Csillagok között – filmajánló
Készítette: Forró Fanni, Gyetván Vivien, Jordán Eszter
Budapest, 2014 -2-
-3-
Tartalomjegyzék
A Nolan-galaxis…………...………......................5 Adam Rogers: Trükkök a tréidővel – A Csillagok között meghajlított asztrofizikája ….....………...10 A Földön is megállja a helyét, vagy csak a Csillagok között?…………………...…………..15
-4-
A Nolan-galaxis
Christopher Nolan angol rendező és forgatókönyvíró legújabb filmje, a Csillagok között (Interstellar) november 6-án került a magyar mozikba. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a filmet nem csak a tengerentúlon, de kicsiny hazánkban is tűkön ülve várták. Nolan korábbi filmjei szinte egytől egyig kasszasikerek lettek, ami nem is csoda, hiszen ő azon rendezők egyike, aki saját, egyedi ötletekből készít grandiózus filmeket. Sokszor lepi meg a nézőt egy-egy mélyenszántó
-5-
gondolattal, ami igazi kincs a felszínes és igénytelenül egyszerű hollywoodi filmek rengetegében. Nolan még 2000-ben lépett színre a Mementó című filmjével, ami a pozitív kritikákon kívül még Oscar- és Golden Globe-díj jelölést is kapott. Ezután az út csak felfelé vezetett, a 2005-ben bemutatott Batman: Kezdődik! (Batman Begins) című filmmel új szintre emelte a kedvenc gyerekkori képregényhősünket. Az első filmet egy második és egy harmadik követte és a geek-kultúra még talán évtizedek múlva is emlegetni fogja a filmeket, hiszen még ha nem is hibátlanok, Nolan valami rendkívülit alkotott. Az utolsó két Batman filmje közt került a mozikba az Eredet (Inception) című filmje, ami lesarkítva az „álom az álomban” témát járja körül, de olyan módon hogy az ember elfelejti, hogy csak egy moziban ül. Ezzel a filmmel Nolan magasra tette saját maga számára a lécet és bár a film számtalan pozitív kritikát zsebelt be, a kritikusok többsége úgy vélekedett, hogy ezt a szintet Nolan már nem lesz képes megugrani. De tévedtek.
-6-
A Csillagok között nem csak hogy túlszárnyalta előző művét, de sok-sok néző kereshette a film végén a földre esett állát. A film előkészületei már 2006-ban elkezdődtek, eredetileg Steven Spielberg rendezte volna a filmet, de az egyéb munkái miatt nem jutott rá ideje. Kip Thorne elméleti fizikus publikációi a feketelyukakról és a féreglyukakról, adták az alapot a filmhez, már csak egy tehetséges rendezőre volt szükség. Az egész csapat végül 2012-ben állt össze, Nolan és Thorne hosszas beszélgetésbe és tervezésbe kezdtek arról, hogyan is lehetne a vászonra vinni az elgondolást. A film nagyszerűségét nem csak az adja, hogy valós fizikai elméleteken, felfedezéseken nyugszik, hanem hogy mindezeket el is magyarázza, sok kritikus szerint túlságosan is szájbarágósan. Erre viszont szükség van, hiszen nem sok ember van tisztában a relativitáselmélet, -7-
eseményhorizont vagy éppen a gravitációs hullám fogalmával.
De nézzük miről is szól a film röviden. Szeretett Földünk a pusztulás szélén áll és az emberiség is vele együtt fog eltűnni, ha nem találnak egy új lakhelyet. Ez persze nem olyan egyszerű, de főhősünk Cooper (Matthew McConaughey) birtokát, családját és a zokogó lányát hátrahagyva űrutazásba kezd pár tudós és egy TARS nevű robot társaságban. Meg sem állnak a Szaturnusz közelében lévő féreglyukig, ami a lehetséges Föld-szerű új planétákra vezet. A csapatnak szembe kell néznie olyan veszélyekkel is, mint a gravitációs idődilatáció (az idő más-más helyről nézve nem ugyanúgy telik) vagy éppen a klasszikus emberi gonoszság.
-8-
A film több helyen is hézagos és sok kérdésünkre nem kapunk választ, például azt sem tudjuk, meg miért haldoklik a Föld. Aki már látta Nolan korábbi filmjeit, tudhatja, hogy a rendező sokkal inkább továbbgondolásra ösztönzi nézőit, konkrét válaszadás helyett. Az Eredettel ellentétben – aminek a bizonytalan záró jelenetei után, emberek százai követelték Nolan magyarázatát – a Csillagok között csavaroktól mentesen már-már happyenddel végződik. A film látványvilága magával ragadó és nem kevesebb, mint 169 percen keresztül élvezhetjük, a páratlan vizuális effektek miatt sokan az Oscar-díj jelölést is esélyesnek látják. A zene, amit nem más, mint Hans Zimmer komponált, nem elég hogy tökéletes aláfestést nyújt az egész filmben, de még jóval a mozi elhagyása után is a fülünkben cseng. A film kellemes, aktív kikapcsolódás lehet mindazok számára, akik kíváncsiak hogyan kutat új otthon után egy marék ember, s ahol a cselekmény bőven meg van fűszerezve egy kis tudománnyal és számos mély emberi érzelemmel.
-9-
Adam Rogers: Trükkök a téridővel – a Csillagok között meghajlított asztrofizikája Kip Thorne belenéz a fekete lyukba, amelynek létrehozásában ő is segített és arra gondol: „Hát persze. Ez megteszi.” Ez a bizonyos fekete lyuk egy egyedülálló pontosságú utánzat. (…) (…) Fekete lyukak közelében furcsa dolgok történnek. A gravitációjuk például annyira erős, hogy meghajlítják az univerzum szerkezetét. Eistein a következőképpen magyarázta ezt a jelenséget: minél masszívabb valami, annál nagyobb gravitációt képez. A csillagok és a fekete lyukak ezt annyira erősen teszik, hogy meghajlítják a fényt, és a teret és az időt is befolyásolják. És ez csak egyre furcsább lesz: ha te közelebb vagy egy fekete lyukhoz, mint én, akkor a tér és idő észlelésünk eltérne. Tehát az idő nekem gyorsabban telne. De mit lát benne Thorne? Ő egy asztrofizikus, az ő számításai irányították ennek a megbabonázó vizuális effektnek a megalkotását, amely történetesen a legpontosabb szimulációja annak, ahogyan egy fekete lyuk kinézhet. Ez 30 ember és több ezer számítógép egy éves munkája. Emellett még hollywoodi sztárok egy kisebb galaxisa is részt vett a filmkészítésben, Christopher - 10 -
Nolan rendezésében. Thorne a filmben igazságot lát, Nolan, a tökéletes filmkészítő, pedig gyönyört. A fekete lyukak, még a kitaláltak is, elferdítik a felfogást. (…) A film története egy disztópikus jövőképet mutat be, ahol a termés egyre rosszabb és az emberiség a kihalás szélén áll. Egy ex-űrhajóst (Mathhew McConaughey) felkérnek egy utolsó repülésre, amely egy kétségbeesett próbálkozás más csillagrendszerek elérésére, ahol az emberek élhetnének. És ebben rejlik a probléma. Ugyanis a többi csillag tényleg nagyon messze van. Még a legközelebbi elérése is évtizedekbe telne még fénysebességgel is, amiről viszont fogalmunk sincs, hogyan valósíthatnánk meg. Erre a problémára Thorne egy féreglyukat javasolt, ami egy feltételezett hasadás az univerzumban, amely két távoli pontot köt össze a négy, általunk térként és időként tapasztalt dimenziókon túl. A féreglyuk a Csillagok között-nek is természetes választásnak bizonyult. Ahogy Thorne és Nolan a féreglyukak fizikai tulajdonságairól beszélgettek, a filmkészítő számára elengedhetetlen kérdésbe botlottak: Mégis hogyan lehetne egy ilyet a vásznon is bemutatni? De ez nem az egyetlen fejfájással járó fizikai probléma, amellyel a film különleges effektekkel foglalkozó csapatának meg kellett küzdenie. Nolan sztorija idődilatáción alapult: az idő máshogy telik a különböző szereplőknek. Hogy ez tudományosan is - 11 -
elfogadható legyen, Thorne azt javasolta, hogy ehhez szükség lesz egy masszív fekete lyukra – a filmben ezt Gargantuának hívják – amely majdnem fénysebességgel pörög. Filmrendezőként Nolannak fogalma sem volt róla, hogy az ilyesmit hogyan lehetne úgy elkészíteni, hogy az valódinak tűnjön. De volt egy ötlete kihez forduljon. (…) Franklin1 tudta, hogy számítógépei bármit megtesznek neki. (…) Ezért megkérte Thorne-t, hogy készítsen egyenleteket, amellyel az effekteket készítő szoftvereket irányíthatják úgy, ahogyan a fizika irányítja a valós világot. A féreglyukakkal kezdték. Ha a féreglyuk körül a fény nem szokásos módon viselkedik – tehát nem egyenes vonalon terjed – akkor hogyan? Hogy lehetne ezt matematikailag leírni?
Paul Franklin, a vizuális effektekkel foglalkozó csapat vezetője (a ford.) 1
- 12 -
Chirstopher Nolan és Kip Thorne a filmről beszélgetnek
Thorne a válaszát egy komolyan kidolgozott jegyzet formájában küldte el. Hosszú oldalakból, rengeteg forrásból és egyenletből állt, amely inkább hasonlított egy tudományos újságcikkre, mint bármi másra. Franklin csapata ezen egyenletek alapján írta meg a saját renderelő szoftverüket, amellyel modelleztek egy féreglyukat. Az eredmény elképesztő volt. Mintha egy kristálygömb visszatükrözte volna az egész univerzumot, egy gömbölyű lyuk a téridőben. „A sci-fi mindig kiszínezi dolgokat, soha nem elégedett az átlagos univerzummal,”- mondja. „Amit a szoftver elkészített az egyenesen lenyűgöző volt.” A féreglyukkal elért sikerek felbátorították a vizuális effekteken dolgozó csapatot arra, hogy megpróbálják ezt a megközelítést a fekete lyukra is. De, ahogyan a név is sugallja, a fekete lyukak a fény temetői. (…)
- 13 -
„Chris tényleg azt szerette volna, ha eladjuk az ötletet, hogy a fekete lyuk gömbölyű,”- mondja Franklin. „Én azt mondtam,» úgy fog kinézni, mint egy korong. « Az egyetlen dolog, amit látsz az, ahogyan meghajlítja a csillagok fényét.” (…) Senki nem tudta hogyan néz ki egy fekete lyuk, amíg meg nem építettek egyet. A fény, ahogyan ideiglenesen a fekete lyuk csapdájába esett, egy elképesztően összetett ujjlenyomat mintát hozott létre, a fekete lyuk árnyékához közel. (…) Végül Nolan elegáns képeket kapott, amelyek fellendítik a történetet. Thorne egy filmet kapott, amely a nézőknek igazi, pontos tudományt tanít.
- 14 -
A Földön is megállja a helyét, vagy csak a Csillagok között? A Csillagok között egy tudományos-fantasztikus film, amely olyan komoly fizikai témákkal foglalkozik, mint például a fekete lyukak, féreglyukak, élet a Földön kívül. Bizonyára mindenkiben felmerül a kérdés, hogy hihetünk-e filmnek, vagy amit a mozivásznon látunk az pusztán a rendező fantáziájának szüleménye.
„Egyetlen hollywoodi filmben sem ábrázolták még a fekete lyukakat, vagy a féreglyukakat, ahogy tényleg megjelenhetnek.” Kip Thorne, amerikai elméleti fizikus maga nyilatkozta, hogy legalább két publikációt tud majd írni a szimuláció eredményeiről. Úgy akarták Kip Thorne egyenletet old meg ábrázolni a fekete lyukat, hogy az tényleg a valóságot adja vissza, és a mai tudásunk alapján ezt csakugyan megcsinálták. (Bodnár) De mi is az a fekete lyuk? A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahol a gravitációs erő annyira nagy, hogy semmi sem tud belőle távozni, még a fény sem. Fekete lyuk alatt a világűr egy részét kell értelmeznünk, ami mindent elnyel, viszont semmi nem tér vissza abból; „egy kozmikus egyirányú út, ahol minden bejuthat, de semmi sem jön ki”. (Dzindzisz) Mivel a fény sem távozik - 15 -
belőle, így maga a lyuk sem látható. A fekete lyuk („black hole”) kifejezést először egy Fekete lyuk New York-i konferencián használta John Archibald Wheeler 1967-ben. Ezeket két asztrofizikailag fontos adat jellemzi: a tömege és a forgása. Két fő típusuk van: a kis fekete lyukak, tömegük kisebb, mint 8-10 naptömeg; és a szuper nagy tömegű fekete lyukak, amelyek a galaxisok közepében vannak, és a tömegük meghaladja a százezer, sőt millió naptömeget. Fekete lyuk akkor keletkezik, ha egy test a saját gravitációja hatására egyre kisebbé zsugorodik össze, s amint egy adott tömeggel rendelkező test kritikusan kis méretet ér el, fekete lyukká változik. Kisméretű fekete lyukak akkor is kialakulhatnak, ha csillagok összeomlanak. Valószínű, hogy a galaxisunk magjában is van egy óriási méretű, úgynevezett szupertömegű fekete lyuk, ám ennek kialakulása máig vitatott. Egyes elképzelések szerint Cooper az Ősrobbanás után keletkezhetett, és százmillió csillag anyaga tömörödött - 16 -
benne össze. Ennek a fekete lyuknak a sugara kb. 1500 km lehet. Most már tudjuk mi is pontosan a fekete lyuk, csupán a filmet kell szemügyre vennünk. Martin Barstow professzor, a londoni Királyi Csillagászati Társaság tagja rámutat néhány tudományos tényre, amelyet a film a valóságnak megfelelően mutat be; de elmondja azt is, hol ferdítettek a rendezők. Néhány jelenetben Cooperék keringenek egy fekete lyuk körül, hogy lakható helyet találjanak az űrben. A professzor szerint ez valóban így is van, keringeni lehet körülötte mindaddig, amíg nem kerülünk hozzá túl közel. Viszont a közelében megsemmisít, tehát élet a fekete lyuk belsejében nincs, mi több kikerülni sem lehet belőle, hiszen a gravitáció rettentő erős benne. Kifelé kommunikálni is lehetetlen az emberek számára, még gépek segítségével sem. Emiatt Cooper és lánya beszélgetése, amikor az űrhajós már a fekete lyukban van, a valóságnak teljesen ellent mond. Barstow szerint találhatunk bolygót a fekete lyukak körül, de az emberek számára lakhatatlan, emiatt teljesen fölöslegesen keresgéltek körülötte lakható helyet filmbeli tudósaink. A fekete lyukak körül valóban sokkal lassabban telik az idő, amelyet a film is kiválóan érzékeltetett. Hiszen míg az űrben egy, addig a Földön huszonhét év telt el, s ezzel a nem kevés mennyiségű időeltolódással a rendező egy érzelmi szálat is csempészett a filmbe. (O’Callaghan) Csabai István, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének tanára úgy véli, hogy "az elméleti - 17 -
fizika szintjén korrektnek tekinthető a film, viszont meglehetősen távol van a valóságtól. Összehasonlításképp, a Gravitáció című film, ha nem is minden apró részletében, de olyan történetet írt le, ami akár most is megtörténhetne.” Összességében a film tényleg hűen mutat be bizonyos tudományos tényeket, de azért nem szabad mindent készpénznek vennünk. (Bodnár)
- 18 -
Források: 1
Adam Rogers: Wrinkles in Spacetime- The Warped Astrophysics of Interstellar http://www.wired.com/2014/10/astrophysics-interstellarblack-hole/ Jonathan O’Callaghan: Five things Interstellar got wrong....and the points it got right http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article2828836/Five-things-Interstellar-got-wrong-points-gotright-Space-experts-reveal-scientifically-accurate-filmactually-is.html 2
3
Dzindzisz Magdalena: Hawking: Nincsenek is fekete lyukak http://www.businessinsider.com/interstellar-black-holephysics-discovery-2014-11 Bodnár Zsolt: Fekete lyuk, féreglyuk – Mi az igaz a Csillagok között világából? http://hvg.hu/kultura/20141119_Interstellar_tudomany/ 4
Szepesi András: Mi van a fekete lyuk belsejében? http://www.origo.hu/tudomany/20140916-tancolorontgen-sugarak-gyurujeben-uj-tipusu-fekete-lyukakatfedeztek-fel.html 5
- 19 -
Illusztrációk jegyzéke: 1
Jessica Orwig: 'Interstellar' Animators Made A Physics Breakthrough While Creating A Black Hole For The Movie http://www.businessinsider.com/interstellar-black-holephysics-discovery-2014-11#ixzz3LcLAmaE8 Bodnár Zsolt: Fekete lyuk, féreglyuk – Mi az igaz a Csillagok között világából? http://hvg.hu/kultura/20141119_Interstellar_tudomany/ 2
3
Tonie Teh: Movie Review: Interstellar (2014) Matthew McConaughey http://www.colourlessopinions.com/2014/11/interstellarreview.html Declan Fahy: Hollywood’s newest hero stereotype: The scientist http://www.washingtonpost.com/posteverything/wp/2014 /11/13/hollywoods-newest-hero-stereotype-the-scientist/ 4
5
Jamie Lovett: Interstellar Movie: Kip Thorne Featurette Released http://comicbook.com/2014/10/01/interstellar-movie-kipthorne-featurette-released/
- 20 -
