Comuna Vadu Crișului este așezată în partea de est a judeŃului Bihor. Comuna se află pe șoseaua E60, Oradea-Cluj-Napoca, la o distanŃă de 50 de km faŃă de Oradea și 100 de km faŃă de Cluj-Napoca. De asemenea, accesul în comună se poate face și cu trenul pe ruta Oradea-Cluj-Napoca. Din punct de vedere administrativ, Comuna Vadu Crișului este alcătuită din 4 sate: Vadu Crișului – centrul administrativ al comunei – Topa de Criș, satul Birtin și satul Tomnatic. Comuna se învecinează la nord cu comuna Aușeu, la nord vest cu comuna Măgești, la vest cu comuna Aștileu, la sud-vest cu comuna Dobrești, la sud cu comuna Șuncuiuș și la est cu comuna Borod. În limba maghiară, comuna este cunoscută sub denumirea de Rév. Comuna se află la intersecŃia MunŃilor Pădurea Craiului cu Depresiunea Vadului. Comuna se află între mai multe forme de relief precum Valea Crișului, dealurile Plopiș și poalele MunŃilor Pădurea Craiului. Dealurile de la poalele MunŃilor Pădurea Craiului și Plopiș sunt alcătuite din calcare, argile nisipoase și nisipuri sarmatiene. Lunca Crișului Repede este largă cu aspect de câmpie. Solul este alcătuit din pietriș și nisipuri aluvionare. La intersecŃia râului Crișul Repede cu valea Borod, relieful se terasează. Cea mai mare parte din teritoriul comunei este dominat de poalele MunŃilor Plopiș și Pădurea Craiului. Relieful este alcătuit din calcare cele mai întâlnite forme geologice de suprafaŃă fiind dolinele. Pe lângă doline, relieful carstic este caracterizat și printr-o serie de peșteri. În partea stângă a Crișului Repede se află Peșterea Vadului, Peștera Mătulina, Peștera Cărbunarilor iar în partea dreaptă se găsește Peștera Fugarilor și Gura Cocoșului. Din punct de vedere climatic, comuna are o climă temperată cu ierni blânde și veri potrivite. Principalii afluenŃi ai Crișului Repede de pe teritoriul comunei sunt Valea Borodului, Valea Mierâie, Pârâul Peștera. Peisajul este completat de păduri de gorun, fag și stejar ce se amestecă cu cele de pin în care au habitat animale precum căprioara, mistreŃul, iepurele sălbatic, pisica sălbatică și ursul. Istoricii au descoperit că așezarea Vadu Crișului este menŃionată în 1256 într-o serie de documente ce atestă existenŃa vămii și a comerŃului din zonă. Spre finalul evului mediu, în zona de trecere a Crișului Repede exista o vamă de trecere a râului pentru cei care doreau să transporte marfă spre târgurile din Oradea sau Huedin. Pe malul drept al râului Crișul Repede există un turn de piatră contruit pentru supravegherea transportului pe apă și pe uscat în zona defileului. Turnul a fost cercetat în anul 1977 și a s-a constat că a fost construit pe două nivele oferind o vizibilitate ridicată pentru toată regiunea. Cu toate că nu s-au descoperit fragmente de ceramică, turnul se află în apropierea unei peșteri în care aceste dovezi au fost găsite, lucru care i-a determinat pe arheologi să concluzioneze că această peșteră era folosită pe post de adăpost pentru mărfuri. Comuna la recensamintul din 2002 a avut 4391 de locuitori, ca si etnii pe langa populatia romana mai traiesc 856 maghiari, (19.3%) si 302 romi(5%) Ce merita sa vizitezi in Vadu Crisului? In primul rand Defileul Crisului Repede, apoi olarii si nu in ultimul rand monumentele istorice din localitate. Defileul Crișului Repede Defileul Crisului Repede si Pestera de la Vadu Crisului dobandesc statutul de rezervatie naturala in august 1955. Pe langa frumusetea peisagistica si diversitatea faunistica, defileul are o importanta botanica deosebita deoarece cuprinde asociatii floristice cu elemente fitogeografice, de la elemente eurasiatice la elemente mediteraneene, pana la cele alpino-balcanice. RezervaŃia Naturală „Defileul Crișului Repede” este apreciată pentru diversitatea speciilor de plante rare precum stânjenel sălbatic, rușulniŃă, lalea pestriŃă dar și a animalelor sălbatice care își au habitatul aici. De asemenea, în rezervaŃie sunt cuprinse și o serie de peșteri precum Peștera DevenŃului, Peștera Vadu Crișului cu o lungime de aproape 1000 de metri, Pestera Fugarului, Pestera cu apa, Pestera Podireului I. si Podireului II. Un loc aparte îl reprezintă Cascada Vadu Crișului . Casa Zmăului reprezintă un turn construit în Evul Mediu în apropierea unei grote unde se depozitau mărfurile luate ca vama de la negustori.Constructia a fost destinata supravegherii Defileului Crisului Repede
încă din 1200 când sarea din centrul Transilvaniei era transportată pe plute spre centrul Europei. Reteaua traseelor turistice ce strabat Defileul Vadu Crisului este extinsa, majoritatea pornind de la pestera Vadu Crisului si ating niste locuri splendide ca Lacul Fara Fund, Stanul Stupului, Pestera Caprei, dealul Crucii etc.In apele Crisului Repede traiesc pesti specifici zonelor montane cu ape repezi si mai reci, ori celor din zona de deal, cu ape mai line .Lostrita, lipanul, pastravul, cleanul, scobarul, mreana sant doar cateva din pestii care populeaza Crisul Repede. Speoturism, rafting, plimbari pe traseele turistice, practicarea sporturilor extreme sant doar cateva din posibilitatile ce poate oferi turistului Defileul Crisului Repede. Olaritul. Putine din tinuturile Romaniei se pot mandri cu atatea centre de olarit ca Bihorul, in care , cu cateva decenii in urma , zeci de mesteri practicau inca acest mestesug.Intre numeroasele centre ale Bihorului astazi olaritul este practicat doar in Vadu Crisului, aici se mai produce inca renumita ceramica alba de Vadu Crisului. Dezvoltarea olaritului in acest loc a fost in mare masura influentata-daca nu determinata-de existenta a numeroase varietati de lut in imprejurimi, deosebit de portivite pentru vase comune si chiar pentru portelan.Vadu Crisului este singurul centru de olarit din regiune si chiar din tara unde materia prima de prelucrare este lutul alb, din care, dupa ardere, rezulta o ceramica alba, luminoasa.Vasele specifice centrului de olarit Vadu Crisului sant: ulcioarele, canceele, canitele de apa,oalele inalte, ulcelele de lapte, blidele, ulciorul, canta, ghivecele pentru flori. Abundenta si calitatea superioara a materiei prime a facut ca in anul 1937 sa se infiinteze aicio fabrica de cahle.Chiar dacă în ultimele decenii, activitatea de olărit a scăzut, centrul de la Vadu Crișului rămâne cel mai activ din regiune fiind necesare investiŃii în servicii și desfacerea produselor. Biserica ortodoxa din localitate este monument istoric. Biserica „Sf.Arhangheli Mihail și Gavril” din Vadu Crișului a fost terminată în anul 1790. În 1855 este construit și un turn-clopotniŃă. Cele mai reprezentative obiecte de artă sunt catapeteasma, amvonul și scaunul arhieresc care se remarcă prin ornamentele bogate sculptate în lemn, pictate și aurite. Icoanele de pe iconostas datează din 1763, acestea fiind pictate pentru o familie din Oradea care le-a donat ulterior bisericii. Biserica Reformată din Vadu Crișului a fost construită în 1874. In curtea bisericii gasim bustul din bronz al poetului Petıfi Sándor si monumentul cioplit din lemn al lui Bersek Jozsef, colonel in revolutia din 1848-49. In cimitirul mic din Vadu Crisului se gaseste si mormantul lui Karl Handl, cel care a descoperit pestera de la Vadu Crisului. Hotelul Dracula, Pensiunea Roua Muntilor si Cori Men, Cascada Crisului cu casute din lemn sant doar cateva din posibiltatile de cazare in aceasta zona pitoreasca care este Vadu Crisului.
Ajánló Erdélyt a gazdag természet dús tárházának is szokták nevezni. „…minden, ami szép és bájos, ami fenséges és elragadó, fel van itt halmozva, mint egy zsúfolt kincses boltban, melynek kirakata Rév és vidéke. Ide kell jönnie az idegennek, a turistának, hogy a tündérkertben gyönyörködjék – ha beteg, pihenjen – ha fáradt, éledjen – ha életunt, üdüljön és pezsdüljön – ha elernyedt. Az a turista, aki idejön, feltétlenül Révbe jut” – írja dr. Herrmann Antal egyetemi tanár az Erdély címő honismereti lapban még 1905-ben. Azóta eltelt több mint száz esztendı, de talán soha sem voltak e sorok ennyire a ma emberéhez szólóak. Rohanó világunkban megfeledkezünk arról, hogy a természet részei vagyunk, nem uralkodás a feladatunk, hanem hogy megismerjük, együtt éljünk vele, szeressük, óvjuk, védjük. A természet szeretete génjeinkben van, engedjük hát dominánsan mőködni ezeket a géneket! Valóban „zsúfolt kincses boltban” érzed magad, ha idejössz, hiszen ezen az aránylag nem nagy területen szinte minden szépség megtalálható: a panoráma, a meredek sziklafalak, a karsztvidékekre jellemzı barlangok, dolinák, víznyelık, búvópatak, ördögszántás, s nem utolsósorban csodálatos növény- és állatvilága megérdemlik figyelmedet, féltı szeretetedet. Rév (román neve Vadu-Crișului) Bihar megyében, az E 60-as mőút mellett Nagyvárad és Kolozsvár között található, 50 km-re Nagyváradtól. Az elsı, ismert irásbeli feljegyzés 1256-ból való, egy birtokviszály kapcsán. Az 1256-ban és 1284-ben szereplı Portus Crisy kifejezés többet jelenthetett egyszerő Révnél, a település csiráit láthatjuk benne, irja Jakó Zsigmond. Rév jellegzetes dombvidéki település, a fı utcák a Sebes-Körös folyását követik, a szők mellékutcák felkapaszkodnak a dombokra. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján a négy faluból (Rév, Kıröstopa, Bertény, Tomnatek) álló községben a magyarok száma 856, ami az összlakosság – 4391 fı – 19,3%-a. De hát mirıl is híres Rév? Elıször is a fazekasságáról, gyönyörő sziklaszorosáról és nem utolsósorban a faluban található látnivalókról, emlékhelyekrıl. Mivel a gyenge minıségő talaj nem biztosított megélhetést, így a sokak szerint Európában is egyedülálló, csak Réven található alacsony szennyezettségő, gyakorlatilag vasoxidmentes „fehér” agyagot felhasználó fazekasság mestersége lett az itt lakók legfıbb foglalkozása. A településen készült agyagedényeket égetés után echós szekereken hordták a környezı vásárokba, de elértek Debrecenen, északon Szilágysomlyón túlra is. Így a jellegzetes révi korsók, kanták, fazakak hírneve messze földre eljutott. Hogy mennyire jó mesteremberek voltak fazekasaink, arra eredeti példa az, hogy Romániában csak a réviek vállalták a szinte embernagyságú vázák készítését a bukaresti Cotroceni palota parkjába. Mivel kihalóban levı mesterség, néhány év múlva lesz majd igazán értéke a híres révi fehér kerámiának! „A révi sziklaszoros a maga groteszk szépségével szinte páratlanul áll. A természetbarát bizonyos ihletettséggel lép a sziklaszorosba, ahol szemét a sziklaalakulatok, fülét pedig a Körös andalító zenéje kötik le”, írja Juhász Viktor tanár a falu monográfiájában. Kialakításában az oroszlánrész a Sebes-Körösé, de a felszín alatti vizek is hozzájárultak. Míg a Körös felülrıl támadta a mészkövet, a beszivárgó, felszín alatti vizek belülrıl, és megkezdıdıtt a karsztosodás. A festıi szépségő, több mint 3 km hosszú, 357 hektáron elterülı természetvédelmi rezervátum összetett, komplex védett terület. Ez azt jelenti, hogy itt archeológiai, történelmi és sokféle természeti kincs található. A faluban fellelhetı fazekasság pedig néprajzi kincs. A szoros két fı attrakcióval rendelkezik: az egyiket a magas hófehér sziklafalak, másikat pedig a barlangok képviselik. A Két Püspök sziklagerincében egymás felett következı Pince-, Kecske-, Devence-barlangok mellett a szoros szívében 1903-ban felfedezett, közel 1 km hosszúságú Zichy-cseppkıbarlang s a belıle elıtörı patak, mely aztán mintegy 16 öl magasból vízesésként hull alá a folyó medrébe, csak néhány példa arra, amit az erre járónak kötelezıen látnia kell. A szobrász gondolatát szoborban örökíti meg, a festı a vásznán juttatja kifejezésre, az örökkön Alkotó a maga legfenségesebb gondolatait a természet szépségeiben és kincseiben adja tudtunkra. A szobrász szobra, a festı festménye gyönyörködtet bennünket, sıt bámulatba ejthet, de mi mindezen gyönyörhöz képest a természet szépsége által nyújtott öröm és elragadtatás?
A szobrász, a festı csak utánoz, de a természet mindent a maga eredetiségében, valódiságában mutat fel. Ezért nehezen érthetı meg azon emberek gondolkodásmódja, akik ahelyett, hogy a természet által nyújtott örömök forrásából merítenének, a mesterkélt, lelket és testet megölı élvezetek után futkosnak. Rónák és hegyek, magas bércek és völgyek hívva-hívnak minket látogatásukra, vétket követünk el, ha figyelemre sem méltatjuk ıket! A révi szoros ékköve az 1903-ban felfedezett cseppkıbarlang. Elsı villamosítását 1969. május 1-jére fejezték be. A fényszórók egy része a tájékozódást segítette, másik része a látványra hívta fel a figyelmet. Három év múlva azonban a villanyvezeték, az égık foglalatai a barlang nagy nedvességtartalma és az emberi hanyagság miatt tönkrementek. 2004 ıszén újra beindultak a munkálatok s a 75 ezer eurós befektetést követıen 2009 óta már nemcsak a karbidlámpa fénye mellett csodálhatja meg az érdeklıdı a barlang rendkívüli cseppkıállományát, hanem EU-s normáknak megfelelı szinten, a fényszórók megvilágításában.A szoros magas, meredek sziklafalai s a barlangok vonzák leginkább a természetjárókat, alpinistákat, barlangászokat, az extrém sportok kedvelıi raftingozhatnak, kajakozhatnak a Sebes-Körösön vagz sziklafalakat mászhatnak . A szorosban és az erdıben járva lehetetlen nem észrevenni a növényvilág rendkívüli változatosságát, szépségét. Az edényes fajtájú növények száma 756, ebbıl 736 virágos növény, 20 páfrányféle /edényes virágtalan/. Ezekhez jön még 96 moha faj, sok-sok gomba, zuzmó /telepes növények/ és számos egysejtő faj. Hazánkban szorosunkat Romániában csak a Tordai-hasadék elızi meg a maga 998 edényes növényfajtájával. Növényeink földrajzi eredetük szerint mintegy 30 csoportba sorolhatók, ez a kedvezı éghajlatnak és annak köszönhetı, hogy területünk az elterjedési útvonalaik keresztezıdésében fekszik. Uralkodóak a déli szelek, a kelet–nyugat irányú folyóvíz. A változatos domborzat miatt az egyes helyeken más és más növénytársulások alakultak ki. De tavasztól ıszig ugyanannak a területnek is változik a növényzete; pl. a Devence-barlang közelében tavasszal lila, fehér, rózsaszín odvas keltikék köszöntenek bennünket, s ha egy-két hét múlva visszatérünk már a nyúlánk ızsaláták a zöldtıl a sárgába halványuló leveleikkel hívják fel magukra a figyelmet. A révi erdı uralkodó fája a bükk, de mellette erdıt alkot itt a csertölgy is. Gyakori a gyertyán, hegyi juhar, nagylevelő hárs. A szil, nyár, vackor, vadalma, cseresznye, galagonya, berkenye, mogyoró, som, veresgyőrő, kecskerágó, kányabangita, bodza, a folyó mentén az éger, telepített fenyık különbözı zöldje nyugtatja szemünket. S ha jön az ısz, átfesti a lombot a sárga, a vörös és a barna számtalan árnyalatára. Talán a legváltozatosabb a második alagút feletti rész, a Garda növényvilága. Szép és ritka növények, eurázsiai, mediterrán, atlanti, közép-európai, balkáni és más fajok élnek itt. Az erdélyi mezıségre jellemzı kockás liliom gazdag populációja gyönyörködtet bennünket. De nem kevésbé szépek és érdekesek a magyar nıszirom, kökörcsin, tavaszi kankalin, sugár kankalin, piros gólyaorr, zöldes kígyókapor, szirti gyöngyvesszı, sisakvirág, Meyeri rekettye, szúrós csodabogyó, törpe mandula, tömjénillat, kunkorodó árvalányhaj, piruló kövirózsa, kakasmandikó, ernyıs madártej, hóvirág, molyhos tölgy és a fel nem soroltak. Nem csak a Garda növényzete érdemel említést, a szorosban és környékén sok ritka növény él, pl. a Teleki-virág, farkasboroszlán, barkóca levelő tatárjuhar, ıszi sáfrány, kárpáti sáfrány, pikkelyharaszt, prémes tárnics, kígyótárnics. Orchideáinknak nem kell versenyre kelniük a trópusok fán lakó virágcsodáival, számunkra a mi piros, kardos, fehér madársisakunk, a kislevelő, széleslevelő, vörösbarna nöszıfüveink, a madárfészek, az ıszi füzértekercs, a fehér sarkvirág, az agár- és füles kosbor meg a bibircsvirág kedvesebb. Az ızsaláta, a piritógyökér elterjedésüknek északi határát jelzik. A sárga hagyma, a nyúlfarkfő, a fürtös kırontó tercier reliktumok. Növényeink között sok az értékes gyógynövény. A réviek is ismerik és alkalmazzák ıket. Ehhez a színes növényvilághoz hasonlóan gazdag állatvilág tartozik. Aki csendesen jár a természet eme templomában /nem táska- meg zsebrádiót bömböltetve/ sokukkal találkozhat. Tavasszal madárhangtól hangos az erdı, a szoros. Mintegy 70 madárfajjal találkozhatunk itt. Cinkék, rigók, harkályok, billegetık, csuszka, ökörszem, vörösbegy, citromsármány, fakusz, pityer és a többiek lakják az erdıt, a bozótot. A sziklafalak
üregeiben csókák tanyáznak. A szoros felett vércse, egerészölyv, héja köröz. Az erdıben kakukk kiáltja nevét, mátyás figyelmezteti az erdılakókat közeledésünkre. A Körös kiálló kövein pihenve is szüntelenül guggolgat a vízirigó, majd vízbe bukik s a víz alatt keresi táplálékát. Sajnos egyre kevesebb a bagoly, a holló, a jégmadár.A nagyvadak – ız, farkas, vaddisznó, róka, borz, vidra – ritkán kerülnek szem elé. Szürkületkor az avarban sün, erdei pocok, sárganyakú erdei egér szöszmötöl és a levegıben denevérek röpködnek. A mókus, a pele a levegı akrobatái. A környezetbe úgy beleolvad a varangyos béka, az erdei béka, meg a levelibéka, a fürgegyík, a lábatlan gyík, hogy alig lehet ıket észrevenni. A zöldgyík mire megpillantottuk, már el is tőnt. A gıték, szalamandrák a vizes, nedves helyeket, a viperák a napsütötte kıomlásokat kedvelik. Hosszú hangyaösvények vezetnek az erdei vöröshangya hatalmas bolyaihoz. Ezek a rovarok, no meg a ganajtúrók, galacsinhajtók az erdı tisztaság-felelısei. Aki találkozott már pöfögı futrinkával – a mi tüzérbogarunkkal –, nem felejti el puffogó mini robbantásait, de a szentjánosbogár este felvillanó lámpásait sem. Az „európai rovarok királya”, a szarvasbogár méltó címére. Színes pillangók, szitakötık röpködnek a levegıben. Valamikor a Körös vizében gazdag, változatos halállomány: márna, sügér, domolykó /busa/, kövi csík, botos kölönte, fenékjáró küllı, szélhajtó küsz, ritkán pisztráng igyekezett elkerülni a hálót, varsát, horgot. A Révre látogatónak a faluban is van látnivalója.A központban a révi születéső, egykoron Nagyváradon és a magyarországi Zalakaroson élı Tızsér Elíz szobrászmővész munkája állít emléket fazekas ıseinek, az ortodox templom mőemlék-épület, a református templomkertben pedig Petıfi Sándor bronz mellszobra és a kıszegi (Magyarország) születéső, Réven elhunyt ’48-as babérkoszorús honvéd huszárezredes, Bersek József emlékére állított 2,5 m magas kopjafa jelképezi, hogy „van még jövı a Kárpátok alatt”! Sokan kilátogatnak Márton Gabriella, Ady Endre elsı váradi szerelmének, a Lázban címő vers ihletıjének sírhelyéhez, az elsı -és a második világháborúban elesettek emlékére állított obeliszkhez, Handl Károly, a révi cseppkıbarlang felfedezıjének a református temetıben levı sírjához, valamint egykori házának falán elhelyezett emléktáblájához is. Célunk, hogy Révnek és környékének értékeit, látnivalóit mutassuk be az érdeklıdıknek. Jöjjenek el, nézzék meg, szeressék meg e nagy múltú települést, legyenek kíváncsiak történelmére, jelenére s a maguk eszközeivel legyenek gyámolítói jövıjének! Hasas János, Juhászné, Orth Ibolya
