Döntési mechanizmusok demokratikus struktúrákban – az Amerikai Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Magyarország politikai rendszerének összehasonlítása.
Czéh Tamás
Czéh Tamás
A politikatudomány egyik legizgalmasabb szakterülete véleményem szerint mindig is a Kompartisztika volt, vagyis az egyes államok összehasonlítása. Feltehetjük a kérdést, hogy mi értelme összehasonlítani gyakran teljesen eltérő dolgokat, rendszereket! Tudniillik összevethetünk autókat, dolgozatok, épületeket, az élet legkülönbözőbb elemeit, de mindezt egy célból tesszük, hogy eldöntsük, melyik a jobb, hogy melyik a legjobb a sok lehetőség közül. A politikatudományban sincs ez másképp, összevetünk államokat, hogy rájöjjünk, melyik államszerkezet bizonyul a legstabilabbnak, melyik állam tudja a legtöbb ’jót’ biztosítani az állampolgárai számára. Kimondva, kimondatlanul is a legvégső célunk az, hogy megtalálja, megfejtse a legjobb, legtökéletesebb államszerkezet mibenlétét, hogy utána a világ országai lemásolhassák azt. Eme dolgozatomban megkísérelem összehasonlítani az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Magyarország állami döntéshozatalát az egyes parlamentek működését figyelembe véve, hogy legvégül megfejtsük, melyik rendszer az életképesebb. Mielőtt elkezdenénk az egyes államok ’boncolgatását’, fontosnak tartom néhány alapvető adatot megjegyeznünk az országokról, melyeket a következő táblázatban foglaltam össze:
Amerikai Egyesült Államok
Nagy-Britannia
Magyarország
Államforma
Elnöki
Monarchia
Köztársaság
Terület
9 372 614 km2
243 300 km2
93 000 km2
Etnikai összetétel
Nyugat-európai és skandináv, afrikai, kelet-európai, latinamerikai, ázsiai, egyéb
Angol, skót, ír, walesi nyugat-indiai, ázsiai, afrikai
Magyar, német szlovák, délszláv román, cigány, egyéb
Államterület felépítése
Föderális
Unitárius?!
Unitárius
Parlament felépítése
Kétkamarás
Kétkamarás
Egykamarás
Vallás
Evangélikusok, mormonok, római katolikus, zsidó, muzulmán, baptista, stb
Anglikán, presbiteriánus, római katolikus, zsidó, muzulmán, hindu
Római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus, zsidó,
Czéh Tamás
2
Nos, a táblázat adatainak megtekintése után térjünk is át valódi feladatunkhoz, a kormányzati döntéshozatalok összehasonlításához. Első államunk, az Amerikai Egyesült Államok.
Ι Amerikai Egyesült Államok: A világ egyik legtöbbet vitatott szövetségéről van szó, mely 50 „fiatal” állam szimbiózisából született. Az Egyesült Államok a világ azon színfoltja, mely mellett nem lehet szó nélkül elhaladni. Sokan szeretik, még többen gyűlölik, de hogy valakinek ne lenne róla véleménye, hogy ne váltana ki belőle heves érzelmeket, az egyszerűen elképzelhetetlen. Azon szerencsés helyzetben voltak az amerikai államok, hogy egy nagyrészt szabad, de elmaradott területen építhették fel államszervezetüket a XVIII: században. Fontos tovább tudnunk, hogy Amerikába a bevándorlók a jobb élet reményében érkeztek otthon hagyva az európai túlfűtött, komoly történelmi múlttal rendelkező politikai rendszereket, s teljesen tiszta lappal vágtak az új államok, új életük kialakításába. Az egykori brit gyarmat a szabadságát kivívva föderális állam-együttest hozott létre. Ebből következik, hogy az USA-ban két kormányzati szint van:
Az egyes tagállamok irányítási szintje
A Szövetségi irányítás.
Mielőtt elmélyednék a szövetségi törvényhozás szinte átláthatatlan forgatagában, jobban meg kell vizsgálnunk az egyes szervek felépítését, s az egyes államok hatását. Alexis de Tocqueville, Az amerikai demokrácia című művében a következőt írja az akkor még gyerekcipőben járó amerikai rendszerről: „az Egyesült Államok bonyolult alkotmánnyal rendelkezik: két önálló, de egymáshoz kapcsolódó, sőt ha szabad magam így kifejezni, egymásba bújtatott társadalmat találunk. A két teljesen elkülönülő és majdnem független kormányzat: az egyik szokványos és meghatározatlan, a társadalom napi szükségleteinek kielégítésére szolgál; a másik kivételes és körülhatárolt, s csak bizonyos általános kérdésekben lép működésbe.”1 Láthatjuk, hogy rendkívül fontos lehatárolni a két szintet, az állami és a szövetségi törvényhozást. Ezt a lehatárolást az Egyesült Államok Alkotmánya teszi meg:
Czéh Tamás
3
A hatalom egy része közvetlenül az államszövetségi szintet, a szövetségi kormányzatot és törvényhozást illeti meg. (hadüzenet, külföldi államokkal való szerződéskötés joga, a pénzverés, a szövetségi államok közötti kereskedelem szabályozása, stb.)
Az egyes tagállamok jogosítványairól az Alkotmány X. kiegészítése rendelkezik, miszerint „Az alkotmány által az Egyesült Államokra rá nem ruházott, de az egyes államoknak meg nem tagadott jogok az államokat, illetve a népet illetik.” 2
Az alkotmány létrehozói nem akarták, hogy a hatalom kevesek kezében koncentrálódjon, de arra is ügyeltek, hogy a rendszer hatékonyan működjön. Felmerült a kérdés, hogy a törvényhozó hatalom, vagy a végrehajtó hatalom legyen-e az erősebb. Végül egy kompromisszumos megoldás született szövetségi szinten, vagyis megpróbálták a két hatalmat egyensúlyba hozni, mind a kettő felügyeli a másikat, s vészhelyzet esetén meghúzza a féket. Melyek is ezek a szervek: a törvényhozó hatalom a szövetségi kongresszusban összpontosul, a végrehajtó hatalmat pedig az Egyesült Államok elnöke tartja a kezében. A kongresszus két házból áll: a Képviselőház és a Szenátus. A két ház felépítése teljesen eltérő:
A Képviselőház „az egyes államok népe által minden második évben választott tagokból áll.” 3 Évek során az Unióhoz csatlakozó államok száma egyre jobban nőt, így a képviselők száma is, míg 1929-ben úgy nem döntöttek, hogy a Képviselőház számát 435 főben maximalizálják. Mivel minden állam képviselete a népességével arányos, az Alkotmány minden tízedik évben országos népszámlálást ír elő, hogy megállapítsa az egyes államok részvételi arányát a Képviselőházban. A képviselőházi tagokat a kezdettől fogva a nép választotta. Mandátumok két évig tart, újraválasztásuk száma nincs meghatározva, s az összes képviselőházi helyre azonos időpontban történik a választás.
A Szenátusban - Alkotmány értelmében - minden államot két szenátor képviseli, akik mindegyike hat évig marad hivatalában. A hivatali idők átfedik egymást, tehát a Szenátus egyharmadát kétévenként újraválasztják. Kezdetben az államok kormánya jelölte ki a két embert, majd 1913-ban elfogadott alkotmánymódosítás szerint: „az Egyesült Államok Szenátusába államonként két szenátort kell választani, akiket az illető állam népe hat évre választ.”4
Czéh Tamás
4
A Kongresszus –ahogy az előzőekben is említettem- a törvényhozás fellegvára. A két ház funkcióit tekintve elméleti szinten elkülönül, - a Képviselőház a költségvetésben és a felelősségre vonásban, a Szenátus jogkörébe tartozik az elnöki kinevezések jóváhagyása, valamint a más nemzetekkel kötött szerződések engedélyezés- valójában a két ház kooperációja figyelhető meg. Összességében tehát a Kongresszus házait valós tevékenységük szerint nehéz megkülönböztetni. A Kongresszus működését figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy bizottsági struktúrán alapul. A bizottságok létrehozása fontos, hogy professzionális munkák születhessenek. Minden egyes feladatra bizottságot hoznak létre, hogy ott a hozzáértők megvitassák a felmerülő problémákat, s hozzanak egy megoldási lehetőséget, amelyről a legvégén minden kongresszusi tagnak szavaznia kell. Természetesen a képviselő dönti el, hogy részt vesz-e a törvényjavaslat kidolgozásában, vagyis belép-e a bizottságba, vagy csak szavaz róla. Kongresszuson belül szinte számtalan bizottságot lehet létrehozni – amit a valamirevaló képviselők meg is tesznek- de valós hatalommal csak néhány fog rendelkezni. Ezek a bizottságok az állandó bizottságok, melyek megalakítása elhanyagolhatatlan. Az állandó bizottságok további albizottságokra oszlanak. (Mezőgazdasági Bizottság például 8 különálló albizottsággal rendelkezik: a búza, szójabab, takarmány, állatállomány, stb.) A hatalom másik végén az Amerikai Egyesült Államok elnöke áll, akiben lényegében testet ölt a végrehajtó hatalom. Európai léptékben mérve a kormány – parlamentáris rendszerekbenaz országgyűlés egy ’bizottsága’-ként működik, vagyis fontos kiemelni, hogy alárendelt testületről van szó. Az Egyesült Államokban egyszemélyi vezetés alakult ki. Igaz, hogy jelen van a kabinet, mely –európai szóhasználatban- miniszterekből áll, de ezek a miniszterek szakértők, akik az elnöktől függnek. Miért is jött létre az amerikai rendszer? Történelmi okai vannak, ugyanis az elnökség létrehozása idején a kolóniák éppen függetlenségi háborújukat vívták a britek ellen. A honatyáknak a célja az volt, hogy egy hatékony, erős vezetést hozzanak létre, de féltek a királyi rendszertől. Íme a megoldás, mely végül megszületett: az elnöki rendszer. Mindig is nagy kérdésnek számított, hogy milyen hatással is van a Kongresszus az elnökre, s fordítva. Nos, hatalom felosztását úgy lehetne elképzelni, mint egy hosszú kötelet, melynek egyik végén a Kongresszus, a másikon az elnök áll, s állandóan versengenek azon, hogy ki tudja elhúzni a másikat. Amikor az elnök sikeresen száll szembe a Kongresszussal, akkor az elnöki hatalom nő. Bár a Kongresszusnak jogában áll hatalmat átruházni a végrehatói ágra. Ez a hatalom átruházásnak nevezett eljárás akkor fordult elő az amerikai társadalomban, amikor súlyos társadalmi válság jelenik meg az államokban, s a
Czéh Tamás
5
hatékony kezelése csakis gyors, egységes lépesekkel lehetséges. Az elnök tudja kezelni a válsághelyzeteket, ha a Kongresszustól megkapja a kellő felhatalmazást. Ilyen esetek voltak például az 1929-s gazdasági világválság, ahol Roosevelt kapott jelentős megerősítést, vagy Nixon idején a fogyasztói árak befagyasztása. Máskor azonban a Kongresszus úgy látja, hogy túl nagy hatalom koncentrálódik a végrehajtó hatalom kezében, ilyenkor a saját kongresszusi törvényeket hoz a saját hatalmának megerősítésére. Látszólag úgy néz ki, hogy a törvényhozó hatalom kénye-kedve szerint utasíthatja a végrehajtó hatalmat, az elnöknek azonban van két lehetősége, mellyel valójában hatással lehet a Kongresszusra. 1) Az elnöki vétó. Az elnök megvétózhatja a Kongresszus bármelyik határozatát, és az alkotmány értelmében legalább kétharmados többségre van szükség mindkét házban, hogy a határozat ezek után törvényerőre emelkedjen. Itt az elnök csak megakasztja a törvényhozást, de érdemben nem tudja befolyásolni. 2) Az újonnan megválasztott elnök hivatali idejének elején ereje teljében van, még bírja a társadalom nagyobb részének a támogatását. Így nincs más dolga az elnöknek, mint a többséget meggyőzni arról, hogy az ő tervei a legjobbak, vagyis kéri a nép támogatását. Mivel az amerikai struktúrákban a civileknek nagy jelentősége van, tartják a kapcsolat a képviselőikkel, így követelni fogják tőlük, hogy az elnök terve mellett álljanak ki a Kongresszusban. (Közvetlen Demokrácia?!) A képviselő - ha van benne elég életösztön, vagyis a ciklus lejártával továbbra is szeretné megőrizni a parlamenti helyét- támogatni fogja az elnököt szavazatával. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az elnöki hatalom megerősödés nem másnak tudható be elsősorban, mint a megnyerő személyiségnek. Az ismert politikai szakértő, Jack McIver Weatherford szerint az elnöknek szükséges továbbá a Kongresszus szabályainak a tiszteletben tartása. Reagan elnök példáját említi a szerző, aki az 1980-s választási programjában ígéretet tett a vezetés átláthatóságára. Reagan elnök elfogadta, tudta, hogy Kongresszus nélkül nem tudja végig vinni a programját. Így megállapodott a legjelentősebb Kongresszusi bizottságok vezetőivel, hogy kölcsönösen segítik egymást. Az elnök nem bántotta a Kongresszust, Kongresszus nem bántotta az elnököt. Az végeredmény mindenki által ismert: Reagannek sikerült két ciklust is az Fehérházban tölteni.
Czéh Tamás
6
Íme, az elnöki rendszer. Elméletileg fékekkel teletűzdelt, valójában azonban nem más, mint a lehetőségek kimeríthetetlen tárháza az elnökök számára. A legfontosabb, hogy az elnök találjon egy fogást a Kongresszuson, s ha megvan, akkor szinte a világot irányíthatja, de nem szabad elfeledni, a Kongresszus sosem fog megszűnni.
II. Egyesült Királyság Érdekes felmérés lenne, ha az átlagembereket megkérdeznénk arról, hogy mi jut az eszükbe, ha azt hallják, hogy Nagy-Britannia!? A királynő, az esős évszakok, a fekete taxik, vörös telefonfülkék, a régi Brit Birodalom? Igen, valószínűleg mindegyik válaszra találnánk példát, hiszen egy ennyire jellegzetes országot az emberek többsége megjegyez. A politikai kultúrájuk is hasonlóan különlegesnek számít mind Európában, mind a világon. Ha a brit politikai rendszert röviden kellene jellemeznem, nos azt mondanám, hogy a világ egyik legstabilabb struktúrája. A stabilitása a történelmi múltjából fakad. Az a tény, hogy a ma is fennálló rendszer XVII. század óta van jelen, csak megerősít ez előző kijelentésemben. A XX. század folyamán az erőszak és a forradalmak egymást érték a Föld országaiban, Angliában ellenben már 300 éve félretették ezeket az eszközöket, s azóta a politikai különbségeket békés úton igyekeznek elsimítani. Területét nézve azt mondhatjuk, hogy négy nagy népcsoport alkotja: angolok, walesiek, skótok és írek. Az Egyesült Királyság 1801-ben Nagy-Britannia és Írország uniójával jött létre. Az Ír Köztársaság szabaddá válásával -1922- az uniót Nagy-Britannia és Észak-Írország alkotja. A Királyság területén azonban sose halt ki az egyes nemzetek etnikai identitása, folyamatosan jelentek meg az unió tagjainak azon igénye, hogy a monarchián belül képviselhessék népüket. Az etnikai identitásra adott válasza volt a parlamentnek az 1999-ben kiadott törvény, melyben jogköreinek egy részét átruházásával jóváhagyta a Skót Parlament, a Walesi Nemzetgyűlés és az Észak-Írországi Gyűlés létrehozását. Az államforma parlamentáris rendszeren alapuló alkotmányos monarchia. Az uralkodó, II. Erzsébet királynő nem csak államfő, hanem a nemzeti egység jelképe. A hosszú történelmi fejlődés során a királyi hatalom jelentősen csorbult, a kormányzás folyamatosan a parlament (kormány) kezébe került. Királyi jogok közé tartozik ma is a parlament összehívása, felfüggesztése és feloszlatása, a parlamentben elfogadott törvények jóváhagyása és az alsóházban legnagyobb támogatottságot élvező párt vezérének kinevezése miniszterelnökké. Összegezve tehát azt mondhatjuk, a király uralkodik, de nem kormányoz.
Czéh Tamás
7
A tényleges hatalom a parlament kezében van. Két kamrából áll a brit parlament:
Alsóház, vagyis a tényleges parlament. 659 képviselő jelenlétével a fő feladata a törvényjavaslatok megvitatása, a kormány ellenőrzés. Rendkívül fontos, hogy a miniszterelnöknek tagjának kell lennie az Alsóháznak.
Felsőház, vagyis a Lordok háza. Egyedülálló a maga nemében, ugyanis a tagjai öröklés útján nyerik el székeiket. Alapvető funkciója a törvényjavaslatok visszaküldése és vétója volt az 1911-s reformig. A felsőháznak 1911 óta csak halasztó hatályú hatalma van. Semmilyen ellenőrzést nem gyakorol a pénzügyi törvények felett. A felsőház jogainak lecsökkentésének fő oka a túlméretezettsége. Az örökölt helyek, a hivatali tisztségek nagy száma miatt 1999-ban a létszáma elérte az 1165 tagot. A brit miniszterelnök, Tony Blair ígéretet tett a létszám csökkentésére, amibe bele is kezdett. Az örökletes címek erőteljes lecsökkentésével a képviselők száma majdnem a harmadára csökkent, s a reformok még nem fejeződtek be.
Nos, tehát láttuk, hogy a törvényhozó hatalom a parlament –Alsóház- kezében van. De milyen a viszonya a végrehajtó hatalomhoz? Mennyire mosódik össze a két hatalom? Amerikában láttuk, hogy a Kongresszus és az Elnök szétválasztása dominánsan megjelenik. A brit rendszerben az intézmények szétválasztásában rendkívül fontos szerepet játszik egy bizonyos tényező, a pártszínezet. Nagy-Britanniában két domináns párt van jelen, a Konzervatív és a Munkáspárt. A miniszterelnökök szinte kivétel nélkül a győztes párt vezetői voltak. A győztes párt miniszterelnökének pedig könnyű dolga van az Alsóházban, hiszen a többség támogatásával rendelkezik, így probléma nélkül tudja irányítani a parlamentet. (például a kormány - kabinetviszi a parlament elé a költségvetés tervezetet, s a parlamenti többség megszavazza.) A miniszterelnöknek egy dolgot kell lényegében szemelőt tartania a biztos kormányzás érdekében, hogy a párton belül megőrizze vezető szerepét, mert ha a párttagok szemében elveszíti hitelét a miniszterelnök, a parlamentben sem fogják támogatni. Alapvető különbség az Egyesült Királyság és az USA között, hogy míg a britek pártokra szavaznak, addig amerikai kollegáik személyre, nevezetesen a mindenkori Amerikai Egyesült Államok elnökére. A közvetlen szavazásból adódik, hogy az amerikai elnök legitimációja rendkívül erős, kikezdhetetlen, addig a brit miniszterelnök legitimációja gyenge. (Nem a nép hatalmazza fel a vezetésre, hanem a királynő.)
Czéh Tamás
8
Az elnök megválasztása elsősorban személyes adottságainak köszönhető, s utolsósorban az amerikai pártok istápolásának, míg a miniszterelnököt a párt segíti hatalomra. A legitimációs helyzetéből adódóan a miniszterelnök szerepe a kabinetben nem annyira domináns, mint az elnöknek. (Bár szeretném jelezni, hogy azért a miniszterelnök jellem nagyban meghatározza kabinet jellegét.) Szeretném felhozni Margaret Thatcher példáját, aki kormányfőként semmibe vette azt a két alapvető szabályt, melyeknek megsértése borítékolja a bukást a következő választáson: 1) Margaret Thatcher rendkívül keményen bánt a kabinet tagjaival, utasított, sőt, nem vette figyelembe véleményüket, vagyis egyszerűen úgy irányította kormányát, mint a nép által felruházott, legitimált kormányfő lett volna. 2) Miniszterelnöksége alatt egyre kisebb figyelmet szánt pártjára, a Konzervatív Pártra, mely végül megbosszulta magát. Tehát megállapíthatjuk, hogy a miniszterelnökkel szemben nem is annyira a parlament –bár kötelező minden héten megjelennie a Képviselő ház előtt, ismertetni az ország helyzetét, s a feltett kérdésekre válaszolni – hanem a pártlojalitás, a párton belüli összhang a meghatározó. A kormány- kabinet- felépítését tekintve nagyban hasonlít az amerikai struktúrára, itt is minisztériumok vannak, élükön a kabinetminiszterekkel, de a brit rendszerben jelentős a politikai jelenlét, itt a miniszterek már politikusok is, s nem csak szakértők. Szabadon, a kabinet által meghatározható, milyen minisztériumokat kell létrehozni, ami rendkívül jó megoldás, mert mindig képes válaszolni az aktuális társadalmat érintő kérdésekre és kihívásokra. A kabinet működése azonban mégsem tökéletes. Állandó kormányzati deficit jelenik meg, amikor a kabinet igazából nem is vitatja meg az egyes feladatokat, mert azok már az egyes minisztériumokban eldőlnek. Feltehetjük ilyenkor a kérdés, hogy vajon ilyen esetben ki oldja meg az egyes feladatokat. A válasz, a kiterjedt köztisztviselői kar. Gyakran ők alakítják ki az egyes kormányrendeleteket, s a kabinet csak jóváhagyja. Miért történik így? Nos azért, mert a kabinet feladatai az évek során a sokszorosára nőttek, s egyszerűen nincs idejük minden feladatot ellátni. (Hozzá kell tenni, hogy a kabinetminiszterek elsősorban politikusok, s csak másodsorban szakemberek, vagyis rengeteg időt elvesz tőlük a politika, a pártok, mint amerikai kollegáiktól.) Kérdés hogy, vajon helyes-e, s működőképes-e, ha nagyobb, központi döntéseket alsóbb szinteken hozzák, s nem az arra illetékesek, felhatalmazottak?
Czéh Tamás
9
III. Magyarország A világ legizgalmasabb összehasonlítása, amikor valaki saját hazáját vetheti össze más nemzetekkel, amikor az embernek szembesülnie kell hazája nagyszerűségével, vagy gyarlóságával. Dolgozatom eme részében nem tartom szükségesnek Magyarország történelmének részletes bemutatását –hiszen mindnyájan tudjuk, emlékezünk rá tanulmányainkból-, ezért vegyük kiindulópontnak a rendszerváltoztatást. 1989 előtt Magyarország politikai rendszere a szocializmus volt. A Szovjetunió tagköztársaságaként országunkban is kötelező volt bevezetnie az egypárti „demokráciát”. A hatalom kevesek kezében összpontosult, s a hatalommegosztás sem valósult meg ebben a struktúrában. A rendszerváltozatás után nyugat adta a példát honatyáinknak, egy demokratikusrendszer kiépítéséhez. Az első és legfontosabb feladat az alkotmány elkészítése volt. Az Alkotmány a 1949. évi XX. törvény, valójában az új alkotmány és a régi csak a nevükben egyezik meg, tartalmuk teljesen eltérő. Az alapokmány legfontosabb funkciója a hatalmi ágak elhatárolása egymástól. A törvényhozó hatalommal az egykamarás parlamentet ruházta fel, a végrehajtó hatalmat pedig a mindenkori magyar kormányra bízta.
A magyar parlament 386 képviselőből áll, „A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.” 5 Jogosítványait figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy rendkívül erős hatalommal van felruházva. (Például megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; törvényeket alkot; meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét; megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; dönt a Kormány programjáról;
megköti a Magyar
Köztársaság külkapcsolatai szempontjából
kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket; dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről, stb.)
A hatalom másik végén a kormány áll. „A Kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll.”
6
Feladatait tekintve szintén erős hatalommal van felruházva.
(biztosítja a törvények végrehajtását; irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről; irányítja a fegyveres erők, a rendőrségi szervek működését; stb.)
Czéh Tamás
10
Az intézmények rövid szerkezeti ismertetése után nézzük meg az egymásra gyakorolt hatásukat. Először is le kell szögezni, hogy a kormány testülte a parlament alá van rendelve. Fontos, hogy a miniszterelnököt nem a nép választja közvetlenül, vagyis hasonlóan a brit rendszerhez, itt is gyenge miniszterelnököt találunk. (Persze a gyakorlat nem mindig erősíti meg az előző állításomat.) Alkotmányos szabályozásban részesül a kormány kinevezése: „A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.”
7
Tehát a miniszterelnök a parlamenti
többségtől függ. Ez a fajta parlamenti kontroll nagyon hasonlít az Egyesült Királyságbeli rendszerhez. Ha a miniszterelnöknek megvan a többsége a parlamentben, akkor gond nélkül tudja irányítani a parlamentet, gondolhatnánk az Alkotmány előző soraiból. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű Magyarországon. A miniszterelnöknek figyelembe kell vennie két tényezőt, melyen lényegében áll vagy bukik a hatékony kormányzás:
A parlamenti többség kérdése. A főbb intézményeket és struktúrákat, az alaptörvény megváltoztatásához nem elegendő az összes képviselő többsége, az összes képviselő kétharmadának a belegyezése szükséges. Ha a miniszterelnöknek nem áll rendelkezésére ez a fajta többség, akkor elve félig megkötött kézzel kormányozza az országot.
A párt iránti lojalitás kérdése. Magyarországon- hasonlóan az Egyesült Királysághoz – az emberek nem személyekre- bár a legutolsó választáson a párt miniszterelnökjelöltjei eggyé váltak a párttal, (a személyes szimpátia sok választót meggyőzött) – hanem pártra szavaztak. A párt ezért rendkívül erős a parlamenten belül is, a miniszterelnök és a miniszterei egyaránt elsősorban politikusok.
A magyarországi miniszterelnök szerepe a kormányzatban erősnek mondható, ugyanis a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a kormány többi tagjaira, illetve az államtitkárokra. Pesti Sándor szerint általános tendenciáról van szó, amikor a parlament szerepének csökkenéséről beszélünk. „A parlament épp legklasszikusabb tevékenységi köre, a törvényalkotás területén szorul egyre inkább háttérbe, és adja át a teret a politikai rendszer egyéb szereplőinek. Elsőként a kormányt kell itt megemlíteni, amelynek a modern politikában a döntéshozatal során a legmeghatározóbb a szerepe.” 8 Tehát a szerző szerint a kormány, vagyis a végrehajtó hatalom folyamatosan, egyre jobban eluralkodik a parlamenten. Hogy
Czéh Tamás
11
hová vezethet ez a tendencia? Nincs-e veszélyben a Montesquiei hatalommegosztás elmélete világszerte? Szerintem a parlament nem fog végérvényesen eltűnni, mert a nép által legitimált intézmény mind a három országban, s az emberek –megismerve a diktatúrát a XX. századbannem fogják hagyni, hagy a hatalom egy kézben összpontosuljon.
IV. Összegzés A dolgozat ki nem mondott kérdése, amely ott motoszkált minden egyes sorában, a kérdés, hogy végül is melyik rendszer a legjobb. A válasz rendkívül nehéz, hiszen millió szempontot kellene még figyelembe venni az objektív megállapításához. Annyi bizonyos, bármelyiket is tekintjük a legjobbnak, az igazságon nem változtat, miszerint egyik sem tökéletes. Az Amerikai rendkívül erős, előnye, hogy a végrehajtó hatalom centralizálásán túl egyértelmű a felelősségre vonás kérdése. Egyértelmű, hogy ha rossz a kormányzás, annak csak is egy oka lehet, az elnök. Ebből következik a hátránya, vagyis nagyban befolyásolja a végrehajtó hatalmat az elnöki személyisége, egyénisége. (George W. Bush) Párszóban érdemes megemlíteni az elnöki rendszer törvényhozó testületének, a Kongresszusnak a problémáit. Jack McIver Weatherford szerint a törvényhozás olyan, mint az „elefánt a porcelánboltban.” 9
„A megnövekedett méret és a megnövekedett nyilvánosság együttesének mélyreható
következménye az volt, hogy a kongresszusi gyűlések menete határozottan nehézkesebb lett. Különösen igaz ez a Képviselőházra, ahol a 150 képviselő ülését körülvevő még nagyobb számú nézősereg nem igazán segítette elő az elmélyült törvényalkotói gondolkodást. Egyre több képviselő szólalhatott fel minden egyes ügyben, egyre több volt a megtárgyalandó ügy, és egyre növekedett a különféle választókerületek száma is.”10 A Kongresszusnak tehát az a problémája, hogy rendkívül nagy testületté vált, s hozzá rengeted új feladat társult, melynek a megválaszolása nem mindig optimális. Erről a képviselők is tehetnek, mert mindig csak a saját érdekeiket tartják szemelőt. Woodrow Wilson szerint törvényhozási deficit lép fel a Kongresszusban, mert a „A ház nem komoly megbeszélésre ül össze, hanem hogy bizottságainak döntés jóváhagyja, amilyen gyorsan csak lehet. A törvényt a bizottsági termekben hozzák." "Még a Szenátusban eladott beszédek is, bármily szabadnak, kimerítőnek és komolya megfontoltnak látszanak is, hogy úgy mondjam, a tett után hangzanak el. Nem azért, hogy meghatározzák a cselekvést, hanem hogy a testület véleményét fitogtassák.” 11 A Kongresszus működése koránt sem tökéletes. Weatherford szerint az amerikai
Czéh Tamás
12
parlament haldoklik, s senki más nem tudja megmenti, mint saját maga, ha belátja, hogy az intézménynek reformokra van szüksége. A brit rendszer előnye, a stabilitása és kiszámíthatósága. Hátránya a politikai pártok erőteljes jelenléte a kormányzaton belül. A brit és a magyar rendszer sok dologban hasonlít egymásra, hiszen mind a kettőnek fő hatalmi ágán a parlament helyezkedik el. A kormányzat egy fajta Parlamenti alárendeltsége mind a két struktúrában megfigyelhető, valamint mind a két álamban jelentős szerepet töltenek be a parlamenti pártok. Egy nagyon jelentős tényezőre azonban szeretném felhívni a figyelmet, egy tényezőre, mely megalapozza a különbséget; az időre. Az Egyesült Királyság parlamenti rendszere mögött hosszú évek csiszoló munkája áll, melyből egyenesen következik a stabilitás. A magyar parlament demokratikus működése a modern korban csak 1990 óta fellelhető, vagyis 17 évvel büszkélkedhet. 17 év túl rövid ahhoz, hogy egy biztonságos, jól működő rendszer jöjjön létre. (Erre tökéletes példa hazánk napi politikai fejleményei.) Úgy hiszem, hosszú utat kell még megtennünk ahhoz, hogy a brithez hasonló jól működő rendszer nálunk is meghonosodjon.
Végezetül, melyik a legjobb? Mindegyik jó, életképes rendszer a maga metszetében. Egy politikai rendszer kiválasztásánál, megalkotásánál mindig a legfontosabb dolog szerint kell dönteni, vagyis tudatában kell lennünk annak, hogy mit is akar a nép. Különböző emberek vagyunk különböző életfelfogással, vagyis nem meglepő, hogy minden nemzetnek megvan a saját politikai rendszere, politikai beállítódás. Természetesen szerkezeti kliséket adhatunk, de azt a társadalmak úgyis a saját mintájukra fogják alakítani. Egyszóval, minden rendszer a legjobb, egészen addig, amíg tudja garantálni a legfontosabb feladatát: a legtöbb ember legnagyobb boldogságát.
Czéh Tamás
13
Összefoglaló táblázat
USA
Egyesült Királyság
Magyarország
kormányra*
Gyenge
Erős
Erős
Miniszterelnök
Tényleges irányítás
A kormányzat
A kormányzat
szerepe a korm.ban
őt illeti meg
menedzsere
irányítsa
Politikai pártok
Gyenge
Erős
Erős
Erős
Közepesen gyenge
Gyenge
Erős
Gyenge
Gyenge
Kormányzati
A mindenkori elnök
A kormány
A végrehajtó
döntéshozatal
határozza meg a
bizottságokban
hatalomban jelentős
döntések ügyvitelét.
dolgozik, az egyes
szerepe van a
szakpolitikai
miniszterelnöknek,
törvényjavaslatok
ezért a kormányzati
közös megvitatása.
rendeletek születését
Parlament hatása a
befolyása
Társadalmi aktivitás
Kormányfő legitimációja
ő határozza meg.
*- A parlamenti többség függvényében.
Czéh Tamás
14
Jegyzetek
1) Alexis de Tocqueville, Az amerikai demokrácia; Európa Könyvkiadó, Budapest, 1993, 94. oldal 2) http://www.bogar.net/usa/alkotm.htm (2007-03-17) 3) http://www.bogar.net/usa/alkotm.htm (2007-03-17) 4) http://www.bogar.net/usa/alkotm.htm (2007-03-17) 5) http://www.mkogy.hu/alkotmany/alkotm.htm (2007-03-17) 6) http://www.mkogy.hu/alkotmany/alkotm.htm (2007-03-17) 7) http://www.mkogy.hu/alkotmany/alkotm.htm (2007-03-17) 8) Pesti Sándor, Az újkori magyar parlament, Osiris kiadó, Budapest, 2002.; 46-47. oldal 9) Jack McIver Weatherford, Törzsek a „Dombon”, Századvég, Budapest, 2005.; 218219.oldal 10) Jack McIver Weatherford, Törzsek a „Dombon”, Századvég, Budapest, 2005.; 224. oldal
Czéh Tamás
15
Bibliográfia
1) Jack McIver Weatherford, Törzsek a „Dombon”, Századvég, Budapest, 2005. 2) Alexis de Tocqueville, Az amerikai demokrácia; Európa Könyvkiadó, Budapest, 1993. 3) Pesti Sándor, Az újkori magyar parlament, Osiris kiadó, Budapest, 2002. 4) Gabriel A Almond – G. Bingham Powel, Összehasonlító politológia, Osiris kiadó, Budapest, 2003. 5) Kardos József – Simándi Irén szerk. Európai Politikai Rendszerek, Osiris kiadó, Budapest, 2004. 6) Kenneth Janda – Jeffrey M Berry – Jerry Goldman, Az Amerikai Demokrácia, Osiris kiadó, Budapest, 1996. 7) Ilonszki Gabriella, Westminsteri változatok, Aula kiadó, Budapest, 1998. 8) http://www.whitehouse.gov/government/ 9) http://www.parliament.uk/directories/hciolists/hmg.cfm 10) http://www.bogar.net/usa/alkotm.htm 11) http://www.mkogy.hu/alkotmany/alkotm.htm
Czéh Tamás
16
