DEBRECEN FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE PROBLÉMAFELTÁRÓ MOBILITÁSI KÉRDŐÍV
2016. MÁRCIUS 4-20.
1
A FELMÉRÉS HÁTTERE A kérdőív célja, hogy információt gyűjtsön a közlekedés helyzetének értékeléséhez, valamint támpontot adjon a lakosság által fejlesztést igénylő mobilitási problémákról.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából készül a Fenntartható Városi Mobilitási Terv. A terv kidolgozása során a város különös figyelmet fordít az érintettek, a lakosság tervezési folyamatba történő aktív bevonására. A város honlapján és a helyi médiában információk jelennek meg az aktuális mobilitás-tervezésről. Emellett a partnerségi tervezésben az együttműködés egyik eszköze a kérdőíves felmérés.
Az online kérdőív mindenki számára hozzáférhető volt a város honlapján 2016. március 4-20. között. Célcsoportját Debrecen lakossága és a városba ingázók köre jelentette. A kérdőív egyrészt eldöntendő kérdésekből állt, másrészt nyílt, egyéni észrevételek megfogalmazására is lehetőséget nyújtott.
A Mobilitási terv helyzetelemzési szakaszában az önkormányzat és a tervezők által megjelentett kérdőív elsősorban a jelenlegi közlekedési helyzetre, a megoldandó problémákra koncentrált.
Az első Mobilitási kérdőívet 1.733-an töltötték ki. A nyílt kérdésekre a válaszadók mintegy fele fejtette ki véleményét.
A VÁLASZADÓK A város környékén él, rendszeresen bejár Debrecenbe 11%
Tanuló 23% Álláskereső 4% Dolgozó 67%
Gyes, gyed 1% Egyéb, 1%
A válaszadók mobilitási jellemzői alapján 96%-uk általában napi rendszerességgel közlekedik a városban és környékén.
Debrecenben él 85%
Csak alkalmanként jár a városban 4%
hogy hiteles véleményt alkothasson a város közlekedésének jelenlegi állapotáról. A mindennapi közlekedésben a válaszadók több mint fele bármikor, míg közel negyedének alkalmanként van lehetősége igénybe venni egyéni gépjárművet. Ötödüknek nincs lehetősége a közlekedése során autót használni.
A válaszadók meghatározó többsége debreceni illetékességű, így megfelelő helyismerettel és tapasztalattal rendelkezik ahhoz,
2
KÖZLEKEDÉSI SZOKÁSOK A motorkerékpár használata elenyésző a többi közlekedési módhoz képest. Az autót rendszeresen vagy gyakran használók köre közel azonos mértékű, mint a gépjárművet bármikor használók köre.
A napi helyváltoztatása során a válaszadók 71%-a közlekedik rendszeresen és gyakran gyalog. Kerékpárral ez az arány 39%, míg a közösségi közlekedéssel rendszeres és gyakori utazás kicsivel több mint az utazások felében jellemző.
gyalogol kerékpározik
636 300
603
378
tömegközlekedik
447
549
633
508
249
616
237
motorozik
1604
autózik
607
Rendszeresen
302
Gyakran
EREDMÉNYES KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSEK
570
Ritkán
256
Soha
„Sokat fejlődött az elmúlt években a tömegközlekedési kultúra a járműpark és a tájékoztatás terén.”
A kérdőív a problémafeltárás mellett a lakosság által sikeresnek, hatékonynak ítélt beavatkozások vonatkozásában is igyekezett megismerni a lakosság véleményét. A válaszadók majd 60%-a az új villamosvonal építését és egyúttal környezetének rendezését tartotta a legsikeresebb közlekedésfejlesztési beruházásnak a városban.
A kerékpáros létesítmények és a közterületek, járdák, terek fejlesztése is kedvező visszajelzést kapott. Mindezen fejlesztések a fenntartható közlekedés számára leginkább előnyös közlekedési módokat, a közösségi-, a kerékpáros és a gyalogos közlekedést támogatta. Az egyéni gépjárműközlekedést segítő útfelújításokat és útépítéseket a válaszadók az 5. és a 8. helyre sorolták a sikeres beruházások között.
Új utak építése
547
Útfelújítások
661
Villamosvonal kiépítése
1025
Közterületek (járdák, terek, közparkok) fejlesztése
818
Autóbusz megállóhelyek korszerűsítése, fedett…
586
Új alacsonypadlós, korszerű járművek a…
757
Kerékpáros infrastruktóra-fejlesztések
959
Jegyautomaták telepítése
596
Egyéb
69
3
GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A válaszadók alapján a gyalogos közlekedés inkább pozitív megítéléssel bír. A vélemények szerint a közvilágítás tekinthető a gyalogos közlekedés szempontjából legfontosabb jellemzőnek. A legkedvezőbbnek értékelt szempontok: a közvilágítás és a gyalogátkelők száma, helye.
A gyalogos közlekedést meghatározó főbb jellemzők értékelését a következő ábra szemlélteti. Az egyes jellemzők értékítéletét a kedvező (jó és nagyon jó) és a kedvezőtlen (rossz és nagyon rossz) vélemények aránya határozta meg.
Negatívan értékelik a járdák állapotát és az akadálymentességet. A nyílt kérdésre érkezett válaszokban a legtöbb észrevételt a járdák, utak, övezetek és a csomópontok, keresztezések témájában írták. Mindemellett a biztonság kérdése is hangsúlyosan szerepelt.
biztonság
„Ha nekem futni kell a lámpánál, hogy átérjek, a nagymamám el se tudom képzelni, hogy jut át, nem beszélve a gyerekekről... (Dózsa György Általános Iskolánál!)”
7
járdák, utak, övezetek
23
csomópontok, keresztezések
13
általános észrevétel
5 0
5
10
15
20
észrevétel tipusok előfordulása az érdemi vélemények között (%)
4
25
A nyílt kérdéseknél a gyalogos közlekedésben a legfontosabb probléma csoportokat a következők alkotják:
forgalom és közbiztonság hiányosságai
gyalogátkelők hiánya burkolatok rossz kialakítása és minősége problémás átkelők (pl. rövid zöldidők)
KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A kerékpáros közlekedés helyzete a válaszadók részéről inkább kedvezőtlen megítéléssel bír. A vélemények szerint a kerékpárosbarát úthálózat tekinthető a kerékpáros közlekedés szempontjából a legfontosabb jellemzőnek, mely ugyanakkor az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően pozitív elbírálást kapott.
A legrosszabb kritikával a többi közlekedő viselkedését nevezték meg a válaszadók.
„Összefüggő kerékpárút hálózat a város minden részén, a gyalogos kerékpáros közös járdákat megszüntetni, különálló kerékpárutakat kellene létrehozni.”
5
A problémafeltáró, észrevételekre irányuló kérdésekre a legjellemzőbb válaszcsoportokat az ábra szemlélteti.
A legtöbb észrevétel a kerékpáros létesítményekkel kapcsolatosan, valamint a gyalogoskerékpáros közlekedést egyaránt érintő kérdésekben érkezett.
gyalogos és kerékpáros közlekedést együttesen érintő…
57
biztonság
21
szolgáltatás
7
kerékpáros vonalas infrastruktúra
74
csomópontok, keresztezések, csatlakozások
5
általános észrevétel
17 0
10
20
30
40
50
60
70
80
észrevétel tipusok előfordulása az érdemi vélemények között (%)
A válaszadók jellemző problémaként a következőket említették:
A válaszadók között visszatérő téma volt, hogy veszélyesnek érzik a közúton történő kerékpáros közlekedést. Ezért sokszor kénytelenek a járdán, szabálytalanul közlekedni, amely a gyalogosok számára teremt veszélyes helyzetet. A kölcsönösen jellemző szabálytalan közlekedés tovább rontja a gyalogos-kerékpáros közötti viszonyt.
kerékpárutak hálózati hiányai, kerékpáros létesítmények hiányai
rossz közlekedési morál, szabálykövetés, tájékoztatás hiánya
gyalogos és kerékpáros forgalom szétválasztásának igénye
elégtelen közlekedésbiztonság
burkolatok rossz kialakítása, minősége
„Legyen minden utcán kerékpársáv! Nem kellenek a bringások a járdára, de komoly védelmet kellene kapjanak az úttesten!”
„A kerékpárutak nagyon jók, ahol vannak. Néhány helyen még kellene. Jó lenne pl. őrzött hely a belvárosban a biciklinek, ahol 2-3 órára biztonságosan ott lehet hagyni, és olcsóbb, mint a parkolójegy és a villamosjegy.”
6
KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS
A közösségi közlekedés tekintetében a kérdőív a helyi autóbusz, villamos és trolibusz, valamint a helyközi autóbusz és vasúti közlekedésre vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. A válaszadók szerint mind a helyi, mind a helyközi/távolsági közlekedésben a legfontosabb értékelési szempont a pontosság.
A helyi közösségi közlekedés megítélése többségében kedvező. A legpozitívabb értékelést a modern, környezetbarát járművek, a tisztaság és az utastájékoztatás kapta. A helyi közösségi közlekedés jellemzőinek értékelését az alábbi ábra szemlélteti.
A helyközi közösségi közlekedés megítélése is pozitív, bár a tisztaság kedvezőtlen besorolást kapott. A helyközi közösségi közlekedésben a válaszadók leginkább az átszállásmentes utazást és az utastájékoztatást tekintették a legjobbnak.
A probléma feltáró és nyílt válaszadásra ösztönző kérdésre adott észrevételek túlnyomó többsége a helyi közösségi közlekedést érintette, amely összhangban van azzal, hogy a válaszadók többsége debreceni lakos.
„A csúcsidei járatsűrűség is alacsony, sok viszonylat csúcson kívül pedig olyan követési idővel közlekedik, ami nevetséges, olyan tervezést vár el az utastól, ami kényelmetlenné teszi az utazásokat.”
7
„Átszállásoknál jobban összehangolni a járato-
Annak ellenére, hogy a helyi közösségi közlekedést a válaszadók többsége jónak ítéli, több szolgáltatási jellemző kapcsán érkezett fejlesztésre ösztönző észrevétel, ebből a legtöbb a menetrendi problémákra hívja fel a figyelmet. tarifa rendszer
kat (hihetetlen, hogy egy-két percen múlik az átszállás lehetősége buszról villamosra és fordítva).”
14
szolgáltatás minőségi jellemzői
41
infrastruktúra
7
vonalhálózat
28
menetrend
81
általános észrevétel
10 0
10
20
30
40
50
60
70
80
észrevételtípusok előfordulása az érdemi válaszok között (%)
A szöveges válaszokban megjelenő legjellemzőbb problémák az alábbiak:
Helyi közösségi közlekedés
pontatlan közlekedés (menetrendszerűség) ritka közlekedés problémák a személyzet viselkedésében
módosítandó, javítandó vonalhálózat
zsúfolt járművek
rossz állapotú, korszerűtlen, piszkos járművek
összehangolatlan járatok
A pontatlanság, a ritka járatok, az összehangolatlanság és a zsúfoltság összefüggő jellemzők, melyek részben ok-okozati kapcsolatban vannak egymással.
8
90
Helyközi/távolsági közösségi közlekedés A három szempont szorosan összefügg a helyközi közlekedésben, hiszen az állomások állapotán az intermodális központ építése fog javítani, amely egyben a javasolt elővárosi vasút, vagy a tram-train fontos megállója is lehet a későbbiekben..
igény az elővárosi vasútra, tram-train-re, a vonalhálózat módosítására
rendezetlen állomások
igény az intermodális központ megvalósítására
EGYÉNI MOTORIZÁLT KÖZLEKEDÉS A válaszadók összességében kedvezőtlennek ítélték az egyéni gépjármű közlekedés jelenlegi feltételeit. Kimagaslóan a legkedvezőtlenebb véleményt az utak állapota és a költségek (pl. parkolási költségek) kapták. A beérkezett válaszok alapján az egyéni motorizált közlekedésben az utak állapota a legfontosabb szempont a jelenlegi állapot megítélésében.
Az egyéni motorizált közlekedés jellemzőinek értékelését az alábbi ábra szemléleti:
9
A probléma feltáró nyílt kérdésre a legtöbb észrevétel a csomópontok kialakításával, működésével, a közutak kialakításával és állapotával ,valamint a parkolókkal kapcsolatosan érkezett.
közlekedésbiztonság
16
környezetvédelem és fejlesztése
3
forgalomlefolyás, összetétel
15
parkolók
44
közutak
62
csomópontok
68
általános észrevétel
8 0
10
20
30
40
50
60
70
80
észrevételtípusok előfordulása az érdemi válaszok között (%)
Az egyéni motorizált közlekedésben legjellemzőbb észrevételek: kevés parkolóhely rosszul programozott jelzőlámpák (hosszú ciklusidő stb.)
zsúfoltság a közutakon
sok és drága fizetős parkoló összehangolatlan jelzőlámpák
rossz közlekedési morál és közlekedési magatartás Hasonlóan a kerékpáros és a gyalogos közlekedéshez itt is markánsan megjelenik a közlekedési morál, illetve a szabálykövető magatartás hiánya, amelyből a három közlekedési szereplő között (autós-kerékpáros-gyalogos) állandósult konfliktus helyzetre lehet következtetni.
rossz állapotú vagy hiányzó útburkolatok
10
11
