Dávid Mária: Valóban tehetséges? - a tehetségazonosítás dilemmái
„Tehetségfejlesztés a gyakorlatban” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat konferenciája 2013. május 30.
• Ki a tehetséges? Hogy ismerhető fel a tehetsége? Mikor?
Tehetséges életutak variációi http://www.nlcafe.hu/csalad/201305 01/gyerek-magas-intelligencia/
Mozart első zeneműveit hat évesen improvizálta, édesapja, Leopold Mozart pedig lejegyezte azokat
9 éves diplomás rendszermérnök
http://infonaplo.blogspot.com/2010/01/9-eves-diplomas-rendszermernok.html
A kilencéves macedón Marko Csalaszan átvette rendszermérnöki diplomáját Ljubljanában a Microsoft szlovén főmenedzserétől, Matej Potokartól, ezzel a világ legfiatalabb informatikus szakértője lett.
Három évvel ezelőtt, amikor nyilvánvalóvá vált Marko zsenialitása, a macedón oktatási minisztérium komputerlaboratóriumot ajándékozott Marko Csalaszannak.
A csodagyerek, akit a macedón, a horvát, a szlovén és az amerikai média is a számítógép Mozartjának titulál, négyéves korában már tökéletesen beszélt angolul
Arnold
• Meg vagyok győződve róla, hogy a legtöbb ember valójában nem értette, mit is csinálok. • Úgy néztek rám, mint egy ritka csodabogárra. • Nagyon kevesen fogadtak el igazán. • Voltak bizonyos társadalmi csoportok, akiket elrémített a bodybuilding, és úgy gondolták, le kell beszélniük róla. • Megpróbálták bizonygatni a testépítés, mint sport gyengeségeit, hogy lebeszéljenek, miért nem kell ezt csinálni. • A gáncsoskodások egész életemet végigkísérték.
„Szüleim aggódtak, mivel meglehetősen későn kezdtem el beszélni, ezért orvoshoz fordultak tanácsért emiatt. Nem emlékszem pontosan mikor, de semmiképpen sem voltam már 3 évesnél fiatalabb"
„Tanárai sem túlságosan szívlelték a túlzottan önállóságra törekvő tanulójukat. Valóban nem volt "könnyű eset", hiszen nem rejtette véka alá véleményét, amivel tanárai ellenszenvét sikerült kivívnia. Ezt igazolják azok a fennmaradt mondatok, amelyek szerint valamelyik tanára nyersen közölte vele:
"Einstein, magából nem lesz semmi!" Osztályfőnöke véleménye az volt, hogy "pusztán jelenlétével aláássa a tanári tekintélyt". http://www.termeszetvilaga.hu/fizika_eve/t ortenet/fiztort/einst1.html
Susan Boyle http://www.youtube.com/watch?v=RxPZh4AnWyk Édesanyja 47 éves korában hozta világra. oxigénhiányosan jött a világra, s ennek következtében középsúlyos agykárosodások léptek fel nála. Megállapították, hogy tanulási nehézségei vannak, s emiatt gyakran kigúnyolták. Miután alacsony végzettséggel abbahagyta tanulmányait. Britain’s Got Talent tehetségkutató műsor 3. sorozatában, 2009. április 11-én, versenyzőként vált ismertté. Boyle munkanélküli volt, az Our Lady of Lourdes templom önkénteseként tevékenykedik
Stephen Hawking (1942) matematikus és vezető angol elméleti fizikus. munkásságának célja röviden; az einsteini fizika nehéz testek által létrejött gravitáció szabályainak összeegyeztetése az - attól markánsan eltérő szabályokkal működő részecskefizikával. Ha ezt a két területet sikerülne egy közös elmélettel összevonni az lehetne a „Mindenség elmélete”. http://www.hawking.org.uk/
Hawking alig húszévesen szerzett doktori fokozatot a Cambridge Egyetemen. Harmincéves korában állapították meg nála súlyos betegségét, amely a mozgató idegpályák megállíthatatlan elsorvadásához vezet. Ma már csak az ujjait tudja mozgatni és egy számítógép segítségével kommunikál. A speciális billentyűzettel bevitt szöveget egy beszédszintetizátor alakítja hangos beszéddé. 1974-ben egy tanulmányában feltételezte, hogy a kvantum mechanika szabályai szerint a fekete lyukak hőt bocsátanak ki. Ezt „Hawkingsugárzásnak” nevezik el. Ez a nézet nagy felbolydulást keltett a tudomány világában és világszerte ismert lett a szakmában. Még ebben az évben – a felfedezés hatására – a brit tudományos akadémia, a Royal Society tagjává választották. Később pedig megkapja az Albert Einstein-díjat is.
Milgram tehetségmodellje Gyermekkori képesség megmutatkozása igen
• 1.nn típus:
Gyermekkorban is és felnőttkorban is kiemelkedő
3. Típus Gyermekkori tehetségét a felnőttkori teljesítmény nem támasztja alá
nem
2. típus: Csak a felnőttkori teljesítmény mutatja meg a tehetséget
4. típus: Gyermekkorban sem mutat kiemelkedő képességeket és felnőttkorban sincs kiemelkedő teljesítmény
igen
Felnőttkori teljesítmény elérése
nem
Mi is a tehetség? „A tehetség lehetőség az egyénben, amely külső és belső tényezők interakciójában jön létre. A tehetség viselkedés és attitűd, értékrendszer és önészlelés. A tehetséges egyén gondolkodásmódjában és ennek következtében a világgal való kapcsolatában tér el az átlagostól. A tehetségesek gyakran leírt jellemzői a kiemelkedő képességek, kíváncsiság, rugalmas gondolkodás, alkotóerő, belső hajtóerő, hit abban, hogy valami kiválót tud alkotni. Mindezek a megjelenési formái annak a belső érzésnek, amely alkotásra sarkall és tesz képessé. Ezen tényezők azonosítása azonban sok nehézségbe ütközik, mert csak megfelelő környezeti háttér esetén jelennek meg. (Gyarmathy)
Milyen területeken jelenik meg a tehetség? – Általános intellektuális képesség – Specifikus tanulási (iskolai) kompetencia – Kreatív gondolkodás – Vezetői rátermettség – Művészi tulajdonságok – Pszichomotoros képességek »(Marland)
Gardner: 7-féle értelmet különít el
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Szóbeli Logikai Térbeli Zenei Kinetikus (mozgásos) Interperszonális intraperszonális
Piirtomodell
A tehetség összetevői
A tehetség összetevői (Czeizel: 2X4+1 faktoros tálentum-modell)
Iskola
Család Specifikus képességek Általános értelmesség
Kreativitás
Motiváció Társadalom
Kortárs-csoport + 1, „Sors-faktor”
Öröklés és / vagy környezet? Adalékok a veleszületett tulajdonságok és környezeti tényezők hatásáról a tehetség kibontakozásában
A poligénes öröklődés következményei • A mentális adottságokért 40000 gén felelős • Az értelmi adottságot 200-2000 kromoszómahely génpárja határozza meg • A kromoszómák különböző helyein levő génpárok hatása együttesen érvényesül • Az egyes gének hatása nem túlságosan nagy, a hatások összeadódnak • A poligénes öröklődés esetén a külső tényezők is szerepet játszanak a jelleg kialakulásában • A poligénes öröklődés tehát csak egy lehetőségbirodalmat, genetikai hajlamot jelent • A megjelenő tulajdonságokat a környezet és az öröklődés együttesen, egymástól elválaszthatatlanul határozza meg • „visszatérés az átlaghoz”
A kreatológia alaptörvénye Komplex, 2 gyökerű eredet
•P=G→E ← P = Talentum, valóra váltott tehetség G = Gift, tehetség, potenciális lehetőség E = Educatio, a legtágabb értelmű tanulás
A TEHETSÉG AZONOSÍTÁSA, KERESÉSE
• A tehetségazonosítást sokan tartják az iskolai tehetséggondozó munka legkritikusabb pontjának. Nem véletlenül, hiszen ha nem találjuk meg az igazi tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállított tehetséggondozó program sem. • Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon azonosítani a tehetséget.
Szemléletváltás a tehetségazonosításban tehetséggondozásban tehetség = képesség
komplex viselkedés együttes
végleges kiszűrés folyamatos követés
objektív adatok
tesztek
szubjektív adatokkal együtt
gondozás a legjobb azonosítás
A tehetségazonítás főbb szempontjai • Az identifikáció többlépcsős, folyamatos, és megismételhető legyen • Érdemes a gyerekek kb. egyharmadát tehetség-ígéretnek tekinteni és a fejlesztés folyamatában differenciálni. • A gyerekek számár biztosítani kell a választás lehetőségét, mert fontos az ő érdeklődésük és elköteleződésük a sikeres munkához. • Az optimális fejlődést a többlépcsős, próbálgatásokat megengedő kiválasztás (kiválasztódás) biztosítja. • Tehetségidentifikációval csak akkor érdemes foglalkozni, ha azt megfelelő fejlesztés is követi. A gyerekek címkézése önmagában csak kárt okoz. • Kívánatos lenne, hogy a kiválasztás folyamatáról a hangsúly a fejlesztő programok minél gazdagabb kínálatának megteremtésére helyeződjön. (Herskovits 1998)
Használt módszerek a tehetség azonosításában • Pedagógiai módszerek • Tanári megfigyelés és jelölés • Iskolai teljesítménytesztek eredményei • Korábbi teljesítmények (osztályzat, verseny)
• Pszichológiai módszerek • Intelligenciatesztek • Kreativitástesztek • Személyiségvizsgáló módszerek
Egy lehetséges módszer a pedagógiai tehetségszűrésre A TÁMOP 3.4.4/B/08/1-2009-0014 pályázatban az Heves m-i Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Intézménye valamint az Eszterházy Károly Főiskola együttműködésével kifejlesztett tehetségszűrő megfigyelési szempontsor
A szempontsor jellemzői • A TÁMOP 3.4.4/B/08/1-2009-0014 pályázatban kifejlesztésre került pedagógiai tehetségszűrő eszköz egy olyan megfigyelési szempontsor, amely az általános és középiskolákban dolgozó pedagógusok számára készült. Elősegíti a tehetségjegyek szisztematikus azonosítását, odafigyelve a hátrányos helyzetű tehetségesekre is. • Ez az eszköztár egy elsődleges szűrést tesz lehetővé a vizsgált populációban, melynek eredményei alapján (több más adatot is figyelembe véve, pld. osztályzatok, versenyeredmények) beválogathatók a tehetségesnek tűnő gyermekek az intézmény helyi tehetséggondozó programjába. • A kifejlesztett mérőeszköz egy olyan tevékenységlista, amely tevékenységek tehetséges személyiségjegyekre utalnak, és a pedagógusok 5 fokú skálán ítélhetik meg e tevékenységek előfordulási gyakoriságát tanítványaiknál.
Példák a kérdésekre • Kreativitás • 1.Érdeklődő, kíváncsi a foglalkozásokon • 2.Újszerű (szokatlan) ötletei vannak a feladatok megoldására • 3.Nincs számára megoldhatatlan helyzet, többször is próbálkozik, új utakat keres • 4.Időnként szokatlan kérdéseket tesz fel • 5.Sok ötlete van • 6.Nagy az alkotókedve, szívesen hoz. létre./gondol ki új dolgokat • 7..Sokszor tesz fel ilyen kérdést: ”Mi lenne, ha…?” • 8.Élvezi a játékos helyzeteket
Példák a kérdésekre • • • • • • • • • •
Képesség 11.Gondolkodtató feladatokban ”gyorsan kapcsol”. 12.Gazdag a szókincse 13.Elsőként veszi észre az ellentmondásokat 14.Az adott feladatot elemezi, / részekre tudja bontani 15.Tartósan megjegyez dolgokat. 16.Jó a megfigyelőképessége 17.Könnyen megérti az írott szöveget. 18.Gyorsan felismeri az összefüggéseket 19.Könnyen / gyorsan megért dolgokat / tanul.
A tehetségszűrő megfigyelési szempontsor struktúrája
Megfigyelt személyiség-tulajdonság Kognitív jellemzők:
Kreativitás:(1-10)
1-55. kérdés Megjegyzés:
Általános intellektuális képesség: (11-20)
Verbális képességek: (21-26) Logikai - matematikai képességek: (27-32) Vizuális – ábrázolási képességek: (33-38)
Zenei képességek: (39-44) Pszichomotoros képességek: (45-49) Szociális képességek: (50-55) Affektív jellemzők:
56-79. kérdés Megjegyzés:
Motiváció: (56-65) Érdeklődés (66-75)
Eredmény:
Komplex vizsgálatok elvégzését indokolhatják: • Ha helyi szinten nem tudnak dönteni a tehetség-programba történő bevonásról • Ha a közoktatási intézmény saját pedagógiai kompetenciáit kevésnek tartja a gyermek optimális fejlesztéséhez és célzottan külső szakmai szervezethez fordul (pld. zeneiskola, sportklub stb.) a tanuló további fejlesztése érdekében • Intézményváltás, ha pld. tehetségfejlesztő iskola lenne optimális a további fejlődéshez • Gyorsítás-léptetés, pld. iskolakezdés előrehozása, vagy egy év alatt több évfolyam elvégzése, esetleg emiatt közösség váltás • Tanulási és/vagy magatartási problémák, alulteljesítés • Hátrányos helyzetű tehetséges tanulók optimális fejlesztésének elősegítése • Motiválási kérdések, pályaorientáció, életvezetési problémák, stb
Az azonosítás fázisai (Eyre,1997) • Az első fázis: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése • A második fázis: ad hoc azonosítás • A harmadik fázis: tesztek segítségével végzett azonosítás • A negyedik fázis: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása
A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást: • • • • • • •
tanári jellemzés, tesztek és felmérések, kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti, iskolapszichológusok véleménye, szülői jellemzés, tanulótársak jellemzése, stb
• A fejlesztő munkának egyik kritikus pontja, hogy
milyen életkorban kezdjük el a speciális tehetségfejlesztést. • Az is gondot okozhat, ha túl korán kezdjük ezt a munkát, de az is, ha elszalasztjuk a szenzitív korszakot a speciális képességterületeken. • Nehéz pontos választ adni a fenti kérdésre, hiszen függ ez magától a speciális képességtől, annak megjelenési idejétől is: •például a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli tehetség stb. már óvodáskorban megjelenhetnek. http://www.youtube.com/watch?v=RBpTd7xR0Pg
az azonosítás funkciója • A tehetség felismerése, azonosítása hallatlanul összetett folyamat, általában több lépésben történik, és sokféle módszert kell alkalmaznunk. • Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a tehetség-azonosítás e bonyolult rendszere is csak eszköz a fejlesztési folyamatban • Jól ábrázolja ezt Tannenbaum (1983, 1986) ábrája. Ő az egész folyamatot egy tölcsérhez hasonlította, amelyben a végcél a tehetséges tanuló hatékony, differenciált fejlesztése.
A tehetséggondozás szemléletbeli szabályai
A tehetséges gyermeknek is élveznie kell a gyerekkort A tanulók különbözőek, nincs olyan módszer, amelyik mindegyiknek megfelelő lenne, nincs egyetlen jó megoldás A gyerek választása hangsúlyos szerepet játsszon a döntésben Nem kell újra feltalálni a kereket, a régi jó megoldásokat is lehet új szemlélettel alkalmazni A tanári attitűd meghatározó Elsősorban a normál oktatásban kell az ellátást javítani (Herskovits)
Hogyan neveljük a tehetséges gyermeket • Szeressük a gyermekünket és ezt mutassuk is ki • Szabjunk ésszerű és rugalmas határokat • A gyermekkel nem akkor kell foglalkozni, amikor baj van vele, hanem rendszeresen oda kell figyelni rá • A tanulás nem az iskolára való felkészítés vagy a házi feladat elvégzése, hanem a világ szabad felfedezése • Legyünk olyanok, mint a jó kertészek, higgyünk a gyermekünkben, legyünk türelmesek • „Elég jó” szülőnek kell lenni, el kell fogadnunk, hogy nem tudunk mindig ideálisan reagálni a helyzetekre. A gyermeknek azt is meg kell tanulnia, hogy adott esetben a „rossz szülővel” küzdjön meg
•„A KREATIVITÁST SOKFÉLEKÉPPEN EL LEHET SAJÁTÍTANI, DE ÚGY NEM, HOGY SOHA SEMMIÉRT NEM KELL MEGKÜZDENI” (GYARMATHY)
[email protected]
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
