D ÉVES JELENTÉS 2014

Éves Jelentés - TWD Investments Nyrt.

Statisztikai számjel 22604695-6810-114-01 Cégjegyzék szám 01-10-046598

TWD INVESTMENTS TANÁCSADÓ ÉS KERESKEDELMI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG HU-1021 BUDAPEST, BUDAKESZI ÚT 51/D

ÉVES JELENTÉS 2014

2015. március 18. napján TWD Investments Nyrt.

TWD Investments Nyrt. H-1021 Budakeszi út 51/d. Cg.: 01-10-046598 e-mail: [email protected]

1


Tartalomjegyzék 1.

A Kibocsátó cégadatai .................................................................................................................... 4

2.

A Kibocsátó szervezeti felépítése ................................................................................................... 4

3.

A Kibocsátó 5%-ot meghaladó tulajdonosai .................................................................................. 5

4.

Vezetőségi jelentés ........................................................................................................................ 5 4.1. A vállalkozás üzleti környezete .............................................................................................. 5 4.1.1. Afrika ............................................................................................................................. 5 4.1.2. Sierra Leone .................................................................................................................. 9 4.2. A vállalkozás célja és üzleti stratégiája ................................................................................ 16 4.3. A vállalkozás főbb erőforrásai és kockázatai és az ezekkel kapcsolatos változások, bizonytalanságok .............................................................................................................................. 17 4.3.1. Főbb erőforrások ........................................................................................................ 17 4.3.2. A kockázat fogalma és irányelvek ............................................................................... 20 4.3.3. A vállalkozás főbb kockázatai...................................................................................... 21 4.3.4. A Kibocsátóra vagy annak ágazatára jellemző sajátos kockázatokkal kapcsolatos alapvető információk .................................................................................................................................. 21 4.3.5. Politikai és gazdasági jellegű kockázatok .................................................................... 23 4.3.6. Iparági kockázatok ...................................................................................................... 25 4.3.7. A Kibocsátóra – mint társaságra – jellemző kockázatok ............................................. 25 4.4. A vállalkozás az éves beszámoló időszakában elért eredményei és kilátásai ..................... 27 4.4.1. Előzmények ................................................................................................................. 27 4.4.2. Személyi változások .................................................................................................... 27 4.4.3. Transworld Diamond Zrt. tulajdoni hányad növelése................................................. 28 4.4.4. Tőkeemelések ............................................................................................................. 28 4.4.5. Feltételes tőkeemelések ............................................................................................. 28 4.4.6. Peres ügyek kezelése .................................................................................................. 29 4.4.7. Kibocsátó közzétételi gyakorlata ................................................................................ 29 4.4.8. Egészségügyi helyzet ................................................................................................... 29 4.4.9. III. Afrika Fórum és konferencia .................................................................................. 29 4.4.10. Előkészítés alatt álló projektek ................................................................................... 30 4.4.11. Összefoglaló táblázat .................................................................................................. 31 4.5. A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői ......................... 32 4.5.1. Általános fogalmak ..................................................................................................... 32 4.5.2. Mérési módszerek....................................................................................................... 33 4.5.3. Pénzügyi mutatószámok 2013-ban és 2014-ben ........................................................ 34

5.

Perek, végrehajtási eljárások és egyéb fontosabb jogi események ............................................. 37 5.1. Peres és nem peres ügyek felsorolása................................................................................. 37 5.2. Kiegészítés a táblázatban szereplő jogi ügyletekhez ........................................................... 38

6.

MELLÉKLETEK .................................................................................................................................. 40 6.1. ÉVES BESZÁMOLÓ ................................................................................................................... 40 6.1.1. Mérleg ........................................................................................................................ 40 6.1.2. Eredménykimutatás ................................................................................................... 40 6.1.3. Kiegészítő melléklet .................................................................................................... 40 6.2. FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS..................................................................................... 40 6.3. AZ AUDITBIZOTTSÁG JELENTÉSE ................................................................................................ 40 6.4. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG JELENTÉSE .......................................................................................... 40

7.

KIBOCSÁTÓI NYILATKOZATOK ............................................................................................................ 41

2




3


A TWD Investments Tanácsadó és Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Kibocsátó) a tőkepiacról szóló 2001 évi CXX. törvény, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Bevezetési és Forgalombantartási Szabályokról szóló szabályzata, valamint a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet alapján (elkészítette és ezúton közzéteszi a 2014. pénzügyi évére vonatkozó éves jelentését, valamint a kapcsolódó, 2014. pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait.

1. A Kibocsátó cégadatai A Kibocsátó cégneve: TWD Investments Tanácsadó és Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A Kibocsátó rövidített neve: TWD Investments Nyrt. A Kibocsátó székhelye: H-1021 Budapest, Budakeszi út 51/d A Kibocsátó cégjegyzékszáma: 01-10-046598 A Kibocsátó adószáma: 22604695-2-41 A Kibocsátó tevékenységének időtartama: határozatlan A Kibocsátó jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság A Kibocsátó alaptőkéje: 177.595.050,- Ft 1 Hatályos alapszabály kelte: 2014. december 22. Üzleti év: a naptári évvel megegyező A részvények ISIN kódja: HU0000126479 A Kibocsátó telefonszáma: +36 1 307 8313 A Kibocsátó központi elektronikus levélcíme: [email protected] A Kibocsátó honlapja: www.twdinvest.hu A hirdetmények közzétételének helye: A Kibocsátó a szabályozott információkra vonatkozó hirdetményeit a BÉT Zrt. www.bet.hu honlapján, az MNB által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlapon, valamint saját honlapján a www.twdinvest.hu web oldalon jelenteti meg, továbbá megküldi legalább egy, a befektető számára hozzáférhető, honlappal rendelkező média szerkesztőségének, illetve ha a vonatkozó jogszabály kifejezetten így rendelkezik, akkor a Kibocsátó hirdetménye közzétételre kerül a Cégközlönyben is.

2. A Kibocsátó szervezeti felépítése Igazgatóság: Dámosy Zsolt (elnök), Borbély Tibor, Révész Tamás Felügyelőbizottság: Sebe Artúr (elnök), Dr. Szelei Flóra Léda, Berényi László Auditbizottság: Berényi László (elnök), Dr. Szelei Flóra Léda, Sebe Artúr A Kibocsátó könyvvizsgálója: Audit-Service Kft. (H-1022 Budapest, Bimbó út 3. I. emelet 5. Cg.: 01-09-078084) 1

A Kibocsátó két lépésben, 2014. október 13-i és 2014. december 2-i Igazgatósági határozata alapján összesen 17,100,000 forint értékben feltételesen emelte meg alaptőkéjét átváltoztatható kötvények kibocsátásával.

4



3. A Kibocsátó 5%-ot meghaladó tulajdonosai A Kibocsátó 5%-ot meghaladó részesedéssel rendelkező részvényesei a KELER Zrt. által 2014. december 09-re elkészített tulajdonosi megfeleltetése alapján:

Részvényes TWDSL Integration Limited

Mennyiség (db)

Közvetlen szavazati jog

Közvetett szavazati jog

5 462 115

30,76%

0%

TRUNDOT s.r.o. (Az AS European Interfood Kft. tulajdonosa)

969 625

5,46%

4,98%

AS European Interfood Kft.

884 600

4,98%

0%

Közvetlen és közvetett szavazati jog 30,76%

10,44%

4. Vezetőségi jelentés 4.1.

A vállalkozás üzleti környezete

4.1.1.

Afrika2

4.1.1.1. Miért éppen Afrika? Joggal merül fel a kérdés, hogy miért gondoljuk azt, hogy az afrikai kontinens a következő évtizedek egyik legdinamikusabban fejlődő régiója lehet. Az alábbiakban összegyűjtöttük a kontinens azon jellemzőit, melyek várakozásainkat igazolhatják. 4.1.1.2. Makrogazdasági stabilitás növekedése Az afrikai kontinens és azon belül is a Szub-szaharai régió az ezredforduló óta átlagosan évi 6%-os reál GDP növekedést tudott felmutatni3, amely a 2008/2009-es válság éveiben is csak 4,4%-ra mérséklődött. Az IMF és a Világbank előrejelzése szerint a dinamikus növekedés a jövőben is fenntartható marad. Az inflációs ráta is egyértelműen pozitív képet mutat. Az évezred első éveiben jellemző 15-16%-os éves fogyasztói árszínvonal 2014-re 6,7%-ra mérséklődött úgy, hogy az utóbbi hat év egyetlen évében sem volt kétszámjegyű az emelkedés. A folyó fizetési mérleg hiánya az 1990-es évek óta egyetlen alkalommal sem haladta meg a 3%-ot és számos évben (2000, 2004-2007) többlettel zárt a Szub-szaharai övezet. A 2014-es évben várhatóan -2,5%-os hiány várható, ami a 2013-as -2,4% és a 2012es -2% mellett minimális romlást jelent. Az IMF prognózisa szerint az elkövetkezendő 5 évben GDP arányosan 2,5-3,3% közötti hiánnyal lehet számolni. A makrogazdasági stabilitás növekedését az alábbi ábrák is alátámasztják. 2

A bekezdésben szereplő adatok és grafikonok az IMF legfrissebb, 2014. októberi jelentése alapján készültek, így nagy részben már figyelembevételre kerültek az Ebola-járvány okozta hatások. http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2014/02/pdf/text.pdf 3 https://www.imf.org/external/pubs/ft/reo/2014/afr/eng/sreo0414.pdf


5


Szub-szaharai infláció (%-os érték, az időszak végén)

Szub-szaharai Afrika (összesen) Melyből: Olaj-exportáló országok Közepes jövedelmű országok melyből: Dél-Afrika Alacsony jövedelmű országok Törékeny országok Világ

GDP alakulása a régióban (%, éves)

20042009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2008 8.8 9.0 7.2 10.2 7.7 5.9 6.2 5.8 9.5 7.2 6.4 10.1 11.3 4.1

11.4 7.0 6.3 7.1 15.4 3.2

10.3 4.3 3.5 7.4 8.0 4.2

9.2 6.4 6.1 18.9 9.3 4.7

9.9 6.0 5.7 8.5 4.7 3.8

6.4 6.0 5.4 5.8 2.6 3.3

6.5 6.6 6.3 6.1 3.2 3.7

6.2 5.8 5.6 5.5 4.1 3.5

Az infláció alakulása (%, havi)

Szub-szaharai makrogazdasági mutatók

Infláció, a periódus végén Pénzügyi egyenleg melyből: kivétel olaj exportőr országok Folyó fizetési mérleg melyből: kivétel olaj exportőr országok Tartalékok fedezete

20042009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2008 (%-os változás) 8.8 9.0 7.2 10.2 7.7 5.9 6.2 5.8 (a GDP %-ában) 1.9 0.3 -4.0 -1.3 -2.2 -4.2 -3.3 -3.0 -0.7 -1.7 -4.5 -3.9 -4.0 -4.4 -4.3 -4.0 0.7 -1.6 -1.0 -1.0 -2.7 -3.6 -3.6 -3.9 -5.0 -3.0 -4.3 -5.0 -7.7 -8.0 -7.8 -7.6 (havi import) 4.7 3.6 4.1 4.4 4.9 4.8 4.7 4.7

Forrás: IMF, World Economic Outlook adatbázis

Az alábbi világtérképen az egyes országok GDP növekedési üteme látható.

6



4.1.1.3. Kedvező demográfiai folyamatok Afrika térnyerését a kedvező demográfiai folyamatok is elősegítik, ugyanis a népesség gyors ütemben nő (1950-ben 221 millió fő, 2013-ban 1.110 millió fő) a korfa meglehetősen fiatal (a népesség fele 25 éven aluli) melyből adódóan 2040-re a kontinens munkaképes korú népessége elérheti az 1.1 milliárd főt, túlszárnyalva ezzel Kína és India hasonló mutatóit. Mindez az aktivitási ráta drasztikus trendszerű növekedésével jár, ami megalapozza a hosszú távú stabil gazdasági prosperitást. A középosztály folyamatos bővülése jelentős fogyasztói keresletnövekedést indukálhat, melynek következtében 2020-ra az afrikai háztartások több mint fele rendelkezhet az alapvető szükségleteken felüli többletjövedelemmel. 4.1.1.4. Nyersanyaglelőhelyekben gazdag környezet Jelenleg a világ ismert nyersanyagkészletének 30%-a Afrikában található, azonban a természeti erőforrások valós nagyságáról csak óvatos becslésekkel rendelkezünk, mivel Afrika jelentős része még feltárásra vár. A fejlődő gazdaságok, ezen belül is leginkább a gyorsan bővülő kínai gazdaság stabil keresletet támaszt az afrikai nyersanyagok iránt, mely az előrejelzések alapján évi 2-4%-kal növelheti meg a nyersanyagok kitermelését. 4.1.1.5. Külföldi tőkebefektetések növekedése Afrika jelentős nyersanyagkínálatáért cserébe növekvő külföldi tőkebefektetésekben részesül, amely az urbanizációs folyamatok mellett elősegíti a kontinensen végbemenő infrastrukturális beruházások növekedését (a nyersanyagban gazdag helyek közül egyedül itt nem nézik rossz szemmel a kínai terjeszkedést).


7


4.1.1.6. Piacgazdaság intézményrendszerének kiépülése A kereskedelmi korlátok feloldása és a szabad kereskedelmi társulások kialakulása az Afrikán belüli kereskedelem élénküléséhez vezet. Egyre több afrikai állam próbálja a társasági adók csökkentése és a jogi szabályozások megteremtése révén elősegíteni a piacgazdaság kiépülését, melyet az állami vállalatok privatizációja is erősít. Arab Maghreb Union (AMU) Common Market for Eastern and Southern Africa (COMESA) Community of Sahel-Saharan States (CEN-SAD) East African Community Economic Community of Central-African States (ECCAS) Economic Community of West-African States (ECOWAS) Intergovernmental Authority on Development (IGAD) Southern African Development Community (SADC) A Nyugat-Afrikai Monetáris Uniót 2001-ben az ECOWAS hat tagállama, közöttük Sierra Leone alapította meg azzal a céllal, hogy 15 éven belül közös és egységes valutát, az ECO-t bevezessék. Az egyes tagállamoknak szigorúan meghatározott makrogazdasági mutatókat kell elérniük ahhoz, hogy az új valuta bevezetésekor az induló tagállamok között lehessenek. Így Elsődleges kritériumok között említhető a Tagországok inflációs rátája, mely 10% alatt kell, legyen minden évben. A GDP 4%-ánál nem lehet nagyobb a központi költségvetési hiány, a Központi Bank hiánya nem haladhatja meg az előző évi adóbevételek 10%-át valamint a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott devizatartalék mértéke képes kell, legyen fedezni minimum 3 havi importot. Másodlagos kritériumok között említhető az egyéb pénzügyi fizetési rendszerek megszűntetése, újak bevezetésének leállítása, az adóbevételek GDP arányos 20%-os szintje, az állami fizetések kiadásara az adóbevételek maximum 35%-át kitevő plafon, a befektetéseknek az adóbevételekre vetített minimum 20%-os szintje, stabil, kiszámítható devizaárfolyam elérése valamint pozitív reálkamat kialakítása. Sierra Leone teljesítette mind a négy, elsődleges konvergencia kritériumot, amit a NyugatAfrikai Pénzügyi Zóna (West Africa Monetary Zone, WAMZ) határozott meg. 4.1.1.7. Politikai stabilitás megteremtése A fenti érveken túl el nem hanyagolható érv a kontinens mellett, hogy fokozatosan csökken az afrikai országok közötti konfliktusok száma, amely az egyre gyakoribb népszavazások révén hozzájárult a demokratikus államformák elterjedéséhez.

8



4.1.2.

Sierra Leone

4.1.2.1. Politikai környezet Az évtizedes katonai konfliktus 2002-ben véget ért és az ország megindult a politikai konszolidáció és gazdasági fejlődés útján. Sierra Leone köztársaság, a kormány az alkotmányban foglaltak szerint demokratikus értékrend szerint kormányoz. Az ország 4 adminisztratív régióra és 14 politikai kerületre van osztva. A kormány, mint végrehajtó hatalom felügyeli a törvényhozást és az igazságszolgáltatást. A kabinetben az Elnök által kinevezett minisztereket delegálják, akiknek a mandátumát a Parlament hagyja jóvá. Az ország hivatalos nyelve az angol, ami a Nyugat-Afrikában meghatározó francia nyelvterülethez képest előnyt jelenthet az európai befektetők számára. A legutóbbi, 2012es választásokon, melyet a független nemzetközi megfigyelők is teljes mértékben demokratikusnak nyilvánítottak, újraválasztották a megelőző ciklusban is regnáló elnököt, ami mindenképpen a politikai stabilitás jele. 4.1.2.2. Gazdaság 2001-ben a 11 éves fegyveres konfliktust követően az ország gazdasága a 90'-es évek előtti időszak 60%-ra zsugorodott. Az azóta eltelt időszakban azonban az ország szinte példa nélküli fejlődésen ment keresztül, ami nemcsak a gazdaságra volt jellemző, hanem a (köz) biztonságra és kiszámíthatóságra is. Az elmúlt 5 évben az állami beruházásoknak köszönhetően jelentős infrastrukturális fejlesztések kerültek végrehajtásra. 2010-ben az infláció mértéke elérte a 16,8%-ot. A kereskedelmi bankok hitelkamatai 20% körül alakultak, köszönhetően a jelentős finanszírozási igényeknek. Az államkötvények hozamai szintén 20% körül mozogtak. Az elmúlt három év gazdasági teljesítménye még az utóbbi évtized dinamikus fejlődését is túltett. A 2012-es és 2013-as években a GDP növekedése évi 20%-os szintet is elért, ami elsősorban a bányászati szektor, azon belül is a vasérc kitermelés jelentős felfutásának volt köszönhető.


9


A GDP növekedése még az Ebola-járvány okozta súlyos gazdasági károk ellenére is 8% körül alakulhat 2014-ben az IMF szerint, míg 2015-ben 9.9%-os gazdasági bővülésre lehet számítani.

Ezzel párhuzamosan az infláció is kismértékben erősödhet. A fogyasztói árak 8.8%-os bővülését követően 2015-re 10.1%-os prognózist adott ki az IMF. A folyó fizetési mérleg

10



hiánya a 2011 évi GDP arányos 65%-ról 2012-re 29%-ra, majd 2013-ban 10,4%-ra mérséklődött. A 2014-es esztendőben ezt a szintet tudta tartani Sierra Leone. A GDP szerkezetét tekintve elmondható, hogy jelentősebb változások kizárólag a bányászat és halászat terén következtek be. A mezőgazdaság részesedése a teljes GDP-ből 56%-ról 52%-ra csökkent, ugyanakkor a halászat 8,9%-ról 10,2%-ra tudott bővülni, mely része annak a tudatos tervezésnek, mely vissza kívánja szorítani az illegális halászatot Sierra Leone felségvizein. Még ennél is jelentősebb a bányászati szektor fejlődése, ami elsősorban két nagy forgalmú vasérc bánya 2012 és 2013 évi megnyitásának volt köszönhető. A vasérc világpiaci ára időközben nagy zuhanást volt kénytelen elszenvedni és ezért az egyik bánya üzemelése időlegesen veszélybe került.

Az államadósság tekintetében is jelentős fejlődést tudott felmutatni az ország. A 2005-ös GDP arányos 160%-os szintről 2013-ra még az európai országokat is megszégyenítő 19,5%os szintre csökkentette az ország az államadósságát, ráadásul szerkezetét tekintve is rendkívül kedvezőnek mondható az adósságállomány, hiszen szinte kizárólag saját nemzeti devizájában van eladósodva az ország.


11


4.1.2.3. Befektetői környezet Az elmúlt 7 évben végrehajtott törvénykezési, szabályozási, politikai és adminisztratív reformok célja, hogy vonzóvá tegyék az országot a külföldi befektetők számára, hogy a privát szektor fejlődése biztos alapot teremthessen a gazdasági növekedés és fejlődés számára. A három legfontosabb pont a következő:  Alkotmányba foglalt védelem a kisajátítás ellen  Vitás üzleti és kereskedelmi kérdések rendezése  A tőke szabad áramlása az ország területén A kormány az elmúlt 5 évben a következő nyitott és liberális törvényeket hozta a külföldi befektetések támogatására:  Sierra Leone Befektetési és Export Támogatási rendelet  Vállalkozások bejegyzésére vonatkozó rendelet  Általános vállalkozási törvény  Társasági törvény  Banktörvény

12



Sierra Leone látványos előrelépéseket tett a befektetői környezet javítása érdekében, azáltal, hogy jelentősen könnyítette a regisztrációs eljárást és az üzletvitelt hatékonnyá tette. Néhány pozitív eredmény a vállalkozásokat érintő reformok közül:  A 14 lépésből álló regisztrációs procedúrát 6 lépésre csökkentették, az eredeti 32 napos bejegyzési időtartam 3 napra csökkent  Eltörölték a valuta váltási engedély kiváltásának kötelezettségét  Az alapító okirat és alapszabály elkészítését nem kötelező ügyvédre bízni  Megszüntették a vállalkozási engedélyek éves megújítási kötelezettségét  Eltörölték a vállalkozások, bejegyzésük előtti adófizetési kötelezettséget  Barátságosabb és modernebb rendelkezéseket vezettek be a korlátolt felelősségű társaságok számára  Fejlesztették a vállalkozási környezetet, a felszámolási eljárások megkönnyítésével is  továbbá: villamos-energiához ezentúl könnyebben jutnak a vállalkozások  Ingatlan-nyilvántartás fejlesztésének köszönhetően a regisztráció lerövidült  Javult a hitelminősítési rendszer azáltal, hogy átfogó, részletes információkat tartanak nyilván a hitelfelvevőkről A fenti erőfeszítések eredményeképpen Sierra Leone a Világbank "Doing Business" rendszeres, éves felmérése alapján a 62-ik helyet foglalja el a befektetők védelme kategóriában, míg Magyarország ugyanezen kategóriában csak a 110-ik. 4.1.2.4. Adórendszer Az adózásért felelős hivatal neve NRA, National Revenue Authority. A Sierra Leone-ban bejegyzett társaságok teljes bevételük - külföldi érdekeltségeik - után is adót fizetnek. A társaságok tulajdonosaiktól elkülönülten adóznak. A vállalkozás nagyságától függetlenül, minden társaság azonos kulccsal adózik. Adóalap - A társaság adóalapját a költségekkel csökkentett nyereség képezi. A társaságoknak bevallást kell benyújtaniuk az adóévet követő 90 napon belül. Az bevallásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:    

A bevallás évére eső adóköteles jövedelem összegét Az eddig befizetett vagy kirótt adók összegét Az adófizető vagy annak törvényes képviselőjének aláírását Nyilatkozatot, a bevallásban szereplő adatok hitelességére vonatkozólag

Levonható költségek - A költségek levonhatóak, ha:  

a gazdasági tevékenység végzése során, a bevételek érdekében keletkeztek megfelelő bizonylatokkal igazolhatóak


13




szerepelnek a könyvelésben

A javak értékcsökkentése – Az értékcsökkentés kulcsfontosságú kiadás. Az értékcsökkenés kalkulációját a javak tulajdonosának vagy annak a személynek kell elkészítenie, aki a javak értékcsökkenéséből vagy kárából eredő terheket viseli, abban az esetben, ha az értékek bérbe, vagy bármely más szerződés keretében, használatba vannak adva. Értékcsökkentés mértéke (%)

Javak meghatározása

40

üzem, gépek, járművek más nehéz felszerelések

10

eszmei értékek és más materiális javak, az épületek kivételével

15

gyárépületek, ipari üzemek, mezőgazdasági üzemek

10

épületek, házak és egyéb kereskedelmi egységek, úgymint üzletek, irodák

5

bármely más, a fentiekben nem szereplő épület

4.1.2.5. Személyi jövedelemadó Az alkalmazottak személyi jövedelemadóját a munkáltatók vonják le és a hónap végét követő 15 napon belül, be kell fizetniük az NRA-nak. A Sierra Leone-i rezidensek minden globális jövedelmük után adót fizetnek, míg a nem Sierra Leone-i lakosok csak az országban szerzett jövedelmük után adóznak (P.A.Y.E.-Pay As You Earn) a következő táblázat szerint. Éves jövedelem (Le) Alkalmazott adókulcs (%) 1.500.000 alatt

0

3.000.000-ig

20

7.500.000-ig

25

7.500.000 felett

30

1 USD = ~4400 Le

4.1.2.6. Társadalom Biztosítási Hozzájárulás Az alkalmazásban állók és a munkáltatók társadalombiztosítási járulékot fizetnek, melynek mértéke a bruttó fizetés 15%-a. Ebből 10%-ot a munkáltató, 5%-ot pedig a munkavállaló köteles megfizetni.

14



4.1.2.7. Forrásadó A következő bruttó kifizetéseket forrásadó terheli. Az adó megfizetése után további adófizetési kötelezettség nincs. Kategória

Alkalmazott adókulcs (%)

Szolgáltatási szerződések

5

Osztalékok (rezidens és nem rezidens személyek)

10

Kamatadó (rezidens és nem rezidens személyek)

15

Bérleti és jogdíjak

10

Nyugdíjak és járulékok

25

Természeti erőforrások eladásából származó bevétel

25

4.1.2.8. Adókedvezmények A Sierra Leone területén mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, amelyek a következő ágazatok valamelyikében tevékenykednek- rizs ültetvény, kakaó, kávé és olajpálma termesztés- felmentést kapnak az adófizetési kötelezettség alól, a tevékenységük kezdetétől számított 10 évig. 4.1.2.9. Jövedéki adó Minden jövedéki terméknek nyilvánított termékre jövedéki adót kell fizetni, függetlenül attól, hogy importált vagy helyben előállított. 4.1.2.10. Vámok Az általános szabályozás keretrendszere a következő elemekből épül fel:     

Sierra Leone 1991-es alkotmánya A módosított 2000-es adózási törvény Vonatkozó adótörvények, vámtarifák Jogharmonizációs rendszerek Kétoldalú kereskedelmi megállapodások

A Sierra Leone-i vámeljárásokban az ASYCUDA – Automatic System for Custom Data eljárást alkalmazzák. A program egységesített eljárást alkalmaz a különböző jellegű vámeljárások kezelésére. Az import vám mértéke 0-30%-ig terjedhet, valamint harmadik országból


15


származó termék estén 0,5%-os ECOWAS illetékfizetési kötelezettség terheli a terméket. A vámkezelési eljárások lefolytatásához a Nemzeti Adóhatóság NRA által kiadott adószám (TIN) kiváltása szükséges. Romlandó áruk, gyógyszerek vámkezelési eljárásainak meggyorsítása érdekében előzetesen import engedély váltható ki, melyet az adott ágazat ellenőrzését végző minisztérium ad ki. 4.2.

A vállalkozás célja és üzleti stratégiája

A Kibocsátó, részvényesi érték növelését célul tűző tevékenysége arra figyelemmel került meghatározásra, hogy nem kizárólag a magyarországi gazdasági eseményekhez, társadalmi igényekhez kapcsolódik, hanem számol a globális gazdasági változásokkal, esetleges kedvezőtlen folyamatokkal, amelyek alapvetően módosíthatják a magyarországi gazdasági helyzetet, ezen keresztül pedig a Kibocsátó üzleti lehetőségeit és profittermelő képességét. A nemzetközi gazdasági információk és folyamatok nem feltétlenül iparágak, hanem földrajzi elhelyezkedés alapján mutatnak egyértelmű növekedési perspektívát, belépési pontot. Ez magával hozza azt a paradigmaváltást, hogy olyan szolgáltató, kereskedelmi és fejlesztési célú vállalkozássá kell tenni a Kibocsátót, mely nem egy termékre, szolgáltatásra vagy iparágra, hanem egy földrajzilag elkülöníthető régión belül ezek sokaságára támaszkodik. A Kibocsátó által kiválasztott földrajzi régió – a jövőbeli legfejlődőképesebb területek közül – Afrika, illetve ezen belül is Sierra Leone. A Kibocsátó új tevékenysége az Európai Unió és Afrika, illetve ezen belül is Magyarország és Sierra Leone közötti kereskedelmi, tudományos-technológiai, mezőgazdasági, ipari és szolgáltatói szektorbéli kapcsolatok fejlesztése akár közvetlen befektetések, akár tanácsadói vagy közvetítő jellegű szolgáltatások nyújtása révén. A tőzsdei jelenlét több előnyt is nyújthat a vállalatnak és a befektetni szándékozóknak egyaránt. A tőkepiacról egy cég úgy vonhat be tőkét hosszú távra, úgy finanszírozhatja a növekedését, hogy közben nem adósodik el. Így a kamatfizetés sem terheli rövidtávon a vállalat büdzséjét; az osztalékfizetést pedig jobban igazíthatja későbbi, nagyobb bevételeket hozó időszakokra. A diverzifikált forrásösszetétel az egészséges és stabil tőkehelyzet alapja, a tőkepiaci forrásbevonás csökkentheti a vállalkozás bankhitel függőségét. A forrásbevonáson felül a tőzsdei jelenlét számos más előnnyel is jár. Egy tőzsdén jegyzett vállalatnak több olyan előírásnak kell megfelelnie, amely eredményeképpen javulhat a működési hatékonysága, a pénzügyi fegyelme és átláthatóbbá válhat a működése. Ennek köszönhetően a tőzsdén jelen lévő vállalatok iránt megnőhet a befektetői kör és az üzleti partnerek bizalma. Egy tőzsdén lévő vállalat jelentősen növelheti az ismertségét, és a közvélemény szemében is javulhat az arculata, erősödhetnek a márkanevei, így a tőzsdei jelenlét egyfajta reklámot jelent a vállalatoknak. A Kibocsátó 2013. szeptember 30-án elhatározott új tevékenysége azt a stratégiai célt szolgálja, hogy a Kibocsátó a kiaknázható nyersanyagkészletek, termőterület és sok más 16



szempont alapján szükségképpen intenzív növekedésre ítélt afrikai gazdaság és az Európai Unió közötti üzleti kapcsolatok kialakítása, fejlesztése és fenntartása révén egy pro aktív, piacépítő szereplővé váljon. Ez alapot adhat majd arra, hogy a Kibocsátó egy saját méretein jelentősen túlmutató üzleti lehetőség - értelemszerűen apró - haszonélvezőjeként a Kibocsátó méretéhez képest értelmezhető és (tőke) vonzó profittermelő vállalkozássá váljon. A Kibocsátó partnercégében, a Transworld Diamond Zrt.-ben már jelenleg is működő tevékenységek mellett (bányászat és nehézgép kölcsönzés) a közeljövőben további iparágakban illetve tevékenységi körökben rejlő lehetőségeket is szeretnék kiaknázni. Rövid távú beruházási terveink között az ingatlanfejlesztésen túl export-import tevékenység, belföldi szállítmányozás, valamint mezőgazdasági termelés beindítása szerepel. A TransWorld Diamond Zrt. és a TWD Investments Nyrt. Magyarországon egyedüliként vállalta magára az összekötő kapocs szerepét hazánk és Sierra Leone között. 4.3.

A vállalkozás főbb erőforrásai és kockázatai és az ezekkel kapcsolatos változások, bizonytalanságok

4.3.1.

Főbb erőforrások

A vállalat céljai és erőforrásai szoros kapcsolatban állnak egymással, hiszen a célok megvalósításához elengedhetetlen a szükséges erőforrások megléte. Az erőforrások rendkívül sokfélék, nem önmagukban, hanem bonyolult összekapcsolódásaikban termelnek értéket a tulajdonosok számára. A vállalkozások egyik sikertényezője a hatékony erőforrásfelhasználás lehet. A felhasznált erőforrások mennyisége és a felhasználás módja alapvetően befolyásolja a cég költségeit, így az árat, amivel a piacon megjelenhet. 4.3.1.1. A vállalat erőforrásai 4.3.1.1.1. Információ A Kibocsátó és stratégiai partnerei széles információkkal rendelkeznek Sierra Leone gazdasági, pénzügyi, üzleti valamint politikai területén, mely komoly lépéselőnyt biztosít a TWD Investments Nyrt. számára ebben a régióban. Az utóbbi másfél évben a Kibocsátó feltérképezte Sierra Leone gazdasági helyzetét, elemzéseket készített valamint publikált saját honlapján, mely információgyűjtés elsősorban azt a célt hivatott szolgálni, hogy Magyarországon első számú Sierra Leone-i gazdasági szakértőként segítse a magyar tőke biztonságos áramlását Sierra Leone-ba. Tekintettel arra, hogy a Transworld Diamond Zrt. leányvállalata immáron több, mint 4 éve bányászati tevékenységgel foglalkozik Sierra Lene, Kono megyében, ezért az itt kialakult társadalmi, valamint politikai kapcsolatok is fontos információval szolgálnak a Kibocsátó számára. Talán erre legjobb példaként a 2014-es Ebola járvány által kialakult egészségügyi, társadalmi, politikai és gazdasági helyzetről - a Transworld Diamond Zrt. leányvállalata


17


alkalmazottainak köszönhetően - alkotott pontos képet lehet megemlíteni, mely információ alapján Kibocsátó a Freetowni leányvállalatának megalapítását 2015-re halasztotta. 4.3.1.1.2. Fizikai források A Kibocsátó jelenlegi mérete biztosítja a hatékony munkavégzést, gyors információáramlást, valamint az eltérő munkaterületek megfelelő lefedettségét. A budapesti és a közeljövőben várhatóan megalapításra kerülő freetown-i iroda kiváló infrastrukturális hátteret nyújt a feladatok elvégzéséhez. A két iroda közötti kommunikáció, adattovábbítás és információáramlás biztosított annak ellenére, hogy helyenként Sierra Leone-ban nem mondható ideálisnak az internet ellátottság. Ennek ellenére jelentős anyagi terhet nem ró Kibocsátóra ezen fizikai források biztosítása. 4.3.1.1.3. Emberi erőforrás A Kibocsátó menedzsmentje igazi garanciát jelent a befektetők számára, hisz a vezetők tudása és szakmai tapasztalata alapján joggal várható el, hogy a rájuk bízott projektek, cégek a lehető legnagyobb sikereket érjék el.

18



Dámosy Zsolt, az Igazgatóság Elnöke: 55 éves üzletember, hosszú németországi tartózkodást követően az elmúlt évtizedben sportmenedzsment tevékenysége – Kovács Kokó István menedzselése, majd a Ferencvárosi Torna Club elnöki pozíciója által került a magyar közvélemény fókuszába. Igen szerteágazó üzleti tevékenysége során cégeivel a legkülönbözőbb területeken ért el sikereket. IT területen a Microsoft és Borland cégek magyarországi terjeszkedésének volt kulcsszereplője, majd vezetőként és tulajdonostársként részt vett többmilliárd forintos lakópark fejlesztésében is. Az utóbbi években pedig egy Bajorországban fejlesztett hotel társtulajdonosaként és vezetőjeként tevékenykedett. A TWD Investments Nyrt. Igazgatóságába 2014. február 24-i közgyűlés választotta be, majd ugyanezen a napon tartott Igazgatósági ülés elnökének választotta meg. Dámosy Zsolt nyilatkozott, hogy a beszámoló vonatkozó időszakában nem rendelkezett a Kibocsátó értékpapírjaival.



Borbély Tibor, az Igazgatóság tagja: 1971. július 11-én született, Budapesten. Végzettsége: Középfokú (SZKI). Értékesítési tapasztalatait telekommunikációs szektorban, valamint lakossági (retail) megtakarítások, befektetési termékek, életbiztosítás, értékpapír, banki hiteltermékek, ingatlan a KKV szektorban üzletviteli szolgáltatások, szektor pénzügyi termékei terén szerezte. Tanácsadói tapasztalatait a KKV szektorban minőségbiztosítás, folyamatszervezés, szabályzás és irányítás, hatékonyság és teljesítménymérési, értékelési rendszerek implementációja, CRM rendszer bevezetése és szervezeti harmonizációja, változás-menedzsment, értékesítés szervezés, értékesítési csatorna kiépítés, networking, értékesítési képzési rendszerek felépítése, üzemeltetése valamint pénzügyi tervezés terén szerezte.



Tréneri tapasztalatai: értékesítési tréningek, képesség fejlesztés, kommunikációs technikák, telefonos értékesítés, team building témakörökben. Vezetői tapasztalatai: a KKV szektorban értékesítési középvezetőként, valamint saját vállalkozásokban felső vezetőként. Vállalkozás-szervezési tapasztalat vállalkozás felépítése indítása terén az üzleti szolgáltatások, direkt értékesítés, WEB kereskedelem, divat, marketing szolgáltatási szakterületeken. Projektmenedzsment tapasztalatai: szolgáltatásfejlesztési és bevezetési, vállalatirányítási rendszer-implementációs, recruitment, valamint non-profit projektek terén. További tapasztalatok kiadványszerkesztés, software fejlesztés, rendezvény szervezés terén. Nyelvismerete: magyar, angol. A Kibocsátónál az alábbi területek felépítése, majd vezetése: értékpapír kibocsátás és adminisztráció, értékpapír értékesítés, befektető felkutatás projektekhez, finanszírozási modellek kidolgozása. 2014. december 22-től a közgyűlés által választott Igazgatósági tag. Borbély Tibor nyilatkozott, hogy a beszámoló vonatkozó időszakában nem rendelkezett a Kibocsátó értékpapírjaival. 

Révész Tamás, az Igazgatóság tagja: 1975. július 20-án, Budapesten született. A Nyugat-Magyarországi Egyetem SEK Közgazdaságtudományi Karának Gazdálkodási szakán végzett, közgazdász és marketing menedzser. 1993 és 2001 között értékpapír kereskedőként dolgozott a Góg Értékpapír Rt-nél illetve a Wintrust Értékpapír Ügynökség Rt-nél, majd exkluzív golfklubok ügyvezetői pozícióját töltötte be, 2013-ig a Birdland Golf Kft-nél, a Budapest Highland Golf Klub Kft-nél és később a Forest Hills Golf & Country Clubnál. 2014-től a Kibocsátó alkalmazásában áll és marketing valamint kommunikációs feladatai mellett a Kibocsátó operatív ügyeinek intézésével, így többek között a befektetői kapcsolatok fenntartásával foglalkozik. 2014. december 22-től a közgyűlés által választott Igazgatósági tag, mely tisztségében megbízott gazdasági vezetői feladatokat lát el. Révész Tamás nyilatkozott, hogy a beszámoló vonatkozó időszakában nem rendelkezett a Kibocsátó értékpapírjaival.

4.3.1.2. Hírnév, elismertség Ezen a területen a Kibocsátónak, elsősorban a korábbi vezetések hibáiból adódóan jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. Szilárd meggyőződésünk, hogy a valós és eredményes gazdasági tevékenység, a hatékony kommunikáció és természetesen a törvényes működés eredményeképpen hamarosan ezen a területen is számottevő fejlődésről tudunk beszámolni. A fejlesztendő területek:    

A vállalat ismertsége és megítélése A beszállítók és a vevők általános megítélése Felügyeleti hatóság megítélése Tőzsdei, illetve pénzpiaci megítélés, elismertség


19


A Kibocsátó jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a korábbi vezetés okozta peres ügyeket megnyugtató módon rendezze. Ezen a téren progresszív fejlődést ért el, azonban még jelentős erőfeszítésekre van szükség, hogy a Kibocsátó a múltat végképp le tudja zárni. 4.3.2. A kockázat fogalma és irányelvek A Kibocsátó számba veszi a lehetséges felmerülő kockázatok területeit, illetve a kockázatkezelési eljárások hatékonyságát. A kockázatkezelés módját meghatározó alapvető keretszabályokat az Igazgatóság hagyja jóvá. Az Igazgatóság ellenőrzi a Kibocsátó kockázatkezelési tevékenységét, és tájékozódik a vállalt kockázatok mértékéről. A kockázat a Kibocsátó tevékenységében, gazdálkodásában rejlő minden olyan elem vagy esemény, amely bekövetkezése esetén a Kibocsátó működését hátrányosan érinti vagy érintheti. A kockázat lehet:  véletlenszerű esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással lehet a Kibocsátó működésére  hiányos ismeret vagy információ  ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben Fajtája szerint:  külső eredetű  belső, a Kibocsátó működéséből adódó A kockázat értékelésekor mindenekelőtt meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek a célkitűzéseknek való megfelelést biztosítják. Így különös tekintettel arra, hogy: Mely kockázatok minősülnek jelentősnek? Milyen ellenőrzési lépések csökkenthetik a kockázatot? Milyen további kiegészítő kontroll szükséges? Milyen jellegű nyomon követés szükséges? A kockázatok kezelése kapcsán mindenekelőtt meg kell határozni a Kibocsátó működése szempontjából elfogadható kockázati szintet. Az elfogadható szint feletti kockázatokra vonatkozóan mindenképpen válaszintézkedés szükséges. Négy alapvető kockázatkezelési stratégia lehetséges:  kockázat elviselése (mert az intézkedés aránytalanul nagy költségekkel járna)  kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése)  kockázatos tevékenység befejezése A kockázatkezelési stratégia kiválasztása során az intézkedés hatását is szükséges felmérni, és az intézkedés előrelátható eredményét össze kell vetni az adott tevékenységgel. A Kibocsátó a prudens előírásokat figyelembe véve a kockázatok alacsony szinten tartására törekedve alakította ki kockázatkezelési stratégiáját.

20



4.3.3. A vállalkozás főbb kockázatai A Kibocsátó 2014. évi féléves jelentésében – a teljesség igénye nélkül – bemutatott főbb erőforrások és kockázatok, illetve az ezekkel kapcsolatos bizonytalanságok továbbra is fennállnak. Kibocsátó a nyugat-afrikai térséget sújtó Ebola járványt kiemelt kockázatként kezeli, azonban értékelése szerint a megbetegedések száma és kockázata nem indokolta az elfogadott stratégia jelentős megváltoztatását. Az országra nehezedő nyomás 2014 év végén kezdődő enyhülése az Éves Jelentés lezárásáig is folyamatosan tartott. A napi 60-80 megbetegedéseket regisztráló statisztika 2015. januárjában már sokkal megnyugtatóbb képet mutatott a napi 10-20 megbetegedéssel. ennek ellenére Kibocsátó továbbra is naponta figyeli a fejleményeket és fel készül illetve felméri a járvány okozta társadalmi, gazdasági, szociális károkat és azok hatását Kibocsátó céljaira. A Kibocsátó fokozott figyelemmel kíséri a betegséggel kapcsolatos fejleményeket és amennyiben a járvány kapcsán a jelenlegi stratégia felülvizsgálata válik szükségessé, úgy arról a nyilvánosságot tájékoztatni fogja. Fentiek mellett a Kibocsátó felhívja a befektetők figyelmét, hogy a tervezett ingatlanprojektjének – és egyéb előkészítés alatt álló projektjeinek – megindítását a nyugat-afrikai a térségben tapasztalható egészségügyi vészhelyzet enyhülésétől teszi függővé. Tekintettel a 2015. januárjában bekövetkezett pozitív változásokra, korábban megnyitni szándékozott freetown-i irodáról 2015. február 16-án döntött 4 a Kibocsátó Igazgatósága. A Kibocsátó ezúton tájékoztatja a nyilvánosságot továbbá, hogy az említett térségben történő jelenlétet nem igénylő - , előkészítő munka változatlan intenzitással folytatódik. A beszámolási időszakra vonatkozó információkon túl a Kibocsátó tevékenységének célországára vonatkozóan fontosnak tekinthető, hogy az Ebola vírus és az ellene folytatott harc visszaveti a három leginkább érintett ország, Libéria, Sierra Leone és Guinea összesen nagyjából 13 milliárd dolláros GDP-jét5. Ezt kompenzálandó azonban azt Egyesült Államok azt javasolja a Nemzetközi Valutaalapnak (a továbbiakban: IMF), hogy az engedjen el a járvány által sújtott három nyugat-afrikai ország összesen 372 millió adósságából 100 millió dollárt. A Kibocsátó korábbi rendszeres tájékoztatásaiban részletesen bemutatta a Kibocsátó előző vezetőségeinek időszakából fakadó peres és nemperes eljárásokat, amelyet a még könnyebb átláthatóság kedvéért a továbbiakban táblázatos formában kerülnek feltüntetésre. A Kibocsátó folyamatban lévő peres ügyeinek listáját jelen Éves Jelentés 5. pontja tartalmazza

4.3.4. A Kibocsátóra vagy annak ágazatára jellemző sajátos kockázatokkal kapcsolatos alapvető információk 4.3.4.1.

4 5

A Kibocsátó stratégiájából és a tervezett növekedés gyorsaságából fakadó kockázatok

http://bet.hu/topmenu/kibocsatok/kibocsatoi_hirek/118675450.html http://www.napigazdasag.hu/cikk/21124/


21


Kibocsátó üzleti stratégiájával egy, a szokványostól igen eltérő utat választott. Tervei szerint stratégiai partnerekkel szövetkezve egy időben indítana el egy sor egymástól független vállalkozást, projektet Sierra Leone-ban. Amennyiben a Kibocsátó üzleti várakozásai teljes mértékben megvalósulnak, a Kibocsátó huzamosabb időn keresztül csak értéket teremt és vagyont halmoz fel. Ez az eredménykimutatás(ok)ban bevételként nem, csak vagyongyarapodásként jelenhet meg. A Kibocsátó tervei szerint a Kibocsátó részvényeit, illetve pénzügyi termékeit vásárló befektetők a Kibocsátó vagyonnövekedése miatt komoly árfolyamnyereségre számíthatnak, de nem adható garancia arra nézve, hogy a befektetők ugyanilyen alaposan elemezve a fundamentumokat – értékelik a Kibocsátó vagyonfelhalmozását, és nem fordulnak el a rövidtávú bevételek elmaradása miatt a Kibocsátótól és annak termékeitől. Utóbbi esetben a Kibocsátó projektjei könnyen finanszírozhatatlanná válnának. 4.3.4.2. A projektek piacképességének kockázata A Kibocsátó alapos megfontolás után hozza meg döntéseit egy adott projekt elindításáról. A szükséges alaposság és megfontoltság ellenére előfordulhat, hogy a projekt sikeressége a valóságban nagyban eltér a tervezettől. Az ingatlanfejlesztési projektet például véve, amíg egy európai lakópark fejlesztését meg tudja előzni egy sor független ingatlanszakértő által készített tanulmány, piaci elemzés kiértékelése, addig Kibocsátó tudomása szerint Freetownra ilyen tanulmány nem készült. A Kibocsátó tehát maga állított össze egy ingatlantükröt, felmérve a főváros ingatlanhelyzetét, de ez a tükör nyilvánvalóan nem lehet olyan pontos, mint egy adott területre elkészített sokadik, a világ legkomolyabb ingatlancégei által elkészített összeállítás. Ennek megfelelően kockázatot jelenthet a Kibocsátó ingatlanprojektje számára, hogy Kibocsátó valóban a tervezett árakon és a tervezett kihasználtsági mutatókkal tudja-e kiadni az általa építendő luxusingatlanokat. 4.3.4.3. Kibocsátó stratégiaváltásából eredő kockázat A Kibocsátó az elsődleges célországának kiválasztott Sierra Leone 2014-es, az Ebola járványból eredő problémái miatt stratégiájának kiegészítésére, adott esetben megváltoztatására is kényszerülhet. A Kibocsátó korábban kizárólag az afrikai országot tekintette üzleti célpontjának. A 2014-ben kitört Ebola epidémia azonban célországot tulajdonképpen megbénította, és ezáltal Kibocsátót tervezett projektjeinek szüneteltetésére, eltolására kényszerítette. Kibocsátó nem nézi tétlenül ezt a folyamatot, hanem stratégiájának fő irányvonala mellett annak kiegészítésével próbál reagálni a megváltozott helyzethez, azaz az eredeti célterületen kívül, pld. Magyarországon is kereshet üzleti lehetőségeket. Amennyire ez a terjeszkedés pozitív eredményekhez is vezethet, annyira kockázatot is jelenthet olyan formában, hogy a befektetők számára Kibocsátó egy teljesen világos és egyértelmű üzleti stratégiával rendelkező, Sierra Leonéban gazdálkodó és a nyugat-afrikai régióra koncentráló vállalatból egy, a kényszer diktálta módon többféle régióra és projektekre fókuszáló vállalkozássá válhat és ezzel a befektetők bizalmának csökkenését is kénytelen lehet elkönyvelni. 4.3.4.4.

22

Peres ügyek kockázata



A Kibocsátó korábbi vezetőségeinek6 mulasztásai okán több peres és nemperes eljárást örökölt, illetve indított meg. Mivel az eljárások még részben nem zárultak le, illetve azok kimenetele jelenleg nem becsülhető meg teljes biztonsággal, az is előfordulhat, hogy a szóban forgó perek lezárultával a Kibocsátónak jelentős fizetési kötelezettsége keletkezhet7, amely a tervezett projektek finanszírozását, illetve a Kibocsátó általános működését is jelentősen veszélyeztetheti. Az említett peres és nemperes eljárásokról a Kibocsátó rendszeres és rendkívüli tájékoztatásaival több esetben is informálta közvéleményt, így biztosítva a releváns jogszabályokban megkövetelt transzparenciát. 4.3.5.

Politikai és gazdasági jellegű kockázatok

4.3.5.1. Célországot érintő politikai kockázat A Kibocsátó megállapította meg, hogy számára az úgynevezett ország-kockázat mértéke elfogadható. Sierra Leone politikai helyzete, parlamenti demokráciája kifejezetten stabil. Az Alkotmányban meghatározott módon zajlanak a politikai választások a legkisebb konfliktusok nélkül. Ez a politikai stabilitás nagymértékben hozzájárul a külföldi tőke beáramlásához és az ország gazdasági fejlődéséhez. Amennyiben ez a stabil politika rendszer – bármilyen előre nem látható okból kifolyólag – negatívan változna, az ország elvesztené helyzeti előnyét és a külföldi befektetők kivonulása egy láncreakciót indíthatna el, amely a Kibocsátó projektjeit különösen negatívan érintené. Ez a Kibocsátó számára kockázatot jelenthet. 4.3.5.2. Célországot érintő gazdasági kockázat Kibocsátó projektjeinek döntő többségét várhatóan Sierra Leone-ban valósítja meg, ahol egy projekt megvalósulása gyakran nem egyezik meg az előre tervezettel, szemben egy európai környezetben zajló projekttel. Vonatkozik ez a projektekhez szükséges alapvető áruk beszerzésére, illetve például az akadozó áramellátásra is. Ezek az eshetőségek fontos folyamatok elhúzódásához vezethetnek, illetve elkerülésük – például a szükségesnél nagyobb raktárkészlet tartásával, avagy saját generátor üzemeltetésével - komoly plusz költségekkel terhelik meg a projekteket és rontják le azok profitabilitását. 4.3.5.3. Országok közötti logisztikai kockázat Kibocsátó projektjeinek döntő többségét várhatóan Sierra Leonéban valósítja meg, de ezeket Magyarországon tervezi, és nagyobb részt onnan is felügyeli. A projektek lebonyolításánál kockázatot jelent a két ország közti távolság, illetve a logisztikai rendszerben rejlő veszélyek. Nem tervezhető alkatrész-meghibásodások a célországban használt gép esetén többhetes kiesést jelentenek, mellyel például európai használat esetén Kibocsátónak nem kellene számolnia, ráadásul egy ilyen alkatrészpótlás rendkívüli költsége igen negatívan érintheti az adott projekt profitabilitását.

6

A Kibocsátó korábbi vezetőségeinek tevékenysége a 2013. szeptember 30-a előtti időszakra volt tehető, amikor a Kibocsátó neve még Kreditjog Nyrt. illetve később GrEnergie Nyrt. volt. 7 A legnagyobb kockázatot a Pénzügyi Szervezetek Felügyeletének két határozata jelenti, melyek vesztes perek esetén összesen akár 28.000.000,- forint plusz késedelmi kamat kiadást is eredményezhetnek a Kibocsátónak.


23


Szintén megemlítendő, hogy a körülményes szállítási lehetőségek megnehezítik a projektek tervezését, illetve a szállítók részéről gyakorta előforduló késések a projektekben komoly csúszásokhoz vezethetnek. 4.3.5.4. Technológiai kockázat Kibocsátó a Sierra Leone-ban megvalósítandó projektek döntő többségében abban látja piaci előnyét, hogy a helyi viszonyoknál, megszokott standardoknál sokkal magasabb színvonalú termékekkel, szolgáltatásokkal kíván piacra lépni. Noha ez a stratégia hatalmas versenyelőnyt biztosít Kibocsátó számára, ki kell emelni az ebben a stratégiában rejlő kockázatot is. A Kibocsátó ingatlanfejlesztését tekintve az említett stratégia olyan termékek használatát – pld. műanyag nyílászárók, különleges szaniterek, kilincsek, avagy azok beépítéséhez szükséges szerszámok stb. – jelenti, melyek akár a beépítésen dolgozóknak, akár az azt használóknak idegenek, ezért szokatlanok, így esetleges helytelen használatuk meghibásodáshoz vezethet. Ilyen termékek pótlása viszont ismételten csak az országon kívülről – elsősorban Európából – történhet, ami komoly csúszásokhoz és pótköltségekhez vezethet és pld. egy európai ingatlanfejlesztéshez képest többlet kockázatokat rejt magában. 4.3.5.5. Finanszírozással kapcsolatos kockázatok A Kibocsátó a vagyongyarapítást tűzte ki elsődleges céljának. A projektek döntő többsége közép- és hosszú távú célokkal indul el. Ennek következtében Kibocsátó stratégiája folyamatos finanszírozáson, kölcsöneinek refinanszírozásán, megújításán és friss tőke bevonásán alapszik. Kibocsátó mérleg szerinti eredményét majd a leányvállalatok konszolidált eredményei jelentik, és bevételeit pedig egy-egy elkészült projekt eladásából reméli – pld. a majdan elkészült ingatlan egyben történő eladása egy üzemeltető számára. 4.3.5.6. Célországot érintő egészségügyi kockázat Kibocsátó várható projektjeinek döntő többségét Sierra Leone-ban bonyolítja le. E nyugatafrikai ország egészségügyi szempontból kiemelt kockázatot jelent Kibocsátó számára. Amíg a saját dolgozói és üzlettársai, az odautazó európai emberek, kiemelt odafigyeléssel és higiéniai fegyelemmel ügyelni tudnak saját egészségükre és minden valószínűség szerint meg tudják óvni magukat komolyabb megbetegedésektől, addig az ország általános helyzetére nincsen befolyással a Kibocsátó. A 2014. februárban kitört Ebola járvány arra figyelmeztet, hogy a térségből adódó egészségügyi kockázat kiemelten magas! Rendkívüli esetben akár az egész ország elszigeteltségéhez – előbb légitársaságok kivonulásához, majd később az egész ország karantén alá helyezéséhez vezethet, ami értelemszerűen az egész ország gazdaságát alapjaiban tudja megrengetni! 4.3.5.7. Makrogazdaság A Kibocsátó működése és jövedelmezősége nagymértékben függ Magyarország és a Kibocsátó legfontosabb piacának tekinthető Sierra Leone nemzetgazdasági folyamatainak alakulásától. Amennyiben például a makro-ökonómiai helyzetben kedvezőtlen változások, fejlemények következnek be, a gazdaság növekedési üteme csökken vagy recesszióba kerül, a külső és belső egyensúlyi pozíciók romlanak, akkor az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok hatásától a Kibocsátó sem tudja függetleníteni magát. A 24



makrogazdasági változások nagymértékben kihathatnak a Kibocsátó működésére, így többek között a piaci kamatszint, az infláció és egyéb makro tényezők, körülmények. Egy esetlegesen magasabb infláció, illetve akár már inflációs várakozás esetén is visszaeshetnek a beruházások és ezen keresztül a gazdaság teljesítő képessége, mely befolyásolhatja Kibocsátó működését. 4.3.5.8. Szabályozás Kockázatot jelent a gyakran változónak tekinthető hazai jogi szabályozás, hatósági környezet, melynek változásai jelentős hatást gyakorolhatnak a Kibocsátó üzleti tevékenységére, az elérhető adózás előtti eredményre. Így például a pénzügyi, exportszabályozási, tőkepiaci előírások kedvezőtlen változása a Kibocsátót hátrányosan érinthetik. Magyarország uniós tagságára tekintettel az Európai Unió jogalkotása, illetve szerveinek egyes hivatalos döntési és politikái szintén közvetlenül, adott esetben negatívan, érinthetik a Kibocsátó tevékenységét. A Kibocsátó Sierra Leone-i tevékenységét érintő helyi szabályozások változása is hatással lehet annak eredményességére, különösképpen, ha a Kibocsátó jelenleg tervezett beruházásait ösztönző rendkívül kedvező adózási környezet negatív irányba változna. További kockázatot rejt magában a Sierra Leone-i bürokrácia, illetve az a tény, hogy a Kibocsátó egyelőre a különböző projektjeinek tervezési fázisánál tart és nem rendelkezik tapasztalattal arra nézve, hogy az állami hatóságok valóban azzal a pontossággal, megbízhatósággal dolgoznak-e, ahogy azt az eddigi tárgyalások során jelezték. A Kibocsátó néhány projektjében kritikus pontot jelenhetnek az alábbiak: engedélyezési határidők be nem tartása, közművekre csatlakozás árának, engedélyezési határidejének változása, kitermelt energia átvételének ára, szabályozási rendszere. 4.3.5.9. Hazai és regionális kockázat A Kibocsátó kijelenti, hogy üzleti stratégiájának megfelelően megvalósítandó projektjeinek döntő többségét várhatóan Sierra Leone-ban fogja végezni. A Kibocsátó arra jutott, hogy számára az úgynevezett ország-kockázat mértéke elfogadható. Ennek ellenére fontos hangsúlyozni, hogy az ország gazdasági-, illetve társadalmi helyzetében beálló negatív változások a tervezett projektek meghiúsulásához vezethetnek és emiatt kiemelt kockázatot jelenthetnek. Ezen afrikai terjeszkedés esetleges sikertelensége negatív hatással lehet a Kibocsátó magyar, illetve – amennyiben alkalmazandó – konszolidált eredményességére. 4.3.6.

Iparági kockázatok

Mivel a Kibocsátó teljesen eltérő szegmensesekben is megvalósíthatja előkészítés alatt álló, illetve jövőbeli projektjeit, minden esetben az adott szektor iparági kockázata is számottevő. 4.3.7.

A Kibocsátóra – mint társaságra – jellemző kockázatok

4.3.7.1. Piaci verseny kockázata Kibocsátó alapstratégiája, hogy a Sierra Leone-ban megvalósítandó projektekre elsősorban Magyarországon keresi meg a szükséges forrásokat. Ennek megfelelően a Kibocsátó


25


versenytársának tekinthető szinte minden pénzpiaci termék kibocsátója. Jelenleg kedvezőnek tűnik a pénzpiac helyzete a Kibocsátó által kínált termékek számára, de a piac jövőbeni alakulásáról felelőtlenség lenne nyilatkozni. Amennyiben a Kibocsátó termékeinél kedvezőbb termékek jelennének meg a pénzpiacon, ezek a versenytársak a Kibocsátó számára nagyon komoly kockázatot jelentenének. 4.3.7.2. Devizaárfolyamok alakulásának kockázata Kibocsátó üzleti stratégiájának alapja, hogy a nyugat-afrikai régióban bonyolítandó projektjeire elsősorban Magyarországon próbál finanszírozást intézni. Ez forintban felvett kölcsönöket és adósságot jelent, míg a projektekből származó bevételek döntő többsége USD-ban realizálódik. A magyar gazdaság utóbbi 10 évének legnagyobb problémáját jelentő devizában eladósodottság pont egy ellentételes folyamatból adódott, azaz, a lakosság forintot vett és a devizában vezetett tartozása miatt sok esetben a kezelhetetlenségig fokozódott a tartozása. A Kibocsátó ezzel szemben forintot gyűjt be, melyet külföldi befektetéseihez USD-ra vált, így látszólag a múltban megismert deviza eladósodottság „nyerő” oldalán áll. Nagyon fontos azonban kiemelni, hogy a forint / dollár árfolyamának alakulására Kibocsátónak semmi befolyása nincsen. Amennyiben a jövőben a forint árfolyama látványos növekedésnek indulna, úgy előállhat olyan helyzet, hogy Kibocsátó az általa bizonyos projektre felvett forinthitelének visszafizetendő összegére a megvalósított projekt dollárból visszaváltott forintösszege nem jelent elegendő fedezetet, és így a forintjavulás következtében Kibocsátó előre nem kalkulálható komoly veszteséget kénytelen elkönyvelni. Általánosságban is elmondható, hogy a forint árfolyamának hektikus változásai kiemelt kockázatot jelentenek Kibocsátó számára. Tervezett projektjeinek döntő többségét többhavi tervezési és szervezési munka előzi meg, és a szükséges finanszírozást előteremtő részvény-, kötvény-kibocsátás, avagy banki hitelezési szerződés megkötése adott esetben még ennél is több időt vehet igénybe. Egyértelmű, hogy amennyiben a forint árfolyama ezen időszakon belül drasztikusan romlik, úgy ezek a tervezések igen nehézkessé vállnak, és adott esetben pótkibocsátásokat tehetnek szükségessé. Ez egyértelműen különösen kockázatossá teszi Kibocsátó stratégiáját. 4.3.7.3. Kulcsfontosságú vezető megszerzésének és elvesztésének kockázata Kibocsátó tervezett projektjeinek döntő többségét Sierra Leone-ban valósítja meg, ám a tevékenységének koordinálására, a vezető tisztségek betöltésére, illetve a kritikus munkafeladatok ellátására kizárólag magyar munkaerőt tervez alkalmazni. A magyar munkaerő távoli országban történő alkalmazása magában hordozza annak veszélyét, hogy az egyes pozíciókba nem sikerül olyan megfelelő szakembert találni, aki képes és hajlandó hosszú távon, tehát több hónapot, vagy évet az adott országban eltölteni. Szintén negatív hatással lehet Kibocsátó projektjeire, amennyiben a kulcspozícióban lévő személy – pld. az ingatlanfejlesztés művezetője – egyéni, vagy családi okokból kifolyólag hirtelen hazautazni kényszerül. E személy pótlásáig, avagy visszaérkezéséig a projekt komoly csúszásokat szenvedhet el, illetve akár meg is hiúsulhat. 4.3.7.4.

26

Adókockázat



Az adóhatóság jogosult arra, hogy átvizsgálja a társaságok adóügyeit az adott adózási évtől számított öt évig. A Kibocsátó minden esetben a jogszabályi előírásoknak való maximális megfelelésre törekszik, ám egy jövőbeli adóvizsgálat során nem zárható ki, hogy a Kibocsátónál számottevő kiadást jelentő megállapításokra kerülhet sor. A Kibocsátó tevékenységének végzése során számos adófizetési kötelezettség merül fel. Nem zárható ki, hogy esetleges adójogi változások (például új adónemek kivetése, már létező adónemek kulcsainak emelése, valamely adónem kedvezmény-rendszerének szűkítése vagy az adójogszabályok értelmezési gyakorlatának változása) a Kibocsátó számára hátrányosnak bizonyulnak. Nincs biztosíték arra, hogy az adózásra vonatkozó szabályozás a jövőben a jelenleginél nem alakul kedvezőtlenebbül, ami a befektetők (legyenek azok természetes személyek, intézményi befektetők vagy egyéb jogalanyok) befektetéseinek értékét negatívan befolyásolhatják. Sierra Leone adózási törvényei kifejezetten előnyösek az országban vállalkozni szándékozó külföldi befektetők számára és a Kibocsátó ezt a helyzeti előnyt figyelembe veszi üzleti tervei elkészítésekor. Amennyiben ebben az adórendszerben a Kibocsátó számára negatív változásokat vezetne be Sierra Leone kormánya, úgy ez rendkívüli kockázatot jelente a Kibocsátó projektjeinek profitabilitása és üzleti eredménye szempontjából. 4.4.

A vállalkozás az éves beszámoló időszakában elért eredményei és kilátásai

4.4.1.

Előzmények

A Kibocsátó közgyűlése 2013. szeptember 30-án név- és székhelyváltozásról döntött, menesztette a vezetőséget és új vezető tisztségviselők megválasztásra került sor, mellyel nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Kibocsátó múltját egyszer s mindenkorra lezárja. Ezzel azonban sem a felügyeleti eljárások, sem pediglen a peres ügyek nem kerültek azonnal megoldásra, a döntés csupán egy kaput nyitott a megoldás felé. A Kibocsátó új vezetése 2013 negyedik negyedévében megkezdte, majd azt követően 2014 évben folytatta a Kibocsátó pénzügyi és jogi reorganizációját, a könyvelés átvilágítását, a folyamatban lévő peres és nemperes ügyek kezelését és lezárását, továbbá fókuszba állította a tőkepiaci szabályoknak való megfelelést is, így különösen a törvényi előírásoknak megfelelő tájékoztatási rendszer kidolgozását, valamint a Sierra Leone-i vállalkozások alapjául szolgáló projektötletek kidolgozását. 4.4.2.

Személyi változások

A közgyűlés által elfogadott új stratégia alapján a Kibocsátó több projekt előkészítési munkálatait is elindította, és a tőkepiaci szempontból releváns eseményeiről rendszeres és rendkívüli tájékoztatásai során tájékoztatta a nyilvánosságot. Fentiek mellett a közgyűlés(ek) további személyi változtatásokat tartottak indokoltnak a Kibocsátó vezetőségében, így 2014. február 24-én Dámosy Zsoltot választotta meg a közgyűlés az Igazgatóság Elnökének, valamint 2014. december 22-én Vraskó Attila és Korbuly Levente igazgatósági tagokat visszahívta a közgyűlés és Borbély Tibort illetve Révész Tamást megválasztotta az Igazgatóságba.


27


4.4.3.

Transworld Diamond Zrt. tulajdoni hányad növelése

A Kibocsátó kisebbségi részesedést szerzett a Transworld Diamond Zrt.-ben. Első lépésben 2%-ot vásárolt, majd 2014 júniusában további 8%-kal összesen 10,52%-ra növelte részesedését. Kibocsátó ezzel egyidejűleg a Transworld Diamond Zrt-vel stratégiai megállapodást is kötött, mely rögzítette, hogy a TWD Investments Nyrt-nek szándékában áll többségi tulajdont szerezni nevezett társaságban. A fentiek mellett a 2013. szeptember 30-i közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot az alaptőke felemelésére is, mely lehetőséggel a Vezetőség élt is 2014 év során. Az alaptőke és feltételes alaptőke-emeléseket az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza: 4.4.4.

Tőkeemelések

A Kibocsátó aktuális megnevezése

Bejegyzés dátuma

Tőkeváltozás Értéke

Jegyzett tőke (Ft)

Iránya

Részvényszám (db)

Névérték (Ft)

TWD Investments Nyrt.

2014.09.01

10 000 000

Zártkörű Tőkeemelés

177 595 050

17 759 505

10


2014.07.01

30 000 000

Zártkörű Tőkeemelés

167 595 050

16 759 505

10


2014.03.06

65 206 330

Zártkörű tőkeemelés

137 595 050

13 759 505

10

A Kibocsátó 2014 évben három alkalommal emelte meg alaptőkéjét, mellyel kettős célja volt. Elsődleges célja az Nyrt tőkeellátottságának javítása, másrészről a törvényi feltételeknek megfelelő saját tőke - jegyzett tőke helyreállítása volt. 4.4.5.

Feltételes tőkeemelések

A Kibocsátó átváltoztatható kötvények formájában feltételes alaptőke-emelést hajtott végre 2014. október 13-i valamint 2014. december 2-i Igazgatósági határozata alapján, összesen 4 kötvénykibocsátás keretében: Sorozat

Darabszám

Névérték (Ft/db)

Össznévérték (Ft)

Futamidő (év)

Éves kamat (%)

Futamidő kezdete

Futamidő vége

TWD2014/1

27

100 000

2 700 000

1

8,5%

2014.10.13

2015.10.13

TWD2014/1/B

40

100 000

4 000 000

1

8,5%

2014.10.13

2015.10.13

TWD2014/2

19

100 000

1 900 000

3

9,5%

2014.10.13

2017.10.13

TWD2014/5

85

100 000

8 500 000

3

10,25%

2014.12.15

2017.12.14

További információk a nevezett átváltoztatható kötvényekről:

28



ISIN azonosító

Előállítás módja

Releváns közzétételek azonosítója

Átváltoztathatósági napok

TWD2014/1

HU0001300123

Dematerializált

K114185/2014

2015. március 31. 2015. szeptember 30

TWD2014/1/B

HU0001300131

Dematerializált

K114178/2014

2015. március 31. 2015. szeptember 30

Sorozat

TWD2014/2

HU0001300149

Dematerializált

K114183/2014

TWD2014/5

HU0001300172

Dematerializált

K129079/2014

2015. március 31. 2015. szeptember 30 2016. március 31. 2016. szeptember 30 2017. március 31. 2017. szeptember 30 2015. december 1. 2016. december 1. 2017. december 1.

A kibocsátásokból befolyt összeget Kibocsátó általános vállalati céljaira és működésére, üzleti tevékenységének finanszírozására, illetve a Kibocsátó által tervezett projektek megvalósíthatósági tanulmányainak, valamint üzleti terveinek elkészítéséhez használja fel. 4.4.6.

Peres ügyek kezelése

A folyamatban lévő peres ügyek egy részét sikerült peren kívüli egyezséggel lezárni és a végrehajtási eljárásokat megszüntetni. A folyamatban lévő peres ügyek 2014. december 31-i állapotát az Éves Jelentés 5. pontja mutatja be részletesen. 4.4.7.

Kibocsátó közzétételi gyakorlata

A Kibocsátó fokozott figyelmet fordít a rendszeres és rendkívüli tájékoztatások releváns jogszabály(ok)ban rögzített előírások megfeleltetésére, mind a közzétételi határidők betartására, mind pedig a tájékoztatások tartalmi megfelelőségére. A Kibocsátó tőkepiaci közzétételeiben megmutatkozó szemléletváltás anyagi erőforrást nem igényelt, azonban azáltal, hogy Kibocsátó a transzparencia követelményekre fókuszálva, rendezetten képes tájékoztatni a befektetőket, várhatóan tovább fog javítani a Kibocsátó tőkepiaci megítélésén. 4.4.8.

Egészségügyi helyzet

A jelentésre vonatkozó időszakban ütötte fel fejét a Kibocsátó tervezett tevékenységének célországában az Ebola-vírus, amelyről a Kibocsátó szintén több ízben kibocsátói tájékoztatást nyújtott a nyilvánosság számára. További részletek az Éves Jelentés "Kockázatok" pontjában olvasható. 4.4.9.

III. Afrika Fórum és konferencia


29


Fentiek mellett a Kibocsátó vezető tisztségviselői a célországba látogattak, továbbá a Magyarországon megtartott III. Afrika Fórumon illetve üzleti kiállításon és konferencián részt vettek, ahol elsődleges cél a partneri kapcsolatok bővítése valamint egyes projektek finanszírozási lehetőségeinek felkutatása volt. 4.4.10.

Előkészítés alatt álló projektek

A konszolidációval párhuzamosan megkezdődött a Sierra Leone-ban megvalósítandó projektek tervezése is. A Kibocsátó jelenleg 11 projekttel foglalkozik, melyek megvalósíthatósági tanulmányai készülnek, azok egy előkészítési fázisban vannak. Ezen munkálatok többek között az energetikai, mezőgazdasági és könnyűipari szektorokat célozzák meg. Elsőként a 2013-ban megkezdett, majd 2014 első felében folyamatosan kidolgozott ingatlanberuházás tervei készültek el, mivel Sierra Leone gazdasági fejlődésével legkevésbé az ingatlanpiac tudott eddig lépést tartani. Az egyre nagyobb számban megjelenő külföldi cégek és azok üzletemberei továbbra is igényt generálnak európai színvonalú irodák és lakások iránt. A kevés rendelkezésre álló, eredetileg helyi keresletre épített ingatlan ennek megfelelően – noha színvonalukban alig ütik meg a kívánt igényszintet – igen árakon kerülnek kiadásra, az esetek nagy részében kizárólag egy éves bérleti díj előre történő megfizetése esetén. A Kibocsátó ezt a hiányt felismerve kezdte meg ingatlanfejlesztési projektjének előkészítését Freetownban. A tervek szerint ennek első fázisaként egy 4 szintes, 1200 nm-es, 5 irodát és 14 lakást tartalmazó épület kerül kialakításra. A beruházás előkészítését megelőzően az ingatlanpiac lehetőségeinkhez képest legnagyobb fokú átvilágítása megtörtént, melynek eredményeképpen 2014 tavaszán egy ingatlanpiaci tanulmány készült (ingatlan tükör). A tanulmány kiterjed az ingatlanpiac minden, a projektet érintő szegmensére és objektív képet ad a fővárosban bérelhető ingatlanok bérleti díjairól és további bérlői költségelemekről. Az apartman ház a teljes ingatlanpaletta kiszolgálására felkészül. Az épület alsó szintjén berendezett irodákat a hosszabb távú bérlet mellett akár napokra is igénybe vehetik a külföldi üzletemberek, az emeleti szinteken pedig a tágas, teraszos, családok számára kialakított lakások mellett megtalálhatóak a kisebb méretű stúdiólakások is, melyek kiváló alternatívát nyújtanak a business utazók szállásának biztosítására. Az ingatlan a helyi standardokat magasan felülmúlva, európai igényeket kielégítve épül fel.

30



A kivitelezéshez rendelkezésre áll az A42 építészeti iroda által 2013-ban készített teljes tervdokumentáció. Ezen beruházás mellett további projektek kidolgozásával is előre haladt a Kibocsátó. Így többek között említésre méltó az általános export-import tevékenység, különös tekintettel a kávé- és kakaóexport megvizsgálása, gazdaságossági számítások elvégzése, csakúgy, mint energetikai vonalon egy zöldmezős beruházás keretében megvalósítandó 5 MW-os naperőmű telepítése, kókuszdió feldolgozó üzem és kereskedelme, ingatlanügy- és média ügynökségek felállítása, trapézlemez gyártása és kereskedelme, zacskós víz gyártása és kereskedelme, zöldmezős központi ipari park beruházása, gumiipari termékek kereskedelme, papíripari termékek importja célországba. 4.4.11.

Összefoglaló táblázat

Jegyzett tőke változása és mértéke

137.595.050,- forintra emelkedett.

2014. év harmadik negyedévében 07.01-09.30 177.595.050,- forintra emelkedett.

Tőkeemelések száma

A Kibocsátó a félév során egy zártkörű alaptőke emelést hajtott végre.

A Kibocsátó a negyedév során kettő zártkörű alaptőke emelést hajtott végre.

Feltételes tőkeemelés

A Kibocsátó a félév során nem A Kibocsátó a harmadik hajtott végre feltételes negyedév során nem hajtott tőkeemelést. végre feltételes tőkeemelést.

Értékesítés nettó árbevétele

A Kibocsátónak értékesítésből származó árbevétele nem keletkezett a beszámolási időszak során. 2 db - A Kibocsátó éves rendes közgyűlését 2014. április 28. napján tartotta meg, továbbá egy rendkívüli közgyűlést tartott.

Kiemelt információk

Közgyűlések száma

Leányvállalatok száma

2014. év első félévében 01.01-06.30

A Kibocsátó nem rendelkezett leányvállalattal a beszámolási időszak során. Egy befektetése van 10.52%-os mértékben tulajdonolja a

2014. év negyedik negyedéve 10.01-12.31 valamint 2014 teljes év A negyedik negyedév során a jegyzett tőke nem változott. Az év egészében névértéken 105.206.330 forinttal emelkedett a Kibocsátó jegyzett tőkéje A Kibocsátó negyedik negyedévben nem hajtott végre tőkeemelést, az év egészében 3 alkalommal emelt zárt körben. A Kibocsátó a negyedik negyedév során 2 feltételes tőkeemelést hajtott végre, összesen névértéken 17.100.000 forint értékben, mely megegyezik az egész éves kibocsátás mértékével. 2.400.000,- Ft

A Kibocsátónak 567e forint értékesítésből származó árbevétele keletkezett a beszámolási időszak során. A Kibocsátó a beszámolási 1db - a Kibocsátó 2014. időszakban közgyűlést nem december 11-én, majd tartott. határozatképtelenség miatt 2014.december 22-én megismételt közgyűlést tartott, így 2014 egész évben összesen 3 közgyűlése volt kibocsátónak. A Kibocsátó nem rendelkezett A Kibocsátó nem leányvállalattal a beszámolási rendelkezett leányvállalattal időszak során. Egy befektetése sem a negyedik negyedév, van 10.52%-os mértékben sem 2014 év egésze során. tulajdonolja a Transworld Egy befektetése van 10.52%-


31

Éves Jelentés - TWD Investments Nyrt. Transworld vállalatot.

Diamond

Zrt. Diamond Zrt. vállalatot.

Stratégiai partnerek száma 3 cég - A Kibocsátó stratégiai partnerei a beszámolási időszakban a TWD SL LTD, a Transworld Diamond Zrt. és a TWD Gate Kft. voltak. Előkészítés alatt álló 1 db - A Kibocsátó stratégiai projektek száma partnereivel közösen egy ingatlan projekt előkészítésén, illetve megkezdésének előkészítésén dolgozott. Alkalmazottak száma 4 fő (beszámolási időszak végén)

4.5.

3 cég - A Kibocsátó stratégiai partnerei a beszámolási időszakban a TWD SL LTD, a Transworld Diamond Zrt. és a TWD Gate Kft. voltak. 11 db - A Kibocsátó stratégiai partnereivel közösen – a már korábban említett ingatlan projekt előkészítése mellett – további 10 projekt megvalósíthatóságán dolgozik. 4 fő (beszámolási időszak végén)

os mértékben tulajdonolja a Transworld Diamond Zrt. vállalatot. 3 cég - A Kibocsátó stratégiai partnerei a beszámolási időszakban a TWD SL LTD, a Transworld Diamond Zrt. és a TWD Gate Kft. voltak. 12 db - A Kibocsátó stratégiai partnereivel közösen 2014 év során

4 fő a beszámolási időszak végén

A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői

4.5.1. Általános fogalmak Az üzleti világban, a közéletben rendszerint a teljesítmények alapján ítélnek személyekről vagy intézményekről. A kiváló eredmény, a siker - a szerencse mellett - alapvetően és elsősorban a teljesítményektől függ. Teljesítményen a mérhető eredményt, szélesebb értelemben a szervezeti célok eléréséért tett sikeres erőfeszítéseket értik. Ennek megfelelően az a munka, amely nem segíti a szervezeti célok elérését, általában nem tekinthető teljesítménynek még akkor sem, ha azt igen nagy erőfeszítésekkel végezték el. A teljesítmények mérése az egyéni és a szervezeti élet állandó velejárója. A szakirodalom általában teljesítményértékelésről beszél, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a közvetlenül mérhető mennyiségi jellemzők mellett a közvetlenül nem mérhető minőségi jellemzők is fontos tényezői a teljesítményeknek. Ha a teljesítmény közvetlenül mérhető, akkor a mérési eredményt tekintik meghatározónak. Sok esetben azonban a teljesítményeket közvetlenül nem lehet lemérni, ilyenkor teljesítménybecslésről lehet szó. A teljesítményértékelés célja, hogy a vezetés és az érintettek számára is világos legyen: valamely tevékenység milyen mértékben járult hozzá a szervezeti célok eléréséhez. Cél lehet valamely tervszám is, de általában stratégiai nyilatkozatok szólnak arról, hogy mit tekintenek fontosnak a vállalatnál. Számszerűsíthető, közvetlenül is jól mérhető, úgynevezett kemény célok például a nyereség, a bevétel, a költségek, a hatékonyság. A közvetlenül nem számszerűsíthető, úgynevezett puha célok között szerepelhet a megbízhatóság, a vevői elégedettség, az innovációs törekvések, a környezet tisztelete vagy a kiváló minőség. A vállalatok életében egyre fontosabbá válnak a közvetlenül nem számszerűsíthető tulajdonságok. A kedvező minősítések elérése is a jó teljesítmények eredménye. Különösen igaz a minősítés fontossága egy nyilvánosan működő részvénytársaságban, ahol a

32



részvények értékelésén keresztül egy független és összességében objektív szervezet - a befektetők - minősítik az egész társaság teljesítményét. A teljesítményértékelés arra is lehetőséget teremt, hogy összevessük, milyen eredményt milyen ráfordítással értünk el. Ennek alapján a fajlagosan olcsóbb, magasabb hozamú teljesítmények a vezetés számára vonzóbbak, mint a viszonylag költségesebb produktumok. A költségcsökkentés mellett a teljesítmények mérése általában alapot ad mindenféle ésszerűsítési, munka- vagy folyamatszervezési lépésre is. Még a legegyszerűbb teljesítményértékelési esetben is megállapítható, hogy két személy vagy csoport teljesítménye mely okok miatt tér el egymástól. Ezek a tapasztalatok adják az ésszerűsítések alapját. A teljesítménymérések adatai a vállalat számára fontos tervezési alapok is, elsősorban az erőforrásokat illetően. Akár az élőmunka igényt, akár a szükséges pénzbeli-anyagi erőforrások nagyságát akarják megállapítani, a teljesítmények ismerete nélkülözhetetlen. Hasonló módon az időtervezés is a teljesítmények ismeretére támaszkodik. Napaink egyik hatásos vezetési szisztémája a kiegyensúlyozott kiértékelésen alapuló stratégiai szemléletű rendszer, mely négy alapvetően fontos szempontot ajánl a vezetésnek.  pénzügyi teljesítmény  vevői igények teljesítése  működési folyamatok  tanulási és fejlődési jellemzők 4.5.2. Mérési módszerek A teljesítménymérés és értékelés alapproblémája, hogy a magatartást, az erőfeszítéseket vagy az eredményeket mérjük-e. A vállalat szempontjából nagyobb jelentőséggel bír az eredmények mérése, ugyanakkor az egyén támogatása szempontjából fontosabbak a magatartásra, erőfeszítésekre irányuló tapasztalatok. Az eredmények mérése gondosan megtervezett folyamat eredményeképpen felállított célszámok ismeretében nem okozhat különösebb nehézséget, ugyanakkor az objektív értékelés lehetetlen az adott környezeti változók figyelembevétele nélkül. Alapvető teljesítményértékelési módszer az önmeghatározás, az önminősítés. Az emberek képesek arra, hogy saját munkájukat, annak eredményét összevessék másokéval és a követelményekkel. Az önértékelés azonban a napi vezetési munkában csak korlátozottan használható, mert az emberek pszichés okokból és érdekeik sugallatára nem objektívek, és kivált a kialakított vélemény közlésekor nem azok.


33


Jelentős teljesítménymérési hatásuk van a magatartásvizsgálatoknak, a személyiségelemzéseknek. Ezek a módszerek nem a teljesítményt, hanem a teljesítményelérési képességet, ambíciót elemzik. A magatartási elemzések alapján ismerni lehet, milyen személyiségű embereknek milyen szerepek javasoltak, hol remélhető tőlük magasabb, képességeikhez közel álló produktum. A teljesítményértékelés eredményeit a Kibocsátó igazgatósága az alábbi területeken hasznosítja:  ésszerűsítés, folyamatszervezés  tervezés  erőforrás-gazdálkodás  költségcsökkentés  szervezeti kultúra fejlesztése A Kibocsátó igazgatósága elsődleges és az egyik legfontosabb teljesítményértékelő eszköznek a Kibocsátó saját részvényárfolyamának alakulását tekinti, amely objektív értékmérő valamint direkt módon képes növelni a részvényesi értéket! 4.5.3.

Pénzügyi mutatószámok 2013-ban és 2014-ben

A Kibocsátó pénzügyi adatait a 1. számú mellékletben található mérleg, továbbá a 2. számú mellékletben található eredménykimutatás tartalmazza. Befektetett eszközök változása A Kibocsátó befektetett eszközeinek értéke és összetétele a beszámolással érintett időszakban 30 millió forintról 174 millió forintra emelkedett, a Kibocsátónak a Transworld Diamond Zrt-ben lévő tulajdonrészében bekövetkezett változás miatt, mely összhangban van a Kibocsátó azon stratégiájával, hogy hosszú távon akár többségi tulajdont szerezzen a fent említett társaságban. Forgóeszközök Forgóeszközök értékének változása nem jelentős (19.8 millió forintról 17.4 millió forintra csökkent). A főbb változásokat a követelések közel 50%-os csökkenése és ezzel párhuzamosan a pénzeszközök emelkedése okozta. Jegyzett tőke változása Két lépcsőben került sor zárt körben a jegyzett tőke megemelésére, melynek eredményeként annak értéke 137.595.050 forintról 177.595.050 forintra növekedett. Első lépésben – amelyet a Kibocsátó féléves jelentése már tartalmazott – az alaptőke névértéken 30.000.000 forinttal, árfolyamértéken 69.000.000 forinttal került megemelésre,

34



amit a Cégbíróság 2014. július 1-én jegyzett be8. A névérték feletti rész a Kibocsátó tőketartalékát növelte. Második lépésben – amelyet a Kibocsátó harmadik negyezédes időközi vezetőségi beszámolója tartalmazott –, ugyancsak zárt körben, további 10.000.000 forinttal került megemelésre a Kibocsátó alaptőkéje részvényenként 10 forintos árfolyamértéken. Ezt a tőkeemelést a Cégbíróság 2014. szeptember 01-én jegyezte be.9 Kötelezettségek A Kibocsátó kötelezettségei 81,7 millió forintról 40,6 millió forintra csökkentek. Ezen belül azonban jelentős átrendeződés történt a Kibocsátó könyveiben. Rövid lejáratú kötelezettségeit jelentős mértékben tudta csökkenteni egy 30 millió forint értékű váltótartozásának rendezésével. Hosszú lejáratú kötelezettségek 10,4 millió forintra emelkedtek nulláról, tekintettel Kibocsátó jelen Vezetőségi Jelentés 4.4.5. pontjában részletezett, két ütemben kibocsátott átváltoztatható kötvények kibocsátása révén. Ezzel párhuzamosan a rövid lejáratú kötelezettségekben is megjelent 8,5 millió forint, melynek jelentős hányada ugyancsak az átváltoztatható kötvénykibocsátásnak tudható be, azonban ez a szint még mindig 10 milió forinttal kevesebb, mint 2013 évben. Céltartalék Kibocsátó Jelen Vezetőségi Jelentés 5.1. pontjának 2-es tétele, valamint 4-es tétele kapcsán céltartalékot képzett összesen 10.29 millió forint értékben. Anyagi jellegű ráfordítások Az eredménykimutatásban szereplő anyagi jellegű ráfordítások időarányos változásának mértéke terv szerint alakult. Az anyagi jellegű ráfordítások a Kibocsátó tervezett projektjeinek előkészítő munkájához szükséges infrastrukturális háttér finanszírozására, valamint a kapcsolódó jogi és számviteli szolgáltatásokra került felhasználásra. Személyi jellegű ráfordítások változása A bérköltségek és járulékok ráfordítása az első évhez képest növekedést mutat annak ellenére, hogy a két időszak végén a Kibocsátó alkalmazotti létszáma azonos volt. Ennek elsődleges oka az első félév során bekövetkezett létszámfejlesztésnek tudható be. A bérköltségek emelkedése jól tükrözi a felmerülő feladatok összetettségének növekedését és az ezzel együtt járó szakmai színvonal javulását. A Kibocsátó statisztikai létszáma beszámolási időszak végén 3 fő volt. Mérleg szerinti eredmény változása A mérleg szerinti eredmény fentiekből eredően időarányosan alakult, a Kibocsátó mérleg szerinti eredménye -49.7 millió forint volt. A Társaság az érintet időszakban jelentős beruházásokat nem hajtott végre.

8 9

http://bet.hu/newkibdata/117399610/140703_cegbirosagi_bejegyzes.pdf http://bet.hu/newkibdata/117739425/140904_cegbirosagi_bejegyzes.pdf


35


4.5.3.1.

Tőkeszerkezet

Tőkeszerkezeti mutatók

2012.12.31

2013.12.31.

2014.12.31

Tőkeerősség/Tőkeellátottság (Saját tőke/Források)

0,9695

-0,6528

0,7338

Kötelezettségek aránya (Kötelezettségek/Források)

0,0304

1,6366

0,2113

1,1903

-1,0834

0,8097

1,0313

-1,5317

1,3626

0,8145

0,6025

0,9062

Forgóeszközök aránya (Forgóeszközök/Eszközök)

0,1854

0,3969

0,0904

Saját tőke növekedése (Saját tőke/Jegyzett tőke)

0,9877

-0,4506

0,7933

2012.12.31

2013.12.31.

2014.12.31

Saját tőke aránya [Saját tőke/(Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek)]

1,0000

1,0000

0,9312

Tőkefeszültségi mutató (Kötelezettségek/Saját tőke)

0,0313

-2,5068

0,2880

Eladósodottság foka (Kötelezettségek/Források)

0,0304

1,6366

0,2113

2012.12.31

2013.12.31.

2014.12.31

-61 944

-12 813

10

-0,0909

Befektetett eszközök fedezettsége (Saját tőke/Befektetett eszközök) Tőkemultiplikátor (Források/Saját tőke) Tőkeigényesség (Befektetett eszközök/Eszközök)

4.5.3.2.

Pénzügyi helyzet

Pénzügyi helyzet

4.5.3.3.

Likviditás

Likviditási mutatók Nettó forgótőke (ezer Ft) (Forgóeszközök - Rövid lejáratú kötelezettségek) Forgótőke aránya (Forgóeszközök - Rövid lejáratú kötelezettségek)/Saját tőke Likviditási mutató (Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek) Likviditási gyorsráta ((Forgóeszközök - Készletek)/ Rövid lejáratú kötelezettségek) Pénzeszközök likviditás (Pénzeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek) Hitelfedezeti mutató (Követelések / Rövid lejáratú kötelezettségek)

4.5.3.4.

Hozzáadott termelési érték (ezer Ft) (Értékesítés nettó árbevétele + Aktivált saját telj. - Anyagjellegű ráfordítások) Nettó termelési érték (ezer Ft) (Hozzáadott érték Értékcsökkenési leírás) Tőkearányos eredmény (Szokásos vállalkozási eredmény / Saját tőke)

11

0,1599

1,8987

6,0997

0,2425

0,5754

6,0997

0,2425

0,5754

0,0144

0,0065

0,2033

6,0852

0,2360

0,3722

2012.12.31

2013.12.31.

2014.12.31

-3 927

-11 219

-18 070

-4 016

-111 243

-18 279

-0,0122

21,0942

11

-0,3587

Jövedelmezőség

Jövedelmezőségi mutatók

10

114 357

2013 évben az osztó és osztandó negatív, így a hányados pozitív. 2013-ban mivel mindkét érték negatív, ezért hányadosuk pozitív.

36



5. Perek, végrehajtási eljárások és egyéb fontosabb jogi események 5.1.

Peres és nem peres ügyek felsorolása

Szám

Felperes

Alperes

Per tárgya

1.

Kibocsátó

MNB

Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

2.

Kibocsátó

MNB

Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

3.

Castro Kibocsátó Vállalkozói díj Promotion Kft.

4.

Ács Mária

Kibocsátó Munkabér

Következő Rövid szöveges leírás tárgyalás Fővárosi I. 2015. Kibocsátó korábbi vezetője, Laczkó Közigazgatási fok március Béla piacbefolyásolásra alkalmas és 12. 8:30 információkat tett közzé Munkaügyi 2011.01.05; 2011.03.21; Bíróság 2011.08.12 időpontokban alaptőke emelés kapcsán. Az MNB 20 M Ft bírságot szabott ki a Grenergie Nyrt-vel. szemben, melynek vonatkozásában a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte Kibocsátó. A perben szakértő kirendelését kérte Kibocsátó. A szakvélemény az MNB álláspontjával szemben - mely szerint az apport értékkel nem rendelkezik - értéket állapított meg. Jelenleg az elsőfokú bírósági eljárás van folyamatban. 2014. nov. 11-én volt az utolsó tárgyalás (I. fokon), ahol érdemi változás nem történt. Fővárosi Lezárult Szabályozott információk Törvényszék közzétételének hiánya, rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmaradása valamint bennfentes szabályzat és nyilvántartás hiánya miatt 8 millió forint bírsággal sújtotta PSZÁF a Grenergie Nyrt-t. Az ügy vonatkozásában közigazgatási határozat felülvizsgálatát kezdeményezte Kibocsátó. Az I. fokú ítélet a felperes keresetét elutasította, ezért Kibocsátó fellebbezést nyújtott be; II. fokon 2014. nov 25-én ítélet született. A II. fokú ítélet az elsőfokú bíróság felperes keresetét elutasító ítéletét helyben hagyta. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. Pesti I.fok Lezárult 2014 augusztusában a felperes Központi elállt a keresetétől, tekintettel, Kerületi hogy felek között egyezség jött Bíróság (I. létre. A bíróság a pert fok) megszüntette. Fővárosi I. 2015. Ács Mária, a Grenergie Nyrt. Közigazgatási fok 04.07. korábbi munkavállalója munkabér és 13:00 kifizetése tárgyában indította. Munkaügyi 2015. január 21-én volt a második Bíróság tárgyalás az ügyben, melyen a bíró mind felperest, mind alperest az általa előadottak teljesítésére hívta fel. Bíróság

Szint


37

Éves Jelentés - TWD Investments Nyrt. 5.

Laczkó Béla, Gódi Linda, Hegedűs Gábor Árpád, Tárkányi József

6.

Czomba József Kibocsátó Közgyűlési határozat felülvizsgálata

5.2.

Kibocsátó Változásbejegyző Fővárosi végzés hatályon Ítélőtábla kívül helyezése

Fővárosi Ítélőtábla (II. fok)

-

Lezárult

-

Lezárult

Felperesek a Kibocsátó 2012. november 12-i közgyűlése alapján kért változások bejegyzését kérték hatályon kívül helyezni. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, 2015. január 14-én megtartott másodfokú tárgyaláson a bíróság másodfokú ítéletében az elsőfokú döntés helybenhagyta. A kereset elutasításra került II. fokon, az ítéletet kézhez vette Kibocsátó 2015. február 13-án Felperesek a Kibocsátó 2012. november 12-i közgyűlése alapján kért változások bejegyzését kérték hatályon kívül helyezni. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, 2015. január 14-én megtartott másodfokú tárgyaláson a bíróság másodfokú ítéletében az elsőfokú döntés helybenhagyta. A kereset elutasításra került II. fokon, az ítéletet kézhez vette Kibocsátó 2015. február 13-án

Kiegészítés a táblázatban szereplő jogi ügyletekhez

A Felügyelet piacfelügyeleti eljárása (1-es pont) A Felügyelet H-PJ-III-B-8/2013. számú – 20.000.000,- forintos kibocsátói bírságot megállapító – határozatával, illetve a kapcsolódó lezárult piacfelügyeleti eljárásával kapcsolatban a Kibocsátó igazgatótanácsa 2013. június 6. napján tartott ülésén határozatott hozott a Felügyeleti eljárás iratanyagának felülvizsgálatáról, melynek eredményeképpen keresettel fordult a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A bíróság a keresetet a 26.K.32.099/2013 sorszámon befogadta. Az ügyben az első nyilvánosan tartott tárgyalás időpontja 2014. február 6. napja volt. A Kibocsátó – többek között – vitatta a know-how értékének megállapítására vonatkozó szakértői véleményt és indítványozta szakértő kirendelését. A Kibocsátó kérelmezte elsődlegesen az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatását, A bíróság a felperes kérésére szakértőt rendelt ki, a tárgyalást további bizonyítás céljából elhalasztotta, az új tárgyalás napjául 2014. május 7. napjára tűzte ki. Jelenleg az elsőfokú bírósági eljárás van folyamatban. A 2014. november 11-i, eddigi utolsó tárgyaláson (I. fokon), érdemi változás nem történt. A következő tárgyalást a Bíróság 2015. március 12-re tűzte ki.

38



A Felügyelet célvizsgálata (2- es pont) A Felügyelet H-PJ-III-B-19/2013. számú – 8.000.000,- forintos kibocsátói bírságot megállapító – határozatával, illetve a kapcsolódó lezárult utóvizsgálatával kapcsolatban a Kibocsátó Igazgatótanácsa 2013. június 6. napján tartott ülésén határozatott hozott a felügyeleti eljárás iratanyagának felülvizsgálatáról, melynek eredményeképpen keresettel fordult a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A bíróság a keresetet a 26.K.31.961/2013 sorszámon befogadta. Az ügyben az első nyilvánosan tartott tárgyalás időpontja 2014. február 6. napján volt. A Kibocsátó kérte elsődlegesen az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatását, a bírság mellőzését, illetve mérséklését. A Fővárosi Törvényszék 1.Kf.650.053/2014.4. sz. alatt 2014. november 25-én elutasította a Kibocsátó fellebbezését. Kibocsátó fontolóra veszi egy beadvány benyújtását a Kúriához, valamint ezzel párhuzamosan kérelmet fogalmazott meg a Magyar Nemzeti Bank Piacfelügyeleti Osztályának címezve, 24 havi fizetési ütemezésre.

Ács Mária munkaügyi pere (3-as pont) A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 2.M.2027/2014 számon a Kibocsátó korábbi munkavállalója, Ács Mária, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 2014. április 14-én, 2.M. 1088/2014 sorszámú keresetet adott be a Kibocsátó ellen munkabér és járulékai ügyében. A keresetet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította, mely végzés12 2014. május 22-én jogerőre emelkedett. A Kibocsátó az erről szóló tájékoztatást 2014. június 13-án vette át. 2014. június 18-án Ács Mária ismét keresetet adott be a fenti bírósághoz a Kibocsátó ellen munkabér és járulékai ügyében, mely keresetet a bíróság új sorszámon13 befogadott és a tárgyalás első napjául 2014. november 5. napját tűzte ki. Az idéző végzést a Kibocsátó számára 2014. július 3-án kézbesítették.14 A Kibocsátó több ízben is próbált a munkavállalóval kapcsolatot teremteni és vizsgálta a munkaszerződés esetleges színleltségét is. Az értesítéseket a munkavállaló nem vette át, a megkeresésekre érdemi válasz nem érkezett, a felszólítások ellenére a munkavállaló a Kibocsátó székhelyén munkavégzésre vagy egyéb ügyintézés céljából soha nem jelent meg, ezért a Kibocsátó a munkavállaló munkaviszonyát 2013. december 4-i hatállyal felmondta. A felmondás tényét a munkavállaló nem vitatta, az erre vonatkozó határozatot a jogosultsági időben bíróságon nem támadta meg.

12

a végzés száma 2.M. 1088/2014/2

13 2.M. 2027/2014 14

Az üggyel kapcsolatos rendkívüli tájékoztatás száma: K64907/2014


39


Ács Mária kereseti kérelme 2012. április elsejétől kezdődően 2013. november 25. napjáig terjedő időszakra, havi bruttó 200.000,- Ft elmaradt jövedelem, összesen 4.200.000,- Ft. A Bíróság a kereset pontosítására hívta fel a felperes figyelmét, melyre a mai napig nem került sor. Munkavállaló 2013 januárjától keresőképtelen volt, amely időszakra jövedelem nem is illeti meg, így keresete a Kibocsátó reményei szerint minden bizonnyal legalább részben elutasításra kerülhet.

6. Mellékletek 6.1.

Éves Beszámoló

6.1.1. Mérleg 6.1.2. Eredménykimutatás 6.1.3. Kiegészítő melléklet 6.2. Független könyvvizsgálói jelentés 6.3. Az auditbizottság jelentése 6.4. A felügyelőbizottság jelentése

40



7. KIBOCSÁTÓI NYILATKOZATOK

Az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásuk szerint elkészített éves beszámoló valós és megbízható képet ad a Kibocsátó eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről.

A vezetőségi jelentés megbízható képet ad a Kibocsátó helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket, továbbá nem hallgat el olyan tényt, mely a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír.

Budapest, 2015. március 18. napján

Dámosy Zsolt az igazgatóság elnöke


41

D ÉVES JELENTÉS 2014

Recommend Documents