DEBRECENI EGYETEM ARANY JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA
PEDAGÓGIAI PROGRAM
OM AZONOSÍTÓ: 031067 Debrecen, 2013
TARTALOMJEGYZÉK 1. PREAMBULUM,
BEKÖSZÖNTŐ ....................................................................................................... 4
2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................................ 8 2.1. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei .............................................................................................. 8 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................. 15 2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok....................... 16 2.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ........................................................................ 17 2.3.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, testnevelés) ..................................................................................... 18 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................... 19 2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai........................ 20 2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............................................................................................................................ 22 2.6.1. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek ................................ 22 2.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .............. 24 2.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése.. 25 2.6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása .......................................................................... 27 2.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................... 28 2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje...... 31 2.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............ 31 2.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ......................................... 31 2.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák ........................................... 31 2.8.3. Kapcsolattartás az iskola partnereivel....................................................................... 33 2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ............................................. 33 2.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja ................................................................................. 33 2.9.2. A vizsgatárgyak követelményei .................................................................................... 34 2.9.3. Az értékelés rendje ............................................................................................................ 76 2.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ..................... 84 2.11. A felvételi eljárás szabályai ................................................................................. 85 3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ........................................................................................................ 86 3.1. A választott kerettanterv megnevezése ............................................................ 86 2
3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................................................................... 88 3.3. A Pedagógiai Program feladatainak megvalósítása ..................................... 89 3.4. A mindennapos testnevelés megszervezése az iskolában ........................ 90 3.5. Iskolai projekttevékenység ..................................................................................... 91 3.6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái .................................................................................................................... 97 3.7. Az otthoni, a napközi, a tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ....................................... 98 3.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............ 98 3.9. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .............................................................................................................................. 98 3.10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ....................100 3.11. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ..............111 3.12. A tanuló jutalmazásának, fegyelmezésének iskolai elvei ......................111
3
1. PREAMBULUM,
BEKÖSZÖNTŐ
A Debreceni Egyetem Arany János Gyakorló Általános Iskolája nyolcosztályos állami fenntartású oktatási intézmény, mely a 6-14 éves korosztály képzésével foglalkozik. Az iskola stratégiai célja a kor követelményeinek megfelelő magas színvonalú oktatás és nevelés megvalósítása. Közvetlen célja a nevelési feladatok ellátása, és gyakorlóiskolai jellegéből adódóan a tanító- és tanárképzés szolgálata illetve feltételeinek biztosítása. A hatályos törvények és jogszabályok alapján fontos feladat az iskola sajátos profiljának, oktatási színvonalának megtartása és továbbfejlesztése, megfelelő pedagógiai légkör biztosítása a pedagógus alkotó kedvének, és a gyermek képességeinek kibontakoztatásához.
AZ
ISKOLA JELLEMZÉSE
Az iskola alapítása a 19. sz. utolsó évtizedére tehető. A Mester utcai iskola 1957-től viseli Arany János nevét, 1978 óta működik a Hajó utcai épületben. 1986-ban a Tanítóképző Főiskola kérésére a Debrecen Város Tanácsa átadta az iskolát a gyakorlati képzés bővítésére. Ettől az időtől kezdve lett az iskola fenntartója a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. 1987. január 1-jétől működik az alsó tagozat gyakorlóiskolaként. 1996. szeptember 1-jétől a négyéves tanítóképzés bevezetése nyomán – a gyakorlati képzési jelleg az 5-6. évfolyamra is kiterjedt. 1993. július 1-jén került az iskola a Kossuth Lajos Tudományegyetem kezelésébe. Ez időtől kezdve tanár szakos egyetemi hallgatók is gyakorolnak nálunk. 2001. január 1-jétől az egyetemi integráció keretében a Debreceni Egyetem az iskola fenntartója. Az iskola irányítása Az iskola irányításáért a fenntartó Debreceni Egyetem tanárképzési rektorhelyettese felelős. A nevelőtestület határozza meg az iskola stratégiai terveit. Az operatív munkát a nevelőtestület által megválasztott iskolavezetőség végzi. Az iskolavezetőség szoros kapcsolatot tart a szakmai munkaközösségek vezetőivel, a diák-önkormányzati vezetőkkel, nevelőkkel és az iskolában működő társadalmi szervezetekkel /szakszervezet, szülők közössége stb./. Adottságok, az oktatás objektív feltételrendszere Iskolánk Debrecen központjában tömegközlekedési vonalak mentén /villamos, busz/ személygépkocsival és gyalog egyaránt jól megközelíthető helyen található. Ugyanakkor szerencsés módon magas házak által a város zajától elszigetelve, parkosított, nagy iskolaudvarral, hatalmas fákkal körülvéve, viszonylag csendes helyen fekszik. A három szabadtéri sportpálya, a tornacsarnok, és a fából épült iskolai játszóudvar lehetőséget ad tanulóinknak a szabadidő hasznos eltöltésére. 4
Az épület jellemző adatai Megnevezés Osztálytermek Szaktermek
Szám 19 5
Nyelvi csoportszobák Tornaterem Öltözők, mosdók Szabadtéri sportpályák
4 1 4 3
Könyvtár Orvosi rendelő
1 1
Pszichológiai szoba Ebédlő Konyha Iskolaudvar
1 1 1 1
Egyéb jellemzők m2
54 rajz 1, számtech. 1, fizika-kémia 1, techn. 1, term. tud. 1(314) 18nm /csoportbontásra alkalmas/ 552 m2 /osztható/ Hideg-melegvizes zuhanyzókkal 1 salakos atlétikapálya 2 bitumenes kézipálya 11.626 db állomány Isk.orvosi, szakasszisztensi rendelés heti 1,5 alkalommal Pszichológus hetente 2 nap 140 fős 550 adagos 8500 m2
Az első hat évfolyam tanulói saját tanteremben tanulnak. A tantermek felszereltsége megfelelő. A 18 munkahelyes számítógépterem, kézműves műhely, nyelvi termek létrehozásával megteremtettük a speciális osztályok működésének feltételeit. A korszerű aktív táblák és projektorok és a jól működő napközis ellátás adja az oktatás megfelelő hátterét. Személyi feltételek, pedagógusok Valamennyi pedagógus munkakörben a képesítési követelményeknek megfelelő szakos dolgozik. Szervezett továbbképzés vagy egyéni önképzés segítségével többen másoddiplomát szereztek, szakvizsgát tettek. Megnevezés Státuszok száma Határozatlan id. kinevezés Határozott id. kinevezés Vezető: igazgató igazgatóhelyettes Egyetemet végzett Főiskolát végzett Kétdiplomás
2013 60 52 2 1 2 13 39 17
A több mint 600 tanuló oktatását nyugodt légkörben dolgozó tantestület végzi. A fluktuáció minimális. Mind többen vesznek részt a pedagógiai innovációs munkában. Pályázatok írásával projektekben való részvétellel igyekszünk bővíteni az iskola anyagi kereteit. Megbízott szakvezető tanítóként, vezető tanárként a pedagógusok részt vesznek a tanító- és tanárjelöltek gyakorlati képzésében. A több mint 600 tanuló oktatása 5
mellett tanítóképzős és egyetemi hallgatók hospitálásának és tanítási gyakorlatának, valamint a tanár szakos egyetemi hallgatók csoportos hospitálásának megszervezése is az iskola feladatkörébe tartozik. Az oktatást segítő feladatok ellátását végző alkalmazottak Megnevezés Könyvtáros Iskolapszichológus Iskolatitkár Gazdasági ügyintéző Pedagógiai asszisztens
2013 1 1 1 1 1
Technikai feladatok ellátását végző alkalmazott Megnevezés Technikus
2013 1
Az oktatás jellemző adatai Megnevezés Tanulólétszám Tanuló csoport /oszt./ Napközis csoport Napközis tan. száma Menzás tanuló
2013 639 25 15 390 185
Emelt szintű képzés Német Matematika
Művészet
- nyelvtanulás csoportbontás, emelt óraszámban - számítástechnika oktatás hálózatba állított gépeken, csoportbontásban, - matematika tanítás 5. osztálytól kezdve helyi program alapján - angol nyelvtanulás csoportbontásban, emelt óraszámban. - színjátszás és változatos képzőművészeti technikák megismerése helyi tanterv alapján
A tantestület döntése alapján az emelt szintű képzésből a speciális osztályokból adódó sajátos iskolai arculatot a NAT és a kerettanterv bevezetése után is meg kívánjuk őrizni. A törvény adta lehetőségek szerint a kötelező óraszámokon túli választható órakeret egy részét az emelt szintű képzésekre ajánljuk fel. E döntésünkben megerősít bennünket az a tény, hogy minden évben nagy a túljelentkezés az első osztályokba, mivel ez az oktatási forma nagy népszerűségnek örvend a városban. Az iskolának körzeti beiskolázási feladata nincs, városi beiskolázást folytatunk. A gondos oktató-nevelő munkának és tanulóink szorgalmas munkájának köszönhető 6
eredményességünk. Ezt tükrözi a továbbtanulási statisztika, melynek adatai szerint tanulóink zöme a város legjobb középiskoláiban tanulhat tovább. Az iskola reális önértékelésének fontos része a megyei és országos tanulmányi versenyeken való szerpelés és az ott elért eredmények. Az eredményes és sikeres tanulmányi munka mellett igyekszünk megőrizni iskolánk közismert gyermek centrikus és humánus légkörét, a 6-14 éves korosztály életkori sajátosságaiknak és személyiségjegyeinek messzemenő figyelembevételével. Eddigi tapasztalataink szerint az iskola nevelésfilozófiája a szülők elvárásainak is megfelel, erről tanúskodik a szülők minden téren megjelenő, sokoldalú támogatása és együttműködési készsége. Az oktatás jellemzői Az iskolai stratégia céljának megfelelően a gyermek személyiségének formálását az ismeretek, készségek és jártasságok megszerzésén keresztül végezzük. Ezen belül kiemelt szerepet szánunk az anyanyelvi- és környezetkultúra, matematikainformatika, idegen nyelvek tanításának. Az oktatás 1-2. osztályban egésznapos iskolaként működik. Az idegennyelv, az informatika és a testnevelés tanítása szakos rendszerbe kezdődik az alsó tagozatban. Ez utóbbi tárgyak oktatói kísérik az osztályt a felső tagozatba, e téren az 5. osztály nem feltétlenül jelent tanárváltást. Az osztályfőnöki munka úgynevezett kis felmenő rendszerben valósul meg, az elsős tanító harmadik osztálytól átadja az osztályt egy új osztályfőnöknek. Az 5. osztályok közössége együtt marad, a 8. osztály végéig viszi az osztályt. A tanulók osztályba sorolása a beiratkozás során történik meg. Az osztályok közössége együtt marad a 8. osztály végéig. A tanulók teljesítményét folyamatosan mérjük és értékeljük. Az eredményről rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket félévkor a tájékoztató füzet útján évvégén a bizonyítvány kiadásával.
7
2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei Nevelő-oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt Pedagógiai alapelvünk, hogy: iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat; alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;
8
hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; A nevelő - oktató munka pedagógiai céljai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében célunk: Célok az alapfokú nevelés-oktatás bevezető, kezdő és alapozó szakaszára (1 – 6. évfolyam): az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt; az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának; az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; szeressék és óvják természeti környezetüket; az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását.
9
Célok a nevelés-oktatás fejlesztő szakaszára (7 – 8. évfolyam): az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése; a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre; alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak; elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni; az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;
10
a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit; legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket. A nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai Feladatok a nevelés-oktatás bevezető, kezdő szakaszára (1 – 6. évfolyam): a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (7 – 8. évfolyam): fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;
11
az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét; tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; a test és a lélek harmonikus fejlesztése; a szocializáció folyamatainak elősegítése; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az infokommunikációs technikákat. A nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai (1–8.évfolyam) fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
12
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; az egésznapos iskola és a tantárgycsoportos oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket.
13
A nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei minden gyermek számára biztosítunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele; személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása; a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával; az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket; a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk; a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; C: a magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi fenntartói, országos szintű elismerések; - osztályozás; - jutalmazás), hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések). A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak: labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás. b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!); c.) gátlást kiváltó módszerek, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, elmarasztalás.
14
2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánkban folyó nevelési folyamat szerves része a céltudatos személyiségfejlesztés. Magába foglalja a gyerekek egész személyiségére kiterjedő pozitív változásokat. kiterjed a tanuló életére, figyelembe veszi az egyén sajátosságait. Megvalósítása tudatos együttműködést igényel az oktatás valamennyi szereplőjétől. Az iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra, szükségletekre épül. Célok: A tanulói személyiség épségének növelése. A különböző szintű adottságokkal, eltérő mértékű fejlődési ütemmel rendelkező tanítványaink minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanulók a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem közreműködője. Az elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, mely a tanulók életkori sajátosságaival, személyiségükkel összhangban áll. A személyiségfejlesztés folyamatában az a nevelő lehet hatékony, aki magas szintű szakmai tudással, módszertani ügyességgel rendelkezik. Megfelelő értékrendje van. Alapos, lelkiismeretes, következetes. Pedagógiájára a gyerekközpontúság jellemző. A személyiségfejlesztés színterei: tanórai nevelés, tanórán kívüli nevelés, iskolán kívüli nevelés. A pedagógiai programunk, benne a helyi tanterv, elképzelésének középpontjában a tanulók tudásának, képességének, személyiségfejlődésének fejlesztése áll, figyelembe véve a társadalmi környezet tanulókra gyakorolt hatását. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: Az értelem kiművelése: a tanulás motiváltságának megteremtése, tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása. a kognitív képességek fejlesztése. önművelés igényének kialakítása. felkészítés az élethosszig tartó tanulásra. A nevelés terén elvégezhető feladatok: az iskolai szokásrend betartása, erkölcsi, etikai normák kialakítása. A pozitív egyéni értékrend és képességrendszer kiépülésének, a kreativitás növelésének segítése. Élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással. Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése. A lakóhely, önálló kritikai gondolkodás fejlesztése, a felelősségvállalás kialakítása. Eszközök és módszerek Az iskolánkban több évtizedes gyakorlata van a csoportszinthez, illetve személyre szabott módszerekkel végzett tehetséggondozásnak.
15
A kiemelkedő képességű diákokkal való foglalkozás magas szintű felkészültséget, pedagógiai érzéket és empátiát követel a pedagógustól. A személyiségfejlesztés kiemelt eszköz a műhelymunka, amely sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményez. A műhelymunka szinterei: a csoportbontásban tartott órák, az erdei iskola, táborok, szakkörök/diákkörök és az iskola rendezvényei. 2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az elmúlt évek népegészségügyi adatai alapján egyre nagyobb szükség van arra, hogy az iskola helyi pedagógiai programjában az egészségnevelési stratégia kidolgozásra és megvalósításra kerüljön. Célunk, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen saját egészségügyi állapotának nyomon követésére. képes legyen az őt érő külső és belső tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotát érintő hatásokat megfelelően kezelni. Az egészség a teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának megléte. Az egyénnek képesnek kell lennie megfogalmazni és megvalósítani vágyait, valamint megtalálni a céljai eléréséhez szükséges optimális megoldásokat. Az iskolának biztosítania kell az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Az egészséges, harmonikus életvitel kialakításához a tanulók tevékeny részvételére és a pedagógusok példamutatására egyaránt szükség van. Az egészségnevelés feladatai: Segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak, szokásoknak a kialakulását, berögzítését, melyek a fiatalok egészségi állapotát javítják. Neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére. Készítse fel a fiatalokat, hogy önálló életükben képesek legyenek az egészségi állapotukat érintő kérdésben a jó döntést meghozni. Fejlessze a beteg, sérült, fogyatékkal élő embertársak iránti lefogadó és segítőkész magatartást. Kialakítani a tanulók környezettudatos gondokozását. Készítse fel a tanulókat a veszélyhelyzetek felismerésére, azok megfelelő kezelésére. Nyújtson támogatás a gyerekeknek a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésében. Fordítson figyelmet a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, dolgozójának, illetve minden tanórának és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. Az egészségnevelés módszerei: Az egészségnevelés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában meghívott előadók segítségével. Az iskolai környezet szebbé tétele. Kirándulások szervezése, rendszeres testmozgás lehetővé tétele. Minden tantárgy tantervében kapjon tere az egészsége életmód igényének kialakítása. Helyzetfelmérés készítése, a következő időszak céljainak meghatározásában. 16
Az egészségnevelés formái, színterei: tanórák (testnevelés, biológia órák, osztályfőnöki órák), sportbemutatók, vetélkedők, kirándulások, táborok, iskolai rendezvények (hangyafutás, váltóverseny, Madarak-fák reformkonyhai délután), kiállítások, büfé – iskolai menza – orvosi szoba. Az egészségnevelés szereplői: diákok, pedagógusok, iskolai dolgozók, iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus. Segítő kapcsolatok, partnerek: élelmezésvezető, szülők, nevelési tanácsadó szakemberei, DEOEC, orvostanhallgatók, Vöröskereszt, Gyermekjóléti Szolgálat, VESZ.
napja,
2.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az iskolaegészségügy feladatai Az iskolegészségügyi ellátást szabályozó kormányrendelet 26/1997. (IX.3.) rendelete alapján 6 – 18 éves korig megelőző jellegű kötelező szűrővizsgálatban kell részesíteni a tanulókat, mely jelenleg a páros évfolyamokat érinti. Az iskolaegészségügyi ellátás az iskolaorvos és az iskolavédőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet teljes vagy részmunkaidőben látnak el. A gyermekek, tanulók egészségügyi ellátását az iskolaorvos és az iskolavédőnő a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. Továbbá az iskolaegészség feladatai közé tartozik a környezet-egészségügy, az élelmezésegészségügy, a balesetvédelem, az egészségnevelés és a pályaválasztási tanácsadás is. Az iskolaegészségügyi ellátás keretében történik meg az életkorhoz kötött, kötelező kampányoltások elvégzése és dokumentálása (6. évfolyamban szeptemberben :MMR oltás, kanyaró, rózsahimlő, mumps; októberben: DTaP, azaz torokgyík, tetanus és szamárköhögés elleni védőoltás. 7. évfolyamban a fertőző májgyulladás (Hepatitis B)elleni, 2 részoltásból álló védőoltás. A kötelező védőoltások beadásának tervezett idejéről, illetve a lehetséges oltási reakciókról a tanuló gondviselője írásos tájékoztatást kap, amely egyben beleegyező nyilatkozatként is szolgál az oltás beadását elletően. Ez a nyilatkozat a szülő által aláírt formában visszakerül az iskolaorvoshoz.
17
A kötelező szűrővizsgálat magába foglalja az alábbiakat: fejlettség vizsgálata, beleértve a nemi érés vizsgálatát is; érzékszervek vizsgálata (látásélesség, színlátás, hallás); vérnyomásmérés; golyvaszűrés, fizikális vizsgálat, a mozgásszervrendszer vizsgálata; kórtörténet felvétele, életmódbeli rizikótényezők feltárása. A részletes feladatokat, korcsoportos bontásban az 51/1997. kormányrendelet szabályozza.
(XII.18.)
A fentiek mellett a művelődési és közoktatási miniszter 11/1994. (VI.8.) rendelete alapján a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztására is sor kerül minden tanév szeptemberében. A testnevelési besorolási ívet minden tanév október 15-ig a testnevelők részére illetve az intézmény vezetőjének megküldjük. A tanulók testnevelési kategóriába sorolását (könnyített I., gyógytestnevelés II., teljes felmentés III.) az iskolaorvos végzi, saját vizsgálata és a szakorvosi leletek figyelembe vételével. 2.3.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, testnevelés) Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Tanulóink képesek legyenek az elsősegélynyújtás szükségességét felismerni. Az iskolában és közvetlen környezetükben tudják ellátni a kisebb sérüléseket, rosszulléteket. Ismerjék a helyes segélykérés menetét. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Szakkör keretében szaktanár irányításával, védőnői segítséggel. Tanítási órákon: o szaktanárok előadásai, o meghívott személyek, orvostanhallgatók (Vöröskereszt, szülők, volt szakkörös tanítványok), o tanulói bemutatók segítségével. Testnevelés: a balesetvédelmi oktatás mellett lehetne plusz egy óra a mozgásszervi sérülésekről és ellátásukról. Technika: szerszámok által okozott sérülések. Kémia: mérgezések, égési sérülések (vegyszerek okozta). Osztályfőnöki óra: gyerekek bemutatói, külső előadók. Erkölcstan: segítségnyújtás társainknak.
18
2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és tudat art össze.” (Hankiss Elemér) A nevelés szempontjából a közösség legfontosabb szerepe, hogy segítse az erkölcsi norma- és értékrendszer kialakulását. Mint tevékenységi keret, segíti az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A gyermeknek nagy szüksége van a vele egykorúak csoportjába való beilleszkedésre. Ebben segítenie kell a nevelőnek. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekhez, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás, nevelés hatásának erősödését. A közösségi nevelés területei: Családi: a legalapvetőbb közösség, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyait. alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki. Így nagyon fontos szerepet kap a gyermek szociális fejlődésében. Az iskolai közösség, osztályközösség: a tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak. Megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal az intézmény valamennyi dolgozója példa a diákok előtt. o Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemlélet formálódik. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért meghatározó annak légköre, szellemisége. o Az osztályközösség feladata valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, segítése a tanulásban. A másság elfogadásának, a toleranciának, az együttérzés kialakulása mások problémájával szemben. o A közösség irányításában, alakításában meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. Az ő feladata, hogy felismerje a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, a probléma megoldásához megtalálja a megfelelő utat. Tevékenysége során együttműködést kell kialakítania a család és az iskola közössége között. A gyermek nevelése során nélkülözhetetlen a közös cél és érték meghatározása a család és az iskola között. Az iskolán kívüli közösségek: tanítványaink nagy része részt vesz sportegyesületek által szervezett edzéseken, táncfoglalkozásokon, zeneiskolák által tartott művészeti képzésen, és sok egyéb külső szervezet által hirdetett tevékenységeken. Itt az osztályközösségtől eltérő összetételű kortársak közösségének tagjai. Személyiségfejlődésüket meghatározó élmények érik, melyek befolyásolhatják őket. o Amennyiben az itt közvetített értékek megegyeznek az iskola és a család értékrendszerével illetve elvárásaival, támogatjuk a tanulót az 19
önként vállalt tevékenység végzésében. Azonban, ha az osztályfőnök vagy az osztálytársak jelzik az iskolán kívüli közösség negatív hatását, jelezzük azt a szülőknek, figyelmeztetjük az esetleges veszélyekre. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink A tanuló ismerje meg a társakkal együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához szükségesek. Megismerjék népünk, kulturális örökségünk sajátosságait. Legyen nyitott a különböző szokások, kultúrák, vallások és a másság iránt. Legyen képes a környezeti válság felismerésére, váljon érzékennyé a környezete állapota iránt. Életmódjában a természet tisztelete, a környezete iránti felelősségvállalás, annak megóvására való törekvés jelenjen meg. Szerezzen tapasztalatot a konfliktusok kezelésére, megoldására. Legyen képes az új audiovizuális és infokommunikációs környezetet megérteni és azt szelektíven használni. Legyen képes társaival és a felnőttekkel szabatosan kommunikálni. Önálló felnőtt életében legyen képes az életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni. A közösségfejlesztés színterei az iskolában: tanórák, a tanórán kívüli, felnőtt által szervezett foglalkozások, a tanórán kívüli diákok által szervezett foglalkozások, szabadidős tevékenységek keretében. Mind a négy terület sajátos foglalkozási formát követel, mások az egyes területek feladatai, de a céljuk közös: a gyermek nevelése, felkészítése a társadalmi életre, a közösségen belüli egyéni kiteljesedése.
2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. A tanítási órákra való felkészülés. A tanulók dolgozatainak javítása. A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése. Különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása. Kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése. A tanulmányi versenyek lebonyolítása. Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok. Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken. Iskolai kulturális és sportprogramok szervezése. Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása. 20
Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása. Részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken. A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor. Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése. Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel. Részvétel a munkaközösségi értekezleteken. Tanítás nélkül munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés. Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés. Szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása. Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnök – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
21
2.6. A kiemelt tevékenység
figyelmet
igénylő
tanulókkal
kapcsolatos
pedagógiai
2.6.1. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek „…tehetségen azt a velünk született, majd céltudatos tevékenység, gyakorlás által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos behatárolt területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” Harsányi István Felmérések sokasága bizonyítja, hogy az intenzíven fejlődő, piacorientált világban, csak azzal gazdálkodhatunk, amivel rendelkezünk. A mi országunkban ez alighanem az emberi tehetség. Ennek köszönhetően, az utóbbi időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kapott hazánkban az iskolai tehetséggondozás, a tehetséges gyermekekkel való foglalkozás. Céljaink és alapelveink ezen a területen: Iskolánk stratégiai céljával összhangban, kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy felfedezzük tanulóinkban azokat a képességeket, melyeket fejlesztve tehetségük kibontakoztatható. Célunk, hogy a „tehetségígéretes” gyermekek kiemelkedő képességeit megfelelő módon fejlesszük, emellett szociális beilleszkedését, önértékelését is pozitívan befolyásoljuk. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre a tehetséggondozás területén? A tehetséggondozás első lépése a tehetség kiválasztása, azonosítása. A tehetség korai azonosítása és speciális képzése a kibontakozás és az akadálytalan fejlődés elengedhetetlen feltétele. A tehetségek felismerését segítik: Szülő, pedagógus (iskolánkban négy tehetségfejlesztő szakvizsgával rendelkező pedagógus van), iskola pszichológus, külsős szakemberek. A tehetségfejlesztés színterei iskolánkban Tanítási órákon használt módszerek és eszközök: o gazdagító programok, o differenciálás, o projekt munka, o csoportbontás, o infokommunikációs eszközök használata, o kompetencia alapú oktatás. Iskolánk tehetséggondozó programja tantárgyi szempontból elsősorban természeti, logikai-matematikai, nyelvi-kommunikációs és testi-kinesztetikus területeken nyújt lehetőségeket a tanulóknak.
22
Tanórán kívüli fejlesztések: Iskolánkban több területen is lehetőséget biztosítunk tanulóink számára, hogy kibontakoztassák és fejlesszék képességeiket és készségeiket. Széleskörű tevékenységi lehetőségek állnak diákjaink rendelkezésére. Ebben a tanévben ezek a következők: 1. Délutáni komplex tehetségfejlesztő programok: o „Észbontó” matematikai tehetséggondozó program első osztálytól o Aranyos Tehetségek Természettudományi Műhelye 7.-8. osztályosoknak 2. Szakkörök: (matematika, selyemfestés, üvegfestés, kreatív szakkör, magyar és idegen nyelvi színjátszó, foci, röplabda, aerobic, sakk, szolfézs) 3. Tehetség felismerését és kibontakozását segítő iskolai rendezvényeink: o „Arany Napok” rendezvény sorozat o Hangyafutás o Adventi koncert 4. Versenyekre való felkészítés 5. „Integrációs projekt” Az intézményünkben folyó tehetséggondozó programunk prioritásai „ Észbontó ” matematikai tehetséggondozó program: Első osztályban a gyerekek energikusak, lelkesek, kíváncsiak, vonzzák őket a komplex, rejtélyes dolgok. Ezt kihasználva indítottuk el 1. osztálytól az ”Észbontó” matematikai tehetséggondozó programot. Heti egy alkalommal a tanulók megismerkedhetnek a matematikai feladatmegoldás érdekességeivel, buktatóival, módszereivel, a felfedezés örömeivel. Szeretnénk, ha azok a gyerekek, akiket a gyors gondolkodás jellemez, és élvezik a kreatív feladatokat, versenyeken is részt vennének. Aranyos Tehetségek Természettudományi Műhelye 7.-8. osztály: 40 órás projekt – egész tanévben, heti rendszerességgel. A tehetségműhely célja: ismeretek bővítése, továbbtanulás, pályaorientáció segítése. „Arany gyermekszínpad” 1.-8. osztályig: Magyar és német nyelvű dramatikusjátékok, nyelvi kommunikációs gyakorlatok, szituációs játékok. A csoport rendszeresen szerepel színjátszó versenyeken, német és magyar nyelven. Röplabda, 4. osztálytól. Célja: a programban résztvevő gyerekek, tehetségek kiválasztása. A röplabda megismertetése, megszerettetése, népszerűsítése. A sportági képzés, a kondíció javítása, a tehetségek felismerése, fejlesztése, versenyeztetése, utánpótlás nevelése. Tehetséges tanulóinknak színvonalas felkészítő munkával biztosítjuk a feltételeket, hogy rangos versenyeken mérettessék meg tudásukat.
23
Iskolánk 2011-ben regisztrált a Tehetségpontok Országos Hálózatába. További célunk az akkreditáció megszerzése. 2.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A sikertelenség okai a következők lehetnek: értelmi képesség, szülők túlzott elvárása, magas követelményrendszer diktálta tempó, részképesség zavar, átmenet problémái (óvoda-iskola, alsó-felső tagozat, tanárváltás), nagy létszámú osztály, túlterheltség, nem megfelelő időbeosztás, hiányzás magas aránya. Megoldási módok: Ha felmerül a részképesség zavar lehetősége, a Nevelési Tanácsadóba irányítjuk a gyereket. Ilyenkor a javasolt terápiát szakember: fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, gyógytornász, pszichológus végzi. A tudásszint felmérése év elején és év végén diagnosztikus felmérőkkel, szóbeli és írásbeli számonkérés. Az országos kompetenciamérés eredményének kiértékelése, a szükséges intézkedések meghozatala. Tennivalók: Elsőként a tanulási kudarc hátterében húzódó ok vagy okok feltárását kell elvégezni. Segíteni kell a tanulót, hogy elsajátítsa a továbbhaladáshoz szükséges minimum szintet, hogy a tanuláshoz való viszonya javuljon, önértékelése a pozitív irányba elmozduljon. A pedagógustól a lemaradó tanulók nevelése, oktatása toleranciát és empátiát követel. Tanórán kívüli módszerek: differenciálás, egyéni feladat adása, csoportmunka, szükség esetén felmentés az értékelés alól, különböző tanulási technikák megismertetése. Tanórán kívüli lehetőségek: korrepetálások, fejlesztő foglalkozás, szülőkkel való kapcsolatfelvétel, napközi, szerepeltetés, más területen sikerélmény biztosítása, szülői értekezleten a tananyaggal kapcsolatos követelmények, elvárások ismertetése.
24
2.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése 1. A beilleszkedési nehézség a deviancia kutatások tükrében „A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. Összefoglalóan: az egyén megtanul emberi módon élni és viselkedni.” (Bagdy, 1977) A társas lét követelményeitől, normáitól, elvárásaitól eltérő viselkedésformákat deviáns magatartásnak nevezzük. A deviáns személyiség lehet: diszociális: aki az adott életkori szinten, az adott társadalom tagjaként a csoportnormáktól eltérő viselkedést mutat, aszociális: aki mindenféle beilleszkedést megtagad, antiszociális: aki szembefordul a társadalom jogilag meghatározott és szankcionált normarendszerével. A pszichodinamikai modellek – pszichoanalítikus és humanisztikus lélektani megközelítések – a gyermekkor szocializációs történéseinek jellegzetességeit állítják fókuszba. A normaszegő viselkedés származhat abból, hogy a gyermek negatív mintákat jelentő tekintélyszemélyekkel azonosult, vagy a szabályok beépülése nem volt elég hatékony, így nem alakult ki kellő lelkiismereti kontroll. Kritikaként fogalmazható meg, hogy az elmélet nagy hangsúlyt fektet a múltbeli történések determináló szerepére. A humanisztikus pszichológia alaptézise szerint az ember, mint humán lény alapvetően jó. A humán szükségleteknek öt, hierarchikusan egymásra épülő szintje van : o testi szükségletek, o biztonság szükséglete, o szeretet és elfogadás szükséglete, o önértékelés, o önaktualizálás szükséglete. A deviáns viselkedés oka az alapszükségletek kielégítetlensége, az énkép sérülése és az önészlelés torzulása, ami a nevelés, megengedő, támogató közeg biztosítása által korrigálható. 2. Beilleszkedési nehézségek, társas-érzelmi kapcsolatok Az iskolai élet szabályaihoz, a közösséghez való alkalmazkodást nagymértékben befolyásolja, hogy a gyermek a normákat milyen mértékben volt képes a környezetétől átvenni. A normák mindig totálisak, parancsuk a „mindig” vagy a „soha”. A normák kellemetlenek, mert korlátozzák az ösztönös, spontán cselekvéseket. Az iskola segíteni kívánja a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat: 25
beilleszkedési és magatartási problémával küzdő tanulók esetében az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a szülővel és megpróbálják közösen feltárni a problémák hátterét , az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusokkal konzultál a lehetséges megoldási módokról , amennyiben a problémák ezen a módon nem oldódtak meg, az osztályfőnök és a szülő felveszi a kapcsolatot a pedagógiai szakszolgálattal, a nevelési tanácsadóval, szűrés, diagnosztizálás a Nevelési Tanácsadó szakembereinek segítségével , együttműködés a segítő szakemberekkel , együttműködés a kortárs csoportokkal , speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientációs, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások, szoros kapcsolat az általános iskolákkal, intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, magántanulói jogviszony kezdeményezése, javaslattétel más tanulóközösségbe való áthelyezéshez, nevelési tanácsadóba irányítás és rendszeres kapcsolattartás a szakemberekkel, kapcsolattartás a szülővel, visszajelzés a gyermek előmeneteléről, fejlődéséről. Felelősök: gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, fejlesztő pedagógus. Nevelési területek és módszerek a proszociális motiváció fejlesztésére: embertársaink válsághelyzete iránti érzékenységre nevelés:(a pedagógus különböző emberi válsághelyzeteket mutat be filmen, irodalmi alkotásokban és ezeket közösen megbeszélik, elemzik), a szociomorális kötelesség- és felelősségtudat alakítása, együttműködésre nevelés, a szociális empátia képességének fejlesztése. A segítőkészségre való nevelés (önzetlen karitativitás kialakítása): Az iskola mindennapos feladata: a beilleszkedés hatékony segítése. Annak eldöntésében, hogy a gyermek beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd-e vagy fogyatékosságban szenved-e szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A törvényesség figyelembevételével a szülő kérésére vagy a Nevelési Tanácsadó javaslatára lehetőség van a tanuló mentesítésére egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből. A törvényi előírások szerint a magántanulóknak konzultációs lehetőséget és vizsgákat biztosítunk. Fel kell vállalnia az iskolának a családi nevelés hiányosságából, szociális hátrányából, valamint a társadalom negatív hatásából adódó pedagógiai feladatokat. Ennek érdekében vállaljuk fel erdei iskolák szervezését, vezettük
26
be a művészeti oktatást: festészet, kerámia, tűzzománc, dráma, a vállalkozási ismeretek oktatását, kihelyezett zeneiskolai oktatást. A pedagógus személyén, nevelési stílusán, módszerein, értékelő-minősítő magatartásán nem kevés múlik a szocializációs problémák időbeli felismerése és hatékony kezelése, a gyermek fejlődése, beilleszkedése szempontjából. Nem hanyagolható el a gyermekközösség társas kapcsolatainak vizsgálata sem. Fontos az is, hogy a tanulóban sikerüljön kialakítani a helyes önértékelést, mert ez döntően hozzájárul a szocializáció és a beilleszkedés sikeréhez. 2.6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Alapfeladatok: 1. A tanulók és a szülők tájékoztatása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős által nyújtott lehetőségekről, szolgáltatásokról. - A tanév elején az osztályokat felkeresve tájékoztatást adni arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményt kereshetnek fel. Ezeket az információkat az iskola aulájában, jól látható helyre ki kell tenni! (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb. címét, illetve telefonszámát) Fogadóóra kijelölése. (elérhetőségekkel!) Információk a gyermekvédelmi kedvezményekről szülők részére. (Naprakész információkat kell biztosítani a szülők számára a különböző kedvezményekről, mint például a gyermekvédelmi támogatás, normatív támogatás, tankönyvtámogatás, étkezéshez adható támogatások, segélyek) 2. Az osztályfőnökök és a pedagógus kollégák számára alternatív segítségnyújtás. Rendhagyó osztályfőnöki óra megszervezése, lebonyolítása. Kapcsolatot felvenni és tartani olyan szakemberekkel, akik segítséget tudnak nyújtani, hogy minél érdekesebb és a gyerekek számára érthető előadásokat tudjunk tartani a különböző témakörökben. Ehhez az alábbi szakemberek segítségét lehet igénybe venni: védőnő, rendőr, pszichológus, dietetikus stb. Konfliktuskezelés. (iskolai, otthoni, társak közötti, tanár-diák problémák stb.) Szükség esetén a megfelelő gyermekvédelmi intézménnyel való kapcsolatfelvétel. 3. Veszélyeztetettség esetén: A gyermekvédelmi intézményekkel való kapcsolatfelvétel és együttműködés. Szükség esetén családlátogatás az osztályfőnökkel, a veszélyeztető okok feltárása érdekében. A veszélyeztetett gyermek sorsának monitorozása. 4. Gyermekbántalmazás esetén: Kapcsolatfelvétel a területi gyermekjóléti szolgálattal. 5. Prevenciós feladatok. (egészségnevelési és drogmegelőző program kidolgozása) drogprevenció: 27
* OM-ISM Drogprevenciós program http://www.sulinet.hu/tanar/igazgatas/drog/7.html * Nemzeti Drogmegelőzési Intézet Szakmai Információs Portálja http://www.ndi-szip.hu/ * DROGPREVENCIÓS ÉS BŰNMEGELŐZÉSI OKTATÁSI BT. http://drogprevencio.try.hu/ Felhasználható irodalom: * Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására. A kormány kábítószer-ellenes stratégiájának koncepcionális alapjai. Ifjúsági és Sportminisztérium * Szépségben a szörnyeteg. Fejlesztő Pedagógia, 2003. 2-3. szám. egészségnevelés: * Egészségre nevelés az iskolában http://www.vital.hu/themes/psyc/egeszsegnev1.htm * Az egészségfejlesztés, mint a pedagógiai program része http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2005-11-ta-Meleg Egeszsegtamogato.html * Egészségnevelés az iskolában – a feladat újrafogalmazása http://www.magyarpedagogia.hu/document/csilla_melegschool_based_health_education_reformulating_the_task.pdf 6. A tankönyvtámogatás, illetve egyéb szociális jellegű támogatások adminisztratív intézése. A három vagy többgyermekes családok regisztrálása. Igazolások és határozatok dokumentálása. Speciális foglalkozások, kiegészítő tevékenység: 1. Egészségklub megalakítása, működtetése, ahova testi-lelki gondokkal fordulhatnak a tanulók. (krízishelyzetek – szülők válása, testvérféltékenység, iskolai problémák – bizonyítvány, önértékelési problémák, testképzavarok, evészavarok, egészséges táplálkozás – anorexia, serdülőkori problémák, szexuális felvilágosítás stb.) A klubfoglalkozások hetente kerülnének megtartásra, ahol a részvétel önkéntes lenne. A klub szervezésénél a szabadidő felelős kollégával működnék együtt. 2. DADA program megvalósítása (Dohányzás, Alkohol, Drog, AIDS – rendőrségi prevenciós program). 3. Játékos önismereti tréning felső tagozatosoknak (elsősorban 7-8. osztályosokkal). 2.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A Pedagógiai Programunkban a tehetséggondozást és az eredményes továbbtanulást jelöltük meg fő célkitűzésként. Iskolánk tanulói tanulásorientált környezetből érkeznek hozzánk, az átlagosnál motiváltabb családi háttérrel. A legsúlyosabb társadalmi problémákkal (szegénység, iskolázatlanság, deviancia) nem, vagy csak nagyon ritkán kell megküzdenünk. A mellékelt statisztikai adatok azt mutatják, hogy lemorzsolódás gyakorlatilag nincs, tanulóink 75%-a gimnáziumokban tanul tovább, teljesítve a szülői elvárásokat.
28
Mindezek ellenére az adatok azt mutatják, hogy az iskolába járó tanulóink 11 %-nál kell figyelmet fordítani az esélyegyenlőség érvényesülésére. A DE Arany János Gyakorló Általános Iskolájában halmozottan hátrányos helyzetű csoporthoz tartozó tanuló a 2012/2013-as tanévben nincs. A hátrányos helyzetű csoporthoz tartozó tanulók oktatását, nevelését kiemelt figyelemmel kísérjük: a gyermek- és ifjúságvédelemi felelős segíti őket abban, hogy a részükre járó támogatásokat maradéktalanul megkapják (étkezési és tankönyvtámogatás, Útravaló program stb.); az osztályfőnökök szoros kapcsolatot tartanak a szaktanárokkal, gondoskodnak a korrepetálásokról, amennyiben az szükséges; a tehetséggondozó szakköri és sportköri foglalkozásaiba bevonjuk a hátrányos helyzetű tanulókat; a továbbtanuláshoz felvételi előkészítők szervezésével segítjük őket; hátrányos helyzetűnek ítéljük a csonka családban nevelkedő tanulókat, bár a törvény betűje szerint nem számítanak annak. Nevelési tervünk kitér az e csoporthoz tartozó tanulók problémáinak megoldására is. A 2012/2013-as tanév adatai szerint hátrányos helyzetű tanulók a következők: 1. Gyermekvédelmi kedvezményben részesül: 30 tanuló 2. Tartósan beteg tanuló: 34 tanuló 3. Diétás étkezésben részesül: 6 tanuló Összesen: 70 tanuló 11 % 1. A gyermekvédelmi kedveszményben részesülő, hátrányos helyzetű tanulók szociális támogatását kiemelten figyelemmel kísérjük. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős gondoskodik a törvényben meghatározott kedvezmények (étkezési támogatások ill. tankönyvtámogatás) biztosításáról. A Tempus Közalapítvány Útravaló Ösztöndíj Programjában évről-évre több tanuló kap segítséget a középiskolára való felkészüléshez. A 2010/2011-es tanévben 4 tanuló vesz részt ebben a programban. Az Ösztöndíj Program célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének támogatása. A Program a 7-8. osztályos diákokat támogatja. Célja: hogy a diákokat felkészítse érettségit adó intézményben való továbbtanulásra. 2. A tartósan beteg tanulók iskolai előmenetelét fokozottan figyelemmel kísérjük. Mivel betegségük sokféle, ezért egyéni korrepetálással, felzárkóztatással segítjük őket. Megszervezzük a szülőkkel, iskolaorvossal, szaktanárokkal való konzultációt. 3. A diétás étkezésben részesülő tanulók étkeztetését megszervezzük. Mivel iskolánkban nincs diétás étkezési lehetőség, a közeli bölcsőde diétás étkezéseit vesszük igénybe. A tanulók felügyeletét, kíséretét megoldjuk. A tanulók diétás uzsonnájának megfelelő tárolására egy külön hűtőt szereztünk be és állítottunk fel az ebédlőben. Tanulás nehézségiket korrepetálással, differenciált tanórai foglalkoztatással oldjuk meg.
29
Hátrányos helyzetű tanulók létszáma
évfolyam gyermek és/vagy és/vagy óvodai tanulólétszám az csoport foka évfolyamon
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013
3 5 4 7 3 1 6 1
3 5 4 7 3 1 6 1
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)
Magántanulók aránya (%) HH tanulók körében
összlétszá mon belül
HH tanulók körében
0,2
-
0,6 0,5
-
-
-
3,6 0,5 0,5 -
-
0,8 1,3 1,6 1,8 2,3 2,5 2 2,4
-
0,2 0,15 0,16
-
összléts HH zámon tanulók belül körében 51 85,3 58,8 75 84,1 64,7 70,1 75 76
SNI
HH tanulók összlétszá körében mon belül
Gimnázium (%)
2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012
HH
84 88 74 101 82 80 69 61
Évfolyamismétlők aránya (%) összlétszá mon belül
Összesen
10 7,4 13,3 8,6 3,7 2,3 1,2 6,66 6,52
Szakközépiskola Szakiskolai képzés (érettségit adó (%) képzés) (%) összlét számo n belül
HH tanulók körében
összlétsz ámon belül
HH tanulók körében
49 14,7 41,2 25 14,3 26,5 28,6 25 16,66
6,7 5,6 2,4 11,11 20
2 1,7 6,66
-
30
Speciális szakiskola (%) összlétsz HH ámon tanulók belül körében -
-
Nem tanult tovább (%) -
2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A diákönkormányzat (DÖK) kötelező feladata a tanulók, azok közösségeinek érdekképviselete. Döntési hatáskörrel, egyetértési, kezdeményezési, javaslattételi és véleményezési, továbbá tájékoztatási joggal rendelkezik. A tanulók véleményt nyilváníthatnak a diákönkormányzaton keresztül a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Választójoggal rendelkeznek és választhatók a diákönkormányzatba 3. osztálytól. A tanulók problémáikkal felkereshetik a diákönkormányzat képviselőit, a szaktanárokat, az osztályfőnököt, az igazgatónőt és helyetteseit. Minden tanulónak joga, hogy megfelelő formában véleményt mondjon iskolánk életével kapcsolatosan. Ezt a DÖK segítő pedagóguson keresztül tehetik meg a vezetőség felé. 2.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 2.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az iskola vezetősége és a diákok közötti kapcsolattartás a diákönkormányzaton keresztül történik. 2.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák Alapelvek A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. A szülőknek a pedagógushoz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a gyermek legjobb ismerője, az érte egész életén át felelősséggel tartozó személy és mint ilyen, joga van (sőt, kötelessége) gyermek mellett kiállni, benne bízni, érte szót emelni. A szülőknek tudniuk kell, hogy az iskolaválasztással a szülő a pedagógust nevelőtársává fogadta. A szülők a következő formában tudnak a pedagógusokkal együttműködni iskolánkban. Első évfolyamon - az óvodában ismertető alapján bemutatjuk a leendő elsős tanítókat, - iskolánk nyílt napot biztosít a szülők részére, ahol találkozhatnak az elsős tanítókkal és kérdéseiket is feltehetik, - a már felvételt nyert gyerekek szüleik májusban találkoznak szülői értekezlet keretében, ahol konkrétan megbeszélik az iskolakezdés minden részletét.
31
A 2-8. évfolyamon évente két szülői értekezlet (szeptember, február) és két fogadóóra áll minden szülő rendelkezésére, hogy gyereke előmeneteléről tudomást szerezzen. Ha ezek az alkalmak kevésnek bizonyulnának, akkor minden nevelőnek van minden hónap első hetében 1 óra fogadóórája, ahol megint rendelkezésre áll a szülőknek. Ha valami rendkívüli dolog merül fel valamelyik tanulóval, akkor az iskola (osztályfőnök, szakos tanító) keresi az alkalmat együttműködésre a szülővel. TEMATIKA Iskolánkban a szülők és a tanárok között folyamatos a kapcsolattartás. Szeptember A tanév során először az első szülői értekezleten találkozunk. Itt tájékoztatjuk a szülőket a tanév rendjéről, feladatainkról. Október Papírgyűjtést rendezünk, melybe a szülőket, nagyszülőket is bevonjuk. A gyerekek lelkesedésének köszönhetően több konténer papír is összegyűlik. Nagyobb mennyiség esetén a szülői egyénileg is elszállíthatják. November Közös fogadóórát tartunk, melyen minden szaktanár jelen van. Előtte jelezzük a szülőknek, ha gond van a gyerekkel, és feltétlenül várjuk ebben az időpontban. Azok a szülők, akik ekkor nem tudnak eljönni, az egyéni fogadóórákon is felkereshetik a tanárokat. December Osztálytermeinkben karácsonyi dekorációval tesszük hangulatosabbá a tantermeket, melyben a szülők is szívesen részt vesznek. Előfordul, hogy „mikulásként” szülők látogatják meg gyermekük osztályát. Az utolsó tanítási héten karácsonyi koncertet szoktak adni iskolánk tanárai és tanulói a szülőknek, nagyszülőknek. Január A továbbtanulás kapcsán szinte folyamatos a 8-os osztályfőnökök és a szülők között a kapcsolat. Egyes szakirányoknál segítenek a szaktanárok is. Február A második szülői értekezleten értékeljük az első félév munkáját és megbeszéljük a ránk váró feladatokat. Ebben a hónapban küzdenek a szülők a gyerekekkel együtt a „sportos család” címért a sportvetélkedőn. A farsangi rendezvényeknek szintén aktív részesei a szülők. Március Az „Arany Napok” rendezvényeibe bekapcsolódnak a szülők is. Segítenek a gyerekeknek az előzetes feladatokban, és szurkolnak a vetélkedőkön. Április Ekkor van az „Egészség hete” programsorozat, mely az egészséges táplálkozáshoz kapcsolódik elsősorban. Az előadók nagyobb részét a szülők képezik. A salátanapra hozott tálak elkészítésében is segítenek a szülők. Május Ebben a hónapban van a második közös szaktanári fogadóóra. 32
A tanulmányi kirándulásokra, melyet ebben a hónapban szervezünk egy-két szülő is elkísér, segítve ezzel a munkánkat. Június Az alapítványi esten a tanárok és tanulók változatos műsorral szórakoztatják a szülőket. A ballagás napján a hetedik osztályos szülők segítenek a tantermek díszítésében. Folyamatosan tájékozódhatnak a szülők az iskola honlapján is az itt zajló eseményekről. Alkalmanként meghívunk szülőket osztályfőnöki órára is. Az órák témája elsősorban a prevenciós munkánkat segíti. Mindezek mellett folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, és ők is jelzik a problémákat. Úgy érzem iskolánkban jó a szülők és a pedagógusok közötti együttműködés. Szülői képviseleti fórumok Szülői munkaközösség (SzM) Az iskolába beiratkozott gyermek szülője kezdeményezheti annak létrehozását, közreműködhet tevékenységében. Célja, hogy elősegítse az iskola és a családi nevelés összehangolását. Feladata: szülői jogok érvényesítésének elősegítése, megszervezni a szülői tájékoztatást a pedagógiai kérdésekről, iskolai rendezvényekről, illetve közvetíti a szülők véleményét az iskola vezetője és a pedagógusai felé. Továbbá mozgósítja a szülőket a nevelőmunka támogatására az iskolai programok megvalósításában. 2.8.3. Kapcsolattartás az iskola partnereivel Az iskola partnerei: az óvodák, ahonnan a tanulók érkeznek, középiskolák, ahova tanulóink továbbtanulnak, kulturális intézmények, amelyek segítséget adnak pedagógiai céljaink megvalósításában. 2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 2.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgára, azaz az osztályozó vizsgákra, a különbözeti vizsgákra, a javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik; akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít; aki tanulmányait a szülő kérésére magántanulóként teljesíti, ennek következtében a továbbhaladás feltétele a határozatban megjelölt tantárgyakból osztályozó vizsgát köteles tenni; 33
akit a nevelőtestület határozatával javító vizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az iskolánkba. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság tagjaira. Az osztályozó vizsga megszervezése és lebonyolítása a 20/2012. EMMI rendelet 6478.§ alapján történik. 2.9.2. A vizsgatárgyak követelményei A tantárgyankénti követelményeket a tantervek tartalmazzák, amelyek a pedagógiai program mellékletét képezik. Minimumkövetelmények tantárgyanként Magyar nyelv és irodalom 1. osztály A tanuló képes legyen egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra. Tudjon egy meghallgatott, vagy felolvasott mesét kérdések segítségével elmondani. Képes legyen az udvarias érintkezés tanult formáinak alkalmazására valóságos szituációkban (köszönés, bemutatkozás, kérés, köszönetnyilvánítás). A tanult memoritereket pontosan, szöveghűen tudja elmondani. Ismerje fel és tudja összeolvasni a magyar ábécé betűit. Képes legyen a kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok fejlettségi szintjének megfelelő néma és hangos olvasására. Képes legyen mondatszintű értő olvasásra, valamint tudjon rövid szöveget értelmezni egyszerű feladatok megoldásával. Képes legyen leírni a saját nevét önállóan, hibátlanul. Kevés hibával másoljon szavakat, rövid mondatokat. Képes legyen a j hang helyes jelölésére az ismert szókészlet szavaiból. Kevés hibával írja a szavakat, rövid mondatokat tollbamondás során az ismert szókészlet szavaiból. Tudja a leírt nyelvi anyagot felolvasni önállóan, és a hibákat javítani segítséggel. 2. osztály A tanuló képes legyen egyszerű szóbeli és ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra. Képes legyen az udvarias érintkezés tanult formáinak alkalmazására valóságos szituációkban (köszönés, bemutatkozás, kérés, köszönetnyilvánítás). Képes legyen egy feldolgozott szöveg megértésének bizonyítására a tartalom elmondásával a tanító kérdéseinek segítségével. A tanult memoritereket pontosan, szöveghűen tudja elmondani. Tudjon ismert szöveget gyakorlás után folyamatosan felolvasni. Képes legyen rövid ismert témájú szépirodalmi szöveget önállóan elolvasni, a szövegértést bizonyítani egyszerű feladatokon keresztül. Ismerje az ábécérendet. Tudjon 4-5 szót betűrendbe sorolni. Képes legyen a rövid és hosszú hangokat megkülönböztetni szóban, és ezeket jelölni írásban. A j hangot biztosan jelölje az ismert szókészlet szavaiban. Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Az egyszerű szavakat megfelelően választja el a szótagolás szabályai szerint. Képes kevés hibával lejegyezni szavakat, szószerkezeteket, rövid mondatokat 34
tollbamondás után az ismert szókészlet szavaiból. A mondatokat nagybetűvel kezdi, szavakra tagolva írja, jelöli a mondatvégi írásjeleket önállóan (., ?), segítséggel (!). Hibáit tanítói irányítással javítja. 3. osztály A tanuló képes legyen érthető, folyamatos beszédre a mindennapi kommunikációban. Tudja használni a tanult udvarias nyelvi fordulatokat a mindennapi beszédhelyzetekben. A tanuló képes legyen egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondására néhány összefüggő mondattal. Képes legyen a feldolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazására. Képes legyen ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértésére. Képes legyen a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban. Tudjon fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő szöveget önállóan némán olvasni, a szövegértést bizonyítsa egyszerűbb feladatok elvégzésével pl. adatkeresés (szereplők, helyszín, idő), feleletválasztás. Képes legyen egy-két a szöveggel kapcsolatos állítás igazságtartalmának eldöntésére. Képes legyen feldolgozott szöveg folyamatos felolvasására felkészülés után. A memoritereket pontosan, szöveghűen mondja el. Tudjon írásban öt-hat mondatos elbeszélő fogalmazást alkotni időrendben, adott képsor alapján. Képes legyen egyéni tempójú, olvasható, tiszta írásra. Tudjon rövid ismert szöveget megadott időintervallumon belül hiba nélkül másolni. Az önálló írásbeli munkáit javítsa tanítói segítséggel. Ismerje fel az igéket, főneveket, mellékneveket kérdőszavak segítségével, nevezze meg szófajukat. Képes legyen a tanult tulajdonneveket nagybetűvel kezdeni. A tanult szókészletben megtalálható szavakat, mondatokat tudja helyesen írni tollbamondás után. Egyszerű szavakat tudjon önállóan elválasztani. A j hangot helyesen jelölje a tanult szókészlet szavaiban. Képes legyen szöveget mondatokra tagolni, a mondatkezdést és -befejezést helyesen jelölje, a mondaton belül a szavakat elkülönítse. 4. osztály A tanuló képes legyen érthető, folyamatos beszédre a mindennapi kommunikációban. Tudja használni a tanult udvarias nyelvi fordulatokat a mindennapi beszédhelyzetekben. Képes legyen a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban. Képes legyen előzetes felkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasására. Képes legyen 15-20 soros, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasására, a szövegértés bizonyítására a lényeg kiemelésével, egyszerűbb feladatok elvégzésével pl. adatkeresés (szereplők, helyszín, idő), feleletválasztás. Képes legyen egy-két a szöveggel kapcsolatos állítás igazságtartalmának eldöntésére. Képes legyen legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének megjegyzésére. Képes legyen olvasható, tiszta írásra a margó, a betű- és szótávolság megtartásával. Tudjon rövid ismert szöveget megadott időintervallumon belül hiba nélkül másolni. A tanult szókészletben megtalálható szavakat, mondatokat tudja helyesen írni tollbamondás után. Egyszerű szavakat tudjon önállóan elválasztani. A j hangot helyesen jelölje a tanult szókészlet szavaiban. A mondatot kezdje nagybetűvel, tudja a mondatfajtákat megnevezni konkrét esetekben, a mondatvégi írásjeleket megfelelően használja. Képes legyen a szavak szófajának, az egyalakú szótöveknek és a tanult toldalékoknak fölismerésére, a toldalékos alakok megfelelő helyesírására. Képes legyen az igealak felismerésére, az ige és az igekötő kapcsolatának helyesírására 35
egyszerűbb esetekben. A tulajdonnevek tanult eseteit nagybetűvel kezdje. Képes legyen a többes szám fölismerésére, ismerje a melléknév, a határozatlan számnév fokozott alakjának helyes írásmódját. Tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt hibáit képes legyen javítani. Tudjon írásban öt-hat mondatos leíró fogalmazást alkotni a tanult algoritmus alapján Képes legyen könyvek önálló keresésére a könyvtárban. Tudja a könyvek tartalomjegyzékét használni. Vegyen részt a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben. 5. osztály - nyelvtan A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Kisebb szöveg hibátlan másolása. Egyszerűbb szövegek leírása diktálás útján (tollbamondás), rövidebb mondatok emlékezet utáni írása. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése, ezek megnevezése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól, szavak hangalakjáról és jelentéséről. Közismert szólások, közmondások jelentésének értelmezése. 5. osztály - irodalom Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Szövegalkotás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és írásban. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. A személyes olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban (könyvbemutató, könyvajánlás). Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban. Memoriterek szöveghű, kifejező előadása. 6. osztály - nyelvtan A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése személyes élmény alapján. A szavak szófajának felismerése, megnevezése. A szófajok jellemzőinek ismerete és alkalmazása. (Helyesírás!) „A magyar helyesírási szabályai” című kézikönyv önálló használata. 6. osztály - irodalom Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. 36
Az olvasmány tartalmának összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával. Az olvasmányok műfaji sajátosságainak felismerése. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma. Az epikai művek elemzési szempontjainak megnevezése: a helyszín, a szereplők, az idő és a cselekmény bemutatása. A szereplők jellemzése. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése a megbeszélt olvasmányok alapján. A személyes olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban (könyvbemutató, könyvajánlás). Memoriterek szöveghű, kifejező előadása. 7. osztály - nyelvtan Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. Rendezett, olvasható, egyéni íráskép. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A korábban tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása. 7. osztály - irodalom A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és tartalmának bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a szereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése, szakszerű megnevezése. Projektmunka elkészítése tanári útmutató alapján. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben. Memoriterek szöveghű, kifejező előadása. 8. osztály - nyelvtan A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése, a kommunikációs helyzetnek megfelelő használata. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. A nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. 37
8. osztály - irodalom A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése, jellemzése a tanult szakkifejezésekkel. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról bemutató, ajánló készítése. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Alapismeretek a 20. századi magyar irodalom nagyobb korszakairól, néhány alkotó életműve, az olvasott művek elemzése. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. Memoriterek szöveghű, kifejező előadása. Történelem 5. osztály A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat. A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen. 6. osztály A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen. 7. osztály Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy 38
korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak. 8. osztály A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikaigazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában. Hon- és népismeret 5-6. osztály A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségét, nemzeti kultúránk értékeit. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. 5. osztályban a ház külseje, építési módja, a szoba berendezése, a használati tárgyak, konyhai eszközök, mezőgazdasági eszközök, és az ezekhez kapcsolódó munkafolyamatok megismerése a cél. A tanuló ismerje meg a paraszti életforma hétköznapjait és ünnepnapjait. Az ünnepnapok kiterjednek a személyhez kötődő ünnepekre és a valláshoz tartozó ünnepekre. A karácsony, a húsvét és a pünkösd hangsúlyosabban kap szerepet. 6. osztályban a tanulók ismerjék a parasztgazdaságok lakóházon kívüli épületeit, a mezőgazdasági munka rendjét és a munkához kapcsolódó szokásokat. A falvak közösségi életének tanulmányozása során lássanak bele a tanulók a régmúlt társadalmi kapcsolataiba. A gyerekek kapjanak képet az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokásokról (születés, keresztelő, házasságkötés, lakodalom, temetés). Idegen nyelv Angol 3. osztály Hallott szöveg értése A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. 39
Beszédkészség A tanuló egy szóval válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, ismert dolgokat megnevez, néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasott szöveg értése: felismeri a tanult szavak írott alakját. Íráskészség (a szóbeli kezdő szakasz után) A tanuló segítséggel helyesen lemásol egy-egy ismert szót. 4. osztály Hallott szöveg értése A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. Beszédkészség A tanuló egy szóval válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, ismert dolgokat megnevez, néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasott szöveg értése: felismeri a tanult szavak írott alakját. Íráskészség (a szóbeli kezdő szakasz után) A tanuló segítséggel helyesen lemásol egy-egy ismert szót. 5. osztály Hallott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; 40
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid mondatokat helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz. 6. osztály Az európai minimumszint fele: A1 Ezen a szinten a diák megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud; megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat; képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni; felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat; a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; tanult minta alapján kérdéseket tesz fel; tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) tanult minta alapján létrehoz. 7. osztály Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, 41
kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti ismeretlen nyelvi elemek jelentését. Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket tesz fel; tanult minta alapján eseményeket mesél el; részt vesz egyszerű párbeszédben; beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti; egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; tanult minta alapján tényszerű információt közvetítő szöveget ír. 8. osztály Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló 42
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket feltesz; eseményeket elmesél; fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; egyszerű történetet megért; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló egyszerű szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával – tényszerű szöveget helyesen leír; információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír. Német
3-4. osztály Hallott szöveg értése A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. Beszédkészség A tanuló egy szóval válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, ismert dolgokat megnevez, néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasott szöveg értése: felismeri a tanult szavak írott alakját. Íráskészség (a szóbeli kezdő szakasz után) A tanuló segítséggel helyesen lemásol egy-egy ismert szót.
43
5. osztály Hallott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid mondatokat helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz. 6. osztály Az európai minimumszint fele: A1 Ezen a szinten a diák megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud; megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat; képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni; felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat; a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; tanult minta alapján kérdéseket tesz fel; 44
tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) tanult minta alapján létrehoz. 7. osztály Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti ismeretlen nyelvi elemek jelentését. Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket tesz fel; tanult minta alapján eseményeket mesél el; részt vesz egyszerű párbeszédben; beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti; egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti.
45
Íráskészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; tanult minta alapján tényszerű információt közvetítő szöveget ír. 8. osztály Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket feltesz; eseményeket elmesél; fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; egyszerű történetet megért; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló egyszerű szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával – tényszerű szöveget helyesen leír; információt közvetítő kb. 46
50 szavas szöveget ír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír. Matematika 1.osztály Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonság alapján. Számfogalom a 20-as számkörben; biztos számlálás, mérés. Számok írása, olvasása. A számok kéttagú összeg- és különbségalakjainak felsorolása. Páros és páratlan számok felismerése. A számok szomszédjának ismerete. Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján. Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban. Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete húszas számkörben. Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyezés számokkal. Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és írásban, lejegyzése a relációs jelek alkalmazásával. Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel; modell választása. Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel. Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal. Növekvő és csökkenő sorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján. Egyszerű függvénykapcsolathoz összetartozó elempárok keresése. Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával (pl.: alatt, fölött, mellett). A m, kg, l egységek használata szám és egyszerű szöveges feladatokban. A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása. Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel. 2. osztály Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje. A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. A számok közötti kapcsolatok felismerése. Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése. Műveletek megoldása szóban. A szorzótábla biztonságos ismerete. A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése. Tagok felcserélhetőségének ismerete. Fordított műveletek alkalmazása. A műveletek közötti kapcsolatok felismerése. A kapcsolatok kifejezése szóban. 47
Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése. Nyitott mondat készítése ábráról. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: o Lejegyzés (ábrázolás) o Műveltek kijelölése o Számolás o Ellenőrzés o Válasz megfogalmazása Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok képzése. Testek, élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében. Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint. Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint. Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabványmértékegységek ismerete; használata.
3. osztály Biztos számfogalom 1000-es számkörben. Számok írása, olvasása 1000-ig. Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete. Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban. A helyes műveleti sorrend ismerete. Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazon helyettesítéssel. Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése. Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása. Egyszerű sorozat folytatása. Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között. Testek építése modellről. Síkidomok előállítása tevékenységgel. Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével. Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. Képes átváltások elvégzésére szomszédos mértékegységek között, A biztos és a véletlen megkülönbözetése konkrét tapasztalatszerzés útján.
48
4. osztály Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása. Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete. A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása. A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. Képes törtek megnevezésére, lejegyzésére, előállítására, hajtogatással, nyírással, rajzzal. Helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, adósság) segítségével. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. Egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása. Megoldási algoritmusok alkalmazása. Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerű formában. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között. Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával. Mérés szabvány egységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel a szomszédos mértékegységek között. Számítások a kerület és terület megállapítására. Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben. Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján. 5. osztály Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása, rendezése, rendszerezése adott szempont szerint. Egyszerű szövegek értelmezése, lefordítása a matematika nyelvére. A „nem”, a logikai „és”, valamint a „minden”, „van olyan” kifejezések alkalmazása. Ismert alaphalmaz elemeiről annak eldöntése, hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. Számok előállítása helyiérték szerint bontott összegalakban, illetve a bontott alakból a szám felírása. 1 milliós számkörben számok írása, olvasása; nagyság szerinti összehasonlításuk, rendezésük; adott nagyságrendre kerekítésük. Tájékozódás az egyesével, tízesével, százasával stb. beosztott számegyenesen. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. 49
Számolás kerekített értékekkel, az írásbeli műveletek eredményének becslése. A műveletek írásbeli eljárásainak alkalmazása. A kivonás és az osztás eredményének ellenőrzése az inverz műveletek alkalmazásával is. A műveletek helyes sorrendben való végrehajtása, zárójelek figyelembevétele, a számítás menetének megtervezése. Az egész számok fogalomrendszerével kapcsolatos legfontosabb elnevezések megértése. Számok ellentettjének és abszolútértékének megállapítása. Az egész számok ábrázolása számegyenesen, nagyságviszonyaik megállapítása esetleg a szemléletre támaszkodva. Kis abszolútértékű egész számok összeadása a szemléletre támaszkodva. A törttel kapcsolatos elnevezések ismerete. Konkrét törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. Törtek egyszerűsítése, bővítése; nagyság szerinti összehasonlításuk esetleg eszköz vagy rajz segítségével. Egyenlő nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Tízezred nagyságrendig tizedestörtek írása, olvasása, a számjegyek jelentésének ismerete. Egyszerűsítésük, bővítésük. Ábrázolásuk számegyenesen tizedekre, századokra stb. történő beosztás esetén, nagyság szerinti összehasonlításuk, adott nagyságrendre kerekítésük. Tizedestörtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel stb. Természetes szám osztása természetes számmal úgy is, hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. Tizedestörtek összeadása, kivonása; szorzásuk, osztásuk természetes számmal. Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása próbálgatással vagy egy lépésben következtetéssel, a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. Két művelettel megoldható egyszerű szöveges feladatok értelmezése, az adatok lejegyzése; megoldási terv készítése; az eredmény kielégítő becslése, meghatározása a természetes számok, egyszerű törtek, tizedestörtek körében értelmezett műveleti eljárások alkalmazásával; a megoldás ellenőrzése; szöveges válasz megfogalmazása. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor a „kisebb”, „nagyobb”, „egyenlő”, „nem kisebb”, „nem nagyobb”, „nem egyenlő”, „több, mint ...”, „kevesebb, mint ...” kifejezések helyes használata. A koordináta-rendszer ismerete, pontjainak rendezett számpárral történő jellemzése, adott számpárhoz tartozó pontok megkeresése. Tapasztalati függvények összetartozó értékeinek leolvasása diagramról, grafikonról. Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, egyszerű szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett műveletekkel is. Egyszerű sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett műveletekkel is. Hosszúság, tömeg, idő, űrtartalom becslése, megmérése, kimérése a tanult mértékegységekkel. A szemlélet számára elfogadható alkalmazásokban a mennyiségek megadása más mértékegységekkel is. 50
A mérések és átváltások során a tizedestörtekről tanultak alkalmazása. Párhuzamos és merőleges egyenesek felismerése és előállítása. Téglalap, négyzet előállítása az oldalakból. Két ponthalmaz távolságának meghatározása. A vonalzó és a körző használata szakaszok másolásában, egyszerű szerkesztésekben. Szögmérő használata, adott nagyságú szög megrajzolása, megmérése. Téglalap, négyzet kerületének és területének kiszámítása. A téglatest és a kocka (mint speciális téglatest) hálójának elkészítése; felszínének, térfogatának kiszámítása. A megfelelő mértékegységek ismerete, használata. Néhány szám, mennyiség átlagának kiszámítása.
6. osztály Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása, rendezése, rendszerezése egy vagy két adott szempont szerint. A bővülő tartalomnak megfelelő egyszerű matematikai szövegek értelmezése, lefordítása a matematika nyelvére. A „nem”, a logikai „és”, valamint a „minden”, „van olyan” kifejezések alkalmazása. Ismert alaphalmaz elemeiről annak eldöntése, hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. A tízes számrendszer biztos ismerete. Számok írása, olvasása (a 106-nál nagyobb számoké, tizedestörteké, illetve pozitív és negatív számoké is), nagyság szerinti összehasonlításuk, rendezésük, ábrázolásuk számegyenesen, adott nagyságrendre kerekítésük. A racionális számkörrel kapcsolatos alapvető fogalmak (például pozitív szám, negatív szám, előjelek, ellentett, abszolútérték, egész szám, törtszám, reciprok) ismerete. Törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. Elnevezések ismerete. Törtalakban adott racionális számok írása, olvasása. Egyszerűbb esetekben bővítésük, egyszerűsítésük, közös nevezőre hozásuk, nagyság szerinti összehasonlításuk, ábrázolásuk számegyenesen. Az egész számok körében értelmezett négy alapművelet végrehajtása, alkalmazása a legegyszerűbb feladatokban. A négy alapművelet értelmezése, elvégzése a nemnegatív törtek körében (az összeadás és kivonás esetében a törtek könnyen közös nevezőre hozhatók). A négy alapművelet végrehajtása tizedestörtekkel, a műveleti eredmény becslése adott pontosságú kerekített értékekkel számolva. A tanultak alkalmazása két-három lépésben megoldható feladatokban, egyéb témakörökhöz kapcsolódva is. Legfeljebb két művelettel leírható egyszerű (esetleg fordított szövegezésű felesleges adatot is tartalmazó) szöveges feladatok értelmezése, a szükséges, illetve felesleges adatok szétválasztása, számítási terv leírása, a feladat megoldása, a megoldás ellenőrzése és értelmezése a törtekről, tizedestörtekről, illetve a műveleti sorrendről és a zárójelekről tanultak alkalmazásával is. Egyenes arányosság felismerése, az ismeretlen mennyiség kiszámítása. 51
Kisebb számok osztópárjainak keresése. A 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal, 1000-rel stb. osztható számok felismerése. Egész együtthatós, két, három lépésben megoldható elsőfokú egyenletek megoldása tetszőleges eljárással, a megoldás ellenőrzése. Kísérleti eredmények, mérési adatok táblázatba rendezése; adatok leolvasása grafikonról, táblázatról. Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. Az egyenes, illetve fordított arányosság felismerése. Egyszerű egyenes arányossági következtetések végzése. Az egyenes arányosság ábrázolása, az összetartozó értékpárok leolvasása. Racionális számsorozat folytatása adott (egyszerű) szabály szerint. Mennyiségek becslése, mérése, a mérőeszközök ismerete és rutinos használata. A mérések és a mértékegységek átváltása során a törtekről, tizedestörtekről tanultak alkalmazása. A tengelyes tükrözés alapvető tulajdonságainak ismerete. Háromszög, négyszög tengelyes tükörképének megszerkesztése. A szimmetrikus négyszögek, háromszögek felismerése, tulajdonságaik felsorolása rajz alapján. Szakasz felezőmerőlegesének, felezőpontjának megszerkesztése. A szögfajták felismerése. Szög mérése, másolása és felezése. Derékszög és párhuzamos egyenesek megrajzolása két vonalzóval. Sokszögek kerületének, a téglalap, négyzet területének kiszámítása, a terület mértékegységeinek átváltása a törtekről, tizedestörtekről tanultak alkalmazásával. Több szám, mennyiség átlagának meghatározása. 7. osztály A „nem”, a logikai „és”, logikai „vagy”, „ha ..., akkor ...”, valamint a „minden”, „van olyan” kifejezések alkalmazása. Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása, rendezése, rendszerezése két adott szempont szerint. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. Ismert alaphalmaz elemeiről annak eldöntése, hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. Az „alaphalmaz”, „nyitott mondat”, „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. A négy alapművelet biztos elvégzése bármilyen alakú racionális számok körében. Az eredmények előzetes becslése. Egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása következtetéssel. A százalékérték, az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettő ismeretében. Egyszerű szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többszörösének megkeresése egyszerűbb esetekben. 52
Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. Egynemű kifejezések összevonása. Algebrai kifejezések szorzása számmal. 4-5 lépéssel megoldható lineáris egyenlet, egyenlőtlenség megoldása. A tanult összefüggések felismerése, alkalmazása konkrét feladatokban (például „osztható”, „kisebb”, „valamivel osztva ugyanazt a maradékot adja”, „párhuzamos”, „egybevágó”). Táblázattal, grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése, menetének vizsgálata. Táblázat kitöltése adott szabály vagy grafikon alapján. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. Táblázattal, grafikonnal vagy formulával megadott lineáris függvény menetének vizsgálata. Konkrét sorozat folytatása adott egyszerű szabály alapján, a sorozat változásának megfigyelése. A hosszúság, a tömeg, az űrtartalom és az idő mérésének, szabványos mértékegységeinek, a köztük lévő kapcsolatoknak az ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Az alapvető geometriai fogalmak, elnevezések, jelölések ismerete. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése konkrét vizsgálatokban. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. Szögfelezés, szögmásolás. A deltoid, a paralelogramma (négyzet, téglalap, rombusz), a háromszög, a trapéz területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. Az egyenes hasáb felismerése, felszínének, térfogatának meghatározása. A térfogat szabványos mértékegységeinek ismerete. Az egybevágó alakzatok felismerése. Az eltolás, a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. Háromszög, négyszög tengelyes tükrözéssel, illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. Középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése. A háromszög fogalma, a speciális háromszögek tulajdonságainak felismerése, háromszögek megszerkesztése a legegyszerűbb esetekben. A háromszög belső szögei közti kapcsolat ismerete, alkalmazása számításokban. A négyszög fogalmának ismerete. A deltoid fogalma, legfontosabb tulajdonságainak felismerése. A paralelogramma és a speciális paralelogrammák (rombusz, téglalap, négyzet) fogalma, legfontosabb tulajdonságaik felismerése. A trapéz és a speciális trapézok fogalma, legfontosabb tulajdonságaik felismerése. A négyszög belső szögei összegének meghatározása. Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról, grafikonokról adatok leolvasása, összefüggések megfigyelése, értelmezése. A gyakoriság fogalma.
53
8. osztály Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása, rendezése, rendszerezése adott szempontok szerint. A bővülő tartalomnak megfelelő egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A „nem”, a logikai „és”, a logikai „vagy”, a „ha ..., akkor ...”, valamint a „minden”, a „van olyan” kifejezések alkalmazása. Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témakörében. Ismert alaphalmaz elemeiről annak eldöntése, hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. Az „alaphalmaz”, „nyitott mondat”, „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. A racionális számok olvasása, felírásuk különböző alakban, nagyság szerinti összehasonlításuk, nagyságrendjük megállapítása, adott pontosságú közelítő értékük megadása. A racionális számok (közelítő) helyének meghatározása a számegyenesen. A négy alapművelet biztos elvégzése (írásban vagy zsebszámológéppel) bármilyen alakú racionális számmal. Az eredmények előzetes becslése. A pozitív egész kitevőjű hatvány értelmezése, meghatározása. 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése, felírása. A négyzetgyök fogalmának ismerete; számok négyzetének, 1 és 100 közé eső szám négyzetgyökének meghatározása zsebszámológép segítségével. Egyenes és fordított arányosság felismerése, egyszerű feladatok megoldása következtetéssel. A százalékérték, az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettő ismeretében. Számok osztóinak, többszöröseinek, két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása egyszerűbb esetekben. Egyszerű szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. Számok normálalakjának értelmezése, felírása, alkalmazása számításokban. Egyszerű algebrai egész kifejezések értelmezése, helyettesítési értékének kiszámítása, egynemű kifejezések összevonása, algebrai kifejezések szorzása számmal; alkalmazásuk a matematika egyéb témaköreiben (például a felszínszámítási képletek felírásában), illetve a fizikában és a kémiában, a legegyszerűbb esetekben. Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása, a megoldás ellenőrzése. Egyszerű egyenlettel megoldható szöveges feladatok értelmezése, az adatok közti kapcsolatok önálló felírása egyenlettel, az egyenlet megoldása, a megoldás ellenőrzése a szöveg alapján. A tanult összefüggések felismerése, alkalmazása konkrét feladatokban (például: „osztható”, „kisebb”, „ugyanabba a részhalmazba tartozik”, „párhuzamos”, „tükörképei egymásnak”, „egybevágó”, „hasonló”). A derékszögű koordináta-rendszer biztos ismerete. Táblázattal, grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése, menetének vizsgálata. Táblázat kitöltése adott szabály, grafikon alapján. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. Táblázattal, formulával adott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása.
54
Konkrét sorozat folytatása adott egyszerű szabály alapján, a sorozat változásának megfigyelése. A hosszúság, a tömeg, az űrtartalom és az idő mérésének, szabványos mértékegységeinek, a köztük lévő kapcsolatoknak az ismerete, alkalmazásuk egyszerű feladatokban. Az alapvető geometriai fogalmak, elnevezések, jelölések és szerkesztési eljárások ismerete. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. A sokszög kerületének kiszámítása. Szög mérése szögmérővel, a fok ismerete. A szögek fajtáinak felismerése. A szakaszfelező merőleges és a szögfelező tulajdonságainak ismerete, megszerkesztésük. A háromszög legfontosabb tulajdonságainak ismerete, alkalmazása. Háromszögek szerkesztése alapesetekben. A Pitagorasz-tétel ismerete, felhasználása egyszerű feladatokban. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. A háromszög, a speciális négyszögek területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. A kör kerületének és területének kiszámítása. A térfogat mértékegységeinek ismerete. Az egyenes hasáb (a kocka, a téglatest), a körhenger és a gúla felismerése. Az egyenes hasáb felszínének, térfogatának meghatározása. Az egybevágó, illetve a hasonló alakzatok felismerése. Az eltolás, a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. Egyszerű alakzat tengelyes tükrözéssel, eltolással, illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. Középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése. A hasonlóságról tanultak alkalmazása alaprajzok, térképek, nézeti rajzok értelmezésében. Szakasz egyenlő részekre osztásának megszerkesztése. Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról, grafikonokról adatok leolvasása, összefüggések megfigyelése, értelmezése. Az átlag kiszámítása. Fizika 7. osztály: hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idő, hőmérséklet mérése, mennyiségek mértékegységei, mértékváltás, sebesség fogalma, jele, mértékegysége, kiszámítása, egyszerű feladatok megoldása, egyenes vonalú egyenletes mozgás, út-idő grafikon készítése, elemzése, átlag- és pillanatnyi sebesség fogalma, egyenletesen változó mozgás, út-idő grafikon készítése és elemzése, gyorsulás fogalma, jele, mértékegysége, kiszámítása, 55
tömeg fogalma, jele, mértékegysége, sűrűség fogalma, jele, mértékegysége, kiszámítása, lendület, mint a test tömegének és sebességének szorzata, tehetetlenség törvénye, erőhatás, erő fogalma, jele, mértékegysége, mérése, erő, mint vektor, hatás-ellenhatás törvénye, súrlódás, súrlódási erő nagysága, közegellenállás, közegellenállási erő nagysága, gravitációs kölcsönhatás, gravitációs erő, súly fogalma, súlytalanság, a tömeg és a súly kapcsolata, a tömeg, a gravitációs erő és a súly összehasonlítása, testek egyensúlyának feltétele, forgatónyomaték fogalma, jele, mértékegysége, kiszámítása, egyszerűgépek (lejtő típusú, emelő típusú), nyomás fogalma, jele, értékegysége, kiszámítása, folyadékok és gázok nyomása, Pascal törvénye, Archimédesz törvénye (úszás, lebegés, merülés), a hang keletkezése, terjedése, rezgési energia, energia fogalma, jele, mértékegysége, fajtái, energiaváltozás (elemzése pl. egyszerűgépeknél), energiaforrások, munkavégzés, munka fogalma, jele, mértékegysége, kiszámítása, teljesítmény és hatásfok fogalma és értelmezése, a Celsius-féle hőmérsékleti skála, hőmérő típusok, hőmérséklet-kiegyenlítődés, hőmennyiség.
8. osztály: halmazállapot-változások, olvadás-, fagyás-, forráspont, olvadás-, fagyás-, forráshő, égés (gyors és lassú), belső energia és változása, hőtágulás, hőterjedés, mágnesek, mágneses kölcsönhatás, elektromos kölcsönhatás, elektromos tulajdonságú részecskék, elektromos töltés fogalma, jele, mértékegysége, elektrosztatikus energia, elektromos mező energiája, feszültség fogalma, jele, mértékegysége, egyszerű elektromos áramkör részei, soros és párhuzamos kapcsolás, áramerősség fogalma, jele, mértékegysége, kiszámítása, egyenáram, ellenállás fogalma, jele, mértékegysége, kiszámítása, Ohm-törvénye, az elektromos áram mágneses hatása, 56
az elektromos munkavégzés kiszámítása, az elektromágneses indukció jelensége, váltakozó áram, az elektromos energia „előállítása” és szállítása, fényforrások, a fény egyenes vonalú terjedése- árnyékjelenség, a fényvisszaverődés és a fénytörés törvényei, tükrök, lencsék képalkotása, a szem működése, szemhibák, geocentrikus és heliocentrikus világkép, a fény hatása az élő szervezetre.
Környezetismeret 1. osztály Az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekintjük, de célunk, hogy képességeinek megfelelően első osztály végén a tanuló: Tájékozódjon jól saját testén, tudja megnevezni főbb testrészeit. Tudja az irányokat helyesen használni. Ismerje az iskola nevét, annak helységeit, s azokat rendeltetésszerűen használja. Tudja elmondani saját lakcímét, szülei nevét. Ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok, évszakok nevét, azok sorrendjét. Tudjon röviden beszámolni a napi időjárásról. Tudja megkülönböztetni az élőt és az élettelent. Ismerje fel a növények és az állatok legfontosabb részeit. 2. osztály Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján! Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel! Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről! Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint! Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket! Használja helyesen a napszakok nevét! Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben! Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit! Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit! Tájékozódjon jól saját testén! Ismerje a fontosabb élelmiszercsoportokat, valamint ezek arányos fogyasztását egészsége érdekében! Fogadja el a másságot és a testi fogyatékos embereket! Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket! Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját! Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit! Ismertessen egyet a település hagyományai közül!
57
3.osztály A tanuló rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon! Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról! Olvassa le helyesen a hőmérőt! Használja helyesen a tanult mértékegységeket! Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét! Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra! Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat! Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját! Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlény fajt! Sorolja fel az élőlények életfeltételeit, ismerje az életjelenségeket! Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek! Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot! Tervezze meg változatos, egészséges étrendjét! Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit, közlekedési eszközeit! Ismertessen egyet a település hagyományai közül! 4. osztály A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat! Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon! Tudja az élőlényeket megfelelő csoportba besorolni, ismerje ezeknek a csoportoknak fő jellemzőit. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből! Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket! Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait! Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább! Tudjon irányokat meghatározni fő égtájak segítségével. Ismerje a domborzat jelölését a térképen! Találja meg lakóhelyét, valamint az ország nagy tájegységeit Magyarország domborzati térképén! Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Nevezzen meg veszélyhelyzeteket járművel való közlekedés, kerékpározás közben! Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat, beszéljen szokásaikról, hagyományaikról! Rendelkezzenek az életkoruknak megfelelő környezeti erkölccsel, társadalmi– természeti felelősséggel, együttműködő-képességgel, a személyes és közös felelősségtudat alapjaival! Természetismeret - földrajz 5. osztály A tanuló ismerje és használja helyesen a következő fogalmakat. vonalas mérték, magassági szám; 58
alföld, dombság, hegység, középhegység, magashegység; főfolyó, mellékfolyó, csatorna, folyásirány, mocsár, tó; fényforrás, fagyáspont, forráspont, olvadáspont; fagyás, olvadás, párolgás, lecsapódás; időjárás, éghajlat, középhőmérséklet, hőingás, szél; fennsík, cseppkő, törésvonal, magma, láva, vulkán, kőzet, érc; külső erők, belső erők, talaj, humusz. A tanuló tudja felsorolni: a fő- és mellékvilágtájakat; a folyóvizek fajtáit; az időjárás és az éghajlat elemeit; néhány csapadék fajtát; vulkanikus és üledékes kőzeteket; a röghegységek és a lánchegységek tulajdonságait; a magashegységi növényöveket; a külső erőket; a talaj alkotórészeit; a Duna országait; a víz felhasználási lehetőségeit; a tavak keletkezésének módjait. A tanuló tudja megmutatni a térképen: Magyarország nagytájait; Magyarország megyéit megyeszékhelyükkel; Magyarország mészkőhegységeit; Magyarország vulkanikus hegységeit; Magyarország középhegységeit; a Kárpátokat és az Alpokat; a Dunát eredési helyétől a torkolatáig és az országokat, amelyeken áthalad; a Tiszát eredésétől a torkolatáig. 6. osztály A tanuló ismerje és használja helyesen a következő fogalmakat. földrajzi fokhálózat; nevezetes szélességi és hosszúsági körök; a Föld mozgásai és azok következményei; a Föld éghajlati övezetei; éghajlatot kialakító és módosító tényezők; éghajlatok: óceáni, mediterrán, kontinentális; hazánk nemzeti parkjai – nemzeti park fogalma; hazánk nagy tájainak fő jellegzetességei, legfontosabb természeti kincsei, legnagyobb városai. A tanuló tudja megmutatni a térképen: Magyarország szomszédos országait, azok fővárosait; Magyarország nagy városait: (Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza …); Magyarország nagy tájaihoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat.
59
Természetismeret - biológia 5. osztály Ismerje a gyümölcs és zöldség fogalmát. Tudja a növényeket eszerint csoportosítani. Ismerje a virágos növény részeit. A kertben termesztett (tanult) növények közül kettőt tudjon jellemezni. Ismerje a terméstípusokat: almatermés, bogyótermés, csonthéjas termés. Tudjon 2-2 példát mondani. Tudja felsorolni a legfontosabb háziállatainkat. Tudjon jellemezni egy rovart, egy madarat és egy emlős állatot közülük. Legyen tisztában a kártevő fogalmával. Ismerje az ellenük való védekezés egyegy formáját. Tudja felsorolni a ház körül élő állatokat. Legyen tisztában a kisállattartás szabályaival. 6. osztály Ismerje az erdő szintjein élő élőlények nevét. A zárvatermő, nyitvatermő fogalmát. Tudjon példát mondani rá. Jellemezzen egy fát, cserjét és egy virágtalan növényt. Tudjon készíteni egy táplálékláncot az erdő életközösségében. Ismerje a víz jelentőségét a földi élet szempontjából. Tudjon jellemezni egy vízben élő mikroszkopikus élőlényt, egy gerinctelen állatot, egy halat és egy madarat. Ismerje a víz-vízpart növényzeti tagozódását, tudjon egy-egy élőlényt a megfelelő élőhelyen példaként említeni. Tudjon példát mondani a vízszennyezés lehetséges forrásaként. Ismerje a rétek fajtáit, tudjon példát mondani az ott élő fűfélékről. Tudjon jellemezni egy fűfélét, egy ízeltlábút, egy emlőst és egy madarat a mező életközösségéből. Ismerje hazánk nemzeti parkjainak nevét, helyét a térképen. Tudjon egyet jellemezni. Biológia 7. osztály Ismerje fel a tanuló a tanult élőlényeket kép vagy rajz alapján, és tudja legjellemzőbb tulajdonságaikat. Legyen képes a tanul élőlényeket elhelyezni a térképen. Tudjon minden tanult életközösségben legalább egy táplálékláncot készíteni. Ismerje a nevezetes szélességi köröket, és az általuk határolt éghajlati öveket. Tudjon különbséget tenni az éghajlati övek és éghajlati területek között, és jellemezni azokat. Ismerje a tanuló a távoli tájak életközösségeit. Trópusi esőerdő, szavanna, sivatag, mediterráneum, füves puszták, lombhullató erdők, tajga, tundra, Közép-Európa magashegységei, sarkvidékek, tengerek, óceánok. Ismerje ezek elhelyezkedéseit, tudjon jellemezni egy növényt, egy növényevő állatot és egy ragadozó állatot.
60
Ismerje fel a tanult élőlényeket és legyen képes lehelyezni a megfelelő életközösségben. Legyen tisztában az alapvető ökológiai fogalmakkal: környezeti tényező, életfeltétel, környezettűrő képesség. Ismerje az élőlények közötti kapcsolatok típusait, tudjon rá példát mondani. Ismerje az emberi tevékenység hatását a bioszférára. Ismerje az alapvető rendszertani kategóriákat: ország, törzs, osztály faj. Tudjon egy eukarióta gomba, növény állati törzset jellemezni. 8. osztály Szerveződési szintek, sejtek és szövetek típusai és azok jellemzői, felismerésük képről. A bőr felépítése, rétegei, alkotórészei és ezek feladatai. A mozgás szervrendszere, részei, a csontok, izomtípusok, csontkapcsolódások (rajz). Anyagcsere: a légzés lényege, mechanizmusa, szervei, légzésszám. Az emésztés szervei, szakaszai, emésztőnedvek, tápanyagok, vitaminok. A keringés szervei, vérkörök és a szív (rajz), a vér, vércsoportok. A kiválasztás szervei (rajz), a szűrlet, a vizelet alkotói, művese kezelés. Tudja felsorolni az idegrendszer részeit. Ismerje a belső elválasztású mirigyek neveit, valamint az általuk termelt hormon nevét. Tudjon egy általa kiválasztott hormon hatásáról beszélni. Ismerje a szaporító sejtek, szervek nevét. Legyen tisztában a magzat fogantatásának és fejlődésének körülményeivel, a fogamzásgátló módszerekkel. Földrajz 7. osztály Szemléleti térképolvasással legyen képes a kontinensek, óceánok országának leolvasására. Legyen képes a természetföldrajzi fogalmak lényegi jegyeinek kiemelésére megadott szempontok szerint – földrajzi fokhálózat, helyzet, partvonal, felszíni formák, földrajzi övezetesség-éghajlat elemei, folyók, tavak, tengerek. Megadott szempontok szerint legyen képes jellemezni a kontinensek nagy tájait térkép segítségével. Ismerje a világ országainak településtípusait, népességét. Tudja felsorolni a legnagyobb fővárosokat. Legyenek elemi ismeretei a gazdasági ágazatokról. Ismerjen fel jellemző ipari és mezőgazdasági termékeket. Legyen elképzelése a természeti és környezeti károk megelőzéséről és elhárításáról. 8. osztály Szemléleti térképolvasással legyen képes a kontinensek/Európa/óceánok országok leolvasására. Legyen képes a természetföldrajzi fogalmak lényegi jegyeinek kiemelésére megadott szempontok szerint – helyzet, partvonal felszíni formák, földrajzi övezetesség-éghajlat elemei, folyók, tavak, tengerek. 61
Ismerje Európa és a Kárpát-medence népeinek /országainak/ főbb elhelyezkedési területeit. Ismerje az Európai Unió tagországait, létrejöttének célját Hazánk helyzete, szomszédos országok. Tudja jellemezni Magyarország domborzatát térkép segítségével. Tudja felsorolni a nagy földrajzi tájakat. Megadott szempontok szerint legyen képes jellemezni a nagy tájakat. Ismerje Magyarország megyéit, településtípusait, népességét. Tudja felsorolni a főváros földrajzi jellemzőit. Legyenek elemi ismeretei a gazdasági ágazatokról Magyarországon Tudjon felsorolni fontos magyar export - és import termékeket. Ismerjen fel jellemző ipari és mezőgazdasági termékeket. Legyen elképzelése a természeti és környezeti károk megelőzéséről és elhárításáról. Kémia 7 osztály: Ismerje a tanult alapfogalmakat, tudja azok meghatározását. Ismerje az anyag részecskeszerkezetét, az elemi részecskék, valamint az atom a molekula és az ion jellemző tulajdonságait. Tudja csoportosítani az anyagokat. Tudja megkülönböztetni az anyag fizikai és kémiai változásait. Tudja csoportosítani a kémiai reakciókat. Ismerje a periódusos rendszer első húsz elemének vegyjelét, a tanult molekulák és ionok képletét. Ismerje a kémiai jelek mennyiségi jelentését. Tudjon megoldani egyszerű számítási feladatokat. Legyen tisztában a környezetet veszélyeztető hatásokkal, ismerje azok csökkentésének, illetve elhárításának lehetőségeit. Tudja használni az egyszerű laboratóriumi eszközöket. Tudja értelmezni a különböző háztartási vegyszerek használati utasításait. Tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban elmondani vagy leírni. Tudja a jelenségek vizsgálata során szerzett tapasztalatait, megfigyeléseit szóban vagy írásban pontosan rögzíteni. Tudja használni az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait ismereteinek kiegészítésére használni. Tudja rendszerezni és bemutatni IKT eszközökkel is (pl. ppt prezentációval) a megszerzett ismereteit. 8. osztály Ismerje az anyag szerkezetét. Ismerje a periódusos rendszer kiépülésének elvét, az elemek rendszerezését. Ismerje a legfontosabb elemcsoportokat, az elemeket és vegyületeiket. Ismerje a tanult anyagok jellemző tulajdonságait, előállítását, szerepét és alkalmazásukat a mindennapi életben, az iparban és a gazdaságban. Sajátítsa el a tanult anyagok biztonságos felhasználásának módját. Tudja értelmezni a megismert kémiai átalakulásokat.
62
Szerezzen gyakorlatot a kémiai átalakulások jelölésében, a reakcióegyenletek mennyiségi értelmezésében. Tudjon megoldani egyszerű számítási feladatokat. Legyen tisztában a környezetet veszélyeztető hatásokkal, ismerje azok csökkentésének, illetve elhárításának lehetőségeit. Ismerje a társadalom növekvő energiaigényét, a legfontosabb energiaforrásokat és vegyipari eljárásokat, azok társadalmi és környezeti hatásait. Ismerje a tápanyagok összetételét, élettani szerepét, az egészséges táplálkozás alapelveit. Tudja használni az egyszerű laboratóriumi eszközöket. Tudja értelmezni a különböző háztartási vegyszerek használati utasításait. Tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban elmondani vagy leírni. Tudja a jelenségek vizsgálata során szerzett tapasztalatait, megfigyeléseit szóban vagy írásban pontosan rögzíteni. Földrajz 7. osztály Szemléleti térképolvasással legyen képes a kontinensek, óceánok országának leolvasására. Legyen képes a természetföldrajzi fogalmak lényegi jegyeinek kiemelésére megadott szempontok szerint – földrajzi fokhálózat, helyzet, partvonal, felszíni formák, földrajzi övezetesség-éghajlat elemei, folyók, tavak, tengerek. Megadott szempontok szerint legyen képes jellemezni a kontinensek nagy tájait térkép segítségével. Ismerje a világ országainak településtípusait, népességét. Tudja felsorolni a legnagyobb fővárosokat. Legyenek elemi ismeretei a gazdasági ágazatokról. Ismerjen fel jellemző ipari és mezőgazdasági termékeket. Legyen elképzelése a természeti és környezeti károk megelőzéséről és elhárításáról. 8. osztály Szemléleti térképolvasással legyen képes a kontinensek/Európa/óceánok országok leolvasására. Legyen képes a természetföldrajzi fogalmak lényegi jegyeinek kiemelésére megadott szempontok szerint – helyzet, partvonal felszíni formák, földrajzi övezetesség-éghajlat elemei, folyók, tavak, tengerek. Ismerje Európa és a Kárpát-medence népeinek /országainak/ főbb elhelyezkedési területeit. Ismerje az Európai Unió tagországait, létrejöttének célját Hazánk helyzete, szomszédos országok. Tudja jellemezni Magyarország domborzatát térkép segítségével. Tudja felsorolni a nagy földrajzi tájakat. Megadott szempontok szerint legyen képes jellemezni a nagy tájakat. Ismerje Magyarország megyéit, településtípusait, népességét. Tudja felsorolni a főváros földrajzi jellemzőit. Legyenek elemi ismeretei a gazdasági ágazatokról Magyarországon 63
Tudjon felsorolni fontos magyar export - és import termékeket. Ismerjen fel jellemző ipari és mezőgazdasági termékeket. Legyen elképzelése a természeti és környezeti károk megelőzéséről és elhárításáról. Testnevelés Futások
Szökdelések ugrások
Dobások
1. osztály A tanulók legyenek képesek 3-4 percig folyamatosan, futómozgást tartalmazó játékos tevékenységet végezni. (OM felmérés: 1600 m) és Tudjon a tanuló felugrani egy és páros lábról, illetve egyensúlyvesztés nélkül, rugalmasan talajra érkezni.
2. osztály A tanulók legyenek képesek egyéni ütemben 9-12 percig (1600 m távon) kitartóan futni.
Dobás célba, vízszintesen és függőlegesen állított karikába 4-5 m távolságra 30 %-os találatbiztonsággal.
Alakuljon ki az egykezes felsődobás hajító mozdulata. Kislabdahajítás helyből távolba. Minimum követelmény: 10 m.
Tudjanak a tanulók futásból egy lábról elugrani és páros lábra guggolásba érkezni.
Támasz-, függés- és Gurulóátfordulás előre. egyensúlygyakorlatok Mászókulcsolás mászókötélen. Labdás gyakorlatok
OM felmérés
Gurulóátfordulás előre. Tarkóállás. Kötélen szabályos mászókulcsolás. Falra pattintott labda Labdapasszolás elkapása 2 m-ig növekvő (egykezes, felső dobás) távolságra folyamatosan és elkapás falnál 10x-12x. folyamatosan 20x 2-3 hibalehetőséggel, 2 m távolságra a faltól. Tudják a tanulók a labdát egyéni elképzelés szerint mozgatni, dobni, rúgni, vezetni, elkapni, a dobás ívét, erejét megválasztani
. A tanuló teljesítménye fejlődést mutasson az előző 64
évhez képest. (A tavaszi felmérés legyen jobb, mint az őszi.) 3. osztály Gimnasztika
-
Futások
Kitartó futás percig (2000 m)
9-12
Szökdelések és ugrások
Ugrás távolba néhány lépés nekifutással elugrósávból eredményre. Szökdelés ugrókötélhajtással előre. Dobások Dobás célba:6-10m távolságról 50 %-os dobásbiztonsággal. Kislabdahajítás helyből távolba befordulással. Minimum követelmény: 12 m. Támasz-, függés- és Minimum követelmény: egyensúlygyakorlatok mászókötélre felugrás hajlított karú függésbe, mászókulcsolással, a testhelyzet megtartása 4-5 mp-ig. Gurulóátfordulás előre: guggolóállásból, guggolótámaszba. Gurulóátfordulás hátra: guggolóállásból, guggolótámaszba. Labdás gyakorlatok
Tudjanak a tanulók folyamatosan haladni labdavezetéssel. A tanulók ismerjék és alkalmazzák a labda birtokbavételének és továbbításának legegyszerűbb módjait. 65
4. osztály Gimnasztikai gyakorlatok végzése a pedagógus utasításának megfelelően. A változó feltételeknek megfelelően tudja a tanuló szabályozni járását, futását. Kitartó futás 400-2000 m-en. A helyből és nekifutással történő ugrások összerendezett végrehajtása. Távolugrás: elugrósávból guggolótechnikával. Kislabdahajítás technikája (hármas ritmus) távolba, eredményre. Minimum követelmény: 14 m. A tanuló legyen képes egyensúlyozni változó feltételek között, A testtömeg megtartása függésben és támaszban. Gurulóátfordulások előre, hátra, tarkóállás. Kötélmászás szabályos mászókulcsolással, testsúly megtartása 5 mp-ig. Ismerjék és alkalmazzák a tanulók a labda birtokba vételének és továbbításának legegyszerűbb változatait. Ismerjék és tudják a tanult játékok
OM felmérés
nevét és szabályait. A tanuló vegyen részt a labdajátékokban. Törekedjenek a szabályok betartására, sportszerűségére. A tanuló teljesítménye fejlődést mutasson az előző évhez képest. (A tavaszi felmérés legyen jobb, mint az őszi.)
5. osztály Rendgyakorlatok, gimnasztika: ismerje az alapállás, vigyázzállás pihenjállás fogalmát, tudjon végrehajtani testfordulatokat helyben az utasítása szerint tudjon végrehajtani 5-6 gimnasztikai gyakorlatot a tanár utasítása alapján Atlétika: távolugrás guggoló technikával kislabdahajítás nekifutásból dobóterpesz egykezes felső dobás, hajítás magasugrás lépő technikával atlétikai felmérésekben mutasson fejlődést az előző évi legjobbjához képest, legalább két számból 60-m, kislabdahajítás, távolugrás, magasugrás, 2000-m futás Torna: gurulóátfordulás előre, hátra, tarkónállás, zsugorfejállás bordásfalnál, szekrényen Függőleges repülés Kötélen mászókulcsolás bemutatása legalább 10 mp-ig tartsa magát Kézilabda: labdavezetés helyben és haladással, 15-20m-en át, egykezes felső átadás és Elkapás a falnál elejtés nélkül 5-10 db. Kapura lövés kitámasztással, találja el a kaput, ismerje a 6-os vonal szerepét Röplabda: kosárérintés és alkarérintés a tanár által dobott labdával, nyitás 3-6m távolságról a hálótól pettyes labdával Úszás: siklás, mellúszás vagy gyorsúszás néhány méteren át, Központi OM felmérés: mutasson bármilyen arányú fejlődést az öt számból legalább kettőben az előző évi legjobb eredményhez képest ( 1. helyből távolugrás, 2. mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, 3. felülés 4. hátfeszítés, törzsemelés, 5. 2000m futás) 6. osztály Rendgyakorlatok, gimnasztika: ismerje a nyitódást és zárkózást, ismerje a teendőket a menet megindítása és megállásakor, tudjon végrehajtani 8-10 gimnasztikai gyakorlatot a tanár utasítása szerint
66
Atlétika: térdelőrajt technikai végrehajtása, váltófutás kétkezes váltással, távolugrás guggoló technikával, magasugrás lépőtechnikával, az atlétikai felmérésekben mutasson bármilyen arányú fejlődést az öt számból legalább kettőben Torna: gurulóátfordulás előre- hátra, zsugorfejállás, kézállásba lendülés társ segítségével vagy bordásfalnál, vagy csikórugdalózás, szekrényugrás: gurulóátfordulás, zsugorkanyarlati átugrás, kötélmászás: mászókulcsolás bemutatása legalább 15mp. –ig tartsa magát vagy másszon legalább két fogást Kézilabda: labdavezetés ügyesebb és ügyetlenebbik kézzel, kapura lövés felugrással zsámolyról, 5-ből legalább két jó végrehajtás, lépéshiba ismerete, Röplabda: kosárérinés és alkarérintés a falnál, 2-5 folyamatos érintés, nyitás 4-8 méterre a hálótól, lehet pettyes labdával is, Központi OM felmérés: mutassanak bármilyen arányú fejlődést az öt számból legalább kettőben az előző évi legjobb eredményhez képest 7. osztály Rendgyakorlatok, gimnasztika: tudjon végrehajtani testfordulatokat helyben, tudjonnyitódni zárkózni, fejlődni és szakadozni, tudjon végrehajtani 4-6 gimnasztikai gyakorlatot önállóan Atlétika: térdelőrajttal indulás 60m-en, ismerje a vezényszavakat, váltófutás kétkezes váltással, távolugrás, magasugrás a tanult technikákkal, súlylökés medicinlabdával ( 1-2kg-os) oldalt felállással. atlétikai felmérésekben mutasson bármilyen arányú fejlődést az ötből legalább kettőben Torna: gurulóátfordulás előre- hátra, zsugorfejállás, kézállásba lendülés társ vagy bordásfal segítségével, szekrényugrás: guggolóátugrás, kötélmászás mászókulcsolással legalább 2-4 fogás, ugrálókötelezés helyben és haladással, Kézilabda: labdavezetés váltott kézzel, szlalomlabdavezetés, kapuralövés felugrással, lehet zsámolyról is, ismerje a lépéshiba, kétszerindulás, bedobás, sarokdobás szabályait, Röplabda: leütés feltartott vagy feladott labdából, korárérintés vagy alkarérintés falnál 4-6 folyamatos érintés, nyitás 5-8 m-re a hálótól, Központi OM felmérés: mutasson bármilyen arányú fejlődést az ötből legalább két számból, az előző évi legjobb eredményhez képest 8. osztály Rendgyakorlatok, gimnasztika: az eddig tanultak ismerete, testfordulatok helyben, nyitódás,zárkózás, fejlődés, szakadozás, megindulás, megállás, tudjon végrehajtani gimnasztikai gyakorlatokat a tanár utasításainak megfelelően, tudjon önállóan 6-8 gimnasztikai gyakorlatot bemutatni 67
Atlétika: súlylökés medicinlabdával, vagy súlygolyóval oldalt felállással, az eddig tanultak ismerete, mutasson fejlődést az atlétikai felmérésekben a hatból legalább két-három számból, ( az öt szám a súlylökéssel bővült) Torna: zsugorfejállás, kézállásbalendülés társ vagy bordásfal segítségével, szekrényugrás valamelyik két tanult elem bemutatása, kötélmászás: mászókulcsolással 2-4 fogás vagy 15mp.-ig mászókulcsolással való megtartás Kézilabda: szlalom labdavezetés, bólyától távolabbi kézzel, kapura lövés felugrással és kitámasztással, szabályok ismerete: lépéshiba, kétszerindulás, bedobás, sarokdobás, Röplabda: feladás előre, feladott labda leütése, nyitás 6-9m-re a hálótól. Központi OM felmérés: mutasson bármilyen arányú fejlődést két –három számban az ötből. Ének-zene 1. osztály Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. 2. osztály 20 magyar népi mondóka,népi játék,népdal műdalok csoportos éneklése emlékezetből. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Együttműködés csoportos éneklésben, népi játékban. A tanult ritmusértékek/negyed, negyed szünet, páros nyolcad, félérték és szünetjel/ felismerése és megszólaltatása kottaképről. Vonalrendszer ismerete. Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése egymástól. 3. osztály 10 új dal éneklése emlékezetből. Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Kórustípusok felismerése hallás után. Új ritmusmotívumok leírása. Ismerje a kézjeleket, segítséggel tudjon olvasni betűkottáról. A kottakép és a hangjegy azonosítása, dallammotívum lejegyzése a vonalrendszerbe. 4. osztály Emlékezetből további 10 magyar népdal,műdal éneklése. A Himnusz éneklése pontos szöveggel és dallammal. Ritmussor rögtönzése szabad és adott szempontok szerint/ max. 8 ütem terjedelemben/. Tudjon ismert dalokat tanári segédlettel szolmizálni. 68
A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is. Tudjon dalrészleteket olvasni és kottába írni tanítói segítséggel. 5. osztály Éneklés: Legyen képes 15 népdalt, műdalt tisztán egészséges hangon, érthető szövegkezeléssel és megfelelő formálással elénekelni, alkalmazkodó ritmusban is. 2-3 műzenei dallam témájának éneklése. Vegyen részt a dalokhoz fűződő mozgásos előadásban is. Ritmus-mozgás: Ismerjék fel a tanult ritmusokat, ütem nemeket az énekelt dalokban, és legyenek képesek folyamatos hangoztatásukra, a zene lüktetését, a kettes, hármas, négyes ütem hangsúlyait érzékeltetni. Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. Hallás és kottaismeret: A felső ré, mi hangok éneklése, felismerése dalokban kottaképről. A tiszta hangközök éneklése szolmizációval, felismerésük kottaképről. A violinkulcs és az ábécés hangok ismerete c’-c”-ig. A hétfokúság felismerése kottaképről, esetleg dallamfordulatokból. A dúr és moll hangsor ismerete. Az előjegyzés nélküli és 1b –s hangsorok felismerése kottaképről. Zenehallgatás-zeneirodalom: Ismerje fel az egyes népdalok stílusjegyeit. A magyar népi hangszerek hangjának felismerése. Ismerje fel többszöri meghallgatás után a gregorián dallamvilág, a reneszánsz és a barokk korszak tanult műveit, műfajait, formáit. (5-6 zenemű részleteinek ismerete) Zeneművek stíluskorszakokban való elhelyezése. A csembaló, trombita, orgona hangjának felismerése. 6-8 perces hangzó zenei szemelvény figyelemmel kísérése. 6. osztály Éneklés: Legyen képes 15 népdalt, műdalt tisztán, érthető szövegkezeléssel és megfelelő formálással elénekelni, alkalmazkodó ritmusban, a megfelelő előadásmódban. 2-3 műzenei dallam témájának éneklése. Vegyen részt a dalokhoz, népszokásokhoz fűződő mozgásos, dramatikus előadásban is. Ritmus-mozgás: Ismerjék fel a tanult ritmusokat, ütem nemeket az énekelt dalokban. A kis éles, kis nyújtott ritmus, a kis szinkópa és triola ritmus folyamatos hangoztatása dalokban és olvasógyakorlatokban. Lejegyzésük hallás után, vagy emlékezetből. A tanult dalok ritmizálása, felismerése ritmusról. A tanult táncelemek csoportos bemutatása. Hallás és kottaismeret: Az 1#–s hangsorok felismerése kottaképről. A módosító jelek értelmezése. A módosított hangok szolmizálása /szi, fi, di/. A szekund és terc hangközök éneklése szolmizációval dallamfordulatokban, felismerésük kottaképről. Az ábécés hangok ismerete kis g-g”-ig. Zenehallgatás-zeneirodalom: Ismerje fel az egyes népdalok stílusjegyeit és elemezze azokat. Ismerje fel többszöri meghallgatás után barokk és klasszikus korszak legjelentősebb műveit, zeneszerzőit, (Bach, Händel, Haydn, Mozart, Beethoven) műfajait. 5-6 zenemű részletének ismerete. Zeneművek stíluskorszakokban való elhelyezése. Ismerje fel a tanult műfajokat, /szvit, versenymű, szimfónia, opera, vonósnégyes/ formákat/ motívum, periódus, rondó, szonátaforma/. A harsona és lant hangjának felismerése. 6-8 perces hangzó zenei szemelvény figyelemmel kísérése. 69
Improvizáció: Zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben). 7. osztály Éneklés: Legyen képes 13 népdalt, műdalt tisztán, érthető szövegkezeléssel és megfelelő formálással elénekelni, alkalmazkodó ritmusban, a megfelelő előadásmódban. 2-3 műzenei dallam témájának éneklése. Vegyen részt a dalokhoz, népszokásokhoz fűződő mozgásos, táncos, dramatikus előadásban is. Ritmus-mozgás: Ismere fel a tanult ritmusokat, ütem nemeket az énekelt dalokban. A tanult ritmuselemek folyamatos hangoztatása dalokban és olvasógyakorlatokban. Lejegyzésük hallás után, vagy emlékezetből. A tanult dalok ritmizálása, felismerése ritmusról. Variációk szerkesztése 4-8 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. A tanult táncelemek csoportos bemutatása. Hallás és kottaismeret: A dúr és moll hangsor ismerete. Az 2#, 2b –s hangsorok felismerése kottaképről. A szext és a szeptim hangközök éneklése szolmizációval dallamfordulatokban, felismerésük kottaképről. A dinamikai jelek: pp, p, mp, mf, f, ff, crescendo <, decrescendo >, és a tempójelzések: andante, moderato, allegro, vivace ismerete, alkalmazása. Zenehallgatás-zeneirodalom: Ismerje fel az egyes népdalok stílusjegyeit és elemezze azokat. Ismerje meg a romantikus korszak fontos zeneszerzőit, műfajait Kodály és Bartók életútját, tanult műveit. 5-6 zenemű részletének ismerete. Ismerjék a tanult műfajokat, / népies műdal, verbunkos, rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, a romantikus dal, nemzeti opera./ 8-10 perces hangzó zenei szemelvény figyelemmel kísérése. 8. osztály Éneklés: Legyen képes 13 népdalt, műdalt tisztán, érthető szövegkezeléssel és megfelelő formálással elénekelni, alkalmazkodó ritmusban, a megfelelő előadásmódban. 2-3 műzenei dallam témájának éneklése. Vegyen részt a dalokhoz, táncokhoz fűződő mozgásos, táncos, dramatikus előadásban is. Ritmus-mozgás: Ismerje fel a tanult ritmusokat, ütem nemeket az énekelt dalokban. A tanult ritmuselemek folyamatos hangoztatása dalokban és olvasógyakorlatokban. Lejegyzésük hallás után, vagy emlékezetből. A tanult dalok ritmizálása, felismerésük ritmusról. Variációk szerkesztése 4-8 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. Hallás és kottaismeret: Az eddig tanult dallami és ritmikai elemek felismerése, használata. Zenehallgatás-zeneirodalom: Ismerje fel az egyes népdalok stílusjegyeit és elemezze azokat. Ismerje a XX. század fontos zeneszerzőit, műfajait, tanult műveit. 5-6 zenemű ismerete. 8-10 perces hangzó zenei szemelvény figyelemmel kísérése. Informatika 4. osztály Az informatikai eszközök használata Ismerje a terem rendjét, és a balesetvédelmi szabályokat. 70
A számítógépet tudja be- és kikapcsolni. Tudjon bejelentkezni a hálózatba. Tudja, hogy a bejelentkezéshez szükség van névre és jelszóra. Ismerje a periféria fogalmát, alkalmazza a legfontosabb perifériákat. Tudjon tájékozódni a számítógép grafikus felhasználói felületén. Az alkalmazói ismeretek Tudja a rajzeszközöket céljainak megfelelően alkalmazni. Tudjon rövid dokumentumokat készíteni tanári segítséggel. Legyen képes közhasznú információforrások használatára. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére Ismerje az algoritmus hétköznapi fogalmát; Legyen képes problémák megoldására tanári segítséggel. Tudjon teknőcgrafikával ábrákat készíteni. A tanuló az infokommunikáció témakör végére Legyen képes irányított módon információt keresni. Ismerje néhány infokommunikációs eszköz lehetőségeit és kockázatait. (internet, mobil) A tanuló az információs társadalom témakör végére Ismerje a személyi információk és a személyes adatok fogalmát. Ismerje a netikett alapjait. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére Legyen képes eligazodni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. 5-6. osztály Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit, tudja azokat önállóan használni. Tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait. Tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, a szükséges fájlt megtalálni. Tudjon mappát másolni, mozgatni, létrehozni és törölni. Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes a leggyakoribb karakter- és bekezdésformázásokat önállóan elvégezni. Ismerje egy bemutatókészítő program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni. Ismerje a különböző informatikai eszközökről való adatátvitel módszereit. Képes legyen a problémamegoldáshoz szükséges információkat összegyűjteni. Ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit, és a problémamegoldás során képes legyen együttműködni társaival. Legyen képes a böngésző főbb funkcióinak használatára, cím beírására. Tanári segítséggel megadott szempontok szerint információt keresni. Az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére. Az interneten talált információk mentésére és azok saját dokumentumaiban való használatára. Ismerje a netikett szabályait. Ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat. 71
7-8. osztály Tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait. Legyen képes megfelelően tájékozódni a különböző informatikai környezetekben. Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni, ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit, tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő diagramtípust választani. Tudja értelmezni a programok által adott üzeneteket. Ismerje és használja az algoritmus leíró eszközöket. Ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait. Tudjon kódolni egyszerű algoritmusokat. Ismerje és alkalmazza az alulról felfelé építkezés elvét. Tudja használni a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásait. Ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket. Ismerje a számítógép védelme érdekében alkalmazható lehetőségeket. Legyen képes értékelni az információforrások hitelességét. Ismerje az informatikai eszközök használatának szabályait. Ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást és ezek legfontosabb funkcióit. A könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve legyen képes önállóan forrásokat találni konkrét feladataihoz. A forrásokat legyen képes etikusan felhasználni. Rajz és műalkotások elemzése 5. osztály Ismeri az alapvető vizuális jeleket. Önállóan képes grafikus és festészeti eszközökkel vonalas ill. színkompozíciók létrehozására. Képes saját élményeinek, gondolatainak, érzéseinek megfogalmazására a megismert képzőművészeti technikák segítségével. Egyszerűbb tárgyakat képes emlékezetből is megjeleníteni, lerajzolni. Képes kiválasztani az adott témának, feladatnak legmegfelelőbb vizuális eszközöket. A tanuló ismeri az emberi test alapvető nagy arányait, jellemző formáit hangsúlyozza, szemlélteti. Fejlettebb ritmus- és arányérzéke segítségével könnyebben elkülönít lényeges és kevésbé fontos információkat egymástól. Újabb és bonyolultabb színrendszereket ismer meg. Segítségükkel még több színárnyalatot képes előállítani, érzékletesebbé válik festői nyelvezete is. A változatos felületkezelést elősegíti az ecsetkezelés tudatos megválasztása. Ismeri a 12 tagú színkört. Hideg- meleg, sötét- világos színkontrasztok tudatos alkalmazásával önálló kompozíció létrehozására legyen képes. 6. osztály A tanuló az alapvető vizuális jelrendszert saját, egyéni formanyelvének kialakítására használja. Élményeit, gondolatait, érzéseit képes a látható jelenségek átírásával, leegyszerűsítésével megjeleníteni. Az alkotómunkák során egyre tudatosabban választja ki a megfelelő eszközöket, technikákat. 72
A kompozíciós készség magasabb szintű megnyilvánulása, tudatosabb elrendezésre törekvés a kifejezésben. Képes összetettebb természeti formákat látványszerűen ábrázolni, átírni képi elemekké. Egyre tudatosabban többféle eszközzel is képes megoldani adott vizuális problémát. Egyszerűbb színharmóniák ismerete, létrehozása. A másodlagos színek kikeverése temperával, vízfestékkel. Ismerje és tudatosan alkalmazza kompozícióiban a színek hangulati hatásait. Tisztában van a forma és funkció összefüggéseivel egy adott használati tárgy megtervezésekor. Egyszerű forgásformák, ( henger, kúp) ábrázolása, és a tanult ismeretek rajzi alkalmazása. 7. osztály A tanuló ismeri az emberi test alapvető nagy arányait, jellemző formáit. Képes a birtokában lévő vizuális jelrendszerrel megfogalmazni az emberi arc sajátosságait. Ismerje a férfi a női és gyermeki test aránybeli, karakterbeli különbségeit. Tudjon vázolni egyszerűbb mozdulatokat. Az önálló tervezési és kivitelezési munkák hatására fokozatosan alakul ki az esztétikai ítélet képessége. Fejlettebb ritmus- és arányérzéke segítségével könnyebben elkülönít lényeges és kevésbé fontos információkat egymástól. Egyszerű betűkompozíciók létrehozása, önálló tervezéssel. Tudjon iniciálét vagy díszes monogramot tervezni és kivitelezni színes eszközzel. Egyszerűbb alkalmi meghívó készítése (A/5 méretben) a grafika eszközeivel. Képes legyen egy történetet néhány jellemző mozzanattal elmondani grafikus eszközzel (képregényes formában). A tanuló az alapvető vizuális jelrendszert saját, egyéni formanyelvének kialakítására használja. Élményeit, gondolatait, érzéseit képes a látható jelenségek átírásával, leegyszerűsítésével megjeleníteni. Az alkotómunkák során egyre tudatosabban választja ki a megfelelő eszközöket, technikákat. 8. osztály A szerkesztőeszközökkel képessé vált a pontos munkavégzésre. Képes geometrikus testek képeinek megszerkesztésére az elsajátított ábrázolási rendszerekben (vetületi ábrázolás, axonometria, perspektíva). A látszati távlattan szabályait tudatosan alkalmazza a térmélység ábrázolásában. Önálló síkbeli és térbeli kompozíciók létrehozása. Ember és környezetének kapcsolatrendszere. Önálló vizuális látványtervezési feladatok (pl. külső, ill. belső lakótér) megoldása. Ismerje a rálátás, alálátás alapfogalmakat. Ismerje a vizuális kommunikáció fogalmát, főbb lehetőségeit. Egyszerűbb piktogramok tervezése grafikus eszközökkel (formaredukció). Ismerje a színek általános (mindennapi) jelentéstartalmát. Tudjon megnevezni vizuális kommunikációval kapcsolatos eszközöket. Technika 1. osztály Kulonboztesse meg a tanulo a termeszetes es emberi alkotassal letrehozott tereket, formakat. 73
Rendelkezzen alapveto tervezesi jartassaggal algoritmus alapjan. A termeszetben es kornyezeteben talalhato lapszeru, vonalszeru anyagot tudja osszehasonlítani erzekelheto tulajdonsagaik alapjan. Tapasztalatai alapjan valogassa szet milyen celra, miert, milyen feltetelek mellett, milyen muveletek soran, milyen eszkozokkel lehet a megismert anyagot felhasznalni. Fokozott onallosaggal keszítsenek egyszeru jatekokat, hasznos targyat, ajandekot. Vigyazzon munkahelyenek rendjere, oltozete tisztasagara. Biztonsaggal kozlekedjen jardan es uttesten, ismerje a forgalomiranyítas jelzeseit. 2. osztály Alkalmazza a megelozo evfolyamon elsajatított eljarasokat, szokasokat a problemamegoldas folyamataban! Legyen kepes targyakat felismerni alaprajzrol. Legyen kepes terben epíteni. A papír, textil, fa legfontosabb tulajdonsagainak ismerete. A celnak megfelelo szerszamok kivalasztasa, hasznalata. A gyalogos kozlekedes szabalyainak ismerete. Udvarias magatartas a kozlekedesben. Igeny a mozgasra, a szabadido helyes eltoltese. Higienes szokasok a taplalkozasban, oltozkodesben. A csaladi munkamegosztasban valo aktív reszvetel, kulturalt viselkedes otthon, kozteruleteken. Ismerje a penz szerepet (a csaladban). A szolgaltatasok ismerete, reszvetel a szolgaltatasokban. Ismerjen nehany hulladekhasznosítasi modot a gyakorlatban. Ismerje es alkalmazza a helyes viselkedesi szabalyokat munka kozben, a gyalogoskozlekedesben es leggyakrabban hasznalt tomegkozlekedesi eszkozokon. A kornyezetben elofordulo jelzotablak jelentesenek ismerete. Hasznalja a nepi hagyomanyok nyujtotta tapasztalatokat. Tartsa rendben a munkahelyet. Torekedjen takarekos anyagfelhasznalasra. 3. osztály Termeszetes, mesterseges anyagok tulajdonsagainak megkulonboztetese. Az anyagok tulajdonsagai es felhasznalasuk kozotti kapcsolat felismerese. Tudjon megkulonboztetni a muszaki rajzban hasznalatos vonalfajtakat, legyen kepes nezeti rajzok felismeresere. Egyszeru makett keszítese. Modellek epítese terben - egyeni elkepzelesek kivitelezese. Ismerje es alkalmazza a gyalogos es a kerekparos kozlekedes szabalyait. Ismerje nehany elelmiszer elettani hatasat. Tanusítson erdeklodest a nepi hagyomanyok irant. Aktív reszvetel targykeszíto tevekenysegben. Munkaeszkozok megfelelo hasznalata, vedelme, megbecsulese, gondozasa. Ismerje a lakas belsotereinek funkcioit. 74
Baleset, betegseg eseten tudja, mit kell tennie. Tudja a leggyakoribb betegsegek megelozesenek modjait. A tiszta kornyezet iranti igeny mind az iskolaban, mind otthon. A haztartasi munkat megkonnyíto szolgaltatasok szerepe. Ismerjen fel nehany - a haztartasban nelkulozhetetlen - alapveto szerszamot, eszkozt.
4. osztály A muszaki rajz jeleinek felismerese. Alaprajz, nezetrajz keszítese onalloan. Meres centimeteres pontossaggal. Rend, tisztasag megtartasa munka kozben. Munkaeszkozok karbantartasanak fontossaga, gondozasa. A lakas belso terei, azok funkcioi. Díszítoelemek hasznalata, a lakas otthonossa tetele. Onellatas otthon, iskolaban, segítes. Esszeru takarekossag idovel, penzzel, energiaval. Szolgaltatasok megfelelo igenybevetele. Reszvetel targykeszíto tevekenysegben - targykeszítes sajat otlet alapjan. A celszeru es takarekos anyagfelhasznalas. Rend, tisztasag munka kozben. A keszítendo targy sajatossagaihoz illo anyag es munkaeszkoz valasztasa. A targy rendeltetese, funkcioja, anyaga, alakja es merete kozotti kapcsolat felismerese. - Jartassag a gyalogos es a kerekparos kozlekedes szabalyainak alkalmazasaban. Az egeszseges eletmod elemi szabalyanak ismerete. A teendok jellegnevezese egyes betegsegeknel- a mentok telefonszama. Ismerje a haztartasban hasznalatos eszkozok es gepek rendelteteset es hasznalatat. 5. osztály: Élelmiszerek rendszerezése és szerepe a táplálkozásban. Egészséges életmód. Az ételkészítéshez és étkezéshez kapcsolódó személyi higiéniai követelmények ismerete. Az étkezéssel kapcsolatos alapvető illemszabályok ismerete. Az élelmiszerhulladék minimalizálásának lehetőségei. A keletkező hulladékok azonosítása, szelektálása. Ismerje lakókörnyezetünk kialakulását, néhány jellemző építési anyagot, a falu és a város jellegzetes építési módját, lakóhelyünk veszélyeztetettségét. Ismerje a közúti közlekedési jelzések hierarchiáját, az alapvető jelzőtáblák és útburkolati jelek, a forgalomirányító fényjelzőkészülékek jelzéseinek jelentését. 6. osztály: Az élelmiszerek címkéjén feltüntetett információk értelmezése. A hőkezelési eljárások szerepének az egyes ételek elkészítése és tárolása során. Ételek tárolása, csomagolása. A megmaradt ételek felhasználási lehetőségei, az ételmaradékok kezelése. 75
A kulturált étkezés főbb követelményei. Az étkezéssel kapcsolatos fontosabb illemszabályok. Kémiai, biológiai, illetve tűzvédelmi szempontból veszélyes anyagok tárolása, kezelése, használata, ezek veszélyei és ezekkel kapcsolatos biztonsági szabályok. Víz és energiatakarékosság. A pazarló használat felismerése. Egyszerűbb műszaki rajzok készítése, olvasása (értelmezése). A rendőri forgalomirányító tevékenység. A biztonságos kerékpáros közlekedéshez szükséges felszerelések ismerete. A kerékpár karbantartása, biztonságos műszaki állapota. Tennivalók közlekedési baleset esetén. Az elsősegélynyújtás feltételrendszere, helyzetfelmérés, biztosítás és segélyhívás. 7. osztály: Az elektromos hálózat fizikai-műszaki jellemzői, áramköri elemek a háztartási hálózatban. Az elektromos rendszer üzemzavarai, túláramvédelmi és érintésvédelmi eszközök jellemzői, szerepe. A vízfelhasználáshoz kapcsolódó felszerelési, berendezési tárgyak, szerelvények. A háztartási szennyvíz keletkezési forrásai, az elvezetés, gyűjtés, tisztítás eljárásai, eszközei. A csapadékvíz-gyűjtés és felhasználás lehetőségei. Víztakarékos technológiai megoldások és rendszerek a háztartásban. A gázhálózat, gázpalackok, gázfogyasztó berendezések üzemeltetésének veszélyei, üzemzavarok, a használat biztonsági szabályai. Megújuló energiaforrások felhasználása a fűtésben és a használati meleg-víz készítésében. A hulladékok keletkezési módjai a háztartásban és a lakókörnyezetben. A hulladék keletkezését mérséklő fogyasztási, életmódbeli szokások. A hulladékszállítás, szelektív hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, energetikai célú hulladékhasznosítás A hulladékok kezelése, a hulladék keletkezésével, tárolásával, kezelésével járó veszélyek. Veszélyes hulladékok. A kerékpáros közúti közlekedés KRESZ szerinti szabályai, eszközrendszere. A balesetmentes, udvarias közlekedés. A közlekedési környezet – mint rendszer – jellemzői. Karrier és hivatás fogalma, ezek hatása a családi szerepek, értékrend és munkamegosztás alakulására. 2.9.3. Az értékelés rendje Osztályozó vizsga menete, értékelése Alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom A vizsga formája:
76
1. osztály Írásbeli: 1. szövegértés (40 perc) 2. helyesírás (20 perc) Összesen: 60 perc Szóbeli: 10 perc 1. hangos olvasás, tartalom 2. memoriter Felkészülési idő: 5 perc 2. osztály Írásbeli: 1. szövegértés (30 perc) 2. nyelvtan-helyesírás (30 perc) Összesen: 60 perc Szóbeli: 10 perc 1. hangos olvasás, tartalom 2. memoriter Felkészülési idő: 5 perc 3-4. osztály Írásbeli: 1. szövegértés (30 perc) 2. nyelvtan-helyesírás (30 perc) 3. írásbeli szövegalkotás (30 perc) Összesen: 90 perc Szóbeli: 15 perc 1. hangos olvasás 2. memoriterek, irodalmi témakörökhöz kapcsolódó alapfogalmak Felkészülési idő: 10 perc A vizsga anyaga az adott évfolyam törzsanyagából áll. A vizsgázó előre megkapja a tananyagot, a memoriterek listáját, a helyesírási szójegyzéket. A vizsga értékelése: 1. osztály Első osztályban szövegesen értékeljük a tanulókat. A magyar nyelv és irodalom egy tantárgyként szerepel, ezért egy minősítést kap a vizsgázó. Az értékelés: Jól teljesített: 80%-100% Megfelelően teljesített: 65%-79% Felzárkóztatásra szorul: 51%-64% Nem teljesített: 0%-50% 2-4. osztály A vizsgázókat jeggyel értékeljük. A tanulók két osztályzatot kapnak, külön irodalomból és nyelvtanból. Az értékelés: Jeles: 91%-100% Jó: 80%-90% Közepes: 65%-79% Elégséges: 51%-64% 77
Elégtelen: 0%-50% A sikeres vizsgához minden esetben az írásbelinél és a szóbelinél is az adott résznek legalább az 50%-át teljesíteni kell. A végső értékelésben az írásbeli és a szóbeli vizsga 2/3 – 1/3 arányban számít. Matematika Az osztályozó vizsga formája A tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli részből ill. mindkettőből vagy gyakorlati számonkérésből áll. Környezetismeret A vizsga részei: Időtartam Arány az értékelésnél
Írásbeli 45 perc 67 %
Szóbeli 15 perc 33 %
A szóbeli vizsga előtt igény szerinti felkészülési idő adása (max. 20 perc). Mindkét részben az adott résznek legalább az 50%-át teljesíteni kell a sikeres vizsgához. Technika A vizsga részei: Időtartam Arány az értékelésnél
Gyakorlati 45 perc 100 %
Matematika A vizsga részei: Időtartam Arány az értékelésnél
Írásbeli 45 perc 100 %
Szóbeli -
A vizsga értékelése %-ban Jeles (5) 91%-tól Jó (4) 80-90% Közepes (3) 65-79% Elégséges (2) 51-64% Elégtelen (1) 0-50% 1. osztály Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul Nem felelt meg
80-100% 65-79% 51-64% 0-50%
Az osztályozó vizsga időpontjának meghatározása: január, június és augusztus két hete, de figyelembe veszünk egyéni kéréseket is. Egy vizsgázó számára egy napon legfeljebb 1 írásbeli és 1 szóbeli illetve legfeljebb 1 gyakorlati vizsgát lehet megtartani (2 tantárgy). 78
Idegen nyelvből A vizsga részei: Időtartam Arány az értékelésnél
Írásbeli 45 perc 60 %
Szóbeli 30 perc 40 %
A vizsga értékelése %-ban Jeles (5) 90 %-tól Jó (4) 80-89 % Közepes (3) 65-79 % Elégséges (2) 50-64 % Elégtelen (1) 0-49 % Felső tagozat Matematika Vizsga jellege: írásbeli, szóbeli. Időtartama: 45 perc, 30 perc (+ 10 perc felkészülési idő) Ha a vizsga több részből áll, akkor az értékelésnél a következő %-os arányban lesznek beszámítva: 50 % - 50 % Vizsga értékelése: jeles 90 % - 100 % jó 80 % - 89 % közepes 60 % - 79 % elégséges 40 % - 59 % elégtelen 0 % - 39 % Egyéb javaslat az értékelési rendhez: szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. Fizika Vizsga jellege: írásbeli, szóbeli Időtartama: 45 perc, 30 perc (+ 10 perc felkészülési idő) Ha a vizsga több részből áll, akkor az értékelésnél a következő %-os arányban lesznek beszámítva: 50 % , 50 Vizsga értékelése: jeles 90 % -100 % jó 75 % -89 % közepes 60 % - 74 % elégséges 45 % - 59 % elégtelen 0 % - 44 % Egyéb javaslat az értékelési rendhez: szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz.
79
Kémia Vizsga jellege: írásbeli, szóbeli Időtartama: 30 perc, 10 perc Ha a vizsga több részből áll, akkor az értékelésnél a lesznek beszámítva: 50 % , 50 % Vizsga értékelése: jeles 90 % - 100 % jó 80 % - 89 % közepes 60 % - 79 % elégséges 40 % - 59 % elégtelen 0 % - 39 %
következő %-os arányban
Földrajz Vizsga jellege: írásbeli, szóbeli Időtartama: 30 perc, 30 perc Ha a vizsga több részből áll, akkor az értékelésnél a következő %-os arányban lesznek beszámítva: 50 % , 50 % Vizsga értékelése: jeles 90 % -100 % jó 80 % - 89 % közepes 60 % - 79 % elégséges 40 % - 59 % elégtelen 0 % - 39 % Egyéb javaslat az értékelési rendhez: a vizsgázó tételt húz a szóbeli vizsgán a tananyag témaköreiből. Biológia Vizsga jellege: írásbeli, szóbeli Időtartama 30 perc, 30 perc Ha a vizsga több részből áll, akkor az értékelésnél a következő %-os arányban lesznek beszámítva: 50 % , 50 % Vizsga értékelése: jeles 85 % - 100 % jó 70 % - 84 % közepes 55 % - 69 % elégséges 40 % - 54 % elégtelen 0 % - 39 % Természetismeret Vizsga jellege: írásbeli,.szóbeli Időtartama: 30 perc, 30 perc Ha a vizsga több részből áll, akkor az értékelésnél a következő %-os arányban lesznek beszámítva: 80
50 % , 50 % Vizsga értékelése: jeles jó közepes elégséges elégtelen
85 % - 100 % 70 % - 84 % 55 % - 69 % 40 % - 54 % 0 % - 39 %
Informatika Vizsga jellege: írásbeli, gyakorlati Időtartama: max. 30 perc, 30 perc Ha a vizsga több részből áll, akkor az értékelésnél a következő %-os arányban lesznek beszámítva: 50 % , 50 % Vizsga értékelése: jeles 90 % -100 % jó 71 % - 89 % közepes 51 % - 70 % elégséges 41 % - 50 % elégtelen 0 % - 40 % Egyéb javaslat az értékelési rendhez: tétel húzás; a két rész külön-külön értékelve érdemjeggyel; a 2 érdemjegy átlagolva, s a kerekítés irányát az elméleti tudás dönti el. Technika Vizsga jellege: írásbeli, szóbeli Időtartama: 45 perc, 30 perc Ha a vizsga több részből áll, akkor az értékelésnél a következő %-os arányban lesznek beszámítva: írásbeli 60% szóbeli 40 % Vizsga értékelése: jeles 91 % - 100 % Jó 76 % - 90 % közepes 61 % - 75 % elégséges 41 % - 60 % elégtelen 0 % - 40 % Ének A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. Az értékelésnél a szóbelit 70, az írásbelit 30%-ban számítjuk. Írásbeli anyaga: kottaírás betűkottáról ötvonalas rendszerbe Idő: 15perc Értékelése: 100% - 91% jeles 90% - 81% jó 80% - 60% közepes 81
59% - 49% elégséges 48% elégtelen Szóbeli anyaga: A tanult népdalok és műzenei szemelvények éneklése Zenetörténeti, zeneelméleti ismeretek Idő: 15 perc Értékelése: 100% - 91% jeles 90% - 81% jó 80% - 60% közepes 59% - 49% elégséges 48% elégtelen Történelem Vizsga jellege: írásbeli, szóbeli Időtartama: 45 perc, 30 perc (+ 10 perc felkészülési idő) Ha a vizsga több részből áll, akkor az értékelésnél a következő %-os arányban lesznek beszámítva: 50 % , 50 % Vizsga értékelése:
jeles jó közepes elégséges elégtelen
90 % - 100 % 80 % - 89 % 60 % - 79 % 40 % - 59 % 0 % - 39 %
Egyéb javaslat az értékelési rendhez: szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz. Hon- és népismeret Írásbeli vizsga ideje: 30 perc Szóbeli vizsga ideje: 10 perc Anyaga: Baksa Brigitta: Élet a házban - Hon- és népismeret 5. évfolyam, Nemzeti Tankönyvkiadó Baksa Brigitta: Élet a faluban - Hon- és népismeret 6. Évfolyam, Nemzeti Tankönyvkiadó Az érdemjegy adásnál figyelembe vétele az írásbelinek és a szóbelinek: 50-50%. Értékelése érdemjeggyel történik, melynek százalékos aránya a következő: Jeles (100%-90%) Jó (89%-75%) Közepes (74%-55%) Elégséges (54%-40%) Elégtelen (39%-0%)
82
Irodalom Írásbeli anyaga: szövegértés Idő: 15perc Értékelése: 100%-91% jeles 90%-81% jó 80%-65% közepes 64%-51% elégséges 50%elégtelen Szóbeli anyaga: A tanult irodalmi alkotások elemzése A tanult műfajok jellegzetességeinek bemutatása egy-egy irodalmi alkotás példáján keresztül Írók, költők életrajzának, életművének ismertetése Memoriterek Házi olvasmány Önálló véleményalkotás a tanult művek kapcsán Idő: 15 perc Értékelése: 100% - 91% jeles 90% - 81% jó 80% - 65% közepes 64% - 51% elégséges 50% elégtelen A szóbeli és írásbeli vizsga 50-50%-ban számít az érdemjegy kialakításában. Nyelvtan Írásbeli anyaga: tollbamondás Idő: 10-15 perc (tanuló írástempójától függően) Értékelése: 100% - 91% jeles 90% - 81% jó 80% - 65% közepes 64% - 51% elégséges 50% elégtelen (A százalékos arány megállapításának alapja a tollbamondás szövegében szereplő szavak száma és a hibásan írt szavak száma.) Szóbeli anyaga: Leíró nyelvtani (hangtani, szófajtani, alaktani, mondattani) feladatok Nyelvhelyességi feladatok Nyelvi logikai feladatok Idő: 15 perc Értékelése: 100% - 91% jeles 90% - 81% jó 80% - 65% közepes 64% - 51% elégséges 83
50% elégtelen A szóbeli és írásbeli vizsga 50-50%-ban számít az érdemjegy kialakításában. Rajz Az osztályozó vizsga része: Gyakorlat: 45-90 perc / feladat típusától, függ / A vizsga értékelése: A tanuló munkáját önmagához képest és társaihoz is viszonyítjuk. Önmagához képest összevetjük korábbi munkáival a mostani teljesítményét, illetve a korosztályától elvárható teljesítménnyel. Természetesen jegyeket is adnunk kell a munkákra. Alapvetően ilyenkor (is) kétféle teljesítményt értékelünk: manuális intellektuális. A manuális alatt a “kétkezi” alkotómunkát értjük. Az intellektuális pedig a megismerést kísérő verbálisan megfogalmazott tudást, munkát jelenti. Mindkettő nagyon fontos eleme a teljesítménynek, tehát értékelésnél szem előtt tartandó! A manuális teljesítmény (=alkotómunka) esetében a manipulációs képességet, kitartást, érzékelési-észlelési fogékonyságot, az esztétikai ítélőképességet értékeljük. Az intellektuális teljesítmény értékelésekor elsősorban a kreativitást, ötletességet, eszközgazdagságot vizsgáljuk. Az érdemjegy a kétféle teljesítmény közös értékét fejezi ki. A gyakorlatban az érdemjegy mellé célszerű egy-két rövid mondatban szöveges értékelést is adnunk (pl. a lap hátuljára). Így világosabban látja a gyermek, hogy miért kapta az érdemjegyet. 2.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanulók átvételéről az igazgató dönt. A tanuló átvételére abban az esetben van lehetőség, ha a 2011. évi CXC Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Elsősorban a tanév biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltást. Átvételi eljárás: A kiskorú tanuló átvételét a szülők, az iskola honlapjáról letöltött és kitöltött nyomtatvány beadásával kérvényezhetik. Az átvétel feltétele egy meghallgatás, mely során felmérjük a tanuló ismereteit matematika, magyar irodalomból, magyar nyelvtanból és a tanult idegen nyelvből. Ennek időpontját az iskola honlapján egy hónappal hamarabb közöljük. A meghallgatás célja a tanuló megismerése, mely alapján az igazgató el tudja dönteni, hogy az eltérő profilú osztályok közül melyikbe helyezhető be a tanuló zökkenőmentesen, illetve az iskolák között lévő eltérő helyi tanterv következtében szükség van-e tananyag pótlására. Az átvételhez be kell mutatni a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát, valamint az ellenőrzőt.
84
2.11. A felvételi eljárás szabályai A felvételi eljárás törvényi háttere: 20/2012. EMMI rendelet 11§ (1-10.). Tanulói jogviszony keletkezése 1. A tanulók felvételéről a tankötelezettség szabályairól szóló Köznevelési Törvény értelmében kell eljárni. 2. Az első osztályos tanulók felvételéről az igazgató dönt. A döntéssel szembeni méltányossági kérelmet a fenntartó Debreceni Egyetem TEK elnökhelyettesének lehet benyújtani. 3. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. 4. Az iskolába való felvétel szempontjai a következők: Iskolaérettség óvodai vélemény alapján: - az életkor szerinti alapvető ismeretekben való jártasság, - logikus gondolkodás, - jó kommunikációs képesség, - kellő fizikai állapot és mozgás-koordináció, Egyéb: - az intézmény dolgozójának gyermeke, iskolánkba járó tanuló testvére a felvételnél előnyben részesül. 5. Más általános iskolából átvételi lehetőség a tanév végén vagy elején van. Az átvétel feltétele: sikeres különbözeti vizsga letétele magyarból, matematikából és idegen nyelvből. A felvételről az igazgató dönt. 6. Az iskolába felvett tanuló abban az osztályban köteles végezni tanulmányait, amelybe besorolták. Egyik osztályból a másikba való átiratkozásra csak indokolt esetben van lehetőség.
85
3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 3.1. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés Szabadon tervezhető Informatika ÖSSZESEN
1. évfolyam 7+2
2. évfolyam 7+1
3. évfolyam 6+1
4. évfolyam 6+0,5
4 1 1 2 2 1
4+1 1 1 2 2 1
+2 4 1 1 2 2 1
2+1 4 1 1+0,5 2 2 1
5 2
5 2
5 3
5 3
25
+1 27
25
25
Tantárgy
a 4
magyar nyelv és irodalom idegen nyelvek matematika
3
erkölcstan történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek természetismeret ének-zene hon– és népismeret vizuális kultúra informatika technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport osztályfőnöki szabadon tervezhető órakeret rendelkezésre álló órakeret
c 4
3+0,5 4+0,5
3+1
1
1
1
2
2
2
2 1 1 1+1 1
2 1 1 1 1
2 1 1 1 1
1
1
1
5 1
5 1
5 1
2
2
2
28
28
28
4
86
5. évfolyam b 4
1 ó. bontva
4
6. évfolyam a b 4+0,5 4+0,5 3 3+0,5 3+1+0,5 3+1 1ó. bontva 1 1
Tantárgy magyar nyelv és irodalom idegen nyelvek matematika erkölcstan történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek természetismeret ének-zene vizuális kultúra informatika technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport osztályfőnöki szabadon tervezhető órakeret rendelkezésre álló órakeret
c 4+0,5 3+1 3+1 1
2
2
2
2+0,5 1 1+ 1 1
2+0,5 1 1 1
2+0,5 1 1 1
1
1
1
5 1
5 1
5 1
3
3
3
28
28
28
Tantárgy
7. évfolyam b c 3+1 3+1 3 3 3+1 3+1 3+1 2ó. bon. 1 1 1 a 3+1 3
magyar nyelv és irodalom idegen nyelvek matematika erkölcstan történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek fizika kémia biológia-egészségtan földrajz ének-zene vizuális kultúra informatika technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport osztályfőnöki szabadon tervezhető órakeret rendelkezésre álló órakeret 87
2
2
2
2 1+0,5 2 1+0,5 1 1 1
2 1+0,5 2 1+0,5 1 1 1
2 1+0,5 2 1+0,5 1 1 1
1
1
1
5 1 3 31
5 1 3 31
5 1 3 31
8. évfolyam a b 4 4 3 3+0,5 3+1+0,5 3+1 1ó.bontva 1 1
Tantárgy magyar nyelv és irodalom idegen nyelvek matematika erkölcstan történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek fizika kémia biológia-egészségtan földrajz ének-zene vizuális kultúra informatika technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport osztályfőnöki szabadon tervezhető órakeret rendelkezésre álló órakeret
c 4 3+1 3+1 1
2
2
2
1+0,5
1+0,5
1+0,5
2 1+0,5 2 1 1 1
2 1+0,5 2 1 1 1
2 1+0,5 2 1 1 1
---
---
---
5 1
5 1
5 1
2
3
3
30
31
31
3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervben meghatározott célok megvalósítására a szakmai munkaközösségek választják ki. A kiválasztás az alábbi szempontok alapján történik: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Azt az eszközt kell előnyben részesíteni, amelyek több éven keresztül használhatóak. A tankönyv, munkafüzet, térkép stb. kiválasztásánál elsősorban a hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottakból választhatnak. A tankönyvrendelés a 20/2011. és a 16/2013. EMMI rendelet alapján történik. A tankönyvek listáját a DÖK és a szülői választmány egyetértésével állítjuk össze.
88
3.3. A Pedagógiai Program feladatainak megvalósítása A Pedagógiai Programunk feladatainak meghatározásánál a Nemzeti Alaptantervben meghatározott feladatokat és célokat vettük alapul. A fejlesztési, nevelési célok beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe. Megjelenhetnek önálló tantárgyanként is, valamint a tanítási órán kívül megvalósuló tevékenységek során. Fejlesztési területek – nevelési célok: erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, önismeret és a társas kultúra fejlesztése, családi életre nevelés, a testi és lelki egészségre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi nevelés, médiatudatosságra nevelés, tanulás tanítása (NAT 2012). Valamennyi évfolyamon a nevelés-oktatás során alapvető feladat a tanulás iránti belső motiváltság kialakítása. Megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése végig követi az általános iskola nevelési szakaszait. Az alsó tagozat első két évében, az ebben az életkorban különösen jelentkező egyéni különbségeket kell megfelelően kezelni. Mivel nincs két egyforma gyermek, a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Esetenként a szükséges módszereket kombinálni kell. A megfelelő pozitív légkör megteremtésével átsegítjük a kisdiákokat az iskolakezdéssel járó szorongásos időszakon. A szülőkkel való szoros kapcsolattartás lehetővé teszi a közös szabályrend kialakítását, mely könnyebbé teszi a gyermekek számára az új, az óvodai rendnél szorosabb napirend, házirend megismerését, elfogadását. A 3-4. évfolyamon hangsúlyosabbá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Különböző tanulási stratégiák megválasztásánál figyelembe kell venni az egyéni képességeket. Ebben a korszakban már jól felismerhetők a tanulási nehézséggel rendelkező tanulók problémái, és jól diagnosztizálható a tehetséges tanuló is. Mindkét, eltérő igényű csoport fejlesztését szakvizsgázott pedagógusok végzik iskolánkban. A felső tagozat (5-8. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A már megalapozott
89
kompetenciák bővítése, életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása történik, mely felkészíti a tanulókat a sikeres középiskolai felvételire, pályaválasztásra.
3.4. A mindennapos testnevelés megszervezése az iskolában Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. A testnevelés megalapozottá, egészségesebbé teszi életmódunkat, kiegyensúlyozottabbá személyiségünket, s ami a legfontosabb: megtanít bennünket arra, hogy képesek legyünk önmagunkon uralkodni, s ezért képessé váljunk a nagy teljesítmények, a sikerek elérésére. A testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erősíti. A testnevelés, a sport az öröm forrása is. Ennek az örömnek a forrása a képességeink kiteljesedésében rejlik. Évfolyamok
1. osztály
2. osztály
3. osztály
4. osztály
Osztályok
a.
b.
c.
a.
b.
c.
a.
b.
c.
a.
b.
c.
Órarend szerinti heti kötelező testnevelési óra szám
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
„Kondicionáló” típusú testnevelési órák
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Szabadtéri sportfoglalkozás
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Más szemmel nézi a világot, másképp éli az életét az az ember, akit a rendszeres testedzés hozzászoktatott ahhoz, hogy az élet kihívásaival szemben nem állunk védtelenül, tehát a rendszeres testedzéssel lelkileg is erősebb emberekké, kiegyensúlyozottabb, reálisabb gondolkodású, s talán boldogabb felnőttekké érhetnek általa a fiatalok.
90
3.5. Iskolai projekttevékenység A projekt fogalma “A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja.” (Pedagógiai lexikon) A projektmunka előnyei és feladatai Egy projektmunka alatt a projektben részt vevők egy adott cél elérése érdekében feladatokat végeznek el, közben tapasztalatot szereznek. A cél ilyenkor a tanulók produktív, gyakorlati jellegű tevékenysége, a tevékenység tudatos kapcsolása a társadalmi, kulturális és mindennapi élethez, az őket körülvevő természeti és technikai világhoz. A tanulóknak valóságos - de saját fejlettségi szintjükön megoldható - feladatokkal, problémákkal kell találkozniuk, majd a megoldást megtervezniük és kivitelezniük. A projekttevékenység részfeladatai alatt a közben elsajátított ismeretanyag és tapasztalat kevésbé elvont formában bontakozik ki, mint az alapvető tantermi oktatás alatt. A projektmódszer tehát nem kiváltja, hanem kiegészíti az alapvető oktatási formát. A projekttevékenységek folyamán a tanulók felismerhetik a világ és az élet komplexitását, a folyamatok egymásra hatását és teret enged az egyéni tanulási utak bejárásának. A projekttevékenység tervezete az alábbi pontokból állhat: A projekt címe A projekt írója és megvalósítója A projekt tervezett ideje és időtartama A projektben résztvevők köre, száma A projekt intézményi előélete A projekt szükségessége A megvalósítás helyszínei A projekt tevékenységeinek rövid összefoglalása A projekt fő célja A projekt részcéljai A projekt feladat és időterve A projekt várható eredményei: Javaslat a projekt fenntarthatóságára: A projekt engedélyezése A projekt címe A projekt témájának rövid, tömör megfogalmazása. A projekt írója és megvalósítója A tervezet íróinak és megvalósítóinak felsorolása. A projekt tervezett ideje és időtartama A tervezett dátum és időintervallum feltüntetése. A projektben résztvevők köre, száma Például: a tanulók száma, pedagógusok száma, hallgatók száma, külső személyek száma, önkéntesek száma, támogatók száma. 91
A projekt intézményi előélete Információk az iskoláról, a pedagógiai munka gyakorlatáról. Különböző innovációk, projektek: integrációs projektek, művészeti projektek, történelmi/sport/környezetvédelmi projektnapok megvalósítása. Az eddigi sikeres projektek megemlítése. A projekt szükségessége Például: Egy témakör komplex, több szempontú feldolgozása, megismerése. A játék, a munka, a tanulás ötvöződik, a gyermek tevékenységében nem elkülöníthető módon érvényesül. A projekt több foglalkozás/óra/nap/hét folyamán teljesedik ki és közben is változik, bővül a vezető/gyermek újabb elképzeléseivel .A programok sokféleségükből adódóan, több irányból is fejlesztik a résztvevőket: kognitív fejlődés, munkatartás, munkamorál, elfogadás, megbecsülés, önbecsülés, kreativitás, fantázia, együttműködés stb. Elősegíthetik a hagyományok felelevenítését, megőrzését, ápolását. A programok során fejlődik a gyerekek személyisége is. A megvalósítás helyszínei Például: intézményegység, tagozat, tanóra, tanórán kívüli tevékenység, rendezvények, versenyek, tábor stb. Ezen belül lehet: könyvtár, tanterem, iskola udvara, versenypálya, sportpálya, kulturális intézet, nemzeti park stb. A projekt tevékenységeinek rövid összefoglalása előkészítés ráhangolás megvalósítás értékelés A projekt fő célja Például: alternatív tanulási módok, közösségfejlesztés, együttműködési képesség, személyiség-fejlesztés, hagyományőrzés, környezettudatosság, kulturális fejlődés stb. A projekt részcéljai Az adott projekt fő célja mellett, a részfeladatok alatt fejlesztendő terület megnevezése. A projekt feladat- és időterve Táblázatos, könnyen követhető formában. A táblázat tartalmazza a következő pontokat: részfeladat sorszáma felelős résztvevők eszközök/berendezések/módszerek időterv szükséges dokumentumok pénzügyi erőforrás
92
A projekt várható eredményei Személyi, közösségi, intézményi és tárgyi eredmények leírása. Javaslat a projekt fenntarthatóságára Objektív eredmények és szubjektív vélemények lejegyzése és kifejtése. Ötletek a projekt későbbi fejlesztésére vagy a tapasztalatok alapján a változtatásokra. A projekt engedélyezése Az engedélyező intézmény vagy személy aláírása vagy pecsétje és az engedély helye és dátuma. Az RWCT módszer: a kritikai gondolkodás fejlesztése olvasással és írással A XXI. század elején a radikális gazdasági és demográfiai változások oktatási rendszerünk újraértékelését teszik szükségessé. Valószínűleg ebben a században jelentősen csökkenni fog a hagyományos oktatási formákon alapuló tanulás jelentősége. Egyre inkább háttérbe fog szorulni a tanár ismeretátadó szerepe, ugyanakkor egyre inkább alkalmassá kell tenni a tanulókat arra, hogy ne csak verbális tudásuk gyarapodjon, hanem képesek legyenek az iskolán kívül is használható tudás elsajátítására. Ezáltal az iskolákra új szerep hárul, ugyanis nem csak alapvető ismeretekkel és készségekkel kell ellátniuk tanulóikat, hanem fel kell őket készíteni az élethosszig tartó tanulási folyamatra, mely megköveteli a magas szintű gondolkodást, fejlett kommunikációs készséget és a társas viselkedést. Mindezek a változások maguk után vonják, hogy a pedagógusoknak új technikákat, módszereket kell megismerniük és elsajátítaniuk, amelyek a tanulók motiválását hatékonyabbá teszik és elősegítik a diákok önálló tanulását, gondolkodását. Ebben segítenek a kritikai gondolkodás fejlesztésének módszerei, a különböző RWCT- s technikák. A kritikai gondolkodás komplex gondolkodási folyamat, amely az információ megszerzésével kezdődik el és a döntés meghozatalával ér véget. Olyan összetett folyamat, amelyben elképzeléseinket és információinkat képesek vagyunk alapvetően átértékelni, és új keretek közé helyezni. Ez egy aktív és egyben interaktív folyamat, mely egyszerre több szinten zajlik. A kritikai gondolkodás elsajátításának előnyei: a kritikai gondolkodás általános gondolkodási képesség, nem függ a területtől, hiszen ésszerű gondolkodásra mindenütt szükség van előmozdítja az intellektuális képességeket és így felkészíti az egyént a gyorsan változó munkaerő- piacra erősíti a nyelvi és az előadói képességeket előmozdítja a kreativitást; a jó ötletek közül a legjobbak kiválasztását az önértékelés eszköze, amikor is értékeinket, döntéseinket vizsgáljuk meg A kritikusan gondolkodók aktívak, nem pedig passzívak. Kérdéseket tesznek fel, megpróbálják ezeket megválaszolni, és elemzik a válaszokat. A kritikai gondolkodás célja az, hogy párbeszédet folytassunk az olvasott vagy hallott gondolatokkal. A leghasznosabb dolog a kritikai gondolkodás fejlesztéséhez, ha megtanulunk jól kérdezni. A kérdéseknek az a szerepük, hogy az intellektust működésbe hozzák, s a 93
tanulókat gondolkodásra serkentsék. A tanári minta rendkívül meghatározó erővel bír, általában összefüggés mutatható ki a tanár által feltett kérdések szintje és a diákok gondolkodási szintje között. Az oktatás célja nem lehet más mint, hogy a tanulókat az alacsonyabb szintű gondolkodás irányából a magasabb rendű gondolkodás irányába vezesse. Az RJR modell értelmezése Az RJR- Ráhangolódás- Jelentésteremtés- Reflektálás- modell, egy lehetséges tanulási, tanulássegítési modell a kritikai gondolkodás és az interaktív tanulás érdekében. E modell segítségével a tanításról alkotott gondolkodásmódunk is átalakul, így támogatva azt, hogy a tanulók kritikai elemző munkát végezzenek, megdolgozzanak a jelentésért, és újra tudják gondolni az egész folyamatot. A tanulók úgy tudják beágyazni az új közegbe a tudásukat, hogy az új információt hozzáadják a már korábban, a fejükben meglévő információhoz. Eközben aktív részeseivé válnak a tanulási folyamatnak és képesek újra végiggondolni azt, hogy ez az új tudás mennyiben változtatja meg korábbi tudásunkat. a.) A ráhangolódás fázis A tanulók ebben a fázisban felidézik a témával kapcsolatos tudásukat. Ez arra ösztönzi őket, hogy megvizsgálják mindazt, amit tudnak, és gondolkodni kezdjenek arról a témáról, melyet hamarosan részleteiben is megismernek majd. Ennek a lépésnek kiemelt jelentősége van, hiszen minden maradandó tudást a már meglévő és megértett ismeretek kontextusában ágyazzuk be. b.) A jelentésteremtés fázis A tanuló ebben a fázisban ismerkedik meg az új információkkal és gondolatokkal. Akik hatékonyan tanulnak és olvasnak, folyamatosan figyelemmel kísérik azt, hogy mi játszódik le bennük, mikor új információval találkoznak. Ha a tanulók figyelemmel kísérik saját megértésük folyamatát, az információt aktívan saját gondolkodásmódjukhoz illesztik. Ezáltal célirányosan kapcsolják össze az újat a már ismerttel. c.) A reflektálás fázis A gyerekek ebben a fázisban tesznek szert maradandó ismeretekre. A reflektálás fázisának egyik célja, hogy a tanulók saját nyelvükön fogalmazzák meg azokat az új gondolatokat és információkat, amelyekkel találkoztak. További célja, hogy jelentős mértékű gondolatcsere jöjjön létre a tanulók között, ezáltal fejlődjön kifejezőkészségük. A reflektálás fázisában a tanulók megismerik társaik gondolkodási rendszerét, különböző gondolkodásmódokkal ismerkedhetnek meg. Az RJR modell kulcsszava gyakorlati tudás, az ismeretek gyakorlatban való alkalmazása. A kritikai gondolkodás elősegítésének módszerei: fürtábra A fürtábra olyan grafikai szervező, amely gondolatok, információk, fogalmak és a közöttük teremthető kapcsolatok feltárását mutatja egy adott téma (szó, kifejezés)
94
vonatkozásában. Használható a meglévő tudás összegyűjtésére vagy új asszociációk kiépítésére, a reflektálás szakaszában összefoglaló tudáshálóként. insert (jelölés) Az insert technika olyan jegyzetelési eljárás, melynek során olvasás közben a szöveget megértésünknek és tudásunknak megfelelően oldalszéli szimbólikus jelekkel látjuk el. irodalmi körök Az együttműködésen alapuló tanulás egyik technikája. Az irodalmi körök strukturált vitacsoportok, amelyekben a tanulók sokféle szerepet kaphatnak. pl.: nyomkereső- követi a szövegben egy- egy szereplő helyváltoztatását szókereső- fontos vagy új szavakra hívja fel a figyelmet karaktertérkép Szereplők több szempontú, érvekkel alátámasztott jellemzésére szolgáló grafikai szervező. Lehetőséget ad arra, hogy a diákok a szöveg információit használják fel a tulajdonságok igazolására, érveik alátámasztására. jóslás A jóslás olyan eljárás, amely arra ösztönzi a tanulót, hogy korlátozott számú információ birtokában előfeltevéseket fogalmazzon meg az olvasandó szöveggel kapcsolatban. A jóslás kiváló eszköz a kíváncsiság felkeltésére, de gondolkodás alapja is. kockázás A kockázás során egy olyan kockára van szükség, melynek minden oldalán egy- egy utasítás áll. Ezek a rövid utasítások olyan hívószavak, melyek egy- egy gondolkodási műveletre késztetnek a megadott témáról. mozaik A kooperatív tanulás alapvető formája. A megtanulandó tananyagot a tanár több részre osztja, és az alcsoportok minden tagja valamely részfeladat, kérdés, probléma gazdája lesz; az adott szövegrészt elolvassa, megérti, értelmezi, megoldja. Miután az egyes tanulók elsajátították az adott résztémát, megtanítják csoporttársaiknak is az adott részt, majd minden egyes rész megtanítása és elsajátítása után. minden egyes csoporttag elsajátítja a teljes témakört, tananyagot. ötletbörze Olyan technika, amellyel bármely témáról összegyűjthetjük ötleteinket. A felmerült ötletekkel kapcsolatban a tanulók kérdéseket tehetnek fel, csoportosíthatják az ötleteket, kiegészíthetik azt. ötsoros Az ötsoros olyan versforma, amely megköveteli a téma tömörítését, szintetizálását. A versforma felépítése: 1. sor: a téma egyszavas leírása ( általában főnév) 2. sor: a téma kétszavas leírása ( két melléknév) 3. sor: a témával kapcsolatos cselekvéseket fejez ki három szóban 4. sor: négy szóból álló mondat 5. sor: az első sorban megjelölt téma szinonimája tudom, tudni akarom, megtanulom A technika segítségével mód van arra, hogy a tanulók ismereteiket a már meglévőhöz kapcsolják. Lépései:- a gyerekek összegyűjtik az előzetes ismereteiket a témával kapcsolatban
95
a második oszlopba kerülnek azok a gondolatok, amelyekkel a tanulók nem értenek egyet vagy amire kíváncsiak az utolsó oszlopba rögzítik azokat a válaszokat, amelyeket megtaláltak a szövegben A kritikai gondolkodásra nevelés főbb céljait (problémamegoldó és döntéshozó képességek kialakulása, kommunikatív és szociális készségek fejlődése) a kooperációban végzett tanulás hatékonyan segítheti. A tanulók megtapasztalhatják, hogy másokkal együtt többet végezhetnek és érhetnek el, mint egyedül, mert egymás munkájának jóindulatú kritikusaként, segítőjeként működhetnek a csoportban. Miközben közösen dolgoznak, szinte észrevétlenül fejlődik kommunikációs képességük, hisz az egymással folytatott párbeszédekben határozzák meg, hogyan kívánják megoldani a feladatot, kinek mi lesz a szerepe, mi az, amit már tudnak, ki vagy mi fog segíteni a feladatmegoldásában stb. Megtanulnak kérdezni, mondandójukat előadni, érvelni és vitázni, figyelni másokra, értékelni a társak és önmaguk munkáját. A technikák elsajátítására a magyar nyelv és irodalom törzsanyaga kiválóan alkalmas, bármelyik olvasmányhoz kapcsolódóan alkalmazni lehet az RWCT-s technikákat (jóslás, jellemtérkép, kerettörténet, szerepjáték, beszámolók készítése PPT-vel, hírek, hirdetések, riport, interjúk készítése történelmi személyekkel, újság összeállítása, plakátok, képregények rajzolása, társasjátékok tervezése stb.). Az osztályfőnöki órák is alkalmat adnak a módszer alkalmazására, bemutatók, könyvismertetők, vitacsoportok formájában. A kritikai gondolkodás számos tulajdonságánál fogva jól alkalmazható a tanításban: a gyerekeket önálló gondolkodásra ösztönzi a tanár- diák viszonyt más alapra helyezi, egyrészt a gyerekek,mint saját személyiséggel rendelkező önálló lények szerepelnek a tanítás- tanulás folyamatában, másrészt a tanár elsődleges szerepe nem az ismeretátadás, hanem a koordinálás növeli a gyerekek felelősségérzetét a tanulás irányába az oktatás a gyerekekben is felvetődő kérdésekből indul ki, így az anyagot is ennek alárendelve kell megszervezni a szociális készségek fejlesztésében, mint amilyen az egymásra figyelés, tolerancia, egymás bátorítása stb. kiemelkedő jelentősége van A technikák alkalmazása kedvező módon befolyásolja a gyerekek tanulmányi munkáját: megtanulnak csoportban dolgozni, egymással kooperálni saját ismereteiket, képességeiket felmérve választhatnak a tevékenységek között a feladatokhoz kritikai módon állnak hozzá, sok új ötlet, gondolat fogalmazódik meg bennük változatos tanítási stratégiákban (előadás, szerepjáték, interjú stb.) mutathatják meg képességeiket szociális készségük fejlődik, átélik a közös siker örömét Iskolánkban végzett mérési eredmények is azt bizonyították, hogy a tanulók szerették a kritikai gondolkodás technikáját alkalmazni. A feladatok elvégzése során fejlődött a 96
gyerekek interperszonális képessége, motivációjuk nőtt, szívesen vettek részt az információk önálló megszerzésében, az ismeretanyag bővítésében. A csoportmunka során fejlődött a szociális képességük, társas kapcsolataik árnyaltabbá váltak. Az ismeretek megszerzése ösztönző, kellemes légkörben zajlott, a gyerekek felszabadult légkörben dolgozhattak, hiszen ez a módszer megengedi a válaszok sokféleségét. 3.6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái A mindennapos számonkérés szóban és írásban történik. 1. Írásbeli módok: írásbeli felelet (pl. 1 anyag, előző óra anyaga, 5-10 perc), számonkérés (kisebb résztéma), témazáró dolgozat (egy témakör). A témazáró dolgozat nagyobb fajsúlyú. Értékelése: tantárgyanként eltérő lehet, de általános elv %-os határok megadása. Az azonos tantárgyakat tanítók ebben maguk között egységes rendszert alakítanak ki. 2. Szóbeli A tantárgy adta lehetőségek kihasználásával rendszeresen feleltetünk szóban, melynek témája az elmúlt 1-2 óra anyaga, esetleg néhány ismétlő kérdéssel. Az értékeléskor figyelembe vesszük a szakmaiságot, az előadásmódot és a tanuló egyéni adottságait. A diszlexiás, diszgráfiás tanuló számonkérésénél ez a mód a hangsúlyosabb. Gyakorlatban történő ellenőrzés csak néhány tantárgy esetében lehetséges (pl. technika, informatika, készségtárgyak: rajz, ének, testnevelés). Ennek kritériumait a szaktanárok egymás között egyeztetik. A tanulók, tanulócsoportok által készített projekt-munkák értékelésénél a tartalmat, a formát és az előadásmódot vesszük figyelembe. A félévi és év végi osztályzat kialakulásában a tanév során szerzett érdemjegyek és a tanuló aktivitása és munkája játszik szerepet (súlyozott átlaggal számolunk). A végső érdemjegy az osztályozó konferencián a tantestület döntése alapján a szigorú átlag szerinti jegytől eltérhet. Ha a szaktanár úgy ítéli meg, hogy a tanuló a követelmény előírt minimumát nem éri el, akkor a szülőt írásban értesíti. Érdemjegyek száma: heti 1 órás tantárgynál legalább 3 jegy, heti 2 órás tantárgynál legalább 4 jegy, nagyobb óraszám esetén legalább 5 jegy félévente.
97
3.7. Az otthoni, a napközi, a tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat a folyamatos tanulásra nevelésnek és az önálló tanulási képesség fejlesztésének legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott pedagógiai eszköze. A házi feladatok célja, hogy a tanulók: elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat, megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket, segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A házi feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, és biztosítani kell a tanulók életkori sajátosságaiból adódó szabadidő szükségletet. A sikeres tanulói teljesítés érdekében fontos a tanítói, tanári segítségnyújtás, a pontos feladatkijelölés, egyértelmű utasítások adása. Fontos a feladatok elvégzéséhez szükséges időtartam megállapítása, melynek meghatározásához az átlagos képességű gyerek számára szükséges időt kell figyelembe venni. A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30 percet. A házi feladat rendszeres ellenőrzése a pedagógus feladata. A hétvégi vagy több napos szünetekre adott házi feladatoknál figyelembe kell venni, hogy a pihenőnapok a tanulók számára is kikapcsolódást jelentenek. 3.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A különböző évfolyamokon a csoportbontás az alábbi tantárgyak esetében történik: idegennyelv: 3-8. évfolyamon, számítástechnika: 4-8. évfolyamon, technika: 5-8. évfolyamon, idegennyelv oktatása (német) a „c” osztályokban: 1-8. évfolyamon, matematika heti 1 órában a „b” osztályokban: 4-8. évfolyamon. A csoportok létszáma minimum 10 fő, maximum 15 fő. A csoportok kialakításának szempontjai: A pedagógusok véleménye, tapasztalat alapján jól működő tanulócsoportok kialakítására törekszünk. A csoportbontás a felső tagozatba lépve változhat. 3.9. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy az általános iskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának felmérésről. A felmérés során feltérképezhető az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A jól elvégzett munka következményeként bekövetkezett fejlődés kiindulási alapul szolgál az egyéni és közösségi felzárkóztató fejlesztő 98
programok elkészüléséhez. Lehetőséget biztosít az egészségügyileg hátrányos helyzet megszüntetésére, a fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére. Az iskolánkban alkalmazott felmérés két részből tevődik össze. Az egyik része a testnevelési munkaközösség által évek óta alkalmazott és fejlesztett rész, a másik az Oktatási Minisztérium által felkért szakmai bizottság által kidolgozott teszt, amit a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésre állított össze. A két rész néhány ponton fedi egymást. A teszteket évente kétszer, ősszel és tavasszal végezzük. A tesztben szereplő felmérési számok: 1-5. 1. Helyből távolugrás( három kísérlet/cm), 2. 2000 m síkfutás (1-2. évfolyamon 1600 m), 3. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig, maximum időtartam lányok 1,5 perc, fiúk 3 perc (db), 4. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig (db), max. idő 4 perc, 5. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés kifáradásig (db), max. idő 4 perc, 6 – 12. Saját iskolai felmérés: 6. 60 m-es síkfutás térdelőrajttal, 7. 400 m-es síkfutás 8. 800 m-es síkfutás 9. Távolugrás 10. Magasugrás 11. Kislabdahajítás 12. Súlylökés (csak 7-8. évfolyam) A próbákat életkorra és nemre való tekintett nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kapott teljes felmentést. Azok a tanulók, akik könnyített testnevelésre vagy gyógytestnevelésre vannak utalva, azok csak az orvos által nem tiltott motorikus próbákon vehetnek részt. A vizsgálat megkezdése előtt tájékoztatni kell a mérés céljáról, gyakorlati hasznáról, pontos végrehajtásról. A próbákat sportöltözetben, szabad téren, vagy jól szellőztethető teremben, kb. 10-25 C° közötti hőmérsékleten kell végrehajtani. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés. A próbákat 2-3 héten belül végeztessük el lehetőleg. (Közbe szólhat az időjárás, a tanulók hiányzása.) Minden gyermeknek az önmagához mért fejlődését értékeljük. El kell érni, hogy senkinek ne legyen szégyenérzete azért, mert jelenleg a gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartoznak. Fel kell hívni a figyelmüket, hogy a tanári segítség mellett csak egy ki akaraterőre, igyekezetre van szükség ahhoz, hogy felzárkózzanak arra a szintre, hogy mindennapjaik jó közérzettel teljenek. A felmérés követelményeként a tanuló hű képet kap a teherbíró képesség és a fizikai terhelhetőség szempontjából jelenleg hol tart, hova fejlődött és hova kell még fejlesztenie magát. Legtöbbször örömmel állapíthatjuk meg, hogy az elvégzett munka fejlődést hozott. A tanár is értékelheti az éves munkát, és esetleg javíthat, vagy tovább is haladhat a fejlődést eredményező úton. A szülők is tájékoztatás kapnak gyermekük állapotáról, hiszen a tanulók az ellenőrzőjük értékelő lapján rögzítik az őszi és tavaszi felmérés eredményeit. 99
3.10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
„Ha a Föld csak néhány méteres lenne, valahol lebegne egy mező felett, az emberek eljönnének, és csodálkozva bámulnának rá. Körüljárnák, csodálnák nagy vízmedencéit, a kisebbeket és hogy a víz hogyan folyik ezek között. Csodálnák a kiemelkedéseket és a bemélyedéseket, és csodálnák a hajszálvékony külső gázburkot, és a gázban lebegő vizet. Csodálnák a teremtményeket, akik a labda felszínén sétálgatnak és a teremtményeket a vízben. Szentté nyilvánítanák, mert ez az egy volna. Óvnák, eljönnének, hogy imádkozzanak, jönnének egészségért tudásért, a szépségért, és találgatnák hogyan lehetséges mindez. Szeretnék és életük árán is védelmeznék, valahonnan sejtenék, hogy életük semmivé lenne nélküle. HA A FÖLD CSAK NÉHÁNY MÉTERES LENNE.” /www.konkomp.hu/folap.htm/
100
TARTALOM ALAPOK Törvényi háttér Helyzetkép Az iskola A környezeti nevelés színterei iskolánkba Erőforrások- belső, külső és az anyagi erőforrások ALAPELVEK CÉLOK Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Konkrét célok és feladatok TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK Tanórai keretek és tanórán kívüli foglalkozások MÓDSZEREK TANESZKÖZÖK KOMMUNIKÁCIÓ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS TOVÁBBKÉPZÉSEK MELLÉKLET
101
Alapok Törvényi háttér: A kormány 243/2003. Sz. rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv értelmében a környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. 2003. évi LXV. törvény 48. §. (3) bekezdése értelmében „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját.” Tartalmi szabályozás: Nemzeti alaptanterv (NAT 1995, NAT vitaanyag 2003). …az egész Földön új nemzedéknek kell felnőnie. Olyan új nemzedéknek, mely szakít a múlt természetromboló módszereivel, és kíméli, óvja Földünk még megmaradt természeti értékeit!”(Balogh János) Helyzetkép Iskola helyzete, épülete és berendezése, étkezés, büfé, udvar (lsd. a Pedagógiai program bevezető szakasz). Hagyományok A környezeti nevelés színterei iskolánkban Belvárosi iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy diákok környezet és természetszeretetét formáljuk, megerősítsük. A 90-es évek óta éppen ezért foglalkozunk tudatosan a környezeti neveléssel. Az iskolában jelenleg a tantestület több mint egyharmada foglalkozik intenzíven a környezeti nevelési kérdésekkel tanórákon és azon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik alkalmanként kapcsolódnak egyegy tevékenységhez. A természettudományi munkaközösség által kidolgozott projektek megvalósulása az osztályfőnökök koordinátori munkájával történik. Tanórán A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Elsősorban természetismeret, biológia, kémia, fizika, földrajz és technika órákon Debrecenben most kezd teret nyerni a szelektív hulladékgyűjtés. A II. félévben a gyerekek kiemelten foglalkoztak technika órán a témával, az ÖKO-Pannon által kiadott tanári segédkönyv tematikája szerint. Más tanórákon az óra elsajátítandó ismeretanyaga határozza meg, hogy a környezeti nevelési feladatokat kapcsolhatunk-e a témához. A feladatokat különböző interaktív módszerekkel tesszük szemléletesebbé, érdekesebbé, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális, de az informatika lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk.
102
Nem hagyományos tanórai keretben A gyerekek olyan országos, megyei, városi versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik tudásukat./ pl. Teleki országos földrajzverseny, Less Nándor verseny, fizika, kémia és biológia versenyek. Megyei zoológiai és természetvédelmi vetélkedők.
„Jeles napok a környezetvédelemben”; több hónapig tartó, a gyerekeket aktivizáló programokkal megerősített megemlékezés. Minden évben más-más témában dolgozzuk ki a projekteketmárcius 22. A Víz Világnapja, április 22. A Föld Napja, május 10. Madarak és Fák Napja, aktuális kérdéseihez kapcsolódva. /Gyógynövények, egészséges étkezés, az iskolaudvar fáinak megismerése stb./
Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra, pl. EU csatlakozás, Föld Napi megemlékezés „Egy óra az iskola környezetének szépítéséért” – Kertrendezés az osztályfőnökök segítségével. A papírgyűjtés évek óta rendszeres környezetvédelmi program, amibe a szülők is bekapcsolódnak Kerékpártúrák; a város környékének megismerését és egy sportolási lehetőség megszerettetését szolgálják. Erdei iskolák- több éves tapasztalat, részletesen kidolgozott tematika szerint. Nyári túratáborok- kerékpáros vándortáborok A tábor célja; hazánk természeti és kulturális értékeinek megismerése, egészséges életmódra nevelés. Alsó tagozatos kirándulások; életkori sajátosságok figyelembevételével (Hortobágyi Nemzeti Park, Erdei Tanösvény, Víg-kend Major)
Erőforrások Munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. Belső személyi erőforrások HUMÁN ERŐFORRÁSOK iskolavezetőség
Tanárok
FELADAT, SZEREPKÖR Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző hatással van a tantestületre. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tantárgyában segíti a környezeti nevelési célok megvalósítását, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli. A napközis és iskolaotthonban dolgozók segítik a tantárgyi környezeti nevelés megvalósítását 103
Osztályfőnöki közösség
Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségnevelési és környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti, koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, kapcsolatokat teremt külső támogatókkal. . Aktívan szerveznek programokat és segítik a tantestület környezeti nevelési munkáját.
Természettudományi munkaközösség DÖK vezető és szabadidőprogram felelős tanár Diákok
A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt. Minden diák feladata, hogy vigyázzon környezetére, magatartásával, életvitelével a környezettudatos szemléletet bizonyítsa.
Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek biztosítása. Szülők Lehetőség szerint anyagi erkölcsi támogatói a környezeti nevelési programnak. Külső személyi erőforrások Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmény profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés- az iskola egész életére vonatkozóan- a környezeti nevelési programunk megvalósulása szempontjából is fontos. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programjainkat színesebbé és tartalmasabbá teszik a különböző intézmények, melyeket meglátogatunk, vagy segítségükkel oldunk meg feladatokat. INTÉZMÉNY
ISKOLAI KAPCSOLATFENNTARTÓ
DE METEROLÓGIAI INTÉZET NAGYERDEI KULTÚRPARK TIVIZIG HORTOBÁGYI NEMZETI PARK
Lázár István Kiss Gabriella Vass József Pusztai Dorottya, Ládiné Kiss Mariann Kocsis Anita Juhász Zoltán rendőr alezredes, Mezőfényi Szilárd iskolarendőr Pinczésné dr. Palásthy Ildikó Csetreki Ernőné Kovács Imréné
A. K. S. D. RENDŐRSÉG DEBRECENI HITTUDOMÁNYI EGYETEM DIÓSZEGI S. MŰVELŐDÉSI HÁZ BOTANIKUSKERT
Anyagi források A szükséges anyagi erőforrások megtervezése a költségigényes tanulásszervezési módoktól az épület környezetbarát módon való működtetésének feltételéig mindenre terjedjen ki. 104
Azokat a környezeti nevelési programokat és célokat, melyeket a kötelező tanórai (hagyományos és nem hagyományos) keretekbe építünk be, a kormányzat támogatja. Fenntartói támogatás – éves közoktatási normatívából Állami források: KvVM pályázatai (KAC), OM pályázatai, közös pályázat, pl. erdei iskolák támogatása.( Pályázatfigyelő kolléga) Alapítvány- Az iskolai alapítvány támogatja- rászorultsági alapon- a tanulók kirándulásokon, nyári táborokon való részvételét. Írásos kérvényt kell beadni Szponzorok Egyéb bevételek: pl. hulladékgyűjtésből származó bevétel. Alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.” (NAT vitaanyag 2003 nyomán – lsd. bővebben a mellékletben) A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk meg kell világítanunk. Ez valamennyi tantárgy feladata és a tanórán kívüli területekre is kiterjed. a fenntartható fejlődés, kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, biológiai és társadalmi sokféleség. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében segíteni kell a tanulóknál a következő készségek és gondolkodásformák kialakulását, fejlesztését: környezettudatos magatartást, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség értékként való elfogadását, összefüggések megértését, holisztikus (rendszer-szemléletű) szemlélet kialakulását, az élet tiszteletét, az értékek védelmét, az egészséges életmód igényét, a munka, a kiemelkedő teljesítmény megbecsülését, vitakészség, kritikus véleményalkotás, empátia, tolerancia, kreativitás, globális gondolkodásmódot, 105
helyes fogyasztói szokásokat. Konkrét célok és feladatok A már jól működő, eredményes programok, feladatok folytatása- lsd.”A környezeti nevelés színterei” fejezetben. CÉLOK A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!
Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket.
ÚJ FELADATOK / hagyományok ápolása lsd. 3.4. oldal A tanórák, foglalkozások környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, dolgozzák ki. A helyi tantervben konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazott módszereket: átdolgozott tanmenetek, több környezeti nevelési tartalom a tanórákon, tanórán kívüli szakórák szervezése, számítógép felhasználása tanórákon. Környezeti nevelési munkacsoport létrehozásaosztályfőnöki munkaközösség vezető, DÖK és szabadidőprogramfelelős, term.tud. munkaközösség-vezető és az alsó tagozatban környezetismeretet tanító kolléga. Projektek kidolgozása. - Éves, féléves programtervezet készítése- több más-más szakos kollega vezetésével a környezeti nevelési munkacsoport és az osztályfőnökök koordinálásával. Hagyományok átfrissítése. pl. „Madarak és Fák Napja”
Legyenek a tanulók környezetük ápolói védelmezői
Faültetés, virágültetés. Az iskolaudvar szépítése. Városismereti programok, tanulmányi kirándulások .
Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése. Felkészíteni a gyerekeket, ha lehetőségük van dönteni, akkor a környezetkímélő termékeket részesítsék előnyben. A pedagógusok, a felnőtt dolgozók személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!
Az alsó tagozatos osztálytermekben papírgyűjtő dobozoka papír folyamatos gyűjtése. Az osztálytermek, aula, ebédlő rendezettségének tisztántartásának ellenőrzése, értékelése. Kiemelt szerepe van a technika óráknak, napközis foglalkozásoknak.
Képzések, továbbképzések az adott témáról.
106
Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek és tanórán kívüli foglalkozások A környezeti nevelés nagyon összetett. Csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, nem csak a tanórai keretet, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Tanórákon A munkaközösség vezetők és a szaktanárok is áttanulmányozzák az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségeit. ld. a mellékletben. Lehetőségeink tanórán kívül /Szabadidő programfelelős, DÖK/ Versenyek Szakkörök Múzeum, állatkert, nemzeti park, erdei tanösvény, botanikus kert látogatása Projektek Jeles napok Kézműves foglalkozások: egy ünnephez kapcsolódóan Iskolánk környezetének szépítése Gyűjtőakciók- papírgyűjtés Erdei iskola Kerékpáros túratábor Nyári táborok Módszerek A módszerválasztás szempontjai: az életkornak megfelelő legyen, pozitív szemléletet adjon, tevékenységközpontú és életszerű, élményközpontú, személyes megtapasztaláson keresztül hasson. Kooperatív (együttműködő) tanulási technikák: kísérlet, gyűjtőmunka, kiselőadás, vita, projektmódszer, játékok, riportmódszer, média bekapcsolása a programokba. Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok, CD. Térképek, modellek, tablók. 107
Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok. Játékokhoz szükséges felszerelések (alsó tagozat). Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok). Ezeket az eszközöket folyamatosan frissíteni, újítani kell. Kommunikáció A kommunikáció fontos eleme a környezeti nevelésnek. Iskolán belül: értekezletek, megbeszélések, faliújság, iskolaújság , iskolagyűlések, kiállítások, fogadóórák Külső: Internet Ellenőrzés, értékelés Az értékelés formái: külső (szakértő, szaktanácsadó vagy a programban érintett, az ellenőrzésben tervezett partner végzi), belső (pl. igazgató, munkaközösség vezető, osztályfőnök stb.). Az értékelés típusa, irányulása: folyamatra és/vagy eredményre irányul, egyénre figyelés és/vagy csoportra figyelés , folyamatosan és/vagy kiemelt pontokon (4.,6.,8. o. végén), tanulóra és/vagy tanárra irányul. Jól alkalmazható mérési módszerek: kérdőív, a programok, projektek kezdetén és végén kitöltött környezettudatos szemléletet vizsgáló tesztek, interjú, célcsoportos beszélgetés, nyitott mese, megfigyelés, környezeti nevelési pályázati eredményesség, tanulói munkák, naplók, kiállítási anyagok, élménybeszámolók.
108
A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése: Rendelkeznek - e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között? Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának? Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését? Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson? Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában? Tantárgyak A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. Továbbképzések Belső (helyi) Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel. Továbbképzés az iskolában meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. Külső
Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg kell tervezni, hogy az iskola egy évben hány főt küld továbbképzésre, és milyen hiányterületek vannak, amihez jó lenne, ha a tantestületből értene valaki. Melléklet
ENSZ 2002. december 20. 57. közgyűlés 2005-2014. közötti évtizedet a FENNTATHATÓSÁGRA NEVELÉS évtizedének nyilvánította. A nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán a fenntarthatóság, a környezet és az egészségvédelem alapértékeinek megvalósítására. Környezeti nevelési program az iskola működési rendszerében Környezeti nevelés „A NAT módosítási tervezete szerint: „ A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását 109
annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanuló érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanuló kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelet, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.” Törvénytár A környezeti nevelést meghatározó és befolyásoló törvények hivatkozásai, törvényrészek. Ezek közül kiemelkedő: 2003. Évi LXI. Törvény a közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIX. Törvény módosításáról (lásd Kt.); 42/1999. (X.13.) OM rendelet az Országos szakértői névjegyzékről, tevékenységről; 24/2003. (VIII.19.) OM rendelet, amely a kerettantervek kiadásáráról,, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet módosítása; Környezetvédelmi törvény (1995); Természetvédelmi törvény (1996); Állatok védelméről szóló törvény (1998); Hulladékgazdálkodási törvény (2000); Települési (megyei, helyi önkormányzati) környezetvédelmi programok; Nemzeti Környezetvédelmi Program (1997-2002); Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia (1998).
110
3.11. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei Magatartás 1. A tanuló kapcsolata társaival (pl. udvarias, közömbös, durva, konfliktus megoldása stb.). 2. Segítőkészség (pl. sokat tesz a közösségért, együttműködésre kész, kezdeményező, nem kezdeményező, nem kezdeményező, de nem is hátráltatja a munkát). 3. Kapcsolata a felnőttekkel (pl. illemtudó, néha/gyakran illetlen, tisztelettudó/tiszteletlen stb.). 4. Fegyelmezettsége (pl. a szabályokat mindig/általában/gyakran betartja, nem tartja be). 5. Tanórán kívüli viselkedés (pl. szeret, tud együtt lenni, közös programokban részt venni társaival, betartja-e a kulturált egymás mellett élés szabályait stb.). Szorgalom 1. Önálló munkája képességeihez mérten (pl. általában önálló, kevés/sok segítséget igényel stb.). 2. Munkavégzése csoportban, társakkal (pl. aktív, ötletgazdag, végrehatja az utasításokat, kitartó, elősegíti/hátráltatja a csoport munkáját stb.). 3. Házi feladatok elkészítése (pl. általában rendben vannak a házi feladatai, ritkán/sokszor nem készít házi feladatot, felszerelése általában rendben van, felszerelése gyakran hiányos, hiányzik stb.). 4. Szorgalmi feladatok készítése (pl. sokszor vállal szorgalmi feladatokat, gyűjtőmunkát végez stb.). 5. Tanórai aktivitás (pl. részt vesz aktívan az óra munkájában, elősegíti/hátráltatja az érdemi munkát stb.). A magatartás és szorgalom minősítéséhez segítséget nyújt az ún. magatartás füzet, melynek szempontjai irányadóak. 3.12. A tanuló jutalmazásának, fegyelmezésének iskolai elvei A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskolánk jutalomban részesíti. Szaktanári dicséret: megyei csapat verseny 2-3. hely, 1 tantárgyból városi 1-3. hely, megyei verseny díjazottai. Osztályfőnöki dicséret: 111
Igazgatói dicséret:
komplex városi 1-3. hely, megyei verseny 4-6. hely. megyei verseny 1-3. hely, területi-regionális verseny 1-10. hely, országos verseny 1-20. hely, megyei csapatverseny 1. hely, országos csapatverseny1-3. hely.
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések a) Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, viselkedésével megsérti az iskola tanárai, dolgozói és tanulótársai emberi méltóságát, másokat bántalmaz, cselekedetével társa egészségét veszélyezteti, büntetésben lehet részesíteni. b) Az iskolai büntetések formái szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, tantestületi megrovás. c) Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. d) A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, és a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Mind az iskolában tanítási időben, mind pedig a tanítási időn kívül szervezett iskolai rendezvényeken súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; veszélyes tárgyak birtoklása; szándékos károkozás; másokat megalázó helyzetbe kényszerítő viselkedés; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; tanórai sorozatos fegyelmezetlenség; más holmijának eltulajdonítása; megbotránkoztató viselkedés; ezen túl minden olyan cselekmény, mely a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősül. e) A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a Nkt. 58.§ (3) és (4) bekezdése alapján fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. 112
f) A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet módosítása lehetőséget ad a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lefolytatására. Ezt kezdeményezheti a Szülői szervezet, a Diákönkormányzat. A fegyelmi eljárás értesítésének kézhezvételétől egy hétig lehet jelezni az eljárás lefolytatásának szándékát. Az egyeztető eljárást a bejelentést követően két héten meg kell tartani. A fegyelmi eljárást az egyeztető tárgyalás idejére fel kell függeszteni. Az egyeztető eljáráson részt vehetnek az alábbi személyek: a sértett tanuló szüleivel, vagy gondviselőjével, a kötelességszegő tanuló szüleivel vagy gondviselőjével, a D.Ö.K. segítő tanár, az iskola igazgatója vagy helyettese, az egyeztető eljárást lefolytató pedagógus. Az egyeztető eljárás eredményeként a sértett és a kötelességszegő között megállapodás jöhet létre, amely biztosítja a sérelem orvoslását. Ez lehet anyagi jellegű vagy személyhez fűződő jogok megsértéséhez kapcsolódó nyilatkozat. A megállapodásnak a közoktatásról szóló törvény tanulói jogokra és kötelességekre vonatkozó rendelkezéseire kell épülnie.
Debrecen, 2013. március 31.
Jóváhagyta:
Denichné Hajdu Mónika Tímea igazgató
113
