DADAY JEN. O O --V C> « A LEIRO ROVARTAN LEGFONTOSABB MSZAVAINAK FOGLALATJA. Dl- BUDAPEST. A K. ÖSSZEÁLLÍTOTTA

y

n^ )J

A

)

)

lV

Xt/ \J

A LEIRO ROVARTAN LEGFONTOSABB MSZAVAINAK FOGLALATJA.

A

K. M.

S

TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL

KÜLÖN BIZOTTSÁGÁNAK KÖZREMKÖDÉSÉVEL

ÖSSZEÁLLÍTOTTA

Dl-

DADAY JEN.

103

ÁBRÁVAL. i\ r>

OO

í^ --V

BUDAPEST. KIADJA A

K. M.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT, 1894.

o "^

',~t

C> ^ '^ «

1

k

ff

A ±\j \j

TTT

m liiiiiii^i

111

u

A

m

D

U iiii l

A LEIRO ROVARTAN LEGFONTOSABB MSZAVAINAK FOGLALATJA.

A

K. M.

S

TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL KÜLÖN BIZOTTSÁGÁNAK KÖZREMKÖDÉSÉVEL

ÖSSZEÁLLÍTOTTA

DS^

DADAY JEN. ///

103

ÁBRÁVAL.

BUDAPEST. KIADJA A

K. M.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. I«94.

A PESTI LLOYD-TÁRSULAT KÖNYVSAJTÓJA.

1 ársíilataiiknak 1889. éoi február 30-ikán tartott válusztniányi illésen Frivaldszicy János és Horváth Géza, rámutatva hazai entomolo(jiai irodahnunk terén az elnevezésekben és mszavakban mutatkozó ingadozásra, s kifejezvén a rovartani mszavak megállapításának és teljes Összeg;/üjtésé)iek szükségét, a már ez ügyben dolgozó szakbizottság

rovartani

nevében

arra.

mszótár anyagának

kérték a választmángt, hogy a

Duday Jent

Dr.

összeállításával

hízza meg.

A

választmány ez indítványt elfogadta

Daday Jent az

s

össze-

lUlítással megbízta.

A év

titkárság az összegyiíjtött anyagot kiszedette

június végén

kérvén

a

ket, ^^(>y

szakembereknek kéziratképen (t^

elsorolt

s

még ugyanazon

megküldötte, fel-

mükifejezésekre javaslataikat, meg-

jegyzéseiket október végéig szíveskedjenek beküldeni.

A beérkezett füzetek a bizottsághoz tétettek át, melynek Sziiy Kálmán, majd Frivalclszhy János elnöklete alatt Daday Jen, Entz Géza, Horváth Géza, Mocsáry Sándor és Paszlavszhy József tárgyalta

a

mszavakat

E

voltak a tagjai. s

bizottság

számos ülésen

1893 szén adta át megciUapodáscmak

kész eredményét. Most, íme, a nyilvánosságnak adjuk át

szak-entomológusaink

tegyék

merítsenek belle buzgalmat

hasznát,

s

kívánjuk, hogy ne csak

ha)icm

ilynem szótárak

más

szakbeliek

is

összeállításéira s járul-

janak hozzá, hogy irodalmunkban a természettudományi mszavak megállapodcísra jussanak.

Budapest, 1894. április

4.

Dr.

Wartka titkár.

Viricze,

EL08Z0. Frivalclszlcy JdflOS „A magyarországi Téhely-röpüek (Coleoptera) müszavahiak magyarázata sth.^' czímü dolgozata volt az egyedüli oly magyar forrás-munka^ a melybl Irodcdmniikba)/

ez

ideig

a rovarleirással foglalkozó meríthetett.

Mikor a Természettudományi Társulat Választmá/tya nieghizásáhól a rovartani mszótár anyagának összegyjtéséhez kezdettem., a Földi JdflOS ^Természethistória" -ján ki vili els sorban én is ehhez a forráshoz fordultam. De hogy kitzött feladatomnak annál inkább megfelelhessek, felhasználtam a Jlfüller J. logica^^

czímü latin-német munkáját

és

a mely

a

volt,

lehetleg eleget tegyen

s

színvonalán

nyelvibik

a rovarok leírásával foglalkozóknak

melyek egy rovar orismologiai

szolgáljon.

e

lenni

magam

hogy az

is

egyes

is^

szerencsés voltam.

e

A

e

feladattal

a melynek különbe)i egyik tagja

Ez az oka

rovar-rendek, családok

magyar mszavai

mszavakra,

nem csupán rajtam fordult meg,

azonban

véleményén

bizottság

Tlem

munka tartalmának

hanem a Természettudományi Társulat Választmányától megbízott

minden

leírásánál tekintetbe jöhetnek.

kiválasztása és magyarázatuk, tehát

megállapítása

végleges

Fauna

kivánahnainak

telhetleg kiterjesztettem tehát figyelmemet mindazokra a

mszavak

,,

is.

tekintetben megbízható és tájékoztató Ixútforrásúl

a

Zj.

hogy irodalmunknak oly munkát nyújtsak,

mai

tudomány

Terminológia entomo-

Redteilbctciier

austriaca^ müvének ide vonatkozó adatait

Fötörekvésem az

..

és

egyebek között annak,

nemek szárnyerezetének

munkából kimaradtak.

A

bizottság

ugyanis

ezeknek, mint nagyon speciálisaknak, végleges megállapítását egyelre

nem

tartotta szükségesnek.

Az

orismologiai leírásokhoz

szükséges

zatukon kivül azonban Jigy elemmel van

e

mszavakon és magyarámunka a rovarrendek és

egyes családok macjyar elnevezésére

;

de

e

tekintetben,

minthogy ez

egyenesen a nomenclatura dolga, csakis néhány példát akar szolgáltatni

más családok

elnevezésének módjára,

A szövejben alkalmazott ábrákat illetleg egy részét természetbl, említett

más

incgjegyzaii/hogy ((zok)iak

részét a Jlfilller J.,

munkája, vagy pedig ClaiiS C.

és

Frivaldszhy

J.

LeiVIbis-Liid'Wig kézi-

könyre nyomán rajzoltam. Budapest, iSUé.

Ltprilis 4,

Dr.

Daday Jen.

'f

'

^

ROVARTANI MÜ8Z0TAR.

T.

Abbroviaíus

—

megrövidült. Abdoiiioii pofroh. cainpaiiulatiiiu harangforma potroh ; pl. az Eulophiis xanthopus-ó, (1. ábra).

—

—

—

—

—

coaretatiiiii

karcsú

töv

szárnyúaké

potroh^ a pikkelyes

a legtöbb kétszárnyúé (4. ábra). eorinUiiiii szarvas-jwtroh az, a melynek hátán nyujtvány van. dentatuiu fogas potroh ; melynek haslemezei valamelyikén fogszer kiemelkedés van. s

—

—

—

—

—

eloii^'atuiii

mint roh^ (3. ábra).

— megnyúlt potaz

pl.

Agrio)i-é

— potroh; mint a Forficulá-é. ábra.) — foveolatiiiii — gödrös potroh. — liastatiiiii — dárdás potroh. — lamíiiatuiii — lemezes potroh. — lobafiiiii — karéjos potroh. — iiiari^íiiatuiii — karimás p)Otroh. — potiolatuiii — nyeles p)Otroh^ mint a Stnierá-é ábra). — .sessilc — potroh. — spiiio.smii — tüskés potroh^ tövises potroh. A b ni p tus — megszakadó. — hirtelenAbnipto-clavatii.s —

f'oreipatiiiu

ollós

pl.

(2.

pl.

(5.

íilö

hunkós. Rovartani mszótár.

— rejtett; Cassida ábra), Acetabuliim — ízvápa. Aeiculatus — karczolt az Abseoiiditus

pl.

a

feje. (6.

olyan a mely mintha tvel össze-vissza karczolva ;

fölszín,

volna (7.

ábra).

—

Acridiidae Sáskafélék. Acroceplialus csúcsosfejü.

—

—

Aciileatiis tüskés, tövises ; a fínom, hegyes tUskékkel fedett fölszín, pl. a Hispa tüskés szárnyfedi (8. ábra).

—

Aculeus

—

tüske.,

a

tövis.

méhek

fulánkja. Aeuiiiiiiatus hegyezett. Aciltus hegyes. Adipo.sus zsirfény. Adnatiis odanött, hozzánött. Adspcrsus, coiispersus —hintett., petty ezett; valamely testrész, ha különböz szín kis pettyek

fIllánk

;

— — —

vannak

—

rajta

tömötten egymás

mellett.

— —

Aduiicus horgas. Aeiieus hronzszínü ; a bronznak fémfény zöldessárga színe.

—

Aenigiiiosiis rezes-zöld ; rozsda színe. Ala szárny. Alatiis szárnyas.

—

Albus

2i

réz-

—

—

Alli§atu.s

fehér.

—függ,

alligata".

mint pl.,,Pnpa

^

AlligatiiS" Ampulla

Anwtiihohl --átnemalaktó romrok; az olyanok, a melyek lárvái soha sem alakulnak át nyugvó és, nem táplálkozó bábbá, hanem

\

I

i

;

Aiiiciliyísíiiiiis

—

ametisztszím'i

ibolyaszín. Ampliatiis és ampliíicatiis élszélesedett, pl. a Cassida szárnyrilá(jos

—

2.

mindig táplálkoznak és mozog-

|

nak, a míg csak kifejlett róva "Arokka nem válnak.

fedi

(9.

Aiiipiilla j

ábra)

— csul-hja

;

a Hemipte-

ráknál a Tingisfélék elötorának

Anastomosis -Antennáé brevirostres hátán

ked

azok, a melyek

többé-kevésbbé

kiemelcsuklyaszeríí hólyag.

—

AiiMstoiiiüsis

ös^.zctoi-kohís

szárnyerek vég"Sü ágainak

;

a

()sz-

hajlottak, mint

—

—

szög^ szöglet.

apíealis

—

régszög, a szár-

szög. Aiiíiulus huiiieralis

--

—

—

vállszöglet

paizsszöglet keskenyedett.

seutelhiris

Aiin'iistatiis

—

—

líll

egyenletes

—

—

—

mm 1/

—

csápok; azok, a melyeknek izei kivétel nélkül egyformák. közelálló approxiiiiatae csápok ; azok, a melyek egymás közelében erednek, mint pl. a Chrysisekéi (12. ábra). vékony odott attcniiatac csápok; azok, melyeknek kö-

nyak, vagy szárnyfedk végén

lev

módjára a Myrmeleo-

sarló pl.

néi (11. ábra). Autemiac aeqiiale.s

szenüvése. Aiig'iiliis

3

\ /

'í'\

lícíMm

/ Vo/ 6.

14.

12.

Aiiiiulatii.s

— gyrs.

—

csápok. abbrev iatae és brcvissiigen rövid csápok ; azok, inac a melyek a fejnél rövidebbek. csonkaabrupto-davatae mehnnkójii csápok ; azok, lyeknek bunkója csonkított, mint pl. a Coccinelláéi (10. ábra). aduiieo-íaleatae vagy falci-

AiiteiiiuU'

—

—

—

—

—

íoriiie.S

—

sarlófornia csápok

zepe vékonyabb, mint két végük pl. a Helophoriisé (13. 'ábra).

—

aiiriciilatac

— fiUes csápok;

azok,

melyeknek

vájt,

fülkagylószerü

alsó íze

a szélesedett s részben eltakarja,

Gyrinusé barbatae

ki-

lemezzé

következt mint

pl.

a

(14. ábra).

—

— szakállas csápok

azok, melyeknek egyik oldalát

szrök

—

fedik.

bi'ovirostrcs

—

orrtövl csá-

Antennáé breves — Antennáé dentatae a melyek a száj tövénél erednek. rövid csáAnteniiac brcv^es 2)ok\ azok, a melyek csak oly hosszúak, mint a fej. megrövidült brCA'iores csápok ; azok, a melyek a fejnél hosszabbak, de a testnél mégis 2)ok

;

—

—

—

rövidebbek.

—

—

csápok, ollós chelatiie azok a kétágú csápok, a melyeken az egyik ág mozgékony, mint pl. az Elenchus-h (15.

ábra).

—

ciliatae

a melyeknek

csápok, egyik oldala pillainllás

szrös, snllangos csápok; cirratae

szerííen

—

—

—

18.

17.

vagy fésüformán pl.

a Lnc;inusén.

— —

málnak, mint pl. a Melolontháén. (jalUrosperfoliatae hiinkójú csápok; azok, a melyeken a bunkó izei egymástól élesen elkülönültek, mint pl. a Hydrophilusén. clavatac v. eapitatac bunkós csápok ; azok, a me-

— —

—

Ij^ek

egy hosszú, feltnen elüt

—

20.

19.

—

—

azok, a melyeken a bunkó izei oly szorosan vannak egymáshoz illesztve, hogy az izesülés alig észrevehet, mint pl. a Platypusén.

— —

fissá c

csápok

;

bunkó

izei

azok,

— hasad t-h a

II

nkójii

melj'-eken

a

egyik oldalon fürész-

— —

alaprészbl, a töhöl scapus hosszú, többiz középrészbl, az ostorhói flabellum s nagy,

cirrosae pamatos vagy csomótás csápok; azok, melyeken hosszabb, szörcsomócskák vannak, mint a Thrypséin (17. ábra). claAa exarticiilata vagy solida tömör-bunkójú csápok;

—

—

—

— —

—

—

laiuellatac lemezeshunkójú csápok; azok, a melyeken a bunkó izei egyik oldalra kinyujtott,széles lemezkéket for-

azok, a melyek egyszer vagy kétszer féssök és ágaik igen hosszúak, iveitek, szrözettek, mint pl. a Lophyruséi (16. ábra).

—

elállanak, mint

\

22.

21.

széles végrészbl, a bunkóból clava állanak. (18. ábra).

—

—

—

tuiiicatae burkolt bunazok, kójú csápok ; a melyeken a bunkó izei tölcsérformán egymásba mélj^edtek, pl. Lethrus (19. ábra.) cli literi formes

csápok

;

a

—

korongos

melyeknek csúcsíze

korongforma,

pl.

(20. ábra).

—

Clinterocera

—

kéteoniposito-piuiiatae szer tollas csápok ; azok, melyeknek oldalágai ismét tollasok (21. ábra ) dentatae fogas csápok azok, a melyeknek izei finom, heg3^es tüskékkel fegy vérzettek.

—

—

Antennáé dichotomae

v.

furccatae

Antennáé dichotomae v. rureatae

— villás csápok

azok, a melyek tübbé-kevésbbé egész hossznkbíin két,

;

leggyakrabban egyenl

ágra osztottak. Ha az ágak lantszerüen hajlottak, akkor lyratodichotomae lant-ágúak

—

(22.

—

ábra).

—

—

—

ketduplicato-peetinatae tsen féss csápok; azok, a me-

25.

—

;

teste.

—

ensiformes v. pyraiuidales trforma csápok azok, a melyek széles alapról indulva, végük felé folytonosan keske-

—

;

nyednek, de e mellett meglehets rövidek és oldalaikon élesek, mint pl. a Iryxaliséi (25. ábra). exartieulatae izeletlen csápok ; azok, melyek izeit nem lehet megkülönböztetni, vagy pedig csak egy izbl állanak.

—

—

—

távolálló

—

—

azok, a melyeknek minden egj-es

egy-egy szembetn szörpamat van, mint pl, az Eurytoma izén

p)ok

filifornies

— fonálforma csá-

azok, a melyek alapjoktól

;

hegyökig egyenl vékonyak és hengeres izekbl állanak, mint a Carabus-é (27. ábra). finibriatae rojtos csápok azok a melyeknél az ízeknek egyik oldalán hosszú, q^jközííen fekv szrök vannak. fissae hasadt csápok pl.

—

—

—

—

26.

lyeken az izek mindenik oldalán két-két nyujtvány van, mint pl. a Ctenophoráén (24. ábra). elong'atae megnyúlt csápok azok, a melyek oly hoszszúak, mint a rovarnak a

—

extraoculares

« csápok; mint pl. az Apoderiiséi (2G. ábra). faseiculatae bojtos csápok;

szemektl

—

azok, melyek egymástól távol erednek. distíciiae v. bipectinatae kétsorosán féss csápok; azok, a melyeknek izei két oldalt hosszá nyujtványokkal fegyverzettek. (23. ábra).

23.

Antennae

fornicatae

abrotaiii-é, v. a Eosalía alpiná-é.

(listantes — távolálló csápok

—

— Antennáé

azok, a melyek két vagy több ágból állanak (22. ábra). Ugyezs csáflabellatae pok ; azok a leggyakrabban lemezes-vég csápok, melyek izeinek hosszú rövid végs nyuj tványai szorosan egymás (Evanyocera) mellett állanak

—

(28.

—

—

ábra).

—

foliatae levélforma csápok ; azok, a melyek mindkét

oldalukon levélszerleg lapítottak (29. ábra). fornicatae boltozatos csápok ; azok a rövid csápok, a

—

—

melyeknek küls oldala oldala öblös vagy

bels

(Haemalastor) (30. ábra).

íves, vájt^

Antennáé fractae — Antennáé Aiiteiiiiao Iractac

— térdes csápok,

megtört csápok ; azok, a mehosszú alapíz a lyeken a többiekkel szögletet alkot (hangya). Ezeket antetiuae geniculatae-xi2Ík

is

nevezik.

A

hosszú

alapiz a tökocsáng, scapus, a többiek a csápostor^ fuuiculus. (31. ábra.) homlokon álló froiitales csápok; mint pl. a Méhfélékéi

—

—

infraocii)ares

pok ; azok, a melyeknek kúpforma izei széles végokon vájtak és a

következket

ják, mint pl. a Prionuséi (35. ábra). Antcniiac iinparipiiiiiatae

—

eggenlöilenül tollas csápok ; azok, a melyeken az egyes izek oldal-

nyújtványai

különböz

a Lophyrus-é. (36. ábra.) iiiacqiialiter-iniiiiatae

—

36.

38.

— ostoros

csápok;

az oly térdes csápok, a melyeknek csápostora hengeres, fonálforma, de egyenl vastag, mint pl. a méhe (33. ábra). fiisiforiiies orsó-forma csápok; azok, a melyek mindkét végokon vékonyabbak, mint közepökön, de máskülönben rövidek, mint pl. a Sarrotriuméi (34. ábra).

—

~

—

iiiibrieatae

—

tokolt-izü csá-

;

—

azok,

34.

38.

fiiiiieulatac

mindenik oldalon hosszúak, mint pl.

váltakozva tollas csápok

(32. ábra).

—

félig eltakar-

40.

39.

melyeken az izek levélforma nyujtván3^ai váltakozva hosszúak és rövidek (37. ábra). iucrassatae vastagodó csápok; azok, a mel3'ek végok felé fokozatosan vastagodnak a

—

—

mint

—

pl.

a Silpháé

iiiferiores

ábra). alsó-állású melyek a fej

—

(38.

csápok ; azok, a alsó felében erednek, mint a Geotrupes-é (39. ábra).

—

iiifraoeularo.s

— szem

pl.

alatti

Antennáé inoculares csápok; azok, a melyek a szemek alatt erednek, mint pl. a Seno

palpusé

(40. ábra).

—

szembl Aiiteiiiiae iiiocnlares ered csc'qwk azok, a mel^'eknek ;

eredéspoutját a szemek körülfogják, mint pl. a Ceramhyxo, (4:L ábra).

— Antennáé felé

—

—

—

közepe

szemköz i iiiterofiilarcs cs(}2)oJi-;SLZok, a melyeknek eredéspontja a szemek között fekszik, pl. a Lcptura-é (60, ábra).

vagy

loiig'íssiiiiac

—

hátrább

igen hosszít

csápok; azok, a melyek a testnél töbször hosszabbak.

4'3.

42.

táján,

erednek.

—

mint

41.

fokozatosan keskenyednek

és oldalaik élesek (25. ábra). Aiiteuiiac lougiores hosszú csápok ; azok, a melyek kevéssel hosszabbak a testnél. loiigirostres orrközepícsájjok, a melyek az orrmány

—

—

nodosae

41.

45.

f^.

—

irregidaros,

iiiaeqiialos,

—

szahálytcdan csáazok, melyeknek izei fela ; szabálytalanok, egymásritkán hasonlítanak s külön hoz iiitricatac

51-

49.

47.

—

moniliforiues — fiizéres csápok^ olvasófonna csápok ; azok,

pok

a

melyek

tnen

és

izeik

nyujtványokat viselnek. lamollatae — lemezes csápok, végizeik ha egyik oldalán lemezek vannak, pl. széles

féle

—

Meloloiitha.

—

—

laiieeolatae láncUaforma csápok; azok, a melyek csúcsuk

egyenl

vastagok

egymástól élesen elmint pl. a Tene-

különültek,

brio-é (44. ábra).

—

mucroiiatae — trös csápok ; azok, a melyeknek utolsó ize

hirtelen

hegyesedik,

mint

az Empis-é (45. ábra). nodosae csomós csápok; azok, a melyeknek középs pl.

—

—

Antennáé nutantes

8 és

ízei

végs

többinél az Otio-

a

íze

vastagabbak, mint

pl.

rhynchus lugens-é (46. ábra). hajlott-végü Antennáé nutantes csápok; azok a melyek végokon ersen hajlottak, mint az

—

Acherontia-é

—

(47. ábra),

—

palethraceae lapátforma melyeknek végcsápok ; azok, a lapátformán szélesedettek,

ízei

mint

pl.

a Palethrocoris-é (48.

ábra).

—

paripinnatae

—

— Antemiae

lönböztetni, mint

biméi

csápok; azok, a melyeknek mindkét oldalán egyenl hosszú

nyujtványok vannak, mint

pl.

a Saturniá-é (49. ábra).

pectinatae — féss

csápok ; izeinek egyik

azok, a melyek oldalán nyujtványok

m.pl.a Cerophytum-é

—

vannak, (50, ábra).

pliiinosae pelyhes csápok azok, a melyeknek szrei oly hosszúak, hogy minden

szrt egyenként meg

lehet kii-

szem

Carabuséi (52. ábra). pyrifornies körteforma csápok; azok, a melyek csúcsuk felé ersen vastagodnak, csúcsukon kissé bemélyedtek és rövidek, mint pl. a Nycteribia-é

—

—

—

ramosae

— áyhogas csápok

55.

60.

58.

tollas

—

eltti csápok ; azok, a melyek a szem eltt erednek, miut pl. a

54.

56.

—

a Tanjqms

(51. ábra).

(53, ábra).

egyenlen

pl.

Antennáé praeoculares

52.

—

serratae

azok, a mel3'^eknek izei közül csak egyeseken vannak felfelé álló nyujtványkák, mint pl, a

Dicladocerusé (54. ábra). egyenes csápok. rectae

— —

—

replieatae

—

rejtz

csá-

pok ; azok, a melyek visszafelé hajlíthatok, egy mélyedésbe mint pl. az Aphanipterákéi. seopiferac faseiculatae serratae — fürészes csápok azok, a melyeknek izei egyik

— —

=

Autennae setaceae oldalukon tak, mint

pontjukon tek, mint

fogazotElater-é (55.

fiirészesen

az

pl.

ábra).

Aiiteiiiiac

setiííerae — sörte-végü

(62. ábra).

—

—

61.

a

—

—

subiiodosae mós csápok. subpectiiiatae

gyengén

cso-

— — gyengén féss csápok. — subulatae — árforma csápok

azok a rövid

csápok, a melyeknek töizei vastagok, hosszú végízük pedig, vékony és hajlott, mint pl. a Libellu;

lá-é (59. ábra).

—

superiores

—

felsöállású a melyek a fej

csápok ; azok, fels részén erednek, mint pl. a Proctotrupeséi (42. ábra). tortae görbült csápok azok, a melyek legalább egyik

—

—

mint

pl.

a hím Odyneruséi

(64. ábra).

—

iiiigvieulatae v. forcipatac

65.

64.

törzse lapított, mint pl. a Paussidákéi (58. ábra).

gamós csápok;

—

bült,

melyeknek

63.

62.

izei

uiieiiiatae horgos csápok azok, a melyeknek csúcsize az eltte való felé visszagör-

— séta plumosa. — lapostövü spathulatae azok,

—

iiiicaíae

—

pelyhes sörte ;

hiltykös

azok a szabálytalan csápok, a melyeknek egyik-másik ize horogba megy át (63. ábra).

csá-

a melyeknek vég; azok, ize sörteformán vékonyodott, mint pl. a Stratiomyséi (57. ábra). E sörte lehet azután egijszerü sörte séta simplex

csápok

—

kisebb-nagyobb csomót nek, mint pl. a Lamia textor-é

pok

—

torulosae

visel-

(56. ábra).

V.

Platygasteréi

a

csápok; azok a melyeknek

izeik nem különböztethetk meg élesen, mint pl. a Phryganeá-é

—

ersen meggörbülpl.

(61. ábra).

—

Aiitcniiac setaceae sörtefonna csápok; azok, a melyek a mellett, hogy hosszúak, egyenletesek, s

—

— Apophysis

66.

—

karmos csápok; azok, a melyeknek végize egy vagy több

karommal fegyverzett, Ascalaphus lárvájáé

—

(65. ábra).

Aiithraciiius kékesfekete, kkékesbe fényl, szénfekete ; játszó fekete szín.

—

Auticus

mells.

Aiitlia (liaustelluiii)

— szipmka; a

Légyfélék szívó

szájszerve. Aiius véghélnyilás. Apliaiiiptera Bolhák; a kétszárnyúak egyik alrendje.

—

—

— — —

Aphididae Levéltetüfélék. Apidae Méhfélék. a czomhgyürü Apophysis tompor és a czomb közé beékelt izületi

gyríi.

:

Appeiidices auales

lu

—

Appeiiílices aiiak'S cdfeli függepl. Periáéi a Ukeh ; (66. ábra).

Aqiiaiiiai'íiius —

—

Arciiatiis

—

az a

;

—

az az apró teriilet, a melyet a szárnyerek körülzárnak.

—

Areola szárnytükör ; az Ichneumonidák három hónaljterecskéje közül a középs. ezüstszín ; az Arg'cnteus ezüstnek fémfénytí, fényl, de mindig kevéssé kékesbe játszó

—

fehér színe.

Aroliiira — tapadó falpacska

; az a puha, ragadós brkarély, a mely a Dipterák és Hymenopterák és némely Orthopterák és Hemipterák karmai között van.

—

Arthriuiii az, fiókJáhfejiz ; a többi lábfejizeknéi jóval kisebb lábfejiz, a mely a Pseudoés Pseudotrimeel (67. ábra).

tetrameráknál ráknál fordul

—

Artlirodiuiii az a fiókcsipö kis mellrészlet, a mely a Dytiscidákon és Melolonthidákon a mellet a csípvel összekap;

csolja.

Arfliropoda — ízeltlábúak. Articulatio — izülés, csukló szervnek mozgékony Ardi'iiliis

—

lábaknak melyeket

;

mely feketébe megy

—

feketés-zöld. Aítemiatus vékonyodott ; az a hengeres testrész, a mely egyik

részén kisebb átmérj. Aiiraiitiacus narancs- szín ; a narancs színéhez hasonlító pirossal kevert sárga szín.

—

—

AuratiiS aranyszín.^ aranyos; az aranynak fémfény, fényl sárga színe, de a mely kis mértékben zöldesbe játszik. Aurelia — fémfoltos báb ; az a báb, a melyen fémfény foltok vannak, mint pl, a Vanessa cardui stb. bábján. sárgaréz szín. Aurichaleeus Aurieiilae fülecskék ; némely Libellulida hímjének 2-ik pot rohgyrje oldalain álló dudorkák. Ezeket hasoldali dudorkáknak is nevezik verrucae

—

—

—

ventrales.

— Jiajnalpíros

Aiiroreus

a csápoknak és összetev részei, a azután mindig az ;

—

;

halvány

világos piros szín. hónalj. Axilla

—

—

Azureus

égszínkék^ lazurkék, fehérrel kevert vilá-

azúrkék

;

goskék

szín.

—

geszten yeszíiríi ; élénk barna szín sárga tünettel. szakállas. Barbatiis alap, tö ; a szervnek az a IJasis része, a mellyel valahová tapad vagy valahonnan kezdetét veszi.

BadiiiS

—

— szárnybog; és noduliis. Uieuspis — kélliegy, Itatliiiiis

iz

át.

—

—

két összeköt;

alaptól kell számlálnunk. Asilídac Rablód égyfélék. tiszta fekete^ Aíer, at<'i'i'iiiui.s

—

sötétkék

—

feketéskék, az a sötétkék szín, a

Atro-vii'Ciis

kis bemélyedés, a mely egyes Neuropterák mells szárnya végének közelében van. Arca szárny terecske ; mind

tetése.

—

Atro-coeriileus

valamely testszegélye akkor, ha

szín-

keverék nélkül való fekete szín. Atom ; apró színes

szíu.

íves;

szármj-ivecske

minden más

;

Atoiiius petty.

résznek a körívben fut. Areuliis

sötétfekete

vilá-

tengerzöld ; tiilnyoraóan kék

halvány, és kevés szürkével kevert

^os,

— Bifidus

coris pini fejének

—

carpus

az Antho-

mells

csúcsa.

(68. ábra.) Bífidiis ketté hasadt; az olyan

—

szerv,

a

melyen

a

hasadás a

Bifiircatus

közepén

túl,

vagy

— Capitiilum

majdnem

tövéig halad. BiriireatHS cillás ; az olyan szerv, a mely csúcsán hasítottnak látszik, de a hasítás nem terjed a közepén túl s a hasított részek tompák.

—

— kétkaréjú. — Csótányfélék, Hoinbííroiis — dHzzadthomlol-ú. líombycidae — Szövölepke-félék. Hoiubylíídae — Czinczúr-félék. Bostiichidae - Szú-félék. — csonkaszárnyIJraeliolytra Hilobus lUattidac

fed sök. Uraiiehiae

— kopoltyúkyszüványok.

IJraiilidae

—

— értelemben. liruiiiiciis — Bniehidae

MéhtetüféUk. Zsizsikfélék i'Qgihh

— —

—

—

—

sül

—

szervének

szolgál.

befogadására

—

Hiirsulae ceriferae viasztáskák ; a dolgozóméhek hasán lév üregek, a melyekben a viasz kiválik. líyrrliidac Pilulahog árfélék. Caesiiis szürkéskék. Calcar sarkantyú ; a lábszár-

—

—

—

nak

mozgatható tüskeforma nyujtványa. Callosiis duzzadékos ; valamely testrész, ha széle dnzzadt. CalliLS bütyök ; valamely testrész duzzadt kiemelkedése,

— —

11

—

Calliis axillaris v. huiiieralis vállhütyök ; a szárnyak izesülésénél lév bütyökszeríí küls

duzzadás.

—

—

hónaljhütyök a szárnyak izesülési pontjánál lév alsó vagyis bels bütyök. frontális Jwndokbütyök a csápok között a homlokon lév bütyök. eilbitalis

—

—

—

Ca iiipaii lilatus

haraiigforma. Caiialíeulatus — csatornás; az a szerv, a melyen egyetlen rovátka fut végig.

Caiithus

—

fejpárkány ; a szemeket egészben vagy részben fels és alsó félre osztó kiemelkedés. (Geotrupes.)

—

—

vörhenyesbarua, az olyan barnaszín, a melyben túlnyomó a vörös. líiiccatus duzzadt, pofok. Ituceiila ajaklemez; a Hemipterák szipókájának tövén lév két lemez. Hiillatiis, bullosus hólyagos. IJuprestidae Díszhogá) félék. líiirsa táska; általában a testnek minden zsebforma mélyedése. copulati'ix párzó-táska ; a nöi ivarszerv hüvelyének az a toldaléka, mely a hím közö-

—

fissum

oecipiíaiis nyakszirttara) némely szitakötöféle fejetetején a szemek mögött lév haránt

kiemelkedés. CaiiiiS

—

szürkésfehér^

fehéres-

szürke.

Capillatiis

—

üstökös; az

a ro-

melynek homlokán szrök vannak var,

—

ször-csiiklya ; a Bagolypillefélék eltorának hátán lév szrkiemelkedés.

€apíllítíiliii

Capitatiis lásd elavatus.

Capitulum

lásd elava.

—

Capítuluiii t'Oiiiposituiii Összetett csápbunkó ; az olyan csáp-

mely

bunkó, a áll, mint

a

több részbl Necrophorusé

ábra).

(69.

—

pl.

exarticulatiiiii

—

és solidiim

egyszer csápjbunkó ; az olyan csápbunkó, a mely egyetlen Ízbl áll, mint pl. a Histeré (70.

—

ábra).

fissuiii

— hasadt csápbunkó

;

az olyan, a melynek izeit egyik oldalon bemélyedések választják el egymástól, mint pl. a

Lucamisé

(71.

ábra).

Capitulum inflatum

12

Capítulum

—

iiiflatiim

csáphunkó

;

miut

(72. ábra).

pl.

duzzadt

a Paususé

—

—

lemezes csáplamcllatiiiu bunkó ; az olyan, a melynek izei

oldalukon

egyik

lemezekké

szélesedettek, mint pl. a Polyphylla fiillo-é (73. ábra). galléros csáppcrfoliatum htiukó ; az olyan, a meljaiek izei harántul ívelten állanak el egymástól, mint pl. a Dermes-

—

—

tes-é

(74. ábra).

— Capiit

lostratum

egyszeren v. zegzugosán és

—

—

—

—

—

lyedt. pei'pciuliciilare

—

73.

72.

—

tuiiieatiim tölcsét-es csápbunkó ; az olyan, a melynek

tölcsérformán

izei

egymásba

illenek és egymást fedik, mint pl. a Lethrus cephalotes-é (19.

Capiit

—

ábraV

—

fej.

abseoiiditiiiii,

occultiim

—

obtcetum, fej; az tor elöpár-

rejtett

olyan, a melj^et a kánya elföd (Cassida). clypeatum pajzsos fej; az olyan, a melynek elszélé

—

—

függö-

71.

68.

—

széles-

kinyúló, (Ateuchus.) Capiit doelivc lejts fej (1. c. porrectum). kifohUt fej exsertnin az olyan, a mely a torból kiáll s egyszersmind mintegy kocsány a van, pl. Meloe beékelt fej ; az iiiscrtuni olyan, a mely hátulsó, nyakforma részével a torba ersen bemébített

—

75.

; az olyan, a mely a hosszvonalára függlegesen áll, pl. Dorcadion.

leges fej

test

— porrectum

—

rézsútos fej, mely a test hosszvonalával tompa szögben áll(Amara, (deciive)

Pterostychus). behúzható fej. rctraetile retraetuiii behúzott fej ; az olyan, a mely a mellkasba

— —

— —

homlokáig bemeriil, pl. Anobium. rost ratu 111 — ormányos fej;

—

pl.

a Curculionidáké (75. ábra).

Caput transversuin— Cerci CajHit traiisvorsmii - haránt fej; az olyan, a mely szélesebb, mint a milyen hosszú, mint pl. a Dicellocerasé (76. ábra). A ertieale 1. peipeiidiciilare. Carabidao Futrinkafélék.

—

—

Carboiiarius

—

szénfekete^ korom-

fekete.

—

az alsó állkapCardo sark csoknak az 'a haránt részlete, ;

a melylyel a fejhez izesulnek. az alsó állkaluaxíllae pocs sarka. Cariiia gerincz, horda, orom a test valamelyik részén lassan-

—

—

—

13

játságai a bor és szárú keverékét teszik, mint pl. a Thais

Polyxena bábburka. Caryophylleiis szegfübama

—

a szegfííszeg barna színe. Cassididac Pa izsbog úrfélék. Castaueiis gesztenyebarna, gesztenyeszín, rötharna. Cateiiatus - lánczszerü; az olyan

—

—

-

ékítmény, melyen a hosszúkás,

ers

kiemelkedések

a

láncz

szemeire emlékeztetöleg követ-

keznek

egymásután

sorokban

(77. ábra).

Cauda

—

fark; a potroh

far-

77

76.

78.

ként emelked, hosszúranyult, éles kiemelkedés. Cariiiatus ormos; az a

—

testrész

melyen végig.

vagy testfölszin egy kiemelkedés

—

a

fut

olyan ékítmény, melynek mélyedései hosszúkásak, sokféleképen hajlottak, mintha férgek rágták volna ki. Cariieus húspiros, hússzín.

Cario.siis

—

rágottas

—

;

az

Cartilagiiieiis porczogószer az olyan szerv, a mely vastag, kissé átlátszó, hajlítható és sa-

gyíírííjén

Caudaíus

elforduló függelékek. az olyan farkos

—

;

potroh, a melynek fargyíírííjén

farkforma nyujtványok vannak. Ceeidoiiiyidae Gubacslégyfélék. Ceplialotlieca fejburok; a bábnak mells félgömbforma sze-

— —

lete,

a

mely a késbbi,

kifejlett

teljesen

rovar fejét zárja

gában. teratotlieea

—

ma-

csápburok; a báb

burkának az a részlete, a mely a késbbi, teljesen fejlett rovar csápjait zárja magában. Cerci fartoldalékok; az alfél

—

14

Cerviniis

— Chrvsali.s

melynek

két oldíiláu lévü két rövid, izeit függelék, mint pl. n Bhittáii

tarkó;

részlete.

n

nj^ak

bábalakja, mely derekán átvetett övvel van odaersítve pl. Pierisek (81. ábra). nijUtgubójú eustodita báb; az olyan tökéletes báb, a melynek gubója a fejvégen részben nyitott, mint pl. Satur-

fels

—

—

—

Cotoiiiidac

fölfelé

—

~

—

csápburkai

állók (80. ábra). ChryNalis cíiigulata öce,^ báb; nappuli pillangók szögletes, a

(78. ábra). Corviiiiis vörhenijesszürkr, gunpej, szürkebarna; szennyes vörösbe játszó sziiike szín.

Corvix

"lossata

Virághogdrfélék. Clialybaeus aczélkék. ChiWiWter ~JeUem,hch/eg ; a fajok,

—

#1 mvmk Jimmk 79.

81.

82.

nemek, családok, rendek, osztályok ismertet jelei. Clielatiis Cili ti II

—

—

I

ollóforma, ollós. khitin ; az ízeltlábú

állatok vázának alapállománya. Cliiysalis báb.

—

Cbrysalis atteiiiiata— orsóforma báb; az, a melynek egyik vajíy mindkét vége vékonyodó (79. ábra).

—

aurita

:

—

83.

nia pyri bábja (82. ábra). eyliiKlrica hengeres báb ; az, a mely mindenütt egyen-

—

—

len

vastag

és

ábra).

—

í'üllíciilata

zártgubójú báb.

—

az

—

hengeres. (83.

— (81:.

giibós

báb,

ábra.)

g^lossata ormángos báb ; oly orsóforma báb, a mely-

nek nyelvbiirka ormányformán filh-s

báb;

az, a

kiáll

(Sphinx) (85. ábra).

Chiysalis muiicata— Clavaceiis és elavatus

—

fiisl-és báb; Clirysalis iiiiiricata az olyan, a melynek végén tii.— kék, az ú. n. bábsegítök vannak (86. ábra). sima báb ; az, a iiiiitíea melyen sem fogak, sem szrök,

—

—

sem hegyes kiemelkedések

nin-

csenek.

—

iiasiita

—

V.

ványok

és

áll.

í'iliatii.s—

szííiü, hamvas. Ciiigulatus öves

—

szeg minden Ciiiiiabai'iiiüs (

Cirratus

iiuda-uiutíca.

—

báb

a fi(g(/ö nappali pillangóknak oly bábja, a mely farán függ (87. ábra). poUínosa lisztes báb; a poiidiila

;

—

—

ireulaiis

—

szerv, a lik

és

-

86.

melynek por van

fölszínéu lisztforma szétszórva, mint a Gastropacha neustria-én. pruíuosa deres báb ; az olyan, melynek fölszínén letörülhet, dérszerü por vau.

—

—

—

—

hasas báb az olyan, mely oldalán ersen kiduzzadt, mint pl. a Diloba coeruleocephala bábja. Chrysididac — Fémdarázsfélék. LevélbogárCbrysomelidao

veutricosa

—

félék.

Cieadidac

—

Kabczafélék.

—

Cieatrk'osiis forradásos ; az ékítmén}^ akkor, ha sorokban fekv, himlhely forma, emel-

az

a

szín-

szín

oldalról

körül-

—

czinóberveres. hereh.

kacskaringós ; az olyan

mely többszörösen hajhajlott ágakat bocsát,

—

Cirrosiis a melyen

bodros ; az a szerv, igen tömötten

nem

.

85.

;

más

melyet

a

vesz.

pontok

valamely szerv-

—

hátán nyiijt-

fémfényü

^j?7/(^'6';

mikor rövid, nek a széle, merev szrök emelkednek rajta. Ciiiereus hamuszürke, hamn-

rajz,

vannak.

— —

kcdett szegély mélyedésekbl

pei'soiiata az oly függ

álorczds báb; báb, a melynek

15

^-^

Clavigeridae

16

— Conspersus

az olyan hosszú bunkóforma testrész, a mely vége felé foko-

néha

zatosan vastagodik és

nyakat fogadja be.

;

csiicsán

— Ha ngya-hog ár-

Clavigeridac félék.

Cliiiterifoi'mis

—

korongforma.

—

;

részének,

a

szájszervek felett

kinyúló része. Ehhez van ersítve a fels ajak.

fekv,

— befüzödött,

karcsú; valamely testrész, ha alapja vagy csúcsa szélesebb és aztán

Coaretatiis

hirtelen elszükül.

—

mely a

hátulsó, része, a mellpaizszsal áll összeiigak

függésben

a fej

(89. ábra).

(oiiiplauatiis Coiiipressiis

Coiicavus

;

vékonyodott

többnyire

mely

Lásd Antennáé clinteriformes. Clypeatus — pajzsforma. Lásd Caput clypeatum. a fej fels Clypeus fejpaízs

befzdött

és elkülönült részlete, a Colluiii

kerekített.

gyíírííszerííen

—

— lapított. — összenyomott. cájt,

homorú.

Coiiciiiiic — finom, finomul, ékesen. Coiicolor — egyenlöszínü. — czombgyürü a Coiulylus ;

Hymenopterák lábain a tompor és a czomb között lév kis járulékos íz Coiifertim csoportosan, tömegesen, sürün. CoiifiiSC zavart, zavartan, ren-

—

—

detlenül.

—

Coiig'estus összefolyt; valamely színezés akkor, ha még csak igen kis részecskéi is

nagyobb csoportokká olvadnak pl. punctis in maculas össze congestis foltokká összefolyt. Coiig'lobatus gömbforma. köthártya ; a Coiijuiictiva lemezeit gyíírííit potroh és összeköt hártya. Coiijuiietura szárny- izvápa. Coiii auales alfeli kúpok; a Nycteribiák nstényeinek utolsó ;

—

—

—

— —

~

Coccídae

Paizstetüfélék.

—

Cocciiiellidac Katókafélék. skarlátpiros.^ karmaCocciiieus zsinpiros ; kevés kékkel kevert, szép, sötétpiros szín. kosárka ; a méhek Cochlea

—

—

gyiijtlábának lábszári dése. Coei'uleiis

mélye-

—

égszínkék, fehérrel kevert világoskék szín, a

min

felhtlen ég.

Coleoptera

—

—

Coiiiiatus összeforrt., összentt. Coiiiicxivuiii összeköt hártya ; a potroh fels lemezeit az alsókkal oldalt összeköt hártya. CoiiliiveiiS egy máshozfekv, a legtöbb Födelesösszeill ;

—

—

szárnyú szárnyfedi.

Födelesszámyúak,

Bogarak. Coliarc gallér ; a Hymenopteráknál, Neuropteráknál és Lepidopteráknál az eltornak mells,

—

potrohgyürüjén lév ízeletlen, kúpforma, bibircsos nyujtványok.

Conspersus

—

meghintett.,

be-

preczkelt ; a fölszín akkor, ha az alapszíntl elüt színíi apró

pettyecskékkel behintve.

van

tömötten

Conspurcatiis

—

('(Mispureatiis rendetlenül pettyezett ; ;iz olyan fülszín, me-

alapszínétl elüt más, vagy sötétebb szín, szabálytalan foltocskák vannak. ContiguiiS egyirányú; valamely szerv akkor, ha egy másikkal ugyanabban a vonalban fekszik s nincs tle elválva, mint pl. rostrum capite contiguum, az ormány a fejjel egyir;ínyú. Coiiverg-eiis összehajló ; az oly ékítménj^, vagy rajz, a melynek végei egymáslioz közelednek. Couvcxus domhorú. Coiivoliitus körülgönyyÖlt az olyan szerv, a mely egy másikat hengerformán körül vesz, mint pl. sok Crambida lyen

—

—

—

szárnya.

—

—

coriariusé.

Corisidae

—

—

VizipoloskaféUk. középtér; a Hemipte-

rák felemásszárnyának középtere.

Corneus szerv

kérgére emlékeztet.

—

Corvin US

zöldesfekete,

holló-

fekete ; kevés zöldesbe játszó, sötét fénylfekete szín.

—

üstök; a fej fels álló hosszú szrök pa-

Coryplia részén

mata.

—

Costatus

hordás^

valamely

diszítmény, ha széles hosszanti

barázdák keskeny kiemelkedésekkel váltakoznak. Costiilatus hordácskás ; VíhoYdás-nak kicsinyítése. Coxa csíp ; a lábak töíze, melyet az ízvápa vagy egészen vagy részben elfed. floeeata bolyhos csíp;

—

—

—

—

melynek alsó részén

az olyan,

csüng,

mint

pl.

az

Andrenáén.

— —

— —

Coriuiii

vagy díszítményeivel a

nével, fa

17

szrpamat

Copropliag-a Ganajtiirók. Copula pdrosodds, pdrzds. Cordatus szívforma. Cordulae húrok; így nevezi Piingur Gy. a Tücsökfélék fels szárnyában a lanton lév haránt erecskéket. Coriacous hörnemü. Coi'iarius kordoványszerü, kérges ; valamely díszítmén}^ akkor, ha a cserzett br érdes fölszínéhez hasonló, mint pl. a Prionus

—

— Cribrosus

— szarimemü

akkor,

;

brnem valamely

ha vastag, nem anyag-

átlátszó, alig hajlítható

áll, mint pl. a legtöbb Coleoptera szárnyfedi. Coriiutus szarvas.

ból

—

— koszorús^ koronás. Corticarius — kéregforma; egyértelm a ,.corticinus"-szal. — kéregforma az Corticiiius Coroiiatiis

;

olyan fölszín, mely Rovartani mszótár.

vag-y

szí-

—

fixa

— merev csíp

;

a mely

mozdulatlan. libera szabad csíp ; a mely mozgatható. Crabroiiidae Földidarázsfélék. Craiiiiim koponya.

—

—

— — —

—

Crebre sürilen, tömötten. Creiuanter bábfark ; a báb hastakarója utolsó ízének csúcsa. Creiiatus csipkés ; valamely testrésznek szegélye akkor, ha kerekített fogait hegyesszöglet éles bemetszések választják

—

el

(90. ábra).

—

Creiiulatus aprócsipkés. Cretacciis krétafehér; kissé sárgába játszó, fehér szín. Cribratus likacsos ; valamely szervnek ékítménye akkor, ha a pontok mélyek. Cribrosus likacsos ; egyér-

—

—

—

telm

a cribratus-szal.

Crinitus

18

—

hajas; valamely fölCriiiUiis szín akkor, ha rajra íinora és

hosszú

szrök

lehets

g3'éren.

—

Crispatiis Crista

bodros. taraj ; valamcl}' testfleg a fej és mellkas végig vonuló fölszínén

—

rész,

fels

meg-

állanak

kiemelkedés. tarajos. Cristatus

—

.sáfrcmy-szím'l,

ránysárga. (ruciato-complicíitiis len fekv szárnyai. CriiciatiiS

a

pl.

;

—

sáf-

kereszt-

Hemipterák

—

a keresztes; ha szabályosan foltok

sávok és váltakoznak

—

dorsalo háti fés; a potroh gyrííinek hátán. labialc fels - ajakfés ; az oly felsajak, a melynek szegélye féss. liypopysiale az farfésíi utolsóeltti potrohgyíírün a végbélnyílás eltt.

rtonidiiiiii

—

—

—

—

:

— oplitiialiuiciini — szemfés a szemek eltt, vagy alatt ül. — pa tolla re — korongfés az

;

—

Croceus

— Culmen

így keresztnek a képét adják, mint pl. a Panagaeus erux majoron. AlÖtízesek Cryptopeiitaiiiora csoportja, egy a Coleopterák melyek öt lábfejíze közül egy igen kicsiny és rejtve van. s

;

utolsóeltti potroh-gyííríí két oldalán lév kitolható és fogas korong, mint pl. a Nycteribia Dufourii hímjén (91. ábra). tlioracicuiii mellkasfés.

—

—

Lásd

nyakfés

—

Ctenidium

collare.

—

— Alnegti ízesek

Cry ptotetramcra

a Coleopterák az a csoportja, a melyeknek négy lábfejízük van, egyik azonban igen kicsiny és el van rejtve. Alhároniizesek Cryptotriiiicra három melyek Coleopterák, lábfejízök egyike igen kicsiny.

—

—

fésüforma minden oly testrész, a mely a fésre emlékeztetleg fogazott. Cteiiidiiiiu fés ; az oly moz-

Ctciiidiiforiiiis

—

gatható fogas rész, a melynek fogai a következ gyürü mélyedéseibe nyomhatók.

— abdoiii inaló — hasi fés a potroh hasán. — axillare — v állfés a hiányzó szárnyak helyén. — eepiialíeiiiii — fejfés a ;

;

fej

—

két oldalán. collai'o

nyakfésü

;

V.

thoraeíeiiiii

az eltör hátán.

—

91. Ciibkii.s

—

hón alj t- ér

a szárujvagy utolsó ;

nak 4-ik, 5-ik hosszantiere. aiitícus egyértelmíi a „Cubitus"-szal •= hónaljtér.

— —

—

—

postieiis könyöktér ; a alapjáról ered 5-ik hosszantiér. suttirali.s könyökér ; a szárnytövétl ered utolsó hónalj ér. Ciieulina kakukméhek azok, a melyek petéiket más méhek

szárny

—

—

—

;

sejtjeibe csempészik.

Cuciillatus

—

csuklyás.,

csuklya-

forma ; valamely szerv akkor, ha csuklyaformán van megnyúlva

—

Ciioiirbitaooiis dinnyeforma. Ciilicidao Szunyogfélék. CiilliiOii

—

—

lécz.

Cultelli

—

Ciiltolli

így nevezi lég3^szípók<'i két fels a fels állkapcsokat. késecskék

Kirhif a sörcéjét,

Ciiltratus,

;

— —

fiiltrií'oriiiis

forma. Cuiunitiis,

forma. CiiiioiiS

~

(•

u II oi forrni.s

}njakszirt-ék

;

kés-

éh

a Libelaz a

nyakszirtjének

Inlidák

háromszöglet részlete, a mely fölül a szem varrat mögött a két szem közé ékeldik

—

;

szárnyfüggelék, a C a p s d á k szárnyfedi börnem részének háromszöglet, megtört vége. i

—

Ciipreiis rézvörös. Ciireulioiiidae

—

— Dimeri

19

rajta

Ormányos-

az

fogakat kerekített melegedések választják el (92. ábra). Deiiticulatus apró-fogú. Doiiiulatii.s mezítelen ; az olyan fölszín, a melyen sem szrözet, sem pikkelyek nincsenek. Deprcssiis lelapított.

—

;

índigokék,

— —

biíza-

kehei yforma.

Cyathotheea tor-hurok; a báb burkának azon részlete, a mely a késbbi kifejlett rovar mellkasát födi.

Cyliiidrieiis — hengeres. Cyiii|n(lae — Guhacsdarázsfélék. Deeliiiatus — hajlott. Declivis — menedékes, lejts. Deeuiubeiis — fekv, leshmdó szörözetre vonatkozik. Decussatiis — keresztez a rajz ;

fi

;

akkor, ha egymáson keresztbe fekv vonalakból áll, de e vonalak érintkez pontjukon derékszöget nem formálnak. Deflexus aláhajlott.

— —

DoliisecilS

—

üoniiatoptera Börszárnyúak. Deseetus lemetszett ; egyér-

— telm a truncatus-szal. üctritus — kopottas; az

oly

melyen csak itt-ott vagy pikkelyzet.

a

fölszín,

lekonyult.

—

Diapliaim.s

áttetsz

;

mely nem

a

de

átlátszó, is

lehet.

Dieüotoiiiiis

e

—

mellett

az

oly

egészen színes

kétágii.

92.

—

—

—

—

fölszín,

tühegyü valamely CuspidatiiS szervnek, vagy testrésznek a vége akkor, ha máskülönben tompa hegyébl hirtelen igen hosszúra nyi'ilt, majdnem sörteforma, alig hajlékony nyújtvány áll ki egyenes irányban. Ciispis tör, tü ; a szárnyak szegélyén lév nyársforma nyújtvány. Cyiliious virágkék. fyatliiforiuis

valamely testakkor, ha egyenes és heg3'es

szegélye

van szrözet

hogárfélék.

—

— fogas,

Dciitatus résznek

—

ketts, páros; valaDhlyuius mely szerv akkor, ha vagy párosan van meg, vagy pedig közepén befzdéssel látszólag

két részre osztottnak látszik. Difformis szabálytalan, rendellenes a rendestl eltér alakú

—

;

testrész.

—

Digitatiis itjjcís ; valamelj^ szerv akkor, ha egészen, vagy részben alapjáig osztott pl. Pterophoridák szárnya. Dilatahis kiszélesedett ; valamely testrésznek szegélye, ha a testrészen jóval túl terjed, pl. a Cassida szárnyfedi. Dilutus halvány ; mindig a

—

—

szín

élénkségének alacsonyabb

fokát fejezi

ki.

Dimeri (pedes) — kétizü lábak; az olyanok, a melyeknek csupán két-lábfejízök van. 2*

Dimidiato— Elytra connata

20

—

Dimídiiito félig, feU)iyire ; egy téve azt fejezi ki, elébe szó szóval hog3' az illet megjelölt tulajdonság a szerv, vagy testének a rovar közepéig terjed.

— — fél;

Diiuídiatus Diiuidíus

oly szerv

vagy rovar, a mely egy máviszonyítva

sikhoz

fél-olyan

hosszú.

Dimorphisuius — kétalakúság. Diptora Kétszárnyúal'. külön-színi'i ; ha az Discolor

— —

különböz azonos szervek színek, pl. a lábak, ha az elsk vörösek, a középsk feketék. DiseretiiS

különvált akkor, ha azt

élesen

valamely szerv az utánna következtl bemélyedés választja el. DiscilS

Disjunctus lasztott.

Disperse

korong. különálló,

—

ers

féss.

elszórtan,

szétszór-

hogy az a tulajdonság

van meg, pl. disperse punctatus —elszórtan pontozott. Bistaus távolálló. Distichus kétsorosán féss Lásd „Antennáé distichae''. elkülönített. Distinctus itt-ott

—

Distiiietc

—

— —

szembetnen

élesen, ;

cato-pectinatae".

— tövises. Ela.StÍCilS — rugalmas. Elateridae — Pattanó bogárfélék. Elatiis — kiemel/i-edö valamely Eeliiiiatiis

—

egynem

szerv akkor, ha a fölület szín-

vonala fölött Elllpticus Eloiia^atus

Elyfra

—

Dorsuluiu

—

különböz.

—

hátrészecske,

a

áll,

elatiis.

—

ellipszisforma. megnyúlt, kinyúlt.

—

szárnyfedk. abbreviata megrövidült szárnyfedk; azok, a melyek a potrohnak csak egy részét

—

—

—

— metszett,

abscissa

nyesett

a melyeknek hátulsó szegélye mintegy egyenesre metszett.

szárnyfedk

—

;

aiiipliata

—

elszélesedett

szárnyfedk; azok, a melyek küls széleikkel a potrohon túl terjednek (93. ábra) auriculata füles szárnyfedk ; az olyanok, melyeknek

—

—

vállzugában szabadon függelék vau, mint

kiálló pl.

a

Lycusé (94. ábra). igen rövid brevissima szárnyfedk; azok, a melyek a potroh hosszának felénél

—

—

testrész akkor, ellentétes irány-

ha egymással ban állanak. Divergens széthajtó ; valamely szerv vagy rajz akkor, ha két, egymástól elhajló iránya van.

—

tü.skés,

;

világosan,

melléknév elébe

téve, jelentését fokozza. szétterpesztett Divaricatus

Diversiis

„Antennáé dupli-

Lásd

födik.

—

— kettsen

Diiplicato-pectiuatiis

;

fejezni,

két

háta.

elvá-

valamely tulajdonságot jelent szó eltt olyankor használjuk, mikor azt akarjuk kitan

—

Elevatus lásd

—

—

;

—

felezett.

az

középtor háta ; Kirbij szerint a mellkas közepének hátán lév azon részlet, a mely a collare és scutellnm között fekszik ezen vannak a fels pteropega. szárnyak ízvápái Dorsiim hát; a potrohnak a

rövidebbek, mint

—

pl.

linus é (95. ábra).

—

eoiuplícautía hajló

másik

—

szárnyfedk

a Staphy-

;

egymásra ha egyik a

fölé hajlik. (96. ábra.)

—

eoiinata

szárnyfedk

;

azok,

összeforradt a melyek

— Elytrorum angulus suturalis 21 hónai jszeg"ély(3kkel összenttek Elytra iutegra — szárny(99. ábra). fedk azok, a melyek a potrohot Elytra deliisceiitia v. liíaiitia — egészen befödik ábra). — luutíllata V. truiieata — azok, a szétálló szárnyfödök Elytra dehiscentia

v. hiaiitia

ef/ész

;

(99.

;

melyeknek

hónaljszegélye kü-

hézag van, vagy végükön

zött

szétállanak (97. ábra). díiiiidíata —félhossz ú szám >/fedk ; azok, a melyek épen fél oly hosszúak, mint a potroh.

—

szárnyfedk; azok, a melyek a potroh nak egy részét födetlen hagyják (100. ábra.) subulata — árforma szárnyfedk ; azok, a melyek végük csonka

—

felé

keskenyedettek (101. ábra).

93.

97.

mint

pl.

a

Canthoderiisé

ábra).

—

(98.

—

megnyuUszárnyfedk ; azok, a melyek jóval hosszabbak a potrohnál, mint pl. a Lycusé (94. ábra).

—

eloiig-ata

fiistiiíiata

—

peremes

Elytroriiiu aiigiiliis sciitellaris a szárnyfödk paizs-szöglete ; az a részlet, a melyet a szárnyfödök varratszéle a paizs mellett formál.

—

— —

suturalis

szárnyfedk; azok, a melyek a

helsö varratszöglete

potroh csúcsán pl. a Cassidaé

szárnyfödök

túl

terjednek,

(9. ábra).

szöglete.

— ;

a szárnyak

a csonkított

csúcsának

bels

Elytroriim apex

22 Elyíroriiiii

apex

— a szdrni/födök

csiícsa.

—

csúcsos Eruca acrocepliala Spliinxbizonyos fej hernyó félék hernj^ója; a melynek feje ;

— basis -- sznrníjfedök töve. — discus — a szárnyfedk korongja. — iiiargo laterális — a szárnyfedk oldalszéle. — — sut urális — a szárnyfedk varrat-széle. — sutura — a szárnyfedk varrata. Eiuar§'inatus — kikanyarított az a testrész, a melynek egyik véghatára ívesen bekanyarodik. szár ny toldalék ; a Knibolium Heiuipterák között a Cimici-

—

dák szárnyfedjének

lév

— Erythriniis

oldal szélén

terület.

kétcsúcsú. dendritiiia

—

—

aknász her-

hernyók, melyek élnek s szövetében a levelek meneteket rágnak. araszoló g-eometrina hernyó a Geometridák hernyói olyan 10-, ritkán 12- vagy melyek a 14-lábú hernyók, középs, lábak hiánya miatt araszolva járnak, csupasz límacit'oriuis az olyan csigafornia hernyó lábai igen hernyó,- melynek rövidek. nyó

apró

;

—

—

;

—

—

;

í^

100.

99.

— fiókkarom ; a Eiupodium lábak nagy karmai mellett lév karmok. Lásd Pseudonychia. Ensíí'ormis trforma. Entomolin a chitinnel egyerkis

telmtt.

Epimeruin -

cdsó oldalszeyy -lemez.

EpisternuMi

fels oldalszegy-

—

lemez.

Epistoiuis V. epistoniuiii

fed. Lásd „Hypostoma peus".

Erectus Erosus

— —

— szájés Cly-

fölálló, felmeredt.

kirágott

;

valamely

testrésznek a szegélye akkor, ha különbféle szabálytalan apró

kikanyarítások

Eruca

—

hernyó.

vannak

rajta.

101.

—

—

saecata zsákhordó hernyó; az olyan, a mely növényrészekbl kötött zsákban él és helyváltoztatáskor csak els testgyrüjét tolja ki belle. sphiugiua egyszarvú-, szarvas-farii hernyó ; melynek

—

—

utolsóeltti gyrjén szarva van. tortrieina sodró-ho-nyó.

— —

ursina —

—

medrchem yó, pap-

macska

; az Avctia-félék merevés hosszúszr hernyója. Erueina álhernyó ; a növény-

—

ev

darázsok hernyóforma

vája.

Erytlirinus

karminnak színe.

—

karminpiros

legtisztább

lár-

a piros ;

23

Evanescens— Fiolatus

—

Kvaiiescens dmosódó, elenyész. FvaratiiS barázdás; a fülszíii akkor, lia hosszában mély barázdák futnak végig. Exarticulatiis ízeletleu. Exasporaíiis érdes.

—

—

—

— kicájt. Exeisus — kimetszett. — szétterpesztett; Expaii.sii.s Exeavatus

rovarok zák, ha

a alkalmazállapotban

szárnyaira

nyugalmi

szétterülnek.

—

Exscnipdis

kivésett;

a diszít-

mény

akkor, ha a fölszínen különbféle vésmények vannak. — kitoJidt valamely Exsertiis testrész akkor, lia teljesen látható s egy másik sehol sem fedi. Lásd „Capnt exsertum". Faeics arcz ; a fejnek a száj;

—

a mely magában foglalja a szájfedöt, a homlokot és a szemek tájékát. fölötti

tája,

Fakatiis,

forma Família

—

falci foriiiis

—

sarló-

—

egyenként

felismerhet pettyecskékkel lisztszeren fedett.

Fascia

—

öv,

szalag

;

világos,

vagy sötétszin, egyenl széles és a testen vagy testrészen harántirányban húzódó színrajz. Faseiatus

—

öves, szalagos.

—

Faseiciilatus bojtos, panudos az a fölszín, a melj^en hosszabb,

tömötten álló vannak.

szörcsomócskák

—

omargiiiatus. a diszítmény hatszöglet mélyedései egymás mellé sorakoznak s igy a fölszín léphez hasonlít. Faviis sejt. Feniur czomb. Femoratus nagíjczombú; az a Fastigiatiis

—

Favosu.s akkor, ha

sejtes

—

—

—

;

tnen megvastagodott. ablakos ; Fenestratus

—

fel-

az

a

a mely egy vagy több

fölszín,

pontján átlátszó.

—

vasszinü ; a FeiTOUS vasnak férafény színe.

—

Ferriig'iiieus

csiszolt

barnásvörös,

rozsdabarna.

—

tarka. Filaiueiitosiis —fonalas; minden oly testrész va.gy szerv, a mely

Ft'Stiviis

fonálra emlékeztet. fonál

—

Fllaiiioiituiii

vékony

;

hosszú,

mindenütt egyenl

és

nyujtvány. Filiformls fonálforma ; az olyan hengeres szerv, a mely alapjától csúcsáig egyenl vé-

—

kony, pl. Antennáé íiliformes. rojt ; valamely szervFimbrla nek hosszú szrpamata.

—

—

rojtos; valamely Fimbriatiis testrész akkor, ha szélén íinom szrpamatok vannak. hasadt ; az a szerv, a Fissiis mely alapja felé egészen vagy részben osztott. legyezös ; valamely Flabellatus ha csúcsán mozakkor, szerv gatható, egymásra illeszthet lemezek vannak, mint pl. az

—

család.

Faririosiis lisztes ; valamely fölszín akkor, ha kis, nagyitó-

val

melynek czombja

rovar, a

—

Evaniocera csápja. Flabollmii

—

ostor, csápostor;

csápoknak az a

része,

a

a

mely

az alapíz és a bunkó között van. ostor. Flagelluiu lángpiros; a tz Flaiiiiiieus lángjának színére emlékeztet tiszta piros szín. zöldessárga, sárFlav^o-vireiis gászöld ; világos zöldszín, túlnyomóan sárgával és igen kevés barnával keverve. Flavii.s tiszta sárga., sárga. Lásd Foliatiis levélforma.

— —

—

—

—

„Antennáé

foliatae'*.

Fol liculus

24

— —

báb-burol-, guhó ; az Folliculus a burok, a melyben a bábpihen. Foreeps fogó, olló ; a gyiijtölábak lábfejtövéiiek meta-

tarsus

— fels

—

része.

Különben

nevezik a Foríiculinák, Nycteribiák és Panorpidák ollóforma farfüggelékét is. Foreipatus ollós, ollóforma. Forficatus ollófonna /jelentése azonos a forcipafus-éYsd. Forficiilidae Fülhemászó-félék. Formicidae Hangya-félék. így

— — — — Fornicatus — mely

testrész,

boltozatos

;

vala-

ha kivül dombo-

rúan emelkedett.

—

Fossa

lábszárg'ódör, tibiae kanálka, kosárka; a Méhfélék gyüjtölábainak lábszárgödre. Fossulae csáp gödröcskék ; a fej két oldalán, vagy az ormányon

—

lev azon mélyedések, amelyek-

bl

a csápok erednek, vagy a melyekbe visszahajlíthatok.

—

Fossulatus

gödröcskés ; a fölszín akkor, ha rajta kerek, vagy

hosszúkás mélyedések, gödröcskék vannak. Foveolatiis — gödröcskés. Lásd fossulatus.

— —

Fractus térdes, megtört. Lásd „Antennáé fractae". hónalj-lemez ; az OdoFrenum náták és Phryganidák szárlév azon nyának alapján igen kis, többé-kevésbbé félholdforraa vagy háromszöglet melj^nek színe és összeállása egészen más, mint a szárny többi részéé. vállbütgök-lemez; n Tücskök középtorának hátán álló részlet,

— —

azon háromszöglet

oldalrészlet, a mely a csigával trochlea függ össze. Froiis homlok ; a fejnek mells, fels tája a fejpaizstól kezdve a szemek között a fejtetig.

—

~

—

— Galea

—

duzzadt homlok ; hólyagformán ha ívelt. Használják ennek kifejezésére a

FroiiS biiUata

bombifrons szót

—

—

is.

cxcavata kivájt homlok ha mélyebben fekszik, mint a szemek s ez esetben a szemek kiállók.

—

—

Iiorizoiitaliter proiiiíiieiis vízszintes homlok; az olj'an,

melynek kiemelkedése egyenl vízszintesen fekszik. uiubílicalis köldökös

széles és

—

—

melynek- közepén köldökforma emelkedés van. vertica lis függleges homlok ; az, a melynek síkja a

homlok;

az, a

—

—

test tengelyére függlegesen áll. homlokon álló. Lásd Frontális

—

„Antennáé Fiilcra,

frontales''.

Fiilcriiiii

—

támasztó, oly szerv álta-

minden lában, a mely egy

segít

;

másiknak

támasztójaként szerepel. ragyogó Fulg'idiis valamely fölszín akkor, ha világos fényl

—

;

csillogása van.

—

Fuli^iiiosus

barna

füstösbarna ; oly a melyhez sok fe kevés vörös van ke-

szín,

kete és verve, Fiilvus

—

sárgásbarna; sok sárgával kevert világos barna szín. Fumatus füstszürke ; az oly szürke szín, a mely sötétbarnába

—

megy

át.

=

Fimieulus flabellum. villa. Furca barna ; kevés vörössel Fusciis kevert barna szín.

— —

—

orsóforma ; valamely hengeres testrész akkor, ha két végén lassanként vékonyodik.

Fiisiformis

—

sisak ; az Ortliopterák (ialea alsó állkapcsainak küls karéja, a mely sipkaszeren befödi a bels karélyt.

Galeotheea- Hispidus

—

25

—

csíptet; a Libellulidák lárvájának alsó ajka. (ia.sterotheea liaspólya ; a bábburoknak az a része, a mely leend tökéletes rovarnak a potrohát zárja körül. Goiiiinus - - ketts, páros. (íoiiniiatus a aramjfoUos ;

Gufta csepp ; az alapszíntl eltér kerek foltocska.

ha rajta aranyfény gördröcskék vannak; pl. Carabiis gemmatus. (jíeiiae pofák ; a fej két oldala a szemektl kezdve a szájig.

Ilaiiius alai'uiii

(jlalcotlioea

—

—

fölszín akkor,

—

— térdelt; az a szerv,

(jleiiiculatiis

melynek

—

(jleiiii

—

térdszertí ízesülése van.

térd.

nem^ nemzetség. Araszoló lepkék. (jiibbosus hopjorcsos ; a fölszín akkor, ha szabálytalan emel(fOiiiiS

—

(jleoiiieti'idac

—

kedések vannak rajta. Gibbus púpos ; valamely fölszín akkor, ha tompa kíipalakban

—

emelkedett. (íiiiglyimis (jllaber

—

—

csuklóizület.

csupasz, kopasz, sima;

a melyen szr vagy pikkely egyáltalán nincs.

az oly föl szín, (ilaiulula (jllaueus fehérrel

—

mirigy.

— szürkekék, fehéreskék

ersen kevert világoskék szín, mely szürkébe játszik.

(jtlobosus

—

gömbös,

tekés,

gömb-

forma. Glossa

—

szipóka, pörge szipóka; a pillangók szívószájrésze.

—

Glossotheca szipókaburok a lepkék bábburkolatának az a része, a mely a késbbi töké;

rovar szipókáját zárja Gramiiieiis fzöld. Graiiulatus szemcsés ; az olyan fölszín, a melyen kis kerek kiemelkedések vannak. letes

— —

Griseus — szürke. Gúla torok; a fej alsó oldalának azon tája, a mely a száj-

—

nyílástól a n}'ak elejéig terjed.

Guttattis

—

cseppes, babos.

Habitus — forma, termet. a test általános küls formája. Halteres — rezgetyíik a Diptekiilsö

;

;

rák elsatnyult alsó szárnyai.

Hamatus

—

horgos. horog- ér 2iB.tm\-

—

pterák bizonyos csoportjaiban az alsó szárny discoidáüs sejtjébe benyúló csonkaér. Hastatus dárdás; valamely szerv ha csúcsán egy nagyobb tüske van.

—

—

HaustcIIuiii szipóka, merít szipóka ; a Dipterák szipókája. Ileniclytra v. Ileiiiielytra fél

—

szárnyfedk aHemipterák fels ;

szárnyai.

Uemiiitera—Félfödelesszárnyak. Heriiiaplirodltus

hímns

— hermafrodita,

—

Heterocera felemás- csápnak azok a Pillangók, a melyeknél a hímek csápja más forma és más szerkezet, mint a nstényé.

—

Heteromera ízesek

;

azok

a

két

els

melyek lábfeje

felemás

öt,

a

—

láb-

Bogarak^ a lábpárának

hátulsó

pedig négy ízbl

-

lábpár

áll.

fleteropalpi felemás - tapogátójúah ; az olyanok, a melyeknél az ízek száma a hímeken és

nstényeken más-más.

Ueteroptcra

— Felemásszámyúak,

Poloskák ; Félfedelesszárnyúak, a melyeknek fels szárnyai félig kemények, félig kártyásak. Hirtus V. hirsuíus borzas; vala-

—

mely fölszín akkor, ha rajta tömötten, rövid és merev szrök állanak. Hispidus ritka-szr

—

a

merev

állanak.

szrök

;

midn

szétszórtan

Holosericeus— Intricato-aciculatus

26

—

Mrsonyos valamely föliilet akkor, ha rajta tüinotten, finom, fényl szörücskék vannak, a melyek egészen

lloloscriceus

elfedik.

—

Iloiiielyti'íl

;

egyféle

;

födik. hieuiiabuliiiii Lásd FolUculus. hólyagos, felfúvódott. In Hat US Infniidibiilíforiiiís tölcsérfonna-.

szer-

az általánosságban kúp- vagy

szármjak

Homopterák egyforma kezet fels szárnyai.

a

—

Hoiiiocoiiieri (pedes) egyféle láhizesek ; azok, melyeknél a lábfejízek száma azonos.

Hoiiioptera

—

Egyfcle-azárnyúah^

Kahóczák ; azok a Hemipterák, a melyek fels szárnyai egész szerkezetökben egyformák.

—

váll. líiimerus jáczintcörös. Ilyar-inthinns

—

IlyalíiiUS

—

átlátszó^

HybriíUis

—

korcs.

üveges.

—

—

Hynieiioptera nyúak.

Vízi- poloskák.

Hártyás-szár-

Ilypei'iuctaiuorphosis - álbábos átalakulás, pl. Meloe, Sitaris, Litta.

Hypostoiiia

— —

értelm az

alsó farlemez. száj fed ; egy-

„Epistomis"-szal.

—

Fürkész-daFürkészek.^ Nyerges

Icliiieuiiioiiídac

rázsfélék,

darázsok. --

Ig'iiíttiS

Iiiia&'O

—

tzpiros, lángvörös. rovai: cserepes ; a díszít-

kifejlett

Iiiibrifaín.s

—

—

körteforma

melynek

testrész, a

csúcsoldala kúpforraán vájt. f/ifuseatus füstös.

— Iiisoeta — Rovarok liisaceatus — bezsákolt. Lásd „Ova insaccata". Iiisertus — beiktatott, beékelt, beillesztett

az olyan szerv, a alapja egy másikba

;

melynek

van beillesztve.

—

cibaria

Iiisti'iiiiienta

száj-

részek.

Hydroeorisae

Ilypopyi^íiiiii

közesen a másikra fekszik s aztán együtt a potrohot be-

—

raény akkor, ha ivforma vonalai úgy futnak, hogy a cserép fedélre emlékeztet. Iiiiparípoiinatus egyenltlenül toUaa. L. "Antennáé imparipennatae."

—

liieaitiLS

~

szürkésfehér, fehér-

szürke. Iiicisnra

—

bemetszés.

— — rodeiitia — részek. — — suetoria — részek. Iiiterielliila Iiitercostiila

—

—

abdomiiiis potrohmetsz és. Iiifuinbeiis rásimuló, ráboruló az oly szárny, a jnely egy bt

—

sziró száj-

középtér.

— Jiókborda, Jiókér

;

az a szárnyborda, mely a többi bordák vagy erek között csak a szárny szegélyén van jól ki-

fejldve. szakadoluterrupte-striatiis zottan rorátkos; valamely vésmény akkor, ha rajta finom, egyköz és lefutásukban meg-

—

szakított barázdák vannak. közök; a rovátkos Iiiterstitia szárnyfödel Coleopteráknál a

—

szárnyfödk

rovátkái

között

lév hézagok.

—

érköz ; a Hymenopterák fels szárnyán a cubitus csúcsa, a nervus parallellus a és recurrens között fekv

Iiitorstitiiiiii

tér.

Iiieisiiia

rágó száj-

— kuszálta n

Iiilricaío-acífiilalus vahimely karczolt ;

vésmény

akkor, ha benne sok finom, rövid rovátka van egymáson keresztül-kasul.

27

Intricato-rugosus— Ligulatus

—

fiitrieaosu.s kúszdlfaii ráiiczos ; az olyan vésméii}^, a

melyben rendetlen kiemelkedések vannak iisszevissza.

—

Intrieatns

kuszált

;

valamely

vésmény akkor, ha a kiemelkedések

bemélyedések szabálytalanul váltakoznak s egymás mellett tömötten állanak. és

Iiivestitiis

—

Iiivoliitiis

és

meztelen.

glaher. iiivoliicratiis he\u.

pödört ; valamely szerv akkor, ha csúcsával töve felé begöngyölített, pl. a Lepkék pörgeszipókája. Irídieolor és játszó.

iridisans

—

szín-

;

—

izahellasárga kevés vörössel és barnával kevert halványsárga szín.

—

Isopalpí egyenl tapogatók; az olyanok, melyek mind a két ivaregyénnél egyforma

számú ízekbl

állanak.

— lásd gúla. — Jiiiietiira kapocsér a «lug'iiluiu

; kar-eret a sugár érrel összeköt erecske a szárnyjegy közelében. Kei'iliesiliiis karmazsinpiros. liabolliiiti felsajak- ny ÚJ f rány ; a Hemipterák felsöaj kának egy kis, hosszúkás lemeze, mely a szipókának tövét és sortéit el-

—

fedi.

Labis

—

—

farkapocs néhány Lepidoptera fargyrüjének fogó ;

forma nyiijtványa. Labiuiii

—

—

alsóajak.

Siipei'ius

—

felsajak. Lásd

Lahnim. Labntiu

— felsajak. Lacteiis — tejfehér. ha Laete — élénken

színrajz vílágos-Sit jelent. ;

eltt

áll,

nincs.

— simított

fölület akkor, ha

valamely

rajta

vésmény nincs

féle

;

s e

semmimellett

kissé fényl.

—

Laiuellatus

testrész

melj^

lemezkés ; valaakkor, ha egy-

fekv levelekbl

közüen

áll.

Lemezes-csápilak. Laiiiellieoriiia lemez. Laiiiiiia hasLaminao abdomiiialos

—

—

a potrohgyürük has-

;

oldali részei.

postverííealis — afejháh hátulsó véglemeze ; a fejbúb részén emelked lemez. lemezes; minden Laiuiiiatiis a mely lemezbe oly szerv, Laiiiiiia

—

hintve.

mény

Lacviíi'atus

lemezek

Irroratus hannafos a fölület akkor, ha rajta különböz színtt pettyecskék vannak elIsabelIíiHi.s

—

sírna; az olyan fölület, Lacvis a melyen sem kiemelkedés, sem bemélyedés, tehát semmi vés-

—

szélesedik,

minatum.

Lampyridae

pl.

Abdomen

la-

—

Mécsbogárfélék, Szentjánoshogárfélék. Laiia fargyapjú ; a fargyrü g3"apjas szrözete, némely pillangónál. lándsás, lándLaiiceolatus saforma. gyapjas; az a Laiiiiffiiiosiis a melyen elszórtan íölület, hosszabb, göndör szrök vannak. lárva (cdcza). Lárva l azúrkék ; a lazurk, Lazureiis vagv a rézlazur színére emlékeztet igen sötétkék szni téglavörös. Laterit tus Leiiticularis lencseforma.

—

— —

—

—

—

Lepidoptera

—

—

Pikkelyes-szár-

nyúak, Pillangók., Lepkék. Libelliilidae Szitaköt-félék,

—

Acsa-félék. Lig"iieus

—

faharna

;

világos

sárgás-barna szín. nyelv ; az alsó ajaknak LiíS'iila nyelv forma, kiálló részlete. Ligiilatiis nyelvformán kiálló

—

Lima

28

— Metatareus

valamely testrész, ha oldalain nyelvformán, vagy lapátformán szélesedett.

—

reszel, a Tücskök fels szárnyában a szabálytalan érnek bog eltti részén lév azon készülék, a mely a czirpelés

Lima

elidézésének egyik ftényezje.

—

Líiiibatus test,

szegélyezett;

az

a

melyet másféle szín sze-

Limbus — szegély nyak szegély tere

a fels száráltalában. szegély; valamelj^ szervnek keskeny szegélyszéle. ;

—

víztiszta, tökéletesen

—

vo?ial ; igen keskeny, egyenes, másféle szín csík, - vojialas ; az a díszítLiiieatiis mény, a melyben finom hossz-

vonalak futnak. Liug^va

—

—

—

—

:,

—

közelében

— —

lév

részlete.

csillogó, tündökl. Lueidiis holdas ; oly testrész, Liiuaris a melyen félholdforma kinövés, kimetszés, vagy folt van. Luiiula holdforma folt ; az alapszíntl eltér szín félhold-

—

forma foltocska.

—

szennyessárga.

— — agyagos;

sárgálló. Lutescens — Luteus agyagsárga.

az olyan fölszín. a melyen tömötten egymásra fekv szennyes pikkel3'ek vannak, úgy hogy azt a hatást

három-

körülzárt

teret.

—

.Maciila

delm Ma la —

folt;

nagyobb

terje-

szabálytalan színrajz.

állkapcsi karéj. hihircsós ; valafölszín, ha rajta szemölcs-

—

mely forma kiemelkedések vannak. Maiidibula fels állkapocs. — Maiitidac Manósáskafélék. 31 a raar ita eeii s- -gyöngyházfény.

—

—

karimás^ peremes valamely testrész széle, ha éles párkánya fölfelé hajlott és finom karima formán veszi körül a fölületet.

—

karima, perem ; valavagy szervnek

mely

nyelv.

Liitosus

szög

3Iar§"0

spirális pörge nyelv ; jelentését lásd a glossa-néi]. Litiira mázolat ; elmosott rajz. LiA'idilS halványsárga. valamely LobatiiS karéjos szervnek a széle, ha kerekített karéjait mély kimetszések választják el. Loeustidae - Szöcskefélék. kantár; a pofáknak a száj Lóra

Liiridus

hosszúértl

iMargiuatiis

átlátszó.

Liuea

—

Mamillosus

gély vesz körül.

Limpidus

teszik, mintha a fölületen agyag lenne. Lyra lant ; igy nevezi Pangnr Gy. a Tücskök fels szárn3^ában a szabálytalan értl és

testnek, felhajló széle.

3Lirmoratiis ]\Lixilla

—

—

márványozott.

alsó állkapocs.

Mellifera -- Méhfélék

= Apidac.

— Cserebogárfélék. — Membraua hártya. Membraiiaceiis — hártyanemü. Mombraneus — hártyás. íMeloloiithidae

Mcntiim

—

áll; az alsó ajak hátulsó része. Mesoiiotiiui középtor háta. középmell. Mesostcrnuiu

—

íMesoíhorax

— — középtor.

— átalakuló rovarok. Mctallieiis — fémfényíi. M^taiuorphosis — átalakulás. — proa:rossiva — haladó átalakulás. — regrcssiva — hanyatló átalakulás. Metaiiotiim — az utótor háta. 31ctasteriuiiii — utótnell.

Metabola

—

a lábfejnek els íze, ha a többinél szélesebb és hosszabb, pl. méhek.

31e
láhfejtö

;

Metathorax— Oculi

— utótor. Micaus — csillámló^ csillogó. — czinohervöyöSj Miiiiatiis

Gy. a Tücskök fels szárnyában azt a pontot, a melyben a szabálytalan ér a többivel érintkezik. Notiiiu hát, Xyiiipha nimfa; a tökéletlen átalakulása rovarok fejldésének utolsó stádiumában lev lárva, a mely megvedlése után ivarérett rovarrá válik. Obcoiiicus visszás kiípforma. Obcordatiis visszás sziiforma.

Mefalliorax

»io}}i piros.

Moiiilitoriuís 31oiisti'osus

—

— —

nii-

— —

olvasószer ü.

torz.

Mucorcus penészes., penészvalamely föliilet ha forma olyan, mintha penész nöüe ;

volna be.

— trös. mumia-háh. Lásd Papa. ha a szétMiiricatiis —

Mueronatus Miiiiiia —

hi^l-ös

3Iyruieleoiii(lae félék.

—

— felhs —

Hangyalesö;

visszás

elmosó-

sikba van elrejtve vagy ez azt egészen födi. Oceilatu.s - szemfoltos; valamely színrajz akkor, ha más színíí udvarral körített kerek folt van benne. Oeelli fiók-szemek. Ocelliis szemfolt ; az oly szín-

— Vizi-sl-orpiófélék. Nerviis — szárnyér. Neui'optera — Reczésszárnyúak. Nig'Cr — fekete. Nig-ricaus — feketéll. XigTOpiceiis — sziirokfekete, har-

—

—

mely egy gyrbl s ennek közepén egy kerek foltból áll. Ezek lehetnek egyszí-

násfekete. Xitidiis — fényes, fényl. Xía'CUS hófehér.

rajz,

a

nek

is,

de rendesen

A

különböz

színek. kerek nak hiyják, a közte s a között lév tért pedig szivárványnak iris. — Oehraceiis szeiuiyessárga.

— Xodosus —

bütykös ; az olyan a melyen elszórtan göm-

foltot pupillá-

gyr

—

bös emelkedések vannak.

Xodulus — szdniyhog ; a Szitakötfélék fels szárnyán azon

—

—

Oeeiiltiis -- rejtett ; az oly testrész, a mely egészen egy má-

;

ers h arántér a karér végén, a melynél a szárny vállszegélye kissé behorpadt. bog ; így nevezi Pungur Xodus

oboAatuiu

— homályosan. Obsitus — behintett. Obsolete — enyészetesen, dottan. Obteetus — födött. Obtiisus — tompa. Oeciput — nyakszirt.

Xepidac

föliilet,

V.

Obseiire

az oly színrajz, a melynek fölületén külöubözö világosabb és sötétebb, de elmosódott rajzok vannak. mézelö-cs a levélNoetariiiiu tetvek utolsó eltti potrohgyíirjén oldalvást kiálló két csövecske.

Nebulosiis

Obovalis

tojásforma.

—

látszik,

Obioiigus

— — — ferde. — hosszúkás.

Obli([iui.s

;

szórt kiemelkedések rövidek és hegyesek. 3Iuriiiiis egérszürke. Mutieiis fegyrertelen. Mutillatiis csonl-uU ; az olyan testrész, a mely elmetszettnek

— —

29

canaliculati

—

szem. Oeuli appi'oxiuiati közei-álló szemek; azok, amelyeket (tgymástól csak csekély hézag vá-

Oeuliis

I

i

laszt el, pl.

—

—

Apis

canaliculati

0^

—

barázdás

Oculi compositi

30

szemek az olyanok, a melyeknek közepén egy sekély hosszbarázda vonul végig pl. Briichus auct. ;

Oculi eoiiipositi - összetett szemek. összeér coliiiivoiitOS szemek; azok, a melyek egymással közvetetlen érintkeznek

—

—

Tabanus.

pl.

—

di.staiites

—

ekWó szemek;

az olyanok, a melyekel széles homlok választ el egymástól pl. Apis 'i és dolgozó. gömhöli/ü szemek; l>"lobosi

—

—

a vízszintes irányban távol

tól

gömbforma

és

álló

egymás-

szemeket nevezik így, pl. Agrion és Carabus.

—

—

csoj^ortos szeglomcrati mek ; azok a fej két oldalán álló szemek, a melyek szorosan

egymás mellé

csoportosult,

er-

sen ívelt lencsékbl állóknak látszanak, pl. Stylops. — Iiirti szrös szemek ; azok,

—

melyeken rövid, tömötten álló, merev szrök vannak a

a

között lév vonalakon. csupasz szemek ; az olyanok, a melyeken sem pilla-

reczék

—

iiudi

—

szrök, sem szrök, sem tüskék nincsenek. osztott szemek purtití azok, a melyeket egy barázda, vagy szarúlécz két félre oszt, pl. Geotrupes, Saperda.

—

—

—

proiuiiioiitcs

mek

;

az

fölületén

mek,

—

pl.

—

kiálló

sze-

— Ocstl'idac — OlivaeciiS — Oiiyehia —

Bögölyfélék. olajzöld

karmok

.,ungviculi" kifejezés.

—

egyszer

—

sze-

„ocelli"-vel

superciliati mek ; azok a csupasz összetett pillás sze-

az használt

vonatkozik fénytelen.

letrc

— opálozó, színjátszó; az

Opaliiius

test, a mely némely opál gyenge színjátékát utánozza. Opereuluiii fed. tyinpaiiiciim dohMrtyaföd a hím tücskök metanotumának oldalán lév véd föd.

olyan

—

—

—

;

—

vaiíiiiale

—

hüvely fed.

—

szemhurok; a báb fej burkának azon oldalrésze, a mely a késbbi kifejlett rovar szemeit takarja. Orbicularis kerek. Orbita szemkeret; az összetett szemeket körülzáró szegély. Oplitlialmotheca

—

— Ordo — rend. Oriehalceus — lásd Oriíieíum — nyilas alfél-

lésére

aurichalceus.

rendesen az és az ivarnyihís megjelö;

használt kifejezés. a küls testrészek

— — Egyenesszárnyúak.

Orismologia leírása.

Orthoptera Os száj.

—

—

—

sörtés száj luystacíiiiiiu a Dipterák szája akkor, ha sze

Cicindela.

siinpliees

néha

Opaeus — homálgos ; az átlátszónak ellentétje s ha érczes fölü-

álló sörte van.

—

;

helyett

gélyén csak

mek; egyértelm az

—

szemek, a melyeknek szélén szrszegély van, pl. Melolontha. Odoiiata LiheJlulidae.

ersen ívelt és a fej túl ersen kiálló sze-

félholdsemihiiiares forma szemek ; azok, a melyeknek köivonalai a félholdra emlékeztetnek, pl. Ciilex.

—

— Ovális

kevés, egyenként

—

hüzOstioluin odorifcriiiii Hemipterák mirigy-nyilás a ;

metasternumának oldalain lév azon nyilasok, a melyeken át az ersszagú, olajos folyadék kiszivárog.

— pete. Ovális — tojásdad. Ovum

Ovatnm

—

Ovsituiii

—

Ov ipara

— Pedes anthophori

31

Paiaplourac appeii
hevel'tqjásdad. tojó rorarok.

alsó

—

oldalszegylemezek

'=

—

epi-

O\i|)0!si(or V. roi'obra tojócsö. dcrcntojók'^ azok

mernm. Parapsidae

a rovarok, a melyek l.-'irvákat szülnek, pl. Sarcopliagn. Pa('doi»"Oiiesis ~ lárcanemzés ; a .szaporodásnak az a nKklja, midn a mé;; lárva stádiumban lév rovar újabb lárvákat szül. Pallesceiis haJrányoüó ; a színrajzra vonatkoztatják.

a hártyásszárnyúaknál. élsködk, élsdiek, Parasitica Parastiiíuia szárnyjegy ; egjértelmíí a „Fterostigma"-val.

ihovivipara

—

—

.

Vi\rt\ieiíOg;cuesis

dás; a szaporodásnak az a módja, midn a nem termékenyített

petékbl

—

—

—

alsó

áll-

— szemölcs (fonószemölcs) Papillosus — szemölcsös. Paraglossa — fiókuyelv a nyelv-,

nek az a daiabkája, a mely oldalán van.

— oldalszegylemezek,

az a kis lemez, a njely az utószegy és utótor háta kíizött fekszik episternum.

^

fejldnek utódok.

—

Patellao korongok ; kerek. tányérforma szervek, a melyek

vagy kemények, vagy szivacsszerek s a lábfej aTsó oldalán vannak. Pceteii

Papilla

Paraphnirac

is

103.

hfdrány ; a színrajzra vonatkoztatják. Palpus tapogató ; a szájrészek függelékei. l*alpi labiales az alsó ajah taponia.villaros hapcsi tapogatók.

— szüzen'!zaporo-

£U.

Pallidiis

—

torkát i barázdák;

— —

102.

f/atói.

—

—

fésii

gytíjtlábak

; így nevezik a lábszárának féss

alsó részét.

Pectiiiaío-fimbriatiis

féss. Lásd

—

rojtosan „antemiae peetinato-

íimbriatae". Peotiiiatiis féss. Pectiis mell vagy szegy. PímIcs lábak.

— a —

— —

—

abdoininalos —potrohlábak hernyók ízeletlen potrohlábai, anthophori gyjt lábak

—

Pedunciilus

32

melyeknek lábszánln mélyedés van, lábfejüknek els a

Mzok,

íze (102. ábra b) igen széles, kefeformán szrözött. A lábszár mélyedése a kosárka (a), a

széles lábfej íz a kefe

—

rum

A

— saroth-

lábszár alsó lábszár részén fésv van (c). szélesedett fels része a fog (d), mely utóbbi a viaszleme(b).

elhúzására

zek

A

szolg'ál.

—

103. ábra, az els láb bels oldaláról nézve, (e) Coxa, csíp (f) trochus, czombgyíír ; b, (/, h, i, k az öt lábfejíz, / a kar•,

mok, m pulvilli, n femur, czomb,

a

tapadók, fiókíz

o

—

trochus. mjél; speciálisan Pediiiieulus a Dipterák rezgetyííinek nyele. áttetsz. Pellucidiis tapadó talpacska Pelotta lásd arolium. Penicillatus ecsetforma, bojt-

—

—

—

—

—

—

Pentaiiieri

—

tollas.

öt -lábfej ízesek.

—

galléros. Lásd Perfoliatus „Capitulum perfoliatum".

Peritreiiia

—

—

stigma-keret.

baraczkvirágszínü. Persicinus Petiolatus -- íigeleSf kocsányos. Pefiolus nyél, kocsány; valamely szervnek elkeskenyedett része, mint pl. auyelespotrolinak els, elkeskeuyedett gyííríije,

—

Plialaug'es

—

a lábfej

izei.

Phrygaiiidae — Pozdorjány -félék, Tegezszita k öt - félék. Piceiis — szurokfekete.

Pieza - a Hyraenopterák összenyomott, hosszúnyelv alsó állkapcsai

;

innen

Ftezata

=

Hynienoptera

szrös az oly föliilet, melyen hosszú, egyenként álló, puha szc'hök vannak

a

-

;

czinipás

tollas,

;

az

melyen merev tüskés nyujtvagy épen szrök, ványok vannak s ezek egyik, vagy mindkét oldalon állanak. olyan

Plafl;"a

szerv, a

—

színfolt.

Plag-iatus

— nagyfoltú

;

a fölület

akkor, ha közepe táján terjedelmes folt van. Plánta talp; a kifejlett r<»-

—

varok utolsó lábfejízének alsó fölülete; a hernyóknál pedig a legutolsó, púpforma, kitolható lábpár.

—

—

szelamollato-papillo.sa niölcspikkelyü talppl. Harpahis. pulvíllata húsos talp; :iz, a melyen húsos kiemelkedések vannak, mint pl. a Gryllusé. seopacca kefeforma talp pl, Laniia. spoiigiosa szivacsos talp pl. Titnarcha. tapadó talpacska Plaiitiila

—

—

— —

—

—

—

Arolium-mal. melloldal, toroldal ; a Pleura tornak az a része, a mely a sternumot a notummal összeköti. Pliimatus pinnatus. olomszurke az ólomPluiiibcus nak fémfény színe. Plumosiis pelyhes; az olyan fölület, a melyen hosszú puha szrök vannak. Podotheea lábburok; a báb

—

hímvessz.

Peuiiatus

Pilosiis

—

Piiinatiis

egyértelm

forma. Pciiis

— Pollex

az

=

— —

•,

—

burkának az a

késbbi

része, a mel}^ a teljesen fejlett rovar

lábait burkolja.

Politus

nem

—

csiszolt

;

a

sima,

de

érczes fölszín. Pollen hinipor ; valamely felszínnek olyan finom atomjai, a melyek csak ersebb nagyítással láthatók. hüvelyk ; a lábszár alsó Pollex végének bels felén lév ers és mozdulatlan tüske, (103. ábra B. c).

— —

Pollinosus — Pupa alligata

—

33

—

Pollinosus hlmporos, lisztes; valamely fölület akkor, ha kézi

Pseudoueuroptera

eg-yenként felismerhet atomokkal födött pl. Lixus, Larinus. Porcatus szélesen harázdált ; az olyan hosszrovátkás vésmény, a melyben az igen ers mélyedések sokkal szélesebbek, mint a keskeny léczek és bordák

Pseudoelytra csenevész szárStrepsipterák fels, nyak a

(Áhax Poros US

Pseudotriiiieri

nag-yítüval

(loiipe)

íjovcata).

—

Porrectus Posípeetus

— elre álló. = metastemum.

—

a

másodpaizs

metanotum közepén

—a

túl,

terjed részlete. Praeinorsus kirágott. Prasinus zöldell, zöldessárga, hagymazöld inkább sárgába végéig-

—

—

Álreczés-

—

;

csenevész szárnyai.

—

Pscudouyehla fiókkarmok; a karmok között párosával lév sokkal kisebb karmok. Pseudotetrameri álnégyláhfej-

—

izesek.

(Lásd Cryptotetrameri.)

—

álháromláhfej-

(Lásd Cryptotrimeri.) Pteropega szarnyizvapa mesonotumou a fels, a metanotnmon az alsó szárnyak tövének befogadására való mélyedés. Pterostig'iiia szárnyjegy ; a fels szárnyak vállszegélyének közelében a bordaér és a karér között fekv színes tér, pl. ízesek.

likacsos.

Postseutelluiu

szárnyi'iak.

;

hajló igen világos zöld szín.

—

Libellididae, Tenthredinidae.

—

—

szipóka ; egyértelm a „promiiscis"-szal. Proeessus uyújtLány.

Pterotheca szárnyhurok ; a bábburkának az a részlete, a mely a késbbi teljesen fejlett

Produetus

rovar szárnyait burkolja. Pubeseeiis pelyhedz, szrösöd; puhaszr ü ; az oly fölszín, a melyen finom, rövid és puha szröcskék vannak. Puh eruleutus lisztes =^ pollinosus és farinosus. Puhillus tapadó-talpacska arolium. Punctato-strlatus po)itozottan rovátkás; valamely fölület akkor, ha a vésménynek hosszrovátkáiban apró pontok vannak. Puiictatus pontozott ; ha a fölületen parányi bemélyedések vannak.

Proboseis

— — kiszökell. ProHiuseis — szipóka proboseis. — Pronotuiu az eltör háta. Propyiíidiuiii — elfarfed a 1.

;

pl.

Histeridák farfedöje eltt fekv lemez. Prostci'iiuin elmell ; a melyen a két els lábpár van.

—

— eltör. Prototliorax — pronotum. PruinosHS — hamvas, deres

Prothorax

;

fölszín akkor, ha kézi tóval alig megkülönböztethet atomok födik.

—

Pruinus szilvakék, kökénykék, hamvaskék; az érett szilva színe.

—

Pselaplioílieea tapogató-hurok a báb bnrkának az a része, mely a késbbi teljesen fejlett rovar tapogatóit zárja magában.

=

„nympha". -

Pseudoehrysalis báb-forma,

a

lárva búvik

ki.

álháh

melybl

Rovartani mszótár.

oly ismét ;

—

—

=

—

a nagyí-

Pseudimago

—

—

— szúró-szipóka. Puiictulatus — pontocskázott. Punetuin — vésményre vonatkozólag pont, színre petty. Puniceus — hihorvörös. Pupa — háh. ~ allígata — öves háh az,

Puiictelluili

;

a

mely

egy

fonálszálial vala-

Pupa

34

mely tárgyhoz van ersítve Pieris.

Pupa coarctata

coarctata pl.

—

tonnaháh, a melyet az utolsó lárvabör fed. Pl. Legyek. libera szabad háh ; raelvnek végtagjai szabadon kiálla-

—

—

nak

Bogarak. obtecta mumía-háb ; a melynek végtagjai szorosan a testhez fekszenek, de a bábpl.

—

—

burkon átláthatok

Pillangók. Pupillát US lyukas rarancsii az oly felszín, a mel3mek dudorodásai közepükön lyukacskával jelöltek. Pupipara háhtojók ; azok a Légyfélék, a melyek a bebábozódásra érett lárvákat szülnek

—

pl.

—

pl.

Hlppohosca.

Purpurascens — hiborszinhehajló.

—

Purpureus

bihon-örös. ; az alapszín-

Pustula — foltpetty

tl

eltér, nagyobb

petty.

farfedö

;

az utolsó

potrohgyüru hátpaizsa.

—

Quadranííiilarc téglaforma (szélesebb mint hosszú).

—

Uuadratus

négyzetes.

Rt-ceptaculum scmíiiís táska.

Rubído-albus

—

Rul'us róV, Rudimeiituiii

—

ondó-

— — —

peremének közelében végigvonuló színrajz, számos Lepidopteránál.

—

SajilttatiiS nyílforma; rendesen színrajzra vonatkoztatják. vérvörös. Sanjí-viiieus

—

Sapphiríims

—

—

Sarothruiii

Roiiirurmis veseforma. Reticulatus reczés. Rhoiiiboidalis megnyúlt rombusforma. Rliopalocera Bunkós- csápúalc. Rlionibicus -- rombusforma.

—

— —

=

safirkék.

gyüj t-kefe

•

feklisznek,

—

Scapus csáptíz. Scopa veiitralis — haskefe ; pl. a hassal gyjt méhek (Dasygastrae) készüléke.

—

gödrös; a vés-

mény akkor, ha tölcsérformán keskenyed mélyedéseit széles, szabálytalan terek választ^ják el. csápgödör ; a Ciirculionidák ormányának oldalain

—

Scrobs

lév mélyedések.

—

paizsos ; az olyan testrész, a melyen széles chitinpaizs van. Scutellum torpaizs; a mesonotumnak a szárnyak tüve között

nem

fekv,

—

leggyakrabban három-

szögleru lemeze.

— bárdforma, balta — testgyürü,

Seg'iiieutuili

szipóka ; a Lepidopteráknál. Rostratiis ormányos.

Sericeus

—

vannak Serra

tojócsö-fii rész

—

—

Rostrum

—

ormány

;

a

pteráknál szipóka.

Rotuiidatus Rotuiidus

Rubcr

—

—

—

kerekített.

kerek. vörös.

Hemi-

a mé-

—

Rhyiichota (Hemiptera). Ro.se US rózsapiros. Rostcllum involutuiii pörge

—

;

hek lábának széles lábfejíze. válllemez ; azok a Scapula kis chitinleraezek, a melyek a fels szárnyak váll zuga alatt

Scutatus

—

— vörhenyesfehér. vörhenyes. — csenevész szerv,

csökevény. ráncz, red. ránczos, reds. Rug'osus Sagitta nyilfolt ; a fels szárny

Ru^a

Scrobiculatus

—

Pygidium

terjedelm

— Serra

Securiformis forma. szelvény.

test-

selymes ; valamelj' fölület akkor, ha rajta tömötten^ finom, fényl szröcskék

—

thredinidák

a Tentojócsövének has;

Serratus oldalán kiálló chitinuem, fiirészfogazott részlet. Serratus fürészes. ttlö ; Sessilis az oly szerv, a mely eg-ész széles alapjával ül egy másikon, pl. a Tenthredinidálc potroha.

—

—

Sí'ta

—

sörte.

—

Setaccus forma.

setiforiiiis,

sörte-

—

sörtés; a fölület akkor, Setosus ha rajta merev, hosszú szrök

vannak. Siiiuatns — öblös; valamely testrésznek a szegélye akkor, ha valamely pontján be van kanyarítva.

=

Síp hu ne Ilii Sniaragtliuus

Nectarium. smaragdzöld.

—

Somatotheea = Linné Spado

Gasterotheca. szerint a társaséletíi rovarok dolgozói.

—

Spatulatus

— lapátforma. — alfél csukó a Libel-

Sphiiieter lulidák alfelnyílását

;

elzáró le-

mezke. Spina tüske, tövis. Spira pörge tojócsö: a Gubacs-

—

—

darázsok

visszahúzható

csöve. Spira cul ura stigma. SpleiideiiS

tojó-

lélekzömjüás,

— szivacsos. — pikkely. Squama Stellatus — csillagos. Stemraa — fiókszem, egyszer szem. Steriiura — mell; a tor alsó stigma. Stigma — lélekzö — szárnyjegy egyértelm a „pterostigmá"-val. Stigniatale — stigmaköz a Spongiosus

fele.

nyílás.,

;

;

hernyók, lárvák és kifejlett rovarok lélekzö nyílásai között

lév köz. Stimiilus tüske. Stipes állkapocs-nyél., az alsó

—

35

állkapcsoknak azon íze, a mely a sarokkal függ össze. szájhurok; a Stomatotlieea báb burkának az a része, a

—

mely a szájrészeket veszi körül. szalmasárga. Stramiiieus rovátkáson Striato-puuctatus vésmény akkor, ha pontozott; a a bevésett pontok hosszsorok-

—

—

ban feküsznek. roráfkos; a fölszín Striatus akkor, ha rajta finom és párhuzamos hosszbarázdák vannak. a testen haráncsík Strig'a tosan futó színvonal. Strigillatus csíkos. striatus. Striolatus csutás. Stylifer Stylus farcsuta az alfél mellett lév rövid nyujtvány. csápsörte ; a Dipterák csápjá-

—

—

—

;

—

— =

;

—

lév, legnak utolsó ízén gyakrabban ízeit sörte. Subelypeus fiókfejpaizs. Subímag'o nimfa ; egyértelm

—

— a „nympha"-val. Subulatus — árforma. Subuliíoniiis = subulatus. Sulcatus

—

barázdás

;

az a fö-

a melyen mély és ers hosszanti bevésések vannak. kénsárga. Sulphureus szárny - varrat ; a Sutura lillet,

—

— fémesfényü.

—

— Tarsus

—

—

szárnyfedk

érintkez

bels

szegélye. co n uata varrat.

— összeforrt szárny— imbrícata — fedélszárny-

—

varrat ; az oly szárnyfödk, a melyek közül egyikének szegélye a másikét födi.

Syueiput

—

fejbiib.

— a Thysanurák szájnyílása. Taeiiia — galand a test hosszában futó színrajz. Taoniatus — galandos. Tarsus — lábfej. Sypliou

;

Tegmina — Verticillus

36

Tearm

i ii

a

=

Teg'iila—

-

Elytra.

•

5

=

•

•

rezgétyü-iyik'keUi

Dipteráknál a rezgetyüket két pikkely.

Tempóra

•

;

=

fu-

Notum.

— Testaceus — hamássárga. Tetraiiiora — Négy-láhfejisesek: Tlieca — bábhm'ok. Tliorax — Tibia — lábszár. Toiiioníosus — molyhos íöUWat Tesselatiis

7t-oc2:A:as.

tor.

;

a.

akkor, ha rajta hosszú szrök vannak tömötten és ki'iszáltan

egymáson. Torulus — forgáíz, orsóíz a csápoknak legalsó, gömbforma íze, a melynek közbenjárásával ;

függ a csáp az ízvápában.

Trachea

~

háromszögtér; a Libellulidák szárnytövének közelében lév háromszöglettt tér. Triiuera Három-lábfejízesek. Troeliaiiter tompor: Troclilea szárny csiga ; az alsó szárnynak gyengén pödört és vastagodott töve pl. Cicadidae.

— — —

Triiiicatus

—

csonkított.

—

Tiiberculuin aiiteniiírenim csápdudor, az a kiemelkedés, a melyen a csáp ül. Tiiberculatus dudorkás; az oly fölszín, melyen egy, \i\gY több kúp forma, púpos kiemelkedés

—

van

Tuberosus

— —

gmns.

Tubiilosus csöves. Tiibulus tagolt tojócsö; az olj^an tojócs, a mely egymásba tolható több ízbl áll. Legyek.

—

— duzzadt. — Tumor duzzadás. Tuiiieatus — burkolt. Tumidiis

Tiirbíiiafu.s

—

kúphegyü.

gömböly

ki-

— —

farhorgok; azok a vastag nyiijtványok, a melyek horogformán göibülten az alfelnyílást zárják el, mint pl. a Lociistánál. ünciiiatus horgas. üiicus horog. Uiidatus hullámos; a színrajz akkor, ha lefutásában hullámos

Uiiei

—

—

—

vonalat ír Uiidulatus

le.

— hullámos. üiigvk-ulatus karmos. — lJn^\ iculus karom. Ustulatns — perzselt a színrajz -

;

ha

anyagok

—

kis

emelkedés. [Tmbriiius umbrabama. Uiieatus horgas.

akkor,

lélekzö csö.

Tríaiig'iiliiiii

duzzadt.

— tornyos. Tympaiium - dobhártya. ümbilieus — köldök; a közepén

Turritus

bemélyedt

halánték. Tcrebra tojócsö, a méhek láiikján méregvezetö. Terg'iifii

a

fed

— —

—

Tarjaid US

•

.

színe az égetett sajátos barna színét

és szabálytalan

zigzngos végz-

dését mutatja.

— —

hüvely. •= Válva tegula. Valvula hüvely. Vasi"ina

— aculei — fulánk-hüvely {pillenpánty. Földi). — vag'ÍHalis — hüvelyfed.

V^arieííatus

Varioíosus Veiiosus —

—

—

eres

a mely van elosztva.

tarka. ripacsos. ;

erekre

az oly színrajz;

emlékezteten

— has. Vciitrieosus — hasas. Verruca — szemölcs. Verrucaíus — szemölcsös. Verrucosus — varancsos. Versieolor — sokszím'i. Vertex — fejtet. Vertieillatus — örvös; Venter

sörteszrök egy íznek illetleg körületét mán övezik. Verticillus örv.

—

ha

a

fíilületét

koszorúfor-

Verticillus abdoniinalis— Xyphus

—

Verticillus abdoniinalis hasörv ; a hernyóknál és lárváknál. Verticillus sterualis nyakörv ; a hernyóknál és lárváknál.

—

Vesicula

—

—

hóhjai/.

A'erticalis

—

fejtetöhóhjag ; ^ Libellulidák összeér szemei között lév dudor. Vibrissa bajusz; a Dipterákpofáján lév szrök. Villosus boli/hos ; az a föliilet a mel3"en hosszú szrök álla-

—

—

nak tömötten egymás

mellett,

s

a

37

fölületet

részben,

vagy

egészen elfödik.

Vlolaceus

—

Viridis

zöld.

—

— üvegszerü. — üvegszerü.

Vitreus Vitrinus VMtta

—

tér

ihohjakék.

sáv

;

szín,

az alapszíntl elhosszában futó

vonal.

Viítatus Vivipara

Xyphus Ijhilus.

—

—

—

sávos. elevenszillök.

melltövis pl.

Hgdro-

IL x\blakos 1. fexeatratas. Acsíl-félék 1. Lihelluliílae.

Aczélkék Ag-yag'os

chali/baeus.

1.

Agyag sárga 1. liiteus. Ajak, alsó 1. lab'rum.

—

fels

—

1.

labellum.

szd)-nyfedöké

Alábajlott

1.

ehjtronun.

deflexus.

1.

anus. Alfelesiikó 1. sphincter. Alf'eli kúpok 1. coni auales. Apróesipké.s 1. crenulatus. Alí'el

1.

Apróíogli

1.

Araiiyfoltos

Aranyos

denticulatus. 1.

gemmatus.

auratus. 1. auratus. Araszoló lepkék 1. Geometrídae. 1.

Aranyszín Arcz

facies.

1.

Atomok

1.

atomi.

Albáb 1, pseiidochrysalis. Álbábos átalakulás 1. hypermetamo) phosis.

Alcza 1. lárva. Álháromlábfejizesek

1.

Pseudo-

tr'nnera.

Alháromizesek 1. críjpiotrimera. Álhernyó 1, eruclna.

AH

1.

1.

1.

Pseudo-

1.

1. cryptotetramera. cryptope}itamera.

Álreczésszárnyúak

1.

Fseudo-

neuroptera.

basis.

1.

sarlxa, alsóé

Alnégyizesek

Ajakiiyujtváiiy, fels

Alap

cardo maxillae. Állkapcsi karéj 1. mala. ^

Álötizesek

huccula.

1.

inandibiila.

tetramera.

lahru^n.

1.

Ajaklemez

—

1.

Állkapocsnyél, stipes. Álnégylábfejizesek

lutosus.

1.

Állkapocs fels

nientiim.

Állkapocs, alsó

1.

maxilla.

Ametísztszínü 1. amethystiims. Árforma, subnlatus, subuliformis. Átalakulás 1. metattiorphosís.

— — —

álbábos 1. hypermetamorphosis. haladó 1. ni. progressiva. hanyatló 1. ni. regressiva. ^ Átlátszó 1. hyalinus. Áttetsz 1. diaphamis, pellucidus. Bajusz, vibrissa.

Haltaforma

1.

securiformis.

Baraczkvirágsziníí 1. persicinus. Barázdák, toi-háti 1. parapsidae. Barázdált, széleseit 1. porcatus.

Barázdás 1. exaratus, Barna 1. fuscus.

sulcatus

— — — — —

fastös-j fuliginosus. gesztenye-., castaneus.

—

szegf-, caryophylleus.

—

fabarna, ligneus.

rozsda-, ferrugineus. rt-, castaneus. sárgás-, fulvus.

Barna

40

Barna

—

—

— Csatornás

szürke-, cervinus.

umbra-, umhrinus.

sötét

Bíborvörös

1.

vörhenyes-, hrunneus.

Bog

—

Barnásvörös 1. ferrugineus. Báb 1. chrysalís, puiia.

Bolhák

1.

1.

1.

1.

1.

p.

1.

1.

1.

chryscdis mutica. 1. ))apa libera. 1. chryscdis miiricata. tonna 1. piipa coarctata. Bábburok 1. folUculus, theca.

—

-

Beillesztett 1. insertus. Beiktatott 1. insertus.

Bemetszés potroh

Bepödört

1.

1.

incisura.

1.

incisura abdominis.

involucratus és invo-

lat US.

Bibiresos 1. mamdlosus. Biborszínbehajló 1, purpurascens.

Bíborszín

1.

pmyureus.

penicillatus.

1.

fasclcidatHS.

1.

Aphaniptera.

1.

1.

hirtelen

Burok,

— — — — — — — —

1.

abrupto-clavatus. 1.

Rhopcdocera.

— —

theca.

báb, folUculus. csáp, ceratotheca. fej, cephalotheca. láh, podotheca.

száj, stomatotheca.

szárny, pterotheca. szem, ophthalmotheca. szipókct, glossotheca.

tapogató, pselaphotheca. tor, cyathotheca.

Buzavírágkék 1. cyaneus. Bütykös 1. nodosus. Bütyök,

Bepreezkelt 1. conspersus. Beszegett 1. cinctus. Bezsákolt 1. insaccatus Bélyeg 1. character.

nodnlus.

Burkolt, tunicatus. \

obsitus.

1.

Bunkósesápúak

—

1.

nodus.

Bronzszín 1. aeneus. Bunkóforma 1. clavaceus. clavaceus és clavcttus. Bunkós

chr. cingidata, p. alli-

1.

Behintett

purpu-

Bordácskás 1, costulatus. Borda 1. carina. Bordás 1. costatus. Borzas 1. hirtus. Bögöly félék 1. Oestridae. Bökös 1. muricatus. Börnemíí 1. coriaceus. Börszárnyúak 1. Dermatoptera.

1.

Bábfark 1. cremanter. Bábtojók 1. PupipKira. Bárdforma 1. securiformis. Bársonyos 1. holosericeus. Beékelt 1. insertus. Befüzödött 1. coarctatus.

puniceiis,

Boltozatos 1. convexus, fornicatus. Boltozott 1. arcuatus. Bolyhos, villosus.

1.

1.

1.

szárnybog

Bojtos

1.

1.

— öves gata. — sima — szabad — tüskés

atro-pnrpureus.

cirrosus, crispatus.

1.

Bojtforma

— álarczás chri/salis nasiita. — deres chryscdis pruinosa. — fémfoltos aurelia. — függ chrysalis pendida. — füles chrysalis aurita. — giihós chrysalis folliculata. — hasas chrysalis veniricosa. — hengeres chrysalis cylindrica. — lisztes chryscdis pollinosa. — múmia múmia, ohtecta. — nyiltgubójii chr. custodita. — ormányos chr. glossata. — orsóforma chr. attenuata. 1.

1.

reus.

Bodros

Bariiásfekete 1. nigropiceiis. Barnássárg^a, testaceus.

—

Bíborszín

— — —

ccdlus.

hondok, callus frontalis. hóncdj, ccdlus cubitalis. vcdl, callus axillaris.

Bzmirígy-ny ílás l.os^íoíitm Oífor/ferutn.

Család 1. familia. Csatornás 1. canaliculatus.

Csápbnnkó— Csápok Csápbnnkó, mpltnlum.

— duzzadt, capitulnni i}iflatum. — egyszeriig capitnlmn exarticulatum. — galléros, capitulum perfoliatiim.

— — — —

hasadt, capitulum fissuni. lemezes, capitulum lamellatuni. összetett, capitulum compositum

tölcséres, cajjitulum

Csápbiirok

ceratotheca.

1.

Csapd iidor,

tunicatum.

tuherculum antenni-

Csápg-öííör

scrohs.

1.

—

alsó állású

1.

antennáé infe-

antennáé ramosae. árforma 1. antennáé subulatae. bojtos 1. antennáé fasciculatae. boltozatos 1. antennáé forni-

ághogas

1.

— — — —

pectinatae.

—

haJlott-végü 1. antennáé nutantes. hasadt 1. antenncce fissae.

— —

hasadt-bunkójú

antennáé

1.

— homlokon álló antennáé frontales. — horgos antennáé unci)iatae. — hosszú antennáé longiores. 1,

— igen hosszú antennáé longissimae. — igen rövid antennáé abbrebrevissiniae. viatae — izeletlen antennáé exarti1.

et

1.

culatae.

bunkós

antennáé

1.

clavatae

vei capitatae.

— burkolt-bunhójú antODiae clava tunicata. — bütgkös antennáé torulosae. — cso)(kabunkós antennáé abrupto-claratae. — csomós antennáé nodosae. — csomótás antennáé cirrosae. — egyenes antennáé rectae. — egyenletes antennáé aequales. — egyenlen tollas antennáé paripinnatae. — egyenltlenül tollas antennáé imparipinatae. — felsöállásíi antennáé superiores. — féss antennáé pectinatae. — fogas antennáé dentatae. — fonálforma antennáé formes. — füles antennáé auriculatae. — fürészes antennáé serratae. — fiizéres antennáé monlli1.

1.

1.

1.

1.

1.

1.

1.

1.

1.

1.

1.

1.

1.

1.

1.

formes.

náé clava perfoliata. gamós 1. antennáé uncatae. görbült 1. antennáé tortae. gyengén csomós 1. antennáé subnodosae. í/T/enr/e/? féss 1. antennáé sub-

1.

catae.

—

anten-

1.

riores.

— —

1.

1.

Csápsödröeskék 1. fossulae. Csápok 1. aíiteuuae.

—

galléros-bunkóju

clava fissá.

ferum.

—

Csápok

41

fili-

— karmos antennáé ungviculatae vei forcipatae. — kettsen féss antennáé duplicato pectinatae. — kétsorosán féss antennáé distichae vei bipectinatae. — kétszerfollas antennáé com1.

1.

1.

1.

posito-pinnatae.

—

körteforma fonnes.

—

közelálló

1.

1.

antennáé pyri-

antennáé approxi-

matae.

—

lapátforma

thraceae. lapos-tövü

—

1.

1.

antennáé pale-

antennáé spathu-

latae.

— lándsaforma antennáé Uuiceolatae. — legyezös antoinae fiabellatae. — lemezes antennáé lamellatae, — lemezes-bunkójií antennáé clava lamellata. — levélforma antennáé foliatae. — megnyúlt antennáé elongatac. 1.

1.

1.

1.

1.

1.

Csápok— Csuklyás

42

Csápok

meg rövidült

1.

antennáé

hrevloyes.

—

—

o?itennae fractae.

1.

antennáé chelatae. olvas6forma\. antennáé moniliformes. orrhÖzépi 1. antennáé longi-

—

1.

—

rostres.

— orrtövil. antennáé hrevirostres. — orsóforma antennáé fusiformes. — ostoros antennáé funiculatae. — pamatos antennáé cirrosae. — pelijhes antennáé plumosae. — piUás antennáé ciUatae. — rojtos antennáé fimhriatae. — rejtz antennáé replicatae. — rövid antennáé hreves — sallangos antennáé cirratae. — sarlóforma antennáé aduncofnlcutae falciformes. — seprs antennáé scopiferae. — sörteformaX. antennáé setaceae. — szahálijtalan antennáé irregalares. — sörtevégü antennáé setigerae. — szakállas antennáé harhatae. — szem alatti antennáé infra1.

\.

1.

1.

1.

1.

1.

1.

1.

1.

vei 1.

1.

1.

1.

I.

oculares.

—

szemhi ered L antennáé

in-

szemektl

távol álló

szem-eltti

\,

antennáé

antennáé prae-

— szemközi antennae interoculares. — távolálló antennáé distantes. — antennáé fractae. — tömör-hunkójil antennáé clava exarticulata. — törforma antennáé ensiformes vei pyraniidales. — trös antennáé mucronatae. — vastagodó antennáé incras1,

1.

1.

1.

1.

1.

1.

satae.

—

villás

vei

antennáé dichotomae

1.

furcatae.

Csápok ízvápája Csápostor

1.

canfhus. flahellum és fani1.

ciilus.

Csápsörte, sti/liis. Csáptöíz 1. scapus. Cscnevészszái'iiyak

pseudo-

I.

eJytra.

Csenevészszerv 1. rudimenticm. Csepp 1. gutta. Cscppes 1. guttatus. Cserebogár-félék 1. Melolonthidae.

Cserepes

imbricatus.

1.

Csík, striga. Csíkos, strigiUatus. Csillaa^os, stellatus.

Csillámló 1. micans. Csillogó 1. lucidas, micans.

Csipkés

1. crenatus. coxa. bolyhos 1. coxa foccata.

Csíp

1.

— -- fiók arthrodium. — merev coxa fixa. — szabad coxa libera. ].

1,

1.

Csiszolt

1.

galeotheca. poh'tus.

1.

1.

Bra-

chelytra.

Csonkitott. truncatus. 1.

oculares.

te'rdes

antennáé

1.

Csoiikaszáriiyfedösök

extraoculares.

—

—

(.'siptet

oculares.

—

véko)iyodott

attenuatae.

megtört ollós

Csápok

váltakozva tollas inaequalitpinnatae.

1.

antennáé

Csonkult 1. mutillatus. Csoportosan 1. confertim. Csótány-félék 1. Blattidae. Csökevény 1. rudimentum. Csöves, tubulosus. Csúcsszög:let, a szárnyfedké elytrorum angulus apicalis. küls 1. elytrorum ang

—

externus.

Csukló

articulatio.

1.

Csuklóizület

1. ginglymus. ampulla. szr, cap iUitium. Csuklyafornia 1. cucuUatus. Csuklyás l. cucuUatus.

Csuklya

—

1.

1.

ap.

43

Csupasz— Fej

Csupasz

kiszélesedett

deniídatiís, glaher.

1.

ampUatus, amplL

1.

ficatus és dilatatus.

Csiltás, stylifer.

Czínipás 1. pinnatus. Czinczur-félék 1. Bomhyliidae.

Elszórtan 1. disperse. Elválasztott l. disjímctus.

rzinobervöros

Eres, venosus.

1.

cinnabarinus,

Ezüstszín 1. argenteus. Égkék 1. coeruleus.

miniatus. Czítroiiisái'ga 1. cUrinus. Czoiiib 1. femiir.

Czombg'yiiríi 1. rt^07J%s/s, condylus Czoiiibos 1. femovatus.

Dárdás

hastatus. Deltoídforiua 1. deltoideus. 1.

Deres 1. pruinosus. Díszbogárfélék 1. Buprestidae. Dobhártya, tympmium.

Domború

convexus.

1.

Duzzadékos 1. callosus. Duzzadt 1. buccatus^ tiimidus,

tur-

yidiis.

Duzzadthoinlokú 1. bombifrons. Ecsetforma 1. peniciUatHs. 1.

1.

Orfhoptera. Isopalpi. 1.

impari-

pinnatus.

Egyféle-lábízesek

1.

Élénken

laete.

1.

Éldiek 1. Élsdiek

parasitica. 1. parasitica. 1. parasitica.

Ép 1, integer. Érdes 1. exasperatus, Érköz 1. interstitium. Fabarna 1. ligneus. Farcsuta,

Farfed

—

Hoinoeomeri.

scaber.

styli.

1.

pygidium. propygidium.

el 1. Fargyapjú

murinus.

Egész integer. Egyenesszárnyúak 1. Egyeulötapogatók 1. Egyenltlenül tollas

Éles 1. distinctus. Élesen 1. distincte, evidenter. Élesen különvált 1. discretus.

Élsködk

Diidorkás, fuhercidatus. Duzzadás, tumor.

Eg^érszürke

Égszínkék 1. aziireus, coeruleus. Ékesen 1. concinne. Ékforma 1. cuneatus. cuneiformis.

lana.

1.

Faríiorgok, und. Fark 1. cauda.

Farkapoes 1. lahis. Farkos 1. caudatus. Farlemez,

—

Egyféleszárnyúak 1. Homoptera. Egyirányú 1. contigmis.

hypopygium. Faríoldalékok 1. cerci.

Egymáshoz fekv

Fegyvertelen 1. muticus. Fehér 1. albus.

1,

connivens.

Egyszer szemek, stemmata. concolor. Egyszín 1.

Elenyész

1.

k

Elevensz ü 1 Eleventojók

evanescens. ,

1.

Vivipara. Ovovivipara.

Elkülönített 1. distinctus. Ellipsisforma 1. ellipticua.

Elmosódó 1. evanescens. Elmosódott 1. elutiis. Elmosódottan 1. obsolete.

Elmell

1.

Elreálló

prosternum. 1.

porrectus.

prosternum. Elszegy Eltör 1. prothorax. 1.

Eltör háta

1,

pronotum.

—

— — — —

alsó

7ió

1.

1.

nii'eus.

kréta 1. cretaceus. szürkés 1. canus, incanus. tej

].

lacteus.

rubido-albus. Fehéreskék i. ylaucus. Fehéresszürke 1. canus. Fehérszürke 1. incanus.

Fej

cörhenyes

1.

1.

caput.

— beékelt caput insertum. — behúzható caput — behúzott caput retractum. — függleges perpendiculare. — haránt caput transversum. 1.

retractile.

1.

1.

\.

1.

c.

Fej— Futiinkafélék

44 Fej kitolult

— — — —

caput exsertmn. 1. caput rostratum. paizsos 1. caput clypeatum. rejtett 1. caput absconditum. vízszintes 1. caput horizontale. 1.

ormányos

Fcjbl'ib, synciput.

Fejbiirok

1.

cephalotheca.

Fejecske

1.

dara.

Fejpaizs

— Jiókf

—

— — — —

— —

kékes

1.

korom kszén sötét

szén

carbonarius. anthracinus. ater, aferrimus. carbonarius,

Fekv

1.

Felemás

1.

lábizesek

Heterocera. 1. Hetero1

.

He-

teropalpi. 1.

Hetero-ptera.

Felezett 1. dimidiatus. Felényire 1. dimidiatus és dlmi-

1.

1.

infiatus.

1,

intercostula.

1.

Fióknyelv

.-

« ,

1.

k

arthrium.

paraglossa. ocelU., stemmata,. crispatus. 1.

Fiókszemek

\.

Fodros 1. Fogas 1. dentatiis. Fogó 1. forceps.

macula:- •.;• > Foltpetty 1. pustula. Fonál 1. ftlamentum. Folt

Föd

dimidius.

].

1.

filiformis.

1.

operculum.

— dobhártya operculum tympanicum. — hüvely opierculum vagináié, 1.

1.

Hemi-

ptera.

dimidiatus és dimidiate. Félszáriiyfcdük 1. hemelytra. Fémdarázsfélék 1. Chrysididae. Fémesféiiyíí 1. splendens. 1,

empodium^ pseud-

Forradásos 1. cicatricosus. Födelesszámyíiak 1. Colcoptcra

nebulosus.

Félfödelesszáriiyúak Félifi;'

Finomul 1. concinne. Fiókborda 1. intercostula. Fiókcsíp 1. arthrodium.

Forgóiz, toridus.

Felmeredt 1. erectus. Ferde 1. obUquus. 1.

pectinatus. kettsen X.duplicato-pectinatus. kétsorosán 1. distichus. rojtosan]. pectinato-fimbriatus. 1.

Fonálforma

diate.

Felfúvódott

ctenidiiformis.

1.

Fióklábfejiz

Felemás tapog atój uak

Fél

Fésüforma

onychia.

-

Felhs

ct.

1.

1

Fiókkarom

niera.

Felemásszáriiyúak

1.

Fiókfej paizs. subclypeus.

decumbens.

-

1.

Fiókér

nigricans. 1. atro-coeruleus. 1. atro-rirens.

Felálló 1. erectus. Feleinás-csápíiiik

ctenidium és pecten.

1.

1.

—

1. nigropiceus^ piceus. zöldes^ corvinus.

Feketészöld

opacus.

1.

— far ctenidium hypopygiale. — fej ctenidium cephalicu))i. — felsajak ctenidium labiale. — hasi ctenidium abdomincde. — hát ctenidium dorsale. — koroítg ctenidium patellare. — nyak ctenidium collare. — szem ophthcdmicum. — váll ctenidium axillare. —

szurok

Feketéll 1. Feketéskék

Fés

—

1.

1.

Fénytelen

Féss

1.

1,

nitidus.

1.

1.

corvinus. ajithracinus:

1.

Fényl

1.

subclypeus.

holló

nitidus.

1.

1.

Fejpárkáiiy 1. canthus. Fejtet, vertex. FejtetöLólya^, vesicula verticaUs. Fekete, tiszta 1. ater, atterrimus. barnás 1. nigropiceus.

— —

Fényes

metallicus.

1.

1.

clypeus.

1.

Fémféiivü

1.

valvula vaginalis.

Földidarázs-félék 1. Crabronidae. Fiilánkhüv^ely 1. valvula aculei. Futrinkafélék 1. Carabidae.

Füg-gelékek— Hímpor Füg'g'elékek.

alfeli

1.

appemlices

Halványsárga

lividus.

1.

cinereus, pruinosus. Hamvas Hamvaskék prumivs.

ancdes.

Függ

45

1.

alligatiis.

].

1.

Forficulldaé. Fülocskék 1. auriculae. Fíirészos 1. serratus.

Hamuszín

Fürkészdai'ázsok

Hangyalesö-félék

Fülbeiiiászó-félék

1.

1,

Ichneumoni-

Hamuszürke

1.

Hangyafélék

1.

Formicidae. 1.

Myrmeleo

nidae.

dae.

Harangfornia

Füstös 1. infuscatus. Füsíösbariia 1. faUgíuosHí^. Füstszürke 1. fumatus. Fíízöld

\.

Galand, (íallér

Harmatos Has,

Hasadt

taenia.

Hasas,

Galléros 1. perfoliatus. (íaDajtúrók 1. Coprophaga.

ncdes.

castaneus. badius, casta-

1. 1.

ventricosus.

Haspólya

Gerincz 1. carina. Gerinezes 1. carinatus.

Gesztenyebarna Gesztenyeszín

fissus.

1.

1.

Haskefe 1. scopa centralis. Haslemezek 1. laminae abdomi-

taeniatus.

1.

collare.

1.

campanulatus.

1.

irvoratus.

i.

venter.

1.

grammeus,

1.

(jialaiidos.

gasterotheca.

1.

Határozott 1. distinctus. Határozottan 1. evidenter, exacte Háromlábfejizesek, 1. Trimera.

Háromszögi ér, 1. triangulum. 1. membrana.

Hártya,

neus.

G lm -pej

cervinus.

1.

Gödröcskés

1.

fossidatus

és fo-

veolatus.

Gödrös

scrobiculatus.

1.

Gönibfornia

1.

conglohatus,

glo-

Gömbös

ntyiidae. 1.

foUiculus. tubcro^us.

Gyapjas

1.

1.

maragarita-

ceus.

Gyiijtökefe 1. sarothrum. Gyíirü 1. annidus.

—

czomb-, condyliis. 1, annulatus. Hagymazöld 1. prasinus.

Gyrs

1.

1.

conjuncttva. 1.

Hárívanem

1.

connexivmn. membranaceus.

Hártyás 1. membraneus. Hártyásszárnyúak 1. Hymeno-

crinitus. 1.

1.

declinatus.

Hajnalpíros 1. anroreus. Halánték, 1. tempóra.

Halvány 1. ddiitus, paliidus. Halványodó 1. pallescens.

dorsulum., dorsiim., notum,

tergum. hözéptoré

— — —

utótoré elötoré

Hegyes

lanuginosus.

Gyöngyházfény

Hajlott

hötö

összeköt

Hát

globosHs.

1.

Gubaesdarázs-félék 1. Cynipidae. Gubacslégy-félék 1. Cecido-

Gubó Gumós,

— —

ptera.

bosiis.

Hajas

cinereus. cinereus.

1.

1.

mesonotmn. metanotum. pronotum. 1.

1. 1.

acutus.

Hegyezett 1. acuminatus. Hengeres 1 cylindricus. Hernyó 1. eruca.

— araszoló eruca geometrina. — csiicsos fej acrocephala. — csiipasz-csigaforma eruca limaciformis. — medve eruca ursina. — menetrágó eruca dendritina — papmacska eruca ursina. — szjiítksz eruca sphingina. — zsákhordó eruca saccata. 1.

1.

e.

1.

1.

1.

1.

].

1.

Híin-nös 1. hermaphroditus. Hínipor 1. pollen.

Hímporos

46 Híui poros

Bimvesszö Hintett

pollinosus.

1.

1.

penis.

aspersKS

1.

és conspersus.

Hófehér 1. nireus. Holdas 1. lunaris. Holdforraa fol( 1. lunula. Hollófekete 1. cowinus.

Hólyag,

resicula.

—

fejtet, vesicula verticalis. Hólyag"os 1. bnllatus, infiatus.

Homlok

— — — — —

frons. duzzadt 1. frons hullata. 1.

föff9<^^^9^^

kivájt

í-

frons excavata.

1.

köldökös

1.

vízszintes

1.

ter

fi'0)>s verticalis.

frons umbiUcalis. frons horizontali-

prominens.

Hoiulokbütyök

callus frontalis. Hoinlokoiiálló 1. frontalis. Homorú 1. concavus.

Hónalj

1.

1.

axilla.

Hónaljbütyök 1. callas cubitalis. Hónaljbütyök-lemez 1. freniim. Hoporcsos 1. gihhosus. Horg'as

aduncus, hamatns, un-

1.

— Kék Izvápa

acetobnlum. csápoké 1. canthus. szárnyé, conjunctura. Jáezintvörös 1. hyacinthinus. 1.

— —

Jellem 1. character. Kabócza-félék 1. Cicadidae. Kabóí-zák 1. Homoptera. Kacskaringós 1. cirrafus. Kakukméhek 1. CucaUna.

Kantár Karcsú

lóra.

1.

coarctatus. acic idatus.

1.

Karczolt

1.

— kuszáitan

Karéj 1. Karéjos

Karima Karimás

lobus.

1. 1.

cordulae. Húspiros 1. carneus. Hússzín 1. carneus. Hüvely, vagina, valvula. HüvelyfedÖ, valvula vaginalis. HüA'elyk 1. pollex.

Ibolyakék,

violaceus.

—

amethíjstinus. cyaneus. Indigókék Ivecske, szárny- \. arculus. íves 1. arcuatus. íz 1. articulus. Izabellasárga 1. isahelUnus. Izeletlen 1. exarticulatus. világos

1.

1.

ízeltlábúak Izülés

1.

1.

Arthropoda.

articulatio.

1.

1.

circularis,

orbicularis-

rotundus.

rotundatus.

I.

ovatus. Kerektojásdad Keresztben fekv 1. cmciato1.

complicatus.

Keresztes

cruciatus. decussatus.

1.

Keresztez

1.

Keskenyedett Kettéhasadt 1.

1.

angustatus.

bifidus.

Ketts didymus, Kettsen féss 1.

1.

geminus. duplicato-pe-

ctinatus.

Kék,

Ibolyaszín

coccineus, ker-

erythrinus. Karmok 1. onychia. Karmos, 1. ungviculatus. Karom, 1. ungviculus. Katóka-félék 1. CoccinelUdae. Kehelyforma 1. cyathiformis.

Kerekített

1.

1.

mesinus.

Karminpiros

Horogér 1. hanins alanim. Hosszúkás 1. ohlongiis. Hozzánött 1. adnatus.

Húrok

margó. marginatus.

Karmazsinpiros

Kerek

HullámoS; undatuSj undulatus.

lobatus.

1.

uncinatus. Horoff, 1. uncHs. catiis,

intricato-aciculatus.

1.

aczél

chalybaeus.

1.

— búzavirág cyaneus. — ég coeruleus. — égsz in azureus, coeruleus. — fehéres glaucus. — feketés atro-coeruleus. — hamvas pruinus. — ibolya violacens. — indigó cyaneus. — kökény pruinus. 1.

1.

\.

1.

1.

1.

1.

1.

1.

Kék— Lejts Kék,

—

laziir

azureiis, laz\ireuft.

1.

atrocoeruleus. 1. pruinus. szürke 1. glaucns. szürkés 1. caesius zajir 1. sapphirinus. Kékesfekote 1. anthracimis.

— — —

sötét,

szilva

—

sHÍphiireus. K é reg" íb rína 1. corticarius, KéiiSiirffíi,

1.

corti-

47

Koszorús 1. Kökény kék

Kérg'es

Köldök, 1. umhilicus. Körülg'öngyölt 1. convolutus.

Kszénfekete Köthártya

Késeeskék

caltdU.

1.

Kósíbriua

cultratus,

1.

forniis.

Kétalakúság 1. dimorjjhistnus. Kétágú 1. dichotomus.

Kéthogyü

hicuspis.

1.

1.

Közök

interstitia.

1.

Kétszárnyúak

Különálló

Diptera.

1.

Kiemelked

Kikanyarított

Kimagasló

1.

1.

1.

Imago. emarginatiis.

elatus.

ránczos 1.

Különböz Külön szín Küls forma

Lábak

Kocsányos Koezkás,

1.

tesselatus.

Kopottas 1. detritiis. Korcs 1. híjhridus.

Kordoványszerü 1. coriarius. carhonarius. Koromfekete Koronás coronatus. Korong 1. discns. 1.

1.

—

szárnyfedké

1.

elytroriim.

Korongforma clinteriformis. Korongok 1. patellae. 1.

Kosi^'ka

].

mcUea.

Lapított

disjuncius. diversus. 1.

discolor.

habitus.

1.

1.

spathulatus.

conipla)iatus.

1.

liazurkék

—

Kopasz 1. glaber. Kopoltyúk 1. hranchiae. Koponya 1. crajihim.

intricato-

logia.

Kitolult 1. exsertiís. Kivájt 1. excacatiis. exsculptus. 1. petiolatus.

1.

Küls testrészek leírása l.or/smoLant 1. Igra. Lapátforma

1.

in.tricato-

rugosus.

Kimetszett 1. excisus. Kinyúlt 1. eloíigatus. Kirágott 1. e>-osHS, praemorsus. Kiszökellö 1. productus.

Kivésett

1.

aciculatus.

1.

elatus.

1.

Kifejlett rovar

coni anales. conicus. 1. obconicus. ]. turhinatus.

1.

Kúphcg'yü, Kuszált 1. intricatus. Kuszáltan karczolt

Kuszáitan

chitin.

cretaceus.

1.

coni.

].

— alfeli Kúpforma — visszás

Kétízü lábak 1. Dimerl. Két karéjú 1. hilohus. Kétsorosán íésüs 1. distichus. 1.

antkracinus.

conjunctiva.

Középtér corium. Középtor háta 1. mesonotum.

1.

cultri-

1.

1.

Kúpok

coriarius.

1.

pruinus.

1.

Krétafehér

cinits.

Khítin

coronatus.

1.

azureus, lazureus.

pedes.

1.

1. pedes anthophori. potroh 1. pedes abdominales. Lábfej, 1. tarsusLábfejiZ; 1. phalanges.

—

^í/w/íö

— fiók

aj'thriuni.

1.

Lábfej-t Lábszár,

metatarsus.

1. 1.

tibia.

Lábszárgödör fossa tibiae. Lándsaforma 1. lanceolafus. Lándsás lanceolatus. 1.

1.

Láng-piros

1.

fiammeus.

Lángvörös 1. ignitus. Lánczszerü 1. catenatns. Lárva 1. lárva. Lárvanemzés 1. paedogenesis. Leg'yezs 1. fiabellatus Lejts 1. declivis.

Lekonyult— Örv

48

Lekonyult

Molyhos,

dehiscens.

1.

3luniiabáb Nagyíoltíi

Lelíipított 1. epressus. Lciiietszett 1. desectus.

Lemez

—

has

lamina ahdominaUs.

1.

Lemezes

laminatus.

1.

LemezescsíVpúakl.

Lemezkés Lepkék

I/amí^/Z/corn/a.

lamellatus.

1.

Leiicseforma

1.

lenticularis.-

Lepidoptera. Lesímilló 1. decumhens. Levéiboí^árrélék 1. Chrysomelidae. Levélforma 1. foUatus. Levéltetüfélék 1. Aphldklae.

Léez

1.

1.

culnien. tracheáé. 1.

Muscidae.

1.

Léíekziiyiíások

cribratns,

1.

cribrosus,

porosus.

Lisztes

farinosus, pollinosus,

1.

Lyukas varaiicsú Maiiósáska-fclék 3LU'váiiyozott 3Iílso(lpaizs Mesfhiiitett

1.

1.

1.

marmoratus.

postscutelluni. conspersus. elongatus.

1.

1.

rhom-

Mells

abhreviatus. abniptus. fractus.

pectus. sternunt.

Melloldal 1.

Melltövis

ligulatKs. Nyelvformán kiálló Nyerges darázsok 1. Ichneumo'

Nyél

—

pedunculus., petiolus.

1.

állkapocsnyél., stipes.

Nyilas

on'Jicmm.

1.

1.

OdanÖtt Olajzöld

1. 1.

pleurae. anticus. 1.

1.

Menedékes

xyphus. 1.

decHris.

Mezítelen }. demidatus. Meztelen 1. investUus. Mézelö-csö, 1. nectarium. 3Iécsbogíirfélék 1. Lampyridae. 3léhfélék 1. Apidae, Mellifera. Mélitetü-félék 1. Braulidae. Miniompiros 1. nihatus. 31 irigyek 1. glandulae.

sagitta.

sagHtatus.

1.

processiis.

1.

adnatus. oUvaceus.

Oldalszél, szárnyfedké

rum margó .

Olló

1.

1.

elytvo-

laterális.

forceps.

Ollóforma 1.

1.

litígra spi)'alis.

1.

Nyúlvány

1.

Megszakadó

31ell,

pÖrge

Nyilforma

1.

3Ie§TÖvidült

1.

Nyeles 1. petiolatus. Nyelv 1. Ugida, Ungva.

pupillatus.

boidalis.

1.

occipi-i

talis.

Mantodea.

Megnyúlt 1. Megnyúlt rombusforma

Mell

Nyakszirt 1. occiput. Nyakszirt-ék 1. cnneus. Nyakszirttaraj 1. canthus

Nyilfolt

pulveriilentus.

31egtört

collum.

1.

)iidae.

stigmata.

Likacsos

Nyak

1.

spiracula,

1.

1.

jVem, nenizcttség 1. geniif!. Négylábfej ízesek, 1. Tetranuva. Négyzetes 1. quadratus. Nimfa 1. nympha^ subimago.

--

Léíí'csövek,

liégyfélék

mit mi a.

I.

plagiatns. IVarancsszíníi 1. aurantiac.us.

lamina.

1.

tomeiitosus.

1.

1.

chelatus, forcipatus,

forficatus. 1. chaelatus, forcipatus.

Ollós

Olomszürke Olvasószeríí

Ondótáska 1. Opálozó Orniány

1.

plumheus.

m.oniliformis. receptaculani seminis.. 1.

1.

opalinus.

1.

rostrum.

Ormányos

1,

rostratus.

Ormányosbogár-félék

1.

Curcu-.

lioíiidae.

Orom

carina. Orsóíorma 1. fusiformis. 1.

Orsóiz 1. torulus. Ostor 1. fiabellum és flagellum Oszíálv 1. classis. Öblös 1. sinuatus. Örv, 1. verticillus.

Orv— Ránczos Orv, has, ^

—

verticüliis ahdominalis.

nyak,

verticilliis stentalis.

1.

1.

—

Összeill 1. comiivens. Összekötoliártya 1. connexivum.

Összentt 1. conHütns. Összenyomott 1. compressus.

{)x

1.

Oves

anastomosis.

1.

1.

pentamera.

cingiilatus, fasciatiis.

Palzs 1. scutellnm. PaizsbogiU'félék 1. Cassididae.

Pajzsforma Paizsos

1.

dypeatus.

Vi\\zs-^z(^*^\{ii\.aiigulusscutellaris.

—

szár lujfedké 1. elytronini anguJus scatellaris. Paizstetíi-félék 1. Coccidiidae. Pamatos 1, fasciadatus.

Pattanó boí» ár- fél ék 1. Elateridae. Párkány, fej- 1. canthiis. Páros 1. gemiinis. Párosod ás 1. copula. Párzás 1. copaJa. Párzó-táska 1. hiirsa coptdatrix.

Pelyheclz

I.

puhescens.

plumosus. Penészes 1. mucoreus.

Pelylies

].

Penészforma

1.

mucoreiis.

margó. Perem Peremes 1. marginatus. 1.

Perzselt, ustulatus.

Pete 1. oviim. Petty 1. punctum. Pettyezett 1. adspersus és

coíi-

spersHS. rendetlenül, conspurcatus.

—

Pikkely,

squama.

1.

Pikkelyesszárnyúak

1.

Lepido-

ptera.

Pillangók Pillás

1.

1.

Lepidoptera.

ciliafiis.

Pillempánty,

1.

valvulae aculei.

Rovartani mÜBzótár.

1.

flammeus.

1. miniatus. rózsa 1. roseus. skarlát ]. coccineus, kermesinus. Pofák 1. genae. Pofok 1. huccatns. Poloskák 1. Heferoptera.

— —

ininio)n

—

rovátkásan,

striato-punctatus.

Pontozottan rovátkás

1.

punc-

tato-striatus.

scutatus.

1.

—

1.

láng

Pont 1. punctum. Pontoeskázott 1. punctulatus. Pontozott 1. punctatus.

fuscia. 1.

Piliilabogár-félék 1. Byrrhidae. Piros, hajnal 1. auroreus.

— hs carneus. — karmazsin coccineus. — karmin erythrinus,

Örvös, i:erticiUatus. Összefolyt 1. coiigestus. Összeforrt 1. coimatus. Összehajló 1. convergens.

ÖsszetorkoliíS Ötlábíejízesek

49

Porczog-ószerü 1. cartilagineus. Potroh I. ahdomen. dárdás 1. ahdomen hastaium. fogas 1. ahdomen dentatum. — gödrös \. ahdomen foveolatum. harangforma 1. ahdomen cani' panulatum. karcsú 1. ahdomen coarctatum.

— —

— — — — — — — — — — — —

ahdomen lohatum. karimás 1. a. marginatum. lemezes 1. ahdomen laminatum. megnyúlt \. ahdomen elongatum. nyeles 1. ahdomen petiolatum. ollós 1. ahdomen forcípatum. szarvas 1. ahdomen cornutiim. tüskés 1. ahdomen spinosum. tövises 1. ahdomoi spinosum. ül 1. ahdomen sessile. Pozdorjány-félék 1. Phryganidae. Pörge szipóka 1. glossa. Pörge tojócsö 1. spira. karéjos

1.

Puliaszörü 1. puhescens. Sablólég^y-félék 1. Asilidae.

Ragyogó

1,

fulgidus.

Ráboruló 1. incumhens. Rácsozatos 1. clathratus. Rágottas l. cariosus.

Ránéz 1. Ránczos

—

pdica, ruga.

1. rugosus. kuszáitan, intricato-rugosus

50

Rásimuló —Szájfedü

Rásíiiiiiló

Sárga citrom

incitmheiis.

1.

Kcezós 1. reticidatiis. Rcczésszáruyúak 1. Neuroptera.

Rodö

Reds

rugosiifi.

1.

Rejtett

1.

Rend

oráo.

1.

raga.

plica,

1.

ahscondittis^

occiiltns.

Rendellenes difformis. Rendetlenül ]. confuse. Rendetlenül pettyczett 1

— — — — — — —

tiszta

zöldes

1.

cou-

Sárgarézszinü

Sáska félék tegulae,

valra

Sárgás-zöld

Sejt

Ritkás szörü,

Sejtes

hispidus.

Rojíos Rumbusfurniti 1. rhomhicus. megnytdt 1. rhomhoidctlis.

— Rovarok Insecta. — át nem alakuló antetabola. — átalakuló metahola. 1.

1.

1.

Rovátka,

Rovátkásan pontozott

1.

atrialo-

punctatus.

Rovat kos,

—

striatus, striolatus.

szakadozottan

interrupte-

1.

—

pontozottan

1.

punctato-

striatus.

Rózsapiros

1.

Rozsdabarna lít

1.

roseus 1. ferrugineus.

castaueus.

).

Rugalmas elasticus. Sark 1. cardo. állkapocsé maxillae. alsó

Sarkantyú Sarlói orma

calcar.

1. 1.

falcatus. 1. croceus.

Sáfrányszínü Sárga 1. Ji<(vus.

— —

<^f9y(f9

1.

1.

hete US.

barnás, testaceus.

laeoigatus.'

galea.

1.

glaher, laevis.

1.

Skarlátpiros

coccineus.

1.

Smaragdzöld smaragdinus. Sokszín, 1. vo-sicolar. 1.

/.

séta.

Sörteforma

1.

setaceus.

Sört és 1. setosus. Sötét bíborszín íí pureus. 1.

1.

atro-pur-

atro-coeruleus.

Sürnn confertim, crebre. Stigma keret 1. pieritrema. 1.

St

igmaköz,

Stigmák

1.

stigniatale.

spiracula. 1.

intir-

rupte-striatus.

1.

—

Sisak

Sima

sericeus.

1. 1.

Szabálytalan 1. difformis Szakadozottan rovátkos

rufus.

Rtbarna

favosus.

1.

Sötétkék

striatus.

1.

1.

favus.

Simított

Sörte

stria.

fulvus. faro-virens. Acridiidae.

1.

falcra.

].

].

Selymes

fimhn'a. 1. JiinhriatHs.

1.

aurü^halceus.

Sáv, vitta. Sávos, vittatus.

Segít

cupreus.

1.

lutescens.

1.

Sárgásbarna

Ripacsos, raviolosus. Rojt

pra-

flavo-virens,

1.

sinus.

Rezg-elynk 1. halteres. Rezgetyü-inkkelyek,

1.

flcíüus.

1.

Sárgálló

1,

lividus.

1.

izahella 1. izabellinus. kén, 1. sulphureus. sáfrány 1. croceus. szennyes 1. luridus, ochracens.

spurcatus. Reszel 1. lima. Rezes-zöld 1. aeruginosus.

Rézvörös

citrinus.

1.

halvány

cardo-

Szakállas 1. barbatus. Szalag 1. fascia. Szalmasárga. 1. stramineus. Szaru nem 1. corneus. Szalagos 1. fasciatus.

Szarvas

1.

Száj 1. OS. Száj burok,

Szájlcd

1.

cornutus.

stomatotheca. epistoma, hyposloma. 1.

Szájrészek— Szennyessárga Szájréíszck

iiistni.menta cibaviu.

1.

— yáfjó rodentia. — szicó

itistnimeuta

1.

ciharia

Szárnybog'

—

nodnlus. trochha. Szárnyér 1. nervus. Szárnyfoílok 1. elytra, tegmina. árforma 1. el. suhulata.

—

csúcsa

niutillata.

el.

elytrorum apex.

1.

— csúcsszöglete elytrorum gulus apicalis. — egész intet/ra. 1.

1.

—

an-

1.

compli-

dhnidiata. félhosszú füles 1. elyti'a auriculata. igen rövid l.elytra brecissima. korongja I. elytrorum discus. küls csúcsszöglete 1. elytrorum angulus apicalis externus. el.

1.

— — —

— — megnyalt elongata. — megrövidült abbreviata. — metszett abscissa. — oldalszéle elytrorum margó laterális. — összeforradt connata. — paizsszöglete elytrorum angulus scutellaris. — peremes fastigiata. — szélesedett ampliata. — szétálló dehiscentia. — töve elytrorum basis. — varrata elytrorum .sutura. — varratszéle], elytrorum margó saturalis. — varratszöglete elytrorum el.

1.

el.

1.

el.

1.

1.

el.

1.

1.

1.

el.

el.

1.

1.

el.

1.

1.

1.

—

— —

el

prosteriinm.

1.

Szegyleniez

— alsó oldal epimerum és parapleurae appendiculatae, — fels oldal episternum és 1.

vcdlszöglete

1.

elytrorum,

an-

gulus humeralis.

Szárnyívecske

arcalus. terecske 1. area. Szárny-íz vápa 1. confunctura, pteropega. 1.

Szegytövis,

xyphus.

l.

Szembetnen Szemcsés

Szemek

—

-

— — — —

I.

].

barázdás

1.

csoportos

1.

csupasz

oculi canaliculati.

oculi glomerati. oculi nudi.

1.

egyszer, elálló

evidenter.

granulatus. ocuU.

1.

stemmata.

1.

oculi distantes. oculi semi1.

1.

— félholdforma lunares. — fiók oculi

simplices,

1.

stem-

mata.

— -'

— —

— — — —

gömböly

oculi globosi.

I.

kiálló 1. oculi prominentes. közelédló 1 oculi approximati. osztott

oculi partiti.

1.

összeér pilh'is

Szem folt

Szemkeret Szeraöles

oculi hirti.

1. 1.

1.

Szemölesös

conniventes.

oculi compositi. oculi superciliati. 1.

].

szrös

oculi

1-

összetett

Szemfoltos

angulus suturalis.

—

Szeg'y 1. sternum. közép 1. mcsosternum. utó 1. metastermun.

parapleurae.

cantia.

—

—

Szegélyezett ). Umbatus. Szegélytér 1. limbus. Szeg'íubarna 1. caryophylleus.

1.

el.

egymásra boruló

1.

—

1.

1.

embolium.

1.

sutura. fed., 1. sutura imbricata. összeforrt, 1. sutura connata. Szog'ély 1. limbus.

].

Szárnycsiffa,

—

parastigma, ptcro-

1.

stigma, stigma.

Szárny varrat.

suctoria.

c.

i.

Szárny 1. ala. Szárnyas 1. cdatiis. Szárnyatlanok 1. Aptera.

csonka

Szárnyjeuy

Szárnytoldalék

1.

—

51

ocellus. 1. 1.

ocellatus.

orbita.

ver ruca. papillosus, verru-

jxqj illa., 1.

catus, verrucosus.

Szennyessárga

1

luridus, ochra-

ceus. 4*

52

Szentjánosbogár-félék

Lam-

Szeiiíjánosbog^ár- félék 1. pyridae. Szénfekete 1. cathonarius.

Széthajló

1.

divaricatus,

Szih'akék 1. pruinus. SzilV'ányok 1. hranchlae. Színfolt 1. plaga. Színjátszó 1. iridicolor és

iri-

antlid, glossa, prohoscis

1.

merít

haustellum. glossa, rostellum in-

1.

1.

Szívforma

cordatns. visszás 1. ohcordatus. Szöcske-félék 1. Locnstidae. Szög" 1. (oignlus. rég 1. angahis apicalis. Szöglet 1. migulus. váll 1 anguJus humeralis. paizs 1. angulus scutellaris.

—

1.

— —

—

—

1.

—

csúcs,

szárnyfedké

elytro-

1.

angulus apicalis.

varrat, hels, a szárnyfedké elytrorum a/igtdus suturaUs. paizs, a szárnyfedké. 1. ely-

trorum angulus

Szörcsuklya

Szrös

Talp

plánta.

1.

1.

1.

scuíellcM-is.

capilUtium.

1.

illosa

1.

—

tapadó

pilifer, piliger,

pilosus.

— —

1.

nigropiceus,

piceus.

— —

— —

I.

harna

griseus.

cervinus. egér 1. inurinus. fehér 1. incanus. fehéres 1. canus. ].

1.

arolia.

palpi. 1.

palpi lahiales.

cdsó állkapcsi

1.

palpi ntaxil-

lares.

Taraj

—

crista.

1.

nyakszirt,

Tarajos

1,

canthus occipitalis.

cri status.

1.

Tarka 1. festivns. variegatus. Tarkó cervix. Támasztó 1. fulcra. Táska 1. hursa. 1.

— —

p)árzó-táska 1. h. copulatrix. vias:í 1, hursulae ceriferae.

Távolálló

distans.

1.

Tegezszitaköt-félék

1.

Phry-

ga)ndae.

Tejfehér

Tekés

].

Termet

Szurokíekete

1.

alsó ajki

Sziinyog-félék

CuUcidae.

j^elottae.

1.

Tapogatók

Teljesen

1.

plantulae.

1.

Talpacska, tapadó

SzörösödÖ 1. puhescens. Szövölepke-félék 1. Bomhycidae. Szú-félék 1. Bostrlcliidae.

Szürke

tuhulus.

1.

— húsos plánta p>ulvillata. — kefeforma plánta scopacea. — szemölcs pikkely ü plánta lamella to-pap — szivacsos plánta spongiosa.

Talpacskák

sziiró l.punctellKm.

rum

tojócs

1.

Szipókabiirok 1. glossotheca. Szítakötö-félék 1. LihelluUdae. Szivacsos, 1. spongiosHs.

—

Tag-olt

1.

pödört volutum.

—

partheno-

1.

genesis.

promuscis.

—

caesius.

1.

Szíízen-szaporodás

disans.

—

l.funtatus. cinereus. ólo)n ]. ptlumheus. vörhenyes 1. cervinus. Szürkekék 1. glaucus. Szürkésfehér 1. canus, incanus.

Szürkéskék

expansHS.

Szípóka

Szürke füst — hamu 1.

— —

diveryens. Szétszórtíiii 1. disperse. ].

Szétterpesztett

— Térdes

1.

lacteus.

glohosus. exacte.

1.

Tengerzöld

aquamarinus. Terecske, szárny 1. area. 1.

1.

habitus.

Testg'ytírü

1.

segmentum.

Testszelvény 1. segmentum. Téglaforma 1. quadrangulare. Téglavörös 1. lateritius. Térd 1. genu. Térdelt 1. getiiculatus. Térdes 1, fractus.

Tisztasárga Tisztasár.tfa

Tojásdad

— visszás Toj()esö — tagolt,

1.

fedké

tnhnlus. Tojócsö-lürész 1. serra. Tojórovarok 1. ocipara.

Tollas

1.

pennatus, innnatus.

1.

— egijenlötleinil,

1. iniparipinnatus. ohtnsus. Toiiíjíor, 1. trochanter. Tor 1. thorax.

Tompa

— —

—

1.

prothorax. közép 1. mesothorax. elö

1.

ufó

nietathorax. Torbiirok 1. cyathotheca. ].

Tornyos,

Torok

1.

].

1.

X.linipidus.

Tömötten crehre. Tör 1. cuspis. Tör forma ensiformis. 1

1.

mucronatus.

1.

Tövis 1. Tövises

aculeus, spina. 1. aculeatus, echinatus. Tíí 1. cuspis. Tülieg'yíí 1. cuspidatus.

Tündökl

1. lucidus. aculeus, spina. 1. aculeafus, echinatus.

Tüske Tüskés Tzpiros 1.

Ujjas

1.

1.

ignitus.

digitatus.

Umbrabarna,

1.

umhrinus.

rtótor háta 1. metanotiun. riö 1. sessilis. Üstök 1. corgpha. Üstökös 1. capillatus. Üveg'es 1. hycdinus. Üveg'Szerü, 1, citreus, dtrinus. Varrat, szárnyfedké 1. elytrorum sutura.

Varratszél, szárnyfedké], elytro-

rum margó

Vájt Váll

1.

ferreus.

].

concavus.

].

liumerus.

Vállbütyök 1. callus axillaris. Vállbütyök-leniez 1. frenum. Váll-lemez 1. scapulae. Váll-szöglet 1. ccngulus humercdis.

—

szárnyfedké 1. elytrorum angulus hunieralis. Váltakozva 1. altematim. Vesefornia

reniformis.

1.

1.

Tölcsérloriua 1. infundihulifomiis Tönieg"esen 1. confertim.

Trös

Vassziníí

Vékonyodott 1. attenuatus. Vérvörös sangvineus. Viasztáskák 1. hursulae ceriferae.

hasis.

Tökéletesen átiáíszó

1.

AV'gbiinkó 1. clava. Vég'Szög 1. angulus apicalis.

turritiis.

gúla. Toroldal 1. pleurae. Torz, 1. nionstrosus.

Tö

a szárnyelytrorum angulus suhelsö,

turalis.

obovítlis.

].

ovipositor, terehra.

1.

oö

Varratszöii'let,

jlaüus.

ovális.

1.

—Vörös

suturcdis.

Villa

1.

furca.

Világosan Villás

1.

distincte.

hifurcatus.

1.

Virágbogár-félék 1. Cetoniidae. Visszás kúpforma 1. ohconicus. Visszás szivforma 1. ohcordatas. Visszás tojásforma 1. ohovalis, ohocatus.

Vízipoloskák

Hydrocorisae. 1. Viziskorpió-Í'élék 1. Nepidae. Víztiszta 1. limpidus.

Vonal 1. Vonalas Vörös 1.

linea.

lineafus.

1.

ruber. 1. rufus.

Vörlieny<'s

Vörhenyesbarna 1. hrunneus. Vörhenyesíehér 1. ruhido-alhus. Vörhenyes-szürke 1. cervinus. Vörös 1. ruber.

— — — — — — — —

barnás

1.

lá)íg

ignitus.

ferrugineus. bibor 1. puniceus, purpureus. czinober 1. cinnabarinus. jáczint 1. hyacinthinus. réz

1. I

tégla

vér

1,

cupreus. 1.

laterit i US.

sangvineus.

54

Zaíiikék

Zafirkék 1. mpphirinus. Zavart 1. confusus.

Zavartan

1.

confuse.

Zöld. virkUs. feketés 1. atro-vireiní.

— — fü granii)ieus. — hagyma prasinus. — olaj oUvaceus. — rezes aeriiginosus. 1.

1.

1.

1.

— Zsizsikfélék Zöld sárgás

—

1.

smaragd

Jlavo-i-irens.

smaragdlnns. tenger 1. aquamari)ius. Zöldell 1. prasinus.

—

Zöldcsíekote

1.

1.

Zöldessárg-a prasinus. Zsírfényíí

1.

Zsizsikfélék

1.

corcinus.

fiavo virens,

adiposus. 1.

Bruchidae.

55

A

Terinészethidományi

Társulat kiadvánvaihúl

még a következk:

kaphatók

Természettudományi Közlöny, pótfüzetekkel,

I

—

— XXV.

i868 1893. Szerkesztették Szily Kálmán, Peth Gyvila, Fodor József, Paszlavszky József, Lengyel Béla és Entz Géza, 915 ívnyi tartalommal, 1797 rajzzal és 1 Ara együttesen 88 forint. Külön csak a mmelléklettel. következ kötetek kaphatók: L, V., VI., VIII.,IX., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIIL, XIX., XX., XXIL, XXIV. Egy-egy kötet 3 frt,a XX., XXIL, XXIV., XXV. kötet a Pótfüzetekkel 4 frt. Egyes füzetek 30 krajczárjával kaphatók.

kötet,

—

-

Monográfiák és egyéb kiadványok

A

Magyarországban megfigyelt fajaik. 4 mlappal. 2 frt, tagoknak i frt 50 kr. Békessy A tejgazdaság is sajtkészítés. 202 \2é]Z'L2\. 2 frt.

Bartsch

:

sodró-állatkák (yRotatoria) és

:

Csanády-Plósz

:

A

borászat könyve. 47 rajzzal. Bolti ára 4

tagoknak 3 frt. Czógler A fizikai egységek.

tagoknak i frt 50 kr. Daday Magyarországi Cladocerák magánrajza. 4 táblával. 2 A magyarországi Myriopodák magánrajza 4 táblával. 2 :

2 frt,

:

— — A magyar állattani irodalom tagoknak

frt,

.

ismertetése

1880

— 1890-ig.

frt.

frt.

2 frt,

50 kr. Emlékkönyv, a Természettudományi Társulat életének félszázados évfordulója alkalmából, 150 szövegbeli és 6 tábla rajzzal. Bolti ára 6 frt, kötve 7 frt; tagoknak 4 frt, kötve 5 frt. (Lásd a Könyvk. Váll. 7. cziklusát.) Entz Tanulmányok a véglények körébl, i kötet. 6 frt, tagoknak 4 frt. Filarszky A charafélék. 20 ábra, 5 tábla rajz. 2 frt, tagoknak i

frt

:

:

1

50

frt

kr.

Greguss Összegyjtött értekezései, kötve 2 frt 50 kr. Gruber Útmutatás földrajzi helymeghatározásokra. 28 :

:

2 frt.

Hazslinszky

:

A magyar

— A magyar birodalom

birodalom zuzmóflórája

viohflórája.

2 frt.

.

2 frt.

rajzzal.

56

Hegyfoky A :

májiishavi ??ieteorólógiaiviszonyok Magyaroj'szágon

tagoknak 2 frt. Hensch Az okszer talajmíveUs. 117 rajzzal. 2 frt, tagoknak 1 frt 50 kr. Hermán: Magyarország pókfaimája. 3 kötetben, 10 táblával (csak a II. és III. kötet kapható 8 frtért).

50

2 frt

kr.,

:

— A magyar halászat könyve.

—

Fzve

I., II.

kötet

290

rajzzal és 21

m-

(Lásd a Könyvk. Vállalat V-ik cziklusát.) Pettmyi J. S. a ?nagyar tud. madártan megalapítója, arczk éppel és színes mlappal. 4 frt, tagoknak 3 frt. lappal.

Inkey

Nagyág

:

I 2 frt.

földtani

és

bányászati viszonyai.

23

rajzzal.

50 kr., tagoknak 2 frt. Krenner: A dobsinai jégbarlang. 6 színes táblával, i frt 50 kr. László: agy a7'országi agyagok chemiai elemzése. Ára 50 kr. Pungur A magyarországi tücsökfélék természetrajza. 6 tábla rajzzal. 2 frt 50 kr., tagoknak 2 frt. Schenzl Útmutató meteoritek megfigyelésére. 2 rajzzal, i o kr. Magyarország földmágnességi viszonyai. 9 frt, tagoknak 7 frt. Útmutatásföldmágnességi helymeghatározásokra. 113 rajz. 2 frt. Simonkai: Erdély edényes jló?'ája. 5 frt, tagoknak 4 frt. Stahlberger Az árapály a fiuviei öbölben. 8 táblával. 2 frt. Szilasi Czukrok. Czukros anyagok megvizsgálása, i frt 50 kr., tagoknak i frt. Szinnyei Magyarország természettudományi és mathematikai köny vészét e, i4j2-tSl i88yig. (Száz arannyal jutalmazott pályam.) 4 frt. Ulbricht Adatok a must- és borelemzés módszereihez. Ára i frt. Vángel Allatok konzerválása gyjtemények számára, i frt, tagoknak 70 kr. 2 frt

M

:

:

— —

:

:

:

:

:

Természettudományi Könyvkiadó-Vállalatból

:

IV. cziklus (1881—1883)

5 kötet 18

frt

V. cziklus (1884—1886) VI. cziklus (1887 1889)

4 kötet 18

frt

12 kötet 18

frt

8 kötet 18

frt

VII. cziklus (1890

— —

1892)

Népszer természettudományi eladások gyjteményé-

bl

666 7^

egyes füzetek.

A PESTI LLOYD-TARSULAT KÖNYVSAJTÓJA.