Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Tanszék Doktori Iskola
„KULTÚR-TÉR” avagy a lokális szempontok helye és szerepe a kulturális fogyasztás folyamatában
Készítette: Nagy Éva 2004. január, Debrecen
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés-kérdésfelvetések..………...…….…………………...3 II. Empirikus háttér………….-…………………………………5 III.A kultúra közvetítő csatornái….…………………………….9 IV. Könyvek………………….………………………………….13 V. A befogadás színterei……..………………………………….14 VI. Összegzés…………………………………………………….15 VII. Felhasznált irodalom…………………………………….…16 VIII. Mellékletek…………………………………………….…..17
I. Bevezetés- kérdésfelvetések Az alábbi tanulmány a Regionális Egyetem kutatás keretében felvett kérdőívek elemzéseinek sorába kapcsolódik, így vezérmotívuma a TÉR fogalma, mely mentén a tanulmányok egybe fűzhetők. A kutatásban a tér egyrészt operacionalizációs fogalomként jelenik meg, a kutatás terére/terepére utalva, mely sajátos adottságokkal bír: az egykori Partium, illetve annak Magyarországra eső területe, azaz az észak alföldi régió hajdú-bihari és szabolcs-szatmárberegi része. A kutatás terének meghatározása azonban nem csupán egy földrajzi egység körbehatárolása, hanem kísérlet egy összetett társadalomföldrajzi és szociológiai probléma megragadására is: létrejöhetnek-e és ha igen, hogyan, lokálisan kötött, kiemelkedő oktatási intézmények –regionális egyetemek- ebben a határmenti, többszörösen hátrányos helyzetű régióban? E dolgozat kérdésfelvetései során a fentieken túlmenően a tér egy további, szűkebb jelentéstartományban mozgó megközelítésmódját is alkalmazza. A tér, mint kulturális tér értelmezendő, melyben a kulturális javak fogyasztása zajlik, megvalósult formái a fogyásztás „helyei”, intézményei, a kulturális javak közvetítő csatornái, melyek valódi mivoltukon túl elvont teret is alkotnak (ennél fogva további lehetőséget nyújtanak a tér fogalmával való játékra, ám ez a vizsgálat célkitűzésétől messze, az elméleti fejtegetések mezejére vezetne, mely ehelyütt nem feladtunk). A tér-értelmezések közt a lokalitás, a lokális kultúra fogalma ver hidat, amennyiben arra keressük a választ, hogy a lokálishoz való kötődés hogyan és mennyiben mutatkozik meg abban a folyamatban, amely során a megkérdezettek a számukra elérhető különféle kulturális termékek közül választanak. A kulturális fogyasztás és a tér összefüggéseit keressük, így kiindulópontul elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a kultúra fogalma a tér fogalmán keresztül is meghatározható (ily módon az egyes kultúrák térbeli adottságaik mentén is jellemezhetők). Aligha lehet a maga teljességében feltárni a kultúra és a környezet között fennálló kölcsönhatások bonyolult rendszerét, de M. J. Herskovits kultúrameghatározása jó alapkő lehet feltételezésünkhöz: a kultúra nem más, mint „a környezet ember alkotta része.”1 Csatári Bálint szerint azok a sajátos társadalmi jegyek, melyek 1 In.: M. J. HERSKOVITS (1955): Idézi CSATÁRI BÁLINT: TRÓCSÁNYI A. – TÓTH J.: A magyarság kulturális földrajza II. Pécs, 2002, In.: A kultúra területisége, Forrás: http://www.mmhir.hu/org/csongrad/nye2003eacsatari.htm
3
megadhatók a társadalom földrajzi környezetének részeként, a kultúra része is, s a modern kultúr-geográfia vizsgálódási körébe von minden jelenséget, társadalmi terméket, mely térbeli szempontokkal jellemezhető.2 Az elméleti megközelítések közt elkülönül ettől a látásmódtól az angolszász szemlélet, mely a terek kultúráját az egyéni attitűdökön, megnyilvánulásokon keresztül közelíti meg, az életstílusok életmódformák különféle formáit térben is értelmezhetőnek tekinti. A társadalom jelenségeinek elemzésével foglalkozó kutatók gyakran rögzítik munkáikban a kultúra és a tér között fennálló kapcsolat fontosságát. Claudio-Lomnitz Addler „Concepts for study of regional culture”3 című munkájában többek közt Bourdieu habitus fogalmára utal, a kulturális struktúra az én és a különféle terek kirajzolódásának módjai közt teremt kapcsolatot. Bár a társadalmi terek kialakulása és reprodukciója a mindennapi társadalmi gyakorlat során jön létre, mégis a társadalmi gyakorlat alakításában résztvevő egyének valódi identitását és gyakorlati irányultságát alapvetően meghatározzák azok a terek, melyben szocializálódott (így a ház, az utca, a templom, stb.) „Más szavakkal az egyén és a tér viszonya dialektikus: mivel a különféle terek a társas kapcsolatok keretéül szolgálnak, maguk is átitatódnak azokkal az értékekkel, melyeken a kialakult kapcsolatok alapulnak, így hozzájárulnak ahhoz, hogy az ént létrehozva a kapcsolatokhoz kötődő értékek megteremtődjenek az egyénekben.4 Adler meghatározása szerint a regionális kultúra belülről differenciált és szegmentált kultúra, mely az egyéni interakciók nyomán jött létre a regionális politikán és gazdaságon belül, így a kulturális régiók a gazdasági és közigazgatási régiókhoz kapcsolódva alakultak ki. Jelen elemzés relevanciája ezen a ponton mutatkozhat meg: a különféle kultúrökológiai irányzatok elgondolásaira támaszkodva elmondható, hogy egy adott tér fejlődésében legalább olyan fontos szerepet játszhatnak az e térben élő közösségek kulturális hagyományai, mint az a környezet, amelyben a közösségek élnek. Az életmód, a kulturális szokások és tradíciók feltárása, elemzése alapvetően hozzájárulhat egy, a jelen kutatás során vizsgált, depressziós térség felzárkózási lehetőségeinek feltárásához. E dolgozat egy lépése lehet az állapotfelmérésnek, melyben a kultúra tulajdonképpen gazdasági fogalomként jelenik meg, hiszen a gazdasági fejlődés a megfelelő szintű és rugalmasságú tudáson alapul. 2
CSATÁRI BÁLINT: i.m. 1.p. CLAUDIO-LOMNITZ-ADLER: Concepts for study of regional culture, In..American Ethnologist, 1991, május,(18. évf./2.) 195-214.p. Forrás: http://www.jstor.org/ 4 CLAUDI-LOMITZ ADLER: i.m.: 196.p. 3
4
II. Empirikus háttér 2.1. A lokális-globális fogalompár
Kiindulópontul az Ifjúság 2000© felmérés azon eredményei szolgálnak, melyek arra mutatnak rá, hogy a fiatalok többsége motiválatlan a kultúra befogadására5. Itt rövid kitérőként meg kell jegyeznünk, hogy a nyolcvanas évek végi, kilencvenes évek eleji ifjúsági kultúrával foglalkozó kutatásoknak meg szembesülniük kellett azzal, hogy korábbi feltevésük, mely szerint a mind magasabb iskolázottság megszerzésével, a választási lehetőségek kiszélesedésével és a fokozódó individualizációval a fiatalok kulturális aktivitása –pontosabban „az aktív szabadidő tevékenység” – megerősödik, ily módon az ifjúság mind nagyobb része léphet a középosztályba, nagyobb erővel vehetnek részt a demokrácia kialakításában. Bár a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok megerősítették e feltevés megalapozottságát, ám a kutatók figyelmen kívül hagyták a piacot, mint a kulturális fogyasztást alapvetően meghatározó tényezőt. Mindez azt jelenti, hogy a fiatalok önállósodás törekvései mögött a piaci kínálat változása húzódik. Magyarországon a kilencvenes években az alternatívval szemben a tömegkulturális javak preferálása vált jellemzővé a kulturális javak fogyasztása terén, s bár a lokális társadalom egyre inkább eltávolodik környezetétől, a saját földrajzi és kulturális terétől is6, az ifjúsági kultúra színtere mégis egyre inkább a helyi társadalomba tevődik át.7 Így bár a fenti megállapítás már-már közhelynek számít, mégis számos utat nyit meg a vizsgálódó előtt, minthogy jelenségként több problémakörre tagolható. A lokális – globális fogalompár fontos útjelző lehet a motiválatlanság megértésénél, hiszen ahogyan az országos
mintából
elgondolásokhoz-
a
származó kulturális
eredmények termékek
mutatják közti
-csatlakozva
válogatás
mikéntjét
az
elméleti alapvetően
meghatározzák a lokális szinten rendelkezésre álló lehetőségek, amely egyaránt megmutatkozik a kulturális termékek befogadói és kínálati oldalán is. Tehát nem csupán arról van szó, hogy milyen TV-csatornák foghatók, milyen folyóiratok, lapok elérhetők, s hogy hány könyvtár, színház, mozi működik, stb. az adott térségben, hanem arról is, hogy 5
BAUER BÉLA- TIBORI TÍMEA: Az ifjúság viszonya a kultúrához, In.: Ifjúság 2000, Tanulmányok (Szerk.: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László), Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Bp., 2002, 180. p. 6 CSATÁRI BÁLINT: i.m. 3.p. 7 GÁBOR KÁLMÁN (szerk.): Társadalmi átalakulás és ifjúság- A szabadság mint esély? Belvedere Kiadó, Szeged, 2000
5
az ott élők kulturális fogyasztási szokásai milyen mintázat szerint alakulnak, egyszóval mi alapján választanak könyvet, filmet, újságot. (Természetesen a két oldal együttesen formálja a fogyasztást.) Az Ifjúság 2000 nagymintás felvétel elemzése során kiderült az is, hogy a kulturális termékek befogadása során megfigyelhető egyfajta regionális szakadás, amely nem csupán abból fakad, hogy a települési hierarchiában alacsonyabb/magasabb pozíciót betöltő településeken élő fiatalok előtt álló választási lehetőségek köre szűkebb/tágabb, hanem céljaik is eltérnek egymástól. (A „nyugat-keleti lejtőt” azonban egyenetlenné teszik a kiemelkedő városok, így az urbanizációs szintek mentén is érvényesül ez a szakadás, vagyis a Budapest- egyéb városok, kisváros-község, stb. elkülönítések szerint és éles különbségek rajzolódnak ki.) Életkori sajátosságaival ellentétben saját terét szűkíti a fiatal, amennyiben célkitűzéseinek horizontja szűkül, ingerszegényebbé, motiválatlanabbá válik, „meglévő energiái kihasználatlanok maradnak, (noha alig kockáztat, de kisebbek a siker lehetőségei is), amit tovább fékez az alacsony kulturális aktivitás.”8 Pontosítva tehát a feltett kérdést, elemzésünk azt igyekszik feltárni, hogy a harmadfokú képzésben résztvevő, zömében a tizennyolctól huszonöt éves korosztályba tartozó fiatalok kulturális fogyasztási szokásaiban megjelennek -e a lokálisan rendelkezésre álló kulturális termékek felé való törekvésre utaló vonások, a globálisan elérhető kulturális termékek befogadása mellet/szemben, hiszen a globalizálódás során a lokális, mint kulturális tényező szerepe felerősödik9. Elkülöníthetők-e csoportok e két befogadói attitűd mentén, ahol a lokális és a globális jelzővel felruházott kulturális fogyasztói magatartás a skála két szélső értékét képezi? A kulturális fogyasztás az életstílus vizsgálatok részét képezi, annak survey-típusú kutatással jól megragadható szegmensét képviseli.10 Jelen kutatás során a kulturális fogyasztás mutatóit az alábbiakban határoztuk meg: •
az elektronikus médiumok használata (a kérdőívben nem szerepelt külön kérdés
az
internethasználatra
vonatkozóan,
csupán
a
szabadidős
tevékenységekre vonatkozó kérdésnél jelenik meg.) 8
I.m. 182. p. Lokálisan rendelkezésre álló kulturális termékeken a regionális, megyei és helyi lapokat, könyveket, illetve televízió csatornák, rádió-adók programjait, stb. értjük, vagyis amelyek helyi, regionális kezdeményezésre jöttek létre, regionális és helyi vonatkozású információkat közvetítenek valamint a terjesztés tere elsősorban a vizsgált régió. A globálisan rendelkezésre álló kulturális termékek közé az országosan elérhető sajtótermékeket, televízió csatornák és rádió-adók műsorait, stb. soroljuk, melyek az egész országra vonatkozó és a külföldi információkat közvetítik. 10 RÓBERT PÉTER: A kulturális fogyasztás Forrás: http://www.tarki.hu/research/monitor/monitor99/m99fej22.pdf 9
6
•
a nyomtatott médiumok, így az újságok, folyóiratok, magazinok, illetve könyvek használata. A könyv olvasás esetében csak a legutóbb olvasott könyvek esetében kérdeztünk rá pontosan a címre és a szerzőre is. A „Szoktál-e olvasni, ha igen, mit?” kérdések esetében a kitöltőre bíztuk, hogy szakkönyvet, tankönyvet, szórakoztató vagy szépirodalmi alkotást jelöl meg, s műfaji besorolást sem adtunk meg a kérdőívben.
•
a szülők olvasási szokásai
Ezek tekinthetők a kulturális termékeket közvető csatornáknak, melyek mellett külön kérdések vonatkoztak: • a kulturális termékek befogadásának színtereire (ez esetben a gyakoriságra is rákérdeztünk) •
a szórakozásra,
• a szabadidő eltöltésének módjaira • a szülők szórakozási szokásaira 2.2 Mobilitási csoportok
Az elemzésnél azonban problémát jelent, hogy a kínálati palettán megjelenő kulturális termékek közt viszonylag alacsony a csupán lokálisan elérhető kulturális termékek aránya a globálisan elérhetőkkel szemben, ezért hasznosnak tűnt bevonni olyan tulajdonságokat a csoportok kialakítása során, amelyek a lokális kötődés mértékét érzékeltetik. Így vált csoportképző változónkká a területi mobilitás, amelyet az érettségit adó intézmény székhelye és a jelenlegi képzésnek helyet adó intézmény székhelye közti mozgás fejez ki, a migráció, mely a lakóhely és az iskola közti mozgást mutatja meg a tanév során, illetve a tervezett migráció, mely azt mutatja meg, hogy a letelepült, felnőtt életforma terepeként megjelölt helyszín milyen irányú elmozdulást mutat a jelenlegi lakóhelyhez képest. A fenti mutatók segítségével öt csoportot különítettünk el, aszerint, hogy milyen mértékben tekinthetők mobilisnak, illetve kötődőnek. A kategóriák mellett található értékek a csökkenő mobilitási aktivitást fejezik ki, így a mutatók alapján a leginkább mobilisnak tekintett csoport került az első helyre, és a legkevésbé mobilis, vagyis a leginkább kötődő csoport az ötödik. A csoportokat és a csoportképző változókat az 1. táblázat mutatja be. (A Mellékletekben megtalálható a mobilitási csoportok mintabeli megoszlását bemutató
7
grafikon (1. ábra).) Az elemzés e mobilitási csoportok kulturális fogyasztási szokásait vizsgálja a lokalitás szemszögéből. Mobilitási csoportok (1. táblázat) A migráció a Hol fog élni 10 év múlva? Vándorlók (1)
tanév során bejáró
Intézmények közti mozgás az iskolai
pályafutás alatt Nem fontos számára ez a A jelenlegi képző intézmény székhelye az kérdés.
érettségit adó intézmény székhelyével azonos kistérségben helyezkedik el.
Elvágyódók (2)
helyben lakik
Sem iskolája településén, sem Az érettségit adó iskola székhelye és a jelenlegi lakóhelyén, hanem jelenlegi valahol máshol.
Távolodók (3)
bejáró
Azon
a
településen,
képző
intézmény
székhelye
egybeesik. ahol Az érettségit adó iskola székhelye és a
jelenlegi iskolája található.
jelenlegi
képző
intézmény
székhelye
egybeesik. Visszatérők (4)
helyben lakik
Azon a településen, ahol most Az észak-alföldi régión belül maradt az új is lakik.
Lakóhelyhez kötődők (5)
helyben lakik
képzés kiválasztása során.
Ugyanabban a házban fog élni Az érettségit adó iskola székhelye és a tíz év múlva, ahol most.
jelenlegi
képző
intézmény
székhelye
egybeesik.
A mobilitási csoportokat települési típusonként vizsgálva láthatjuk, hogy a lakóhelyhez kötődők arány a megyeszékhelyen, fővárosban élők közt a legnagyobb, tehát a települési hierarchia csúcsán álló településeken élők tekinthetők legkevésbé mobilisnak, a leginkább kötődőnek, ugyanakkor közülük kerül ki a legtöbb elvágyódó is. A távolodók aránya kiugróan magas a falun, tanyán élők közt, illetve e településtípus-csoportban van a legtöbb vándorló is, akinek nincsenek határozott tervei a letelepedést illetően, több településen is szerencsét próbált már. Így ők tekinthetők a leginkább mobilisnak, a legkevésbé kötődőknek, amely magyarázható azzal, hogy ezen típusba tartozó települések alig nyújtanak lehetőséget a tanuláshoz, szórakozáshoz, párkereséshez és első sorban az elhelyezkedéshez a fiatalok számára, egy hátrányos helyzetű régió legnagyobb hátránnyal küzdő egységei ezek. A vándorlók közül választották legkevesebben azt az állítást, hogy a szakma választásánál elsődleges szempont volt, hogy a képzés saját középiskolájában indult. A kisebb városban élők közt a településhez kötődők aránya a legmagasabb, bár a távolodók csupán egy százalékkal vannak kevesebben ebben a kategóriában. A
8
szakmaválasztás indoklása során az előbbiek választották leggyakrabban első helyen a saját intézményben induló új képzést. A határon túlról érkezők száma ugyan nem túl magas (10 fő a 618-ból, körülbelül két százalék), ők valamennyien a visszatérők csoportjába tartoznak. Esetükben a helyben lakás azt jelenti, hogy kollégiumban vagy albérletben laknak azon a településen, ahol iskolába járnak. Mobilitási csoportok településtípusonként (2. táblázat)
Az állandó település típusa főváros, kisebb megyeszékhely város távolodók vándorlók Mobilitási csoportok
visszatérők lakóhelyhez kötődők
Összesen (%)
falu, tanya
5
28
47
31
5
11
17
12
7
6
4
5
55
29
14
28
29
27
18
24
100
100
100
100
elvágyódók
Összesen (%)
(Szignifikancia szint:0,000)
III.A kultúra közvetítő csatornái A kulturális termékeket közvetítő csatornák közül azokat választottuk ki, amelyek esetében beszélhetünk egyáltalán regionálisan jelentkező kínálatról. Így elsősorban a fő médiumok kerültek az elemzés homlokterébe (televízió, rádió, nyomtatott médiumok). A kultúraközvetítés egyéb médiumai, mint az Internet, későbbi elemzés tárgyát képezi, mindamellett, meg kell jegyeznünk, hogy a „Milyen könyveket szokott olvasni?” és a „Milyen könyveket olvasott az elmúlt évben?” kérdésekre egyetlen olyan válasz sem
9
született, melyben olyan könyvet említenek a válaszadók, amelyek a térségben került volna kiadásra, esetleg témájában a térséghez kapcsolódott volna. A kötődés attitűdjét finomabban fejezhetné ki, ha rákérdezünk arra, hogy az országos csatornák, rádió-adók műsorkínálatából választanak-e olyan programokat, melyek a megkérdezettek régióját, települését érintik. Jelen vizsgálat azonban csupán arra korlátozódott, hogy megvilágítsa azt, vajon a lokálisan adott kulturális termékek megjelennek-e a megkérdezettek választásai során, s milyen sikerrel, illetve az egyes televízió műsorok közül melyeket nézik inkább regionális vagy városi csatornákon a fiatalok. Elöljáróban elmondható, hogy a kulturális termékek fogyasztására vonatkozó kérdések igen sikeresnek bizonyultak, minden kérdés esetében 94 % feletti a válaszadási arány, a televízió nézés, rádió hallgatás és újságolvasás esetében ez 99%. 3.1. Újságolvasási szokások
A megkérdezettek körében a legolvasottabb újságok a regionális vagy helyi napilapok (36%), illetve az országos bulvár napilapok (12 %). Az újságolvasási szokások nem mutatnak ugyan szignifikáns összefüggést a mobilitási csoportokkal, mégis érdemes röviden áttekinteni hogyan alakulnak az újságolvasási szokások mobilitási csoportonként. A regionális és helyi napilapokat a vándorlók csoportjába tartozó megkérdezettek olvassák legnagyobb arányban (35%), bár a többi csoport esetében is magas ez az arány. Második helyre a bulvár napi- és hetilapok kerülnek a vándorlók kivételével valamennyi csoportban. A visszatérőknél a bulvár napilapok olvasottsági aránya megegyezik a helyi lapokéval. Az országosan megjelenő sajtóorgánumok az újságolvasási lista sereghajtói közé került, a csoportok zömében még a hirdetési újságok is megelőzik ezeket. Az országos napilapokat az elvágyódók, míg a hetilapokat a távolodók veszik kézbe leggyakrabban. A hirdetési újságok viszonylag gyakori előfordulása azzal magyarázható, hogy ebbe a típusba soroltuk az ingyenes újságokat, melyek tulajdonképpen tovább erősítik a helyi és regionális lapok bázisát, hiszen elsősorban helyi információkat közölnek az olvasóval, a kereskedelmet, a közéletet, helyi kulturális eseményeket illetően egyaránt. A rendszerességet valamennyi csoport esetében úgy definiálhatjuk, hogy a megkérdezettek nagy része naponta forgatja a nyomtatott sajtótermékeket, ám újságolvasási szokásaikban kevésbé jelenik meg a nagyobb időintervallumon alapuló rendszeresség, vagyis a hetente, havonta megjelenő lapok minden „műfajban” alulmaradnak a naponta
10
megjelenőkkel szemben. Ez a tendencia utalhat arra, hogy az újságolvasás elsősorban hírolvasás,
s
a
válaszadók
többségénél
csupán
másodlagos
az
elmélyültebb,
„megfontoltabb” újságolvasás, mely a napi hírek mögé –legyen szó bármilyen hírről- a hírek hátterét szolgáltatná, s ily módon segítené a véleményalkotást, a szélesebb körű tájékozódást. Mindemellett az adatok elemzése nyomán levonhatjuk azt a következtetést, hogy a megkérdezett diákok elsősorban a hírértékét tekintve alacsonyabb presztízsű lapokat olvassák rendszeresen, ám az országos lapokkal szemben a regionálisan megjelenő orgánumokat részesítik többen előnyben. Újság olvasási szokások mobilitási csoportonként (%) (3. táblázat)
Újságolvasási regionális, helyi szokások il országos napilap alakulása országos hetilap
Mobilitási csoportok Összesen lakóhelyhez (%) távolodók vándorlók visszatérők elvágyódók kötődők 28 35 21 27 30 29 3
2
0
7
8
5
4
2
4
2
1
2
bulvár napilap
9
14
21
11
16
13
bulvár hetilap
6
12
7
9
6
8
női magazin
10
10
18
2
3
6
férfi magazin
2
4
0
2
3
2
tévéújság
3
6
0
3
2
3
hirdetési újság
4
4
4
6
4
4
számítástechnika
2
2
0
1
1
1
3
2
4
4
4
3
11
2
7
8
4
7
3
0
0
6
6
4
10
4
14
13
12
11
3
2
0
1
1
2
100
100
100
100
100
100
autó-motor sport ifjúsági magazin egyéb nincs válasz Összesen (%)
3.2. Rádió-hallgatás, tévénézés
A megkérdezett diákok körében eltérve az országos tendenciától a rádióhallgatás mindennapos tevékenység, átlagosan napi három órát tesz ki. A távolodók közül feleltek legtöbben igennel arra a kérdésre, hogy szoktak e rádiót hallgatni. Legkevésbé az elvágyódók hallgatnak rádiót, de a többi csoporthoz mért különbség csupán néhány
11
százalékos - valamennyi csoportban 80% feletti az igennel válaszolók aránya. (Melléklet, 4. táblázat, 3. ábra) Az egyes adók népszerűségét vizsgálva láthatjuk, hogy a kereskedelmi, zenei profilú rádiók és a közszolgálati rádiók hallgatottsága közt mély szakadék tátong. A leghallgatottabb csatorna a Danubius, míg a Bartók rádió műsorai közül szinte soha nem válogatnak a megkérdezettek. Ugyanakkor a helyi rádiók hallgatottsága követi a regionálisan megjelenő lapok népszerűségi tendenciáját, vagyis a naponta legtöbbet hallgatott rádió-adók helyiek. A helyi rádiók a „háttérrádiózást” szolgálják, s kérdéseses, beszélhetünk-e ennél a korcsoportnál teljes figyelemmel történő rádiózásról, hiszen nem jellemző, hogy egy meghatározott műsor kedvéért kapcsolnák be a készülékeket. Minderre enged következtetni a naponta rádiózásra szánt órák magas száma. A helyi rádiók műsor struktúrája általában megfelel az országos zenei adókénak, tehát a globálisan elérhető kulturális termékek befogadásának csatornái, de a hírblokkok, riportműsorok a helyi, illetve a regionális információkat, személyiségeket, eseményeket helyezik előtérbe. Az egyes csoportokon belül nem tapasztalható különösebb eltérés a rádióhallgatási szokásokat szemlélve, bár itt kiemelendő, hogy a határon túlról érkezők hallgatják leginkább a Kossuth rádiót. A helyi adókat a lakóhelyhez kötődők és a visszatérők csoportjába tartozók nagyjából egyformán preferálják (a naponta több órát és a naponta regionális, helyi adót hallgatók aránya összesen csoportonként 63-66%), a távolodók, elvágyódók és a vándorlók szintén egy érték körül csoportosulnak (52-5449%). A diákok kilencven százaléka szokott tévézni, a televíziózással töltött idő nagyjából egyenlő a rádiózásra fordított idővel, de ehhez hozzáadódik a háttértévézéssel töltött idő is, amely átlagosan két óra. A regionális tévécsatornákon elsősorban a híradókat, kulturális és zenei műsorokat követik figyelemmel a megkérdezettek, ám ezek nézettségi aránya messze elmarad az általánosan fogható kereskedelmi csatornák, illetve a közszolgálati csatornák nézettsége
mögött.
A
regionális
csatornák
általában
csak
a
kábel-tévés
programcsomagokhoz tartoznak, így az elérhetőség köre valamelyest szűkül, hiszen bizonyos mértékig anyagi feltételekhez kötött, hogy ki nézi a regionális és városi tévécsatornákat. Mindezek mellett az eddig vizsgált kulturális termékeket közvetítő regionális és helyi csatornákhoz kapcsolódó fogyasztási szokások a televíziózásnál is érvényre jutnak, ha nem is az eddig tapasztalt mértékben. A mobilitási csoportok felől közelítve azt tapasztalhatjuk, hogy a lakóhelyhez kötődők kiemelkedően magas arányban
12
nézik a regionális és helyi televíziók műsorait, bármely műsortípusról is legyen szó. Őket az elvágyódók követik. Az elektronikus médiumok használatáról összegyűjtött adatok azt mutatják tehát, hogy a kulturális fogyasztás csatornái közül a regionálisan elérhetők fontos szerepet játszanak a megkérdezett fiatalok kulturális szocializációjában, nagymértékben hatnak a befogadói attitűdök alakulására, és újabb regionális szűrőt képeznek az információ- és ismeretszerzés során. A televízió „globalizáltabb” csatornának tűnik az egyéb vizsgált médiumok mellett, ám ez vonás a regionális tévécsatornák versenyképességi szintjének is köszönhető.
IV. Könyvek Bár, ahogyan fentebb esett már erről szó a könyvekkel kapcsolatos válaszok egyike sem vonatkozott arra, hogy a válaszadók saját településükkel, szűkebb pátriájukkal kapcsolatos könyveket forgatnának, amely kitűnik abból is, hogy az olvasási szokások alig különböznek mobilitási csoportok szerint. Ám az olvasás, mint a szellemi kultúra része, illetve a kulturális szocializáció (mindinkább gyengülő) terepe, a kulturális identitás alapvető meghatározója és hordozója, ily módon szorosan kapcsolódik kiinduló kérdéseinkhez. A diákok nagyjából fele-fele arányban olvasók és nem olvasók, bár az utóbbi tábor valamivel erősebb (46-54%).11 Átlagosan négy könyvet olvasnak el évente. A jelenleg is olvasók száma ennek csaknem fele-25 százalék, tehát 445-en válaszolták azt, hogy jelenleg nem olvasnak semmilyen könyvet. Talán nem túl merész feltételezés, hogy csupán a megkérdezett diákok negyede olvas rendszeresen, noha az állítás alátámasztásához nem áll rendelkezésre elegendő adat. A jelenleg és az általában olvasott könyvek közt is a lektűr és a kalandregény, krimi, horror, fantasztikus regény(ez utóbbiak egy típust alkotnak), tehát a szórakoztatás az olvasás legfőbb funkciója, a kulturális fogyasztás többi színterén tapasztaltakhoz hasonlóan. Legnépszerűbb szerzők Daniel Steel, Laslie L. Lawrence, illetve Stephen King. Harmadik helyen a szépirodalom áll, ahol Kertész Imre: „Sorstalanság” című műve, illetve 11 A szülők olvasási szokásait vizsgálva kitűnik, hogy inkább az anyák olvasnak (50% az anyák esetében, míg az apák 35%-a olvas). Az olvasmány listák alig különböznek egymástól, legfeljebb az első helyeken van eltérés, mivel az anyák elsősorban romantikus regényeket, az apák a krimiket, kalandregényeket kedvelik.
13
Márai Sándor több kötete került az élre. A szépirodalmi alkotások közt gyakran felbukkannak a kötelező olvasmányok, bár a modern próza is népszerű (például: Kurt Vonnegut, G. Orwell).
V. A befogadás színterei A kulturális termékek médiumai mellett a kultúraközvetítés további csatornáiként különíthetjük el a mindennapi tér bizonyos színhelyeit, melyek a kulturális szocializáció fontos láncszemei. Jelen elemzésbe mégis csupán egyetlen változót vontunk be, mely a lakóhely nyújtotta szórakozási lehetőségek fontosságára mutat rá, mivel a könyvtár-, mozi-, színház-, múzeum-látogatási szokásokról csupán a rendszerességről állnak rendelkezésre adatok.A szórakozás helyszínének kiválasztása nem függ a lokális kötődés mértékétől, jellemzően valamennyi csoport tagja főként lakóhelye környékére jár szórakozni. Érthető ez az eltolódás, hiszen a diákok elsősorban hétvégén járnak szórakozni, s mivel nagy részük nem az iskoláéval azonos településen lakik, a hétvégét otthon tölti. Leginkább az elvágyódók és a visszatérők csoportjába tartozók járnak szívesen máshová (tehát sem az iskola, sem a lakóhely környékére) társaságba (21 –20%). Hová jár szórakozni? (5. táblázat) Mobilitási csoportok lakóhelyhez távolodók vándorlók visszatérők kötődők Elvágyódók Összesen hová jár lakóhelye szórakozni környékén iskola környékén egyéb Összesen
83
79
72
83
73
80
5
7
7
4
7
56
12 100
14 100
21 100
12 100
20 100
14 100,0%
A szórakozási lehetőségek elérhetőségét tekintve valamennyi csoport egyetért abban,
hogy
maximálisan
fontos
az,
hogy
az
adott
településen
működjenek
szórakozóhelyek – míg a települési közösségben működő közös tradíciók fennmaradásáról alkotott véleményük kevésbé egyöntetű. A szórakozási lehetőség települési elérhetőségét a visszatérők és a lakóhelyéhez kötődő csoportok tartják a legfontosabbnak, de a másik három csoport is közel azonos módon vélekedik, csupán néhány százaléknyi az eltérés. A
14
tradíciók fenntartása szintén a visszatérők számára a legfontosabb, s a távolodók és az elvágyódók számára legkevésbé fontos ez a szempont. Az egyes kulturális intézmények elemzésénél érdemes szem előtt tartani ezeket az eredményeket, hiszen a szórakozás tradíció elé helyezése hat az egyes kultúraközvetítő intézmények pozíciójára is az adott településen, illetve utalhatnak ezek az eredmények a szórakozás szerkezetének alakulására is. VI. Összegzés Végül néhány mondatban összefoglalva az elemzés eredményei: Arra kerestünk választ, hogy a mobilitási erősség skálán elhelyezhető csoportjaink kulturális attitűdje hogyan alakul a regionálisan elérhető kulturális javak szempontjából, a globálisan kínálkozó lehetőségekkel szemben. •
Mindenekelőtt elmondható, hogy a vizsgált diákok, függetlenül mobilitási aktivitásuktól, a kulturális javak közti választás során előnyben részesítik a lokálisan kínálkozó forrásokat a globálissal szemben, illetve a kulturális javak közti szelekció során a lokálisan adott javak nem szorulnak háttérbe a globálisan adottakkal szemben.
•
A vizsgált médiumok közül a nyomtatott médiumok esetében érvényesülnek legerőteljesebben a lokális szempontok, míg a televíziónál legkevésbé. E jelenség kialakulásában a helyi és regionális csatornák gyengébb versenyképességé is szerepet játszhat.
•
Az egyes mobilitási csoportok közül a lakóhelyhez kötődők és a visszatérők kulturális szelekciós folyamataiban érvényesülnek leginkább a lokális szempontok, legkevésbé pedig az elvágyódók esetében, követve a csoportok mobilitási erejének tendenciáját.
15
VII. Felhasznált irodalom 1.BAUER BÉLA- TIBORI TÍMEA: Az ifjúság viszonya a kultúrához, In.: Ifjúság 2000, Tanulmányok (Szerk.: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László), Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Bp., 2002 2.CLAUDIO-LOMNITZ-ADLER: Concepts for study of regional culture, In..American Ethnologist, 1991, május, (18. évf./2.) 195-214.p. Forrás: http://www.jstor.org/ 3.CSATÁRI BÁLINT: A kultúra területisége Forrás: http://www.mmhir.hu/org/csongrad/nye2003eacsatari.htm 4.ENYEDI GYÖRGY: A regionalitás értékei, Forrás: http://www.kulturakozvetitok.hu/publenyedi.htm 5.GÁBOR KÁLMÁN (szerk.): Társadalmi átalakulás és ifjúság- A szabadság mint esély? Belvedere Kiadó, Szeged, 2000 6.GÁBOR KÁLMÁN (szerk.): Ifjúságkutatás, EDUCATIO Füzetek 2., Educatio Kiadó, Budapest, 1996 7.GEREBEN Ferenc: Identitás, kultúra, kisebbség – Felmérés a közép-európai magyar népesség körében, Osiris-MTA kisebbségkutató Műhely, 1999 8.GEREBEN FERENC: Az úgynevezett „Máté-effektus az olvasás- és könyvtár Szociológiában Könyvtári Figyelő, 43. évf., 1997/3. 9.MOKSONY FERENC: Gondolatok és adatok – Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése, Osiris, Bp., 1999 10.RÓBERT PÉTER: A kulturális fogyasztás Forrás: http://www.tarki.hu/research/monitor/monitor99/m99fej22.pdf 11.VITÁNYI IVÁN: Az életmód, az életvitel, a kultúra és a tudat átalakulásaÖsszefoglalás a Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Kutatások Programja keretében végzett munkáról Forrás: http://www.kulturakozvetitok.hu/publvitanyi.htm 12.ZSIKÓ JÁNOS: A kultúraközvetítés funkciói, fogalma Forrás: http://www.kulturakozvetitok.hu/publzsiko.html
16
VIII. Mellékletek
A mobilitási csoportok százalékos megoszlása 1. ábra Távolodó Vándorló Visszatérő 24%
31%
Kötődő Elvágyódó
27%
12%
6%
Újságolvasási szokások megoszlása (%) 2. ábra
regionális helyi napilap országos napilap országos hetilap bulvár napilap bulvár hetilap
5% 2%
női magazin
12%
34%
férfi magazin 6%
televíziós újság hirdetési újság
9% 2% 9%
3%
6%
2% 3% 3% 3%1%
számítástechnika autó-motor sport ifjúsági magazinok egyéb nincs vál
A rádióhallgatási szokások mobilitási csoportonként (4.táblázat)
Mobilitási csoportok lakóhelyhez kötődők távolodók vándorlók visszatérők 14 8 4 15
szokott-e nem rádiót igen hallgatni Összesen (fő)
elvágyódók 22
Összesen (fő) 63
148
55
25
128
103
459
162
63
29
143
125
522
Rádióhallgatással töltött idő (3.ábra) 160
140
120
Megkérdezettek száma (fõ)
100
80
60
40
20 0 ,00
1,20 ,50
3,00 2,00
6,00 4,50
8,50 7,00
20,00 10,00
Naponta hány órát hallgat rádiót? (óra)
18
Milyen gyakran hallgatja Kossuth Rádiót? (4.ábra) 140
120
96 95
megkérdezettek száma (fõ)
100
milyen gyakran hallg
72
80
soha ennél ritkábban
60
havonta
40 20
32
hetente
16 16
naponta
16
8
naponta több órát
0
ók ód
k rõ
z he
é at sz
gy vá el
ly he kó la
s vi
k ló or nd vá
k dó lo vo tá
k dõ tõ kö
mobilitási csoportok
Milyen gyakran hallgatja a Bartók rádiót? (5. ábra)
140
120
100 97
Megkérdezettek száma (fõ)
100
milyen gyakran hallg
74
80
soha ennél rtikábban
60
havonta
40
20
32
hetente
18
17
naponta
14
naponta több órát
0
kó z he
ók ód
ly he
k
õk ér
ló
at
gy vá el
la
z ss vi
or nd vá
k dó lo vo tá
kö tõ dõ k
Mobilitási csoportok
19
Milyen gyakran hallgatja a Danubius rádiót? (6. ábra) 160 10
140
12 120
8
29
17
100
14
Megkérdezettek száma (fõ)
55
soha
60
40
31
37
8 40
30
30
80
havonta
25 32
20
távolodók
naponta több órát visszatérõk
vándorlók
hetente naponta
22 14
0
ennél rtikábban
elvágyódók
lakóhelyhez kötõdõk
Mobilitási csoportok
Milyen gyakran hallgatja a helyi rádiókat? (7. ábra) 160
140 46 21
120
100
30 14
Megkérdezttek száma (fõ)
80
60
10
42
soha
34
12 24 15
40
38
36 20
11 13
0 távolodók
havonta hetente naponta
9 8 visszatérõk
vándorlók
33
ennél ritkábban
naponta több órát elvágyódók
lakóhelyhez kötõdõk
Mobilitási csoportok
20
Hány könyvet olvasott el az elmúlt évben? (8. ábra) 120
100
80
Megkérdezttek száma (fõ)
60
40
20
0 0
2
4
5
7
9
11
13
15
20
30
40
70
Az elmúlt évben hány könyvet olvasott el
21
