Debrecen város ingatlanjainak vagyonleltárai 1924-tói az államosításokig (A törzskönyvi kivonatok kéziratából) - Papp József Debrecen szabad királyi város hatalmas kiterjedésú bel- és külterületén, a városi tulajdonban álló ingatlanvagyon múködtetéséhez, az elsó világháborút követó, gazdaságilag is különlegesen nehéz idókben mind a város, mind az állam közvetlen érdekeltté vált a naprakész, részletes és pontos leltári adatok elkészítésében. A városi tanács 1922ben intézkedik az új vagyonleltár létrehozásáról 2 és Bodor Gyula ny. miniszteri tanácsos tervezetét még abban az évben el is fogadják 3 . 1924. decemberére készül el az elsó, új rendszerú ingatlanvagyonleltár. A „csonka decennium" (7 év) változásainak befogadására készült összesító leltárkönyvben elkülönítetten jelennek meg a „belsóség" (B) és a külterület (K) ingatlanjai. A belterületi ingatlanok csoportjai: városi tulajdonú bérházak (B.L) 66 tétel, az ipari-, és gazdasági bértelkek (B.IL) 78 tétel, a városi kezelésú gazdaságok, üzemek, intézmények (B.IIL) 22 tétel, az iskolák, közmúvelódési, jótékonysági bértelkek (B.IV.) 43 tétel, a honvédelmi bértelkek (B.V.) 12 tétel, a temetók, közterek, utcák (B.VUa, b, c) 23 tétel + az utcák, továbbá a megszúnt belterületi ingatlantulajdonokat tartalmazó (B.VIL) csoport. A külsóségi ingatlanok csoportjai: bérházak (K.L) 12 tétel, a mezógazdasági bérletek (K.IUa, b, c) 90 tétel, a városi kezelésben lévó mezógazdaság (kertészet, üzem) és erdógazdaság (K.IIUa, b) 101 tétel, külsó iskolák, közmúvelódési-, alapítványi birtokok (K.IV/a, b) 38 tétel, honvédelmi bértelkek (K.V.) 7 tétel, a külsó temetók, csatornák, utak (K.VUa, b, c) csoportja, továbbá a megszúnt külsóségi ingatlantulajdonok (K.VIL) csoportja. Órzési helye: Polgármesteri Hivatal mikrofilmes adattára (Debrecen, Piac utca 20.) Terjedelme: kb. 3,5 ifin., a kataszteri térképállomány nélkül. 2 6009/ 1922.I. sz. alatt. 3 1 0236/1922. 1 . sz.
Feldolgozza a vagyonleltár a különbözó ingatlanokkal kapcsolatos jogokat, szolgalmakat, az ingatlanok használatáért fizetett (tulajdon) jogelismerési díjakat. A külsóségi ingatlanok fejezetében elkülönítetten szerepelnek a nem Debrecen határában lévó városi tulajdonú ingatlanok (pld.: Nyírmártonfalva határában a Gut erdó, vagy Sámson külterületén a Savóskút erdó). A leltár kimutatása szerint 1924. évben Debrecen város tulajdonában mindösszesen 95.399 kh. 894,3 IJ-ö14 területú ingatlan állt, ebból belterületen 1.131 kh. 345,8 L~-öl, külterületen - Debrecen határában 84.489 kh. 1300,5 ~7-öl, Sámson határában 2.399 kh. 582 ~-öl és Nyírmártonfalva határában 7.379 kh. 266 J-öl - összesen 94.268 kh. 548,5 ~~-öl területú ingatlan. A Bodor-féle leltár - készítóje váratlan halála miatt - nem volt folyamatosan karbantartva, ezért a huszas évek végén, a harmincas évek elején Rozgonyi Dezsó ny. múszaki tanácsos folytatja a leltározási te vékenységet. Átveszi és továbbfejleszti elódje rendszerét, a felmérés adatait, leírásait, térrajzait. Új leltári törzskönyveket készít, amelyek külsó lapján ismerteti a birtok megnevezését, földnyilvántartási adatait. A belsó oldal az ingatlan nagyságáról, jogi és földrajzi helyzetéról, közlekedési kapcsolatairól és az ingatlanhasználat módjáról igazít el. Ezeken a rovatokon van az (esetleges) kataszteri tiszta jövedelem adata és a múvelési ág meghatározása. Az ún. „nyilvántartólap" éveken át folyamatos sorszámmal vezetett bejegyzései rögzítik a vagyonnal kapcsolatos fontosabb eseményeket. A mellékletek között helyszínrajz, térképkivonat, épületrajz, részletes épületleírás, a fontosabb eseményekhez kapcsolódóan szerzódések, határozatok, végzések, gazdasági-, jogi, stb. dokumentumok, hivatkozási iktatószámok és egyéb, máig kihasználatlan, forrásértékú információk találhatók. 5 A nyilvántartási rendszert a II. világháborút követó államosításokig múködtették, sót néhány esetben még 1958-ban is történtek bejegyzések lapjaira. 4Cea.: 54.899 ha. SA gyújtemény különleges forrásértékét ezek a dokumentumok is adják, mivel más iratgyújteményekben jórészt már elérhetetlenek. (V.ö.: PAPP József:
Hamarosan befejezódik a törzskönyvek név- és tárgymutatókkal ellátott, kivonat formájú feldolgozása, az ingatlanvagyon-leltárban történó kutatás segítéséhez. E múhelymunka ismertetésére - ízelítóül néhány törzskönyvi kivonatot közreadunk a nagy terj edelmú, még kéziratban lévó, hortobágyi vonatkozású leírásokból.
K. II. 33. Nagyhortobágy, Hortobágyi csárda (vagy fogadó) és földje, hortobágyi híd. Máta 8., 12., 15.sz., Poroshát A városházától 38 km.-re, a tiszafüredi úttól északra, Nagyhortobágy vasútállomásnál (a vasút mindkét oldalán), a Hortobágy folyótól keletre 66 kh. 43 D-öló területen a csárda, udvara és a Halásztanya területe bérbeadással hasznosítva. Az ingatlanok leltáraiból: - csárdaépület déli hossza (1922-ben): 36,20 m., keleti: 31,- m. A vendégszobák és a bérló lakásának helyiségei hajópadlósak, míg minden más helyiség laptégla burkolatú. Az ivóban X-lábú asztal és boglyakemence van. A söntésben van a csapóajtós pincelejárat. A WC-k „víztartánnyal" ellátottak. Az udvaron van a 36 m. hosszú és 5,80 m. széles, padlás nélküli, földpadlójú, hátul és két-oldalt téglafalú, elól nyitott (10 db. téglapillére között deszkakerítéses) ún. nyári helyiség. Szintén az udvaron van egy faszerkezetú kocsiszín. A Nagyállás hossza 36,20 m, szélessége 15,30 m., téglából épült, zsindelyfedésú építmény. További építmények: istállók, ólak, árnyékszék, jégverem, tyúkház, gémeskút, szivattyús kút, pincék, kerítések, kapuk. - csárdaépület (1931-ben) 938,- m 2 . Városi használatban van 5 szoba, 1 folyosó, 1 klozet; a bérló használatában: 7 szoba, 2 étterem, 1 ivó, 1 konyha, 4 kamra, 2 elótér, 3 elószoba, 2 klozet (az elószobából deszkafallal leválasztva), 1 tornác, 7 pincehelyiség, 1 jégpince. A városi használatú szobák belsó falai és a boltozott mennyezet fehér meszeléDebrecen város mikrofilmtára és a helytörténetírás. In: HBML Évkönyve XVIII. évf.) 6Bittermann által 1928-ban készített térkép adatai. Nincs bérbeadva.
sú, az ablakok, ajtók kívül zöld, belül barna mázolásúak. Az elószoba sárga színú. A bérló használatában lévó szobák fala fehér, mennyezete - egy barna színú kivételével - fehér meszelésú. A közlekedóból vörösbeton burkolatú fürdószobát alakítottak ki. Az ivó és étterem padlóburkolatú. - „kilenclyukú" híd (1930-ban rögzített adatok szerint): Az építési tervek jóváhagyó rendelete: (bécsi udvari kamarai sz.:) 29585/670. és ( magyar udvari kamarai sz.:) 26183/7, 1828. augusztus. Tervezóvállalkozó: Listman József. Az építési idó: 1827. októbertól 1833. év végéig. A híd anyaga: trachitpor (Eger), tégla (Ohat), faragott kó (Novaj, Szomolya), burkoló kó (Tokaj). Az építés ellenórei (1830. május 22-én): Huszár Gábor mérnök 1829. októberében, Miklóssy Ferenc, Simonffy Dániel szenátorok és Liszkay Sámuel mérnök. A híd javításáról: 1929-ben Széll Géza és Tsa. debreceni cégé újra vakolja. Ugyanebben az idóben a régi, alap nélküli, terméskó útburkolat helyett, hengerelt macadara alapra helyezett, bitumenes kiöntésú fejkó burkolatot építenek. Bérlók9 : Király Mihály (-1922-1926), Engli József (1926-1935), Angol Királynó Szálloda R.T. /igazgató Németh Nándor debreceni, a cég jogi képviselóje - 1940-ben - dr. Nagy Béla ügyvéd, Ferenc József út 68. sz., mezógazdasági albérlól 0 Csontos István nagyiváni lakos/ (1935-1947). Tények és megállapítások: -1933-ban a csárdánál mélyfúrású kút létesül, amelyet 1936-ban a pincébe helyezett centrifugál vízszivattyúval akarnak felszerelni, végül a gázos víz miatt „motorizálják". 1935-ben az l, 2. szobákat, elószobákat Hortobágyi Múzeumként említi a törzskönyv. -1934-ben Debrecen szabad királyi város Idegenforgalmi Hivatala új, népi berendezésekkel látja el a csárdát. Az edényzet és a textíliák mellett - többek között - 155 cserép muskátlit helyeznek el benne. A tárgyak között szerepelnek Barabás képei, Mallász Gitta textil-, és gA krematórium építóje. 9A csárdabérló általában a K.IL70. mátai kb. 110 kh.-t - ún. „százköblös" -is bérli, és 1935-tól a K.lII.12. sz. máta i biztosi lakást is. 1oAz albérlet megszúnéséról 1940-ból van adat.
kerámiamunkái, a Mayerszky-féle bútorok, Badár Balázs korsói. 1936ban dr. vida Szúcs Imre múszaki tanácsos, Stieber József múszaki tiszt, dr. Budaházy Béla aljegyzó helyszíni bejáráson tekinti meg a bérlemények múszaki állapotát. 1940-ben Balogh Mihály a mátai biztos. -1935-ben említi a törzskönyv a mátai strandfürdót, a m. kir. II. sz. postahivatalt. Ebben az idóben FNagy Sándorról, mint ny. mátai biztosról található feljegyzés. -1937-ben benzinkút létesül. A csárda bóvítéséhez és vadász-szálló létesítéséhez szemlét tart az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal és a Magyar Néprajzi Társaság Népi Építési Szakosztálya. A csárda életveszélyessé vált tetószerkezetét gerendacserékkel javítják. -1938-ban „véglegesen átveszik" a csárda új vízvezetékeit, a keleti oldalon új kapu, új lakóház készül. Németh Nándor a bérló társaság nevében lemond a bérleti szerzódés szerinti hídvámszedési jogáról „az idegenforgalom érdekében". Ugyanebben az évben említik a korábbi bérlói jogok között a keserú erdó kútjából nyert keserúvíz palackozási jogát, a mátai artézi víz palackozási jogát, nutria tenyésztés jogát. -1939/40-ben a csárda épületén belsó kómúves-, festó- és épületgépészeti munkák folynak. -1945-ben bombakárokat említ a nyilvántartólap. -1958. decemberében, az utolsó bejegyzés már Hortobágy területeinek elcsatolása után keletkezik: a kiadott telekkönyvi végzés szerint még le-, és visszajegyzések történnek Db. város telekkönyvi betétjében a város tulajdonából, illetve vissza.
K. II. 35. Hortobágy, Máta törzsjuhászat és sajtgyár. Poroshát, Árpádhalom (Bivalhalom) A városházától 38,6 km.-re, a hortobágyi csárda földjétól és a Hortobágy folyótól keletre, a hortobágyi közlegelóvel körülvett, 110 kh. (1932-ben:) „Sajtgyár volt, de megszúnt. Szántó, rét, legeló, sajtgyár telepe, kert és rét." 1922-ben épül a 1293,33 m 2 beépített területú tornácos lakóház és istálló, a 159,39 m2-es sajtgyár és sajtpince (terméskó alapon tégla-
falú, cserépfedésú, fröcskölt-, fehér vakolatú, sarkain vakolatlan, vörösre meszelt falpillérekkel) és a melléképületek. 1924-ben 60 kh. a (törzs)juhászat, 1925-ben 50 kh. a sajtgyár területe. E két évben 5.550, késóbb újabb 2.100 db. facsemetét ültetnek ki ide. (Baltazár Jánosl 1 kb. 1930-ból való adatai szerint szinte teljesen eltúnnek az ültetvények, mindösszesen 100 db. körüli fát számol.) Bérló: „Hortobágyi Törzsjuhászat mint Szövetkezet" a szerzódés (tervezete ?) 50 évre szól (1925-1975) a terület 50 holdjára - jogelismerési díj fizetése ellenében. (A bérló vállalja sajtgyár be rendezését és gyapjúmosó létesítését 1929-ig.) A 60 hold terület-re 15 évre (1924-1939) szól a haszonbérleti szerzódés (tervezete ?). Ugyanezen bérló 1928-1943 közötti idóre, 15 évre köt haszonbérleti szerzódést a teljes 110 holdra. 1943/1944-tól, a bérlet megszúnése után, az epreskerti méntelep helyett - a hortobágyi legeló 200 holdjával együtt „házi kezelésú takarmányozási célt fog szolgálni". A bérló szövetkezet épületeit megvásárolja a város. Vegyes adatok, tények a törzskönyvben: 1946-ból keltezett jelentés Dékány Béla itteni lakost említi. Az ingatlanon „az átvonuló katonai alakulatok az épületek tetejét megrongálták". 1944-ben a - felszámolás alatt lévó - szövetkezet képviselóje Balogh László (Kossuth u. 22.), a felszámoló bizottságot dr. Szalay Károly ügyvéd képviseli. Ekkor Szabó János a hortobágyi állatorvos, az Árpádhalmi Gazdaság megbízott vezetóje Albert László. K. II. 55. Dorogmai füzes a Tisza folyó keleti partján, Hortobágy Külsó Ohat, Telekháza A városházától 67,27 km.-re, a Tisza szabályozás 64. sz. átvágása miatti területveszteség kártalanítására (az elóvételi jog fenn-tartásával) „m. kir. F. Kincstár" részéról 1863/64. években, ingyenesen átadott terület. (A birtokbavétel 1920-ban történt.) 1924-ben 22 kh. 1588 `~-öl, 1932-ben 23 kh. 138 ~-öl szántó, füzes, rét és legeló. Határai: nyugaton és északon a Tisza medre, északkeleten Tiszacsege
> > A városgazda készíti az ingatlan ún. gazdasági leírását és a faleltárakat.
határa, máshol Tiszadorogma község, az Alsószabolcsi Ármentesító Társulat földje és Ehrhardt József birtokának határai. Haszonbérlók: Tiszafüred és Vidéke Fogyasztási és Értékesító „Hangya" Szövetkezet, képviselóje: Létay Menyhért református lelkész (1924-1927), Horváth Mihály és neje Yáradi Zsuzsanna (1930 1936), B. Szabó Dániel, Kállai Sándor, R. Török Sándor tiszadorogmai lakosok (1930-1933), id. és ifj. Mucza János és Mucza Jánosné Csepregi Margit egyeld lakosok (1936-1942), ifj. Mucza János, Egyek 813. sz., Kovács István Egyek 376. sz. (1942-1945). K. II. 56. Pirics füzes a Tisza folyó nyugati partján, Hortobágy Külsó Ohat, Telekháza A városházától 72,81 km.-re, Tiszacsege és Tiszadorogma (Borsod vármegye) községi határának találkozásánál „Tisza meder és jobb part". (A Tisza szabályozás 64. sz. átvágása miatt került a folyó túloldalára ez, az eredetileg Külsó Ohat Telekháza birtok közvetlen tartozékát képezó terület.) A kisajátítások során 1863-ban alakul ki az önálló béringatlan. Késóbb a folyó elmosása miatt változik a területe, amely 1924-ben 37 kh. 1327 L]-öl, 1932-ben 19 kh. 1553 ~-öl, 1941ben 21 kh. 1443 ~~-öl szántó, rét, legeló, út. 1928-ban kelt megállapítás: „délen és délkeleten /.../ a Tisza sodrása a partot állandóan hordja, míg a délkeleti csúcsban feltölti". A „vesszós füzesben" kötözó- és fonóvesszó termelés folyik. Haszonbérlók: Szabó Gusztáv balmazújvárosi (1924-1927), Vona János és neje Juhász Julianna, Tordai Gábor u. 7. (1924-1933), Yáradi Julianna Egyek, Újtelep 1263. sz. (1933-1937), Molnár Imre tiszadorogmai (1937-1938), Tóth Gyula és neje Gönczi Zsuzsanna tiszadorogmai (1938-1941), S. Lapostyán József, neje Sántha Zsófia, ifi. Lapostyán József, Sántha Lajos, Sántha József, Szászi János, Kállai Sándor tiszadorogmai lakosok (1941-1947). K. II. 71. Máta (hortobágyi) halastó és Bucsai telek, Csunyaföld, tiszai (Tiszakeszi) szivattyúház A városházától 46,70 km.-re a Debrecen-Tiszafüred vasútvonal északi oldalán, a Halastó megállónál, a Kun György (Kungyörgy) erdó és a Mélyföldes halom között major, halastavak, tápláló csatorna, le-
geló, erdó, kert és szántó; a halastón át további 24,60 km.-re, Tiszakeszi határában vízátemeló szivattyúház és telke, lakások és illetményföldek; továbbá Mátán a kb. 840 kh. nagyságú Bucsai telek, összesen 3.000 kh. 767 ~~-öl területen (1931). Bérlók (az ún. Hortobágyi Vízgazdaságra): Haltenyésztó Rt. (képviselóje: dr. Dobránszky) (1916-1926), Haltenyésztó és Halkereskedelmi R.t. Budapest, V. Béla u. 8., képviselóje Udvardy János igazgató („átvállalás" a trianoni békeszerzódés miattl 2 megkötött pótszerzódéssel, 1921-1946). A bérló késóbbi neve Magyar Tógazdaságok r.t. 1935-ben ügyvezetó igazgatója dr. Schullmann Emil (Bp. V. Széchenyi u. 1., 1943-ban József tér 8. sz.) A termeló tévékénységet a Haltenyésztó és Halkereskedelmi R. t. Hortobágyi Tógazdasága végzi (képviselóje 1932-ben Németh Nándor fóintézó). Törzskönyvi megállapításokból: - A halastavi építkezésekre Debrecen befektetése 3.020.000 K. A létesítmények tervezését a debreceni Kultúrmérnöki Hivatal végezte. (A rajzok egy részén „Maksysko és Végh Múint. Budapest" olvasható.) Az épületek építkezését vezetó városi fómérnök Aczél Géza szerintl 3 a Haltenyésztó r.t. által benyújtott vázlattervek tervezóje Szilágyi János. E rajzok alapján a tervek és múszaki leírások kidolgozására Trozonyi Géza debreceni építész kap megbízást. A rajzokat Aczél Géza írja alá. Részletes költségvetés a házilagos kivitelezés és az „abnormis viszonyok" miatt nem készül. (A tervben hadifoglyok alkalmazását is elóirányozzák.) - A hortobágyi vízgazdaság épító bizottság városi tagjai: Aczél Géza városi fómérnök és dr. Magos György városi tiszti fóügyész. A vasgerendák méretezését „Tóth, Reményik és Sebestyén" készíti. - 1917. július 7-én a tiszakeszi szivattyútelepen a segédgépész a gép megállítása közben halálos balesetet szenved. - 1925-ben Tiszakeszi külterületén a Kiss János tulajdonából kisajátított 5 kh. területet Debrecen szabad királyi város nevére a mezócsáb kir. járásbíróság végzésével telekkönyvezik. - 1928-ban a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a halastó belsó-, il1 2 Jugoszlávia területéhez csatolták a társaság szlavóniai halastavait. 13 1916. szeptemberi jelentése a városi tanácshoz.
letve a tiszai szivattyútelepet bekapcsoló távbeszéló hálózatra, mintegy 30 km. hosszúságú magántelefon vonal kiépítését engedélyezi. A telefonvonal tiszai szakaszáról 1935-ben megállapítják, hogy „elpusztult". - 1933-ban a m. kir. Postaigazgatóság az addigi „postai ügynökséget" postahivatallá alakítja át. - 1935-ben bizottság alakul a tógazdasági bérló kötelezettségeinek teljesítését kivizsgálandó. Tagjai: Gergely Jenó, Serly Gusztáv, Wolfinau József törvényhatósági bizottsági tagok és dr. Reke Gusztáv „beh. t. fóügyész", Ary Lajos fószámvevó, dr. Veress Géza gazdasági tanácsnok, Katona Dezsó „beh. múszaki tanácsos", dr. Láng Sándor t. fóorvos eü. fótanácsos. - 1942-ben leég a VI. sz. gépház. (1943-ban építik újjá.) - 1949-ben a Pénzügyminisztérium részére, a tógazdaság állami kezelésbe vétele érdekében szolgáltat adatokat a városi tanács. - 1952. novemberében Balmazújváros községi tanácsának és a Hortobágyi Halgazdaságnak küldi meg a város „az üzemvitelhez szükséges" rajzokat, fényképfelvételeket a vagyonleltárból. Nevek a törzskönyvból: Hoffman Károly m. kir. belügyminisztériumi osztálytanácsos (1917.), Maurer Gyula m. kir. földmúvelésügyi minisztériumi kir. múszaki tanácsos (1917). - Tisza folyó, Szentmargita pusztai r.k. egyház, M. kir. Kultúrmérnöki Hivatal, M. kir. Halélettani és Szennyvízkísérleti állomás Bp., Országos Halászati Felügyelóség Bp. V. Kossuth Lajos tér 11., Ohatpusztakócs-Polgár H.É.V., - (Debrecen határában:) Pap ér, Zsombékos lapos, Bogárzó, Ludas rét, - (Tiszacsege határában:) Nagy kecskés, Gyökér kút, Széles halom, Nagymajor, Varga halma, Sarkadi legeló, Szél határ, Cserepes tanya, - (Tiszapolgár határában:) Nagyszög dúló, Margita, vagy Szt. Margita, Kúria ház, Koponya csárda, Kuhn tanya, Simaháti tanya, Kerecsei tanya, Órvényszeg tanya, Kisbacsóháti tanya, Kiskerti zug, Verebes tanya, Margitai bágy, Deliház, Folyás ér, Selypes ér, (máshol Sejpes ér), - (Tiszakeszi határában:) Kisújszállási Közbiztosság birtoka, az egri káptalan birtoka; Strauss Pálné Schwarcz Aranka, özv. Schwarcz Sámuelné Kohner Helén, Fried Leó birtokosok; Pozsáros (Kozsáros ?) dúló, Hegedús fok és Felmentett tag, Gencsy tanya, Dobozy Dániel tanyája, Kolomán Mátyás földje.
Épületek, építmények: - Hortobágy-Halastó és major (4 kh. 690,00 !J-öl) épületei: magtár és gépház (3 emeletes), pácoló, egyemeletes fótiszti lak és földszintes tiszti lak, cselédházak, munkásbarakkok, istállók, ólak, vízátemeló gépházak, „tengeri górék" 14, szénakamra, teleltetó órház, fahidak, betonhíd; csatornák (47 kh. 343 ~-öl), hal-telelók (19 kh. 40 ~-öl), ivótó (1323 '~-öl), I-XII. s z. halastó (2297 kh. 1060 ~-öl), legeló (611 kh. 1514 'J-öl), erdó, utak, töltések, iparvágány (5.783,9 fm.), a Hortobágy folyóba vezetó lecsapoló csatorna. - A vízkivételi szivattyútelepen Tiszakeszi határában: gépész lakás, gépház (szivattyúház), nyersolajtartály, raktár, olajkamra, munkás barakk, istálló és nyílt szín, sertés- és más ólak, pince, sütókemence, füstöló, tengeri góré, árnyékszék, kutak. K. III. 20. Hortobágy, mátai tisztviselói illetményföldek a Hortobágy folyó jobb partján A városházától 39,06 km.-re, a bitangkerttól délre, a Hortobágy folyó és a vasút által alkotott szögben 1924-ben (akkor K.III.19.) 66 kh. szántó, 1925-ben 163 kh. 1089 'J-öl szántó, kaszáló, legeló és lu cernáskert a Mátán szolgálatot teljesító városi alkalmazottak haszonbérletében. Haszonbérlók (különbözó nagyságú területekre): Thesz Radó balmazújvárosi lakos - rizstermelésre is (1931-1933), Csepregi József ménesmester (1937-1939), Kiss Gábor hortobágyi állatorvos (1937 1938), Markovics Gyula, hortobágyi lakos „ménesmesteri teendókkel megbízott gazdasági alkalmazott", 1943-tól ménesmester (19391945), Varga László mátai biztos (1939-1943), Szabó János állatorvos (1939-1945), Nagy Emil id. napidíjas írnok (1939-1941), Nagyfejeó György mezóór (1939-1940), Nagyfejeó József mezórendór (1939-1945), Varga László törzsménes számadó, törzscsikós (19391945), Balogh Mihály mátai biztos (1940-1945), Hegedús Sándor állatorvos (1940-1941), Erdós Márton mezórendór (1940-1945), Kovács Dániel bikagulyás (1940-1945), Horváth Ferenc kisegító munkaeró (1940-1945), Vass Pál kocsis (1938-).
l 4=
kukorica tároló
Megállapítások az iratokban: - 1924-ben „a városi tanács a posta ügynökség vezetéséért a vezetónek" ingyenes használatra átenged 2 kh. területet a MÁV állomásnál. (A területhasználat 1946/47-ben még fennáll.) - 1938-ig Varga László részére „addig is míg az illetményföld át-adása megtörténik, a város törzsménes állományából egy hátasló használata engedélyeztetett". - 1946/47-ben itteni földhasználók: Markovics Gyula, Balogh Mihály, Nagyfejeó József, Erdós Márton, Miskolczi Ferenc, Sári József, Sain István, Bodnár Gyula, Kiss Pál, Papp Sándor. K. III. 22. Hortobágy, Máta 7. sz., törzsménes nyári major, csikóslakással A városházától 42,24 km.-re az Ökörföldön, a Juhföld keleti szomszédságában, 1924-ben (régi K.IIL21.) 4 kh.1543 ~-öl, 1933-ban 10 kh. 1123 U-öl (ebból a major 3 kh. 1307 ~-öl, erdósítésre ki jelölt legeló 5 kh. 466 '~~-öl, erdó 1 kh. 337 ~~-öl, rét 384 ~~-öl, udvar 21 Jöl, út 208 ~-öl). Épületek, építmények: - lakóház (Tégla alapon vályogfalú, nádfedéses, fehérre meszelt, 2 szoba, konyha, kamra, tornác tartalmú, 105,10 m2 beépített területú ház.) - lóistálló (Fehérre meszelt vályogfalú, nádfedéses, 72 m 2 beépített területú épület.) - lóistálló (Fehérre meszelt, tégla alapon vályogfalú, cserépfedéses, 41,73 m2 területú épület.) - sertésól (Vályogfalú, nádfedéses, fehérre meszelt, 39,60 m 2 -es, 3 ólat és kifutót magába foglaló építmény.) - szénaszín (Faszerkezetú, fekvódeszka oldalfalú, nádtetós, 115,90 m 2 területén 1 helyiséggel.) - istálló („U" alakban, 404,76 m 2 beépített terület. Külsó falai tégla alapokon vályogból készültek, az udvar felól nyitott részek faszerkezetúek, állódeszka oldalfallal, cserépfedéssel.) - istálló (Az elózó építmény folytatásában tégla alapon vegyes, tégla és vályog falazat, cserépfedéssel, 1 istállóhelyiséggel és egy szobával, 72,48 m2 beépített területtel.) - zabos- és fáskamra (Zsindellyel fedett, faszerkezetú, 38,50 m 2 terü-
letú, 2 helyiséges épület.) - csikóakol (Zsindellyel fedett „L" alakú, udvar felé nyitott, egy helyiséges. Körító falai álló deszkázattal készültek. Be-épített terület 190,41 m 2. A körító korlát 2,5 - 3 m. távolságban földbeásott keményfa oszlopokra szegezett 2 sor keményfa hevederból készült.) - sertésól (Vályogfalú, nádfedéses, 37,12 m2 beépített területtel. Három ólat tartalmaz.) - úrszék - korlátok (A szénáskert körül, az istállókhoz csatlakozóan 2 soros faheveder, 214,15 fm., 3 soros heveder 59,30 fm. hosszban.) - kerítés (A lakóház elótt 65,15 fm. hosszban.) - kutak (3 db. falazott, kör keresztmetszetú, 1,60, 1,00 és 1,00 m. átméróvel. Az egyik utóbbi iható vízzel.) K. III. 25. Hortobágy puszta (legeló), Elep, Máta, Ohat (Belsó Ohat), Zám dúló, Máta 7., 14. A városházától (a csárdáig) 38 km. távolságban, a halastótól, a tiszacsegei és a balmazújvárosi határtól délre, Mikelapostól, Kisálomzugtól, Nagyálomzugtól, Angyalházától és a nádudvari ha tártól északra, a nagyiváni és tiszafüredi határtól keletre, 1924-ben (a volt mezógazdasági bérlet, K.IL65.) 38.635 kh. 156 '~~-öl, 1925-ben 38.477 kh. 916 ~-öl, 1927/28-ban 38.523 kh. 1045 '~-öl területú birtok (1927/28-tól) házi kezelésben. Múvelési ágak az 1927/28. évi felvétel szerint: legeló (37554 kh. 956 1-öl), rét (319 kh. 940 'J-öl, szántó (9 kh. 896 'J-öl, kert (91 ~Jöl), nádas (12 kh. 133 'J-öl), erdó (16 db. összesen 79 kh. 1250 ~-öl), mocsár (141 kh. 424 J-öl), vízállás (178 kh. 565 J-öl), tó (35 kh. 977 J-öl), birkaúsztató (330 `J-öl), vízárok (239 ~-öl), csatorna (5 kh. 192 ~-öl), kopárság (125 kh. 909 ~-öl), dögtér (13 helyen, összesen 1 kh. 598 J-öl), út (61 kh. 1499 J-öl), épületek udvarral (2 kh. 1243 '~Jöl). Nevek a törzskönyvból: - erdók. Nyíróhodályi erdó, Kos erdó, Juhosháti erdó, Papegyházi erdó, Kun György (Kungyörgy) erdó, Ludashalmi erdó, Szatmári telki erdó, Keserú erdó, Malomházi erdó, Tornyidombi erdó, Faluvéghalmi erdó, Kövesházi erdó, Halasközi erdó, Szásztelki erdó, Sároséri erdó.
- ,járások" (ahol dögtér is található): papegyházi gulya járás, hármasi gulya járás, macskatelki cifragulya járás, derzsi telki szúzgulya járás, feketeréti- és malomzugi tinógulya járás, faluvéghalmi gulya járás, halasközi gulya járás, sárosén gulya járás, pentezugi gulya járás, ökörföldi gulya járás. - pásztorok a gulyáknál (1940-ben): Kovács Sándor (Hármas), Kovács Lórinc (Halasköz), Szalontai János (Derzsi telek), Posta Lajos (Disznóföld), Szalontai Sándor és Mihály (Faluvéghalom), ifj. Buglyó Mihály (Juhföld), Pecze József és Sárkány József (Mátamegett), Tóth Károly (Parajos halom), Czinege János (Pentezug), Erdei János (Papegyháza), Kiss Bálint és Simon Gábor (Malomzug), Fülöp Sándor (Ökörgulyás tanya). Nevek a nyilvántartó lapokon: Árkus, Csécs mocsár halom, derzsitelki gulyástanya, disznóföldi közös nyáj, Faluvéghalom, faluvéghalmi gulyás- és csikóstanya, feketeréti tinógulya, halasközi csikóstanya, halasközi gulyástanya, hármasi gulyás- és csikóstanya, juhföldi juhásztanya, Karácsony fok, Kosfóld, macskatelki gulyástanya, malomzugi tinógulyás-tanya, Máta megetti gulyás- és csikóstanya, Ökörgulyás-tanya, papegyházi gulyás- és csikóstanya, parajoshalmi gulyástanya, Pentezug, pentezugi gulyás- és csikóstanya, Sárosér, sárosén gulyás- és csikóstanya, Szatmártelek. 15
Adatok a törzskönyvben: - 1912-ben a belügy- és a földmúvelésügyi miniszter támogatja a város szándékátló, hogy 12.000 kh. területet - a pusztából való kihasítás, felparcellázás és feltörés után - bérben hasznosítson. A helyszíni vizsgálatokat (1912. június 3. és 6.) dr. Bartóky József államtitkár vezeti, aki összeállítja azt a bizottságot, amely októberi kiszállása alatt a terület kitúzését, a hasznosítási módok kidolgozását kapja feladatául. A következó év augusztusában Medgyasszay Miklós városi tanácsnok részére a M. Kir. Gazdasági Múszaki Hivatal megküldi a felosztott 11.894 kh. 18 J-öl területkimutatósát. A város a 98/1913 bkgy. s z. határozatában jelöli ki a területeket, illetve határoz a szükséges lecsanév keverten vagy „mögött", vagy „megett" formában fordul eló. 94-5824/1912 bkgy. sz.
U SA
X 6
polásokról is. A 431/ 1913. bkgy. sz. határozat már konkrét bérleti szerzódések tervezetét tartalmazza. A belügyminiszter - bár kimondja, hogy elviekben támogatja a határozatot, mégis elutasítja azt a vízelvezetés finanszírozásának megoldatlansága miatt.l 7 - 1924-ben kelt rögzített adat: „Fúkaszálás, cca. 1500 kh. területról termelt széna mennyisége cca. 8-10.000 q." - 1926-ban a városháza közgyúlési termében a „Hortobágy jobb hasznosítására" a földmúvelésügyi minisztérium tervezetét szakértekezlet tárgyalja. (Csak dr. Magos György polgármester meghívóját tartalmazza a törzskönyv.) - 1929-ben tanácsi megállapítás: a hortobágyi erdósítés kerítése 2364,7 fin. (3 sor lágyhuzal van kifeszítve az oszlopok között.) - 1928-ban a tiszafüredi kettós útkaparóház céljára (K.IL57.) kiszakítanak 1 kh. területet. - 1930-ban „guggonüló juhhodály" építését engedélyezik a juhföldön Farkas József részére. - 1934-1938. A m kir. Földmúvelésügyi Miniszter és a város képviselói közötti (1934-beli) szóbeli egyeztetés alapján, a m. kir. Kultúrmérnöki Hivatallal elkészítteti a hortobágyi csapadékvíz tárolásával és 1 00 hold öntözésére új kísérleti öntözótelep létesítésével kapcsolatos terveket. A városi tanács Hajdú vármegye Alispánjának ideiglenes építési engedélyével (a véghatározat ellen gróf Chrouy Chapel József és gróf Semsey László fellebbezett) indítja a munkálatokat. A költségekre az FM. 60.000, a BM. 15.000, az Alsó-szabolcsi Tiszai Ármentesító és Belvízszabályozó Társulat 20.000 és a városi közgyúlés 20.000 pengót (összesen 115.000) irányzott eló. (A telep üzemeltetésére a szakminisztérium jóváhagyó rendeletében üzemi bizottság felállítását írja eló, amelybe a m. kir. Földmúvelésügyi Minisztérium, Debrecen város, a debreceni m. kir. Kultúrmérnöki Hivatal, a Gazdasági Felügyelóség, a Gazdasági Akadémia és a m. kir. Vegykísérleti Intézet delegálna tagokat.) A tervezett „földmozgósítás" mintegy 70.000 m 3 . (A tényleges mennyiség 74.077 m 3 lett.) A kivitelezésre a közgyúlés 2/3 részben debreceni munkaeró alkalmazását írta eló. 1938-ra a Hortobágy folyón duzzasztógát és zsilip, turbina és szivattyútelep (GANZ gyártású turbinával és közlómúvel), tápcsatorna (239 m.), tárolóme1~A megvalósulásról nincs adat.
dente (309 kh.), körtöltés, öntözócsatorna (3400 m.), lecsapoló csatorna (8400 m.) készül el. A tényleges költségeket végül az FM államsegélye 72.259 P. 48 f. (az alapmunkákra), 12.400 (fenntartásra), illetve a BM. államsegélye 15.000 P., az ármentesító társulat hozzájárulása 35.000 P., Debrecen szabad királyi város hozzájárulása 20.858 P. (mindösszesen 155.517 P. 48 £) adta ki. A létesítmények üzemeltetése a m. kir. Országos Öntözésügyi Hivatal feladata a területbérló kincstár nevében. A borsoslaposi beruházás 1233 kh. 207 J-öl, míg a mátai kísérleti telep 110 kh. 312,6 ~-öl területen valósult meg. - 1935. Elkészül a Hortobágy 1:25.000 ma. térképe (Herczeg Tibor) - 1936. A Hortobágyi-, Sarkad-Mérges-Sároséri fócsatornák által elvágott, cca. 32 holdat, kisajátítási szerzódéssel az Alsó-szabolcsi Ármentesító és Belvízszabályozási Társulat szerzi meg. - 1937. Dr. Kiss Gábor mátai állatorvos, megbízott mátai biztos jelenti a polgármesternek, hogy a Szálkahalomtól az Ökörföldre vezetó utat közlekedésre alkalmassá tették. - Reke Gusztáv városi tiszti fóügyész elóterjesztésére a polgármester megállapítja, hogy a legeltetó magángazdáknak kötelességük ideiglenes építményeik létesítésére engedélyt kérni a földtulajdonos várostól, illetve végleges építményre ezen túlmenóen a hatósági építési engedélytl is be kell szerezni. A terület használatáért pedig (tulajdon)jogelismerési díjat tartoznak fizetni. Az ideiglenes építmények helyét a mátai biztosnak kell kijelölni. - 1938. Az állatorvos jelentése szerint a juhlegeló nagysága nem elég a 22380 db. kihajtott juhra. (A számvevóség szerint 23993 db. hajtócé8
dulát kiadtak. "Legeló bóvítés nem lehetséges.") - A Kun György erdó mellett, a fedeztetó állomáson istálló (benne istálló, csikósszoba, ménápoló szoba, kamra) épül fel. Szatmártelken a fedeztetó állomás istállójához toldalékként egy szobát és 4 mellékhelyiséget tartalmazó házat építenek. - 1939. A magyar királyi Öntözésügyi Hivatal használati engedélyt nyer 1 db. iroda és intézói lakás, 1 db. gépész- és gazdalakás, 6 lakásos 19
~ g204/8.787-1909 bkgy. s z . építési szabályrendelet, amelyet a külsóségre az 59-1930 bkgy. s z . határozat terjesztett ki. A hármasi juhjárás 1300 holdas területe végül 130 k. holddal bóvül. ~ 9
cselédház, istálló és magtár épületeire. - Az öntözésügyi hivatal elszámolása szerint a várost illeti a teljes halászati haszon 20 %-a, 2104,39 P. (A hivatal nevében és megbízásából a Magyar Tógazdaságok R.T. hasznosítja a tározómedencét.) - A Máta megetti gulyagazdaság részéról Pásztor János felügyeló gazda elszámol a mátai biztosnak egy 4 m. átmérójú ásott kúttal és teljes felszerelésével. - 1940. A Kun György erdónél épül az csódörös epreskerti Kistanyáról áttelepített istálló és cselédház. - A hortobágyi híd mellett órbódé létesül. - 1940/41. A hortobágyi pásztortanyák körül és a „Mátai-Csárdai út mellé" 1091 db. facsemetét ültetnek el. (Zömmel amerikai kóris-, kanadai nyár-, magas kóris- és akácfa csemetéket.) - 1942. A m. kir. Honvéd Légierók Parancsnoksága rendeletére, a Hortobágy területén, légi lógyakorlatok céljára lóteret és 300 m. sugarú bombázóterületet jelölnek ki. Emiatt - az állam költségén - összesen 59 db. fedezék épül a gyakorlatok alatt is kinn maradó pásztorok védelmére. E „kunyhó fedezékek" 4 személyes, faszerkezetú, 50-60 cm. vastag földhányással fedett, földre helyezett, illetve földbe ásott építtörzsjuhászat, mények. Telepítési helyszínek: Árkus-menti Faluvéghalom, Fekete rét, Halasköz, Hármas, Juhföld, Kövesház, Malomház, Malomzugi tanya, Parajos halom, Pentezug, Sárosér, Sároséri erdótelep, Sertésnyáj, Szásztelek, Szatmári telek, Torni domb, törzsménes tanya, Várostanya. - 1942/43. A város az Öntözésügyi Hivatalnak 100.000 db. téglát kiutal, hogy 50 db. lábasjószág befogadására alkalmas 384 m 2 beépített területú istállót (városi tulajdonként) felépítsen. Az épület a bérlet lejártával kerül a város birtokába. - 1 943. A legelóból 220 kh. (a Törzsjuhászat 110 kh. legelójével együtt) a kitelepített epreskerti méntelep helyett „házi kezelésú takarmányozási célt" szo1gá1 20. - A mátai biztos a vasútállomási út mellé kiültettet 70 db. nyárés 65 db. amerikai kórisfa csemetét.
z~159-1943. bkgy. sz. határozat.
- 1947. A nádasokat államosítják. - A MÁV-nak kisajátítanak 2 holdnyi, vasút melletti területet. Haszonbérlók: - Tóth Gábor (nádudvari) - Pentezugban, a hortobágyi fógyújtó csatorna által „elvágott" 10 kh. 1250 ~-öl területre (1933-1935). („Joga van a bérlónek a Hortobágy régi medrének azon részét, mely a bérleményhez tartozik felszántani és ott dinnyét, vagy tengerit termélni.") - A m. kir. Országos Öntözésügyi Hivatal a Borsoslaposon 1233 kh. 207 ~-öl, valamint Mátán 110 kh. 312,60 ~-öl területet bérel kísérleti öntözótelep céljára (1938-1950) „A bérletet a város nem mondhatja fel". E bérleti használat a háború miatt megszakad, amikor a város az „értékek biztosítása érdekében" házi kezelésbe veszi az ingóságokat. 1946-ban „meghosszabbítási nyilatkozattal" áll vissza az eredeti bérleti jogviszony 1951. szeptemberig. - Tihanyi András MÁV elöljáró 3 kh. 485 J-öl területet - konyhakerti célból - bérel a halastói állomástól északra, a Tógazdaság mellett. (1941-1942) - Kátai István (új) MÁV elöljáró részére adják bérbe a Tihanyi-féle béringatlant. (1942-} - Vágási Kálmán váltóór 2 kh. területet bérel (~ 1942-1948) - Kerekes Sándor, „Nagyhortobágy-állomási lakos" 2 kh. 115 J-öl, MÁV állomás melletti földet bérel (1946-) Jogelismerési díjas építési-, és használati engedélyes: - Magyar Ornitológusok Szövetsége a „Bethlen István madárvárta" épületre, Belsó Ohat - Csípóhalom - Árkus csatorna szögében. - Vitéz Elek Károly (Juhföld) juhhodály és juhászkunyhóra. (1937) - Bessenyei János a Belsójáráson juhhodályra. (1937.) - Vásáry József és társai a Disznóföldön hodály építésre és ahhoz vályogvetésre (1937.) - Az Országos Idegenforgalmi Hivatal 100 kh. területet használhat a Hortobágyon repülótéri céllal. (E szerzódéssel bóvül a nyulasi repülótér is 25 kh. területtel). (1937-1947) A területhasználati jog 1942-tól átruházva a Horthy Miklós Nemzeti Repülóalapra. Épületek, építmények az 1931. évi leltár szerint: - Torni domb: csikós bódé (faszerkezetú, álló deszkafalú, zsindelyfe-
déses, istállót, csikós szobát és szénásszínt tartalmaz, 94,56 m 2 bekorlát (2-3 soros gömbfa, keményfa oszlopokon, épített területen); kút (2 db. 2 m. átmérójú), 215 fm.); - Malomzug tinótanya: lakóház és istálló (vályogfalú, nádfedéses, egy szobát és istállót tartalmaz 38,69 m 2 beépített területtel); kút a tanyában (2,60 m. átméró, falazott, 2 kútágas); új kút a malomzugi tinójárásban (3,90 m. átméró, falazott, 2 kútágas); réti kút a faluvéghalmi járásban (2.50 m. átméró, 2 kútágas). - Szásztelek (cifra ménes): ménes istálló (1928-ban épült, téglafalú, palafedéses, a falsarkok és ajtókeretek nyerstéglából, a falmezók vakolva készültek. Benne 138,18 m2 területen istálló, zabos kamra és csikós-szoba.); ménes akol (249,54 fm. hosszú, átlag 3 méterenként leásott keményfa oszlopon, 3 sor puhafa rúddal.); kutak (2 db. falazott, kör keresztmetszetú, egyik 3,70 m. átmérójú, 2 kútágassal, másik 2,20 m. átmérójú, 1 kútágassal.) ménes istálló (Faszerkezetú, deszkafalú, istállót, - Szatmári telek: szénaszínt és csikósszobát tartalmazó, nádfedéses, 88,15 m 2 beépített területtel.) Elbontva 1933-ban.; ménes istálló (1929-ben épült, téglafalú, palafedéses, a falsarkok és az ajtó-keretek nyerstégla kiképzéssel, a falmezók vakoltan készültek. A 138,18 m 2 beépített területen istálló, ménes akol (185,10 fm. csikósszoba és zabos kamra található.); hosszú, átlag 3 méterenkénti keményfa oszlopon 3 sor fenyófa gerenda); kutak (2 db. falazott kör keresztmetszetú, egyik 3.80 m. átmérójú, két kútágassal, a másik 2,90 m. átmérójú, egy kútágassal.) - Macskatelek (cifra gulya tanya): lakóház és istálló (Vályogfalú, nádfedéses, egy szobát és egy istállót tartalmazó 38,85 m 2 beépített területú épület.); kutak (3 db.: A cifra gulya kút 1928-ban épült, falazott, kör keresztmetszetú, 3 m. átmérójú, 2 kútágassal. A másik 3,80 m. átmérójú, 2 kútágassal. A harmadik 1 m. átmérójú, 1 kútágassal.) - Kun György (tanya): ménes istálló (Faszerkezetú, deszkafalú, zsindelyfedésú, 94,76 m 2 területén csikósszoba, istálló, szénás bódé.); kút keresztmetszetú, gémeskút.) (Falazott, 2 m. kör - Fekete réti tinótanya: lakóház (Egyszobás, 24 m 2-es, vályogfalú, nádfedéses ház.); kutak (Egyik kút: 3 kútágasos, 6 m. átmérójú. Másik „két gémes tinókút" falazott, kör keresztmetszetú, 3,50 m. átméróvel.) - Faluvéghalmi gulyástanya: istálló + sertésól (Vályogfalú, nád-
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII fedéses, 109,22 m2 .); lakóház (Tégla alap, vályog fal, nádfedés, 2 szoba, 40,47 m2 .); kutak (Gulyakút 7,6 m.x3,8 m. nagyságú, gerendaváz 4 kútágassal. Az artézi kút a gémeskútban található.) - Csunyaföldi gulyástanya: lakóház, istálló és szekérszín (Vályogfalú, nádfedeles 58,80 m2 beépített területú, egy szobát, tornácot, istállót és szekérszínt tartalmazó ház.); kutak (1 db. a Kondás fenéken, 1 db. a Juhosháti erdónél. 2 db. falazott, kör keresztmetszetú, 1,80 m. átmérójú. 3 db. két gémes, egyik 4 m., másik 3,50 m., harmadik 3,0 m. átmérójú.}; - Máta mögötti csikóstanya: csikóslakás (Vályogfalú, nádfedeles, szo bát, tornácot és istállót tartalmaz 38, m 2 területen.); kutak (Az egyik méneskút kör keresztmetszetú, falazott, 2 kútágassal, 4 m. átméróvel, a másik ~J keresztmetszetú, 3,70x3,70 m., 2 kútágassal. Az ún. Vincekút falazott, 3,50 m. keresztmetszetú, 2 kútágasos.) - Máta mögötti gulyástanya: gulyás lakás (Vályogfalú, nádfedeles, istállót, szobát, tornácot tartalmaz 42,98 m2 beépített területén.); gulyakút (2 ágasos, falazott, 4 m. átméróvel.) - Törzsgulya tanya: lakóház és istálló (1928-ban épült, téglafalú, nádfedéses, fehérre meszelt, 50,75 m 2 területú, szobát, konyhát és istállót tartalmaz.); sertésól (1927-ben faszerkezetból, nádfedéssel készült, 12,50 m2 beépített területtel.); kemence (Téglafalú, cserépfedelú.); kút (Falazott, tégla, 2,50 m. átmérójú, kör keresztmetszettel, 2 kútágassal.); bikaakol (Keményfa szerkezetú, palafedéses építmény, 1937-ben lebontva.) The inventory of property of the estates of Debrecen City from 1924 until nationalisation (From the manuscripts of registration certificates) - József Papp -
In the particularly difficult economic times following the first World-War, both the free royal city of Debrecen and the state treasury became directly interested in a new survey of the estates in the ownership of the city. Gyula Bodor retired ministerial counsellor completed the new system for estate capital inventory by December 1924. According to this in the year 1924., estates with a total area of 95 399 cadastral acres and 894.3 square fathoms (square öl-s) were to be found in the own-
ership of Debrecen city, of which 1 131 cad. acres and 345.8 sq. fath. were in the inner city, 94 268 cad. acres and 548.5 sq. fath. i n the outer area (84 489 cad. acres and 1300.5 sq. fath. on the outskirts of Debrecen, 2 399 cad. acres and 582 sq. fath. and in Sámson 7 379 cad. acres and 266 sq. fath. in Nyírmámon falva). The Bodor inventory - due to the death of its compiler - was not continuously up-dated, therefore at the end of the twenties and beginning of the thimies Dezsó Rozgonyi, technical advisor carried on the inventory activity. In the inventory registers, besides the abundance of basic data relating to the past, - the entries on the "record sheets" record in summary the more impomant occurrences in connection with the capital estate. The register appendix and the collection of cadastral maps, is a storehouse of written and drawn documents for the researcher which was practically unknown till now. This documentary value system of records was operated until the nationalisation following World-War II. (In some cases entries were made on its sheets even in 1958.) Processing the capital inventory register summaries and providing them with name and subject indexes will soon be finished. As a representative example of the research carried out in our workshop, we are issuing some register summaries from the entries relating to the Homobágy collection.
