CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA. Egyeztetési anyag 2

CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Egyeztetési anyag 2.

Megrendelő: Csévharaszt Község Önkormányzata 2212 Csévharaszt, Kossuth L. u. 43/B Mocsáry Balázs Polgármester Tel.: (29) 493-001 Tervező: Völgyzugoly Műhely Kft 2083 Solymár, Bimbó utca 20. Tel: 439-04-90, /-91, 06-20-913-8575, 06-70-938-32-23

Településrendezés:

Ferik Tünde - okl. építészmérnök vezető településrendező tervező TT/1É 13-1259 Szilágyi Hajnalka – városépítési-városgazdálkodási szakmérnök Bérczi Szabolcs – okl. településmérnök, okl. környezetgazdálkodási agrármérnök

Tájrendezés, környezetvédelem:

Szilágyi Hajnalka - okl. tájépítészmérnök TK 01-5257

Közlekedés:

Tóth Attila – közlekedéstervező (K1d-1 01-10559) (TP-Terv Mérnöki Iroda Kft.)

Vízi Közművek:

Bíró Attila - okl. építőmérnök (MK 01-2456) (InfraPlan Kft.) Hanczár Emőke – okl. építőmérnök (MK: 01-2418) (KÉSZ Kft.)

Energiaközművek, távközlés: Munkatárs:

Lugos-Hidvégi Nóra, okl. tájépítészmérnök Ronyecz Zsófia, tájrendező és kertépítő mérnök

2014. július Tervszám: VZM 1175/11 Fájl: csevharaszt_szabE_140717

CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

EGYEZTETÉSI ANYAGA

2

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK TERVEZŐI NYILATKOZAT ------------------------------------------------------------------------------------------ 7 BEVEZETŐ ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 8 HATÁROZAT TERVEZET ------------------------------------------------------------------------------------------ 11 1. MELLÉKLET ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 11 I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA --------------------------------------------------------------------- 12 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET ------------------------------------------------------------------- 12 2. IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS ---------------------------------------------- 13 3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS ------------------------------------------------------------------------------------- 14 3.1. AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI -------------------------------------------------------- 15 3.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK --------------------------------------------------------------------------------- 16 3.2.1. Lakóterület -------------------------------------------------------------------------------------------------------3.2.2. Vegyes terület ---------------------------------------------------------------------------------------------------3.2.3. Gazdasági terület ------------------------------------------------------------------------------------------------3.2.4. Különleges területek ---------------------------------------------------------------------------------------------

16 16 16 17

3.3.1. Zöldterület – közkert, közpark (Zkk, Zkp) -------------------------------------------------------------------3.3.2. Erdőterületek (E) ------------------------------------------------------------------------------------------------3.3.3. Mezőgazdasági területek (Má) ---------------------------------------------------------------------------------3.3.4. Vízgazdálkodási terület (V) ------------------------------------------------------------------------------------3.3.5. Természetközeli terület (Tk) ----------------------------------------------------------------------------------3.3.6. Különleges beépítésre nem szánt terület ---------------------------------------------------------------------

18 18 19 19 19 19

3.3. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK----------------------------------------------------------------------------- 18

4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ----------------------------------------------------------------------------------- 21 5. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ------------------------------------------------------------------- 22 5.1. TÁJRENDEZÉS ----------------------------------------------------------------------------------------------- 22 5.2. TERMÉSZETVÉDELEM - ORSZÁGOS VÉDELEM ------------------------------------------------------------ 22 5.3. HELYI VÉDELEM --------------------------------------------------------------------------------------------- 22 6. ÖRÖKSÉGVÉDELEM -------------------------------------------------------------------------------------------- 22 6.1. ORSZÁGOS VÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------- 23 6.2. HELYI VÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------------ 23 6.3 RÉGÉSZETI TERÜLETEK ------------------------------------------------------------------------------------------ 23 7. KÖZLEKEDÉS---------------------------------------------------------------------------------------------------- 24 7.1. KÖZÚTHÁLÓZAT ------------------------------------------------------------------------------------------------ 24 7.1.1. Térségi kapcsolatok ---------------------------------------------------------------------------------------------- 24 7.1.2. Települési úthálózat --------------------------------------------------------------------------------------------- 24

7.2. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS -------------------------------------------------------------------------------------- 25 7.3. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS --------------------------------------------------------------------------------------- 25 7.4. VASÚTI KÖZLEKEDÉS ------------------------------------------------------------------------------------------- 25 7.5. TÖMEGKÖZLEKEDÉS -------------------------------------------------------------------------------------------- 25

8. KÖZMŰELLÁTÁS------------------------------------------------------------------------------------------------ 26 8.1. VÍZELLÁTÁS ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 26 8.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ------------------------------------------------------------------------------------------ 26 8.3. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS --------------------------------------------------------------- 26 8.4. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS ------------------------------------------------------------------------------------ 26 8.5. FÖLDGÁZELLÁTÁS ---------------------------------------------------------------------------------------------- 27 8.6. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG ------------------------------------------------------- 27 8.7. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS -------------------------------------------------------------------------------------- 27 9. KÖRNYEZETVÉDELEM ----------------------------------------------------------------------------------------- 28 9.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM -------------------------------------------------------------- 28 9.2. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME ---------------------------------------------------------------------------- 28 9.3. HULLADÉKKEZELÉS --------------------------------------------------------------------------------------------- 29 Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


EGYEZTETÉSI ANYAGA

3

TARTALOMJEGYZÉK

9.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM ---------------------------------------------------------------------------------------- 29 10. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK -------------------------------------------------- 30 10.1. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE --------------------------------------------------------------------- 30 10.2. KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA ------------------------------------------------------------- 30 10.3. EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK --------------------------------------------------------------------- 30 II. VÁLTOZÁSOK --------------------------------------------------------------------------------------------------- 31 A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK ------- HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. III. TERÜLETI MÉRLEG -------------------------------------------------------------------------------------------- 40 IV. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA ----------------------------------------- 42 V. A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE -------------------------------------------------- 43 CSÉVHARASZT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK …/2014 (…) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL --------------------------------------- 44 ELSŐ RÉSZ ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 44 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ----------------------------------------------------------------------------------------- 44 I. FEJEZET ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 44 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ----------------------------------------------------------------------------------------- 44 1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA --------------------------------------------------------------------------------------------2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK ---------------------------------------------------------------------------------------3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA ---------------------------------------------------------------4. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS -------------------------------------------------------------------------------------

44 44 45 45

II. FEJEZET ----------------------------------------------------------------- HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ------------- HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. III. FEJEZET -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 46 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK------------- 46 5. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM -----------------------------------------------------------------------------------6. RÉGÉSZETI TERÜLETEK ----------------------------------------------------------------------------------------------7. HELYI ÉRTÉKVÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------------8. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA ---------------------------------------------------------------------------------------------

46 46 46 46

IV. FEJEZET -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 47 A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK -------------------------- 47 9. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ---------------------------------------------------------------------------------------- 47

V. FEJEZET --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 47 KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ------------------------------------------------------------------------------ 47 10. KÖRNYEZETVÉDELEM -----------------------------------------------------------------------------------------------11. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME -------------------------------------------------------------------12. A LEVEGŐ VÉDELME -------------------------------------------------------------------------------------------------13. A TERMŐFÖLD VÉDELME --------------------------------------------------------------------------------------------14. HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS ------------------------------------------------------------------15. A ZAJ ELLENI VÉDELEM ----------------------------------------------------------------------------------------------

47 48 48 48 48 48

VI. FEJEZET -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 49 VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, KATASZTRÓFAVÉDELEM ------------- 49 16. KATASZTRÓFAVÉDELEM --------------------------------------------------------------------------------------------- 49 17. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK ----------------------------------------------------------------------------- 49

VII. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 49 A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 49 18. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG -------------------------------------------------------------------------------------- 49 19. Elővásárlási jog ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 49 19. TELEKALAKÍTÁS ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 49

VIII. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 50 Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


EGYEZTETÉSI ANYAGA

4

TARTALOMJEGYZÉK

KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS--------------------------------------------------------------------------------- 50 20. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK --------------------------------------------------------------------------------------------21. VÍZELLÁTÁS ----------------------------------------------------------------------------------------------------------22. SZENNYVÍZELVEZETÉS, szennyvízelhelyezés --------------------------------------------------------------------23. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS -------------------------------------------------------------24. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS ---------------------------------------------------------------------------------------25. FÖLDGÁZELLÁTÁS ---------------------------------------------------------------------------------------------------26. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS --------------------------------------------------------------------------27. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS -------------------------------------------------------------------

50 50 50 51 52 52 52 53

IX. FEJEZET -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 53 ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI -------------------------------------------------------------------------------- 53 28. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI -----------------------------------------------------------------------------------29. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK ------------------------------------------------------------------------------30. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS --------------------------------------------------------------------31. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY --------------------------------------------------------------------------------------

53 53 54 55

MÁSODIK RÉSZ ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 55 RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK ------------------------------------------------------------------------------- 55 X. FEJEZET --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 55 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK -------------------------------------------------------------------------------- 55 32. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET --------------------------------------------------------------------------------------33. Falusias LAKÓTERÜLET (Lf) ----------------------------------------------------------------------------------------34. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET (Vt)-------------------------------------------------------------------------------35. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET (Gksz) ----------------------------------------------------------------36. IPARI TERÜLET (Gip) ------------------------------------------------------------------------------------------------37. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ------------------------------------------------------------------------------------------38. KÜLÖNLEGES TERÜLET – MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET (K-Mü) -----------------------------------------39. KÜLÖNLEGES TERÜLET – LovastURISZTIKAI TERÜLET (K-Ltur)------------------------------------------------40. KÜLÖNLEGES TERÜLET – Filmgyár (K-Film) ---------------------------------------------------------------------41. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORTTERÜLET (K-Sp) -----------------------------------------------------------------

55 55 57 57 58 59 59 60 60 61

XI. FEJEZET -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 61 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ------------------------------------------------------------------------- 61 42. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ------------------------------------------------------------------------------ 61 43. ZÖLDTERÜLET (Zkp, Zkk) ------------------------------------------------------------------------------------------- 62 44. ERDŐTERÜLET – VÉDELMI ERDŐ (Ev) ------------------------------------------------------------------------------ 62 45. ERDŐTERÜLET – GAZDASÁGI ERDŐ (Eg) --------------------------------------------------------------------------- 62 46. ERDŐTERÜLET – KÖZJÓLÉTI ERDŐ --------------------------------------------------------------------------------- 63 47. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET (Má) -------------------------------------------------------------------- 63 48. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET (V, Vb) ------------------------------------------------------------------------------ 64 49. TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET (Tk) ---------------------------------------------------------------------------------- 64 50. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET ----------------------------------------------------------------- 64 51. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TEMETŐ (Kb-T) -------------------------------------------- 65 52. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – Kegyeleti park (Kb-Kgy) --------------------------------- 65 53. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – Honvédelmi TERÜLET (Kb-Hon) ------------------------ 65 54. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – Sport-rekreációs TERÜLET (Kb-Spr) -------------------- 65 55. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – LAKÓ-GAZDÁLKODÓ TERÜLET ÖVEZETE (Kb-Lg) ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 66 56. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI (Köu) -------------------------------------------------------- 66

HARMADIK RÉSZ --------------------------------------------------------------------------------------------------- 68 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ------------------------------------------------------------------------------------------- 68 MELLÉKLETEK ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 69 1. MELLÉKLET A .../2014. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Szabályozási terv ---------------------------------- 69 2. MELLÉKLET A .../2014. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Sajátos jogintézmények-------------------------- 70

FÜGGELÉKEK ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 71 1. függelék Művi értékvédelem ----------------------------------------------------------------------------------------2. függelék Régészeti területek ---------------------------------------------------------------------------------------3. függelék Természetvédelem ----------------------------------------------------------------------------------------4. függelék Mintakeresztszelvények -----------------------------------------------------------------------------------

Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu

71 71 72 73


EGYEZTETÉSI ANYAGA

5

TARTALOMJEGYZÉK

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK --------------------------------------------------------------------------------- 74 VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ ------------------------------------------------------------------------------------ 75 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT------------------------------------------------------------------------ 78 1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ----------------------------------------------------- 78 1.2. A TELEPÜLÉS SZERKEZETE ----------------------------------------------------------------------------------- 79 1.3. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER --------------------------------------------------------------------------- 81 1.3.1. 1.3.2.

Beépítésre szánt területek --------------------------------------------------------------------------------- 81 Beépítésre nem szánt területek--------------------------------------------------------------------------- 83

1.4.1. 1.4.2. 1.4.3.

Országos védelem ------------------------------------------------------------------------------------------- 84 Helyi védelem ------------------------------------------------------------------------------------------------ 84 Régészeti területek ----------------------------------------------------------------------------------------- 84

1.5.1. 1.5.2. 1.5.3.

Közlekedési területek -------------------------------------------------------------------------------------- 85 Közmű területek --------------------------------------------------------------------------------------------- 85 Egyéb korlátozások ------------------------------------------------------------------------------------------ 85

1.4.

ÖRÖKSÉGVÉDELEM------------------------------------------------------------------------------------------- 83

1.5.

VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELEMEK------------------------------------------------------------------------------ 85

2. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK------------------------------------------------------------------- 86 2.1. TERVI ELŐZMÉNYEK ----------------------------------------------------------------------------------------- 86 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3.

2.2.

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTRT) ----------------------------- 86 Pest megye területrendezési terve ----------------------------------------------------------------------- 90 A településre vonatkozó hatályos rendezési terv értékelése ----------------------------------------- 96

A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK ---------------------------------- 98

3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT -------------------------------------------------------------------------------- 107 3.1. TÁJSZERKEZET -------------------------------------------------------------------------------------------- 107 3.2. TÁJHASZNÁLAT-------------------------------------------------------------------------------------------- 108 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5.

Erdőterületek ----------------------------------------------------------------------------------------------- 108 Mezőgazdasági területek ---------------------------------------------------------------------------------- 109 Vízgazdálkodási terület------------------------------------------------------------------------------------ 109 Természetközeli terület ----------------------------------------------------------------------------------- 110 Különleges beépítésre nem szánt területek ------------------------------------------------------------ 110

3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.4.5.

Nemzetközi védelem--------------------------------------------------------------------------------------- 112 Országos védelem ------------------------------------------------------------------------------------------ 112 Országos ökológiai hálózat -------------------------------------------------------------------------------- 112 Tájképvédelmi terület ------------------------------------------------------------------------------------- 113 Helyi védelem ----------------------------------------------------------------------------------------------- 113

3.3. 3.4.

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE ---------------------------------------------------------------------- 111 TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------- 112

3.5.

BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA --------------------------------------------------------------------- 114

4. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT ------------------------------------------------------------------ 114 4.1. A TELEPÜLÉS TÁGABB TÉRSÉGE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK VIZSGÁLATA ----------------------------------- 114 4.2. A TELEPÜLÉS BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ÉS LÉTESÍTMÉNYEINEK VIZSGÁLATA --------------------------- 115 4.3. CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA ------------------------------------------------------------------------------- 115 4.4. A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA ------------------------------------------------------------------------ 116 4.5. UTAK ÁLLAPOTA------------------------------------------------------------------------------------------- 117 4.6. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ----------------------------------------------------------------------------------- 117 4.7. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS -------------------------------------------------------------------- 117 4.8. PARKOLÁS ------------------------------------------------------------------------------------------------ 117 4.9. ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK ------------------------------------------------------------- 118 4.10. HELYI KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK ------------------------------------------------------------- 118 5.

KÖZMŰVESÍTÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT ----------------------------------------------------------- 120 KÖZMŰVENKÉNTI KÖZMŰFEJLESZTÉSI FELADATOK -------------------------------------------------------------- 121

5.1. 5.2.

VÍZELLÁTÁS -------------------------------------------------------------------------------------------- 121 VÍZELVEZETÉS------------------------------------------------------------------------------------------ 122

5.3.

ENERGIAELLÁTÁS -------------------------------------------------------------------------------------- 123

5.2.1. 5.2.2.

Szennyvízelvezetés ----------------------------------------------------------------------------------------- 122 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ----------------------------------------------------------- 122

5.3.1. 5.3.2.

Villamosenergia ellátás ------------------------------------------------------------------------------------ 123 Földgázellátás----------------------------------------------------------------------------------------------- 124



EGYEZTETÉSI ANYAGA

6

TARTALOMJEGYZÉK

5.3.3.

Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség ----------------------------------------------------- 125

5.4.1. 5.4.2.

Vezetékes hírközlési létesítmények --------------------------------------------------------------------- 126 Vezeték nélküli hírközlési létesítmények --------------------------------------------------------------- 126

5.4.

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS --------------------------------------------------------------------------- 126

6. KÖRNYEZETI HATÁSOK ----------------------------------------------------------------------------------- 127 6.1. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM ---------------------------------------------------------- 127 6.2. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME ------------------------------------------------------------------------ 128 6.3. HULLADÉKKEZELÉS ---------------------------------------------------------------------------------------- 129 6.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM ----------------------------------------------------------------------------------- 129 MELLÉKLETEK ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 131



7

BEVEZETŐ

EGYEZTETÉSI ANYAGA

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Alulírottak Ferik Tünde, vezető településrendező tervező, Szilágyi Hajnalka okl. tájépítészmérnök, városépítési-városgazdálkodási szakmérnök kijelentjük, hogy Csévharaszt településrendezési eszközök felülvizsgálata során a többször módosított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVII. törvényt, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló a többször módosított 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK)1, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet, és ezek általános érvényű követelményeihez kapcsolódó eseti hatósági előírásokat megállapító rendeleteket, szabályzatokat, országos szabványokat (ágazati és szakmai) betartottuk, azoktól való eltérés nem vált szükségessé.

Budapest, 2014. július

Ferik Tünde

Szilágyi Hajnalka

Vezető településtervező

okl. tájépítészmérnök

TT/1É 13-1259

TK01-5257 városépítési-városgazdálkodási szakmérnök

1

az OTÉK 2013. január 1-én hatályos előírásainak megfelelően Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


8

BEVEZETŐ

EGYEZTETÉSI ANYAGA

BEVEZETŐ Csévharaszt község Településrendezési terve 2000-ben került jóváhagyásra, melyet 2002-ben, illetve 2003-ban módosítottak. 2011. márciusában Csévharaszt képviselőtestülete a településrendezési terv felülvizsgálata mellett döntött, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft-t bízta meg. A tervezési munka 2011. áprilisában kezdődött. A Vizsgálat, helyzetelemzés munkarész 2011. májusában került kidokumentálásra. Ugyanezen év őszén elkészült a – településrendezési terv felülvizsgálatát megalapozó – településfejlesztési koncepció vitaanyaga, melyet a képviselő-testület 73/2011. (XI.23.) sz. határozatával fogadott el 2011. novemberében. 2013. január 1-jén az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet védelméről szóló törvényt (Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet (OTÉK), továbbá hatályba lépett a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet. A megváltozott jogszabályi környezet, valamint a településfejlesztési dokumentumokban meghatározott célok következtében a hatályos településrendezési eszközökben foglaltak megújítása vált szükségesség - tartalmilag és szakmailag egyaránt. Fenti előzményeket követően a község önkormányzatának képviselő-testülete 2013 márciusában, a 13/2013. (III.21.) sz. határozatában a község településrendezési eszközeinek a 2013. január 1-én érvényes jogszabályoknak megfelelő elkészíttetéséről, így a tervezési folyamat újraindításáról döntött. A képviselő-testület ezen az ülésen döntött - a településrendezési eszközök felülvizsgálatához kapcsolódóan – a partnerségi egyeztetés szabályairól is. A Településszerkezeti terv - mely szöveges és rajzi munkarészekből áll, s a helyi építési szabályzat alapjául szolgál – meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A képviselő-testület által előzetesen megvitatott településszerkezeti terv alapján készül a helyi építési szabályzat. A Helyi Építési Szabályzatban az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket kell megállapítani. A településszerkezeti, valamint a helyi építési szabályzat készítés során figyelembe kellett venni a jelenleg hatályos településrendezési eszközöket, mint szerzett jogokat. A településszerkezeti tervhez és a helyi építési szabályzathoz közös alátámasztó munkarészek készülnek. A településrendezési eszközöket jóváhagyni csak az államigazgatási egyeztetési eljárás befejeztével lehet.



9

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

EGYEZTETÉSI ANYAGA

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


10

EGYEZTETÉSI ANYAGA




11


EGYEZTETÉSI ANYAGA

HATÁROZAT TERVEZET

Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének ……/2014. (…) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 9/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján Csévharaszt község Településszerkezeti Tervét az előterjesztés 1. és 2. melléklete szerint állapítja meg. A Településszerkezeti Terv a) 1. melléklete a településszerkezeti terv szöveges leírását, b) 2. melléklete az M=1:12.000 méretarányú településszerkezeti tervet tartalmazza. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a településszerkezeti terv elfogadásáról a lakosságot tájékoztassa, az elfogadott tervet küldje meg az állami főépítésznek és az eljárásban résztvevő államigazgatási szerveknek. Határidő: 2014. Felelős: Mocsáry Balázs polgármester

Csévharaszt, 2014…………………….

Mocsáry Balázs polgármester

1. MELLÉKLET – TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


12


EGYEZTETÉSI ANYAGA

I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET Csévharaszt településszerkezeti tervének alapját a hatályos településszerkezeti terv jelenti, s a változások a 78/1999. (XII.14.) sz. határozattal elfogadott, többször módosított település-szerkezeti tervhez képest jelennek meg jelen településszerkezeti tervben tervezett elemként. Csévharaszt Pest megyében, a Duna-menti síkságon elhelyezkedő település. Síkvidéki településként szerkezetét leginkább a vonalas szerkezeti elemek és a területhasználatok határozzák meg. Az országos mellékutak, mint mesterséges vonalas elemek, markánsan jelennek meg a tájhasználatban. A Vasad – Csévharaszt – Nyáregyháza út egyfajta határt jelent, hiszen ettől délre jellemzően erdőterületek, míg északra szántó- és gyepterületek helyezkednek el. A település tájszerkezetét jelentős mértékben meghatározza nagyfokú erdősültsége, mely meghaladja a 70%-ot. Az erdőterületek elsősorban a Vasadi (illetve Nyáregyházi) úttól délre elterülő területeket foglalják el, emellett egy kisebb erdőfolt található a település északnyugati határánál. Csévharaszt a Monori bekötőút tengelyére települt falu, mely később nyugati irányba bővült. A település többségében fésűs beépítésű falusias lakóterület, ám megjelenése nem egységes. A település intézményei a településközpontban egy tömbben helyezkednek el. A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: -

4605 j. Monor - Dánszentmiklós összekötő út; 46102 j. Monor – Csévharaszt bekötő út; Testvériség III. nagynyomású földgáz szállítóvezeték; települést délkelet-északnyugat irányban átszelő vízelvezető csatornák; külterületi földutak jellegzetes, derékszögű hálózata.

Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: -

erdőterületek dominanciája; szántó- és gyepterületek a település északi részén (a csatornák mentén); vizenyős gyepterületek a település délkeleti részén; nagyméretű egykori honvédségi területek; belterület lakóterületi túlsúlya; gazdasági területek koncentrációja a belterülettől keletre; rendezvényterület a település déli részén; gazdálkodó területek az egykori zártkertek helyén.

Tervezett vonalas szerkezeti elemek: -

4601 j. országos mellékút tervezett szakasza; Csévharaszt – Kakucs településközi út; Monort délről elkerülő nagysebességű vasútvonal.

Tervezett szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: -

új közpark a településközponttól mintegy 100 méterre, a falu nyugati határánál; gazdasági terület bővítése, új gazdasági területek kijelölése a Monori út mentén; új különleges terület (filmgyár) a település északi részén, a 46102 j. bekötőút keleti oldalán; új különleges lovasturisztikai terület a belterülettől délre; nagy kiterjedésű különleges beépítésre nem szánt sport-rekreációs területek külterületen; tervezett erdőterületek a belterülethez kapcsolódóan (lakóterületek átsorolásával); új gyepterületek a csatornák partján.

Csévharaszt – a budapesti agglomeráció szomszédsága és a beköltözők számának remélt nagysága következtében – jelentős lakóterületi fejlesztések mellett döntött. A terv északi, keleti és déli irányba egyaránt megerősíti a lakóterületi fejlesztéseket, legjelentősebb ezek közül a belterület északi részén kijelölt mintegy 30 ha nagyságú új lakóterület. A fejlesztési tartalékokkal a település lakás- és lakosságállománya másfélszeresére nőhet. Ezek mellett a lakóterületekből erdőterület felhasználásba is átsorolásra kerültek területek. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


13


EGYEZTETÉSI ANYAGA A terv megerősíti a településtől keletre elhelyezkedő ipari területek, valamint a belterülettől délre elhelyezkedő fűrészüzem gazdasági területfelhasználását, továbbá új kereskedelmi, szolgáltató területet jelöl ki a Monori út mellett. Különleges mezőgazdasági üzemi terület területfelhasználásba került a belterület nyugati és keleti részén elhelyezkedő két vágóhíd. Különleges területfelhasználásba tartozik a község sportterülete. A temető különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba került, a temető bővítése szükséges. A Petőfi Sándor utca menti zöldterület közkertként lett jelölve. Új zöldterület (közpark) került kijelölésre a településközpont közelében, a belterület nyugati határánál. A település a jövőben a helyi adottságokra és erőforrásokra alapozva kívánja a fejlődését biztosítani. Éppen ezért – turisztikai potenciálját erősítve – különleges területként új lovasturisztikai területeket jelölt ki a falutól délre, továbbá a település déli részén gazdasági terület átsorolásával különleges beépítésre nem szánt sport-rekreációs területet jelölt ki. További különleges beépítésre nem szánt sport-rekreációs területet jelöl a terv a település keleti határánál, a korábbi honvédségi terület helyén. Új különleges terület – filmgyár terület került kijelölésre a település északi határánál, a bekötőút keleti oldalán. A tájszerkezet kialakításánál hosszabb időtávon cél a természeti-táji adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználatok megőrzése. Ennek megfelelően a település területén meglévő magas erdősültség továbbra is megtartandó. Az erdők nagy része gazdasági, de az ősborókás és környezete, valamint a lakó és az ipari területek között védelmi, illetve a belterület mellett egy kisebb foltban, valamint az egykori katonai terület nagy része közjóléti erdő területfelhasználásba került. Nagyobb kiterjedésű egybefüggő szántóterület csak a település északkeleti részén helyezkedik el, ezen területek a későbbiekben is megőrzendők. A szántóterületekhez hasonlóan gyepek is csak kis területen találhatók a településen. A gyepterületek elsősorban a vizesebb területeket kísérnek, elsősorban északon, a 2. sz. főcsatorna mentén, valamint a délkeleti területeken, a Pusztatemplom környezetében fekszenek. A település délkeleti területein a gyep- ill. a vizenyős, mocsaras területek fenntartása, a mozaikos tájhasználat megőrzése a jövőben is fontos feladat. Természetközeli területfelhasználásba kerültek mélyedésekben kialakult mocsaras területek.

a

külterületen

a

homokbuckák

közötti

A településen folytatott mezőgazdálkodás erősítése érdekében a terv különleges beépítésre nem szánt lakó-gazdálkodó területet jelölt ki a belterület nyugati végéhez kapcsolódóan, az egykori zártkerti területek helyén. A fentiek mellett meghatározó külterületi területhasználat a különleges beépítésre nem szánt területként besorolt, a település északnyugati határánál elhelyezkedő honvédségi terület.

2. IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS A település területén az igazgatási határ megtartandó. Belterülethatár módosítható a TSZT tervlapon meghatározottak szerint: − − − − − − −

Monori úttól nyugatra fekvő terület (056/4-6, 056/19-22 hrsz); Monori úttól keletre fekvő terület (069/15-24 hrsz); Móra Ferenc utca keleti oldala (079/15-16 hrsz telkek); Nyáregyházi út két oldalán fekvő területek (079/18, 079/21, 079/24, 0153/3 hrsz); Arany János utca keleti oldala (0163/8, 0166 hrsz); Petőfi Sándor utcától délre elhelyezkedő területek (0256/35, 0256/37-59, 0256/61 hrsz); Gyöngyvirág utca északi és déli oldalán fekvő területek (015, 017/1, 021/1, 021/3 hrsz).



14


EGYEZTETÉSI ANYAGA

3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település igazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységbe tartozik: A) Beépítésre szánt területek: 1) Lakóterület a) falusias lakóterület 2) Vegyes terület a) településközpont terület 3) Gazdasági terület a) kereskedelmi, szolgáltató terület b) ipari terület 4) Különleges terület a) mezőgazdasági üzemi terület b) lovasturisztikai terület c) filmgyár d) sportterület B) Beépítésre nem szánt területek: 1) Zöldterületek 2) Erdőterületek a) védelmi erdőterület b) gazdasági erdőterület c) közjóléti erdőterület 3) Mezőgazdasági területek a) általános mezőgazdasági terület-szántó b) általános mezőgazdasági terület-gyep 4) Vízgazdálkodási területek 5) Természetközeli terület 6) Különleges beépítésre nem szánt terület a) temető b) kegyeleti park c) honvédelmi terület d) sport-rekreációs terület e) lakó-gazdálkodó terület 7) Közlekedési- és közmű elhelyezési területek



15


EGYEZTETÉSI ANYAGA

3.1. AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI Csévharaszt településszerkezeti tervében a beépítésre szánt területfelhasználási egységek jellemzőinek összefoglalása a következőkben kerül részletezésre: Területfelhasználási egység Lf Vt Gksz

Falusias lakóterület Településközpont terület Kereskedelmi szolgáltató terület

Gip

Ipari terület

K-Mü K-Ltur K-Film K-Sp

Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 0,5 1,0 0,8

Közművesítettség teljes teljes teljes teljes/ részleges

0,6

Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület Különleges terület – lovasturisztikai terület Különleges terület – filmgyár Különleges terület – sportterület

0,4

teljes

0,2

teljes

0,4 0,4

részleges teljes

A beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek jellemzői a következők: Területfelhasználási egység Zkp, Zkk Ev Eg Ek Má-sz Má-gy V Tk Kb-T Kb-Kgy Kb-Lg Kb-Hv Kb-Spr

Zöldterület (közpark, közkert) Védelmi erdőterület Gazdasági erdőterület Közjóléti erdőterület Általános mezőgazdasági területszántó/ültetvény Általános mezőgazdasági területgyep Vízgazdálkodási terület Természetközeli terület Különleges beépítésre nem szánt terület – temető Különleges beépítésre nem szánt terület – kegyeleti park Különleges beépítésre nem szánt terület –lakó-gazdálkodó terület Különleges beépítésre nem szánt terület – honvédelmi terület Különleges beépítésre nem szánt terület – sport-rekreációs terület


Közművesítettség teljes részleges részleges részleges részleges részleges


16


EGYEZTETÉSI ANYAGA

3.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Azok a beépített és további beépítésre kijelölt területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telek megengedett beépítettsége legalább 5 %.

3.2.1. LAKÓTERÜLET 3.2.1.1. Falusias lakóterület (Lf) Falusias lakóterület lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

Falusias lakóterület területfelhasználásba tartoznak a település lakóterületei. Tervezett falusias lakóterület: -

a Petőfi Sándor utca nyugati végénél központi vegyes, illetve zöldterület átsorolásával (0,8 ha); a Petőfi Sándor utcában a Vasad külterületébe beékelődő 3 telek (0,87 ha); a Kossuth Lajos utcában lévő központi vegyes terület átsorolásával (0,2 ha); a Nyáregyházi úttal párhuzamosan, attól északra fekvő „telekvégek” (0,2 ha); a fűrészüzem mellett elhelyezkedő szolgálati lakóépületek területe (0,95 ha); a Nyáregyházi út mentén lévő tanyás területen (1,2ha).

3.2.2. VEGYES TERÜLET 3.2.2.1. Településközpont terület (Vt) A terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

Településközpont terület a település központjában elhelyezkedő intézmények telektömbjének területe. (Kossuth Lajos u. – Rákóczi Ferenc u. – Ady Endre u. – Iskola u.). A településközpont területeken főként intézményi- illetve a kiskereskedelmi és szolgáltató rendeltetésű épületek jellemzők. Tervezett településközpont terület: -

a Monori, a Vasadi és a Nyáregyházi utak találkozásánál fekvő terület (0,53 ha)

3.2.3. GAZDASÁGI TERÜLET 3.2.3.1. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló területfelhasználási egység.

A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezkedő gazdasági területeken a környezetre jelentős hatást nem gyakorló tevékenységek folytathatók. Tervezett kereskedelmi, szolgáltató terület: -

a belterület nyugati részén, a Gyöngyvirág utcában - 0,74 ha; Monori út nyugati oldalán lévő „tüzép” és bővítési területe – 0,9 ha; Monori út keleti oldala (069/26-35 hrsz) – 10 ha

3.2.3.2. Ipari terület (Gip) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

A község területén kijelölt ipari területek elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló építmények elhelyezésére szolgálnak. Ipari terület területfelhasználási egységbe tartoznak a belterülettől keletre elhelyezkedő gazdasági vállalkozások, melyeken ipari tevékenységet folytatnak.



17


EGYEZTETÉSI ANYAGA Tervezett ipari terület: -

a belterülettől keletre, a Nyáregyházi út déli oldalán fekvő Gksz területfelhasználás átsorolásával – 13,34 ha; a belterülettől délre elhelyezkedő fűrészüzem – Gksz területfelhasználás átsorolásával - 2,8 ha

3.2.4. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

A különleges területek adott terület adott rendeltetéséhez kötötten kerülhetnek felhasználásra, ezáltal biztosítva a koncepcióban meghatározott célkitűzések megvalósulását. 3.2.4.1. Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület elsősorban mezőgazdasági növénytermesztés, -tárolás, feldolgozás, nagyüzemi állattartás, állattenyésztés céljára alkalmas építmények és ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító rendeltetések elhelyezésére szolgál.

Tervezett különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület Ebbe a területfelhasználási egységbe került a belterület déli, valamint keleti részén elhelyezkedő két vágóhíd. 2,86 ha 3.2.4.2. Különleges terület – lovasturisztikai terület (K-Ltur) A terület a lótartáshoz, állattartáshoz kapcsolódó építmények, lakóépületek, vendéglátó- és szálláshely szolgáltató épületek, valamint idegenforgalmi, bemutató és oktatási épületek elhelyezésére szolgál.

Tervezett különleges terület – lovasturisztikai területet jelölt ki a terv a belterülettől délre (0247/80,81,85,86 hrsz) – 3,5 ha. A területen a lovassport- és -turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó széles körű – de a környezetet nem terhelő és nem zavaró rendeltetések valósíthatók meg. 3.2.4.3. Különleges terület - filmgyár (K-Film) Különleges terület – filmgyár területfelhasználási egységbe a filmkészítéshez szükséges építmények mellett szociális, és szolgáltató épületek, valamint az átmeneti ott tartózkodást szolgáló szállásépületek helyezhetők el.

A település északi határánál, a monori út keleti oldalán tervezett különleges terület – filmgyár terület került kijelölésre (073/5 hrsz) – 11,4 ha. 3.2.4.4. Különleges terület - sportterület (K-Sp) A terület főként sportpályák, sportlétesítmények és kiszolgáló épületeik elhelyezésére szolgál.

Különleges terület – sportterület a belterület északkeleti részén, a Deák Ferenc utca nyugati oldalán elhelyezkedő terület (297/18 hrsz). Tervezett különleges terület sport terület: -

a sportterület telkének északi, korábban lakóterületbe sorolt része (0,27 ha) a meglévő sportterülethez kapcsolódó, attól délre fekvő telek területe (0,65 ha)



18


EGYEZTETÉSI ANYAGA

3.3. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK „Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 %.”

3.3.1. ZÖLDTERÜLET – KÖZKERT, KÖZPARK (Zkk, Zkp) Olyan állandóan növényzettel fedett közterület, mely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét pihenést, kikapcsolódást szolgálja. A zöldterületek a település lakosságának pihenési, játék és mozgás igényét szolgáló, továbbá a környezet minőségét javító, településesztétikai értékű, növényzettel fedett közhasználatú területek. Közkert: 1 hektárnál kisebb, legalább 15 m oldalméretű, közterületi zöldterület.

Meglévő közkert: - Petőfi Sándor utca déli oldala (200 hrsz) – 1,9 ha Tervezett közpark: - belterület nyugati határánál, Iskola utca végén (07 hrsz „d” alrészlet) – 1,6 ha 3.3.2. ERDŐTERÜLETEK (E) Erdőnek a fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösséget tekintjük, területfelhasználás szempontjából erdőterületeknek az erdő által elfoglalt 1500 m2 vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet tekintjük a benne található nyiladékokkal együtt, valamint az erdőtelepítésre tervezett területeket. Erdőnek minősül a meghatározott terület akkor is ha átmenetileg a faállomány vagy az életközösség más eleme hiányzik.

Az erdőterületek alapvető jelentőségűek az élővilág megőrzése és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból, a táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából. A település nagyfokú erdősültsége miatt új erdőterületek kijelölése nem szükséges, többnyire csupán a korábban felhagyott, bozótos, valamint a rekultiválandó területek helyén javasolt. A településszerkezeti tervben az erdők gazdasági, védelmi, illetve közjóléti erdő besorolásba kerültek. Gazdasági erdők (Eg): Gazdasági erdőterületek közé tartoznak a gazdasági rendeltetésű erdők, melyek az erdőségek legnagyobb hányadát teszik ki. Tervezett gazdasági erdők: -

a belterülethez közvetlenül kapcsolódó egyes mezőgazdasági terület átsorolásával); - 51,54 ha

területeken

(falusias

lakó

és

kertes

-

a 4605 j. úttól északra (általános mezőgazdasági terület átsorolásával); - 61,74 ha

-

a 4605 j. út mentén fekvő területeken Nyáregyháza irányába (ipari terület átsorolásával); 9,36 ha

-

a délkeleti közigazgatási határ mentén (általános mezőgazdasági területek átsorolásával) ; 7,81 ha

Védelmi erdők (Ev) Védelmi erdőterületek közé tartoznak a védelmi rendeltetésű erdők: az Ősborókás területén és környezetében, az igazgatási terület déli részén, illetve az ipari területek és a lakóterület között. Meglévő védelmi erdők: -

a belterülettől délnyugatra, a védett Ősborókás területe;

Tervezett védelmi erdők (más rendeltetésű erdőből-átsorolással): -

az Ősborókás környezete (gazdasági erdőből);(~250,23 ha) a külterület déli részén (gazdasági erdőből); (~119,2 ha) a belterülettől keletre, a lakó és az ipari területek között (gazdasági erdőből);(~14,46 ha) Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


19


EGYEZTETÉSI ANYAGA Tervezett védelmi erdők: -

a belterülettől délre és keletre (falusias lakó, illetve kertes mezőgazdasági terület átsorolásával);(~40,69 ha) a 4605 j. úttól északra (gazdasági ipari területek átsorolásával); (~7,59 ha)

Közjóléti erdők (Ek): Közjóléti erdőterületek közé tartoznak a belterülethez kapcsolódva, tőle nyugatra fekvő erdők. Tervezett közjóléti erdők: -

temetőtől délre, egykori honvédségi terület a belterülettől nyugatra (falusias lakó terület átsorolásával) – 3,1 ha; temetőtől délre, egykori honvédségi területen, gazdasági erdő átsorolásával (0191/3, 0192 hrsz.) - 201,15 ha

3.3.3. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK (Má) A mezőgazdasági területek a növénytermesztés és az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozás, tárolás és árusítás építményei elhelyezésére szolgáló területek.

A mezőgazdasági területek a településszerkezeti tervben általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységként kerültek besorolásra. Általános mezőgazdasági területen belül a településszerkezeti terv megkülönbözteti az általános mezőgazdasági terület szántó, ültetvény illetve általános mezőgazdasági terület gyep területfelhasználási egységeket. 3.3.3.1. Általános mezőgazdasági terület – szántó/ültetvény (Má-sz) Az általános mezőgazdasági terület – szántó/ültetvény területhez tartoznak azok a jelenleg szántóföldi műveléssel hasznosított területek, amelyek – a helyi adottságokat figyelembe véve –jobb minőségű termőföldek. 3.3.3.2. Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy) A település északi részén, a vízelvezető csatornák mentén fekvő, valamint a délkeleti részen fekvő vizesebb foltok melletti gyepterületeket sorolja a településszerkezeti terv általános mezőgazdasági terület – gyep területfelhasználásba. Tervezett gyepterületeket jelöl ki továbbá a 2.sz. főcsatorna és a 26.sz. csatorna mindkét partján – az ökológiai folyosó területén. (~75,52 ha) A gyepterületek megőrzése ökológiai, tájképi szempontból és a környezetkímélő gazdálkodás tekintetében is fontos. 3.3.4. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET (V) Vízgazdálkodási terület a folyó- és állóvíz medrek és parti sávjuk, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávjuk, a vízbázisok területe, a hullámtér és az árvédelmi töltések területe. Vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni a vonatkozó jogszabályok szerint lehet.

A település külterületén lévő csatornák medrét a településszerkezeti terv vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységként jelöli ki. E területfelhasználási egységbe tartozik továbbá a belterületen található, a tervlapon vízkivételi helyként jelölt vízmű terület. (41/2 hrsz). 3.3.5. TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET (Tk) Természetközeli területek azok, melyek kialakulására az ember csekély mértékben hatott, és mely területeken a természeteshez közelítő állapot jött létre.

A település délkeleti részén, a vizenyős területeken elhelyezkedő mocsaras, nádas illetve gyepterületeket a településszerkezeti terv tervezett természetközeli területként jelöli. 3.3.6. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET Olyan beépítésre nem szánt területek, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.



20


EGYEZTETÉSI ANYAGA 3.3.6.1. Különleges beépítésre nem szánt terület - temetőterület (Kb-T) A terület a temetkezés épületei, a temetkezés kegyeleti épületei, s az azt kiszolgáló és kiegészítő rendeltetéseket kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

A külterületen, a Petőfi Sándor utca meghosszabbításaként induló út déli oldalán helyezkedik el a község temetője (0181/2 hrsz). Tervezett különleges terület temető: A temető bővítési területeként kijelölt terület nyugat-északnyugati irányban - 1,9 ha. 3.3.6.2. Különleges beépítésre nem szánt terület – kegyeleti park (Kb-Kp) A kegyeleti park olyan lezárt temetőterület, mely ma már nem szolgál temetkezési helyként, azonban síremlékei fennmaradtak és távlatban is fenntartandók.

A külterület délkeleti részén található Pusztatemplom romjához kapcsolódóan található régi temető tervezett kegyeleti parkként került kijelölésre. 3.3.6.3. Különleges beépítésre nem szánt terület – honvédelmi terület (Kb-Hv) A terület a honvédelmi feladatok ellátására, ehhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

Tervezett különleges beépítésre nem szánt terület – honvédelmi terület - a település északnyugati határánál elhelyezkedő nagy kiterjedésű terület. (0228/4 hrsz). 3.3.6.4. Különleges beépítésre nem szánt terület – sport, rekreációs terület (Kb-Spr) Különleges terület –rekreációs terület elsősorban a sportolás, rekreáció céljára alkalmas építmények elhelyezésére szolgál.

Tervezett különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület: - a település déli részén elhelyezkedő „rendezvényhelyszín” területe - 61,36 ha - a rendezvényterülettől nyugatra fekvő gyermektábor területe – 1,25 ha - temetőtől délre fekvő terület (0181/3-6 hrsz) – 48,8 ha 3.3.6.5. Különleges beépítésre nem szánt terület – lakó-gazdálkodó terület (Kb-Lg) Főként olyan kis arányú beépítettséggel rendelkező területek tartoznak ide, ahol a lakó rendeltetés mellett jellemző a mezőgazdálkodáshoz, állattenyésztéshez, állattartáshoz kapocsoldó rendeltetés megléte. A tervezett különleges beépítésre nem szánt – lakó-gazdálkodó terület a belterülethez kapcsolódóan külterületen, a Balla köz nyugati, külterületi folytatásától délre helyezkedik el – 23,2 ha.



21


EGYEZTETÉSI ANYAGA

4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet 9. § értelmében a helyi építési szabályzatban gondoskodni kell a közigazgatási területen a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő rendszer kialakításáról. Ennek figyelembe vételével a zöldfelületi rendszer szerkezeti kapcsolatait a településszerkezeti terv ábrázolja. Csévharaszton a zöldfelületi rendszer elemei: −

Területfelhasználási egységek: o erdőterület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) erdőterületek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.2. fejezetében. o természetközeli terület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt természetközeli területek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.5. fejezetében. o általános mezőgazdasági terület - gyep A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) általános mezőgazdasági terület - gyep leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.3.2. fejezetében. o zöldterület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) zöldterületek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.1. fejezetében. o különleges beépítésre nem szánt terület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt különleges beépítésre nem szánt terület – temető, kegyeleti park, illetve sport-rekreációs terület leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.6.1. és 3.3.6.2 3.3.6.4. fejezeteiben.

−

Egyéb: o vonalas szerkezeti elemek: fasorok o telken belüli zöldfelületek.

Az Országos Ökológiai Hálózat övezeteihez (ökológiai folyosó, pufferterület), illetve a Natura2000 hálózathoz tartozó területek megőrzésére, a vízfolyások mentén húzódó gyepterületek megóvására, fenntartására a vízminőség-védelem, talajvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A település erdősültségének nagyságát fent kell tartani, az erdők megtartandók. A mezőgazdasági területek közül nagyobb zöldfelületi potenciállal rendelkeznek a gyepterületek, melyek főként a vízfolyások mentén, illetve a dombok közti mélyebb fekvésű területeken találhatók. Csévharaszt egyetlen zöldterülete a településközponttól távol, a Petőfi utcában található, mely voltaképp a Petőfi utca déli oldala mentén kialakult széles zöld sáv. Új zöldterület a belterülettől nyugatra, az Iskola utca végén került kijelölésre. A zöldterületeken kívül jelentős zöldfelületi elemei a belterületnek a temető, és a sportterületek, melyek túlnyomó részt különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba kerültek. A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt különleges beépítésre nem szánt területek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.6. fejezetében. A település magas erdősültsége, a vízfolyások mentén kialakult, s a településszerkezeti terv által szerepükben megerősített gyepterületek, az utak menti fasorok hálózatot képezve tudják biztosítani a kapcsolatot a települési zöldfelületi rendszer különböző típusú elemei között. A települési zöldfelületeket tovább növelik a kevésbé intenzív beépítéssel, s nagyobb zöldfelületi aránnyal rendelkező falusias lakóterületek.



22


EGYEZTETÉSI ANYAGA

5. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 5.1. TÁJRENDEZÉS A tájrendezési fejezethez tartozó, tájhasználatokat leíró munkarészeket ld. 3.3 és 4. fejezet.

5.2. TERMÉSZETVÉDELEM - ORSZÁGOS VÉDELEM Natura2000 területek A 275/2004. (X.8.) kormányrendelet és a 14/2010. (V.11.) miniszteri rendelet alapján Csévharaszton a Natura2000 hálózathoz tartozik az Ősborókás területe a belterülettől délnyugatra. Országos Ökológiai Hálózat övezetei –Ökológiai folyosó övezete, Pufferterület övezete Az Országos Ökológiai Hálózat övezetei a településrendezési eszközökben az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság 282/2009. (XII.11.) kormányrendelet szerinti adatszolgáltatása, illetve 1996. évi XXI.tv 23/A§ (2) c) pontja alapján pontosítva kerültek lehatárolásra. Magterület övezetébe tartozik a védett ősborókás és közvetlen környezete, valamint a település nyugati határán elhelyezkedő katonai területek. Ökológiai folyosó övezetébe a település északi részén elhelyezkedő árokmenti szántó- és gyepterületek tartoznak. A puffer-területet övezetébe tartoznak a magterületet körülölelő területek, mely Csévharaszt teljes közigazgatási területének közel fele. Pest Megye Területrendezési terve –Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi területekhez tartoznak a belterülettől délnyugatra fekvő erdőterületek, illetve a külterület déli, északnyugati és északi sarka.

5.3. HELYI VÉDELEM Helyi védelem alatt állnak az alábbiak: Gyertyános (0230/4 hrsz.) Tölgyes (0217/10 hrsz.) Fűzfa (0241/2 hrsz.) Helyi természetvédelemre javasolt területek a következők: Helyi természetvédelemre javasolt területként jelöli a terv a Monori út két oldalán, a 26. sz. csatorna és a 2. sz. főcsatorna mellett elterülő értékes gyepterületeket. Helyi természetvédelemre javasolt továbbá a Petőfi utca végében (0250/2 hrsz), mely a tartós szegfű előfordulási helye. Ugyancsak helyi védelemre javasolja a terv a településszerkezeti terven jelölt, idősebb kocsányos tölgyeket.

6. ÖRÖKSÉGVÉDELEM Csévharaszt országos viszonylatban fiatal településnek számít, épületeinek többsége a XX. század közepén, illetőleg azt követően épült. Ennek következtében csak kevés épület található, mely képviseli a hagyományos népi építészeti stílust.



23


EGYEZTETÉSI ANYAGA

6.1. ORSZÁGOS VÉDELEM A településen az örökségvédelmi nyilvántartás szerint egy országosan védett műemlék épület található. A külterületen található Pusztatemplom romjának ma már csak a nyugati fala áll. Ssz. 1.

Cím

Hrsz

Törzsszám

Funkció

Külterület

0203/2

M-6947

Temető, Templomrom (gótikus, XIV.sz.)

6.2. HELYI VÉDELEM A településen csak néhány épület viseli magán a hagyományos népi építészeti elemeket, az értékesebb épületek általában az egykori tanyákhoz, volt tanyagazdaságokhoz kapcsolódnak. A védelemre érdemes épületek megőrzését biztosítani kell, illetve fontos, hogy a kialakult léptéktől, arányoktól eltérő épületek a jövőben se épüljenek. Helyi védelemre javasolt épületek, építmények: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Cím

Hrsz

Funkció

Kossuth Lajos u. Balla köz Rákóczi u. Petőfi Sándor u. Külterület Külterület Külterület

80/1 503/1 44 200 0127/13 0241/22 0210

Lakó- és melléképület Lakóépület Kőkereszt Balla Károly szobor Wekerle kúria Balla Károly síremléke Kőkereszt

6.3 RÉGÉSZETI TERÜLETEK Az országos nyilvántartás szerint Csévharaszton a következő régészeti lelőhelyek lelhetők fel: Ssz.

Azonosító

1. 2. 3. 4.

39432 39433 58228 72131

Név Templomhegy Pusztacsév Pótharaszti határ, Pusztatemplom Pusztapótharaszt

Adatgyűjtés és terepbejárás alapján azonosított lelőhelyek: 5. 6. 7. 8. 9.

Széchenyi utcai házsor mögött Vasadi út mente Monori út mente, 2. sz. csatorna északkeleti oldala Monori út északnyugati, lakóterület kijelölés széle Pótharaszti templomrom közelében

Azonosítatlan lelőhelyek: 1. 2. 3. 4.

39434 41281 41662 41662

Az épített értékek és a hatástanulmány tartalmazza.

Ballabán Gombos-dűlő Balla-major egykori Kégl János birtok régészeti

területek

részletes


bemutatását

az

örökségvédelmi


24


EGYEZTETÉSI ANYAGA

7. KÖZLEKEDÉS A közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

7.1. KÖZÚTHÁLÓZAT 7.1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK 7.1.1.1. Térséget érintő országos közutak Meglévő, megmaradó: - 4605 j. Monor – Dánszentmiklós összekötő út (50-50 méteres védőtávolság) - 46102 j. Monor – Csévharaszt bekötő út (50-50 méteres védőtávolság) - 4601 j. Budapest – Tiszakécske összekötő út (50-50 méteres védőtávolság) Tervezett: Csévharaszt térségében a jelenleg rossz állapotú, 4601 j. mellékút fejlesztését tartalmazza a Pest Megyei Területrendezési Terv. 7.1.1.2. Települést érintő országos közutak Meglévő - 4605 j. összekötő út (Vasadi út – Nyáregyházi út) - 46102 j. bekötő út (Monori út, Kossuth Lajos utca) 7.1.2. TELEPÜLÉSI ÚTHÁLÓZAT 7.1.2.1. Főúthálózat Meglévő, megmaradó: Az országos mellékutak településen áthaladó szakaszai: - 4605 j. összekötő út (Vasadi út – Nyáregyházi út) - 46102 j. bekötő út (Monori út, Kossuth Lajos utca) 7.1.2.2. Belterületi gyűjtőutak Meglévő, megmaradó: - Petőfi Sándor utca - Ady Endre utca – Jókai Mór utca 7.1.2.3. Települési kiszolgálóutak A település belterületén dél felé haladó főút a 46102 j. út, azaz a Kossuth Lajos utca. Ezt keresztezi merőlegesen a 4605 j. út, a Vasadi utca és Nyáregyházi utca. A település déli területén a Kossuth Lajos utcára merőleges a Petőfi Sándor utca. Ezekhez kapcsolódnak a település mellékutcái, ill. található néhány ezekkel párhuzamos utca is. A főutakon és a gyűjtő utakon kívül a lakóutcák szűkek, szabályozási szélességük kicsi (sokszor 4-5 m). Sok nem burkolt út is előfordul, de általában az úthálózat kielégíti a jelenlegi igényeket. 7.1.2.4. Közúti csomópontok A település összes csomópontja szintbeni kiépítésű. A csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják. A gyűjtőutak és főutak csomópontjai a főutak felé elsőbbségadással szabályozottak, a gyűjtőutak és lakóutcák csomópontjai általában a gyűjtőutak felé elsőbbségadással szabályozottak. A lakóutak egymással egyenrangú kereszteződéseket alkotnak, az elsőbbségadás jobbkéz-szabály alapján szabályozott, a főút felé elsőbbségadás kötelező. Az utcák kis forgalmúak, a csomópontok megfelelő kapacitástartalékkal rendelkeznek. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


25


EGYEZTETÉSI ANYAGA 7.1.2.5. Parkolás A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. A központban az intézményi és gazdasági egységekhez parkolót alakítottak ki. Több helyen egyszerű közterületi parkoló működik. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavarók, rendezett átépítésük azonban szükséges.

7.2. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A település közigazgatási területén jelenleg nincs kiépítve kerékpárút. A gépjármű forgalom nem zavarja a közúton folyó kerékpárforgalmat. Tervezett nyomvonalak: Térségi jelentőségű kerékpáros nyomvonalak: A 4601 j. és a 4606 j. úton országos kerékpárutat terveznek, a település területét a tervezett 4601 j. út mentén vezetett kerékpárút nyomvonala érinti. Távlati szinten tervezett a szomszédos településeket összekötő, a 4605 és 46102 j. út mentén, illetve a település déli részén külterületen vezető kerékpárút.

7.3. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A gyalogosközlekedés számára a település útjainak egy része egy oldalon, helyenként két oldalon járdával kiépült, van azonban, ahol a gyalogos forgalom a közúton bonyolódik. A járda állapota általában rossz, ahol van, ott a szélessége általában nem elegendő. A település gyalogútjai felújítandók.

7.4. VASÚTI KÖZLEKEDÉS Csévharaszt területét vasútvonal jelenleg nem érinti. Tervezett Az OTrT szerint Csévharaszt északi területén keresztül haladna a Budapest-Szolnok és a BudapestKecskemét nagysebességű vasútvonal, új nyomvonalon. A tervezett nyomvonal mentén 50-50 méteres védőtávolságot kell fenntartani.

7.5. TÖMEGKÖZLEKEDÉS Csévharaszton autóbusz forduló található, a belterületen több megálló található. Csévharaszt autóbusszal Vasadon és Nyáregyházán keresztül érhető el, Monori átszállással pedig a többi nagyváros. A távolsági járatok a 4605 j. úton közelítik meg a települést. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek, változás nem várható.



26


EGYEZTETÉSI ANYAGA

8. KÖZMŰELLÁTÁS 8.1. VÍZELLÁTÁS Csévharaszt belterületén a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték a belterület utcáiban kiépült. A vízellátás bázisa a település belterületén üzemelő két fúrt kút, a kutak talpmélysége 150 m körüli. A belterület vízellátó hálózatában a megfelelő hálózati víznyomást a vízmű telken levő nyomásfokozó biztosítja. A kutakból kitermelt víz magas vastartalma miatt kezelést igényel, a vastalanító szintén a vízmű telkén üzemel. Az előírások szerint a tűzcsapok is felszerelésre kerültek, ezzel az ivóvíz ellátás mellett a tüzivíz ellátás is megoldott. A nyomásfokozó gépház kapacitása kiterhelt, jelentős többlet kapacitással nem rendelkezik. A tervezett módosítások megvalósulása következtében fellépő többlet vízfogyasztás egy kisebb részét a legelső ütemekben a meglévő vízbázisról még vételezni lehet. A jelentősebb hányadát azonban a meglévő vízbázisról nem lehet kielégíteni. Ekkor vagy új kút fúrására és a nyomásfokozó felbővítésére lesz szükség, vagy pedig egy regionális rendszerhez kell a hálózatot kapcsolni. A vízellátó hálózatot a fejlesztési területek irányába tovább kell építeni, a biztonságos vízellátás érdekében körvezetékes módon. Amennyiben a tüzivíz igény meghaladja a közhálózatról vételezhető vízmennyiséget, akkor a helyi pótlásról, helyi tüzivíz tároló medence létesítéséről is gondoskodni kell.

8.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS Csévharaszton a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése megoldott. Csévharaszt belterületén elválasztott rendszerű vákuumos szennyvízelvezető hálózatot építettek ki, amelynek befogadója a Monori szennyvíztisztító telep. A közcsatornára nem csatlakozó ingatlanoknál a keletkező szennyvizeket telkenként elhelyezett tárolókba gyűjtik, amelyek döntő hányada szikkasztóként üzemel. A külterületi ingatlanokon a helyi saját vízbázis védelme indokolja szennyvizek elhelyezésének a környezetet kevésbé veszélyeztető megoldását. A település belterületi részén a fejlesztések legnagyobb része az északi területeken tervezett, itt a vákuumos hálózat már a hálózati rendszer és a vákuumgépház átépítése nélkül nem oldható meg. A probléma megoldására ezért az északi fejlesztési területeken gravitációs hálózat létesítendő, amely a hálózat mélypontján építendő átemelő berendezésbe szállítja a szennyvizeket. Ebből egy nyomóvezeték szállítja a szennyvizeket a meglévő, Vasad irányába továbbvezető meglévő szennyvíz nyomóvezetékbe. A külterületen tervezett fejlesztési területeken szintén gravitációs csatornák, átemelő berendezések és szennyvíz nyomóvezetékek építése javasolt.

8.3. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS A település síkföldrajzi fekvésű, a település mélyvonalain vízfolyások-csatornák gyűjtik össze a csapadékvizeket, amelyek vagy szikkasztóként üzemelnek, vagy pedig egy befogadóba szállítják tovább a csapadék vizeket. A belterületen az utcák víztelenítése jelenleg főleg nyílt árkos módon történik. Az árkok hidraulikai összehangoltsága nem jellemző, néhány út mentén szikkasztó árkokban gyűlik össze esők esetén a csapadékvíz. Sok keskeny szabályozású utcában egyáltalán nincs megoldva a csapadékvíz elvezetés. A meglévő utcákban meg kell oldani az árkok karbantartását, a hiányzó vízelvezető árkok megépítését. Az új fejlesztési területeken nyílt árkos szikkasztó, vagy gravitációs rendszerű nyílt árkos rendszer, illetve nagy kiterjedésű burkolt felületeknél a szikkasztótavak kiépítése javasolt.

8.4. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A településen a villamosenergia-ellátás 100%-os. Az ellátás bázisa a Monorierdőn a 4-es út nyugati oldalán üzemelő 132/22 kV-os alállomás. Csévharaszt területén is áthalad a Cegléd-Soroksár között Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


27


EGYEZTETÉSI ANYAGA üzemelő 132 kV-os hálózat nyomvonala, amelynek helyét és biztonsági övezetét is figyelembe kell venni. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások. A villamosenergia hálózatairól meg kell említeni, hogy a közép- és kisfeszültségű hálózatok különkülön oszlopsoron haladnak. Továbbá a középfeszültségű hálózat nyomvonala nem mindenhol követi a közterületeket, hanem áthalad magántelkek felett. A tervezett fejlesztések megvalósulása során rövidtávon várhatóan 2400 kW többlet villamosenergia igán fog fellépni, amit a meglévő hálózati rendszerről ki lehet elégíteni vezetékek építésével. A transzformátor állomáshelyeket úgy kell kialakítani, hogy nagyobb egységteljesítményű transzformátor gép befogadására is megfeleljen, a várható távlati fajlagos igénynövekedést egyszerű kapacitásnövelő gépcserével meg lehessen oldani. A transzformátorokról induló kisfeszültségű elosztóhálózatról lehet az egyes fogyasztók ellátását megoldani.

8.5. FÖLDGÁZELLÁTÁS A községben a gázvezeték-hálózat a település teljes területén kiépült. A település közigazgatási területén áthalad a Testvériség III. földgáz szállítóvezeték csorda nyomvonala. Ezeknek a vezetékeknek a nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét figyelembe kell venni. A települési komfortosság biztosítása, s a környezet védelme érdekében növelni kell a rácsatlakozások arányát a meglévő hálózatra. A belterületen kiépített gázelosztás középnyomású, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi házi nyomáscsökkentők segítségével történik. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A külterületi ingatlanok vezetékes gázellátásban nem részesülnek, gázigényüket PB gázzal elégítik ki. A belterületre, illetve ahhoz közvetlen kapcsolódó területre javasolt fejlesztések gázellátása részben a már kiépített hálózatról, részben arról kivitelezhető közvetlen bekötéssel, részben pedig a meglevő elosztóhálózat továbbépítésével biztosítandó, jelentősebb háttérfejlesztési igény nélkül.

8.6. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG Csévharaszton energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. A község természeti adottsága az 1800 óra körüli napos órák száma, ennek aktív hasznosításával jelentős hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el.

8.7. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Csévharaszt vezetékes távközlési hálózattal való ellátottsága teljes körűnek tekinthető, azaz valamennyi távközlési igény kielégített. A településen egy közszolgáltató antenna üzemel. Újabb antenna elhelyezési szándékát a szolgáltatók nem jelezték. Az új vezetékes hírközlési hálózatok földalatti elhelyezéssel építendők.



28


EGYEZTETÉSI ANYAGA

9. KÖRNYEZETVÉDELEM A Településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat készítésekor elsődleges szempont Csévharaszt tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme, a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása.

9.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM Csévharaszt felszíni vízfolyásai a település északi részét nyugat-kelet irányban átszelő vízelvezető csatornák (2. sz. főcsatorna, 26.sz. csatorna), melyek nagyobb csapadékmennyiség érkezése esetén vezetik el a vizet a homokos területekről. A talajvízszint átlagosan 2 m mélységben helyezkedik el. A település délkeleti részén vizenyősebb területek találhatók, ezek mocsárként, nádasként illetve gyepként vannak nyilvántartva. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet szerint a község a nitrát-érzékeny települések közé tartozik, így nagy figyelmet kell fordítani a vizek nitrát szennyezésének megelőzésére (műtrágyák, szennyvizek). Kiemelt jelentőséggel bír az ipari eredetű szennyezések megakadályozása, valamint a környezetkímélő művelési módszerek alkalmazása, a talajba jutó vegyszerek mennyiségének csökkentése és a vizek nitrátszennyezésének megelőzése. Csévharaszt területe a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (a felszín alatti vizek védelméről) alapján, a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint szennyezés-érzékenységi szempontból – a felszín alatti vizek és a földtani közeg vonatkozásában - az „érzékeny” kategóriába tartozik. (A 219/2004. kormányrendelet szerint tilos a felszín alatti vizekbe bevezetni a rendelet szerinti kockázatos anyagokat, ill. az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása során ilyen anyag keletkezéséhez vezető közvetlen anyagot.) A felszíni és a felszíni alatti vizek tisztaságát leginkább veszélyeztető tényező a mezőgazdasági termelésben a növényvédő szerek és műtrágyák fokozott használata, valamint a gazdasági telephelyeken felhasznált veszélyes anyagok szakszerűtlen tárolása, kezelése. A településen a szennyvizek tárolásából származó szennyezéssel kevésbé kell számolni. Az intenzív szántóföldi művelés során a talajba, és a vizekbe (felszíni/felszín alatti) jutó szennyezések csökkentése miatt a felszíni vizek szennyezettségének, valamint a vegyszerhasználatnak a felmérése és racionalizálása szükséges. Az állattartás során keletkezett trágyát kizárólag 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet alapján lehet elhelyezni, s törekedni kell a helyes mezőgazdasági gyakorlat betartására. A szélerózió esetleges káros hatásai a fasorok hiányzó egyedeinek pótlásával, további fasorok telepítésével mérsékelendők. A település síkvidéki fekvése következtében a vízerózió káros hatásával nem kell számolni. Földtani veszélyforrások nem veszélyeztetik a tervezési területet. A földtani környezet szennyeződésre érzékeny, amit a tervezett fejlesztéseknél figyelembe kell venni. A tervezést ásványvagyon-védelmi szempont nem befolyásolja (nyilvántartott ásványvagyon, bányatelek).

9.2. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A légszennyezettség főként az ipari termelésből, a közlekedésből, és a lakosság téli fűtési kibocsátásából származik. Porszennyezést jelenthetnek továbbá a mezőgazdasági munkálatok, melyek időszakosan terhelik a települést. Jelentősebb szennyező forrás a községtől keletre elhelyezkedő gazdasági terület, valamint a délre elhelyezkedő fűrészüzem, azonban a működésből származó levegőszennyezés a vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A vállalkozásokat ösztönözni kell az elérhető legjobb technológia alkalmazására, valamint a környezetvédelmi előírások betartására. A településen az átmenő forgalom közlekedéséből származó légszennyezés útmenti fasorok telepítésével csökkenthető. Diffúz légszennyezést jelent továbbá a fűtésből eredő szennyezőanyag kibocsátás, amely a fűtési szezonra, a téli hónapokra összpontosul. A levegőtisztaság védelme érdekében ösztönözni kell a gázhálózatra való rácsatlakozások arányának növelését, illetve támogatni kell az alternatív fűtési módozatokat. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu

29



EGYEZTETÉSI ANYAGA A szabadföldi szántóterületek művelése során jelentősen megnövekszik a mezőgazdasági gépek által okozott porterhelés, illetve száraz időben a fedetlen szántóföldekről származó por időnként lokális szennyezést okoz. A mezőgazdasági termelésből eredő porterhelés megakadályozására a dűlőutak, mentén fasorok telepítésével, helyes mezőgazdasági gyakorlat folytatásával lehet védekezni.

9.3. HULLADÉKKEZELÉS Csévharaszt területén kommunális hulladéklerakó nem működik. A település Gyál város hulladékgazdálkodási tervezési körzetéhez tartozik. A hulladék a községből heti rendszerességgel kerül elszállításra a kommunális hulladéklerakóba. A korábbi települési hulladéklerakó rekultivációja megtörtént. A településen a szelektív hulladékgyűjtés megoldott. A település területén minden lakóingatlan részére adottak a házi komposztálás feltételei. A település területén működő mezőgazdasági- és ipari üzemek technológiájából eredő veszélyes hulladék elszállítását és kezelését meg kell oldani. A trágya- és hulladékkezelést a jogszabályi feltételeknek megfelelően kell megoldani. A településen számos helyen előforduló illegális hulladéklerakások felszámolásáról gondoskodni kell, valamint szemléletformálással meg kell előzni a további hulladék- illetve vadlerakásokat.

9.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Csévharaszt közúti terhelése leginkább a 4605 j. országos mellékút forgalmából adódik. A forgalom csak a település belterületének északi részét érinti, többnyire a gazdasági területek célforgalma halad át. A közlekedésből származó zajterhelés növényzet (erdősávok, fasorok, zöldsávok) telepítésével mérséklendő. A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással csökkenthető. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KöM–EüM együttes rendelete – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról - 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: gyűjtőút, összekötőút, bekötőút, egyéb közút mentén Zajtól védendő terület Lakóterület (Falusias, kertvárosias) Gazdasági terület

nappal 6-22 óra 60dB

éjjel 22-6 óra 50dB

65dB

55dB

az országos közúthálózatba tartozó, valamint belterületi első és másodrendű főutaktól nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 65dB 55dB 65dB

55dB

A településen jelentős zajforrással üzemelő ipari tevékenység csak a lakott területektől távolabb üzemel, így jelentős zavaró hatása nincs azokra. A rendelet 27/2008 (XII.3.) KöM-EüM rendelet 1. számú melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Zajtól védendő terület

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

Lakóterület (Falusias, kertvárosias)

50dB

40dB



30


EGYEZTETÉSI ANYAGA

10. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK 10.1. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE A településszerkezeti terv védősávot jelöl ki a település külterületi szakaszain az alábbi országos közutak és vasútvonalak esetében: - 4605 j. Monor – Dánszentmiklós összekötő út (az út tengelyétől számított 50-50 méteres védőtávolság) - 46102 j. Monor – Csévharaszt bekötő út (az út tengelyétől számított 50-50 méteres védőtávolság) - tervezett 4601 j. Budapest – Tiszakécske összekötő út (az út tengelyétől számított 50-50 méteres védőtávolság) - tervezett Budapest-Szolnok, Budapest-Kecskemét nagysebességű vasútvonal (50-50 méteres védőtávolság)

10.2. KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA VÍZELLÁTÁS A belterületen található két vízműkút 10 méteres védőidommal. SZENNYVÍZELVEZETÉS, KEZELÉS A szennyvízátemelő műtárgy és védőidoma (20 illetve 150 m). FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS A vízfolyások, patakok, tavak és a jelentősebb árkok, valamint azok karbantartó sávjai. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A külterület északi sarkát szeli át az északkelet-délnyugat irányban áthaladó 120 kV-os hálózat nyomvonala és biztonsági övezete (18-18 m), korlátozó adottságot jelentenek továbbá a 20 kV-os vezetékek nyomvonala és védőtávolság igénye (7-7 m). FÖLDGÁZELLÁTÁS A Testvériség III. nagy-nyomású szállítóvezeték csorda, biztonsági övezete (42-42 m) és létesítményei, továbbá a nagy-középnyomású földgázvezeték (5-5 m), a gázátadó és nyomáscsökkentő állomás. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei, antennái.

10.3. EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK TÁJI- ÉS TERMÉSZETI VÉDELEM − −

− −

Natura2000 területek Országos Ökológiai Hálózat o Magterület övezete o Ökológiai folyosó övezete o Pufferterület övezete Tájképvédelmi terület Természetközeli vízfolyások 50 méteres védőtávolsága

ÖRÖKSÉGVÉDELEM − − −

Műemlék építmények és a körülöttük jelölt műemléki környezet Helyi védelemre javasolt épületek, műtárgyak Régészeti területek

EGYÉB KORLÁTOZÁSOK −

Honvédelmi terület körül jelölt 1000m-es védőtávolság

−

Az Országos Területrendezési Terv, és Pest Megye Területrendezési Tervének rendelkezései Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


31


EGYEZTETÉSI ANYAGA

II. VÁLTOZÁSOK A településszerkezeti terv szöveges leírásának 2. és 3. – Igazgatási terület, belterülethatár módosítás, Területfelhasználás - fejezete tartalmazza a hatályos településszerkezeti tervhez képest történt legfontosabb változásokat. A hatályos településszerkezeti tervhez képest jelentős változás a belterület délnyugati és északnyugati részén kijelölt falusias lakóterületek nagy részének erdőterületté történő átsorolása illetve nagy kiterjedésű sport-, rekreációs különleges beépítésre nem szánt területek kijelölése gazdasági területek és erdőterületek helyén. Több esetben a megváltozott jogszabályi keretek, valamint a megváltozott fejlesztési igények miatt kisebb területfelhasználási módosításokat kellett elvégezni. A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területei az alábbi megoszlásban találhatók meg Csévharaszton: Beépítésre szánt terület: 265,78 ha Beépítésre nem szánt terület: 4647,01 ha



32


EGYEZTETÉSI ANYAGA A változások részletes leírása az alábbi táblázatban található. A biológiai aktivitásérték számítás során differenciált számítás a mezőgazdasági területek tekintetében (szántó, illetve gyepterület) került alkalmazásra.

Ssz.

Hatályos területfelhasználás

Biológiai aktivitás értékmutató

Tervezett területfelhasználás


Terület nagyság (ha)

Számított B.A. érték

Falusias lakóterület

2,4

0,93

-3,35

Pest megyei területrendezési terv térségi területfelhasználása

Újonnan kijelölt beépítésre szánt terület A1

Zöldterület - Közpark

6

Hagyományos vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség (0,14) Hagyományos vidéki települési térség (0,25)

A2


6


2,4

0,39

-1,40

A3

Gazdasági erdő

9


2,4

0,21

-1,39

Erdőgazdálkodási térség

A4

Gazdasági erdő

9


2,4

1,21

-7,99

Vegyes területfelhasználású térség

A5

Általános mezőgazdasági terület - szántó

3,2

Gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület

0,4

10,1

-28,28

Mezőgazdasági térség

Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt terület

B1

Gazdasági ipari terület

B2


0,4

Különleges beépítésre nem szánt terület - nagy kiterjedésű sportolási és rekreációs célú terület

Erdőgazdálkodási térség (3,01) 6

61,37

343,67

Hagyományos vidéki települési térség (58,36) Erdőgazdálkkodási térség (0,32) Hagyományos vidéki települési térség (1,31)

0,4

Védelmi erdő

9

1,63

14,02

6

41,57

232,79

Hagyományos vidéki települési térség

B3


0,4


B4

Különleges terület - temető

6

Különleges beépítésre nem szánt terület - temető

6

3,53

0,00


B5


2,4

Gazdasági erdő

9

15,03

99,20




33


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Ssz.







Pest megyei területrendezési terv térségi területfelhasználása Erdőgazdálkodási térség (20,91)

B6


2,4

Védelmi erdő

9

23,82

157,21

Vegyes területfelhasználású térség (2,91) Erdőgazdálkodási térség (4,85) Hagyományos vidéki települési térség (0,58)

B7


2,4

Különleges beépítésre nem szánt terület - lakógazdálkodó terület

B8


2,4

Gazdasági erdő

9

12,93

85,34


B9


2,4

Vízgazdálkodási terület

6

0,05

0,18


B10


2,4


6

0,19

0,68


B11


2,4

Gazdasági erdő

9

2,63

17,36


B12


2,4

Gazdasági erdő

9

5,73

37,82


B13


2,4

Közjóléti erdő

9

3,05

20,13


B14


2,4

Zöldterület - közpark

6

1,61

5,80


B15


2,4

Gazdasági erdő

9

2,93

19,34


B16


2,4

Általános mezőgazdasági terület - gyep

6

4,48

16,13


B17

Intézményi terület (központi vegyes terület)

0,5

Településközponti terület

0,5

0,14

0,00


B18


2,4

Védelmi erdő

9

3,49

23,03


B19


2,4

Védelmi erdő

9

0,49

3,23

Hagyományos vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség (0,59)

B20


2,4

Védelmi erdő

9

1,09

7,19

3,2

8,36

6,69

Vegyes területfelhasználású térség (2,93)

Vegyes területfelhasználású térség (0,5) Erdőgazdálkodási térség (0,37) Vegyes területfelhasználású térség (1,43)

B21


2,4


B22


0,4

Védelmi erdő

3,2

2,52

2,02

9

7,58

65,19


Mezőgazdasági térség (0,72) Erdőgazdálkodási térség (0,9)


34


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Ssz.







Pest megyei területrendezési terv térségi területfelhasználása Hagyományos vidéki települési térség (6,45) Vegyes területfelhasználású térség (2,6)

B23


0,4

Gazdasági erdő

9

0,69

5,93

B24


0,4

Gazdasági erdő

9

10,13

87,12

B25


Hagyományos vidéki települési térség Hagyományos vidéki települési térség (9,79) Vegyes területfelhasználású térség (0,34) Erdőgazdálkodási térség (0,42)

0,4

Gazdasági erdő

9

1,15

9,89

Mezőgazdasági térség (0,73)

Beépítésre szánt területek átsorolása Erdőgazdálkodási terület (0,33) Hagyományos vidéki települési térség (2,42) C1


0,4


0,4

2,81

0,00

C2


0,4


2,4

0,97

1,94

1,5

3,48

-3,13

2,4

0,39

0,74

Vegyes területfelhasználású térség (0,06) Hagyományos vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség (2,36)

C3


2,4

Különleges terület lovasturisztikai terület

C4


0,5


0,7

1,47

-2,50

Vegyes területfelhasználású térség (1,12) Hagyományos vidéki települési térség Hagyományos vidéki települési térség (1,08)

C5


2,4

Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület

C6


0,5


2,4

0,21

0,40

C7


2,4

Gazdasági kerteskedelmi szolgáltató terület

0,4

0,75

-1,50


Vegyes területfelhasználású térség (0,39) Hagyományos vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség


35


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Ssz.






Településközponti terület Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület

0,5

1,51

0,00

0,7

1,35

-2,30

0,4

10,15

0,00

3

0,97

0,58


C8


0,5

C9


2,4

C10


0,4

C11


2,4

Gazdasági ipari terület Különleges terület - nagy kiterjedésű sportolási célú terület

C12


2,4


0,5

0,53

-1,01

C13


2,4


0,4

0,89

-1,78

C14


0,4

Különleges terület filmgyár


Hagyományos vidéki települési térség Hagyományos vidéki települési térség Hagyományos vidéki települési térség Hagyományos vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség (0,17)

1,5

10,72

11,79


Beépítésre nem szánt területek átsorolása Erdőgazdálkodási térség (56,9) D1

Gazdasági erdő

D2

Mezőgazdasági terület rét, legelő

D3


D4


9

Védelmi erdő

9

62,77

0,00

Vegyes területfelhasználású térség (5,87) Erdőgazdálkodási térség (0,47)

5

Természetközeli terület

27,71

-138,55


5

Gazdasági erdő

3,2

Általános mezőgazdasági terület- gyep

9

0,85

3,40


6


23,44

65,63



36


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Ssz.








D5


5


D6


3,2

Természetközeli terület (mocsár, nádas)

D7


3,2


6

6,56

18,37

D8

Gazdasági erdő

9


6

0,53

-1,59

9


6

7,44

7,44


8

3,4

16,32

Vegyes területfelhasználású térség (2,25) Erdőgazdálkodási térség (6,03) Vegyes területfelhasználású térség (0,53) Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség (2,35)

D9

Gazdasági erdő

8

3,47

-3,47


D10

Gazdasági erdő

9

Védelmi erdő Természetközeli terület (mocsár, nádas)

9

13,01

0,00


D11

Gazdasági erdő

9

D12


3,2

D13


3,2

D14


5

Gazdasági erdő

9

6,96

27,84

D15

Gazdasági erdő

9


8

6,08

-6,08

Általános mezőgazdasági terület- gyep Különleges beépítésre nem szánt terület - kegyeleti park

8

8,72

-8,72

6

4,82

13,50

6

0,79

2,21

Vegyes területfelhasználású térség (0,63) Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség (0,17)


Vegyes területfelhasználású térség (6,78) Erdőgazdálkodási térség


37


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Ssz.








D16


5

D17

Gazdasági erdő

9

Védelmi erdő Különleges beépítésre nem szánt terület - nagy kiterjedésű sportolási és rekreációs célú terület

D18

Gazdasági erdő

9

Különleges beépítésre nem szánt terület - honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények területei

D19

Gazdasági erdő

9

Védelmi erdő

D20

Kertes mezőgazdasági terület

D21


9

19,6

78,40

6

1,25

-3,75

3,2

70,22

-407,28

9

226,61

0,00

Hagyományos vidéki települési térség (9,41)


Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség (14,28)

5

Gazdasági erdő

5


6


9

14,09

56,36

Vegyes területfelhsználású térség (0,14) Erdőgazdálkodási térség (6,65)

3,2

14,42

-25,96


D22


6

1,26

0,00


D23

Gazdasági erdő

9

Védelmi erdő

9

22,02

0,00

D24

Gazdasági erdő

9


8

0,65

-0,65

Vegyes területfelhasználású térség (0,44) Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség (192,32) Vegyes területfelhasználású térség (7,92)

D25

Gazdasági erdő

9

Közjóléti erdő

9


201,48

0,00



38


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Ssz.







D26

Gazdasági erdő

9


D27

Gazdasági erdő

9


6

0,26

-0,78

D28

Gazdasági erdő

9


6

4,32

-12,96

D29


3,2

Gazdasági erdő

9

17,77

103,07

D30


3,2


6

2,47

6,92

D31


3,2

Gazdasági erdő

9

3,69

21,40

D32


3,2



6

5,24

-15,72

Hagyományos vidéki települési térség (0,23) Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség (9,92)

6

11,37

31,84

Vegyes területfelhasználású térség (1,45) Hagyományos vidéki települési térség (0,23) Vegyes területfelhasználású térség (4,19)

D33


6

D34

Gazdasági erdő

9

Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - szántó

D35

Gazdasági erdő

9

Védelmi erdő

3,2

6,43

-18,00

3,2

0,31

-1,80

9

5,08

0,00

Mezőgazdasági térség (2,01) Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség (0,15) Hagyományos vidéki települési térség (0,17)

D36

Gazdasági erdő

9

Védelmi erdő

9

9,39

0,00

D37


3,2

Gazdasági erdő

9

8,45

49,01




39


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Ssz.








D38


3,2


6

6

16,80

D39


3,2


6

4,13

11,56

D40


3,2


6

3,24

9,07

D41


Mezőgazdasági térség (5,3) Mezőgazdasági térség Mezőgazdasági térség Erdőgazdálkodási térség (30,88)

6

Gazdasági erdő

9

BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK VÁLTOZÁS ÖSSZESEN:

31,84

95,52 1210,15




40


EGYEZTETÉSI ANYAGA

III. TERÜLETI MÉRLEG TERÜLETI MÉRLEG – A HATÁLYOS TSZT SZERINT Területfelhasználási ha Közigazgatási terület kategória Beépítésre szánt terület Falusias FL 271,2 lakóterület Központi vegyes KV 1,8 terület Kereskedelmiszolgáltató KSZG 31,8 gazdasági terület Egyéb ipari EIG 159,7 gazdasági terület Temető célú különleges TK 1,6 terület Sport célú különleges Ksp 1,7 terület Beépítésre nem szánt terület Vízgazdálkodási VG 10,64 terület Védett VTE 128,7 erdőterület Gazdasági GE 3375,0 erdőterület Turisztikai TE 11,8 erdőterület Zöldterület KPZ 3,6 Mezőgazdasági KM 29,3 kert terület Mezőgazdasági RLM 275,3 rét-legelő terület Mezőgazdasági SZM 440,7 szántó terület Közlekedési KÖu 178,76 terület


4912,79 ha


41


EGYEZTETÉSI ANYAGA TERÜLETI MÉRLEG – A TERVEZETT TSZT SZERINT Területfelhasználási ha Közigazgatási területe kategória Beépítésre szánt terület 265,78 Falusias Lf 177,78 lakóterület Településközpont Vt 2,03 vegyes terület KereskedelmiGksz 11,66 szolgáltató terület Ipari terület Gip 54,01 Különleges terület 2,82 – mezőgazdasági K-Mü üzemi terület Különleges terület K-Film 11,37 - filmgyár Különleges terület 3,48 – lovasturisztikai K-Ltur terület Különleges terület K-Sp 2,63 – sportpálya Beépítésre nem szánt terület 4647,01 Általános mezőgazdasági Má-sz 352,31 terület - szántó Általános mezőgazdasági Má-gy 246,87 terület - gyep Zöldterület Z 3,51 Vízgazdálkodási V 11,29 terület Gazdasági erdő Eg 2828,82 Védelmi erdő Ev 568,43 Közjóléti erdő Ek 216,01 Természetközeli Tk 50,23 terület Különleges beépítésre nem Kb-T 4,17 szánt terület – temető Különleges beépítésre nem Kb-Kgy 0,79 szánt terület – kegyeleti park Különleges beépítésre nem Kb-Lg 23,2 szánt terület – lakógazdálkodó terület Különleges beépítésre nem Kb-Spr 109,45 szánt terület – rekreációs terület Különleges beépítésre nem Kb-Hv 70,04 szánt terület – honvédelmi terület Közlekedési terület KÖu 161,89 Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu

4912,79 ha


42


EGYEZTETÉSI ANYAGA

IV. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Csévharaszt területén Pest Megye Területrendezési Terv szerkezeti terve települési, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, vegyes területfelhasználású, építmények által igénybevett és vízgazdálkodási térséget jelöl. 2014. évi TSZT szerint felhasznált (ha)

További fejlesztési lehetőség (ha)

Térségi övezet megnevezése

PMTrT (ha)

Települési térség

336,44


3932,12

3342,3 ha (85%)

3543,26 ha

200,96


338,3

287,55 ha (85%)

399,18 ha

111,63

267,53 (85%)

200 ha mezőgazdasági ter. 70 ha erdőterület összesen: 270 ha

2,47

Vegyes területfelhasználású térség Építmények által igénybevett térség Vízgazdálkodási térség

314,74

PMTrT által előírt min. megfelelés

Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel

-

-

Megjegyzés

-

-

-

-

A Megyei Területrendezési Terv által meghatározott térségi övezetek lehatárolását a rendelet mellékletét képező tervlapok tartalmazzák. Csévharaszt közigazgatási területét az alábbi térségi övezetek érintik: - Magterület övezete, - Ökológiai folyosó övezete, - Pufferterület övezete, - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, - Erdőtelepítésre javasolt/alkalmas terület övezete, - Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, - Honvédelmi terület övezete. Csévharaszt közigazgatási területén az OTRT felülvizsgálatát követően az alábbi új országos övezetek kerültek meghatározásra: -

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Országos vízminőség-védelmi terület övezet

A Megyei Terv által lehatárolt kiemelt térségi övezetek – Csévharasztot érintő - területe az alábbi táblázatban található meg:

Kiemelt térségi övezet megnevezése Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete Pufferterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (illetékes erdészeti igazgatóság adatszolgáltatása alapján)* Erdőtelepítésre javasolt/alkalmas terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Honvédelmi terület övezete Országos vízminőség-védelmi terület övezete Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

TelepülésMegyei rendezési tervben eszközökben kijelölt terület kijelölt terület (ha) (ha)

Megfelelés

359,7

359,7

100%

153,4 2595,76

153,4 2595,76

100% 100%

1240,22

1239,06

100%

194,23

194,23

100%

2189,54

2189,54

100%

69,86 4634,12 191,8

69,86 4634,12 191,8

100% 100% 100%



43


EGYEZTETÉSI ANYAGA A kiemelt térségekre vonatkozó övezeti előírásokat a területfelhasználási rendszer kialakítása során figyelembe vettük. *A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete olyan területeket is érint, amelyek a hatályos településrendezési eszközökben (78/1999. (XII.14.) számú határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv és többször módosított 4/2000. (V.12.) számú rendeletével jóváhagyott Helyi építési szabályzat) beépítésre szánt területként (falusias lakóterület) jelennek meg. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületen - a településrendezési eszközök felülvizsgálata során továbbra is megerősítve – a hatályos tervben mintegy 11.553 m2, azaz ~1,2 ha kiterjedésű terület került kijelölésre. E területeket a felülvizsgálat alatt álló terv továbbra is beépítésre szánt területként sorolja be. A változás mértéke (ld. előző táblázat) nem haladja meg a 2003. évi XXVI. tv. 12.§ (4) bekezdésben meghatározott +/-5%-ot. Az Országos Erdőállomány Adattár szerint Csévharaszt közigazgatási területén 3766,98 ha erdőterület található. A településrendezési eszközökben ezen területek közül 3613,26 ha erdőterület került kijelölésre, mely fenti terület 95,95%-a. Fentiek alapján tehát a településrendezési eszközök az OTrT 7.§ (1) bekezdésének megfelelnek.

V. A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE Az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés b) pontja kimondja, hogy „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitás-érték változása. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A tervezett változásokhoz tartozó biológiai aktivitásérték számítás során differenciált számítás kizárólag szántó és gyep (rét, legelő) megkülönböztetése esetében történt. A tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nagy mértékben nőtt. A biológiai aktivitásérték változását bemutató táblázatot ld. II. Változások fejezet.



44

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

EGYEZTETÉSI ANYAGA

Csévharaszt Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/2014 (…) önkormányzati rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Csévharaszt község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A. § (3) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében biztosított feladatkörében az alábbi rendeletet alkotja.

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. § E rendelet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 3. § (2) bekezdés alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 324/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben meghatározott véleményezésben részt vevő szervek egyetértésével került sor.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA 2. § (2) (3)

(1) E rendelet hatálya Csévharaszt község közigazgatási területére terjed ki. Jelen építési szabályzat mellékletei: 1. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1, SZT-2) 2. melléklet: Sajátos jogintézmények Jelen építési szabályzat függelékei: 1. függelék: Művi értékvédelem 2. függelék: Régészeti területek 3. függelék: Természetvédelem 4. függelék: Mintakeresztszelvények 2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. §

E rendelet alkalmazásában: a) Antenna: olyan eszköz, berendezés, vagy tartozék, amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál. b) Antennatartó szerkezet: hírközlési rendeltetésű műtárgy, vezeték nélküli sajátos építmény, amely antenna elhelyezésére szolgál. c) Áttört szerkezetű kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál kisebb mértékben korlátozott. d) Belterület: A település közigazgatási területének – jellemzően a település kialakult, összefüggő, beépített vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó – a helyi építési szabályzatban kijelölt része. e) Fekvő telek: a közterülethez csak a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek, melynek mélysége nem éri el a 30 métert. f) Hulladékudvar: a háztartásokban keletkező települési szilárd, - és a külön jogszabályban megállapított veszélyes - hulladék átvételére, az elszállításig elkülönített módon történő, épületen belül, vagy kívül történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, önálló zárt átvevőhely. g) Kialakítható legkisebb telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért telekszélesség h) Kis haszonállat: baromfi, húsgalamb, házinyúl, prémes állat, méh i) Közepes haszonállat: sertés, kecske, juh j) Nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, futómadár(emu, strucc)



45


EGYEZTETÉSI ANYAGA k)

Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy építményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza. A tájba illeszkedés a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő környezeti állapotadatban foglalt látványterv által igazolandó. l) Tanyatelek: a település külterületén fekvő, mező- és erdőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport, és legfeljebb 1 ha nagyságú, azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó földrészlet, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként szerepel. 3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA 4. §

(2)

(3)

(4)

(1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a helyi építési szabályzat módosításával történhet: a) belterület határa; b) szabályozási vonal; c) építési övezet, övezet határa és jele; d) tömbönként kialakítható maximális telekszám. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek: a) igazgatási határ; b) védőtávolságok; c) műemlék; d) műemléki környezet; e) régészeti terület; f) Országos ökológiai hálózat magterület; g) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe; h) Országos ökológiai hálózat pufferterület; i) Tájképvédelmi terület; j) Természetvédelmi terület határa; k) Natura2000 terület; l) helyi jelentőségű védett természeti terület, természeti emlék; Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek: a) fasor; b) helyi védelemre javasolt épület, műtárgy; c) helyi védelemre javasolt természeti terület, természeti emlék; d) kerékpárút; e) parkoló; f) javasolt telekhatár; g) javasolt megszüntetés Sajátos jogintézmények: a) beültetési kötelezettség b) elővásárlási jog 4. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS

5. § (2) (3)

(1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza. A belterületbe vonás telekcsoportonként ütemezetten is megvalósítható, miután a telekcsoport területén a helyi építési szabályzatnak megfelelően az építési telkek kialakításra kerültek. A Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken építés, valamint az építési övezetnek és a HÉSZ előírásainak megfelelő építési telek kialakítása a terület belterületbe vonását követően történhet.



46


EGYEZTETÉSI ANYAGA

II. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 5. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 6. § (1) Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. 6. RÉGÉSZETI TERÜLETEK 7. § (2)

(1) A település régészeti területeit a Szabályozási terv tartalmazza. A régészeti érintettségű területen a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. 7. HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

8. § (2) (3)

(4)

(5) (6)

(1) A Szabályozási terven jelölt épületek és műtárgyak helyi védelemre javasoltak. A helyi védelemre javasolt épület helyi védelmének hatályba lépését követően a helyi védett épületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtér beépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók. A helyi védett építményeken végzett bármilyen építési munka esetén a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. Helyi védett építményen történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtér beépítésnél, bővítésnél a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz. b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani: ba) a homlokzat felületképzését; bb) a homlokzat díszítő elemeit; bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását; bd) a tornácok kialakítását; be) a lábazatot, a lábazati párkányt; c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők. Helyi védett épület közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el. Helyi védett műtárgyak felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell alkalmazni. 8. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA

9. § (2)

(1) A település közigazgatási területén óriásplakát kizárólag az országos mellékutak belterületnek nem minősülő szakaszán, azok 50 m-es sávjában helyezhetők el a vonatkozó előírásoknak megfelelően. A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.



47


EGYEZTETÉSI ANYAGA

IV. FEJEZET A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 9. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 10. § (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – az országos jelentőségű védett természeti területek, az Országos Ökológiai Hálózat övezetei, a Natura2000 hálózathoz tartozó területek, a helyi védett, és védelemre javasolt természeti területek, és értékek, tájképvédelmi területek – megóvását minden építési tevékenység során biztosítani kell. (2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását: a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők; b) a település területén a vízfolyások, utak mentén a Szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő; c) belterületnek nem minősülő területen a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepíthetők. (3) Belterületen közterületek, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig el kell telepíteni. A fasorok telepítéséhez honos fás növényzet alkalmazható. A fasor létesítésekor faegyedenként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan felületet vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani. (4) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos. 11. § (1) A település területén az országos jelentőségű védett természeti területek, az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó területek, a Natura2000 területek, a helyi jelentőségű védett, illetve védelemre javasolt természeti területek, tájképvédelmi területek (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. (2) Védett területen tájba illeszkedő épület helyezhető el, azaz építmény elhelyezésénél a tájba illeszkedést látványtervvel igazolni kell. (3) A településen meglévő, illetve javasolt helyi jelentőségű védett természeti területeket és értékeket a Szabályozási terv tartalmazza. (4) A helyi jelentőségű védett, valamint védelemre javasolt természeti területeken, illetve a helyi jelentőségű védett természeti értékek tekintetében a helyi természetvédelmi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. (5) A helyi védelem alatt álló fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el. 12. § (1) Tájképvédelmi terület határa a Szabályozási terven feltüntetésre került. (2) Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. (3) Tájképvédelmi területen fóliasátor nem helyezhető el.

V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 10. KÖRNYEZETVÉDELEM 13. § (1) A település igazgatási területén építési tevékenység végzése során az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat: a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz, b) kizárja a környezetkárosítást, c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


48


EGYEZTETÉSI ANYAGA (2) (3) (4)

Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük. A település a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat. Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények: a) Nagy és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épülettől 25 m-nél, kis haszonállat esetében 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. b) Haszonállattartó építmény és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető. c) Belterületnek nem minősülő területen állattartó épület, hígtrágya gyűjtő felszíni vizek partélétől számított 100 méteren belül nem létesíthető. 11. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME

14. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. (2) A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik. (3) A település a felszín alatti vízminőségvédelmi előírások alapján az „érzékeny” kategóriába tartozik, éppen ezért a település teljes területén be kell tartani a vonatkozó jogszabályban előírtakat. (4) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell. 12. A LEVEGŐ VÉDELME 15. § A település területén nem végezhető olyan építési tevékenység, illetve nem hozható létre olyan létesítmény, mely határértéken felüli légszennyezettséget, vagy bűzzel való terhelést okoz. 13. A TERMŐFÖLD VÉDELME 16. § (1) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik. (2) Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. (3) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani. A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható. (4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen. (5) A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. 14. HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS 17. § (1) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező építési tevékenység csak úgy folytatható, ha az építés során a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró módon kerül elhelyezésre. (2) Hulladéklerakó telep, illetve veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely a település igazgatási területén nem létesíthető. (3) Hulladékudvar Gip2 és Gip3, építési övezet területén helyezhető el az építési övezeti előírások figyelembevételével. 15. A ZAJ ELLENI VÉDELEM 18. § Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


49


EGYEZTETÉSI ANYAGA

VI. FEJEZET VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, KATASZTRÓFAVÉDELEM 16. KATASZTRÓFAVÉDELEM 19. § A tüzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tüzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor a) a közhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges (amennyiben azt az övezeti előírások nem tiltják), b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig, c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tüzivíz ellátást biztosítani. 17. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK 20. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl: a) közlekedési területek, b) közművek, közműlétesítmények, c) szennyvízátemelő, d) természetközeli folyóvizek e) honvédelmi terület. (2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók. (3) A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 26. § előírásai az irányadók. (4) A szabályozási terven feltüntetett, a természetközeli vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-es védőtávolságon belül - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos új építmények elhelyezése.

VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 18. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG 21. § A település területén beültetési kötelezettség jegyezhető be a polgármester önkormányzati hatósági döntése alapján a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában. 19. ELŐVÁSÁRLÁSI JOG 22. § A település területén elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. sz. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban biztosított. 20. TELEKALAKÍTÁS 23. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek alakja az építési övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. (2) Nyeles telek újonnan nem alakítható ki. (3) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható. (4) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


50


EGYEZTETÉSI ANYAGA

VIII. FEJEZET KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS 21. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 24. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú: a) vízellátás, b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával. (2) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a) településképi megjelenésre, b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre (3) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, b) a meglevő közművek szükséges felújításáról, c) a csapadékvizek elvezetéséről, d) belterületen a közvilágítás, belterületnek nem minősülő területen fekvő beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell. (4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani, c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell. (5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. 22. VÍZELLÁTÁS 25. § (1) A helyi vízműkút körül 10 m-es területet belső hidrogeológiai védőterületként kell biztosítani. (2) Beépítésre szánt területen új vízhálózat a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető, b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően. (3) Beépítésre nem szánt területen új közüzemi vezetékes ivóvíz ellátás nem alakítható ki és fogyasztói csatlakozás nem létesíthető. (4) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál: a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad, b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad. 23. SZENNYVÍZELVEZETÉS, SZENNYVÍZELHELYEZÉS 26. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni. (2) A településen a talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


51


EGYEZTETÉSI ANYAGA (3)

(4)

(5)

(6) (7) (8) (9)

A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett ingatlanoknak csatlakozniuk kell a közcsatornára, kivételt tenni csak azoknál a már beépített ingatlanoknál lehet, amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása-kezelése a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, engedélyezetten egyedi házi közműpótlóval történik. Belterületnek nem minősülő területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül: a) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, aa) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, ab) a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított. b) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, bc) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, bd) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. Belterületnek nem minősülő területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül: a) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: aa) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll, ab) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, ac) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, ad) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. b) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított. Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 20 m, kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető. A műszaki beavatkozás tényleges megvalósítása után a védőtávolság a hatóság által megállapított mértékűre csökken. Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető. 24. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS

27. § (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni. (2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni. (3) A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel illetve zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy, továbbá szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell a) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén, b) telekcsoport újraosztás esetén. (5) A (4) a) pont szerinti beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (6) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


52


EGYEZTETÉSI ANYAGA

(7) (8) (9)

a) a vízszállítás útján szűk keresztmetszetű szakasz áteresztő képességének növelését kell megoldani, vagy b) az elvezetendő csapadékvíz vízhozamát egyedi, vagy szabályozási terven kijelölt záportározó műtárgy, szikkasztó műtárgy létesítésével, a csapadékvíz-elvezető hálózat üzemeltetőjétől beszerzett befogadói nyilatkozatban rögzített mértékben kell csökkenteni. A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a befogadóba. A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést terepszint alatt kell az utcai vízelvezető hálózatba vezetni. A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és b) a vízszállítás akadálymentes legyen, c) az árok szikkasztását ne akadályozza. 25. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS

28. § (1) Belterület és belterületnek nem minősülő terület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a) műemléki környezetben b) helyi értékvédelmi területen, utcaképvédelmi területen c) sétáló utcává alakítandó utcában d) tájképvédelmi területen a hálózati rekonstrukció csak földalatti hálózatfektetéssel kivitelezhető. (2) Belterület és belterületnek nem minősülő terület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek a) villamosenergia hálózati rekonstrukció, b) közvilágítási hálózati rekonstrukció során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. (3) Külterület beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni. (4) Új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad. Ha közterületi útburkolat bontásra lenne szükség, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni. 26. FÖLDGÁZELLÁTÁS 29. § Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. 27. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 30. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni. (2) Belterületen, valamint belterületnek nem minősülő terület beépítésre szánt már beépített területein, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, de azok hálózati rekonstrukciója csak földalatti elhelyezéssel építhető, ott új elektronikus hírközlési Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


53


EGYEZTETÉSI ANYAGA

(3)

(4)

hálózatokat, vagy meglevő rekonstrukcióját is csak földalatti hálózatfektetéssel szabad kivitelezni. Belterületen, valamint belterületnek nem minősülő terület beépítésre szánt már beépített területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Belterületnek nem minősülő terület beépítésre nem szánt területein új elektronikus hírközlési hálózatokat a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. 28. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

31. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen: a) a gazdasági területek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre telepíthető, b) gazdasági területeken lakóépületektől 200 méter távolságra önálló tartószerkezettel is telepíthető antenna c) bármely területen 20 méter magasságot meghaladó, meglévő építmény tetejére elhelyezhető antenna d) silók, tornyok, templomok harangtornyában takarásban, víztornyokon azokhoz illeszkedő formai kialakításban helyezhető el antenna. (2) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni. (3) Beépítésre nem szánt és a (2) bekezdésben nem szereplő területen új antennák csak multifunkcionális kialakítással telepíthetők. (4) Új antenna és antennatartó szerkezet elhelyezése a 33.§ előírásai figyelembe vételével történhet.

IX. FEJEZET ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 29. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 32. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb övezeti előírásoknak. (2) Két övezetbe illetve építési övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott övezetbe eső részének megfelelően. (3)

Egy telekhez egy gépjármű behajtó alakítható ki, legfeljebb 6 méter szélességben.

33. § (1) A település területén új, 6 m-nél magasabb antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet, valamint zászlótartó oszlop a) belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres távolságon belül, valamint védett természeti területen, helyi jelentőségű védett természeti területen, Natura2000 területen, tájképvédelmi területen kivételes esetben sem helyezhető el, b) egyéb területeken a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. (2) A település területén 10 méternél magasabb antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet nem építhető. 30. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK 34. § (1) A település belterületén – különleges és gazdasági területek kivételével – amennyiben az övezeti előírás másképp nem rendelkezik, 30-45° közötti tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


54


EGYEZTETÉSI ANYAGA (2) (3)

(4) (5) (6)

(7)

Az épület beépített alapterületének 30%-át meg nem haladó részén egyéb tetőhajlásszög is kialakítható. A település területén lakóépület és közterületről látható melléképület esetén a) műanyag hullámlemez; b) alumínium trapézlemez (gazdasági területeken kívül); c) mesterséges pala, bitumenes zsindely tetőhéjalás nem alkalmazható. A homlokzat-felújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie. Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető. Az építési övezetekben melléképítmények kizárólag az építési helyen belül helyezhetők el, kivéve: a) közműbe-csatlakozási műtárgy; b) hulladéktartály tároló 2,0 m magasságig illetve 4 m2 alapterületig; c) kerti építmények a tárolásra szolgáló műtárgyak kivételével. Az építési övezetekben a hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhető el: a) mosókonyha; b) nyárikonyha; c) gépkocsi és egyéb tároló épület.

35. § (1) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető, épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – kivéve, ha az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek. (2) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) nem lehet, b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg, bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen. c) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – meglévő tetőfelületre történő telepítés esetén – a tetősíktól legfeljebb 10o-kal emelkedhet ki. Új tető építése esetén a berendezést a tető síkjában kell elhelyezni. (3) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a) a telkek előkertjében, b) a telkek udvarán, c) az épület egyéb homlokzatán helyezhető el. 31. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS 36. § (1) A település területén az 1,0 méternél nagyobb tereprendezés tereprendezési terv alapján végezhető. (2) Építési övezetekben az építési telek utcavonalán kizárólag áttört kerítés építhető, maximum 80 cm magas lábazattal. (3) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet. (4) Belterületnek nem minősülő területen, beépítésre nem szánt területen – különleges beépítésre nem szánt terület – sport,rekreációs terület kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik. (5) Erdőterület övezeteiben kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi illetve természetvédelmi célból létesíthető. (6) Erdőterület övezeteiben lábazat nélküli kerítés építhető. (7) Erdőterület övezeteiben turistautak mentén kerítés építése esetén 1000 méterenként átjárást lehetővé tevő műszaki megoldást kell alkalmazni. (8) Zöldterületen épített kerítés kizárólag áttört szerkezetű lehet, legfeljebb 1,0 méteres magassággal. (9) A telken belül létesített, eltérő használatú telekrészek lekerítését szolgáló kerítés legfeljebb 1,8 m magas áttört szerkezetű kerítés lehet. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


55


EGYEZTETÉSI ANYAGA 32. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY 37. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen, oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. (2) A már legalább 70%-ban beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, mely esetben a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. (3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon. (4) Az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a legalább 70%-ban az ingatlannyilvántartásban is bejegyzett kialakult állapothoz igazodó kell legyen. (5) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal: a) lakó és kereskedelmi szolgáltató övezetek esetében: 5 m, mely egyben kötelező építési vonal is; b) ipari övezetek esetében: 10 m; c) egyéb övezet esetében: 5 m, amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek. (6) Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkerti építési vonal 5 m. (7) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 3,0 méterre, a hátsókert 0 méterre csökkenthető. (8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében - amennyiben a szomszédos telek szabadon álló beépítésű, az építési telek oldalkertje 4 méterre csökkenthető a telepítési távolság figyelembe vételével. (9) Szabadonálló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m kell legyen.

MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK X. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 33. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET 38. § A Szabályozási terv a település területén a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja: a) Falusias lakóterület építési övezetei (Lf) b) Településközpont terület építési övezetei (Vt) c) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetei (Gksz) d) Egyéb ipari terület építési övezetei (Gip) e) Különleges terület ea) mezőgazdasági üzemi terület építési övezete (K-Mü) eb) lovasturisztikai terület építési övezete (K-Ltur) ec) filmgyár építési övezete (K-Film) ed) sportterület övezete (K-Sp) 34. FALUSIAS LAKÓTERÜLET (Lf1, Lf2, Lf3) 39. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. (2) Falusias lakóterületen elhelyezhető épület: Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


56


EGYEZTETÉSI ANYAGA

(3)

a) lakó; b) mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú; c) kereskedelmi, szolgáltató; d) szálláshely jellegű; e) igazgatási, iroda; f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; g) kulturális, közösségi szórakoztató; h) sport rendeltetést is tartalmazhat. A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK A

B

C

D

E

Kialakítható Kialakítható Legnagyobb legkisebb legkisebb megengedhető területe telekszélessége beépítettsége (m²) (m) (%)

F

G

Építmények legnagyobb épületmagassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

H Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%)

2

Építési Beépítés övezeti módja jele

3

Lf1, Lf1*

O

750

18

30

4,5

55

30

4

Lf2

O

1000

18

25

4,5

60

25

5

Lf3

O

1500

18

20

4,5

65

20

O

(4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11)

(12)

(13) (14) (15) (16)

- oldalhatáron álló beépítés

Az építési övezetek területén megállapított legnagyobb épületmagasság az oromfal területéből számított, F/L értékkel (ld. OTÉK), de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető. Az építési övezetekben a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek esetében 3 méterrel túlléphető. Az építési övezetek építési telkei teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. Az építési övezetek építési telkein legfeljebb két épület helyezhető el. A Lf1,Lf2,Lf3 építési övezetek építési telkein elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. Lf1* övezet építési telkein elhelyezett épület maximum négy önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. Az építési övezetek építési telkein – igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek kivételével – kizárólag magastetős épület építhető 37-42° közötti tetőhajlásszöggel, az utcára merőleges tetőgerinccel. Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén történhet. Az építési övezetek építési telkein a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) kirakatszekrény; b) trágyatároló (kivéve saját ellátást szolgáló állattartáshoz szükséges trágyatároló 3m2-ig) c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop. Elő- és/vagy oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el: a) állatól; b) kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyak. Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. Az építési övezetek területén állattartó építmény a 400 m2 –nél kisebb telken nem helyezhető el. Az építési övezetek területén állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30 %át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű lehet.



57


EGYEZTETÉSI ANYAGA 35. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET (Vt) 40. § (1) A Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre. (2) Településközpont terület építési övezetében elhelyezhető épület: a) igazgatási, iroda; b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás; c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; d) kulturális, közösségi szórakoztató; e) sport; f) és lakó rendeltetést is tartalmazhat. (3) Településközpont terület építési övezetének építési telkei teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Településközpont terület építési övezetének építési telkein a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet. (5) Elő- és/vagy oldalkert illetve legkisebb méretén belül állatól nem helyezhető el. (6) A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 1


2

3 SZ

(7) (8) (9) (10) (11) (12) (13)

B

C

D

E

Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építési Beépítés legkisebb legkisebb megengedhető övezeti módja területe telekszélessége beépítettsége jele (m²) (m) (%) Vt

SZ

750

18

F

G

H

Épületeinek legnagyobb épületmagassága (m)


Legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség (%)

7,5

30

45

45

- szabadonálló beépítés

Az építési övezet területén megállapított legnagyobb épületmagasság az oromfal területéből számított, F/L értékkel (ld. OTÉK), de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető. Az építési övezet területén templom, sportcsarnok építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3-méterrel túlléphető. Vt építési övezet építési telkein - sport rendeltetés kivételével - kizárólag 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület építhető. Vt építési övezet építési telkein több épület helyezhető el. Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület - a (2) bekezdés a-e) pontjában felsorolt egyéb rendeltetéshez kapcsolódóan - maximum 1 lakó rendeltetést tartalmazhat, a maximális beépíthetőség legfeljebb 20%-án.(ez így 750m2-es teleknél 67,5 m2) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén történhet. 36. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET (Gksz1, Gksz2)

41. § (1) A Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) igazgatási, iroda; d) gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakó; Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


58


EGYEZTETÉSI ANYAGA (3) (4) (5) (6)

rendeltetést tartalmazhat. Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

1


2

B


C

D

E


F

G



H Legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség (%)

3

Gksz1

SZ

1500

25

40%

7,5

30

40

4

Gksz2

SZ

3000

25

40%

7,5

30

40

SZ


(7) (8)

Gksz1 építési övezetben meglévő önálló lakóépület fenntartható, felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, építési helyen belül bővíthető. Gksz2 építési övezetben földszintes gazdasági épület esetén – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – a legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető. 37. EGYÉB IPARI TERÜLET (Gip1, Gip2, Gip3)

42. § (1) A Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Egyéb ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) igazgatási, iroda; d) gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakó; rendeltetést tartalmazhat. (3) Egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkei legalább részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (5) Egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. (6) Egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkein a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel. (7) Az egyéb ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 1


2

B


C

D

E


F

G



H Legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség (%)

3

Gip1

SZ

1000

25

40

7,5

30

40

4

Gip2, Gip2*

SZ

3000

25

40

12,0

30

40

5

Gip3

SZ

5000

50

40

12,0

30

40

SZ




59


EGYEZTETÉSI ANYAGA (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14)

Gip1 építési övezetben gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakó rendeltetésű épület is elhelyezhető. Gip2 és Gip2* építési övezetben épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el. Gip2 és Gip2* építési övezetben földszintes gazdasági épület esetén - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges - az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 méterrel túlléphető. Gip2* építési övezetben a maximális beépíthetőség 10%-án, gabonasiló építése esetén - ha az alkalmazott technológia miatt szükséges – a maximális épületmagasság 60 méter lehet. Gip2 és Gip3 építési övezetek telkein hulladékudvar elhelyezhető. Gip3 építési övezetben épület a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el. Gip3 építési övezetben földszintes gazdasági épület esetén - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges - az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 méterrel túlléphető. 38. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

43. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők: a) mezőgazdasági üzemi terület építési övezete (K-Mü) b) lovasturisztikai terület építési övezete (K-Ltur) c) filmgyár építési övezete (K-Film) d) sportterület övezete (K-Sp) (2) A különleges terület építési övezeteiben önálló gépjárműtároló épület nem helyezhető el. 39. KÜLÖNLEGES TERÜLET – MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET (K-Mü) 44. § (1) A Szabályozási terven K-Mü jellel jelölt építési övezet elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást illetve a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek illetve a rendeltetések kiszolgálását biztosító építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület – mezőgazdasági üzem terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) nagyüzemi állattartó; b) állati termék feldolgozáshoz, tároláshoz kapcsolódó gazdasági; c) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó gazdasági; d) egyéb mezőgazdasági; e) igazgatási, iroda; rendeltetést tartalmazhat. (3) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges - földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető. (5) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (6) A különleges terület – mezőgazdasági üzem építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 1


2

3 SZ

B

C

D

E

Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építési Beépítés legkisebb legkisebb megengedhető övezeti módja területe telekszélessége beépítettsége jele (m²) (m) (%) K-Mü

SZ

3000

25

F

G

H




7,5

40

35

35




60


EGYEZTETÉSI ANYAGA 40. KÜLÖNLEGES TERÜLET – LOVASTURISZTIKAI TERÜLET (K-Ltur) 45. § (1) A Szabályozási terven K-Ltur jellel jelölt építési övezet elsősorban a lovasturizmushoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - lovasturisztikai terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) turisztikai; b) lovassport; c) sport; d) állattartó; e) szálláshely szolgáltató; f) vendéglátó; g) lakó; rendeltetést tartalmazhat. (3) Különleges terület - lovasturisztikai terület építési övezet építési telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Különleges terület - lovasturisztikai terület építési övezeteinek építési telkein szállás rendeltetés legfeljebb a beépített szintterület 30%-án, lakó rendeltetés legfeljebb a beépített szintterület 5%-án helyezhető el. (5) Különleges terület - lovasturisztikai terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (6) Különleges terület - lovasturisztikai terület építési övezet építési telkein legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el. (7) A különleges terület - lovasturisztikai terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 1


2

3 SZ

(8)

B


K-Ltur

SZ

C

D

E

Kialakítható Kialakítható Legnagyobb legkisebb legkisebb megengedhető területe telekszélessége beépítettsége (m²) (m) (%) 2000

30

F

G

H




7,5

40

15

15


Különleges terület - lovasturisztikai terület építési övezetben istálló, lovassportcsarnok építése esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 méterrel túlléphető. 41. KÜLÖNLEGES TERÜLET – FILMGYÁR (K-Film)

46. § (1) A Szabályozási terven K-Film jellel jelölt építési övezet elsősorban a filmkészítéshez kapcsolódó, és azt kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület – filmgyár terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) filmkészítéshez kapcsolódó; b) igazgatási, iroda; c) tároló és raktározó; d) gépjárműtároló; e) vendéglátó; f) átmeneti ott-tartózkodást szolgáló szállás; g) egyéb a filmkészítéshez és a filmstúdió működéséhez kapcsolódó kiszolgáló rendeltetést tartalmazhat. (3) Különleges terület – filmgyár terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (4) Különleges terület – filmgyár terület építési övezeteinek építési telkein vendéglátó rendeltetés legfeljebb a beépített szintterület 5%-án helyezhető el. (5) Különleges terület – filmgyár építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


61



A különleges terület - filmgyár építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

1


B

2


3

K-Film

SZ

SZ

C

D

E

Kialakítható Kialakítható Legnagyobb legkisebb legkisebb megengedhető területe telekszélessége beépítettsége (m²) (m) (%) 5000

50

F

G

H




15

50

30

30


42. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORTTERÜLET (K-Sp) 47. § (1) A Szabályozási terven K-Sp jellel jelölt építési övezet elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület – sportterület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) sportolási célú és azt kiszolgáló; b) oktatási, nevelési c) kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést tartalmazhat. (3) Különleges terület – sportterület övezeteinek telkei teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Különleges terület – sportterület övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető. (5) A különleges terület - sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 1


2

3 SZ

(6)

B

C

D

E

Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építési Beépítés legkisebb legkisebb megengedhető övezeti módja területe telekszélessége beépítettsége jele (m²) (m) (%) K-Sp

SZ

5000

40

F

G

H




6,0

40

10

20


Különleges terület – sportterület övezetben sportcsarnok építése esetén az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság 6,5 méterrel túlléphető.

XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 43. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 48. § A Szabályozási terv a település területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolja: a) Zöldterület aa) Közpark övezete (Zkp) ab) Közkert övezete (Zkk) b) Erdőterületek ba) Védelmi erdőterület övezete (Ev) bb) Gazdasági erdőterület övezete (Eg) Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


62


EGYEZTETÉSI ANYAGA bc) Közjóléti erdőterület övezete c) Mezőgazdasági területek ca) Általános mezőgazdasági terület övezete d) Vízgazdálkodási terület: da) Vízfelszín övezete db) Vízbázis övezete e) Természetközeli terület övezete f) Különleges beépítésre nem szánt terület fa) Temető övezete fb) Kegyeleti park övezete fc) Honvédelmi terület övezete fd) Sport-rekreációs terület övezete fe) Lakó-gazdálkodó terület övezete g) Közlekedési terület ga) Közúti közlekedési terület övezete gb) Kötöttpályás közlekedési terület övezete

(Ek) (Má) (V) (Vb) (Tk) (Kb-T) (Kb-Kgy) (Kb-Hon) (Kb-Spr) (Kb-Lg) (KÖu) (KÖk)

44. ZÖLDTERÜLET (Zkp, Zkk) 49. § (1) A Szabályozási terven Zkp, Zkk jellel jelölt övezet állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület. (2) Zkp övezetben elhelyezhető a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény, b) a terület fenntartásához szükséges építmény, c) szociális építmény, d) vendéglátó épület. (3) Zkp övezetben az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén. (4) Zkk övezetben a pihenést és testedzést szolgáló, épületnek nem minősülő építmény helyezhető el legfeljebb 4,5 méteres épületmagassággal. (5) Zkk övezetben épület nem helyezhető el. 45. ERDŐTERÜLET – VÉDELMI ERDŐ (Ev) 50. § (1) A Szabályozási terven Ev jellel jelölt övezet elsősorban a természeti környezet, és a környezeti elemek valamint a település védelmére, illetőleg a környezet elemeinek a különböző létesítmények hatásától való védelmére szolgál. (2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet. (3) Ev övezetben elhelyezhetők az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak. 46. ERDŐTERÜLET – GAZDASÁGI ERDŐ (Eg) 51. § (1) A Szabályozási terven Eg jellel jelölt övezetben a gazdálkodás elsődleges célja a faanyag-, illetve szaporítóanyag termelés, vadgazdálkodás, vagy földalatti gombatermelés. (2) Gazdasági erdőterület övezetében az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el. (3) A részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi ivóvízellátás és villamosenergiaellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol az ivóvízellátás valamint a villamosenergia-ellátás egyedileg megoldott. (4) Gazdasági erdőterület övezetében az építés feltételei: a) a kialakítható/beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10ha), b) a beépítés módja: szabadonálló, c) a beépítés mértéke legfeljebb: 0,5%, d) a megengedett maximális épületmagasság: 4,5 m, e) közművesíttség mértéke: legalább részleges. (5) Az övezetben épített épületek tájba illeszkedése látványtervvel igazolandó. (6) Az övezetben meglévő tanyaépület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


63



Az övezetben kerítés elhelyezhető a meglévő tanyatelek körül kizárólag természetes anyagból, áttört szerkezettel, s legfeljebb 1,5 méteres magassággal. 47. ERDŐTERÜLET – KÖZJÓLÉTI ERDŐ (Ek)

52.§ (1) Közjóléti erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt terület, melyek elsősorban a pihenést, testedzést szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. (2) Közjóléti erdőterületen elhelyezhető épület: a) kereskedelmi, szolgáltató, b) vendéglátó, c) hitéleti, nevelési, oktatási, d) kutatási, e) szállás jellegű, f) sport g) a tulajdonos, a személyzet és a használó számára szolgáló lakó rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az övezet területén az épületek elhelyezésének feltételei: a) a kialakítható/beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10 ha), b) a beépítés módja: szabadonálló, c) a beépítés mértéke legfeljebb: 1%, d) a megengedett maximális épületmagasság: 6,0 m. e) közművesítettség mértéke: legalább részleges. (4) A részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi ivóvízellátás és villamosenergiaellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol az ivóvízellátás valamint a villamosenergia-ellátás egyedileg megoldott. (5) Közjóléti erdő övezetének telkein lakó rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 20 %-án helyezhető el. (6) Az övezetben épített épületek tájba illeszkedése látványtervvel igazolandó. 48. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET (Má-sz1, Má-sz2, Má-gy1, Má-gy2) 53. § (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet elsődlegesen szántóföldi mezőgazdálkodásra, kertészeti kultúrák termesztésére, gyümölcsös és szőlő művelésére kijelölt terület. (2) Általános mezőgazdasági területen lakóépület csak gazdasági épület megléte esetén építhető. A lakóépületek épületmagassága nem haladhatja meg a 4,5 métert. (3) Általános mezőgazdasági területen épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvízés villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése / időszakos tárolása megoldott. (4) Má-sz1 övezetben a növénytermesztés, a kertészeti kultúrák termesztése, az állattartás, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület építhető. (5) Má-sz1 övezetben elhelyezhető épület elsősorban a növénytermesztéshez, állattartáshoz kapcsolódó. a) gazdasági (termelő, feldolgozó, tároló); b) kereskedelmi, szolgáltató; c) iroda, szociális; d) lakó rendeltetést is tartalmazhat. (6) Az Má-sz1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők a művelési ág függvényében: A 1 2 3 4 5 6 7

Kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret Kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség Beépítési mód Legnagyobb beépíthetőség Legnagyobb épületmagasság Terepszint alatti beépíthetőség max. alapterülete

B Szántó 10 ha 50 m SZ 1,5% 5,0 m 1.5%

C Szőlő, gyümölcs 2 ha 20 m SZ 3% 5,0 m 3%

SZ - szabadonálló


D Gyep (Rét, legelő) 5 ha 30 m SZ 3% 5,0 3%


64


EGYEZTETÉSI ANYAGA (7) (8) (9) (10) (11)

Má-sz1 övezetben földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 1,5 m-rel túlléphető. Má-sz1 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 40 ha (400.000m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10.000 m2. A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 25%. Birtokközpont csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető földrészleten alakítható ki. A birtokközpont épületegyüttese körül minimum 10 m széles takarófásítás létesítendő. Má-sz2 jelű övezetben állattartó karámok, állatitatók helyezhetők el.

54. § (1) A Szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezetek elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgálnak. (2) Má-gy1 jelű övezetben elhelyezhető épület elsősorban a hagyományos gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó a) gazdasági (feldolgozó, tároló); b) állattartó; rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az Má-gy1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret 50.000m2 (5 ha), b) a kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség: 30 m c) a beépítés módja: szabadonálló d) A beépítettség mértéke legfeljebb 1% e) A legnagyobb megengedett épületmagasság 6,0 m f) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 1% (4) Má-gy1 övezetben földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 1,5 m-rel túlléphető. (5) Má-gy1 jelű övezetben birtokközpont nem alakítható ki. (6) Má-gy1 jelű övezetben kizárólag tájba illeszkedő épületek helyezhetők el, ahol a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. (7) Má-gy2 jelű övezetben csak állattartó karámok, és állatitatók helyezhetők el. (8) Má-sz2 és Má-gy2 övezetekben vízfelület nem alakítható ki. 49. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET (V, Vb) 55. § (1) A Szabályozási terven V illetve Vb jellel jelölt övezet a vízgazdálkodás célját szolgálja. (2) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel – a vonatkozó jogszabályok szerint. (3) A V jelű övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja. (4) A Vb jelű övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik. (5) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. 50. TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET (Tk) 56. § (1) Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt övezet. (2) Természetközeli terület övezetben építmény elhelyezése tilos. 51. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET 57. § Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők: a) temető övezete (Kb-T) b) kegyeleti park övezete (Kb-Kgy) c) honvédelmi terület övezete (Kb-Hon) d) sport-rekreációs terület övezete (Kb-Spr) e) lakó-gazdálkodó terület övezete (Kb-Lg)



65


EGYEZTETÉSI ANYAGA 52. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TEMETŐ (Kb-T) 58. § (1) A Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kb-T övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) kialakítható legkisebb telekméret 10.000 m2; b) a beépítés módja szabadon álló; c) a beépítettség mértéke 2%; d) legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m; (3) Kb-T övezetben harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető. (4) Kb-T övezet telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (5) Kb-T övezet telkein több épület is elhelyezhető. 53. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – KEGYELETI PARK (Kb-Kgy) 59. § (1) A Szabályozási terven Kb-Kgy jellel jelölt övezet a már lezárt, használaton kívüli temető területét jelöli. (2) Kb-Kgy övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) kialakítható legkisebb telekméret kialakult; b) a beépítés módja szabadon álló; c) a beépítettség mértéke 1%; d) legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m; e) minimális zöldfelületi arány 90% (3) Az övezet területén építmény kizárólag látványterv alapján helyezhető el. 54. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – HONVÉDELMI TERÜLET (Kb-Hon) 60. § (1) A Szabályozási terven Kb-Hon jellel szabályozott övezet kizárólag honvédelmi létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Kb-Hon övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 10.000m2; b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50m; c) a beépítés módja szabadon álló; d) a beépítettség mértéke 5%; e) legkisebb zöldfelületi arány 65% f) legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m; 55. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – SPORT-REKREÁCIÓS TERÜLET (Kb-Spr) 61. § (1) A Szabályozási terven Kb-Spr jellel jelölt övezet elsősorban sporthoz és a szabadidő aktív eltöltéséhez, kikapcsolódáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület – sport-rekreációs terület övezeteiben elhelyezhető épület: a) sport; b) turisztikai; c) szálláshely szolgáltató; d) vendéglátó, szolgáltató; e) nevelési, oktatási; f) kulturális, közösségi szórakoztató; g) lakó; h) állattartó; rendeltetést tartalmazhat. (3) Kb-Spr övezetek telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Kb-Spr övezetek telkein több épület is elhelyezhető. (5) Kb-Spr övezetek telkein legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el. (6) Különleges terület – sport-rekreációs terület övezeteinek telkein lakó rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 10 %-án helyezhető el. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


66



(8)

Kb-Spr1 övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 5.000 m2; b) a beépítés módja szabadon álló; c) a beépítettség mértéke 5%; d) legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m; e) minimális zöldfelület arány 85% Kb-Spr2 övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 50.000 m2; b) a beépítés módja szabadon álló; c) a beépítettség mértéke 5%; d) legnagyobb megengedhető épületmagasság 7,5 m; e) minimális zöldfelület arány 90%

56. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – LAKÓ-GAZDÁLKODÓ TERÜLET ÖVEZETE (Kb-Lg) 62.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezete – lakó-gazdálkodó terület a Szabályozási terven Kb-Lg jellel szabályozott övezet, mely elsősorban lakó, valamint elsősorban a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó termesztő, tároló, feldolgozó építmények, állattartáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület – lakó-gazdálkodó területen elhelyezhető: a) legfeljebb kétlakásos lakóépület; b) a mezőgazdálkodáshoz, termékfeldolgozáshoz, állattartáshoz kapcsolódó építmények; c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; d) egyéb, a környezetet nem terhelő gazdasági tevékenység épületei; (3) A Kb-Lg jelű övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 3 000 m2; b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 m; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke: 5%; e) legnagyobb megengedett épületmagasság 5,5 m lakó épület esetén 6,5 m gazdasági épület esetén f) minimális zöldfelület aránya: 85%. (4) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítését követően épület abban az esetben építhető, ha a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. (5) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető. (6) Az övezet területén a gazdasági funkcióhoz kapcsolódó környezeti hatások a lakó funkciót, illetve a szomszédos, egyéb rendeltetésű területeket nem zavarhatják vagy veszélyeztethetik. 57. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI (Köu) 63. § (1) A Szabályozási terven a Köu (út jellel jelölt övezet a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület. (2) Az övezetbe nem sorolt közutak a település kiszolgáló útjai, melyeken a Szabályozási terv alapján kiszolgáló lakóutca, vegyesforgalmú út, gyalogosfelület alakítható ki, a vonatkozó egyéb rendelkezések figyelembevételével. (3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja: Út 4605 j. összekötő út 4605 j. összekötő út

kategória Külterületi összekötőút K.V.B. Belterületi összekötőút B.V.c.C.

Közlekedési terület szélessége

Védőtávolság belterületnek nem minősülő területen

Meglévő (12-16 m)

50m-50m

Meglévő (12-16 m)

50m-50m



67


EGYEZTETÉSI ANYAGA Út

kategória

46102 j. összekötő út 46102 j. összekötő út Gyűjtőutak Tervezettt gyűjtőutak Lakó és kiszolgáló utak Tervetett lakó kiszolgáló utak

(4) (5) (6) (7) (8) (9) (10)

és

Külterületi bekötő K.V.B. Belterületi bekötő B.V.c.C. Gyűjtőút B.V.c.C. Gyűjtőút B.V.c.C. Lakóút, kiszolgálóút B.VI. d-B B.VI. d-C Lakóút, kiszolgálóút B.VI. d-B B.VI. d-C

Közlekedési terület szélessége

Védőtávolság belterületnek nem minősülő területen

Meglévő (18-38 m)

50m-50m

Meglévő (18-38 m)

50m-50m

Meglévő 12-16 m Meglévő

7-16 m

A szabályozási szélességen belül a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető az út kezelőjének hozzájárulásával. Új közforgalom elől el nem zárt magánút 8,0 m szélesség alatt nem alakítható ki. Településközpont területek építési övezeteiben az OTÉK által előírt várakozóhelyek 50%-a közterületen is biztosítható. Közterületi parkolók csak fásítással létesíthetők. A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkolóhelyet fásítani kell. Minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa ültetendő. A közutak kialakításánál a tűzoltási és tűzvédelmi szempontokat figyelembe kell venni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.



68


EGYEZTETÉSI ANYAGA

HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 64. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a Csévharaszt község helyi építési szabályzatáról szóló 4/2000. (V.12.), 5/2002.(IV.5.), 13/2003.(XII.12.), 8/2006.(IX.15.), és az azt módosító önkormányzati rendeletek. Csévharaszt, 2014.

Mocsáry Balázs Polgármester

Bárányné Billinger Erzsébet jegyző

Kihirdetve: Csévharaszton, 2014………….. …. napján.

Bárányné Billinger Erzsébet jegyző



69

EGYEZTETÉSI ANYAGA

MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET A .../2014. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Szabályozási terv




70


EGYEZTETÉSI ANYAGA 2. MELLÉKLET A .../2014. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Sajátos jogintézmények 2.1. Beültetési kötelezettség Gksz építési övezetben - 15 m széles sávban a 069/26-35 hrsz-ú ingatlanon (46102 j. orsz. mellékút mentén) 2.2. Elővásárlási jog Ssz

Helyrajzi szám

Fekvés

Településrendezési cél

1.

297/8

a Zrínyi utcába becsatlakozó 515 hrsz-ú utca

Sportterület kialakítás

2.

119/1

Petőfi Sándor utca

3.

520/13

Monori út, Nyáregyházi út, Vasadi út találkozása


Közterület alakítása, utcanyitás Településközpont kialakítása


71


EGYEZTETÉSI ANYAGA

FÜGGELÉKEK 1. FÜGGELÉK Művi értékvédelem 1.1. Országos védelem Ssz. 1.

Név

Cím

Hrsz

Törzsszám

Temető, Templomrom, gótikus XIV. sz.

Külterület

0203/2

M-6947

Műemléki környezet 0203/1 hrsz.

1.2. Helyi egyedi védelemre javasolt épületek, építmények Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Cím

Hrsz

Funkció

Kossuth Lajos u. Balla köz Rákóczi u. Petőfi Sándor u. Külterület Külterület Külterület

80/1 503/1 44 200 0127/13 0241/22 0210

Lakó- és melléképület Lakóépület Kőkereszt Balla Károly szobor Wekerle kúria Balla Károly síremléke Kőkereszt

2. FÜGGELÉK Régészeti területek Az országos nyilvántartás szerint Csévharaszton a következő régészeti lelőhelyek lelhetők fel: Ssz.

Azonosító

1. 2. 3. 4.

39432 39433 58228 72131





39434 41281 41662 41662

Ballabán Gombos-dűlő Balla-major egykori Kégl János birtok



72


EGYEZTETÉSI ANYAGA 3. FÜGGELÉK Természetvédelem 3.1. Természetvédelmi terület Csévharaszti borókás TT 0229/2, 0241/4 Törzskönyvi száma: 2/TT/40 3.2. Natura 2000 területek Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek: Csévharaszti homokvidék (HUDI20012) 0229/1, 0229/2, 0241/4, 0241/21, 0242, 0243/9, 0245, 0247/16, 0247/65, 0247/80 3.3. Helyi jelentőségű védett természeti terület 3.3.1. Helyi védelem alatt álló területek 1. Gyertyános 0230/4 hrsz. Törzskönyvi száma: 12/2/TE/40 2. Tölgyes 0217/10 hrsz. Törzskönyvi száma: 12/1/TE/40 3. Szomorú fűz 0241/2 hrsz. Törzskönyvi száma: 12/4/TE/40 3.3.2. Helyi védelemre javasolt területek, értékek 1. Gyepterület 042/2, 046, 149/5-7, 053/4, 054/8, 056/1, 059/2, 060, 061, 062, 063, 064, 067/5,8-10, 071/1 hrsz. 2. Tartós szegfű élőhely 0250/2 hrsz. 3. Kocsányos tölgy 0241/22 hrsz.



73

EGYEZTETÉSI ANYAGA 4. FÜGGELÉK Mintakeresztszelvények M=1:200




74

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

EGYEZTETÉSI ANYAGA

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK



75


EGYEZTETÉSI ANYAGA

VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ Térségi kapcsolatok, településhálózat Csévharaszt Pest megye déli részén fekszik, s 14 másik településsel a Monori kistérséghez tartozik. A kistérség központja, Monor Csévharaszttól északra mindössze 6 kilométerre fekszik, s így fontos szerepet tölt be a község életében. Mind közlekedési, mind gazdasági illetve szociológiai/demográfiai szempontból jelentős szerepet tölt be Csévharaszt életében a főváros közelsége. Az elmúlt években sokan költöznek ki Budapestről, de az ingázás a munkahelyekre nagyrészt megmaradt, s szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget is leginkább a fővárosban keresnek. A 4-es út jó közlekedési kapcsolatai a gazdasági területeken megtelepedő vállalkozóknak kedveznek. A fentiekből következik, hogy közlekedési és egyéb szempontból is a legfontosabb kapcsolatok Monor, illetve Budapest felé irányulnak. A községtől délre, délnyugatra fekvő településekkel a hiányzó, kiépítetlen utak miatt sokkal lazább a viszony annak ellenére, hogy e településekkel egy LEADER-közösségbe tartozik Csévharaszt. A település társadalma 2011 áprilisában a község 2100 főt számlált. Csévharaszt elmúlt évtizedeinek demográfiai folyamatait vizsgálva megállapítható, hogy az utóbbi 30 évben a lakosság növekedése folyamatos volt. A lakosságnövekedés nagy része a bevándorlásnak köszönhető, legfőképpen a fővárosból. A népesség megtartását többek között a folyamatosan kiépülő infrastruktúra-hálózat, illetve a helyi munkalehetőségek teszik lehetővé. Ugyancsak a bevándorlás miatt lehetséges, hogy a település fiatalodó népesség jellemzi ellentétben a kistérségi és megyei átlagokkal. A település gazdasága Csévharaszton a munkanélküliség alacsony (3% körüli), s a munkavállalók nagy része kap munkát a helyi vállalkozóknál. Legjelentősebb foglalkoztatók a volt állami gazdaság területén működő különböző üzemek, de viszonylag sokan dolgoznak a szolgáltató szektorban is. Sokan ingáznak Monorra, illetve a fővárosba. Az önkormányzat számára legfontosabb bevételi forrás az iparűzési adó. A mezőgazdaság az általában gyenge talajok miatt a községben nem képvisel jelentős súlyt. A nagy kiterjedésű erdőterületekhez kapcsolódóan erdőgazdaság és fűrésztelep működik. Településüzemeltetés Csévharaszton az anyagi jellegű közszolgáltatások biztosítottak. A település teljes belterülete összközművesített, a hulladékelszállítás biztosított Természeti adottságok Csévharaszt a Pesti-hordalékkúp-síkság kistáj délkeleti részén helyezkedik el. Területe síkvidéki jellegű, felszínét a futóhomokformák uralják. Az északnyugati uralkodó széljárás által kialakított északnyugat-délkelet irányú buckák és a közöttük megtalálható mélyebb fekvésű, helyenként vízzel telt mélyedések jellegzetes elemei a Csévharaszt környéki tájnak. A napsütéses órák magas száma nem elegendő a mezőgazdaság virágzásához, a homoktalajok kedvezőtlen tápanyag-gazdálkodása és víztartása miatt a vidék mezőgazdasági szempontból többnyire gyenge termőképességű. A futóhomok megkötése céljából az 1800-1900-as években jelentős mértékben telepítettek akác és feketefenyő erdőket a község területén, de az eredeti növényállomány maradványai is megtalálhatók még Csévharaszton. Tájszerkezet, tájhasználat Csévharaszt tájszerkezetét nagyban meghatározzák a főváros fekvése és a domborzat által megszabott északnyugat-délkelet irányú közlekedési kapcsolatok. Ehhez alkalmazkodva alakult ki a vidék geometrikus szerkezete, melyet utak, dűlőutak, erdei nyiladékok határoznak meg leginkább. Ugyancsak mesterséges elemnek tekinthető a belterülettől északra (szintén északnyugat-délkeleti irányban) a tájat átszelő két csatorna. A település belterülete is e két irányvonalat követve alakult ki. Hozzá kapcsolódik a volt zártkerti terület, amelyben ma már nem található szőlő, leginkább lakó illetve állattartásra szolgáló vagy parlagon hagyott területek. A domborzat enyhe hullámossága kevésbé befolyásolja a tájhasználatokat, mely a déli, nyugati részeken túlnyomórészt erdő, az Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


76


EGYEZTETÉSI ANYAGA északi, északkeleti tájakon inkább mezőgazdasági művelés (szántó és gyep) jellemző. A település múltját idézik a külterületen elszórtan található, még ma is többé-kevésbé lakott tanyák. A Vasad illetve Nyáregyháza irányába vezető 4605. j. orsz. mellékút mentén található a volt állami gazdaság, mely jelenleg főként különféle – többnyire mezőgazdasági jellegű – feldolgozó üzemeknek biztosít helyet. A belterülettől délre fekvő nagy kiterjedésű területen fekszik az egykori katonai zavaróállomás területe, mellette a község temetője, illetve szintén délre, Kakucs irányában az igazgatási határ mellett található egy idegenforgalmi és rendezvényterület. Táji és természeti értékek Csévharaszton védett természeti terület a belterülettől délre fekvő „Csévharaszti ősborókás”. A borókást övező erdőterületek a Natura2000 hálózathoz tartoznak. Az Országos Ökológiai Hálózat részét képezik emellett az északra húzódó csatornák menti területek, s az általuk közrefogott gyepek. Településszerkezet Csévharaszt jellegzetes síkvidéki település, mely a Monor felé, illetve a Vasad és Nyáregyháza felé vezető utak kereszteződésénél alakult ki. A település geometriai pontosságú szerkezettel, derékszögű utcahálózattal rendelkezik. A Monor felé vezető (hangsúlyosabb) út mentén alakult ki a település lakóterületének legnagyobb része, ezzel párhuzamosan alakultak ki a település további lakóútjai, melyeket rövid utcák kötnek össze a főúttal. Hasonló fontosságú az egykori szőlőterületek felé tartó út is. A belterületi telkek szélessége, beépítési módja egymáshoz hasonló. A telkek méretére mindazonáltal jellemző, hogy a település belsejében kisebbek, a település szélei felé haladva pedig mélyebbek, s ennek megfelelően nagyobbak a telkek. Belterületi területhasználat A vidék sokáig tanyás térség volt, s csak az utóbbi században történt jelentősebb beköltözés a mai belterületre. A belterület túlnyomó része lakóterület, az intézmények egy területre összpontosulnak, a polgármesteri hivatal köré. A gazdasági területek leginkább a belterülethatár mentén helyezkednek el viszonylagos távolságban az intenzívebb lakóterületektől. A szolgáltatások jellemzően elszórtan találhatók a belterületen. A volt zártkerti részek belterületi telkei ma már egyrészt beépült lakóterületek, másrészt felhagyott parlagterületek. Épületállomány Csévharaszt fiatal alföldi település, melynek épületállománya többségében a XX. század során épült. A település épületállománya ennek megfelelően viszonylag egységes képet mutat, az egyes településrészek lakóterületein nincsenek egymástól élesen elkülönülő épülettípusok. A falu belterülete jellemzően lakóterület, az itt épület házak többsége az ’50-es, ’60-as években épült nyereg- illetve sátortetős épület. (A nyeregtetős épületek gerince zömében az utcafrontra merőleges.) Az intézményi funkciójú épületek többségében a településközpontban helyezkednek el, s a lakóépületektől eltérő, egységes arculatúak. Az intézményi épületek többsége a közelmúltban épült, modern épület. A településen elhelyezkedő gazdasági területek többnyire földszintes, jellemzően csarnokszerű épületek. Épített értékek Csévharaszt egészen a XX. századig tanyás térség volt, épített értékei ezért főként a belterületre való beköltözés kezdetéről maradtak a belterületen, illetve azt megelőző időkből a külterületen. Műemléki védettséget élvez a külterületen a XIV. században épült, ma már romos állapotú pusztatemplom. Védelmet érdemelnek ezen kívül a tanyavilágból fennmaradt uradalmi központok régi épületei, vagy a település életében jelentős szerepet betöltő Balla Károly szobra és síremléke. Védelemre érdemes lakóépületek közül – a belterület „kései” kialakulása miatt - mindössze néhány található. Közlekedés Közlekedési szempontból a község kedvező helyzetben van. Az országos főúthálózat egyes elemei (4.sz. főút, M5 autópálya) elérhető közelségben vannak, ugyanakkor a településen áthaladó 4605.j. út nem bonyolít nagy forgalmat. Csévharaszt fő közlekedési kapcsolatát az észak felé, Monor irányába vezető 46102-es bekötő út, illetve az északnyugat-délkelet irányú Vasad-Nyáregyháza összekötő út adja. Hiányzik a közúti összeköttetés déli irányba, Inárcs és Kakucs felé, illetve nem Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


77


EGYEZTETÉSI ANYAGA épült meg a Gyál felől vezető 4601 j. út, mely Csévharaszt külterületének déli felét szelné keresztül. Csévharaszton a tömegközlekedés autóbusszal történik, vasútállomás legközelebb Monoron található. Közmű A település területén a minden közmű kiépítésre került. Ebből az elektromos áram és a vízellátás 100%-osnak mondható. A gázhálózatra az ingatlanok mintegy 75%-a kapcsolódik, de sok a vegyes tüzelést használó háztartás. Kiépült a szennyvízcsatorna hálózat is, a rákötések aránya nagyjából 70%. A terep lejtésének hiánya, illetve a talajtani adottságok miatt gondot okoz a csapadékvizek befogadóba történő elvezetése, mely a közeljövőben megoldásra vár. A vezetékes telefonhálózat kiépített a településen, az igények kielégítettek. A község területén az összes mobilszolgáltató megfelelő térerősséget tud biztosítani. Környezeti állapot Csévharaszt környezeti állapota jónak mondható. Az esetleges zavaró kibocsátásokkal rendelkező ipari területek többnyire a belterülettől messzebb találhatók. A belterületen fekvő vágóhidakkal kapcsolatban nem jellemző a lakossági panasz, egyéb zavaró tevékenység a belterületen nem működik. A mezőgazdasági művelésből adódó vegyszerhasználat a talaj illetve a felszíni és felszín alatti vizek számára okoz leginkább terhelést. A közlekedésből származó szennyezések a nem túl jelentős átmenő forgalom miatt nem okoznak problémát. A településen kiépült a szennyvízcsatorna hálózat, amely jelentősen csökkenti a környezetterhelést.



78


EGYEZTETÉSI ANYAGA

1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT 1.1.

TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT

Csévharaszt Pest megye déli részén fekvő település, s a Monori kistérséghez (Bénye, Csévharaszt, Ecser, Gomba, Gyömrő, Káva, Maglód, Monor, Monorierdő, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Vasad, Üllő, Vecsés) tartozik. A kistérség központjától, Monortól Csévharaszt mindössze 6 kilométerre fekszik, s így a község lakossága az itt megtalálható, többnyire középfokú ellátást veszi igénybe, illetve a település lakosainak egy része ide jár dolgozni. A legtöbb hivatalos ügy intézése Monoron történik, itt található ugyanis a szakorvos rendelő, az okmányiroda, a bíróság, a földhivatal, a közjegyző. Jelentős szerepe van a település életében és fejlődésében Budapest közelségének is. Sokan a mintegy 30 kilométerre fekvő Budapestre járnak dolgozni, de emellett leginkább a fővárosban nyílik lehetőség a szórakozásra, kikapcsolódásra. Az utóbbi évtizedekben mindinkább jellemző a Budapestről való kiköltözés a környező településekre, így Csévharasztra is sokan költöztek az elmúlt években. Közlekedési szempontból Csévharaszt aránylag kedvező helyzetben van, a központi szerepű Monorhoz való közelsége miatt is, de még inkább Budapest közelsége jelent sokat a település életében. Csévharaszttól északra haladó 4-es főút teszi könnyen megközelíthetővé a fővárost, illetve egyéb nagy településeket. A környező településekhez hasonlóan Csévharasztra is jellemző, hogy a közlekedési kapcsolatok a fővárosba tartó utakra merőlegesen hiányosak, így például a községtől délre haladó M5 autópálya is csak külterületi dűlőutakon keresztül, körülményesen, vagy nagy kerülővel közelíthető meg. Vasút Csévharaszton nem közlekedik, de Monoron áthalad a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal.

Csévharaszt térségi elhelyezkedése Forrás: www.terkepcentrum.hu



79


EGYEZTETÉSI ANYAGA Csévharaszton az oktatási, egészségügyi alapszolgáltatások teljes körűek, iskolatársulásnak a település nem tagja. Csévharaszt 12 másik településsel együtt (Bugyi, Dabas, Csévharaszt, Hernád, Inárcs, Kakucs, Örkény, Pusztavacs, Újhartyán, Újlengyel, Táborfala, Tatárszentgyörgy és Vasad) tagja a Felső Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesületnek. Az egyesülethez tartozó települések közötti tényleges kapcsolat azonban nem túl szoros, emellett Csévharasztot igazgatási, közlekedési, múltbéli kapcsolatai sokkal inkább kötik a tőle északra fekvő Monori kistérséghez. A vidékfejlesztési társulás legfőbb célkitűzése az egyes települések összefogása, az identitástudat erősítése, társadalmigazdasági folyamatok segítése. Az egyesület nemcsak önkormányzatokat, hanem különböző civil társulásokat, egyesületeket, helyi vállalkozókat, magánszemélyeket is tömörít, s a LEADER program helyi koordinálásában vesz részt. Csévharaszt a LEADER pályázatain keresztül faluközpont, illetve játszótér felújításra/építésre pályázott. Bár a múltba visszatekintve Csévharaszt Pótharaszt néven már a török uralom alatt Nagykőröshöz tartozott, s ez a jogállás csak a XX. század elején szűnt meg, ma már jelentős kapcsolat nincs a várossal.

1.2.

A TELEPÜLÉS SZERKEZETE

Csévharaszt településszerkezeti tervének alapját a hatályos településszerkezeti terv jelenti, s a változások a 78/1999. (XII.14.) sz. határozattal elfogadott, többször módosított település-szerkezeti tervhez képest jelennek meg jelen településszerkezeti tervben tervezett elemként. Csévharaszt Pest megyében, a Duna-menti síkságon elhelyezkedő település. Síkvidéki településként szerkezetét leginkább a vonalas szerkezeti elemek és a területhasználatok határozzák meg. Az országos mellékutak, mint mesterséges vonalas elemek, markánsan jelennek meg a tájhasználatban. A Vasad – Csévharaszt – Nyáregyháza út egyfajta határt jelent, hiszen ettől délre jellemzően erdőterületek, míg északra szántó- és gyepterületek helyezkednek el. A település tájszerkezetét jelentős mértékben meghatározza nagyfokú erdősültsége, mely meghaladja a 70%-ot. Az erdőterületek elsősorban a Vasadi (illetve Nyáregyházi) úttól délre elterülő területeket foglalják el, emellett egy kisebb erdőfolt található a település északnyugati határánál. Csévharaszt a Monori bekötőút tengelyére települt falu, mely később nyugati irányba bővült. A település többségében fésűs beépítésű falusias lakóterület, ám megjelenése nem egységes. A település intézményei a településközpontban egy tömbben helyezkednek el. A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: -

4605 j. Monor - Dánszentmiklós összekötő út; 46102 j. Monor – Csévharaszt bekötő út; Testvériség III. nagynyomású földgáz szállítóvezeték; települést délkelet-északnyugat irányban átszelő vízelvezető csatornák; külterületi földutak jellegzetes, derékszögű hálózata.

Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: -

erdőterületek dominanciája; szántó- és gyepterületek a település északi részén (a csatornák mentén); vizenyős gyepterületek a település délkeleti részén; nagyméretű egykori honvédségi területek; belterület lakóterületi túlsúlya; gazdasági területek koncentrációja a belterülettől keletre; rendezvényterület a település déli részén; gazdálkodó területek az egykori zártkertek helyén.

Tervezett vonalas szerkezeti elemek: -

4601 j. országos mellékút tervezett szakasza; Csévharaszt – Kakucs településközi út; Monort délről elkerülő nagysebességű vasútvonal.

Tervezett szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: -

új közpark a településközponttól mintegy 100 méterre, a falu nyugati határánál; Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


80


EGYEZTETÉSI ANYAGA -

gazdasági terület bővítése, új gazdasági területek kijelölése a Monori út mentén; új különleges terület (filmgyár) a település északi részén, a 46102 j. bekötőút keleti oldalán; új különleges lovasturisztikai terület a belterülettől délre; nagy kiterjedésű különleges beépítésre nem szánt sport-rekreációs területek külterületen; tervezett erdőterületek a belterülethez kapcsolódóan (lakóterületek átsorolásával); új gyepterületek a csatornák partján.

Csévharaszt – a budapesti agglomeráció szomszédsága és a beköltözők számának remélt nagysága következtében – jelentős lakóterületi fejlesztések mellett döntött. A terv északi, keleti és déli irányba egyaránt megerősíti a lakóterületi fejlesztéseket, legjelentősebb ezek közül a belterület északi részén kijelölt mintegy 30 ha nagyságú új lakóterület. A fejlesztési tartalékokkal a település lakás- és lakosságállománya másfélszeresére nőhet. Ezek mellett a lakóterületekből erdőterület felhasználásba is átsorolásra kerültek területek. A terv megerősíti a településtől keletre elhelyezkedő ipari területek, valamint a belterülettől délre elhelyezkedő fűrészüzem gazdasági területfelhasználását, továbbá új kereskedelmi, szolgáltató területet jelöl ki a Monori út mellett. Különleges mezőgazdasági üzemi terület területfelhasználásba került a belterület nyugati és keleti részén elhelyezkedő két vágóhíd. Különleges területfelhasználásba tartozik a község sportterülete. A temető különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba került, a temető bővítése szükséges. A Petőfi Sándor utca menti zöldterület közkertként lett jelölve. Új zöldterület (közpark) került kijelölésre a településközpont közelében, a belterület nyugati határánál. A település a jövőben a helyi adottságokra és erőforrásokra alapozva kívánja a fejlődését biztosítani. Éppen ezért – turisztikai potenciálját erősítve – különleges területként új lovasturisztikai területeket jelölt ki a falutól délre, továbbá a település déli részén gazdasági terület átsorolásával különleges beépítésre nem szánt sport-rekreációs területet jelölt ki. További különleges beépítésre nem szánt sport-rekreációs területet jelöl a terv a település keleti határánál, a korábbi honvédségi terület helyén. Új különleges terület – filmgyár terület került kijelölésre a település északi határánál, a bekötőút keleti oldalán. A tájszerkezet kialakításánál hosszabb időtávon cél a természeti-táji adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználatok megőrzése. Ennek megfelelően a település területén meglévő magas erdősültség továbbra is megtartandó. Az erdők nagy része gazdasági, de az ősborókás és környezete, valamint a lakó és az ipari területek között védelmi, illetve a belterület mellett egy kisebb foltban, valamint az egykori katonai terület nagy része közjóléti erdő területfelhasználásba került. Nagyobb kiterjedésű egybefüggő szántóterület csak a település északkeleti részén helyezkedik el, ezen területek a későbbiekben is megőrzendők. A szántóterületekhez hasonlóan gyepek is csak kis területen találhatók a településen. A gyepterületek elsősorban a vizesebb területeket kísérnek, elsősorban északon, a 2.sz. főcsatorna mentén, valamint a délkeleti területeken, a Pusztatemplom környezetében fekszenek. A település délkeleti területein a gyep- ill. a vizenyős, mocsaras területek fenntartása, a mozaikos tájhasználat megőrzése a jövőben is fontos feladat. Természetközeli területfelhasználásba kerültek mélyedésekben kialakult mocsaras területek.

a

külterületen

a

homokbuckák

közötti

A településen folytatott mezőgazdálkodás erősítése érdekében a terv különleges beépítésre nem szánt lakó-gazdálkodó területet jelölt ki a belterület nyugati végéhez kapcsolódóan, az egykori zártkerti területek helyén. A fentiek mellett meghatározó külterületi területhasználat a különleges beépítésre nem szánt területként besorolt, a település északnyugati határánál elhelyezkedő honvédségi terület.



81


EGYEZTETÉSI ANYAGA

1.3.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER

1.3.1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A beépítésre szánt területek szabályozása során a terv kiemelt szempontként kezelte Csévharaszt meglévő adottságait és a jelenleg zajló, illetve várhatóan bekövetkező demográfiai-gazdasági folyamatokat. A hatályos tervben ábrázoltakhoz képest ezért a felülvizsgálat során számos területen „visszalépés” történt. Az érvényben lévő szabályozás szerint ugyanis Csévharaszt területén mintegy 170 hektár új lakóterület került kijelölésre, mely több mint duplája a jelenlegi belterületnek. A demográfiai folyamatokat tekintve Csévharaszt népessége kis mértékben növekszik, azonban mégsem reális még hosszú távon sem a népesség megduplázódása. Ezt figyelembe véve a lakóterületi fejlesztéseket a felülvizsgálat korlátozta, a hatályos tervben kijelölt lakóterületek helyett a meglévő adottságoknak megfelelően erdőterületeket szabályozott. A lakóterületi fejlesztések a felülvizsgálat során így is meghaladják az 50 hektárt, azaz a jelenlegi belterület 1/3át. Ugyancsak visszalépés történt a hatályos tervben meghatározott építménymagasságokhoz képest a beépítésre szánt területek esetében. Az érvényben lévő tervben nagyrészt az OTÉK-ban meghatározott maximális építménymagasságok kerültek szabályozásra. A felülvizsgálat során az épületmagasságok a település falusias léptékéhez, illetve a meglévő adottságokhoz alkalmazkodva kerültek megállapításra. 1.3.1.1 . Falusias lakóterület (Lf) Csévharaszt lakóterületeit – a község kialakult karakteréhez alkalmazkodva - falusias lakóterületként szabályozta a terv. A lakóterületeket többnyire nagy telkek jellemzik, s a telkek hátsókertje többnyire mezőgazdasági területként hasznosul. Új falusias lakóterületek – a hatályos tervben kijelölt, s be nem épült nagy arányú tartalékterületeknek köszönhetően - csak kismértékben „korrekciós jelleggel”, a jelenlegi használatokhoz alkalmazkodva kerültek kijelölésre: A Petőfi Sándor utca nyugati végénél központi vegyes, illetve zöldterület helyett. Ugyancsak falusias lakóterületi besorolást kapott az utca túloldalán, a Vasad külterületébe beékelődő 3 telek, melyek a korábbi tervben nem kerültek lakóövezeti besorolásba. A Kossuth Lajos utcában kijelölt központi vegyes terület helyett, a sportterület északi sarkán, illetve a Nyáregyházi úttal párhuzamosan, attól északra fekvő „telekvégek”. „Tervezett” lakóterület található még a Nyáregyházi út mentén meglévő tanyás területen. Falusias lakóterületen a területek jellegének megfelelően három építési övezet került meghatározásra. Lf1 építési övezetbe tartozó területek jellemzően kistelkes részek főként a településközpont környezetében, illetve a hosszú párhuzamos utakat összekötő rövid, összekötő keresztutcák mentén. Ebben az övezetben minimum 750m2-es telkek alakíthatók ki, s rajtuk oldalhatáron álló módon, legfeljebb 30%-os beépítettséggel, és 4,5 méteres épületmagassággal helyezhetők el épületek. Lf2 építési övezet területei alkotják a lakóterület túlnyomó részét. Az övezetben legkisebb 1000m2es kialakítható telken oldalhatáron álló módon, maximum 25%-os beépíthetőséggel, és legfeljebb 4,5 méteres épületmagassággal helyezhetők el az építmények. Lf3 építési övezetbe tartozó lakóterületek jellemzően nagytelkes területek, ahol a telkek mérete általában 1500 m2-t is meghaladja. E területek többnyire a belterület szélén helyezkednek el. Lf3 építési övezetbe sorolta a terv a Petőfi Sándor utca déli ágának folytatásában fekvő nagy telkek megosztásával keletkező lakóterületeket, a Gyöngyvirág utca északi végénél fekvő lakóterületet, az Arany János utca keleti oldalán kijelölt lakóterületet, a Széchenyi utca két oldalán fekvő lakóterületeket, illetve a Nyáregyházi út mentén, a belterülettől délkeletre fekvő lakóterületi fejlesztés területét. Lf3 építési övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 1500m2, mely oldalhatáron álló módon, legfeljebb 20%-os beépíthetőséggel, 4,5 méteres épületmagassággal építhető be. Jelenleg nem beépült, de a hatályos tervben is szereplő, nagy kiterjedésű lakóterület található a Monorra vezető út mentén, a jelenlegi belterülettől északra. A terület Monori úttól nyugatra fekvő részén nagyrészt Lf1, keletre pedig Lf2 építési övezet került kijelölésre, illetve az ehhez alkalmazkodó úthálózat kiszabályozásra. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


82


EGYEZTETÉSI ANYAGA Arról, hogy falusias lakóterületen az épületek karaktere továbbra is a hagyományosan kialakult formákhoz alkalmazkodhasson (magastetős, nyeregtetős, oromfalas épületek), a HÉSZ épületmagasságra vonatkozó kiegészítő előírása gondoskodik, mely szerint a legnagyobb épületmagasság az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető. 1.3.1.2 . Településközpont terület (Vt) Településközpont területen helyi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatói, oktatási, egészségügyi intézményi stb. funkciók találhatók a lakó funkcióval vegyesen. Csévharaszt területén településközpontként jelenik meg a hatályos tervben központi vegyes területként besorolt, Kossuth Lajos, a Rákóczi, az Ady Endre és a Jókai Mór utca között fekvő tömb. Itt található a község intézményeinek többsége (Polgármesteri Hivatal, általános iskola, egészségház, posta) Tervezett településközpont terület található még a Monori és a Vasadi/Nyáregyházi utak csomópontjától északra. Településközpont területen egyetlen övezet került meghatározásra. Vt építési övezetben az épületek szabadon álló módon helyezhetők el. A kialakítható legkisebb telekméret 750m2, a maximális beépíthetőség 45%, a legnagyobb épületmagasság 7,5 méter, mely templom és sportcsarnok építése esetén 3,0 méterrel túlléphető. 1.3.1.3. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) Kereskedelmi szolgáltató területen csak a környezetre jelentős zavaró hatást nem gyakorló tevékenység folytatható. Kereskedelmi szolgáltató területek átsorolással kerültek kijelölésre Csévharaszt területén. A hatályos terven ábrázoltakhoz képest „új” kereskedelmi szolgáltató terület található a Gyöngyvirág utcában az ostyagyár területén, a Monorra vezető út nyugati oldalán, illetve ténylegesen tervezett gazdasági terület az e területtől északra az út keleti oldalán fekvő nagyobb kiterjedésű fejlesztési területen. A terv két kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetet különböztet meg egymástól. Ezekben az építési övezetekben az építmények szabadon álló módon helyezhetők el. Gksz1 építési övezetbe került az ostyagyár, illetve a Monori út nyugati oldalán fekvő terület. Ezeket jellemzően kisebb telkek alkotják, ennek megfelelően a legkisebb kialakítható telekméret 1500 m2. Az építmények 40%-os maximális beépíthetőséggel és 7,5 méteres épületmagassággal helyezhetők el. Gksz2 építési övezetbe tartozik a Monorra tartó úttól keletre kijelölt nagyobb kiterjedésű terület. Az építési övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 3000m2. Az építmények 7,5 méteres épületmagassággal, legfeljebb 40%-os beépíthetőséggel helyezhetők el. A belterülettől északra fekvő kereskedelmi szolgáltató terület tájba illesztése és az esetleges környezeti hatások csökkentése miatt a lakóterület irányába 15 méter széles véderdősáv került kijelölésre. Kereskedelmi szolgáltató építési övezetek területén földszintes épület esetében amennyiben az alkalmazott technológia szükségessé teszi, a legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető. 1.3.1.4. Egyéb ipari terület (Gip) Csévharaszt területén egyéb ipari terület besorolást kaptak a Nyáregyházi út mentén meglévő, és a hatályos tervben kijelölt iparterületek. A jelenleg beépült, és ipari területként működő részeket a korábbi tsz területe adja. Ezek a hatályos tervben kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területfelhasználásba tartoztak, az itt helyet kapó cégek azonban inkább végeznek ipari tevékenységet (pl. sütőolajok újrahasznosítása, takarmányfeldolgozás/előállítás stb.). Ugyancsak egyéb ipari terület besorolást kapott a belterülettől délre fekvő fűrészüzem és környezete. Az iparterületek a lakóterületektől aránylag nagy távolságban fekszenek, emellett a Nyáregyházi út mentén fekvő ipari területek, illetve a belterület között fekvő erdők többnyire véderdő besorolást kaptak. A település területén kijelölt egyéb ipari területeken kizárólag a környezetre jelentős hatást nem gyakorló tevékenység végezhető. Egyes területeken csökkentek az ipari területek. Különleges beépítésre nem szánt terület – sport, rekreációs terület besorolást kapott az Inárcs és Kakucs közelében, az erdőben fekvő, valamint a temetőhöz kapcsolódó, a hatályos tervben iparterületként kijelölt terület. Gazdasági erdő került kijelölésre a Nyáregyházi út mentén fekvő, jelenleg is erdősödött területen. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


83


EGYEZTETÉSI ANYAGA Az egyéb ipari területeket a terv – jellegükből adódóan - 3 övezetbe sorolta be. Gip1 övezetbe tartozik a fűrészüzem és környezete. Itt minimum 1000 m2-es telek alakítható ki, ahol legfeljebb 7,5 méteres épületmagassággal és 40%-os beépíthetőséggel helyezhetők el építmények. Gip2 építési övezetbe tartoznak a Nyáregyházi út mentén, a Csévharaszthoz közelebb fekvő ipari területek. Az építési övezetben 3000 m2-es telkek alakíthatók ki, ahol 12,0 méteres épületmagassággal és 40%-os maximális beépíthetőséggel helyezhetők el építmények. Gip2* építési övezetbe került a 127/23 hrsz-ú telek. Itt egy 60 méter magas silót szeretne elhelyezni a terület tulajdonosa. A speciális építmény miatt a telek saját övezetet kapott, ahol gazdasági építmény esetén az épületmagasság a maximális beépíthetőség 10%-án elérheti a 60 métert. Gip3 építési övezetbe került besorolásra a Nyáregyházi út mentén fekvő, a településtől távolabb fekvő, beépítetlen terület. Itt nagyobb telkek kialakítására van lehetőség, ennek megfelelően 5000 m2-es telkek alakíthatók ki, ahol legfeljebb 12,0 méteres épületmagassággal és 40%-os beépíthetőséggel helyezhetők el az építmények. 1.3.1.5. Különleges terület A terv különleges területfelhasználásba sorolja az egyéb területfelhasználásokba be nem sorolható ingatlanok területét – a majorokat, sport- és turisztikai területeket, valamint a tervezett filmgyár területét. Különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület övezetbe (K-Mü) került a vágóhidak területe a belterület keleti, illetve nyugati részén. K-Mü építési övezetben szabadon álló beépítés, 35% beépíthetőség, 7,5 m épületmagasság került meghatározásra. A kialakítható legkisebb telekméret 3000 m2. A belterület keleti határában fekvő vágóhíd esetében a terv 20 méter széles véderdősávot jelölt ki az esetleges zavaró környezeti hatások mérséklésére. A másik vágóhíd esetében – a terület beépítettsége folytán - erre nem nyílt lehetőség. Különleges terület - lovasturisztikai terület (K-Ltur) területfelhasználásba kerültek a lovasturizmus fejlesztési területei a belterülettől délre. A terület a térségben jelentős potenciállal rendelkező lovassport és lovas turisztika célterülete. Az építési övezetben szabadon álló beépítés, 15% beépítettség, 7,5 m épületmagasság került meghatározásra, a kialakítható legkisebb telekméret 2 000 m2. Különleges terület - filmgyár övezetként (K-Film) került kiszabályozásra az északi igazgatási határ mellett, a Monorra vezető út mentén fekvő terület. A hatályos tervben kereskedelmi szolgáltató területbe sorolt terület építési övezetében elsősorban a filmkészítéshez kapcsolódó építmények, illetve egyéb szolgáltató létesítmények helyezhetők el. Az építési övezetben szabadon álló beépítés, 30% beépíthetőség, 15,0 m épületmagasság és 5000m2-es legkisebb kialakítható telekméret került meghatározásra. A létesítmények tájba illesztése érdekében a telekhatár mentén 15 méter széles, 3 szintű takarófásítás létesítendő. Különleges terület – sportterületként került kiszabályozásra a település sportpályájának területe és annak környezete a belterület keleti részén. K-Sp jelű építési övezet területén legkisebb 5000 m2-es telken szabadon álló módon, maximum 20%-os beépítettséggel legfeljebb 6 méteres épületmagassággal helyezhetők el építmények. A zöldfelület legkisebb aránya 40%-ban került meghatározásra. Sportcsarnok építése esetén a maximális épületmagasság 6,5 méterrel túlléphető. 1.3.2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A beépítésre nem szánt területek részletes bemutatása a 3.2 fejezetben található. (Tájhasználat)

1.4.

ÖRÖKSÉGVÉDELEM

Csévharaszt – az ország többi településéhez viszonyítva - fiatal település. Mivel a község épületeinek többsége a XX. század közepén, illetőleg azt követően épült, kevés olyan akad, ami esetleg hagyományos építészeti stílust vagy értéket képviselne. Az építészeti szempontból értékesebb épületek általában az egykori tanyákhoz, volt tanyagazdaságokhoz kapcsolódnak.



84


EGYEZTETÉSI ANYAGA A kulturális örökségvédelem (védett épületek, műtárgyak, régészeti területek) védelmének és további hasznosításának lehetőségeit a kötelezően elkészítendő Örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza. 1.4.1. ORSZÁGOS VÉDELEM Az országos nyilvántartás szerint Csévharaszton a következő országos védelem alá eső építészeti értékek (műemlék építmények) találhatók: Ssz. 1.

Név

Cím

Hrsz

Törzsszám

Pusztatemplom rom

Külterület, „Pótharaszt”

0203/2

M-6947

1.4.2. HELYI VÉDELEM Csévharaszt fiatal településnek mondható, így csak kevés épület, műtárgy nevezhető az épített örökség szempontjából értékesnek. Megóvásuk érdekében helyi védelemre javasoltak az alábbi építmények: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Cím

Hrsz

Funkció

Kossuth Lajos u. Balla köz Rákóczi u. – Kossuth u. sarok Petőfi Sándor u. Külterület Külterület Külterület

80/1 503/1 44

Lakó- és melléképület Lakóépület Kőkereszt

200 0127/13 0241/22 0210

Balla Károly szobor Wekerle kúria Balla Károly síremléke Kőkereszt

Az épített értékek vonatkozásában a védett épületeket, a védelem módját, mikéntjét, annak hatáselemzését az örökségvédelmi hatástanulmányban dokumentáljuk. 1.4.3. RÉGÉSZETI TERÜLETEK Csévharaszt területe az országos örökségvédelmi nyilvántartás szerint régészeti területtel érintett. A településen található régészeti lelőhelyek pontos elhelyezkedése és kiterjedése a településrendezési tervvel párhuzamosan készülő Örökségvédelmi hatástanulmányban tisztázandó. Az országos nyilvántartás szerint Csévharaszton a következő régészeti lelőhelyek lelhetők fel: Ssz.

Azonosító

1. 2. 3. 4.

39432 39433 58228 72131





39434 41281 41662 41662

Ballabán Gombos-dűlő Balla-major egykori Kégl János birtok Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


85


EGYEZTETÉSI ANYAGA Az épített értékek és a hatástanulmány tartalmazza.

1.5.

régészeti

területek

részletes

bemutatását

az

örökségvédelmi

VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELEMEK

A településrendezési eszközök során az alábbi védelmi és korlátozó elemeket kellett figyelembe venni: 1.5.1. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK A településszerkezeti terv védősávot jelöl ki a település külterületi szakaszain az alábbi országos közutak és vasútvonalak esetében: 4605 j. Monor – Dánszentmiklós összekötő út (az út tengelyétől számított 50-50 méteres védőtávolság) 46102 j. Monor – Csévharaszt bekötő út (az út tengelyétől számított 50-50 méteres védőtávolság) tervezett 4601 j. Budapest – Tiszakécske összekötő út (az út tengelyétől számított 50-50 méteres védőtávolság) tervezett Budapest-Szolnok, Budapest-Kecskemét nagysebességű vasútvonal (50-50 méteres védőtávolság) 1.5.2. KÖZMŰ TERÜLETEK Az alábbiakban a közmű infrastruktúra elemeiként kerülnek bemutatásra az azokhoz kapcsolódó védőterületek és védősávok. Vízellátás A belterületen található két vízműkút 10 méteres védőidommal. Szennyvízelvezetés, kezelés A szennyvízátemelő műtárgy és védőidoma (20 illetve 150 m). Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés A vízfolyások, patakok, tavak és a jelentősebb árkok, valamint azok karbantartó sávjai. Villamosenergia ellátás A külterület északi sarkát szeli át az északkelet-délnyugat irányban áthaladó 120 kV-os hálózat nyomvonala és biztonsági övezete (18-18 m), korlátozó adottságot jelentenek továbbá a 20 kV-os vezetékek nyomvonala és védőtávolság igénye (7-7 m). Földgázellátás A Testvériség III. nagy-nyomású szállítóvezeték csorda, biztonsági övezete (42-42 m) és létesítményei, továbbá a nagy-középnyomású földgázvezeték (5-5 m), a gázátadó és nyomáscsökkentő állomás. Elektronikus hírközlés A vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei, antennái. 1.5.3. EGYÉB KORLÁTOZÁSOK Az alábbiakban Csévharaszt területét érintő táji és természetvédelmi, örökségvédelmi jogszabályokból és egyéb magasabb rendű tervekből eredeztethető korlátozások kerültek összegzésre. Táji- és természeti védelem A táji és természetvédelmi területek korlátozásairól a vonatkozó jogszabályok rendelkeznek, a területeken végezhető tevékenységek ezek alapján határozhatók meg. − −

− −

Natura2000 területek Országos Ökológiai Hálózat o Magterület övezete o Ökológiai folyosó övezete o Pufferterület övezete Tájképvédelmi terület Természetközeli vízfolyások 50 méteres védőtávolsága Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


86


EGYEZTETÉSI ANYAGA Örökségvédelem A műemléki védelem alatt álló, a helyi védelemre javasolt épületekre, műtárgyakra vonatkozó korlátozásokról a helyi építési szabályzat és az örökségvédelmi hatástanulmány rendelkezik. A régészeti területek korlátozó előírásairól a vonatkozó jogszabályok rendelkeznek, az érintett területeken végezhető tevékenységek ezek alapján határozhatók meg. Örökségvédelmi területek: − − −

Műemlék templomrom és műemléki környezete Helyi védelemre javasolt épületek, műtárgyak Régészeti területek

Egyéb korlátozások − Honvédelmi terület körül jelölt 1000m-es védőtávolság −

Az Országos Területrendezési Terv, és Pest Megye Területrendezési Tervének rendelkezései.

2. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK 2.1.

TERVI ELŐZMÉNYEK

2.1.1. 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTRT)2 A törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-, infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezésével összhangban kell kialakítani. Az összhang megteremtése érdekében a különböző szintű (országos, megyei, települési) területrendezési tervek készítésénél az OTRT egymásra épülő területfelhasználási kategória rendszert hozott létre. Így az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban (OTÉK - 253/1997. /XII.20/ Korm. rendelet) meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. Ezáltal az OTRT lehetővé teszi azt, hogy az országos övezetek határai a térségi, a megyei és a települési szintű területrendezési tervekben pontosíthatók legyenek. (OTRT 1-4 §) A törvény szellemének megfelelően a jogalkotó létrehozta az országos térségi területfelhasználási kategóriákat (OTRT 5.§) és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 6.§): Országos területfelhasználási kategóriák a következők: a)legalább 1000 ha területű térségek: • erdőgazdálkodási térség, • mezőgazdasági térség, • vegyes területfelhasználású térség, • települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: • vízgazdálkodási térség, • építmények által igénybe vett térség, • települési térség. Az OTRT Szerkezeti Terve Csévharaszt közigazgatási területén az alábbi térségi területfelhasználási kategóriákat határozza meg: y

2

Erdőgazdálkodási térség: A szerkezeti terv Csévharaszt külterületének túlnyomó részét – az északkeleti mezőgazdasági térségként jelölt kis kiterjedésű területek kivételével- erdőgazdálkodási térségként kezeli. Az

Módosítva a 2013. évi CCXXIX. törvénnyel



87


EGYEZTETÉSI ANYAGA OTRT 6.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6.§ (2) bekezdés a) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. y

Mezőgazdasági térség: A szerkezeti terv Csévharaszt külterületének északkeleti részét mezőgazdasági térségként kezeli. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének b) pontja alapján a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6.§ (2) bekezdés b) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki.

•

Vízgazdálkodási térség: A szerkezeti terv Csévharaszt külterületén futó csatornák és árkok területét sorolja ebbe a térségbe. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének e) pontja alapján a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6.§ (2) bekezdés e) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni.

y

Települési térség: A területfelhasználási kategória a település jelenlegi belterületére terjed ki. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének d) pontja alapján a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6.§ (2) bekezdés d) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható.

y

Építmények által igénybevett térség: (Országos műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények) A szerkezeti terv a település főbb útjait, a község északkeleti határa mentén nagytávlatban tervezett nagy sebességű vasútvonal, a község nyugati részén húzódó gázvezeték területét, illetve a település déli részén futó országos jelentőségű csatornát sorolja ebbe a térségbe. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének f) pontja alapján az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. A fenti bekezdés a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során alkalmazandó szabály. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a 6.§ (2) bekezdés f) pontja alkalmazandó, amelynek előírásai szerint az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.



88


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Az Országos Területrendezési terv mellékletei tartalmazzák az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését, a villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét, valamint a vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét. Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. A település északkeleti határa mentén halad át az Ausztria és Szlovákia – Magyarország – Szerbia és Románia tervezett nagysebességű vasútvonal. Ugyancsak érinti a települést a külterület nyugati részén észak-déli irányban áthúzódó nagynyomású gázvezeték. Az országos területfelhasználási térségeken belül az OTRT 12.§ (1) bekezdésében az alábbi térségi övezeteket hozta létre és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 13.§ – 16.§): - országos ökológiai hálózat, - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, - jó termőhelyi adottságú szántóterület, - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, - országos jelentőségű tájképvédelmi terület, - világörökségi és világörökségi várományos terület, - országos vízminőség-védelmi terület, - nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe, - kiemelt fontosságú honvédelmi terület.



89


EGYEZTETÉSI ANYAGA Csévharaszt közigazgatási területén az OTRT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbi övezetek találhatók: Országos ökológiai hálózat övezete: 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Ide tartoznak a település külterületén található nagy kiterjedésű erdőségek, illetve a 2. sz. főcsatorna (Gyáli-csatorna), és a 26. sz. fő-csatorna menti területek, s a kettő között fekvő gyepes területek. Az országos ökológiai hálózat területén új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: 13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. A település északkeleti részén lévő mezőgazdasági területek tartoznak az övezetbe. A tervezés során az övezet figyelembe vételre került, az övezet területén általános mezőgazdasági területfelhasználás került kijelölésre.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: 14.§ (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdő övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. A település erdőségeinek egy része tartozik az övezetbe. A településrendezési eszközökben az övezet területén mindössze egy 1,16 ha-os - a hatályos településrendezési eszközökben szintén beépítésre szánt területként (falusias lakóterület) besorolt terület került beépítésre szánt területként kijelölésre, ez azonban nem mond ellent az OTrT 7.§ (1), illetve a 12/A§ (2) bekezdésekben foglalt előírásoknak.



90


EGYEZTETÉSI ANYAGA Országos vízminőség-védelmi terület övezet: 15.§ (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetbe tartozik a település közigazgatási területének túlnyomó része a déli területek kivételével. A környezetvédelmi fejezetben megfogalmazásra kerültek a vízminőségvédelmét biztosító előírások, s az országos vízminőségvédelmi terület övezetét az egyes építési övezetek és övezetek kijelölésénél, illetve azok előírásainak megfogalmazásánál figyelembe vettük. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete: 16/C.§ A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az övezetbe tartozik a település teljes közigazgatási területe. A településrendezési eszközökben lehatárolásra került a honvédségi terület, mely különleges beépítésre nem szánt – honvédelmi terület besorolásba került.

2.1.2. PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Jóváhagyva az 5/2012. (V.10) önkormányzati rendelettel A megye szerkezeti terve meghatározza a megyei területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a műszaki infrastrukturális hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit. A rendelet célja a megye területén az érintett települési önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezési tervben foglaltaknak megfelelően a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása, a megye egyes térségeiben a területfelhasználás feltételeinek és a műszaki-infrastrukturális hálózatok térbeli rendjének meghatározása, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére és védelmére. A megye térségi szerkezeti tervében ábrázolt térségi területfelhasználási elemeket az Országos Területrendezési Tervben meghatározott területfelhasználási kategóriák alkotják. Ezek közül Csévharaszt területén az alábbi területfelhasználási kategóriák szerepelnek: Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


91


EGYEZTETÉSI ANYAGA - erdőgazdálkodási térség - mezőgazdasági térség - vízgazdálkodási térség - hagyományosan vidéki települési térség (Az OTrT felülvizsgálata során a városias és a hagyományosan vidéki települési térség helyett egységesen települési térség került meghatározásra, ennek megfelelően az arra vonatkozó előírások vonatkoznak Csévharaszt területére).

A megyei területfelhasználási egységek közül a következők találhatók meg Csévharaszton: Erdőgazdálkodási térségként jelöli a terv a külterület nagy részét, melynek nagy hányada jelenleg is erdővel borított. Az erdőgazdálkodási térségként lehatárolt területet a településrendezési tervekben legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Mezőgazdasági térségként jelöli a külterület északkeleti részén elhelyezkedő, többségében szántóföldi művelésű területeket. A mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki. Vegyes területfelhasználású térségként a belterülete környezetében (a Vasadi illetve Nyáregyházi utak mentén), a település délkeleti részén, az egykori zártkerti területek helyén, továbbá a temetőtől északra elhelyezkedő területek vannak ábrázolva. A vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; Csévharaszton vízgazdálkodási térségként van ábrázolva a 2.sz. főcsatorna. A vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


92


EGYEZTETÉSI ANYAGA A település belterülete a települési térségbe tartozik. Ugyancsak ebbe a területfelhasználási kategóriába tartoznak a belterülettől délre és keletre fekvő különböző funkciójú beépítésre szánt területek. Ezek bármely települési területfelhasználási egységbe sorolhatók. Építmények által igénybevett térség: Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok elemeit és az egyedi építményeket a megye területén – az engedélyezési terv készítése során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal – a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve kell megvalósítani. A megyei terv Csévharaszt északkeleti határa mentén ábrázolja az Ausztria és Szlovákia – Magyarország – Szerbia és Románia tervezett nagysebességű vasútvonalat. Térségi mellékutak közül a megyei terv megerősíti a 4605 j. (Vasad-Nyáregyháza), illetve a 46102 j. (Monor-Csévharaszt) utakat. A terv ábrázolja továbbá a 4601 j, országos mellékút tervezett összekötő szakaszát, mely Csévharaszt déli részén halad keresztbe. A terv sajnálatos módon nem tartalmazza ennek összeköttetését Csévharaszt belterületével. A térségi jelentőségű kerékpárutak közül a település déli részét érinti a tervezett 4601 j. úttal párhuzamosan kialakítandó kerékpárút. A külterület nyugati részét észak-déli irányban szeli keresztül a nagynyomású gázvezeték. A megyei területrendezési terv az alábbi térségi övezeteket határozza meg: a) Magterület övezete b) Ökológiai folyosó övezete c) Pufferterület övezete d) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete f) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete g) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete h) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete i) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete j) Világörökség és világörökség-várományos terület övezete k) Történeti települési terület övezete l) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete m) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete. n) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete o) Rendszeresen belvízjárta terület övezete p) Nagyvízi meder övezete q) Földtani veszélyforrás területének övezete r) Vízeróziónak kitett terület övezete s) Széleróziónak kitett terület övezete t) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete u) Honvédelmi terület övezete. Az OTrT felülvizsgálatát követően a kiemelt térségi és megyei övezetek meghatározása az alábbiak szerint módosult: a) Magterület övezete b) Ökológiai folyosó övezete c) Pufferterület övezete d) Erdőtelepítésre javasolt terület övezete e) Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete f) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete g) Rendszeresen belvízjárta terület övezete h) Földtani veszélyforrás területének övezete i) Honvédelmi terület övezete Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


93


EGYEZTETÉSI ANYAGA

A megyei területrendezési terv térségi övezetei közül a következők érintik Csévharaszt közigazgatási területét: Országos Ökológiai Hálózat övezetei (Magterület, Pufferterület, Ökológiai folyosó övezete) Magterület övezetébe tartozik a csévharaszti ősborókás területe, pufferterület övezetébe az ezt észak, nyugat és dél felől határoló területek, az ökológiai folyosó övezetébe pedig a belterülettől északra, a 2. sz. főcsatorna és 26. sz. csatorna menti területek tartoznak. Magterület övezete •

•

•

•

Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: • a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és • a kijelölést más jogszabály nem tiltja. Az kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Magterület övezetében új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Ökológiai folyosó övezete • Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: o a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és o a kijelölést más jogszabály nem tiltja. • A kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. • Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. • Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre.



94


EGYEZTETÉSI ANYAGA Pufferterület övezete Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Pufferterület övezetében új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre javasolt/alkalmas terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe a település erdőségeinek egy része tartozik. Erdőtelepítésre javasolt/alkalmas terület övezetébe a település délkeleti részén elhelyezkedő mozaikos tájhasználatú terület, valamint a település északkeleti része tartozik. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

•

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

•

Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

A településrendezési eszközökben az övezet területén mindössze egy 1,16 ha-os a hatályos településrendezési eszközökben szintén beépítésre szánt területként (falusias lakóterület) besorolt terület került beépítésre szánt területként kijelölésre, ez azonban nem mond ellent az OTrT 7.§ (1), illetve a 12/A§ (2) bekezdésekben foglalt előírásoknak. Erdőtelepítésre javasolt/alkalmas terület övezete •

A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az övezetbe tartozik a település északi és déli része, a nyugati határmenti része, valamint a középső területek az ősborókással a belterülettől Ny-ra. •

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.

•

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.



95


EGYEZTETÉSI ANYAGA •

Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

•

Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

•

A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza.

A HÉSZ előírásokat fogalmazott meg, amely alapján tájképvédelmi területen a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

Honvédelmi terület övezete Az övezet Csévharaszt külterületének északnyugati részét érinti.

•

A honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

A terv a területet különleges beépítésre nem szánt terület – honvédelmi terület övezetbe sorolta.



96


EGYEZTETÉSI ANYAGA 2.1.3. A TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ HATÁLYOS RENDEZÉSI TERV ÉRTÉKELÉSE A községre 2000-ben készült OTÉK alapú településrendezési terv, mely településszerkezeti tervből, és helyi építési szabályzatból áll. A településrendezési terv áttanulmányozása során néhány zavarosság volt észlelhető. A helyi építési szabályzatban meghatározott övezetek és övezeti paraméterek, valamint a szabályozási tervlapon szereplő övezetek és övezeti paraméterek sok esetben nem egyeznek meg, így nem mindig egyértelműek az előírások. A szabályozási tervlapokon a jelmagyarázat és a rajz néhány esetben nincs összhangban, amely szintén megnehezíti az értelmezést. A hatályos rendezési terv jelentős lakóterületi fejlesztéseket céloz meg. A fejlesztések során mintegy 140 ha új lakóterület került kijelölésre a tervezett belterületen, emellett további közel 30 ha új lakóterületet jelöl a terv a távlati belterületen belül. Az újonnan kijelölt lakóterületek falusias lakóterület besorolásba kerültek. További fejlesztések a tervezett belterületen belül egy 3,2 ha-os gazdasági erdő és egy 0,5 ha-os közpark. A terv Csévharaszt területén az alábbi beépítésre szánt övezeteket különbözteti meg: ‐ Falusias lakóterület ‐ Központi vegyes terület ‐ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület ‐ Ipari gazdasági terület ‐ Temető célú különleges terület ‐ Sport célú különleges terület A település helyi építési szabályzata a lakóterületeken oldalhatáron-, illetve szabadonálló beépítést engedélyez 4,5 m-es, 6,0 m-es vagy 7,5 m-es építménymagassággal. A telkek nagyságát 1000 illetve 2500 m2-ben határozta meg. A település központi funkciókkal rendelkező területeit központi vegyes területként jelölték ki szabadonálló beépítéssel. A kialakítható legkisebb telekméret a meglévő központi vegyes területen (Kossuth Lajos utca menti terület) 1500 m2, a maximális építménymagasság 10,5 m, a tervezett központi vegyes területen (Petőfi Sándor utca menti terület) pedig 3000 m2, illetve 7,5 m. További beépítésre szánt területekként jelöli a terv a gazdasági és különleges területeket. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen szabadon álló, 12,0 m-es építménymagasságú épület építhető legalább 5000 m2-es telken, egyéb ipari gazdasági területen szabadon álló, 15,0 m-es építménymagasságú épület építhető legalább 10000 m2-es telken. A terven jelölt különleges területek közül a meglévő temető területe szabadonálló módon, 5 %-os beépítettséggel, 5,0 m-es építménymagassággal építhető be. A különleges sportterület szabadonálló módon, 5,0 m-es építménymagassággal, 5 %-os beépítettséggel építhető be. A tervben meghatározott beépítésre nem szánt övezetek: ‐ Zöldterület ‐ Erdőterület ‐ Mezőgazdasági terület ‐ Közműterület ‐ Közlekedési terület ‐ Egyéb terület (vízgazdálkodási terület) A beépítésre nem szánt területek közül a zöldterület a pihenés, rekreáció célját szolgálja. A terv csupán kis mértékben jelöl ki zöldterületet a belterület nyugati részén két kisebb területen. A terv az erdőterületeket védelmi (azon belül védett) és gazdasági erdőterületekbe tagolja tovább, a mezőgazdasági területeken belül megkülönböztet szántó, rét-legelő és kert-gyümölcsös mezőgazdasági területeket. A kert-gyümölcsös terület megegyezik a távlati belterület területével. A terv kijelöl továbbá vízgazdálkodási területeket is. A terv külön foglalkozik a települési értékvédelemmel, művi, és régészeti értékek vonatkozásában egyaránt, 6 ismert és valószínűsíthető régészeti területet jelöl meg. Összefoglalva elmondható, hogy a hatályos településrendezési terv nagyarányú lakóterületi fejlesztéseket határoz meg, melyeket jelen terv készítése során figyelembe kell venni. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


97


EGYEZTETÉSI ANYAGA A hatályos településszerkezeti terv elfogadása óta eltelt időszakban – a meglévő adottságok következtében – csak kevés fejlesztés valósult meg a településszerkezeti terven kijelölt területek közül. Ezek közé tartoznak a Monori út keleti oldalán beépült lakótelkek, valamint a Nyáregyházi út déli oldalán kijelölt ipari területen megépült állateledel-raktár.

Megvalósult fejlesztések (Hatályos településszerkezeti terv)



98


EGYEZTETÉSI ANYAGA

2.2.

A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK

A hatályos településrendezési eszközökhöz képest jelentős változás a belterület délnyugati és északnyugati részén kijelölt falusias lakóterületek nagy részének erdőterületté történő átsorolása illetve nagy kiterjedésű sport-, rekreációs különleges beépítésre nem szánt területek kijelölése gazdasági területek és erdőterületek helyén. Több esetben a megváltozott jogszabályi keretek, valamint a megváltozott fejlesztési igények miatt kisebb területfelhasználási módosításokat kellett elvégezni. A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területei az alábbi megoszlásban találhatók meg Csévharaszton: Beépítésre szánt terület: 265,78 ha Beépítésre nem szánt terület: 4647,01 ha



99


EGYEZTETÉSI ANYAGA A változások részletes leírása az alábbi táblázatban található. A biológiai aktivitásérték számítás során differenciált számítás a mezőgazdasági területek tekintetében (szántó, illetve gyepterület) került alkalmazásra. Ssz.








2,4

0,93

-3,35


Újonnan kijelölt beépítésre szánt terület A1


6

Hagyományos vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség (0,14) Hagyományos vidéki települési térség (0,25)

A2


6


2,4

0,39

-1,40

A3

Gazdasági erdő

9


2,4

0,21

-1,39


A4

Gazdasági erdő

9


2,4

1,21

-7,99

Vegyes területfelhasználású térség

A5


3,2


0,4

10,1

-28,28


Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt terület

B1


B2


0,4


Erdőgazdálkodási térség (3,01) 6

61,37

343,67

Hagyományos vidéki települési térség (58,36) Erdőgazdálkodási térség (0,32) Hagyományos vidéki települési térség (1,31)

0,4

Védelmi erdő

9

1,63

14,02

6

41,57

232,79


B3


0,4


B4

Különleges terület - temető

6

Különleges beépítésre nem szánt terület - temető

6

3,53

0,00


B5


2,4

Gazdasági erdő

9

15,03

99,20




100


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Ssz.








B6


2,4

Védelmi erdő

9

23,82

157,21


B7


2,4



3,2

8,36

6,69


B8


2,4

Gazdasági erdő

9

12,93

85,34


B9


2,4


6

0,05

0,18


B10


2,4


6

0,19

0,68


B11


2,4

Gazdasági erdő

9

2,63

17,36


B12


2,4

Gazdasági erdő

9

5,73

37,82


B13


2,4

Közjóléti erdő

9

3,05

20,13


B14


2,4


6

1,61

5,80


B15


2,4

Gazdasági erdő

9

2,93

19,34


B16


2,4


6

4,48

16,13


B17


0,5


0,5

0,14

0,00


B18


2,4

Védelmi erdő

9

3,49

23,03


B19


2,4

Védelmi erdő

9

0,49

3,23

Hagyományos vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség (0,59)

B20


2,4

Védelmi erdő

9

1,09

7,19

Vegyes területfelhasználású térség (0,5) Erdőgazdálkodási térség (0,37) Vegyes területfelhasználású térség (1,43)

B21


2,4


3,2


2,52

2,02



101


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Ssz.







Pest megyei területrendezési terv térségi területfelhasználása Erdőgazdálkodási térség (0,9) Hagyományos vidéki települési térség (6,45)

B22 B23

Gazdasági ipari terület Gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület

0,4

Védelmi erdő

9

7,58

65,19

0,4

Gazdasági erdő

9

0,69

5,93


B24


B25


0,4

Gazdasági erdő

9

10,13

87,12


0,4

Gazdasági erdő

9

1,15

9,89


Beépítésre szánt területek átsorolása Erdőgazdálkodási terület (0,33) Hagyományos vidéki települési térség (2,42) C1


0,4


0,4

2,81

0,00

C2


0,4


2,4

0,97

1,94

1,5

3,48

-3,13

2,4

0,39

0,74

Vegyes területfelhasználású térség (0,06) Hagyományos vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség (2,36)

C3


2,4

Különleges terület lovasturisztikai terület

C4


0,5


0,7

1,47

-2,50

2,4

0,21

0,40

C5


2,4

Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület

C6


0,5




Vegyes területfelhasználású térség (0,39) Hagyományos vidéki települési térség


102


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Ssz.






C7


2,4

0,4

0,75

-1,50

C8


0,5

Településközponti terület Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület

0,5

1,51

0,00

C9


2,4

0,7

1,35

-2,30

C10


0,4

0,4

10,15

0,00

2,4

Gazdasági ipari terület Különleges terület - nagy kiterjedésű sportolási célú terület

C11


3

0,97

0,58

C12


2,4


0,5

0,53

-1,01

C13


2,4


0,4

0,89

-1,78

C14


0,4

Különleges terület filmgyár

Tervezett területfelhasználás Gazdasági kerteskedelmi szolgáltató terület


Erdőgazdálkodási térség Hagyományos vidéki települési térség Hagyományos vidéki települési térség Hagyományos vidéki települési térség Hagyományos vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség (0,17)

1,5

10,72

11,79


Beépítésre nem szánt területek átsorolása Erdőgazdálkodási térség (56,9) D1

Gazdasági erdő

D2


D3


9

Védelmi erdő

9

62,77

0,00


5

Természetközeli terület

27,71

-138,55


5

Gazdasági erdő

9


0,85

3,40



103


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Ssz.








D4


3,2


D5


5


D6


3,2


D7


3,2


6

6,56

18,37

D8

Gazdasági erdő

9


6

0,53

-1,59

9


6

23,44

65,63


6

7,44

7,44


8

3,4

16,32

Vegyes területfelhasználású térség (2,25) Erdőgazdálkodási térség (6,03) Vegyes területfelhasználású térség (0,53) Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség (2,35)

D9

Gazdasági erdő

8

3,47

-3,47


D10

Gazdasági erdő

9

Védelmi erdő Természetközeli terület (mocsár, nádas)

9

13,01

0,00


D11

Gazdasági erdő

9

D12


3,2

D13


3,2

D14


Általános mezőgazdasági terület- gyep Különleges beépítésre nem szánt terület - kegyeleti park

8

8,72

-8,72

6

4,82

13,50

6

0,79

2,21

Vegyes területfelhasználású térség (0,63) Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség (0,17)

5

Gazdasági erdő

9


6,96

27,84



104


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Ssz.



D15

Gazdasági erdő

9

D16


5

D17

Gazdasági erdő

9

Védelmi erdő Különleges beépítésre nem szánt terület - nagy kiterjedésű sportolási és rekreációs célú terület

Tervezett területfelhasználás Természetközeli terület (mocsár, nádas)




8

6,08

-6,08


Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség (10,19)

D18

Gazdasági erdő

9

Különleges beépítésre nem szánt terület - honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények területei

D19

Gazdasági erdő

9

Védelmi erdő

D20


D21


9

19,6

78,40

6

1,25

-3,75

3,2

70,22

-407,28

9

226,61

0,00



Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség (14,28)

5

Gazdasági erdő

5


6


9

14,09

56,36

Vegyes területfelhsználású térség (0,14) Erdőgazdálkodási térség (6,65)

3,2

14,42

-25,96


D22


6

1,26

0,00


D23

Gazdasági erdő

9

Védelmi erdő

9

22,02

0,00

D24

Gazdasági erdő

9


8

0,65

-0,65

Vegyes területfelhasználású térség (0,44) Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség (192,32) Vegyes területfelhasználású térség (7,92)

D25

Gazdasági erdő

9

Közjóléti erdő

9


201,48

0,00



105


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Ssz.







D26

Gazdasági erdő

9


D27

Gazdasági erdő

9


6

0,26

-0,78

D28

Gazdasági erdő

9


6

4,32

-12,96

D29


3,2

Gazdasági erdő

9

17,77

103,07

D30


3,2


6

2,47

6,92

D31


3,2

Gazdasági erdő

9

3,69

21,40

D32


3,2



6

5,24

-15,72

Hagyományos vidéki települési térség (0,23) Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség (9,92)

6

11,37

31,84

Vegyes területfelhasználású térség (1,45) Hagyományos vidéki települési térség (0,23) Vegyes területfelhasználású térség (4,19)

D33


6

D34

Gazdasági erdő

9

Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - szántó

D35

Gazdasági erdő

9

Védelmi erdő

3,2

6,43

-18,00

3,2

0,31

-1,80

9

5,08

0,00

Mezőgazdasági térség (2,01) Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség (0,15) Hagyományos vidéki települési térség (0,17)

D36

Gazdasági erdő

9

Védelmi erdő

9

9,39

0,00

D37


3,2

Gazdasági erdő

9

8,45

49,01




106


EGYEZTETÉSI ANYAGA

Ssz.








D38


3,2


6

6

16,80

D39


3,2


6

4,13

11,56

D40


3,2


6

3,24

9,07

D41


Mezőgazdasági térség (5,3) Mezőgazdasági térség Mezőgazdasági térség Erdőgazdálkodási térség (30,88)

6

Gazdasági erdő

9

BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK VÁLTOZÁS ÖSSZESEN:

31,84

95,52 1210,15




107


EGYEZTETÉSI ANYAGA

3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT 3.1.

TÁJSZERKEZET

Egy település tájszerkezetét főként a domborzati, vízrajzi és egyéb természeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználati foltok, beépített területek, valamint az azokat összekötő, elválasztó, vagy átszelő vonalas elemek alakítják. Csévharaszt a Pesti-síkság déli részén fekvő település. A vidék nagyjából tehát sík, változatosságot ad azonban a tájnak a felszín enyhe hullámossága, mely a homokvidék jellegzetességéből, azaz főként a szél felszínalakító tevékenységéből adódik. Nagyjából mindössze ez az a (domborzati) tényező, ami a Csévharaszt környéki tájat tagolja, jelentősebb tájszerkezet formáló hatása a változatos területhasználatoknak van. A legnagyobb arányban erdők borítják a külterületet, azonban ezek sokszor nem homogének, nagy változatosságban keverednek a természetes, illetve az ültetvényszerűen telepített vagy az örökzöld állományok, ezzel változatos textúrát adva a vidéknek. Az erdőségeket sok helyen kisebbnagyobb tisztások bontják meg, ahol a szántók és a gyepek a „mikrodomborzat”-nak megfelelően váltogatják egymást. A település síkvidéki arculata a Vasad-Nyáregyháza úttól északra jelenik meg inkább, itt nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek találhatók, a vidék homogén jellegét helyenként szakítják csak meg vékony erdősávok. A vonalas jellegű tájszerkezeti elemek közül természetesnek kevés mondható. A vízfolyások a külterület északi részén, a szántóföldeket átszelve, jelenleg mederbe kényszerítve folynak a domborzatot követve többnyire kelet-nyugati irányba, melyek azonban mesterséges lecsapoló-csatornák, amiket a XX. század elején-közepén létesítettek. A csatornák tájtagoló szerepét hangsúlyozzák az őket kísérő, spontán megtelepült vízparti növénytársulások. Az erdőségekben létesített nyiladékok és utak ugyancsak mesterséges elemként jelennek meg, derékszögű hálózatot létrehozva. Ehhez kapcsolódóan markáns elem még az erdőkön nyugaton keresztül húzódó gázvezeték, melynek nyomvonalán széles sávban hiányzik az erdő.

Csévharaszt – Ortofotó (Google Earth) Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


108


EGYEZTETÉSI ANYAGA Általánosságban jellemző a település területére egy északnyugat-délkeleti, illetve erre merőleges irányultság, melyből adódó geometrikus szerkezet uralja a tájat. Ez a jellegzetes irányultság abból adódik, hogy az utak hálózata az uralkodó szélirány miatt kialakult domborzati formákhoz, homokhátakhoz és völgyekhez alkalmazkodott az idők folyamán. Ma is ezeket az irányokat követik az utak mind bel-, mind külterületen egyrészt a fő közlekedési utak tekintetében, valamint a külterületi dűlőutak és erdészeti utak viszonylatában is. Ezt az aránylag egyhangú rácsszerkezetet oldják fel a különféle területhasználatok, és a sok helyütt változatos erdőségek.

3.2.

TÁJHASZNÁLAT

A település területén a területhasználati javaslat készítése során alapvetően a megalapozó vizsgálat megállapításaira támaszkodtunk. Elsődlegesen a meglévő használathoz alkalmazkodó területfelhasználás, valamint egy-egy terület változásáról felállítható tendenciák szerinti területhasználat megtalálása volt a cél, mindez a korábbi tervek javaslatainak és a magasabb rendű tervek korlátainak figyelembe vételével történt. 3.2.1. ERDŐTERÜLETEK Az erdőterületeknek alapvető jelentősége van az élővilág megóvása, a települési környezet minőségének javítása, valamint tájesztétikai, környezet- és talajvédelmi szempontból egyaránt. Csévharaszt erdősültsége igen magas, meghaladja a 70%-ot, ami messze meghaladja az országos 20%-ot. A homoktalajok megkötését szolgáló erdősítés következtében Csévharaszton túlnyomó részt gazdasági elsődleges rendeltetésű erdők találhatók elsősorban akáccal, erdei és fekete fenyvessel. A természetes erdőalkotó növényállomány (tölgyes, gyertyános) kis területekre húzódott vissza. Értékes és védett társulás a borókás, mely a belterülettől délnyugatra található. Az erdővel borított részek körülölelik a belterületet, s főként a belterülettől délre, illetve keleti és nyugati irányban helyezkednek el. A jelentősebb mezőgazdasági utak mentén – többnyire északkelet-délnyugati irányban - fasorok kerültek telepítésre. Az erdők övezeti besorolása során alapvetően azok elsődleges rendeltetését illetve tervezett funkcióját veszi figyelembe a terv. A településrendezési eszközökben védelmi, gazdasági célú, illetve közjóléti erdőterületek kerültek feltüntetésre. Gazdasági erdőterületek alkotják az erdőségek túlnyomó részét. A meglévő erdőterületeken kívül „új” erdőterültek kerültek kijelölésre több helyen. Ezek voltaképpen jelenleg is erdőterületek, melyeket a hatályos terv sorolt különböző beépítésre szánt területfelhasználásokba. Ennek megfelelően tervezett gazdasági erdőket jelöl a terv a belterülethez kapcsolódóan a korábbi zártkert már beerdősödött területein – kertes mezőgazdasági terület helyett -, a hatályos tervben lakóterületként kijelölt erdősterületek egy részén (a belterülettől többnyire nyugatra és délre), illetve a Nyáregyházi út mentén, az igazgatási határ mellett korábban kijelölt iparterület egy részén. Ugyancsak tervezett gazdasági erdők találhatók a Vasadi út mentén, attól északra a hatályos tervben mezőgazdasági területként besorolt, jelenleg azonban már beerdősített területeken. Gazdasági erdőterület övezetében a kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret 10 hektár, mely maximum 0,5%-ban, legfeljebb 4,5 méteres épületmagassággal építhető be. Védelmi erdőterületek közé tartoznak a védett erdőterületek, azaz az Ősborókás területe a belterülettől délre, illetve annak környezete, egyes erdőfoltok az igazgatási terület déli részén lévő változatos tájhasználatú, mozaikos területen. Az elsődleges rendeltetéstől eltérően gazdasági helyett védelmi erdők kerültek kijelölésre az ipari területek környezetében több helyen, illetve a belterülethez közvetlenül kapcsolódó vágóhidak mellett. Ezen véderdők kijelölésének célja a lakóterületek védelme az egyéb – esetleges környezetterheléssel járó – területfelhasználások hatásaitól. Védelmi erdőterület övezetében épületek nem helyezhetők el, elhelyezhetők azonban - a község természeti értékeinek bemutatását szolgáló - ismeretterjesztő műtárgyak. Közjóléti erdő a hatályos tervnek megfelelően került kijelölésre, a belterülettől nyugatra, illetve ehhez kapcsolódóan tervezett közjóléti erdő került kijelölésre a lakóterület visszasorolásával. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


109


EGYEZTETÉSI ANYAGA Ugyancsak közjóléti erdő besorolást kapott az egykori katonai terület jelenleg is erdőként nyilvántartott déli része a belterülettől délkeletre. Közjóléti erdőterület övezetében minimum 10 hektáros telek alakítható ki/építhető be, melyen legfeljebb 1%-os beépítéssel 6,0 méteres épületmagassággal helyezhetők el az építmények. Védelmi célú fasorok kerültek kijelölésre a külterületi utak mentén. Külterületen a fasorokba, erdőkbe honos, tájra jellemző, lombhullató fafajokat kell telepíteni. 3.2.2. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek a növény- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló területek. A település mezőgazdasági területei általános mezőgazdasági területként kerültek kijelölésre. Általános mezőgazdasági területek A település területének mintegy 15%-át mezőgazdasági területek foglalják el, ezek szinte azonos súllyal képviseltetik magukat a szántó- és a gyepterületek, bár a mérleg némileg a szántóterületek irányába billen. Szőlő és gyümölcsös csak elenyésző mértékben található Csévharaszton. A tervezés során szerkezeti tervi szinten is elkülönítésre kerültek az egymástól alapvetően eltérő szántó és ültetvény jellegű mezőgazdasági területek, valamint a gyepterületek. A szántóföldek főként a belterülettől északkeletre fekvő vidéket, a 2. és a 26. sz. csatorna közötti területet (Pusztacsév) foglalják el, a Monori úttól keletre, illetve szántóterületek találhatók még délen, a Pusztatemplomrom környezetében. A szántók az északi részeken jobbak, az igazgatási terület déli részén gyengébb minőségűek. A szántóterületek két övezetbe kerültek besorolásra. Má-sz1 övezetbe tartoznak a 4605 j. mellékút mentén, illetve attól északra fekvő, túlnyomó részt szántóként hasznosított területek a 2. sz. főcsatorna vonaláig. Az má-sz1 övezeti jellel jelölt övezetben – művelési ág függvényében meghatározott paraméterekkel elhelyezhetők a növénytermesztéshez és állattartáshoz kapcsolódó különböző rendeltetésű építmények. E területeken birtokközpont is létrehozható. Má-sz2 jelű övezet területei a két csatorna között, illetve a Pusztatemplom rom környezetében találhatók, e területeken építményeket nem csak állattartó karámokat, itatókat lehet elhelyezni. Gyepek kísérik többnyire a vízfolyásokat változó szélességű sávban, illetve nagyobb kiterjedésű gyepterületek találhatók a két csatorna közötti területeken, a Monorra vezető úttól nyugatra és közvetlenül keletre. Ugyancsak kisebb-nagyobb gyepterületek találhatók az igazgatási terület déli részén szántó- és erdőfoltokkal váltakozva. Tervezett gyepterületeket jelölt ki a terv a csatornák mentén, a Vasadi úttól délre meglévő, de a hatályos tervben erdő és lakóterületként besorolt gyepterületen, illetve a Pusztatemplom rom környezetében, és attól délre fekvő terülteken. A gyepterületek Má-gy jellel kerültek ábrázolásra a szabályozási terven. Má-gy jelű övezetek elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodás övezetei. Gyepterület övezetei közül az Mágy1 jellel jelölt övezetekben elhelyezhetők a hagyományos állattartáshoz kapcsolódó építmények. Ebbe az övezetbe tartozik a monori úttól keletre fekvő gyepterület. Itt birtokközpont is létrehozható. Má-gy2 jelű övezetbe tartoznak az egyéb gyepterületek, melyek jelentősebb természeti illetve tájképi értéket képviselnek. Ezeken a területeken az ökológiai, táji értékek megóvása érdekében épületek nem, csak állattartó karámok, itatók helyezhetők el. 3.2.3. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET Vízgazdálkodási területek a vízmedrek, és az ivóvíznyerő helyek területe, ahol a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással összefüggő műtárgyak helyezhetők el. Csévharaszt területén található felszíni vizek mesterségesen kerültek kialakításra. Az egykori vasadi mocsárvidék lecsapolására csatornákat hoztak létre, melyek csak időszakosan szállítanak vizet, azonban a csévharaszti táj jellegzetes elemét alkotják. A csatornák és árkok vízgazdálkodási terület övezetébe kerültek. Ezek tekintetében egyetlen változást jelöl a terv, a József Attila utcától északra fekvő lakóterületek hátsó részének megoszthatósága érdekében a hátsó telekvégek mentén Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


110


EGYEZTETÉSI ANYAGA 12 méteres út került kiszabályozásra. Az út abban az esetben tud megvalósulni, amennyiben a tőle északnyugatra fekvő vízelvezető árok érintett szakasza párhuzamosan mintegy 5 méterrel északnyugatra áthelyezésre kerül. Az áthelyezést a szerkezeti és a szabályozási terv is ábrázolja. Vízgazdálkodási terület felhasználásba (Vb övezet) tartozik továbbá – mint vízbeszerzési hely - a belterületen az Iskola utcában található vízműterület is (41/2 hrsz). 3.2.4. TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET Természetközeli területek azok, melyek kialakulására az ember csekély mértékben hatott, és mely területeken a természeteshez közelítő állapot jött létre. Csévharaszt esetében természetközeli területeknek minősülnek a mocsaras területek, melyek a homokbuckás vidék alacsonyabban fekvő mélyedéseiben összegyűlő vizekből jöttek létre, s egykor – a lecsapolások előtt - jellegzetesen a csévharaszti táj képéhez tartoztak. E természetközeli területek, illetve maga a növényzet vízszűrő, tisztító szerepe kiemelkedő, s a vízhez kötődő életmódú állatok számára kiváló élő- és búvóhelyként szolgálnak. Természetközeli területek találhatók a Pusztatemplom rom környezetében kialakult mozaikos területen. Természetközeli területek övezetében építmények nem helyezhetők el. 3.2.5. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A települések területén korábban különleges (beépítésre szánt) területként, egyedi funkció meghatározással kijelölt, vagy a jelenlegi egyedi használatú, nagykiterjedésű, alacsony beépítettségű területek, jellemzően különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe kerültek. Ilyen területfelhasználási egységbe került a temető, a pusztatemplom és környezete (kegyeleti park), a honvédelmi terület, a nagy kiterjedésű sport-rekreációs terület, illetve a belterülethez kapcsolódóan az egykori zártkerti részen kijelölt lakó-gazdálkodó terület is egyedi előírásokkal. A hatályos tervhez képest északnyugati és déli irányba némiképp kibővült területtel lett kijelölve a temető területe különleges beépítésre nem szánt terület – temető övezetbe sorolással. Ezzel párhuzamosan kis mértékben (0,27 ha) csökkent is a területe délkeleti irányban. Az övezetben a telkek beépítése szabadonálló módon, 2%-os beépítettséggel, 4,5 méteres épületmagassággal – temető övezetében harangtorony, harangláb építése esetén 7,5 méter – engedélyezett. A legkisebb kialakítható telekméret 10.000 m2. Különleges beépítésre nem szánt terület – kegyeleti parkként szabályozza a terv a külterületen fekvő Pusztatemplom rom területét, és annak környezetét. A kegyeleti park területén építmény kizárólag látványterv alapján helyezhető el. Különleges beépítésre nem szánt terület – honvédelmi terület került kijelölésre az igazgatási terület északnyugati csücskében, amely voltaképpen az ócsai honvédelmi területhez kapcsolódik, mely a szomszédos településről közelíthető meg. Területén jelenleg épület nem található, a terület, illetve az azon belüli használat fejlesztésre vonatkozó tervek nem ismeretesek. Az övezet területén építmények maximum 5%-os beépíthetőséggel, szabadon álló módon, 6,0 méteres épületmagassággal helyezhetők el. A legkisebb kialakítható telekméret 10.000m2. Különleges beépítésre nem szánt terület sport-rekreációs területként jelöli a terv a külterületen délen, Inárcs és Kakucs irányából megközelíthető egykori laktanya helyén működő rendezvényeknek helyt adó, korábban ipari gazdasági területfelhasználásba sorolt területet, a mellette fekvő gyermektábor területét, valamint a temetőtől délre fekvő nagy kiterjedésű, korábban katonai célokat szolgáló területet. Az övezetek területén elhelyezhető épületen belül főként a sporthoz, turizmushoz kapcsolódó rendeltetések helyezhetők el maximum 5%-os beépíthetőséggel, szabadon álló módon. A területek két övezetbe kerültek besorolásra. Kb-spr1 övezetbe tartozik a kisebb kiterjedésű tábor, ahol a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2, s a legnagyobb épületmagasság 6,0 méterben került megállapításra. Kb-spr2 jelű övezetbe tartozik a másik két terület, itt a legkisebb kialakítható telekméret 5 hektár, s a legnagyobb épületmagasság 7,5 méter. Különleges beépítésre nem szánt terület – lakó-gazdálkodó területként szabályozza a terv azokat a volt zártkerti területeket, nagyrészt még ma is gazdálkodnak, és melyek jórészt nagy kiterjedésű telkén a lakó és többnyire a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó funkciók is megtalálhatók. E Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


111


EGYEZTETÉSI ANYAGA területeken a maximális beépíthetőség 5%. Lakó épületek esetében a legnagyobb épületmagasság 5,5 méter, gazdasági épület esetén 6,5 méter.

3.3.

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE

Csévharaszton a zöldfelületi rendszer elemei: −

Területfelhasználási egységek: o erdőterület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) erdőterületek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.2. fejezetében. o természetközeli terület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt természetközeli területek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.5. fejezetében. o általános mezőgazdasági terület - gyep A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) általános mezőgazdasági terület - gyep leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.3.2. fejezetében. o zöldterület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) zöldterületek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.1. fejezetében. o különleges beépítésre nem szánt terület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt különleges beépítésre nem szánt terület – temető, kegyeleti park, illetve sport-rekreációs terület leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.6.1. és 3.3.6.2 3.3.6.4. fejezeteiben.

−

Egyéb: o vonalas szerkezeti elemek: fasorok o telken belüli zöldfelületek.

A település meglévő zöldfelületi elemeinek fejlesztése során gondoskodni kell a a közigazgatási területen a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő rendszer kialakításáról. A fenti szempontok figyelembevételével került kialakításra a település zöldfelületi rendszere. Külterület zöldfelületi elemei Az ökológiai- és zöld folyosót érintő területek, továbbá az árkok, patakok menti gyepterületek megőrzésére, és a település egyéb részein az erdőterületek létesítésére a vízminőség-védelem, talajvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából nagy hangsúlyt fektettünk. Az ökológiai hálózat és a zöldfolyosók fenntartása érdekében ezeken a területeken fekvő mezőgazdasági és erdőterületeken építmények nem helyezhetők el. Több terülten tervezett gyep- illetve véderdőterületeket jelöl ki a terv, illetve számos esetben beépítésre szánt területből történt visszalépés a zöldfelületek gazdagításának irányába. Védelmi célú fasorok kerültek kijelölésre a jelentősebb külterületi utak és vízfolyások mentén. A fasorokba, erdőkbe honos, tájra jellemző fafajokat kell telepíteni. Települési zöldfelületi elemek Zöldterületek A község területén két zöldterületet jelöl a terv, melyek zöldfelületi jellegük és használatuk alapján fontos zöldfelületi elemek, s többnyire közcélú rekreációs rendeltetéssel bírnak. Csévharaszt területén egyetlen zöldterület található, a Petőfi utcában, mely voltaképpen az utca déli oldala mentén kialakult széles zöld sáv. Az utca nyugati vége felé kiszélesedő zöldterületen található egy kis emlékpark Balla Károly szobrával, illetve egy játszótér és egy kisebb sportpálya. E terület közkertként került kiszabályozásra, ahol épület nem, csak a pihenést, testedzést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


112


EGYEZTETÉSI ANYAGA Tervezett közparkként került kijelölésre a Iskola utca északnyugati végénél található, a belterülethez kapcsolódó, mintegy másfél hektár kiterjedésű terület. Az övezetben szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel, és 4,5 méteres épületmagassággal helyezhetők el a pihenést és testedzést szolgáló, a terület fenntartásához szükséges, szociális és vendéglátó funkciójú építmények. Az övezetben épület is elhelyezhető. Az OTÉK-nak megfelelően a Zkp jellel szabályozott zöldterületek területét legalább 70%-ban, a Zkk jellel szabályozottakat pedig 60%-ban növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. Egyéb települési zöldfelületi elemek A zöldterületeken kívül jelentős zöldfelületi elemei a belterületnek a sportpálya, melyek különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba kerültek. Fontos zöldfelületi elemek továbbá a közterületek és intézménykertek(óvoda, iskola), mint rekreációs területek, s mint a helyi klíma javulását elősegítő elemek. A települési zöldfelületeket nagymértékben növelik a lakóterületi telkek, melyeknél a házak mögött a telkek hátsó részét kertként hasznosítják. A Szabályozás során biztosítottuk az egyes építési övezetek építési telkeinek magas zöldfelületi arányát.

3.4.

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

Csévharaszt területe táji-természeti értékekben bővelkedik. A védett területek mellett számos védett növény- és állatfaj megtalálható a településen. Értékes emellett a változatos, dimbesdombos, gyepekkel, szántókkal tarkított erdős tájkép, de ugyanúgy megtalálható és védendő a jellegzetes homokpusztai gyepekkel borított síkvidék arculata. 3.4.1. NEMZETKÖZI VÉDELEM A település külterületének egy része nemzetközi védelem alá esik, azaz része a Natura 2000 hálózatnak. A hálózat létrehozásának célja az európai jelentőségű élőhelyek és élőhely típusok, illetve ehhez kapcsolódóan a természeti, ökológiai értékek megőrzése. Csévharaszton a Natura2000 hálózathoz tartozik az Ősborókás és környezete. A kormányrendelet mellékletében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén meghatározott kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Csévharaszton az alábbiak: „Csévharaszti homokvidék” (HUDI20012) 0229/1, 0229/2, 0241/4, 0241/21, 0242, 0243/9, 0245, 0247/16, 0247/65, 0247/80 hrsz. 3.4.2. ORSZÁGOS VÉDELEM A település belterületétől délre fekszik a Csévharaszti borókás természetvédelmi terület. Védetté nyilvánítása az országban az elsők között, 1940-ben történt. A település területén megtalálható homoki erdősztyepp a Duna-Tisza köze egyik legváltozatosabb természeti tája. A növénytársulások közül a nyáras borókás, illetve a homoksztyepp rétek fordulnak elő számos védett növény és állatfajjal. A település külterületén jellegzetes képet nyújtanak az árvalányhajas rétek, illetve jelentős állománya található a Csévharaszton leírt, fokozottan védett tartós szegfűnek (Dianthus diutinus) is. 3.4.3. ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT A természeti területeket a magasabb rendű tervekben az Országos Ökológiai Hálózat és annak övezetei foglalják magukba, melyekkel kapcsolatban a magasabb rendű tervek szabályokat fogalmaznak meg. Az Országos Területrendezési tervben meghatározott Országos Ökológiai Hálózat területét a Térségi Területrendezési Tervekben – jelen esetben Pest Megye Területrendezési tervében – három övezetbe kell besorolni: • magterület • ökológiai folyosó • pufferterület Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


113


EGYEZTETÉSI ANYAGA A magterület övezetébe tartozik Csévharaszt területén az Ősborókás és szűkebb környezete, illetve a település északnyugati csücske. Ökológiai folyosó övezetébe tartoznak a külterület északi részén a csatornák parti sávja, illetve a közöttük fekvő területek egy része, melyek túlnyomó részt gyepterületek. A puffer-területekhez tartoznak a magterületet körülölelő nagy kiterjedésű, túlnyomó részt erdővel borított területek. A Natura2000 hálózathoz, illetve az Országos Ökológiai hálózathoz tartozó területeken az értékes természeti környezet megóvása érdekében új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Azokat túlnyomó részt erdő, mezőgazdasági és természetközeli területekként szabályozza a terv, melyeken épületek nem helyezhetők el. A hatályos tervben szereplő, az övezetet érintő fejlesztések terén több esetben visszalépés történt a beépítésre nem szánt területek felé (erdőterületek). Az országos ökológiai hálózat övezetei, a Natura2000 hálózat, az ex lege védett természeti értékek, a helyi jelentőségű védett természeti területek és a tájképvédelmi területek által érintett területekre vonatkozóan a HÉSZ előírásokat fogalmaz meg, melyek a meglévő táji értékek megóvását célozzák. 3.4.4. TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET A tájképvédelmi terület a Megyei Területrendezési tervben kijelölt övezet, a területre vonatkozó szabályokkal. A tájképvédelmi területeket Csévharaszt területén Térségi jelentőségű tájképvédelmi területek alkotják. Csévharaszt területén tájképvédelmi területek közé tartoznak a Natura2000 hálózathoz tartozó területek, az igazgatási terület északnyugati, északi és déli része. A szabályozás során a tájképvédelmi területekre vonatkozóan előírások kerültek megfogalmazásra. Ezek alapján a tájképvédelmi területeken új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó, illetve fóliasátor nem helyezhető el. 3.4.5. HELYI VÉDELEM Csévharaszton kisebb kiterjedésű területek - a természetes növényállomány megmaradt foltjai tartoznak helyi természeti védelem alá. Helyi jelentőségű védett természeti területek: 1. Gyertyános 0230/4 hrsz. Törzskönyvi száma: 12/2/TE/40 2. Tölgyes 0217/10 hrsz. Törzskönyvi száma: 12/1/TE/40 3. Szomorú fűz 0241/2 hrsz. Törzskönyvi száma: 12/4/TE/40 Ezeken kívül helyi védelemre javasolt: - az egykori Balla major (most erdészeti telep) területén álló kocsányos tölgy (0241/22 hrsz.); - a belterülettől északra, a két csatorna között, s a Monorra vezető út mentén két oldalt fekvő gyepterület (042/2, 046, 149/5-7, 053/4, 054/8, 056/1, 059/2, 060, 061, 062, 063, 064, 067/5,810, 071/1 hrsz.) - a Petőfi Sándor utca nyugati végénél, a külterületen a tartós szegfű élőhelye (0250/2 hrsz.)



114


EGYEZTETÉSI ANYAGA

3.5.

BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA

Az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés b) pontja kimondja, hogy „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitás-érték változása. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A táblázatból kiolvasható, hogy a tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nagy mértékben nőtt. A tervezett változásokhoz tartozó biológiai aktivitásérték számítás során differenciált számítás kizárólag szántó és gyep (rét, legelő) megkülönböztetése esetében történt. A biológiai aktivitásérték változását bemutató táblázatot ld. 2.2. Hatályos Településszerkezeti Tervhez Képest Történő Változások c. fejezetben. A tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás jelentős mértékben növekszik.

4. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 %. A közlekedési vizsgálat és fejlesztési javaslat az „A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei – Tartalmi követelmények” megnevezésű, ÚT 2-1.218:2003 sz. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint készült, figyelembe véve az ÚT 2-1.201:2008 Közutak tervezése útügyi műszaki előírásban foglaltakat, és összhangban a további kapcsolódó előírásokkal, jogszabályokkal.

4.1.

A TELEPÜLÉS TÁGABB TÉRSÉGE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK VIZSGÁLATA

Csévharaszt területét három országos közút érinti. A 4605 j. út és a 46102 j. út a belterületen halad át, a 4601 j. út a belterülettől délre halad el a település mellett. A távolabbi térség legjelentősebb útja az M5 autópálya, a 4 sz. főút és a 405 sz. főút. Az M5 autópályának csomópontja található Ócsánál, Újhartyánnál. A párhuzamosan haladó 4 sz. főút és 5 sz. főút az autópályáról mellékutakon érhető el a csomópontokból. Az M5 autópálya Kecskemét-Szeged irányába vezet, az M0 autóút nyugat felé érinti az összes Dél- és Nyugat-Magyarországra tartó főutat és autópályát (M1, M7 autópálya, 1, 7, 6, 5, 51 sz. főút). A térségben a gyorsforgalmi út hálózata változni fog, az építés alatt álló M0 autóút folytatása az 51 és 5 sz. főutak között elválik a meglevő M0 autóúttól, és attól délebbre halad tovább. A 4 sz. főút Budapest déli területéről indul az Üllői út folytatásaként, majd halad tovább déli-keleti irányba, kiépítése több szakaszon gyorsforgalmi útnak felel meg. Budapestet elhagyva az 4 sz. főút Vecsés, Üllő, Monor, Pilis, Albertirsa területén halad keresztül. A 4 sz. főúton elérhető Szolnok, Törökszentmiklós, Karcag, Hajdúszoboszló, Debrecen, Nyíregyháza és egyéb nagyobb városok, a végén Záhonynál hagyja el az országot. A 405 sz. főút az M5 autópálya és a 4 sz. főút között biztosít kapcsolatot az Újhartyáni autópálya csomópont és Albertirsa között kelet-nyugati irányban. Csévharaszt területén a 4605 j. összekötő út és a 46102 j. bekötő út halad keresztül. A 4605 j. út a 4 sz. főúthoz csatlakozik Monornál, dél-nyugat felé halad Vasadig, majd Vasadon dél-kelet felé fordulva Csévharaszton, Nyáregyházán keresztül halad és csatlakozik a 405 sz. főúthoz. A 46102 j. bekötő út szintén a 4 sz. főúthoz csatlakozik Monornál a 3112 j. út folytatásaként. Dél felé haladva keresztezi Csévharaszt belterületén a 4605 j. utat, majd a település déli területén ér véget. A 4601 j. út Felsőpakony mellett, a 46101 j. út és 46303 j. út csomópontjában indul, majd az M5 Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


115


EGYEZTETÉSI ANYAGA autópályával párhuzamosan halad dél felé. A 4601 j. út hálózati szerepe kicsi, ami a gyenge kiépítésének és rossz állapotának köszönhető. A 4601 j. út Ócsa és Csemő között közel 35 km-en nincs kiépítve. Helyenként bizonyos szakaszai léteznek, azonban az út nem használható hálózati szerepe szerint. Csévharaszt külterületén halad a belterülettől délre eső területen, majd a 405 sz. főutat keresztezve halad tovább Újlengyel, Pusztavacs felé déli irányban. A 4601 j. út hálózati szerepe kicsi, ami a gyenge kiépítésének (illetve helyenként kiépítetlenségének) és rossz állapotának köszönhető. A 46103 j. út Csévharaszt területén kívül, keleten halad Monorierdő és Felsőnyáregyháza között, a 46102 j. úttal párhuzamosan. A gyorsforgalmi úthálózat Csévharaszt környezetében a következő módon érhető el:

Észak felé az M0 autóúton az összes jelentős gyorsforgalmi út egyszerűen elérhető, Üllő felé 18 km-re.

Dél felé haladva a 405 sz. főúton érhető el az M5 autópálya 17 km-re.

Csévharaszt térségi útkapcsolata a területén haladó két országos mellékúton ( 46102 és 4605 j.) keresztül érhető el, a 4. sz. országos főútról megközelítése egyszerű. A település regionális és térségi közlekedési kapcsolatait a következő közúthálózat biztosítja:

Észak felé a 46102 j. út biztosítja a 4 sz. főúttal a kapcsolatot.

Észak-nyugat és dél-kelet irányú kapcsolatot biztosít a 4605 j. út a szomszédos településekkel, és a 4 sz. ill. a 405 sz. főúttal.

A település nem rendelkezik jól kiépített déli kapcsolattal, az M5 autópálya és a szomszédos Inárcs jelentős kerülővel érhető el gépkocsival. Csévharaszt területén kívül, északon halad a 100 sz. MÁV villamosított vasútvonal Budapest-CeglédSzolnok között, délen pedig a 142 sz. MÁV mellék vonal Budapest-Kecskemét között. Csévharaszt területét nem érinti vasúti vonal. Vasútállomás található északon Monoron és Pilisen, délen Inárcson, Dabason, Ócsán. Vasúti megállóhely található Péteri mellett és Monorierdőn.

4.2.

A TELEPÜLÉS BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ÉS LÉTESÍTMÉNYEINEK VIZSGÁLATA

A település belterületi úthálózata egyszerű: a település belterületén dél felé haladó főút a 46102 j. út, azaz a Kossuth Lajos utca. Ezt keresztezi merőlegesen a 4605 j. út, a Vasadi utca és Nyáregyházi utca. A település déli területén a Kossuth Lajos utcára merőleges a Petőfi Sándor utca. Ezekhez kapcsolódnak a település mellékutcái, ill. található néhány ezekkel párhuzamos utca is. A főutakon és a gyűjtő utakon kívül a lakóutcák szűkek, szabályozási szélességük kicsi. Sok nem burkolt út is előfordul, de általában az úthálózat kielégíti a jelenlegi igényeket.

4.3.

CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA

A település összes csomópontja szintbeni kiépítésű. A csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják. A gyűjtőutak és főutak csomópontjai a főutak felé elsőbbségadással szabályozottak, a gyűjtőutak és lakóutcák csomópontjai általában a gyűjtőutak felé elsőbbségadással szabályozottak. A lakóutak egymással egyenrangú kereszteződéseket alkotnak, az elsőbbségadás jobbkéz-szabály alapján szabályozott, a főút felé elsőbbségadás kötelező. Az utcák kis forgalmúak, a csomópontok megfelelő kapacitástartalékkal rendelkeznek. Beavatkozást csak a hegyes szögű, szűk csomópontok indokolhatnak.



116


EGYEZTETÉSI ANYAGA

4.4.

A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA

A forgalmi vizsgálatot az országos forgalomszámlálási adatokból az ÚT 2-1.201 és ÚT 2-1.118 műszaki előírás szerint számított várható forgalmak segítségével végeztük el. A forgalmi vizsgálat alapja a 2012. évi forgalomszámlálási adatok. Csévharaszt esetében a település forgalma döntően helyi cél forgalom, jelentős átmenő forgalom nem jelentkezik. Csévharaszt területét a tranzitforgalom elkerüli, az M5 autópálya és 4 sz. főút bonyolítja ezeket. A szomszédos települések nincsenek kizárólag Csévharaszton áthaladó út használatára utalva. Csévharaszt kapcsolati rendszere észak, kelet és nyugat irányában kiépült, déli irányban jelentős kapcsolati hiány jelentkezik, a szomszédos települések többsége jelentős kerülővel érhető el. A távolabbi térségben több gyorsforgalmi út is található, Csévharaszt megközelítése jónak mondható. A 4 sz. főút éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege C átlagos jellegű forgalom (M6 autópálya Érd után, M8 autópálya és M9 autóút , 2, 3, 10, 22, 24, 25, 27, 31, 32, 38, 40, 41, 61, 62, 63, 65, 66, 68, 83, 311, 491, 611 sz. főutak több szakasza) a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,1, a nyári vasárnapi és nyári hétköznapi forgalom hányadosa nagyobb, mint 0,8. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „1”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon jelentős, 29%-nál nagyobb közötti. A 405 sz. főút éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege A, nagyvárosok környéke, (M0 autóút keleti szektora, M19 autóút, főutak nagyobb városokhoz közeli és átkelési szakaszai: Miskolc, Pécs, Győr, Szombathely, Békéscsaba, Kaposvár), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,1, a nyári vasárnapi és nyári hétköznapi forgalom hányadosa legfeljebb 0,7. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „1”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon jelentős, 29%-nál nagyobb. A 4601 j. út és a 4605 j. út éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege C, átlagos jellegű forgalom (M6 autópálya Érd után, M8 autópálya és M9 autóút , 2, 3, 10, 22, 24, 25, 27, 31, 32, 38, 40, 41, 61, 62, 63, 65, 66, 68, 83, 311, 491, 611 sz. főutak több szakasza) a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,1, a nyári vasárnapi és nyári hétköznapi forgalom hányadosa nagyobb, mint 0,8. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „3”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon kicsi, legfeljebb 18%. A 46102 j. út éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege A, (Nagyvárosok átkelési szakaszai, M0 autóút, 4 sz. főút Debrecen és az országhatár között, 10 sz. út (Dorog után), 44 sz. út (Szarvas és Békéscsaba között), 13, 26, 45, 47 sz. utak (kivéve Berettyóújfalu és Szeghalom közötti szakaszt), 51 sz. út (Dunapataj és Baja között), 54, 74 sz. utak (Nagykanizsa és Zalaegerszeg között), 86 sz. út (Körmendtől), 405, 442 sz. főutak), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,20, a nyári vasárnapi és hétköznapi forgalom hányadosa legfeljebb 0,75. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „3”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon kicsi, legfeljebb 18%. A 46103 j. út éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege C, átlagos jellegű forgalom (M6 autópálya Érd után, M8 autópálya és M9 autóút , 2, 3, 10, 22, 24, 25, 27, 31, 32, 38, 40, 41, 61, 62, 63, 65, 66, 68, 83, 311, 491, 611 sz. főutak több szakasza) a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,1, a nyári vasárnapi és nyári hétköznapi forgalom hányadosa nagyobb, mint 0,8. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „1”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon jelentős, 29%-nál nagyobb. Csévharaszt és térsége országos főútjain és gyorsforgalmi útjain a forgalom nagysága a számok alapján nagynak mondható, a legtöbb már most is megközelíti, ill. meghaladja az eltűrhető szintet is. A 4 sz. főút forgalma 19533 E/nap, ill. 15665 E/nap 2013.-ban, aminek 6%-a ill. 5%-a teherforgalom, az út forgalma jelentős. A 405 sz. főút forgalma 13806 E/nap 2013-ban, aminek 25%a teherforgalom, az út forgalma nagy, a teherforgalom aránya jelentős. A település belterületén áthaladó 46102 j. út forgalma kicsi, 2480 E/nap 2013-ban, a teherforgalom aránya 5%, ami kicsinek tekinthető. A település belterületén áthaladó 4605 j. út forgalma kicsi, 1920 E/nap ill. 1618 E/nap 2013-ban, a teherforgalom aránya 5% ill. 3%, ami kicsinek tekinthető. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


117


EGYEZTETÉSI ANYAGA A többi mellékút forgalma is ehhez hasonló, a 2500 E/nap értéket nem érik el 2013-ban, teherforgalom aránya 3-8%, ami kicsinek tekinthető, számszerűen kevés a napi teherforgalom. A településen található néhány olyan mezőgazdasági, és termelő egység, amely teherforgalmat is bonyolít. A külterületi önkormányzati utak forgalma a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos és minimális. Minimális forgalmat jelent a szomszédos településekkel bonyolódó közúti kapcsolat is. A települést érintő, illetve a fontosabb térségi utak forgalmát a „forgalmi vizsgálat” című táblázat mutatja. A forgalmi vizsgálatból megállapítható, hogy a települést érintő közutak terhelése az Út 2-1.201 műszaki előírás alapján bőven az eltűrhető, sőt a megfelelő határértékek alatt van. A térségben közepes forgalmú főutak a településtől távolabb haladnak.

4.5.

UTAK ÁLLAPOTA

Csévharaszt területén a burkolat közepes ill. rossz, több burkolatlan utca van. A rossz állapotú burkolat forgalmi hatásai még nem jelentkeznek, azonban ennek elkerülése miatt ki kiemelt figyelmet kell fordítani a burkolat állapotának javítására. Kiemelt figyelmet kell fordítani az utak folyamatos karbantartására, és a csapadékvíz-elvezető rendszer karbantartására, csak a kettő együttes jó állapota előzheti meg a burkolat tönkremenetelét.

4.6.

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS

Csévharaszton autóbusz forduló található, a belterületen több megálló található. Csévharaszt autóbusszal Vasadon és Nyáregyházán keresztül érhető el, Monori átszállással pedig a többi nagyváros. A távolsági járatok a 4605 j. úton közelítik meg a települést. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek, változás nem várható. Vasútállomás található északon Monoron és Pilisen, délen Inárcson, Dabason, Ócsán. A vasútállomások autóbusszal közelíthetőek meg.

4.7.

GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS

A gyalogosközlekedés számára a település útja egy része egy oldalon, helyenként két oldalon járdával kiépült, van azonban, ahol a gyalogos forgalom a közúton bonyolódik. A járda állapota általában rossz, ahol van, ott a szélessége általában nem elegendő. A településen arányaiban magas a kerékpárt használók száma, a helyi közlekedést sokan kerékpárral oldják meg. A település közigazgatási területén jelenleg nincs kiépítve kerékpárút. A gépjármű forgalom nem zavarja a közúton folyó kerékpárforgalmat. A 4601 j. úton és a 4606 j. országos kerékpárutat terveznek.

4.8.

PARKOLÁS

A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. Több helyen szórt burkolatú, egyszerű közterületi parkoló működik. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavarók, rendezett átépítésük azonban szükséges. A községháza előtt található nagyobb kiterjedésű parkoló.



118


EGYEZTETÉSI ANYAGA

4.9.

ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK

A település és a térség közlekedési adottságai, településfejlesztési lehetőségei és jellemzői alapján határoztuk meg a város közlekedési rendszerének fejlesztési javaslatát, figyelembe véve a megyei és országos terveket. A részletes program javaslat egyes elemei olyan fejlesztési feladatok, melyek kezdeményezője vagy végrehajtója más és más szervezet, néhány fejlesztés feltétlenül szükséges, mások egyéb, bizonytalan időpontban megvalósuló beruházásokhoz kötődnek. Csévharaszt tágabb térségét érinti a tervezett és épülő M0 gyorsforgalmi út 51 sz. főút-M5 autópálya közötti szakasza, és a 4 sz. főút gyorsforgalmi úttá történő átépítése. Az OTrT szerint Csévharaszt északi területén – új nyomvonalon – haladna a Budapest-Szolnok és a Budapest-Kecskemét nagysebességű vasútvonal. A két vonal Csévharaszttól délre válik szét. Csévharaszt területétől távolabb, Kecskemét térségében halad majd a tervezett kelet-nyugat irányú M9 gyorsforgalmi út. Más országos fejlesztés a térségben nem várható. Csévharaszt térségében mellékúthálózat fejlesztéseket a Pest Megyei Területrendezési Terv, vagy az OTrT nem tartalmaz, a kiépült úthálózat szerkezete megfelelő. Az úton fenntartás jellegű rekonstrukciók szükségesek. A Megyei Terv országos kerékpárút építését jelöli a 4601 j. és a 4606 j. országos közút mellett.

4.10. HELYI KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK A település fejlesztésének egyik fontos eszköze a közlekedés komfortjának javítása. A fejlesztési területek szerkezetét a meglévő kiszolgáló utakhoz kapcsolódóan kell meghatározni. A településen jelenleg sok keskeny közút van, több helyen pedig nincs kiszabályozva a már „bejáratott” nyomvonal. Néhány esetben új út került kiszabályozásra vagy épp a csomópont megfelelő kialakításához volt szükséges szabályozni. A település északi területén több új út kerül kiszabályozásra: A 46102 j. közúthoz csatlakozó 12,00 m szabályozási szélességű végfordulóval kialakított zsákutca kerül kialakítása a 069/28 és 069/35 hrsz. ingatlanok között. A tervezett út a gazdasági terület megközelíthetőségét biztosítja. Három darab, a 46102 j. útra merőleges, egymással párhuzamos új, 12,00 m szélességű út kerül kialakításra a 069/15 hrsz. és 080/2 hrsz. telkek között. A kialakított utcákat a 080/2 hrsz. út köti össze, melyet 10,00 m szélességűre kell kiszabályozni 354/9 és a szemétlerakó telep közötti szakaszon. A tervezett utak a környező lakóterületek megközelítését biztosítják. A 4605 j. közútra közel merőlegesen, a 46102 j. közúttól nyugatra párhuzamosan kerül kialakításra négy darab 12,00 m szabályozási szélességű út a 056/4,056/5,056/6 és 056/7 hrsz-ú telkek között. A négy kialakított út között a meglévő 056/13 hrsz-ú út szélesítésével, 12,00 m szabályozási szélességű út kerül kialakításra, valamint a 056/4,056/5,056/6 és 056/7 hrsz. ingatlanok területéből, azok északi részén ugyancsak 12 méter széles út kerül szabályozásra. E tervezett utak a 46102 j. közúthoz csatlakoznak. A kialakított utak a környező lakóterületek megközelítését biztosítják. Az e területtel szemközt, a 46102 j. úttól keletre fekvő lakóterület feltárására 3 darab 12,00 méter szabályozási szélességű út került kiszabályozásra, melyek keleti irányban a Móra Ferenc u. 10,00 m szélesre szabályozott északkeleti folytatásába csatlakoznak. A település keleti oldalán, a közigazgatási határ mellett, a 0127/9 és 0127/20 hrsz. út között a 0127/13 és 0127/14 hrsz. ingatlan területéből új, 10,00 m szélességű út kerül kiszabályozásra. A tervezett szabályozás a meglevő közút rendezését segíti. A 0141/56 hrsz. út végén forduló kialakításához szükséges terület kerül kiszabályozásra. A tervezett útszakasz a meglevő gazdasági és iparterületet szolgálja ki. A 0141/38 hrsz. ingatlan területéből 10,00 m széles terület kerül kiszabályozásra a 0141/40 hrsz. úthoz csatlakozva. A 0141/40 hrsz. út kiszabályozása szükséges 16,00 m szélességre. A tervezett kiszabályozás a meglevő gazdasági és iparterületet szolgálja ki. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


119


EGYEZTETÉSI ANYAGA A 0141 hrsz. út kiszabályozása javasolt 16,00 m szélességben a 0127/25 hrsz. ingatlan rovására a 4605 j. út és a 0127/24 hrsz. ingatlan között. A tervezett kiszabályozás a meglevő gazdasági és iparterületet szolgálja ki. A 0127/25 hrsz-ú út megosztásával a 4605 j útra merőlegesen, a 0101. hrsz-ú úttal alkotott csomópontjában 16,00 m széles út került kiszabályozásra az ipari területek feltárása érdekében. Az út a 0127/25 hrsz-ú területet déli irányból megkerülve, északnyugatra elkanyarodva a 0140 hrszútba csatlakozik be. A település belterületén a 297/11 hrsz. út folytatásaként új út kerül kialakításra a Kossuth Lajos utcáig. A kialakított út a 297/6 és 284/12 hrsz. ingatlanok között került kiszabályozásra 12,00 m szélességgel. A kiszabályozás és az útépítés a meglevő lakóterületek megközelítését biztosítja. A Kossuth Lajos utcához csatlakozó Dózsa György út a 274/7 és 268/7 hrsz. ingatlanok között kiszabályozásra kerül 7,00 m szélességgel. Az út folytatásaként új út kerül kialakításra a 267 és 0168/12 hrsz. utak között 10,00 szabályozási szélességgel. A tervezett út a környező lakóterületek megközelítését biztosítja. A József Attila utca és a Gyöngyvirág utca között 16,00 m szélességgel új út kerül kiszabályozásra. A tervezett út a környező lakóterületek megközelítését biztosítja. A József Attila utca északnyugati oldalán fekvő lakótelkek hátsó részének feltárására 12,00 méter szélességű, a József Attila utcából nyíló út tervezett. Az út a 010 hrsz-ú árok áthelyezése esetén valósítható meg. A tervezett út délnyugati folytatása a Gyöngyvirág utca északi oldalán fekvő lakótelkek feltárását is lehetővé teszi, s északnyugat, majd délkeleti irányba fordulva kiköt a Gyöngyvirág utcára. A 0249 hrsz-ú út 12,00 méteres szélességben tervezett kiszabályozásra a tőle északra fekvő lakótelkek feltárása érdekében. A 165 és 522/1, 523 ingatlanok között új, 12,00 m szélességű út kerül kiszabályozásra. A tervezett szabályozás a környező lakóterületek megközelítését biztosítja. A település nyugati, belterületi határán új út kerül kialakításra a 025/12 ingatlantól északra 12,00 m szabályozási szélességgel. A tervezett szabályozás a környező lakóterületek megközelítését biztosítja. A 120/4 és 73/6 hrsz. ingatlanok között a meglevő út kiszabályozása javasolt 12,00 m szélességre. A tervezett szabályozás a környező lakóterületek megközelítését biztosítja. A 122/10 és a 026 hrsz. ingatlanok között út kiszabályozása javasolt 12,00 m szélességgel a meglevő ingatlanok területéből. A tervezett szabályozás a környező lakóterületek megközelítését biztosítja.



120


EGYEZTETÉSI ANYAGA

5. KÖZMŰVESÍTÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT A település döntő hányadán ma már a teljes közműellátás, a peremterületen a részleges közműellátás áll rendelkezésre. A teljes közműellátáshoz a villamosenergia ellátást, az ivóvízellátást, a közcsatornás szennyvízelvezetés és a földgázellátást kiépítették. A részleges közműellátással rendelkező területen a szennyvizet egyedi telkenkénti házi medencékbe gyűjtik, amely jellemzően szikkasztóként üzemel. Ez a talajba szikkadó szennyvíz a település egyik szennyező forrása. A településen élők számára az élhető környezet alakításának egyik meghatározó eleme a közművesítés mértéke, ezért az Önkormányzat képviselő testülete törekszik a lakónépessége számára az elvárható komfortot biztosító teljes közműellátás lehetőségét település szintűen megoldani. A teljes közműellátással egyrészt a település népesség megtartását, illetve a kellő komfort kínálatával új betelepülők fogadását lehetne elősegíteni. A település elfogadott fejlesztési koncepciója alapján néhány helyen funkcióváltás, vagy a hatályos tervtől eltérő hatékonyabb mértékű területhasznosítás javasolt. Ezek a változással érintett területrészek, részben beépítésre szánt, részben beépítésre nem szánt területen helyezkednek el. A beépítésre szánt területre javasolt beruházásoknál távlatilag a teljes közműellátás megoldása szükséges. A beépítésre nem szánt területen csak a részleges közműellátásnak az igénye írható elő, de törekedni kell a talaj, talajvíz vízminőség védelme érdekében azokon a területrészeken keletkező szennyvizek közcsatorna hálózati csatlakozását legalább távlati lehetőségként biztosítani. Nagyobb távlatban elvárható lehet a közcsatornás szennyvízelvezetés megoldása, de a tervezés távlatáig azoknál a beruházásoknál, ahol az 5 m3/nap keletkező szennyvízmennyiségnél több nem keletkezik, az egyedi szennyvízkezelés, elhelyezés, házi kisberendezés alkalmazásának lehetősége is megengedhető. A tervezett fejlesztések megengedett mértékének távlatban várható teljes megvalósítását követően prognosztizálható igénye: Hatályos Tervezett övezeti övezeti besorolás besorolás 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18. Összesen:

Gksz Má E E Gksz Kb-Sp Lf Lf

Lf Má-kert Gksz Gksz

K- Film Gksz Lf Lf Gip Kb-Sp K-Sp K-Mü Gksz Lf Lf Lf Kb-Lg Kb-Lg Lf Gip Kb-Spr Kb-Spr

Terület (m2)

Vízigény (m3/nap)

Keletkező szennyvíz (m3/nap)

Villamosenergia igény (kW)

Földgázigény (nm3/h)

113700 101100 2000 11930 138400 14300 2800 13500 7400 2000 8700 8000 68400 163600 15500 28000 48763 613600

41 36 2 2 24 1 13 10 3 2 8 8 5 12 15 4 1 4

37 33 2 2 22 1 12 9 2 2 7 7 4 11 13 4 1 3

3411 1517 40 179 1661 29 56 270 111 40 174 160 137 327 310 280 39 245

711 421 10 60 692 6 14 56 31 10 44 40 29 68 78 117 8 102

190

171

8985

2495

A település már beépített telkein élő lakosság komfortnövelési igénye is várható. Az új beruházások ellátásának igényéhez így hozzáadódik a meglevő lakosságnál várható többlet közműigény is. A már Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


121


EGYEZTETÉSI ANYAGA meglevő beépített telkeknél is távlatilag az ingatlanok komfort növelése, esetleg a többlet beépítés lehetőségének igénybevétele eredményez többlet közműigényt. Villamos- Földgázenergia igény igény (kW) (nm3/h)

Vízigény (m3/nap)

Keletkező szennyvíz (m3/nap)

Új fejlesztési javaslat Már beépített területen igény növekedés Összesen

190 180 370

171 164 335

8985 1327 10312

2495 664 3159

Ebből rövidtávon megvalósítandó Tervezés távlatáig megvalósításra kerülő

74 155

67 141

2062 4331

632 1327

Mivel a javasolt funkcióváltás megvalósítása, az új beruházások létesítése, a meglevő lakosság komfortigény növekedése, többlet építése fokozatosan történik, így a ténylegesen kielégítendő közműigények jelentkezése is csak fokozatosan várható. A közműellátás fejlesztése is fokozatosan javasolt. A távlatokra prognosztizált igényekből rövidtávon kb 20 %-ának, a tervezés távlatáig reálisan csak a nagyobb távlatra becsült igények kb 40%-ának a tényleges jelentkezése várható. A már beépített, közműellátással rendelkező területrészeken az új igények különösebb közhálózat fejlesztés igénye nélkül, a meglevő hálózatokról kiépítendő új bekötések segítségével elláthatók. Jelentősebb közműfejlesztések a jelenleg közműellátással nem rendelkező területrészekre javasolt beruházások közműellátásának megoldásához szükségesek. Azok ellátásához a meglevő hálózatok továbbépítése szükséges.

KÖZMŰVENKÉNTI KÖZMŰFEJLESZTÉSI FELADATOK 5.1.

VÍZELLÁTÁS

Csévharaszt belterületén a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték a belterület utcáiban kiépült. A vízellátás szolgáltatója a monori KÖVÁL Zrt. Az ellátás bázisa a település belterületén üzemelő két fúrt kút, a kutak talpmélysége 150 m körüli. A belterület vízellátó hálózatában a megfelelő hálózati víznyomást a vízmű telken levő nyomásfokozó biztosítja. A kutakból kitermelt víz magas vastartalma miatt kezelést igényel, a vastalanító szintén a vízmű telkén üzemel. A vízelosztó hálózat NÁ 150, NA 100, NA 90, NA 80, NA 32-es KPE és NA 100, NA 80-as PVC anyagú és méretű vezetékekkel épült ki. Az előírások szerint a tűzcsapok is felszerelésre kerültek, ezzel az ivóvíz ellátás mellett a tüzivíz ellátás is megoldott. A nyomásfokozó gépház kapacitása kiterhelt, jelentős többlet kapacitással nem rendelkezik. A közüzemi vízellátás kizárólag a belterületi ingatlanok ellátását szolgálja, a külterületen élők saját házi kutakból nyert vízzel elégítik ki vízigényüket. A házi kutak jellemzően fúrt kutak, de van ásott kút is. Az érvényben lévő szabályozási tervhez képest tervezett módosítások megvalósulása következtében a településen rövid távon 74 m3/nap többlet vízfogyasztás fellépése várható. Ennek egy kisebb részét a legelső ütemekben a meglévő vízbázisról még vételezni lehet. A jelentősebb hányadát és a tervezés távlatáig megvalósításra kerülő 155 m3/nap többlet vízfogyasztást illetve a teljes építési lehetőségek esetén fellépő 370 m3/nap többlet vízfogyasztást azonban a meglévő vízbázisról nem lehet kielégíteni. Ekkor vagy új kút fúrására és a nyomásfokozó felbővítésére lesz szükség, vagy pedig egy regionális rendszerhez kell a hálózatot kapcsolni. A vízellátó hálózatot a fejlesztési területek irányába tovább kell építeni, a biztonságos vízellátás érdekében körvezetékes módon. A tüzivíz ellátás biztosítása érdekében 100-as paraméterű vezetéknél kisebb építése nem javasolható, és az ágazati előírások szerinti sűrűségben a föld feletti tüzivíz csapok elhelyezéséről is gondoskodni kell.



122


EGYEZTETÉSI ANYAGA Meg kell említeni, hogy építési engedély csak a tüzivíz ellátás biztosításával kapható. Amennyiben a tüzivíz igény meghaladja a közhálózatról vételezhető vízmennyiséget, akkor a helyi pótlásról, helyi tüzivíz tároló medence létesítéséről is gondoskodni kell. A településen talajvízből, illetve az első vízadó rétegből való vízkivételre elsődlegesen locsolási célra jelenleg is több házi kút üzemel. Ma már új házikút csak engedéllyel létesíthető. Új házi kút létesítésére évente 500 m3/év vízkivételig az engedélyt a település jegyzője adja ki, az ezt meghaladó vízkivételi igény esetén az engedélyező a vízügyi hatóság. Az engedélyben kell rögzíteni, hogy a víz nem ivóvíz minőségű.

5.2.

VÍZELVEZETÉS

5.2.1. SZENNYVÍZELVEZETÉS Csévharaszt belterületén elválasztott rendszerű vákuumos szennyvízelvezető hálózatot építettek ki, amelynek befogadója a Monori szennyvíztisztító telep. A szennyvízelvezető hálózat üzemeltetője korábban a KÖVÁL Zrt volt, 2012 közepétől a szolgáltató a DAKÖV kft. A közcsatornára nem csatlakozó ingatlanoknál a keletkező szennyvizeket telkenként elhelyezett tárolókba gyűjtik, amelyek döntő hányada szikkasztóként üzemel. A külterületi ingatlanokon a helyi saját vízbázis védelme indokolná a szennyvizek elhelyezésének a környezetet kevésbé veszélyeztető megoldását. A szikkasztóként üzemelő házi szennyvízgyűjtő medencékből elszikkadó szennyvizek ugyanis veszélyeztetik a helyi saját vízbázisokat. A vákuumos rendszerű elvezetésnél a vákuumgépház elhelyezése optimálisan a hálózati rendszer centrális helyén lenne, ekkor lehet a szükséges vákuumot a hálózaton ideálisan biztosítani. Csévharaszton a vákuumgépház a település déli széle mellett van elhelyezve, ezért a település északi részein a hálózati rendszeren a vákuum biztosítása már jelenleg is hiányos. A település belterületi részén a fejlesztések legnagyobb része az északi területeken tervezett, itt a vákuumos hálózat már a hálózati rendszer és a vákuumgépház átépítése nélkül nem oldható meg. A probléma megoldására ezért az északi fejlesztési területeken gravitációs hálózat kiépítését javasoljuk, amely a hálózat mélypontján építendő átemelő berendezésbe szállítja a szennyvizeket, ebből egy nyomóvezeték szállítja a szennyvizeket a meglévő, Vasad irányába továbbvezető meglévő szennyvíz nyomóvezetékbe. A külterületen tervezett fejlesztési területeken szintén gravitációs csatornák, átemelő berendezések és szennyvíz nyomóvezetékek építését javasoljuk. A település területrendezési tervének módosítása által tervezett létesítmények megvalósulása esetén a településen 67 m3/d többlet szennyvíz elvezetéséről és tisztításáról kell gondoskodni. A befogadó szennyvíztisztító telep ezt a többletet fogadni tudja. A szennyvízátemelő műtárgy, ha az nem zaj- és bűzzáróan kivitelezett, akkor 150 m védőtávolságot igényelne, ezért az új átemelőket már zaj- és bűzzáróan javasoljuk kivitelezni, ekkor a védőtávolság igényük csak 20 m. Lehetőség van egyéb műszaki kiegészítő elemek alkalmazásával a védőtávolság igényt tovább csökkenteni, ez esetben a védőtávolság igény egyedileg kell megállapítani. 5.2.2. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS A település síkföldrajzi fekvésű, a település mélyvonalain vízfolyások-csatornák gyűjtik össze a csapadékvizeket, amelyek vagy szikkasztóként üzemelnek, vagy pedig egy befogadóba szállítják tovább a csapadék vizeket. A település északi külterületén áthaladó nagyobb vízfolyás a 2. számú Gyáli főcsatorna, később Vasadi-főcsatorna, valamint a település középső részeitől indul az un. Szilassy (21. számú) főcsatorna, amelyek az árkok által elvezetett vizeket befogadják és elvezetik. A belterületen az utcák víztelenítése jelenleg főleg nyílt árkos módon történik, az árkok egy vagy kétoldali kiépítettségűek. Az árkok hidraulikai összehangoltsága nem jellemző, néhány út mentén szikkasztó árkokban gyűlik össze esők esetén a csapadékvíz. Sok keskeny szabályozású utcában egyáltalán nincs megoldva a csapadékvíz elvezetés, ezekben a nem burkolt utcákban az erózió mind az úttesten, mind pedig az út menti telkeken jelentős. Az új fejlesztési területeken nyílt árkos szikkasztó, vagy gravitációs rendszerű nyílt árkos rendszer kiépítését javasoljuk, a kettő közül a választást a pontos topográfiai ismeretek alapján lehet eldönteni. Nagy kiterjedésű burkolt felületeknél a szikkasztótavak építését is javasoljuk. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


123


EGYEZTETÉSI ANYAGA A csapadékvizek szénhidrogén szennyezése jelentős környezetterhelést okoz, ezért nagyobb szénhidrogén szennyezésnek kitett felületeken (20 gépkocsi befogadásánál nagyobb kapacitású parkoló felületekről, stb.) kiemelt járdaszegéllyel kell biztosítani, hogy a csapadékvíz nehogy a talajba mossa a szennyeződést, és a burkolatról összegyűlő csapadékvizet benzin- és olajfogó műtárgyon keresztül lehet csapadékvíz csatornába vezetni.

5.3.

ENERGIAELLÁTÁS

A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata is jelentős, mivel vezetékes gázellátás csak a belterületen áll rendelkezésre. A villamosenergia világítás és technológiai energiaigények kielégítését szolgálja. A belterületen a földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények is kielégítettek. A várható távlati energiaellátási struktúrában a villamosenergia továbbra is a világítás és erőátviteli célú, energia igények kielégítését szolgálja. A földgáz - komplex hasznosításával - a termikus energiaigények teljes körű kielégítésére alkalmas, felváltva a környezetet erősebben szennyező nem vezetékes (jellemző hagyományos: szén, fa) energiahordozók szerepét. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jelenleg is, és várhatóan távlatokban is egyaránt jellemző lesz a vezetékes gázzal el nem látott telkeken. A PB használata szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A kistartályos PB gázzal - a vezetékes gázzal el nem látott területen - a vezetékes gázzal azonos komfort biztosítható. Az energiaellátás fejlesztési feladatai között kell említeni a megújuló energiahordozók alkalmazásának szükséges elterjesztését. A szokványosan alkalmazott energiahordozók előállításával és hasznosításával jelentkező környezetterhelést csökkenteni csak a megújuló energiahordozók alkalmazásával lehet. A környezeti állapot javítása nemcsak helyi, országos, hanem világérdek, amelyre ma már nemzetközi szerződések (Kiotói megállapodás) is köteleznek. A megújuló energiahordozók közül Csévharaszton elsődlegesen a napenergia kínál hasznosítási lehetőséget, de a szélenergia hasznosítása is megvalósítható. A megújuló energiahordozó hasznosítása mivel időjárásfüggő, a vezetékes energiaellátás beruházási igényét nem csökkenti, csak a hagyományos energiahordozó éves felhasználást befolyásolja, csökkenti. Minden el nem fogyasztott és ezért elő nem állított, meg nem termelt vezetékes energiahordozó javítja a környezeti állapotot. A megújuló energiahordozó hasznosítását szolgáló berendezés jelenleg magas beruházási költségigénye a várható támogatási rendszer bevezetésével válik megfizethetővé, s egyben gazdaságossá. Már ma is vannak támogatások a megújuló energiahordozók alkalmazásának beruházására, ezen támogatási rendszerek népszerűsítése folyamatban van. 5.3.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ÉDF-DÉMÁSZ Zrt. Az ellátás bázisa a Monorierdőn a 4-es út nyugati oldalán üzemelő 132/22 kV-os alállomás, amelynek betáplálása az országos 132 kV-os átviteli hálózatról biztosított. Csévharaszt területén is áthalad a Cegléd-Soroksár között üzemelő 132 kV-os hálózat nyomvonala, amelynek helyét és biztonsági övezetét is figyelembe kell venni. A 132/22 kV-os alállomásról induló 22 kV-os szabadvezetékes hálózat táplálja a település körzetének fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Ez a közvilágítás, mely éppen csak a közlekedés biztonságát szolgálja.



124


EGYEZTETÉSI ANYAGA A villamosenergia hálózatairól meg kell említeni, hogy a közép- és kisfeszültségű hálózatok különkülön oszlopsoron haladnak. Továbbá a középfeszültségű hálózat nyomvonala nem mindenhol követi a közterületeket, hanem áthalad magántelkek felett. A település fejlődésével párhuzamosan a villamosenergia igény is növekszik. A villamosenergia igénynövekedés részben a településrendezési javaslat szerinti új beépítésnél jelentkező igényből, részben a már meglevő fogyasztók igénynövekedéséből ered. A település fejlődése egy hosszabb folyamat eredménye lesz. A tervezett fejlesztések megvalósulása során rövidtávon várhatóan 2062 kW többlet villamosenergia igény jelentkezése prognosztizált. Várhatóan ez az igény a meglévő hálózati rendszerről kielégíthető, részben a meglevő transzformátor állomásoknál megvalósítható kapacitásbővítéssel, esetleg új transzformátor állomás létesítésével. Hosszabb távon jelentkező többlet igény kielégítésére már a középfeszültségű hálózati rendszer, új 22 kV-os kábelkör kiépítési igénye is várható. A transzformátor állomáshelyeket úgy kell kialakítani, hogy nagyobb egységteljesítményű transzformátor gép befogadására is megfeleljen, a várható távlati fajlagos igénynövekedést egyszerű kapacitásnövelő gépcserével meg lehessen oldani. A transzformátorokról induló kisfeszültségű elosztóhálózatról lehet az egyes fogyasztók ellátását megoldani. A településen meglévő közép- és kisfeszültségű hálózat jellemzően oszlopokra szerelten került kivitelezésre. A közelmúltban született ágazati előírás alapján új fejlesztési területeken, illetve új villamosenergia elllátást igénylő beruházáshoz az ellátást szolgáló közép- és kisfeszültségű hálózatot is már csak földalatti hálózatépítéssel lehet megvalósítani. A már beépített területen szükségessé váló hálózati rekonstrukciót továbbra is föld feletti hálózatként építheti a szolgáltató. Ettől eltérés műemléki környezetben, illetve kiemelt fejlesztési területre írható elő. A település már beépített területein megmaradó föld feletti hálózattal ellátott területeken arra kell törekedni, hogy legalább egy oszlopsorra kerüljön fektetésre valamennyi, az utcában haladó vezetékes villamosenergia és elektronikus hírközlési hálózat, s hogy újabb oszlopsor ne kerüljön elhelyezésre. Ha új hálózatfektetési igény lépne fel és a közös oszlopsor használatában nem tudnak megegyezni, akkor az új hálózat fektetése csak földalatti elhelyezéssel legyen megvalósítható. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén új ingatlan bekötést már csak földalatti csatlakozással szabad kivitelezni, hogy a távlati hálózatfektetési mód fejlesztési lehetőségét majd a bekötések minél kisebb aránya korlátozza. A település közvilágítása - a földkábeles elosztóhálózattal rendelkező körzetek kivételével -, jellemzően a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel a közlekedés biztonságát szolgálja. A település vonzásának növelése érdekében a közvilágítás fejlesztése is szükséges. A közlekedés, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmén túl a közvilágításnak az esztétikai igényeket is ki kell elégíteni. Ahol a településen a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott önálló lámpatestek emelhetik ki a terület látványát. Egyéb területeken marad a tartóoszlopra szerelt lámpafejekkel történő megvilágítás, de ezek között is lehet arculat-alakítóbb, igényesebb lámpafejet kiválasztani. 5.3.2. FÖLDGÁZELLÁTÁS A település földgázellátásának szolgáltatója TIGÁZ-DSO Kft. A település közigazgatási területén áthalad a Testvériség III. földgáz szállítóvezeték csorda nyomvonala. Ezeknek a vezetékeknek a nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét figyelembe kell venni. Csévharaszt gázellátásának bázisa a Monoron épített gázátadó és gáznyomáscsökkentő állomás. A gázátadó-nyomáscsökkentő állomásról déli-nyugati irányba induló, Csévharaszt területén kialakított gázfogadó érkező nagy-középnyomású vezeték képezi Csévharaszt ellátási bázisát. Erről a nagyközépnyomású gázvezetékről épült ki egyrészt a település gázfogadójának bekötése, másrészt egyes jelentősebb üzemi területének közvetlen bekötése is. A nagy-középnyomású hálózatról közvetlen bekötött telkeken belül házi nyomáscsökkentő biztosítja a megfelelő nyomású gáz előállítását. A települési gázfogadótól középnyomású elosztóhálózat épült ki a település belterületén levő gázfogyasztók ellátására. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


125


EGYEZTETÉSI ANYAGA A belterületen kiépített gázelosztás középnyomású, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi házi nyomáscsökkentők segítségével történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A külterületi ingatlanok vezetékes gázellátásban nem részesülnek, gázigényüket PB gázzal elégítik ki. A település kommunális fogyasztóinak távlati termikus célú energiaellátásának optimális energiahordozója a földgáz lehet. Vele automatikus üzemvitelű, jól szabályozható, egyedi hőtermelő berendezésekkel önálló, független hőellátási mód alakítható ki. A belterületre, illetve ahhoz közvetlen kapcsolódó területre javasolt fejlesztések gázellátása részben a már kiépített hálózatról, részben arról kivitelezhető közvetlen bekötéssel, részben pedig a meglevő elosztóhálózat továbbépítésével biztosítható, jelentősebb háttérfejlesztési igény nélkül. A település beépített területének jelentős hányadán a földgázelosztás távlatban is középnyomású elosztó hálózattal történik, amelyről az egyes telkek bekötése biztosítható. Meg kell említeni, hogy -mivel a fejlesztési területeken belüli elosztás középnyomáson javasolt, így- telkenként helyi egyedi nyomáscsökkentők elhelyezési igényével is kell majd számolni. A területfejlesztési javaslatban tervezett módosítások megvalósításának hatására a földgáz igénynövekedés rövid távon 632 nm3/h-re, a tervezés távlatáig 1327 nm3/h-ra prognosztizált. Ezt a többlet igényt a kiépített gerinchálózatról ki lehet elégíteni. A villamosenergia ellátáshoz hasonlóan, -a szolgáltatási törvény értelmében- a gázellátáshoz szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként oldja meg. A leendő fogyasztóval szolgáltatási megállapodást köt, amelyben a szolgáltatás műszaki-gazdasági feltételeit rögzíti. A szolgáltatás megkezdésének feltétele nemcsak a hálózati csatlakozás kiépítésének megvalósítása, hanem a szolgáltatási szerződésben előírtak teljesítése is. 5.3.3. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG Az átfogóbb területrendezési terveket is vizsgálva, illetve a természeti adottságok ismerete alapján Csévharaszton a megújuló energiahordozók közül a napenergiának van, illetve lehet jelentősebb szerepe, energiagazdálkodási szempontból is. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek az alkalmazása. A kedvező fekvésű napos területeken 1800 körüli napsütéses órányi napenergiát lehet hasznosítani. Az aktív napenergia hasznosítására is figyelemmel kell lenni a továbbtervezés során. Az aktív napenergia hasznosítására napkollektorok, napelemek telepítése szükséges. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napenergia használata időjárás-függő, ezért a vezetékes energiahordozóval történő ellátást nem helyettesíti, csak az éves vezetékes energiafogyasztást csökkenti. A műszaki fejlődés eredményeként ma már a szélenergia hasznosítás is reálisan megtérülő beruházással megvalósítható. Létezik ma már háztartási méretű energiaigény kielégítésére alkalmas szélerőmű is. Ennek telepítésével a szomszédos ingatlanokat terhelni nem lehet, ezért a telepítése szigorúbb szabályozást igényel. Háztartási méretű szélerőmű csak úgy helyezhető el, hogy magassága az övezetben megengedett homlokzatmagasság méretét 3 m-nél többel ne lépje túl, és a szélerőmű dőlése esetén minden irányba telken belül maradjon. Megújuló energiahordozók közül a föld energiája is hasznosítható hőszivattyú segítségével, de ez telken belül, épületgépészeti szinten kezelhető, rendezési tervet nem befolyásol.



126


EGYEZTETÉSI ANYAGA

5.4.

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

5.4.1. VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A település vezetékes távközlési hálózatának üzemeltetője a UPC Telekom Zrt, a volt MONORTEL jogutódja). A Budapesti szekunder központhoz tartozó 35-ös körzetszámú Monor2 primer központ a település vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 29-es hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település belterületén a távközlési hálózatának kiépítése a 90-es évek eredménye. A vizsgálatok szerint a vezetékes távközlési ellátottság ma 45 % körüli, de teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi igény kielégített. A hálózat oszlopokra szerelt légkábellel épült. A föld felett vezetett távközlési hálózat számára részben önálló, saját oszlopsort helyeztek el, részben a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira fektették. A kedvezőbb műsorvételt kábel TV hálózat biztosítja. A kábel TV hálózatra jelenleg a lakások 55 % kapcsolódik, elkerülve a helyi antenna telepítés igényét. 5.4.2. VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobil, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A településen egy közszolgáltató antenna üzemel, amelyen a Magyar Telekom-nak és a Vodafonenak is antennáját elhelyezték. Újabb antenna elhelyezési szándékát egyik szolgáltató sem jelezte. Vezeték nélküli szolgáltatáshoz, a település teljes körű beltéri lefedettségének biztosításához szükséges létesítmények az ágazati előírásokon kívül a helyi építési szabályzat előírásainak a figyelembe vételével helyezhetők el.



127


EGYEZTETÉSI ANYAGA

6. KÖRNYEZETI HATÁSOK Csévharaszt környezeti állapota aránylag jónak mondható. A községben pontszerű környezeti kibocsátással a volt állami gazdaság területén működő különféle üzemek, illetve a település belterületén, illetve annak határa mellett található vágóhidak rendelkeznek. Ugyancsak szennyező forrást jelent az intenzív szántóföldi művelés, melynek során vegyszer és tápanyagok mosódnak a talajba. A településen kiépült a szennyvíz-csatorna hálózat, erre a rákötések aránya viszonylag magas. A csatornahálózatra egyelőre nem kapcsolódott, szikkasztókat használó háztartások addig is szennyezik a felszín alatti vizeket és a talajt. A Településszerkezeti és Szabályozási terv készítésekor elsődleges szempont Csévharaszt tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme, a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása.

6.1.

A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM

A település – talajtani adottságainak köszönhetően - felszíni vizekben nem bővelkedik, területén vezetnek keresztül az egykori mocsarak lecsapolására szolgáló csatornák. Állóvizek nem találhatók, mindössze néhány mély fekvésű helyen fordulnak elő lefolyástalan, vizenyősebb területek, időnként kiszáradó mocsarasok. A csatornák az országos ökológiai hálózathoz tartoznak, így környezetük védelme fontos feladat. Minthogy közvetlenül nagy kiterjedésű intenzív szántóföldek mellett folynak, nagy eséllyel a mezőgazdasági művelésből adódó vegyszerek kerülnek vizükbe, különösen, hogy a helyenként meglévő keskeny part menti növényzet csak kis mértékben szűri meg a bekerülő szennyező anyagokat. A mezőgazdasági eredetű szennyezések nagy része a földművelés során alkalmazott vegyszerek talajba, majd talajvízbe kerüléséből származik. A talajba szivárgó műtrágya és a növényvédő szerek elsősorban a felszíni és felszín alatti vizek nitrát tartalmát növelik. A vízfolyások vízminőségének megóvása érdekében azok mellett megőrzendők a gyepterületek, mely területhasználatokat a terv is megerősíti, illetve új gyepterületeket is kijelöl a csatornák partján, illetve a külterület déli részén fekvő mocsaras terület körül. A felszíni vizek védelme érdekében felszíni vizek közvetlen közelében új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Az állattartásból származó nagy szervesanyag-tartalmú szennyvizek szintén a vizekbe jutnak. Az állattartás során ezért a trágyatárolást, elhelyezést kizárólag szigeteléssel ellátott trágyatárolóban szabad csak megoldani. Minthogy a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet szerint Csévharaszt a nitrát érzékeny települések közé tartozik, a mezőgazdasági hasznosítás, illetve állattartás során fokozott figyelemmel kell lenni a talajba jutó vegyszerekre, illetve egyéb téren is figyelmet kell fordítani a vizek nitrátszennyezésének megelőzésére. A vágóhidak kibocsátásairól nem rendelkezünk adatokkal, azonban feltételezhető, hogy az üzemből származó szennyvizek magas szervesanyag-tartalmúak. Ezek esetleges vizekbe és talajba kerülése további jelentős szennyezéssel járhatnak. A felszín alatti vizeket érő szennyezések másik része a kommunális szennyvizek talajba jutásából adódik. A településen teljes mértékben kiépült a szennyvíz-csatorna hálózat, a rácsatlakozások aránya magasnak mondható. A rácsatlakozások megtörténtéig a nem zárt közműpótlókból a kommunális szennyvizek a talajba és a felszín alatti vizekbe kerülnek, ami az ivóvízbázist veszélyezteti. A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a települést a felszín alatti víz állapota szempontjából az érzékeny települések közé sorolja, ezért a rácsatlakozások ösztönzése fontos feladat. A közüzemű vízellátás majd’ mindegyik háztartásban elérhető, helyi vízműről történik. A helyi vízmű által szolgáltatott víz vasas, ezt azonban kezeléssel a megfelelő szintre csökkentik. A kiépített szennyvíz-elvezető hálózatra való teljes körű rácsatlakozás megvalósításáig a szikkasztókat meg kell szüntetni, a további rácsatlakozásokat pedig ösztönözni kell. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


128


EGYEZTETÉSI ANYAGA Csévharaszt egykori hulladéklerakója ma már nem működik, körülbelül 18 éve bezárásra és rekultiválásra került, területe így ma már nem tekinthető potenciális víz/talajszennyező forrásnak. Csévharaszt területén a többi homokhátsági településhez hasonlóan a termőföldek összességében kevésbé jó minőségűek, a területek átlagosan 17 AK értékűek. Mivel a talajok igen laza szerkezetűek, homokosak, s a nagy kiterjedésű, homogén egybefüggő szántóföldi táblákat sok helyen nem védik fasorok vagy mezővédő erdősávok, száraz időben jelentős lehet a szélerózió. A külterületen sok helyen még megtalálható kisebb-nagyobb buckák területén helyenként előfordulhat csapadékos területeken a vízerózió is, mely a talaj lemosódásához vezet, ez azonban kevésbé jellemző. A tervben – a megyei tervben ábrázoltakhoz alkalmazkodva – újabb erdőterületek, illetve fasorok kerültek kijelölésre, ami által a szélerózió mértéke csökken. A szennyvizek nem megfelelő tárolása és kezelése esetén azok eljutnak a felszín alatti vizekig, szennyezve az ivóvízadó rétegeket is. A környezetvédelmi előírások betartásával, s a csatornahálózatra való teljes körű csatlakozással ez a potenciális szennyező-forrás feltehetőleg megszűnik. A talajt az intenzív mezőgazdasági termelésből származó vegyszerek, az állattartásból származó trágya esetleges nem megfelelő tárolása is szennyezi. A szikkasztók megléte nemcsak a felszín alatti vizeket, de a talajt is veszélyezteti. A felszín alatti vizek, s a talaj megóvása érdekében a belterületen a HÉSZ közüzemű szennyvízkezelés meglététől teszi függővé a terület beépíthetőségét. Külterületen fekvő beépítésre szánt területeken, valamint beépítésre nem szánt különleges területeken egyedi szennyvízkezelő berendezés meglétét írja elő a HÉSZ.

6.2.

A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME

A 4/2002-es KvVM rendelet alapján Csévharaszt a 10. légszennyezettségi zónába tartozik, azaz a település levegője nem szennyezett. A levegőszennyezés szempontjából jelentős kibocsátó nem található a településen, a levegőminőség szempontjából a leginkább veszélyeztető tényező a közlekedés, a lakossági fűtés és a talaj eredetű levegőszennyezés lehet. Állattartó telep a településen már nem működik, azonban a Petőfi utcában viszonylag nagy számban tartanak sertéseket, amely jelentős szaghatással jár. Több helyen tartanak lovakat is, mely hasonló panaszt okozhat a lakosság körében. A vágóhidak működése levegőtisztaság szempontjából nem okoz gondot. A település területén meglévő iparterületek a lakóterületektől távolabb helyezkednek el, így azokra gyakorolt hatásuk nem számottevő. Az északon újonnan kijelölt kereskedelmi szolgáltató terület esetleges hatásainak csökkentése érdekében beültetési kötelezettséget írt elő a terv a lakóterületek irányába 15 méter széles sávban. A belterülettől délkeletre, a nyáregyházi út mentén meglévő, illetve tervezett ipari területek, valamint a belterület lakóterületei között véderdőket jelölt ki a terv. Az iparterületeken továbbá csak a környezetre jelentős hatást nem gyakorló rendeltetés valósítható meg. A mezőgazdasági telephelyek technológiától és tevékenységtől függően szintén lehetnek porszennyezés forrásai. A porterhelést adott esetben az alkalmazott technológia fejlesztésével lehet és szükséges mérsékelni, mely a fizetendő környezetterhelési díj csökkenését is jelentené. A közlekedés során általában por, korom, szénhidrogének, kén- és széndioxidok, és ólom jut a levegőbe. Csévharaszt területén keresztezi egymást a Monor felől vezető bekötő út, illetve a 4605 j. (Vasad-Nyáregyháza) országos mellékút, s bár a településen átmenő forgalom kevésbé jelentős, légszennyező, illetve zajkeltő hatásával ettől függetlenül számolni kell. Csévharaszton a gázhálózat kiépült, azonban – az erdők közelségének köszönhetően – sokan használják a hagyományos fa- és széntüzeléssel vegyesen, ezzel terhelve a környezetet a téli időszakban. Főként por, korom, széndioxid és kéndioxid kibocsátással jár. A lakossági fűtésből származó szennyezés csökkentésére továbbra is ösztönözni kell a gázhálózatra való rácsatlakozások arányának növelését, illetve támogatni kell az alternatív fűtési módozatokat. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014. www.vzm.hu


129


EGYEZTETÉSI ANYAGA A belterületen az utak többnyire burkoltak, a külterületen az országos mellékutak kivételével szinte mindenhol földút van. Ezek száraz időben porszennyezés forrásai, s ugyanez vonatkozik a száraz időben történő mezőgazdasági művelésre is, melynek hatását – különösen az északi területeken fekvő szántók esetében – általában nem csökkentik utak mellé telepített fasorok, erdősávok. A községben a szántóföldek szinte teljes mértékben művelés alatt állnak, belterületen azonban – leginkább a volt szőlőterületeken – sok helyen előfordulnak parlagon hagyott, bozótosodásnak indult területek, s itt, illetve külterületen az utak mentén, és a bozótos árokpartokon (de a művelt területeken is) jelentős lehet az allergén gyomok mennyisége. A pollenkoncentráció csökkentése érdekében szükséges lenne az utak és árkok szélének rendszeres kaszálása, gondozása, illetve az allergén növények irtása külterületen is. A mezőgazdasági termelésből eredő porterhelés megakadályozására a jelentősebb külterületi utak mentén fasorok telepítésével, a helyes mezőgazdasági gyakorlat folytatásával szükséges védekezni.

6.3.

HULLADÉKKEZELÉS

Kommunális hulladéklerakó már nem működik Csévharaszton, a hulladék elszállítása az ASA gyáli telephelyére történik. Az egykori lerakó területe a belterülettől északra mintegy 200 méterre található. A telep körülbelül 18 éve zárt be, rekultivációja is megtörtént, ma már csak gyepes területként jelenik meg a tájban. Ugyancsak rekultivációra került az egykori sertéstelephez kapcsolódó szennyvíz-lerakó a teleptől északkeletre kivezető út mentén. Számos helyen előfordul illegális hulladék-elhelyezés. Ezek leggyakrabban az utak mentén, illetve a település közvetlen közelében található nagy kiterjedésű erdőterületeken történnek. Az illegális/vadlerakókat meg kell szüntetni, a területek védelméről, a lerakás megelőzéséről (szemléletformálással) gondoskodni kell. A településen Környezetvédelmi nap keretén belül a helyi lakosok, vállalkozók segítségével minden évben szemétszedési akciót rendeznek, melynek során összegyűjtésre kerülnek a különböző elszórt és illegálisan elhelyezett hulladékok, autógumik. A szelektív hulladékgyűjtés a településen háztartásonként történik, s a szelektíven gyűjtött hulladék havonta kerül elszállításra. A veszélyes hulladékok különválogatásáról a lakók önállóan gondoskodnak a szelektív hulladékgyűjtés keretén belül. Ez azonban kevésbé megbízható módja a veszélyes hulladékok elkülönítésének, valószínűleg annak nagy része a kommunális hulladékkal kerül elszállításra. Az egyes vállalkozások ugyancsak maguk oldják meg a keletkező veszélyes hulladék elszállíttatását. A veszélyes hulladékok kommunális hulladékok közé kerülését lakossági tájékoztatás és egyéb programok keretein belül csökkenteni kell. Csévharaszton a belterülettől keletre fekvő korábbi dögkút – a jogszabályoknak megfelelően – bezárt, területe felszámolásra került. Jelenleg az elpusztult állatok rendszeres elszállításáról a vállalkozók maguk intézkednek. A kisebb testű állatokat a helyiek többnyire saját területen elássák. A tervben új hulladéklerakó terület nem került kijelölésre. A településen számos helyen előforduló illegális hulladéklerakások felszámolásáról gondoskodni kell, valamint szemléletformálással meg kell előzni a további hulladék- illetve vadlerakásokat.

6.4.

ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM

Zajterhelés általában a közlekedésből, esetleg nagyobb ipari, mezőgazdasági feldolgozó üzemek működéséből származhat. A települések közúti terhelése leginkább a településen áthaladó forgalomból, illetve a helyi lakosság közlekedéséből származik. Zajterhelést okoz a településen átmenő forgalom Vasad és Nyáregyháza irányába, ez azonban az út kisebb jelentősége miatt kevésbé számottevő. A személygépkocsikon kívül zajterhelést okoz az autóbuszok, valamint a mezőgazdasági gépek közlekedése, ez azonban nem olyan mértékű, hogy veszélyeztesse a lakosság egészségét, vagy az épített környezetet.


130



EGYEZTETÉSI ANYAGA Csévharaszt területén nincsen jelentős zajkibocsátású ipari vagy mezőgazdasági üzem, a volt állami gazdaság területén működő üzemek a lakott területtől távol fekszenek erdővel körülvéve, így nagy mértékű zajterhelést nem okoznak. A közlekedésből származó zajterhelés az áthaladó forgalom nagyságának csökkentésével mérsékelhető elsősorban. Rövid távon csökkenthető a zajterhelés az utak felújításával, a burkolat korszerűsítésével, növényzet (erdősávok, fasorok, zöldsávok) telepítésével. A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással mérsékelendő. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek gyűjtőút, összekötőút, bekötőút, egyéb közút mentén Zajtól védendő terület

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

Lakóterület (Falusias, kertvárosias) Gazdasági terület

60dB 65dB

50dB 55dB

az országos közúthálózatba tartozó, valamint belterületi első és másodrendű főutaktól nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 65dB 55dB 65dB 55dB

A Csévharaszton működő ipari létesítmények a lakóterületektől viszonylag távol helyezkednek el, zajhatásuk ezért kevésbé zavaró. A tervezés során a lakó- és ipari területek között véderdők kerültek kijelölésre, illetve iparterületen kizárólag a környezetre jelentős hatást nem gyakorló rendeltetésű építmények helyezhetők el. A 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet 1. számú melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Üzemi létesítménytől származó zaj határértékek. Zajtól védendő terület Lakóterület (Falusias, kertvárosias)

nappal 6-22 óra 50dB


éjjel 22-6 óra 40dB


131


EGYEZTETÉSI ANYAGA

MELLÉKLETEK



132


EGYEZTETÉSI ANYAGA

ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

VÉLEMÉNYEZŐK

TOVÁBBI ELJÁRÁSBAN RÉSZVÉTELI SZÁNDÉKÁT JELEZTE

MEGJEGYZÉS

NEM JELEZTE

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 1.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ

X

2.

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

X

3.

DUNA-IPOLY NEMZETI PARK

X

4. 5.a

NEMZETI KÖRNYEZETÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

5.

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

6.

PEST MEGYEI IGAZGATÓSÁG

KATASZTRÓFAVÉDELMI

X

7.

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ÚTÜGYI, VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI HIVATALA

X

8.

9. 10.

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG LÉGÜGYI HIVATAL PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉG

X

X

Kéri az elfogadott településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök hitelesített papír alapú és digitális példányát megküldeni. Felhívja a figyelmet, hogy örökségvédelem szakterületét érintő kérdésekben a(z Érdi) járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala az illetékes. A korábban (2013. április 15.) megküldött véleményében foglaltakat fenntartja. Kéri az önkormányzati főépítész elérhetőségét megküldeni. Felhívja a figyelmet, hogy a tervet az érvényes jogszabályokkal összhangban kell készíteni. Az alátámasztó munkarészben igazolni kell, hogy a tervezett módosítások következtében a környezeti levegő minősége megfelel a légszennyezettségi határértékeknek. Ugyanígy igazolni kell, a környezetvédelmi határértékek teljesülését a zajés rezgésterhelés esetében is. Gazdasági területek határán pufferterületek kijelölése indokolt. Tájékoztat a tervezés során figyelembe veendő jogszabályokról. Kéri a környezeti vizsgálat lefolytatását. Kéri legalább a rajzi munkarészek papír alapú dokumentációjának megküldését. Csak olyan területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat élőhelyeit és kapcsolatait nem károsítja. A község területét érinti a Natura 2000 hálózathoz tartozó Csévharaszti homokvidék néven jelölt kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, valamint a Csévharaszti borókás TT országos jelentőségű védett természeti terület. A készülő településrendezési terven a különböző kijelölések határait fel kell tüntetni, valamint a szabályozási előírásokat összhangba kell hozni a táj és természetvédelmi előírásokkal. A vizsgálatok során ki kell térni a település természeti, tájkép és településképi adottságaira, értékeire. Meg kell határozni a korlátozott vagy tiltott beépíthetőségű területeket, valamint az építést megengedő területeken az épületek építmények tájba illesztését szolgáló követelményeket. Nem nyilatkozott. Kéri a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal felvenni a kapcsolatot Nem nyilatkozott. Felhívja a figyelmet a tervezés során betartandó általános szakmai szempontokra és jogszabályokra. Kéri a terveket elektronikus úton megküldeni. Kéri a dokumentációt digitális formában megküldeni. Kéri a környezeti vizsgálat elkészítését. A terv nem érint gyorsforgalmi utat, közúti határátkelőhelyet, vízi utat, vasúti pályahálózatot, ezért a véleményezési eljárásban – hatáskör hiányában – észrevételt nem tesz.

X Kéri a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Magyar Közút Nonprofit Zrt állásfoglalásának megküldését.



133


EGYEZTETÉSI ANYAGA 11.

FORSTER GYULA ÖRÖKSÉGGAZDÁLKODÁSI ÉS KÖZPONT

NEMZETI SZOLGÁLTATÁSI

X

12.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉRDI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALA

X

13.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATAL

X

14.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG

X

15.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

16.

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HATÓSÁGI HIVATAL

X

X

17.a PEST MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG 17. 18. 19.

MONORI RENDŐRKAPITÁNYSÁG BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG NEMZETI MÉDIA ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA

20.

PEST MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

NYÁREGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJLENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KAKUCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA INÁRCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÓCSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VASAD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MONOR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

X X

X

Csévharaszt nem tartozik a történeti települési terület övezetébe, illetve a világörökségi és világörökségi várományosi területbe, ezért észrevételt nem tesz. Ismertetik az örökségvédelmi hatástanulmánnyal kapcsolatos jogszabályokat és intézkedéseket. A HÉSZ külön mellékletében kérik a régészeti érdekeltségű területeket felsorolását. Külön környezeti vizsgálatot nem tartanak szükségesnek. A jóváhagyott tervből kérnek egy példányt. Kéri a dokumentációban a helyrajzi számokat jól látható módon feltüntetni, vagy a térképeket papír alapon megküldeni. Tájékoztat Csévharaszt termőterületeire vonatkozó adatokról. Felhívja a figyelmet az átlagosnál jobb minőségű termőföldek védelmére, s az erre, illetve a termőföld védelmére vonatkozó általános jogszabályi rendelkezésekre. Felhívja a figyelmet a tervezés során figyelembe veendő általános szakmai szempontokra és a vonatkozó jogszabályok előírásaira. Felhívja a figyelmet, hogy az erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága összességében nem csökkenhet, további infrastrukturális létesítmények elhelyezésére az erdő igénybevétele nélkül biztosít lehetőséget. Felhívja a figyelmet a tevékenység hatásainak vizsgálatára. Az állásfoglalás kiadásához talajvédelmi terv benyújtása szükséges. Külön munkarészben kell foglakozni a talaj védelmével és felhasználásának módjával. Kéri a település területén fekvő gyakorlótér (0228/4 hrsz.) különleges honvédelmi terület besorolását, illetve védőterületének feltüntetését. Tájékoztat, hogy a terület megközelítése az ÓcsaÜllő közötti közútról, valamint Gyál irányából vezető közútról történik. A megkeresést továbbította az illetékességgel rendelkező Monori Rendőrkapitányság részére. Nem nyilatkozott. Nem nyilatkozott. Általános tájékoztatást ad a tervezés során betartandó jogszabályokról, az adatok beszerezhetőségéről. Kéri a tervet papír alapon, vagy digitálisan megküldeni. Felhívja a figyelmet arra, hogy a helyzetfeltáró munkarészben vizsgálni kell a területfejlesztési dokumentumokkal és a területrendezési tervekkel való összefüggéseket. Tájékoztat, hogy jóváhagyásra került az OTrT felülvizsgálata, mely 2014. január 1-jén lépett hatályba. Célszerűnek tartaná a terveket ez alapján elkészíteni. A területrendezési tervvel való összhang igazolását kéri szöveges és rajzi alátámasztó munkarészekkel. Szükségesnek tartja egy „módosítási javaslatok” című tervlap elkészítését, amelyből kiderül, hogy a javasolt változtatások a település mely területeit érintik és mekkora mértékben. A módosításokat számozással és annak megfelelő térképi jelöléssel ellátva, a területnagyságok feltüntetésével egy részletes táblázatban kéri összefoglalni és ez alapján területi mérleget készíteni. Nem nyilatkozott.

X Nem nyilatkozott. Nem nyilatkozott. X Nem nyilatkozott. Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott


CSÉVHARASZT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA. Egyeztetési anyag 2

Recommend Documents