Cziráki László 2014.
A VETÉSFORGÓ Vetésforgó fogalma: a növények térben és időben meghatározott sorrendje
Vetésváltás: A vetésváltás olyan tervszerű rendszer, amelyben adott területen az agrotechnikai szempontból hasonló vagy különböző csoportba tartozó növényeket időközönként váltakozva termesztik Feladata: A növények számára legkedvezőbb elő- és utóvetemények biztosítása
A vetésforgó fejlődése 1. Terület váltásos gazdálkodás A termőföld kimerülésekor új területet vontak termelésbe 2. Ugaroltatásos gazdálkodás A talajt ugaroltatással pihentették Két- és háromnyomásos gazdálkodás 3. Váltó gazdálkodás Ma is ezt alkalmazzuk Klasszikus: norfolki négyes (cukorrépa, tavaszi árpa, vöröshere, ősziárpa)
A vetésváltás természettudományos alapjai Gyomok elszaporodása: Váltás nélküli termesztés esetén bizonyos gyomfajok elszaporodhatnak. A vetésváltás a gyomok irtásának legolcsóbb, és egyik leghatékonyabb eszköze.
Talajuntság: Oka: tápanyaghiány, növénykórtani okok, organizmus elmélet, toxinelmélet
Növényi sorrend változatok Évek
Évenkénti váltás
Kétévenkénti váltás
1. év
Kukorica
Kukorica
2. év
Őszi búza
Kukorica
3. év
Repce
Őszi búza
4. év
Őszi búza
Őszi búza
5. év
Kukorica
Repce
6.év
Őszi búza
Őszi búza
A jól tervezett vetésforgó tartalma Tervezett növények Az egyes növények területi megoszlása A növények egymás utáni sorrendje A forgás ideje (hány év múlva kerül ugyanarra a helyre)
A tervezésnél figyelembe kell venni Gép és eszközpark Egyidejű kapacitás, munkacsúcsok elkerülése Bérmunka igénybevétele Szárítás, tárolási lehetőségek A termények piaci pozíciója Állami támogatások Jogszabályok Szakmai szempontok
Jogszabályok HMKÁ (50/2008 fvm rendelet) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye
Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék; tökre oltott dinnye
Jogszabályok HMKÁ (50/2008 fvm rendelet) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica;
Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica;
Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után
Vetésforgó összeállítás gyakorlati szempontjai Az utóvetemény megválasztásánál figyelembe kell venni: Lesz e idő a talajelőkészítésre Mennyi és milyen mennyiségű a tarlómaradvány Gyom- és kártevő-, kórokozó fertőzés A talaj tápanyagkészletének kimerülése Esetleges káros vegyszerhatás
Az elővetemények csoportosítása jó elővetemények Pillangósok Repce Burgonya, cukorrépa Takarmánykeverékek len
Az elővetemények csoportosítása közepes elővetemények Kalászosok Silókukorica szója
Az elővetemények csoportosítása rossz elővetemények Kukorica
Napraforgó
Monokultúra Fogalma: olyan termesztési forma, melyben egy növényt hosszú ideig (4 év) termelünk egy helyen Alkalmas növények: Rozs Kukorica
Vetőmag, vetőanyag Vetőmag: A kultúrnövény továbbszaporításra alkalmas mag Ivaros szaporodás eredménye
Vetőanyag: Ivartalan szaporodás eredménye Ivartalan szaporító részek (burgonya)
A vetőmag értékmérő tulajdonságai Tisztaság Csírázóképesség Csírázási erély Ezermagtömeg Sűrűség Víztartalom Osztályozottság
A tisztaság (TSZ) Fogalma: A faj és fajtaazonos mag aránya, melyből megfelelő növény fejlődhet
Százalékban fejezzük ki Nem tartozik bele: Szennyeződések Törött magok Idegen magok
Csírázóképesség (Cs.sz) Fogalma: Szobahőmérsékleten, nedves alapon kikelt magok aránya (%) 100 db magot csíráztatunk
Csírázási erély Fogalma: A csírázás gyorsaságát, egyenletességét jelenti
A gyors kelés, egyöntetű állomány termés meghatározó lehet
Használati érték A használhatóság mutatója A tisztasági % és csirázási % szorzata Tsz x Cs.sz = HÉ (használati érték) 100
Tsz=tisztasági % Cs.sz= csírázási %
A vetőmag értékmérő tulajdonságai • Az ezermag-tömeg. Az ezermag-tömeg 1000
magnak grammokban kifeje-zett teljes tömege. – Megállapításához a fajtaazonos, tiszta magból válogatás
nél-kül kiválasztunk 4x 500 magot.
• Sűrűség: a lemért magtömeg értékét elosztjuk a mag
térfogatának értékével. Az eredményt kg/m3-ben vagy g/cm3-ben fejezzük ki. • Hektolitertömeg. A hektolitertömeg (hektolitersúly) 100 liter termény kg-ban ki-fejezett tömege.
Ezermagtömeg Növényfaj Borsó Bükköny Csemege kukorica Csupasz árpa Csupasz zab Cukorcirok Kukorica Lucerna Mohar Mustár Napraforgó Őszi árpa Őszi búza Repc Pattogatni való kukorica Pohánka Rozs Szemescirok Szója Szudánifű Tavaszi árpa Triticale Zab
(g*) 150-300 30-50 100-170 28-35 20-25 25-35 150-400 2-2,4 2,5 06.ápr 55-75 37-42 40-45 4-6 100-150 20 30-34 25-35 120-200 20-22 35-42 35-40 27-32
MSZ szerinti tisztaság
MSZ szerinti csírázóképe sség (%) (%, min) 80 99.0 85 98.0 90 99.0 80 98,4 80 98,6 80 98.0 90 99.0 80 98.0 85 97.0 85 98.0 85 98.0 90 99.0 90 99.0 85 98.0 90 99.0 85 98.0 85 99.0 80 98.0 80 99.0 80 98.0 90 99.0 85 98,7 85 99.0
Vetőmag szükséglet (csíra/ha*) 1,0-1,3 millió 2,5-3,0 millió 50-60 ezer 4,0-5,5 millió 3,5-5,0 millió 200-300 ezer 50-80 ezer 8,0-9,0 millió 12-12,5 millió 1,8-2,0 millió 45-55 ezer 4,5-5,5 millió 5,0-6,5 millió 0,5 -1,0 millió 50-60 ezer 2,5-3,5 millió 4,0-5,0 millió 600-700 ezer 500-600 ezer 1,0-2,0 millió 4,0-5,5 millió 4,0-5,0 millió 3,5-5,0 millió
A vetőmag értékmérő tulajdonságai • Faj- és fajtaazonosság: a fajt és azon belül a fajtát,
illetve azok keveredettségi arányát határozzuk meg. – Minimum 4x 100 magot használunk. – Az eredményt %-ban fejezzük ki.
• A nedvességtartalom: Szárítószekrényben történő
szárítás után határozzák meg a mag nedvességtartalmát és százalékban fejezik ki. Általában 14 %-os nedv. tartalommal tárolhatók.
A vetőmag értékmérő tulajdonságai Osztályozottság: a vetőmag különböző méretei (szélesség, vastagság, hosszúság) azonosságának mértékére utal. Rostasorral végezzük a vizsgálatot. Az osztályozottság mértékét tömegszázalékban adjuk meg.
A kilogrammonkénti csíraszám: megmutatja, hogy a vetőmag 1 kg-jában mennyi csíra van
A vetőmagszükséglet kiszámítása I.
A vetőmagszükséglet kiszámítása II.
A vetőmag előkészítése vetésre I. • Szárítással a vetőmag tárolhatóságát biztosítjuk. – Természetes : pl.: napon átforgatás mellett – Mesterséges szárításra : a mag hőmérsék-lete nem emelkedhet 40 °C fölé, mert a csíra károsodhat. • Tisztítás: Eltávolítjuk a vetőmagból az idegen
anyagokat. – Az eltérő tulajdonságokat használjuk fel az
elkülönítésre. Pl.: sűrűség, nagyság, alak, rugalmasság, szín, a felület érdessége. • • •
Szelelés Rostálással mágneses magtisztítók (arankamag szétválasztása a lucernamagtól).
A vetőmag előkészítése vetésre II. • Csávázással a kártevőktől és kórokozóktól védjük a
magot. • A csávázás lehet: • por-, nedves, permetezéses vagy kombinált.
A vetőmag előkészítése vetésre II. • A magbevonásnak (drazsírozásnak) lehet
növényvédelmi célja vagy táp-anyagfelviteli célja. Az eljárással megnöveljük és azonos méretűvé tesszük a magot, ezáltal egyenletesebbé tesszük a vetőmagelosztást.
A vetőmag előkészítése vetésre II. Oltás: a növénnyel szimbiózisban (együttélésben) élő baktériumkultúráját visszük fel a vetőmag felületére Pl.: pillangósok.
A vetés ideje, módja, végrehajtása • A vetés időpontját a növény igénye határozza meg. • A mélység • függ a mag nagyságától és • a talaj kötöttségétől. • Általában a vetőmag átmérőjének tízszerese mélységre
vetünk. • A vetésmélységgel függ össze a magtakarás. A mélyebbre vetett magokat általá-ban könnyű fogassal takarjuk, többnyire egy menetben a vetéssel. Az apró mag-vak vetését sima hengerrel zárjuk le.
A vetés módjai • A szórvavetés: a legrégebben alkalmazott vetési mód.
Pl.: gyep • Sorbavetés: – Sortávolság x tőtávolság= tenyészterület 1. 2. 3.
4.
A sűrűsorú vetés: sortáv 7-9 cm-re vetjük (pl. len, gyep). Gabona-sortávolságra (12 cm) vetjük a kalászosokat, repcét, lucernát, Művelőutas vetés A keresztsoros vetés is a sűrűsoros vetés egyik változata. A vetés lényege, hogy a vetőmag felét sorirányba, másik felét arra merőlegesen vetjük. Pl.: rostlen szemenkénti vetés a nagyobb tenyészterület-igényű növények vetés-módja.
A vetés módjai II. 5. 6.
7.
8.
Az ikersoros vetés lényege, hogy széles és keskeny sorok váltják egymást. (pázsitfüvek) A sávos vetés : erózió elleni védekezésében jelentős. Kapás- és sűrűsorú vetést igénylő növényt vetünk el vál-takozva a különböző sávokba a lejtőre merőlegesen. (pl. kukorica - szója). A váltakozó sorú vetést évelő pillangósok és pázsitfüvek takarónövényes telepítésekor alkalmazzuk A direkt vetést a talajművelés nélküli termesztéskor alkalmazzuk. A vetőcsoroszlyák előtt haladó rotavátor által 2-3 cm szélességben meglazított talajba vetünk
Egyéb vetési módok • Fészkes: (kukorica, tök). A fészket kapával készítjük.
A fészek aljára trágyát teszünk, amit talajjal ta-karunk, és erre szórjuk a 2-3 magot. • A négyzetes vetés a fészkes vetés gépi változata. • A keverékvetésre a tavaszi és őszi takarmánykeverékek vetése. • Rávetéskor a már kikelt növényállományra vetünk (pl. búzára vagy őszi árpára vörösherét, rozsra somkórót).
A vetés agrotechnikai követelményei • A jól előkészített magágy: – növényi maradványoktól mentes, – egyenletes mélységű, – a vetés mélységéig aprómorzsás és laza, – a vetésmélység alatt kissé tömődött, – egyenletes felületű. • A vetőgépek pontos beállítása: – magmennyiségre, – vetésmélységre, – sortávolságra, – csatlakozósorra. • Gondos vetés: – a sorok egyenesen tartása, – a mag utántöltése – forgó vetésnél célszerű a vetést azzal kezdeni.
A vetés végrehajtása Vetőmag szállítás, vetőmag töltés Vetőgép beállítása Vetőgépek üzemeltetése
Vetőmag szállítása, vetőgép feltöltése Szállítás: Ömlesztett Kis zsákos: 40-60 kg Big-Bag: 600- 1000 kg
Feltöltés: Kézi Gépi: Zsákrakodó Vetőgépfeltölő csiga
Vetőgép beállítása 1.
Vetőmag mennyiség beállítása
2. Vetőmag mennyiség ellenőrzése 3. Mélység beállítása 4. Nyomjelző beállítása
Vetőmag mennyiség beállítása mechanikus gabona vetőgépek norton szekrény vetőhenger formája, sebessége fenéktalp távolsága
Vetőmag mennyiség beállítása pneumatikus gabona vetőgépek Adagolóhenger sebessége, mérete A bordák mélysége
Vetőmag mennyiség beállítása szemenként vető gépek Vetőtárcsa fordulata Lyukak száma a tárcsán Mag lesodró és vákuum beállítása
A vetés mélységének beállítása A vetés mélysége függ: Növény faj Talaj állapot Talaj nedvesség Vetés ideje
Mélység beállítása: A vetőegység súlya, rugó terhelése Mélységhatároló kerék
A vetőgép üzemeltetése Célszerű a forgóval kezdeni Forgó szélessége a kombájnhoz igazodjon Csoroszlyák, magmennyiség folyamatos ellenőrzése Lehetőleg vetésellenőrző monitort használjunk
A nyomjelző beállítása A nyomjelző beállítása kétféle módon történhet: a szélső csoroszlyához:
t ⋅ (n + 1) − A N j1 = [cm], 2
a traktor, illetve a gépcsoport középvonalához képest:
N j2
A = t ⋅ n − [cm], 2
t - a sortávolság [ cm]; n - a sorok száma [db]; A - a traktor mellső kerekeinek nyomtávolsága [cm]. HEFOP 3.3.1.
Egyéb szaporítási eljárások Palánta nevelés és ültetés Vetőgumó ültetés ( burgonya) Hagymáról szaporítás (vöröshagyma, fokhagyma) Dugványozás (szőlő, dísznövények) Tőosztás (málna, ribizli, eper) Bujtás (szőlő, füge) Oltás, szemzés
JÓ TANULÁST!
