CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949
Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János
2 Tartalomjegyzék
Bevezetés ................................................................................................................... 3 Abaújszántó ................................................................................................................ 4 Erdőbénye .................................................................................................................. 5 Tállya .......................................................................................................................... 6 Mád ............................................................................................................................ 7 Tarcal.......................................................................................................................... 8 Tokaj ........................................................................................................................... 9 Bodrogkeresztúr ....................................................................................................... 10 Olaszliszka ............................................................................................................... 11 Tolcsva ..................................................................................................................... 12 Sárospatak ............................................................................................................... 13 Sátoraljaújhely .......................................................................................................... 14 Összegező adatok .................................................................................................... 15
3
Bevezetés Összeállításunkban a Csodarabbik útját követve 11 Tokajhegyalján fekvő település zsidó lakosságának számbeli alakulását vizsgáltuk. Munkánk során a helységek teljes lakosságát vetettük össze a zsidó népességgel, meghatároztuk arányát. Az adatsorok az 1869 és az 1949 évek közötti 80 év népszámlálási adatait fogják át. Munkánk alapját az alábbi kiadvány képezte, ezek AZ 1869. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS VALLÁSI ADATAI MAGYARORSZÁG TELEPÜLÉSEINEK VALLÁSI ADATAI /1880-1949/ A kiadványok internetes elérhetőségei: https://drive.google.com/file/d/0Bwel3YYyXp1MMGU1NWZkNzktYTQwZi00YT g2LWI5OTYtMTIyODczNDQ3Y2Jk/view?hl=hu https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_vallasi_Magyar_18801949_01/?pg=257&layout=s Az összeállítás utolsó fejezete, mutatja be Borsod-Abaúj-Zemplén megye, továbbá Magyarország zsidó lakosságának alakulását 1880 és 1949 között.
4
Abaújszántó Abaújszántó népessége 1920-ban érte el maximumát 5 ezer főt meghaladó lakosságszámmal. A város zsidósága 1869-ben volt a csúcson, és egészen 1900-ig ezer fő feletti volt, majd folyamatosan csökkent. A zsidóság számának visszaesése 1930-tól gyorsult fel. 1941 és 1949 között Abaújszántó népessége 341 fővel esett vissza, míg a település zsidóságának vesztessége a holokauszt során 642 fő volt. Az 1949 évi népszámláláskor a 4500 fős település zsidósága mindössze 39 főt számlált. Abaújszántó lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/Év 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 Lakosság száma,fő 4378 4499 4360 4603 4940 5059 4969 4908 4567 Zsidók száma, fő 1128 1093 1007 1037 899 800 771 681 39 Zsidóság aránya,% 25,8 24,3 23,1 22,5 18,2 15,8 15,5 13,9 0,9 A zsidóság aránya az 1869 évi népszámláláskor meghaladta a 25%-ot. A ráta 1900ig több mint 20% volt, ezt követően a lakosságszám növekedésével egyidejűleg a zsidóság száma és aránya számottevően visszaesett.
Abaújszántó 6000 5000
Létszám
4000 3000 2000 1000 0 1869
1880
1890
1900
1910
1920
Év Teljes lakosság
Zsidóság
1930
1941
1949
5
Erdőbénye Erdőbényét 1941-ben 3000 főt meghaladó népesség lakta. Érdekes adat, hogy az 1869-es népszámlálás utáni 10 év alatt jelentősen csökkent a falu lélekszáma, ezzel szemben a zsidók száma emelkedett. Ezt követően 1930-ig stagnált, majd lassan emelkedett az összlakosság száma. A zsidó lélekszám 1880 és 1890 között tetőzött /300-330 fővel/, utána fokozatosan csökkent 1941-ig. Az 1949-es népszámláláskor a falu zsidó lakosaiból mindössze 25 fő maradt.
Erdőbénye lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/Év Teljes lakosság, fő Zsidóság, fő Zsidóság aránya,%
1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 2484 2073 2250 2370 2413 2389 2950 3116 265 332 302 257 267 214 153 131 10,7 16,2 13,4 10,8 11,1 9,0 5,2 4,2
1949 3055 25 0,8
A zsidóság aránya 1880-ban volt a legmagasabb, 16,2%.
Erdőbénye 3500 3000 2500
Fő
2000 1500 1000 500 0 1869
1880
1890
1900
1910
1920
Év Teljes lakosság
Zsidóság
1930
1941
1949
6
Tállya Tállya lélekszáma az első,1869-es népszámlálás után 1949-ig nem mutatott jelentős változást, 3500 és 4000 fő között mozgott. A legtöbben 1880-ban éltek Tállyán. A zsidóság 1880-as népszámlálás után érte el a maximumát, 420 főt, majd számuk fokozatosan csökkent. A zsidók aránya az összes lakosságon belül szintén ebben az évben volt a legmagasabb, 11,5%. Az 1949-es népszámláláskor mindössze 23-an vallották magukat zsidónak. Tállya lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/Év Teljes lakosság, fő Zsidóság, fő Zsidóság aránya, %
1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 3997 3668 3497 3603 3650 3927 3736 3564 404 420 343 259 282 299 196 173 10,1 11,5 6,8 7,2 7,7 7,6 5,2 4,9
1949 3521 23 0,7
Tállya 4500 4000 3500
Fő
3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1869
1880
1890
1900
1910
1920
Év Teljes lakosság
Zsidóság
1930
1941
1949
7
Mád Mád lakóinak száma az 1869 -1949 között nem mutatott jelentős változást, 35003800 fő között ingadozott, csúcspontot itt is az 1869 év jelentette, 3779 fővel. A zsidó lakosok száma 1880-ig kis mértékben nőtt, majd 1941-ig fokozatosan csökkent. Az 1949-es népszámlálás szerint a településen csupán 27 zsidó élt. Mád lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/Év Teljes lakosság, fő Zsidóság, fő Zsidóság aránya, %
1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 3779 3471 3480 3680 3750 3622 3524 3528 830 882 897 822 729 547 370 304 22,0 25,4 25,8 22,3 19,4 15,1 10,5 8,6
1949 3469 27 0,8
A zsidóság hányada az népességen belül az 1880 és 1890 évi népszámlálások idején volt a legmagasabb, meghaladta a 25%-ot. Ezt követően, ez arány folyamatosan csökkent és 1941-ben már csak 8,6% volt. Az 1949 évi cenzuskar 27 fő vallotta magát zsidónak.
Mád 4000 3500 3000
Fő
2500 2000 1500 1000 500 0 1869
1880
1890
1900
1910
1920
Év Teljes lakosság
Zsidóság
1930
1941
1949
8
Tarcal Tarcal népessége az 1869-es népszámlálás után fokozatos emelkedést mutatott. Maximumát 4063 fővel 1930-ban érte el. A zsidó lakosok száma ez idő alatt alig változott, 300 és 350 fő között mozgott. A legtöbben 1880-ban éltek a faluban, ami 354 főt, és 12,1%-t jelentett a teljes lakosságon belül. Tarcal lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/Év Teljes lakosság, fő Zsidóság, fő Zsidóság aránya, %
1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 2920 2937 3359 3794 3808 3839 4063 4004 280 354 338 306 339 306 321 299 9,6 12,1 10,1 8,1 8,9 8 7,9 7,5
1949 3929 61 1,6
Tarcal 4500 4000 3500
Fő
3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1869
1880
1890
1900
1910
1920
1930
Év Teljes lakosság
Zsidóság
1941
1949
9
Tokaj A város lakossága az 1869-es népszámlálást követően csökkent, majd ezt követően 1941-ig fokozatosan nőtt. Maximumát ez idő alatt 1949-ben érte el, ekkor a város lélekszáma 5903 fő volt. A zsidó közösség az 1880-as népszámláláskor volt a csúcson /1161 fő/ majd fokozatosan csökkent. Arányuk az 1880 évi közel 26%-ról 1941-re visszaesett 13,8%-ra. A háború után a zsidó közösségből 109 fő maradt. Tokaj lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/Év Teljes lakosság, fő Zsidóság, fő Zsidóság aránya, %
1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 5012 4479 4815 5110 5105 5073 5844 5903 1004 1161 1105 1156 1119 930 959 816 20,0 25,9 22,9 22,6 21,9 18,3 16,4 13,8
1949 5074 109 2,1
Tokaj 7000 6000 5000
Fő
4000 3000 2000 1000 0 1869
1880
1890
1900
1910
1920
Év Teljes lakosság
Zsidóság
1930
1941
1949
10
Bodrogkeresztúr Bodrogkeresztúr népessége az 1869-es népszámlálás után egy kismértékű visszaesést követően 1930-ig folyamatosan nőtt. A legtöbben 1930-ban éltek a településen, akkor lakosainak száma 2279 fő volt. A zsidó népesség az első népszámlálás után 1930-ig kis mértékben ugyan, de folyamatosan emelkedett, elérte 535 főt. A zsidóság aránya az összlakosságon belül 1890-ben érte el a vizsgált időszak legmagasabb szintjét, 25%-kot.
Bodrogkeresztúr lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/Év Teljes lakosság, fő Zsidóság, fő Zsidóság aránya, %
1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1535 1256 1386 1896 2092 2174 2279 2248 280 309 347 404 404 467 535 455 18,2 24,6 25,0 21,3 19,3 21,5 23,5 20,2
1949 1901 37 1,9
Bodrogkeresztúr 2500
2000
Fő
1500
1000
500
0 1869
1880
1890
1900
1910
1920
Év Teljes lakosság
Zsidóság
1930
1941
1949
11
Olaszliszka Olaszliszka népessége 1869 utáni csökkenést követően 1941-ig kis mértékben ugyan, de egyenletesen emelkedett. Maximumát 1941-ben érte el 2993 fővel. A zsidók száma 1869 után kis mértékben csökkent. 1890-től 1920-ig folyamatosan emelkedett. Abban az évben élt a legtöbb zsidó a faluban, 398 fő. Ez követően számuk jelentősen több mint 100 fővel csökkent, az 1949-es cenzus során már csak 38 zsidó személyt írtak össze. A zsidóság aránya az összlakosságon belül 1869-ben volt a legmagasabb /18,2%/. Ez évet követően folyamatosan csökkent.
Olaszliszka lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/Év Teljes lakosság, fő Zsidóság, fő Zsidóság aránya, %
1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 2368 1886 2280 2576 2682 2744 2924 2993 431 331 361 380 386 398 277 283 18,2 17,6 15,8 14,8 14,4 14,5 9,5 9,5
Olaszliszka 3500 3000 2500
Fő
2000 1500 1000 500 0 1869
1880
1890
1900
1910
1920
Év Teljes lakosság
Zsidóság
1930
1941
1949
1949 2829 38 1,3
12
Tolcsva Tolcsva lakosainak száma a vizsgált időszakban az 1869-es cenzuskor érte el csúcsát 3201 fővel, majd 1949-ig fokozatosan csökkent. A zsidók száma a településen az 1869-től 1890-ig tartó időszakban stagnált, ezt követően 1941-ig jelentősen csökkent. Az 1869 évi 916 fős közösség közel egyharmadára, 363 főre esett vissza. Ennek megfelelően arányuk is az 1869-es jelentős 28,6%-ról 1941-re 13,2%-re csökkent.
Tolcsva lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/Év Teljes lakosság, fő Zsidóság, fő Zsidóság aránya, %
1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 3201 2748 2813 3094 3033 2938 2896 2757 2613 916 860 929 725 732 631 481 363 47 28,6 31,3 33,0 23,4 24,1 21,5 16,6 13,2 1,8
Tolcsva 3500 3000 2500
Fő
2000 1500 1000 500 0 1869
1880
1890
1900
1910
1920
Év Teljes lakosság
Zsidóság
1930
1941
1949
13
Sárospatak A város lakossága - a többi vizsgált településsel szemben - az 1869-es népszámlálás után 1941-ig jelentős emelkedést mutat. A népességszám több mint a duplájára nőtt. A zsidó lakosság száma ez idő alatt - ha nem is ilyen jelentős mértékben - ugyancsak emelkedett, csúcspontját 1920-ban, 1183 fővel érte el. Arányuk 1869-ben volt a legmagasabb /12,3%/. Utána az arány - mivel a lakosok száma nagyobb ütemben emelkedett, mint a zsidók száma - fokozatosan csökkent és 1941-ben már csak 7,4% volt.
Sárospatak lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/Év Teljes lakosság, fő Zsidóság, fő Zsidóság aránya, %
1869
1880
1890
1900
1910
1920
1941
1949
6359 785
6737 757
7639 880
9267 10459 11372 12253 14143 984 1060 1183 1106 1040
13644 145
12,3
11,2
11,5
11,5
10,1
10,4
1930
9,0
7,4
Sárospatak 16000 14000 12000
Fő
10000 8000 6000 4000 2000 0 1869
1880
1890
1900
1910
1920
Év Teljes lakosság
Zsidóság
1930
1941
1949
1,1
14
Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely népessége - Sárospatakhoz hasonlóan - az első népszámlálás után 1920-ig fokozatosan emelkedett. Ekkor érte el a lakosság száma a maximumot 22936 fővel. /Több mint a duplájára emelkedett./ Ezután 1949-ig fokozatosan csökkent a város lélekszáma. A zsidó lakosság is jelentős növekedést mutat. Az 1869-es 3253 fő, 1920-ra megkétszereződött és a közösség létszáma elérte a 6507 főt. A zsidóság aránya az összlakosságon belül 1869-ben kiugróan magas, 32,7% volt. Ettől kezdve az arány folyamatosan csökkent és 1941-ben már csak 20,9%-ot tett ki. Sátoraljaújhely lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/Év Teljes lakosság, fő Zsidóság, fő Zsidóság aránya, %
1869
1941
1949
9946 12621 14581 18545 21676 22936 20577 20303 3253 4057 4089 4850 5816 6507 4763 4242
17115 358
32,7
1880
32,1
1890
28,0
1900
26,2
1910
1920
26,8
28,4
1930
23,1
20,9
Sátoraljaújhely 25000
20000
Fő
15000
10000
5000
0 1869
1880
1890
1900
1910
1920
1930
Év Teljes lakosság
Zsidóság
1941
1949
2,1
15
Összegező adatok A 11 település adatainak bemutatását követően a Csodarabbik útján fekvő helységek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Magyarország zsidó népességének számbeli alakulását tekintettük át. A zsidóság létszáma Magyarországon 1880-tól 1920-ig folyamatosan emelkedett és az 1880-as évhez képest ez idő alatt, több mint másfélszeresére nőtt. Számuk 1920ban volt a csúcson 473 274 fővel. 1880-ban a magyarországi zsidóság 11,2%-a élt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Csodarabbik útján fekvő helységek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Magyarország zsidó népességének alakulása, fő Megnevezés/év 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 Csodarabbik útja 10556 10598 11180 12 033 12282 9932 8787 909 BAZ megye 33417 34228 37181 38818 39139 34987 31871 1325 Magyarország 295990 343879 424221 471370 473274 444552 400978 133871 Borsod-Abaúj-Zemplén megye zsidó lakosainak száma 1880-1920 között a teljes népességnél alacsonyabb arányú – 12%-os - emelkedést mutat. A közösség 1920ban 39 139 fővel érte el a maximumát. A Csodarabbik útján vizsgált 11 település zsidó lakossága 1920-ig növekedést mutat. Létszámuk ekkor érte el a legmagasabb értéket 12 282 fővel. A 11 település zsidóságának részesedése a BAZ megyei zsidó lakosságon belül igen jelentős volt, a vizsgált időszakban meghaladta a 30%-ot.
16
A zsidóság száma 500000 450000 400000 350000
Fő
300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 1880
1890
1900
1 910
1920
1930
1941
Év Csodarabbik útja
BAZ megye
Magyarország
1949
