Dél-Dunántúl intelligens szakosodási stratégiája
VITAINDÍTÓ VÁLTOZAT
Készítette: Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, 2013.
Tartalom Előszó ...................................................................................................................................................... 3 Vezetői összefoglaló................................................................................................................................ 4 Helyzetelemzés ................................................................................................................................ 5
1.
1.1) A régió gazdasági jellemzői ............................................................................................................. 5 1.2) A régió ágazatainak és adottságainak helyzete ................................................................................ 8 1.3) A régió nemzetközi kapcsolatai ..................................................................................................... 20 1.4) A régió K+F+I jellemzői ................................................................................................................ 23 1.5) A régió vállalkozási struktúrája, innovatív vállalatok jellemzői .................................................... 26 1.6) Innovációs profilú vállalkozások, szervezetek a Dél-Dunántúlon ................................................. 29 1.6.1) A dél-dunántúli kis- és középvállalkozások innovációs potenciálja ........................................... 29 1.6.2) Innováció szempontjából kiemelkedően meghatározó szerepet betöltő regionális szervezetek . 31 1.7) A régió innovációs eredményei...................................................................................................... 39 1.8) A régió SWOT elemzése................................................................................................................ 43 Irányítási struktúra és tartalma ...................................................................................................... 45
2.
2.1.
A régió irányításban érdekelt szereplőinek bemutatása. ....................................................... 46
2.2.
A jelenlegi irányítási struktúra bemutatása, tapasztalatok összegzése .................................. 47
2.3.
Javaslatok a régió RIS3 stratégiájának irányítására .............................................................. 50
A)
Döntéshozatal .................................................................................................................... 52
B)
Javaslatok a technikai lebonyolításra ................................................................................ 53
C)
Fejlesztési segítség ............................................................................................................ 54
D)
Források ............................................................................................................................. 54
A régió jövőképe ........................................................................................................................... 55
3. 3.1)
A régió innovációs jellegének meghatározása .......................................................................... 55
3.2)
A régió jövőképe ....................................................................................................................... 57
3.3)
A régió fejlesztésének átfogó célja ............................................................................................ 57 Fejlesztési prioritások .................................................................................................................... 59
4. 4.1)
A horizontális prioritások indoklása.......................................................................................... 60
4.2)
Ágazati prioritások meghatározása területi bontásban .............................................................. 61
5.
Szakpolitikai eszközök .................................................................................................................. 64
6.
Monitorozás és értékelés ............................................................................................................... 79 A régió indikátorai a nemzeti KFI stratégiához illeszkedve.............................................................. 85
______________________________________________________________________________ Készítette: Kocsis Tamás, ügyvezető igazgató Kiss Milán, vezető projekt menedzser Temesvári Rita, vezető projekt menedzser 2
Előszó A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Regionális Innovációs Ügynökségek közreműködésével készült Magyarország és a magyar régiók intelligens szakosodási stratégiája a 2014-2020 közötti időszakra. A dokumentumok előzetes feltételei annak, hogy Magyarország az EU Strukturális Alapokból innovációs, kutatási és fejlesztési célokra támogatási forrásokhoz jusson. Háttér Az Európai Bizottság egyik kiemelt célja, hogy Európa szerte készüljenek intelligens specializációt szolgáló kutatási és innovációs stratégiák regionális szinten annak érdekében, hogy az EU Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, és fokozható legyen a szinergia a különböző EU-, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. A dokumentumok előzetes feltételei annak, hogy Magyarország az EU Strukturális Alapokból innovációs, kutatási és fejlesztési célokra támogatási forrásokhoz jusson. Az intelligens specializáció keretében azonosítani kell minden ország és régió egyedi jellemzőit és értékeit, egyben rá kell mutatni az egyes régiók versenyelőnyeire, és fel kell sorakoztatni a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. Az EU tagállamoknak és régióiknak eszközeik és képességeik alapján meg kell határozniuk azokat a tudásspecializációkat, amelyek a leginkább illenek innovációs potenciáljukhoz. Ehhez egy „vállalkozói tényfeltárás” jellegű folyamatot kell megvalósítani, bevonva az innovációban érintett feleket és vállalkozásokat egyaránt. Az intelligens szakosodás így nem csupán egy felülről irányított (top-down) stratégiát jelent, hanem vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek együttműködését a tagállam vagy régió legígéretesebb specializációs területeinek, illetve az innovációt esetleg hátráltató gyenge tényezőknek a feltárását is. Az Európai Bizottság által működtetett S3 Platform többek között módszertani iránymutatásokkal, tapasztalatcserére irányuló nemzetközi rendezvények szervezésével is támogatja a regionális szakosodási stratégiák elkészítését. (Bővebb információ az S3 platform honlapján, a http://s3platform.jrc.ec.europa.eu oldalon található.)
3
Vezetői összefoglaló Az intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) megalkotása a régió K+F, valamint innovációs helyzetének, potenciáljának a többi régióval is összehasonlítható adatokra, tényekre alapozott megragadását kívánta, ezért az elemzés regionális fókuszú, a régió helyzetét abszolút értelemben bemutató tanulmány lett. A helyzetelemzés során, ahol a megfelelő adatok rendelkezésre álltak és ahol ez használható információval szolgált, a megyei szint is megjelenítésre került, hiszen így mélyebb és pontosabb képet kapható bizonyos területi különbségekről. Továbbá az elemzés figyelembe vette - a régióban jelenleg is előkészítési fázisban járó – megyei területfejlesztési koncepciók, valamint az Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változatainak megállapításait és helyzetfeltáró eredményét, jelentős hangsúlyt fektetve azok területi fókuszú fejlesztési irányaira. A területi célokat és prioritásokat szintetizálva született meg tehát a S3 alapú Regionális Innovációs Stratégia. A stratégia készítése során a rendelkezésre álló legfrissebb adat sorok kerültek feldolgozásra, ami a K+F adatok esetében 2011-es évre, regionális bontású GDP adatok esetében 2010-re, munkaerő piaci adatok vonatkozásában pedig a 2012-es évre álltak rendelkezésre. Csak teljes körűen rendelkezésre álló, egymással térben összehasonlítható adatok szerepelnek a helyzetértékelésben, figyelembe véve azt is, hogy egy regionális elemzés csak az olyan, kizárólag helyi szinten rendelkezésre álló információk segítségével válhat teljessé, amelyekkel kizárólag a helyi érintettek tudnak szolgálni. Ezért volt szükséges bevonni a stratégia készítésébe az egyetemek, kutató intézetek, ipari parkok, klaszterek, platformok, kamarák, vállalatok, szakmai szervezetek és szövetségek stb. vezető tisztségviselőit is. A helyzetértékelés során megtörtént továbbá a régió intelligens szakosodás alapú kategorizálása is, mely ismérvek alapján a Dél-Dunántúl besorolása az alábbiak szerint alakult: • a régió alacsony iparosodottságának, a K+F ráfordítások és beruházások alacsony volumenének, valamint a kutató-fejlesztők, a kutató-fejlesztő helyek és a szabadalmi aktivitás alacsony mértékének köszönhetően az intelligens növekedés szempontja alapján nem tudás- és technológia intenzív régió. • a fenntartható növekedés szempontja alapján vidékies régió az alacsony népsűrűségnek és a városi népesség arányának köszönhetően. • Befogadó növekedés szempontja alapján pedig csökkenő lakosságú régió, mivel a népességcsökkenés hosszú ideje tartó folyamata az utóbbi időben csak erősödni látszik. A helyzetértékelés ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a régióban a tudásbázisok szerepe folyamatosan felértékelődik és a kutatóhelyek száma mind a költségvetési szektorban, mind a vállalati szektorban növekedést és minőségi javulást mutat. Továbbá az is bebizonyosodott, hogy ezt a fejlesztési prioritást felismerve a megyei koncepciókban is markánsan megjelenik a jelenlegi és a jövőben létrehozni kívánt kutatóbázisok szerepe. Így a régió jövőképe és prioritásai ennek szellemében, a helyi adottságokra építve – a gazdasági szerkezettel összhangban – az alábbiak szerint határozható meg: A Dél-Dunántúl – jelentős felsőoktatási központjainak és kutatóintézeteinek köszönhetően – 2020-ra elmozdul az intelligens növekedés irányába és 2030-ra valós Tudásrégióvá válik, mely következtében versenyképessége az átlagot meghaladó mértékben növekszik. A jövőképhez kapcsolódó átfogó célok közt szerepel a régió gazdasági növekedésének biztosítása – a vállalkozói aktivitás erősítése, azaz egy versenyképes, exportorientált és innovatív gazdaság megteremtése; a régió innovációs teljesítményéhez kapcsolódó foglalkoztatottság növelése és a 4
regionális K+F+I kapacitás erősítése; valamint a környezeti fenntarthatóság, erőforrás- és energiahatékonyság elősegítése. Ezen átfogó célok elérése olyan iparágak dinamikus fejlődésével valósíthatók meg, ahol együttesen jelen vannak az innovatív vállalkozások (KKV-k és nagyvállalatok egyaránt), a kutatóhelyek és egyéb K+F+I fókuszú intézmények. Ezek a feltételek jelenleg az alábbi húzóágazatokhoz kapcsolódóan állnak rendelkezésre, így megalapozottan ezen iparágak tekinthetők kitörési pontnak a Dél-Dunántúlon: •
Élelmiszer- és agráripar
• •
Egészségipar Gépipar, Fémmegmunkálás Elektronika
•
és
• •
Információ és technológia ipar Környezetipar Kreatív ipar
kommunikációs
1. Helyzetelemzés 1.1) A régió gazdasági jellemzői A Dél-dunántúli régió Magyarország dél-nyugati területét lefedő (Baranya, Tolna és Somogy megyék), az ország 15%-át elfoglaló terület. Lakónépessége 2011 elején 940.585 fő. Népsűrűsége jelentősen elmarad az országos átlagtól, sőt a 7 régió viszonylatában is a legalacsonyabb. Mindezek ellenére az ország településeinek mintegy egyötöde ezen régióban található, mely főleg Baranya és Somogy megye aprófalvas településszerkezetének tudható be. A Dél-dunántúli régió a kilencvenes évek közepén még átlagos fejlettségi pozíciót mutatott. Az évtized második felében azonban a felgyorsult gazdasági növekedés szakaszában nem volt képes alkalmazkodni az új követelményekhez, fokozatosan lemaradt a dinamikus régióktól. A lemaradás oka elsősorban az öröklött gyenge iparosodottság, a rossz infrastrukturális adottságok és határmenti fekvése. Kívülről jövő befektetéseket nem volt képes sem idevonzani, sem megtartani, így a szükséges források hiányának okán a lemaradása a többi régióhoz képest nő. Jelenleg a leszakadás mértéke nagy, a többi régió előnye behozhatatlannak tűnik. A változáshoz tőke és befektetésvonzó intézkedésekre, infrastruktúra javításra és újraiparosításra lenne szükség. Az előnyök és hátrányok történeti összegződése tekintetében a Dél-Dunántúl átlagos vagy annál kedvezőbb pozíciójú magyarországi régió. Ha röviden értékelni kívánjuk a régió gazdasági potenciálját és viszonyított fejlettségét, akkor azt mondhatjuk, hogy a régió versenyképességi adottságai nem rosszak, a közlekedési peremhelyzet azonban egyelőre komoly fejlődési korlát, bár ebben komoly javulást hozott az M6-os autópálya fejlesztése. A külső, és főként a külföldi működő tőkére szerény mértékű vonzást képes gyakorolni, és jórészt ezzel összefüggően maradt le a területi GDP-vel mért gazdasági teljesítmény, illetve az ipari kibocsátás terén a régió. A Dél-Dunántúl mind nemzeti, mind nemzetközi összehasonlításban a kevésbé fejlett régiók sorába tartozik. A GDP Európai Uniós összehasonlításban alkalmazott, vásárlóerő-egyenértéken
(továbbiakban PPS 1) kifejezett összege 2010-ben Magyarországon 15 723 PPS volt, amely az Európai Unió 27 tagállama átlagának a 64,2%-át tette ki. A dél-dunántúli átlagos 10 726 PPS az uniós átlag
1
PPS: Purchasing Power Standards
5
43,8%-át jelentette az ide tartozó megyék 43,3%-os (Baranya), 41,4%-os (Somogy) és 47,8%-os (Tolna) arányszámai mellett. 2
Forrás: Eurostat Newsrelease (2012): Regional GDP. Regional GDP per capita in 2009: seven capital regions in the ten first places.
GDP (euró)/fő
Egy főre jutó GDP régiónként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió nélkül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben). 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0
15 728
15 723 13 725 10 726
10 249
9 989
9 599
Forrás: KSH Egy főre jutó GDP megyénként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió nélkül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben).
2
Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/1
6
GDP (euró)/fő
20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0
18 740 16 091
15 723 13 834 13 732 13 481 13 045 11 718 11 644 11 530 11 521
10 895 10 618 10 226 10 137 9 757 9 703
8 807 8 586 7 088
Forrás: KSH A dél-dunántúli GDP a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2010-ben jóval az országos átlag alatt volt 10 726 Euróval. Ezen teljesítmény alapján az országos rangsorban a középmezőnyben szerepel a régió, bár megyéi is a megyei átlagtól jóval elmaradnak. A GDP népességarányos mutatószáma alapján a Dél-Dunántúl megyéi közül Tolna megye állt az élen és ezzel országosan a megyei rangsorban a hetedik helyen áll. Az utóbbi időben tapasztalható előbbre sorolódásában közrejátszottak olyan országos jelentőségű beruházások, mint pl. M6-os autópálya építése vagy a Bátaapátiban létesített veszélyeshulladék-lerakó, amelyek következtében Tolna megye teljesítménye kevésbe esett vissza, mint az ország jó néhány más térségéé. Baranya megye a 13., míg és Somogy megye a 15. a megyék rangsorában. Mivel a válság a dunántúli régió megyéit is erőteljesen visszavetette, az utóbbi időben az ország 19 megyéjének mutatószámai közelebb kerültek egymáshoz (miközben a főváros előnye tovább gyarapodott), és csökkent a különbség a Dél-Dunántúl megyéi és a legjobban teljesítő Győr-Moson-Sopron megye fajlagos mutatószáma között is. A területi GDP alakulásában – a Dél-Dunántúl esetében is – három fő tényezőnek van meghatározó jelentősége: a külföldi működő tőke jelenlétének, a vállalati exportképességnek, illetve a gazdaság ágazati szerkezetének, melyek a következőkben kerülnek részletes bemutatásra. A külföldi befektetések vonzása terén a régió adottságaihoz képest nem ért el jelentős eredményeket. A 2001-ig befektetésre került külföldi tőkének mindössze 1,76%-a került a Dél-dunántúli régióban – ezzel a régió messze a legutolsó helyet foglalja el régiók közötti összehasonlításban. Ez az arány a jelenleg elérhető legfrissebb adatok alapján sem változott. 2009-ben a régióba került külföldi tőkebefektetések 1%-át tették ki a Magyarországi befektetéseknek. A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy a külföldi tőkebefektetések régióbeli összértéke 1995 óta nominálértékben lényegében stagnál. Az egy főre jutó külföldi tőkebefektetés tekintetében az 1994-ben még 4. helyen álló régió 2001-re az utolsó helyre esett vissza, 2009-re pedig lemaradása tovább nőtt. Ennek megfelelően a megtelepült külföldi cégek tőkeereje itt a legkisebb. A szektorális megoszlást tekintve a legtöbb tőkét a feldolgozóipar vonzotta, de számottevő mennyiségű tőke áramlott a telekommunikációba, az energiaiparba, a kereskedelembe és a különféle szolgáltató szektorokba is. Ugyanakkor elmondható, hogy a csekély mértékű külső tőkebevonást egyetlen magyar régióban sem képes a belső tőkeakkumuláció ellensúlyozni. 7
1.2) A régió ágazatainak és adottságainak helyzete A Dél-dunántúli régió az ország legkevésbé iparosodott régiójának számít, azonban a szolgáltatások meghatározó jelentőségűek és messze vezető arányban van jelen az ágazati megoszlásban. Szolgáltatásokon belül kiemelkedő szerepet tölt be a turizmus (szállodaipar, gyógyfürdők és wellness továbbá borászat és gasztronómia). A bruttó hozzáadott érték ágazati szerkezetében a mezőgazdaság és építőipar területén az országos átlagnál erőteljesebb szerepe van a régiónak. Somogy megyében a mezőgazdaság és szolgáltató ágak, Tolna megyében az ipar és építőipar, míg Baranya megyében a szolgáltató ágak képviselnek magasabb, régiós átlagot meghaladó mértéket. A bruttó hozzáadott érték ágazati szerkezete régiónként és a Dél-Dunántúl megyéiben, 2009 Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország 0% Mezőgazdaság
20% Ipar
40% Építőipar
60%
80%
100%
Szolgáltatások
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2012 Baranya megye Somogy megye Tolna megye 0% Mezőgazdaság
20% Ipar
40% Építőipar
60%
80%
100%
Szolgáltatások
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2012 Az ágazati népességarányos fajlagos mutatóértékek vizsgálatakor az egyes nemzetgazdasági ágak országon belüli viszonylagos helyzete még szemléletesebben mutatkozik meg. A Dél-Dunántúlon 53%-kal a mezőgazdaságban, és 2%-kal az építőiparban volt az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték összeg magasabb az országos átlagnál. Előbbi mind a három megye viszonylatában igaz, míg utóbbi az M6-os autópálya építésnek tudható be. Az ipar népességarányos fajlagos mutatószáma mind a három megyében alacsony, de az országos értékhez viszonyított legrosszabb pozícióját főleg Baranya és Somogy megyének köszönheti. DélDunántúlon egy lakosra jutó ipari termelési érték 2001-ben az országos átlag 58,7%-a volt, alig magasabb, mint az alföldi régiók országosan legalacsonyabb értékei. Az ipar a régióban azóta csak csökkent, 2009-ben az országos átlagos fajlagos összegének csupán 54%-át tette ki a régió. Az ágazatok közül a feldolgozóipar aránya itt a legalacsonyabb az országban. A Dél-dunántúli régió a feldolgozóipari teljesítményt tekintve régóta az ország legkevésbé fejlett térségei közé tartozik, a területi gazdasági ágazati szerkezet tartós problémája ez. Korábban ez még csak az ágazati szerkezet másságát jelenthette, ma már azonban szinte az egész helyi gazdaság növekedésére kiterjedő hatása 8
van. Először is, a feldolgozóipar a gazdasági innováció elsődleges hordozója, hiánya az innovációs fogadóképesség hiányát is jelenti. Másodszor pedig – a fentiek szerint – a feldolgozóipari növekedés elmaradása mérsékli a tercier szektor, azon belül különösen a pénzügyi-üzleti szolgáltatások piaci keresletét, visszafogja a növekedésüket. A területi gazdasági növekedés lehetősége ma már elsődlegesen a gazdaságszerkezettől függ, ezért a régió gazdasági lemaradásában a másik kulcstényező az ágazati szerkezet deformáltsága, a modern feldolgozóipar gyengesége a régióban. Ez az oka annak is, hogy a beruházási érték, kihasználtság és az árbevétel vonatkozásában a régió 19 ipari parkja messze elmarad a fejlettebb régiókban működő ipari parkoktól. Az ipari parkok méretükben, profiljukban eltérőek, még sincs közöttük tudatos funkciómegosztás. Dél-Dunántúl esetében a viszonylag gyenge feldolgozóipar a kereslethiányos regionális piac megtorpanásával visszafoghatja a régióban dinamikusabban fejlődő üzleti-pénzügyi szolgáltatások fejlődését is. A legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalatok 2010-ben 1035 milliárd forint bruttó termelési értéket állítottak elő, mely a 2009-es évben mért értékhez képest 13%-os növekedést jelentett. A legnagyobb szintű fejlődést Somogy megye produkálta a maga 32%-os növekedésével, míg Baranya megye volt az egyike annak a két megyének, melyek 2009-es évhez képest 2010-re csökkenést könyvelhettek el. A termelés egy lakosra jutó értéke a hét tervezési-statisztikai régió értéke közül 1,1 millió forinttal a Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb. A népességarányos termelés 72-60-35%-át teljesítette az országos átlagnak Somogy, Tolna és Baranya. A 2010-es év előzetes adatai alapján a Dél-Dunántúlon 324,9 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, mely az országos érték 8,5%-ának felel meg. Volumenében ez az érték 12%-kal alatta marad a 2009-es adatoknak, azonban fontos megjegyezni, hogy 2008-as évhez képesti 2009-es növekedés kiemelkedő, 22%-os volt. Mindazonáltal a visszaesés kétség kívül a Tolna megyei értékek visszaesésének volt köszönhető. Anyagi-műszaki összetétel szerint a régióban az épületekre és egyéb építményekre fordított beruházás értéke jelentősen meghaladta – országos viszonylatban is – a gépekre, berendezésekre fordított részarányt. Az egy lakosra jutó beruházásérték 344 ezer forint volt, mely a régiók közti rangsorban a középső helyhez volt elegendő. A megyéket megvizsgálva ez az érték Tolna megyében volt a legmagasabb. 30%-kal az országos átlag feletti összegével a fővárost követően az országi megyéi között is az élen áll.
9
A beruházások egy lakosra jutó értéke anyagi-műszaki összetétel szerint, 2010
Térség
Épület és egyéb építmény
Gép, berendezés, jármű
Egyéb beruházás
Összesen
ezer forint
Az országos átlag
A megyék átlagának
százalékában
KözépMagyarország
263,9
249,9
2,1
515,8
135,4
166,2
Közép-Dunántúl
168,4
191,0
6,2
365,6
96,0
117,8
Nyugat-Dunántúl
195,0
160,1
6,2
361,3
94,9
116,4
Dél-Dunántúl
230,8
106,5
6,7
344,0
90,3
110,9
Baranya megye
229,8
93,0
8,6
331,4
87,0
106,8
Somogy megye
167,1
76,0
5,1
248,2
65,2
80,0
Tolna megye
320,2
171,1
5,7
497,0
130,5
160,1
ÉszakMagyarország
115,4
133,8
2,9
252,1
66,2
81,2
Észak-Alföld
148,4
114,0
6,6
268,9
70,6
86,7
Dél-Alföld
189,1
116,5
7,8
313,4
82,3
101,0
Összesen
198,6
177,3
4,9
380,9
100,0
122,7
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2012 Dél-Dunántúl humánerőforrásait illetően nem tekinthető kedvező helyzetű régiónak. A 2000. évihez viszonyítva 16%-kal csökkent a születések száma, és az élveszületési ráta is elmarad az országos, 9 ezrelékes átlagtól. A régió népessége öregedik. A jellemző képzettségi szint alapfokon megegyezik az országos átlaggal, magasabb képzettségi szintek tekintetében azonban a régió lakossága elmarad az országos átlagtól (közép- és felsőoktatási hallgatói létszám tekintetében a régió nem érte el az elmúlt évek alatt a 10%-os részesedést), és a képzettségi szint növekedésével nő az elvándorlás aránya is. Foglalkoztatottsági adatok tekintetében összességében és általánosságban elmondható, hogy a 2010es évtől eltekintve folyamatosan csökken a foglalkoztatottak létszáma. A régióban munkaerőpiacon jelenlévőknek a munkavállalási korú népességen belüli aránya, azaz az aktivitási aránya a régióban 53,5% volt. Jellemző, hogy az újonnan belépők létszáma megegyezett a munkanélküliek számának bővülésével. A foglalkoztatottak száma az elmúlt évek során folyamatosan csökkent, átmeneti növekedés 2010-ben volt tapasztalható csak. Gyakoribbá váltak az olyan nem tipikus foglalkoztatási formák, mint a részmunkaidő és a munkaerő kölcsönzés. Az egyes nemzetgazdasági ágak létszámindexei meglehetősen tág határok között mozogtak. A szolgáltató ágak többségében nőtt, a mezőgazdaságban 6%-kal csökkent a foglalkoztatás, a legnagyobb foglalkoztatónak számító iparban pedig átlagosan 2%-kal dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Innovációs potenciál szempontjából azonban igen fontos a felsőfokú végzettséggel rendelkező bejelentett munkanélküliek száma, melynek területi egyenlőtlenségeit az alábbi ábra mutatja.
10
Regisztrált munkanélküliek száma megyénként, külön kiemelve a felsőfokú végzettségűeket, valamint azok arányát, 2012. 3. negyedév 70 000 60 000
16% 14,7%
14%
50 000
11,6%
12%
40 000
8,6%
10%
30 000 20 000 10 000
8,3%
7,1%
6,3%
5,9%5,8% 5,5%5,5% 4,9% 4,5%4,3%4,2% 3,6% 6,5% 6,1% 5,6% 5,4% 4,7%
8% 6% 4% 2% 0%
0
Felsőfokú végzettségű munkanélküliek, fő (bal tengely) Nem felsőfokú végzettségű munkanélküliek, fő (bal tengely) Felsőfokú végzettségűek aránya az össze munkanélküli körében, % (jobb tengely)
Forrás: KSH A Dél-Dunántúli megyék közül Baranyában a legnagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma. Az egyes megyékben rendelkezésre álló felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek számát sem a megyék mérete, sem azok fejlettsége nem magyarázza kizárólagosan, ugyanakkor további, helyi szintű elemzésük az innovációs potenciál szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. A régión településhálózata erősen polarizált. Jellemző a középvárosok hiánya valamint az apró- és kisfalvak magas aránya. A településhálózat csaknem háromnegyedét aprófalvak alkotják, amelyek 70%-ában a lakosság száma még az 500 főt sem éri el. A régió népességének 20%-a él ezen településeken és 46%-a pedig a 10 000 főnél nagyobb lélekszámú városokban. A 35 városi jogállású településen Dél-Dunántúl lakosságának 55,8%-a lakik. A területi egyenlőtlenségek markánsan jelen vannak a Dél-Dunántúl településszerkezetében, és elmondható, hogy egyértelmű összefüggés mutatkozik a régión belüli fejlettségi különbségek és a régió településszerkezete között. A nagyvárosok térsége, valamint a Balaton menti kistérségek fejlődésével éles ellentétben állnak a Dráva-mentén tömbben sorakozó, valamint a megyék belső határain mozaikszerűen elhelyezkedő elmaradott kistérségek. 2003-ban a „leghátrányosabb helyzetű kistérségek” 20%-a volt megtalálható a régióban, 2010-re ez az arány 24%-ra nőtt. Az országban 33 db leghátrányosabbnak minősített kistérségből 8 a Dél-dunántúli régióban található. A település szerkezeti sajátosságok természetesen nem csak az infrastruktúra kiépültségére, hanem a demográfiai helyzetre, a jövedelmi viszonyokra, egyáltalán a társadalmi, gazdasági sajátosságokra is hatással vannak. Így a régió infrastrukturális jellemzőire az elaprózott településszerkezet erősen 11
rányomja a bélyegét. Vélhetően a Dél-Dunántúl elmaradottságának egyik fontos magyarázó eleméről van szó. 3 A régió mind hazai, mind nemzetközi értelemben perifériális helyzetű, nincs szervesen bekapcsolódva az országos és nemzetközi közlekedési hálózatokba. A régió közlekedési peremhelyzetét némileg javította az M6-os és M60-as utak közelmúltbeli átadása, ám mivel azok nem érik el a határokat, az elszigeteltség még mindig jelentős. A tagolt településszerkezetű régióban az országos átlagnál némiképp kedvezőtlenebb az útsűrűség. A régión keresztülhaladó főúthálózat többsége intenzíven beépített területeken vezet keresztül, ugyanakkor a mellékutak hiánya miatt a helyközi forgalom is sok esetben a főutak forgalmát növeli. A régióban a zsáktelepülések száma magas: a régió településeinek közel egyharmada (200 település) csak egyetlen közúti kapcsolattal rendelkezik. A vasúti infrastruktúra elmaradottságát jelzi, hogy a régió megyeszékhelyei között a vasúti közlekedési kapcsolat rendkívül rossz, illetve nem létezik, nyugati irányba, Ausztria felé nem vezet közvetlen vasúti pálya. A Dél-Alfölddel való közvetlen összeköttetés minősége miatt a forgalom jelentős része Budapest érintésével, jelentős kerülővel realizálódik. A többi szomszédos régió irányába is kevés számú és hosszú menetidejű vonatok közlekednek csak. A Duna ugyan Európa egyik legjelentősebb vízi útja, kihasználtsága azonban éppen ezen a szakaszon a leggyengébb. A kikötők műszakiszállítástechnikai színvonala alacsony, vasúti/közúti kapcsolatuk korszerűtlen. Ágazati potenciálok és regionális vonatkozásai
A régió gazdasági karaktere heterogén, több meghatározó ágazat adja gazdasági tevékenységének jellegét. A régió helyi adottságai, illetve lehetséges fejlődési irányai alapján a következő fejlesztési irányok (egyben az intelligens specializáció célterületei) képzelhetőek el. Így például a régió földtani jellemzőinek az EU-s és hazai innovációpolitikai törekvések és beruházás indikálásokkal összhangban került kiemelésre a környezetipar. A gazdaságfejlesztésben új súlyponti tényezőnek számító úgynevezett IT ipar is egyre jelentősebben képviseli magát a régiós gazdaságban, így ezen iparág kiemelése szintén nem lehetett kérdés jelen tanulmány készültekor. Végül az elmúlt évek egészségipari és biotechnológiai kutatásai és eredményeinek fényében a regionálisan fejlett egészségipar került a kiemelendő szektorok közé. De szintén ide sorolható a gépipar, elektronika és fémmegmunkálás is, melynek jelentős kis-, közép és nagyvállalati háttere van a régióban. A Dél-Dunántúli régió kiemelt iparágai és jelentős gazdasági, innovatív szereplői
Jelentős képviselői
Húzóágazat Élelmiszer- és agráripar
3
• • • • • • • • •
Kaposvári Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Bonafarm Csoport (Bóly Zrt, Dalmand Zrt) Pécsváradi Agrover Kft. Pécsi Milker Kft. Dráva tej Kft. (Barcs) Fino-Food Kft. (Kaposvár) Sio-Eckes Kft. (Siófok) Pécsi Sörfőzde Zrt.
A Dél-dunántúli régió Regionális Innovációs Stratégiája, több szerző, 2004
12
Egészségipar és Biotechnológia
Környezetipar és Energetika
Gépipar és Elektronika
Információs és kommunikációs technológia ipar Kreatívipar
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
CEZAR WINERY Kft. (Littke Pezsgőgyár-Pécs) BAT Pécsi Dohánygyár Kft. Ásványvíz üzemek (pl.: Tettye Forrásház Zrt.) PTE Általános Orvostudományi Kar PTE Szentágothai János Kutatóközpont Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrum Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter Pécsi Egészségipari Központ Zrt. (PEIK) Soft Flow Hungary Kutató Fejlesztő Kft. (Pécs) Envihorizont Zrt. PannonPharma Kft. (Pécsvárad) HUNGAROPHARMA Zrt. logisztikai központja (Kaposvár) PTE Természettudományi Kar Biokom Pécsi Városüzemeltetési és környezetgazdálkodási Kft. Mecsekérc Zrt. Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Pannon Power Holding Zrt. Pécsi Hőerőmű Komlói Fűtóerőmű Zrt. Geochem Kft. TeGaVill Kft. (Komló) Lakics Gépgyártó Kft. (Kaposvár, Komló) KONTAKT-Elektro Kft. (Pécs) Büttner és Társai Szerszámelemgyártó és Kereskedelmi Kft. (Nagyatád) Ratipur Kft. (Komló) Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. SERES Gépipari és Kereskedelmi Kft. (Pécs, Barcs) Információmenedzsment Innovációs Klaszter DEXTER Informatikai és Tanácsadó Kft MarkCon csoport IT Services Hungary Kft - Pécsi telephelye Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter Pécsi Kesztyű Klaszter Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (Zsolnay Negyed, Kodály Központ) PTE Művészeti Kar Pannon Filharmonikusok
Kulturális
Élelmiszer és agráripar A régió agroökológiai potenciálja az országos átlagnál jobb, de ennek kihasználása az elmúlt években néhány kivételtől eltekintve érdemben nem javult. Az üzemstruktúrában változatlanul dominálnak a 13
családi vállalkozások, melyek versenyképessége nem kielégítő. Tovább nehezíti a helyzetet a nagyarányú, jobbára képzetlen munkaerő tartós jelenléte. Ebből a helyzetből való kitörést az elmúlt időszakban érvényesülő gazdasági környezet nem segítette, de hiányoznak a belső erőforrások is. A régió – és talán a magyar élelmiszer ágazat – egyik legnagyobb hiányossága, hogy a szereplők kooperációs készsége alacsony. Számos esetben azonban épp az együttgondolkodás és a szövetkezés lenne az előrehaladás motorja, amelynek hiányában az ágazati szereplők lényegi fejlesztés, innováció nélkül igyekeznek talpon maradni. Ilyen felállás mellett szinte törvényszerű, hogy a regionális termelés döntően alapanyag előállításra koncentrálódik, a megtermelt jószág – feldolgozó kapacitás hiányában – alapanyagként hagyja el a régiót, kevés a hozzáadott értékű termék. Sajnos tényként rögzíthető, hogy a hozzáadott érték tekintetében a régió az utolsó helyen áll. Növénytermesztés szempontjából a régió nagyon jó természeti adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor helyben is megfigyelhetők azok a káros folyamatok, amelyek globálisan is észlelhetőek: a termelt fajok, fajták száma visszaesett, a biodiverzifitás alacsony, a változtatás sok esetben csak a termesztéstechnológiai szükség következménye. A kertészeti ágazatok regionális teljesítménye az országos arányokhoz viszonyítva nem minősíthető jelentősnek. A kertészeti művelés a régióban döntően a konyhakerti területeket jelenti, amelyeken a tulajdonosok általában önellátásra, illetve jövedelem kiegészítés céljából termelnek. A megtermelt áru egy része direkt értékesítés útján jut el a fogyasztóhoz. A régióban megtalálható konzervgyárak tulajdonos és termelési szerkezet váltásának köszönhetően a korábbi viszonylag sok feldolgozott növényi kultúrát magában foglaló paletta beszűkült, amely negatívan hatott az adott növények termelésére is. A zöldségtermesztés technológiájához közel álló gyógy és fűszernövény-termesztés a Dél-dunántúli régióban nem jelentős. Általában a feldolgozás módja és az értékesítés megszervezése okoz gondot, a természeti kapacitás adott a régióban. A gyümölcs a társadalom egy jentős részének már nem alapélelmiszer, hanem luxuskategória, amely miatt a tömeges kereslet visszaesett. A fellelhető termelői kapacitást erősítené itt is az esetleges szövetkezések beindítása. A régió természeti adottságai kifejezetten jónak mondható a szántóföldi növénytermesztés tekintetében. Ezt a kijelentést alátámasztják azok az adatok, amelyek egyes meghatározó növényi kultúrák országos területi arányaiban, illetve ezek terméshozamaiban megnyilvánulnak. Az ország kukorica termesztésének csaknem egyharmada a régióból származik, ez alapvetően lehetőséget adna abrakfogyasztó állatfajok tartására, illetve etanol gyártására. Az őszi búza és árpa is domináns terméke a régiónak, ugyanakkor a tervezhető termelést alapvetően befolyásolja – csakúgy, mint a kukoricánál – az évenként előforduló drasztikus termésingadozás. A szántóföldi növénytermesztésnél a jövőbeni fejlesztések, innovatív beruházások egyik meghatározó irányvonala lehet a termésingadozások jelenleg tapasztalható (egyes évek viszonylatában akár 50%-ot is elérő) csökkentése. A klimatikus változások regionális hatásainak kivédésének ez lehet az egyik irányvonala, illetve fel kell készülni szárazságtűrő fajták alkalmazására. A régió agroökológiai potenciálja az állattenyésztés szempontjából az országos átlagnál jobb. Meghatározó szerepe van az ország gabona és kukoricatermesztésében, és ezen keresztül az abrakfogyasztó állatfajok takarmányellátásában. Sajnálatos tény, hogy a kedvező adottságok kihasználása az elmúlt időszakban jelentős mértékben nem javult, és miután az ágazat jövedelemtermelő-képessége az agrárágazaton belül is az átlagosnál gyengébb, az állattenyésztés a régió gazdasági növekedéséhez nem járulhatott hozzá. A csökkenő állatlétszám kísérőjelenségeként egyes ágazatokban (tejelő-szarvasmarha, sertéstartás) jelentős állományi koncentráció zajlott le. Ezek 14
a nagy, korszerű telepek – élve a rendelkezése álló pályázati forrásokkal – komoly technológiai fejlesztéseket hajtottak végre, így a jövőben befogadó helyei lehetnek az új, innovatív megoldásoknak. Az állattenyésztés regionális helyzetét erősítheti, hogy számos országos szakmai szervezetnek itt található a központja. Továbbá kiemelendő a Kaposvári Egyetem szerepe, mint kiemelkedően erős állattenyésztési oktató- és kutatóbázis 4, aki a térségben egyedül képez agrár- és élelmiszeripari szakembereket, országos ágazati súlya pedig 5%. Jövőképében szerepel – a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégiával összhangban - a képzések megerősítése, jellemzően élelmiszeripari és agrárműszaki területeken. A képzések erősítésén túl a tudásbázis a vállalat és egyetem közti K+F+I területekre is fókuszál és nyitni kíván a prémium élelmiszerek, a bioenergetika és a vízgazdálkodás irányába, melytől a stratégia mentén szintén az agár- és élelmiszer ipari cégek megerősödése várható. Egészségipar Az ágazati meghatározó regionális, nemzeti és európai uniós szabályzások, szakpolitikák lényegében azonos tendenciát mutatnak mindenhol. Az egészségipar világszerte húzóágazattá vált. A déldunántúli egészségipar bázisintézményei (egyetemi kutatóhelyek és vállalkozások) szintjén is világosan lemérhető a nemzetközi szabványrendszerekhez történt csatlakozás. A Pannonpharma gyógyszergyár a GMP mellett a nemzetközi összes előírásnak (FDA, CE) megfelel. Megállapítható, hogy a kisvállalkozások is fokozottan törekedtek az ISO szabványrendszerben akkreditáltatni a tevékenységüket és évek óta a tanúsítvány alapján végzik a tevékenységet, illetve a kulcsfontosságú egyetemi kutatóhelyek is magas fokú minőségbiztosítási tanúsítással rendelkeznek és végzik tevékenységüket. Az egészségipar ágazati innovációs kapacitás fő mutatói elsősorban a bejelentett szabadalmak és a megvalósított szabadalmak számának az alakulása. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara iparjogvédelmi aktivitása utóbbi években pozitív tendenciákat mutatott. Pontos számszerű adat a régió egészségipari kisvállalkozásairól nem áll rendelkezésre a bejelentett szabadalmak vonatkozásában, de a kiírt regionális pályázatok alapján az iparjogvédelmi aktivitás fokozódása ezen a szinten is észlelhető. A Biotechnológiai Innovációs Bázis (BIB) vezetőjének elmondása szerint az egyetemi IP aktivitás az utóbbi években jelentősen megugrott (a Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter kisvállalkozásainál is), ami felértékeli a kutatáshasznosító Pécsi Egészségipari Innovációs Központ Zrt. (PEIK) szerepét a régióban. Az egészségiparhoz kapcsolódó szakember-utánpótlás egy újabb és lényegi eleme a Pécsi Egyetem Általános Orvosi Karán 2010-ben indított Orvosi Biotechnológia Master Program (Medical Biotechnology Master Program). A régió fejlődése szempontjából szintén fontos fejlemény a horvát partnerrel közösen végrehajtott, határon átnyúló középtávú fejlesztési CABCOS projekt, amelynek keretén belül egy nemzetközileg is jelentős beruházás, a transzgén SPF állatház létrehozása történt meg. A Pécsett és Eszéken felállított csúcstechnológiájú laboratóriumi infrastruktúra hozzájárul ahhoz, hogy lényegi versenyelőny keletkezzen a régió egészségiparában akár EU-s szinten is. A jelen adottságok és a felhalmozott tudásbázis alapján középtávú fejlesztési programok a jövőben három nagy területen válhatnak sikeressé. Laboratóriumi diagnosztikum ipar: elsősorban az egyetemi kutatóhelyi bázison létrejött K+F eredmények piacra vezetésével – a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ egyik fő profilja éppen ez a terület – várható jelentős növekedés. Több kisvállalkozás jelenleg is a 4
Helyzetelemzés a Dél-Dunántúl növénytermesztéséről, állattenyésztéséről és feldolgozóiparáról, több szerző, 2010
15
nemzetközi piacon értékesíti a termékeit és az Biotechnológiai Innovációs Bázis klaszter (továbbiakban: BIB) keretében megindult új fejlesztések várhatóan széles nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot. Gyógyszeripari szolgáltatások: képesek a nemzetközi piacokra bejutni. Elsősorban a gyógyszer-jelölt molekulák nagyáteresztő képességű tesztelése, a toxikológiai és a hatásmechanizmus vizsgálatok széles köre válhat vonzóvá a megrendelők számára. A szabványosított működés ezen a területen is alapvető piaci követelmény, ami a minőség folyamatos magas szinten tartását eredményezi. Eszköz és eljárásfejlesztés: többirányú tevékenységet takar a fejlesztési tervekben. Itt nemcsak a képalkotó diagnosztikai fejlesztések, a sebészi eszközök, implantátumfejlesztések, laboratóriumi eszközfejlesztések jelentik a középtávon a nemzetközi láthatóságot elérő programokat. Miként a többi területen, itt is a klaszter szervezeti keretei, projektfinanszírozása, a PEIK infrastrukturális adottságai, az egyetemi kutatói háttér és a Szentágothai János Kutatóközpont, valamint a regionális szervezetek hálózatos együttműködése elengedhetetlen a sikeres megvalósuláshoz. A folyamatban levő és a közelmúltban megvalósult nagy beruházások, K+F+I célú nagyprojektek (SPF/transzgenikus állatház, PEIK) regionálisan alapvető gazdaság átalakító szerepet töltenek be az egészségiparban. Mindez kiegészülve a régióban elsőként akkreditált BIB klaszter, és a nemzetközileg is versenyképes KKV bázis projektgeneráló és projektfinanszírozást megteremtő potenciáljával a régió egészségiparának meghatározó elemeiként alapozzák meg az iparág húzóágazati jellegét. Továbbá itt kell megemlíteni a közelmúltban létrejött Szentágothai János Kutatóközpont kapacitásait is, mely évtizedes hiányt pótolva koncentrálhatja a régióban szétaprózott egészségipari kutatási potenciált, valamint a K+F+I tevékenység számára a régiónkban egyedülálló, magas színvonalú műszer- és tudáshátteret, valamint korszerű laboratóriumokat biztosít. Információ és kommunikációs technológia ipar Magyarország az OECD államok átlagához képest jelentős és dinamikus az IKT szektor, amely mára már a gazdasági növekedés jelentős részét adja. Korlátozott számban, de a Dél-dunántúli régió is rendelkezik a szektorhoz szükséges humán erőforrással, nemzetközi összehasonlításban is képzett és kreatív szakembergárdával. Outsourcing szempontjából a munkaerőre az adaptivitás jellemző, és erősnek mondható a szabad szoftverek fejlesztőinek régiós közössége is. Az IKT szektor szakembereire jellemző a stabil nyelvtudás, mely óriási előnyt jelent a nemzetközi piacon. A kiváló műszaki, technológiai ismeretek mellett azonban jellemzően hiányosak a piaci, marketingmenedzselési ismeretek és készségek. A régió feladata, helyi szinten információkkal ellátni a szektor szereplőit, illetve segítséget nyújtani külföldi kapcsolatok teremtésében, pályázati partnerségek létrehozásában, nemzetközi projekt csoportokhoz való kapcsolódásban, külföldi, hazai kockázati tőke felkutatásában, közvetítésében5. A hazai piac élénkítése mellett igazi növekedési lehetőségek a külföldi piacok meghódítása révén teremtődnek. Hazai szolgáltatások nemzetközi piacosítása, nemzetközi szinten leginkább sikeres réspiaci termékek, szolgáltatások erősítése, csatlakozás olyan hálózatokhoz, melyek sikeresek nemzetközi együttműködéseken alapuló programokban segítheti a szektort a globális piacok
5
Információs és Kommunikációs Technológia Ágazat Felmérése a Dél-Dunántúli Régióban, Primavera-Consulting Kft., 2010
16
elérésében. Nemzetközi cégkapcsolatok, cégszövetségek fejlesztése aktív részvétel az EU-szintű IKT fejlesztésekben szintén megkönnyítheti a nemzetközi piacok meghódítását.6 Regionális vonatkozásában komoly várakozásnak adhat okot továbbá a Pécsett megjelenő nagyvállalati háttér is (IT Services Hungary), mely a Pécsi Tudományegyetemmel aláírt együttműködési megállapodás következtében a képzési struktúrára is hatást gyakorolt. A jövőben a speciális informatikai és idegennyelvi képzéseknek köszönhetően vélhetően nő az IT szakemberek száma és képzettsége, mely tovább erősíti a régió IKT szektorát. Környezetipar A különféle gazdasági ágazati, innovatív tevékenységek között a környezeti ipari rész csak viszonylag szűk részt képvisel. Ezek között lényegében fokozott jelentőségűek azok az innovatív fejlesztések, megoldások/eljárások és eszközök/termékek használata, alkalmazása, amelyek döntően a következő területekre koncentrálódnak: • energiagazdálkodás, a megújuló/megújítható energiaforrásokra alapozva; • a víz- és szennyvízkezelés, vízgazdálkodás; • és a hulladékgazdálkodás. A Dél-dunántúli régió innovációs stratégiájának kidolgozásának során végzett átfogó vizsgálatok egyértelművé tették, hogy a környezettechnológia, környezeti ipar és energetika területén a berendezések, eszközök, készülékek gyártásával szemben a szolgáltatások és a forgalmazás aránya a meghatározó, hasonlóan az országos viszonyokhoz. A környezeti ipar piacát döntően kisszámú nagyvállalat uralja, amelyek a gyártó multinacionális cégek képviseletében vagy azokkal együttműködve forgalmaznak technológiákat, berendezéseket. Ezeken a területeken a jelentős tőkeigény és a magas beruházási költségek komoly akadályát jelentik a kis cégek (KKV-k) belépésének és érvényesülésének még ma is, de a jövőben is. Szintén ennek köszönhetően az energiatakarékosságot és a megújuló erőforrások hasznosítását szolgáló eszközök gyártása sem jellemző hazánkban; általában külföldi eljárások, technológiák, berendezések telepítése, alkalmazása a meghatározó. Ugyanakkor mind a régióban, mind Magyarországon, illetve nemzetközi szinten egyre erősödő kereslet mutatkozik a környezetipari műszaki-technológiai megoldások iránt (pl. bánya-, erőmű, és zagytározó rekultiváció; vízbázisok védelme, ivóvíztisztítás; vasbeton-szerkezetek állagjavítása, korrózióvédelme), amelyek egy részére növekvő mértékben fizetőképes kereslet is mutatkozik. Az elmúlt években a Dél-Dunántúlon is megjelentek – különösen a hulladékgazdálkodás területén - a környezettechnológiai kutatások, a környezeti ipar területén aktív vállalkozások, szervezetek. Ez döntően a régióban tervezett, uniós támogatással megvalósuló, több tíz milliárd forintos költségvetésű hulladékgazdálkodási projektekkel is összefügg. Az innovációs fejlesztések, beruházások rendszerint a vállalkozói közreműködéssel és pályázati támogatások igénybevételével tudnak csak megvalósulni a KKV-k tőkehiánya és a finanszírozások nehézségei miatt – a visszatérítendő támogatások rendszerének elterjedése megoldást jelenthet a vállalkozások finanszírozására. A Dél-dunántúli régióban 2005-2008 között, a Baross Gábor Program és Innocsekk Program keretében támogatott környezetipari projektek között szerepel eljárás, technológia kidolgozása, meglévő bevezetése, eszközök/berendezések kifejlesztése, alkalmazása és megvalósítási tanulmányok kidolgozása is. A nyertes pályázatokat tanulmányozva kitűnik, hogy
6
Információs és Kommunikációs Technológia Ágazat Felmérése a Dél-Dunántúli Régióban, Primavera-Consulting Kft., 2010
17
•
kevés négy év alatt tíz sikeres pályázat egy olyan régióban, ahol megvan a szellemi potenciál és intézményi háttér az innovatív eljárások, eszközök, termékek kifejlesztéséhez, megvalósításához, alkalmazásához. • a szelektív hulladékgyűjtés (1 db) és szennyvízkezelés (1 db) mellett az energetikai (tüzelőanyag cella, geotemikus hőkinyerés, napelemes kandeláber) eljárások és más termékek, eszközök, berendezések szerepelnek az innovációs fejlesztések, alkalmazások között7. A pályázatot benyújtó, de nem támogatott pályázatok jól jelzik a környezeti ipar területén jellemző, az aktív pályázók körében megoldásra és innovációra ítélt témaköröket, amelyek egy része még napjainkban is aktuális lehet. Ezek a különféle eljárások, technológiák kidolgozása, meglévők bevezetése, kezelő- és mérőeszközök, berendezések kifejlesztése, alkalmazása és megvalósítási tanulmányok kidolgozása. Többségében a hulladékhasznosítási eljárások, berendezések kidolgozása, alkalmazása, a biomassza hasznosítása és a szennyvízkezelés szerepel. Az alacsony pályázati aktivitás és a rossz gazdasági körülmények ellenére - ha kismértékben is – az utóbbi években növekedett az innovációban is érdekelt/érintett vállalkozások száma, amelyek egy részét a 2008-ban alapított Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter fogja össze. A klaszter létrejötte óta fontos pozitív tapasztalat a régióban a felsőoktatási intézményekkel (elsősorban a PTE-vel) kialakított, eredményes, minőségi és intenzív együttműködésen alapuló kapcsolat. Az iparág regionális innovációs teljesítményét tovább javíthatják a klaszter által az elmúlt időszakban kialakított kapcsolatok egyéb nemzetközi (pl. romániai, szerb és német) környezetipari klaszter partnerekkel és kutatóintézetekkel. A környezetipar húzóágazatként való kezelését alátámasztják azok a jövőre vonatkoztatható, előrelátható trendek, amelyek elkerülhetetlenné teszik az innovatív környezetipari fejlesztések támogatását és felhasználását. A legfőbb ilyen fenyegetés a megállíthatatlannak bizonyuló klímaváltozás, amely olyan környezetipari innovatív technológiák kifejlesztését teszi szükségessé, amivel a települések akár szélsőséges körülmények között is biztonságos életfeltételeket tudnak biztosítani a lakosok számára. Ehhez feltétlenül szükséges az erőforrás-hatékony szemlélet kialakulása a régióban (ahogy egész Magyarországon is), mivel a jelenlegi, kevéssé hatékony gazdasági teljesítmény az erőforrások (emberi, nyersanyag, energiahordozók, stb.) pazarlásához, és végső soron versenyhátrányhoz vezet az EU többi tagállamához képest. Kreatív ipar Napjainkban érzékelhető, hogy a társadalmi újrafelosztásban megnövekedett, és lényegessé vált a kulturális szféra szerepe. Szerepének változásával együtt jelentősége felértékelődött, hiszen egyfelől a globalizáció következményeként mindannyiunk felelőssége a jövő generációja számára megőrizni és átadni azokat az értékeket, amelyek meghatározóak identitásunkban, s ezáltal kulturális örökségünket gazdagítja; másfelől a tudásba fektetett beruházás ténylegesen és átvitt értelemben is profitot hoz. A gazdaság és a kulturális szféra kölcsönösen befolyásolja egymást: a kreatív, széles látókör, a választás szabadságával önállóan élni tudó, „kulturált” munkaerő a gazdasági szektorban is érezteti élénkítő hatását. Bár a fogalom évtizedek óta ismert, a kulturális és kreatív ipar tekintetében még mindig vita tárgyát képezi, hogy mely ágazatok tartoznak bele. 2010-ben készült el a „Regionális Kreatív Ipari Kataszterelemzés a Dél-Dunántúlon 2010” c. dokumentum, amely az iparág tekintetében 12 „műfajt” sorol fel az alábbiak szerint:
7
A környezet ipari innováció helyzete és feladatai a Dél-dunántúli régióban, Bunyevácz József, 2010
18
Kreatív ipari szereplők tevékenység szerint
Számosság
Előadóművészet
183
Kulturális kereskedelem
122
Média, publikáció, sajtó
183
Filmgyártás, fimművészet
53
Reklámipar
109
Képzőművészet Számítógépes programírás szolgáltatások Múzeumok, kiállítások
227 és
számítógépes
92 103
Építészet, építőművészet
366
Tervezés, design
81
Hangszeripar
4
Örökség
30 ÖSSZESEN:
1 553
A felmérésből kitűnik, hogy az iparághoz több mint másfél ezer vállalkozás sorolható. A kreatív és kulturális ipar gazdaságfejlesztési értelemben vett jelentősége Magyarországon is jelentős. Szokolai Zsolt egy az ECHO pécsi kritikai szemlében 2005-ben megjelent tanulmánya keretében vizsgálta a kulturális és kreatív ipart. Az ott publikált adatok szerint 2002-ben a kreatív ágazatok együttes bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 6,7%-val volt egyenlő. Az összes szerzői jogi alapú ágazatban a foglalkoztatottak száma 278 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatott 7,1%-át tette ki. Az összes szerzői jogi ipar a magyar gazdaság teljesítményének 7-9%-át, míg az elsődleges szerzői jogi tevékenységek a nemzetgazdaság teljesítményének 4%-át adta, megelőzve ezzel olyan iparágakat, mint a textilipar, fémfeldolgozás, villamosenergia-ipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság. A tanulmány kitér a kulturális és kreatív ipar Pécs városban tapasztalható szerepére is. E szerint a kreatív szektorban dolgozók száma 2100 főre, a kulturális iparban alkalmazottak száma — az örökségi területeken és a múzeumokban dolgozókat nem számítva — körülbelül 4000 főre tehető. Ez a városban dolgozó 62 ezer fő 4,5%-át teszi ki 8. Az említett, 2012-ben már korábbinak számító felméréseken túl nem állnak rendelkezésre az iparág vonatkozásában statisztikai adatokon alapuló elemzések. A kulturális-kreatív ipar régióban működő klaszterének vezető tisztségviselőjével folytatott interjú alapján ennek oka, hogy a TEÁOR kódok alapján nem azonosítható az iparág. Ennek ellenére a tapasztalatok alapján a régió kreatív-kulturális humán bázisa erős, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy más régiókban nem alakítottak ki kifejezetten ilyen iparágra klasztert. A régió több tudáscentrummal rendelkezik, melyek a megyei jogú városok körül csoportosulnak, s legnagyobb koncentrációban Pécsett fordulnak elő. Gazdag ipari, kézműves, nemzetiségi és természeti örökséggel bír a régió, és több száz hivatásos képzőművész él, akik közül többen hatalmas életművel vagy akár nemzetközi ismeretséggel is rendelkeznek. Sűrű művészeti és kulturális intézményi hálózat jellemző. Jelentős a színházi és a zenei élet, és irodalmi területén is meghatározó szellemi műhelyek alakultak ki. Számos hazai és nemzetközi rangú fesztivál szerveződik évről évre az egyes központokban. A régió civil társadalma sokszínű és kiterjedt, jelentős a médiavállalkozások és intézményeinek száma is.
8
Szokolai Zsolt: A kultúra, mint gazdaságfejlesztési csodafegyver?, 2005; ECHO pécsi kritikai szemle 2005. október 4-5. szám
19
Az idegenforgalom még mindig kiemelkedő jelentőségű ágazat, az örökségturizmus pedig fellendülőben van, ami a régiónak – mely bővelkedik ezen kincsekben – kifejezetten kedvez. A gazdasági válság első hullámai után az idegenforgalomban a 2010-es év hozta újra az első pozitív eredményeket. A kereskedelmi szálláshelyek száma 56.000 volt, mellyel az országos rangsorban az első helyre került. AZ EKF évét nagy várakozás előzte meg, és bár a Baranya megyében rendelkezésre álló összes kapacitás csökkent, a magasabb kategóriájú és minőségi szolgáltatásokat kínáló szálláshelyek száma nőtt. Potenciális kitörési pont / kiemelt szektor: gépipar, fémmegmunkálás, elektronika Bár a Dél-Dunántúl a hazai régiók közül a legkevésbé iparosodott régió a Központi Statisztikai Hivatal 2012. évi adataiból kitűnik, hogy a régió termelési szerkezetében a feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb szerepet a gépipar tölti be, amely 2011-ben a közepes és nagyvállalkozások termelésének a régióban 56%-át, országosan pedig felét produkálta. Szintén az iparág jelentőségét támasztották alá a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégiakeret készítése során az egyes regionális húzóágazatok klasztereinek vezető tisztségviselőivel, képviselőivel folytatott személyes interjúk is. 2011-ben alapított Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter 17 alapító tagvállalata például az összesen 750 db regionális gépipari vállalkozás közül a legjelentősebb gazdasági teljesítőképességgel rendelkezik és a legmeghatározóbb piaci szereplőnek számít (köztük a német tulajdonban álló nagyvállalat, a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.). A 2011-ben több mint 75 milliárd forint termelési értéket felmutató dél-dunántúli gépipar a klasztertagok aktivitása és további együttműködése, illetve a régió gazdasági teljesítőképességének függvényében a klaszteren múlik, hogy potenciális regionális húzóágazattá váljon.
1.3) A régió nemzetközi kapcsolatai A Dél-dunántúli régió külső elérhetősége a környező térség minden irányából kedvezőtlen. A történelmileg kialakult magyarországi sugaras szerkezetű közlekedési hálózat, valamint a kedvezőtlen földrajzi (vízrajzi) adottságok együttes eredményeképpen a régió kiesik az európai és interregionális közlekedési főáramokból, és egy elzárkózó, nehezen megközelíthető és átjárható „zárványterületté” alakult. A sugaras hálózat jellegéből fakadóan a régiót érintő nemzetközi utak csak Horvátország irányába biztosítanak viszonylag magas színvonalú eljutási lehetőséget, de csak a régió kis területén élőknek, hiszen a régiót érintő közlekedési ütőerek annak peremén haladnak, s így nem tudják kedvező hatásukat a térség egészére kifejteni. A térség iránt sajnos korábban sem mutatkozott intenzív külföldi érdeklődés, amiben az utóbbi évek folyamatai alapján sem látható elmozdulás. A külföldi tőkebefektetések vonatkozásában jelenleg 2010. év végi adatokkal rendelkezünk, amikor is a régióban 1218 külföldi érdekeltségű vállalkozás volt bejegyezve. Számuk mintegy félszázzal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, és a hasonló vállalkozások országos számán belüli arányuk is 4,4%-ról 4,1%-ra mérséklődött. A csökkenés főként Baranya és Tolna megyét érintette a régión belül. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az ilyen típusú szervezeteknek különösen jelentős köre koncentrálódik a fővárosra, a jelzett időpontban az országban nyilvántartott 29 546 vállalkozás közel 62%-a budapesti székhelyű volt, és a Pest megyei vonzáskörzettel együtt a közép-magyarországi régió aránya összességében elérte a 71%-ot. A befektetett külföldi tőkeösszegen belül ugyan valamelyest kisebb, de még így is igen jelentős a központi régió részesedése (65%). A Dél-Dunántúlon székhellyel rendelkező vállalkozásokhoz tartozó saját tőke összege 191 milliárd forintot tett ki, amelyből csaknem 92%, 175,5 milliárd forint volt a külföldi rész. Ez utóbbi összeg a Magyarországon jelen lévő külföldi befektetésnek alig több mint egy százalékát tette ki. Ugyan e 20
vállalkozások fajlagos sűrűsége alapján is – bár a központi régió kiugróan magas mutatóértéke miatt az országos átlagtól jelentősen elmaradva – a középmezőnybe tartozott a régió, az ide települt cégek között azonban sok az alacsony befektetéssel működő, szerény teljesítményt nyújtó, és meglehetősen kevés az igazán tőkeerős. Ebből fakadóan az itt bejegyzett vállalkozásokban megjelenő külföldi befektetések összege egy érintett vállalkozásra vetítve alig több mint egynegyedét, a térség egy lakosára vetítve pedig mindössze 11%-át jelentette az országos átlagnak, és mindkét mutatószám messze a legalacsonyabb volt minden régióé mögött. A Dél-Dunántúl megyéi közül külföldi tőke közreműködésével létrejött vállalkozást 2010 végén Baranyában tartottak nyilván legmagasabb számban, a befektetett külföldi tőke nagysága alapján azonban már Somogy megye mögé szorult, mint ahogy az ezzel összefüggő fajlagos mutatók alapján is. A legkevésbé Tolna gazdaságában volt jelen a külföldi tőke, a megye mind vállalkozás-, mind pedig népességarányos mutatószáma alapján a sor végére szorult nem csak a régión belül, de az országos megyesorban is. Nem sokkal volt kedvezőbb azonban a másik két megye pozíciója sem, az egy vállalkozásra jutó külföldi tőkeösszeg alapján mindkettő az utolsó ötben szerepelt, a lakosságarányos mutatóérték vonatkozásában Somogy megye került néhány hellyel előbbre. A külföldi érdekeltségű vállalkozások néhány jellemzője, 2010. december 31.
Forrás: KSH: Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/1 A Dél-Dunántúl, mint nem politikai régió jelenleg nem tagja semmilyen régióközi politikai fórumnak, eurorégiónak. Az EU Jövőrégió, mint kezdeményezés ez idáig nem lépett túl a projektkereteken, a projektalapú munkában felváltva vesznek részt magyar oldalról a régiók (Conspace) és a megyék (Matriosca). Az Alpok-Adria Munkaközösséget szintén politikai régiók alkotják, az Európai Régiók Gyűlésének (AER) szintén a megyék tagjai. Az Európai Bortermelő Régiók Gyűlésének (AREV) munkájába Baranya és Tolna megye kapcsolódott be. A régió területén mőködő két euroregionális formáció (Duna-Dráva-Száva, Dráva-Mura) közjogi státuszú tagokon (megyék, városok) túl egyéb tagokkal (kamarák, vállalkozói központok) is rendelkeznek, melyek szintén a megyei struktúrákból 21
kerülnek ki. Ennek oka, hogy az említett eurorégiók politikai jellegű képződmények, illetve a DélDunántúl területének csak egy kisebb részére terjednek ki. A külföldi érdekeltségű cégek legnagyobb része Németországhoz kötődik. Ezt összevetve a külügyi stratégiákkal, elmondható, hogy mind Baranya, mind Tolna megye esetében a gazdasági érdekek és a kapcsolatépítés fő iránya megegyezik. Ennek alapja a gazdasági érdekeken túl a jelentős számú magyarországi német ajkú kisebbség kulturális kapcsolata is. A második legtöbb gazdasági érdekeltséggel rendelkező uniós tagállam a Dél-Dunántúl kapcsolatrendszerében Ausztria. Külön említést érdemel Stájerország és Graz. Ugyancsak jelentős gazdasági kapcsolatrendszer fűzi a régiót Olaszországhoz. Gazdasági szempontból a régió számára az észak-olaszországi kapcsolatok a legjelentősebbek. Kiemelendő a Friuli-Venezia-Giulia tartománnyal létrejött regionális szintű együttműködési megállapodás. Mérvadó ezen kívül a Benelux, valamint a skandináv térséghez fűződő cégek száma. Jelentős még a földrajzi és történelmi okokra visszavezethető kapcsolatrendszer a szomszédos balkáni államokkal. Nemzetközi együttműködés terén jelentős kapcsolatokkal rendelkeznek a tudásközpontok nemzetközi projekteknek, kutatási együttműködéseknek, hallgatói mobilitási programoknak és nemzetközi szervezetekben való részvételüknek köszönhetően. A Pécsi Tudományegyetem kiterjedt kétoldalú egyetemközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik a szomszédos országok egyetemeivel, illetve jelentősebb nyugat-európai és amerikai egyetemekkel valamint aktív részvétellel bír a legjelentősebb európai mobilitási programokban (Erasmus, CEEPUS, Leonardo da Vinci, Erasmus Mundus). A PTE Nemzetközi Kapcsolatok Irodájában működik az AUDEM egyetemi szövetség európai irodája, továbbá az Egyetem kezdeményezésére alakult Európai Kulturális Fővárosok Egyetemi Szövetsége (UNEECC) Titkársági feladatkörét is ellátja az Iroda. A Kaposvári Egyetem szintén számos országgal tart fenn nemzetközi multidiszciplináris oktatási és kutatási kiemelt együttműködéseket. K+F+I szempontjából az EU Hetedik Kutatási és Demonstrációs Keretprogram (FP7) pályázati együttműködései a legmeghatározóbbak. Az elmúlt öt évben viszonylag ingadozó tendenciát mutatott a dél-dunántúli szervezetek FP7-es pályázati aktivitása. 2010-ben volt egy jelentős visszaesés (csupán 4 támogatási szerződés került aláírásra), viszont bíztató, hogy 2012-ben a legtöbb (13db) támogatási szerződés született, közel 2 millió Euro értékben.
22
A régió FP7-es pályázataiban az Együttműködés - kollaboratív kutatás specifikus program aránya messze a legnagyobb összesen 29 támogatott projekttel (12 db társadalom-gazdaságtan és humán tudományok; 8 egészségügy; 8 élelmiszer, mezőgazdaság, biotechnológia; 1 nanotudományok, nanotechnológia, anyagok és új termelési technológiák területeken) és 3,45 millió Euró támogatással. 11 projekt fut az Emberek specifikus programban 630.000 Euró értékben és 5 projekt a Kapacitások specifikus programban (4 KKV-k javára végzett kutatások; 1 tudomány a társadalomban).
A régió legsikeresebb résztvevői az elnyert támogatás szerint csökkenő sorrendben: Szerződött pályázatainak száma Pécsi Tudományegyetem 20 MTA Regionális Kutatások Központja 15 Prophyl Állategészségügyi Diagnosztikai Kutató és Szolgáltató Kft. 1 Avana Industries Kft. 1 Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. 2 Personmed Kft. 1 Biotecont Kft. 1 Kaposvári Egyetem 1 Fact Gazdaság és Társadalomtudományi Alkalmazások Alapítvány 1 Intézmény neve
1.4) A régió K+F+I jellemzői
Az 1990-es években rendkívül gyenge innovációs potenciállal, az 1990-es évek derekáig pedig a Dél-Dunántúl a régiók közül a leggyengébb K+F kapacitásokkal rendelkezett (az 1995-ben K+F foglalkoztatottjainak csupán 3,5%-a dolgozott itt, a ráfordításoknak pedig mindössze 1,5%-a került ide). A K+F aktivitás csökkenését egyszerre magyarázza a K+F szempontjából korábban meghatározó nagyvállalatok szétesése, a vállalkozások és a K+F 23
tevékenységet folytató egyetemi és kutatóintézeti szféra finanszírozási helyzetének romlása, valamint a hazai K+F intézményrendszer rugalmatlan hozzáállása a K+F tevékenységekkel szemben megfogalmazódó újszerű elvárásokhoz. A K+F egyik igen fontos előfeltételének számító intézményfejlesztésben és intézménykapacitásban a rendszerváltás után nagyon sokáig nem történt jelentős fejlesztés sem a köz- sem pedig a vállalati szférában. Az utóbbi évek hazai és EU-s forrásai tették lehetővé a lassú fejlesztéseket, melyek elsősorban még mindig a közszférára jellemzőek. A régión belüli kapacitás egyenlőtlenségek állandósulni látszanak. Elsősorban pécsi koncentrációval találhatók meg a kutatóhelyek, de már kirajzolódni látszanak a kaposvári kapacitások is. Ahogy azt az alábbi diagram szemlélteti 2000 első évtizedének elején a vállalkozási szektornak volt a legkevesebb hozzájárulása a régió GDP-arányos K+F ráfordításaihoz, azonban lassú, de töretlen növekedésének köszönhetően 2006-tól már meghaladta az állami szektor arányát és 2009-re már jelentős hányadot képviselt. A felsőoktatási szektor K+F ráfordításainak vezető értéke természetes, azonban jelentős mértékben ingadozó. A tény, hogy 2009-ben a Dél-Dunántúlon a felsőoktatás és vállalati szektor GDP-arányos K+F ráfordítása majdnem megegyezik a vállalati oldalról nézve üdvözlendő, viszont a felsőoktatás szempontjából ez jelentősebb visszaesést jelent. A K+F ráfordítások előnytelen forrásszerkezete a Dél-Dunántúl gazdasági fejletlenségének, a tőkeerős vállalkozások hiányának tudható be.9 Az egyes szektorok GDP-arányos K+F ráfordításainak alakulása Dél-Dunántúlon 2000-2009 között (%) 0,6% 0,5% 0,4% 0,3% 0,30% 0,2%
0,31%
0,1% 0,07% 0,0%0,03%
0,07% 0,04%
0,37%
0,06% 0,05%
2000 2001 2002 Vállalkozási szektor
0,27%
0,27%
0,31%
0,24%
0,07%
0,06%
0,07%
0,07%
0,06%
0,07%
0,06%
0,08%
2003 2004 2005 Állami (intézeti) szektor
0,20%
0,30%
2006
0,05% 0,08%
0,18% 0,04% 0,11%
0,04% 0,19%
2007 2008 2009 Felsőoktatási szektor
Forrás: Eurostat
A K+F-ráfordítások régiók szerinti megoszlásában ugyanaz tapasztalható, mint a létszám és a kutatóhelyek esetében. Dél-Dunántúl változatlanul sereghajtó, közel 10%-os K+F ráfordításemelkedése sem volt elegendő ahhoz, hogy a régiók sorrendjében előbbre jusson. A K+F ráfordítások nemzeti mértéke 2010-re elérte a 310 milliárd forintot, melyből alig 8 milliárd forint ráfordítás valósult csak meg a Dél-Dunántúlon. A régió részesedése az országos 9
Dél-dunántúli Statisztikai Tükör, Központi Statisztikai Hivatal, 2009/9
24
ráfordításokból 2 és 3% között mozog, mely értékről sajnos hosszú évek alatt nem volt képes elmozdulni. A leggyengébb eredményeket még mindig Tolna megye nyújtja, mely az egyetemi kutatóhelyek hiányából eredeztethető. Baranya megye szerepe a legjelentősebb, a ráfordítások 73–79%-a itt realizálódott. Somogy megye részesedése 15–23% között szóródott. 10 A regionális K+F ráfordítások 88,5%-a tevékenységgel összefüggő költségek fedezetére fordítódott, 11,5% jutott beruházásokra. A K+F költségek legnagyobb hányadát a személyi költségek tették ki. A K+F ráfordítások alakulása, millió Ft Terület 2004 2005 2006 2007 Tolna megye 4263,1 4999,6 5495,2 4747,0 Somogy megye 1315,1 1209,9 1058,6 953,6 Baranya megye 194,8 249,1 372,3 371,7 Dél-Dunántúl 5773,0 6458,5 6926,1 6072,3 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2009
2008 4182,3 1268,5 287,6 5738,4
A K+F beruházás mértéke folyamatos emelkedést mutatott a Dél-Dunántúlon is úgy, ahogy nemzeti szinten. Azonban lesújtó, hogy a régió beruházásai az országos érték 1 %-át teszik ki, kiugró értékként a 2009-es év említendő, amikor az országos beruházás értékének 3%-át volt képes produkálni a régió. Dél-dunántúli régió K+F mutatóinak alakulása, 2005-2010
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Kutató- fejlesztő helyek száma, A kutató, fejlesztő helyek Összes K+F ráfordítás, millió Ft db tényleges létszáma összesen, fő DélDélDélMagyarország % Magyarország % Magyarország % Dunántúl Dunántúl Dunántúl 2 516 206 8% 49 723 4 400 9% 207 764 6 459 3% 2 787 235 8% 50 411 4 344 9% 237 953 6 926 3% 2 840 246 9% 49 485 3 033 6% 245 693 6 072 2% 2 821 246 9% 50 279 3 709 7% 266 388 5 738 2% 2 898 210 7% 52 522 3 326 6% 299 159 7 239 2% 2 983 203 7% 53 991 3 213 6% 310 211 7 928 3% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2010
2005 és 2008 között a kutató-fejlesztő helyek a Dél-Dunántúlon 8,4%-kal gyarapodtak, majd 2010-re jelentősen visszaestek a 2004-es értékre. Az országban található kutatóhelyek 7%-a található a DélDunántúlon, többségük Baranya megyében van. 2005-2010-es időszakban, a 2007-es évi rendkívüli létszámcsökkenést követő kompenzáció mellett is folyamatosan csökkent a K+F-ben foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatottak arányában is eltérés mutatkozik az országos átlaghoz képest. Míg országos szinten jellemezően a kutató személyzet van túlsúlyban a maga 67%-ával, addig a régióban alacsonyabb a kutatók és magasabb az egyéb fizikai foglalkoztatású személyzet aránya. A segédszemélyzettel való ellátottság aránya országos és régiós szinten is romlott, míg a K+F-ben dolgozók közül a tudományos fokozattal rendelkezők száma mindkét esetben javult. Így 2008-ban a Dél-Dunántúl a legmagasabb arányban foglalkoztatott tudományos fokozattal rendelkezőket a K+F kutatások során.
10
Dél-dunántúli Statisztikai Tükör, Központi Statisztikai Hivatal, 2009/9
25
A 2000-es évekre a kutató-fejlesztők száma nőtt, majd a 2005-ös 9%-os arány 2010-re 6%-ra csökkent vissza. Az elmúlt 10 évben a K+F területen foglalkoztatottak számított létszámának országos növekedéséhez a Dél-Dunántúl csupán 4-6%-ban és változó ütemben volt képes hozzájárulni. Az 1999-es 864 fős régiós foglalkoztatotti tömeg 2010-re közel megduplázódott és elérte az 1455 fős létszámot. Kutató-fejlesztők számított (FTE) létszáma megyénként Budapest, illetve a középmagyarországi régió kivételével (2011, fő) 1 600 1 400 1 200
fő
1 000 800 600 400 200
1 369 1 235 1 020 800
733
667
599 453 440 278 227 221 205 190
121 113 112 67
44
0
Forrás: KSH Kutatási témákat vizsgálva látható, hogy míg országosan növekedett, addig a régióban csökkent a témák száma, mely az országos mennyiség nem egész 5%-át tette ki. Dél-Dunántúlon jellemzően magasabb arányban végeznek alapkutatásokat. Nemzetközi együttműködés keretei között csak néhány kutatás került elvégzésre, így az országos átlag alatt 3%-kal lemaradt a régió. A régióban a 2004-2008 közötti időszakban a kutatási témáknak vagy fejlesztési feladatoknak átlagosan 23%-át minősítették eredményesen befejezettnek, míg országosan számottevően nagyobb hányadát 35%-át. Az ezer lakosra jutó felsőoktatásban nappali tagozatos hallgatók számát tekintve a középmagyarországi régió után Dél-Dunántúl rendelkezik a legmagasabb létszámmal, ugyanakkor a magas hallgatói létszám nagyrészt az ország más területein lakó, de felsőfokú tanulmányait a régióban folytató hallgatóknak köszönhető. A hallgatók Pécs, Kaposvár, Szekszárd és Paks városokban tanulnak, legnagyobb arányban és létszámmal – egész Dunántúl tekintetében is – Pécs városában találhatóak meg. 1.5) A régió vállalkozási struktúrája, innovatív vállalatok jellemzői A rendszerváltást követően Magyarországon ugrásszerűen megnőtt a gazdasági szervezetek száma, amit nem meghatározható részben bizonyosan a vállalkozói kedv erősödése okoz. A működő vállalkozások számának tekintetében a Dél-Dunántúl ugyan valamivel elmarad az országos átlagtól, de az EU átlagát így is jelentősen meghaladja. 26
A Dél-Dunántúlon 2010-ben 156.958 gazdasági szervezetet tartottak számon, melynek 93%-a vállalkozás volt, 146.350 bejegyzett. A vállalkozások szervezetszámon belüli aránya az országos átlagtól nem tért el. A bejegyzett vállalkozások 73%-a egyéni vállalkozó, 27%-a társas vállalkozás formában folytatta tevékenységét, melyből 21.345 Kft, 271 Rt. és 13.158 Bt. formájában működött. Fontosabb gazdálkodási formának közül a részvénytársaságból 5,1% található a régióban, mely országos viszonylatban a legalacsonyabb arány. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 12%-a, arányait tekintve a legtöbb működik a Dél-Dunántúlon. A régiós vállalkozások 40%-a Baranyában, 37%-a Somogyban és 23%-a Tolna megyében található. A társas formában működő vállalkozások legnagyobb előfordulással Baranyában találhatóak, míg a legtöbb egyéni vállalkozás Somogyban van. A regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma, 2010 ebből társas
KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
egyéni ezen belül összes vállalkozói vállalkozás összesen nyilvántartásban őstermelő szereplő
kft
bt
109
66
34
80
36
8
189
45
26
14
90
42
19
135
45
25
14
112
46
33
157
42
23
14
113
41
36
156
34
19
12
86
34
32
120
74 73 36
168 181 165
34 38 60
20 11 134 37 22 13 143 41 35 19 105 38 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2010
Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma nem éri el az országos átlagot, a társas vállalkozások száma pedig jelentősen el van maradva tőle. A somogyi vállalkozás-sűrűség a legmagasabb. Működő vállalkozások számának változása gazdasági ágak szerint (2008-2009) 11
11
A 2009-ben és 2008-ban működő vállalkozások száma különbözetének a 2008. évben működő vállalkozások számához viszonyított aránya.
27
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2012 A vállalkozások száma 2008-ról 2009-re jelentősen növekedett a szakmai-tudományos szolgáltatások és az oktatás területén, valamint a humán-egészségügyi, továbbá a kulturális szolgáltatást nyújtó vállalkozások körében. Az arányokat tekintve jelentős még változás a B (bányászat) és a D (villamosenergia) gazdasági ágakban, azonban a két területen működő vállalkozások száma (2009-ben 31 és 27 darab) olyan alacsony, hogy az értékelés módszertanából adódóan a legkisebb változás is jelentős arányú változásnak minősül. Újonnan regisztrált szervezetek számának változása gazdasági ágak szerint (2009-2010) 12
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2012 A 2009-ben és 2010-ben regisztrált vállalkozások számának vizsgálatakor megállapítható, hogy míg a mezőgazdaság területén jelentősen visszaesett az újonnan bejegyzett vállalkozások száma, addig a vízellátás, az építőipar, illetve a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágakban 30%-ot meghaladó növekedés figyelhető meg. 15%-ot meghaladó a növekedés még a feldolgozóipar, az oktatás és a humán-egészségügyi területeken. Említésre méltó még a művészeti gazdasági ág területén bejegyzett vállalkozások számának növekedése. Az arányokat tekintve jelentős még változás a D (villamosenergia) és az O (közigazgatás) gazdasági ágakban, azonban a két területen bejegyzett szervezetek száma (2009-ben 3 és 53 darab) olyan alacsony, hogy az értékelés módszertanából adódóan a legkisebb változás is jelentős arányú változásnak minősül. A vállalkozások számának adatai tekintetében fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) kétharmada kényszervállalkozás, akiket elsősorban a megélhetési kényszer motivál. Ebből következik, hogy ezen adatok – bár árnyalják a régió gazdaságáról alkotott képet – önmagukban nem alkalmasak a régió kitörési pontjainak meghatározására. Kényszervállalkozás mivoltukból adódóan a KKV-k ezen körének szakmai felkészültsége és tapasztalata döntő részben hiányos, vállalkozói ismereteik és készségeik nem érik el az alapszintet, szakmai készségeik fejletlenek, üzleti tervvel és stratégiával nem rendelkeznek. Jellemzően tőkeszegények, hiteleket vesznek igénybe, és fejlesztéseik elsősorban a napi használati,
12
A 2009-ben és 2010-ben bejegyzett új vállalkozások száma különbözetének a 2009. évben regisztrált új vállalkozások számához viszonyított aránya.
28
alapvető eszközöket érintik, rosszabb esetben a megélhetési költségeiket váltják ki vele. Nagyobb, hosszú távú beruházásba nem mernek belevágni. A vállalkozói attitűd a KKV-k meghatározó részének esetében ennek megfelelően nem kedvez az innovációnak. Gyakran nem megfelelő a KKV-k üzleti stílusa, a morálja, az együttműködési készsége partnereivel vagy a támogató szervezetekkel, gyakori a versenytársakkal szembeni etikátlan magatartás. Ennek a vállalkozói körnek alacsony az informatikai kultúrája és minden szinten problémás a kommunikációja, mely miatt további problémákat és kellemetlenségeket okoznak maguknak, és működésük alapvetően közrejátszik az egész szektor negatív megítélésében. Az Európai Unióhoz való csatlakozás kettős hatást gyakorolt a régiós KKV-kra. Mivel a DélDunántúlon jellemzően alacsony fejlettségi szintű, és zömében instabil, napi megélhetéssel küszködő vállalkozás van, így nem voltak képesek felvenni a versenyt és alkalmazkodni az új piachoz. Hiányzik a minőségbiztosítási rendszerük, nem ismeri az EU-s eljárásokat és jogrendeket, így nem tud megfelelni a szabványoknak sem. További élő akadályozó tényező, hogy a nyugati fejlettebb országok és KKV-k fejlett vállalkozói kultúrájához nem tudunk alkalmazkodni, korszerűtlen vállalkozások infrastruktúrája és nem utolsó sorban még mindig jelentős problémáik vannak a nyelvtudással. Másrészről természetesen az EU-s csatlakozással megnyílt források és együttműködési programok nagy lehetőséget és segítséget jelentenek a vállalkozásoknak. Ennek köszönhetően az ezredfordulón tapasztalható, fentiekben taglalt problémák egy része már kezd elhalványulni. A nemzetközi kapcsolatokra és együttműködésre érett és fejlett vállalkozások jelentős fejlődésen mentek keresztül. Több pályázatban és projektben vettek részt, így maga a vállalkozás, a vállalkozói kultúra, az előállított régi és új termékek, valamint nem utolsó sorban üzleti kapcsolataik és a nemzetközi versenypiacon való helytállási esélyeik is fejlődtek. A vállalkozások és a Dél-Dunántúl fejlődésének egyik újonnan azonosított kitörési pontjának mutatkozik a régióban fellelhető klaszterkezdeményezések egy része. A Dél-Dunántúlon 2012-ben 34 bejegyzett klaszter található, melyből 2-nek sikerült megszereznie az akkreditációt és így a fejlett klaszterek közé sorolható. A klaszterek ugrásszerű növekedése és mai ilyen magas aránya vélhetően az Új Magyarország Fejlesztési Terv, később Új Széchenyi Terv pályázati kiírásainak köszönhető, hiszen 2007-től 24 nyertes klaszterpályázat született (ebből 19 db 2011-ben) a Dél-dunántúli régióban összesen 747 millió Ft megítélt támogatással. A jelenleg működő klaszterek közül 13 Baranyai, Pécs székhellyel, 8 Tolna megyei illetve Somogyban 1 klasztert tartunk számon. Iparágat tekintve a turisztika, kreatívipar, környezetipar és energetika, egészségipar, élelmiszeripar és gépipar a jellemző. Két kivétellel még fiatal, fejlődő klaszter fázisban vannak, még évekre van szükségük ahhoz, hogy tagjai kellően összecsiszolódjanak, a bizalmi kötelékek és a közös munka meghozza gyümölcsét és a közös projektek és új termék-, szolgáltatásfejlesztések sikeressége megmutatkozzon.
1.6) Innovációs profilú vállalkozások, szervezetek a Dél-Dunántúlon 1.6.1) A dél-dunántúli kis- és középvállalkozások innovációs potenciálja A régió vállalkozásainak innovációs rendszerben betöltött szerepét illetően a következők meghatározók:
-
A vállalkozások az innovációból származó bevételek fő előállítói.
-
A szervezetek közötti együttműködések meghatározó szereplői. 29
-
Fontos szerepük van megfelelő stratégia kialakításában a K+F tevékenységük optimalizálására.
-
Munkaerőpiaci igények pontos meghatározásában, illetve a képzési profilok fejlesztésében aktív részvételük elengedhetetlen.
Egy 2011 májusában készült, 50 regionális innovatív vállalkozást lekérdező tanulmány alapján a következők állíthatók az innovációs profilú vállalatokról. A régiós vállalkozások elsősorban kutatási, de fejlesztési aktivitása is nagyon alacsony. Döntő többségük nem fejleszt, és nem kutat rendszeresen vagy folyamatosan. Azon vállalkozásoknak egy része, melyek nem végeznek K+F+I tevékenységet, a jövőben sem kívánnak innovációs tevékenységet folytatni. A többségnél olyan akadályozó tényezők állnak a háttérben, mint pénzhiány, a megfelelő emberi erőforrás hiánya, de még az időhiány is említésre került. A lekérdezettek 78% jelenleg is folytatott aktív K+F+I tevékenységet. A megkérdezettek 38%-a fordítja árbevételének több mint 5%-át kutatás-fejlesztésre, 1%-uk árbevételének 2-5%-át, és 18%-uk csupán árbevételének maximum 2%-át költi kutatás-fejlesztésre. 13 Tapasztalat szerint azonban jelentős azoknak a száma, akik annak ellenére, hogy innovációs tevékenységet folytatnak, nem vezetnek külön nyilvántartást a K+F ráfordításokról, így ezen vállalkozások esetében a K+F ráfordítás jellemzően csak a bérköltség egy részeként értelmezhető csak. Saját kutatás-fejlesztési részleggel csupán a megkérdezett vállalkozások 24%-a rendelkezik, 12-en azok közül, melyek folytatnak K+F+I tevékenységet. Ebből az eredményből azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen mikro-és kisvállalkozások esetében nagyon gyakori, hogy a kis létszám és korlátozott kapacitás miatt nem tudnak külön részleget kialakítani a kutatásfejlesztési tevékenységük számára, mely a legtöbb esetben nem is folyamatos tevékenység, illetve nem tudnak 100%-ban munkaerőt a K+F szolgálatába állítani. A lekérdezettek 10%-a tud több mint 3 főt teljes munkaidőben foglalkoztatni kutatás fejlesztési tevékenységek elvégzésére. A legtöbb szervezet felsőoktatási intézménytől és egyéb szervezettől vesz igénybe K+F szolgáltatásokat, 16%-uk kutatóhelytől vagy kutatóintézettől, és csak kb. 8%-uk fordul közvetítő szervezethez. A felsőoktatási intézetek közül a legtöbben a Pécsi Tudományegyetemet említették, a közreműködő szervezeteknél a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökséget, de szóba került olyan cég is, amely adott esetben a vállalkozás által használt technológia továbbfejlesztése érdekében tud segíteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb magyar vállalkozás nem kíván együttműködni a versenyszférán kívüli szervezetekkel, intézményekkel. A dél-dunántúli régió legnépszerűbbnek számító szervezetei és intézményei a korábbi és tervezett együttműködések alapján a kamarák, a Pécsi Tudományegyetem, és a regionális innovációs központok. A megkérdezett vállalkozások nagy része (kb. 50%-a) új termék vagy szolgáltatás kifejlesztésére fordít energiát, ezt követi a meglévő termék/szolgáltatás továbbfejlesztése illetve az új technológia 13
Dél-dunántúli vállalkozások általános gazdasági helyzetének, kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenységének és nemzetközi kapcsolatainak felmérése, JuridEco Zrt., 2011
30
fejlesztése. Szervezeti innovációval a cégek nagyon kis része foglalkozik. Ennek oka a KKV-k kis mérete. A megkérdezett innováló KKV-k igen változatos számú termékkel / technológiával / szolgáltatással jöttek elő az elmúlt 5 évben. Több mint 20 szervezetnél fejlesztettek ki vagy vezettek be legalább 3 outputot. Ezen tendencia alapján pozitív irányú jövőkép vázolható fel, hiszen megmutatkozik a vállalkozások aktivitása. Meglepőnek mondható, hogy a megkérdezett vállalkozások több mint 25%-a nem ismer innovatív versenytársat. Ez azért is érdekes, hiszen a mai globalizált piacokon egyre-másra másolják le cégek egymás termékeit. Viszont az eredmény mögött az sejthető, hogy a megkérdezett cégeknek egy bizonyos része annyira speciális termékkel vagy szolgáltatással van a piacon, amelynek jelenleg még valóban nincs versenytársa. A megkérdezett vállalkozások közül 14-nek van levédett szellemi terméke, azonban kiderült az is, hogy sok cég feleslegesnek tartja felvállalni a levédéssel kapcsolatos procedúrát és anyagi terheket. Ennek oka vagy az, hogy annyira speciális, egyedi technológiával rendelkezik a vállalkozás, melyet a versenytársak képtelenek lemásolni, vagy pedig az, hogy nem szeretnék felhívni a figyelmet az általuk gyártott termékre, mely a levédetés után a pontos termékleírás birtokában kis változtatással lemásolható mások által.14 A folyamatos innovációs tevékenységet végző vállalkozások tevékenységük erősítésére, illetve finanszírozására külső erőforrásokat is igénybe vettek, azaz részt vettek hazai kutatás-fejlesztési, illetve innovációs projektekben. A folyamatos és aktív innovációs tevékenységet folytató cég 80%-a vett részt ilyen projektekben, mely nagy részben Gazdaságfejlesztés Operatív Program, Innocsekk, TECH és TÁMOP pályázatok voltak. A projektek összköltségvetése jellemzően 10-50 millió Ft között mozgott, de akadt néhány több százmillió forintos projekt is. 1.6.2) Innováció szempontjából kiemelkedően meghatározó szerepet betöltő regionális szervezetek A vállalati szektor mellett a kutató-fejlesztő helyek, és elsősorban az egyetemek innovációs potenciálja is erősítésre szorul. A régió még mindig nem képes felvenni a versenyt szegedi és debreceni versenytársaival. A felsőoktatás szerepe a regionális innovációban kettős. Egyrészt az értékes, egyes szakait tekintve országosan is keresett szakemberképzésben, másrészt pedig a K+F szektorban elfoglalt helye miatt. Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül a létrehozott egyetemi stratégiák, a külső forrásbevonásokból megvalósított eszközfejlesztések és az összefogott, jól átgondolt kapacitás kiajánlásnak köszönhetően a regionális felsőoktatás, ami a kezdő, és lassan bejáratott feltétele lesz a sikeres és még több K+F projektnek és kapcsolatnak. Az egyetemi szféra sok esetben még gyenge kapcsolattal rendelkezik a gazdasági szférával. Az együttműködési hajlandóság mindkét fél részéről tapasztalható és adottnak tekinthető. Azonban az egyetemi bürokratikus ügyintézés jelen pillanatban oly mértékben akadályozza az együttműködést, hogy a gazdasági szereplők többszöri megfontolás után lépnek csak kapcsolatba az egyetemmel. 14
Dél-dunántúli vállalkozások általános gazdasági helyzetének, kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenységének és nemzetközi kapcsolatainak felmérése, JuridEco Zrt., 2011
31
A Dél-dunántúli Régió meghatározó egyetemi tudásbázisa a Pécsi Tudományegyetem. Tíz karon valamint a Klinikai Központban számos magas szintű, nemzetközileg elismert kutatási projekt valósul meg. Az orvostudományoktól a műszaki és természettudományokon keresztül a társadalomtudományokig minden területen a kutatási témák sokszínűsége a jellemző. A Pécsi Tudományegyetemen 20 doktori iskola működik. Az Egyetemen 2006-ban létrejött Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ (KTTK) fő célja, hogy a tudásbázist hatékonyan bekapcsolja az innovációs folyamatokba, ezáltal a kutatásfejlesztési eredmények, találmányok a gazdaság és a társadalom számára valódi értéket képviselő innovációkká válva hasznosulhassanak. Feladata továbbá a forrás-szerzés, pályázatok segítése, koordinálása. Ezen szervezeti egységen belül kiépült a PATLIB Központ, mint a KTTK szellemi alkotásokkal kapcsolatos szaktanácsadó szolgáltatása. A KTTK megalakulása óta a Pécsi Tudományegyetemen az alábbiak szerint alakult a szellemi termék bejelentések száma. A KTTK-hoz összesen benyújtott 84 bejelentésből 73-at a PTE be is fogadott, és azok oltalmazása, piaci hasznosítása érdekében a szükséges lépéseket megteszi.
A 2006 óta bejelentett 81 szellemi termék három kategóriába sorolható: találmány, szerzői mű és know-how. Az alábbi diagram szemlélteti, hogy ezek milyen arányban oszlanak meg. Jól látható, hogy a szellemi termékek döntő többsége műszaki vagy orvosi témájú találmány.
32
A PTE-n született találmányok védelmének egyik lehetősége a szabadalmi oltalom megszerzése. Az egyetem által tett nemzeti és nemzetközi (PCT) szabadalmi bejelentések alakulását szemlélteti az alábbi diagram 1986-tól napjainkig. Eddig összesen 58 nemzeti és 14 PCT bejelentést nyújtott be a Pécsi Tudományegyetem, és ezek minden költségét fedezi. A kiadások fedezetére korábban egyedül a PTE Innovációs Alap nyújtott lehetőséget, 2009. szeptember 1-je óta azonban a nyertes TÁMOP 4.2.1. pályázati projektnek köszönhetően jelentősen megnőtt az erre szolgáló költségvetés.
A Pécsi Tudományegyetem Kiemelt Kutatási Irányai: Humán és művészet tudomány (1-3 év időtávra) • Új technológiák és informatikai eszközök használata a művészetekben. • Kisebbség-kutatás: a multi-etnikus és multikulturális térségek történeti, szociológiai, politológiai, néprajzi, kulturális antropológiai, nyelvpszichológiai, nyelvszociológiai, kontaktusnyelvészeti és dialektológiai vizsgálata. • Roma-felzárkóztatást segítő kutatások: képzésfejlesztés (többszintű, átjárható, a roma lakosság, hallgatók számára több opciót biztosító, a társadalmi és munkaerő-piaci integrációs elvárásokat egyaránt figyelembe vevő képzési rendszer és programok fejlesztése); oktatás, képzés, továbbképzés, felzárkóztatás területén történő szakmai együttműködések facilitálása; szakmai együttműködési hálózatfejlesztés,a közös szakmai kezdeményezések eredményeinek differenciált módon való disszeminációja. Műszaki tudomány • 1-3 év időtávra: Építéstudományi, információtechnológiai, urbanisztikai és környezetmérnöki kutatások a város-, és vidékfejlesztés, a település,- intelligens épületüzemeltetés és az épülettervezés energiahatékonyságának javítására, különös tekintettel a megújuló energiaforrások és környezeti hatások vizsgálatára, a holisztikus mérnöki szemléletmód szerint. • 4-10 év időtávra: A mérnöki és informatikai fejlesztések tudományos megalapozása a mesterséges intelligencia, intelligens település és a jövőbe mutató műszaki alkalmazások felé, különös tekintettel az energetikai kutatások mérnöki alkalmazásaira, kiemelten az alternatív energiatermelés alkalmazására irányuló a társtudomány területekkel közös interdiszciplináris kutatásokra és innovációs lehetőségekre, gyakorlati alkalmazásokra. 33
Orvos- és egészségtudomány (1-3 év időtávra) • Népbetegségek funkcionális genomikai tényezőinek és kórélettani folyamatainak feltérképezése innovatív korai prevenciós és predikciós technológiák, valamint új molekuláris gyógyszercélpontok és diagnosztikai eljárások azonosítása céljából. • Idegtudományok és mesterséges intelligencia: új típusú mag-mágneses rezonancia (MR) képalkotó eljárások fejlesztése, másrészt a mag-mágneses rezonanciás jelek informatikai kvantitatív feldolgozása, harmadrészt mindezen módszerek beépítése az idegtudományi kutatásokba. • A PACAP perifériás szervekben kifejtett protektív és trofikus szerepének vizsgálata. Társadalomtudomány • 1-3 év időtávra: A környezetvédelmi-környezetgazdálkodási elvek (és azok közül kiemelten az energia hatékonyság) érvényesülése az urbánus és rurális térségekben, valamint a környezetvédelmikörnyezetgazdálkodási elvek összehangolása a modern építészet, az energiagazdálkodás és a komplex vidékfejlesztés feladataival. • 4-10 év időtávra: Externáliák a tudásalapú fenntartható regionális fejlődésben: a magyarországi innovációs hálózatok, a vállalkozás és a környezeti externáliák regionális gazdaságfejlődésre gyakorolt hatásainak interdiszciplináris vizsgálata statisztikai, hálózatelemzési, ökonometriai, ágens alapú és komplex makro-regionális modellezési technikák segítségével, a gazdaságpolitikai vonatkozások középpontba állításával. Természettudomány (1-3 év időtávra) • Az anyagtudományok területén új struktúrák szintézise, vizsgálata és alkalmazása. Ennek kiemelt területei a környezetfizika, gyenge molekuláris kölcsönhatások alkalmazása kémiai érzékelők fejlesztéséhez, szelektív kémiai szintézisek, valamint ELI (Extreme Light Infrastructure ) -releváns kutatás és innováció (THz, hadronterápia, részecskefizika). • A genomika, proteomika és metabolomika modern módszereinek széleskörű alkalmazása a stresszélettani kutatásokban. • A környezeti veszélyforrások feltérképezése, monitorozása és modellezése. Az elmúlt időszakban a korábbiakhoz képest intenzívebb K+F tevékenység zajlik, több egyetemi és gazdasági kapcsolat létezik és a hozzáadott érték teremtés is intenzívebb. A PTE – felismerve ezt a problematikát – a 2011 végén elkészült K+F+I stratégiájában a külső kapcsolatok tekintetében jelentős hangsúlyt fektet az üzleti szféra és az egyetemi kapcsolatok erősítésére, megfelelő eszközrendszert kidolgozva tekintettel a vállalatok méretére (KKV-k illetve nagyvállalatok), vagy az együttműködés jellegére vonatkozósan (szakmai kapcsolatok, technológiarendszer, illetve tőkebefektetések)15. A javulás azonban még kezdetleges, a fenti kapcsolatok további fejlesztésére van szükség és a kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetését is nagyobb mértékben kell támogatni és ösztönözni. A Szentágothai János Kutatóközpont a PTE korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új intézménye, amely az élettudományi, élettelen természettudományi, valamint környezettudományi oktatás, kutatás és innováció minden oldalát fejleszteni kívánja. Koncentrálja a Dél-Dunántúli Régió infrastrukturális és kutatási potenciálját, komplex és szoros együttműködést tervez akadémiai és ipari partnerekkel, rugalmasan reagál a Lásd Pécsi Tudományegyetem Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2011-2020, több szerző, 2011 – II/1.1, II/1.2, II/1.3, II/2.3, II/2.4, III/1.3 célok
15
34
kutatási trendekre és a tudásalapú gazdaság igényeire. A legkorszerűbb műszerparkkal és magas szintű tudásbázissal rendelkező 22 kutatócsoport kiváló alapot biztosít arra, hogy az intézmény Magyarország, sőt Közép-Európa vezető kutatóközpontjává váljon. Céljai: 1. A Dél-Dunántúli Régió kutatási potenciáljának egészség- és környezetipar köré való koncentrálása. 2. Kritikus tömeg létrehozása, a megfelelő hely, infrastruktúra, műszeres és kutatói koncentráció biztosítása, valamint ennek oktatási célokra történő felhasználási lehetőségeinek megteremtése, új képzési formák kidolgozása megvalósítása, kutatói utánpótlás nevelése. 3. A pályázati aktivitás növelése, K+F+I források vonzása, projektgeneráló szinergikus hatások kiaknázása. 4. A régió versenyképességének növelése: elismert, kiemelkedő tudományos potenciállal, erős akadémiai és ipari kapcsolatokkal rendelkező infrastrukturális és tudásbázis kialakítása. 5. Technológiai- és tudástranszfer a régióban működő vállalkozások alapkutatási igényeinek kielégítése. PTE K+F+I stratégiájához illeszkedő fő kutatási területei a Szentágothai János Kutatóközpontnak: • • • • • • • • • •
Genetika, farmako-genomika, funkcionális genomika, és proteomika Neurobiológia, neurofiziológia, neuroendokrinológia Molekuláris farmakológia, szív-érrendszeri kutatások Biofizika, sejtbiológia Biotechnológia, jelátvitel, reprodukciós immunológia, és nyirokszövet fejlődésbiológia Virológia, mikrobiológia, és növénybiológia Laboratóriumi medicina, lab-on-a chip technológia Zöldkémia, analitikai és geoanalitikai kémia Nagy intenzitású terahertzes hullámok, spektroszkópia, légkörfizika Intelligens város és épülettechnológiák
A Kaposvári Egyetem legjelentősebb K+F+I fókuszterület az agrár-, élelmiszerbiztonság és a takarmánytermesztési kutatások területei. A K+F+I területeken legaktívabb Állattudományi Karon, az oktatás és a kutatás a gyakorlati élet igényéhez igazítottan folyik. A magas szintű elméleti oktatást egyedülálló gyakorlati helyek és tanüzemek (Takarmánytermesztési Kutató Intézet – Iregszemcse; Vadgazdálkodási Tájközpont – Bőszénfa), illetve csúcstechnikai háttér (CT, MRI) is segíti. A kutatások legfontosabb irányai: • A minőségi tej- és hústermelés tenyésztési és technológiai módszerei • Az állati eredetű élelmiszer-alapanyag előállítás és az élelmiszerbiztonság • A gyep biomassza és a különböző zöldtakarmány keverékek kutatása, szántóföldi és kertészeti növényvédelem • Élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok műszeres minősítése • A genetikai potenciál kihasználása az állatjólét és a termékminőség tekintetében • A genetikai potenciál kihasználása különböző gazdasági növényfajokban • Új élelmiszer- és takarmányanalitikai eljárások fejlesztése, jó minőségű állati eredetű élelmiszerek előállítása
35
•
Az állatitermék-előállítás környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata, környezetbarát állati termék előállítási technológiák fejlesztése.
A felsorolt kutatási fókuszterületeket a kapcsolódó doktori iskola tevékenysége teljes mértékben lefedi. A szakterületeken futó, alap- vagy célzott alapkutatásokra irányuló projektek végrehajtására a kar mintegy 76 oktatója és egyéb tudományos munkatársa, segédmunkatársa áll rendelkezésre, továbbá az egyetem 22 főnyi főállású kutatójának is többsége ezeken a szakterületeken tevékenykedik. A szakterülethez kapcsolódik az agrár-felsőoktatási térben egyetlen, Kaposvári Egyetemen működő akadémiai kutatóhely. A szakterületet érintő, beadott pályázatok száma 2009 és 2011 között 31 db volt, nyert 26 db (84%), elnyert támogatás 4,7 Mrd Ft, ennek 90%-a K+F+I vonatkozású pályázat (infrastruktúra fejlesztés és alapkutatás) • A pályázati forrásokból elért eredmény: 3 szabadalom, 2 spin-off vállalkozás, amelyek árbevétele 2011-ben már 80 millió Ft volt • Tudomány-metriai mutatók alapján a Kaposvári Egyetem 12. a 26 felsőoktatási intézmény rangsorában (2011) • A kutatási eredmények hasznosítását tekintve 26-ból a 6. évi 10 millió Ft licensz árbevétellel • Van olyan saját termékünk, amellyel a FÁK utódállamokban a 4. exportőrök vagyunk 2 USAbeli és 1 svájci cég mögött (napraforgó vetőmag) A kaposvári Egyetem innovációs tevékenységének bővülését, valamint az innováció iránti elkötelezettségét tükrözi a 2009-ben létrehozott Innovációs és Tudástranszfer Iroda. Az Iroda tevékenységei közé tartozik: • az egyetem tudásbázisának és versenyképességének növelése, • az egyetem, mint munkahely, vonzerejének növelése a kutatók körében, • az egyetem, mint K+F partner vonzerejének növelése a gazdasági szférában, • innovatív és vállalkozói szellem támogatása az egyetemen, • szellemi alkotásokból a társadalom számára hasznos termékek és szolgáltatások születésének segítése, ezek védelme, • hasznosító vállalkozások létrejöttének elősegítése, • az Egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs láthatóságának erősítése a régióban, valamint a határmenti régióban is K+F+I célú üzleti árbevétel alapján a 2. a Kaposvári Egyetem a Műszaki Egyetem után, ennek értéke 600 millió Ft/év.
A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. célja a régiós vállalkozások innovációs aktivitásának növelése, valamint a régióban működő innovációs szervezetek szinergikus működésének biztosítása. Minőségi szolgáltatásai által biztosított hozzáadott értékkel az innovációs folyamatokat támogató hídképző szervezet szerepét kívánja betölteni. A fő vezérelve a minőségi innovációs szolgáltatások biztosítása a régiós vállalkozások számára elérhető áron, hogy ezáltal stabil és növekvő KKV ügyfélkört, valamint kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszert építsen ki. Szolgáltatásai, feladatai: Tanácsadás - innovatív fejlesztések piaci hasznosítása • fejlesztési igények azonosítása, innovációs audit 36
fejlesztési ötletek minősítése, innovációs tanácsadás, projektötletek kidolgozása, megvalósíthatósági tanulmányok készítése • forráskeresés, üzleti terv készítés, pályázati tanácsadás és projektmenedzsment • technológiatranszfer szolgáltatások és szakértők közvetítése, újdonságvizsgálat és iparjogvédelmi tanácsadás • vállalkozásalapítás, inkubációs szolgáltatások és vállalkozásfejlesztés Hálózatfejlesztés • nemzetközi K+F+I projektek kezdeményezése és menedzselése (Európai Területi Együttműködési Programok, EU 7. Kutatási Keretprogram) • szakmai kapcsolatok kialakítása, együttműködés a tudásbázisokkal, nemzetközi technológia transzfer erősítése • klaszterek alapításának és működésének támogatása • ipari parkok, inkubátorházak, innovációs központok szolgáltatásainak fejlesztése Regionális Innovációs Adatbázis és információs rendszer működtetése • regionális kutatóhelyek, tudásbázisok hasznosítható K+F eredményeinek és szolgáltatásainak adatbázisba gyűjtése, közvetítése • innovációs elektronikus piactér oldal kialakítása, technológiai ajánlatok, innovációs fejlesztési eredmények kereslet-kínálati szolgáltatás • Nemzeti Innovációs Hivatal, Tudományos és Technológiai Obszervatórium összeállításában való részvétel Képzésfejlesztés, tréningek szervezése • akkreditált Innovációs menedzsment képzés • innovációs és általános képességfejlesztő tréningek kis- és középvállalkozások számára: pl. innovációs menedzsment, szellemitulajdon-védelmi és iparjogvédelmi ismeretek, klasztermenedzsment, pályázatírás és projektmenedzsment ismeretek • egyéni, speciális vállalati igényeknek megfelelő képzések, tréningek szervezése Stratégiai tervezés • Szakértői feladatok a regionális innovációs programok tervezése során • Regionális innovációs elemzések készítése • Regionális Innovációs Stratégia 2013-2020 elkészítése és akciótervének megvalósítása •
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Regionális Innovációs Centruma kilenc olyan területet helyez előtérbe, mely elengedhetetlen a kutatás-fejlesztéshez, illetve a tágabban értelmezett innovációhoz a régióban. Komplex innovációs szolgáltatásokat nyújt a: • pályázati lehetőségek ismertté tétele, tanácsadás; • iparjogvédelmi tanácsadás; • gazdaságfejlesztési információs szolgáltatások, minőségügy és szabványosítás; • projektmenedzselés; • technológiai auditok végzése; • innovációs auditok végzése (innovációs potenciál); • technológia transzfer; • oktatás; • rendezvényszervezés terén.
37
Az innovációs feladatok mellett számos olyan területi, ágazati problémával foglalkozik, melyek jellemzően a kkv-k esetében merülnek fel illetve a környezetvédelem, az energia, illetve finanszírozási témában vetnek fel a vállalkozások. Komoly feladat hárul a hivatal egészére a jogalkotási folyamatban is. Az ipart érintő fejezeteket a tagvállalatok véleményére alapozva, a bizottságok munkáján keresztül egyezteti és továbbítja az Innovációs osztály az országos kamarai csatornákba. A régió innováció szempontú gazdaságélénkítését a Magyar Innovációs Szövetség Pécsett székelő Dél-Dunántúli Regionális Képviselete is támogatja. Az akkreditált innovációs klaszterek címet azon klaszterek nyerhetik el, melyek kiemelkedő innovációs- és exportlehetőségekkel rendelkeznek. Jelenleg 21 ilyen klaszter van hazánkban, ezek régiós eloszlásának vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy a Dél-Alföldön (7 db, ebből Csongrád megyében 5 db) több ilyen klasztert találunk, mint a teljes Dunántúlon (Közép-Dunántúlon 4 db, DélDunántúlon 2 db, míg Nyugat-Dunántúlon egy ilyen sincs). A klaszterek átlagos méretét tekintve is le van maradva a Dunántúl (átlagosan 31,8 tag/klaszter) a keleti régiókhoz (39 tag/klaszter) és KözépMagyarországhoz (41,5 tag/klaszter) képest is.
8 7 6 5 4 3 2 1 0
7
282 4
4 3 166
141
2 103 50
Klaszterek száma (bal tengely)
1 45
0
0
500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
darab
darab
Az egyes régiókban található akkreditált innovációs klaszterek száma és a klaszterek tagjainak száma.
Klasztertagok száma (jobb tengely)
Forrás: MAG, NIH 2012
A 2007-ben létrejött Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter és tagvállalatai elsősorban az orvosi biotechnológia, a gyógyszeripar és az agroalimentáris szektor számára fejlesztenek, gyártanak és forgalmaznak termékeket és szolgáltatásokat. A Klaszter 2008-ban a dél-dunántúli régióban elsőként nyerte el akkreditált innovációs klaszter címet. jelenleg 23 tagból áll, mely többsége a kis és középvállalati szektort képviseli. A Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter a Magyar Klaszterek Szövetségének és az Európa Intercluster-nek is alapítója. A 2008 októberében alakult Információmenedzsment Innovációs Klaszter célja, hogy létrehozza a dél-dunántúli régióban az ICT szektor innovációs láncát, melyet a vállalkozások közötti együttműködések, az oktatási intézményekkel közösen történő kutatások és fejlesztések által valósít 38
meg. A klaszter tagjai érdekeltek a kooperációban kifejlesztendő informatikai alkalmazások piacra vitelében, ezzel növelve a régió gazdasági aktivitását, a tagvállalatok versenyképességét. A versenyképesség fokozását két kulcsterületen tartja a leginkább szükségesnek: belső versenyképesség, azaz a munkaerő-megtartás, munkaerő képzési képesség fejlesztése terén illetve a külső versenyképesség , azaz termék-, illetve szolgáltatási piacokon történő eredményesség terén. Az akkreditált innovációs klaszter címet 2012-ben elnyert Klaszter 26 klasztertagból áll, melyek közül 23 kis-és középvállalkozás. A klasztertagoknak 2010-ben összesen 4.656.555.000Ft éves nettó árbevételük volt.
1.7) A régió innovációs eredményei Az alábbi adatok az Akkreditált Innovációs Klaszter, Gazdasági Operatív Program és a Középmagyarországi Operatív Program innovációs és K+F releváns pályázatain megítélt támogatások összegének regionális megoszlását, illetve azok dinamikáját mutatják be 2008 és 2012 első negyedéve között, melyből egyértelműen látható, hogy Dél-Dunántúl pályázati támogatottsága a NyugatDunántúlival egyetemben messze elmarad a többi régióban elnyert támogatási összegektől.
milliárd Ft
A pályázatok megítélt összegeinek regionális dinamikája a 2008-2012 első negyedéve közötti időszakban (milliárd Ft) 14 12
Dél-Alföld
10
Dél-Dunántúl
8
Észak-Alföld
6
Észak-Magyarország
4
Közép-Dunántúl
2
Közép-Magyarország
0 2008.
2009.
2010.
2011.
2012. janmárc.
Nyugat-Dunántúl
Nem különbözik a helyzet a Kutatási és Technológiai Alap esetében sem, ahol szintén sereghajtó a Dél-Dunántúli régió.
39
6 5
milliárd Ft
4 3 2 1 0 2004 Dél-Dunántúl
2005
2006 2007 2008 Észak-Magyarország
Dél-Alföld
2009
Közép-Dunántúl
2010 2011 Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl
Az Új Széchenyi Terv Tudomány – Innováció programja terén szintén az utolsó helyen áll a DélDunántúl a megítélt támogatás terén.
Tudomány-Innováció Program megítélt támogatási arányai regionálisan 6%
KözépMagyarország Dél-Alföld
10% 39%
10%
Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl
8%
Közép-Dunántúl 12% 15%
ÉszakMagyarország
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2010-ig) és az Új Széchenyi Terv Tudomány – Innováció programja (2011-től) keretében a Dél-Dunántúl 308 támogatott pályázatot mondhat magának több mint 15,5 milliárd Forint értékben a következők szerint: 1. Beérkezett pályázatok
2. Igényelt támogatás
Tudomány - Innováció Program (Dél-Dunántúl)
601 db
AIK-1.1.1-11. Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerése
3 db
3. IH által támogatott
41 890 803 106 Ft 0 Ft
4. Megítélt támogatás
308 db 2 db
15 692 300 865 Ft 0 Ft
40
GOP-1.1.1-11. Piacorientált tevékenység támogatása
kutatás-fejlesztési
39 db
8 089 057 979 Ft
14 db
2 248 560 540 Ft
GOP-1.2.1-11. Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása
2 db
614 654 455 Ft
1 db
396 830 770 Ft
GOP-1.2.1-12/B. innovációs és technológiai parkok, valamint fejlesztési központok támogatása
4 db
970 145 191 Ft
1 db
130 000 000 Ft
GOP-1.3.1-11/A. Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása
37 db
6 561 931 824 Ft
26 db
2 901 732 399 Ft
GOP-1.3.1-11/B. Akkreditált tagvállalatok komplex innovációjának támogatása
7 db
839 259 194 Ft
6 db
339 132 053 Ft
klaszter technológiai
GOP-1.3.1-11/C. Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére
228 db
4 374 486 670 Ft
132 db
7 db
1 655 387 243 Ft
2 db
516 824 062 Ft
1 db
95 001 764 Ft
1 db
95 001 764 Ft
TÁMOP-2.2.4-11/1.Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és a felnőttképzés területén
7 db
258 983 480 Ft
1 db
21 780 682 Ft
TÁMOP-3.2.12-12/1.
2 db
51 621 730 Ft
1 db
20 468 722 Ft
TÁMOP-3.2.13-12/1.
60 db
1 245 367 560 Ft
13 db
285 151 594 Ft
TÁMOP-3.2.2-11/2. Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás
1 db
600 000 000 Ft
0 db
0 Ft
TÁMOP-3.2.3/A-11/1. Építő közösségek A)közművelődési intézmények a kreatív iparral kapcsolatos alapkompetenciák fejlesztését elősegítő új tanulási formák szolgálatában 3. ütem
21 db
529 758 893 Ft
18 db
386 034 509 Ft
TÁMOP-3.2.3.B-12/1. Építő közösségek B) A korszerű, többfunkciós (multifunkcionális) közművelődési fejlesztéseket szoláló közösségi programok, együttműködések, új tanulási formák kialakulásának elősegítése
48 db
228 189 897 Ft
0 db
0 Ft
TÁMOP-3.2.4.A-11/1. Tudásdepó-Expressz- A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében
16 db
533 210 652 Ft
13 db
401 377 128 Ft
TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV. Regionális és ágazati felsőoktatási együttműködés támogatása, vidéki felsőoktatási integráció elősegítése
4 db
5 629 224 395 Ft
0 db
0 Ft
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1. Képzésés tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai képzésekre és azok fejlesztésére
13 db
1 449 334 759 Ft
6 db
571 351 386 Ft
TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV. Idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése a felsőoktatásban
2 db
579 215 085 Ft
2 db
543 455 685 Ft
GOP-1.3.1-12/D. Beszállító program GOP-1.3.1-12/E. támogatása
K+F+I
ernyőprojektek
2 632 034 195 Ft
41
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV. Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása
12 db
5 507 337 568 Ft
7 db
3 153 667 563 Ft
TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV. Előremutató Infokommunikációs Technológiák kutatásának támogatása, valamint a kapcsolódó IT szakemberutánpótlás biztosítása
1 db
499 945 029 Ft
1 db
495 389 829 Ft
TIOP-1.2.1.A-12/1. Agóra - multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása
1 db
599 768 246 Ft
0 db
0 Ft
TIOP-1.2.2-11/1. Múzeumok és levéltárak iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése
10 db
376 085 861 Ft
1 db
42 757 697 Ft
TIOP-1.2.3-11/1. Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése Tudásdepó Expressz
73 db
562 107 632 Ft
59 db
489 2 788 Ft
A régió szabadalmi aktivitása 2011-ben a legalacsonyabb a régiók rangsorában. A 660db szabadalomból csupán 26,7 db származott a Dél-Dunántúlról.
darab
Nemzeti szabadalmi bejelentések 2011-ben a bejelentő lakhelye szerint (Közép-Magyarország kivételével) 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0
69,9 57,1
52,3
50,7 40,9 26,7
A Dél-Dunántúli Regionális Ügynökség 2009-ben a kreativitás és az innováció éve apropóján hirdette meg első alkalommal a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Díjat, mellyel a pályázó innovatív ötleteket, tevékenységeket megvalósító egyéneket és vállalkozásokat díjazta. A díj meghirdetésének célja a régió innovatív vállalkozásainak szakmai elismerése és ösztönzése volt. A díjat hat kategóriában pályázhatták meg a vállalkozások, illetve kiosztásra került egy életműdíj is. A beérkezett pályázatokat minden évben szakmai zsűri értékeli, döntésüket a bemutatott innováció hasznosíthatóságának, újdonságerejének és piaci esélyeinek figyelembevételével hozzák meg. 42
Az alábbi táblázat az elmúlt három év díjazottjait foglalja össze a különböző kategóriákban: 2009
2010
2011
Magán-, mikro- és kisvállalkozás
Kontakt Elektro Kft. (Gépipar, elektronika)
Lakics Gépgyártó Kft. (Gépipar, elektronika)
HC Linear Műszaki Fejlesztő Kft. (Műszaki kutatás-fejlesztés)
Közép-és nagyvállalkozás
-
Informatikai vállalkozás Agrár- és Élelmiszeripari vállalkozás
-
BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. (Környezetipar) HC Pointer Kft.
Biokál Internationál Kft.
-
Tegavill Kft.
PROSZILOMED Kutatófejlesztő Kft. Orsi Gergely (Egészségipar, biotechnológia)
NEURO CT Pécsi Diagnosztikai Központ Kft. Böröcz Anita, Radics Péter, Antal Zoltán (Kreatívipar)
Kamarai díj
GHM Elektro Kft. (Gépipar, elektronika)
GEOCHEM Kft. (Környezetipar)
Soft Flow Hungary Kutató Fejlesztő Kft. Dr. Csanaky Katalin (Egészségipar, biotechnológia) Büttner és Társai Szerszámelemgyártó és Kereskedelmi Kft. (Gépipar, elektronika)
Életműdíj
Dr. Horn Péter (állatgenetika kutató)
Dr. Szolcsányi János (farmakológus, egyetemi tanár)
Egészségipari vállalkozás
Innovatív ifjúság
Fabrostone Kft. (Építőipar) -
Dr. Katona Tamás (okleveles mérnök)
A díjak átadására mindhárom évben ünnepélyes keretek között a Magyar Tudomány Napján, november 3-án került sor egy-egy régiós megyeszékhelyen, így 2009-ben Kaposváron, 2010-ben Pécsett és 2011-ben Szekszárdon a Városháza dísztermében. 1.8) A régió SWOT elemzése Erősségek
Gyengeségek
Gazdag történelmi és kulturális örökség. Baranya megyénél Pécs agglomeratív hatása érvényesül. Tolna megyében található az egyetlen magyar atomerőmű. Somogy megyében a Balaton déli partjának kedvező hatásai érvényesülnek. Országos jelentőségű, versenyképes kutatási eredmények előállítására képes tudományos bázis megléte (PTE, KE, Szentágothai Kutató Kp, MTA PAB) Fejlett felsőoktatási rendszer. Gazdag természeti erőforrások, jó természeti adottságokkal rendelkező agráripar. Magasan képzett, nagyprojekteket bonyolító, nemzetközi eredményekkel rendelkező IKT és egészségipari szakemberek.
Az országban 33 db leghátrányosabbnak minősített kistérségből 8 a Dél-dunántúli régióban található. Az ország legkevésbé iparosodott régiója. Rossz infrastrukturális és logisztikai adottságok: Perifériális helyzet, nincs szervesen bekapcsolódva az országos és nemzetközi közlekedési hálózatokba. Aprófalvak magas száma, leszakadó kistérségek. Kevés számú nagyvállalat. Alacsony (vállalati) K+F+I ráfordítás. Innovációs finanszírozási források hiánya. Csekély külföldi tőke beáramlás. Alacsony foglalkoztatottság és magas munkanélküliség. A vállalkozások együttműködésének hiánya a helyi hídképző szervezetekkel és tudásbázisokkal. 43
Lehetőségek
Veszélyek
Duna, mint Európa egyik legjelentősebb vízi útjának jobb kihasználása. M6-os autópálya meghosszabbítása horvát határig és a Pécs-Eszék gyorsforgalmi úti kapcsolat megvalósulása. Innovációban érdekelt vállalatok száma növekedést mutat. Induló klaszterek megerősödése, K+F+I tevékenységeik beindulása. Innovációt előtérbe helyező és támogató szervezetek hatékonyabb működése, anyagi hátterük biztosítása.
Kereslethiányos regionális piac. Elmaradott és kihasználatlan ipari parkok. Bizonytalan innováció politika, innovációs források. Szakképzett munkaerő elvándorlása. A globális gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása miatt csökken a befektetési hajlandóság, a régió leszakadási folyamatai állandósulnak. Az innovációs forrásokra a régió nem képes pályázni. KKV-k innováció iránti igénye nem fokozódik, együttműködési készségük gyengül. A termékfejlesztés elmaradása miatt a KKV-k piaci lehetőségei csökkennek, KKV-kat tartós tőkehiány jellemzi különösen a K+F-re fordítandó források tekintetében. A tartós munkanélküliség és azzal összefüggő szociális problémák fennmaradnak, erősödnek, a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek integrációja elmarad.
44
2. Irányítási struktúra és tartalma
A jelen stratégiai tervezési anyag fogalomkörében innováción a legtágabb értelemben vett mikro- és makroökonómiai jelenséget értjük: az a folyamat, aminek következtében megváltoznak a rendszer alapjául szolgáló értékek 16. Az innovációval kapcsolatban gyakran használják a „sikeres” jelzőt. Valójában nincs sikeres vagy sikertelen innováció: vagy képes az új megoldás átstrukturálni a korábbi értékeket, azaz bekerül a szocio-ökonómiai rendszerbe, vagy – bármely okból – nem, és ekkor nem beszélünk innovációról. Az innováció megnyilvánulásai természetesen az Észak-alföldi Régióban is sokrétűek, és nem tudunk olyan innovációs aspektust említeni, aminek tárgyalását mellőzhetnénk a régiónkban: a termék- és szolgáltatási innovációk mellett jelen vannak az innováció társadalmi megnyilvánulásai is: az innováció a humán erőforrásban, a szervezetekben vagy éppen a piaci és beszerzési struktúrákban.
Innováció: Latin eredetű szó, amely valami újra, valaminek a megújítására, megváltoztatására utal. Az innováció lehet egy új termék (új fogyasztói javak előállítása), új termelési eljárás (megújított termelés, vagy szállítási módszer), új piac (új piacok, új elhelyezési lehetőség megnyitása), új nyersanyag (újfajta nyersanyagok és félkész áruk használata, beszerzési forrásainak megnyitása), vagy egy új szervezet, újfajta vállalati, vagy iparági szervezés létrehozása vagy megszüntetése. Ismert a termék-innováció, eljárás innováció, marketing innováció, szervezeti innováció megkülönböztetés, továbbá az innovatív üzleti modell is. Az innováció fogalma nem összekeverendő a K+F (kutatás-fejlesztés) fogalmával. A K+F alapvetően a rendszeresen végzett alkotó munka, amelynek célja az ismeretanyag, a tudásbázis bővítése. Az innováció létrejöttének első lépése az ötlet megszületése és az ötletek gyűjtése, illetve azok kiértékelése, továbbá technológiai korlátok elemzése, mindezekből következően a várható sikerek és kudarcok előrejelzése. Ezt követi a kigondolt ötlet gyakorlatba való átvitele. (BEFEKTETÉS A JÖVŐBE - Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020) 16
45
A S3 stratégia rendeltetése, hogy – összhangban a régióban 2012-ben elkészített stratégiával – kiindulópontot és keretet biztosítson az Dél-dunántúli Régióban folyó innovációs tevékenységgel kapcsolatos tervezési folyamatok számára, figyelembe véve, ugyanakkor iránymutatást is adva a helyi tervezési folyamatokhoz. A stratégia – igazodva a jelenlegi magyar közigazgatási rendszerhez – megyei szintű stratégia prioritásokat és programokat tartalmaz. A stratégia célja tehát az ágazati adottságok erősítésével egy nemzetközileg is versenyképes, specializált és hosszú távon is működőképes innovációs (és gazdaság-fejlesztési) rendszer kialakítása, amely forrás-felhasználási hatékonyságában meghaladja a korábbi időszakok innovációs rendszereit, és ennek segítségével hozzájárul egy európai viszonylatban is versenyképes helyi gazdaság létrejöttéhez. Az S3 stratégia több mint egy regionális innovációs stratégia, hiszen gazdaságfejlesztési kérdések is előtérbe kerülnek. Mivel az utóbbi években a Magyarországon megtörtént fejlesztési beruházások több mint 90%-ban az EU forrásaira támaszkodtak, ezért a közeljövőben reálisan a szakpolitikai eszközök esetében az EU forrásokban lehet gondolkozni (SA). Az intézményrendszernek tehát az EU forrásokat elosztó intézményrendszerhez kell kapcsolódni, figyelembe véve azonban a Strukturális Alapokon kívüli forrásokat is, melyek forrása egyaránt lehet európai és magyar, állami vagy privát.
2.1.
A régió irányításban érdekelt szereplőinek bemutatása.
Az Dél-dunántúli régió három megyéjének KFI szempontból legerősebb térsége Pécs és környéke. Az Dél-dunántúli Régió innovációban érdekelt szereplőit az alábbi csoportokba sorolhatjuk: • innovatív vállalkozások, • a felsőoktatás és tudományos kutatás szereplői és • az innovációt támogató szervezetek (hídképzők), ehhez társulnak a kormányzati szervek és ágazati politikai döntéshozók, hatóságok. A támogató és hídképző szervezetek is aktívak a régióban. A nonprofit szervezetek az innováció társadalmasításában, a non-profit innovációs tanácsadásban járnak élen, ezek körében megemlítendők a három megye kereskedelmi és iparkamarái, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, a Magyar Innovációs Szövetség Dél-dunántúli Irodája, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt, és több az akkreditált klaszterek mellett működő menedzserszervezet, valamint a HITA helyi irodái. Ezeken felül a finanszírozási források allokációjában jelentős szerepet játszanak közreműködő szervezetként a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a megyei vállalkozás-fejlesztési alapítványok, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai NKft. Ezek a szervezetek, a régión kívül működő, de szintén állami forrásallokációs feladatokat végző Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel együtt a MAG Zrt-vel és ESZA Kht-val szerződött állami (köz-) feladataik következtében inkább az állami érdekelti oldalhoz sorolhatók. Úgy véljük, hogy az új irányítási struktúra kialakításában továbbra is az itt felsorolt szervezetekre lehet számítani. Vannak továbbá profitorientált alapon szerveződő innovációt segítő szervezetek; ezek – kevés kivételtől eltekintve – a pályázati források megszerzését és felhasználását menedzselik, és kevés, ténylegesen a tudás védelméhez és transzferéhez kapcsolódó szakszolgáltatást nyújtó szervezet van jelen a régióban.
46
A hídképző szervezetek között jelen pillanatban nem tökéletes a koordináció, jelen vannak a verseny jelei a kooperáció helyett, ami a profitorientált szervezeteknél még érthető is, de a non-profit szervezetek esetében ez kevésbé hasznos. Ennek oka egyrészről a tevékenységük finanszírozására rendelkezésre álló források szűkössége, de érzékelhető probléma az innovációban érdekelt társadalmi csoportok korlátozott elérhetősége, illetve kis létszáma. Amint azt a 2012-ben készült regionális innovációs stratégia is megállapította, szükséges lenne a szervezetek munkájának még szorosabb összefogására az átfedő tevékenységek racionalizálásával. Ezen szervezetek a kutatói és az üzleti szféra közötti párbeszédet, együttműködés kialakulását, és egyben a technológia-transzfert is elősegítik. Ezen szervezetek jelenlegi feladata és szerepe részletesen jelen stratégia helyzetelemzési fejezetében kerültek bemutatásra. A 3.3. fejezetben bemutatásra kerülő irányítási struktúra részét képezi ezen szervezetek tevékenységének lehatárolására vonatkozó javaslat is.
2.2.
A jelenlegi irányítási struktúra bemutatása, tapasztalatok összegzése
A területi (és gazdasági) tervezés területén 2010 óta a megyei önkormányzatok kaptak feladatot Magyarországon. A megyei önkormányzatok ún. teljes tervezést végeznek, amely lefedi az élet minden területét (gazdasági, szociális, oktatási stb). Emellett ún. ágazati tervezés is folyik, amelyet helyi szinten különböző szervezetek látnak el: Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség: S3 tervezés DDRFÜ és DDRIÜ : Megújuló energia stratégia tervezés Megyei kereskedelmi és iparkamarák: szakképzési stratégia Kaposvári Egyetem, Pécsi Tudományegyetem: intézményfejlesztési terv (tudománypolitika) MJV-ok Vagyongazdálkodási Holdingok: városfejlesztési stratégia Fontos, hogy az ágazati stratégiák beépítésre kerüljenek a megyei stratégiai koncepciókba, ezáltal mind országos, mind EU szinten egységesen jelenjenek meg a városok/megyék/régió stratégiai irányai. A Strukturális Alapok forráselosztása során az EB szigorú követelményrendszert támaszt, amelyet egy intézményi akkreditáció során ellenőriznek le. Nem reális, hogy ilyen rövid idő alatt teljesen új intézményrendszert lehessen létrehozni a forráselosztás technikai lebonyolítására. Ennek megfelelően a javasolt intézményrendszert a következő fejezet tartalmazza A jelenlegi irányítási struktúra nem mentes a bizonytalanságtól, ami elsősorban a irányító/közreműködő szervezetek közötti ésszerű feladatmegosztás és koordináció hiányára, továbbá a non-profit szervezetek részéről igényelt feladatként felmerülő koncepcióalkotási, társadalmasítási és elemző tevékenységek lehetőségeinek a hiányára vezethető vissza. A struktúra bemutatásához célszerűnek tűnik visszatekinteni a 2004-2010 közötti időszak strukturális alapokkal kapcsolatos irányítási, menedzselési (KSZ) tevékenységeire, valamint a KTIA-val kapcsolatos forráselosztási gyakorlatra. Valójában a strukturális alapok és a KTIA közé sem tehető egyenlőségjel. A korábbiakban is jellemző volt, hogy az operatív programok hosszú távra, előre megtervezett struktúrájába a regionális beleszólás – a tervezési időszak társadalmi egyeztetéseinek a lezárulása után – meglehetősen kicsi volt, ennél fogva a regionális intézményi közreműködés a forráselosztásba ténylegesen adminisztratív jellegű volt, érdemi, önálló döntéshozatal regionálisan nem történt. A 47
közreműködéssel megbízott Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ugyanakkor igyekezett a lehető legszélesebb érdekelti köröket elérni a társadalmi egyeztetésekkor. A KTIA esetében az ún. „regionális 25%” tervezése rövidebb távon, jellemzően 1-1 évre történt, aminek a hátterében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által menedzselt Innovációs Alap forrásainak tervezettsége, tervezhetősége állt. A tervezési munkát akkor a még Fejlesztési Ügynökségben mint RIÜ konzorciumvezetőbe integrált innovációs csoport kezdeményezte (20052008), és az akkori RIÜ tagokon keresztül meglehetősen tág érdekelti kört volt képes mozgósítani a tervezési munkákhoz. Az utolsó „Baross Gábor Programnak” nevezett periódusban a már önálló DélDunántúli Regionális Innovációs Ügynökség elemzői, statisztikai és javaslattevői feladatokat látott el a KTIA konstrukciók menedzseléséhez, amit mindvégig a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség végzett. A KTIA projektekkel összefüggésben a MAG Zrt. ugyanakkor nem elhanyagolható központi elszámoló, ellenőrző szerepet kapott. A tárgyalt időszakra jellemző volt, hogy a) az érdekeltek helyben, de legalábbis a régión belül, viszonylag könnyen jutottak szakmai kapcsolathoz és közreműködőhöz a projekteket illetően; b) a tervezés és társadalmi vita nagy hatékonysággal érte el a leendő projektgazdákat, akik így megfelelően fel tudtak készülni adott támogatási körre; c) a központi irányítás és ellenőrzés azonban itt is meglehetősen lassú eljárásokat eredményezett, amit nagy valószínűséggel a központi költségvetés elmúlt években tapaszalt nehézségei tovább nyújtottak. Említést érdemelnek még a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai NKft. által menedzselt interregionális innovációs projektek, amelyek esetében mi lényeges változtatási javaslattal nem élnénk: mind a VÁTI működését, mind a források elérhetőségét megfelelőnek tartjuk. A források kifizetésének gyorsítása vagy megfelelő mértékű előleg biztosítása megakadályozza a szereplőknél a likviditási problémák kialakulását és növelné a pályázati kedvet. A 2010 utáni időszakban érezhetően visszaszorult a régió mint irányítási egység szerepe mind a tervezésben, mind a közreműködésben. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a futó operatív programok menedzselésével foglalkozott, új regionális konstrukciók csak elvétve jelentek meg, és ezek társadalmasítása a korábbiaktól jelentősen elmaradt. A KTIA eltűnt a régiókból. Az NKTH jogutódja, a Nemzeti Innovációs Hivatal irányítói hatóság minőségében megszűnt, és a stratégiai tervezési feladatokra állt át. A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség elemző, döntéseket megalapozó – korábban is pro bono – tevékenysége regionális17 forrás hiányában szintén megszűnt. A 2012-ben véglegesített új regionális innovációs stratégiát a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel megismertették, de ennek már forrástervezési szerep nem jutott. A RIS3 stratégiának az irányítási struktúrájához első lépésben újra kell definiálni a régiók szerepét az innovációs rendszerben. A központi forrásallokáció mellett működő, kisebb mértékű, legfeljebb 15-25 %-os decentralizált forráselosztást alapvetően jó megoldási iránynak tartjuk, amennyiben erre vonatkozó döntés születne, akkor meg vagyunk róla győződve, hogy a Dél-Dunántúli Régió jelenlegi innováció-támogató szervezeti struktúrája nehézség nélkül képes lenne az ezzel kapcsolatos feladatokat ellátni. 17
Az innovációs törvény jelenleg is tartalmazza a regionális forrásokra vonatkozó kitételeket, ezek azonban – a törvény szövegétől és szellemétől eltérően – központi forrásként (és elsősorban a KMR területén) kerülnek kiosztásra.
48
A szervezeti kérdések előtt érdemes pár szót szólni magukról a feladatokról. A támogatási források hatékony decentralizált elosztásának két oldala van: a) a forrásban részesített alany az adott területen (régióban) tevékenykedjen; b) a forrás elosztásával kapcsolatos feladatok egésze vagy egy része ugyanezen a területen működő szervezethez kerüljön. Az a) pont szerinti kritérium megvalósítása általában nem szokott gondot okozni, bár célszerűnek tartjuk, hogy a döntéshozó felkészüljön arra a jelenségre, hogy amennyiben az országban területenként nagyon eltérő technológiai ágazat fókuszokat vázolnak fel, és csak ezekre specializáltan történik a forrásallokáció, akkor a vállalkozások körében kialakulhat egy országon belüli migráció a forrásokért. Ez elé különösebb adminisztratív akadályt nem látunk indokoltnak gördíteni, de kellő biztosítékot igényel, hogy a vállalkozás ténylegesen a támogatás szerinti helyen tevékenykedjen, és az adott terület versenyképességét fokozza. A b) pont szerinti tevékenység önmagában is több, adott esetben komplex feladatot foglal magában, ezek a következők: i) a központi fejlesztési dokumentumokban meghatározott mozgástér ismeretében a regionális konstrukciók tervezése, a szükséges útmutatók kidolgozása; ii) a konstrukciók társadalmi vitájának a lefolytatása; iii) a projektgazdák számára információszolgáltatás a pályázásra nyitva álló időszakban; iv) a projektgazdák számára információszolgáltatás az elszámolásokkal, lezárással és fenntartással összefüggésben; v) a korábbi pályázási kör tapasztalatainak az összegzése statisztika elemzése, a projektgazdás elégedettségének és a projekttípus hasznosulásának vizsgálata, és tanácsadás a következő tervezési időszakra; vi) klasszikus adminisztratív közreműködő szervezeti feladatok; vii) klasszikus irányító hatósági feladatok. A fenti feladatok álláspontunk szerint ésszerű munkamegosztást kíván meg az innovációtámogatásban érdekelt szereplőktől. Úgy véljük, hogy amennyiben irányító hatósági (IH) (vii) feladatok kerülnének decentralizálásra, aminek egyébként nem tapasztaljuk jelét, akkor ezt a DélDunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez lenne célszerű allokálni. Az interregionális projektek esetében – amint azt fentebb említettük – az IH és a közreműködő szervezeti (KSZ) tevékenység jelenlegi megoldását minimálisan elfogadhatónak tartjuk, bár az új európai szabályozás helyi, decentralizált szervezetek (EGTC) részvételét is lehetővé tenné. Ebben az esetben a megyei önkormányzatok/kormányhivatalok juthatnak forráselosztó szerephez, így a források közelebb kerülhetnek a valós igényekhez. Amennyiben az IH funkciók teljes egészében Budapestre koncentrálódnak, akkor a regionális projektek „betorlódnak” a központi pénzek közé, ami az ügyintézés kényelme és időtartama szempontjából biztosan nem kedvező a projektgazdáknak, de az egységes ügyintézési kultúra miatt ezt a megoldást tudomásul vesszük. Célszerű ugyanakkor, hogy a KSZ funkció (vi) a régióba kerüljön, illetve ott maradjon, mégpedig a projekttámogatási típusoktól függően lehetőleg több szervezethez, a következők szerint: a) az előbb említett VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai NKft., illetve EGTC szervezetek interregionális programokban való részvétele nem kíván további magyarázatot; b) a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség esetében jók voltak a tapasztalatok a ROP fejlesztési, beruházási programjai és a KTIA „regionális 25%-a” esetében; 49
c) a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. mellett működő faktorcéget kell létrehozni, amely gyakorlattal tudná ellátni a mikrohitel és más MFB-konstrukciók menedzselését. Az előbb említett szervezeti megosztás ugyanakkor jelentős koordinációt és felkészültséget igényel a programok átfedésének, a pályázókat terhelő, felesleges adminisztrációnak az elkerülésére, illetve a jelenlegi, időként kedvezőtlen állapotok megszüntetésére. Ennek a problémának az informatikai, ügyfélkapus, közös rendszeren keresztüli megoldására nem szeretnénk kitérni, bár láthatóan az irányítási koncepció részét képezi. Ez t.i. egy politikai döntés, az informatikai és adatbázis-háttér (BM) adva van, a koordináció a fent említett szervezetek között pedig rövid idő alatt, problémamentesen megvalósítható. A kérdés másik felét a projektek koordinált tervezése és a konstrukciók színvonalas monitorozása, és az új tervezések megfelelő előkészítése jelenti. Ezt az alábbiak szerint képzeljük el (hasonlóan a fenti i)-v) feladatokhoz): i) a központi fejlesztési dokumentumokban meghatározott mozgástér ismeretében a regionális konstrukciók tervezése, a szükséges útmutatók kidolgozása; ii) a konstrukciók társadalmi vitájának a lefolytatása; iii) a projektgazdák számára információszolgáltatás a pályázásra nyitva álló időszakban; iv) a projektgazdák számára információszolgáltatás az elszámolásokkal, lezárással és fenntartással összefüggésben; v) a korábbi pályázási kör tapasztalatainak az összegzése statisztika elemzése, a projektgazdás elégedettségének és a projekttípus hasznosulásának vizsgálata, és tanácsadás a következő tervezési időszakra; vi) projektgenerálás, projekt mentorálás, orientációs tanácsadás vállalkozásoknak; valamint az előbbi a)-d) pontokban ismertetett szervezetek közötti koordináció egy kézben, nevezetesen a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség stábjánál összpontosuljon. A fenti tevékenységek nem jelentenek direkt kapcsolatot sem pénzzel, sem döntéshozatallal sem regionális, sem centrális szinten. Ez tenné lehetővé a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség jelenlegi neutrális, szakmailag kívánatos pozíciójának a megőrzését. Az Ügynökség ugyanakkor számon kérhető felelősséggel rendelkezne az ügyfelek és az ő elégedettségük kérdésében. Az ügynökségi munka minőségét más részről lemérné a projektek hasznosulásának rendszeres, éves szintű követése. Összefoglalva a javasolt struktúra a jelenlegi rendszer szereplői által nyújtott szolgáltatások megújítása a fentebb bemutatottak mentén, a jól működő elemek megőrzésével, a hiányosságok szigorú kiküszöbölésével és az ügyfelek érdekeinek az első számú prioritássá emelésével.
2.3.
Javaslatok a régió RIS3 stratégiájának irányítására
A fenti struktúrához új szervezet létrehozását indokolatlannak tartjuk. Másrészről úgy látjuk, hogy az innovációt segítő tevékenység a megyei önkormányzatok, kistérségi társulások, járási kormányhivatalok munkájától idegen, és valószínűleg nagyon hátrasorolt lenne a sokrétű egyéb feladataik mellett. Az általunk javasolt struktúra kielégíti a következő követelményeket: a) a régiós érdekeltek meghatározók; b) az érdekeltek széleskörű bevonása megvalósul; c) az irányítás többszintű és több forrásra terjed ki; d) az irányítás tartalma jól körülhatárolt.
50
Szükségesnek tartanánk a RIÜ hálózatra építve kialakítani egy országos tanácsadói rendszert, amely a térségi innovációt, a helyi kezdeményezéseket, kísérleti fejlesztéseket, helyi befektetéseket ösztönzi, segíti és támogatja. Ez az új szervezet a RIÜ hálózat továbbfejlesztésével, új típusú feladatok átruházásával, hozzáadásával, hatékonyabbá tételével – viszonylag gyorsan és költségtakarékosan megvalósítható. Szükség van egy olyan szervezetre, amely nem csak technikai tanácsadást végez, hanem magas szintű, üzleti komplex tanácsadást biztosít a helyi magyar KKV-k számára.
A következő hét éves periódusban meg kell próbálnunk kijavítani az elmúlt 20 év gazdaságfejlesztéssel, területfejlesztéssel és innováció-fejlesztéssel kapcsolatos anomáliáit. •
Pozitívumként kell megemlíteni, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon létrejöttek azok az intézményi struktúrák, amelyek minden európai országban támogatják a fenti folyamatokat, a végrehajtás azonban nem sikerült.
•
Negatívumként említendő, hogy a létrejött intézményi struktúra az állandóan változó politikai és finanszírozási irányváltások miatt nem tudta stabilan végrehajtani feladatát.
A javaslat célja a vállalkozások számára átlátható és stabil fejlesztési és intézményi struktúra működtetése, valamint az ehhez szükséges keretek hosszú távú kialakítása és fenntartása
Az intézményi struktúra kialakítása során lehatárolás szükséges az alábbi szervezetek között a párhuzamos tevékenységek kiküszöbölése érdekében a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások vonatkozásában, melynek kapcsán az alábbi feladatlehatárolást javasoljuk: •
Vállalkozásfejlesztési alapítványok: o mikrovállalati hitelezés o vállalati pénzügyi tanácsadás
•
Kereskedelmi és iparkamarák, illetve agrárkamarák: o vállalkozások nyilvántartása o szakmai érdekképviselet o vállalati igényekre alapozott szakképzés o alapszintű vállalati tanácsadás (jogi, adó és számvitel, Széchenyi hitelkártyához kapcsolódó tanácsadás, üzleti partnerkeresés)
•
Innovációs ügynökségek: o innovatív vállalkozási tanácsadás (kutatási és innovációs projektek fejlesztése, projektmentorálás, kutatási és innovációs pályázati, valamint projektmenedzsment) elsősorban kis és középvállalkozások számára, különös tekintettel a gazellákra, azaz a gyors növekedési potenciállal rendelkező KKV-kra induló, innovatív start-up vállalkozások részére.
51
o
o
o
•
magasszintű vállalati tanácsadás (üzleti terv készítése, a vállalkozások felkészítése a (kockázati) tőkebefektetők általi beruházásra, szabadalom, külföldi kutatási, befektetési és üzleti partnerkeresés) A nemzeti szintű tudomány-kommunikáció koordinálásában a NIH támogatása regionális vetületben, a helyi KFI szereplők munkájának és a tudománykommunikációs folyamatok koordinálása. A nemzeti szintű kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzési eljárást Magyarországon összefogó és koordináló NIH támogatása regionális vetületben, a helyi szereplők munkájának koordinálása, segítése, speciális tanácsadási szolgáltatások nyújtása.
Nemzeti Külgazdasági Hivatal: o befektetés- és exportösztönzés a nemzeti szintű prioritások mentén
A további szereplőkre vonatkozó javaslatokat a lenti kategóriákhoz kapcsolódó leírások tartalmazzák. A magyar vállalkozásfejlesztő szervezetek egymás közötti versenyeztetése értelmetlen, hiszen mind közös cél érdekében, a magyar gazdaság érdekében dolgoznak. Meg kell teremteni a hosszú távú állami (akár adó-jellegű) finanszírozási konstrukciót, ami biztosítja a szervezetek stabil működését. Nem szükséges ugyanakkor a finanszírozás 100%-os biztosítása, a verseny megjelenhet a közvetlen EU források pályázása révén, ahol hasonló, külföldi szervezetekkel kell felvenni a versenyt.
A) Döntéshozatal Országos jelentőségű kérdésekben nemzeti döntéshozatalra, helyi jelentőségű kérdésekben helyi döntéshozatalra van szükség (szubszidiartitás elve). -
Stratégiai döntések Irányító hatóság = Nemzeti minisztériumok. Az IH csak stratégiai kérdésekben hozzon döntéseket, nem az egyes pályázatokra vonatkozóan, mint a 2007-13 időszakban.
-
Pályázati döntések • Európai jelentőségű ügyekben, nagyprojektek vonatkozásában kormányzati döntéshozatal javasolt, pl. a Fejlesztéspolitikai Kabinet bevonásával. • Országos jelentőségű ügyekben minisztériumi döntéshozatal javasolt, társadalmi szereplők bevonásával. • Helyi jelentőségű ügyekben a megyei önkormányzatok és a megyei kormányhivatalok közös döntése javasolt a társadalmi szereplők bevonásával (KIK, AK, MVA, oktatási intézmények, non-profik szervezetek, járások, állami ágazati szereplők: VIZIG, RIÜ stb.) (ld. francia modell).
A helyi jelentőségű döntések esetében is szükséges lesz valamilyen megyéken túlnyúló, több megye döntéseit összeegyeztetni képes szervezetre. Ma már túl lehet lépni a korábbi tervezési régiók keretein, és esetleg Nyugat-Magyarországi egyeztető szervezetként a megyei önkormányzatok és 52
kormányhivatalok közös egyeztető bizottságát lehet létrehozni. Ez elősegítheti olyan megyehatárokon túllépő projektek fejlesztését, mint például a biotechnológia Pécs és Kaposvár egyetemi kutatásainál. Határon átnyúló projektekben gondolkodva az EGTC formációkat minden határmenti megyében létre kell hozni, a formája (1magyar-1horvát vagy több magyar több horvát megye) mindig a helyi viszonyok függvénye kell legyen.
B) Javaslatok a technikai lebonyolításra -
Európai jelentőségű nagyprojektek esetében szorosabb együttműködés szükséges az EBvel, ezért a NFÜ jelenlegi szervezetének megszüntetése után annak átalakítását javasoljuk. Az NFÜ-t át lehet alakítani egy olyan brüsszeli és budapesti székhelyű kisméretű szervezeti egységgé, amely az Állandó Képviselettel együttműködve a nagyprojektek sikeres lebonyolítást egyezteti Magyarországon és Brüsszelben, kormányzati felügyelet alatt.
-
Országos jelentőségű ügyek:
-
Nagymérető tömeges pályázatok: A minisztériumi irányító hatóságokat az országos közreműködő szervezetek segítik (pl. MAG Zrt – vállalati eszközvásárlás).
-
Nagyméretű egyedi pályázatok: Az egyedi (pl. innovációs vagy K+F) pályázatok többsége nem bonyolítható le egységes eljárásrend segítségével, ezért szükséges egy önálló, ilyen pályázatokra szakosodott egység (pl. NIH) megerősítése.
-
Helyi jelentőségű ügyek:
-
Kisméretű pályázatok: A helyi KSZ segítségével lebonyolíthatóak (RFÜ), esetleg global grant konstrukció segítségével specializált szervezeteknek továbbszerződhetőek: pl. RIÜ spinoff pályázatok vagy megyei fejlesztési ügynökség: kisméretű településfejlesztési projektek. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap területi vetülete Ahogy a felmérésből is kiderült, a KTIA legnagyobb része a közép-magyarországi régiót támogatja, amely azonban nem biztosítja azt, hogy a támogatások aránya a KTIA alapjául szolgáló innovációs járulékok befizetésével legyen összhangban (azok nem csak a központi régióból származnak). Javasoljuk, hogy legalább az ezzel kapcsolatos %-os arányokat tartsuk meg. A nagy KMR részarány azért sem kedvező a KTIA-ból, mert így gyengíti az ET által elfogadott koncepciót, miszerint a KFI/gazdaság a konvergencia régiókban történő erősítését szolgája. Megoldásként azt javasoljuk, hogy budapesti KFI központokat próbáljunk vidékre irányítani. Ha sikerül SA/KTIA források segítségével legalább Budapest környékére, a konvergencia régiókba, pl. Gyöngyös, Hatvan, Jászberény, Szolnok, Kecskemét környékére irányítani/áthelyezni ezeket a vállalati/állami központokat (pl. MTA kutatóintézetek, vállalati KFI központok), az jelentős szellemi, gazdasági erőforrás megjelenésével segíti a tágabb budapesti agglomerációt. Természetesen megoldást jelenthet az is, hogy a nagyobb vidéki egyetemi városokba lesznek irányítva a KFI központok. Ezzel a megoldással megakadályozható a képzett munkaerő KMRba/külföldre vándorlása, hiszen magas képzettségüknek megfelelő magas bérű munkahelyet találnak a képzett fiatalok.
• •
•
•
•
53
•
•
• •
•
•
•
A fenti javaslatok csökkentenék a magyar gazdaság/KFI intézményrendszer Budapestcentrikusságát és az ebből fakadó problémákat, úgymint közlekedés, CO2 kibocsátás, EU támogatások lehívásának nehézsége, stb. Ennek természetesen feltétele, hogy a KTIA által biztosított ilyen jellegű kiskapuk nagy részét bezárjuk. Hosszútávon elérhető válhatna a német gazdaság decentrális felépítése és egy stratégiailag kiegyensúlyozott ország-szerkezet (térszerkezet) hozható létre. Ezzel párhuzamosan hosszú távon – a közszféra innovációját elősegítve – át kell gondolni az állami/államigazgatási egységek/intézmények konvergencia régiókba helyezését is. A K+F és gazdaságfejlesztési forráselosztási intézményrendszer Mindenképpen szükséges egy hatékony, rugalmas, pályázó-orientált támogatási intézményrendszer létrehozása. Nem szabad a 2007-13 költségvetési időszak hibájába esnünk és cél-orientált intézmények helyett, pályázati-technikai orientációjú intézményrendszert létrehozni. Az irányító intézményeknek (IH, minisztérium, stb.) stratégiai célokat kell szem előtt tartani és ehhez igazítani a pályázatok technikai lebonyolítását. A helyi intézményi szereplők pozicionálásának és pályázói érdeklődés fenntartásának fontos eszköze a helyi döntéshozatal a pályázati forrásokról. A jelenlegi (ön)kormányzati struktúrában a megyék és megyei jogú városok önkormányzatai/közgyűlései, illetve ezek összevont/közös helyi szervezetei alkalmasak ilyen jellegű politikai döntéshozatalra. A döntéshozatal nem szabad, hogy 100%-ban politikai legyen. Ki kell alakítani egy kiegyensúlyozott politikai-közigazgatási-vállalati-ngo struktúrát, amely a pályázatok elbírálását átláthatóan biztosítja. A pályázatok technikai lebonyolításának rendszere mind de-koncentrált, mind de-centralizált intézményrendszeren keresztül elképzelhető. A decentralizált intézményrendszer közelebb áll az elfogadott EU standardokhoz. A helyi szereplők számára azonban mindenképpen fontos a helyi benyújtású pályázat, ebben is a KMR-centrikusság feloldását látják.
C) Fejlesztési segítség A megyei kormányhivatalok alatt létre kell hozni a korábbi kistérségi hálózat utódját (a SZPI helyett), akik segítik a helyi szereplőket a projektek végrehajtásában. Járásonként legalább egy fő tanácsadó szükséges, akik helyben, pl. a járási központban segítik alapvető információkkal az önkormányzati / vállalati / civil szereplőket. Ágazati segítségnyújtás is szükséges a speciális programokhoz. Az alábbi szervezetek specializált, magas szintű forrástanácsadást tudnak biztosítani: o pl. innováció: DDRIÜ o pl. mezőgazdaság: falugazdász (tájgondnok)
D) Források A vissza nem térítendő forrásokat jól kiegészítheti a visszatérítendő források rendszere: -
Az elmúlt években nem volt kellően sikeres az DDRF Zrt (RFH) által kezelt kedvezményes források kihelyezése. A központi (budapesti) döntéshozatal és a kereskedelmi banki szemlélet 54
(pl. nagyarányú biztosíték megkövetelése) nehezítette az DDRF Zrt forrásainak kihelyezését kedvezményesen, akár magasabb kockázatú vállalati (kutatási) projektekbe. A helyi döntéshozatal erősítése és a magasabb kockázatú, esetleg ingatlanfedezet nélküli hitelek engedélyezése nagymértékben segítheti a vállalti innovációt a tőkehiányos keleti megyékben. -
A JEREMIE források lehívását erősíthetjük a megfelelő projektek és jó minőségű üzleti tervek előkészítésével, erre a feladatra kisösszegű pályázati támogatás mellett a DDRIÜ tanácsadási tevékenysége segíthet.
Az EU közvetlen brüsszeli forrásai esetében Magyarország a többi tagállammal áll versenyben. -
Horizont 2020 források: ezeknek a forrásoknak az eléréséhez négy kritérium szükséges: •
Kiválóság: olyan KFI központok kialakítása, melyek saját témájukban Európa legjobbjai közé tartoznak. A potenciális területek DD esetében: biotechnológia, környezetipar, agráripar, ITK,
-
Kapcsolatok: brüsszeli képviseletek kialakítása a nemzeti innovációs képviselettel való szoros együttműködésben gondolkodunk, ezáltal erősíteni kívánjuk a brüsszeli kapcsolatrendszert és lobbi tevékenységet. -
Projektmenedzsment: az EU kutatási projektek menedzsmentje minden tagállamban külön specializációt igényel, fontos, hogy a kutatókat és vállalkozásokat tehermentesítsük ezen feladatok alól, hogy ők csak a szakmai kérdésekre tudjanak koncentrálni. DD esetében: az elmúlt években a DDRIÜ a nemzetközi források régióba vonzásában és kapcsolatok kiépítésében vezető szerepet töltött be.
-
Kiegészítő források: a korábbi évekhez hasonlóan fent kell tartani a konzorciumépítő és forrás-kiegészítő pályázatokat mind a Horizontt 2020, mind más európai kezdeményezések vonatkozásában (pl. EIT) DD esetében: szükséges egy régiós (innovációs) képviseleteket segítő új támogatási konstrukció bevezetése
3. A régió jövőképe 3.1) A régió innovációs jellegének meghatározása A „Guide to Research and Innovation Strategies for Smart Specialisations (RIS 3)” módszertani útmutató indikatív jelleggel felsorolja, hogy a régiók adottságai alapján milyen besorolások alkalmazhatók az intelligens növekedés, a fenntartható növekedés vagy a befogadó növekedés szempontjából. Ezen ismérvek alapján a Dél-Dunántúl besorolása az alábbiak szerint alakul: Intelligens növekedés szempontja alapján a Dél-Dunántúl a nem tudás- és technológia intenzív régió kategóriába sorolható. Ennek okai közé sorolható, hogy: • a Dél-Dunántúlon a bruttó hozzáadott érték ágazati szerkezetének vizsgálatából látszik, hogy iparosodottsága rendkívül alacsony. KSH (2009) adatai alapján elmondható, hogy
55
• • • • • •
a 23 %-os hányaddal mind az országosnál (egynegyed), mind a 19 megye átlagánál (bő háromtized) alacsonyabb volt. a K+F ráfordítások tekintetében 2011-ben abszolút értékben kifejezve illetve GERD/GDP vonatkozásban is az utolsó helyen állt a régió; az összes K+F beruházást illetően szintén Dél-Dunántúl zárta a rangsort (2011-ben ez az érték 1 323 millió Ft volt); a kutató-fejlesztők számított (FTE) létszámának alakulása kapcsán a régiók rangsorában az utolsó előtti helyet foglaltuk el 2011-ben, megelőzve Észak-Magyarországot; a kutató-fejlesztő helyek száma alig haladta meg az országos érték 7 százalékát; az SZTNH adatai szerint 2011-ben a lakóhely szerinti nemzeti szabadalmi bejelentések kapcsán messze a Dél-Dunántúl mutatta a legkisebb aktivitást (26,7 db / év); az ezer lakosra jutó felsőoktatásban nappali tagozatos hallgatók számát tekintve a közép-magyarországi régió után Dél-Dunántúl rendelkezik a legmagasabb létszámmal, ugyanakkor a magas hallgatói létszám nagyrészt az ország más területein lakó, de felsőfokú tanulmányait a régióban folytató hallgatóknak köszönhető.
Fenntartható növekedés szempontja alapján a Dél-Dunántúl a vidékies régió kategóriába sorolható. Ennek okai közé sorolható, hogy: • a régió népsűrűsége alacsony (2011-ben – 66 fő/km2), a 7 régió viszonylatában a legalacsonyabb helyen áll. Az ország három legritkábban lakott megyéje közül kettő is a térségben van (Somogy és Tolna megye); • a településszerkezet aprófalvas és a városi népesség aránya alacsony. A régió népességének 59%-a élt városban 2011 elején, amely jelentős mértékben elmaradt az ország 70%-os átlagától, de még a megyék főváros nélkül számított átlagától (63%) is. • a Dél-Dunántúl 655 települése közül 41 város, 614 pedig község. Befogadó növekedés szempontja alapján csökkenő lakosságú régió. Ennek okai közé sorolható, hogy: • a népességcsökkenés hosszú ideje tartó folyamata 2010-ben sem állt meg, a DélDunántúlon egy esztendő leforgása alatt mintegy 7400 fővel, 0,8%-kal fogyatkozott a lélekszám, nagyobb mértékben, mint az országban általában (0,3%). • a lélekszám 2010. évi 7400 fős apadásának döntő részét, közel háromnegyedét a mintegy 5400 fős természetes fogyás tette ki, a fennmaradó 2000 fős hiány pedig a vándorlások negatív egyenlegéből származott. A régió tipologizálást és a fenti következtetéseket alátámasztja az OECD Regional Development Working Paper 2011. évi kiadványában szereplő regionális makro kategorizálás is, melyet az alábbi ábra szemléltet:
56
Forrás: OECD Regional Development Working Paper 2011/03
3.2) A régió jövőképe Figyelembe véve a regionális gazdasági és társadalmi jellemzőket, valamint a nemzeti és közösségi stratégiákat is szem előtt tartva, a Dél-Dunántúl 2020-ig terjedő K+F+I-stratégia jövőképe az alábbiak szerint került meghatározásra: A Dél-Dunántúl – jelentős felsőoktatási központjainak és kutatóintézeteinek köszönhetően – 2020-ra elmozdul az intelligens növekedés irányába és 2030-ra valós Tudásrégióvá válik, mely következtében versenyképessége az átlagot meghaladó mértékben növekszik. A fenti célállapot elérése az alábbi hat iparág dinamikus fejlődésével valósítható meg, mivel a régióban működő innovatív vállalkozások és egyéb K+F+I fókuszú intézmények tevékenységüket elsősorban az alábbi húzóágazatokhoz kapcsolódóan végzik. Így megalapozottan ezen iparágak tekinthetők kitörési pontnak: •
Élelmiszer- és agráripar
• •
Egészségipar Gépipar, Fémmegmunkálás Elektronika
•
és
• •
Információ és technológia ipar Környezetipar Kreatív ipar
kommunikációs
3.3) A régió fejlesztésének átfogó célja A régió jövőképéhez igazodva kiemelt fontosságú, hogy a régió innovációs potenciálja valóban a helyi adottságoknak megfelelően legyen kiaknázva. Annak érdekében, hogy ez megfelelően megvalósuljon, a dél-dunántúli RIS3 átfogó célja, hogy a magas minőségi színvonalat képviselő és széles körben elérhető oktatási - kutatási rendszer kialakításával, a gazdaság támogatást kapjon versenyképességének és innovációs potenciáljának növeléséhez, illetve az innovációra alapozott 57
foglalkoztatottság növeléséhez, megvalósítva ezáltal az erőforrás-hatékony kialakulását.
Tudásrégió
A cél megvalósításához a tudásszféra oldaláról elengedhetetlen a K+F+I tevékenységhez szükséges műszaki-természettudományos képzés, illetve az azt kiszolgáló tevékenységek célirányos oktatásának erősítése és a piaci igények összehangolása, valamint gazdasági oldalról olyan innovációs szempontból kedvező környezet kialakítása, mely ösztönzi a régió vállalkozásainak innováció tudatosságát, elősegíti az új és versenyképes munkahelyek létrehozását, továbbá erősíti az ipari bázist és az új ötletek piaci érvényesülésének megalapozását. A fenti cél elérésének érdekében tehát a kormányzatnak, a gazdasági szereplőknek, a tudásbázisoknak, egyéb szakmai szervezeteknek és a közszférának összehangoltan, azonos irányelvek mentén szükséges tevékenységüket végezniük. Mivel csak így biztosítható, hogy a Dél-Dunántúl az intelligens növekedés pályájára áll.
58
4. Fejlesztési prioritások A Dél-dunántúli régió innovációs stratégiakeretének jövőképét és célrendszerét - a jelenlegi regionális adottságok, hazai gazdasági környezet és EU-s regionális politika figyelembevétele mellett - az alábbi ábra mutatja be összefoglaló jelleggel: Jövőkép
Átfogó cél
Horizontális Prioritások
Horizontális Alprioritások
A Dél-Dunántúl – jelentős felsőoktatási központjainak és kutatóintézeteinek köszönhetően - 2020-ra elmozdul az intelligens növekedés irányába és 2030-ra valós Tudásrégióvá válik, mely következtében versenyképessége az átlagot meghaladó mértékben növekszik. A magas minőségi színvonalat képviselő és széles körben elérhető oktatási - kutatási rendszer kialakításával, a gazdaság támogatása versenyképességének és innovációs potenciáljának növelése, illetve az innovációra alapozott foglalkoztatottság növelése érdekében, megvalósítva ezáltal az erőforráshatékony Tudásrégió kialakulását. I. A régió gazdasági növekedésének biztosítása – a vállalkozói aktivitás erősítése: versenyképes, exportorientált és innovatív gazdaság
II. A régió innovációs teljesítményéhez kapcsolódó foglalkoztatottság növelése – a regionális K+F+I kapacitás erősítése
III. Környezeti fenntarthatóság, erőforrás- és energiahatékonyság elősegítése
HAP 1: A régió vállalkozásai innováció-tudatosságának erősítése
HAP 5: K+F+I tevékenységhez kapcsolódó (tudás-intenzív, nagyobb hozzáadott értéket előállító) munkahelyek számának növelése, infrastrukturális hátterük erősítése
HAP 10: Az alacsony széndioxid kibocsátású illetve erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérés
HAP 2: A vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése
HAP 6: Tőkebevonzás innovatív vállalkozások régióba telepítésének ösztönzése révén
HAP 11: A vállalkozások éghajlatváltozásához való alkalmazkodásának elősegítése
HAP 3: A vállalatok és a közfinanszírozású intézmények K+F+I célú együttműködésének fejlesztése
HAP 7: A K+F+I tevékenységhez szükséges műszaki-természettudományos képzés, illetve az azt kiszolgáló tevékenységek célirányos oktatásának erősítése
HAP 12: A régió energiafüggetlenségének elősegítése
HAP 4: A vállalatok exportorientáltságának ösztönzése
HAP 8: A régióra jellemző elvándorlás megakadályozása
HAP 13: Az intelligens városi alkalmazkodás feltételeinek megteremtése
HAP 9: A térségi elérhetőség és a K+F+I tevékenységek ellátásához szükséges infrastruktúra javítása
59
4.1) A horizontális prioritások indoklása A régió gazdasági növekedésének biztosítása – a vállalkozói aktivitás erősítése: versenyképes, exportorientált és innovatív gazdaság A fejlett országokban napjainkban a termelékenység növekedése mintegy 80 %-ban az innováció valamilyen formájának köszönhető (Cooke 1995). A gazdaság fejlődése szempontjából tehát kiemelkedő jelentőséggel bír az innováció, így kiemelkedő a jelentősége az innovatív, vagy innovációs tevékenységet végző vállalkozásoknak, illetve a technológia-intenzív és innováció-orientált ágazatoknak. A Dél-dunántúli régióban jelenleg meghatározó az innovációval egyáltalán nem, vagy elhanyagolható mértékben foglalkozó vállalkozások aránya. Fontos elérendő cél a vállalkozások innováció-tudatosságának növelése és a K+F+I-re fordított kiadások növelése, amelyhez a szemléletformáláson túl az innováció területéhez kapcsolódó alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítására (inkubáció, innovációs tanácsadás) is szükség van. A magas hozzáadott értékkel bíró termékekkel és magas színvonalú szolgáltatásokkal az exportpiacok kiszolgálása is megvalósítható, s csökkenthetők a helyi gazdasági recessziós hatások is. Szintén kiemelt jelentőséggel bír a vállalkozások közötti, valamint az intézményi K+F+I szereplők és a vállalkozások közötti együttműködések támogatása. A régió tekintetében erősségként megfogalmazott felsőoktatási (PTE mint kutatóegyetem, KE) és kutatási intézményekben (Szentágothai János Kutatóközpont, Takarmánytermesztési Kutatóintézet – Iregszemcse stb.) fellelhető K+F+I potenciál transzferálása és hasznosítása lehet a kulcsa a régiós szinergiák kihasználásának. Szintén a szinergiák kihasználását segítheti a vállalkozások közötti együttműködések fokozott támogatása, történjen az együttműködés akár központi (pl. Nemzeti Technológiai Platformok), akár saját (pl. klaszterek) kezdeményezésre. Az új és együttműködésre épülő K+F+I központok, konzorciumok stb. létrehozásával és az együttműködésben rejlő szinergiák kihasználásával továbberősíthető a régió gazdasági potenciálja. A Dél-dunántúli gazdaság innovációs potenciáljának kiaknázásához biztosítani kell továbbá a megfelelő üzleti szolgáltató háttér kialakítását és hatékony működését, s az innovációs folyamatot támogató adaptív és rugalmas szolgáltató háttért kell kialakítani. Az innováció sikeres alkalmazásához biztosítani kell a rugalmas gazdasági, pénzügyi háttérszolgáltatások elérhetőségét a régió vállalkozásai számára annak érdekében, hogy versenyképességüket megalapozhassák. A gazdaság fejlődésével párhuzamosan valósulhat meg a régiós lakosság életminőségének javulása, a minőségi életkörnyezet kialakítása és fenntartása. Ehhez támogatni kell azokat az elsősorban szolgáltató iparágakat, melyek egyrészt elősegítik az egyéb termelő ágazatok fenntartható, környezettudatos és versenyképes működését, másrészt vonzó kulturális környezetet és egészséges életkörülményeket biztosítanak a régióban élőknek. Megelőzve ezáltal a fiatalok és képzett munkaerő elvándorlását és a negatív demográfiai folyamatok megállítását. A régió innovációs teljesítményéhez kapcsolódó foglalkoztatottság növelése A Dél-dunántúli régió stratégiakeretének helyzetelemzéséből kitűnik, hogy a régió adottságaiból és történelmi, gazdasági, társadalmi folyamataiból kifolyólag a foglalkoztatottak száma igen alacsony. Az országos szintet jelentősen meghaladó 12 %-os munkanélküliségi ráta a stratégiakeret szempontjából leginkább releváns szektorban, az iparban 2010-ben átlagosan 2%-kal nőtt az egy évvel korábbi adathoz képest. Ezért kiemelten fontos célként kitűzni a régió innovációs teljesítményéhez kapcsolódó foglalkoztatás növelését, amely nem csupán a K+F+I munkahelyteremtést és az innovatív vállalkozások tőkebefektetésének ösztönzését célozza meg, hanem az oktatás megerősítését és a 60
képzett munkaerő régióban tartását is el kívánja érni. A tudásalapú gazdaság elvének megfelelően támogatni kell a korszerű szaktudás, és szakismeretek széles körű elterjesztéséhez szükséges képzési rendszerek működését. Biztosítani kell az ipari, gazdasági igények becsatornázását a közép- és felsőoktatási intézmények képzési struktúrájába. Valamint támogatni és promótálni kell az élethosszig tartó tanulás gondolatát. A versenyképes tudást birtokló munkaerő segítségével a térségben élénkíthető és a régióba vonzható a nemzetközi működő tőke, emellett erősíthetők a régióban már működő kis-, közép- és nagyvállalatok új alapot képezve a kutatás-fejlesztési és innovációs potenciálok helyben történő hasznosítására. A foglalkoztatottság növekedését nem csak és kizárólag a K+F+I központú munkahelyek számának növelésével szükséges elérni. A felvázolt jövőkép eléréséhez elengedhetetlen, hogy a régió munkaképes-korú lakosságának minél nagyobb része rendelkezzen megfelelő munkahellyel és ennek eredményeként a megélhetést biztosító jövedelemmel. Biztosítani kell, hogy a 20 – 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya – az Európa 2020 Stratégiához alkalmazkodva - elérje a 75 %-t. A cél eléréséhez elengedhetetlen a régióban meglévő szabad munkaerő motivációjának, rugalmasságának és képzettségének növelése. A munkajövedelmet szerzők arányának növelésével csökkenthető a szociális ellátórendszerre nehezedő teher, a jelenleg segélyezésre fordított pénzeszközök egy jelentős része átirányíthatóvá válik a gazdaság termelő ágazataiba. Továbbá a régióban tapasztalható negatív demográfiai (elöregedés, népességcsökkenés) és vándorlási (elvándorlás) folyamatokra a régióban létrejövő új munkahelyek pozitív hatással lesznek, az elöregedés és a népességfogyás mértéke mérsékelhetővé és megállíthatóvá válik. Környezeti fenntarthatóság és erőforrás- és energiahatékonyság elősegítése A fejlettebb régiókhoz való csatlakozásnak előfeltétele a környezetei, természeti értékek fokozottabb védelme és a természettel való együttélés harmonikusabbá tétele. Ennek érdekében egyrészről csökkenteni szükséges a gazdaság természetre gyakorolt negatív hatásait, másrészről segíteni szükséges a gazdasági szereplők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását. A Dél-dunántúli régió természeti adottságai, agrárgazdasági szerkezetében rejlő potenciál alapja lehet a megújuló energetikai fejlesztések (biomassza, energianövények) jelentősége növelésének. A kapcsolódó környezetipari fejlesztések (klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, épületek energiahatékonyságának javítása, megújuló erőforrásokat feldolgozó erőművek) pedig kitörési pontként szolgálhatnak a régió számára.
4.2) Ágazati prioritások meghatározása területi bontásban A prioritások értelmezhetők területi és ágazati jelleggel egyaránt. Amennyiben a fenti célokat földrajzi egységekre vetítjük ki, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a régió településhálózatának erősen polarizált jellegét, a középvárosok jellemző hiányát, az apró- és kisfalvak viszonylag magas számát, valamint az eltérő természeti és gazdasági adottságokat. Ennek köszönhető, hogy a regionálisan meghatározott ágazati prioritások, egy-egy térség (megyére, megyeszékhelyre) kapcsán markánsabban jelennek meg az alábbiakban. A Dél-Dunántúl intelligens szakosodási stratégiájának ágazati prioritásai tehát az alábbiak: •
(ÁP 1): a régió természeti adottságaira alapozva, különösen Somogy és Tolna megyében, erősíteni kell a helyi piacokat is kiszolgáló, élőmunka igényes agrárium (elsősorban a zöldség és gyümölcstermesztés, állattenyésztés, haltenyésztés valamint az erdő- és 61
vadgazdálkodás) versenyképességét, illetve az erre épülő élelmiszeripar / feldolgozó ipar (gyümölcsfeldolgozás – pl.: borászat -, állati- és erdei termékek feldolgozása, halfeldolgozás) kapcsán a magasabb hozzáadott értékű, prémium termékek létrehozását. Továbbá az ágazatot fel kell készíteni a klímaváltozás jelentette kihívásokra, a talajok termőképességének csökkenésére, a vízigényes ágazatok jövőbeni helyzetére. Előtérbe kell helyezni tehát a természetes vízrajzi viszonyokhoz közeli területhasználatokat, illetve művelési módokat, valamint a vízvisszatartás és víztakarékos technológiák alkalmazását. •
(ÁP 2):a régió természeti és infrastrukturális adottságaira alapozva a környezetipar szerepének fokozása és a kapcsolódó kutatási potenciál növelése – a régió valamennyi megyéjében - az alábbi bontásban: -
Az energiaellátásban való függetlenség elérése a helyi szinten elérhető energiaforrások felhasználása, a megújuló energiaforrások (különösen biomassza, biogáz, geotermikus- és napenergia) energiatermelésben való arányának jelentős növelése, gazdasági célú hasznosítása 18.
-
Hidrogénüzemű tüzelőanyag-cellás technológiák továbbfejlesztése, K+F programok megvalósítása: a kommunális járművek, üzemi szállítójárművek, targoncák, kerékpárok és postai triciklik, valamint a balatoni hajózás járműveinek tüzelőanyag-cellás ellátása érdekében. Továbbá a szünetmentes energiaellátás érdekében.
-
Az intelligens városi alkalmazkodás (smart city) regionális feltételeinek megteremtése, kutatási portfóliók kiszélesítése a Smart City Energy / ICT / LCA és Climate területeken, mely magába foglalja az alacsony energia felhasználású, energiahatékony építészeti megoldásokat, CO2 kibocsátás csökkentését, intelligens épületvezérlési megoldásokat, továbbá a városok klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának elősegítését.
Továbbá egyaránt szükséges és prioritásként kezelendő, a fenti technológiák telepítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához kapcsolódó szakember bázis számának és kvalifikáltságának a növelése, valamint e képzések infrastrukturális hátterének biztosítása. -
A hulladékkezelési rendszerek újratervezése, a szelektív hulladékgyűjtés arányának növelése, valamint erre építve a hulladékfeldolgozás és hasznosítás területén az innovatív technológiák adaptálása, hulladékgazdálkodási logisztikai csomópontok kialakítása a lerakók helyszínéül kijelölt városokban.
•
(ÁP 3): a régió, ezen belül elsősorban Baranya megye egészségiparának fejlesztése és piacképes egészségügyi szolgáltatások megteremtése: különösen a biotechnológia, a laboratóriumi diagnosztikum, a gyógyszeripari szolgáltatások (gyógyszer-jelölt molekulák nagyáteresztő képességű tesztelése, a toxikológiai és a hatásmechanizmus vizsgálatok széles köre), valamint az eszköz és eljárásfejlesztés (képalkotó diagnosztikai fejlesztések, a sebészi eszközök, implantátumfejlesztések, laboratóriumi eszközfejlesztések) területén a meglévő innovációs potenciálok és K+F+I infrastruktúrák kihasználásának segítségével.
•
(ÁP 4): a régió, ezen belül elsősorban Baranya megye információs és kommunikációs technológiai iparának dinamizálása, az új fejlesztési irányok erősítése (mobil technológiák,
18
Mindezek mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy főként a Baranyában rendelkezésre álló ásványi nyersanyagkészletek hosszú időre elegendőek, így ezek is stratégiai erőforrásként tekintendők.
62
•
térinformatika), a piaci igényekre épülő oktatási háttér megteremtése, továbbá a piacon hasznosítható kutató kapacitások volumenének növelése által.
•
(ÁP 5): a régió kreatív-kulturális humán bázisára és a gazdag ipari, kézműves, nemzetiségi és természeti örökségre alapozva a kreatív ipar fejlesztése (pl.: filmipar fejlesztése, design, építészet stb.). Szerepe főként a multidiszciplináris jelleg miatt értékelődik fel, hiszen a gazdaság és a kulturális szféra kölcsönösen befolyásolja egymást: a kreatív, széles látókör, a választás szabadságával önállóan élni tudó, „kulturált” munkaerő a gazdasági szektorban is érezteti élénkítő hatását.
•
(ÁP 6): a környezetipar egyes részterületeihez szorosan kapcsolódóan a régió gép- és elektronikai iparának, és az ehhez kapcsolódó fémmegmunkálásnak a fejlesztése, térségi beágyazódásának segítése a meglévő innovációs potenciálok kihasználásával. A területhez kötődő, hiánypótló jellegű kutatási infrastruktúrák kialakításával. Ennek főbb irányvonalai lehetnek az erőforrás-hatékony városüzemeltetést szolgáló eszközök kifejlesztése és gyártása (pl.: települési szilárd és folyékony hulladék szállítására alkalmas eszközök, útkarbantartó és síkosság mentesítő berendezések, vízi közmű fenntartásához szükséges járművek, platós és ponyvás áruszállító felépítmények), autóipari beszállítói potenciál erősítése; a saját fejlesztési, magas hozzáadott értékű termékek előállítása.
Az ágazati prioritások megalapozottsága főként a szellemi élet helyszínein, azaz elsősorban a megyeszékhelyeken, valamint a Duna vonalán kialakult ipari tengely mentén (Dunaföldvár, Paks, Szekszárd, Mohács) és a Balatoni agglomeráció (Fonyód, Siófok) körül adottak. Különösen igaz ez a kutatás-fejlesztési funkciókra és e téren a gazdasági szférával való együttműködésre, valamint a kulturális és ehhez kapcsolódó kreatív ipari teljesítményekre. Ebből következően mind a horizontális, mind az ágazati prioritások megvalósítása főként a térség kiemelt városaihoz és azok agglomerációs gyűrűihez kötődő gazdasági szereplők, kutatóhelyek és oktatási központok, a kormányzati szervek és a civil szektor együttes kompetenciája.
Forrás: Országos Fejlesztési Koncepció 63
5. Szakpolitikai eszközök A fenti regionális jövőkép megvalósítása érdekében az egyes prioritásokhoz az S3 tervezés iránymutatásai alapján olyan szakpolitikai eszköztárat volt szükséges társítani, melyben - az egyes régiók heterogenitása miatt - érvényesül a térségspecifikus szemléletmód. A tervezés során biztosítani kellett továbbá, hogy az eszközök kombinációja – pályázati források, kölcsönök és egyéb támogatások – hatékonyan legyenek képesek elérni a regionális szintű általános politikai célkitűzéseket, segítsék a vállalkozásokat és felhasználják a magántőke beruházásait egyaránt. Szükséges megjegyezni, hogy a szakpolitikai eszközök / intézkedések meghatározása és persze azok eredményessége az adott innovációpolitika irányítási rendszertől (a különböző döntéshozói szintektől) függenek. Mivel a jelenlegi struktúrából hiányzik a regionális döntéshozói szint az eszközök tényleges kijelölése a domináns központi kormányzati szervek, illetve térségi - a következő programozási ciklusban területfejlesztési feladatokat is betöltő - megyei szinteken jelenhet meg. Ennél fogva az alábbiakban felvázolt – főként közvetlen eszközökre 19 építő – eszköztár a Nemzeti KFI stratégiával összhangban, javaslatként értelmezhető. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az eszközök akkor szolgálják leginkább a célok és prioritások megvalósulását, ha azok igénybevétele és felhasználhatósága valamennyi érintett számára egyaránt kiszámítható, azaz folyamatosan vagy előre definiált időintervallumokban elérhető. Tematizált szakpolitikai eszközök:
1) Vonzó regionális kutatási infrastruktúra, kompetencia megerősítése a kijelölt regionális ágazati prioritások mentén 1.1. K+F és kapcsolódó oktatási funkciók infrastrukturális hátterének megteremtése: Az eszköz a regionális K+F tevékenység versenyképességét és hatékonyságát hivatott javítani az üzleti és közszférában a K+F infrastruktúra fejlesztésén keresztül. Elsődleges célja a régió természettudományok, műszaki, agrár- és orvostudományok területén kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezeteinek korszerű K+F eszközökkel való ellátása, mely hatékonyan hozzájárul a korszerű, versenyképes termékek, technológiák, szolgáltatások kifejlesztéséhez és korszerű oktatási funkciók ellátáshoz egyaránt. Az eszköznek eredményorientáltnak kell lennie, és konkrét kutatási programhoz vagy kutatási tevékenységhez kell kapcsolódnia. Ezáltal olyan K+F kapacitások születnek, melyek támogatják a nemzetközi szintű tudományos eredmények, a jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, újdonságot jelentő, piaci bevezetésre szánt termékek, eszközök, eljárások, szolgáltatások, technológiák, anyagok, kidolgozását. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ERFA, KTIA Dél-Dunántúlra dedikált része Szakpolitika indoklása: az eszköz igényének indokoltsága kettős. Egyrészt lehetőséget kell biztosítani egyes ágazati prioritások mentén a régióban hiánypótló szerepet betöltő – oktatási funkciót is betöltő infrastrukturális háttér megteremtéséhez, másrészt biztosítani kell a közelmúltban kiépült kutatási kapacitások számára, hogy a jelenleg még korszűrnek számító műszerparkjukat az avulás és amortizáció függvényében a jövőben cserélni tudják.
19
a közvetlen eszközök a KFI közvetlen pénzügyi támogatását jelentik
64
1.2. Nyílt innovációs laboratórium (Open Labs): A nyílt innovációs laboratórium egy olyan közösségi munkateret biztosít elsősorban fiatalok számára, ahol egy speciális szektor (pl. elektronika, informatika stb.) keretén belül kifejleszthetik, kipróbálhatják ötleteiket. Ezek az ötletek részben koncepcionális szakaszban maradnak, részben prototípus készül belőlük. A nyílt innovációs laboratórium infrastruktúrája és az ott dolgozók széleskörű, multidiszciplináris szaktudása folyamatosan segíti a fiatalokat fejlesztéseik során. A fiatalok egy szelekciós folyamatban kerülhetnek be a laboratóriumba, meghatározott időtartamra (max. 3 hónap). A projektek kiválasztásakor fontos szempont, hogy azok túljussanak a koncepcionális stádiumon, minél messzebb haladjanak a megvalósulás útján. Ez idő alatt kell a fiataloknak a fejlesztésüket egy olyan szintig kidolgozniuk, hogy azt a laboratórium szakmai zsűrije előtt bemutathassák. Ebbe a zsűribe azok támogató szervezetek kerülnek be, amelyek a laboratórium részbeni működését finanszírozzák. A zsűri dönt a projektek további felhasználásáról. A laboratórium támogatása lehetőséget ad a szükséges infrastruktúra kialakítására (a támogató szervezetek együttműködésével), valamint a szükséges egyéb feltételrendszer kialakítására (munkatársak, helyiség, stb.). A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a laboratórium piaci szolgáltatásokat is tud nyújtani vállalkozásoknak és egyéb szervezeteknek. A laboratórium működési elve lehetővé teszi, hogy egy kisebb befektetési alap létrehozásával az életképes ötletek piacosításába, induló vállalkozásokba is befektessen. Megvalósítás várható időtartama: pilot program Megvalósítás forrásai: ESZA, ERFA, KTIA Dél-Dunántúlra dedikált része + privát tőke Szakpolitika indoklása: a generációváltásból adódó szemléletmód változások előnyeinek kihasználása, támogatása érdekében szükség van új típusú munkakörnyezetek és munka kultúrák kialakítására. Ez a coworking irodák megszületésével, a K+F technológiai hátteret nélkülöző szektorokban már megtörtént. Az Open Labs tehát – a coworking irodákhoz hasonlóan – K+F infrastrukturális támogatottsággal biztosítani tudná a munkateret az ott dolgozó fiatal, kreatív szakemberek számára építve a közösségi erők szinergiájára, egymás inspirációjára.
2) Egyetemek, kutatóközpontok és vállalatok közötti kooperáció erősítése 2.1. Kooperációban megvalósuló KFI projektek: Az eszköz a K+F szféra és a vállalkozói szféra közti együttműködést kívánja elősegíteni új termékek, technológiák és szolgáltatások kifejlesztése céljából. Ennek következtében olyan jelentős szellemi hozzáadott értékkel rendelkező, újdonságot jelentő, piaci bevezetés előtt álló termékek, eszközök, eljárások, szolgáltatások, technológiák, anyagok prototípusának kidolgozására irányuló projektek születhetnek, melyek az ipari kutatással és kísérleti fejlesztéssel foglalkozó szervezetek, valamint a gazdasági társaságok az előbbiekkel együttműködve valósítanak meg. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ESZA, ERFA, KTIA Dél-Dunántúlra dedikált része Szakpolitika indoklása: az egyetemi és vállalati együttműködések terén – az alacsony együttműködési hajlandóság miatt - még jelentős kiaknázatlan potenciál van. Ennek oka sok esetben az információ hiányra (pl.: a vállalkozások nem ismerik a kutatóhelyek nyújtotta szolgáltatási portfóliókat, vagy a kutatóhelyek nem ismerik kellő mélységben a vállalati igényeket), az eltérő munkakultúrára, döntési 65
mechanizmusokra illetve az eltéri „időértelmezésre” vezethető vissza. Szükséges tehát egy felülről jövő kezdeményezés, mely közelíti egymáshoz a két szférát és ennek következtében kihasználja az együttműködésben rejlő szinergiákat. 2.2. Felsőoktatási – közfinanszírozású és üzleti alapú kutatóhelyek egyedi tapasztalatcsere programjainak elősegítése - K+F tudásfejlesztés: Az eszköz célja, hogy a személyes kapcsolatrendszer felvételéhez szükséges adatbázisok, technikai kapcsolatok létrehozásának feltételeit megteremtse, támogatva az egyéni és szervezeti tudás bővítését. Például ismeretátadó találkozók, konferenciák szervezése, vagy a szükséges adatbázisok nyilvánossá tétele segítségével (naprakész K+F kataszter); a kutató- és szakmai műhelyek, tudásközpontok, transzfer szervezetek számára az információkhoz hozzájutás infrastrukturális feltételeinek biztosítása által; olyan csatlakozási pontok kialakításának és működtetésének segítségével, amelyen keresztül a KKV szektor képviselői, az innovációs folyamatok résztvevői is hozzáférhetnek a szakmai adatbázisokhoz, tevékenységük, fejlesztéseik költséghatékonyabb biztosítása érdekében. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ESZA, ERFA Szakpolitika indoklása: szükség van olyan koncentrált adatbázisok működtetésre, ami képes kiküszöbölni az információ hiányra visszavezethető okokat és nem csak az egyetemi tudáskatasztereket tartalmazza, hanem a regionális piacon elérhető valamennyi K+F+I szolgáltatást. 2.3. Egyetemi technológiai inkubátor program: A program alapvetően a technológiai inkubációra szoruló, induló, nagy növekedési kilátással rendelkező, innovatív, K+F tevékenységet végző és ezáltal magas üzleti kockázatot jelentő vállalkozások inkubációját vállalja fel oly módon, hogy aktívan bevonja a magántőke befektetőket és a szereplők számára elfogadható kompromisszumokat, garanciákat, előnyöket ajánl a programban történő részvételért cserébe. A program egyik fő célja, hogy alapvetően a technológiai inkubációra szoruló vállalkozásokat támogassa, mivel ez utóbbi szegmensben látunk kiemelkedő lehetőséget és a legnagyobb induló kockázatokat. Ehhez kapcsolódóan van szüksége ezen vállalkozásoknak egyedi, magas szintű, testreszabott K+F+I, valamint technológiai inkubációs szolgáltatások széles skálájára. A program keretében az infrastrukturális keretet az egyetemek jelentik, ahol – részben – rendelkezésre áll egy olyan közös kutatási, labor infrastruktúra, amit az oda betelepülő vállalkozások igényeik szerint tudnak használni. A program keretében egy Alap kerül létrehozásra, részben magántőke, üzleti angyalok, befektetők bevonásával a vállalkozások tőkeigényének finanszírozására. E szereplők bevonása biztosítja a magas szintű szakértelmet és tapasztalatot a projektek kiválasztásra során. A program részét képezi a projektgazdák speciális képzése, valamint projektmenedzsment szolgáltatás nyújtása számukra. Az Alap kialakítása magában foglalja a kiválasztási feltételrendszer (pl. nemzetközi bírálóbizottság, proof of concept, üzleti terv), valamint a több szakaszból álló projekt-finanszírozási rendszer kialakítását a fejlesztés különböző szintjeinek megfelelően (pl. prototípus gyártásra). Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: KTIA + privát tőke Szakpolitika indoklása: a régióban működő inkubátor házak kínálati portfóliójában főként az alap infrastrukturális háttér és egy egyéb kapcsolódó szolgáltatások szerepelnek. Hiányzik ez esetben
66
azonban az eszközpark, ami egy induló KFI orientáltságú vállalkozás (pl.: spin-off cég) esetén jelentős beruházást igényel és sok esetben el lehetetleníti a vállalkozói kedvet. 2.4. Start-up / Spin-off Program: A program célja az innovatív és technológia-intenzív mikrovállakozások létesítésének ösztönzése, a magas hozzáadott értékű tevékenységek támogatása, a vállalati K+F tevékenység területeinek kiszélesítése, a K+F eredmények átvételének és használatának erősítése, a vállalati kutatómunka minőségének javítása, és a vállalati kutatási infrastruktúra minőségének javítása. Továbbá ezen célok támogatásaként – építve az egyetemeken létrejött kutatáshasznosítási és technológiatranszfer irodákra valamint a regionális innovációs ügynökségekre – a start-up és spin-off vállalkozások számára egy támogató, mentori rendszer kialakítása és működtetése, amelynek keretén belül a tapasztalattal rendelkező mentor kapcsolati tőkéjét és tapasztalatait igénybe véve a vállalkozás kifejlesztheti és piacra viheti fejlesztését. A programon belül további javasolt eszköz lehet egy olyan fórum rendszeres megszervezése is, ahol a vállalkozás alapítása előtt álló szakemberek be tudják mutatni fejlesztési ötletüket és esetleges üzleti tervüket, és ezzel kockázati tőkepartnerre vagy egyéb formában nyújtott támogatásra találhatnának a rendezvény keretein belül
Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: KTIA Dél-Dunántúlra dedikált része Szakpolitika indoklása: a szellemi alkotások hasznosításának egyik hatékony módja az, amikor a szellemi terméket az egyetem egy ún. hasznosító vállalkozásba viszi be és céges keretek között hasznosítja. A konstrukció előnye, hogy a hasznosítási döntések gyorsan születnek és hatékonyabb a piaci szerepvállalás. Mivel a régióban a kutatói létszámhoz és egyetemi potenciálhoz képest alacsony a létrejött start-up és spin-off vállalkozások száma, ezért külső beavatkozás és dotáció szükséges. 2.5. Hazai és nemzetközi kutatási és innovációs nagy összköltségvetésű projektekben való együttműködés lehetőségének biztosítása, ösztöndíjak promótálása a felsőoktatási hallgatók részére: Célja a vállalati/ipari és akadémia szféra közötti kommunikáció erősítése a felsőoktatási hallgatók megvalósítása alatt lévő, vagy előkészítés alatt álló, hazai és/vagy nemzetközi vállalati projektekbe történő bevonásával. Kapcsolódó cél a hazai és nemzetközi ösztöndíjak promótálása a felsőoktatási hallgatók számára a versenyképes tudás megszerzése érdekében. Hatására a bevont felsőoktatási hallgatók elhelyezkedési esélye a diploma megszerzése után jelentősen javul, illetve közép- és hosszú távon a vállalati/ipari és akadémiai szféra közötti együttműködés is fejlődik. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ESZA Szakpolitika indoklása: az egyes szervezetek versenyképességét jelentős mértékben a humánerőforrás kapacitás, és annak gyakorlatorientált, kreatív, építő jellegű tevékenysége adja. Ezért fontos, hogy a közép és felsőoktatásból már gyakorlati tapasztalattal rendelkező, képzett szakemberek kerüljenek, akik saját tapasztalat alapján ismerik a vállalatai kultúrát, elvárásokat, a csoportmunkát vagy az önálló munkavégzést.
3) Nemzetköziesedés elősegítése, határokon átnyúló partnerségek ösztönzése 3.1. HORIZON 2020 projektek előkészítésének támogatása: A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére támogatást nyújtson a Horizont 2020 programokban való részvétel előkészítésére (pályázat előkészítése és szerződéskötés). 67
Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: KTIA Szakpolitika indoklása: a Dél-Dunántúl részvétele az EU K+F programjaiban lényegen elmarad az EU átlagtól. Mivel a nemzetközi pályázatok hosszú felkészülési időt igényelnek többnyire, csak az egyetemek és kutatóintézetek vannak intézményileg felkészülve e programokra. A KKV-k számára komoly megterhelést jelentenek anyagi és humán erőforrás tekintetében is a felkészülési, partnerkeresési és pályázatírási feladatok. Így ezeket támogatva a kockázatok csökkentéséhez indokolt lenne a konstrukció. 3.2. HORIZON 2020 projektek társfinanszírozásának támogatása: A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére kiegészítő támogatást nyújtson a Horizont 2020 költségvetéséből támogatott kutatás-fejlesztési projektek költségvetéséhez. A program keretén belül csak olyan költségek számolhatóak el, melyek nem kerülnek elszámolásra az Európai Bizottság felé. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: KTIA Szakpolitika indoklása: a Dél-Dunántúl részvétele az EU K+F programjaiban lényegesen elmarad az EU átlagtól. A programokhoz való önerő biztosítása a régió alultőkésített KKV-i számára komoly megterhelést jelentenek, így az önerő mértékét csökkentő pénzügyi kiegészítő forrás növelheti a vállalkozói kedvet. 3.3. Vállalkozások külpiaci megjelenését támogató programok: A Nemzeti Külgazdasági Hivatal kereskedelemfejlesztési pályázatának folytatása a 2014-2020-as időszakban, a magyar kis- és középvállalkozások külpiaci projektjeinek megvalósítására. A pályázat kiemelten támogatja azokat a magyar mikro, kis- és középvállalkozásokat, amelyek magas magyar hozzáadott értéket jelentő termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő. A pályázat elbírálásakor előnyt élvezzenek a KFI tevékenységet folytató vállalkozások projektjei. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ESZA Szakpolitika indoklása: a hazai exporton belül a KKV bázis export tevékenysége alacsony, mely egyben a helyi piacoknak való kiszolgáltatottságát, versenyképességi problémákat és likviditási gondokat egyaránt felvet. Szükséges ezért a magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének, exportorientáltságának elősegítése. 3.4. Nemzetközi innovációs együttműködések, K+F+I projektgenerálás ösztönzése: A nemzetközi innovációs együttműködési programok keretében olyan országos lefedettséget biztosító intézményrendszer és működési rendszer kerül kialakításra, amely lehetőséget biztosít a különböző európai innovációs és kutatási kezdeményezésekbe történő bekapcsolódásra. Ilyen kezdeményezések például az európai innovációs partnerségek és az európai technológiai platformok. A programot nemzeti szinten koordináló Nemzeti Innovációs Hivatal és a területi lefedettséget biztosító regionális innovációs ügynökségek biztosítják a koordinációt: a szakmai szervezetek, szövetségek, nemzeti technológiai platformok bevonását a nemzeti KFI stratégia prioritásainak, valamint regionális fókuszainak mentén. 68
A program keretében finanszírozásra kerül az európai partnerségekhez való kapcsolódás költségei, úgymint tagsági díjak, utazási, szakértői költségek. A program keretében kerülnek fenntartásra a már korábban kialakított nemzeti technológiai platformok. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ESZA, KTIA Szakpolitika indoklása: szükséges olyan tevékenységek szervezése és koordinálása, melyek elősegíti a transznacionális együttműködést, és folyamatosan naprakészen tartja a nemzetközi partnereket a regionális fejleményekről és eredményekről.
4) Pénzügyi eszközök 4.1. Small Business Innovation Research (SBIR): Az amerikai Small Business Innovation Research (SBIR) program az egyik legsikeresebb, kockázati tőke-ösztönző program, a 2005-ben indított Irinyi Program annak számos elemét átvette, úgymint szakaszos támogatás és fejlesztés (5LET pályázat). Az SBIR program viszont szerkezetét, formáját tekintve eltér az Európában alkalmazott modellektől. Legfőbb különbség, hogy a folyósított állami támogatás „díj”, amely nem jelent tulajdonszerzést a vállalkozásban, az innovatív vállalkozások célzott pénzügyi támogatásáról van szó, amely vállalkozások K+F és piaci tevékenységeit kockázati tőke fogadásával bezárólag segíti. Az állami beavatkozás formája tehát egy díj (grant), amelyet a vállalkozások egy szűk csoportja kaphat, például: profitorientált vállalkozás, aki főállású kutatót munkaviszonyban foglalkoztat, és alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 250 főt. A támogatás 3 fázisban és szakaszosan valósul meg. Az első fázisban körülbelül 3.000.000 Ft kap a vállalkozás, hogy innovációs ötletét kidolgozza 1 év alatt. A díj elnyerését olyan bíráló bizottság dönti (NIH, RIÜ-k) el, ahol mérlegelik a vállalkozás, illetve a vállalkozási ötlet innovativitását, a vállalkozói kvalitásokat, és a jövőben realizálható nyereséget is. A második fázisban 2 éven keresztül 5-50 millió Ft finanszírozással segítik a korábbi szakasz nyerteseit abban, hogy a kidolgozott és megvalósított innovációs ötletet üzleti alapokra helyezze. A harmadik fázis a piaci bevezetés már nem jár pénzügyi támogatással, hanem szakmai támogatást vehet a pályázó igénybe. Ebben a szakaszban a vállalkozónak, a NIH – RIÜ-k segítségével tanácsadók, piaci befektetők, szakemberek segítik a munkáját, hogy a kockázati tőkepiac szereplői közül finanszírozóra találjon. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: KTIA Szakpolitika indoklása: a kockázati tőke kihelyezések jellemzően több tízmilliós nagyságrendben történnek, megalapozott üzleti tervezés mentén és főként a nagynövekedésű (az IT, biotechnológia stb. szektorhoz kapcsolódó) vállalkozásokat támogatják. Hiányzik viszont a régióból az olyan kis volumenű támogatási eszköz, amely a forrásproblémákkal küzdő ötletgazdának a kezdeti szakaszban nyújtana támogatást. 4.2. K+F+I projektek előfinanszírozását biztosító feltöltődő regionális alap létrehozása: Az eszköz célja a pályázati rendszer negatív elemeit kívánja kompenzálni azáltal, hogy a többségében utófinanszírozott és előleg nélküli (vagy minimális előlegű) pályázatok támogatási összegét előfinanszírozza a támogatási szerződéssel rendelkező kedvezményezett számára.
69
A megelőlegezés iránti kérelmet a támogatási döntést követően lehetne benyújtani, de a megelőlegezési szerződést a támogatási szerződés hatályba lépését követően lehetne ténylegesen megkötni. A megelőlegezett összeg arányos részét legkésőbb az adott pályázati elszámolás támogató által történő elfogadását, illetve a támogatási összeg kiutalását a kedvezményezett fizetési számláján történt jóváírását követő 5 napon belül kellene visszautalni az Alapba. Az Alap működtetése és gyarapítása érdekében javasolt minimális mértékű kamatot meghatározni, mely azonban nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamatot. Az Alap kizárólag KFI - hazai és nemzetközi - projekteket együttesen finanszírozna mikro-, kis-, középvállalatok, valamint a non-profit szektor számára. A kedvezményezettek kiválasztása előzetes helyszíni ellenőrzéshez és meghatározott módszertanhoz kötődne. Megvalósítás várható időtartama: pilot jelleg Megvalósítás forrásai: KTIA, privát tőke Szakpolitika indoklása: az NFÜ 2012. évi, tavaszi közleménye szerint – a strukturális alapból finanszírozott hazai pályázatok esetén (nem csak innovációs pályázatok kapcsán) közel 700 milliárd forint értékű aktuális számlát nem nyújtottak be a kedvezményezettek. Ennek egyik fő okaként a forráshiányt jelölte meg az IH. Ez fokozottan igaz a regionális KKV és non-profit szektor vonatkozásában is, akik a minimális előleg lehívási lehetőség, s az elhúzódó pályázati elszámolások miatt folyamatos likviditási nehézségekkel küzdenek. Mivel banki forráshoz a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre nehezebb hozzáférni, ez az eszköz felgyorsíthatná és hatékonyabbá tehetné az uniós források lehívását és felhasználását. Ami aztán elősegíti a gazdasági növekedést, ösztönzőleg hat a foglalkoztatásra és erősíti a regionális munkahelyeket.
5) Innováció ösztönző környezet megerősítése a KKV-k számára 5.1 Innovációs voucher – „Innocsekk”: A támogatás célja a mikro és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek és az innovációs szolgáltatások igénybevételére, kiemelten a tudásközpontok és a kisvállalkozások közötti tudástranszfer előmozdítása. A nyertes pályázók az „Innocsekk3”-at egy előzetesen akkreditált KFI szolgáltatónál használhatják fel, válthatják be. A támogatható tevékenységek kizárólag termékfejlesztésre vonatkozhatnak, azaz: K+F szolgáltatás igénybevételére (pl. laboratóriumi mérések, technológiai vizsgálatok, tesztelések, stb.), prototípus készítésre, műszaki segítség igénybevételére, szabadalmi kutatási szolgáltatások igénybevételére, ipar- és szerzőijog-védelmi tanácsadás igénybevételére, hazai szabadalmi, védjegy-, használati- és formatervezési mintaoltalmi bejelentésekre. A programban megítélésre kerülő támogatás nem automatikus, hanem objektív és mérhető szempontrendszer alapján történik. Maximális támogatási összeg 3 millió forint. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: KTIA Szakpolitika indoklása: a 2007-2013-as programozási ciklus záró időszak eszköztárából hiányoznak az alacsony támogatási volumenű, kis költségvetésű projektek, ami egy induló mikro- vagy kisvállalkozás számára valóban elérhető a kisebb mértékű önerő miatt és egyben jelentős segítséget nyújthat ötletének megvalósításához (a pályázati költségvetés mesterséges felduzzasztása nélkül).
70
5.2 Kreatív csekk: A támogatás célja a mikro, kis- és középvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása a kreatív termékfejlesztési szolgáltatások igénybevételére és a piaci bevezetés támogatására. A kreatív csekk egy előzetesen akkreditált szervezetnél lenne felhasználható kreatív szolgáltatások igénybevételére. A támogatható tevékenységek a termékfejlesztést támogatnák, az alábbiak szerint: termékdesign; ipari formatervezés; csomagolás/ csomagolástechnika; branding; arculat és honlaptervezés; video és audio anyagok készítése; PR kampány; új kommunikációs technológiák (okostelefon alkalmazások). A programban megítélésre kerülő támogatás nem automatikus, hanem objektív és mérhető szempontrendszer alapján történik. Maximális támogatási összeg 3 millió forint. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: KTIA Szakpolitika indoklása: a 2007-2013-as programozási ciklus záró időszak eszköztárából hiányoznak az alacsony támogatási volumenű, kis költségvetésű projektek, ami egy induló mikro- vagy kisvállalkozás számára valóban elérhető a kisebb mértékű önerő miatt és egyben jelentős segítséget nyújthat ötletének megvalósításához (a pályázati költségvetés mesterséges felduzzasztása nélkül). 5.3 Piacorientált K+F tevékenység támogatása: Célja olyan kutatás-fejlesztési tevékenységek – szektor semleges - támogatása, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, ill. ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik. Hangsúlyos továbbá, hogy a projektben megcélzott termék, szolgáltatás, technológia üzletileg hasznosítható legyen. A programot a vállalkozások (mikro-, kis-, közép és nagyvállalatok egyaránt) önállóan kezdeményezhetnék, a partnerség kialakításának kötelezettsége nélkül. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ERFA, ESZA Szakpolitika indoklása: a kisösszegű innovációs voucher programokat hivatott kiegészíteni ez az eszköz, mely komplex tevékenységek (pl.: formatervezés, prototípus gyártás, iparjogvédelem, K+F eszköz beszerzés és/vagy munkaerő biztosítása stb.) által járul hozzá a sikeres termék, szolgáltatás, technológia előállításához. 5.4 Innovációhoz kapcsolt munkahelyi képzések támogatása: Célja az élethosszig tartó tanulás elvével összhangban a foglalkoztatók támogatása annak érdekében, hogy versenyképes, a gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, munkavállalási képességekkel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésükre (mikro-, kis-, közép és nagyvállalatok számára egyaránt). Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ESZA Szakpolitika indoklása: a gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a vállalkozásoknál versenyképes, a gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, munkavállalási képességekkel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre. A gazdasági, társadalmi és technológiai változások rendkívül gyors és folyamatos alkalmazkodást kívánnak a gazdaság szereplőitől, a vállalkozásoktól, a munkavállalóktól. A változásokhoz való alkalmazkodás elősegítésének és a szerkezetváltási folyamatok kezelésének legfontosabb eszköze a képzés, melyhez azonban további külső ösztönzők szükségesek.
71
5.5 Iparjogvédelmi tevékenység ösztönzése: Célja a szellemi alkotások hazai, vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló oltalomszerzési és oltalom fenntartási tevékenységek támogatása. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ESZA Szakpolitika indoklása: mivel a Dél-Dunántúl szabadalmi aktivitása az SZTNH 2012. évi adatai alapján rendkívül alacsony (a másik 6 régióhoz viszonyítva a legalacsonyabb) indokolt a külső beavatkozás a benyújtott régiós hazai, valamint a külföldi iparjogvédelmi bejelentések és megadott oltalmak számának növelése, és a regionális szellemi alkotások hasznosulásának érdekében. 5.6 Helyi termékek termelési és értékesítési hálózatainak fejlesztése: A fejlesztési eszköz célja, hogy a Dél-Dunántúlon jelentős gazdasági, kulturális, turisztikai értéket képviselő helyi termékek, tevékenységek, szolgáltatások együttműködés alapú fejlesztését, piaci bevezetését támogassa. Lehetséges beavatkozási területek: minősítési, branding rendszer kialakítását célzó együttműködések támogatása; komplex helyi termék kezdeményezések támogatása; helyi termékek közellátási rendszerbe történő integrációjának támogatása. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: EMVA, ESZA
5.7 Innovációs tanácsadói hálózat megerősítése: Az eszköz célja innovációs szolgáltatásokat nyújtó szervezetek szakmai kompetenciájának fejlesztése, szolgáltatásaik színvonalának emelése az innovációs vállalkozói attitűd elterjesztése, s a régió K+F+I potenciáljának erősítése érdekében. Ez az országos tanácsadói rendszer, amely a térségi innovációt, a helyi kezdeményezéseket, kísérleti fejlesztéseket, helyi befektetéseket ösztönzi, segíti és támogatja a RIÜ hálózatra építve - új típusú feladatok átruházásával, hozzáadásával, hatékonyabbá tételével viszonylag gyorsan és költségtakarékosan - kialakítható. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ESZA, KTIA Szakpolitika indoklása: szükség van egy olyan szervezetre, amely nem csak technikai tanácsadást végez, hanem magas szintű, üzleti komplex tanácsadást, minősített innovációs szolgáltatásokat biztosít a helyi magyar KKV-k számára innovációs tevékenységük irányításához, hatékonyabb működésükhöz (K+F+I tevékenységhez szükséges partnerek felkutatása, befektetői források bevonása, a felsőoktatás és a magyar tudomány eredményeinek megismertetése, technológia transzfer, fiatal kutatók inspirálása, iparjogvédelmi szolgáltatások stb. által. A hálózat kialakításának további indoka, hogy a térségi érdekeket képviselni kell a nemzeti szintű innovációs politika kialakítása során). 5.8. Az innováció társadalmi diffúziójának megteremtése – tudatformálási programok ösztönzése: Az eszköz célja, a technológiai innováció és a kutatás-fejlesztés társadalmi feltételeinek javítása. Fókuszáltan a kutató-fejlesztők nemzetközi tapasztalatcseréjének támogatására, a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval közvetlenül összefüggő konferenciák szervezésére, szakkiállítások rendezésére, kiadványok készítésének támogatására, az innováció fontosságának tudatosítására a társadalomban, a tudományos és technikai ismeretek, a kutatás-fejlesztési eredmények terjesztésére, a műszaki és 72
természettudományi területen a kutatói utánpótlás nevelésének támogatására, illetve a diákok és fiatal kutatók innovációs készségének fejlesztésére nyitott innovációs programokon keresztül. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ESZA, KTIA
6) Innovációs klaszterek fejlesztése 6.1. Vállalati együttműködés és klaszterek megerősítése: A vállalkozások – és közvetett módon a régió – versenyképességének kulcsa a vállalkozások közötti együttműködések, valamint a vállalkozások oktatási intézményekkel, K+F intézményekkel, helyi gazdasági szereplőkkel történő együttműködéseinek kialakítása, illetve fejlesztése. Az eszköz célja ezen együttműködések (korábban létrehozott vagy új kooperációk) közvetlen támogatása az együttműködések menedzsmentszervezeteinek, vagy az együttműködést erősítő közös beruházásainak támogatása révén. A támogatásnak nem a klaszter működtetésére kell irányulnia, sokkal inkább technológiai innovációs tevékenységeik támogatására, melyben vállalják, hogy piacképes terméket (beleértve az alkatrészt és/vagy részegységet), szolgáltatásokat, technológiákat állítanak elő, vagy fejlesztenek tovább. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ESZA, ERFA Szakpolitika indoklása: a 2007-2013 programozási ciklusban (az NFT, az ÚSZT, és a ROP-ok) is kiemelten támogatták klaszterek alapítását és az együttműködési kedv ösztönzését. Ezt következetesen folytatva, a kiválóságra épülő klasztereket a jövőben is támogatni szükséges eredményorientált tevékenységük végzése érdekében. Az eszköz indokoltságának további eleme, hogy a klasztereket összetartó menedzsment szervezetek bevételi forrása – a tagdíjak mellett – kizárólag pályázati forrásra épül. 7) Zöld innováció ösztönzése 7.1. Piacorientált K+F tevékenység zöld gazdaság specifikus támogatása: A környezetvédelem és a megújítható energiaforrások használatát előmozdító technológiák elterjedésének támogatása, a környezeti iparban hasznosítható termékek és technológiák kifejlesztése, átvétele a régió mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásai körében. Az eszköz kiemelten kapcsolódna a hulladékgazdálkodással kapcsolatos K+F tevékenységhez, szennyvíztisztítási technológiák fejlesztéséhez, megújuló energiaforrás hasznosításán alapuló technológiák fejlesztéséhez, valamint az energiahatékonyságot javító építőipari technológiák javításához. Továbbá az ipari, mezőgazdasági és kommunális hulladékok, biomassza energetikai célú hasznosítási technológiáinak fejlesztéséhez. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ERFA, EMVA Szakpolitika indoklása: a zöld technológiák regionális fejlesztése és elterjedése, az energiahatékonyság javítása, valamint az energiafüggetlenség biztosítása a régió gazdasági potenciáljának és versenyképességének alapja. Mivel a zöld technológiák döntő hányada a határokon túlról érkezik szükséges ezen technológiák hazai alternatíváinak megteremtése is.
73
7.2. Megújuló energia alapú régiófejlesztés: A helyi megújuló energiaforrásokon nyugvó energiatermelő, illetve -felhasználó kapacitások kiépítése hozzájárulhat az adott térség energiaellátásának biztonságának növeléséhez, gazdasági, infrastrukturális megerősödéséhez, fejlődéséhez, a foglalkoztatási helyzet javításához és ezzel együtt az érintett település, térség népességmegtartó képességének fokozásához is. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ERFA, EMVA 7.3. Energiahatékonyság célú fejlesztések támogatása: Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés érdekében, az alternatív energia előállításán túl, a jelenlegi energia felhasználás csökkentésének támogatása is meghatározó jelentőségű. Így támogatni szükséges a hatékonyabb energiafelhasználást a termelőktől kezdve az elosztókon át a végső felhasználókig. Megvalósítás várható időtartama: folyamatos Megvalósítás forrásai: ESZA
8) Innováció ösztönzés a közbeszerzések alkalmazásával 8.1. PCP-PPI Program: A program keretében a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzési eljárást és az innovatív közbeszerzést összefogó és koordináló, Magyarországot lefedő rendszer kerül kialakításra, mely magában foglalja az országos lefedettségű intézményrendszer kialakítását, valamint a program elemeinek meghatározását. A program irányítója a Nemzeti Innovációs Hivatal lenne nemzeti szinten, regionális, helyi szinten a RIÜNET. A program keretében az alábbi szolgáltatások kerülnek kialakításra országos szinten, regionális szintre lebontva: - 1 országos mintaprojekt kialakítása (ha még a program tervezéséig nem valósult meg) és lemenedzselése; - az ún. „blue sky group” szervezése, mely a K+F beszerzések alapjául szolgáló fejlesztési igényeket gyűjti össze és fejleszti; - innovatív közbeszerzési eljárás gyakorlatának kialakítása és a közbeszerzésben résztvevők számára tanácsadás, eljárásrendi segítség nyújtása; - alap létrehozása projektek állami részének részfinanszírozására. A program a flamand modellt követve, az alábbi elemekből és szakaszokból állna: I. fázis: Felmérés (1 év) Központi szerven keresztül projekt igények felmérése, innovációs platform működtetése, a K+F beszerzésre alkalmas projektek kiválasztása. II. fázis: Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (2 év)
74
Az alap terhére a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés lefolytatása. A projekt projektmenedzsmenti feladatai 100%-os támogatási intenzitásban részesülnek, míg a K+F 75%-os intenzitásban. III. fázis: Innovatív közbeszerzés (1 év) Az a projektgazda, amelyik vállalja, hogy beszerzését, fejlesztését innovatív közbeszerzés keretében folytatja le, az alapból a tényleges beszerzés költségét 50%-ban finanszírozhatja. Megvalósítás várható időtartama: 4 év Megvalósítás forrásai: KTIA
A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégiakeret kitűzött prioritásainak és azok megvalósítását szolgáló eszközeit, s a köztük lévő kapcsolatot az alábbi összefoglaló táblázatban kerültek bemutatásra.
75
Szakpolitikai eszköz csoport
Vonzó regionális kutatási infrastruktúra, kompetencia megerősítése a kijelölt regionális ágazati prioritások mentén
Eszköz sorszáma
1.1.
2.2. 2.3 2.4 2.5
Nemzetköziesedés elősegítése, határokon átnyúló partnerségek ösztönzése Pénzügyi eszközök
3.1 3.2 3.3. 3.4 4.1 4.2 5.1 5.2
Innováció ösztönző környezet megerősítése a KKV-k számára
A régió innovációs teljesítményéhez kapcsolódó foglalkoztatottság növelése – a regionális K+F+I kapacitás erősítése
Környezeti fenntarthatóság, erőforrás- és energiahatékonyság elősegítése
HAP 1
HAP 5
HAP 10
HAP 2
HAP 3
HAP 4
HAP 6
HAP 7
HAP 8
HAP 9
HAP 11
HAP 12
HAP 13
Ágazati prioritás
5.3 5.4 5.5 5.6
KKV
nagyvállalat
ktg-vetési kutatóhely
X
X
X
X X X X X X X X X X X X X X X X X
X X
X X
X
X X X
8) Innováció ösztönzés a közbeszerzések alkalmazásával
X
X X
X X X
X
X
X
7.1
X X X
X X X
X X X
X X X
8.1
ÁP 2
ÁP 3
ÁP 4
ÁP 5
ÁP 6
X X
X
7.3
ÁP 1
X
6.1
7.2
Fiatal kutatók
X
5.8
7) Zöld innováció ösztönzése
Nonprofit
X
5.7 Innovációs klaszterek fejlesztése
(Megjegyzés: az összes ágazati prioritást tartalmazó programok szektor semlegesek, így bármely más iparág számára is nyitottak).
Kiemelt célcsoport
1.2.
2.1. Egyetemek, kutatóközpontok és vállalatok közötti kooperáció erősítése
A régió gazdasági növekedésének biztosítása – a vállalkozói aktivitás erősítése: versenyképes, exportorientált és innovatív gazdaság
X
76
A Dél-Dunántúl Regionális Innovációs Stratégiakeret prioritásainak és a régióban tervezett kiemelt projektek kapcsolódási pontjai:
Sorszám 1.
2.
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Téma K+F+I és logisztikai központok kialakítása vállalkozói együttműködések létrehozásával iparáganként, termékpályánként Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműködések (klaszterek, projektszervezetek) támogatása a Tolna megyei vállalkozások piaci szerepvállalásának megerősítése érdekében ágazatonként, illetve termékpályánként Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködésével Dombóvár és Tamási központtal mezőgazdasági célú K+F bázis kialakítása a Kaposvári Egyetem szakmai együttműködésével Energetikai K+F bázis kialakítása Paks és Tamási központokkal A helyi mezőgazdasági alapanyag termelési igényekhez igazított helyi logisztikai alközpont kialakítása funkcionális térségenként A helyi alapanyag termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása a megyét érintő jelentősebb vasúti, közúti, vízi közlekedési csomópontokban. Felnőttképzési (műszaki szakképzési) központok létrehozása a megyében Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar alkalmazott műszaki oktató és kutató bázisának kialakítása A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar oktatási, kutatási tevékenységéhez szükséges minőségi állattartás infrastrukturális követelményeinek kialakítása Medikai Információ Rendszer fejlesztése Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar oktatási-kutatási infrastruktúra fejlesztése Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai Kutatóközpont kutatási műszerpark megújítása Magyar Környezetipari Gyártó- és Fejlesztő Konzorcium / Klaszter létrehozása Pécs – Barcs – Komló térségében Hidrogénüzemű tüzelőanyag-cellás technológiák oktatási hátterének erősítése a felsőoktatás bevonásával / közös kutatás-fejlesztési program indítása
Érintett megye
Megvalósulás időintervalluma
Kapcsolódó horizontális prioritás
Kapcsolódó ágazati prioritás
Tolna
2014 – 2020
II.
ÁP 1
Tolna
2014 – 2020
I.
ÁP 1
Tolna - Baranya
2014 – 2020
I - II.
ÁP 1
Tolna
2014 – 2020
I - II.
ÁP 1
Tolna
2014 – 2020
I – II – III.
ÁP 2
Tolna
2014 – 2020
I.
ÁP 1
Tolna
2014 – 2020
II - III.
ÁP 1
Tolna
2014 – 2020
II.
ÁP 2; ÁP 6
Baranya
2014 – 2020
II.
ÁP 2; ÁP 4; ÁP 6
Baranya
2014 – 2020
II.
ÁP 3
Baranya
2014 – 2020
II.
ÁP 3; ÁP 4
Baranya
2014 – 2020
II.
ÁP 3
Baranya
2018 – 2020
II - III.
ÁP 2; ÁP 3
Baranya - Somogy
2014 – 2020
I – II – III.
ÁP 2; ÁP 6
Baranya
2014 – 2020
I – II – III.
ÁP 2; ÁP 6
Sorszám
16.
17.
18.
19. 20.
21. 22.
Téma Az agrár- és erdészeti termelési láncok szereplőinek megerősítésére irányuló projekt, melynek fő irányvonalai a somogyi termékek piacra jutásának segítése; a Kaposvári Egyetem bázisára alapozva új prémiumkategóriás termékek kifejlesztése; a helyi/térségi termelésre alapozott feldolgozóipari vállalkozások letelepedésének ösztönzése. Továbbá energetikai fókuszban a Somogyban kitermelt fatömeg feldolgozására, és az erdészeti apadék anyagok ipari hasznosítására építve. Az ipari és szolgáltató szektor kis- és közepes vállalkozásai innovációs potenciáljának növelésére alapozott fejlesztések támogatása A szelektív hulladékgyűjtés arányának növekedésére építve a hulladék feldolgozó és hasznosító ipar innovatív beruházásainak, ill. annak letelepedését szolgáló fejlesztések támogatása elsősorban a hulladékgazdálkodási programokban tervezett logisztikai csomópontok (nagyobb hulladékudvarok, átrakó állomások, hulladék feldolgozók), ill. lerakók helyszínéül kijelölt városokban. Piacképes tudást biztosító, gyakorlatorientált szakképzési rendszerek kialakítása (erdészeti, vadászati, turisztikai, műszaki képzés fejlesztése) Kaposvár város centrum szerepének növelése érdekében a felsőoktatás színvonalának további javítását célzó fejlesztések támogatása; a Kaposvári Egyetem kutatás-fejlesztési tevékenységének erősítése A helyi energiaforrásokon alapuló energiatermelés és ellátás elterjedésének ösztönzése a biomasszára, geotermikus- és napenergiára fókuszálva Kaposvári vígasságok terének kialakítása versenyképes turisztikai attrakciók és szolgáltatások kialakítása által
Érintett megye
Megvalósulás időintervalluma
Kapcsolódó horizontális prioritás
Kapcsolódó ágazati prioritás
Somogy
2014 – 2020
I – II – III.
ÁP 1; ÁP 2
Somogy
2014 – 2020
I
Szektor semleges
Somogy
2014 – 2020
I.; III.
ÁP 2
Somogy
2014 – 2020
II.
ÁP 1; ÁP 2; ÁP 5
Somogy
2014 – 2020
II.
ÁP 1
Somogy
2014 – 2020
III.
ÁP 2
Somogy
2014 – 2020
I – III.
ÁP 5
78
6. Monitorozás és értékelés Az intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiák (RIS3) monitoring rendszerének alapja egy olyan, egymással összehasonlítható adatokra támaszkodó mutatószámrendszer megalkotása, amely egyszerre képes a régiók helyzetét térben és időben is összehasonlítani, illetve a régiók innovációs teljesítményét mérni. A Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Főosztálya jelen monitoring rendszer kidolgozásával és az indikátoroknak, valamint azok bázisértékeinek meghatározásával járul hozzá ahhoz a munkához, amelyet a regionális stratégiák megalkotóinak kell elvégezniük: az egyes célértékek meghatározása kulcsfontosságú eleme lesz a regionális stratégiáknak. Az indikátorfajták definiálásával (és az elméleti és módszertani háttér megadásával), azok leírásával, a bázisértékek meghatározásával egy olyan rendszert alkottunk, amelyet a régiók saját erősségeik, gyengeségeik, céljaik és elképzeléseik szerint a célértékek meghatározásával tudnak megtölteni valódi tartalommal. Fel kell ugyanakkor hívnunk a figyelmet arra, hogy az eredmény- és teljesítményindikátorok azok az abszolút mutatók, amelyekhez a régióknak a saját célértékeket kell rendelni. A fajlagos mutatók (kontextus indikátorok) ugyanakkor jobban használhatóak különböző területegységek megfelelő adatainak összehasonlításához, használatával kiküszöbölhetjük a régiók közötti mennyiségi (nagyságbeli) különbségeket, ám célindikátorokat nem célszerű belőlük alkotni. Elemzésünkben két olyan összetett indikátort is alkottunk, amelyek a KFI emberi erőforrásait, illetve tág értelemben vett infrastruktúráját képesek mérni, a régiók egymáshoz viszonyított helyzete ebből a szempontból is tanulságokkal szolgálhat: a régiók egy részének emberi erőforrás, míg más részének az infrastrukturális mutatói mondhatók erősségnek. Bevezetés A Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Főosztálya jelen monitoringrendszer kidolgozásával és az indikátoroknak, valamint azok bázisértékeinek meghatározásával járul hozzá ahhoz a munkához, amelyet a regionális stratégiák megalkotóinak kell elvégezniük: az egyes célértékek meghatározása kulcsfontosságú eleme lesz a regionális stratégiáknak. Elemzésünkben röviden bemutatjuk az értékelési- és monitoringrendszer lényegét, a kontextuseredmény és teljesítményindikátorok rendszerét, ezek összefüggéseit. Az RIS3 stratégia indikátorainak rendszere ugyanakkor némiképp különbözik a klasszikus felosztástól, hiszen az indikátorokat csupán két csoportba fogjuk osztani. Amellett, hogy definiáljuk az egyes indikátorokat, bemutatjuk az abszolút és a relatív mutatók használatát. Külön kitérünk az egyes mutatók tartalmának leírására, a forrásokra, valamint arra is, hogy mely mutató milyen időközönként kerül frissítésre. Fel kell ugyanakkor hívnunk a figyelmet arra, hogy az eredmény- és teljesítményindikátorok azok az abszolút mutatók, amelyekhez a régióknak a saját célértékeket kell rendelni. A fajlagos mutatók (kontextusindikátorok) ugyanakkor jobban használhatóak különböző területegységek megfelelő adatainak összehasonlításához, használatával kiküszöbölhetjük a régiók közötti mennyiségi (nagyságbeli) különbségeket, ám célindikátorokat nem célszerű belőlük alkotni. Elemzésünkben két olyan összetett indikátort is alkottunk, amelyek a KFI emberi erőforrásait, illetve tág értelemben vett infrastruktúráját képesek mérni, a régiók egymáshoz viszonyított helyzete ebből a szempontból is tanulságokkal szolgálhat: a régiók egy részének emberi erőforrás, míg más részének az infrastrukturális mutatói mondhatók erősségnek. Monitoring, értékelés és indikátorok A monitoring egy olyan figyelemmel kísérő, értékelő tevékenység, amely a közpolitikai programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring feladata, hogy
ellenőrizze a programok megvalósításának folyamatát és hatékonyságát, valamint az elért hatást a kitűzött célokhoz viszonyítsa. Az értékelés célja, hogy információt szolgáltasson arról, hogy az egyes intézkedések miként járultak hozzá a célok megvalósításához. A monitoring és értékelő tevékenységek egymást kiegészítve szolgáltatnak információt az intézkedések hatásáról és hatékonyságáról.
1.
ábra: A monitoring és az értékelés kapcsolata 20
Az indikátor olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt (leggyakrabban a számszerűsítés eszközével) egyszerűsíti le. Az indikátor az elérni kívánt cél, mobilizált erőforrás, elért hatás, minőség vagy egy kontextus változó mérésére alkalmas. A monitoring és értékelési tevékenységhez szükséges indikátorokat a következő három főcsoportba lehet sorolni. I.
Kontextus indikátorok, amelyek az ország többi régiójához, az országos vagy az EU- átlaghoz képesti értéket jelent. Feladata, hogy mérje és leírja az adott régió erősségeit és gyengeségeit, információval szolgáljon a társadalmi és a gazdasági jellemzőről annak érdekében, hogy megértsük a többi régióhoz viszonyított állapotot. A kontextus indikátorok alkalmasak arra, hogy a régiós potenciálokat és kitörési pontokat azonosítani lehessen. Fontos különbség a kontextus és eredmény, teljesítmény indikátorok között, hogy az előbbi nem feltétlenül rendelhető stratégiai intézkedéshez.
II. Output vagy teljesítmény indikátorok, amelyek a stratégia érdekében megvalósuló tevékenységek szempontjából fontosak. Az output indikátorok tehát az elvégzett tevékenységek "termékeit" veszik figyelembe. Ezek azonban nem a program tényleges céljai, hanem a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának eszközei. III. Eredmény (outcome) indikátorok, a stratégiai intézkedéseinek azonnali közvetlen hatásaira vonatkoznak. Az egyes akcióknak a kívánt eredményhez képesti előrehaladását mérik. Az indikátorok megválasztásánál figyelembe kell venni megbízhatóságot és az adatok elérhetőségét. Az elérendő célok szempontjából olyan mutatók használata a célravezető, amelyek idősorosan rendelkezésre állnak, statisztikailag validálhatók és megfelelnek a nemzetközi módszertani útmutatásoknak. A jó indikátornak egységes és elfogadott az értelmezése, indokolt a felhasználása az adott intézkedés szempontjából, amelynek monitorozására törekszünk. A monitoring akkor tud igazán jól felhasználható információt adni a programok sikerességéről, ha az indikátorok minél közvetlenebbül kapcsolódnak egyes intézkedésekhez.
20
Rechnitzer J., Csizmadi, Z. (2007): ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére, Győr, pp. 24.
80
A monitoring és értékelés gyakorlati megvalósítása az indikátorok változásának éves jelentések formájában kiadott értelmezésén alapul. Az S3 stratégia indikátorainak rendszere 2.1. Abszolút mutatók: alapértékek és célértékek Abszolút számértéket célszerű használni akkor, ha szakpolitikai célt tűzünk ki az egyes indikátorokhoz. Minden egyes mutató esetében a régiók a saját célértékeiket abszolút számértékben adják meg: a NIH Obszervatórium is ilyen formában közli a kiindulási adatokat. Az eredmény- és teljesítmény-indikátorok minden esetben abszolút mutatók. 2.2. Fajlagos mutatók használata A fajlagos mutatók abszolút adatokból számított indikátorok. A fajlagos mutató számlálóját (az abszolút adatot) a legtöbb esetben külön is közöljük. A fajlagos mutatók jobban használhatóak különböző területegységek megfelelő adatainak összehasonlításához (ezért a kontextus elemzéséhez sokkal jobbak, mint az abszolút adatok), ám indikátorokat nem érdemes – szakmailag nem értelmes – hozzájuk rendelni. Reális képet mutatnak térségi összehasonlításokban, használatával kiküszöbölhetjük a régiók közötti mennyiségi (nagyságbeli) különbségeket. Azért nem célszerű célértéket rendelni fajlagos mutatóhoz, mert az ilyen mutatók értéke több (illetve komplex) társadalmi-gazdasági jelenség hatására is változhat – mindkét irányba. Például a KFI szektorban dolgozók száma / foglalkoztatottak mutató értéke nem csak a KFI szektor bővülése miatt következhet be, hanem a foglalkoztatottak számának esése miatt is.21 Egy régió persze – más régiókhoz viszonyítva – tervezhet fajlagos célértékben, de formálisan annak számlálóját – az abszolút céladatot – kell megadnia. Fontos továbbá, hogy minden társadalmi-gazdasági jellemzőt a megfelelő kontextusban – és következetesen (a kettő néha ellentétes) – vizsgáljunk: ez praktikusan a fajlagos mutatók nevezőjében jelenik meg. Ennek alapja a versenyképesség (ez a fogalom hozható leginkább összefüggésbe a „kontextus” kérdésével) három dimenziójának (valamely gazdasági jellemző/fő elemeire bontása) megfelelő értelmezésében rejlik: - aktivitás (aktív korúak / népesség) - foglalkoztatottság (foglalkoztatottak / aktív korúak) - hatékonyság (valamely gazdasági jellemző / foglalkoztatottak) Lényeges, hogy minden abszolút adatot abban a kontextusban vizsgáljunk (azzal a nevezővel osszunk el), ahol hatása a legkizárólagosabb, legközvetlenebb és értelmezése nyilvánvaló. Tehát egy adott szektor dolgozóinak a számát ne a teljes népességhez viszonyítsuk, mert az nem annyira az adott szektorról fog sokat mondani, sokkal inkább az általános demográfiai különbséget (a versenyképesség „aktivitás” dimenzióját) fogja mutatni két régió között. Hanem viszonyítsuk a foglalkoztatottak számához, hiszen így valós képet kaphatunk az adott szektorról.
21
Ez persze továbbra is védhető mutató lehet, hiszen az is pozitív jelenségként értelmezhető, hogy általános gazdasági visszaesés esetén az általunk vizsgált szektor abszolút értékéből nem, vagy csak alig veszített, így arányosan (fajlagosan) nőtt. Ám nem vezet sok jóra, ha ilyen mutatókhoz rendelünk indikátorokat, célszerűbb inkább azokat a legegyszerűbben átlátható alapadatokhoz rendelni és a mutató-számítást pedig elemzési célokra használni.
81
Végül meg kell jegyeznünk, hogy melyek az alapvető problémák a regionális szintű (például KFI-hez kapcsolódó) mérésekkel 22: - országos szint alatt oszthatatlan tevékenységek - területi mozgásokkal összefüggő tevékenységek - több telephelyes vállalatok tevékenységei - telephelyen kívül végzett tevékenységek (távmunka, informális kapcsolatok) - a statisztikai adatok megbízhatósága Indikátoraink összeállításánál próbáltuk elkerülni ezeket a buktatókat. Metaadat-készletünket vizsgálva nyilvánvalóvá vált, hogy szakmailag nem lenne védhető az eredmény- és a teljesítmény-indikátorok külön kezelése. Az egyes hozzájuk rendelhető mutatók – bár logikailag mondható, hogy egyik vagy másik inkább eredmény, vagy inkább teljesítmény – csupán sztochasztikus kapcsolatban vannak a szakpolitikával, illetve a piaci mechanizmusokkal. Azt értjük ezalatt, hogy nem lehet teljesen elkülöníteni, hogy egy adott indikátornak a változása konkrétan a szakpolitika hatására történt-e vagy sem. Gyakorlatilag úgy osztottuk fel indikátor készletünket, hogy néhány mutatót (pl.: a pályázati indikátorokat) kivéve a legtöbb kontextus indikátor lett, a teljesítmény/eredmény indikátorok közé pedig azok kerültek be a kontextus indikátorok közül, amelyek szoros kapcsolatban vannak a KFI szakpolitikával. Illetve – ahogyan már említettük – a fajlagos mutatók csak kontextus-összevetésre alkalmasak, célérték-tervezésre nem. Az indikátorrendszer Ebben a fejezetben a javasolt indikátorrendszer bázisértékeit és az egyes mutatók értelmezését és adatforrásait mutatjuk be. Az első táblázat áttekintés nyújt a javasolt kontextus és eredmény illetve teljesítmény indikátorok bázis értékeiről és forrásairól. A KFI emberi erőforrás (1) és infrastruktúra komplex (2) mutatóknál felhasznált indikátorokat a táblázat megfelelő oszlopában jelöltük. A továbbiakban pedig a két indikátor csoport fajlagos és abszolút mutatóinak értelmezését fejtjük ki bővebben.
22
Dusek T, Kiss J.P. (2008) A regionális GDP értelmezésének és használatának problémái. In: Területi Statisztika, 2008. 3. pp. 264-280. nyomán
82
Kontextus indikátorok Kontextus indikátorok Indikátor
1
GDP/fő vásárlóerő-paritáson (PPP euró), 2010
2
Élő munka termelékenysége (GDP (millió Forint)/foglalkoztatottak ezer fő), 2010 Migrációs mérleg (ezer fő), 2001. február 1. – 2011. október 1. között K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma a foglalkoztatottak arányában, 2011 Vállalati K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma a foglalkoztatottak arányában, 2011 Vállalati K+F kutatóhelyek száma, 2011 Egy teljes állású kutatóra eső K+F ráfordítások (millió forintban), 2011 FP7 Elnyert támogatási összeg (millió euró), 2007-2013 február végéig FP7 Támogatási szerződések száma (db), 2007-2013 február végéig Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató (TéTEE) az aktív népesség arányában, 2011 Tudomány és technológia emberi erőforrás oktatás mutató (TéTEE - oktatás) az aktív népesség arányában, 2011
3 4 5 6 7 8 9 10 11
Komplex Közép- Közép- NyugatDélÉszakindikátor Magyar- Dunántúl Dunántúl Dunántúl Magyarország HR (1) / ország Infrastr. (2) 25 849 13 725 15 728 10 726 9 599 1
ÉszakAlföld
9 989
10 249 4 715
10 541
5 879
6 554
5 010
4 974
1
181 1.79%
7 0.43%
30 0.51%
-6 0.62%
-26 0.47%
-10 -4 0.62% 0.75%
1
0.74%
0.25%
0.15%
0.12%
0.15%
0.15% 0.20%
2 2
713 14.48
119 13.90
84 17.64
74 10.94
85 12.56
86 16.11
154 13.35
175.35
8.58
2.50
4.34
1.93
12.06
19.31
938
55
39
45
28
81
71
45
27.5
28.5
29.5
28.7
28.7
28.7
33.7
17.8
18.5
20.7
19
20
20.2
1
5 054
DélAlföld
1
2 2 1 1
83
12
13 14 15 16 17 18 20
21
22
23
Tudásintenzív feldolgozóipari vállalatoknál dolgozók száma a feldolgozóipari foglalkoztatottak arányában, 2011 Tudásintenzív szolgáltató vállalatoknál dolgozók száma a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak arányában, 2011 Felsőoktatási intézmények oktatóinak száma, 2011 Phd/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek száma 2009-2011 között, éves átlag KFI tevékenységet végző ipari parkok száma, 2012 Akkreditált innovációs klaszterek száma, 2012 Akkreditált innovációs klaszterek tagjainak száma, 2012 Regional Innovation Scoreboard 2012 a technológiai innovatív vállalatok arányából képzett regionális normált indexe Magyar Szabadalmi Hivatalnál történt szabadalmi bejelentések száma 2011-2012 éves átlaga egymillió főre vetítve Európai Szabadalmi Hivatalhoz történt szabadalmi bejelentések száma 2007-2009 éves átlaga egymillió főre vetítve 1000 főre jutó vezetékes internet előfizetés, 2010 Eredmény és teljesítményindikátorok
1 40.0
49.0
49.2
32.4
49.5
30.2
25.5
54.6 10 842
49.4 1 248
48.2 1 139
55.4 2 120
54.6 1 251
56.4 2 157
51.5 2 600
725 10 4 166 0.24
57 8 4 141
46 5 0 0
153 4 2 50
32 7 1 45
160 6 3 103
122 8 7 282
125.1
0.14 41.9
0.07 40.0
0.1 34.0
0.1 47.7
0.1 44.8
0.08 45.5
34.87 405
7.15 378
11.46 358
7.50 312
8.00 312
6.39 300
11.79 289
1 1 1 2 2 2 2
-
-
2
84
A régió indikátorai a nemzeti KFI stratégiához illeszkedve
Indikátor neve
Induló érték
Célérték 2020
2 075 988 202 10 807
3 000 1 550 210 20 000 2 500
1 2 3 4
K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma, 2011 Vállalati K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma, 2011 Vállalati K+F kutatóhelyek száma, 2011 Teljes K+F ráfordítás (millió Ft), 2011
5
Kutatás és technológiai innovációs alap pályázatain elnyert összeg (millió forintban) 2008-2011 között, éves átlag
1 357
6
Kutatás és technológiai innovációs alap nyertes pályázóinak száma 2008-2011 között, éves átlag
252
7
GOP, KMOP és AIK K+F releváns pályázatian elnyert összeg (millió forintban) 2008-2011 között, éves átlag
2 593
3 000
8
GOP, KMOP, AIK K+F releváns pályázatain nyertes pályázók száma 2008-2011 között, éves átlag
133
160
9
Felsőoktatás és vállalati szféra közötti kooperációval beadott pályázatok aránya 2008-2011között, éves átlag
8
25
140
150
107
120
22 112
30 300
153
200
4 2 50
8 4 100
31,7
50
10 Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató (TéTEE), 2011 11
Tudomány és technológia emberi erőforrás oktatás mutató (TéTEE oktatás), 2011
12 Tudásintenzív feldolgozóipari vállalatoknál dolgozók száma, 2011 13 Tudásintenzív szolgáltató vállalatoknál dolgozók száma, 2011 PhD/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek száma 200914 2011 között, éves átlag 15 KFI tevékenységet végző ipari parkok száma, 2012 16 Akkreditált innovációs klaszterek száma, 2012 17 Akkreditált innovációs klaszterek tagjainak száma, 2012 18
Magyar Szabadalmi Hivatalnál történt szabadalmi bejelentések száma 2011-2012 éves átlaga
Indikátor neve 1 2 3 4 5 6
GDP-arányos K+F ráfordítás, 2010 GDP-arányos K+F ráfordítás, 2010 - *célérték 2030ban Vállalkozások GDP-arányos K+F ráfordítása, 2010 +30 nagyobb kutatási és technológiai fejlesztési műhely lép be a „világelitbe” +30 globális nagyvállalati K+F központ telepedik meg / erősödik meg +30 K+F intenzív makroregionális középvállalat termel és szolgáltat
Nemzeti Nemzeti induló célérték érték 2020
300
1,17
1,8%
Régiós induló érték 0
1,17
3%*
0
1,2%
Régiós célérték 2020 1,8% 3%* 1,2%
0
30
0
1
0
30
0
1
0
30
0
3
85
7
+300 KFI és növekedésorientált kisvállalat (ún. „gazella”) cég találja meg globális piaci számításait
0
300
0
20
8
+1000 innovatív kezdő vállalkozás jut az induláshoz szükséges jelentős támogatáshoz
0
1000
0
100
Összefoglalás Rövid áttekintésünkben olyan regionális szinten elérhető KFI releváns adatokra támaszkodtunk, amelyek rendszeres mérhetősége biztosított. Így nem csak az egyes régiók teljesítménye vált a kontextus indikátorok révén összehasonlíthatóvá, hanem (az eredmény- és teljesítményindikátorok) révén a KFI Obszervatórium által nyújtott bázisértékekhez képest a régiók saját stratégiájuknak és céljaiknak megfelelően reális és megalapozott célértékeket képezhetnek. Mind a kontextus indikátorok, mind az általunk képzett két összetett mutatók fényében láthatóvá váltak a régiók erősségei és gyengeségei az indikátorok fényében, ugyanakkor a régiók az abszolút bázisértékeket látva egymással is összevethető, megalapozottsága és mérhetősége révén rendszeres visszacsatolásra alkalmas rendszert alkottunk. E statikus rendszer jövőképpel való megtöltése a régiók feladata.
86
Irodalomjegyzék: • • • • • • • • •
•
A környezet ipari innováció helyzete és feladatai a Dél-dunántúli régióban, Bunyevácz József (2010) Dél-Dunántúli Statisztikai Tükör, KSH Dél-dunántúli vállalkozások általános gazdasági helyzetének, kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenységének és nemzetközi kapcsolatainak felmérése, JuridEco Zrt. (2011) Elemzés a Dél-dunántúli Régió kulturális ipari stratégiájának megalapozásához, több szerző, 2010 Helyzetelemzés a Dél-Dunántúl növénytermesztéséről, állattenyésztéséről és feldolgozóiparáról, több szerző (2010) Információs és Kommunikációs Technológia Ágazat Felmérése a Dél-Dunántúli Régióban, Primavera-Consulting Kft. (2010) Kaposvári Egyetem Intézményfejlesztési Terve (2009) Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2011-2020 (2011): Pécsi Tudományegyetem Nemzeti Fejlesztés 2020 – Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata (2012): Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Regionális Kreatív Ipari Kataszterelemzés a Dél-Dunántúlon 2010, több szerző (2010)
Webes források: • • •
Kaposvári Egyetem EC Vadgazdálkodási Tájközpontjának weboldala: http://szarvasfarm.ke.hu/ - a kutatási portfólió bemutatása Kaposvári Egyetem weboldala – Kiemelt projektek: http://palyazatok.ke.hu/menu/85/84 Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont weboldala – Kutatócsoportok bemutatása: http://szkk.pte.hu/index.php?r=project/groups
Szakmai előadások, publikációk: •
•
Innovációs együttműködési lehetőségek a Kaposvári Egyetemmel különös tekintettel Somogy megyére és Kaposvár Megyei Jogú Városra (2012. november): Horváth László Károly a Kaposvári Egyetem stratégia-fejlesztési igazgató Szokolai Zsolt: A kultúra mint gazdaságfejlesztési csodafegyver?, 2005; ECHO pécsi kritikai szemle 2005. október 4-5. szám
87
