Debrecen fejlesztési pólus

2009/47

Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal

www.ksh.hu III. évfolyam 47. szám

2009. április 15.

Debrecen fejlesztési pólus A tartalomból 1

Bevezető

1

Fejlesztési pólusok

2

Debrecen Innovációs Pólus társadalmi és gazdasági környezete

5

Szakképzés, felsőoktatás, kutatás-fejlesztés

6

Debrecen fejlesztési pólus prioritásai, kulcsprojektjei

7

Klaszterek az Észak-Alföldön

Bevezető A fejlesztési pólusok jelentős gazdasági versenyképességi potenciállal rendelkező, tágabb térségüket dinamizálni képes centrumtérségek. Kialakításuk célja, hogy meghatározott nagyvárosok olyan központokká váljanak, amelyek tartósan képesek erősíteni önmaguk és tágabb térségük hazai és nemzetközi versenyképességét. A fejlesztési pólusok harmonikus, egymással együttműködő (város)hálózatok központjaiként egy policentrikus településrendszer elemeiként az ország egészének versenyképességét növelik. A pólusokhoz kapcsolódó fejlesztési szintek közül különösen az innovációs és gazdaságfejlesztő funkciók kapnak kiemelt szerepet. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII.25.) Országgyűlési Határozat jelölte ki a fejlesztési pólusokat, melyek egyike Debrecen. 2006 folyamán, a többi pólus várossal párhuzamosan elkészült Debrecen Fejlesztési Pólus stratégiája, melyben meghatározásra kerültek a főbb fejlesztési területek, prioritások, kulcsprojektek. Az elemzés az előbbiekkel összefüggő Pólus Program eseményeit, valamint Debrecen, mint pólus város Észak-Alföld társadalmi és gazdasági életében betöltött szerepét mutatja be. Fejlesztési pólusok A globalizálódó gazdaságban a tudásintenzív tevékenységek és háttérintézményeik térbeli koncentrációi, mint a gazdasági növekedés hajtóerői felértékelődtek. Ez a felismerés jelenik meg az EU lisszaboni stratégiájában (2000-ben), és a gazdasági versenyképesség fokozása a hazai fejlesztési politikának is a középpontjába került. Hazánkban a versenyképességi pólusok kialakításának feladata nemzetközi, elsősorban francia tapasztalatok alapján 2004-ben fogalmazódott meg. A fejlesztési pólusok kérdése az Országos Területfejlesztési Koncepcióban már kiemelt szerepet kapott. A koncepcióról szóló, 2005 decemberében elfogadott országgyűlési határozat Budapestet és agglomerációját kiemelt fejlesztési pólussá, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged városokat fejlesztési pólussá, továbbá Székesfehérvár, illetve Veszprém városát fejlesztési társközponttá jelölte ki. Ugyanakkor a pólusokkal együttműködő fejlesztési tengelyek, valamint a vonzáskörzetük dinamizálására képes nagyvárosok gazdasági térszervező szerepének megerősítését is célul tűzte ki. Az európai versenyképességi pólusok hálózatába illeszkedő térségek kijelö-

lése az innováció elősegítését, valamint a versenyképesség javítását, a tudomány, a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés, a gazdaság és infrastruktúra térbeni koncentrációját, kölcsönhatásuk és regionális szervező funkciójuk erősítését célozza. 1. ábra Fejlesztési pólusok Magyarországon

2006 folyamán elkészültek a pólusvárosok fejlesztési stratégiái, illetve pólus irodák kerültek felállításra, a stratégia alkotás koordinálására. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az elkészült pólus stratégiákat 2007 folyamán értékeltette, és szükségessé vált a programban a vállalkozásfejlesztés erősítése, a klaszteresedés tudatos fejlesztése. Az értékelés főbb megállapításai alapján átdolgozott Pólus Program két alappillérre épül. Az egyik az üzleti környezetet fejlesztő beruházásokat támogatja, a másik a vállalati együttműködéseket ösztönzi. Az üzleti infrastruktúrát fejlesztő beruházások támogatása az úgynevezett horizontális gazdaságfejlesztés. Ennek kedvezményezetti köre a pólus városok önkormányzataira, felsőoktatási intézményeire, kutatóintézeteire, illetve önkormányzati fenntartású oktatási és kutatási intézményeire és az ezek részvételével működő gazdasági társaságokra terjed ki. A pólus városok kulturális és egészségügyi intézményei a horizontális gazdaságfejlesztési pillér további célcsoportját jelentik. A nem pólus városokban található oktatási, képzési és kutatási intézmények akkreditált klaszterekben való részvétel esetén lehetnek a Pólus Program kedvezményezettjei. A horizontális gazdaságfejlesztési támogatás célja, hogy elősegítse a pólus városok üzleti környezetének javítását. A lehető legversenyképesebb üzleti környezet megteremtésével a pólus városok nemcsak a régión belül, hanem európai vagy globális szinten is képesek új vállalkozásokat vonzani, a meglévők növekedését, illetve újak létrehozását segíteni. Az üzleti környezet versenyképességét meghatározó legfontosabb területeket a humán erőforrás minősége, valamint az infrastrukturális adottságok jelentik. E területek fejlesztése a horizontális gazdaságfejlesztési pillér fő prioritása.

2

Debrecen fejlesztési pólus

A versenyképes üzleti környezet megteremtése érdekében a program horizontális gazdaságfejlesztési pillére számos tevékenységet támogat. Ezek hozzájárulnak a vállalkozások letelepedését, az új vállalkozások létrehozását elősegítő környezet létrehozásához a pólus városokban és régiójukban egyaránt. A Pólus Program másik pillérét a vállalkozásfejlesztés jelenti, amely a hazai kis- és középvállalkozások bázisára épülő export-orientált, innovatív és magas hozzáadott értékű tevékenységekre koncentráló vállalati együttműködések, a klaszterek támogatási rendszere. Ennek keretében olyan alulról építkező, önszerveződő vállalkozási csoportok, klaszterek részesülhetnek támogatásban, amelyek együttműködésük során kiaknázzák a tudásuk egyesítéséből fakadó előnyöket. Klaszteren a földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő cégek, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szereplők és intézmények adott gazdasági területen együttműködő csoportját értjük. Tagjai viszonylag nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációs bázist hasznosítanak, miközben – szuverenitásukat megtartva – versenyeznek is egymással. A klaszterek kialakításának fontos tényezője a "kritikus tömeg", azaz csak megfelelő számú és tudásbázissal rendelkező vállalatok részvételével működhetnek hatékonyan. Az Európai Unióban – az Unió klaszterpolitikájáról 2008-ban megjelent tanulmány szerint – közel 2000 jelentős klaszter működik, a húsz főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok közül átlagosan minden negyedik tagja klaszternek. A munkavállalók 38%-át foglalkoztatják klaszterszervezetben működő cégek. Nagy eltérés mutatható ki az EU-15 és a később csatlakozó országok között: míg az előzőekben a klaszterekben résztvevő cégek aránya eléri a 28%-ot, utóbbiakban ez az arány mindössze 9%. Kiemelkedő az Egyesült Királyság (84%) és a skandináv országok klasztertevékenysége, utóbbiak esetében a legtöbb klasztertag cég átlagosan két szervezetnek is tagja. Hazánkban a klaszter orientált politika, a klaszterhálózatok szerveződése nem tekint vissza hosszú múltra. Létrehozásukban úttörő szerepet játszottak a hazánkban működő külföldi tulajdonban lévő, illetve hazai autóipari vállalkozások, autógyártók, autóalkatrész-gyártók és beszállítók, valamint a regionális fejlesztésben érdekelt ügynökségek, szervezetek. Így az első magyarországi klaszter 2000 novemberében esztergomi székhellyel Esztergom Város Önkormányzata, a Magyar Suzuki Rt, a Regionális Fejlesztési Holding Rt, valamint a Magyar Fejlesztési Alapítvány együttműködésével jött létre, Közép-Magyarországi Autóipari Klaszter néven. Ezt követően elsősorban a regionális fejlesztési ügynökségek, illetve a helyi vállakozásfejlesztési alapítványok kezdeményezésére, sorra alakultak meg a különféle iparági és regionális klaszterszervezetek. A Pólus Program Stratégiai Irányító Bizottsága által elfogadott koncepció alapján a klaszterek fejlesztése négy egymásra épülő fázisban valósulhat meg. A négy fejlesztési fázis: induló klaszterek, fejlődő klaszterek, akkreditált innovációs klaszterek, pólus innovációs klaszterek. A fejlődési pályájuk elején járó klaszterek az első két fázisban elsősorban a Regionális Operatív Programokból, míg a komoly együttműködéseket felmutató, akkreditált és pólus innovációs klaszterek a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból kaphatnak támogatást. Az első két fázis esetében már megjelentek a pályázati kiírások (ROP), a harmadik fázis pályázatai 2008. IV. negyedévétől kezdve jelentek meg, míg a negyedik, utolsó fázist támogató pályázatok várható első megjelenési időpontja 2010 I. negyedéve. A Pólus Program vállalkozásfejlesztési pillérének keretében elérhető jelentős források indokolttá teszik a klasztert alakító, a programban részt venni kívánó vállalkozási hálózatok előzetes szűrését. A program keretében elérhető támogatások igénybevétele szigorú minősítési kritériumoknak való előzetes megfelelést feltételez, amely kritériumok egyrészt a Regionális Operatív Programok keretében meghirdetésre kerülő pályázati feltételekben, másrészt az innovatív klaszterek szűrése érdekében össze-

Statisztikai tükör 2009/47

állított akkreditációs szempontrendszerben testesülnek meg. A közös fejlesztéseket szolgáló támogatási források egy részének lehívása csak az egységes elbírálási rendszeren (akkreditáció) átjutott klaszterek számára lesz elérhető. Az akkreditáció célja, hogy a támogató kiszűrhesse az olyan potenciális pályázókat, amelyek együttműködése piacilag nem visszaigazolt, későbbi projektjeik megvalósítása és fenntartása túlzott kockázatokat jelent, akik valós eredmények és megalapozott fejlődési célok nélkül, pusztán a források lehívása érdekében vennének részt a programban. 2009. február végéig országosan 15 klasztert akkreditáltak. Közülük leggyakoribb a gyógyszeriparhoz (7), valamint az információ-technológiához (4) köthető klaszterek előfordulása. Debrecen Innovációs Pólus társadalmi és gazdasági környezete Népessége alapján Debrecen Magyarország második, területe alapján pedig harmadik legnagyobb városa. 2007 végén a város lakónépessége 205 ezer főt, területe pedig 462 km2-t tett ki. Földrajzi elhelyezkedését tekintve az Alföldön található, Budapesttől 220 km-re keletre. A magyarromán határtól 30 km-re, a magyar-ukrán határtól 120 km-re terül el. Alföldi fekvésének megfelelően felszínén nincsenek jelentős magasságkülönbségek. Nagy területi kiterjedése miatt három tájföldrajzi kistáj (DélNyírség, Hajdúhát, Dél-Hajdúság) találkozáspontjában, környezetéhez képest mélyebben fekszik. Felszíni vízkészlete szegényes és meglehetősen rossz minőségű, gazdag viszont a város a felszín alól kitermelt gyógy- és termálvízben. Debrecen területéből – nagyvárosi jellege ellenére – az erdő jelentős részaránnyal bír. Összes földterületének 26%-át teszi ki, ami nem tartalmazza a belterületen levő, s természetvédelem alatt álló Nagyerdőt. Debrecen közlekedés-földrajzi helyzete kedvező mind a közúton, mind a vasúton való megközelíthetősége szempontjából. A közúti közlekedés tekintetében kapcsolatát Budapest, valamint NyugatEurópa vonatkozásában az M3-as, s annak leágazásaként a 2006-ban átadott M35-ös autópálya biztosítja. A fővárosból Debrecen személygépkocsival 2 óra alatt elérhető. A város nemzetközi forgalomba való bekapcsolódásához járul hozzá az E573-as út, valamint a közúti közlekedés hagyományos főtengelye, a 4-es számú elsőrendű főút, a 47-es, a 48-as és a 471-es másodrendű főútvonalak. Az előbbiekben említett utak biztosítják az összeköttetést Szlovákia, Ukrajna, Szerbia és Románia irányába. Debrecen forgalma jellemzően a város külső kapcsolatait biztosító országos közutak belterületi szakaszain és az ezeket összekötő alsóbbrendű utakon koncentrálódik. A város belterületi úthálózatának hossza 530 km, melyből 30 km állami, a többi pedig önkormányzati tulajdonú. Debrecen útrendszere sugaras-gyűrűs szerkezetű, kevés körirányú elemmel, amit jelentős tranzitforgalom is terhel. A városban 2007 végén 64 ezer személygépkocsit tartottak nyilván, így ezer lakosra 313 jutott. (Az országos mutató értéke 300.) A vasúti közlekedésnél meghatározó fontosságú az E52 jelű villamosított nemzetközi törzsvonal Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony közötti része. Ez egyrészt közvetlen kapcsolatot tesz lehetővé Ukrajna felé, másrészt a főváros gyors és kényelmes elérhetőségét biztosítja a két óránként induló InterCity járatok révén, melyek Debrecen-Budapest viszonylatban átlagosan 2 óra 37 perc menetidővel közlekednek. A város vasúti csomópont jellegét mutatja az igen sűrű vasútvonal szerkezet, mely a nagyobb üzemekhez, ipartelepekhez vezető logisztikára alkalmas iparvágányokkal egészül ki. A fentiek mellett kiemelkedő adottsága Debrecennek, hogy nemzetközi repülőtérrel is rendelkezik. Kelet-Magyarország legnagyobb betonozott kifutópályájával és ILS navigációs rendszerrel ellátott reptere a jelenleg forgalomban levő repülőgépek döntő részének fogadására alkalmas. 2003. április 1-jétől állandó határnyitású, nyilvános nemzetközi kereskedelmi repülőtér lett, és vámút jogosítványokkal rendelkezik. Jelenlegi forgalmának döntő részét a májustól szeptember–októberig közlekedő nem-

zetközi turisztikai charterjáratok adják. Utasforgalma folyamatos növekedést mutat, 2007-ben 42 900 fő volt, háromszorosa a 2004. évinek. Debrecen emberi erőforrását a régiónál kedvezőbb mutatók jellemzik. A város lakóinak gazdasági aktivitására – a 2005. évi Mikrocenzus adatai szerint – a foglalkoztatottak 38%-os és a munkanélküliek közel 5%-os népességen belüli aránya volt jellemző. E két arány az országossal egyező volt. Ugyanakkor a gazdaságilag nem aktívak két főcsoportját tekintve, az inaktív keresőknek az átlagosnál kisebb (28%), az eltartottaknak pedig nagyobb (29%) aránya jellemző. 2007-ben Debrecenben a vállalkozásoknál, a költségvetési és társadalombiztosítási-, valamint a nonprofit szervezeteknél összesen 57–58 ezren álltak alkalmazásban, ami az észak-alföldi régióban összesen alkalmazásban állóknak a 15%-át jelentette. A versenyszférában 32–33 ezren, a költségvetési szférában 22 ezren dolgoztak. 1. tábla Az alkalmazásban állók gazdasági áganként, 2007 Gazdasági ág Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ÖSSZESEN

3



Debrecen fő megoszlás, %

(fő) Észak-Alföld fő megoszlás, %

944 11 429 10 205

1,6 19,9 89,3

19 464 99 235 92 890

5,0 25,6 93,6

1 224 2 079 6 455

10,7 3,6 11,2

5 930 24 123 56 862

6,0 6,2 14,7

1 628

2,8

12 931

3,3

5 456 1 237

9,5 2,2

27 975 4 773

7,2 1,2

4 064

7,1

27 157

7,0

6 117 11 399

10,7 19,8

32 862 41 829

8,5 10,8

4 525

7,9

30 108

7,8

2 127 57 460

3,7 100,0

10 582 387 901

2,7 100,0

A város foglalkoztatási szerkezetében legszembetűnőbb az ipar és az oktatás kiemelkedő szerepe. E két nemzetgazdasági ág adott kereseti lehetőséget az alkalmazásban állók 20–20%-ának. A város foglalkoztatási struktúrájában jelentős (11–11%-os) arányt képvisel a kereskedelem, javítás, valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás. Az iparon belül a feldolgozóipar dominál, több mint 10 ezer foglalkoztatottjával. Debrecenben az alkalmazásban állók számának változása az utóbbi években gazdasági áganként jelentős különbségeket mutatott. 2007-ben a két évvel korábbihoz képest a legtöbb területen csökkenés volt megfigyelhető. A legnagyobb mértékben az energiaszektor, az építőipar, valamint a közszféra karcsúsítása nyomán a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás veszített a foglalkoztatottjai számából. Szám szerint a legnagyobb létszámleadó (több mint 1000–1000 fő) a közigazgatás és a feldolgozóipar volt. Jelentősebben nőtt viszont az alkalmazottak száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (900 fővel) és az oktatás (750 fővel) területén.

A régión belüli foglalkoztatásban Debrecen szerepe különösen az oktatásban és a pénzügyi tevékenység területén kiemelkedő. Észak-Alföldön az ezen ágakban dolgozóknak 27, illetve 26%-a Debrecenben van alkalmazásban. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint Debrecenben a nyilvántartott álláskeresők száma közel 9 ezer fő volt 2007. december 20-án. Ez a munkavállalási korú népesség 6–7%-a. A régióban nyilvántartott munkanélküliek 8%-a volt debreceni lakóhelyű. 2003 óta – amikor 5600 fő regisztráltatta magát a város munkaügyi kirendeltségein – folyamatosan nőtt a számuk, így permanensen emelkedett a munkavállalási korú népességen belüli arányuk is. Mindezek mellett Debrecenben 3 százalékponttal alacsonyabb az álláskeresők munkavállalási korú népességen belüli aránya, mint az ÉszakAlföldön. 2007. év végén debreceni székhellyel közel 31 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, mely a régióban regisztráltak 21%-a. A gazdasági szervezetek 94%-át a vállalkozások alkotják. Számuk öt év távlatában 4,3%-kal nőtt, ezen belül a társas vállalkozásoké 9,1%-kal bővült. Élénk vállalkozási aktivitást jelez, hogy Debrecenben 2007 végén 1000 lakosra összesen 141 vállalkozás, ezen belül 62 társas vállalkozás jutott. Mindkét arányszám jelentősen felülmúlta a régió átlagát. A 29 ezer debreceni székhelyű nyereség-érdekeltségű szervezet 44%-a társas vállalkozásként volt bejegyezve. Ezen belül a korlátolt felelősségű társaságok a leggyakoribbak (45%), s további 43%-ot jelentenek a betéti társaságok. Az egyéni vállalkozók 37%-a fő-, 42%-a mellékfoglalkozású és 21%-a nyugdíjas. Melléktevékenységként és nyugdíjasként magasabb arányban tevékenykednek, mint a régióban. A vállalkozások 41%-a az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás gazdasági ágba tartozott. További 17%-uk a kereskedelem, javítás területén dolgozott, az iparban, építőiparban és oktatásban pedig külön-külön 6–6%-uk tevékenykedett. A régióra átlagosan jellemzőnél Debrecenben jóval elterjedtebbek az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatással foglalkozó cégek, és az oktatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén működők is gyakoribbak. Ezer lakosra a városban az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozásokból 59, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban regisztráltakból 10, az oktatásban levőkből pedig 8 jutott, mindhárom esetben kétszer annyi, mint az Észak-Alföldön. 2. ábra A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági ágak szerint, 2007

Debrecen 13%

Észak-Alföld 12%

17%

24%

14%

17%

13%

20% 41% Ipar, építőipar Oktatás; egészségügy i, szociális ellátás; egy éb közösségi, személy i szolgáltatás

29%

Ingatlanügy letek, gazdasági szolgáltatás Kereskedelem, jav ítás Többi ágazat

Foglalkoztatotti létszáma alapján a gazdasági szervezetek zöme kis- és középvállalkozás (vagyis 250 fő alatti), azon belül is mikrovállalkozás (10

4



fő alatti). 2007. év végi adatok szerint a 29 ezer debreceni székhelyű szervezetből több mint 20 ezer működött 1–9 fővel (mindazonáltal 1,7 százalékponttal alacsonyabb arányuk a régiós átlagtól). A középvállalkozások (50–249 fő közöttiek) száma 116, a nagy szervezetméretűeké pedig mindössze 26 volt. Ezek közül 18 foglalkoztatott 250–499 főt, s 8 alkalmazott 500-nál is több munkavállalót. A debreceni székhelyű gazdasági szervezetek1 2007-ben 72 milliárd forintot fordítottak beruházásra, a régióban levők összes invesztíciójának egyharmadát képezve. A legnagyobb értéket, az összes beruházás 53%-át az épületek létesítése adta, de a gépbeszerzések is jelentős hányadot (47%) képviseltek. A városi székhelyű szervezetek beruházásai között a legnagyobb arányt (57%) az ipar képviselte, amit az oktatás (13%) követett. A két gazdasági ág közül, annak jellegéből adódóan az előbbiben a gépek beszerzése, az utóbbiban az épület-beruházások voltak a dominánsak. Jelentősebb, közel azonos súlyú (6–6%) beruházások történtek a szállítás, raktározás, posta, távközlésben, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban. A debreceni telephelyű ipari vállalkozások száma 2007. év végén meghaladta az 1600-at. Összes alkalmazottjuk 11 400 fő volt, 63%-uk 250 főnél többet foglalkoztató cégeknél dolgozott. Középvállalkozásoknál egynegyedük, kisvállalkozásoknál pedig 12%-uk talált munkát. 2007-ben az iparba sorolt 49 főnél többet foglalkoztató debreceni székhelyű vállalkozások száma 56 volt. Az általuk előállított 361 milliárd forint termelési érték a régió azonos körben mért ipari produktumának 29%-a. Realizált árbevételük összesen 402 milliárd forintot tett ki, ami az északalföldi szervezetekének 26%-a. Az eladásokból befolyt összeg 46%-a exportból származott. Az ipari termelés 83%-át a feldolgozóipar adta, 17%-át pedig a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás állította elő. A feldolgozóiparon belül a 106 milliárd forint értékű termelést felmutató vegyipar a legjelentősebb, az ipari termelésen belüli részesedése 30%. A nagyságrendileg ezt követő gépipar és élelmiszeripar pedig azonos hányadot (23–23%-ot) képviselt. 3. ábra Az ipari termelés szerkezete, 2007*

Debrecen

20

40

A debreceni székhelyű* feldolgozóipar értékesítésének exportaránya ágazatok szerint, 2007

Gépipar Vegyipar Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Máshova nem sorolt feldolgozóipar Élelmiszer-, ital-, dohány gyártása Textília, bőrtemék, lábbeli gyártása Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 0

60

80

100 %

Élelmiszer-, ital-, dohány gy ártása

Vegy ipar

Gépipar

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, v ízellátás

Többi ágazat * A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai.

Az export szerepe ágazatonként nagymértékben szóródik. A gépipar ugyanis kiugró, 92%-os exportaránnyal értékesítette termékeit, ezzel szemben az energiaszektor kizárólag hazai igényeket elégített ki. A gépipar mellett ugyancsak magas, 70% feletti kiviteli arány jellemezte a vegyipart és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártását is.

20

40

60

80

100%

* 49 főnél többet foglalkoztató.

A termelési érték és összes értékesítés alapján rangsorolt első hat cég súlya a város iparában együttesen 70%-on felüli. 2. tábla A debreceni székhelyű ipari vállalkozások rangsora termelési érték szerint, 2007 Rangsor 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Észak-Alföld

0

4. ábra

A cég neve TEVA Gyógyszergyár Zrt E. ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. National Instruments Europe Software és Hardware Gyátó Kft. Friesland Hungaria Kereskedelmi és Termelő Zrt. FAG Magyarország Ipari Kft. Debreceni Hús Zrt.

Fő tevékenysége Gyógyszerkészítmény gyártása Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem Elektronikai alkatrész gyártása Tejtermék gyártása Csapágy, erőátviteli elem gyártása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

Az idegenforgalom szempontjából Debrecen adottságai sokrétűek. Termálturisztikai lehetősége, történelmi-műemléki nevezetességei, hagyományokon alapuló, de egyre élénkülő zenei, képzőművészeti, kulturális, valamint sport, tudományos és üzleti élete kedvezően befolyásolja idegenforgalmi jelentőségét. 2007-ben a Debrecenbe látogatókat összesen 5800 szállásférőhely várta, ahol 147 ezer vendég 404 ezer éjszakára szállt meg. A kereskedelmi szálláshelyek az összes kapacitás 94%-át, vendégeik pedig a városban szobát foglalók 97%-át adták. E szálláshelyeken az öt évvel korábbihoz képest a vendégek száma 22%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 26%-kal nőtt. Mindeközben a szállás-férőhelyeik száma 12%-kal kevesebb lett, ugyanis turistaszállás és kemping szűnt meg a városban. A debreceni kereskedelmi szálláshelyek 2007. júliusi férőhely-kapacitásának 36%-ával a szállodák, 43%-ával a panziók (melyek között a nyári időszakban 6 kollégium is szerepel), s további 21%-ával az egyéb vendégfogadók (turistaszálló, üdülőház, kemping) rendelkeztek. A legtöbb vendég a szállodákat kereste fel, melyek száma 2007-ben is 12 volt, akárcsak öt évvel korábban. Férőhelyeikben azonban 8%-os, a vendégek számában 1,4-szeres, a vendégéjszakák vonatkozásában pedig 1,5-szeres növekedés mutatkozott 2003-hoz képest. Vendégkörük 27%-át külföldiek adták. Az általuk igénybe vett éjszakák száma 37%-os növekedést mutatott.

1 A 19 főnél (az építőiparban 9 főnél) többet foglalkoztató vállalkozások és (létszámkorláttól függetlenül) a költségvetési szervek székhely szerinti adatai alapján.

5. ábra A vendégéjszakák megoszlása szállástípusok szerint Debrecenben, 2007 Üdülőház 1,1%

5



Kemping

Négy csillagos

0,1%

40,3%

1990 után – összhangban az országos folyamatokkal – Debrecenben és a régióban egyaránt alapvető hangsúlyeltolódás következett be a középfokú oktatásban. Számottevően csökkent a szakiskolákban tanulók száma és aránya, s ezzel párhuzamosan növekedett a gimnáziumok és a szakközépiskolák jelentősége. 6. ábra A középfokú oktatási intézmények tanulói létszámának alakulása Debrecenben

Turistaszálló

Szálloda

6,3%

76,9%

12 000

Panzió

Egy csillagos

15,6%

8,6%

Háromcsillagos 28,0%

8 000

A vendégforgalom háromnegyedét a belföldiek adták. A külföldről ide látogatók több mint hattizede az Európai Unió országaiból, ezen belül is 23%-uk Németországból, 21%-uk pedig Romániából érkezett. A legtöbb vendég (több mint 6000) Ukrajnából jött. 3. tábla A külföldi vendégforgalom jellemzői Debrecenben, 2007

Küldő ország Németország Románia Ukrajna USA Ausztria Olaszország Nagy-Britannia Franciaország Norvégia Lengyelország

Részesedés a külföldi Átlagos tartózkodási vendégek vendégéjszakákidő, éjszaka számából,% ból,% 14,2 12,6 18,0 3,8 5,1 4,0 2,9 3,3 0,9 4,0

20,1 8,8 8,6 4,3 4,2 3,7 3,6 3,2 2,7 2,4

10 000

4,3 2,1 1,4 3,4 2,5 2,8 3,8 2,9 8,8 1,8

A külföldiek által összesen eltöltött vendégéjszakákból a németek részesedése volt a legnagyobb (20%). Egy külföldi átlagosan 3,0 éjszakára szállt meg 2007-ben. A hazai vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,6 éjszaka volt. Az infokommunikáció területén Debrecen adatai az Észak-Alföldön belül szintén kiemelkedőek. A mobiltelefonok térnyerése következtében a vezetékes telefonok száma csökken. Mindamellett 2007-ben ezer lakosra 355 távbeszélő fővonal jutott a városban, az Észak-Alföld átlagánál 103-mal több. A 73 ezer távbeszélő-fővonal 71%-a egyéni, 20%-a ISDN, 9%-a üzleti, 0,7%-a pedig nyilvános vonal volt. Debrecenben a lakásállomány közel kétharmada, 58 ezer rendelkezett kábeltelevíziós összeköttetéssel. A hálózatba bekapcsolt lakások aránya a városban duplája a régióban levőnek. Az ezer lakosra jutó előfizetők száma 2007-ben 280 volt, 23-mal több, mint 2003-ban. Szakképzés, felsőoktatás, kutatás-fejlesztés Ahhoz, hogy a Pólus Program célkitűzései realizálódjanak, azaz magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységekre épülő, nemzetközileg versenyképes klaszterek alakuljanak ki, elengedhetetlen fontosságú olyan jól képzett, kreatív szakemberekből álló munkaerő-piaci bázis, amely képes a speciális tevékenységekhez kötődő legmodernebb technológiákat alkalmazni. Ez a megfelelő színvonalú képzések révén valósulhat meg.

6 000 4 000 1990

1992

1994

1996

1998

Szakiskola és speciális szakiskola

2000

2002

Szakközépiskola

2004

2006 Gimnázium

Debrecenben 2007-ben középfokú oktatásban nappali tagozaton 22 ezer fő részesült, ebből 8 ezer gimnáziumi, 10 ezer szakközépiskolai, 4 ezer fő pedig szakiskolai oktatásban. Szakképzést az utóbbi két iskolatípus nyújt. 2007-ben Debrecenben tanult a régió nappali tagozatos szakközépiskolásainak 27%-a, a szakiskolába és speciális szakiskolába járóknak pedig 17%-a. A városban 2003 és 2007 között folytatódott az 1990 óta tartó tendencia, és a szakközépiskolások száma 7%-kal bővült, a szakiskolákban és speciális szakiskolákban tanulóké viszont 5%-kal csökkent. Régiós szinten ugyanakkor mindkét iskolatípusban nőtt a nappali tagozatos oktatásban résztvevő tanulók száma. 2007-ben Debrecenben 1000 lakosra átlagosan 49 szakközépiskolai és 20 szakiskolai tanuló jutott, a régióban ugyanakkor 24, illetve 16 fő. Az Észak-Alföld szakközépiskoláinak 24%-a, szakiskoláinak és speciális szakiskoláinak pedig 17%-a működött a régióközpontban. Az oktatásnak egyik alapvető minőségi jelzőszáma, hogy mennyire készíti fel a tanulókat a gazdaság által megkövetelt, korszerű információ-technológiai eszközök készség szintű alkalmazására. 2007-ben a debreceni szakközépiskolai feladatellátási helyek jellemzően rendelkeztek az oktatási munkát segítő számítógépekkel, s ezek mindegyike biztosított internet-hozzáférési lehetőséget is a tanulók számára. A szakközépiskolákban egy komputerre 5 számítógépet használó tanuló jutott, szemben a régióra és az országra jellemző 4-gyel. A szakiskolák és speciális szakiskolák esetén ugyanakkor a fajlagos számítógépszám Debrecenben 8, a régióban 6, országosan pedig 5 fő volt. Debrecen felsőoktatásban betöltött szerepe nemcsak a régión belül meghatározó, hanem országos jelentőségű egyetemváros is. 2007-ben az Észak-Alföldön a felsőoktatásban résztvevők 64%-a valamelyik debreceni székhelyű intézmény hallgatója volt. Debrecen három felsőoktatási intézményében (Debreceni Egyetem, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola) 2007-ben 21 ezer nappali tagozatos hallgató vett részt felsőfokú alap- és mesterképzésben, 23%-kal több, mint öt évvel korábban. Ugyanakkor a régiós átlagnál kisebb mértékben csökkent a nem nappali tagozatos hallgatók száma, de a debreceni felsőoktatási intézményekben továbbra is kisebb a nappali oktatáson kívüli képzési formák súlya (30%), mint a régió többi főiskoláján (37%). Az innováció szempontjából a matematikai, a természettudományi, a műszaki és az informatikai képzés kiemelkedő fontosságú. Ezek közül valamennyi tudomány képviselteti magát a Debreceni Egyetemen, a műszaki felsőoktatás kivételével egyetemi szintű képzéssel.



7. ábra

szektor

K+F beruházás K+F költség K+F ráfordítás összesen K+F beruházás szektor

Felsőoktatási

Vállalkozási

A K+F ráfordítások megoszlása az egyes szektorok között

K+F költség K+F ráfordítás összesen K+F beruházás

szektor

Magyarországon a legtöbb (24) tudományágban a Debreceni Egyetem folytat doktori képzést. Az állami ösztöndíjas PhD hallgatói helyek száma alapján a Debreceni Egyetem (az ELTE mögött) a második az egyetemek rangsorában. Az oktatás mellett az innovációs lánc másik meghatározó eleme a kutatás-fejlesztési tevékenység, amely az oktatásban felhalmozott tudást felhasználva képes növelni a termelékenységet, s ezáltal javítani a versenyképességet. Az Európai Unió a lisszaboni stratégiában megfogalmazott céljai között is kiemeli e terület jelentőségét. Magyarországon a kutatás-fejlesztés területén is egyértelműen kirajzolódik a főváros vezető szerepe. Közép-Magyarországra koncentrálódik ugyanis a kutató-fejlesztő helyek közel fele, a különböző kutatóhelyeken alkalmazásban állók több mint 60%-a és itt költik el a magyarországi K+F ráfordítások kétharmadát. A fenti mutatókat tekintve Észak-Alföld a második–harmadik helyen található az országos rangsorban. A vidéki régiókon belül a kutatóhelyek és az ott alkalmazottak száma alapján Észak-Alföld súlya egyaránt 23%, a K+F ráfordítások esetében pedig 25%. 2007-ben a 335 észak-alföldi kutató-fejlesztő hely 63%-a a régióközpontban működött, s ezeknek háromnegyede volt felsőoktatási kutatóhely. Az országos folyamatokkal összhangban, Debrecenben is megfigyelhető a vállalkozói kutatóhelyek számának dinamikus növekedése, a szektor súlya azonban – a felsőoktatás dominanciája miatt – továbbra is kisebb volt az országosan és a régiós szinten jellemzőnél. 2007-ben a kutatással, kísérleti fejlesztéssel foglalkozó egyetemi és főiskolai egységeknél dolgozott az összes debreceni kutatóhelyen alkalmazásban állók 77%-a. Az összehasonlításra alkalmasabb teljes munkaidejű foglalkoztatottakra átszámított létszámot figyelembe véve az Észak-Alföldön a K+F területén alkalmazottak kétharmada a hajdúsági megyeszékhelyen végzett tudományos tevékenységet. Debrecenben a számított létszám 2007-ben 1607 fő volt, és 58%-uk felsőoktatási, 23%-uk vállalkozói kutatóhelyeken dolgozott, a legkevesebben, 251-en pedig az államháztartási szektor kutatóintézeteiben álltak alkalmazásban. A számított létszámot tekintve is megfigyelhető a vállalati szektor szerepének növekedése. A központi régiót nem számítva Magyarországon a K+F ráfordítások teljes összege 81,6 milliárd forint volt 2007-ben, amelynek közel harmadát a két alföldi régió központjaiban, Debrecenben és Szegeden költötték el. Debrecen rendelkezik az Észak-Alföld összes K+F ráfordításának 72%-ával, 14,6 milliárd forinttal. Ennek az összegnek lényegesen kisebb részét fordították beruházásra, mint a régió többi területén. Ennek az a magyarázata, hogy a debreceni kutatás-fejlesztési ráfordításszerkezetben nagyobb súlyt képvisel a – felhalmozási kiadásokra arányaiban kevesebbet fordító – felsőoktatási szektor, mint a régió egészében. Ez a tény meghatározza a K+F tevékenységek finanszírozási szerkezetét is. A forrásoldal legjelentősebb szereplője 2007-ben is az állami költségvetés volt, amely a K+F ráfordítások 50%-át adta, és javarészt a felsőoktatás és az intézeti kutatóhelyek tevékenységét finanszírozta. Az összes forrás 47%-át, mintegy 6,9 milliárd forintot a vállalkozások biztosították. A külföld és a nonprofit szektor szerepe a K+F források allokációjában továbbra is csekély. Debrecenben 2007-ben a különböző forrásokból származó pénzeszközök 44%-át a vállalkozási, 43%-át a felsőoktatási szektor használta fel, 13%-át pedig az államháztartási szektor kutatóhelyei költötték el. A régióban ugyanakkor a K+F ráfordítások fele összpontosult a vállalkozásokra, négytizede a felsőoktatásra, és tizede az államháztartási szektorra. Jelentős különbség figyelhető meg az egyes régiók és szektorok tudományos tevékenységének társadalmi, gazdasági céljaiban. E tekintetben Észak-Alföld az egészségügy területén játszik meghatározó szerepet. 2007-ben a központi régiót nem számítva Magyarországon az összes egészségügyi kutatásra fordított összeg 8,4 milliárd forint volt, amelynek közel felét az Észak-Alföldön költötték el. A régió ilyen célú ráfordításainak 93%-a Debrecenre koncentrálódott, ahol a felsőoktatási szektor használta fel ezeknek a pénzeszközöknek a 78%-át. A megelőző évekhez hasonlóan a kutatással és kísérleti fejlesztéssel is foglalkozó egyetemi, illetve főiskolai egységek ráfordítás-szerkezetében 2007-ben is jelentős

Államháztartási

6

K+F költség K+F ráfordítás összesen 0

2 000 4 000

6 000

8 000 10 000 12 000

Észak-Alföld

Debrecen

millió Ft

részt képviselt a tudásszint általános fejlesztése, amely a szektor összes K+F ráfordításának negyedét tette ki, és a Debrecenben folyó ilyen célú tevékenységeket szinte teljes mértékben fedezte. A régióközpontban kutatatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások innovációs ráfordításaiknak 81%-át az ipari termelés és technológia fejlesztésére költötték. Debrecen intézeti kutatóhelyei a Föld és légkör kutatására fordították a szektor összes K+F költségének és felhalmozási kiadásának 63%-át, 1,2 milliárd forintot, ami az egész régió ilyen célú pénzeszközeinek 95%-át jelentette, és meghaladta a többi vidéki régióban erre a célra felhasznált ráfordítások együttes összegét. A kutatás-fejlesztés eredményessége a publikációs tevékenység mértékével és a szabadalmi bejelentések számával mérhető. 2007-ben a debreceni kutatóhelyek kutatói 507 magyar és 92 idegen nyelvű könyvet jelentettek meg, így összességében az észak-alföldi K+F könyvkiadások 76%-a koncentrálódott az innovációs pólusra. A Debrecenben folyó kutatási tevékenység nyomán 2569 tudományos témával foglalkozó cikk jelent meg, ami a régió ilyen jellegű publikációinak 84%-át jelentette. A 100 kutatóra jutó cikkek száma a régióközpontban 248 volt, 40-nel több, mint a régió egészében. A tudományos publikációk elsősorban az alapés az alkalmazott kutatás eredményeit tartalmazzák, ezért a fejlesztésekben érdekelt vállalkozási szektor e téren kisebb szerepet vállal. Fordított a helyzet a benyújtott és elfogadott szabadalmak tekintetében, hiszen a fejlesztési eredmények közvetlen versenyelőnyt biztosíthatnak az innovatív vállalkozások számára. A debreceni kutatóhelyek bejelentett szabadalmainak 89%-a, a megadottakénak pedig 99%-a köthető a vállalkozási szektorhoz. 2007 folyamán a város kutatás-fejlesztési tevékenysége révén összesen 73 szabadalmi bejelentés történt, ami jelentős visszaesést jelent a megelőző három évhez képest. A megadott szabadalmak (77) tekintetében ugyanakkor nem történt számottevő változás. Mind a bejelentett, mind pedig a megadott szabadalmak száma alapján képzett régiós rangsorban Észak-Alföld a második helyet foglalja el, a közép-magyarországi régió mögött. Debrecen fejlesztési pólus prioritásai, kulcsprojektjei Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata irányításával a Debreceni Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség bevonásával, velük szoros szakmai együttműködésben elkészült Debrecen Fejlesztési Pólus fejlesztési stratégiája és programja. A stratégia az alábbi átfogó célt fogalmazza



meg: Debrecen és térsége által kínált erőforrásokra támaszkodva az agrárium, az infokommunikációs technológia, a környezettudomány, a gyógyszerészet és a biotechnológia területén nemzetközileg is versenyképes, javuló foglalkoztatási viszonyokat eredményező, tudás-alapú gazdaság megteremtése. A fejlesztési dokumentum négy prioritást fogalmaz, melyek a következők: – nemzetközi színvonalú K+F eredmények elérése és a gazdasági élet szereplői irányába történő továbbítása, – a K+F eredmények gyakorlati alkalmazási feltételeinek megteremtése, – a pólus sikeres működéséhez kapcsolódó regionális központi szerepkör erősítése, – a magas színvonalú gazdasági fejlődéshez szükséges életkörülmények biztosítása. A fenti prioritásoknak megfelelően a következő kulcsprojektek kerültek meghatározásra: – Genomnanotech Debrecen (GND) Regionális Egyetemi Tudásközpont, – Airport Debrecen Üzleti Park infrastruktúrájának kialakítása, – Agrár-Innovációs Tudásközpont, – Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ kialakítása és az elővárosi tömegközlekedés feltételeinek megteremtése, – Pharmapolis, – Regionális Kiállítás- és Vásárközpont, – Informatikai Tudásközpont - Szilícium Mező projekt, – A Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztése, – ACCENT - Debreceni Regionális Gyorsítóközpont, – A Nagyerdő és az Erdőspuszták regionális idegenforgalmi központszerepének növelése, – Humán Erőforrásfejlesztési és Üzleti Tudásközpont. A város fejlesztési stratégiájában meghatározott kulcsprojektekben 2007–2008. években jelentős eredmények születtek. Tudásközpontok létrehozása, bővítése terén a legjelentősebb sikerek a Genomnanotech Debrecen Regionális Egyetemi Tudásközpont és a Pharmapolis működéséhez kötődnek. Az előbbi folytatta, és 2008-ban lezárta a Pázmány Péter program keretében a Nemzeti Kutatási és Techonológiai Hivatal támogatásával 2005-ben elkezdett tevékenységét, amelynek eredményeként az élet- és anyagtudományokban meghatározó súlyú K+F tevékenység bontakozott ki a Debreceni Egyetemen és a projektben részt vevő cégeknél: 26 szabadalmi bejelentés, száznál több új technológiai megoldás született, és a kutatók eredményeikről több, mint 600 tudományos publikációban és több száz nemzetközi rendezvényen számoltak be. A gyakorlati alkalmazás szempontjából ígéretesnek tekinthető, hogy hat új spin-off2 cég jött létre, és több esetben (pl. meggymagból előállított kozmetikai termékek, csípőprotézis-szett, komplex genomikai szolgáltatások) megkezdődött a kifejlesztett termékek, szolgáltatások nagyobb méretekben történő gyártása, biztosítása és nemzetközi piacokon történő értékesítése. A Pólus Program horizontális gazdaságfejlesztési funkcióját tekintve mérföldkőnek számít a Debrecenben aláírt megállapodás, amely három pólusváros (Debrecen, Pécs, Szeged) összefogásával jött létre nemzetközi színvonalú gyógyszeripari együttműködés fejlesztésére. A három város kutatási és felsőoktatási intézményei, vállalkozásai, önkormányzatai és kamarái fogtak össze, hogy fejlett innovációs rendszert alakítsanak ki a magyarországi gyógyszeripari fejlesztések ösztönzésére, a szektor nemzetközi versenyképességének növelésére. A város gyógyszeriparában komoly fejlesztések folynak: a Richter Gedeon Nyrt. 2009 és 2012 között közel 100 főt alkalmazó biotechnológiai üzemet létesít Debrecenben. A TEVA Gyógyszergyár Zrt. 2007 és 2009 között egy új gyártóüzemet, 2008 és 2011 között pedig új gyártási és csomagolási üzemet épít. Ezen kívül a cég Európai Generikus KutatásFejlesztési Központját is Debrecenbe tervezi. A beruházások közvetlenül

415, közvetetten pedig csaknem 1000 új munkahely létrejöttét eredményezik. A technológia-transzfert elősegítő intézmények kialakítása tekintetében kiemelendő, hogy a Genomnanotech Debrecen Technológia Transzfer Iroda 2008 májusától, mint egyetemi egység közvetlen rektori irányítás alatt működik (ennek keretében szolgáltatásait felkínálja minden egyetemi szervezet számára), és a régió másik két jelentős felsőoktatási intézményével (Nyíregyházi Főiskola, Szolnoki Főiskola) aláírt egyezmény eredményeként tevékenysége rövid időn belül lefedi az észak-alföldi régió tudásközpontjait. Emellett a 2008-tól önállóan működő Észak-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség is egyre hatékonyabban látja el a feladatát. Az oktatás minőség- és piac-orientált átalakítása keretében a helyi önkormányzat tevékenységei közé tartozik, hogy az angol nyelvű középfokú oktatás bevezetésével igyekszik növelni a város vonzerejét a multinacionális vállalatok vezetői körében (2011-től Debrecenben is lehetőség lesz nemzetközi érettségit tenni). Emellett célzott programok indultak a város erősségeit jelentő ágazatok oktatási hátterének fejlesztése érdekében (pl. angol nyelvű középfokú vegyipari képzés indítása, valamint az informatikai középiskolában új szakok bevezetése. Kiemelkedő jelentőségű a Debreceni Regionális Innovációs és Ipari Park területén 2008 folyamán az Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP 1.1.1/A 2-F) támogatásával kialakított újabb 16 hektáros, teljes infrastruktúrával ellátott terület, amelyre az elkövetkező években hét, összesen több mint 1200 főt foglalkoztató vállalat települ be. Klaszterek az Észak-Alföldön Észak-Alföldön a Pólus Program Debreceni Hálózatfejlesztési Iroda információja alapján 2009. február végén a – régióban menedzsment székhellyel rendelkező – feltérképezett klaszterek száma 28 volt. A 2008. év folyamán kiírt akkreditációs pályázaton két – a biotechnológia-orvostudomány területén létrejött – szerveződés nyerte el az „Akkreditált Innovációs Klaszter” címet. A Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter és a Pharmapolis Életminőség Klaszter, mint akkreditált innovációs klaszterek pályázati jogosultsága kiterjedt a Pólus Program lehatárolt és plusz pontos támogatási forrásainak elnyerésére. Sikeres pályázat esetén támogatást kaphatnak közös tevékenységek, beruházások, fejlesztések kivitelezéséhez. Az ágazatbeli továbblépésnek igen fontos feltétele a nemzetközi kapcsolatok erősítése. Ennek érdekében 2008 májusában a Debreceni Egyetem együttműködési megállapodást kötött a legnagyobb francia élettudományi klaszterrel, a MEDICEN-nel. 2008-ban a Pólus Program keretén belül lépcsőzetes, azaz a klaszter fejlődési szintjéhez kapcsolt klaszterpályázati kiírásokon országosan 169 pályázat felelt meg a formai ellenőrzés követelményeinek. Ezek közül 136 induló és 33 fejlődő klaszterként pályázott. Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program „ÉAOP 1.1.2/A” jelű pályázata 800 milliós keretösszeggel került kiírásra. A formai hibás pályázatoktól eltekintve 20 klaszter nyújtott be támogatási igényt, ezek közül 16 indulóként, 4 pedig mint az együttműködés fejlődő szakaszában tartó. A pályázó klaszterek jellemzően kapcsolatépítés, marketing, kutatás-fejlesztés, oktatás, eszközbeszerzés, szakmai kiállítások szervezése, illetve azon való részvétel céljára igényeltek támogatást. A megalakult klaszterek működési területéről, tevékenységéről, szervezeti összetételéről a Pólus Programiroda 2008-ban végzett, 14 klaszterre kiterjedő felmérése nyújt információt. A felmérésbe bevont klasztereket tekintve lényegében azonos arányban találhatók szűkebb területre korlátozódó, régiós kiterjedtséggel rendelkező, illetve a régió határain átívelő hálózatok.

2 Spin-off cég: Felsőoktatási intézményekből, közfinanszírozású kutatóhelyekről kiváló technológia-intenzív vállalkozások gyűjtőneve.

7

8



8. ábra Formai ellenőrzésnek megfelelt klaszterpályázatok száma, 2008

35

32

30

25

A klaszterbe tömörült vállalkozások száma igen széles sávban szóródik, átlagosan 20–25 szervezet együttműködési szándékával jöttek létre. A vizsgált kör kevesebb, mint egyharmada kizárólag kis- és középvállalkozásból, illetve egyéb szervezetből áll. A kis- és középvállalkozások részvétele is jelentősen differenciált. Klaszterenkénti számuk 6–62 közötti volt. A hálózatok többsége egy–két nagyvállalatot is magában foglal.

24 21

25

16

20 15

11

9

10

7

6 3

5

4

2

5

4

Induló

Dél-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Észak-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Dél-Alföld

Közép-Magyarország

Észak-Magyarország

0

Fejlődő

Forrás: Regionális Operatív Program Irányító Hatóság

A klaszterek tevékenységük alapján a gazdasági ágak széles körét felölelik. Az agrárium, a feldolgozóipar, ezen belül az élelmiszer- és kézművesipar, az építőipar, a turizmus, a logisztika, az üzleti szolgáltatás, illetve az informatika területén egy–egy, esetenként két klaszter szerveződött.

Irodalom: Debrecen Megyei Jogú Város Fejlesztési Programja, 2007–2013 Dr. Zombori Zita: A Pólus program bemutatása. Budapest 2008. Dr. Zombori Zita: Pólus Klaszter Kézikönyv. Budapest, 2008. Grósz András: A klaszter-orientált fejlesztési politika tapasztalatai Magyarországon. Komárom, 2004. Hradeczky Zsolt: Klaszterfejlesztési lehetőségek a Pólus Programban. Debrecen, 2008. Kozma Gábor, Debreceni Egyetem: Debreceni pólus projektek. Debrecen, 2009 Lengyel Imre: Fejlesztési Pólusok, mint a tudásalapú gazdaság kapuvárosai. Magyar Tudomány, 2007/06 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Pólusprogram-Akkreditáció. 2008. www.nfü.hu, Pannon Gazdasági Kezdeményezés: Tanulmány az Európai Unió klaszterpolitikájáról. www.pgk.hu Pólus Programiroda Kht., EPAP, Pólus Program Hálózatfejlesztési IrodaDebrecen: Induló és fejlődő klaszterek az Észak-Alföldön. Budapest, 2009.

Elérhetõségek: [email protected] Telefon: 52/529-809 Információszolgálat Telefon: 345-6789 www.ksh.hu

[email protected] Telefon: 30/388-6510

© K Ö ZP O NTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

Debrecen fejlesztési pólus

Recommend Documents