DEBRECENI EGYETEM
A 2003. évi költségvetés számszaki beszámolójelentés SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE
2004. április
1./ FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG 1.1. Az intézmény azonosító adatai Az intézmény neve: Az intézmény törzskönyvi azonosító száma: Az intézmény honlapjának címe:
Debreceni Egyetem 329750 www. unideb.hu
1.3. Az ellátott tevékenységi kör, teljesült feladatok, a szakmai feladatokban bekövetkezett változások, szakmai működés értékelése Új feladatok, tartalmi megújítások a képzésben Az új kormányzat a kreditrendszer 2002. szeptemberi teljeskörű kötelező bevezetésére vonatkozó jogszabályt módosította és lehetőséget adott a 2003. szeptemberi indításra a technikai és szervezeti feltételek hiányosságaira tekintettel. A nagyon komoly előkészítő munkának köszönhetően 2002. szeptemberben a Debreceni Egyetemen minden karon/önálló intézetben az alapképzési szakokon – az Általános Orvostudományi Kar kivételével – megindult felmenő rendszerben a kreditrendszerű képzés. A szakirányú továbbképzések kreditesítése is megtörtént, ezen szakokon a tejes körű bevezetés 2004-ben kötelező. A színvonalas kari kiadványok és a kredittanácsadói hálózat segítette a zökkenőmentes indítást. A tanév végén összegeztük az első év tapasztalatait és módosítottuk a kreditrendszerű egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzatot A tanév legnagyobb feladata a kreditrendszer bevezetése mellett a Neptun 2000 egységes informatikai tanulmányi rendszer bevezetése minden oktatási egységre vonatkozóan. A hallgatók beíratása, nyilvántartása, az ösztöndíjak kiutaltatása a rendszeren keresztül folyt ebben a félévben. Az adatbázis feltöltöttsége lehetővé tette, hogy a hallgatók jelentős része már elektronikusan vegye fel a tárgyait, és több karon a vizsgára jelentkezés is a Neptunban történt. 2003. tavaszán megkezdődött a pénzügyi modul hallgatói gyűjtőszámlás rendszere bevezetésének előkészítése. A gyűjtőszámlás modul üzemeltetése gyökeres változást jelent a hallgatói pénzügyek kezelésében, 25 ezres hallgatói létszám mellett ez a legmodernebb eljárás. A Magyar Akkreditációs Bizottság Látogató Bizottsága 2002. szeptemberben ismét vizsgálta a debreceni jogászképzést, amelyet komoly előkészítő munka előzött meg. A MAB Plénumának nem egyértelműen kedvező álláspontja ellenére novemberben megérkezett az oktatási miniszter teljes akkreditációt engedélyező határozata. A szakakkreditációs pozitív miniszteri döntésnek is köszönhető, hogy a Kormány 2003. február 19-én 2003. szeptember 1jei hatállyal visszaállította a Debreceni Egyetemen az Állam- és Jogtudományi Kart. A Kormány 19/2003. (II.19.) rendelete szerint 2003. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Debreceni Egyetemen a Fogorvostudományi Kar és a Gyógyszerésztudományi Kar is. Az Egyetemi Tanács 2003. április 10-ei ülésén elfogadott koncepció alapján, a május 22-ei ülésen elfogadott SZMSZ módosítás szerint, a rektor közvetlen irányítása alatt önálló Informatikai Intézet működik, a mielőbbi karrá alakulás szándékával.
2
Megkezdődött a kétciklusú képzés bevezetésének előkészítése is egyetemi fórumokon tűzték napirendre a bolognai folyamatról, a kétciklusú képzésről a Magyar Rektori Konferencia állásfoglalásának ismertetését. Az egyes szakcsoportok országos szakmai testületeiben, amelyekben az egyetem jeles képviselői is jelen vannak, már komoly előkészítő munka folyik az új rendszer kidolgozása céljából. Az elkövetkező években kiemelt feladat lesz a bachelor és a master képzés jogszabályi hátterének kidolgozása, az egyes ciklusok szakjainak meghatározása ezzel a teljes felsőoktatási rendszer átalakítása. Jelentős eredménynek számít, hogy az Egyetemi Tanács elfogadta a Debreceni Egyetem átoktatási szabályzatát, keretet adva ezzel a többi kar által gondozott szakok működtetéséhez és a karok, oktatási szervezeti egységek együttműködéséhez. A tanév folyamán hosszas tárgyalások, pénzügyi egyeztetések előzték meg az előírt együttműködési megállapodások megszületését. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény 2002. január 1-jén lépett hatályba, megváltoztatva az eddigi diplomahonosítási rendszert. A külföldi bizonyítványok továbbtanulási célú elismerésére egyetemi eljárási rend került kidolgozásra. 2002. január 1-jén hatályba lépett a felnőttképzési törvény. Az egyetem felnőttképzési tevékenységét, tehát a diplomát nem adó képzéseinek, képzéshez kapcsolódó szolgáltatásainak körét fel kellett mérni és regisztráltatni kellett az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpontnál. A Nemzeti Felnőttképzési Intézet Felnőttképzési Akkreditáló Testülete a 2003. április 2-án hozott határozatával a Debreceni Egyetemet akkreditált felnőttképzési intézménynek nyilvánította, az országban az első felsőoktatási intézményként. Az akkreditáció érvényességi ideje 2007. április 2-ig tart. Az integráció egyik nagy eredménye, hogy növekszik a több kar által szervezett képzések, szakok köre. A felmerült feszültségek tompítása érdekében decemberben – egyetemi tanácsi jóváhagyással – az egyetem eljárási rendet fogalmazott meg az ilyen szakok engedélyeztetési eljárására. A kezdeti fenntartások nem igazolódtak, az illetékes koordinációs központok, oktatási bizottságok, kari tanácsok időben és érdemben véleményezni tudták a szaklétesítési, szakindítási kérelmeket. Az Egyetemi Oktatási és hallgatói Ügyek Bizottsága áttekintette az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés jelenlegi egyetemi és régióbeli helyzetét, továbbá az egyes szakcsoportokra vonatkozó idegen nyelvi követelményeket. Az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzatok (kredites és nem kredites), az egyetemi felvételi szabályzat, a diákigazolványra vonatkozó egyetemi szabályzat módosításait, az átoktatási szabályzat tervezetét a bizottság készítette elő. Minden szaklétesítési és szakindítási kérelmet alaposan megvizsgált és véleményezett. A bizottság folyamatosan napirendre tűzte az aktuális felvételi, oktatáspolitikai, képzési, oktatásszervezési, Neptun rendszerrel kapcsolatos kérdéseket. A 2002-2003. tanév fordulatot hozott a Debreceni Egyetem tanárképzési szisztémájában, hiszen az évekkel ezelőtt életbe léptetett 111/1997. számú kormányrendelet jegyében történt generális átalakítás a 2003. évben jutott kritikus szakaszába, minthogy most értek fel az utolsó, a gyakorló évre azok az évfolyamok, amelyek már ennek a gyökeresen átalakított rendszernek az értelmében kezdték tanulmányaikat.
3
A megfelelő előkészítés után (melynek során a Debrecenben – a gyakorló iskolák bevonásával – kidolgozott „modell” országosan ismertté és elismertté vált) zökkenőmentesen valósult meg az átmenet (új típusú nevelési gyakorlat és emelt számú vidéki tanítási gyakorlat, tanári szakdolgozat stb.) ugyancsak nagyjelentőségű eseménynek bizonyult, hogy egyetemünk történetében első ízben elkészült az a füzet-formátumú Tájékoztató, mely a hallgatóság informálását szolgálja. Többlépcsős tárgyalások, megbeszélések sorozatában vetettünk számot az ún. bolognai folyamat szellemében megvalósítható lineáris tanárképzési modullal. Ennek országos szintű megtárgyalása a 2003. június 24-i, A tanárképzés helyzete és jövőképe című konferencia, melynek rajtunk kívül társrendezője az Oktatási Minisztérium és az Országos Köznevelési Tanács volt. A képzés meghatározó feladata a tanárképzési rendszer zavartalan működtetése, a hallgatók tanítási-pedagógiai gyakorlatainak, hospitálásának szervezése, a külső iskolai gyakorlatok irányítása, a végzős hallgatók gyakorlatait érintő kérelmek (munkavállalások, ösztöndíjak) engedélyezési eljárásai, a tanári képesítő vizsgák koordinálása, vezető tanári megbízások előkészítése és kiadása, szaktanácsadók megbízása, vidéki gyakorlatokkal összefüggő megbízási szerződések száza, szakértői testületek megszervezése és működtetése (Tanárképzési Kollégium, Tanárképzési Bizottság, Közoktatási Albizottság), költségvetési és egyéb vitákban a képzés feltételeinek biztosítása. Hallgatói létszám alakulása
Megnevezés
Államilag finanszírozott (fő) 2002.
Nappali tagozatos hallgatók Levelező tagozatos hallgatók Esti tagozatos hallgatók Távoktatás Összesen Ebből szakirányú továbbképzés
%
(fő)
2003. Vált. 2002.
12 787 13 459 1 705
Költségtérítéses % 2003.
Vált.
(fő) 2002.
%
2003.
5,3
1 244
1 776
42,8 14 031 15 235
1 616 -5,2
4 520
7 287
61,2
6 225
0
207
202
-2,4
0
77
46 -40,3
14 492 15 075 0
4,0
6 048
9 311
1 691
1 756
Megoszlás %-a
Összesen
Vált.
ÁF
KT 2003.
8,6
88,3
11,7
8 903
43,0
18,2
81,8
207
202
-2,4
0,0
100,0
77
46
-40,3
0,0
100,0
54,0 20 540 24 386
18,7
61,8
38,2
3,8
0,0
100,0
3,8
1 691
1 756
Az előző évhez képest a nappali tagozatos hallgatók létszáma 8,6%-kal növekedett, ezen belül az államilag finanszírozott létszám 5,3%-kal, a költségtérítéses létszám jelentősebb mértékben 42,8%-kal emelkedett.
4
Növekedés jellemző a levelező tagozatos költségtérítéses hallgatók létszámának alakulására is. Csökkent viszont kis mértékben az esti tagozatos, valamint a távoktatásban résztvevő hallgatók létszáma. A költségtérítéses képzésben résztvevő GYES-GYED ellátásban részesülő hallgatók a Kormány 147/2000. (VII.23.) rendelete alapján mentesek a költségtérítés megfizetése alól. A képzési költség visszapótlására az Oktatási Minisztérium 2003. évben 62.400 eFt-ot biztosított az egyetem számára a GYES-es, GYED-es lévő hallgatók kieső költségtérítésére. Az elszámolás alapján az egyetemet megillető támogatás teljes összege 74.366 eFt. A különbözetként jelentkező 11.966 eFt az előirányzat-maradvány elszámolásánál az egyetemet megillető összegként jelenik meg. Tankönyv és jegyzetellátás helyzete A tankönyvellátás terén pozitív elmozdulást nem tapasztaltunk az elmúlt évekhez képest. A hallgatók jelentős százaléka igyekszik megvásárolni a jegyzeteket, tankönyveket, szakkönyveket, ám szociális helyzetük sok esetben nem teszi ezt teljes körűen elérhetővé. A tankönyvvásárlási támogatás a szakkönyvek árához viszonyítva alacsony összeg, ezért a hallgatók igyekeznek a könyvtári állományt használni, azonban az emelkedő hallgatói létszám miatt a könyvtári állomány sokkal jelentősebb mértékben használódik el évről-évre, ezért folyamatosan növekvő összeget kellene majd fordítani a könyvállomány felújítására és bővítésére. Az egyetem egyes karain eltérő a hallgatóknak biztosított jegyzettámogatási összegek rendelkezésre bocsátása. Egyes karokon utalvány, könyvutalvány, más karokon készpénz formájában vagy egyetemi kártyájukon történő feltöltéssel jutnak a hallgatók ezen normatív támogatáshoz. A karok a tankönyv és jegyzet előállításra is eltérő összeget fordítanak. Míg az orvos- és gyógyszerészképzésben résztvevőknek és a Konzervatóriumi hallgatóknak a normatíva 100 %-a támogatás címén rendelkezésre áll, a Tudományegyetemi Karok a fenti hallgatói normatívából 30 %-ot, az Egészségügyi Főiskolai Kar pedig 45 %-ot jegyzet előállításra fordít. Könyvtártámogatások hatása A 2001-ben megvalósult könyvtári integráció eredményeként a hét, különböző szinten teljesítő tagkönyvtárból egy korszerű, azonos színvonalon szolgáltató egységes könyvtári rendszer jött létre. Ennek tagjai a – Nemzeti és Általános Gyűjtemények Könyvtára (NÁGY), az Kenézy Könyvtár, az Agrártudományi Egyetem Könyvtára, a Pedagógiai Főiskolai Könyvtár, a Műszaki Főiskolai Kari Könyvtár, a Debreceni Konzervatórium Könyvtára és a Társadalomtudományi Könyvtár. Célunk olyan „szolgáltató könyvtár” kialakítása, amely kölcsönző könyvtárból tartalomszolgáltató könyvtárrá alakul, működésében korszerű és költségkímélő. A fenti célkitűzést a • könyvtári gyűjtemény racionálisabb szervezésével, a szakkönyvtári rendszer szervezeti fejlesztésével,
5
•
a szolgáltatásokban az egyetem teljes dokumentumvagyonát feltáró számítógépes katalógus építésével, elektronikus bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok szolgáltatásával érjük el. A tartalomszolgáltatás további lehetőségét nyújtja a dokumentumok digitalizálása, kapcsolódva az országos pályázatokhoz.
A szakkönyvtári rendszer kialakítását, racionálisabb és felhasználó barát gyűjtemény építését a szakgyűjtemények összevonása valamint az Egyetem fejlesztési stratégiája alapján megvalósuló könyvtári beruházások tették ill. teszik lehetővé. Az integrációval célunk volt, hogy azonos elvek alapján működő, korszerű szolgáltatást hozzunk létre a rendszer minden könyvtárában. Ennek egyik állomása az egységes számítógépes adatbázis (bibliográfiai és olvasói) kialakítása volt. Az adatbázis kialakításában feladtunk volt, hogy • Az elektronikus adatbázisban tárjuk fel azoknak a tagkönyvtáraknak az állományát, amelyek hagyományos cédula nyilvántartást vezettek (retrospektív és kurrens feldolgozással) • A Kenézy Könyvtár bibliográfiai adatbázisát konvertáljuk a már meglévő adatbázisba. Ezzel egyidőben megtörtént az Atomki állományának a beépítése is. 2003-ban elért eredmények: • Elkezdtük a PFK Könyvtárának számítógépes nyilvántartását, • Rohamosan nőtt azoknak az intézeti könyvtáraknak a száma, amelyek a NÁGY Könyvtárának segítségével állományukat a közös számítógépes adatbázisban tartják nyilván. A Matematikai, Magyar és Angol-Amerikai Intézet mellett a Földrajzi, Pszichológiai, Francia, Germanisztikai Intézet is elkezdte, illetve folytatja dokumentumvagyonának is a számítógépes állományba vételét. • A tanév kezdésével elindítottuk a számítógépes kölcsönzést az MFK Könyvtárában. A közös adatbázis építése segíti az olvasó eligazodását, ugyanis az egyesített adatbázisban látja, hogy a számára szükséges szakirodalom mely könyvtár állományában található. A bibliográfiai adatbázis mellett közös olvasói adatbázist alakítottunk ki, amelyben azonosak az olvasói típusok, azonban lehetőség nyílik az adott intézményre szabott kölcsönzési politika meghatározására. A közös adatbázisokban, a több könyvtáros által végzett feladat megkövetelte, hogy pontosan, egyénre szólóan szabályozzuk a feldolgozási és kölcsönzési jogosultságokat. Elkészült egy mindenki számára hozzáférhető részletes szabályzat és minden számítógéppel dolgozó könyvtáros számára a jogosultságát meghatározó leírás készült. A szakmai munka megalapozása és jobb színvonalú végzése érdekében több dolgozó számára továbbképzést szerveztünk. A MARC alapú bibliográfiai rekordkészítés alapelveivel, s a CORVINA integrált könyvtári szoftver katalogizálási gyarapította ismereteit a DEENK Pedagógiai Főiskolai Kari Könyvtár négy dolgozója, a DEENK Társadalomtudományi Könyvtárának alkalmazásába kerülő új kolléganő, vagy az e könyvtárból a DEENK Kenézy Könyvtárának feldolgozó munkakörébe áthelyezett munkatárs.
6
Örvendetesen növekedett a Debreceni Egyetem minden pontján elérhető bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok száma. A jelentős adatbázisokat az Egyetem országos előfizetés révén használhatja (EISZ, EBSCO), ezek tartalma folyamatosan bővül. Számítógépes katalógusunkban és a könyvtár honlapján folyamatosan nyomon követjük ill. bővítjük az ingyenesen használható E-folyóiratok listáját, katalógusunkban jelenleg 1382 folyóiratra hívjuk fel a figyelmet. A honlapunkról több mint 6000 folyóirat érhető el. Az Egyetemi Könyvtár maga is több adatbázis-csomagra fizet elő, illetve konzorciumi tagként kedvezményesen jut ezekhez. Az előfizetett adatbázisok száma 2003-ban szerencsére nem csökkent, konzorcium vagy egyéb előfizetés révén 63 adatbázis volt elérhető az Egyetemen, ezek több ezer kiadványhoz biztosítottak teljes szövegű hozzáférést. Az általános érdeklődésre számot tartó CD-ROM-okat egyetemi hálózatban használhatják az olvasók, a Magyarországon kiadott elektronikus dokumentumokat pedig a kötelespéldány szolgáltatás révén helyben használhatják. Feladatunk, hogy a Debreceni Egyetem oktatói és hallgatói jobban megismerjék és mindennapi munkájuk során egyre inkább használják a folyamatosan bővülő adatbázisokat. Az Egyetemi Könyvtár honlapján minden felhasználó figyelemmel kísérheti ezek alakulását. Az elmúlt évben elkészítettük az adatbázisokat bemutató kiadványt, amelyet minden intézethez eljuttattunk. Az egységesített katalógus és a teljes szövegű adatbázisok jelentősen megkönnyítik a kutatómunkát, a bibliográfiai adatbázisok pedig a tudományos eredmények gyors követését teszik lehetővé. A Könyvtár állományában nem található dokumentumokhoz könyvtárközi kölcsönzéssel jutnak az olvasók. Könyvtári fejlesztésként az Egyetemi Könyvtár honlapjáról az olvasók elektronikus könyvtárközi kölcsönzést indíthatnak. Ennek előnyeit az egyetemi polgárok mellett azok a könyvtárak is élvezhetik, amelyek az Egyetemi Könyvtártól elektronikusan indíthatják el kéréseiket. Az Egyetemi Könyvtár pályázati támogatással részt vesz az országos programként indított digitális tartalomszolgáltatásban. Elkészítettük az intézmény három éves digitalizálási tervét, amely a már megkezdett Tiszántúli adatbázis folytatását jelenti és a papíralapú, rossz állagú, kultúrtörténeti szempontból jelentős értékű dokumentumok digitalizálását célozza. (A Tiszántúli adatbázis a könyvtár honlapján érhető el, az elektronikus könyvtár tiszántúli, elsősorban debreceni periodikumokat, régi opera és kamarazenei kottákat és az országos jelentőségű egyetemtörténeti anyagokat foglalja magában.) A Könyvtár feladatának tartja, hogy a Debreceni Egyetem számára az információközvetítés mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtson. Könyvtári Bizottság elé terjesztettük a Debreceni Egyetem oktatóinak publikációit elektronikusan feltáró Egyetemi Bibliográfia tervezetét. A javaslat szerint egy egyszerűen feltölthető adatbázis épül, amelyből bármikor nyomtatott verzió készülhet. A Könyvtári Bizottság javaslatunkra foglalkozott a szakdolgozatok elektronikus feldolgozásának kérdésével is A könyvtár állománygyarapodásának, működésének forrását a költségvetési keret mellett a pályázati támogatások is segítik. Ennek ellenére 2003-ban 1464 külföldi folyóirat előfizetését újíthattuk meg, amely az előző esztendő majdnem százas nagyságrendű lemondása után újabb 23 folyóirat elvesztését jelentette, míg 15 periodikum tagdíjas formában jár tovább. 2003-ban a könyvek kb. 50 %-át költségvetési forrásból, 50 %-át pedig pályázati támogatásból vásároltuk (ODR, Felsőoktatási Könyvtártámogatási Pályázat), az adatbázisok jelentős részéhez pedig OTKA támogatást kaptunk. Ez azt jelenti, hogy a könyvtár 1,5 millió forint hozzájárulásával 209 millió Ft értékű adatbázishoz nyújt hozzáférést. A pályázatok a könyvtár más területének működésében is jelentős segítséget jelentenek. E források révén is korszerűsítettük a Könyvtár eszközparkját.
7
Kutatási tevékenység értékelése A Debreceni Egyetem oktatói, kutatói és hallgatói 2003-ban is eredményesen pályáztak a különböző alapok, alapítványok támogatásaira. A korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan az egyetem pályázói az egyes pályázatokon az országosan rendelkezésre álló összegek 12-16 százalékát nyerték el. A Debreceni Egyetem 2003. évi normatív kutatástámogatása 7,3 %-kal csökkent a 2002. évihez képest. A felsőoktatási intézmények között felosztott teljes támogatás 13,6 %-át kapta az egyetem, amellyel az intézmények rangsorában a harmadik helyen állt. Jelentősen növelték pályázati bevételeinket a Széchenyi Terv keretében, a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Pályázaton elnyert támogatások. Az eredményes felhasználást nehezítette, hogy a 2003-ban jó néhány pályázatra az elszámolások határidőre történő megküldése ellenére sem érkeztek meg a pályázati összegek tárgyévben. Ugyancsak működési nehézségeket okozó tény volt, hogy az FKFP doktori iskolai pályázatain megítélt pályázati támogatások összegét 2003. novemberében bocsátották az egyetem részére. 2003-ban az előző évhez viszonyítva (49.800 eFt) kisebb összegű támogatásban (36.500 eFt) részesült az egyetem. Kutatásaink jelentős hányada nemzetközi szintű és hatású, amit a publikációk helyei és a hivatkozási adatok igazolnak. A pályázatok (OTKA, OM, NKFP, MTA, Környezetvédelmi Alap, stb.) keretében végzett K+F tevékenységet – igaz, néha 1-2 év késéssel – a pályáztatók rendszeresen értékelik, és az értékeléseket visszajuttatják az intézményekhez. Ezekből megállapítható, hogy a pályázatokban vállalt célok megfelelő, a legtöbb esetben kiváló szinten megvalósultak. A normatív kutatástámogatás felhasználásának fő intézményi célkitűzései voltak: • predoktori helyek finanszírozása, • az egyetem központi folyóirat beszerzésének – egyre inkább megoldhatatlan – támogatása, • kutatási műszerek beszerzése üzemeltetése és karbantartása, • az egységek saját kutatási terveinek támogatása. A pályázatokon elnyert K+F bevételek a központi rezsi kivételével teljes egészében a pályázó egységeknél kerültek felhasználásra. A rezsi mértéke az adott pályázatban rögzített %-os mértékű volt. Ettől lefele eltérni csak a pályázatokban meghatározott maximális mértékig lehet (pl. OTKA). A K+F jelentős pozitív hatást gyakorol az egyetemi alapfeladatra, az oktatásra. A kutatási témákhoz kapcsolódó modern eszközök a kutatás-fejlesztési források segítségével kerültek az egyetemre és az oktatásba. Ezek beszerzése, működtetése és karbantartása az egyetemen folyó munka színvonalának fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. A feladatok megfelelő szintű teljesítéséhez a jelenleginél magasabb összegű kutatástámogatás lenne szükséges és indokolt. A K+F tevékenységre biztosított forrásokból költségvetési támogatás a tárgyévben 2.866.370 eFt (ezt növelte a 2002. évi pénzmaradvány összege 43.403 eFt) átvett pénz 1.135.477 eFt volt. A támogatásként rendelkezésre álló összeg 59,8%-kal haladja meg az előző évit, melynek oka elsősorban az OTKA pályázatok támogatásként történő finanszírozása 2003. évtől. A növekedés további oka, hogy a beszámolási évtől kezdődően más minisztériumok (ESZCSM, FVM) által biztosított kutatástámogatás is előirányzat módosításként került az egyetemre. A módosított előirányzatok 93,57%-a került felhasználásra. A maradvány főként az OTKA, FKFP és ETT pályázatok esetében mutatkozik.
8
A K+F tevékenységre átvett pénzeszközök főbb jogcímenkénti alakulása Az átvett pénzeszközként rendelkezésre álló összeg 7 %-kal alatta marad az előző éveinek. eFt Forrás megnevezése NKFP
2003-ban rendelkezésre álló forrás
2003. évi kiadás
Áthúzódó/megelőlegezett kifizetés
79 485
84 564
-5 079
KMÜFA
100 538
79 808
20 730
IEP
186 583
186 583
0
26 896
26 896
0
178 711
165 165
13 546
314
314
0
301 694
250 143
51 551
350
350
0
2 514
2 331
183
86 335
64 064
22 271
8 000
7 370
630
Űrkutatási Iroda
108
108
0
ISM
MPA MTA-OTKA MTA Egyéb Alapítvány a magyar felsőoktatásért, kutatásért TÉT alapítvány ESzCsM ETT pályázatok Környezetvédelmi Minisztérium
914
489
425
EMBO
20 690
6 267
14 423
GENIMIKA
93 653
20 417
73 236
Izombetegségek kutatása
18 137
2 059
16 078
MMKK-Génterápia
30 555
12 352
18 203
1 135 477
909 280
226 197
II. K+F feladatra átvett pénzeszközök főbb jogcímei összesen
A finanszírozási forrás és kiadás abszolút összegében csökkenést mutat, azonban figyelembe véve az OTKA 2003-tól támogatásként történő finanszírozását, jelentős növekedés állapítható meg. 2002. évhez képest, mely esősorban az IEP, a KMÜFA, illetve az egyéb pályázatoknál mutatkozik. A pályázat útján átvett pénzeszközként elnyert K+F egyéb forrás megoszlása: NKFP KMÜFA OTKA IEP ESzCsM Egyéb
7,0% 8,8% 15,8% 16,4% 7,6% 44,4%
Megjegyezzük, hogy egyre nagyobb számban fordultak elő un. utófinanszírozott pályázatok. amelyek megelőlegezése átmenetileg az egyetemre pénzügyi terhet rótt.
9
A képzési és fenntartási normatívák alapján történő finanszírozás tapasztalatai A 2003. évi költségvetésnek az egyetem tervezési, gazdálkodó egységekre, centrumokra történő bontását jelentősen hátráltatta a kormány 2003. évi képzési és fenntartási normatíváról szóló rendeletének időbeli csuszása. Az új képzési és fenntartási normatívák a bérintézkedés hatását az egyes karokhoz nem közvetítették. Ezért a kari előirányzatok megállapítása a 2002. évi bázis és a kari bérfejlesztés figyelembe vételével történt. A normatív képzési és fenntartási előirányzaton belül az egyes karok között az egyetemnek jelentős átcsoportosításokat kellett végrehajtani. A számszaki beszámoló kiegészítő mellékleteihez kapcsolódó további elemzések Hallgatói támogatások alakulásának értékelése Az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók normatív támogatásának elszámolása Jogosultak Jogosult Módosított Különbözet Megnevezés létszáma előirányzat előirányzat (eFt) (eFt) (eFt) (fő) Hallgatók pénzbeli juttatása 13217 1202747 1181179 21568 Bursa ösztöndíj támogatás 74455 69351 5104 Doktoranduszok ösztöndíja 350 332640 332640 103 Köztársasági ösztöndíj 33457 32368 1089 122 Tankönyv-jegyzettámogatás 13567 94969 95550 -581 Kollégiumi támogatás 4280 141240 125400 15840 Lakhatási támogatás 6167 203511 247500 -43989 Sport kulturális támogatás 13567 11125 11193 -68 Hallgatókkal kapcsolatos 2094114 2095181 -1037 előirányzatok összesen: A tényleges hallgatói létszám és a norma ismeretében a Debreceni Egyetemnek a hallgatói normatíva terhére 1.037 eFt visszafizetési kötelezettsége van a felügyeleti szerv felé. Ez az egyenleg a hallgatói statisztikai létszám alapján számított többletigény (hallgatók pénzbeni juttatása, Bursa ösztöndíj támogatás, kollégiumi támogatás) és visszafizetési kötelezettség (lakhatási támogatás, tankönyv jegyzettámogatás) különbözete. A hallgatók pénzbeli juttatásairól az egyetem egységes szabályzatban rendelkezik. A kereteket a kari diákjóléti bizottságok az egyes jogcímekre vonatkozóan a szabályzatban foglaltak alapján osztják el. Lakhatási támogatás A Debreceni Egyetemen a lakhatási támogatás odaítéléséért az Egyetemi Kollégiumi Felvételi és Lakhatási Bizottsága felelős, mely egyben a kollégiumi felvételi eljárást is koordinálja Az egyetem a hallgatók által fizetendő díjak és térítések, valamint a részükre nyújtható egyes támogatások szabályzatában határozza meg a támogatás odaítélésének feltételeit. Lakhatási támogatást önállóan kollégiumi felvétel nélkül is lehet igényelni.
10
Az elbírálás alapja a pályázó hallgatók szociális helyzete. Azok a hallgatók részesülhetnek támogatásban, akik a szociális helyzet alapján kialakított pontrendszerben elérik a 40 pontot. A bizottság a támogatás összegét az elért pontszám alapján differenciáltan állapítják meg. A 2003/2004. tanév első félévében csak lakhatási támogatási kérelmet 1147 hallgató nyújtott be. Az egyetem évek óta jelentős összeget fordít az Egyetem vezetése és a Hallgatói Önkormányzat megállapodása, valamint a felügyeleti szerv jóváhagyása alapján a lakhatási támogatás maradványából kollégiumi férőhely bővítésére. Kollégiumi ellátás A kollégiumi férőhelyek száma 2003. év végén 4280 fő volt. A 2003/2004. tanév első félévében lefolytatott felvételi eljárás szerint a kollégiumba felvételüket kérő hallgatók 82.7%-a került felvételre. A kollégiumi támogatási normatíva tárgyévben 33.000 eFt/fő volt. Az Debreceni Egyetem Kollégiumi Felvételi Szabályzata alapján a hallgatók tanulmányi eredményük, illetve szociális rászorultságuk alapján külön eséllyel indulnak a kollégiumi helyért, vagyis a szociálisan hátrányos helyzetű hallgató, aki tanulmányi teljesítménye alapján esetleg nem kerülne be a kollégiumba, szociális rászorultsága alapján újabb esélyt kap a férőhely elnyeréséhez. Az egyetem által fenntartott kollégiumok alapszolgáltatása jónak ítélhető meg. Az 51/2002. Korm. rendeletben szereplő alapszolgáltatások közül csupán az Internet szolgáltatás nem biztosított minden kollégiumban. 1.4. Szervezeti és feladatstruktúra korszerűsítése Az integráció első éveinek értékelése A Debreceni Egyetem hazánk legszélesebb spektrumú és egyik legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező állami egyeteme. Az egyetemek rangsorában tudományos eredményessége alapján második, a doktori programok és iskolák akkreditációját tekintve kiemelten első helyen van. 2000. január 1-jétől eltelt három és fél év alatt az egyetem jól működő intézménnyé vált, több szempontból is debreceni modellként tartják számon a magyar felsőoktatásban. 2002. augusztus 1-jétől 2003. július 31-ig terjedő harmadik rektori ciklus az egységes működés jegyében telt el. A rektori vezetés fő célkitűzései között szerepelt, hogy az előző két ciklusban elért eredményekre építve éljen az integráció adta lehetőségekkel. Fejlessze egyetemünk oktató és tudományos kutató munkáját, és valósítsa meg fejlesztési, beruházási terveit. A vezetés kiemelt feladatának tekintette az egyetem hatékony működtetését, a karok és centrumok autonómiájának tiszteletben tartását, sajátosságaik és hagyományaik figyelembe vételét, a cselekvési tervben megfogalmazott programok megvalósítását, a külső kapcsolatok elmélyítését, az egyetem érdekeinek külső megjelenítését és érvényesítését. A négy nagy tudományterületnek (humán, reál, agrár, orvos) a rektori vezetésben való arányos képviselete a kiegyensúlyozott vezetést, a bizalom erősítését, az egyetem szervezeti egységei közötti jobb együttműködést szolgálta. A rövid, egy éves rektori ciklus, a vezetőváltás nem okozott törést az egyetem működésében, a vezetés koncepciójában, a stratégiai tervek és elképzelések megvalósításában. Az egyetem vezetésében érvényesült a folyamatosság, a stabilitás.
11
Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az egyetemi menedzsment, valamint az egyetem legfőbb döntéshozó és véleményező tanácsai, testületei több rektori cikluson át közel változatlan összetételben végzik munkájukat. Másrészt a rektor és öt rektorhelyettes, közöttük a prorektor korábban is tagja volt a rektori vezetésnek. A stratégiai rektorhelyettes az egyetem nagyobb léptékű fejlesztési kérdéseivel és programjaival foglalkozott az év során, vezette az egyetem Stratégiai Bizottságát. Feladatai közül kiemelt jelentőségű volt a Bolognai folyamatba való bekapcsolódás. Képviselte az egyetemet Magyar Rektori Konferencia Bologna Bizottságában. E bizottság elnöki teendőit is ellátta. Számos vezetői, rektori tanácsi, egyetemi fórumot tartott a folyamat egyes elemeiről, különös tekintettel a kétciklusú képzés bevezetésére. A stratégiai kérdések közül meghatározó jelentősége van azon pályázatok előkészítésének, amelyek forrásokat tudnak elnyerni az EU csatlakozás kapcsán megnyílt alapokból. Folyamatosan figyelemmel kísértük a tanév első részében az Észak-alföldi Régióval való együttműködés keretében az előpályázati lehetőségeket, számos ilyen pályázat került benyújtásra, tájékoztató fórumok és konkrét megbeszélések után. A tanév második felében a Nemzeti Fejlesztési Terv egyes elemei által nyújtott lehetőségekre készültek ún. PEA (Pályázat Előkészítő Alap) pályázatok. Ezek száma közel 30 és felöleli az egyetem tevékenységének tejes spektrumát. Kiemelt jelentősége van nagyságrendjénél fogva a Természettudományi Kart, a Műszaki Főiskolai Kart és az Agrártudományi Kart érintő felújítási, struktúraváltási programnak, a számos területen kezdeményezett K+F pályázatoknak, különböző oktatás-specifikus témaköröknek. A Nemzeti Fejlesztési Terv része lett az ún. „Auguszta” project, nevezetesen Klinikai Központ Régió Modell kialakítása kardiovasculáris és daganatos megbetegedésekre. Ennek egyeztetése közvetlenül Brüsszellel folyik az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közvetítésével. A stratégiai rektorhelyettes folyamatosan koordinálta az Élettudományi Épülettel kapcsolatos szakmai kérdéseket, a terv előkészítő fázisait, a szerződéskötési módosítások és a finanszírozási csomag összeállítási részleteit. Sikeresen folytatódott a 2001-ben elkezdett Mentálhigiénés Program. Még gazdagabb lehetőségeket kínált, a szolgáltatások száma folyamatosan nőtt, ezek közül kiemelkedők pl.: gólyatábor bemutatkozások, mentálhigiénés konzultációs szolgálat, teaházi esték, a HPFK kollégiumában „PÁR-TA” Klub, Filmklub, kortárs segítő képzés, kommunikációs tréning, Első Mentálhigiénés Egyetemi Napok, „Esélyegyenlőség a felsőoktatásban” konferencia megszervezése, „Szenvedélybetegségek labirintusában” konferencia megszervezése, internetes szolgáltatás biztosítása (www.ekiero.unideb.hu) mentálhigiénés szakkönyvtár, telefonos lelkisegély-szolgálat kialakítása, családtámogatási szolgáltatások. A programban résztvevők száma közel 4000 volt. A személyi és infrastrukturális háttér folyamatos fejlődésével vált lehetővé a kínálat bővítése, felerősödött a PR tevékenység, kiadványok jelentek meg, helyi és országos kapcsolatrendszer került fokozatosan kiépítésre. Számos nagyobb volumenű pályázatot nyertek el ebben a tanévben is, amelyek biztosítják a program további stabil és folyamatos működését. A rektori főtanácsadó segítette a rektort az operatív feladatok ellátásában, egyes stratégiai fontosságú kérdések folyamatos gondozásában. Ez utóbbiak közé tartozott többek között: • •
az Info Park előkészítésének folyamatos követése, segítése, beleértve a Füredi utcai önkormányzati tulajdonú ingatlan használatba vételét, felújításának előkészítését, a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó projekt-generálási folyamat egyetemi koordinálása,
12
• •
•
•
•
• • • •
részvétel az Észak-Alföldi Régió, valamint az Egyetem innovációs stratégiájának előkészítésében, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával két éve megkötött együttműködési megállapodás megújításának, a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzattal átfogó együttműködési megállapodás megkötésének előkészítése, Az olimpikonok felsőoktatási tanulmányainak támogatása érdekében a Magyar olimpiai Bizottság által meghirdetett „Olimpikon Életút Program”-hoz történő csatlakozás, a MOB és az Egyetem közötti együttműködési megállapodás előkészítése (a megállapodást több hónapos előkészítés, egyeztetés után május 29-én írta alá Dr. Schmitt Pál, a MOB elnöke és a rektor, a város és a megye vezetői, élsportolói, sportvezetői jelenlétében), Az egyetem kiemelt fontosságú stratégiai partnerével, a National Instruments Europe Kft-vel a kapcsolat további gondozása, továbbfejlesztése (az év során a cég termékeiből két ízben ajándékozott az Egyetem különböző hallgatói laboratóriumainak fejlesztésére), Az Állami Számvevőszék és az Oktatási Minisztérium revizorainak egyetemi ellenőrzése során az általános, akadémiai (nem gazdasági) kérdésekben információszolgáltatás, folyamatos kapcsolattartás a vizsgálatok vezetőivel, A rektorválasztás új (2004. júliusától érvényes) rendje szabályozásának előkészítése, a karok véleményének összegyűjtése, feldolgozása, A Mentálhigiénés Program segítése néhány esetben, A JÁTI akkreditációs felkészülésének segítése, A Koordinációs Központok támogatására, működési költségeire biztosított központi keret gondozása,
Az elmúlt években végzett eredményes munkának tudható be, hogy ebben a tanévben az Egyetemi Tanácsnak mindössze 2 új szabályzatot kellett megalkotnia. A szervezeti változásokkal, a jogszabályi módosításokkal összhangban változatlanul nagy gondot fordítunk a szabályzatok folyamatos korszerűsítésére. A beszámolási időszakban 14 egyetemi szabályzatot módosítottunk. Sokat fejlődött a karok/önálló intézetek szabályzatalkotó tevékenysége. Hatékony intézkedéseket tettek a hiányzó szabályzatok megalkotására, az egyetemi és kari szabályzatok harmóniájának biztosítására. Az egyetem minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszerének kialakításához a szervezeti keretek adottak. A külső tanácsadó bevonásával működő 7 fős minőségügyi szakértői testület 2003. márciusától foglalkozik a minőségügyi rendszer építésével, a folyamatos fejlesztés megteremtésének feltételeivel. Ezzel a műhelymunka szervezett feltételei is megteremtődtek. A rendszer építéséhez a tervezés és adatgyűjtés megkezdődött. Ugyancsak elindítottuk a minőségfejlesztő teamek tagjainak kiképzését. A minőségmenedzsment elkötelezettségének és felkészültségének javulását várjuk e programtól. A Stratégiai Bizottság közreműködésével az Egyetemi Tanács elfogadta az egyetem aktualizált (módosított) küldetésnyilatkozatát, mely alapja lesz az új minőségi célok megfogalmazásának a következő tanévben. A minőségbiztosítási feladatként jelentkező helyzetértékelést az egyetem több megközelítésben is tejesítette: • Mérték a MAB új minimumkövetelményeinek való megfelelést, mely adatszolgáltatást hosszas előkészítő munka előzött meg. • Elkészítették a karok éves önértékelő jelentésüket. • Az egyetem összeállította éves önértékelő jelentését. • Beszámolót fogadott el az Egyetemi Tanács a MAB minimumkövetelményeinek való megfelelést célzó megtett és tervezett intézkedésekről. 13
•
Áttekintették a karok minőségügyi helyzetét a szabályozottság, a szervezettség és a minőségüggyel összefüggő tartalmi feladatok területén. Az egységes egyetemi rendszer kiépítéséig a karok a legfontosabb területeken működtetik a minőségkontrollt és biztosítják a minőség folyamatos fejlesztését (oktatói megfelelés, oktatói munka hallgatói véleményezése, kutatómunka, infrastruktúra, ill. éves önértékelő jelentés, minőségbiztosítási bizottság működése.)
2. AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA 2.1. A főbb kiadási tételek alakulása
2002. Megnevezés
Előirányzat Teljesítés Eredeti
Személyi juttatás Munkaadókat terhelő jár. Dologi kiadások Pénzeszk. átadás egyéb tám. Ellátottak pénzbeni jutt. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK Felújítás
11 027 682
3 698 454 13 362 989
Teljesítés Eredeti
122,4
96,8 17 359 325
4 357 171
119,8
98,3
15 085 909 15 070 042
112,9
99,9 15 513 554
4 432 053
5 597 926
Módosított
17 825 682 16 527 321
Előir. mód %
Telj. %
Eredeti előir. %
Mód. előir. %
Telj. %
102,7
92,7
157,4
132,1
126,6
5 388 482
102,8
93,6
151,4
129,9
123,7
17 106 299 16 977 535
110,3
99,2
116,1
113,4
112,7
5 755 305
107 221
130,1
73,6
52 000
95 487
109 616
183,6
114,8
46,4
65,5
102,2
1 496 719
1 715 583
1 516 107
114,6
88,4
1 992 770
2 101 301
1 987 406
105,4
94,6
133,1
122,5
131,1
34 874 178 34 108 218
117,4
97,8 40 515 575
42 884 074 40 990 360
105,8
95,6
136,4
123,0
120,2
403,4
97,5
423,8
89,3
155,8
163,7
149,8
5,6
5,8
29 697 844 143 000
1 784 225
1 927 225
Kölcsönök nyújt., visszafizetése KIADÁSOK ÖSSZESEN
13 494 941 13 057 677
Előirányzat
Telj. %
145 692
Pénzügyi befektetés FELHALMO ZÁSI KIADÁSOK
Módosított
Előir. mód %
Változás
112 000
Központi beruházás Intézményi beruházás
2003.
31 625 069
576 885
562 736
3 516 439
3 381 499
3 080 462
2 941 897
10 000
10 000
7 183 786
6 896 132
146 000
145 810
42 203 964 41 150 160
222 763
944 178
843 092
195 470
195 470
2 793 562
4 368 853
4 040 774
156,4
92,5
156,6
141,8
137,4
96,0
3 016 325
5 508 501
5 079 036
182,6
92,2
156,5
76,7
73,7
99,9
60 000
89 000
79 460
148,3
89,3
61
54,5
48 481 575 46 099 008
111,2
95,1
114,9
112,0
96,2
172,6
95,5
100,0
100,0
372,8
133,5
97,5 43 591 900
14
137,8
A személyi juttatások esetében a módosított előirányzat előző évhez viszonyított változása 32,1%-os növekedést mutat. A növekedés főbb összetevői: • • • •
2002. évi közalkalmazotti béremelés éves szintre hozása, 2002. évi előirányzat maradványból meghatározott feladatokhoz kötött személyi juttatás előirányzatosítása, évközi kutatási és egyéb pályázatok miatti előirányzat növekedés, csökkentő tényezőként jelent meg a támogatás zárolása.
A személyi juttatás teljesítési adata a 2002. évhez viszonyítva 26,6%-os növekedést mutat. A változás tendenciája hasonló az előirányzat változásnál részletezettekkel. A növekedés meghatározó jogcímeként említhető a közalkalmazotti béremelés, illetve az évközi pályázatok személyi juttatásokhoz kapcsolódó teljesítési többlete. A rendelkezésre álló előirányzatok az évközi kiegészítő források figyelembe vételével fedezetet biztosítottak a megfelelő szintű oktatási, kutatási feladatok végzéséhez, az egyetem működtetéséhez. A dologi kiadások esetében a bázishoz viszonyítva a módosított előirányzat és a teljesítés esetében is hasonló 13%-os növekedés tapasztalható. A növekedés alapvetően az évközi pályázati pénzeszközökkel, illetve azok felhasználásával, valamint a bevételi többletekkel hozható összefüggésbe. A dologi kiadások alakulására kedvezőtlen hatást gyakorolt az évközben elrendelt támogatás zárolás. A dologi előirányzatok szűkösségét érzékelteti, hogy a zárolás végrehajtását csak részben tudtuk a dologi előirányzatok terhére megoldani, ezért másik részét a személyi juttatás, illetve felhalmozási kiadás előirányzatának csökkentése fedezte. A fenntartás, üzemeltetés kiadás reálértékét tovább csökkentette a gazdaságban érvényesülő inflációs hatás. A rendelkezésre álló pénzügyi források biztosították az üzemeltetés zavartalanságát, az eszközök fenntartására, állagmegóvására azonban nem áll rendelkezésre megfelelő fedezet. A felhalmozási kiadások elemzésénél megállapítható, hogy a feladatok megvalósításához az előző évhez viszonyítva lényegesen kevesebb forrás állt rendelkezésre. A felújítási jogcímen a felügyeleti szerv részéről biztosított támogatás összege az eszközállományhoz viszonyítva rendkívül alacsony. Ennek megfelelően ez csak néhány kiemelt nagyjavítás elvégzésére biztosít fedezetet. A támogatások mellett az egyetem egyéb saját forrás bevonásával teremtett fedezetet, a további elengedhetetlenül szükséges felújítási munkák elvégzéséhez. A felhalmozási kiadások csökkenése 2003-ban a központi beruházás előirányzat változásával hozható összefüggésbe. A felhalmozási kiadásokon belül pozitívumként értékelhető, hogy elsősorban a pályázati, illetve más fejezetektől, szervezetektől kapott támogatás nagymértékben hozzájárult a szakmai tevékenységet szolgáló eszközpark bővítéséhez, korszerűsítéséhez.
15
Függő, átfutó kiegyenlítő kiadások, bevételek okai, rendezésre tett intézkedések Az aktív pénzügyi elszámolások 2003. XII. 31-i mérleg fordulónapi értéke 127.102 eFt. A függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások állománya az egyetem éves 46.149.156 eFt kiadási főösszegéhez viszonyítva nem jelentős, mindössze 0,3 %. Az aktív pénzügyi elszámoláson belül 56.765 eFt az előző évhez viszonyítva közel 100 mFt összeggel alacsonyabb a függő kiadások állománya. A gazdálkodás összetettsége, a pénzügyi tranzakciók magas száma, a széleskörű szervezeti struktúra bizonyos információk hiánya indokolja, hogy egyes kiadások, számlák végleges feldolgozása, rendezése a mérlegkészítés napjáig nem valósulhat meg. A tételes egyeztetés, a mérlegtételek analitikus nyilvántartással történő alátámasztása azonban megtörténik. Az átfutó kiadások 44.198 eFt összege részben személyi juttatással, illetve gazdasági egységek egymás közötti elszámolásával hozható összefüggésbe. A kiegyenlítő kiadások állományában a XII. 31-én kintlévő még elszámolatlan előlegek jelennek meg. A 25.939 eFt összegen belül 15.802 eFt az alkalmazottak részére folyósított illetményelőleg, 8.322 eFt pedig deviza előleg. Az előlegek névszerinti nyilvántartása és egyeztetése folyamatos. A passzív pénzügyi elszámolások mérleg összege 900.241 e Ft, hasonló az előző évihez. Az Egyetem Kincstárnál vezetett nemzetközi támogatási programokkal összefüggő devizaszámláinak év végi egyenlege 62.361 eFt. A passzív pénzügyi elszámolásokon belül meghatározó nagyságrendet képvisel az átfutó bevételek 835.898 eFt összege, melyből 819.832 eFt a 2003. decemberi hóközi bérkifizetések áthúzódó (januárban utalt) járulékaival hozható összefüggésbe. A függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások, bevételek egyeztetése a számviteli és pénzügyi munkatársak együttműködésével rendszeres, a mérlegtételek összege tételesen kidolgozott.
2.2.1. Az előirányzatok évközi változása A 2.1. alatti tábla adatai alapján megállapítható, hogy a tárgyévi módosított előirányzat 11,12 %-kal haladja meg a tervezettet. Az előző évhez viszonyítva jelentős változás, hogy 2003. évben előirányzat módosításként került átadásra az OTKA támogatás, valamint más minisztériumok által nyújtott támogatások (ESzCsM, FVM, NKÖM stb.) melyek a változást megelőző időszakban átvett pénzként érkeztek az egyetem számlájára.
16
A 11,12%-os évközi módosítás 4.889.675 eFt-ot jelent, melynek kiemelt előirányzatonkénti megbontása az alábbi: Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadás Hallgatói juttatás Pénzeszköz átadás Kamatkiadások Felújítás Felhalmozás Központi beruházás Kölcsön visszafizetés
466.357 eFt 157.379 eFt 1.592.745 eFt 108.531 eFt 23.987 eFt 19.500 eFt 721.415 eFt 1.575.291 eFt 195.470 eFt 29.000 eFt
Összesen
4.889.675 eFt
A módosítás forrásonkénti alakulása: Állami támogatás Pénzmaradvány Átvett pénzeszközök
1.904.084 eFt 2.819.344 eFt 166.247 eFt
Összesen:
4.889.675 eFt
Az állami támogatási többlet jelentős része kutatásfejlesztési támogatás (OTKA, NKFP, FKFP, ETT, IKTA) 52,9%, egyéb pályázati támogatás (mecenatúra, műszerpályázat stb.) 14,8 %, ESzCsM támogatás 22,9 % FVM támogatások 7,4 % volt. A beszámolási időszakban a módosított előirányzat 95,6%-a került felhasználásra. Ezen belül a személyi juttatás 92,7%-a, a munkaadókat terhelő járulékok 93,6%-a teljesült. A dologi kiadások esetében összességében 99,2 % volt a felhasználás. Meghatározott feladatokra kapott előirányzatok alakulása Konkrét meghatározott feladatokra célzottan a tárcáról, illetve más fejezettől kapott előirányzatok (fejezeti előirányzatok) alakulása: 1./ 2./ 3./ 4./
Felújítás Közoktatási feladatok Balaton program PET Központ létesítéséhez kapcsolódó beruházás (ESzCsM) 5./ FVM-től kapott támogatások 6./ ESzCsM-től kapott támogatás 7./ Széchenyi István ösztöndíj 8./ Békésy György posztdoktori ösztöndíj 9./ Szent-Györgyi Albert ösztöndíj 10./ Posztdoktori ösztöndíjak 11./ NKÖM támogatás 12./ Nukleáris baleset elhárítás 17
211.982 eFt 4.658 eFt 700 eFt 60.000 eFt 140.160 eFt 435.233 eFt 14.103 eFt 8.360 eFt 5.433 eFt 5.429 eFt 12.309 eFt 2.700 eFt
13./ Cigány fiatalok képzési támogatása 14./ Gyes-es, Gyed-es hallgatók képzési költségtérítése 15./ Nyelvvizsgadíj visszatérítés 16./ Szakkollégiumi támogatás 17./ Pályázatok - OTKA 613.517 eFt - NKFP 189.633 eFt - FKFP 111.328 eFt - IKTA 25.101 eFt - ETT 71.850 eFt - Egyéb (OMFB, mecenatúra, biotechnológia 281.093 eFt 18./ Felsőoktatási pályázati támogatás 19./ Közoktatási kutatások 20./ Közigazgatási képzési ösztöndíj 21./ Fogyatékos hallgatók képzési költsége 22./ Földgáz áremelés ellentételezésére
1.847 eFt 29.600 eFt 9.600 eFt 1.000 eFt
1.292.522 eFt 6.450 eFt 2.300 eFt 200 eFt 1.200 eFt 38.998 eFt
Évközi támogatási többlet
2.284.784 eFt
23./ Zárolás
-380.700 eFt
Összesen
1.904.084 eFt
A Széchenyi István professzori ösztöndíj és a Békésy György Posztdoktori ösztöndíj 2003. évi eredeti, illetve a 7. és 8. sorszámú módosított előirányzatokból a visszafizetési kötelezettségünk 36.465 eFt a beszámoló 9. sz. melléklete szerint. A Kormány felsőoktatási ágazatot érintő intézkedése alapján az Oktatási Minisztérium 380,7 MFt dologi előirányzatot zárolt az egyetem 2003. évi támogatási előirányzatából. A gazdálkodás során azonban az elvonást a Debreceni Egyetem nem tudta a dologi előirányzatából biztosítani, ezért – az Oktatási Minisztérium jóváhagyásával – a következőképpen került sor a kiemelt előirányzatok zárolására: Személyi juttatás Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások
128.129 eFt 41.016 eFt 211.495 eFt
Központi beruházásokra év közben 60.532 eFt előirányzatot kapott az egyetem 134.938 eFt pedig a 2002. évi pénzmaradványból állt az egyetem rendelkezésére, melyből 135.470 eFt-a Társadalomtudományi Oktatási Központ és Könyvtár és az Élettudományi épület és Könyvtár beruházások fedezetére szolgált, míg 60.000 eFt-ot az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Pozitron Emissziós Tomográf Központ létesítéséhez biztosított az ESZCSM.
18
2.2.2. A személyi juttatások előirányzatának alakulása 2003-ban a személyi juttatás eredeti előirányzata 17.359.325 eFt-ról 17.825.682 eFt-ra emelkedett, ez 10,29 %-os növekedést mutat. E növekedés tartalmazza az 50.-eFt-os minimálbérre való kiegészítést, továbbá az évközi pályázatokhoz és bevételi többlethez kapcsolódó személyi juttatás növekményt. Az egyetem a Széchenyi professzori ösztöndíjasokra 125.208 eFt előirányzatot kapott ebből, a felhasználás 122.322 eFt-ot. A Békésy György és Széchenyi István ösztöndíj kifizetésére 195.672 eFt előirányzat állt rendelkezésünkre, melyből 162.093 eFt került kifizetésre. A két jogcímen összesen 36.465 eFt maradvány keletkezett, mely visszafizetési kötelezettséget jelent az egyetem részére. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatása tételen a 2003. évi teljesítési adat 12.187.315 eFt, melynek 77 %-át alapilletményként fizettük ki. Az egy főre jutó alap- és átlagilletmény alakulását a két év összehasonlításában az alábbi táblázat mutatja be: 2002. (Ft/hó/fő)
2003. (Ft/hó/fő)
Változás (%)
1 főre jutó alapilletmény
96.750
119.053
23,1
1 főre jutó átlagilletmény
119.388
153.169
28,3
Megnevezés
Az összes személyi juttatás 5,9%-át a készenlétre, ügyeletre, túlóra díjazására fizettük ki. Az egyetem engedélyezett létszáma 2003-ban 7238 fő. Éves átlagos statisztikai létszáma: 6635 fő. Egyetemünk 2003-ban olyan létszámleépítést, amelyhez az Oktatási Minisztérium támogatását igényelte volna nem hajtott végre. 2.2.3. Dologi kiadások előirányzat változásának bemutatása A dologi kiadások 2003. évi módosított előirányzata 10,3%-os növekedést mutat az eredeti előirányzathoz viszonyítva. A központi intézkedések hatására a 2002. évi kétütemű zárolás 769.854 eFt - 5% - összeggel csökkentette a bázis előirányzatot. 2003. évben a további támogatás elvonás szintén negatívan érintette a működés részbeni finanszírozását szolgáló dologi kiadások előirányzatát. Az évközi előirányzat növekedések a 2.1. pontban leírtaknak megfelelően elsősorban az évközi pályázatokkal hozhatók összefüggésbe, ezek felhasználási jogcímei azonban nagyrészt kötöttek, behatároltak, illetve a pályázatokban megjelölt konkrét szakmai feladatok megvalósítását szolgálták.
19
2003. évben a kormányzati takarékossági intézkedésekből eredő megtakarítási kötelezettség következtében az egyetem előirányzatából 380.700 eFt került zárolásra. Az elvonás következtében a megtakarítási kötelezettséget az állami támogatásra vetítve egységesen 2.48%-os egyenlő mértékben érvényesítettük a központi kiadások és a gazdasági egységek között. Az elvonás gazdasági egységek és központi feladatok közötti megosztása az alábbiak szerint alakult: Központi kiadások ATC OEC TEK
22.619 eFt 69.532 eFt 115.167 eFt 173.382 eFt
Összesen
380.700 eFt
A takarékossági intézkedéseket a karok és szervezeti egységek saját hatáskörben hajtották végre. Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum az oktatás hiányának megszűntetésére hiányrendezési tervet készített, megjelölve azokat a forrásokat, melyek bevonásával a tervezett kiadások fedezete előteremthető. A támogatás kiesés kompenzálását a szervezeti egységek egyrészt saját bevételeik fokozásával, másrészt a kiadások csökkentésével, ésszerű, takarékos gazdálkodással igyekeztek megoldani. A beszerzéseknél, szolgáltatásoknál a szállítók versenyeztetésével is igyekezett az egyetem csökkenteni azokat a terheket, amelyek a finanszírozási források csökkenéséből adódtak. 2.2.4. Felhalmozási kiadások előirányzatának alakulása, felújítás A 2003. évben központi beruházási forrás az alábbi jogcímeken került felhasználásra: •
A Társadalomtudományi, Egészségtudományi Oktatási Központ és Könyvtár Épületével kapcsolatban építészeti munkák befejezése (korlát készítés) és környezet-kialakítási munkák készültek el 532 eFt értékben, amellyel a beruházás befejezése megtörtént.
•
Az Élettudományi Épület és Könyvtár beruházása 2002. december 9-én megkezdődött és a 2003-as évben építészeti munkákra 117.938 eFt, lebonyolításra 17.000 eFt került felhasználásra. A beruházás folyamatban van.
•
Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum PET Centrum létesítéséhez 60.000 eFt összeget kapott.
Az intézményi beruházási forrás terhére elsősorban ingatlanok esetében fordul elő a költségvetési évek között áthúzódó, illetve több évig tartó befejezetlen beruházás. Egyetemi szinten a befejezetlen beruházások 2003. XII. 31-i záró állománya az összes forrás figyelembe vételével 903.309 eFt összeget mutat.
20
A tervezett felújítások megvalósulása Az Oktatási Minisztérium az Egyetem részére 27 témában tervezett felújításra 194.500 eFt központi forrást biztosított az alábbi táblázat szerinti részletezésben. eFt Módosított Felhasználás Kötelezettséggel előirányzat terhelt maradv.
Megnevezés Kisérleti Fizikai épület ablakcsere II. ütem Műemléki főépület vizesblokk folyamatos felújítása Műemléki főépület víz-szennyvízcsatorna felújítása II. ütem Műemléki főépület tetőfedő bádogos munkáiban az időjárás okozta károk helyreállítása Kémiai épület elektromos hálózat felújításának Tervezése
10 962
10 962
-
4 000
4 000
-
8 000
Kémiai épület elektromos hálózat felújítása
8 000
5 798
5 798
-
2 400
2 400
-
8 806
7 657
1 149 -
Kémiai épület víz-szennyvízrendszer felújítása MFK vizesblokkjainak felújítása
2 008
2 008
-
MFK tanulmányi épület személyfelvonó telepítése
6 000
3 669
2 331
10 000
10 000
-
Arany János Gyakorló Iskola ablakcsere
6 000
6 000
-
Arany János Gyakoló Iskola lapostető rekonstr. I. ütem
4 000
4 000
-
Kossuth L. Gyak. Iskola ablakcsere
9 665
7 821
1 844
HPFK elektromos hálózat felújítás
2 022
2 022
-
32 lakóegységes diákhotel rekonstrukciója
60 000
60 000
-
Veres Péter kollégium fűtési rendszer felújítása
11 000
11 000
-
9 485
9 485
-
10 000
10 000
-
Érintésvédelmi mérések EK
5 020
5 020
-
Érintésvédelmi mérések OEC
7 000
7 000
-
Érintésvédelmi mérések ATC
1 987
1 987
-
Érintésvédelmi és tűzvédelmi hiányok javítása
3 524
3 524
-
978
617
Egyetemi épületek téli időjárás okozta károk
1 202
1 202
-
Egyetem tér 1. Sz. alatti kerítésépítés KTK épületek bádogos szerkezetében a téli időjárás okozta károk helyreállítása
3 000
3 000
-
1 083
1 000
83
560
560
194 500
180 732
Kollégiumi épületek vizesblokkjainak, lakószobáinak folyamatos felújítása
Veres Péter kollégium elektromos felújítása OEC lift felújítás
HPFK kerítés felújítás
Kémiai épület homlokzati kőburkolat védőtető építés ÖSSZESEN:
21
361
13 768
Megnevezés
Módosított Felhasználás Kötelezettséggel előirányzat terhelt maradv.
Böszörményi út 138. vizesblokk akadálymentesítés
3 482
3 482
-
Kémiai D épület gőzfűtés korszerűsítése
4 500
4 500
-
Nagyerdei kollégium gőzfűtés korszerűsítése
4 000
4 000
-
Konzervatórium világítás korszerűsítése
1 000
1 000
-
Botanikus kert gőzfűtés korszerűsítése
4 500
4 500
-
17 482
17 482
-
ÖSSZESEN:
Az egyetem 2003. évi módosított felújítási előirányzata 944.178 eFt, ebből állami támogatás 440.982 eFt. Az Oktatási Minisztérium által biztosított (194.500 eFt) felújítások megvalósítását az előző oldal táblázat mutatja be. A Debreceni Egyetem 2002. évi felújítási feladataira jóváhagyott jogcímeket tejesítette, az ésszerű és takarékos felhasználás eredményeként az OM által jóváhagyott jogcímpontosítások figyelembevételével az eredeti jogcímeken felül más munkákat is sikerült elvégeznünk. A felújítási keret felhasználását az OM Beruházási Főosztálya felé 2003. december 31-ig elvégzett munkákkal elszámoltunk, Dr. Cseresznyés László főosztályvezető úr az elszámolást 2004. január 27-ei kelt levelével jóváhagyta. A központi felújítás keretében végzett felújítási munkálatok a következő kimutatás szerint megvalósultak, a kötelezettségvállalással terhelt kifizetés a pénzmaradvány elszámolásban kimutattuk. Az utolsó öt felújítási munka fedezetére pályázat útján a „Középületek akadálymentessé tétele a mozgáskorlátozottak épülethasználatára” 3.482 eFt, valamint energia költségcsökkentési korszerűsítésre 14.000 eFt további támogatásban részesült az egyetem. Az egyetem évközi kezdeményezése alapján a felügyeleti szerv engedélyével a dologi és felújítási jogcímek között 229.000 eFt átcsoportosításra került, mely növelte a saját hatáskörben megvalósított felújítások pénzügyi fedezetét. 2.3. A bevételek alakulása 2.3.1. Többletbevétel alakulása A Debreceni Egyetem 2003. évi saját bevétele 4.964.710 eFt volt, melyből a működési bevétel 4.734.853 eFt, míg a felhalmozási és tőkejellegű bevétel 229.857 eFt értékben teljesült. A 2003. évi tényleges saját bevétel 23,93%-kal haladta meg a terv adatokat.
22
2003. évi bevételek alakulása főbb jogcímenként Jogcím Alaptevékenység bevételei Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek Intézmények egyéb sajátos bevételei Továbbszámlázott kiadások, szolgáltatások Kamatbevételek Általános forgalmi adó bevételek, visszatérülések Intézményi működési bevételek Felhalmozási és tőkejellegű bevétel Bevételek összesen:
Eredeti előirányzat
Teljesítés
eFt Bevételi lemaradás – túlteljesítés
Teljesítés %-a
407.000
414.188
7.188
101,8
2.963.172
3.564.717
691.545
120,3
181.900
183.225
1.325
100,7
80.410
133.918
53.508
166,5
-
1.176
1.176
279.224
437.630
158.406
156,7
3.911.706
4.734.854
823.147
121,0
94.094
229.857
135.763
244,3
4.005.800
4.964.710
958.910
123,9
A bevételek minden jogcímen meghaladták a tervezettet, bevételi lemaradás egyetlen jogcímen sem volt. A legnagyobb mértékű bevételi növekedés a továbbszámlázott kiadások és szolgáltatások jogcímen keletkezett (66,5%). A Debreceni Egyetem helyiségeit bérlő és használó cégek, intézmények felé az üzemeltetési, fenntartási, közüzemi kiadások továbbszámlázásra kerülnek. A jelentős mértékű növekedés egyrészt az áremelkedésnek, másrészt annak a törekvésnek a következménye, hogy az intézményi költségek csökkentése érdekében a tényleges fogyasztást és a természetes mutatószámmal kiszámítható kiadásokat, továbbhárítjuk a tényleges igénybevevő felé. Az alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek 20,3%-os növekedést mutatnak a tervhez viszonyítva. Ezen jogcímen belül a legjelentősebb - a bevétel 47,6%-a - az egyetemi, főiskolai, költségtérítéses, alap, másoddiplomás képzésből származó bevétel (1.696.769 eFt). A korábbi évekhez hasonlóan változatlanul kiemelkedő az egyéb szakképzés, oktatás, vizsgáztatás (372.737 eFt), az egyetemi, főiskolai továbbképzés (283.876 eFt), a megbízásos kutatások (273.326 eFt), valamint az intézmény tulajdonában lévő konyha működtetéséből származó (135.598 eFt) bevétel. A saját bevételek döntő része az egyetemmel hallgató jogviszonyban álló külföldi és magyar diákok befizetéséből, kisebb hányada a külső vállalkozások, társaságok, más intézmények befizetéseiből származnak. Az alaptevékenység bevételei és az egyéb sajátos bevételek teljesítése nem mutat lényeges eltérést a terv adatokhoz képest, mivel ezeken a sorokon, éves szinten viszonylag jól tervezhető, előre kalkulálható tételek szerepelnek.
23
A Debreceni Egyetem 2003-ban is több, nemzetközi és országos rendezvény, konferencia, szakkiállítás lebonyolítását vállalta, vagy adott helyt számukra (EFITA konferencia, Farmerexpo, stb.) Ez jelentős saját bevételi forrást teremt és ezen túlmenően emeli az intézmény rangját, társadalmi szerepét. 2003-ban az Oktatási Minisztériumtól 18.757.751 eFt felügyeleti szervi támogatásban részesült intézményünk, mely az összes bevétel 40 %-át tette ki. Az átvett pénzeszközök képezték a bevételi források 48 %-át. Ennek legnagyobb részét, 84 %-át, összegszerűen 19.341.356 eFt-ot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által a gyógyító, betegellátó tevékenység finanszírozására átutalt támogatás teszi ki. Az egyéb pályázati úton elnyert támogatás 3.507.907 eFt volt, mely az összes bevétel 7 %-a. Ezen bevételek elsősorban államháztartáson belülről származnak, kisebb részük belföldi vagy külföldi vállalkozások, nemzetközi szervezetek által támogatott tevékenységek bevételi forrásai. A Debreceni Egyetem 2003-ban 305.168 Ft vevői kintlévőséget minősített behajthatatlan követésnek. Ezek mindegyike 80.000 Ft alatti, saját hatáskörben leírható követelés volt. Az integráció óta ez volt az első év, amikor behajthatatlan követelésként minősítettünk kintlévőséget, melyek között több, még a jogelőd intézmények által kiszámlázott tételek is szerepeltek. A behajtás érdekében rendszeresen küldünk fizetési felszólítást, majd eredménytelen megkeresés után jogi úton próbálunk érvényt szerezni követelésünknek. 2.4. Előirányzat-maradvány 2.4.1. A 2002. évi előirányzat-maradvány főbb felhasználási jogcímei Az Egyetem 2002. évi előirányzat-maradványát az Oktatási Minisztérium 2.819.344 eFt összeggel hagyta jóvá. A teljes egészében kötelezettséggel terhelt maradvány legfontosabb jogcímei az alábbiak voltak: • • • • • • • • •
Hallgatói juttatással kapcsolatos maradvány összege K + F maradvány Központi beruházás Más fejezettől kapott támogatás maradványa Alapoktól, önkormányzattól és egyéb szervezettől átvett pénz maradványa Feladatfinanszírozás, felújítás és egyéb kötelezettséggel terhelt maradvány Egyéb bevétel kötelezettséggel terhelt maradványa Devizaszámlák egyenlege Felügyeleti szerv részére teljesítendő befizetési Kötelezettség Összesen:
199.476 eFt 493.851 eFt 134.938 eFt 686.680 eFt 209.086 eFt 61.070 eFt 861.456 eFt 152.306 eFt 20.481 eFt 2.819.344 eFt
24
A 2002. évről készített maradvány elszámolás keretében megállapított visszafizetési kötelezettség, illetve az intézményt még megillető normatív elszámolási különbözetek az alábbi tételeken jelentkeztek: •
Visszafizetési kötelezettség - Széchenyi, Békésy ösztöndíjak
•
Elszámolás alapján az intézményt még megillető összeg - Hallgatói normatív juttatás 72.629 eFt - Doktoranduszok képzési költség 13.674 eFt - GYES-en, GYED-en lévő hallgatókkal kapcsolatos támogatás 11.464 eFt - Közoktatási feladatok ellátása 55 eFt
16.693 eFt
97.822 eFt Egyetemet megillető elszámolási különbözet:
80.859 eFt
A 2002. évi előirányzat-maradvány 2003. év folyamán teljes összegben felhasználásra került. Szabad maradványa az Egyetemnek 2002. évről nem keletkezett, így a meghatározott áthúzódó feladatok finanszírozásán túl a 2003. évi gazdálkodáshoz nem jelentett kiegészítő forrást.
2.4.2. A 2003. évi előirányzat-maradvány levezetése Az Egyetem a 2003. évi maradványának alakulása kiemelt előirányzatonként az alábbi: eFt Megnevezés Kiadások Személyi juttatás Munkaadókat terhelő járulék Dologi kiadás Ellátottak juttatása Egyéb műk.c. tám., folyó kiadás Kamatkiadás Intézményi beruházás Felújítás Egyéb int. felhalm. kiadás Központi beruházás Kölcsön nyújtás, törlesztés Kiadási megtakarítás
2003 évi Mód.előirányzat Teljesítés 17.825.682 5.755.305 17.106.299 2.101.301 75.987 19.500 4.298.853 944.178 70.000 195.470 89.000 48.481.575 25
16.527.321 5.388.482 16.977.535 1.987.406 91.387 18.229 3.946.408 843.092 94.366 195.470 79.460 46.149.156
Maradvány 1.298.361 366.823 128.764 113.895 - 15.400 1.271 352.445 101.086 - 24.366 9.540 2.332.419
Bevételek Támogatás Működési bevétel Műk. C. pe. Átv. TB alapokból Egyéb műk. C. pénze átvétel Felhalmozási és tőkejell. bevétel Felhalm. c. pe. átv. TB alapoktól Egyéb felhalm. c. pe. átvétel Kölcsön visszatérülések Előirányzat maradv.ig. vétele Bevételi túlteljesítés 2003. évi előirányzat maradvány
18.876.901 3.911.706 18.434.987 2.509.775 94.094 1.180.572 642.821 11.375 2.819.344 48.481.575
18.876.901 4.734.854 18.163.135 2.779.162 229.857 1.178.221 719.217 9.528 2.819.344 49.510.219
823.148 - 271.852 269.387 135.763 - 2.351 76.396 - 1.847 1.028.644 3.361.063
Az Egyetem 2003. évi előirányzat maradványa teljes mértékben kötelezettségvállalással terhelt. A 2004. évre áthúzódó feladatok illetve maradványok a Kiegészítő melléklet 3. sz. melléklete alapján az alábbi jogcímeken keletkeztek: • • •
• • • • •
Hallgatói juttatás K + F maradvány (7. sz. mellékelt) Más fejezettől, szervezettől kapott támogatás ebből: - TB alapok 567.106 eFt - Helyi önkormányzatok 18.473 eFt - Vállalkozások szakképzési hozzájár. 157.488 eFt Feladatfinanszírozás, egyéb meghatározott feladatok maradványa (Széchenyi, Szentgyörgyi ösztöndíj, szakmai könyv, folyóirat, felújítás ámogatás) Egyéb bevétel kötelezettséggel terhelt maradványa Deviza számla egyenlege
2003. évi előirányzat maradvány összesen
153.834 eFt 413.090 eFt 1.411.317 eFt
68.533 eFt 1.082.298 eFt 231.991 eFt 3.361.063 eFt
A 2003. évi előirányzat-maradvány jogcímeit vizsgálva megállapítható, hogy azok alapvetően meghatározott céllal kapott finanszírozási források maradványai, melyek a 2004. évre áthúzódó feladatok forrásául szolgálnak. A keletkezett maradvány közel egyharmada az OEP és az ESzCsM december végén leutalt betegellátási és szakorvosképzési tevékenységhez kapcsolódó támogatásával hozható összefüggésbe. A saját bevételek 1 milliárd Ft-ot meghaladó kötelezettséggel terhelt maradványa elsődlegesen a térítéses képzésekhez kapcsolható. A támogatás elvonások negatív gazdasági hatásának a kompenzálásához a 2003. évi előirányzat-maradvány annak jogcím szerinti összetétele és kötelezettséggel terhelt volta miatt kiegészítő bevételi forrást nem fog jelenteni.
26
A 2003. évi előirányzat maradvány elszámolásánál az Egyetemnek összességében 27.821 eFt visszafizetési kötelezettsége keletkezett, melynek tételei az alábbiak: Visszafizetési kötelezettség: • • • •
alaptevékenység bevétel eredeti előirányzatát meghaladó többlet 50 %-os elvonása nappali tagozatos hallgatók juttatásának többlete Széchenyi, Békésy ösztöndíjak maradványa 5 %-os befizetési kötelezettség különbözete
3.594 eFt 1.037 eFt 36.465 eFt 714 eFt 41.810 eFt
Egyetemet megillető alulfinanszírozási, elszámolási többlet • • •
doktorandusz hallgatói képzési költség GYED-GYES-en lévő hallgatók támogatásának elszámolási különbözete egyéb befizetési kötelezettség
-
2.013 eFt
- 11.966 eFt 10 eFt -13.989 eFt
2003. évi maradványt terhelő visszafizetési kötelezettség összesen:
27.821 eFt
Fentiek alapján az egyetem 2003. évi felhasználható előirányzat-maradványa 3.333.242 eFt. 3. EGYÉB INFORMÁCIÓK 3.1. A gazdálkodás és a vagyonváltozás összefüggései Az Egyetem a kezelésében lévő kincstári vagyonnal való gazdálkodás keretében a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodik annak rendeltetésszerű használatáról, állagmegóvásáról. A Debreceni Egyetem a 2003. évben történt vagyonhasznosítások 1. 2003. szeptember 26-án a Debrecen, Csengő u. 4. szám alatti (TEK) 6364/11. hrsz-ú „gazdasági épület és udvar” megjelölésű, 5073 m2 területű ingatant 40.000 EFt (1.500 eFt ÁFA tartalommal) megvásárolta (pályázat útján) a DOKUT Rt. a Pénzügyminisztérium engedélyezte, hogy a DE az ingatlan értékesítéséből származó bevétel 100 %-át a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium felújítására és rekonstrukciójára fordítsa.
27
2. 2003. december 22-én árverésen értékesítésre került a Debrecen, Ember Pál u. 12. szám alatti (OEC) 20871 hrsz-ú „lakóház, udvar”megjelölésű, 1329 m2 területű ingatan 90.430 eFt-ért. Az ingatlan értékesítéséből befolyt vételár 100 %-a prof. Dr. Ladányi Józsa végrendeletének megfelelően az Egyetem területén beül létrehozandó nyúlajak és farkastorok fejődési rendellenességgel született gyermekek kezelésére létrehozott centrum kiépítésére és üzemeltetésére használható fel. 3. 2003. december 22-én árverésen értékesítésre került a Debrecen, Weszprémy u. 7. sz. alatti (OEC) 20872 hrsz- „garázs és udvar” megjelölésű, 1214 m2 területű ingatlan 73.240 eFt-ért. Az ingatlan értékesítéséből befolyt vételár 100 %-a prof. Dr. Ladányi Józsa végrendeletének megfelelően szintén az Egyetem területén beül létrehozandó nyúlajak és farkastorok fejlődési rendellenességgel született gyermekek kezelésére létrehozott centrum kiépítésére és üzemetetésére használható fel.
3. 4. Gazdasági társaságokban való részesedések SorSzám
Gazdasági Társaság megnevezése
1.
DISPOAMEDICOR Rt Debrecen Lovasakadémia Kht Debrecen DTMP KHT Debreceni Tudományos Műszaki Park Kht Debrecen KDK-DOTE KFT Képalkotó Diagnosztikai Központ Kft Debrecen „Egészségért 98” Kht Debrecen
2. 3. 4.
5.
Tulajdoni Intézményi hányad részesedés % összege -
1 000
17
2 000
4
110
40
1 200
25
1 500
Költségvetési támogatás összege
6. Debreceni Universitas Kht Debrecen 7. 8.
Debreceni Nyári Egyetem Kht Debrecen Debreceni Egyetem Kosárlabda Rt Debrecen
2 000
Megállapodás alapján közhasznú tevékenység végzéséhez pénzeszköz átadás
30 000
35 234
Megállapodás alapján közhasznú tevékenység végzéséhez pénzeszköz átadás
82 990
37 234
89
2 680
100
34 500
18
10 000
9. Campus Kht Debrecen
Részesedések összesen
50
eFt Költségvetési támogatás célja
28
Az Egyetem és a hallgatói közösség közművelődési feladataiból jelentős részt vállal a Campus Kht. A közhasznú szervezet által végzett szolgáltatások körét a közhasznú megállapodás rögzíti. A Kht által biztosított szolgáltatások végzéséhez átadott pénzeszköz összegét az Egyetem jóváhagyott belső költségvetése határozza meg. A Debreceni Universitas Kht az Egyetemmel közhasznú megállapodást kötött, mely értelmében szakmai segítséget nyújt a pályázati lehetőségek feltárásához, pályázatok készítéséhez, az Ipari Park létrehozásával kapcsolatos előkészítési, bonyolítási, koordinálási feladatok ellátásához. Az Egyetem a fenti közhasznú szolgáltatások végzéséhez 2003. évre 2 millió forint működési célú pénzeszközt adott át a Kht részére.
3.5. A dolgozók lakásépítésének, vásárlásának támogatására fordított pénzeszközök, kölcsönben részesítettek száma
A dolgozók lakásépítésének, vásárlásának támogatására az egyetem 2003. évben 17.925 eFtot biztosított a 2002. évi pénzmaradványból. A 2003. évben befolyt törlesztőrészlet 24.087 eFt volt. Lakásépítési, -vásárlási támogatásban az év során 68 dolgozó 24.100 eFt összegben részesült kölcsön formájában. Összesen 68 fő részesült támogatásban, személyenként 100-800 eFt összegben. December hónapban, további 16 fő részére, összesen 7.200 eFt odaítélése is megtörtént, de ennek igénybevétele áthúzódott 2004. évre.
3.6. PHARE program keretében végzett feladatok, ráfordítások alakulása, beérkezett pénzeszközök felhasználása A Debreceni Egyetem több 2000. évben induló Phare pályázat kedvezményezettje, melyek a 2002. év folyamán befejeződtek. A HU 9705-0103-0004 számú, „A Debreceni Tudományos Műszaki Park regionális innovációs központtá fejlesztése” című eszközbeszerzési pályázat 2003. évi felhasználása 4565 eFt, mely a saját erő rendezéseként került átadásra DE ATOMKI részére, a pénzmaradvány 66 eFt.
29
Oktatás jellegű pályázatok, melyek 2002-ben befejeződtek: •
•
•
A HU 9705-0201-0011 „Felsőoktatási posztgraduális képzési csomag fejlesztés elősegítése” című program 2003. évi bevétele 7834 e Ft, a fent maradt 202 e Ft mínusz egyenleget (mely árfolyamveszteségből adódik) a megvalósítást végző Környezetgazdálkodási Központ fedezte. A HU 9904-01 (71-6-32) „Hátrányos helyzetű fiatalok szociális integrációja” című project 2003. évi bevétele 6344 e Ft, pénzmaradvány -791 e Ft, melynek rendezése folyamatban van. A HU 9705-0201-0017 „Környezetvédelmi referensképzés távoktatási formában” című pályázatnak sem bevétele, sem felhasználása nem volt 2003-ban, pénzmaradványa –1674 e Ft.
2002-ben induló pályázatok: •
„Halgazdálkodás fejlesztése az Északkelet-magyarországi régióban” elnevezésű HU 9705-0303-0010 számú Phare projectben a Debreceni Egyetem szolgáltatási szerződést kötött egy Phare kedvezményezett szervezettel, akitől 2002-ben kapott bevételéből 2003-ban a felhasználás1793 e Ft volt, pénzmaradványa 5789 e Ft.
•
HU 0008-0201 „ESZA-típusú kísérleti project a képzésből a munka világába történő átmenet támogatására” c. program keretein belül az egyetem 6 db sikeres pályázattal vesz részt. 2003-ban nem érkezett bevétel, felhasználásuk összesen 35.763 e Ft, melyet az Egyetem előlegezett meg. A saját forrásból 1520 e Ft került felhasználásra.
2003. július 1-jével projectek: • •
HU 0105-0301-0017 UNISKILL, valamint HU 0105-0301-0016 „Vállalkozói készség-fejlesztés a Debreceni Egyetemen” címmel. Bevétel nem folyt be 2003-ban, felhasználásuk összesen 9548 e Ft. A projektek várható befejezési időpontja 2004. június 31.
30
4. A KÖLTSÉGVETÉSI ÉV GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE A Debreceni Egyetem 2003. évben eredményesen látta el szakmai feladatait az oktatás kutatás és betegellátás területén. Feladatainak ellátásához az alábbi szerkezetű bevételekkel rendelkezett: Állami támogatás OEP bevétel Működési bevétel Egyéb átvett pénz Bevétel összesen
41% 41% 10% 8% 100%
A tervezési gazdálkodási egységek eltérő tevékenységük alapján különböző mértékben részesednek az állami támogatásból. Állami támogatás megoszlása Tudományegyetemi Karok és Központi Egységek Orvos- és Egészségtudományi Centrum Agrártudományi Centrum Állami támogatás összesen
59% 27% 14% 100%
Az intézmény tevékenysége összetett, mely egyben a finanszírozási források széleskörűségét is jelenti. Bevételek megoszlása forrásonként Állami
Saját
Átvett
Bevétel
támogatás
bevétel
pénz
összesen
TEK és Központ
75%
12%
13%
100%
OEC
18%
7%
75%
100%
ATC
66%
24%
10%
100%
Megnevezés
Az állami támogatás a kötelező feladatként megjelenő oktatási tevékenységhez kapcsolódik. Ez azonban eltérő arányban jelenik meg az egyes gazdasági egységek szakmai munkájában. Az Orvos és Egészségtudományi Centrum esetében a meghatározó nagyságrendet a betegellátási tevékenység teszi ki, melynek finanszírozója az OEP, ebből adódóan a teljes bevételi összegének csak közelítőleg 18%-át teszi ki a felügyeleti szervi támogatás, míg az Agrártudományi Centrum esetében ez az arány 66%, a Tudományegyetemi karoknál 75%. A felsőoktatásra jellemző, az utóbbi években erősödő forráshiány az intézményt arra készteti, hogy mindent megtegyen a lehetséges egyéb külső kiegészítő finanszírozási források megkeresésére és bekapcsolására az egyetem pénzügyi vérkeringésébe. Ez sok esetben újszerű gondolkodást igényel, azonban a színvonalas szakmai munka biztosításához az egyetem a felügyeleti szerv támogatásával élni kíván ezekkel a lehetőségekkel. 31
Összességében a Debreceni Egyetem gazdálkodását 2003. évben a tervszerűség, kiegyensúlyozottság, eredményesség jellemezte, költségvetését a tervnek megfelelően teljesítette. Fizetési kötelezettségeit határidőre teljesítette. Az egyetem egésze és az egységek külön-külön is a költségvetésben meghatározottak szerint felelősségteljesen gazdálkodtak, melynek eredménye volt az egész évet jellemző pénzügyi stabilitás, likviditás. A 2003. év eredményei megalapozzák a 2004. év költségvetés egyensúlyát, amely megtartásához azonban hosszú távú és tartós megtakarítási intézkedések megtételével, bevételek további növelésével, kiadások csökkentésével, új gazdálkodási szemlélet kialakításával készülhetünk fel.
Debrecen, 2004. április 28.
Harsányiné Séllyei Ágnes mb. gazdasági főigazgató
32
