Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja (9022 Győr, Széchenyi tér 8-9.) OM száma:

Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja (9022 Győr, Széchenyi tér 8-9.) OM száma: 030698

2010.

1

Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ........................................................................................... 7 1.1 Az iskola arculata .......................................................................................................................... 7 1.2. Az iskola tanulói közössége ......................................................................................................... 7 1.3. Képzési – nevelési ajánlatunk ...................................................................................................... 8 1.4. Képzési rendszerünk..................................................................................................................... 8 1.5. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere ......................................................................................... 9 1.6. Intézményünk küldetésnyilatkozata ........................................................................................... 10 1.7. A pedagógiai program törvényi háttere ...................................................................................... 14 1.8 Az intézmény működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat ................................................. 15

1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai ........... 16 1. 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ....................................................... 16 1. 2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja ................................................................................ 19 1. 3. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai .......................................................................... 20 1. 4. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ........................................................... 21

2. A személyiségfejlesztés programja ........................................................................................... 22 2.1 A személyiségfejlesztés általános feladatai ................................................................................. 22

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................................... 24 3.1 Alapelveink ................................................................................................................................. 24 3. 2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink ........................................................................ 25 3. 3 A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái .................................................................... 27

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................ 27 Alapelvek .......................................................................................................................................... 30 4.1 Iskolánk feladata: ........................................................................................................................ 31 4. 2 A fejlesztés színterei és formái ................................................................................................... 32

5. A tehetség, a képességkibontakoztatást segítő tevékenységek ................................................. 32 5.1 Tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik ...................................... 33 5. 2 A tehetség felismerésének formái: ............................................................................................. 33 5. 3 Tanulmányi versenyek ............................................................................................................... 34

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ....................................................... 35 6. 1 A veszélyeztetettség tünetei a középiskolás korosztályban........................................................ 35 6. 2 Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: ............................................................. 37 6. 3 A gyermek és ifjúságvédelmi felelős szerepe ............................................................................ 37 6.4. Az intézményi drog-prevenciós program ................................................................................... 38

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.................................... 41 7. 1 Segítő törekvésünket a következő keretek között valósítjuk meg: ............................................. 41 7.2 Az alulteljesítő tanulók felzárkóztatása: ...................................................................................... 42 7.3 A lassú tanulók felzárkóztatása: .................................................................................................. 42

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................... 43 A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése ............................................................ 43 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése ......................................................................... 44 A tehetség, a képesség kibontakoztatásának segítése ........................................................................ 44

9. Egészségnevelési program........................................................................................................ 44 9. 1. Alapelve, célja: .......................................................................................................................... 45 9. 2 Az iskolai egészségnevelési programban alkalmazható módszerek: ......................................... 45 9. 3 Feltételek, rendelkezésre álló eszközök: .................................................................................... 46 9. 4 Az iskolai egészségnevelés területei: ......................................................................................... 46 9. 5 Az iskolai egészségnevelés színterei: ......................................................................................... 47 9. 6 Az egészségneveléssel kapcsolatban megfogalmazott rövid távú céljaink: ............................... 48 9. 7 Középtávú céljaink: .................................................................................................................... 48 9. 8 Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: ................................................................... 48

2

9. 9 Mindennapi testmozgás, testedzés.............................................................................................. 49

10. Környezeti nevelési program .................................................................................................. 50 10. 1 Helyzetkép, adottságok ............................................................................................................ 50 10. 2 Jövőkép – alapelvek és célok ................................................................................................... 52 10. 3 Konkrét célok és feladatok: ...................................................................................................... 53 10. 4 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ...................................................................................... 53 10. 5 Tanórán kívüli programok ........................................................................................................ 56

11. Fogyasztóvédelmi program .................................................................................................... 58 12. A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program ........................................................... 60 12. 1. A bűnmegelőzés módszerei: .................................................................................................... 60 12. 2. Stratégia a viselkedési problémák megoldásához: .................................................................. 60

13. Áldozattá válás elkerülésének ismeretei ................................................................................ 61 14. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek .................................. 62 15. Közlekedésre nevelés .............................................................................................................. 63 16. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése .......................................................... 64 17. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (a PP 1. számú mellékletében) ................................................................. 65 18. A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei..................................................................................................................................... 66 18. 1. Iskolahasználók az iskolai közéletben ..................................................................................... 66 19. 2. Mások részvétele az iskolai életben ........................................................................................ 72 19. 3. A szülő, a tanuló , a pedagógus együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei................. 73

20. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................ 73 Szakkör .............................................................................................................................................. 73 Differenciált képességfejlesztés ........................................................................................................ 74 Önköltséges tanfolyam ...................................................................................................................... 74

1. Iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámok, tananyag és követelmények ...................................................................................... 75 1. 1. Az iskola képzési szerkezete ..................................................................................................... 75 1. 2. Közismereti évfolyamok tanterve.............................................................................................. 77

1. Idegen nyelv .............................................................................................................................. 78 1. Idegen nyelv .............................................................................................................................. 79 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ............................................................................................................................... 80 2. 1. Tankönyvekre vonatkozóan: ..................................................................................................... 80 2. 2. Taneszközökre vonatkozóan: .................................................................................................... 81 2. 3. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: ..................... 81 2. 4. A tankönyv ingyenes igénybevételének biztosítása .................................................................. 81

3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .................................................................... 82 3. 1. Általános középfokú oktatás: .................................................................................................... 82 3. 2. Továbbhaladás az iskolai évfolyamokon: ................................................................................. 82 3. 3. Osztályozó vizsga: ..................................................................................................................... 82 3. 4. Javítóvizsgák ............................................................................................................................. 83 3. 5. Tanulói jogviszony .................................................................................................................... 83 3. 6. A tanuló kötelességének teljesítése ........................................................................................... 85 3. 8. Átjárhatóság .............................................................................................................................. 85

4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája. ......................................................................................................................................... 86 4. 1. Az iskola követelményrendszere: .............................................................................................. 86 4. 2. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei:..................................................................................... 86

3

4. 3. Az értékelés ............................................................................................................................... 87 4. 4. Az ellenőrzés ............................................................................................................................. 87 4. 5. Az ellenőrzés és értékelés pedagógiai szerepe: ......................................................................... 88 4. 6. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái ................................................................................................................................................ 90 4. 7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ...................................................................................................................... 95 4. 8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ........................................................................................................................................................... 97 4. 9. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez ..................................................................................................................................... 98

5. A középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................................. 98 6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................................. 98 6. 1. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja ...................................................... 99 6. 2. A testnevelő tanár által végzendő feladatok .............................................................................. 99 6. 3. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez ............................... 99 6. 4. Az adatok nyilvántartása ......................................................................................................... 100

1. Bevezető .................................................................................................................................. 101 3. A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései .......................................................................... 102 3. 1. Nevelési céljaink és alapelveink: ............................................................................................ 102 Nevelési céljaink a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával:102 3. 2. A kollégium nevelési alapelvei ............................................................................................... 103 3. 3. A kollégiumi nevelés feladata ................................................................................................. 103

A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése ............................................................. 107 Önismeret fejlesztése ................................................................................................................... 107 Az egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése .............. 107 Vallási nevelés .............................................................................................................................. 109

4. A kollégium működése ........................................................................................................... 111 4. 1. Személyi feltételek, elvárások ................................................................................................. 111 4. 2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban ......................................................... 112 A kisinter (Rendház II. em.)........................................................................................................ 112 A nagyinternátus ......................................................................................................................... 112 A főinternátus.............................................................................................................................. 114 4. 3. A kollégiumi élet megszervezése ............................................................................................ 114 4. 4. A kollégium kapcsolatrendszere.............................................................................................. 115

5. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei ....................... 115 5.1. A tanulók életrendje ................................................................................................................. 115 5.2. A kollégium napirendje: ........................................................................................................... 116 5. 3. A kollégiumi tevékenység szerkezete............................................................................... 117 5. 4. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: ...................................................... 117

5.4.1.Tanulást segítő foglalkozások .................................................................................. 117 6. A tanulók fejlődése, tehetséggondozása, felzárkóztatása, pályaválasztása, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei ....................................................................................... 121 7. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ................................................................................... 122 8. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei. ................................................................................................ 122 9. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek ................................................ 123 10. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve .................................................... 124 11. A iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái .............................. 125 Iskola és kollégium.......................................................................................................................... 125 Kapcsolat a kollégista tanulók szüleivel.......................................................................................... 125

12. A kollégiumi nevelés eredményessége ................................................................................. 126

4

A kollégiumi diákönkormányzat ..................................................................................................... 127

13. A kollégiumi program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök jegyzéke (az 1. számú mellékletben) .......................................................................................... 128 14. A kollégiumi foglalkozások keretterve ................................................................................. 128 Témakörök ...................................................................................................................................... 128 A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma: ....................................................................... 129

A Pedagógiai Program hatálya .................................................................................................. 153 Hatályba lépés ideje: .................................................................................................................. 153 A Pedagógiai program érvényessége és felülvizsgálata ............................................................ 153 A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala ...................................................................... 153 1. számú melléklet ..........................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. A Pedagógiai Program megvalósításához szükséges minimális eszköz- és felszerelési jegyzék .........................................................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. számú melléklet ..........................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. TARTALMAK ................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. évfolyam .................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11. évfolyam .................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12. évfolyam .................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3. számú melléklet ..........................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

5

LEGITIMÁCIÓS LAP 1. A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium szülői nevében és képviseletében XY szülő az intézmény Pedagógiai Programját megismertem, az abban kitűzött célokat és feladatokat áttekintettem, véleményezési jogommal élhettem. Győr, 2010. augusztus 27. ……………….. szülői képviselő 2. A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium diákjai nevében és képviseletében ……. tanuló és egyben kollégiumi diák az intézmény Pedagógiai Programját megismertem, az abban kitűzött célokat és feladatokat áttekintettem, véleményezési jogommal élhettem. Győr, 2010. augusztus 27. ……………………… diák képviselő 3. A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium egészségnevelési programját megismertem, az abban foglalt egészségfejlesztési elképzeléseket jónak találom, véleményezési jogommal élhettem. Győr, 2010. augusztus 27. ………………………… iskola-egészségügyi szolgálat vezetője 4. A 2010. szeptember 1-jétől érvényes Pedagógiai Program Záró rendelkezések pontja értelmében, a tantestület ülésén 100 %-os igen szavazattal a többcélú, közös igazgatású intézmény PP-ját elfogadta. Határozat száma: …/2010. Győr, 2010. augusztus 30. ……………………… nevelőtestület képviseletében

…………………………….. nevelőtestület képviseletében

5. A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programját a 2010/2011. tanévtől bekövetkező változásokkal a Pannonhalmi Főapátság Iskolai Főhatósága javaslatára a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága képviseletében jóváhagyom. Határozat száma: …/2010. Pannonhalma, 2010. augusztus 31. ……………………………………… Dr. Várszegi Asztrik OSB pannonhalmi főapát Magyar Bencés Kongregáció prézese

6

I. BEVEZETŐ 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1.1 Az iskola arculata A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium több mint 200 éves bencés múltra tekint vissza. Az iskola múltja, tanárai és diákjai által elért eredmények arra köteleznek bennünket, hogy egyrészt őrizzük az elődök által alkotott és képviselt értékeket, másrészt olyan korszerű, megújuló iskolát működtessünk, amely a régi színvonalon felel meg az új kihívásoknak, elvárásoknak. A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium fenntartója a Pannonhalmi Főapátság. Alapító Okiratunk két alaptevékenységet rögzít: - „a művelődés céljait és az ifjúság jellemének alakítását akarja megvalósítani”, - „a művelődés nemes, emberi eleméhez hozzá akarja adni az isteni kinyilatkoztatás és a keresztény élet többletét is”.

1.2. Az iskola tanulói közössége A tanulók és családjaik A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium országos beiskolázású iskola. Ami a jelentkezők földrajzi megoszlását illeti, a következő mondható: az utóbbi években - a helyi egyházi iskolák nyújtotta lehetőséget kihasználva – visszaesett volna a nagyon távolról érkezők aránya, illetve a budapesti jelentkezők száma. Ugyanakkor fokozatosan emelkedik a Győrből (pl. a Tanítóképző Főiskola Gyakorló Iskolája) és Győr környékéről jelentkezők száma. Továbbra is érkeznek iskolánkba a határainkon túlról is diákok, akiknek többsége Szlovákiából kerül hozzánk. Lehetőségeinkhez képest így próbálunk a határon kívüli magyar diákok továbbtanulásában segíteni. Diákjaink családi háttere nagyon heterogén. Olykor a gimnáziumi évek alatt derül ki egy-egy családról, - hogy súlyos feszültségeket hordoz - a szülők úgy érzik, hogy nincs más út, mint a válás. Gyakran a gyerektől többet hallunk, tudunk a család belső konfliktusairól, mint maguktól a szülőktől. Tapasztalataink szerint nagy terhet jelent egy kamasznak, ha valamelyik szülővel nincs kiegyensúlyozott kapcsolata vagy egyáltalán semmiféle kapcsolata. Diákjaink egyharmadának édesapja vagy idősebb testvére is bencés gimnáziumba járt. A tanulók neveltségi szintje, a tanulóknak az iskolával szembeni elvárásai Beiskolázott tanulóink neveltségi szintje – más iskolákéhoz hasonlóan romló tendenciát mutat. Tapasztalataink szerint a hozzánk érkező diákok egyre nagyobb hányadából hiányzik, illetve a megszokottnál kisebb mértékben van jelen a sokirányú érdeklődés, a szellemi „kíváncsiság”, a szükséges mértékű akaraterő, a tapasztalat és a tudás elvárható szintű tisztelete, a tolerancia, a kapcsolatteremtő készség és igény, a társasági érintkezés szabályainak ismerete és betartásának igénye. Ugyanakkor nőtt a gyerekek érdekérvényesítésre vonatkozó igénye, és változtak az iskolával, a tanárokkal és az egymással szembeni elvárásaik. A tapasztalt hiányosságok és változások nagy része „kortünet”, más részeinek mélyebb társadalmi eredetű gyökerei vannak.

7

Az iskolaválasztás motivációja Az iskolaválasztást a gimnáziumi tanulmányok kezdetén elsősorban a szülői ház, a szülők ambíciója, másodsorban a kortárs csoportok hatása motiválja. A családoknál különböző mértékben és igényben jelentkezik a keresztény nevelés motivációja. A 6 és 8 osztályos gimnáziumok elterjedésével, az általános iskolák utolsó évfolyamainak elnéptelenedésével együtt jár a gyermekeik jövőjéről felelősséggel gondoskodó szülők felfokozott, - sokszor a gyengébb képességű gyerekek valós érdekét is figyelmen kívül hagyó igénye, - hogy gyermeküket egy „jó és erős” középiskolába minél fiatalabb életkorban elhelyezzék, ezzel látva biztosítottnak gyermekük jövőjét. Az érettségizők pályaválasztásánál többnyire első helyre kerül az iskolában az egyes tárgyakból elért eredményekből következő reális lehetőség. Ha ennek alapján több pálya is szóba jöhet, akkor előnyt élvez a jobb anyagi lehetőségekkel bíztató pálya, és második helyre kerül a személyes boldogság és kiegyensúlyozottság motívuma. Csak ezután következik a szűkebb és tágabb környezet hatása. Jelenleg a gimnáziumunkba jelentkező tanulók pályaválasztási szándéka alapján a műszaki pályák élveznek elsőséget, az orvos, a közgazdász, a jogász, tanár csak ezek után következnek. A diákönkormányzat működése A diákönkormányzat a törvényi előírások szerint működik, és saját SZMSZ-szel rendelkezik. A tanulói öntevékenység az elmúlt tanévben már több területen megmutatkozott (kollégiumi teaestek, filmvetítés, zöld-program, kirándulások, sport, Mikulás-nap). A diákönkormányzat működése fokozatosan válik az iskola életének meghatározó tényezőjévé. Iskolánk fontosnak tartja és támogatja az önállósággal rendelkező, együttműködni képes diákszervezetet. A jól működő DÖK segíthet a belső élet harmonikusabbá tételében. A hasznos programok kínálása, értelmes tevékenységek kialakítása az iskolának is érdeke, ha az harmonikusan illeszkedik a pedagógiai programba. A diákok megtanulhatják, elsajátíthatják a demokratikus döntési, véleményezési mechanizmusokat, az együttélés és együttgondolkodás játékszabályait.

1.3. Képzési – nevelési ajánlatunk 85.31 Általános középfokú oktatás • GIMNÁZIUM (6 évfolyamos képzéssel) általános tantervű – évfolyamonként egy osztály. • GIMNÁZIUM (4 évfolyamos képzéssel) általános tantervű – évfolyamonként két osztály. 55.90 Egyéb szálláshely-szolgáltatás • KOLLÉGIUM (középiskolai oktatásban részesülő diákok kollégiumi nevelése és ellátása, amely a gimnáziummal közös vezetés alatt áll.)

1.4. Képzési rendszerünk Általában osztálykeretben oktatunk. A magas szintű oktatói-nevelői munka érdekében az iskolai oktatás alapegységét képező osztályokat néhány tantárgyban tovább bontjuk. A csoportbontás célja, hogy a diákok kisebb és előremenetel szempontjából, lehetőleg homogén csoportban, intenzívebben és differenciáltan tanulhassanak.

8

Gimnáziumunkban a következő tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk:     

idegen nyelveket (lehetőség szerint minden évfolyamon csoportbontásban: kezdő - haladó), hittant (az alsóbb osztályokban), matematikát az alsóbb osztályokban (a szétválasztás névsor alapján javasolt), informatikát (létszámtól függően minden osztályban csoportbontásban), a 11. és 12. évfolyamon az emelt szinten oktatott tantárgyakat (magyar, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, informatika) – a résztvevők számától függetlenül – évfolyamszintű csoportokban.

1.5. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere A fenntartó törekvéseinket, céljainkat erkölcsileg és anyagilag is igyekszik támogatni. Utasításait kellő időben, a szükséges magyarázatokkal, segédletekkel kapjuk meg. A fenntartótól érkező anyagok világosak, érthetőek, jól követhetőek. A szülőkkel, régi diákokkal, nyugdíjasainkkal való együttműködés, kapcsolattartás formái Az értékközvetítésben a szülők a legfontosabb partnereink. A szülőkkel fenntartott kapcsolatunkban legfontosabb:  Megismertetni őket az általunk elsődleges fontosságúnak tartott értékekkel (szükség esetén vitában meggyőzni őket ezek fontosságáról).  Tiszteletben tartani azt a jogukat, hogy gyermekeiket minden körülmények között védjék és (akár elfogultan is) szeressék. A gyerekkel kapcsolatos elmarasztaló vélemény közlésekor maximális empátiát kell tanúsítanunk.  Tudatosítanunk kell, hogy a szülő más oldalról ismeri a gyermekét, mint a pedagógusok. (Ezért a kialakult konfliktushelyzet okainak vizsgálatánál körültekintően kell eljárnunk.)  Működtetjük igény szerint a Szülői Munkaközösséget. A képviselők száma minimum egy, maximum három osztályonként.  A Szülői Munkaközösség feladatai: A valamennyi tanulónkat vagy a tanulók valamely csoportját érintő kérdésekben az iskola igazgatójától közvetlen tájékoztatást, illetve alkalmanként a problémák megbeszélésére meghívást kapnak. Fenntartják az élő kapcsolatot az egy osztályban tanító pedagógusok testülete és a szülői közösségek között, ellátva az érdekegyeztetés, a konfliktuskezelés, az együtt gondolkodás, szükség esetén a közös segítségnyújtás feladatát.

 

Segítik az iskola vezetését és a tantestületet a káros szenvedélyek elleni harcban, a különféle foglalkozások, szakmák megismertetésében; a szülők segítő aktivitásának összefogásában fontos szerepük van a szülők választott (vagy önként vállalkozó) képviselőinek. A SzM összehívására (együtt vagy kisebb csoportokban) évi két alkalommal, az év elején és félévkor rögzített időpontban, illetve rendkívüli esetben máskor is sor kerülhet. Jelenleg a szülők érdekképviseletét iskolai és kollégiumi szinten a szülők által megválasztott szülői képviselő látja el.

9

Partnereink közé számítjuk azokat a lelkipásztorokat is, akiknek közösségeiből iskolánkba jönnek a diákok. Régi diákjainknak a tanulók értékrendjének alakításában fontos szerepük van. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően évente egy alkalommal – május utolsó előtti szombatján – öregdiák-találkozót szervezünk. Nevelésünk szempontjából fontos szerepe van az ünnepeinkre (pl.Veni Sancte, Te Deum, ádventi gyertyagyújtások) rendszeresen visszatérő diákjainknak. Nyugdíjas kollégáinkat a tantestület örökös tagjainak tekintjük. Ezzel összefüggésben:     

találkozóra hívjuk őket; kerek évfordulós születésnapjukról megemlékezünk; közös tanári ebédekre (Szent Benedek, Karácsony) és kirándulásokra hívjuk és visszük őket; karácsonykor köszöntjük nyugdíjasainkat; iskolánk minden közös testületi (nem a napi munkával összefüggő) rendezvényére meghívjuk őket.

Az iskola hivatalos, a törvényekben és az SZMSZ-ben meghatározott kapcsolatot tart a fenntartó rendi elöljárósággal, a KPSZTI- vel, Győr -Moson - Sopron Megye Államigazgatási Hivatalával és egyes részfeladatok megoldása során a Megyei Pedagógiai Intézettel. Kapcsolataink más intézményekkel Kapcsolatot tartunk a NEFMI-vel (pl. az- OH szervezeti egységével), MEPI-vel a szaktárgyi versenybizottságokkal, a szakmai egyesületekkel, a vizsgaközpontokkal, a tantervi bizottságokkal, a szakmai közéletet irányító, szervező intézményekkel. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy minden pályázati lehetőséget kihasználjunk. Ennek az a célja, hogy a pályázatok által növeljük és bővítsük intézményünk tevékenységét. Iskolánknak tanfolyamot végzett pályázatfigyelője van. Közel 15 éve működik a német testvériskola kapcsolatunk, olasz nyelvterületen 1998 óta van cserekapcsolatunk, angliai tanulmányi kapcsolat is már 10 éve létezik. Diákcsere programunkat igyekszünk megtartani és fejleszteni, mert ez a lehetőség nagymértékben segíti diákjainkat, hogy valós helyzetekben próbára tehetik és elmélyíthetik nyelvtudásukat. A csereprogram lehetőséget nyújt arra is, hogy a résztvevő diákok tapasztalatot szerezzenek hasonló korú, de más nyelvű és kultúrájú fiatalokkal való kommunikációban. Ez a személyiségfejlesztő hatás hat magatartásukra, együttműködő képességükre.

1.6. Intézményünk küldetésnyilatkozata A katolikus intézmény küldetése a társadalomban A katolikus közoktatás – iskolai és kollégiumi nevelésével - tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben, minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket,

10

érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi.1 A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé A Teremtő talentumokat - szellemi, lelki, testi értékeket - helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja ,,saját képére és hasonlatosságára”, hanem Isten vele kapcsolatos tervét kell keresnie és megvalósulását segítenie. A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé Az intézmény megteremti a lehetőséget az ideális nevelő-diák kapcsolathoz. A tanár olyan tanítványokkal foglalkozhat, akik katolikus családból származnak, jó képességűek stb.. A tanár a benne rejlő tudást átadhatja és a keresztény meggyőződéséhez hű köntösbe öltöztetheti, így teljes egyéniségével, harmonikus nevelő-oktató munkát folytathat: - ehhez az intézmény biztosítja a tárgyi feltételeket, - a megfelelő identitású tanulókat, - a tanárban nem kell kettősségnek lennie, mert a meggyőződése egyezik az intézmény keresztény hitvallásával, minden adott a teljes, mély tanári hivatás megéléséhez. Az intézményünk küldetésnyilatkozata Az oktatás és a nevelés a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégiumban a keresztény emberképből indul ki. Az ember „személy”, akinek származástól, teljesítménytől és eredménytől függetlenül elidegeníthetetlen méltósága van. Személyiségét ki kell bontakoztatnia, és ebben a szülők és a nevelők segítségére szorul. Minden oktatási és nevelési tevékenységnek az a célja, hogy a felnövekvő embernek segítséget nyújtson személyes kibontakozásához, hogy így felelős, testileg és lelkileg szabad személlyé váljék, és eljusson a személyes felelősséggel vállalt döntésekre. A keresztény ember jól ismeri az ilyen célkitűzés korlátait. Tudjuk, fennáll a lehetősége, hogy egy jól megtervezett és felépített nevelői tevékenység kudarcot valljon, de ugyanakkor a hibák kijavítására is lehetőség van a megbocsátás, a kiengesztelődés és a megváltás segítségével. A keresztény iskola alapkoncepcióját nemcsak a szülők, tanulók, tanárok kívánságai, hanem az evangélium követelménye is meghatározza. Az is alapvető törekvésünk, hogy a bencés iskolában a végső oktatási és nevelési célokban összhang legyen, bár a tanárok nagyon különböző személyiségek és felfogásuk is sok mindenben eltérhet. Nevelési eszményeinket a következőkben állítjuk diákjaink elé: LÉLEKBEN Elkötelezett keresztényt akarunk nevelni, aki: - Istent Teremtőjének és végső céljának tekinti, - Jézus Krisztus példáját és tanítását megvalósítani törekszik

1

Katolikus Iskolák Magyarországon, 7,8,14. oldal

11

- a Szentlélek működését, amely az Egyházban valósul meg, mindennapi életében gyümölcsözteti, - a Szentírást mint Isten üzenetét, - a katolikus hitet és erkölcsöt, - az Egyház történetét magas fokon megismeri és elsajátítja, hogy krisztusi életté váljon benne, - a liturgikus esztendőt imádságosan éli végig, - a szentmisén buzgón vesz részt, szentségekhez járul. Mindennek eredményeképpen a hitből és szeretetből fakadó keresztény életvitelre és együttélésre lesz képes, aki a kereszténységet életformának tekinti, és meggyőződéssel elutasítja mindazt, ami ezzel ellenkezik. SZELLEMIEKBEN Olyan magas szintű tudást akarunk átadni, amely képessé teszi az emberiség egyetemes értékeinek, a négy alapértéknek: a jóságnak, az igazságnak, a szépségnek és a szentségnek befogadására, a már egész világra kiterjedő európai általános műveltség elsajátítására. Így az érettségi után alkalmas lesz arra, hogy a felsőoktatásban valamely szakágazatban képzettséget nyerve értelmiségi pályán helyezkedjen el, és itt az emberiségnek, magyar hazájának és egyházának megbecsült, építő, esetleg vezető polgára legyen. TESTBEN Testünknek, amely lelkünk, személyiségünk hordozója, hitünk szerint szintén örök jövője van. Ezért diákjainkat egészséges életmódra, testi erőnlétre, komoly állóképességre akarjuk nevelni. Arra, hogy igényesek legyenek magatartásukban, megjelenésükben, öltözködésükben, beszédjükben és szórakozásukban. Ezeket figyelembe véve nyilvánítjuk ki a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium dolgozói elkötelezettségünket a keresztény alapelvekre és értékekre épülő, gyermekközpontú iskola és minőségi munkavégzés iránt. A gyermekbarát, családias légkört teremtő iskolánk és kollégiumunk tanulóink képességeinek kibontakoztatását, személyiségfejlődését segíti. Intézményünk tanulóinknak a színvonalas, képességeiknek megfelelő oktatáshoz és az egészséges testi és lelki fejlődéshez fűződő érdeke minden más érdeket megelőz. Minden tevékenységet a nevelő-oktató munka érdekeinek rendelünk alá, nevelő-oktató munkánk sikeréért közösen dolgozunk. Munkánkban igényeljük, hogy tanulóink, tanáraink, a szülők közössége véleménynyilvánítással segítse a nevelő – oktató munkát, a célok meghatározását; lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt a megvalósításban. Legfontosabb célunknak tekintjük, hogy tanulóinkat emberségükben, hitükben, tudásukban növeljük-neveljük és felkészítsük az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra. Arra törekszünk, hogy tanulóinkat segítsük a képességeiknek és érdeklődésüknek leginkább megfelelő továbbtanulási irány megválasztásában, ezért igény és lehetőség szerint bármely tanult tantárgyból vállaljuk tanulóink felkészítését az emelt szintű érettségi vizsgára. Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. A gimnázium és kollégium rövid története A mai középiskoláink elődei a barokk korban létrehozott szerzetes és protestáns gimnáziumok voltak. Ezek közé tartozik a győri bencés gimnázium elődje, a Dallos Miklós győri püspök által

12

1626-ban a jezsuiták részére alapított gimnázium. A tanítás a káptalannal folytatott telekvita miatt csak 1627-ben kezdődött meg. A rendház, a gimnázium és a konviktus a század második felében Széchényi György veszprémi püspök ötvenezer forintos adományából épült fel. Templomunk felépítéséhez Sennyey István és Draskovich György győri püspök járultak hozzá nagyobb összeggel. Az épületek ma is megvannak. Értékes műemlékeink közé tartoznak, csak a gimnáziumot építette teljesen újjá a bencés rend 1886-89-ben. A gimnázium az 1702-ben megnyílt konviktussal és a XVIII. század első felében kialakult akadémiával, filozófiai főiskolával teljes jezsuita iskolarendszerré fejlődött. Az akadémián a szokásoktól eltérően az egyházjogot is előadták. A gimnáziumban a rendnek 1773-ban történt feloszlatásáig rendi tantervük, a Ratio Studiorum szerint folyt a tanítás. A török idők kulturális állapotára jellemző, hogy szokásuk ellenére előkészítő osztályt is nyitottak, elemi ismereteket is kénytelenek voltak tanítani. Felvételi is volt, de szegénysége miatt senkit el nem utasítottak. A szegényebb tanulók aratás, kapálás idején hazamentek dolgozni, hogy a tanuláshoz szükséges pénzt megkeressék. Az iskolában formális képzés folyt. A valláserkölcsi nevelésre elsősorban a Máriakongregációkat és az iskolai drámák előadásait használták fel. A barokk vallási ájtatosságok gyakorlásán kívül önmegtagadásokkal erős önfegyelemre és a felebaráti szeretet testi-lelki cselekedeteinek végzésére nevelték tanítványaikat. Az iskola alapításától kezdve Észak-Dunántúl szellemi, kulturális központja volt. A barokk kor számos egyházi és világi vezető egyénisége tanult és nevelkedett itt. Sámbár Mátyás, a hitvitázó és missziós apostol a gimnázium diákja, majd tanára volt. Rajta kívül itt tanult Karner Egyed pannonhalmi főapát, Amade László költő, Esterházy Ferenc tábornagy, Esterházy László pécsi püspök, szónok és író. Sámbár Mátyáson kívül itt tanítottak: Hevenesi Gábor történetíró, Csete István egyházi szónok és író, Rájnis József költő és műfordító. Az átmeneti korszakban (1774-1802), mivel nagyrészt volt jezsuiták és világi papok tanítottak, a tanítás a régi szellemben folyt tovább. Változás II. József uralkodása alatt következett be azáltal, hogy feloszlatta a konviktust, megszüntette a Mária-kongregációkat, csökkentette a vallásos ájtatosságokat. Bár továbbra is valláserkölcsi alapon folyt a nevelés, a felvilágosodás szelleme behatolt az iskola falai közé. Ebben az időben az uralkodó németesítő törekvése által felébresztett magyar érzésnek a már említett volt jezsuita Rájnis Józsefen kívül az egy ideig szintén Győrött tartózkodó volt piarista Révai Miklós nyelvész voltak az ébresztői. A gimnázium nevesebb diákjai ebben a korban: Kisfaludy Sándor költő, Kisfaludy Károly drámaíró, Pázmándi Horvát Endre költő, Czinár Mór bencés levéltáros, történetíró, Villax János zirci apát. 1802-ben az I. Ferenc király által visszaállított bencés rend vette át a győri gimnáziumot. Ugyanebben az évben a Pécsről Győrbe helyezett akadémián, 1816-1850-ig a bölcseleti tanszékeket is a bencések látták el. Az ekkor megszűnt akadémia bölcseleti karát az Entwurf értelmében a nyolcosztályossá fejlesztett főgimnáziumhoz csatolták. A gimnázium mindvégig humanista jellegű marad, s a bencések tanítottak benne. A mostani iskolaépület a templom keleti oldalához csatlakozik, főhomlokzata a Széchenyi térre néz. Felépítése Vaszary Kolos pannonhalmi főapát nevéhez fűződik. Az épület a régi telken, valamint a rendházudvarból feláldozott területen épült fel Czigler Győző tervei szerint, neoreneszánsz stílusban és 1888. szeptember 8-án nyitotta meg kapuit. 1936-tól tornateremmel és egy díszteremmel bővült az iskola. A gimnáziumot 1948-ban államosították, de már az 1950-es megegyezés alapján a rend újra viszszakapta. Azóta folyamatosan működik. 1950-től a rendházban és a gimnázium épületében diákotthon is működött. Az állami megkötések értelmében a tanulók fele lehetett diákotthonos.2

2

(Dr. Jánosi Gyula tanulmánya alapján, A Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium Jubileumi Évkönyve, 1977)

13

A jelenlegi helyzet A rendszerváltástól kezdve növelhettük a férőhelyek számát, tehettük konfortosabbá a szobákat, a vizes bolokkokat, és a kollégiumi ebédlőt. A gimnázium tetőterén 1984 –ben készült el egy kollégiumi rész 50 fő számára. A rendszerváltás után – 1994-ben – az intézmény egy száz fős kollégiummal bővült az Iskola utcában, kiváltva vele a gimnázium 2. emeletének 90 férőhelyes internátusát, amit felszabadítottunk tantermeknek. A gimnázium tetőterében kialakításra került egy diákkápolna. Ugyancsak 1994 szeptemberében egy hatévfolyamos osztály is megkezdte tanulmányait. Így jelenleg egymás mellett működik egy hat- és egy négyévfolyamos oktatási rendszer. A 80-asévektől kezdve egyre kevésbé tudtuk ellátni szerzetes tanárokkal a gimnáziumi és kollégiumi feladatainkat, így fokozatosan világi munkatársakat kezdtünk alkalmazni. Az új pedagógusok felvételénél mindig azt mérlegeljük, hogy a konkrét feladatra a képzettség, a rátermettség és az iskola szellemiségének való megfelelés mennyire valósul meg bennük. A keresztény szellem szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több keresztény szellemű pedagógus legyen a tanári karban. Ma 2010-ben 38 pedagógus (9 óraadó,illetve részfoglalkozású, 29 főállású) dolgozik iskolánkban, a 38-ból 10 szerzetestanár, belőlük 4 főállásban, 6 óraadóként dolgozik, és 34 alkalmazott teremti meg a technikai feltételeket az oktatáshoz és neveléshez. A Gimnázium és a Kollégium működtetője a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága, s így iskolánk sajátos hagyományt és szellemiséget képvisel. Annak érdekében, hogy e szellemiség megvalósulhasson, a Bencés rend fontosnak tartja, hogy a tanárok és nevelők soraiban bencés szerzetesek is tevékenykedjenek. Egy rendi iskola esetében a lelkiségből adódik a pedagógiai elvek sajátos formája és az intézmény identitása. Az itt szolgáló bencések feladata, hogy közösségük és állandó személyes jelenlétük által egyre jobban megvalósulhasson az iskola sajátos nevelési eszménye. Jelenleg a Gimnáziumban 440 (2010. szeptember 1.) diák tanul; 182 főből (saját fiúkollégiumunkban 143 fő, külső lánykollégiumokban 39 diáklány) kollégista a többiek Győrből és Győr környékéből járnak iskolánkba. A kollégium három részben működik: Rendház II. emeletén, (Kisinter), Gimnázium tetőterén, (Főinter), Iskola köz 5-7. sz. alatt (Nagyinter). A kollégiumi férőhelyek száma 191 fő. (erre a létszámra kaptunk működési engedélyt, ill. ez szerepel az intézmény alapító okiratában). A növendékek 12-től 18 éves korig korosztályoknak megfelelő csoportokban szerveződnek. A tanulók nevelését szakképzett nevelőtestület végzi.

1.7. A pedagógiai program törvényi háttere

-

A közoktatási intézmények működését az alábbi jogszabályok szabályozzák alapvetően: Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Közokt. tv.) nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, és a (továbbiakban: R.); kerettantervek kiadásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, (továbbiakban: KR], a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet;

14

-

a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet, (továbbiakban: NAT); 46/2001.(XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról (továbbiakban: Alapprogram, ill. Keretterv); az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: GÉV); a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) bekezdése; 2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről; a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló (132/2003. (XII. 11.) OGY határozat; az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat; a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII. 11.) OGY határozat; 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól; 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről.

1.8 Az intézmény működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat Az intézmény neve: címe:

Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium H-9022 Győr, Széchenyi tér 8-9. Tel.: 96/ 513 -010, 513-011 Fax: 96/ 314 –310

Az intézmény fenntartója: címe: Az alapító neve: címe:

Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága H - 9090 Pannonhalma, Várkerület 1. Tel.: 96/ 570 – 115 Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága H - 9090 Pannonhalma, Várkerület 1.

13-1/2009. Az alapító okirat száma: 2009. március 30. Az alapító okirat kelte: A működési engedélyt kiadó szerv Győr- Moson - Sopron Megye Főjegyzője neve: Győr, Árpád u. 32. címe: A működési engedély kelte: 2009. április 20. Az iskola működési területe: országos A közoktatási megállapodás megbízójának Művelődési és Közoktatási Minisztérium neve: Budapest, V., Szalai u. 3. címe: A közoktatási megállapodás kelte: 1997. május 12. Az intézmény jogállása: A Főapátság keretén belül működő önálló jogi személy 15

Az gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó és működő intézmény. Az engedélyezett évfolyamok száma, a tervezett tanulólétszám: 6, 4, évfolyamon 2-2 osztállyal, 480 fő; és 191 fő kollégiumi diákkal.

II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai 1. 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium lehetőséget akar adni azoknak a szülőknek, akik gyermekeiket katolikus nevelésben szeretnék részesíteni. Iskolánk nyitva áll más keresztény egyházak hívei előtt is. A Bencés Gimnázium és Kollégium olyan korszerű szaktárgyi tudást közvetít, amely megfelel az állami követelményeknek, így felkészít az érettségire és a továbbtanulásra is. Ugyanakkor átfogó nevelésre és oktatásra törekszik, amely döntően meghatározza mind az egyes tantárgyakban való oktatást, mind az iskolai élet alakítását. A bencés iskola hagyományának megfelelően több akar lenni, mint tisztán oktatási intézmény. Ezért hangsúlyozza más, a hagyományos oktatáshoz kevésbé kötődő készségek felébresztését és lehetőség szerinti kifejlesztését is. A tanórák szerves kiegészítését szolgálják a különböző szakkörök, sporttevékenységek, a közösségalakító, a természet-megismerést is szolgáló túrák, a környezet- és természetvédelmi nevelést segítő oktatás, a (tanulmányi) kirándulások, a múzeum- és színházlátogatások, a színjátszó kör, a hangversenyek, az előadások, a filmbemutatások megbeszélésekkel, a zenetanulási lehetőség, a könyvtárhasználat, a KRESZ, a számítástechnika elemeinek elsajátítása, az énekkar és egyéb tevékenységek. Ezeknek lehetőségek és adottságok szerinti beépítése a "képzésbe" jelentős gazdagodást jelenthet. Iskolánkban különleges helye és értéke van a hitre nevelésnek. Bízunk abban, hogy iskolánkban össze tudjuk kötni "az időleges és az örök célokat" a felnövekvő ember oktatásában és nevelésében. Tudjuk, hogy a hit nem emberi teljesítmény terméke, hanem Isten ajándéka; a hit elfogadása az egyes személyek szabad beleegyezését feltételezi. De azt is tudjuk, hogy "a hit hallásból ered", s ezért mindent megteszünk, hogy a hozzánk kerülő fiatalok a Szentíráson keresztül megismerkedjenek a hit elemeivel és az üdvösségtörténettel, hogy felébresszük bennük az igényt Isten keresésére, és arra, hogy vágyakozzanak utána. Állandó "igehirdetésünkkel" Istenre irányuló kérdéseikre válaszolunk, személyes beszélgetéseinkkel ösztönözzük, kísérjük és támogatjuk törekvéseiket, és segítséget nyújtunk nekik, hogy meggyökerezzenek a személyesen elfogadott hitben. A Szent Benedek által hangsúlyozott istenkeresés gimnáziumunk vallásos nevelésének alapja. Ezért a hitoktatás nevelésünk szerves része. A hittanon tanultak életté alakítása szervezett formában a kollégiumi "csendesórákon", az osztálymiséken, a közös imádságokon és a beszélgetéseken történik. A Bencés Gimnázium és Kollégium az ökumenizmus szellemében nyitott a más hitvallású keresztények előtt is. Az iskola szeretne az a hely lenni, ahol a felnövekvő fiatalok megtanulják megismerni a más hitvallású keresztények értékeket közvetítő hitvallását is, s így az egység építésén munkálkodnak, és a keresztény tanításban elmélyülve, hitből fakadó életre találnak.

16

Az iskola oktatásában, nevelésében és légkörében meghatározó tényező a benedeki Regulában hangsúlyozott "discretio", a bölcs mértéktartás (64. fej.). Benedeket bizalmatlanság tölti el a szélsőségekkel szemben, viszont nagyra értékeli a higgadtságot, a megfontoltságot, a kiegyensúlyozottságot és a körültekintést. Iskolánk arra törekszik, hogy megtalálja a helyes mértéket a próbát kiállt értékek és a jelen kihívásai között. A gimnázium nevelési és oktatási alapelvei azt a célt szolgálják, hogy növendékeink érettebb személyiségekké váljanak, akik világnézetüket majd meggyőződéssel vállalják, és képesek lesznek arra, hogy keresztény felelősséggel alakítsák életüket a családban, a hivatásukban, az egyházban és a társadalomban. A katolikus nevelés alapja és középpontja maga Krisztus. Az egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (CIC 794-795. kánon). A II. vatikáni zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: „Az egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak.”3 A katolikus iskola része az egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. Az egyház a katolikus iskola által, mely fölkínálja korunk embereinek a maga nevelési elgondolását, sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kibontakozásához vezet. A keresztény nevelés abban akarja segíteni a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Ne elégedjenek meg a középszerűséggel, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. „A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803. kánon) Különösen nagy hangsúlyt kapnak intézményünk pedagógiai működésében az alábbi alapelvek:  a diák személyisége a pedagógus személyiségének hatására fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra: „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”4  döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.  következetességet tételez fel az igényes követelmények meghatározása és végrehajtása,  a keresztény értékrend; 3 4

II. vatikáni zsinat „Gravissimum Educationis Momentum”(G.E.3.) A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal

17

           

    

a keresztény erkölcsi normák betartása, betartatása; az egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; az intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében; a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; a nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokások automatizálásának. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; iskolánk az általános emberi értékek közvetítését, elsősorban a humanizmust, a hazaszeretetet, a nyitottságot, a toleranciát (a környezet, más népek, kultúrák és szokások iránt) kiemelten kezeli (szociális és állampolgári kompetencia). a humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a harmonikus tanár-diák kapcsolat nagy hangsúlyt kap. Törekszünk a másik megbecsülésére, véleményének az elfogadására. lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe, de az valóban mindig indokolt legyen. ismerjék meg a problémamegoldás lépéseit, ennek segítségével legyenek képesek konfliktusokat, problémákat kezelni (matematikai kompetencia) nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél, tanulóink rendszeres és kielégítő információkat kapnak a személyüket és tanulmányaikat érintő minden kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatják döntési, véleményezési és javaslattételi jogaikat. A felelősségteljes, kulturált bírálat, véleményalkotás képességének fejlesztésével, a tanulók jogainak biztosításával, tiszteletben tartásával kívánjuk megismertetni a demokrácia értékeit (szociális és állampolgári kompetencia). az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; fontosnak tartjuk az egészséges életmód, a kulturált környezet iránti igény kialakítását.(természettudományos kompetencia), szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés.

Valljuk, hogy minden gyerek Isten gyermeke, ezért él benne egy olyan mag, amelynek kibontakozását segítve, mindegyikük képes saját fejlődését irányítani a számára legmegfelelőbb irányba. Számunkra ez azt jelenti, hogy feltétel nélkül szeretetre méltóak. A kibontakozás-kibontakoztatás egy időbeli folyamat, amelyet kísérni kell. Az iskola világos, áttekinthető, kiszámítható kereteket biztosít ehhez a folyamathoz. Az egyéni fejlődés-fejlesztés kísérése személyes törődést és odafigyelést követel, amit a legteljesebb módon meg akarunk adni diákjainknak. Hisszük, hogy mindez növendékeinket segíti a felelős, szabad választásban és az ön-meghatározásban. A tanagyag átadása közben hozzásegítjük őket, hogy állandó érdeklődés fejlődjön ki bennük az új ismeretek és tapasztalatok után, hogy azokat kritikusan megvizsgálva, beépítsék eddigi tudásuk rendszerébe. Megtanítjuk őket tanulni, ezzel hozzásegítve őket a későbbi folyamatos fejlődéshez, felhívva figyelmüket az élethosszig tartó tanulás jelentőségére.

18

Elősegítjük őket munkájukban az alkotás öröméhez, melyben sikereket élhetnek meg. Ezáltal eljuthatnak az emberi munka tiszteletéhez és szeretetéhez, mely önmaguk és későbbi családjuk megélhetésének alapja. Mi az emberek közösségbe tartozó egyének, mely közösség élete is egy folyamat keretekkel, lehetőségekkel, amelyeket mi magunk, a természeti környezet, és Isten állít elénk. Elengedhetetlen hogy ebben a folyamatban megjelenő értékeket (tárgyi, művészeti, erkölcsi), ne ismerjük fel, ne becsüljük, ne szerettessük meg diákjainkkal. Mindezek közül kiemeljük egymás és a természeti környezet megbecsülését, az egymással való együttműködést és felelősségvállalást, a hűséget, egyszóval a szeretetet. Igyekszünk bevonni őket a keresztény közösség életébe, és a tapasztalatra épülő hitoktatás által növeljük hitüket. Célunk újra felfedeztetni diákjainkkal nemzetünk igazi értékeit, amely nyelvi és kulturális közegünk. Reméljük, hogy ezáltal a nálunk tanulók rátalálnak közösségi gyökereikre. A katolikus kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára – lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítsa a minőségi tudáshoz, a közösséghez és a keresztény szellemben történő neveléshez való hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében.

1. 2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja Pedagógiai munkánk célja, hogy  a diákok segítségére legyen abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak,  a gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza.  a diákok morális és esztétikai szemléletét alakítsa, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejlessze,  A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket, kompetenciákat fejlesszen, tanulói alkalmazásképes tudást sajátítsanak el,  megalapozott, érvényes és személyes értékrendet, erkölcsi normát alakítson ki,  a kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze,  az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja, szociális és állampolgári kompetenciáit kialakítsa,  magas színvonalú és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást,  korszerű, hasznosítható tudást közvetítsen, a digitális írástudást elterjessze, informatikai és idegen nyelvi jártasságot, készséget alakítson ki (digitális és idegennyelvi kompetencia)  megbízhatóan, pontosan, kitartóan szorgalmasan dolgozó embert neveljen,  kialakítsa a tulajdonosi szemléletet, a kreativitást, az élet változó feltételeihez való alkalmazkodás képességét (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztése), 19

 a liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat,  magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat),  hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.),  a kulturált szórakozás igényét felébressze és kialakítsa,  a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához, a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú a kulcskompetenciák fejlesztése.  célunk az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést preferáljuk, mely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti. A kollégiumi nevelés a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődését, tanulását, a sikeres életpályára való felkészítését segítse, keresztény személyiségét fejlessze.

1. 3. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” 5 Ezen a téren iskolánk feladata, hogy  segítse elő az egyéni élmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: szakkörök, kirándulás, zenetanulás, kézművesség, iskolanapok szervezése,  fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során,  tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását,  hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.  törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.  meglássa, és megláttassa, továbbfejlessze minden tanulóban személyiségének saját értékeit, legyen képes a diák elfogadni önmagát (énkép, önismeret).  a tárgyi tudás mellé a tanuló szerezze meg azokat a kommunikációs képességeket is, melyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja (anyanyelvi kommunikáció).  tanulói szeressék és ismerjék meg tágabb és szűkebb környezetüket, ezért feladatuknak tartják, hogy megismertessék diákjaikkal országunk, városunk és iskolánk múltját, hagyományait és jelenét. (Ezt a feladatot minden osztályban a történelem és osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg. Minden évben két napos tanulmányi kirándulást szervezünk az osztályoknak hazánk, vagy a magyar lakta területek megismerése céljából.) 5

A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal

20

 teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket,  mutasson fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat,  saját iskolai hagyományrendszerüket ápolja,  segítse elő a személyes meggyőződés, a keresztény világszemlélet és a világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján,  etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódok megismertetése által segítse elő az iskolai nevelés és oktatás hozzájárulását Magyarország gazdasági fejlődéséhez,  a környezetük egészségének megóvásával, kialakítsa diákjaiban a saját maguk iránti esztétikai igényt. (Ahhoz, hogy diákjainkban kialakuljon az egészséges életmód iránti igény meg kell ismertetnünk diákjainkkal az egészséges életmód szabályait és a káros szenvedélyek elkerülésének lehetőségeit. Ezt a feladatunkat az osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg. De erre még alkalomszerűen más tanítási órákon kívüli foglalkozások keretében is igen nagy hangsúlyt fektetünk.),  jutassa el a tanulókat a magas szintű tudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz.  a diák fordítson figyelmet az emberiség előtt álló közös, globális problémákra, legyen nyitott a különböző kultúrák iránt.  fordítson kellő figyelmet a beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdő tanulókra (szociális kompetencia).  életközeli tanulási környezet kialakítása,  a tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása.

1. 4. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, az osztályzást, a jutalmazást. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk: - A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). - A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). - A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). - A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, ösztöndíj, tanulmányút, stb.). - A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb. 21

-

A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények elkerülését elősegítő módszerek (személyes kapcsolat, felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.).

Célunk az, hogy diákjaink kritikus gondolkodása, kreativitása, kezdeményezőképessége, a problémamegoldása, kockázatértékelése, döntéshozatala, az érzelmek kezelése folyamatosan fejlődjön a középiskolai tanulmányaik során.

2. A személyiségfejlesztés programja 2.1 A személyiségfejlesztés általános feladatai A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő körülöttünk élő embereket kell állítanunk. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hoszszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Feladataink a hitre nevelés területén: • a hitre nevelés mutatkozzék meg iskolánk mindennapi életében, • szavaink és cselekedeteink ne különbözzenek egymástól, • a hitre nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyermek múltjához és életkorához. Az értelmi nevelés területén jelentkező feladataink: • az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, • a megismerés képességének fejlesztése, • az önismeret, a céltudatosság kialakítása, • a helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A tanulók erkölcsi nevelése területén fontos feladataink: • az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, fokozatos és folyamatos meggyökereztetése, • pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: • a tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása, • a helyes arány kialakítása az érzelmek kimutatásában. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempontunk, hogy a tanulók képességeinek fejlődéséhez olyan követelményeket határozzunk meg, amelyek elősegítik a személyiségfejlesztő oktatást. A tizenegyedik évfolyam jelentősége rendkívül nagy, hiszen a tanulók pályaválasztási döntéshelyzetbe kerülnek. A helyes döntés alapja a reális önkép kialakulása, mely az előző évek helyes értékelésén alapulhat. A tanári munka egyik legnehezebb feladata az, hogyan vezessük rá tanítványainkat a helyes önértékelésre, a megfelelő pályaválasztásra. Ebben a folyamatban kiemelke-

22

dő a tanárok pályaorientációs tevékenysége. Megemlítendő, hogy ez is az osztályban tanító öszszes tanár feladata, hiszen a sokféle érdeklődésű diák sokféle irányítást kíván. Elsődleges feladatok: • a színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka, • a tanulók önismeretének, kereszténységen alapuló gondolkodási képességének, együttműködési készségének fejlesztése, az akarat eddzése, A fentiek járuljanak hozzá életmódjuk, indítékaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának: • a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke), • az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önértékelés, önbizalom, önművelés, megfontolt ítélőkészség, önfegyelem, stb.), • a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (nyitottság, befogadókészség, tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia), • a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség), • a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb.). • kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt, • a tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése, • a belső csendre, elmélyülésre való igény, • hűség Istenhez és embertársainkhoz, • felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. Figyelmet fordítunk:  

a tanulók tanulásra irányuló motiváltságának megteremtésére, az önfejlesztés, önművelés igényének és szokásának kialakítására és az erre irányuló tevékenységekre, a személyes méltóságra,  a személyiség komplex fejlesztésére: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztésére,  a tanulók személyiségére, széleskörű fejlesztésére,  az alapvető erkölcsi normák, kompetenciák elsajátítására,  az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tiszteletére,  a hazaszeretet elmélyítésére,  az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek elsajátítására,  a tanulók tudatos fogyasztókká válására, hogy mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között  a közösségi normák elfogadtatására, gyakorlati alkalmazására,  az okos gazdálkodás képességének a kialakításaára  személyes felelősségen alapuló környezettudatos magatartás kialakítására,  a testi és lelki egészség megőrzésére,  az emberi értékek, az empátia és az elfogadás a tolerancia fejlesztésére,  az előítéletek felismerésére, tudatosítására. Fő feladat: 23

-

a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, az oktatás és nevelés egységes feladatellátása érdekében, a tanítási-tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása.

Hatékony konflitusmegoldásokat, problémamegoldásokat tanítunk, szélesítjük a gondolkodási sémákat, felkészítjük tanulóinkat az esetleges pályamódosításokra, hogy önállóak legyenek érezzenek felelősséget önmagukért. A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat kezelni, helyére tenni. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a diákok természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztény szellemmel és a helyes irányba terelje. Tanítványainktól elvárjuk, hogy • vegyenek részt a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban, • tiszteletteljesen beszéljenek tanáraikkal, társaikkal egyaránt, • őrizzék és biztosítsák mindenki testi, lelki egészségét, • alapos, rendszeres és pontos munkát végezzenek, • a rájuk bízott feladatokat lelkiismeretesen teljesítsék, • a házirendet felelős módon betartsák.

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.1 Alapelveink Iskolai közösségnek törekednie kell a Szent Benedek és Don Bosco által hangsúlyozott személyes embertársi kapcsolatra, tanár és diák, tanár és tanár, diák és diák között. Ennek az iskola más szükséges elvárásaival szemben elsőbbsége van. E személyes kapcsolatokból kialakuló közösségnek döntő jelentősége van a nevelés sikerében. Az iskola csak akkor tud értelmesen és sikeresen tanítani és nevelni, ha él a tanárok és a diákok között a bizalom és az összetartozás. A pedagógusok számára talán a legnehezebb feladat a tudatos közösségfejlesztés, hiszen az iskolai teljesítmény, a jövő építése alapvetően individuális tevékenység: az iskolai tételes, következményekkel járó értékelés az egyéni teljesítményt méri, s ezt látszólag nem befolyásolja a tanuló közösségben elfoglalt helye. Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés sikerének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett céltudatossága, meleg-megengedő igényessége, humorérzéke, következetessége. E tulajdonságok biztosítják hitelességét. Törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. Iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység fő területei: • •

Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: tanulószoba, szakkörök, szombati „csendes óra”, tanévkezdő- és tanévbefejező „csendes nap” - rekollekció, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások

24

•

Diákönkormányzati munka

3. 2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Az iskolába bekerülő új osztályok diákjai még nem alkotnak közösséget. Meghatározó szerepe van az osztályfőnököknek, akiknek a legkülönbözőbb helyekről összegyűlt gyerekekből osztályközösséget kell formálniuk. Szerencsés, ha már az első félév során sikerül kialakítani azokat az alapelveket, normákat és elvárásokat, amelyek alapján megkezdődhet a közösséggé formálódás. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: • • • • • • • • • • • • • • • •

Törekedni kell a tanulás támogatására kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével (tanulás tanítása). Segíteni a tanulók kezdeményezéseit, a közvetlen tapasztalatszerzést. Minél több olyan tevékenység, alkalom megteremtése, amely során a tanulók megismerhetik az őket körülvevő világot, társaikat és önmagukat. A családi és közösségi kapcsolatok elmélyítésének támogatása, és azok részét képező ismereteket oktatása. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Népünk kulturális örökségének, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek megismertetése. A demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva, ismerjék állampolgári jogaikat, a közügyekben való aktív részvételre, hatékony együttműködésre nevelés. Egységes iskolai arculat-, érték- és szimbólumrendszer kialakítása érdekében tiszteljék az eddigi eredményeket, vegyenek részt a közösségért egyéni és csapatmunkában, a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka elsajátítása kiemelt feladatunk; Az értékek megőrzése és gyarapítása érdekében, rendelkezzenek megfelelő tudással, támogassa a fenntartható fejlődést, a veszélyhelyzeteket előzze meg, kezelje egyéni és közösségi szinten, A tanulók jó közérzetének megteremtése, a fenntartható fejlődés támogatása célunk; A tanuló tudja kezelni a stresszt és a frusztrációt, legyen bizalommal tanárai és társai iránt, legyen együttműködő, magabiztos, legyen fogékony a változások iránt, A különböző kultúrák, életmódok, vallások, szokások megismertetésével nyitottá, megértővé tenni tanulóinkat a másság iránt, tanulják meg azt elfogadni, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése alakuljon ki bennük; A beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése, a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzése, kezelése; A magányos, kudarcos, kallódó magatartás problémás gyermekek felkarolása kiemelt feladatunk.

Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: •

A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését, s annak közösséget igénylő és formáló erejét. • A rövid közös esti megbeszélések, esti imák – napzárták – rendszeressége. • Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. • Átgondolt tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy azok fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. 25

• • • • •

A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, a kirándulások mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. A tanulók közvetlen részvételének segítése a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása. A tanulók részvétele a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldásában, érdeklődőek legyenek, alakuljon ki bennük a szolidaritás érzése. Összetartozást erősítő szakmai, kulturális és szabadidős programok szervezése, a személyes előítéletek leküzdésére, empátiára nevelés és a kompromisszumra való törekvés növelése.

Diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: • Az iskola normáinak, házirendjének diákképviselők bevonásával történő megalkotása, a mindennapokban történő következetesség alkalmazása, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, amelyet az erőszakmentesség jellemez, • határozzon meg olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket, • fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket, • törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére, kompromisszumra, • a felelősségérzet és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadása és tiszteletben tartása, tudják azt kulturáltan kinyilvánítani, • a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, amelyet az erőszakmentesség jellemez, • tudjanak felelősséget vállalni egyéni vagy közös tetteikért, • a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben, hatékonyan működjön együtt, • vállaljon aktív szerepet a környezettudatos szemlélet kialakításában, • fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket, • a tanulók bevonása a közös tevékenységekbe, közösségi munkába, ezek folyamatos értékelésébe, különböző nézőpontok figyelembe vételével, döntések kritikus és kreatív elemzése által segítse elő a döntéshozatalban való részvételüket. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: • • • • • • •

építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel, fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést, segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére, ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, melyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, ismertesse meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, sajátíttassa el azokat az ismereteket és gyakoroltassa azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, segítse a tanulók kezdeményezéseit, hozzájárul a közvetlen tapasztalatszerzéshez, ösztönzi a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárását, ápolását, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységet,

26

• • • • •

törekedjék arra, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, úgy irányítsa a tanulókat, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, a közösségfejlesztő munkája során olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölésére törekedjék, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységeket szervez, törekedjék olyan közösség kialakítására, fejlesztésére, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait, nevelő-oktató munkája során segítse az olyan csoportok kialakulását, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

Az iskola, mint vallási közösség Arra kell törekednünk, hogy az iskola vezető hittantanárának az irányításával és a többi hittantanár aktív részvételével - az iskolán kívüli életben különböző szervezetekhez tartozó diákok körében – létrejöjjön a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium vallási közössége. A diákkörök közösségformáló szerepe Az iskola tanulói az egyes tantárgyakban való jártasság elmélyítésére, illetve a tehetségek kibontakoztatására diákköröket, önképzőköröket hozhatnak létre, amelyhez szakmai segítséget kérhetnek tanáraiktól.

3. 3 A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái - osztályfőnöki órák, szakórák, szakmai gyakorlatok, sportkörök; - tanulmányi kirándulások, - sportversenyek; - különböző közös programok (pl. lelki gyakorlat, színház, hangverseny, mozi-, múzeumlátogatás, kirándulás stb.); - iskolai- és iskolán kívüli rendezvények, ünnepségek, megemlékezések; - iskolai hagyományőrzés (pl. sportnapok, egyházi és társadalmi ünnepek, stb.).

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A deviáns életvitel kezdetének fontos jelzője lehet, hogy a fiatal kiszorul a korábbi informális csoportokból, megváltozik (romlik) a megítélése a formális csoportban (osztály). Ennek többféle oka lehet (pl. szülői problémák); az életkori változásokkal átrendeződnek a szerepek, illetve új tartalommal töltődnek meg. Ez utóbbi gyakran okoz a fiatalokban konfliktust, és ekkor a csoportnyomás feszül szembe a belső értékekkel, korábbi ideákkal, a belső vívódás okozta konfliktus látható jeleket ölthet és zavart viselkedéshez vezethet. A feszültség csökkentésének módszerei: • • • •

a figyelem megosztása (kiiktatja tudatából az ellentmondást) ideológia kovácsolása (gyakori és közismert önigazolás) kompromisszum képzése (passzivitás vagy kitérés) kábítás (a szerfogyasztás mint időleges "felejtés")

27

•

menekülés (kilépés a helyzetből, tragikus formája a szuicidum).

Bármelyik feszültségcsökkentő módszerhez folyamodik a fiatal, az a személyiségfejlődésére káros lehet, de különösen az utolsó két forma jelent nagy veszélyt. • A személyiség súlyos torzulása esetén a Közokt. tv. 30.§ (8)., a 78.§ (2) c)-ben foglaltakat követjük. • Családi, szociális körülményekből fakadó ok esetén a feltárás és a segítség kezdeményezése a felvállalható feladat. Mindkét ok miatti deviáns magatartás, beilleszkedési zavar (tüneti) kezelése a személyre szóló fejlesztés során történik. • A teljesítménykényszer miatti magatartászavar elkerülése a meglévő értékek hangsúlyozása és a kibontakozás lehetőségének biztosítása (szereplés, szervezés, karitatív tevékenység) útján történik. Megelőző és segítő pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására. A közoktatásról szóló törvény legutóbbi módosításának titoktartási kötelezettségünket előíró rendelkezését pedagógus-lelkiismeretünk szerint betartjuk. Feladatunk, hogy • a tanuló személyiségét és környezetét megismerjük, a problémák gyökereit feltárjuk, • a fejlesztő módszereket megbeszéljük, egyeztessük a családdal, • a megfelelő beilleszkedést hatékonyan segítsük, • a szülőket segítésük a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. Ennek érdekében fejlesztenünk kell a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az iskolai, osztályközösségi, a kollégiumi és a hitéleti programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskola követelményeit. Mivel a nehezen nevelhetőséget kiváltó okok sokfélék, nagyon összetettek a problémák megoldásához széleskörű társadalmi összefogásra több személy és intézmény összehangolt együttműködésére van szükség. A tennivalók zöme két alapvető fogalom köré csoportosítható: 1. Prevenció: Ami azt szolgálja, hogy a várható problémák kialakulása előtt az arra illetékes személyek, szervek közbelépjenek és megakadályozzák a gyermekek személyiségfejlődésének bármiféle torzulását. 2. Korrekció: Ez tartozik főleg az iskola feladatai közé. Ez már a meglévő problémák szakszerű, azaz pszichológiai, pedagógiai hozzáértéssel történő kezelése a viselkedés pozitív irányú átépítése. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat.

28

Meggyőződésünk, hogy minden magatartásbeli és beilleszkedési zavar valamilyen törés következménye, melyet a tanuló a szocializációja illetve életútja során elszenvedett. A javulás ennek a törésnek és következményeinek helyes feldolgozásán alapul. Olyan pedagógiai tevékenységről beszélünk, ahol a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök, a hittantanár, az iskolaorvos és a védőnő összehangolt munkájára van szükség. Az utóbbi időben a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő diákok száma megnőtt. Ez ugyan általános tendencia, de a keresztény iskolában ennek a problémának a kezelése hangsúlyosabb. Ezt tükrözi a társadalom, a szülők felénk irányuló elvárása is. Elsődlegesen az osztályfőnök segíti a diákok beilleszkedését, kíséri figyelemmel fejlődésüket. A személyes figyelmen kívül objektív visszajelzésre is törekszünk. Iskolai rendünket minél világosabban próbáljuk megfogalmazni, hogy egyértelmű keretek között folyjék a közös tanulás, nevelés. A kedvezőtlen környezeti hatások csökkentésében a család segítségre szorul. Következésképpen a megoldás útja is innen indul: a rendezett emberi kapcsolatok kialakítása és tartós fenntartása. Éppen ezért fontos a szülők, a pedagógusok és a gyermekek jó kapcsolata, valamint a tanulók kortárs- és csoportkapcsolatainak figyelemmel kísérése. 3. Ezzel kapcsolatban az iskolában tanító pedagógusok feladatai:                   

a tanulóink előítéleteinek, személyiségének és a magatartásuk kiváltó okainak feltárása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltérképezése; majd a tünetek sokoldalú elemzése után meghatározzuk a problémákat és minden rászoruló tanuló számára egyedi, konkrét korrekciós tervet készítünk kihez fordulhatunk segítségért? melyek a tanuló pozitív tulajdonságai, amelyekre támaszkodhatunk? az iskolás létből adódó problémák, látszólagos vagy valós ellentmondások értelmezése, kezelése. a kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása egyénhez igazodó fejlesztés keretén belül; adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; kooperatív technikák alkalmazása, tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása, individuális tanulás előtérbe helyezése, egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása, fejlesztő értékelés alkalmazása, a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal, gondoskodunk a többi tanulónk mentális egészségének megőrzéséről, tervezzük a drogprevenciós, dohányzással, alkohollal kapcsolatos előadások tartását, szükséges az egészséges életmódra nevelés, tartalmas szabadidős programokat szervezünk, Tanulási és magatartás problémás gyermekek felkarolása, segítése.

29

4. Esélyegyenlőségi terv Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Alapelvek A tanár pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi módon köteles a gyermeket oktatni, nevelni:  Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva.  Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket; biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását.  Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal, valamint a gyermekvédelmi szervezetekkel.  Segíteni, illetve biztosítani kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttét és működését.  Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, kötelességeiket és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.  A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása megfelelő szakmai színvonalon, biztonságos és egészséges környezetben folyjon; iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.  A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.  A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön.  A tanuló joga, hogy testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékosságának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön, szakértői vélemény megléte esetén szöveges, írásos, vagy nyelvi felelet alól mentesüljön, felmentést kapjon.  Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszűntetését.  Az iskola pedagógiai programján belül a nevelési programnak kell szabályozni : o a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, o a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, o a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot. Együttműködés A tanulók fejlődése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal,  polgármesteri hivatalokkal,  gyermekorvossal,  a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, más egyházakkal, alapítványokkal  Igazságügyi Hivatallal  Rendvédelmi Szervezetekkel

30

 Prevenciós Intézményekkel A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló pedagógiai tevékenységek Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),  a szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.  személyiséget, képességeket fejlesztő, kommunikációs, motivációs és energetizáló kiscsoportok

4.1 Iskolánk feladata:          

A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása során meg kell ismernünk tanulóink előítéleteit, személyiségüket és a magatartásuk kiváltó okait. Majd a tünetek sokoldalú elemzése után meghatározzuk a problémákat és minden rászoruló tanuló számára egyedi, konkrét korrekciós tervet készítünk az iskolai pszichológus bevonásával, ahol számba vesszük a lehetséges megoldásokat. A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése érdekében feltárjuk a tanuló pozitív tulajdonságait, amelyekre támaszkodhatunk. A teljesítménykényszer miatti magatartászavar elkerülése érdekében a meglévő értékeket hangsúlyozzuk és a kibontakozás lehetőségét biztosítjuk (szereplés, szervezés, karitatív tevékenység) útján. A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. Megkeressük azokat a tevékenységeket a szabadidő szervező pedagógus bevonásával, amelyekkel a tanuló energiáit hasznosan leköthetjük. Feltárjuk a problémás tanulóink családi és baráti kapcsolatait, amelyek a beilleszkedési zavarának esetleges hátterében állhatnak. A szabadidőszervező tanár segítségével olyan tevékenységeket biztosítunk számukra, amelyekben sikerélményeket érhetnek el. Gondoskodunk a többi tanulónk mentális egészségének megőrzéséről. A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában.

Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. 31

4. 2 A fejlesztés színterei és formái A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. Formái: szülők találkozásai, családlátogatások. Ezekből épül ki a tanulók pozitív viszonya az iskolához. Sok tényező eredője ez: az iskola épületének, udvarának tisztasága, rendje, felszereltsége, szellemi légköre, a tantárgyak kedveltsége, s főként a pedagógusok magatartása a meghatározó. Egyértelmű visszajelzést az ellenőrzőn keresztül a figyelmeztetési fokozatok adásával tesszük. Igazgatói szintű fegyelmi ügy esetén már be kell vonni az ifjúságvédelmi felelőst. Ő vagy személyesen egyénileg vagy csoportosan segíti a magatartási vagy beilleszkedési zavar elhárításában a diákokat. Ezt a segítséget, - ha szükségesnek látszik - az osztályfőnök bármikor kérheti, illetve az ifjúságvédelmi felelős felajánlhatja. Ha szociális vagy egyéb családi indok sürgeti, az ifjúságvédelmi felelőssel kell felvenni a kapcsolatot. Sajnos előfordul, hogy a magatartásbeli kihágás olyan súlyos, hogy fegyelmi bizottság elé kerül. Ítéletünkben törekszünk a legszélesebb háttér felderítésére, az üggyel és az elkövetőkkel kapcsolatos legkülönfélébb szempontok megjelenésére. A világos visszajelzés, illetve büntetéssel együtt minden esetben felajánljuk a segítségét a változáshoz. Szükséges lehet külső szervezet vagy szakember bevonása is, amire állandóan törekszünk.

5. A tehetség, a képességkibontakoztatást segítő tevékenységek Iskolánk fontos feladatának tartja, és a jövőben is nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy minden itt tanulót eljuttassunk arra a szintre, amelyre adottságai alkalmassá teszik. Ennek megvalósítása érdekében lényeges a tehetség minél korábbi felismerése, - pedagógiai odafigyelés, az egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése, differenciált óravezetés, motiváció-, utána pedig gondozása. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványaira, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed az iskolai és kollégiumi nevelésre, a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel az oktatás-nevelés résztvevői között. Egy országos beiskolázású középiskolának a tehetséggondozás terén is különleges lehetőségei és feladatai vannak. A szakkörök ahhoz próbálják hozzásegíteni diákjainkat, hogy egy-egy szakterületen elmélyítsék ismereteiket. A szakkörök munkáját kiegészítik a Bencés Szabadegyetem előadásai, ahol gyakran rangos szakembereket, alkotókat hallgathatnak az érdeklődők. A Szent Máté klub szervezésében tartott előadások a látókör szélesítésén kívül a pályaválasztást is segítik. Szeretnénk, ha iskolánkban minden gyermek képességének megfelelően teljesítene, mert csak így tud harmonikusan fejlődni. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képességű gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Vagyis minden diák érezze meg, hogy nem a teljesítménye miatt értékes Isten és ember előtt, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben

32

tanulják meg a kudarcokat elfogadni és feldolgozni, és így juthatnak el a helyes önismerethez. A tehetséggondozás feladata, hogy a jobb képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Az iskolai oktatás alapvető célja: a tudásért tanulni és tanítani. A tehetség kibontakozásának feltétele: a tudományok szeretete, a tudás iránti vágy ébredése. A tehetség gondozása a tudás kultuszának építését jelenti. Egyik legfőbb érték a tudás, ezért iskolánkban a nevelő-oktató munkánkkal meg kell felelnünk a kor kihívásainak, követelményeinek. Minden tanárnak alapfeladata a tehetséges fiatalok megtalálása, és tehetsége szerinti segítése.

5.1 Tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik  az egyéni képességhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  a differenciált órai munka  csoportbontás.  emeltszintű oktatás (11-12. évfolyamon, érettségire felkészítés).  a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása  az előző években elért eredmények szinten tartása, illetve fokozása,  a nyelvi, számítógépes ismereteket elmélyítő fakultáció,  a kulcskompetenciák következetes fejlesztése,  az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet kialakítása, amely épít a tanulók érdeklődésére és tapasztalataira, továbbá figyelembe veszi azokat,  differenciált tanulásszervezés keretén belül: tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása, az együttműködő (kooperatív) tanulás technikák alkalmazásával,  a tanórákon a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása, differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben,  figyelembe vesszük, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb területe is,  kulturális rendezvények.  az iskolai, a területi és az országos versenyekre, a pályázatokon való részvételre segítő felkészítés,  a tanárral való rendszeres beszélgetés, a plusz feladatok adása által (Pl. önálló házi feladatok, önálló megfigyelések végzése, továbbtanulás előkészítése),  tehetséggondozó foglalkozások  iskolai sportkör  sportversenyek  szakkörök  Közismereti versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, műveltégi stb.)  szabadidős foglalkozások, színház, üzemlátogatás  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  a pályaválasztás és továbbtanulás segítése  a külföldi iskolákkal kapcsolatfelvétel, kapcsolat ápolása, külföldi programokon való részvétel

5. 2 A tehetség felismerésének formái:    

sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról szókincsük gazdag gyorsan ismerik fel az ok-okozati viszonyokat jó megfigyelők

33

     

elmélyülten érdeklődnek különböző kérdések iránt törekednek a tökéletességre önkritikusak véleményüket nem rejtik véka alá érdeklődnek a kreatív tevékenységek iránt fantáziaviláguk eredeti

A különleges adottságú gyermekek fejlesztése nagyon fontos, de nem azonos a tehetséggondozással. Mindkét területnek, de főleg az előbbinek, sajátos szervezeti és tartalmi, valamint módszerbeli feltételei, illetve eszközei vannak. Ezek megválasztásában maximális pedagógiai felelősséggel szükséges eljárni. A tehetség kibontakozását -serkenti a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönzése, a játékosság, az értékelés késleltetése; -gátolja az érdektelenség, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer, a kreativitás lebecsülése. Központi szerep hárul a könyvtárakra is. A tanulók egyéni érdeklődésének, búvárkodásának segítője, támogatója a könyvtár. A tehetség korai felfedezésének nincsenek csalhatatlan módszerei, és megállapíthatóságának időpontja is bizonytalan. A tehetség akkor tud kibontakozni, ha erkölcsi tartással jár együtt. Ezért fontos, hogy a tehetséggondozáson belül a jellem formálásával (az akarat, a helyes önértékelés fejlesztésével) is foglalkozzunk. A helytelen tanári magatartás megakadályozhatja a tehetség kibontakozását, ezért körültekintően kell eljárnunk. Ha elhitetjük a tanulóval, hogy tehetségtelen, ő maga is elhiszi magáról, hogy valóban az. Az érdeklődés kialakulásában a megfontolt dicséret, az elismerés segít. A tehetség mellett alapvető szerepe van az érdeklődésnek.

5. 3 Tanulmányi versenyek Iskolánk szorgalmazza a tanulók szellemi-szakmai energiáinak kifejlesztését, Istentől kapott adottságaik hasznosítását. A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. A tehetség gondozásának, a megméretésnek kiváló területe a tanulmányi verseny. Segít abban, hogy az igazi tehetség kibontakozzék, és az emberiség javára váljék. A tehetség fölismerése elsődleges pedagógiai feladat. A tanuló akkor mondható tehetségesnek, ha átlagon felüli szellemi-szakmai képessége, invenciója átlagon felüli szorgalommal párosul. Egyik a másik nélkül nem vezet eredményre. A tehetséges tanuló nem lehet a tanár személyes ambíciójának, előbbre jutásának eszköze. A jó képességű tanulók túlhajszolása később csúfos letörésekhez vezethet (idegi kimerülés, elfáradás, álmatlanság stb.) A korán megmutatkozó tehetség még nem biztos ismérv. A fölismert tehetséges diákkal folyamatosan kell foglalkozni, fokozatosan adagolni a munkát, a feladatokat. Ügyelni kell arra, hogy a versenyre készítés, készülés ne menjen az iskolai tananyag elvégzésének rovására. A versenyek rendszere: · iskolán belül házi versenyek és pályázatok · katolikus iskolák közötti versenyek · a minisztérium, vagy a pedagógiai szolgáltató intézetek által szervezett helyi, területi és országos versenyek.

34

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom - a családok egy része nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz, és így megvédi őket az alkoholizmus, a kábítószer, és egyéb erkölcsi veszélytől. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülő(k) életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalni kell a fokozott törődést a tanulóval. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel.

6. 1 A veszélyeztetettség tünetei a középiskolás korosztályban a.) Külső megjelenésben    

beteges sápadtság, véznaság, fejletlenség, aluszékonyság étvágytalanság, kiéhezettség, túl mohó táplálkozás, túltápláltság elhanyagolt külső, ápoltság és tisztaság hiánya az öltözet fogyatékossága, helytelensége

b.) Beszédében      

hibás beszéd (selypítés, dadogás, hadarás, kapkodás) goromba, drasztikus, trágár kifejezések használata hangoskodás, nagyzolás túlzott hallgatagság, zárkózottság fantáziálás hazudozás

c.) Mozgásában       

nyugtalan, túl élénk, szertelen nincs korának megfelelő mozgásigénye fáradékony, lusta izomrángásai vannak, végtagjai reszketnek rágja a körmét, szopja az ujját bevizel érintésre riadtan elugrik, megriad

d.) Érdeklődésében 35

 

semmi sem érdekli, közömbös figyelme szétszórt, hosszabb koncentrálásra képtelen

e.) Társaihoz és a közösséghez való viszonyulásában    

félszeg, szorongó, túlérzékeny, visszahúzódó, szomorú könnyen ingerelhető, indulatos, agresszív, durva hangadó a rosszban, destruktív befolyásolható, árulkodós

f.) Foglalkozásokon   

figyelmetlen, fáradékony, gyakran rendetlen teljesítményei alatta maradnak képességeinek, ingadozóak gátlásos, nincs önbizalma, amit tud, azt nem képes visszaadni

g.) Felnőttekkel kapcsolatos magatartása   

bizalmatlan, nem őszinte meghunyászkodó tiszteletlen, dacos

Az ifjúságvédelmi felelős az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Ki kell építenünk egy megfelelő kapcsolatrendszert e problémák kezelésére, az ezen a téren jelentkező feladatok megoldására. E kapcsolatrendszerben egyaránt figyelni kell a – – – – –

szülő – gyermek szülő – tanár tanuló – tanár tanár – tanár tanár – hivatalos szervek (gyámügy, rendőrség, stb.) tanár – megelőző szervezetek (családsegítő szolgálat, drogambulancia, pszichológus, stb.)megfelelő szintű és minőségű kapcsolataira.

Iskolánkban a fő feladatunknak a megelőzést, a prevenciót tartjuk az ifjúságvédelmi feladatok közül. Ezért egészségvédelmi témájú tanórákat tartunk, a megelőzéshez valamilyen módon kapcsolódó előadásokat szervezünk, igyekszünk megfelelő alternatívákat megmutatni gyermekeinknek. Kiemelt szerepet szánunk a programszervezésnek, ezért fontosnak tartjuk a jó együttműködés kialakítását a diákmozgalmat patronáló tanár és az ifjúságvédelmi felelős között. A felmérés és egyéb jelzés alapján az ifjúságvédelmi felelős elbeszélget a veszélyeztetett gyerekekkel. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Ha a legkisebb esély is van arra, hogy a család segítséget tud nyújtani a veszélyeztetettség megszüntetésében, akkor azzal együttműködik a felelős, illetve az iskola. Feltétlenül erősítenünk kell az iskola és a szülői ház kapcsolatait. Szükség esetén több szülői értekezletet kell tartanunk, lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy kötetlenebb formában tudjanak együttműködni a tanárok és a szülők. Meg kell találnunk - problémák felmerülése esetén - a

36

közös utat a megoldáshoz, hiszen a szülőknek és az iskolának is érdeke, hogy a gyermeket kivezessük a veszélyeztetésből.

6. 2 Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése. Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül. A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.). Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően. A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezzük, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. Meg kell vizsgálnunk, - hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését, - hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása, - hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot, - hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét, - hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához, - hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit.

6. 3 A gyermek és ifjúságvédelmi felelős szerepe A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, illetve maga is kezdeményez ilyeneket. - A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén a segélykérelmeket támogatja, illetve kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója kezdeményezzen megkeresést a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Amennyiben mód van rá maga az iskola, illetve a mellette működő alapítványok is bekapcsolódhatnak a segélyezésbe. - Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. - Ha az intézmény a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.

37

- A tanulókat és szüleiket az osztályfőnök a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Az iskolánk és a kollégium kiemelt figyelmet szentel a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Drogprevenciós munkánkban arra törekszünk, hogy hatékony megelőzést alakítsunk ki a drogok, alkoholfogyatás és a dohányzás területén. Kortárssegítő szolgálatot alakítunk ki. Az énkép az önértékelés erősítése, jó konfliktusmegoldási technikák oktatása, valamint színvonalas szabadidős tevékenység tervezése.

6.4. Az intézményi drog-prevenciós program A drog-prevenció szükségességének helyi okai Iskolánk diákjai az illegális kábítószer használata tekintetében érintettnek nem tekintendők. Sok egyéb forrásból ismerve a magyarországi kábítószer fogyasztási helyzetet, úgy gondoltuk, felkészülteknek kell lennünk a kiszámíthatóan kedvezőtlen változásokra. "Egy kábítószer-felderítő rendőrségi nyomozó lapunknak úgy nyilatkozott: Budapesten szinte alig van olyan középiskola, melynek diákjai ne buktak volna le valamilyen kábítószerrel." A statisztikák olyan mértékben festenek aggasztó képet a narkotikumok használatáról, hogy ezekre a társadalmi jelenségekre egy iskola vezetésének mindenképpen fokozott figyelmet kell fordítani. Veszélyeztetettnek számít iskolánk tanulóifjúsága a drogfogyasztás szempontjából, hiszen az életkor szerinti megoszlás a következő képet mutatja: "A 20 év alatti korcsoportokban az elmúlt évek során ugrásszerűen megnőtt a kábítószer-használat miatt kezelt gyermekek és fiatalok száma. Különösen érintettek a 15-19 éves középiskolás fiúk és lányok, a kezelt betegek száma a fiúknál 10,3-szeresére, a lányoknál 6,4-szeresére nőtt 1995 óta. 2000-ben Kormányprogram készült: Nemzeti stratégia a kábítószer probléma visszaszorítására. A kábítószer-ellenes stratégia koncepcionális tervezetében a prevenció legfontosabb színtereinek számbavételénél a család után a második helyen áll "az iskola", melynek tárgyalásában szerepel a "Drog-prevenció célja", a "Kurrikulum-szerű...", ill. "Nem kurrikulum-szerű programok" javaslatai. A dokumentum hangsúlyozza: "az iskolai drog-prevenció elsődleges prevenció". Az iskolák közötti versenyben - belátható időn belül - döntő tényező lesz az adott intézmény "droghelyzete". A szülők az iskolaválasztásnál egyre jelentősebb mértékben veszik majd figyelembe, hogy "fertőzött -e" a célzott oktatási, nevelési intézmény és ott milyen - elhárító, egészségmegőrző, ártalomcsökkentő - programokat deklarál az intézmény. Dokumentumaiban megjelenik-e, létezik-e olyan helyi értékorientáció, amely drogfogyasztás ellenes alternatívákat kínál és preferál a tanulók életvitelében. Helyzetelemzés  A drogstratégia kialakításához figyelembe kell venni az alábbiakat: Miután Iskolánk diákjai a legtöbb információt a drogokról osztályfőnöki órákon, ill. szakemberektől hallanak, ezt a csatornát kell a legoptimálisabban kihasználni életük egészséges szervezésének alakításához.  A diákok drogokról szerzett tudása legfőképpen nem az intézményi szférából származik, ez felelősséget ró a képző, nevelő intézmény programjára, osztályfőnöki tevékenységére.  Kedvezőnek tekinthető a vizsgálatnak az a megállapítása, hogy a "többség nyitott további információk irányába". Ez azt jelenti, hogy diákjaink körében különböző belső igényeknek teszünk eleget a drog-prevenció megjelenítésével.

38



 

 

"A gyerekek legszívesebben az informális - intim környezetükben vállalják a problémáikról való beszélgetést" - olvasható a válaszokat ősszegző elemzésében. Ez a kommunikációs szintér a "szerelmes partner, valamint a kortárs barátok" köre. Így az iskolának a szülői háztól valamilyen mértékben át kell vállalni az "ilyen" környezet megszervezésének feladatát, annak ellenére, hogy a "hivatalos szféra" nem szívesen látott partner az ideálisnak tekinthető "beszűkült kommunikációs helyzetben". Az iskolának, a drog ügy, mint kényes téma megvitatásához külső segítséget kell igénybe vennie, hogy őszinte és oldott kommunikációs helyzet teremtődjön. A drog-prevenciós programnak, tanácsadásnak, az iskolai - tanórán kívüli programoknak számolnia kell a következő tényezőkkel: "Általában nem jellemző, hogy nagy valószínűséggel prognosztizálnának droghasználati szokásokat. Itt a tanulók egy legális drog kipróbálását vélik leginkább valószínűnek, és a legbiztosabb előrejelzések között alkalmi használat szerepel." A középiskolás diákjaink "leginkább a kábítószerek rendszeres használatát ítélik el, nem pedig egyik vagy másik szert magát, a legális drogok mérsékelt fogyasztását tolerálják..." Befolyással kell legyen az iskolai egészségvédő, deviáns életforma kialakulását megelőző iskolai programjainkra az a tény, ami a legális és illegális drogokhoz való viszonyban a nemek között mutatkozik. "Mindkét drogfajta esetében a fiúk többet megengednek maguknak, mint a lányok."

A drogstratégia A stratégia megvalósításában szerepet vállalók köre:  A kollégiumvezető  Az iskola könyvtárosa  Az iskola egyik hittantanára  Az iskolaorvos  Egy kortárs segítő, aki a diákunk és tanfolyamon is részt vett A drogstratégia célja: A drog-prevenció, mely tágabb értelmezésben az iskolai egészségfejlesztés komplex programját célozza. "A cél az, hogy a fiatalok mit csináljanak (= egészségesen éljenek) miközben annak tudatosítása, hogy mit ne csináljanak ( = ne drogozzanak)”. /idézet Kormányprogramból/ Ennek a célnak a teljesítése egy az iskola egész együttműködését, egységes stratégia fellépését, tervezett programját kell hordozza. Az Iskolai drogpolitika - a drog-prevenciós stratégia tervezett lépései Az egyik első és legfontosabb tennivaló a Tantestület tájékoztatása a drog-prevenciós tevékenységről, a drogstratégia célkitűzéseiről, a "bemeneti" és "kimeneti" vizsgálati eredményeiről. Módszerek: - Tantestületi értekezlet a témával kapcsolatban, előadás, konzultáció. - Évenként egy-egy alkalommal kiscsoportos megbeszélés különböző szinteken (kezdő, - iskolánkba később kerülő kollégák - haladó, stb.) az iskolai droghelyzet és prevenció helyzetéről. Iskolai drogkoordinátor (1 pedagógus) képzése és megbízása: Módszer: Az iskola Gyermekvédelmi felelősének, ill. Diákönkormányzatot segítő pedagógusának, külső intézményben történő továbbképzése.

39

(OM Iskolai drogkoordinátor képzés, akkreditált pedagógus-továbbképzési program, Zánkai Gyermek és Ifjúságvédelmi Centrum KHT.) A Diákönkormányzat tagjaiból drog-prevenciós csoport felállítása: Feladatuk: Drog-prevenciós beszélgetések szervezése, szakemberek meghívása - előadások szervezése figyelőszolgálat felállítása. Módszer: Iskolánkban már működő diákokból álló Etikai Bizottság tagjai drogfigyelő tevékenységet is ellátnak. Állandó információs csatorna jelenléte az intézményben, amelyből a diákok tudhatják, hogy hova forduljanak a droggal kapcsolatos problémáikkal, kérdéseikkel. Módszer: Állandó faliújság az Iskolában, melyen azon szervezetek, ill. nevek szerepelnek, melyekből a tanulóifjúság a jelzett témában tájékozódhat. Drogokkal, drog-prevencióval kapcsolatos médiatár kialakítása az Iskolai könyvtárban, diákok és osztályfőnökök részére Módszer: A témával kapcsolatos ismerethordozók /könyv, videokazetta, CD, + internetes címjegyzék/ öszszegyűjtése, jegyzék készítése, könnyen azonosítható helyen tárolása, elérhetésének biztosítása. Az Iskola osztályfőnöki tantervében - korosztályi szinteknek megfelelően - szerepeljen az egészségnevelés, drog-probléma, az ártalomcsökkentés. Szoros együttműködést valósítunk meg, e témakörben az Iskolapszichológussal és az Iskolaorvossal, Védőnővel. Módszer: Tanévenként 2-3 alkalommal - filmvetítéssel, vita-fórummal, tanári előadással - az osztályfőnöki óra tárgya a legális és nem legális narkotikumok ügye. Az osztályfőnöki órákra igénybe vesszük az Iskolapszichológus, Iskolaorvos, Védőnő segítségét, szakértelmét. Egészség Nap, Drogellenes Nap meghirdetése, szervezése Módszer: Az Iskolai diáknapok keretében külön programok szervezése az egészségfejlesztés érdekében. Programok Az egészségfejlesztés komplex programjának részeként, Iskolánk Pedagógiai Programjának szellemében, igyekszünk olyan értékeket mintává tenni diákjaink előtt, melyek életvezetésüket kedvező irányba befolyásolja. Olyan iskolán kívüli programok sokaságát biztosítjuk, mely a deviancia kialakulásának lehetőségeit csökkenti diákjaink életében. Olyan kisebb - különösen érdeklődési körök alapján szerveződő - közösségek kialakítására törekszünk, melyek az egyének stabil társadalmi és értékrendbeli helyzetét erősítik. pl. természetjáró csoportok, külföldi és hazai vándortáborok, a sítábor, stb. (önköltségesek) Módszer: /A feladat összetettsége miatt itt, csak bizonyos módszereket említünk a fenti cél megvalósítása érdekében./

40

Fórumok Az Iskolai egészségnevelésben, drog-prevencióban külön kiemelkedő szerepet szánunk az itt oktató biológia-kémia szakos tanároknak. Módszer: A tananyag tanításának keretében utaljanak a kábítószerek egészségromboló hatásaira! A drog-prevenciós tevékenységben aktív szerepet kap – megalakulása esetén -a Szülői Munkaközösség, várjuk a tőlük telhető segítséget és tájékoztatjuk Őket az iskolai egészségnevelésről, aktuális droghelyzetről. Az iskola tanári kara és prefektusai, folyamatos megfigyeléssel követi nyomon az Iskola egészségfejlesztését, a tanulók drogokhoz való viszonyát. Önképzéssel, továbbképzéssel figyelmét a kábítószer fogyasztás trendjein tartja. A drogstratégiát ciklikusan újraértékeli és továbbfejleszti.

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, a készségek terén mutatkoznak jelentős különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, a személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásinak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében is. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetése e téren is fontos feladat. Ebben a személyes törődésnek, a beszélgetéseknek van nagy szerepe, amellyel elősegíthetjük, hogy a diák elfogadja önmagát jelenlegi nehézségeivel, mindent megtegyen hiányosságainak felszámolása érdekében, s így megakadályozhatjuk, hogy a lemaradás magatartási és lelki zavarok kialakulását idézze elő. A tanulás képességének elsajátítása, másként a fejlődés vagy kibontakozás lehetőségének megadása minden tanuló számára létszükséglet. Úgy látjuk, hogy ez következik az emberről alkotott képünkből és az iskola küldetéséből.

7. 1 Segítő törekvésünket a következő keretek között valósítjuk meg: A felzárkóztatás összetett, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. E feladatnak fontos részét képezi a kezdő osztályoknál a szintre hozás. A tanulási problémával küszködő, gyengébb képességű tanulóknak szükségük van a tanári támogatásra. Ez a támogatás megnyilvánul az egyéni segítségadásban, a személyre szabott haladás biztosításában. Ehhez a tanárnak feltétlenül személyes kapcsolatot kell kialakítania a tanulókkal, figyelembe véve a személyiségi jogaikat. Szükséges, hogy a tanulók bizalmát elnyerve közösen találjanak megoldást a tanulási problémák leküzdésére. A felzárkóztatás a tanórai kereten belül és azon kívül is fontos teendő. Történhet szaktárgyi korrepetálás keretében, egyénre szabott feladatok készítésével.

41

Tanórán kívüli személyes korrepetálás délutánonként eddig is folyt az iskolában, de esetenként több tanulóval is külön foglalkoztak tanáraik egy-egy hosszabb hiányzás, vagy más természetű lemaradás miatt. A legfontosabb cél a „hogyan tanuljunk meg tanulni” megtanítása.  Év elején szintfelmérés a legfontosabb az egyes tantárgyak vonatkozásában  Az egyes szaktanár felelősége, hogy felmérje és eldöntse a felzárkóztatás szükségességét és lehetőségét és módját;  az osztályfőnök figyelemmel kíséri tanulók iskolai előmenetelét, szükség esetén egyeztet a szaktanárral;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  felzárkóztató tantárgyi foglalkozások szervezése,  fejlesztőpedagógus segítségének igénybevétele;  feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében;  az egyéni foglalkozások;  kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása,  együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló komprehenzív szervezeti formák alkalmazása;  IPR rendszer működtetése,  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata;  a továbbtanulás irányítása, segítése. Az első év tanulmányi követelményeit jó néhány tárgyból behatárolja a felzárkóztatás fáradságos folyamata, amelynek során az egyébként jó eredménnyel érkező diákok egy része kisebbnagyobb kudarcok után eljut arra a szintre, hogy már képességeinek megfelelően tud teljesíteni.

7.2 Az alulteljesítő tanulók felzárkóztatása: A nevelőtestületi intézkedések egyik csoportja a pszichodinamikai beavatkozás. Az alulteljesítést befolyásolják a családbeli ingerek, ezért fontos  a családi háttér feltárása,  a családi interakciós minták feltérképezése,  a családi interakciós minták megértése. Pedagógiai feladat a sikerélmény biztosításán keresztül a személyes hatóerő érzetének növelése. Másik fontos feladat az osztálybeli tanulási környezet megváltoztatása:  csoportok kialakítása,  a taneszközök kiválasztása,  a megfelelő tanárválasztás. Harmadik teendő az alapvető készségek fejlesztése. A középiskolában hangsúlyt kell fektetni az olvasás, írás, számolás terén jelentkező lemaradásra.

7.3 A lassú tanulók felzárkóztatása: Mindenképpen egyénre szabott kell, hogy legyen. A felzárkóztatás érdekében  a tanítási órákat élményeikre, érdeklődésükre alapozva kell szervezni,

42

    

gyakran kell váltogatni a tanítási módszereket (előadás, magyarázat, beszélgetés stb.), kisebb részekre kell bontani a tananyagot, gyakoribb visszakérdezési lehetőséget kell biztosítani, törekedni kell az audiovizuális anyagok használatára, lehetőségeinkhez mérten külön feladatlapokat, gyakorlatokat kell összeállítani, törekedni kell a változatosságra, a sikerélmény biztosítására.

A tanulmányi eredményről rendszeres tájékoztatást adunk a szülőnek. Buktatás csak május eleji írásos értesítéssel és tudomásul vétellel lehetséges. Ha a tanulási nehézségnek családi, szociális vagy életvezetési okai vannak, akkor ezt elsősorban az osztályfőnök kezeli, bevonva szükség esetén az ifjúságvédelmi felelőst.

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítése terén az iskoláknak alapvetően érzékelő és jelző szerepe van, de az iskola maga is sokat tehet azért, hogy a szociális hátrányokkal küzdő tanulókat feltérképezze, megismerje problémáikat, illetve végiggondolja azokat a tevékenységi formákat, amelyek segítségével maga is enyhítheti ezeket a hátrányokat. Az iskola a pedagógusok, az osztályfőnökök közreműködésével sokat javíthat az arra rászoruló tanulók szociális helyzetén. A segítségnyújtás az alapítványi rendszeren keresztül is hatékony lehet. A szociálisan rászoruló tanulóknál lehetőséget biztosítunk tankönyvek ingyenes kölcsönzésére. Hátrányos helyzetű tanulók részére igény szerint plusz foglalkozásokat, korrepetálásokat tartunk. A felzárkóztató kézésben napi hárromszori ingyenes étkezésre van lehetőség. Az ösztöndíjrendszer kidolgozásánál szintén figyelembe vesszük a hátrányos helyzetűeket. A szociális hátrányok megszüntetését az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk:  tehetséggondozó programok szervezése,  felzárkóztató foglalkozások szervezése,  szülők, családok életvezetési gondjainak segítése,  a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, ingyenes kölcsönzés biztosítása,  alkalmi segély, hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz,  motiválás arra, hogy a rászoruló tanuló kollégiumi, tanulószobai vagy étkezési ellátásban részesüljön.  tanszersegély,  ösztöndíjrendszer kidolgozása,  ingyenes étkezés és kollégiumi ellátás,  drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása,  felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon,  tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, esetleg családlátogatáson,  pályaorientációs tevékenység erősítése (osztályfőnöki és szakórákon)  iskolai, alapítványi támogatás. A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

43

   

meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. együtt kell működni szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése A megelőzés célja, hogy  megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a gyermekre ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy meggátolják;  másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése  szoros kapcsolat a helyi nevelési tanácsadóval, gyámhivatallal, gyermekjóléti szolgálattal és családsegítő szolgálattal;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a felzárkóztató órák;  a felzárkóztató foglalkozások;  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  a családlátogatások;  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.  pszichológiai segítség lehetősége A tehetség, a képesség kibontakoztatásának segítése  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a tehetséggondozó foglalkozások;  a iskolai sportkör;  a szakkörök;  versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);  a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a továbbtanulás segítése.  fejlesztőpedagógiai munka A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, az adott helyzetben szükséges Szolgálatokkal (Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal), a gyermekorvossal, a védőnővel és az iskolapsziciológussal.

9. Egészségnevelési program Isten mindannyiunkat boldogságra teremtett és arra hív, hogy teljes életet éljünk, mint teremtményei, akiket kegyelme éltet és vezet. A teljességre törekvő ember életét a test-lélek-szellem egysége, harmóniája hatja át. Mindannyian öröklünk a szüleinktől testi-szellemi-lelki, neurofiziológiai tulajdonságokat, hajlamokat. Ugyanakkor rajtunk múlik, hogy ezekhez a pozitív és negatív értékű örökölt tulajdonságainkhoz, hajlamainkhoz miképpen viszonyulunk illetve hogyan működünk együtt Isten kegyelmével. A cselekvési terv négy fő társadalmi stratégiát körvonalaz. 44

    

Egészségtámogató társadalmi környezet megteremtése. Az egészséges életmód programja. A mindennapi testedzés feladataival összefüggő program Az elkerülhető halálozások csökkentése. Az intézményrendszer fejlesztése.

Az egészségfejlesztés fő célja képessé tenni az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. Az egészséget, mint értéket tűzzék célként maguk elé. A legfontosabb célkitűzések  A tanulók egészségmegtartási ismereteinek elmélyítése.  Az iskola egészségbaráttá tétele.  Az egészségfejlesztés váljék az iskola mindennapos gyakorlatává.  A pedagógusok szemléletformálása, módszerek, ismeretek kibővítése.  Az egészségesebb életmód iránti igény kialakítása.  A magas kockázatú csoportok körében végzett megelőző tevékenység.

9. 1. Alapelve, célja:  Segítse a gyermekeket a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában, bővítse, korszerűsítse a pedagógusok és a tanulók egészségi ismereteit.  Fejlessze az életvezetési képességeket.  Az iskolai egészségnevelési tevékenység tervezett, ütemezett végrehajtása,  Az oktatási-nevelési tevékenység egészséges környezetben való biztosítása, a környezet egészségtámogató jellegének erősítése.  Fejlessze a gyermekek, tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért.  Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására.  Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését.  Valósítsa meg a mindennapi testedzést.  Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.  Az iskola-egészségügyi ellátás tervezett biztosítása,  Az egészségfejlesztésben érdekelt partnerek együttműködésének koordinálása.

9. 2 Az iskolai egészségnevelési programban alkalmazható módszerek:  hagyományos felvilágosító tevékenység: ezek egyfelől az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet – általában elrettentő tartalmú információk bemutatásának eszközével -, másrészt megoldásként kínálják a helyesnek vélt egészségmagatartást. Veszélye, hogy az ismeretek átadásának nem feltétele a hallgatóság aktív bevonása. Tapasztalatok szerint az ismeretek ilyen módon történő átadása önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására, hiszen a háttérben meghúzódó motivációk lényegesen erősebbek lehetnek. Ebbe a csoportba tartoznak az iskolai felvilágosító előadások, a különböző időszaki kiadványok, brosúrák.  rizikócsoportos megközelítés: korai szűrés eredményeként feltárt egészségi (nem fertőző betegség) problémákkal, avagy szociális helyzetük szempontjából veszélyeztetettek felmérése, majd a körükben végzett célzott egészségfejlesztő, betegség megelőző tevékenység. Iskolai szinten ez valósul meg az orvosi vélemény alapján könnyített, vagy gyógytestnevelési foglalkozásokon részt vevő diákok esetében (differenciált testi nevelés).  a társas-érzelmi készségek fejlesztését fokozó beavatkozások: az érzelmi nevelést előtérbe helyező modell a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségeit nevezi meg

45

az egészségkárosító magatartásformák kialakulásának háttereként. Ez a módszer lehetőséget biztosít résztvevői számára a szocializációra, a társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Ilyenek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek a csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok ellenállnak az egészségkárosító magatartásformáknak, nemet mondanak a káros szenvedélyeknek.

9. 3 Feltételek, rendelkezésre álló eszközök: a) tárgyi feltételek: Az iskolai egészségneveléshez szükséges tárgyi feltételek mind műszaki (multimédiás szakterem, projektor, videó lejátszó és TV stb.), mind prevenciós szakanyagok szintjén (szakkönyvek, szemléltető anyagok, videó kazetták és CD-k) megfelelőek. A későbbiekben szükségessé váló anyagok a taneszköz fejlesztés évi beszerzéseivel tervezhetőek. b) órakeret: Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges óra-keretet minden évfolyamon a biológia és az osztályfőnöki időkerete fedi le. c) személyi (humán) feltételek Az egészségnevelési program megvalósításába bevonható, intézményi szinten jelenleg rendelkezésre álló humán erőforrás: - az iskola biológia szakos tanárai - az osztályfőnöki munkaközösség vezetői és tagjai, - mentálhigiénés (lelkigondozói) végzettséggel rendelkező pedagógus Bizonyos témaköröknél az ismeretátadási és prevenciós tevékenység elvégzéséhez szükséges külső szakemberek bevonása is, úgymint ▪ iskolaorvos, ▪ védőnő, ▪ pszichológus, ▪ rendvédelmi szervek munkatársai, ▪ civil szervezetek szakemberei, stb… d) -

módszerek Játékok Közösségépítés Művészetek Programok

9. 4 Az iskolai egészségnevelés területei: Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek/témáknak az iskola pedagógiai rendszerébe be kell épülnie. Ezen témák a következők: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - tanulási technikák, a tanulási környezet kialakítása, - az idővel való gazdálkodás fontossága, - a személyes válsághelyzetek felismerése és megoldási stratégiák ismerete, - az egészséges táplálkozás élelmiszerbiztonság,

46

-

szenvedélybetegségek (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-használat) szexuális felvilágosítás, párkapcsolatok, családtervezés, AIDS prevenció, a betegség és gyógyulást segítő magatartások, elsősegélynyújtás, személyi higiénia, testi-lelki egészség, személyes biztonság, balesetvédelem (iskola, közlekedés), testedzés, mozgás, egészséges testtartás, személyiségfejlődés elősegítése, önismeret, tanulási technikák, egészséges környezet (tanulási környezet, természethez való viszony)

9. 5 Az iskolai egészségnevelés színterei: 

az iskola egészségügyi feladatok ellátását az iskolaorvos és a körzet szerint illetékes védőnő látják el

Az iskolaorvos, körzeti védőnő feladatai: ▪ a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, kötelező szűrővizsgálatok lebonyolítása (általános kötelező szűrővizsgálatok: gerincvizsgálat, szemészet, fogászat, belgyógyászat, tüdőszűrés) ▪ a tanulók elsősegélyben való részesítése ▪ közreműködés a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve ▪ védőnői feladat még az iskolai egészségnevelésben való részvétel. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók ellátásában, problémáik diagnosztizálásában, szakvélemény elkészítésében a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait vesszük igénybe. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a Tanulási Képességet Vizsgáló és a fogyatékosság típusának megfelelő Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jár el, ez utóbbi tanulók ellátására fokozatosan készülünk fel.  tanórai foglalkozások  biológia órák: az egyes szervek, szervrendszerek működéséhez kapcsolódó egészségügyi vonatkozású részek, szexuális felvilágosítás, elsősegélynyújtás, testi higiénia, (egészségtan modul)  osztályfőnöki órák: szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, párkapcsolat, családtervezés, szexuális felvilágosítás,  minden tantárgy vonatkozásában: a tantárgyhoz kapcsolódó balesetvédelmi rendszabályok ismertetése az adott tantárgy első foglalkozásán történik  a tanórák (a tanulók aktivitását növelő, új pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása),  ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: reggeli torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb.,  az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel, példamutató iskolai hatás,  termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő,  a pedagógusok, a dolgozók példamutatása,  iskolai hirdetők „egészség” rovatai,  média, iskolaújság, faliújság (aktuális téma önálló feldolgozása, tablókészítés, gyűjtőmunkák faliújságon történő megjelenítése),  mindennapi / tömbösített testedzés programja, testnevelés óra (legalább heti 2 órarendi óra), 0,5 óra tömbösített formában kötelező úszás.

47

 tanórán kívüli foglalkozások ▪ ismeretterjesztő előadások, kiállítások, ▪ a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek ▪ szabadidős foglalkozások, nyári táborok, ▪ kirándulások, túrák, (rendszeresen, egészséges környezetben) ▪ egészségnevelési akciók (évente kétszer tájékozódási futás verseny)  tájékoztató fórumok ▪ szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató (szülők felkészítése), ▪ szakmai tanácskozások, tréningek (tanárok felkészítése); ezek helyszíne lehet más intézmény, ▪ kortárs segítők képzése (tanulók felkészítése); színtere lehet az iskola vagy más képző intézmény.

9. 6 Az egészségneveléssel kapcsolatban megfogalmazott rövid távú céljaink: 

   

az egészségnevelési programunk feladatainak ellátására az egészségfejlesztésben képzett, többlet szakértelemmel rendelkező kollégát (= egészségnevelő) kell megbízni. Feladatai: az intézményi egészségnevelési feladatok koordinálása, irányítása, partnerkapcsolatok biztosítása, osztályfőnöki munka segítése (egyes témakörök feldolgozásában), külső szakemberek előadásainak szervezése, pályázatok készítése. az egészségnevelésben szerepet vállaló kollégák szakirányú továbbképzésének biztosítása minden tanulónk a 10. évfolyam végéig kapjon korszerű felvilágosító ismereteket a szexualitás és a szenvedélybetegségek témakörében, a „kényes” témáknál (pl. kábítószerhasználat) külső szakemberek bevonásával minden olyan prevenciós tevékenység támogatása, amely tanulóink egészségét szolgálja – az életkori sajátosságok figyelembe vételével egészségnevelési verseny szervezése

9. 7 Középtávú céljaink:  

a személyi feltételek folyamatos fejlesztésével egészségfejlesztő team létrehozása (tagjai: az intézményvezetés egy tagja, egészségfejlesztésért felelős pedagógus, biológia szaktanárok, osztályfőnöki munkaközösség vezetője) az iskolai egészségfejlesztési program teljes körű kiépítése a minőségfejlesztésben ismert PDCA ciklus ismérvei alapján. Intézményi helyzetfelmérés alapján (módszere: SWOT, kérdőív) a legfontosabb célok kiválasztása, majd ezek lebontása intézkedési (=cselekvési) tervvé. A program megvalósítását folyamatos ellenőrzés és önértékelés kíséri, ami alapján a terv módosítható.

Az iskolai egészségnevelési program Pedagógiai Programba való bekerülésének jogszabályi háttere: a 2003. évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 48. § (3) bekezdése.

9. 8 Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: Belső résztvevők: pedagógusok (szaktanárok és diákotthoni nevelők), hitoktatók, osztályfőnökök, iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus.

48

Külső partnerek: Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, Sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők.

9. 9 Mindennapi testmozgás, testedzés A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52 § (9-10), valamint az 53.§ (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI. 17.) Korm. rendelet keretei között. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a tanulók egészséges testi-lelki elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. A mindennapi sportmozgást iskolánkban a testnevelési órát nem tartalmazó napokon szervezett sportköri foglalkozások felkínálásával biztosítjuk, azzal a megkötéssel, hogy valamennyi tanulónak a pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerint részt kell vennie valamelyiken. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:  minden tanuló minden héten vegyen részt a testmozgás-programban;  minden testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése;  minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző-torna [243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelvei és céljai];  a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire;  minden testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is;  a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban;  a testmozgás-program mind életmód-sportokat, mind életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében);  a testmozgás-program játékokat is tartalmaz. Könnyített testnevelés: A könnyített testnevelésre szoruló diákok tanítását a hagyományos testnevelőórán differenciált foglalkozással valósítjuk meg, külön program alapján. A testnevelés óra alóli teljes felmentést kerüljük. Iskolai sportkör: A tanórán kívüli testedzési, sportolási, egészség-megőrzési tevékenység az iskolai sportkör keretében valósul meg. Az iskola sportköre bekapcsolódik – lehetősége szerint – a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába.

49

A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a KIDS-versenyekbe, a különféle iskolai kupa-küzdelmekbe. Szervezett úszásoktatásban vesznek részt a belépő 7. és 9. osztályok. A testnevelés órák keretében – tömbösített formában -szervezett úszásban vesznek részt diákjaink. A mindennapi testedzés feltételeinek biztosítására az iskola vezetősége egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva (kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, röplabda, tenisz, atlétika) biztosítja a tanulók szervezett sportolási részvételét. Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében Diáksport Egyesület működtetése által, táborokat szervez, sportversenyeket bonyolít le. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti. Az iskolánkban a tanuló diákok a következő mozgásos tevékenységek közül választhatnak: kézilabda, kosárlabda, röplabda, úszás,labdarúgás, asztalitenisz, tömegsport.

10. Környezeti nevelési program Az iskolai környezeti nevelési program Pedagógiai Programba való bekerülésének jogszabályi háttere a 2003. évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 48. § (3) bekezdése. A törvényből a program készítésénél figyelembe vett további szabályozók: 45. § (5), és a 114. § (4) bekezdése.

10. 1 Helyzetkép, adottságok Belső: az iskola Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából az iskola székhelyén Az iskola Győr történelmi belvárosában a barokk Széchenyi téren helyezkedik el. Az iskola saját sportteleppel rendelkezik a pinnyédi városrészben, ahol füves (60 m x 25 m) és bitumenes pálya (32 m x 17 m) áll rendelkezésre, valamint 12 négyszemélyes kenu használható vízitúrákra és vízi sportokra. Az iskolaépületben konditerem ad lehetőséget, tornatermünk sportolásra alkalmas. Kulturális programokhoz, lelkigyakorlatokhoz, szentmisékhez a templomot használjuk. Az iskola területén helyezkedik el a kollégium. Az intézmény saját konyhával és egyszerre 128 fő befogadására alkalmas önkiszolgáló étteremmel rendelkezik. Az épület az építészeti szabványoknak és az egészségügyi előírásoknak megfelel. A felújításokat folyamatosan végzik, baleseti veszélyek nincsenek. A szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Az iskola sajnos sportolási célra nem alkalmas, mert kicsi. Példamutató környezet: - tantermek, kollégiumi folyosók növényekkel való ellátása, - anyag és energiatakarékos, környezetbarát intézményműködtetés, - a pedagógusok, a dolgozók példamutatása, - kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése, - iskolai, kollégiumi hirdetőtáblák „zöld” rovatai. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységek  Múzeumlátogatások, kirándulások, osztálykirándulások szervezése

50



sporttelepi (zöldövezet) munka tudatos és ismereteket közlő alkalmai, madarak megfigyelése, odúk elhelyezése, projektek

Külső: település és a régió, helyi értékek  Az iskolára fontos szerep hárul a környezetében található értékek megismertetésében, bemutatásában.  Fontosnak tartjuk a székhely szerint Győr-Moson-Sopron megye történetének, természeti szépségeinek és néprajzi értékeinek bemutatását, aminek megvalósulása tanórai kereteken belül, illetve azon kívül (szakkör, kirándulás) egyaránt történhet.  Az országos beiskolázású intézményként, a többi „bencés” iskolával széles együttműködés érdekében ajánlatosnak tartjuk egymás lakókörnyezetének és az egyes régióknak a megismerését.  Kívánatosnak tartjuk, hogy minden tanulónk az itt töltött évek alatt legalább egy alkalommal megismerje valamely környező ország magyarlakta területét. Erőforrások: Humán erőforrás A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Pedagógusok: kidolgozzák és a tantárgyakba építve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, különösen a természettudományos tantárgyakban van sok lehetőség. E mellett az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példát mutasson a tanulók számára. Osztályfőnöki munkaközösség: az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozása történik meg osztályközösségi szinten. Itt lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére. A közvetlen környezet (osztályterem) szépítése, dekorálása is osztályközösség szintjén realizálódik. Adminisztratív és technikai dolgozók: támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (adminisztráció, pénzügyi és pályázati elszámolások), ezen kívül biztosítják a programok tárgyi feltételeit. Diákok: a diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Fontos feladatunk, hogy kialakítsuk a tanulókban a környezet tisztaságára való igényt, ezért bevonjuk őket környezetük szépítésébe, tisztán tartásába (tavaszi nagytakarítás, ügyeleti rendszer). Szülők: az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők is megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetíteni kíván. Másrészről fontos a szülők szerepe abban, hogy az egyes környezeti nevelési programok (pl. osztálykirándulások) anyagi fedezetét a családok maguk biztosítják. Külső résztvevők: szakemberek - környezetvédők, erdészek, meteorológusok, művészek. Külső intézményekkel, civil és egyházi szervezetekkel sokoldalú kapcsolatok építhetők ki. A különböző intézmények (múzeumok, kiállítóhelyek, NP stb.) meglátogatása, szakmai előadások

51

szervezése színesebbé, tartalmasabbá teszi a környezeti nevelést. Pályázati kiírásokkal, szakmai anyagok küldésével is több intézmény és szervezet segíti munkánkat. Technikai felszereltség, taneszközök Az iskola technikai felszereltsége a környezeti nevelés célrendszerének megfelelő. Rendelkezésre álló tárgyi erőforrásaink:  könyvtár környezet/természetvédelmi tárgyú könyvekkel, folyóiratokkal (Élet és Tudomány)  számítógépterem a tanulók számára is elérhető Internet hozzáféréssel  modern ismerethordozók (videók, multimédiás anyagok)  audiovizuális eszközök (multimédiás terem, projektor, írás és diavetítő stb.)  csoportmunkához megfelelő számú Állatismeret és Kis növényhatározó

10. 2 Jövőkép – alapelvek és célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósulását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek: ● elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT) ● kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé, ● érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt, ● bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, ● képessé tenni a tanulókat arra, hogy személyes tapasztalataik alapján együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Pedagógiai célok:  az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése  rendszerszemléletre nevelés  fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése  a környezetetika hatékony fejlesztése  érzelmi és értelmi környezeti nevelés  tapasztalatokon alapuló, kreatív környezeti nevelés  tolerancia és segítő életmód kialakítása  a környezettudatos magatartás és életvitel kialakításának segítése  az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése  az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése  az egészséges életmód igényének kialakítása, az ehhez szükséges technikák és módszerek elsajátítása

52

   

a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése a problémamegoldó gondolkodás, döntőképesség fejlesztése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikációs kultúra fejlesztése

10. 3 Konkrét célok és feladatok: Rövid távú célok A már megvalósult, illetve folyamatosan végzett tevékenységek mellett a következő területeken kívánunk új, rövid távú célokat megfogalmazni a környezeti nevelési program megvalósulásának érdekében. -a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre, a hétköznapi környezeti problémák megjelenítésére -a tanulók bevonása a környezetvédelemmel kapcsolatos témák feldolgozásába (kiselőadás) -a kétszintű érettségi vizsga környezetvédelmi vonatkozású témáira, kérdéseire való felkészítés -osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában -multimédiás módszerek alkalmazása a szakórákon -az intézmény technikai, tárgyi felszereltségének javítása: szakkönyvek, folyóiratok, videóanyag és CD-k beszerzése -interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet) -tanórán kívüli előadások, élménybeszámolók szervezése -pedagógus továbbképzés támogatása a környezeti nevelés ismeretanyagának illetve módszertanának elsajátítására, bemutatására -az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése: szelektív hulladékgyűjtés, a pedagógusok és alkalmazottak személyes példamutatása, tanulók bevonása a dekoráció készítésébe, a tantermek, folyosók, udvar tisztaságának következetes védelme. Kiemelt feladat a vizesblokkok tisztaságának, alapvető higiéniás feltételeinek biztosítása. Hosszú távú cél - természettudomány tantárgy bevezetése

10. 4 Tanulásszervezési és tartalmi keretek a) Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, - ismerjenek meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket), - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását, - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre, - erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük,

53

-

tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére, törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt.

A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség, - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával. Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, - legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül, - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben, - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön, - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, - legyenek képesek reális becslésekre, - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

54

A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Fizika, természetismeret A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, - ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá, - ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat. Kémia, természetismeret A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, - ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére, - ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától, - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Földrajz, természetismeret A tanulók - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, - értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket, - értsék meg, hogy a társadalom a földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, - ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, - ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. A tanulókban - a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény, - alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére,

55

-

fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség.

Biológia, természetismeret A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, - legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően, - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód - alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség. Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók - legyenek képesek az interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, - legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, - ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket, - használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, - ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait.

10. 5 Tanórán kívüli programok 

      

A nem hagyományos tanórai formák között elsőként az osztálykirándulásokat, tanulmányi kirándulásokat kell megemlítenünk. A közoktatásról szóló törvény 114. § (4) bekezdése szerint a „mindenki számára előírt … foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelésioktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni.” (Mivel költségvetésünkben az osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások megvalósítására nincs elkülönített forrás, az ezeken való részvétel nem lehet kötelező!) környezet- és természetvédelmi versenyekre való felkészülés pályázatokon, különféle akciókon való részvétel természetjáró szakkör működtetésének lehetősége a jeles napok megünneplése kiállításokon, plakátokon, akciókban, előadássorozatok szervezésével a Föld napjának megtartása, nemzetközi GLOBE-programban való részvétel, látogatás múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba (Hanság, Fertő-tó)

56

Módszerek A környezeti nevelésben felhasználható módszerek tárháza igen széles, ami abból is adódik, hogy nagy a szerepe a tanórán kívüli tevékenységeknek. A tanórákon használt hagyományos tanítási módszereken – frontális munka, előadás, csoportmunka, kiselőadás – kívül nagyon fontos az élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. A környezeti nevelésben használható módszerek: Játékok - szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő - kombinációs - ráhangolást segítő - kapcsolatteremtést segítő Modellezés - hatásvizsgálatok - rendszermodellezés - prognosztikus, előrejelző Riport módszer - kérdőíves felmérés - direkt riportok Projekt módszer - analízis – akció projektek (savas eső mérése) - Globe, Terepgyakorlati módszerek - terepgyakorlatok, térképkészítés - egyszerű megfigyelések - célzott megfigyelések, mérések - táborok, ”iskolazöldítés” Aktív, kreatív munka - természetvédelmi és fenntartási munkák - madárvédelmi feladatok, - rekonstrukciós munkák - szelektív hulladékgyűjtés - rend- és tisztasági verseny - pályázatok, versenyek, - kiállítás rendezése, - újság készítése, - kutatómunka Közösségépítés - csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Művészi kifejezés - műalkotások, rajz, film, fotó, zene - népművészet

57

- színdarab, vers, próza - esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése - a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén Kommunikáció Az iskolán belüli és iskolán kívüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. Részben azért, mert az információhiány is gyakran oka a környezetkárosító tevékenységnek, de még ennél is fontosabb, hogy a környezeti nevelési programot tervezni és megvalósítani is csak közösen, a pedagógusok/nempedagógus dolgozók/ tanulók szoros együttműködésével lehet. A lehetőségeket kihasználva a szülőket is be kell vonni, érdekeltté kell tenni az iskolai célok elérése érdekében, hiszen az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden iskolahasználó közös érdeke. Fontos, hogy tanulóink nyitottak legyenek a környezeti problémákat feldolgozó rádió- és televíziós hírekre, olvassanak ilyen témájú cikkeket napilapokban és tudományos folyóiratokban. Legalább ilyen fontos, hogy a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudjanak eligazodni, az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelentől.

11. Fogyasztóvédelmi program Az egészségneveléssel és környezeti neveléssel szorosan összefügg a tanulók számára a fogyasztóvédelem oktatása. A környezeti problémáink és egészségünk problémái túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind fogyasztásunk ön- vagy vállalati profitcélú volta, mennyisége, összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. Olyan szemléletet kell diákjainkban kialakítani, mely a környezet szempontját is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekszenek. Az Európai Unióban egyik sarkalatos problémakör a fogyasztóvédelem, a termékbiztonság, a termékfelelősség kérdése, a környezetvédelmi problémák, az élelmiszerbiztonság kérdésköre, a kereskedelmi egyezmények és a vásárlási reklamációk ügyintézésének eljárásai. Hangsúlyt fektetünk a helyes értékrend alakítására, a minőség, a biztonság, a gazdaságosság szem előtt tartására. Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét. Törekszünk a reklámokkal szembeni kritikus gondolkodás készségének kifejlesztésére. Az ilyen típusú tudás megszerzésére lehetőség nyílik több tantárgy oktatása és az osztályfőnöki órák keretén belül, valamint a hagyományostól eltérő tudásszervezési formák alkalmazásával – pl. interjú, felmérés, médiaelemzés, ötletbörze, szituációs játék stb. Fontos, hogy a tanulók e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus problémákon keresztül. A tudatos fogyasztóvá nevelés a szülőkkel, a családdal való együttműködéssel válhat igazán eredményessé. Jogi háttér:  Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelve  Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény A fogyasztóvédelmi oktatás célja:  a fogyasztói kultúra fejlesztése  a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása  a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, alkalmazása a mindennapi életben

58

Cél elérése érdekében feladataink:  fogyasztási javak és szolgáltatások megismertetése  viselkedési kultúra kialakítása a piaci viszonyok között  fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítása  piac, marketing, reklám szerepének megismertetése  minőség és biztonság szerepének megismertetése a fogyasztás során  tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása (marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, fogyasztói szükségletek mérlegelése)  helyes értékrend kialakítása Résztvevők köre: Család, az otthon környezete  A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek Iskola környezete  Minden pedagógus személyes példájával segíti a helyes fogyasztói magatartás kialakítását. Külvilág környezete  A külvilág, a fogyasztói társadalom hatásait nagyon nehéz ellensúlyozni, hisz ez a világ „ellenünkre” dolgozik. Fontos megtanítani diákjainknak a helyes döntési és választási technika kialakítását. Elengedhetetlen a szoros együttműködés a szülők és az iskola között, az iskola segíthet abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait, és javítsák azt. Az oktatás színterei  Tanórai kereteken belül, egyes tantárgyakhoz kapcsolva -technika: áruismeret, gyártástechnológia -matematika: banki, üzemanyag számítások -természetismeret -fizika: mérés, mérőeszközök (villany, gáz, mérőórák) -földrajz: eltérő gazdasági struktúrák megismertetése -magyar: a reklám, feliratok, kommunikáció, szituációs játékok -biológia: egészséges táplálkozás -kémia: mindennapok kémiája, élelmiszerbiztonság -informatika: internetes fogyasztói veszélyek -történelem: fogyasztóvédelem története, kialakulása  Tanórán kívüli tevékenységek -vetélkedők, versenyek, piaci séták, bankok látogatása Módszerek: ◦ interjúk (házi feladat formájában) ◦ riportkészítés ◦ adatgyűjtés, feldolgozómunka ◦ szituációs játékok ◦ érveléstechnikai gyakorlatok

59

12. A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program „A bűncselekményeket jobb megelőzni; mint büntetni” Beccaria, 1764 Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a diákok, családi és/vagy iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. Feladatunk a tanulók által adott jelzések felismerése, a viselkedési zavarok helyes értelmezése. A deviáns viselkedést magába foglaló csoportosítás szerint a személyiség a következő kategóriákba sorolható:  AGRESSZIVÍTÁS: pl. erőszakosság, szemtelenkedés, ellenségeskedés, verekedés, szembenállás társakkal, tanárokkal;  REGRESSZIVÍTÁS: pl. félénkség, szorongás, társas kapcsolatok hiánya;  INSTABILITÁS: pl. a hangulat labilitása, közöny, csapongó érdeklődés, gyakori és felületes kapcsolatteremtés;  APÁTIA: pl. érzelmi tompaság, érdeklődésnélküliség, passzivitás;  ANTISZOCIÁLIS MAGATARTÁS: pl. lopás, csalás;  PATOLÓGIÁS TÜNETEK: pl. öngyilkosság, depresszió;  ISKOLAI PROBLÉMÁK: pl. az iskolai felszerelés rongálása, gyenge tanulmányi eredmény. Célunk: A jog és erkölcs fogalmi területeinek tisztázása; A bűn elkövetésével kapcsolatos érzelmek számbavétele; A bűnmegelőzés módszereinek tudatosítása, alkotó gondozásra, cselekvésre késztetés; A bűn és a bűnözés erkölcstani vonatkozása.

12. 1. A bűnmegelőzés módszerei: 

Direkt: - felvilágosítás, - a közösség figyelmeztetése, tájékoztatása, - büntetés „törvénykezés”.

2. Alternatív:  az egyén felvértezése (készségfejlesztés: céltudat, individuáció, kitartás, az akarat edzése. Hogyan mondj nemet?);  egyéni és közösségi választási lehetőségek kínálata;  vita, egyeztetés, jelenségek vizsgálata, játék, esetfeldolgozás. 3. Indirekt:  a közösség probléma érzékennyé tétele;  pozitív példa, mintakövetésre késztetés;  megelőzésre nevelés;  érdeklődés elterelése büntetésen kívüli módszerekkel.

12. 2. Stratégia a viselkedési problémák megoldásához: -

büntető jellegű, szankciókkal befolyásoló próbálkozások; 60

-

kompenzatórikus jellegű, amely a jóvátételre épít, a „büntetés” formája az okozott kár, sérülés helyrehozása; terápiás megoldás, amely gyógyító jellegű; a békéltető, konfliktusmegoldó stratégia, amely pl. a tanár – tanuló között kialakult helyzetet úgy fogja fel, mint egy konfliktust és a megegyezés létrehozására törekszik.

13. Áldozattá válás elkerülésének ismeretei Rendőrségi jelentések szerint a fiatalkorú bűnözők számának növekedése a közösséghez tartozás, az emberi kapcsolatok hiányának következménye. Egyre több fiatal van, akit az egyéni élvezetek is az anyagi javak megszerzésének rabjai, s akiknek nincsenek valódi racionális vagy erkölcsi alapjaik, melyeken döntéseik nyugodhatnának. A tanulók egy része elidegenedik családjától, bizonytalanok és boldogtalanok. Amikor a gyerekeknek nincs biztos értékrendszerük, vagy amikor az értékek ellentmondásban vannak a családi értékekkel, gyakran az egész társadalom fizeti meg az árát. Iskolánkban is előfordulhatnak kedvetlenséggel, tanulási problémákkal küzdő tanulók. Néhányan felelőtlenül dohányozhatnak, ihatnak, drogozhatnak, élhetnek szexuális életet. Dr. David Elkin gyermekpszichológus írja: „Egyre több gyereknél tapasztalunk stresszre utaló jeleket, fejfájást, gyomorpanaszokat, tanulási kudarcokat. Ahogy idősödnek sokan úgy érzik, hogy kimaradt valami fontos az életükből. Úgy érzik, hogy erőszakot vettek rajtuk. Az a félelem, hogy ha úgy érzik, hogy nem törődnek velük, akkor képtelenek lesznek valaha is önmagukon kívül másról gondoskodni. Rengeteg érzelmileg a környezetéhez alkalmazkodni képtelen gyerek nő így fel.” Ebben az értékzavarban áldozatokká válhatnak tanulóink. Intézményünk az alábbi feladatokat tűzte ki célul az áldozattá válás elkerülése érdekében:  Ösztönözzük és támogatjuk azokat a tudatos magatartásformákat, amelyek a helyes egészség-magatartásformákat létrejöttét és fejlesztését szolgálják.  Hozzá kívánunk járulni annak a feltételrendszernek a megteremtéséhez, amely a teljes – testi-lelki – embert egész életvitelében az egészség választására ösztönzi.  Emberismeret, önismeret, társadalomismeret.  Az önsegítésre képessé tenni. Az ifjúságsegítésben látjuk a legfontosabb feladatunkat. Feladatkörünkbe tartozik még: - Felvilágosítás, mentálhigiénés tevékenység; - Problémafeltáró tevékenység; - Szemléletformálás tanulságos esetekkel; - Az erkölcsös emberré válás személyiség-lélektani feltételeit megteremteni: Önismeretre nevelés

- személyiségünk megismerése önmagunk elemzésén keresztül - önmagunk megismerése mások segítségével Önfejlesztés - Önbizalom

61

- Akarat nevelése Önkontroll, önuralom, önfegyelem, állhatatosság, kitartás Önuralom: -érzelmeink, -indulataink, - testünk feletti uralmat jelenti. - A szükséglet-kielégítés késleltetésének megtanítása, gyakoroltatása. Önfegyelem: a fegyelem ne külső késztetés eredménye legyen, hanem az ember saját akarata fejeződjön ki benne, hogy kellemesnek érezze azt, ezáltal rászokik a helyes viselkedésfajtákra. Állhatatosság, kitartás: rendszeres erőkifejtést kívánó feladatvégzés. Képessé tenni arra, hogy a kudarcok után valamit újra kezdjünk. Segítségnyújtás szenvedélybetegeknek, áldozatoknak: Civil szervezetekkel: Névtelen Alkoholisták; Kék-Pont; Családi Erőszak Áldozataiért stb. Fejlesztő programok, tréningek

14. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek A konfliktus mindennapjaink és kapcsolataink velejárója. A diákok naponta kerülnek konfliktusba magukkal, osztálytársaikkal, családjukkal és a társadalommal. Iskolánkban leggyakoribb lehet a tanár-diák konfliktus, de előfordul a tanár-tanár /igazgató/ közötti, egyes tanuló és az osztály, a tanár és az osztály, továbbá tanulócsoportok – osztályon belül és az osztályok – között adódó konfliktus. Mi is a konfliktus? Szükségletek, igények, szándékok, vélemények, értékek ütközése. Míg a legtöbb ember a konfliktust negatív és pusztító erőnek tekinti, ez lehetőséget nyújthat fejlődésre és tanulásra is. „Megoldási stratégiánk” függ: - személyiség jellemzőinktől; - a konfliktus tartalmától; - a konfliktusban érintettektől; - és egyéb körülményektől. Intézményünkben a következő megoldásmódok írhatók le: (Gordon; Horváth-Szabó K. 1994; Szekszárdi Ferencné nyomán)      

TEKINTÉLYELVŰ (autoriter): → „győztes–vesztes” helyzet AZ ALKALMAZKODÓ : kizárólag diákközpontú megoldás. AZ ELKERÜLŐ, SZITUÁCIÓBÓL KIMENEKÜLŐ: ez a megoldási mód a „szőnyeg alá” sepri a problémát. Ez a jeladás állapota. KOMPROMISSZUMOS: mely során mindkét fél enged valamennyit eredeti elképzeléséből. A KOOPERATÍV KONSTRUKTÍV: mely során a konfliktusba került személyek szükségleteinek, törekvéseinek kielégítése a cél. KOOPERATÍV KONSTRUKTÍV: ezúton érhető csak el a konfliktusok erőszakmentes kezelése. 62

Feladatunk: a kooperatív konfliktus megoldáshoz az alábbi feltételek biztosítása:  Nyílt kommunikáció a felek között, melynek alapja a bizalom és az elfogadás;  Készség a másik meghallgatására, megértésére;  Nyitottság, empátia;  Mások megbecsülése;  Önérvényesítés (a saját vágyak kielégítése anélkül, hogy a másik félnek ártanánk);  Legalább az egyik fél érdekeltsége a folyamat tudatos vezérlésére;  Készség az együttműködésre. Amennyiben elsajátítanak bizonyos konfliktuskezelési készségeket, a tanulók képesek lesznek szociális helyzeteket elemezni, rengeteg viselkedéslehetőség közül választani, és felelősségét vállalni saját cselekedeteikért. A konfliktus konstruktív kezelésének képessége nem csak a tanulók egyéni mentális egészségéhez járul hozzá, hanem pozitívan befolyásolja az iskola és a társadalom egészét is. Miért fontos a konfliktuskezelés oktatása? Indoklás: mert a tanulók képesek lesznek:  Kritikusan elemezni attitűdjeiket és a különböző kérdésekről alkotott nézeteiket;  Konfliktuskezelő készségeket kialakítani, megérteni a kommunikáció fontosságát;  Elsajátítani a konfliktusok feloldásához szükséges kommunikációs készségeket. A konfliktus kreatív megoldásának menete:  a probléma tudatosítása, tisztázása →  okok feltárása →  konfliktuspartnerek és más közvetlenül érintettek szempontjainak feltárása →  megoldási lehetőségek gyűjtése →  a következmények mérlegelése →  a megfelelő megoldási mód kiválasztása →  meghatározott idő elteltével a hatékonyság vizsgálata.

15. Közlekedésre nevelés Gondot fordítunk a tanulók helyes közlekedésére, és az elvárható magatartásra. Ezen belül érintjük az egyes közlekedési módokon belül követendő közlekedési elvárásokat, amelyeket permanensen tudatosítani kell a tanulókban. (pl. osztf. órák) A közlekedésben való részvétel történhet: Gyalogosan - egyénileg vagy csoportosan Tömegközlekedési járművel Saját járművel A gyalogos közlekedés szabályai Vannak olyan önálló utak, amelyek teljes szélességben a gyalogosoké, ilyen a „Gyalogút” és a „Gyalogos övezet”. Vannak olyan utak, ahol egyáltalán nem közlekedhet gyalogos, ilyen az autópálya és az autóút. Ahol nem áll rendelkezésre semmilyen gyalogos közlekedésre alkalmas járda, útpadka, leállósáv, akkor az úttest szélén kell haladni egymás mögött sorban.

63

Lakott területen kívül a forgalommal szemben (menetirány szerint, baloldalon) gyalogoljunk és lehetőleg így közlekedjünk lakott területen belül is. Ahol nincs „Gyalogos alul vagy felüljáró” vagy jelzőlámpás forgalomirányítás, de van a közelben kijelölt gyalogos átkelő, akkor ott kell átkelni, meggyőződve az áthaladás veszélytelenségéről. A gyalogosnak az úttestre váratlanul nem szabad lelépni. Ahol nincs kijelölt gyalogátkelő ott a legrövidebb áthaladást biztosító irányban lehet átkelni. A gyalogosnak elsőbbsége van az arra az útra bekanyarodó járművel szemben, amelyen áthalad. Csoportosan zárt alakzatban az úttesten, annak menetirány szerinti jobb szélén lehet közlekedni. Tömegközlekedési járművön csak érvényes menetjeggyel illetve bérlettel lehet közlekedni. többi utassal szemben kultúrált és udvarias magatartást kell tanúsítani.

A

Saját járművel csak olyan személy közlekedhet, aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik. A forgalomban kultúráltan, udvariasan a közlekedési szabályokat betartva, defenzív hozzáállással kell járművet vezetni. A helyes közlekedés szabályait permanensen tudatosítani kell a tanulókban.

16. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Kiemelt feladatunk a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indokolási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra részét képezik. Az iskolánknak az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására kell nevelnie a tanulókat, figyelembe véve az információt befogadó egyén személyiségét és a lelki egészség védelmének elősegítését. Olyan fiatalokat kell kibocsátanunk, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe és ezzel együtt felértékelődött az információ-szerzés képessége. Az egyén érdeke az, hogy időben hozzájusson a munkájához és életvitelének alakításához szükséges információkhoz, és képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, feldolgozási, -adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével – a szavak és a szövegszerkesztés mellett – üzeneteink kifejezésére a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. Megváltozik a pedagógus szerepe; az ismeretátadó és az ismereteket számon kérő pedagógusból, az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készítenünk a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola, mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan lehetővé tesszük az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és a tanórákon kívül is abban a teremben, melyben a számítógépek elhelyezésre kerültek. A többi műveltségi terület és tantárgy számára is természetesen biztosítjuk a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is.

64

A könyvtárhasználati nevelés és oktatás: Felkészítjük tanulóinkat az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek használatára, az információk elérésére, kritikus szelekciójára és feldolgozására; Tudatosítjuk a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítását és fejlesztését a könyvtári információs rendszer, a könyvtár “forrásközpont”-ként történő használatával; A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikákat és módszereket kifejlesztjük a tanulókban; Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartást alakítunk ki; Fontosnak tartjuk a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítését a tanulók tantárgyi képzésébe, a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és – feldolgozásba is; A forrásfelhasználás etikai szabályait elsajátíttatjuk - a normakövetés követelményének elfogadtatása mellett.

17. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (a PP 1. számú mellékletében) A jegyzékben szereplő mennyiségi mutató a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében szereplő eszköz és felszerelés jegyzékben feltüntetett mennyiségnek felel meg, a leltár szerinti mutató a 2010. szeptember 1-jei állapotot mutatja.

65

18. A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei 18. 1. Iskolahasználók az iskolai közéletben A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az intézményi nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. A szülők egyrészről mint a „szolgáltatás” megrendelői határozott elvárásokkal fordulnak az iskola (pedagógusok) felé, másrészről partnerkapcsolatot kell kialakítaniuk gyermekük pedagógusaival, hogy a nevelőmunkában igazi társakként dolgozhassanak. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. A szülőknek a pedagógusokhoz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a gyermek legjobb ismerője, az érte egész életén át felelősséggel tartozó személy, és mint ilyen, joga van (sőt, kötelessége) gyermeke mellett kiállni, benne bízni, érte szót emelni. A szülőknek tudniuk kell, hogy az iskolaválasztással a szülő a pedagógust nevelőtársává fogadta. Ennek minden konzekvenciáját, felelősségét viselnie kell; pontosan tudnia kell, hogy ez mire kötelezi és mit tesz lehetővé számára. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. 19. 1. 1 A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái A szülő jogait és kötelességeit a Közokt. tv. 13-14. §-a tartalmazza. A szülők képviseletének és az iskolával való kapcsolattartásnak a szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítés az iskolai adminisztráció hatáskörébe tartozik. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szükséges szülői nyilatkozatok megszerzése, az osztályfőnök feladata. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. Az osztályfőnöknek nem áll jogában a szaktanárok helyett véleményt mondani. a) A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működhet, amennyiben a szülők kezdeményezik ilyen érdekképviseleti szerv létrehozását. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségéből áll. Az osztályok SZMK elnökei és tagjai választják az iskolai szülői szervezetének vezetőit: elnököt és a tisztségviselőket.

66

A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei: - Elkészíti saját szabályzatait (SZMSZ, Munkaterv, Költségvetés. - Szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának. - Aktivizálja a szülőket a nevelő- és oktatómunka és a diákélet támogatása érdekében. - Aktívan részt vesz az iskolai, kollégiumi rendezvényeken. - Ötleteket nyújt az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz. - Őszinte véleményt nyilvánít. - Érdeklődő, segítő hozzáállást, együttműködő magatartást tanúsít. - A nevelési problémák megbeszélésénél őszinte, a közös megoldásra való törekvést támogatja. - Segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát. - Részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben. - Segíti az iskola, a képzésben részt vevő vállalatok, a társadalmi szervezetek, egyesületek között a kapcsolat kiépítését és működtetését. - Lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában szponzori segítségnyújtást biztosít. A szülő az iskola életével kapcsolatos kérdésekben véleményezési joggal bír a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 30/A. §-a értelmében. Az iskola vezetősége és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot az SZMK elnöke, illetve a szülői munkaközösség összekötő tanára látja el. Az igazgató és az iskolai SZMK képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról. Intézményünkben jelenleg a szülői érdekképviseletet a szülők képviselője látja el. A szülő, mint megrendelő és a pedagógiai folyamat segítője Fontos, hogy a szülő megfelelő mennyiségű és pontos információt szerezzen az intézmény munkájáról. A megfelelő iskola és szakmaválasztást (pályaorientáció) segítik az iskolát bemutató szórólapok, tájékoztató füzetek, és más kiadók által megjelentetett pályaválasztási kiadványok. A szülő megrendelői szerepének be kell épülnie a tanítás-tanulás folyamatába is. Ennél fogva a szülők is kezdeményezhetik diákkörök, szakkörök indítását, a szülői képviselet fórumain véleményt mondhatnak az iskola életét érintő valamennyi kérdésben. A szülő, mint a pedagógiai folyamat segítője is bekapcsolódhat az iskola életébe. Ennek lehetséges formái: ▪ részvétel a szülői munkaközösség munkájában ▪ bekapcsolódás az osztály és az iskola diákrendezvényeinek szervezésébe ▪ anyagi támogatásával a Bencés Nevelésért Alapítványon keresztül előmozdíthatja a tanulók jutalmazását, a versenyeredmények díjazását, a rendezvények megszervezését és általában az iskolai pedagógiai programjának eredményesebb megvalósítását. ▪ Elsősorban osztályfőnöki órán - a pedagógussal egyeztetve - előadást tarthat a diákokat érdeklő témakörökben. ▪ Tanulmányi kirándulásokon, táborozások alkalmával, diákrendezvényeken, iskolai ünnepségeken kíséret, ügyelet vállalásával, illetve szervezőmunkával lehet az iskola segítségére.

67

Számít az iskola a szülők véleményére és javaslatára a tanév rendjének kialakításánál, a választható foglalkozások kialakításánál, a tankönyvek és más tanulást segítő eszközök kiválasztásánál, a tanulói támogatások, segélyek odaítélésénél és az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Számít a szülők részvételére az iskolai oktatás-nevelésben, a közös programok megszervezésében és lebonyolításában. Segítséget, együttműködést nyújtunk minden szülők által felvetett kérdésben. Az iskola biztosítja az összes szükséges feltételt, bármely szülői érdekképviseleti szerveződésnek. Igény szerint szakmai előadásokat, szülői programokat szervezünk a serdülőkor sajátosságait, a tipikus nevelési helyzeteket bemutatva. Elvárásaink a szülők felé: • aktív részvételt az iskolai, kollégiumi rendezvényeken, • ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz, • őszinte véleménynyilvánítást, • őszintén együttműködő magatartást, • nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, • érdeklődő, segítő hozzáállást, • és lehetőségük szerint szponzori segítségnyújtást. Végül talán a legfontosabb: Vegyenek részt a szülők saját gyermekük életében, még akkor is, ha erre látszólag nincs idejük, még akkor is, ha a gyerek ezt látszólag nem akarja. Ennek az életkornak sajátos jellemzője a leválás és a kötődés egyaránt. b) A szülői értekezlet A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. A tanév során félévente 1 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy a szülői képviselő Szükség esetén összevont osztályfőnöki, szülői, szaktanári, tanulói megbeszéléseket tarthatunk. A szülői értekezlet lehet osztály és iskolai, ill. kollégiumi szintű. Az iskolai és kollégiumi (általában egy-egy évfolyamot) érintő szülői értekezleteken általános nevelési, pedagógiai kérdésekről ad tájékoztatást vagy nyit fórumot az iskola. A hetedik és a kilencedik osztályos szülők számára összevont szülői értekezleten mutatja be az igazgató az iskolát ill. kollégiumot, ismerteti az iskola szándékát és elvárásait, illetve válaszol a szülők kérdéseire. A szülői értekezlet feladata: - A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása - A szülők tájékoztatása:

68

▪ szóbeli tájékoztatás az éves munkatervben rögzített időpontokban, szülői értekezleteken és fogadóórákon, ▪ folyamatos, rendszeres szóbeli tájékoztatás az osztályfőnökön keresztül a tanuló iskolai munkájáról, eredményeiről, fejlődéséről, sikereiről, problémáiról, ▪ azonnal jelentkezünk hiányzás, komolyabb konfliktusok esetén, ▪ írásbeli tájékoztatás a tanulók ellenőrző könyvében, ill. a TANINFORM-on keresztül, szükség esetén írásos postai értesítés. ▪ az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről ▪ az országos és helyi közoktatás változásairól ▪ a helyi tanterv követelményeiről ▪ az iskola és a szaktanárok, prefektusok értékelő munkájáról ▪ a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, előrehaladásáról ▪ az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról -A szülők kérdéseinek, véleményének javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadónapok, fogadóórák A fogadónapok és órák feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, külön órák vétele, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb. Szülői fogadóórát valamennyi pedagógus /prefektus tanévenként 2 alkalommal tart, amelyen a szülő és a pedagógus személyesen találkozva beszélheti meg egy-egy tanuló egyéni fejlődését. d) Családlátogatás A családlátogatás feladata a tanulók családi hátterének, körülményeinek megismerése, ill. tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. E lehetőséggel főként akkor él az iskola, ha a tanulóval kapcsolatban súlyos problémák merültek fel. e) Nyílt tanítási nap A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szülei nyílt napok keretében ismerkedhetnek meg az iskolával és annak pedagógiai programjával. f) Írásbeli tájékoztató Ez azt a célt szolgálja, hogy a szülőket tájékoztassuk a tanulók tanulmányaival, magatartásával, illetve a különféle iskolai, vagy osztályszintű programokról. (pl.: igazolatlan hiányzás, bukásértesítő, rendkívüli szülői értekezlet, osztálykirándulás,) 19. 1. 2 Tanulói részvétel A diákképviselet fórumai A tanulók iskolai életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a pedagógusokkal kialakított munkatársi kapcsolat. Az eredményes munkának, a tehetség kibontakozásának feltétele a jó iskolai közérzet, a színes, változatos diákélet. A tanulók jogait és kötelességeit a Házirend mellett a Közokt. tv.10-12. §-a tartalmazza. Ezek érvényesítése az iskola mindennapi életében az iskola fontos célkitűzése. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködési készségük. Az iskola számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak, mint iskolahasználóknak az igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának

69

elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, az iskolafejlesztő munkájában felhasználja. A diákjogokkal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania. A joggyakorlás legfontosabb szervezett fórumai a diákönkormányzat (DÖK), a diákközgyűlés és az iskolaszék, amennyiben annak létrehozására igény mutatkozik. Az iskola diákokat érintő kérdéseiben a tanulók tájékozódhatnak az osztályfőnököknél, illetve az igazgatónál közvetlenül, vagy a diákönkormányzat képviselőin keresztül közvetetten. Az illetékesek legkésőbb egy héten belül kötelesek választ adni. Számít az iskola a tanulók értékelésére és javaslataira az iskola oktató-nevelő munkájában, munkatervének és környezetének kialakításában. Erre évente szervezett lehetőséget biztosítunk. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról alkalmanként aktuálisan az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Számít az iskola és a kollégium a diákok részvételére az iskola és környezte rendjének fenntartásában. Ennek egyik módja az ügyeletesi feladat. Osztálykeretben ugyanezt a feladatot látja el a hetes. Diákönkormányzat (DÖK) Iskolánk pedagógiai programja a személyességre építve a tanulói részvételt természetesnek tekinti, és rögzíti a DÖK és minden diákszervezet és kör szervezésének jogát és feltételeit. A DÖK maga határozza meg működési rendjét, kompetenciája határait. A határok meghúzása a törvény keretei között autonóm módon történhet, ezt meghaladó igény estén a nevelőtestülettel kell egyeztetni a tanulói igényeket. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, munkájukat pedagógus segíti, rajta keresztül is fordulhatnak a diákok az iskola vezetőségéhez. Az osztályközösség a DÖK legkisebb egysége, amely küldöttet delegál a DÖK vezetőségébe. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Ő koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, aktív kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével és a kollégiumi nevelőtanárokkal, valamint az iskola ifjúságvédelmi felelősével. A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a DÖK vezetője és az osztályfőnök tájékoztatja. Az iskola igazgatója tanévenként egyszer a diákközgyűlésen ad tájékoztatást, illetve hallgatja meg a tanulók észrevételeit, javaslatait. Az iskolai diákönkormányzat működésének célja, feladata A Közokt. tv. 62-63. §. alapján a tanulói érdekképviselet megvalósítása a DÖK tevékenysége révén. A fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése a DÖK munkáján és a diákközélet - ODB működése, diáktanács megbeszélései, diákközgyűlés vagy diákparlament lebonyolítása stb. megvalósításán keresztül. A DÖK működése során a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának biztosítása - összhangban az SZMSZ-ben meghatározott elvek megismerésével és megvalósításával. Az iskola kulturális életében való részvétel - a rendezvények, műsorok, ünnepélyek szereplőinek közreműködése révén. A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési formák kialakítása a fentiekben említett tevékenységek gyakorlása során.

70

Anyagi támogatás A DÖK anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor gondoskodni kell. El kell érni, hogy ilyen módon is kifejezhesse a fenntartó és az iskola a diákjogok érvényesülésének fontosságát, a szervezett diákélet pozitív alakító hatását. A támogatás mértékének alapjául szolgálhat a DÖK tagjai után a fenntartó által igénybe vehető normatív támogatás. A diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának legfontosabb fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlést - az iskolai DÖK döntése alapján - küldöttközgyűlésként kell megszervezni. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákközgyűlésen a DÖK és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különösen a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a DÖK, illetve az iskola vezetéséhez. Diákszervezetek, létrehozásának feltételei Az iskola diákjai - felnőtt segítő közreműködésével - érdeklődési körüknek megfelelően különböző diákköröket alakíthatnak, bekapcsolódhatnak külső diákszervezetek munkájába. Ha a diákkör működtetésével kapcsolatban költségek merülnek fel, azt költségtérítéses formában vagy az engedélyezett fakultatív órakeret terhére lehet indítani. A mindennapi testnevelés lehetőségének egyik fontos megvalósítási formája az iskolai sportkör, amely - alapfeladat lévén - iskolai költségvetésből működik. Diákpanaszok kezelése A tanuló panaszaival az osztályfőnökhöz vagy közvetlenül a kollégium vezetőjéhez fordulhat. A panasz jogosságát az igazgató megvizsgáltatja, és annak eredményéről az érintettek számára tájékoztatást ad. 19. 1. 3 Pedagógus részvétel Az iskola nevelési és oktatási feladatait a Nevelőtestület végzi. Tevékenységük kiterjed a tervezésre, a megvalósításra és a teljes tanítási folyamat értékelésére. A pedagógusoknak rugalmasan alkalmazkodniuk kell az egymástól jelentősen eltérő életkori sajátosságokból származó feltételekhez. Rendelkezniük kell azokkal a képességekkel és azzal a tudással, amely a differenciált és folyamatos tehetségneveléshez és felzárkóztatáshoz szükséges. Nemcsak hozzáértés és komoly, folyamatos felkészülés, hanem a szaktudás mellett a keresztény meggyőződésből fakadó tanúságtétel is nélkülözhetetlen. A katolikus nevelésben tevékenykedő pedagógusok teremtik meg azt a keresztény légkört, amelynek az iskola tanítását és életét át kell járnia. A tanárok joga és kötelessége alapfeladatuk pontos és hiánytalan ellátásán túl: - a pedagógiai, valamint a kollégiumi program ismerete, elfogadása és megvalósítása; - pontos és aktív részvétel a tanári összejöveteleken, értekezleteken és minden egyéb iskolai rendezvényen; - spirituális nyitottság, etikus életvitel; - nyitottság a bencés szellemiségre, a bencés lelkiségi és pedagógiai hagyomány megismerésére és elsajátítására;

71

- iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken köteles minden tanár megjelenni, órarendi elfoglaltságától függetlenül - lelkiismeretes részvétel a szakmai továbbképzéseken; - hatékony együttműködés az iskola vezetőségével, a szülőkkel, valamint az illetékes egyházi, állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel; - az iskola különböző szintjei (pl. kollégium) nevelési programjának összehangolása; - személyes adottságainak és szaktudásának rendszeres fejlesztése (folyamatos önképzés), amely hozzájárul a keresztény pedagógus személyiségének kibontakoztatásához; - széthúzás helyett olyan harmonikus iskolai légkör megteremtésének elősegítése, amely az eredményes nevelői munka elengedhetetlen feltétele; - közreműködés a derűs, egészséges, örömteli és őszinte légkör létrejöttében pedagógusok, gyerekek és szülők körében; - a kulturált beszédstílus és viselkedés, rend és fegyelem tevékenységük minden szintjén; - őszinte és igaz véleménynyilvánítás, ugyanakkor tisztelet a diákok, kollégák és az iskolavezetés iránt, természetes és hivatali titoktartás a nevelőtestületi ügyekben. Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is az erkölcsi elvárásokkal azonosulniuk kell. Nyitott kell, hogy legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a kultúra szépségeiben való elmélyedés, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusoknak vállalniuk kell a diákok előtt teljes személyiségüket, a korlátaikkal együtt. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos és igényes hitélet, amely segítségével erőt meríthet a munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A nem hívő pedagógusokat is a diákok szeretetéből fakadó humánum kell, hogy vezérelje. A diákok nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, ami értéktelen, ami az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban kell, hogy álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen, biztosítva az iskola egységes szellemét. Ígéreteit megtartsa a diákoknak és a kollégáknak is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitüket megélni akaró, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok, illetve alkalmazottak tudják ellátni.

19. 2. Mások részvétele az iskolai életben Egyházi iskola révén számos lehetőséget biztosítunk, hogy tanulóink találkozzanak az egyházak, elsősorban a katolikus egyház képviselőivel, közösségeivel. Szoros kapcsolatot tartunk más egyházi iskolákkal, elsősorban a bencés iskolákkal Magyarországon és határainkon kívül is. Iskolánk az önkormányzattal és a helyi civil szervezetekkel rendsze72

res kapcsolatot tart fenn. Más városok, települések helyi szervezeteivel is jó kapcsolatot kívánunk kiépíteni. Visszajelzéseikre odafigyelünk, örömmel vesszük részvételüket iskolai rendezvényeinken. Az ifjúságvédelmi felelősön keresztül az iskola életében tevékenyen részt vesznek a szakszolgálatok, szakértői bizottságok.

19. 3. A szülő, a tanuló , a pedagógus együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei           

Osztály-család közös hétvége, Közös hétvégi kirándulások (szülők-pedagógus); Az iskola közösségi életének megerősítése (érdekes programok szervezése tanulóknak és szülőknek); Szakmai előadásokat, szülőprogramokat szervezünk a serdülőkor sajátosságait, a tipikus nevelési helyzeteket bemutatva; Hatékony és felelősségteljes ifjúságvédelmi és prevenciós munka az iskolában, ehhez elengedhetetlen az őszinte és nyílt légkör; Alapítvány létrehozása a nevelési problémák megoldásának segítésére; családlátogatás szülői értekezlet (évente kétszer) fogadó óra (évente kétszer) írásbeli tájékoztató (3-4 igazgatói körlevél, osztályfőnöki körlevelek) pályaválasztási tanácsadás

20. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje, időbeosztása A tanórán kívüli foglalkozásokat kezdeményezőjük és feladatuk szerint a következő csoportokba soroljuk: - Szakkör - Differenciált képességfejlesztő foglalkozás - Önköltséges tanfolyam, külső szervezésben (KRESZ) - Diákvállalkozás Szakkör Feladata: a tehetségápolás és a tanulmányi versenyekre való felkészítés Kezdeményezője: az iskolavezetés, munkaközösségek, tanulók Működési ideje: szeptember l5-től május 31-ig órarend szerint Létszáma: legalább 10 fő Tagja lehet: érdeklődő, jó képességű tanuló a szaktanár véleménye alapján Vezetője: az intézmény vezetője által megbízott szaktanár vagy külső szakember A szakkörök éves programját a szakkörvezető állítja össze, és az igazgató hagyja jóvá.

73

Szakköri keretben működik: biológia, fizika, kémia, földrajz, matematika, irodalom, színjátszó, sakk, énekkar, gyógynövényismeret, idegen nyelv (francia, görög, latin, orosz), Programozás (JavaScript), sport szakkörök (röplabda, kézilabda, testnevelés, tömegsport) Differenciált képességfejlesztés Feladata: a gyengébb képességű tanulóinak felkészítése a tantárgyi és vizsgakövetelmények teljesítésére (tanulásmódszertan, matematika korrepetálás, biológia érettségi előkészítő, előkészítés bérmálkozásra) Kezdeményezője: az iskolavezetés, munkaközösségek, tanulók Működési ideje: szeptember 15-től május 31-ig órarend szerint Létszám: Nem meghatározott Vezetője: az intézmény vezetője által megbízott szaktanár Önköltséges tanfolyam Szervezhető a tanulók igénye szerint a tanórát meghaladó ismeretek bővítésére Diákvállalkozás Feladata: a vállalkozói készségek fejlesztése. A diákétteremben a főétkezések (ebéd, vacsora) alatt és után diákok végzik a kisegítő tálalói feladatokat (edények összeszedése, gépi mosogatás, stb.). A diákok beosztását a DÖK végzi, a diákok munkájukért a jogszabályok szerinti óradíjazásban részesülnek havi elszámolás alapján. Kezdeményezője: szaktanárok, iskolavezetés, tanulók Finanszírozása: saját vállalkozási költségvetés Működési ideje: szeptember 15-től a diákvállalkozás beszüntetéséig Létszám: nem meghatározott Vezetője: a diákok által felkért pedagógus

74

III. HELYI TANTERV 1. Iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámok, tananyag és követelmények 1. 1. Az iskola képzési szerkezete Az iskola saját helyi tanterve alapján végzi a nevelő-oktató munkáját. A helyi tanterv alapjai: - a közoktatási rendszer intézményeinek működtetésére vonatkozó jogszabályi előírások, - az érettségi és szakmai vizsgakövetelmények, - a kerettanterv és NAT előírásai. Az oktatás tartalma, prioritások: Az intézmény -nappali munkarend szerinti általános műveltséget megalapozó oktatást, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatást végez 7-12. évfolyamon; -kollégiumi elhelyezés esetén megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. A fiúk a saját, míg a lányok a Szent Orsolya Rend Győri Leánykollégiumában, ill. Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont kollégiumában nyernek elhelyezést. Az intézmény helyi tantervében biztosítja a NAT-ra és a kerettantervre épülő tantárgyi követelmények elsajátítását. Az oktatás szerkezete, képzés szakaszai: Minden iskolai szerkezeti típusnál a képzések ciklusokra bonthatók: 1. szakasz: Az alapozó szakaszt követően eltérő - az iskolai tanuláshoz szükséges - kulcskompetenciákkal, képesség-együttesekkel rendelkeznek tanulóink, ezért az azonos szintre hozást tekintjük legfontosabb feladatunknak a bejövő osztályoknál. 2. szakasz: A fejlesztő szakasz alapvető feladata - az előző szakaszokhoz kapcsolódva - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése. 3. szakasz: Az általános műveltséget megszilárdító szakasz a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tart. Funkciója az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása. A tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítjuk meg. 4. szakasz: Az iskolai oktatás orientáló szakasza, amelyben már megjelennek a pályaválasztáshoz, vagy a szakképzéshez, ill. a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. 5. szakasz: Az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik évfolyam végéig tart. Alapvető feladatunk - a tanulók érdeklődésének, adottságának megfelelően - a Nat fejlesztési feladatainak és az érettségi követelményeinek az összehangolása (intenzív felkészítés a közép- és emelt szintű érettségire) Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nat kulcskompetenciáinak a tudatosítására kell törekednünk.

75

Közismereti oktatás Emberi természetünkhöz, kapcsolatainkhoz, társadalmi szerepünkhöz alapvetően hozzátartozik az a tudás, azok az alkotások, melyet az emberiség a történelme során felhalmozott. A közoktatás révén kívánjuk fejleszteni a diákok gondolkodását, megismertetni őket a tudományok eredményeivel, mely előképzettséget nyújt leendő szakmájukhoz. A matematika, mint alkalmazott tudomány és a természettudományok feladata, hogy megismerjük a bennünket, körülvevő világ törvényeit, működését, a természet világát, szépségét, ugyanakkor megalapozzák a szakmai tárgyakat, alkalmassá teszik a tanulókat azok elsajátítására. Tanulja meg az igazságot tisztelni, a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. A humán műveltségi ágak az emberi kapcsolatokat, az emberi természetet és a szellemi, művészeti alkotásokat mutatják be. - A magyar nyelv művelése különösen fontos. A szép, érthető beszéd és az írás az emberi kommunikációnak, önkifejezésnek legfontosabb eszköze. A magyar irodalom, történelem, népművészet annak a magyar kultúrának ismeretét mélyíti el, szeretteti meg, mely több mint ezer év alatt alakult ki, formálódott, és hatalmas mennyiségű sokrétű szellemi, emberi értéket termett. Mi ebben a nyelvi és kulturális közegben élünk, mely nagyban meg kell, hogy határozza gondolkodásunkat, világlátásunkat. Keresztény hitünk és magyarságunk is történelmi nagyjaink által összekapcsolódik. Meg kell tanítani tanulóinkat a népi kultúránk szeretetére, a kézműves mesterségek tiszteletére és ismeretére. Iskolánk célja, hogy diákjaink tovább vigyék a magyar hagyományokat. Fontosnak tartjuk kulturális örökségeink tudatosítását, kiemelt figyelmet fordítunk a diákjaink művészi önkifejezésére, az esztétikai megismerésre, illetve az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésére, melynek fontosságát hangsúlyozzuk a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével (zene, tánc, dráma, vizuális művészetek, fotó és a mozgókép). A művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget a tanulóban, hogy a művészi önkifejezés, a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjanak önismereteik, emberi viszonyaik, eligazodjanak a világban. A humán tárgyak oktatásán kívül nemzeti ünnepeinken, kirándulásainkon is fel lehet, és kell ébreszteni diákjaink nemzeti öntudatát. Ezzel együtt meg kell ismertetni velük a határainkon túli magyarság helyzetét, kultúráját. Szintén ezek a humán tárgyak alkalmasak arra, hogy megtanítsuk diákjainkat a Kárpátmedencében velünk együtt élő népek tiszteletére, kultúrájának helyes elfogadására és megismerésére. Az idegen nyelv ismerete lehetőséget teremt tanulóink számára más népekkel való találkozásra, emberi és szakmai kapcsolatok kialakítására. Csökkenti a környező országoktól való elzártságunkat. A tanulóinkat fel kell készítenünk az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására, a kulturális sokféleség tiszteletben tartására, a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődésre és kíváncsiságra. Az európai nevelésben igen fontos helyet kap a testnevelés. Fiatal, fejlődő szervezet számára rendkívül fontos az egészséges életmód, a testedzés. Az iskolai testnevelés elsődleges célja a fegyelmezett, a belső önneveléssel és erőfeszítéssel alakított életvezetés. A sokszor játékos sportok egyszerre szolgálják az egészséges szervezet kialakulását, a tespedtség, szétszórtság, elkényelmesedés elleni küzdelmet és a baráti, társi kapcsolatok kialakulását. Kielégíti az ifjúság

76

mozgásigényét és küzd a tunya, céltalan életforma ellen. Sok esetben sikerélményt ad más területen esetleg nehezebben fejlődő fiúknak és ezzel elősegíti a kiegyensúlyozott, környezetébe könynyebben beilleszkedő személyiség kialakulását.

1. 2. Közismereti évfolyamok tanterve 1. 2. 1. A gimnáziumi osztályokban tanított tantárgyak és követelményeik Az általános iskola 6., illetve 8. évfolyamát befejező tanulók az Oktatási Hivatal által kiadott kompetenciaalapú központi írásbeli vizsga és azt követő felvételi elbeszélgetés alapján kerülhetnek be iskolánkba. A kétszintű érettségi vizsga kötelező tantárgyai: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és egy kötelezően választott tantárgy. A középszintű érettségi vizsga színtere az iskola. Az írásbeli feladatlap és a javítási útmutató központilag készül. A javítás és étékelés az iskola feladata. A szóbeli feladatok összeállításának követelményeit, az érettségi vizsga részleteit a 40/2002. (V. 24.) miniszteri rendelet rögzíti. A konkrét tételeket az iskola tanárai állítják össze, értékelésüket, pontozásukat a rendeletben megadott szempontok szerint végzik. Megfelelő felkészülés esetén előrehozott érettségi vizsgát; és a 12. évfolyam elvégzését követően diákjaink érettségi vizsgát tehetnek a központi előírásoknak megfelelően. a) Hat osztályos gimnáziumi képzés Az ismeretek átadása a hagyományos tantárgyi keretek megtartása mellett történik. Helyi tantervünkben az alábbi modulok szerepelnek:  egészségtan beépítve a biológia tantárgyba  mozgókép és médiaismeret beépítve a rajz és vizuális kultúra tantárgyba,  a tánc és dráma beépítve a testnevelés óraszámba  művészetek beépítve a rajz és vizuális kultúra tantárgyba A humán tantárgyak (irodalom, történelem, művészettörténet és zenetörténet) között szoros együttműködésre törekszünk. Alapvető követelmény ezzel kapcsolatban, hogy a tanárok részletesen ismerjék a társtantárgyak tartalmát, és ennek alapján minél többször hívják fel a figyelmet a kapcsolódási pontokra. A tanulói teljesítmény értékelése a modulok esetében megegyezik a tantárgyi értékelésben alkalmazottakkal. 7. 8. 9. 10. 11. heti éves heti éves heti éves heti éves heti éves 4 148 4 148 4 148 4 148 Magyar ny.és irodalom 4 148 6 222 Magyar-EMELT (fakt.) 2 74 2 74 2 74 2 74 3 111 Történelem 5 Történelem-EMELT 185 (fakt.) 0 0 0 0 0 0 0 Filozófia/etika 77

12. heti éves 4 128 6 192 3 98 5 160 2 64

1. IDEGEN NYELV 2. Idegen nyelv Matematika Matematika – EMELT(fakt.) Informatika InformatikaEMELT(fakt.) Fizika Fizika-EMELT Biológia (egészségtan modul) Biológia-EMELT(fakt) Kémia Kémia-EMELT(fakt.) Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra (művészetek modul) Rajz és víz.-EMELT Testnevelés ** (tánc- és dráma modul) Osztályfőnöki Jogszabály szerinti max.:

4 0 3

1

2

148 111

37

74

2

4 0 3

1

2

2 1 2

111

37

37 74 37 74

4 4 4

1

74

2

2 74

1

148

148 148 148

37

74

0

4 4 3

1

2

2 1 1

37

74

2

74 2

148 148 111

4 4 3 5 0 3 2 4 2

74

74

2

74 37

2 1 1

37

74 74 37

2 2 1 0

37

74 74 37

4 0 3 0 1 0

148 148 111 185 0 111 74 148 74 148 111 37

0

2 74 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 92,5 92,5 92,5 92,5 92,5 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 29 1073 29 1073 31,5 1165,5 31,5 1165,5 34 1258 27,5 27,5 30,5 30,5 26,5 Összesen (tényleges) 1017,5 1017,5 1128,5 1128,5 *** 980,5 2 74 2 74 2 74 2 74 2 74 Hittan 2 74 Hittan-fakultáció (fakt.)

4 4 3 6

128 128 96 192

0 3 96 0 4 2 4 0 2 0 0 0 2 2,5

128 64 128 64

0 64 80 32 1088

1 34 25,5 *** 816 2 64 2 64

* A 243/ 2003 korm. rend. 7. §-ban megadott napi és heti óraszámok alapján 5 napos tanítási rendre számolt érték (37 óra). ** A 0,5 óra tömbösített oktatásban folyik *** Az óraszám a mindenkire kötelezőt jelzi, amely növekszik a választott fakultációk óraszámával.

1. Idegen nyelv: angol, német 2. Idegen nyelv: francia, olasz, angol, német

b) A négy osztályos gimnáziumi képzés tantárgyai és óraszámai nappali rendszerben, heti és éves bontásban

9.

Magyar ny.és irodalom Magyar-EMELT (fakt) Történelem TörténelemEMELT(fakt.) Filozófia/etika

10. 11. heti éves heti éves heti éves 4 148 4 148 148 4 6 222 2 74 2 74 3 111 5 185 0 0 0

78

12. heti éves 4 128 6 192 3 98 5 160 2 64

1. IDEGEN NYELV 2. Idegen nyelv Matematika Matematika – EMELT(fakt.) Informatika Informatika-EMELT Fizika Fizika-EMELT Biológia (egészségtan modul) Biológia-EMELT Kémia Kémia-EMELT Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra (művészetek modul) Rajz és víz.EMELT(fakt.) Testnevelés** (tánc- és dráma modul) Osztályfőnöki Jogszabály szerinti max.: Összesen (tényleges) Hittan Hittan-fakultáció

4 4 4

1 2

148 148 148

37 74

0

4 4 3

1 2

148 148 111

37 74

2

4 4 3 5 0 3 2 4 2

74 2 2 1 1

74 74 37

2 2 1 1

37

74 74 37

4 0 3 0 1 1

37

148 148 111 185 0 111 74 148 74 148 111 37

4 4 3 6

192 0 3 0 4 2 4 0 2 0 0 0

37 2

2,5 92,5 1 37 1 31,5 1165,5 31,5 30,5 30,5 1128,5 2 74 2

2,5 92,5 37 1 1165,5 34 27,5 1128,5 *** 74 2 2

96 128 64 128 64

0 2

74 2,5

128 128 96

2,5 92,5 37 1 1258 34 25,5 1017,5 *** 74 2 74 2

64 80 32 1088 816 64 64

* A 243/ 2003 korm. rend. 7. §-ban megadott napi és heti óraszámok alapján 5 napos tanítási rendre számolt érték (37 óra). ** A 0,5 óra tömbösített oktatásban folyik. *** Az óraszám a mindenkire kötelezőt jelzi, amely növekszik a választott fakultációk óraszámával.

1. Idegen nyelv: angol (angol mindenkinek: kezdő és haladó csoportokban) 2. Idegen nyelv: német, francia, olasz

A magyar nyelv és irodalom tantárgyból külön magyar irodalom és magyar nyelv osztályzatot kapnak a tanulók. Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, informatika emelt óraszámban külön csoportban történik, osztályzás az adott csoportban elért eredmény alapján. Természetesen ezek a tantárgyak a tanulók számára kötelezően választható tantárgyak, amelyeket az iskola felkínál mindkét képzési formában számukra. A fakultációs tantárgyak tanulása az adott évfolyamon a három osztály tanulóiból szerveződik külön csoportban.

79

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A tankönyvrendelés elkészítését az igazgaztóhelyettes I. koordinálja, a lebonyolítást a tankönyvfelelős kolléga végzi. A megbízásnak tartalmaznia kell a tankönyvfelelős feladatait, a szükséges határidőket, a terjesztés módját, helyét, idejét és az esetleges díjazás módját, mértékét. Az iskola tiszteletben tartja a pedagógus jogát a tankönyvek és a taneszközök kiválasztására vonatkozóan a következő elvek érvényesülése esetén az alábbiak szerint:

2. 1. Tankönyvekre vonatkozóan: - a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodjon; - szakmai szempontból feleljen meg a többcélú intézmény oktatási szintjeinek; - tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot; - elégítse ki a didaktikai követelményeket; - feleljen meg az életkori sajátosságoknak, alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez; - szerkesztése segítse a tanulást; - sok szemléltető ábrát, illetve magyarázatot tartalmazzon; - változatos oktatási módszerek alkalmazását segítse; - szerepeljenek benne a kultúrtörténeti vonatkozások; - feleljen meg iskolánk elveinek, céljainak; - esztétikus, nyelvhelyességi szempontból is megfelelő legyen; - tartós, gyakori használatra készüljön; - tankönyv (és egyéb segédlet) ára ne legyen túlzottan drága, - legyen összhangban a munkaközösség ajánlásával, - szakmailag egymásra épüljön; - tartalmazza a NAT és az elfogadott helyi tanterv követelményeit; - lényeges, hogy egyformán fejlessze az auditív és vizuális megismerést a tankönyv és a taneszköz család; - érthető legyen a szövege a tankönyveknek és taneszközöknek; - az ismeretközlés során bizonytalanságban ne hagyja a tanulókat; - fejlessze a logikus gondolkodást, s hasson a pozitív érzelmekre; - az illusztrációk funkcionálisak legyenek; - legyen megfelelő tipográfia, az oldalak áttekinthetőek, szellősek legyenek; - a jelenleg beszélt választékos magyar nyelven íródjanak, hangozzanak el a magyarázatok (idegen nyelv kivételével); - helyesírás tekintetében kifogástalan legyen.

80

2. 2. Taneszközökre vonatkozóan: -a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik - szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének - megfelel az életkori sajátosságoknak - a taneszközök, segédeszközök legyenek összhangban a tankönyvekkel, munkafüzetekkel; - könnyen előkészíthető a tanórára - munka-és balesetvédelmi szempontból kifogástalan - alkalmas tanulói kísérletek végzésére is - megfizethető - összhangban van a munkaközösség és a központi ajánlásokkal. A nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Nyelvkönyveket, bizonyos feladatgyűjteményeket a diákkönyvtárból lehet kölcsönözni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben az iskolaszék, vagy az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet a tankönyvrendelésbe felvenni. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.

2. 3. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatait csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve pályázatokat és egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják, ill. kikölcsönözhetik. Az iskola könyvtára tartós tankönyvekkel rendelkezik, melyeket tanulóink tanulmányaik teljes idejében használhatnak. A tankönyvek beszerzését az iskola szervezi.

2. 4. A tankönyv ingyenes igénybevételének biztosítása Az iskola a helyben szokásos módon hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. 81

A jogszabály előírásainak megfelelően az iskola minden év november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától - a következő tanítási évben - tankönyvet kölcsönözni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet, ill. a szülők képviselőjét - és az iskolai diákönkormányzatot. A nevelőtestület minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját. Az iskolánk legkésőbb június 10-ig - a helyben szokásos módon - közzé teszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 3. 1. Általános középfokú oktatás: A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tantárgyban a tanév végén legalább „elégséges” (2) szinten teljesítette. A továbbhaladás feltételeit – az emelt szintű felkészítő tantárgyak kivételével – a helyi tanterv és a gimnáziumok számára kiadott kerettanterv tartalmazza. Az emelt szintű felkészítő tantárgyak esetén a továbbhaladás feltétele a 40/2002. (V. 24.) OM rendelettel kiadott részletes érettségi vizsga-követelményekben emelt szintre előírt követelmények teljesítése. A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik, ezt a jogkört osztályozó értekezleteken átruházott hatáskörként az osztályban tanító tanárok értekezlete gyakorolja.

3. 2. Továbbhaladás az iskolai évfolyamokon: Ha a tanuló a tanév végén „elégtelen” osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. (kivételt képez ez alól, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető) A sikertelen osztályozó vizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után.

3. 3. Osztályozó vizsga: A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie: Félévi osztályozó vizsgák  Ha iskolánk tanulójának mulasztása az első félév végére meghaladja - a 250 tanítási órát, vagy

82

egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, (tantárgyanként minimum 2 érdemjegy) félévkor osztályozó vizsgát kell tennie a vizsgaszabályzatnak megfelelően. Az osztályozó vizsgát a félév utolsó tanítási napja után 1 héten belül kell megtartani. megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, (feltéve, hogy az iskola a tanulót, illetve szülőjét legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire). -



Év végi osztályozó vizsgák  Ha a tanuló mulasztása egy tanítási évben (igazolt és igazolatlan mulasztás együttesen) - meghaladja a 250 órát vagy - egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető (a tanévben tantárgyanként minimum 5 érdemjegy), valamint az igazolatlan órák száma nem haladja meg az igazolt mulasztások számát, év végén osztályozó vizsgát köteles tenni.  Év végi osztályozó vizsgát kell tennie iskolánkban annak a tanulónak - akit az iskola igazgatója felmentett a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló) - akinek az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Osztályozó vizsga esetén a tanuló továbbhaladását iskolánk abban az esetben biztosítja, ha a tanuló az osztályozó vizsga tantárgyai mindegyikéből legalább elégséges osztályzatot szerzett, Ellenkező esetben a tanuló az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait intézményünkben. Az év végi osztályozó vizsgát a tanév utolsó tanítási napja utáni 3 napon belül meg kell tartani.

3. 4. Javítóvizsgák Iskolánkban a tanuló javítóvizsgát akkor tehet, ha - tanév végén az elégtelen osztályzatot kapott valamilyen tantárgyból - az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt - az osztályozó vizsgát nem fejezte be - az osztályozó vizsgát az előírt időpontig nem tette le. A javítóvizsgákat minden év augusztus 15. és augusztus 31. közötti időszakban tartjuk iskolánkban. A magasabb évfolyamra a tanuló abban az esetben léphet, ha a javítóvizsgán minden vizsgatantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott.

3. 5. Tanulói jogviszony Belépés az iskolába (hagyományos felvételi eljárás) Az általános iskola 6. és 8. osztályát végző tanulók jelentkezését várjuk. A jelentkezés telefonon vagy személyesen történik név, cím, időpont egyeztetéssel; iskolánk (saját) jelentkezési lapjának kitöltésével és benyújtásával. Ezt követi a központi jelentkezési lap kitöltése és eljuttatása iskolánkba. A határidőt minden évben közzé tesszük. Az igazgató fenntartja a jogot a felvételi vizsgaeljárás lefolytatására az éves munkarendben meghatározott időpontban A vizsga egy minisztérium által kiadott kompetenciaalapú képességfelmérő dolgozatból áll, melyet szakemberekkel közösen értékelünk. Ezután személyes beszélgetésben megismerkedünk a 83

tanulóval. A beszélgetést egy, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság irányítja előre kidolgozott szempontrendszer alapján, melynek része az általános iskolai bizonyítvány. Mindezeket összevetve alakul ki a „felvételi rangsor”. A felvétel akkor válik teljessé, ha a szülő írásban nyilatkozik, hogy azt és az iskola keresztény szellemét, pedagógiai programját, életrendjét elfogadja. Elutasítás esetén, az értesítés kézhezvételétől számított 15 napig van lehetőség a fellebbezésre, melyet írásban az iskola igazgatóján keresztül kell eljuttatni a fenntartóhoz. Az iskolába felvett tanulóval az iskola tanulói jogviszonyt létesít, mely a beiratkozás napjával, vagy más iskolából való átvétel napjával kezdődik. A beiratkozás alkalmával beiratkozási jelentkezési lapot kell kitölteni (alapja a személyi igazolvány), illetve a tanulónak le kell adni a korábbi tanulmányokat igazoló bizonyítványát. Az iskolával létesített tanulói jogviszony időtartama alatt a tanuló igénybe veheti az iskola szolgáltatásait, használhatja helyiségeit, diákigazolványt kap, gyakorolhatja tanulói jogviszonyán alapuló jogait. Átvétel más iskolából: (évközben és a hivatalos felvételi eljáráson kívül érkezők) Az évközben és a hivatalos felvételi eljáráson kívül érkező érdeklődőket a fentebb meghatározott keretek között vesszük fel tanulóink sorába arra az évfolyamra, amelyhez megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik. Mindezt kiegészíthetik egyedi szempontok, melyeket az igazgató határoz meg.  Középiskolai tanulót szülői kérésre a korábbi iskola igazolása, ott elért érdemjegyei figyelembe vételével az iskola átveheti.  Amennyiben a tanuló tanulmányai különböznek iskolánk tantervétől, az átvett tanuló köteles különbözeti vizsgát tenni, melynek idejéről az átvétel időpontjában az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót (szülőt). Megszűnik a tanulói jogviszony, ha      

a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja továbbfolytatni; a 12. évfolyam elvégzését követően, a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad - a bejelentés tudomásul vételének napján a tanuló (tanköteles kivételével) 30 óránál igazolatlanul többet mulasztott, feltéve, ha az iskola a tanulót és a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan óramulasztás következményeire az iskola a közoktatási törvény 73. § (5) bekezdése alapján a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette;

(A tanulmányi követelmények nem teljesítését jelenti: a) a tanuló azért kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy annak megfelelő minősítést kapott; b) jogerős fegyelmi büntetéssel eltiltották a tanév folytatásától, illetőleg kizárták az iskolából c) a megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya megszűnt;

84

d) az osztályozó vagy javítóvizsga folytatásától eltiltották; e) az osztályozó vagy javítóvizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott).

3. 6. A tanuló kötelességének teljesítése A pedagógus a tanuló teljesítményét tanítási év közben rendszeresen ellenőrzi, érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanév végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell megállapítani. Nem osztályozható az a tanuló, akinek hiányzása meghaladta a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból hiányzásai meghaladják a tanítási órák 30%-át, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi osztályozóvizsga letételét. Amennyiben a mulasztott órák nem igazoltak, úgy a tanuló nem tehet osztályozóvizsgát. A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell, továbbá ki kell kérni a lakóhely szerint illetékes Gyermekjóléti Szolgálat véleményét. (pl. betegség, gyógykezelés, családi probléma). A magántanuló a tanév végén (a testnevelés kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és a továbbhaladás rendje azonos a többi tanulóéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt, felkészítésükről a szülő gondoskodik. Amennyiben a magántanulói jogviszony létesítése az Országos Szakértői Bizottság szakvéleménye, ill. az ESZCsM rendelet értelmében - a szülő felemelt családi pótlékra jogosult a tanuló betegségére való tekintettel - történik, akkor az iskola köteles heti 10 órában a tanuló felkészítéséről gondoskodni. A tanulót felmentheti az igazgató a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha ezt a tanuló sajátos helyzete indokolttá teszi. Ebben az esetben a tanuló osztályozó vizsgán adhat számot a tantárgy követelményeinek elsajátításáról. Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató, a számonkérés módját a szakmai munkaközösségek határozzák meg. Aki minden egyes tantárgyból teljesítette legalább a minimum követelményeket, az magasabb osztályba léphet. Aki elégtelen osztályzatot kapott - augusztus végén - javítóvizsgát tehet, és sikeres javítóvizsgával teljesítheti a tanulmányi követelményeket. A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga teljesítéséről bizonyítványt kap.

3. 8. Átjárhatóság A 10. évfolyamokon lehetőség van arra, hogy a tanuló a párhuzamos osztályban folytathassa tanulmányait, ha:  az osztályváltást megengedik az osztályok létszámkorlátai,  a választott tárgyat leadni lezárt félév után lehet. Új tantárgy felvételekor az igazgató a szaktanár véleményét kikérve különbözeti vizsgát írhat elő.  az idegen nyelv tanulása nem okoz órarendi problémát, vagy az elsajátítandó idegen nyelvből, tantárgyból / modulból / tananyagegységből a tanuló megfelelő szinten áll, esetleg különbözeti vizsgát tesz.  A 9. és 10. évfolyamokon lehetőség van a tanuló más iskolából való átvételére, ha a tanuló a különbözeti vizsgát tesz, illetve megoldható a tanuló idegen nyelvi képzése. A különbözeti vizsga letételére május 31-ig van lehetőség. 85

4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája. 4. 1. Az iskola követelményrendszere: Az egyházi iskola nevelő-oktató tevékenységéből adódóan sokrétű követelményrendszert állít fel a diákok számára, amitől esetileg értelemszerűen el lehet térni az iskolavezetés engedélyével. A követelményrendszer több nagy csoportba osztható: Tantárgyi követelmények – ezt a NAT és a Kerettanterv alapján a helyi tanterv határozza meg. A követelményrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a kétszintű érettségi vizsgakövetelményeit. A tantárgyi megmérettetésnek fontos részét képezik a tantárgyi versenyek, pályázatok. A tantárgyi követelményeket a NAT és a helyi tanterv határozza meg Magatartási és szorgalmi követelmények - ez az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza, a szorgalmi követelmények a diákok tanuláshoz, munkához való viszonyát tükrözik. - magatartási követelmények - szorgalom követelményei A követelmények betartása és betartatása több úton történik. Fontos a keretek betartatása a fegyelem és a fegyelmezés, a jutalmazás és a büntetés, az ellenőrzés, hiányosságok és elmaradások esetén a támogatás felajánlása, és az ehhez kapcsolódó világos megállapodás tanuló és tanár között. Világosan és konkrétan fogalmazódnak meg időkeretek, feladatok, követelmények, mindezzel személyessé válik az, ami általánosan érvényes volt. A fegyelem, önfegyelem kialakításának eszköze a jutalmazás és a büntetés. Mindkettő akkor hatékony, ha időben és helyes mértékkel és következetesen, kiszámíthatóan alkalmazzuk és arányban áll a jutalmazandó, illetve büntetendő tettel. Nem szabad senkit jutalmazással mások fölé helyezni, illetve büntetéssel megszégyeníteni. Egyik sem alkalmazható túl gyakran, mert hatását veszti. A büntetés együtt jár a megbocsátással, az újrakezdés lehetőségének a megadásával. A követelmények betartását segíti a folyamatos számonkérés és értékelés, melynek több szintje van a feleltetéstől kezdve a vizsgáztatásig.

4. 2. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: Az igazságos értékelés előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelmények. A tantárgyi tervekben leírt követelményeket kell alkalmazni az osztályozás során. Ugyanakkor a tanuló önmaga teljesítményéhez, egyéni képességéhez is viszonyítani kell, de közben nem sérthetjük mások igazságérzetét. Az iskola pedagógusai nevelő-oktató munkájuk során folyamatos, jól megtervezett és szervezett ellenőrzésre törekednek annak érdekében, hogy saját munkájuk hatékonyságát és a tanulók felkészültségét értékeljék. A folyamatos információszerzés az intellektuális teljesítményeken kívül kiterjed a személyiség más szféráira is, a tanulók személyiségének egészére.

86

Az ellenőrzést-értékelést jellemzi: - folyamatosság, rendszeresség, - korrektség, - igényesség, - objektivitás és empátia egészséges aránya, - a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei  Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott, ami a tankönyvben szerepel.  A számonkérésnek mindig a tanuló tudására kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.  A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni.  Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).  A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

4. 3. Az értékelés A folyamatos értékelés szerepe: - visszajelzés a diáknak a továbbhaladás érdekében, - jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről. A folyamatos értékelés fajtái: - órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére), szóbeli felelet értékelése, - gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyakban nyújtott teljesítmény értékelése), - írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok), - szülőknek üzenő füzet vagy ellenőrző révén küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményekről. Az év végi osztályzat a közoktatásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően születhet osztályozóvizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján milyen helyet foglal el (pl.: iskolaváltó, iskolatípust váltó, idegen nyelvi csoportba illeszkedő tanuló esetén).

4. 4. Az ellenőrzés Fajtái:  szóbeli feleltetés, - házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,

87



írásbeli számonkérési formák: - írásbeli felelet (egy anyagrészből), - röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból), - dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből), - témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő), - beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése, - esszé - a tanuló teljesítményének (pl.: rajz, testneveléssel, összefüggő mozgásforma, zenei mű előadása) ellenőrzése.

Funkciói: - folyamatos munkára készteti a tanulókat, - folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, - a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze. Az értékelés érdemjegyei és tartalma: Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen

- ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes, a tantárgy szaknyelvén is pontosan, szabatosan fogalmaz, kiemelkedő teljesítményt nyújt - ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, tudását kisebb bizonytalanságokkal, jelentéktelen hibával alkalmazni is tudja - ha a tanuló a követelményeket pontatlanul, több hibával, felszínesen teljesíti, tudását csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni. - ha a tanuló a tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz éppen elegendő részét sajátította el, fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes, kizárólag nevelői segítséggel képes önálló munkavégzésre - ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel, önálló munkavégzésre nevelői segítséggel sem képes, megtagadja a munkát.

4. 5. Az ellenőrzés és értékelés pedagógiai szerepe: 1. Az ellenőrzés, az értékelés és az osztályozás oktatásunk szerves része, amelynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben is: ösztönzést ad, növeli a felelősségérzetet és az önértékelő képességet, s önnevelésre késztet. A gimnáziumban és szakközépiskolában folyó értékelő tevékenység további célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy az oktató-nevelő munka és annak eredményei mennyire felelnek meg az iskola pedagógiai és szakmai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. Az oktató-nevelő munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a pedagógusokat munkájuk helyességében, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözzön a kijavításukra.

88

2. Az objektív, igazságos értékelés, az osztályozás csak világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer alapján lehetséges. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, az osztályozás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható legtöbbet nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, épüljön a bizalomra. 3. Bármely tantárgy ellenőrzési-értékelési rendszerében elengedhetetlen követelmény a folyamatosság. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Érvényesíteni kell a szóbeli és írásbeli számonkérés megfelelő egyensúlyát, természetesen az adott tantárgy sajátosságait figyelembe véve. Még a "feladatmegoldó" tárgyakban sem hagyható el a rendszeres szóbeli ellenőrzés, számonkérés. A tanár értékelési szempontjainak kialakításakor legyen következetes, kerülje a szubjektív elemeket. Adjon rá lehetőséget, hogy szempontrendszerét a tanulók is megismerhessék. 4. Az egyes tantárgyak helyi tantervében évfolyamonként meg kell határozni a tanév során írandó nagy- vagy témazáró dolgozatok számát. Az arányos terhelés miatt célszerű, hogy a tanárok egymás között egyeztessék egy-egy osztályban a témazáró dolgozatok idejét, ill. a haladási naplóban előre jelezzék. 5. A félévi értékelés visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket. Az év végi osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A tanév végi osztályzatok megállapításánál a tanév összes érdemjegyének átlagából kerekítéssel kapott jegyet vesszük alapul. Ha a tanév végi osztályzat ettől a jegytől a tanuló hátrányára eltér, a szaktanár az osztályozó értekezleten tájékoztatja az osztályban tanító tanárokat az eltérésről és annak indokairól. Ha az osztályban tanító tanárok az indoklással nem értenek egyet, az osztályzatot a tanuló javára módosítják. Az e pontban meghatározott eljárást alkalmazzuk a félévi osztályzatok megállapításánál is. 6. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel. 7. A tanulók az ellenőrzés során munkájukról visszajelzést kapnak. Ez történhet például metakommunikáció útján, egy-két mondatos értékeléssel, pontokkal vagy + és – jelekkel (melyeket később osztályzatokra váltunk), közvetlen osztályzattal. Lényeges, hogy bármilyen rendszer szerint is értékelünk, ez végül osztályzatokban is jelenjen meg az 1-től 5-ig tartó skálán, és ezt is hozzuk a tanuló tudomására. Az osztályozónaplóba törtszámú osztályzat nem írható. 8. Pedagógusaink a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítik. 9. Minden tanulónak minden tantárgyból minimálisan a heti óraszámnak megfelelő osztályzata van negyedévente. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét e jegyek alapján értékeli, feltéve, hogy a tanuló hiányzásai az adott időszakban nem érik el a tantárgy óraszámának tíz százalékát.

89

10. A szorgalmi időben kapott osztályzatokat a tanuló bejegyzi a tájékoztató füzetbe vagy ellenőrző könyvbe. A szülő, illetve a prefektus a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. A szülőknek joguk és kötelességük tájékozódni gyermekük tanulmányi előmeneteléről, osztályzatairól. Erre módja nyílik az ellenőrző könyv útján, az osztályfőnökkel folytatott megbeszélés vagy a szaktanári fogadóóra során. Amennyiben a tanuló munkájában alapvető hiányosság tapasztalható, és a követelményeknek nem tud eleget tenni, vagyis bukásra áll, a szaktanár jelezze ezt a szülőknek és az osztályfőnöknek. 11. Az iskola a diákok tanulmányi eredményeiről értesítést küld a szülőknek november és április végén is. Az áprilisi értesítéskor mindenképpen jelezni kell a tanév végén várható elégtelen osztályzatot, amennyiben a tanuló nem változtat a tanuláshoz fűződő magatartásán. 12. A kezdő évfolyamok (hetedik, ill. kilencedik) tanulóinak teljesítményét az első hónapban lehetőleg csak pozitívan értékeljük, az értékelés elsősorban szóban történik, az adható/kapható osztályzat mértékére csak utalunk, hasonlóan járunk el minden új tantárgy és tanárváltás esetén is. 13. A munkaközösségi munkatervek rögzítik a szóbeli és írásbeli teljesítményre adható osztályzatok arányát, a számonkérés formáit, rendszerességét és azt, hogy a tanár (munkaközösség) témazáró rendszerben dolgozik-e vagy sem. Egyes tanulói teljesítmények – így például a témazáró dolgozatok – kétszeres súllyal való értékeléséről a szaktanár dönt a munkaközösség véleményének figyelembevételével. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy melyek azok a tanulói teljesítmények, amelyeket a félévi és a tanítási év végi osztályzatok kialakításánál kétszeres súllyal fog figyelembe venni. Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe piros színnel megkülönböztetett érdemjegy kerül. Az osztályzatok kialakításánál más súlyozást nem alkalmazunk. 14. A tantárgyi követelményrendszerben rögzítjük az egyes osztályzatok hatását a félévi, ill. év végi érdemjegyre (röpdolgozat, szódolgozat, házi feladat, szorgalmi feladat, témazáró dolgozat, összefüggő nagy felelet, kiselőadás, versenyeredmények, délutáni foglalkozások stb.). 15. Indokolt esetben (például sokat hiányzott betegség miatt) lehetőséget kell adni az elégtelen témazáró osztályzat kijavítására. Az egyéb osztályzatok javítására lehetőség adható, amennyiben az a tanuló tanulmányi fejlődését szolgálja. Az órai aktivitás, házi feladat plusz és mínusz jelöléssel értékelhető. 16. Elégtelen félévi osztályzat esetén a diáknak javasoljuk, hogy az iskola (a szaktanár) által szervezett felzárkóztatáson vegyen részt, ha van ilyen, illetve keresse meg a szaktanárt felzárkóztatás céljából. 17. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. A dicséreteket az ellenőrzőben és a bizonyítványban is dokumentálni kell.

4. 6. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái 4. 6. 1. A magatartás fogalma

90

A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a közösséghez való viszony, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet. A magatartásjegy kialakításának elvei A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut: - az iskolába járási fegyelme (a házirendben meghatározott bizonyos igazolatlan óraszám, amely mellett a tanuló magatartásjegye – ha az egyéb feltételek teljesülnek – lehet példás, jó, változó); - társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.); - a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság); - beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken; - a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás; - óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje). 4. 6. 2. A szorgalom fogalma A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitás, érdeklődés. A szorgalomjegy kialakításának elvei A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: - a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik tanulni), - a tanuló képességéhez mért teljesítménye, - a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége), - a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás), - a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat). A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei: • az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze, • az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembevételével minősíthető (a zárt, csendes, lassú, elmélyült tanuló nem kaphat elmarasztalást, amiért az órákon ritkábban jelentkezik, nyilvános szereplést nem szívesen vállal önként), • a szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának), • a szorgalomjegytől – amennyire lehet – el kell különíteni a magatartásjegyet. (A fegyelmezettség önmagában nem példás szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás magatartású is.) 4. 6. 3. A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái

91

Az értékelést nevelési eszköznek tekintjük, amely visszajelzést ad a tanulóknak a róluk kialakított általános képről, ennek változásáról. Viszonyítás alapjául szolgálhat, és motivációt jelenthet számukra. A követelmények megfogalmazásánál figyelembe kell venni a korosztály életkori sajátosságait. A hat/négy/öt, vagy annál több év során fokozatosan kell a gyerekek gondolkodásában elmélyíteni és tudatosítani azon értékek fogalmát, amelyek tükrében minősítjük magatartásukat és szorgalmukat. Célunk, hogy mindinkább magukénak érezzék őket, elfogadásuktól eljussanak a velük való azonosulásig. Folyamatos minősítés: A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira (órán és órán kívüli szervezett foglalkozásokon). Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk. Kiemelkedő teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen való szereplés, szervezőmunkában való részvétel, stb.) jutalma szóbeli és írásbeli dicséret. Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása: •

•

• • •

•

•

Az osztályzatok kialakításakor az adott időszak teljesítményét, valamint a félév, illetve az egész tanév alatt bekövetkezett változásokat kell figyelembe venni. Az értékelés elsősorban a tanárok közvetlen tapasztalataira épül, és kiterjed a tanulók teljes iskolai tevékenységére, továbbá az iskolán kívül szervezett programok, versenyek, rendezvények területére. Az osztályzatok megállapítása az osztályfőnök feladata. A minősítésben felhasználja az osztályban tanító szaktanárok véleményét, és figyelembe veszi az osztály tanulóinak értékelését is. Ezeket saját belátása szerint kérheti írásban, statisztikailag feldolgozható formában, vagy szóban, esetleg indoklással. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tantárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. Lehetőséget kell adni a diákoknak önmaguk értékelésére és egymásról alkotott véleményük nyílt megbeszélésére is. Az értékelés négy osztályba való besorolással történik, a magatartás esetében: példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2), a szorgalom esetében: példás (5), jó (4), változó (3) és hanyag (2) minősítéssel. Az osztályzatok megállapításához igyekeztünk olyan egységes szempontrendszert kialakítani, amely a tantestület egésze által elfogadható, az osztályfőnökök gyakorlatában jól hasznosítható. Alkalmazása során természetesen figyelembe kell venni a tanulók és az osztályok egyéni jellemzőit és körülményeit, de iskolai szinten törekednünk kell az egységes gyakorlatra. Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés (csoport vagy osztály szintű alulértékelés). Az értékelés nem tükrözhet tanári rokonvagy ellenszenvet. A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás. Amennyiben a szülő nem ért egyet a pedagógusok által kialakított minősítéssel, az osztályfőnököknek (ill. az osztályban tanító bármely tanárnak) törekednie kell a szülő meggyőzésére.

Az alábbi felsorolás iránymutató szándékkal tartalmazza az osztályozás szempontjait, az egyes minősítések kritériumait:

92

4. 6. 4. A magatartás minősítésének szempontjai Példás (5): részt vesz a közösségi élet megszervezésében és védelmében, a közösségi tulajdont megbecsüli és védi (épület, berendezés, eszközök, szolgáltatások) a közösségért végzett munkáját felelősséggel végzi (hivatali teendők, hetesség, tisztaság, pontosság) az iskola célkitűzéseit magáévá teszi, és megvalósításán dolgozik az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja nincs fegyelmi büntetése mások véleményét tiszteletben tartja, munkájukat becsüli és segíti (bírálat, kritika) a gyengébbeket felkarolja, és erejéhez mérten segíti (tanulás, barátság) iskolai munkáját lelkiismeretesen végzi, önművelésén tudatosan dolgozik (emiatt a változó szorgalmú nem lehet példás magatartású) a többiek felnéznek rá - vonzó személyiség önismeretre, önnevelésre törekszik (önuralom, fegyelmezettség, türelem) egyeneslelkűség, becsületesség, őszinteség, udvariasság jellemzi meg nem engedett módon nem törekszik előnyökhöz jutni, s az ilyen előnyszerzést elítéli a fizikai munkát becsüli, és szívesen végzi szórakozásaiban nem könnyelmű, másokra is tekintettel van testi egészségét védi (alkoholfogyasztás, dohányzás mellőzése), testét gondozza sport!), ruházata tiszta, ápolt környezetének kialakításában esztétikai igényesség jellemzi. Jó (4): az iskola célkitűzéseit elfogadja, megvalósításukra törekszik közösségi ember, a közösségi tulajdont nem rongálja mások véleményét meghallgatja, munkáját nem akadályozza, bírálatában általában pozitív iskolai munkáját, megbízatásait elvégzi a gyengébbeket nem bántja; ha alkalma van rá, segíti őket igyekszik nevelni magát, és ritkán vét az önuralom és a fegyelem terén becsületes és őszinte a meg nem engedett előnyszerzés módszereit elítéli s nem is csal nem vonja ki magát a fizikai munka alól szórakozásaiban nem túlzó, a jó ízlést nem sérti testét gondozza, ruházata rendes és tiszta, káros szenvedélyei nincsenek maximum egy súlyos fegyelmi büntetése van. Változó (3): az iskola célkitűzéseit csak részben fogadja el, szembe is fordul velük önző, a közösségi tulajdont nem becsüli kritikája kíméletlen, romboló kötelességteljesítésében, megbízatásai vállalásában hanyag a gyengébbeket bántja megalkuvó, cinikus nem törekszik önuralomra, fegyelmezettségre kihívóan feltűnést keltő a meg nem engedett előnyszerzés módszereit elfogadja, és él velük a fizikai munka alól kivonja magát

93

-

szórakozásaiban túlzó, könnyelmű, másokra nincs tekintettel teste, ruházata gondozatlan, rendetlen egészsége védelmében könnyelmű (dohányzás, alkoholfogyasztás) súlyos fegyelmi büntetésben többször részesült.

Rossz (2): az iskola célkitűzéseit nem fogadja el, szembehelyezkedik velük elsősorban saját érdekeit nézi, a közösség életét zavarja a közös tulajdont rongálja kötelességét csak büntetés kilátásba helyezése esetén végzi szertelen, durva, botránkoztató bármi áron érvényesülni akar figyelmeztetés ellenére súlyosan megsérti az együttélés szabályait és az intézet rendjét iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért a fegyelmi büntetések valamelyik súlyosabb fokozatában részesült. Megjegyzés: A magatartás elbírálásakor a felsorolt szempontok közül legalább kétharmadának együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A fenti minősítéseket módosíthatják a házirendnek az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó előírásai. 4. 6. 5. A szorgalom minősítésének szempontjai Példás (5): munkáját rend, fegyelem, pontosság és igényesség jellemzi az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken; az iskola nyújtotta egyéb önképzési lehetőségeket kihasználja a tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten maximálisan és rendszeresen felkészül az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Jó (4): -

többletmunka nélkül, tehetségének megfelelően tanul irányításra szorul, néha ösztönzést igényel hangulata hatással van munkájára néha kapkod és pontatlan az érdeklődési körébe tartozó tárgyakból jó eredménnyel dolgozik, de a többieket elhanyagolja.

Változó (3): nem tanul tehetségének megfelelően a munkájára folytonosan figyelmeztetni kell munkájának külalakja gondozatlan munkavégzésében kiszámíthatatlan, ötletszerű, válogat egy vagy több tárgyból elégtelen. Hanyag (2): munkájával nem törődik, rendszeresen elhanyagolja; munkájában megbízhatatlan képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében több tárgyból elégtelen.

94

Megjegyzés A szorgalom elbírálásakor az egyes osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább kétharmadának az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 4. 6. 6. Összegzés Az egységes szemléletű ellenőrzés és értékelés kialakítását megbeszéléseknek, továbbképzésnek kell megszilárdítania, hogy a tapasztalatcseréken a tantestület tagjai megismerkedhessenek a pedagógia korszerű módszereivel. Az ellenőrzés gyakorlatában pedig növekednie kell a kor követelményeihez igazodva a problémamegoldó jellegű, kreativitást igénylő feladatok számának.

4. 7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények vizsgarendszere az írásbeli számonkérési formákat részesíti előnyben. A tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli ezen a téren. A magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése szintén az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. Elvek:  A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek).  A bizonyítottan részképesség-hiányos (dislexiás, disgrafiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük.  Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni.  Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértjük azt is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, stb.)  A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját 15 munkanapon belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. 1. A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái a következők: a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; b) egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének (2-3 órára feladott egység) számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számonkérhető.

95

2. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai a következők: a) témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, ill. a haladási naplóban előre jelezni kell. A dolgozatot 15 munkanapon belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. b) egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, ill. a haladási naplóban előre jelezni kell, a dolgozatot 15 munkanapon belül kijavítja; c) egy tanítási napon csak egy témazáró dolgozat vagy legfeljebb két dolgozat íratható. A fenti korlátozások nem vonatkoznak a tanórákat csak részben kitöltő röpdolgozatra. d) a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak. e) azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. [243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2)] 3. Ha a szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor kétszeres súllyal kívánja figyelembe venni, akkor erre a tényre a tanév elején – legkésőbb az első témazáró dolgozat megíratása előtt – felhívja a tanulók figyelmét. 4. Ha a dolgozat kizárólag a tanult ismeretek azonosítását, kiválasztását, illesztését, közlését, felidézését tartalmazza, akkor a dolgozat értékelésénél a következő – a dolgozatra adható összes pontszám százalékában megadott – ponthatárokat alkalmazzuk: a) jeles (5): nyolcvanhét és fél százaléktól; b) jó (4): hetvenöt százaléktól; c) közepes (3): hatvankettő és fél százaléktól; d) elégséges (2): ötven százaléktól. 5. Ha a dolgozat a fenti tevékenységeken kívül tartalmaz még információ átalakítást, jelentés és összefüggés kifejtést, következtetést, bizonyítást, tudásfelhasználást a gyakorlati feladat megoldása során, akkor a dolgozatra adható összes pontszám százalékában megadott ponthatárok a következők: a) jeles (5): 80-85 százaléktól; b) jó (4): 60-65 százaléktól; c) közepes (3): 40-45 százaléktól; d) elégséges (2): 20-25 százaléktól. 6. Ha a szaktanár az e fejezetben meghatározott ponthatárok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb három százalékkal lefelé vagy felfelé módosíthatja. A kapott osztályzatokat a diákok az ellenőrző könyvbe kötelesek beírni, a tanárok pedig negyedévente ellenőrzik azt. Témazáró dolgozat alól nincs felmentés. Dolgozati időpontok ütközése esetén az érdekelt tanárok jussanak megegyezésre. Az iskola által szervezett színházi előadásokat, hangversenyeket, ...... stb. követő napokon csak témazáró dolgozatot lehet írni, de a színházlátogatók, a hangversenyen résztvevők, ...stb. az egyéb számonkérési formák és az előző napon feladott házi feladat megírása alól mentesülnek. A szervező lehetőség szerint előre tájékoztatja a szaktanárokat a színházlátogatások, hangversenyek, stb. időpontjáról a számonkérések tervezhetősége érdekében.

96

4. 8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A „házi feladat” és „házi dolgozat” céljai: • újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; • készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; • önálló kutatómunkát végezni valamely témában; • alkotómunkát végezni valamely témában. Elvek:  Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja).  A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-6 (7) ill. 8 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot.  Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.)  A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat ellenőrzik, a hibás megoldásokat kijavítják. Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli házi feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék.  Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: o nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; o meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; o a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.)  Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését –a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.  Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.  A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, forrásfeldolgozás) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.  A házi dolgozatot a szaktanár érdemjeggyel értékeli. Igazolt hiányzásaira hivatkozva a tanuló a szaktanártól kérheti a beadási határidő módosítását. A házi dolgozatok íratásának rendje és korlátai a következők: • a házi dolgozat témáját a szaktanár tanórán, legalább kéthetes beadási határidővel adja ki, • a házi dolgozat beadási határidejét a szaktanár úgy határozza meg, hogy a beadási határidőt megelőző két hétre másik, már kiadott házi dolgozat határideje ne essék, 97

•

a beadási határidő lejártát követő két héten belül a szaktanár a házi dolgozatokat kijavítja és kiadja a tanulóknak.

 A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.  Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti. Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt szóbeli feladatok kiadásának rendje és korlátai a következők: • a kötelező szóbeli házi feladatot a szaktanár a tanórán adja ki; • a kiadott feladatot a szaktanár a kiadását követő tanórán kéri számon, Ha a kötelező szóbeli házi feladat számonkérésekor az előző pontban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül vagy a tanuló az előző tanóráról igazoltan hiányzott, akkor a tanuló kérésére a kapott érdemjegyet az értékelésnél, minősítésnél nem vesszük figyelembe.

4. 9. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez Az egyes tantárgyak és a helyi óratervben külön oktatott modulok követelményeinek teljesítését az öt fokozatú skálával értékeljük. Az egyes tantárgyakba integrált kerettantervi modulokat (pl. egészségtan) a befogadó tantárggyal együtt értékeljük. Egyetlen érdemjegyet kap a témakör értékelésekor a tanuló akkor is, ha a szaktanár az integrált tantárgyon belül az adott témakörbe a modultantárgy tananyagát is beépítette. A szaktanár a befogadó tantárgy és a modultantárgy tananyagát témakörönként elkülönítve is oktathatja. A félévi és az év végi osztályzat kialakításakor a különböző témakörökben szerzett érdemjegyek között nem teszünk különbséget.

5. A középszintű érettségi vizsga témakörei Iskolánkban középszintű érettségi vizsga abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A középszintű érettségi vizsga témaköreit az 2. számú melléklet tartalmazza minden olyan tantárgyból, amelyekből helyi tanterv szerint felkészítést szervezünk a középszintű érettségi vizsgára.

6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A közoktatásban tanuló gyermekek fizikai teljesítményének mérésére kidolgozásra kerültek azok a gyakorlatok, amelyek lehetőséget biztosítanak a gyakorlásra, a fizikai állóképesség növelésére. (Testnevelési Bizottság Próbarendszere) Évi két alkalommal kerül sor a mérésre a testnevelő tanár segítségével.

98

Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz, a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell mérni és értékelni.

6. 1. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az általános fizikai teherbíró képesség az egységes mérése, értékelése, minősítése. Képességek szerint differenciált terhelés, felzárkóztató program biztosítása az egészséges létezéshez szükséges fittnesz szint elérése, megtartása érdekében. A rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. A kondicionális képességek mért adatai ismeretében az iskolaorvosok és védőnők felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról.

6. 2. A testnevelő tanár által végzendő feladatok -Teljesítménymérés -A mért eredmények pontozása -A pontértékek alapján történő értékelés, minősítés -Kondicionális képességek hiányának feltárása -Képesség szerinti differenciált terheléssel a hiányosságok megszüntetése -Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával az egészség megtartását elősegítő „kell-szint” (a pontérték táblázatokban megvastagított teljesítmény, mely közepes szintet jelent) elérése A tanulók aktív közreműködésével: -A rendszeres testedzés hatásának elemzése, -Az elért változás értékelése, -A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés, -Önértékelés, akarat fejlesztése, -Egyéni és csapatmunkára nevelés

6. 3. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez - A cardiorespiratorikus állóképesség: Cooper-teszt: maximum 70 pont - Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás (cm): maximum 15 pont - A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése: fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (db): maximum 10 pont - A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db): maximum 10 pont - A hasizmok erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés (db): maximum: 10 pont - Kar és váll izomerő állóképesség: függés hajlított karral 10 pont - Futás sebessége, fürgeség: 10 x 5 m ingafutás 15 pont Elérhető maximális pontszám: 140 pont kategóriák pontszámok Igen gyenge 0 - 20,5 Gyenge 21 - 40,5 Kifogásolható 41 - 60,5 Közepes 61 - 80,5 Jó 81 - 100,5

99

Kiváló Extra

101 121

- 120,5 - 140,0

A minősítő kategóriák értelmezését az OM által összeállított „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” kiadvány tartalmazza (lásd. PP. 3. számú melléklet

6. 4. Az adatok nyilvántartása Az Egyéni adatlapokat és az osztályonkénti adatlapokat osztályonkénti bontásban a vizsgálatot végző tanár kezeli. Az Intézményi osztályonkénti összesített adatlapot a testnevelő állítja össze a tanév végén mért adatok alapján, az iskola vezetőjének aláírásával hitelesítve továbbítja az iskola-egészségügy felé.

100

IV. KOLLÉGIUMI PROGRAM 1. Bevezető Kollégiumunk alapfeladata, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akik vagy akiknek a szülei a nevelésben fontosnak tartják a keresztény hit és erkölcs értékeit. A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium olyan többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, amely két intézményi egységben látja el iskolai oktatási és kollégiumi nevelési feladatát. A hat, ill. négy évfolyamos általános gimnáziumi programunk mellett a leghatékonyabb nevelési eszköz a kollégiumi élet, amely önfegyelemre, közösségi gondolkodásra, lelki és szellemi igényességre kívánja tanulóinkat formálni. A kollégium társadalmi szerepe Különös gondot fordítunk a keresztény, nemzeti elkötelezettség kialakítására, a hagyományok átadásával erősítjük az Egyházhoz, a hazához és a családhoz való tartozás tudatát. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződését. Elősegíti, hogy az evangélium szellemének megfelelően gondolkodjanak önmagukról és embertársukról. Erősíti a személyes döntés és felelősség vállalását, ill. a krisztusi szeretet és megbocsátás gyakorlását. Ezzel nyújt kollégiumunk támogatást a teljes emberi élet megéléséhez a társadalomban. A kialakult kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáit, annak gyakorlását ismerik meg, ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a diákok sikeres társadalmi beilleszkedéséhez. Kollégiumunk kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára – lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítsa a minőségi tudáshoz és a keresztény szellemben történő neveléshez való hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. Kollégiumunk a Kollégiumi alapprogramra6 építve készítette el pedagógiai programját. Felhasználta a katolikus kollégiumi nevelés országos alapprogramját, amely a hazai és európai nevelési értékekre és haladó hagyományokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, nemzeti, keresztény értékekre2 közösségi értékekre, továbbá a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében, a kultúraközvetítésben betöltött szerepükre. Felhasználja – többek között – a teológiai, a pedagógiai, a pszichológiai, szociológiai tudományok ismereteit. A kollégium alapfeladata, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket a kollégiumba jelentkező növendékek számára a tanuláshoz, melyben jobban megismerik magukat, felelős közösségi emberekké válnak, közelebb kerülnek szakmájukhoz, a természethez, Istenhez. Tevékenysége szorosan kapcsolódik és kiegészíti a családi és iskolai nevelést. A kollégium csak az iskolánkba felvett tanulók számára biztosít igény szerint testi és „lelki” ellátást. Kollégiumunk egyik nagy előnye, hogy a tanulássegítő tevékenység jó részét a korrepetálási órák keretében szaktanárok végzik. Ez óriási segítség a diákoknak. Nemcsak azoknak, akik 6

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX törvény, illetve a 46/2001.(XII. 22.) A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja” rendelet

101

rendszeresen járnak, hiszen időről időre, például egy fontosabb dolgozat előtt a jobb tanulók is igénylik a szakszerű segítséget. Reméljük, hogy a fenti szempontok figyelembevételével a segítségnyújtás ezen formája is személyre szabható. Ilyenkor is kiemelten fontosnak tartjuk a kulcsfogalmak kiemelését, gyakorlását, egy jó vázlat elkészítését, illetve tantárgyspecifikus tanulási technikák megtanítását. Érdemes ilyenkor bele-belenézni a tanulók iskolai füzetébe is. Nemcsak azért, hogy hasonló szemszögből és mélységben közelítsük a témát, mint az iskolában, hanem mert sajnos a diákok diktálás után írt iskolai vázlatukban időnként a fontos kulcsszavakat is eltorzítva írják. Őket is buzdítsuk, hogy nézzék át füzeteiket, mert a betűtévesztések és az ékezetek lemaradása olyan hibák, amit utólag gyakran maguk is észrevesznek. Hangsúlyozzuk, hogy az írásbeli munkák általában, így a vázlatok is hosszú távra készülnek (pl. érettségi), ezért figyelmeztessük őket, hogy mindig törekedjenek az olvashatóságra.

3. A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései 3. 1. Nevelési céljaink és alapelveink: Nevelési céljaink a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával:  a tanulók szocializációjával, a személyiség minél teljesebb kibontakoztatása, gyermekközpontú és személyiségközpontú környezetben, tanulóközpontú tevékenységrendszer működtetése,  kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára történő felkészítésének segítése,  a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a fejlesztése,  az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismeretek gyarapítása,  a műveltség, a világszemlélet, a világkép formálása, (demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés),  a tanulásnak, a kikapcsolódásnak, a munkának beépítése a színes, sokoldalú kollégiumi és iskolai életbe, (a tanulói aktivitás, alkotóképesség érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, öntevékenység, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása),  az önismeret, az együttműködési készség fejlesztése, a közösségben (felelősség, bizalom, szeretet, segítségnyújtás és tapintat),  az akarat edzése,  az életmód, a motívumok, a szokások, az értékekkel történő azonosulás fokozatos kialakítása, meggyökereztetése,  a tanulók keresztény személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása  integrált nevelés megvalósítása, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazásával,  az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása,  a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés biztosítása,  a nevelési folyamatban részt vevők - szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet - számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség,  a tanulmányi munka színvonalának emelése,

102

   

a szabadidő tartalmas, hasznos eltöltése, a demokrácia, a demokratikus értékek elfogadására és betartására való nevelés, ismerje az Alkotmányban rögzített alapvető emberi jogait, a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása, a környezet, természeti kincsek szeretete, védelme.

Összességében: Tanulóink tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődését és fejlesztését állítjuk a középpontba.

3. 2. A kollégium nevelési alapelvei              

az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a tanulót megillető jogok érvényesítése. keresztény erkölcsi értékek életre váltása, és a nemzeti nevelési elvek alkalmazása; bizalomra épülő tanár-diák viszony, családias légkör kialakítása, a diákok önállóságának, önszervező képességének és öntevékenységének fejlesztésére, gyakorlati és szellemi igényesség kialakítása; alapvető erkölcsi normák és a közösségi együttélési szabályainak betartása, egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat felébresztése és kialakítása, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; a nemzeti, etnikai azonosság kialakítása, a másság elfogadása, komplex személyiségfejlesztés, együttműködés a szülői házzal, a szociális hátránnyal küzdő tanulók problémáinak megismerése, a hátrányok felszámolására való törekvés, a demokratikus részvétel gyakorlása, az értékelési technikák működtetése, a helyes önértékelés képességének fejlesztése a pályaválasztás segítése, hiteles információk nyújtása az aktuális munkaerőpiacról, a továbbtanulás feltételeiről, lehetőségeiről, foglalkozások, szakmák megismertetése.

3. 3. A kollégiumi nevelés feladata Esélyegyenlőség biztosítása Az intézmény a családi- társadalmi eredetű hátrányokat akkor képes eredményesebben enyhíteni, ha nem csupán az intellektuális képességek megismerése és fejlesztése, a "tanulmányi felzárkóztatás" a feladata. Hanem az is, hogy a pedagógusnak mindenekelőtt meg kell ismernie, hogy a környezet elvárás-rendszere, (orientációja, motivációi, miliője, működése) milyen mértékben és hogyan játszik szerepet a diák teljesítményének, viselkedésének, személyiségének stb. alakításában; valamint a hiányokat, a szükségleteket és az igényeket is fel kell tárnia. Továbbá olyan nevelési környezetet kell létrehoznia, működtetnie, amely lehetővé teszi az optimális fejlődést. A kollégiumi tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a diákoknak lehetőségük nyíljon a szabad alkotómunkára, annak kipróbálására és fejlesztésére, ezáltal juttathatjuk őket az oly fontos sikerélményhez.

103

Lehetőség kínálkozik az emberekkel való bánásmód, az emberi viszonyok tanulása, a demokratikus gondolkodás, a politikai kultúra, a környezet megismerésére irányuló érdeklődésnek, általában a szociális képességrendszernek a fejlesztésére is. A diákok látókörének kiszélesítése, a tanuláshoz szükséges akaraterő ki-, és továbbfejlesztése, a figyelemösszpontosítás fokozása. Fontos feladatunk a kultúraközvetítés, amivel hozzájárulunk tanulóink általános műveltségének fejlesztéséhez. Ebben segítenek a televízióban, videóban, moziban vetített filmek, a színházi előadások, a könyvtárban megtalálható könyvek, az Interneten keresztül elérhető információk, az újságokban megjelenő cikkek. Tanulási kultúra fejlesztése Elérendő célunk:  a diákok érdeklődését felkeltsük, megismerési és felfedezési vágyukat előmozdítsuk,  a folyamatos tanulás szükségességének tudatosítása,  a tanulási kedv fejlesztése a tanulás belső igényként való megjelenése érdekében,  a helyes tanulási módszerek elsajátítása,  az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, a tananyaghoz kapcsolódó érdekesség, kiegészítő olvasmányok ajánlásával!  a tanulók újabb ismeretek utáni kíváncsiságát igyekezzünk fenntartani, és továbbfejleszteni!  a diákok tanulásra való ráhangolását segítsék tanáraink a folyamatos buzdítással, bátorítással, dicsérettel, biztatással, s azzal, hogy a tanulókat rendszeresen plusz érdeklődésfelkeltő anyaggal látják el!  a reális önismeret elősegítése,  a képességnek megfelelő tanulmányi eredmény elérése.  biztosítsuk a könyvtárszolgáltatások igénybevételét! Fejlesztési területek:  a tanulási feltételek biztosítása (nyugodt körülményekkel, megfelelő berendezéssel és felszereléssel),  tanulási terv készítése, a tanulási sorrend megállapítása, időterv készítése,  a szóbeli tanulás menetének kialakítása (az órai anyag felidézése, a szóbeli anyag megtanulása, ismétlés, leckemondás),  az írásbeli feladatok megoldási menetének elsajátítása (a feladat megértése, adatkiírás, összefüggések keresése, a műveletek keresése, ellenőrzés). Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a prefektusok igyekeznek segíteni a tanulókat, hogy megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. A kollégium által meghatározott célok, közöttük a tanulók személyiségfejlődésének megvalósítása érdekében a nevelési folyamatba olyan motivációs tényezőket kívánunk beépíteni, amelyek a tanulók számára is lényegi tevékenységgé teszik a tanulást. Hosszú távon az önmagáért való tanulás megszerettetése a cél, a megszerzett ismeret, tudás önjutalmazó értéke. (sikerfeladatok adaása, jutalmazás, személyiségfejlesztő programok, új tanulási technikák, módszerek elsajátítása) A tanulás eredményessége érdekében ki kell alakítani a diákokban egy tanulási életprogramot, illetve közömbösíteni kell az ellene ható tényezőket.

104

A délutáni kötelező tanulószoba (stúdium – nak hívjuk) bevezetésévei szeretnénk elérni, hogy ebben az életkorban a legfontosabb feladatuk a tanulás legyen. Eddigi tapasztalataink alapján úgy láttuk, hogy a helyes tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása a kisebb nagyobb évfolyamosok számára egyaránt nagy problémát okoz, ezért szaktanáraink és nevelőtanáraink kiemelt figyelemmel kísérik a tanulószobai foglalkozásokat és segítenek a jegyzetelési, olvasásmegértési feladatok, könyvtárhasználat helyes alkalmazásában. Az eredményes tanulás további feladata közé tartozik a szigorú fegyelem kialakítása. Szigorúság abban az értelemben, hogy a kötelező tanulási idő alatt a diákok nem foglalkozhatnak más tevékenységgel (tv-nézés, zenehallgatás stb.), tisztelniük kell a tanulási időt és társaikat, akik ezt betartják. Kollégistáink személyiségének megismerése és fejlesztése  Elsődleges feladatunk, hogy a kollégiumba érkező diákok személyiségét megismerjük, hiszen csak ennek birtokában leszünk képesek céltudatosan összeállítani a tanulókhoz igazodó, változatos tevékenységformákat, amelyek hatékonyan elősegítik majd a kívánatos személyiségvonások fejlesztését.  A tanulók személyiségének megismerését segítik az egyéni és csoportos beszélgetések, a tesztek, kérdőívek, a képességfelmérések, a diákok külső és belső vonásainak, valamint (és talán a legfontosabb) a cselekvés-, és tevékenységformáinak megfigyelései.  Törekednünk kell arra, hogy diákjaink felismerjék a szubjektív és objektív énképük közötti különbségeket, és reális énképet alakítsanak ki önmagukról. Ennek ismeretében képesek lesznek az önnevelésre, az önfejlesztésre.  Fontosnak tartjuk, hogy a hozzánk jelentkező diákokat alkalmazkodó képessé, empatikussá neveljük, s a másokhoz való viszonyuk mentes legyen az előítéletektől.  Célunk, hogy diákjaink teljesítményorientáltak legyenek, s alakuljon ki közöttük már a beköltözés után egy egészséges haladást, eredményességet elősegítő versenyszellem.  Szituációs helyzetekkel, filmvetítések utáni beszélgetésekkel is szeretnénk elérni, hogy kollégistáink időben felismerjék a konfliktushelyzeteket, kezelni tudják azokat, s képesek legyenek bizonyos helyzeteken, problémákon változtatni, jó megoldásokat találni.

Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljon az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai, és a közösségi szolgálatra felkészülhessen, mely egyensúlyt teremt a közösségi és az egyéni érdekek között. Cél: - önismereten és önértékelésen alapuló önfejlesztési képesség kialakítása, - önálló életvezetéshez szükséges ismeretek megismerése gyakorlása, - a világ egészére vonatkozó ismeretek elsajátítása, - közösségi szokások és minták közvetítése a szociális és kommunikációs készségek fejlesztésével (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség). Fejlesztési területek: - a személyiség erős és gyenge oldalainak a tudatosítása, önvizsgálat, önelemzés, - a személyiség rátermettségére és érdeklődésére épülő életprogram megtervezése, 105

- közéleti szereplésre való felkészítés, az egyéni ügyek önálló intézésének segítése, - a természet és a társadalom életének megismerése, azokhoz való pozitív viszonyulás erősítése. Elsődleges feladatunknak tekintjük a kollégiumunkba kerülő diákok szocializációját. Nevelőtanáraink segítik a csoportjukba kerülő tanulók beilleszkedését, a kollégisták egymás közötti kapcsolatrendszerének kialakulását. Különösen nagy figyelmet fordítunk azokra az alulszocializált, normaszegő, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekre, akik rossz családi körülmények közül érkeztek, s negatív értékrendjük átalakításához igyekszünk megkeresni és alkalmazni a legmegfelelőbb megoldási módokat, módszereket. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése A nevelési folyamat során hangsúlyt helyezünk a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (vitakultúra, szervezőkészség stb.) fejlesztésére, ami segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását. A szociális tanulás - amelyben az iskolai és kollégiumi nevelés tevékeny részt vállal meghatározó része életünknek és végigkíséri azt. A diák beilleszkedik a közösségbe, és miközben beilleszkedik, kialakul a személyisége. A szociális tanulásnak vannak lépcsőfokai, amelyeket nem lehet és nem szabad kikerülni ahhoz, hogy valaki egy adott kultúrába beilleszkedjék. Életünk folyamán a társadalom számos elvárást támaszt tagjaival szemben. Felkészítjük tanulóinkat a társadalmi szerepek betöltésére, pl.: dolgozói szerep, fogyasztói szerep, a család tagjának szerepe stb. Arra kell megtanítanunk őket, hogy a generációk egymás mellett élésének jellemzői, az egyes generációk társadalomban elfoglalt szerepei, az idős, a felnőtt és a gyermek családtagok egymáshoz való viszonyának rendezettsége alapja annak, hogy a társadalmi élet értéktisztelő, rendezett legyen. A nevelőtanár tudatában van a család szocializációs funkciójának, tudja és erősíti, hogy a gyermekek társadalmi életbe való belenövése elsődlegesen a családon keresztül történjék, s csak ezt követi az iskolában és a kollégiumban. Cél:  az alapvetően elfogadott társadalmi értékek és normák közvetítése, a tanulók személyiségébe való beépülés elősegítése,  a kollégiumi érték- és szokásrendszer kialakítása,  az együttműködéshez szükséges szociális készségek fejlesztése (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés),  a kommunikációs és együttműködési képesség fejlesztése,  a családi életre nevelés elősegítése,  a Diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása. Fejlesztési területek:  személyes példamutatás a pozitív értékek közvetítésében,  jól átlátható viselkedésszabályok kialakítása, és azok betartásának kontrollja,  illemtani ismeretek a gyakorlatban,  erkölcsi kategóriák és normák tudatosítása (lelkiismeret, becsület),  a csoporthoz és a kollégiumi közösséghez való tartozás érzésének erősítése, hagyományápolás,  a segítőkészség és az együttműködési képesség fejlesztése,  kulturált társas kapcsolatok kialakítása,  az érdekérvényesítő képesség és vitakultúra fejlesztése.

106

A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése A megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében az alábbi lehetőségeket biztosítjuk: - a helyes tanulási módszerek megismerése és elsajátítása, - a kreativitás és a tanulási motívumok erősítése, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának felkeltése által, - a tanulási kudarcok okainak mielőbbi feltárása, kezelése, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítása - a tanulás váljon a diák belső igényévé, mindennapi életük részévé, A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia.

Önismeret fejlesztése Cél:   

az önismereten és önértékelésen alapuló önfejlesztési képesség kialakítása, az önálló életvezetéshez szükséges ismeretek megismerése gyakorlása, a világ egészére vonatkozó ismeretek elsajátítása.

Fejlesztési területek:  a személyiség erős és gyenge oldalainak a tudatosítása, önvizsgálat, önelemzés,  a személyiség rátermettségére és érdeklődésére épülő életprogram megtervezése,  a közéleti szereplésre való felkészítés, az egyéni ügyek önálló intézésének segítése,  a természet és a társadalom életének megismerése, azokhoz való pozitív viszonyulás erősítése.

Az egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Az egészség-megőrzése érdekében fel kell hívni a figyelmet vendégelőadók (orvosok, természetgyógyászok, videofilmek, könyvek) segítségével és ki kell alakítani a gyerekekben az igényt: a helyes táplálkozásra, a testedzésre, a kiegyensúlyozott életritmus kialakítására, a mentális egészségre, a stressz és feszültségoldó technikák alkalmazására, az önművelés és szórakozás egyensúlyának létrehozására. A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A diákok megfelelő kulturális- és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Külön figyelmet szentelünk a káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás és kábítószer fogyasztás) kialakításának megelőzésére. Minden prefektus feladata, hogy szigorúan ellenőrizze, óvja és védje a diákokat ezen szerek alkalmazásától. A helyesen összeállított napirenddel igyekszünk hozzájárulni tanulóink megfelelő életritmusának kialakításához. A következetesen betartatott, és rendszeresen elvégeztetett tevékenységekkel segítjük diákjainkat abban, hogy idejüket a jövőben is pontosan be tudják majd osztani, és kapkodások nélkül, ritmikusan végezhessék el feladataikat.

107

Célunk és feladatunk, hogy a meghatározott szokásrendszerek kialakításával kollégistáink számára az egészséges öltözködés, a kulturált étkezés, a környezet tisztasága, a testápolás, a rendszeretet belső igénnyé váljon. A kollégiumunkban végzett tevékenységek hatására a gyerekek olyan gyakorlati képességekre tesznek szert, amelyeket jól tudnak hasznosítani felnőtt életük során. Tanulóink testi-lelki egészségének megóvása és fejlesztése érdekében szorgalmazzuk a rendszeres testedzés beiktatását. Sporttalálkozók szervezésével, versenyek megrendezésével biztosítjuk kollégistáinknak a mindennapi mozgást (röplabda, kézilabda, kosárlabda, stb..), ezen kívül lehetőséget adunk a sportszakkörökön való részvételre. Rendszeres napi ellenőrzéssel és értékeléssel próbáljuk kialakítani diákjainkban azt az igényt, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, hogy környezetkímélő magatartásuk beépüljön életvitelükbe. Felvilágosító előadásokon, egyéni és csoportos beszélgetéseken keresztül tájékoztatjuk tanulóinkat a rájuk leselkedő veszélyekről (kábítószer, alkohol, cigaretta, szexuális kapcsolatok útján terjedő fertőzések, stb…), azoknak elkerülési módjairól, a káros szenvedélyek elleni védekezési módokról és lehetőségekről. Cél: - az egészséges életmód iránti igény, és az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása, - a testi képességek fejlesztése és folyamatos karbantartása, - a szenvedélybetegségek elkerülésének elősegítése és önpusztító hatásainak a tudatosítása, - a szabadidős tevékenységek kultúrájának fejlesztése, - életmód mintaként szolgáló belső kollégiumi élet megteremtése. Fejlesztési területek: - személyes motívumok fejlesztése - személyes képességek fejlesztése - önismeret, stresszoldás, stresszkezelés - kulturális programok szervezése, hagyományápolás - a mindennapi sportolás lehetőségeinek a biztosítása, sportprogramok, versenyek szervezése. Mindennapos testmozgás A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Szeretnénk eredményeket elérni a napi rendszeres mozgás igényének kialakításában, ezen kívül az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is kollégistáink rendelkezésére kívánjuk bocsátani. Ennek érdekében ösztönözzük diákjainkat, hogy rendszeresen vegyenek részt délutánonként a mindennapos testnevelési foglalkozásokon, járjanak el kondicionáló edzésekre, a kora őszi, és tavaszi időszakban javasoljuk számukra a futást, valamint esténként rendszeres sportolási és mozgási lehetőséget biztosítunk nekik az iskola tornatermében. A 18. életévüket betöltött tanulóinkat igyekszünk bevonnia a kollégiumban szervezett véradási programba / „Ha vért adsz, életet adsz!” /. A környezeti nevelés Az emberiség globális problémája, a környezetszennyezés, mely nem ismer határokat. A megnőtt és összetettebb fogyasztás nagyobb környezeti terhekkel jár. Az információk gyors áramlásának köszönhetően ma már a természet- és környezetvédelem is nemzetközi méreteket öltött. Ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni ezen a területen, először a közvetlen környezetünket kell megvédeni, szemléletmód-változásra, aktív cselekvésre van szükség. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha törekszünk arra, hogy tanulóink, ne elszigetelt ismereteket szerezzenek. Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és

108

társadalmi lényként él. A földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére, végső soron saját létét veszélyeztetve Elsődleges céljaink: - a természetvédelem iránti érdeklődés felkeltése (videofilmek, előadások, a Fővárosi Növény- és Állatkert megtekintése) által, - környezettudatos szemléletmód kialakítása, környezettudatos magatartásra nevelés, hogy a tanulóink érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt, - a tanulók lakókörzetében lévő természet- és környezetvédelmi lehetőségek felkutatása (pl: szelektív hulladékgyűjtés, szárazelem gyűjtés megszervezése), - az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére (őszi és tavaszi nagytakarítás, virágosítás, fásítás, füvesítés) és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. - a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A környezeti nevelés területén is fontos az iskola, a kollégium és a szülők együttműködése. A tanórai és a tanórán kívüli programok megszervezéséhez a nevelők együttgondolkodására van szükség. A fentiekben részletezett feladatokhoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia.

Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése A szabadidő hasznos eltöltése Fontos, hogy a szabadidős programok a kollégisták életkori sajátosságaihoz mérten legyenek megszervezve és biztosítva. A 13 évestől a 19 éves korú diákig mindenki megtalálja a maga számára kedvező, kikapcsolódást, élményt nyújtó tevékenységet. Azt szeretnénk, ha a szabadidős tevékenységek (sportolás, színház-mozilátogatás stb.) alternatívaként jelennek meg a diákok előtt és ne kötelező választhatóságként, felkeltve az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segítjük a világban való tájékozottságuk, a személyes és szociális azonosságtudatuk fejlődését. Motiváljuk és helyzeteket biztosítunk az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegítjük az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejlesztjük az idegen nyelvi kommunikációjukat, szakköri keretben idegen nyelveket tanulhatnak (görög, latin, orosz, francia). Bővítjük diákjaink ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Sokrétű kulturális tevékenységet biztosítunk, ezzel járulunk hozzá a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. Azt kell elérnünk, hogy a gyerekek élvezzék az aktív pihenést, a nekik nyújtott szabadidős tevékenységet, és hogy ily módon felnőttkorukra is szokásukká váljék a szabadidő igényes és tartalmas eltöltése. A hazaszeretetre való nevelés során a diákok megismerik a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, értékeit tisztelik. A nemzeti, történelmi és vallási hagyományokat megismerik és ápolják. Elősegítjük a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájával, nyelvével, szokásaival megismertetjük diákjainkat, bemutatjuk az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat.

Vallási nevelés 109

A legfontosabb keresztény értékek: szeretet, türelem, őszinteség, a kollégiumi élet minden pillanatát hassa át. A katolikus diák identitástudatának kialakítása Lelkileg, érzelmileg kötődjön egyházához, vallásához, gyülekezetéhez. Ne csak befogadja, hanem közvetíteni is tudja a keresztény értéket mások felé. Meg kell értetnie a gyerekekkel a vallási tolerancia, szabad-vallásgyakorlás igazi tartalmát, jelentőségét. Cél: - az eltérő szintű és hagyományú vallási közösségekből érkezők tapintattal való fölkarolása és segítése a beilleszkedésben. - a keresztény erkölcsi értékrend megismertetése és betartatása (öltözködés, viselkedés, társas kapcsolatok, szórakozás…). - az egyházi év ünnepeinek megismertetése, és a közös ünneplés megkedveltetése. A vallási élet megismertetését és gyakorlatát a kollégium éves programja rögzíti. A fentiekben részletezett feladatokhoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia.

Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése Az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit az alábbiak szerint kezeljük: - a tanulók képességeit megismerjük, - támogatjuk a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítjuk annak esélyét, hogy az iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. - a kollégium prefektusai segítséget nyújtanak, hogy a tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi lemaradások csökkenjenek, - segítjük a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében, - a kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremtünk a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. - valamennyi tanuló számára lehetővé tesszük az egyes szakmák, hivatások megismerését, segítjük a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A felkészítés szakaszai:  a helyileg szokásos tanulási rend megismertetése,  a helyes időbeosztás kialakítása,  tájékozódás a tanulók egyéni célkitűzéseiről, a szülők elvárásairól,  az érdeklődési irányok támogatása, az egyéni ambíciók kibontakoztatása,  a helyes önismeret, az önbecsülés és az önbizalom erősítése,  a továbbtanulási lehetőségek megismertetése, a reális pályaválasztás segítése.  a szóbeli előadókészség fejlesztése,  önképzési terv készítése,  a vizsgákra, érettségire való pszichés felkészítés,  a végzős tanulók felvételi eredményének visszacsatolás, pályakövetés.

110

A fentiekben részletezett feladatokhoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia.

Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi diákok nevelése során segítjük az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A fenti feladatokhoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia.

4. A kollégium működése 4. 1. Személyi feltételek, elvárások A diákotthon élén az igazgató áll. A mindennapi életnek a házirend és a napirend szerinti irányítása a prefektusok feladata. A stúdiumokon felügyelő tanárok segítik a prefektusokat. A kollégiumban a nevelési feladatokat – a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező – a csoportok létszámának megfelelően 6 nevelőtanár (3 szerzetes és 3 világi tanár) látja el. A nevelők egyben óraadó tanárok is. Elvárások a nevelőtanárral szemben:  „lelkivezető”,  elfogadja a keresztény (katolikus) hitet és éli is,  rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai, lelki, vallási, hitbeli ismeretekkel rendelkezik,  vállalja – és a kollégiumban a lehetőségeket megteremti – a lelki /vallási továbbképzésre,  képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában,  - képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére,  - képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani,  - képes a konfliktusok eredményes kezelésére,  keresztény hitével, életpéldájával, egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták előtt,  megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe,  személyes jelenlétével folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben résztvevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szülőkkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel.  szakmai tevékenysége során együttműködik a kollégiumi nevelőtestület vezetőivel és tagjaival,  nem pedagógus munkakörben alkalmazottak felé elvárás: nem mond / tesz a keresztény értékekkel nem egyezően,.

111

A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi (gyermekszerető és a pedagógusokkal együttműködő). Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező.

4. 2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium belső és külső környezete személyközpontú, biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégisták biztonságát, és megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. Jellegünknek megfelelően fontosnak tartjuk a vallási vizuális környezetet, az egyházi könyvekhez való hozzáférés biztosítását, kápolna működtetését. A kollégium a város középpontjában a Széchenyi tér 8-9. szám alatt a Gimnázium és a Bencés Rendház épületében, illetve Iskola köz 5-7. található. Három részben helyezkedik el: Rendház II. emeletén, (Kisinter) Gimnázium tetőterén, (Főinter) Iskola köz 5-7. sz. alatt (Nagyinter). A kisinter (Rendház II. em.) Az épület a régi jezsuita, majd bencés rendház második emeletén található, eredetileg az itt lakó szerzeteseknek épült. A régi barokk épület patinás, boltozatos szobáiban laknak a diákok, a tetőtérben a 1992-ben alakítottak ki egy nagy közösségi termet, amit a fiúk szabadidejükben használhatnak, itt pingpong asztalokat, csocsóasztalt helyeztek el, valamint itt van lehetőség hangszeres gyakorlásra is. Közös megbeszélésekre, esti imákra is itt jönnek össze. A rész helyiségei  16 hálószoba (3 illetve 4 fő)  2 nevelői szoba  tanulószoba  1 nagy közös zuhanyzó, mosdó, WC A kollégiumban található helyiségek összkomfortosak, funkciójuk ellátására alkalmasak. A szobák északi és nyugati fekvésűek, 3 ill. 4 ágy, asztal, székek, szekrények és hűtő található bennük. A folyosó ablakmélyedéseiben kis teakonyhát alakítottunk ki. A rendház udvara parkosított, pihenőpadokkal ellátott. Pihenésre, sétára, szabadtéri játékok végzésére alkalmas. Tanulóink eredményes órai felkészülését segíti a tanulószobai felügyelet, a könyvtár, és a számítógépterem. Kondicionáló terem várja a testépítőket. A nagyinternátus a gimnázium szomszédságában, az Iskola utcában található.

112

Az Iskola köz 5-7. sz. alatti rész 1994-ben épült. Az épület két (északi és déli, azaz A és B) szárnyra oszlik, mindkettő ötszintes: alagsor+földszint+három emelet. A legfelső szint eredetileg társalgó szerepét töltötte volna be. A gimnáziumból az alagsoron át egy 5 méteres aluljárón át megközelíthető, így a kollégium valamennyi részéből a gimnázium fűtött átjárókon keresztül megközelíthető. Az „A” (északi) szárny alagsorban található:  aula (közösségi összejövetelek színhelye),  olvasóterem és sakkszoba,  teakonyha,  raktárak,  ruhaszárító helyiség,  kis belső udvar. A földszinten található helyiségek:  prefektusi szobák belső zuhanyzóval és mellékhelyiséggel,  két szoba a diákok számára 4-4 fekvőhellyel és asztallal,  közös zuhanyzó és mellékhelyiség. I. és II. emelet helyiségei:  4 szoba, 4-4 fekvőhellyel és asztallal,  2 szobánként 1 közös zuhanyzó és mellékhelyiség. III. emelet helyiségei  2 szoba, 6-6 fekvőhellyel és asztallal, (egyik átalakítva társalgónak)  közös, belső zuhanyzó és mellékhelyiség. A tetőtérben (III. emelet) található a kazánház. A kollégium ablakai az Iskola és a Kisfaludy utcára, illetve a belső kisudvarra néznek. Az iskolába az átjárás az alagsori aulán keresztül, az Iskola utca alatti folyosón történik. A kollégium főbejárata az Iskola utcára nyílik. A „B” (déli) szárny alagsorban található: Alagsorban található helyiségek:  aula (közösségi összejövetelek színhelye), az "A" épülettel közös használatban  élelmiszer-tároló helyiség, (a diákok otthonról kapott élelmiszer-csomagjainak elhelyezésére), az "A" épülettel közös használatban  teakonyha,  raktár  WC - mosdó  takarítószertár A földszinten található helyiségek:  2 szobás prefektusi lakás belső zuhanyzóval és mellékhelyiséggel,  Ügyeleti szoba (ügyeletes prefektus tartózkodási helye)  egy szoba a diákok számára 4 fekvőhellyel, ruhásszekrénnyel és asztallal  1 közös zuhanyzó és mellékhelyiség.

113

I. emelet helyiségei:  4 szoba a diákok számára 4-4 fekvőhellyel, ruhásszekrénnyel és asztallal  2 közös zuhanyzó és mellékhelyiség. II. emelet helyiségei:  4 szoba a diákok számára 4-4 fekvőhellyel, ruhásszekrénnyel és asztallal  2 közös zuhanyzó és mellékhelyiség. III. emelet helyiségei  2 szoba a diákok számára 6-6 fekvőhellyel, ruhásszekrénnyel és asztallal, belső zuhanyzóval és mellékhelyiséggel (egyik átalakítva társalgónak)  kazánház. A kollégium ablakai az Iskola és a Kisfaludy utcára, illetve a belső kisudvarra néznek. Az iskolába az átjárás az alagsori aulán keresztül, az Iskola utca alatti folyosón történik. A kollégium főbejárata az Iskola utcára nyílik. A főinternátus A gimnázium tetőterén lévő rész 1984 –ben készült el. Az iskola padlását építették be 50 fő számára. Részei a következők:  Egy hosszú folyosóról nyílik a prefektusok két,  illetve a diákok 10db négyágyas,  valamint 2db ötágyas szobája.  Minden szobában található mosdó.  Emellett 4db zuhanyzó/mellékhelyiség található.  A kollégium előteréből nyílik az Acsay Ferenc terem, amely társalgó, osztályterem szerepét tölti be, emellett a fiúk saját számítógépeiket itt üzemeltethetik.  A folyosó rendház felőli végéről nyílik egy másik társalgó (TV-vel és filmvetítési lehetőséggel),  1 teakonyha (2db hűtőszekrénnyel),  1 étkezőhelyiség, illetve a diákkápolna. A diákotthon mindkét végén nyitható, szabad átjárás nyílik az osztálytermek szintjére. A kollégium ablakai az Iskola utcára néznek.

4. 3. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki és vallási fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat. Törekszik a vallásos programok egyensúlyos beépítésére. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső aránya – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A belső szabályozás kiemelt eszköze a pedagógiai ösztönző rendszer működtetése, és a megélt hitből való elköteleződés.

114

A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. A gyerekek kötelességeit és jogait szabályozza a kollégium "rendje" (a közös szentmisén való részvétel, sajátos / helyi elvárások, különböző fegyelmi szabályok, pl. dohányzás, italozás, telefonhasználat stb.). A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölthet be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A diákönkormányzat tagjai és vezetői – megalakulásuk esetén - megismerik és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Tekintettel arra, hogy az iskolai DÖK tagjai egyben kollégisták is, ezért külön érdekérvényesítő szervezetet nem alakítottak ki, jogaikat az iskolai DÖK képviseli.

4. 4. A kollégium kapcsolatrendszere A nevelési feladataink eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolával, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégiumunk nyitott és kezdeményező.

5. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 5.1. A tanulók életrendje • A tanulók életrendje a kollégium napirendi pontjainak megfelelően alakul, amely magába foglalja az önkiszolgáló tevékenységeket, valamint a kötött és kötetlen foglalkozásokat, a diákok szabadidőben végezhető tevékenységeit. • Kollégiumunk igyekszik megteremteni és biztosítani a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a diákok, szülők, és az iskola által támasztott elvárásokat, igényeket, valamint az intézményünkben kialakult és jól bevált szokásokat is. • A tanulók napi életrendjének kialakítása belső szabályozás alapján működik, amelynél szem előtt tartjuk azt a fontos elvet, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a közoktatási törvény jogszabályainak keretei között – a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodnak. • A napirend kialakításánál a diákönkormányzat javaslati és véleményezési joggal él. A feladatok és célok kitűzésénél és végrehajtásánál a csoportok és a diákönkormányzat vezetői egyaránt részt vesznek. • Kollégiumunk a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik megőrizni és ápolni az eddigi hagyományokat, és újabbak kialakítására is törekszik. Teszi mindezt intézményünk hírnevének javítása, és a hozzánk érkező diákok együvé tartozásának elősegítése érdekében. • Ahhoz, hogy tanulóink felkészülése hatékony legyen, nagyon fontos, hogy a tanuláshoz kipihent állapotban fogjanak hozzá. • Stúdiumok előtt biztosítjuk kollégistáink részére a kikapcsolódást, a testedzést, és idegrendszerük regenerálódásához szükséges időt. • Megteremtjük a tanulást segítő külső körülményeket, objektív feltételeket /saját íróasztal, állandó, megszokott helyiség, audiovizuális-, és tömegkommunikációs eszközök, számítógéppark használatának lehetőségei stb. /!

115

• Nevelőtanáraink, prefektusaink folyamatosan figyelemmel kísérik a diákok tanulmányi teljesítményét, s arról kéthavonta adnak jelentést a kollégiumvezetőnek! • A figyelmet elterelő ingereket igyekszünk kikapcsolni, eltávolítani, megszüntetni! • Biztosítunk megfelelő világítást az olvasáshoz, a tanuláshoz, a munkához! • A zaj koncentrációs zavarokat, stresszt, idegességet idézhet elő, ezért igyekszünk azt teljesen megszüntetni, kiküszöbölni! A szellemi munkához, az összpontosításhoz szükséges csöndes, nyugodt légkört, minden nap megteremtjük! • Szünet beiktatásával tesszük lehetővé a stúdiumok közötti mozgást, pihenést, feltöltődést! • Célunk, hogy diákjaink megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. • Folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük, és segítjük az újonnan érkezett tanulókat mindaddig, amíg képessé nem válnak az önálló tanulásra. • Biztosítjuk diákjainknak az egyéni és a közös tanulás lehetőségét • Megkönnyítjük számukra a felkészülést, a tanulást segítő módszerek, technikák alkalmazásával, azok elsajátíttatásával! Ilyenek: - az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése - értő olvasás fejlesztése - emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakításával - a gondolkodási kultúra művelése - az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása

5.2. A kollégium napirendje: A kisinter és a nagyinter napirendje 6.30 6.30 6.30 – 7.10 7.15 – 7.40 7.50 11.45–13.45 14.00 15.00 16.00 16.55 17.05 17.55 18.35 19.00 19.45 19.45 – 21.00 21.00 21.20 21.30 22.00 V

Ébresztő Diákmise a kápolnában Reggelizésre és a szobák rendbetételére használható idő Stúdium Rendrakás, a kollégium ehagyása Ebédidő az órarendnek megfelelően Kötelező séta 15.00-ig Szabadidő I. stúdium Szünet 17.05-ig II. stúdium Vacsora Vesperás III. stúdium Stúdium vége (KEDD: 19:40 kollégiumi óra!) Szabadidő Mindenki a saját diákotthonában Közös esti ima Villanyoltás, teljes szilencium (kisinterben); csendes olvasás (nagyinterben) illanyoltás (nagyinter)

Vasárnap 19.00–20.00 Stúdium 20.15 Szentmise lehetőség a kápolnában, ill. csendes óra a többieknek

116

21.00 21.30 22.00 A főinter napirendje 6.30 6.30 6.30-7.10 7.15-7.40 7.45 7.50 – 12.30 15.55 16.00 16.55 – 17.05 17.05 17.55 18.55 19.00 19.45 19.45 – 21.10 21.20 21.25 21.30 – 22.00 22.00

Mindenki a saját diákotthonában Villanyoltás, teljes szilencium (kisinterben); csendes olvasás (nagyinterben) Villanyoltás (nagyinter) Ébresztő Diákmise a kápolnában Reggelizésre és a szobák rendbetételére használható idő. Reggeli ima, stúdium Indulás az osztálytermekbe A kollégium zárva Csöngetés. Fölkészülés a stúdiumra Stúdium Szünet Stúdium Kicsöngetés. Indulás vacsorára egyénileg. Csöngetés. Fölkészülés a stúdiumra. Stúdium Stúdium vége (KEDD: 19:40 kollégiumi óra!) Szabad idő (kedd kivételével) Csöngetés. Készülődés a lefekvésre. ESTI IMA Csöndes olvasás Villanyoltás

5. 3. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium – igazodva a közoktatási törvény és a fenntartó rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A foglalkozások témáját, időpontját, fakultatív vagy kötelező jellegét a diákokkal tudatni kell, a foglalkozások lehetőség szerint a tanulók aktivitására épüljenek.

5. 4. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: 5.4.1.Tanulást segítő foglalkozások A napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben, nyugodt felkészülést biztosító tantárgyi környezetben csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében történik. Tanulást, tehetség kibontakozást, felzárkóztatást segítő foglalkozások, heti 13óra (naponta 15,30 – 17, 00 és 17,30 – 19,00 kötött keretekben és 20,00 után szabadon 1/4 óra). A foglakozásokat a naplóban rögzítik a pedagógusok. •stúdiumok A napi felkészülést elősegítő foglalkozások, melyeken a nevelőtanárok jelenlétében, és irányításával, meghatározott időben és térben folyik a tanulás. A napi felkészülés megszervezése: tanulás, leckekérdezés, ellenőrzés és segítségnyújtás:  közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők szétbontása,  az egyéni és csoportos tanulást végzők beosztása,

117

 

nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása, folyamatos segítés és visszaellenőrzés módszerének alkalmazása (csoportnapló, kikérdezés),  kiscsoportos foglalkozások 2-5 tanulóval alkalmanként vagy rendszeresen,  el kell érni, hogy minden tanuló felkészüljön a studium alatt, senki ne mehessen felkészülés nélkül iskolába. A napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben, nyugodt felkészülést biztosító tantárgyi környezetben csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében történik. •differenciált képességfejlesztés Ekkor történik a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása és korrepetálása, valamint a tehetséges diákokkal való foglalkozás. A nyelvvizsga megszerzése érdekében biztosítjuk diákjainknak, - amennyiben igénylik, - hogy az egyes nyelv szakos nevelőtanáraink segítséget nyújtsanak tanulóink felkészülésében. Felzárkóztatás:  valamely oknál fogva, valamelyik tárgyból lemaradt tanulók szintre hozása,  felzárkóztatása egyéni foglalkozások keretében, a tanárok tantárgyismerete alapján. Korrepetálás:  a szerzett érdemjegyek, és a napi ismeretek elsajátítása kapcsán tapasztalt hiányosságok felismerése esetén alkalmazott tanári segítés.  A kezelhetőség és eredményesség érdekében ezt a feladatot kiscsoportokban kell végezni. Tehetséggondozás:  a tanulói képességek kibontakozásának biztosítása, a tanulást segítő motivációk  folyamatos fenntartása, és a kreativitás fejlesztése  megfelelő inger gazdag környezet biztosítása a tehetség kibontakozásához,  az ismeretszerzés mellett az előadókészség és érvelési készség fejlesztése,  ösztönzés az idegen nyelvek tanulására,  az intellektuális képességek fejlesztésével egy időben a tanulók egész személyiségének alakítása, érzelmi és szociális érzékenységük felkeltésével azok állandó fejlődésének elősegítése. Szakmai körök:  A kollégiumi nevelőmunka szerves részét képezik a szakkörök, tanfolyamok, önképző körök  megszervezése, valamint ezen tevékenységek tanári segítése, irányítása.

5.4.2. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások A személyes törődést biztosító, vallásosságot elősegítő beszélgetések alkalmával a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. Lehetőséget biztosítunk diákjaink személyiségének kiteljesedéséhez, életvitelük gazdagításához, gyakorlati ismereteik bővítéséhez, a modern társadalomban szükséges ismeretek (idegen nyelvtudás) megszerzéséhez, valamint az élethez szükséges problémamegoldó, kreatív gondolkodás erősítéséhez. -Egyéni foglalkozások

118

Ezek a személyes törődést biztosítják. Ezek foglalkozások, jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy tanulóink feltárják egyéni gondjaikat, problémáikat. Ha a diák igényli és kéri, megszervezzük a segítségnyújtást. Ezek csak részben tervezhetők, illetve folyamatosan kezelhetők. Az egyéni foglalkozások keretében szorgalmazzuk a tanuló közvetlen környezetének a megismerését, mert csak így segíthetünk egyéni problémáik leküzdésében, szorongásaik feloldásában. - Csoportfoglalkozások Heti kétszer egy órában zajlanak. Ilyenkor kerül sor a kollégium és a csoport életével kapcsolatos dolgok megbeszélésére, a végzett munka értékelésére, valamint a Kollégiumi Nevelés Alapprogramjában szereplő témák feldolgozására. Ezek a foglalkozások alkalmat kínálnak tanulóink beszédkultúrájának fejlesztésére, viselkedéskultúrájának az alakítására, az együttélés szabályainak a megvitatására és a tanulóink erkölcsi magatartásának formálására. Szeretnénk elérni, hogy igénnyé váljék az igazmondás, a fegyelmezettség, a pontosság és a felnőttek iránti tisztelet. A csoportfoglalkozásokat tervezzük, ezek az éves munkaterv részét képezik. Csoportfoglalkozásokon történik meg a csoport tanulmányi munkájának és egyéb tevékenységének értékelése A diákok egészségének, életének védelme érdekében a csoport-összejöveteleken prevenció is folyik, ahol a balesetekről, a káros szenvedélyekről - dohányzás, alkohol, drogfogyasztás káros hatásairól, kialakulásának megelőzéséről – kaphatnak megfelelő tájékoztatást és ismereteket. A foglalkozások keretein belül a tanulók elsajátítják a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet. (A foglakozásokat a csoportnaplóban rögzítik a pedagógusok.) Ezeken kerül sor a kollégium és a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, dolgok megbeszélésére, a végzett munka értékelésére, s ezekre keresnek megoldást a diákok nevelőtanáraikkal együtt. A csoportfoglalkozásokat tervezzük, ezek az éves munkaterv részét képezik.  „A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja” című, 44/2002. (VI. 18.) OM rendelet alapján a 7.; 8.; 9., 10., 11., 12. évfolyamon: -Tanulásmódszertan -Önismeret, pályaválasztás -Művészet és információs kultúra -Környezeti nevelés -Életmód, életvitel, háztartási ismeretek -Egyén és közösség -Magyarság, nemzetiségi lét európaiság  A csoportfoglalkozások közé sorolhatjuk a heti 2 órányi hit és erkölcstan foglakozást, amelyet az iskola egyik vallástanára vezet. A vallásosságot elősegítő foglalkozásokon, szentmiséken, lelkigyakorlatokon, közös imákon, előadásokon, továbbképzési lehetőségeken szerepet kap a hit alapvető tanításainak elsajátítása, a keresztény értékrendszer megismertetése és gyakoroltatása. Minden nevelői tevékenységet áthat a hit és a keresztény erkölcs.

5.4.3. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások

119

(szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap) csoportos foglalkozás (hetente 1 óra 14,00 és 20,00 óra között ) A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján szervezzük. Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, amelyet minden tanév első hetében felmérünk, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el, a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves munkatervet - az elfogadást követő három munkanapon belül közzé tesszük. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be - írásban - a kollégium vezetőjének, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni. Az említett foglalkozásokon a kollégisták kötelesek részt venni a „A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja” 2.§ (2) bekezdésének b) pontja alapján. Ezeknek a foglalkozásoknak célja a diákok ismereteinek kibővítése és képességeik továbbfejlesztése. A többi kollégiumi foglalkozásra rendelkezésre álló időkeret heti 13 óra, amely a kollégiumi feladatok ellátását is magában foglalja, átcsoportosítható az egyes tanulócsoportok között, egyéni foglalkozásokra is felhasználható. A foglakozásokat az ügyeleti naplóban rögzítik a pedagógusok.

5.4.4. Keresztény értékrend szerinti szabadidő szervezése           

Közös imák (reggel, este), lelki napok, közös szentmisék (legalább havonta). Személyes törődés: lelki napokon vagy máskor is gyónási lehetőség, és a nevelőtanár szabadidőben egyéni beszélgetésre rendelkezésre áll. A nevelőtanár nemcsak munkakört tölt be, ha nem személyes példaadással, megszólíthatósággal és a tanulókkal való személyes törődést biztosít. Vallás-etikai előadások a kollégisták számára, filmklub, karitatív tevékenység a helyi adottságok szerint fogyatékosok támogatása – nyári táboroztatása, újságszerkesztés, egyházi jellegű kirándulások, lelki napokon való részvétel szorgalmazása, vallási életbe való bevezetés, kapcsolatok lelki vezetőkkel (pályaorientáció, hivatásgondozás…), bibliakörök, imakörök, egyházi énekek, vallási életet elősegítő tevékenységek (imák, szokásrend, hagyományok), missziós tevékenység.

A kollégium pedagógiai programjában meghatározza a tanulók számára kötelező, választandó, illetve választható foglalkozások körét.

5.4.5. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások A kollégiumi élet alkalmat kínál arra, hogy tanulóink személyiségét pozitív irányba befolyásolja. A hagyományokat őrző rendezvényeken minden kollégistának emlékezetes élményben lehet része. Hagyományőrző rendezvényeink: a Mikulás est és a Karácsony ünnepség. A színházi előadások, koncertek, kiállítások a zenei és vizuális képességüket fejlesztik. A versenyek, rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget, és a hozzá kötődő érzelmeket.

120

A sportprogramok tanulóink napi felfrissülését szolgálják. A kirándulások a környezettudatos magatartásra nevelnek amellett, hogy az ismeretek bővítését és a felfrissülést is szolgálják. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja rendelkezik a foglalkozási csoportok megalakításának lehetőségéről. A létszámhatár 5 fő. A szabadidős és életmód csoportok, valamint a tehetséggondozások, korrepetálások szervezésekor ezt a csoportlétszámot tudjuk figyelembe venni. A Közokt. tv. az egyéni foglalkozások létszámát 1-3 főben határozza meg. A kollégiumban egyéni beszélgetésekre, személyes és intim problémák megbeszélésére, „lélek-ápolásra”, valamint egyéni korrepetálásra, illetve tehetséggondozásra szervezhető ez a foglalkozási forma.

6. A tanulók fejlődése, tehetséggondozása, felzárkóztatása, pályaválasztása, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A nevelőtanárok feladata, hogy az újonnan érkezett, elsős diákokkal kiemelten foglalkozzanak, hogy képességeiket felmérjék, s ennek ismeretében szükséges esetekben megkezdjék a rászorultak felzárkóztatását, ill. képességfejlesztését. A diákok felzárkóztatása a stúdiumi idő, ill. a szabadidős foglalkozások keretein belül történjen egyéni, vagy kiscsoportos formában! Minden nevelőtanár a saját szakjának megfelelően támogassa és segítse a tanulásban elmaradt diákokat! A gyengébb képességű kollégisták számára javasoljuk az iskolában megszervezett korrepetálásokon való részvételt! A felzárkóztatás három formáját alkalmazzuk: - alapok pótlása – főleg elsősök esetében jelentős, mivel pótolni szükséges az általános iskola adta tudás és az új iskola induló tudásszintje közötti különbségeket; - hagyományos felzárkóztatás – a tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása. Főleg lemaradás esetén, ill. olyan tanulóknál jelentkezik, akik képességeik alapján nem tudják az iskolai tanítás-tanulás során elsajátítani az ismereteket, ettől több, vagy részletesebb magyarázatot, gyakorlást igényelnek. - alkalmi felzárkóztatás –azok estében, akik csak a baj esetén jelennek meg, pl. bukás, témazáró írása előtt, vagy csak egy adott témakört nem ért. Rájuk jellemző, hogy a probléma megszűnése esetén elmaradnak a korrepetálástól. A továbbiakban is a folyamatos felzárkóztatást szorgalmazzuk tanulóink körében. Korrepetálásokat az alábbi tantárgyakból végzünk: - magyar nyelv és irodalom, könyvtár, történelem, német nyelv, angol nyelv, francia, olasz nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, hittan. A kiváló, tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére, tudásuk további bővítésére a fakultációs órák és a szakkörök keretein belül nyílik lehetőség. A különböző pályák megismerésére a pályaorientációs órák adjanak alkalmat kollégistáinknak, az intézményünkben szervezett csoportfoglalkozásokon pedig, a csoportvezető nevelők beszámolóikon, könyvajánlataikon, meghívott előadók előadásain keresztül segítsék diákjainkat a pályaválasztásban! A kiváló, jó és kevésbé tehetséges tanulóknak egyaránt szorgalmazzuk a képességüknek és érdeklődési körüknek megfelelő felsőoktatási intézményekben ill. egyéb oktatási intézményekben való továbbtanulást, továbbképzést!

121

7. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ▪ Az újonnan érkezett, hátrányos helyzetű diákok felmérése a gyenge és kiemelkedő képességű tanulók kiszűrése, az iskolában szerzett érdemjegyek, valamint a stúdiumokon megtanult ismeretek ellenőrzése alapján történjen meg már a tanév első hónapjaiban! ▪ A szociálisan hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalokra jobban figyeljünk oda, szükség esetén irányítsuk őket a megfelelő szakemberekhez (pl.: gyermekvédelmi felelős, pszichológus), vagy a támogatást nyújtó intézményekbe (gyámügy, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ)! ▪ A szociális juttatásokról (rendkívüli-, és rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szociális segély, stb.), a tanácsadási lehetőségekről (családvédelmi, gyámügyi szakember) szülői értekezleten, vagy személyes találkozások alkalmával tájékoztassuk a szülőket! ▪ Csoportfoglalkozásokon beszélgessünk tizenéves fiatalokat fenyegető veszélyekről! Tartsunk minél több felvilágosító előadást a káros szenvedélyekről, a drogról, a fiatalkorúak szexualitásáról, a bűnmegelőzésről. ▪ A tanulmányi hátrányokkal küzdő diákoknak nevelőtanáraink, szakjaiknak megfelelően nyújtsanak segítséget a kötelező tanórai foglalkozásokon, valamint egyéni felkészítések keretében a szabadidőben! ▪ A gyenge teljesítményt nyújtó tanulóinknak szorgalmazzuk a korrepetálásokon való mindenkori részvételt! ▪ A tehetséges diákok képességeinek fejlesztésére az iskolában és a kollégiumban szervezett szakköri foglalkozásokon és fakultációs órákon nyíljon lehetőség! ▪ Nevelőtanáraink a jól és kevésbé jól tanulók számára igyekezzenek megfelelő kiegészítő szakirodalmat javasolni! ▪ A társadalmi beilleszkedést és a pályaismeretek bővítését legyenek hivatottak segíteni azok a foglalkozásaink, amelyeken tanulóink találkozhatnak más iskola diákjaival; előadások, amelyek útmutatásul szolgálhatnak a pályaválasztáshoz; megbízatások, melyek során kollégistáink hivatali ügyeket bonyolíthatnak le! ▪ Egyéni és kiscsoportos beszélgetések során nevelőtanáraink közvetett és közvetlen módon tájékozódjanak a kollégiumi tanulók érdeklődéséről, hajlamairól, kiemelkedő teljesítményeiről, továbbtanulási- és pályaválasztási szándékukról!

8. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei. A tanulás közös formáinak alkalmazásával (tanulópárok), a kollégisták közötti viszonyok, kapcsolatok, függőségek rendszerét fejlesztjük. A kisközösségek (szobaközösségek) részben spontán szerveződnek, részben a nevelőtanárok és a kollégiumvezető véleménye alapján. Nevelőtestületünk tanév elején és szükség esetén tanév közben is lehetővé teszi a diákok számára a szabad szobaválasztást. Az újonnan és egy településről érkezett elsősöket igyekszünk lehetőség szerint egy szobában elhelyezni, és ezzel is megkönnyíteni számukra a beilleszkedést. A heterogén (más életkorú és más évfolyamba járó) diákok egy szobában történő elhelyezését azért tartjuk helyesebbnek és jobbnak, mert így az idősebb kollégisták segítséget tudnak nyújtani fiatalabb társaiknak. Ezáltal gyorsabb a tapasztalatcsere és a szokásrendszereket is hamarabb elsajátítják az elsős tanulók. A szabadidőben igyekszünk minél több sportolási lehetőséget tervezni és lebonyolítani, amelyek diákjaink jó egészségi állapotának megőrzésében játszanak fontos szerepet. A tavaszi és őszi időszakban gyakran szervezünk sportversenyeket, melyekre más iskolák tanulóit is meghívjuk. 122

Esténként minden kollégistának rendelkezésére áll az iskola tornaterme, ahol 1 és fél órán keresztül űzhetnek különféle sportokat. A különböző játékos vetélkedőknél, sportversenyeknél úgy válogatjuk össze a csapatokat, hogy a kevésbé jó sportolók, a tehetségtelenebb diákok is szerephez jussanak és megmérethessék önmagukat, legyen sikerélményük, játékélményük. A művelődési lehetőséget kollégiumon belül a könyvtár, valamint a videó-tárunkban rendelkezésre álló művészfilmek teszik lehetővé. Célunk az, hogy a könyvtár által szervezett író-, olvasó találkozókon, a művelődési házban neves művészek és közéleti személyiségek előadásain is részt vehessenek tanulóink. A nagyobb városokban megrendezésre kerülő országos hírű kiállításokra, színházi előadásokra pénzügyi lehetőségeinkhez mérten igyekszünk elvinni kollégistáinkat.

9. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Nevelőtanáraink fontos feladata, hogy a kollégiumunkban élő szociális és egyéb hátrányokkal küzdő fiatalokat feltérképezzék, problémáikat megismerjék, s az ismeretek birtokában tegyék meg a szükséges intézkedéseket, kezdjék meg a segítő munkát. ▪ szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek  felzárkóztató, tehetséggondozó programok  drog- és bűnmegelőzési előadások  pályaorientáció  felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon  helyi és regionális támogatások megszerzésének ösztönzése  ösztöndíjak  a szociális támogatást nyújtó pályázatok figyelése és megcélzása ▪ a lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés  egyéni beszélgetések során vigasznyújtás, tanácsadás  súlyosabb gondok esetén a megfelelő szakemberhez történő irányítás (orvos, pszichológus, védőnő, jegyző, stb.)  kapcsolatfelvétel a gyámügyi hivatalokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal  elbeszélgetés a szülőkkel, a családdal, a közeli hozzátartozókkal, barátokkal  a diákönkormányzat bevonása ▪ segítségnyújtás az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók esetében  enyhébb lefolyású, ismert betegségek esetén gyógyszeres segítségadás, intézményen belüli ellátás, házi ápolás  gyors, hirtelen fellépő rosszullétek esetén a doktor kirendelése  a beteg diákok megfelelő szakorvoshoz, háziorvoshoz, orvosi ügyeletre történő irányítása teendők a kollégistáknál felmerülő jogi problémák esetén  a tanulók megismertetése a diákjogokkal  a diákönkormányzat bevonása  a jegyző, ill. más hivatali személyek és szervek megkeresése A nevelőtanárok többnyire tájékozottak a rájuk bízott gyermekek családi körülményeiről, így ismerik a csoportjukban lévő gyermekvédelmi ellátásra szoruló tanulókat, tudják, hogy kik azok, akik hátrányos körülmények között élnek, vagy veszélyeztetettek.

123

A gyermekek szociális hátterének felkutatása általában a tanulókkal, ill. szüleikkel történő beszélgetés alapján történik (családlátogatásokra sajnos kevés lehetőség nyílik). A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok prevenciós jelleggel olyan ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, amelyekből a gyermekek okulhatnak, és tapasztalatokat meríthetnek. A helyi gyermekjóléti intézményekkel, szakszolgálatokkal folyamatos kapcsolatban állunk, s a speciális szakmai hozzáértést igénylő gyermekeket a megfelelő szakemberekhez irányítjuk. A gyermekvédelemben érintett fiatalok családtagjait is tájékoztatjuk arról, hogy honnan, mely szakszolgálatoktól kaphatnak segítséget, s hova fordulhatnak problémáikkal.

10. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A valahová való tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösség teremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt a kollégium mindennapi életében. Kollégiumunk tudatosan ápolja, őrzi, és folyamatosan bővíti hagyományit. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik a kollégiumhoz való tartozást. Cél: a.) Tanulóinkban maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezettel. Tartsa meg azokat az értékeket, melyekkel környezete elküldte a kollégiumba és az új környezet értékei, épüljenek be személyiségébe. Erősítse a kereszténységhez, egyházához való tartozását. b.) A rendhez fűződő hagyományok megismerése, ápolása és azok megbecsülésére való nevelés. c.) Művészi élmények szerzése és a rendezvényeken való részvételben és szereplésben rejlő örömök megtapasztalása. d.) A közösségi érzés erősítése a különböző kollégiumi rendezvények által. Tevékenységek: a) Kollégiumtörténeti hagyományok - megőrzi és megörökíti a tanulók és a pedagógusok által létrehozott értékeket. - Jubileumi kiadvány megjelentetése, évkönyvek - Kiállítások szervezése. b) A kollégiumi rendezvényeink hagyományai - a rendezvényeink a kollégium egész életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei, - az elsőéves kollégisták fogadása, beköltözés, - „Ismerd meg városunkat!”, - a diákönkormányzat újraválasztása, - a történelmi eseményekhez fűződő megemlékezések, koszorúzások, - a karácsonyi ünnepség (4. gyertya meggyújtása, karácsonyváró közös éneklés) - a karácsonyi vacsora, - hazautazás reggelén „hajnali mise” - a végzős diákok szerenádja, - Farsang, - ballagási búcsúztató – közös iskolai ünnepség, c) A kollégiumi környezet alakításának hagyományai A külső-belső környezetünk esztétikus, igényes alakítása az ízlésnevelés része. -Szobák foglalkozási termek dekorálása

124

-Szintek faliújságai -Hirdetőtábla, eredmény tábla -a pinnyédi sporttelep gondozása Követelmény a diákok felé: a.) Vegyen részt a kollégium diákhagyományainak ápolásában. b.) Ismerje a bencések életútját, munkásságát. c.) Kapcsolódjon be a kollégium rendezvényeibe, akár résztvevőként, akár szereplőként. d.) Ismerje meg a Kollégium legfontosabb értékeit, szimbólumait és ezáltal erősödjön benne az egyházhoz való kötődés tudata. e.) A kollégium által közvetített normák váljanak belső értékrendjévé, és ennek szellemében képviselje kollégiumunkat. Az évente ismételten megtartott rendezvényeink, ünnepségeink nem csak a hagyományok megőrzése és ápolása miatt fontosak, hanem azért is, mert a közösségi élet kialakításának fontos eszközei. A hagyományos ünnepeinkre meghívjuk az egykori bencés diákokat, a katolikus kollégiumok között tanulmányi, szakmai és egyéb sport és műveltségi vetélkedőket, versenyeket szervezünk. Közös táborokat, külföldi testvériskolákkal csereüdüléseket szervezünk. Különböző rendezvények, ünnepségek, megemlékezések a kollégiumi közösség erősítése, valamint a hagyományok megőrzése és ápolása céljából kerülnek megrendezésre. A szabadidős tevékenységek megtervezésekor hangsúlyt helyezünk a diákok művészeti (képzőművészeti, zenei, irodalmi, stb..) képességeinek fejlesztésére. A kézimunkázás, festés, rajzolás alkotói folyamat, melyben a diákok önkifejeződése is szerepet kap.

11. A iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Iskola és kollégium Az iskola és a kollégium, az igazgatóság, a tantestület és a kollégiumi testület közötti információáramlásnak rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie. Elsőbbséget élvez a közvetlen szóbeli tájékoztatás, az iskola falain belül élő informális és formális kapcsolattartás. A feladatok összetettsége, és az intézkedés gyorsasága azonban megkívánja, hogy a meglévő csatornákat hatékonyan használjuk ki, és az eddigieken túl újabb módokon is tájékoztassuk egymást. A tájékoztatás mindenkor kétirányú, legalábbis meg kell teremteni a lehetőséget a visszacsatolásra. A napi munkában használatos gyakori információs csatornák az alábbiak:  A tantestületi értekezleten, röpgyűléseken, egyéb tájékoztatókon az ügyeleti és foglalkozási rend, valamint a kollégium zavar-mentes működésének megtartásával a kollégiumi tanárok is részt vesznek.  A kollégiumi tanárok rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal. Szükség esetén külön megbeszéléseket kezdeményeznek.  Közös kirándulásokon való részvétel.  Személyes látogatások (óralátogatások, foglalkozások látogatása)  Többoldalú beszélgetések (osztályfőnök, szaktanár- csoportvezető- tanuló-szülő)  Napi kapcsolatteremtés telefon és e-mail útján (intézményvezetők, csoportvezetők- osztályfőnök, szaktanár )  Ellenőrzőbe való beírás alapján.

Kapcsolat a kollégista tanulók szüleivel 125

Célok: a) A pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint kollégium-használókkal egyetértésben törekedjünk megvalósítani. b) A szülőkkel való együttműködés eredményeképpen a tanulói személyiség pozitív irányban változzon, a gyerek érdekében történjen. c) A nevelőmunka hatékonyságának segítése. d) Kapcsolatteremtés kollégium-szülő, szülő-szülő között.

Feladatok: a./ Építsük ki a kapcsolattartás formáit. b./ Törekedjünk a szülői vélemény megismerésére. c./ Tájékoztassuk a szülőket az intézményünk életéről. működéséről. d./ Biztosítsunk alkalmat a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. e./ Működjünk együtt a tanulókkal való problémák megoldása céljából. A szülő bekapcsolódási lehetőségei a kollégium közéletébe: a./ A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője b./ A szülő, mint a tanulási, nevelési folyamat segítője. c./ A szülő, mint a kollégiumi közélet szereplője. Kapcsolattartás formái: a.) Szülői értekezletein b.) Hetente az ellenőrzőbe való beírás útján. c.) Napi kapcsolattartás sürgős esetekben telefonon. d.) Családlátogatás (ha ezt a körülmények megkívánják) Minden eszközzel törekszünk a szülőkkel való korrekt és eredményes együttműködésre.  A kapcsolattartás egyik fontos eszköze az igazgatói körlevél, amelyben nemcsak iskolai témákkal kapcsolatos dolgok szerepelnek, hanem a kollégiumi élet is előkerül.  Ismert és bevált kapcsolattartási forma a szülői értekezlet, amelyre egy tanévben általában két ízben kerül sor a kollégiumban, negyed- és háromnegyedévkor a munkatervben megadott időpontban. Ezeken kívül tarthatóak tematikus, rendkívüli értekezletek is.  Minden félévben tart iskolánk szaktanári fogadóórát a szülők részére. Ennek idejében minden kollégiumi pedagógusunk a szülők rendelkezésére áll.  A kollégium vezetője és a csoportvezető nevelőtanár a tanuló kollégiumi munkájáról, magatartásáról, a tanulmányi eredmények alakulásáról a tanév során indokolt esetben a szülőket írásban értesíti, és szükség esetén személyes találkozást kér.

12. A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. A kollégium a nevelési folyamat eredményességének, hatékonyságának javítása érdekében a katolikus nevelési és oktatási intézmények minőségfejlesztési programjában (Katolikus Nevelési és Intézményi Minőségirányítási Program) meghatározott követelményeknek megfelelően folyamatosan fejleszti működését: 126

- a méréseket végez, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések viszszacsatolása, az intézkedések konkrétsága vonatkozásában, - intézményi önértékelést végez, intézkedéseket hajt végre a kollégiumban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján, - intézkedési tervet készít, annak megfelelően jár el a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérése, értékelése során a visszacsatolás érdekében. A kollégium – a szülővel, az iskolával együttműködve – hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait. A tanuló a katolikus kollégiumi nevelési folyamat során megismeri és kiteljesítheti a keresztény értékrendet, melyek alapján elsajátíthatja a családi, a polgári és a hitéletben, a hivatás gyakorlásában, valamint önálló életviteléhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket, az eredményesség mértékét meghatározza, hogy a tanuló a nevelési folyamat végén: - milyen mértékben tejesítette tanulmányait, képességeit is figyelembe véve, - mennyire rendelkezik reális társadalomképpel, - rendelkezik-e a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges alapvető ismeretekkel és képességekkel, - képzettsége párosul-e az új ismeretek befogadásának megújulásának a képességével versenyképes e a humán- és szakmai kihívásokra, - nyitott-e az újra, a szokatlanra, - kialakult-e benne az ember- és istenszeretet alapvető igénye, képes-e a Krisztus példáját követő emberi kapcsolatok kialakítására és annak továbbépítésére, együttműködőe? - elsajátítja és követi az alapvető keresztény valláserkölcsi normákat; - képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; - sokoldalú képzettsége, egyetemes műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának, és a folyamatos megújulásnak a képességével; - kialakul valósághű, reális társadalomképe; - rendelkezik a közösségek szerveződéséhez és az érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; - másokhoz való viszonyát keresztény szeretet és felelősségvállalás jellemzi; - ismeri egyházunk, nemzetünk kulturális, történelmi hagyományait.

A kollégiumi diákönkormányzat Nevelőtestületünk célja, hogy diákjaink ismerjék és gyakorolják jogaikat, és a mindennapi nevelő-oktató munka során érvényesüljenek a demokrácia alapvető szabályai. Tanulóink ismerjék a kollégiumra vonatkozó legalapvetőbb szabályozást és azok dokumentumait! Minden tanév első hónapjában újjá szervezzük a diákönkormányzatot. A tanulóközösséget arra motiváljuk, hogy gyakoroljanak döntési jogkört saját közösségi életük megtervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában. Az intézményünkbe jelentkező gyerekek kapjanak betekintést a kollégiummal kapcsolatos döntésekbe, az érdekérvényesítés lehetőségeibe, összefüggéseibe! Diákjaink vegyenek részt programok, foglalkozások megtervezésében, szervezésében és lebonyolításában, tudjanak önállóan is rendezvényt előkészíteni és megvalósítani! Kollégistáink intézményünkről alkotott véleménye legyen a nevelőközösség számára visszajelzés a következő döntéshozatalnál! Tanulóink ismerkedjenek meg más kollégiumok működésével, az ottani feltételrendszerrel, a diákélet sajátosságaival, az ott folyó munkával és tevékenységrendszerrel!

127

A diákönkormányzat tagjait továbbképzésekre küldjük, ahol tapasztalatokat, új ismereteket szerezhetnek, s azokat a későbbiekben hasznosítják intézményünkben. Minden évben egy alkalommal diákközgyűlést szervezünk, ahol a diákönkormányzat beszámolhat az elmúlt időszakban végzett munkájáról, s kollégistáink megvitathatják a felmerülő problémákat. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölthet be a kollégium diákönkormányzata. Választott tisztségviselői révén részt vehet a diákközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében, a keresztény közösségek építésének szolgálatában. A diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerhetik – és a mindennapi gyakorlatban válnak képessé felelősen alkalmazni – a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Szabadidőben olyan programokat szervezhet neki, amelyeknek életmód-közvetítő szerepük is van. A séták, kirándulások, kondicionáló tornák és a relaxáció segítik a rekreációs folyamatot. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. A diákönkormányzat (amennyiben igény van rá) vezetősége 5 főből áll, megbízatásuk egy évre szól. Aktívan részt vesznek a kollégiumi rendezvények, sport és szabadidős programok előkészítésében, megszervezésében, és lebonyolításában. A diákönkormányzat a demokratizmus tanulásának, az érdekérvényesítő technikák alkalmazásának fő pedagógiai terepe. A tanulók valóságos öntevékenységén alapuló szervezet. A diákönkormányzat működése során kialakul tanulóinkban: - az egyénekről és csoportokról való gondoskodás képessége, - felelősségtudat, - az ügyek képviselete, - az önkiszolgáló képesség, - beszéd, tárgyalási, kommunikálási képesség, - ítélő és döntési képesség, - az együttműködési képesség. A kollégisták jogai és kötelességei megtalálhatók a Közoktatási törvényben, a Szervezeti Működési Szabályzatban, a Házirendben, a kollégiumi ügyrendben. Kollégiumunkban a csoportok kialakítása formális rendben történik, évfolyam-beosztás alapján tartoznak egy-egy kollégiumi nevelőhöz

13. A kollégiumi program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök jegyzéke (az 1. számú mellékletben) A jegyzékben szereplő mennyiségi mutató a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében szereplő eszköz és felszerelés jegyzékben feltüntetett mennyiségnek felel meg, a leltár szerinti mutató a 2010. szeptember 1-jei állapotot mutatja.

14. A kollégiumi foglalkozások keretterve Témakörök 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 128

3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7. Hon- és népismeret

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma: TÉMAKÖR Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret Közösségi egyéni feladatok szervezése (szabad sáv) Összes órák

7-8. évfolyam 3 3

9. évfolyam 4 3

10. évfolyam 3 3

11. 12. évfolyam évfolyam 3 1 4 3

3

3

3

2

4

2 4 3

2 4 3

2 4 3

2 4 3

2 4 3

4 22 óra 15 óra

3 22 óra 15 óra

4 22 óra 15 óra

4 22 óra 15 óra

3 20 óra 13 óra

37 óra

37 óra

37 óra

37 óra

33 óra

A kollégiumban évi 37 nevelési héttel (a 12. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) az itt megjelölt témákkal foglalkozunk. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

A kollégium kínálata: a./ Önismereti foglalkozás b./ ének tanulás c./ énekkar, d./ könyvtár, i./ biblia kör, j./ egyházi alkalmak k./ egyéni beszélgetések 1./ séták a környéken és a természetben m./ közös környezet és udvarrendezés n./ sportfoglalkozások (foci, kosárlabda, ping-pong, konditerem) o./ közéleti beszélgetések p./ számítástechnika, q./ korrepetálások (magyar nyelv és irodalom, német nyelv, angol nyelv, matematika, fizika, kémia, iológia, könyvtár, hittan) Győr város kínálata: a./ Zeneiskola (vonós-, fafúvós-, rézfúvós-, ütős-, billentyűs-, pengetőhangszerek, valamint ének)

129

b./ néptánc c./ társastánc d./ sport (futball, kézilabda, röplabda, kosárlabda, úszás, atlétika, lövészet, lovaglás, kajak és kenu) e./ színház, hangverseny és mozi látogatási lehetőségek. A kollégisták kötelező elfoglaltságai: a./ stúdium 12 óra/hét c./ csoportfoglalkozás 1 óra/hét Szabadon választott elfoglaltságok: A kollégiumban felsorolt kínálatból a kollégistáknak még egy heti rendszerességgel végzett tevékenységet kell választaniuk a tanév elején melyet tanév végéig folytatniuk, kell. Pedagógiai tevékenységrendszer szerkezete A foglalkozás

Megnevezése

Fajtái

típusa

F (felkészítő)

Napi felkészítő. felzárkóztató

SZ Szabadidő eltöltését biztosító

diákkör

stúdium Tantárgyi korrepetálás

Áhítatok

E Egyéni törődés K Koll. élet szervezése

Napirend szerinti tevékenység szervezése (egyéb idő)

A foglalkozási

Heti

A tanulóra nézve

ilyen

csoportok

Kollégiumi

Kötelező (k)

(X)

száma

X X

szakkör énekkar Önismereti kör sportkör Sportági körök Hagyományos Házi bajnokság rendezvények

Kollégiumon kívüli tevékenység

Van

3 egyéni

óraszám összesen 24 Igény szerint

Választandó (VT) Választható (VH) K VH

X X X X X

1 3 1 1

2 3 1 2

VH VH VH VH VH

X

2

1/2

VH

Országos, megyei X rendezvények, találkozók X

2

4

K

Ébresztés,

X

3

4

K

étkeztetés stb.

X

130

VH

2

Kollégiumunk egyik természetes partnere a család, mint a személyes hátteret adó küldő, a másik az iskola, mint intézményes partner, ahol az eredményes és végzettséget adó tanulmányi munkában a kollégium segíti a tanulót. A kollégiumi nevelésben egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és fiatalok testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságok és egyéni adottságok figyelembevételével. Törekedünk a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Biztosítjuk az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segítjük a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük alapozását. A különböző tanulási formák biztosításával, a felzárkóztatás és tehetséggondozás változatos módjaival, követhető életviteli mintákkal, példákkal lehetővé tesszük azt, hogy a kollégisták érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak, szakmaválasztásuknak és tehetségüknek megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre. A kollégiumi foglalkozások célja: - a kollégista személyiségének, erkölcsi habitusának és tudatosságának, jellemének, identitástudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi tudatának, képességeinek és érdeklődésének megalapozása és fejlesztése. - az együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. - a jó kollégiumi légkör feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a pedagógusok között. A kollégium segíti a tanulókat a kollégiumi foglalkozási tervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek, művészeti és egyéb alkotások létrehozásának feltételeit. A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, foglalkozásokban és tevékenységekben a kollégista megtapasztalja a másik ember, különösen a sajátos nevelési igényű embertársai elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélheti a szülőföld szeretetét, a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez, a hagyományok és értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, a természeti, történelmi és kulturális örökség megbecsülését. Nyitottá és elfogadóvá tesz a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. Felkészít a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A kollégiumi foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatásnak nemcsak a tantárgyi, hanem a tantárgyközi területeiről is ismereteket és képességeket szerezzenek, élményekben részesüljenek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium fentiek alapján hozzájárul az egész életen áttartó tanulás megalapozásához.

1. Tanulás A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi öszszetételű településről, eltérő családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli és tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága is eltérő. Mivel a tanuláshoz tartozó képességek legtöbb öszszetevője tanítható, a rendszeres tanulás módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására.

131

A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, de távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való eredményesebb tájékozódást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű, feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegítik, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás bármely irányára, valamint a felnőtt életre. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészítenek az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak a fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó korszerű tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, ideértve a képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, az emlékezet erősítését, a célszerű tudás kialakításához szükséges módszerek kialakítását, az önnevelés igényének kialakítását, az életen át tartó tanuláskihívásának, gondolatának elfogadását. A tanulás módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni. 1.1. Fejlesztési követelmények 7-8. évfolyam - Ismerje meg - és előbb tanári segítséggel, majd önállóan - alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságaihoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. - Tudjon a tanulnivalók között - képességeivel, érdeklődésével, pályaképével, illetve az objektív követelményekkel egyaránt harmonizáló - fontossági sorrendet felállítani. - Tudja - segítséggel - szervezni az idejét, a tevékenységeit. - Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. - Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és fogadja el a könyvtárban való viselkedés normáit. - Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár, a digitális információhordozók által biztosított szolgáltatásokat. - Tudja megkülönböztetni az alapvető dokumentumfajtákat. - Legyen képes ismereteket meríteni nyomtatott és audiovizuális dokumentumokból, valamint az Internetről, tömegkommunikációs műsorokból. - Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszámolni. Legyen képes munkáját értékelni. Időkeret: 3 óra Témakörök Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása

Tartalmak, tevékenységek Tanulási módszerek a kollégiumban. Egyéni tanulás. Tanulás közösségben. Segítő tanulás. Ellenőrzött tanulás. Különböző tanulási technikák, módszerek (pl. jegyzetkészítés, szövegolvasás, szövegírás, lényegkiemelés), tanulási stratégiák megismerése, felismerése saját tanulási stratégiájának megismerése és elsajátítása. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzetspecifikusan. 132

Könyvtárhasználat, dokumentumismeret

A tanulás egyéb feltételei (időterv, taneszközök, motiváltság, tanulási sorrend stb.). A feltételek fontossága, kipróbálása a gyakorlatban, egyéni sajátosságok megbeszélése. Könyvtárhasználati ismeretek. Képi jelek, ikonok, diagramok olvasása. Dokumentumismeret, nyomtatott dokumentumok ismerete és alkalmazása. Tájékozódás a könyvtárban (segédkönyvek, katalógus, kézikönyvtár). Az ismeretek elsajátítása és a készségek kialakítása feladatok segítségével a gyakorlatban. A szellemi munka technikái. Különböző témák feldolgozása egyes könyvtári segédeszközök és dokumentumok segítségével (könyvek, folyóiratok, videó, CD-ROM, Internet stb.).

1.2. Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam - Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. - Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. - Tudja - segítséggel - szervezni az idejét, a tevékenységeit. - Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Váljon képessé arra, hogy az iskolai ellenőrzés és értékelés során eredményesen tudjon teljesíteni. - Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk rendszerében. - Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. - Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. - Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. - Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. - Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. - Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon, így az Információs és Kommunikációs Technológiákon (IKT) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat. Időkeret: 9. 4 óra

10. 3 óra

Témakörök Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása

11. 3 óra

12. 1 óra

Tartalmak, tevékenységek A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. Kooperatív tanulás projekt. A módszerek al133

Könyvtárhasználat, dokumentumismeret

Informatikai és számítástechnikai ismeretek Könyvtári informatika

kalmazása tantárgy- és helyzet-specifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Ismétlés. Gyakorlás. Kreatív írás. Olvasásfejlesztés. Szövegértésfejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. Sajátos érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény (prezentáció, kiselőadás, internetközlemény, kollégiumi újság, kollégiumi rádió stb.) A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság-közeli szituációkban. Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. IKT technológiák. Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.

2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció A 7-8. osztályos és középfokú iskolai korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és mentális hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett vagy mellett a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban.

134

A pszichés történések tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontos az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerése, alakítása, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítése, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járul hozzá a kollégium. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulóikban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. 2.1. Fejlesztési követelmények 7-8. évfolyam - Ismerje meg a személyiség jellemzőit, az ember tulajdonságait, tudatosítsa, hogy a családi, az iskolai, a kollégiumi közösség milyen teljesítményeket, jellemzőket vár el tőle, miképp egyeztethetők össze az eltérő szereplők által közvetített elvárások. - Törekedjen önmaga tulajdonságainak, képességeinek megismerésére, fejlesztésére. - Tudja, mit tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért, kollégiumáért. - Felelősen teljesítse kollégiumi és iskolai megbízatásait. - Értse, miért van szükség az alapvető magatartási szabályok megtartására. - Törekedjen a konfliktusok vesztes nélküli megoldására, kerülje az agressziót. - Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására, tolerálja mások értékeit. - Tudatosuljon a tanulóban a pálya és a személyiség megfelelésének jelentősége. - Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit. Időkeret: 3 óra Témakörök Ki vagyok én?

Az egyén és a társadalom

Tartalmak, tevékenységek Önismereti kompetenciák fejlesztése. Az ember személyiségjellemzői, szomatikus, mentális és pszichés tulajdonságai. A személyiségprofil összetevői, tartalmai. Értelmi képességeink (adottságok, tanulás, gondolkodás, intelligencia, kreativitás). Érzelmeink és indulataink (félelem, harag, agresszió, részvét, öröm, szeretet, empátia, tolerancia). Belső mozgatóerőink (élettani, biztonsági, értelmi szükségletek, a szeretet és a megbecsülés szükséglete, a szépség, a rend és az önmegvalósítás iránti igény). - Történetek értelmezése, beszélgetések másokról (irodalmi és művészeti példák) és önmagunkról. - A lelki folyamatok megfigyelése és megjelenítése szóban, írásban. Az egyén helye a társadalomban. Egyén, család, közösség. 135

A konfliktuskezelés és lehetőségei. Az érzelmek, az érzelmek szerepe. A motiváció és az értékrend. A képességek (pl. nyelvi kifejezőkészség, számolási képesség, kézügyesség, fizikai teherbírás, ötletgazdagság, kapcsolatteremtési képesség) meghatározása, felismerése. A különböző képességek meghatározása és megismerése különféle eljárások (vizsgálati módszerek) és szituációk segítségével. Érdeklődési területek ismerete. Az érdeklődés szerepe a pályaválasztásban.

Pályaorientáció

2.2. Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam - Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. - Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. - Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. - Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. - Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. - Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. - Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. - Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Időkeret: 9. 3 óra Témakörök Ki vagyok én?

Az egyén és a társadalom

10. 3 óra

11. 4 óra

12. 3 óra

Tartalmak, tevékenységek Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenvellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság). Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az

136

Pályaorientáció

életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése - gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató - és projektmunka során. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás és hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése.

3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra A foglalkozások segítik a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató közös, globális problémákról, elköteleződnek a fenntartható fejlődés, a prevenció pártján. A kollégisták személyes élményeik, egyéni és/vagy csoportos alkotófolyamat, befogadás során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódik a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk, fejlődjön véleményalkotó képességük. Az alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözzük a tanulókat személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Lehetővé tesszük a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film, internetes objektiváció, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadóművészet) létrehozását és bemutatását. A művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére nevelünk. Ösztönözzük a tanulókban a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogatjuk a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítjük az egyéni ízlés alakulását. Példát mutatunk a szélsősé-

137

gektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is megtanulják alkalmazni, s az hozzáférhető a tanulók számára. Külön figyelmet fordítunk a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké számukra. A fejlesztés során a tanulók megismerik az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, elfogadják és tiszteletben tartják az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Érzékennyé, nyitottá válnak a globális problémák iránt. 3.1. Fejlesztési követelmények 7-8. évfolyam - Ismerje meg a kollégista az Európai Unió történetét, a főbb európai kulturális hagyományokat. Legyenek nyitottak az Európán kívüli más kultúrák iránt is. - Kapcsolódjon be a kollégiumi kulturális és művészeti tevékenységekbe. - Váljon egyre tudatosabbá, gazdagabbá a művészetről, az esztétikai élményről való gondolkodása. Ismerje fel az alapvető (irodalom, dráma, tánc, bábjáték, képzőművészet, design, zene, film) művészeti ágakat. Ismerkedjen a különböző művészeti ágak alkotásaival, ismerje azok legfontosabb kifejező eszközeit. Legyen érdeklődő és nyitott a különböző korok stílusai és kifejezőeszközei iránt, keresse bennük a mának szóló üzenetet, s egyre jobban értse a keletkezés korának sajátosságait. - Alakítson véleményt művészeti alkotásokról. Válasszon ízlésének megfelelően, egyre tudatosabban a rendelkezésére álló tárgyak, anyagok eszközök között, törekedjék környezetében a tárgyak, terek, színek, formák harmóniájának megteremtésére. - Tehetségéhez és alkotókészségéhez mérten vegyen részt valamilyen alkotókör munkájában, egyéni vagy közös produkcióban. - Vegyen részt a kollégium diákhagyományainak ápolásában, fejlesztésében. - Alakuljon ki igénye az érdeklődésének megfelelő ismeretek önálló bővítésére. - Tegyen kísérletet a világban történt események megértésére. Ismerje a könyvtár működésének a céljait. Ismerje a könyvtárban követendő viselkedési normákat. Tudja kezelni az egyszerű katalógusrendszert, ismerje és használja a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Időkeret: 3 óra Témakörök Európaiság

Mindennapok művészete

Az alkotás öröme

Tartalmak, tevékenységek Az európai kulturális hagyományok. Mit jelent európainak lenni? Az Európai Unió kialakulása Az Európai Unió tagállamai Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz Mi a szép? Miért tetszik? Mi a divatos? Mi az ízléses? Mi a művészi? Ismerkedés környezetünk használati tárgyaival, műalkotásaival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Szabadidő tervezés műsorfüzet segítségével. Zenehallgatás. Tárlat-, kiállítás-, múzeumlátogatás. Színház-, bábszínház-, cirkusz-, koncertlátogatás. A kollégium külső és belső terei. Tervezés, modellezés. 138

A műveltség értéke

A gondolatok közlése

Informatikai ismeretek gyakorlati alkalmazása

Ritmizálás, éneklés, zenélés. Részvétel közös produkciókban. Irodalmi alkotás. Saját médiatermékek (pl. újság, faliújság, plakát, rádió- és fotóriport, videofilm, internetes honlap) előállítása. Egyszerű dramatikus eszközök készítése, használata, drámamódok alkalmazása, közös dramatikus produkciók. Képzőművészeti alkotás. Kiállítás, előadás, tárlat létrehozása. A kollégiumi hagyományok. A követésre méltó diákhagyományokhoz kapcsolódó rítusok, szertartások, ünnepek lebonyolítása. A magyar és az egyetemes kultúrtörténet értékeinek megismerése. Alkotóköri, önképzőköri munka. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra hazai, illetve a településen élő jeles képviselőivel. Műveltségi játékok, vetélkedők. Tematikus vetélkedők, pályázatok. Diáklevelezés Napi szintű tájékozódás és beszélgetés a világban történtekről. Hírközlő média figyelése. Megbeszélés, véleménycsere. A könyvtárkultúra ismerete. A szoros abc megismerése. Egyszerű katalógusok használata. Ismerkedés a közkönyvtár által nyújtott lehetőségekkel. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása.

3.2. Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam - Szerezzen ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikáról. Ismerje hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit, az egységes európai felsőoktatási térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Socrates) - Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival. - Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. - Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. - Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. - Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortársalkotókkal, alkotó kortársakkal.

139

-

Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát. Fejlessze idegennyelv-tudását, lehetőség szerint olvasson idegen nyelven írott információs anyagokat. Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve.

Időkeret: 9. 3 óra

10. 3 óra Témakörök

Európaiság

Mindennapok művészete

Az alkotás öröme

Egyetemes műveltség

11. 2 óra

12. 4 óra

Tartalmak, tevékenységek Az Európai Unió működése, alkotmánya, a működés főbb szabályai, Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatásai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihívások, A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából, lehetőségek és kihívások az életpálya alakításában. Külföldi kapcsolatfelvétel Idegennyelv-tanulás A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjúsági szubkultúrákra, egyéni ízlés. Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Európai kulturális hagyományok Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal inter140

aktív kapcsolatok kialakítása.

4. Környezettudatosság A kollégiumunkban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre. Mutassa be a kollégium a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjen arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tenni a kollégistákat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözni kell a kollégistákat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Egyértelművé kell tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedni kell a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. A kollégium elősegíti a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, és a fenntartható fejlődést. 4.1. Fejlesztési követelmények 7-8. évfolyam - Váljon a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt. Legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére, vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. - Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését. Jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások. Legyen mozgósítható a környezet védelmét célzó közös cselekvésre. Vegyen részt helyzetének megfelelő környezetvédelmi akcióban, s erről tudjon számot adni. Időkeret: 2 óra Témakörök Környezetünk állapota

Közös felelősségünk

Tartalmak, tevékenységek A kollégium külső és belső környezete. Az élő környezet alakítása, védelme, növény-, kertgondozás, faültetés, kedvtelésből tartott állatok gondozása, részvétel a vadon élő állatok (pl. madarak, denevérek) védelmében. A kollégium működése és környezetvédelem. Környezetet feleslegesen terhelő tevékenységek (pl. termékek, anyagok pazarló felhasználása, energiafogyasztás). A hulladék kezelése. Vásárlási, fogyasztási szokásaink. Igények és szükségletek. Környezetbarát termékek. Részvétel környezetvédő tevékenységekben (pl. parkosítás, környezettakarítás, természeti és kulturális örökség védelme, gondozása szakember vezetésével). Közvetlen környezetünk állapota.

141

Veszélytérkép-készítés. Hol vannak a településen problematikus, veszélyeztetett, szennyezett helyek, hol vannak értékes, védelemre, megőrzésre érdemes helyek, épületek. Kapcsolatok építése helyi környezetvédő, településvédő civil szervezetekkel. 4.2. Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam - Váljék a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. - Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. - Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. - Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére, amelyek során váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. Időkeret: 9. 2 óra Témakörök Környezetünk állapota

Közös felelősségünk

10. 2 óra

11. 2 óra

12. 2 óra

Tartalmak, tevékenységek Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a környezeti változásokból? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. A Föld, mint globális rendszer. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit. A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek életútjának követése. Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? 142

Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal.

5. Testi és lelki egészség A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljön fel a lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására. A nevelés során segíteni kell a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében, válsághelyzetben támaszt szükséges nyújtani számára. Módot kell adni arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. A diákokat segíteni kell abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. 5.1. Fejlesztési követelmények 7-8. évfolyam - Ismerje és sajátítsa el az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, a kollégiumban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismerje és kövesse az illemszabályokat, s lépjen fel egyre bátrabban, élve a demokratikus eljárásokkal kortársai közt, e normák érvényesítéséért. Ismerje fel és legyen képes csökkenteni, elkerülni a környezetében a veszélyeztető tényezőket. - Rendelkezzen megfelelő empátiával embertársai iránt. Ismerje a döntés és felelősség fogalmát, ezek jelentőségét, és ennek tükrében alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. - Tartsa tiszteletben és fogadja el a nemzeti vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét és a másságot. - Életkorának megfelelő szinten ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Rendelkezzen az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Alakítsa ki a személyiségének megfelelő humánus magatartást az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében. Találja meg az egyéniségének megfelelő helyet a csoportban. Legyen képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. - Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Ismerkedjék meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Ismerje fel a súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához tudjon megfelelő segítséget kérni. - Ismerje a különböző tisztségek, megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget. Legyen tisztában azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak.

143

-

Legyen jártassága az egyszerű háztartási eszközök célszerű használatában. Tudjon gazdálkodni élethelyzeteinek megfelelően.

Időkeret: 4 óra Témakörök Társas kapcsolataink

Élet a kollégiumban

Testi, lelki egészségünk

Tartalmak, tevékenységek Beszélgetés, kapcsolatépítés, közösségépítés. Az érthető közlés megtanulása. Figyelem másokra. A problémák megoldásának módszerei, a döntéshozatal. Konfliktuskezelés. Mások elfogadása, a másság elfogadása. Tematikus beszélgetések, közösségépítő drámajáték. Segítség kérése, segítség nyújtása. Helyem a kollégiumban. Ismerkedés a kollégium szociokulturális környezetével. Közösségi szerepek vállalása. Önálló feladatok elvégzése. Önértékelés, értékelés. Kiben bízhat, kihez fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot, segítséget. Veszélyes helyzetek felismerése, megoldása. Jogok, kötelességek, kötelezettségek, felelősségek. A diákönkormányzat munkája. Többségi és a kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. A kisebbségek életének megismerése. Bemutató a kisebbségek által képviselt sajátos értékekből. Kapcsolatok a fogyatékkal élő embertársakkal. Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése. A biztonságot veszélyeztető helyek és helyzetek megbeszélése. Személyi higiénia. A helyes testápolás elsajátítása. Egészséges napirend összeállítása. Testi és lelki változások a serdülőkorban. A növekedésből adódó változások, a tartáshibák korrigálása, mozgásszervi deformitások megelőzése. A serdülő lányok és fiúk testi, lelki, érzelmi különbségei és hasonlóságai. Beszélgetés a kamaszkorban átalakuló kapcsolatokról. Szeretetről és szerelemről. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, egészségtelen táplálkozási szokások, játékfüggés stb.) kialakulása, veszélyei, felkészítés az elutasításukra. A virtuális világ hatása a viselkedésre, életmódunkra.

5.2. Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam - Legyen alapvető ismerete az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és változás természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. 144

-

-

-

Legyen tisztában a kollégista azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző, pl. sérült embertársaikkal való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Váljon igényévé környezetének tisztántartására, szépítésére - a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról.

Időkeret: 4 óra Témakörök Társas kapcsolataink

Élet a kollégiumban

Testi, lelki egészségünk

Tartalmak, tevékenységek Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás). Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jólétéért”. Szabadidő tervezés, szervezés. A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megismerése és tanulása. Szexuális felvilágosítás Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése.

6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.

145

A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről - a család mellett - a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnőtt lét szerepeire. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely alapvetően segíti a társadalomba történő beilleszkedést. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium, az iskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint - nemektől függetlenül - a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít. 6.1. Fejlesztési követelmények 7-8. évfolyam - Ismerje, fogadja el és kövesse a kollégista az alapvető illemszabályokat és a kapcsolatteremtés elfogadott formáit, vegyen részt környezetében ilyen szabályok értelmezésében, alakításában. - Legyen képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. - Ismerje meg a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat is, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. - Vállaljon feladatokat a közösségben. - Legyen tisztában a vállalt feladatok céljával, tartalmával, felelősségével, legyen képes hiteles önértékelésre, mások igényes értékelésére. - Törekedjen a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés technikáit. - Tartsa tiszteletben, hogy környezetében eltérő nemzeti és etnikai kisebbségi azonosságtudattal és kulturális szokásokkal is élhetnek mások. - Ismerkedjen az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel, és az őket megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Időkeret: 3 óra Témakörök Én és a család

Tartalmak, tevékenységek A család története - családi történetek. Családfa készítése, családi történetek gyűjtése. A család típusa, szerkezete, működése. Szerepek és szabályok a családban. Saját tapasztalatok feldolgozása; beszélgetések, szituációs játékok vita segítségével. 146

A kollégium és az iskola

Jogok és kötelességek. A kollégiumi és az iskolai közösség írott és íratlan törvényei, szabályai. A szabályzatok, szabályok megismerése és megvitatása problémahelyzetek segítségével. Alapvető illemszabályok. Szociális készségek (empátia, kooperáció, kommunikáció). Gyakorlás szituációs játékok és csoportépítő tréning segítségével. A másik ember megismerése. Többségi és kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. Alá- és fölérendeltségi kapcsolatok. Irodalmi példák és saját élmények feldolgozása különböző kifejezési formák segítségével. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.

A társadalom

A háztartás

6.2. Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam - Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. - Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségében, melynek tagja. - Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. - Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait, beleértve az IKT-eszközök használatának szabályait is. - Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. - Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. - Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. - Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. - Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket. Időkeret: 9. 3 óra Témakörök Én és a család

10. 3 óra

11. 3 óra

12. 3 óra

Tartalmak, tevékenységek Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma-feldolgozás, megbeszélés.

147

A kollégium és az iskola

A társadalom

A háztartás

A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, filmes, tévés példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban - feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma - beszélgetés, vita. A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében. Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák; beilleszkedés és autonómia. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. A modern nemzetállamok. Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok. Információk gyűjtése - könyvtárban, illetve sajtóból és médiából - feldolgozása és elemzése. A demokratikus állam működésének főbb elemei így a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek. A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó- és médiaanyagok) segítségével. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Az agresszió háttere, formái, elutasítása. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás.

148

A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.

7. Hon- és népismeret A nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi társadalomhoz tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei is épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok: a.) a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet (település, kisebb tájegység); ismerete szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet összefüggése, alapjainak erősítése, b.) régiónk, országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; c.) az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata; d.) a határainkon kívül, kisebbségben, diaszpórában élő magyarok hagyományainak, helyzetének ismerete, a velük való közösségvállalás; e.) nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; f.) nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat), nemzeti ünnepeink; g.) a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek, migráns csoportok jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik, jelképeik tiszteletben tartása; A tanulókban tudatosul, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatásokat megérthesse. A hazai nemzetiségi, etnikai kisebbségi, migráns csoportok kollégiumai, illetve azon kollégiumok, amelyekben nemzetiségi és etnikai-kisebbségi tanulókkal foglalkoznak, a fenti célok mellett speciális célkitűzések is megfogalmazódnak: a.) nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása, b.) az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, c.) az anyanemzet, illetve az egész etnikum főbb eredményeinek és gondjainak megismerése, d.) az adott nemzetiség szimbólumainak, hagyományainak ismerete. 7.1. Fejlesztési követelmények 7-8. évfolyam - Ismerje lakóhelye és Magyarország népi hagyományait. - Legyen nyitott más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. - Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság szimbólumait. - A nemzetiségi kollégiumokban élők életkoruknak megfelelő szinten ismerjék nemzetiségük nyelvét, nemzetük és nemzetiségük hagyományait. Időkeret: 4 óra Témakörök Helyismeret, helytörténet

Tartalmak, tevékenységek A kollégium közvetlen környezete. Tájékozódási gyakorlatok, egyszerű térképvázlatok készítése. A település vagy a környező tájegység kulturális, gazdasági történelmi stb. nevezetességei. Helytörténeti gyűjtőmunka. 149

A legfontosabb nevezetességek bemutatása élőszóban, rajzban, fotón stb. Múltismeret, hagyományok Nemzetünk történelmének legfontosabb helyszínei. Nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiség, illetve az anyanemzet történetének legfontosabb helyszínei. Néhány helyszín (az esztergomi királyi palota, a budai, az egri vár, a mohácsi csatatér, a kassai dóm, a debreceni kollégium stb.) megismerése és bemutatása szóbeli, képes, írásos anyag segítségével vagy kirándulás keretében a helyszínen. A múzeumlátogatás kultúrája, a múzeumi anyag feldolgozásának különböző módjai. Adatok, történetek, érdekességek gyűjtése, bemutatása nemzeti múltunkból (a tanulók érdeklődésének megfelelően) különböző módokon (élőszóban, írásban, rajzban, táblán). A magyarság és/vagy a magyarországi nemzetiségek egyes hagyományainak megismerése múzeumi anyagok (pl. skanzen, tájház, néprajzi, helytörténeti gyűjtemény stb.) és feldolgozások segítségével. Választott népi hagyomány megelevenítése (népdalok, gyerekjátékok, szokások, kéziművestechnikák stb.). Szimbólumok Nemzeti ünnepeink, nemzetiségeink ünnepei. Aktív részvétel ünnepeinken. Címerünk, zászlónk eredete. A Himnusz, a Szózat ismerete. Jelenismeret Magyarország nemzetiségei. Nemzetiségeink nyelvhasználata, nyelvi kölcsönhatások (szógyűjtés) Magyar nemzetiségek a határon túl. Anyaggyűjtés a magyarországi és a határon túli magyar nemzetiségekről. Tájékozódás a térképen. A diákönkormányzat munkájának megismerése. Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata anyanyel- Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok a hagyovi területekkel mányismeretben, hagyományőrzésben. Tanulmányi kirándulás. 7.2. Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, mozgókép- médiaismeret, továbbá a földünk és környezetünk ismeretköreinek) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. Nemzetiségi kollégiumokban elősegíti a nemzetiségi népismeret integrálását. - A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében,

150

-

-

hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban, interneten. Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg vagy képi kifejezéssel, s egyre szabatosabban indokolni. A tanulmányai végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében.

Időkeret: 9. 3 óra

10. 4 óra

Témakörök Helyismeret, helytörténet

Múltismeret, hagyományok

Jelenismeret

11. 4 óra

12. 3 óra

Tartalmak, tevékenységek A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével, élő adatközlők felkeresésével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése. Magyarország és Európa a múltban - a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, Európai és magyar impresszionisták emigráns nemzedékek, vendégmunkások stb.) A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei. A nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiségi, a nemzeti kisebbségi kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei, nemzetiségi identitásukat vállaló élsportolók. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. A határainkon kívül élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzeti és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzeti kisebbségek jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból. A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat tervező, irányító, értékelő, érdekvédő munkájában. 151

A gyermeki jogok, a diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. A határon túli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzeti és etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete. (Asszimiláció, integráció, szegregáció.) Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió főbb jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban. Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok, testvériskolai kapcsoaz anyanyelvi területtel latok a hagyományőrzésben, nyelvtanulásban. Tanulmányi kirándulás az anyaországban, vagy más, a kisebbség kultúráját ápoló országban. Az anyaországi, nyelvterületi felsőoktatási lehetőségek megismerése. Nemzeti kultúránk A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra-, kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása, egyszerű használati tárgyak készítése. Alkotókörök létrehozása működtetése. Pályázatírás, pályázatban való részvétel, „kirakodóvásár”.

152

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Program hatálya Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium - területi hatálya: székhelyre, és az egyéb kollégiumi feladatellátási helyekre, - személyi hatálya: az intézmény diákjaira, pedagógusaira, egyéb alkalmazottaira, valamennyi szolgáltatást igénybe vevőre

Hatályba lépés ideje: 2010. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, a közoktatási törvény rendelkezései szerint

A Pedagógiai program érvényessége és felülvizsgálata Jelen pedagógiai program a fenntartó által történő visszavonásig érvényes, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai programot legalább négyévente teljes egészében felül kell vizsgálni. Mivel az értékelési részt évente felmenő rendszerben dolgozzuk ki, ezért figyelni kell a korábbi évekkel történő harmonizálásra. A program módosítására jogosult: fenntartó igazgató igazgatóhelyettes minőségügyi csoport legalább a nevelőtestület 75 %-a A pedagógiai programot módosítani ugyanolyan eljárással lehet, mint ami szerint most azt bevezettük.

A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala Az iskola programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -fenntartónál -iskola irattárában -iskola könyvtárában -iskola nevelői szobájában -igazgatónál A Pedagógiai Program a kollégiumra, az általános középfokú oktatásra vonatkozó hatályos törvényi szabályozókkal együtt alkalmazható. Győr, 2010. augusztus 28.

PH

153

…………………………….. Horváth Dori Tamás igazgató