DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYE- ZETGAZDÁLKODÁSI KAR DEBRECEN

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR

Az állattenyésztő mérnöki BSc alapszak önértékelése

DEBRECEN 2011. 02. 14. https://portal.agr.unideb.hu/karok/mek/sajat_oldalak/allattenyeszto_mernoki_bsc_alapszak/index.html

MAB Titkárság

2010.12.01.

ÁLLATTENY ÉSZTŐ MÉRNÖK I ALAPSZAK SZAK AK K REDITÁCIÓS ÖNÉRTÉK ELÉS

TARTALOMJEGYZÉK

I. A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKNEK ÉS AZ AKKREDITÁCIÓS FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS ................................................................................. 4 II. A KÉPZÉSI FOLYAMAT ÉS EREDMÉNYEI .......................................................................... 22

III. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉGFEJLESZTÉS ............................................................... 33

IV. FELHASZNÁLÓI SZEMPONTOK, KAPCSOLATI FORMÁK ............................................ 37 V. MELLÉKLETEK........................................................................................................................... 38 VI. A TÁRGYELŐADÓK ÖNÉLETRAJZA ................................................................................... 59 VII. TANTÁRGYLEÍRÁSOK ......................................................................................................... 158

2


1. sz. melléklet

ADATLAP 1. A szakon képzést folytató felsőoktatási intézmény neve, címe Debreceni Egyetem AGTC, Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. A felsőoktatási intézményben a képzésért közvetlenül felelős szervezeti egység Állattenyésztéstudományi és Biodiverzitás-védelmi Intézet 2. A folyó képzések helye(i) (székhely, telephely, külföld) és címe(i) 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. 3. A szak megnevezése (a vonatkozó KKK szerint) Állattenyésztő mérnöki alapképzési szak 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése (a vonatkozó KKK szerint) Állattenyésztő mérnöki alapképzési szak 5. Az indított szakirány(ok) megnevezése: nincs A szak KKK-jában (már) nevesített szakirány(ok) A szak KKK-jában (még) nem nevesített szakirány(ok) 6. Az indított képzési formák (a megfelelők aláhúzandók!) teljes idejű (nappali), részidejű (levelező, esti), távoktatásos (t), székhelyen kívüli (szhk) idegen nyelven is: angol, német, francia, orosz: nincs idegen nyelvű állattenyésztő mérnök BSc képzés csak idegen nyelven: angol, német, francia, orosz: nincs idegen nyelvű állattenyésztő mérnök BSc képzés 7. Az átlagos felvett hallgatói létszám képzési formánként (n, l, e, t, szhk): 12 fő/év 8. A képzési idő 7 félév, az oklevél megszerzéséhez 180+30 kredit szükséges (a vonatkozó KKK szerint) a felkínált tanórák (kontaktórák) száma: 1936 az összes óraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a szakmai gyakorlat - ha van - időtartama és jellege: hetesi gyakorlatok (160 óra), nyári gyakorlat, 7. féléves összefüggő üzemben eltöltött gyakorlat (5 féléven keresztül 40 óra/félév) 9. A szak indításának időpontja: 2005. szeptember 1. 10. A szakfelelős oktató megnevezése (beosztása, tudományos fokozata) és aláírása

Dr. Mihók Sándor egyetemi tanár, CSc

3


I. A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKNEK ÉS AZ AKKREDITÁCIÓS FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS

A KÉPZÉS TARTALMA A képzés programja, a szak tanterve (az óra és vizsgaterv táblázatos összegzése) tantárgyak - a vonatkozó KKK 8. pontjában megadott ismeretkörök alapján felelősök

félévek

1.

2.

3.

4.

5.

6.

tanóraszám (heti, ill. féléves),

tanóratípus (ea / sz / gy / konz)

7.

8.

tantárgy kreditszáma

számonkérés (koll / gyj /egyéb

alapozó ismeretek (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Agrártörténet és EU ismeretek Dr. Baranyi Béla 2. Állattan, állatélettan I. Dr. Juhász Lajos 3. Matematika és informatika I. Dr. Vincze Szilvia 4. Mezőgazdasági alapismeretek I. Dr. Csajbók József 5. Növénytan, növényélettan I. Dr. Lévai László 6. Szerves kémia Kincses Sándorné dr. 7. Állattan, állatélettan II. Novotniné Dr. Dankó Gabriella 8. Matematika és informatika II. Nagyné Dr. Polyák Ilona 9. Mezőgazdasági alapismeretek II. Novotniné Dr. Dankó Gabriella 10. Biokémia Kincses Sándorné dr. 11. Mezőgazdasági és élelmiszeripari mikrobiológia I. Dr. Peles Ferenc 12. Műszaki és élelmiszeripari alapismeretek Dr. Ancza Erzsébet 13. Talajtani ismeretek II. Dr. Csubák Mária

2/30 ea

5

koll.

2/30 ea 1/15 gy

4

koll.

1/15 ea 2/30 gy

5

koll.

2/30 ea

5

gyj.

2/30ea 1/15gy

5

koll.

2/30 ea 1/15gy

5

koll.

3

koll.

2/30gy

5

gyj.

2/30gy

5

gyj.

2/30ea 1/15gy

4

koll.

2/30ea 1/15gy

3

koll.

2/30ea 1/15gy

3

koll.

1/15 ea

4

koll.

2/30ea 1/15gy

4


14. Földműveléstan és területfejlesztés Dr. Nagy János 15. Statisztika Dr. Balogh Péter

összesen

11/165ea 5/75gy

9/135ea 8/120gy

2/30ea 1/15gy

4

koll.

1/15ea 1/15gy

2

koll.

3/45ea 2/30gy

62

12 koll., 3 gyj.

2/30ea 1/15gy

4

koll.

2/30ea 1/15gy

6

koll.

5,3

koll., koll.

6

koll.

3

koll.

4

koll.

2

koll.

2/30ea 2/30gy

3

koll.

2/30ea 1/15gy

3

koll.

1/15ea 1/15gy

2

koll.

4/60ea 1/15gy

3

koll.

2/30ea 4/60gy

6

koll.

2/30ea 4/60gy

6

koll.

4/60ea

3

koll.

2

koll.

2

koll.

2

koll.

2

koll.

szakmai törzsanyag (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Általános állattenyésztés Dr. Komlósi István 2. Növénytermesztéstan Dr. Pepó Péter 3. Takarmányozástan I., II. Dr. Bársony Péter 4. Szarvasmarha tenyésztés Dr. Béri Béla 5. Gazdaságtudományi ismeretek I. Dr. Odor Kinga 6. Juhtenyésztés Dr. Jávor András 7. Haltenyésztés Dr. Stündl László 8. Állattenyésztés gépei Dr. Hagymássy Zoltán 9. Növénytermesztéstan III. Dr. Sárvári Mihály 10. Lótenyésztés Dr. Mihók Sándor 11. Gazdaságtudományi ismeretek II. Dr. Bács Zoltán 12. Baromfitenyésztés Dr. Mihók Sándor 13. Sertéstenyésztés Novotniné Dr. Dankó Gabriella 14. Gazdaságtudományi ismeretek III. Dr. Pető Károly 15. Élelmiszer technológia alapjai IV. Dr. Sipos Péter 16. Állategészségtan Dr. Pécsi Anna 17. Gyepgazdálkodás Dr. Nagy Géza 18. Környezetgazdálkodás, környezettechnológia II. Dr. Borbély János

2/30ea 2/30ea 2/30gy 2/30gy 2/30ea 4/60gy 4/60ea 1/15gy 2/30ea 2/30gy 1/15ea 1/15gy

2/30ea 2/30gy 1/15ea 1/15gy 1/15ea 1/15gy 2/30ea

5


19. Minőségirányítási rendszerek Dr. Győri Zoltán 20. Állattenyésztési ökonómia Dr. Szűcs István összesen

2/30ea

2

koll.

2/30ea

2

koll.

10/150ea 4/60gy

71

21 koll.

1/15ea 1/15gy

2

koll.

2/30ea 1/15gy

3

koll.

2/30ea

2

koll.

3/45ea 1/15gy

4

koll.

3/45ea

3

koll.

1/15ea 1/15gy

2

koll.

1/15ea 1/15gy

2

koll.

1, 2

koll., koll.

2/30ea 2/30gy

3

koll.

1/15ea 1/15gy

2

koll.

1/15ea 1/15gy

2

koll.

2

koll.

30

13 koll.

7, 8

gyj., gyj.

10/150ea 5/75gy

16/240ea 14/210gy

8/120ea 8/120gy

differenciált szakmai ismeretek (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) Állattenyésztési tantárgycsoport 1. Takarmányismeret, -gyártás Dr. Bársony Péter 2. Állatnemesítés Dr. Kusza Szilvia 3. Állattenyésztés története Dr. Mihók Sándor 4. Állattenyésztési genetika Dr. Komlósi István 5. Tartástechnológia, etológia Dr. Rózsáné Dr. Várszegi Zsófia 6. Méhészet Dr. Kozák Lajos 7. Intenzív haltermelő rendszerek Dr. Bársony Péter 8. Termelésbiológia és állathigiénia I., II. Novotniné Dr. Dankó Gabriella 9. Állattenyésztés gépesítése és építészete Dr. Hagymássy Zoltán 10. Nyúl és prémesállat Dr. Mihók Sándor 11. Tógazdasági tartástechnológia Dr. Bársony Péter 12. Legeltetéses állattartás Dr. Béri Béla

1/15ea 2/30gy

2/30gy 5/75ea 2/30gy

összesen

8/120ea 3/45gy

Szakdolgozat I., II. Szakmai gyakorlat I., II. Dr. Mihók Sándor Hetesi gyakorlat Dr. Posta János összesen

5/75ea 4/60gy

4/60gy

2/30gy 2/30gy 80gy

80gy

40gy

40gy

40gy

40gy

40gy

40gy

120gy

40gy

120gy

2/70gy

szabadon választható tantárgyak

6

0 2/30gy

15

2 gyj.


1. Magyar nyelvű üzleti alapismeretek 2/30ea Dr. Vargáné Dr. Csobán Katalin 2. Bevezetés az EU szaknyelvbe 2/30ea Andrássy Géza 3. Angol / német / francia nyelvgyakorlat 2/30ea Trockij German 4. Interkulturális kommunikációs isme2/30gy retek II. Dr. Harsányiné Czollner Andrea 5. Szakszövegfordítási gyakorlat I., II. 2/30ea 2/30gy Dr. Silye Magdolna 6. Gazdasági halfajok 1/15ea szaporítása 1/15gy Dr. Bársony Péter 7. Haszongalamb1/15ea tenyésztés 1/15gy Dr. Posta János 8. Őshonos állatok tenyésztése, tartása 1/15ea Dr. Mihók Sándor 9. Szaporodásbiológia 2/30ea Dr. Pécsi Anna 10. Állati termékek feldolgozása 2/30ea Dr. Rózsáné Dr. Várszegi Zsófia 11. Általános hidrobiológia 2/30ea Dr. Kátai János 12. Vízgazdálkodás állattenyésztő telepe2/30ea ken Dr. Tamás János 13. Állatvédelem 2/30ea Dr. Pécsi Anna 14. Kutyatenyésztés 1/15ea Dr. Rózsáné Dr. Vár1/15gy szegi Zsófia 15. Állattenyésztési politika 1/15ea Dr. Jávor András 16. Általános nyelv I., II. 4/60gy 4/60gy Dr. Silye Magdolna 17. Szakmai idegen nyelv I., II. 4/60gy 4/60gy Dr. Silye Magdolna Testnevelés 2/30gy 2/30gy Nagy Gábor összesen

6/90gy

6/90gy

4/60ea 4/60gy

5/75ea 8/120gy

7

10/150ea

4/60ea 3/45gy

1

gyj.

2

koll.

1

gyj.

1

gyj.

1, 1

gyj., gyj.

2

koll.

2

koll.

2

koll.

2

koll.

2

koll.

2

koll.

2

koll.

2

koll.

2

koll.

2

koll.

0, 0

egyéb

2, 2

gyj., gyj.

0

egyéb

31

11 koll., 7 gyj., 2 egyéb


a szakon összesen

11/165ea 11/205gy

9/135ea 14/330gy

22/330ea 13/235gy

29/435ea 25/495gy

23/345ea 14/250gy

14/210ea 13/195gy

209

57 koll., 12 gyj., 2 egyéb

Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból, melyért 30 kredit jár.

A képzési és kimeneti követelményekben felsorolt kompetenciák elsajátíttatásának bemutatása A kompetenciák elsajátításának kimeneti követelményét az Állattenyésztő mérnöki alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei tartalmazzák. Ez a kari irattárakban, a főhatóságnál megtekinthető.

A szak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák (KKK 7. pontja) elsajátíttatásának megvalósítási terve: az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, oktatási módszerek és gyakorlatuk A képzés célja természettudományi, agrárműszaki, mezőgazdasági technológiai, de akár élelmiszergazdasági, legfőképpen állattenyésztési ismereteik birtokában lévő állattenyésztő mérnökök képzése. Ezek a mérnökök egyéni képességüktől, kreativitásuktól függően képesek az állati termék előállítás termelési, feldolgozási, értékesítési folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésre. Rövidebb-hosszabb gyakorlat után önálló gazdálkodásra, egyéni és társas vállalkozások működtetésére. A megszerzett ismereteket a hallgatók a 7. félév során összevethetik a gyakorlati képzőhely (tekinthetjük munkaerő piacnak) elvárásaival és üzemi megvalósításával. A kiemelt képességű és szorgalmú hallgatók a mesterképzésben gyarapíthatják most már inkább elméleti ismereteiket, és akár PhD hallgatók is lehetnek, s készülhetnek tudományos pályára is. Általános kompetenciákhoz sorolandónak tekintjük a természettudományos, jogi és műszaki ismeretek elsajátítása során felszedett tudásanyagot. Szakmai kompetenciákhoz sorolandónak tekintjük a szakmai törzsanyag elsajátítása során megszerzett ismereteket. Az oktatási módszerek közé soroljuk a hallgató állandó bevonását a gyakorlatokba, önálló feladatok elvégzéséhez szoktatását. A tantervben meghatározott elméleti és gyakorlati órák lehallgatása után a hallgatók rendre szóbeli vizsgát tesznek, fejlesztve ezzel kommunikációs készségüket. A szóbeli vizsgák, kisebb tanulmányok készítése a munkahelyen megkerülhetetlen beszámolók, összefoglaló anyagok könnyed összeállítására készíti fel a hallgatót. A szigorlati vizsgakérdések a hallgatókat rendre az összefüggések keresésére és felismerésére ösztönzik.

8


A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI A SZAK FELELŐS ÉS A SZAK IRÁNY OK FELELŐSEI Felelősök neve szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős a szakiránya megadásával

Dr. Mihók Sándor

Tudományos fokozat /cím

szakfelelős

FOI-hez Munkakör tartozás (e/f tan/ (AT vagy e/f doc.) AE)

CSc

e. tanár

AT

Milyen Hány kredit szak(ok) fele- felelőse a szakon / lőse az intézményben

állattenyésztő mérnök BSc

14/33

A Z OK TATÓI K ÖR : T ANTÁRGY LISTA – TANTÁRGY AK FELELŐSEI, OK TATÓI A tantárgy oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAI (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

(KKK 8. pont)

Alapozó tárgyak

1. Agrártörténet és EU ismeretek 2. Állattan, állatélettan 3. Matematika és informatika I. 4. Mezőgazdasági alapismeretek I. 5. Növénytan, növényélettan I. 6. Szerves kémia 7. Állattan, állatélettan II. 8. Matematika és informatika II. 9. Mezőgazdasági alapismeretek II. 10. Biokémia 11. Mezőgazdasági és élelmiszeripari mikrobiológia I. 12. Műszaki és élelmiszeripari alapismeretek 13. Talajtani ismeretek II. 14. Földműveléstan és területfejlesztés 15. Statisztika

Oktató neve (több oktató esetén a Tud. tantárgy blokkjáfok. /cím ban első helyen a tantárgy felelőse)

Részvétel az Hány kreditérMunkakör FOI-hez tarto- ismeretátadás- tékű tantárgy (ts. / adj./ zás ban felelőse a e/f doc./ és munkavi- előadó gyak. szakon, ill. az e/f tanár/ szony típusa I / N vezető intézményben, tud. mts./ (AT/AE/V) I / N B és M képzésegyéb) ben összesen

Dr. Baranyi Béla

DSc

e. tanár

AE

I

N

5/8

Dr. Juhász Lajos

PhD

e. docens

AT

I

I

4/33

Dr. Vincze Szilvia PhD

e. docens

AT

I

I

5/5

Dr. Csajbók József PhD

e. docens

AT

I

N

5/27

Dr. Lévai László

CSc

e. docens

AT

I

I

5/25

Kincses Sándorné dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Nagyné Dr. Polyák Ilona Novotniné Dr. Dankó Gabriella Kincses Sándorné dr. Dr. Peles Ferenc

PhD

e. adjunk- AT tus e. adjunk- AT tus e. docens AT

I

I

9/16

I

I

17/26

N

I

5/10

e. adjunk- AT tus e. adjunk- AT tus e. tanárse- AT géd

N

I

17/26

I

I

9/16

I

I

3/16

Dr. Ancza Erzsé- PhD bet

e. adjunk- AT tus

I

I

3/18

Dr. Csubák Mária

CSc

e. docens

AT

I

N

4/4

Dr. Nagy János

DSc

e. tanár

AT

I

I

4/18

Dr. Balogh Péter

PhD

e. docens

AT

I

I

2/14

PhD PhD PhD PhD PhD

9

Törzstárgyak


1. Általános állattenyésztés 2. Növénytermesztéstan 3. Takarmányozástan I., II. 4. Szarvasmarha tenyésztés 5. Gazdaságtudományi ismeretek I. 6. Juhtenyésztés

Dr. Komlósi Ist- PhD ván Dr. Pepó Péter DSc

e. docens

AT

I

I

8/27

e. tanár

AT

I

I

6/33

Dr. Bársony Péter

PhD

I

I

16/22

Dr. Béri Béla

CSc

e. adjunk- AT tus e. docens AT

I

I

8/33

Dr. Odor Kinga

PhD

I

I

3/2

Dr. Jávor András

CSc

e. tanárse- AT géd e. tanár AT

I

I

6/16

7. Haltenyésztés

Dr. Stündl László

PhD

I

I

2/12

8. Állattenyésztés gépei 9. Növénytermesztéstan III. 10. Lótenyésztés

Dr. Hagymássy PhD Zoltán Dr. Sárvári Mihály CSc


I

I

3/19

e. tanár

AT

I

I

3/35

Dr. Mihók Sándor

CSc

e. tanár

AT

I

I

14/33

11. Gazdaságtudományi ismeretek II. 12. Baromfitenyésztés 13. Sertéstenyésztés 14. Gazdaságtudományi ismeretek III. 15. Élelmiszer technológia alapjai IV. 16. Állategészségtan 17. Gyepgazdálkodás 18. Környezetgazdálkodás, környezettechnológia II. 19. Minőségirányítási rendszerek 20. Állattenyésztési ökonómia

Dr. Bács Zoltán

PhD

e. docens

AT

I

I

3/29

Dr. Mihók Sándor

CSc

e. tanár

AT

I

I

14/33

Novotniné Dr. PhD Dankó Gabriella Dr. Pető Károly CSc


I

I

17/26

I

N

3/24

Dr. Sipos Péter

PhD

e. adjunk- AT tus

I

I

2/16

Dr. Pécsi Anna

PhD

I

I

6/17

Dr. Nagy Géza

CSc

e. adjunk- AT tus e. tanár AT

I

I

2/22

Dr. Borbély János

CSc

e. docens

AT

I

N

2/14

Dr. Győri Zoltán

DSc

e. tanár

AT

I

N

2/31

Dr. Szűcs István

PhD

e. docens

AT

I

N

2/25

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAI

A tantárgy oktatói Oktató neve

(KKK 8. pont)

Tud. Munka-kör FOI-hez fok. (ts. / adj. tartozás /cím stb.) (AT/AE/V)

Hány kredit felelőse a szaelőadó gyak. v. kon, ill./ I/N I / N az intézményben Részvétel

Állattenyésztési tantárgycsoport 1. Takarmányismeret, - Dr. Bársony Péter PhD gyártás 2. Állatnemesítés Dr. Kusza Szilvia PhD

e. adjunk- AT tus tud. mts. AT

I

I

16/22

I

I

3/5

3. Állattenyésztés törté- Dr. Mihók Sándor CSc nete 4. Állattenyésztési gene- Dr. Komlósi Ist- PhD tika ván

e. tanár

AT

I

N

14/33

e. docens

AT

I

I

8/27

10


5.

Tartástechnológia, Dr. Rózsáné Dr. PhD etológia Várszegi Zsófia 6. Méhészet Dr. Kozák Lajos PhD

e. tanársegéd e. adjunktus e. adjunktus e. adjunktus e. docens

AT

I

N

7/15

AT

I

I

2/32

AT

I

I

16/22

AT

I

N

17/26

AT

I

I

3/19

e. tanár

AT

I

I

14/33


I

I

16/22

N

I

8/33

Dr. Mihók Sándor CSc Dr. Mihók Sándor CSc

e. tanár e. tanár

AT AT

N N

I I

14/33 14/33

Dr. Posta János

e. tanárse- AT géd

N

I

2/7

AT

N

I

11/21

e. adjunk- AT tus egyéb AT

N

I

4/8

N

I

3/5

e. tanárse- AT géd egyéb AT

N

I

2/2

N

I

6/10

7. Intenzív haltermelő rendszerek 8. Termelésbiológia és állathigiénia I., II. 9. Állattenyésztés gépesítése és építészete 10. Nyúl és prémesállat

Dr. Bársony Péter PhD

11. Tógazdasági tartástechnológia 12. Legeltetéses állattartás 13. Szakdolgozat I., II. 14. Szakmai gyakorlat I., II. 15. Hetesi gyakorlat

Dr. Bársony Péter PhD

Novotniné Dr. PhD Dankó Gabriella Dr. Hagymássy PhD Zoltán Dr. Mihók Sándor CSc

Dr. Béri Béla

CSc

PhD

Gazdasági szaknyelvi kommunikáció tantárgycsoport 1. Professzionális nyelvi Dr. Silye Mag- PhD kommunikáció I., II., III. dolna 2. Üzleti nyelv I., II., III. Dr. Hajdú Zita PhD

e. docens

3. Interkulturális kommunikációs ismeretek I. 4. Pályázatírási készségek célnyelven 5. Jogi nyelv I., II.

Dr. Harsányiné Czollner Andrea Tóth Magdolna -

6. Kultúraközi kommunikáció 7. Környezetgazdálkodási és környezetpolitikai szaknyelv 8. Projekt munka

Dr. Troy PhD Wiwczaroski Dr. Silye Mag- PhD dolna

e. docens

AT

N

I

2/16

e. docens

AT

N

I

11/21

Dr. Silye Mag- PhD dolna

e. docens

AT

N

I

11/21

Dr. Vargáné Dr. PhD Csobán Katalin Andrássy Géza -

tud. smt.

AT

I

N

1/1

egyéb

AT

I

N

6/10

Trockij German

egyéb

AT

I

N

1/1

egyéb

AT

N

I

3/5

e. docens

AT

I

N

11/21

e. adjunk- AT tus e. tanárse- AT géd e. tanár AT

I

I

16/22

I

I

2/7

I

N

14/33

e. adjunk- AT tus

I

N

6/17

Andrássy Géza

-

Szabadon választható tantárgyak 1. Magyar nyelvű üzleti alapismeretek 2. Bevezetés az EU szaknyelvbe 3. Angol / német / francia nyelvgyakorlat 4. Interkulturális kommunikációs ismeretek II. 5. Szakszöveg-fordítási gyakorlat I., II. 6. Gazdasági halfajok szaporítása 7. Haszongalambtenyésztés 8. Őshonos állatok tenyésztése, tartása 9. Szaporodásbiológia

-

Dr. Harsányiné Czollner Andrea Dr. Silye Mag- PhD dolna Dr. Bársony Péter PhD Dr. Posta János

PhD

Dr. Mihók Sándor CSc Dr. Pécsi Anna

PhD

11


10. Állati termékek feldolgozása 11. Általános hidrobiológia 12. Vízgazdálkodás állattenyésztő telepeken 13. Állatvédelem

Dr. Rózsáné Dr. PhD Várszegi Zsófia Dr. Kátai János CSc

e. tanárse- AT géd e. tanár AT

I

N

7/15

I

N

2/23

Dr. Tamás János

DSc

e. tanár

AT

I

N

2/35

Dr. Pécsi Anna

PhD

e. adjunk- AT tus e. tanárse- AT géd e. tanár AT

I

N

6/17

I

I

7/15

I

N

6/16

e. docens

AT

N

I

11/21

e. docens

AT

N

I

11/21

egyéb

AT

N

I

14. Kutyatenyésztés

Dr. Rózsáné Dr. PhD Várszegi Zsófia Állattenyésztési Dr. Jávor András CSc

15. politika 16. Általános nyelv I., II. 17. Szakmai idegen nyelv I., II. 18. Testnevelés

Dr. Silye Mag- PhD dolna Dr. Silye Mag- PhD dolna Nagy Gábor -

Összesítés az oktatói körről A képzés tantárgyainak száma 88

Az oktatók FOI-hez A képzésAz oktatók munkaköri Az összes Az oktatók minőtartozása és munkaben résztsítettsége beosztása oktatóból viszony típusa vevő ösztantárgyszes oktató PhD/ ts. / docens tanár felelős AE V DSc/MTA AT adj. száma CSc f. e. f. e 46 46 36 5 45 1 0 14 15 10

A szak oktatói – beosztás és életkor alapján

egyetemi tanár

Összes oktató a szakon 10

főiskolai tanár

0

egyetemi docens

15

főiskolai docens

0

adjunktus

9

0

1

4

4

0

9

tanársegéd

5

0

1

0

3

1

5

doktorandusz

0

tudományos munkatársak

2

0

0

0

2

0

2

egyéb

4

0

2

1

1

0

4

Összesen

45

4

19

9

12

1

44

Beosztás

1950 előtt

1950-59

1960-69

1970-80

1980 után

3

7

0

0

0

Összes oktatóból AT(fő) 9

1

8

4

2

0

15

Oktatók száma születési év szerint

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak):

12


A SZAKON FOLYÓ KÉPZÉS TUDOMÁNYOS HÁTTERE A szak tudományágában országosan elismert szakmai műhely(ek) tudományos (alkotói, K+F, művészeti) programja, fontosabb publikációs, pályázati és együttműködési eredményei, azok vezetői és résztvevői A szak oktatásában résztvevő oktatók publikációs tevékenysége közismert, hiszen ez alapfeltétele az oktató beosztásának. Ehhez kapcsolódik az oktatók kutatási tevékenysége is. A beadott kutatási pályázatokról a Centrum irattára dokumentációt képes kiadni, az elnyert pályázatokról kötött szerződések pedig a Gazdasági Igazgatóságnál megtalálható. Az Állattenyésztéstudományi Intézet oktatóinak fontosabb publikációi Anton I. – Zsolnai A. – Komlósi I. – Király A. – Fésüs L. (2006): Effect of MYOG genotypes on growth rate and production traits in Hungarian Large White pigs. Acta Veterinaria Hungarica 54. 393-397. Árnyasi M. – Komlósi I. – Lien S. – Czeglédi L. – Jávor A. (2009): Searching for DNA markers for milk production and composition on chromosome 6 in sheep. Journal of Animal Breeding and Genetics 126. 142-147. Bényei B. – Komlósi I. – Pécsi A. – Pollott G. –Marcos C. H. – Camposf A. O. – Lemesg M. P. (2006): The effect of internal and external factors on bovine embryo transfer results in a tropical environment. Animal Reproduction Science 93. 268-279. Béri B. - Czeglédi L. (2005): A gyepek szerepe a gazdasági állatok takarmányozásában. Szerk.: Németh T. - Magyar M.: Üzemi szintű tápanyagmérleg számítási praktikum. Spácium Kiadó, Budapest 42-55. Béri B. - Czeglédi L. (2005): A takarmányozás optimalizálása a hazai szarvasmarha-tenyésztésben. Szerk.: Németh T. - Magyar M.: Üzemi szintű tápanyagmérleg számítási praktikum. Spácium Kiadó, Budapest 56-73. Béri B. (1996): Szarvasmarhák legeltetése. in: Legelõ- és gyepgazdálkodás Szerk. Vinczeffy I. Mezõgazda Kiadó, Budapest. 242-252. Béri B. (1998): A húsmarha kezelése, gondozása. In: Húsmarhatenyésztés. Szerk.: Szabó F. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 293-308. Czimber Gy. E. – Horváth D. – Nagy Sz. – Mihók S. (2007): A ménsperma mélyhűtési technológiájának kritikus pontjai – előkísérlet. Magyar Állatorvosok Lapja 3. 129. 177-180. Fésüs L. - Komlósi I. - Varga L. - Zsolnai A (szerk.) (2000): Molekuláris genetikai módszerek alkalmazása az állattenyésztésben. Budapest: Agroinform Kiadó - Stratégiakutató Intézet, 2000. 1190. Fésüs L. – Sarlós P. – Osváth Zs. – Zsolnai A. – Komlósi I. – Rátky J. (2006): Influence of the dominant white /KIT genotypes on the reproductive organs of the pigs. Journal of Reproduction and Development 52. 707-713. Fésüs L. – Zsolnai A. – Komlósi I. (2005): Influence of porcine coat color genotypes on haemathological parameters, piglet birth weight and body weight gain until weaning. Archiv für Tierzucht 122. 127-130. Gutzwiller A. - Czeglédi L. - Stoll P. - Bruckner L. (2007): Effects of Fusarium toxins on growth, humoral immune response and internal organs in weaner pigs, and the efficacy of apple pomace as an antidote. Journal of Animal Physiology and Animal Nutrition 91. 9-10. 432-438. Horogh G. – Zsolnai A. – Komlósi I. – Anton I. – Fésüs L. (2005): Oestrogen receptor genotypes and litter size in Hungarian Large White pigs. Journal of Animal Breeding and Genetics 122. 56-61.

Houška L. – Wolfová M. – Nagy I. – Csörnyei Z. – Komlósi I. (2010): Economic values for traits of pigs in Hungary. Czech Journal of Animal Science 55. 139-148. Keller K. – Wolfova M. – Wolf J. – Fekete Z. – Komlósi I. – Szabó F. (2009): Impact of mature cow weight on farm profitability and economic weights of beef cattle traits. Archiv für Tierzucht 52. 255-264. Komlósi I. - Veress L. (2001): Általános állattenyésztés. Debrecen: Debreceni Egyetem Agrártudományi 13


Centrum, 2001. 1-163.

Komlósi I. (2004): Mennyiségi tulajdonságok genetikai paraméterei. In: Szabó F (szerk.) Általános állattenyésztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó. 147-166. Komlósi I. – Wolfova M. – Wolf J. – Farkas B. – Szendrei Z. – Béri B. (2010): Economic weights of production and functional traits for Holstein-friesan cattle in Hungary. Journal of Animal Breeding and Genetics 127. 143-153. Komlósi I. (2006): A fajtatiszta tenyésztés és keresztezés szerepe az árutermelésben. Szerk. Jávor A. Kukovics S. - Molnár Gy.: Juhtenyésztés A-tól Z-ig. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 138-167. Komlósi I. (2006): QTL-marker biostatisztikai módszerek. Szerk.: Heszky L. - Fésüs L. - Hornok L.: Mezőgazdasági Biotechnológia. AGROINFORM Kiadó, Budapest. 325-339.

Kukovics S. – Molnár A. – Ábrahám M. – Németh T. – Komlósi I. (2006): Effects of udder traits on the milk yield of sheep. Archiv für Tierzucht 49. 165-175. L. Czegledi – A. Tamas – R. Borzsei – T. Bagoly – P. Kiss – G. Horvath – R. Brubel – J. Nemeth – B. Szalontai – K. Szabadfi – A. Javor – D. Reglodi – Zs. Helyes (2011): Presence of pituitary adenylate cyclase-activating polypeptide (PACAP) in the plasma and milk of ruminant animals. General and Comparative Endocrinology. doi:10.1016/j.ygcen.2010.12.012 Mihók S. – Pataki B. (2004): Lófajták. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 1-146. Mihók S. – Posta J. – Prutkay Z. – Komlósi I. (2010): Tenyészértékbecslés a magyar sportló kanca teljesítményvizsgák alapján. (A Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete Kiadványa). Budapest-Debrecen 1-207. Mihók S. (1995): A ló legeltetése, lólegelő. in: Legelő- és gyepgazdálkodás Szerk. Vinczeffy I. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 260-265. Mihók S. (1995): A lúd legeltetése. in: Legelő- és gyepgazdálkodás Szerk. Vinczeffy I. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 272-276. Mihók S. (1995): Lótenyésztés in: Állattenyésztés 1. Szerk. Horn P. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 445-580. Mihók S. (1995):A gazdasági állatok küllemtana in: Az állattenyésztés alapjai Szerk. Nagy N. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 158-172. Mihók S. (2004): Gazdasági állatok küllemtana. In: Általános állattenyésztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Szerk.: Szabó F. Mihók S. (2005): Gidrán méneskönyv. A Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület kiadványa 1482. Mihók S. (2005): Haflingi méneskönyv. A Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete kiadványa 1-148. Mihók S. (2005): Túrjaremetei hucul méneskönyv. (Reprint kiadás) A Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete kiadványa 1-104. Mihók S. (2005): Welsh méneskönyv. A Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete kiadványa 1-150. Mihók S. (2006): A gidrán ló monográfiája. Szerk.: Mihók S. Mihók S. (2006): Gazdasági Állataink – Fajtatan: Tyúk, gyöngytyúk, pulyka, kacsa, pézsmaréce, lúd. Szerk.: Mihók S. Mezőgazda Kiadó, Budapest 1-195. Mihók S. (2006): Génmegőrzés. „Hagyományos háziállatfajták genetikai és gazdasági értékének tudományos feltárása”. Szerk.: Mihók S. Debreceni Egyetem ATC kiadványa. 1-370. Mihók S. (2006): Lótenyésztés. Szerk.: Szabó F.: Állattenyésztéstan BSc. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Mihók S. (2007): A póniló és a kisló. Szerk.: Mihók S. Mezőgazda Kiadó. Budapest 224. Mihók S. (2008): A ló szelekciója. Szerk.: Tóth S. – Szalay I.: A haszonállatfajok szelekciója. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Nagy I. – Csató L. – Farkas J. – Gyovai P. – Radnóczi L. – Komlósi I. (2008): Genetic parameters of direct and ratio traits from field and station tests of pigs. Archiv für Tierzucht 51. 172-178. Peles F. - Wagner M. - Varga L. - Hein I. - Rieck P. - Gutser K. - Keresztúri P. - Kardos G. - Turcsányi I. Béri B. - Szabó A. (2007): Characterization of Staphylococcus aureus strains isolated from bovine milk in Hungary. International Journal of Food Microbiology 118. 2. 186-193. Posta J. – Komlósi I. – Prutkay Z. – Milsey B. – Mihók S. (2007): A Magyar sportlóállományra alapozott tenyészértékbecslési kutatások eredményei. Szerk.: Mihók S. Center Print Nyomda, Debrecen 1-68. Posta J. – Komlósi I. – Mihók S. (2007): Principal component analysis of performance test traits in Hungarian Sporthorse mares. Archiv für Tierzucht 50. 2. 125-135.

Posta J. - Komlósi I. - Mihók S. (2009): Breeding value estimation in the Hungarian Sport Horse population. The Veterinary Journal 181. 1. 19-23. Posta J. – Malovhr S. – Mihók S. – Komlósi I. (2010): Random regression model estimation of 14


genetic parameters for show-jumping results of Hungarian Sporthorses. Journal of Animal Breeding and Genetics 127. 280-288. Posta J. – Mihók S. – Márkus Sz. – Komlósi I. (2009): Analysis of Hungarian sport horse show jumping results using different transformations and models. Archiv für Tierzucht 52. 451-458. Prokisch J. - Czeglédi L. - Kovács B. - Daróczi L. - Széles E. - Tamás J. - Mabille F. - Győri Z. (2006): Silver precipitation: a new and easy to use method for measuring of wheat kernel surface area. Cereal Research Communications 34. 2-3. 1169-1176. Tőzsér J. - Komlósi I. (2004): A tenyészértékbecslés. In: Szabó F. (szerk.) Általános állattenyésztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó. 291-320. A jelenleg folyó és 2010-ben záródott kutatási témák • Sportlovak díjugratási sporteredményeinek értékelése − Témavezető: Dr. Posta János, Időszak: 2011-2013 • Exportképes halfajok (Barramundi; vörös árnyékhal) termeléstechnológiájának komplex fejlesztése (BARRA_09) − Témavezető: Dr. Stündl László, Időszak: 2009-2013 • A geotermikus energia haltermelési célú hasznosítási lehetőségének feltárása az észak-alföldi régióban (Baros G. projekt) − Közreműködő: Dr. Stündl László, Időszak: 2010-2011 • A piaci igényeknek és az éghajlatnak megfelelő juhok tenyésztése és nemesítése (NKFP) – Témavezető: Dr. Kovács András, Időszak: 2008-2010 • A hazai tejtermelés versenyképességének növelési lehetősége (NKFP) – Témavezető: Dr. Béri Béla, Időszak: 2008-2010 • A juhtenyésztés fenntartható, integrált és innovatív fejlesztése (NKTH) – Témavezető: Dr. Jávor András, Időszak: 2009-2010 Az akkreditációt felölelő időszakban folytatott fontosabb kutatási témák • Az őshonos ragadozó halfajok állományainak növelési stratégiája a faunaidegen gyomhal állományok egyidejű visszaszorításával (NKFP) – Témavezető: Dr. Stündl László (közreműködő), Időszak: 2004-2007 • A piaci versenyképesség növelési lehetősége a marhahús vertikumban (NKFP) – Témavezető: Dr. Béri Béla, Időszak: 2005-2008 • DNS szintű információ a juh-, tej- és hústermelési tulajdonságainak befolyásolására és a pulyka mellhústermelés mennyiségének és minőségének javítására (NKTH RET) – Témavezető: Dr. Jávor András, Időszak: 2005-2008

15


A SZAKON FOLYÓ KÉPZÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI

A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (ha a KKK szabályozza, akkor annak alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott) bemutatása: • Tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek, gyakorlóhelyek: Lásd a Karra vonatkozó 1. sz. mellékletet! A 2005 szeptemberében átadásra került Élettudományi Központ nagy számban nyújt kutatási és oktatási lehetőségeket új, rendkívül jól felszerelt labor és egyéb helyiségeivel. Az épület az igények szerint szintén számos tanteremmel, és modern laborral áll a kari oktatás rendelkezésére. Az un. élettudományi központban került elhelyezésre a 2002-ben létrehozott, majd ide áttelepített állattenyésztési molekuláris genetikai labor. Az itt folyó kutatások elsősorban a gazdasági haszonállatok genetikai vizsgálatára irányulnak. Elsődleges cél olyan molekuláris genetikai markerek azonosítása, melyek segítségével hatékonyabbá tehető az értékmérő tulajdonságokat kedvezően befolyásoló géneket hordozó egyedek azonosítása, szelekciója. Célunk továbbá a különböző gazdasági haszonállat fajokon belül az egyes változatok, értékes populációk genetikai diverzitásának, valamint a populációk közötti genetikai távolságnak a felmérése. A biotechnológia, a molekuláris genetikai módszerek, technikák gyors fejlődése révén a kedvező géneket hordozó egyedek szelekciója megkönnyíthető, illetve gyorsabbá, hatékonyabbá tehető. Az Állattenyésztéstani Tanszéknek szakmailag szerves részét képezi az Állattenyésztési Kísérleti Tér és Tanüzem, valamint a helyileg máshol fellelhető Halbiológiai Laboratórium. Ezeknek a gyakorlóhelyeknek a feladata kettős. Kiszolgálják a hallgatók gyakorlati képzését, pontosabban annak egy részét és az Állattenyésztéstani Tanszék pályázatok kutatásai egy részének is helyt adnak. A kutatással, a gyakorlati képzéssel összefüggésben tudományos diákköri munkák és szakdolgozatok készítésére is lehetőséget kínálnak. Tanüzemnek, illetve gyakorló gazdaságnak lehet felfogni a Debreceni Lovasakadémia Nonprofit Kft. néven nyilvántartásba vett lovasoktatási centrumot. Az Állattenyésztési Kísérleti Tér és Tanüzem elsősorban a régi háziállatfajták génvédelmének alárendelt. Ez irányban nyújt a hallgatónak betekintést a mezőgazdasági gyakorlati ismeretek elsajátításába. A telepen található 150 egyedből álló szapora merinó tenyészállat, 200 anyával 1 cigája in situ géntartalék állomány, egy kutatási téma keretében közel 200 vedlőgyapjas, illetve szőrös juh, 12 vonalból álló bronzpulyka populáció, összesen 280 nőivarú tenyészállat a hozzá tartozó bakokkal és a növendékállomány, 8 vonalból álló rézpulyka in situ állomány, összesen 140 tenyészállat és a növendékek. Található még a telepen mintegy 80 egyedből álló, 4 vonalra bontható fekete pulyka, a Lovas Oktatási Centrum tenyészkanca állományából kikerülő évjárati csikóállomány, esetenként vemhes kancák. A legutóbbi időben felállításra került, kifejezetten oktatási bemutató célból a sárga magyar, a fehér magyar, a kendermagos magyar, a fogolyszínű magyar, a fehér erdélyi kopasznyakú, a fekete erdélyi kopasznyakú és a kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúkfajtákból egy in situ baromfi génállomány. A fenti bemutatásból érzékelhető az Állattenyésztési Kísérleti Tér és Tanüzem sokrétűsége. A génmegőrzés infrastrukturális feltételei megfelelőek, kisebb fejlesztésre szorulnak. A juhállomány tartásának infrastrukturális háttere már változó, fejlesztésre szorul. A keltetés kapacitása megfelelő, körülményei fejlesztésre szorulnak. A szemestakarmány tárolása megoldott, a tömegtakarmányok tárolása, a tárolás során minőségmegőrzése fejlesztendő. Az elmúlt évek, különösen a 2010-es év időjárásának szélsőségei felvetik a természetes szárítással végzett takarmánytartósítás lehetetlenségét, a tömegtakarmányok betakarításának más technológiával való végzése szükségességét. A juhállomány és az évjárati csikók

16


legeltetéséhez elegendő terület áll rendelkezésre, a legelőterület felújítása viszont szakmailag indokolt lenne. A mezőgazdaság sokrétűsége közismert. Az lehetetlen, hogy egy tanüzem valamennyi állatfajhoz kapcsolódó gyakorlati ismeret elsajátítását garantálhassa. A tanüzemek szükségessége a kor igényének megfelelő technológiai szinten tartása megkérdőjelezhetetlen, de értelemszerűen nem terjedhet ki mindenre. A Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszék szakmai irányítása alá tartozó Állattenyésztési Kísérleti Tér és Tanüzem mindazoknál az állatfajoknál és hasznosítási formáknál, amelyekkel rendelkezik egyértelműen biztosítani képes a gyakorlati ismeretek elsajátítását a képzés során. Az agrármérnök képzésben részt vett hallgatók elképzelhetetlenül sok területen voltak képesek nagyszerű teljesítményre, éppen sokoldalú képzésükből eredően. Az Állattenyésztő mérnök BSc szakon végzett természetszerűen specializáltabb képzésben részesül, de még mindig elég tág határok között szerez ismeretet ahhoz, hogy elhelyezkedési gondjai ne legyenek. Ide sorolható az állattenyésztési ágazatokban folyó igen sokrétű termelés operatív intézése, beleértve a takarmánytermesztési, takarmányozási technológiai munkák szervezését, berendezések és gépek szakszerű üzemeltetését. Az előállított termékek szakszerű kezelése és azok értékesítése, piaci forgalmazása, de az - állati termék előállítás minőségi, minőségbiztosítási, környezetvédelmi és munkavédelmi előírásainak, jogi és közgazdasági szabályzórendszerének alkalmazása is. Gyakorlat megszerzése után, a tenyésztőszervezetek kontrollja mellett képes gazdasági állatfajok tenyésztő, nemesítő munkájának elvégzésére. Rábízható az állatállomány betegségmegelőző feladatainak szervezése és megvalósítása, az állatvédelemmel kapcsolatos előírások betartása, és betartatása. Néhány év tapasztalatszerzését követően képes lehet a gazdálkodás pénzügyi feltételeinek tervezésére és gyakorlati megvalósítására, de a gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási folyamatok végzésére is. Az alapfokozat birtokában az állattenyésztő mérnökök alkalmasak: - állati termék előállítással foglalkozó termelőegységek termelésirányítói munkaköreinek ellátására; - vállalkozói és farmtípusú gazdaságok önálló vezetésére; - állattenyésztési ágazatokban használatos korszerű technológiák bevezetésére és alkalmazására; - állati termék előállításához kapcsolódó szakigazgatási feladatok ellátására; - gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási feladatok elvégzésére. • Számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság: Lásd a Karra vonatkozó 2. sz. mellékletet! Az Állattenyésztő mérnök BSc alapszak fontosnak tekinti, hogy a végzés után a hallgató képes legyen önálló, kreatív munkára, mérnöki szinten megfelelő kommunikációra, probléma felismerésre és – megoldásra, döntéshozatalra, személyes felelősségvállalásra, munkája iránti igényességre és elkötelezettségre, szakmai továbbképzésre. A szakmai kompetenciák közül alkalmassá válik mezőgazdasági termelő folyamatok szervezésére, szükség szerint irányítására, de adott esetben manuális munkák végzésére és egyéni képességétől függően szakterületének fejlesztési, tervezési feladatai magas szintű ellátására. Korunk mérnökének jártasnak kell lennie az informatikában, az informatika alkalmazásában. Felkészültsége kiterjed a számítástechnikai alapfogalmak ismeretére, a táblázatkezelő programokra, az adatbázis kezelésre, a szövegszerkesztésre, a prezentáció készítésének módjára, adatelemző szoftverek ismeretére. Jellemző a hallgatóra az alapfokú hardver ismeret, az XP, windows 7, linux programok kezelése. Magabiztosan kezeli az internetet, esetenként az internetes adatbázisokat, on-line könyvtárakat.

17


• Könyvtári ellátottság; a papíralapú, illetve elektronikusan elérhető fontosabb szakmai folyóiratok és a szak szempontjából fontos szakkönyvek könyvtári, ill. internetes elérhetősége, a könyvtár ezen adatait tartalmazó honlap címe Lásd a Karra vonatkozó 3. sz. mellékletet! Agrártudományi Könyvtár honlapja, katalógusa: agr.lib.unideb.hu DEENK honlapja: www.lib.unideb.hu Intézeti (Tanszéki) könyvtári szolgáltatás Összességében kijelenthető, hogy a tanszéki könyvtár szakirodalmi ellátottsága kielégítő. A hazai szakirodalom a következő témakörökben hozzáférhető: Általános állattenyésztés, szarvasmarha-, ló-, sertés-, baromfi-, juh-, kisállattenyésztés (hal, nyúl, galamb, méhészet), takarmányozás, gyepgazdálkodás, állatélettan, állategészségügy. A nemzetközi szakirodalom szerteágazó területeiről, főleg angol és német nyelven, válogathatnak az érdeklődő hallgatók az általános állattenyésztés, molekuláris genetika, takarmányozás, baromfitenyésztés, lótenyésztés, szarvasmarha-tenyésztés, génmegőrzés témakörökben. Rendelkezésére áll továbbá számos konferencia-kiadvány, külföldi disszertációk, évkönyvek, szakszótárak, nyelvkönyvek, lexikonok, folyóiratok. Néhány jeles szakember könyvtári hagyatékának egy része. A Tanszéki Könyvtár felszereltsége, ellátottsága kötetek száma:

3160

ebből idegen nyelvű:

530

Folyóiratok: Állattenyésztés és Takarmányozás, Magyar Mezőgazdaság, Agrárunió, Őstermelő, Lovas Nemzet, Lovas Élet, Magyar Állatorvosok Lapja, Magyar Állattenyésztők Lapja, Biokontrol, Poultry International, Züchtungskunde, Jersey Journal, Journal of Animal Breeding and Genetics, Journal of Dairy Science, Feedstuffs, Theriogenology, Hungarian Agricultural Research, Equine Veterinary Journal, Equine Veterinary Education, Acta Alimentaria. Diploma és szakdolgozatok: 1261 db Doktori értekezések:

111 db

A tanszéki könyvtár technikai felszereltsége: S-LIB Kiskönyvtári modul – számítógépes program a kötetek állományba vételére, karbantartására, a kölcsönzések számítógépes lebonyolítására. Vonalkódos nyilvántartás, leolvasás. Internetes hozzáférés lehetősége. Fénymásoló berendezés. • A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő további szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás, stb.), mindezek az idegen nyelven folyó képzésben az adott idegen nyelvű anyaggal! Lásd a Karra vonatkozó 4. sz. mellékletet!

• Az oktatás egyéb, szükséges feltételei: Lásd a Karra vonatkozó 5. sz. mellékletet!

18


Tanszéki kapcsolat kiemelkedő az állattenyésztési vállalkozásokkal.

Gyakorló bázis Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. Erdélyi István, elnök vezérigazgató Bátortrade Kft. Dr. Petis Mihály, igazgató Baromfi-Coop Kft. Bárány László, igazgató Bigecs Farm Kft. Vaszkó László, ügyvezető igazgató Kasz-Farm Kft. Szombati István, ügyvezető igazgató Tranzit-Ker Kereskedelmi Zrt. Szabó Miklós, vezérigazgató Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. Varga Ferenc, vezérigazgat Állami Ménesgazdaság, Szilvásvárad Dallos ndor, vezér gazgató Petőfi Mg. Kft. Békési Imre, ügyvezető igazgató Béke Agrárszövetkezet Bodnár Lajos, elnök vezérigazgató Hajdúböszörményi Mg. Zrt. Erdélyi Zoltán, elnök igazgató Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft. Mélykuti Tibor, ügyvezető igazgató, Sápy Béla, ügyvezető NAGISZ Zrt. Kovács Lajos, elnök igazgató Kösely Mg. Zrt. Szabó János, elnök Dózsa Mg. Zrt. B. Csák Imre, elnök Tedej Rt. Bódi László, elnök-vezérigazgató Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. Nagy Miklós, igazgató Geo-Milk Kft. Leskó Magdolna, ágazatvezető Dél-borsodi Agrár Kft. Kiss Ferenc, igazgató Kasz-Coop Derecske Kft. Szabó Imre, ügyvezető igazgató Agrárgazdaság Kft. Dr. Forgács Barna, ügyvezető igazgató R&J Kft. Fülöp János, ügyvezető igazgató Hortobágyi Nonprofit Kft. Gaál Gyula, igazgató Lamb & Land Kft. Debreceni Sándor, ügyvezető igazgató Hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Kft. Horváth Ferenc, ügyvezető igazgató

Telephely 5540 Szarvas, Ipartelep 531/1. 4300 Nyírbátor, Árpád út 156/A. 4537 Nyírkércs, Petőfi u. 41.

Tevékenység sertés, baromfivágóhíd, pulyka brojlercsirke, baromfi vágóhíd, tejelő szarvasmarha tyúk szülőpár, baromfivágóhíd -feldolgozó, alternatív baromfitartás

4032 Debrecen, Füredi út 76.

sertés

4130 Derecske, Köztársaság u. 114.

tejelő tehén

4026 Debrecen, Jókai u. 1.

liba, kacsa

4071 Hortobágy, Sóvirág tér 21.

liba, kacsa

3348 Szilvásvárad, Egri út 16.

ló

4130 Derecske, Malom u. 1.

marha

4220 Hajdúböszörmény, Hajdúkerület u. 6. 4200 Hajdúböszörmény, 35-ös sz. főút, Polgári útfél

marha, sertés marha

8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 127.

tejfeldolgozás, kereskedelem

4181 Nádudvar, Fő út 119.

marha, sertés, baromfi, keltető, tejfeldolgozás

4200 Hajdúszoboszló, Debreceni útfél 11. 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 12.

tejelő marha juh, marha

4085 Hajdúnánás-Tedej, Fő út 9.

marha, sertés

4177 Földes, Deák Ferenc u. 2.

tojóhibrid-tartás, tojáskezelés, tejelő marha

3950 Sárospatak, Arany J. u. 30.

szarvasmarha

3444 Gelej, Vörösmarty u. 19.

tejelő marha, tejfeldolgozás

4130 Derecske, Rózsakert 3.

sertés

4002 Debrecen-Kismacs, 35-ös útfél 0212/6.

sertés, tejelő marha, húsmarha

4024 Debrecen, Holló J. út 4.

sertés

4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1.

génmegőrzés, juhtenyésztés, lótenyésztés

1134 Budapest, Lőportár u. 16.

juh árutermelés

4200 Hajdúszoboszló, Isonzó u. 24. Fszt. 1.

tógazdasági haltermelés

Szabolcsi Halászati Kft. Radóczi János, ügyvezető igazgató

4400 Nyíregyháza, Csillag u. 16.

SZARVAS-FISH KFT. Radics Ferenc, ügyvezető

5540 Szarvas, I. külterület 57.

19

tógazdasági haltermelés, halfeldolgozás, természetesvízi halászat intenzív üzemi haltermelés, halfeldolgozás


Jászkiséri Halas Kft. Borbély Gyula, ügyvezető igazgató

5130 Jászkisér, Pf.: 15.

tógazdasági haltermelés, intenzív üzemi haltermelés, horgásztatás

A képzés további tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra Tangazdaságok Az Állattenyésztéstudományi Intézethez tartozó vegyes állatfajú Kísérleti Tér és Tanüzem (juh, pulyka, tyúk és ló fajokkal). Az Állattenyésztési Kísérleti Tér és Tanüzem elsősorban a régi háziállatfajták génvédelmének alárendelt. Ez irányban nyújt a hallgatónak betekintést a mezőgazdasági gyakorlati ismeretek elsajátításába. A telepen található 150 egyedből álló szapora merinó tenyészállat, 200 anyával 1 cigája in situ géntartalék állomány, egy kutatási téma keretében közel 200 vedlő-gyapjas, illetve szőrös juh, 12 vonalból álló bronzpulyka populáció, összesen 280 nőivarú tenyészállat a hozzá tartozó bakokkal és a növendékállomány, 8 vonalból álló rézpulyka in situ állomány, összesen 140 tenyészállat és a növendékek. Található még a telepen mintegy 80 egyedből álló, 4 vonalra bontható fekete pulyka, a Lovas Oktatási Centrum tenyészkanca állományából kikerülő évjárati csikóállomány, esetenként vemhes kancák. A legutóbbi időben felállításra került, kifejezetten oktatási bemutató célból a sárga magyar, a fehér magyar, a kendermagos magyar, a fogolyszínű magyar, a fehér erdélyi kopasznyakú, a fekete erdélyi kopasznyakú és a kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúkfajtákból egy in situ baromfi génállomány. A Növénytudományi- és Földhasznosítási, Műszaki- és Területfejlesztési Intézetekhez tartozó növénytermesztési oktatási-kutatási telep az állattenyésztő mérnök BSc alapképzésben elsősorban a takarmánynövény termesztés szempontjából pótolhatatlan.

20


A KÉPZÉSI LÉTSZÁM ÉS KAPACITÁS

A tervezett és megvalósult hallgatói létszám. 20 fő/év, 12 fő/év Az intézmény képzési kapacitása az érintett képzési területen, ill. szakon (OH adatok). A Debreceni Egyetem képzési kapacitása az állattenyésztő mérnöki nappali képzésben 20 fő.

A SZAK HALLGATÓI AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI BSC SZAK HALLGATÓI

Jelentkezési, felvételi és végzési adatok (nappali tagozat) Jelentkezők száma Tanév 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10

Összesen 28 51 106 70 87

1. helyen 8 15 14 16 20

Felvételi keret (tervezett felvétel) 20 22 22 20 20

Felvettek száma állami 11 11 7 7 7

önkölts. 0 0 5 5 7

Felvételi Diplomát ponthatár szerzők (áll./ önkts.) száma 82/72 100/78 117/78 292/160 310/160

1 8

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): Nyelvismeret államilag elismert nyelvvizsgák alapján (nappali tagozaton) Tanév 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10

Nappalira felvettek közül a felvételkor fő % 1 3 4 3

9 25 33 21

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): -

21

A nyelvvizsga hiánya miatt nem kapott közvetlenül a záróvizsga után diplomát fő % 1

100

2

29


II. A KÉPZÉSI FOLYAMAT ÉS EREDMÉNYEI • A tananyag-fejlesztési tevékenység rendszeressége, motivációi: hallgatói érdeklődés, oktatói érdekek és (ön)célok, felhasználói elvárások. A szakterület tudományos eredményeinek beépítése a tananyagba. A tananyag korszerűsítésénél miképpen veszik figyelembe a változó gyakorlati elvárásokat, és kérnek, kapnak-e visszacsatolást a gyakorlat részéről? A tananyag fejlesztés motivációja az elkötelezett, szakmáját szerető, a mezőgazdaságban munkát vállaló intellektuális tőke minőségének javítására törekvő oktatóban rejlik. Az ilyen oktató számára, és a szak oktatásában résztvevők többsége ilyen, magától értetődő a lehallgatott/leadott szemeszterenkénti tananyag korszerűsítése. A tananyag korszerűsítést generálja továbbá a munkaerőpiac változó igénye, a gyakorlati és tudományos ismeretek bővülése. A DE MÉK oktatóira, ezen belül az állattenyésztéstan oktatóira, különösen jellemző a fontos kutatási témák művelése. Ez a tény, a kutatási eredmények, a kutatás közben szerzett tapasztalatok nagyban segítik a tananyagfejlesztést. A kutatási eredmények minden esetben és gond nélkül beépítésre kerülnek a tananyagba. A tananyag korszerűsítésének szakmai, technikai módjához tartozik az oktatók szoros kapcsolata az állattenyésztési vállalkozásokkal és a tanszékeken meglévő infrastrukturális háttér is. A hallgatók alapinformációjának elsajátításához a tankönyvek rendelkezésre állnak. Jó részüket a DE MÉK, kiemelten az Állattenyésztéstudományi Intézet oktatói írták. Az előadásokon a tankönyvekben (még) nem találhatók újabb ismeretek, vagy/és vitás kérdések kerülnek megvilágításba. Hasznos formája a tananyag korszerűsítésnek a konferencia anyagok megszerzése, az oktatók részvétele a szakmai konferenciákon, többségében előadóként. A kutatási feladatok, a kiállítások szervezése, a tenyésztő szervezetek munkájának irányítása, a hazai állattenyésztést meghatározó vállalkozásokkal való szoros együttműködés lényegében lehetetlenné teszi a mérnökképzésben kritika tárgyát képező tananyag oktatását. Ezek az információk hozzájárulnak a hallgatók tudásának gyarapításához, a későbbiekben annak alkalmazásához. A gyakorlat pozitív visszajelzését tükrözi az is, hogy a tágan értelmezett állattenyésztő vállalkozások szakemberei az intézménnyel, az intézettel szoros szakmai együttműködésben állnak, sok esetben keresik az együttműködés lehetőségét. A címzetes egyetemi oktatók a gyakorlatban dolgozókból kerülnek ki, egy részük a záróvizsgákon a bizottság tagja. Bátran állítható, hogy a DE MÉK szakjai közül a legelhivatottabbak az állattenyésztő mérnök alapszakos hallgatók. Általában az állattenyésztéssel foglalkozó családok gyerekei választják ezt a szakot, akik kora gyermekkoruk óta állatok közelében vannak és okvetlenül elhivatottak. Nem mellékes az sem, hogy egy részük már olyan gazdaságból jön, ahol a gazdaság rövidebb, hosszabb időn belüli átvétele érdekében képzett szakemberben látják a gazdálkodás további sikerét. •

A szak hallgatóinak felkészítése a mesterképzésbe / PhD képzésbe való továbblépésre. Oktatják-e a szakon az önálló kutatáshoz szükséges ismereteket? (Tudományelmélet, kutatásmódszertan, könyvhasználat, e-learning stb.) Ha igen, mit, mikor, milyen mélységben. A szak hallgatóinak felkészítése a mesterképzésre, PhD képzésre, a hallgatónak intézménybe lépése pillanatától megkezdődik. A szorosan vett tananyagon túl bepillantást nyernek a kutatási témákba, esetenként azon alkalmazásra kerülnek, de mindenképpen szakdolgozatot készítenek a kutatási témán belül végzett önálló munkájukról, gyakran tudományos diákköri konferenciákon is részt vesznek. E munkafolyamat során a hallgató kénytelen elsajátítani a könyvtárhasználatot (erre egy hetet ad a Kar vezetése a 2. félévben), a kutatási módszertan bizonyos elemeit (kísérlet beállítás, adathalmazkezelés, matematikai-statisztikai szoftver csomagok készségszintű használta stb.). Megszokja az elearning technikákat.

22


•

A kiemelkedő képességű hallgatók segítésének bemutatása: a tehetséggondozási programok, demonstrátori rendszer, szakkollégiumi rendszer, hallgatói kutatómunka, ösztöndíjak eddigi gyakorlata és esetleges jövőbeni tervek. Tudományos Diákkör A DE MÉK Tudományos Diákköri Tanács munkájával segíti a kar fő célkitűzésének elérését, nevezetesen a változó társadalmi és gazdasági kihívásokra gyorsan reagáló innovatív gyakorlatias képzés megvalósítását. A Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karának (jelenleg Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar) megalakulását, 2002. szeptember 1-jét, követően a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tudományos Diákköri Tanácsa önállóvá vált, azóta az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma két kari diákköri tanácsa egymástól függetlenül, de szoros együttműködésben végzi munkáját. 2009/2010. tanév kari TDK jelentkező: 3 fő, különdíjas: 1fő 2010/2011. tanév kari TDK jelentkező: 1 fő, helyezett 1 fő A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programba, illetve a Tormay Béla és Kerpely Kálmán Szakkollégiumba felvett hallgatók számára szakmai kihívás, egyben elvárt feltétel, hogy bekapcsolódjanak a Tudományos Diákköri Mozgalom munkájába. Rajtuk kívül is azonban számos hallgató vesz részt a kari tudományos diákköri munkában, amely minden esetben a kar szakmai intézeti diákköri iskoláiban indul a tehetséges hallgatók és jövőbeni konzulens tanáraik kapcsolatfelvételét követően. A kiemelkedő képességű hallgatók segítésének bemutatását, a tehetséggondozási programokat részletesebben kifejtve a 6.sz. mellékletben lehet áttekinteni. Tormay Béla Szakkollégium A Tormay Béla Szakkollégium célja, hogy magas színvonalú képzéssel és szolgáltatással, az alapés alkalmazott tudományok művelésével hozzájáruljon a Debreceni Egyetem, és ezen belül az Agrártudományi Centrum szakember képzésének fejlődéséhez. Tormay Béla Szakkollégium hallgatói 2010/2011. tanévben: Gerstner Blanka Állattenyésztő mérnök BSc hallgató 2009/2010. tanévben: Gerstner Blanka Állattenyésztő mérnöki BSc hallgató 2008/2009. tanévben: Gerstner Blanka Állattenyésztő mérnök BSc hallgató Szakmai versenyek A Debreceni Egyetem az Állattenyésztéstudományi Intézet szervezésében az utóbbi négy évben tehetséges hallgatóival rendszeresen részt vett a hazánkban rendezett felsőoktatási kategóriában meghirdetett állattenyésztési versenyeken. Egy-egy versenyen olykor több csapattal is. Elsősorban Állattenyésztő mérnök BSc, esetenként Mezőgazdasági mérnök BSc hallgatók azok, akik érdeklődőek és elkötelezettek az állattenyésztés iránt, és a közülük jelentkezők alkották a csapatokat is. 1. Juhászverseny 2007-től minden évben eredményesen szerepeltek Állattenyésztő mérnök BSc szakos hallgatók a Hódmezővásárhelyen megrendezett Szent György napi Juhásztalálkozón és versenyen. A megmérettetésben a hallgatók számot adtak az elméleti tudásukról, gyakorlati juhtenyésztési ismereteikről, a pásztorkultúra hagyományainak és értékeinek bemutatásáról is. 2007-ben csapatunk 3. helyezést ért el.

23


2008-ban egyik csapatunk fajtafelismerésben első, míg a másik csapatunk csapatvetélkedőben 2. helyezést ért el, 2009-ben 3. helyezést ért el a Debreceni Egyetem csapata. 2. Országos Gazdászverseny A Kaposvári Állattenyésztési Napok keretében rendezett I. és II. Országos Gazdászversenyen is részt vettünk. A verseny felölelte az állattenyésztés történetét, a hallgatók elméleti felkészültsége gazdasági haszonállat fajonként tesztfeladatok kitöltésével került megállapításra, míg a gyakorlati állattenyésztési ismeretek ügyességi feladatokkal voltak egybekötve. 2009-ben egyik csapatunk második, míg másik csapatunk 3. helyezést ért el, 2010-en egy csapat indítására kaptunk lehetőséget és 3. helyezést értek el hallgatóink. A verseny, az eredmények dokumentálására látható a sajtóban is megjelent beszámoló a debreceni egyetemi hallgatók sikeréről (7.sz. melléklet). A szakma iránt különösen érdeklődő hallgatóknak (és mindig van ilyen) inszeminátor képzést ajánlottunk az Állattenyésztéstani Tanszék munkatársainak szervezésében és jórészt oktatási tevékenységével. A képzésen a hallgatók örömmel és nagy intenzitással vettek részt. Ilyen jellegű tevékenységünket igyekeztünk szakmai lapok hasábjain is megjelentetni egyrészt az Intézmény számára hírverésként, másrészt tudatosítani a szakmával, hogy az állattenyésztő mérnökök között is egyre többen lehetnek, vannak olyanok, akik ezzel a biotechnikai módszerrel segíteni kívánják az állattenyésztést. • A gyakorlati képzésben az alkalmazási területekre történő felkészítés bemutatása A gyakorlati képzés megindul a nyári összefüggő, 80 órás szakmai gyakorlattal és az alapszakok (BSc, BA) utolsó, 7. félévében terebélyesedik ki. A gyakorlati képzés előtt a hallgatók az alapszak követelményeinek megfelelő elméleti oktatáson már részt vettek és legalább 180 kredittel rendelkeznek. A gyakorlati félév megkezdése előtt –mivel az kihelyezett gyakorlati helyeken, valós munkakörnyezetben, tényleges munkavégzéssel telik- a hallgatók speciális képzést is kapnak. Ez elsősorban a munka- és tűzvédelemre, állásinterjúra való felkészítésre és munkahelyi etikettre irányul. A gyakorlati képzés a DE AGTC rendszerében külső gyakorlati koordinátor, a MAG Praktikum Nonprofit Kft. segítésével történik. A koordinátor szervezet a gyakorlati félév előtt felméri a szakonként várható hallgatói létszámot. Ennek ismeretében felveszi a kapcsolatot az egyes szakterület hallgatóinak képzésében kompetens szervezetekkel. A potenciális fogadóhelyek gyakorlati képzésre való alkalmasságát szakmailag az adott szak szakvezetője hagyja jóvá. A hallgatók lehetőségei a mezőgazdasági gyakorlati ismereteinek elsajátítására A mezőgazdaság gyakorlati ismereteinek elsajátítása a kellően motivált, a szakma iránt érdeklődő, az összefüggéseket észlelő és abban eligazodni képes hallgató számára szinte korlátlan. Maga a tananyag széles skálát kínál erre. Létezik mindjárt a Mezőgazdasági alapismeretek tantárgy, amelyik egy un. felvezető, vagy eligazítást segítő diszciplínának tekinthető. Megmutatja a hallgatónak, hogy hol van, milyen területen szerezhet egzisztenciát nyújtó ismereteket a képzés során. Tényleges gyakorlati ismereteket kínál a hetesi gyakorlat. Ezt az Intézet Állattenyésztési tanüzemében, az Intézmény tulajdonát képező Lovas Oktatási Centrumban, az Intézményhez helyileg közel fekvő mezőgazdasági vállalkozásokban teljesíti a hallgató. A gyakorlati ismeretek elsajátításának egy újabb területe a tantárgyi gyakorlatok. Itt, a tantárgy sajátosságának megfelelően, konkrét technológiai ismeretekre tehet szert a hallgató. Ez minden állatfajra, ezen túl minden tudományterületre kiterjed.

24


Sajátos gyakorlati képzést, vagy ismeret elsajátítást kínál a nyári összefüggő üzemi gyakorlat. Az elméleti képzés végén az un. hetedik félévben a fogadó gyakorlati helytől függően és a hallgató egyéni képességétől behatároltan tényleges mérnöki rutint szerezhet az záróvizsga előtt álló Jelölt. A fentebb említett lehetőségek a képzési terv által előírt, lényegében kötelező gyakorlati ismeretszerzési formák. Emellett léteznek a tanszék, a tanszékek által kínált gyakorlati ismeretek elsajátítását hatékonyan segítő lehetőségek. Első helyen említhető az Állattenyésztéstudományi Tanszék, de más tanszékek kutatómunkájába való bekapcsolódás lehetősége. Ebben a formában a hallgatóra bízott, bízható feladat egyértelműen gyakorlatorientált. A hallgató az itt szerzett ismereteit, munkálkodásának eredményét tudományos diákköri dolgozat formájában, vagy/és szakdolgozatként jelenítheti meg. A DE-MÉK hallgatója abban a szerencsés helyzetben van, hogy az Intézményben (az Állattenyésztéstani Tanszék szervezésében) valósul meg az ország egyik legjelentősebb állattenyésztési kiállítása minden év augusztusában, immár 20 éve. A hallgató itt olyan tapasztalatokkal bővül, amit sehol másutt nem szerezhet meg. Az országban kiemelkedő állattenyésztési kiállítás még a Dél-Alföldi Állattenyésztési Kiállítási és a Kaposvári Állattenyésztési Kiállítás. Mindkettő esetében felkínáljuk a hallgatóknak az operatív részvételt a kiállítás munkájában. Az elmúlt pár évben a Kaposvári Egyetem meghirdette és megszervezte a Kaposvári Kiállításra épülve az Állattenyésztő mérnök és a Mezőgazdasági mérnök BSc alapszakos hallgatóknak a szakmai gyakorlati versenyét Országos Gazdász Verseny néven. Erre ismétlődően felkészítjük a hallgatókat és a debreceni állattenyésztő mérnök BSc hallgatók ezeken igen sikeresen is szerepeltek. Ezt a tényt a kiállítási jegyzőkönyvek is dokumentálják. A mezőgazdasági gyakorlati ismeretek elsajátítását teszik lehetővé azok az állattenyésztési vállalkozások, amelyekkel az Állattenyésztéstani Tanszék szoros kapcsolatban áll. A kölcsönös érdeklődéstől függően itt is szóba jöhető lehetőség van a gyakorlati ismeretek elsajátítására. A DE Állattenyésztéstani Tanszéke az állattenyésztésben létező tenyésztő szervezetek során működteti. Vezetőik a tanszékről kerülnek ki. Ez a szegmens is kitűnő lehetőség a hallgató számára speciális mezőgazdasági gyakorlati ismeretek szerzésére. A lótenyésztésben található tenyésztő szervezetek munkájába csatlakoznak szívesebben a hallgatók, de a szarvasmarha-tenyésztésben fellelhető tenyésztő szervezet (Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, Koncentrált Tejű Fajták Tenyésztő Egyesülete) munkájába való bekapcsolódásra is több példa van. • A gyakorlati félév szervezettségének ügymenete, az ellenőrzés, számonkérés módja A gyakorlati félévüket töltő hallgatók képzésüket olyan szervezeteknél kezdhetik meg, amelyikkel előzőleg az egyetem, a gyakorlat koordinációjáért felelős szervezet egy háromoldalú együttműködési megállapodást kötött. A megállapodásban részletesen rögzítik az egyetem, a koordinátor és a fogadószervezet jogait és kötelezettségeit. Az együttműködési megállapodás alapján a fogadószervezetek a koordinátor szervezet online rendszerében regisztrálásra kerülnek. A rendszerben ezután történik a konkrét gyakornoki pozíciók meghirdetése a hallgatók felé. A gyakorlati félév folyamán a hallgatók a fogadóhelyen gyakorlati vezető irányításával történik. A 12 hét alatt elvégzendő feladatokról közösen tervet készítenek (képzési terv), melyet a szakfelelős ellenőriz. A gyakorlati idő felénél, valamint végén (6. és 12. héten) a hallgató beszámolót készít az elvégzett feladatokról, melyet mind a gyakorlati vezetője, mind az egyetemi szakvezetője értékel. A hallgatók a gyakorlati félév végén, gyakorlati védés keretében szakmai bizottság előtt számolnak be a félév során elvégzett munkájukról. A bizottság a hallottak, valamint a kérdésekre adott válaszok alapján előre megadott szempontok alapján értékeli a hallgató féléves teljesítményét. •

Tájékozódás a társterületek felé, áthallgatások lehetősége

25


Minden lehetséges fórumot felhasznál a tanszék, illetve a szak oktatói állománya szakterületének tájékozódásáról (MTA bizottságai, tenyésztési hatóság, tenyésztő szervezetek, társintézmények hasonló szakjai, szakmai folyóiratok szerkesztő bizottságában részvétel, konferenciák szervezése, konferenciákon részvétel. A Kar az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzatnak megfelelően biztosítja a szak hallgatóinak az áthallgatások lehetőségét. •

Az értékelés és ellenőrzés módszerei, eljárásai és szabályai A Debreceni Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata teljes körűen tartalmazza az ellenőrzés módszereit és szabályait.

•

A záróvizsga tartalma, tematikája, szerkezete és értékelési rendszere. A záróvizsga bizottságok munkája, tapasztalata, s ezek visszacsatolása az oktatási folyamatba A záróvizsga részelemekből tevődik össze. A hallgató akár prezentáció keretében 10, legfeljebb 15 perc időkeretben ismerteti szakdolgozatának témáját, amit a miért, a hogyan, és milyen eredményeket kapott, rendszer szerint építi fel. Az önálló munkára késztető szakdolgozat témákat részben a tanszék adja ki, de mindig szabadságot kap a hallgató érdeklődése szerinti témaválasztásra. Önálló munkáját értékelni és szöveges formában kell megfogalmaznia. A szakdolgozatának ismertetése után tételek szerint behatárolva ugyan, de összefoglaló ismeretet szükséges adnia az állattenyésztés különböző területeiről. Ezt minden esetben az ökonómiai összefüggésekkel kell értékelnie. A záróvizsga bizottság külső és belső szakemberekből áll. A belső szakemberek között tapasztalt, vizsgáztatásban rutinos és lojális kérdező tanárok vannak, akik azt követően teszik fel a témával összefüggő rávezető kérdéseiket, amikor a Jelölt befejezte önálló mondandóját. A vizsgáztató tanárok kérdéseit követően az elnök lehetőséget ad a vizsgabizottság küldő tagjai részére kérdések feltevésére. A záróvizsga bizottság külső tagjai társintézményből, állattenyésztő vállalkozások vezető szakembereiből, főhatóságtól, tenyésztési hatóságtól, esetleg tenyésztő szervezetektől kerülnek ki. A vállalkozások vezetői többnyire címzetes egyetemi oktatók. Egy részük folyamatos óraadó is, többnyire azonban az egyes tantárgyak (főleg az állattenyésztés szélesen értelmezhető köréhez köthető) tananyagának véleményezésében vannak segítségre. Az elmúlt pár évben a záróvizsga bizottsági tagok véleménye szerint a vizsgán kérdezett anyag a kimenet szemszögéből kerül összeállításra. A hallgatók egyéni képességtől, képzettségtől és a képzettségre vonatkozó szándékuktól függően tudják bizonyítani mindezt, illetve azt is, hogy jól felkészültek-e, vagy/és jól felkészítettek-e a választott életpályára. A hallgatók felkészültsége egyértelműen személyfüggő. Sokszor előfordul, hogy a hallgatók jelentős részének középiskolai képzettsége hiányos, ennél fogva megnehezül az alap és alapozó tárgyak megértése, a szakmai tárgyakban az oksági összefüggések felismerése. A záróvizsga bizottságok vizsgái során az tapasztalható, hogy a jobb, ügyesebb, önállóbb hallgatók középvezetői munkakör betöltésére máris alkalmasak lehetnek. Ugyanakkor látni kell, hogy a BSc alapszakon megszerezhető tudás használhatóságáról nincs korrekt elképzelése sem a munkaerő piacnak, sem a munkaerőnek. A munkaerő piac többsége egy adott terület gondjainak, nehézségeinek megoldását várja el a frissen végzettől, miközben annak életkora és az ebből adódó feladat-megoldási rutinja nem is teszi lehetővé a vele szemben ilyenformán támasztott követelmény teljesítését. A munkavállaló túlértékeli a BSc alapdiplomát és a végrehajtó munkakör elfogadására alig képes. Mindkét fél tévedésben van, és mindkét fél csalódik. Ha a munkaerő piac és a munkavállaló helyén kezelné a BSc alapszakon megszerezhető és ténylegesen megszerzett tudást, akkor elégedettebbek lehetnének. A BSc alapszak középvezetői, végrehajtó munkakör ellátására képesíti a hallgatót, nyomatékosan hangsúlyozva azonban, hogy a gyakorlati életben előálló feladatok megoldására rutinra, tapasztalat-

26


ra van szükség. Konkrét feladatok megoldásának alkalmasságára nem lehet mérnököt képezni, ugyanakkor az is tény, hogy az előrehaladás mikéntje az egyéni képességektől alapvetően függ. Az oktatási intézményeken általában számon kérik a hallgatók elhelyezkedésének lehetőségét. Ez a felvetés amennyire reális, legalább annyira irreális is. Tény ugyanakkor, hogy a végzett hallgatók elhelyezkedési lehetősége a magyar valóságnak megfelelő. Az Intézménynek „a felhasználókkal” szinte napi kapcsolata van, tökéletesen tisztában van a felhasználói igényekkel. Ma már egyértelműen látszik a felhasználónak a minőség keresésére irányultsága. A magángazdaságban a munkaerő piacnak nincs elegendő forrása az egyetemi évek alatt meg nem szerzett tudás az un. gyakornoki idő alatti elsajátíttatására. Az Állattenyésztő mérnöki BSc szak záróvizsga tételeit a 8.sz. melléklet tartalmazza. •

A szakdolgozati témaválasztás gyakorlata Becslésük szerint a szakdolgozati témákat milyen arányban kezdeményezik a hallgatók? Szakdolgozat készítés az záróvizsgára bocsátás feltétele. A kezdeményezés általában a hallgató részéről indul, ritkábban (inkább TDK dolgozat készítéskor) kezdeményező az oktató. A szakdolgozat elkészítés folyamatos munkát kíván, ám ennek a folyamatos munkának ritkán tesznek eleget a hallgatók. Bizonyos periódusok rohamszerű munkáját lehet tapasztalni, minden oktatói figyelmeztetés ellenére. Sokszor tapasztalható a konzulens oktató ajánlásainak figyelmen kívül hagyása. Ennek miértjére szinte lehetetlen választ találni! A szakdolgozatok témavezetői között milyen a vezető oktatók (tanár, docens) és a beosztottak aránya? A szakdolgozatok témavezetői között egyaránt előfordulnak vezető oktatók és egyetemi tanársegédek vagy/és egyetemi adjunktusok. Időnként megfigyelhető a fiatalabb oktatók előnyben részesítése. Milyen a hallgatók témaválasztásának megoszlása a szakterület egyes jellemző területei között? (esetleg a tanszékek közötti megoszlás?) Az Állattenyésztéstani Tanszéken a hallgató szakterületi választását messzemenően figyelembe veszik. Csak olyan esetekben javasolnak más témát és szakterületet az oktatók, ha a hallgató nem jól méri fel a vizsgált téma időigényét, vagy a megvalósításhoz nincs elegendő szellemi háttér és kísérleti feltétel. Egy olyan szakmai területen, mint az állattenyésztés, többnyire az Állattenyésztéstani Tanszék élvez prioritást a szakdolgozatok témaválasztásánál, de a tanszék részéről erre törekvés, vagy elvárás nincsen. Ritkábban más tanszékek is szóba kerülnek. Gyakoribb jelenség, amikor más szakon tanulmányokat folytató hallgatók választanak szakdolgozat témát az állattenyésztés területéről. Hallgatók részére nyújtott szolgáltatások: Milyen hallgatói szolgáltatásokat biztosít a szak? A Kar nagy gondot fordít a hallgatók nyelvismeretének gyarapítására, a nyelvi kommunikációkra és a gazdasági életben használt nyelvismeretre. Az alapszakok nyelvtanulás iránt különösen érdeklődő hallgatói a 3. tanulmányi félévükben sikeres alkalmassági interjú után átléphetnek egy erőteljesen kommunikatív fókuszú, négy féléves, heti hat órás, több típusú szaknyelvet (jogi, üzleti, agrár, környezetpolitikai) valamint interkulturális kommunikációs készségek és professzionális szaknyelvi készségek fejlesztését magába foglaló angol és német nyelvű gazdasági szaknyelvi kommunikáció nevű emelt szintű képzési formába. Ez az európai országok felsőoktatásában általánosságban követett nyelvpedagógiai elvek szerint felépített komplex képzési csomag mintegy tíz éves múltra tekint vissza, és igen jók a hazai munkaerő piaci referenciái. A végzett hallgatók általános elégedettséggel nyilatkoznak az itt szerzett isme27


retek és készségek hasznosíthatóságáról, többük ennek köszönhetően jutott magas szintű szaknyelvi kompetenciákat követelő álláshoz itthon vagy külföldön. A program célja olyan, a gyakorlati nyelvhasználatban jártas, magas szintű kommunikatív nyelvtudással és szaknyelvi kompetenciákkal rendelkező szakemberek képzése, akik szakmai ismereteiket komplex szaknyelvi kompetenciáikkal összekapcsolva jól tájékozódnak a sok-kultúrájú munkaerő piacon, ismerik annak fontosabb általános és szakmához kötődő kommunikációs szabályait, szakmai ismereteiket idegen nyelvű munkahelyzetekben kreatívan és nyelvileg hiteles formában alkalmazni tudják, vagy a piaci szereplők között akár írásban, akár szóban kulturálisan és nyelvileg is hiteles közvetítésre képesek. Alkalmasak továbbá arra, hogy nyelvtudásukat szakmai ismereteik gyarapításának szolgálatába állítsák. A szaknyelvi tanszék felajánlja közreműködését abban, hogy egy oktatás-stratégiai konzultációs folyamat eredményeként kidolgozza annak módját, hogy ez a szaknyelvi képzési csomag a MÉK képzési rendszerébe szervesen beépülve hozzájáruljon a szakmai képzés színvonalának és vonzerejének növeléséhez. Javasolja továbbá annak megvizsgálását, hogy a tanszék tudományos minősítéssel rendelkező oktatói milyen egyéb közreműködéssel tudnának hozzájárulni a Kar képzési palettájának szélesítéséhez. Gazdasági szaknyelvi kommunikáció tantárgy-csoport félévek Ismeretkörök, tantárgyfelelősök

1.

2.

3.

4.

5.

6.

tanóraszám (heti, ill. féléves), tanóratípus (ea / sz / gy / konz) 1. Professzionális nyelvi kommunikáció I., II., III. Dr. Silye Magdolna 2. Üzleti nyelv I., II., III. Dr. Hajdú Zita 3. Interkulturális kommunikációs ismeretek I. Dr. Harsányiné Czollner Andrea 4. Pályázatírási készségek célnyelven Tóth Magdolna 5. Jogi nyelv I., II. Andrássy Géza 6. Kultúraközi kommunikáció Dr. Troy Wiwczaroski 7. Környezetgazdálkodási és környezetpolitikai szaknyelv Dr. Silye Magdolna 8. Projekt munka Dr. Silye Magdolna összesen

7.

8.

tantárgy

számonkérés

kreditszáma

(koll / gyj /egyéb

2/30gy

2/30gy

2/30gy

2, 2, 2

gyj., gyj., gyj.

2/30gy

2/30gy

2/30gy

2, 2, 2

gyj., gyj., szig.

2

gyj.

2

gyj.

2/30gy

2, 2

gyj., koll.

2/30gy

2

koll.

2/30gy

1

gyj.

3/45gy

2

gyj.

9/135gy

25

3 koll., 9 gyj., 1 szig.

2/30gy

2/30gy 2/30gy

6/90gy

6/90gy

6/90gy

Milyen hallgatói szolgáltatások állnak kari/intézményi szinten a hallgatók rendelkezésére? Kollégium, NEPTUN rendszer, sportolási lehetőség, fénymásolás, szakkönyves bolt, könyvtárhasználat, internet használat, tehetségkutató programok. 28


Hallgatói tájékoztatás: a kidolgozott tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége (link): http://erasmus.unideb.hu/kepzesiprogram/ http://portal.agr.unideb.hu/karok/mek/oktatas_kepzes/szakok_bemutatasa_tantervek/index.html https://portal.agr.unideb.hu/karok/mek/oktatas_kepzes/felveteli_informaciok/index.html •

Van-e szervezett módszerük a végzősök elhelyezkedésének figyelésére? EVASYS rendszer segítségével az egyetem minden végzett hallgatóját meghatározott rendszerességgel megkeresi és véleményét értékeli. Az EVASYS rendszeren keresztül a kari vezetésre, a jelenlegi hallgatókra, a végzett hallgatókra, a munkaerő piaci elvárásokra vonatkozóan végzünk felméréseket. Tesz-e fel a szak a saját működésére vonatkozó kérdéseket a következők körében? (Ha igen, válaszaikat részletezzék.) Az értékelés kari szinten történt. Oktatók A kérdőív első kérdés csoportjából kiderül, hogy a Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karról összesen 30 oktató és kutató nyilvánított véleményt. A második kérdés csoport arra vonatkozott, hogy a véleményt adók fontosnak tartják-e az alábbiakat és hogyan értékelik azok átadását. Fontosnak tartják (4,4-4,8) az oktatók az elméleti alapokat, a szakmai gyakorlati jártasságot, a számítógépes ismereteket, az új készségek elsajátítását, az idegennyelv-tudást, a szervezőkészséget, a munkavégzéshez szükséges készséget, a csapatmunkához szükséges készséget és a kommunikációs készséget. A fentiek átadását általában jónak (3,5-3,9) ítélik, de a szakmai gyakorlati jártasságot, a szervezőkészséget, a csapatmunkához szükséges készséget és a kommunikációs készséget közepesre minősítették (3,1-3,3). A harmadik kérdés csoport a vezetők magatartását és tevékenységét értékelték név nélkül. A modul vizsgálta a vezetői beosztásban lévők milyen módon támogatják és segítik elő a kar célkitűzéseinek elérését. A véleményalkotók a feltett kérdések alapján jó minősítést (3,5-4,0) adtak a kari és intézetvezetőkre vonatkozóan. Gyengébb minősítést kapott (3,4) az alábbi két kérdés: „A szervezet vezetői a fejlődés nyomon követéséhez több szempontból értékelik az elért eredményeket? és a „ A szervezet vezetői kidolgozzák és továbbfejlesztik a szervezet menedzsment rendszerét? A negyedik kérdés csoport arra kereste a választ, hogy a kar/szak hogyan fogalmazza meg saját stratégiáját és hogyan alkalmazza azt, a kar különböző szintjein. A munkatársak a feltett kérdésekre adott válaszok alapján a vezetők tevékenységét közepesre (2,9-3,3) értékelték, elismerve azt, hogy a vezetés meghatározza a szervezetekkel, személyekkel szembeni teljesítmény elvárásokat (3,9), munkatársai feladatait, hatáskörét és felelősségi körét (3,6). Ugyanakkor érezhető, hogy a szervezetben a jutalmazást, a juttatásokat - a nagyon nehéz gazdasági helyzetben – nem, vagy nagyon nehezen tudja összehangolni a stratégiával (2.2). Az ötödik kérdés csoport arra vonatkozott, hogy a Kar mennyire tartja kézben a szervezet erőforrásait a hatékony és hatásos működés érdekében. Milyen intézkedések biztosítják, hogy a szervezet felhasználja és fejleszti a kulcsfontosságú kapcsolatait, hogy teljes körűen hasznosuljon a szervezetben rendelkezésre álló tudásanyag. A felmérésben részt vevők jónak (3,8-4,0) minősítették: az információs rendszer kiépítettségét, a technikai eszközök, berendezések felújítását, dinamikus szinten tartását, a technikai felszere29


lések elősegítik a Kar stratégiai és működési célkitűzéseit, biztosított a nem kari szervezetekkel való együttműködés és az egyetemen belül, más karokkal való együttműködés. A pénzügyi és költségvetési viszonyokkal kapcsolatos kérdésekre adott értékelés elégséges (2,2-2,5) minősítésű. A vélemények hűen tükrözik a Kar nehéz gazdasági helyzetét, mozgás terét, amely részben az állami támogatás csökkenésének, a költségtérítéses képzés beszűkölésének, a magas központi költségeknek és az emelkedő fenntartási költségeknek köszönhető. A válaszadók közepes (2,8-3,4) minősítést adtak: • a képzés, kutatás tervezésének és megvalósításának szabályozott folyamatára, • a Kar úgy rendeli-e a folyamatokhoz az erőforrásokat, hogy azok kielégítően segítsék a Kar stratégiai céljainak elérését, • milyennek ítéli a gyakorlati képzés színvonalát, • a kar teljesítményének más kar teljesítményével történő összehasonlítására, valamint, • a Kar marketing stratégiát dolgoz e ki a felhasználói célcsoportok fele. A felmérésben résztvevők az oktatással, kutatással kapcsolatos kérdések többségére adott válaszuk alapján megállapítható, hogy a kari tevékenység ezen területét jónak tartották (3,5-3,9). Ezek a következők voltak: milyennek ítéli meg az elméleti képzés színvonalát, milyennek ítéli a TDK aktivitást, a tudományos közéleti tevékenységet, hogyan minősíti a publikációs aktivitást, figyelemmel kísérik-e, felülvizsgálják-e a hallgatói és munkaerőpiac visszajelzéseit, biztosított-e a támogató tevékenység ellenőrzöttsége. A hatodik kérdés csoport azokat a kérdéseket tartalmazta, amely arra vonatkozott, hogy a kar milyen eredményeket ért el a munkatársak elégedettsége és motivációja tekintetében. A felmérésben résztvevők összességében valamennyi válaszukkal (3,5-4,4) jónak ítélték a kar teljesítményét, a kari feladatok összehangolását, a munkatársak bevonását a kar működésének és küldetésének megvalósításába. Ezen belül kiemelendő, hogy munkatársaink a munkahelyi légkört, a kar kultúráját 4,3-ra, a munkatársakkal való tisztességes bánásmód jellemzi-e a Kart 4,4 –re értékelték. Hallgatók A MÉK 226 hallgatója- az alapszakok hallgatói közel azonos arányban - töltötte ki a Kar oktatási, szolgáltatási tevékenységét felmérő on-line kérdőívet. A létszám a Kar hallgatóinak 20%át jelenti. Ez az arány a kérdőíves felmérések általános válaszadói aránya alapján jónak mondható. A válaszokat 1-től (gyenge, egyáltalán nem) 5-ig (kiváló, mindenképpen igen) terjedő skálán adták meg. A válaszadók 83%-a nappali képzésben vesz részt, s 80%-uk továbbtanulását tervezi mesterszakon. A képzéssel való általános megelégedettséget tükrözheti, hogy a hallgatók visszajönnének a karra másoddiplomát szerezni (4). Ez összhangban van azzal, hogy a kar színvonalát jónak (4) ítélték meg. A kari légkört is jónak minősítették. Az intézmény betartja a kiírt határidőket (4,2). Az oktatás tárgyi feltételeit, számítógéppel való ellátottságot, a könyvtárak színvonalát, a tantermek felszereltségét szintén jónak tartották (3,6-4,0). A szakmai önképzés, egyéni érdeklődés kielégítésének, szakmai konferenciákon való részvétel lehetőségét, a problémamegoldásban kapott segítséget a hallgatók közepesnek, jónak minősítették (3,4-3,6). A gyakorlatok és előadások összhangját közepesnél jobbnak tartották (3,7). A tanulmányi és szociális ösztöndíj rendszerét közepesnek, (3,1; 2,8), a kulturális, szórakozási és sportolási lehetőséget pedig jónak ítélték meg (3,7). A végzés utáni elhelyezkedés segítését közepesre értékelték. A hallgatók inkább az átlagos, vagy a gyengébb anyagi körülmények közül érkeztek, akiknek önfenntartásukhoz tanulmányaik mellett munkát kell vállalniuk. A diákok 56%-a magát főfoglalkozású dolgozónak tekinti, aki tanul is. A hallgatók nyelvtudásukat az 1-től 5-ös skálán 2,6-ra értékelték. 28%-uk külföldön tanult legalább egy féléven keresztül. A válaszadók között 3 volt fogya-

30


tékkal élő, akik a kari koordinátor munkájával, az érdekképviselettel teljes mértékben elégedettek. Végzett hallgatók A Kar 2002 és 2009 között végzett 40 hallgatója válaszolt megkeresésünkre. Ez a létszám az időszakban végzett közel 1400 hallgatói létszám alapján nem reprezentatív. Ennek ellenére részletesen értékeljük a válaszokat, mivel az több területen egybehangzik jelenlegi hallgatóink véleményével. A válaszadók fele PhD képzésben vett részt, oklevelét a hagyományos képzésben szerezte. A válaszadók 60%-a kívánja tanulmányait folytatni szakirányú továbbképzésben, a végzés óta állandó munkahellyel rendelkezik, elsősorban a mezőgazdaságban vagy az oktatásban. A volt oktatóikkal a kapcsolattartás kevéssé, viszont a volt évfolyamtársakkal igen jellemző. Az öregdiák szervezet még kiépülőben, így azzal a kapcsolattartás nem jellemző. A 40 válaszadó az egyetemen megszerzett tudását jónak, hasznosnak ítélte meg (3,6). Az intézményünk elméleti ismeretközvetítését jónak (4,2), gyakorlati ismeretközvetítését viszont közepesnek (2,9) ítélték meg. Tapasztalatuk szerint intézményünk a szakmai szemlélet fejlesztésében jó munkát végzett (3,9), a szakmai problémákra való felkészítésben, probléma megoldásban, emberekkel való bánásmódra való felkészítésben viszont közepes (3,3) színvonalú munkát végzett. Szintén jónak értékelték a tanárok felkészültségét, az oktatás színvonalát (4,2). A tanult ismeretek alkalmazhatóságát jónak (3,5) minősítették. Az intézmény kevés segítséget nyújtott a végzés utáni elhelyezkedésben (2,5). Végzett hallgatóink igen fontosnak tartják a számítógépes ismereteket (4,4) a Kar viszont közepesre értékelt ezen ismeretek átadásában (3,1). Fontos a szervezőkészség (4,3), intézményünknek van még teendője (3,3) ezek készségek fejlesztése terén. Fontos a precíz munkavégzés (4,7), ezen készségek fejlesztése is még kívánni valót hagy maga után (3,6). Kiemelten fontos a nagy munkabírás, az önálló munkavégzés (4,6; 4,8). Ezen készségek fejlesztésében is van még Karunknak tennivalója (3,6; 3,8). A csapatmunkához szükséges készségek is fontosak (4,4), ami szintén fejlesztendő (3,4). A vállalkozószellem kialakítása szintén hiányosnak mondható (3). Felhasználók Munkaerőpiaci megkeresésünkre 29, többségében mezőgazdasági vállalkozás válaszolt. A cégek 72%-a diplomás munkaerőt informális úton, személyes ismeretség alapján keresi. Az alkalmazás során a felkészültség és a problémamegoldó készséget tartják a legfontosabbnak. A kiválasztás során mérvadó a személyes benyomás (4,5), a szakmai gyakorlat (3,9). A diploma érdemjegye kevéssé számít (2,9), annál inkább a diplomát adó intézmény presztizse (3,5). A munkaadók rendkívül fontosnak ítélik meg a szakmai elméleti alapokat (4,4), az átadásával viszont kevésbé elégedettek (3,3). A gyakorlati jártasságot is elengedhetetlennek tartják (4,3), az átadásával viszont nem mondhatók elégedettnek (2,9). Fontos a szervezőkészség (4,5), s jónak ítélik a hallgatók felkészültségét (3,7). Kiemelten fontos az önálló munkavégzés (4,7), a munkaadók ebbéli elégedettsége a pályakezdőkkel szemben jó (3,5). A csapatmunkához, kapcsolatteremtéshez szükséges készségek megítélése ezzel megegyezik. Karunk szerepét a régióban a munkaadók meghatározónak tartják (3.9), hasonlóan a munkaerő szakmai továbbképzésében (3,7), a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásában (3,8). Karunk folyamatos párbeszédet folytat a térség intézményeivel, vállalataival (3,9). A továbbképzés iránti igény a posztgraduális képzésben, belső szervezeti tréningben nyilvánul meg. Mi történik a válaszokkal, hogyan hasznosítják azokat? (Ha szükséges, típusonként részletezve.) A tapasztalatokat, véleményeket felhasználva, a szak fejlesztésére kerülnek kiértékelésre.

(C)SWOT ANALÍZIS A leírás-bemutatáshoz képest többségben legyenek az értékelő-elemző megállapítások. Az analízis terjedelme ne haladja meg a 3 oldalt.

31


• •

külső feltételek erősségek az állattenyésztés iránt kifejezetten elkötelezett oktatók magas szintű szakértelemre épített minőségi tananyagok átadása a hallgatóknak az oktatók közel 100 százaléka tudományos fokozattal rendelkezik jól egymásra épülő oktatási struktúra (FSZ képzés, BSc alapképzés, MSc mesterképzés, PhD képzés), ahol a hallgatói mozgás előre és visszafelé egyaránt lehetséges erős és eredményes kapcsolatok a régió, sőt az országban sikeresen gazdálkodó állattenyésztő közép és nagyüzemekkel a szak oktatásáért felelős tanszék tehetséges fiatal oktatóinak elegendő létszáma nagyon szoros kapcsolat z állattenyésztésben fellelhető tenyésztőszervezetekkel (néhánynak a vezetője éppen a szakért felelős tanszékről kerül ki) jó együttműködés a tenyésztési hatósággal és a főhatósággal hallgatói elégedettség, amit a különböző, közzétett felmérések tanúsítanak az állati eredetű élelmiszerek kiemelt jelentősége a humántáplálkozásban, ezért egyre fontosabb lesz a minőségi alapanyag termelés országos kiterjedésű kutatási programok segítik a tananyagfejlesztést, a hallgatók bekapcsolását az ismeretszerzésbe nemzetközi oktatási és kutatásfejlesztési tapasztalatok, együttműködés külföldi agrárfelsőoktatási intézményekkel

• gyengeségek az állattenyésztés társadalmi elfogadottságának érzékelhető csökkenése az állategészségügyi kockázatból eredő, egyre nehezebb (de okvetlenül fontos) gyakorlati képzés megszervezése egyre kevésbé motivált hallgatói felhozatal a jelentkezett hallgatók (állattenyésztés) gyakorlati élményeinek hiánya a vitatható hallgatói jogok évtizedes megléte a felsőoktatásban a tananyagok, tantárgyak egymásra épülésének eltörlése „görgethető” tantárgyak a képzés ideje alatt a képzéshez szükséges anyagi forrás szükségességének vitatása az élelmiszer előállítással, különösen az alapanyag-termeléssel kapcsolatban állók ijesztően alacsony száma a magántulajdonú mezőgazdasági vállalkozások költségeinek figyelmen kívül hagyása a hallgatók gyakorlati képzésével összefüggésben az oktatói kategóriák többségében tapasztalható, az elvárásokhoz mérten alacsony fizetés, alacsony bérezés a kisegítő/kiszolgáló személyzet (kutatási segéderők, irodavezetők, kísérleti szakmunkások, kísérleti telepeken állatgondozók megalázóan alacsony munkabére az oktatói utánpótlás lehetőségének korlátja, az egyetemi oktató-kutató jövőkép bizonytalansága •

fejlesztési, előrelépési lehetőségek, az állati eredetű élelmiszer stratégiai jelentőségének felismerése, ezzel az alapanyagtermelés fontosságának elismerése a gazdaságpolitikát irányítók szándéka a magyar állattenyésztés soha nem látott alacsony arányának megfordítására, ezzel a munkaerőpiacon jelentkező igény a szakon végzettek irányába az állattenyésztés, az alapanyag-termelés társadalmi elfogadottságának várható javulása az állattenyésztési ágazatok gazdaságosságának javulásával a szak iránti igény növekedése motiváltabb, a szakmát jobban szerető és becsülő hallgatói kör megjelenése az intézményben a hallgatói szabadság és a hallgatói szabadosság közötti különbség felismerése, a hallgatói jogok ésszerű értelmezése

32


a képzés anyagi szükségletének elismerése és annak megteremtése a gyakorlati képzés saját tanüzemekre történő alapozása nő az igény a saját gazdaságban dolgozó családtagok képzésére idegen nyelvi – angol – BSc szak indítása az angol nyelvű Állattenyésztő mérnök MSc szak tapasztalataira alapozva • veszélyek és fenyegetettségek folyamatosan csökkenő finanszírozott keretszámok öregedő oktatói kar az alapdiplomával (BSc) betölthető munkakörök szabályozatlansága, ebből következően (is) az MSc szakokra jelentkezés mérsékelt aránya értelmetlenül sok mezőgazdaság-tudományi jellegű szak az országban, ezzel együtt a finanszírozásnak a költségeket szinte figyelmen kívül hagyó jellege demográfiai okból csökkenő hallgatói létszám a felsőoktatásban nemzetközi összehasonlításban is csökkenő érdeklődés a mezőgazdasági életpálya iránt az állattenyésztő mérnök szak nem jelentőségén való megítélése országosan és intézményen belül az állattenyésztés jövőképének rossz bemutatása az állatvédő szervezetek szakmailag indokolatlan kirohanásai az állattenyésztési technológiák, sokszor az állattenyésztés ellen a zoonózis veszélyének túlértékelése a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban nem álló társadalmi réteg részéről az állattenyésztés és a környezetvédelem viszonyának rossz értelmezése az élelmiszerbotrányok negatív hatása az állattenyésztésre, ebből következően az állattenyésztés iránti érdeklődés csökkenése III. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉGFEJLESZTÉS •

A szak helye a kar szervezetében. A szak menedzselése a feladatok és hatáskörök feltüntetésével. Az állattenyésztési alapszaknak a Debreceni Egyetemen, illetve annak jogelődjénél évtizedes hagyománya van. Kezdődött azzal, hogy a kormányzat 1954 őszén újraindította a vidéki mezőgazdasági felsőoktatási intézményeket. A tanszék fő tantárgya ebben az időben az állattenyésztéstan volt, ami a takarmányozástant és a tejgazdaságtant is magában foglalta. Az 1970-es évek kezdetén, különösen az egyetemmé válást követően az agrármérnök képzésen belül szakirányok megjelenése a munkaerő keresletet tükrözte, de elemi erővel jelentkezett a hallgatói igény is az állattenyésztés tudományterületeinek elsajátítására. Ebben az időben döntően olyan hallgatók jelentkeztek a szakra, akik a szülői házból eredeztethetően, a termelőszövetkezeti állattenyésztési ágazat révén az állattenyésztésről bőséges élményanyaggal rendelkeztek. Az 1984-85. tanévtől - az általános mezőgazdasági mérnökképzés kőtelező tantárgyain kívül - a teljes tananyag mintegy 20%-át felölelő úgynevezett alternatív blokkokban is folyt az oktatás. Utóbbiak keretében 12 tantárgyat oktattunk (általános állattenyésztés, szarvasmarha- és lótenyésztés, sertéstenyésztés, juh- és kecsketenyésztés, baromfi és kisállattenyésztés, haltenyésztés, takarmányozástan, gyepgazdálkodás, tej- és húsfeldolgozás, állattenyésztési genetika és biotechnológia, etológia és tartástechnológia, takarmányismeret és gyártástechnológia). Az 1990-es évek elejétől a szabad tantárgyválasztás bevezetése óta a takarmányozástan, az általános állattenyésztés, fő gazdasági állatfajok (szarvasmarha, ló, juh, sertés, baromfi, hal) mindenki számára kötelező diszciplínáin túl 16 un. "B" típusú, és 11 un. "C" típusú tárgyat hirdettünk meg. Igen népszerű az állattenyésztési szakirány tárgyain túl a méhészet, a sportlótenyésztés, illetve az akvakultúra. Ilyen előzmények, illetve ilyen szakmai múlt után az Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszéknek nem okozhatott gondot az Állattenyésztő mérnök BSc alapszak tantervének kidol33


gozása, tananyagának összeállítása, a munkaerő piac igényének figyelembe vétele és a képzés ennek alárendelése. Átvitt értelemben azt is állíthatjuk, hogy a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán, illetve jogutódjain 1954 óta folyamatos az állattenyésztő mérnökök képzése. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán a szakvezetők megbízásának, a velük szemben támasztott elvárásoknak és az általuk gyakorolható jogoknak a Kari Tanács által elfogadott szabályzata, illetve rendszere van. Nincs ez másképpen az Állattenyésztő mérnök Bsc alapszak vezetőjének megbízása esetén sem. Ezek szerint a szakvezetőket a Kar dékánja bízza meg az adott kari vezetés megbízatásának időtartamára. A szakvezetők feladatai • A szakvezetők felelősek az adott szakképzési célkitűzéseiben meghatározottak teljesítéséért, a képzési és kimeneti követelmények betartásáért. • Irányítják a tanterv és a tantárgyi programok folyamatos korszerűsítését. Tanévenként áttekintik a szak és/vagy a szakirányok helyzetét. • A szak hallgatói teljesítményét nyomon követik, ösztönzik. • A tanév végén a szak működéséről éves, minőségbiztosítási jelentést készítenek az akkreditációs szempontok figyelembe vételével. • Közreműködnek a szak (BSc képzések) 7. gyakorlati félévének szervezésében. • Részt vesznek az adott szak beiskolázási feladataiban, beiskolázási anyagok, dokumentumok készítésében. • A szakkal kapcsolatos szervezési (külső óraadók, gyakorlatok) és adminisztrációs feladatok az adott szakvezetők tanszéki adminisztrációjának hatáskörébe tartoznak. • Kapcsolatot tartanak és egyeztetnek a társintézmények azonos szakjainak szakvezetőivel. • Kapcsolatot tartanak az adott ágazat meghatározott képviselőivel (a tiszteletbeli docensek, címzetes egyetemi tanárok bevonásával) a szak stratégiájának meghatározásában. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon oktatott nyolc alapszak egyenrangú, jelentőségben nincs közöttük különbség. A szakok a Magyar Köztársaság, a magyar mezőgazdaság számára képeznek mérnököt, ebből kifolyólag csak egy cél vezérelheti az oktatókat – törekedni a legjobb képzettség elérésére. A szakok menedzselése körébe tartozónak gondoljuk a lehetséges fórumokon (napilapok, szakmai folyóiratok, szakmai szervezetek) hasábjain, honlapjain írásokat közölni az Állattenyésztő mérnök alapszakról, de az írásos közlemények mellett rendszeres konzultációkat is folytatunk a szak népszerűsítésére, értékeinek bemutatására. A szak menedzselésének egyik legjobb módja a lehető legjobb oktatóállomány összegyűjtése a mérnökképzés érdekében. A szak menedzselése fogalomkörébe tartozónak véljük, hogy a Debrecenben végzett mérnököket, beleértve az Állattenyésztő mérnök BSc alapszakon végzetteket is mindig szívesen fogadták és alkalmazták a gazdálkodó szervezetek. A szakon a tantárgyfelelősök legalább adjunktusi kinevezéssel rendelkeznek, de tantárgyfelelősség mellett gyakorlatok vezetésére is vállalkoznak docensi, illetve egyetemi tanári rangban lévők. Az akkreditáció idejében, de azt megelőzően évekre visszanyúlóan is dokumentálható, hogy csak tudományos fokozattal rendelkezők vesznek részt az oktatásban.

•

Folyik-e a szakon belső, rendszeres, szervezett minőségbiztosítási tevékenység? Ha igen, miben áll, mik a céljai, s a legfontosabb elemei? Az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrum Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara a Debreceni Egyetem minőségpolitikájával összhangban, a tudományterületén folytatott oktatás, kutatás, valamint a szaktanácsadási tevékenysége során 34


megszerzett hazai és nemzetközi szakmai hírnevének megtartása és bővítése érdekében a minőségi színvonalának állandó fejlesztésére, tökéletesítésére törekszik. A terület bővebb kifejtése a 9.sz. mellékletben megtalálható.

•

Ki(k) a szak minőségbiztosítási felelőse(i)? A Karon folyó képzésért a mindenkori oktatási dékánhelyettes (az akkreditáció időpontjában habil Dr. Komlósi István PhD, egyetemi docens), az Állattenyésztő mérnök BSc szak minőségbiztosítási felelősi teendőit a szak vezetője (Dr. Mihók Sándor, egyetemi tanár) látja el.

•

Hogyan biztosítja és fejleszti a szak saját minőségét A bemenet körében Oktatók: A szakon a tantárgyfelelősök legalább adjunktusi kinevezéssel rendelkeznek, de tantárgyfelelősség mellett gyakorlatok vezetésére is vállalkoznak docensi, illetve egyetemi tanári rangban lévők. Az oktatói állomány minden tagja, legalább egy, néhányan több nyelvet beszélnek és mindennapi munkájukban az oktatás minőségének javítása érdekében használnak. Az akkreditáció idejében, de azt megelőzően évekre visszanyúlóan is csak tudományos fokozattal rendelkezők vesznek részt az oktatásban. Rendszeresek a konzultációk az oktatók között az oktatási módszerekről, a tananyagok helyességéről, a tananyagfejlesztésről, azoknak egymásra épüléséről. A tanszék a szakma elismert mérnökeit terjesztette és a jövőben is terjeszti címzetes oktatói kitüntetésre (docensek és egyetemi tanárok), akikkel a tananyag összeállítások egyeztetései rendre megtörténnek. Szükség esetén tantervmódosításokra kerül sor. Hallgatók: A hallgatókkal (többnyire a végzettekkel) konzultációkat folytat a szak az oktatott tananyag, az oktatási módszerek, az órakeretek, az egyes tantárgyak helyénvalóságáról. Eszköz- és infrastrukturális ellátottság: Az Állattenyésztéstudományi Intézet birtokában található UTP kiépítésben, 32 db számítógép. Ezek 1000 MB/s-os UTP gerincvezetéken keresztül csatlakoznak az egyetemi hálózatra. Saját szerverként üzemeltetünk 2 nagy és 1 közepes teljesítményű gépet. A szerver gépeken Cent OS 5.6 operációs rendszer fut, Samba szerverprogrammal. Tanszékünkön minden gép IP címmel rendelkezik, így az Internet mindenki számára elérhető, valamint minden dolgozónk rendelkezik e-mail címmel. Oktatástechnikai eszközök: projektor 5 db, diavetítő 3 db, írásvetítő 2 db, televízió 1 db, képmagnó 1 db, videokamera 1 db, digitális fényképező 2 db, DVD lejátszó combo 1 db Az oktatási-tanulási folyamatban Oktatók: Rendszeresek a konzultációk az oktatók között az oktatási módszerekről, a tananyagok helyességéről, azoknak egymásra épüléséről. Rendszeresek az oktatási programoknak, a tananyagoknak a felülvizsgálatai. Szükség esetén tantervmódosításokra kerül sor. Hallgatók: A hallgatókkal (többnyire a végzettekkel) konzultációkat folytat a szak az oktatott tananyag, az oktatási módszerek, az órakeretek, az egyes tantárgyak helyénvalóságáról. Eszköz- és infrastrukturális ellátottság: A szak oktatásában résztvevő tanszékeken szinte valamennyi oktató laptoppal, projektorral rendelkezik, jóllehet több előadóban, sőt némelyik gyakorlóban ezek az oktatást segítő infrastrukturális eszközök beépítettek. Az oktató a legmodernebb technikai háttérrel képes előadásainak, gyakorlatainak megtartására. A Karnak jól felszerelt számítástechnikai laboratóriuma van, amit a hallgatók rendszeresen igénybe vesznek, ma már az oktatásban nélkülözhetetlenek. Bizonyos területeken az oktatást segítő szoftverek is rendelkezésre állnak. A képzési kimenetet (learning outcomes) illetően Folyamatos tananyagfejlesztés a munkaerőpiac igényei szerint.

35


Tesz-e fel a szak a saját működésére vonatkozó kérdéseket a következők körében? (Ha igen, válaszaikat részletezzék.) Oktatók: Rendszeresek a konzultációk az oktatók között az oktatási módszerekről, a tananyagok helyességéről, azoknak egymásra épüléséről. Rendszeresek az oktatási programoknak, a tananyagoknak a felülvizsgálatai. Szükség esetén tantervmódosításokra kerül sor. Hallgatók: A hallgatókkal konzultációkat folytat a szak az oktatott tananyag, az oktatási módszerek, az órakeretek, az egyes tantárgyak helyénvalóságáról. Végzett hallgatók: A végzett hallgatókkal, rendszeres konzultációkat folytat a szak az oktatott tananyag, az oktatási módszerek, az órakeretek, az egyes tantárgyak helyénvalóságáról. Felhasználók: Állattenyésztési vállalkozások vezetőivel (első számú és közép-vezetőkkel) rendszeres konzultációkat folytat a szak az oktatott tananyag, az oktatási módszerek, az órakeretek, az egyes tantárgyak helyénvalóságáról. Folyamatban van egy új típusú gyakorlati képzési rend kialakítása az állattenyésztő mérnök lapszakon (is), kifejezetten állattenyésztési vállalkozásoknál. Ez az eddigi oktatási struktúrát alapvetően módosítja majd. Feltehetően a képzés egészére kiterjedő blokkos oktatást kell bevezetni. Egyéb: A képzés milyenségéről nem csak az állattenyésztő vállalkozásokkal, hanem a tenyésztési hatósággal, a főhatósággal (vidékfejlesztési minisztérium illetékes főosztályával), tenyésztő szervezetekkel rendszeresek a konzultációk a piaci igényekhez alkalmazkodó oktatás milyenségéről. A szak (de ezt megelőzően az osztatlan képzésben is) záróvizsgái vizsgabizottságának jelentős résztét gyakorlati szakemberek (termelő üzemből, tenyésztési hatóságtól, tenyésztő szervezettől, főhatóságtól) tették ki, teszik ki. Mi történik a válaszokkal, hogyan hasznosítják azokat? (Ha szükséges, típusonként részletezve.) A tapasztalatokat, véleményeket felhasználva, mérlegelve beépíti a szak a képzésének jóvátételére. A felhasználói szempontok érvényesülése a képzésben. Kiemelt jelentőséggel bír. A szak indítása óta eltelt idő minőségfejlesztési tevékenységének eredményei. Az Állattenyésztő mérnök alapszak alapítását több mezőgazdaságtudományi jellegű kar kezdeményezte. Ez jelentette egyrészt a karok közötti azonosságot, másrészt az indítást követően a törvény adta lehetőségen belül a kari szabadságot a tanterv módosítására. A képzés jellegének és céljának változatlanul hagyása mellett az indításkor megjelentek az un. debreceni specifikumok. Ide tartozik, hogy meghirdettük az állattenyésztési politika, az ágazati (állattenyésztési) ökonómia, a nyúl- és prémesállat tenyésztés, legeltetéses állattartás tárgyakat és a hallgatók nyelvismeretének szélesítése, valamint mélyítése érdekében különös hangsúly helyeződött a nyelvoktatásra. Olyan tárgyak oktatása került bevezetésre, mint a környezetgazdálkodási és környezetpolitikai szaknyelv, jogi nyelv, üzleti nyelv. Az alapítási kérelem nem rendelkezett egy sor „C” típusú tárgyról és azok is meghirdetésre kerültek. Az oktatás beindításával szerzett tapasztalatok, a munkaerőpiaci igények pontos körvonalazódása, de rendeleti háttér következtében is tantárgybővítésre kerül sor. Ez utóbbira jó példa az EU ismeretek tárgy oktatása, de az előbbiekre példa lehet történetesen az informatikai képzés erősödése, erősítése, az élelmiszer mikrobiológia tárgy előtérbe kerülése, vagy akár az agrártörténet oktatása is. Bővítés történt az élelmiszeripari alapismeretek tárggyal, megnőtt a gazdálkodási ismeretek oktatásának óraszáma, vagy a területfejlesztés tananyagba építés is megtörtént.

36


Más esetben a valóságot jobban kifejező tantárgynév változtatására került sor. Jó példa erre, hogy a szakalapítási kérelemben üzemtan néven szereplő tárgy gazdálkodástudományi ismeretekre változott. Természetesen az átnevezéssel egyidőben a tananyag módosítására is sor került. A nevében és óraszámában változatlanul hagyott tárgyak esetében is folyamatos a tananyagfejlesztés, ami igazodik a munkaerőpiaci igényekhez, másrészt kiegészül saját és integrált kutatási eredményekkel, új ismeretekkel. A célok megvalósulásának ellenőrzése? Történtek-e, történnek-e korrekciók a célok elérésének veszélyeztetettsége vagy meghiúsulása esetén? A célok meghiúsulására eddig még (szerencsére) nem került sor. A jól képzett mérnökkel szembeni igény a munkaerőpiac oldaláról változatlan. Ennek a szak igyekszik lehetősége szerint a legmesszebb menőkig megfelelni. A célok meghatározásában korrekciók nem történtek, ugyanakkor az oktatott tantárgyakban, ezen belül a tárgyak oktatási anyagában a visszacsatolásokat követően a szükséges korrekciók megtörténtek. Egyéb megjegyzések (pl. külső értékelések, minőségi vizsgálatok). Az Állattenyésztő mérnök BSc alapszak szakfelelőse és az Állattenyésztéstani Tanszéken dolgozó valamennyi oktató legfontosabb feladatai egyikének tekintette és tekinti ma is a külső értékelések produkálását, az ott nyilvánított vélemények értékelését és felhasználását. A külső értékelések soha nem tartalmaztak elmarasztaló dolgokat az oktatás minőségéről, milyenségéről. IV. FELHASZNÁLÓI SZEMPONTOK, KAPCSOLATI FORMÁK • potenciális hallgatók: A Debreceni Egyetem központi rendezvény keretében nyílt napot szervez a potenciális hallgatóknak. Ezen túl a MezőgazdaságÉlelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar is megszervezi a maga nyílt napját az érdeklődő, potenciális hallgatók számára. Ez a rendezvény konkrétabb, mint az Egyetemi nyílt napi program. A potenciális hallgatót igyekszik befolyásolni az évente megrendezett kutatók éjszakája program is, amelyből Állattenyésztés BSc alapszak a molekuláris genetikai laboratórium, a halbiológiai laboratórium bemutatásával igyekszik befolyásolni, megnyerni a potenciális hallgatók. Az állattenyésztés szépségeiről, a jelentős ágazati szellemi potenciál szükségességéről a napi és szakmai sajtóban rendszeresen jelentetünk meg anyagokat. • hallgatók: A hallgatók körében is ismertek a nyílt napok, elismertek a kutatók éjszakája rendezvénysorozatok. Évről évre, hallgatóról hallgatóra terjed a szakmai versenyeken az állattenyésztési kiállításokon való részvétel lehetősége, amelyen a hallgatók igen nagy számban jelennek meg. • végzettek: A végzettekkel való kapcsolattartást nagyban segíti a termelőüzemekkel kialakított szoros kapcsolat. A termelőüzemek vezetői rövidebb, vagy hosszabb idő után a hallgatóinkból kerülnek ki. Amikor a termelő vállalkozásokkal való kapcsolattartásról beszélünk, valójában a végzetteinkkel folytatott kapcsolattartásról van szó. Ezek a szakemberek a képzésről kérés nélkül is véleményt alkotnak. • munkaerőpiac: A régióra, különösen Hajdú-Bihar megyére (még ma is) jellemző a nagy gazdasági erejű állattenyésztő vállalkozás. Ezek a vállalkozások megjelennek a munkaerőpiacon, keresik, szeretik az intézményben végzett állattenyésztő mérnököket. Egyre gyakoribb, hogy a családi vállalkozások nőnek túl a múltra jellemző kereteken és szükségét érzik a fiatal családtag mérnöki képesítése megszerzésének. Ezek a hallgatók minél előbb szeretnének bekapcsolódni az otthoni vállalkozásba, még hosszú távú érdekeik ellenében is. Nem tartják fontosnak az MSc szak végzését, előnyben részesítik azzal szemben az azonnali munkába állást. • más szakok – itthon és külföldön: Debrecenben az integrációt követően kitárultak a lehetőségek az Egyetem valamennyi szakjának megismerésére, illetve a hallgatóknak különböző szakokon tanulmányok folytatására. A hallgatóknak egy töredéke ezzel él. Érdekes módon inkább a tudományegyetemi karokról érkeznek hallgatók a Mezőgazdaságtudományi Karon oktatott 37


diszciplínák hallgatására. Különösen népszerű a lótenyésztés, az őshonos állatok védelme, az állattenyésztésben használt molekuláris genetikai vizsgálati módszerek elsajátítása. A DE MÉK oktatói napi kapcsolatot tartanak más felsőoktatási intézmények Állattenyésztő mérnök BSc szakokon oktatókkal. A tapasztalatcsere, olykor tananyagok cseréje teljesen általános. Az utóbbi években többször előfordult, hogy konzorciumi pályázatok keretében más szakokkal közösen tananyagfejlesztések történtek.

38


V. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet A tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek, gyakorlóhelyek bemutatása A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma előadótermei nagy fejlődésen és modernizáción mentek keresztül. A Táj- és Vidékfejlesztési Központ, valamint a Fényház megépülésével modern és minden oktatástechnikai igényt kielégítő tantermek nyíltak meg a Centrum oktatói és hallgatói előtt. Az ún. Színházterem nagy befogadó képességű, jól felszerelt előadóteremmé vált. Jelentős fejlődésen ment keresztül a főépületben lévő számos előadóterem. Megújult az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Aulája, amely konferenciák szervezésére, ünnepségek, kiállítások rendezésére nagyszerű lehetőséget kínál. Rendelkezésre áll a Karon egy korszerű, a hazai és nemzetközi rendszerben akkreditált központi laboratórium, melynek műszerellátottsága kiemelkedő. Itt található az országban egyedülálló ICP-MS (THERMOELEMENTAL X-7) készülék, ioncsapdás GC-MS tömegspektrométer (VARIAN 4000), valamint kitűnően felszerelt lisztminőség-vizsgáló egység. Ez az egység a graduális és a posztgraduális képzésen túl a doktori iskolákban dolgozó hallgatóknak is egyedülálló lehetőséget biztosít. Az előzőekben felsoroltakon kívül jól felszerelt talajtani, kémiai, mikrobiológiai, állatélettani, növénytani, növénytermesztési, halbiológiai, stb. laboratóriumok állnak a hallgatók rendelkezésére. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma területén 2006-ra felépült az Élelmiszertudományi épület is. A Karon oktatott valamennyi szaknak jelentős a gyakorlati infrastrukturális háttérigénye, amelyet az Agrárés Gazdálkodástudományok Centrumához tartozó három kutató intézet, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, a Karcagi Kutatóintézet, valamint a Nyíregyházi Kutatóintézet biztosít. A Kar és a tangazdasági szervezeti egységek speciális integrálása is megvalósult. Mindez a szaktanszékek és a tangazdasági szakmai osztályok együttműködésében valósult meg. Az elmúlt években az előadótermek oktatástechnikai felszereltsége nagyon sokat változott, javult. Az oktatási munkát az infrastrukturális ellátás biztosítja, a fontosabb területeken korszerű feltételek adottak a működéshez. Az infrastrukturális feltételek lehetővé teszik, hogy a hallgatókat is bevonjuk a kutatásokba. Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (db) 5 10 Számos 3 12

Oktatási termek 61 fősnél nagyobb termek 26-60 fős termek 10-25 fős termek Természetvédelmi szakelőadó Laboratóriumok, gyakorlók

39


2. sz. melléklet Számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság IT Infrastruktúra Az alábbi megállapítások az AGTC Böszörményi úti campusának egészre vonatkoznak, mivel a tanszékek vegyes elhelyezkedése, a központilag biztosított IT üzemeltetés, és a közösen használt oktatási informatikai infrastruktúra miatt nem lehetséges kari szinten bemutatni. Hálózat A campus hálózata számokban: 18 épület – 26 kábelezési csomópont – 2 kollégium – 16 számítógépes labor – 33 gigaswitch – 25 egyéb menedzselhető switch – ~1100 aktív kliens gép. Folytatva és megkoronázva a korábbi évek önerőből történt fejlesztéseit, 2006 elején a HEFOP 4.1.2 pályázatból sikerült teljesen modernizálni a Böszörményi úti campus gerinchálózatát. Olyan – akkoriban frissen megjelent, csúcstechnológiás – eszközöket választottunk, amelyek teljesítménye és szolgáltatáskészlete hosszú időre kiszolgálja az igényeinket. A hálózatunk technikai színvonala a mai napig tökéletesnek mondható. Gerinchálózat A campus sok, többségében kis épületből áll. Minden épület és kábelezési csomópont (a távolság függvényében multi- vagy monomódusú) optikai kábelen kapcsolódik a főépületben található központi router helyiséghez, szintén ide csatlakozik az egyetemközi optikai gerinchálózat is. Ezek a gerinckapcsolatok a kor elvárásainak megfelelően többségében gigabitesek, de campus külső kapcsolata és négy belső kapcsolat már 10 Gbit/s sebességű (az optikai gerinchálózat a legtöbb helyen alkalmas a 10 Gb-es átvitelre is, erre azonban a többi épület végpontszáma miatt még nincs szükség). A hálózatot a D-Link enterprise kategóriájú layer3-as stackelhető gigaswitch-ei hajtják meg. Bár egyelőre abszolút nem látjuk ennek szükségességét, az eszközparkunkon implementálható lesz az IPv6. Lokális hálózat Mindig is figyelmet fordítottunk a kábelezés aktuális technológiájára és a kivitelezés minőségére, ezért a Cat.5 – Cat.5E – Cat.6 kábelezésű szegmenseink mindenhol alkalmasak a gigabites átvitelre és a hálózat legnagyobb részén a desktop gigabites meghajtás már biztosított is. A telefon is mindenhol a strukturált hálózaton működik. A főépületben és a campus néhány másik pontján WiFi csatlakozás is lehetséges, amely a hallgatóknak is a rendelkezésére áll. Ez a központi hálózati azonosítóval vehető igénybe és a bázisállomások az Eduroam Föderáció részei. (Az Eduroam célja, hogy a tagintézmények oktatói és hallgatói más intézményben is az anyaintézményünknél használt azonosítóval és jelszóval, automatikusan tudjanak csatlakozni a hálózatra). A kollégium és a diákapartman minden szobájában lehetőség van saját számítógép csatlakoztatására a hálózathoz, amely a hallgatók részére térítésmentes. Számítógépes laborok Jelenleg a számítógépes laboratóriumaink műszaki színvonala kifejezetten jónak mondható, termenként egységes típusú, jó minőségű, megbízható géppark áll rendelkezésre. Az alapvető informatikai ismeretek oktatásához 7 db 25 fős gyakorlóterem áll rendelkezésre, ezeket az oktatás többségét végző Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék üzemelteti. 40


Számos tanszék rendelkezik saját számítógépes laborral, amelyek a szakterületnek megfelelően akár különleges felszereltséggel és szoftverekkel (pl. térinformatika) is rendelkezhetnek. A TVK épületben egy modern stílusú 30 gépes labor került kialakításra, amelyben elsősorban az üzleti szoftverek oktatása folyik szaktantárgyak keretében, illetve választható tárgyként és tanfolyamokon. Az érdeklődő hallgatók részt vehetnek egy médiaműhely munkájában is. Az egyéni kutatómunkára, a tanulmányi rendszer használatához, illetve szabad felhasználásra napközben egy 40 gépes terem áll a hallgatók rendelkezésére. A TIOP pályázat keretében épülő új épületben is több új számítógépes terem kerül majd elhelyezésre. Hallgatói levelezés A hallgatók részére elektronikus levelezést a Microsoft Live@EDU programján keresztül biztosítunk. Ez tartalmaz egy modern webes levelezőrendszert (beleértve a desktop és mobil hozzáférést) nagy tárterülettel, közös címjegyzékkel és naptárral, az Office webes verzióját és számos tartalomfejlesztő/megosztó és egyéb szolgáltatást. A postafiókot a hallgatók a végzés után is megtarthatják megkönnyítve kapcsolatban maradásukat az intézménnyel. Szoftverpark Az egyetemnek a felsőoktatási Campus Agreement keretében lehetősége van a Windows operációs rendszer (upgrade) és a teljes Office programcsomag használatára, amely oktatási-kutatási célra a hallgatók és oktatók saját gépén is engedélyezett. Az egyetem saját maga finanszírozza a víruskereső, illetve a SAS és SPSS statisztikai programok licenszét. Az oktatásban használt különlegesebb szoftvereket az oktató egység szerzi be. Az informatika oktatása Az alapvető informatikai ismeretek (irodai programok, internet) elsajátítása minden szak tantervében szerepel. Néhány további gyakori témakör: statisztikai programok, információs és döntéstámogató rendszerek, térinformatikai szoftverek, üzleti programok (pl. könyvelés, tervezés). A 2010/11-es tanévtől szabadon választott tárgy keretében SAP alapismeretek elsajátítására is lehetőség van. Informatika az oktatásban Az utóbbi években örvendetesen nőtt az informatikai eszközök felhasználása egyéb tartárgyak oktatásában. Az oktatók nagy része tartja rendszeresen prezentáció segítségével az előadást, és egyre gyakoribb a tananyagok és óravázlatok elektronikus közzététele, sőt az Internetes információkeresésre alapozott feladat is. Az elmúlt években mindkét karon több sikeres pályázat/projekt volt kifejezetten elektronikus tananyagfejlesztésre. Stratégiai terv a jegyzetkiadás kizárólag elektronikus alapokra helyezése. A Debreceni Egyetemen a Neptun informatikai rendszert alkalmazzák a hallgatói nyilvántartással és az oktatásszervezéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátására. A rendszert egyaránt használják a tanulmányi osztályok és tanszékek ügyintézői, az oktatók és a hallgatók. A Neptun az intézmény hallgatói számára a következő lehetőségeket kínálja: − Tájékozódhatnak a rendszerben kezelt adataikról

41


− − − − − − −

Megismerhetik a tanulmányukra, képzésükre és tárgyakra vonatkozó információkat Tárgyfelvételi időszakban jelentkezhetnek a meghirdetett tárgyakra Vizsgára jelentkezhetnek a vizsgajelentkezési időszakban Ellenőrizhetik a beírt jegyeiket A rendszeren belül üzeneteket kaphatnak az oktatóktól vagy ügyintézőktől Figyelemmel kísérhetik az elutalt ösztöndíjukat Intézhetik fizetési kötelezettségüket

Oktatástechnika Minden előadóteremben és sok szemináriumban van felszerelt projektor, bár ezen eszközök ára és hordozhatósága már amúgy is lehetővé teszi a széles körű elterjedtséget. Minden előadóban és a szemináriumok többségében van Internet-kapcsolat.

42


3. sz. melléklet Tankönyv, jegyzetellátás, szolgáltatások Az új típusú képzésekhez a megfelelő tankönyvek rendelkezésre állnak, ezek beszerzéséhez a egyetemi jegyzet- és könyvesbolt nyújt segítséget, a hallgatók évi 4000 Ft tankönyvtámogatásban részesülnek. Az új típusú képzésekhez a Kar hagyományainak megfelelően ezen a téren jelentős számú kiadvány megjelenése várható, ugyanakkor a társintézmények jegyzeteit, tankönyveit szintén elérhetővé tesszük, részben megvásárolható, részben, az egyéb jegyzetekkel és a tankönyvekkel, szakirodalmakkal együtt kölcsönözhető, vagy olvasótermi használati formában. A DETEP-es tehetséggondozó programban részt vevő hallgatók kutatásaikhoz, tanulmányútjaikhoz, valamint ösztöndíjaikhoz kapnak pályázati úton elnyerhető anyagi támogatást. Az Egyetem hallgatói részére – az Ftv. 30.§ (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – állami támogatás a Ftv. 9/A §-ában meghatározott hallgatói előirányzat terhére, egyéb támogatás a központi költségvetésen kívüli források felhasználásával, valamint speciális célú ösztöndíj adható. Az intézmény hallgatói előirányzati kerete, hallgatói támogatásokra fordítható részének jogcímei: tanulmányi ösztöndíj (a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alapján), pénzbeli szociális támogatás és a készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás, intézményi (kari) ösztöndíj (a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján), egyszeri juttatás, köztársasági ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, a képzéshez kapcsolódó belföldi szakmai gyakorlat tanulmányi költségtérítése, sport- és kulturális támogatás, doktori ösztöndíj, doktorandusz-hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatása. A hallgatói előirányzat hallgatói normatíván kívüli forrásaiból (egyéb állami támogatások és intézményi források) adható támogatások: köztársasági ösztöndíj, készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás, tankönyv- és jegyzettámogatás, tanszertámogatás, doktori ösztöndíj, doktorandusz hallgatóknak tankönyv- és jegyzettámogatás, sport- és kulturális támogatás, egyéb támogatás. Tankönyv- és jegyzettámogatásban az államilag finanszírozott első alap-képzésben, első kiegészítő alapképzésben, első felsőfokú szakképzésben tanuló nappali tagozatos hallgatók a számított finanszírozott hallgatói létszámba való beszámítás időtartamában, továbbá állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók részesülhetnek. Könyvtári állomány: Könyv (kötet) Köteles példányként ATK-ba érkező könyvek (kötet) ÉV

DEENK

ATK

2008

5 497 723

152976

2009

5 479 958

156 088

2010

5498214

159172

43


Tanszékekre kerülő könyvek (kötet) ÁLLATTENYÉSZTÉSTUDOMÁNYI INTÉZET TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI NEM ÖNÁLLÓ TANSZÉK: 2008: 138

2009: 106

2010: 79

FÖLDHASZNOSÍTÁSI, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET: 2008: 23 2009: 17 2010: 23 KERTÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET: 2008: 10 2009: 17 2010: 3 NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET: 2008: 3

2010: 6

AGRÁR SZAKNYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TANULMÁNYOK TANSZÉK: 2008: 56 2009: 14 2010: 36 AGROKÉMIAI ÉS TALAJTANI TANSZÉK: 2008: 24 2009: 2 NÖVÉNYVÉDELMI TANSZÉK: 2009: 7

2010: 3

VÍZ- ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK: 2008: 87 2009: 14 2010: 12 AGROMETEOROLÓGIAI OBSZERVATÓRIUM: 2009: 1 2010: 2 ÖSSZESEN: 2008: 338

2009:

178

2010: 164

Kötelespédányként ATK-ba érkező könyvek (kötet) 2008: 554 2009: 329 2010: 303

810.895.-FT 495.800.-FT 463.411.-FT

Folyóirat (cím) ÉV

DEENK

ATK

2008

6801

268

2009

7483

266 44


2010

7589

298

ÉV

DEENK

ATK

2008

977

54

2009

955

23

2010

941

24

Idegennyelvű folyóirat (cím)

2011

80 Külföldi folyóirat szakterületi megoszlása az ATK-ban 2008 – 2011 (MÉK)

SZAKTERÜLET

2008

2009

2010

2011

állattenyésztés, állatálettan

12

3

3

3

élelmiszertud.

1

0

2

4

földhasználat, műszaki tud.

4

1

1

2

kertészet

2

1

1

1

növénytermesztés

4

2

3

3

agrárszaknyelv

2

0

0

0

agrokém., talajtan

15

3

3

4

növényvédelem

6

1

0

0

víz-és környezetgazd.

2

0

0

3

természetvéd., állattan

2

2

2

2

mezőgazdaság (ált.)

4

4

2

2

Szakdolgozatok elektronikus hozzáféréssel (egyetem területéről teljes szöveggel elérhető) AGTC-ben íródott: 2140 dolgozat AGTC MÉK: 1204 dolgozat Agrártudományi Könyvtár honlapja, katalógusa: agr.lib.unideb.hu DEENK honlapja: www.lib.unideb.hu

45


4. sz. melléklet A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő további szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás, stb.), mindezek az idegen nyelven folyó képzésben az adott idegen nyelvű anyaggal! A hallgatók számára – a pénzügyi lehetőségek szerint – számos alapkönyvet 20-30 példányban szereztettünk be. Ezen kívül nyomtatott jegyzetek és elektronikus vetítési anyagok állnak a hallgatók rendelkezésére. Az Egyetemnek saját jegyzetkiadója van. A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei A hallgatói tanulmányi ügyekkel a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar közös Oktatásszervezési és Minőségbiztosítási Hivatala foglalkozik. A hallgatói ügyekkel kapcsolatos adminisztrációs munkát 8 főállású alkalmazott látja el. Az adminisztratív teendők ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek a Karon adottak. Az információ és a tudás menedzselése A Kar vezetése a 2005 és 2010 közötti időszakban is nagy hangsúlyt fektetett a hallgatói információs rendszer új alapokra helyezésére. 2002-ben a kreditrendszer bevezetésével párhuzamosan, egyetemi szinten bevezetésre került a NEPTUN hallgatói információs rendszer, amelynek feladata a hallgató nyomon követése a felvételétől kezdődően az Intézményben eltöltött teljes időszaka alatt. Szolgáltatása a tanulmányi osztályon a hallgató adminisztrációjával kapcsolatos teljes feladatkört lefedi. Ide sorolható pl. a hallgató felvétele, képzéshez rendelése, tantárgyak felvétele, ellenőrzése, vizsgára jelentkezés, hallgatói igazolások kiadása, tanulmányi eredmények rögzítése, átlagszámítás, tanulmányi előmenetel ellenőrzése a követelményrendszer figyelembevételével, szigorlatok, záróvizsgák rögzítése, végbizonyítvány-, oklevél kiadása, hallgató kikerülése a rendszerből diplomával, vagy valamilyen egyéb okból bekövetkező távozással, pénzügyekkel kapcsolatos feladatok rögzítése. A Neptun rendszert intézményen belül és intézményen kívül, interneten keresztül is igénybe vehető. A Kar törvényben előírt kötelezettségeinek megfelelően, minden tanévben Tanulmányi Tájékoztató kiadványt készített és jutatott el az első évfolyamos hallgatókhoz. A Tanulmányi Tájékoztató kiadvány állandó részét képezi a Karon oktatott valamennyi graduális szak tanterve, tantárgyi programja és követelményrendszere, a hallgatók „egyetemi életét” meghatározó szabályzatok (Tanulmányi és vizsgaszabályzat, Hallgatói juttatások és térítések szabályzat, stb.) elérhetőségének meghatározása. A Kar által gondozott internetes honlap hallgatói információkat nyújtó oldalait minden tanév elején az Oktatási és Minőségbiztosítási Hivatal áttekinti és aktualizálja. A korábban nyomtatott könyv formában juttattuk el a hallgatókhoz az információs anyagot -, az elmúlt néhány tanévben viszont már csak tanulmányi útmutatót készítünk, amely tartalmazza a fent felsorolt anyagok internetes elérhetőségét. A Kar hallgatói a Veres Péter Kollégiumban is rendelkeznek internet elérési lehetőséggel, amelyen keresztül kapcsolódni tudnak egyrészt a NEPTUN rendszerhez, másrészt pedig egyéb kari információkhoz is hozzájutnak. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar vezetése rendszeres kapcsolatot tart a kari Hallgatói Önkormányzat vezetőivel. A hetente megtartott kari vezetői értekezleteknek rendszeres résztvevői a HÖK vezetők, akiknek ilyen módon lehetőségük van a hallgatók mindennapjait meghatározó naprakész információkhoz jutni, valamint a dékáni vezetést tájékoztatni a hallgatókat érintő problémákról. Minden tanév elején a Kar vezetése és a HÖK közös kezdeményezésére évfolyamgyűléseket szervezünk, amelyek kapcsán a hallgatók közvetlenül feltehetik kérdéseiket a Kar és a szakok vezetőinek. Figyelmet fordítunk Kar minden dolgozójának és hallgatójának naprakész információkkal ellátására. A Kar vezetése törekszik az oktatók és hallgatók internetes úton tájékoztatására. Ennek egyik legfontosabb feltétele az informatikai rendszer minél nagyobb teljesítményének kialakítása, amelyet a 2009/2010-ös tanévre teljes körűen elértünk. Az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában kiépített informatikai hálózat kapacitásának vizsgálat során megállapítható, hogy az oktatás alapelvárásainak kielégítése mellett, az okta46


tás minősége szempontjából fontos elemeket tekintve, választékában és mennyiségében többlet lehetőségek állnak rendelkezésre. 5. sz. melléklet Az oktatás egyéb, szükséges feltételei Kollégiumi szolgáltatás Az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrum hallgatói két kollégiumba kérhetik felvételüket, elhelyezésüket, nevezetesen a Veres Péter Kollégiumba és az Arany Sándor Diák-apartmanba. A kollégiumi férőhelyek száma alapján az igénylő felsőéves hallgatóknak mintegy 90 százalékát, az elsőéves jelentkezők közel 60 százalékát képes kollégiumainkban elhelyezni a Kar. A PhD hallgatók elhelyezésére egyszemélyes szobák állnak rendelkezésre, ezzel is támogatva felkészülési lehetőségeiket. A Veres Péter Kollégiumban a hallgatói lakóegységek un. háló és tanuló helyiségekből állnak. Minden tanuló helyiségben négy főre két internetes csatlakozási lehetőség van kiépítve. A lakóegységek tanulóhelyiségein túl négy, átlagban 20-20 fős tanulószoba is rendelkezésre áll. A vizsgaidőszakban hat, kis alapterületű (2-3 fős), ideiglenes tanulóhelyiséget is igénybe vehetnek a hallgatók. A tanulási feltételeket tovább bővíti a közkedvelt számítógép terem, ahol 10 db internet csatlakozású személyi számítógépet áll rendelkezésre. A kollégiumban került elhelyezésre a Tormay Béla Szakkollégium kizárólagos használatú helyisége, ahol szintén vannak internet csatlakozással ellátott számítógépek. Ez az infrastruktúra nem csak a mindennapi tanulást segíti, hanem a hallgatók Tudományos Diákköri munkájához is elengedhetetlen. A szakkollégista hallgatók kollégiumi felvételére/elhelyezésére kiemelt figyelmet fordítunk. A szakkollégiummal közösen használt projektorral és néhány apróbb eszközzel (digitális kamera, fényképezőgép, stb.) a korszerű ismeretfeldolgozást támogatjuk. Az Arany Sándor Diák-apartman közkedveltsége a tanulási feltételekben fontos szerepet játszó szeparáltsággal is indokolható. Az alacsony létszám (lépcsőházanként 32 fő, a szobánkénti 2-2 hallgató) az átlagosnál jobb feltételeket teremt az igénybe-vevőknek. A Diák-apartmanban minden hallgató önálló csatlakozással léphet fel a világhálóra. A Veres Péter kollégiumnak oktatást támogató infrastruktúrája természetesen a Diák-apartman lakóinak is rendelkezésére áll. A kollégiumi férőhelyek igényhez mért aránya az országos átlagnak megfelel. Az oktatás támogatása a rendszeresen értékelt és szükség szerint bővített feltételek megteremtésével történik (területek, zavarmentes körülmények, alapvető infrastruktúra). A kollégiumi élet szervezésénél a tanulás feltételének biztosítása meghatározó (rendezvények, Kollégiumi szabályzat, felügyeleti rend.) Sportolási lehetőségek biztosítása A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma karain a hallgatók részére mind tanrendi, mind tanrenden kívül is biztosítottak a sportolás lehetőségei. Tanrendi órakeretben: általános testnevelési és szakcsoportos foglalkozások formájában, Tanrenden kívül:

- szabadidő - versenysport - téli-nyári táborok formájában.

Az oktatási feladatokat négy főállású és egy fő – a DE AGTC KIT alkalmazásában álló - (lovaglás) testnevelő tanár látja el. Szakképesítésük megfelelő, rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken, és folyamato47


san bővítik ismereteiket mind a tradicionális, mind pedig a napjainkban egyre népszerűbb „új sportágakban” (aerobik, step aerobik, fallabda, floorball, kondicionáló torna). A sportolási lehetőségek megvalósulása alapján az értékelési skála szerinti a hallgatók számára tanrendi és tanrenden kívül biztosított sportolási lehetőségek mellett tudatos tömegsportszervezés is zajlik. Ehhez az erőforrások hozzáférhetők. A gyakorlati képzésben az alkalmazási területekre történő felkészítés bemutatása DE AGTC KIT részvétele az AGTC MÉK gyakorlati képzésében Karcagi Kutató Intézet A DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet Karcagon, Kisújszálláson, Kunhegyesen, és Ecsegfalván összesen négy telephellyel rendelkezik. E telepek talajtani, hidrológiai, illetve éghajlati adottságai kiválóan reprezentálják az Észak-Alföldi régióhoz tartozó Közép-Tiszavidék agro-ökológiai viszonyait. A Kisújszálláson, illetve Karcagon található juhászati telepek a juhágazat gyakorlati vonatkozású ismereteinek megszerzéséhez kínálnak üzemi bázist az állattenyésztő mérnök BSc hallgatóinak. A gyepterületek lehetőséget teremtenek még a hallgatóknak a gyepgazdálkodási munkálatok, legeltetéses állattartás gyakorlati megvalósításának tanulmányozásához, a felhasznált erő-, illetve munkagépek megismeréséhez. A gyakorlati képzés elméleti megalapozásához 3 teremben is lehetőség van az Intézet főépületében. A gyakorlatukat az Intézetben töltő hallgatók számára 16 férőhelyes szállás áll rendelkezésre. A gyakorlati képzésben az alkalmazási területekre történő felkészítés bemutatása A gyakorlati képzés az alapszakok (BSc, BA) utolsó, 7. félévében valósul meg. A gyakorlati képzés előtt így a hallgatók az alapszak követelményeinek megfelelő elméleti oktatáson már részt vettek és legalább 180 kredittel rendelkeznek. A gyakorlati félév megkezdése előtt –mivel az kihelyezett gyakorlati helyeken, valós munkakörnyezetben, tényleges munkavégzéssel telik- a hallgatók speciális képzést is kapnak. Ez elsősorban a munka- és tűzvédelemre, állásinterjúra való felkészítésre és munkahelyi etikettre irányul. Mivel a gyakorlati félév dokumentációja elektronikus rendszeren keresztül történik, így a félév megkezdésének feltétele a rendszerbe történő regisztráció. A gyakorlati képzés a DE AGTC rendszerében külső gyakorlati koordinátor segítésével történik. Ennek ellátását a MAG Praktikum Nonprofit Kft. végzi. A koordinátor szervezet a gyakorlati félév előtt felméri a szakonként várható hallgatói létszámot. Ennek ismeretében felveszi a kapcsolatot az egyes szakterület hallgatóinak képzésében kompetens szervezetekkel. A potenciális fogadóhelyek gyakorlati képzésre való alkalmasságát szakmailag az adott szak szakvezetője hagyja jóvá. A gyakorlati képzés megkezdése előtt háromoldalú együttműködési megállapodást köt a gyakorlati képzőhely, az egyetem és a koordinátor szervezet között. A gyakorlati félév szervezettségének ügymenete, az ellenőrzés, számonkérés módja A háromoldalú együttműködési megállapodást követően kerül sor a hallgatók gyakorlati képzésének megkezdésére, amelynek hossza 12 hét. A megállapodásban részletesen rögzítik a Centrum, a koordinátor és a fogadószervezet jogait és kötelezettségeit. Az együttműködési megállapodás alapján a fogadószervezetek regisztrálásra kerülnek, a koordinátor szervezet online rendszerében. A rendszerben ezután történik a konkrét gyakornoki pozíciók meghirdetése a hallgatók felé. A gyakorlati félév folyamán a hallgatók a fogadóhelyen gyakorlati vezető irányításával végzik munkájukat. A 12 hét alatt elvégzendő feladatokról közösen tervet készítenek (képzési terv), amelyet a szakfelelős ellen48


őriz. Jóváhagyást követően megkezdődik az érdemleges munka. A gyakorlati idő felénél, majd a letöltést követően (6. és 12. héten) a hallgató beszámolót készít az elvégzett feladatokról, amit mind a gyakorlati vezetője, mind az egyetemi szakvezetője értékel. A gyakorlat végén a hallgató gyakorlati vezetője egy előre megadott szempontok szerint osztályozza a hallgató munkavégzés alatt tanúsított tudását, hozzáállását és képességeit. Ez alapján kerül meghatározásra a hallgató eredményének első részjegye. A hallgatók a gyakorlati félév végén, un. gyakorlati védés keretében szakmai bizottság előtt számolnak be a félév során elvégzett munkájukról. A bizottság a hallottak, valamint a kérdésekre adott válaszok alapján előre megadott szempontok alapján értékeli a hallgató féléves teljesítményét. Ez képezi a hallgató eredményének második részjegyét. A két részjegyből kerül kialakításra a hallgató végső értékelése, ami háromfokozatú skálán, nevezetesen nem megfelelt, megfelelt, vagy kiválóan megfelelt eredménnyel zárulhat.

49


6.sz. melléklet A kiemelkedő képességű hallgatók segítésének bemutatása: a tehetséggondozási programok, demonstrátori rendszer, szakkollégiumi rendszer, hallgatói kutatómunka, ösztöndíjak eddigi gyakorlata és esetleges jövőbeni tervek Tudományos Diákkör A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma jogelődjénél, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen a Tudományos Diákkör 1962-ben alakult meg, így a tudományos diákköri tevékenység közel öt évtizedes múltra tekint vissza intézményünkben. A Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karának (jelenleg Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar) megalakulását, 2002. szeptember 1-jét, követően a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tudományos Diákköri Tanácsa önállóvá vált, azóta az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma két kari diákköri tanácsa egymástól függetlenül, de szoros együttműködésben végzi munkáját. A DE MÉK Tudományos Diákköri Tanács munkájával segíti a kar fő célkitűzésének elérését, nevezetesen a változó társadalmi és gazdasági kihívásokra gyorsan reagáló innovatív gyakorlatias képzés megvalósítását. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán a DETEP-be (Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Program), illetve a Tormay Béla és Kerpely Kálmán Szakkollégiumba felvett hallgatók számára szakmai kihívás, egyben elvárt feltétel, hogy bekapcsolódjanak a Tudományos Diákköri Mozgalom munkájába. Rajtuk kívül is azonban számos hallgató vesz részt a kari tudományos diákköri munkában, amely minden esetben a kar szakmai intézeti diákköri iskoláiban indul a tehetséges hallgatók és jövőbeni konzulens tanáraik kapcsolatfelvételét követően. A folyamatos, akár több éven keresztül végzett elmélyült hallgató-konzulens műhelymunka során a hallgató kutatómunkájának eredményeit tudományos diákköri dolgozat formájában teszi közzé. Az előzetes intézeti válogatást követően, az arra érdemesnek minősített dolgozatokat szerzőik bemutathatják a karon minden tanévben megrendezésre kerülő Tudományos Diákköri Konferencián. A kari konferenciákon eredményesen szereplő hallgatók jogosultságot szereznek az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, illetve nemzetközi Tudományos Diákköri Konferenciákon való részvételre. Általánosságban elmondható, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon részt vett hallgatóink mintegy 30-50%-a helyezést is ér el. Az Országos Diákköri Tanács előtt, és az országos tudományos diákköri tevékenységben karunk jó megítélését jelzi az a tény is, hogy 2007-ben karunkon került megrendezésre a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekciója is. Az elmúlt közel egy évtizedben (a 2002/2003. akadémiai évtől kezdődően) 358 hallgatónk indult kari Tudományos Diákköri Konferencián, ami átlagosan közel 40 diákkörös hallgatót jelent évente. A legutóbb, 2009. november 3-án, illetve 2010. október 12-én megrendezett konferencián 45, illetve 46 hallgató mutatta be tudományos munkáját, a helyezést elért dolgozatok száma 25 és 26 volt ebben a két tanévben. A helyezett hallgatók nagy része az első három helyezés egyikét szerezte meg, míg néhány hallgató, intézményünk több évre visszanyúló hagyományainak megfelelően, ún. kiemelt díjban részesült. E két tanévben helyezett dolgozatok készítői képviselhetik karunkat a 2010/2011. tanév során a XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencián, mindösszesen 32 hallgatónkat tudjuk ez utóbbi országos szintű megmérettetésen indítani. Érdekesség a különböző képzési formában résztvevők jelentkezési aránya a kari Tudományos Diákköri Konferenciára. A 2007/2008. tanévben először, a hagyományos képzésben tanuló 22 hallgató mellett, 12 BSc képzésben részt vevő hallgató is indult az intézményi konferencián. A 2008/2009-es tanévben 27 osztatlan képzésben tanuló, illetve 14 BSc hallgató indult a megmérettetésen. A 2009/2010-es tanében tovább nőt a BSc hallgatók száma és már az MSc szint is képviseltetve volt a rendezvényen. A 16 hagyományos képzésben tanuló hallgató mellett 27 volt a BSc és 2 az MSc hallgatók száma. Magától értetődően fokozatosan csökken az osztatlan képzésben részt vevők száma, nő az alapszakokon tanulmányokat folytatóké, sőt már az MSc-sek közül 13-an mutatták be munkájukat a konferencián.

50


A legutóbbi két intézményi konferencián nagyszámú szekciók voltak az Állattenyésztés- és Növénytudományi Szekciók, összesen 18-18 fővel. A kar Tudományos Diákköri Tanácsa igyekszik kihasználni a különféle pályázati lehetőségeket, így már a 2010/2011. tanévben megrendezett konferencia megszervezését és lebonyolítását is az Oktatásért Közalapítvány által, pályázatos úton biztosított összegből finanszíroztuk. Jelenleg folyamatban van a TÁMOP-4.2.2.B-10/1. pályázatunk bírálata, reményeink szerint hallgatóink országos tudományos diákköri konferencián való indulását, a kiemelkedő diákkörösök külföldi konferenciákon történő bemutatkozását, tanulmányút szervezését, intézményi konferencia szervezését, infrastruktúrafejlesztést, illetve ösztöndíj-jellegű juttatások kifizetését tudjuk majd megvalósítani a pályázati támogatásból. Tájékoztató a DE MTK/MÉK DETEP tevékenységéről A Debreceni Egyetem által meghirdetett Tehetséggondozó Programba, a meghirdetésétől kezdve a Mezőgazdaságtudományi Karról folyamatosan bekapcsolódtak tehetséges hallgatók. A DETEP kiválogatási rendszere alapján csak a legjobb tanulmányi eredménnyel rendelkező és a pszichológiai/általános intelligencia tesztet eredményesen kitöltő hallgatók számára nyílt lehetőség a programba történő részvételhez. A kar hallgatóinak bekerülését az alábbi táblázatban foglaltuk össze: A Debreceni Egyetem MTK/MÉK tehetséggondozó programjában résztvevő hallgatók létszámadatai 2002-től 2010-ig Tanév 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010

Létszám/fő 9 9 14 9 10 15 12 12+9*

*2010-ben felvett hallgatók: 9 A 2009/2010-es tanévtől kezdve a DETEP beválogatási- és ösztöndíj rendszere jelentősen átalakult. Az eddigiekhez képest a hallgatók megfelelő szempontok szerint jelentkezési lap kitöltésével jelezték részvételi szándékukat a programban, amit az adott kar Tehetségtanácsa értékelt és javasolta a felvételt vagy ezt elutasította. A régebben rendszerben lévő hallgatóknak is meg kellett újítaniuk DETEP-es tagságukat, mert csak ekkor lehettek jogosultak ösztöndíjra. Az ösztöndíjrendszer alapjaiban változott a tanévtől. A hallgatók teljesítménykrediteket szerezhettek, amely alapján havi (minimum 10 000 Ft) ösztöndíjat kaptak. A karról 5 hallgató részesült havi 10 000 Ft-os ösztöndíjban kiemelkedő teljesítménye (kreditei) alapján (Bakti Beatrix, Balla Zoltán, Nagy Kinga Orsolya, Szabó Edina, Tóth Norbert). A végzős hallgatók a 10 hónapra megítélt ösztöndíjukat a tanév második félévében egy összegben kapták meg (2010. áprilisában). Ezek alapján 2 hallgató egyszeri 100 000 Ft. (Juhász Péter, Zakar Erika), 1 hallgató 120 000 Ft. (Jakab Anita), 2 hallgató 180 000 Ft (Kövér László, Vári Enikő) ösztöndíjban részesült. Teljesítménykreditek: A teljesítménykredit a hallgató által az adott naptári évben elért saját eredmények elismerésére szolgál, csak akkor adható, ha az eredmény dokumentált. Típusai: – elsőszerzős referált folyóirat közlemény („in extenso”) 5 kredit/db 51


– OTDK díjazott előadás, I–III. helyezés – országos tervpályázat, I–III. díj (vagy a terv megvétele) – igazolt hazai vagy nemzetközi művészeti, szakmai versenyhelyezés – nem elsőszerzős referált folyóirat közlemény – elsősszerzős, nem helyi és nem TDK előadás, poszter – OTDK előadás (és/vagy pályamunka), nem díjazott – országos tervpályázat, nem díjazott – nem elsőszerzős, nem TDK előadás, poszter – előadás helyi, hallgatói konferencián – tervek kiállítása nyilvános kiállításon – igazolt hangverseny fellépés

5 kredit/db 5 kredit/db 5 kredit/db 3 kredit/db 3 kredit/db 3 kredit/db 3 kredit/db 2 kredit/db 2 kredit/db 2 kredit/db 2 kredit/db

A kar DETEP-es hallgatóinak jelentős része részt vett a kari Tudományos Diákköri Konferencián, vagy egyéb szakmai hazai- és nemzetközi konferencián is előadást tartott, valamint tagja a Tormay Szakkollégiumnak. A kari DETEP szervezet a karok a hallgatói normatíva 2%-ának (kiemelt szakmai ösztöndíj) megfelelő arányában először részesültek a Tehetségtanács döntése értelmében dologi keretben, amely összege 2009ben (az MTK által felhasználható) 255.763 Ft (a teljes keret 6,89%-a). Ez az összeg a hallgatók konferencia részvételét, publikációikat, anyaggyűjtésüket segítheti az általános költségek fedezésén túl. Kerpely Kálmán Szakkollégium Jogelőd intézményünk a Debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémia híres volt a nagyon alapos természettudományi és mezőgazdasági ismeretekre épített gyakorlati képzéséről, és az egész Kárpát-medencéből fogadott hallgatókat. Ennek a 140 éves tradíciónak a tiszteletére 2010. március 19-én alapítottuk meg a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumban a Kerpely Kálmán Szakkollégiumot. A szakkollégium névadója Kerpely Kálmán, a Debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémia egykori igazgatója, a magyarországi mezőgazdasági szakoktatás kiemelkedő alakja a múlt század első felében. A Szakkollégium a hagyományokat a mai kor adottságainak megfelelőn szándékszik ápolni, modern, gyakorlati ismereteket tartalmazó programokat ajánl az egyetemi hallgatók számára. A szakkollégium célja, hogy magas színvonalú gyakorlati képzéssel és szolgáltatással hozzájáruljon a Debreceni Egyetem, és ezen belül az Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma szakemberképzéséhez. További célja a hazai és külföldi munkaerő-piaci szereplőkkel, vállalkozásokkal, társintézményekkel való kapcsolatok kiépítése és ápolása. A Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma szoros kapcsolatot létesített a legkiválóbb mezőgazdasági vállalatokkal, azok első számú vezetőivel, szakembereivel, mérnökeivel. Az agrárgazdaságban elismert gyakorlati szakemberek egyrészt az egyetemi campuson gyakorlati előadásokon, kerekasztali beszélgetések és konzultációk keretében találkoznak a hallgatókkal, másrészt a sikeres vállalatokat a mindennapi élet során is, a helyszínen, gyakorlati körülmények között is megismerik a szakkollégisták. A Szakkollégium a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma központilag támogatott tehetséggondozási rendszere, amely lehetőséget nyújt mind két karon tanulmányokat folytatók számára szakterületük, érdeklődési területük ismeretanyagának minél nagyobb arányú megszerzésére, valamint a hallgatói támogatási rendszer adta lehetőségek segítségével gyakorlati kutatásokat végzésére. A szakmai gyakorlati kompetenciák fejlesztése érdekében a Szakkollégium hazai és külföldi gyakorlati tanulmányutakat szervez. Az itt megszerzett tapasztalatok hozzájárulnak a munka világának megismeréséhez, a végzetteknek a gyakorlatban történő elhelyezkedéséhez. A Szakkollégium tagja lehet azon nappali tagozatos hallgató, aki a felvételi eljárás során megfelelően képzettnek, rátermettnek és elhívatottnak bizonyul és azonosulni tud a Szakkollégium céljaival. A hallgatók teljes létszáma maximum 40 fő lehet, akiknek tanulmányi átlaga az utolsó félévben a szakátlagot meghaladta. A szakkollégiumi tagság megtartásának feltétele a tanulmányi teljesítmény tartása. A Szakkollégium Igazgatósága minden tanév második félévében, körlevélben, plakáton, esetenként egyéb média bevonásával hirdeti meg a felvételit, és a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel le is

52


folytatja azt. A felvételi eljárás célja, hogy a Felvételi Bizottság a jelentkezők közül kiválassza a szakkollégiumi tagságra méltó, a kritériumoknak messzemenően megfelelő hallgatókat. Mérlegeli a hallgató szakmai, tudományos felkészültségét, érdeklődését, egyetemi évei alatt eddig elért eredményeit. A Felvételi Bizottság megfelelő pontrendszer szerint értékeli a jelentkezők elért eredményét. Azok a szakkollégisták, akik a következő évben is szeretnének a Szakkollégium tagjai maradni, szakmai beszámoló leadására kötelezettek az éves szakkollégiumi tevékenységükről, elért eredményeikről. A szakkollégium hallgatóinak karonkénti megoszlása a 2010/2011-es tanulmányi évben: Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 27 fő, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar 13 fő. A Kerpely Kálmán Szakkollégium támogatási rendszere Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma éves gazdálkodási keretének függvényében, mint szakkollégiumi hallgatói támogatás, évente kerül megállapításra. A belföldi szakmai tanulmányutak költségeit teljes egészében a Szakkollégium fedezi. Egyéni formában megvalósuló külföldi tanulmányutat, részképzésen való részvételt pályázat alapján részben támogatja. A Szakkollégium hallgatói számára kulturális programokat is szervez. A programok általános költségeit a Szakkollégium fizeti. A tagok esetleges egyéni igényeinek közös alapból történő támogatása a Szakkollégiumban végzett munkától függ. A támogatást a szakkollégista írásbeli kérvénye, pályázata alapján, a Szakkollégium Igazgatósága hagyja jóvá. A szakkollégista pályázhat egyéni gyakorlati munkatapasztalat megszerzésének költségeinek támogatására, esetleges teljes megtérítésére, külföldi ösztöndíjának kiegészítésére. Minden szakkollégista igény tarthat sport és kulturális tevékenység támogatására. A Kerpely Kálmán Szakkollégium tagjainak felkészítésével hozzájárul ahhoz, hogy azok, akik életpályájuknak tekintik az agrárgazdaságot, a jövőben a mezőgazdaság teljes vertikumában vezető szerepet tölthessenek majd be. A Kerpely Kálmán Szakkollégium értékes és szakmai szempontból is értékelhető tevékenységet végzett, mely a szervezet honlapján megtekinthető: http://portal.agr.unideb.hu/karkozi/kerpely_szakkollegium/index.html A 2010/2011-es tanévben kiemelt programunk volt a Debreceni és Nagyváradi Egyetemek közös szervezésében, a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Program támogatásával megvalósuló „Kompetencia alapú felnőttképzési e-learning program kidolgozása, képzés beindítása a kis-és középvállalkozások élénkítésére” című projektben történő részvétel. A projekt során a hallgatók gyakorlati ismereteket szereztek a vállalkozás-, környezetgazdálkodás- és bioenergetika szakmai területekről. A hallgatók a projekt végén az e-learning tananyagokból sikeres vizsgát tettek és a két intézmény közös tanúsítványát szerezték meg. Hagyományőrző jelleggel 2010. 12. 07-én megrendeztük a "Kerpely Kálmán Szakmai Napok a Gyakorlatorientált Oktatásért" konferenciát, melyen a Szakkollégium hallgatói tartottak előadásokat.

53


7.sz. melléklet

54


8.sz. melléklet TÉMAKÖRÖK az állattenyésztéstani és vállalatgazdaságtani komplex záróvizsgához Állattenyésztő mérnök BSc. szak -

A takarmányok kémiai összetétele. A fontosabb takarmány-összetevők szerepe az állati szervezet felépítésében és működésében. Vállalati, vállalkozási formák a mezőgazdaságban. A takarmányok emésztése, azonosságok és különbségek az egyes hasznos háziállatfajokban. A gazdálkodás eredményességének mérése. Hozam és termelési érték. A tej- és a tojástermelés táplálóanyag-szükséglete. Ráfordítás, termelési költség. A költségek csoportosítása, önköltség és számítása. A takarmánytartósítás lehetőségei, fontosabb sajátosságaik. Jövedelemformák, jövedelmezőség, haszonáldozati költség. A háziasítás és hatása az állati szervezetre. A háziállatok értékmérő tulajdonságai. Hatékonyság és kategóriái, mérésük és mutatói a gazdálkodásban. Szelekciós módszerek. A föld, mint termelési tényező. Földvásárlás, földbérlet gazdasági kérdései. Tenyésztési eljárások. A tőke tulajdonságai, használatával kapcsolatos elvek. A tőke forrásai. A keltetés biológiai, fizikai, technológiai feltételei, specialitások az egyes baromfifajoknál. A vágóbaromfi tartás gazdasági összefüggései, berendezkedés a vállalkozásra. A tojástermelés genetikai, biológiai, technológiai, takarmányozási feltételei, jellemzői az egyes baromfifajoknál. A tojástermelés gazdasági összefüggései, berendezkedés a vállalkozásra. A hústermelés genetikai, biológiai, technológiai feltételei, jellemzői az egyes baromfifajoknál. A befektetett eszközök szerepe a mezőgazdasági termelésben. Speciális árutermelési formák genetikai, biológiai, technológiai feltételei, jellemzői az egyes baromfifajoknál. Az amortizáció funkciója, elszámolási módjai. A beruházások ökonómiai megítélése. A sertés tenyészérték-becslésének ismertetése és felhasználása a vágósertés-előállításban. A forgóeszközök szerepe a mezőgazdasági termelésben. A forgási sebesség mérése. A sertéstenyésztésben alkalmazott tenyésztési eljárások ismertetése, és értékelése. Emberi erőforrások és gazdálkodásukkal kapcsolatos feladatok. Díjazási formák. A sertésszaporítás és a malacnevelés hatékonyságának növelése. A sertéstartás gazdasági jelentősége, berendezkedés a vállalkozásra. A vágósertés minőségére ható technológiai eljárások és takarmányozási módok ismertetése. A sertéshústermelés gazdasági értékelése, fejlesztési lehetőségei. Különböző hasznosítású borjak és tenyészüszők felnevelésének tartási, takarmányozási technológiája. Az állattenyésztés gazdasági jelentősége. Az ágazatok teljesítménye, mutatói. A tejtermelő tehenészetek tartási és takarmányozási technológiája, a minőségi tejtermelés lehetőségei. A tejtermelő tehenészetek gazdasági kérdései. Berendezkedés, jövedelemviszonyok, fejlesztési lehetőségek. A húsmarhatartás tenyésztési, takarmányozási és technológiai követelményei, változatai. A hitel szerepe a gazdálkodásban. Társtulajdonosi tőke bevonása, lízing. Az eltérő genotípusú szarvasmarhák hízlalásának módszerei. A mezőgazdasági vállalkozások terveinek csoportosítása. A mezőgazdasági vállalkozások üzleti terve, éves tervezése. Szakosított juhászatok tartási és takarmányozási technológiája. A juhtenyésztés gazdasági összefüggései, berendezkedés a vállalkozásra. A hasznosítás alternatívái a juhtenyésztésben. Az állattenyésztési ágazatok technológiájának tervezése. 55


-

Genotípus kérdés a juhászatokban. A vállalati gazdálkodás elemzésének célja, területei, módszerei. Komplex vállalati elemzés. A szopós- és hízóbárányok, valamint a tenyészállat-nevelés technológiai, takarmányozási megoldásai. Az állattenyésztési ágazatok elemzése és ökonómiai értékelése. Árutermelési formák, piaci termékek az egyes baromfifajoknál. Az EU-csatlakozás hatása a magyar állattenyésztési ágazatokra. Létszámok, hozamok, támogatások alakulása. A tenyésztésszervezés Magyarországon. A tenyésztőszervezetek joga, kötelessége, feladata. Méretgazdaságosság, a vállalati, ágazati méreteket befolyásoló tényezők. Az őshonos és réghonosult állatfajták szerepe a hazai állattenyésztésben és a környezetgazdálkodásban, természetvédelemben. Segédüzemi és általános tevékenység tervezése. Vállalati szintű tervezés.

56


9.sz. melléklet

A MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR MINŐSÉGPOLITIKÁJA

Az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrum Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara a Debreceni Egyetem minőségpolitikájával összhangban, a tudományterületén folytatott oktatás, kutatás, valamint a szaktanácsadási tevékenysége során megszerzett hazai és nemzetközi szakmai hírnevének megtartása és bővítése érdekében a minőségi színvonalának állandó fejlesztésére, tökéletesítésére törekszik. A fenti célok elérése érdekében a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar vezetése a következőket vállalja: • munkatársait úgy választja ki, hogy felsőoktatási feladatokat, az oktatást, a kutatást és az ehhez kapcsolódó szaktanácsadást a követelményeknek magas színvonalon elégítse ki, • a partnerek igényeinek megismerését, azok kiváló, és egyenletes minőségű teljesítését, • a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar minőségcéljaiban megfogalmazottak megvalósítását, • minőségpolitikáját és minőségbiztosítási rendszerét időszakosan átvizsgálja, aktualizálja, fejleszti, a mindenkor érvényes Felsőoktatási Törvény előírásainak, a Magyar Akkreditációs Bizottság elvárásainak, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatás minőségbiztosításával kapcsolatos útmutatásainak megfelelően, figyelembe véve a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjeit. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar átfogó, az ISO 9001:2008 szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszert működtet, annak folyamatos fejlesztésével és fenntartásával hírnevét kívánja erősíteni. A vezetőség elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a minőségirányítási rendszer működtetésében, fejlesztésében, és ezt az elkötelezettséget minden munkatársától elvárja. Debrecen, 2010. május 05. Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán A MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR KÖRNYEZETI POLITIKÁJA A fenntartónk, a partnereink, kiemelten a hallgatók, a hatóságok, a lakosság és a munkavállalók elvárása, hogy oktatási, kutatási, képzési, szaktanácsadási folyamataink kialakítása, működtetése és a kapcsolódó tevékenységek során a környezeti elemek gazdaságos felhasználásán, a környezetterhelések minimalizálásán keresztül hozzájáruljunk a fenntartható fejlődéshez. A kar mindenkori célja hogy, az egészséges élelmiszer, életminőség és tisztább környezet kialakításához az Európai Felsőoktatási tér normáinak mindenkori betartásával járuljon hozzá. Ezért a Debreceni Egyetem AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyik kiemelt feladata a környezet megóvása, a környezeti szemlélet kialakítása és folyamatos fejlesztése. A Debreceni Egyetem AGTC Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar átfogó, az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány követelményeinek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszert működtet, amely kapcsolatban áll és közös elemeket tartalmaz a minőségirányítási rendszerrel.

57


A környezetvédelmi célok kitűzésekor, és annak elérése érdekében olyan intézkedéseket hozunk, amelyek figyelembe veszik a törvényi előírásokat, lehetővé teszik a környezetterhelési kockázatok és káros hatások folyamatos mérését, kiértékelését és csökkentését. Kötelezettséget vállalunk az érvényes jogszabályok, szabványok, szakhatósági előírások betartására, a múltbeli szennyeződések felszámolására. Meghatározó feladatunk, hogy pedagógiai céljainkban és erre épülő oktatási tananyagainkban munkatársainkkal törekedjük hallgatóink környezet iránti elkötelezettségének folyamatos fejlesztésére. Kutatási célkitűzéseink között megkülönböztetően kezeljük a természeti erőforrások megújíthatóságának fenntarthatóságát és a környezetetikai normák betartását. Munkavégzés során állandó szempont a jól követhető folyamatok kialakítása, az anyag- és energiatakarékosság és az ezt tükröző folyamatos környezet higiénia, tisztaság és rend. Szállítóink kiválasztásakor figyelembe vesszük a környezetvédelmi követelmények teljesülését. Munkatársaink számára eljuttatunk minden olyan információt, amelyek tevékenységünk környezeti hatásainak értékeléséhez szükségesek.

Debrecen, 2010. május 05. Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán

58


59


60

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYE- ZETGAZDÁLKODÁSI KAR DEBRECEN

Recommend Documents