y
n^ )J
A
)
)
lV
Xt/ \J
A LEIRO ROVARTAN LEGFONTOSABB MSZAVAINAK FOGLALATJA.
A
K. M.
S
TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL
KÜLÖN BIZOTTSÁGÁNAK KÖZREMKÖDÉSÉVEL
ÖSSZEÁLLÍTOTTA
Dl-
DADAY JEN.
103
ÁBRÁVAL. i\ r>
OO
í^ --V
BUDAPEST. KIADJA A
K. M.
TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT, 1894.
o "^
',~t
C> ^ '^ «
1
k
ff
A ±\j \j
TTT
m liiiiiii^i
111
u
A
m
D
U iiii l
A LEIRO ROVARTAN LEGFONTOSABB MSZAVAINAK FOGLALATJA.
A
K. M.
S
TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL KÜLÖN BIZOTTSÁGÁNAK KÖZREMKÖDÉSÉVEL
ÖSSZEÁLLÍTOTTA
DS^
DADAY JEN. ///
103
ÁBRÁVAL.
BUDAPEST. KIADJA A
K. M.
TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. I«94.
A PESTI LLOYD-TÁRSULAT KÖNYVSAJTÓJA.
1 ársíilataiiknak 1889. éoi február 30-ikán tartott válusztniányi illésen Frivaldszicy János és Horváth Géza, rámutatva hazai entomolo(jiai irodahnunk terén az elnevezésekben és mszavakban mutatkozó ingadozásra, s kifejezvén a rovartani mszavak megállapításának és teljes Összeg;/üjtésé)iek szükségét, a már ez ügyben dolgozó szakbizottság
rovartani
nevében
arra.
mszótár anyagának
kérték a választmángt, hogy a
Duday Jent
Dr.
összeállításával
hízza meg.
A
választmány ez indítványt elfogadta
Daday Jent az
s
össze-
lUlítással megbízta.
A év
titkárság az összegyiíjtött anyagot kiszedette
június végén
kérvén
a
ket, ^^(>y
szakembereknek kéziratképen (t^
elsorolt
s
még ugyanazon
megküldötte, fel-
mükifejezésekre javaslataikat, meg-
jegyzéseiket október végéig szíveskedjenek beküldeni.
A beérkezett füzetek a bizottsághoz tétettek át, melynek Sziiy Kálmán, majd Frivalclszhy János elnöklete alatt Daday Jen, Entz Géza, Horváth Géza, Mocsáry Sándor és Paszlavszhy József tárgyalta
a
mszavakat
E
voltak a tagjai. s
bizottság
számos ülésen
1893 szén adta át megciUapodáscmak
kész eredményét. Most, íme, a nyilvánosságnak adjuk át
szak-entomológusaink
tegyék
merítsenek belle buzgalmat
hasznát,
s
kívánjuk, hogy ne csak
ha)icm
ilynem szótárak
más
szakbeliek
is
összeállításéira s járul-
janak hozzá, hogy irodalmunkban a természettudományi mszavak megállapodcísra jussanak.
Budapest, 1894. április
4.
Dr.
Wartka titkár.
Viricze,
EL08Z0. Frivalclszlcy JdflOS „A magyarországi Téhely-röpüek (Coleoptera) müszavahiak magyarázata sth.^' czímü dolgozata volt az egyedüli oly magyar forrás-munka^ a melybl Irodcdmniikba)/
ez
ideig
a rovarleirással foglalkozó meríthetett.
Mikor a Természettudományi Társulat Választmá/tya nieghizásáhól a rovartani mszótár anyagának összegyjtéséhez kezdettem., a Földi JdflOS ^Természethistória" -ján ki vili els sorban én is ehhez a forráshoz fordultam. De hogy kitzött feladatomnak annál inkább megfelelhessek, felhasználtam a Jlfüller J. logica^^
czímü latin-német munkáját
és
a mely
a
volt,
lehetleg eleget tegyen
s
színvonalán
nyelvibik
a rovarok leírásával foglalkozóknak
melyek egy rovar orismologiai
szolgáljon.
e
lenni
magam
hogy az
is
egyes
is^
szerencsés voltam.
e
A
e
feladattal
a melynek különbe)i egyik tagja
Ez az oka
rovar-rendek, családok
magyar mszavai
mszavakra,
nem csupán rajtam fordult meg,
azonban
véleményén
bizottság
Tlem
munka tartalmának
hanem a Természettudományi Társulat Választmányától megbízott
minden
leírásánál tekintetbe jöhetnek.
kiválasztása és magyarázatuk, tehát
megállapítása
végleges
Fauna
kivánahnainak
telhetleg kiterjesztettem tehát figyelmemet mindazokra a
mszavak
,,
is.
tekintetben megbízható és tájékoztató Ixútforrásúl
a
Zj.
hogy irodalmunknak oly munkát nyújtsak,
mai
tudomány
Terminológia entomo-
Redteilbctciier
austriaca^ müvének ide vonatkozó adatait
Fötörekvésem az
..
és
egyebek között annak,
nemek szárnyerezetének
munkából kimaradtak.
A
bizottság
ugyanis
ezeknek, mint nagyon speciálisaknak, végleges megállapítását egyelre
nem
tartotta szükségesnek.
Az
orismologiai leírásokhoz
szükséges
zatukon kivül azonban Jigy elemmel van
e
mszavakon és magyarámunka a rovarrendek és
egyes családok macjyar elnevezésére
;
de
e
tekintetben,
minthogy ez
egyenesen a nomenclatura dolga, csakis néhány példát akar szolgáltatni
más családok
elnevezésének módjára,
A szövejben alkalmazott ábrákat illetleg egy részét természetbl, említett
más
incgjegyzaii/hogy ((zok)iak
részét a Jlfilller J.,
munkája, vagy pedig ClaiiS C.
és
Frivaldszhy
J.
LeiVIbis-Liid'Wig kézi-
könyre nyomán rajzoltam. Budapest, iSUé.
Ltprilis 4,
Dr.
Daday Jen.
'f
'
^
ROVARTANI MÜ8Z0TAR.
T.
Abbroviaíus
—
megrövidült. Abdoiiioii pofroh. cainpaiiulatiiiu harangforma potroh ; pl. az Eulophiis xanthopus-ó, (1. ábra).
—
—
—
—
—
coaretatiiiii
karcsú
töv
szárnyúaké
potroh^ a pikkelyes
a legtöbb kétszárnyúé (4. ábra). eorinUiiiii szarvas-jwtroh az, a melynek hátán nyujtvány van. dentatuiu fogas potroh ; melynek haslemezei valamelyikén fogszer kiemelkedés van. s
—
—
—
—
—
eloii^'atuiii
mint roh^ (3. ábra).
— megnyúlt potaz
pl.
Agrio)i-é
— potroh; mint a Forficulá-é. ábra.) — foveolatiiiii — gödrös potroh. — liastatiiiii — dárdás potroh. — lamíiiatuiii — lemezes potroh. — lobafiiiii — karéjos potroh. — iiiari^íiiatuiii — karimás p)Otroh. — potiolatuiii — nyeles p)Otroh^ mint a Stnierá-é ábra). — .sessilc — potroh. — spiiio.smii — tüskés potroh^ tövises potroh. A b ni p tus — megszakadó. — hirtelenAbnipto-clavatii.s —
f'oreipatiiiu
ollós
pl.
(2.
pl.
(5.
íilö
hunkós. Rovartani mszótár.
— rejtett; Cassida ábra), Acetabuliim — ízvápa. Aeiculatus — karczolt az Abseoiiditus
pl.
a
feje. (6.
olyan a mely mintha tvel össze-vissza karczolva ;
fölszín,
volna (7.
ábra).
—
Acridiidae Sáskafélék. Acroceplialus csúcsosfejü.
—
—
Aciileatiis tüskés, tövises ; a fínom, hegyes tUskékkel fedett fölszín, pl. a Hispa tüskés szárnyfedi (8. ábra).
—
Aculeus
—
tüske.,
a
tövis.
méhek
fulánkja. Aeuiiiiiiatus hegyezett. Aciltus hegyes. Adipo.sus zsirfény. Adnatiis odanött, hozzánött. Adspcrsus, coiispersus —hintett., petty ezett; valamely testrész, ha különböz szín kis pettyek
fIllánk
;
— — —
vannak
—
rajta
tömötten egymás
mellett.
— —
Aduiicus horgas. Aeiieus hronzszínü ; a bronznak fémfény zöldessárga színe.
—
Aenigiiiosiis rezes-zöld ; rozsda színe. Ala szárny. Alatiis szárnyas.
—
Albus
2i
réz-
—
—
Alli§atu.s
fehér.
—függ,
alligata".
mint pl.,,Pnpa
^
AlligatiiS" Ampulla
Anwtiihohl --átnemalaktó romrok; az olyanok, a melyek lárvái soha sem alakulnak át nyugvó és, nem táplálkozó bábbá, hanem
\
I
i
;
Aiiiciliyísíiiiiis
—
ametisztszím'i
ibolyaszín. Ampliatiis és ampliíicatiis élszélesedett, pl. a Cassida szárnyrilá(jos
—
2.
mindig táplálkoznak és mozog-
|
nak, a míg csak kifejlett róva "Arokka nem válnak.
fedi
(9.
Aiiipiilla j
ábra)
— csul-hja
;
a Hemipte-
ráknál a Tingisfélék elötorának
Anastomosis -Antennáé brevirostres hátán
ked
azok, a melyek
többé-kevésbbé
kiemelcsuklyaszeríí hólyag.
—
AiiMstoiiiüsis
ös^.zctoi-kohís
szárnyerek vég"Sü ágainak
;
a
()sz-
hajlottak, mint
—
—
szög^ szöglet.
apíealis
—
régszög, a szár-
szög. Aiiíiulus huiiieralis
--
—
—
vállszöglet
paizsszöglet keskenyedett.
seutelhiris
Aiin'iistatiis
—
—
líll
egyenletes
—
—
—
mm 1/
—
csápok; azok, a melyeknek izei kivétel nélkül egyformák. közelálló approxiiiiatae csápok ; azok, a melyek egymás közelében erednek, mint pl. a Chrysisekéi (12. ábra). vékony odott attcniiatac csápok; azok, melyeknek kö-
nyak, vagy szárnyfedk végén
lev
módjára a Myrmeleo-
sarló pl.
néi (11. ábra). Autemiac aeqiiale.s
szenüvése. Aiig'iiliis
3
\ /
'í'\
lícíMm
/ Vo/ 6.
14.
12.
Aiiiiulatii.s
— gyrs.
—
csápok. abbrev iatae és brcvissiigen rövid csápok ; azok, inac a melyek a fejnél rövidebbek. csonkaabrupto-davatae mehnnkójii csápok ; azok, lyeknek bunkója csonkított, mint pl. a Coccinelláéi (10. ábra). aduiieo-íaleatae vagy falci-
AiiteiiiuU'
—
—
—
—
—
íoriiie.S
—
sarlófornia csápok
zepe vékonyabb, mint két végük pl. a Helophoriisé (13. 'ábra).
—
aiiriciilatac
— fiUes csápok;
azok,
melyeknek
vájt,
fülkagylószerü
alsó íze
a szélesedett s részben eltakarja,
Gyrinusé barbatae
ki-
lemezzé
következt mint
pl.
a
(14. ábra).
—
— szakállas csápok
azok, melyeknek egyik oldalát
szrök
—
fedik.
bi'ovirostrcs
—
orrtövl csá-
Antennáé breves — Antennáé dentatae a melyek a száj tövénél erednek. rövid csáAnteniiac brcv^es 2)ok\ azok, a melyek csak oly hosszúak, mint a fej. megrövidült brCA'iores csápok ; azok, a melyek a fejnél hosszabbak, de a testnél mégis 2)ok
;
—
—
—
rövidebbek.
—
—
csápok, ollós chelatiie azok a kétágú csápok, a melyeken az egyik ág mozgékony, mint pl. az Elenchus-h (15.
ábra).
—
ciliatae
a melyeknek
csápok, egyik oldala pillainllás
szrös, snllangos csápok; cirratae
szerííen
—
—
—
18.
17.
vagy fésüformán pl.
a Lnc;inusén.
— —
málnak, mint pl. a Melolontháén. (jalUrosperfoliatae hiinkójú csápok; azok, a melyeken a bunkó izei egymástól élesen elkülönültek, mint pl. a Hydrophilusén. clavatac v. eapitatac bunkós csápok ; azok, a me-
— —
—
Ij^ek
egy hosszú, feltnen elüt
—
20.
19.
—
—
azok, a melyeken a bunkó izei oly szorosan vannak egymáshoz illesztve, hogy az izesülés alig észrevehet, mint pl. a Platypusén.
— —
fissá c
csápok
;
bunkó
izei
azok,
— hasad t-h a
II
nkójii
melj'-eken
a
egyik oldalon fürész-
— —
alaprészbl, a töhöl scapus hosszú, többiz középrészbl, az ostorhói flabellum s nagy,
cirrosae pamatos vagy csomótás csápok; azok, melyeken hosszabb, szörcsomócskák vannak, mint a Thrypséin (17. ábra). claAa exarticiilata vagy solida tömör-bunkójú csápok;
—
—
—
— —
—
—
laiuellatac lemezeshunkójú csápok; azok, a melyeken a bunkó izei egyik oldalra kinyujtott,széles lemezkéket for-
azok, a melyek egyszer vagy kétszer féssök és ágaik igen hosszúak, iveitek, szrözettek, mint pl. a Lophyruséi (16. ábra).
—
elállanak, mint
\
22.
21.
széles végrészbl, a bunkóból clava állanak. (18. ábra).
—
—
—
tuiiicatae burkolt bunazok, kójú csápok ; a melyeken a bunkó izei tölcsérformán egymásba mélj^edtek, pl. Lethrus (19. ábra.) cli literi formes
csápok
;
a
—
korongos
melyeknek csúcsíze
korongforma,
pl.
(20. ábra).
—
Clinterocera
—
kéteoniposito-piuiiatae szer tollas csápok ; azok, melyeknek oldalágai ismét tollasok (21. ábra ) dentatae fogas csápok azok, a melyeknek izei finom, heg3^es tüskékkel fegy vérzettek.
—
—
Antennáé dichotomae
v.
furccatae
Antennáé dichotomae v. rureatae
— villás csápok
azok, a melyek tübbé-kevésbbé egész hossznkbíin két,
;
leggyakrabban egyenl
ágra osztottak. Ha az ágak lantszerüen hajlottak, akkor lyratodichotomae lant-ágúak
—
(22.
—
ábra).
—
—
—
ketduplicato-peetinatae tsen féss csápok; azok, a me-
25.
—
;
teste.
—
ensiformes v. pyraiuidales trforma csápok azok, a melyek széles alapról indulva, végük felé folytonosan keske-
—
;
nyednek, de e mellett meglehets rövidek és oldalaikon élesek, mint pl. a Iryxaliséi (25. ábra). exartieulatae izeletlen csápok ; azok, melyek izeit nem lehet megkülönböztetni, vagy pedig csak egy izbl állanak.
—
—
—
távolálló
—
—
azok, a melyeknek minden egj-es
egy-egy szembetn szörpamat van, mint pl, az Eurytoma izén
p)ok
filifornies
— fonálforma csá-
azok, a melyek alapjoktól
;
hegyökig egyenl vékonyak és hengeres izekbl állanak, mint a Carabus-é (27. ábra). finibriatae rojtos csápok azok a melyeknél az ízeknek egyik oldalán hosszú, q^jközííen fekv szrök vannak. fissae hasadt csápok pl.
—
—
—
—
26.
lyeken az izek mindenik oldalán két-két nyujtvány van, mint pl. a Ctenophoráén (24. ábra). elong'atae megnyúlt csápok azok, a melyek oly hoszszúak, mint a rovarnak a
—
extraoculares
« csápok; mint pl. az Apoderiiséi (2G. ábra). faseiculatae bojtos csápok;
szemektl
—
azok, melyek egymástól távol erednek. distíciiae v. bipectinatae kétsorosán féss csápok; azok, a melyeknek izei két oldalt hosszá nyujtványokkal fegyverzettek. (23. ábra).
23.
Antennae
fornicatae
abrotaiii-é, v. a Eosalía alpiná-é.
(listantes — távolálló csápok
—
— Antennáé
azok, a melyek két vagy több ágból állanak (22. ábra). Ugyezs csáflabellatae pok ; azok a leggyakrabban lemezes-vég csápok, melyek izeinek hosszú rövid végs nyuj tványai szorosan egymás (Evanyocera) mellett állanak
—
(28.
—
—
ábra).
—
foliatae levélforma csápok ; azok, a melyek mindkét
oldalukon levélszerleg lapítottak (29. ábra). fornicatae boltozatos csápok ; azok a rövid csápok, a
—
—
melyeknek küls oldala oldala öblös vagy
bels
(Haemalastor) (30. ábra).
íves, vájt^
Antennáé fractae — Antennáé Aiiteiiiiao Iractac
— térdes csápok,
megtört csápok ; azok, a mehosszú alapíz a lyeken a többiekkel szögletet alkot (hangya). Ezeket antetiuae geniculatae-xi2Ík
is
nevezik.
A
hosszú
alapiz a tökocsáng, scapus, a többiek a csápostor^ fuuiculus. (31. ábra.) homlokon álló froiitales csápok; mint pl. a Méhfélékéi
—
—
infraocii)ares
pok ; azok, a melyeknek kúpforma izei széles végokon vájtak és a
következket
ják, mint pl. a Prionuséi (35. ábra). Antcniiac iinparipiiiiiatae
—
eggenlöilenül tollas csápok ; azok, a melyeken az egyes izek oldal-
nyújtványai
különböz
a Lophyrus-é. (36. ábra.) iiiacqiialiter-iniiiiatae
—
36.
38.
— ostoros
csápok;
az oly térdes csápok, a melyeknek csápostora hengeres, fonálforma, de egyenl vastag, mint pl. a méhe (33. ábra). fiisiforiiies orsó-forma csápok; azok, a melyek mindkét végokon vékonyabbak, mint közepökön, de máskülönben rövidek, mint pl. a Sarrotriuméi (34. ábra).
—
~
—
iiiibrieatae
—
tokolt-izü csá-
;
—
azok,
34.
38.
fiiiiieulatac
mindenik oldalon hosszúak, mint pl.
váltakozva tollas csápok
(32. ábra).
—
félig eltakar-
40.
39.
melyeken az izek levélforma nyujtván3^ai váltakozva hosszúak és rövidek (37. ábra). iucrassatae vastagodó csápok; azok, a mel3'ek végok felé fokozatosan vastagodnak a
—
—
mint
—
pl.
a Silpháé
iiiferiores
ábra). alsó-állású melyek a fej
—
(38.
csápok ; azok, a alsó felében erednek, mint a Geotrupes-é (39. ábra).
—
iiifraoeularo.s
— szem
pl.
alatti
Antennáé inoculares csápok; azok, a melyek a szemek alatt erednek, mint pl. a Seno
palpusé
(40. ábra).
—
szembl Aiiteiiiiae iiiocnlares ered csc'qwk azok, a mel^'eknek ;
eredéspoutját a szemek körülfogják, mint pl. a Ceramhyxo, (4:L ábra).
— Antennáé felé
—
—
—
közepe
szemköz i iiiterofiilarcs cs(}2)oJi-;SLZok, a melyeknek eredéspontja a szemek között fekszik, pl. a Lcptura-é (60, ábra).
vagy
loiig'íssiiiiac
—
hátrább
igen hosszít
csápok; azok, a melyek a testnél töbször hosszabbak.
4'3.
42.
táján,
erednek.
—
mint
41.
fokozatosan keskenyednek
és oldalaik élesek (25. ábra). Aiiteuiiac lougiores hosszú csápok ; azok, a melyek kevéssel hosszabbak a testnél. loiigirostres orrközepícsájjok, a melyek az orrmány
—
—
nodosae
41.
45.
f^.
—
irregidaros,
iiiaeqiialos,
—
szahálytcdan csáazok, melyeknek izei fela ; szabálytalanok, egymásritkán hasonlítanak s külön hoz iiitricatac
51-
49.
47.
—
moniliforiues — fiizéres csápok^ olvasófonna csápok ; azok,
pok
a
melyek
tnen
és
izeik
nyujtványokat viselnek. lamollatae — lemezes csápok, végizeik ha egyik oldalán lemezek vannak, pl. széles
féle
—
Meloloiitha.
—
—
laiieeolatae láncUaforma csápok; azok, a melyek csúcsuk
egyenl
vastagok
egymástól élesen elmint pl. a Tene-
különültek,
brio-é (44. ábra).
—
mucroiiatae — trös csápok ; azok, a melyeknek utolsó ize
hirtelen
hegyesedik,
mint
az Empis-é (45. ábra). nodosae csomós csápok; azok, a melyeknek középs pl.
—
—
Antennáé nutantes
8 és
ízei
végs
többinél az Otio-
a
íze
vastagabbak, mint
pl.
rhynchus lugens-é (46. ábra). hajlott-végü Antennáé nutantes csápok; azok a melyek végokon ersen hajlottak, mint az
—
Acherontia-é
—
(47. ábra),
—
palethraceae lapátforma melyeknek végcsápok ; azok, a lapátformán szélesedettek,
ízei
mint
pl.
a Palethrocoris-é (48.
ábra).
—
paripinnatae
—
— Antemiae
lönböztetni, mint
biméi
csápok; azok, a melyeknek mindkét oldalán egyenl hosszú
nyujtványok vannak, mint
pl.
a Saturniá-é (49. ábra).
pectinatae — féss
csápok ; izeinek egyik
azok, a melyek oldalán nyujtványok
m.pl.a Cerophytum-é
—
vannak, (50, ábra).
pliiinosae pelyhes csápok azok, a melyeknek szrei oly hosszúak, hogy minden
szrt egyenként meg
lehet kii-
szem
Carabuséi (52. ábra). pyrifornies körteforma csápok; azok, a melyek csúcsuk felé ersen vastagodnak, csúcsukon kissé bemélyedtek és rövidek, mint pl. a Nycteribia-é
—
—
—
ramosae
— áyhogas csápok
55.
60.
58.
tollas
—
eltti csápok ; azok, a melyek a szem eltt erednek, miut pl. a
54.
56.
—
a Tanjqms
(51. ábra).
(53, ábra).
egyenlen
pl.
Antennáé praeoculares
52.
—
serratae
azok, a mel3'^eknek izei közül csak egyeseken vannak felfelé álló nyujtványkák, mint pl, a
Dicladocerusé (54. ábra). egyenes csápok. rectae
— —
—
replieatae
—
rejtz
csá-
pok ; azok, a melyek visszafelé hajlíthatok, egy mélyedésbe mint pl. az Aphanipterákéi. seopiferac faseiculatae serratae — fürészes csápok azok, a melyeknek izei egyik
— —
=
Autennae setaceae oldalukon tak, mint
pontjukon tek, mint
fogazotElater-é (55.
fiirészesen
az
pl.
ábra).
Aiiteiiiiac
setiííerae — sörte-végü
(62. ábra).
—
—
61.
a
—
—
subiiodosae mós csápok. subpectiiiatae
gyengén
cso-
— — gyengén féss csápok. — subulatae — árforma csápok
azok a rövid
csápok, a melyeknek töizei vastagok, hosszú végízük pedig, vékony és hajlott, mint pl. a Libellu;
lá-é (59. ábra).
—
superiores
—
felsöállású a melyek a fej
csápok ; azok, fels részén erednek, mint pl. a Proctotrupeséi (42. ábra). tortae görbült csápok azok, a melyek legalább egyik
—
—
mint
pl.
a hím Odyneruséi
(64. ábra).
—
iiiigvieulatae v. forcipatac
65.
64.
törzse lapított, mint pl. a Paussidákéi (58. ábra).
gamós csápok;
—
bült,
melyeknek
63.
62.
izei
uiieiiiatae horgos csápok azok, a melyeknek csúcsize az eltte való felé visszagör-
— séta plumosa. — lapostövü spathulatae azok,
—
iiiicaíae
—
pelyhes sörte ;
hiltykös
azok a szabálytalan csápok, a melyeknek egyik-másik ize horogba megy át (63. ábra).
csá-
a melyeknek vég; azok, ize sörteformán vékonyodott, mint pl. a Stratiomyséi (57. ábra). E sörte lehet azután egijszerü sörte séta simplex
csápok
—
kisebb-nagyobb csomót nek, mint pl. a Lamia textor-é
pok
—
torulosae
visel-
(56. ábra).
V.
Platygasteréi
a
csápok; azok a melyeknek
izeik nem különböztethetk meg élesen, mint pl. a Phryganeá-é
—
ersen meggörbülpl.
(61. ábra).
—
Aiitcniiac setaceae sörtefonna csápok; azok, a melyek a mellett, hogy hosszúak, egyenletesek, s
—
— Apophysis
66.
—
karmos csápok; azok, a melyeknek végize egy vagy több
karommal fegyverzett, Ascalaphus lárvájáé
—
(65. ábra).
Aiithraciiius kékesfekete, kkékesbe fényl, szénfekete ; játszó fekete szín.
—
Auticus
mells.
Aiitlia (liaustelluiii)
— szipmka; a
Légyfélék szívó
szájszerve. Aiius véghélnyilás. Apliaiiiptera Bolhák; a kétszárnyúak egyik alrendje.
—
—
— — —
Aphididae Levéltetüfélék. Apidae Méhfélék. a czomhgyürü Apophysis tompor és a czomb közé beékelt izületi
gyríi.
:
Appeiidices auales
lu
—
Appeiiílices aiiak'S cdfeli függepl. Periáéi a Ukeh ; (66. ábra).
Aqiiaiiiai'íiius —
—
Arciiatiis
—
az a
;
—
az az apró teriilet, a melyet a szárnyerek körülzárnak.
—
Areola szárnytükör ; az Ichneumonidák három hónaljterecskéje közül a középs. ezüstszín ; az Arg'cnteus ezüstnek fémfénytí, fényl, de mindig kevéssé kékesbe játszó
—
fehér színe.
Aroliiira — tapadó falpacska
; az a puha, ragadós brkarély, a mely a Dipterák és Hymenopterák és némely Orthopterák és Hemipterák karmai között van.
—
Arthriuiii az, fiókJáhfejiz ; a többi lábfejizeknéi jóval kisebb lábfejiz, a mely a Pseudoés Pseudotrimeel (67. ábra).
tetrameráknál ráknál fordul
—
Artlirodiuiii az a fiókcsipö kis mellrészlet, a mely a Dytiscidákon és Melolonthidákon a mellet a csípvel összekap;
csolja.
Arfliropoda — ízeltlábúak. Articulatio — izülés, csukló szervnek mozgékony Ardi'iiliis
—
lábaknak melyeket
;
mely feketébe megy
—
feketés-zöld. Aítemiatus vékonyodott ; az a hengeres testrész, a mely egyik
részén kisebb átmérj. Aiiraiitiacus narancs- szín ; a narancs színéhez hasonlító pirossal kevert sárga szín.
—
—
AuratiiS aranyszín.^ aranyos; az aranynak fémfény, fényl sárga színe, de a mely kis mértékben zöldesbe játszik. Aurelia — fémfoltos báb ; az a báb, a melyen fémfény foltok vannak, mint pl, a Vanessa cardui stb. bábján. sárgaréz szín. Aurichaleeus Aurieiilae fülecskék ; némely Libellulida hímjének 2-ik pot rohgyrje oldalain álló dudorkák. Ezeket hasoldali dudorkáknak is nevezik verrucae
—
—
—
ventrales.
— Jiajnalpíros
Aiiroreus
a csápoknak és összetev részei, a azután mindig az ;
—
;
halvány
világos piros szín. hónalj. Axilla
—
—
Azureus
égszínkék^ lazurkék, fehérrel kevert vilá-
azúrkék
;
goskék
szín.
—
geszten yeszíiríi ; élénk barna szín sárga tünettel. szakállas. Barbatiis alap, tö ; a szervnek az a IJasis része, a mellyel valahová tapad vagy valahonnan kezdetét veszi.
BadiiiS
—
— szárnybog; és noduliis. Uieuspis — kélliegy, Itatliiiiis
iz
át.
—
—
két összeköt;
alaptól kell számlálnunk. Asilídac Rablód égyfélék. tiszta fekete^ Aíer, at<'i'i'iiiui.s
—
sötétkék
—
feketéskék, az a sötétkék szín, a
Atro-vii'Ciis
kis bemélyedés, a mely egyes Neuropterák mells szárnya végének közelében van. Arca szárny terecske ; mind
tetése.
—
Atro-coeriileus
valamely testszegélye akkor, ha
szín-
keverék nélkül való fekete szín. Atom ; apró színes
szíu.
íves;
szármj-ivecske
minden más
;
Atoiiius petty.
résznek a körívben fut. Areuliis
sötétfekete
vilá-
tengerzöld ; tiilnyoraóan kék
halvány, és kevés szürkével kevert
^os,
— Bifidus
coris pini fejének
—
carpus
az Antho-
mells
csúcsa.
(68. ábra.) Bífidiis ketté hasadt; az olyan
—
szerv,
a
melyen
a
hasadás a
Bifiircatus
közepén
túl,
vagy
— Capitiilum
majdnem
tövéig halad. BiriireatHS cillás ; az olyan szerv, a mely csúcsán hasítottnak látszik, de a hasítás nem terjed a közepén túl s a hasított részek tompák.
—
— kétkaréjú. — Csótányfélék, Hoinbííroiis — dHzzadthomlol-ú. líombycidae — Szövölepke-félék. Hoiubylíídae — Czinczúr-félék. Bostiichidae - Szú-félék. — csonkaszárnyIJraeliolytra Hilobus lUattidac
fed sök. Uraiiehiae
— kopoltyúkyszüványok.
IJraiilidae
—
— értelemben. liruiiiiciis — Bniehidae
MéhtetüféUk. Zsizsikfélék i'Qgihh
— —
—
—
—
sül
—
szervének
szolgál.
befogadására
—
Hiirsulae ceriferae viasztáskák ; a dolgozóméhek hasán lév üregek, a melyekben a viasz kiválik. líyrrliidac Pilulahog árfélék. Caesiiis szürkéskék. Calcar sarkantyú ; a lábszár-
—
—
—
nak
mozgatható tüskeforma nyujtványa. Callosiis duzzadékos ; valamely testrész, ha széle dnzzadt. CalliLS bütyök ; valamely testrész duzzadt kiemelkedése,
— —
11
—
Calliis axillaris v. huiiieralis vállhütyök ; a szárnyak izesülésénél lév bütyökszeríí küls
duzzadás.
—
—
hónaljhütyök a szárnyak izesülési pontjánál lév alsó vagyis bels bütyök. frontális Jwndokbütyök a csápok között a homlokon lév bütyök. eilbitalis
—
—
—
Ca iiipaii lilatus
haraiigforma. Caiialíeulatus — csatornás; az a szerv, a melyen egyetlen rovátka fut végig.
Caiithus
—
fejpárkány ; a szemeket egészben vagy részben fels és alsó félre osztó kiemelkedés. (Geotrupes.)
—
—
vörhenyesbarua, az olyan barnaszín, a melyben túlnyomó a vörös. líiiccatus duzzadt, pofok. Ituceiila ajaklemez; a Hemipterák szipókájának tövén lév két lemez. Hiillatiis, bullosus hólyagos. IJuprestidae Díszhogá) félék. líiirsa táska; általában a testnek minden zsebforma mélyedése. copulati'ix párzó-táska ; a nöi ivarszerv hüvelyének az a toldaléka, mely a hím közö-
—
fissum
oecipiíaiis nyakszirttara) némely szitakötöféle fejetetején a szemek mögött lév haránt
kiemelkedés. CaiiiiS
—
szürkésfehér^
fehéres-
szürke.
Capillatiis
—
üstökös; az
a ro-
melynek homlokán szrök vannak var,
—
ször-csiiklya ; a Bagolypillefélék eltorának hátán lév szrkiemelkedés.
€apíllítíiliii
Capitatiis lásd elavatus.
Capitulum
lásd elava.
—
Capítuluiii t'Oiiiposituiii Összetett csápbunkó ; az olyan csáp-
mely
bunkó, a áll, mint
a
több részbl Necrophorusé
ábra).
(69.
—
pl.
exarticulatiiiii
—
és solidiim
egyszer csápjbunkó ; az olyan csápbunkó, a mely egyetlen Ízbl áll, mint pl. a Histeré (70.
—
ábra).
fissuiii
— hasadt csápbunkó
;
az olyan, a melynek izeit egyik oldalon bemélyedések választják el egymástól, mint pl. a
Lucamisé
(71.
ábra).
Capitulum inflatum
12
Capítulum
—
iiiflatiim
csáphunkó
;
miut
(72. ábra).
pl.
duzzadt
a Paususé
—
—
lemezes csáplamcllatiiiu bunkó ; az olyan, a melynek izei
oldalukon
egyik
lemezekké
szélesedettek, mint pl. a Polyphylla fiillo-é (73. ábra). galléros csáppcrfoliatum htiukó ; az olyan, a meljaiek izei harántul ívelten állanak el egymástól, mint pl. a Dermes-
—
—
tes-é
(74. ábra).
— Capiit
lostratum
egyszeren v. zegzugosán és
—
—
—
—
—
lyedt. pei'pciuliciilare
—
73.
72.
—
tuiiieatiim tölcsét-es csápbunkó ; az olyan, a melynek
tölcsérformán
izei
egymásba
illenek és egymást fedik, mint pl. a Lethrus cephalotes-é (19.
Capiit
—
ábraV
—
fej.
abseoiiditiiiii,
occultiim
—
obtcetum, fej; az tor elöpár-
rejtett
olyan, a melj^et a kánya elföd (Cassida). clypeatum pajzsos fej; az olyan, a melynek elszélé
—
—
függö-
71.
68.
—
széles-
kinyúló, (Ateuchus.) Capiit doelivc lejts fej (1. c. porrectum). kifohUt fej exsertnin az olyan, a mely a torból kiáll s egyszersmind mintegy kocsány a van, pl. Meloe beékelt fej ; az iiiscrtuni olyan, a mely hátulsó, nyakforma részével a torba ersen bemébített
—
75.
; az olyan, a mely a hosszvonalára függlegesen áll, pl. Dorcadion.
leges fej
test
— porrectum
—
rézsútos fej, mely a test hosszvonalával tompa szögben áll(Amara, (deciive)
Pterostychus). behúzható fej. rctraetile retraetuiii behúzott fej ; az olyan, a mely a mellkasba
— —
— —
homlokáig bemeriil, pl. Anobium. rost ratu 111 — ormányos fej;
—
pl.
a Curculionidáké (75. ábra).
Caput transversuin— Cerci CajHit traiisvorsmii - haránt fej; az olyan, a mely szélesebb, mint a milyen hosszú, mint pl. a Dicellocerasé (76. ábra). A ertieale 1. peipeiidiciilare. Carabidao Futrinkafélék.
—
—
Carboiiarius
—
szénfekete^ korom-
fekete.
—
az alsó állkapCardo sark csoknak az 'a haránt részlete, ;
a melylyel a fejhez izesulnek. az alsó állkaluaxíllae pocs sarka. Cariiia gerincz, horda, orom a test valamelyik részén lassan-
—
—
—
13
játságai a bor és szárú keverékét teszik, mint pl. a Thais
Polyxena bábburka. Caryophylleiis szegfübama
—
a szegfííszeg barna színe. Cassididac Pa izsbog úrfélék. Castaueiis gesztenyebarna, gesztenyeszín, rötharna. Cateiiatus - lánczszerü; az olyan
—
—
-
ékítmény, melyen a hosszúkás,
ers
kiemelkedések
a
láncz
szemeire emlékeztetöleg követ-
keznek
egymásután
sorokban
(77. ábra).
Cauda
—
fark; a potroh
far-
77
76.
78.
ként emelked, hosszúranyult, éles kiemelkedés. Cariiiatus ormos; az a
—
testrész
melyen végig.
vagy testfölszin egy kiemelkedés
—
a
fut
olyan ékítmény, melynek mélyedései hosszúkásak, sokféleképen hajlottak, mintha férgek rágták volna ki. Cariieus húspiros, hússzín.
Cario.siis
—
rágottas
—
;
az
Cartilagiiieiis porczogószer az olyan szerv, a mely vastag, kissé átlátszó, hajlítható és sa-
gyíírííjén
Caudaíus
elforduló függelékek. az olyan farkos
—
;
potroh, a melynek fargyíírííjén
farkforma nyujtványok vannak. Ceeidoiiiyidae Gubacslégyfélék. Ceplialotlieca fejburok; a bábnak mells félgömbforma sze-
— —
lete,
a
mely a késbbi,
kifejlett
teljesen
rovar fejét zárja
gában. teratotlieea
—
ma-
csápburok; a báb
burkának az a részlete, a mely a késbbi, teljesen fejlett rovar csápjait zárja magában. Cerci fartoldalékok; az alfél
—
14
Cerviniis
— Chrvsali.s
melynek
két oldíiláu lévü két rövid, izeit függelék, mint pl. n Bhittáii
tarkó;
részlete.
n
nj^ak
bábalakja, mely derekán átvetett övvel van odaersítve pl. Pierisek (81. ábra). nijUtgubójú eustodita báb; az olyan tökéletes báb, a melynek gubója a fejvégen részben nyitott, mint pl. Satur-
fels
—
—
—
Cotoiiiidac
fölfelé
—
~
—
csápburkai
állók (80. ábra). ChryNalis cíiigulata öce,^ báb; nappuli pillangók szögletes, a
(78. ábra). Corviiiiis vörhenijesszürkr, gunpej, szürkebarna; szennyes vörösbe játszó sziiike szín.
Corvix
"lossata
Virághogdrfélék. Clialybaeus aczélkék. ChiWiWter ~JeUem,hch/eg ; a fajok,
—
#1 mvmk Jimmk 79.
81.
82.
nemek, családok, rendek, osztályok ismertet jelei. Clielatiis Cili ti II
—
—
I
ollóforma, ollós. khitin ; az ízeltlábú
állatok vázának alapállománya. Cliiysalis báb.
—
Cbrysalis atteiiiiata— orsóforma báb; az, a melynek egyik vajíy mindkét vége vékonyodó (79. ábra).
—
aurita
:
—
83.
nia pyri bábja (82. ábra). eyliiKlrica hengeres báb ; az, a mely mindenütt egyen-
—
—
len
vastag
és
ábra).
—
í'üllíciilata
zártgubójú báb.
—
az
—
hengeres. (83.
— (81:.
giibós
báb,
ábra.)
g^lossata ormángos báb ; oly orsóforma báb, a mely-
nek nyelvbiirka ormányformán filh-s
báb;
az, a
kiáll
(Sphinx) (85. ábra).
Chiysalis muiicata— Clavaceiis és elavatus
—
fiisl-és báb; Clirysalis iiiiiricata az olyan, a melynek végén tii.— kék, az ú. n. bábsegítök vannak (86. ábra). sima báb ; az, a iiiiitíea melyen sem fogak, sem szrök,
—
—
sem hegyes kiemelkedések
nin-
csenek.
—
iiasiita
—
V.
ványok
és
áll.
í'iliatii.s—
szííiü, hamvas. Ciiigulatus öves
—
szeg minden Ciiiiiabai'iiiüs (
Cirratus
iiuda-uiutíca.
—
báb
a fi(g(/ö nappali pillangóknak oly bábja, a mely farán függ (87. ábra). poUínosa lisztes báb; a poiidiila
;
—
—
ireulaiis
—
szerv, a lik
és
-
86.
melynek por van
fölszínéu lisztforma szétszórva, mint a Gastropacha neustria-én. pruíuosa deres báb ; az olyan, melynek fölszínén letörülhet, dérszerü por vau.
—
—
—
—
hasas báb az olyan, mely oldalán ersen kiduzzadt, mint pl. a Diloba coeruleocephala bábja. Chrysididac — Fémdarázsfélék. LevélbogárCbrysomelidao
veutricosa
—
félék.
Cieadidac
—
Kabczafélék.
—
Cieatrk'osiis forradásos ; az ékítmén}^ akkor, ha sorokban fekv, himlhely forma, emel-
az
a
szín-
szín
oldalról
körül-
—
czinóberveres. hereh.
kacskaringós ; az olyan
mely többszörösen hajhajlott ágakat bocsát,
—
Cirrosiis a melyen
bodros ; az a szerv, igen tömötten
nem
.
85.
;
más
melyet
a
vesz.
pontok
valamely szerv-
—
hátán nyiijt-
fémfényü
^j?7/(^'6';
mikor rövid, nek a széle, merev szrök emelkednek rajta. Ciiiereus hamuszürke, hamn-
rajz,
vannak.
— —
kcdett szegély mélyedésekbl
pei'soiiata az oly függ
álorczds báb; báb, a melynek
15
^-^
Clavigeridae
16
— Conspersus
az olyan hosszú bunkóforma testrész, a mely vége felé foko-
néha
zatosan vastagodik és
nyakat fogadja be.
;
csiicsán
— Ha ngya-hog ár-
Clavigeridac félék.
Cliiiterifoi'mis
—
korongforma.
—
;
részének,
a
szájszervek felett
kinyúló része. Ehhez van ersítve a fels ajak.
fekv,
— befüzödött,
karcsú; valamely testrész, ha alapja vagy csúcsa szélesebb és aztán
Coaretatiis
hirtelen elszükül.
—
mely a
hátulsó, része, a mellpaizszsal áll összeiigak
függésben
a fej
(89. ábra).
(oiiiplauatiis Coiiipressiis
Coiicavus
;
vékonyodott
többnyire
mely
Lásd Antennáé clinteriformes. Clypeatus — pajzsforma. Lásd Caput clypeatum. a fej fels Clypeus fejpaízs
befzdött
és elkülönült részlete, a Colluiii
kerekített.
gyíírííszerííen
—
— lapított. — összenyomott. cájt,
homorú.
Coiiciiiiic — finom, finomul, ékesen. Coiicolor — egyenlöszínü. — czombgyürü a Coiulylus ;
Hymenopterák lábain a tompor és a czomb között lév kis járulékos íz Coiifertim csoportosan, tömegesen, sürün. CoiifiiSC zavart, zavartan, ren-
—
—
detlenül.
—
Coiig'estus összefolyt; valamely színezés akkor, ha még csak igen kis részecskéi is
nagyobb csoportokká olvadnak pl. punctis in maculas össze congestis foltokká összefolyt. Coiig'lobatus gömbforma. köthártya ; a Coiijuiictiva lemezeit gyíírííit potroh és összeköt hártya. Coiijuiietura szárny- izvápa. Coiii auales alfeli kúpok; a Nycteribiák nstényeinek utolsó ;
—
—
—
— —
~
Coccídae
Paizstetüfélék.
—
Cocciiiellidac Katókafélék. skarlátpiros.^ karmaCocciiieus zsinpiros ; kevés kékkel kevert, szép, sötétpiros szín. kosárka ; a méhek Cochlea
—
—
gyiijtlábának lábszári dése. Coei'uleiis
mélye-
—
égszínkék, fehérrel kevert világoskék szín, a
min
felhtlen ég.
Coleoptera
—
—
Coiiiiatus összeforrt., összentt. Coiiiicxivuiii összeköt hártya ; a potroh fels lemezeit az alsókkal oldalt összeköt hártya. CoiiliiveiiS egy máshozfekv, a legtöbb Födelesösszeill ;
—
—
szárnyú szárnyfedi.
Födelesszámyúak,
Bogarak. Coliarc gallér ; a Hymenopteráknál, Neuropteráknál és Lepidopteráknál az eltornak mells,
—
potrohgyürüjén lév ízeletlen, kúpforma, bibircsos nyujtványok.
Conspersus
—
meghintett.,
be-
preczkelt ; a fölszín akkor, ha az alapszíntl elüt színíi apró
pettyecskékkel behintve.
van
tömötten
Conspurcatiis
—
('(Mispureatiis rendetlenül pettyezett ; ;iz olyan fülszín, me-
alapszínétl elüt más, vagy sötétebb szín, szabálytalan foltocskák vannak. ContiguiiS egyirányú; valamely szerv akkor, ha egy másikkal ugyanabban a vonalban fekszik s nincs tle elválva, mint pl. rostrum capite contiguum, az ormány a fejjel egyir;ínyú. Coiiverg-eiis összehajló ; az oly ékítménj^, vagy rajz, a melynek végei egymáslioz közelednek. Couvcxus domhorú. Coiivoliitus körülgönyyÖlt az olyan szerv, a mely egy másikat hengerformán körül vesz, mint pl. sok Crambida lyen
—
—
—
szárnya.
—
—
coriariusé.
Corisidae
—
—
VizipoloskaféUk. középtér; a Hemipte-
rák felemásszárnyának középtere.
Corneus szerv
kérgére emlékeztet.
—
Corvin US
zöldesfekete,
holló-
fekete ; kevés zöldesbe játszó, sötét fénylfekete szín.
—
üstök; a fej fels álló hosszú szrök pa-
Coryplia részén
mata.
—
Costatus
hordás^
valamely
diszítmény, ha széles hosszanti
barázdák keskeny kiemelkedésekkel váltakoznak. Costiilatus hordácskás ; VíhoYdás-nak kicsinyítése. Coxa csíp ; a lábak töíze, melyet az ízvápa vagy egészen vagy részben elfed. floeeata bolyhos csíp;
—
—
—
—
melynek alsó részén
az olyan,
csüng,
mint
pl.
az
Andrenáén.
— —
— —
Coriuiii
vagy díszítményeivel a
nével, fa
17
szrpamat
Copropliag-a Ganajtiirók. Copula pdrosodds, pdrzds. Cordatus szívforma. Cordulae húrok; így nevezi Piingur Gy. a Tücsökfélék fels szárnyában a lanton lév haránt erecskéket. Coriacous hörnemü. Coi'iarius kordoványszerü, kérges ; valamely díszítmén}^ akkor, ha a cserzett br érdes fölszínéhez hasonló, mint pl. a Prionus
—
— Cribrosus
— szarimemü
akkor,
;
brnem valamely
ha vastag, nem anyag-
átlátszó, alig hajlítható
áll, mint pl. a legtöbb Coleoptera szárnyfedi. Coriiutus szarvas.
ból
—
— koszorús^ koronás. Corticarius — kéregforma; egyértelm a ,.corticinus"-szal. — kéregforma az Corticiiius Coroiiatiis
;
olyan fölszín, mely Rovartani mszótár.
vag-y
szí-
—
fixa
— merev csíp
;
a mely
mozdulatlan. libera szabad csíp ; a mely mozgatható. Crabroiiidae Földidarázsfélék. Craiiiiim koponya.
—
—
— — —
—
Crebre sürilen, tömötten. Creiuanter bábfark ; a báb hastakarója utolsó ízének csúcsa. Creiiatus csipkés ; valamely testrésznek szegélye akkor, ha kerekített fogait hegyesszöglet éles bemetszések választják
—
el
(90. ábra).
—
Creiiulatus aprócsipkés. Cretacciis krétafehér; kissé sárgába játszó, fehér szín. Cribratus likacsos ; valamely szervnek ékítménye akkor, ha a pontok mélyek. Cribrosus likacsos ; egyér-
—
—
—
telm
a cribratus-szal.
Crinitus
18
—
hajas; valamely fölCriiiUiis szín akkor, ha rajra íinora és
hosszú
szrök
lehets
g3'éren.
—
Crispatiis Crista
bodros. taraj ; valamcl}' testfleg a fej és mellkas végig vonuló fölszínén
—
rész,
fels
meg-
állanak
kiemelkedés. tarajos. Cristatus
—
.sáfrcmy-szím'l,
ránysárga. (ruciato-complicíitiis len fekv szárnyai. CriiciatiiS
a
pl.
;
—
sáf-
kereszt-
Hemipterák
—
a keresztes; ha szabályosan foltok
sávok és váltakoznak
—
dorsalo háti fés; a potroh gyrííinek hátán. labialc fels - ajakfés ; az oly felsajak, a melynek szegélye féss. liypopysiale az farfésíi utolsóeltti potrohgyíírün a végbélnyílás eltt.
rtonidiiiiii
—
—
—
—
:
— oplitiialiuiciini — szemfés a szemek eltt, vagy alatt ül. — pa tolla re — korongfés az
;
—
Croceus
— Culmen
így keresztnek a képét adják, mint pl. a Panagaeus erux majoron. AlÖtízesek Cryptopeiitaiiiora csoportja, egy a Coleopterák melyek öt lábfejíze közül egy igen kicsiny és rejtve van. s
;
utolsóeltti potroh-gyííríí két oldalán lév kitolható és fogas korong, mint pl. a Nycteribia Dufourii hímjén (91. ábra). tlioracicuiii mellkasfés.
—
—
Lásd
nyakfés
—
Ctenidium
collare.
—
— Alnegti ízesek
Cry ptotetramcra
a Coleopterák az a csoportja, a melyeknek négy lábfejízük van, egyik azonban igen kicsiny és el van rejtve. Alhároniizesek Cryptotriiiicra három melyek Coleopterák, lábfejízök egyike igen kicsiny.
—
—
fésüforma minden oly testrész, a mely a fésre emlékeztetleg fogazott. Cteiiidiiiiu fés ; az oly moz-
Ctciiidiiforiiiis
—
gatható fogas rész, a melynek fogai a következ gyürü mélyedéseibe nyomhatók.
— abdoiii inaló — hasi fés a potroh hasán. — axillare — v állfés a hiányzó szárnyak helyén. — eepiialíeiiiii — fejfés a ;
;
fej
—
két oldalán. collai'o
nyakfésü
;
V.
thoraeíeiiiii
az eltör hátán.
—
91. Ciibkii.s
—
hón alj t- ér
a szárujvagy utolsó ;
nak 4-ik, 5-ik hosszantiere. aiitícus egyértelmíi a „Cubitus"-szal •= hónaljtér.
— —
—
—
postieiis könyöktér ; a alapjáról ered 5-ik hosszantiér. suttirali.s könyökér ; a szárnytövétl ered utolsó hónalj ér. Ciieulina kakukméhek azok, a melyek petéiket más méhek
szárny
—
—
—
;
sejtjeibe csempészik.
Cuciillatus
—
csuklyás.,
csuklya-
forma ; valamely szerv akkor, ha csuklyaformán van megnyúlva
—
Ciioiirbitaooiis dinnyeforma. Ciilicidao Szunyogfélék. CiilliiOii
—
—
lécz.
Cultelli
—
Ciiltolli
így nevezi lég3^szípók<'i két fels a fels állkapcsokat. késecskék
Kirhif a sörcéjét,
Ciiltratus,
;
— —
fiiltrií'oriiiis
forma. Cuiunitiis,
forma. CiiiioiiS
~
(•
u II oi forrni.s
}njakszirt-ék
;
kés-
éh
a Libelaz a
nyakszirtjének
Inlidák
háromszöglet részlete, a mely fölül a szem varrat mögött a két szem közé ékeldik
—
;
szárnyfüggelék, a C a p s d á k szárnyfedi börnem részének háromszöglet, megtört vége. i
—
Ciipreiis rézvörös. Ciireulioiiidae
—
— Dimeri
19
rajta
Ormányos-
az
fogakat kerekített melegedések választják el (92. ábra). Deiiticulatus apró-fogú. Doiiiulatii.s mezítelen ; az olyan fölszín, a melyen sem szrözet, sem pikkelyek nincsenek. Deprcssiis lelapított.
—
;
índigokék,
— —
biíza-
kehei yforma.
Cyathotheea tor-hurok; a báb burkának azon részlete, a mely a késbbi kifejlett rovar mellkasát födi.
Cyliiidrieiis — hengeres. Cyiii|n(lae — Guhacsdarázsfélék. Deeliiiatus — hajlott. Declivis — menedékes, lejts. Deeuiubeiis — fekv, leshmdó szörözetre vonatkozik. Decussatiis — keresztez a rajz ;
fi
;
akkor, ha egymáson keresztbe fekv vonalakból áll, de e vonalak érintkez pontjukon derékszöget nem formálnak. Deflexus aláhajlott.
— —
DoliisecilS
—
üoniiatoptera Börszárnyúak. Deseetus lemetszett ; egyér-
— telm a truncatus-szal. üctritus — kopottas; az
oly
melyen csak itt-ott vagy pikkelyzet.
a
fölszín,
lekonyult.
—
Diapliaim.s
áttetsz
;
mely nem
a
de
átlátszó, is
lehet.
Dieüotoiiiiis
e
—
mellett
az
oly
egészen színes
kétágii.
92.
—
—
—
—
fölszín,
tühegyü valamely CuspidatiiS szervnek, vagy testrésznek a vége akkor, ha máskülönben tompa hegyébl hirtelen igen hosszúra nyi'ilt, majdnem sörteforma, alig hajlékony nyújtvány áll ki egyenes irányban. Ciispis tör, tü ; a szárnyak szegélyén lév nyársforma nyújtvány. Cyiliious virágkék. fyatliiforiuis
valamely testakkor, ha egyenes és heg3'es
szegélye
van szrözet
hogárfélék.
—
— fogas,
Dciitatus résznek
—
ketts, páros; valaDhlyuius mely szerv akkor, ha vagy párosan van meg, vagy pedig közepén befzdéssel látszólag
két részre osztottnak látszik. Difformis szabálytalan, rendellenes a rendestl eltér alakú
—
;
testrész.
—
Digitatiis itjjcís ; valamelj^ szerv akkor, ha egészen, vagy részben alapjáig osztott pl. Pterophoridák szárnya. Dilatahis kiszélesedett ; valamely testrésznek szegélye, ha a testrészen jóval túl terjed, pl. a Cassida szárnyfedi. Dilutus halvány ; mindig a
—
—
szín
élénkségének alacsonyabb
fokát fejezi
ki.
Dimeri (pedes) — kétizü lábak; az olyanok, a melyeknek csupán két-lábfejízök van. 2*
Dimidiato— Elytra connata
20
—
Dimídiiito félig, feU)iyire ; egy téve azt fejezi ki, elébe szó szóval hog3' az illet megjelölt tulajdonság a szerv, vagy testének a rovar közepéig terjed.
— — fél;
Diiuídiatus Diiuidíus
oly szerv
vagy rovar, a mely egy máviszonyítva
sikhoz
fél-olyan
hosszú.
Dimorphisuius — kétalakúság. Diptora Kétszárnyúal'. külön-színi'i ; ha az Discolor
— —
különböz azonos szervek színek, pl. a lábak, ha az elsk vörösek, a középsk feketék. DiseretiiS
különvált akkor, ha azt
élesen
valamely szerv az utánna következtl bemélyedés választja el. DiscilS
Disjunctus lasztott.
Disperse
korong. különálló,
—
ers
féss.
elszórtan,
szétszór-
hogy az a tulajdonság
van meg, pl. disperse punctatus —elszórtan pontozott. Bistaus távolálló. Distichus kétsorosán féss Lásd „Antennáé distichae''. elkülönített. Distinctus itt-ott
—
Distiiietc
—
— —
szembetnen
élesen, ;
cato-pectinatae".
— tövises. Ela.StÍCilS — rugalmas. Elateridae — Pattanó bogárfélék. Elatiis — kiemel/i-edö valamely Eeliiiiatiis
—
egynem
szerv akkor, ha a fölület szín-
vonala fölött Elllpticus Eloiia^atus
Elyfra
—
Dorsuluiu
—
különböz.
—
hátrészecske,
a
áll,
elatiis.
—
ellipszisforma. megnyúlt, kinyúlt.
—
szárnyfedk. abbreviata megrövidült szárnyfedk; azok, a melyek a potrohnak csak egy részét
—
—
—
— metszett,
abscissa
nyesett
a melyeknek hátulsó szegélye mintegy egyenesre metszett.
szárnyfedk
—
;
aiiipliata
—
elszélesedett
szárnyfedk; azok, a melyek küls széleikkel a potrohon túl terjednek (93. ábra) auriculata füles szárnyfedk ; az olyanok, melyeknek
—
—
vállzugában szabadon függelék vau, mint
kiálló pl.
a
Lycusé (94. ábra). igen rövid brevissima szárnyfedk; azok, a melyek a potroh hosszának felénél
—
—
testrész akkor, ellentétes irány-
ha egymással ban állanak. Divergens széthajtó ; valamely szerv vagy rajz akkor, ha két, egymástól elhajló iránya van.
—
tü.skés,
;
világosan,
melléknév elébe
téve, jelentését fokozza. szétterpesztett Divaricatus
Diversiis
„Antennáé dupli-
Lásd
födik.
—
— kettsen
Diiplicato-pectiuatiis
;
fejezni,
két
háta.
elvá-
valamely tulajdonságot jelent szó eltt olyankor használjuk, mikor azt akarjuk kitan
—
Elevatus lásd
—
—
;
—
felezett.
az
középtor háta ; Kirbij szerint a mellkas közepének hátán lév azon részlet, a mely a collare és scutellnm között fekszik ezen vannak a fels pteropega. szárnyak ízvápái Dorsiim hát; a potrohnak a
rövidebbek, mint
—
pl.
linus é (95. ábra).
—
eoiuplícautía hajló
másik
—
szárnyfedk
a Staphy-
;
egymásra ha egyik a
fölé hajlik. (96. ábra.)
—
eoiinata
szárnyfedk
;
azok,
összeforradt a melyek
— Elytrorum angulus suturalis 21 hónai jszeg"ély(3kkel összenttek Elytra iutegra — szárny(99. ábra). fedk azok, a melyek a potrohot Elytra deliisceiitia v. liíaiitia — egészen befödik ábra). — luutíllata V. truiieata — azok, a szétálló szárnyfödök Elytra dehiscentia
v. hiaiitia
ef/ész
;
(99.
;
melyeknek
hónaljszegélye kü-
hézag van, vagy végükön
zött
szétállanak (97. ábra). díiiiidíata —félhossz ú szám >/fedk ; azok, a melyek épen fél oly hosszúak, mint a potroh.
—
szárnyfedk; azok, a melyek a potroh nak egy részét födetlen hagyják (100. ábra.) subulata — árforma szárnyfedk ; azok, a melyek végük csonka
—
felé
keskenyedettek (101. ábra).
93.
97.
mint
pl.
a
Canthoderiisé
ábra).
—
(98.
—
megnyuUszárnyfedk ; azok, a melyek jóval hosszabbak a potrohnál, mint pl. a Lycusé (94. ábra).
—
eloiig-ata
fiistiiíiata
—
peremes
Elytroriiiu aiigiiliis sciitellaris a szárnyfödk paizs-szöglete ; az a részlet, a melyet a szárnyfödök varratszéle a paizs mellett formál.
—
— —
suturalis
szárnyfedk; azok, a melyek a
helsö varratszöglete
potroh csúcsán pl. a Cassidaé
szárnyfödök
túl
terjednek,
(9. ábra).
szöglete.
— ;
a szárnyak
a csonkított
csúcsának
bels
Elytroriim apex
22 Elyíroriiiii
apex
— a szdrni/födök
csiícsa.
—
csúcsos Eruca acrocepliala Spliinxbizonyos fej hernyó félék hernj^ója; a melynek feje ;
— basis -- sznrníjfedök töve. — discus — a szárnyfedk korongja. — iiiargo laterális — a szárnyfedk oldalszéle. — — sut urális — a szárnyfedk varrat-széle. — sutura — a szárnyfedk varrata. Eiuar§'inatus — kikanyarított az a testrész, a melynek egyik véghatára ívesen bekanyarodik. szár ny toldalék ; a Knibolium Heiuipterák között a Cimici-
—
dák szárnyfedjének
lév
— Erythriniis
oldal szélén
terület.
kétcsúcsú. dendritiiia
—
—
aknász her-
hernyók, melyek élnek s szövetében a levelek meneteket rágnak. araszoló g-eometrina hernyó a Geometridák hernyói olyan 10-, ritkán 12- vagy melyek a 14-lábú hernyók, középs, lábak hiánya miatt araszolva járnak, csupasz límacit'oriuis az olyan csigafornia hernyó lábai igen hernyó,- melynek rövidek. nyó
apró
;
—
—
;
—
—
;
í^
100.
99.
— fiókkarom ; a Eiupodium lábak nagy karmai mellett lév karmok. Lásd Pseudonychia. Ensíí'ormis trforma. Entomolin a chitinnel egyerkis
telmtt.
Epimeruin -
cdsó oldalszeyy -lemez.
EpisternuMi
fels oldalszegy-
—
lemez.
Epistoiuis V. epistoniuiii
fed. Lásd „Hypostoma peus".
Erectus Erosus
— —
— szájés Cly-
fölálló, felmeredt.
kirágott
;
valamely
testrésznek a szegélye akkor, ha különbféle szabálytalan apró
kikanyarítások
Eruca
—
hernyó.
vannak
rajta.
101.
—
—
saecata zsákhordó hernyó; az olyan, a mely növényrészekbl kötött zsákban él és helyváltoztatáskor csak els testgyrüjét tolja ki belle. sphiugiua egyszarvú-, szarvas-farii hernyó ; melynek
—
—
utolsóeltti gyrjén szarva van. tortrieina sodró-ho-nyó.
— —
ursina —
—
medrchem yó, pap-
macska
; az Avctia-félék merevés hosszúszr hernyója. Erueina álhernyó ; a növény-
—
ev
darázsok hernyóforma
vája.
Erytlirinus
karminnak színe.
—
karminpiros
legtisztább
lár-
a piros ;
23
Evanescens— Fiolatus
—
Kvaiiescens dmosódó, elenyész. FvaratiiS barázdás; a fülszíii akkor, lia hosszában mély barázdák futnak végig. Exarticulatiis ízeletleu. Exasporaíiis érdes.
—
—
—
— kicájt. Exeisus — kimetszett. — szétterpesztett; Expaii.sii.s Exeavatus
rovarok zák, ha
a alkalmazállapotban
szárnyaira
nyugalmi
szétterülnek.
—
Exscnipdis
kivésett;
a diszít-
mény
akkor, ha a fölszínen különbféle vésmények vannak. — kitoJidt valamely Exsertiis testrész akkor, lia teljesen látható s egy másik sehol sem fedi. Lásd „Capnt exsertum". Faeics arcz ; a fejnek a száj;
—
a mely magában foglalja a szájfedöt, a homlokot és a szemek tájékát. fölötti
tája,
Fakatiis,
forma Família
—
falci foriiiis
—
sarló-
—
egyenként
felismerhet pettyecskékkel lisztszeren fedett.
Fascia
—
öv,
szalag
;
világos,
vagy sötétszin, egyenl széles és a testen vagy testrészen harántirányban húzódó színrajz. Faseiatus
—
öves, szalagos.
—
Faseiciilatus bojtos, panudos az a fölszín, a melj^en hosszabb,
tömötten álló vannak.
szörcsomócskák
—
omargiiiatus. a diszítmény hatszöglet mélyedései egymás mellé sorakoznak s igy a fölszín léphez hasonlít. Faviis sejt. Feniur czomb. Femoratus nagíjczombú; az a Fastigiatiis
—
Favosu.s akkor, ha
sejtes
—
—
—
;
tnen megvastagodott. ablakos ; Fenestratus
—
fel-
az
a
a mely egy vagy több
fölszín,
pontján átlátszó.
—
vasszinü ; a FeiTOUS vasnak férafény színe.
—
Ferriig'iiieus
csiszolt
barnásvörös,
rozsdabarna.
—
tarka. Filaiueiitosiis —fonalas; minden oly testrész va.gy szerv, a mely
Ft'Stiviis
fonálra emlékeztet. fonál
—
Fllaiiioiituiii
vékony
;
hosszú,
mindenütt egyenl
és
nyujtvány. Filiformls fonálforma ; az olyan hengeres szerv, a mely alapjától csúcsáig egyenl vé-
—
kony, pl. Antennáé íiliformes. rojt ; valamely szervFimbrla nek hosszú szrpamata.
—
—
rojtos; valamely Fimbriatiis testrész akkor, ha szélén íinom szrpamatok vannak. hasadt ; az a szerv, a Fissiis mely alapja felé egészen vagy részben osztott. legyezös ; valamely Flabellatus ha csúcsán mozakkor, szerv gatható, egymásra illeszthet lemezek vannak, mint pl. az
—
család.
Faririosiis lisztes ; valamely fölszín akkor, ha kis, nagyitó-
val
melynek czombja
rovar, a
—
Evaniocera csápja. Flabollmii
—
ostor, csápostor;
csápoknak az a
része,
a
a
mely
az alapíz és a bunkó között van. ostor. Flagelluiu lángpiros; a tz Flaiiiiiieus lángjának színére emlékeztet tiszta piros szín. zöldessárga, sárFlav^o-vireiis gászöld ; világos zöldszín, túlnyomóan sárgával és igen kevés barnával keverve. Flavii.s tiszta sárga., sárga. Lásd Foliatiis levélforma.
— —
—
—
—
„Antennáé
foliatae'*.
Fol liculus
24
— —
báb-burol-, guhó ; az Folliculus a burok, a melyben a bábpihen. Foreeps fogó, olló ; a gyiijtölábak lábfejtövéiiek meta-
tarsus
— fels
—
része.
Különben
nevezik a Foríiculinák, Nycteribiák és Panorpidák ollóforma farfüggelékét is. Foreipatus ollós, ollóforma. Forficatus ollófonna /jelentése azonos a forcipafus-éYsd. Forficiilidae Fülhemászó-félék. Formicidae Hangya-félék. így
— — — — Fornicatus — mely
testrész,
boltozatos
;
vala-
ha kivül dombo-
rúan emelkedett.
—
Fossa
lábszárg'ódör, tibiae kanálka, kosárka; a Méhfélék gyüjtölábainak lábszárgödre. Fossulae csáp gödröcskék ; a fej két oldalán, vagy az ormányon
—
lev azon mélyedések, amelyek-
bl
a csápok erednek, vagy a melyekbe visszahajlíthatok.
—
Fossulatus
gödröcskés ; a fölszín akkor, ha rajta kerek, vagy
hosszúkás mélyedések, gödröcskék vannak. Foveolatiis — gödröcskés. Lásd fossulatus.
— —
Fractus térdes, megtört. Lásd „Antennáé fractae". hónalj-lemez ; az OdoFrenum náták és Phryganidák szárlév azon nyának alapján igen kis, többé-kevésbbé félholdforraa vagy háromszöglet melj^nek színe és összeállása egészen más, mint a szárny többi részéé. vállbütgök-lemez; n Tücskök középtorának hátán álló részlet,
— —
azon háromszöglet
oldalrészlet, a mely a csigával trochlea függ össze. Froiis homlok ; a fejnek mells, fels tája a fejpaizstól kezdve a szemek között a fejtetig.
—
~
—
— Galea
—
duzzadt homlok ; hólyagformán ha ívelt. Használják ennek kifejezésére a
FroiiS biiUata
bombifrons szót
—
—
is.
cxcavata kivájt homlok ha mélyebben fekszik, mint a szemek s ez esetben a szemek kiállók.
—
—
Iiorizoiitaliter proiiiíiieiis vízszintes homlok; az olj'an,
melynek kiemelkedése egyenl vízszintesen fekszik. uiubílicalis köldökös
széles és
—
—
melynek- közepén köldökforma emelkedés van. vertica lis függleges homlok ; az, a melynek síkja a
homlok;
az, a
—
—
test tengelyére függlegesen áll. homlokon álló. Lásd Frontális
—
„Antennáé Fiilcra,
frontales''.
Fiilcriiiii
—
támasztó, oly szerv álta-
minden lában, a mely egy
segít
;
másiknak
támasztójaként szerepel. ragyogó Fulg'idiis valamely fölszín akkor, ha világos fényl
—
;
csillogása van.
—
Fuli^iiiosus
barna
füstösbarna ; oly a melyhez sok fe kevés vörös van ke-
szín,
kete és verve, Fiilvus
—
sárgásbarna; sok sárgával kevert világos barna szín. Fumatus füstszürke ; az oly szürke szín, a mely sötétbarnába
—
megy
át.
=
Fimieulus flabellum. villa. Furca barna ; kevés vörössel Fusciis kevert barna szín.
— —
—
orsóforma ; valamely hengeres testrész akkor, ha két végén lassanként vékonyodik.
Fiisiformis
—
sisak ; az Ortliopterák (ialea alsó állkapcsainak küls karéja, a mely sipkaszeren befödi a bels karélyt.
Galeotheea- Hispidus
—
25
—
csíptet; a Libellulidák lárvájának alsó ajka. (ia.sterotheea liaspólya ; a bábburoknak az a része, a mely leend tökéletes rovarnak a potrohát zárja körül. Goiiiinus - - ketts, páros. (íoiiniiatus a aramjfoUos ;
Gufta csepp ; az alapszíntl eltér kerek foltocska.
ha rajta aranyfény gördröcskék vannak; pl. Carabiis gemmatus. (jíeiiae pofák ; a fej két oldala a szemektl kezdve a szájig.
Ilaiiius alai'uiii
(jlalcotlioea
—
—
fölszín akkor,
—
— térdelt; az a szerv,
(jleiiiculatiis
melynek
—
(jleiiii
—
térdszertí ízesülése van.
térd.
nem^ nemzetség. Araszoló lepkék. (jiibbosus hopjorcsos ; a fölszín akkor, ha szabálytalan emel(fOiiiiS
—
(jleoiiieti'idac
—
kedések vannak rajta. Gibbus púpos ; valamely fölszín akkor, ha tompa kíipalakban
—
emelkedett. (íiiiglyimis (jllaber
—
—
csuklóizület.
csupasz, kopasz, sima;
a melyen szr vagy pikkely egyáltalán nincs.
az oly föl szín, (ilaiulula (jllaueus fehérrel
—
mirigy.
— szürkekék, fehéreskék
ersen kevert világoskék szín, mely szürkébe játszik.
(jtlobosus
—
gömbös,
tekés,
gömb-
forma. Glossa
—
szipóka, pörge szipóka; a pillangók szívószájrésze.
—
Glossotheca szipókaburok a lepkék bábburkolatának az a része, a mely a késbbi töké;
rovar szipókáját zárja Gramiiieiis fzöld. Graiiulatus szemcsés ; az olyan fölszín, a melyen kis kerek kiemelkedések vannak. letes
— —
Griseus — szürke. Gúla torok; a fej alsó oldalának azon tája, a mely a száj-
—
nyílástól a n}'ak elejéig terjed.
Guttattis
—
cseppes, babos.
Habitus — forma, termet. a test általános küls formája. Halteres — rezgetyíik a Diptekiilsö
;
;
rák elsatnyult alsó szárnyai.
Hamatus
—
horgos. horog- ér 2iB.tm\-
—
pterák bizonyos csoportjaiban az alsó szárny discoidáüs sejtjébe benyúló csonkaér. Hastatus dárdás; valamely szerv ha csúcsán egy nagyobb tüske van.
—
—
HaustcIIuiii szipóka, merít szipóka ; a Dipterák szipókája. Ileniclytra v. Ileiiiielytra fél
—
szárnyfedk aHemipterák fels ;
szárnyai.
Uemiiitera—Félfödelesszárnyak. Heriiiaplirodltus
hímns
— hermafrodita,
—
Heterocera felemás- csápnak azok a Pillangók, a melyeknél a hímek csápja más forma és más szerkezet, mint a nstényé.
—
Heteromera ízesek
;
azok
a
két
els
melyek lábfeje
felemás
öt,
a
—
láb-
Bogarak^ a lábpárának
hátulsó
pedig négy ízbl
-
lábpár
áll.
fleteropalpi felemás - tapogátójúah ; az olyanok, a melyeknél az ízek száma a hímeken és
nstényeken más-más.
Ueteroptcra
— Felemásszámyúak,
Poloskák ; Félfedelesszárnyúak, a melyeknek fels szárnyai félig kemények, félig kártyásak. Hirtus V. hirsuíus borzas; vala-
—
mely fölszín akkor, ha rajta tömötten, rövid és merev szrök állanak. Hispidus ritka-szr
—
a
merev
állanak.
szrök
;
midn
szétszórtan
Holosericeus— Intricato-aciculatus
26
—
Mrsonyos valamely föliilet akkor, ha rajta tüinotten, finom, fényl szörücskék vannak, a melyek egészen
lloloscriceus
elfedik.
—
Iloiiielyti'íl
;
egyféle
;
födik. hieuiiabuliiiii Lásd FolUculus. hólyagos, felfúvódott. In Hat US Infniidibiilíforiiiís tölcsérfonna-.
szer-
az általánosságban kúp- vagy
szármjak
Homopterák egyforma kezet fels szárnyai.
a
—
Hoiiiocoiiieri (pedes) egyféle láhizesek ; azok, melyeknél a lábfejízek száma azonos.
Hoiiioptera
—
Egyfcle-azárnyúah^
Kahóczák ; azok a Hemipterák, a melyek fels szárnyai egész szerkezetökben egyformák.
—
váll. líiimerus jáczintcörös. Ilyar-inthinns
—
IlyalíiiUS
—
átlátszó^
HybriíUis
—
korcs.
üveges.
—
—
Hynieiioptera nyúak.
Vízi- poloskák.
Hártyás-szár-
Ilypei'iuctaiuorphosis - álbábos átalakulás, pl. Meloe, Sitaris, Litta.
Hypostoiiia
— —
értelm az
alsó farlemez. száj fed ; egy-
„Epistomis"-szal.
—
Fürkész-daFürkészek.^ Nyerges
Icliiieuiiioiiídac
rázsfélék,
darázsok. --
Ig'iiíttiS
Iiiia&'O
—
tzpiros, lángvörös. rovai: cserepes ; a díszít-
kifejlett
Iiiibrifaín.s
—
—
körteforma
melynek
testrész, a
csúcsoldala kúpforraán vájt. f/ifuseatus füstös.
— Iiisoeta — Rovarok liisaceatus — bezsákolt. Lásd „Ova insaccata". Iiisertus — beiktatott, beékelt, beillesztett
az olyan szerv, a alapja egy másikba
;
melynek
van beillesztve.
—
cibaria
Iiisti'iiiiienta
száj-
részek.
Hydroeorisae
Ilypopyi^íiiiii
közesen a másikra fekszik s aztán együtt a potrohot be-
—
raény akkor, ha ivforma vonalai úgy futnak, hogy a cserép fedélre emlékeztet. Iiiiparípoiinatus egyenltlenül toUaa. L. "Antennáé imparipennatae."
—
liieaitiLS
~
szürkésfehér, fehér-
szürke. Iiicisnra
—
bemetszés.
— — rodeiitia — részek. — — suetoria — részek. Iiiterielliila Iiitercostiila
—
—
abdomiiiis potrohmetsz és. Iiifuinbeiis rásimuló, ráboruló az oly szárny, a jnely egy bt
—
sziró száj-
középtér.
— Jiókborda, Jiókér
;
az a szárnyborda, mely a többi bordák vagy erek között csak a szárny szegélyén van jól ki-
fejldve. szakadoluterrupte-striatiis zottan rorátkos; valamely vésmény akkor, ha rajta finom, egyköz és lefutásukban meg-
—
szakított barázdák vannak. közök; a rovátkos Iiiterstitia szárnyfödel Coleopteráknál a
—
szárnyfödk
rovátkái
között
lév hézagok.
—
érköz ; a Hymenopterák fels szárnyán a cubitus csúcsa, a nervus parallellus a és recurrens között fekv
Iiitorstitiiiiii
tér.
Iiieisiiia
rágó száj-
— kuszálta n
Iiilricaío-acífiilalus vahimely karczolt ;
vésmény
akkor, ha benne sok finom, rövid rovátka van egymáson keresztül-kasul.
27
Intricato-rugosus— Ligulatus
—
fiitriea
osu.s kúszdlfaii ráiiczos ; az olyan vésméii}^, a
melyben rendetlen kiemelkedések vannak iisszevissza.
—
Intrieatns
kuszált
;
valamely
vésmény akkor, ha a kiemelkedések
bemélyedések szabálytalanul váltakoznak s egymás mellett tömötten állanak. és
Iiivestitiis
—
Iiivoliitiis
és
meztelen.
glaher. iiivoliicratiis he\u.
pödört ; valamely szerv akkor, ha csúcsával töve felé begöngyölített, pl. a Lepkék pörgeszipókája. Irídieolor és játszó.
iridisans
—
szín-
;
—
izahellasárga kevés vörössel és barnával kevert halványsárga szín.
—
Isopalpí egyenl tapogatók; az olyanok, melyek mind a két ivaregyénnél egyforma
számú ízekbl
állanak.
— lásd gúla. — Jiiiietiira kapocsér a «lug'iiluiu
; kar-eret a sugár érrel összeköt erecske a szárnyjegy közelében. Kei'iliesiliiis karmazsinpiros. liabolliiiti felsajak- ny ÚJ f rány ; a Hemipterák felsöaj kának egy kis, hosszúkás lemeze, mely a szipókának tövét és sortéit el-
—
fedi.
Labis
—
—
farkapocs néhány Lepidoptera fargyrüjének fogó ;
forma nyiijtványa. Labiuiii
—
—
alsóajak.
Siipei'ius
—
felsajak. Lásd
Lahnim. Labntiu
— felsajak. Lacteiis — tejfehér. ha Laete — élénken
színrajz vílágos-Sit jelent. ;
eltt
áll,
nincs.
— simított
fölület akkor, ha
valamely
rajta
vésmény nincs
féle
;
s e
semmimellett
kissé fényl.
—
Laiuellatus
testrész
melj^
lemezkés ; valaakkor, ha egy-
fekv levelekbl
közüen
áll.
Lemezes-csápilak. Laiiiellieoriiia lemez. Laiiiiiia hasLaminao abdomiiialos
—
—
a potrohgyürük has-
;
oldali részei.
postverííealis — afejháh hátulsó véglemeze ; a fejbúb részén emelked lemez. lemezes; minden Laiuiiiatiis a mely lemezbe oly szerv, Laiiiiiia
—
hintve.
mény
Lacviíi'atus
lemezek
Irroratus hannafos a fölület akkor, ha rajta különböz színtt pettyecskék vannak elIsabelIíiHi.s
—
sírna; az olyan fölület, Lacvis a melyen sem kiemelkedés, sem bemélyedés, tehát semmi vés-
—
szélesedik,
minatum.
Lampyridae
pl.
Abdomen
la-
—
Mécsbogárfélék, Szentjánoshogárfélék. Laiia fargyapjú ; a fargyrü g3"apjas szrözete, némely pillangónál. lándsás, lándLaiiceolatus saforma. gyapjas; az a Laiiiiffiiiosiis a melyen elszórtan íölület, hosszabb, göndör szrök vannak. lárva (cdcza). Lárva l azúrkék ; a lazurk, Lazureiis vagv a rézlazur színére emlékeztet igen sötétkék szni téglavörös. Laterit tus Leiiticularis lencseforma.
—
— —
—
—
—
Lepidoptera
—
—
Pikkelyes-szár-
nyúak, Pillangók., Lepkék. Libelliilidae Szitaköt-félék,
—
Acsa-félék. Lig"iieus
—
faharna
;
világos
sárgás-barna szín. nyelv ; az alsó ajaknak LiíS'iila nyelv forma, kiálló részlete. Ligiilatiis nyelvformán kiálló
—
Lima
28
— Metatareus
valamely testrész, ha oldalain nyelvformán, vagy lapátformán szélesedett.
—
reszel, a Tücskök fels szárnyában a szabálytalan érnek bog eltti részén lév azon készülék, a mely a czirpelés
Lima
elidézésének egyik ftényezje.
—
Líiiibatus test,
szegélyezett;
az
a
melyet másféle szín sze-
Limbus — szegély nyak szegély tere
a fels száráltalában. szegély; valamelj^ szervnek keskeny szegélyszéle. ;
—
víztiszta, tökéletesen
—
vo?ial ; igen keskeny, egyenes, másféle szín csík, - vojialas ; az a díszítLiiieatiis mény, a melyben finom hossz-
vonalak futnak. Liug^va
—
—
—
—
:,
—
közelében
— —
lév
részlete.
csillogó, tündökl. Lueidiis holdas ; oly testrész, Liiuaris a melyen félholdforma kinövés, kimetszés, vagy folt van. Luiiula holdforma folt ; az alapszíntl eltér szín félhold-
—
forma foltocska.
—
szennyessárga.
— — agyagos;
sárgálló. Lutescens — Luteus agyagsárga.
az olyan fölszín. a melyen tömötten egymásra fekv szennyes pikkel3'ek vannak, úgy hogy azt a hatást
három-
körülzárt
teret.
—
.Maciila
delm Ma la —
folt;
nagyobb
terje-
szabálytalan színrajz.
állkapcsi karéj. hihircsós ; valafölszín, ha rajta szemölcs-
—
mely forma kiemelkedések vannak. Maiidibula fels állkapocs. — Maiitidac Manósáskafélék. 31 a raar ita eeii s- -gyöngyházfény.
—
—
karimás^ peremes valamely testrész széle, ha éles párkánya fölfelé hajlott és finom karima formán veszi körül a fölületet.
—
karima, perem ; valavagy szervnek
mely
nyelv.
Liitosus
szög
3Iar§"0
spirális pörge nyelv ; jelentését lásd a glossa-néi]. Litiira mázolat ; elmosott rajz. LiA'idilS halványsárga. valamely LobatiiS karéjos szervnek a széle, ha kerekített karéjait mély kimetszések választják el. Loeustidae - Szöcskefélék. kantár; a pofáknak a száj Lóra
Liiridus
hosszúértl
iMargiuatiis
átlátszó.
Liuea
—
Mamillosus
gély vesz körül.
Limpidus
teszik, mintha a fölületen agyag lenne. Lyra lant ; igy nevezi Pangnr Gy. a Tücskök fels szárn3^ában a szabálytalan értl és
testnek, felhajló széle.
3Lirmoratiis ]\Lixilla
—
—
márványozott.
alsó állkapocs.
Mellifera -- Méhfélék
= Apidac.
— Cserebogárfélék. — Membraua hártya. Membraiiaceiis — hártyanemü. Mombraneus — hártyás. íMeloloiithidae
Mcntiim
—
áll; az alsó ajak hátulsó része. Mesoiiotiiui középtor háta. középmell. Mesostcrnuiu
—
íMesoíhorax
— — középtor.
— átalakuló rovarok. Mctallieiis — fémfényíi. M^taiuorphosis — átalakulás. — proa:rossiva — haladó átalakulás. — regrcssiva — hanyatló átalakulás. Metaiiotiim — az utótor háta. 31ctasteriuiiii — utótnell.
Metabola
—
a lábfejnek els íze, ha a többinél szélesebb és hosszabb, pl. méhek.
31e
láhfejtö
;
Metathorax— Oculi
— utótor. Micaus — csillámló^ csillogó. — czinohervöyöSj Miiiiatiis
Gy. a Tücskök fels szárnyában azt a pontot, a melyben a szabálytalan ér a többivel érintkezik. Notiiiu hát, Xyiiipha nimfa; a tökéletlen átalakulása rovarok fejldésének utolsó stádiumában lev lárva, a mely megvedlése után ivarérett rovarrá válik. Obcoiiicus visszás kiípforma. Obcordatiis visszás sziiforma.
Mefalliorax
»io}}i piros.
Moiiilitoriuís 31oiisti'osus
—
— —
nii-
— —
olvasószer ü.
torz.
Mucorcus penészes., penészvalamely föliilet ha forma olyan, mintha penész nöüe ;
volna be.
— trös. mumia-háh. Lásd Papa. ha a szétMiiricatiis —
Mueronatus Miiiiiia —
hi^l-ös
3Iyruieleoiii(lae félék.
—
— felhs —
Hangyalesö;
visszás
elmosó-
sikba van elrejtve vagy ez azt egészen födi. Oceilatu.s - szemfoltos; valamely színrajz akkor, ha más színíí udvarral körített kerek folt van benne. Oeelli fiók-szemek. Ocelliis szemfolt ; az oly szín-
— Vizi-sl-orpiófélék. Nerviis — szárnyér. Neui'optera — Reczésszárnyúak. Nig'Cr — fekete. Nig-ricaus — feketéll. XigTOpiceiis — sziirokfekete, har-
—
—
mely egy gyrbl s ennek közepén egy kerek foltból áll. Ezek lehetnek egyszí-
násfekete. Xitidiis — fényes, fényl. Xía'CUS hófehér.
rajz,
a
nek
is,
de rendesen
A
különböz
színek. kerek nak hiyják, a közte s a között lév tért pedig szivárványnak iris. — Oehraceiis szeiuiyessárga.
— Xodosus —
bütykös ; az olyan a melyen elszórtan göm-
foltot pupillá-
gyr
—
bös emelkedések vannak.
Xodulus — szdniyhog ; a Szitakötfélék fels szárnyán azon
—
—
Oeeiiltiis -- rejtett ; az oly testrész, a mely egészen egy má-
;
ers h arántér a karér végén, a melynél a szárny vállszegélye kissé behorpadt. bog ; így nevezi Pungur Xodus
oboAatuiu
— homályosan. Obsitus — behintett. Obsolete — enyészetesen, dottan. Obteetus — födött. Obtiisus — tompa. Oeciput — nyakszirt.
Xepidac
föliilet,
V.
Obseiire
az oly színrajz, a melynek fölületén külöubözö világosabb és sötétebb, de elmosódott rajzok vannak. mézelö-cs a levélNoetariiiiu tetvek utolsó eltti potrohgyíirjén oldalvást kiálló két csövecske.
Nebulosiis
Obovalis
tojásforma.
—
látszik,
Obioiigus
— — — ferde. — hosszúkás.
Obli([iui.s
;
szórt kiemelkedések rövidek és hegyesek. 3Iuriiiiis egérszürke. Mutieiis fegyrertelen. Mutillatiis csonl-uU ; az olyan testrész, a mely elmetszettnek
— —
29
canaliculati
—
szem. Oeuli appi'oxiuiati közei-álló szemek; azok, amelyeket (tgymástól csak csekély hézag vá-
Oeuliis
I
i
laszt el, pl.
—
—
Apis
canaliculati
0^
—
barázdás
Oculi compositi
30
szemek az olyanok, a melyeknek közepén egy sekély hosszbarázda vonul végig pl. Briichus auct. ;
Oculi eoiiipositi - összetett szemek. összeér coliiiivoiitOS szemek; azok, a melyek egymással közvetetlen érintkeznek
—
—
Tabanus.
pl.
—
di.staiites
—
ekWó szemek;
az olyanok, a melyekel széles homlok választ el egymástól pl. Apis 'i és dolgozó. gömhöli/ü szemek; l>"lobosi
—
—
a vízszintes irányban távol
tól
gömbforma
és
álló
egymás-
szemeket nevezik így, pl. Agrion és Carabus.
—
—
csoj^ortos szeglomcrati mek ; azok a fej két oldalán álló szemek, a melyek szorosan
egymás mellé
csoportosult,
er-
sen ívelt lencsékbl állóknak látszanak, pl. Stylops. — Iiirti szrös szemek ; azok,
—
melyeken rövid, tömötten álló, merev szrök vannak a
a
között lév vonalakon. csupasz szemek ; az olyanok, a melyeken sem pilla-
reczék
—
iiudi
—
szrök, sem szrök, sem tüskék nincsenek. osztott szemek purtití azok, a melyeket egy barázda, vagy szarúlécz két félre oszt, pl. Geotrupes, Saperda.
—
—
—
proiuiiioiitcs
mek
;
az
fölületén
mek,
—
pl.
—
kiálló
sze-
— Ocstl'idac — OlivaeciiS — Oiiyehia —
Bögölyfélék. olajzöld
karmok
.,ungviculi" kifejezés.
—
egyszer
—
sze-
„ocelli"-vel
superciliati mek ; azok a csupasz összetett pillás sze-
az használt
vonatkozik fénytelen.
letrc
— opálozó, színjátszó; az
Opaliiius
test, a mely némely opál gyenge színjátékát utánozza. Opereuluiii fed. tyinpaiiiciim dohMrtyaföd a hím tücskök metanotumának oldalán lév véd föd.
olyan
—
—
—
;
—
vaiíiiiale
—
hüvely fed.
—
szemhurok; a báb fej burkának azon oldalrésze, a mely a késbbi kifejlett rovar szemeit takarja. Orbicularis kerek. Orbita szemkeret; az összetett szemeket körülzáró szegély. Oplitlialmotheca
—
— Ordo — rend. Oriehalceus — lásd Oriíieíum — nyilas alfél-
lésére
aurichalceus.
rendesen az és az ivarnyihís megjelö;
használt kifejezés. a küls testrészek
— — Egyenesszárnyúak.
Orismologia leírása.
Orthoptera Os száj.
—
—
—
sörtés száj luystacíiiiiiu a Dipterák szája akkor, ha sze
Cicindela.
siinpliees
néha
Opaeus — homálgos ; az átlátszónak ellentétje s ha érczes fölü-
álló sörte van.
—
;
helyett
gélyén csak
mek; egyértelm az
—
szemek, a melyeknek szélén szrszegély van, pl. Melolontha. Odoiiata LiheJlulidae.
ersen ívelt és a fej túl ersen kiálló sze-
félholdsemihiiiares forma szemek ; azok, a melyeknek köivonalai a félholdra emlékeztetnek, pl. Ciilex.
—
— Ovális
kevés, egyenként
—
hüzOstioluin odorifcriiiii Hemipterák mirigy-nyilás a ;
metasternumának oldalain lév azon nyilasok, a melyeken át az ersszagú, olajos folyadék kiszivárog.
— pete. Ovális — tojásdad. Ovum
Ovatnm
—
Ovsituiii
—
Ov ipara
— Pedes anthophori
31
Paiaplourac appeii
hevel'tqjásdad. tojó rorarok.
alsó
—
oldalszegylemezek
'=
—
epi-
O\i|)0!si(or V. roi'obra tojócsö. dcrcntojók'^ azok
mernm. Parapsidae
a rovarok, a melyek l.-'irvákat szülnek, pl. Sarcopliagn. Pa('doi»"Oiiesis ~ lárcanemzés ; a .szaporodásnak az a nKklja, midn a mé;; lárva stádiumban lév rovar újabb lárvákat szül. Pallesceiis haJrányoüó ; a színrajzra vonatkoztatják.
a hártyásszárnyúaknál. élsködk, élsdiek, Parasitica Parastiiíuia szárnyjegy ; egjértelmíí a „Fterostigma"-val.
ihovivipara
—
—
.
Vi\rt\ieiíOg;cuesis
dás; a szaporodásnak az a módja, midn a nem termékenyített
petékbl
—
—
—
alsó
áll-
— szemölcs (fonószemölcs) Papillosus — szemölcsös. Paraglossa — fiókuyelv a nyelv-,
nek az a daiabkája, a mely oldalán van.
— oldalszegylemezek,
az a kis lemez, a njely az utószegy és utótor háta kíizött fekszik episternum.
^
fejldnek utódok.
—
Patellao korongok ; kerek. tányérforma szervek, a melyek
vagy kemények, vagy szivacsszerek s a lábfej aTsó oldalán vannak. Pceteii
Papilla
Paraphnirac
is
103.
hfdrány ; a színrajzra vonatkoztatják. Palpus tapogató ; a szájrészek függelékei. l*alpi labiales az alsó ajah taponia.villaros hapcsi tapogatók.
— szüzen'!zaporo-
£U.
Pallidiis
—
torkát i barázdák;
— —
102.
f/atói.
—
—
fésii
gytíjtlábak
; így nevezik a lábszárának féss
alsó részét.
Pectiiiaío-fimbriatiis
féss. Lásd
—
rojtosan „antemiae peetinato-
íimbriatae". Peotiiiatiis féss. Pectiis mell vagy szegy. PímIcs lábak.
— a —
— —
—
abdoininalos —potrohlábak hernyók ízeletlen potrohlábai, anthophori gyjt lábak
—
Pedunciilus
32
melyeknek lábszánln mélyedés van, lábfejüknek els a
Mzok,
íze (102. ábra b) igen széles, kefeformán szrözött. A lábszár mélyedése a kosárka (a), a
széles lábfej íz a kefe
—
rum
A
— saroth-
lábszár alsó lábszár részén fésv van (c). szélesedett fels része a fog (d), mely utóbbi a viaszleme(b).
elhúzására
zek
A
szolg'ál.
—
103. ábra, az els láb bels oldaláról nézve, (e) Coxa, csíp (f) trochus, czombgyíír ; b, (/, h, i, k az öt lábfejíz, / a kar•,
mok, m pulvilli, n femur, czomb,
a
tapadók, fiókíz
o
—
trochus. mjél; speciálisan Pediiiieulus a Dipterák rezgetyííinek nyele. áttetsz. Pellucidiis tapadó talpacska Pelotta lásd arolium. Penicillatus ecsetforma, bojt-
—
—
—
—
—
—
Pentaiiieri
—
tollas.
öt -lábfej ízesek.
—
galléros. Lásd Perfoliatus „Capitulum perfoliatum".
Peritreiiia
—
—
stigma-keret.
baraczkvirágszínü. Persicinus Petiolatus -- íigeleSf kocsányos. Pefiolus nyél, kocsány; valamely szervnek elkeskenyedett része, mint pl. auyelespotrolinak els, elkeskeuyedett gyííríije,
—
Plialaug'es
—
a lábfej
izei.
Phrygaiiidae — Pozdorjány -félék, Tegezszita k öt - félék. Piceiis — szurokfekete.
Pieza - a Hyraenopterák összenyomott, hosszúnyelv alsó állkapcsai
;
innen
Ftezata
=
Hynienoptera
szrös az oly föliilet, melyen hosszú, egyenként álló, puha szc'hök vannak
a
-
;
czinipás
tollas,
;
az
melyen merev tüskés nyujtvagy épen szrök, ványok vannak s ezek egyik, vagy mindkét oldalon állanak. olyan
Plafl;"a
szerv, a
—
színfolt.
Plag-iatus
— nagyfoltú
;
a fölület
akkor, ha közepe táján terjedelmes folt van. Plánta talp; a kifejlett r<»-
—
varok utolsó lábfejízének alsó fölülete; a hernyóknál pedig a legutolsó, púpforma, kitolható lábpár.
—
—
szelamollato-papillo.sa niölcspikkelyü talppl. Harpahis. pulvíllata húsos talp; :iz, a melyen húsos kiemelkedések vannak, mint pl. a Gryllusé. seopacca kefeforma talp pl, Laniia. spoiigiosa szivacsos talp pl. Titnarcha. tapadó talpacska Plaiitiila
—
—
— —
—
—
—
Arolium-mal. melloldal, toroldal ; a Pleura tornak az a része, a mely a sternumot a notummal összeköti. Pliimatus pinnatus. olomszurke az ólomPluiiibcus nak fémfény színe. Plumosiis pelyhes; az olyan fölület, a melyen hosszú puha szrök vannak. Podotheea lábburok; a báb
—
hímvessz.
Peuiiatus
Pilosiis
—
Piiinatiis
egyértelm
forma. Pciiis
— Pollex
az
=
— —
•,
—
burkának az a
késbbi
része, a mel}^ a teljesen fejlett rovar
lábait burkolja.
Politus
nem
—
csiszolt
;
a
sima,
de
érczes fölszín. Pollen hinipor ; valamely felszínnek olyan finom atomjai, a melyek csak ersebb nagyítással láthatók. hüvelyk ; a lábszár alsó Pollex végének bels felén lév ers és mozdulatlan tüske, (103. ábra B. c).
— —
Pollinosus — Pupa alligata
—
33
—
Pollinosus hlmporos, lisztes; valamely fölület akkor, ha kézi
Pseudoueuroptera
eg-yenként felismerhet atomokkal födött pl. Lixus, Larinus. Porcatus szélesen harázdált ; az olyan hosszrovátkás vésmény, a melyben az igen ers mélyedések sokkal szélesebbek, mint a keskeny léczek és bordák
Pseudoelytra csenevész szárStrepsipterák fels, nyak a
(Áhax Poros US
Pseudotriiiieri
nag-yítüval
(loiipe)
íjovcata).
—
Porrectus Posípeetus
— elre álló. = metastemum.
—
a
másodpaizs
metanotum közepén
—a
túl,
terjed részlete. Praeinorsus kirágott. Prasinus zöldell, zöldessárga, hagymazöld inkább sárgába végéig-
—
—
Álreczés-
—
;
csenevész szárnyai.
—
Pscudouyehla fiókkarmok; a karmok között párosával lév sokkal kisebb karmok. Pseudotetrameri álnégyláhfej-
—
izesek.
(Lásd Cryptotetrameri.)
—
álháromláhfej-
(Lásd Cryptotrimeri.) Pteropega szarnyizvapa mesonotumou a fels, a metanotnmon az alsó szárnyak tövének befogadására való mélyedés. Pterostig'iiia szárnyjegy ; a fels szárnyak vállszegélyének közelében a bordaér és a karér között fekv színes tér, pl. ízesek.
likacsos.
Postseutelluiu
szárnyi'iak.
;
hajló igen világos zöld szín.
—
Libellididae, Tenthredinidae.
—
—
szipóka ; egyértelm a „promiiscis"-szal. Proeessus uyújtLány.
Pterotheca szárnyhurok ; a bábburkának az a részlete, a mely a késbbi teljesen fejlett
Produetus
rovar szárnyait burkolja. Pubeseeiis pelyhedz, szrösöd; puhaszr ü ; az oly fölszín, a melyen finom, rövid és puha szröcskék vannak. Puh eruleutus lisztes =^ pollinosus és farinosus. Puhillus tapadó-talpacska arolium. Punctato-strlatus po)itozottan rovátkás; valamely fölület akkor, ha a vésménynek hosszrovátkáiban apró pontok vannak. Puiictatus pontozott ; ha a fölületen parányi bemélyedések vannak.
Proboseis
— — kiszökell. ProHiuseis — szipóka proboseis. — Pronotuiu az eltör háta. Propyiíidiuiii — elfarfed a 1.
;
pl.
Histeridák farfedöje eltt fekv lemez. Prostci'iiuin elmell ; a melyen a két els lábpár van.
—
— eltör. Prototliorax — pronotum. PruinosHS — hamvas, deres
Prothorax
;
fölszín akkor, ha kézi tóval alig megkülönböztethet atomok födik.
—
Pruinus szilvakék, kökénykék, hamvaskék; az érett szilva színe.
—
Pselaplioílieea tapogató-hurok a báb bnrkának az a része, mely a késbbi teljesen fejlett rovar tapogatóit zárja magában.
=
„nympha". -
Pseudoehrysalis báb-forma,
a
lárva búvik
ki.
álháh
melybl
Rovartani mszótár.
oly ismét ;
—
—
=
—
a nagyí-
Pseudimago
—
—
— szúró-szipóka. Puiictulatus — pontocskázott. Punetuin — vésményre vonatkozólag pont, színre petty. Puniceus — hihorvörös. Pupa — háh. ~ allígata — öves háh az,
Puiictelluili
;
a
mely
egy
fonálszálial vala-
Pupa
34
mely tárgyhoz van ersítve Pieris.
Pupa coarctata
coarctata pl.
—
tonnaháh, a melyet az utolsó lárvabör fed. Pl. Legyek. libera szabad háh ; raelvnek végtagjai szabadon kiálla-
—
—
nak
Bogarak. obtecta mumía-háb ; a melynek végtagjai szorosan a testhez fekszenek, de a bábpl.
—
—
burkon átláthatok
Pillangók. Pupillát US lyukas rarancsii az oly felszín, a mel3mek dudorodásai közepükön lyukacskával jelöltek. Pupipara háhtojók ; azok a Légyfélék, a melyek a bebábozódásra érett lárvákat szülnek
—
pl.
—
pl.
Hlppohosca.
Purpurascens — hiborszinhehajló.
—
Purpureus
bihon-örös. ; az alapszín-
Pustula — foltpetty
tl
eltér, nagyobb
petty.
farfedö
;
az utolsó
potrohgyüru hátpaizsa.
—
Quadranííiilarc téglaforma (szélesebb mint hosszú).
—
Uuadratus
négyzetes.
Rt-ceptaculum scmíiiís táska.
Rubído-albus
—
Rul'us róV, Rudimeiituiii
—
ondó-
— — —
peremének közelében végigvonuló színrajz, számos Lepidopteránál.
—
SajilttatiiS nyílforma; rendesen színrajzra vonatkoztatják. vérvörös. Sanjí-viiieus
—
Sapphiríims
—
—
Sarothruiii
Roiiirurmis veseforma. Reticulatus reczés. Rhoiiiboidalis megnyúlt rombusforma. Rliopalocera Bunkós- csápúalc. Rlionibicus -- rombusforma.
—
— —
=
safirkék.
gyüj t-kefe
•
feklisznek,
—
Scapus csáptíz. Scopa veiitralis — haskefe ; pl. a hassal gyjt méhek (Dasygastrae) készüléke.
—
gödrös; a vés-
mény akkor, ha tölcsérformán keskenyed mélyedéseit széles, szabálytalan terek választ^ják el. csápgödör ; a Ciirculionidák ormányának oldalain
—
Scrobs
lév mélyedések.
—
paizsos ; az olyan testrész, a melyen széles chitinpaizs van. Scutellum torpaizs; a mesonotumnak a szárnyak tüve között
nem
fekv,
—
leggyakrabban három-
szögleru lemeze.
— bárdforma, balta — testgyürü,
Seg'iiieutuili
szipóka ; a Lepidopteráknál. Rostratiis ormányos.
Sericeus
—
vannak Serra
tojócsö-fii rész
—
—
Rostrum
—
ormány
;
a
pteráknál szipóka.
Rotuiidatus Rotuiidus
Rubcr
—
—
—
kerekített.
kerek. vörös.
Hemi-
a mé-
—
Rhyiichota (Hemiptera). Ro.se US rózsapiros. Rostcllum involutuiii pörge
—
;
hek lábának széles lábfejíze. válllemez ; azok a Scapula kis chitinleraezek, a melyek a fels szárnyak váll zuga alatt
Scutatus
—
— vörhenyesfehér. vörhenyes. — csenevész szerv,
csökevény. ráncz, red. ránczos, reds. Rug'osus Sagitta nyilfolt ; a fels szárny
Ru^a
Scrobiculatus
—
Pygidium
terjedelm
— Serra
Securiformis forma. szelvény.
test-
selymes ; valamelj' fölület akkor, ha rajta tömötten^ finom, fényl szröcskék
—
thredinidák
a Tentojócsövének has;
Serratus oldalán kiálló chitinuem, fiirészfogazott részlet. Serratus fürészes. ttlö ; Sessilis az oly szerv, a mely eg-ész széles alapjával ül egy másikon, pl. a Tenthredinidálc potroha.
—
—
Sí'ta
—
sörte.
—
Setaccus forma.
setiforiiiis,
sörte-
—
sörtés; a fölület akkor, Setosus ha rajta merev, hosszú szrök
vannak. Siiiuatns — öblös; valamely testrésznek a szegélye akkor, ha valamely pontján be van kanyarítva.
=
Síp hu ne Ilii Sniaragtliuus
Nectarium. smaragdzöld.
—
Somatotheea = Linné Spado
Gasterotheca. szerint a társaséletíi rovarok dolgozói.
—
Spatulatus
— lapátforma. — alfél csukó a Libel-
Sphiiieter lulidák alfelnyílását
;
elzáró le-
mezke. Spina tüske, tövis. Spira pörge tojócsö: a Gubacs-
—
—
darázsok
visszahúzható
csöve. Spira cul ura stigma. SpleiideiiS
tojó-
lélekzömjüás,
— szivacsos. — pikkely. Squama Stellatus — csillagos. Stemraa — fiókszem, egyszer szem. Steriiura — mell; a tor alsó stigma. Stigma — lélekzö — szárnyjegy egyértelm a „pterostigmá"-val. Stigniatale — stigmaköz a Spongiosus
fele.
nyílás.,
;
;
hernyók, lárvák és kifejlett rovarok lélekzö nyílásai között
lév köz. Stimiilus tüske. Stipes állkapocs-nyél., az alsó
—
35
állkapcsoknak azon íze, a mely a sarokkal függ össze. szájhurok; a Stomatotlieea báb burkának az a része, a
—
mely a szájrészeket veszi körül. szalmasárga. Stramiiieus rovátkáson Striato-puuctatus vésmény akkor, ha pontozott; a a bevésett pontok hosszsorok-
—
—
ban feküsznek. roráfkos; a fölszín Striatus akkor, ha rajta finom és párhuzamos hosszbarázdák vannak. a testen haráncsík Strig'a tosan futó színvonal. Strigillatus csíkos. striatus. Striolatus csutás. Stylifer Stylus farcsuta az alfél mellett lév rövid nyujtvány. csápsörte ; a Dipterák csápjá-
—
—
—
;
—
— =
;
—
lév, legnak utolsó ízén gyakrabban ízeit sörte. Subelypeus fiókfejpaizs. Subímag'o nimfa ; egyértelm
—
— a „nympha"-val. Subulatus — árforma. Subuliíoniiis = subulatus. Sulcatus
—
barázdás
;
az a fö-
a melyen mély és ers hosszanti bevésések vannak. kénsárga. Sulphureus szárny - varrat ; a Sutura lillet,
—
— fémesfényü.
—
— Tarsus
—
—
szárnyfedk
érintkez
bels
szegélye. co n uata varrat.
— összeforrt szárny— imbrícata — fedélszárny-
—
varrat ; az oly szárnyfödk, a melyek közül egyikének szegélye a másikét födi.
Syueiput
—
fejbiib.
— a Thysanurák szájnyílása. Taeiiia — galand a test hosszában futó színrajz. Taoniatus — galandos. Tarsus — lábfej. Sypliou
;
Tegmina — Verticillus
36
Tearm
i ii
a
=
Teg'iila—
-
Elytra.
•
5
=
•
•
rezgétyü-iyik'keUi
Dipteráknál a rezgetyüket két pikkely.
Tempóra
•
;
=
fu-
Notum.
— Testaceus — hamássárga. Tetraiiiora — Négy-láhfejisesek: Tlieca — bábhm'ok. Tliorax — Tibia — lábszár. Toiiioníosus — molyhos íöUWat Tesselatiis
7t-oc2:A:as.
tor.
;
a.
akkor, ha rajta hosszú szrök vannak tömötten és ki'iszáltan
egymáson. Torulus — forgáíz, orsóíz a csápoknak legalsó, gömbforma íze, a melynek közbenjárásával ;
függ a csáp az ízvápában.
Trachea
~
háromszögtér; a Libellulidák szárnytövének közelében lév háromszöglettt tér. Triiuera Három-lábfejízesek. Troeliaiiter tompor: Troclilea szárny csiga ; az alsó szárnynak gyengén pödört és vastagodott töve pl. Cicadidae.
— — —
Triiiicatus
—
csonkított.
—
Tiiberculuin aiiteniiírenim csápdudor, az a kiemelkedés, a melyen a csáp ül. Tiiberculatus dudorkás; az oly fölszín, melyen egy, \i\gY több kúp forma, púpos kiemelkedés
—
van
Tuberosus
— —
gmns.
Tubiilosus csöves. Tiibulus tagolt tojócsö; az olj^an tojócs, a mely egymásba tolható több ízbl áll. Legyek.
—
— duzzadt. — Tumor duzzadás. Tuiiieatus — burkolt. Tumidiis
Tiirbíiiafu.s
—
kúphegyü.
gömböly
ki-
— —
farhorgok; azok a vastag nyiijtványok, a melyek horogformán göibülten az alfelnyílást zárják el, mint pl. a Lociistánál. ünciiiatus horgas. üiicus horog. Uiidatus hullámos; a színrajz akkor, ha lefutásában hullámos
Uiiei
—
—
—
vonalat ír Uiidulatus
le.
— hullámos. üiigvk-ulatus karmos. — lJn^\ iculus karom. Ustulatns — perzselt a színrajz -
;
ha
anyagok
—
kis
emelkedés. [Tmbriiius umbrabama. Uiieatus horgas.
akkor,
lélekzö csö.
Tríaiig'iiliiiii
duzzadt.
— tornyos. Tympaiium - dobhártya. ümbilieus — köldök; a közepén
Turritus
bemélyedt
halánték. Tcrebra tojócsö, a méhek láiikján méregvezetö. Terg'iifii
a
fed
— —
—
Tarjaid US
•
.
színe az égetett sajátos barna színét
és szabálytalan
zigzngos végz-
dését mutatja.
— —
hüvely. •= Válva tegula. Valvula hüvely. Vasi"ina
— aculei — fulánk-hüvely {pillenpánty. Földi). — vag'ÍHalis — hüvelyfed.
V^arieííatus
Varioíosus Veiiosus —
—
—
eres
a mely van elosztva.
tarka. ripacsos. ;
erekre
az oly színrajz;
emlékezteten
— has. Vciitrieosus — hasas. Verruca — szemölcs. Verrucaíus — szemölcsös. Verrucosus — varancsos. Versieolor — sokszím'i. Vertex — fejtet. Vertieillatus — örvös; Venter
sörteszrök egy íznek illetleg körületét mán övezik. Verticillus örv.
—
ha
a
fíilületét
koszorúfor-
Verticillus abdoniinalis— Xyphus
—
Verticillus abdoniinalis hasörv ; a hernyóknál és lárváknál. Verticillus sterualis nyakörv ; a hernyóknál és lárváknál.
—
Vesicula
—
—
hóhjai/.
A'erticalis
—
fejtetöhóhjag ; ^ Libellulidák összeér szemei között lév dudor. Vibrissa bajusz; a Dipterákpofáján lév szrök. Villosus boli/hos ; az a föliilet a mel3"en hosszú szrök álla-
—
—
nak tömötten egymás
mellett,
s
a
37
fölületet
részben,
vagy
egészen elfödik.
Vlolaceus
—
Viridis
zöld.
—
— üvegszerü. — üvegszerü.
Vitreus Vitrinus VMtta
—
tér
ihohjakék.
sáv
;
szín,
az alapszíntl elhosszában futó
vonal.
Viítatus Vivipara
Xyphus Ijhilus.
—
—
—
sávos. elevenszillök.
melltövis pl.
Hgdro-
IL x\blakos 1. fexeatratas. Acsíl-félék 1. Lihelluliílae.
Aczélkék Ag-yag'os
chali/baeus.
1.
Agyag sárga 1. liiteus. Ajak, alsó 1. lab'rum.
—
fels
—
1.
labellum.
szd)-nyfedöké
Alábajlott
1.
ehjtronun.
deflexus.
1.
anus. Alfelesiikó 1. sphincter. Alf'eli kúpok 1. coni auales. Apróesipké.s 1. crenulatus. Alí'el
1.
Apróíogli
1.
Araiiyfoltos
Aranyos
denticulatus. 1.
gemmatus.
auratus. 1. auratus. Araszoló lepkék 1. Geometrídae. 1.
Aranyszín Arcz
facies.
1.
Atomok
1.
atomi.
Albáb 1, pseiidochrysalis. Álbábos átalakulás 1. hypermetamo) phosis.
Alcza 1. lárva. Álháromlábfejizesek
1.
Pseudo-
tr'nnera.
Alháromizesek 1. críjpiotrimera. Álhernyó 1, eruclna.
AH
1.
1.
1.
Pseudo-
1.
1. cryptotetramera. cryptope}itamera.
Álreczésszárnyúak
1.
Fseudo-
neuroptera.
basis.
1.
sarlxa, alsóé
Alnégyizesek
Ajakiiyujtváiiy, fels
Alap
cardo maxillae. Állkapcsi karéj 1. mala. ^
Álötizesek
huccula.
1.
inandibiila.
tetramera.
lahru^n.
1.
Ajaklemez
—
1.
Állkapocsnyél, stipes. Álnégylábfejizesek
lutosus.
1.
Állkapocs fels
nientiim.
Állkapocs, alsó
1.
maxilla.
Ametísztszínü 1. amethystiims. Árforma, subnlatus, subuliformis. Átalakulás 1. metattiorphosís.
— — —
álbábos 1. hypermetamorphosis. haladó 1. ni. progressiva. hanyatló 1. ni. regressiva. ^ Átlátszó 1. hyalinus. Áttetsz 1. diaphamis, pellucidus. Bajusz, vibrissa.
Haltaforma
1.
securiformis.
Baraczkvirágsziníí 1. persicinus. Barázdák, toi-háti 1. parapsidae. Barázdált, széleseit 1. porcatus.
Barázdás 1. exaratus, Barna 1. fuscus.
sulcatus
— — — — —
fastös-j fuliginosus. gesztenye-., castaneus.
—
szegf-, caryophylleus.
—
fabarna, ligneus.
rozsda-, ferrugineus. rt-, castaneus. sárgás-, fulvus.
Barna
40
Barna
—
—
— Csatornás
szürke-, cervinus.
umbra-, umhrinus.
sötét
Bíborvörös
1.
vörhenyes-, hrunneus.
Bog
—
Barnásvörös 1. ferrugineus. Báb 1. chrysalís, puiia.
Bolhák
1.
1.
1.
1.
1.
p.
1.
1.
1.
chryscdis mutica. 1. ))apa libera. 1. chryscdis miiricata. tonna 1. piipa coarctata. Bábburok 1. folUculus, theca.
—
-
Beillesztett 1. insertus. Beiktatott 1. insertus.
Bemetszés potroh
Bepödört
1.
1.
incisura.
1.
incisura abdominis.
involucratus és invo-
lat US.
Bibiresos 1. mamdlosus. Biborszínbehajló 1, purpurascens.
Bíborszín
1.
pmyureus.
penicillatus.
1.
fasclcidatHS.
1.
Aphaniptera.
1.
1.
hirtelen
Burok,
— — — — — — — —
1.
abrupto-clavatus. 1.
Rhopcdocera.
— —
theca.
báb, folUculus. csáp, ceratotheca. fej, cephalotheca. láh, podotheca.
száj, stomatotheca.
szárny, pterotheca. szem, ophthalmotheca. szipókct, glossotheca.
tapogató, pselaphotheca. tor, cyathotheca.
Buzavírágkék 1. cyaneus. Bütykös 1. nodosus. Bütyök,
Bepreezkelt 1. conspersus. Beszegett 1. cinctus. Bezsákolt 1. insaccatus Bélyeg 1. character.
nodnlus.
Burkolt, tunicatus. \
obsitus.
1.
Bunkósesápúak
—
1.
nodus.
Bronzszín 1. aeneus. Bunkóforma 1. clavaceus. clavaceus és clavcttus. Bunkós
chr. cingidata, p. alli-
1.
Behintett
purpu-
Bordácskás 1, costulatus. Borda 1. carina. Bordás 1. costatus. Borzas 1. hirtus. Bögöly félék 1. Oestridae. Bökös 1. muricatus. Börnemíí 1. coriaceus. Börszárnyúak 1. Dermatoptera.
1.
Bábfark 1. cremanter. Bábtojók 1. PupipKira. Bárdforma 1. securiformis. Bársonyos 1. holosericeus. Beékelt 1. insertus. Befüzödött 1. coarctatus.
puniceiis,
Boltozatos 1. convexus, fornicatus. Boltozott 1. arcuatus. Bolyhos, villosus.
1.
1.
1.
szárnybog
Bojtos
1.
1.
— öves gata. — sima — szabad — tüskés
atro-pnrpureus.
cirrosus, crispatus.
1.
Bojtforma
— álarczás chri/salis nasiita. — deres chryscdis pruinosa. — fémfoltos aurelia. — függ chrysalis pendida. — füles chrysalis aurita. — giihós chrysalis folliculata. — hasas chrysalis veniricosa. — hengeres chrysalis cylindrica. — lisztes chryscdis pollinosa. — múmia múmia, ohtecta. — nyiltgubójii chr. custodita. — ormányos chr. glossata. — orsóforma chr. attenuata. 1.
1.
reus.
Bodros
Bariiásfekete 1. nigropiceiis. Barnássárg^a, testaceus.
—
Bíborszín
— — —
ccdlus.
hondok, callus frontalis. hóncdj, ccdlus cubitalis. vcdl, callus axillaris.
Bzmirígy-ny ílás l.os^íoíitm Oífor/ferutn.
Család 1. familia. Csatornás 1. canaliculatus.
Csápbnnkó— Csápok Csápbnnkó, mpltnlum.
— duzzadt, capitulnni i}iflatum. — egyszeriig capitnlmn exarticulatum. — galléros, capitulum perfoliatiim.
— — — —
hasadt, capitulum fissuni. lemezes, capitulum lamellatuni. összetett, capitulum compositum
tölcséres, cajjitulum
Csápbiirok
ceratotheca.
1.
Csapd iidor,
tunicatum.
tuherculum antenni-
Csápg-öííör
scrohs.
1.
—
alsó állású
1.
antennáé infe-
antennáé ramosae. árforma 1. antennáé subulatae. bojtos 1. antennáé fasciculatae. boltozatos 1. antennáé forni-
ághogas
1.
— — — —
pectinatae.
—
haJlott-végü 1. antennáé nutantes. hasadt 1. antenncce fissae.
— —
hasadt-bunkójú
antennáé
1.
— homlokon álló antennáé frontales. — horgos antennáé unci)iatae. — hosszú antennáé longiores. 1,
— igen hosszú antennáé longissimae. — igen rövid antennáé abbrebrevissiniae. viatae — izeletlen antennáé exarti1.
et
1.
culatae.
bunkós
antennáé
1.
clavatae
vei capitatae.
— burkolt-bunhójú antODiae clava tunicata. — bütgkös antennáé torulosae. — cso)(kabunkós antennáé abrupto-claratae. — csomós antennáé nodosae. — csomótás antennáé cirrosae. — egyenes antennáé rectae. — egyenletes antennáé aequales. — egyenlen tollas antennáé paripinnatae. — egyenltlenül tollas antennáé imparipinatae. — felsöállásíi antennáé superiores. — féss antennáé pectinatae. — fogas antennáé dentatae. — fonálforma antennáé formes. — füles antennáé auriculatae. — fürészes antennáé serratae. — fiizéres antennáé monlli1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
formes.
náé clava perfoliata. gamós 1. antennáé uncatae. görbült 1. antennáé tortae. gyengén csomós 1. antennáé subnodosae. í/T/enr/e/? féss 1. antennáé sub-
1.
catae.
—
anten-
1.
riores.
— —
1.
1.
Csápsödröeskék 1. fossulae. Csápok 1. aíiteuuae.
—
galléros-bunkóju
clava fissá.
ferum.
—
Csápok
41
fili-
— karmos antennáé ungviculatae vei forcipatae. — kettsen féss antennáé duplicato pectinatae. — kétsorosán féss antennáé distichae vei bipectinatae. — kétszerfollas antennáé com1.
1.
1.
1.
posito-pinnatae.
—
körteforma fonnes.
—
közelálló
1.
1.
antennáé pyri-
antennáé approxi-
matae.
—
lapátforma
thraceae. lapos-tövü
—
1.
1.
antennáé pale-
antennáé spathu-
latae.
— lándsaforma antennáé Uuiceolatae. — legyezös antoinae fiabellatae. — lemezes antennáé lamellatae, — lemezes-bunkójií antennáé clava lamellata. — levélforma antennáé foliatae. — megnyúlt antennáé elongatac. 1.
1.
1.
1.
1.
1.
Csápok— Csuklyás
42
Csápok
meg rövidült
1.
antennáé
hrevloyes.
—
—
o?itennae fractae.
1.
antennáé chelatae. olvas6forma\. antennáé moniliformes. orrhÖzépi 1. antennáé longi-
—
1.
—
rostres.
— orrtövil. antennáé hrevirostres. — orsóforma antennáé fusiformes. — ostoros antennáé funiculatae. — pamatos antennáé cirrosae. — pelijhes antennáé plumosae. — piUás antennáé ciUatae. — rojtos antennáé fimhriatae. — rejtz antennáé replicatae. — rövid antennáé hreves — sallangos antennáé cirratae. — sarlóforma antennáé aduncofnlcutae falciformes. — seprs antennáé scopiferae. — sörteformaX. antennáé setaceae. — szahálijtalan antennáé irregalares. — sörtevégü antennáé setigerae. — szakállas antennáé harhatae. — szem alatti antennáé infra1.
\.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
vei 1.
1.
1.
1.
I.
oculares.
—
szemhi ered L antennáé
in-
szemektl
távol álló
szem-eltti
\,
antennáé
antennáé prae-
— szemközi antennae interoculares. — távolálló antennáé distantes. — antennáé fractae. — tömör-hunkójil antennáé clava exarticulata. — törforma antennáé ensiformes vei pyraniidales. — trös antennáé mucronatae. — vastagodó antennáé incras1,
1.
1.
1.
1.
1.
1.
satae.
—
villás
vei
antennáé dichotomae
1.
furcatae.
Csápok ízvápája Csápostor
1.
canfhus. flahellum és fani1.
ciilus.
Csápsörte, sti/liis. Csáptöíz 1. scapus. Cscnevészszái'iiyak
pseudo-
I.
eJytra.
Csenevészszerv 1. rudimenticm. Csepp 1. gutta. Cscppes 1. guttatus. Cserebogár-félék 1. Melolonthidae.
Cserepes
imbricatus.
1.
Csík, striga. Csíkos, strigiUatus. Csillaa^os, stellatus.
Csillámló 1. micans. Csillogó 1. lucidas, micans.
Csipkés
1. crenatus. coxa. bolyhos 1. coxa foccata.
Csíp
1.
— -- fiók arthrodium. — merev coxa fixa. — szabad coxa libera. ].
1,
1.
Csiszolt
1.
galeotheca. poh'tus.
1.
1.
Bra-
chelytra.
Csonkitott. truncatus. 1.
oculares.
te'rdes
antennáé
1.
Csoiikaszáriiyfedösök
extraoculares.
—
—
(.'siptet
oculares.
—
véko)iyodott
attenuatae.
megtört ollós
Csápok
váltakozva tollas inaequalitpinnatae.
1.
antennáé
Csonkult 1. mutillatus. Csoportosan 1. confertim. Csótány-félék 1. Blattidae. Csökevény 1. rudimentum. Csöves, tubulosus. Csúcsszög:let, a szárnyfedké elytrorum angulus apicalis. küls 1. elytrorum ang
—
externus.
Csukló
articulatio.
1.
Csuklóizület
1. ginglymus. ampulla. szr, cap iUitium. Csuklyafornia 1. cucuUatus. Csuklyás l. cucuUatus.
Csuklya
—
1.
1.
ap.
43
Csupasz— Fej
Csupasz
kiszélesedett
deniídatiís, glaher.
1.
ampUatus, amplL
1.
ficatus és dilatatus.
Csiltás, stylifer.
Czínipás 1. pinnatus. Czinczur-félék 1. Bomhyliidae.
Elszórtan 1. disperse. Elválasztott l. disjímctus.
rzinobervöros
Eres, venosus.
1.
cinnabarinus,
Ezüstszín 1. argenteus. Égkék 1. coeruleus.
miniatus. Czítroiiisái'ga 1. cUrinus. Czoiiib 1. femiir.
Czombg'yiiríi 1. rt^07J%s/s, condylus Czoiiibos 1. femovatus.
Dárdás
hastatus. Deltoídforiua 1. deltoideus. 1.
Deres 1. pruinosus. Díszbogárfélék 1. Buprestidae. Dobhártya, tympmium.
Domború
convexus.
1.
Duzzadékos 1. callosus. Duzzadt 1. buccatus^ tiimidus,
tur-
yidiis.
Duzzadthoinlokú 1. bombifrons. Ecsetforma 1. peniciUatHs. 1.
1.
Orfhoptera. Isopalpi. 1.
impari-
pinnatus.
Egyféle-lábízesek
1.
Élénken
laete.
1.
Éldiek 1. Élsdiek
parasitica. 1. parasitica. 1. parasitica.
Ép 1, integer. Érdes 1. exasperatus, Érköz 1. interstitium. Fabarna 1. ligneus. Farcsuta,
Farfed
—
Hoinoeomeri.
scaber.
styli.
1.
pygidium. propygidium.
el 1. Fargyapjú
murinus.
Egész integer. Egyenesszárnyúak 1. Egyeulötapogatók 1. Egyenltlenül tollas
Éles 1. distinctus. Élesen 1. distincte, evidenter. Élesen különvált 1. discretus.
Élsködk
Diidorkás, fuhercidatus. Duzzadás, tumor.
Eg^érszürke
Égszínkék 1. aziireus, coeruleus. Ékesen 1. concinne. Ékforma 1. cuneatus. cuneiformis.
lana.
1.
Faríiorgok, und. Fark 1. cauda.
Farkapoes 1. lahis. Farkos 1. caudatus. Farlemez,
—
Egyféleszárnyúak 1. Homoptera. Egyirányú 1. contigmis.
hypopygium. Faríoldalékok 1. cerci.
Egymáshoz fekv
Fegyvertelen 1. muticus. Fehér 1. albus.
1,
connivens.
Egyszer szemek, stemmata. concolor. Egyszín 1.
Elenyész
1.
k
Elevensz ü 1 Eleventojók
evanescens. ,
1.
Vivipara. Ovovivipara.
Elkülönített 1. distinctus. Ellipsisforma 1. ellipticua.
Elmosódó 1. evanescens. Elmosódott 1. elutiis. Elmosódottan 1. obsolete.
Elmell
1.
Elreálló
prosternum. 1.
porrectus.
prosternum. Elszegy Eltör 1. prothorax. 1.
Eltör háta
1,
pronotum.
—
— — — —
alsó
7ió
1.
1.
nii'eus.
kréta 1. cretaceus. szürkés 1. canus, incanus. tej
].
lacteus.
rubido-albus. Fehéreskék i. ylaucus. Fehéresszürke 1. canus. Fehérszürke 1. incanus.
Fej
cörhenyes
1.
1.
caput.
— beékelt caput insertum. — behúzható caput — behúzott caput retractum. — függleges perpendiculare. — haránt caput transversum. 1.
retractile.
1.
1.
\.
1.
c.
Fej— Futiinkafélék
44 Fej kitolult
— — — —
caput exsertmn. 1. caput rostratum. paizsos 1. caput clypeatum. rejtett 1. caput absconditum. vízszintes 1. caput horizontale. 1.
ormányos
Fcjbl'ib, synciput.
Fejbiirok
1.
cephalotheca.
Fejecske
1.
dara.
Fejpaizs
— Jiókf
—
— — — —
— —
kékes
1.
korom kszén sötét
szén
carbonarius. anthracinus. ater, aferrimus. carbonarius,
Fekv
1.
Felemás
1.
lábizesek
Heterocera. 1. Hetero1
.
He-
teropalpi. 1.
Hetero-ptera.
Felezett 1. dimidiatus. Felényire 1. dimidiatus és dlmi-
1.
1.
infiatus.
1,
intercostula.
1.
Fióknyelv
.-
« ,
1.
k
arthrium.
paraglossa. ocelU., stemmata,. crispatus. 1.
Fiókszemek
\.
Fodros 1. Fogas 1. dentatiis. Fogó 1. forceps.
macula:- •.;• > Foltpetty 1. pustula. Fonál 1. ftlamentum. Folt
Föd
dimidius.
].
1.
filiformis.
1.
operculum.
— dobhártya operculum tympanicum. — hüvely opierculum vagináié, 1.
1.
Hemi-
ptera.
dimidiatus és dimidiate. Félszáriiyfcdük 1. hemelytra. Fémdarázsfélék 1. Chrysididae. Fémesféiiyíí 1. splendens. 1,
empodium^ pseud-
Forradásos 1. cicatricosus. Födelesszámyíiak 1. Colcoptcra
nebulosus.
Félfödelesszáriiyúak Félifi;'
Finomul 1. concinne. Fiókborda 1. intercostula. Fiókcsíp 1. arthrodium.
Forgóiz, toridus.
Felmeredt 1. erectus. Ferde 1. obUquus. 1.
pectinatus. kettsen X.duplicato-pectinatus. kétsorosán 1. distichus. rojtosan]. pectinato-fimbriatus. 1.
Fonálforma
diate.
Felfúvódott
ctenidiiformis.
1.
Fióklábfejiz
Felemás tapog atój uak
Fél
Fésüforma
onychia.
-
Felhs
ct.
1.
1
Fiókkarom
niera.
Felemásszáriiyúak
1.
Fiókfej paizs. subclypeus.
decumbens.
-
1.
Fiókér
nigricans. 1. atro-coeruleus. 1. atro-rirens.
Felálló 1. erectus. Feleinás-csápíiiik
ctenidium és pecten.
1.
1.
—
1. nigropiceus^ piceus. zöldes^ corvinus.
Feketészöld
opacus.
1.
— far ctenidium hypopygiale. — fej ctenidium cephalicu))i. — felsajak ctenidium labiale. — hasi ctenidium abdomincde. — hát ctenidium dorsale. — koroítg ctenidium patellare. — nyak ctenidium collare. — szem ophthcdmicum. — váll ctenidium axillare. —
szurok
Feketéll 1. Feketéskék
Fés
—
1.
1.
Fénytelen
Féss
1.
1,
nitidus.
1.
1.
corvinus. ajithracinus:
1.
Fényl
1.
subclypeus.
holló
nitidus.
1.
1.
Fejpárkáiiy 1. canthus. Fejtet, vertex. FejtetöLólya^, vesicula verticaUs. Fekete, tiszta 1. ater, atterrimus. barnás 1. nigropiceus.
— —
Fényes
metallicus.
1.
1.
clypeus.
1.
Fémféiivü
1.
valvula vaginalis.
Földidarázs-félék 1. Crabronidae. Fiilánkhüv^ely 1. valvula aculei. Futrinkafélék 1. Carabidae.
Füg-gelékek— Hímpor Füg'g'elékek.
alfeli
1.
appemlices
Halványsárga
lividus.
1.
cinereus, pruinosus. Hamvas Hamvaskék prumivs.
ancdes.
Függ
45
1.
alligatiis.
].
1.
Forficulldaé. Fülocskék 1. auriculae. Fíirészos 1. serratus.
Hamuszín
Fürkészdai'ázsok
Hangyalesö-félék
Fülbeiiiászó-félék
1.
1,
Ichneumoni-
Hamuszürke
1.
Hangyafélék
1.
Formicidae. 1.
Myrmeleo
nidae.
dae.
Harangfornia
Füstös 1. infuscatus. Füsíösbariia 1. faUgíuosHí^. Füstszürke 1. fumatus. Fíízöld
\.
Galand, (íallér
Harmatos Has,
Hasadt
taenia.
Hasas,
Galléros 1. perfoliatus. (íaDajtúrók 1. Coprophaga.
ncdes.
castaneus. badius, casta-
1. 1.
ventricosus.
Haspólya
Gerincz 1. carina. Gerinezes 1. carinatus.
Gesztenyebarna Gesztenyeszín
fissus.
1.
1.
Haskefe 1. scopa centralis. Haslemezek 1. laminae abdomi-
taeniatus.
1.
collare.
1.
campanulatus.
1.
irvoratus.
i.
venter.
1.
grammeus,
1.
(jialaiidos.
gasterotheca.
1.
Határozott 1. distinctus. Határozottan 1. evidenter, exacte Háromlábfejizesek, 1. Trimera.
Háromszögi ér, 1. triangulum. 1. membrana.
Hártya,
neus.
G lm -pej
cervinus.
1.
Gödröcskés
1.
fossidatus
és fo-
veolatus.
Gödrös
scrobiculatus.
1.
Gönibfornia
1.
conglohatus,
glo-
Gömbös
ntyiidae. 1.
foUiculus. tubcro^us.
Gyapjas
1.
1.
maragarita-
ceus.
Gyiijtökefe 1. sarothrum. Gyíirü 1. annidus.
—
czomb-, condyliis. 1, annulatus. Hagymazöld 1. prasinus.
Gyrs
1.
1.
conjuncttva. 1.
Hárívanem
1.
connexivmn. membranaceus.
Hártyás 1. membraneus. Hártyásszárnyúak 1. Hymeno-
crinitus. 1.
1.
declinatus.
Hajnalpíros 1. anroreus. Halánték, 1. tempóra.
Halvány 1. ddiitus, paliidus. Halványodó 1. pallescens.
dorsulum., dorsiim., notum,
tergum. hözéptoré
— — —
utótoré elötoré
Hegyes
lanuginosus.
Gyöngyházfény
Hajlott
hötö
összeköt
Hát
globosHs.
1.
Gubaesdarázs-félék 1. Cynipidae. Gubacslégy-félék 1. Cecido-
Gubó Gumós,
— —
ptera.
bosiis.
Hajas
cinereus. cinereus.
1.
1.
mesonotmn. metanotum. pronotum. 1.
1. 1.
acutus.
Hegyezett 1. acuminatus. Hengeres 1 cylindricus. Hernyó 1. eruca.
— araszoló eruca geometrina. — csiicsos fej acrocephala. — csiipasz-csigaforma eruca limaciformis. — medve eruca ursina. — menetrágó eruca dendritina — papmacska eruca ursina. — szjiítksz eruca sphingina. — zsákhordó eruca saccata. 1.
1.
e.
1.
1.
1.
1.
].
1.
Híin-nös 1. hermaphroditus. Hínipor 1. pollen.
Hímporos
46 Híui poros
Bimvesszö Hintett
pollinosus.
1.
1.
penis.
aspersKS
1.
és conspersus.
Hófehér 1. nireus. Holdas 1. lunaris. Holdforraa fol( 1. lunula. Hollófekete 1. cowinus.
Hólyag,
resicula.
—
fejtet, vesicula verticalis. Hólyag"os 1. bnllatus, infiatus.
Homlok
— — — — —
frons. duzzadt 1. frons hullata. 1.
föff9<^^^9^^
kivájt
í-
frons excavata.
1.
köldökös
1.
vízszintes
1.
ter
fi'0)>s verticalis.
frons umbiUcalis. frons horizontali-
prominens.
Hoiulokbütyök
callus frontalis. Hoinlokoiiálló 1. frontalis. Homorú 1. concavus.
Hónalj
1.
1.
axilla.
Hónaljbütyök 1. callas cubitalis. Hónaljbütyök-lemez 1. freniim. Hoporcsos 1. gihhosus. Horg'as
aduncus, hamatns, un-
1.
— Kék Izvápa
acetobnlum. csápoké 1. canthus. szárnyé, conjunctura. Jáezintvörös 1. hyacinthinus. 1.
— —
Jellem 1. character. Kabócza-félék 1. Cicadidae. Kabóí-zák 1. Homoptera. Kacskaringós 1. cirrafus. Kakukméhek 1. CucaUna.
Kantár Karcsú
lóra.
1.
coarctatus. acic idatus.
1.
Karczolt
1.
— kuszáitan
Karéj 1. Karéjos
Karima Karimás
lobus.
1. 1.
cordulae. Húspiros 1. carneus. Hússzín 1. carneus. Hüvely, vagina, valvula. HüvelyfedÖ, valvula vaginalis. HüA'elyk 1. pollex.
Ibolyakék,
violaceus.
—
amethíjstinus. cyaneus. Indigókék Ivecske, szárny- \. arculus. íves 1. arcuatus. íz 1. articulus. Izabellasárga 1. isahelUnus. Izeletlen 1. exarticulatus. világos
1.
1.
ízeltlábúak Izülés
1.
1.
Arthropoda.
articulatio.
1.
1.
circularis,
orbicularis-
rotundus.
rotundatus.
I.
ovatus. Kerektojásdad Keresztben fekv 1. cmciato1.
complicatus.
Keresztes
cruciatus. decussatus.
1.
Keresztez
1.
Keskenyedett Kettéhasadt 1.
1.
angustatus.
bifidus.
Ketts didymus, Kettsen féss 1.
1.
geminus. duplicato-pe-
ctinatus.
Kék,
Ibolyaszín
coccineus, ker-
erythrinus. Karmok 1. onychia. Karmos, 1. ungviculatus. Karom, 1. ungviculus. Katóka-félék 1. CoccinelUdae. Kehelyforma 1. cyathiformis.
Kerekített
1.
1.
mesinus.
Karminpiros
Horogér 1. hanins alanim. Hosszúkás 1. ohlongiis. Hozzánött 1. adnatus.
Húrok
margó. marginatus.
Karmazsinpiros
Kerek
HullámoS; undatuSj undulatus.
lobatus.
1.
uncinatus. Horoff, 1. uncHs. catiis,
intricato-aciculatus.
1.
aczél
chalybaeus.
1.
— búzavirág cyaneus. — ég coeruleus. — égsz in azureus, coeruleus. — fehéres glaucus. — feketés atro-coeruleus. — hamvas pruinus. — ibolya violacens. — indigó cyaneus. — kökény pruinus. 1.
1.
\.
1.
1.
1.
1.
1.
1.
Kék— Lejts Kék,
—
laziir
azureiis, laz\ireuft.
1.
atrocoeruleus. 1. pruinus. szürke 1. glaucns. szürkés 1. caesius zajir 1. sapphirinus. Kékesfekote 1. anthracimis.
— — —
sötét,
szilva
—
sHÍphiireus. K é reg" íb rína 1. corticarius, KéiiSiirffíi,
1.
corti-
47
Koszorús 1. Kökény kék
Kérg'es
Köldök, 1. umhilicus. Körülg'öngyölt 1. convolutus.
Kszénfekete Köthártya
Késeeskék
caltdU.
1.
Kósíbriua
cultratus,
1.
forniis.
Kétalakúság 1. dimorjjhistnus. Kétágú 1. dichotomus.
Kéthogyü
hicuspis.
1.
1.
Közök
interstitia.
1.
Kétszárnyúak
Különálló
Diptera.
1.
Kiemelked
Kikanyarított
Kimagasló
1.
1.
1.
Imago. emarginatiis.
elatus.
ránczos 1.
Különböz Külön szín Küls forma
Lábak
Kocsányos Koezkás,
1.
tesselatus.
Kopottas 1. detritiis. Korcs 1. híjhridus.
Kordoványszerü 1. coriarius. carhonarius. Koromfekete Koronás coronatus. Korong 1. discns. 1.
1.
—
szárnyfedké
1.
elytroriim.
Korongforma clinteriformis. Korongok 1. patellae. 1.
Kosi^'ka
].
mcUea.
Lapított
disjuncius. diversus. 1.
discolor.
habitus.
1.
1.
spathulatus.
conipla)iatus.
1.
liazurkék
—
Kopasz 1. glaber. Kopoltyúk 1. hranchiae. Koponya 1. crajihim.
intricato-
logia.
Kitolult 1. exsertiís. Kivájt 1. excacatiis. exsculptus. 1. petiolatus.
1.
Küls testrészek leírása l.or/smoLant 1. Igra. Lapátforma
1.
in.tricato-
rugosus.
Kimetszett 1. excisus. Kinyúlt 1. eloíigatus. Kirágott 1. e>-osHS, praemorsus. Kiszökellö 1. productus.
Kivésett
1.
aciculatus.
1.
elatus.
1.
Kifejlett rovar
coni anales. conicus. 1. obconicus. ]. turhinatus.
1.
Kúphcg'yü, Kuszált 1. intricatus. Kuszáltan karczolt
Kuszáitan
chitin.
cretaceus.
1.
coni.
].
— alfeli Kúpforma — visszás
Kétízü lábak 1. Dimerl. Két karéjú 1. hilohus. Kétsorosán íésüs 1. distichus. 1.
antkracinus.
conjunctiva.
Középtér corium. Középtor háta 1. mesonotum.
1.
cultri-
1.
1.
Kúpok
coriarius.
1.
pruinus.
1.
Krétafehér
cinits.
Khítin
coronatus.
1.
azureus, lazureus.
pedes.
1.
1. pedes anthophori. potroh 1. pedes abdominales. Lábfej, 1. tarsusLábfejiZ; 1. phalanges.
—
^í/w/íö
— fiók
aj'thriuni.
1.
Lábfej-t Lábszár,
metatarsus.
1. 1.
tibia.
Lábszárgödör fossa tibiae. Lándsaforma 1. lanceolafus. Lándsás lanceolatus. 1.
1.
Láng-piros
1.
fiammeus.
Lángvörös 1. ignitus. Lánczszerü 1. catenatns. Lárva 1. lárva. Lárvanemzés 1. paedogenesis. Leg'yezs 1. fiabellatus Lejts 1. declivis.
Lekonyult— Örv
48
Lekonyult
Molyhos,
dehiscens.
1.
3luniiabáb Nagyíoltíi
Lelíipított 1. epressus. Lciiietszett 1. desectus.
Lemez
—
has
lamina ahdominaUs.
1.
Lemezes
laminatus.
1.
LemezescsíVpúakl.
Lemezkés Lepkék
I/amí^/Z/corn/a.
lamellatus.
1.
Leiicseforma
1.
lenticularis.-
Lepidoptera. Lesímilló 1. decumhens. Levéiboí^árrélék 1. Chrysomelidae. Levélforma 1. foUatus. Levéltetüfélék 1. Aphldklae.
Léez
1.
1.
culnien. tracheáé. 1.
Muscidae.
1.
Léíekziiyiíások
cribratns,
1.
cribrosus,
porosus.
Lisztes
farinosus, pollinosus,
1.
Lyukas varaiicsú Maiiósáska-fclék 3LU'váiiyozott 3Iílso(lpaizs Mesfhiiitett
1.
1.
1.
marmoratus.
postscutelluni. conspersus. elongatus.
1.
1.
rhom-
Mells
abhreviatus. abniptus. fractus.
pectus. sternunt.
Melloldal 1.
Melltövis
ligulatKs. Nyelvformán kiálló Nyerges darázsok 1. Ichneumo'
Nyél
—
pedunculus., petiolus.
1.
állkapocsnyél., stipes.
Nyilas
on'Jicmm.
1.
1.
OdanÖtt Olajzöld
1. 1.
pleurae. anticus. 1.
1.
Menedékes
xyphus. 1.
decHris.
Mezítelen }. demidatus. Meztelen 1. investUus. Mézelö-csö, 1. nectarium. 3Iécsbogíirfélék 1. Lampyridae. 3léhfélék 1. Apidae, Mellifera. Mélitetü-félék 1. Braulidae. Miniompiros 1. nihatus. 31 irigyek 1. glandulae.
sagitta.
sagHtatus.
1.
processiis.
1.
adnatus. oUvaceus.
Oldalszél, szárnyfedké
rum margó .
Olló
1.
1.
elytvo-
laterális.
forceps.
Ollóforma 1.
1.
litígra spi)'alis.
1.
Nyúlvány
1.
Megszakadó
31ell,
pÖrge
Nyilforma
1.
3Ie§TÖvidült
1.
Nyeles 1. petiolatus. Nyelv 1. Ugida, Ungva.
pupillatus.
boidalis.
1.
occipi-i
talis.
Mantodea.
Megnyúlt 1. Megnyúlt rombusforma
Mell
Nyakszirt 1. occiput. Nyakszirt-ék 1. cnneus. Nyakszirttaraj 1. canthus
Nyilfolt
pulveriilentus.
31egtört
collum.
1.
)iidae.
stigmata.
Likacsos
Nyak
1.
spiracula,
1.
1.
jVem, nenizcttség 1. geniif!. Négylábfej ízesek, 1. Tetranuva. Négyzetes 1. quadratus. Nimfa 1. nympha^ subimago.
--
Léíí'csövek,
liégyfélék
mit mi a.
I.
plagiatns. IVarancsszíníi 1. aurantiac.us.
lamina.
1.
tomeiitosus.
1.
1.
chelatus, forcipatus,
forficatus. 1. chaelatus, forcipatus.
Ollós
Olomszürke Olvasószeríí
Ondótáska 1. Opálozó Orniány
1.
plumheus.
m.oniliformis. receptaculani seminis.. 1.
1.
opalinus.
1.
rostrum.
Ormányos
1,
rostratus.
Ormányosbogár-félék
1.
Curcu-.
lioíiidae.
Orom
carina. Orsóíorma 1. fusiformis. 1.
Orsóiz 1. torulus. Ostor 1. fiabellum és flagellum Oszíálv 1. classis. Öblös 1. sinuatus. Örv, 1. verticillus.
Orv— Ránczos Orv, has, ^
—
verticüliis ahdominalis.
nyak,
verticilliis stentalis.
1.
1.
—
Összeill 1. comiivens. Összekötoliártya 1. connexivum.
Összentt 1. conHütns. Összenyomott 1. compressus.
{)x
1.
Oves
anastomosis.
1.
1.
pentamera.
cingiilatus, fasciatiis.
Palzs 1. scutellnm. PaizsbogiU'félék 1. Cassididae.
Pajzsforma Paizsos
1.
dypeatus.
Vi\\zs-^z(^*^\{ii\.aiigulusscutellaris.
—
szár lujfedké 1. elytronini anguJus scatellaris. Paizstetíi-félék 1. Coccidiidae. Pamatos 1, fasciadatus.
Pattanó boí» ár- fél ék 1. Elateridae. Párkány, fej- 1. canthiis. Páros 1. gemiinis. Párosod ás 1. copula. Párzás 1. copaJa. Párzó-táska 1. hiirsa coptdatrix.
Pelyheclz
I.
puhescens.
plumosus. Penészes 1. mucoreus.
Pelylies
].
Penészforma
1.
mucoreiis.
margó. Perem Peremes 1. marginatus. 1.
Perzselt, ustulatus.
Pete 1. oviim. Petty 1. punctum. Pettyezett 1. adspersus és
coíi-
spersHS. rendetlenül, conspurcatus.
—
Pikkely,
squama.
1.
Pikkelyesszárnyúak
1.
Lepido-
ptera.
Pillangók Pillás
1.
1.
Lepidoptera.
ciliafiis.
Pillempánty,
1.
valvulae aculei.
Rovartani mÜBzótár.
1.
flammeus.
1. miniatus. rózsa 1. roseus. skarlát ]. coccineus, kermesinus. Pofák 1. genae. Pofok 1. huccatns. Poloskák 1. Heferoptera.
— —
ininio)n
—
rovátkásan,
striato-punctatus.
Pontozottan rovátkás
1.
punc-
tato-striatus.
scutatus.
1.
—
1.
láng
Pont 1. punctum. Pontoeskázott 1. punctulatus. Pontozott 1. punctatus.
fuscia. 1.
Piliilabogár-félék 1. Byrrhidae. Piros, hajnal 1. auroreus.
— hs carneus. — karmazsin coccineus. — karmin erythrinus,
Örvös, i:erticiUatus. Összefolyt 1. coiigestus. Összeforrt 1. coimatus. Összehajló 1. convergens.
ÖsszetorkoliíS Ötlábíejízesek
49
Porczog-ószerü 1. cartilagineus. Potroh I. ahdomen. dárdás 1. ahdomen hastaium. fogas 1. ahdomen dentatum. — gödrös \. ahdomen foveolatum. harangforma 1. ahdomen cani' panulatum. karcsú 1. ahdomen coarctatum.
— —
— — — — — — — — — — — —
ahdomen lohatum. karimás 1. a. marginatum. lemezes 1. ahdomen laminatum. megnyúlt \. ahdomen elongatum. nyeles 1. ahdomen petiolatum. ollós 1. ahdomen forcípatum. szarvas 1. ahdomen cornutiim. tüskés 1. ahdomen spinosum. tövises 1. ahdomoi spinosum. ül 1. ahdomen sessile. Pozdorjány-félék 1. Phryganidae. Pörge szipóka 1. glossa. Pörge tojócsö 1. spira. karéjos
1.
Puliaszörü 1. puhescens. Sablólég^y-félék 1. Asilidae.
Ragyogó
1,
fulgidus.
Ráboruló 1. incumhens. Rácsozatos 1. clathratus. Rágottas l. cariosus.
Ránéz 1. Ránczos
—
pdica, ruga.
1. rugosus. kuszáitan, intricato-rugosus
50
Rásimuló —Szájfedü
Rásíiiiiiló
Sárga citrom
incitmheiis.
1.
Kcezós 1. reticidatiis. Rcczésszáruyúak 1. Neuroptera.
Rodö
Reds
rugosiifi.
1.
Rejtett
1.
Rend
oráo.
1.
raga.
plica,
1.
ahscondittis^
occiiltns.
Rendellenes difformis. Rendetlenül ]. confuse. Rendetlenül pettyczett 1
— — — — — — —
tiszta
zöldes
1.
cou-
Sárgarézszinü
Sáska félék tegulae,
valra
Sárgás-zöld
Sejt
Ritkás szörü,
Sejtes
hispidus.
Rojíos Rumbusfurniti 1. rhomhicus. megnytdt 1. rhomhoidctlis.
— Rovarok Insecta. — át nem alakuló antetabola. — átalakuló metahola. 1.
1.
1.
Rovátka,
Rovátkásan pontozott
1.
atrialo-
punctatus.
Rovat kos,
—
striatus, striolatus.
szakadozottan
interrupte-
1.
—
pontozottan
1.
punctato-
striatus.
Rózsapiros
1.
Rozsdabarna lít
1.
roseus 1. ferrugineus.
castaueus.
).
Rugalmas elasticus. Sark 1. cardo. állkapocsé maxillae. alsó
Sarkantyú Sarlói orma
calcar.
1. 1.
falcatus. 1. croceus.
Sáfrányszínü Sárga 1. Ji<(vus.
— —
<^f9y(f9
1.
1.
hete US.
barnás, testaceus.
laeoigatus.'
galea.
1.
glaher, laevis.
1.
Skarlátpiros
coccineus.
1.
Smaragdzöld smaragdinus. Sokszín, 1. vo-sicolar. 1.
/.
séta.
Sörteforma
1.
setaceus.
Sört és 1. setosus. Sötét bíborszín íí pureus. 1.
1.
atro-pur-
atro-coeruleus.
Sürnn confertim, crebre. Stigma keret 1. pieritrema. 1.
St
igmaköz,
Stigmák
1.
stigniatale.
spiracula. 1.
intir-
rupte-striatus.
1.
—
Sisak
Sima
sericeus.
1. 1.
Szabálytalan 1. difformis Szakadozottan rovátkos
rufus.
Rtbarna
favosus.
1.
Sötétkék
striatus.
1.
1.
favus.
Simított
Sörte
stria.
fulvus. faro-virens. Acridiidae.
1.
falcra.
].
].
Selymes
fimhn'a. 1. JiinhriatHs.
1.
aurü^halceus.
Sáv, vitta. Sávos, vittatus.
Segít
cupreus.
1.
lutescens.
1.
Sárgásbarna
Ripacsos, raviolosus. Rojt
pra-
flavo-virens,
1.
sinus.
Rezg-elynk 1. halteres. Rezgetyü-inkkelyek,
1.
flcíüus.
1.
Sárgálló
1,
lividus.
1.
izahella 1. izabellinus. kén, 1. sulphureus. sáfrány 1. croceus. szennyes 1. luridus, ochracens.
spurcatus. Reszel 1. lima. Rezes-zöld 1. aeruginosus.
Rézvörös
citrinus.
1.
halvány
cardo-
Szakállas 1. barbatus. Szalag 1. fascia. Szalmasárga. 1. stramineus. Szaru nem 1. corneus. Szalagos 1. fasciatus.
Szarvas
1.
Száj 1. OS. Száj burok,
Szájlcd
1.
cornutus.
stomatotheca. epistoma, hyposloma. 1.
Szájrészek— Szennyessárga Szájréíszck
iiistni.menta cibaviu.
1.
— yáfjó rodentia. — szicó
itistnimeuta
1.
ciharia
Szárnybog'
—
nodnlus. trochha. Szárnyér 1. nervus. Szárnyfoílok 1. elytra, tegmina. árforma 1. el. suhulata.
—
csúcsa
niutillata.
el.
elytrorum apex.
1.
— csúcsszöglete elytrorum gulus apicalis. — egész intet/ra. 1.
1.
—
an-
1.
compli-
dhnidiata. félhosszú füles 1. elyti'a auriculata. igen rövid l.elytra brecissima. korongja I. elytrorum discus. küls csúcsszöglete 1. elytrorum angulus apicalis externus. el.
1.
— — —
— — megnyalt elongata. — megrövidült abbreviata. — metszett abscissa. — oldalszéle elytrorum margó laterális. — összeforradt connata. — paizsszöglete elytrorum angulus scutellaris. — peremes fastigiata. — szélesedett ampliata. — szétálló dehiscentia. — töve elytrorum basis. — varrata elytrorum .sutura. — varratszéle], elytrorum margó saturalis. — varratszöglete elytrorum el.
1.
el.
1.
el.
1.
1.
el.
1.
1.
1.
el.
el.
1.
1.
el.
1.
1.
1.
—
— —
el
prosteriinm.
1.
Szegyleniez
— alsó oldal epimerum és parapleurae appendiculatae, — fels oldal episternum és 1.
vcdlszöglete
1.
elytrorum,
an-
gulus humeralis.
Szárnyívecske
arcalus. terecske 1. area. Szárny-íz vápa 1. confunctura, pteropega. 1.
Szegytövis,
xyphus.
l.
Szembetnen Szemcsés
Szemek
—
-
— — — —
I.
].
barázdás
1.
csoportos
1.
csupasz
oculi canaliculati.
oculi glomerati. oculi nudi.
1.
egyszer, elálló
evidenter.
granulatus. ocuU.
1.
stemmata.
1.
oculi distantes. oculi semi1.
1.
— félholdforma lunares. — fiók oculi
simplices,
1.
stem-
mata.
— -'
— —
— — — —
gömböly
oculi globosi.
I.
kiálló 1. oculi prominentes. közelédló 1 oculi approximati. osztott
oculi partiti.
1.
összeér pilh'is
Szem folt
Szemkeret Szeraöles
oculi hirti.
1. 1.
1.
Szemölesös
conniventes.
oculi compositi. oculi superciliati. 1.
].
szrös
oculi
1-
összetett
Szemfoltos
angulus suturalis.
—
Szeg'y 1. sternum. közép 1. mcsosternum. utó 1. metastermun.
parapleurae.
cantia.
—
—
Szegélyezett ). Umbatus. Szegélytér 1. limbus. Szeg'íubarna 1. caryophylleus.
1.
el.
egymásra boruló
1.
—
1.
1.
embolium.
1.
sutura. fed., 1. sutura imbricata. összeforrt, 1. sutura connata. Szog'ély 1. limbus.
].
Szárnycsiffa,
—
parastigma, ptcro-
1.
stigma, stigma.
Szárny varrat.
suctoria.
c.
i.
Szárny 1. ala. Szárnyas 1. cdatiis. Szárnyatlanok 1. Aptera.
csonka
Szárnyjeuy
Szárnytoldalék
1.
—
51
ocellus. 1. 1.
ocellatus.
orbita.
ver ruca. papillosus, verru-
jxqj illa., 1.
catus, verrucosus.
Szennyessárga
1
luridus, ochra-
ceus. 4*
52
Szentjánosbogár-félék
Lam-
Szeiiíjánosbog^ár- félék 1. pyridae. Szénfekete 1. cathonarius.
Széthajló
1.
divaricatus,
Szih'akék 1. pruinus. SzilV'ányok 1. hranchlae. Színfolt 1. plaga. Színjátszó 1. iridicolor és
iri-
antlid, glossa, prohoscis
1.
merít
haustellum. glossa, rostellum in-
1.
1.
Szívforma
cordatns. visszás 1. ohcordatus. Szöcske-félék 1. Locnstidae. Szög" 1. (oignlus. rég 1. angahis apicalis. Szöglet 1. migulus. váll 1 anguJus humeralis. paizs 1. angulus scutellaris.
—
1.
— —
—
—
1.
—
csúcs,
szárnyfedké
elytro-
1.
angulus apicalis.
varrat, hels, a szárnyfedké elytrorum a/igtdus suturaUs. paizs, a szárnyfedké. 1. ely-
trorum angulus
Szörcsuklya
Szrös
Talp
plánta.
1.
1.
1.
scuíellcM-is.
capilUtium.
1.
illosa
1.
—
tapadó
pilifer, piliger,
pilosus.
— —
1.
nigropiceus,
piceus.
— —
— —
I.
harna
griseus.
cervinus. egér 1. inurinus. fehér 1. incanus. fehéres 1. canus. ].
1.
arolia.
palpi. 1.
palpi lahiales.
cdsó állkapcsi
1.
palpi ntaxil-
lares.
Taraj
—
crista.
1.
nyakszirt,
Tarajos
1,
canthus occipitalis.
cri status.
1.
Tarka 1. festivns. variegatus. Tarkó cervix. Támasztó 1. fulcra. Táska 1. hursa. 1.
— —
p)árzó-táska 1. h. copulatrix. vias:í 1, hursulae ceriferae.
Távolálló
distans.
1.
Tegezszitaköt-félék
1.
Phry-
ga)ndae.
Tejfehér
Tekés
].
Termet
Szurokíekete
1.
alsó ajki
Sziinyog-félék
CuUcidae.
j^elottae.
1.
Tapogatók
Teljesen
1.
plantulae.
1.
Talpacska, tapadó
SzörösödÖ 1. puhescens. Szövölepke-félék 1. Bomhycidae. Szú-félék 1. Bostrlcliidae.
Szürke
tuhulus.
1.
— húsos plánta p>ulvillata. — kefeforma plánta scopacea. — szemölcs pikkely ü plánta lamella to-pap — szivacsos plánta spongiosa.
Talpacskák
sziiró l.punctellKm.
rum
tojócs
1.
Szipókabiirok 1. glossotheca. Szítakötö-félék 1. LihelluUdae. Szivacsos, 1. spongiosHs.
—
Tag-olt
1.
pödört volutum.
—
partheno-
1.
genesis.
promuscis.
—
caesius.
1.
Szíízen-szaporodás
disans.
—
l.funtatus. cinereus. ólo)n ]. ptlumheus. vörhenyes 1. cervinus. Szürkekék 1. glaucus. Szürkésfehér 1. canus, incanus.
Szürkéskék
expansHS.
Szípóka
Szürke füst — hamu 1.
— —
diveryens. Szétszórtíiii 1. disperse. ].
Szétterpesztett
— Térdes
1.
lacteus.
glohosus. exacte.
1.
Tengerzöld
aquamarinus. Terecske, szárny 1. area. 1.
1.
habitus.
Testg'ytírü
1.
segmentum.
Testszelvény 1. segmentum. Téglaforma 1. quadrangulare. Téglavörös 1. lateritius. Térd 1. genu. Térdelt 1. getiiculatus. Térdes 1, fractus.
Tisztasárga Tisztasár.tfa
Tojásdad
— visszás Toj()esö — tagolt,
1.
fedké
tnhnlus. Tojócsö-lürész 1. serra. Tojórovarok 1. ocipara.
Tollas
1.
pennatus, innnatus.
1.
— egijenlötleinil,
1. iniparipinnatus. ohtnsus. Toiiíjíor, 1. trochanter. Tor 1. thorax.
Tompa
— —
—
1.
prothorax. közép 1. mesothorax. elö
1.
ufó
nietathorax. Torbiirok 1. cyathotheca. ].
Tornyos,
Torok
1.
].
1.
X.linipidus.
Tömötten crehre. Tör 1. cuspis. Tör forma ensiformis. 1
1.
mucronatus.
1.
Tövis 1. Tövises
aculeus, spina. 1. aculeatus, echinatus. Tíí 1. cuspis. Tülieg'yíí 1. cuspidatus.
Tündökl
1. lucidus. aculeus, spina. 1. aculeafus, echinatus.
Tüske Tüskés Tzpiros 1.
Ujjas
1.
1.
ignitus.
digitatus.
Umbrabarna,
1.
umhrinus.
rtótor háta 1. metanotiun. riö 1. sessilis. Üstök 1. corgpha. Üstökös 1. capillatus. Üveg'es 1. hycdinus. Üveg'Szerü, 1, citreus, dtrinus. Varrat, szárnyfedké 1. elytrorum sutura.
Varratszél, szárnyfedké], elytro-
rum margó
Vájt Váll
1.
ferreus.
].
concavus.
].
liumerus.
Vállbütyök 1. callus axillaris. Vállbütyök-leniez 1. frenum. Váll-lemez 1. scapulae. Váll-szöglet 1. ccngulus humercdis.
—
szárnyfedké 1. elytrorum angulus hunieralis. Váltakozva 1. altematim. Vesefornia
reniformis.
1.
1.
Tölcsérloriua 1. infundihulifomiis Tönieg"esen 1. confertim.
Trös
Vassziníí
Vékonyodott 1. attenuatus. Vérvörös sangvineus. Viasztáskák 1. hursulae ceriferae.
hasis.
Tökéletesen átiáíszó
1.
AV'gbiinkó 1. clava. Vég'Szög 1. angulus apicalis.
turritiis.
gúla. Toroldal 1. pleurae. Torz, 1. nionstrosus.
Tö
a szárnyelytrorum angulus suhelsö,
turalis.
obovítlis.
].
ovipositor, terehra.
1.
oö
Varratszöii'let,
jlaüus.
ovális.
1.
—Vörös
suturcdis.
Villa
1.
furca.
Világosan Villás
1.
distincte.
hifurcatus.
1.
Virágbogár-félék 1. Cetoniidae. Visszás kúpforma 1. ohconicus. Visszás szivforma 1. ohcordatas. Visszás tojásforma 1. ohovalis, ohocatus.
Vízipoloskák
Hydrocorisae. 1. Viziskorpió-Í'élék 1. Nepidae. Víztiszta 1. limpidus.
Vonal 1. Vonalas Vörös 1.
linea.
lineafus.
1.
ruber. 1. rufus.
Vörlieny<'s
Vörhenyesbarna 1. hrunneus. Vörhenyesíehér 1. ruhido-alhus. Vörhenyes-szürke 1. cervinus. Vörös 1. ruber.
— — — — — — — —
barnás
1.
lá)íg
ignitus.
ferrugineus. bibor 1. puniceus, purpureus. czinober 1. cinnabarinus. jáczint 1. hyacinthinus. réz
1. I
tégla
vér
1,
cupreus. 1.
laterit i US.
sangvineus.
54
Zaíiikék
Zafirkék 1. mpphirinus. Zavart 1. confusus.
Zavartan
1.
confuse.
Zöld. virkUs. feketés 1. atro-vireiní.
— — fü granii)ieus. — hagyma prasinus. — olaj oUvaceus. — rezes aeriiginosus. 1.
1.
1.
1.
— Zsizsikfélék Zöld sárgás
—
1.
smaragd
Jlavo-i-irens.
smaragdlnns. tenger 1. aquamari)ius. Zöldell 1. prasinus.
—
Zöldcsíekote
1.
1.
Zöldessárg-a prasinus. Zsírfényíí
1.
Zsizsikfélék
1.
corcinus.
fiavo virens,
adiposus. 1.
Bruchidae.
55
A
Terinészethidományi
Társulat kiadvánvaihúl
még a következk:
kaphatók
Természettudományi Közlöny, pótfüzetekkel,
I
—
— XXV.
i868 1893. Szerkesztették Szily Kálmán, Peth Gyvila, Fodor József, Paszlavszky József, Lengyel Béla és Entz Géza, 915 ívnyi tartalommal, 1797 rajzzal és 1 Ara együttesen 88 forint. Külön csak a mmelléklettel. következ kötetek kaphatók: L, V., VI., VIII.,IX., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIIL, XIX., XX., XXIL, XXIV. Egy-egy kötet 3 frt,a XX., XXIL, XXIV., XXV. kötet a Pótfüzetekkel 4 frt. Egyes füzetek 30 krajczárjával kaphatók.
kötet,
—
-
Monográfiák és egyéb kiadványok
A
Magyarországban megfigyelt fajaik. 4 mlappal. 2 frt, tagoknak i frt 50 kr. Békessy A tejgazdaság is sajtkészítés. 202 \2é]Z'L2\. 2 frt.
Bartsch
:
sodró-állatkák (yRotatoria) és
:
Csanády-Plósz
:
A
borászat könyve. 47 rajzzal. Bolti ára 4
tagoknak 3 frt. Czógler A fizikai egységek.
tagoknak i frt 50 kr. Daday Magyarországi Cladocerák magánrajza. 4 táblával. 2 A magyarországi Myriopodák magánrajza 4 táblával. 2 :
2 frt,
:
— — A magyar állattani irodalom tagoknak
frt,
.
ismertetése
1880
— 1890-ig.
frt.
frt.
2 frt,
50 kr. Emlékkönyv, a Természettudományi Társulat életének félszázados évfordulója alkalmából, 150 szövegbeli és 6 tábla rajzzal. Bolti ára 6 frt, kötve 7 frt; tagoknak 4 frt, kötve 5 frt. (Lásd a Könyvk. Váll. 7. cziklusát.) Entz Tanulmányok a véglények körébl, i kötet. 6 frt, tagoknak 4 frt. Filarszky A charafélék. 20 ábra, 5 tábla rajz. 2 frt, tagoknak i
frt
:
:
1
50
frt
kr.
Greguss Összegyjtött értekezései, kötve 2 frt 50 kr. Gruber Útmutatás földrajzi helymeghatározásokra. 28 :
:
2 frt.
Hazslinszky
:
A magyar
— A magyar birodalom
birodalom zuzmóflórája
viohflórája.
2 frt.
.
2 frt.
rajzzal.
56
Hegyfoky A :
májiishavi ??ieteorólógiaiviszonyok Magyaroj'szágon
tagoknak 2 frt. Hensch Az okszer talajmíveUs. 117 rajzzal. 2 frt, tagoknak 1 frt 50 kr. Hermán: Magyarország pókfaimája. 3 kötetben, 10 táblával (csak a II. és III. kötet kapható 8 frtért).
50
2 frt
kr.,
:
— A magyar halászat könyve.
—
Fzve
I., II.
kötet
290
rajzzal és 21
m-
(Lásd a Könyvk. Vállalat V-ik cziklusát.) Pettmyi J. S. a ?nagyar tud. madártan megalapítója, arczk éppel és színes mlappal. 4 frt, tagoknak 3 frt. lappal.
Inkey
Nagyág
:
I 2 frt.
földtani
és
bányászati viszonyai.
23
rajzzal.
50 kr., tagoknak 2 frt. Krenner: A dobsinai jégbarlang. 6 színes táblával, i frt 50 kr. László: agy a7'országi agyagok chemiai elemzése. Ára 50 kr. Pungur A magyarországi tücsökfélék természetrajza. 6 tábla rajzzal. 2 frt 50 kr., tagoknak 2 frt. Schenzl Útmutató meteoritek megfigyelésére. 2 rajzzal, i o kr. Magyarország földmágnességi viszonyai. 9 frt, tagoknak 7 frt. Útmutatásföldmágnességi helymeghatározásokra. 113 rajz. 2 frt. Simonkai: Erdély edényes jló?'ája. 5 frt, tagoknak 4 frt. Stahlberger Az árapály a fiuviei öbölben. 8 táblával. 2 frt. Szilasi Czukrok. Czukros anyagok megvizsgálása, i frt 50 kr., tagoknak i frt. Szinnyei Magyarország természettudományi és mathematikai köny vészét e, i4j2-tSl i88yig. (Száz arannyal jutalmazott pályam.) 4 frt. Ulbricht Adatok a must- és borelemzés módszereihez. Ára i frt. Vángel Allatok konzerválása gyjtemények számára, i frt, tagoknak 70 kr. 2 frt
M
:
:
— —
:
:
:
:
:
Természettudományi Könyvkiadó-Vállalatból
:
IV. cziklus (1881—1883)
5 kötet 18
frt
V. cziklus (1884—1886) VI. cziklus (1887 1889)
4 kötet 18
frt
12 kötet 18
frt
8 kötet 18
frt
VII. cziklus (1890
— —
1892)
Népszer természettudományi eladások gyjteményé-
bl
666 7^
egyes füzetek.
A PESTI LLOYD-TARSULAT KÖNYVSAJTÓJA.