DÁVODI ÉLET KÜLÖNKIADÁS A SZENNYVÍZBERUHÁZÁSRÓL

DÁVODI ÉLET DÁVOD község ÖNKORMÁNYZATÁnak lapja

XXIV. évfolyam 2008. április

KÜLÖNKIADÁS

A SZENNYVÍZBERUHÁZÁSRÓL TISZTELT DÁVODIAK! Dávod a közeljövő egyik legjelentősebb beruházása megvalósítása előtt áll. Ez a települési szennyvízelvezetés és tisztítás. Legjelentősebb, mivel érinti a település minden egyes lakosát, háztartását, a településen működő és bejegyzett vállalkozásokat egyaránt. Növeli jelentőségét a végrehajtásra tervezett beruházás nagysága, annak pénzügyi vonzata, hiszen gyakorlatilag minden utcában megjelennek majd az árkok, a gödrök, a beruházással járó kényelmetlenségek, mindez közel másfél milliárd forint értékben. A beruházás talán csak a valamikori gázvezetékek lerakására hasonlítható, bár abban az esetben a lakosság részéről több választási lehetőség volt. Ez esetben is van, azonban nagyon szűk és esetleg anyagilag megterhelő. A képviselő testület már közel két éve foglalkozik a kérdéssel. Gondolkodásának alapvető célja az volt, hogy a lakosság és az önkormányzat minél kevesebb anyagi megterheléssel vágjon a feladat végrehajtásába, a lehetőség szerint a lakosság anyagi terhe a lehető legkisebb legyen. Őszintén el kell mondani, hogy valamilyen anyagi áldozatot mindenkinek kell vállalni. De a testület azon van, hogy ez olyan szintet érjen el, amit minden háztartás ki tud gazdálkodni. Egy friss hírrel folytatom. Örömmel tájékoztatom Dávod község lakosságát, hogy községünk sikeresen vette a szennyvízberuházás első akadályát: a KEOP – 1.2.01/2007-017 azonosító számú pályázatunkat pozitívan bírálták el. Dávod község szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás megnevezésű pályázatunk az első fordulóban 55.590.000.- forintot nyert.

Dávodi élet - 2008 április.indd 1

Ez a község, a képviselőtestület sikere – és természetesen számomra különösképpen – komoly erkölcsi elégtétele is, mert úgy érzem: a döntéssel bebizonyosodott, hogy Dávod helyes úton indult el. Úgy érzem beigazolódott, hogy lehet és érdemes is egyedül pályázni. Beigazolódni látszik, hogy nem a társulásos forma az egyedüli üdvözítő megoldás, annak ellenére, hogy a szomszédos települések azt a formát pártolják. Ezzel az egyszeri kiadvánnyal az Önkormányzat objektíven kívánja a falu

lakosságát tájékoztatni az elmúlt évek eseményeiről, egyben kérve segítő hozzáállásukat, ami lehet a higgadt kérdések megfogalmazása és eljuttatása az Önkormányzatnak, de a kiadvánnyal kiküldött kérdőívek visszaküldése is. PETIKE József polgármester A megfontolások időszaka Miért van szükség korszerű szennyvízkezelő rendszerekre? Az elmúlt évtizedek műszaki és gazdasági fejlődése, a fokozódó urbanizáció következtében rendkívüli mértékben megnőtt a szennyezett víz káros hatásai elleni védelem jelentősége.

A ma és a jövő generációjának közös érdeke a vizek tisztasága, a szennyvizek megfelelő kezelése, a használt vízből származó káros anyagok talaj- és vízszennyezésének megakadályozása. A szennyvizek környezetvédelmi követelményeket kielégítő, biztonságos elhelyezése, a szennyvíz-csatornahálózat, illetve azok tisztítására alkalmas létesítmények megépítése ma településeink egyik meghatározó feladata. Modern életmódunk részeként a vezetékes víz széleskörű bevezetésével, háztartási gépek használatával, háztartási vegyszerek alkalmazásával életünk kényelmesebbé vált. Ma már az ország döntő többsége számára természetes tevékenység a mosás, mosogatás, a legtöbb háztartás rendelkezik angol WC-vel és fürdőszobával. Életünk szintén természetes része, hogy ha kinyitjuk a vízcsapot, az ivóvíz korlátlanul áll rendelkezésünkre. Az ivóvíz olyan létfontosságú érték, amely biztonságáról minden körülmények között gondoskodnunk kell. Ha elvárjuk, hogy a csapból iható vizet kapjunk, a lefolyóval is törődnünk kell. Megfelelő csatornázás és szennyvíztisztítás híján a szennyvíz a talajvizet, karsztvizeket, élővizeket veszélyezteti, nem lebecsülendő hatást gyakorolhat a környezetre, a természetes élőhelyekre és az emberekre egyaránt. A kertekből és zöldségesekből – a talajba szivárgó szennyvízen keresztül – olyan kórokozók juttathatnak az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekbe, amelyek károsíthatják az egészséget. Megfelelő szennyvíztisztítás híján a lefolyó víz veszélyt jelent az élővizekre is, amelyek jelenlegi vízbázisunkat alkotják. Mindezeken felül az EU előírások is megszabják , hogy minden településen meg kell valósítani a szennyvíz csator-

2008.04.24. 17:16:03

Dávodi élet

2 názott elvezetését, valamint a szennyezett vizek kezelését. Magyarországon is érvényes azon EU szabályozás, mely szerint az európai vizek jó minőségét az Unió teljes területén 2015-ig el kell érni. A vonatkozó irányelvek szerint a 2000 vagy annál nagyobb lélekszámú településeken az EU-s szennyvízelvezetési és -kezelési előírások alkalmazása kötelező. A 15 ezernél nagyobb lélekszámú településeknek 2010. december 31-ig, az ennél kisebbeknek 2015. december 31-ig kell megoldaniuk a csatornázási problémákat. Magyarországnak a szennyvíz-elvezetés és -tisztítás terén sok pótolnivalója van, hiszen az EU direktívák szerint gondoskodnia kell arról, hogy minden város vagy agglomeráció rendelkezzen szennyvízgyűjtő és -kezelő rendszerrel. A települések jelentős hányada kénytelen lesz korszerű szennyvíztisztító berendezéseket telepíteni, hogy teljesítse az EU Víz Keretirányelvének elvárásait, így költségvetésük jelentős hányadát kell majd a települési szennyvizek elvezetésére és kezelésére fordítaniuk. A fentiek alapján szükségessé vált olyan helyi szennyvízkezelési programok kidolgozása, amelyek megoldást jelentenek a települési szennyvizek térségi kezelésére, és megvédik a környezetet azoktól az ártalmas hatásoktól, amelyeket a nem megfelelően kezelt települési szennyvizek okoznak. A szennyvíz-beruházási programhoz és a jogszabályok Ahhoz, hogy a testület érdemben tudjon dönteni, meg kellett vizsgálni a jogszabályi környezetet, azokat az előírásokat, amelyek szabályozzák e beruházás levezénylését, illetve amelyek segítenek a gazdaságossági mutatók kiszámításában. E rövid írásban nem célunk untatni olvasóinkat a száraz joganyagok és számítások citálásával, de célszerű bemutatni: mit, miért és hogyan kell csinálni. Alapot a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény adja. Az Alapot a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény adja. Ebben került meghatározásra a települési önkormányzat feladata. Ennek megfelelően gondoskodik a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon öszszegyűjtött szennyvíz, továbbá a szenny-


víziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről. A települési önkormányzatok az itt meghatározott feladataikat a szennyvíz-elvezetési agglomerációk keretében látják el. A szennyvíz-elvezetési agglomeráció lehatárolása során az alábbi szempontok irányadók: a) környezetvédelmi és közegészségügyi, járványügyi (vízbázisvédel-mi, befogadó vízminőségvédelmi), b) természet- és tájvédelmi, c) domborzati, d) klimatikus hidrológiai és hidrogeológiai, e) gazdasági (településszerkezeti, településfejlesztési), f) műszaki, g) üzemeltetési, h) társadalmi, i) idegenforgalmi adottságok. A kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk szükség szerinti módosítását a Kormány kétévente az említett program felülvizsgálata keretén belül végzi el. De mi is az agglomeráció? E tekintetben a szennyvízelvezetéssel összefüggő agglomeráció: olyan terület, amelyen belül a népesség és/vagy a gazdasági tevékenység elegendően koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyűjtsék, szennyvíztisztító telepre és végső kibocsátási pontra vezessék. A hivatkozott törvény felhatalmazás alapján kerültek kiadásra azok a kormányrendeletek, amelyek e törvényben meghatározott feladatok végrehajtását szabályozták. Ilyen a 25/2002. kormányrendelet, amely a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtását szabályozza. A rendeletben a kormány meghatározta – az EU irányelvekkel összhangban – a szennyvíz-beruházás megvalósítási határidőket. Mivel Dávod a szennyvízterhelés szempontjából „normál” minősítésű területhez tartozik, lakosainak száma 2202, így a megvalósítás határideje legkésőbb 2015. december 31. A rendelet megfogallmazásában: A kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. Azt is szükséges megemlíteni, hogy e rendelet szerint Dávod

önálló agglomerációt alkot, csatolt települése nincs. A 26/2002. kormányrendelet a a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról rendelkezett. E szerint a szennyvíz-elvezetési agglomeráció a Program tervezési alegysége. A szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolását meghatározott feltételeken alapuló értékelési módszerrel és előírt követelmények alapján kell elvégezni. Vizsgálatokkal kell igazolni mind a településeken belüli hálózatkialakítás, mind a térségi rendszerek kialakításának gazdaságosságát, illetve az egyedi vagy egyéb megoldások indokoltságát. Az agglomerációs jegyzék tartalmazza az agglomerációt alkotó terület települését (településeit), továbbá - ha több település alkot egy szennyvízelvezetési agglomerációt - az agglomerációs jegyzék megnevezi az agglomeráció központját is. A szennyvízelvezetési agglomeráció központja az a település, amelynek a közigazgatási területén található a szennyvíztisztító telep vagy a végleges szennyvízelhelyező létesítmény. Természetesen a 25/2002. kormányrendelet 2. számú mellékletében szereplő települések, a rendeletben rögzítettől eltérő szennyvíz-elvezetési agglomerációs struktúrát is kialakíthatnak, feltéve, hogy a jogszabály mellékletében rögzített módszertan alapján végzett vizsgálatoknak megfelelően az nem jár új településnek a Programba való bekapcsolásával, illetve, hogy a tervezett új megoldásnak a korábbi változathoz képest költséghatékonyabb megvalósíthatósága és működtetése gazdasági elemzéssel alátámasztott. A már említett szennyvíz-elvezetési program rendeletének 2. számú mellékleté-

2008.04.24. 17:16:04

Dávodi élet ben nem szereplő és szomszédos települések önkormányzatai (mint például Csátalja és Bátmonostor) – a rendeletszerinti módszertani vizsgálatokra és eljárásra alapozottan – csak 2015. december 31. lejártát követően, a Program felülvizsgálata keretében kerülhetnek legkorábban a szennyvíz-elvezetési agglomerációs jegyzékbe. Nézzük meg, hogy mi a szennyvízelvezetési agglomeráció kialakításának alapvető szempontjai. A Nemzeti Megvalósítási Program része minden 2000 lakosságegyenértéknél (LE) nagyobb település. Egy településen belül szennyvízelvezető rendszert csak a gazdaságossági határig kell kiépíteni. Ahol a gyűjtőrendszerek létrehozása nem indokolt, akár azért, mert nem járna környezeti előnyökkel, akár azért, mert túlságosan költséges lenne, azonos szintű környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket vagy más megfelelő rendszereket kell alkalmazni. Több település szennyvízelvezetési agglomerációt alakíthat ki. A szennyvízelvezetési agglomeráció központjának az a település tekinthető, amelynek közigazgatási területén valósul meg a tisztító vagy elhelyező telep (mezőgazdasági, illetőleg egyéb hasznosítás esetén). A kapcsolódó települések szennyvízelvezetési alrendszereket alkotnak. Amennyiben az így kialakított szennyvízelvezetési agglomeráció terhelése eléri a 2000 LE-t, az agglomeráció szennyvízelvezetése és -tisztítása a Nemzeti Megvalósítási Program részét képezi. A műszaki, gazdasági szempontok és követelmények viszont azt írják elő, hogy csak azokon a területeken valósuljon meg a szennyvizek szennyvízcsatornával történő összegyűjtése, ahol a népesség, illetve a gazdasági tevékenység kellő mértékben koncentrált. Ahol a szennyvízcsatornázás túlzott költséggel járna, illetőleg nem járna különösebb környezeti haszonnal, ott egyéb, költségkímélő megoldások kerüljenek alkalmazásra. Felmerülhet a kérdés: mi van, ha elkészül a szennyvíztisztító és a közcsatorna, de a lakosok közül többen nem csatlakoznak a hálózatra? Nos a környezetet mindenképpen védeni kell, ezért egy jelenleg hatályos törvény az ún. talajterhelési díj fizetését írja elő: talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá.(részletesen az utolsó oldalon) Természetesen van lehetőség egyedi szennyvíztisztító üzemeltetésére, de ez esetben meg kell felelni a jogszabályban előírtaknak és időszakonként ellenőriztetni


3 kell a károsanyag kibocsátás mennyiségét, milyenségét. Társuljunk vagy ne társuljunk? 2007-ben gyorsultak fel az események, már ami a szennyvízbe-ruházási programot illeti. Májusban Nagybaracska polgármestere javasolta, hogy Bátmonostor, Nagybaracska, Csátalja, Gara, Dávod és Hercegszántó alapítson egy társulást a beruházás megvalósítsára „Ferenc-csatorna Területfejlesztési Társulás” néven Nagybaracska székhellyel. Maga az ötlet jó volt, de sok kérdést is felvetett. E kérdések tisztázására Petike József polgármester több megkeresést intézett Király Sándor polgármester úrhoz, amiben az elvarratlan szálakat szerette volna rendezni. Az alábbiakban e kérdéseket ismertetjük önökkel. Észrevétel a Ferenc-csatorna Területfejlesztési Társulás megalakításához Maga az alapötlet, hogy egy ilyen nagyságú feladatot társulásban célszerű végrehajtani, támogatandó. Viszont a társulást úgy létrehozni, hogy a legfőbb érintettek – a lakosság – nincs kellőképpen bevonva: kételyeket ébreszt bennem, így ebben a formában már kevésbé támogatandó. Különösen annak fényében említem aggályaimat, hogy nem kaptunk meg minden szükséges iratot, hogy megfelelően tájékozódjunk. Van egy társulási megállapodás tervezet, majd később egy Szervezeti és Működési Szabályzat tervezet (SZMSZ). De nincs hatástanulmány, nincs költségelemzés, sőt nincs, illetve nem ismert a lakosság véleménye sem. De ugyanígy hiányolom az egymásközti, hivatalos egyeztetést, az egymás részletes tájékoztatását is. A szennyvíz-beruházási tevékenység sikerét csak hosszú távú gondolkodással, a lépések megtervezésével, a tervek öszszehangolásával (hosszú távú – középtávú – rövid távú; országos – regionális – helyi; átfogó – szakterületi tervek) lehet elérni. Az országos, regionális tervezéssel nem kívánok foglalkozni, a helyi döntéshozatal szintjén megjelenő szennyvíz-beruházási tervvel már igen. A Kvt. szerint a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet a képviselő-testülete hagy jóvá. A

települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen (most nem említve a többi tényezőt, mint pld. a települési környezet tisztasága, a csapadékvíz-elvezetés, kommunális hulladékkezelés stb.) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, településre vonatkozó feladatait és előírásait. Kérdezem: rendelkezik ezzel a tervvel minden település? El kell ismerni hiányosságunkat és azt sürgősen pótolni kell. A beruházás előkészítésének és végrehajtásának egyik fontos – ha nem a legfontosabb – elve: A társadalmi részvétel elve Ez az elv azon alapul, hogy – maradva szűkebb környezetünkben – a társult községek lakosait bevonjuk a döntések előkészítésébe és a döntések ellenőrzésébe. Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy aktivitásuk erősítheti a hatósági kontroll hatékonyságát. A környezet védelme, fejlesztése, helyreállítása közös érdek, amelyben mindenki közvetlenül érintett, így logikusan vetődik fel a község lakosainak (és azok szerveződéseinek) részvételi joga a döntéshozatal különböző szintjein. Ebből kiindulva az a véleményem, hogy a települések lakosait rendszeresen tájékoztatni kell a szennyvízberuházás jelenlegi állásáról, a várható következményekről, az anyagi megterhelésekről is. De ugyanígy meg kell teremteni azt a lehetőséget is, hogy a lakosság információt kérjen a beruházásról, akár az indok meghatározása nélkül is. Ez esetben messzemenőkig figyelembe kell venni azt az előírást is, miszerint az állami (uniós), önkormányzati költségvetésből és saját pénzügyi hozzájárulásból fedezett beruházás a közérdekű adatokra vonatkozó jogszabályok szerint kezelendők. Véleményem szerint célszerű lenne a következő feladatokat elvégezni, amit indokol az elfogadott települési költségvetés feszítettsége. Egy váratlan és jelentős pénzügyi kötelezettségvállalás teljes egészében felboríthatja az amúgy is gyenge alapokon nyugvó költségvetést. 1. Miután eltelt a 2007. év első fele, a hátralévő időszak feladata legyen ennek a társulás megalakításának az előkészítése. Vagyis: a. A lakosság tájékoztatása, igényének, véleményének bekérése. (NEM A TÁRSULÁS MEGALAKÍTÁSA UTÁN) Ez pontos, minden részletre kiterjedő tájékoztatást kíván (jogszabályi, anyagi, stb.).

2008.04.24. 17:16:04

Dávodi élet

4

2.

3.

4.

5.

Vagyis ismertetni kell – a lakosság részére „fogyasztható” formában – a hatályos jogszabályokat, előírásokat, a beruházás költségeit, de lebontva az „egyén szintjére”, egyszóval: mit kell fizetnie ahhoz, hogy a lakásán legyen szennyvízcsatorna. De nem csak az utcában, a lakása, a telke előtt! b. Az önkormányzatok végezzék el, vagy a polgármesterek egymással egyeztetve készíttessenek költségelemzéseket. A települések tartsanak falugyűlést, ahol ismét tájékoztatót tartanak az érdeklődő lakosságnak, közösen alakítják ki véleményüket. Az elemzéseket, a lakossági véleményeket kapják meg a képviselő testületek tagjai, alakítsák ki saját véleményüket, és minden képviselő testület hozzon döntést, amit majd képvisel a társulási ülésen. Csak ennek ismeretében és ekkor tartsák meg a közös testületi ülést (ha továbbra is meg kívánják alakítani a társulást) és határozzanak a társulás megalakításáról Mindezeken túl, párhuzamosan a fenti tevékenységgel, célszerű az alternatív lehetőségek kutatása. Érzésem szerint az egyes települések lakosságszáma nem biztos, hogy egy ilyen volumenű beruházás megvalósítását igényli. Elterjedt és használatban van más rendszerű szennyvízkezelési eljárás is, ami nem terheli meg jelentősen sem az önkormányzat, sem a lakosság pénztárcáját, ugyanakkor elfogadott és megfelel a törvényi előírásoknak is. Az alternatív lehetőségek vizsgálata mellett figyelmet kell fordítani a jelenlegi szennyvíz-elhelyezési kérdésekre is. Hatékonyabban kellene a környező településeknek összefogni az illegális szennyvíz-leeresztési gyakorlat ellen.

Megítélésem szerint a szennyvízberuházást elsősorban nem (csak) pénzügyiberuházási-jogszabályi oldalról kellene megközelíteni. Mint választott „közszolgának” az a véleményem, hogy ez egy olyan nagyságú és távlatokra ható döntés, melynek eldöntése jogát nem vehetjük el a lakosságtól, a választóktól. Szerintem a testület tagjai sem vállalhatják át a lakosságtól a döntés hatásait, következményeit. Ezzel a döntéssel túl sok anyagi teher hárulna a már amúgy is elöregedett és egyre elszegényedő falu lakosaira. Ne a testület tagjai (vagy a polgármester) mondják meg, hogy mi jó a 70 éves Mari néninek,


Józsi bácsinak. Főleg akkor, amikor a szennyvízberuházás még nem jelenti azt, hogy automatikusan a lakásában is lesz szennyvízelvezetés. Lesz, ha rááldoz még egy-két (száz)ezer forintot. De nem jobb a helyzet az önkormányzat részéről sem. A kötelezettségvállalással úgy gondolom, hogy jó időre bezár magának minden mozgáslehetőséget, a költségvetést uralni fogja a szennyvízberuházással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ami elsősorban a banki szférában csapódik le. Rossz esetben egy település költségvetését egy bank fogja meghatározni, kvázi a falu „egy bank tulajdonává válik”. Én a jelen helyzetben és ismeretekkel nem látom realitását sem a társulás megalakításának, sem a társulásba való belépésnek, nem tartom kellően megalapozottnak az előterjesztést sem. Ilyen csekély ismeretanyaggal nem szabad egy ilyen óriási lakossági és önkormányzati terhet vállalni. Természetesen foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. Ezért azt javaslom, hogy a várható vizsgálatok, elemzések, a lakossági vélemények felmérése érdekében a jelzett hat települése ne hozzon létre társulást, hanem írjon alá egy szándéknyilatkozatot egy jövőbeni társulás megalakítására. Ebben a szándéknyilatkozatban fektessék le azokat a feladatokat, amiket a majdani társulásnak a szennyvízberuházás előkészítése érdekében végre kell hajtani a határidők pontos megjelölésével. Mindezt olyan számvetéssel, hogy amennyiben a hatástanulmányok, a lakossági vélemények lehetővé teszik, az év végére alakuljon meg a társulás, és 2008-ban kezdődjön meg az érdemi tervezési és végrehajtási munka. Megítélésem szerint felelősséggel tartozunk a község lakosai felé, és ez a felelősség megköveteli az érdemi, a valós tájékoztatást, de megköveteli azt is, hogy nagy horderejű kérdésekben lehetővé tegyük a döntésben való közvetlen részvételüket is. Dávod, 2007. május 02. Tisztelettel: Petike József polgármester Nagybaracska Község Polgármestere részére Emlékeztető a szennyvízberuházás kérdésköréhez A korábbi feljegyzésemben elsősorban az aggályaimat igyekeztem megfogalmazni, illetve egy-két olyan kérdést próbál-

tam feltenni, ami a szennyvízkezeléssel, a társulás megalakításával volt kapcsolatos. Kérdések, melyekre még nem kaptam megnyugtató választ. Az elmúlt két hétben igyekeztem több oldalról is megközelíteni az előtérbe került problémákat. Így tanulmányoztam a hatályos jogszabályokat, helyszínen szemrevételeztem néhány szennyvízkezelési technológiát, valamint több, a szakterületen jártas szakember véleményét hallgattam meg. Mindezek azonban újabb, most már úgy hiszem konkrétabb kérdéseket vetettek fel: 1) Miért volt szükség a társulás – véleményem szerint – kellően nem előkészített, és megítélésem szerint indokolatlan gyorsaságú megalakítására? 2) A társulás megalakításánál (tervezésénél) milyen mélységben alkalmazták (alkalmazták-e?) azokat a hatályos rendeleteket, amelyek a szennyvízkezelés „levezénylését” hivatottak szabályozni? 3) Miért nem előzte meg a társulás megalakítását költség-haszonelemzés műszaki-gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével? 4) Mi az oka, hogy a társulás megalakításából hiányoznak a jelenleg érvényes és elfogadott megyei-, de még inkább a Baja Kistérségi Szennyvízkezelési Koncepció megállapításai, ajánlásai? 5) Mivel magyarázható a társulás megalakítását megelőző, a lakosság véleménye kikérésének és tájékoztatásának hiánya? 6) Mi indokolja a - észrevételem szerint – túlzott elkötelezettséget a GEMENC BAU Kft felé? E kérdések őszinte megválaszolása jelentősen segítené kételyeim – de mondhatom – a testület többségének kételyei eloszlatását. Ami a feltett kérdések tartalmi részét illeti: Véleményem szerint az Önkormányzat csak a jelenleg hatályos jogszabályok mentén tevékenykedhet. Vagyis döntését nem alapozhatja „háttéralkukra”, a lehetséges ígérvényekre. A szabályozás alapját képező törvények mellett most csak két jogszabályra, a 25/2002-es és a 26/2002-es Korm. rendeletre hívnám fel a figyelmet. A települési önkormányzatok a szennyvízkezeléssel-ártalmatlanítással kapcsolatos feladataikat szennyvízelvezetési agglomerációk keretében látják el. Az agglomerációk lehatárolásának módszerét a 26/2002-es Korm. rende-

2008.04.24. 17:16:04

Dávodi élet let, a szennyvízberuházási határidőket a 25/2002-es Korm. r. írja elő. Dávod – valamint a társulás többi tagja – nem tartozik a 25/2002-es Korm.r. 2. § a) pontban hivatkozott 240/2000-es Korm. r. hatálya alá, így nincs jelentősége a 10000 LE feletti mutatószámnak, ami esetleg a 2008. december 31-i határidőt indokolná. (A 15000 LE értéket nem érnénk el, így a 2010 december 31-i határidővel sem lehet számolni) Aggályosnak tartom – amit már korábban is kifejtettem – két olyan település szerepeltetését, bevonását a programba (Csátalja és Bátmonostor), amelyek nem szerepelnek a 25/200-es Korm.r-ben. Ez több szemponton is sérti a hivatkozott, valamint a 26/2002-es Korm.r.-ek előírásait. Így a 26/2002-es Korm.r. 3. § (4) bek., ami akként rendelkezik, hogy „A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002 ( II.27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplő települések, e mellékletben rögzítettől eltérő szennyvíz-elvezetési agglomerációs struktúrát is kialakíthatnak, feltéve, hogy jelen jogszabály mellékletében rögzített módszertan alapján végzett vizsgálatoknak megfelelően, az nem jár új településeknek a Programba való bekapcsolásával (…)”. De még hangsúlyosabban szerepel az agglomerációk bővítésének tiltása ugyanezen Korm. rend. 3. § (9) bek.-ben, amely szerint „A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési programról szóló 25/2002. ( II.27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében nem szereplő települések önkormányzatai – a R. szerinti módszertani vizsgálatokra és eljárásra alapozottan – a Csatlakozási Szerződésben rögzített utolsó mentességi határidő (2015. december 31.) lejártát követően – a Program felülvizsgálata keretében kerülhetnek legkorábban a szennyvíz-elvezetési agglomerációs jegyzékbe.” E két idézett jogszabály iránymutatása alapján úgy ítélem meg, hogy a társulás megalakulása után, a benyújtott pályázatok elfogadása nem valósulhat meg, vagyis elutasításra kerül. Alapvető hiányosságnak tartom a hatástanulmányok készítésének elmaradását. Bár elismerem, hogy más-más eredmény születhet a társulás tagjai számától függően, de a tervezett társulásra már lehetett volna készíteni egy előzetes kalkulációt. Azonban ez esetben is kénytelen vagyok hivatkozni a 26/2002-es Korm. rendelet 2. § (3) bek, amely világosan kimondja „A


5 (2) bekezdés szerinti módszer alapján vizsgálatokkal kell igazolni mind a településen belüli hálózatkialakítás, mind a térségi rendszerek kialakításának gazdaságosságát, illetve az egyedi vagy egyéb megoldások indokoltságát.” Miután a vizsgálatok hiányoznak, a kérdés megválaszolása függőben van, nem látom a megalapozott döntés alapját. Így nem tudom (tudjuk) eldönteni már azt az alapvető kérdést sem: „Miért jó nekünk a társulás?” Testületünk tagjai fontosnak tartják a lakosság tájékoztatását. Fontosnak tartják, hogy megismerjék az érintettek véleményét, ugyanakkor hiteles, őszinte ismeretekkel is kívánunk közvetíteni. Természetesen nem egyfajta „népszavazást” kívánunk tartani, ami azt lenne hivatott eldönteni: kell-e nekünk a szennyvízcsatorna? Azt világossá és egyértelművé tesszük, hogy kell, meg kell valósítani a folyékony hulladék ártalmatlanítását. De a hogyanon már szükséges és kell is eszmét cserélni. Mi ezért is tartjuk fontosnak a közvéleménykutatást. Természetesen foglalkoztunk (foglalkoztam) a társulás megalakítását szabályozó megküldött ügyiratokkal (SZMSZ, Alapító Okirat). Nyilván amennyiben aktuálissá válik, hogy konkrét javaslatokkal éljek (éljünk) egyes pontok megváltoztatására, meg fogom tenni. Azonban már most is jelzem, hogy elhibázott lépésnek tartom olyan külső személy jelenlétét egyes bizottságokban, akik esetleg érintettek lehetnek bármilyen kivitelezési munkában. A társult önkormányzatok meg tudják oldani – szabályzókban a fékek alkalmazásával – a bizottsági tagi elosztásokat. Véleményem szerint kerülni kell az olyan állapotok, helyzetek előidézést, ami bármilyen gyanú árnyékát is vetíti akár a társulásra, akár az önkormányzatra, akár annak bármely tagjára. Végezetül szeretném kihangsúlyozni (ami egybe esik testületünk véleményével is), hogy eltökélt szándékunk a szennyvíztisztítás megvalósítása. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez szolgálja a falu lakosainak jövőjét, a települése fejlődését. De semmi sem indokolja az előkészítetlen, megalapozatlan döntést, a kapkodást.

A társulás megalakítása körüli huzavona, a felszínre került nézeteltérések arra irányította a figyelmet, hogy záros határidőn belül döntsünk a „hogyan-tovább”-ról. Ennek érdekében költséghatékonysági elemzésre kértem fel szakembereket, hogy eldönthessük: társulási formában, vagy önállóan valósítsuk meg a beruházást. Amennyiben a társulási formát választjuk, ez esetben további kérdések tisztázása szükséges, amely átlátható, megbízható és a településünk számára a leggazdaságosabb megvalósítási formát hivatott kialakítani. Kérem, hogy feltett kérdéseimet megválaszolni és az általam leírtakra reagálni /megerősíteni illetve cáfolni/ szíveskedjék annak érdekében, hogy képviselőtestületünk a döntését mielőbb meghozhassa. Dávod, 2007. 05. 29. Tisztelettel: Petike József polgármester Miután kérdésekre válasz nem érkezett, Dávod község polgármestere ismét megkereste a szomszédos település első emberét. Király Sándor Nagybaracska község polgármestere Tisztelt Polgármester Úr! Ismételten megkereslek a szennyvízberuházás problémakörével, miután a május 29-én megküldött „Feljegyzésemre”, illetve az abban felsorolt kérdésekre a mai napig választ még nem kaptam sem írásban, sem szóban. Bizonyára lekötöttek egyéb hivatali teendőid, azonban meg szeretném jegyezni, hogy Dávod község Önkormányzatának képviselő testülete döntése előtt minden képpen szeretné megismerni a kérdésekre adandó válaszaidat, ismerni szeretné ál-

2008.04.24. 17:16:04

Dávodi élet

6 láspontodat. Tennék ezt annál is inkább, miután a Ferenc-csatorna Területfejlesztési Társulás megalakítását kezdeményezted, létrehozásában aktívan közreműködtél.

Már többször kifejtettem, hogy Dávod is érdekelt a szennyvízberuházás megvalósításában, csak a döntésünk meghozatala előtt szeretnénk minél több információval rendelkezni. A testületi tagok többsége nem kíván elhamarkodott döntést hozni, miután nincs olyan közeli határidő, ami azt kikényszerítené. Bár telefonon hangzott el azon kijelentésed, hogy amennyiben Dávod záros határidőn belül nem csatlakozik a társuláshoz, akkor um. „ki van zárva”, ezt ezúton is szeretném pontosítani. Valóban fenntartod ezen kijelentésedet, vagy egy új tag belépése a megküldött SZMSZ-ben foglaltak szerint történhet meg a jövőben. Üdvözlettel és várom mihamarabbi válaszodat, Dávod, 2007. június Petike József polgármester Az nyilvánvaló, hogy Dávod község önkormányzata ezalatt sem volt tétlen, igyekezett minél több hasznos információt beszerezni a beruházás megvalósítása érdekében. Tette ezt a tiszta, átlátható és a legköltségkímélőbb megoldás megkeresése érdekében. A testület véleménye szerint ahhoz, hogy megalapozottan tudjunk dönteni, megfelelő információkra van szükség. Az információk beszerzésére kerestük meg a Környezetvédelmi- és Vízgazdálkodási Minisztériumot, ahol Menyhárt Ildikó vezető főtanácsos tájékoztatott a lehetőségekről, az eljárási szabályokról. A megkeresés első ízben e-mail történt, amelyben azt a kérdést tettük fel, hogy: Dönthet-e egy 2200 LE község, hogy nem szennyvíz-csatornát, hanem egyedi szennyvíztisztítást alakít ki. Pályázhat-e a forrásokra?


Köszönettel vettük megkeresését, mely a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízgazdálkodási Főosztályra került megválaszolás céljából. Kérdésére az alábbi tájékoztatást adom: Az EU-s irányelv (91/271/EGK), valamint Magyarország EU-s Csatlakozási Szerződésben vállat környezetvédelmi célú kötelezettségei alapján, illetve az ezeken alapuló magyar szabályozás, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Tv. 4. §, (2) bekezdése szerint: „A települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében - köteles gondoskodni: a) a települések lakott területén az ivóvízminőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról; b) a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről; c) a b) pontban meghatározott feladatok ellátásáról a lakosegyenértéktől függetlenül azokon a területeken, amelyeket a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, továbbá a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló jogszabályok határoznak meg;” A fentiek alapján, továbbá, ha a település szerepel a 30/2006. (II.8.) Korm. rendelettel módosított Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében, úgy a közműves szennyvízelvezetés és tisztítás ellátása kötelező önkormányzati feladat. Ebben a Programban a feladatok határidő szerint is sorolva vannak, 2008-2010-2015. dec. 31-i teljesítési határidővel. A fejlesztések végrehajtásához szükséges támogatási forrásokhoz (az EU-s támogatásokhoz) kapcsolódó pályázati feltételeket a fenti prioritások határozzák meg alapvetően. Kérjük, kísérjék figyelemmel a pályázati felhívást a KEOP, vagyis a Környezet és Energia Operatív Program keretén belül az Egészséges Tiszta Települések Prioritási Tengelybe tartozó szennyvízkezelési

fejlesztésekre vonatkozó támogatási lehetőségeket. A pályázati felhívás várhatóan 2007. II. félévében kerül majd fel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a KvVM Internetes honlapjára. Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását. Üdvözlettel: Menyhárt Ildikó vezető-főtanácsos KvVM Vízgazdálkodási főosztály Tel: 457-33-00/631 Miután a válaszában nem tért ki a természetközeli- és egyedi szennyvíztisztítási módokra, újból megkerestük a KVM főtanácsosát Menyhárt Ildikó vezető-főtanácsos KvVM Vízgazdálkodási főosztály Tisztelt Menyhárt Ildikó Úrhölgy! (…)Településünk szerepel az aktualizált 25/2002-es Korm. rendeletben (Dávod, Bács KK megye - 2209 lakos), így a szennyvízcsatorna kiépítésének határideje - a rendelet szerint - jelenleg 2015. A kapcsolódó rendeleteket tanulmányozva elsősorban a természetközeli- vagy az egyedi szennyvíztisztítási megoldási módokra keressük a lehetőséget. Ez egybeesik a lakosság előzetes véleményével, valamint megítélésem szerint a gazdaságossági határ is ezt sugallja. (A település eléggé széttagolt, valamint kettéosztja a Ferenc-csatorna) Jelzem, településünk nem szerepel a 174/2003-as Korm. rendeletben. Kérdésem ez esetben csupán az, amennyiben a természetközeli- vagy egyedi szennyvíztisztítás mellett tesszük le a garast, részesülhet-e a település (önmagában) a 2007-től kiírásra kerülő KEOP pályázati forrásokban?(…) E levélváltás után már telefonon adta meg a szükséges felvilágosítást, amelyről a következő feljegyzés készült A döntéshez figyelmünkbe ajánlotta a Vízgazdálkodásról szóló törvényt, ami alapjaiban szabályozza a kérdést. Így kiemelte, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a 2000 LE (lakosság-egyenérték) feletti településeken kötelező kiépíteni a

2008.04.24. 17:16:04

Dávodi élet szennyvíztisztító rendszert a meghatározott ütemezési határidőig. Egyben jelezte, hogy a KEOP pályázatokban szerepelni fognak a természetközeli szennyvíztisztítási módokra kiírt pályázatok is. Kitért a prioritási rendre is, már ami a szennyvíztisztítók kiépítéséhez kiírt pályázatokra vonatkozott. Jelezte, hogy e prioritást is figyelembe véve azok a pályázatok kapnak elsősorban támogatást, amelyek közelebb állnak a megvalósítás kötelező határidejéhez. Tehát a 2010-s határidősök hamarabb kapnak támogatást, mint a 2015-ös határidősök. Vagyis egyfajta sorrendet is ki kell alakítani a rendelkezésre álló források függvényében. Így nem biztos, hogy a 2015-re nevesített agglomerációk a közeljövőben kapnak támogatást. Szóba került a Társulás megalakítása is, amelyben szerepel két község (Csátalja, Bátmonostor) akik nincsenek a 25/2002-os Korm. Rendeletben. Ez esetben a pályázatot nem fogadják el, minden esetben visszautalják (elutasítják). A két település 2015ig nem is kerülhet be az agglomerációk lehatárolásába, így nem is pályázhatnak. A 25/2002-es Korm. rendeletről szólva elmondta, hogy tervezik annak felülvizsgálatát. Ennek oka, hogy szűkíteni tervezik az agglomerációkat. Vagyis vizsgálják a lakosság szórtságát településen belül, a kiépítés gazdaságosságát. Előfordulhat, hogy növelik a LE-et is. De már most is szerepel az irányelvekben az, hogy az 5000 LE alatti településeken vizsgálni kell, hogy melyik rendszer az alkalmasabb: a szennyvízhálózat, vagy a természetközeliés egyedi szennyvíztisztítási forma. De szigorítják, illetve jobban előtérbe kerül a gazdaságossági-működtetési vizsgálat. Nem lehet, hogy megépítenek egy milliárdos rendszert, majd az kihasználatlanul áll a földben. Mert kevés a rácsatlakozott háztartás, mert igen magas a szennyvíz-tisztítás díja. Ezt a nagy távolságok (csővezetékek hossza), a sok átemelő szivattyú költsége is befolyásolja. De több alkalommal is hangsúlyozta: pályázatot lehet beadni, de nem biztos, hogy akkor nyerni fog a település, vagy a társulás. Hibának tartotta, hogy megalakulnak a társulások, majd a lakosságot mintegy kényszerítik a lakástakarékpénztári szerződés megkötésére, holott nem fognak támogatást kapni, mivel nem lesz érvényes pályázatuk. Nagyon csínján kell bánni ezzel a dologgal. Kérdésemre még elmondta a hulladékgazdálkodási törvényben lévő szennyvízszippantás lehetőségét is.


7 A KEOP-ba szerepelni fognak pályázatok, amit az Önkormányzatok vehetnek igénybe. Pld: jármű vásárlására (szippantó), vagy támogatásra. De ehhez lenni kell szabályzónak (Hulladékgazdálkodási rendelet) A lakosság nem végeztetheti ötletszerűen a szennyvízszippantást. Ennek határideje 2007. július 1. A testület az ismeretek birtokában már egyértelmű döntést hozott, amelynek kivonata az alábbiakban olvasható: * A beruházás tervezése A testületi döntésnek megfelelően Petike József polgármester megbízta az L&L Kultúrmérnöki Iroda Kft.-t az előzetes megvalósíthatósági tanulmány, majd a pályázat elkészítésére. Maga a pályázati anyag bemutatására terjedelme miatt nincs lehetőség (azt egyébként bárki megtekintheti a Polgármesteri Hivatalban), most csak a két szennyvíztisztítási és elvezetési

változat rövidített változatát kívánjuk bemutatni. A pályázat elkészítéséhez szükséges háttérmunkát a Polgármesteri Hivatal munkatársai készítették el. Dávod község szennyvízelvezetési és tisztítási projekt előzetes megvalósíthatósági tanulmánya (KEOP-1.2.0. 1F) Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban két változatot vizsgáltunk a szennyvíz elvezetés és a szennyvíztisztítás technológiájára vonatkozóan. Azonban ki kell emelni, hogy minden változatot tovább kell vizsgálni a „Részletes megvalósíthatósági tanulmányban” bizonyos szükséges feltáró és mérési munkák elvégzése után. A település szennyvíz elvezető hálózatának kialakítási lehetőségét, bármilyen technológiáról is legyen szó alapvetően befolyásolják, illetve meghatározzák az alábbi adottságok: - Rendkívül heterogén mikro domborzattal rendelkezik a település

* Polgármesteri Hivatal Dávod Ikt.sz.: 186-36/2007.

KIVONAT Dávod Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 2007. november 5-i ülésének jegyzőkönyvéből DÁVOD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 63/2007./11.05./ sz. képviselőtestületi határozata: A képviselőtestület úgy döntött, hogy a Környezet és energia operatív program szennyvízelvezetés és tisztítás c. pályázati felhívás első fordulójához csatlakozik (Kódszám: KEOP – 1.2.0./1F) és a szennyvízberuházás megvalósítása érdekében pályázatot nyújt be az alábbiak szerint: 1. Az 1. fordulóban megnevezett munkák költsége: Önrész Támogatás Összes költség 9.810.000,-Ft 55.590.000,-Ft 65.400.000,-Ft 2. A képviselőtestület kötelezettséget vállal arra, hogy a pályázati önrészt a 2008. évi költségvetésébe betervezi. 3. A képviselőtestület a pályázat elkészítésével és benyújtásával a L&L Kultúrmérnöki Iroda Kft.-t /1029 Budapest, Bercsényi u. 5./ bízza meg. Felelős: Képviselőtestület Határidő: 2008. február 28. Petike József sk. polgármester

Szűcsné István Ilona sk. jegyző

2008.04.24. 17:16:04

Dávodi élet

8 - A község gyakorlatilag három település részből tevődik össze, amelyeket az 51. számú főút, valamint a Ferenc csatorna választ el egymástól - A település közterületeinek, utcáinak zöme tágas, széles terület Mindkét változatnál belterületen minden ingatlan szennyvíz elvezetése megoldást nyer. A szennyvíz elvezető hálózat és átemelői teljes egészében önkormányzati tulajdonban lévő közterületeken, utcákban kerülnek kiépítésre. A műanyag vezetékrendszerből épített csatorna rendszer és átemelők vízzáró kivitelben készülnek, mentesítve ezzel a természeti környezetet a szennyezőanyag terhelésektől. A lakossági Szennyvízmennyiség számításánál a következő értéket vettük alapul: lakosságszám a tervezéskor 2213fő. A napi szennyvízmennyiség fejenként és naponként 90 l, így összesen közel 200 m3 szennyvíz keletkezhet naponta. Emellett az iskola esetében 1,0 m3, óvoda 0,4 m3, művelődési ház 0,8 m3, Gondozási központ 0,5 m3, konyha 0,8 m3, Polgármesteri Hivatal 0,2 m3, Sport pálya 0,2 m3, Egészségház 0,1 m3, míg a Majorok esetében (kommunális) 6 m3 szennyvízmennyiséggel számoltunk naponta. Ez összesen 210 m3 szennyvíz elvezetését és tisztítását jelenti, amihez hozzáadódik a belterületről elvezetendő és a szennyvíztisztító telepet terhelő 20 m3 szennyvíz. Mindkét változatban vizsgált szennyvíz elvezető hálózat és szennyvíztisztítási technológia kielégíti a célkitűzéseket. Tér nyílik a gazdasági fejlesztésre, új vállalkozások telepítésére. A gyógyfürdő és létesítményei részére adottá válik a minőségi szolgáltatás és a további fejlesztés lehetősége. A lakosság életminőségében ugrásszerű javulás várható az esélyegyenlőség javítása mellett. A szennyvizek korrekt összegyűjtése és környezetkímélő ártalmatlanítása nagy előrelépést jelent a természeti és épített környezet védelmében, a fenntarthatóság egyidejű biztosításával. Az „A” VÁLTOZAT Az „A” változatban egy gravitációs szennyvíz elvezetési technológia kialakítási lehetőségét vizsgáltuk, szükség szerinti nyomásalatti ágakkal kiegészítve egy-egy gyűjtő végpontján. A gravitációs szennyvíz elvezető hálózatot műanyag csővezetékekből terveztük kiépíteni 2,5-3,0‰ eséssel. A házi bekötő vezetékek műanyag csatornák. A nyomásalatti rendszernél minden ingatlanon belül egy kisnyomású házi beemelő egység telepítendő. A heterogén mikro domborzat


miatt összesen hat darab közterületre telepítendő átemelőt kell építeni. Mindkét elszakadt településrészen (Püspökpuszta, 51–esen túli terület) összegyűjtött szennyvizeket átemelővel szükséges a központi belterület irányába átemelni. Az átemelőkben összegyűjtött szennyvizeket nyomóvezetékkel juttatjuk vagy egy másik átemelőbe, vagy egy gravitációs csatorna tisztító aknájába. A domborzati viszonyok és az elszakadt település részek mindenképpen indokolják a 6 db átemelő kiépítését. Kevesebb számú átemelő esetében a csatornák fektetési mélysége elérné a 6 m-t, ami már építési szempontból sem és üzemeltetési szempontból sem kívánatos. A nyomásalatti szakaszok beiktatásával igyekeztünk a közterületi átemelők számát optimális határ körül tartani. Az átemelőket zaj szigeteléssel és szagtalanítóval terveztük kiépíteni, tartalék áramforrás biztosítása mellett. Az állandó lakókkal lakott terület teljes mértékű csatornázását terveztük, a csatorna vízgyűjtőjén lévő intézmények, létesítmények ellátásával. A belterületen és így az állandó lakott területen helyezkednek el a vállalkozások, majorok, idegenforgalmi létesítmények amelyek kommunális szennyvizei ugyancsak elvezetésre kerülnek. A tervezett technológia a modern biológiai szennyvíztisztítási eljárásokon alapul. Célunk olyan technológia megvalósítása, mely a szennyező anyagok túlnyomó részét biológiai úton távolítja el, kezelése egyszerű, technológiai beavatkozás a kezelő részéről egyáltalán nem szükséges. Továbbá energia és vegyszertakarékos, a keletkező iszap mennyisége kevés.

A nyers kommunális szennyvíz kezelése egy modern anoxikus-aerob biológiai tisztítóberendezésben történik. A technológiában rejlő előnyöket következetesen

ki kell használni, sőt fokozni lehet a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával. A technológiát, valamint a műszaki megoldásokat két alapvető cél szem előtt tartásával alakítottuk ki. Ezek: megfelelő elfolyó vízminőség, könnyű és egyszerű üzemvitel. A telepen a gépházat (fúvógépház, iszapvíztelenítő gépház,), és a vonatkozó előírásoknak megfelelően kialakított üzemviteli épületet kell építeni a kezelőszemélyzet részére. A biológiai rendszer optimális működtetésére teljes körű központi irányítástechnikai rendszert kell megvalósítani. Ki kell alakítani a telepi út és infrastrukturális hálózatot is. Ennek megfelelően a telepi belső és bekötőút aszfaltborítást kap. A víztelenített szennyvíz iszapot a vaskúti regionális hulladéklerakóra, (komposztálásra) kell szállítani, amely rendelkezik komposztáló teleppel. E változatnál a szennyvízelvezető hálózat beruházási költsége a következőképpen alakul: a csatornahálózat kiépítése: 903.355.000 forint, a szennyvíztisztító telep beruházási költsége 105.055.500 forint, járulékos költségekkel növelve mindösszesen a beruházás áfával növel értéke 1.514.106.000 forint. Igen, több, mint másfélmilliárd forint! A „B” változat A „B” változatban vákuumos szennyvíz elvezető rendszer kialakítási lehetőségét vizsgáltuk a területen. A vákuumos szennyvíz elvezető rendszernél a vákuum gépházban lévő vákuum szivattyúk hoznak létre vákuumot a vákuum tartályban és a tartályhoz csatlakozó vákuumos szennyvíz elvezető hálózatban. Az ingatlanokról a szennyvíz a gravitációs rendszerrel azonos módon gravitációs bekötő vezetéken távozik. A bekötő vezeték csatlakozik a közterületen kiépített ugyancsak gyűjtő vezetékhez. Egy-egy gyűjtő vezeték 4-6 ingatlan szennyvizét gyűjti össze és vezeti az un. szelep aknába. A szelep aknába beépített szelepet a mindenkori aknában kialakult vízszint szabályozza. Megfelelő vízmagasság elérésénél a szelep kinyit és a hálózatban kialakult vákuum beszívja az aknában összegyűlt szennyvizet ( kb. 40 l) és levegőt (kb. 200 l).A vákuumos rendszerben ezek a szennyvíz dugók haladnak folyamatosa a vákuum gépház illetve vákuum tartály irányába. A vákuum tartályból száraz aknás szivattyúk nyomják a szennyvizet a szennyvíztisztító telepre. Dávodon 2 db gépházat terveztünk

2008.04.24. 17:16:04

Dávodi élet

9 *

kiépíteni. Püspökpusztán épül egy kisebb gépház, amely a központi belterületere nyomja a szennyvizeket A másik nagyobb gépház a központi belterület közel középpontjába lett elhelyezve. A két gépház egy hagyományos szennyvíz átemelőbe juttatja a szennyvizeket, majd az átemelő a tervezett szennyvíztisztító telepre. A szennyvíz elvezető hálózat gáz tömör kivitelben épített vezetékekből valamint gyűjtő és bekötő vezetékekből kerül. A vákuum gépházakat szigeteléssel és szagtalanítóval terveztük kiépíteni, tartalék áramforrás biztosítása mellett. Az állandó lakókkal lakott terület teljes mértékű csatornázását terveztük, a csatorna vízgyűjtőjén lévő intézmények, létesítmények ellátásával. A belterületen és így az állandó lakott területen helyezkednek el a vállalkozások, majorok, idegenforgalmi létesítmények amelyek kommunális szennyvizei ugyancsak elvezetésre kerülnek. Az egyedileg tervezett szakaszos betáplálású SBR szennyvíztisztító rendszer aktív eleveniszapos, időciklusok alapján, oldott oxigénszint szabályozással működő, totáloxidációs szennyvíztisztítási folyamatot tesz lehetővé. Ennek jellemzője a nagy puffer térfogat az igen alacsony fajlagos szerves anyag terhelés az ebből következő stabilizált eleveniszap és a rugalmas alkalmazkodó képesség az alul és túlterhelésekre. E változatnál a szennyvízelvezető hálózat beruházási költsége a következőképpen alakul: a csatornahálózat kiépítése: 901.020.000 forint, a szennyvíztisztító telep beruházási költsége 104.822.000 forint, járulékos költségekkel mindöszszesen a beruházás áfával növel értéke 1.511.304.000 forint. Ha megnézzük a két változat bekerülési költségét, látható, hogy nagy eltérés nincs. Hiszen az „A” változat 1.514.106.000 forint, míg a „B” változat 1.511.304.000 forint. A különbség igen csekély, csak 2.802.000 forint. Akkor miért is készült a két változat tervezése, miért foglalkozunk annak eldöntésével, hogy melyiket valósítsuk meg? Nos alapvetően az építési technológia, ami adja az eltérést. Az alábbi táblázat összefoglalva mutatja be a jellemző különbségeket. * Az eddigi ismereteink szerint úgy néz ki, hogy a vákumos rendszer a „nyerő” a testületi tagok többségénél. Hiszen a településünk utcáiban e rendszernél a felfordulás kisebb, nincs szüség hatalmas árkok, átereszek ásásra, a műutak megbontására. Érdemes még előnybe részesíteni, mert


Árokmélység Nyomvonalvezetés rugalmassága Csőanyag és csőkötések

VÁKUUMOS

GRAVITÁCIÓS

Jellemzően 1,2m

Átlagosan 3-5m

Felfelé is haladhat, akadá- Bukóaknát igényel akadály lyokat kikerülhet esetén Hegesztett pvc csövek, a A tokos kötések és repedészivárgás minden irányban sek ereszthetnek kizárva

beruházási költségmegtakarítás érhető el, mert rugalmas nyomvonalvezetést lehet alkalmazni, mert az építése gyorsabb és környezetbarát. A jelen eseményei Az előző oldalakon áttekintettük a beruházás körül zajló eseményeket, tárgyalási folyamatokat. Tekintsünk a jövőbe is, ahová a jelenen át vezet az út. Az alábbi email arról értesítette a polgármestert, hogy Dávod község pályázata olyan színtű volt, hogy bírálatra érdemesnek találta a Bíráló bizottság. Ez már azt jelenti, hogy nem voltak sem formai, sem olyan akadályok, amelyek miatt már azonnal vissza kellett volna utasítani. Felcsillant a remény, hogy a kistérségben talán egyedüliként községünk megkezdje azt a hosszú utat, ami végül is elvezet a megvalósításhoz. Petike József polgármester Sent: Wednesday, January 09, 2008 9:23 AM To: [email protected] Subject: KEOP pályázat részlet Tájékoztatjuk, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program támogatási rendszeréhez 2007. november 12. napján beérkezett „Dávod Község szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás” című, KEOP-1.2.0.-1F-2007-017 azonosító számú pályázatát formai szempontból 2007.december 10. nappal befogadtuk, és értékelésre bocsátjuk. Majd elérkezett 2008. márciusa, ami már az eredményről értesítette Petike József polgármestert. (lásd a következő oldalon) Gyakran Ismétlődő Kérdések Kérdések, amelyek talán többekben is felmerültek. Válaszok, amelyek talán segítenek az eligazodásban. Mert minél többet tudunk meg egy folyamatról, természetes, hogy annál több, egyre speciálisabb kérdés merül fel bennünk. Így van ez a lakosság teherviselésével,

a csatornázásnak a háztartásokra eső összegével is. Már említettem, hogy azon dolgozunk, hogy a lakosokat minél kisebb mértékben terhelje meg a szennyvízberuházás. Mert fizetni minden háztartásnak kell, központi szabályozás, hogy a háztartásoknak is hozzá kell járulni a költségekhez. Erre találták ki a lakástakarékpénztári szerződést, ami biztosítja az előtakarékosségot a befizetendő összeghez. De ezt önkormányzatunk csak akkor tervezi javasolni, amikor már a pályázatunk a megvalósítás útjára lépett. Ehhez is ad segítséget az alábbi kis összeállítás. Mikor lehet rákötni az elkészült gerincvezetékre? Az elkészült gerincvezetékre rákötni kizárólag azután lehet, hogy az adott területen a szükséges műszaki ellenőrzések, próbaüzemeltetés és a hivatalos műszaki átadás megtörtént. Amikor egy szakasz használatbavételére lehetőség nyílik, akkor az érintett tulajdonosok arról írásos értesítést kapnak, mely részletesen felsorolja a rákötéshez nélkülözhetetlen lépéseket. Mi is ez a beruházás tulajdonképpen? A beruházás a dávodi szennyvízelvezetési, és -kezelési projekt. A megújult szennyvíz- és csapadékcsatorna hálózat és a megépülő szennyvíztisztító telep segítségével településünk csatornázottsága 100% lesz. Ezen kívül a beruházás segít a keletkező szennyvizeket távol tartani a térség lakóinak jó minőségű ivóvízforrásától. Mennyibe kerül ez az embereknek? A csatornázás és a korszerű szennyvízkezelés a helyi lakosság feladata lenne. Az Európai Unió a felzárkózás érdekében pályázati úton lehetőséget ad a beruházási források egy részének megszerzésére. A Kohéziós Alapból finanszírozott 30 millió eurós költségvetésű beruházásból 74%-ot támogat, további 16%-ot ad hozzá az állam és 10%-ot, 2,99 millió eurót az érintett települések önkormányzatai.

2008.04.24. 17:16:04

10


Dávodi élet

2008.04.24. 17:16:04

Dávodi élet

11

Mi történik, ha nem lépek be a társulatba?

Hol lesz a bekötés a házamhoz? A kivitelezéssel egy időben a telek szélső egyméteres sávjában kerül kialakításra a gravitációs szennyvízbekötés, míg a nyomott bekötés akár cca. 20 m-re a telekhatártól, annak függvényében, hogy az épület szennyvízelvezetése ráköthető legyen.


Ha a csatornahálózat által érintett ingatlanok több mint kétharmada belép a társulatba, a szervezés befejeződik, és a társulat megalakul. Ezt követően nincs lehetőség a kedvezményes belépésre, a hozzájárulás megfizetése – a többségi döntés alapján – mindenkire nézve kötelező. (Nem lenne életszerű, hogy egy utcából az 1, 3, 4 szám fizet, az 5 és 9 szám alatt lakók pedig nem). Ez azt jelenti, hogy a most kimaradóknak is meg kell majd fizetniük a hozzájárulást, a kedvezményeket viszont már nem vehetik igénybe. A társulat megalakulásának, működésének feltételeit jogszabály (160/1995. Kormányrendelet) szabályozza.

Ha megvan a 67 százalékos többség, mi lesz a 33 százalékos sorsa? A 160/1995 (XII.25.) Kormányrendelet szabályozza ezt, a demokrácia játékszabályai szerint a többség akarata érvényesül a kisebbség felett, a társulati hozzájárulás közadók módjára behajtható kötelezettséggé válik. Amennyiben szociális körülményei miatt valakinek nincs lehetősége a kettő- vagy háromezer forintot sem fizetni, kaphat-e az önkormányzattól valamilyen segítséget? Kimondottan erre a célra nem, de ennek ellenére érdemes ügyfélszolgálati időben bejönni a hivatalba, hiszen akinek szociális körülményei indokolják, annak munkatársaink igyekeznek segíteni. Mindenképpen javasoljuk, hogy lépjen be a társulatba.

2008.04.24. 17:16:05

Dávodi élet

12

Ki fogja meghatározni, hogy az ingatlanhoz tartozó csonk, hol megy be a telekre? A tendertervek elkészítése során alakul ki, a terveket készítő cég képviselője fogja az ingatlantulajdonosokkal egyeztetve meghatározni a helyet. Bármilyen módon is kerül a telekhatáron belülre a csonk, az a 110 ezer forinton felül semmilyen külön költséget nem jelent. Fontos tudni, hogy nem az emésztővel, hanem a házból a szennyvizet kivezető csővel kell összekötni a csatornát. Az emésztőket ki kell iktatni a rendszerből és a helyüket feltölteni. A csatornázás útfelbontásokkal fog járni, mi történik a felbontott utakkal? Mindenütt visszaállítják a kivitelezők az eredeti állapotot, garantált minőségben. Lakossági előtakarékosság és szennyvízberuházás Azok számára, akik a közmeghallgatásra nem tudtak (nem akartak) eljönni a szennyvíz csatorna beruházás lényeges kérdései közül az önerőt biztosító Lakossági előtakarékossági forma előnyeiről, lehetőségéről adunk írásos tájékoztatás. A számadatok példák, ezért ne kezelje senki tényként. Dávod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, úgy határozott, hogy KEOP pályázatot nyújtott be a szennyvízberuházás megvalósítására. Pályázatunkat befogadták és értékelésre bocsátják. A kétfordulós pályázat első fordulójában az előkészítésre pályáztunk, melynek öszszege 64.400.000.- forint. A várható teljes beruházási költség 1.514.106.000.- forint Az önerőt az önkormányzatnak és az


ingatlantulajdonosoknak kell megfizetni. Ez óriási terhet ró mindenkire. A lakosságot újabb közmű beruházással, közüzemi díjjal terhelni nagyon nehéz, mert a jelenlegieket nagyon sokan nem tudják (nem akarják) kifizetni. Ettől függetlenül az EU elvárásainak meg kell felelnünk, ezért 2015-ig a szennyvízberuházást be kell fejeznünk. PÉLDA: Az inflációt figyelembe véve az egy ingatlanra eső önerő 250.000,- Ft. Valamenynyi lehetőséget végiggondolva az egyik legkedvezőbb megoldás a lakosság részére az OTP Lakástakarékpénztáron (OTPLtp) keresztül történő előtakarékosság. Ez esetben a szerződést 480.000,- Ft-os összeggel kell megkötni, ekkor képződik meg a 96 hónap futamidő végén a megállapított érdekeltségi hozzájárulás öszszege. A szerződés megkötésekor 4.900,- Ft számlanyitási díjat kell fizetni, amiért az Ltp egyéni, névre szóló számlán vezeti a megtakarítást. Ehhez az összeghez csak a lejáratot követően juthat hozzá a szerződő fél. Az OTP-Ltp a 8 éves futamidőt találtuk a legmegfelelőbbnek, így havonta 1.900,- Ft törlesztéssel 96 hónap alatt 182.400,- Ft-ot kell befizetni. Az aktuális éves befizetéshez minden évben 30 %-ot tesz hozzá az állam,- melyet a szerződés megkötésétől garantál- és ezen felül évi 1,5% (A projektekhez csak 1,5% kamat kapcsolható-lakáskonstrukció) körüli kamatot is fizet a már megtakarított öszszegre. A 8 év lejártakor 250.000,- Ft-os összegre számíthat a szerződő. Az önkormányzat a lakossági részletfizetések miatt hitelfelvételre kényszerül, mely a lakossági befizetésekből térül meg. Azért kell engedményezni előre a lejárati 250.000,- Ft-os összeget, hogy garantálni lehessen az önrészt, a beruházás megva-

lósítását, hiszen a megtakarítás lejárata ha - idén megkötődik a szerződés a 2015. év vége és addigra reméljük már rég élvezzük a csatornázottság előnyeit. Aki nem kíván ezzel a lehetőséggel élni, annak a szennyvízközmű társulat megalakulása után, de még a pályázat beadási határidejéig, ebben az évben a 250.000,- Ft-ot, elkülönített számlára saját készpénzből, vagy hitelből be kell fizetnie, hiszen az önerőt garantálni kell. Enélkül a garancia nélkül az önkormányzat nem tud eredményesen pályázni. Az önkormányzat számára az lenne a legkedvezőbb, ha mindenki egy öszszegben tudná az önerőt teljesíteni. Természetesen 80 % rákötés elvárása esetén erre nincs lehetőség. Amennyiben nem nyerünk a jelenlegi pályázaton akkor még az idén újból próbálkozunk. Amennyiben többször kell pályáznunk, késik a megvalósítás, kitolódik a várható befejezés 2013 – 2015 időszakra. A hitelkamatot az állam az első 5 évben 70 %-os mértékben támogatja, ezt követően csak 35 %-ban, tehát a beruházás csúszása a forrásigényt csökkenti. Tapasztalatunk szerint nem célszerű fennmaradó összegről szót ejteni a takarékoskodási szellemet csökkenti. A Viziközmű Társulat megalakítása 67 %-os szervezettségnél lehetséges. Ebben az esetben a maradék 33 %-nál a vízcsatlakozással rendelkezők már kötelezhetőek a rákötésre. Mivel az összes csatlakozót összehívni fizikailag sem lehet azért legfeljebb 100 lakosonként képviselőt kell választani, majd Igazgatóságot és Felügyelő bizottságot. Az Igazgatóság és a Felügyelő bizottság terveink szerint társadalmi munkában végezné feladatát, egyéb költséget a megalakulás jogi kiadása és az esetlegesen igénybe vett tanácsadó-bonyolító cég díjai jelentenek, közös költség a felvett hitel költsége is. A kivitelezéshez kötelező a közbeszerzési pályázat lebonyolítása. A kivitelezés bonyolítását, műszaki ellenőrzését is célszerű szakértő cégre bízni. A beruházás végén a közműtársulat feloszlik, az önkormányzat lesz a tulajdonos. A közműtársulat megalakulása után dönt arról, hogy a lakossági egyenértékre átszámítva a közületektől, cégektől egyenként milyen összeget kér a rácsatlakozásért. A pályázat csak a lakosságot támogatja, cégeket nem támogat. A nem fizetők ingatlana terhelhető, a bekötés adók módjára behajtható. Fontosnak tartjuk, hogy a lakosság 80 %-a igényelje a beruházást, azért is, mert ki tudja meddig lesz

2008.04.24. 17:16:05

Dávodi élet

olyan pályázat, ahol 90 %-ig terjedhet a támogatás. Minél később szánjuk rá magunkat, annál rosszabbak az esélyeink. Az uniós belépést követően számolni kell a környezetvédelmi előírások szigorításával, a levegő, víz, talaj, szennyezésének egyre növekvő költségeivel, talajterhelési díj stb. A Környezetvédelmi Felügyelet a szippantott szennyvíz elhelyezését a jelenlegi helyen és módszerrel azonnali hatállyal megszüntette ezért szippantás költségei egyre nagyobb teherrel járnak mindannyiunk számára. Ha valamilyen ma még nem látható ok miatt nem valósul meg a beruházás az esetben nyilván a megalakult Viziközmű Társulat feloszlatásra kerül és az engedményezés okafogyottá válik s a megtakarítás a szerződő felet illeti meg. Csak közösen együttműködve, egymásban bízva lehet ezt a mára súlyossá váló kérdést megnyugtatóan megoldani, ezért kérjük, hogy az Önöket felkereső szervezőket fogadják bizalommal és minél előbb nyilatkozzanak a közműtársulatba történő belépésről és vegyék igénybe az előtakarékossági formát, hiszen jelentős kedvezményt biztosít. A cikk szerzője: OTP Bank NYRt. Kecskemét Bővebben a talajterhelési díjról 2007. július 1-jén lép hatályba a környezetterhelési díjról szóló törvény, amelyet a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és a természet megóvását szolgáló tevékenységre való


13

ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelmi költségvetési források biztosítása érdekében alkotott meg az Országgyűlés. A törvényben meghatározottak értelmében levegő-, víz- és talajterhelési díjat kell fizetniük azoknak a környezethasználóknak, akik terhelő anyagokat juttatnak élőhelyünkbe. A talajterhelési díj rendeletének megalkotása a helyi önkormányzatok kötelessége. A díjfizetés legfontosabb tudnivalói: Adók módjára beszedendő díjról van szó, amelynek bevezetését a központi jogszabály írja elő. Talajterhelési díjat azoknak a kibocsátóknak kell fizetniük, akik nem kötöttek rá a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára, és a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaznak. Az utcai gerincvezeték megléte megadja tehát az alapot arra, hogy a szennyvizet a környezet terhelése nélkül helyezze el a tulajdonos, így aki nem élt ezzel a lehetőséggel, automatikusan bekerül a díjfizetésre kötelezettek körébe.

séggel. Az egységdíjat 120 forint/köbméterben határozta meg a törvény. Ugyancsak a jogszabály döntött arról, hogy Dávod a területérzékenység tekintetében az érzékeny területek közé tartozik. Ennek megfelelően az alábbi szorzókat kell alkalmaznunk, azaz a veszélyeztetési szorzó 1,0, a területérzékenységi szorzó 1,5. Mindent egybevetve egy átlagos háztartásban, 3–4 fő vízfogyasztását figyelembe véve éves szinten 10–11 ezer forintos kiadást jelent a talajterhelési díj. Fokozatos bevezetésről szól a törvény. 2008-ban a díj 91 százalékát kell megfizetni és csak 2009-től kell – ahol már működik csatornahálózat –a megállapított összeg 100 százalékát befizetni. A talajterhelési díjból származó bevétel az önkormányzatoknál marad. A talajterhelési díj a környezetvédelmi alap bevételét képezi, így kizárólag a talaj, valamint a vízminőség védelmére fordítható. Van-e lehetőség kedvezmény igénybevételére? A környezetterhelési díjról szóló törvény értelmében csökkenthető a talajterhelési díj alapja azzal a számlákkal igazolt szennyvízmennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. Méltányossági kedvezményt viszont nem alkalmaz az önkormányzat a talajterhelési díj esetében, hiszen éppen az a célja, hogy rászorítsa az ingatlantulajdonosokat a szennyvízcsatornára való rákötésre. A talajterhelési díjfizetés kötelezettsége alóli mentesülésnek egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása a feltétele. Azokat, akik rendelkeznek ilyen létesítményekkel, még akkor sem terheli a díj, ha egyébként ki van építve környezetükben a szennyvíz gerincvezeték.

Mekkora összeget kell majd fizetni talajterhelési díj címén? A talajterhelési díj mértékének meghatározása három összetevő – alap-, egységdíj, valamint a területérzékenységi és veszélyeztetési szorzó – alapján történik. Meglehetősen bonyolult számításról van tehát szó. A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott víz mennyisége csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve a locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyi-

2008.04.24. 17:16:05

Dávodi élet

14

A SZENNYVÍZBERUHÁZÁS ÜTEMEZÉSE

Munka megnevezése

Becsült költség

Tanulmányterv készítés engedéllyel, változatokkal

nettó 2500

bruttó 3000

Megvalósíthatósági tanulmány Tanács jóváhagyásával

2700

3240

Engedélyezési terv engedéllyel

11000

13200

Engedélyeztetési illeték

Vizignek

300

360

Talajmechanikai szakvélemény

1600

1920

Geodéziai felmérés

6300

7560

IdĘszakos vízfolyás befogadó esetén környezetvédelmi anyag, terv

3800

4560

Költséghaszon elemzés

2500

3000

Régészeti tanulmány

800

960

Területmegosztási terv

1500

1800

Tájékoztatási költségek

500

600

Vállalt fenntarthatósági feladatok

5200

6240

Társulat szervezés

4200

5040

Menedzsment elĘkészítés

1000

1200

Kbt bonyolítások elĘkészítés, dokumentációk

6000

7200

Kbt. dokumentációk megvalósításhoz

3500

4200

Kbt. közzétételek

300

360

2. forduló pályázati adatlap, pályázat elkészítése

800

960

54500


Összesen : ÁFA Mindösszesen

54500 10900 65400

Önrész Támogatás

9 810 55 590

65400

2008.04.24. 17:16:05

Dávodi élet

15

SZENNYVÍZ ELVEZETė HÁLÓZAT BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG "A" VÁLTOZAT Megnevezés, méret Gravitációs csatorna DN 200 KGPVC DN 150 KGPVC Nyomásalatti csatorna D 75 KPE D 63 KPE D 40 KPE Házi beemelĘ Nyomóvezetékek NY-1 D 125 KPE NY-2 D 110 KPE NY-3 D 90 KPE NY-4 D 90 KPE NY-5 D 90 KPE NY-6 D110 KPE Szennyvíz átemelĘk központi irányítással szagtalanítóval I. sz. 210 m3/d II. sz. 147 m3/d III. sz. 30 m3/d IV. sz. 27 m3/d V. sz. 38,5 m3/d VI.sz.25 m3/d Csatorna összesen

Mennyiség

Egységár

Beruházási költség

21540 10568

26565 19320

572210 204174

340 m 440 m 424 m 53 db

10860 10860 8453 250000

3692 4778 3584 13250

1400 m 1040 m 560 m 120 m 1260 m 600 m

16273 12650 12650 12650 12650 12650

22782 13156 7084 1518 15939 7590

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

65085 65085 86000 86000 86000 86000

13668 9567 2580 2322 3311 2150 903355

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG 230 m3/d 210 + 20 m3/d szipp. foszfor+nitrát eltáv. központi üzemir. Csatorna, telep összesen

1 db

640

147200

1050555

JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK elĘkészítés 4% Mérnök 8% Tartalék 0,05% Menedzsment Összesen nettó ÁFA Mindösszesen bruttó


55800 41728 83457 5000 1236540 247308 1483848

2008.04.24. 17:16:05

Dávodi élet

16

SZENNYVÍZ ELVEZETė HÁLÓZAT BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG "B" VÁLTOZAT Megnevezés, méret Gravitációs csatorna DN 150 KGPVC gyĦjtĘ DN 150 KGPVCbekötĘ Vákuum csatorna D 125 KPE D 110 KPE D 90 KPE vákuum szelep vákuum gépház átemelĘ 210 m3/d Nyomóvezeték NY-1 D 125 KPE NY-2 D 110 KPE Csatorna összesen

Mennyiség

Egységár

Beruházási költség

13268 10568

19320 19320

256338 204174

5380 10380 2230 335 2 db 1 db

10868 9028 7130 350000

58470 93711 15900 117250 75000 13668

2800 m 2320 m

16273 9028

65085

45564 20945 901020

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG 230 m3/d 210 + 20 m3/d szipp. foszfor+nitrát eltáv. központi üzemir. Csatorna,telep összesen

1 db

640

147200

1048220

JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK elĘkészítés 4% Mérnök 8% Tartalék 0,5% menedzsment Összesen nettó ÁFA Mindösszesen bruttó

55800 41729 83458 5000 1234207 246841 1481048

Kiadja: Dávod község Önkormányzata, megjelenik minden hónapban. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Szerkesztőség és kiadó címe: 6524 Dávod, Dózsa Gy. út 61. Felelős szerkesztő: Petike József polgármester. Nyomda: OOK-Press Kft. Felelős vezető: Szathmáry Attila ügyvezető igazgató. Készült: 1000 példányban


2008.04.24. 17:16:06

DÁVODI ÉLET KÜLÖNKIADÁS A SZENNYVÍZBERUHÁZÁSRÓL

Recommend Documents