január. 29 – február 4. 19 óra
Csúnya, gonosz bácsik (Big Bad Wolves) Egy kislány eltűnik, néhány nappal később megtalálják egy erdőben: megerőszakolták és meggyilkolták. A durva modorú rendőr meg van győződve arról, hogy a gyilkos egy magányos tanár. Aharon Keshales és Navot Papushad az első izraeli slasher elkészítése után (Veszettség) tovább folytatja a műfaji szabályok átrajzolását, az ismerős panelek kifordítását. Míg a Veszettség a zsáner dekonstrukciójára épült, a jóval átgondoltabb Csúnya, gonosz bácsik az erős alapszituáció, a morbid atmoszféra és a karakterek egysége miatt működik. Az alkotópáros itt markáns, azonnal felismerhető alkotóelemeket használ, és a közönség elvárásaira játszik rá. A pedofil gyilkossággal gyanúsított tanár, a saját szakállára dolgozó rendőr és a pszichopata bosszúálló drámai háromszöge a háztáji thrillerek, az erdei faházas horrorok és a torture porn eszköztárából merít, ám az alkotók mindig a legváratlanabb pillanatokban váltanak zsánert vagy hangnemet. A drámát és az erőszakot groteszk humor, a súlyos morális dilemmákat pimasz helyzet- és karakterkomikum váltja. A film bizarr húzásai folyamatosan rácáfolnak a bevett befogadói sémákra, a történet mélyén csillogó masszív társadalomkritikát pedig az éjfekete viccek húzzák alá. Quentin Tarantino nem véletlenül emlegette 2013 legjobbjaként a művet, hisz ez a fajta alkotói hozzáállás rá is nagyon jellemző. A Big Bad Wolves elsősorban mégsem az ő műveit, hanem inkább a Coen-fivérek és Park Chan-wook látásmódját, illetve Alfred Hitchcock gyilkosan száraz (filmvilág.blog.hu) humorát idézi.
Színes, feliratos, izraeli thriller, 110 perc, 2013. Rendező: Navot Papushado és Aharon Keshales
Február 5-11. 19 óra
Michel Houellebecq elrablása (L’enlevement de Michel Houellebecq) A film a nálunk is népszerű Michel Houellebecq író eltűnéséről szól, aki nem csak írói kvalitásai, de botrányai miatt is ismert. A film, melynek történetében az író 2011-ben egy könyvturnén eltűnik, félig dokumentum-, félig fikciós stílusban mutatja be az elrablás történetét. Houellebecq fogvatartói lengyel romák, akik az írót nagyra tartják intellektusa miatt, és végül egy ironikus fordulattal az író is megszereti fogvatartóit. A filmben az író és a többi szereplő saját magát alakítja. Michel Houellebecq 1958-ban született Réunion szigeten, Franciaország tengerentúli megyéjében Michel Thomas néven, a Houellebecq nevet később, nagyanyja tiszteletére vette fel. Első verseskötetét, La poursuite du bonheur (A boldogság keresése) címmel adták ki 1992-ben. Igazi elismertséget első regényével szerzett, amely 1994-ben Extension du domaine de la lutte címmel látott napvilágot. A regényből 1999-ben Philippe Harel rendezett filmet.1998-ban jelent meg (magyarul 2001-ben) Les Particules élémentaires (Elemi részecskék) című regénye, melyet kiadása óta 25 nyelvre fordítottak le. Verseinek gyűjteményes kötete 2000-ben Poésies (Költemények) címen látott napvilágot. Ugyancsak 2000-ben jelentkezett a szövegek és fényképek sajátos kombinációjából álló Lanzarote című kötetével. Houellebecq 2001-ben közreadott, a távol-keleti szexturizmust leleplező regénye, A csúcson (Plateforme), melyet magyarul 2013ban adtak ki, hatalmas botrányt kavart. Színes, feliratos, francia vígjáték, 93 perc, 2014 Író és rendező: Guillaume Nicloux, operatőr: Christophe Offenstein, szereplők: Michel Houellebecq, Mathieu Nicourt, Maxime Lefrançois, Francoise Lebrun
A szerzőre a könyv miatt az iszlám fundamentalisták halálos ítéletet mondtak ki. Houellebecq az írás mellett zenél is, rock- és dzsessz-zenészek kíséretében saját maga adja elő szövegeit. 2006ban jelent meg magyarul az Egy sziget lehetősége (La Possibilité d'une île), 2011-ben A térkép és a táj (La carte et le territoire) című regénye. Számos díj tulajdonosa. 2013-ban a a 20. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt, ahol átvette a Budapest Nagydíjat Tarlós Istvántól. 2015 januárjában a Charlie Hebdo elleni merénylet után visszavonta éppen megjelent, iszlám tematikájú Soumission (Behódolás) c. könyve kampányát. „Igen, Charlie vagyok” – nyilatkozta. Portré az íróról: Kőrizs Imre: A közellenség – Kicsoda Michel Houellebecq? (in: magyar narancs.hu)
Február 5. 17 óra
A zöld herceg – A Hamasz fia (The Green Prince) A valós tényeken, az elmúlt évek közel-keleti eseményein nyugvó lélektani thriller Moszab Hasszán Juszefről, a Hamasz egyik vezetőjének fiáról szól, aki az izraeli hírszerzést különösen fontos információkkal látta el. A „Zöld Herceg“ kódnevű férfit sikerült beszervezni, egy évtizeden át saját népe ellen kémkedett. A film bemutatja a tartótisztjéhez fűződő bonyolult kapcsolatát. Terror, árulás, pokolian nehéz döntések és egy politikai szembenálláson is átívelő barátság története a film, melynek hősei maguk mondják el a történetet a saját szempontjukból. Erőteljes alkotás – kémthriller, amely végig izgalomban tartja a nézőt. A rendező Schirman mellett a film készítői között ott van két Oscar-díjas producer is: Simon Chinn, valamint John Battsek.
Német-amerikai-angol-izraeli film, 101’, 2014. Író és rendező: Nadav Shirma, operatőr: Giora Bejach Héber, orosz és angol nyelven, magyar felirattal
Február 6. 17 óra
Válólevél (Gett)
Viviane megpróbáltatásai egy férfiak uralta világban, ahol a társadalmi konvenciók és a vallási szabályok még a válóperben sem biztosítanak azonos jogot a nők részére. A film szerepelt a 2014-es Cannes-i Filmfesztiválon, a jeruzsálemi filmfesztiválon pedig elnyerte a legjobb filmnek járó elismerést és a közönségdíjat, a legjobb idegennyelvű film kategóriában Golden Globe-díjra jelölték. A film egy hosszan elhúzódó válóper története, melyet egy izraeli tárgyalóteremben követünk végig. A több mint három éven át zajló tárgyalássorozat bonyolult folyamat, amely során a férj mindent megtesz, hogy ellehetetlenítse felesége válási szándékát, hogy házasságuk érvényben maradjon.
izraeli-francia-német filmdráma, 115’, 2014, héber, francia, arab nyelven, magyar felirattal Író és rendező: Shlomi Elkabetz és Ronit Elkabetz, operatőr: Jeanne Lapirie
II. IZRAELI FILMHÉT
az Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért, a Szegedi Magyar-izraeli Baráti Társaság, Izrael Dél-Magyarországi Tiszteletbeli Konzuli Képviselete szervezésében.
Február 7. 17 óra
Sallah Shabati
Szatirikus komédia azokról az időkről, amikor százezrek vándoroltak a Szentföldre a zsidó állam megalapítása után. Ephraim Kishon (Kishont Ferenc) filmjében Haim Topol egy jemeni zsidó család fejét, Sallah Shabatit alakítja. Sallah családjával, közvetlenül az államalapítás után menekültként érkezik Izraelbe. Keményen dolgozó szomszédjaival ellentétben Szallah lusta, örökké a könnyebb és kevesebb erőfeszítést igénylő munkával próbálja családját segíteni. Pénzszerző kísérletei sokszor komikusak, melyek bemutatásával a film a korabeli politikai és szociális sablonokat gúnyolja ki. Az Oscar-díjra jelölt film számos elismerést kapott, köztük 1964-ben a San Francisco-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb színésznek (Topol) és legjobb forgatókönyvnek járó díját, valamint 1965-ben Golden Globe díjat a Legjobb idegen nyelvű külföldi film kategóriában.
izraeli vígjáték 1964, 110’, angol nyelven, magyar felirattal. Író és rendező: Ephraim Kishon, operatőr: Floyd Crosby, Nissin Leon Február 8. 17 óra
Jana és barátai (Ha chaverim Shel Yana) A Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját is elnyert Arik Kaplun filmje az öbölháború idején Izraelbe érkező orosz újbevándorlók történetét dolgozza fel. A scud rakéták kereszttüzében Jana és barátai a bevándorlók megszokott problémáival küzdenek: nyelv, kultúra, pénz, munka, szerelem. Jana, akit férje elhagyott, gyönyörű és állapotos, kénytelen magáról gondoskodni. Végül bérlőként beköltözik a huszonéves esküvői fotóshoz, Elihez, aki titokban videóra veszi Jana életének drámai momentumait.
izraeli romantikus vígjáték 1999, 90’, héber, orosz és angol nyelven, magyar felirattal Író: Arik Kaplun és Semyon Vinokur, rendező: Arik Kaplun, operetőr: Valentin Belonogov
II. IZRAELI FILMHÉT
az Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért, a Szegedi Magyar-izraeli Baráti Társaság, Izrael Dél-Magyarországi Tiszteletbeli Konzuli Képviselete szervezésében.
Február 12. 19 óra
Turi Tímea: A dolgok, amikről nem beszélünk Turi Tímea Makón született. Gyermekkorában országos ismertségre tett szert verseivel, novelláival, filmjeivel, de ezt a népszerűséget azóta is szerényen, távolságtartóan kezeli. A szegedi egyetemen magyar-kommunikáció szakon végzett 2008-ban, az Irodalomtudományi Doktori Iskolán Darvasi László prózaművészetével foglalkozott. Dolgozott újságíróként, rádiósként, szépírói munkái mellett irodalmi publicisztikái, kritikái is megjelennek rangos folyóiratokban. 2012-től a Magvető Kiadó szerkesztője. Első verseskötete a Jönnek az összes férfiak címmel 2011-ben látott napvilágot a Kalligram Kiadónál. „E versvilág legnagyobb erénye, hogy egy létállapotot egyszerre ír le intellektuális feladványként és nagyon életszerű, gyakorlati döntéshelyzetként. A vallomásosság e szokatlan, analizált változata mellett kijózanító iróniával kerül terítékre a testiség mint a kritika másik mantrája” (Fehér Renátó, in: magyarnarancs.hu)
A dolgok, amikről nem beszélünk c. kötet kiadói ajánlása: Turi Tímea verseiben gyakran a nem-beszédet, a beszédes hallgatást bírja szóra. Ott kezd el beszélni, ahol mások elhallgatnak, és ott teremt csendet, amit hajlamosak lennénk túlbeszélni. Finom, érzékeny líra ez, amely tisztában van saját törékeny mivoltával és az önirónia páncéljával is felvértezett. Távolságot tart, hogy a közelbe férkőzzön, lett légyen szó nőkről és férfiakról, apákról és anyákról, mert hogy ebben a lírában duális tengelyek vannak, a középpont pedig talán a mindnyájunkban továbbélő gyermek, aki ha igazi gyerekkel találkozik, maga is új nyelvet keres. Turi ezeket a nyelvjátékokat analitikus szellemességgel párosítja össze. Így lesznek az apró megfigyelések, létezésmorzsák, napadagok közös és közvetlen történetté.
Turi Tímea: A dolgok, amikről nem beszélünk (versek) 2014. Magvető Kiadó. A költővel Szilasi László író, irodalomtörténész beszélget
IX. Nemzetközi Bajuszparti és Farsang 2015. február tizennégy
Február 12. 21 óra; 13., 15-17. 19 óra
Február 18. 17 óra
Káin gyermekei
Bebukottak
A Káin gyermekei című dokumentumfilm Monory Mész András 1985-ben Magyarországon készült Bebukottak című dokumentumfilmjének gyilkosságért elítélt fiatalkorú főszereplőinek felkutatására és megszólaltatására vállalkozik. E vállalkozás kiindulópontja az olthatatlan kíváncsiság – mi lesz a megbélyegzettel? Mi lesz azokból a fiúkból, akik kamaszkorukban embert öltek, egész fiatalságukat börtönben töltötték, és legalább 25-28 évesek, amikor szabadulnak? Most, harminc évvel – több mint egy emberöltővel – később már tisztán látszik, milyen irányba kanyarodott az akkori kamaszok, mostanra meglett férfiak sorsa. Sors, bűn és örökség – Káin gyermekeinek szemén keresztül.
„A Bebukottak klasszikus riportfilm. A fiatalkorúak tököli börtönében vagyunk, a kamerával öt fiú néz szembe és elmondja, hogy miért került be: az egyik apagyilkosságért, a másik leütött egy ismeretlen férfit, mert az nem adott pénzt a társának, a harmadik a nevelőintézeti tanárját szúrta le, a negyedik a haverját, mert részegen az anyjával erőszakoskodott, az ötödik különféle bűncselekményekben, többek között gyermekrablásban való részvételért. »Bebuktak«, ahogy azt a börtönzsargon mondja, és most valami más kezdődik, gondolnánk, ám ez csak részben igaz.”
Színes, magyar-francia dokumentumfilm, 2014, 99 perc Író: Gerő Marcell, Sára László, rendező: Gerő Marcell Operatőr: Kiss Rudolf Péter
Koltai Ágnes – Filmvilág
Színes, magyar dokumentumfilm, 91 perc, 1985 Rendező: Mész András Operatőr: Klöpfler Tibor Február 18. 19 óra
Találkozás Gerő Marcellal, a Káin gyermekei című dokumentumfilm rendezőjével
Február 19-21.
True Detective napok A tavaly decemberi Twin Peaks-napok sikerén felbuzdulva ezúttal egy nemrégiben forgatott alkotással, a kritika és a közönség kegyeit egyaránt elnyerő True Detective-vel folytatjuk tévés retrospektív napjainkat. A 2014-es év kiemelkedő amerikai TV-sorozatával foglalkozó tematikus napjaink során igyekszünk a film minél több narratív, motivikus és hangulati rétegéhez kapcsolódni előadásainkkal, koncertjeinkkel, vetítéseinkkel. Természetesen a kávézó atmoszféráját is TDkompatibilisre fazonírozzuk. Sötét, hol nyersebb, hol kifinomultabb zajokkal és zenékkel operáló kísérleti zenei koncertek idézik meg a louisianai mocsárvidék nyomasztóan burjánzó flóráját és indusztriális elfajzását. Az előadások során lesz szó Arthur Schopenhauer pes�szimizmusáról, Cormac McCarthy Határvidék-trilógiájáról, valamint a profilírozós nyomozási technikáról. Nem áruljuk el azonban, hogy ki a gyilkos. A kávézó sarkaiban pedig remélhetőleg mindenki megtalálja majd a saját pszichoszféráját szimbolizáló ördögcsapdát.
„Amikor előzőleg rögzített ritmikus vagy folyamatszerű zajokból, elektromos és akusztikus gitáros motívumokból, énekfoszlányokból dalokat keverek ki a számítógépen, nem gondolok magunkra, bár utólag gyakran érzem nagyon személyesnek a diktafonnal készült MP3-as felvételekből összevágott végeredményt. Babakocsi nyikorgása a hólepte közben. A diófákat zúgató szél beleliheg a mikrofonba. A visszhangos szurdokban kiszáradt, fiatal csertölgyet csépelek egy vastag bottal. Zihálva menetelek dombnak fölfelé a régi kocsiút hóból kilátszó peremén a lányommal. A legutóbb Szegeden arra ébredtem rá, hogy a zajok tágas tartományának épp a tágasságára és esetenkénti finomságukra tesz hosszabb távon érzéketlenné a nagyvárosi zaj. Az én technóm bukolikus, feltétlenül az, ott is, ahol igazán zajos és torz.” Lanczkor Gábor Anarchitecture
február 18-19. 21 óra; február 22-25. 19 óra
Téli álom (Kis Uykusu / Winter sleep) Az egykori színész, Aydin egy kis hotelt vezet feleségével a festői Anatólia közepén. Aydin a környékbeliek jótevő vezetőjeként tekint magára, ám a lakosoknak meglehetősen ambivalens vele a viszonya. Így van ezzel felesége is, és viharos kapcsolatukon nem sokat segít, hogy Aydin frissen elvált húga is velük lakik. Amikor aztán beköszönt a tél és a havazás, a menedékként szolgáló hotelből mozdulni sem tudnak. Egy nap kővel bedobják a férfi autójának ablakát, ami nemcsak a lakosokkal, de a feleségével való feszült viszonyát is a végletekig kiélezi. Elfojtott indulatok törnek felszínre az izolált török társadalomban. „A hatalomvágy a legfontosabb ösztönünk, állítja keserű látleletében a török film legelismertebb mestere, a klasszikus értelemben vett nagy formátumú művészfilmek művelője: Nuri Bilge Ceylan. Erkölcs, vallás, tudás, pénz, kultúra és szerelem azok az eszközök, amelyek révén apró szúrásokkal, hatalmas pofonokkal vagy éveken át tartó pszichés nyomással egymást uralni vagyunk képesek. A rokonság, barátság, üzlet vagy pusztán szomszédság által összekötött szereplők között a több mint három órás filmben bonyolult hatalmi viszonyok szövevényes hálózata rajzolódik ki, ahol minden mindig fogva tart valakit.” Gyenge Zsolt: Homo Potens – Hétköznapi hatalmasok. in: .revizor.hu
Cannes-i fesztivál (2014) – Arany Pálma: a rendezőnek, Nuri Bilge Ceylannak
színes, feliratos, török-francia-német filmdráma, 2014, 196 perc Írta: Nuri Bilge Ceylan és Ebru Ceylan, rendező: Nuri Bilge Ceylan, operatőr: Gökhan Tiryaki, szereplők: Haluk Bilginer, Melisa Sözen, Demet Akbag, Ayberk Pekcan
Február 26. 19 óra
Kalmár Melinda: Történelmi galaxisok vonzásában Kalmár Melinda, a Kádár-korszak jeles szakértője 25 éves kutatómunka összegzéseként írta meg a magyarországi szovjetrendszer történetét. A nagyszabású szintézis egyszerre épül a szerző széles körű levéltári feltáró munkájára, valamint a legújabb hazai és nemzetközi történeti, politológiai, technológiai, ideológia- és kultúrtörténeti irodalom eredményeire, amelyek újragondolásaként valódi modern, interdiszciplináris megközelítésű munka született. A könyv Magyarország második világháború utáni történetét a nemzetközi irodalomban is kivételes módon a szovjetrendszer egyetemes kialakulásának, fejlődésének és folyamatos átalakulásának kontextusában, és egyben a világpolitika és a kelet-nyugati viszony mindenkori alakulásának tág összefüggésrendszereiben vizsgálja. Kalmár Melinda: A szegedi József Attila Tudományegyetem magyar–történelem szakán szerzett diplomát. 1987-ben doktorált, 1998-ban PhD-fokozatot szerzett. Az 1945 utáni magyar történelem, a kádárizmus, illetve a rendszerváltoztatás időszakának kutatója. Tanulmányaiban az irodalom és az ideológia bonyolult viszonyrendszerével és az értelmiségi szférában lejátszódó folyamatokkal foglalkozik. Kötetei: • Ennivaló és hozomány. A kora kádárizmus ideológiája. 1998, Magvető Kiadó (Lassuló idő) • Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra 1956/1963/dokumentumok. (társszerkesztő) 1999. Osiris Kiadó • A rendszerválás forgatókönyve I-IV. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben/Dokumentumok (társszerkesztő). 1999. Magvető Kiadó, 5-8. 2000. Új Mandátum Kiadó • Számos folyóiratban (Nappali ház, Holmi, Jelenkor, Századok, História stb.) jelentek meg tanulmányai.
Kalmár Melinda: Történelmi galaxisok vonzásában Magyarország és a szovjetrendszer (1945-1990). 2014. Osiris Kiadó
február 26. 21 óra; 02.27., március 1-4. 19 óra
Eszeveszett mesék (Relatos Salvajes) Kifejezetten meglepő, hogy 2014 egyik legszórakoztatóbb, legizgalmasabb, legviccesebb, legmorbidabb, legzseniálisabb mozibemutatója pont egy szkeccsfilm. A szkeccsfilm műfajának ellentmondóan azonban a vígjáték nagyon is egységes. Egységesen beszél arról, milyen az, amikor betelik a pohár. Amikor elszakad valami, és a hősök olyat tesznek, ami visszafordíthatatlan események láncolatát indítja el. Egy súlytalan flört a repülőgépen éppúgy váratlan fordulathoz vezet, mint amikor a pincérnő felismeri vendégében azt az uzsorást, aki tönkretette a családját. Két autós összekülönbözése a kanyargós hegyi úton könnyen vezethet halálos ámokfutásba, és egy bombaszakértőnél is elszakad a cérna, amikor autója lefoglalása után szembesül a végeláthatatlan bürokráciával. Aztán ott van az apa is, aki fiát szeretné megmenteni a börtöntől, de belefárad abba, hogy mindenki csak a pénzét akarja. És persze a menyasszony, aki az esküvőn döbben rá, hogy férje nemcsak megcsalta, de a szeretőjét meg is hívta a lagzira. port.hu
Cannes-i fesztivál (2014) Arany Pálma jelölés: Damián Szifron Oscar-díj (2015) Legjobb idegennyelvű film jelölés: Damián Szifron
színes, magyarul beszélő, argentin-spanyol vígjáték, 122 perc, 2014 Író és rendező: Damián Szifron, operatőr: Javier Julia, szereplők: Ricardo Darín, Leonardo Sbaraglia, Darío Grandinetti
Grand Café Szeged Deák Ferenc u. 18. II. emelet Telefon: +36 62 420-578 E-mail:
[email protected] www.grandcafe.szeged.hu Nyitva: hétköznap: 16-24 hétvégén 17-24 A műsorváltozás jogát fenntartjuk!
