CSERSZEGTOMAJ KÖZSÉG

CSERSZEGTOMAJ KÖZSÉG T ELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE

314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 36.§ SZERINTI TELJES ELJÁRÁS ALAPJÁN A 38. § SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ DOKUMENTÁCIÓJA

2014. augusztus 7.

Cserszegtomaj Község Településrendezési eszközeinek részleges módosítása Készítette: Cserszegtomaj Község Önkormányzata megbízásából 2014-ben:

Felelős tervező:

NÉMETH FERENC okl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező TT-1 19-0221

Településtervezés:

NÉMETH FERENC okl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező TT-1 19-0221

Munkatárs:

VARGA ORSOLYA okl. településmérnök

Építészet:

NÉMETH FERENC okl. építészmérnök

Táj- és természetvédelem:

AUER JOLÁN TÁJOLÓ-TERV KFT. TT/1T, TK/1 01-5003

Közlekedéstervezés:

STURCZ MIHÁLY Okl. építőmérnök TR-k-T/19-0117

Víz- és csapadékvíz közművek:

Villamosenergia-ellátás és hírközlés:

FEHÉRNÉ GREMANOVÁ HELENA Okl. építőmérnök TV-T 19-0194/2018

SZURMAI ZOLTÁN Okl. villamosmérnök, vezető tervező TE 19,0065/2017, TH 19-0065/2017

Örökségvédelmi hatástanulmány: Vándor László okl. régész, okl. műemlékvédelmi szakmérnök szakértő műemléki érték dokumentálása szakterületen 21-0112 nyt. sz. szakértő régészeti örökség védelme szakterületen KE93XO reg. sz Feldolgozó:

PLANTEUS KFT. 8273 Monoszló, Fő u. 23.

2

TARTALOMJEGYZÉK I.

Előzmények ismertetése

II.

Vizsgálati munkarész • Helyzetfeltáró munkarész • Helyzetelemző munkarész • Helyzet értékelő munkarész

III.

Alátámasztó javaslati munkarész • Településrendezési javaslat • Szakági javaslatok • Szabályozási koncepció • Környezeti értékelés

IV.

Határozat tervezet

V.

Mellékletek · Tervezői nyilatkozat · A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló döntés · Előzetes tájékoztatási szakaszra érkezett vélemények · Előzetes tájékoztatási szakaszra érkezett vélemények összefoglalása · Területrendezési eljárás határozata · Örökségvédelmi hatástanulmány · Helyi építési szabályzat tervezet

VI.

Rajzi mellékletek · Balaton K. Ü. Területrendezési tervével való összhang vizsgálata (BTSz Ö123, BTSz T1, BTSz Sz1, BTSz P2, BTSz M1, BTSz C1, BTSz E12, BTSz U1 , E térség, M térség tervlapok) · Vizsgálati tervlapok (Hm-I, Hm-II, Vizsg.I, Vizsg.II.a, Vizsg.II.b, Vizsg.III, Vizsg.IV, Vizsg.V, Vizsg.VI, Vizsg. VII.) · Alátámasztó javaslati tervlapok (Villamos energetika és hírközlés, É-R, TK-1, TK-2, TK3, TK-4, Sze-M) · Határozat tervezet melléklete: Településszerkezeti terv-szerkezeti tervlap (Sze tervlap) · Rendelet tervezet melléklete: Szabályozási terv (Sza-1, Sza-2, Sza-3, Sza-4, Sza-5 tervlapok)

3

I.

ELŐZMÉNYEK ISMERTETÉSE

1. A vonatkozó önkormányzati döntések ismertetése Cserszegtomaj Község Önkormányzata a településrendezési eszközök készítését a 2014 márciusában megkezdte meg az 51/2014.(IV.9.) számú képviselő-testületi határozattal elfogadott településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott gondolatok alapján. Az érintettek felé kezdeményezte a véleményezési eljárás megindítását a 314/2012.(XI.8.) sz. Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.) VI. fejezetében, 36. §-ban szereplő teljes eljárás szerint. A település jelenleg nem rendelkezik érvényes településrendezési eszközzel, ezért jelen munka célja a településrendezési eszközök elkészítése. A munka során Cserszegtomaj teljes közigazgatási területére elkészülnek az eszközök az Eljr. szerinti tartalmi követelményeknek és jelmagyarázatnak megfelelően. Elkészülnek továbbá az alátámasztó szakági javaslatok a megfelelő szakági tervezők bevonásával. A rendezés hatására várhatóan kialakul az a társadalmilag és szakmailag is támogatott keret-szabályrendszer, mely a település adottságaihoz igazodó, magasabb rendű jogszabályok előírásainak megfelelő, és mely a község értékeit megőrzi, fejlődését biztosítja. A korábban, a településfejlesztési koncepció során elkészített vizsgálati munkarészek alkalmasak a településrendezési eszközök készítésének megalapozására. Az időközben történt változások tekintetében frissítésre, kiegészítésre kerültek a szakági tervezők közreműködésével, jelen dokumentáció részét képezik. Az alátámasztó javaslatok készítése megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező szakági tervezők bevonásával történik. Az érintett partnerek tájékoztatása a partnerségi egyeztetés szabályait tartalmazó 65/2013.(IV.24.) sz. kt. határozatban foglaltak szerint történik. Az érintett államigazgatási szervek és a szomszédos önkormányzatok megkeresése is megtörténik. A településrendezési eszközök készítését Hornyák Attila önkormányzati főépítész segíti. 2. Az eljárást befolyásoló tényezők Cserszegtomaj Község Önkormányzata a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009.(IV.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Teljr.) meghatározottak alapján térségi területfelhasználási engedély kérelmet nyújtott be az Állami Főépítész felé 2014 áprilisában a közigazgatási területén felmerült alábbi témában: Az Önkormányzat településrendezési eszköz készítése során beépítésre szánt terület kijelölését tervezi a közigazgatási határtól számított 200 méternél közelebbi területen, ezért Teljr. 1. § (1) bekezdés db) pontja szerinti „beépítésre szánt terület kivételes kijelölésé” eljárás lefolytatását kérte („a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvények hatálya alá tartozó települések közigazgatási határától számított 200 m-nél közelebbi területen”).” Az eljárás lezajlott, a térségi területfelhasználási engedélyt a tárgyi kérelemre az illetékes Állami Főépítészi Iroda megadta. A területrendezési eljárásban érintett területek tájékoztató jelleggel lehatárolásra kerülnek a jelen eljárásban kiküldésre kerülő tervlapokon (felületi sraffozással), azonban a későbbiekben, a tervek elfogadásakor már nem szerepelnek azokon.

4

II.

VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ

AZ Eljr-ben foglaltak alapján a településszerkezeti terv (Eljr. 9. § (4) bekezdés) és a szabályozási terv (Eljr. 11. § (4) bek.) készítését megelőzően megalapozó vizsgálatot kell folytatni az Eljr. 1. melléklete alapján. A településfejlesztési koncepcióhoz készült vizsgálat szükség szerint aktualizálva a településszerkezeti tervhez valamint mivel együtt készülnek, a helyi építési szabályzathoz is felhasználhatóak. Jelen vizsgálat alapja a településfejlesztési koncepciót megelőzően készült vizsgálat, azonban az időközben történt változások során ez kiegészült, módosult. Az Eljr. 1. mellékletében meghatározott tartalom minden elemével foglalkozik amely érinti Cserszegtomaj községet, az egyes elemek helyenként összevonásra, átcsoportosításra kerültek a település sajátos adottságai alapján. 1.1.

Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

Cserszegtomaj a Nyugat-Dunántúli Régióban, Zala megyében, a Keszthelyi járás területén elhelyezkedő községi rangú település. 12,61 km2 alapterületen helyezkedik el. Lakosainak száma 2010ben 2857 fő volt, az átlagos laksűrűség 226,57 fő/km2. A települést Keszthely öleli három oldalról körbe, nyugatra Hévíz, északra Rezi határolja. Megközelítése leggyakrabban Keszthely felől történik, a Keszthely és Rezi közötti, valamint a Keszthelyt Zalaszántóval összekötő és a Keszthelyt Várvölggyel összekötő úton. Fontos kapcsolatot jelent továbbá Hévíz felé a 7332. számú Hévíz-Alsópáhok összekötő úthoz való csatlakozás a Bikedi út folytatásában. 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Az Országos Területfejlesztési Koncepciót az Országgyűlés a 97/2005. (XII.25.) sz. határozattal fogadta el. Célja hogy „kijelölje az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritásrendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában.” Öt átfogó, hosszú távú fejlesztéspolitikai célt határoz meg: a térségi versenyképesség, a területi felzárkózás, a fenntartható fejlődés és örökségvédelem, a területi integrálódás, és a decentralizáció, regionalizmus megvalósítását. A Nyugat-dunántúli Régió fejlesztésének mottójaként a régiót a következőképp határozza meg: „élénk helyi és nemzetközi együttműködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési, tudás és kommunikációs tengelyek aktív formálójaként, az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve Magyarország - gazdaságilag, szervezetileg és kulturálisan is megújuló - zöld jövőrégiójává válik.” Cserszegtomaj és környezete természeti- és táji értékekben gazdag rurális térség urbánus központtal. Általános érvényű megállapításain túl a középtávú területi célok között, országos jelentőségű fejlesztési térségként szerepel a Balaton Kiemelt Üdülőterület területe, ahol alapvetően fontos a tartós versenyképesség megteremtése a fenntartható térségi rendszer kialakításával. A „cél, hogy a környezeti, a táji és kulturális értékeinek megőrzésével és ésszerű használatával, a turisztikai kínálat minőségi bővítésével, valamint az érintett intézmények, szereplők együttműködésével egy tartósan versenyképes és fenntartható térségi rendszer jöjjön létre. Ennek érdekében a következő célok elérése kívánatos: • a minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a turisztikai szezon meghosszabbítása; • a turisztikai forgalom területi szétterítése a háttérterületek adottságain alapuló sokszínű turisztikai kínálat kialakításával; • a tó, vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai állapotának, és a víz 5

minőségének megóvása; Balaton térség aktív tájképvédelme, kulturális örökségek védelme és a háttérterületek adottságaikra építő fenntartható fejlesztése; • a közlekedési-, info-kommunkációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítása a környezeti és fenntarthatósági szempontoknak megfelelően; • a nemzetközi jelentőség balatoni természettudományi, különösen ökológiaihidrobiológiai, valamint társadalomtudományi regionális kutatások, a Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztése és fenntartása; • a természet-földrajzi adottságokra építő (pl. szőlő, gyümölcs) és hagyományokkal • rendelkező ágazatokban tevékenykedő vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása; • régióban működő vállalkozások környezetkímélő technológiájának és energiatakarékos működésének ösztönzése; • magas tudástartalmú és alacsony nyersanyag-, szállítás igény vállalkozások indításának és letelepítésének ösztönzése.” A Balaton Fejlesztési Tanács 2009. május 8-án fogadta el a legújabb, 2020-ig tartó időszakra szóló Balaton Hosszútávú Területfejlesztési Koncepciót. A koncepció a térség jövőképét a következők szerint fogalmazta meg: „Legyen a Balaton Magyarország és Európa kertvárosa!” Ez alapján átfogó célként jelenik meg a helyi társadalom életminőségének javítása érdekében a Balaton térség versenyképességének javítása a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésével. Mindez kiterjed a vállalkozások versenylépességének, a környezet minőségének javítására, valamint a területi kohézió megvalósítására, ami nem más, mint a parttól távolabbi településeken a gazdaság fejlesztése, a foglalkoztatottság bővítése a szereplők együttműködésével. Kisebb területegységet tekintve, a Nyugat-Balaton térségének fejlesztési irányait is meghatározza a koncepció, külön kiemelve a Cserszegtomaj és Felsőpáhok környékén jellegadó ágazatát, a szőlő- és gyümölcstermesztést. Az idegenforgalom tekintetében a gyógyturizmus és az aktív-, ökoturizmus terén léphet előre a település, amihez a humán erőforrások színvonalának emelése elengedhetetlen, és a településkép valamint az infrastruktúra-hálózat minőségi fejlesztése szükséges. Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója a regionális célokkal összhangban a jövőképében a ’’jövő megújuló-zöld megyéje’’-ként fogalmazta meg önmagát. A térségben megújuló energiával megújuló társadalmat, versenyképes gazdaságot, európai jólétet kíván teremteni. Mindezeket öt fő, specifikus célterületen valósítja meg, a környezeti állapot javításával, a társadalom megújítása, a kohézió erősítésével, a gazdasági versenyképesség javításával, a térségi felzárkóztatás, a területi kohézió növelésével, a nemzetközi együttműködések és a határon átnyúló kapcsolatok bővítésével. A megye hosszú távú koncepcionális fejlesztési céljai közül a balatoni térségben megfogalmazott témák közül az egészségturizmus, a gyermek- és családbarát üdülés megvalósítása, az integrált térségi gazdaságfejlesztési programok, és az élelmiszertermelés élénkítése és piacra jutásának segítése érintheti legfőképp Cserszegtomajt, továbbá jelentős hatása lehet még a Keszthely-Várvölgy és a Keszthely-Zalaszántó utak korszerűsítésének. Zala Megye Szakképzés-Fejlesztési Koncepciójának feladata, hogy a „Zala Megye Területfejlesztési Koncepció” -ban megfogalmazott célrendszer végrehajtásához biztosítsa a jól képzett középfokú szakembereket, ezért céljai között a gazdaság szakmunkás igényének mennyiségi és minőségi kielégítése szerepel. A gazdaság képzési igényének felméréséből következtetve elsősorban a gép- és járműipar, mechatronikai, elektrotechnikai, megújuló energiák, kereskedelem és logisztika, a gyógy- és az egészségturizmus, építő- és kerámiaipar, fa és a textilipar igényeinek megfelelő képzési rendszer támogatandó. Szakképző centrumok létrehozását a koncepció Zalaegerszegen és Nagykanizsán tervezi. • •

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata

6

A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv áll, melyet az Országgyűlés a 2003. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: OTrT) hagyott jóvá és később módosított (módosító jogszabály: 2008. évi L. tv, 2013. évi CCXXIX. törvény). Az OTrT határozza meg az ország egyes térségei térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. Cserszegtomaj község területének nagyobb középső és keleti részét az Ország Szerkezeti Terve mezőgazdasági térségbe, nyugati részét vegyes területfelhasználású térség övezetbe sorolta. A település déli határát az országos kerékpárút törzshálózata érinti. Az országos térségi övezetek közül az országos ökológiai hálózat övezete érinti a község nyugati részét, kiváló termőhelyi adottságú szántó terület övezete a dél-nyugati részét, jó termőhelyi adottságú szántó terület övezete a déli részének egy keskeny szakaszát, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete a település délnyugati részét, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, valamint országos vízminőség-védelmi terület övezete az egész településre vonatkozik. Cserszegtomaj területére a térségi illetve megyei területrendezési tervek közül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (továbbiakban BTv) szóló, a 2000. évi CXII. jóváhagyott törvény vonatkozik. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. A közúthálózat Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő elemei közül a 77. sz. új főúti kapcsolat ([OTRT szerint] - Tótvázsony - Barnag – Nagyvázsony – Pula – Vigántpetend – Kapolcs – Monostorapáti – Hegyesd – [OTRT szerint] – Lesencetomaj – Lesencefalu – Várvölgy – Vállus – Cserszegtomaj – [OTRT szerint]), valamint kiemelt jelentőségű mellékút a [Sümeg] – Zalaszántó – Rezi – Cserszegtomaj – Keszthely útvonal érinti. A települést legnagyobb mértékben települési térség területfelhasználási kategóriába sorolja, a déli és nyugati területeken zömében mező-, helyenként erdőgazdálkodási térség besorolást alkalmaz a BTv a térségi szerkezeti terven. A községet térségi jelentőségű kerékpárút nyomvonala, valamint nagyközépnyomású földgázvezeték szeli át. A keleti határán halad egy nagynyomású földgázvezeték. A Keszthelyt észak felől elkerülő út Cserszegtomaj déli területeiből is elfoglal valamennyit. Ennek közelében halad egy 120 kV-os villamos távvezeték. A kiemelt térségi övezetek közül az ökológiai pufferterület övezetébe tartozó települési térség érinti a település északi részét, valamint ökológiai pufferterület a dél-nyugati, kisebb kiterjedésű területeket. Nagyobb kiterjedésű ökológiai magterület helyezkedik el a település nyugati felén, a Gyöngyös-patak mentén. Tájképvédelmi terület övezete került kijelölésre a község déli, nyugati, valamint kisseb részben az észak-keleti felén. Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetébe került besorolásra a déli területek kivételével majdnem az egész település. Néhány kisebb, elszórtan elhelyezkedő terület vízeróziónak kitett terület övezetbe került besorolásra. A külterület számos helyen szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetében került besorolásra. Ez lakóterületet, nagy kiterjedésű gyümölcsöst a kilátó és az arborétum területét is érinti. Cserszegtomaj közigazgatási területének legnagyobb része települési terület övezetébe tartozik, jelentősebb összefüggő általános mezőgazdasági csak a település déli és nyugati területén találhatunk. Erdőterületként jelöli a törvény az Arborétumot valamint még egy kisebb foltot az észak-keleti határ mentén. A BTv. övezeteinek pontos lehatárolása jelen dokumentációban a településszerkezeti terv és a területrendezési tervek összhangjának bemutatása során történik.

7

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek Cserszegtomaj fejlesztését befolyásoló vonatkozásai A helyzetfeltáró munkarész kitér Keszthely és Hévíz településszerkezeti terveinek azon részleteire, melyek Cserszegtomaj község településfejlesztési elképzelésit befolyásolhatják. Keszthely város közigazgatási területe három oldalról öleli körbe Cserszegtomajt. Településszerkezeti tervén az északi határos területek szinte kizárólag véderdő besorolást kaptak, a közelben található beépítésre nem szánt bánya területeket szintén véderdő választja el a cserszegi lakó és szőlőterületektől. A „Keszthely IV. Dolomit” bánya területe egy rövid szakaszon azonban közvetlenül a közigazgatási területig terjed, cserszegtomaji szomszédságában meglévő gazdasági épületekkel rendelkező terület. A Cserszegtomaj 010/4 hrsz-ú szőlő művelésű területen a „rekultiváció után részben hulladékudvar” felirat szerepel. A két település déli és nyugati közös határa mentén Keszthely településszerkezeti terve a jelenlegi funkciójának megfelelő mezőgazdasági, erdő és lakóterületeket szerepeltet, ugyanakkor a Bikedi sor déli oldalán nagy területű településközponti vegyes terület került kijelölésre. A két település közös határának nyugati részén, és a Margit-kilátó megkerülésével lovasút nyomvonala húzódik, mely Hévíz város településszerkezeti tervén folytatólagosan szerepel. A község dél-nyugati területét érinti részben a Keszthely-Hévíz-Alsópáhok-Cserszegtomaj területén található megkutatott és nyilvántartott országos ásványvagyon területének lehatárolása. A megkutatott terültek Cserszegtomaj rendezési eszközeiben az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján kerül feltüntetésre. Hévíz Cserszegtomaj nyugati szomszédja, határuk a Gyöngyös-pataktól nyugatra húzódó Hidegérpatak mentén került meghatározásra. A város településszerkezeti terve a határos részeken országosan védett természeti területként erdő és mezőgazdasági terület övezeteket határol le. 1.5. A hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Az Önkormányzat 66/2010.(VI.23.). ök. határozatban és a 10/2010.(VI.24.) rendeletében foglalt döntése értelmében Cserszegtomaj község településrendezési eszközei 2010. augusztus 1-ei határidővel érvényüket vesztették, jelenleg nincs hatályos településszerkezeti terve, szabályozási terve és helyi építési szabályzata. A településfejlesztési koncepciót az önkormányzat az 51/2014.(IV.9.) számú képviselő-testületi határozattal fogadta el, és a jelen eljárás során a településrendezési eszközök ezzel összhangban kerülnek megfogalmazásra. A település nem rendelkezik érvényes településfejlesztési szerződéssel. 1.6. Társadalmi környezet A település állandó lakosainak száma 2800 körül alakul, az utóbbi időszakban évente átlag 2-3%-al növekszik. Ezt az arányat részben az évek óta pozitív bevándorlási mérleg tartja fenn. Az állandó lakosság 62%-a munkaképes korú, közülük a regisztrált munkanélküliek aránya 6,5% körüli, amin belül 45,7%-os a tartósan munka nélkül lévők száma. Arányuk az utóbbi néhány évben csökken. Legnagyobb a munkanélküliség a legfeljebb középiskolai végzettséggel rendelkezők, azon belül is a szakmunkásképzőt végzettek körében. Cserszetomajon aktívan működik számos egyesület, mint az Aranykorúak Nyugdíjas Klubja, Tátika Népdalkör, Ifjúsági Klub, Sportkör, Labyrint Barlangkutató Klub, melyek gyakran színesítik a falu programkínálatát is. 2002-ben Pogárőr Egyesület alakult, ami máig aktívan segítik a településen a bűnés balesetmegelőzést, a közbiztonság és közrendvédelem, valamint a környezetvédelem fenntartását. Eredménnyességüket mutatja, hogy működésük óta 90%-al csökkent a lopások és autófeltörések száma.

8

Az éves rendszerességgel megrendezésre kerülő 1848-as megemlékezés, Nőnapi köszöntő, Föld napja, Falunapi Vigalom, és Orbán-napi ünnepségek mellett gyakran rendezésre kerülnek tanfolyamok, fesziválok, kiállítások. 1.7. Humán infrastruktúra A településen a magas gyermeklétszám miatt jó a kihasznátsága a számos óvodai csoportot és iskolai osztályt foglalkoztató Szabó István Általános Iskola és Óvodának. Az intézmény tornateremmel A helybéli iskolás korú gyermekek 65 %-a ide jár iskolába. A településen posta található, kultúrház valamint eMagyarország pont egyaránt szolgálja a lakosság közösségi célú rendezvényeinek kiszolgálását valamint ismereteinek bővítési lehetőségét, sportpálya és öltöző a fizikai állóképesség fejlesztését. A település cserszegi és tomaji felén is áll templom valamint önálló tememtő. 1.8. Gazdaság A településen a regisztrált vállalkozások száma 2009-ben 435 volt. Legjelentősebb arányban (23%) a szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással foglalkozók találhatók, magas még a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat tevékenységi körbe tartozó (17%), valamint az építőiparhoz (12%) tartozó vállalkozások száma. A vállakozások döntő többsége 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás. Az idegenforgalmi tevékenység jelentős a községben, a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma a 2009-es éveben 21 040, a magánszálláshelyeken 710 volt. Az összes vendégéjszaka forgalom 73%-át a két nagyobb helyi szálloda bonyolította. Szép számmal találunk eladásra kínált ingatlanokat, építési telkeket, családi házakat. Az eladásra kínált családiházas ingatlanok 1 m2-re vetítve átlagosan 205 e Ft-ba kerülnek. (A számítások kínálati árak alapján történtek, amik az adott ingatlanon található épület bruttó beépített területéhez kerültek viszonyításra. Az árat azonban számos egyéb fontos körülmény, pl. telekméret, komfortfokozat, elhelyezkedés, építés éve stb. is befolyásolja, így az összehasonlítás csak nagyon ’’durva’’ közelítésnek tekinthető, azonban megalapozó vizsgálódásra alkalmas.) A kínált ingatlanok többnyire újszerűek, átlagos alapterületük 126 m2, a hozzá tartozó telek átlagos mérete 1585 m2. A szomszédos települések vizsgálata során látható hogy a keszthelyi kínálat jóval cizelláltabb, a hévízi ingatlanok étéke a Balaton környékén találhatók között az egyik leg magasabb, így az 1 m2-re jutó ingatlan értéke is magasabb mint Cserszegtomajon. Jóval fontosabb megállapítás azonban, hogy a szomszédos Rezi községben kínált ingatlanok átlagos értéke nagyjából a fele a Cserszegtomajiénak, valamint a Hévíz szomszédságában található Nemesbük községen szintén jóval alacsonyabb, azonban pl. a Gyenesdiási ingatlanok átlagosan kis mértékben drágábbak. 1.9. Az Önkormányzat, intézmények Az Önkormányzat helyben jelenleg jegyzői, polgármesteri, adóhatósági, anyakönyvvezetői, műszaki, egyes szociális, pénzügyi, községgazdai és munkügyi feladatokat lát el, azonban 2013. januárig építéshatósági és gyámügyi feladatokat is ellátott. A 2012. év költségvetés kiadási és bevételi főösszege 955.268.000,- forint volt. A kiadások tervezésekor figyelembe kellett venni a törvény által előírt kötelező feladatokat és a szükséges beruházások lehetőségeit. Az önállóan működő intézmények közül a Cserszegtomaji Óvoda és a Szabó István Általános Iskola kiadása együtt összesen 130.357.000,- forint. Az állami normatíván kívül az önkormányzat az óvodai és az iskolai kiadásokhoz 60.660.000,- Ft-tal járul hozzá. Ezen összegek a kötelezően ellátandó feladatok teljesítésére biztosítják a szükséges fedezetet. Az utak fenntartására 20.500.000,- Ft került betervezésre.

9

Az önkormányzat ez évben támogatja a civil szervezeteket 4.200.000,- forinttal, amely felosztását a képviselő-testület pályázati beadványok alapján határozta meg. A már tradícióval bíró kulturális rendezvényekre 6.755.000,- Ft állt rendelkezésre 2012-ben. Szociális ellátásokra 29.935.000,- Ft önerő biztosított a költségvetésben, melyhez 15.533.000,forint állami támogatásban részesül az önkormányzat. A testület az ez évben születő gyermekek után is 50.000 Ft juttatásban részesíti a szülőket gyermekenként. Ezen kívül a kulturházban és a teleházban zajló közösségi élet költségeire 2.837.000,- Ft-ot nyújt az évi költségvetés. Fejlesztések tervezett összege 302.000.000,- forint. A Képviselő-testület 2012. évben a 250 millió Ft- os iskolabővítésre fektette a fő hangsúlyt (pályázati összeg: 199.000.000 Ft, önerő: 51.000.000 Ft), de emellett közvilágítás, közműépítés valamint ifjúsági park kialakítása is betervezésre került. Az Önkormányzat tulajdonát képezi az úthálózaton kívül a temetők, a közparkok, az intézmények, a sportpálya, beépítetlen területek, és az egykori bányák terültei közül néhány. (Az Önkormányzat nem útként nyilvántartott tulajdonait a mellékletben szereplő térképek ábrázolják a 2011. évi ingatlanvagyonkataszter alapján.) Az Önkormányzat bérlakást nem tart fent. A közelmúltban, bő három éve bővítésre és felújításra került az Óvoda épülete, amit a növekvő gyermeklétszám miatt jelenleg három csoporttal működtetnek. Az iskola és óvoda épületének további bővítésére, felújítására, valamint az ellátandó gyermekek számának növekedésével egy megfelelő felszereltségű és kapacitású konyha kialakítására nyert pályázatot a község a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kiírására. A projekt megvalósítása során az iskola 10 tanteremmel, az óvoda egy csoportszobával bővült és az épületegyüttes akadálymentesítése is megoldódott. A vezetékes ivóvíz és a szennyvíz elvezetést a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. végzi, a vezetékes gáz szolgáltatást az E.On Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt., a villamosenergia szolgáltatását az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt, a kommunális és szelektív hulladék szállítását pedig a Keszthelyi HUSZ Hulladékszállító Egyszemélyes Nonprofit Kft. végzi. 1.10.

A táji és természeti adottságok vizsgálata, tájhasználat, tájszerkezet

Cserszegtomaj a Keszthelyi-hegység dél-nyugati lábánál, a Keszthelyi-Riviéra kistáj területén helyezkedik el. A kistáj a balatoni üdülőövezet része. Táji, tájképi adottságai vonzóak, építészeti, kultúrtörténeti emlékekben gazdagok. Mérsékelten meleg és mérsékelten nedves éghajlatú, amely jellegében a magassági szintek szerint tagozódik. A Balatonhoz közeli magas talajvízű területeken lápos réti és síkláp talajokon főleg rétek, szántók alkotják a természeti környezetet. E felett az eróziós völgyekkel tagolt lejtős hegylábfelszínek találhatók barna erdőtalajokkal fedetten. A beépített területek mellett itt jelentős volt a szántók, szőlők aránya. A dombvonulatok mészköves tetőin molyhos tölgyes és cseres tölgyesek alkotják a természetes növénytakarót, mára sok helyütt felkapaszkodott ide is a zártkertek, szőlők (napjainkban beépített területek) vonala. A kistáj a növényföldrajzi tájbeosztás szerint a Zalai flórajárásba tartozik. A településhez tartozó külterületek aránya meglehetősen csekély, mindez jelentősen visszaszorítja a természetes növény- és állatvilág elterjedését és torzítja az állomány összetételét. 1.11.

Tájhasználat, tájszerkezet, a zöldfelületi rendszer vizsgálata

A település közigazgatái területének jelentős része, 64%-a belterület, java része beépítésre szánt, legfőképp lakóterület. Számos helyen találhatunk mozaikosan, szigetszerűen elhelyezkedő zártkerti, külterületi foltokat az összefüggő belterületen. A beépítésre szánt területek egy része még nem épült be, az e célra a korábbi települési döntések által kijelölt területeken jelentős a szabad beépítési kapacitása.

10

A beépítésre nem szánt területek nagy része a település déli és nyugati felén illetve a Gyöngyöspatak és Csókakő-patak mentén találhatók. Jelentős egybefüggő zöldfelületet képvisel továbbá a Horváth Jenő botanikus által 1966-ban létrehozott arborétum hat hektáros területe, a Margit-kilátó környéke. Cserszegtomaj speciális településszerkezetű, tőle északra a kistájra jellemző erdőségek találhatók, ugyanakkor a község területéhez csak kisebb összefüggő erdőterület tartozik. A természet által uralt területek aránya (külterület) szokatlanul kicsi, jellemzően a Keszthely felőli határ mentén találhatók. Ezen belül is jelentős a művelt területek aránya. 1.12.

Az épített környezetének vizsgálata

1.12.1. A település történeti áttekintése, etimológiája Tomaj helységnév eleinte Tolmay, Tolma, Tolmad alakban jelentkezett, így nem tűnik valószínűnek, hogy a valóban ezen a területen is szállásoló Tomaj nemzetség nevéből származik. Nagyobb valószínűsége van az ómagyar Tulma/Tolma névből való származásnak. Cserszeg első említése a török háborúk során elpusztult, elnéptelenedett Keszthely környéki falvak említése során szerepel. A község területén római és avar kori leletek találhatók, amelyek arra utalnak, hogy ezekben az időkben lakott volt a terület, és a mai Keszthely területén lévő központ felügyelete alatt áll. A település első említése – Tolmaj néven – 1357-ből való, amikor is Keszthellyel együtt írták össze. A 15. században épült meg kápolnája a település keleti részén. 1564-ben török megszállás alá került, majd az 1620-as évekre teljesen elnéptelenedett, azonban a község szőlőhegyeit továbbra is művelték a környező települések jobbágyai. A 17. században alakult ki Cserszeg település is, amely Keszthelyhez tartozó önálló – elsősorban szőlőműveléssel foglalkozó – település lehetett. 1674-ben mint prédiumot említik, ahol Pethő uraság szervitorai és libertinusai laknak, és szőlőt művelnek. 1682-ben Tomaj település elfogadta hegytörvényét, és hegyközséggé vált. Önálló hegyközséggé 1838 után alakult Cserszeg és Tomaj, előtte Keszthelyhez tartozó szőlőhegyek egyike volt. A tomaji gazdák többsége valószínűleg nem itt, hanem Keszthelyen lakott. A 19. század elején kezdett dinamikus fejődésnek indulni a terület, amikor is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a környék szőlősei iránt. 1846-ban egyesült a két település, és létrejött Cserszegtomaj, amely 1857-es népszámláláson 1239 fő lakossággal rendelkezett, ami kiemelkedően magas létszámnak számított. 1926-ban két egy osztálytermes iskolája volt (Cserszegen és Tomajon), lakossága ekkor 2000 fő körül alakult. Az ezt követő 30 év során a település közigazgatási határa közel 1200 k. holddal gyarapodott, ugyanakkor lakosságszáma lassú fogyásnak indult. Elsősorban az egyre gyarapodó Keszthelyre és Hévízre vándoroltak el az itt lakók. Az 1990-es évektől fogva Keszthely és Hévíz fejlődése folytán egyre több turista keresi fel a községet, amely ismét dinamikusan fejlődő része a térségnek. A letelepülők (köztük sok külföldi) száma is rohamosan növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a balatoni települések közül Cserszegtomajon nő a legdinamikusabban az állandó lakosok száma. 2007-ben 27%-kal többen éltek a faluban, mint 2001-ben. Cserszegtomaj azonban még így is kistelepülésnek számít. 1.12.2. A településszerkezet alakulása, az épített környezet vizsgálata A település a domboldal déli felén települt szőlőbirtokok beépülésével alakult ki. Az erdősült területek még Keszthelyhez tartoznak. Az egykori szőlők területén jelenleg lakó és üdülő környezet található, így a táj korábbi hármas tagozódása (a dombtetőn és a meredekebb lejtőkön erdő, alatta a művelt kultúrtáj lakásra is alkalmas pince épületekkel, a viszonylag sík területen a lakhatásra alkalmas valamint szántó területek) jelentősen megváltozott. Cserszegtomaj közigazgatási területének döntő hányada (a déli, mezőgazdasági hasznosítású valamint patak-menti területek kivételével) beépített,

11

vagy beépíthető terület. A domborzat és a patakok, mint jellemzően észak-déli irányú szerkezet alakító elemek ezt több elhatárolt és összefüggő településrészre tagolják. A jelenlegi faluszerkezet alapja a terület múltját idéző mezőgazdasági telek- és útvonalhálózat. A jellemzően keskeny, szövevényes utcák mentén különböző nagyságú biztoktestek találkoztak, ahol az épületek elhelyezkedését elsősorban a domborzati adottságok, és a telekhasználat logikus kialakítása határozta meg. Napjainkban a telkek aprózódásával és az így kialakított tömbök feltárásával egyre kevésbé nyomon követhető az egykori mezőgazdasági birtokrendszer. A jelenlegi beépítés határa a Katonai Felmérések tanulsága szerint azonban megegyezik az évszázadok óta szőlőműveléssel hasznosított területek határával. Mivel a gazdálkodáshoz szükséges épületeket időről-időre lakás céljára korábban is felhasználtak, ez a szórványos beépítés alapja tudott lenni a jelenleginek. A telkek aprózódásával, valamint funkciójuk megváltozásával alakult ki sokhelyütt a mai viszonylag sűrű (és nem teljesen homogén) lakószövet. A hagyományos, utcás-telkes beépítés a későbbi korok hozadéka Cserszegtomajon, ugyanakkor együtt él a lazább szerkezetű beépítéssel. A közelmúltban kialakított telek- vagy beépítés struktúrák is ezt a viszonylag könnyen alkalmazható, falusias utcaképet eredményező tervezési módszert alkalmazták. Ez alapján megállapítható, hogy a lakóterületek középpontjában, viszonylag sík területen elhelyezkedő Keszthelyi út - Rezi út és környezete többnyire sűrűn beépített, párhuzamos és merőleges utcahálózatra felfűzött klasszikus utcaképpel rendelkező rész, gyakorlatilag teljesen beépült. A beépítés módja oldalhatáron álló, az előkertek egységesen kerültek meghatározásra. Ettől távolabb, keletre és nyugatra a település domboldalaira felkapaszkodó lakóterületek részben a településen hagyományos szórványos jellegű beépítések sűrűsödésével spontán fejlődve jöttek létre: helyenként keskeny utakra felfűzött szabálytalan telekcsoportok kilakításával, többségében azonban nyeles telkek, nyúlványok és magánutak rengetegét létrehozva keskeny és hosszú telkek rövidebb oldaluk mentén történő sorolásával. Elkülöníthetők továbbá azok a nagyobb méretű egykori mezőgazdasági parcellák, melyek egyidejű, terv-szerű, szabályos osztásával hagyományos arányú utcák és közel egyforma nagyságú telkek alakultak ki. Ezek beépítése jellemzően szabadonálló módon történt. A két településrész, Cserszeg és Tomaj közlekedése gyengén kapcsolódik egymáshoz, és a közlekedési adottságok a cserszegi rész erősebb kötődését eredményezik a szomszédos Keszthellyel, a tomajit Hévízzel. A község beépült területei döntő többségében elsősorban lakó funkcióval bírnak, a lakás mellett azonban gyakran kisebb léptékű gazdasági, szolgáltató funkció is megjelenik, vegyes használatúra színesítve a felhasználást. Kifejezetten gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló, nagyobb kiterjedésű, összefüggő terület kijelölése is történt korábban, a község dél-nyugati felén. Alkalmas e tevékenységek befogadására részben a megfelelő infrastruktúrális helyzete (közművek megléte és a megközelítése is külön útról történik) miatt, részben azért is, mert elkülönül, vagyis nincs zavaró hatással a lakóterületekre anélkül hogy ténylegesen elaszakadna azoktól. A község területén 1040 db lakás van nyilvántartásba véve (2009). Az épület-állomány kora változó, azonban a folyamatos és dinamikus népességszám-növekedéssel párhuzamosan jelentős az új, 20 évesnél fiatalabb építésű lakások száma. A 2009-es év folyamán épített lakások száma 24, a 10000 lakosra jutó épített lakások száma 91,4, ami kiemelkedően magas a megyei átlag és a hasonló lakosságszámú települések hasonló adataihoz képest. A leggyakoribb a saját használatra épült, családiházas lakásforma, azonban építészeti karakterét tekintve az épületállomány rendkívüli változatosságot mutat (alapterület, épület alak, tetőidom szempontjából). Magasságuk azonban viszonylag egységesnek mondható, jellemzőek a földszintes épületek a tetőtér beépítésével, illetve a

12

meredekebb terepviszonyok kihasználásával az egy emelet magasságú, többségében a tetőteret szintén belakó épületek. A település lakószövetét több nagy jelentőségű, különleges funkciójú terület-egység tagolja. A hagyományoknak megfelelően mind Tomajnak, mind Cserszegnek önálló temploma, valamint temetője van. A Cserszegi rész központjának a fejlődő, szépülő Európa-tér környéke tekinthető. E köré csoportosulnak a templom mellett az ideiglenesen használt művelődési házak, a sportpálya, és az ehhez nemrégiben megépült öltöző és kiszolgáló blokk. A falu intézményi és szolgáltató funkciójú épületei korábban a község ’’fő utcája’’, a Keszthelyi út közelében, a Gagarin és Községház utcában koncentrálódtak, és a Keszthelyi út csomópontjában számos kereskedelmi, vendéglátó egység is megtelepült. Ez mára átalakult, és az intézmények többsége a fejlődő, épülő, újjászerveződő központban koncentrálódik: itt található az Önkormányzat épülete, mellette a 2012-ben bővített iskola-óvoda. Kisebb zöld felületek is kialakultak a környéken, ahol a gyermekek az iskola után az idejüket szabadban tölthetik: egy játszótér és a „Zölden gondolkodó kert” ékelődi a lakóházak közé. A Tomaji településrészen kápolnája mellett a hagyományos beépítéstől eltérő, központi funkciót betöltő elemek a Várszínház, a szomszédságában lévő Festetics-pince és az Arborétum, a Margit-kilátó valamint a közelben az Önkormányzat által létrehozott Orbán-tér. Ezek együttesen, egymást erősítve a település egykori szőlőhegyi jellegére utaló település- és tájalkotó elemek, egyfajta ’’mottót’’ fogalmaznak meg a Tomaji domboldalnak. Az intézmények és szolgáltatások nagymértékű fejlődése tapasztalható napjainkban is Cserszegtomajon. Mindez a kedvező demográfiai folyamatok eredménye, ami azonban nyilvánvaló módon részben Keszthely és Hévíz közelségének köszönhető. A turizmus és vendéglátás, egyéb szolgáltatások számos cserszegtomaji lakosnak adnak munkalehetőséget. 1.12.3. Régészeti és építészeti értékvédelem A település területén hét nyilvántartott régészeti lelőhely található: Azonosító

Település

Szám

Régészeti védelem

Név

10096 10097 10098 10099 10100

Cserszegtomaj Cserszegtomaj Cserszegtomaj Cserszegtomaj Cserszegtomaj

1 2 3 4 5

Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely

10101 10102

Cserszegtomaj Cserszegtomaj

6 7

Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely

Veréb-hegy Ny-i oldala Központi általános iskola Biked-tető Szeles Lajos és Pentelei kőfejtője Gyöngyösi csárda ÉK-i szomszédságában-agyagbánya Csóka-kő oldala Rozs János telke

Műemléki védelem alatt áll három lakóház-présházként nyilvántartott illetve melléképület és istálló, valamint helyi védelem illet további 2 épületet. Helyi védelemre javasolt (ezeket a szabályozási terv is szerepelteti) további 15 épület, melyek között lakóházak, présházak, pincék találhatók. Ezek védelmére, kezelésére vonatkozó előírásokat a korábban használt településrendezési tervek tartalmazták. Helyszíni bejárás során tisztázódott, hogy a korábbi rendezési terv nem a megfelelő ingatlanon jelölte a műemléki épület együttest. A ténylegesen műemlékileg védett épületek az idő folyamán a használat hiányában olyan mértékben amortizálódtak, hogy felújításuk, értékeik védelme lehetetlenné vált. Nyilvántartott műemlékek: Törzsszám

Azonosító

Védelem státusza

Védelem fajtája

Védés

Hrsz

Cím

Név

9641

15467

Cserszegtomaj 1716/3 hrsz

1984

9641

15468

Műemlék

1984

Barátgödör, I. ker. 126. Barátgödör, I. ker. 126. Barátgödör,

Istálló

10797

Műemlék (tartozék) Műemlék

1984

9641

Műemléki védelem Műemléki védelem Műemléki

Lakóházprésház Mellék13

védelem

(tartozék)

I. ker. 126.

épületek

A település rendelkezik Örökségvédelmi hatástanulmánnyal, amit Dr. Vándor László régész, műemlékvédelmi szakmérnök 2005-ben készített. Felülvizsgálata az időközben történt jogszabályi változásokra való tekintettel 2014-benszükségessé vált, jelen dokumentáció melléklete. A hatástanulmány foglalkozik a község régészeti, műemléki és természeti örökségével egyaránt, valamint kitér és nyilvántartásban veszi az útszéli kőkereszteket, sírjeleket, valamint a természeti örökség elemeit (Arbrétum, Kútbarlang). Az örökségi értékek kezelésének részletes rendjét az önkormányzatnak külön védelmi rendeletben ésszerű megfogalmaznia, ami alapul veszi a hatástanulmány következtetéseit. A közeljövőben elkészülő településrendezési tervek feladata az alapvető építészeti előírások meghatározása, ami az örökségvédelem területén is a jelen településfejlesztési koncepció és a hatástanulmány vezérelvei alapján készül. A műemléki épületek kapcsán, amennyiben ezt az illetékes államigazgatási szervek támogatják, a műemléki védettség meszüntetését kezdeményezi az Önkormányzat. 1.13.

Közlekedés és közmű ellátottság

Közlekedés: Cserszegtomaj közlekedési hálózatának alapját a Keszthelyről Rezi felé tartó bekötő út, valamint a Sümeg és Várvölgy felé tartó összekötő utak jelentik. A településen a 120 km hosszú úthálózat található, melyből Önkormányzati fenntartású közterületek hossza közel 80 km, az állami közutak hossza 1,8 km. A belterületi úthálózat 70 %-ban portalanított, azonban az alsóbbrendű elemei jellemzően igen keskeny, gyakran 2-3 méter szélességűek. A lakóterületek sűrűsödésével ezek egyre kevésbé alkalmasak a közlekedési igények maradéktalan kielégítésére, a csapadékvíz elvezetése hiányos, és többnyire a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételei sem biztosítottak. Jelenleg kerékpár út a településen nem található, a BTv azonban szerepeltet területén térségi jelentőségű tervezett hálózati elemeket. A közösségi közlekedés feladatait a helyközi autóbusz járatok látják el Keszthely, Hévíz, Sümeg és Várvölgy irányába. A járatok útvonalának alakítása a lehetőségeknek megfelelően úgy történt, hogy az mindkét településrészt érintse. A település lakóterületén a gépkocsik elhelyezésének feltételei a telkeken belül adottak, az intézmények környezetében is megoldottak. VI. osztályú, megtartandó repülőtér található a település nyugati felén, mezőgazdasági területekkel körülvéve, a 0108/1 hrsz-on. Energia közművek: Cserszegtomaj villamosenergia ellátását a 120 kV-os hálózatról vételező keszthelyi alállomás biztosítja. A villamosenergia hálózatra rákötött lakások aránya 100%-os. Az összes, az EON által szolgáltatott energia mennyiségének 64%-át használják fel a háztatások (2009.). A gázvezeték hálózat hossza a településen 38 km. A háztartások vezetékes gáz hálózatra történő rákötésének aránya 68,5 %, ezek az összes szolgáltatott gáz mennyiségének 60 %-át fogyasztják. Nagynyomású földgáz vezeték nyomvala és gázátadó állomás található a településen. Megújuló energia alaklamazása bemutató jelleggel a nemrégiben elkészült Zölden gondolkodó kertben történik, ahol a napenergi hasznosítására fotovoltaikus világító elemek kerültek kihelyezésre. Vízellátás: Cserszegtomaj vízellátása két vízbázisról történik, a Dobogói karszt aknáról (hrsz.: 088, Cserszegtomaj közigazgatási terület) valamint a keszthelyi Vadaskerti kutak hrsz.: 0493, Keszthely közigazgatási terület) vízbázisáról. A Dobogói vízbázis a keszthelyi hegység nyugati szélén, Cserszegtomaj Dobogó hegy lábánál felhagyott bányaudvarában, a Gyöngyös patak bal partján létesült 1947-ben Hévíz Cserszegtomaj vízellátására. Jó minőségű karsztvizet szolgáltat. A Vadas kert vízműtelep és kút Cserszegtomajtól délre, Keszthely közigazgatási területén van.

14

A településen kiépített ivóvízhálózat üzemel. A DRV Zrt. Keszthelyi Üzemeltetési Üzemmérnöksége által szolgáltatott ivóvíz a község 100%-át látja el. A kiépített gerinchálózat anyaga igen vegyes. A vízellátás NA 200 KM PVC, NA 80, NA 150, NA 100 és NA 80 ac.ny., NA 200 KPE gerinc vezetékekkel történik. Cserszegtomaj szétszórt hegyközségi település, ezért az egyes ingatlanok vízellátása a szomszédos ingatlanokon keresztül vezetett, szolgalommal terhelt gerincvezetékkel van megoldva. A településen az alábbi vízmű telepek vannak: 1611 hrsz.: 70 m3-es tároló üzemen kívül 1680 hrsz.: régi gépház, tároló üzemen kívül 852/1 hrsz.: 200 m3-es tároló üzemen kívül 1487 hrsz.: 2x25 m3-es tároló üzemen kívül Az üzemen kívül helyezett tárolókhoz csatlakozó vezetékek szintén megszüntetésre kerültek. Új gerincvezetékek kerültek kiépítésre, melyek a két vízbázishoz kapcsolódnak. A hálózati nyomás 1,5-6 bar között van. Az üzemeltető tudja biztosítani a folyamatos, jó minőségű és biztonságos vízellátást. Ezt a rendszer folyamatos bővítésével és korszerűsítésével érheti el. Oltóvíz biztosítás A település belterületén meglévő tűzcsap hálózat biztosítja a tűzoltáshoz szükséges oltóvizet. A településen található tűzcsapok átmérője NÁ 100-as. A tűzcsapok egymáshoz viszonyítva maximum 200 m-re vannak. A szükséges vízmennyiség a település vízvezetékéről biztosítható. Szennyvíz elvezetés 1990-ben elkészült a „Balaton térség regionális szennyvízelvezetése és kezelése” című koncepció terv, melyet a VIZITERV készített. E szerint Cserszegtomaj település a keszthelyi térség IV. számú régiójába tartozik. Keszthellyel közös program alapján folyt a rendszer kiépítése. A szennyvíz elvezető rendszer üzemeltetője DRV Zrt. Keszthelyi Üzemeltetési Üzemmérnöksége. Cserszegtomaj településen a szennyvíz elvezető rendszer csak részlegesen van kiépítve. Az elvezető rendszer jellemzően gravitációs, a domborzati viszonyok szükségessé tették három átemelő létesítését. Ezek a délkeleti falurészben, a Várvölgyi út mellett (Cserszeg településrész szennyvize), valamint a Sümegi út mellett, illetve a gázfogadó állomás közelében, a Rezi út mellett elhelyezett átemelő. Az összegyűlt szennyvíz Keszthely-kertvároson keresztül jut el a 21 500 m3/nap kapacitású központi keszthelyi szennyvíz tisztító telepre. A tisztított szennyvíz befogadója a Balaton. Jelenleg a település bekötési százalékos aránya 85%-os melynek 83%-a lakossági. Talajterhelési díjat 95 db ingatlannak kell fizetni. A szennyvíz tárolókkal ellátott ingatlanok szennyvize szippantással kerül elszállításra. A szippantott szennyvíz Alsópáhokon kerül elhelyezésre. Ezen szennyvíz tárolókat folyamatosan és fokozottan ellenőrizni kell, hogy ténylegesen vízzáróak-e és nem szikkasztóként üzemelnek. Figyelemmel kell lenni az állattartásból származó szennyvizek elhelyezésére is. Csapadékvíz elvezetés Cserszegtomaj hézagos családi házas beépítésű, szétszórt hegyközségi település. Domborzata változatos. Csapadékvíz elvezetése zömében nyílt földárok, helyenként burkolattal ellátva, részben pedig út menti folyóka. Zárt csapadékvíz csatorna kb. csupán 200,0 m. A nyílt árkok befogadói a Gyöngyös patak, a Csókakő patak és az Övárok. A végső befogadó a Balaton. A befogadó vízfolyások kezelője a Kisbalatoni és Zalamenti Vízitársulat. A kisebb vízfolyások és a nyílt árkok kezelése a Cserszegtomaji Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik. A község belvízzel nem veszélyeztetett, nagyvízi mederrel nem érintett, kiöntések, árvizek nincsenek. A csapadékvíz elvezetés a településen részlegesnek mondható. A meglévő hálózat kapacitása is csak részlegesen oldja meg a terület csapadékvíz elvezetését. Egy része hidraulikailag sem

15

megfelelő. A lefolyó víz hatására egyes részeken kialakultak ún. természetes medrek, melyek a jogi határviszonyokat nem követik. A település esésviszonyai és a befogadók alapvetően meghatározták a csapadékvíz elvezetés rendszerét. Ezen adottságokat figyelembe véve adódik az egyes befogadókhoz tartozó területek felosztása. Ez három részre osztja a csapadékvíz rendszert. 1. Befogadó a Gyöngyös patak A Gyöngyös patak a Sümegi úttal párhuzamosan halad a végső befogadó, a Balaton felé. A tomaji rész vízgyűjtője, mely a domboldalakról lejövő csapadékvizet fogadja. A meglevő úthálózat mentén részlegesen megoldott a nyílt árokrendszer. Az utak egy része még mindig földút, ezért az útépítéssel egyidejűleg kell megoldani a csapadékvíz elvezetést is. Vízgyűjtő terület 505,3 ha 2. Befogadó a Csókakő patak A Csókakő patak mintegy természetes vízválasztóként funkcionál a település két településrésze a tomaji rész és a cserszegi rész között. Ebből adódóan a két településrész egy-egy harmadának a csapadékvíz elvezetésének befogadója a Csókakő patak. A Rezi út mindkét oldalára vízelvezető árok építése szükséges. Vízgyűjtő terület 432,8 ha 3. Befogadó az Övárok Az Övárok Cserszeg déli közigazgatási határának közelében lévő vízelvezető árok, mely a cserszegi terület 2/3 részéről a meglévő árokrendszeren keresztül gyűjti a csapadékvizet és vezeti el a Balatonba. Vízgyűjtő terület 922,9 ha 1999-ben elkészült „Cserszegtomaj település csapadékvíz elvezetése”című elvi vízjogi engedélyezési terv, mely ütemezi a csapadékvíz elvezetés kivitelezését, szoros összefüggésben a vízgyűjtő területekkel. 1.14.

Környezeti adottságok, környezetvédelem

Földtani adottságok: Cserszegtomaj földtani készletei közül falazó mészkő, dolomit és homokkő, dolomitmurva, közlekedési kavics, budai föld van számon tartva. A település geológiai adottságai közül kiemelkedőek a barlangok, a leg látogatottabb az 1930-ban felfedezett Kútbarlang. A fokozottan védett 3 km hosszú barlang a keletkezést kutató vizsgálatok szerint a pannon homokkő és a triász dolomit közötti üreg kialakulásában hidrotermális folyamat játszott szerepet: a feltörő meleg karsztvíz oldotta ki a dolomitréteg egy részét. E folyamat lezajlását 10-14 millió évvel ezelőtti időre teszik. Éghajlat: Mérsékelten meleg és mérsékelten nedves terület, északon mérsékelten hűvös. Éghajlata a meleg és napfény igényes kultúráknak is kedvez (pl. szőlő, gyümölcsös). Az évi középhőmérséklet 10,0-10,2 °C, az év csapadékmennyiség 660-700 mm. Vízháztartás: A Keszthelyi-hegység és a Balaton-part közötti peremhelyzetű területeknek önálló vízfolyása nincs. A Cserszegtomajt érintő vízfolyások a Balaton vízgyűjtő területéhez tartoznak. A Gyöngyös-csatorna (víztest: Gyöngyös folyás középső - AEP533) a település nyugati felén folyik a Balaton felé. A másik jelentősebb vízfolyása a Csókakői-patak (víztest: AEP396). Árterei egy része szántó, rét, cserjésedő, erdősödő terület. A községet nyugatról a Hidegér-patak határolja. A település a Zala és a Balaton részvízgyűjtőjét érinti.

16

Cserszegtomaj a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területéhez tartozik (a 240/2000. (XII.23.) sz. Korm. rendelet alapján), valamint a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny (a 27/2004. (KvVM rendelet besorolása alapján). Két üzemelő sérülékeny ivóvízbázis található a településen: a Cserszegtomaj Dobogói karsztakna és a Cserszegtomaj Vadaskerti kutak vízbázisa. A felszín alatti vizek szempontjából az alábbi víztestek által érintett: -AIQ 664 Zalai Dombság Balaton vízgyűjtő: Víztest kód: sp.4.2.1., Víztest típusa: sekély porózus -AIQ 542 Dunántúli Középhegység – Balaton Ény-i vígyűjtő: Víztest kód: p.4.3.1., Víztest típusa: hegyvidéki porózus -AIQ 553 Dunántúli Középhegység Hévíz, Tapolca, Tapolcafői források vízgyűjtője: Víztest kód: k.4.1. Víztest típusa: karszt. Környezetvédelem: A településen a hulladék gyűjtése és elszállítása szelektíven történik. Az illegális hulladék lerakás az egykori okkerbánya területén, és a délen fekvő mezőgazdasági utak mentén jelent problémát. Jelentős levegőszennyezést, zaj- és rezgésterhelést vagy vizuális környezetterhelést okozó létesítmény nem található. A nitrát érzékeny települések közé sorolható a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) sz. Korm. rendelet alapján. 1.15.

Katasztrófavédelem

A község ár- és belvízzel nem veszélyeztetetett, valamint nagyvízi mederrel nem érintett. Barlang felszíni védőövezete viszont két terülten is érinti a települést, földtani veszélyforrások, ezért a településrendezési eszközök készítése során fel kell tüntetni őket. Vis major esemény : Cserszegtomaj településre 2013. július 24-én a kora esti órákban hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék jelentős károkat okozott az utakban és azok tartozékaiban. Megállapítható az összefüggés a rendkívüli időjárási viszonyok és a keletkezett károk között. A településre hirtelen lehullott nagy mennyiségű csapadék több utcában padka kimosódásokat okozott, továbbá önkormányzati tulajdonú árkokban hordalék feltöltődés keletkezett. 1.16.

Ásványi nyersanyag lelőhely

Cserszegtomaj keleti, észak-keleti felén ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott területek találhatók, egyrészt a „Koponár” tűzálló és saválló agyag valamint okker festékföld nyersanyag lelőhelye (460 hrsz), valamint a „Cserszegtomaj I. (Nagy Remíz dűlői) díszítő homokkő” lelőhelye (063/5; 063/6; 063/7 hrsz). Lezárt, tájrendezett bányák találhatók szintén a település keleti felén, melyek kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságaik miatt földtani veszélyforrás területei. Ilyen a „Pajtika” dolomitbánya (036/1; /2; /3 hrsz). Bezárt okkerbánya található a településen (907 hrsz), mely rekultiváció előtt áll. 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ Cserszegtomaj egykor szórványosan, ma helyenként sűrűn, helyenként ritkásan lakott település, mely őrzi az egykori mezőgazdasági múltjából adódó egyedi településszerkezetet. Kifejezetten nagy arányú, többé-kevésbé összefüggő beépült területének – mely egyben belterülete is - határa a Vajkai Aurél által 1940-ben ábrázolt határral majdnem teljesen megegyezik. A közművek fektetése a település nagy részén megoldott, a szennyvíz hálózatra csatlakozott ingatlanok aránya azonban alacsony. Az utak jellemzően keskenyek, a hálózat alsóbbrendű elemei helyenként szilárd burkolat nélküliek. A település cserszegi és tomaji településrészei között jelentős távolság van, közlekedési kapcsolata is gyenge.

17

A beépítés karaktere eltér a központi, hagyományos falusias és a környező, meredekebb terepviszonyokkal jellemezhető területek között. Előbbire a zárt utcakép, míg utóbbira inkább a feltárulkozó látvány, az egymás mögé-mellé sorolt épületek, és a domináló zöldfelület a jellemző. Az épületek nagy része az utóbbi húsz évben készült, mely tükrözi a nagy mértékű betelepülési kedvet, és fiatal korösszetételt eredményez. Ugyanakkor az épületek építészetileg rendkívül heterogének. Funkciójukat tekintve döntő többségük lakó, azonban számos helyen kiegészül a tulajdonosuk saját vállalkozásának otthont adó gazdasági, kereskedelmi funkcióval. A kifejezetten gazdasági területek a déli részen találhatóak, a Hévízhez közelebb lévő településrészen pedig nagyobb a szálláshely szolgáltatással foglalkozók aránya. A homogén lakószövetet számos nagyobb kiterjedésű zöldfelület, illetve eltérő funkciójú, kiemelkedő épülettömeg színesíti. Műemléki védelem alatt egy ingatlanon található épületegyüttes (istálló, lakóház-présház, melléképületek) áll. A helyi védelemre méltó épületek kijelölése és az ezekre vonatkozó különleges szabályok lefektetése szükséges a településrendezési eszközök készítése során. Külterülete aránylag kicsi, a déli része jellemzően mezőgazdaságilag művelt, a Gyöngyös-csatorna környezetében pedig nagy összefüggő természet közeli terület található. A község keleti felén lezárt, illetve rekultiváció előtt álló bányák találhatók. 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A probléma- és értéktérkép és az eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek lehatárolása a mellékelt tervlapokon történik.

18

III.

ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATI MUNKARÉSZ – A KÖRNYEZETALAKÍTÁS

TERVE A településrendezési eszközök készítése során az alátámasztó javaslat az Eljr. 3. melléklete szerint készül, és kitér minden a települést ténylegesen érintő, releváns pontra.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK JAVASOLT TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER

A településrendezési eszközök a természetben meglévő, vagy a korábbi fejlesztési elképzelések alapján előkészített területfelhasználás rendjében nagy jelentőségű változtatásokat nem kívánnak megvalósítani. Hangsúlyt a meglévő adottságokhoz igazodó területfelhasználási rendszer megalkotása, a realitásoknak, a jellemző folyamatoknak megfelelő fejlesztések lefektetése és a védelemre érdemes értékek megőrzése kapott. Beépítésre szánt területek: A település alapvető, a szokásostól némiképp eltérő kül- és belterületi arányát a településrendezési eszközök alapvetően nem változtatják meg. A beépített területek döntő többsége falusias lakóterület, melyen belül részben a kialakult telekstruktúra és a közlekedési hálózat adottságai alapján, részben a domborzati viszonyok miatt igen eltérő sűrűségű területek rajzolódtak ki. (Ezeket a szabályozási terv övezeti kategóriái követik.) A lakóterületek dominanciája jellemző a településre, melyet több helyen megszakít néhány jellegzetes táji vagy épített elem, köz funkciót ellátó jelentős épületegyüttes. A lakóterülten jelenleg is számos vendéglátó, szálláshely-szolgáltató vagy gazdasági tevékenységet folytató ingatlan található. Funkciójuk azonban nincs zavaró hatással a többségben lévő lakó funkcióra, viszont annak homogenitását oldja. A szabályozási előírások a vegyes területhasználatot a továbbiakban is támogatják, minden olyan lakóterületet nem zavaró tevékenység végezhető, mely a magasabb rendű jogszabályok keretein belül megengedhető. A településközponti vegyes területek kijelölése a meglévő, fejlődő, részben intézményi részben idegenforgalmi funkciót ellátó területeken történt. Legjelentősebb központi szerepe az Polgármesteri Hivatal és az oktatási intézmények területének van, mely fizikailag is a település központjában helyezkedik el, könnyen megközelíthető, a tömegközlekedési hálózat is útvonalára fűzi. Aktív, működő intézményi funkciók csoportosulnak itt, ezáltal bár jelentős múlttal nem rendelkezik, mégis itt alakult ki a település súlypontja. Ugyanakkor a tomaji településrészen helyezkedik el, és mint azt a vizsgálati munkarész is feltárta, szoros közlekedési kapcsolat a cserszegi településrésszel nem alakult ki. Ennek az eredménye az is, hogy a cserszegi településrészen, a templom közelében a korábbiakban kialakult egy kisebb, szintén néhány ingatlanra kiterjedő településközponti terület, kijelölésének van realitása. Az itt működő intézmények a település életében kisebb súlyúak, azonban a falurész identitásának megőrzésében fontos szerepet játszanak. A szomszédságában lévő sportpálya és öltöző fejlesztése, környezetük rendezése a településközponti funkciók megújulásában is segíthetnek. A tomaji településrész formálódó, funkcióját kereső, azonban közösségi funkciók elhelyezésére megfelelő adottságokkal rendelkező részlete a Festetics-pince és a Várszínház környéke. Az épületek kiemelkednek a lakó szövetből, jelentős idegenforgalmi vonzerővel rendelkeznek jelenleg is, és a

19

településrész emblematikus elemei. Területük és környezetének településközponti vegyes övezetbe sorolása a központi, közösségi funkciók erősítését célozza. Érdekes részlet, hogy a tomaji településrész formálódó központja ezáltal nem a templom és a temető közvetlen közelében alakult ki, (ami a település kialakulásának és múltjának ismeretében nem olyan meglepő), azonban kedvező adottság, hogy a templom, a Kút-barlang lejárata, az Orbán-tér és a településközponti együttes egymás közelében, egy könnyen bejárható útvonalon helyezkedik el. Településközpont vegyes besorolást nyert a cserszegi településrészen, lakóterület ölelésében található ingatlan, melyen egykor üdülő épületként szolgáló nagy tömegű és kapacitású épület áll. Jelenleg nem funkcionál, azonban annak érdekében, hogy hasznosítása adottságainak megfelelően tudjon történni, a lakó övezetből kiemelésre került. Üdülőházas üdülőterület kijelölése a kizárólagosan üdülő funkcióval bíró területeken történt: a meglévő szálloda, valamint a településen működő kemping ingatlanjain. A szálloda jelentős forgalmat bonyolít jelenleg is, azonban a település lakóterületeitől való távolsága és a megfelelő közlekedési kapcsolatai okán sem zaj, sem a vendégforgalom szempontjából nem terheli a lakosságot. Önállóan működő, elszigetelődő területe a településnek. A kemping lakóterületekkel körbe véve helyezkedik el, megközelítése is egy jelentősebb forgalmú lakóutcáról történik. Területe és forgalma azonban jóval szerényebb egy szállodáénál, a használatából adódó konfliktus nem merült fel. Hétvégiházas üdülőterület kialakítására a Csókakő-patak nyugati felén van lehetőség. Lakóterület szomszédságában helyezkedik el, azonban a patakot követő kerékpározási, túrázási lehetőséget magában hordozó közjóléti erdő és közlekedési terület közelsége alkalmassá teszi az üdülő épületek elhelyezésére. A település közlekedési hálózatához több ponton kapcsolódik, így amennyiben a szezonalitás miatt a nyári időszakban megnő forgalma, nem terheli túlzóan a lakóterületeket. Gazdasági, azon belül kereskedelmi-szolgáltató területen helyezkednek el a település területén lévő benzinkutak. A település nyugati felén lévő Hévízhez közelebb helyezkedik el, emiatt inkább azt a területet szolgálja ki. A keleti a cserszegi településrészt és a Várvölgy felé haladó forgalmat szolgálja ki legfőképp. Elhelyezkedésük alapján, valamint Keszthely közelsége miatt új benzinkút kialakítására nincs igény. Nagyobb összefüggő gazdasági tevékenység célját szolgáló terület Cserszegtomajon a Majori út mentén alakult ki. Jellemzően több kisebb, nem zavaró hatású tevékenységet folytató vállalkozás telephelye található itt. A lakóterületek szomszédsága miatt az eltérő funkciók egymást zavaró hatását mérsékelni lehet a szabályozási előírások segítségével. A település keleti felén, a Várvölgyi út keleti oldalán jelentkezett igény gazdasági területek kijelölésére. Elhelyezkedése szempontjából a helyszín inkább a keszthelyi gazdasági területekkel tart kapcsolatot mint Cserszegtomaj lakóterületeivel, a Várvölgyi út keleti oldalán Keszthelyen meglévő gazdasági területek találhatók. Forgalmat vagy jelentős zavaró hatást nem fejt ki a lakott területekre, településképi szempontból káros hatásait mérsékelni kell szabályozási eszközökkel. Különleges terület besorolás illeti azokat a lakó funkciótól eltérő, homogén, egyedi besorolással illethető területeket, melyek jellemzően nem látnak el köz funkciót. Így a település nyugati felén található lovarda, a Villa-közben található részben funkció nélküli, részben néhány állat tartására szolgáló épületek, a település üzemeltetéséhez kapcsolódó technológiai létesítmények területe valamint a Sümegi út nyugati oldalán lévő kisebb kertészethez tartozó gazdasági épület és lakás. Környezetükre nincsenek zavaró hatással, forgalmuk nem jelentős, a szabályozási előírások támogatják funkciójukat. Beépítésre nem szánt területek: Önkormányzati tulajdonú közösségi területek besorolása az alábbiak szerint történt:

20

A meglévő közparkként, játszótérként működő területek zöldterületi, míg a döntő többségében rendezvények helyszínéül szolgáló Orbán-tér burkolt köztér övezet övezeti besorolást kaptak. A település területén lévő mezőgazdasági területek mind általános mezőgazdasági besorolásúak. A tájképileg vagy ökológiailag jelentős terület korlátozott használatúak, itt építmény elhelyezése nem lehetséges. Az erdő területek kijelölése alapvetően az erdészeti nyilvántartás és a Btv. alapján történt, valamint a közjóléti rendeltetést ellátó patak menti területek is erdő besorolásba kerültek. Elhelyezkedésük a kialakult állapotnak többnyire megfelelő. A település dél-nyugati felén található nagy méretű, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló területet jelöl a Btv. erőtelepítésre alkalmas terület övezetében, ami alapján a településrendezési tervek véderdőként szerepeltetik. Különleges beépítésre nem szánt sport terület kijelölése történt a sportolási célú, temető a meglévő temetők területén. A vízművek valamint a vízfolyások területe vízgazdálkodási terület övezeti besorolású. SZERKEZETET MEGHATÁROZÓ NYOMVONALAS ÉS TAGOLÓ ELEMEK A település szerkezetét alapvetően a domborzati elemek és a vízfolyások valamint az azokat kísérő zöldfelületek alakítják. Ez határozta meg a korabeli úthálózat rendjét, beépített és művelt területek elhelyezkedését, mely nyomon követhető a mai szerkezeten is. A település északi felén található, azt erőteljesen tagoló öt gerinc meghatározza az egyes dűlők irányát, a felkapaszkodó utak nyomvonalát és a telkek alakját. A nehezen megközelíthető, meredek vagy mély fekvésű, beépítésre alkalmatlan területeken mezőgazdasági vagy erdő terültek alakultak ki. A leg jelentősebb határoló elem mégis a Csókakő-patak, mely a két településrészt elválasztja. Kapcsolatuk megerősítése a településrendezési tervek egyik feladata. A közlekedési hálózat két jelentős eleme, a Sümegi és a Várvölgyi utak sík– és meredek lejtésű területek határán haladnak és egyben a beépítése alkalmas területek határvonalai. (A Sümegi úttól nyugatra lápterületek találhatók.) A település közlekedési hálózatának gerincét így alapvetően a központi elhelyezkedésű Rezi bekötő út adja. A belső úthálózat alapja az egykori mezőgazdasági úthálózat, a hierarchiája kialakultnak tekinthető, az utak azonban jellemzően igen keskenyek. Az egyes utak fejlesztését a lehetőségeknek megfelelően folyamatosan végzik. A településrendezési tervben kijelölt tervezett úthálózati elemeken kívül a későbbiekben jelentős hálózati fejlesztés nem várható, azonban a néhány telket kiszolgáló lakóutcák kialakítása folyamatosan történik. Ezeknek az alapvető szélességi paramétereit a helyi építési szabályzatban rögzíteni kell. VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELEMEK Védőtávolságok: Az országos közutak külterületi szakaszainak védő távolsága: 120 kV-os távvezeték biztonsági övezetének távolsága: Földgáz vezeték biztonsági övezetének távolsága:

50,0 - 50,0 m. 36,0 - 36,0 m. 10,0 – 10,0 m.

Táj- és természetvédelmi elemek, területek: • Natura 2000 területi védelem alatt áll: Gyötrös-tető területe.

21

• A Balaton-felvidéki Nemzeti Park védelme alatt áll: Gyötrös-tető területe. • Ex lege védett lápterületek: a Gyöngyös övcsatornától nyugatra lévő területek. A sportrepülőtér (0108/1 hrsz) területének törlését javasoljuk a védett lápterületek sorából törölni. • Ex lege védett barlangok és ex lege fokozottan védett barlangok: a település nyugati felén a temető területén, a lakóterületen és a Dobogó területén. • Helyi jelentőségű védett természeti terület: Arborétum területe (2218 hrsz). Javasoljuk a déli, szervesen kapcsolódó 2217; 1749; 1750/1; 1750/2 hrsz-ú ingatlanok helyi védelem alá helyezését. • A Btv. lehatárolása alapján: Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület, tájképvédelmi terület. Környezetvédelmi elemek: • Vízbázis külső védőövezete, hidrogeológiai ’’A’’ és ’’B’’ védőidom területe, • Földtani veszélyforrás területe. Kulturális örökségvédelmi elemek: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek: Azonosító

Település

Szám

Régészeti védelem

Név

10096 10097 10098 10099 10100

Cserszegtomaj Cserszegtomaj Cserszegtomaj Cserszegtomaj Cserszegtomaj

1 2 3 4 5

Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely

10101 10102

Cserszegtomaj Cserszegtomaj

6 7

Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely

Veréb-hegy Ny-i oldala Központi általános iskola Biked-tető Szeles Lajos és Pentelei kőfejtője Gyöngyösi csárda ÉK-i szomszédságában-agyagbánya Csóka-kő oldala Rozs János telke

Nyilvántartott műemlékek: Törzsszám

Azonosító

Védelem státusza

Védelem fajtája

Védés

Hrsz

Műemléki Műemlék 1984 Cserszegtomaj 1716/3 hrsz védelem (tartozék) 9641 10797 Műemléki Műemlék 1984 védelem 9641 15468 Műemléki Műemlék 1984 védelem (tartozék) Műemléki környezet: 1716/1; 1716/2; 1716/4; 2270/1 hrsz. 9641

15467

Cím

Név

Barátgödör, I. ker. 126. Barátgödör, I. ker. 126. Barátgödör, I. ker. 126.

Istálló Lakóházprésház Melléképületek

Helyi védelem alatt álló épületek: Szent Anna Kápolna: 1676 hrsz Rózsafüzér Királynéja Templom: 387 hrsz. Helyi védelemre javasolt épületek: 1 Szabó István u. 3 157 hrsz 2 Rezi u. 115. 1304 hrsz 3 Csabagyöngye u. 4, 6. 1422/14; /15 hrsz 4 Csabagyöngye u. 30. 1417 hrsz 5 Kápolna sor 85. 243/3 hrsz 6 Kápolna sor 41. 225 hrsz 7 Kápolna sor 23. 215 hrsz 8 Kápolna sor 11. 211/1 hrsz

Lakóház Lakóház lakóház pince présház Lakóház Lakóház Porta Lakóház, porta 22

9 Pajtika u. 10. 10 Barát u. 16. 11 Palotai u. (Festetics-pince mellett) 12 Palotai u. 6. 13 Kincses u. 2. 14 Ibolya u. 13. 15 Ibolya u. 17. Nem tudtam lefotózni 16 Porkoláb u – Villa köz

408 hrsz 076/14 hrsz 1748/3 hrsz

Lakóház, gazdasági épület Pince-présház, Gazdasági épület (Bődi-villa) Lakóház

1748/5 hrsz 1746 hrsz 13/25 hrsz 13/53 hrsz

Festetics-pince, eklektika Tájház Lakóház Lakóház

015/20 hrsz

gazdasági- és melléképület gazdasági- és melléképület gazdasági- és melléképület

19 Kápolna sor 27. 20 Kápolna sor 77. 21 Diósi u. 12.

1425 hrsz 1667, 1663/2, 1663/4 hrsz 216 hrsz 242/2 hrsz 798/1 hrsz

22 Dr. Vajkai Aurél u. 38. 23 Majori u. 37.

767/1 hrsz 1533 hrsz

24 Akácfa u. 25 Dr. Vajkai Aurél u. 19/1 26 Dr. Vajkai Aurél u.

1948/1 hrsz 747 hrsz 820

gazdasági- és melléképület A nyugatabbra fekvő lakóépület, a keletebbre gazdasági- és melléképület lakóépület gazdasági- és melléképület gazdasági- és melléképület

17 Csabagyöngye u. 31. 18 Barlang u. 17. 19.

lakóépület lakóépület lakóépület és gazdasági- és melléképület

Egyéb védelmi és korlátozó elemek: Domborzati és táji adottságai miatt a település bővelkedik kiváló kilátó-pontokkal, tájékozódási pontokkal. A szabályozási tervben szükséges a legfontosabb kilátás védelmi pontok rögzítése, helyének védelme. Cserszegtomaj belterületének leg jelentősebb zöld folyosója a Csókakő-patak és környezete. Annak érdekében, hogy természeti adottságait megőrizzük, valamint hogy a tervezett rekreációs funkcióját el tudja látni, a környezetében lévő intenzív beépítésű területek káros hatásainak mérséklése szükséges. Ennek érdekében a szomszédos lakóterületeket feltáró utak nem közvetlenül a patak mentén haladnak, a telkek hátsó kertjeikkel csatlakoznak a területhez. A patak közelében történő építési tevékenység korlátozása is szükséges, melyet a szabályozási terv szerepeltet. Cserszegtomaj része a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek, ezért a BTv. vonatkozó előírásai érvényesek területén. A településrendezési terve a területrendezési tervvel összhangban készülnek, a szükséges korlátozásokat a helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell. A BTv-vel kapcsolatos előírások részletesen a következő fejezetben szerepelnek.

VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK BEMUTATÁSA Cserszegtomaj község nem rendelkezik érvényes településszerkezeti tervvel, azonban a kialakult terület-használatot alapvetően a korábban érvényes településrendezési eszközök fektették le. A 2010-ig érvényes településszerkezeti terv, és az azzal összhangban készült szabályozási terv szabályai határozták meg az építés helyi rendjét, ez alapján alakult a jelenlegi településkép, amit jelen tervezés során adottságként kell kezelnünk. A tervek valójában a korábbiakból kell hogy merítsenek,

23

ezért fontos összevetni hogy mely pontokon változik a településszerkezeti terv a 2010-ig érvényes tervhez képest. Általános érvényű változások: − A 2010-ig érvényes településszerkezeti terv megkülönböztetett meglévő és tervezett területfelhasználást. A tervezet nem különíti el őket, mivel nem fogalmaz meg eltérő szabályokat ezekre a területekre. − A korábbi terv a település üzemeltetésével kapcsolatos területek (gázfogadó állomás, szennyvíz átemelő) területeit gazdasági, ipari – településgazdálkodási terület övezetében (Gipt) szerepeltek, a jelenlegi településrendezési eszköztár alapján ezek különleges településgazdálkodási (KTg) övezetbe kerültek besorolásra, a vízmű telepek területe vízgazdálkodási (V) övezetbe került sorolásra. Az egyes területek besorolását érintő változások (elhelyezkedésüket ld: Sze-M tervlap): Válozó Korábbi Tervezett Az eltérés indoklása terület besorolás besorolás száma 1. Má0 Lf A korábbi terv készítésekor már lakó funkciójú terültek, meglévő lakóépülettel. Jelen besorolás tervezet a 2. Ev (tervezett) Lf meglévő állapotot rögzíti. 3. Ev (tervezett) KMü A korábbi terv készítésekor már lakó és gazdasági funkciójú terült. Jelen besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti, a terület a szomszédos kertészet gazdasági területe. 4. Má0 Kb-Sp A korábbi terv készítésekor már leszállópálya funkciójú terült. Jelen besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. 5. Ev (tervezett) Kb-Sp Jelenleg sportpálya funkciójú terült, a besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. 6. Ev (tervezett) Mko Az ingatlanok rét művelési ágúak (R5 és R6 minőségi osztály). 7. Ev (részben Lf Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott meglévő részben lakossági kérés alapján. tervezett) 8. KTT Vt A terület formálódó központi funkcióinak erősítése érdekében. 9. Lf Vt 10. Má0 Kb-Kt Jelenleg rendezvénytér funkciójú terült, a besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. 11. Et (tervezett) Ek A terület a jelenleg érvényes településrendezési eszköztár alapján került besorolásra. 12. Et (tervezett) Má Jelenleg nagyrészt szőlő és gyümölcsös, részben erdősülő ill. erdő terület. 13. KTE Kb-T A temetők területe a jelenleg érvényes településrendezési eszköztár alapján beépítésre nem szánt területként került besorolásra. 14. KTE Vt A kápolna és a körülötte lévő temető a tervezetben a település központi jelentőségű területei közé nyert besorolást. 15. KSP KLov Jelenleg lovarda funkciójú terült, a besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. 24

16.

Lf

Gip

17.

Kb

Má

18.

Má0

Má

19.

Má

Lf

20. 21. 22. 23. 24. 25.

Üü Üü Üh Üh Z (tervezett) Lf

Lf Má Lf Má Mko Z

26.

KSP

Kb-Sp

27.

Z

Ek

28.

Z

Lf

29.

Üü

Üh

30.

Üh

Lf

31.

Mko

Lf

32. 33.

Ev (tervezett) Lf

Mko Vt

34.

Ev

Lf

35.

Üü

Lf

36.

Gksz

Lf

37.

Üü

Lf

38. 39. 40. 41.

Üü Lf Ev (tervezett) Ev

KTT KTT Mko Má

42.

Mko

Ev

Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott lakossági kérés alapján. Ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület, működő bánya nem található rajta. A 17. sz. területtel együtt növénytermesztéssel, állattartással és az ehhez kapcsolódó turizmussal kapcsolatos fejlesztésekre alkalmas terület. Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott lakossági kérés alapján. A beépítésre szánt területek kijelölésének realizálása és a lakó funkciójú beépítés iránti igény alapján.

A területek nem látnak el közpark funkciót. Meglévő közpark, a besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. A nagy kiterjedésű sportolásra szolgáló területek beépítésre nem szánt sport terület besorolást kapnak. A patak menti rekreációs terület megvalósítása nem közparkként történik. Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott lakossági kérés alapján. A területen történt telekosztások alapján az üdülőházas üdülőterület kialakítására nincs szándék. A területen lakások állnak, a besorolás tervezet a meglévő állapothoz igazodik. Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott lakossági kérés alapján. Szántó művelési ágú ingatlanok A terület meglévő központi funkcióinak erősítése érdekében. Meglévő, lakó funkciójú beépítése miatt került beépítésre szánt terület kijelölésre, azonban a szabályozási előírások a terület további fejlesztését nem teszik lehetővé. A területen történt telekosztások alapján az üdülőházas üdülőterület kialakítására nincs szándék, a lakó felhasználásnak van realitása. Kifejezetten gazdasági célú kijelölésének nem látom okát, a lakó felhasználásnak van realitása. A területen lakóépületek állnak, a besorolás tervezet a meglévő állapothoz igazodik. A korábban egy kézben lévő ingatlanok egységes turisztikai célú fejlesztésének biztosítása. Rét művelési ágú területek. Kis területű erdő, nem kapcsolódik a telek nagyobb összefüggő erdős területeivel, külön övezetbe sorolása (később önálló ingatlan kijelölése) nem indokolt. A Btv. által E-2 övezetbe sorolt terület.

25

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK BEMUTATÁSA Az Országos Területrendezési Terv áll a tervhierarchia legmagasabb szintjén az, melyet az Országgyűlés a 2003.: XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: OTrT) hagyott jóvá és módosított (módosító jogszabály: 2008. évi L. tv, 2013. évi CCXXIX. Tv). Az OTrT célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Cserszegtomaj területére a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (továbbiakban BTv.) szóló, a 2000. évi CXII. jóváhagyott törvény vonatkozik. Az OTrT 6. § (3) bekezdése szerint: „Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.” Ez alapján jelen településrendezési terv módosítása során összhangot kell biztosítani a településrendezési eszközök és a BTv. által lehatárolt terület-felhasználási kategóriák és kiemelt térségi övezetek között. Térségi övezetek lehatárolása: A BTv. 23/A. § (3) bekezdése szerint a „… kiemelt térségi övezeteket a településszerkezeti terv készítése során a településrendezési eszközökről szóló jogszabály szerinti megalapozó vizsgálatban és alátámasztó javaslatban, a településrendezési eszközök készítése során a kiemelt térségi övezetek területi érintettségével kapcsolatosan külön jogszabály szerint állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek állásfoglalása alapján, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény előírásai szerint kell lehatárolni.” Az OTrT vonatkozó 12/A. § (4) bekezdése szerint a „… településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat.” Az érintett övezetek lehatárolását és a megfelelő arányú összhang igazolását a jelen dokumentáció mellékleteként szereplő tervlapok tartalmazzák az alábbiak szerint: Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete Pufferterület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete Vízeróziónak kitett terült övezete Általános mezőgazdasági terület övezete Szőlőtermőhelyi kataszter terület övezete Erdőterület övezete Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Települési terület övezete

BTSz Ö123 tervlap BTSz Ö123 tervlap BTSz Ö123 tervlap BTSz T1 tervlap BTSz SZ1 tervlap BTSz P2 tervlap BTSz M1 tervlap BTSz C1 tervlap BTSz E12 tervlap BTSz E12 tervlap BTSz U1 tervlap

Térségi területfelhasználás rendjének meghatározása: A BTv. 4/B. § a) pontja szerint az erdőgazdálkodási térséget „aa) legalább 95%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, vagy

26

ab) legalább 85%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni és a fennmaradó terület beépítésre szánt területbe nem sorolható, amennyiben az aa) pontban foglalt követelmény törvény eltérő rendelkezése miatt nem végrehajtható; b) a mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki;”. Az érintett térségek lehatárolását és a megfelelő arányú összhang igazolását a jelen dokumentáció mellékleteként szereplő tervlapok tartalmazzák az alábbiak szerint: Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

A

VÁLTOZÁSOK HATÁLYOS ÖSSZHANGJÁNAK BEMUTATÁSA

E Térség tervlap M Térség tervlap

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

KONCEPCIÓVAL

VALÓ

A hatályos településfejlesztési koncepció 2014 áprilisában került elfogadásra, kifejezetten a településrendezési eszközök készítésének megalapozása céljából. A koncepcióban megfogalmazott jövőkép az azóta eltelt időszakban nem változott meg. A településrendezési eszközök minden megfogalmazott célkitűzés megvalósulásának a lehetőségét biztosítják. A patak mentén rekreációs útvonal kialakítása megvalósítható, a nagy kiterjedésű sport területek kijelölése megtörtént. A beépítésre szánt területek övezeti előírásai a meglévő állapotot követik, a ’’sűrűbben”, és ’’ritkásabban’’ beépíthető területek elkülönítése az egyes övezetek lehatárolásával biztosított. Az előírások ügyelnek a területek heterogén felhasználásának fenntartására. A két településrész közlekedési kapcsolatainak erősítése céljából a Lovas utca – Völgy utca összeköttetését biztosítja a szabályozási terv, a település központi elhelyezkedésű buszmegállóinak kedvezőbb elhelyezésére javaslatot tesz. A nagyobb összefüggő mezőgazdasági területek rögzítésre kerültek (nagy kiterjedésű szőlő és gyümölcsös), az építmények elhelyezésének a hagyományos tájhasználatot tükröző előírásai megfogalmazásra kerültek.

27

SZAKÁGI JAVASLATOK TÁJRENDEZÉSI, ZÖLDFELÜLET RENDEZÉSI, KÖRNYEZETVÉDELMI MUNKARÉSZEK Cserszegtomaj elfogadott Településfejlesztési koncepciójának „Helyzetfeltáró munkarész”-e vizsgálja a település táji- természeti adottságait, ezért jelen alátámasztó munkarész a település szabályozását alapvetően befolyásoló tényezőket emeli ki.

1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1. VÉDENDŐ TÁJI-, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK 1.1.1. Magyarországi természetvédelmi védettség alatt álló területek Országos jelentőségű védett területek A Keszthelyi-hegység részét képező Gyötrös-tető korábban országos jelentőségű természetvédelmi terület volt, azonban az 1/2002. (I. 15.) KöM rendelet nemzeti parki területté nyilvánította. E védett területen belül található az országos jelentőséggel bíró, miocén kori Koponár-töbör védett földtani alapszelvény. Cserszegtomaj nyugati részén 19 db ex lege védett barlang található. Fokozottan védett a barlangok közül az 1930-ban felfedezett, 3320 méter hosszú Cserszegtomaji-kútbarlang és a 215 méter hosszú Acheron-kútbarlang. A településen ex lege védett lápterületek a Gyöngyös övcsatorna jobb partján húzódó rét középső részén találhatók. Helyi jelentőségű védett területek Cserszegtomajon egy helyi jelentőségű természetvédelmi terület található: az Egzótakert, mely a növénynemesítéssel és honosítással foglalkozó Horváth Jenő által 1966-ban alapított faiskola. A faiskolában 1970-ig lombos cserjéket és fákat is szaporítottak, ezt követően csak örökzöld növényekkel foglalkoztak. Horváth Jenő vállalkozása 1980-ra már arborétumnak minősült, védetté 1981-ben nyilvánították. Az arborétum és faiskola együttes területe összesen 6 hektár, ebből azonban csak 2,23 hektár védett (2218. hrsz). Az Egzótakertben kiemelt értéket képvisel a 15 m magas atlasz cédrus, a 12 m magas libanoni cédrus, illetve az alapító 23 saját szelektálású és nemesítésű fajtája, pl. az oregoni hamisciprus csüngő és csüngő arany változata, vagy a malonyai tuja csavart és óriás változata.1 A község nyugati felén található Szent Anna Kápolnát és környezetét a közelmúltban helyi védelem alá vonta az önkormányzat, azzal a céllal, hogy a templomot körülvevő területet megújítsák, méltó környezetet teremtsenek a templom számára. A település keleti központjában található Rózsafüzér Királynéja templom szintén helyi védelem alatt áll. Egyéb táji- természeti értékek A településen 19 db egyedi tájérték található, ezek közül 13 db kereszt, 4 db külterületi pince. A további 2 db egyedi tájérték között egy présházat, és egy emlékművet jegyez az egyedi tájértékek katasztere. Országos ökológiai hálózat területei A nemzeti ökológiai hálózat területét az Országos Területrendezési Terv (OTrT) határolja le. Az OTrT-ben lehatárolt nemzeti ökológiai hálózat területe a kiemelt térségi és megyei 1

Tardy János (szerk.): Magyarországi települések védett természeti értékei. 1996.

28

területrendezési tervekben kerül differenciálásra – jelen esetben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében. A 2008-ban módosított Országos Területrendezési Terv az országos ökológiai hálózat új övezeti rendszerét vezette be: a korábbi védett természeti területek, védett természeti terület védőövezete, természeti területek, ökológiai folyosó övezetek helyett: magterület2, ökológiai folyosó3 és pufferterület4 övezetek kerülnek lehatárolásra a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben. Cserszegtomaj területét az ökológiai hálózat mindhárom övezete érinti:  magterület övezetébe a Gyöngyös övcsatorna partján húzódó rétek és erdők tartoznak.  ökológiai folyosó övezetébe a magterület szélétől számított, mintegy 50 méteres sáv tartozik.  pufferterület övezetébe tartozik a település északi közigazgatási határa menti cca. 200 méteres sáv, mely kiszélesedik a Gyötrös-tetőnél, valamint a magterület és ökológiai folyosó alatti terület. 1.1.2. Európai természetvédelmi védettség alatt álló területek Natura 2000 területek5 Cserszegtomajon a Gyötrös-tető része a Keszthelyi-hegység (HUBF20035) — kiemelt természetmegőrzési területnek. Az érintett ingatlanok helyrajziszámát a 14/2010 KvVM rendelet tartalmazza: 022/11, 022/17, 022/18, 022/19, 022/20, 022/21, 022/22, 022/23, 022/24, 022/25, 022/26, 022/27, 022/28, 022/29, 022/30, 022/31, 022/32, 022/33, 022/34, 022/35, 022/36, 022/37, 022/38, 022/39, 022/40, 022/41, 022/42, 022/43, 022/44, 022/45, 022/46, 022/47, 022/48, 022/49, 022/50, 022/51, 022/52, 022/53, 022/54, 022/55, 022/56, 022/57, 022/58, 022/59, 022/60, 022/61, 022/62, 022/63, 022/64, 022/65, 022/66, 022/67, 022/68, 022/69, 022/70, 022/71, 022/72, 022/73, 022/74, 022/75, 022/76, 022/77, 459, 460, 461/1, 461/2, 461/3, 461/4, 461/5, 461/6, 461/7, 461/8, 461/9, 461/10, 461/11, 461/12, 461/13, 461/14, 461/15, 461/16, 462, 463, 464, 465, 466, 467, 468, 469, 500, 502.

2

magterület: „…olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életközösségeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont.” (OTrT 2. § 16. pont) 3

ökológiai folyosó: „…olyan többnyire lineáris kiterjedésű folyamatos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok), amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására.” (OTrT 2. § 22. pont) 4

pufferterület: „…olyan rendeltetésű területek, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatásait, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek.” (OTrT 2. § 23. pont) 5 A Natura 2000 egy összefüggő európai ökológiai hálózat, melyet az Európai Unió hozott létre. Célja a biológiai sokféleség megóvása a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül, ezen kívül hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket foglalja magába:  az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket (SPA);  és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési területeket (SCI). A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével.

29

1. ábra - Táji-, természeti értékek (forrás: TIR Közönségszolgálati modul) 1.1.3. Védendő tájképek Cserszegtomaj területe érintett a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt T1 – Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetével. A védendő tájképek több különálló foltban helyezkednek a településen. A község nyugati fele, az Ó-Berek-csatornától a Sümegi útig tájképvédelmi övezethez tartozik, a Gyöngyös-patak és a két partján húzódó nedves rétek, valamint erdők találhatók itt, illetve a Hévízi út felől beékelődő üdülőterület. A Gyötrös-tető nemzeti parki és Natura 2000 oltalma mellett tájképvédelmi szempontból is védendő terület. A tájképvédelmi övezet a Gyötrös-tető tágabb környezetét is magában foglalja: a tőle északra és keletre elhelyezkedő beépített területeket és a felhagyott, beerdősült bányákat. Védendő tájképi elemek továbbá a település keleti csücskében található, valamint a déli kiterjedt, összefüggő foltot alkotó mezőgazdasági területek. 1.1.4. Kilátópontok A település a Keszthelyi-hegység déli lábánál helyezkedik el, domborzati adottságai és a felszínborítottság következtében három helyről tárul fel szép kilátás Keszthely, és a Balaton irányába:  A Gyötrös-tető déli lábától,  a Csőkakői-patak partjáról a Patak köz magasságában,  valamint a Margit-kilátóból, mely a legjelentősebb a felsoroltak közül. 1.1.5. Borvidék A Balaton környékén négy történelmi borvidék található: A Balatonboglári, a Balatonfelvidéki, a Badacsonyi és a Balatonfüred-Csopaki borvidék. Cserszegtomaj a Balatonfelvidéki történelmi borvidék része. A település bortermő területei az egyre fokozódó beépítés miatt csökkennek. Cserszegtomaj a bortermelésben szerzett hírnevét elsősorban Bakonyi Károlynak köszönheti, aki a cserszegi fűszeres szőlőfajtát nemesítette 1960-ban. (http://www.elitbor.hu/oldal/A-cserszegi-fuszeresrol )

30

1.2. TÁJRENDEZÉSI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS TÁJKÉPVÉDELMI JAVASLATOK A védett természeti területek, az ex lege védett területek, a Natura 2000 terülek a Településszerkezeti terven és a Szabályozási terven feltüntetésre kerültek. A Horváth Jenő által létesített arborétumnak csak egy része áll helyi védett természetvédelmi védettség alatt. Jelen terv javasolja a teljes terület védetté nyilvánítását. A településrendezési eszközök javasolják továbbá két kis kiterjedésű, élőhelyvédelmi szempontból fontos terület védetté nyilvánítását. A gyurgyalag fészkelőhelyéül szolgáló sziklás terület a Rezi bekötőút mentén, a nádas terület pedig a Rezi bekötőút és a Majori utca találkozásánál található. A Gyötrös-tető keleti részén, amely terület egyben nemzeti parki és Natura 2000 terület is, az elmúlt 4 évben egy 12—13 db házból álló lakópark épült fel, amely ismereteink szerint lakatlan. Mivel az épületek lakóépületként kerültek bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásba, sajnos a Településszerkezeti terv kialakult lakóterületként kényszerült figyelembe venni a kialakult állapotot. A területre vonatkozóan a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan (honos növények alkalmazásának kötelezettsége) és a terület távlati kialakítására vonatkozóan tartalmaz előírásokat a HÉSZ: az épületek nem bővíthetők. Lakóterületek bővítésére, új beépítésre szánt területek, bányaterületek kijelölésére a védett természeti területeken és Natura 2000 területeken nem ad lehetőséget a településszerkezeti terv. A tájhasználat megváltoztatása csak a természeti állapothoz közelítés érdekében lehetséges. Az ex lege védett lápok tekintetében pontosítást kértünk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságtól, a területet ez alapján került feltüntetésre a tervlapokon. A védett lápok jegyzékében szerepel a 0108/1 hrsz.-ú rét művelési ágú —és a valóságban is rét— telken engedéllyel működő repülőtér. Ezek alapján jelen településrendezési eszközök javasolják a 0108/1 hrsz.-ú terület törlését az ex lege lápok listájáról. Az egyedi tájértékek esetében azok egyéni megítélés szerinti állapot- és állagmegóvása, illetve helyreállítása szükséges. A nemzeti ökológiai hálózat területeit szintén feltünteti a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv. Magterületen és ökológiai folyosó területén újonnan beépítésre szánt területek nem kerültek kijelölésre. Azonban a közigazgatási területen találhatók olyan, már kialakult beépült területek, amelyek „belógnak” magterületbe (mezőgazdasági üzemi terület (084/1 hrsz.), ill. ökológiai folyosó területébe [Gyöngyös-patak melletti üdülőterület egy kis része, lakóterületek (Sümegi út keleti oldalán levő telkek egy része)]. A közigazgatási terület északi határa mellett, a Balaton tv. cca. 200 m-es pufferterület sávot jelölt ki települési térségben. E terület, egy-két kisebb területfolttól eltekintve belterület és a 2010. előtt hatályos Szabályozási tervben beépítésre szánt területként szabályozott terület volt. Sajnos e korábban beépítésre szánt területekből beépítésre nem szánt területté nem tudott visszasorolni a Településszerkezeti— és a Szabályozási terv. Olyan tömb nem volt, amelyiken egyáltalán nem kezdődött meg az építési tevékenység, egy-egy telek visszasorolása viszont ellentétes a településrendezés alapelveivel. Tájvédelmi-, természetvédelmi szempontból kedvezőtlen módon, lakossági kérésre a nemzeti parkkal határos, korábban védelmi rendeltetésű erdőterületbe sorolt tömb (2287, 1716/4,6,7,8,9 hrsz. területek) lakóterületbe kerül. Épület áll a 1716/4 és 1716/8 hrsz.-ú ingatlanokon. A 2287 hrsz.-ú telek erdő művelési ágú terület, de nem üzemtervezett erdő. A védett területeken és az ökológiai hálózat magterületein és ökológiai folyosó területein természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazása javasolt az erdő- és gyepterületeken egyaránt. A vízfolyások természetes és természetközeli parti sávjait, amelyek ökológiai folyosó szerepet töltenek be, a településfejlesztési koncepció elhatározásaival összhangban meg kell őrizni, ill. fejleszteni szükséges. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő

31

megoldásokat kell előnyben részesíteni, természetes anyagok használatát kell előirányozni. Törekedni kell a természeteshez közelítő patakmeder megtartására. A településen belül kerülni kell a meder lebetonozását, betonelemek alkalmazását, a természetes vízfolyások és a vízelvezetők esetében is. A Balaton tv.-ben borvidéki I. minőségi osztályú borszőlő termőterületeknek (C-1 övezet) csak kis részén található ténylegesen szőlőterület. A C-1 övezetbe sorolt területeknek, mind Cserszegtomaj, mind Keszthely lakóterületeivel határos részein az elmúlt időszakban lakóépületek jelentek meg, továbbá a Horváth Jenő alapította arborétum teljes területe is az övezetbe tartozik. Azon Balaton tv. szerinti szőlőkataszteri területeket, amelyek nem beépült területek, ill. nem az arborétum területei, a Szabályozási terv külön, borvidéki általános mezőgazdasági területbe sorolta, ahol építmények csak szőlőművelés esetén helyezhetők el. A településen jelenleg nem található működő bányaterület. A bezárt bányákat (földtani veszélyforrás területe) és az ásványi nyersanyagvagyon tekintetében megkutatott területeket a Településszerkezeti terv feltünteti. A külterületi erdők, cserjesávok, fasorok felújításakor, illetve erdőtelepítéskor a természetközeli állapot megteremtését kell célként kitűzni. A természetközeli állapot elérésének első lépéseként a tájidegen fajokat (pl. nemesnyár, fehér akác) őshonos növényekkel kell felváltani. Az őshonos fajok alkalmazása mellett többszintű, változatos fajösszetételű sávok és erdőfoltok kialakítása javasolt. A Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv is feltünteti a Sümegi út mentén kiegészítendő diófasort. A Várvölgyi út mentén újonnan kijelölt gazdasági területek mentén fasor létesítését javasolja a Településszerkezeti és Szabályozási terv – a fasor a lakóterület irányából jótékonyan rejti a gazdasági terület jelenlegi és jövőbeni épületeit, udvarait.

1.3. TÁJHASZNÁLATI, TÁJSZERKEZETI JAVASLATOK A tájhasználat, tájszerkezet tervezésekor kiemelt szempont volt:  az előbbi fejezetekben ismertetett természetvédelmi-, táji-, tájképi elemek védelme,  a vízbázisvédelmi területeken a védelmi elvárásoknak megfelelő tájhasználat biztosítása,  borvidéki I. minőségi osztályba tartozó borszőlő termőhelyi területek védelme,  a településre vonatkozó kiemelt térségi terv, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (továbbiakban: Balaton tv.) tájhasználati elvárásaival való összhang biztosítása. Kedvezőtlen tájszerkezeti adottság, hogy:  a település közigazgatási területének közel kétharmada beépítésre szánt terület,  a beépítésre szánt területek határa északi irányban megegyezik a közigazgatási terület határával. Különösen kedvezőtlen, hogy e térségben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park határa a közigazgatási határon fut, ebből következően a belterületi területek hosszú szakaszon közvetlenül határosak a nemzeti parki területekkel. E szakaszon a Balaton tv. a közigazgatási határ 200m-es területsávját ökológiai szempontból puffer területnek jelöli ki (települési térségbe tartozó puffer területek).  a közigazgatási területen igen alacsony az erdősültség. A Településszerkezeti terv és a HÉSZ rajzi melléklete, a Szabályozási terv figyelembe véve a település védendő táji-, természeti adottságait, tájszerkezeti jellemzőit, az alábbi külterületi területfelhasználási rendszerre tesz javaslatot. A tájhasználat, tájszerkezet tervezésénél törekedtünk arra is, hogy a korábbi, 2010-ben hatályon kívül helyezett településrendezési tervek ma is aktuális tájvédelmi és természetvédelmi tárgyú javaslatai továbbra is részei legyenek a településrendezési eszközöknek.

32

A mezőgazdasági területeket a tájjelleg, tájkarakter megőrzése érdekében a Településszerkezeti terv az alábbi két területfelhasználási kategóriába javasolja besorolni:  korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület és  általános mezőgazdasági terület. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területbe az ex lege védett lápterületek, a nemzeti park puffer területén elhelyezkedő mezőgazdasági területek és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek kerülnek. Hasonló tartalmú volt a 2010 előtt hatályos Szabályozási tervben és HÉSZ-ben a nem területfelhasználási egységként, hanem az általános mezőgazdasági területen belül külön övezetként szabályozott „Má0” jelű övezet. E területeken javasolt a korábbi szabályozás megtartása, épületek elhelyezésének tilalmával. A helyi sajátosságok hatékonyabb védelme érdekében indokolt e területeket nem övezetként, hanem —miután 2013. I. 1. óta az OTÉK erre lehetőséget ad—, területfelhasználási egységként meghatározni. Jelen HÉSZ korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek között külön övezetként megkülönbözteti:  az ex lege védett lápterületeket (Mko-1),  a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő mezőgazdasági területeket (Mko2) és  a nemzeti park puffer területén elhelyezkedő mezőgazdasági területeket (Mko-3). Általános mezőgazdasági területbe a korlátozott funkciójú mezőgazdasági területbe nem tartozó többi mezőgazdasági terület kerül a Településszerkezeti terven. A szabályozás szintjén indokolt az általános mezőgazdasági területeken belül két övezet megkülönböztetése, sajátos szabályozása:  a borvidéki- (Má-1) és  a borvidéken kívüli (Má-2) mezőgazdasági területeké. Borvidéki általános mezőgazdasági területbe a Balaton-felvidéki borvidék I. minőségi osztályba tartozó borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területek —Balaton tv.-ben C-1 térségi övezetbe tartozó területek— kerülnek. Ezen övezetben —összhangban a Balaton tv. szándékaival— épületek csak a szőlészethez, borászathoz kapcsolódóan helyezhetők el. Az épület elhelyezés feltétele, hogy a telek 80%-ban szőlővel művelt legyen. Borvidéken kívüli mezőgazdasági területeken épületetek művelési ágaktól függően a Balaton tv. előírásai szerint helyezhetők el. Cserszegtomaj területén kis kiterjedésű erdőfoltok találhatók, melyek összesen a közigazgatási terület alig 4%-át teszik ki. Ezek közül a legjelentősebb a nemzeti parki és Natura 2000 oltalom alatt álló Gyötrös-tető, amelynek területe az elmúlt években sajnálatos módon csökkent, egy részén kisebb lakópark alakult —amely tapasztalataink alapján nem lakott—. Táj- és településképi szempontból értékes a Csókakői-patak mentén húzódó erdősáv, illetve a Bikedi településrészen, a Margit-kilátó melletti beerdősült terület. Az erdőterületek esetében a Településszerkezeti terv megkülönbözteti  a védelmi rendeltetésű erdőterületeket,  a gazdasági rendeltetésű erdőterületeket és  a közjóléti rendeltetésű erdőterületeket. A szabályozás szintjén a védelmi rendeltetésű erdőterületek esetében az alábbi övezetek rendelkeznek sajátos szabályozással:  Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén levő, természetvédelmi funkciójú erdő, ill. beerdősülő területek (Ev-1),  egyes erdőterületek egyben I. minőségi osztályba tartozó borszőlő termőhelyi területnek is minősülnek (Ev-3).

33

 Ev-2 övezetbe az előbbi két övezetbe nem tartozó, védelmi rendeltetésű erdőterületek. Egyik védelmi rendeltetésű erdőterületen sem helyezhető el épület. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén levő, természetvédelmi funkciójú erdő, ill. beerdősülő területeken az erdőgazdálkodás során a természetvédelmi szempontok előbbsége biztosítandó. Az egyben I. minőségi osztályba tartozó borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozó erdőterületeken esetében művelési ág váltás csak szőlő művelési ágra történhet. A gazdasági rendeltetésű erdőterületek (Eg) besorolásba a Gyöngyös-patak keleti partján elhelyezkedő erdők tartoznak. A gazdasági rendeltetésű erdőterületek az építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok nem változnak a 2010 előtt hatályos szabályozáshoz képest; 10 hektáronként legfeljebb 0,5% beépítés lehetséges, kilátó, sétaút, illetve egyéb, az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó épület, építmény helyezhető el. A közjóléti rendeltetésű erdőterületek (Ek) a szabályozás szintjén két övezetre tagolódnak:  az arborétum területe (Ek-1),  illetve a Csókakői-patak mentén húzódó erdősáv, és a 2010-ig hatályos településszerkezeti terven zöldterületként jelölt összefüggő terület egy része (Ek-2). Az arborétum a 2010-ig hatályos Településrendezési tervben turisztikai erdőterület volt, jelen szabályozási terv nem tesz javaslatot a terület besorolásának és szabályozásának módosítására. (A megnevezés változik az OTÉK változása miatt; 2013. I. 1. óta „turisztikai” helyett „közjóléti” erdő megnevezéssel). A Csókakői-patak menti zöldfelületek szabályozása esetén indokolt lehetne a korábbi Településrendezés terv besorolását alkalmazni, azonban az Önkormányzat kérésére zöldterülettől eltérő, de tartalmában hasonló területfelhasználási kategóriába került besorolásra a terület. A kérdéses terület adottságai, és a település zöldfelületi szempontból alulreprezentált volta miatt a közjóléti rendeltetésű erdőterület a legmegfelelőbb besorolás. Az Ek-1 övezetben az arborétum fenntartásához szükséges épületek, építmények állhatnak, a beépítési százalék 5 hektárra 0,5% lehet. Az Ek-2 övezetbe tartozó patakparti területeken épületet, építményt elhelyezni nem lehet. A vízgazdálkodási és vízmű területeket a községben található kisvízfolyások, vízművek és víztározók alkotják. A szabályozás szintjén két övezet került megállapításra ezen belül:  a természetes és mesterséges vízfolyások medrét és parti sávjait magába foglaló övezetet (V-1),  valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos művi létesítmények övezetét (V-2). A vízgazdálkodási és vízmű területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. A Településszerkezeti terven a külterületen található különleges beépítésre nem szánt területek közül a sportolási célú területek találhatók. A szabályozás szintjén megkülönböztetetésre kerültek a nagy kiterjedésű sportolási célú területek (Kb-Sp-1) és a kisebb kiterjedésű, sportolási célú területeket (Kb-Sp-2). A nagy kiterjedésű sportolási célú területfelhasználási kategóriába a Gyöngyös-patak térségében levő sportrepülőtér és a bezárt anyagbánya területén kialakított motocross pálya tartozik. A kisebb kiterjedésű sportolási célú területek közé pedig a Hévízi út menti benzinkút mellett található sportpálya. A 0108/1 hrsz.-ú telken működő, VI. minőségi osztályba sorolt repülőtér területe szerepel az ex lege lápok jegyzékén, de a terület laikus szemlélő számára gyepterület, nem pedig láp. Indokolt lenne a terület kivonása a lápos területek jegyzékéből.

34

Bányaterületek nem találhatók a közigazgatási területen, de ásványi nyersanyag szempontjából megkutatott és nyilvántartott területek igen —2 terület—. E területek a Bányakapitányság adatszolgáltatása szerint feltüntetésre kerültek mind a Településszerkezeti —, mid a Szabályozási terven. A 907 helyrajziszámon található bezárt okkerbánya bányagödrében illegális hulladéklerakó alakult ki a kitermelés felhagyását követően. A bánya területe áthúzódik Keszthelyre, így az illegális hulladék a két település közösen megoldandó problémája, így részleges környezetvédelmi felülvizsgálat és rekultivációs terv készítésére határozatban kötelezte a településeket a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2009-ben. A tervek elkészültét követően az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az illegális hulladéklerakó rekultivációjának megkezdését 2014. március 15. –ig a befejezését 2015. március 15.-ig engedélyezte.

1.4. A TERÜLETEK BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA A TERVEZETT TERÜLETHASZNÁLATOK ESETÉN

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2006. évi márciusi módosítása a takarékos területgazdálkodás ösztönzése érdekében előírja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölése csak oly módon történhet, hogy az adott település közigazgatási területén az ún. „biológiai aktivitás érték” nem csökkenhet. Az egyes területek biológiai aktivitás érték számítására vonatkozó előírásokat a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet (továbbiakban: BAÉ rendelet) határozza meg. A biológiai aktivitásérték (továbbiakban: BAÉ) változása a közigazgatási terület egészére, az Étv. 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében új beépítésre szánt terület kijelölése miatt nem csökkenhet, illetve az aktivitásérték csökkenését más területen való aktivitásérték-növeléssel szükséges pótolni. A BAÉ rendelet szerint a BAÉ szintentartását a Településszerkezeti tervben kell igazolni. Cserszegtomaj település nem rendelkezik jóváhagyott Településszerkezeti tervvel. Ebben az esetben a BAÉ rendelet 3.§. a) pontja szerint a terület eredeti állapota, beépített területen a kialakult állapotnak, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett művelési ág szerinti területfelhasználásnak megfelelően veendő figyelembe. A korábbi Településszerkezeti terv 2010-ben történt hatályon kívül helyezésekor sok belterületi ingatlan művelésből való kivonása megtörtént, de a TSZT szerinti területhasználata viszont még nem valósult meg. Ezért jelenleg számos ingatlan található a belterületen, amelyek művelési ága „kivett”, viszont még épület vagy egyéb építmény található rajtuk. A BAÉ rendelet egyes területhasználatok BAÉ mutatóit tartalmazó melléklete nem tartalmaz a „kivett” besorolású területekre vonatkozó mutatót. E tényezőket figyelembe véve a település jelenlegi BAÉ számításakor „kivett” besorolású területek esetében az alábbi elveket vettük figyelembe:  azon telektömbök esetében, ahol a telkek többsége beépült, az egyes be nem épült, de „kivett” besorolású telkeket is a kialakult területhasználatnak megfelelően vettük figyelembe, (pl.: falusias lakóterület),  az előző kategóriába nem tartozó „kivett” besorolású, semmilyen művelési ágba nem tartozó telkek esetében a legutolsó hatályban levő TSZT-ben a telekre vonatkozó területfelhasználást vettük figyelembe, feltételezve, hogy a művelésből való kivonás e területhasználat megvalósulása irányába történő lépés volt. A település jelenlegi BAÉ számításakor gondot jelentett az is, hogy nem beépített területeken ugyan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett művelési ág szerinti területfelhasználás veendő figyelembe, de BAÉ rendelet alkalmazandó 1.melléklete nem tartalmaz művelési ágakra vonatkozó mutatókat, csak általános mezőgazdasági- és kertes mezőgazdasági területre vonatkozóakat. A BAÉ rendelet azon melléklete, amely művelési ágakra, felületminőségekre vonatkozó mutatót tartalmaz, jelen esetben nem alkalmazható (csak differenciált számítás

35

esetén). Ezért a település jelenlegi BAÉ számításakor földhivatali nyilvántartás szerint művelési ágba sorolt területek esetében az alábbi elveket vettük figyelembe:  általános mezőgazdasági területnek tekintettük a szántó, rét, legelő művelési ágban levő területeket,  kertes mezőgazdasági területnek tekintettük a szőlő, gyümölcsös, kert, továbbá a fás területeket. A fás területek BAÉ szempontjából kertes mezőgazdasági területnek való tekintését az indokolja, hogy BA értékük alacsonyabb, mint az erdőterületeké, továbbá, hogy a felületminőségek BAÉ mutatóit tartalmazó —jelen esetben nem alkalmazható 2. mellékletben— a fás területek BAÉ mutatója legjobban a kertes mezőgazdasági területek BAÉ mutatójával egyezik meg. A településen korábban meghatározott különleges területek közül szintén nem mindegyik rendelkezik BAÉ mutatóval. Viszonyítások alapján az alábbi mutatókat alkalmaztunk:  beépítésre szánt különleges terület—turisztikai terület, BAÉ mutató: 3  beépítésre nem szánt különleges terület—lovarda, BAÉ mutató: 3,2  közműterületek, pl. gázfogadók, BAÉ mutató: 0,6 A fent tárgyalt módszertan alapján Cserszegtomaj jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítását a következő táblázat és a TK-4. számú tervlap mutatja be.

Jelenlegi területhasználat Kialakult állapot szerint Gazdasági terület Üdülőházas terület Településközpont Falusias lakóterület Zöldterület Különleges beépítésre nem szánt - egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület 65% zöldfelülettel (lovarda) Különleges terület - Oktatási központok területe (Várszínház, F. pince) Közlekedési és közműterület (gázfogadók) Művelési ág alapján Szőlő, kert, gyümölcsös, fás terület (kertes mezőgazdasági terület) Rét, szántó, legelő (általános mezőgazdasági terület) Erdő (védelmi rendeltetésű erdőterület) Vízfolyás, víztározó (vízgazdálkodási terület) Arborétum (különleges beépítésre nem szánt terület: vadaspark, arborétum területe 80% zöldfelülettel)

Terület (ha)

Értékmutató

Biológiai aktivitás érték

10,389 10,9336 2,4241 646,3853 4,2522 2,1774

0,4 2,7 0,5 2,4 6

4,1556 29,52072 1,21205 1551,325 25,5132

3,2

6,96768

3

3,4239

0,6

0,47538

5

200,9295

3,7

1318,091

9

389,6649

6

88,4232

6,4

38,8416

1,1413

0,7923

40,1859

356,2407 43,2961 14,7372 6,069

36

Sportpálya (különleges 1,7116 beépítésre nem szánt terület: nagy kiterjedésű sportolási célú terület 80% zöldfelülettel) Temető és temető bővítési terület 2,1117 (temető területe 80% zöldfelülettel) Agyagbánya, parkoló 12,9631 (nyersanyag-kitermelés, nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló terület) Közlekedési és közműterület 50,0725 (országos mellékutak, helyi gyűjtőutak, kiszolgáló utak, kerékpárés gyalogutak, valamint vasúti pályák) Kivett terület → 2010. előtti TSzT szerint Üdülőházas terület 9,9969 Hétvégiházas terület 16,726 Falusias lakóterület 15,2693 Gazdasági terület 2,739 Zöldterület (3 ha alatt) 3,7156 Különleges beépítésre szánt 0,989 sportterület Védelmi erdőterület 4,6812 ÖSSZESEN

6

10,2696

6

12,6702

0,2

2,59262

0,6

30,0435

2,7 3 2,4 0,4 6

26,99163 50,178 36,64632 1,0956 22,2936

3

2,967

9

42,1308 3896,422

A településrendezési eszközök javasolt területfelhasználási rendje alapján a BAÉ növekszik, a BAÉ egyenleg +86,14. A tervezett területhasználat alapján számolt BAÉ-t a következő táblázat szemlélteti.

Tervezett területhasználat

Terület (ha)

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Falusias lakóterület 708,3714 Településközpont vegyes terület 5,7351 Gazdasági kereskedelmi, 0,7897 szolgáltató terület Gazdasági - ipari terület 14,777 Üdülőházas üdülőterület 12,8589 Hétvégiházas üdülőterület 7,5384 Különleges terület - Oktatási 5,3797 központok területe (Különleges turisztikai, lovarda) Különleges terület - egyéb helyi 0,7503 sajátosságot hordozó terület (Különleges, településgazdálkodási) Különleges terület - 0,1676 mezőgazdasági üzemi terület BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Értékmutató 2,4 0,5 0,4 0,4 2,7 3

Biológiai aktivitás érték 1700,091 2,86755 0,31588 5,9108 34,71903 22,6152 16,1391

3 1,12545 1,5

0,7

0,11732

37

Közlekedési és közműterület (országos mellékutak, helyi gyűjtőutak, kiszolgáló utak, kerékpárés gyalogutak, valamint vasúti pályák) Zöldterület (3 ha alatt) Védelmi rendeltetésű erdőterület Gazdasági rendeltetésű erdőterület Közjóléti rendeltetésű erdőterület Kertes mezőgazdasági terület (Má-1, mert szőlő kataszteri) Általános mezőgazdasági terület (Mko, rétek, szántók, legelők) Vízgazdálkodási terület (vízművek is benne vannak) különleges beépítésre nem szánt terület: nagy kiterjedésű sportolási célú terület 80% zöldfelülettel Különleges beépre nem szánt temető területe 80% zöldfelülettel Különleges beépre nem szánt terület, burkolt köztér ÖSSZESEN

60,2086

0,6

36,12516

0,4063 46,9803 15,1648

6 9 9

2,4378 422,8227 136,4832

11,8082 36,5087

9 5

106,2738 182,5435

296,5267

3,7

1097,149

13,7273

6

82,3638

19,953

6

119,718

2,1118

6

12,6708

0,2362

0,3

0,07086 3982,56

2. ZÖLDFELÜLETRENDEZÉSI JAVASLATOK A településkép meghatározó alkotóeleme az épített elemeken kívül a zöldfelület mennyisége és minősége. Az épített elemek esztétikus megjelenéséhez környezetük kialakítása, rendezettsége is hozzátartozik. Ennél fogva a település rendezése során az épített elemek mellett a zöldfelületek szerepe ugyanolyan fontos. A zöldfelületek esztétikai funkciójukon kívül kondícionáló és rekreáló szerepet töltenek be. Ha egy megtartandó zöldfelület nem tölti be mindhárom szerepkört, az esetben a zöldfelületet fejleszteni kell, a tervezett zöldfelületek kialakításánál pedig törekedni kell a hármas funkció betöltésére. Távlatban a település zöldfelületi rendszere az alább felsorolt elemeket tartalmazza: 2.1. Közhasználatú zöldfelületek Erdők Cserszegtomaj területén kis kiterjedésű erdőfoltok találhatók, melyek összesen a közigazgatási terület alig 4%-át teszik ki. Ezek közül a legjelentősebb a nemzeti parki és Natura 2000 oltalom alatt álló Gyötrös-tető, melynek területe azonban sajnálatos módon csökkenő tendenciát mutat, apránként felemésztik a spontán beépülő telkek. Táj- és településképi szempontból értékes a Csókakői-patak mentén húzódó erdősáv, illetve a Margit-kilátó melletti beerdősült terület. A település meglévő erdőterületeinek megőrzése alapvető feladat. A jelenlegi beépítésre szánt területek százalékos aránya mellett az erdőterületek csökkenése ökológiai, tájszerkezeti szempontból jelentős veszteség volna.

38

Közparkok, közkertek Cserszegtomaj településképe gazdag zöldfelületi jellemzőkkel bír, ugyanakkor nem bővelkedik közösségi igényeket is kielégítő közkertekben, közparkokban. A település organikus fejlődése során nem alakultak ki jelentősebb zöldfelülettel rendelkező közösségi terek a településszerkezetben, majd a XX. században megjelenő településtervezési, rendezési gyakorlat sem hozott változást e téren. Jellemzően egyre nagyobb beépítésre szánt területek kijelölése volt a tervezés mottója, míg nagyobb, összefüggő közpark funkciót csak a Csókakői-patak melletti beépítetlen területre képzeltek el, azonban a terület funkcióval való megtöltése nem történt meg. Jelen Településrendezési terv a lakossági és önkormányzati fejlesztési elképzelések figyelembevétele okán részben változtat a korábbi tendencián a zöldterületek kijelölése terén. Továbbra is a Pipacs utcai játszótér és a „Zölden gondolkodó kert” tölti be a közpark funkciót, összesen 0,4 ha területen. A 2010-ig hatályos Településrendezési tervben a Csókakői-patak mentén kijelölt zöldterület egy része közjóléti erdő, keleti partja pedig lakóterület besorolást kapott – helyi fejlesztési elképzelések okán. A Várszínház közelében található Orbán tér szintén a közösségi igények kielégítését szolgáló szabadtér, azonban döntően burkolt felülete okán zöldfelületként, közparkként nem említhető – a Településszerkezeti tervben különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér besorolással szerepel. 2.2. Korlátozottan közhasználatú zöldfelületek Arborétum Cserszegtomaj zöldfelületi rendszerének meghatározó eleme a tomaji településrészen elhelyezkedő, részben helyi természetvédelmi oltalom alatt álló arborétum. A 6 hektáros zöldfelület jelentős kondicionáló szerepet tölt be, rekreációs funkciója pedig turisztikai vonzótényezőt jelent. A településszerkezeti terv közjóléti erdőbe sorolja területet. Védelmének fenntartásáról a természetvédelmi kezelési terv szerint kell gondoskodni. A terület ugyan csak részben áll védettség alatt, a kezelésekor egységként kezelendők a nem védett részei is. Temetők Cserszegtomajon két temető található, egy a cserszegi (keleti), egy a tomaji (nyugati) településrészen. A tomaji temetőt két részre tagolja a Majori utca. Ez a temető tulajdonképpen a Szent Anna Kápolna kertje, illetve itt található az ex lege védett, ún. Kútbarlang bejárata, és a község I. világháborús emlékműve. A barlangbejárat környezetében idős vadgesztenye fák adnak árnyékot, azonban a temető távolabbi pontjain nincsenek jelentős árnyékot adó lombos fák. A tomaji temető növényzetében az örökzöldek dominálnak, például a hely szempontjából jelentős szimbolikával bíró keleti tuja, más néven életfa (Thuja orientalis), illetve számos ezüstfenyő (Picea pungens) példány. A cserszegi temetőben az árnyékadó fák hiánya a legszembetűnőbb zöldfelületi szempontból. Táj- és településképi szempontból jelentősek a temetőkben található keresztek, melyek egyedi tájértékek. A temetők esetében javasoljuk lombhullató, nagy lombkoronájú fák telepítését. Az árnyékos temetők a közeli lakóterületeken is kifejtik klímakiegyenlítő hatásukat. Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények Az alábbi intézmények zöldfelületei sorolandók ide:

39

 általános iskola és óvoda  cserszegi templomkert  könyvtár  kultúrház. Cserszegtomajon az intézményi zöldfelületek nem alkotnak egységes képet, akadnak üres udvarok (pl. művelődési ház) és parkosított területek (pl. cserszegi templom) egyaránt. Az intézmények területe fontos pontja a települési zöldfelületi rendszernek, ezek a területek az egész települést reprezentálják, esztétikus kialakításukkal példaként szolgálhatnak a település egésze számára. Egyes üresen álló intézményterületeken (pl. művelődési ház esetében) szükséges a többszintű zöldfelület kialakítása, az intézmény udvarának parkosítása. Sportpálya A nagy kiterjedésű sportolási célú területek közül a Gyöngyös-patak partján elhelyezkedő sportrepülőtér zöldfelületi szempontból kedvező képet mutat, a kifutópálya gyepes, burkolat felület csak a kiszolgáló épülethez vezető út. A felhagyott dolomitbányában kialakított motocross pálya funkciójából adódóan nem a minőségi zöldfelületéről ismerszik meg, azonban a jövőben létesíthető kiszolgáló épület környezetében érdemes árnyékot adó fákkal pihenő teret kialakítani. Az Európa tértől északra, a dolomitbánya szomszédságában található a község füvesített sportpályája. A pálya környezetének zöldfelülete hiányos, minőségi fejlesztése javasolt. További kisebb kiterjedésű, füvesített sportterület található a Hévízi út mentén, a benzinkút mellett. A terület üzemtervezett erdővel szomszédos, mely kedvező kondícionáló hatást biztosít a sportolóknak. Nemzetközi piac A Várvölgyi út nyugati oldalán található szabadtéri piac zöldfelületét a kerítés mentén álló fák adják, a területet a murva burkolat uralja, mely nem nyújt kedvező látványt. Esztétikai szempontból, valamint a piac használati értékének fokozása érdekében javasolt a telek szélein fasor létesítése, jelentős árnyékot biztosító, nagy lombkoronájú őshonos fafajok alkalmazásával. 2.3. Közhasználat elől elzárt zöldfelületek Magánkertek Cserszegtomaj zöldfelületi rendszerének legjelentősebb alkotóelemei a lakó- és üdülőházak kertjei, köztük egy, kettő és három zónás kertek egyaránt előfordulnak. Az egyzónás díszkertek egyre gyakoribbá válnak, de a településen leginkább a kétzónás kertek fordulnak elő (díszkert és haszonkert), a háromzónás pedig azon ingatlanok jellemzője, ahol gazdálkodást folytatnak, itt gazdasági épületek is találhatóak (ezekből van a legkevesebb). A magánkertek többsége zöldfelületi szempontból még hagyományos kialakítású: kis díszkert, gazdasági udvar és a haszonkert alkotja, mely meghatározó eleme a falusi településképnek, megtartásuk javasolt. Számos udvarban megtalálhatók a közönséges dió (Juglans regia) példányai, melyek táj- és településképi szempontból kedvezőek, megtartandók – a szőlőhegyek kedvelt fája volt a dió, mély árnyékában megpihenhettek a szőlőben dolgozók. A díszkerteket kiegészítő balkonláda-kiültetések, a tornácra, ablakba helyezett dísznövények (pl. muskátli Pelargonium zonale) hozzájárulnak a falusias településkép hangulatához, ezért megtartandónak, követendő példának tekintendők.

40

A díszkertekbe legnagyobb számban egyre inkább tű- és pikkelylevelű örökzöldeket ültetnek, mely kedvezőtlen folyamat, megjelenésük idegen hatást kelt, valamint jellegtelenséget eredményez. A tű- és pikkelylevelű örökzöldek helyett a X. fejezetben felsorolt javasolt növényfajokat javasoljuk alkalmazni. 2.4. Zöldhálózati összekötő elemek Fasorok, zöldsávok Cserszegtomaj belterületi útjai jellemzően keskeny keresztmetszetűek, ami fasor telepítésére korlátozó tényezőként hat. Azokban az utcákban, ahol szélesebb keresztmetszet miatt lehetőség nyílna fasor telepítésére, ott többnyire vertikális irányban a település utcáit átszövő légvezeték hálózat akadályozza a növénytelepítést– mely településképi szempontból is kedvezőtlen. A település belterületén a Dr. Bakonyi Károly utcában található egységes fasor, mely középkorú, többször visszametszett hársfákból áll. A külterületen a Sümeg felé vezető út nyugati oldalát szegélyezi idős példányokból álló, hiányos fasor, illetve a Várvölgyi út mentén található lepényfákból álló fasor. A szűk utcák okán zöldsáv és járda is kevés helyen látható a településen. A zöldsávokat többnyire a telkek előkertjei jelentik, melyek kialakítása a tulajdonos egyéni ízlését tükrözik. A fafajok megtartásával szükséges megőrizni a karakteres Dr. Bakonyi Károly utcai fasort. A Sümeg felé vezető utat szegélyező hiányos diófasor pótlása szükséges. A település belterületén az utcahálózat szűk volta miatt érdemi zöldfelületfejlesztés nem lehetséges. A belterületen, különösen a frekventált közterületeken, azonban rendkívül pozitív hatást gyakorolna a településképre a légvezetékek földkábelre cserélése. Vízfolyások Cserszegtomaj területén két kisvízfolyás halad át: A Gyöngyös-patak és a Csókakői-patak. A két vízfolyás környezete és partja ellentéte egymásnak. Míg a Gyöngyös-patak külterületen fut, partját a környező fátlan rétek, lápok szegélyezik, addig a Csőkakői-patak legnagyobbrészt a belterületen folyik keresztül, partján pedig erdősáv fut párhuzamosan. A Gyöngyös-patak az országos ökológiai hálózat része, míg a Csőkakői-patak nem áll semmilyen oltalom alatt. Ha nem is országos jelentőséggel bíró, de helyi viszonylatban mindenképpen nélkülözhetetlen ökológiai folyosót jelent a Csókakői-patak és parti vegetációjának léte – csökkentése, megszüntetése a helyi ökoszisztéma szempontjából vitathatatlanul káros volna. Tájképi, településképi szempontból a Csókakői-patak meghatározó vonalas eleme Cserszegtomajnak. A Csókakői-patak parti vegetáció megőrzése kiemelt fontosságú zöldfelületrendezési javaslat. 2.5. Belterületen javasolt növényalkalmazás A telepítésre javasolt növények listája a tájjelleg megőrzését, valamint a tű- és pikkelylevelű örökzöldek térnyerésének visszaszorítását, célozza meg a változatos és harmonikus településkép érdekében. A kiválasztott növényfajok többsége őshonos, az idegenhonos fajok pedig a gyümölcsfajokból és a falusias jelleget tükröző parasztkerti növényekből, meghonosodott cserjékből áll. Fák: Latin név

Magyar név

Acer campestre

Mezei juhar

41

Acer platanoides

Korai juhar

Corylus colurna

Törökmogyoró

Crataegus laevigata ’Paul’s Scarlet’

Piros galagonya

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

Magyar kőris

Fraxinus excelsior

Magas kőris

Fraxinus ornus

Virágos kőris

Juglans regia

Dió

Platanus hybrida

Platán

Prunus amygdalus

Mandula

Quercus cerris

Csertölgy

Sorbus aucuparia

Madárberkenye

Sorbus torminalis

Barkócaberkenye

Tilia cordata

Kislevelű hárs

Tilia tomentosa

Ezüst hárs

Ulmus pumila ’Puszta’

Pusztai szil

Cserjék: Latin név

Magyar név

Buddleja davidii

Nyáriorgona

Corylus avellana

Mogyoró

Caryopteris clandonensis

Kékszakáll

Cotinus coggygria

Cserszömörce

Cotinus coggygria ’Royal Purple’

Vörös cserszömörce

Euonymus europaeus

Csíkos kecskerágó

Forsythia intermedia ’Lynwood’

Aranycserje

Hibiscus syriacus

Mályvacserje

Kerria japonica

Boglárkacserje

Lavandula angustifolia

Levendula

Paeonia × suffruticosa

Fás bazsarózsa

Prunus tenella

Törpemandula

Spiraea bumalda ’Anthony Waterer’

Pompás gyöngyvessző

Spiraea cinerea ’Grefsheim’

Hamvas gyöngyvessző

Spiraea nipponica ’Snowmound’

Nipponi gyöngyvessző

Syringa vulgaris

Orgona

Syringa meyeri ’Palibin’

Törpe orgona

Viburnum bondantense ’Dawn’

Kikeleti bangita

Vitex agnus-castus

Barátcserje

42

Az új zöldfelületek létesítése során törekedni kell az egységes arculat megteremtésére a burkolatok és a környezetarchitektúra elemek esetében. A zöldfelületek átgondolt, szisztematikus fejlesztésével elérhetővé válik egy egységes, rendezett települési arculat, melynek kapcsán zöldfelület-fejlesztési koncepció készítése hasznos volna a település számára. Források:  Földtani alapszelvény: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2237  Egzótakert: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl_19-45-TT-81  http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=hrsz&mode=search&tkv=19/45/TT/81&or derby=telepules&direction=asc&headers=50  1/2002. (I. 15.) KöM rendelet

3. KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLAT A településszerkezeti terv készítése során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. A környezethasználat során törekedni kell a legkisebb mértékű környezetterhelés és igénybevétel előidézésére, a környezetszennyezés megelőzésére és a környezetkárosítás kizárására. A környezetet károsító hatások kivédése, és a terhelés minimalizálása érdekében szükség van a környezetvédelmi vizsgálatok eredményeinek beépítésére a tervbe, valamint az előírások betartására a településüzemeltetés során. .1. A földtani közeg és a termőföld védelme Cserszegtomaj a Keszthelyi-hegység lábánál helyezkedik el, a Bakony délnyugati szélén. A földtani adottságokból eredően a triász alaphegységet képező felső-triász dolomit a felszínközelben, helyenként a felszínen fordul elő: legnagyobb arányban a Gyötrös-tető és a Pajtika térségében. A község déli térszínein homokos, homokköves altalaj húzódik. A vízmosások, vízfolyások völgyében jellemző homok, kavics és durvatörmelék, a Gyöngyöspatak mentén nagy területeken folyóvízi homok, kavics található. A település földtani készletei közül falazó mészkő, dolomit és homokkő, dolomitmurva, közlekedési kavics, budai föld van számon tartva. A nem műrevaló földtani készletek között nyilvántartanak még tűz- és saválló agyagot, illetve okker festékföldet is. Az uralkodó talajtípus a vályog mechanikai összetételű barnaföld. A dolomit fölötti felszínen jellemzően pleisztocén lösz helyezkedik el, illetve mészkövön kialakult rendzinatalaj. Meredek terepfelszíneken erodált köves kopár jellemzi a község felszínét. A községben két ásványi nyersanyaglelőhelyet tart nyilván a Pécsi Bányakapitányság:  a „Koponár” nyersanyaglelőhelyet a 460. hrsz. ingatlanon, ahol tűz- és saválló agyag, valamint okker festékföld található, és  a „Cserszegtomaj I. (Nagy Remíz dűlői) – díszítő homokkő” nevű megkutatott Díszítő homokkő nyersanyaglelőhelyet. Cserszegtomaj területén nem található kiváló termőhelyi adottságú szántóterület. A településen szennyezett talajú térség nem ismert. A település közigazgatási területének egésze nitrát érzékeny. A község vízeróziónak kitett terület övezete által érintett, melyet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Rendezési Tervének lehatárolása mutat be a 2. ábrán. Ahogy az a 2. ábrán is látható, nagyobb összefüggő vízeróziós területek a Bikedi területek északi részén és a cserszegi településrész kiterjedt szőlőterületein. A településen széleróziónak kitett terület nem ismert.

43

2. ábra - Vízeróziónak kitett terület övezete Cserszegtomajon .2. A felszín alatti vizek védelme A felszín alatti védettséget meghatározó, felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 2. sz. melléklete szerint Cserszegtomaj közigazgatási területének nagy része felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny az 1. b) pont szerint: „Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.” Cserszegtomaj a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján fokozottan érzékeny besorolású, illetve a jogszabály szerint kiemelten érzékeny felszín alatti terület is található a településen. A község területének mintegy 90%-a SZ1 - Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület övezetébe tartozik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve szerint.

3. ábra - Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területtel való érintettség Cserszegtomajon

Cserszegtomaj teljes közigazgatási területe nitrát érzékeny terület a 27/2006. (II. 7.) kormányrendelet szerint. Nitrát érzékenyként lehatárolt területen állattartó telep nem létesíthető, (és meglévő nem lenne bővíthető). A településen betartandók a vizek nitrát-

44

szennyezésének megelőzése és csökkentése érdekében követendő jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai, amit a rendelet 1. sz. melléklete tartalmaz. Két üzemelő sérülékeny ivóvízbázis található a településen: a Cserszegtomaj Dobogói karsztakna és a Cserszegtomaj Vadaskerti kutak vízbázisa. 1./ Cserszegtomaj Dobogói karsztakna (12.397/12003 határozattal) belső, külső „A” és”B” hidrogeológiai védőterület van kijelölve. A teljes védőterület a vízbázistól kiindulva észak-keleti irányba 1,0 km széles és 7,0 km hosszú sávot foglal magába A védőterületeken belül az alábbiakat kell betartani: •

a közúti árkokat vízzáróan kell burkolni

•

minden ingatlant rá kell kötni a szennyvíz csatorna hálózatra

•

a Dobogó hegyen az illegális szemétlerakást meg kell akadályozni, a szemetet el kell távolítani

2./ Cserszegtomaj Vadaskerti kutak vízbázis (7177-1/12009/I. határozattal) A vízbázis védelem érdekében a területhasználók tájékoztatása szükséges, különösen a 123/1997 (VII.18) Kormány rendelet III. fejezetében, és 5.sz-ú mellékletében foglaltakról. Ennek megfelelően kell elkészíteni a település állattartási rendeletét és annak érvényt kell szerezni. A hidrogeológiai védőterületen történő telekalakítás, építés és mindennemű tevékenység engedélyezési eljárásához a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni. Egyedi vízbeszerzés esetén betartandó a 72/1996.(V.22.) korm. rend. III. 24.§ © pont.(Vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatáskörök.), Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.tv. 28.§(1) bek.(Vízjogi engedélyezés) jogszabály. A felszín alatti vizek szempontjából az alábbi víztestek által érintett:  AIQ 664 Zalai Dombság Balaton vízgyűjtő: Víztest kód: sp.4.2.1., Víztest típusa: sekély porózus  AIQ 542 Dunántúli Középhegység – Balaton Ény-i vígyűjtő: Víztest kód: p.4.3.1., Víztest típusa: hegyvidéki porózus  AIQ 553 Dunántúli Középhegység Hévíz, Tapolca, Tapolcafői források vízgyűjtője: Víztest kód: k.4.1. Víztest típusa: karszt Cserszegtomaj ivóvíz-szolgáltatója a siófoki székhelyű Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Keszthelyi Üzemeltetési Üzemmérnöksége. Az üzemeltető tudja biztosítani a folyamatos, jó minőségű és biztonságos vízellátást. Cserszegtomajon 2012. évi adatok szerint 1.197 lakás található, 83% a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsoltak aránya. Az 4. ábrán látható adatsorból kitűnik, hogy 2008-ig szinte minden lakás csatlakoztatva volt az ivóvíz-hálózatra, ezt követően mutat folyamatosan csökkenő tendenciát ez az arány.6

6

Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Integrált város- és településfejlesztést támogató alkalmazás http://www.teir.hu/ivs

45

4. ábra - A közüzemi ivóvíz-hálózatba bekapcsolt cserszegtomaji lakások százalékos aránya 2007. és 2012. között

A talajvíz mélysége 4 m alatt van, mennyisége nem számottevő. .3. A felszíni vizek védelme Cserszegtomaj nem határos a Balaton partjával, önálló állóvízzel sem rendelkezik. A településen három kisvízfolyás halad át É-D irányban:  a Csókakői-patak a Balaton közvetlen vízgyűjtő területéhez tartozik,  a Gyöngyös-patak és  az Ó-Berek-csatorna pedig a Zaláéhoz. A Zala vízgyűjtője a Balaton vízgyűjtő területének tervezési alegysége.

46

5. ábra - A Cserszegtomajt érintő vízgyűjtő területek (forrás: http://vizeink.hu)

A Csókakői-patak természetes vízfolyás, a Gyöngyös-patak és az Óberek-csatorna pedig erősen módosított. A Gyöngyös-patak és az Óberek-csatorna ökológiai állapota nem éri el a jó állapotot, a Csókakői-patakról nem áll rendelkezésre adat.7 A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) kormányrendelet szerint Cserszegtomaj az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtőterületét kijelölő települések közé tartozik. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Cserszegtomaj az 1. Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói területi kategóriába tartozik a rendelet 2. sz. mellékletében rögzített területi kategória szerinti határértékek vonatkoznak rá. A belterülethez kapcsolódó fejlesztési területeken vízminőség-védelem szempontjából alapvető környezetvédelmi elvárás a szennyvizek megfelelő kezelése. .4. A levegő védelme Cserszegtomaj éghajlati szempontból a mérsékelten meleg és mérsékelten nedves, északi területei mérsékelten hűvös kategóriába tartozik. A község klimatikus viszonyai kedveznek a meleg- és napfényigényes kultúrák termesztéséhez is (pl. szőlő, gyümölcs). Az évi középhőmérséklet 10,0-10,2°C, az évi napfénytartam 2000 ór a fölötti (nyáron 800, télen 205 óra körüli). Az évi csapadékmennyiség 660-700mm. Az uralkodó szélirány az É-i, az átlagos szélsebesség 3m/s alatti, kiváltképp a hegylábi, szélárnyékos helyeken. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján Cserszegtomaj a „10. sz. Az ország többi területe” (az ország légszennyezettség szempontjából kiemelt térségein és városain kívüli területe) légszennyezettségi zónába tartozik. Ez a besorolás a község kedvező légszennyezettségi állapotát tükrözi, hiszen a 10. zóna az ország olyan területrészeit foglalja magában, ahol a légszennyezettség egyik főbb légszennyező anyag tekintetében sem haladja meg az 7

Vízügyi és Környezeti Központi Igazgatóság (2010): Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, Balaton részvízgyűjtő

47

immissziós határértékeket (az alsó vizsgálati küszöb alatt, vagy az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van). Az alábbi táblázat Cserszegtomaj légszennyező anyagonkénti besorolását8 mutatja be:

Cserszegtomaj

SO2

NO2

CO

F

F

F

PM10 Benzol E

F

Talajkö- PM10 zeli ózon Arzén O-I

PM10 Kadmium

PM10 Nikkel

PM10 Benz(a) pirén

F

F

D

F

A község levegőminőségét az alábbi kibocsátások határozzák meg:  egyedi fűtések,  mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények,  közlekedés. Fűtésből származó emisszió A fűtés során kibocsátott légszennyező anyagok közül a kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogénoxidok és korom emisszió jellemzi. A hagyományos tüzelőberendezéssel végzett háztartási tüzelés jelentős légszennyező hatásának oka a tökéletlen égés, mivel ennek következtében több szén-monoxid, illetve korom képződik, mint a jól szabályozható, korszerű kazánok esetén. A fűtési technológiák közül a szén használata során keletkezik a legtöbb fajta és legnagyobb mennyiségű szennyezőanyag. A szénnél valamelyest kedvezőbb az olajtüzelés a kisebb kén-dioxid kibocsátás okán, azonban az olaj esetében a magasabb égési hőmérséklet miatt nitrogénoxid kibocsátással számolhatunk. A fatüzelés alacsonyabb égési hőmérséklete miatt nem eredményez nitrogénoxid kibocsátást, kén-dioxid sem keletkezik, azonban jelentős a szilárd nem toxikus szennyezőanyag kibocsátás. A gáztüzelés viszonylag kismértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez, mivel jól szabályozható az égés. A gáz kéntartalma alacsony, így kén-dioxid elenyésző mértékben keletkezik. Gáztüzelés esetén a magas hőmérséklet miatt a nitrogén-oxid levegőbe jutásával kell számolni. A megújuló energiaforrások közül fűtési célra hasznosítható a napenergia és a geotermikus energia, melyek esetén emisszióval nem kell számolnunk A felsorolt fűtési módok közül, a megújuló energiát követően a fatüzelés és a gáztüzelés okozza a legkisebb környezetszennyezést. Cserszegtomaj gázelosztóvezeték hálózata kiépített a középső településrészen, a szétszórt beépítés miatt nem épült még ki a teljes közigazgatási területen. A község vezetékes gázszolgáltatását az E.On Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. biztosítja. A cserszegtomaji háztartások jelenleg mintegy 60%-a csatlakozott a gázvezeték hálózatra. Elsősorban a környezetbarát energia felé fordulást szükséges támogatni a településen. A geotermikus energia használatához szükséges kutak fúrása igen költséges, azonban közösségi összefogással, egy-egy lakás helyett kisebb településrész ellátását szolgáló geotermikus fűtési hálózat gazdaságosabb formában megvalósítható. A napenergia hasznosítása lényegesen olcsóbb, a község adottságai pedig lehetővé teszik a napkollektoros fűtési technológia alkalmazását. A gázelosztó vezetékek kiépítése a település teljes területén a vegyes tüzelés felváltásával szintén hozzájárul a levegőszennyezés csökkentéséhez. Mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények általi emisszió 8

14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerint: D: a légszennyezettség a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket.

48

Cserszegtomajon jelentős légszennyező források nem találhatók. A közigazgatási területen nem található olyan létesítmény, amely körül levegőtisztaságvédelmi szempontból védelmi övezetet kijelölt volna a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Közlekedésből származó emisszió A közlekedésből származó emissziót a szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, korom és a finom por jellemzik. A jelentősebb főutak forgalmából adódó légszennyezés a leginkább terhelő az élőlények számára. Cserszegtomaj közigazgatási területén áthalad a jelentős forgalommal bíró 71. sz. főút, ugyanakkor a beépített területektől távol húzódik, így nem jelent közvetlen terhelést, sokkal inkább a belterület határát szegélyező Keszthely-Sümeg és Keszthely-Várvölgy összekötőutak. A 71. sz. főútról leágazó Rezi bekötőút a település belterületét szeli ketté, mely légszennyezés szempontjából számottevő a település számára, az út forgalma azonban nem jelentős. Lokális problémát okoz a településen belül a burkolatlan utak mentén felvert por. A mezőgazdasági munkák idején a tehergépjármű forgalom és a talajmunkák okán porterheléssel fokozottan kell számolni. A település mezőgazdasági területei körül létesített mezővédő erdősávok, védelmi funkciót betöltő cserjesávok felszámolás alá kerültek, vagy hiányosak, pótlásuk szükséges. A táji-, természeti értékek védelme szükségessé teszi, hogy a környezetállapot változására érzékenyebben reagáló területeken szigorúbb levegőtisztaság-védelmi követelmények érvényesüljenek. E területek levegőtisztaságvédelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendők. Cserszegtomaj közigazgatási területén a helyi természetvédelmi védettség alatt álló arborétum területe, a nemzeti parki és Natura 2000 védettség alatt álló Gyötrös-tető, az ex lege védettség alatt álló lápterületek és a szőlő termőhelyi kataszteri területek minősíthetők levegőtisztaságvédelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területnek. E területen levegőtisztaságvédelmi szempontból szigorúbb követelményeknek kell érvényesülnie a 4/2011. (I.14.) VM rendelet 4.sz. melléklete szerint. Annak érdekében, hogy az arborétum területén a szigorúbb határértékek teljesüljenek, a határos területeken is csak olyan létesítmények kerülhetnek elhelyezésre, amelyek működése esetén ez biztosítható. A település levegőminősége romlásának megakadályozása érdekében az új fejlesztési területeken, továbbá új létesítmények és utak kialakítása esetén meg kell követelni az előírt növénytelepítések megvalósítását. A környezeti konfliktusok elkerülése érdekében légszennyező pontforrás (létesítmény, technológia) elhelyezése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelméről szóló kormányrendelet előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát és a térség ökológiai sérülékenységét figyelembe véve megállapításra kerülő, jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében meghatározott kibocsátási határértékeket, valamint a légszennyezettségi határértékeket teljesíteni tudja. .5. Környezeti zaj elleni védelem A település zajterhelését leginkább a városon átmenő közúti forgalom zaja okozza. A közlekedésből származó környezeti zajszinteket az országos forgalomszámlálási adatok felhasználásával, a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete alapján számításokkal határoztuk meg (egyenletesen áramló forgalmat, C akusztikai érdességi kategóriát, átlagos hangelnyelő tulajdonságú közeget, gépjármű kategóriánként a KRESZ-ben meghatározott maximális haladási sebességet figyelembe véve). A számításokat a referencia távolságra (úttengelytől 7,5m-re) és az utak védőtávolságának szélénél —az úttengelytől 50m-re— végeztük el.

49

A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3.sz. melléklete tartalmazza a közlekedéstől származó zajterhelési határértékeket a zajtól védendő területeken. A rendelet kimondja, hogy a 3.sz. mellékletében szereplő határértékeknek:  új tervezésű, vagy  megváltozott területfelhasználású területeken kell teljesülniük. A vizsgált útszakaszokon az egyes akusztikai járműkategóriákba tartozó járművek napi forgalma 2012-ben (db/nap) I. 2617 3139 1253

7343.j. Keszthely—Várvölgy ök. út 7327.j. Keszthely —Sümeg ök. út 73162.j. Rezi bekötő út

II. 163 129 71

III. 465 200 185

Mivel meglevő utakra a jogszabályok zajterhelési határértéket nem állapítanak meg, az utak mentén fellépő zajterhelést az azonos kategóriájú, új építésű utakra vonatkozó határértékekkel hasonlíottuk össze viszonyításként. Az alábbiakban bemutatjuk a közúti közlekedésből eredő az adott út és időszakaszokhoz tartozó referencia egyenértékű. A hangnyomásszinteket (továbbiakban zajterhelés) az alábbi táblázat tartalmazza. Az egyes útszakaszok mentén fellépő közlekedési zajszintek 2012-ben (dB)

útmenti területhasználat

útszakasz

Nappali zajszint 7,5m-re (dB) (06-22 óra)

Éjjeli zajszint 7,5m-re (dB)

határérték*

túllépés**

nappal/éjjel

(dB)

(22-06 óra)

7343.j. Keszthely— Várvölgy ök. út

falusias lakóterület

54,70

46,68

60/50

0/0

7327.j. Keszthely —Sümeg ök. út

falusias lakóterület

57,58

49,56

60/50

0/0

73162.j. bekötő út

falusias lakóterület

53,81-55,37

45,80-47,36

65/55

0/0

62,38 56,36 56,01

54,32 48,49 48,14

60/50 60/50 65/55

+2,4/+4,3 0/0 0/0

51,70

43,57

60/50

0/0

59,13

51,27

60/50

0/+1,2

53,74

45,60

60/50

0/0

Rezi

falusias lakóterület kertvárosias lakóterület

*: határérték hasonló szerepű új építésű út esetén **: viszonyítás új építésű út esetén hatályos határértékhez, meglevő útra határérték nem vonatkozik.

50

A táblázat értékeiből látható, hogy a közlekedési környezeti zajterhelés nem jelentős a település útjai mentén, a kívánatosnál kissé magasabb környezeti zajterhelés csak a 7202 j. út nyugati szakaszán, a Veszprémi út lakóépületei előtt lép fel. A településen áthaladó vasútvonalon a forgalom megszűnt, ezáltal vasúti közlekedésből zaj nem származik. A közigazgatási területen működő üzemi, ipari tevékenység közül zajtól védendő területfelhasználású

7343.j. Keszthely—Várvölgy ök. út 7327.j. Keeszthely —Sümeg ök. út 73162.j. Rezi bekötő út

I. 2617 3139 1253

II. 163 129 71

III. 465 200 185

.6. Hulladékkezelés Cserszegtomaj közigazgatási területén a hulladékok gyűjtése és kezelése megoldott, a tervezett fejlesztési területek a szervezett hulladékgazdálkodási rendszerbe bekapcsolhatók. Települési szilárd hulladék Cserszegtomajon a települési szilárdhulladék gyűjtését, szállítását és kezelését a Keszthelyi HUSZ Hulladékszállító Egyszemélyes Nonprofit Kft. végzi, mint közszolgáltató. A ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás által létrehozott, az Önkormányzati Társulás tagjainak közös tulajdonában lévő zalabéri 3096/12. hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő hulladékártalmatlanító létesítményben történik a települési szilárdhulladék kezelése.9 Az Önkormányzat kötelezővé tette a szelektív hulladékgyűjtést a községben. Ennek megfelelően a közszolgáltató papír, műanyag és fém gyűjtésére külön zsákokat biztosít a közszolgáltatásba bevont ingatlanok számára, melyeket havonta szállít el. Az üvegek gyűjtésére a közszolgáltató három hulladékgyűjtő szigetet hozott létre a községben (Európa tér, Flórián tér, Kovács utca-Sümegi út kereszteződése). A kommunális hulladék elszállítása heti rendszerességgel történik. A közszolgáltató évente egy alkalommal lomtalanítást szervez a településen.10 Az illegális hulladék lerakás az egykori okkerbánya területén, és a délen fekvő mezőgazdasági utak mentén jelent problémát. Az okkerbánya területén a rekultivációs terv elkészült, a kivitelezést az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2014. március 15. és 2015. március 15. közötti időszakra írta elő. Települési folyékony hulladék A Cserszegtomaj területén keletkező szennyvizek kezelése az ivóvíz-szolgáltatásért is felelős Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Keszthelyi Üzemeltetési Üzemmérnökség feladata. A község a Balaton Üdülőkörzet Szennyvízrégiói közül a IV. régióba (KeszthelyBalatongyörök) tartozik, szennyvize így a keszthelyi központi szennyvíztisztító telepre folyik, ahonnan három tisztítási fokozatot követően a Balatonba távozik.11 Cserszegtomaj településen a szennyvíz elvezető rendszer csak részlegesen van kiépítve. Az elvezető rendszer jellemzően gravitációs, a domborzati viszonyok szükségessé tették négy átemelő létesítését. Ezek a délkeleti falurészben, a Várvölgyi út mellett, valamint a Sümegi út mellett, illetve a gázfogadó állomás közelében, a Rezi út mellett elhelyezett átemelő. Az 9

Cserszegtomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelete a település hulladékgazdálkodási közszolgáltatásáról 10 Cserszegtomaj Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2008.(I.31.) rendelete a hulladékgazdálkodásról szóló, 17/2007.(VIII.30.) rendelettel módosított, 4/2007.(III.1.) rendeletének módosításáról 11 Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.: A Balaton Üdülőkörzet szennyvízelvezetése és tisztítása

51

összegyűlt szennyvíz keszthely-kertvároson keresztül jut el a 21 500 m3/nap kapacitású központi keszthelyi szennyvíz tisztító telepre. Környezetvédelmi konfliktust jelent Cserszegtomajon a szennyvízhálózatba bekötött ingatlanok alacsony aránya, melyet a 6. ábra szemléltet. Az adatokból látható, hogy a 100%os lefedettséget megcélzó törekvések ellenére a csatornázottság aránya 2009. óta csökkenő tendenciát mutat, ami környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen folyamat. Az ivóvízhálózatba és a közcsatorna-hálózatba bekötött lakások számának alakulása a 7. ábráról olvasható le. Az adatokból kitűnik, hogy Cserszegtomajon a másodlagos közműolló (a vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége) nagysága az ideális 0%-tól jelentősen eltér, jelenleg 27%. Az elsődleges közműolló az egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatornahálózat hossza méterben, ennek értéke Cserszegtomajon 2012. évi adat szerint 0,62 méter.12 A csatornahálózatba nem csatlakozott ingatlanok szennyvizét közműpótló gyűjtőmedencében helyezik el ideiglenesen a tulajdonosok, az összegyűlt szennyvíz szippantásáról egyénileg gondoskodnak. A szippantott szennyvíz Alsópáhokon kerül elhelyezésre. A közműpótló gyűjtőmedencéknek zárt rendszerűnek kell lenniük, hogy a környezetszennyező anyag ne szivároghasson ki, ezt az Önkormányzat 6/2006. (I. 25.) rendeletében előírja. Az évtizedekkel korábban épített tárolók esetén azonban a szivárgás nem zárható ki, a településen található gyűjtőmedencék közül így valamennyi szikkasztóként funkcionálhat. Az elszikkasztott szennyvíz mennyiségére, előfordulási helyére nem állnak rendelkezésre adatok. Talajterhelési díjat 95 db ingatlannak kell fizetni. A környezetvédelem szempontjából kiemelt fontosságú a teljes település közcsatornahálózatának mielőbbi kiépítése, illetve az ingatlanok bekapcsolása, kiváltképp a nyílt karszttal érintett településrészeken. A Balaton vízminőségének, a Hévízi-tó és a vízkészletek védelme érdekében indokolt a teljes szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, melyet a 25/2002 (II.27.) Kormány rendeletben megfogalmazott „Nemzeti szennyvíz elvezetési és tisztítási program” is szorgalmaz. A keszthelyi agglomeráció keretében, melyhez Cserszegtomaj is tartozik 2015 december 31-ig kell elvégezni a fejlesztéseket. A Balaton Törvény szerint ahol a szennyvízgyűjtő gerinc ki van építve, a rákötés kötelező. A felszíni és felszín alatti vizek szennyezettségének csökkentése érdekében a szennyvíz csatorna hálózatot és műtárgyait felül kell vizsgálni és a szükséges rekonstrukciót végre kell hajtani.

12

http://www.teir.hu/ivs

52

6. ábra - A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának alakulása Cserszegtomajon

7. ábra - A közüzemi ivóvízvezeték-, és közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások egymáshoz való viszonya

53

Cserszegtomajon a csapadék- és szennyvízelvezetés nem egyesített csatornahálózaton működik. A csapadékvíz elvezetése zömében nyílt földárok, helyenként burkolattal ellátva, részben pedig út menti folyóka. Zárt csapadékvíz csatorna kb. csupán 200,0 m. A nyílt árkok befogadói a Gyöngyös patak, a Csókakő patak és az Övárok (Keszthely közigazgatási területén). A végső befogadó a Balaton. A befogadó vízfolyások kezelője a Kisbalatoni és Zalamenti Vízitársulat. A kisebb vízfolyások és a nyílt árkok kezelése a Cserszegtomaji Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik. A község belvízzel nem veszélyeztetett, nagyvízi mederrel nem érintett, kiöntések, árvizek nincsenek. Csapadékos időszakokban azonban problémát jelent az utak mentén az elvezetés hiánya. A település magasabban fekvő részein a csapadék kimossa az árkokat, az alacsonyabban húzódó utak mentén pedig hordalékával feltölti, eltömíti azokat, emellett az út burkolatát is erodálja. A csapadékvíz elvezetés a településen részlegesnek mondható. A meglévő hálózat kapacitása is csak részlegesen oldja meg a terület csapadékvíz elvezetését. Egy része hidraulikailag sem megfelelő. A lefolyó víz hatására egyes részeken kialakultak ún. természetes medrek, melyek a jogi határviszonyokat nem követik. A település esésviszonyai és a befogadók alapvetően meghatározták a csapadékvíz elvezetés rendszerét. Ezen adottságokat figyelembe véve adódik az egyes befogadókhoz tartozó területek felosztása. Ez három részre osztja a csapadékvíz rendszert. 1. Befogadó a Gyöngyös patak A Gyöngyös patak a Sümegi úttal párhuzamosan halad a végső befogadó, a Balaton felé. A tomaji rész vízgyűjtője, mely a domboldalakról lejövő csapadékvizet fogadja. A meglevő úthálózat mentén részlegesen megoldott a nyílt árokrendszer. Az utak egy része még mindig földút, ezért az útépítéssel egyidejűleg kell megoldani a csapadékvíz elvezetést is. Vízgyűjtő terület 505,3 ha 2. Befogadó a Csókakő patak A Csókakő patak mintegy természetes vízválasztóként funkcionál a település két településrésze a tomaji rész és a cserszegi rész között. Ebből adódóan a két településrész egy-egy harmadának a csapadékvíz elvezetésének befogadója a Csókakő patak. A Rezi út mindkét oldalára vízelvezető árok építése szükséges. Vízgyűjtő terület 432,8 ha 3. Befogadó az Övárok Az Övárok Cserszegtomaj déli közigazgatási határának közelében lévő vízelvezető árok, mely a cserszegi terület 2/3 részéről a meglévő árokrendszeren keresztül gyűjti a csapadékvizet és vezeti el a Balatonba. Vízgyűjtő terület 922,9 ha 1999-ben elkészült „Cserszegtomaj település csapadékvíz elvezetése”című elvi vízjogi engedélyezési terv, mely ütemezi a csapadékvíz elvezetés kivitelezését, szoros összefüggésben a vízgyűjtő területekkel. Termelési hulladék, veszélyes hulladék A gazdálkodó szervezetek termelő és szolgáltató tevékenységéből származó hulladékok csak kis mennyiségben keletkeznek Cserszegtomajon. A keletkezett termelési hulladékok közül a fa és papír égetésre kerül, az egyéb anyagokat, azok kis mennyiségének okán, a hulladékgazdálkodási közszolgáltató elszállítja.

54

Cserszegtomajon nem található állattartó telep, állattartási tevékenység csak kis mértékben van jelen, így a termelési hulladékok közé sorolt állati ürülék, vizelet és trágya a településen jelentéktelen mennyiségben keletkezik. A település teljes közigazgatási területe nitrát érzékeny terület, így a nitrátszennyezés megelőzése érdekében nem javasolt a későbbiekben sem állattartó telep létesítése. A településen veszélyes hulladéknak minősülő hulladékok csak kis mennyiségben keletkeznek, melynek elszállítása és ártalmatlanítása egyéni ügyintézés tárgya. A veszélyes hulladékok speciális kategóriáját képezik az elhullott állati tetemek. A községben a csekély állattartási tevékenység következtében kis mennyiségben kell számolni állati tetemek keletkezésével. A település nem tart fenn döggyűjtő konténert. Az elhullott állatokat 100kg/év mennyiségig el lehet földelni a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet szerint, a vonatkozó szabályok betartásával, ezen felül pedig egyéni bejelentés nyomán elszállíthatók az illetékes fehérje feldolgozó üzembe, mely Cserszegtomaj esetén a győri ATEV Zrt.

Auer Jolán TT/1T, TK/1 01-5003

55

KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK A település szerkezeti és területi egységeinek módosítása szükségessé teszi a kül- és belterület közlekedési megoldásainak felülvizsgálatát. Közúti kapcsolatok Cserszegtomaj a megyeszékhelytől 40 km-re keletre, Budapesttől dél-nyugat irányban 200 km-re fekszik. Zalaegerszeg az országos közúthálózaton a 7327. jelű a 7332. jelű és 7351 jelű mellékutakon át, továbbá a 75. számú és 76. számú főutakon keresztül érhető el. A Hévízi kistérséghez tartozó település a kistérségi központtól 4 km-re található. A Keszthelytől 4 km-re északra fekvő Cserszegtomaj települést déli irányból a 71 - LepsényFenékpuszta másodrendű főút rövid külterületi szakasza, keletről a 7343 - Keszthely-Várvölgy összekötő út, nyugati irányból a 7327 - Keszthely-Sümeg összekötő út határolja, a település tengelyén a 73162 - Rezi bekötő út halad át. A sármelléki országos jelentőségű polgári repülőtér a település központjától dél-nyugat irányába 16 kmre található. Közúti forgalomnagyságok 2012 évi forgalmi terhelés

2029 évi forgalmi terhelés

71 - Lepsény-Fenékpuszta másodrendű főút ÁNF E/nap : ebből nehéz motoros forgalom: kerékpár

12653 E/nap 2449 E/nap 4 db/nap

17070 E/nap 3801 E/nap

7327 - Keszthely-Sümeg összekötő ÁNF E/nap : ebből nehéz motoros forgalom: kerékpár

15967 E/nap 1066 E/nap 17 db/nap

23116 E/nap 1369 E/nap

7343 - Keszthely-Várvölgy összekötő út ÁNF E/nap : ebből nehéz motoros forgalom: kerékpár

4103 E/nap 1268 E/nap 12 db/nap

5622 E/nap 1617 E/nap

73162 - Rezi bekötő út ÁNF E/nap : ebből nehéz motoros forgalom: kerékpár

1876 E/nap 525 E/nap 26 db/nap

2677 E/nap 684 E/nap

Kerékpáros közlekedés A település jelenleg nincs bekapcsolva sem az országos, sem a regionális jelentőségű kerékpárút hálózatba. Az országos kerékpárút törzshálózat Cserszegtomaj községtől távol halad el, déli irányban a 7. Délnyugat-magyarországi kerékpárút 7.A, és 7.D jelű hálózati elemei. A település létét, mindennapjait, gazdaságát alapvetően meghatározza Keszthely közvetlen elérhetősége. Keszthelyre történő ingázás, bejárás elhanyagolható része kerékpárral történik. A község belterületén élénk kerékpár-forgalom valószínűleg a domborzati adottságai miatt nem regisztrálható.

56

Vasúti közlekedés A település közigazgatási területét vasútvonal nem érint, legközelebb 4 km-re húzódik a 26 számú Balatonszentgyörgy-Tapolca Ukk vasútvonal. Légi közlekedés Zala megyében a település vonzáskörzetében működő polgári repülőtér Sármellék község területén van. Vízi közlekedés A vízi közlekedésnek nincs jelentősége a község életében. A település közigazgatási területét észak-dél irányban átszelő Csókakői - patak vízi közlekedésre ill. sportolásra nem alkalmas. A közlekedési hálózat ismertetése A közúthálózat jellemzői:Cserszegtomaj község közigazgatási területén áthaladó, illetve területét érintő országos közutak 71 - Lepsény-Fenékpuszta másodrendű főút Védőtávolsága: 50-50 m tervezési osztálya: K.IV.A Védőtávolsága: 50-50 m 7327 - Keszthely-Sümeg összekötő Védőtávolsága: 50-50 m tervezési osztálya: belterületen: B.V. B külterületen: K.V.A 7343 - Keszthely-Várvölgy összekötő út Védőtávolsága: 50-50 m tervezési osztálya: belterületen: B.V. B külterületen: K.V.C 73162 - Rezi bekötő út Védőtávolsága: 50-50 m tervezési osztálya: belterületen: B.V. B külterületen: K.V.A Az országos közutak átkelési szakaszai Cserszegtomaj község belterületének lakóútjait, kiszolgáló útjait fűzi fel. A település közlekedési hierarchiája kialakult. Az országos közutak átkelési szakaszai gyűjtő utak. A gyűjtő utakra a község lakóútjainak (B.VI.d.C) nagy része közvetlenül csatlakozik. Az utakat az osztályba sorolt szerepüknek megfelelően kell kialakítani. A domborzati és egyéb kialakult beépítettség adottságai miatt több utca egyirányúsítással, 8.0 m-es beépítési szélességgel alakítható ki Belterületi úthálózat jellemző adatai A helyi közutak, lakó utcák egy része kiépített, az útburkolatok szinte minden esetben 3 m szélesek. Az utak felületi hibák kijavítására, a helyenként jelentkező vízelvezetési problémák megoldásával együtt, a közeljövőben szükséges lesz. A belterületi egyéb utak zömmel kiépítetlenek, önkormányzat kezelésében vannak. Az első sorban lakó-kiszolgáló utak karbantartása, járhatóvá tétele fontos gazdasági érdek. Építési szélességük kialakult, de ahol lehetséges, ott törekedni kell a min. 12 m-es építési szélesség biztosítására, illetve egyirányú forgalmú utcák esetében 8.00 m-es építési szélesség biztosítására. A szabályozási terv a nagyobb forgalmú lakó utak esetén 10,0 m szabályozási szélességet jelöl, a kevesebb mint 10 telek feltárását biztosító utak esetén pedig 5,0 m-t. Ajánlott szabályozási vonalakat alkalmazunk, amelynek megfelelő en a telekalakítást az út építése során kell kialakítani. Építményt a szabályozási szélességen belül elhelyezni azonban nem lehet. Parkolás A fontosabb közintézmények környezetében a megfelelő számú várakozási lehetőség biztosított.

57

Helyi és helyközi tömegközlekedés A településen helyi autóbusz közlekedés nincs. A település nagyságából adódóan helyi autóbuszjárat nincs, az ilyen irányú igényeket a helyközi és távolsági járatok látják el. A járatok megfelelő kapcsolatot biztosítanak a környező településekkel. A buszmegállók részben öbölben, részben úttesten kiépítettek. A megállókat célszerű öbölben elhelyezni, ehhez a közterületek elegendő helyet biztosítanak. A helyközi járatok sűrűsége a község számára megfelelő kiszolgálást jelent. Autóbusz forduló körforgalmú csomópont kiépítésével a Barlang utca – Iskola utcai csatlakozásban lehetséges. Az autóbusz-közlekedés külön szabályozást nem igényel. Közúti gépjárműüzemi létesítmények A településen forgalmi telep, jelentős szerviz nincs, telepítésükre ez idáig nem merült fel igény. Jelenleg nem szükséges ez irányú külön szabályozás. Közcélú üzemanyagtöltő állomás a Hévízi és a Várvölgyi úton található, a szabályozási terv gazdasági- kereskedelmi, szolgáltató terület övezetében szerepelteti. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A községben nincs kiépített kerékpárút. A község utcáiban jelentősnek mondható kerékpáros forgalom nem tapasztalható. A község gyalogjárdái az utakkal párhuzamosan egyik oldalon részben kiépítettek, ahol hiányzik, legalább egyoldalú kiépítése szükséges. A községekben önálló gyalogút-hálózat nincs. Önálló vonalvezetésű kerékpárút épül a Sümegi út mellett B hálózati szerepű kerékpárforgalmú létesítményként. A település egyéb területein a kerékpáros forgalom nagysága miatt önálló vonalvezetésű kerékpárút kiépítése nem javasolt, a kis forgalmú utak alkalmasak a minimális kerékpáros forgalom bonyolítására.

Sturcz Mihály Okl. építőmérnök TR-k-T/19-0117

58

VÍZIKÖZMŰVEK Cserszegtomaj Község a Nyugat-dunántúli régió, Zala megyei Keszthelyi kistérséghez tartozik. A 2000 évi CXII. törvény alapján a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó település. A település vízi közmű vagyona az állam és az önkormányzat között oszlik meg. Az ivóvíz hálózat a Magyar Állam tulajdona, a szennyvíz és a nyíltárkos csapadékvíz elvezető rendszer az Önkormányzat tulajdona. Az ivóvíz hálózat és a szennyvíz elvezető rendszer üzemeltetője a DRV Zrt. Keszthelyi Üzemeltetési Üzemmérnöksége. A csapadékvíz elvezető rendszer üzemeltetője Cserszegtomaj Község Önkormányzata. A település lakosszáma 2792 fő (2013 januári állás szerint). A vízi közmű szolgáltatásnál a 2011 évi CCIX sz.-ú törvényt kell alkalmazni. 1./ Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizek A település teljes közigazgatási területe a 240/2000 (XII:23.) Kormányrendelet szerint az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területhez tartozik. Az Országos Területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Cserszegtomaj teljes közigazgatási területét érinti. A település a Balatoni üdülőövezet háttér területe, ezért a vízminőség-védelem fokozott figyelmet igényel. A 27/2006 (II. 7.) Kormányrendelet szerint a község a nitrát-érzékeny települések közé tartozik, így nagy figyelmet kell fordítani a vizek nitrát szennyezésének megelőzésére (szennyvizek, műtrágyák). Alkalmazni kell a környezetkímélő művelési módszereket és meg kell előzni a talajba jutó vegyszereket és nitrát-szennyezéseket. Cserszegtomaj településen három jelentősebb felszíni vízfolyás van a Gyöngyös patak, a Csókakő patak és az Övárok, melyek a település csapadékvizét hivatottak levezetni. A településre nem jellemző a szélsőséges időjárásból származó kártételek. Belvízzel nem veszélyeztetett, nagyvízi mederrel nem érintett. Felszín alatti vizek (vízbázisok) Az egészséges víz, mint a természet legfontosabb kincse kiemelt védelmet igényel. A jövő feladata a vízbázisok fokozott védelmének biztosítása. Cserszegtomaj település sérülékeny üzemelő vízbázis védőterületen helyezkedik el, így a 123/1997 (VII. 18.) kormányrendelet előírásait be kell tartani. A 27/2004 KVvM rendelet besorolása alapján a község közigazgatási területe a felszínalatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny területnek számít. A településen 2 db. sérülékeny ivóvízbázis található: 1./ Cserszegtomaj Dobogói karsztakna (12.397/12003 határozattal) belső, külső „A” és”B” hidrogeológiai védőterület van kijelölve. A teljes védőterület a vízbázistól kiindulva észak-keleti irányba 1,0 km széles és 7,0 km hosszú sávot foglal magába A védőterületeken belül az alábbiakat kell betartani: • a közúti árkokat vízzáróan kell burkolni • minden ingatlant rá kell kötni a szennyvíz csatorna hálózatra • a Dobogó hegyen az illegális szemétlerakást meg kell akadályozni, a szemetet el kell távolítani 2./ Cserszegtomaj Vadaskerti kutak vízbázis (7177-1/12009/I. határozattal)

59

A vízbázis védelem érdekében a területhasználók tájékoztatása szükséges, különösen a 123/1997 (VII.18) Kormány rendelet III. fejezetében, és 5.sz-ú mellékletében foglaltakról. Ennek megfelelően kell elkészíteni a település állattartási rendeletét és annak érvényt kell szerezni. A hidrogeológiai védőterületen történő telekalakítás, építés és mindennemű tevékenység engedélyezési eljárásához a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni. Egyedi vízbeszerzés esetén betartandó a 72/1996.(V.22.) korm. rend. III. 24.§ © pont.(Vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatáskörök.), Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.tv. 28.§(1) bek.(Vízjogi engedélyezés) jogszabály. 2./ Vízellátás Fenntartás és fejlesztés A fejlesztésre szánt területeken egyirányú betáplálás esetén a kiépítendő gerincvezeték a vállalkozói létesítmények tűzi vízének biztosítása miatt minimálisan NA 100, körvezeték esetén NA 80 átmérőjű legyen. Törekedni kell a körvezetékes rendszer kiépítésére. A fejlesztésre szánt területek ivóvíz ellátása a meglévő NA 80 hálózatról NA 80 körvezetékes gerincvezeték kiépítésével biztosítható és közterületen megvalósítható. Az új rákötések kapacitásnövelő hatását vizsgálni kell. Az ingatlanok vízbekötése a telekhatártól 1,0 m-re építendő ki. Szolgáltatói pont a vízóra aknában elhelyezett vízóra. Vízellátás fejlesztése vonatkozásában ma már nem az egyes ingatlanok bekötésének növelése a cél, hanem az ivóvíz minőségét célzó beruházások előtérbe helyezése. Ezt a régi ac.ny. vezetékek folyamatos cseréjével, szabványos nyomásviszonyok (zónásítás, átemelők kiépítése) biztosításával lehet elérni. Oltóvíz biztosítás Fenntartás és fejlesztés A fejlesztésre szánt területek gerincvezetékének átmérője D 90 - KPE P10 lehetőleg körvezetékes rendszerben - melyre NA 80 földfeletti tűzcsapok egymástól maximum 200 m-re telepítendők. A tűzcsap kiosztásoknál az egyes ingatlanok funkciójának ismeretében figyelemmel kell lenni azok tűzi víz igényére. A vízszerzési helyeket úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel megközelíthetők legyenek. A 28/2011 (IX.6.) BM rendeletben meghatározott OTSZ- t be kell tartani. 3./ Szennyvíz elvezetés Fenntartás és fejlesztés Cserszegtomaj település szennyvíz csatorna hálózatának kiépítése Keszthellyel közös program keretében történt, történik. A Balaton vízminőségének, a Hévízi-tó és a vízkészletek védelme érdekében indokolt a teljes szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, melyet a 25/2002 (II.27.) Kormány rendeletben megfogalmazott „Nemzeti szennyvíz elvezetési és tisztítási program” is szorgalmaz. A keszthelyi agglomeráció keretében, melyhez Cserszegtomaj is tartozik 2015 december 31-ig kell elvégezni a fejlesztéseket. A Balaton Törvény szerint ahol a szennyvíz gyűjtő gerinc ki van építve, a rákötés kötelező. A felszíni és felszín alatti vizek szennyezettségének csökkentése érdekében a szennyvíz csatorna hálózatot és műtárgyait felül kell vizsgálni és a szükséges rekonstrukciót végre kell hajtani.

60

Az átemelő telepek szagtalanítását – ahol szükséges - el kell végezni. Az üzemeltető ezt limitált nitrát adagolással végzi. Az új építési engedélyek kiadásánál elő kell írni a meglévő szennyvíz hálózatra való rákötést. A fejlesztésre szánt területek bekötéseit a meglévő szennyvíz hálózatra ráköthetők. Ellenőrizni kell a szennyvíz átemelők jelenlegi kapacitását és a keszthelyi szennyvíz tisztító telep befogadói kapacitását. Az ingatlanok szennyvíz bekötése a telekhatártól 1,0 m-re építendő ki. Szolgáltatói pont a telekhatártól 1,0 m-re lévő tisztító akna. 4./ Csapadékvíz elvezetés Fenntartás és fejlesztés A meglévő nyílt árkos csapadékvíz elvezető rendszert hidraulikailag felül kell vizsgálni, a meglévő árkokat folyamatosan karban kell tartani. Az árkokba, csatornákba illegálisan bekötött szennyvizeket le kell választani. Meg kell oldani a csapadékvíz elvezető rendszerek medertisztításából kikerülő iszapok szabályos, környezetkímélő elhelyezését. A csapadékvíz elvezető rendszert minél előbb ki kell építeni, mivel a domborzati viszonyok miatt az utcák vezetik le az időnként lezúduló záporokat és ez által jelentős károkat okozva az utcákban. A vízerózió mérséklésének érdekében komplex módon kell védekezni. A szabályozásnak ki kell terjednie a felszíni vízelvezetésre és a tereprendezésre. Az összegyűjtött csapadékvizek elszikkasztása estén a szükséges mértékig a csapadékvizet elő kell tisztítani. A nagyfelületű, a Balaton törvény szerint 21 db feletti, vízáteresztő parkolók esetén a szilárd burkolat kiépítendő és a csapadékvíz előtisztítása szükséges. A felszíni vizek terhelésének csökkentésére az utak téli sózásának technikáját át kell váltani kőszórásra. Új út csak csapadékvíz-elvezető csatornával épülhet. Törekedni kell a csapadékvizek összegyűjtésére, keletkezési helyen történő minél nagyobb arányú hasznosítására. Jelenti ez a nagy tetőfelületekről lejövő vizek gyűjtését locsolásra, szürkevízként való hasznosításra. Jelentősen csökkenthető ezzel az ivóvíz fogyasztás és jelentős költségcsökkentést eredményez. A szürkevízként való hasznosításkor a kibocsátott vizek ugyan megjelennek a szennyvíz csatorna hálózatban, de az elvezetendő vizek mennyisége csökken. A csapadékvíz csatorna rendszer tervezésénél figyelemmel kell lenni a vízbázis védelemre, így azok területén csak burkolt árkok vagy zárt csapadékvíz elvezető rendszerek építhetők, tervezhetők.

Fehérné Gremanová Helena okl. építőmérnök TV-T 19-0194/2018

61

HÍRKÖZLÉSI JAVASLATOK A községet 83-os körzetszámmal a keszthelyi 50. sz.-ú TPV primer körzetből kapcsolták az országos és nemzetközi távhívó hálózatba. A vezetékes hálózat jelenleg a meglévő földfeletti tartószerkezeteken légkábellel látja el a fogyasztókat. A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. A meglévő bázisállomások elegendőek, és megfelelő kommunikációt tesznek lehetővé. Helyhez kötött telefonszolgáltatások Cserszegtomaj területén: Invitel Zrt., AMTEL Hang- és Internet Kommunikáció Magyarország Kft. Internet szolgáltatások Cserszegtomaj területén: ADSL szolgáltatás a következő szolgáltatóknál érhető el: SysCorp Számítástechnikai és Telekommunikációs Kft., ACN Communications Hungary Kft, Invitel Zrt. Csupasz ADSL szolgáltatás a következő szolgáltatóknál érhető el: ALTAinternet Szolgáltató Kft., Invitel Zrt., Műholdas internet szolgáltatás a szolgáltatónál érhető el. SysCorp Számítástechnikai és Telekommunikációs Kft., ALTAinternet Szolgáltató Kft., Mobilinternet szolgáltatások Cserszegtomaj területén: Mobilinternet mobiltelefonhoz szolgáltatás a következő szolgáltatóknál érhető el: T-mobile, Vodafone, Telenor Mobilinternet számítógéphez szolgáltatás a következő szolgáltatóknál érhető el: T-mobile, Telenor, ALTAinternet Szolgáltató Kft., Feltöltőkártyás mobilinternet számítógéphez szolgáltatás a következő szolgáltatóknál érhető el: T-mobile, Vodafone, Telenor A tervezett lakóterületi és gazdasági területi fejlesztéseknek kommunikációs területen nincs akadálya, sem a vezetékes sem a vezeték-nélküli területen. A vezetékes hálózatokat amennyiben nincs technikai akadálya csak alépítményben és földkábellel kell biztosítani. Műsorszórás tekintetében a digitális földfelszíni sugárzás Kab-hegy felől biztosított. A vezetékes TV-jel szolgáltatás, a fentebb felsorolt szolgáltatókon keresztül érhető el. CCTV kamerarendszer telepítése javasolt a frekventált közterületek megfigyelésére.

VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS A község területét érinti a Litér – Keszthely 132 kV-os szabadvezeték, amelynek biztonsági övezetét továbbra is figyelembe kell venni. A község villamosenergia-ellátását az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. 22 kV-os szabad-vezeték hálózaton keresztül biztosítja a keszthelyi alállomásból. 62

A község jelenleg meglévő mintegy 1100 db ingatlana villamos energiával 100 %-osan ellá-tott. A tervezett bővítések mind a lakóingatlanok, mind a gazdasági jellegű telephelyek tekin-tetében szükségszerűen a meglévő villamos hálózat bővítését igénylik. A legnagyobb kiterjedésű két fejlesztési terület esetén, amely egyrészt a Balaton u.-i másrészt a Napsugár u.-i ingatlanokból alakul ki (kb. 80 + 40 db lakóingatlan), szükségessé teszi egy új transzformátor állomások létesítését. A trf. állomáoks földre telepített kompakt állomások legyenek 400, ill. 250 kVA teljesítménnyel. A trf. állomásokat 22 kV-os földkábel táplálással kell ellátni a meglévő 22 kV-os szabadvezetékről. A községben tervezett további telekalakítások villamos teljesítmény szükségletét a meglévő trf. állomásokból biztosítjuk, szükség esetén bővítésükkel. Az egyes ingatlanok ellátása csak földkábellel történhet, amely a trf. állomásból indítva íves – hurkolt gerinckábel hálózatból, kellő számú szabadtéri elosztóból, valamint az egyes ingatla-nok ellátását biztosító csatlakozó kábelekből kell, hogy álljon. A kábelkeresztmetszetek a gerinckábelek esetében 240 mm2, míg a csatlakozó kábelek ese-tében a csatlakozási teljesítmények függvényében, 25 – 95 mm2 alumínium erű legyen. A vil-lamos hálózatot úgy kell méretezni, hogy lakóingatlanok esetén 3x32 A-es csatlakozást feltét-lenül lehetővé tegyen. Ahol jelenleg szabadvezeték hálózat van, és új ingatlan kerül elhelyezésre, ott a csatlakozást ezután földkábellel kell megoldani. Javasoljuk, hogy a műemléki környezetben a meglévő szabadvezeték hálózatokat fokozato-san építsék át földkábelre.

KÖZVILÁGÍTÁS A közvilágítási hálózat jelenleg a szinte teljes körűen alkalmazott 0,4 kV-os szabadvezeték oszlopaira szerelt lámpakarokból áll. A lámpatestek részben nátriumlámpa, részben kompakt fénycsöves fényforrásúak. Az újonnan kialakításra kerülő közterületeken csak földkábeles, kandeláberes közvilágítás lé-tesítése megengedett. A tervezett berendezések (oszlopok, lámpatestek, fényforrások) az MSZ 13201 szabvány szerinti követelményeket ki kell, hogy elégítsék. Ez Cserszegtomaj kialakuló útjai esetében 6,0 – 9,0 m fénypontmagasságú oszlopok elhelyezését követeli meg. A lámpatestek, ill. a fényforrások tekintetében az energiatakarékos LED-ek alkalmazását kell előtérbe helyezni. Veszprém, 2014. április 23. Szurmai Zoltán okl. villamosmérnök, vezető tervező TE 19,0065/2017, TH 19-0065/2017

63

SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv készítése során a már kialakult beépítés jellegét és a 2010-ig érvényes szabályozási terv előírásait vettük figyelembe. A terv a településszerkezeti tervvel párhuzamosan, azzal összhangban került megfogalmazásra. A helyi építési szabályzat az alábbi kérdésekben fogalmaz meg előírásokat a község területére: • Telekalakításra vonatkozó, • Általános építészeti előírások, • Reklám-, hirdető- és informáló felületek, • Kerítések, • Az örökségi értékek, • A táj- és természeti környezet védelme, • A levegő védelme, • A felszín és felszín alatti vizek védelme, • A termőföld védelme, • Környezeti zaj- és rezgés elleni védelem, • Hulladékkezelés, • Villamos-energia ellátás, • Hírközlés, • Vízi közművek, • Az egyes övezetekre vonatkozó speciális előírások. A helyi építési szabályzat az alábbi kötelező érvényű szabályozási eszközöket alkalmazza: • szabályozási vonal, • ajánlott szabályozási vonal, • szabályozási szélesség • belterület határa, • építési övezetek, övezetek határa, • telekre vonatkozó szabályozási előírások, • telken belüli védőterület természetvédelmi okokból, • telken belüli védőterület kilátásvédelmi okokból, • kötelező fásítás, • beültetési kötelezettségű terület határa, • műemlék, • műemléki környezet határa, • régészeti lelőhely határa, • helyi jelentőségű védett érték, • vízbázis védőövezetek határa, • Natura 2000 terület, • ex lege védett barlang, • ex lege védett láp, • Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe, • meglévő helyi védett természeti terület, • rekultiválandó terület, • földtani veszélyforrás területe, • nyomvonalas létesítmények védőterületeinek határa, A helyi építési szabályzat az alábbi irányadó, javasolt szabályozási eszközöket alkalmazza: • javasolt telekhatár, • megszüntető jel,

64

• épület kontúrok, • építési illetve használatbavételi engedéllyel rendelkező építmények szimbólumai, • nem digitális állami alapadat, törölt helyrajziszám, • Kerékpáros útvonal, • közmű-vezetékek nyomvonala, • közmű berendezések szimbólumai, • jelentős felszíni parkoló határa és férőhelyszáma, • kilátás- és látványvédelem, • helyi jelentőségű védelemre javasolt érték, • javasolt helyi védett természeti terület, • ex lege védett lápok jegyzékéből törlésre javasolt terület, • védett földtani alapszelvény, • ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület határa, • nyílt karszt területe, • nemzeti ökológiai hálózat elemei, • egyedi tájértékek, Tájékoztató elemek, melyek Keszthely szabályozási tervén szerepelnek a határos közlekedési területek fejlesztésével kapcsolatban: • Kerékpárút Keszthely szabályozási terve szerint, • Lovasút Keszthely szabályozási terve szerint, A szabályozási terv az állami alaptérkép felhasználásával készült, az időközben történt telekalakításoknak, egyéb változásoknak megfelelően reambulálása megtörtént, tájékoztató elemként szerepelnek a tervlapokon. Eltérő karakterbeli különbségeik alapján az alábbi területfelhasználási egységeken belül volt szükség több eltérő övezet kijelölésére: Falusias lakóterület: Cserszegtomaj beépítésre szánt területeinek döntő többségét jelentő lakóterületek beépítése jelenleg is elsősorban a domborzat adta lehetőségekhez igazodva egészen eltérő sajátosságok mentén történt. Alapvetően az egész település falusias karakterű, ezért falusias lakóterület besorolású. Az alapvető építészeti paraméterek a település teljes területén azonosak, mint pl. a kialakítható funkciók széles köre, az anyaghasználat vagy a tetőhajlásszög nagysága. Az eltéréseket alapvetően a beépítés módja és a telkek méretei, alakja és a megközelítésük lehetőségei határozza meg. A központi elhelyezkedésű, sűrű beépítésű területek Lf-1 övezeti besorolást nyertek. A telkek mérete 1000-1200 m2 között mozog, a beépítés jellemzően oldalhatáron álló, földszintes vagy földszintes tetőtér beépítéssel, helyenként alagsor vagy pince szinttel. Az egyes utca-szakaszokon az előkertek egymáshoz igazodnak, rendezett utcaképet eredményeznek. Az övezeti előírások ezeket a sajátosságokat követik, az előkert vonala egyben kötelező építési hely is. A központi területeket körülölelő lakótelkek egészen más sajátosságokat követnek (Lf-2). Jóval nagyobb, igen változatos alakú és arányú telkeken döntően a terepviszonyok és a telek megközelíthetőségének függvényében helyezkednek el az épületek. Gyakoriak a kisebb lakóutcákra fűzött telekcsoportok, a nyeles telkek, vagy a hosszú parcellák ’’keresztbe’’ osztásának eredményeként az egymás mögé sorolt, utcával párhuzamos irányú telkek (pl. a Sümegi útra dűlő terület). Egységes utcakép csak a jelentősebb szélességű, gyűjtő funkciójú utcák mentén alakult ki, azonban igen gyakoriak a nagyobb beépítetlen területek. A szabályozási előírások ezért igen lazák, keret-jellegűek. Lf-3 övezeti besorolást nyertek a jellemzően 1800 m2-nél nagyobb, szintén változatos alakú és arányú ingatlanok, melyek közös jellemzője hogy az építés helye szintén az egyedi adottságoknak megfelelően alakul. Az övezetbe a meredek lejtésű északi területek és a déli, ritkán beépült, sík vidéki

65

területek kerültek besorolásra. Mindkét, jelentősen eltérő adottságú terület frekventált településképi szempontból domborzati kitettsége, a településképet alapvetően meghatározó elhelyezkedése miatt. Legfontosabb a területek sűrűsödésének elkerülése, ezért ebben az övezetben a kialakítható telek nagysága 2000 m2, a szabályozási előírások keret-jellegűek. A védett természeti területen kialakított lakóépület-csoport külön övezetbe került besorolásra (Lf-4). Bővítésük, átalakításuk nem lehetséges, állaguk megóvására van csupán lehetőség. Településközpont vegyes terület: Településközpont vegyes területek közül az igazgatási, oktatási, kulturális és részben lakó Vt-1 övezetbe, a templomok környezete Vt-2 övezetbe került besorolásra. Az előbbiben az intézményi funkción túl pl. kereskedelmi, közösségi-szórakoztató stb. épületek is elhelyezhetők, melyek a központi funkciók erősödését segítik elő, míg a Vt-2 övezetben csak a hitéleti funkcióhoz szorosan kapcsolódó fejlesztéseket lehet megvalósítani. Az építménymagasság és beépítési % értékek egyaránt lehetőséget adnak a területek további fejlesztésére. Mivel jellemzően nagy forgalmat vonzó létesítmények területei, ezért a szükséges mennyiségű parkolót fásítva kell kialakítani. Üdülőterületek: Az üdülőházas üdülőterület besorolású területek jelentősen eltérő adottságaik miatt eltérő övezetbe kerültek: Üü-1 övezet besorolású a kemping, Üü-2 övezet besorolású a szálloda területe. A kemping területére vonatkozó övezeti szabályok a falusias lakókörnyezetbe való illeszkedését segítik elő. Az építménymagasság és a beépítési százalék értéke is a környezetéhez igazodik. Az Üü-2 övezet előírásai a kialakult állapothoz alkalmazkodik. Mindkét övezet nagy forgalmat vonzó létesítmények területe, ezért a parkolók fásítása az előírások közé került. A hétvégiházas üdülőterületek előírásai kifejezetten a lakóterületi paraméterekhez kívántak alkalmazkodni. Mivel várható hogy a terület egységes tervek alapján, projekt-szerűen épül be, ezért tervezésekor a tágabb környezetére gyakorolt hatásait vizsgálni kell a településképi véleményezési eljárás során. Gazdasági területek: Gazdasági területek részben a település lakóterületeinek szomszédságában, részben külterületen kerültek kijelölésre külön övezetben. A környező területek védelme érdekében az övezethatár mentén egyrészt ültetési kötelezettségű területeket határoltunk le, valamint a közterületek mentén fásítási kötelezettség segít rendezni a településképet. A kialakítható beépítés belterületen igazodik a lakóterületi szabályokhoz, míg külterületen megengedett a terület intenzívebb fejlesztése. Különleges beépítésre nem szánt sport terület övezete: Két övezet lehatárolás történt: Kb-Sp-1 övezet besorolással a nagy kiterjedésű sportcélú területek, míg a Kb-Sp-2 jellel a kisebb kiterjedésű sportpályák, táborhelyek területei kerültek jelölésre. A beépítés intenzitása a telekmérethez igazodik, a zöldfelület aránya legalább 70% kell hogy legyen. Erdő területek: A területek védelmi, közjóléti és gazdasági erdő besorolásúak. A védelmi rendeletetésű erdő övezetén belül megkülönböztetésre kerültek a védett természeti területen elhelyezkedő véderők (Ev-1), és a szőlő termőhelyi kataszteri területen elhelyezkedő erdők (Ev-3) is. A közjóléti erdő besorolású területek adottságaik szempontjából jól elkülöníthetők, egyrészt az Arborétum területére (Ek-1), valamint a patak menti rekreációs funkciót is betöltő erdős területekre (Ek-2). Mezőgazdasági területek: A mezőgazdasági területek besorolása szintén cizelláltan történt. A szőlő termőhelyi kataszteri területen elhelyezkedő általános mezőgazdasági területek Má-1 övezeti besorolásúak, és a szőlőművelés,

66

borturizmushoz kapcsolódó épületek kialakítására van lehetőség. Az azon kívül elhelyezkedő mezőgazdasági területek (Má-2) az egyéb kultúrával foglalkozó mezőgazdasági tevékenységhez, állattartáshoz, és a lovasturizmushos kapcsolódó fejlesztésekre is lehetőséget biztosítanak. A tájképvédelmi szempontból előnyös helyzetű vagy természetvédelmi területeken korlátozott használatú mezőgazdasági terület került kijelölésre, ahol épületet kialakítani nem lehet.

67

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Cserszegtomaj településrendezési eszközeinek környezeti értékelése (A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján) 1. Előzmények Jelen fejezetben a Cserszegtomaj településrendezési eszközeinek környezeti vizsgálatának megállapításait ismertető környezeti értékelés. A környezeti vizsgálat lefolytatásának eljárásrendjét és a környezeti értékelés elkészítésének tartalmi követelményeit az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban KÉ rendelet) tartalmazza. A KÉ rendelet 1.§. (3) a) pontja értelmében a település egészére készülő szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítése esetén környezeti vizsgálat lefolytatása és környezeti értékelés készítendő. Cserszegtomaj Településfejlesztési koncepcióját 2014. áprilisában fogadta el a község Képviselőtestülete. A Településfejlesztési koncepció a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: településtervezési kódex) meghatározott tartalmi követelmények alapján került kidolgozásra. A Településfejlesztési koncepció Megalapozó vizsgálata a környezeti elemek állapotát, a környezeti hatótényezőket részletesen feltárta. A Településfejlesztési koncepció elfogadását követően megindult a településrendezési eszközök teljes közigazgatási területre vonatkozó kidolgozása.

2. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése 2.1. A környezeti vizsgálat fogalma és célja Az Európai Unió a fejlesztéseket megelőző környezeti hatásvizsgálatok gyakorlatát kiterjesztette a beruházásnál korábbi fázisok, pl. ágazatpolitikák, tervek és programok szintjére, hogy a tervezés minél korábbi időszakában segítse a környezeti szempontok érvényesülését. Ezt a Tanács „Bizonyos tervek és programok környezeti hatásainak vizsgálatáról”szóló 2001/42. sz. Irányelve (hazai szóhasználattal a stratégiai környezeti vizsgálatokról szóló irányelve) szabályozza. Lásd Directive 2001/42/EC of the European Parliament and of the Council on the assessment of the effects of certain plans and programmes on the environment (27. June 2001.). A direktíva hazai bevezetését szolgálja az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet. Az SKV —a magyar szóhasználatban környezeti vizsgálat— egyik fő „erénye”, hogy együtt készül a tervvel, így a környezeti szempontok figyelembe vételének erősítésére, a különböző érdekviszonyok közötti kompromisszum megtalálására különösen alkalmas. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) olyan eszköz, amely eredetét tekintve a környezeti hatásvizsgálatokból (KHV) „nőtt ki és önállósult”. A környezeti hatásvizsgálat általánosságban egy olyan eljárás, amely valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslésére és értékelésére szolgál, és ezen keresztül befolyásolja a tevékenységre vonatkozó döntést. (A KHV típusú szabályozás jelenleg a beruházás formájában megjelenő tevékenységekre vonatkozik.) A beruházások környezeti hatásvizsgálata során a legfontosabb eldöntendő kérdés az, hogy adott emberi tevékenység gyakorlása miatt kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem számunkra. Más a helyzet, ha feljebb lépünk a tervezési hierarchia szintjén a stratégiai környezeti vizsgálat irányába, ugyanis ez utóbbi nem egy-egy konkrét beruházásra vonatkozik, ahol a tevékenység elfogadása, vagy el nem fogadása a tét. A stratégiai hatásvizsgálatok alapját adó ágazati fejlesztési koncepcióknál, programoknál, területi terveknél, és más, a beruházási szint felett elhelyezkedő terveknél a tervek készítésének, megvalósítási módjának („hogyanjának”)

68

befolyásolása a cél. A stratégiák szintjén, a környezetvédelem általában nemcsak feltételrendszert, de célokat is jelent, így itt a hatásvizsgálat feladata kiegészül a környezetvédelmi célok megfelelőségének, illetve a nem környezetvédelmi célok környezeti célokkal való összhangjának vizsgálatával.

Jelen környezeti vizsgálat és értékelés Cserszegtomaj településrendezési eszközeinek megvalósulása során várható környezeti következményeket hivatott feltárni és a terveket ennek alapján értékelni a környezeti szempontoknak a döntéshozási folyamat minél korábbi fázisában történő integrálása és a környezetvédelmi szempontból előreláthatóan káros hatásokkal járó folyamatok kiszűrése érdekében. Az értékelés célja, hogy a tervbe szükség esetén olyan további intézkedések, feltételek kerüljenek beépítésre, melyek a környezeti elemek védelmét, a környezet károsodásának elkerülését biztosítják.

2.2. Előzmények, a környezeti értékelés tematikája A településrendezési eszközök kidolgozásának tartalmi követelményeit a 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet tartalmazza. E szerint településrendezési eszközök készítésekor, ha környezeti vizsgálat lefolytatása szükséges, a környezeti értékelést az „alátámasztó javaslat” munkarészen belül, önálló fejezetként, a KÉ rendeletben meghatározott tartalommal kell kidolgozni. Cserszegtomaj Településfejlesztési koncepcióját 2014. áprilisában fogadta el a község Képviselőtestülete. A Településfejlesztési koncepció Megalapozó vizsgálata a környezeti elemek állapotát, a környezeti hatótényezőket részletesen feltárta. A Településfejlesztési koncepció elfogadását követően megindult a településrendezési eszközök teljes közigazgatási területre vonatkozó kidolgozása. Cserszegtomaj településrendezési eszközeinek környezeti értékelése a KÉ rendelet 4. sz. melléklete alapján kerül kidolgozásra. A felesleges ismétlések elkerülése végett a táji-, természeti-, környezeti állapot értékelését a Településfejlesztési koncepció Helyzetfeltáró munkarészei —amelyek egyben településrendezési eszközöknek is helyzetfeltáró munkarészei— a, 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata, a 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata, és a 1.17. Környezetvédelem fejezetek tartalmazzák. A településrendezési eszközök felülvizsgálatának várható környezeti hatásait elsősorban az „alátámasztó munkarész szakági javaslatai”, a „Tájrendezési javaslatok” a „Zöldfelületrendezési javaslatok”, és a „Környezetvédelmi javaslat” c. fejezetek tartalmazzák.

2.3. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembe vétele Az általános követelmények figyelembe vételével a tervezési feladat sajátosságait szem előtt tartva a környezeti vizsgálat általános szempontjait a következők szerint rögzítjük: –

A környezeti értékelés —mivel beépül a döntéshozatalba— nem csupán hatásvizsgálati eszközként jelentős, hanem szorosan kapcsolódik a fenntartható fejlődés eszméjéhez. Ezért a legfontosabb értékelői kérdés az, hogy a településrendezési eszközök felülvizsgálata a fenntarthatóság irányába való elmozdulást segíti-e vagy hátráltatja,

–

A fenntarthatóság fogalma túlmutat a szigorúan vett környezetvédelmi törekvések érvényesítésén ezért a településrendezési eszközök tervezett módosításainak ilyen típusú értékelése és az alkalmazott értékrend is tágabb területet fog érinteni. A településrendezési eszközök felülvizsgálatának a fenntartható fejlődés szempontjából nem valamilyen határértékrendszernek kell megfelelnie, hanem meghatározott elveknek, prioritásoknak, céloknak.

69

–

A környezeti vizsgálat és értékelés nem konfrontál, hanem a településrendezési eszközök készítési folyamata közben kívánja érvényre juttatni a környezeti érdekeket. A környezeti vizsgálatnak elfogadható kompromisszumokat és célokat tartalmazó tervet kell eredményeznie. A környezeti vizsgálat és értékelés célja a fejlesztések jótékony környezeti hatásainak, a fenntartható térségi rendszerek kialakításában betöltött szerepének maximalizálása. E mellett a lehetséges környezeti konfliktusoknak és azok mértékének azonosítása, és amennyire lehet ezen konfliktusok feloldása. Ez iterációt jelent a környezeti vizsgálatot lefolytatók, az Önkormányzat és a fejlesztők között. Az egyeztetési folyamatban esetleg bekövetkező véleményeltéréseket egyeztető tárgyalás keretében – kompromisszumra törekedve – kell tisztázni. A tervet készíttető önkormányzat illetve a tervező az eltérő vélemények fenntartása esetén indokolni köteles döntését.

–

A környezeti alapállapot és a jellemző környezetterhelések vizsgálata a hatályos előírások, követelmények tükrében történik. A településfejlesztési koncepció helyzetértékelése és településszerkezeti terv és Szabályozási terv felülvizsgálatához készülő további vizsgálatok során megállapításra kerül/került a településrendezés eszközeivel való elvárt intézkedések köre és egyéb környezetvédelmet érintő javaslatok.

A fentieket figyelembe véve a környezeti vizsgálatnak az alábbi részekből kell állnia:  Környezeti jelentés (településrendezési eszköz esetén az ún. véleményezési tervdokumentáció és az annak elkészítéshez vezető folyamat környezeti értékelése)  Konzultáció (mind az illetékes államigazgatási szervekkel, mind a nyilvánossággal)  A konzultáció eredményének beépítése a jelentésbe,  Információ a döntésről (a településrendezési eszköz környezeti értékelésének elfogadásáról mind a környezetvédelméért felelős államigazgatási szerveket, mid a nyilvánosságot értesíteni kell) Az épített örökség és régészeti örökség vizsgálatát, illetve a fejlesztés épített és régészeti örökségre gyakorolt hatását külön munkarész, a kulturális örökségvédelmi hatástanulmány vizsgálja, így arra külön a környezeti értékelésben nem térünk ki. Az érintett nyilvánosság körét az Önkormányzat partnerségről szóló rendeletben határozta meg. E rendelet tartalmazza a véleménynyilvánítás módját is. 2.4. A tervezés más részeihez való kapcsolódás Településrendezési eszköz készítése, felülvizsgálata, ill. módosítása esetén a környezeti értékelés a terv ún. „Alátámasztó szakági javaslatainak” egyik önálló fejezete. Cserszegtomaj településrendezési eszközeinek egyeztetése és e terv környezeti értékelése egyeztetésének menete összekapcsolva fog történni, de mindkét eljárás rendjét betartva az alábbiak szerint: – Egyidőben kerül kiküldésre a településrendezési eszközök felülvizsgálatának ún. véleményezési dokumentációja és annak környezeti értékelése. (Egy tervdokumentációban, de a környezeti értékelés önálló munkarészként az „alátámasztó szakági javaslatok” között). – A vélemények beérkezést követően kerül sor —amennyiben szükséges— a véleménykülönbözőségeket tisztázó egyeztető tárgyalásra, amely közös tárgyalás lesz. De az erre szóló meghívó a véleménykülönbözőségekre adott önkormányzati válaszokban megkülönböztetve szerepelnek majd a településrendezési tervre és a környezeti értékelésre tett észrevételekre adott válaszok.

70

– –

–

A nyilvánosság tájékoztatása és a tervdokumentációk kifüggesztése szintén egyidőben, azonos módon egymással szorosan párhuzamosan zajlik. Az önkormányzati előterjesztés is szorosan összekapcsolva zajlik majd. De az előterjesztési anyagban megkülönböztetve a településrendezési eszközök felülvizsgálata és a környezeti értékelés véleményezésének összegzése. A környezeti értékelés elfogadása megelőzi a Településszerkezeti terv módosításának elfogadását. Az elfogadott Településszerkezeti terv, Szabályozási terv és HÉSZ felülvizsgálat és Környezeti értékelése együtt kerül kiküldésre az államigazgatási szerveknek.

2.5. A környezeti értékelés során tett javaslatok hatása a terv alakulására A településtervező és a szakági tervezők, továbbá a környezeti értékelést készítők többször konzultáltak a terv alakulása, a szakági javaslatok, a feltárt korlátozó tényezők és védendő elemek, valamint a várható környezeti hatások megismerése, illetve megismertetése érdekében. A cél az volt, hogy mindhárom fél (a tervezők, a megbízó és a környezeti értékelést készítők) számára biztosított legyen az információ átadása, oda-visszacsatolás működjön a terv és a környezeti értékelésben foglalt megállapítások között. A terv kidolgozásával párhuzamosan készülő környezeti értékelés megállapításainak hatására a területfelhasználás rendjének tervezésekor eddig kellő figyelem fordult az ökológiai hálózat elemeinek megtartására, védelmére, a zöldfelületek rendszerben történő elhelyezésére, az ökológiai hálózat elemeinek és a zöldfelületi rendszer elemeinek összekapcsolására, az eltérő környezeti igényű területek egymást nem zavaró elhelyezésére. Pl.:  A tervben a környezeti szempontok érvényesítése okán nem kapott helyet az Ó-Berekcsatorna partjára elképzelt kisméretű golfpálya, tekintve a terület ex lege láppal és a nemzeti ökológiai hálózat magterületével való érintettségét.  A község nemzeti parki és egyben Natura 2000 kiemelt természetmegőrzési területén (Gyötrös-tető) az elmúlt években egy kisebb lakópark épült fel. A tervezési folyamat megkezdésekor a már kialakult állapottal kellett számolni, azonban a környezeti szempontok érvényesítésével a terület további beépítési szándékának sikerült gátat szabni. A kialakult lakóterületen a településrendezési eszközök növénytelepítési előírással kívánják a természeti környezet további állapotromlásának elejét venni.  A Csókakői-patak partján a 2010-ig hatályos településrendezési terv egy nagyobb összefüggő zöldterületet jelölt ki magántulajdonú telkeken. A zöldterület-fejlesztésnek a községben helye van, azonban a szóban forgó terület területfelhasználási kategóriáját lakossági és önkormányzati kérésre zöldterülettől eltérően sorolják be a településrendezési eszközök. A területen lakóterület-fejlesztési igény van jelen, azonban ez a környezeti szempontokkal ellentétes. Így kompromisszumként a terület egy részét közjóléti rendeltetésű erdőterület kategóriába sorolja a terv, míg egy részét lakóterületen belüli, patak parti védősávként szabályozza.  A közigazgatási terület déli részén levő mezőgazdasági területen található felhagyott dolomitbánya helyére lovas turisztikai központ létesítését megcélzó fejlesztési elképzelés született. A lakossági kérelem különleges turisztikai területbe sorolást indítványozott. A terület tájképvédelmi terület övezetével érintett, így a tájvédelmi célok érvényesülése érdekében a terv különleges terület helyett általános mezőgazdasági területet jelöl ki a fejlesztési szándékkal érintett területen, ahol gyep művelési ág mellett lehetőséget ad a lótartáshoz szükséges épületek, építmények kialakítására.

71

Az érintett nyilvánosság a helyben szokásos módon megkezdéséről, illetve a környezeti vizsgálat lefolytatásáról.

értesülhetett

a

tervezés

2.6. A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai A környezeti értékelés az államigazgatási szervek, az önkormányzat, valamint a területre készült környezetvédelmi vonatkozású tervek, tanulmányok és egyéb szakirodalmi adatok felhasználásával készült. – 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról — NKP III— – Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFS) (2013) – Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) (2008-2025) – Nemzeti Vidékstratégia (NVS) (2012-2020) – Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv – Balaton Részvízgyűjtő (VGT-BR) (2010) – A tervek, programok környezeti vizsgálatát segítő útmutató gyakorlati alkalmazhatóságának kipróbálása több elkészült terv környezeti vizsgálatában c. kutatás zárójelentése (Témafelelős: Jaczenkó Judit, TÁJOLÓ-TERV Kft, 2006.) – Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (2008) – Cserszegtomaj Község Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata (Varsás Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. 2014) – Cserszegtomaj Településrendezési tervei és HÉSZ (ArchiTop Építésziroda Kft. 2006) – Cserszegtomaj Településfejlesztési koncepció (Planteus Kft., 2013) – Cserszegtomaj Településfejlesztési koncepció (ArchiTop Építésziroda Kft. 2006) – Balaton-felvidéki Nemzeti Park adatszolgáltatása (védett természeti területek) – Nemzeti Környezetügyi Intézet adatszolgáltatása (felszíni és felszín alatti vízminőség védelem) – Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal határozata Cserszegtomaj 0108/1 hrsz-ú területen leszállóhely VI. osztályú repülőtérré minősítéséről (LR/RK/NS/B/1187/1/2012) – Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása (vízgazdálkodás) – Pécsi Bányakapitányság adatszolgáltatása (megkutatott és nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyek, bezárt tájrendezett bányák) A környezeti elemek jelen állapotára vonatkozó környezetvédelmi adatbázis korlátozottan állt rendelkezésre, ill. nehezen hozzáférhető, ezáltal egyes területrészeken a meglévő állapot leírása és az abból következő későbbi összehasonlítások, a monitoring – viszonyítási alap híján - nehezebben elvégezhetők.

3. A terv rövid ismertetése 3.1. A terv célja, tartalma, környezeti vonatkozásainak ismertetése Cserszegtomaj jelenleg nem rendelkezik hatályos településrendezési eszközökkel, ezért az Önkormányzat ennek megalkotását kezdeményezi. A településrendezési eszközök célja, hogy rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására – továbbá a fejlesztési elképzelések térbeli rendjének kialakítása. A terv a beépítés feltételeinek, építési követelményeknek, jogoknak és kötelezettségeknek a megállapítására hivatott, a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése, a település megőrzésre érdemes, értékes építészeti és természeti arculatának védelme mellett.

72

Cserszegtomaj településrendezési eszközeinek környezetvédelmi vizsgálatának a fő célja (a tervezési folyamat szerves részeként) az elgondolások és a tervjavaslatok alternatívái környezeti hatásainak módszeres elemzése annak érdekében, hogy a terület fejlesztése minél kevésbé terhelje környezetét. A terv készítése során figyelembevételre került, hogy a településen a lakosság és az önkormányzat részéről felmerült fejlesztési igényekből eredő megvalósításra kerülő létesítmények és azok funkciói, valamint az infrastruktúra kialakítása, fejlesztése révén a környezethasználat úgy legyen szervezhető és végezhető, hogy  a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;  megelőzhető legyen a környezetszennyezés;  kizárja a környezetkárosítást,  kulturált környezetű létesítmények jelenjenek meg a tájban. A településszerkezeti és szabályozási terv kialakításakor a környezetvédelem területén elsődleges cél, hogy a hazai környezetvédelmi jogszabályoknak és az EU elvárásoknak is megfelelő terv készüljön a Településfejlesztési koncepcióban elhatározott fejlesztési szándékok szerint. A 2010-ig hatályos településszerkezeti- és szabályozási terv határozták meg a közelmúlt építési helyi rendjét, így a jelenlegi tervezés adottságként, kiindulási alapként kezeli. Jelen településrendezési eszközök az alábbi táblázatban összefoglaltak szerinti változtatásokat eszközöli a 2010-ig hatályban lévő terv területfelhasználási rendjében (illetve a KÉ-1. számú ábra szemlélteti): Válozó terület száma 1. 2.

Korábbi besorolás

Tervezett besorolás

Az eltérés indoklása

Má0 Ev (tervezett)

Lf Lf

3.

Ev (tervezett)

KMü

4.

Má0

Kb-Sp

5.

Ev (tervezett)

Kb-Sp

6.

Ev (tervezett)

Mko

7.

Lf

8. 9. 10.

Ev (részben meglévő részben tervezett) KTT Lf Má0

A korábbi terv készítésekor már lakó funkciójú terültek, meglévő lakóépülettel. Jelen besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. A korábbi terv készítésekor már lakó és gazdasági funkciójú terült. Jelen besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti, a terület a szomszédos kertészet gazdasági területe. A korábbi terv készítésekor már leszállópálya funkciójú terült. Jelen besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. Jelenleg sportpálya funkciójú terült, a besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. Az ingatlanok rét művelési ágúak (R5 és R6 minőségi osztály). Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott lakossági kérés alapján.

Vt Vt Kb-Kt

11.

Et (tervezett)

Ek

12.

Et (tervezett)

Má

A terület formálódó központi funkcióinak erősítése érdekében. Jelenleg rendezvénytér funkciójú terült, a besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. A terület a jelenleg érvényes településrendezési eszköztár alapján került besorolásra. Jelenleg nagyrészt szőlő és gyümölcsös,

73

13.

KTE

Kb-T

14.

KTE

Vt

15.

KSP

KLov

16.

Lf

Gip

17.

Kb

Má

18.

Má0

Má

19.

Má

Lf

20. 21. 22. 23. 24. 25.

Üü Üü Üh Üh Z (tervezett) Lf

Lf Má Lf Má Mko Z

26.

KSP

Kb-Sp

27.

Z

Ek

28.

Z

Lf

29.

Üü

Üh

30.

Üh

Lf

31.

Mko

Lf

32. 33.

Ev (tervezett) Lf

Mko Vt

34.

Ev

Lf

35.

Üü

Lf

36.

Gksz

Lf

részben erdősülő ill. erdő terület. A temetők területe a jelenleg érvényes településrendezési eszköztár alapján beépítésre nem szánt területként került besorolásra. A kápolna és a körülötte lévő temető a tervezetben a település központi jelentőségű területei közé nyert besorolást. Jelenleg lovarda funkciójú terült, a besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott lakossági kérés alapján. Ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület, működő bánya nem található rajta. A 17. sz. területtel együtt növénytermesztéssel, állattartással és az ehhez kapcsolódó turizmussal kapcsolatos fejlesztésekre alkalmas terület. Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott lakossági kérés alapján. A beépítésre szánt területek kijelölésének realizálása és a lakó funkciójú beépítés iránti igény alapján. A területek nem látnak el közpark funkciót. Meglévő közpark, a besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. A nagy kiterjedésű sportolásra szolgáló területek beépítésre nem szánt sport terület besorolást kapnak. A patak menti rekreációs terület megvalósítása nem közparkként történik. Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott lakossági kérés alapján. A területen történt telekosztások alapján az üdülőházas üdülőterület kialakítására nincs szándék. A területen lakások állnak, a besorolás tervezet a meglévő állapothoz igazodik. Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott lakossági kérés alapján. Szántó művelési ágú ingatlanok A terület meglévő központi funkcióinak erősítése érdekében. Meglévő, lakó funkciójú beépítése miatt került beépítésre szánt terület kijelölésre, azonban a szabályozási előírások a terület további fejlesztését nem teszik lehetővé. A területen történt telekosztások alapján az üdülőházas üdülőterület kialakítására nincs szándék, a lakó felhasználásnak van realitása. Kifejezetten gazdasági célú kijelölésének nem látom okát, a lakó felhasználásnak van realitása.

74

37.

Üü

Lf

38. 39.

Üü Lf

KTT KTT

40. 41.

Ev (tervezett) Ev

Mko Má

42.

Mko

Ev

A területen lakóépületek állnak, a besorolás tervezet a meglévő állapothoz igazodik. A korábban egy kézben lévő ingatlanok egységes turisztikai célú fejlesztésének biztosítása. Rét művelési ágú területek. Kis területű erdő, nem kapcsolódik a telek nagyobb összefüggő erdős területeivel, külön övezetbe sorolása (később önálló ingatlan kijelölése) nem indokolt. A Btv. által E-2 övezetbe sorolt terület.

KÉ-1. ábra: Változtatások a területfelhasználás rendjében a 2010-ig hatályos településrendezési eszközökhöz képest a fenti táblázat alapján

3.2. A terv kidolgozásakor vizsgált változatok és a választás indokainak rövid ismertetése A településszerkezet, területfelhasználás rendjének tervezése során a tervezett területfelhasználásra, illetve övezeti rendszerre, valamint a beépítési paraméterekre vonatkozóan a tervezők több változatot vizsgáltak meg a tervezés során a tulajdonosi elképzelések, az érintett önkormányzat településfejlesztési elhatározásai és a vonatkozó jogszabályok alapján.

75

1. A településrendezési eszközök készítésének folyamatában környezeti szempontból kardinális kérdés a Gyötrös-tető védett természeti terület rendezése, mely a tervezési folyamat megkezdésekor már részlegesen beépült. A felépített lakóházak léte ellentétes a nemzeti parki és egyben Natura 2000 terület természetvédelmi céljaival. Az épületek használaton kívül, üresen állnak, azonban a szerzett jog megléte miatt—földhivatali nyilvántartásban művelési kivont telkek, lakóház besorolás— és annak elvétele miatt járó kártalanítási kötelezettség miatt átsorolásuk a természetvédelmi érdekekkel összhangba levő területfelhasználási kategóriába jelenleg megítélésünk szerint reálisan nem megoldható. A településrendezési eszközök kapcsán beérkezett lakossági kérések között szerepelt a Gyötrös-tetőn további telkek lakóterületbe vonásának kérelme is, az Önkormányzat és a tervezők azonban nem látták indokoltnak ennek teljesítését. A területfelhasználás rendjének kialakításakor a Gyötrös-tető megvédése kiemelt fontosságú cél volt. A természetközeli terület besorolás megfelelő lett volna a természetvédelmi célok számára, ám a jelenleg hatályos OTÉK szerint természetközeli terület csak mocsár, nádas, vagy sziklás terület lehet. A Gyötrös-tetőn a beépített területek mellett zárt, illetve ligetes-gyepes erdőtársulások találhatók (nem üzemtervezett erdők). A zárt erdőfoltok védelmi rendeltetésű erdőterület besorolást kaptak. A gyepes, ligetes erdő esetén a korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület besorolás is megfelelt volna a védelmi céloknak, azonban végül a terület természetes beerdősülése miatt szintén védelmi rendeltetésű erdőterület besorolásban részesült. A beépült telkek nem generáltak választási lehetőséget, így lakóterületbe sorolták a tervezők, azonban speciális lakóterületként a szabályozás során a Natura 2000 terület növényfajaival írtak elő növénytelepítési kötelezettséget a telkekre. 2. A településrendezés másik neuralgikus pontja környezeti szempontból a belterületen áthaladó Csókakői-patak menti területek rendezése. A patak menti telkek magántulajdonban vannak. A 2010-ig hatályos településrendezési terv környezeti-, ökológiai és zöldhálózat szempontból kedvező módon kiterjedt, összefüggő zöldterületet jelölt ki a vízfolyás mentén több telket érintően. Azonban a magánérdekekkel szemben állt e tervezett területfelhasználás. A területek tulajdonosai a telkek lakóterületbe sorolását indítványozták jelen településrendezési eszközök készítése során, mely természet- illetve környezetvédelmi szempontokkal, továbbá a településen élők közösségi érdekeivel nem összeegyeztethetők. A településrendezési eszközök kompromisszumos megoldásként javasolják a patak menti sáv egy részének közjóléti rendeltetésű erdőterületbe sorolását, illetve azon telkek esetében, amelyek lakóterületbe kerültek besorolásra, ott a szabályozás során a vízfolyás mentén védősáv kijelölése történt. 3. A Gyöngyös-patak menti réten engedéllyel rendelkező VI. osztályú sportrepülőtér működik. A terület a 2010-ig hatályos településrendezési tervben korlátozott használatú mezőgazdasági terület volt, a jelenlegi terv készítésekor azonban felmerült az igény a terület valódi funkciójához közelebb álló területfelhasználási kategóriába sorolására. Az aktuális ex lege védett lápok jegyzéke a sportrepülőtér helyrajzi számát lápterületként tartja nyilván, azonban a tervezők által tett helyszíni bejárás tapasztalata alapján nem egyértelmű a láp megléte, a tervezők megítélése szerint a valós állapot gyepes terület (gyepes kifutópálya). Az engedélyezési eljárás során a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség kifogást nem emelt a gyepes leszállóhely ellen. A településrendezési eszközökben a sportrepülőtér területe különleges beépítésre nem szánt nagy kiterjedésű sportolási célú terület kategóriába került. A tervezők javasolják Cserszegtomaj közigazgatási területére vonatkozóan a lápterületek felülvizsgálását, illetve amennyiben beigazolódik a láp hiánya, az érintett helyrajzi szám törlését az ex lege lápterületek jegyzékéből.

76

4. A településrendezési eszközök készítése során a sportolási célú területek kapcsán adódott a beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területfelhasználási kategória közötti döntéshelyzet. A sportterületek funkciójából adódó épület, építmény igény mérlegelése során a beépítésre nem szánt sportolási célú területfelhasználási kategória megfelelőnek bizonyult. 5. A település északi felén, a motocross pályától keletre, a Bánya utcával körülvett területen a 2010-ig hatályos településrendezési terv védelmi rendeltetésű erdőterületet jelölt ki. A területen jelenleg mezőgazdasági művelés folyik, így a jelenlegi tervezési folyamatban korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület besorolásba kerül a terület, ez pufferterületként a szomszédos természetvédelmi oltalom alatt álló területeket nem zavarja. 6. A településen a tájhasználati, fejlesztési igények bizonyos területeken ellentmondásba kerültek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében kijelölt C1 – Szőlő termőhelyi kataszteri területek övezetével. Az övezet jelenleg is ellentmondásos a tekintetben, hogy a részben természetvédelmi oltalom alatt álló arborétum területe, illetve több, már beépült terület is besorolása alá tartozik. A már beépült (és azokkal szorosan összefüggő) területegységek az arborétum alatt, illetve a Majori utca menti lakóterület fejlesztés részlegesen érinti a C1 övezet területét. Az ellentétek feloldása érdekében pótlólagos területet jelölnek ki a településrendezési eszközök a szőlő termőhelyi kataszteri területek övezete számára. Pozitív változást hoz a terv a Bikedi domb esetén a 2010-ig hatályos településrendezési eszközökhöz képest: a korábbi terven a C1 övezettel érintett Bikedi domb turisztikai erdőterület volt, a jelenlegi terv azonban általános mezőgazdasági területet jelöl ki itt, a szőlőművelés szorgalmazására. 7. A tervezési folyamat során feladatok közé tartozott azon kialakult állapot feloldása, miszerint a jelenleg már belterületbe vont, művelésből kivont területek jelentős része (jellemzően a település északi felén) a közigazgatási határtól számított 200 méteres sávon belül helyezkedik el. Ezen a szakaszon a belterület nemzeti parki területtel határos, mely egyúttal Natura 2000 oltalom alatt is áll (Keszthelyi-hegység), amely továbbá a nemzeti ökológiai hálózat magterülete, a Cserszegtomajra eső cca. 200 méteres sáv pedig pufferterület övezetébe tartozik a Balaton törvény Ö-3 Pufferterület övezetébe tartozó települési térség kategóriába sorolja. A tervezők vizsgálták e sávban a beépítésre nem szánt területfelhasználási kategóriákba való átsorolás lehetőségét, azonban az érintett tömbökben már megindult a beépítés folyamata, így e területek beépítésre szánt területfelhasználási kategóriában maradtak a tervben. A 200 méteres sávon belül további lakóterület-fejlesztési szándék van jelen, mely érinti a Keszthelyi-hegység erdeinek egy Cserszegtomaj területére átnyúló foltját (7. számú változtatás, lásd: KÉ-1. ábra) is. Ez az erdőfolt azonban nem üzemtervezett erdő, a védettségek határán kívül esik, illetve beépülése megkezdődött, így védelme nem biztosított. A közigazgatási határtól számított 200 méteres sávon belüli beépítésre szánt területek kijelölése ügyében az Önkormányzat területrendezési hatósági eljárást indított. 8. A településrendezési eszközökben helyi védelemre javasolt, korlátozott használatú mezőgazdasági területként kijelölt két kisebb élőhelyfolt a terv korai szakaszában a környező területhasználatokba beolvadva szerepelt. Azonban a tervezők a környezeti értékelésben vizsgált szempontok mérlegelése után olyan besorolás mellett döntöttek, mely erősebb védelmet biztosít a helyi élővilág számára.

3.3. A terv összefüggése más releváns tervekkel

77

Településrendezési tervek esetében a területrendezési tervek egyes övezeti tervlapjait és térszerkezeti terveit környezeti célkitűzéseket megfogalmazó terveknek tekintendők. Cserszegtomaj településrendezési eszközeinek így összhangban kell lenniük  az Országos Területrendezési Tervvel (2003. évi XXVI. tv.), és  a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervével (2000. évi CXXI. tv.) A felsorolt területrendezési tervekkel való összhang igazolását a terv a Területrendezési tervvel való összhang igazolása c. fejezete részletesen tárgyalja, a környezeti értékelés pedig a 3.1.1. fejezetben foglalja össze. A környezeti értékelés során a releváns helyi, térségi és országos környezetpolitikai célokat megfogalmazó területfejlesztési dokumentumokkal, környezetvédelmi programokkal való egyezés ellenőrzése is szükséges. Cserszegtomaj településrendezési eszközeit az alábbi dokumentumokban megfogalmazott célokkal veti össze a 3.1.2. fejezet:  III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014)  Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013)  Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2008-2025)  Nemzeti Vidékstratégia (2012-2020)  Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv – Balaton Részvízgyűjtő (2010)  Cserszegtomaj Község Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata (2014)

4. A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 4.1. Átfogó értékelés (a terv egészére vonatkozó, általános érvényű értékelés) 4.1.1. A térségi regionális szerkezetbe való illeszkedés, a releváns terveknek – különösen azok környezetvédelmi céljainak – való megfelelés értékelése A tervet érintő, figyelembe veendő tervek, programok:  Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. tv.), a továbbiakban: OTrT  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (2000. évi CXXI. tv.) a továbbiakban: Balaton tv. A térségi elképzeléseket és a térségi területfelhasználás rendjét az OTrT-vel összhangban álló Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (a továbbiakban: Balaton tv.) határozza meg. A Területrendezési tervvel való összhang igazolása c. fejezet részletesen tárgyalja. Környezeti vonatkozásai miatt az alábbi térségi övezetek emelendők ki:  Magterület övezete (országos ökológiai hálózat magterülete)  Ökológiai folyosó övezete (országos ökológiai hálózat ökológiai folyosója)  Pufferterület övezete (országos ökológiai hálózat pufferterülete)  Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete  Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete  Vízeróziónak kitett terület övezete  Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete A térségi övezetek határvonalai már a településfejlesztési koncepció helyzetfeltáró munkarészének készítése során pontosításra kerültek. Az országos ökológiai hálózat övezetei esetén a pontosítás az övezetek területén kialakult beépítések kihagyását jelentették a Magterület és az Ökológiai folyosó övezetéből, lévén e területek már nem számítanak az élővilág mozgásterének. Új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a magterület és ökológiai folyosó övezetek területein. A Pufferterület övezete nagy arányban a település északi határa mentén elterülő lakóterületeket fedi le.

78

A Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete szintén pontosításra került a tervezési folyamat kezdetekor már kialakult beépített területek miatt. Ezt követően új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre az övezet területén. A Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete a község egészét érinti, kivéve a déli településrész mezőgazdasági területeinek egy részét. A felszín alatti ivóvízbázisok védelmére a belterületre Közművesítési javaslatok c. fejezet fogalmaz meg intézkedéseket. A Vízeróziónak kitett terület övezetén a tervezett területfelhasználás rendje illeszkedik a Balaton tv.-ben előírtaknak. Meglehetősen ellentmondásos a Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetének helyzete a településen. Az övezetbe sorolt területek jelentős részén nem folyik szőlőtermesztés, illetve üzemtervezett erdőterületek, a helyi védelem alatt álló arborétum és több beépült telek is található az övezet területén. A helyi fejlesztési szándékok nyomán jelen terv további lakóterületeket jelöl ki a szőlőkataszteri területek övezetében. E tekintetben a térségi területrendezési tervvel való megfelelést a településrendezési eszközök csereterület kijelölésével kívánják biztosítani, amennyiben elfogadják a véleményező államigazgatási szervek ha nem fogadják el, az esetben a jelenlegi terv a Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezet tekintetében nem felel meg a térségi területrendezési tervnek. 4.1.2. A környezetpolitikai céloknak való megfelelés értékelése Az alpontban vizsgálandó, hogy a terv tartalmaz-e olyan elemeket, melyek ellentétben állnak a helyi, vagy magasabb szinten meghatározott környezetpolitikai célkitűzésekkel. A környezetpolitikai célokat magasabb szinten az ország területére készülő környezetvédelmi programok, helyi szinten a települési környezetvédelmi programok határozzák meg. A környezetpolitikai céloknak való megfelelés értékelésekor a tervet az alábbi környezetpolitikai célokat megfogalmazó dokumentumok célkitűzéseivel vetettük össze: 1. III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) 2. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013) 3. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2008-2025) 4. Nemzeti Vidékstratégia (2012-2020) 5. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv – Balaton Részvízgyűjtő (2010) 6. Cserszegtomaj Község Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata (2014) Magyarország környezeti fenntarthatóság elvéhez13 kapcsolódó 2009-2014 időszakra vonatkozó célkitűzéseit a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program [96/2009. (XII. 9.) OGY 13

A XXI. században világméretűvé váló környezeti problémák, a Föld országai, illetve az egyes emberek között megfigyelhető egyre nagyobb társadalmi különbségek világossá tették a nemzetek számára, hogy a meggondolatlan fogyasztásnövekedés és az ezzel járó gazdasági fejlesztések egyre inkább fenntarthatatlanná válnak. Környezetünk rombolása, az erőforrások felélése már a jövő generációk és a köröttünk lévő élővilág túlélési esélyeit fenyegetik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) országai ezért fenntartható fejlődés megvalósítását tűzték ki célul. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. A gyakorlatban a fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, társadalom és környezet harmonikus fejlesztése. Az EU fejlesztési politikájában a horizontális elvek bevezetésének célja az volt, hogy a gazdasági beavatkozások során legyünk figyelemmel a fenntartható fejlődés elvére. Fontos, hogy fejlesztési elképzeléseink kialakítása során megvizsgáljuk, hogy nem okozunk-e kárt környezetünkben, nem romboljuk-e le értékes hagyományainkat, nem éljük-e fel a jövő generációk számára is létfontosságú természeti erőforrásainkat, és nem növeljük-e tovább az állampolgárok közötti egyenlőtlenségeket. A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem célkitűzéseit, és ezen célok megvalósítását szolgáló feladatokat az EU és hazai szabályozás stratégiai dokumentumokban rögzíti. Az Európai Unió és Magyarország a környezeti fenntarthatóság elvéhez kapcsolódó célkitűzéseit az alábbi dokumentumokban rögzíti: • az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája,

79

határozat a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról] (a továbbiakban: III. NKP) tartalmazza. A NKP III. fő célkitűzése a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához való hozzájárulás biztosítása. Ennek elérése érdekben az alábbi átfogó célkitűzéseket tartalmazza a NKP III.: 1. A települési élet- és környezetminőség javítása 2. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése 3. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése 4. A környezet-biztonság javítása Az NKP III. átfogó céljainak megvalósítását tematikus akcióprogramok (TAP) szolgálják. Az egyes tematikus akcióprogramban megfogalmazásra kerül az akcióprogram fő célkitűzése. Erre alapozva a részletes célok és intézkedések specifikus célterületek, illetve komplex témakörök esetében rész-célterületek formájában jelennek meg. A NKP III. új eleme, hogy a célokat követően nem általános jellegű feladatokat határoz meg, hanem a környezeti problémák megoldását, illetve megelőzését biztosító együttműködésre építve egy-egy témakörnél a kormányzati felelősségi körbe tartozó intézkedések mellett az önkormányzatokat, a gazdasági szférát és a lakosságot érintő feladatokat is megjeleníti. A NKP III tematikus akcióprogramjai (TAP): 1. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése 2. Éghajlatváltozás 3. Környezet és egészség 4. Települési környezetminőség 5. A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem 6. Fenntartható terület- és földhasználat 7. Vizeink védelme és fenntartható használata 8. Hulladékgazdálkodás 9. Környezetbiztonság

4.1.T elep ülésf ejles

2.1. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

A KÉ-1. sz. táblázatban az NKP III. tematikus akcióprogramjaiban nevesített azon célok teljesülését értékeljük a településrendezési eszközökben, melyek a településrendezés tárgykörébe tartoznak (akár érintőlegesen).

•

•

KÉ-1. táblázat: A III. NKP CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE CSERSZEGTOMAJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIBEN Cserszegtomaj IlleszNKP III. célok kedés Településrendezési eszközök céljai 2. TAP: Éghajlatváltozás Energiagazdálkodás, A gázhálózat teljes körű kiépítése, ++ közlekedési és A megújuló energiaforrások használatának mezőgazdasági kibocsátás szorgalmazása, csökkentése, erdőterületek Az erdőterületek arányának növelése a jelenlegi nagyságának növelése állapothoz képest, Üvegházhatású gázok kibocsátását eredményező ipari tevékenység számára nem jelöl ki területet. 4. TAP: Települési környezetminőség Takarékos területfelhasználás A részint be nem épült belterület mellett újabb ! területek belterületbe vonása nem illeszkedik az NKP III. célkitűzésével

az Európai Unió VII. Környezetvédelmi Akcióprogramja, III. Nemzeti Környezetvédelmi Program.

80

4.1.2. Települési zöldfelület 4.1.3. Épített környezet 4.2. A települések levegőminős égének 4.3. A zajterhelés csökkentése 4.5. A települési közszolgáltatások

Barnamezős területek újrahasználatának előtérbe helyezése

++

Összefüggő, egységes zöldfelületi rendszer kialakítása, növelése, megújítása, fenntartása. A zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, a zöldterületek elérhetőségének és minőségének javítása.

!

+

A zöldfelületek vizuális, esztétikai célú fejlesztése.

++

Az épített környezeti értékek védelme és az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Leromlott településrészek megújítása a környezeti szempontok figyelembevételével.

+

Légszennyezettség kialakulásának megelőzése.

+

A levegő minőségének védelme: a szennyezettség csökkentése. A közlekedési létesítmények mentén csökkenjen azoknak a területeknek az aránya, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) 65 dB, az éjjeli (Léjjel) 55 dB felett van. A zaj- és rezgésforrások számának csökkentése.

+

A határérték feletti zajterhelés megszüntetése az ipari és szolgáltató létesítmények környezetében. Biztonságos ivóvízellátás

+

+

+

0

Bezárt bányák funkciómegújításának támogatása a területfelhasználás rendjében (pl. motocross pálya, lovas központ kialakításának lehetősége). Az összefüggő zöldfelületi rendszer kialakítását akadályozza az utcák szűk keresztmetszete, összekötő zöldsávok, fasorok létrehozása nem megoldható. A korábbi rendezési tervhez képest kevesebb a zöldterület, azonban a Csókakői-patak mentén kijelölt korábbi zöldterületet jelen terv közjóléti erdő kategóriába sorolja, illetve két kisebb tervezett zöldterület jelenleg MKo besorolást kap. A telepítésre javasolt növényfajok listája a HÉSZ-ben a zöldfelületek vizuális esztétikai értékét hivatott fejleszteni. A TSZT örökségvédelmi munkarésze taglalja ezen értékek védelmére irányuló elhatározásokat. Kifejezetten leromlott településrészek nem találhatók a közigazgatási területen. A vonatkozó országos jogszabályok és a HÉSZ tartalmazzák azokat a környezeti feltételeket, amelyek betartása esetén a jelenlegi kedvező környezeti állapot megtartható. A településen nem tervezett olyan funkció, amely jelentős légszennyeződést okozna, a jelenlegi légszennyezettség mértéke alacsony. A Településrendezési eszközök egyik fontos célkitűzése a gázhálózat teljes körű kiépítése, mely kevéssé légszennyező fűtési mód. A településen jelentős zajterhelést okozó tevékenységet nem folytatnak. A közlekedési környezeti zajterhelés nem jelentős a település útjai mentén. (A kívánatosnál kissé magasabb környezeti zajterhelés csak a 7202 j. út nyugati szakaszán, a Veszprémi út lakóépületei előtt lép fel.) Az újonnan kijelölt gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területeken várhatóan új zajforrások fognak megjelenni. Az újonnan kijelölt gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területek várhatóan nem fognak határérték feletti zajterhelést okozni.

A település egészén biztosított a tiszta ivóvízellátás. A hidrogeológiai védőidomokkal érintett területeken a területfelhasználás rendje nem veszélyezteti a védelmi célok érvényesülését a Környezetalakítási és Közművesítési javaslatok megvalósításával. Szennyvízelvezetés és – A Településrendezési eszközök egyik fontos ++ kezelés célkitűzése a csatornázottság kiépítésének teljessé tétele. 5. TAP: A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem 5.1. A természeti és táji Az arborétum teljes területét javasolja védelem ++ értékek védelme alá helyezni. A Gyötrös-tető további beépítését megakadályozza a védelmi rendeltetésű erdőbe

++

81

6.3. Talajok védelme és fenntartható használata

5.2. Természetvédelmi őrzés, kezelés, fenntartás 5.3. Károsodott területek helyreállítása, káros hatások csökkentése

+ ++

történő sorolása. A természetvédelmi kezelési terv szerint történik. Bezárt bányák funkciómegújításának támogatása a területfelhasználás rendjével (pl. motocross pálya, lovas központ kialakításának lehetősége). A volt okkerbánya területén védelmi erdőterületeket jelöl ki a terv. A terv ilyen elemet nem tartalmaz.

5.4. A természetvédelem 0 feltételrendszerének javítása, ezen belül: Bemutatás, szemléletformálás, ökoturizmus. 6. TAP: Fenntartható terület- és földhasználat A talajok termékenységének A vízerózióval érintett területeken korlátozott ++ védelme, a talajdegradációs (MKo) és általános mezőgazdasági területeket és -szennyező folyamatok (Má) jelölnek ki a településrendezési eszközök. megelőzése, illetve A vízerózióval érintett „Má” területet fás terület mérséklése. borítja. A termőföld mennyiségi és A meglévő, jelentős mértékben még be nem ! minőségi védelme épült belterület egy részét újból mezőgazdasági területté alakítja a településszerkezeti terv, más helyen ugyanakkor további területeket von belterületbe, miközben a belterületen jelentős a még nem beépített telkek száma. 7. TAP: Vizeink védelme és fenntartható használata 5.7.2. Stratégiai vízkészletek A vízbázis szempontjából érzékeny területek ++ mennyiségi és minőségi lehatárolását a településrendezési eszközök védelmét szolgáló, tervlapjai tartalmazzák. A településrendezési kapcsolódó programok terv az előírásokat biztosítani tudó módon tesz javaslatokat a szennyvizek gyűjtésére és területről való elvezetésére. 8. TAP: Hulladékgazdálkodás 5.8.3.1. A települési A fejlesztési területen keletkező hulladékok ++ hulladékok biztonságos gyűjtése és kezelése bekapcsolható a települési ártalmatlanítása hulladékgazdálkodási rendszerbe, ezáltal a megelőzés, a hasznosítás és ártalmatlanítás céljai elérhetők. 9. TAP: Környezetbiztonság 5.9.2. Környezeti A 907 hrsz-ú ingatlanon az illegális ++ kármentesítés hulladéklerakó kármentesítése folyamatban van, a településrendezési eszközök a kármentesítést követően védelmi erdőterület létrehozását irányozzák elő.

++: hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között +: tartalmazza, részleges, vagy gyenge kapcsolat a célok között 0: Nincs kapcsolat a célok között !: hiányzó kapcsolat Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFS) (2013) A 18/2013. (III. 28.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre egy pozitív, fenntartható, társadalmasítható jövőképnek megfelelő eszközrendszert és reformkeretet vázol fel.

82

A nemzet fenntarthatósági politikájának átfogó célja a folytonosan változó társadalmi-humángazdasági-termeszéti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása. A fenntartható fejlődés keretstratégiája szerint a környezeti eltartóképességet mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni.

KÉ-2. táblázat: A NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE CSERSZEGTOMAJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIBEN IlleszCserszegtomaj NFFS céljai kedés Településrendezési eszközök céljai Az Európában egyedülálló Az ex lege védett lápterületek és ++ fajgazdagság fenntartása, a táj és a környező gyepterületek korlátozott természeti értékek megőrzése, az mezőgazdálkodási területbe soroltak. ökoszisztéma-szolgáltatások A nemzeti parki és Natura 2000 terület + kimerítésének megakadályozása. védelmi rendeltetésű erdőterület, mely megakadályozza a Gyötrös-tető további beépítését. A talaj termőképességének A településrendezési eszközökben 0 fenntartása foglaltaknak nincs közvetlen hatásuk a talajminőségre, annak védelme nem településrendezési feladatkör.

Nem megújuló természeti erőforrások

Az embert érő környezeti terhelések

Biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások

A KÉ-2. sz. táblázatban az NFFS azon céljainak teljesülését értékeljük a településrendezési eszközökben, melyek a településrendezés tárgykörébe tartoznak (akár érintőlegesen).

A természetes területek beépítési sebességének csökkentése, a fenntartható hozamon* alapuló gazdálkodás a megújuló erőforrásokkal

++

Az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátásokat korlátok között kell tartani, azokat megfelelően szabályozni szükséges Ésszerű, beosztó gazdálkodás az ásványkincsekkel és az energiahordozókkal.

++

!

++

A meglévő, jelentős mértékben még be nem épült belterület egy részét újból mezőgazdasági területté alakítja a településszerkezeti terv. A részint be nem épült belterület mellett újabb területek belterületbe vonása nem illeszkedik az NFFS célkitűzésével. A településen nem tervezett olyan funkció, amely jelentős légszennyeződést okozna, a jelenlegi légszennyezettség mértéke alacsony. A településen nem folyik kitermelés, a településrendezési eszközök a jövőben sem irányozzák elő. A bezárt bányák tájrendezettek, vagy kármentesítés van folyamatban területén.

* A biológiai úton megújuló természeti erőforrások adott időszakban megvalósult szaporulata adja a fenntartható hozam nagyságát. ++: +: 0: !:

hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között tartalmazza, részleges, vagy gyenge kapcsolat a célok között Nincs kapcsolat a célok között Hiányzó kapcsolat a célok között

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) (2008-2025) A NÉS a 2008-2025 időszakra határozza meg Magyarország középtávú klímapolitikáját. Három fő cselekvési irányt határoz meg:

83

 Az energiafelhasználás, ill. az éghajlatváltozásért felelős gázok kibocsátásának csökkentése, növekedésük megelőzése,  Az éghajlatváltozás hatásai elleni védekezés, a következményekhez való alkalmazkodás,  Az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítása, a klímatudatosság erősítése. A KÉ-3. sz. táblázatban a NÉS-ben nevesített azon célok teljesülését értékeljük a településrendezési eszközökben, melyek a településrendezés tárgykörébe tartoznak (akár érintőlegesen). KÉ-3. sz. táblázat: A NÉS CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE CSERSZEGTOMAJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIBEN NÉS célok illeszke Cserszegtomaj dés Településrendezési eszközök céljai Az energiafelhasználás, ill. az A Településrendezési eszközök egyik fontos ++ éghajlatváltozásért felelős gázok célkitűzése a gázhálózat teljes körű kibocsátásának csökkentése, növekedésük kiépítése, mely kevéssé légszennyező fűtési megelőzése mód. A megújuló energiaforrások használatát ++ szorgalmazza a terv. Az éghajlatváltozás hatásai elleni A mezőgazdasági területek döntően ++ védekezés, a következményekhez való korlátozott felhasználású kategóriába alkalmazkodás soroltak, ami természetkímélő gazdálkodást indukál. Az erdőknek a klímaváltozás hatásai ++ csökkentésében betöltött szerepük segítése érdekében a terv növeli az erdőterületek arányát a jelenlegi állapothoz képest. A beépített területekhez képest alacsony ! zöldfelületi ellátottság.

++: hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között +: tartalmazza, részleges kapcsolat a célok között 0: Nincs kapcsolat a célok között !: hiányzó kapcsolat Nemzeti Vidékstratégia (NVS) 2012-2020 A Vidékfejlesztési Minisztérium által készített hiánypótló anyag a vidéki térségek leszakadásának problémájára átfogó, integrált választ ad. A Nemzeti Vidékstratégia (a továbbiakban NVS) az eddigi elkülönült, egymással gyakran szemben álló ágazati szemlélet helyett a szakterületek közötti kapcsolatrendszerre építve közös stratégiai kereteket kíván biztosítani. Az NVS átfogó célkitűzése a vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása. Az átfogó célkitűzés elérése érdekében az NVS az alábbi öt stratégiai célt tűzi ki: 1. Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése 2. Sokszínű és életképes agrártermelés 3. Élelmezési és élelmiszerbiztonság 4. A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése 5. A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása A célok megvalósítását az NVS stratégiai területekre és teendőkre csoportosítja I. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata

84

1. Talajvédelmi és ásványi nyersanyag-gazdálkodási program 2. Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása program 3. Környezetbiztonsági program 4. Vízkészlet- és vízminőségvédelmi program 5. Területi vízgazdálkodási program II. Vidéki környezetminőség javítása 1. Ivóvízminőség-javító program 2. Szennyvíz program 3. Települési csapadékvíz-gazdálkodás program 4. Levegőminőség-védelmi és zajterhelés csökkentési program 5. Zöldterületi rendszer fejlesztése program 6. Hulladékgazdálkodási program III. Föld- és birtokpolitika 1. Föld- és birtokrendezési, üzemszabályozási program 2. Demográfiai földprogram, „fiatal gazda életpályamodell” IV. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika 1. Ökológiai gazdálkodás program 2. Génmegőrzési program 3. Táj- és agrár-környezetgazdálkodási program 4. Állattenyésztés-fejlesztési program 5. Lovasprogram 6. „Kert-Magyarország” kertészeti program 7. Szőlő- és borprogram 8. Szántóföldi növénytermesztés program 9. Gyepgazdálkodás program 10. Erdőprogram 11. Halgazdálkodási program 12. Vadgazdálkodási program V. Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac 1. Élelmiszer-feldolgozási program 2. Ellenőrzött élelmiszerlánc program 3. „Egészséges helyi terméket a közétkeztetésbe” program 4. Agrármarketing, bel- és külpiaci program VI. Helyi gazdaságfejlesztés 1. Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés program 2. Helyi energiatermelés és -ellátás program 3. Vidéki turizmus, falusi vendéglátás program 4. Kézműves program 5. Szövetkezés-fejlesztési program 6. Helyi vállalkozásfejlesztés, szociális gazdaság program 7. Szociális földprogram VII. Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, egészségfejlesztés, életképes vidéki települések, helyi közösségek 1. Képzés, szakoktatás program 2. Fogyasztói szemléletformálás program 3. Népfőiskola program 4. Modellgazdaságok, tájközpontok, agrár-szaktanácsadás program 5. Kutatás-fejlesztés, innováció program 6. Falufejlesztés, vidéki értéktár és örökség program 7. Egészségügyi ellátás, egészségfejlesztés program A KÉ-4. sz. táblázatban az NVS-ben megfogalmazott azon célok teljesülését értékeljük a településrendezési eszközökben, melyek a településrendezés tárgykörébe tartoznak (akár érintőlegesen).

85

3. Települési csapadékvízgazdálkodás program

2. Szennyvíz program

2. Természe ti értékek, területek, ökosziszt éma

1. Talajvédelmi és ásványi nyersanyag-gazdálkodási program

KÉ-4. táblázat: AZ NVS CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE CSERSZEGTOMAJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIBEN Cserszegtomaj IlleszAz NVS céljai Településrendezési eszközök kedés céljai I. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata Talajkészleteink mennyiségének és A meglévő, jelentős mértékben ++ minőségének fokozott védelme és még be nem épült belterület egy termékenységének hosszú távú részét újból mezőgazdasági fenntartása, a talaj megfelelő megújulását területté alakítja a elősegítő használat ösztönzése. településszerkezeti terv. A részint be nem épült belterület ! mellett újabb területek belterületbe vonása nem illeszkedik az NVS célkitűzésével. A termőföld és talaj védelmének A részint be nem épült belterület ! érdekében megfelelő szabályozás mellett újabb területek kidolgozásával a zöldmezős beruházások belterületbe vonása nem jelent korlátozására. korlátozást a zöldmezős beruházások számára. Az ásványi nyersanyagok A településen nem folyik ++ vonatkozásában a hosszú távú szemlélet, kitermelés, a településrendezési valamint a takarékosság és erőforráseszközök ezt a jövőben sem hatékonyság elveinek érvényesítése. irányozzák elő. A természetvédelmi oltalom alatt álló A nemzeti parki és Natura 2000 ++ területek ( különösen a védett természeti terület védelmi rendeltetésű területek, Natura 2000 területek, ex lege erdőterület, mely védett területek), illetve az ökológiai megakadályozza a Gyötrös-tető hálózat elemei, valamint az egyéb további beépítését. természet-közeli állapotú területek Az ex lege védett lápterületek megőrzésének és fenntartásának jogi, korlátozott mezőgazdálkodási közigazgatási és pénzügyi eszközökkel területbe soroltak, ahol a történő támogatása. természetvédelem szempontjai elsőbbséget élveznek. A helyi jelentőségű védett természeti A terv a helyi védett arborétum ++ területek, történeti kertek, egyedi teljes területét javasolja védelem tájértékek megőrzése, fenntartása, az alá helyezni, továbbá két kisebb ehhez szükséges feltételek biztosítása. élőhelyfoltot. II. Vidéki környezetminőség javítása A lakások csatornára való rákötésének A Településrendezési eszközök + ösztönzése, a szabálytalan szikkasztók egyik fontos célkitűzése a felderítése, szankcionálása. csatornázottság kiépítésének teljessé tétele. A települési folyékony hulladék gyűjtési és Lásd: Közművesítési javaslatok ++ kezelési infrastruktúrájának fenntartása és fejlesztése. A csapadékvizekkel való gazdálkodást A Településrendezési eszközök ++ biztosító rendszerek kiépítése, egyik fontos célkitűzése a rehabilitációja a helyi vízvisszatartás és csapadékvíz hálózat kiépítésének hasznosítás előtérbe helyezésével. teljessé tétele. A belterületi csapadékvíz-elvezető hálózatok fenntartása, rekonstrukciója.

86

4. Levegőminőség-védelmi és zajterhelés csökkentési program

A tiszta levegőjű vidéki térségekben a jó levegőminőség megőrzése.

A környezetbarát fűtési rendszerek széles körű alkalmazásának, a tisztább tüzelőanyagok használatának, energiatakarékossági intézkedések (épületszigetelés stb) ösztönzése. A termelési és szolgáltatási tevékenységből származó légszennyezés, zajterhelés, bűzkibocsátás meg-előzésére, csökkentésére erősebb hatósági kontroll biztosítása. A zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, a zöldterületek növelése és minőségének javítása, beágyazása a Nemzeti Ökológiai Hálózatba.

++

+

++

+

6. Hulla-dékgaz-dálkodási program

5. Zöldterületi rendszer fejlesztése program

++ Az egységes zöldfelületi rendszer megvalósulásának elősegítése érdekében a településrendezési szabályozás áttekintése és módosítása.

0

A települési zöldfelületek szükség szerinti megújítása, állapotának javítása, a helyi igényeknek megfelelő funkciók (pl. játszótér, sportterület) biztosítása, invazív fajoktól mentes zöldfelületek kialakítása. Az igénybevételre kerülő biológiailag aktív felületek magas biológiai aktivitású területek kötelező létesítésével való pótlása. A mesterséges felszínborítás minimalizálása, a faültetés és gyepesítés ösztönzése, valamint a zöldfelületek gondozása, nagy CO2-nyelőképességű és „energiatakarékos” mintaparkok létesítése. A hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkezett hulladék minél nagyobb mértékű hasznosítása, szakszerű kezelése, az illegális hulladéklerakások megelőzése és megszüntetése.

0

++

0

++

A hulladék keletkezésének megelőzése, a ++ keletkezett hulladék minél nagyobb mértékű hasznosítása, szakszerű kezelése, az illegális hulladéklerakások megelőzése és megszüntetése. III. Föld- és birtokpolitika

A településen nem tervezett olyan funkció, amely jelentős légszennyezést okozna, a jelenlegi légszennyezettség mértéke alacsony A Településrendezési eszközök egyik fontos célkitűzése a gázhálózat teljes körű kiépítése. Szorgalmazza a megújuló energiaforrások hasznosítását. A településen nem tervezett olyan funkció, amely jelentős légszennyezést okozna, a jelenlegi légszennyezettség mértéke alacsony. A korábbi rendezési tervhez képest kevesebb a zöldterület, azonban a Csókakői-patak mentén kijelölt korábbi zöldterületet jelen terv közjóléti erdő kategóriába sorolja, két kisebb tervezett zöldterültet pedig MKo kategóriába. Meglévő zöldfelületek minőségi fejlesztése – Lásd: Zöldfelületrendezési javaslatok Egységes zöldfelületi rendszer kialakítását a település adottságai nem teszik lehetővé fejlesztése – Lásd: Zöldfelületrendezési javaslatok A terv jelentős mértékben nem változtat a település közcélú zöldfelületi ellátottságán.

A biológiai aktivitás értéke növekszik.

A terv jelentős mértékben nem változtat a település zöldfelületi ellátottságán.

A 907 hrsz-ú ingatlanon az illegális hulladéklerakó kármentesítése folyamatban van, a településrendezési eszközök a kármentesítést követően védelmi erdőterület létrehozását irányozzák elő. Lásd: Környezetalakítási javaslat

87

10. Erdőprogra m

9. Gyepgazdálkodás program

7. Szőlő- és borprogram

5. Lovasprogram

3. Táj- és agrárkörnyezetgazdálk odási program

A termőföld és talaj védelmének érdekében megfelelő szabályozás kidolgozásával a zöldmezős beruházások korlátozása.

A részint be nem épült belterület mellett újabb területek belterületbe vonása nem jelent korlátozást a zöldmezős beruházások számára. A termőföld-kivonások korlátozása, a A meglévő, jelentős mértékben ++ felhagyott területek újrahasznosítása. még be nem épült belterület egy részét újból mezőgazdasági területté alakítja a településszerkezeti terv. A részint be nem épült belterület ! mellett újabb területek belterületbe vonása újabb művelésből kivonást von maga után. Bezárt bányák ++ funkciómegújításának támogatása a területfelhasználás rendjében (pl. motocross pálya, lovas központ kialakításának lehetősége). IV. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika A táji adottságokhoz illő gazdálkodás A kiváló termőhelyi adottságú ++ támogatási rendszerének megalapozása szőlő kataszteri területeken érdekében a tájegységenként/kistájanként borvidéki mezőgazdasági kívánatos gazdálkodási formákat rögzítő területek kijelölése. tervek elkészítése. Az újabb belterületbe vonások ! részben a kiváló termőhelyi adottságú szőlő kataszteri területeket is érintik. A lovassport beépítése a turizmusba, a A volt dolomitbánya (déli ++ szabadidősportba és megfelelő feltételek településrész) területén a terv esetén az iskolai oktatásba. lehetőséget ad lovas központ kialakítására mezőgazdasági területen. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések A kiváló termőhelyi adottságú ++ és földrajzi jelzések hatékony védelme, szőlő kataszteri területeken ezek piaci értékének növelése a hazai és borvidéki mezőgazdasági a nemzetközi piacon is. területek kijelölése. Az újabb belterületbe vonások ! részben a kiváló termőhelyi adottságú szőlő kataszteri területeket is érintik. A gyepterületek területi csökkenésének A tájképvédelmi övezet ++ megállítása, védelme, az extenzív, gyepre érintettség miatt a gyepterületek alapozott legeltetéses állattartás módok korlátozott mezőgazdasági alkalmazásának támogatása, előtérbe területfelhasználási kategóriába helyezése, az ezekhez a gazdálkodási tartoznak. rendszerekhez kapcsolódó minőségi, piacképes termékek megjelenésének biztosítása. Az erdők környezeti, gazdasági és A kialakult állapothoz képest több ++ szociális szolgáltatásainak hosszú távon erdőterületet jelöl ki, melyek való biztosítása az állami feladatként között védelmi, gazdasági és készülő körzeti erdőtervek alapján közjóléti rendeltetésű is van. folytatható többcélú, fenntartható erdőgazdálkodással. VI. Helyi gazdaságfejlesztés Helyi, kistermelői piacok létesítése, A jelenleg is működő helyi piac ++ fejlesztése. környezetének fejlesztése – Lásd:

!

88

Önfenntartó falu, autonóm kistérség jellegű, a környezeti és társadalmi adottságokra épülő, a települési, illetve térségi közösségi együttműködésben, ésszerű munkamegosztásban megvalósuló kezdeményezések előmozdítása.

+

Zöldfelületrendezési javaslatok A helyi gazdaságfejlesztés számára a településrendezési eszközök biztosítanak új gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területeket.

++: hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között +: tartalmazza, részleges kapcsolat a célok között 0: Nincs kapcsolat a célok között !: hiányzó kapcsolat Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv – Balaton Részvízgyűjtő (VGT-BR) (2010) Az Európai Unió 2000. december 22-től hatályos Víz Keretirányelvében (2000/60/EK irányelv) (továbbiakban VKI) megfogalmazott vízpolitikája – 2004-ben történt csatlakozása óta – Magyarországra is kötelezően ellátandó feladatokat ír elő a célok megvalósítása érdekében. Magyarország elhelyezkedése miatt érdekelt abban, hogy a Duna vízgyűjtőkerületben mielőbb teljesüljenek a VKI célkitűzései. A Víz Keretirányelvben megfogalmazott célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, melyben megtalálható az összes rendelkezésre álló információ a hazai víztestekről. Magyarországon országos szinten egy vízgyűjtő-gazdálkodási terv készült mivel teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így csak egy vízgyűjtőkerület (a Duna vízgyűjtőkerület) tervének elkészítésére kötelezett. A Duna-medence részvízgyűjtőihez igazodva további 4 részvízgyűjtő-gazdálkodási terv készült, melyek közül Cserszegtomaj településrendezési eszközeinek környezeti értékelése szempontjából a Balaton részvízgyűjtő releváns. A VGTBR és a településrendezési eszközök céljai közötti összefüggéseket a KÉ-5. sz. táblázat tartalmazza. KÉ-5. sz. táblázat: CSERSZEGTOMAJ KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK CÉLKITŰZÉSEINEK TELJESÜLÉSE CSERSZEGTOMAJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIBEN A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv környezeti IlleszCserszegtomaj célkitűzései kedés Településrendezési eszközök céljai

Felszíni vizek A víztestek állapotromlásának ++ Lásd: Közművesítési- és megakadályozása Környezetalakítási javaslatok A vízfolyás melletti beépítésre szánt területeken kiszabályozott védősáv e célt szolgálja. A természetes állapotú felszíni víztestek ++ Lásd: Közművesítési- és esetén a jó ökológiai és jó kémiai állapot Környezetalakítási javaslatok megőrzése vagy elérése (vagy a kiváló A vízfolyás melletti beépítésre szánt állapot megőrzése) területeken kiszabályozott védősáv e célt szolgálja. Az erősen módosított vagy mesterséges ++ Lásd: Közművesítési- és felszíni víztestek esetén a jó ökológiai Környezetalakítási javaslatok potenciál (a hatékony javító intézkedések eredményeként elérhető állapot) és jó kémiai állapot elérése Az elsőbbségi anyagok által okozott ++ Lásd: Közművesítési- és szennyeződések fokozatos csökkentése Környezetalakítási javaslatokban

89

és a kiemelten veszélyes anyagok foglalt, övezetenként differenciált bevezetéseinek, kibocsátásainak és feladatok, ill. HÉSZ előírásaiban veszteségeinek megszüntetése vagy foglaltak segítik a cél teljesülését fokozatos kiiktatása Felszín alatti vizek A felszín alatti vizek szennyeződésének ++ Lásd: Közművesítési- és korlátozása, illetve megakadályozása Környezetalakítási javaslatokban foglalt, övezetenként differenciált feladatok, ill. HÉSZ előírásaiban foglaltak segítik a cél teljesülését A víztestek állapotromlásának ++ Lásd: Közművesítési- és megakadályozása Környezetalakítási javaslatok A víztestek jó mennyiségi és jó kémiai ++ Lásd: Közművesítési- és állapotának elérése Környezetalakítási javaslatok A szennyezettség fokozatos ++ Lásd: Közművesítési- és csökkentése, a szennyezettségi Környezetalakítási javaslatok koncentráció bármely szignifikáns és tartós emelkedő tendenciájának megfordítása ++: hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között +: tartalmazza, részleges kapcsolat a célok között 0: Nincs kapcsolat a célok között !: hiányzó kapcsolat Cserszegtomaj Község Környezetvédelmi Program Felülvizsgálata (2014) A település saját környezetvédelmi programjának felülvizsgálata 2014. első félévében készült el, melyet az országgyűlés által 2009. decemberében elfogadott, 2009-2014. közötti időszakra vonatkozó III. Nemzeti Környezetvédelmi Program alapoz meg. A program a környezeti elemek köré csoportosítva tárgyalja a megvalósítandó környezetvédelmi célkitűzéseket. A KÉ-6. sz. táblázatban a helyi környezetvédelmi programban nevesített célok teljesülését értékeljük a településrendezési eszközökben. KÉ-6. sz. táblázat: CSERSZEGTOMAJ KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK CÉLKITŰZÉSEINEK TELJESÜLÉSE CSERSZEGTOMAJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIBEN A települési Környezetvédelmi Cserszegtomaj Illeszkedés Program feladatai Településrendezési eszközök céljai Levegőtisztaság-védelem Pontszerű emissziók csökkentése, a Fasorpótlás szorgalmazása a Sümegi út ++ levegő és porszennyezés csökkentés mentén. elősegítése növénytelepítéssel, utak menti porszennyezés csökkentése honos növényzet telepítésével Energiahatékony és takarékos Nem a Településrendezési eszközök 0 technológiák támogatása, megújuló körébe tartozó feladat energiaforrások (biomassza, napkollektorok, szélerőművek), az üvegházhatású gázok mérséklése (passzív házak) A gázhálózat teljes kiépítése, biomassza A Településrendezési eszközök egyik + és más alternatív módok fontos célkitűzése a gázhálózat teljes szorgalmazása, az új technológiákra való körű kiépítése. áttérés növelése Illegális fű és lomb égetésének Nem jelöl ki új, állattartás céljára alkalmas +

90

megszűntetése, a komposztálás népszerűsítése, az állattartás bűzkibocsátásának minimalizálása Kerékpárút hálózat és járdafejlesztés

területet.

Kerékpározásra javasolt útvonal kijelölése a jelenlegi útburkolaton, a Keszthely felé vezető kerékpárúthoz csatlakozva. Új kerékpárút építésének tervezett nyomvonala a Sümegi út mentén. A közösség számára fontos, ill. központi + területeket összekötő útvonalak mentén tervezett és részben megvalósult járdaépítések szolgálják a célt. Ahol az utcák szélessége engedi, a lakóterületeken is fejlesztendő járdákat jelöl ki. Vízminőség-védelem Települési csapadékvíz hálózat A Településrendezési eszközök egyik ++ kiépítésének folytatása fontos célkitűzése a csapadékvíz hálózat kiépítésének teljessé tétele. Települési csatornázottság kiépítése, A Településrendezési eszközök egyik ++ szikkasztók megszüntetése fontos célkitűzése a csatornázottság kiépítésének teljessé tétele. Vízminőségi állapotfelvétel Nem a Településrendezési eszközök 0 (patakmedrek, talajvizek) körébe tartozó feladat Talajvédelem Földvédelmi stratégia kialakítása Nem a Településrendezési eszközök 0 (közterek, parkok rendezése) körébe tartozó feladat földvédelmi stratégia kialakítása. Bánya rekultivációs (okkerbánya) Az okkerbánya területe védelmi ++ erdőtelepítések ösztönzése rendeltetésű erdő területfelhasználási kategóriába került. Az illegális hulladéklerakás felszámolása Nem a Településrendezési eszközök 0 körébe tartozó feladat Talajállapot-figyelési rendszerek Nem a Településrendezési eszközök 0 kiépítése (talajszennyezések körébe tartozó feladat minimalizálása), vízerózió elleni elvezető rendszerek, hordalékfogók Biogazdálkodás fejlesztése - pályázati Nem a Településrendezési eszközök 0 segítség vállalkozóknak! körébe tartozó feladat Települési környezet védelme Szelektív hulladékgyűjtés bővítése, Nem a Településrendezési eszközök 0 korszerűsítése körébe tartozó feladat A település köztisztasági helyzetének javítása, hulladékok megelőzése és ártalmatlanítása Települési zöldfelület fejlesztés, Lakossági és Önkormányzati kérésre nem ! belterületi zöldterületek, parkok jelöl ki új zöldterületeket, közparkokat. kialakítása Cserszegtomaj területén található Az arborétum teljes területét javasolja ++ természeti értékek, a településképi védelem alá helyezni. A Gyötrös-tető harmónia védelme, a lakosság bevonása további beépítését megakadályozza a a természet és környezetvédelmi védelmi rendeltetésű erdőbe történő döntésekbe sorolása. Két kisebb élőhelyfoltot helyi védelemre javasol. Felvilágosító, tudatformáló rendezvények Nem a Településrendezési eszközök 0 szervezése, kiadvány szerkesztése a körébe tartozó feladat korszerű hulladékgazdálkodásról Kommunális infrastruktúrafejlesztés

++

91

Kommunális szennyvízhálózatra történő rákötés növelése

++

A Településrendezési eszközök egyik fontos célkitűzése a csatornázottság kiépítésének teljessé tétele. A Településrendezési eszközök egyik fontos célkitűzése a csapadékvíz hálózat kiépítésének teljessé tétele. Nem a Településrendezési eszközök körébe tartozó feladat

Csapadékvíz gyűjtése és hasznosítása, ++ meglévő csapadékvízelvezető rendszerek folyamatos karbantartása Környezetvédelmi kiadványok, hírek 0 szerkesztése; a lakosság hiteles tájékoztatása a környezet állapotáról Környezetvédelmi programok, Nem a Településrendezési eszközök 0 ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok körébe tartozó feladat szervezése, a társadalom környezeti értékrendjének javítása Természet- és tájvédelem Települési természetes környezet Az arborétum teljes területét javasolja ++ állapotfelvétel, ennek folyamatos védelem alá helyezni. monitorozása, természetvédelmi területek jelölése, helyi védelem és bemutató utak kialakítása Természetes élőhelyek megtartása Az arborétum teljes területét javasolja ++ (növény- és állatvilág és élőhelyük védelem alá helyezni. A Gyötrös-tető védelme, megőrzése) további beépítését megakadályozza a védelmi rendeltetésű erdőbe történő sorolása. Két kisebb élőhelyfoltot helyi védelemre javasol. Erdőtelepítés, ökológiai folyosók Új erdőterületeket jelöl ki. + bővítése, vizes élőhelyek védelme és bemutatóhelyek kialakítása CSERSZEGTOMAJ tájképi arculatának Nem a Településrendezési eszközök 0 megtervezése (tájképi természeti körébe tartozó feladat területek megőrzése, belterületi és főutca programok) Emberi egészség védelme Allergén növények felmérése (parlagfű, Nem a Településrendezési eszközök 0 ruderália) körébe tartozó feladat Egészségterv készítése Tájékoztató és megelőző tevékenység – Nem a Településrendezési eszközök 0 ÁNTSZ bevonásával körébe tartozó feladat Települési zöldterület gondozás Nem a Településrendezési eszközök 0 körébe tartozó feladat Zaj és rezgés elleni védelem Zaj és rezgésállapot vizsgálata, Nem a Településrendezési eszközök 0 állapotfelvétel körébe tartozó feladat Környezetbiztonság Havária terv készítése Nem a Településrendezési eszközök 0 körébe tartozó feladat Környezetbiztonsági Informatikai Nem a Településrendezési eszközök 0 rendszer kiépítése körébe tartozó feladat

++: hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között +: tartalmazza, részleges kapcsolat a célok között 0: Nincs kapcsolat a célok között !: hiányzó kapcsolat 4.1.3. A környezeti konfliktusok kezelésének értékelése Tájhasználati, környezeti konfliktusok akkor alakulnak ki, ha az érdekek különbözősége miatt a tájat az optimális társadalmi-gazdasági hasznosítástól eltérő módon, a táji, környezeti

92

adottságokat figyelmen kívül hagyva használják, Jellegük szerint az alábbi tájhasználati konfliktus típusokat különböztetjük meg: – Funkcionális jellegű konfliktusok, melyeket az egymást akadályozó, egymás területét megszüntető, rendeltetését zavaró, egymással konkuráló területhasználatok okozzák. – Környezetártalmi (tájökológiai) konfliktusokat, melyeket az egymást károsító, pusztító, megszüntető, egymás létét veszélyeztető területhasználati módok okozzák. Ezeken belül természetvédelmi konfliktust, amely a táj egykori szelíd használatának átalakulásából adódik. – Vizuális-esztétikai konfliktust, amelyet a „csúnya” látvány, a rendezetlenség, a megoldatlanság, a befejezetlenség, a folyamatosság érzékelhető megszakadása, hiánya okozza.14 A tervezett területhasználat-változások során várható potenciális tájhasználati konfliktusokat a fenti bontás szerint tárgyaljuk. Funkcionális konfliktust okozhat 1. A lakóterületek nagymértékű fejlesztése, illetve mind több terület belterületbe vonása által Cserszegtomaj beépített és beépíthető területei immár a teljes közigazgatási terület mintegy 60%-át teszi ki. A település beépítésre szánt területeinek ily mértékű területfoglalása tájhasználati konfliktushoz vezethet, az ún. tartalék területek felélésével hosszú távon csökken a változatos tájhasználat lehetősége – a művelés lehetőségének elvételével. 2. A lakóterületek megjelenése a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000, egyben nemzeti parki területen funkcionális tájhasználati konfliktust okoz, az elsődleges, táj- és természetvédelmi rendeltetés akadályozásával. 3. A Balaton tv.-ben meghatározott C1 – Szőlő termőhelyi kataszteri területek övezetében már megjelent, illetve a tervezett beépítés funkcionális konfliktust okoz. A szőlőművelésre kiválóan alkalmas (szőlő termőhelyi kataszteri) területek beépítése megszünteti a szőlőművelés lehetőségét a cserszegi fűszeres hazájában. Környezetártalmi (tájökológiai) konfliktust okozhat 1. A fejlesztésre kijelölt területek a művelésből való kivonás és a beépítés megvalósulása közötti átmeneti időszakban a felhagyás miatt inváziós gyomnövények terjedésének gócpontjai lehetnek. E folyamat akkor okozhat jelentős tájhasználati konfliktust, amennyiben egyszerre, nagy kiterjedésű területen zajlik. Cserszegtomajon (a 2010-ig hatályban lévő településrendezési eszközök hozományaként) a fejlesztési területek nagy száma miatt az átmeneti állapot hosszúra nyúlhat, emiatt kiemelt figyelmet szükséges fordítani a művelésből kivont telkek környezeti állapotára. 2. A felszíni vizek minőségére veszélyeztető tényezőként jelenik meg a lakó-, üdülő-, hétvégi házas területek a Csókakői-patak partjáig történő húzódása. A vízfolyás ökológiai, kémiai állapotának romlása megelőzhető a szabályozási tervben kijelölt, telkeken belüli védősávra vonatkozó előírások betartásával. 3. A felszín alatti vízkészlet elszennyeződését okozhatják a településen megtalálható közműpótló szennyvízgyűjtő medencék, amennyiben állapotuk nem megfelelő, és a szennyvíz szivárog. Ennek felmérésére a településrendezési eszközök készítése során nincs mód, azonban a közcsatorna hálózatba való bekötések arányának 100%ra történő fejlesztésével a potenciális környezetártalmi konfliktus kivédhető. Vizuális-esztétikai konfliktus 14

A tájhasználati konfliktusok definíciói Dr. Csemez Attila: Tájtervezés, tájrendezés c. könyvéből származnak.

93

1. A község belterületét behálózó légvezetékek okozzák a legjelentősebb látványbeli konfliktust. A településképet jelentős mértékben javítaná a légvezetékek földkábelre cserélése. 2. A környezetártalmi 1. konfliktus vizuális-esztétikai vonzata a tájképben megjelenő, felhagyott „üres” területfoltok, melyek a kietlenség érzetét keltik.

4.2. Részletes értékelés: a terv megvalósítása esetén várható, környezetet érő közvetlen és közvetett hatások, környezeti következmények feltárása 4.2.1. A környezeti elemekre és rendszereikre gyakorolt hatások értékelése A Településfejlesztési koncepció helyzetértékelő fejezetei, és a településrendezési eszközök alátámasztó munkarészei értékelték a jelenlegi környezeti állapot jellemzőit. A várható környezeti hatásokat a településrendezési eszközök „Tájrendezési javaslat”, „Zöldfelületrendezési javaslat” és „Környezetalakítási javaslat” alátámasztó munkarészei feltárták. A környezeti alapállapot és a fejlesztési elképzelések alapján a településszerkezeti és szabályozási terv megvalósulása esetén várható környezeti hatások a környezeti elemek rendszerei szerint, és a jelentős környezeti hatások figyelembe vételével értékelhető. A levegőre gyakorolt hatások A tervezett új beépítésre szánt területeken (lakó-, illetve gazdasági kereskedelmi szolgáltató területek) funkciójukból adódóan jelentősebb levegőterhelést okozó létesítmény megjelenésével nem kell számolni. Ugyanakkor e fejlesztési területek térségében – a kismértékben megnövekvő közlekedési eredetű légszennyezésnek, valamint a megjelenő fűtésnek, tervezett gazdasági terület bővítése következtében esetleg üzemi eredetű légszennyezésnek tulajdoníthatóan – lokálisan a légszennyező anyagok mennyisége emelkedhet. A talajra, termőföldre gyakorolt hatások A településrendezési eszközök által a legjelentősebb talajra és a termőföldre kifejtett hatás a területfoglalás. A 2010-ig hatályos településrendezési terv a lakóterületek (illetve hétvégi házas területek) kiterjedését sokszorosára növelte, melyek jórészt máig nem épültek be. A településrendezési eszközök ezúttal a korábban kijelölt, be nem épült lakóterületekből mintegy 14,5 hektárt visszasorol a jelen használatot tükröző általános mezőgazdasági területbe. A be nem épült lakóterületek ugyanakkor nagyobb arányban megmaradtak e területfelhasználási kategóriában, emellett a településrendezési eszközök újabb területeket csatolnak hozzá. Az újabb belterületbe, illetve lakóterületbe vonás indokoltsága megfontolásra javasolt, tekintve a beépítetlen lakóterületek nagy arányát a településen. A cserszegtomaji termőterületek egy része szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetébe tartozik, de a művelés feltételeit jelentős mértékben rontja e területek apránként történő beépítése. A vizekre gyakorolt hatások A vizek minőségének védelme Cserszegtomaj vízkészletének gazdagsága, valamint a terület érzékenysége miatt kiemelt figyelmet érdemel. Különösen veszélyeztetettek a vízbázisok védőterületei. A község beépített területei már jelenleg is nagy arányban a védőidomokon belül helyezkednek el, a településrendezési eszközök pedig további lakóterületet jelölnek ki védőidomon belül.

94

A felszíni vizek minőségét veszélyeztető tényező lehet a beépült, beépítésre szánt területek egészen a patakok partjáig húzódása (pl. Csókakői-patak egyes belterületi szakaszai, Gyöngyös-patak menti üdülőterület). A vonatkozó jogszabályok és a közművesítési, valamint környezetalakítási javaslatokban foglaltak betartásával (Lásd: Szakági javaslatok) a vizek szennyeződése megakadályozható. Élővilágra gyakorolt hatások A közigazgatási területen levő táji-, természeti értékeket a „Tájrendezési javaslat” és „Zöldfelültrendezési javaslat” fejezetek részletesen feltárták. A tervezett területfelhasználás rendszere az élővilágra és az ökológiai rendszerre negatív hatást legjelentősebb mértékben a Gyötrös-tetőn kialakult „szellemváros” esetén gyakorol. A nemzeti parki és Natura 2000 területen felépült, máig lakatlan épületcsoport értékes területet szakít ki a védett természeti területből. A településrendezési eszközök a szerzett jogokból következő kártalanítási igény lehetősége miatt speciális lakóterületbe sorolja a területet, a természetvédelmi kárt a termőhelyre jellemző fajokkal történő növénytelepítési kötelezettséggel hivatott enyhíteni, illetve a további lakóterület-fejlesztési szándék visszaszorításával. Az élővilágra illetve az ökológiai rendszerre látszólag kedvezőtlen hatást gyakorolna a Gyöngyös-patak menti réten kijelölt különleges, sportolási célú terület. E területen engedéllyel rendelkező VI. osztályú sportrepülőtér működik, az engedélyezési eljárás során a területileg illetékes környezetvédelemért és természetvédelemért felelős hatóság kifogást nem emelt a gyepes leszállóhely létesítése ellen. Az aktuális ex lege védett lápok jegyzéke a sportrepülőtér helyrajzi számát lápterületként tartja nyilván, azonban a tervezők által tett helyszíni bejárás tapasztalata alapján nem egyértelmű a láp megléte, a tervezők megítélése szerint a terület gyepterület. A tervezők javasolják Cserszegtomaj közigazgatási területére vonatkozóan a lápterületek felülvizsgálását, illetve azon helyrajzi számok törlését az ex lege lápterületek jegyzékéből, ahol láp nem található. Tájra gyakorolt hatások A tájra, tájképre gyakorolt legjelentősebb hatás a beépítésre szánt területek nagy aránya, a teljes közigazgatási terület 60%-án. A terv megvalósulása során a már napjainkban is folyó széttelepülési folyamat fokozódása kedvezőtlen lenyomatot hagy a tájképben. Továbbá a beépítésre szánt területek mind nagyobb arányú kijelölése, és ezek tényleges beépülése közötti időintervallumban a művelés alóli kivonás következtében felhagyott, kopár, kietlen területek fokozódó megjelenésével kell számolni. A BKÜ TrT-ben meghatározott T1 – Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet lehatárolásának Cserszegtomajra eső része a településrendezési eszközökben pontosításra került. A terv a jelenlegi állapot fenntartását célozza meg a területhasználat rendjének kialakításával és szabályozásával (pl. épületek elhelyezésének tilalma), mely tájképvédelmi szempontból kedvező. Jelentős tájsebek nem találhatók a község területén, a tervezett területfelhasználási rend pedig nem prognosztizálja újabbak megjelenését. Épített környezetre, településre gyakorolt hatások Az épített művi értékekre, régészeti örökségre gyakorolt hatásokat külön munkarész, a tervhez készült örökségvédelmi hatástanulmány vizsgálja.

95

4.2.2. Az embert, mint végső hatásviselőt érő hatások értékelése Az emberek egészségére, életminőségére gyakorolt hatások A településrendezési eszközök megvalósulása a cserszegtomaji lakosság egészségi állapotára, életminőségére közvetlen negatív hatást várhatóan nem okoz. A gazdasági terület környezeti hatása – tekintettel arra, hogy az elhelyezésre kerülő létesítmények még nem ismertek – nehezen előjelezhető, ám várhatóan jelentős környezetszennyezést eredményező funkció megjelenésének csekély a valószínűsége. Az új lakóterületek beépítése során a fűtésből származó levegőszennyezés a közművesítési javaslatok betartásával megelőzhető. Közvetetten negatív hatás várható az emberi életminőségre és egészségre a közparkok mennyiségi fejlesztésének elmaradásából. A társadalmi, gazdasági helyzetre gyakorolt hatások A tervezett gazdasági célú területfejlesztéseknek lehetnek közvetlen, hosszabb távon érvényesülő pozitív gazdasági és társadalmi hatásai:  Munkahelyteremtés különböző gazdasági ágazatokban, amely jövedelemforrást, nyújthat hosszabb távra, növelve ezzel a népességmegtartó erőt, a vállalkozói kedvet.  Az idegenforgalmi célú fejlesztések elősegíthetik a regionális fejlődést, a versenyképesség javulását, továbbá tőke áramolhat a térségbe, növelve az adóbevételeket, javítva a gazdasági szerkezetet.  Az egyik legfontosabb gazdasági hatás a fejlesztésekhez kapcsolódó közvetlen és közvetett önkormányzati bevételek emelkedése, amely által további közcélú fejlesztések hajthatók végre. 4.2.3. Országhatáron átterjedő hatások értékelése A településszerkezeti és szabályozási terv megvalósulása esetén országhatáron átterjedő hatásokkal nem kell számolni. A közvetlen hatásterület a község területére terjed ki, a közvetett hatásterület legfeljebb a szomszédos települések térségét érintheti.

4.3. A részletes értékelésből levont következtetések 4.3.1. Azon környezeti jellemzők azonosítása, melyekre jelentősebb hatással lehetnek a tervi elemek  talaj, föld  felszín alatti vizek, vízbázis  élővilág, ökológiai rendszerek 4.3.2. Azon tervi elemek azonosítása, melyek környezeti szempontból negatív hatást gyakorolnak/gyakorolhatnak, ill. valamilyen intézkedést igényel a negatív hatás csökkentése  Nagy kiterjedésű területek belterületbe vonása  tájképvédelmi, termőföld-védelmi szempontból negatív hatás, illetve veszélyt jelenthet a felszíni és felszín alatti vizekre. A korábbi településrendezési eszközökben belterületbe vont, azonban be nem épített területek nagy arányára való tekintettel jelen terv új lakóterület kijelöléseinek indokoltsága megkérdőjelezhető.  Natura 2000, egyben nemzeti parki területen megjelent beépítés  az élővilágra, ökológiai rendszerre gyakorol kedvezőtlen hatást. A további beépítés megakadályozása, hosszú távon a beépítés megszüntetése szükséges.

96

 Beépítésre szánt területek megjelenése vízfolyás partján (Csókakői-patak)  a kijelölt védősávban a szabályozás betartásával elérhető, hogy a helyi jelentőségű ökológiai folyosó ne szakadjon meg.

5. A hatások elkerülésére vagy csökkentésére vonatkozó, a tervben szereplő intézkedések hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A tervben foglalt javaslatok, az építés feltételeként meghatározott szabályok a negatív környezeti hatások minimalizálását segítik elő, segítenek abban, hogy jelentős közvetlen, vagy közvetett negatív környezeti hatás, környezetkárosodás ne következzen be. A vonatkozó jogszabályok és a HÉSZ előírásainak betartása, a terv alátámasztó munkarészeiben megfogalmazásra kerülő, a környezetminőség megőrzését, javítását célzó javaslatok, feltételek figyelembe vétele esetén a terv megvalósulása a környezetminőség jelentős romlásához, a környezeti elemek jelentős károsodásához nem vezethet. A környezeti értékelés ennek ellenére felszínre hozott olyan környezeti szempontból kifogásolható tervi elemeket, mely újragondolása, illetve módosítása a környezetre gyakorolt negatív hatások mérséklése érdekében javasolt:  A korábbi településrendezési eszközökben belterületbe vont, azonban be nem épített területek nagy arányára való tekintettel jelen terv alábbi lakóterület-fejlesztési javaslatainak újragondolása termőföld-védelmi, tájképvédelmi szempontból szükséges: - a Keszthelyi-hegység erdeinek egy Cserszegtomajra átnyúló foltjának lakóterületbe vonása lakossági kérelem szerint (2287, 1716/6-1716/9 hrsz – 7 számú módosítás, lásd: KÉ-1. ábra) - művelés alatt álló, C1 – Szőlő termőhelyi kataszteri övezet által érintett terület egy részének lakóterületbe vonása lakossági kérelem szerint (063/154-063/165 hrsz– 19., 20. számú módosítás, lásd: KÉ-1. ábra) - lakóterület bővítése T1 – Térségi jelentőségű tájképvédelmi övezettel érintett mezőgazdasági területek mellett (31. számú módosítás, lásd: KÉ-1. ábra) A településrendezési eszközökből eredő további feladatok, melyek környezeti vonatkozása miatt további intézkedések szükségesek:  A Közművesítési javaslatokban részletezett közműhálózati bővítés (közcsatorna-, gázhálózat teljes körű kiépítése) elvégzését követően a lakosok ösztönzése a kiépített közműhálózatra való csatlakozásra.  Az építési engedélyezések során a környezeti és zöldfelületi feltételek betartásának ellenőrzése különösen a Csókakői-patak parti telkek esetén.  A Gyötrös-tetőn a használatbavételi engedélyezések során a környezeti és zöldfelületi feltételek betartásának ellenőrzése.  A Zöldfelületrendezési javaslatokban megfogalmazott zöldfelületi fejlesztések kertépítészeti terv alapján történő megvalósítása.

6. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, szempontokra, melyeket a terv által befolyásolt más tervben figyelembe kell venni További intézkedések, amelyek nem a településrendezési terv során, hanem a létesítmények megvalósítása, illetve üzemeltetése során érvényesíthetők a környezetterhelések minimalizálása, a környezetszennyezések, káros környezeti hatások kiküszöbölése érdekében:  a gazdasági létesítmények engedélyezése során az elérhető legjobb technológia, mint követelmény érvényesítése,  kötelező növénytelepítések megvalósítása a tervezett fejlesztési területek megvalósításával egyidejűleg,

97

 a fejlesztési területek Szabályozási tervvel és HÉSZ-szel összhangban levő zöldfelületei kialakításának további részletezése a további tervek, az engedélyezési és kiviteli tervek szintjén, azok kertépítészeti munkarészeiben,  az építési engedélyezés során a környezeti és zöldfelületi feltételek betartásának ellenőrzése.

7. A terv megvalósulása következtében fellépő környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése A monitorozás célja a környezeti elemek és rendszereik állapotában történő időbeni változások kimutatása. A monitorozásra településrendezési terv esetében a tervek felülvizsgálatakor nyílik lehetőség. Az állapotváltozások kimutatásához, a környezeti hatások számszerű, pontos meghatározásához a településrendezési terv készítésekor kevés adat állt rendelkezésre. Mérhető és ellenőrizhető adatokkal szolgál pl. a terv közutakra vonatkozó zajterhelési számítása, valamint a tervben becsült forgalmi adatok, melyek a létesítést követő mérési eredményekkel, forgalomszámlálási adatokkal összevethetők. A kondicionáló felületek változásának követésére szolgál a biológiai aktivitás érték, mely kiszámításra került. A biológiai aktivitás érték szinten tartása az előírt zöldfelületek megvalósításával érhető el, melyre így fokozott gondolt kell fordítani.

8. Közérthető összefoglaló Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1.§. (2) a) pontja értelmében a település egészére készülő településrendezési eszközök készítése esetén környezeti vizsgálat lefolytatása és környezeti értékelés készítendő. Cserszegtomaj jelenleg nem rendelkezik hatályos településrendezési eszközökkel, így a tervezés célja ennek megváltoztatása. A településrendezési eszközök célja a településfejlesztési elképzelések térbeli-fizikai kereteinek megteremtése. A terv a beépítés feltételeinek, építési követelményeknek, jogoknak és kötelezettségeknek a megállapítására hivatott. A környezeti vizsgálat célja, hogy a terv megvalósulása során várható környezeti következményeket feltárja, hogy a környezeti szempontból kedvezőtlen változtatások a döntéshozás korai fázisában felismerhetők legyenek, s a környezeti elemek és rendszereik, az emberek egészségi állapota és életminősége védelme érdekében szükség esetén további intézkedések, feltételek a tervbe beépítésre kerülhessenek. Az értékelés részletesen vizsgálta az egyes tervi elemek környezeti elemek és rendszereik állapotára, valamint az emberre, mint végső hatásviselőre gyakorolt hatásait. A környezeti vizsgálat értékelése alapján a tervezett fejlesztések közül jelentős hatással lesznek, ill. lehetnek:  a termőföldre: beépítésre szánt területek kijelölése nagy arányban  a felszíni és felszín alatti vizekre: nagy kiterjedésű területek lakóterületbe sorolása hidrogeológiai védőidom területén, illetve vízfolyás partján  az élővilágra, ökológiai rendszerre: a Natura 2000, egyben nemzeti parki területen megjelent beépítés fennmaradása. (Csak a további beépítés megakadályozása biztosítható.)

98

A környezeti elemekre gyakorolt potenciális negatív hatás csökkentésére, elkerülésére a környezeti értékelés megfogalmaz további intézkedési javaslatokat:  A Közművesítési javaslatokban részletezett közműhálózati bővítés (közcsatorna-, gázhálózat teljes körű kiépítése) elvégzését követően a lakosok ösztönzése a kiépített közműhálózatra való csatlakozásra.  Az építési engedélyezések során a környezeti és zöldfelületi feltételek betartásának ellenőrzése különösen a Csókakői-patak parti telkek esetén.  A Gyötrös-tetőn a használatbavételi engedélyezések során a környezeti és zöldfelületi feltételek betartásának ellenőrzése. A környezeti értékelés során megállapításra került olyan tervezett fejlesztés, mely környezeti szempontból kifogásolható, újragondolásra javasolt:  A korábbi településrendezési eszközökben belterületbe vont, azonban be nem épített területek nagy arányára való tekintettel jelen terv új lakóterület kijelölései megkérdőjelezhetők. A környezeti vizsgálat a következő további intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek nem a településrendezési terv során, hanem a létesítmények megvalósítása, illetve üzemeltetése során érvényesíthetők a környezetterhelések minimalizálása, a környezetszennyezések, káros környezeti hatások kiküszöbölése érdekében:  a gazdasági létesítmények engedélyezése során az elérhető legjobb technológia, mint követelmény érvényesítése,  kötelező növénytelepítések megvalósítása a tervezett fejlesztési területek megvalósításával egyidejűleg,  a fejlesztési területek Szabályozási tervvel és HÉSZ-szel összhangban levő zöldfelületei kialakításának további részletezése a további tervek, az engedélyezési és kiviteli tervek szintjén, azok kertépítészeti munkarészeiben,  az építési engedélyezés során a környezeti és zöldfelületi feltételek betartásának ellenőrzése. Összegzésként megállapítható, hogy a tervben foglalt tervi elemek, előírások és javaslatok a környezeti elemeket (levegő, föld, víz, élővilág, épített környezet) és rendszereiket (táj, település, ökológiai rendszer) érő, a tervezett fejlesztések negatív környezeti hatásainak lehetőség szerinti csökkentését, a táji, természeti értékek védelmét kívánják biztosítani.

Auer Jolán TT/1T, TK/1 01-5003

99

IV.

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV-TERVEZET

Cserszegtomaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének ………………….-én megtartott üléséről …………..határozat Cserszegtomaj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ának (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján elfogadja a Cserszegtomaj Község Településszerkezeti tervét.

1. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYA: (1) A határozat hatálya Cserszegtomaj Község teljes közigazgatási területre érvényes. (2) A határozat részét képezi a Településszerkezeti tervlap: Sze (M = 1 : 10000). (3) A határozatban, illetve a tervlapokban foglaltaktól való eltérésre csak a határozat és a tervlap egyidejű módosításával van lehetőség. 2. A TERÜLETFELHASZNÁLÁS: A településszerkezeti terv a következő területfelhasználási egységeket határoz meg: Beépítésre szánt területek: (1) lakóterület - kisvárosias lakó (2) vegyes terület - településközpont vegyes (3) gazdasági terület - kereskedelmi, szolgáltató - ipari (4) különleges terület - mezőgazdasági ütemi - turisztikai terület - településgazdálkodási - lovarda terület (5) üdülőterület - hétvégi házas üdülőterület - üdülőházas üdülőterület Beépítésre nem szánt területek: (1) közlekedési területek - közúti közlekedési területek (2) zöldterületek - közpark (3) erdőterületek - gazdasági erdő

Lk Vt Gksz Gip KMü KTt KTg KLov Üh Üü

KÖu Z Eg 100

- közjóléti erdő Ek - védő erdő Ev (4) mezőgazdasági területek - általános mezőgazdasági terület Má - korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko (5) vízgazdálkodási terület V (6) különleges beépítésre nem szánt terület - sport terület Kb-Sp - temető terület Kb-T - burkolt köztér Kb-Kt 3. A TELEPÜLÉS JELLEMZŐEN BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI Lakóterületek A település lakóterületei karakterük és felhasználásuk alapján egyöntetűen falusias lakóterület övezetébe kerültek besorolásra. A beépítésre szánt területek döntő többsége lakóterület. Északon a település közigazgatási határáig, nyugaton a Sümegi útig, keleten a Várvölgyi útig terjed. Déli határa jellemzően a jelenlegi belterülethatár. A település lakóterületétől elszakadó, jellemzően mezőgazdasági területek ölelésében lévő néhány lakótelek szintén lakóterületi besorolást kapott. A lakó funkció mellett számos vendéglátó, szálláshely-szolgáltató vagy gazdasági tevékenység megjelent, azonban a fő funkcióra jellemzően nincsenek zavaró hatással. Településközponti vegyes területek Településközponti vegyes terület besorolást nyertek az alábbi területek: − Az oktatási, egyéb intézményi, kulturális, közösségi szórakoztató funkciójú terültek: a polgármesteri hivatal, iskola-óvoda együttesének területe, valamint a cserszegi településrészen az Európa-tér környéke. − A települési szinten meghatározó vendéglátó, kulturális, szálláshely és a nagyobb kapacitású lakó területek: a Várszínház és a Festetics-pince környezete, valamint a cserszegi településrészen a lakószövetbe illesztett nagyobb épületegyüttes. − A hitéleti funkciót betöltő területek: a Rózsafüzér Királynéja Templom és a Szent Anna Kápolna. Üdülő területek Üdülőházas üdülőterület besorolásúak a kizárólag üdülő funkcióval bíró területek: − A település dél-nyugati felén, Hévíz közelében, a belterülettől távol elhelyezkedő szálloda területe. − A lakóterület nyugati felén lévő kemping területe. Hétvégiházas üdülőterület kialakítására a Csókakő-patak nyugati felén van lehetőség. A terület beépítetlen, a feltárását biztosító út és a telekosztás részben történt meg. Gazdasági területek Kereskedelmi-szolgáltató területen helyezkednek el a település területén lévő benzinkutak: a település nyugati felén lévő Hévízi út mentén, és a keleti felén a Várvölgyi út mentén.

101

Nagyobb összefüggő gazdasági tevékenység célját szolgáló terület Cserszegtomajon két területen alakult ki: − a Majori út mentén, ahol jellemzően több kisebb, nem zavaró hatású tevékenységet folytató vállalkozás telephelye található, − valamint a település keleti felén, a Várvölgyi út keleti oldalán jelentkezett igény gazdasági területek kijelölésére. Különleges területek Különleges terület besorolás illeti azokat a lakó funkciótól eltérő, homogén, egyedi besorolással illethető területeket, melyek jellemzően nem látnak el köz funkciót: − a település nyugati felén, a lakó és gazdasági területek határán található üzemelő lovarda különleges lovarda terület besorolát nyert, − a Villa-közben található részben funkció nélküli, részben néhány állat tartására szolgáló épületegyüttes különleges turisztikai terület besorolású, − a település üzemeltetéséhez kapcsolódó technológiai létesítmények (pl. szennyvízátemelők, gázfogadó állomás) területe különleges településgazdálkodási terület, − a Sümegi út nyugati oldalán lévő kertészethez tartozó gazdasági épület és lakás különleges mezőgazdasági-üzemi terület övezetébe került besorolásra. 4. A TELEPÜLÉS JELLEMZŐEN NEM BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI Zöldterületek, közhasználatú zöldfelületek Zöldterületbe az állandóan növényzettel fedett közterületek – közparkok, közkertek – tartoznak. A zöldterületek funkciójuk, használati jellegük alapján, illetve az Önkormányzat kérésére felülvizsgálatra kerültek. Egyes, a 2010-ig hatályos településszerkezeti tervben zöldterületbe sorolt területek közjóléti erdő területfelhasználási kategóriába kerültek. Új zöldterületeket nem jelöl ki a szerkezeti terv. Tekintettel Cserszegtomaj alacsony zöldterületi ellátottságára, a terv nagy gondot fordít az egyéb zöldfelületi elemek (pl. út menti zöldfelületek, intézménykertek, belső kertségek) megőrzésére. A meglévő zöldfelületek intenzívebbé tétele érdekében a zöldfelületek mindhárom szerepének javítását kell célul kitűzni: − ökológiai, kondicionáló szerep: a növényzet helyi klíma (mikroklíma) alakulását, levegő minőségét kedvezően befolyásoló szerepe, melynek erősítése a növényzet gazdagításával, a Zöldfelületrendezési javaslatokban a Belterületen javasolt növényalkalmazás c. fejezetben javasolt növényfajok telepítésével érhető el; − használati szerep: a zöldfelület funkciójának megfelelő kialakítás, mely lehetővé teszi, hogy a kert a létesítmény szerves részévé váljon, erősítése növénytelepítés révén téralakítással, kerti létesítmények, berendezések elhelyezésével érhető el; − vizuális esztétikai szerep: a növényzetnek a településrész képi megjelenésében, az utcakép formálásában játszott szerepe. Erdőterületek Cserszegtomaj közigazgatási területén az erdőterületek a jelenlegi és tervezett funkció, valamint az erdők táji, természeti értékei alapján kerültek tagolásra. − Védelmi rendeltetésű erdők: ide tartoznak a védő funkciójú (talajvédelmi, természet- és tájvédelmi) erdőterületek. A természetvédelmi oltalommal érintett erdők, továbbá felhagyott bányaterületek kerültek a védelmi erdő kategóriába, továbbá a magasabb rendű tervek indokolták kijelölésüket.

102

−

−

Gazdasági rendeltetésű erdők: elsősorban faanyagtermelést szolgáló erdők tartoznak a kategóriába. A településen kijelölt gazdasági erdők a Gyöngyös-patak bal partján találhatók, területükön az erdőgazdálkodással kapcsolatos, turisztikai célú építmények elhelyezése lehetséges. Közjóléti rendeltetésű erdők: az elsősorban rekreációs igényeket kiszolgáló erdőterületek a Csókakői-patak mentén kerültek kijelölésre, illetve a helyi védett arborétum területén.

Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek a külterület meghatározó tájalkotó elemei, a tájjelleg, tájkarakter megőrzése érdekében a Településszerkezeti terv az alábbi két területfelhasználási kategóriába sorolja: − Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület: a természetvédelmi oltalommal érintett és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő mezőgazdasági területek képezik a kategória részét. Elhelyezkedésük a 2010-ig hatályos Településszerkezeti tervben Má-0-ként definiált területekkel megegyezik. − Általános mezőgazdasági terület: a táj- és természetvédelmi szempontú korlátozással nem érintett területek tartoznak a kategóriába, melyek jellemző hasznosítása szántó és szőlő, részben borvidéki területek. Vízgazdálkodási területek A vízgazgdálkodási területek körébe a felszíni vizek és partja, a vízjárta területek és a felszín alatti vízkészlet szempontjából fontos területek tartoznak. Cserszegtomajon az alábbi területek kerültek vízgazdálkodási területfelhasználási kategóriába: − a Csókakői-patak és partja, − a Gyöngyös-patak és partja, − az Ó-Berek-csatorna és partja, − valamint a vízbeszerzési helyek (vízművek, víztározók). Különleges beépítésre nem szánt területek A beépítésre nem szánt területeken kijelölt különleges területek körébe jellemzően azok a különleges területek tartoznak, melyek nem, vagy területükhöz mérten kismértékben épületigényesek. Cserszegtomajon az alábbi különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási kategóriákat jelöli ki a Településszerkezeti terv: − sportolási célú területek: ide tartozik a meglévő sportolási funkciójú területek közül a Gyöngyöspatak melletti sportrepülőtér, a motocross pálya, a motocross pálya melletti és a Hévízi úti sportpálya. Egy tervezett sportolási funkciójú, jelenleg ifjúsági táborként működő területet is sportolási célú területnek jelöl ki a Településszerkezeti terv a község északi határában, a Csókakői-patak mellett. − temetők: ide tartozik a cserszegi településrész temetője a Nefelejcs utcában, és a tomaji településrész temetője, mely a Kútbarlang bejáratának is helyt ad. − burkolt köztér: ide tartozik az Orbán tér, mely a közösségi élet egy fontos színtere, rendezvényhelyszínként és rekreációs területként tartják számon, azonban zöldterület területfelhasználási kategóriába az alacsony zöldfelületi ellátottsága okán nem sorolható. 5. A TERMÉSZETVÉDELEM TERÜLETHASZNÁLATOT ÉRINTŐ VONATKOZÁSAI Nemzetközi jelentőségű természeti értékek – Natura 2000 területek (a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet szerint):

103


Keszthelyi-hegység kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület Országos jelentőségű természeti értékek – Gyötrös-tető, nemzeti parki terület (1/2002. (I. 15.) KöM rendelet szerint) – Koponár töbör védett földtani alapszelvény (Természetvédelmi Információs Rendszer Közönségszolgálati Modul, http://geo.kvvm.hu) – ex lege védett természeti értékek az 1996. évi LIII. törvény alapján:
lápterületek (Vidékfejlesztési Értesítő 2012. január 13-án megjelent, LXII. évfolyam 1. száma szerint)
barlangok (Országos Barlangnyilvántartás)
fokozottan védett barlangok (Országos Barlangnyilvántartás) – ökológiai hálózat területei: magterület, ökológiai folyosó, pufferterület (Balaton-FELVIDÉKI Nemzeti park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint) Helyi jelentőségű természeti értékek – Egzótakert (Védett Természeti Területek Törzskönyve szerint) A tájak természetes, illetve természetközeli állapotának megőrzése, a tájak esztétikai adottságait és jellegét, karakterét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek fennmaradása a szabályozás eszközeivel biztosítandó. 6. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETHASZNÁLATOT ÉRINTŐ VONATKOZÁSAI A terület használatát korlátozó elemek A telekhatáraikon túlnyúló védőövezetük, védőterületeik révén a környezetükre korlátozó hatással vannak: - országos főút: 100 m (71. sz. főút) - országos mellékút: 50 m (7327. sz., 7332. sz., 7343. sz., 73162. sz. mellékutak) A terület érzékenysége okán a környezet hatásaitól védelmet igénylő területek, környezeti elemek - légszennyezettségi szempontból ökológiailag sérülékenynek tekintendő területek:
védett természeti területek
az erdők, kivéve az elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló erdők közül a településvédelmi erdők, valamint az új létesítmények védelmi övezetében létrehozott erdősávok, - vízvédelmi szempontból az alábbi védelmet igénylő érzékeny, sérülékeny elemek emelendők ki:
vízműkutak belső- és külső védőterületei,
vízbázisok „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőterületei,
nyílt karsztterületek,
kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek,
felszíni vizek (vízfolyások, tavak) és védőterületeik. 7. VÉDŐTÁVOLSÁGOK: Az országos főút védőtávolsága: 50,0 - 50,0 m. Az országos mellékutak külterületi szakaszainak védő távolsága: 50,0 - 50,0 m. 120 kV-os távvezeték biztonsági övezetének távolsága: 36,0 - 36,0 m. Földgáz vezeték biztonsági övezetének távolsága: 10,0 – 10,0 m. A Csókakő-patak szomszédságában lévő beépítésre szánt területen telken belüli védőterület határa a patak jogi partvonalától számítva: 15,0 – 15,0 m. 8. A KÖZLEKEDÉS:

104

Közúti kapcsolatai: − 71 - Lepsény-Fenékpuszta másodrendű főút rövid külterületi szakasza érinti: Védőtávolsága: 50-50 m tervezési osztálya: K.IV.A Védőtávolsága: 50-50 m − 7343 - Keszthely-Várvölgy összekötő út a település keleti felén halad: Védőtávolsága: 50-50 m tervezési osztálya: belterületen: B.V. B külterületen: K.V.C − 7327 - Keszthely-Sümeg összekötő út határolja belterületét: Védőtávolsága: 50-50 m tervezési osztálya: belterületen: B.V. B külterületen: K.V.A − A település tengelyén a 73162 - Rezi bekötő út halad át: Védőtávolsága: 50-50 m tervezési osztálya: belterületen: B.V. B külterületen: K.V.A A település közlekedési hierarchiája kialakult. Az országos közutak átkelési szakaszai Cserszegtomaj község belterületének lakóútjait, kiszolgáló útjait fűzi fel. Az országos közutak átkelési szakaszai gyűjtő utak. A gyűjtő utakra a község lakóútjainak (B.VI.d.C) nagy része közvetlenül csatlakozik. Kerékpáros közlekedés: A település jelenleg nincs bekapcsolva sem az országos, sem a regionális jelentőségű kerékpárút hálózatba. Az országos kerékpárút törzshálózat Cserszegtomaj községtől távol halad el, déli irányban a 7. Délnyugat-magyarországi kerékpárút 7.A, és 7.D jelű hálózati elemei. Önálló vonalvezetésű kerékpárút kiépítésére van lehetőség a Sümegi út mellett B hálózati szerepű kerékpárforgalmú létesítményként. A település egyéb területein a kerékpáros forgalom nagysága miatt önálló vonalvezetésű kerékpárút kiépítése nem javasolt, a kis forgalmú utak alkalmasak a minimális kerékpáros forgalom bonyolítására. Helyi és helyközi tömegközlekedés: A településen helyi autóbusz közlekedés nincs, funkcióját a helyközi és távolsági járatok látják el, melyek megfelelő kapcsolatot biztosítanak a környező településekkel. A buszmegállók részben öbölben, részben úttesten kiépítettek. A megállók öbölben történő elhelyezéséhez a közterületek elegendő helyet biztosítanak. A helyközi járatok sűrűsége a község számára megfelelő kiszolgálást jelent. Autóbusz forduló körforgalmú csomópont kiépítésével a Barlang utca – Iskola utcai csatlakozásban lehetséges. 9. KÖZMŰELLÁTÁS: Vízellátás: Cserszegtomaj vízellátása két vízbázisról történik, a Dobogói karszt aknáról (hrsz.: 088, Cserszegtomaj közigazgatási terület) valamint a keszthelyi Vadaskerti kutak hrsz.: 0493, Keszthely közigazgatási terület) vízbázisáról. A településen kiépített ivóvízhálózat üzemel. A DRV Zrt. Keszthelyi Üzemeltetési Üzemmérnöksége által szolgáltatott ivóvíz a község 100%-át látja el. A kiépített gerinchálózat anyaga igen vegyes. A településen található vízmű telepek:

105

1611 hrsz.: 70 m3-es tároló üzemen kívül 1680 hrsz.: régi gépház, tároló üzemen kívül 852/1 hrsz.: 200 m3-es tároló üzemen kívül 1487 hrsz.: 2x25 m3-es tároló üzemen kívül A fejlesztésre szánt területeken egyirányú betáplálás esetén a kiépítendő gerincvezeték a vállalkozói létesítmények tűzi vízének biztosítása miatt minimálisan NA 100, körvezeték esetén NA 80 átmérőjű legyen. Törekedni kell a körvezetékes rendszer kiépítésére. Vízellátás fejlesztése vonatkozásában ma már nem az egyes ingatlanok bekötésének növelése a cél, hanem az ivóvíz minőségét célzó beruházások előtérbe helyezése. Ezt a régi ac.ny. vezetékek folyamatos cseréjével, szabványos nyomásviszonyok (zónásítás, átemelők kiépítése) biztosításával lehet elérni. Oltóvíz biztosítás A település belterületén meglévő tűzcsap hálózat biztosítja a tűzoltáshoz szükséges oltóvizet. A településen található tűzcsapok átmérője NÁ 100-as. A tűzcsapok egymáshoz viszonyítva maximum 200 m-re vannak. A szükséges vízmennyiség a település vízvezetékéről biztosítható. A fejlesztésre szánt területek gerincvezetékének átmérője D 90 - KPE P10 lehetőleg körvezetékes rendszerben - melyre NA 80 földfeletti tűzcsapok egymástól maximum 200 m-re telepítendők. Szennyvíz elvezetés Cserszegtomaj település a keszthelyi térség IV. számú régiójába tartozik. Keszthellyel közös program alapján folyt a rendszer kiépítése.A szennyvíz elvezető rendszer üzemeltetője DRV Zrt. Keszthelyi Üzemeltetési Üzemmérnöksége. Az összegyűlt szennyvíz Keszthely-kertvároson keresztül jut el a 21 500 m3/nap kapacitású központi keszthelyi szennyvíz tisztító telepre. A tisztított szennyvíz befogadója a Balaton. Jelenleg a település bekötési százalékos aránya 85%-os melynek 83%-a lakossági. Cserszegtomaj településen a szennyvíz elvezető rendszer csak részlegesen van kiépítve. Az elvezető rendszer jellemzően gravitációs, a domborzati viszonyok szükségessé tették három átemelő létesítését. A fejlesztésre szánt területek bekötéseit a meglévő szennyvíz hálózatra ráköthetők. Csapadékvíz elvezetés Csapadékvíz elvezetése zömében nyílt földárok, helyenként burkolattal ellátva, részben pedig út menti folyóka. Zárt csapadékvíz csatorna kb. csupán 200,0 m. A nyílt árkok befogadói a Gyöngyös patak, a Csókakő patak és az Övárok. A végső befogadó a Balaton. A befogadó vízfolyások kezelője a Kisbalatoni és Zalamenti Vízitársulat. A kisebb vízfolyások és a nyílt árkok kezelése a Cserszegtomaji Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik. A csapadékvíz elvezetés a településen részlegesnek mondható. A meglévő nyílt árkos csapadékvíz elvezető rendszert hidraulikailag felül kell vizsgálni, a meglévő árkokat folyamatosan karban kell tartani. A csapadékvíz elvezető rendszert minél előbb ki kell építeni. A nagyfelületű, a Balaton törvény szerint 21 db feletti, vízáteresztő parkolók esetén a szilárd burkolat kiépítendő és a csapadékvíz előtisztítása szükséges. A csapadékvíz csatorna rendszer tervezésénél figyelemmel kell lenni a vízbázis védelemre, így azok területén csak burkolt árkok vagy zárt csapadékvíz elvezető rendszerek építhetők, tervezhetők. Hírközlés A tervezett lakóterületi és gazdasági területi fejlesztéseknek kommunikációs területen nincs akadálya, sem a vezetékes sem a vezeték-nélküli területen. A vezetékes hálózatokat amennyiben nincs technikai akadálya csak alépítményben és földkábellel kell biztosítani.

106

Villamosenergia-ellátás A község területét érinti a Litér – Keszthely 132 kV-os szabadvezeték, amelynek biztonsági övezetét továbbra is figyelembe kell venni.A község villamosenergia-ellátását az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. 22 kV-os szabad-vezeték hálózaton keresztül biztosítja a keszthelyi alállomásból. A község jelenleg meglévő mintegy 1100 db ingatlana villamos energiával 100 %-osan ellátott. A tervezett bővítések mind a lakóingatlanok, mind a gazdasági jellegű telephelyek tekintetében szükségszerűen a meglévő villamos hálózat bővítését igénylik. Földgáz-ellátás Nagynyomású földgáz vezeték nyomvala és gázátadó állomás található a településen. A háztartások vezetékes gáz hálózatra történő rákötésének aránya 68,5 %. 10. ÖRÖKSÉGVÉDELEM: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek: Azonosító

Település

Szám

Régészeti védelem

Név

10096 10097 10098 10099 10100

Cserszegtomaj Cserszegtomaj Cserszegtomaj Cserszegtomaj Cserszegtomaj

1 2 3 4 5

Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely

10101 10102

Cserszegtomaj Cserszegtomaj

6 7

Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely

Veréb-hegy Ny-i oldala Központi általános iskola Biked-tető Szeles Lajos és Pentelei kőfejtője Gyöngyösi csárda ÉK-i szomszédságában-agyagbánya Csóka-kő oldala Rozs János telke

Nyilvántartott műemlékek: Törzsszám

Azonosító

Védelem státusza

Védelem fajtája

Védés

Hrsz

Műemléki Műemlék 1984 Cserszegtomaj 1716/3 hrsz védelem (tartozék) 9641 10797 Műemléki Műemlék 1984 védelem 9641 15468 Műemléki Műemlék 1984 védelem (tartozék) Műemléki környezet: 1716/1; 1716/2; 1716/4; 2270/1 hrsz. 9641

15467

Cím

Név

Barátgödör, I. ker. 126. Barátgödör, I. ker. 126. Barátgödör, I. ker. 126.

Istálló Lakóházprésház Melléképületek

Helyi védelem alatt álló épületek: Szent Anna Kápolna: 1676 hrsz Rózsafüzér Királynéja Templom: 387 hrsz. Helyi védelemre javasolt épületek: 1 Szabó István u. 3 157 hrsz 2 Rezi u. 115. 1304 hrsz 3 Csabagyöngye u. 4, 6. 1422/14; /15 hrsz 4 Csabagyöngye u. 30. 1417 hrsz 5 Kápolna sor 85. 243/3 hrsz 6 Kápolna sor 41. 225 hrsz 7 Kápolna sor 23. 215 hrsz 8 Kápolna sor 11. 211/1 hrsz 9 Pajtika u. 10. 408 hrsz

Lakóház Lakóház lakóház pince présház Lakóház Lakóház Porta Lakóház, porta Lakóház, gazdasági épület 107

10 Barát u. 16. 11 Palotai u. (Festetics-pince mellett) 12 Palotai u. 6. 13 Kincses u. 2. 14 Ibolya u. 13. 15 Ibolya u. 17. 16 Porkoláb u – Villa köz

076/14 hrsz 1748/3 hrsz

Pince-présház, Gazdasági épület (Bődi-villa) Lakóház

1748/5 hrsz 1746 hrsz 13/25 hrsz 13/53 hrsz 015/20 hrsz

Festetics-pince, eklektika Tájház Lakóház Lakóház gazdasági- és melléképület (Bőgner-villa) gazdasági- és melléképület gazdasági- és melléképület

19 Kápolna sor 27. 20 Kápolna sor 77. 21 Diósi u. 12.

1425 hrsz 1667, 1663/2, 1663/4 hrsz 216 hrsz 242/2 hrsz 798/1 hrsz

22 Dr. Vajkai Aurél u. 38. 23 Majori u. 37.

767/1 hrsz 1533 hrsz

24 Akácfa u. 25 Dr. Vajkai Aurél u. 19/1 26 Dr. Vajkai Aurél u.

1948/1 hrsz 747 hrsz 820

gazdasági- és melléképület A nyugatabbra fekvő lakóépület, a keletebbre gazdasági- és melléképület lakóépület gazdasági- és melléképület gazdasági- és melléképület

17 Csabagyöngye u. 31. 18 Barlang u. 17. 19.

lakóépület lakóépület lakóépület és gazdasági- és melléképület

11. VÁLTOZÁSOK Általános érvényű változások a 2010-ig érvényes településszerkezeti tervhez képest: − Jelen településszerkezeti terv nem különböztet meg meglévő és tervezett területfelhasználást. − A korábbi terv a település üzemeltetésével kapcsolatos területek (gázfogadó állomás, szennyvíz átemelő) területeit gazdasági, ipari – településgazdálkodási terület övezetében (Gipt) szerepeltek, a jelenlegi településrendezési eszköztár alapján ezek különleges településgazdálkodási (KTg) övezetbe kerültek besorolásra, a vízmű telepek területe vízgazdálkodási (V) övezetbe került sorolásra. Az egyes területeket érintő változások: Válozó terület száma 1. 2.

Korábbi besorolás

Tervezett besorolás

Az eltérés indoklása

Má0 Ev (tervezett)

Lf Lf

3.

Ev (tervezett)

KMü

4.

Má0

Kb-Sp

5.

Ev (tervezett)

Kb-Sp

6.

Ev (tervezett)

Mko

7.

Ev (részben Lf meglévő részben tervezett)

A korábbi terv készítésekor már lakó funkciójú terültek, meglévő lakóépülettel. Jelen besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. A korábbi terv készítésekor már lakó és gazdasági funkciójú terült. Jelen besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti, a terület a szomszédos kertészet gazdasági területe. A korábbi terv készítésekor már leszállópálya funkciójú terült. Jelen besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. Jelenleg sportpálya funkciójú terült, a besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. Az ingatlanok rét művelési ágúak (R5 és R6 minőségi osztály). Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott lakossági kérés alapján.

108

8. 9. 10.

KTT Lf Má0

Vt Vt Kb-Kt

11.

Et (tervezett)

Ek

12.

Et (tervezett)

Má

13.

KTE

Kb-T

14.

KTE

Vt

15.

KSP

KLov

16.

Lf

Gip

17.

Kb

Má

18.

Má0

Má

19.

Má

Lf

20. 21. 22. 23. 24. 25.

Üü Üü Üh Üh Z (tervezett) Lf

Lf Má Lf Má Mko Z

26.

KSP

Kb-Sp

27.

Z

Ek

28.

Z

Lf

29.

Üü

Üh

30.

Üh

Lf

31.

Mko

Lf

32. 33. 34.

Ev (tervezett) Lf Ev

Mko Vt Lf

35.

Üü

Lf

36.

Gksz

Lf

37.

Üü

Lf

A terület formálódó központi funkcióinak erősítése érdekében. Jelenleg rendezvénytér funkciójú terült, a besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. A terület a jelenleg érvényes településrendezési eszköztár alapján került besorolásra. Jelenleg nagyrészt szőlő és gyümölcsös, részben erdősülő ill. erdő terület. A temetők területe a jelenleg érvényes településrendezési eszköztár alapján beépítésre nem szánt területként került besorolásra. A kápolna és a körülötte lévő temető a tervezetben a település központi jelentőségű területei közé nyert besorolást. Jelenleg lovarda funkciójú terült, a besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott lakossági kérés alapján. Ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület, működő bánya nem található rajta. A 17. sz. területtel együtt növénytermesztéssel, állattartással és az ehhez kapcsolódó turizmussal kapcsolatos fejlesztésekre alkalmas terület. Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott lakossági kérés alapján. A beépítésre szánt területek kijelölésének realizálása és a lakó funkciójú beépítés iránti igény alapján.

A területek nem látnak el közpark funkciót. Meglévő közpark, a besorolás tervezet a meglévő állapotot rögzíti. A nagy kiterjedésű sportolásra szolgáló területek beépítésre nem szánt sport terület besorolást kapnak. A patak menti rekreációs terület megvalósítása nem közparkként történik. Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott lakossági kérés alapján. A területen történt telekosztások alapján az üdülőházas üdülőterület kialakítására nincs szándék. A területen lakások állnak, a besorolás tervezet a meglévő állapothoz igazodik. Az Önkormányzat képviselő-testülete által támogatott lakossági kérés alapján. Szántó művelési ágú ingatlanok A terület meglévő központi funkcióinak erősítése érdekében. Meglévő, lakó funkciójú beépítése miatt került beépítésre szánt terület kijelölésre, azonban a szabályozási előírások a terület további fejlesztését nem teszik lehetővé. A területen történt telekosztások alapján az üdülőházas üdülőterület kialakítására nincs szándék, a lakó felhasználásnak van realitása. Kifejezetten gazdasági célú kijelölésének nem látom okát, a lakó felhasználásnak van realitása. A területen lakóépületek állnak, a besorolás tervezet a

109

38. 39. 40. 41.

Üü Lf Ev (tervezett) Ev

KTT KTT Mko Má

42.

Mko

Ev

meglévő állapothoz igazodik. A korábban egy kézben lévő ingatlanok egységes turisztikai célú fejlesztésének biztosítása. Rét művelési ágú területek. Kis területű erdő, nem kapcsolódik a telek nagyobb összefüggő erdős területeivel, külön övezetbe sorolása (később önálló ingatlan kijelölése) nem indokolt. A Btv. által E-2 övezetbe sorolt terület.

12. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE A települéás területe: 12,61 km2. A belterület aránya: ~ 64 % A tervezett területhasználat: Övezet neve és jele Falusias lakóterület (Lf) Településközpont vegyes terület (Vt) Gazdasági - kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) Gazdasági - ipari terület (Gip) Üdülőházas üdülőterület (Üü) Hétvégiházas üdülőterület (Üh) Különleges terület (K-Tt, K-Lov) Különleges terület (K-tg) Különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) Közlekedési és közműterület Zöldterület (Z) Védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) Gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg) Közjóléti rendeltetésű erdőterület (Ek) Általános mezőgazdasági terület (Má-1) Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület (Mko) Vízgazdálkodási terület (V) különleges beépítésre nem szánt terület: nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Kb-Sp) Különleges beépítésre nem szánt temető területe (Kb-T) Különleges beépítésre nem szánt terület, burkolt köztér (Kb-Kt)

Terület (ha) 708,3714 5,7351 0,7897 14,777 12,8589 7,5384 5,3797 0,7503 0,1676 60,2086 0,4063 46,9803 15,1648 11,8082 36,5087 296,5267 13,7273 19,953 2,1118 0,2362

13. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A településszerkezeti terv a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (továbbiakban BTv) szóló, a 2000. évi CXII. jóváhagyott törvénnyel összhangban készült. A településszerkezeti terv és a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási térség összhangját a határozat mellékletét képező E térség és M térség jelű tervlapok igazolják. 14. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE

110

Az 1. pont szerinti területfelhasználás változások 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet I. számú melléklete szerint számolt biológiai aktivitásérték egyenlege +86,14. 15. MELLÉKLETEK: 1

Melléklet: Településszerkezeti terv - Szerkezeti tervlap (M: 1:10 000)

2

Melléklet: E térség tervlap

3

Melléklet: M térség tervlap

4

Melléklet: Sze-M tervlap

Határidő: Felelős:

…… Bartha Gábor polgármester

………………………………………… Dr. Milus Lajos jegyző

111

V.

MELLÉKLETEK

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Alulírott Németh Ferenc TT-1É 19-0221 nyilatkozom, hogy jelen településrendezési terv módosítás megfelel a felsőbb szintű jogszabályoknak és terveknek. A terv az 314/2012.(XI.8.) sz. Korm. rendelet településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának alkalmazásával készült.

Cserszegtomaj, 2014. augusztus 7.

…………………………… Németh Ferenc

112