DEBRECEN - HAJDÚSZOBOSZLÓ 1 4. A B S Z T R A K T F Ü Z E T N O V E M B E R 6-8

DEBRECEN - HAJDÚSZOBOSZLÓ

A B S Z T R A K T F Ü Z E T

2 0 1 4. N O V E M B E R 6 8.

Védnökök:

Prof. dr. Szilvássy Zoltán Prof . dr. Édes István dr. Lampé Zsolt dr. Ónodi-Szűcs Zoltán dr. Papp László

Szervezők: dr. Barsi Péter dr. Bágyi Péter Prof. dr. Berényi Ervin Béres Mónika dr. Kovács Kázmér Király Zoltán Laczovics Attila dr. Lánczi Levente István Nagy Marianna dr. Székely András Simon Tünde 2

Elnöki köszöntő! Szeretettel köszöntünk mindenkit a Magyar Neuroradiológiai Társaság 22. Kongresszusán! Az orvosi képalkotó diagnosztika az egészségügyi ellátás egyik legfontosabb alappillére. Működése alapvetően befolyásolja gyakorlatilag valamennyi ellátási folyamatot. A radiológiai diagnosztika mind vizsgálatszámában, mind forrásigényében jelentős, ezen belül is különösen fontosak a nagy értékű eszközigényes vizsgálatok (CT és MR), melyek döntő többsége a mai napig a neuroradiológia területéhez tartozik. Ezen okok miatt egyértelműen kijelenthető, hogy a neuroradiológusok kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az ellátórendszerben, mely gazdasági adatokkal is alátámasztható - gazdasági szerepünk igen jelentős. Ugyanakkor Magyarországon a neuroradiológia is magával hordozza a radiológia rossz beidegzéseit, és emiatt átgondolásra, „újratervezésre” szorul: a bemenetek pontos meghatározására (indikációk, beutalási rend, kivizsgálási és vizsgálati protokollok, korszerűsített, az elszámolásra és a gépek fejlődésére érzékeny vizsgálati kódrendszer), a diagnosztikai folyamat szabályozására (belső minőség-ellenőrzés, kritikus esetek kezelése, kettős leletezés, távdiagnosztika, teleradiológia). A neuroradiológia fejlődése és ennek megfelelő alkalmazása alapvető feltétele a legszorosabb társszakmák (neurológia és idegsebészet) mellett szinte valamennyi orvosi szakterület működésének. A 22. kongresszusunk programjával számos ponton szeretnénk utat mutatni – mert, mint ahogy a régi hajósok mondták: „Navigare necesse est,…vivere non est necesse.” No, akkor most hogy is van? Mindenesetre mi bízunk benne, hogy a Kongresszus után minden szempontból feltöltődve tudunk nekivágni jövőnknek! Mert jövőnk az van!



Berényi Ervin

Barsi Péter

3

FŐTÁMOGATÓNK:

TOVÁBBI TÁMOGATÓINK:

4

TOVÁBBI TÁMOGATÓINK:

Az esemény hivatalos applikációja elérhető android és apple rendszerű készülékeken is!

5

CS/I- II. SZEKCIÓ

csütörtök 10:30-18:00

A FEJ-NYAK RÉGIÓJÁNAK KÉPALKOTÁSA Hajdú Terem Kúrzus moderátor: dr. Gődény Mária 10: 30 - 12:30

Léránt Gergely:

Anatómiai ismeretek felfrissítése elsősorban tumor terjedése szempontjából

Gődény Mária: Multidiszciplináris együttműködésen, multimodális elemzésen alapuló képalkotói diagnosztika Magyar Péter:

Az MDCT által nyújtott lehetőségek

Lengyel Zsolt: A nukleáris medicina korszerű alkalmazása, elsősorban PET/CT-re fókuszálva Horváth Katalin:

A garat, szájüreg daganatai

Bőcs Katalin & Léránt Gergely:

A szájüregi carcinoma vizsgálata Gégecarcinoma vizsgálata

13:30 - 15:30

Manninger Sándor:

Arckoponya daganatai. Perineurális tumorterjedés

Petri Klára:

Nyirokrégiók értékelése

Andi Judit:

Pajzsmirigy carcinoma

Gődény Mária:

Ismeretlen primer tumor keresése

Gődény Mária & Léránt Gergely:

Funkcionális, molekuláris információt nyújtó MR biomarkerek, DW-MRI és DCE-MRI értékelése

Kovács Árpád: Az új képalkotói diagnosztikus módszerek nyújtotta lehetőségek alkalmazása korszerű sugárterápiához Bőcs Katalin: Posztirradiációs szövődmények

6

CS/III. SZEKCIÓ

csütörtök 10:30-18:00

A FEJ-NYAK RÉGIÓJÁNAK KÉPALKOTÁSA Hajdú Terem Kúrzus moderátor: dr. Gődény Mária 16.00 – 17.30

ÉRDEKES ÉS TANULSÁGOS ESETEK ELEMZÉSE

ESETANALÍZISEK: Andi Judit: Esetanalízis I. Bőcs Katalin: Esetanalízis II. Horváth Katalin: Esetanalízis III. Kovács Árpád: Esetanalízis IV. Lengyel Zsolt: Esetanalízis V. Léránt Gergely: Esetanalízis VI. Magyar Péter: Esetanalízis VII. Manninger Sándor: Esetanalízis VIII. Petri Klára: Esetanalízis IX.

17.30 – 18.10

TESZTVIZSGA 18.10

A KURZUS ZÁRÁSA 20:00

VACSORA FÜRDŐPARTY & VÍZI RÖPLABDA MINITORNA

7

CS/I- II- III. SZEKCIÓ

csütörtök 10:30-18:00

A FEJ-NYAK RÉGIÓJÁNAK KÉPALKOTÁSA Fej-nyaki régió képalkotása

Gődény Mária 1 A fej-nyak régió bonyolult anatómiája, a koponya bázissal, agyidegekkel való viszonya, a kóros elváltozások régiónként változó formái, azok komplex morfológiai és patológiai kapcsolatai miatt a radio-diagnosztika speciális, nehéz területe. A radiológus feladata, hogy pontos pato-anatómiai információt és részletes képi analízist nyújtson, annak érdekében, hogy a fül-orr gégész, onkológus fej-nyak sebész a legjobb terápiás módszert választhassa, és pontosan informálhassa a beteget a beavatkozás várható eredményességéről, a következményekről. A funkcionális szemléleten alapuló endoszkópos sebészet pontos réteg anatómiát igényel annak érdekében, hogy az orr-melléküreg rendszerben a fiziológiás nyák-drenázs viszonyokat visszaállítsa és a szövődményeket elkerülje. Magyarország a fej-nyaki daganatok halálozásában mind a férfiaknál, mind a nőknél vezető poziciót tölt be Európában. Annak érdekében, hogy a magyar fej-nyaki daganatok halálozási statisztikája javulhasson, az okok ismerete, a primér prevenció és a korai felfedezés mellett alapvetően fontos, hogy a diagnosztika a pontos státust mérje fel. A fej-nyaki daganatok kezelését döntően a tumoros folyamat stádiuma határozza meg. A tumor pontos feltérképezését a 2010 január 1. óta érvényes 7. TNM rendszer alapján végezzük el. A fej-nyaki daganatoknál alkalmazott stádium beosztást a primér tumor elhelyezkedése szerint használjuk. Általánosságban a TNM osztályozás négy domináns tényező alapján történik, a tumor mérete, lokális kiterjedése, a nyirokcsomó- és a távoli metasztázis szerint. A koponyabázis-, agyidegek infiltrációja T4-re emeli a tumor stádiumot, ami sebészi kezeléssel nem gyógyítható, a távoli tumor szóródástól függően vagy kuratív vagy palliatív kemo-radioterápiát indikál és módosítani kell a besugárzási mezőt is. Az új terápiás lehetőségek azzal az igénnyel lépnek fel, hogy nemcsak a tumor stádiumát, hanem a viabilis tumort, azaz a biológiai céltérfogatot is pontosan határozzuk meg. [folytatás a következő oldalon]

1 - Országos Onkológiai Intézet

8

CS/I- II- III. SZEKCIÓ

csütörtök 10:30-18:00

A FEJ-NYAK RÉGIÓJÁNAK KÉPALKOTÁSA Fej-nyaki régió képalkotása

Gődény Mária 1 ... Abban az esetben, ha a tumor stádium meghatározása pusztán a klinikai vizsgálatokon alapul, a stádiumot gyakran alábecsülik. Az ultrahang (UH) vizsgálat egy nyaki terime megítélésére gyakran az első képalkotói módszer, és a vezérelt mintavétel eszköze. UH-val viszont nem látunk a mélybe, nem kapunk megfelelő információt a primér tumorról és fontos nyirokcsomó régiók nem vizsgálhatók. A komputer tomográfia (CT), mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) és a PET/CT vizsgálat nemcsak a folyamat kiterjedését ábrázolják, hanem funkcionális, molekuláris információt is nyújthatnak. Az ESMO guidelines/2010 az MRI jelentőségét emeli ki. A több mérésen alapuló multiparametrikus MR (MPMR) fontos prognosztikai faktorokat - tumor volument, tumor stádiumot, therápia hatékonyságát- határoz meg. A metabolikus információt nyújtó PET/CT és a funkcionális MRI mérések (víz diffúzió különbségen, perfúziós-, permeabilitási különbségen alapuló mérések) az anatómiai jellegzetességeken túl a vizsgált daganat funkcionális és molekuláris változásainak kvalitatív ábrázolása mellett kvantitatív követését is lehetővé teszik. Ezen eljárások klinikai validálása és a rutin diagnosztikába kerülése napjainkban zajlik. Koponya-, nyaki gerinc vizsgálatakor a radiológus, neuroradiológus gyakran találkozik fej-nyaki régió elváltozással. A lelet pontossága a nagy felbontást nyújtó vizsgáló módszerek megfelelő alkalmazásán túl elméleti, klinikai ismereteken alapul, és multidiszciplináris együttműködésen.

1- Országos Onkológiai Intézet

9

PÉNTEK PROGRAM PÉNTEK DÉLELŐTT Hajdú Terem

08:25

KÖSZÖNTŐ 08:30-10:30

1. SZEKCIÓ IDEGSEBÉSZETI TERVEZÉS, NEURONAVIGÁCIÓ, SUGÁRSEBÉSZET Moderál: Prof. dr. Berényi Ervin, dr. Kozák Lajos Rudolf 10:30 Kávészünet 11:00-13:05

2. SZEKCIÓ VELESZÜLETETT FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK VIZSGÁLATA Moderál: dr. Barsi Péter, dr. Rudas Gábor 13:05 Ebédszünet 13:30-14:30

ESETKONZULTÁCIÓS LEHETŐSÉG eRAD HÁTTÉRREL Moderál: dr. Bágyi Péter

**************************************************************************************** Az 1-, 2-, 3.1-, 4.1-, 5-, 6. SZEKCIÓK helyszíne: Hajdú Terem A 3.2 és 4.2 SZEKCIÓK helyszíne: Bocskai Terem

10

PÉNTEK PROGRAM PÉNTEK DÉLUTÁN Hajdú Terem - Bocskai Terem 14:30-16:30

3.1. SZEKCIÓ MINDEN MI KÉPALKOTÁS: „LAYERED DIAGNOSIS”, TÉRFOGLALÁS, STROKE, HÁLÓZATOK Moderál: Prof. dr. Bogner Péter, Prof. dr. Molnár Péter

3.2. SZEKCIÓ A NEUROINTERVENCIÓ KIHÍVÁSAI A MINDENNAPOK TÜKRÉBEN Moderál: dr. Szikora István, dr. Hudák István 16:30 Kávészünet 17:00-19:05

4.1. SZEKCIÓ A GADOLÍNIUM TARTALMÚ KONTRASZTANYAGOK SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE Moderál: Prof. dr. Berényi Ervin, Prof. dr. Brücher Ernő

4.2. SZEKCIÓ STRATÉGIAI KEREKASZTAL INTRAARTERIALIS REKANALIZÁCIÓ, THROMBASPIRATIO, STENT THROMBECTOMIA Moderál: dr. Szikora István, dr. Hudák István 20:00

GÁLAVACSORA A zenét biztosítja: INVOCATIO MUSICALIS

**************************************************************************************** Az 1-, 2-, 3.1-, 4.1-, 5-, 6. SZEKCIÓK helyszíne: Hajdú Terem A 3.2 és 4.2 SZEKCIÓK helyszíne: Bocskai Terem

11

I. SZEKCIÓ NEURONAVIGÁCIÓ ÉS NEURORADIOLÓGIA Hajdú Terem

Moderál: Prof. dr. Berényi Ervin, dr. Kozák Lajos Rudolf 08: 30 - 08:50

Kozák Lajos Rudolf Neuronavigáció és neuroradiológia - Budapest 08:50-09:10

Horváth Zsolt Neuronavigáció és idegsebészeti tervezés Pécsett 09:10-09:30

Kis Dávid, Barzó Pál Neuronavigációs rendszer klinikai felhasználási lehetőségei a SZTE ÁOK Idegsebészeti Klinika tapasztalatai 09:30-09:50

Berényi Ervin, Kovács Kázmér, Gutema Emanuel, Katona Péter Neuronavigáció és neuroradiológia - Debrecen 09:50-10:10

Emri Miklós Multimodális képfeldolgozással támogatott sugársebészeti tervezés Debrecenben 10:10-10:30

Bognár László, Gutema Emanuel, Berényi Ervin Idegsebészeti szempontok a neuronavigációhoz, és a műtéti tervezéshez /Mit vár az idegsebész a neuroradiológustól a navigáció kapcsán?/

12

P1/I. SZEKCIÓ

péntek 8:30

NEURONAVIGÁCIÓ ÉS NEURORADIOLÓGIA Budapest Kozák Lajos Rudolf 1 A Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont (MRKK) neuronavigációs műtétekhez eddig Budapesten az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetnek (OKITI) és a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak idegsebészeti osztályának nyújtott segítséget. Mindkét helyen a BrainLab VectorVision neuronavigációs rendszer áll rendelkezésre. Az fMRI és DTI adatok bevitele ezekbe a rendszerekbe komoly kihívást jelent, mivel nem támogatják sem a DICOM szabvány újabb változatait, sem egyéb széles körben elterjedt fájlformátumokat. Előadásomban bemutatom milyen feldolgozási protokollal sikerült több esetben is áthidalni ezt az inkompatibilitást. A hagyományos MR és CT képek importja valamivel egyszerűbb, ám mindkét VectorVision munkaállomás csak döntés nélkül készült képeket tud kezelni. Az így rögzített felvételekkel mind az OKITI-ben, mind a János Kórházban házon belül megoldják a neuronavigációt, tudomásom szerint elsősorban agytumoros betegek műtéteinél. Az OKITI-ben a neuronavigáció limitációi miatt gyakran alkalmaznak éber műtétek során végzett intraoperatív elektromos ingerlést az elokvens területek határainak megállapítására, pl. olyan esetekben ahol az fMRI-vel mért aktivációs térkép és a lézió között nincs biztonságosnak tekinthető távolság. Az OKITI-ben a a sztereotaxiás mély-agyi stimulátor (DBS) elektróda-beültetés tervezéséhez rendelkezésre áll a Medtronic Stealth Station platform Framelink 5 szoftvere, mellyel ezeket a műtéteket tervezik. Mind a mozgászavarok, mind az epilepszia miatti DBS műtétek előkészítésében közreműködik az MRKK, előadásomban ismertetem a vonatkozó képalkotási protokollokat. A közeljövőben az OKITI új, a korszerű idényeket kielégítő, neuronavigációs rendszer beszerzését tervezi. Előadásom befejező részében bemutatom, hogy milyen kritériumokat fogalmaztak meg az idegsebész kollégák egy ilyen rendszer beszerzéséhez.

1 - SE MR Kutatóközpont

13

P2/I. SZEKCIÓ

péntek 8:50

NEURONAVIGÁCIÓ ÉS NEURORADIOLÓGIA Neuronavigáció és idegsebészeti tervezés Pécsett

Horváth Zsolt 1,2,3 A sztereotaxia és navigáció 1889 óta épült be az idegsebészeti gyakorlatba, és az informatikai fejlődés következtében az utóbbi két évtizedben főként a koponyán belüli, de egyes esetekben a gerinc területén végzett idegsebészeti műtétek integráns része lett. Sztereotaxiás biopsziák, funkcionális műtétek, ill. sugársebészeti kezelések esetén a célzás képezi a beavatkozás alapját, a többi esetben pedig a műtéti tájékozódást, s ezáltal az operatőr magabiztosságát, effektivitását segíti, közvetve a beteg biztonságát növeli. Az idegsebészeti gyakorlatban két fajtáját különítjük el a sztereotaxiás beavatkozásoknak: 1.A célzókerettel történő („frame-based”) technikák esetén az egyes intrakraniális képletek helyét a beteg fejére helyezett célzókerethez képest viszonyítjuk. Ez esetben a képalkotó vizsgálat is a keret felhelyezése után készül, így a kép és a valóság (műtéti helyzet) közötti kapcsolatot (regisztráció) maga a keret biztosítja. A célzási pontosság szubmilliméteres, ugyanakkor a keret miatt a sebész szabadsága korlátozott. 2.A célzókeret nélküli („frameless”) navigáció esetén a szóban forgó testrészről készült térképet (CT, MR, Rtg, stb.) regisztrálni kell a műtéti helyzethez. Jellemzően 1-2 mm-es pontosságot tudunk elérni a gyakorlatban, viszont bármilyen műszer intrakraniális struktúrákhoz, ill. csigolyákhoz viszonyított helyzete meghatározható; szabad mozgást tesz lehetővé. A maszk rögzítés segítségével végzett „non-invazív” sugársebészeti és frakcionált sztereotaxiás sugárterápiás kezelések esetén a sztereotaxiás keret helyett használt maszk csak rögzíti a páciens fejét, de a sugárnyalábok irányítása (navigálása) „frameless” technikával, vagy „intraoperatív” képvezérléssel („image guidance”) történhet. [folytatás a következő oldalon]

1 - PTE KK Idegsebészeti Klinika 2 - Pécsi Diagnosztikai Központ 3 - PTE KK Onkoterápiás Intézet

14

P2/I. SZEKCIÓ

péntek 8:50

NEURONAVIGÁCIÓ ÉS NEURORADIOLÓGIA Neuronavigáció és idegsebészeti tervezés Pécsett

Horváth Zsolt 1,2,3 ... Pécsett 1992 óta végzünk sztereotaxiás műtéteket (biopsiák). Az első funkcionális műtétek (lézió) 1993-ban történtek. 1997-től használtuk a célzást endoszkóp helyzetének vezérlésére. 1998-tól brachiterápiás (afterloading) beavatkozásokat végeztünk. 2001 óta történnek neuropacemaker beültetések, és 2003 óta végzünk sugársebészeti kezeléseket. 2003 óta rendelkezünk „frameless” műtéti navigációval. Ez utóbbi technika a koponyaalap-közeli elváltozások kezelése esetén a keret alapú célzáshoz hasonló pontosságot biztosít (elmozdulás, „brain shift” hiánya), és használatával nemcsak komplex, preoperatív és műtéti tervezés/navigálás kivitelezhető, de segít az apró kortikális, subkortikális léziók eltávolításához a minimális/optimális föltárás meghatározásában. A navigáció alapjául szolgáló képek (CT, MR) többnyire a Pécsi Diagnosztikai Központban (PDK) készülnek, és a sugársebészeti tervezés (BrainLAB) kivételével off-line (CD, ill. pendrive) kerülnek a tervezőrendszerre (Medtronic). Alaphelyzetben 1 mm szeletvastagságú, kontrasztanyagos T1 szekvenciát használunk (MP-rage), melyet a funkcionális műtétekhez T2 szekvenciákkal, a speciális (többnyire elokvens területi onkológiai) esetekben funkcionális MR adatokkal ill. traktográfiával egészítünk ki. Ez utóbbi esetekben a funkcionális információt - utófeldolgozást követően - a PDK munkatársai az alap MP-rage képekre illesztik, és ez a kombinált „image” szett kerül a tervezőrendszerre. A sugársebészeti tervezéshez, ill. koponyalapi navigációhoz (pl. transsphenoidalis hypophysis műtét) vékonyszeletes CT-képeket is készítünk, melyeket az MR-adatokkal fúzionálunk. Az előadás során a navigáció folyamatát a képalkotástól a tervezésig részletezzük, és egy-egy példával demonstráljuk.

1 - PTE KK Idegsebészeti Klinika 2 - Pécsi Diagnosztikai Központ 3 - PTE KK Onkoterápiás Intézet

15

P3/I. SZEKCIÓ

péntek 9:10

NEURONAVIGÁCIÓ ÉS NEURORADIOLÓGIA Neuronavigációs rendszer klinikai felhasználási lehetőségei a SZTE ÁOK Idegsebészeti Klinika tapasztalatai Kis Dávid 1 , Barzó Pál 1 A neuronavigációs rendszer a preoperatív radiológiai vizsgálati eredményeket (MRI, CT, CT angiographia) a műtét során a beteg valós térbeli anatómiai viszonyaihoz igazítja és ezáltal megteremti a milliméter pontos kép-vezérelt műtéti terápia megvalósítását. Az operáció ideje lerövidül, a műtéti terhelés csökken, pontosabb és kiterjedtebb resectio végezhető el kissebb morbiditási kockázat mellett. Fontos azonban kiemelni, hogy a rezekció során a rendszer akkurenciája csökken, mivel az időközben megváltozott anatómiai viszonyokhoz nem tud adaptálódi. Neuronavigációs rendszert az SZTE ÁOK Idegsebészeti Klinikáján 2009 óta használunk 1, mély agyi elváltozások célzott szövettani mintavételekor (n=49); 2, eloquens agyterületeket (pl. motoros, beszéd régiók) érintő léziók sebészi kezelésekor (n=158) és 3, hypophysis adenoma transphenoidalis eltávolítása (n=37) során. Funkcionális területek közelében végzett műtéti beavatkozásokat a betegek funkcionális MRI és traktográfiás viszgálata előzte meg az eredmények neuronavigációra való adaptálásával. A navigáció vezéret biopsziák során 91,8%-ban volt reprezentatív a mintavétel, a betegek onkológiai kezelése átlagosan a 11. posztoperatív napon megkezdődött. Az eloquens területeket érintő tumorok 69%-ban subtotalis rezekció történt. A transphenoidalis hypophysis adenomák műtéti ideje átlagosan 12 perccel csökkent, a betegek 84,2%-a három év után is tumormentes. A neuronavigációs rendszer használata tapasztalataink szerint csökkenti a perioperatív mordibitást és javítja a várható túlélést és életminőséget.

1 - SZTE ÁOK Idegsebészeti Klinika

16

P4/I. SZEKCIÓ

péntek 9:30

NEURONAVIGÁCIÓ ÉS NEURORADIOLÓGIA Debrecen Berényi Ervin 1, Kovács Kázmér 1, Gutema Emanuel 2, Katona Péter 3 A sebészeti beavatkozások irányítására a képalkotás teremt hátteret. Ezek közül különösen jelentős a műtét közben történő valós idejű irányítás a képalkotók által adott információk felhasználásával. A navigáció szó a közlekedésben az irányítást, tájékozódást jelenti - a neuronavigáció az idegsebészeti beavatkozások segítését. Itt azonban több megoldandó feladat is jelentkezik: releváns képi információk gyűjtése, az információk megfelelő feldolgozása, egymáshoz történő illesztése és azok műtét közbeni folyamatos, valós idejű alkalmazása egy adott, a beteg fejének pozíciójához regisztrált térben. Az idegsebész az információkat a műtéti tervezéshez, valamint a műtét irányításához, követéséhez, ellenőrzéséhez alkalmazza. A Debreceni Egyetemen 2006. óta történik a komplex képinformációk felhasználása a műtéti tervezéshez - a valódi, valós idejű neuronavigáció feltételei csak 2014. tavaszán teremtődtek meg egy Medtronic StealthStation S7 Surgical Navigation System beszerzésével. A képi információkat CT, MR és szükség esetén PET vizsgálatok információs anyagai jelentik. Ezek közül az MR 3DT1 adatok, melyek biztosítják a referencia teret, szükség esetén a CT csontos információival kiegészítve, illetve a tervezett beavatkozás függvényében a DTI, fMRI és PET információk is beépítésre kerülnek. DTI esetében streamline (3D Slicer) és probabilisticus tractographiát (FSL) végzünk. Az funkcionális vizsgálatok motoros, szenzoros, beszéd, vagy memória fMRI jelentenek a patológiás eltérés lokalizációjának függvényében. A műtét tervezéséhez, irányításához szükséges rostcsoportok és az aktív corticalis területek dicomizált labelmap formában töltődnek be a navigációs rendszerbe. Előadásunkban eseteken keresztül mutatjuk be a neuronavigáció előkészítése során alkalmazott lépéseket és a képalkotó, képfeldogozó szakember szempontjából felmerülő problémákat.

1 - DE ÁOK Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék 2 - DE Klinikai Központ Idegsebészeti Klinika 3 - Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet

17

P5/I. SZEKCIÓ

péntek 9:50

NEURONAVIGÁCIÓ ÉS NEURORADIOLÓGIA Multimodális képfeldolgozással támogatott sugársebészeti tervezés Debrecenben Emri Miklós 1 A Debreceni Egyetem területén működő GAMMA Sugársebészeti Központban 2007. óta végeznek olyan agyi sugársebészeti beavatkozásokat, amelyekben a koponya CT felvételek mellett MRI képanyagot is használnak. A tervezés során felhasznált regisztrált képanyag rutinszerű előállítása a Nukleáris Medicina Intézet munkatársai által kialakított képfeldolgozó infrastruktúrára épül. Az összefoglaló előadásban bemutatjuk a rutinszerűen működő multimodális képfeldolgozás lépéseit, a kialakított szoftverrendszer komponenseit, valamint regisztrációs feladatok megoldását nehezítő, részben vagy teljesen megoldott problémákat. Részletesen ismertetjük azokat a megoldásokat, amelyek eltérnek a hagyományos regisztrációs feladatoktól és amelyek miatt a kialakított infrastruktúrát speciális, a sugársebészeti tervezés szempontjából optimalizált képfeldogozó rendszernek tekinthetjük. Külön kitérünk azokra az tudományos kérdésekre és innovációs lehetőségekre, amelyek révén a projektben résztvevő szakemberek tudását K+F projektekben vagy tudományos pályázatok keretében lehet hasznosítani.

1 - DE Nukleáris Medicina Intézet

18

P6/I. SZEKCIÓ

péntek 10:10

NEURONAVIGÁCIÓ ÉS NEURORADIOLÓGIA Idegsebészeti szempontok a neuronavigációhoz és a műtéti tervezéshez /Mit vár az idegsebész a neuroradiológustól a navigáció kapcsán?/ Bognár László 1, Gutema Emánuel 1, Berényi Ervin 2 A neuronavigáció alapvetően egy helymeghatározó rendszerrel összekötött képnézegető, amely képes a legkülönbözőbb modalitások (preoperatív MR, CT, PET, fMRI, DTI és intraoperatív ultrahang) egyidejű megjelenítésére. A szeletek között a kezünkben lévő optikai-, vagy elektromágneses elven követett eszközzel mozoghatunk a műtét során. A rendszer tervező felületén egyszerűbb szegmentációk, 3D rekonstrukciók is előállíthatók a feltöltött képsorok alapján. A beavatkozás előtt a beteg arcát a navigációs eszközzel letapogatva térbeli pontokat prezentálunk a gép számára, amelyeket az a virtuális fejmodell identikus pontjaival feleltet meg, lehetővé téve a navigációt. A sikeres regisztrációhoz az arcnak az orr és fejtető közötti részét is tartalmazó, legalább 3 mm-es szeletvastagságú sorozatra van szükség. Fontos, hogy a szeleteknek folytonosaknak kell lenniük és CT-esetén a gantry nem lehet döntve. Ezen kívánalmaknak az országban készülő rutin CT vizsgálatok nagy része nem felel meg. A hypophysis adenomák követésére használt célzott sella MR vizsgálatok szintén alkalmatlanok a navigációra, tekintve, hogy nem tartalmazzák az arcot. A protokollok módosításával a betegről készülő vizsgálatok száma csökkenthető volna. Az idegsebész számára a navigáció során nem az anatómiai struktúrák szegmentációi jelentik a legnagyobb segítséget, hanem az elokvens területek, tractográfia, az anyagcsere információk megjelenítése. Az ehhez szükséges fMRI, DTI, PET adatok feldolgozása már a beteg érkezése előtt megkezdődik. Ebben segítséget nyújtana egy egységes PACS szerver, amelyről az országszerte készülő anyagok letölthetőek lennének. Ahhoz, hogy a beavatkozás sikerét valóban segítő, integrált képanyagot hozzunk létre, a beteg tüneteit, a beavatkozás részleteit ismerő, és a kifinomult képalkotó vizsgálatokat végző orvosok szoros együttműködése szükséges.

1 - DE Idegsebészeti Klinika 2 - DE ÁOK Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék

19

II. SZEKCIÓ VELESZÜLETETT FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK VIZSGÁLATA Hajdú Terem Moderál: dr. Barsi Péter, dr. Rudas Gábor 11: 00 - 11:35

Szakszon Katalin– Újfalusi Anikó, Balogh István, Bessenyei Beáta , Berényi Ervin Szindrómák és neuroradiológia I-II. 11:35-11:55

Rudas Gábor A praenatalis központi idegrendszeri fertőzések képalkotása 11:55-12:15

Barsi Péter Hogyan találjuk meg a fejlődési rendellenességet képeinken? 12:15-12:35

András Jakab, Gregor Kasprian, Ernst Schwartz, Gerlinde M Grube, Christian Mitter, Daniela Prayer, Georg Langs, Veronika Schöpf Characterizing abnormal white matter pathways and functional activity in fetuses with corpus callosum agenesis 12:35-12:45

Orsi Gergely, Hadzsiev Kinga, Bogner Péter, Kövér Ferenc Kvantitatív multivoxel spektroszkópia a kreatin metabolizmusés transzport defektusok diagnosztikájában - Esetbemutatás 12:45-12:55

Nagy Szilvia Anett, John Flóra, Horváth Réka, Perlaki Gábor, Orsi Gergely, Barsi Péter, Dóczi Tamás, Kövér Ferenc, Janszky József , Bogner Péter Bi-exponenciális diffúziós jeleltérés vizsgálata mesialis temporális lebeny és juvenilis myoclonusos epilepsziában 12:55-13:05

Varga Edit, Rudas Gábor Diabeteses ketoacidosis ritka szövődménye

20

P1-2/II. SZEKCIÓ

péntek 11:00

VELESZÜLETETT FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK VIZSGÁLATA Szindrómák és neuroradiológia I-II. Szakszon Katalin 1 – Újfalusi Anikó 2, Balogh István 2, Bessenyei Beáta 2, Berényi Ervin 3 A veleszületett rendellenességek klinikai és genetikai diagnózisának első és legmeghatározóbb lépése a fenotipizálás, azaz a fenotípusos (anatómiai, morfológiai és funkcionális) jegyek keresése, elemzése és megfelelő tüneti rangsorolása. A diagnosztikai folyamatnak elengedhetetlen részét képezik a neuroradiológiai és egyéb képalkotó vizsgálatok a külsőleg nem látható, fizikális vizsgálattal nem fellelhető agyi, vázrendszeri vagy belszervi anomaliák azonosítása révén. A szerzők a Debreceni Egyetem Klinikai Genetikai Központ Genetika Szakrendelésén megjelent eseteken keresztül mutatnak be olyan szindrómákat, genetikai betegségeket, melyekben a neuroradiológiai, képalkotó diagnosztikai eltérések ismerete nagyban hozzájárult a ritka betegségben szenvedő betegek pontos diagnózisának felállításához. A rendellenességek hátterében álló genetikai eltérések azonosítása révén lehetővé vált az érintett családokban az ismétlődési kockázat felmérése, szükség esetén prenatalis genetikai diagnózis biztosítása.

1 - DE Gyermekgyógyászati Intézet 2 - DE Laboratóriumi Medicina Intézet, 3 - DE ÁOK Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék

21

P3/II. SZEKCIÓ

péntek 11:35 VELESZÜLETETT FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK VIZSGÁLATA

A praenatalis központi idegrendszeri fertőzések képalkotása

Rudas Gábor 1

A praenatalis központi idegrendszeri fertőzések különböznek minden más életkorbeli CNS infekcióktól, mert a fejlődő agyat károsítja. A fetus életkora, a gestációs idő fontosabb, mint maga a kórokozó: általánosságban mondhatjuk, hogy az első két trimeszterbeli fertőzés fejlődési rendellenességet okoz, míg a harmadik trimeszterbeli inkább destruktív elváltozásokat. A fertőzés terjedésének három útja van: 1. a bactériumok általában ascendáló fertőzést okoznak; 2. a virusok általában transzplacentárisan terjednek; 3. de van egy speciális csoport, amikor a fertőzés a szülőutakon történik és ide a HSV 2., ill. a Streptococcus B (GBS) tartozik. A legfontosabb kórokozók az un. TORCH csoport (Toxoplasma, CMV, Rubeola és a HSV 2), ill. a GBS. Ismert az un. Pseudo TORCH, amikor genetikai, ill. metaboliás betegségek (Asphyxia, stb.) a TORCH-csal azonos képalkotó eltéréseket okoznak, de a serológia, ill. a PCR negatív. A képalkotó modalitások az UH és az MR, míg a CT a rendkívül gyenge képminőség – a fehérállomány nem myelinizált, így nagyon magas víztartalmú) – és az igen magas effektív sugárdózis miatt kontraindikált. Az MR vizsgálatoknál ismert a fetalis MR, amikor gyakorlatilag csak T2 (SSH, HASTE, stb.) subsecundumos méréseket alkalmazunk és természetesen semmilyen szedálásra nincs szükség – bár a vizsgálatnak sok limitációja van! -, ill. a postnatális MR, amikor az alkalmazott szekvenciák: axiális T2 TSE, DWI, ADC, T2* és a sag. T1 3D grad mérés, valamint az MR Spektroszkópia. A FLAIR mérésre nincs szükség, hiszen a fehérállomány myelinizációjának hiánya miatt, így a képminőség katasztrofális. Szükség esetén ki kell egészíteni 3D TOF, ill. 2D PC MRA-val. Ez utóbbiak minősége is legtöbbször kifogástalan. Az előadásban kitérek a különböző kórokozók okozta elváltozásokra, itt azonban csak arra hívnám a figyelmet fel, hogy az MR-nek van messze a legjobb szenzitivitása és specificitása, mely azonban az életkor előrehaladtával látványosan romlik (!), tehát az MR vizsgálatot a lehető leghamarabb kell elvégezni. Az UH már lényegesen kisebb diagnosztikus értékkel bír, míg a koponya rtg. felvétel, ill. a CT minimális információ tartalmú. A fentieknek megfelelően el kell felejteni az évtizedeken át tanultakat pl. a különféle meszesedésekről, melyek sokkal ritkábbak, mint maguk az infectiok és fals negatív eredményt adnak. Az időben történő MR vizsgálat nagy diagnosztikus értékkel bír, nagyon jól kiegészíti a klinikumot és lényegesen csökkentheti a mortalitást, ill. a morbiditást. 1 - SE MR Kutatóközpont

22

P4/II. SZEKCIÓ

péntek 11:55

VELESZÜLETETT FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK VIZSGÁLATA Hogyan találjuk meg a fejlődési rendellenességet képeinken? Barsi Péter 1

Az agyi fejlődési rendellenességek (AFR) radiológus számára kellemetlen tulajdonságai: ritkák, gyakran szövődnek egymással, nincs mindig külső jelük, méretük és a tünetek súlyossága nem feltétlenül arányos. Klinikai jelentőségük nagyon különböző: a corpus callosum agenesia kiterjedt elváltozás lényeges tünet nélkül, míg kis focalis corticalis dysplasia terápiarezisztens epilepsziát okozhat. Az AFR-ek is jobban vizsgálhatók MR-rel, mint CT-vel. Az alapvető szekvenciák: GRE-3D-T1, jó minőségű FLAIR, T2, DWI/ADC és GRE-T2*/SWI. Felismerésük kulcsa az ismeretek mellett a képanyag szisztematikus értékelése. 1. Középvonal: A corpus callosum, chiasma, sella, cerebellum, agytörzs és craniospinalis átmenet fontos elváltozások anatómiai lokalizációi. A callosalis dysgenensisek pl. önmagukban nem jelentősek, de felhívják a figyelmet lényegesebb elváltozások lehetőségére. 2. Aszimmetriák: Az agyféltekék enyhe aszimmetriája normális. Jelentős aszimmetriánál a jelviszonyok, a liquorterek tágassága segít eldönteni, hogy a nagyobb vagy a kisebb oldal kóros. 3. Liquorterek: A kamrai ependymát végigkövetve felfedezzük a subependymalis heterotopiákat, schizencephaliákat, sclerosis tuberosa nodulusait. A septum pellucidum rendellenességei más AFR-kkel járhatnak. Arachnoidealis cysták, körülírt sulcus tágulatok, kóros folyadékgyülemek utalhatnak a szomszédos agyállományban AFR-re. 4. Kóros jelintenitás (denzitás): Különösen a FLAIR szekvencia segíthet kis elváltozások felfedezésében. 5. Cortex: A legnehezebb feladat, de kis elváltozások felfedezéséhez nélkülözhetetlen a teljes cortex áttekintése. Ha megvastagodott területet látunk, csak akkor tartsuk kórosnak, ha minden síkban meggyőzően ábrázolódik. 6. Teljes spektrumok: Chiari-I-hez 60%-ban syringohydromyelia, Chiari-II-höz 100%-ban myelomeningocele társul. Septo-opticus dysplasiában a septum pellucidum hiánya és a látópálya hypogenesiája mellett gyakran találunk corticalis FR-ket. A phacomatosisok különböző jellegzetes elváltozásokat okoznak. Jó minőségű vizsgálatok pontos értékelésével apró AFR-ket is ki tudunk mutatni. Jelentőségük a klinikai szakemberrel egyeztetve határozható meg. 1 - SE MR Kutatóközpont

23

P5/II. SZEKCIÓ

péntek 12:15 VELESZÜLETETT FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK VIZSGÁLATA

Characterizing abnormal white matter pathways and functional activity in fetuses with corpus callosum agenesis

András Jakab 1, Gregor Kasprian 1, Ernst Schwartz 1, Gerlinde M Gruber 1, Christian Mitter 1, Daniela Prayer 1, Georg Langs 1, Veronika Schöpf 1

Agenesis of the corpus callosum is a model disease for disrupted connectivity of the human brain, in which the pathological formation of interhemispheric fibers results in subtle to severe cognitive deficits. Postnatal studies suggest that the characteristic abnormal pathways in this pathology are compensatory structures that emerge via neural plasticity. We challenge this hypothesis and assume a globally different network organization of the structural interconnections already in the fetal acallosal brain, hypothesizing a phenotype that is also associated with functional MRI signal alterations. Twenty fetuses with isolated corpus callosum agenesis with or without associated malformations were enrolled and fiber connectivity among 90 brain regions was assessed using in utero diffusion tensor imaging. Macroscopic scale connectomes were compared to 20 agematched normally developing fetuses by multiple granularity of network analysis. Nine functional MRI sessions were collected for a subgroup of acallosal fetuses, in which spatially coherent signal fluctuations were interrogated with independent component analysis. Gradually increasing connectivity strength and tract diffusion anisotropy during gestation were dominant in antero-posteriorly running paramedian and antero-laterally running aberrant pathways, and in short-range connections in the temporoparietal regions. In fetuses with associated abnormalities, more diffuse reduction of cortico-cortical and cortico-subcortical connectivity was observed than in cases with isolated callosal agenesis. Fewer network components of functional MRI signal fluctuations were classified as neural in acallosal fetuses, with a tendency to have overrepresented occipital networks and less frontal activation, presumably indicating a lag in development. Acallosal fetal brains show a globally altered connectivity network structure compared to normals. Besides the previously described Probst and sigmoid bundles, we revealed a prenatally differently organized macroconnectome, dominated by increased connectivity. The normal functional developmental trajectory is disrupted in callosal agenesis. These findings provide evidence that abnormal pathways are already present during at early stages of fetal brain development in the majority of cerebral white matter.

1 - Medical University of Vienna

24

P6/II. SZEKCIÓ

péntek 12:35

VELESZÜLETETT FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK VIZSGÁLATA Kvantitatív multivoxel spektroszkópia a kreatin metabolizmusés transzport defektusok diagnosztikájában - Esetbemutatás

Orsi Gergely 1,2, Hadzsiev Kinga 3, Bogner Péter 1, Kövér Ferenc 1

Bevezetés: A kreatin egy nitrogén tartalmú vegyület, ami a mitokondrium és a citoplazma közötti energiatranszportban vesz részt, ahol végül az ATP felhasználásra kerül. Három ismert betegség köthető a kreatin szintéziséhez, illetve annak transzportjához: két enzimhiány, az arginin:glicin amidinotranszferáz (AGAT) és a guanidinoacetát metiltranszferáz (GAMT) hiány valamint a kreatin transzporter (CRTR) defektus. A nagy-térerejű mágneses rezonanciás spektroszkópia egy optimális módszer az agy kreatin és guanidinoacetát koncentrációjának in vivo meghatározására, mely egyrészt a diagnózist segíti, másrészt a kezelés hatékonyságának monitorozására alkalmas. Módszerek: Esetbemutatásként egy 9 éves fiúgyermeket prezentálunk, akinél a vezető tünetegyüttes autisztikus viselkedés, beszédfejlődés késés, mentális retardáció és epilepszia volt. Rutin MRI képalkotást és kvantitatív multi-voxel spektroszkópiát végeztünk 3 Tesla térerejű Siemens TRIO teljes test MR készüléken. Eredmények: A laboreredmények normális (1.31 μmol/l) plazma guanidinoacetát(GAA), és normál (79 mmol/l) vizelet GAA/kreatin szintet mutattak, míg a vizelet kreatin/kreatinin koncentráció aránya kiemelkedően magas volt (2.07 mol/mol). A rutin MR képalkotás enyhe leukodisztrófia-szerű elváltozást mutatott a centrum semiovale magasságában a parietális fehérállományban. A kvantitatív MR spektroszkópia nagymértékben csökkent agyi kreatin- (1.008 mmol/l, SD=0.24) és közel normálisnak tekinthető (1.47 mmol/l, SD=0.26) guanidinoacetát szintet mutatott. Konklúzió: Habár a kvantitatív MR spektroszkópia nem tekinthető elsődleges szűrőmódszernek, mégis független diagnosztikus eszközként felhasználható a kreatin transzport és metabolizmus betegségeinél. Emellett segítségével egyrészt elkülöníthető a három kreatin szintézishez és transzporthoz kötődő betegség az AGAT, GAMT és CRTR hiány, másrészt monitorozni lehet a szubsztitúciós terápiát, amennyiben az alkalmazható.

1 - Pécsi Diagnosztikai Központ 2 - MTA-PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport 3 - Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Orvosi Genetikai Intézet

25

P7/II. SZEKCIÓ

péntek 12:45

VELESZÜLETETT FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK VIZSGÁLATA Bi-exponenciális diffúziós jeleltérés vizsgálata mesialis temporális lebeny és juvenilis myoclonusos epilepsziában Nagy Szilvia Anett 1, John Flóra 2, Horváth Réka 2, Perlaki Gábor 1,3, Orsi Gergely 1,3, Barsi Péter 4, Dóczi Tamás 3, 5, Kövér Ferenc 1,5, Janszky József 2,3, Bogner Péter 1,5 Bevezetés: Bi-exponenciális diffúziós jeleltérések mind mesialis temporális lebeny (mTLE), mind juvelinis myoclonusos (JME) epilepsziában egyelőre tisztázatlanok. Ezért jelen kutatás célja, hogy mTLE kései post-ictalis fázisában, valamint juvelinis myoclonusos epilepsziában tapasztalt esetleges bi-exponenciális fehér-és szürkeállományi diffúziós különbségekre rávilágítson, valamint összehasonlítsa azokat egy nemben- és korban illesztett kontroll csoporttal. Módszerek: A diffúzió-súlyozott képeket egy klinikai 3T MR berendezéssel készítettük 19 egyoldali hippocampus sclerosist mutató mTLE, 15 JME beteg és 34 nem- és kor szerint illesztett kontroll személy bevonásával. Az átlag jelcsökkenésre, a bi-exponenciális egyenletnek megfelelően görbét illesztettünk, majd megállapítottuk a gyors (ADCfast) és lassú (ADCslow) diffúziós komponensek értékét, illetve azok százalékos arányát. Eredmények: Adataink alapján a mTLE betegek hippocampus régiójában mért emelkedett látszólagos diffúziós koefficiens (mADC), a lassú frakció százalékos csökkenésének eredménye. mTLE betegcsoport fehérállományában az mADC és az ADCfast értékek magasabbnak bizonyultak a kontroll csoporthoz képest, ami a betegcsoport ipsi- és kontralateralis temporalis fehérállományában tapasztalható magasabb mADC (p<0,005) és alacsonyabb pslow (p<0,05) értékeknek is köszönhető. A kontroll csoport thalamus régiójában a két oldal között tapasztalt ADCfast (p<0,01) és ADCslow (p<0001) különbség a JME csoportban nem volt megfigyelhető. Következtetések: Kutatásunk alapján elmondható, hogy bi-exponenciál is diffúziós jelcsökkenés elemzése klinikai potenciállal bírhat, a nem-lézionális epilepsziás esetek epileptogén területének meghatározásában, míg mesialis temporalis lebeny epilepsziában a normálisnak tűnő fehérállomány érintettségének tisztázása további kutatások céljaként szolgálhat.

1 2 3 4 5

- Pécsi Diagnosztikai Központ - Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Neurológiai Klinika - MTA-PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport - SE MR Kutatóközpont - Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Idegsebészeti Klinika

26

P8/II. SZEKCIÓ

péntek 12:55

VELESZÜLETETT FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK VIZSGÁLATA Diabeteses ketoacidosis ritka szövődményei Varga Edit 1, Rudas Gábor 1 BEVEZETÉS – Esetismertetésünkkel szeretnénk felhívni a figyelmet a diabeteses ketoacidosis lehetséges intracerebrális szövődményeire, a szövődmény kialakulásához vezető pathomechanizmusra, valamint az MR és MR angiográfiás vizsgálat fontosságára. ESETISMERTETÉS – A 11 éves fiúnál kórházi felvételét megelőzően egy héttel fogyás, vírus infekció tünetei jelentkeztek. Háziorvos többször vizsgálta és vírus fertőzésre gondolva otthoni ápolást javasolt. Laboratóriumi vizsgálat nem történt. Felvételét megelőző napon fejfájás, hasfájás, hányás jelentkezett, majd neurológiai tünetek alakultak ki és a gyermek végül eszméletlenné vált. A tünetek hátterében diabeteses ketoacidosisra derült fény. A megkezdett terápia ellenére intracerebrális komplikáció lépett fel. Az elvégzett akut koponya MR vizsgálat cerebrális oedemat (CE) és stroke-ot igazolt. A sűrgős idegsebészeti beavatkozás (kétoldali craniotomia) megmentette a gyermek életét, de ezt követően is hosszú intenzív osztályos kezelésre szorult és elhúzódó, lassú javulás volt tapasztalható. KÖVETKEZTETÉS – A diabeteses ketoacidosis intracerebralis komplikációja ritka (310 ‰), de életveszélyes állapot és a betegek döntő többsége súlyos neurológiai deficittel gyógyul. Teljes felépülés az eseteknek csak 10-15 %-kában várható. A fel nem ismert cerebrális oedema a beékelődés révén halált okozhat, de a kialakuló stroke is súlyos neurológiai károsodáshoz vezethet. A különböző intracerebralis komplikációk elkülönítése csak időben elvégzett koponya MR vizsgálattal lehetséges, mivel a stroke kezdeti tünetei szegényesek lehetnek és könnyen összetéveszthetők a diabeteses ketoacidosis talaján kialakult cerebrális oedema tüneteivel. A megfelelő módon kivitelezett MR vizsgálat tisztázhatja a lehetséges pathomechanizmust és a megfelelő terápiás és idegsebészeti beavatkozások elvégezhetők.

1 - SE MR Kutatóközpont

27

ESETKONZULTÁCIÓS LEHETŐSÉG eRAD HÁTTÉRREL Szép Ernő Terem

13.30 – 14.30 Moderál: dr. Bágyi Péter

Péntek délben -az ebédidő egy részében- lehetőség van egy-egy jelentős eset megbeszélésére a Szép Ernő teremben. Biztosított : számítógépes háttér, Practice Builder eRad, távleletező rendszer elérése, TERASY, Jivex.

28

III/a. SZEKCIÓ MINDEN MI KÉPALKOTÁS: „LAYERED DIAGNOSIS”, TÉRFOGLALÁS, STROKE, HÁLÓZATOK Hajdú Terem

Moderál: Prof. dr. Bogner Péter, Prof. dr. Molnár Péter 14:30-14:45

Varga Károly A neuroradiológia első számú eszköze az MRÚj lehetőségek a neurológiai MR képalkotásban 14:45-15:05

Molnár Péter Mit jelent a neuro-radiológusok és a neuro-onkopathológusok számára a Haarlem-konszenzusban megfogalmazott „layered”diagnosis? 15:05-15:15

Várallyay Csanád, Neuwelt Edward MR perfúzió agytumorokban neuronavigációhoz és terápiás hatékonyság megítélésére 15:15-15:25

Horváth Andrea, Nagy Szilvia Anett, Perlaki Gábor, Orsi Gergely, Tóth Arnold, Dóczi Tamás, Horváth Zsolt, Bogner Péter Megváltozott szöveti diffúzió gliómás betegek épnek tűnő fehérállományában 15:25-15:35

Várallyay Péter, Bagó Attila, Osztie Éva Pszeudoprogresszió glioblastomás betegek konkomittáló radiokemoterápiás kezelése után 15:35-15:45

Kovács Árpád A glioblastoma multiforme modern képalkotáson alapuló sugárkezelése

29

III/a. SZEKCIÓ MINDEN MI KÉPALKOTÁS: „LAYERED DIAGNOSIS”, TÉRFOGLALÁS, STROKE, HÁLÓZATOK Hajdú Terem

15:45-15:55

Szloboda Péter, Valálik István, Bakos Mária, Rudas Gábor DTI alapú probabilisztikus traktográfia az idegsebészetben, eredményes thalamusstimuláció célpontjának konnektivitás vizsgálata 15:55-16:05

Nagy Marianna, Emri Miklós, Spisák Tamás, Aranyi Csaba, Kovács Kázmér, Lánczi Levente István, Tarjányi Eszter, Berényi Ervin Agyatlasz illesztési módszerek kvantitatív összehasonlítására kidolgozott szoftverrendszer 16:05-16:15

Kovács Kázmér, Vér Csilla, Csiba László, Spisák Tamás, Berényi Ervin, Katona Péter, Emri Miklós Paretikus stroke betegek agyi aktivitáskülönbségeinek kimutatása fMRI vizsgálattal 16:15-16:25

Katona Péter, Aranyi Csaba, Vér Csilla, Csiba László, Berényi Ervin, Emri Miklós Poststroke betegek passzív lábmozgatása során aktiválódó motoros hálózat karakterizálása fMRI mérések segítségével 16:25-16-35

Emri Miklós, Aranyi Csaba, Spisák Tamás, Szemán-Nagy Anita, Ferencz Ákos, Varga Zsófia, Berényi Ervin A Rockland-i minta adatbázisából disszociáció skála alapján választott csoportok komplex hálózatanalízise

30

P2/III/a. SZEKCIÓ

péntek 14:45

MINDEN MI KÉPALKOTÁS: „LAYERED DIAGNOSIS”, TÉRFOGLALÁS, STROKE, HÁLÓZATOK Mit jelent a neuro-radiológusok és a neuro-onkopathológusok számára a Haarlem-konszenzusban megfogalmazott „layered” diagnosis? Molnár Péter 1

A 2014 májusában, Haarlemben (Hollandia) megfogalmazott állásfoglalás, ill. az ezt követő viták (XVIII. International Conference of Neuropathology, Rio de Janeiro) jelzik, hogy a glialis daganatok molekuláris elemzése által feltárt adatok a napi diagnosztikus tevékenységünket alapjaiban megváltoztató irányt szabnak. Mára egyértelmű, hogy a 2007-ben napvilágot látott WHO alapelvek keretein túlnőttek a diagnosticus és prognosticus értékkel bíró felismerések: újra kell értékelnünk a primaer agydaganatok osztályozásával és gradusuk megítélésével kapcsolatos elképzeléseinket. Közös feladatunk, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a legfrissebb molekuláris adatok integrálása és a betegek érdekei, valamint a laboratóriumok technikai/anyagi lehetőségei között. Ehhez szervesen hozzá tartozik a nemzetközi szakértő csoportok által jelenleg javasolt elképzelések minél szélesebb körű megismerése. Ez utóbbiak egyik alapvető eleme, hogy a pathologusok számára irányt adó testületek kívánatosnak látják az ún. „computational pathology” bevezetését, ami elkerülhetetlenül hatással lesz a neuroradiologusok diagnosztikus munkájára is. Hasonlóképpen kölcsönös együttműködés alapján képzelhető el az is, hogy a pathomorphologiai elvek újragondolása ne okozzon zavart a sok szempontból azonos szemléleten (úm. analógiás gondolkozás) nyugvó diagnosztikus neuro-onkoradiológia művelőiben. A megváltozott igényekhez csak együttműködés segítségével lesz lehetőségünk alkalmazkodni és csak remélni lehet, hogy még nem késtünk el az ezzel kapcsolatos kérdések közös végig-gondolásával. Elkerülhetetlen, hogy határos időn belül változtassunk a pathologiai leletek formáján: itthon is be kell vezetni a „WHO’s Next?” nemzetközi kollokvium által ajánlott ún. „Integrált (layered) diagnosis”-t (kórismét) tartalmazó leletformát. Ennek következményeivel, az adatok helyes értelmezésével az idegsebészeknek, neuro-onkologusoknak, radiologusoknak és radio-onkologusoknak meg kell ismerkedniük („barátkozniuk”), míg a pathologusoknak át kell térniük az új formátum használatára. Az előadásban ismertetni szeretném azt az elgondolást, mely szerint a klasszikus phenomenologiai kategóriák, szöveti-, sejtszintű-, molekuláris jellegzetességek leírását integráló (ezeknek egymásra „rétegzéséből” kialakuló) kórisme kialakítása milyen feladatok elé állítja a kórszövettanászt és a képalkotó szakmák 1 - DE ÁOK Patológiai Intézet

31

P3/III/a . SZEKCIÓ

péntek 15:05

MINDEN MI KÉPALKOTÁS: „LAYERED DIAGNOSIS”, TÉRFOGLALÁS, STROKE, HÁLÓZATOK MR perfúzió agytumorokban neuronavigációhoz és terápiás hatékonyság megítélésére Várallyay Csanád 1, Neuwelt Edward 1

Bár manapság a perfúziós MR vizsgálat nem jelent technikai kihívást a klinikai rutin diagnosztikában mégsem terjedt el. Az előadás célja a portlandi Oregon Health and Science University-n eltöltött évek és > 400 klinikai eset tapasztalatát megosztani agytumorok MR perfúziós vizsgálatáról. A magasabb térbeli felbontásra összpontosítva módosítottuk a strokenál használatos perfúziós szekvenciákat hangsúlyt fektettünk a kontrasztanyag extravazáció elkerülésére valamint korrekciójára is. Jelenleg perfúziós protokollunk ígéretes a terápiás hatékonyság megítélésére glioblastomás betegekben különösen az ún. pszeudoprogresszió progressziótól való elkülönítésére. Újabb indikáció a neuronavigáció nagyfelbontású ún. steady state blood volume (CBV) térképek segítségével amelyek blood pool vastartalmú kontrasztanyag (ferumoxytol) használatával állíthatók elő. Jelenleg folyó kutatásunk ezen nagyfelbontású CBV térképek klinikai jelentőségét viszgálja. Optimalizált perfúziós MR protokollnak helye van agytumorok rutin klinikai diagnosztikájában.

1 - Oregon Health and Science University

32

P4/III/a . SZEKCIÓ

péntek 15:15

MINDEN MI KÉPALKOTÁS: „LAYERED DIAGNOSIS”, TÉRFOGLALÁS, STROKE, HÁLÓZATOK



Megváltozott szöveti diffúzió gliómás betegek épnek tűnő fehérállományában

Horváth Andrea 1,2,3, Nagy Szilvia Anett 1,3, Perlaki Gábor 1,3,4, Orsi Gergely 1,3,4, Tóth Arnold 1,2,3, Dóczi Tamás 2,4 , Horváth Zsolt 2, Bogner Péter 1,3 Bevezetés: A gliómák pontos kiterjedése nem ismert. Infiltráló tumor sejtek és mikrometasztázisok jelen lehetnek az épnek látszó szövetekben is, ami szokásos MR protokolokkal nem detektálható. Az épnek tűnő fehérállomány megváltozott diffúzióját már több betegségnél (migrén, sclerosis multiplex és epilepszia) leírták. Jelen tanulmány célja diffúziós paraméterek vizsgálata gliómás betegek épnek látszó fehérállományában monoexponenciális és biexponenciális diffúziós modellekkel. Módszer: Tizenegy szövettanilag igazolt gliómás beteget (grádus II-IV) és tizenegy korban és nemben illesztett egészséges kontrol alanyt vizsgáltunk diffúzió súlyozott MR képalkotással 3 Tesla MR készüléken. A kontralateralis félteke teljes fehérállománya szegmentálásra került. Az épnek látszó fehérállomány diffúziós patamétereit mind a monoexponenciális (b= 0-1000 s/mm2), mind a biexponenciális (b=0-5000 s/mm2) diffúziós modellel meghatároztuk. A csoportokat Mann-Whitney U teszttel hasonlítottuk össze. Az épnek látszó fehérállomány diffuzivitásának korral, grádussal és tumor fajtájával (primer vs. rekurrens) való kapcsolatát többszörös lineáris regresszióval vizsgáltuk. Eredmények: A gliómás betegek épnek látszó fehérállománya szignifikánsan emelkedett ADCmono, és ADCfastvalamint szignifikánsan csökkent pslow értékeket mutatott a kontroll csoporthoz képest. A gliómás betegeknél mért ADCslowcsökkenés nem volt szignifikáns a kontrolhoz képest. Az épnek tűnő fehér állományban mért ADCmono érték szignifikánsan korrelált a tumor grádusával. Következtetés: Gliómás betegek épnek látszó fehérállományában mérhető diffúziós eltérések a lassú diffúziós frakció volumen csökkenésének következménye. Ennek hátterében mikrostrukturális károsodások sejthetők, melynek oka lehet az infiltráló tumormsejtek által kiváltott oedema.

1234-

Pécsi Diagnosztikai Központ Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Idegsebészeti Klinika Pécsi Tudományegyetem, Kisérleti Idegtudományi és Klinikai Neuroradiológiai Tanszék MTA –PTE Klinikai Idegtudományi MR Kutató Csoport

33

P5/III/a. SZEKCIÓ

péntek 15:25

MINDEN MI KÉPALKOTÁS: „LAYERED DIAGNOSIS”, TÉRFOGLALÁS, STROKE, HÁLÓZATOK Pszeudoprogresszió glioblastomás betegek konkomittáló radiokemoterápiás kezelése után Várallyay Péter 1, Bagó Attila 1, Osztie Éva 1

Glioblastomás betegek konkomittáló radiokemoterápiás kezelését követően gyakran látható a besugárzott területben olyan halmozás, ami nagyobb vagy újkeletű a kezelés előtt készült vizsgálathoz képest, mely azonban a terápia megváltoztatása nélkül spontán regrediál. A jelenséget pszeudoprogressziónak nevezzük, oka pedig a radioés kemoterápia által okozott szubakut szöveti károsodás az erek permeabilitásának fokozódásával és oedemával. Ez a nem-tumoros halmozás az esetek kb. 30%-ában, általában az első 3-6 hónapban fordul elő. Felismerése rendkívül fontos, hiszen ha a halmozást tévesen progresszióként értékeljük, akkor megszakítatthatjuk a beteg - egyébként hatásos - Temozolamid kezelését. Intézetünkben operált és követett betegek MR vizsgálatait elemezve felhívjuk a figyelmet a jelenség gyakoriságára és fontosságára és az irodalmi adatokat is áttekintve tárgyaljuk az elkülönítési lehetőséget a valódi tumor progresszió és a pszeudoprogresszió között.

1 - Országos Idegtudományi Intézet

34

P6/III/a. SZEKCIÓ

péntek 15:35

MINDEN MI KÉPALKOTÁS: „LAYERED DIAGNOSIS”, TÉRFOGLALÁS, STROKE, HÁLÓZATOK A glioblastoma multiforme modern képalkotáson alapuló sugárkezelése

Kovács Árpád 1,2

Célkitűzés: A glioblastoma multiforme kezelése komoly klinikai kihívást jelent. A modern képalkotók alkalmazása alapvető elvárás a betegség 3D alapú kemo-radioterápiájában. Intézetünkben 2008-ban kiterjedt kutatási program indult a funkcionális MRI és DTI információk 3D alapú besugárzás tervezésbe történő integrálásának vizsgálatára. Az előadás célja a konvencionális és funkcionális képalkotó eljárások alkalmazhatóságának bemutatása a céltérfogat valamint rizikószerv defincióban. Beteganyag és módszer: A vizsgálati program kezdete óta 17astrocytomás (mind high, mind low grade szövettani típus) beteg vizsgálata, feldolgozása történt meg a klinikai csoportban. A konvencionális tervezési CT, műtét előtti valamint azt követő kontrasztanyagos MR vizsgálatok mellett a betegeknél 4 paradigmát tartalmazó funkcionális MRI vizsgálat történt (acusticus, vizuális, somatosenzoros valamint számolási paradigma). Emellett minden betegnél DTI vizsgálat is készült a pályarendszerek leírása céljából. Vizsgálati végpontjaink között a képi információ konvencionális tervezőrendszerekhez történő illeszthetősége, a vizsgálat tolerálhatósága, valamint a teoretikus terápiás előnyök leírása szerepelt. Eredmények: A képi információ megfelelő konverziót követően nagy pontossággal illeszthető a konvencionálisan elérhető tervezőprogramokhoz. A tervezési céltérfogathoz közel eső aktivációs területek figyelembe vételével még hagyományos 3D tervezés mellett is csökkenthető azok dózis terhelése. Konklúzió: A konvencionális keresztmetszeti képalkotó eljárások alkalmazása mellett a funkcionális képi információk integrálása megoldható a konvencionális 3D besugárzás tervezés folyamatában. Az aktivációs területek védelme a betegek életminőségét javíthatják. Jelenleg is folynak vizsgálataink a klinikai hatás feltérképezésére, az alkalmazási területek, lehetőségek tisztázására.

1 - KE EÜ Centrum Onkoradiológia 2 - PTE ETK KKK Diagnosztikai Tanszék

35

P7/III/a . SZEKCIÓ

péntek 15:45

MINDEN MI KÉPALKOTÁS: „LAYERED DIAGNOSIS”, TÉRFOGLALÁS, STROKE, HÁLÓZATOK DTI alapú probabilisztikus traktográfia az idegsebészetben, eredményes thalamusstimuláció célpontjának konnektivitás vizsgálata Szloboda Péter 1, Valálik István 1, Bakos Mária 1, Rudas Gábor 2

Bevezetés: Intézményünkben immár 16. éve végzett mély agyi stimulációs műtétek egyik fontos célpontja a Thalamus Ventralis Intermedius magja (Vim). A tremor kezelésben kitüntetett szerepet játszó Vim mag konnektivitása az agy egyéb területeivel jelenleg is feltérképezésre vár. Vizsgálatunk során korábban sikeres Vim-DBS műtéten átesett betegek aktív elektróda érzékelői körül elhelyezkedő agyszövet traktográfiás vizsgálatát végeztük el, melynek segítségével a betegre egyedi, a tremor patológiájának a megértésében fontos pályarendszerek jeleníthetőek meg. Módszerek: Vizsgálatunkban 11 esszenciális tremorban szenvedő Vim-DBS műtéten átesett beteg szerepelt. A tremor redukció a műtétet követően a kiválasztott betegek esetében elérte a 95%-ot. Az aktív érintkezők koordinátáit a betegek postoperatív CT terében határoztuk meg. Az érintkezők körül szerkesztett becsült aktivációs térfogatot az MNI152 atlaszhoz regisztráltuk, majd probabilitás alapú traktográfiát végeztünk az FMRIB Software Library segítségével. Eredmények: Az elvégzett regisztrációt követően a betegek közös aktivációs térfogatát meghatároztuk, melynek lokalizációja megfelelt a korábbi anatómiai célpontnak az MNI152 standard térben. Ezen terület konnektivitását vizsgálva összeköttetések rajzolódtak a motoros, a premotoros kéreggel, valamint a nucleus dentatus maggal. Következtetés: A cortico-thalamo-cerebellaris pályarendszer megjelenítésével a műtétre kerülő betegek egyedi anatómiai variációi jeleníthetőek meg, melyek a műtéti tervezésben fontos szerepet játszhatnak, így javíthatják az elvégzett műtétek eredményességét.

1 - Szent János Kórház 2 - SE MR Kutatóközpont

36

P8/III/a. SZEKCIÓ

péntek 15:55

MINDEN MI KÉPALKOTÁS: „LAYERED DIAGNOSIS”, TÉRFOGLALÁS, STROKE, HÁLÓZATOK Agyatlasz illesztési módszerek kvantitatív összehasonlítására kidolgozott szoftverrendszer Nagy Marianna 1, Emri Miklós 2, Spisák Tamás 2, Aranyi Csaba 2, Kovács Kázmér 1, Lánczi Levente István 1, Tarjányi Eszter 1, Berényi Ervin 1 Bevezetés Az intracraniális térfoglalásban szenvedő betegek T1-súlyozott képanyagainak standardizálása esetében a térfoglalások vagy a kezelési hatások során kialakult strukturális torzulások miatt az agyatlasz technika alkalmazhatósága nem mindig bizonyul megfelelő pontosságúnak. A torzító hatások számszerű karakterizálása elősegítheti a térbeli illesztés folyamatának optimalizálását, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a korszerű képfeldolgozási módszerek és az agyi hálózatok tanulmányozása elérhetővé válik több klinikai projekt számára is. A problémakör jobb megismerése érdekében célul tűztük ki egy olyan komplex szoftverrendszer kialakítását, amely számszerűen jellemzi egy standardizálási módszer jóságát. Anyag és módszer A kidolgozandó rendszer egy bővíthető képi adatbázisból, standardizálási szkriptekből és statisztikai programokból áll. Az adatbázis a Debreceni Egyetem archívumából válogatott, 15 meningeomával és 15 multiplex metasztázissal diagnosztizált beteg kezelés előtti GE Signa XL 1.5 T MR készülékkel, valamint Siemens MAGNETOM Essenza 1.5 T MR készülékkel készült 11 stroke-os és 16 kontroll személy T1-súlyozott MR felvételére épül. Az illeszkedés pontosságát a primer képanyagon felrajzolt 13 referencia régió atlasztérbeli elhelyezkedésének variabilitásával jellemeztük. A regionális variabilitások alapján egy integrált paramétert számolunk, amely monoton csökkenő módon jelzi a vizsgált térbeli standardizálási módszer adatbázisra vetített jóságát Eredmények A kidolgozott rendszer segítségével az FSL az MNItools és a SPM8 szoftverek esetében vizsgáltuk az MNI152 templáthoz történő illesztést. A kimutatott eltérések nem különíthetők el a referencia régiórendszer rajzolási bizonytalanságától, így módszerünk gyakorlati alkalmazása előtt a régiókijelölés további pontosítását, a referencia adatbázis szakértők által történő érvényesítését kell megoldanunk.

1 - DE ÁOK Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék 2 - DE Nukleáris Medicina Intézet

37

P9/III/a. SZEKCIÓ

péntek 16:05

MINDEN MI KÉPALKOTÁS: „LAYERED DIAGNOSIS”, TÉRFOGLALÁS, STROKE, HÁLÓZATOK Paretikus stroke betegek agyi aktivitáskülönbségeinek kimutatása fMRI vizsgálattal Kovács Kázmér 1, Vér Csilla 2, Csiba László 2, Spisák Tamás 3, Berényi Ervin 4, Katona Péter 3,4, Emri Miklós 3 Bevezetés: Világviszonylatban, a rokkantság vezető oka, valamint a mortalitás második leggyakoribb oka a stroke. A felépülésben kulcsfontosságú szereppel bír az esemény utáni szoros követés és fizikoterápia. A hemiparesis egyik lehetséges kezelési módszere a passzív mozgatás, melynek a lokális hatások (antitrombotikus, szöveti kontrakciók oldása) mellett a központi idegrendszerre kifejtett hatását is regisztrálták. Tanulmányunkban célul tűztük ki –a terápiás és imaging szempontból is különösen nehéz – az ép és paretikus bokaízület passzív mozgatásával összefüggő funkcionális agyi hálózatok kimutatását és összehasonlítását. Módszerek: A mintavételezés során szigorú kritériumokkal az egyéb társbetegségektől mentes homogén csoportot alakítottunk ki a Debreceni Egyetem Klinikai Központ és a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet beteganyagából (n=12; 52-82 év; SD=9,59; A=65,33; nő: férfi 7:5;). Vizsgálatunkban, az ép és érintett bokaízület passzív mozgatása során task-based fMRI felvételeket készítettünk Siemens Magnetom Essenza 1,5T MR készüléken (TE=42ms; flip angle=90; 3x3x3mm; TR=3000ms; 41 slice; 100 volume). A képfeldolgozás során a GLM analízis előtt az agyi léziókat az x-tengely mentén tükrözéssel egységesítettük, valamint kiegészítettük az FSL FEAT lépéseit compcorr alapú zajcsökkentéssel. Eredmények: Az ép oldali bokaízület passzív mozgatásakor átlagos aktiváció az ellenoldali gyrus pre- és postcentralis, valamint mindkét oldali gyrus supramarginalis, a frontális és parietális lebeny operkuláris területén jelent meg. A paretikus bokaízület passzív mozgatásakor átlagos aktivációt detektáltunk az ellenoldali gyrus pre- és postcentralisban, a gyrus temporalis superior (hátsó rész) és a centrális operkuláris kortex területén, valamint az azonos oldali gyrus postcentralisban, a frontális operkulumban és a cerebellumban. Megbeszélés: Kutatásunk kimutatta az ép és paretikus bokaízület passzív mozgatása közötti aktivációs különbségeket. Irodalmi adatokkal egybecsengve a primer központok károsodásakor magasabb szintű központok veszik át az irányítást.

1234-

DE ÁOK Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztika Tanszék DE Neurológiai Klinika, Klinikai Központ DE Nukleáris Medicina Intézet, Klinikai Központ Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Központi Radiológiai Diagnosztika

38

P10/III/a. SZEKCIÓ

péntek 16:15

MINDEN MI KÉPALKOTÁS: „LAYERED DIAGNOSIS”, TÉRFOGLALÁS, STROKE, HÁLÓZATOK Poststroke betegek passzív lábmozgatása során aktiválódó motoros hálózat karakterizálása fMRI mérések segítségével Katona Péter 1, Aranyi Csaba 2, Vér Csilla 3, Csiba László 3, Berényi Ervin 1, Emri Miklós 2 Bevezetés: A stroke utáni rehabilitáció és felépülés szempontjából fontos szerepe van a különböző terápiás eljárásoknak. A paresis-ek egyik lehetséges rehabilitációs módszere a végtag passzív mozgatása, melynek a lokális hatások mellett a központi idegrendszerre kifejtett hatását is regisztrálták. Paradigma vezérelt fMRI méréseken alapuló dinamikus kauzális modellszámítások (DCM) segítségével egy stimuláció hatására aktiválódó hálózatok vizsgálhatók. A különböző hálózati karakterisztikák és azok változásainak populáció szintű tanulmányozása segíthet olyan biológiai markerek keresésében, amelyek terápiás hatások fMRI mérésen alapuló kimutatására adhat lehetőséget. Célkitűzés: Célul tűztük ki, hogy stroke-os betegek egy homogén, egyéb társbetegségektől mentes csoportjának fMRI mérésével meghatározzuk a paresis-es és az egészséges láb passzív mozgatásakor működő motoros hálózatait és e hálózatok paramétereit. Módszer: A vizsgálatban 12 hemiparesises beteg, Siemens Magnetom Essenza 1,5 T berendezéssel készült 3DT1 és fMRI méréseinek képanyagát használtuk fel. Személyenként két aktivációs és egy nyugalmi fMRI szken készült, stimulációként az egészséges és paresis-es láb passzív mozgatását a betegek fizioterapeutája végezte. A hálózatanalízis előtti feldolgozáshoz az SPM8 szoftvert használtuk, melynek során a mozgáskorrigált és szűrt fMRI képanyagokat az MNI152 atlasztérbe transzformáltuk. A DCM analízishez 4 alapmodellt definiáltunk, melyekben hálózati végpontként a primer motoros (M1), a prae motor cortex (PM) és a suplementer motoros (SMA) területeknek megfelelő régiókat jelöltük ki. A végpontok által reprezentált neurális csoportok közötti kapcsolatrendszert úgy határoztuk meg, hogy azok biológiailag elképzelhető kapcsolatokat modellezzenek, jelenjenek meg a féltekék közötti kapcsolatok és a külső stimuláció a mozgatott lábbal ellentétes féltekében legyen. Az utóbbi hatás figyelembevételére modellenként 3 lehetőséget vizsgáltunk (PM, SMA, PM+SMA). Az így kialakított 12 modell illesztése után az optimális alapmodellt, illetve a stimuláció hatásának forrását Bayes-féle összehasonlítás eredményeként választottuk ki. Eredmények: Az alapmodellek közül csak a betegek felénél lehetett egyértelműen optimális modellt találni. A külső hatás modellezése az egészséges láb mozgatása esetében 80%-ban a PM területhez volt köthető, a paresis-es láb esetében ebből a szempontból az SMA szerepe megnőtt. A számításokat az előfeldolgozás további javításával, a vizsgálati képanyagok mozgási műtermékek alapján történő szűrésével, valamint a modell-választás optimalizálásával célszerű folytatni. 1 - DE ÁOK Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék 2 - DE KK Nukleáris Medicina Intézet 3 - DE KK Neurológiai Klinika

39

P11/III/a. SZEKCIÓ

péntek 16:25

MINDEN MI KÉPALKOTÁS: „LAYERED DIAGNOSIS”, TÉRFOGLALÁS, STROKE, HÁLÓZATOK A Rockland-i minta adatbázisából disszociáció skála alapján választott csoportok komplex hálózatanalízise Emri Miklós 1, Aranyi Csaba 1, Spisák Tamás 1, Szemán-Nagy Anita 2, Ferencz Ákos 2, Varga Zsófia 3, Berényi Ervin 4 Bevezetés A disszociáció pszichológiai értelemben a traumával szembeni védekezésként írható le, a traumatikus élmények a pszichés és szomatikus következményeken túl a biztonságérzést támadják meg. Ezek a hatások - természetes módon - a hagyományos funkcionális vagy strukturális képalkotó eljárásokkal nem mutathatók ki. Ezért célul tűztük ki, hogy a rendelkezésre álló hálózatelemzési módszerekkel tanulmányozzuk a disszociatív élményekkel jellemezhető és a disszociatív élményekkel nem rendelkező személyek funkcionális kapcsolatrendszerében jelentkező eltéréseket. Módszer A vizsgálat során a Rockland-i mintából a Trauma Symptom Checklist skála Disszociáció alskálája alapján választottunk ki a két 14 fős, nem, kor és kezesség tekintetében illesztett csoportot. A vizsgálati személyek nyugalmi fMRI méréseit SPM8 szoftverrel illesztettük az MNI152 térbe. A standardizált képanyagok felhasználásával funkcionális és effektív konnektivitási számításokat végeztünk. A funkcionális agyi hálózatokat az AAL regionális adatbázis alapján számolt wavelet-korrelációval állítottuk elő. A lassú, spontán szinkronizációhoz köthető kapcsolatmátrixokat statisztikus parametrikus hálózatanalízissel (SPN), valamint súlyozott gráfelméleti (WG) számításokra épülő regionális és globális hálózati karakterisztikák statisztikai elemzésével vizsgáltuk. Effektív konnektivitás módszerrel a Default Mode Network (DMN) kapcsolatrendszerét tanulmányoztuk. A DMN régiórendszerét (MPC:medial prefrontal cortex, PCC:posterior cingulate cortex, ILP:inferior parietal lobule) irodalmi adatok alapján jelöltük ki, a kauzális kapcsolatok elemzését Granger kauzalitással (GC) és dinamikus kauzális modellek (sDCM) illesztésével végeztük el. Eredmények és következtetés Funkcionális hálózatanalízissel (SPN, WG) a két csoport között nem tudtunk szignifikáns eltérést kimutatni. Effektív konnektivitási számítások alapján a sDCM-el számolt PCC belső, gátló mechanizmusa és az MPC-PCC kapcsolatok közötti eltérés bizonyult szignifikánsnak.Eredményeink alapján megállapítható, hogy a modell-alapú hálózatanalízis érzékenyebb módszernek tekinthető mint a gráfelméleti számításokra épülő analízis. A kimutatott eltérések irodalmi adatokkal egyezést mutatnak, azaz elemzésünk neuropszichológia szempontjából értékelhető eredményt szolgáltatott. 1 - DE Nukleáris Medicina Intézet 2 - DE Pszichológia Intézet 3 - DE Pszichiátriai Klinika 4 - DE ÁOK Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék

40

IV/a . SZEKCIÓ A GADOLÍNIUM TARTALMÚ KONTRASZTANYAGOK SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE Hajdú Terem

Moderál: Prof. dr. Berényi Ervin, Prof. dr. Brücher Ernő 17:00-17:05

Szikora István Beszámoló az MR CLEAN tanulmány (Multicenter Randomized CLinical trial of Endovascular treatment for Acute ischemic stroke in the Netherlands) eredményéről 17:05-17:25

Brücher Ernő A ritkaföldfémek ioncserés elválasztásától a gadolínium alapú MRI kontrasztanyagokig 17:25-17:40

Baranyai Zsolt, Brücher Ernő, Alessandro Maiocchi, Fulvio Uggeri, Tóth Imre, Silvio Aime Gadolínium-kelátok mint biztonságos MRI kontrasztanyagok: a kémiai egyensúlyok és a kinetikai sajátságok szerepe 17:40-17:55

Tircsó Gyula, Kálmán Ferenc, Baranyai Zsolt, Brücher Ernő, Tóth Imre Új irányok az MRI kontrasztanyagok fejlesztésében 17:55-18:15

Gilbert Deray Use of gadolinium chelates in high risk patient : the view of a nephrologist

41

IV/a. SZEKCIÓ A GADOLÍNIUM TARTALMÚ KONTRASZTANYAGOK SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE Hajdú Terem

18:15-18:25

Laczovics Attila, Berényi Ervin, Szemán-Nagy Gábor, Tóth Melinda Gadolínium tartalmú kontrasztanyagok toxicitásának vizsgálata sejttenyészeteken 18:25-18:35

Perlaki Gábor, Orsi Gergely, Nagy Szilvia Anett, Bogner Péter, Bihari Katalin, Bóné Beáta, Ács Péter, Komoly Sámuel, Aschermann Zsuzsanna Az agyi vaslerakódás kvantitatív MR képalkotáson alapuló vizsgálata nyaki disztóniában 18:35-18:45

Tóth Arnold, Kovács Noémi, Környei Bálint, Perlaki Gábor, Orsi Gergely, Bogner Péter, Büki András, Schwarcz Attila Követéses SWI vizsgálatok koponyasérülésben: a léziók dinamikájának feltárása 18:45-18:55

Szidonya László, Takáts Annamária, Sipos Ildikó, Tamás Gertrúd, Kovács Gabriella, Rudas Gábor, Barsi Péter Az MR Parkinsonizmus Index alkalmazhatóságának vizsgálata a progresszív szupranukleáris parézis differenciáldiagnosztikájában 18:55-19:05

Pintér Nándor Agytörzsi struktúrák ábrázolásának kezdeti eredményei Phase Difference Enhanced Imaging (PADRE) technikával

42

P2/IV/a. SZEKCIÓ

péntek 17:05

A GADOLÍNIUM TARTALMÚ KONTRASZTANYAGOK SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE A ritkaföldfémek ioncserés elválasztásától a gadolínium alapú MRI kontrasztanyagokig Brücher Ernő 1

Az előadás a gadolínium tartalmú MRI kontrasztanyagok koordinációs kémiai kutatásokkal kapcsolatos előzményeit és a Debreceni Egyetemen jó félévszázada folyó ritkaföldfém komplexekkel foglalkozó kutatások ezekben játszott szerepét kívánja bemutatni. Az MRI vizsgálatokban kontrasztanyagként használt gadolínium(III)-aminopolikarboxilát komplexek kémiájának megismerése nagyrészt a ritkaföldfémek (Ln3+) ioncserés kromatográfiás elválasztásával kapcsolatosan az 1950-es évek végén kezdődött. Az elválasztást főként EDTA-val végezték, de a DTPA-val (a Magnevist® komplexképző liganduma) is történtek elválasztási kísérletek. A Debreceni Egyetemen Tanszékünkön is folytak elválasztási kísérletek és felismertük az Ln(EDTA) komplexek disszociációja sebességének fontos szerepét az elválasztásban és tanulmányoztuk a Ln(EDTA) és Ln(DTPA) komplexek fémioncsere reakciói kinetikáját és mechanizmusát. A ritkaföldfémek ipari elválasztását aztán az 1960-as évek végén oldószer-extrakciós módszerrel oldották meg és ezzel csökkent az érdeklődés az aminopolikarboxilát komplexek iránt. Ennek ellenére Debrecenben folytattuk a kinetikai vizsgálatokat újabb ligandumokkal és kiterjesztettük ezeket komplexeik és vegyeskomplexeik egyensúlyi reakcióinak tanulmányozására is. Az 1980-as évek közepétől, az MRI kontrasztanyagok iránti igény megjelenésétől, jelentősen nőtt az érdeklődés a gadolínium- és egyéb ritkaföldfém-aminopolikarboxilát komplexek vizsgálata iránt (ez az „alap” és „alkalmazott” kutatás egymásra találásának szép példája). Tapasztalataink alapján közreműködtünk két, azóta már bevezetett és több potenciális kontrasztanyag fizikai-kémiai sajátságai megállapításában, a Gd3+ komplexek relaxációs hatását meghatározó tényezők leírásában. A Nefrogén Szisztémás Fibrósis (NSF) betegség felismerése után ismét megújult az érdeklődés a Gd3+ komplexek kémiája, főként az in vivo bekövetkező disszociációjuk kinetikája iránt. Az ilyen irányú vizsgálatokat igyekszünk fiziológiáshoz közeli feltételek mellett végezni, ami a „tiszta” kémiai rendszerekben kapottakhoz viszonyítva némiképp meglepő eredményeket szolgáltat.

1 - DE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

43

P3/IV/a. SZEKCIÓ

péntek 17:25

A GADOLÍNIUM TARTALMÚ KONTRASZTANYAGOK SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE Gadolínium-kelátok mint biztonságos MRI kontrasztanyagok: a kémiai egyensúlyok és a kinetikai sajátságok szerepe

Baranyai Zsolt 1, Brücher Ernő 1, Alessandro Maiocchi 2, Fulvio Uggeri 2, Tóth Imre 1, Silvio Aime 3

A Gd(III)-komplexeket elterjedten alkalmazzák kontrasztanyagként a Mágneses Rezonanciás Képalkotásban (MRI) a kép éllességének fokozására. A legutóbbi években komoly igény merült fel a klinikailag alkalmazott Gd(III)-komplexek biológiai rendszerekben mutatott viselkedésének részletesebb megismerésére, mivel 2006-ban egy új, még nem gyógyítható betegséget diagnosztizáltak olyan súlyos vesebetegek esetében, akiknek az MRI vizsgálatát Gd3+ tartalmú kontrasztanyaggal végezték. A betegség, a Nefrogén Szisztémás Fibrosis (NSF) kialakulását a feltevések szerint a Gd(III) kelát részleges disszociációjával keletkező és a szervezetben akkumulálódó Gd3+ (pl. GdPO4-ként) okozza.1,2 A Gd3+ tartalmú kontrasztanyagok biztonságos alkalmazásának és az NSF kialakulása megértésének érdekében fontos feladat a Gd(III)-komplexekkel, mint kontrasztanyagokkal lejátszódó folyamatok tanulmányozása biológiai körülményekhez közeli feltételek mellett. A Gd(III)-komplexek (az élő szervezetben bekövetkező) disszociációjának hajtóerejét a testfolyadékokban lejátszódó egyensúlyi folyamatok jelentik. Ezek modellezésére egyensúlyi számításokat végeztünk az általunk fiziológiás feltételek mellett (370C, 0,15 M NaCl) meghatározott egyensúlyi adatok felhasználásával. Számításaink szerint bekövetkezhet a Gd(III)-komplexek kismértékű disszociációja Gd(PO4) és a megfelelő Ca(II)-komplex képződése mellett, amelyet Micelláris Kapilláris Elektroforézis (MEKC) vizsgálatokkal igazoltuk vérszérumban. A Gd(III)-komplexek szervezetben bekövetkező disszociációjának mértékét a disszociáció és kiürülés sebességének viszonya határozza meg. Testfolyadékokban a nyíltláncú Gd(III)-komplexek az endogén fémionokkal (Zn2+, Cu2+, Ca2+) cserereakciókban vehetnek részt, amelyet a kisméretű ligandumok (citrát, foszfát és karbonát) katalizálnak. A makrociklusos Gd(III)-komplexek fémioncsere reakciói lényegesen lassabbak, amelyek csak a komplexek savkatalizált disszociációjával játszódnak le. A Gd(III)-komplexek egyensúlyi, kinetikai és farmakokinetikai viselkedését figyelembe véve kiszámítottuk a felszabaduló Gd3+-ion mennyiségét egészséges (a kiürülés felezési ideje: t1/2≈1.5 óra) és krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek (t1/2≈30 óra) esetében. A számítások alapján a nyíltláncú Gd(III)-komplexek (főként Gd(DTPA-BMA) – Omniscan) disszociációja és a szervezetben maradó Gd3+-ion mennyisége jelentősen megnő a vesefunkció romlásával, míg a makrociklusos Gd(III)-komplexek esetében a felszabaduló Gd3+-ionok mennyisége elhanyagolható. Irodalomjegyzék: 1 T. Grobner, Nephrol Dial Transpl. 2006, 21, 1104., 2 S. K. Morcos, Brit. Pharmacol., 2007, 80, 73. 1 - DE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 2 - Bracco Imaging spa, Via Ribes 5, Colleretto Giacosa (TO) 3 - Department of Molecular Biotechnology and Health Sciences, Molecular Imaging Center, University of Torino

44

P4/IV/a. SZEKCIÓ

péntek 17:40

A GADOLÍNIUM TARTALMÚ KONTRASZTANYAGOK SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE Új irányok az MRI kontrasztanyagok fejlesztésében Tircsó Gyula 1, Kálmán Ferenc 1,Baranyai Zsolt 1, Brücher Ernő 1, Tóth Imre 1 A Mágneses Rezonanciás Képalkotásban (MRI) már 1980-as évek közepétől előszeretettel alkalmazzák kontrasztanyagként a paramágneses fémionok komplexeit. A kutatások először Mn2+-ionok vegyületeire irányultak, de a lényegesen jobb relaxációs paraméterekkel rendelkező Gd3+-ion komplexei hamar kiszorították ezen biogén fémiont, így napjainkban kilenc Gd3+-alapú kontrasztanyag van a kereskedelmi forgalomban. A kezdetekben javasolt ágensek extracelluláris kontrasztanyagok voltak, de már a kilencvenes évek közepén elindultak olyan fejlesztések, amelyek szervspecifikus (pl. máj vizsgálatainál alkalmazott [Gd(EOB-DTPA)]2-, vagy az angiográfiás vizsgálatokat lehetővé tevő [Gd(MS-325)]3-) készítményeket eredményeztek. Az elmúlt 10-15 évben ugyanakkor nagyon sok olyan kontrasztanyag jelöltet állítottak elő és vizsgáltak meg, amelyek képesek lehetnek pl. a szervezeten belüli pH, a hőmérséklet, a pO2, az enzimaktivitás, a biogén fémionok (Ca2+, Zn2+, stb.) vagy olyan fontos molekulák, mint pl. a glükóz koncentrációjának nem invazív módon történő követésére/mérésére. Az előadás első részében ezen „intelligens” (smart) kontrasztanyagokat tekintjük át, különös tekintettel a Debreceni Egyetem, Ritka(föld)fém Kutatócsoportjában végzett kutatásokra. Gd3+-kontrasztanyagok alkalmazását beárnyékolja a 2000-es évek derekán diagnosztizált betegség, a Nefrogén Szisztémás Fibrosis (NSF), amit összekötnek bizonyos Gd3+kelátok szervezeten belüli részleges disszociációjával. Az NSF megjelenése rámutatott a komplexek fizikai-kémiai paraméterei (stabilitás, kinetikai inertség stb.) vizsgálatának és finomhangolásának fontosságára. Ennek eredményeként az utóbbi időben jelentősen megnőtt az igény olyan Gd3+-alapú ágensek iránt, amelyek kinetikai inertsége meghaladja a jelenleg is használatos kontrasztanyagokét. Mindemellett a kisebb termodinamikai stabilitással rendelkező, de mégis kisebb toxicitásúnak és biztonságosabbnak tartott Mn2+-komplexek kutatása is reneszánszát éli. Az előadás második részében kutatócsoportunk ilyen témákban elért eredményeit foglaljuk össze. Köszönetnyilvánítás: A kutatás a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0043 számú ENVIKUT projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Vizsgálatainkat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok OTKA K-84291 és K-109029 sz. pályázatok támogatásával végeztük. 1 - DE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

45

P6/IV/a. SZEKCIÓ

péntek 18:15

A GADOLÍNIUM TARTALMÚ KONTRASZTANYAGOK SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE Gadolínium tartalmú kontrasztanyagok toxicitásának vizsgálata sejttenyészeteken Laczovics Attila 1, Berényi Ervin 1, Szemán-Nagy Gábor 2, Tóth Melinda 2 A gadolínium tartalmú kontrasztanyagok használata beépült az MRI vizsgálatok protokolljába. A differenciáldiagnosztikát segíti, hogy a különböző típusú és grádusú tumorok eltérően halmozzák a kelátokat. A halmozás mértékét és mintázatát a vér-agy gát károsodás befolyásolja. Hosszú évekig, a szakirodalom kisebb mellékhatásoktól eltekintve (hányinger, hányás, szédülés, stb.) veszélytelennek tartotta a gadolínium tartalmú kelátokat. A kétezres évek elején hozták összefüggésbe ezeket az ágenseket a NSF (Nefrogén Szisztémás Fibrosis) nevű betegséggel. Munkánk során azt tűztük ki célul, hogy kifejlesztünk egy olyan módszert, melynek segítségével megítélhető klinikai forgalomban lévő ágensek toxicitása sejtekre nézve. Közismert, hogy a klinikai használatban lévő különböző típusú gadolínium tartalmú kelátok kémiai szerkezetükben lényeges különbséget mutatnak. Kiemelendő például, hogy bizonyos komplexek negatív töltéssel rendelkeznek, de vannak töltés nélküli kontrasztanyagok is. Míg egyes kelátok makrociklusos szerkezettel rendelkeznek, addig vannak kontrasztanyagok melyek nyílt-láncú ligandumok (komplexképzők) GdIII-ionnal képzett komplexei. Vizsgálatainkat kétféle sejtvonalon végeztük, négy különböző kémiai szerkezettel rendelkező gadolínium tartalmú kontrasztanyag bevonásával. Az astrocytából származó A172-es glioblastoma sejtvonalat és fibroblast sejteket 96 lyukú plateben szélesztettük. A kitapadást követően lecseréltük a médiumot (tápfolyadékot), a sejtekre rákerült gadoterate meglumine, gadoversetamide, gadodiamide vagy gadopentetate dimeglumine 1 μmol/ml végkoncentrációban. A kontrasztanyag nélküli sejttenyészetek kontrollként szolgáltak. A kelátok jelenlétében 24- illetve 48 óráig inkubáltuk tovább a sejteket 37°C-on, 5%-os CO2 jelenléte mellett. Ezt követően a médiumot lecseréljük MTT-re [3-(4,5-dimethylthiazol-2-yl)-2,5-diphenyltetrazolium bromide] melyet csak a metabolikusan aktív sejtek vesznek fel endocitózissal és alakítják át formazán-kristályokká. A keletkezett kristályokat DMSO-ban (dimetil-szulfoxid) oldottuk fel. A kapott oldat színintenzitása arányos a sejtek életképességével, illetve a rendszerben lévő sejtek mennyiségével. Az MTT assay alkalmas az ágensek jelenlétében szélesztett sejtek életképességének és proliferációjának a vizsgálatára. A módszer rávilágít a kontrasztanyagok kémiai szerkezetének fontosságára, mely befolyásolja a gadolínium dúsulásának a mértékét azáltal, hogy eltérő disszociációs kinetikát követnek a különböző komplexek. 1 - DE ÁOK, Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék 2 - DE TTK, Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék

46

P7/IV/a. SZEKCIÓ

péntek 18:25

A GADOLÍNIUM TARTALMÚ KONTRASZTANYAGOK SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE Az agyi vaslerakódás kvantitatív MR képalkotáson alapuló vizsgálata nyaki disztóniában Perlaki Gábor 1,2, Orsi Gergely 1,2, Nagy Szilvia Anett 2, Bogner Péter 2,3, Bihari Katalin 4, Bóné Beáta 5, Ács Péter 5, Komoly Sámuel 5, Aschermann Zsuzsanna 5 Bevezetés: Nyaki disztónia esetén a konvencionális MR képalkotás általában nem mutat jellegzetes agyi eltéréseket. A betegség patofiziológiájának pontosabb megértése érdekében egyesek olyan modern MRI technikákat javasolnak, mint a voxel-alapú morfometria (VBM) vagy a diffúziós tenzor képalkotás (DTI). Ezek a módszerek azonban nem minden esetben vezetnek konzisztens eredményre. Jelen kísérletben a vastartalom kvantifikálására alkalmas R2* relaxivitást vizsgáltuk, mint a nyaki disztónia egy lehetséges új képalkotó markerét. Módszerek: A vizsgálatban tizenkét nyaki disztóniában szenvedő nő (átlagos életkor: 45,4±8,0; tartomány: 33-61 év) és 12 korban és nemben illesztett kontroll alany (átlagos életkor: 45.0±8.0; tartomány: 32-61 év) vett részt. A 3T MR mérés során a thalamus, a nucleus caudatus, a putamen és a globus pallidus R2* relaxivitás értékei kerültek meghatározásra. A vizsgálandó régiók automatikus szegmentálása 3D T1-súlyozott MRPRAGE felvételen történt az FSL-FIRST program segítségével. Eredmények: A putamenben mért R2* relaxivitás pozitívan korrelált az életkorral. A nyaki disztóniában szenvedő betegek az egészséges kontroll csoporthoz viszonyítva megnövekedett R2* értéket mutattak a globus pallidusban. Következtetések: A nyaki disztóniában szenvedő betegek agyi változásaira utaló újabb kvantitatív bizonyíték szervesen kiegészíti a korábbi kutatási eredményeket. Postmortem vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére, hogy a putamenben megfigyelt emelkedett R2* relaxivitás megnövekedett vaslerakódást tükröz-e, vagy valamilyen más effektus áll a háttérben. Köszönetnyilvánítás: A bemutatott munka nem jöhetett volna létre a TÁMOP4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0017 „Új biomarkerek azonosítása különös tekintettel az idegrendszerben lerakódó szabad vas-toxicitására, a vastoxicitás kiváltotta oxidatív stresszre és innate immunreakcióra transzlációs vizsgálatokkal” című pályázat támogatása nélkül.

1 - MTA-PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport 2 - Pécsi Diagnosztikai Központ 3 - Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Idegsebészeti Klinika 4 - Országos Idegtudományi Intézet 5 - Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Neurológiai Klinika

47

P8/IV/a. SZEKCIÓ

péntek 18:35

A GADOLÍNIUM TARTALMÚ KONTRASZTANYAGOK SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE Követéses SWI vizsgálatok koponyasérülésben: a léziók dinamikájának feltárása

Tóth Arnold 1,2, Kovács Noémi 1, Környei Bálint 1, Perlaki Gábor 1, Orsi Gergely 1, Bogner Péter 1,3, Büki András 1, Schwarcz Attila 1

Bevezetés: A szuszceptibilitás súlyozott képalkotás (SWI) a ma ismert legérzékenyebb képalkotó módszer a diffúz axon károsodáshoz társuló mikroszkopikus vérzések kimutatására. A léziók számának, térfogatának, elhelyezkedésének megítélése segíti a súlyosság fokának és a prognózis megbecslését.A léziók időbeli viselkedéséről azonban rendkívül kevés adat áll rendelkezésre. Ezért rövid és hosszú távú követéses SWI vizsgálatot indítottunk koponyasérülésben, melyet néhány eset bemutatásával szeretnénk demonstrálni. Módszer: Beválogatási kritériumaink a következők: Súlyos-komplikált enyhe koponyasérülés diagnózisa, egyéb neurológiai, vagy pszichiátriai betegség, és rendszeres gyógyszer szedés hiánya. Eddig 3 alany akut követése (első mérés 72 órán, második 1 héten belül) és másik 3 alany hosszú távú követése (első mérés egy héten belül, második, ill. többedik mérés évekkel később) volt kivitelezhető. Minden alkalommal nagyfelbontású T1 súlyozott (MPRAGE), és SWI mérés készült. Alanyonként, a különböző időpontokból származó képeket térbeli „fedésbe” hoztuk (FSL FLIRT, FMRIB, Oxford), az elváltozások legjobb összehasonlíthatósága érdekében. A léziók (legalább 3 mm-es, fehérállományi kerek, vagy ovális hypodenzitás) képi koordinátáit és méretét rögzítettük. A léziók megjelenését, eltűnését, méretének változását vizsgáltuk, egyelőre statisztikai eszközök nélkül. Eredmények: Akut-subakut periódus: A 72 órán belüli méréshez képest az egyhetes követésen a következőket figyeltük meg: a; környező léziók „összeolvadása” össztérfogat emelkedéssel, b; különálló léziók térfogat növekedése c; változatlanul maradó léziók. Új léziók nem jelentek meg.Hosszú távú követés: A léziók mindhárom alanyban a többéves követéskor is fellelhetők voltak. Megbeszélés: Vizsgálatunk felhívja a figyelmet arra, hogy a mikroszkopikus vérzések kialakulása nem feltétlenül pillanatszerű, az akut időszakban progressziót mutathat. Ez alapján a SWI megítéléséhez fontos figyelembe venni a trauma óta eltelt időt. A progresszió jelenléte, mértéke összefügghet a beteg állapotával, kimenetelével, ez további kutatások szükségét veti fel.A léziók éveken át tartó jelenléte első sorban a repetitív koponyasérülések SWI értékelésénél játszhat szerepet. 1 - PTE ÁOK Idegsebészeti Klinika 2 - PTE ÁOK Radiológiai Klinika 3 - Pécsi Diagnosztikai Központ

48

P9/IV/a. SZEKCIÓ

péntek 18:45

A GADOLÍNIUM TARTALMÚ KONTRASZTANYAGOK SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE Az MR Parkinsonizmus Index alkalmazhatóságának vizsgálata a progresszív szupranukleáris parézis differenciáldiagnosztikájában Szidonya László 1, Takáts Annamária 2, Sipos Ildikó 2, Tamás Gertrúd 2, Kovács Gabriella 3, Rudas Gábor 4, Barsi Péter 4 A progresszív szupranukleáris parézis (PSP) egy neurodegeneratív betegség, jellemző tünetei a szupranukleáris függőleges tekintésbénulás, posturális instabilitás, parkinsonizmus, beszédzavar és mentális hanyatlás. Korai stádiumban pusztán a klinikai tünetek alapján problémás lehet a betegség elkülönítése a Parkinson-kórtól (PD) és a multiszisztémás atrófiától (MSA). Az évek során számos közlemény született, melyek különböző MR-paraméterek alkalmazhatóságát vizsgálták a differenciáldiagnosztika megkönnyítésére. 2008-ban Quattrone és munkatársai az MR Parkinsonizmus Index (MRPI) használatát javasolták, amit a középagy és a híd területéből, valamint a felső és középső hídkarok vastagságából lehet kiszámolni. Retrospektív vizsgálatunkban 15 beteg (3 PSP, 4 MSA, 5 PD, 3 más betegséggel diagnosztizált) MR képeinek független értékelését végezte el egy tapasztalt neuroradiológus és egy kevésbé tapasztalt vizsgáló. A középagy és a híd területe vonatkozásában nagyon jó egyezést találtunk a két mérés között (0,99 korreláció), a hídkarok vastagságának megítélése nagyobb szórást mutatott (0,63 – 0,77 korreláció), míg az ezekből számolt MRPI korrelációs együtthatója 0,88-nak adódott. Az MRPI mindkét vizsgáló esetében szignifikánsan különbözött a PSP versus többi beteg, a PSP vs PD és a PSP vs MSA összehasonlításban. Az MRPI értéke a PSP-s betegek esetében nem mutatott átfedést a többi betegnél mérhető számokkal, a Quattrone által javasolt határérték alkalmazható volt. Eredményeink alapján az MRPI jól használható paraméter a PSP differenciáldiagnosztikájában.

1 - SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Képalkotó Diagnosztikai Részleg, 2 - SE Neurológiai Klinika 3 - Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 4 - SE MR Kutatóközpont

49

P10/IV/a. SZEKCIÓ

péntek 18:55

A GADOLÍNIUM TARTALMÚ KONTRASZTANYAGOK SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE Agytörzsi struktúrák ábrázolásának kezdeti eredményei Phase Difference Enhanced Imaging (PADRE) technikával Pintér Nándor 1 Cél: A PADRE postprocessing technika optimalizálása 3D gradiens echo (GE) adatokon, az agytörzsi stuktúrák kontrasztjának növelésére, 1.5T térerejű készüléken. A munka során a korábban 3T térerejű készüléken publikált adatokat vettük irányadónak. Technika: Öt önkéntes vett részt a vizsgálatban (4 férfi, 1 nő, átlagéletkor:34.5év). A 3D GE sorozatok 1.5T térerejű Philips Intera scanneren készültek, a középagyra centrálva. A szekvencia paraméterek: TR:44ms, TE:38ms, flip angle:30°, voxel méret: 0.4x0.4x1mm. A post processing során a paramagnetikus fázis értékekkel dolgoztunk (vessel enhanced mode, VE). A PADRE paraméterek kombinálásával az adatokat első lépésben 343, majd 160 különböző filterrel rekonstruáltuk. Tizennyolc agytörzsi területen (ROI) elvégzett mérésből számoltunk kontraszt arányt, jel-zaj arányt és kontraszt-zaj arányt. Az eredményeket felhasználva, vizuális kontroll mellett határoztuk meg azokat a filter beállításokat, melyeken az optimalizálás további lépéseit elvégezzük. Eredmények: Meghatároztuk a PADRE paraméterek olyan tartományát, mellyel a jelenleg alkalmazott gyári post processing paramétereknél jobb kontraszttal tudtuk ábrázolni a nucleus rubert és a substantia nigrát. Egyéb területek tekintetében (colliculus superior, mesencephalon-pons átmenet, mesencephalon-diencephalon átmenet) a VE beállítás eredményei további elemzést igényelnek. A vizsgált struktúrák mellett olyan területeket is ábrázolásra kerültek, melyek hagyományosan a 1.5T térerőn alkalmazott SWI méréssel nem láthatók. Következtetések: A PADRE technika további optimalizálása alkalmas lehet az egyes agyi struktúrák szöveti kontrasztjának szelektív növelésére és ezzel a későbbiekben lehetővé válhat az eltérő paraméter beállítások célzott alkalmazása a különböző klinikai kérdések megválaszolásában.

1 - Országos Idegtudományi Intézet

50

III/b. SZEKCIÓ NEUROINTERVENCIÓ KIHÍVÁSAI A MINDENNAPOK TÜKRÉBEN Bocskai Terem Moderál: dr Szikora István, dr. Hudák István 14: 30 - 14:50

Szikora István , Gubucz István,Vadász Ágnes, Marosfői Miklós, Berentei Zsolt Bifurkáció aneurysmák áramlásmódosító kezelése 14:50 - 15:00

Szikora István, Kondor Máté, Czencz Máté, Vadász Ágnes, Fedorcsák Imre, Vajda János Embolizáció szerepe agyi angiomák komplex kezelésében: szövődmények és klinikai eredmények 15:00 - 15:10

Szikora István, Czencz Máté, Vadász Ágnes, Kondor Máté Embolizáció eredményei koponyaűri durális AV fistulák kezelésében 15:10 - 15:30

Hudák István Vena Galeni malformatio endovascularis kezelése 15:30 - 15:40

Berentei Zsolt, Gubucz István, Marosfői Miklós, Szikora István Sinus thrombozisok invazív kezelése

51

III/b. - IV/b. SZEKCIÓ NEUROINTERVENCIÓ KIHÍVÁSAI A MINDENNAPOK TÜKRÉBEN Bocskai Terem

15:40 - 15:50

Gubucz István, Berentei Zsolt, Marosfői Miklós, Szikora István Akut stroke invazív kezelése nyaki dissectiot követően 15:50 - 16:00

Gubucz István, Berentei Zsolt, Marosfői Miklós, Szikora István Angio negatív subarachnoidális vérzések előfordulási gyakorisága, klinikai lefolyása 16:00 - 16:20

Gubucz István, Berentei Zsolt, Marosfői Miklós, Szikora István Akut ischaemiás stroke invazív kezelésének lehetőségei és eredményei

IV/b. SZEKCIÓ STRATÉGIAI KEREKASZTAL INTRAARTERIALIS REKANALIZÁCIO, TROMBASPIRATIO, STENT TROMBECTOMIA Az elmult évek gyors technikai fejlődésének köszönhetően az intervenció szerepe az akut stroke kezelésében mára sokakat foglalkoztató kérdéssé vált. A Neuroradiológiai Kongresszuson a rendelkezésünkre álló másfél órában többek között a ki?, mikor?, hol? kérdésekre keressük a választ a neurointervenciót hazánkban művelő kollégákkal.

52

P1/III/b. SZEKCIÓ

péntek 14:30

NEUROINTERVENCIÓ KIHÍVÁSAI A MINDENNAPOK TÜKRÉBEN Bifurkáció aneurysmák áramlásmódosító kezelése

Szikora István 1, Gubucz István 1, Vadász Ágnes 1, Marosfői Miklós 1, Berentei Zsolt 1 Célkitűzés: Az emlékező fémötvözetekből fonási technológiával készült áramlásmódosító eszközök áttörést hoztak a nagy és szélesnyaku oldalfal aneurysmák endovasculáris kezelésében, a gyakoribb elágazás aneurysmák kezelésére azonban nem alkalmasak. Jelen munkában összefoglaljuk az ilyen aneurysmák kezelésére legujabban elérhetővé vált belső áramlásmódosító eszközökkel elért eredményeinket a nemzetközi tapasztalatok tükrében. Módszer: A belső áramlásmódosító eszközök nikkel-titánium ötvözet drótból font zárt gömb vagy hasáb alaku eszközök, melyek mikrokatéteren át az aneurysma lumenébe helyezhetők. Retrospektive tekintettük át az Intézetünkben a WEB áramlásmódosító eszközzel (Sequent Medical, US) kezelt 30 aneurysmáról prospective módon gyüjtött adatokat, s ezeket az első nemzetközi vizsgálatok eredményeihez hasonlítottuk. Eredmények: Összesen 30 szélesnyaku aneurysma (átlag átmérő 9 mm, nyakméret 5 mm) kezelését kíséreltük meg, mely egy esetben sikertelen maradt. Hat hónapos kontrol angiográfia eddig 14 esetben készült el, az aneurysma teljes zárását 6, kicsiny nyakmaradványt 7-, aneurysma maradványt 1 esetben találtunk. Ezek az eredmények 1 év (8 eset) és 2 év (1eset) után stabilak maradtak. Intraoperativ thrombotikus szövődményt 4 esetben észleltünk, ez 3 esetben okozott átmeneti tüneteket, tartós neurológiai tünettel járó szövődmény nem volt. A “WEBCAST” nemzetközi és a “French Observatory” franciaországi vizsgálatok összesített adatai szerint 113 aneurysma esetén 6 hónap után teljes aneurysm zárást 57-, nyakmaradványt 25-, aneurysma maradványt 19%-ban találtak. Emellett tartós thromboemboliás szövődményt 1,6-, vérzéses szövődményt 1,8%-ban észleltek. Következtetés: A kezdeti tapasztalatok szerint a bifurkáció aneurysmák belső áramlásmódosító kezelése biztonságos, és a korai eredmények alapján kielégítően eredményes módszer.

1 - Országos Klinkai Idegtudományi Intézet

53

P2/III/b. SZEKCIÓ

péntek 14:50 NEUROINTERVENCIÓ KIHÍVÁSAI A MINDENNAPOK TÜKRÉBEN

Embolizáció szerepe agyi angiomák komplex kezelésében: szövődmények és klinikai eredmények Szikora István 1 , Kondor Máté 1, Czencz Máté 1, Vadász Ágnes 1, Fedorcsák Imre 1, Vajda János 1 Célkitűzés: A nem vérzett agyi angiomák invaziv kezelésének eredményeit vizsgáló, közelmultban publikált randomizált tanulmány (ARUBA) 3 éves követési idő alatt lényegesen több stroke-ot és halált regisztrált az invaziv uton, mint a konzervativ módszerrel kezelt betegeknél. Mi retrospective módon elemeztük az Intézetünkben 2008-2014 között kombinált módszerrel (embolizáció, nyitott koponyaműtét, sugársebészet) kezelt betegeink eredményeit különös tekintettel az embolizációra. Módszer: Minden olyan beteg kórrajzát, műtéti leírását és kontrol ambuláns vizsgálati lapjait megvizsgáltuk, akik a jelzett periodusban legalább egy embolizáción estek át, melyet később akár sebészi vagy sugársebészi kezelés követett, vagy csak embolizáció történt. A betegek aktuális klinikai állapotát telefon interju segítségével igyekeztünk felmérni és azt a módosított Rankin skála (mRA) szerint értékeltük. Eredmények: Összesen 96 beteget azonosítottunk és eddig 56-ot (26 vérzett, 30 nem vérzett) tudtunk telefonon elérni. Az egész csoportban (96 beteg) embolizációhoz köthető szövődmény 10%-ban lépett fel, mely 4% tartós morbiditáshoz és 3% mortalitáshoz vezetett. Klinikailag a felmérés időpontjában az 56 beteg 77%-a volt önálló életvezetésre alkalmas (mRS 0-2) állapotban, 16% szorult gondozásra és 7% halt meg. A teljes beteganyag klinikai állapotáról az előadásban számolunk be. Következtetés: Multimodális megközelítés és megfelelő betegkiválasztás mellett az agyi angiomák invaziv kezelése a nemzetközi vizsgálatban közöltnél alacsonyabb morbiditással és mortalitással kezelhetők.

1 - Országos Klinkai Idegtudományi Intézet

54

P3/III/b. SZEKCIÓ

péntek 15:00

NEUROINTERVENCIÓ KIHÍVÁSAI A MINDENNAPOK TÜKRÉBEN Embolizáció eredményei koponyaűri durális AV fistulák kezelésében Szikora István 1, Czencz Máté 1, Vadász Ágnes 1, Kondor Máté 1 Célkitűzés: Az endovasculáirs kezelés lehetőségeinek vizsgálata koponyaűri durális AV fistulák (DAVF) kezelésében Módszer: Elemeztük a 2008 -2014 között Intézetünkben intracraniális DAVF miatt endovasculáris uton kezelt összes beteg kórtörténtét, műtéti leírását, valamint késői kontrol vizsgálatának adatait. A betegek aktuális klinikai állapotát telefoninterjú útján mértük fel a módosított Rankin skála szerint. Eredmények: A jelzett időszakban 63 beteget kezeltünk, 18-at vérzés, 45-öt egyéb tünetek miatt. A Borden skálán a fistulák 21%-a az I-, 11%-a a II- és 68%-a a III. osztályba sorolt. Az embolizációt 22%ban cyanoacrylate, 53%-ban ethylen-vinyl copolymer embolizáló anyaggal és 26%-ban vénás megközelítésből, mikrospirálokkal végeztük. Betegenként átlagosan 1,5 beavatkozás történt. Öt esetben volt szükség kiegészítő nyitott műtétre, 2 esetben sugársebészeti beavatkozásra. A legutolsó kontroll vizsgálat illetve telefoninterju idején a betegek 94%-a volt önálló életvitelre alkalmas állapotban (mRS 0-2), 1 beteg (2%) szorult tartós ápolásra (mRS 4) és kettő (3%) meghalt. Az embolizációhoz köthető szövődmény 3 esetben (5%) fordult elő, ebből 1 (2%) okozott tartós morbiditást és 1 (2%) halált. Következtetés: A jelenleg elérhető technikák birtokában koponyaűri durális AV fistulák endovasculáris kezelése akár trans-arteriális akár vénás uton nagy hatékonyságú, biztonságos eljárás.

1 - Országos Klinkai Idegtudományi Intézet, Neurointervenció

55

P5/III/b. SZEKCIÓ

péntek 15:30

NEUROINTERVENCIÓ KIHÍVÁSAI A MINDENNAPOK TÜKRÉBEN Sinus thrombosisok invazív kezelése

Berentei Zsolt 1, Marosfői Miklós 1, Gubucz István 1, Szikora István 1 Bevezetés: Az agyi sinus thrombosis (CVT) ritkán előforduló (incidenciája 0.22/100.000 évente), de lefolyását tekintve igen rossz kimenetelű kórkép, morbiditása 15%-25%, mortalitása 10%50%.A kezelési lehetőségek az anticoagulálástól az invazív endovasculáris beavatkozásig, úgymint superselektív lysis, illetve thrombectomia vagy thrombaspiráció terjednek.Ebben az előadásban saját, invazív sinus thrombosis kezeléssel szerzett tapasztalatainkat szeretnénk bemutatni a nemzetközi eredmények tükrében. Megbeszélés: Randomizált, kontrollált klinikai tanulmányok az anticoaguláció hasznosságát egyértelműen alátámasztják a CVT kezelésében, függtelenül a beavatkozás előtti intracerebrális vérzés (ICH) jelenlététől.A legnagyobb ilyen tanulmány, az ISCVT, esetében a mortalitás 8.3% volt, 79%-ban teljes felépülést (mRS 0-1) észleltek.A CVT azonban anticoagulálás ellenére az esetek 9%-13%-ban klinikailag rossz kimenettel végződhet, elsősorban azon esetekben ahol nagy, kiterjedt thrombus képződött.Ha az anticoagulálás ellenére a klinikai állapot romlik, vagy az ICP emelkedik, invazív endovasculáris terápiát (superselektív thrombolysis, thromectomia/-aspiráció) alkalmazunk.Egy retrospektív multicentrikus study-ban, az Egyesült Államokban, 27/182 (15%) CVT beteget kezeltek endovasculáris thrombolysissel, recanalizációt 26/27 (96%) betegnél értek el, 4 betegnél lépett föl állományi vérzés és 1 beteg (4%) meghalt. Saját invazív beavatkozásainkat illetően 7 betegünkből 5 esetben mikrodrót fragmentálás mellett superselektív lysist végeztünk, ebből 4 esetben részleges-teljes recanalizációt elérve. Ezen csoportból 1 beteget vesztettünk el, 2 esetében lépett föl postoperatív ICH. Legutóbb 2 esetünkben katéter thrombaspirációt végeztünk gyógyszeres lysis nélkül, csaknem teljes recanalizációs eredménnyel, postoperativ ICH nélkül. Első ilyen betegünk 2 héten belül, a második 1.5 hónap után mRS < 2 állapotot ért el. Összefoglalás: Jelenleg még nincs randomizált, kontrollált összehasonlító tanulmány, mely az invazív katéteres beavatkozásokat anticoagulálással, vagy egymással vetné össze.Saját kezdeti tapasztalatunk a „tisztán” mechanikus thrombus eltávolításon alapuló invazív endovasculáris módszerrel azonban ígéretesnek tűnik mind az elért klinikai-morfológiai, mind a perioperatív szövődmény tekintetében.

1 - Országos Klinkai Idegtudományi Intézet

56

SZOMBAT PROGRAM SZOMBAT DÉLELŐTT Hajdú Terem

08:00-09:15

MNRT KÖZGYŰLÉS 09:30-10:15

NEMZETKÖZI RADIOLÓGUS NAP (IDOR) Prof. dr. Berényi Ervin Új utak, lehetőségek a (neuro)radiológiában Radiológia 2.0 10:30-11:30

5. SZEKCIÓ INFORMATIKA A TELEDIAGNOSZTIKÁBAN ÉS AZ OKTATÁSBAN A TÁVLELETEZÉS KIHÍVÁSAI A NEURORADIOLÓGIÁBAN Moderál: dr. Bágyi péter, dr. Kövér Ferenc 11:30-12:05 Kávészünet 12:00-14:00

6. SZEKCIÓ ESETBEMUTATÁSOK, QUÍZ dr. Vörös Erikával, TESZTVIZSGA Moderál: dr. Vörös Erika 14:00

A KONGRESSZUS ZÁRÁSA, BÚCSÚEBÉD

57

V. SZEKCIÓ A TÁVLELETEZÉS KIHÍVÁSAI A NEURORADIOLÓGIÁBAN Hajdú Terem

Moderál: dr. Bágyi Péter, dr. Kövér Ferenc 10:30-10:40

Prof. dr. Bogner Péter A szakmai minőségbiztosítás koncepciója a távleletezésben 10:40-10:55

dr. Barsi Péter

Neuroradiológiai szupervízió és képzés a teleradiológiában elvek és tapasztalatok

10:55-11:05 dr. Bágyi Péter

Minőségbiztosítás, munkafolyamat elemzés a (tele)radiológiában 11:05-11:15

dr. Kövér Ferenc Másodleletezési tapasztalatok sella MR vizsgálatok és CT/MR angiográfiák kapcsán 11:15

DISZKUSSZIÓ

58

SZ1/V. SZEKCIÓ



szombat 10:30

A TÁVLELETEZÉS KIHÍVÁSAI A NEURORADIOLÓGIÁBAN A szakmai minőségbiztosítás koncepciója a távleletezésben

Prof. dr. Bogner Péter 1

A nemzetközi gyakorlatban a teleradiológiában a szakmai minőségbiztosítás alkalmazása kötelező gyakorlatnak minősül, mely során több szempont szerint értékelik a radiológiai vizsgálatokat. A minőségbiztosítási folyamat főbb elemei: 1. a kettős leletezés, 2. a leletkészítés időtartama, 3. kritikus hibák mennyisége és okainak feltárása, 4. az eredmények visszajelzése. A kettős leletezés számos formában alkalmazható, de egyre inkább a kvantifikálható módszerek kapnak teret (saját gyakorlatunkban is ezt használjuk), melyben a radiológiai lelet főbb értékelési szempontjai: 1. szakmai pontosság, 2. klinikai relevancia, 3. nyelvhelyesség. Értelemszerűen a minőségbiztosítási rendszer akkor hatékonyabb, ha a radiológiai leletek jelentős része ellenőrzésre kerül. A leletezési határidő természetesen az intézménynek és a páciensnek is lényeges szempont, melyet folyamatosan monitorozni kell. A távleletezésben feltárt hibákat nem csak a radiológusnak, de az intézményi vezetőknek is érdemes visszajelezni.

1 - Pécsi Diagnosztikai Központ, Országos Teleradiológiai Rendszer

59

SZ2/V. SZEKCIÓ

szombat 10:40

A TÁVLELETEZÉS KIHÍVÁSAI A NEURORADIOLÓGIÁBAN Neuroradiológiai szupervízió és képzés a (tele)radiológiában - elvek és tapasztalatok dr. Barsi Péter 1

Képzés: Két szakorvosjelölt leletezett neuroradiológiai eseteket az ellenőrzésem mellett 3 évig. A szorgalmasabb havonta átlagosan 50 leletet írt, jelentős részben MR-t – sok radiológiai osztályon ez a szám nem érhető el. Az alapelveket előre tisztáztuk. A leletekben előforduló lényeges hibákat rendszerint e-mail-ben, ritkábban telefonon vagy Skype-on megbeszéltük, egyébként minden ellenőrzött leletet elolvastak. A fejlődés folyamatos volt, az idő előrehaladtával egyre kevesebb hiba fordult elő. Minőségbiztosítás: minden munkahelyen alapvető, a szolgáltatás minőségi fejlődésének alapja. Egyik alapvető módszere az ellenőrzés, amely lefektetett alapelvek megvalósulását méri. Radiológiai munkahelyen a szupervízió (másodleletezés) az ellenőrzés módszere. Egységes radiológiai osztályon a minőségbiztosítás és a szupervízió is egyszerűbb, a több radiológiai osztály munkáján alapuló teleradiológiai rendszerben a megvalósítása és főleg hatásainak visszacsatolása bonyolultabb. Az Iconomix Kft. teleradiológiai rendszerében 2013. októbere óta működik a neuroradiológiai szupervízió. Az általam ismert nemzetközi teleradiológiai rendszerrel szemben, ahol többen végzik a szupervíziót és egymást is ellenőrzik, itt szakképzett és nagy gyakorlattal rendelkező neuroradiológusként egyedül végzem a munkát. 6 radiológiai osztálynak nyújtott szolgáltatásból havonta 5 leletet ellenőrzök. A munkát egységesített szempontok alapján végeztem. A leletek értékelésének 3 fő szempontja a pontosság, a klinikai hasznosság és a nyelvhelyesség, melyeket 1-5 rendszerben pontozunk. A munka eredménye egy táblázat, amely a pontszámok mellett 4 alatti pontszám esetén a Megjegyzés rovatban részletes értékelést, illetve, ha készült, az Addendum oszlopban a módosított leletet tartalmazza. A táblázatot az ellenőrzött radiológus megkapja. A minőségellenőrzési munka ebben az esetben nem azzal kezdődött, hogy az (előadásban bemutatandó) alapelveket lefektettük és a munkahelyekkel közöltük. Ez a tény egyes eredmények súlyát csökkenti, bár a leletezéssel kapcsolatos alapelvek, strukturált alapleletek minden magyar radiológus számára hozzáférhetők. [folytatás a következő oldalon]

1 - Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont, Iconomix Kft, Telemedicine Clinic, Barcelona

60

SZ2/V. SZEKCIÓ

szombat 10:40

A TÁVLELETEZÉS KIHÍVÁSAI A NEURORADIOLÓGIÁBAN Neuroradiológiai szupervízió és képzés a teleradiológiában - elvek és tapasztalatok dr. Barsi Péter 1

... 55 vizsgálat (29 CT és 26 MR) szupervízióját dolgoztam fel. A CT-k túlnyomó része koponya, az MR-ek 58%-a koponya, 31%-a lumbalis gerinc vizsgálat volt. A legfontosabb megállapítások: A nyelvhelyességgel viszonylag kevés probléma volt (pontátlag 4,6), a tartalom (2,8) és a klinikai érték (2,9) azonban jelentős szórással ugyan, de komoly problémákra utal. A leletek 78%-ánál kellett új vagy kiegészített leletet írni. A főbb problémacsoportok: 1. A vizsgálat során leképezett (ép vagy kóros) szomszédos régiók leírásának hiánya – az esetek 30%-ában releváns volt az információ. 2. A vizsgálat minőségével, további vizsgálati javaslattal, normális variációkkal kapcsolatos hiányosságok. 3. A szóhasználattal, leletstruktúrával kapcsolatos problémáknál súlyosabb, hogy 9%-ban nem volt vélemény a leletben és 31%-ban nem válaszolt a lelet a klinikai kérdésre. 4. Végül a valós szakmai tévedések közül kiemelendő, hogy a leletek 55%-a nem írt le lényeges elváltozásokat, 22%-ban a leírt elváltozást tévesen értékelték és 11%-ban a helyesen leírt elváltozás(ok) alapján nem vonta le a leletező a klinikailag releváns következtetést. Összefoglalás: A súlyos gondokkal küzdő radiológus utánpótlásban a teleradiológia hasznos kiegészítő eszköz, a fiatal szakemberek itthoni boldogulását is szolgálja. A minőségbiztosítással kapcsolatban a jelenlegi anyag kis mennyiségű, de felhívja a figyelmet néhány fontos problémára. 1. Egységesített elvek szerint felépített alapleleteket és kóros leleteket alkalmazása – megakadályozza releváns elváltozások leírásának elmulasztását és könnyíti az ellenőrző munkát. 2. A vizsgálati minőséggel kapcsolatos információkat rögzíteni kell, mert hiányozhatnak a klinikai értelmezéshez és jogi következményeik lehetnek. 3. Alapvető elv legyen, hogy a klinikai kérdésre a véleményben válaszolni kell – azért készül a vizsgálat. 4. Az anatómiai tévedések, a releváns elváltozások leírásának hiánya, téves értékelése, illetve az elmaradt, klinikailag fontos, a radiológustól elvárható következtetések felhívják a figyelmet az általános és szervezeten belüli neuroradiológiai képzés fontosságára.

1 -Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont, Iconomix Kft, Telemedicine Clinic, Barcelona

61

SZ3/V. SZEKCIÓ

szombat 10:55 A TÁVLELETEZÉS KIHÍVÁSAI A NEURORADIOLÓGIÁBAN Minőségbiztosítás, munkafolyamat elemzés a (tele)radiológiában



dr. Bágyi Péter 1

A diagnosztikus szakmák (radiológia, pathológia, labor) és az azokra épülő egyéb diszciplínák színvonala döntő módon befolyásolja a betegellátás hatékonyságát, meghatározó lehet annak költségvonzataira, és nem utolsó sorban jellemezheti minőségét is. Az utóbbi évtizedek leglátványosabb fejlődése ezen területen belül a képalkotó diagnosztikában ment végbe. A változások éreztetik hatásukat a képalkotás minden területén, meghatározzák, befolyásolják azok fejlődési irányait, ráirányítják a figyelmet a gyenge pontokra, a hiányosságokra, amelyeket elemezve és felismerve tehetjük meg a kiküszöbölésükhöz szükséges lépéseket. A fentiek tekintetében sok a tennivaló ahhoz, hogy meg tudjunk felelni a kor által diktált elvárásoknak és kihívásoknak. A géppark folyamatos cseréje, technikai fejlődése szükségessé teszi a kórházi IT megoldások megfontolt átgondolását, biztonságos üzemeltetését is. A radiológiai (és egyéb) képtárolás (PACS), annak a medikai rendszerrel való kapcsolata és mindkettő külső elérhetőségének megteremtése ma már az alapja a képalkotó diagnosztika biztonságos működtetésének. A humán erőforrás helyzete, elemzése során kiderül, hogy a technikai fejlődés lehetősége mutatja azt az irányt, amelyet követni kell. Nagy diagnosztikai és leletező központok kialakítása segíti hatékonyan kihasználni a humán erőforrásban rejlő lehetőségeket. A radiológiai géppark korszerűsödése (digitalizálás), a kistérségi központok munkába állása, a relatív radiológus hiány, az IT fejlődése lehetővé teszi a telemedicinai, teleradiológiai megoldások alkalmazását. A szakdolgozói oktatási szintek fejlődésével (radiográfus BSc. képzés), a finanszírozási és minimum feltételek gondos reformjával, a kisebb radiológiai munkahelyek is fenntarthatók, teleradiológiai megoldások alkalmazásával. A teleradiológiai megoldások szakmai hátteret, biztonságot nyújtanak, hiszen a radiológus kapacitás elosztása egyenletessé válik, szakmai támogatás, minőségi diagnosztika megerősítése válik valóra, kihasználatlan radiológiai kapacitás bevonása is lehetővé válik.

1 - Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Központi Radiológiai Diagnosztika

62

SZ4/V. SZEKCIÓ

szombat 11:05

A TÁVLELETEZÉS KIHÍVÁSAI A NEURORADIOLÓGIÁBAN Másodleletezési tapasztalatok sella MR vizsgálatok és CT/MR angiográfiák kapcsán dr. Kövér Ferenc 1

2010 januárjától a szakmai minőség javítására – külföldi példák alapján - vezettük be egyes vizsgálattípusok másodleletezését. A választás azért esett a címben jelölt kettőre, mert a legnagyobb diszharmónia, azaz egyet nem értés a munkatársak közösségében itt látszott. Olyan kezdetnek szántuk, amit majd egy kedvező létszámbeli- és pénzügyi változás az összes vizsgálatra kiterjesztene ideálisan. Az elmúlt évek alatt szerzett tapasztalataink felvillantása azokra az általánosan jellemző kognitív hibáinkra is rá kíván rámutatni, amelynek során pl. az egyszer kimondott microadenoma diagnózis lemoshatatlan bélyeggé válik. A sella mérete szinte mikroszkópos vizsgálati lehetőséget nyújt, amikor az adott cél-látótéren kívül eső elváltozások elsikkadhatnak. A postoperatív sella elemzése az utókezelés meghatározásában kulcsfontosságú, a residuum jelenléte és (gyakran intracavernosus) lokalizációja. Az adenomák és az intrasellaris cysták elkülönítése is mind a kezelés, mind a megbélyegzettség szempontjából esszenciális. A CT és MR angiográfiák során természetesen kevesebb hibát tapasztaltunk a „luminográfia” szerű, és jóval kevesebb szeletből álló kontrasztos MRA-k területén, mint az 1000-s szeletszámot meghaladó (és az érfalat is ábrázoló) CT angiográfiáknál. Itt az egyéni nevezéktan mellett az érfali meszesedések zavarta szűkületi százalékok jelentették a legnagyobb és leggyakoribb problémát. Továbbá egy ilyen közös vállalkozás során jövünk rá, hogy a szűkületek mértékének a meghatározása is irányított közmegegyezést igényel. Az egyéni visszajelzések mellett közös esetmegbeszélések járulnak a hozzá az egyedi leletek minőségének remélt javulásához és a munkaközösség szemléletének változásához.

1 - Pécsi Diagnosztikai Központ

63

VI. SZEKCIÓ ESETBEMUTATÁSOK Hajdú Terem

Moderál: dr. Vörös Erika 12:00-12:10

Machovitsch Ágnes, Pozsár Kinga, Berentei Zsolt, Solymosi Diana Convexitas SAV – 2 eset 12:10-12:20 dr. Fülöp Adrienn Haemangioma csecsemőkorban 12:20-12:30 Vadvári Árpád, Németh László Esetbemutatás: Vérzés vagy tumor 12:30-12:40 dr. Lánczi Levente István Esetbemutatás új lehetőségei 12:40-13:40 TANULSÁGOS ESETEK – QUÍZ dr. Vörös Erikával 13:40-14:00 TESZTVIZSGA

64

VI. SZEKCIÓ

szombat 12:00-12:20 ESETBEMUTATÁSOK Hajdú Terem

*********************************************************************** Convexitas SAV – 2 eset Machovitsch Ágnes 1, Pozsár Kinga 1, Berentei Zsolt 1, Solymosi Diana 1

A nem traumás subarachnoidealis vérzések 85%-át kitevő, aneurysma rupturából származó és a 10%-ot jelentő perimesencephalicus vérzésekkel szemben a maradék, csak 5%-ban előforduló, a convexitason körülírtan jelentkező subarachnoidealis vérzések hátterében számos különböző kórkép állhat. A bemutatandó, egymáshoz hasonló, convexitas subarachnoidealis vérzéssel jelentkező, reverzibilis cerebralis vasoconstrictiós syndromának bizonyuló két eset kapcsán áttekintjük a lehetséges okokat és a differenciál diagnózis egyes lépéseit. Mindkét betegnél koponya CT, MR, CTA és/vagy DSA vizsgálat, majd kontroll CTA vagy DSA vizsgálat készült, mely utóbbiak az első vizsgálatokon látott, vasospasmusra

*********************************************************************** Haemangioma csecsemőkorban Dr. Fülöp Adrienn 2

Bevezetés: A10 hónapos csecsemő esete kerül bemutatásra. 2014. júliusában jelentkeztek panaszai. A gyermekneurológiai vizsgálat tömegesebb koponyát, bal oldali torticollist és kifejezett ataxiát talált, emiatt koponya MR vizsgálat vált indokolttá. Módszerek: Általános anesztéziában végeztük az MR vizsgálatot, Philips Achieva 3T MR készülékkel ( T2, T1 3D, DWI, k.a. T1 3D) Eredmények: Az MR vizsgálaton nagy méretű, compressiot és középvonali dislocatiot okozó, részben bevérzéseket és cystosus részeket is tartalmazó, inhomogénen halmozó térfoglaló folyamat került leírásra, jelentős agyödémával. Következtetés: Azonnali idegsebészeti konzílium és augusztus elején műtét történt a Debreceni Egyetem Neonatológiai és Gyermek Idegsebészeti Osztályán. A szövettan capillaris haemangioma lett.

1 - Országos Klinikai Idegtudományi Intézet 2- Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely

65

VI. SZEKCIÓ

szombat 12:20-12:40 ESETBEMUTATÁSOK Hajdú Terem

*********************************************************************** Esetbemutatás : Vérzés vagy tumor Vadvári Árpád 1, Németh László 1

Bevezetés - A szerzők egy 33 éves fiatal férfi esetét ismertetik, akinél hirtelen fellépő fejfájással, majd hányinger, dezorientáltság és aluszékonyság jelentkezett. Módszerek - A vizsgálatok osztályunkon Philips Brillance 256 szeletes CT, illetve Philips Achieva 3T MR (T2,FLAIR,T13D,DWI,T2FFE,k.a.T13D) készülékkel történtek. Eredmények - A klinikum megismerése után a feldolgozott képanyag és a beteg állapotának időbeli követését lehet figyelemmel kísérni. Következtetés – Az összegzésben a szerző felhívja a figyelmet az eset kapcsán felmerülő differenciáldiagnosztikai buktatókra.

***********************************************************************

1 - Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely

66