Debreceni Egyetem ◦ Informatikai Kar
Bujdosó Gyöngyi
LATEX kezdőlépések Segédkönyv a LATEX tanulásához Szintaktikák és mintalapok
Debrecen, 2008
Tartalomjegyzék 1. Dokumentumosztályok. . . 1.1. Osztályok (∗.cls) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.1. A LATEX standard dokumentumosztályai . . . . 1.1.2. Az AMS-LATEX standard dokumentumosztályai 1.1.3. Opciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. Gyakran használt csomagok (∗.dtx) . . . . . . . . . . . 1.3. Mintafájl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
3 3 3 3 3 4 4
2. Bekezdésformázás 2.1. A bekezdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. Bekezdések kiemelése . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.1. center . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.2. quote . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.3. quotation . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.4. verse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3. Szótárak, lexikonok szedése – description . . . . 2.4. Felsorolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4.1. Azonos értékű fogalmak (itemize) . . . . 2.4.2. Különböző értékű fogalmak (enumerate) 2.4.3. Listaelemet jelölő jel megváltoztatása .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . .
5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 7 7
3. Betűtípusok és betűméretek 3.1. Betűtípusok megadása a LATEX-ben 3.2. Szövegközi kiemelés . . . . . . . . . 3.3. Betűméretek . . . . . . . . . . . . 3.4. Egy kis szörnyű minta . . . . . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
9 9 9 10 10
4. Méretek, számlálók 4.1. Mértékegységek . . . . . . . . . . . 4.2. Méretek megadása . . . . . . . . . 4.2.1. Beépített méretek átállítása 4.2.2. Helykihagyás . . . . . . . . 4.2.3. Egyéb méretek . . . . . . . 4.3. Számlálók . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
11 11 11 11 12 12 13
5. Lábjegyzetek 14 5.1. Lábjegyzet megadása és számozása . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 5.2. Kiíratási formák megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 5.3. A footnote csomag és opciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 6. Dobozok
16
1
TARTALOMJEGYZÉK
2
7. Táblázatok 18 7.1. Tabulátorok – a tabbing környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 7.2. Táblázatok – a tabular környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 8. Hivatkozások 8.1. Kereszthivatkozás . . . . . 8.2. Irodalomjegyzék . . . . . . 8.3. Minta hivatkozásokra . . . 8.3.1. Baker és Archinard
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
20 20 21 22 22
1. fejezet
Dokumentumosztályok, stílusok, csomagok 1.1.
Osztályok (∗.cls)
\documentclass[opciók]{osztály}
1.1.1.
A LATEX standard dokumentumosztályai
article (cikk), book (könyv), report (beszámolók, diplomamunka), letter (levél), slides (fólia), proc (konferenciakiadvány), minimal; ltxdoc, ltxguide, ltnews (LATEX fálj dokumentálásához való osztályok).
1.1.2.
Az AMS-LATEX standard dokumentumosztályai
amsart (cikk), amsbook (könyv), amsproc (konferenciakiadvány); amsdtx, amsldoc (LATEX fálj dokumentálásához való osztályok).
1.1.3.
Opciók
• 10pt, 11pt, 12pt – alap betűfokozat megadása • a4paper, a5paper, b5paper, letterpaper (215, 9 × 279, 4 mm), legalpaper (215, 9 × 355, 6 mm), executivepaper (184, 15 × 266, 7 mm) • onecolumn – egy oszlopos, twocolumn – két oszlopos szedésű lesz az egész dokumentum. – \columnsep=10pt – \columnseprule=0pt • oneside (alapért.: article, report), twoside (alapért.: book) – a páros és páratlan oldalak azonosak, illetve különbözőek. • openright, openany (csak book) – a fejezetek mindig páratlan, illetve az aktuálisan következő oldalon kezdődnek. • titlepage (alapért.: book, report), notitlepage (alapért.: article) – készít, illetve nem készít külön címlapoldalt. • landscape – lap vízszintes orientációjú lesz.
3
FEJEZET 1. DOKUMENTUMOSZTÁLYOK. . .
4
• draft, final – nyomtat, illetve nem nyomtat fekete négyzeteket a túlcsorgásoknál. • leqno – a kiemelt képletek jele bal oldalon lesz. • fleqn – a kiemelt képletek nem középre, hanem balra lesznek illesztve. A bal margó megnövelve a \mathindent beállított értékével. – \mathindent=25pt
1.2.
Gyakran használt csomagok (∗.dtx)
\usepackage[opciók]{csomagnév} • inputenc – latin1 – latin2 – \usepackage[latin2]{inputenc} beírásának eredményeképpen Windows alatt gépelve forrásszövegünkbe beírhatjuk a magyar ékezetes karaktereket, azaz nem szükséges használni a \’o, \H o stb. formákat. – pc852 – applemac • fontenc – \usepackage[T1]{fontenc} eredménye pl. a magyar „külső és »belső idézőjel« megjelenítése”. • makeidx • amslatex • babel – magyar – \usepackage[magyar]{babel} átállítja például a „Chapter 1” kiírást „1. fejezet” alakúra, és beállítja a magyar elválasztást – deuch – francais – english – portuges – ...
1.3.
Mintafájl
Magyar nyelvű szövegek szedése esetén egy LATEX-fájlnak minimálisan a következő sorokat kell tartalmaznia (a % jel utáni részek megjegyzések): \documentclass{book} \usepackage[latin2]{inputenc} \usepackage[T1]{fontenc} \usepackage[magyar]{babel} \begin{document} Egy kis dokumentum szövege. \end{document}
% % % %
dokumentum alapstílusa ékezetek nemzeti karakterek, írásjelek magyar elválasztás és generált szöveg
2. fejezet
Bekezdésformázás 2.1.
A bekezdés
Ha magyar nyelvű szöveget szedünk, érdemes betartani a bekezdések formázásának magyar tipográfiai szabályait. Feltétlenül érdemes betartani a főszöveg bekezdéseinek szedésére vonatkozóan a következőket: • a bekezdések között ne legyen plussz helykihagyás, • a főszöveg alap bekezdésének első sora be legyen húzva, és a behúzás mértéke a dokumentumon belül ne változzon, • a sortávolság a betűkhöz és a sorhosszhoz megfelelően legyen beállítva, • a sorok a bekezdésen belül kétoldali kizárással legyenek szedve, • a kiemelésre használható formák közül a megfelelőt válasszuk, • a listákat a standardnak megfelelően szedjük, • és érdemes odafigyelni a kimeneti sorokra is.
2.2.
Bekezdések kiemelése
A LATEX-nek viszonylag sok és kényelmes környezete létezik bekezdések kiemelésére. Ezek közül nézzük meg most azokat, amelyek függetlenek a dokumentumosztálytól – azaz mindegyikükkel alkalmazható.
2.2.1.
center Az ebbe a környezetbe írt szöveg a szedéstükör vízszintes közepére kerül. Többsoros szöveg elhelyezésére szolgál.
2.2.2.
quote
Ez egy mintaszöveg annak bemutatására, hogy a főszöveg normál bekezdése milyen hosszúságú sorokkal szedődik. Közvetlenül a cím után szedett bekezdés első sora ezzel a dokumentumosztállyal (book) dolgozva behúzás nélkül, de a további bekezdések első sora itt is behúzással szedődik alapértelmezésben.
5
FEJEZET 2. BEKEZDÉSFORMÁZÁS
6
Bizonyos szövegeket szeretnénk szűkített margókkal – azaz kétoldali behúzással – kiemelni. Erre szolgál ez a környezet. Több bekezdést írhatunk itt is, a megjelenítésben a bekezdések első sora nem lesz behúzva.
2.2.3.
quotation
Ez a környezet szolgál például egy több sorból álló idézet, vagy több idézet megjelenítésére Ez hasonlít az előzőhöz, de itt a bekezdések első sora behúzással szedődik, és a bekezdések között nincs helykihagyás.
2.2.4.
verse
Versek szedésénél a verse környezetet használhatjuk, amelyben egyegy verssor a \\ dupla, ún. újsor jelig tart. A sorok formázása ennek megfelelően történik, szintén kétoldali behúzással. Üres sor a versszak végét jelzi. Így tehát ez már egy új versszak.
2.3.
Szótárak, lexikonok szedése – description
Előfordulhat, hogy szükségünk van egy szövegrész szótárszerű szedésére is, ilyen például az, amikor fogalmakat sorolunk fel magyarázattal együtt: center Több sornyi szöveg szedéstükrön belüli horizontális középrehelyezésére szolgáló LATEX környezet. quote Több darab, egy bekezdés hosszú idézet bekezdésformázással való kiemelésére is szolgáló, rövidített sorokat szedő LATEX környezet. quotation Egy darab, több bekezdés hosszú idézet bekezdésformázással való kiemelésére is szolgáló, rövidített sorokkat szedő LATEX környezet. verse Versek írására szolgáló, rövidített sorokat szedő, több bekezdésre kiható LATEX környezet.
2.4.
Felsorolások
Főszövegben gyakran használunk felsorolásokat. Ennek két fajtáját különböztethetjük meg a felsorolt fogalmak egymáshoz való viszonyától függően:
2.4.1.
Azonos értékű fogalmak (itemize)
Itt a fogalmaknak nincsen sorrendjük egymáshoz képest, így nem szükséges őket számozott listába sorolni, a listaelemek azonos jellel vannak ellátva. (Ezt néhol jelöletlen listának is nevezik.) • A magyarban a listaelemek jelölésére leggyakrabban használt jelek a gondolatjel (–), a középpont (•) és a csillag (∗).
FEJEZET 2. BEKEZDÉSFORMÁZÁS
7
– Az amerikai standard ettől eltérő, ∗ nagyobb középpontot és nagyobb csillagot alkalmaz, ∗ és a jelek függőleges helyzete is eltér a magyarban szokásostól. – Ráadásul a középpontot részesíti előnyben – ellentétben a magyarral, ami a gondolatjelet. • Ezen a listán is jól látszik a környezetek egymásbaágyazása.
2.4.2.
Különböző értékű fogalmak (enumerate)
Amikor a felsorolt fogalmaknak értéke az azonos szinteken szereplőknek is külőnböző, a listaelemeket különböző jellel látjuk el. Ezt alkalmazzuk akkor is, amikor egyes listaelemekre később hivatkozunk. (Ezt néhol jelölt listának is nevezik.) Az elemeket jelölő jel lehet arab szám, római szám, kisbetű, nagybetű, illetve görög betű. 1. A magyar standard szerinti alapszabályok: (a) A sorrend: I. 1. A) a) α) (b) Ügyeljünk arra, hogy i. a számok után mindig pont, ii. a betűk után mindig kerek zárójelet használunk. (c) A kurziválás: i. számok esetében: A. ha az alapszöveg antikva, akkor a szám is antikva, B. ha az alapszöveg kurzív, akkor a számok is kurzívak, ii. betűk esetében: A. ha a szöveg antikva, a betű (az őt követő zárójellel együtt) kurzív, B. ha a szöveg kurzív, a betű (az őt követő zárójellel együtt) antikva. 2. Az angolszász standard a mienktől, jól láthatóan, ebben is eltér.
2.4.3.
Listaelemet jelölő jel megváltoztatása
Egyenként Ha azonban szeretnénk a standardtól eltérő jeleket alkalmazni, módunk van a jelek egyenkénti megváltoztatására az egyes \item parancsok után [] jelek közzé írtan, pl. \item[--] módon. Egyöntetűen Az itemize környezetben a jelek szintenkénti átdefiniálásával lehet a legegyszerűbben megadni az általunk használni kívánt jeleket. A LATEX átdefiniáló parancs a \renewcommand{}{}, ahol az első zárójelpárba az átdefiniálandó parancs nevét, a másodikba pedig az új parancsot kell írnunk. – Ezekben a környezetben például már az átírt címkék jelennek meg. ◦ Az első szint jelét a \renewcommand{\labelitemi}{--} paranccsal, (más) a második szint jelét a \renewcommand{\labelitemii}{$\circ$} paranccsal,
FEJEZET 2. BEKEZDÉSFORMÁZÁS
8
◦ a harmadikét pl. a \renewcommand{\labelitemiii}{$\cdot$} paranccsal, ◦ a negyedikét pedig a \renewcommand{\labelitemiv}{$\Rightarrow$} paranccsal. Hasonló módszer alkalmazható az enumerate környezetben is. Itt a szint jelölésének megjelenéséért több parancs is felelős. 1. Az n-edik jel milyenségét (pl. 1 vagy A vagy a stb.) a \theenumin parancs határozza meg. Átdefiniálásuk pl. a következőképpen történhet: a) \renewcommand{\theenumi}{\arabic{enumi}} illetve ⇒ \renewcommand{\theenumii}{\alph{enumii}} illetve b) \renewcommand{\theenumiii}{\roman{enumiii}} illetve c) \renewcommand{\theenumiv}{\Alph{enumiv}} 2. Az n-edik jel megjelenési formáját az eléje és utána írandó jelekkel együtt pedig a \labelenumin parancs határozza meg. Például: a) \renewcommand{\labelenumi}{\theenumi.} vagy b) \renewcommand{\labelenumii}{\em\theenumii)} vagy például b/i \renewcommand{\labelenumiii}{\em\theenumii/\theenumiii} illetve b/ii \renewcommand{\labelenumiv}{(\theenumiv)}
3. fejezet
Betűtípusok és betűméretek A szövegek szedésénél sokszor szükségünk van egyes szövegrészek, fejezetcímek, szavak, kifejezések más betűcsaláddal vagy csak más betűtípussal (más néven betűváltozattal ) való szedésére, illetve egyes szövegrészek (pl. címek) nagyobb betűmérettel (más néven betűfokozattal ) történő megjelenítésére. A LATEX-ben a betűcsaládok, betűváltozatok és betűfokozatok váltására több parancs is létezik, melyeket most röviden áttekintünk.
3.1.
Betűtípusok megadása a LATEX-ben
A különböző betűváltozatok megadására több parancs is szolgál a LATEX-ben: Alakjuk szerint lehet \textup{(Minta)} \textit{(Minta)} \textsl{(Minta)} \textsc{(Minta)}
(Minta): álló (antikva), (Minta): dőlt (kurzív), (Minta): döntött, (Minta): roman kiskapitális (kapitälchen).
Vastagságuk szerint lehet \textmd{(Minta)} (Minta): normál, \textbf{(Minta)} (Minta): félkövér. Betűcsalád szerint pedig lehet \textrm{(Minta)} (Minta): roman (és egyben antikva), \textsf{(Minta)} (Minta): betűtalp nélküli, groteszk, sans serif (és egyben antikva), \texttt{(Minta)} (Minta): írógép típus (és egyben antikva). Néhányuk kombinálható is, például: \textit{\textbf{Anna \textbf{\textsf{Anna \textsl{\textsf{Anna \textsl{\textbf{Anna
3.2.
Bella}} Bella}} Bella}} Bella}}
eredménye: eredménye: eredménye: eredménye:
Anna Bella Anna Bella Anna Bella Anna Bella
Szövegközi kiemelés
Szövegközi kiemelésre leginkább javasolt az antikva–kurzív váltás. Ez azt jelenti, hogy az antikva betűkkel írt szövegben a legjobb a kiemelt szavakat, kifejezéseket kurzívval szedni, míg kurzív környezetben antikvával. Ezt a LATEX egy igen kellemes parancsa oldja meg: az \emph{ }. Egy példa az \emph{ } hatására: 9
FEJEZET 3. BETŰTÍPUSOK ÉS BETŰMÉRETEK
10
{\rm Ha a szövegkörnyezet antikva, a kiemelés legyen \emph{kurzívval} szedett!}
Ha a szövegkörnyezet antikva, a kiemelés legyen kurzívval szedett! {\it Ha a szövegkörnyezet kurzív, a kiemelés legyen \emph{antikvával} szedett!\/}
Ha a szövegkörnyezet kurzív, a kiemelés legyen antikvával szedett!
3.3.
Betűméretek
A LATEX tíz betűméretet átállító paranccsal rendelkezik. Ezek a következők: (a legkisebb méret α), \scriptsize (az indexek mérete α), \footnotesize (lábjegyzet mérete α), \small (kisebb méret α), \normalsize (normál méret α), \large (na-
\tiny
gyobb α), \Large (nagy α), \LARGE (nagy \Huge
α), \huge (nagy
α),
(nagy α). Érvényes átváltásig, illetve a csoport bezárásáig.
Látható, hogy a parancsok nemcsak a szöveg karaktereinek méretét, hanem a matematikai mód karaktereinek méretét is megváltoztatják.
3.4.
Egy kis szörnyű minta
Felhívás! A Magyar TEXesek Szövetsége (továbbiakban MTSz) felhívja kedves tagjai figyelmét a szövetség következő előadására:
Betűk a TEX-ben
Ideje: Debrecen, 2001. március 17. Helye: A Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézetének M 214-es terme. A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el tájékoztatónkat, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, pszichiáterét!
Az előadásra mindenkit szeretettel várunk. Az önkéntes előadók jelentkezési határideje 2001. március 16.
Tisztelettel: A szervezők
4. fejezet
Méretek, számlálók A LATEX a plainTEX-ben használtaktól eltérő parancsokat kínál a méretek, valamint a számlálók megadására, értékének módosítására. Most áttekintjük ezeket.
4.1.
Mértékegységek
A TEX többfajta mértékegységet ismer. Ezek két, megkülönböztetendő csoportba sorolhatók: Abszolút mértékegységek:. mm, cm, pt, bp, cc, pc, dd, in, sp mm pt dd in bp
milliméter pont (point) didot point hüvelyk (inch) nagy pont (big point)
cm pc cc sp
centiméter pica ciceró osztott pont (scaled point)
A mértékegységek átváltásai: 1 1 1 1 1
pt pc in cm cc
= = = = =
pt 1 12 72,27 28,4528 12,84
pc 0,08333 1 6,0225 2,371 1,07
in 0,01384 0,16608 1 0,3937 0,1777
cm 0,035146 0,42175 2,54 1 0,4513
bp 0,99626 11,9552 72 28,348 12,792
dd 0,93458 11,215 67,542 23 147,7 12
cc 0,07788 0,93456 5,6284 2,216 1
sp 65 536 786 432 4 736 287 1 864 680 841489
Néhány példa a megadásra: 6 cm 0.31246in .31246in
20pt + 5,34 pc - 5,34 pc
Relatív mértékegységek:.
ex, em
1 em az aktuális betűkészlet M” betűjének a szélessége, ” 1 ex az aktuális betűkészlet x” betűjének a magassága. ” A magukban hordozott méret attól függ, hogy mekkora az aktuális betűkészlet x” illetve M” betűje. ” ”
4.2. 4.2.1.
Méretek megadása Beépített méretek átállítása
Mindennek meg van adva az alapértelmezett mérete, mint például a szövegtükör szélességének vagy magasságának. A már létező méretek átállítása az alábbi 11
FEJEZET 4. MÉRETEK, SZÁMLÁLÓK
12
módon történhet: \textwidth = 16cm \textheight = 23cm vagy például \setlength{textwidth}{16cm} \addtolength{textwidth}{-2cm} \settowidth{\parindent}{behúzás}
4.2.2.
Helykihagyás
Függőleges helykihagyás \vspace{2cm} \vspace*{2cm} Vízszintes helykihagyás \hspace{2cm} \hspace*{2cm}
4.2.3.
Egyéb méretek
A LATEX által előre definiált, valamint az általunk létrehozott méretek megváltoztatására a következő parancsok szolgálnak: Új méret megadására a \newlength{\parancsnév} parancs szolgál. Méret megváltoztatására a \setlength{\parancsnév}{méret} szolgál. Méret relatív megváltoztatására az \addtolength{\parancsnév}{hozzáadandó méret} parancs szolgál. Helykihagyásra a \hspace{méret}, \hspace*{méret}, \vspace{méret}, \vspace*{méret} és \addvspace*{méret} parancsok szolgálnak.
FEJEZET 4. MÉRETEK, SZÁMLÁLÓK
4.3.
13
Számlálók
Új számláló megadására a \newcounter{számlálónév}[ős] szolgál. Pl. \newcounter{minta}, vagy \newcounter{minta}[chapter]. Ős számláló megadása esetén az újonnan létrehozott számláló értéke az ős számláló értékének változásakor automatikusan lenullázódik. Például a book dokumentumosztály használata esetén a section és a subsection számlálók a következőképpen vannak létrehozva: \newcounter{section}[chapter] és \newcounter{subsection}[section]
Értékének megadására a \setcounter{számlálónév}{érték} szolgál. Pl. \setcounter{minta}{1} Értékének relatív megváltoztatására az \addtocounter{számlálónév}{érték} szolgál. Pl. az \addtocounter{minta}{3} eredménye 4 lesz. Értékének növelése 1-gyel a \stepcounter{számlálónév} paranccsal is történhet. Értékének növelése 1-gyel történhet a \refstepcounter{számlálónév} paranccsal is, ami hivatkozásra (lásd később) is alkalmassá teszi a számláló itteni értékét. Értékátadás: \setcounter{számláló 1 }{\value{számláló 2 }. Pl. \setcounter{minta}{\value{page}} eredményeként a minta számláló értéke meg fog egyezni az aktuális oldalszámmal. Kiíratási formák pl. a már létrehozott minta számlálónál: Formátummal az alábbiak lehetségesek: \arabic{minta}: 1, 2,. . . \Roman{minta}: I, II,. . . \roman{minta}: i, ii,. . . \Alph{minta}: A, B,. . . \alph{minta}: a, b,. . . \fnsymbol{minta}, ∗, †,. . . Létezők kiíratása a \theszámláló módon, pl. \theminta, \thepage. Új kiírató parancs definiálása Pl. \newcounter{mintacounter}[chapter] \setcounter{mintacounter}{1} \renewcommand{\themintacounter} {\thechapter.--\roman{mintacounter}} Eredményei: 4.–i 4.–ii 4.–iii Létezők megváltoztatása pl. \renewcommand{\thepage}{--~\Roman{page}.~--} Eredménye: – XIII. –
5. fejezet
Lábjegyzetek A LATEX alapértelmezésben több lábjegyzetet formázó lehetőséggel rendelkezik, mint a plainTEX. Ezeket fogjuk most röviden áttekinteni.
5.1.
Lábjegyzet megadása és számozása
A legegyszerűbb eset1 a \footnote{szöveg} parancs használatára az, amikor a parancs után kapcsos zárójelek között egyszerűen megadjuk a lábjegyzet szövegét. Vigyázzunk a szóközökre és a jel elhelyezésére!2 Ha a dokumentumban átlagban kevesebb, mint 1,5 ∗ lábjegyzet szerepel, érdemesebb a lábjegyzeteket jellel† ellátni. Ezt úgy érhetjük el, hogy a footnote számláló kiíratását a már jól ismert módon átváltoztatjuk \fnsymbol-ra: \renewcommand{\thefootnote}{\fnsymbol{footnote}}. A magyar standard szerint ilyenkor a lábjegyzetek számozása minden oldalon eggyel (∗ -gal) kezdődik. Ha az automatikus számozástól eltérő számot szeretnénk megjeleníteni, akkor azt \footnote[új szám]{szöveg} módon írva tehetjük meg.35 Majd ismét a legegyszerűbb formátiii) használva folytatódik az eredeti számozás. Dobozokból iv) nem tudunk kiíratni lábjegyzetet. Ha ez mégis szükséges, cselhez kell folyamodnunk: a dobozban el kell helyezni a lábjegyzet jelét a \footnotemark[szám] paranccsal, majd dobozon kívül meg kell adnunk a lábjegyzet szövegét a \footnotetext[szám]{szöveg} paranccsal. Ilyenkor sajnos az automatikus számozás felfüggesztődik, így léptetnünk is kell a számlálótv) . Ha a footnote számláló aktuális értékét akarjuk kiíratni, akkor a szögletes zárójelek között konkrét szám beírása helyett használjuk a \value{footnote} értékkiírató parancsot!
1 Mivel
itt a book stílust használjuk, a lábjegyzetek számokkal vannak jelölve. A számok és a lábjegyzet szövegének megjelenési formáját a stílusfájlok állítják be. 2 A lábjegyzet jele előtt nem szabad szóközt hagyni! ∗ A magyar standard szerint. (Itt le is nulláztam a számlálót.) † A magyarban ekkor a ∗ , ∗∗ , stb. forma a szokásos, sajnos az \fnsymbol nem ezt produkálja. Az \fnsymbol-ban ráadásul csak 9 jel van. 35 Ilyenkor az automatikus számozás felfüggesztődik. iii) Itt újra a \footnote{szöveg} forma szerepel, csak a számláló kiíratását definiáltam át. iv) Ez például egy \fbox-hoz tartozik. v) Az ismert módon, a \stepcounter{számláló} paranccsal.
14
FEJEZET 5. LÁBJEGYZETEK A minipage környezet az általa tartalmazott lábjegyzeteketa saját területe alján jeleníti meg. a Kisbetűvel
íródik, és értéke eggyel kezdődik. Számlálója az mpfootnote.
5.2.
15 Itt is lehetd alkalmazni a különbözőa , már ismert formákata . d Ha
akarjuk. . . és formában is.
a Számban
Kiíratási formák megváltoztatása
Ha meg akarjuk változtatni az alap kiíratási stílusokat, többek között az alábbi lehetőségeket használhatjuk. A lábjegyzetek közötti távolságot a \footnotesep parancs határozza meg. Értékének megváltoztatása a \setlength{}{} és \addtolength{}{} parancsokkal történhet. A vonalat a \footnoterule parancs jeleníti meg. Megváltoztatására példa: \renewcommand{\footnoterule}{\kern-3pt\noindent \rule{.5\textwidth}{.4pt} \vspace{2,6pt}}. Ez már ugyanolyan helykihagyásokkal6 , de hosszabb vonallal
választja el a lábjegyzetet a szövegtörzstől. A szövegtörzstől való távolságot a \skip\footins határozza meg. Átállítása pl. \addtolength{\skip\footins}{1mm} módon történhet.
5.3.
A footnote csomag és opciói
Betöltése tehát a \usepackage[opció]{footnote} módon történhet. Használható opciói: perpage Oldalanként újrakezdi a lábjegyzetek számozását (mint a footnpag csomag alkalmazása esetén). para A lábjegyzetek nem különálló bekezdésekben, hanem egyetlen bekezdésben jelennek meg (mint az fnpara csomag használata esetén). symbol Az alkalmazott jelek az \fnsymbol jelei lesznek. marginal A \footnotemargin7 parancs felelős a lap alján megjelenő lábjegyzetek jeleinek margótól mért távolságáért. A jelek balra igazítva jelennek meg. flushmargin Ua., csak a lábjegyzetek jelei jobbra igazítva jelennek meg. norule A lábjegyzeteket a szövegtörzstől elválasztó vonal nem jelenik meg.
6A
\noindent parancsot ne hagyjuk ki! a hosszakat átállító parancsokkal történhet. Lásd például a \footnotesep parancsnál. 7 Átállítása
6. fejezet
Dobozok A \hbox helyett használhatjuk a LATEX-ben az \mbox{...}-ot1 . Ha meghatározott hosszúságú vízszintes dobozt akarunk létrehozni, használjuk a \makebox[szélesség][l|r]{...} parancsot , amely alapértelmezésben – azaz ha sem [l] sem [r] paramétert nem adunk meg – középre illeszt. Bekeretezett dobozokat készítenek az \fbox és \framebox parancsok , melyek használata és szintaktikája megegyezik az előző parancsokéval. Paraméterei: \fboxrule, \fboxsep. Ha egy bekezdést akarunk dobozba helyezni, használjuk a jó \parbox[t|b|c][magasság][t|b|c|s]{szélesség}{...} parancsot, amely majdnem tökéletesen működik. Ez egy olyan doboz, amely alapértelmezésben középre helyezett ([c]), de ezt a [t], illetve [b] beállításokkal meg tudjuk változtatni. A [magasság]2 után a szöveg dobozban elfoglalt helyzetét adjuk meg: [t]: tetejéhez, [b]: aljához, [c]: közepéhez, [s]3 : egyenletesen elosztva. A szélesség a doboz vízszintes méretét határozza meg. Ebbe azonban csak egyetlen bekezdést írhatunk.
Ezt pedig
oda lehet tenni, ahová csak kedvünk tartja, és ha akarjuk, az \fbox paranccsal be is keretezhetjük. Ha ennél többet akarunk, azaz egy teljesen különálló kis lapot kívánunk létrehozni az adott lapon belül, a minipage környezetet használhatjuk, amelynek szintaktikájaa a következő: \begin{minipage}[t|b|c][magasság][t|b|c|s]{szélesség} A doboz tartalma. \end{minipage} Ebben létrehozhatunk több bekezdést is, nem csak egyet. Itt a lábjegyzetek is a lapocskához fognak tartozni. a Paraméterek
megadása: lásd a \parbox parancsnál.
Lehetőség van szövegek egyszerű módon való felemelésére és lesüllyesztésére is. Ezeket a mozgatásokat a \raisebox{dimenzió}{...} paranccsal érhetjük el, ahol pozitív dimenzió megadása esetén emelést, negatív megadása esetén pedig süllyesztést végzünk. 1 Ez
ugyanolyan tulajdonságú, mint a \hbox. megadása esetén kötelező megadni a külső helyzetet, míg a szöveg belső elhelyezésére alapértelmezett a [t]. 3 Az [s] sajnos csak a minipage környezetnél működik, hatása ott is csak lábjegyzet létezése esetén látható. 2 Magasság
16
FEJEZET 6. DOBOZOK
17
Érdekes parancs még a \rule[emelés]{szélesség}{magasság} is. Ebbe a témakörbe taroznak még a dobozdefiniálások is, amelyekhez a következő parancsokat használhatjuk: \newsavebox{\elso} \savebox{\elso}[szélesség]{...} .. . . . . \usebox{\elso}. . .
7. fejezet
Táblázatok Tabulált táblázatokat a tabbing környezeten belül, szokványos táblázatokat a tabular környezeten belül, mátrixokat az array környezeten belül hozhatunk létre.
7.1. Tabulátorok – a tabbing környezet Az adott környezet illesztési pozícióit a \= paranccsal, az illesztési helyeket a \> paranccsal adhatjuk meg. Ha formátumsort akarunk használni, azt a \kill paranccsal jelölhetjük ki (ekkor ez a sor nem jelenik meg). Egy egyszerű példa a tabbing környezet használatára: \begin{tabbing} \emph{Megoldások.} \= 1. \= Ezen környezeten belül ... pl.\\ \> \> a következ\H o módon: \verb-v\a’ersz\a’\i v\a’o- (= vérszívó).\\ \> 2. \> Meg kell nézni a\\ \> \> \LaTeX\ kezd\H oknek és haladóknak cím\H u könyv 221. oldalát. \end{tabbing}
Sajnos azonban e környezeten belül speciális szerepe van a \’ és \‘ parancsoknak is, így hivatalosan ezek egyike sem használható ékezetesítésre, ennek következtében azonban az áéí stb. formák sem. Ez utóbbi ugyan az alábbi példával megcáfolódik, de arra az esetre, ha mégis előbukkanna ez a probléma, most megnézzük a megoldásokat. Megoldások. 1. Ezen környezeten belül a \a ékezetesítő parancs használható pl. a következő módon: v\a’ersz\a’\i v\a’o (= vérszívó). 2. Meg kell nézni a LATEX kezdőknek és haladóknak című könyv 221. oldalát. Kovács
Kispatakfalvi
Katalin László Norbert Zita
Fizika Matematika Kémia Földrajz
10:00 C 345 9:00, 14:50 K 321 15:50 M 125 tegnapelőtt felmondott
7.2. Táblázatok – a tabular környezet Ez a környezet alkalmas a klasszikus értelemben vett táblázat elkészítésére. A környezetnek két formája létezik: \begin{tabular}[vert. poz.: t|b]{oszlopok formátuma}
18
FEJEZET 7. TÁBLÁZATOK
19
\begin{tabular*}{szélesség}[vert. poz.: t|b]{oszlopok formátuma}
A szélesség a táblázat szélessége lesz, azaz az utóbbi forma adott szélességű táblázat létrehozását teszi lehetővé. Az oszlopok formátumának megadásánál használhatjuk például a következőket: l, r, c, |, p{szélesség}, (= \parbox[t]{szélesség} @{a szomszédos oszlopok közé beszúrandó szöveg}, *{n}{oszlop(ok) form.},
A környezetben használható parancsok: \\, &, \hline \cline{első oszlop–utolsó oszlop}, \multicolumn{n}{oszlopform.}{szöveg},
Név Kiss Anita
évf. V.
Kovács Koloska Összesen:
III.
Táblázat összeg Megjegyzés 12 000 Ft A múlt év végén teljesített minden rábízott feladatot, és még egy kicsit többet is. 3 000 Ft Nem teljesített semmit. 15000 Ft És akkor ez itt a legvége a szövegünknek.
8. fejezet
Hivatkozások A LATEX-nek, minden kiegészítő csomag nélkül is számos lehetősége van hivatkozások, kereszthivatkozások alkalmazására. A hivatkozások olyan parancsok, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a LATEX által automatikusan generált számokat ne explicit formában kelljen a szövegünkben beírni, hanem azok a hivatkozott számokkal együtt változzanak. Ezek közül a parancsok közül nézünk most meg néhányat.
8.1. Kereszthivatkozás Rögtön a fejezet elején, a fejezet címének megadása után elhelyeztünk egy címkét, amely ennek a fejezetnek a számát fogja eltárolni: \label{hiv}, de ezt helyettesítettük egy kicsit bonyolultabb címkével: \label{fej:hiv}, ami lehetőséget ad a címkék egységesebb módon való kezelésére. A \label{hiv} vagy \label{fej:hiv} módon megadott címke elhelyezése esetén módunkban áll két dologra is hivatkozni : 1. Hivatkozhatunk a címkével megjelölt, számlálóval rendelkező résznek a címke megadásánál élő számára (pl. 6), illetve összetett számára (pl. 1.6) a \ref{hiv} vagy \ref{fej:hiv} parancs beírásával. 2. Hivatkozhatunk arra az oldalszámra, amelyre a címke került a \pageref{hiv} vagy \pageref{fej:hiv} formában paraméterezett parancs beírásával. Példa: Mint azt a Hivatkozások (8. fejezet, 20. oldal) című fejezetben láthatjuk, a LATEX több lehetőséget is felkínál hivatkozások beillesztésére. A kereszthivatkozások (8.1. alfejezet, 20. oldal) területén is kellemes környezetet biztosít.
Megoldás: ... \chapter{Hivatkozások} \label{fej:hiv} ...
20
FEJEZET 8. HIVATKOZÁSOK
21
Mint azt a Hivatkoz\’asok (\ref{fej:hiv}{.}~fejezet, \pageref{fej:hiv}{.}~oldal) cím\H u fejezetben láthatjuk, a \LaTeX\ több lehet\H oséget is felkínál hivatkozások beillesztésére. A kereszthivatkozások\label{alfej:kereszt} (\ref{alfej:kereszt}{.}~alfejezet, \pageref{alfej:kereszt}{.}~oldal) területén is kellemes környezetet biztosít.
A fenti módszerrel megjelölhetünk bármilyen számlálóval ellátott szövegrészt. A számláló lehet általunk létrehozott is. Példa: A minta kedvéért mégegyszer hivatkozunk e fejezetre – bemutatván, hogy az oldalszámok a helyesek maradnak (8. Hivatkozások, 20. oldal).
Megoldás: A minta kedvéért mégegyszer hivatkozunk e fejezetre -bemutatván, hogy az oldalszámok a helyesek maradnak (\ref{fej:hiv}{.}~Hivatkozások, \pageref{fej:hiv}{.}~oldal).
8.2. Irodalomjegyzék Ha csak egyszerű módon akarunk irodalomjegyzéket/felhasznált irodalom listát létrehozni, használhatjuk a LATEX \begin{thebibliography}{hivatk. jel minta} listaelemek \end{thebibliography} környezetét. Ebben az esetben a szöveg többi részében hivatkozhatunk is ezekre a listaelemekre. Ehhez aznoban az kell, hogy a listaelemeket a következő módon adjuk meg: \bibitem[kiírandó szám/jel ]{hivatkozási címke} a mű adatai Ezt akkor használjuk, ha valamilyen különlegesebb számozást akarunk létrehozni. Ha nem írunk szögletes zárójelet, a listaelemek arab számmal folyamatosan számozódnak: \bibitem{hivatkozási címke} a mű adatai A szövegen belül az irodalomjegyzékbeli elemekre a \cite{hivatkozási címke lista} paranccsal hivatkozhatunk, amely kiírja az automatikusan létrejött vagy az általunk megadott számo(ka)t vagy jel(ek)et. A hivatkozási címke lista elemeit vesszővel választjuk el. Ha valamilyen egyéb információt is akarunk hozzáfűzni a szövegbeli hivatkozáshoz, azt szögletes zárójelek között, \cite[plusz info]{hivatkozási címke lista} módon tehetjük meg. Ilyen lehet például, hogy „7. oldal”.
FEJEZET 8. HIVATKOZÁSOK
22
8.3. Minta hivatkozásokra \subsection{Baker és Archinard}\label{Baker&Arch} Baker az alábbiak szerint cáfolt: \begin{enumerate} \item Megszámlálhatóan végtelen halmazokra az állítás nem igaz, ugyanis \begin{enumerate} \item nem igaz diszkrét függvényekre, \item nem igaz végtelen halmazokra.\label{vegtelen} \end{enumerate} \end{enumerate} Baker 1968-ban kimondott tételére (\cite[28. oldal, 2. tétel]{baker}) Archinard adta meg a cáfolatot 1974-ben (\cite{arch}). Baker a \ref{Baker&Arch} alfejezet \ref{vegtelen} alpontja alapján kezdte bizonyítását. \begin{thebibliography}{10} \bibitem{arch} G. Archinard, \emph{Extensions cubiques cycliques de $\Q$ dont l’anneaux des entiers est monog\‘ene}, \emph{Enseignement Math.} \textbf{20} (1974), 179--203. \bibitem{baker} A. Baker, \emph{Contributions to the theory of Diophantine equations}, \emph{Philos. Trans. Roy. Soc. London} \textbf{263} (1968), 173--208. \end{thebibliography}
8.3.1. Baker és Archinard Baker az alábbiak szerint cáfolt: 1. Megszámlálhatóan végtelen halmazokra az állítás nem igaz, ugyanis a) nem igaz diszkrét függvényekre, b) nem igaz végtelen halmazokra. Baker 1968-ban kimondott tételére ([2, 28. oldal, 2. tétel]) Archinard adta meg a cáfolatot 1974-ben ([1]). Baker a 8.3.1 alfejezet 1b alpontja alapján kezdte bizonyítását.
Irodalomjegyzék [1] G. Archinard, Extensions cubiques cycliques de Q dont l’anneaux des entiers est monogène, Enseignement Math. 20 (1974), 179–203. [2] A. Baker, Contributions to the theory of Diophantine equations, Philos. Trans. Roy. Soc. London 263 (1968), 173–208.
