Csürke József - Mihaldinecz Csaba “Szakmai módszertani készségfejlesztés I.” - Reflektív módszerek alkalmazása-
TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008 „Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században”
2012
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
SZAKMAI MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS I.
A szakmai módszertani készségfejlesztés I. c. kurzus a szociális munka alapszak tantervének harmadik szemeszterében elérkező Egyéni esetkezelés c. kurzus (előadás, 5 kredit) készségfejlesztő kísérőszemináriuma, ahol a hallgatók az előadáson elhangzott témaköröket szeminarizálják kiscsoportos keretek között.
A kurzus célja a reflektivitás tekintetében A kurzus folyamán az ismeretek – készségek - értékek hármasa kerül a szociális munkás hallgatók szakmai tudásának, kompetenciájának és személyiségének középpontjába. Az „Egyéni esetkezelés” c. kurzus keretében megszerzett tudományosan megalapozott, elméleti ismeretanyag gyakorlatba való átültetése, a tapasztalati és személyes tudás integrálása, strukturálása a cél. Az oktató facilitátori szerepben segíti létrehozni a hallgatók saját értelmezéseit és a tudás/tapasztalat megszerzésének alternatív útjait. A kurzus folyamán egy sajátos csoportmunka, a szeminarizáció keretei között a következő készségek fejlesztésére törekszünk: •
a közvetlen és a közvetett praxisorientáltság készsége,
•
az erőforrások, az erőtér és ezen belül is különösen a kapcsolathálózatok használata,
•
a kommunikáció érzékenyítése és fejlesztése, a módszertani eljárások begyakorlása, a rutinszerű szakmai cselekvések újraértékelése;
•
speciális készségek alkalmazása,
•
a problémamegoldó modellben (H. Perlman) végzendő strukturált szakmai beavatkozások módszertanának elsajátítása.
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
Ez utóbbi lépései valójában a reflektív gondolkodás öt fázisával azonosíthatóak: (1) a szükségletek felismerése, (2) a probléma azonosítása és megnevezése, (3) a helyzet tanulmányozása, az adatok összegyűjtése, (4) az alternatív cselekvési módok feltérképezése és végül (5) a döntés, végrehajtás, értékelés.
A kurzus témakörei: -
a szociális problémahelyzetek meghatározása – a problémadefiníció alkotásának fázisai, kritikus kérdései;
-
azok kezelésének és megoldási alternatíváinak feltérképezése (esetkezelési technikák, módszerek, eljárások)
-
a kliens-segítő kapcsolatban megjelenő gyakorlati intervenciók
-
a szolgáltatást felhasználó személy visszailleszkedési folyamatának támogatása
-
az „empowerment” folyamata, azaz a faktikus (másként nem lehet) és a fakultatív (mássá válás képessége) közötti feszültség megszüntetése
Az egyéni esetkezelés a rendszerszemléleti gondolkodás függvényében: „A rendszerszemléletű gondolkodás együtt jár azzal, hogy az objektív tudománytól az „episztemikus” tudomány felé mozdulunk el. Ez olyan gondolkodási keretre való áttérést jelent, amelyben a szubjektivitást tudatosan felhasználó kérdezés, mint módszer révén létrejövő tudás a tudományos elméletek szerves részévé válik.” (Capra, 1997:40) A következő táblázat illusztrálja, hogyan kötjük össze a szemináriumi gyakorlat során az egyéni esetkezelés módszerét a rendszerszemléletű gondolkodással. Nézőpontunk szerint a kettő nem
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
választható külön egymástól, sőt, az egyénnel való munkát elválaszthatatlannak tekintjük attól a társadalmi – kulturális – gazdasági – politikai kontextustól, amelyben cselekedetei, aktivitásai megjelennek. A humán ökorendszer tagjaként az egyénnek nyújtott segítség, az esetkezelés során sok esetben nem feltétlenül intraperszonális szinten ragadható meg. A leendő szociális szakemberek képzésének fontos motívuma, hogy a további szintek (az interperszonális szint, a család és kiscsoportok tere, a helyi közösség, az adott kultúra és a nemzet, állam, gazdaság és társadalom színterei) közötti interakciók is realizálódjanak. Az esetkezelés és a rendszerszemléletű gondolkodás összevetése Egyéni esetkezelés Az
egyén
áll
a
Rendszerszemléletű gondolkodás
figyelem Az egyén a fókuszban, ám a környezeti meghatározottság
központjában.
tükrében.
Egyéni nézőpont.
Társas, társadalmi nézőpont.
Egocentrikus irányultság.
Szociocentrikus irányultság.
Önismereti kérdések.
Ismeretszerzés a környezetről és a kultúráról.
Az egyéni életrajz dramatizálása.
Az egyén életútja a környezettel való viszonyában. Forrás: Lawrence, W. G. (2007:48)
Az egyénnel való segítői munka rendkívül szerteágazó. A különböző életszituációk más és más megközelítési módok alkalmazását kényszerítik a segítőre. Azonban bármilyen megjelenő problémáról is legyen szó, (pl. fogyatékosok, szenvedélybetegek, devianciák, bűnmegelőzés, büntetettek, az életminőséggel kapcsolatos területek, munkanélküliség, szegénység, lakhatás, hajléktalanság, stb.), az alkalmazható technikák és intervenciók megalapozottsága tekintetében adott néhány alapvetőnek tekintett kiindulópont.
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
A kurzus felépítése: A kurzus felépítésében meghatározó vezérfonalat nyújt Szabó Lajos professzor úr, A szociális esetmunka gyakorlata c. kötete1, mely jelenleg a hazai témához kapcsolódó szakirodalmak legremekebb összefoglaló munkája. A jelen tananyag-fejlesztési projekt keretében is erre a kiváló módszertani anyagra építettünk.
1. Bevezető óra. A kurzus tartalmi, formai követelményeinek ismertetése. 2. Az egyén és viszonylatai. Az egyén a rendszerszemlélet tükrében. (Rendszerszemléleti alapfogalmak, kontextuális szemlélet.) A környezeti tényezők (a társadalmi környezet és egyéb rendszerek) és a kapcsolati rendszerek (családi, társadalmi hálózat, barátok, közintézmények, szakemberek, stb.) feltérképezése. 3. Kapcsolat felvétel. Az egyén, mint a szociális munka kliense. (A kommunikáció szerepe, az első interjú, a kérdezés művészete.). 4. Szerződés-tervezési fázis. A különböző elméleti megközelítések (L. Epstein, ComptonGalaway, H. Perlman) és hasznos gyakorlati szempontok megismerése. 5. Az életút térkép és az időtábla. (Saját élményen alapuló strukturált gyakorlatok formájában is.) 6. Az ökológiai térkép (ecomap): a támogató hálózat és a források vizsgálata. 7. Az egyéni,- és a családi életciklusok elmélete. (Erikson és a Carter és Mc’Goldrick – féle modellek alapján). 8. A pszichopatológiai jegyek felismerése. 9. 9.-13. A kurzus folyamán elkészített esetdossziék szóbeli prezentálása, alkalmanként 2-3 hallgató esetében.
1
Szabó Lajos (2003): A szociális esetmunka gyakorlata. Wesley János Lelkészképző Főiskola. Budapest
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
A kurzus teljesítésének feltétele: egy esetdosszié elkészítése, amely tartalmazza az esetvitel konkrét lépéseit, illetve annak lezárását is. Az esetdosszié kivitelezése a Szabó Lajos (2003) könyvében feldolgozott, a kurzus folyamán az oktató által ismertetett eset alapján történik. A szociális esetmunka gyakorlatát taglaló kötet mellékleteként egy olyan "sablont" találunk, amely alkalmas a hallgatók számára arra, hogy bepillantást nyerjenek egy eset dokumentációjába. Fontos gyakorlat a diákok számára, hogy az általuk elvégzett intervenciókat lépésről lépésre képesek legyenek dokumentálni, az elvégzett munka összegzését írásban gyakorolhassák, annak szisztematikus képét nyújtsák.
A diákok a szociális munka egyes célcsoportjai, ill. egyes problémacsoportok mentén, tematizált problémák közül választhatnak. Így elkerülhető, hogy kizárólag a többség által preferált problémacsomagok tárgyalása történjen meg.
A feladat több szempontból is hasznos a diákok számára: - fejleszti a kreativitást, hiszen fiktív esetről kell beszámolniuk, esetleg a környezetükben tapasztaltak beépítésével - az "Egyéni estkezelés" c. kurzuson tanult elméletek áttekintése zajlik az ismertetett eset kapcsán: lehetőség van az elmélet, gyakorlattal való összevetésére, annak esetleges "felülírására", bírálatára; - az órákon 10-12 különféle esettel ismerkedhetnek meg a hallgatók, a "kliens", mint fogalom tartalommal telítődik, ebben az oktató szerepe kiemelt, hiszen korábbi saját praxisából kölcsönzött példák alapján még élőbbé teheti azt; - lehetőség van a többszempontúság érvényesülésére; - az elkészített esetdosszié a későbbiek folyamán egyfajta "vezérfonalként" funkcionálhat a kezdő szakemberként pályára lépő hallgatók számára.
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
Az esetdosszié felépítése: 1. Alapadatok 2. A problémadefiníció. (A kliens, a referáló intézmény, illetve a hozzátartozó által megfogalmazott problémadefiníció). 3. Az első interjú összefoglalása. (A problémahelyzet rövid áttekintése. A kliens jelen életkörülményeinek felvázolása. Az élettörténeti előzmények. A család belső viszonyai és kapcsolatrendszere, ökológiai térképe, a genogram és az ecomap melléklésével. A kliensre vonatkozó kiegészítő támpontok.) 4. A kliensről szerzett benyomások az interjú alapján. (Megjelenése, fellépése, verbális kifejezőkészség. Együttműködés, motiváció. Pszichopatológiai jelzések.) 5. Az első interjú támpontjainak összefoglaló értékelése. (Sürgősségi ellátás szükségessége; krízishelyzet, lélektani krízis azonosítása, ill. elhatárolása. Referálás, tovább irányítás, delegálás más intézmény felé. Team értékelés. ) 6. Az esetvitel tervezett lépései. A kurzus az esetkezelés valamennyi állomását reflektív értékelés tárgyává teszi – a szemináriumi diszkusszió fókuszában a lehetséges beavatkozások, alternatívák és kimenetelek értékelése és az eredmények visszacsatolása áll.
Esetvitel - legalább 5 találkozó (ülés) leírása, a következő szempontok alapján: •
Időpont
•
Összefoglalás
•
Esetmenedzselési feladatok
•
Felmerülő nehézségek
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
•
Megjegyzés
Esetvitel lezárása: •
Az esetvitel értékelése - evaluáció
•
Lezárás
•
Nyomonkövetés, utógondozás
•
Megelőző intézkedések (mi történjen, ha ismét baj lenne)
Az esetkezelést támogató szakmai tevékenységek áttekintése és differenciálása: -
team-megbeszélés;
-
esetkonferencia;
-
interprofesszionális esetkonferencia;
-
esetmegbeszélő csoport;
-
szupervízió.
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
ESETDOSSZIÉ
Az alábbiakban közölt esetdosszié az elmúlt tanév során született, néhány ponton az oktató által szakmailag kiegészített és helyenként korrigált hallgatói munka eredménye, melyért Szegedi Zoltán, szociális munka alapszakos hallgatót illeti dicséret és köszönet2.
Esetazonosító: klpo456 Név
Kovács István
Életkor
26
Lakcím
(egy falu)
Telefonszám 1
123458
Telefonszám 2
30659874564
E - mail
[email protected]
Foglalkozás
árufeltöltő
Kikkel él közös háztartásban Anyja (Erzsébet 50), Apja (János 48), Öccse (Peti 13) Családi állapot
nőtlen
Segítő neve
Szegedi Zoltán
Referáló intézmény
XY Ifjúságsegítő
Felvétel dátuma
200X. XX. XX.
2
A hallgató írásos nyilatkozatban járult hozzá munkája közléséhez.
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
I.
PROBLÉMADEFINÍCIÓ
I./1. KLIENS ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT PROBLÉMA István saját akaratából kereste fel háziorvosát, akinek fejfájásról, remegésről, alvási nehézségekről számolt be és megjegyezte, hogy mostanság kicsit többet iszik. A családja nehéz anyagi helyzetbe került egy lakáshitel miatt, ezért fel kellett függesztenie egyetemi tanulmányait és árúfeltöltőként kezdett dolgozni. Szülei nem becsülik meg áldozatát és folyamatosan felelősségre vonják a pénzével és idejével elszámoltatják. Az egyetemen is iszogatott már, de amióta ott kellett hagynia mindennapossá vált az ivászat és időnként cannabist is használ. Nem tartja magát függőnek, de fél, hogy hamar azzá válik, mert nem tudja elviselni ezt a helyzetet. Szeretne visszamenni az egyetemre, de nem akarja családját sem cserbenhagyni. Hiányozik neki egyetemi légkör, barátai. I./2. SEGÍTŐ ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT PROBLÉMA István egy krízismátrixba került, minek egyik eleme a munka világába való kilépés, másik a család anyagi biztonságának elvesztése és annak következményeként pszichés védelmi funkciójának megroppanása. István ineffektíven próbálta a krízist oldani, alkoholhoz és cannabishoz nyúlt, bár függőségét nem látja be, azt felismeri, hogy problémája van a szerekkel. A krízis harmadik eleme, hogy az egyetem elhagyásával anómiás, céltalan élethelyzetbe került. Nem látja jövőképét, választásra lényszerül az erkölcsi parancs (családja) és karriere, saját életútja (racionalitás) építése között. II. AZ ELSŐ INTERJÚ ÖSSZEFOGLALÁSA
II./1. A PROBLÉMAHELYZET RÖVID ÁTTEKINTÉSE István egy városhoz közeli faluban él születése óta. Két éve nyert felvételt egy egyetemre, ahol irodalmat és történelmet tanult főként. Családjában ő az első, aki bejutott a felsőoktatásba és erre nagyon büszke volt. Az egyetemen átlagosan, illetve annál kicsit jobban teljesített, szeretett oda járni, szerette az egyetemi barátait. Amióta elhagyni kényszerült tanulmányait, barátaival kapcsolata
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
felszínesebbé vált, legtöbbjük elmaradt. Otthonában a feszültség egyre nőt az anyagi kilátástalanság és az ő önfeladása miatt. Az eddigi támogató környezet megszűnt. Öccsénél magatartási problémák jelentkeztek az iskolában, apja, bár soha nem ivott, elkezdett esténként ’borozgatni’, anyja hallgataggá ’üressé’ vált. Sokszor Istvánt hibáztatják a kialakult helyzetért, majd később bocsánatot kérnek tőle. Ez gyakran ismétlődő játszma folyamat. István nem szeret otthon lenni, ha teheti, ismerőseivel csavarog vagy túlórát vállal. Az italozás és a cannabis fogyasztás a mindennapok részévé vált. Munkáját nem szereti, tudásához méltatlannak tartja, de becsületesen végzi és túlteljesít, hajszolja magát. Az utóbbi 1-2 hónapban nehezen tud elaludni, remeg, fáj a feje. Sokszor úgy érzi magát, mint aki mindjárt felrobban. A háziorvosát leginkább az alvással összefüggő panaszai miatt kereste fel, aki javasolta, hogy keressen fel minket. II./2. JELEN ÉLETKÖRÜLMÉNYEK István és családja a lakáshitelük törlesztő részleteit, bár fizetni tudják, de a sok lemondás és a megnövekedett terhek miatt anómiás állapotba kerültek. Anyja nem dolgozik, a háztartást vezeti. István és Apja kevéssel keres többet a minimálbérnél. Az alapvető szükségletek kielégítésére telik, de semmi többre. István ennek ellenére nem mond le a szórakozásról, közösségi életéről, amihez elmondása szerint neki pénz kell, amit ő keres meg úgyis. Fizetésének jelentős részét hazaadja, de mivel a fennmaradó összeggel nem tud és nem is akar elszámolni, családja emiatt ’zaklatja’. A házuk nagy udvarral rendelkezik, a második gazdaság adta lehetőségeket is kihasználják. Istvánnak a háztól külön leválasztott lakrésze van, ami egyfajta fizikai elhatárolódást biztosít neki. Istvánnak van egy barátnője, de kapcsolatuk elmondása szerint lapos és már csak megszokás. II./3. ÉLETTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK István XY-ban született, azóta is ott lakik családjával. A szülei szerelemből házasodtak és tervezett gyerek volt. A kisgyermekkori évek idillien teltek, öccse érkezésének ő és az egész család örült. Nagyszülőkkel és egyéb rokonaikkal nem ápolták a kapcsolatot, a nagy távolságok miatt nem találkoznak. Az általános iskolában, majd a középiskolában is jó tanulónak számított. A számítógéphez kiskora óta jól értette és hobbyjának tekintette azt. Szeretett sportolni, kézilabdázott. Korán eldöntötte, hogy humán irányban szeretne magasabb kvalifikációt elérni. A család ebben támogatta.
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
24 éves volt, amikor házuk felújítása már nem várathatott magára és ezt csak hitelből tudták megoldani, aminek fizetésével 1 évig semmi probléma nem volt. Ez után szűnt meg az Apa akkori munkahelye és korábbi fizetésének a 50%át biztosító munkát tudott csak találni, ami ellehetetlenítette a családot. Istvánnal ekkor közölték, hogy ott kell hagynia az egyetemet és be kell segíteni a közös kasszába, mert nem tudják másképp megtartani otthonukat. István megroppant, de együttműködő volt és passzív státuszba helyezte magát az egyetemen. Abban reménykedet, hogy 1 évig dolgozik és utána visszamehet tanulni. 1 év múlva a törlesztő részletek emelkedése miatt egy másik hosszabb futamidejű kiváltó hitelt kellett felvenniük, mert István fizetésével sem volt elég a pénz az egész család számára. Ekkor Istvánban tudatosult, hogy nem tud visszamenni az egyetemre és eddigi tanulmányait elveszíti.
II./4. A CSALÁD BELSŐ VISZONYA ÉS KAPCSOLATRENDSZERE
Anya (Erzsébet)
Öccse (Peti)
Apa (János)
ISTVÁN
GENOGRAM A genogram egyszerűsége magáért beszél. István nem ismeri nagyszüleit, rokonait, a nukleáris család képezi az egész családot. Láthatjuk, hogy jelenleg az ambivalencia a meghatározó elem a családi kapcsolatokban, leszámítva Petit, akit szemlátomást óvni próbálnak a helyzettől. Feltételezhető, hogy a szülők energiáit ez olyannyira leköti, hogy kevesebb megértés és szeretet marad István számára. A kiterjedtebb család megléte részben pótolhatná ezt az űrt, megoszthatná a felellőséget, de a jelen esetben a bevonásokra nincs mód.
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
Apa (János) munkahelye
Anya (Erzsébet)
Apa (János) István munkahelye
Öccse (Peti)
ISTVÁN
Egyetem
Öccse (Peti) Ált. Isk.
Háziorvos
Ifjúság segítő
ECOMAP A kapcsolati diagramon látható, hogy István az ellátórendszerbe helyezte bizalmát és készséget, akaratot mutat sorsa jobbra formálásában. Jelenleg nincs kapcsolat egy átirányítást leszámítva az ifjúság segítő és a háziorvos között. A kapcsolatfelvétel szükséges a probléma egészségügyi kontrolljának érdekében. Az apának munkahelyével való kapcsolat kiegyensúlyozottnak mondható, Istváné viszont túlteljesítése ellenére is konfliktusosnak, instabilnak látszik. Az egyetemmel való erős kötődés
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
megszakadása kulcsfontosságú, az eset egyik fókuszpontjaként értékelhető. Peti nehézségektől nem mentes kapcsolata az általános iskolával jól látható következménye, az otthoni mintának. Bár az anya és az apa megpróbálják mentesíteni Petit a nyomás alól, ez maradéktalanul nem kivitelezhető számukra. Az anya az iskolával fenntartott szorosnak minősíthető kapcsolattal próbál kompenzálni, kontrolt nyerni a folyamat fölött. II./5. A KLIENSRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ TÁMPONTOK István alkohol és drog problémája a családtól való eltávolodással és mind több számítógép előtt eltöltött idővel párosul. Következetesen megpróbál kimaradni a családi eseményekből, csak öccsét sajnálja igazán. Hiányzik neki a sport, amire mostanság úgy értékeli nincs lehetősége. Korábban teljesen egészséges volt, kortörténetében elmondása szerint nincsenek komolyabb betegségek.
III. A KLIENSRŐL SZERZETT BENYOMÁSOK AZ ELSŐ INTERJÚ ALAPJÁN
III./1. A KLIENS MEGJELENÉSE, FELLÉPÉSE Öltözékében a fekete szín dominál, amivel a rock zene iránti elkötelezettségét demonstrálja. Pólóján egy együttes képe. Bakancsot, bőrkabátot és farmert visel. Ruházata összhatása szegényes, de ennek oka lehet a divat irányzat. Bőre kissé szürkés a dohányzás miatt. Arca fáradt, szemei táskásak. Fogai enyhén sárgásak, körmeit rágja. A testtartása egyenes, kitartott szinte támadó érzést kelt. Teste izmos, kidolgozott, nem túlsúlyos. Tekintete változó a szigorútól a gyermeki kajánságig változik. Összeszedett látszatot kelt, de nevetése és mosolya nem mindig látszik őszintének. III./2. A KLIENS VERBÁLIS KIFEJEZŐKÉPESSÉGE, SZÍNVONALA A beszéde világos és jól érthető. A problémáiról nyíltan beszél, amíg a racionalitás felszínén maradunk. Amint érzelmekre terelődik a téma, bizonytalanná válik, keresi a szavakat, beszéde kissé összeszedetlenné válik, megjelennek az Ő-zések és a „nem tudomok”. Felfedezhető, hogy időként sokszor ismételt szóvirágokat használ egy-egy téma kapcsán, amik egyfajta bevált eszközei lehetnek a hárításnak. Beszéde közben sokszor piszkálja körmeit, tördeli a kezét. Nem igazán kérdez, inkább csak válaszol, megvárja, amíg rákérdezek valamire, magától nem kezd bele. Amikor viszont a jó kérdést
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
meghallja, bőn nyilatkozik. Az érzésekre vonatkozó témáknál sokszor megszakítja a szemkontaktust, félrenéz lefelé és az ajtó felé. III./3. A KLIENS SZEMÉLYISÉGÉRŐL SZERZETT BENYOMÁSOK Személyiségéről szerzett benyomásaim ambivalensek. Az önbizalmát megjátszottnak értékelem. Extrovertált alapvető személyiségét beárnyékolja a szégyenérzete és, ezért melankolikus, befelé forduló jegyeket mutat. A pszichés alul kínálatra várakozóan reagál, láthatóan igényli, hogy a lelkével foglalkozzunk. Realitáskontrollja és ítélőképessége tiszta. Gondolkodási folyamatai kissé éretlenek, helyenként gyermeki vonásokat mutat. Védekező funkciói erősek az intrapszichés tartalmakkal kapcsolatban. Az ingerhatások kezelése és az impulzus-kontroll sok energiáját felőrli, beszéde ezért válik időnként rendezetlenné. Elfojtott dühét nem akarja kiengedni, tagadja meglétét. A „néha úgy érzem felrobbanok” érzését szomatizálja, betegségként kezeli. III./4. A SEGÍTŐ HELYZET ELFOGADÁSA, EGYÜTTMŰKÖDÉS, A KLIENS MOTIVÁCIÓJA A kliens önként kereste fel háziorvosát, akinek javaslatára eljött hozzánk. Észleli és elfogadja, hogy külső segítségre szorul, ennek függvényében készséges és együttműködő. Életén gyökeresen változtatni szeretne és az együttműködésre nagymértékben motivált. III./5. PSZICHOPATOLÓGIAI JELZÉSEK Egyértelműen szorong és elfojt, amiknek oldására használja az alkoholt és a cannabist. A személyiség struktúrája koherens, nem bomlott. Konstrukciói megtartottak. Pszichiátriai beavatkozás nem szükséges. Szenvedélybetegségének kezelésében és életvezetésének támogatásában szorul segítségre. Önismeretének fejlesztése és személyisége autonóm funkcióinak fejlesztése szükséges, de nincs szó patogén elemekről. IV. AZ ELSŐ INTERJÚ TÁMPONTJAINAK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE
IV./1. SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS SZÜKSÉGESSÉGE Szuicidium elkövetésének veszélye nem áll fenn, másokra nem veszélyes. Viszont a problémák súlyosbodásának megelőzése érdekében azonnali beavatkozás szükséges. István krízisben van a
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
választott szereinek (alkohol, cannabis) abúzus használatának jelentkeznek a destruktív hatásai. Mielőbbi szakirányú ellátásra szorul e tekintetben. IV./2. REFERÁLÁS, ÁTIRÁNYÍTÁS MÁS INTÉZMÉNY FELÉ Nem látom szükségesnek István bentlakásos drogrehabilitációs intézménybe való átirányítását. Kiegészítő ellátásként javaslom Istvánnak, hogy keressen fel egy NA csoportot. A későbbiekben szükségessé válhat családsegítő bevonása. IV./3. ALKALMAS-E AZ INTÉZMÉNY PROFILJA A KLIENS SEGÍTÉSÉRE A szenvedélybetegség ambuláns kezelését helyben végezzük. Az életvezetési problémák kezelése az akut
helyzet
feloldása
után
intézményünkben
folytatódhat
párhuzamosan
családsegítő
tevékenységgel. Az intézmény profilja egybevág az István által reprezentált problémák kezelésével. A lehetséges kiegészítő ellátások, amennyiben a jövőben szükségessé válnak, az intézményünkkel szinkronban működve értelmezendők. IV./4. TEAM-ÉRTÉKELÉS A team értékelése szerint: A prior fókusz István szenvedélybetegségének kezelése, az ambulanter ellátás kiegészítéseként jó lehetőséget nyújt az NA szervezete. A bentlakásos intézménybe való kezelést a team nem javallja két okból: István jelenleg nincs olyan stádiumban, ami ezt szükségessé teszi és jelen életkörülményei mellett, gazdasági funkcióját elhagyva lehetetlen lenne számára figyelmét felépülésére összpontosítani. Várhatóan a szerfogyasztás visszaszorulásával rendeződik a családi működési zavarok egy része is. Ez jó táptalajt jelenthet a konkrét családsegítés és életvezetési tanácsadásnak. István szenvedélybetegségének kezelésén kívül igen fontos szempont, hogy segítsük reintegrációját a felsőoktatásba, ehhez azonban a család anyagi helyzetének rendeződése szükséges. Meg kell vizsgálni, hogy lenne-e lehetőség az egyetemre és a munkavégzésre párhuzamosan, amennyiben Istvánt érdekli ez a megoldási módozat. Különösen fontos az adott helyzetben, hogy ne befolyásoljuk Istvánt a családjával kapcsolatos döntései meghozatalában, mert ezzel igen jelentős coping tapasztalattól, személyiségének érésétől fosztanánk meg. A team heti kétszeri találkozást javasol egyéni esetkezelésre, és heti rendszerességgel részvételt NA csoportokon.
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
V. AZ ESETVITEL TERVEZETT LÉPÉSEI
V./1. ISTVÁN EGY DROGKARRIER ELEJÉN ÁLL Istvánt bevezetése a droggal kapcsolatos ismeretanyagokba, azok felhasználási lehetőségeibe. Meg kell ismernie saját állapotát, az okokat és okozatokat. Következetesen kialakítani lehetséges pozitív és negatív, opcionális jövőképeket. Értelmiségi lévén fogékony lehet a szenvedélybetegség szakirodalmára, amivel az empowerment elv mentén elindítható az önfejlesztés útján. Igen fontos szempont érzéseinek kibontása, azok és István összeismertetése. Fejleszteni szükséges a pszichés tartalmainak kommunikálását, azok megélését, értelmezését. Cél: István szenvedélybetegségének kezelése. Átmenetileg absztinencia elérése. Tervezett lépések: •
Bizalom elérése, hogy illegális és számára szégyent jelentő tartalmakat is merjen megosztani.
•
Ventiláltatás.
•
Oktatás a szenvedélybetegségről.
•
Érzelmekkel végzett munka beszélgetésekben és írott házifeladat jellegű formákban.
•
Kapcsolatfelvétel az NA-val, első alkalmakra személyesen elkísérni.
•
Konfrontálni tagadásával és belső konstrukciói ellentmondásaival (fontos az időzítés, mert a kliens ebben a stádiumban igen sérülékeny és esetleg megszakíthatja a kapcsolatot).
•
Konszenzuálisan megtervezni felépülését szolgáló konkrét cselekedeteket, módszereket (érzelem napló, sport stb…)
•
Fokozatosan kiterjeszteni a terápiát a családra.
•
Szupportív folyamatos jelenlét. Visszaesést megelőző program eszközlése.
V./2. ISTVÁN, EGYETEM, CSALÁD A fenti hármas viszony résztvevői közötti feszültségek enyhítése szükséges. István vélhetően eddigre kompetensebben tud állást foglalni és döntéseket hozni. Családsegítő munkatárs bevonásával adekvát cselekvési tervet kell kidolgozni az István által választott útra hangolva.
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
Cél: Elindítani Istvánt az általa kiválasztott hosszútávú célok megvalósítása felé. Tervezett lépések: • Mit akar István? Hosszútávú célok megtalálása, azokkal azonosulás. • Családsegítő bevonásával gazdasági terv készítése Istvánnal és a családdal közösen. Források azonosítása. SWOT a családi helyzetre. • Szupportív folyamatos jelenlét. Visszaesést megelőző program eszközlése. V./3. ÖNÁLLÓSÁG István ’elengedésének’ előkészületei. Cél: Biztonságos, kiegyensúlyozott életvitel. Tervezett lépések: •
Az István által választott út és abban az ő előnyeinek, felelősségeinek, szerepeinek tisztázása.
•
A
szenvedélybetegséggel
kapcsolatos
ellátórendszer
használatának
készségek kifejlesztése az adekvát igénybevételükhöz. •
Önbizalom táplálása, motiválás, pozitív bíztató kommunikáció.
•
Esetlegesen parlagon maradt problémák előhívása.
•
Aktív kapcsolat bontása.
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
megszilárdítása,
ESETVITEL ÜLÉSSZÁM: 1. TALÁLKOZÁS
Találkozó időpontja: 0000.00.00. (hétfő) – 00:0000:00 Találkozó helyszíne: XYZ ÖSSZEFOGLALÓ: Első interjú felvétele. Fokozott ventiláltatás. Megállapodás a kliensel. ESETMENEDZSELÉSI FELADATOK: NA gyűlések időpontjainak, helyszíneinek feltérképezése. Kapcsolatfelvétel a háziorvossal. FELMERÜLŐ NEHÉZSÉGEK, AKADÁLYOK: MEGJEGYZÉSEK: A titoktartásra fokozott figyelmet kell fordítani. ÜLÉSSZÁM: 8. TALÁLKOZÁS
Találkozó időpontja: 0000.00.00. (hétfő) – 00:0000:00 Találkozó helyszíne: XYZ ÖSSZEFOGLALÓ: Felvilágosító oktatás a szenvedélybetegségek biológiai hátteréről, mechanizmusairól. A téma kapcsán felmerülő érzelmek kezelése az elfogadás segítése. A kliens nyitott és elfogadó állapotával kapcsolatban. Motivált a változtatásra. Önálló tervei elképzelései vannak e tekintetben. ESETMENEDZSELÉSI FELADATOK: Elkísérni első NA gyűlésére. FELMERÜLŐ NEHÉZSÉGEK, AKADÁLYOK:
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
MEGJEGYZÉSEK: Fogékony a közös munkára, bizalma teljeskörű. ÜLÉSSZÁM: 25. TALÁLKOZÁS
Találkozó időpontja: 0000.00.00. (hétfő) – 00:0000:00 Találkozó helyszíne: XYZ ÖSSZEFOGLALÓ: Hosszútávú célok megjelölése. Tervezési folyamat a munka, egyetem és család tekintetében. István eldöntötte, hogy visszamegy az egyetemre és mellette fog dolgozni. 2 évet kell így kibírnia, azután lejár a család hitele. ESETMENEDZSELÉSI FELADATOK: Családsegítő munkatárs bevonás. FELMERÜLŐ NEHÉZSÉGEK, AKADÁLYOK: Komoly dilemmát jelent a család és az egyetem közötti döntés. Nehéz számára konszenzusos megoldások megtalálása. MEGJEGYZÉSEK: Realitás talaján marad. Elérhető, megvalósítható célkitűzések. ÜLÉSSZÁM: 32. TALÁLKOZÁS
Találkozó időpontja: 0000.00.00. (hétfő) – 00:0000:00 Találkozó helyszíne: XYZ ÖSSZEFOGLALÓ: Visszaesés-megelőző tervezés.
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
ESETMENEDZSELÉSI FELADATOK: Szenvedélybetegeket segítő helyi intézmények listájának, azok tevékenységi köreinek, szolgáltatásaik típusának begyűjtése. Témával kapcsolatos szakirodalmak elérhetőségeinek azonosítása. FELMERÜLŐ NEHÉZSÉGEK, AKADÁLYOK: Nehezíti a helyzetet apja időnkénti alkoholizálása. MEGJEGYZÉSEK: A kliens 2 hete absztinensnek mondja magát, semmi nem utal ennek ellenkezőjére.
ÜLÉSSZÁM: 41. TALÁLKOZÁS
Találkozó időpontja: 0000.00.00. (hétfő) – 00:0000:00 Találkozó helyszíne: XYZ ÖSSZEFOGLALÓ: Visszatekintés a közös munkára, annak közös értékelése a kliens. Motiválás, facilitáció. ESETMENEDZSELÉSI FELADATOK: Jelzőrendszer fenntartása a családsegítő munkatárssal. FELMERÜLŐ NEHÉZSÉGEK, AKADÁLYOK: A kliens újra nekikezd az egyetemnek munka mellett, de nehéz neki kivárnia tanévkezdést, ami potenciális veszély lehet a visszaesés szempontjából. MEGJEGYZÉSEK: A kliens a közös munkát pozitívan értékelte és esetleges jövőbeni problémák felmerülése esetén hatékonyan lesz képes segítséget kérni. ESETVITEL LEZÁRÁSA ESETVITEL ÉRTÉKELÉSE
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
Az esetmunka kezdetén kitűzött célok maradéktalanul megvalósultak. A kliens több mint fél éves absztinenciát
tudhat
maga
mögött
és
hatékonyan
képes
önmaga
menedzselésére
szenvedélybetegsége és munkája, tanulmányai terén egyaránt. Folyamatosan jár az NA közösségébe. Családja érzelmi és anyagi helyzete egyaránt javult a napi feszültségek elmaradtak. István baráti társasági bővülni kezdet, korábbi szerhasználó társaival megszakította a kapcsolatot. LEZÁRÁS Az eset a továbbiakban a családsegítő munkatárshoz tartozik. NYOMONKÖVETÉS Nincs. A családsegítő munkatárs jelzésére a kapcsolat megújítható.
Lezárás időpontja: ……………………………………..
……………………………………….. Esetvivő
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008
…..…………………………………….. Intézményvezető
Felhasznált irodalom:
Capra, F. (1997): The Web of Life. London: Flamingo, Harper-Collins Publishers. Lawrence, W. G. (2007): Social dreaming. Együttes álomfejtés a szervezeti és társadalmi tudattalan feltárására. Lélekben otthon Kiadó, Budapest. Szabó Lajos (2003): A szociális esetmunka gyakorlata. Wesley János Lelkészképző Főiskola. Budapest
„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008