték 4,4%, az elızı havi pedig már alig-alig mérhetı: 1,6%) A legtöbben kannabisz származékot fogyasztottak. A felnıttek átlagosan 19 évesek voltak, amikor találkoztak az elsı szerrel, bár közülük minden második szerkipróbáló még nem volt 18 éves ekkor. A jelenleg 14-16 éves generáció közel egynegyede már legalább egyszer kipróbált valamilyen tiltott szert.

-

Az elsı szer kipróbálásának leggyakoribb életkora dinamikusan lecsökkent, ma már 14-15. év.

-

A fiatalok között leggyakrabban használt szer a marihuána.

5

III.

Tendenciák Magyarországon

A droghasználati célból történt fogyasztás összesített prevalencia értéke a kilencvenes évek második felében dinamikusan megemelkedett, az új évezred elsı éveiben stagnálás mutatkozott, majd – elsısorban a marihuána elterjedésének köszönhetıen – ismét enyhén emelkedni kezdett.(1) Ugyancsak az utóbbi években, kis mértékben nıtt az alkalmi kipróbálókkal szemben a rendszeres droghasználók aránya. Nemek szerint a fiúk, lakóhely szerint a fıvárosban élık a leggyakoribb fogyasztók. Ismertekké váltak a leginkább veszélyeztetett csoportok: pl. az iskolai képzésbıl idı elıtt kimaradt, az állami gondoskodás alá vont intézetekben élı fiatalok, a szakmunkástanulók, bőnelkövetık. Az élménykeresı mentalitás tipikusan ott húzódik a „bulizó” életvitel mögött, a szórakozás gyakorisága erısen összefügg a fogyasztás esélyének növekedésével. IV.

A drogfogyasztókhoz kapcsolódó attitődök

A felnıtt népesség körében a drogfogyasztók képezik a legkevésbé tolerált társadalmi csoportot Magyarországon. A polgárok nem tesznek különbséget a szereket kipróbálók és a rendszeres droghasználók között, erısen helytelenítik mindkét gyakoriságot. Ismert az egészségügyben dolgozó pszichiáterek, addiktológusok drogfüggıkhöz kapcsolódó attitődje.2 Egy vizsgálat során megkérdezett orvosok többsége (83%), akik közül minden második rendszeresen drogbetegeket is ellát, nem szívesen kezel (kezelne) drogfüggı beteget. A fiatalok egyharmada a fogyasztókkal szemben negatív, elutasító érzésekrıl számol be, a többiek különbözı mértékben elfogadóbbak. V.

A drogprobléma megközelítésének lehetséges aspektusai

Evidenciaként ismert megállapítás szerint a kábítószer probléma multidiszciplináris jelenség, ezért komplex megértéséhez és vizsgálatához multifaktoriális eszközöket kell alkalmaznunk, vagyis a különbözı tudományterületek csak egymással összhangban tudnak eredményt elérni. Ennek ellenére az egyes tudományágak önálló vizsgálatokat végeznek sajátos megközelítési formáik, eszközeik és látásmódjuk alapján, s ezt természetesnek kell tekintenünk. Akkor járunk el helyesen, ha széles körben tájékozódunk, s ítéleteinket nem részismeretekre alapozzuk. A szomatikus megközelítés alapján a droghasználó, és drogfüggı beteg, a problémája testi, biológiai eredető. A genetika, az agykutatás, a neurobiológia ad magyarázatot a betegek állapotára, s a segítséget is ezek a tudományterületen létezı ismeretek alapján lehet adni. A pszichológiai modellt követık szerint a droghasználat elızményeit az egyének pszichológiai jellemzıiben kereshetjük és találjuk meg, ezért maga a betegség vagy szerhasználat is a pszichológiai beavatkozások eredményeként szüntethetı meg. Morális modell mondható a legkevésbé tudományosnak, mégis erısen jelen van a közgondolkodásban. E vélemények szerint a kábítószer probléma erkölcsi probléma, az egyén erkölcsi és akaratgyengeségének következménye – a nonkonformista magatartás jele, s a megoldás az, ha a megtévedttel elfogadtatjuk a társadalmi normákat, akár erıszak árán is. Alig különbözik a kriminalizációs modell az elızıtıl. Hívei a kábítószer fogyasztást bőncselekménynek tekintik, és az igazságszolgáltatás eszközeit és intézményeit tartják elsısorban alkalmasnak a probléma kezeléséhez.

A szociológiai megközelítés a kábítószer problémát társadalmi jelenségként definiálja, a fogyasztást indokolható, magyarázható reakciónak, a társadalom mőködésének zavaraira adott válasznak tekinti. 1 2

Paksi-Elekes: A kábítószer-fogyasztás elterjedtsége. (Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetrıl. 2003.) Országjelentés 2004. Nemzeti Fókuszpont.

6

Ilyenek – többek között - a társadalmi szolidaritás hiánya, az anómia, a státusinkonzisztencia jelensége, a társadalmi folyamatok átláthatatlansága, bizonytalanságok az életutak, a jövı tervezhetıségében. Miután a drogfogyasztó biológiai és egyben társadalmi lény, a különbözı tényezık egymással szoros összhatásban fejtik ki hatásukat, emiatt a droghasználatot meghatározó tényezık között figyelembe kell a szer fajtáját, a droghasználó személyiségét és a fogyasztás fizikai, társadalmi kontextusát egyaránt. Az eltérı körülmények, a jogi környezet, az ellátórendszer és a társadalmi környezet együttesen hatnak, és befolyásolják a droghasználatot. A drogfüggı beteg valóban orvosi segítségre szorul, gyógyszeres kezelésre, az elvonási tünetek enyhítésére. De minden esetben szó van valamilyen pszichés problémáról is, mentális betegségrıl, egyensúly hiányról, ezért lelki betegségben is szenved. A droghasználó társas közege is érintett a problémában, ezért a szociális gondok orvoslása nélkül nem eredményes a terápia. VI.

Nemzeti Stratégia és a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok megalakulása

A hosszas elıkészítı munkát követıen 2000. végén fogadta el az Országgyőlés a Nemzeti Stratégiát, amely alapvetıen új szemlélettel, konkrét feladatokkal, szervezeti változások meghatározásával hosszú évekre meghatározza a teendıket. A stratégia négy fı területet sorol fel, amelyek azonos fontosságúak, egyidejőleg valósítandók meg a kábítószer probléma csökkentése érdekében. - a társadalom váljon érzékennyé a drogprobléma iránt, a helyi közösségek növeljék problémamegoldó készségüket - esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képesek legyenek a drogok visszautasítására - segíteni kell a drogokkal kapcsolatba kerülı és a drogokkal küzdı egyéneket és családokat - csökkenteni kell a drogokhoz való hozzáférés lehetıségét Látható, hogy azonos súllyal kezeli az anyag a prevenció, a gyógyítás, a kínálatcsökkentés és a társadalmi szintő érzékenység felkeltését és a közösségek aktivitásának növelését a drogprobléma visszaszorítása érdekében. Ez utóbbi cél megvalósítása érdekében alakult meg a KKB – a legfelsıbb, miniszteri szintő bizottság, annak operatív szervezete a Kábítószerügyi Helyettes Államtitkárság, a Nemzeti Drogmegelızési Intézet, mint szakmai háttérszervezet, és a lokális Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok, mint a helyi intézmények és társadalmi szervezetek erıforrásait egyesítı Fórumok. E szervezetek megalakulását a helyi önkormányzatok döntı többségében fontosnak tartják és támogatják. A csekély számú szkeptikus vélemény szerint vannak sokkal fontosabb, társadalmi szinten jelentkezı gondok, mint például az alkoholizmus, amely sok család életét teszi tönkre, sok gyerekkorú és fiatal életesélyeit rontja. A megalakuló KEF-ek, mőködésük elsı idıszakában kizárólag az illegális szerhasználat elterjedtségével, a drogscénával kell, hogy foglalkozzanak. Ez a jelenség az, amirıl nincsenek információik, vagy ha vannak is, azok szők körben ismertek. Nincs semmilyen kommunikáció a drogokkal, droghasználókkal kapcsolatba kerülık között, ezért mindenek elıtt a párbeszéd lehetıségét kell megteremteni az eredményes beavatkozás érdekében. Elıbb-utóbb azonban elkerülhetetlen az, hogy más egészségkárosító jelenséggel is foglalkozzanak a Fórumok, hiszen éppen azok az intézmények, szervezetek, személyek alkotják a KEF-eket, amelyek rálátással, hatással bírnak más egészségkárosító magatartás-formák okozta problémákra is. Legérzékelhetıbben a prevenciós munkát folytatók esetében igazolható ez, hiszen a droghasználat megelızését szolgáló prevenciós tevékenység abban az esetben a legeredményesebb, ha nem csak az illegális szerek, hanem a legális szerek és más káros viselkedésformák megelızését is szolgálja, tehát nem drogmegelızési program, hanem u.n. egészségfejlesztési program.

7

VII.

A KEF-ek lehetıségei a lokális droghelyzet felmérésében

A KEF tagjai elsıként, a Nemzeti Stratégia ismeretében, a helyi teendık meghatározásával megfogalmazzák „küldetésüket”, legfıbb céljaikat és feladatukat. A helyi droghelyzet feltérképezése nélkül a feladatok kijelölése mindössze hipotéziseken alapulhat, s ez elıre vetíti a késıbbi beavatkozások alacsony hatásfokát. Így természetesnek tekinthetı, hogy a frissen megalakuló, vagy akár a régebben mőködı KEF-ek munkatervében is szerepel a különbözı módon megfogalmazott, (pl. drogtérkép készítése, drog-érintettségi vizsgálat, a drogok elterjedésének és használatának feltérképezése, a veszélyeztetett populáció attitődjének, nagyságának megismerése stb.) de végül is azonos tartalmat jelentı helyzetkép elkészítése. Ha abból a feladatból indulunk ki, hogy a Nemzeti Stratégia négy fı-csapásiránya a helyi stratégiában is hasonló módon fogalmazódjon meg – a szükséges helyzetkép elkészítése rendkívül bonyolult, összetett feladat. Mindenek elıtt tisztázni szükséges, hogy mely információk elegendıek ahhoz, hogy a KEF-ek pontosan és autentikusan meg tudják határozni feladataikat. A jó kérdések felvetése azonnal azzal a problémával párosul, hogy vajon milyen társadalomkutatási módszer vagy más módszerek alkalmasak arra, hogy megbízható és érvényes válaszok szülessenek kérdéseinkre. Vajon ismerik-e a KEF tagok a szükséges információk beszerzéséhez alkalmazható módszereket, van-e idejük és fıleg anyagi lehetıségeik arra, hogy elvégezzék ezt a munkát? A helyzetfelmérést az eddigi gyakorlatban túlnyomórészt a „survey” (kérdıíves adatfelvétel + számítógépes feldolgozás) technika alkalmazásával kívánták a KEF-ek végrehajtani, még azokban a városokban is, ahol a vizsgálathoz szükséges anyagiak és szellemi kapacitások nem álltak rendelkezésre. Ennek következtében gyakran találkozhattunk olyan vizsgálatokkal is, amelyek nem feleltek meg a tudományosság kritériumainak, ráadásul a vizsgálatok többségében a tapasztalatok nem haladták meg a fiatalok egy szők csoportjában mért egyszerő életprevalencia értéket, s nem adtak választ a többi kérdéseinkre. Mint láthattuk, a stratégia megszületéséhez szükséges helyzetfelmérés nem kizárólag a droggal érintettek körének és számának konkretizálása, hanem annál sokkal bıvebb. Tekintsük át a KEF-ek lehetıségeit a droghelyzet feltárásában: VIII.

A KEF személyi összetétele, mint az információk megszerzésének legfıbb feltétele

A prevenciós színtérrıl érkezettek, az egészségügyi intézmények, a rendırség, a család és ifjúságvédelem szakemberei alkotják a fórum tagjait, hiszen a válogatás feltétele éppen a sokszínőség, a teljes drogscéna lefedése, a különbözı szervezetek együttmőködési lehetıségének megteremtése volt. A KEF tagjai természetesen rálátással rendelkeznek saját munkaterületükre, tehát üléseik egyféle fókuszcsoportként is értelmezhetıek. Mindenki a saját ismereteit, de egyben ítéleteit és véleményét is hozza az ülésekre. A csoport többi tagja természetesen egyfajta kontrollcsoportként vesz részt a munkában, esetenként más nézıpontot képviselhetnek. Ha a fı kérdések megítélésében konszenzus alakul ki, az eleve jó kiindulópontként értékelhetı. IX.

Kontextus információk, a kutatási eredmények aktualizálása

Számtalan vizsgálat folyik hazánkban különbözı tudományos mőhelyekben a hazai droghelyzetrıl. A kutatási beszámolók a drogérintettség mellett igen sok információt tartalmaznak a veszélyeztetett csoportokról, a drogérintettekrıl, a kereslet-kínálati tényezıkrıl. A legismertebb ismétlıdı hazai kutatás, az u,,n, ESPAD eredményei hozzáférhetık, hiszen az NDI által kiadott „Éves jelentés a magyarországi kábítószer helyzetrıl” kiadvány tartalmazza ezeket, s a kötet minden Fórumhoz eljut. Az adatok aktualizálása az adott környezetre megerısítheti, vagy korrigálhatja a helyi konszenzusos véleményt.

8

A KEF tagjainak fontos feladata az is, hogy a szakirodalommal, még ha saját munkaterületüktıl távol esik, tisztában kell lenniük. X.

A helyben hozzáférhetı adatok, információk beszerzése

Ezek teljes körő ismertetése szinte lehetetlen feladat, hiszen ezek köre településenként jelentısen eltér, hol kevesebb, hol több kontextus információ áll a rendelkezésünkre. A rendırségi eljárások száma, az elterelésre kötelezettek száma, az ügyészségi vádemelések száma, drogambulancia, addiktológia: kezelési statisztikái, az általános és középiskolákban tartott prevenciós programok gyakorisága, a programokban érintett korosztályok és tanulócsoportok nagysága, a képzett iskolai drogkoordinátorok száma, az év során szervezett prevenciós események a településen stb. – mind ide sorolható fontos adatok. Mindezek beszerzéséhez természetesen megfelelı presztízs szükséges, hiszen a KEF jogosítványai nem terjednek ki a „kötelezı” adatszolgáltatásra. Sokat segíthet az is, ha a KEF tagjai közé kerülnek mindazok a kulcsszemélyek, akik pozíciójuknál fogva elérhetik, hozzájutnak a szükséges adatokhoz, és azokat megosztják társaikkal. A megyeszékhelyeken mőködı fórumok könnyebb helyzetben vannak, mint más városokban alakult szervezetek. A kisebb településeken elıfordulhat, hogy sem egészségügyi szolgálat, sem drogambulancia nem mőködik, de az eljárások, vádemelések számáról sem férnek hozzá adatokhoz, hiszen a megfelelı szervezetek csak megyei szinten vezetnek statisztikákat. A KEF-ek ilyen esetekben nem regisztrálhatják a tendenciákat, nem tudják felmérni a helyi szükségleteket, például a kezelésben, elterelésben jogosítványokkal rendelkezı szervezetek kapacitása iránt. Ez a tény a KEF-ek közötti együttmőködés szükségességét indokolja, hiszen a megyeszékhelyeken mőködı szervezetek tudnak ez irányú segítséget nyújtani a kisebb településen alakult KEF-eknek. A regionális, kistérségi szervezetek emiatt jobb hatásfokkal tervezhetnek, mint a kis településeken megalakult KEF-ek. A helyi stratégia sikeres megfogalmazásához leginkább szükséges információ még mindig hiányzik: melyek a fiatalok, különösen a veszélyeztetett korcsoport drogokhoz, droghasználathoz kapcsolódó attitődjei. Milyen mértékben utasítják el vagy fogadják el az illegális és legális szereket és a droghasználatot, mennyire védettek, vagy mennyire védtelenek a drogokkal szemben. Milyen az illegális szerek használatával kapcsolatos ismeretek szintje? Milyen mértékben része a droghasználat az ifjúsági szubkultúráknak?

II. A vizsgált terület szocio-demográfiai jellemzıi Ismertek szakmai berkekben azok az összefüggések, amelyek a településszerkezettel, a lakosság szociális összetételével, és az egészségkárosító magatartásformák gyakoriságával – kisebb mértékben, de a drogérintettséggel is – kapcsolatosak. Csak néhány szempont ennek fontosságának igazolásaként: -

A törzsökös, több generációs múlttal rendelkezı lakosság konvencionálisabb életformája és életvezetési értékei kedvezıbbek e tekintetben, mint a helyben „gyökértelen”, frissen betelepült csoportok tagjaié.

-

A kertváros kedvezıtlenebb környezetet jelent a veszélyeztetettebb csoportok rekrutálódásához, mint a sőrőn lakott, panelházakból álló lakótelep, fıként akkor, ha az itt élık nem törzsökösek.

9

-

A lakótelepeken igen gyorsan kialakulnak a spontán találkahelyek, ahova percek alatt mozgósíthatók a fiatalok valamilyen esemény kapcsán, és ahol a nap szinte minden órájában a csoport valamelyik tagja fellelhetı. A kortárs-hatás megnı, a különbözı életkorú fiatalok gyakran együtt töltik az idejüket, az idısebbek viselkedése erısebben befolyásolja a fiatalabbak viselkedését.

-

A hátrányos szociális helyzető, nehezebb életkörülmények között élı családokban gyakoribb a tanulási problémákkal rendelkezı gyerek, több a családon belüli konfliktus, gyakoribbak a neveltetési gondok. Az elit övezetekben élı, jobb módú családokban viszont a fiatalok több zsebpénzhez jutnak, s esetenként éppen a fizetıképességük miatt kerülnek a terjesztık hálójába.

E megfontolások alapján érdemesnek tartjuk áttekinteni „települészociológiai” aspektusból Szekszárd történetét és jelenlegi állapotát. I.

Történelmi háttér

Szekszárd nevének eredete sokakat foglalkoztatott, a vita talán még ma sem zárult le. Hosszú ideig tartotta magát a Turóczy krónikára való hivatkozás, amely szerint a név I. Béla királyra utal, aki barna (szög) bırő és kopasz (szár) volt. A tatárjárás nagy pusztításai után az ismét virágzásnak induló apátság lassan kiemelte Szekszárdot a környezı települések sorából. 1485 körül mezıváros rangot nyert, öt híres vásárt tartott évente, ahova messze földrıl – Pozsonytól Szabadkáig – jöttek a jószágkereskedık. 1526-tól sokat szenvedett a település az átvonuló török seregek pusztításai miatt. A Rákóczi szabadságharca történelmi emlékhellyé emelte a várost, itt fogták el 1710-ben a kuruc brigadéros Béri Balogh Ádámot. A 18. század a németországi betelepítések, a céhek alakulásának, a városi címerhasználat bevezetésének, majd az apátság megszőnésének és a megyeszékhellyé válásának a százada. A 19. század különösen jelentıs volt Szekszárd életében. Kórházat alapított, templomai épültek, középületei – megyeháza, városháza, takarékpénztár stb. – emelkedtek, a század végén múzeumot és gimnáziumot alapított. Egy évszázada (1905) rendezett tanácsú városi rangot kapott. Ipara, gazdasága alig volt, egyedül nagyhírő szılıkultúrája tette híressé. A vasút és a közutak építése idején hátrányos helyzetbe került város fejlıdése hosszabb idıre megállt, de ezzel együtt Szekszárd megmaradt a megye közigazgatása és szellemi-kulturális élete központjának. Lakosságának gyors ütemő növekedése az 1960-as években indult meg, mely gyarapodással való versenyfutásra egyaránt jellemzı, hogy maradandó értékek születtek, és jelentıs ellátási feszültségek keletkeztek. Mindezek ellenére a megyeszékhelyi pozíciójában – 1994 óta megyei jogú városi rangban – megerısödve gazdasági, kereskedelmi és kulturális központtá fejlıdött. Szekszárd népessége az elmúlt kétszáz év alatt hatszorosára nıtt, ugyanakkor a nemzetiségek aránya – részben asszimilatív folyamatok miatt – majdnem elenyészett. Vallásfelekezeti összetétele lényegében nem változott, a város többségében katolikus lakossága mellett számottevı a reformátusok aránya. Ezen kívül az evangélikusoknak és a metodistáknak van saját templomuk, a jehova tanúi pedig imaházat építettek. A lélekszám növekedési üteme a 80-as évek után lelassult, az infrastruktúra fejlıdése egyes területeken nem tud lépést tartani az igényekkel. A városon átmenı közlekedés megoldatlan problémái hátráltatják a gazdasági fejlıdést. A Rétszilas-Bátaszéki egyvágányú vasútvonal elavult, és az a korszerő autóút-hálózat is hiányzik, ami Szekszárdot autópályával kötné össze más országrészekkel.

10

II.

Demográfia

A Szekszárd-tolnai kistérség állandó lakosainak a száma 2006. december 31-én 89.076 fı volt. A kistérség lakosságának a számát 1990-tıl vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 1997-tıl folyamatos csökkentı tendenciát mutat. 2006 végén 3.336 fıvel éltek kevesebben a kistérségben, mint 1997 elején. Bár a népességcsökkenés a vizsgált idıszakban mindössze 3,6%, de ebben a kistérségben is érvényesül az országos tendencia. Szekszárd népességével kapcsolatban hasonló tendencia mutatkozik, itt az 1997-es népességszámhoz képest 2006 végére 5,2%-kal csökkent az állandó lakosok száma, melynek eredményeképpen 2006 végén 35.040 fı élt a városban.

III.

Gazdasági szerkezet

A kistérség gazdasági termelésében hagyományosan nagy szerepet játszik a megyeközpont, Szekszárd. A rendszerváltás elıtt a város sokszínő termékszerkezetét a termelıszövetkezetek, hús, tej, gabonafeldolgozó vállalatok, a textilipari, mőszeripari és egyéb vállalatok termelése szolgáltatta, amelyet a vidéki ipartelepítés során Szekszárdon létrehozott ipari üzemek termelése egészített ki. A kistérség legnagyobb feldolgozó kapacitása ma is a városban mőködik: a Tolnatej Rt., a Cerbona Rt. tulajdonában levı malom, a legnagyobb borfeldolgozó: a Szekszárdi MG Rt. Liszt-pincészete, de itt mőködik a kistérség összes nagy- és középvállalata is. A közepes mérető vállalatok között találunk alkatrészgyártó, fémipari cégeket, textilipari, nyomdaipari vállalatokat, ezek mindegyike a kistérség városaiban (Szekszárd, Tolna, Bátaszék) mőködik. A kistérség gazdaságának területi szerkezetére jellemzı, hogy kiemelkedı szerepőek a városok – Bátaszék, Tolna, de különösen Szekszárd – a városoktól távolabbi települések gazdasági mutatói pedig elmaradnak az átlagostól. Ilyen elmaradott települések a Sárközi települések, illetve a kistérség északi peremén elhelyezkedı települések. A szekszárdi statisztikai kistérség a dél-dunántúli régió 24 statisztikai kistérsége között a mindössze hét "fejlıdı" kategóriába soroltak egyike, tehát sokkal kedvezıbbek mutatói, mint a régiós átlag.

11

IV.

A munka világa

A munkanélküliség Tolna megyében 2000 óta minden évben jelentısen meghaladta az országos átlagot. A Szekszárd-tolnai kistérségben élı álláskeresık aránya inkább a Tolna megyei átlaghoz közelített minden évben, semmint az országos átlaghoz. Szekszárdon viszont mind a megyei, kistérségi, mind pedig az országos átlagoz képest is jóval kedvezıbben alakult 2000 és 2006 között az álláskeresık száma és aránya. A munkanélküliségi ráta alakulása s Szekszárd-tolnai kistérségben

A kistérségben nyilvántartott álláskeresık száma 1997 és 2006 között meglehetısen hektikusan változott. Míg 1997-ben a kistérségben 5.510 fıt regisztráltak, 2002-re a számuk 3.577 fıre apadt, majd a tendencia megfordult, a számuk ismét növekedni kezdett, és 2006-ben már 4.161 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván. Kedvezıtlenül alakult a tartósan, 180 napon túl munka nélkül lévı álláskeresık száma és aránya. Bár a pályakezdı fiatalok körében mutatkozó munkanélküliségre vonatkozóan csak 2002-tıl állnak rendelkezésre adatok, az ı tekintetükben viszont egyértelmő negatív tendencia figyelhetı meg, mivel az összes álláskeresı között az arányuk 2002 és 2006 között 8%ról 12%-ra emelkedett. Az álláskeresık iskolázottságát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 1997 és 2006 között némileg átrendezıdtek az arányok. 1997-ben még elsısorban az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezıknek volt nehezebb állást találniuk. Az álláskeresık 38%-a ekkor még általános iskolai végzettséggel rendelkezett, de a szakmunkás és szakiskolai végzettségőek is ugyanilyen arányban szerepeltek az álláskeresık között.

12

2006-ra jelentısen javult a szakmunkás és szakiskolai végzettségő munkanélküliek helyzete, mivel az álláskeresık közötti arányuk 38%-ról 33%-ra mérséklıdött. Velük szemben viszont tovább romlott az általános iskolai végzettségő munkanélküliek helyzete (arányuk 38%-ról 41%-ra emelkedett), s hasonló tendenciát tapasztalunk a fıiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezık álláskeresık esetében is.

V.

Településszerkezet

1. VÁROSKÖZPONT A városrész szerkezetének domináns elemeiként jelennek meg az intézmények épületei, melyek térben, építésük idejében és funkcióikban is eltérést mutatnak. A grandiózus vízrendezési munkálatok elıtt emeltek az árvízmentes dombság-peremet ülik meg, míg az újabbak az egykori magas- és alacsonyártéren helyezkednek el. Ennek megfelelıen a magasabb térszíneken zömmel mőemléki jelentıségő létesítményekkel találkozunk. A területfelhasználás jellege a városközpontban nagyrészt kialakult. Az intézmények körüli beépítés egykor modernnek számító, nagyvárosi jellegő, vagyis jórészt panel lakótömbökbıl áll, melyek egy része az 1972-ben, a városban létesített téglabetétes panelokat gyártó üzem termékeibıl készült. Ebben a körzetben több helyen telkes családi házak adják a paneles lakóterületek szomszédságát, így a különbözı beépítési módok között általában nem jött létre egy átmeneti övezet. Igen fontos a városközpont területén található (Szent István tér és környéke) közpark, amely a település zöldfelületi rendszerének centruma. A város központja az idıszámítás kezdetétıl a mai Béla tér és környéke. E központi mag a mai Szekszárd észak-déli és kelet-nyugati tengelyének metszéspontja, a városfejlıdés e két tengely mentén alakult napjainkig. A központi hely ma is a város legjelentısebb intézményeit foglalja magában, a tér- és utcarendszer, a beépítés zártsorú, két-háromszintes karaktere, a védett épületek sokasága, funkciógazdagság jellemzi a Béla tér – Garay tér környékét. A központi mag funkciógazdag megújítása a város fejlıdésének alappillére. A városközpont ma egyben Szekszárd legnagyobb lakóterületi egysége is, hiszen itt található a lakásállomány 23,8%-a, és egyben itt a legkisebb a legalacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya is (1,9%). A városközpont lakónépessége 6.857 fı, ami 20%-a Szekszárd város egész lakónépességének. A városközpontban a 0-14 éves népesség aránya 12,4%, a 15-59 évesek aránya 60,9%, a 60 év felettiek aránya pedig 26,8%. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Városközpont

0-14 évesek aránya


60 - x évesek aránya

Az ábrából jól kitőnik, hogy minden korcsoportban eltérés látszik Szekszárd egészéhez képest. A Városközpont városrészben kevesebb 0-14 éves, kevesebb 15-59 éves, és több 60 év feletti található.

13

A városközpontban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 55,5%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 2,8 százalékpont. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városközpontban 44,6%, a városi átlaggal összevetve ez 10,9 százalékponttal magasabb értéket mutat. A városközpontban 18,96% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 0,3 százalékpont, melybıl az látható, hogy ebben a városrészben lényegi eltérés nem tapasztalható a város egészéhez viszonyítva. A városközpontban 0,4 százalékponttal magasabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a városközpontban élı lakosság korösszetételében és iskolázottsági arányában lényegi eltérés nem tapasztalható, az megegyezik a városi átlaggal. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányában már jelentıs, 10 százalékpontos eltérés tapasztalható. 2. FELSİVÁROS A város egyik legısibb területegysége. A Séd völgyének két oldalán, a dombokra felkúszó beépítés telkes, a városközpont szomszédságában zártsorú. A városrész épületállománya nagyrészt elavult, a lakásállomány közel egyötöde alacsony komfortfokozatú. Azonban a kedvezı városszerkezeti elhelyezkedés, a belváros közelsége miatt a városrész iránt megnıtt az érdeklıdés, a domboldalakon szaporodó új épületek – a növényzet jelenlegi hiánya miatt – mind nagyságukkal, mind esetenkénti „kivagyiságukkal” kedvezıtlenül érintik az egykori egységes hangulatot A Felsıváros lakónépessége 1.820 fı, ami 5%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Az állandó népessége 1.875 fı, ami Szekszárd állandó népességének 5%-a. A 0-14 éves népesség aránya 17,4%, a 15-59 évesek aránya 62,9%, a 60 év felettiek aránya pedig 19,8%. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Felsıváros




Az ábrából jól kitőnik, hogy minden korcsoportban kismértékő eltérés látszik Szekszárd egészéhez képest. A Felsıváros városrészben arányaiban több 0-14 éves, kevesebb 15-59 éves és több 60 év feletti található. A Felsıvárosban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 58,9%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 0,6 százalékpont. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 35%, a városi átlaggal összevetve ez 1,3 százalékponttal magasabb értéket mutat. A Felsıvárosban 21,9% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 2,7 százalékpont, ebbıl az látható, hogy ebben a városrészben magasabb az alacsony iskolázottságú népesség aránya.

14

A Felsıvárosban 1,3 százalékponttal magasabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a Felsıvárosban élı lakosság korösszetételében, iskolázottsági arányában és foglalkoztatási arányában lényegi eltérés nem tapasztalható, az megegyezik a városi átlaggal. 3. BOTTYÁNHEGY A terület keleti, délkeleti része a történelmi belvároshoz csatlakozik, annak utcaszerkezetével, karakterével rokon. A városrész többi részén egyfelıl szabályosan kialakított, másfelıl a terepadottságokhoz igazodó utcaszerkezet és telekstruktúra jött létre. A térség rendkívül színes, sokféle települési karaktert tartalmaz, elıfordul a sőrő, kistelkes kisvárosi, kis- és nagytelkes hegyoldali, a közelmúlt szabályos utca- és telekstruktúrája, valamint a sorházas, kertvárosias beépítési mód is. A városrész különleges értékét jelentik a több évszázados borkultúra települési megnyilvánulásai, a pincék és présházak. A városrész Szekszárd egyik legfiatalabb területe, a város lakásállománya 22%ának helyet adó városrészben a lakásokkal párhuzamosan az intézményi ellátás létesítményei is megvalósultak. A rendezett közterületek, a kiépült és fejleszthetı közmőinfrastruktúra miatt a városrész iránt ma is nagy a kereslet, különösen a kertes családi házak iránti újabb építési lehetıség veszélyeztetheti az egykori szılıhegyi karaktert. Bottyánhegy lakónépessége 8.295 fı, ami 22%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Az állandó népessége 8.260 fı, ami Szekszárd állandó népességének 23%-a. A 0-14 éves népesség aránya 14,6%, a 15-59 évesek aránya 68,5%, a 60 év felettiek aránya pedig 17,1%. Korcsoportok megoszlása 80,0 60,0 Szekszárd összesen*

40,0

Bottyánhegy

20,0 0,0 0-14 évesek aránya



Az ábrából jól kitőnik, hogy minden korcsoportban kismértékő eltérés látszik Szekszárd egészéhez képest. A Bottyánhegy városrészben arányaiban kevesebb 0-14 éves, több 15-59 éves és kevesebb 60 év feletti található. A Bottyánhegyen az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 61,4%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 3,1 százalékpont. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 27,3%, a városi átlaggal összevetve ez 6,4 százalékponttal alacsonyabb értéket mutat. A Bottyánhegyen 21,9% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 3,3 százalékpont, ebbıl az látható, hogy ebben a városrészben kisebb az alacsony iskolázottságú népesség aránya. A Bottyánhegyen 1,3 százalékponttal magasabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest.

15

Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a Bottyánhegy városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók kedvezıbbek, mint a város egészét vizsgálva. 4. ÚJVÁROS Szekszárd Újváros nevő területe alacsony beépítéső, homogén lakóterület. A 19-20. század eleji városfejlıdés területe ma a kismérető lakótelkek, a nagyrészt avult állapotú épületek térsége, a lakásállomány 23,7%-a alacsony komfortfokozatú, földszintes. A városrész fejlıdésére elsıdlegesen a közúthálózat minıségének javulása, ill. a PTE Illyés Gyula Fıiskolai Karának jelenléte, folyamatos fejlıdése volt kedvezı hatással. Újváros lakónépessége 3.115 fı, ami 8,5%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népessége 2.921 fı, ami Szekszárd állandó népességének 8,1%-a. A 0-14 éves népesség aránya 14,7%, a 15-59 évesek aránya 60,2%, a 60 év felettiek aránya pedig 25,1%. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Újváros


15-59 évesek 60 - x évesek aránya aránya

Az ábrából jól kitőnik, hogy a 0-14 évesek aránya közel azonos a városi átlaggal, de a 15-59 és a 60 év felettiek aránya már jelentısebb eltérést mutat. Az Újváros városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 46,3%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 12 százalékpont, vagyis ebben a városrészben jelentısen alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 47,3%, a városi átlaggal összevetve ez 13,6 százalékponttal magasabb értéket mutat. Az Újvárosban 25,2% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 6 százalékpont, ebbıl az látható, hogy ebben a városrészben magasabb az alacsony iskolázottságú népesség aránya. Az Újvárosban 9 százalékponttal alacsonyabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy az Újváros városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor kedvezıtlenebb képet kapunk a város egészéhez viszonyítva.

5. ALSÓVÁROS A városrész északi területe a városközpont lakótelepeivel és intézményterületeivel rokonítható, déli végében pedig erıs kereskedelmi-gazdasági zóna tervezhetı. A kettı között alacsony beépítéső lakóövezet, nyugati peremén pedig ismételten megjelenı többszintes beépítés jellemzi. Ebben a körzetben, a közelmúltban lakásépítési program fejezıdött be, így az elızı koncepcióban és egyéb építési-szabályozási tervekben lefektetett irányelveknek megfelelıen népességszáma növekedést

16

mutatott, de nem olyan mértékőt, mint azt korábban feltételezték. A demográfiai trendnek és az önkormányzati döntésnek megfelelıen nincs szükség tartalék oktatási célú területre, mely lakásépítés számára vehetı igénybe. Sürgetı feladat a városrészben a „Chicago” területrész rehabilitációja. Az észak-déli tengely mentén a 19-20. században gyarapodó város másik telkes, családi házas területe, mely tervezett utcáival, teljes körő infrastrukturális ellátottságával, a városközponthoz való közelsége miatt kedvelt lakó- és intézményi terület. A városrész északi részén a földszintes lakóépületek bontása után többszintes és középmagas lakóépületekbıl új lakótelep született, melyhez az alapfokú intézmények is megépültek. A városrész déli részének – Kövendi S. utca térsége – elhanyagoltsága, az itt élık kedvezıtlen szociális helyzete miatt a rehabilitáció aligha kerülhetı el. Az Alsóváros lakónépessége 4.062 fı, ami 11%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Az állandó népessége 4.044 fı, ami Szekszárd állandó népességének 11%-a. Alsóváros 0-14 éves népességének aránya 18,1%, a 15-59 évesek aránya 66,6%, a 60 év felettiek aránya pedig 15,3%. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Alsóváros

0-14 évesek 15-59 évesek 60 - x évesek aránya aránya aránya

Az ábrából jól kitőnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a 15-59 évesek aránya azonosnak mondható, és a 60 év felettiek aránya közel azonos a városi átlaggal. Az Alsóváros városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 59,7%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 1,4 százalékpont, ami közel azonosnak tekinthetı. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 32,9%, a városi átlaggal összevetve ez 0,8 százalékponttal alacsonyabb értéket mutat. Az Alsóvárosban 18% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 1,2 százalékpont, ebbıl az látható, hogy ebben a városrészben az alacsony iskolázottságú népesség aránya hasonló arányt mutat a város egészéhez képest. Az Alsóvárosban 2,8 százalékponttal magasabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy az Alsóváros városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor kedvezıbb képet kapunk a város egészéhez viszonyítva.

17

6. BAKTA Sőrő beépítéső családi házas, illetve sorházas, társasházas területek mellett jelentıs intézményterülettel és többszintes panel-lakóteleppel bír. Szekszárd mind a népességstruktúrát, mind az épületállományt tekintve legfiatalabb (1980-90) lakóterülete. A térség egyben az egyik legszínesebb beépítési módokat bemutató terület is, hiszen az öt- és tízszintes paneles lakótelep mellett sor- és láncházas, társasházas, villás családi házas épületegyüttesek egyaránt megvalósultak. A fıutcát nyugati oldalon kísérı városrész gazdag alapfokú, városi és regionális intézményeivel, megfelelı állagú épületállományával, jó tömegközlekedési és közúti kapcsolataival kiemelkedik a városrészek közül. Bakta lakónépessége 7.643 fı, ami 21%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népessége 7.838 fı, ami Szekszárd állandó népességének 21%-a. A 0-14 éves népességének aránya 16,8%, a 15-59 évesek aránya 71,2%, a 60 év felettiek aránya pedig 12,2%. Korcsoportok megoszlása 80,0 60,0

Szekszárd összesen*

40,0

Bakta

20,0 0,0 0-14 évesek aránya



Az ábrából jól kitőnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a 15-59 évesek arányára is ugyanez jellemzı, és a 60 év felettiek aránya alacsonyabb a városi átlagnál. Bakta városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 66,1%, itt a város egészéhez viszonyítva magasabb a foglalkoztatottsági arány. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 22,1%, a városi átlaggal összevetve ez 11,6 százalékponttal alacsonyabb értéket mutat. Bakta városrészben 14,2% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 5 százalékpont, ebbıl az látható, hogy ebben a városrészben az alacsony iskolázottságú népesség aránya alacsonyabb a város egészéhez képest. A felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest viszont 3,4 százalékponttal magasabb. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Bakta városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor kedvezıbb képet kapunk a város egészéhez viszonyítva.

7. MIKLÓSVÁROS Heterogén beépítettségő városrész, melyben üzemterületek, kereskedelmi-szolgáltató egységek, nagy kiterjedéső zöldfelület (temetı), intézmények és lakóépületek egyaránt megtalálhatók.

18

A budapesti országút, a Pécs felé vezetı delta (együtt: körforgalom) és a városközpont gyors elérésének lehetısége miatt ez a terület a vállalkozások számára növekvı értékkel bír, különösen a Duna-híd használatba vételével. A településrész lakosságszáma alacsony szinten marad, a lakóterületi fejlesztés eredményeként sem emelkedhet számottevıen. Az egyre jobb minıségő fıúthálózatnak köszönhetıen a városrész Szekszárd egyik jelentıs munkahelyi területe. A meglévı létesítmények minıségének folyamatos javulása, átalakulása mellett még jelentıs szabad területek állnak a fejlıdés rendelkezésére. Miklósváros lakónépessége 387 fı, ami 1%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népessége 381 fı, ami Szekszárd állandó népességének 1%-a. A 0-14 éves népességének aránya 18,9%, a 15-59 évesek aránya 57,9%, a 60 év felettiek aránya pedig 23,3%. Korcsoportok m egoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Miklós város




Az ábrából jól kitőnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a 60 év felettiek arányára is ugyanez jellemzı, és a 15-59 évesek aránya alacsonyabb a városi átlagnál. Miklósvárosban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 36,6%, itt a város egészéhez viszonyítva jelentısen (21 százalékponttal) alacsonyabb a foglalkoztatottsági arány. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 42,1%, a városi átlaggal összevetve ez 8,4 százalékponttal magasabb értéket mutat. Miklósvárosban 46,9% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 27,7 százalékpont, ebbıl az látható, hogy ebben a városrészben az alacsony iskolázottságú népesség aránya több mint kétszerese a városi átlagnak. A felsıfokú végzettségőek aránya 7,7 százalékponttal alacsonyabb a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Miklósváros városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor kedvezıtlenebb képet kapunk a város egészéhez viszonyítva.

8. SZİLİHEGY Dinamikusan fejlıdı lakóterület, intenzív csoportos- és családi házas beépítéssel. Szekszárd egyik legegységesebb kertvárosias karakterő lakóterülete, ma még „alvóváros” jellegő térsége. Az 1980-as évektıl intenzíven növekedı városrészben mind az épületállomány életkora, mind a lakónépesség korstruktúrája kedvezı, bár még megtalálhatók az egykori szılıhegyen épült alacsony komfortfokozatú lakások is.

19

Szılıhegy lakónépessége 2.564 fı, ami 7%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Az állandó népessége 2.635 fı, ami Szekszárd állandó népességének 7%-a. A 0-14 éves népességének aránya 19,1%, a 15-59 évesek aránya 67,6%, a 60 év felettiek aránya pedig 13,4%. Korcsoportok megoszlása 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Szılıhegy




Az ábrából jól kitőnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a 60 év felettiek aránya alacsonyabb, és a 15-59 évesek aránya szinte egyenlı a városi átlaggal.

Szılıhegyen az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 58,5%, ami megegyezik a városi átlaggal. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 26%, a városi átlaggal összevetve ez 7,7 százalékponttal alacsonyabb értéket mutat. Szılıhegy városrészben 20,2% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 1 százalékpont. Szılıhegyen 1,2 százalékponttal alacsonyabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Szılıhegy városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor közel azonos arányokat találunk a város egészéhez viszonyítva. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya viszont alacsonyabb a város egészéhez viszonyítva.

9. IPARVÁROS A város iparterülete kialakult, jelentıs tartalékokkal rendelkezik. A Sárbogárd-Bátaszék vasútvonaltól keletre a Keselyősi út két oldalán, majd a Tartsay V. út keleti oldalán kialakult városrész Szekszárd legjelentısebb gazdasági területe, mely ma kis- és középvállalkozások, illetve nagymérető telephelyek elhelyezésére egyaránt lehetıséget biztosít, illetve még jelentıs tartalékterületekkel rendelkezik. A területen mind a kereskedelmi-szolgáltató, mind az ipari gazdasági funkciók megtalálhatók. A városrészre kedvezı hatással lesz az M6-os autópálya Keselyősi úti és İcsényi csomópontja, melyeken keresztül a térség bekapcsolódhat az autópálya-hálózatba. Az Iparváros lakónépessége 552 fı, ami 1,5%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Az állandó népessége 543 fı, ami Szekszárd állandó népességének 1,5%-a. Az Iparváros 0-14 éves népességének aránya 25,9%, a 15-59 évesek aránya 62%, a 60 év felettiek aránya pedig 12,1%.

20

Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Iparváros




Az ábrából jól kitőnik, hogy a 0-14 évesek aránya magasabb a városrészben, a 60 év felettiek aránya és a 15-59 évesek aránya alacsonyabb a városi átlagnál. Iparvárosban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 40,5%, ami 17,8 százalékponttal alacsonyabb a város egészéhez viszonyítva. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 49,3%, a városi átlaggal összevetve ez 15,6 százalékponttal magasabb értéket mutat. Iparváros városrészben 48,3% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 29,1 százalékpont. Iparvárosban 16,7 százalékponttal alacsonyabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Iparváros városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor jelentısen kedvezıtlenebb képet kapunk, mint a város egészét vizsgálva.

10. PALÁNK Lakóterületi szempontból nem rendelkezik egyelıre vonzerıvel. Az egykori mezıgazdasági üzemközpont és készenléti lakótelep jövıjét az M6-os és M9-es fıforgalmi utak alapvetıen befolyásolják. A várható fejlesztések az avult, 27%-ban alacsony komfortfokozatú lakásállomány megújulását, a szakiskola jelentıségének növekedését, új gazdasági területek kialakítását eredményezhetik. Palánk városrész lakónépessége 206 fı, állandó népessége 90 fı. A 0-14 éves népességének aránya 13,0%, a 15-59 évesek aránya 79,6%, a 60 év felettiek aránya pedig 7,3%.

21

Korcsoportok megoszlása 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Palánk




Az ábrából jól kitőnik, hogy a 0-14 évesek aránya alacsonyabb a városrészben, a 60 év felettiek aránya szintén, és a 15-59 évesek aránya magasabb a városi átlagnál. Palánk városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 18,9%, ami jelentıs mértékben, 39,4 százalékponttal alacsonyabb a város egészéhez viszonyítva. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 45,5%, a városi átlaggal összevetve ez 11,8 százalékponttal magasabb értéket mutat. Palánk városrészben 33,5% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 14,3 százalékpont. Palánkon 2,4 százalékponttal magasabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest.

11. SZILFA KÖRÜL Szekszárd településfejlesztése, -tervezése során a lakóterületi bıvülés fı reménységeként jött szóba, ehelyett azonban a kereskedelmi-szolgáltatási, illetve az ipari beruházások egyik hordozójává vált. A korábbi tervezés jelentıs lakosságszám-növekedést helyezett kilátásba ezen a délkeleti részen, azonban ez az expanzió egyelıre várat magára. Szekszárd legnagyobb mérető fejlesztési területe, melyen jelenleg elsısorban nagykereskedelmi létesítmények találhatók.

12. CSÖRGE A terület a város egyik zöldterületi és rekreációs alközpontja. Fejlesztése során egy négy hektáros strandterület és kemping létesítése javasolt, tekintettel a terület városközponthoz közeli, ugyanakkor az idegenforgalmi folyosót is jelentı Sió menti fekvésére. A tó és környezete ma kialakulatlan, rendezetlen, használatához a feltételek nem biztosítottak. A térség a város potenciális rekreációs területe.

22

VI.

Iskolák

Óvodák Az iskolába lépı gyermekek számát és a születésszámokat figyelembe véve a jelenleg mőködı óvodák, csoportok hosszabb távon fenntarthatók, feltölthetık, sıt a születési számok alapján 2006/2007-tıl már enyhe pozitív irányú elmozdulás mutatható ki a beiratkozók számát tekintve, mely további emelkedést mutat a következı években. Általános iskolák Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 4 nyolc évfolyammal mőködı általános iskolát tart fenn, köztük hármat társulás keretében. A Szálkával közös fenntartásban mőködı 5. Számú Általános Iskola gyógypedagógiai tagozattal is rendelkezik. 2004-ben a Garay János Ének-Zenei Általános Iskola és a 2. Számú Általános Iskola és Diákotthon szervezetileg összevonásra került, és Garay János Mővészeti és Sport Általános Iskola és Diákotthon néven, Zrínyi u. 78. székhellyel egy új intézmény került kialakításra. Az intézmény jelenlegi elnevezése: Garay János Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Közoktatási Típusú Sportiskola, Óvoda és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény (rövid név: Garay János Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény). Az elmúlt években több közoktatási intézményfenntartó társulás alakult. Ezek keretében a Garay János Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény ellátja a sióagárdi gyermekek óvodáztatását és iskoláztatását, a Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule a medinai tanulók iskoláztatását, az 5. Számú Általános Iskola pedig az általános iskolás szálkai gyermekeket fogadja. Az általános iskolák ének-zene, rajz, informatikai, sport és német nemzetiségi specialitásokat kínálnak. Az I. Béla Gimnázium társulásban óvodai és általános iskolai feladatokat is ellát. Adott a lehetıség a városban a sajátos nevelési igényő tanulók oktatására is. Két óvoda és valamennyi általános iskola alapító okirata a cigány gyermekek kulturális nevelését és oktatását is tartalmazza. A városban mőködı más fenntartású általános iskolák az alábbiak: • • • •

Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Fıiskolai Kar Gyakorlóiskola, Alapfokú Mővészeti Iskola és Gyakorlóóvoda Comenius Általános Iskola Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita katolikus Óvoda Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

A 2004. évtıl mind az alsó, mind pedig a felsı tagozaton csökken a tanulólétszám. Ezzel párhuzamosan csökkent az osztályok száma. Ebben nem csak a demográfiai változás játszik szerepet, hanem az oktatáspolitika, illetve a finanszírozás változása: általános törekvés a költséghatékony gazdálkodás, a tanulócsoportok létszámának maximális feltöltése. Az alapfokú mővészeti oktatás kínálataként a táncmővészeti, a képzı- és iparmővészeti, a színmővészet-bábjáték tanszakoknak a Garay János Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény ad otthont. Tagintézményében, a Liszt Ferenc Zeneiskolában zenei tagozat mőködik.

23

Középfokú oktatás A város 2 középfokú intézményt tart fenn: a Garay János Gimnáziumot önállóan, intézményfenntartó társulásban pedig az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvodát. Más fenntartásban még 5 középfokú intézmény mőködik a városban: • Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképzı Iskolája és Kollégiuma (Térségi Integrált Szakképzı Központ). Rövid neve: Szent László Szakképzı Iskola Szekszárdon három tagintézménnyel: o Egészségügyi, Szociális Szakképzı Intézmény o Vendéglátó Szakképzı Intézmény o Bezerédj István Szakképzı Iskolai Tagintézmény • Földmővelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Dunántúli Agrárszakképzı Központja, Csapó Dániel Középiskola, Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium • Kolping Katolikus Szakképzı Iskola • Esély Szolgáltató és Szakképzı Iskola • Kodolányi János Középiskola és Kollégium Szekszárdi Szakközépiskolai Tagintézménye, amelyben érettségizettek képzése folyik. A Garay János Gimnázium 8 és 4 évfolyamos gimnáziumi osztályokat indít nappali tagozatos formában. Egy öt évfolyamos gimnáziumi osztálya is mőködik, mely egy alkalommal, a 2004/2005-ös tanévben indult. Az I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda nappali tagozaton négy és öt évfolyamos gimnáziumi osztályokat indít, levelezı tagozaton pedig négy évfolyamos gimnáziumi osztályokat. A 2009/2010-es tanévtıl tervezi elıkészítı évfolyam indítását a Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi programja keretében. Négy évfolyamos szakközépiskolai képzése a 2007/2008-as tanévvel kifutott. Az érettségi utáni szakképzésben a Pécsi Tudományegyetem Mőszaki Karával együttmőködve tanulói jogviszonyt eredményezı formában felsıfokú mőszaki informatikai mérnökasszisztens képzést folytat. Kollégium Szekszárd városa az I. Béla Gimnázium feladatait a kollégiumi feladatellátással bıvítette, a Rózsa Ferenc Középiskolai Kollégiumot átszervezés miatt jogutódlással megszüntette. A kollégium a város által fenntartott iskolákon kívüli tanulókat is fogad, illetve általános iskolai tanulókat is ellát. A Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi programját mőködteti.

24

VII.

A szabadidı eltöltésének lehetıségei

Szabadidı - Szabadidısport A szabadidısport a lakosság egészségi állapotának megırzésében, fizikai teljesítıképességének fenntartásában bír kiemelkedı jelentısséggel. Ez össztársadalmi, családi és egyéni ügy, mely elsısorban nem anyagi kérdés, hanem életmód és életvitel. Szekszárd város lakosságának a szabadidı hasznos eltöltése érdekében az önkormányzat asztalitenisz, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, sakk sportágakban tavaszi, ıszi többfordulós rendszerben alapfokú bajnokságot szervez. Az alapfokú bajnokságokon kívül egyéb sportprogramokat is biztosít mind a diák, mind a felnıtt lakosság részére, évente mintegy 70 alkalommal. A városban hagyományteremtı jelleggel, 2007. év decemberében sikerült kialakítani a Sportcsarnok melletti betonpályán a jégpályát, amit a város és környékén élı lakosság maximálisan kihasznál. Közvetlenül a sportcsarnok mellett az extrém sportokat kedvelıknek alakítottak ki egy „tereppályát”. A görkorcsolyát, a gördeszkát és a bmx-et kedvelı fiatalok ezen a területen tudják őzni tevékenységüket. Az egészséges életmód kialakításához, a fiatalok hasznos idıtöltésének több olyan sportnapot szervez a város, ahol a résztvevık a hagyományostól eltérı mozgáslehetıségekkel ismerkedhetnek meg (pl.: utcai kosárlabda, stb…) A város sportlétesítményei -

Városi Sport- és Szabadidıközpont

A Szekszárd város fenntartásában mőködı Sport- és Szabadidıközpont 1989. május 27-én került a sportolók, illetve a sportszeretı lakosság használatába. Az intézmény kezelésébe többek közt a Sportcsarnok, a téli korcsolyapálya, ill. több labdarúgó és teniszpálya, valamint kézilabda és atlétikai pálya tartozik. A városban uszoda is mőködik. A fedett uszoda egész évben, a nyitott rész a nyári hónapokban hétfıi napokon 14.00- 21.00 óráig, a többi napokon reggel 6.00- 21.00 óráig tart nyitva. A fedett létesítményben az úszómedencét a Vízmő Sportegyesület edzéseire heti 36 órában, a tanmedencét heti 14 órában használja. Iskolai és óvodai úszásoktatásra heti 43 órában Szekszárd város és környéke iskolái és óvodái veszik igénybe. A nyitott létesítmény a nyitvatartási idıszakban teljes egészében a nagyközönség rendelkezésére áll. -

Városi szabadtéri kispályák

A város közterületein 9 aszfaltos és 6 földes-füves kispálya van a lakosság sportolására, mozgására. -

Szekszárd városban mőködı egyéb sportolási lehetıségek

Szekszárd városban több intézmény, gazdasági szervezet és vendéglátó-ipari egység, magánszemély üzemeltet: • különbözı kispályát, teniszpályát • automata tekepályát, • biliárdtermet, • cso-cso termet, • testépítı és konditermet, • WELLNESS központot

25

Egyesületek, sportszervezetek Kiemelten kezelt sportágak: • asztalitenisz • atlétika • judo • kerékpár • kézlabda • kosárlabda • labdarúgás • triatlon • úszás Kiemelten kezelt sportágak egyesületei: • Asztalitenisz Club • Atlétikai Club • Szekszárdi Kerékpáros Sportegyesület • Szekszárdi Szabadidıs Kerékpáros Egyesület • Utánpótlás Kézilabda Sportegyesület Szekszárd • Szekszárdi Kosárlabda SC • Szekszárdi Férfi Kosárlabda SE • Utánpótlásnevelı Football Club • Dynamic Triatlon Sportegyesület • Vízmő SE Egyéb sportágak:

• Szabadidıs és egyéb versenysport egyesületek A sportegyesületek alaptámogatásban, illetve pályázat útján egyéb támogatásban részesülnek. Szekszárdon 53 sportegyesület került bejegyzésre.

Mővelıdés, kultúra A Babits Mihály Mővelıdési Ház és Mővészetek Háza minden évben számtalan rendezvényt, foglalkozást, hangversenyt szervez meg a gyermekek és ifjúsági korosztály részére: kézmőves foglalkozások, játék vár- lak, családi játszóház, városi majális, jeles napi játszók, vetélkedık, sportversenyek, versenyek, nyári vakációs programok, kirándulások, ifjúsági hangverseny, koncertek, kiállítások, ismeretterjesztı és szórakoztató elıadások, sorozatok, táborok, családi és társadalmi rendezvények. A felújított színházteremben évadonként 3 felnıtt és 3 gyermeksorozatot hirdet az intézmény. Folyamatos jelleggel szervez a Ház könnyőzenei koncerteket. A Mővészetek Háza ad helyet a komolyzenei koncerteknek, ifjúsági hangversenyek lebonyolítása teltházas. A Mővelıdési Házban képzı-, ipar- és népmővészeti kiállításokat tekinthet meg egész évben a közönség.

26

Szekszárd városa több kulturális fesztivál helyszíne: - Szekszárdi Szent László Napok - Duna Menti Folklór Fesztivál - Szekszárdi Szüreti Napok - Szekszárdi Néptáncfesztivál - „Karácsonyváró” Fesztivál - „Majális” A Panoráma és Art Mozi a Profi Team-mel kötött szerzıdés szerint havi bontásban kapja a filmeket. Állandó közösségek az intézményekben: Mővészeti csoportok: -

Bartina Néptánc Egyesület Art Contact Mozgásszínház Ifjú Szív Táncegyesület Szekszárdi Big Band Jazz Quartet Mondschein Német Nemzetiségi Kórus Liszt Ferenc Pedagógus Kórus Tücsök Klub Tücsök Zenés Színház Swing Mazsorett csoportok Gagliarda Kamara Kórus Muslinca férfi kórus Nótakedvelık klubja All stars Art’999

Ifjúsági közélet Szekszárdon a Polip Ifjúsági Egyesület, - mely mőködteti a Polip Ifjúsági Irodát-, non- profit, humán szolgáltatásokat ellátó speciális ifjúságsegítı intézmény. Az ifjúsági iroda célja elsıdlegesen a fiatalok információs szükségleteinek kielégítése és segítségnyújtás a mindennapi élet során fölvetıdı problémáik megoldásában. Másodsorban aktivitásra, az ifjúsági részvételre késztetés. Azaz tevékenysége révén arra ösztönözni a fiatalokat, hogy cselekvı résztvevıi legyenek életük, sorsuk alakításában. Az ifjúsági iroda feladata megkülönböztetés nélkül információt és tanácsot adni a fiatalok kérésének, sajátos szükségleteinek megfelelıen egyéni és közösségi szinten, ehhez igazítani információs és tanácsadó szolgáltatásait. Az ifjúsági rétegcsoportok által közvetített problémák továbbítása a helyi önkormányzat, más ifjúságsegítı intézmények felé, szükség esetén döntések befolyásolása. Hármas alaptevékenységén(információközvetítés, tanácsadás, szolgáltatás nyújtása) keresztül: - segíti a fiatalok önállóságát, felnıtté válásának folyamatát - közvetítı szerepe révén elıkészíti az egyén és a (szolgáltató) intézmények összetalálkozását - segíti a fiatalokat abban, hogy megtalálják a nekik megfelelı helyet a társadalomban, életkorukból és élethelyzetükbıl adódó hátrányaik csökkentésében - hozzájárul ahhoz, hogy fejlıdésük lehetıségeirıl tájékozottak legyenek

27

Szolgáltatások -

Internetkávézó – 6 számítógép áll rendelkezésre (E-Magyarország Pontként és Eurodesk Partnerként is mőködik) Fénymásolás, számítógépes szövegszerkesztés, nyomtatás, koncert- és színházjegyek beszerzése, újságolvasás, beszélgetés

Az iroda rendszeres találkozási lehetıséget biztosít a városi ifjúsági civil szervezetei számára. A Szekszárdi Ifjúsági Önkormányzat székhelye a Polip Ifjúsági Iroda. A helyi általános és középiskolából választott képviselık kulturális programokat szerveznek és bonyolítanak le városi és megyei szinten egyaránt. Az iroda szakmai és infrastrukturális hátteret biztosít számukra a sikeres munkához. Évente megrendezésre kerülı programjaik a Tolna megyei Diákparlament, az Ifjúsági non-stop, azaz 24 óra a kultúra, a sport és a szórakozás jegyében, közremőködnek a „Nyárnyitó buli a Polippal – Tolna megyei fiatalok napja” rendezvényén, az ifjúsági klubokon. . A Diáktanya klub 13.00- 17.00 óráig áll nyitva a fiatalok számára beszélgetés, csocso, társasjátékok, kézmőves foglalkozások igénybevételével. Szekszárdon mőködı ifjúsági szervezetek: Déli Fény- Epilepsziával Élık Egyesülete Art Contact Mozgásszínház, Kortárs mővészeti Egyesület Szekszárdi Ifjúsági Önkormányzat Ifjúsági Unió, Szekszárd Újvárosi Cserkészcsapat Fehérlófia Sportegyesület Belvárosi Cserkészcsapat Ifjú Szív Táncegyesület, Clark Ádám Flottilla „Felelıs vagyok érted” Alapítvány MEVACO a gyerekek családbakerüléséért Alapítvány Harmadik Évezred Tolnájáért Egyesület Zug, Ifjúsági Egyesület Segíts rajtam!- hátrányos helyzetőekért Alapítvány (Ágyszínház program) Gemenc Turisztikai Sportegyesüolet Napsugár Egyesület Bartina Kh. Néptáncegyesület Vitakör Játéklub Gemenc Fotókör Szórakozóhelyek - Incognito Klub Szekszárd Legfelkapottabb szórakozóhely a város közepén a Garay téren. Közönsége a középiskolástól a középkorúakig terjed. Hétvégenként tart nyitva, dj szolgáltatja a zenét.

28

- Silver Klub Szekszárd Karaoke és retro disco minden hétvégén. Közönsége a középiskolástól a középkorúakig terjed. - ZUG Ifjúsági Klub A Garay tér 8-as szám alatt rétegzenét hallgató fiatalok kedven törzshelye. - Relax Wellness Központ Hétvégenként disco várja az érdeklıdıket. Egyéb szolgáltatásaik: fitness, bowilng, csocso, biliárd, szolárium, szauna, élményfürdı, fodrász, kozmetikus, manikőrös, étterem - Séd Sörözı, Teke Sörözı, Gesztenye Sörözı, Zrínyi Sörözı, Húsvasaló Pub Középiskolás és fıiskolás fiatalok kedvelt helyei. Szász Sörözı, Gilde Étterem, Bella Napoli Pizzeria, Belvárosi Kávézó, Semiramis Kávézó, Yankee Pub, Menta Koktélbár Fiatal felnıttek és középkorúak kedvelt helyei.

-

Gyülekezési pontok -

Lakótelepek játszóterei, parkjai Prometheusz park Garay tér Szórakozóhelyek Buszmegálló Sportcsarnok környéke Kiskorzó tér

Preferált távolabbi helyek -

Árkád – Pécs Sirrano Klub – Pécs Cafe Bongo – Paks Tropical Beach Club Disco Beach House – Siófok

VIII.

Az egészségügyi ellátórendszer

Alapellátás Az ellátórendszerben lényeges kapacitásváltozás az elmúlt években nem történt. Egyedül a járóbetegszakellátás rendelési ideje módosult 2001-tıl, amit a megnövekedett igények alátámasztanak. Az egészségügyi alapellátásban a megjelenések száma lényegében stagnál. A kórházi ápolási napok száma is hasonlóan alakul, ami lényegében azt jelenti, hogy mennyiségi szempontból nem érhetı tetten változás a szekszárdi népesség egészségügyi állapotában. Ennek ellenére a vizsgálati esetek száma folyamatosan emelkedik, ami valószínősíthetıen nem az egészségi állapotra, hanem a finanszírozási rendszer sajátosságaira vezethetı vissza.

29

Szenvedélybeteg ellátás Szekszárdon a szenvedélybeteg ellátórendszer egyes elemei hiányoznak vagy alulfejlettek. Attól függıen, hogy a szerhasználókkal szemben mennyi feltételt támaszt a kezelı intézmény, megkülönböztetünk alacsony- és magasküszöbő intézményeket. AMBULÁNS INTÉZMÉNYEK Az ellátórendszer elsı eleme az alacsonyküszöbő intézmények, ártalomcsökkentı programok, melyet 1999. óta a RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálat lát el. Jelenleg a Szociális tv. szerinti nappali, közösségi és alacsonyküszöbő ellátás mellett a megelızı-felvilágosító szolgáltatást (elterelést) is végeznek. A szolgálat ellátási területe Tolna megye.

A magasküszöb elsı eleme a Drogambulancia, mely az ambuláns egészségügyi ellátást biztosítaná az addiktológiai betegek részére, hiányzik az ellátórendszerbıl Tolna megyében. A legközelebbi Drogambulancia Pécsett található. FEKVİBETEG-ELLÁTÁS Addiktológiai Osztály/Részleg hiányában a Pszichiátriai Osztály látja el az addiktív betegek akut ellátását (intoxikáció, delírium) Tolna megyében. Az osztályon évrıl évre csökken az illegális szerhasználók száma. Kezelésben részesült drogfogyasztók száma a Pszichiátriai Osztályon 35 30

29 25

23

fı

20

17 15

10

10

6

5

4

0 1998.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

Hasonlóképpen alakult a drogfogyasztók száma a Tolna Megyei Kórház Szocioterápiás és Rehabilitációs Osztályán is, mivel az Osztály – saját bevallása szerint – nem alkalmas illegális szerhasználók kezelésére.

30

Kezelésben részesült drogfogyasztók száma a Szocioterápiás és Rehabilitációs Osztályon (PALÁNK) 35 30

32

25

19

20 15 10

17

13

11

9

11

5 0 1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

DROGTERÁPIÁS INTÉZET A rehabilitáció részeként Zsibriken a KIMMTA Drogterápiás Intézet fogadja a szerhasználókat 22 férıhellyel, valamint 6 férıhellyel átmeneti elhelyezést nyújtó intézményt mőködtetnek. 2008-tól a szenvedélybetegek közösségi ellátását vállalták fel Bonyhád és kistérség ellátási területtel. Megelızıfelvilágosító szolgáltatást és gyógyító kezelést végeznek az elterelés formái közül. Szekszárdhoz közel található a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány Szedres-Hídjapusztán mint speciális Gyermekotthon, mely 16 pszichoaktív szerrel küzdı fiatal gyermekvédelmi szakellátását végzi. Szekszárdon a foglalkoztatási, képzési rehabilitáció specifikusan nem megoldott. ISKOLAI PREVENCIÓ A városban három prevenciós szolgáltató mőködik (Az Egészségért Alapítvány, Rendırség, RÉV Szolgálat). A programok hatékonyságvizsgálata késik, hiányzik a koordináció, az átfedések, szükségletek felmérése nem teljes körő. Az iskolai drogügyi koordinátorok képzése, hálózatépítése megszőnt. Kortárs-segítı képzés 2006-tól 2009-ig nem volt. ÖSSZEGZÉS A fenti adatok jól mutatják, hogy Tolna megyében, illetve Szekszárdon jelen van a droghasználat. Az ellátórendszer alulfejlett, a 18 éven aluliak egészségügyi ellátása nem megoldott, a prevenció esetleges, a rehabilitáció részben megoldott. Kevés az addiktológiailag képzett szakember.

IX.

A Szekszárdi Rendırkapitányság tevékenysége (büntetıeljárások, lefoglalások, stb.)

A 2008. évben a Szekszárdi Rendırkapitányság 39 büntetıeljárást fejezett be visszaélés kábítószerrel bőntett elkövetése miatt. A megyében ez a legmagasabb szám a többi kapitánysághoz képest, viszont az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a megyeszékhely rendırségének van a legnagyobb illetékességi területe. A legnagyobb mennyiségben Extasy tablettát foglaltak le, összesen 200 db körül, de a tavalyi évben 80 gramm hasis is elıkerült. Jellemzı még a füves cigaretta, valamint a kannabisz növény termesztése is.

31

2008 nyarán a szekszárdi Porkoláb-völgyben egy nagyobb ültetvény került felszámolásra, amely 65 tı kannabisz növénybıl állt. A Városi Rendırkapitányságnak arra vonatkozóan nincs pontos nyilvántartása, hogy hány személyt küldtek el elterelésre. Az eljárásbefejezéseket tanulmányozva ez a szám 8 körül mozog. Kifejezett razzia a tavalyi évben nem volt, az összehangolt akciók fıleg az ültetvényekre vonatkoztak. Kábítószer-használattal közvetlenül kapcsolatba hozható haláleset pedig már évek óta nem volt az illetékességi területükön.

Ebben a fejezetben röviden bemutattuk Szekszárd városának jellegzetességeit. Képet adtunk a város történelmének alakulásáról, népességérıl, a munka világáról, s ami témánk szempontjából kiemelten fontos – a szekszárdi általános – és középiskolás fiatalok életét meghatározó területekrıl - iskolákról, a szabadidı hasznos eltöltésének lehetıségeirıl, a fiatalok által kedvelt programokról, szórakozóhelyekrıl. Ezek az ismeretek adták hátterét kutatásunknak, melynek tapasztalatait, közvetlen eredményeit a következıkben mutatjuk be.

III. Az alkalmazott vizsgálati módszer Az NDI szakmai támogatásával a dél-dunántúli régió Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumai által lefedett települések mindegyikében egyidejőleg történt a kérdıíves adatfelvétel a 2008-2009-es tanévben. Az alkalmazott kérdıívet – néhány módosítást követıen – az eddigiekben csaknem tízezer diák töltötte ki. A nyert válaszok feldolgozása standard matematikai - statisztikai módszerrel történt, így a nyert adatok összehasonlíthatók. A két kitüntetett korcsoport a 14 és a 16 évesek, vagyis a nyolcadik és a tizedik évfolyamon tanulók voltak. A szervezést és az adatfelvételt a helyi Fórum tagjai végezték egy rövid képzést követıen. A rögzített adatokat továbbították az NDI-be, ahol az egységesen alkalmazott „sytax file” segítségével ezek elemzése megtörtént. Szekszárdon 17 iskola egyezett bele abba, hogy részt vesz a vizsgálatban. Miután a város a térség legnagyobb települése, ezért a középiskolák száma és az ott tanuló diákok száma jóval magasabb a 14 éveseknél. 391 nyolcadikos és 1054 tizedik évfolyamos diák töltötte ki kérdıívünket. Három iskolában a tanulók létszáma igen alacsony volt az adatfelvétel során – a 144, 145, és a 148 iskolákban mindössze 5-9 diák válasza miatt a következtetések megbízhatósága igen alacsony. A többi iskolában 36 és 300 között változott a kérdıívet kitöltı diákok száma.

IV. A vizsgálat tapasztalatai I.

Az egészséges életmód elkötelezettei

A kérdıív egyik blokkjában a különbözı egészségkárosító magatartásokra vonatkozó prognózisokat vizsgáltuk. A sorok között szerepeltek az egészséges életmód iránti elkötelezettségre utaló állítások is – ezek az egészségesnek ítélt étkezési szabályok betartására, a rendszeres sportolásra és az absztinenciára vonatkoztak. Az egészséges táplálkozás fontossága nem igazán jellemzı érték, még a fiatalabbaknál sem. A dohányzás és alkoholfogyasztás – absztinencia betartására vonatkozó prognózisok jelzik elsı alkalommal azt, hogy rendkívül nagy változás – rosszabbodás jellemzı az életkor növekedésével.

32

„Egyáltalán nem iszom alkoholt és sohasem dohányzom” – válaszok évfolyamonkénti bontásban (%) valószínő 33,5 24,8

8. évfolyam 10. évfolyam

Nem valószínő 59.6 69,3

Nem tudom 6,9 5,9

A nyolcadikos diákok között ugyan akad már alkalmi vagy rendszeresen dohányzó, te egyharmaduktól még távol áll e magatartásforma, tart a viszonylagos védettségük, megítélésük e magatartásokkal szemben inkább elítélı, mintsem elfogadó. Azt is mondhatnánk, hogy a megelızés érdekében tett szülıi és pedagógusi tettek ugyan kis körben, de hatnak. Az egyharmados „védettség” mégis igen kevésnek mondható, a diákok már készülnek a „felnıttes” viselkedésre, vagyis a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás megelızése, az ártalmakkal kapcsolatos ismeretek bıvítése korábban kell, hogy megtörténjen. Igazolja ezt az is, hogy tizenhat éves korra jelentısen lecsökken az egészséges életmód iránti elkötelezettség – már 70%-uk tudja, hogy nem vállal absztinenciát a késıbbiekben. Most – de az elemzés során még jó néhányszor - hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a tizennégy és a tizenhat év között nagy változások állnak be a diákok gondolkodásában, attitődjeikben.

„Egyáltalán nem iszom alkoholt és sohasem dohányzom” – állítással egyet nem értık aránya iskolánként (%) Iskola kódja 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157

Nem valószínő + biztosan nem válaszok együtt 53 56 66 40 25 47 56 44 69 73 68 60 53 53 64 70 72 Összes diák együtt 67%

A 149, 151, 156, 157 kódszámú iskolák diákjai – feltehetıen középiskolások – között már igazán kevés az elkötelezett „egészségmegırzı”.

33

„A rendszeres sportolás életem része lesz”(%) valószínő 68 55

8. évfolyam 10. évfolyam

Iskola kódja 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157

Nem valószínő 27 40

Nem tudom 5 5

Nem valószínő + biztosan nem válaszok együtt 25 20 20 0 50 58 36 11 30 23 45 31 56 55 29 47 39 Összes diák együtt 36%

„Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem - állítással egyetértık kisebbségben vannak mindkét korcsoportban, vagyis a nyolcadikosok 57, a tizedikesek 61%-a biztosan állítja, hogy ez nem lesz szempont késıbbi életében az, hogy mindig egészségesen táplálkozzon. Ez nem feltétlen kedvezıtlen válaszarány, hiszen már most nehéz betartani azokat a szabályokat, amely az egészségesnek ítélt ételek, italok kizárólagos fogyasztására vonatkoznak. Itt a kisebbség (a fiatalok 29 illetve 36%-a) aránya mondható meglepınek, mert azt igazolja, hogy ebben a korban még erıs, bár egyre gyengül a helyes táplálkozásra vonatkozó információk hatása.

II.

Mások cselekedeteinek megítélése

Bármennyire is fontos annak ismerete, hogy vajon diákjaink milyen arányban elkötelezettek az egészséges életmód iránt, esetünkben az egészségkárosító módok iránti toleranciájuk, saját életmódjukra vonatkozó prognózisok nyújtják a legtöbb információt a prevenciós tematika megválasztásához. Elıször azt kérdeztük meg, hogy mennyire fogadják el, illetve mennyire helytelenítik mások egészségkárosító magatartását. Természetesen ezek az ítéletek erısen összefüggnek, még inkább azonosak a saját hasonló cselekedeteikrıl alkotott véleményükkel.

34

Ha egy-egy szál cigit elszívnak…

Napi egy csomag cigit elszívnak

Ha naponta egy-két pohár sört megisznak

Ha évente egyszer-kétszer berúgnak

Ha hetente berúgnak

Ha nem ügyelnek a biztonságos szexre

Ha nem tartják be az egészséges táplálkozás elveit

álláspont Nem helytelenítem Helytelenítem Nem tudom eldönteni Nem helytelenítem Helytelenítem Nem tudom eldönteni Nem helytelenítem Helytelenítem Nem tudom eldönteni Nem helytelenítem Helytelenítem Nem tudom eldönteni Nem helytelenítem Helytelenítem Nem tudom eldönteni Nem helytelenítem Helytelenítem Nem tudom eldönteni Nem helytelenítem Helytelenítem Nem tudom eldönteni

8. évfolyam (%) 46 47 7 9 88 4 45 46 9 68 28 4 14 82 4 17 77 6 54 32 14

10. évfolyam (%) 59 37 4 17 80 3 52 43 5 84 14 2 21 74 5 16 78 6 57 31 12

Érdemes a válaszok megoszlását, az egyetértık és egyet nem értık arányait megfigyelni – elsısorban az alkoholfogyasztással, a berúgások elfogadásának mértékével, és a biztonságos szexszel kapcsolatos állítások esetében. A legfeltőnıbb a berúgásokkal szembeni tolerancia mértéke már a nyolcadikosok esetében is. A cselekedeteket elfogadók növekvı aránya azt jelentheti számunkra, hogy éppen e két év alatt válik az ifjúsági kultúra részévé a dohányzás és az alkalmi, vagy rendszeres alkoholfogyasztás, és az esetenkénti túlfogyasztás állapota. A dél-dunántúli régióban a szakmunkásképzık tanulói között a legelfogadottabb a heti részegség (35%), de alig maradnak el mögöttük a szakiskolások (26%) és a szakközépiskolások (26%), míg az általános iskolások javítják (Szekszárdon rontják) az átlagot (10%). Az NDI-ben történt vizsgálatok szerint egyszer sem volt részeg a nyolcadikosok 70 százaléka, a tízedikesek egyharmada, emellett tízbıl három nyolcadikos, és tízbıl hat tízedikes már legalább egyszer túlitta magát eddigi élete során. Ugyancsak az NDI-ben folyt vizsgálatok alapján tudjuk azt, hogy az alacsonyabb érintettség mellett is a nyolcadikosok 3%, a tízedikeseknek pedig húsz százaléka már több mint kilenc alkalommal ivott többet a kelleténél. Tehát jellemzı a heti-hétvégi alkoholfogyasztás, s az is, hogy relatívan sokan, minden ötödik 16 éves diák rendszeresen sokat iszik, sokszor „többet a kelleténél”. A legveszélyesebb tendencia a rövid italok növekvı fogyasztása, amely a legkevésbé sem tekinthetı rekreációs, társasági italnak, inkább a „gyorsító” funkciója a jellemzı. Az illegális szerek használata mellett (vagy éppen azt megelızve) nagy gondot jelent az alkoholfogyasztás korai kezdete, és fıleg az, hogy az ivás jelentıs gyakorisággal az élvezeti hatás felett, a kedélyállapot és tudatállapot megváltoztatását is szolgálja. A biztonságos szexre vonatkozó kérdésünk sem haszontalan, hiszen pontosan tudjuk azt, hogy magabiztosságuk ellenére mennyire tájékozatlanok a helyes szexuális magatartást illetı kérdésekben. Szekszárdon a válaszolók (életkor szerint alig különbözve) 16-17%a nem tartja fontosnak a biztonságot.

35

III.

Cselekvési prognózisok

Mások magatartásának megítélését követıen arra kértünk válaszokat a fiataloktól, hogy mennyiben valószínősítik késıbbi életük során bizonyos magatartásformák gyakorlását – az egészségi állapotot befolyásoló pozitív és negatív hatásúakat egyaránt. A pozitív életvezetési értékek követését már elemeztük az egészséges életmód híveinek arányát leíró fejezetben. Most a negatívnak ítélt viselkedésmódok lehetséges jövıbeni követését vizsgáljuk meg – a szerhasználat kivételével. Napi tíz cigarettát el fogok szívni – válaszolta a 14 évesek 6%-a, és a 16 évesek 18%-a – ık már valószínő alkalmi vagy rendszeres dohányosok. Várhatóan ennél valamivel többen válnak rendszeres dohányossá, de még nem kísértette meg ıket a kortárshatás, vagy a felnıtté, önállóvá válás kifejezésének vágya. Érdekes válaszok érkeztek a törvények betartásának jövıbeni vállalására. A meghatározás pontosan így szólt: „Minden esetben betartom a törvényeket.” Nehéz meghatározni a válaszok mögött meghúzódó megfontolásokat, minden esetre tény, hogy a diákok 30%-a (29% illetve 38%) nem gondolja azt, hogy minden esetben törvénytisztelı lesz. Sajnos e válaszok mögötti elképzelések megismerésére nem terjedt ki a lehetıségünk, de talán iskolai tanórán, osztályfınöki órán érdemes lenne errıl beszélni a diákokkal. IV.

Az illegális szerhasználathoz kapcsolódó attitődök, szándékok és megfontolások

A marihuánás cigaretta kipróbálását helytelenítı, illetve nem helytelenítı diákok százalékos megoszlása iskolatípusonként (%) „Nem helyteleníti” a marihuána használatát 8.évf. iskolások 10. évfolyamos gimnazisták 10.évfolyamos szakközépiskolások Összesen

32 63

„Helyteleníti”, vagy „nagyon helyteleníti” a marihuána használatát 68 37

52 37

48 63

A marihuánás cigaretta kipróbálását valószínősítı diákok aránya iskolatípusonként (%) Nem akarja kipróbálni

Valószínő, hogy kipróbálja

76

24

50

50

75 64

25 36

8.évf. általános iskolások 10. évfolyamos gimnazisták* 10. évfolyamos szakközépiskolások Diákok összesen * a kis elemszám miatt az adat megbízhatósága alacsony

36

A szerhasználathoz kapcsolódó ítéletek és a szerhasználat valószínősége közötti kapcsolat (%)

„Helyteleníti” és „nagyon „Nem helyteleníti” a helyteleníti” a marihuána marihuána kipróbálását kipróbálását Nem akarja a marihuánát kipróbálni Valószínő, hogy kipróbálja a marihuánát. Összesen

Összesen

18,3

81,7

70,7%

83,7

16,3

29,3

37,4%

62,6%

100%

Konzekvens válaszolónak véljük azokat, akik helytelenítik mások esetében, és maguk sem tervezik a marihuána kipróbálását, illetve a mások esetében a kipróbálást nem helytelenítık és maguk a szert kipróbálni tervezık. A táblázat többi cellájában is akad szép számmal válaszoló, vagyis helytelenítı, de kipróbálni szándékozó, valamint nem helytelenítı, de kipróbálni nem szándékozó fiatal. Valójában számunkra a diákok életkortól függetlenül azonos (28%) hányada a fontos, akik tervezik a szer kipróbálását. V.

A szerhasználathoz kapcsolható attitődök

Az illegális szerek használatához nem csak információk, hanem hiedelmek is köthetık – a tájékozatlanság vagy éppen a téma iránti érdektelenség miatt. A következı állítások esetében az egyes vélekedések mögött el lehet különíteni a szerhasználat külsı és belsı okait. A külsı okok közé a társadalmi környezet hatását, a társadalmi folyamatokat sorolhatjuk, míg a belsı okok között a szerhasználó egyéni akarata, szándékai szerepelnek.

A különbözı véleményekkel egyetértık aránya évfolyamonkénti bontásban (%) A könnyő drogok legalizálása csak növelné a fogyasztást. Nem a kábítószeres fiatalok a bőnösök, hanem a terjesztık. Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta. Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévı fiatalok a drog felé fordulnak. Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol. A drogozás része a modern szórakozásnak. A droghasználatot már nem lehet visszaszorítani.

8. évfolyam

10. évfolyam

83

76

45

40

68

56

79

77

18

19

30

38

28

26

18

18

42

50

37

Ha valaki csak a könnyő drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút. Ha legalizálnák a könnyő drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet. Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást. Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni. Felesleges annyi pénzt költeni elvonókúrákra, a drogosok megérdemlik a sorsukat.

46

29

32

28

73

70

13

21

28

26

Ezeket az állításokat több esetben megmutattuk szociológus hallgatóknak, drogszakembereknek azzal a kéréssel, hogy csoportosítsák azokat az „itemeket”, amelyekkel egyetértıket a szerhasználat szempontjából védettnek illetve veszélyeztetettnek valószínősíthetünk. Minden esetben konzekvensen ugyanazokat az állításokat választották ki. A vizsgált korcsoport esetében ez a konzekvens ítélkezés nem jellemzı, vagyis a 14-16 évesek gondolkodásában megférnek egymással ellentétes vélemények is. Ami azonnal szembetőnı, az a növekvı tolerancia az idısebb évfolyamosok körében a szerhasználat iránt és a marihuána használatához kötıdı csökkenı veszélyérzet. Ahol lényeges különbség látható a két életkori csoporthoz tartozók véleménye között – „akinek szilárd hite van, nem nyúl kábítószerhez” állítással való egyetértık aránya. Nem igazán találunk indokot a két életkori csoport véleménykülönbségére. (Meglehet az egyházi fenntartású általános iskolák tanulói gyarapították ily mértékben az egyetértık számát). Hasonló nézetkülönbség mutatkozik az alkalmi szerhasználat veszélyességének megítélésében is. A nyolcadikosok fatalistábbak, vagyis sokuk gondolkodásában jelen van az ítélet, amely szerint az egyszeri szerhasználatot követi a problémás szerhasználat – „nincs visszaút”. Nem igazán sokan vallják, de a marihuána veszélytelenségével a 16 évesek ötöde egyetért, mely szerint, „csak az igazán kemény drogokat nem szabad kipróbálni, a marihuána nem tartozik ezek közé.” Egységesen, mindkét korcsoportban jellemzı az a vélemény, hogy keményen kell büntetni a szerhasználókat. VI.

A szerhasználat szempontján védettnek illetve veszélyeztetettnek minısült diákok a szekszárdi iskolákban tanulók körében

A kérdıív elsı blokkjában az egészségkárosító magatartásformákat, többek között az illegális szerek kipróbálását elítélık és azt tolerálók különböztethetık meg. A második blokkban saját terveikrıl, saját jövıképükrıl nyilatkoztak a diákok. Arról, hogy vajon élni fognak bizonyos egészségkárosító magatartásokkal, vagy éppen az egészséges életmód elkötelezett híveiként megırzik jelenlegi (feltételezhetı) szermentességüket. A harmadik blokkban pedig karakteresen elkülönülnek a szerekkel és szerhasználókkal kapcsolatos ellentétes vélemények. A szerhasználat szempontjából védettnek tekintjük azokat a fiatalokat, akik helytelenítik a marihuána kipróbálását, biztosak benne, hogy nem próbálják ki a marihuánát és az egészséges életmód elkötelezettjei. A szerhasználathoz kapcsolható attitődjeiket a megoldás tekintetében a „rendpárti attitődök”, valamint a szerhasználók iránti intolerancia jellemzi („felesleges pénzt költeni a kezelésükre”, „keményen kell büntetni a fogyasztókat is”, „a könnyő drogok kipróbálását követıen nincs visszaút” – állítás-csokor valamelyikével egyetértık).

38

Veszélyeztetettnek azokat tekintjük, akik tervezik (vagy talán már ki is próbálták) a marihuánát, nem helytelenítik mások szerhasználatát, toleránsak a szerhasználókkal illetve veszélytelennek tartják a marihuána használatát. („minden kultúrában jellemzı a szerhasználat”, „része a modern szórakozásnak”, „már nem lehet visszaszorítani”, „a legalizálás a drogkereskedelmet felszámolná” – állítás-csokor valamelyikével egyetértık). A köztes névvel ellátott csoportba kerültek sorsa - külsı hatás vagy belsı kényszer következtében mindkét irányba elindulhat, egyelıre egyik csoportba sem sorolhatók, mert válaszaik nem koherensek. Fontos hozzátennünk azt, hogy a 14 évesek védettségének - veszélyeztetettségének megítélése a kérdıív kérdéseire adott válaszok alapján igen rizikós, még akkor is, ha valamelyik szer kipróbálását tervezik és igen toleránsak a szerhasználókkal, egyben veszélyérzetük sem jellemzı. Igen gyakran ellentmondásos válaszokat adnak, hol a toleráns, hol rendpártinak ítélt véleménnyel értenek egyet. Ennek oka az, hogy ismereteik még hiányoznak, tapasztalataik nincsenek, következtetéseik átgondolatlanok. Tudjuk pontosan, hogy a következı két év alatt gondolkodásmódjuk, attitődjeik jelentısen megváltoznak, ha nem is olyan mértékben, mint más településen, más iskolákban tapasztaltuk. (Lásd: attitődkérdések megítélése!). Akiket védettnek minısítünk ebben az életkorban, éppúgy megváltozhatnak, mint akiket már most veszélyeztetettnek minısítettünk, ezért ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy valószínőségeket mérünk, nem pedig egzakt módon meghatározzuk a jelenlegi vagy késıbbi szerhasználók csoportjának nagyságát. A védettség-veszélyeztetettség aránya évfolyamonkénti megoszlásban (%) Évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Összesen - n/%

védett

köztes

veszélyeztetett

64 55 824/100%

31 35 489/100%

6 10 132/100%

Összesen n/100% 391/100% 1054/100% 1445/100%

A szekszárdi fiatalok közül veszélyeztetett minısült diákok aránya jelentısen kedvezıbb, mint a hasonló nagyságú településeken és a teljes régióban mért átlag – fıleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a 16 évesek itt túlreprezentáltak, és a teljes mintában sok kistelepülésen élı diák is szerepel, ahol pedig közismerten alacsonyabb a szerhasználat valószínősége. A veszélyeztetettség-védettség százalékos mértéke a dél-dunántúli régióban, települések szerinti bontásban (%)

Mohács és kistérség n=557 Komló és kistérség N= 636 Pécs N=3668 Dombóvár és kistérség N=674 Kaposvár N= 1821 Szekszárd N=1445

védett 56,9

köztes 30,8

Veszélyeztetett 12,2

57,8

31,2

11,0

50,5

34,9

14,6

50,7

36,9

12,3

54,4

35,1

10,5

57,0

33,8

9,1

39

Paks N= 512 Siklós N=258 DREKEF N= 9574

63,9

28,9

7,2

58,9

32,2

8,9

54,1

34,1

11,9

A megoszlásokból pontos következtetéseket nem vonhatunk le a különbözı városokban élı diákok veszélyeztetettségérıl. Ennek oka az, hogy a 14 és 16 évesek eltérı arányban kerültek városonként a mintánkba, így ahol sok nyolcadik évfolyamos válaszolt, ott alacsonyabb természetesen a veszélyeztetettek aránya. Ezért csak városonként és évfolyamonként együttesen érdemes az összehasonlítást elvégezni. Ami biztos: a vizsgálatban részt vett dél-dunántúli régió városaiban, és azok agglomerációjában élı és tanuló diákok több mint fele védettnek bizonyult sajátos analízisünk alapján, míg veszélyeztetetteknek a populáció 12%-a bizonyult. A diákok egyharmada nem sorolható egyértelmően egyik csoportba sem. Vannak, akik azért, mert még hiányoznak ismereteik, vagy eleve nem érdeklıdnek a drogtéma iránt, de az is lehet, hogy még nem dılt el egyértelmően hova kerülnek. Idıvel a kortárscsoport hatására veszélyeztetettek lehetnek, de kedvezı külsı hatásra – esetleg egy sikeres prevenciós program hatására – a védettek közé kerülnek. A vizsgálatban részt vett iskolák közül 27 iskolában nem találtunk egyáltalán veszélyeztetettnek bizonyult diákot, ezek kizárólag az általános iskolák. 65 iskolában (a DREKEF szinten számolt) átlagos védettséget meghaladó arányban tanulnak védettnek bizonyult diákok. 43 olyan iskolát találtunk a régióban, hol a veszélyeztetettnek bizonyult diákok reprezentációja az átlag felettinek bizonyult. A legmagasabb veszélyeztetett csoportot a régió 47. számot viselı iskolájában találtuk. Itt a tanulók 34%-a bizonyult droghasználat szempontjából veszélyeztetettnek.

A védettnek illetve veszélyeztetettnek bizonyult diákok aránya a Szekszárdon mőködı iskolákban iskolánkénti bontásban (%) Iskola kódja 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156

védett

köztes

veszélyeztetett

83 59 68 20 88 32 66 33 59 51 63 66 42 62 69 57

14 36 24 80 12 58 30 67 29 34 32 29 48 28 28 31

3 5 8 0 0 10 4 0 12 15 5 5 11 9 3 12 40

157 összesen

49 57

40 34

11 9

A következı táblázatban az intézmény típusa szerinti bontásban olvasható a veszélyeztetettség mértéke. Ez esetben ismét az eddigi tapasztalatainktól eltérı jelenséget figyelhetünk meg. Az országos adatfelvételek alapján a legnagyobb mértékő védettség a gimnáziumokban, a legmagasabb veszélyeztetettség a szakmákat oktató iskolákban tanulók között fordul elı. Szekszárdon éppen fordított a helyzet, a szakmát tanulók kedvezıbb képet mutatnak, mint a gimnazisták. Az elemszám is megfelelı ahhoz, hogy ezt a helyzetet igazoltnak, a nyert adatok valószínőségét megbízhatónak nevezhessük. Nyilván a szakmai képzést nyújtó iskolák nem egységesek – természetesen az oktatott szakma munkaerı-piaci helyzetétıl alapvetıen függ a tanulók tanuláshoz való viszonya. Az NDI-ben folyt vizsgálatok egyértelmően igazolták azt, hogy a tanulásban kellıen motivált diákok alapvetıen védettnek mondhatók, hiszen tervekkel, biztos jövıképpel rendelkeznek, s az iskolához való viszonyuk is kedvezı, egészségmagatartásuk átlag felett kedvezı.

Iskola típusa általános iskola

védett köztes veszélyeztetett 65,3%

29,7%

5,0%

gimnázium szakközép- és szakiskola szakiskola speciális képzést nyújtó általános iskola speciális képzést nyújtó középiskola

55,0% 52,9% 62,7% 20,0% 53,3%

31,4% 36,2% 31,8% 80,0% 38,6%

13,7% 10,9% 5,5% 0% 8,1%

V. A diákok prevenciós igényei Új elemként - az eddig megszokott és alkalmazott módszert kiegészítve – arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon az egészségnevelés részterületei, témakörei iránt milyen igények jelentkeznek a diákok körében, hiszen a tervezés során erre is tekintettel kellene lenniük a prevenciót irányítóknak, a pedagógusoknak. A témák felsorolása és az érdeklıdés mértékének regisztrálását követıen arra is válaszokat kaptunk a diákoktól, hogy ugyanezen témakörökben milyen mértékőnek érzik az ismereteik jelenlegi szintjét. Így különösen érdekesek számunkra azok a témakörök, ahol nagy érdeklıdéshez alacsony ismeretszint társul – mintegy jelezve azt, hogy ezekben a témákban várják elsısorban a segítséget, az információkat, ismereteket, valamint a készségeik, képességeik fejlesztését. Ez a mérés elsısorban az iskolákban, még inkább a tanulócsoportokban nyújt hasznosítható információkat, amelyeket a hosszabb távú tervezésben éppúgy fel lehet használni, mint az aktuális, a jövı évre vonatkozó prevenciós programok megválasztásában. E tanulmányban a városban tanuló összes 8 és 10. évfolyamos diák igényeit együttesen, életkor szerinti bontásban elemezzük. Az elsı kérdésblokk az érdeklıdés mértékére vonatkozott az alábbi témakörök felsorolásával: (a hiányzó értékek a „nem tudom” válaszok számából adódnak)

41

Mennyire érdekel az, hogy mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez? (%)

8. évf. 10. vf.

Egyáltalán nem érdekel 6 7

Egy kicsit érdekel 47 45

Nagyon érdekel 47 48

… Milyen a drogok hatása? (%)

8. évf. 10. évf.




… Melyek a környezetvédelmi elvek? (%)

8. évf. 10. évf.



Nagyon érdekel


Nagyon érdekel

18 19

… A szex? (%)

8. évf. 10. évf.


49 65

… A korszerő táplálkozás? (%)

8. évf. 10. évf.




… A különbözı emberekkel hogyan érted meg magad? (%)

8. évf. 10. évf.




42

… Párkapcsolatok, boldog családi élet? (%)

8. évf. 10. évf.




…Törvények, büntetendı tettek és büntetések? (%)

8. évf. 10. évf.




Témakörök szerint csoportosítva, a társas kapcsolatok, a boldog családi élethez szükséges - inkább képességek és készségek - megszerzése iránti igény mutatkozik a legkarakteresebbnek. Ezt természetesnek is tekinthetjük ebben az életkorban felértékelıdnek a társas és párkapcsolatok, s ez az igényszint nem csökken a 14. és a 16. életkor között, továbbra is hasonló módon erıs vágyakat takar. Különösen érdekes a „párkapcsolatok és a boldog családi élet” kialakításához szükséges készségek megszerzése iránti igény vágya milyen módon érzékelhetı mindkét korcsoportban. Látható az, hogy a drogokkal kapcsolatos érdeklıdés a legalacsonyabb, itt jelezték legtöbben azt, hogy egyáltalán nem érdeklıdnek e téma iránt. Ez esetben a „nagyon érdekel” választ adó 11% és 12% érdemel figyelmet. A környezetvédelem és a táplálkozás divatos témái, és a bőnmegelızési programok elterjesztésének vágyai miatt ide sorolt „törvények, büntetések” témakörökre mondhatjuk azt, hogy nem találkoznak a fiatalok érdeklıdésével, vagy ha igen, akkor alig jellemzı. A szexualitás iránti érdeklıdés erısen megnı a 16 éves korra – ez természetes állapot. Ezzel kapcsolatos fenntartásainkat, megjegyzéseinket az ismeretek szintjének elemzése során tesszük meg. A második kérdésblokkban az ismereteik szintje felöl érdeklıdtünk, vajon milyen arányban jeleznek hiányokat és milyen arányban érzik elegendınek ismereteiket? A kérdések mindegyike „Hogy érzed, mennyit tudsz….?” – mondatrésszel kezdıdnek. … Arról, hogy mi szükséges a boldog, kiegyensúlyozott élethez? (%) semmit 8. évf. 10. évf.

6 7

kevesebbet, mint kellene 46 50

eleget 49 43

… Arról, hogy milyen a drogok hatása? (%) semmit 8. évf. 10. évf.

34 26


eleget 38 46

43

… A környezetvédelemrıl? (%) semmit 8. évf. 10. évf.

27 28


eleget 24 21

… A szexrıl, a kiegyensúlyozott nemi életrıl? (%) semmit 8. évf. 10. éf.

5 2


eleget 68 77

… A korszerő táplálkozásról? (%) semmit 8. évf. 10. évf.

11 12


eleget 41 36

… Arról, hogy mi kell ahhoz, hogy a különbözı emberekkel jól megértsem magam? semmit 8. évf. 10. évf.

5 6


eleget 51 48

… A párkapcsolatokról, a boldog családi élethez szükséges dolgokról? (%) semmit 8. évf. 10. évf.

6 4


eleget 48 49

…. A törvényekrıl, a büntetendı tettekrıl és büntetésekrıl? (%) semmit 8. évf. 10. évf.

20 17


eleget 33 26

Feltőnı és általános tapasztalatként megállapítható, hogy a két korcsoport (vélt) ismeretei között nem jelentıs a különbség. Ezt eddig nem tapasztaltunk, hiszen nehezen valószínősíthetı az, hogy a 14 éves serdülık ismeretei azonosak a 16 évesekével, s nem is fordult elı ilyen mértékben az eddigi adatfelvételek során. A másik – eddig nem tapasztalt - jelenség az, hogy az életvezetési ismeretek esetében nem jeleznek olyan mértékő igényt, mint ahogy az eddigiekben tapasztaltuk más településeken élı fiatalok esetében.

44

Az érdeklıdés és igények jelzése persze itt is fennáll, de nem olyan erıteljesen, mint máshol. El kell fogadnunk a jelenséget, és feltételezni azt, hogy „érettebbek”, magabiztosabbak ezek a fiatalok máshol élı társaiknál, nem jeleznek akkora igényt életvezetési gondjaik enyhítésére, mint hasonló korú társaik, az ország más vidékein. Ez alkalommal a „kevesebbet tudok, mint amennyit szeretnék” válaszok magas értékeit célszerő megfigyelni, hiszen a szexuális ismeretek és a drogismeret témakörén kívül mindegyik felsorolt témában szinte azonos mértékben jelzik a hiányérzetüket, további információkra várnak. Az ismeretek szintjével való elégedettség illetve elégedetlenség mértéke feltőnik a szexualitás témakörében. Ez az a téma, ahol magas érdeklıdés magas ismeretszinttel párosul – meggyızıdésünk, hogy alaptalanul. Az NDI - OEFI közös vizsgálat az iskolai szexedukációról igazolja azt, hogy a szükséges ismeretekkel messze nem rendelkeznek egyik korcsoportban sem a diákok, a szex leggyakrabban csak az aktust jelenti számukra, a szexuális úton terjedı betegségekrıl és a családtervezésrıl igen alacsony az ismereteik szintje, ezért az iskolai prevenció tematikájában feltétlen helyet kell kapnia e témának. A középiskolákban jelen lévı drogprevenciós foglalkozásoknak tudható be az, hogy a 16 évesek között magasabb az „eleget tudok” választ adók aránya. A kiemelkedı kíváncsiság, érdeklıdés és a hiányos ismeretek, készségek együttesen azt az igényt jelentik, hogy az iskolának is szerepet kell vállalnia a kommunikációs készségek fejlesztésében, a megfelelı önértékelés kialakításában. A prevenciós programok nagy többsége – elsısorban a mentálhigiénés tartalmú készségfejlesztık – tartalmaznak ilyen elemeket. Az iskolai megvalósításhoz a tanárképzések során választható egészségfejlesztı tematikájú akkreditált programok segítenek. Ezekre évrıl évre kevesebb pedagógus jelentkezik. Érdemes lenne megfontolni azt, hogy az Önkormányzat és a KEF segítse a tanárokat a választásban, legyen iskolánként legalább egy pedagógus, aki járatos a módszerek tekintetében, s képes több évfolyamon és osztályban ilyen szellemő munkát végezni. A befektetés megéri, hiszen a sikeres prevenció hatása egy életre megırzıdhet, s segíti a fiatalok szocializációját, problémamentes beilleszkedését a felnıttek társadalmába.

VI. A szekszárdi iskolák az iskolai prevencióról 17 iskola került a mintánkba, s mindannyian válaszoltak is az u.n. „iskolai kérdıív” kérdéseire. Védını, iskolaorvos és ifjúságvédelmi felelıs szinte mindenhol dolgozik, és a drogügyi koordinátorok száma nyolc, elfogadható. A diákok képességeit és szorgalmát a változatlanság jellemzi. Erıs romlásról a középiskolák számolnak be, s karakteresen ezekben az iskolákban változott kedvezıtlenül a legnagyobb mértékben a tanulók szociális háttere és ezzel együtt egészségmagatartása. Elsısorban a mentális gondokkal és a családi problémákkal küzdı gyerekek aránya nıtt meg az utóbbi években, s ennek következményeként a veszélyeztetettnek bizonyuló, alkoholfogyasztó és dohányzó diákok aránya is kedvezıtlenül alakult, s ebben az általános iskolák sem kivételek. Ilyen feltételek mellett a tanítás-nevelés arányai feltehetıen az utóbbi javára változtak, bár továbbra is azonos súlyú feladatként határozzák meg a kérdıíveket kitöltık. Kik tudnak a legtöbbet tenni azért, hogy a diákok egészséges, harmonikus életet éljenek felnıtt korukban? – kérdésre a szülıket többségében a pedagógusok követik a megjelölt sorrendben, ezt követıen a „kortársak”, majd az „állam”. Négy középiskolában a pedagógusok szerepét kisebbnek, kevésbé fontosnak ítélték meg. Egy kivétellel egyetértenek abban, hogy be kell vezetni az „egészségtan” órákat legalább heti egy órában az iskolákban. Ez nagyon kedvezı véleménycsokor, s ezek szerint már csak az iskolafenntartókon és a szülıkön múlik az, hogy valóban megtörténjen ez.

45

A dohányzó pedagógusok „kitiltásával” kapcsolatban a nemmel szavazók vannak többségben, a többiek nem foglalnak állást. Most elıször jelent meg az a vélemény is, amely szerint a droghasználaton rajtakapott diákot ki kell zárni az iskolából, bár csak három iskolában értenek ezzel egyet. Egy iskolában nem ismerik a Nemzeti Drogstratégiát, nem beszéltek róla még testületi ülésen, s ez a drogprobléma percepciójával nyilván összefügg. Az iskola-egészségügyi törvényt természetesen ismerik teljes körben. Három iskolában még nem készült helyi egészségfejlesztési stratégia. Érdekes annak megítélése, hogy lehetıségeihez képest mindent megtesz-e az iskola azért, hogy diákjaik egészségesebben éljenek. Általános vélemény az, hogy sok mindent tesznek, de tehetnének többet is e célból. Három iskolában az egészségnevelés feladatát nem érzi feladatának minden pedagógus, míg a többi iskolában a tantestület többségére jellemzı ez a mentalitás. Az egyik egyházi iskolában nyilatkoznak úgy, hogy a testület minden tagja részt vállal e tevékenységben. Hét iskolában nem volt az elmúlt tanévben speciális drogprevenciós tevékenység, közülük három iskolában mértünk kicsivel az átlag feletti veszélyeztetettséget, s közöttük van a legrosszabb értéket mutató iskola is. A többi iskolában folyt drogprevenciós munka, közülük többen alig-alig akad veszélyeztetett fiatal. Az, hogy a kedvezı helyzet a prevenciónak köszönhetı-e igazolni nem tudjuk. Négy iskolában a kérdıívet kitöltık nem ismerik a KEF-et. Talán ez a mostani adatfelvétel és annak haszna ebben változást hoz. A felsorolt társadalmi problémák között a helyi drogproblémát általában az utolsók közé sorolták, a probléma észlelését és annak súlyát messze meghaladják a gazdasági problémák, szegénység, munkanélküliség – és persze az alkoholizmus is.

46

VII. Mellékletek 1.sz. melléklet: Az alkalmazott diák kérdıív: 2.sz. melléklet: A diák kérdıív kódutasítása. 3.sz. melléklet: Az alkalmazott iskolai kérdıív

47

1. Helyteleníted azt, ha az emberek a következıket teszik? A válaszodnak megfelelı helyre soronként tegyél X jelet!

Nem helytele- Helytele-nítem Nagyon nítem helytele-nítem

Nem tudom eldönteni

Ha egy-egy szál cigit elszívnak Napi egy csomag cigit elszívnak Napi egy-két pohár sört megisznak Ha hetente egy-két pohár sört megisznak Ha kipróbálják a marihuánás cigarettát Ha hetente több szál marihuánás cigarettát elszívnak Ha évente egyszer-kétszer berúgnak Ha hetente berúgnak Ha nem ügyelnek egyszer-egyszer a biztonságos szexre Ha nem tartják be az egészséges táplálkozás elveit

2. Mennyire tartod valószínőnek az életed során az alábbiak bekövetkezését? A megfelelı oszlopba húzz X jelet, soronként csak egy válasz lehetséges! Nagyon valószínő

Valószínő

Nem valószínő

Biztosan nem


Naponta tíz vagy több szál cigarettát fogok elszívni Minden emberrel megtalálom a közös hangot Kipróbálom a marihuánás cigarettát Minden esetben betartom a törvényeket Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem Hetente többször inni fogok egy-két pohár bort vagy sört Kipróbálok keményebb drogokat is (extasy-t, heroint) A rendszeres sportolás életem része lesz Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom

48

3. Mi a véleményed az alábbi állításokról? A megfelelı oszlopba tegyél X jelet! Soronként csak egyet jelölhetsz! Állítások, vélemények

egyetértek

Nem értek egyet


Bármilyen rossz helyzetbe is kerül valaki, a drog nem megoldás. A könnyő drogok engedélyezése csak növelné a fogyasztást. Nem a kábítószeres fiatalok a bőnösök, hanem a terjesztık. Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta. Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévı fiatalok a drog felé fordulnak. Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol. A drogozás része a modern szórakozásnak. A drogokat már úgysem lehet visszaszorítani. Ha valaki csak a könnyő drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút. Ha legalizálnák a könnyő drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet. Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást. Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni, a marihuana nem tartozik ezek közé. Felesleges annyi pénzt költeni a kezelésükre, a drogosok megérdemlik a sorsukat.

4. Mennyire érdekelnek az alábbi témák?

Mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez? Milyen a drogok hatása? Melyek a környezetvédelmi elvek? A szex? A korszerő táplálkozás? A különbözı emberekkel hogyan érted meg magad? Párkapcsolatok és a boldog családi élet? Törvények, büntetendı tettek és büntetések?

Egyáltalán nem érdekel 1 1 1 1 1 1 1 1

Egy kicsit érdekel

Nagyon érdekel

2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3

5. Hogy érzed, mennyit tudsz ezekrıl a témákról?

Szinte semmit Mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez? Milyen a drogok hatása? Melyek a környezetvédelmi elvek? A szexrıl? A korszerő táplálkozásról? A különbözı emberekkel hogyan értem meg magam? Párkapcsolatokról és a boldog családi életrıl? Törvényekrıl, büntetendı tettekrıl és a büntetésekrıl?

1 1 1 1 1 1 1 1

Kevesebbet, mint amennyit szeretnék 2 2 2 2 2 2 2 2

Elegendıt 3 3 3 3 3 3 3 3

49

6. Kitıl fogadsz el, vagy fogadnál el legszívesebben tanácsot az alábbi témákban? Tanáraimtól

Szüleim-tıl

Külsı szakér-tıtıl

Bará-taimtól

Arról, hogy mi szükséges a boldog és kiegyensúlyozott élethez Arról, hogy milyen a drogok hatása

1 1

2 2

3 3

4 4

A környezetvédelemrıl

1

2

3

4

A szexrıl, a kiegyensúlyozott nemi életrıl A korszerő táplálkozásról

1 1

2 2

3 3

4 4

1 1

2 2

3 3

4 4

1

2

3

4

Arról, hogy mi kell ahhoz, hogy a különbözı emberekkel jól megértsem magam A párkapcsolatokról, a boldog családi élethez szükséges dolgokról A törvényekrıl, a büntetendı tettekrıl és a büntetésekrıl

Munkádat köszönjük!

50

Kódutasítás a diákkérdıívhez

SORSZAM önkód TELEPUL településlista szerint ISKOLA az iskola beazonosító száma (borítékra írva) ISKTIP az iskola tipusa (az iskola-kérdıív alapján) 1 általános iskola 2 gimnázium 3 szakközép- és szakiskola 4 szakmunkásképzı 5 gimnázium + szakközépiskola (szakiskola) 6 speciális képzést nyújtó általános iskola 7 speciális képzést nyújtó középiskola 8 1+2 (ált.isk.+gimn.) 9 1+3 (ált.isk.+szakközépiskola) 0 más variáció FENNT

az iskola fenntartója (iskolai kérdıív alapján) 1 települési önkormányzat 2 megyei önkormányzat 3 országos állami intézmény 4 alapítványi iskola 5 egyházi, alapítványi 6 egyéb

EVF

az evfolyam Önkód 8-10

K1.1

1. egy szal cigit elszivnak 1 nem 2 helytelenitem 3 nagyon helytelenitem 4 nem tudom eldonteni K1.2 1. napi egy csomaggal elszivnak K1.3 1. napi egy pohar sor K1.4 1. hetente egy sor K1.5 1. kiprobaljak a marihuanat K1.6 1. heti tobb szal marihuana K1.7 1. evente berugnak K1.8 1. hetente berugnak K1.9 1. nem biztonsagos a szex K1.10 1. nem egeszseges taplalkozas

51

K2.1

K2.2 K2.3 K2.4 K2.5 K2.6 K2.7 K2.8 K2.9

K3.1

K3.2 K3.3 K3.4 K3.5 K3.6 K3.7 K3.8 K3.9 K3.10 K3.11 K3.12 K3.13. K3.14 K3.15

K4.1

K4.2 K4.3 K4.4 K4.5 K4.6 K4.7 K4.8

2. naponta tiz cigi 1 nagyon valoszinu 2 valoszinu 3 nem valoszinu 4 biztosan nem 5 nem tudom eldönteni 2. harmonia az emberekkel 2. kiprobalom a marihuanat 2. betartom a torvenyeket 2. ugyelek a taplalkozasra 2. heti tobb pohar bor 2. kemeny drogokat kiprobalom 2. rendszeresen sportolok 2. nem iszom, nem cigizek

3. a drog nem megoldas 1 egyetertek 2 nem ertek egyet 3 nem tudom eldönteni 3. nem engedelyezni a konnyueket sem 3. a terjesztok a bunosok 3. szilard hit segit 3. a drog veszelyesebb 3. megertem 3. minden kultura kabitozik 3. olyan mint az alkohol 3. resze a szorakozasnak 3. nem lehet visszaszoritani 3. nincs visszaut 3. legalizalas es kereskedelem 3. a fogyasztot is buntetni kell 3. a marihuana nem kemeny 3. megerdemlik a sorsukat

4. érdekel - mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez? 1 egyáltalán nem érdekel 2 egy kicsit érdekel 3 nagyon érdekel 4. érdekel - milyen a drogok hatása 4. érdekel- melyek a környezetvédelmi elvek 4. érdekel - a szex? 4. érdekel - a korszerő táplálkozás? 4. érdekel - a különbözı emberekkel hogyan érted emg magad? 4. érdekel - párkapcsolatok és boldog családi évek? 4. érdekel - törvények, büntetendı tettek és büntetések

52

K5.1

K5.2 K5.3 K5.4 K5.5 K5.6 K5.7 K5.8 K6.1

K6.2 K6.3 K6.4 K6.5 K6.6 K6.7 K6.8

5. tudsz - mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez? 1 szinte semmit 2 kevesebbet, mint amennyit szeretnénk 3 elegendıt 5. tudsz - milyen a drogok hatása 5. tudsz- melyek a környezetvédelmi elvek 5. tudsz - a szex? 5. tudsz - a korszerő táplálkozás? 5. tudsz - a különbözı emberekkel hogyan érted emg magad? 5. tudsz - párkapcsolatok és boldog családi évek? 5. tudsz - törvények, büntetendı tettek és büntetések 6. tanács - mi szükséges a boldog és kiegyensúlyozott 1 tanáraimtól 2 szüleimtıl 3 külsı szakértıtıl 4 barátaimtól 6. tanács - milyen a drogok hatása 6. tanács - környezetvédelemrıl 6. tanács - a szexrıl, a kiegyensúlyozott nemi életrıl 6. tanács - korszerő táplálkozásról 6. tanács - különbözı emberekkel megértsem magam 6. tanács - párkapcsolatokról, a boldog családi élethez 6. tanács - a törvényekrıl, a büntetı tettekrıl

53

„Indít” Közalapítvány Pécs Sorszám:

Kérdıív 1. Az intézmény neve:…………………………………………………………… 2. Székhelye:………………………………………………………………..…….. 3. Az intézmény fenntartója: 1 – települési önkormányzat 2 – megyei önkormányzat 3 – országos állami intézmény 4 – alapítványi iskola 5 – egyházi, felekezeti iskola 6 – egyéb ……………………… 4. Az intézmény típusa: 1- általános iskola 2- gimnázium 3- szakközépiskola 4- szakmunkásképzı iskola 5- szakiskola 6- speciális képzést nyújtó általános iskola 7- speciális képzést nyújtó középiskola 8 – 1+2 (ált.isk.+gimn.) 9 – 1+3 (ált. isk.+szakközépisk) 10 – más variáció……………………………………………………………… 5. Az évfolyamok száma: (4-12 között)………. 6. A diákok száma ebben a tanévben………… 7. A tanárok száma: ………….. 8. Dolgozik-e az iskolában fı vagy mellékállásban (illetve van-e képzett) igen

nem

8/1 Ifjúságvédelmi felelıs 8/2 Iskolapszichológus 8/3 Fejlesztı pedagógus 8/4 Drogügyi koordinátor 8/5 Védını 8/6 Iskolaorvos 8/7 Szociális munkás 8/8 Szabadidı szervezı

54

9. Mi jellemzı az Önök iskolájára az utóbbi években? 1 – nı a beiskolázottak száma 2 – csökken a beiskolázottak száma 3 – a létszám állandónak mondható 10. Ön sok idıt tölt el diákjai között. Minden bizonnyal meg tudja ítélni azt, hogy van-e jellemzı változás az elmúlt 4-5 évben a diákok: javulás 1 1 1 1 1

Átlagos képességében Szorgalmában Magatartásában Fizikai állapotában Egészségmagatartásában

változatlanság 2 2 2 2 2

romlás 3 3 3 3 3

11. Személyes tapasztalatai alapján hogy alakult a diákok körében a

Dohányosok aránya? Az alkoholfogyasztók aránya? A drogot kipróbálók aránya? Mentális gondokkal küzdık aránya? Családi problémákkal rendelkezık aránya? Általában a „veszélyeztetettnek” ítéltek aránya?

nıtt 1 1 1 1 1 1

változatlan 2 2 2 2 2 2

csökkent 3 3 3 3 3 3

12. Melyik állítással ért inkább egyet? 1 – a testület elsırendő feladata a tanítás, az ismeretek átadása 2 – a testület azonos súlyú feladata az oktatás és a nevelés 3 – napjainkban már a nevelés fontosabb feladat, mint az oktatás 13. Önnek mi a véleménye? Kik, milyen intézmények tudnának a legtöbbet tenni azért, hogy a diákok egészséges, harmonikus életet éljenek felnıtt korukban? Állítsa fontossági sorrendbe a szereplıket! Sorrend Szülık Pedagógusok Orvosok Egészségnevelık Az állam kortársak Rendırség

55

14. Ön egyetértene azzal, hogy

A jövıben csak nemdohányzó tanárok taníthassanak? Bevezessék az „egészségtan” oktatását legalább heti egy órában? A büfétıl, menzától megkövetelnék azt, hogy kizárólag egészséges ételt, italt árusítsanak? A drogozáson kapott diákot zárják ki az iskolából?

igen

nem

1 1

2 2

Nem tudom 3 3

1

2

3

1

2

3

15. Ön személyesen ismeri-e, vagyis beszéltek-e a testületben az alábbi rendeletekrıl?

„Nemzeti Drogstratégia” (2000. XII.23.) (Johan Béla) Népegészségügyi program (2003.) Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 1997. évi törvény

igen 1 1 1

nem 2 2 2

16. Készült-e az iskolában „Egészségfejlesztési Stratégia”? 1 – igen2 – nem

0 – nem tudom

17. És ehhez kapcsolódó „Cselekvési Terv”? 1 – igen2 – nem

0 – nem tudom 3 – nem kellett feltenni a kérdést

18. Van-e az iskolai egészségnevelésnek (egészségfejlesztésnek) kijelölt felelıse a testület tagjai közül? 1 – van. Státusa: ……………………………. 2 – nincs 0 – nem tudom 19. Hogy minısítené mindazt, ami az iskolában történik egészségnevelés címén? 1 – az iskola ennél többet nem tehet, a lehetıségeket maximálisan kihasználjuk 2 – sok minden történik, de tehetnénk még többet a fiatalok egészséges életmódjáért 3 – szinte semmivel sem segítjük a fiatalokat abban, hogy egészségesebben éljenek 0 – nem tudom megítélni 20. Mi jellemzı az Ön iskolájára? 1 – csak egy-két elhivatott tanár érzi feladatának az iskolai egészségnevelést 2 – a tanárok többsége fontosnak érzi, és részt vesz az egészségnevelésben 3 – az egész testület támogatja, és részt vállal az egészségnevelésben 21. Van-e az Ön iskolájában speciálisan drogprevenciós tevékenység is ebben a tanévben? 1 – van 2 – nincs 3 – nem tudok róla (4 – a „komplex program” részeként)

56

HA IGEN: 22. Ez milyen formában, tematikával történik a 8.-10. évfolyamo(ko)n? (Csak a két évfolyamra értendı! Ha valamelyik nincs, maradjon üresen a táblázat) Használd az alábbi kódokat! (Ki végzi ezt a munkát?) 1 – rendır (DADA program részeként) 2 – egészségnevelı tanár 3 – szaktanár 4 – osztályfınök 5 – külsı szakértı, szolgáltató 6 – ÁNTSZ munkatárs 7 – iskola-egészségügyi dolgozók (orvos, védını) 8 – egy szülı 9 – valaki más

8. évfolyam program

Óraszám egy tanévben

Kik végzik (Kód)

Vélelmezett hatékonyság (1-5)

DADA OM-GyISM pályázat Egyéb tematikus programmal Kortárs tevékenységgel Osztályfınöki órák egészségnevelési tematikával Más tanóra keretében Egészségnapot tartunk Drámapedagógiát alkalmazunk Egyéb formában 10. évfolyam DADA OM-GyISM pályázat Egyéb tematikus programmal Kortárs tevékenységgel Osztályfınöki órák egészségnevelési tematikával Más tanóra keretében Egészségnapot tartunk Drámapedagógiát alkalmazunk Egyéb formában 23. Ki dönt arról, hogy legyen drogprevenció az iskolában? (több válasz lehetséges) 1 – az igazgató 2 – az osztályfınök 3 – a testület közösen dönt 4 – nincs ilyen tevékenység az iskolában 0 – nem tudom

57

24. Ismeri Ön a „KEF” nevét és szerepét? 1 – igen2 - nem 25. Sokak által súlyosnak vélt társadalmi jelenségek szerepelnek a következı táblázatban. Kérem, állítsa ıket sorrendbe az országban tapasztalt súlyosságuk alapján. A második esetben csak a lakóhelyén tapasztaltak alapján mérlegeljen! Jelenség Országos Helyi problémák problémák sorrendje sorrendje Szegénység Gazdasági problémák Munkanélküliség Politikai megosztottság Drogprobléma Bőnözés Alkoholizmus Köszönjük, hogy válaszaival segítette a munkánkat!

58

Kódutasítás az iskolai kérdıív feldolgozásához Sorszám = az iskola beazonosítója Település kódja – külön listán, de sok helyen szerepel a kérdıíven Székhely: település típus alapján kódoljuk 1 – megyeszékhely, 2 – más város 3 - község Az intézmény típusának beazonosítása fontos! Segít az évfolyamok száma is. A 9 kód jelzi azt, hogy több mint általános iskola, és valamilyen további képzés is van az iskolában. Tehát 1+3 és 1+5 is ide kódolható. Évfolyamok száma

nem kódoljuk, orientál a típus kiválasztásában.

6,7,8,9,10,11,12,13,14,15,16,17, önkód K18 1 kód van – és pedagógus 2 kód nincs 3 kód van – és nem pedagógus (bármi más) 0 kód nem tudom 19,20,21, önkód K22/8.10. évfolyam soronként két kód: Óraszám? 1 – van említés, függetlenül az óraszámtól, 2 – nincs említés Kik végzik? Nem kódoljuk Hatékonyság? 1-5 önkód, enter - nincs említés 23,24,25 önkód

59

Dél-dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum Szekszárd Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum. Posta János Molnár Dániel

Recommend Documents