CV Farkas Zsolt Rövid kronológia 1964-ben születtem Bonyhádon 1970-78 Hőgyész, Hunyadi János Ált. Isk. 1978-82 Dombóvár, Gőgös Ignác (ma Illyés Gyula) Gimnázium 1983-89 Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem, magyar-művészettudomány szak 1989-90 ui., demonstrátor, ill. a Jelenkor Kiadó szerkesztője 1990-92 Manhattan, N. Y., lakásfelújító szakmunkás 1992-2002 Budapest, szellemi szabadfoglalkozású 1997 fellow, Columbia University, N. Y. 1997-2002 megbízott előadó, szegedi JATE (ma SzTE) 2004 PhD, összehasonlító irodalomtudomány, SzTE („Retorikai vizsgálódások egy ambivalencia-elmélethez”) 2002- tanársegéd, Miskolci Egyetem
Publikációs tevékenység 1988-tól folyamatosan publikálok különböző műfajú és tematikájú írásokat a legkülönbözőbb orgánumokban. Publikációim mennyisége, idézettsége, ismertsége is széles körű, úgyszólván minden nívós szakmai, irodalmi-kulturális folyóiratban, lapban megtalálhatók. Munkásságom súlypontja a 90-es években a kortárs magyar irodalomkritika, illetve a kortárs nemzetközi filozófiai, irodalomelméleti és pszichoanalitikus diskurzusok voltak. Jónéhány írásom szakmai – és nemritkán szélesebb – körökben élénk érdeklődést, ill. elismerést váltott ki, ill. heves kritikai fogadtatásban részesült. A 00-s években a kritikai és közvetítő írások mellett eredetibb elméleti és társadalomtudományi projektekre tevődött a hangsúly. Mivel nemigen érintettek helyi erőket, a döntően személy- és hatalomelvű magyarországi diskurzusok igyekeztek ignorálni ezeket. Talán változtatni fog ezen, ha az 1998 utáni írásaim – vagy három kötetnyi – összegyűjtve megjelennek. Eddig 5 könyvem jelent meg.
Egyéb tevékenységek Számos fordítás, főként angolból, ill. németből. Néhány nemzetközi publikáció (német, angol, olasz, szlovén, bolgár, lengyel nyelven). Néhány ösztöndíj (Móricz, Soros, Eötvös, NKA). Számos nemzetközi és hazai konferencia. Számos könyv kiadói szerkesztése és lektorálása, tematikus folyóirat szerkesztése. Aktív részvétel az irodalmi élet legkülönbözőbb színterein. Felolvasások, irodalomszervezői tevékenység, tagság, funkciók 2 reprezentatív irodalmi szervezetben: József Attila Kör (1990-től), Szépírók Társasága 1995-től). Részvételek hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon, irodalmi, művészeti seregszemléken stb. Tv-, rádióműsorok sokaságában. Szépirodalmi ill. többműfajú publikációk számos orgánumban. Társművészetekről is: képzőművészet, zene, színház. Dramaturg több kőszínházi és alternatív színházi produkciónál. Publicisztikák, főként kulturális antropológiai és politikai jellegűek. A szavad.sk – sajna rövid ideig működő – internetes kulturális folyóirat és fórum szerkesztése. Magyar íróválogatott ékje, az európai Writer’s League rendezvényeinek résztvevője 1996 óta. A
1
magyar irodalmi, művészeti és kulturális élet igen sok képviselőjével, voltam, vagyok jó/munkakapcsolatban.
Kutatói tevékenység Szakmai érdeklődésem sokirányú, tevékenységeim és írásaim ennek megfelelően túlnyomóan interdiszciplinárisak, ill. interdiskurzívak és interkulturálisak. Az utóbbi időben legmasszívabb kutatási projektem témája is efféle: a hatékony laikus tájékozódás lehetőségei, az információkat és kompetenciákat monopolizáló diskurzív stratégiák dekonstrukciója, az információs túltengés kezelése, a tudás-, piac- és tapasztalatszerzés új módjai, a nagyon akut „humán” társadalmi szükségletek lehetséges új formái stb. Néhány hagyományos, tudományos paradigmaképző diskurzív stratégia kritikája, ill. más, hagyományos és újszerű, tudományos paradigmaképző vagy épp anomális diskurzív stratégiák alkalmazása. Ezek legfőbb vizsgálati terepe, legnagyobb projektem, vagy 4-5 éve dolgozom rajta – magyar nyelvtörténeti, ill. ehhez kapcsolódóan tudománytörténeti és -filozófiai témájú. Hatalmas munka van már benne, de még nem publikáltam belőle semmit, mert a legelemibb része – a honfoglaláskori szóállomány alapos etimológiai átvizsgálása és új szempontú rendszerezése – még csak a kétharmadánál tart. Ez döntően a „hivatalos”, akadémiai nyelvtörténeti paradigma eredményei és művei (TESz, EWUng, egyetemi tankönyvek) alapján történik, mégis nagyon más kép bontakozik ki. A kb. egyformán mély uráli, indoeurópai és altáji hatással együtt is a magyar nyelv ismeretlen eredetű, különállása igen látványos. Igazolása tkp. igen egyszerű (noha – alaposan – tömérdek munka), és mivel nem mást, mint a hivatalos diskurzus eredményeit használja, legalább ekkora tudományos rejtély annak kiderítése, hogy a hivatalos diskurzus hogyan és miért nem veszi észre magát a problémát sem, hogy a régi szóállomány statisztikailag és jelentéstanilag is legjelentősebb része nem kapcsolható semmilyen ismert nyelvhez.
Oktatói tevékenység Fő irányai: irodalomelmélet, kortárs humántudományok és az irodalom kapcsolata, irodalomés nyelvtudományi elméletek, irányzatok, módszerek, gyakorlati irodalomkritika, kortárs magyar irodalom, a kultúraközvetítés népszerű és újszerű formái, alapvető filozófiai és művészeti teljesítmények közvetítése. Standard órám a kötelező Irodalomelmélet előadás, ill. szeminárium. Korábban zömmel általam választott témájú szemináriumaim és spec. kolljaim voltak, ilyen címekkel: Álom és irodalom, A magyar irodalom reprezentatív versei, A mese, A nyelv eredete, Biblia és irodalom, DeMan-olvasó, Derrida-olvasó, Fikció és valóság, Gender studies, Heidegger-olvasó, Interdiszciplináris kutatás, Kertész: Sorstalanság, Kritikaírás, Kulturális újságírás, Lacan-olvasó, Metalepszis, Nabokov: Lolita, Narráció a filmben, Nemiség és nemi szerepek az irodalomban és a kultúrában, Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról, Nyelv és evolúció, Nyelv és gondolkodás, Odüsszeia – a felvilágosodás dialektikája, Politikai hír és retorika, Pszichoretorika, Szerelemelméletek, Történelem és történet, Trópusok ismeretelmélete, 20.szdi magyar irodalomkritika. Újabban más kötelező órák is bekerültek a repertoárba: Klasszikus modern és posztmodern irodalomtörténet, Premodern magyar irodalomtörténet, Diszkurzív alakzatok I.: A posztstrukturalista poétikáktól a hipertextig, Korszakformációk III: A fikció retorikájának változásai a 20. szdban. A doktori iskolában Eszme- és kultúrtörténet.
2
Olyan témákat, kérdésirányokat szoktam preferálni, amelyekben (1.) a hallgatók általában tájékozatlanok. A tudásközvetítődés hatékonysága, sebessége, „sávszélessége” témakörére kutatói figyelmem is irányul. És kb. munkaköri kényszer is, amikor világos, hogy az az adat- és összefüggéshalmaz, amire a hagyományos egyetem támaszkodott, egyre zsugorodikhalványul; meg persze átalakul-megújul, mert az is éppoly világos, hogy számos újfajta érzékenység, intelligencia és műveltség jelenik meg a hallgatóknál, ami kedvez pl. a klasszikusok olvasásának. Szintén fontos szempont, hogy mik azok a témák, amelyekben (2.) a hallgatók tájékozottabbak, meg is szólalnak, érvelnek, involváltabbak, motiváltak; ilyenek a vallás, politika, ideológia, etika, család, szexualitás, szerelem, önismeret, nemzet stb., csupa olyan dolog, amivel eminensen az irodalom (és szakirodalom) foglalkozik, amik továbbra is a legfontosabbak – igyekszem tehát elolvastatni a hagyományos egyetem és az utóbbi időszak humántudományainak néhány standardját. Olyasmikre koncentrálok, amik a tanári munkában éppoly termékenyen hasznosíthatók, mint a kultúraközvetítés számtalan területén, ahol a magyar szakos diploma igencsak hasznos, feltéve, ha valóságos szükségleteket kielégítő, értékes, tehát piacképes tudást takar. Elkötelezett szakember vagyok: szabadidőmben is azzal foglalkozom, ami a hivatásom, gyakorlati irodalom- és kultúraközvetítés, ennek elméleti vizsgálata stb. Nagyon szeretem a munkámat, a hallgatók is frekventálják az óráimat (különösen amióta az óralátogatás az érdemjegy egyik legfontosabb tényezője:).
3
Farkas Zsolt Publikációk jegyzéke Könyvek • • • • •
Mindentől ugyanannyira, JAK-Pesti Szalon, Bp., 1994. (tanulmányok, esszék) Kukorelly Endre, Kalligram, Pozsony, 1996. (monográfia) Most akkor, Filum, Bp., 1998. (tanulmányok, vitairatok) Ér, Kalligram, Pozsony, 2004. (bölcseleti-tudományos kalandozások) Hotel Triglav, Dovin, Bp. 2010. (Ötvös Zoltán festészete)
Cikkek • • • • • • • • • •
• • • • •
Hamvas Béla: A láthatatlan történet, Jelenkor, 1989/5. Csáth a lélekvesztőn (Csáth Géza: Napló), Jelenkor, 1990/1. I wanna be a yee, Magyar Napló, 1990. ápr. 11. (Határ Győző, A fontos ember) Parti Nagy Lajos: Szódalovaglás, Hitel, 1990. máj. Eörsi Lukácsa, Magyar Napló, 1993. dec. 24. Amerikai polgár, európai filozófia: Rorty metafizikájának három alapkategóriájáról, Nappali ház, 1993/4. Levél New Yorkból Pécsre, Jelenkor, 1993/6-7. (esszé „Amerikáról”) Mindentől ugyanannyira: A Nincs alvás! ismeretelméletéről, Alföld, 1993/7. (Garaczi prózapoétikája) A gnómagyártó szoftver, Pompeji, 1993/3-4 és 1994/1, ill. angolul: Books, Winter 1994. ("Bölcsességgyár" nevű mondatgeneráló programomról) Ki beszél? Kukorelly, Szijj, Parti Nagy, Garaczi bizonyos szövegeiről = Csipesszel a lángot: Tanulmányok a legújabb magyar irodalomról, szerk. BABARCZY Eszter, KÁROLYI Csaba, Nappali ház kk., Bp., 1994, 248-255. Jelentőláncraverve: A lacani szubjektumról, Pompeji, 1994/1-2. (")Posztmodern(") háromszögelési pontok: USA-FRA-GER, Jelenkor, 1994/2. (Nagy Pál, "Posztmodern" háromszögelési pontok) Az író ír. Az olvasó stb.: A minden-leírás és a neoavantgarde néhány problémája Tandorinál, Nappali ház, 1994/2. A Halálnapló mondatairól, Holmi, 1994/8. (Balassa Péter-kritika) A paralógia lovagja: A posztmodern kondícióról, Alföld, 1994/9. (Lyotard)
4
• • • • • • • • • • • • • • • • • •
• • • •
Arany János mint a fene, Jelenkor, 1995/2. (történeti hagyomány és ismeretelmélet, megváltoztathatatlan és megváltott múlt) Oswald Spengler: A Nyugat alkonya, Beszélő, 1995. Heller Ágnes: Általános etika, Magyar Hírlap, 1995. Polányi Mihály: Személyes tudás, Magyar Hírlap, 1995. James Miller: The Passion of Michel Foucault, Magyar Hírlap, 1995. Mannheim Károly: A konzervativizmus, Magyar Hírlap, 1995. Jeles András: A nevető ember, Beszélő, 1995/6. (V. Hugo nyomán, Katona J. Színház) Idiota de sapientia: Játékok, sakk, go, Beszélő, 1995. okt. Nyelv, gondolkodás, valóság – gép, értelem, emberség = Papírborítás-füzetek 3, szerk. HÓDOSY Annamária, MÜLLNER András, Pécs, 1996. "Merre tart az irodalom(tudomány)?", Alföld, 1996/2. (Debreceni Irodalmi Napok konferenciaszöveg) Irodalmon-inneni alak-zatok Kukorellynél, Kortárs, 1996/3. Kritikavita-kritika: Vita, Jelenkor, 1996/4. Kunstwollen: Egy versus hatszázhatvanhat = Lengyel Péter, szerk. H. NAGY Péter, Vár Ucca Tizenhét, Veszprém, 1996 (2). (Lengyel Péter, Macskakő) Most így, Holmi, 1996/9. (Nádas Péter, Esszék) A tájék lokátorzása, Alföld, 1997/1. (válasz Simon Attilának A játék korlátozására) "A novellától a textusig", Alföld, 1997/2. (Debreceni Irodalmi Napok konferenciaszöveg) Kánonvita és kultúrháború az Amerikai Egyesült Államokban, Magyar Lettre Internationale, 27 (1997-98 Tél). Hé, paraszt, melyik út megyen Nagyidára? Egy elváráshorizont re-, de- és konstruálása = Dekonferencia Könyvek 3, szerk. KOVÁCS Sándor s. k., ODORICS Ferenc, Ictus, Szeged, 1998. (Arany János, A nagyidai cigányok) "A tanulmányíró szabadsága", Szépliteratúrai Ajándék, 1998/2. (JAK Tanulmányi Napok konferenciaszöveg) A második legboldogtalanabb magyar kritikus, Holmi, 1998/3. (vita Bán Zoltán Andrással Hazai Attila Budapesti skizójáról) Szupertext: Beszélgetés a posztmodernről, Garaczi László, Kukorelly Endre, Marno János, Németh Gábor, Magyar Lettre Internationale, 1998/nyár. Fixáció és fluktuáció háborúja, amint megmondatott = A szerző neve (Dekonferencia Könyvek 4), szerk. KOVÁCS Sándor s. k., ODORICS Ferenc, Ictus, Szeged, 1998. (a szerzőség Foucaultnál, Barthes-nál, Derridánál, vs. Hirschnél, Abramsnél és M. Franknál)
5
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Előszó, Kalligram, 1998/7-8-9 ("Pornográfia" tematikus szám, szerk. FARKAS Zsolt). Filodalom és irozófia, Jelenkor, 1999/1. (irodalom és filozófia viszonya, JAK Tanulmányi Napok konferenciaszöveg) Fuharosz (Apokrif) = Dekonferencia Könyvek 5, szerk. KOVÁCS Sándor s. k., ODORICS Ferenc, Ictus, Szeged, 1999. (Esterházy Péter, Fuharosok) Jobb kánon a Balkánon (Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok), Holmi, 1999/8. Sergio Benvenuto amerikanizáció-kritikájának kritikája, Magyar Lettre Internationale, 2000/3. Emlékezés, felejtés, hatvannyolc, Népszava, 2000. Hibázni lehet…, Jelenkor, 2001/1. (morális bűn és narratológiai hiba az Ötödik pecsétben) Mehr Gazsi! (TGM: Törzsi fogalmak I-II.), Magyar Narancs, 2001. márc. 22. Három-négy bagatell a boldogságról, Korunk, 2001/8. Az igazi Trebitsch (Mozgó Ház Társulás: Beckett-dalok vs. Don Juan), Ellenfény, 2001/6 A magyar Colli és Montinari, Magyar Narancs, 2001. nov. 8. (im-ígyen szóla Zarathustra a magyar bölcsészekhez) Szép és jó és szép és jó, Korunk, 2001/12. (Bartis Attila, A séta) Profik diktatúrája, Magyar Narancs, 2002. márc. 21. („profizmus” és cinizmus a rendszerváltás utáni magyar politikában) Parabázisok és megjegyzések Tamás Gáspár Miklós: Törzsi fogalmak I-II olvasása közben, Jelenkor, 2002/4. (univerzalizmus vs. relativizmus) A Pokorni-fiú esete, Magyar Narancs, 2002, júl. 11. (az ellenségtől tudta meg, hogy az apukája besúgó volt) Az autista szinkronúszó, Magyar Narancs, 2002. aug. 1. (Knézy Jenő-kritika) VágyKépek = Bakos Gábor, Weber Imre, VágyKépek 1999–2003, Ludwig Múzeum, Bp., 2003. (az „életed legfőbb vágya óriásplakáton” sorozatról) Hozzászólás gyorsírással, Jelenkor, 2003/5. (milyen legyen a hungarológia) A szépség és a szörnyeteg, Holmi, 2003/6. (Esterházy Péter, Javított kiadás) Retorikai megjegyzések egy könyv ürügyén (A zárva várt nyugat, Kulturális globalizáció Magyarországon), Magyar Lettre Internationale, 2004/3. A Szépírók Társasága díjához: Angyalosi Gergely Romtalanítás c. könyve, Élet és Irodalom, 2005. máj. 27. Újabb jelentős fiatal író bukkant fel (Hajas Tibor: Szövegek), Magyar Narancs, 2005. szept. 1.
6
•
Adalékok a tiloshoz = Alibi hat hónapra 8 – Tilos, szerk. Alexander BRODY, Ulpius Ház Kiadó, Bp., 2006, 114-120. (a bibliai bűnbeesés-történet szoros olvasata) Mesés hangszerelés – dermesztően: Losonczy István kiállítása, Új Művészet, 2006/2. (Deák Galéria, Székesfehérvár) Ötvös Zoltán Mohács című kiállítása, Balkon, 2006/3. (Dovin Galéria) Elmélkedés a focivébéről, a játékról, a szabályról, Népszava, 2006. júl. 14. Freud-kommentárok, Magyar Lettre Internationale, 2006/3. (tagadás és letagadás, tünet és tematizáció) Itt nincs mese: A Fehér tenyér című filmről, A Hét, 2006. ápr. 13. Ezentúl jók legyetek! 3 javaslat a politikai háború azonnali és ingyenes megszüntetésére, Magyar Narancs, 2006. dec. 24. Néhány szó a láthatatlan eseményről, Árgus, 2007/1. (irodalmi performansz Sárosi Anita installációihoz, Trafó) Érték és érvényesülés, Parnasszus, 2008/3. (a Tokaji Írótáborban elhangzott előadás átdolgozott változata) Ipopzeneka, Holmi, 2008/8. (Bëlga, Zigilemez) Nem voltam katona = Ismeretlen katona, Szoba Kiadó, Miskolc, 2008. (esszé a katonaságról) OSAS kiállítás a Vasarely Múzeumban = Ua., szerk. MAURER Dóra, Szépművészeti Múzeum k., Bp., 2009. (a konkrét festészet élmezőnye) Ne lopj!, Litera Irodalmi Portál, http://www.litera.hu/irodalom/ne-lopj (2009). (eszszé a lopásról) Győz a jó (Szereplő: Kulcsár Szabó Ernő, Rendező: Bezeczky Gábor), Műút, 2009/3 (013). (hatalomakarás vs. igazságvágy) Nem és nemzet, Kalligram, 2010/11. (szemináriumi dolgozat négy 19. szdi klasszikus magyar műről)
• • • • • • • • • • • • • •
Idegen nyelvű publikációk • • •
A Case of Generation Gap in Hungarian Literature = Generation X, Conference Papers, Venice, 1996. Reading and Writing in „Western”, Transitions (London & Praha), October 1997. (on Harold Bloom’s The Western Canon, or cultural autism in the West) Einleitung, Slobodnost (Ljubljana), 2001/9. (A preface for the Hungarian issue of the Slovenian literary review)
7
•
O nich czterech, Literatura na swiecie (Warszawa), 2004. Nr 3-4. (on the four Hungarian writers, Garaczi, Kukorelly, Németh G., Parti Nagy, featured in the Polish literary quarterly)
Fordítások: • • • • •
• •
• •
•
• •
Richard APPIGNANESI – Chris GARRATT, NeszeNeked Posztmodern. Ikon, Bp., 1995. (Postmodernism for Beginners, Icon Books, Cambridge, UK, 1995.) Andrea DWORKIN, [Töredékek], Kalligram, 1998/7-8-9. (A fallikus elnyomásról szóló részletek Dworkin több művéből.) Terry EAGLETON, Élvezz! Zizek és Lacan. Magyar Lettre Internationale, 2001 tavasz. („Enjoy!”, London Review of Books, 1997 nov.) Amos ELON, A száműzött hazatérése, Magyar Lettre Internationale, 1998 tavasz. („On Edward W. Said: Out of Place: A Memoir”, London Review of Books, 2000.) Stanley FISH, Butik-multikulturalizmus, avagy miért képtelenek a liberálisok a gyűlölet beszédéről gondolkodni? Magyar Lettre Internationale, 1999/1. („Boutique Multiculturalism or Why Liberals Are Unable to Think about Hate Speech?”, Critical Inquiry, Winter, 1997.) Reginald John HOLLINGDALE, Rövid Nietzsche-életrajz. Ex-Symposion, különszám (1994). (In NIETZSCHE, Ecce homo, Penguin Books, Harmondsworth, 1983.) Friedrich NIETZSCHE, Retorika. Az antik retorika vázlata; három órás előadás, 1874 nyara = Az irodalom elméletei 4, szerk. THOMKA Beáta Jelenkor-JPTE, Pécs, 1998. („Rhetorik. Darstellung der antiken Rhetorik. Vorlesung, Sommer, 1874, dreistündig” = Uő: Sämtliche Werke: Kritische Studienausgabe, DTV & W. de Gruyter, München & Berlin/New York, 1980.) Richard OSBORNE – Ralph EDNEY, Filozófia kezdőknek, Jószöveg Kiadó, Bp. 1998. (Philosophy for Beginners, Writers And Readers, London, 1997.) Camille PAGLIA, Carrie Nation visszavág, Kalligram, 1998/7-8-9. („The Return of Carrie Nation: Catharine MacKinnon and Andrea Dworkin” = uő Vamps and Tramps, New York: Vintage Books, 1994.) Camille PAGLIA, Az arénában nincsenek törvények, 4. fejezet, Kalligram, 1998/7-89. („No Law in the Arena, Ch. 4, Sex Power: Prostitution, Stripping, and Pornography,” = uő Vamps and Tramps, New York: Vintage Books, 1994.) Richard RORTY, Egy banálisabb politikárért. Nappali ház, 1993/4. („For a More Banal Politics”, Harper's Magazine, 1994/4.) Richard RORTY, [összes szövege Nietzschéről]. Ex-Symposion, különszám (1994). (Rorty összes 1994-ig megjelent könyvéből.)
8
•
•
•
•
Edward SAID, Interjú Edward Saiddal New Yorkban. Magyar Lettre Internationale, 1998 tavasz. („Interwiew mit Edward Said in New York.” Christoph Burgmer, 1997, az interjúkészítő kéziratából.) Peter SLOTERDIJK, Katonai cinizmus, Ex-Symposion, Ólomkatona-szám (1997). („Military Cynicism” = Critique of Cynical Reason, University of Minnesota Press, Minneapolis, 1987.) Paul VALADIER, Dionysost a Megfeszítettel szemben, Ex-Symposion, Nietzscheszám (1994). („Dionysos against the Crucified” = Nietzsche and the French Thought, W. W. Norton, New York & London, 1982.) Linda WILLIAMS, Hatalom, élvezet és perverzió. A szadomazochista pornófilmekről. Kalligram, 1998/7-8-9. („Power, Pleasure, and Perversion: Sadomasochistic Film Pornography”, Representations, Summer 1989.)
Referenciák Írásaimra való hivatkozások előszámlálhatatlanok. Néhány terjedelmesebb reakció: BABARCZY Eszter, Farkas Zsolt: Mindentől ugyanannyira, Holmi, 1995/7. BECK András, Helyből távol, Nappali ház, 1996/2. (Mindentől ugyanannyira) BEDNANICS Gábor, Kihez s ki szól? A kilencvenes évek értekező prózájáról, Alföld, 2000/12. BENGI László, Beszéd versus beszélgetés? (Farkas Zsolt: Most akkor), Alföld, 1999/3. BERTA Ádám, Ha elrepít, jó vétel, Prae, 2007/12. (Ér, http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=864) BODOR Béla, Kis-ér-tés, Kalligram, 2005/9-10. (Ér) BORÓK Szabolcs, Farkas Zsolt: Ér, Szépirodalmi Figyelő, 2005/3. (http://epa.oszk.hu/01400/01433/00020/pdf/05-3-039_farkas_borok.pdf) DÁVIDHÁZI Péter, Egy nemzeti tudomány születése, Akadémiai K., Bp., 2004, 894-5, 941-3. GYÖRÖK EDINA, A monográfia mint olvasói szöveg, Jelenkor, 1998/12. (Kukorelly Endre, http://www.c3.hu/scripta/jelenkor/1998/12/18reper.htm) KÁLMÁN C. György, Szerteszaladni jó, Alföld, 1995/7. (Mindentől ugyanannyira) KOCZISZKY Éva, Farkas Zsolt: Kukorelly Endre, Holmi, 1997/10. ODORICS Ferenc, Na = uő – Kovács S. sk.: PosztMagyar, Ictus, Szeged, 1995. 205-218. (Mindentől ugyanannyira) ONDER Csaba, Farkas Zsolt: Ér, Élet és Irodalom, 2005. nov. 9. SIMON Attila, A játék korlátozása, Alföld, 1996/10. (Kukorelly Endre) SZILÁGYI Márton, Farkas Zsolt Tandori-tanulmányához, Nappali ház, 1994/3. 9
