xxrx. évfo1yam.
S. szálU
CSEnDóRSÉGt LAPOK Seg'édszerkesztő:
Szerkeszti: Besenyői B EÖTHY KÁL:\tÁN őrnagy Szerkesztőség
és kiadóhivatal BUDAPEST, l. liBR., BÖSZÖRMÉNYI-Ú'J' 21
Megjelenik: minden hó l-én és 15-éll
BENEDEK llHHÁLY százados
Előfizetési
ára:
Egész évre 12 pengő, félévre 6 pengő
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, H iszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.
Az élet nem áll meg. N em bizony, hanem halad és visz bennünket is magával. Jónéhány éve tudjuk és érezzük már, hogy létszámunk a nem csökkenő, hanem szaporodó feladatokhoz vi:s zonyítva, nem éppen bősé ges. Amikor vezetőink a statisztikák, tények beszédes erejére támaszkodva, ezen se.Q'íteni igyekeztek és 19yekeznek, közben nem felejtették el azt a közmondást sem, hogy segíts magadon, az I Rten is megsegít. Ha kicsi volt a létszám és sok a tennivaló, nklwr elsősorban azt keresték: mik azok a módok, amik segítségével erőt és időt lehet fnegtakarítani, hogy aztán a lk is létszám mégis ellássa a nagy if eladatot. Az élet mind nagyobb követelményeket támasztott a csendőrséggel szembe~ s mi igyekeztünk alkalmazkodni azl élethez. Egyik legel ső jele ennek az, hogy
Telefon: 1-501-90
-
Postatakar ékpénztarj csekkszámla: 25.342
az egyénibb s:liolgálatteljesítés kárt és zavart okozott volna. A rendkívüli időkhöz tehát a csendőr ség minden átmenet és minden zökkenő, minden segítségkérés és erőkölesönzés nélkül tökéletes rugalmassággal tud alkalmazkodni, sőt azt mondhatnánk, hogy ez a kényszerű alkalmazkodás egyben valami jóízű, egészséges nyujtózkodást is jelent, mint amikor az ember hosszú kocsinülés után az első tíz lépést megteszi a maga lábán. Vakok lennénk, ha ezekből a próbálkozásolrból itt a mi családi nyilvánosságunk előtt is le nem vonnánk a levonható tanulságokat. Bebizonyították1 ezek az idők" hogy nem a módszer az iJdvözítő, hanem mindig és mindenben az ember. Nem az. az első kérdés: hogyan csináljuk, hanem: ki csinálja ~ Közel kétezer csendőrt kellett odaadnunk az új területekre és mégsem mondhatja senki, hogy a közbiztonság felborult, vagy csak meg is rezzent tőle. N éhány, egyszerűnek látszó módszerváltoztatással, egy-két kisegítő gondolattal a csendőrség szinte játszva vette ezt az igen nagynak látszó akadályt és símán, ruganyosan repült át fölötte. Persze, dolgoznia minden-kinek kell, többet is annál a sok:nál, amit addig dolgozott, de maga a testület tömör biztonkinek kell, többet is annál a soknál, amit adIgen, mert ai magyar csendőr akkor is magyar csendőr marad, ha a módszerek változnak. Mindjg tudtuk, hogy igy van, de a _próbát csak most csináltuk meg hozzá, az élet nem várt s mi J nem tünődhettünk. . Mi azt jól tudjuk, hogy rendkívüli viszonyok módszerei nem vehetők át minden további nélkül IL hétköznapi gyakorlat számára, de a jelekből - azt látjuk, hogy vezetőink jól hasznosították ezeket a tanulságokat. A kerékpárok kint maradtak az őrjáratokban, lovainknak tilos a zsírtartalékolás és újból életbelépett az egyszerűbb szolgálat. Az új területeken a tiszti parancsnokok nem betűzili ,a vicinális menetrendet, hanem gépkocsin cikáznak ide-oda, elvégezve egy nap alatt többet, mint másként egy hét alatt. Most jelent meg egy rendelet, hogy motorkerékpárt vehet a csendőr, barátkozzék a gyorsasággal. Uj idők szelei és jelei ezek a gyorsabb mozgás, több egyéni önállóság, a kevesebb alakiság és több lényeg jegyében. Még csak: gyenge kis szellőcs kék, hiszen ajtóstóJ" nem lehet efféle dolgokba herontani, de hiszen tudjuk, hogy a mozgás kezdete a megmozdulás, a többi jön jóformán magától.
ásENOORSJtGi LÁPOK
256
A
honvédelemről
szóló 19 il 9. évi II. t.-c.
(Kihil dettetett az "Országos Törvénytár"-ban 1939. évi március hó 11-én. Hatálybalépett ugyanakkor.)
Ismerteti: FERDINANDUS AUDITOR.* Trianon Ma érvényben volt védl'endszerünm·ek alapja a m. kir. honvédségről G:z,óló 1921. évi XLIX. L-c. és az ,e zt módosító 1932. évi III. t.-c. volt. Mind EL l~ét törvény .a trianoni .békeszerződés katonai korlátozásainak ·s zigorú megtartása meUett hozatott ós éppen ezért la legszerényebb honvédelmi követelmények kielégítésére sem volt alkalmas. Katonai egyenjogUlS:lgunk eLső lépéSlekétnt rtehát telj.e..<; egé.3zében meg kellett ·változtatnunk védrendszerünket. A Trianon diktálta, önkétntes jelentkezésen alapuló zsoldos hadsereg helyébe ,a már multban is érvényben volt - általánös hadköt'e lezettségen felépülő kerethadsereg lépett. Az új honvédelmi törvény me,g alkotá;sánál t,e rmész.etszerűleg nem látszott elógGégesnek vissz,a menni a világháború előtti idő:ben megalkotott véderő- és hOIl'vé dségi törvényre (1912. évi XXX. és XXXL t.-c.-kek), hanem figyelembe kellett venni a világháboflü g,a zdag tanulságait és a hadviselésben azóta világszerte d'elmerült új gondolatokat iG. A jövő háboflújá;t nem:csalk a hadseregek tog• E néven dr. Levente Nándor ezredes-hadbíró, a m. kir. ügyész e írja cikkeit. (Szerk.)
i9á9
ápriÍis
i5.
jáJk. megJVivni, hanem ahban -
mi'fiden emberi és any.agi le rejével - részt v'esz 'az egése. ország. Mint n törvényjavaslat indokolá;sa is megállapítja: a jövő hábol'újáJban valójában mindenki katona l,esz. Éppe,n . ezé:rt honvédségi tö,r vényünkben. gondoskodás történt arról, hogy szükség esetén ,a z ország személyi és anyagi erői teljes mértékben a hadviselés szolgálatába állíttassanak. Az . új törvény tehát a multtól eltérően - nemcsak ·a tulajdonképpeni krutonai sZ
*
csendőrség felügyelőjének
Senkitől
se .kérdi, szép volt-e nótája? Minek a dícséret, - nem kíváncsi rája. Ehelyett a száját csókra csucsorít ja S hű pacsirta-párját álmodozni hív ja ...
-
Móra László
A tolvaj. Irta: SZALAY LÁSZLó.
A pacsirta. Készül a búzamag babusgató ágya, Az ekevas nyomán omlik a barázda. Süt a nap az égből, - mintha arany volna! M.intha a mezőre, az Isten hajolna •.. - Amikor a határt az Isten így áldja: A kis pacsirtának megbillen a szárnya. Friss szántások fölött röpdös a pacsit·ta. A küzdő magyarnak bú-baját elsírja. Aztlá n vígre csattan, magasabbra lebben, N em nótázgat nála egy madár se szebben! Ezer a triUája, - száz hangszer a hangja, H a a vetés fölött hangversenyét tartja. Cimbalom, tilinkó, hegedű meg hárfa, Együtt sem ér annyit, mint az ő nótája! E gyszercsak, egyszercsak nótája elhalkul. módr.a hullik a· magas búl. Utolsókat csapdos két elfáradt · szárnya S megpihen szerényen termőföld porába,
Parittyakő
Nyári vakáciöban történt, künn a tanyán A nagyapám ehéd után elsírta magát: - Jó Isten, hol a jegygyűrűm~! ... Által'á nos ell;:éppedés támadt... Mindenki az öreget nézte. " Ki dühösen, ki gúnyosan, ki szemrehányólag '" - Látj.a, 'lJátja - mondta l)ana'lcZ'Os.an az édesapám -, kilenc darabból ez volt az uto:JIsó gyűrűje és ezt is 'elvesztet1Je l ... - Hált osztán? - höuent föl a.z öreg - de Szuhay mind a kil~t megtal'á lta. ott van 'valamennyi a Is:uekrényben., lakat alatt! .. _ - Igen, igen, de kérdés, hogy ezt megtalálja-e~ - A~ se lel% baj - mondta gÚllyos'run az apám legalább megszűllik ez a folytonos j!VÍlr1Íkeresés! ErDe a nagyapám e,l kez:dett frurkas's zeme,t nooni vele, de mielőtt öss,z ecsaphattak volna. megé:rkezett I!:liefve öreg Szuhay ... - Igjaz, hogyakarikagyűrűjét elvesztette 1 l - Igaz ... - Hujnye, azt al ... Oszltá;n hoH ... Merre,7 ... - Ha én azt tudnám ... - Hát még azt se tudjafl ... Hát hol bóklászott dél elő t,U
1939 április 15.
OSENDÖRSÉGI LAPOK
ELSO RÉSZ. rendelkezések.
Bevezető
A tö'r vény mindenek'előtt megáHapítja, hogy a honvé del,e m a legszentebb áUampolgári lrotelesség, amelyet mindenkinek -önJfeláldozásig terjedő odaadássa,l keH teljes:í!tetnie. Ezekután kimOIldja, hogyahollvédelemben sz-eméJY8ls SZIOI
• Most aztán elkezdődö'tt a hajsza a gyűrű uMm ... A cigányok nem vihe-ttékel, mert azok gödörből ittak, nem mentek el a kúthoz ... Dehát ki~! A nagyapám ki akarta hivatni a csendbiztost a pandurokkal, hogy tartswn8lk kut,atáJSt mindenkinél, - de öreg Szuhay 'leintette : - 1T gjllan mönjön má' a nemzetes ú.r, ha bléres, gulyáJs, kocsis vagy asszonyi slz ömély csen te el, ruz el is dugta úgy, hogy a tizenkét apootül se tudná mögtalálni ... - Hát mit kezdesz 7 . " Hadd hallom! ... - Még nem tudom, de majd csak kital'á lok valamit ... Másnap déloelőitt úgy tíz-tizernegy óra körül kiballagott Szuhay az itatókúthoz és attól olyan ö,t venhatvan lépésre lehevert az árokparton, mgyujtott, és elkezdett s' zemLélődni ... T'eIt, múlt az idő, a jószág az iÍCiSi rétJeke,t le:goeH,e,
251
nevelés útján a haza védelmének magasztos feladataira -előkészítse. M!inden magyar állampolgár i,f jú aIllnak az évnek szeptember hó ellső napjától, amelyben 12'-ik életévét Ibetölti, mindaddig, míg tényleges katonai szolgálatát meg Illem kezdi, vagy arr,a való alkalmatlanságát vlégl'e g meg nem á![.a pítják, l'e venteköteles. 1 A levenltéik éY:enlÚ~ legfeljelbb 10 hónapon. át és le~feljebb heti 4 ól'áJban le.ventekiképzésben kötellesek 'I1észtvenni. Ezenf.elüil minden levente aJbban a naptári évben, ,a melyben 18-ik életévét /betölti, oozS'z,eiüggő gyakorlaton kö,t eles rész,t venni, amelynek időtartama 3 hetet meg nem halwdhat. A If entebb meghatározott kiképzésl helyett évenként 2 hetet meg nem haladó össz'efüggő kiképzésre lehet behívni az ok rut, akik a ;l akóhelyük távolsága, avagy foglalkozásuk természete miatt a lI'endes kliképzésben részt nem vehetnek. Mentesek a leventekiképzés alól az arra testilog vagyslz,e Uemileg alkalmatl8lnok, továJbbá a katonai n evelő-, vagy képzőintézetek növendék,ei. A honvédelmi miniszter elrendelheti, hogy a leventék a lci.képz,és ,a latt .forma,ruhát viseljenek. A törvény ezekután a [eventekötelezettség teljesítését biztosító köteIez,ettségek.ről, a leventekiképzés költsége1uek fedezéséről,a leventeképzést szolgláló he:mnde:z,ések létesítés éről és f'e nn tartásáról, a 1 A leve'nt~kötelezettségaz 1921. évi LU. t.-c. -
nem volt szükség az itat.ásra ... Ember. meg egyet· len lélek se jelentke,z ett, csak egy sll:la,r ka é rkezett, úgy eh(>didő tájban, vrull8lb.onnét a tabdi-i negyerdő fel,ől .. , " Riáröpi:i1t a hóbortos ugra-bugra madár a;z itató~ v.ályu szélére és b~1ehajolva nagyott ivott ... Majd körülugrálta a vályu soolét, csörgött egy keveset, aztán nagyot rúgott magán és elrepült... . S~uhay még várt egy kevelSet,- 'a ztán kiverte a pipát, 2JsebredugJta és maga is virssz.a ballagott, - dc má's nap délelőtt megint csak kikocogot,t ... Várt t.ürelmesen, s,z ívta a pipá.t, né<"helődö,tt, de rrnegint csak nem történt 'Semmi, éppen csak hogy a ISzarka jelentkezett. Jö,t t pontosan ebédidőn ... Ivott a vályubM ... 'l'áncolt, meg csör,~öH egy k 8'Ves et, azzal el· röpült ... Mondja délután Szuhay a kocsisnak: - Pista te, nyergeld meg a Dámát!. .. Bemégy a várOSIha, oszt veszöl a bazárosnál egy réz roarikagyűrűt! ... Harmadnap délelőtt, Szuhay megint 0sak odament a vályuhoz és let-ette a szélére a fényesre pucolt rézgyűrűt ". Ahogy közeLgett a dél, a szomj~8 szarka megint olőkerül-t, ivott, körülugrált a Viályu s :zJéllén 8 .ahog~· a gyűriít meglátta, örömének hangos 0sörgésscl rudott kifejezést, majd a gyűrűt a csőrébe kapta és elröpült ...
•
Este ma~a elé idéoott hennünket diákgy.erekeket az öreg: - OsztáJn hadd hallom, ki tud közületek a legjobban célQzni'l! ...
252
CSENID öRSÉGI LAPOK
tam.s~emélyzetnek a leventekiép~ésben ködéséről, a leventeegy:ei sül'etekről,
való köz,remű végül a leventékre vourutkoz·ó fegyelmi szabályokróI rerndelkezik. HARMADIK RÉ,s,Z.
A honvédség és annak kiegészítése.
I. Fejezet . .A honvédségre vonatkozó rendelkezések.
A honvédség békelétszámát az állami költségvetés tünteti ,fel,4 A honvédség állománya tényleges és nemtérnyleges állományra tagozódik. A honvédség tiszti, lelkészi és tisztvis,elői kara . hivatásos és nemhivatásos állományból áll.
álta~ános
A magyar állam hadereje a m. kir. honvédség. A honV'édség fel'a data az országnak külső ellenség ellem ",aló megvédése, vallamint a:z, ország belső rendjének és biztonságánal{ fenntartásaban való közreműködés. 2
A honvé
erőkből
áll. 3 A méneskar ,a honvédség szerves része. A cSIendőrség, a rendőrség, a p'é nzügyörség éSI az állami erdészet ,fegyveres személyzetének az a rész,e, amely a hadiesemények miatt működését megszülltetni kénytelen, a honvédséghez csa:tlako~ik. A homl1édség szolgálati . ,és vezényleti nyc~ve oa magyar .. Zászlói a lIlemzeti. azíneket és az ország címerét viselik .. • L. idevonattkozóan a Szolg. Szab. I. R. l.§-ának 2. pontjában fogJaltakat. 3 Alaptagozódás. Á honvédség belszervezetét a törvény nem rögzíti meg. ny rögzítés csak akadályát · képezné a honvédség fokozatos, rugalmas feJ1esztésének. Egyébként is a honvédség vezérleté.t;tek, vezényletének és belszervezetének joga az 1920.. évi L t.-c.-ben foglaltakhoz képest az Allamfőt illeti meg.
- , Mind a hárm:an tudunk, Mihá'ly búc.si! ... - NO' de mégi.s, mer' azér, hog,y jel()s jágerrc lesz nekem ,szükségem holnap, - tudjátok-e 7 ! - Ho~y-,hogy, Mihá!ly bácsi? - Hát csak úgy, hogya nagyapa gyií.rűjét nyilvá:n, egy ~arka vitte el, - azt kön agyonlőni! ... N agyo,t n'é z'tünk ... - AZ/tán hol van az a szarka7 - Az7 ... Hát csak valahol itt, a tabdi-i rem geteg erdőben! .. . ~ De his~ van ott szarka ezer is! '" - Ezer7 ... Akkó' még nagyon jó vóna! ... Tízezer! ... - Dehát al>.:kor Mt, hogy t,aláljuk me,g éppen azt a bizonyosat, ,a melyik 'a gyűrűt ellopta! ... - Majd megmut,a tom én, clsak te oszt' eltrafáljad! ...
* Másnla p, ahogy föl:sZ!áradt a harmat, útnak eredtünk a tabdi-i nagy kerek erdő,be... Elől, gamós botjára támaszkodva, az öreg, a sarkában meg mi hárman gyereI~ek, de puska csak nál'a m volt ... Először az itatókúthoz mentünk, onnan meg a legelőn át 'a z erdőhöz ". Megkeresni tízezer ' szarka közül azt a bizonyosat ... - Pontosan a csengődi torony irámyában kön mennünk, mer azér', hogy úgy röpül minden :nap vi' ss~a az erdőbe a s:aarka! '" Mikor eLértük az erdő>t, megint megszólal't: - Nem köN túl:ságost zörögni, ne\hogy elrirusszük a madarat! ... Ámbár a tojáJson ülő szárrnytas nem szívesen röpül föl, 0sak ha a fát megrúgják alatta! ...
1939 április 15.
II. Fejezet . .A hadkötelezettség. A hadkötelezettség általános és azt minden magyar állampolgár 'f érfinak teljesítenie kell. A hadkötelezettség annak az évnek január hó 1. napjávaIl kezdődik, amelytben a hrudköteles a IS-ik életévét betölti és annak az évnek december hó 31-ik napjáig >tart, amelybEl!Il a 60-ik életévétbetölti. 5 A hadkötelezetts.ég magában foglalja az állítási kötelezettséget ,és ,a 's zoilgálati kötol'e zettséget. Azok ,a hadköteleiS sorhan lévő személyek,aki].\: nem állanak honvédségi 8'zolgákvti kötelez'e ttség alatt, mozgosítás ,és háború idején alka[masságuk• A törvény a változott viszonyoknaili: megfelelő e n mellőzi a törvényhozás újoncmegajánlási jogának a f elélesz tését és célszerűségi okoikból melJőzi a fegyveres erő létszámának a törvényben való megállapítását is. Egyrészt a megszavazott költségvetési fedezet, másrészt a mindenkori szervezési rendelk.ezés~k fogják megszabni, hogyabesorozottak milyen hányadát lehet a rendes tényle·g es szolgálatra igénybe venni és milyen hányadát k,eU, mint fö~összámút a póttartalékba utalni. 5 A hadikötelezs ttség felső határa jelentékenyen túlmegy a világháború előtti 42. (1886. évi XX. t.-c.) , valamint a vil ágháború alatti 50. (1915. évi IT. t.-c.) éle,t évig t e rj e dő korh a táron. E kiterjesztést a jövő háborújában j e l e ntk e ző f okozott katonai követelmények és országunk sajátos h elyzete teszik szükségessé.
- Hát tojálSon iil7 - Os.akis! ... - Hogy tudja~ - Könnyen!... Me!r' ha Them ülne tojáson, akkor egés~ Z! nap röpdösn'e, oszt rrlÍndig másihol inna ... De ez mindennap hozzánk jár inni, ami mut.atja, hogy egész nap egyhelyt tartózkodik! Csodálkozva néztünk egymásra: micsoda logika! lVllár bent jártunk jól az erdőben, úgy, hogy az iI1ányt jel'Ző csengődi tornyot nem láthattuk ... - Hogy tudja 1Jartani a helyes irányt, Mihál y
hácsi ... Mosolygott ... - Ana ügy.elek, hogy a Nap pont a háta:m köze:pét süsse! ... Előttünk is, meg jobbról is, ba.lr61 is, a fákon fészkek feketedtek ... De az öreg ~s.ak elhaladt közöttük, megálUlJs nélkül rendületleniil ... :E.mek mind V!aju-, meg V'ércsetf'és zkek ... - Honnét tudja~ ... - Onnét, hogy nincsenek befedve!... Mert a sZ/arka hefedi a If észkét, iJargallyal, papirossal, meg ronggyal, hogy ,a vadu, meg a vércse ne tudjon a toj;rusaira, meg a kicsirnyeiI1el leÜ'sapni ... Egyik csodálkozlá sMl a másil:;:,ba e'stünk ... - Nézze, Mihály bácsi, ott egy szarkafés,zek, be v,a n födve! ... - Az a, csak éppen a szarka hiányzik belőle! - HiáJlyzik~ ... Hát azt meg honnét tudja~ ' - JDjnye már! Hát a s'Z'. arkánruk hoss~ú a farka, kilIlyúlik a ]é;szekből, - ebből meg nem nyúlik ki, onnét! .. ,
1939 április 15. megfelelő vehetők.
nak
253
OSlENDÖRS!ÉGI LAPOK katonai szolgálat telj,e sítésére igénybe
A2. állításköteles kor annak az <évnek jarnuár hó 1. napjával kezdődik, runelyJboo ,a h:adköteles 21-ik életévét hetölti és annak az évnek december hó 31. napjával ér vég.et, amelyben a hadköteles a 23-ik életévét betölti. A sz.olgálati kötelezettség kétféle: rendes és póttartalékO6. 6 A rendes szolgálati kötelezettség la tényleges és atartaléki szolgálati kötele~,ettségből áll. A tényleges Is z.olgálati kötelez.ettség időtartama 3 év, a tényleges szolgálatra kötelezettek azonban a légi erőnél sz.olgálók kivételével 2 ,é vi tényleges, sz.olgálat letelte után tartósan sza:b adság.oltatnak. A tényl'ege.s szolgálaM idő abevonuláls napjával kezdődik és annak az éVinek december hó 31. napjával végz,ő.dik, ,a melyben a tényleges szdlgálat:i kötelezettség eltelt. A tartaléki szolgálati kötelezettség kö,z vetlena tényle,g es szolgálati kMelezettséghez, csatlakozik és annak az évnek december hó 31. na'Pjával v,égződik, amelyben a sz.olgálaiköteles életének 60-ik életévét betölti. A tartaléki ,s zolgálati kö,tele:zettség L, II. és III. t.arta1ékbeli szolgálati kötelezettségre tagozódik. A tartalékos ,a z I. 't artalékból a II. tartaJékba, t.ovábbá a II. tartalékból a III. tartalékba annla k az évnek • Külön népfelkelés szervezését a törvény a v.i!ágháború tapasztalatai a'lapján mellőzi. Szörnyűség, mi mindent tud ez a vénember! ... - N.o most aztán vigyázzat.ok, mert va.]iah.ol' it I ereszkedett le' ... Lábujjhegyen jártunk, lassan, óVlatosan ... Egyszercsak ,aJZ öreg magához intett és fölmutat.ott egy sűrű vadkörtefára, melyen .ott feketede t,t alig láthatóla,g a szar1\lalfészek, benne a hosszúfarkú madárral ... - Nyilván ez l ebZ laz, csak menj a fa ,al,á és Olmét lőjjlél! ... Elindultam, de úgy elővett a félelem, hogy a szarka elröpülhet, h.ogy úgy negyven-ötven lépésről odaI,őttem. . . . A szarka kirúgta magtát a fészek b J,l és k 7.uhant ... Hamar másszon föl valaki! ... A Msz,e kbcn ott volt mind a két gyürű, a rántottává lőtt tojáJs.ok köz,ött . ..
.
- Ne-mzet6ls úr: mi lesz, a játék délutáJd ... - LóVerSeJlye,z ünk! ... Már kölcsön i:s kértem a juhász szamarát! ... -- RJát. itt \'an a gyűr(íje - és, a kezébe nyomta a réz.gyűrüt - csak osztán jobban vigyázzon rá, -tudja-e~
- Tudom, tudom, azzal si.etett lóversnllyezni ... Mostan aztán az édesanyámhoz f.ordult Szuhay: - Eh.ol a valódi karikagyűrű, csukja be nemzetes asszonyom a tohbihöz, a vitrin be ... Csak 9sztán jól elrejtse a ku lesűt, .oS'm mondja azt, h.ogy elvels zett! '"
Avisszakerült
felvidékről:
Rozsnyó.
december hó 31. napjával kerül, amelyben 42-ik, illetve 48-il\:. élelt évét Ib etölti. A póttartaléki szolgálati kötelezettség az első katonai kiképzésre vla ló bevonulás napjával kezdő dik ée ,a nnak 'a z évnek december hó 31. napjával végzödik, .a mely,be:n a póttartalékos a 60-ik életévét betölti. A szolgálati kötelezettség ugyancsak L, II. és III. póttartaléki szolgálla ti kötelezettségre tag.ozódik. Az ÖSSl2'les szo}gálati kö'telezetts!éigek ,a hadköteles lwr véglável illIClgBzünne!k.
III. Fejezet. Hadkiegészítés. A honvédséget a) ujO!Il:cállítás útján, b) katonai végzett növ.e ndék,eillek f·ellavatáJsa ú,t ján és e) önkénte-sek belépése Ú'tjáJn egész.ítik ki. A h.onvédség kieg,és:zítését p.olgári és katonai hatóságok végzik. Minden kÖ1z igazgatási járás és minden vár.os egy-egy somzójárás. Az állításköte1esek ö!lSlsz.eírrusát az állandó lakóhelyük ,s zerint illetékes községi elöljáróság, vár.osban a polgármester végzi. Az uj.oncállítás 'fősorozáson vagy utósorozáson tört,é nik. A fösorozást rends'z,erint február_hó lS-étől május hó 15-ig kell megtartani. Utós.orozásokat a szül~séghez mérten tart,a nak.
nevelő- és képzőintézetek t~sz, tek.ül (-j e,Wlt elkül) való
2M
óStNDŐRSÉGiLAPOK
1939 április 15.
Az alkalmas állításkötelesek besorozta1mak. A elölegül feIViE~tt. Gróf Weinckheim-ék és Herczeg~ék a Tátra képszalonnak írtak, rekLamálva a két hét besorozás tárgyá:han hozott hrutározat ellen f'el1ebbmulva meg nem érkelz'eltt képeket. Reklamádójukat vitelnek hellye nincs-en. azonban a posta "címzett ismeretlen, vissza a fel A sorozás t a sorozóbizottságok Viégzik. adónak" j.elzéssel visszaküldte. Jelentik az utóbbi A fősorozások befeje21ése után abesorozottak számát kell megállapítani. A fölösszámúakat a pót- örsök Schwarcz személyleírását, ruházatát, jelentve. tartalékba kell beosztani. A fölösszámúak kiválasz- hogy jellegzetessége a nagyszélű, fekete puha katását a törvényben meghatározott mé1tánylásra ér- lap és a feltünően nagy és lapított hegyű orr. demesség !foIDa szerint kell eszközölni. A 'l1yomor,>;ÓOiSz.tály nyilvántartó {irodája ezekett A besorozottak, amennyiben csendőrségi, szolgá- az adatokat is megjelenteti a Nyomozati Érteg,ítő' latra alkalmasak, tényleges és tarfaléki szolgálati ben az~al a figyeJmeztetéssel, hogya Lepsény, Uj· kötelezettség, teljesítésér:e a csendJ51'séghez is beoszt- dombovár, Kaposvár, Fonyód négyszögbe eső rend· hatók. A beosztott'flk 5%'-0 karpaszormányos lehet. 7 őrkapitányságokat és, csendőrörlsökeL felkéri annak A bevonulási napokat a honvédelmi miniszter nyomozására és a lako's ság előtt széles körben, leheállapi Ua meg. tőleg dobszó útján való közhírrétételre, hogy Ez,e kutáin a törvény a honvédségbe való önkén- . Schwarcz Izidor nem csalt-e ki képmásolási ürügytes belépes feltételeit állapítja meg. gyel képeket és arra nem v'e tt-e f'e l előleg et. Közli az állítólagos Schwarcz hidor személyleírását, ru · (Foly tat juk.) házatát. 1 Ez a bennünket közelről érintő - rendelkezés teljesen 10 napon belül beérkezik Tabról, Balatonszemes új és magyarázatát azokban a nagyjelentőségű feladatokban leli, amelyek háború idején a csendőrségre hárulnak és ameről, Karádról hasonló jelentés azzal, hogy a .s ze Iyeknek zökkenés nélIctili ellátása országos érdek. A csendőr mélyleírás egynéhány különbséggel nagyjában séghez beosztandó ujoncok egész szolgálati kötelezettségüket a meg/felel, de nem fekete, ( h anem zöld kalapo! t visleH csendőrségnél fogják teljesíteni, a csendőrségnek tehát a jövő és oa klörveltkező ne.vet használta: Künn Jenő és ,a ben és pedig úgy a tiszti, mint a legénységi állományban tartaléka is lesz. Mátra képszalontól volt. Azonkívül a szántódi örs jelentése s2lerint az ottani orvosnak a kérdezett idő !!'!! pontban ugy.ancsak besurranó lopással elveszett a nyári felöltője. bűntettesek Ezek az adatok csak úgy kerültek napfényre, hogy a szégyenl,ős károsultak nem tettek panaszt, (v'itéz Kudar Lajos őrnagyellőadása IB, Budap,e sti Pázmány de az eset közhírrétételfJkor mégis jelentkeztek. Péter Tudományegyetem büntetőjog-i szeminárium án, 1939 A kiértékelő alcsoPol't most az újabhan kapott március 8-án.) adatokat összegezi. Saját nyilvántartásában már (Foly ta tás.) meglevő adatok,k al kiegészíti, összehasonlítgatj.a és fl) 1938 maJus l-én a tOIlnatamási örls jelenti a az azonosnak vélt esetek között összefüggés,t létesít c;SiendőT lllyomozóosZltály hirközpolJl'tjá:hoz., hogy szám- és S'zínkapcsolással. Azonos sz,ínű kis zászlói Val'ga Tamás tolnat3{IDási állatorvos aranyóráját a val 8chwarcz alias Kohn működési vonalát kitűz kulccsal be nem zárt orvosi r,endelőből ismeretlen deli, p1ajd bűnlajstromát összeiállítja. ,A z Országos tettes besurranó lopással eltulajdonította. Gyanusí· Bünügyi Nyilvántartó Hivatalhoz fordul. Kéri a hani s'e nkit sem tud. Aznap a faluban csak egy ide képmásolás ürügyével csalás miatt elitéltek összes gen fordult meg, valamilyen festményeket árult, de személyadatait. Ezeket a személyadatokat a meglevőkkel összehasonlítgatja, egyezteti és megál· ' már elutazott U jdombóváT felé. A csendőr nyomozóosztály nyilvántartó irodája az aranyóra pontos le lapít ja, hogya tettes minden valószínŰSég szerint írását a még aznap megjelenő Nyomozati Értesítő ' nem Kohn és nem Schwarcz, ;hanem eredeti néven ben az ÖSSZies csendőr nyomozúalolS'z,tályokkáJl, Grün Adolf, csalás miatt töhhszörösen büntetett csendőrörsökkel és rendőrkapitányságokkal kö·zli. csalóval lesz azonos. Míg ez az értékelés folyilL Kiderítetlen és tárgynyilvántartásában kartotébeérkezik a mezőhegyesi öl1sről a jelentés, hogy az ottani jószágkormány~ó irodájából ismeretlen tettes kozza. Kié'l'tékelő alcsoport a besurranó lopások kimutatásának megfelelő rovatába az adatokat fel éfltékeis festményt ehlopolt t. Gyanüsüva egy ké'Pügyv,eszi. Továbbá egy kis zászlócskára, annak egyil, nök, ,a ki Gráz Henrik néven igazolta magát a jó' szágigazgatónak azzal, hogy a budapesti Harmónia oldalára a 'n apot, máJsik oldaJára a kimutatás megcégtől van. felelő számát felírja és Csonkamagy.arorsz,ágnal, közigazgatási tél'képén, Tolnatamási kö~égnél be· A kiértékelő alcsoport feltételezi, hogy Gl'ün szúrja. Ez alatt természetesen a tolnatamási ör~ Adolf a kérdéses személy, s hogy működési sz.ínterét saját örs'lcörletében szorgosan kutat tovább pótnyo· a Dunántúlról a Tiszántúlra tette át, talán ott is mozásokkal az ismeretlen tettes után. de sajnos. jól jövedelmez az üzlet. A cS'cndőr nyomoz6osz.tály eredménytelenül. hírközpont ja most már a Nyomozati Értesítő útján felhívja a Maros, Tisza, Kőrös ' által bezárt terü· 1938 június 3-án, tehát 5 hét mulva az első eset. leten levő rendőrhatóságok és csendőrörsöl{ figyel után, a nagykónyi és a lepsényi őrsök bejelentik, mét és kéri Grün Adolf ,e lfogatását, mellékelve az hogy Schwarcz Izidor néven igazolt képmásoló ügyOrszágos Bűnügyi Nyilvántart6 Hivataltól beszernök a budapesti Tátra képf'estő szalontól megj,ezett fényképének is a másolatát. lenve, ma,jus 2-án Nagykónyiban, május 4-én pedig Leiplsényben, előbbi helyen gróf Wenckthe~.mtől 2 Orosházi örs jelenti telefonon június 15-én. Olgyai képet, Lepsényben pedig H.erczeg orvostól hogy Grün Adolfot őrizetbe vette. Nála aranyóráról 3 képet két heti határidőre lemásolásra átvett és a és felöltőről zálogcédulát talált. 3 kép'et, hamis igamásolásért kikötött 100 p'oogő felét, 50-50 pengőt zolványokat, Schwarcz Izidór, Kohn Jenő névre.
A
üldözésének módszerei.
1939 április 15.
OSlEiNDöRSIÉG I LAPOK
255
Balatonfüredi csendörségi gyógyház.
Kiérbéketlő .a lcsoport awrnnal értesW érde:kelt tamási, nagykónyi, lepsényi, szántódi sth., stb. ö~sö ket és érdekelt rendőr hatóságokat, hogy Orosházán Grün, alias Kohn, 8chwarcz nyomozásra átvehető. Mindegyik örs, rendőrkapitányság azután kézről kézIIe adja Grünt, sz.embesíti a károsultakkal, bemutatják a besurranó lopások színhelyének közruébeu J'elkutatott tanuknak, vajjon látták-e ott a kérdéses időben megfordulni, s ezzel Grün bűnlastro;ma kiderül. . A most elmondottak egy megtörtént csalási és besurranási soroz.a t rövid vázlata volt, leegyszerű sített formában. - Ezze,l csak érzékelt.etni akartatll azt a módszert, amellyel a kiértékelő alcsoport a bűnesetek közötti összefüggéseket fürkészi és aktivitásával a nyomozásokban közreműködik. Csupán csalásoknál 60 féle válfajjal dOllgoúk HZ az alesoport.. És á 60 válfaj 120 egyéb sZle mpontok szelr~nt széjjeltagolt típusaival. Természetesen a lopások és egyéb bűncselekmények ki d ed.t.és énél, azok külön sajátosságainak a figyelembevételével folyik e,z az anatómus boncoláshoz ha,s onló iIDódszerű kutatás. Volt olyan ,eset is, amikor a tette8 még jelen volt a faluban akkor,amidőn a kisbíró kidobolta a képcsaló személyleírását és eljárási módozatait s midőn ezt a tettes hallotta, nyomban kerékpárjára szállt és 4 községgel odébb ütötte fel működési szín-
terét. Dobbal nem lehelt vm'ebet fogni, mondja a közmondás.. És la kriminrulisztika még .e!Zlt a szabáJlyt 1s me~cáfo1j,a. Mert alighogy barátunk ,az újabb községben megkezdte iIDűködését, mindjárt csendőr kézre került, mert a dOlb szót figyelmesen hallgató polgárok éppen azért vétették őrízetbe, mert egy órával előtte a kisbíró kidobolta, hogy miként szokta (~salásai t elkövetni. S erről nyomban ráismertek. N o meg az is bizonyította az eredményt, hogy a kiértékelő alcsoport a tettes működésének színhelyétől jó távol vonta meg azt a nyomozó kört, amelyben a , bűntettest működni sejtette. Ebben a nagy körhen kivétel nélkül értesítette ,a z örsökelt és rendőr séget a tettes működésének módsooreitől. S mivel nem jutott ki a körből, rajta vesztett. A mostani példák rövid gondolatvázlatában találkoztunk egy-két olyan kriminalisztikai fogalommal, melyet - úgy érzem - közelebbről is be kellene mutatnom. A kiértékelők munkája azon a kiváló kriminalisztikai tapasztalatokon alapszik, hogy minden ihűn teUesnek a bün elkövetési módjában külön egyéni sajátossága van, ami őt, ~z, egyént, feltétlenül jffiegkülönböz,te,t i a másiktól. Osak ez.t az egyéni sajátosságot jól fel keH ismerni, értelmesen meg kell fogalmazni. Ez a sajátosság a bűnözőket életük végéig kíséri, akárcsak az ujjnyomok titokzatos raj-
256
USENDORSEGI
zolatai. Ezek is nagyságukban, térelhelyezkedésriikben a nö,v ekedés's el változnak: De születéstől a halál pillanatáig a ~ajzolatok változ.a tlan képet mu tatnak. A kiértékelési gondolat alapelvei szerinti munka 1935 január l-én indult meg. Négy év alatt elért 596 ig1en nelhéz, kideriltetlenül maradt esemény kideritése igazolja az ötlet kiválóságát, ami évi átlagban 200 bűneset kideritél'iéhez ve~et. A módszerek fejlődő tökéletessége ,a z ere
LAPOK
1939 április 15.
a belügyminisztérium közbiz,t onsági központi rádióállomását a híranyagnak a rendőrségge,l való közléséI'e is. A belügyminiszter úr közbiztonsági rádiója hasznos és közérdekű ö,s szeköttetést létesít a bűn tettesek üldözése terén az ország összes közbiztonsági .szerveivel, valamint a külföldi roodőrségekkel. A N elmze;tközi közlb iz,t onsági rádiós!Zolgála,t ooóállo~ mása Berlin. Ez adja tovább a híranyagot a többi európai állomásnak. A bűnözés mai .fejlett fokáhan a nyomozas szolgálatába beállított rádió is hatalma.s és nélkülözhetetlen eszkö'z t ad la bűntetteseket üldöző kezébe, amely villámgyors hírközvetítésével a legnagyo bb s,ebcsségű közlekedési eszközök nyujtotta előnyöket is túlszárnyalja. Másodpercenkénti 300 ezer kilométeres sebessége minden távolságot pillanatok alatt áthidal. ad f. B. 2. e) Másik igeill gyors élssoks~or eredményes eszköz az iildözésbena napisajtó. Altalános elterjedtségénél és gyors hírszolgálatánál fogva igen alkalmas arra, hogy a lakosságnak a bűntette ,s ek 'e Uogásában való közreműködését közvetítse. Számoses'e tben az ujságokból ikapják az első hírt a nyomoz-ó szervek valamely bűncselekményről. A közlendő híranyaggal azonban 6vatosan kell bánnunk, tudva azt, hogy azt a tettes is, olvashatja. Ez,enfe1i:il bűncselekmény gondolatát vagy fogásait ébresztheti fel. (Matuska a biatorbágyi merénylethez a kontaktusos gy'Ujtást ujságból ismerte meg.) .Jogos magánérdekeiket veszélyeztethet még nem kellően megá.llapított tényállás ok időelőtti közlésével. Kiilönösen tanuk felkutatásában v,a gyunk igen hálásak a sajtónak. Olyan jelenségekre hívhat ja fel az ujságolva.só figy,el,mét, amellyel ,egyene,sen ráirányíthatják a közfigyeimet arra, hogy milyen embert keresnek a nyomozó szervek A ,belvárosi bankrablók sáros ruhájára ráterelte a sajtó a közfigyeimet és így ismert arra rá egy szorgalmas ujslágolVlaSó, holott más körülmények köz,ö tt a sáros ruháj ú ember mellett érdektelenül ment volna el. A pesthidegkúti rablógyilkos, az alagi hitvesgyilkos, a ve- csési postarablás kiderítését hozom fel csupán példáknak abból a sok százból, melyeknek e,r edményeit j,ó részt akitünő napilapoknak köszönhetjük. Viszont az ,a próhirdetések figyelmes olvasása útján sZlá.mos államellenes bűncselekmény kiindulópontját kaptuk me,g. Itt emlékezem mega rendőrkutyáróil is, amely az általános közhiedelem szerint nagyon fontos szeJ.'epet játszik a bűntettesek üldözésében. A valóságban ez nem áll. A csendőrség éveidg kísérleteze,t t jelentősebb eredmény nélkül. Az eb a bemutatókon tetszletős eredményeket p,r odukált, a val6ságban azonban nem. Annyi feltételtől függ eredményes működése, }úgy, hogy ez a sok feHétel ritkán ,valósul meg egyszerre. A fontos> az, ugyanis, hogy az, eb az eset után egész rövid ~qő alatt ott legyen a helysz.ínen. Ne legyen se meleg, se hideg, se inedves, se száraz idő. Kedvező talajviszonyok legyenek. iA kutya is jó ,legyen, a vezető is. Ezek egyszerre bizony a legváltozatosabb eseteket ;rnutató bűnügyi nelyszíneknél nehez,e n fordulnak együtt elő. A tettes kézrekerítését moWítják elő a helyszínelő autó, a különféIe nyombiztosító technikai felszerelések, a jelentőségében folyton emelkedő
1939 április 15.
CSlENDÖRS:ÉiGI LAPOK
A hévízi
csendőrségi
csendőrségi 'bűnűgyi laboratórium. De ezekkel az idő rövidsége mia:t t nem foglalkozhatom.
ad. II. Vessünk most 'e gy pillantást arra, hogy az egyes ,n yomozó járőrök, öTsök, nyomozó alosztályok ezen a nagy kereten belül és ezzel , a kerettel fenntartott folyamatos érintkezésén felül egy a területükön előfordult bűncselekmény nyomozásakor saját hatáskörben milyen módszereket alkalmaznak a bűntettes !kézrekerítésére. Egy régi szakember egyik kriminalisztikai dolgozatában arra a megállapításra jutott, hogy "vá' rosokban, ahol ;a hvkosság nagyrész:e felvilágosodottabb, mint a falusi, mindazok a sz,e mélyek, akik a bűncselekményre vonatkozóan felvilágosítással tud nak szolgálni, észleletüket rendszerint önként közlik u. nyomozó hatóságokkal. Községekben más a 'he,l yzet. A falusi ember tartózkodó, nem mozgékony és a hatóságok és a csendőrség támogatásának szükségességétől nincsen áthatva. A csendőr tehát nem számolhat azzal, hogy aki tud valamit, kérdezés nélkül is közli majd vele. Ellenkezőleg abból kell kiindulni, hogy senki sem szól s8Ill1.mit, ha nem kérdezik" . Ebből következik, hogy a csendőrnck nemcsak a tettes után, hanem a. tanuk után is nyomozni ok kell. Falusiak nem szívesen mennek "törvénybe, vaj ki tudja, mi lesz annak ,a következménye~" No mcg az elmaradt munka is jelentősebb a szemében, nemkülönben a haragos boss,z úja is fékezőleg hat a 'tanu közszereplésére. Így teháta nyomozó járőr legtöbbször önmaga kénytelen a tettes valószínűsít hető útját kikombinálni és elképzelése szerinti út.irányokban lakó tanukat nyolIDozni.
257
gyógyhitz.
Hogy a tettes hova tünhetett el, általában két. kell kiindulni: a) ,a közelben rejtőzlködik (l\iLatuskaa robhanás után a helys'z ínre ment. A madocsaÍ cSCIlldő:rgyilkos a helyszínen maradt. A foktői rém a helyszín közelében lett öngyilkos); b) azon igyekszik, hogy minél távolabb kerüljön a helyszíntől. a) esethen célsz,erű módszer lesz, a helyszín és közvetlen környékének átkutatitsa, megl'azúázása, vagyis mindenkinek az igazoltatás'a , minden rejtekhely átkutatása, a helyszín közelében és a helyszín köré vont körön belül. b) esetben eljárásunkat ismét két részre tagol · hatjuk: 1. ismert irányba menekült, 2. .ismeretlen irányba menekült a tettes. Ismert irányba menekülő tettes elé falat húzunk, a iffienekülés irányába eső közbiztonSági szer· velmek és hatóságoknak figyelm ét felhíva a tettes személyér,e azzal, hogy ezt legszélesebb körben hozzák a lakosság tudomására. Ez a. fal ,természetesen ne vék0J?-Y' l'abicfalsz,e rü vonal legyen, hanem mélységben Jól éS' ,sűrűn tagozott. Ismeretlen menekülési irány es e tén a bűncse lekmény színhelye körül széles keriiletű kört vonun~ . . Er,re, :,Ia mó.dszerre; már ,a képmásoló ügynök csal aSI esetenek Ismertetésekor felhívtam a figyelmet. Kiskőrös, község hatál'ában 1930 nyarán az egyik csorda-kútban ismelletlen férfihulloát találtak. feltevésből
258
OSIEJNDÖRSIÉGI LAPOK
1939 április 15.
Ezeknek a módszereknek a helyes kiválasztására és időbeli alkalmazására az örsök és a nyo,mozó alosztályok előkészületeket. tesznek folyamatba. Ezek megtervezéséhez a térkép, a vasúti menetren· dek, lithálózatok, autobusz, autó, repülőjáratok és a távolságok úgyszólván percnyi és méternyi pontosságainak alapos ismer,e tei szükségesek. Előre kiszámítva azt, hogy az, üldöző járőrök egyes pontokat gyalog, kocsin, autón, személy- vagy gyorsvonatolI mennyi idő alatt képesek elérni. Mennyi időbe tart telefonon, rádióval, vagy egyéb eszközzel a tettes rvalószÍnü tartóZJkodási h elyét elérni.
Sebők
András thtts. ócsai őpk. kö:uel 17 óvig lovagolta s:uolgálati lovát.
Ezek a kis, valósággal mozgósítási tervek a legváltozatosabb elképzelés szerint készülnek. S ha mi ndeneseÜe nem is l,elsz megfcllelő az, c,lkérpze1lésünk, de előkészített sémák alapján adott esetben könnyebb a kiegészítés,t megterveznünk, miut a súlyos büncselek;rnény okozta lelki-izgalom hatása alatt' sikeres te,r vet pillauatok alatt konstruálnunk.
Még az ilyen körültekintő üldöző intézkedések és előintézkedések ellenéI'le is lesznek esetek, amiruházatának állapotából rablás és gyildőn szorgos razziá.k, nyomon-üldöző intézkedések kosság volt alaposan feltételezhető. Az esetről a ellenére is egérutat nyer a tettes. Ilyenkor lUlozgónyomozást vezető sze·g edi nyomozó alosztály sítjuk a bizalmi felderítőket. A nyomravezetők szá igénybe vette 'előadásom el,e jén ismertetett állandó permanenciális üldözési módszert. A tettes többíz- mára jut.a lomdíjakat tűzünk ki. Vélgigpuhatoljuk ben is megfordult hatósági kéz,Bll és ellenére annak, az idegenből érkezeH új munkások és alkalmazottak mult j át. A gyanusított lakása, valamint a helyszín hogy aránylag pontos és jó 's zemélyleírást közölhettünk, mégis a tettes mindenhol kisiklott. Ezért 1:1 közelé:ben leSlt itartunk. szegedi: nyomozó alosz,t ály nyolIllonüldöz.és közben A les külön speciális csendőrségi üldözési mód - a Duna.--Tisza, a szerb határ és budapest-szolnoki s'zer. Az úton portyáz.ó járől"t kakastollaS kaJapj'R, téglalapon külön önálló üldözési négyszöget teremegyenruhája és messzire, csillogó szurony os fegy tett és 79 távirattal igyekezett a négyszögben levő vere már messziről elárulják. Hiába dolgozta ki a közbiztonsági szerveket értesítve, a bűntettest kézre' járőr a legügyesebb kézrekerítési tervet, ha jövekeríteni. U gy,a rrakkor az, alOlsz,tály össze's ifiyomo~ telét öltözete messziről elárulja és ezzel alkalmat zóit is az elfogásra kivezényelte. Az üldözési intéz- ad a tettesnek újbóli elrejtőzésre. Inkognitóját megkedések sikerre is vez.ettek, mert a tettes jelenléte örzemdő, igénybe vehet polgárÍJ.'uhásl csendő>rt bárelőbb' félnapi, utóbb óráról-órlára közelebbi körben miféle álöltözetben. Vagy pedig éjnek idején :a gyavolt megállapítható. Végül is' egy erős járőr' a körnusított, vagy hoz.z átartozója, jóbarátja, szeretője ből kitörni k-és~ü1ő tet,t est erélyes fellépéssel kézre~ lakásának közelében, mint a harctéren a jó csatár, kerítette. elrejtőzik. De úgy, hogy a kívánt helyet szemmel Termész'e tes, máJs a helyz,e t, ha névleg ismert, tarthassa és a 'g y.anusította:t előtoppanáskor lefüvagy névleg ismeretlen tettest üldözünk. A személelhesse. Fáradságot nem kímélő, testi alradályokat lyében ismert te,t tes elfogására teendő intézkedések- nem iiSmerő ClS/endörjálrőreinJk ~'Ű!k\szor esőben, hónél a célba vett egyén leírása és, fényképének kiban, zivatarban órákhosszat \kitartanak egy-egy heos~tása 'sokkaJ könnyebb, a,z ismeretll en tettesl'oo cSlak lyen csak azért, hogy ügyes üldöző iutézkedései.k foszJányok közölheiőUL De mindkét esetbem.a fősúlyt elől kicsúszó tetteoolmt végül is elfoghas's ák. a tettes i,s m e,rteltőj eleinek, ruházata leglfeMűnőibb drrSzáhdékosan maradtam példáimnál és forrú rrubja leírá:sának és a birtokában lervő használ,a ti társ,aimnál magyar területen. Holott sokkal érdekegyaknruk (Szemjiveg, táska, bőrömd, kosár sItb.) találó sebb, tanulságosabb szabályokat és eseteket sorolleírására fektetjük. Ki ne mm&keznék vissza a zöld hatta;m volna fel a külföldi kriminalisztikai . s zakhubertus kabátot viselő Schreiber Tamásra, akir51 egy időben a ZJöld hubertus kabátokat "Schreib cr - irodalomból. Ezt azonban szándékosan mellőztem . kabátok"-nak nevezték, vagy az alagi férj gyilkos Meggyőz,ődés.em, hogy honti. talajon is van ele,g elTIdő kriminalisztikai probléma és, tanulságos els et. :ms asszony' fonott szatyorára. mert a csendőrség elsősorban és mindig is íz.ig-vérig Ezek az üldözési tervezetek csak irányelvek, magyar intézmény volt és az is marad. Problémáit, amelyek az es-et sajátosságaihoz és a szükséghez melyek elsőrangúan nemzeti problémá k, hiszen az mérten bővíthetők vagy csökkenthetők. ország területének 97%-át, a lakosság lélekszá;rnáA nyomozó járőrök jtehát nem elégszenek meg nak pedig 70%-át működése területébe számítj~ --arzzalJ., hogy a nyoillloz6osz!t[á:lyJhoz beJelent.ik i:sönerejéből kényszerül megoldani ,s az eddigi. tapm,z mert adataikrut és a 'nyoilllo~,óOls,zitály a cselekmény tala tok szerint meg is fogja oldani. súlyához mérten mintegy önműködŐ'en hozza mű ködésbe állandó jellegű üldözési módszereit a tettes üldözéséhez, hanQm a nyomozó járőr örsparancsKi tudta? 1101kságával egyetértőtleg ömálló üldö~ésJ. intézkoorseket is foganatosít a fenti módszereknek és a helyi Ferenc Ferdinánd és neje gyilkosai: Princip éli vÍs,w uyoknak figyelembeV'éteJérvel. Gavrilovic voltak. Sérüléseiből,
1939 április 15.
259
CSENDÖRSÉGI LAPOK
EM.cÉKEZZVNK!
.1.
a
Csibi Zsigmond boicai ör:sbeli 2. oszt. őrmester románokkal harcolva Zöldesdnél, 1919 április 16-án elesett. Kulisits János temesszigeti örs beli csendőr csónakon való portyázás közb'en, mivel a hirtelen feltámadt Kosova-szél a csónakot felfordította, 1894 április 17-én a Dunába veszett. Belanka András béli örsbeli alőrmestert és járőr társát Budai János próbacsendőrt, a bokszegbéli vasútállomáson román katonák 1919 április 17-én elfogták és Monoró határában kivégezték. Bodnár Lajos 2. oszt. őrmestert, a bélegregyi örs parancsnokát és Szilágyi János alőrmestert román katonák 1919 április 17-én Bél mellett sebe:s ülten elfogták, majd Bélmárkaszéken halálra kínozva elevenen eltemették. Lovas Gyula csanakhegyi ÖTsbeli csendőr 1914/15. telén apetrozsény-kÖTnyéki hav'asokban razzia alkalmával megbetegedett és 1915 április 18-án Gyulafehérvárott meghalt. Pongrácz Aladár századost, a zilahi szakasz parancsnokát, Ferencz Andás .járásőrmester bánffyhuhunyadi, Tóth Fereuc járásőrmester hidalfYIJási járás- és örsparancsnokokat és .J akabos Pál 1. oszt. őr n/ester mezőörményesi örsparancsnokot voros terr óristák Püspökladányban 1919 április 2'O-án kivégezték. Körmendi Elek 2. oszt. őrmester, a szatmárcsekei örS parancsnoka és Borbély Károly szatmárcsekei örsbeli alórmester a laktanyát támadó vörös katonák elleni harcban 1919 április 20-án 'elestek. , Uzsvai L~szló németmokraiarsbeli alőrmestert a csendőröket megtámadó ruthén kommunista néptqmegből 191fl q,prilis2}-én Herincsén agyonlőtték. Resch Mihály őrmester, ' élesdi járás- és örsparancsnok 1904 ápr~lis 24-én lázadó tömeggel vívott harcban Élesden elesett. Bodor József nyánádszeredai örsbeli csendőrt 1919 április 24-én Máriapócsról való visszavonulás közben román katonák Pócspetriben elfogták és kivégeztek. " Pethő Lajos ratosnyai örs beli próbacsendőr 1915 április 25-én Ratosnya és Palotailva kö·z t járőrszol~ gálat közben a Marosba fulladt. Mózer János dóbozi ÖTsbeli csendőrt a románok 1919 április 25-én Dobozon kivégezték.
Schwalb Ernő brassói kerületbeli alőr:meste1' Szerbiában sz.erzett ragályos betegségében 1918 ápriUp 26-án Prijepoljében. meghalt. . Bertalan Sándor létkai örsbeli arormestert a románok Kabán 1919 április 26-án agyonlőtték. . Kelemen roároly budapesti 3. lovas tanalosztálybéli törzsőrmester-patkókovácsot 1929 április 26-án Cf!uÜcien va,salás közben a ló agyonrÚQta. Krankilla István emődi örsbeli csendőr · verekedők megfékezése alkalmával 1904 április 4-én Emődön szenvedett sebesülésében április 28-án ,Miskolcon meghalt.
Pálfi Károly ' j,árásőrmester, munkácsi járás- és örsparancsnokot kommunista munkások Várpalánka határában 1919 április 28-án megölték. Molnár János 'szomotori ÖTsbeli csendőrt 1914 április 29-én Szomotorban verekedő gulydsok, akik ellen szolgálatilag fellépett, megölték. Juhász András 2. oszt. őrm{j;ster, a velejtei örs parancsnoka, 1919 április 29-én a csehekkel víV(jtt harcban Velejtén elesett.
Lovasjárőrök ·
fokozott portyázása.
ütemű
írta: NEMES BÁLINT tiszthelyettes. (Kunmadaras.) , Az 1937. évben eJisőízben, majd la z 1938. iévhe.tl folytatólag elt,e ndelt fokozott ütemű lovas szolgálat tapasztalatait szeretném az alábbi:akhan ismertetni s a kö'z javára é rtékesíttetni. A BeJügyminisz,t er Úr által ,eilrendelt próbaport~náz;áJs lényege m~ ,"olt, hogy tekintetbe vév,e az évés napsZJakQt, terepet, időjárást és a >s'wlgálati fe1· adatot, a portyázó lovasjár6r felváltva ügetett, lépésben lovagolt és vágtázott. Ott, ahöl a terep, idő járás Vlagy a napsZJak nem engedte m eg a vágtát, CL járőr ügetés'ben portyázott. Ha ez nem volt lehetséges, lépésben lovagolt. Igy tehát minden ,e gyesalkalommal más és más idő alatt portyáztak le egy-eg~' ődáratQt.
Ilyen (háromhónapos) pr6baportyáz;ásra volt az én. örsöm is. - 1937 június, július és augUJSlZtus hónapok~a kij·e lölve. Ennek a 3 hónapi próha,portyázásnak az eredményét óhajiJanám bajtál1saim előtt ismertetni, tekintettel ana is, hogy annakidejé n igen sok idegenkedést tapasztaltam ezen tervvel szemben. HalláJsból tudom, hogy ·e2len idő alatt Ö'l 'sünket "repülő örs"-nek is nevezték. {] gy a tervbevett, mint a j,elen:legi l'endszle,r t egymással szemhe állítom, hogy ezekből tűnjék ki egyik és másik előnye és h Mr:ánya. A je~enJegi rendszernél, a lóháton teliesítet t szolgála tot aSzut. 275. pontja a }.épésjármódhoz; köti. Ez igen nagy megkötöttséget j'elenrt és ellJIlek a gYlakOl'latban a kö'vetkező hátrányai vannak: L Sok időt vesz igénybe. 2. A ló és lovas kÍhaszná:lva ninc.s. 3. A megkötöttség és a sok idő, a IOVlas legénységnek aJkalma,t ad a szabálybalanságok elköveté · sére. 1-hez : A lovon portyázó jlárőr, aSzut. 275. pootjáJhan foglaltak szerint mndes viszonyok között [iépésboo lovagoL Sehesebb jármódot csak akkor hasz11lálhat, ha sürgősség esete áll fenn. ASzut. 262. pontja ISze,r int tehát úgy portyázik a lovas csendőr, hogy lova percenként 110 1ép·é st lép. Tehát alig ha· Lad ·g yorsabban, mint egy gyalogos j1árőr. A loVlas- és gYia1ogportylázás kÖiz;ött a'z eltél'és il következő:
PL. aSzut. 6. mellékIete szerint ságig egyenlő, 16---50 km. távolságig szerint .gyalog 42 óra, lovon p'e dig 26 idő van megállapítva, tekintet nélkiil {'1..S napszakr~, időj'árá"sm, stb.-re.
16 km:. távolaz l. smmítás óra pOl'ty;ái~ási 'a terepre, é;v-
260
CSIDNDöRS'ÉGI LAPOK
Ha ezt tovább nem is vizsgáljuk, Öllkéntel'e nül ilS f,elvet.ődik az a kérdés, hogy 50 km. út megtételére _ . lóháton - szülffiéges..,e a 26 óra idő~ Vlan~eszük· ség !JO km. út megtételére 18 órára~. Van-e szükség 50 km. lépésben való lovaglás után 8 órai pihenőre~ Nincsen szük:ség egyil{I'e sem. Az 50 km. út megtéteMre, a 18 órai idő akkor sem szükséges, ha a járőr lépésben lovagol és a Szut. 262. pont j áib an foglalt elvek szerint portyázik, mert az ör,s ökre beosz·t ott hátaslovla k 'lépése éppen az állandó ltépésben "aló jár:ástól annyira ki y1an fejlődve, hogy pOll'cenként jóval többet tesznek meg. Azonban ez a gyorsabb járás nem esik la s'z olgálat háirtlJnYlára, mert ez is módot ad a terep alapos. áktekintésére. Ezt még taZ ennél gyoI'Sabb jármódok is teljesen megengedik. Osal{hogy ott VIan a baj, hogy az ilyen portyál?áls utasítálSaink szerint szabálytJalall. P ,e dig a járőr .ezt taZ 50 km.-es utat 8-9 óra alatt is éppúgy le tudná port y áZlIli , mint 18 óra alatt. E?Jt a Lassú jtárrnódban va ló portyázást megnyuj't jla még a pihenő is. Egy 50 km.-es őrjára t portyázláJsa közben a j,árőrnek 8 órai pihenőt kell tartani. A pihenőből pl. 30 km. út megoot,ele után megtart 6 óra nagy pihenőt. A pihenő letelte után felny,e rgel és 15 km. meg,t ét'e l,e után újra tart 3 óra. kispihenőt. Ezután portyázik még 5 km.-t, és a teljesen kipihent emher és 10 bevonul az ömre. Egyik sem lett ld!használva. Pihentebhek. mint amikor 01~ndultak.
2·höz : A ló a ni'ai lóttáp é<s gOlldozáR Jl1E'l'1ett célcsa.k akkor volna kihaJSmlálva, ha naponta, 20-30 km. utat járna be, különböző j,á,rrnódokban. Ez a távolság bejárása fle lelne meg la lóval sz,embeill támasztott követelményeknek, tekintve azt. hogy a lovas tal1'alosztályoknál !tévő iskolalovak na,pi 10vardája lés tereplovaglllÍJsa kb. ennyi útnak felE'l meg és mindig sokkal jobb erőállapothan vannak, mint az öfisökr,e beosztott lovak. A j·elenlegi l'IEmdsveJ' meUett a lovak napokig az istállóban álltlJ'a k, hacsak v:alamelyik hon levö csendőr meg nem jártatja öket. De sohzor ez is elmarad, mort megtöI1ténik, hogy két nap sincs odahaZJa az öl'lsön senki. De ha mozognak is - a lovaJ.·dát kivév;e - €-ZI esak lépésben történik. Ami arra vezet, hogy az i1yen gondozá,s és jóltápláltság mellett la lovak elzsírosodnak. Ezt a lovas is elős'egíti n köv.etkezőképpoo: A magyar ember -lóra szi.iletett. A lovát annyira s2'Jereti, hogy inkább maga nem eszik, de lovának fl táplálékát még ~kkor L'" mcglszel'zi. ha a lóe1edel bármennyibe is keri't'l és minden igyekezetie oda irá· nyuJ, hogy lova szép, illetve kövér legyen. így van em;e] a CSlendőr is. Via n csendör sok aki - ha hosls zú smlgálat közben - a ma;gával vitt lótáp elfogy és pénz,e k,e vés van, lovának a rendes .a dag Ió:táJpot megveszi, ő pedig vagy nem eszik. Vlagy csak kelIlyeret le gyedül. Minden la lkalommal - szolgálat közben is - első gondja a ló és bőséges élelmezoo.e és szolgá:la,t után is éppúgy oda adja neki a rendes lótápot, mintha SZOlgálat kö,ziben nem tömködte volna állandó,<m, hiszen erre a megelőző szolgábt körében ideje és 'a lkalma i,s nagy van. Már most az így dédelgetett ló minden ibizOiIlYnyal elhízik. Az elhízQtt lovaknak pedig az ta hátrányuk, hogy a szervi betegségekkel szemben igen fo · gékonyak. Ezenkívül gyáVlák, puhák és ha a szÜikiség szerűen
1939 április 15.
úgy kívánja, hogyamegszokott ~ényelmesné'l jobban igénybe kell venni őket, az erőltetettebb hajtást nem bírják, mert hájdúsak és izomszegények. Ha az ilyen, lépéshez swkott lovakkal ügetünk vagy vágtázunk, idegesek, elrohrunruak. leizz.a dnalr, mert CSlak a lépéJsjármódhoz vannak swkva. A lovak elzsírosodása nemcsak szervi betegségeket idéz elő, hanem az ilYelIl IOVlak llá ba idő előtt tönkre megy. Ez úgy láll elő, hogya kipi.heTht és túltáplált ló, amikor az . istálló bór kikerül, jókedvében ugrál és az ugráláJs következ'Úéoon könnyen eshet ,a lábának baja. Ezt elő.segiti a-z is. hogy a~ állandó lépésben lovagló és elpuhult lovas, az ugrándozó lovat megfékezendő, annak szájába ibeleránt, ami, külÖ!llös'e n á hátsó lábakr,a hat igen hátrányosan. Hogy a lovak kipihe!llt,ek, anl1Jak fő~eg oka az, hogy a helyi nyomozó- éJS egYléb sZldlgálaioknak oly IlUagy a s:4áma. hogy a lb'v ak jobb kihasználását ki?Járja. Ha a lovak örs'ön tölrt<'mő kihalSZJlHlását szemügyre vesszük és példaként egy 6 f6vel és 6 lóval rends'zereSlÍtett örsöt ves~ii.nk alapul. a következő eredményt kapjuk: Pl. öt ődámt vnn. Az ő,rjáratok havonia egys~er vannak port y ázva, mert ezt többízben a helyi nyomozó- és .e,g yéb szo~gálat.ok nagy száma nem engedi meg. Így a havi egyszeri portyázáJsból, a jelenlegi oondszer mellett, egy hónapban tegy lóra fl, Legjobb esethen 212 km. út esik. Ehhez a 212 [cm. őr járatportyázáshoz. ha lho~'Z:iadjuk a havonta tartott 5-6 lovardRt és az i~en kevésszámú lóháton végzett nyomozó- ős egyéb szolgálatból eTledő kilométerszámot, sl}mmiesetre sem kapunk többet havonként egy lóra 250 km.-nél. Ebből naponta Mlag 8-9 km. esik, a:mi j gen -kevés. Az állrundó lépésben való portyázás káros a 10vasra i,s, mert a 40--50 km.-t liépésben portyázó csendőr megúnja az ülést, ennek következtéhen helytelen ülést vesz fel, la mi a ló feltörését is eredményezheti. Az áUandó, lépésben lovagló csendőr elpuhul, lelhÍ.zik, elkényelmesedik és a sebesebb jármódban való 10vagMst vagy nem bírja, vagy a 10vagl!ásból kiesik ~ ntánképző tanfolyamra kell verenyelni, aminok bizony a kö.zbiztolllsági szolgálat vallja kárát. 3-hoz: A Szut. előírja, hogyalovascsendőr rendes viszonyok között lépésben portyázik. E jármódhoz mériena Sz.ut. 6. melléldelté.ben me'g V\aJIl SZlahva. hogy bizonyos távolságot mermyi idő alatt kell 10járni és az Ől'j árrutok kHornét'Ors~áJffia után van megálJapítva. hÜ'gy egy ődáratot hány óra alatt k!eU leportyázni. Így tehát meg van sza.bva. hogy egyik teoop·t árgytól la máJsikig az utat mennyi idő alatt kell megtenni, tekintet nélkül a terepre. év- és napsza;kra, időjárásra és a szolgálati fe'ladatva. Tehát minden teroptárgyhoz való megél'ktOZés·. ott tarlózlmdJáJs és elindulás ideje ki van számítva és a járőr nekezek szerint ki~ll viselkednie. mert ha ezt a megszabott kereteket áthágja, szabálytalanságot követ el. Ha ezen portyáZIáJs sw(rint veszünk egy őrjára tot és a járőr portyázását figyelemmel kísérjük, még a loglelkiitsmeretesebb járőrnél is meg:állapíthatjuk, hogy az őrjáratot nem az e],öírt szabál'yok értelmében portyázta le. Ennek okai a köv'e1Jkezők:
1939 április 15.
CSIDNDöRSÉGlLAPOK
261
Lengyel László fhdgy. felvétele.
A túltáplált és kipihent ló nem nyugodt, lassú lépéssel megy, hanem ugrá:l, .cIlra.e;ad és vrun eset, hogy aló megnyugtatására kilométerek szükségesek. Már pedig ~ így megtett út nem szabálysooríí portyázás, mert a lovával elfoglalt csendör a terepet nem tudja átt,ekinteni és a tereptárgyakhoz, az elő írt időnél hamarabb érkezik, de a szolgálati lapha nem ezt az időt írja be, hanem .azt. ami a t.ávolsági kimutatá,s sz.erint helYe8, mert ha a valóságos időt írná he, fplelősségre lenne vonva auúért a terepmrgyakhoz hamarabb érkE.'lzett. De hia ez az eset nem is áll fenn mindig igen gyakori az. hogya kifejlett lépésű lovak percenként nem 110 lépést tesznek, hanem soklml többet. Így a járőr emiatt ér a tereptárgyhoz és a 10-20 perccel előbb történt érkezést palástolandó, Illem írja be a valóságos érk,ez,és idejét, hanem a SZk'lJbályos időt. Ez a 10-20 perc, különbség :LZ első t,ereptárgynál már biztosan meg van és mire a nagypihenőre ér, órákká dagad. Szabálytal3..JlJSágba viszi a járőrt még az is, hogy a tereptárgyakJ1tak egymáshoz való távolságát sok az öl1sparancsnok évvel ezelőtt - a térképről mérte le, aki már nincs az örsön és most nem tudja senki, hogya távolság melyik úton l,e tt lemérve. A jelenlegi örsparancsnokra, ill'e tve a járőrökre van bízva, hogy a dülőutaJr út.vesz1,őjének hosszabbját
vagy rövidebbjét válassza. Azonban minden esetben azt az időt fogja a szolgálati 'l apba beírni, amit a távolsági kimutatás szerint szabályo<Slliak vél. Ezek a szabály;1;alaIlSlágok, mondhatni kényelemszeretetből erednek, dc elkerülni nehezen lehet. Hogya j,á ror ezt a szabályta],: tnságot el1mrülje, sok lovai>csendőr úgy portyázik, hogy zsebóráját kezében tartja, De így ils .éppen úgy előbb ér a tereptárgyalrn~ mint óna nélkül, mert a lova lépése igen ,f ejlett, vagy a sok út köziH a rö'videbhet. választotta. Erl.: a járőr úgy segít magán., hogy a tereptárgy előtt megáll .és amikor a sz.abályszerű idő e1!érkezett, átlépi a tereptárgy küszöbét. Itt azután a szabályos időt írja be. ]}z; az eljárás is szabálytalan és cél nélküli. Gyalrorlati érttske semrrni sincs. Ezekben az esetekben a megkötöttlség azt eredmény,ezi, hogy a járőr előbb ér a tereptárgyhoz, a megszabottruá:l. De a gyakorlatban előfordul gyakran az is, hogy később érkezik a tereptárgyakili.oz a a jállőr mégis koénytelen azt az időt beírni, .amit a távoLsági kimutatás a1apj,á n helyesnek tart. Mert: A csendőrségi szo]gá:llatnak gyakorlrutban ezer és ez~r változata van. Elindul a lovas járőr az őrjárat leporlyázására. Az első kilométerben egy körvadászat vadászait igazoltat ja. Az igazolvány mindenk-i-
262
OSENDÖRSÉGI LAPOK
001 rendben van, de a járőr az i'ga'Zoltatással 30 percet tö'lrtött 'el. így az -első tereptárgyhoz már 30 perces késéssel érkezik. A második tereptárgy közelében egy B. egyén beszmve~ésével szintén eHölt 30 percet. Így már a második tereptárgyhoz egy ó·r ai késéssel érkezik meg. A harmadik tereptárgy egy major. Járőr heTyi és személyi ismereteit akarja bővfteni és ezzel is eltölt 30--40 percet. Azonban IIÚnden eS>Citben. a -távolsági kimutatás szerinti időt irja szolgáLati lapjába, mert ténykedéseinek láJtható nyoma nincs. Ilyen. és hrusonló szolgálati ténykedéselmek a száma nagy, de ezeknek vé'g~ése a megkötött csendőrt sokszor tehetetlenségre kárhoztatják. Egy jó csendőrnél a lóháton val6 portyázás így menne, de mert időhöz van kötve, iHetve meg van szabva, hogy hová, menyi idő alatt érjen és ha így teyókenykedik, nem tud a rendes időre bevonulni -és ezért felelősségre lesz vonva, kénytelen vagy itt, vagy ott eltérni a;z előírástól, röviden: szabálytalanslá;got elkövetni, \ha jó csendőr akar lenni. Fur0sán hangzik, de így van. Aki a felelősségrevonástól fél, az inkább percre portyázik s az a fontos előtte. Ezek volnállJak a jelenlegi kötött rendszeirnek a hátrányai, amit a tervbe vett rendszer - véleményem sz·erint - teljesen megszüntetllJe. A >tervbe vett rendszer eredményét - a je'lenlegi rendszerrel szemben - a köv~tkezőkben foglaltam össze: 1. Az ö~skörlet tereptárgyainál gyakrabban tudunk megjelenni. 2. A lakott helyek és kÖ2lségek portyázására töbh idő jut. 3. A lovak kihasználása jobb. 4. Több idő jut az önképzélSlTe. 5. A legénYISégnek nincs olyan nagy a:lkahna a szabálytalallJságok elkövetésére. 6. A LegénY\Sl'21g és ló az örsőn étkezik. t-hez: Utasításunk értelmében annál eredményesebb a mégelőlZő szolgálat; ,minél gYakr.abban tudunk az örskörlet községeiben és tel1~tárgyainál me!gjelenni. . Ra most ugyanazt az örsködetet (öt őrjárattal) véve alapul, ]~étségtelenül - meg1ehet állapítruni, hogy a tervbe Vlett rendszer majdnem mind~ téren 100%-osan jobb, kedvez,ő.bb, gyakorlatiasabb, tehát hasznosabb. A'7J öt őrjáratot 1937 március. április és május hóban ,a j'elenlegi rends'7Jer mellett 19, június, július és augusztus hóhan - a tervbe vett rendszer mellett - 40 esetben portyázhattuk. 2-höz·: A'Z örsnek az örsáUomáson kívül még egy község,e is van. A klét község közbiztonsági értelemben 100%~kal forgalmasabb, mint az. örskörlet külső terii'lete. A határban büntetendő cse1lekmény alig fordul elö. míg a, két kö,zséghen egy állandó járőr is . mindig találna munkát. Ez a tervbe vett r'e ndszer lehet6vé tette, hogy a helyi szolg.á laiok száma - amely a j,elen'l egi rends~ernél 5-6 volt - apróbaportyázás ideje alatt 11-12-re emelkedj en. Az eredmény itt is 100%-08. . De nemcSlak a helyiszolgálatök s~áma emelkedett, hanem az, egyéb szolgálat.ok S'záma is. . Tö,b b idő ju.,tott álta:lában az egyéb szolg1álatokra és a nyomozáJsok 'llyugodt,abb mederben Y'aló lefolytatáSára is.
1939 április 15.
Ha a nyomozások és általábrun a közbiztonsági szolgálat eredményét is figyelemhe vess'zük, aztkel'l tapasz;nalnunk, hogy ,az eredmény ezen a téren is változott. Március, április és május Mban - a jelenlegi rendszer melLett - a bünügyi ikta:tóha iktatot,t ügyek sl'Jáma 161, míg június, július és augusztus hóban - ,a próbaporlyázás ideje a'l att - 240 volt. Ha tekintetbe VJesszi1k az idény büntetendő cselekményeket is, akkor i,s a tervbe vett rendszer jelentősen jobb eredményét látjuk. 3-hoz: Szerintem a lovok p.-kkor volnának cél.szerűen kihasználva, ha llJapi 20--30 km. utat tennének meg, különböző jármódokban. mert a lovas tanalos.z tályoknál a lovarda és tereplo,~aglás§al megtett távolság kb. ennek felel meg. De ettől ~ ~l tekintve is, ilyen táplálás és gondozás mellett e,g y lónak 30 km. út megtéteMre képesnek kell lenni, amit a magánkézben levő lovak,tól meg is köv·etelnek, mint legkisebb teljesítményt és azok ennek a követelménynek, minden megerőltetés nélkül, meg -is tu.dnak felelni. Ezt a napi 30 km. t4volságot átlagban kellene venni, me,r t a csendőrségi Si~olgála;t sajlátlagos volta mi'att ennek ellenkezője, megkötöttséget je1entene. A háromhónapi próbaportyázrus ideje alatt a lovak jobban ki lettek használva. :a mit igazol az, hogy 1937 március, április, május hónapokat összevéve, átlagban - a jelenlegi rendszer meUett egy lóra, ,egy nap.rla 8-9 km. út esik. mig június, július, augusztus hónapokat ös.szegez,v,e, átlagbana tervbe vett rendszer mellett - egy lóra, egy napra lG.-17 km. út jut. Ez sem' közelíti meg ia célszerű séglet, mert a napi 30 km. teljesítményíől messze áll. Azonban e téren is nagy a javuMJs,. Hogy a lovakat jobban kiha:szná:lni nem lehetett, I/lunak oka a helyi-nyomozó és egyéb s.zolgálatok nagy száma, amin segíteni így sem lehetett. 4-hez: Az önképzésre a tervbe V'ett rendszer mellett több idő jut. Ezt világosan megmutatja, ha mindkét rendswrheli hónapokból e,gyC't-egyet e.gyIl1á.ssal szem heállítunk. A jelenlegi rendszer mel'Lctt május' hóban okln atási óra egy · csendőrre 15. a tervbe v,e tt rends7Jer s.zerint június hóban egy .cs.endörre 27 óra esik. Május hóban 4 katonai gyakorlat, 6 lovardalovaglás, június hóhan 10 katonai gyakorlat és 8lovardalovaglás volt tartható, pedig a jóval több hűnügyi fe,Jjelen:tések száma is több időt vett igényhe. 5-höz: A tervbe vett portyázási rendszernél a legén~ségnek nincsen olYlan. nagy alkalma a szabályta:lanságok elköveMsére. mert arra nincsen ideje. Nem tud bármely t·ereptárgynál lóról szállni és 1'0v:át bekötni, ott órákat tölteTIi. Mert a tervhe vett rendszernél a megadott jármóddal az örspal.'iancsnok az őrjáratokat már leportyázta és tudja, hogy átlagbaTI mp,J]l1yi idő szükséges az ődárat l'e porlyázására. A tervbe vett rendszernél az igiazolatlanul eltöltött id6t nem tudja úgy behozni, hogy a lOVaJson vagy aló erőállapotán észrevenni ne lehessen a jel'enlegi rendszernél. iha a járőr valla melyik t>Cireptárgynál órákat töltött, igazolatlanul a távolságon sebesebb jámnóddaI rö,v ides,oo . behozza. amit sem mjta, ,s em a ló erőállapotán nem lehet észrev:enni. A tervbe vett rendszernél l~énytelen tehát ,a szolgáIrutban eltöltött időt a szolgálat előnyére kihas.z-
_1_93_9_á_pr_il_is_l_5_.______~------------CS~'~~~D~Ö~RS~É~ ,G~I~LJlP~~O~K~__________________________~263
Ellenőrzés.
Bakos
cső.
(Kecskemét) felv.
nálni, mert az eltöltött időből, év- és napszakból, terepből, idöjárásból, lovak erőállapotából lés ,a végszett szolgálati ténykedésekből elbírálható minden ·e setben, hogy szolgálatáJt lelkiismeretesen teljesítette-e. 6-hoz: A tervbe vett r,e ndszernél az is jelentős szerepet játszik, hOlgyaiig van ődál'atportyá;zms, ahűl ki van téve a járőr annak, hogya főtt ételt 2-3 esetben egymás után nélkülözze, mert ha az örsparancsnok erre is gondol, mint ahogyan kötelessége is ődáratportyázásolmál, a legritkább esetben fűrdul elő, hogy a csendőr ne az örsön étlmzzen, ami . a jelenlegi rendszerr,el szemben igen nagy előny, mert a gyoműrbajos cSeiIldőrők ,s záma keV'eSlebb lenne. Ugyanez, áll a lűvakra is azzlal. hűgy nem lenne szükség arra, hogy a lovak őrsön kívül bárhűl is táplálékot vegyenek magukhoz.
akkor fennforgó össze,g körülményeket. Úgy szol'gá,l at közben, mint bevonu'l áskor, a szolgálati lap alapján, a S'zolgála:t mik'élllti teljesítését - a tervbe vett rendszernél - úgy tudja ellenőrizni, hogy ismeri a tereptárgy,a k egymásközti távolságát, ismeri a terepet, figyelembe veszi az év· és napsz.a..1mt, időjárást, végzett szolg,á 1ati feladatot és ezekb öl el tudja bír:álni, hogy a szolgálatot miJOOnt teljesíteHék. "Kétes esetben egy utánpűrlyázással mindenről meggyőződést szel'lezhet. Nagy előnye lenne a:z új rendszernek az ilS., hogy olyankor, amikor ez virradaUól szürkületig az idő ből kiteHk, utánporlyáz6 szolgálatba egyedül is elmehet, mHrl majdnerrn mÍllden őrjáratot 8-9 óra alJatt le tud járni. Ami igen nagy könnyebbs'éget jeLent !a kkor, 'a mikor az örs létsZláma 3 főre csökken.
Ellenőrzések.
A tervbe V'ett rendszer mellett ilS. a Szut.-ban ,l efektetett .elvek soorint tartattak meg a pihenők. Bár ezen rendszer mellett a lovasok és lovak fokozottabban VOIltak igénybe' Vléve; a Szut.-ban me~szabott pihenők e1é~égesek völtak. A jelenlegi ' rendJszernél a pihenők. az amúgy is 'l assú ' és hosszú ISzolgálratűt igen megnyujtjálc Err0 a ho~sz'Ú . pihenőkre a mégeMz.ö szogjálatok körében 'ISZÜkISég nincs, 'a mit bizonyít az is, hogy már sok büntetési jegyzökönyvi kivónatot olvas.tunk, mely oIyruh fenyítések'e t tartalmazott, melyeket a pihenő-
Pihenők.
Raa megelőző szolgálatot nem a megkötött idő vel, hanem a tervbe vett rendszer szerint látjuk el, a~ ,ellenőrzések éppúgy teljesíthetők. A jelenlegi rend:srzemél lépésben portyázott a járur és az ellenőrző is, viszoOnt a tervbe vett rendszernél pedig, mindkettő a megadott menetütemben. A tervbe vett . rendszernél ilS éppúgy ki 'l ehet számítani, hogy a járőrt hűl fogja ellenőrizni, mint ,a jelenlegi rffildszernél, mert ' ,az örsparancsnok ismeri örsködetét, az fJv- és napszakOIt, terepet, időjárláJSt és az éppen
OSIDNDöRSÉGI LAPOK
264
helyelhagyásáért, vagy az ott ,f olytatott szabálytalanságért szabtak ki. Ezek a szabálytalanságok azért forduHak elő, mert a 0sendőr nem volt fáradt, így pihenésre szüksége sem volt. A jel,e nlegi rendszernél sok ,gondot okoz az i,s, hogy pihenőhelyet hol bi~tosílqunk a lovas járőr számárta, ami bizony még nagyon sok örskörletben nincs meg, mert kivihetetlen. Az. Alföldön a tanyarendszerben sok helyen apró gazdák tanyái vannak. Pihenőhelyet itt kellene a járőrnek bizt08ítJani. Nyári időszakban van i-s pihmlő, mert a gazdák állatai a szabadban vanIlJak, de rumikor la mezei munkának vége, állatai az istállóba kerülnek. Ezek után a pihenőhelyül kijelölt istállőkban a c8tmdőrlova;kat ha be is lehet kÖlt ni, oly zsúfolt ih,ellyre ke,rülneJc, hogy lovaJS~uknak la pihenő tartama ,a latt Inellettük kell állni, nehogy lovuknak bajta essék. Ilyen tanyarendszerben gyakran megtörténik az is, hogy az, előírt helyen a 'lovakat bekötni nem lehet, hanem a lovak az istállóban a járáson állnak meg és a" járőrnek a lovát 6 órá..YJ. át kötő fékénél fogva kell tartani. Ez ,a latt a j,árőr nem pihent, hanem, ha még pihenten ilS ért oda, a 6 órai állásban kifáradt. A próba,p ortyáz,á s ideje alla tt nem szabtuk meg a portyázási időt, így a pihenőt sem írtuk elő, hanem az örsparanesnok az elig,az:í táskor meghagyta a j.árőrnek, hogy pihffilőt hol tartson. Erre s7,ükség volt aZ'IYrt, hogya járőr a pihenőt a rendszeresített pihenőhelyen tartsa meg. Az új rendszernél az öpk. a szolgálatot a következőképpen 'írná elő:
n. R - (1 ov. )
V.
Szüks.
Tiszas~entimre
Portyázás i
idő
községben
pő.
megs,zabása.
A tervbe vett portyázási rendszer esetén, 'a leghosszabb vagy legkisebb portyázási idő megsz,a hása nem voJtnla céllsz;erű, mert ez éppoly megkötöttséget eredményez, mint a jelenle-gi rendszer. Véleményem szerint a portyáZJást a következőképpen lehetne a legCiélsZlerűbbe'll megoldani: Alapul velllIlémk 'a jármódot úgy, hogya terep,r e, év- lé s Ilaps'za]{ra és egyéb fennforgó körülményekre való tetkintettel 20 pel'ce,t ügetne, 10 percet lépésben menne, 8 pereet pedig rövid vágtában lovagolna. H,a az összes fffillILforgó körülmé.n yek valamelyike a v,á gtát nem emgedné meg, portyáz zon a járőr üg,etésben, ha a terep vagy a napszak ,az ügetést sem engedi meg, pOJ."!tyázzon lé.pésben. De semmi eSelt ro sem célszerű egy portyázási időkulcsot megállapítani, mert akkor a jelenlegi rendszeren nem változtatunk, a megkötöttség éppúgy iennáij, mint eddig. A", csaik .a, legrttkáhbesle'tben fordulhak elő, .amikor a Ja1'or egy őrjáTlatban mindig lépéshen portyázik. Ilyen eset lehet pL ősszel, vagy tavasszal a Ila,gy1Sla rak és .,s ötét éjtls1z akák idején, ,a mikor a portyázás t ,eljes,en ,a z éjjeli időre esik. De ha már a portyázáSlIlJruk. ,e gyrélsze a llappali óráha is bel,em.yúlik, a járőr r1:alál már olyan tereprészt mindem. éV'szakban, h.ol la IselbeselYh jármóddkat alkalmazni tudja. Ha már IDOSIt la portyázási időt nem sz.a Muk meg, állapítsa :meg az öI'SIPal'lancsnok portyázás által, hogy mennyi idő alatt lehet azt a bizonyos őrjáratot
1~39
április 15.
leportyázni a meg,a dott menetsebesség alapján. Ha meg.á llapí'totta, akkor ,tudja, hogy mennyi ,az, az idő, amely alatt az őrjáratot a terep, év- és naps'z ak, idő járás és szolgálati feladat figyelembevételével kb. le lehet portyázni. Mert a portyázási idő, az óppen fennforgó összes körülmények szerint, mindig más és más lesz. Ezek figyelembevételével írja elő az őpk. a szolgálatot és a járőrt oktassa ki a pOTltyáz,á sra mindig az ,a dott helyze.tnetk és a szolgálati fel.adatnak megfelelően. Ezekután a járőrnek is kb. ugyanannyi idő ,ala;tt kell az őrjáratot leportyázni, mint az. őpk-nak, tekintve, hogya fenIlÍorgó körülmények és a szolgálati feladat ugyanaz. volt. Ha a járőr kevesebb idő aJ.at,t portyázta le az őrjáratOIt, akkor v,a gy egy;es tereptárgyakat nem portyázott le, vagy sebeselbb jármódot használt. Erről ,a z öpk. a lovaik erőáUapotálból és 'cs,eHeg egy azonnali utánportyázássa;l - ami nem soik idÖlbe kerül - meggyőződétSJt szerezhet. :I I ! Ha a járőr több idő alatt portyázta le ugyan,a zt az , őrjúratot, akkor ezt igazolja á járőr által készített feljelentések fogalmazványa. Ha pedig i~yenek készítése nem vált szükségessé, píert tevékenysége csak eUenőrzésből állott, a járőr szóbeli jelentése igazolja az eltöltött i,dőt, amiről kétes esetbell szel'ez.zen meggyőződést az, örsparancsnok. Egyszóval egy és ugyanazon őrjárat portyázási ideje más lenne ma és holnap, mert több idő szükséges, ha egy őrjárat portyázás közben egy esőt kap, csúszós lesz :a talaj ésa sebesebb jármódokat csak részben engedi meg, vagy te~jes,en kizárja. Más lesz aportyázási idő, ha az őrjárat portyázása közben 10 cséplőgépet ellenőriz, ha egy körvadászat alkalmával 20 vadászt igazoltat. Ilyen és hasonló tennivalók, melyeknek a bevonult járőrnél nyoma nincs, a csendőrségi . szolgálatban százszámra fordulnalcl ce~ő, amiknek végzése éppen a megkötöttség mÍatt marad el sok esetben.
Portyázó szolgálat tartama. Felmerülhet az a kérdés, )hogy a megadott menetsebesség alapján portyázó járőrnek, a hosszabb vagy rövidebb tartamú portyázó szolgáJat felel-e meg jobban. Véleményem szerint sokkal célszerűbb a rövidebb tartamú szolgálat, mint a hosszabb, mert egy 6-12 óráig terjedő idő alatt egy 35-40 km-es őrjá ratot minden körülmények között le lehet portyázni. Így többször tudunk megjelenni a tereptárgyaknál, ,e mberek és lovak jobhan ki lesznek használva, köz ségek és lakott helyek portyázására több idő jut, a legénységnek nem lesz oly nagy alkalma szabálytalanságot elkövetni. De ha mást nem is érnénk el, elérjük azt, hogy ritka nap lesz az" hogy az örspa rancsnok minden alárendelt jével napi 1-2 órát oktatással el ne tölthessen. Ha p'l. délután! indít egy járőrt, az a járőr a délelőtti foglalkozáson résztvehetett. Ha este indított já::rőrt,az 'a járőr az egész napi foglalkozáson résztvett. Ha a járőrt éjfél után indította, ha máskor nem, már másnap délután résztvehet az oktatáson. Egyszóval több alkalma lesz az örsparancsnotknak a legénységge-l, viszont a legénys,é gnek az önképzéssel foglalkozni. Ezenkivül ilyen rövidebb tartamú szolgálatoImáI úgy az ember, mint a; ló az örsön fog étkezni a legtöbb es,e t·
1989 április 15.
CS:E NDöRSÉGI LAPOK
Lövészeten. Bálint
ben, ami a multt,a l szemben minden vonatkozásban igen nagy előnyt jelent. A tervezett rendsz,e r ,e zen előnyeit Imár részleteztem. ilyen portyázási rendszer mellett az örskörlet. határában keresztül-kasul 30-35 km-es őrjáratokat lehetne minél többet beállítani, hogy a tereptárgyként eddig fel nem vett tanyáknál is megjelenhessen a járőr. Ha ezt így végrehajtanánk, portyázatlan lakott hely nem maradna, ami a jelenlegi rendszernél igen nagyszámban van, éppen a megkötöttség miatt. Mert a távolság meg van állapítva a felvett tereptárgyak között, meg van szabva rá az idő és ettől az útiránytól a járőr ha nem tér el, mint ahogyan s:z,abüJyaink szerint, nep:n is térhet, gyakran megtörténik, hogy akad olyan csendőr, aki éveidg jár el egy tanya mellett és nem tudja, hogy a tanya kinek a tulajdona és ki lakik ott. Ha ezért - jogg'a l - felelősségre vonják, aztJ j,elenti, hogy tényleg évek óta portyázza ezt az őrjáratot, de mivel ;az előírt útiránytól eltérni nem szabad, nem volt alkalma még a kérdéses tanyában megfordulni, tekintettel arra, hogy az útiránytól 8-900 méterre van. Ezt a több őrjáratot ai járőr annyiszor portyáílná le, ahányszor azt a még ,ennél is fontosabb nyomozó szolgálat megengedi. Mert a mai létszámviszonyok mellött arra vagyunk kényszerülve, hogy
tőrm.
265
v. felv.
p1egelőző szolgálatot nem végzünk, hanem a máI előfordult bűncselekmények nyomozásával vagyunl" elfoglalva. Mert a havieg'yszeri őrjáratportyázás
a megelŐZŐ szolgálat követelményeinek nem felel meg es így csak altat juk magunkat azzal, hogy megelöző szolgálatot végzünk. Ha megkérdezünk pl. egy 3ü évet a testület kebelében szolgáló csendört, hogy őrjárat portyázás közben hány esetben ért tetten büntetten vagy vétségen bünözőt, meglepő választ kapunk. Azt logj.a felelni, hogy a 3U év ,a latt 5-6 ilyen esete volt, azok is túlnyomó részben testisértések voltak. Nyomozásaim során, amikor már a nyomozást befejeztem, a gyanusítottaktól többször érdeklődtem, hogy a bűncselekményük végrehajtása kÖZIben, nem gondoltak-e arra, hogy működésük 'közben a csendőr járőr tettenéri őket. A válasz majdnem mindig egy volt. Egy orvvadász elmondotta, hogy ,e zen a sík rónán a lovasjárőrt már 5-6 km távolságon felfedezték és nagyon jól tudták, hogy lépésben járnak és órák kellenek ahhoz, hogy hozzájuk közel érjenek és bőven volt idejük az. elrejtőzésre. Másik bűntettes elmondta, hogy attól nem lehet f.élni, hogya bűncselek ményen a csendőrök tettenérik, mert megfigyeléseik szerint a csendőrök évtizedeken keresztül havonta egyszer, legrosszabb esetben kétszer fordulnak meg ugyanegy helyen, habár nem is kiszámítható időben az őr járatokJban és a hónapban 30 nap van így reájuk a 30
2ti6
1939 április 15.
OSENDORSEGI LAPOK
naprból csak 1-2 óra lehet veszélyes, illetve,hogy bűncselekmény elkövetése közben a csendőrrel találkoznak, de a többi időt bűnözéssel, a csendőr miatt, nyugodtan tölthetik. Egy szokásos bűntettes, aki 20 esetben volt lopás miatt már elítélve, elmondta, !hogy egyetlen esetben sem éretett tetten ,bűncselekményen csendőr által és .a ttól soha nem is tartott. A bűnöző világban ettől nem is iéInek, mindig csak arra számítanak, hogy a bűncselekményűk befejezése után, amikor cselekményük napiényre került - jutnak csendőrkézre . . Ezt mindig biztosabbra veszik, mint a tettenérést. Ha ez így van, akkor a mi megelőző szolgálatunk egy napon szép elgondolás, aminek a gyakorlatban bizony vérszegény eredménye van.
vagy még nagyobb léhetőség van adva, mint a jelenlegi rendszernél. A legénységet a megelőző szolgálat körében is éppoly önállóságra tudjuk nevelni, mint a LlyomozÓ szolgálatoknál. Amit meg is lehet tenni, illert ha az igen fontos nyomozásokat reá merjük bízni a járőrre, miért nem bízhatnánk rá a megelőző szolgálat teljesítését is~ Nyomozó szolgálatoknál majdnem mindig csak a lelkiismeretességér,e van 'b ízva a szolgálat, irányítást é~ ellenőrzést alig kap. Ellenőrzése majdnem teljesen kimerül a nyomozás befejezése után szerkesztett jelentés átvizsgálásaból. Ez a tervbe vett rendszer azt hils zem, egészségesebb önállóságra neveln é a csendőrt. Ha ezzel viszszaél, magabőrét viszi a vásárra és vonassék szigorúan felelősségre . .
.A ,s zolgálat alapossága szenved-e hátrányt? Felmerülhet az a kérdés, hogy a sebesehb jármódok alkalmazása esetén aszolgalat alapossága s:z.enved-e hátrányU Téves az a felfogás, !hogya járőr nem tud tigy'e lni a sebesebb jármód alatt. Nem tudom, mért ne volna erre képes '1 Csak akkor lehetséges ez., ha nem tud lovagolni, idejét és erejét tehát a lóra összpontosítja. .lüszen a lovas ielderítő járőrök se tesznek mást, mint mi, azaz: felderítenek. Ezen rendszernél is a járőr az egyes terep tárgyaknál szükséges érdeklődéseket éppúgy tudja loganatosítani, mint a jelenlegi rendszernél. Minden tereptárgynál 4-5 percet - ha a szükség kö,v eteli, többet - az ottlakókkal való érintkezésre és a szolgálati lapba való bejegyzésre használja iel éppúgy, mint a jelenlegi rendszernél. A nagyobb kiterjedésű te,r eptárgyakhoz és községekhez való megérkezés pedig csak lépésben történik. A járőr úgy osztja be magának az időt és az elrendelt jármódokat,hogy ilyen helyeken használja ki a 10 perces lépést. J ár őr a törvények, rendflletek és sz.w hályrendeletek betartását minden időveszteség nélkül éppúgy tudja ellenőrizni ügetésben és ·vágtában, mint lépésben. Pl. éppúgy meglátja az arankát, a védőszántás hiányát, a vadászterületen levő kóbor ebet, mintha lépésben lovagolna. Dea legtöbb büntetendő cselekmény is lakott helyeken .é s azok környékén fordul elő, ahol a járőr amúgy is lépésben lovagol, vagy lór,ól szállva gyalog portyázik. Ha a járőrnek portyázás alkalmával olyan ellenőrzéseket kell foganatosítani, ami tö'b b időbe kerül, akkor az ellenőrzés.re fordított idővel később vonul be, amit vagy a szerkesztett jelentés, ha ilyen nincs, ti, járőr szóbeli jelentése igazol, amiről kétes esetben győződj ön meg, ,a z őpk. -
Ll legénység megbízhatósága és önállóságra való nevelése. Ha az eddigi megkötött portyázási rendszerrel szakítani akarunk, mérlegelés tárgyává kell tenni a legénység megbízhatóságát atekintetben, [hogya szabadab1:> mozgási lehetőséggel visszaélnek-e~ Az új rendszernél annyira, mint a jelenlegi rendszernél a visszaélésekre számítanunk nem kell, mert a rendszer magábavéve olyan, hogya járőqtek minden eltöltött percéért felelni kell, az eltöltött időnek alapjának kell lenni, mert az ellenőrzésre is éppoly
Lovak. A 3 hónapi próbaportyázás . ideje alatt a lovak nem változott, éppoly jó húsban voltak, mint azelőtt. Kitartóbbak lettek s amellett az,t minden megerőltetés nélkül jól ,b írták a munkát. Mozgékonyabbak és teljesítőképességük nagyobb lett olyannyira, hogy az erősebb fájú lovak ,e gy 40 km-es őrjárat leportyázása után alig izzadtak meg. A patkolás eddig 8 hetenként történt, de tekintettel arra, hogya lovak az új portyázási rendszer szerint kétszerannyi szolgálatot teljesítenek, az eddigi 8 hét helyett, az átpatkólás idejét 6 hétben volna célszerű megállapítani. erőállapota
Vezénylési pótdíjak. HogyaterVlbe vett rendszer meghonosodása esetén a lovascsendőr ne szenvedjen hátrányt a gyalogcsendőrrel szemben és ez a kinestárnak sem jelentsen nagyobb kiadást, végeredményben a lovascsendőr is megmaradjon az eddigi vezénylési pótdíjak élvezetében, akkor véleményem szerint meg kellene állapítani azt az átlagösszeget, melyet egy gyalogcsendőr havonta kap. Az így megállapított átlagösszeget minden lovascsendőr megkapná rendfokozat szerint, tekintet nélkül arra, hogya hó folyamán hány vezénylési pótdíj a merült fel. Ez az átlagösszeg vonatkozna nemcsak az őrjáratok portyázására, hanem az összes helügyi tárca terhére teljesíte,t t szolgálatokrais. Ez az átlag összeg csak annak a csendőrnek volna illetékes, aki a 'hó folyamán közhiztonsági szolgálatot teljesített. Tanfolyamokba való vezénylés, kórház, fenyítés, szabadság és egyéb távollét tartamára vezénylési pótdíj nem volna illetékes. Ha ih ó kÖZ1hen a csendőr újra köz:hiztonsági szolgálatot teljesítene, akkor megkapná a vezénylési pótdíjnak a megfelelő hányadát. Külön vezénylés i pótdíjat csak az idegen tárcák terhére lehetne elszámolni. Dióhéjba fog~alva, így képzelném el a tervhe vett rendszer szerinti portyázást. Szakítanánk a csendőr ség felállításával életheléptetett portyázási rendszerrel és egylépéssel közelebh jutnánk ahhoz, amit a rohanó élet megkövetel.
Ki tudja? Milyen messze van a Hold a
~öldtől?
1989 április 15.
267
CSENDÖRSÉGI LAPOK
KatoDai ismeretek. I. A márciusi politikai és katonai események kihatás a a nagy államok hadseregeire. MárciUis 14-e iSlillét alaposan ill8lgváltozcfJatta Európa . térképét, Cs~hszlovákia kettészakadása, illetv'e megszüntJe, által. A szloV'ákok öruállóslágukat köV'eteUék, a ruszinok és kiLrpá;talj,a i magyarok hozzánk tértek vissza, Oseh - és Morvaors"Zág pedig N émetol's~ághoz ó hajtott csatlakozni. Ezá:ltal mindenekelőtt Németország katoI1J3Jpolitikai helyzete változott meg. A Harmadik Birodalom terüLete az "AnschluSlS" , előtt 470.714 négyzetkilométer volt, kb. 66 millió lakossal. 1938 márciusába.n AUis~t,ria csatlakozása folytá;n,~ 83.857 négyzetkilométer és 6.7 miHió 13Jkossal nagyobbodott. 1938 novemborében 'a szudétlavidék i,s német kézre került, az ország újból 29.030 négyzetkilométer és 3.7 ' millió lakossal gyarapodot,t. Cseh- és Morvaország megszállásával ismét 49.800 négyzetkilomét.er és 6.!:) millió lakossal nöV'eJmdett a Memel vidék visszatértével pedig 2416 négyzetkilométert és 150.000 főt kehelezett be li birodalom, úgyhogy mai kiterjedése 635.817 négyzetkilométer és 83.5 miUió lakosa van. Alig egy éven belül 165.10:1 négyzetkilométerrel és 17Y2 millió lakossal növekedett, vagyis több mint 25%-kal. Míg 1938 márciusáig ]jurópában nagyságra noove Németors:llág a negyedik helyen ám (1. Oroszország eürópai része Ukránia nélkül. 4,670.000 négyzetkilo-
méter; 2. Franciaország 550.882 négyzetkilométer; 3. Spanyolország 467.882 négyzetkilométer)" ma a második helyl~e került. Kiterjedésének megfelelően növekedett hadserege i,s: Ausztria bekebelezése utál! Németország földi hadereje a nyilvánosságra keriilt adatok szerint 54 gyalog-, köz,t e '3 hegyi, 4 könnyű- 'és 5 p:áneélos hadosztályból állt. A német hadser,e g egységei azonban jóformáll. teljes létszámon vannak már békeidőben is. Ez katonai sikereinek titka, hogy mozgósítás nélkül, órákon bcl:iil ké.pes tú 1súlly;al fellépni, ott, ahol az álta' lános helyzet azt megkívánja, hogy külügyi kormányzatának súlyt adjon. Bátran mondhatjuk, hogy a III. Birodalom földi hadserege ma a l,egkorszerűbb Európában. A németek h8JdsereglS'zervez.ési adataik3Jt áLtalában nem közlik. a nagy nyilvánossággal, 'a zonban külföldi - főleg francia szakmunkák - legalább 100 gyaloghadosztállyal számolnak mozgósítás esetén. . Cseh- és Morvaország bekebelezése által nagy·· számú német került ismét a birodalomba és igoo nagy mennyiségű ha.dianyag, gyár, ipartelep is, úgy hogy a hadsereg újabb fejlesztésével számítani kell. A német földi hadser,e g gyors üWképes8'é gének má-\ sik fontos ténye,z.ője, a motorizálás és mechanizálás. Az eddig motorizált német hads,e reg szükséglete népIet szaklap kimutatása ,s zerint 135.000 teher, 40.000 személygépkocsi és 60.000 motorkerékpár. Ez a sz-á m előreláthatólag azonban a közeljövőben már jóval mag3!sabb le~
Memel
LITVÁlA
Berlin
•
f0Q;;..t:? ~
fi
~~\
a:: ,' . ~ uo- '!'-~~.. :,:./'.OrASZOR5Z. .1
,.
w
_
~ SZudéta.ll~t t erület~Cseh morVa lerö let _ A vol~ Ausztriu .
268
1939 április 15.
OSENDöRBmGlLAPOK
A. légihaderőkről Göring ve~értábornagy 1939 március l-én bejelentette, hogy ez a legifjabb része a haderőnek a Ve~ér hívó szávára be fogja mutatni millldegyi~ elIelllfelének, hogyi leküzdhete,tLern ... Tompson, amerikai képviselő nemrég kijelentette egy beszédében, hogy tudomása szerint Németországnak 9800 hadihasználatra alkalmas repügépe van. E~t a számot inkább .a lacsonynak, mint túlzottnak kell tartani. Németország tengeri hadereje maa nagyhatalmak közt még a leggyengébb, de lázasan iparkodik, hogy e téren is pótolja az, elmulasztottakat. Két új csatahajóját már Iszolgálatba állították, kett6t pedig a napokban bocsájtottak vízre. A birodalömgYlaJog:sá,g át rendkivüli gyorsaság éls lllagy tüz,eirő j~llemzi. A páncélos erők al kaimaz1laltáJsára nagy súlyt hely,e znek. Ép,pen ezért a niémelt haderő ma ,e gészen új tipwst képvisel. Mások a mozgósítás, az alkalmaztatás lehetőségei, mint Európa többti hadseregeinél. EZekkel az adottsá""t1'Okkal Európa többi álJ,a mának számolnia kell.
• Osehország és Morv:aorsz~ megszállása alla posan felkaVlartla aiZ, államokegyelllsúlyának kérdését. A politikai okolkIml ,ésl fejleményekkel nem óhajtunk fog1aJkozni, }:tanem tiJs'ztáJi ·a zok kihllitásával, az egyes álil!amok hadseregére.
Franciaország: FramciaoI1szágban Itudvahwőleg már hOBB,z abb idő óta a felelős és mérVIadó katonai tényezők, ~ak· embeI1ek, azrt; követe1téik, hogy legalább a hadsereg különböző rés.z eit, a száI1azföldí, ,a lég,i- és tengeri ha~ er'őket helyez,z ékegysége,s vezetés· a1á. Néhány ih ónap elótt ,a frllincia vezérkar volt főnöke, a nevesIWeygand tábornok, nagy 'feltünést kel,tő: "Meg tudjuk-e védeni FI1ruruciaoI1sziágOlt~" cim,ű művéhen :r,ámutaJt.ot.t mindazon velSz,éilyekre és visszrusságOlkl'la, melyek haZJáját a feLsőbb vezetés mostani s7Jervezés:énél érhehllk. Alllllyira ~éltek egy ember kezébe letenni a k,a tonai vezetés't ,a hatalmllit, hogy inkább az állam lélt ét kolcká7Jta t ták. Oúnyosan ,t ették SZÓlvá, Vlajjon akkor fOgJrllak-e majd megegY'Clzni a főveQ;ór szemé,lyében, ha az elLenség már mély.en hent áll francia földön ~ Az laZiolllnal ütőképe's nélme,t hadsme,g nyoinásától félve, mOlst végre eldöntötték ezt a kérdést is, sőt a minislZ
legénység leS'z. Sürgősen felemelték továJbibá ·a földi hadsereg tiszti és alti's zti létszámát, 'SiZ·í nesek soldml nagyobb
sz:ám:ban, kérhetik felvéte:lüket, mint eddig, a tiszt és altismképw isJmlába. A nehéz:tüz.éI1slégelt új, 22 cm-es mozsarak beve'zetése ál,t al moderniz,á lják és s'zaporítják
A.ngl'La: A llyugati nagyhatalmak vezérkiarai március havábanéJénk taniLcskozást folytattruk, minek erOOményeikéint az angoook. ellurutározták, hogy eddigi expedíciós hadseI1egük létSzámát 6 hadosz,t ályról 19-re emelik, vagyis, megháromszorozzák:. Azoubrun ezek között 13 tartalék hllidosztály V1an, melyek természetsz,e rüleg jóval k,ésőhh menetkéS'zek, mint a sorhadoszltályok; kiképZJéSliik, felszerelésük i,s lényeglesen gyengébb. Az angol kOl'lIllány március 30-iLn úgy döntö.tt, hogy az általános védköt.elezettséget ugyan nem vezeti 'be, ellenben. a tartJru1ék hadsere.g lé:tsmmát, a 100.000 főnyi honi lé:gvédeJem alaku1atait beleszámitVJa, 440.000 főre (26 hados'z tály) emeli. EZJáltal az anyaország hadseregének létszámát a brit lwrmány 19-ről 32 nadosz,tálYI"a 'e meli, VJagyis 6 sor és 26 tJartaJlék hadoS'ZJtálym, melyek összléíslz áma 686.000 fő lesz. . Az 3JnyaoI1Sz.ág fegyve're,s erejének kiépitéSlélvel párhuZJaJmos'a n folyik a gyarmatok, továbbá India bJadseregé:nek fejlesz,télSiel is.. Dél-Afriika, AUJsztrália. Uj-Zéland ,erősen építik ki hadseregeiket. Előbibi 200 új repülőgépet állitott be és évente 900 fővel szaporítj,a légihadsereg:ének létszámát. ·E ddig Anglia könnyű tankokat alkalmazott SBregében, ősz óta erős ütemben folyik a kÖZJép és nehéz, u. n. "cirkáló-tankok" gyártása. Az arnyaOl'sr.lág légvédelmét minden tekintetben fej'l esztik és töíkélelt esitik. így Pl. 400.000 ÖisszleI1akbJató és hordozható lég,védeLmi óvóhelYleit rendeLtek meg rucéllemezl~kből; egy-egy i,lyern óvóhelye,t, mellyben 4-5 személy fér eJ, két félr fi könnyen mkhat ö""sze, m~ánylag rövid idő ,a latt. 47 7Járóléggömb OS~ ta;got s:z erveztek, a repülőtámad,á,sok elhárítására. A hadirepülőgépek gyártás'a szinte valósz,inittlen mértékeit ölt, ém> úgy a repülő elhárító ütegek smporításla is. OlasZlOl"Sz;ággal és Amerikával a követ'kező számban foglallmzunk. S-y.
II. A spanyol polgárháború. Utolsóbeszámolónkata spanyol hábmúról lapunk f~bruár l-ei sz,á mában hoz.t uk, akkor már Bal'cel
1989 április 15.
OSENDÖRSÉGI LAPOK
frlamcÍJa mérnökök a MiaginOlt.- vünal mintájál'aérp~ tettek ki 81 amelyeke,t beveilLe1teile[leknek tartottak. Franoo és vezérlmrra haditudomámyát dioséri, hogy a tám/lAd6 B,rők wme) ezeknek az, állásl()llmaik aLdaláJha és hátába kerülheteItt 8 hogy e,uog'Lalásuk laránylag kevés véráldoZIattai járt. A hadmüvelet,e k részletes iJsmertelt ésére itt nincs Ih elyünk. A :k a;talán offenziváJban rész,tvevő hat nemz.e ti ha.dte\Slt az Ehró és Segrel folyók átlérpése után egyes alakulatoknak, így a legionárus hadtestnek ig.e n heves és VJéres h:arcaitól eltekintve, alig talált komoly:rubb eHenáUrásra•. Mikür az ellenállás itt is megtört, Franüo Icsapatai É·s zak 'felé kanyarodva, békebeli menetteljesítmmyelket is ' felülmuló ütemboo. ériék ell a fmnei'a h/lAtárt. (A Barcelonában vilSs'~ahagyott hadianyag va1amell yes bepiH/lAntáJslt enged, mekJkor,a méretüre növekedett 2 és fél év 'a latt az a háború, .a melynek első csatáit úgysz,ólván ágyú éS! géppuska nélkül vívták. Hatszáz hadianyaggal megrakott va,ggont, nyolcszáz telherau tót, áJtlagban minde,gyilken húsz mázIs a Jőszlerrel, hétszáz (!) különböző kaliberű löveget, ezer gérppUlslk:át éL'3, több mint száz repülőgépet mákmányü1tak a nemzeitiek csak magáiban a kJatalán fővárosham teljesen sértetlen, használhaM állapotban.) Február 10· én már egész J{jatalo!Ilia Franoo birtokában volt. A kataloniai győzelmes hadjárat befe·· je~éJSével megpecsételődött Madrid és la még kÖZr társa.ság~ kézen maracLt terület sorsa is. Franoo végiIeges győzelme már nem lehetett vitáis. A kérdés cswk akörül forgott.: heihódol-e Madrid, vla gy fe'g yverrel kell elfoglaLni ~ Körülbelül 2r-3 hét v1szonylagQls cSIend következleit t. Ezt az időt köztársasági oldalon rum hasz· nálták fel, hogy sűrü. ItanáCiSlkozásokat folytassanaK maguk között é.s a külfölddel. N egrin minisztereJnök Miaj,a tábornorkkal, a kötársaSlági erők főpa rancsnokával, M,a drid neves védőjével egyetértés~ ben, előszőr a fegyveres eUenállás mellett döntött. Ezalatt Franeo átcsopol'lto.sította szárazföldi és légi erejét, úgy, hogy a köztársasági Osonkta-Spanyolországot körülv:evő gyűrű vonalán nem ilmvesebJb, mint 8,00.000 katona és 800 relpülőgép várta a parancsot a t,á madás megindítására. A nemzeti lhajóhad teljes Moikád alá vette :a Sagunt.ótól Almeriáig terjedő köztársasági partvidéket. A ne.mzeti hajóhJarl munkáját megkönnyítette aza !körülmény, hogy a köznámws:ági flotta - pedig az cl len tétben a szárazföldi e1'ŐviSiZ/onyoklkal erősebb volt, mint a nemzerti - még Barce:liO!llla eleste eMtt viSIsIz ahúzódott ia legésmkibb Isprany,ol kikötőbe, Rosasba, majd a katalán frO!llt felgöngyöIítése után Bizerta francia kikötőben ker, es~tt menedrérket. Az ide menekült hajóegységeíket később a franciák a nemzeti kormány elismerése utá.n - kiszolg1áltat.ták FrancO!llak. FranClo v;wsgyűrűje, de ikülönöSien a tengerparto,t elzáróbJokád csrukhamar éreztette haliiáSlát CsonkaSpanyolor.sz.ág1b/lAn, eLsősorban ,a milliós lakosú Madridban. Az amugy is Wbb mint két éven át tartó éle'lmiszerhiány éhinséggé :változott. V'alós
269
Loboda Zsigmond tórm. (Mezőkovácsháza) felv.
N egrin és mini's ztertár's ai repülőgé.pen elhagyták Madridot. A főváDos és a Csonka-köztársaság sorsát rábizták Miaja tábornokna. Miaja tábornok mcghlsérclteaz.t., amit helyéhen tenni lehetett. Felajánl:o tta ,a békét és Ígyekezlelt t lelhetőleg kedvező felté~ terlekot el,é rni. Ebben megakarlták la kadályozru azok a Is'~é1sőséges elle mek, akik Franco be1v onulársával az életüket látták veszni. így került sűr még 5-6 UJaipon át Madridhan Ultcai harcokra ,a zok között, akik 'a bék&t s ,a kik a háború tOVláhbfolytatás.át rukartáJk. A Mi:a ja tábornok., 'illetve CasIs ado ,e,z redes által alakított nem:z.e ti junta végül is um maradt a helyzetnek. Fr.anoo lt ábornok semmiféle feltételró1 nem ,a kart íhallani. Feltétel nélküli megadást köve.teJ;t. A tárgy:aláSiok március 25-érn meg)sz-ak:a dtak. Kélt narppal később Fralli00 parancsot adot.t az előny:olffiulás megkel:udésére. Délem, ,a 0Ü'ldübai fro[lltrérszHu, ahol ez az előrnyomuLás talán legke,v ésbbé volt várOOltó, a támadásban résztvevőcs1apatok - tulnyomórészben lovas alakulatok - smnmi V'agy csak nagyon csekJélyeUen.állásl'la találtak. M1ndjárt az el}ső kM nwp meghozta In ekik azt a fontos hclyiet, ramely;érlt a polgJárháboTÚ éveiben olyan maikacs, harookat ~v tak, a higanybány:áiról hires Almadént. Almadén után Aranjuezbe V'O!llul1Jalk. be a nemz,erti Cisapla tok és 3Jmikor Madriddt már délről, 86t délkelet.ről is It körülzárás veszedelme fenyegett,e, Miaja repülőg:épen Cartagenába, majd onnan. FraTIcÍJa-Marokkóba vlertte útját. Az utomó ellenáUás lli teljesem m~g1SZ/ün:t, a milicia csapatai tömegesen adták meg magukat, a nemz,eltközi és V'ö,rösaJaku}:/lAtok tagjai pedig a tengerpart irányiábrun :k€lrestek menekülést abban a remmyiben, hogy ott - Vall'e nciáhan V'/lAgy Cartagénában - behajóZihatjáJk magukat. TermészetelSien hiába, hiszen ott már régen Franco hajói állottak. Április 2-án la nem21etiek főhadiszállársa a következő hadijelentést adta ki: "asapatali nk a vörös hadsereget teUes-en melgsemmiffite1ttélk, elértéik az, u;!;ol'só katonai céljukat, a háborúnak vége." Mos~kva,a vörös téboly nem tudott győzedel meskedni a keresztény ,e rkölcsi rend feLett.
R-y.
Adakozz a Honvédelmi Alapra! Erős hadsereg, erős nemzet! Minden fillérrel erősebbek vagyunk!
OSENDöRSÉGlLAPOK
270
Kárpátalja: Majdánka
Ká.r páfalja ismertetése. 1. Még ha va1aki alJffi1l is ismeri közelebbről aKárpátalját, elég, ha egyetlen ,tekintetet vet a tél1képre s nyomban felismeri, hogy Ungvár, Munkács és avisszacsatolt kárpáta,l ji s·í kvidék nélkül a Kárpátalja soha nem tud önálló életet élni sem .~azdasági közlekedési, sem katonai szempontbóJ. Olyan ez a helyzet, mintha a lakásunkból az éléskamrát és a konyhát a szomszédnak adnák át s az ,összes ki- és bejáró ajtók is más kezére jutnának. Életünk így a szomszédtól függ, akinek -teljesen ki v'agyunk így szolgáltatva. De nézzük meg ik,öz'elebbrőJ a KárpátaljáJt a földrajú, történelmi és gazdasági körülmények szemszögéből. Jiz úgynevezett Kárpátalja ,a Kárpát-medenoének hegye!k, folyók által is elv.á 1aszthatatlanuJ hozzánk Jmpcsolt része, amióta .csak me~teremtette az Isten ezt .a földet. A tul,ajdonképpeni Kárpátalja földrajz.ilag az EJperjes-Tokaji-Helg ylánctól .a Tis~a forrásvidékéig, v·a gy még inkább a Visó völgyéig terjedő terület, la magyar medence ész.akkeleti részében. Igaz, hogya csehek kezdettől fogva is csak 'a z Ung folyó környé,kétő~ k'eletre eső részét ismerték el Kárpát.áljli Oro'szorszáJgnalk, med tudták azt, hogy Kárpátalját a béilmsz,erző dés sem csatolta örökidőkl'e Csehszlovákiához; hanem csak bizonyos időr·eszó!ó ma'lldátumot adott nekik efölött a terület fölö,tt, mely,e t a békeszerződés nem is határozott me,g pontos területi határok sz,eri,nt. A KárpátaUa új ul'ai tehát igyekeztek minéil szükebb határok közé szo,r ítmi a RuténföJdet, hiszen ez a íeriilet - érezték - előbb-utóbb kisiklik karmaik közül. Úgy vonták meg tehát az elmrueti határt "Szlovákia" és "Kárpátalja" iközött, hogy ,e nnek egy :teikintélycs része
(Ökörmezői
járás) látképe.
1939 április 15.
Boksay festmény e.
(Nyu~ati Ung és Zemplén megye) Sz.1ovákiáhá legyen belkebelezve s így lehetőleg esökkentsék a veszteséget, ha a Kárpátalja majdrun J,ekapcsolódik CsehszlováJkiáról. Ez · az önkényes és számító határme,g vonás azonba!ll nem vá1toz,t at aZOn a tényen, hogy Kárpáta,l ja az Eperjes-T~aji-Hegy1áncnál kezdődik. Sőt, ha népr,ajz.i szempOOltból kellene kijelölni a Kárpátalji RuténföJ,d határá,t, fel keJlene mennünik egészen a Poprád folyóig, hogy megta'l áljuk a helyes h1l!tárt, hiszen a ruténség valóban a "Poprádtól a Tiszáig" lakja az Északkel,e ti Kárpátok vidékét. Sőt ,a sárosi ,a baúji, zempléni és ungi szlováJkság, az úgynevezett keleti szJovákoik is úgy fajiLag, mint nyelvHeg és jeJlembeHleg sokkal közeJ·e bb állanak a ruténséghez, mint a nyugati s igazi szlováksághoz. Vallásna nézve pedig - ,a mI ,a primitívebb népeknéJ döntő fontosságú hizonY'íték - szinté'll túlnyomóltaggörög!kathoUkusok, akárcsa:k maga a 'l"utén nép. A Kárpátalját ,a z Erdős Kárpátok és a ~eJ,eti Beszkidek, majd pedig a Máramarosi Hav,a sok kÜllönítik el élesen az észlaik i szomszédtól: LengyeJországtól, il~etve Galiciátó!. A határoló hegygerinc ,á tlag 1000 méter magas, de a Máramarosi HavIa sokban 2000 méteren femlemeJkedő hegyeket is találunk Ahol ez a ihatárvédő hegykoszorú ,aránylag a Jeg,a lacsonyabb, a felső ber·e gi határnál, ott Ié'p te át a honfp,g laJó Árpád is a Kárpátok,á t. Abban ,az időben és még a honfog'lalás utáni néhány szá'hadban is J,a katlan volt nemes,aik a H1lJtár-Kárpátok vidéke, hrunem azon belill is laz egész hegyvidélk, melyet a magy,a r róná,tól még egy >belső és ,a Határ-Kárpátok,tól párhuzamosan hal.adó hegY'lámc: a V'Lhorlát, Polyárua Szinyák, Borló Gyi! sa Nagyszőllősi hegyek különítik el. A honfoglaJó magyarság la honalapítás után sem száJll1.a meg ezt a hegyvidéket, ,c sak a síkságokat, dombvidélkeket. Az És'hakkeleti Kárpátok erdős hegyvidékét hadászati szempontokból
(jsmNDűRSlÉGI
1939 ápr Hi s 15.
271
LAPOK
Felvidék erdővel fedett területe régi fontos határvidéke Magy,arországnatk. Kielet-Európa hódító népei itt fenyegeti!k Jegjobban hazáJnk,a t, mert itt lehet ,a hegységeken áttörve legkönnyebben cljutni ,az Alföldre, Magyarország szívébe. Itt törtek be a tatárok (1241), majd az oroszok (1849). A világháború 1dején is véres harcok folytak itt. Mia is igen fontos vidék, mert ez köt össze, bennünket LengyelországgM, melynek népe a magylar né'pne:k hűsége,s barátja volt mindig. Hegyei köziil Legmag,asabb a Gutin, melyről gyönyörű kilátás nyílik a szomszédos területekre. Rendkívül gazd,ag küIönooz·ő ásványvizekben. Éghajlata a többi nagymagyarországi területe!khez viszonyítva, még nyá.ron is hű vös, télen pedig zord. Osap,ad~kban Máramaros vármegye a legg.azdaglabb. A bő csap,adék következtében soik folyó ere,d. Ht ered a Tisz·a , meJy,e t ,a legmagylarabb fo~yónak is neveznek, mert hazánkb.an ered és ott is folyik a Dunába. A Tisza oa fehér és fekete Tiszából ered. Jobbparti mellékfolyói a Taroo, 'l1alabor, Nagyág, Borsova és a Bodrog. Utóbbi a Latorca, Ung, Laborca, Ondova és Topoly vizét vezeti a Tiszába. Élete: hósapkás hegyeit sudárnövésű fenyőfák, terebélyes bülkk- é.s tölgyerdők fedik Fenyvesekcsa.k a magas hegytetőkön vIannak. T,ermőföldet csak a vöJgyekben talál uruk. A hegyvidék la termőföld JIiánYla miatt majdnem teljesen 1,akatLan. Ezért az ott élő nép :nagyon szegény. Az erdőmun káJkon kívül a !havasi pász,torkodás az igaZi fogLalkozása. A havasi pásztoroik, mihe~yt zöldel ,a fű, felhajt ják nyájaikat, marháikat 'a havasi J:egelőkre és csak a hó l,e esése után jölllne.k le -a hegyekről a völgyekbe. Ahol termőföld van, ott 1'0zsot, zabot, burgonyát termelneik, MáT1amarosba'll kukoricát. Az AJfö1ddel SZO'lIlszédos területeken melege,bb az éghajJat, 'jobb és több a termőtalaj. Itt jóval sűrűbben ,l akott, mint a magas hegyvidéIken. Itt már a fentieken kívill a 'b úza és a szőlő is megterem. Ez·e k azonban lD:em elegendők a nép Q7,üik'
Kárpátaljai gör. kath. templom. lakJatiliamul hagY'ta, mint 'köröS!köriil az ország többi erdős hegyvidékeit is, a "gyepüket". A magyarok csak az alföldszéli folyókapukaterősítették meg itt is, mint Ungvárt, Munkácsot, Husztot s,t b. A jámbor, kisigényű, hűséges rutén nép háborítatlalllul ' élt itt 600 esztendőn át. Le,gfeljebb la .tatárjárás fergetege ritkította meg Jcis,s é ő~et, de korántsemannyir,a , mint az Alföldlakó magyarságot, hisz'e n a ruszilllok a 10V'as toatár nép eílől fclmenekültek III hegyi rengetegekbe. S a további száz,a dok folyamán is biztonságban éltek a ma,gyar Szent Korona oltalma ,a latt és gyarapodtaJk lélekszámban egésze
II. Ruszinszkó a magyar nemzettesthez szorosan hozzátartozó de a trianoni határral 20 éven át mesterkélten elszakított orsZágdarab volt. Az ősrengetegek mélyén fakadt kristálytiszta források pata,kká duzzadt fényes szalagjai mind-mind az édes magyar síkság felé futnak. Több jól járható hágó vezet át rajta, így a Duklai, az Uzsoki, a Vereckei és a Tatár hágó. Az észak keleti
Majdánka közsé&".
272
OS'ENDÖR,SÉOI LAPOK
Ökörmező
spgletére,ezért ,a z AJföld gabonáj ára erősen rászorul. Ásványi termékekben szegény. Máramarosmegyében Aknaszlatina és Rónaszék sóban gazdagok, ugy,a ncsak hazánk keleti felében az utóbbi évtized·ekben több helyen ruuminiumél'ook előfordu J,ását .f,edeztélk f.eL Ilyen az la'lunit Be,r egszász vidékén, itt még kitúnő malomkövet is fejtenek. A Gutin lábánál NagybálnYla, Felsőbány'a és Kapnikbánya arany- oés ezüs,t bányái hajdalll legll'azd,agabb>ak voltak hazárukban. Az észak,k eleti F ,e lvidék szegénység·e ellenére is értékes és fontos vJdélk. Itt vcezetne,k ki hazánkból - a hágókoofi ker·esztüll - 'a z összes ország1l!tak és vIasutak. GyorsfoJyású viz'e i igen 'a llkalmasak vHLamosság fejlesztésé.r e és gépeik hajtására. Párás levegője elsőrellldű hely volna a gya;potd'onó- és szövőiJ)al'na,k. Gyümölcs, különös,e n értékestéUi alma termélésére igen megfelelne. Az Alföld és az északkeIeti Felvidék között szoros földr:ajzi ·és gazdasági ,ö ssz,efüggés van, mert minden természetes útjoa ide vezet és mert lakossága az AlIföld segítség,e nélikül nem boldogul. Lnnoovásárol gabonát, itt ,érté'kesoÍti faany,a gát. M'agJ7larol'szág népei k.özöt,t 'a legszegényehbaz ott élő min,t egy 500.000 rutén. Fö,l djük rendkívül mostoha. Szegénységük miatt sovány,an tápilálkoznalk. Kukoricakenyér és kása, burgonya, bab, káposzta, répa, túró és wj ·a főeledelÜik. Lakása~ik is szegényese,k . Rendesen fából építik kémény telen viElkóika't. Ez€lknek helsej,e nemCSIaJk szoha, hanem konyha és kamra is egyút t,aI. Gyakran mé'g
•
A jelenleg is használt, kék papirossal bevont kalaptokélk és a puskák szegreakasztásánál a falat védő kéregpapiroslemezek alkalmazását az erdélyi csendőrparancsnokság rendelte ell879-ben.
•
A XVII. század második felében a lovasság sorakozásdnál fontos volt, hogy miféle ellenséggel van dolga. "Reguláris" ellenséggel szemben három, az "ősi" ellenséggel (török) "zemben csak két sort alakított.
1939 április 15.
község.
Portyázás. Néhány hét mOistaruában nagyon nagy idő. Így például egyik utóbbi számunkban azt írtuk a csehe· ket és .szlovákoka.t akkor még egybekapcsoló kötű· jelről, hogy őszÍ1'e alighanem összetörik ez a kötő· jel s az események aztán meqmutatták, hogy igen bőkezűek voltunk ebben_a jóslatunkban. A kötőjelet máról-Jw~napra kitörőlték a történeZemből s vele együtt rombadőlt a csehek nagyha.talmi álma, de 1'O'mbadőlt még a független nemzeti létük is. Visszaemlékezve az elmult húsz év túZsok meg· aláztatására és kegyetlenségére, amiben a csehelo bennünket közvetlenül, de méginkább közvetve ré· szesítettek, most az elégtéte~nek sajátságos é1'z~se vesz rajtunk erőt. Sem az ttjságjainkban, sem utcán, villa,moson, társa,Ságokban a kárörömnek nyomát sem látjuk. Valami egészen különös szeméremmel nem is igen beszélünk erről, befejezett, elintézett ügynek tekintjük, amiről már nem kell beszélni, sőt még valami sajnálkozásfélét 'is kiolvashatunk e,bből a hallgatásból. Úgy valaJwgy, mint az ökölvívók kö. zu/, a magunk emberét biztat juk, de aztán megsajnáljuk a másikat, milo"űr hat fogát kiköpi s a szeme kiugrott a helyéből. Ezt a sportfelfogást mi az Plet. ben sem tudjuk levetkőzni magunkról, arra meg éppen képtelenek vagyunk, hogy döglött moszlánt rugdossunk. Hiába, nincs bennünk tehetség ahho~, hogy elesetteket gyomrozzunk és szamárfület mutagassunk neki. Ezt a vonásunkat morndják általában a közis· mert magyar lovagiasságnak. Szép, nemes vonás ez, de egyesek szerint káros. Mi más véleményen 1Jagyunk. Szerintünk nagyrészt éppen ennek köszön· hetjük, hogy éVfzredenát államot tudtu,nk fenntar. tani a fajtáktól, nyelvektől annyira tarkálló Duna· völgyében. Közelebbről nézve ezt a dolgot, a mi lovagiasságunk voltaképpen csak egyik megnyjlváJnu· lása a magyar áUamalkofóképességnek. • Ugyan /wl tartanánk ma, ha az évszázadok so· rán nálunknál gyengébbnek bizonyuUakra nyelvet öltögettünk volna, ha nem ismertük és nem gyaka-
1939 április 15.
OSENDöRSÉGI LAPOK
273
roltuk volna az erő mérséklését olyan pillanatok- tése· ellenére is rne!Jtartja a számára Iste.ntŐl rendelt ban, amikor az ellenfél a lábunk előtt hevert? Be- színvonalon, az elnber színvonalán. szédes példa erre a csehek húszéves állannos'dija. • Ez a kicsi idő is elég volt ahhoz, hogy ri velük államN em lehet elgondolkodás nélkül napirendre térni közösségben élő "rokon-népek" véglegesen és a csea , lelőtt szlovák repülőtiszt temetése fölött. Hadserehek számára végzetesen meggyíilöljék őket. Hiába, megadta neki a hős katonát megillető végtisz{Jünk még a szerencsét is lovagolni kell tudni, m ,i nt azt egy közmondásunkból tudjuk és látjl/,k ismét meg- tességet. Igen, ez rendjén van, de hát ez a szlovák katona mi volt tulajdonképpen: ellenfél, ellenség példázva a csehek sorsába.n. Hát még mennyire érteni kell a nyeregbenma- vagy hogyan határozzuk meg a helyét háborús törradáshoz, ha. valakit nem a szerencse emelt . oda, ténelmünkben? N em más ő, mint egy túlfeszített hanem történelmi küldetése és hivatása, qmiJyena nemzeti öntudat áldozata, a többiekkel együtt, hacsak mi,enk. Ehhez l01!agias, nemes lélek, meleg szív kell, eseh nem volt több is közöttük. Mert mit akarunk mi aszlovákoktól és mit akarnemcsak ke'rnény marok. Kellett' ez a multban is, de kell majd különöse n ezután, amikor újra neki- nak tőlünk ők? Mi a, csehek által csakúgyeszmeileg foghatunk a több nép'ielemből álló magyar biroda- megvont Kiárpátalja-Szlovens:tkó 'határt akartuk lom ujjáteremtéséhez. A feltételek és feladatok nem úgy megvonni, amint az a legtermészetesebb és legazonosak a világlh áború előtti időkkel. Sok erő, de ,elen,gedhetetlenebb feltételek,érdekek, helyi adottsok bölcseség és megértés is kell most ehhez, ' am,iről ságok köv-etelik; de mit akartak a szlovákok, honnan kormányférfi aink , gondm;kodnak. ' De hiába lenne a és miért vették az okot, alaPot, ' bátorságot ahhoz, legqölcsebb állnmférfiÚi. bölcseség is, ha a magy'a r hogy nyilt városokat, falvakat bombázzanak? Hát ebnéplélelk nem .lovag'ias, ,hanem türelmetlen, nyers és ben a tekintetben ennyire ragadós lett a cseh példa, amit pedig a maguk bőrén is tapasztalhattak? önző lenne. Megb#uk, hogy nehezen kivívott önállóságukat Ezért örülünk neki, hogy nem aZ. Ezért nem tartjuk -hibának, hanem erénynek, ha mások elbu- féltik és ha kell, fegyverrel is védik. De ahhoz tákott sorsán kárörÖ1net érezni és mutatni nem tu- madó is kell. Egyedullehetséges magyarázat tehát dunk, még akkor sem, ha olyan bukott el, aki tegnap az, hogy az önálló 'állami élet és lét iskonájában mélf} még, bennünket akart elpusztítani. És ezÚt említ,jük sok szekundát kell zsebrevágniok és inégemészteniiJk, meg egy ujsághír alapján azt a, járőrünket, amelyik mire odaérkeznek, hogy ilyen képtelen baklövéseket a járőrtáskában kenyeret, szalonnát .v iszmagával nem csinálnak: a ruszin falvakba s megvendégeli ott az éhes gyermeksereget. Az .eféle jótékonykodásra rendes ,'viszoA Máv. kocsiJain egy mostanában megszíint idenyok között, a megszokott mindennapi . életben nem gen állam be~íijelzését látjuk keskeny festékes,í kkal sokat adunk, ez mindenkinek hétköznapi kötelessége, áthúzva. Láttuk e'Yfnek fordítottját 1919-ben. Akkor ~ de hogya magyar csendőr a banditáktól még nem Máv.-ot húzMk igy át és festettek mellé idegen b~ egészen megtisztogatott Kárpátalján nemcsak tiiltíiket. Hogy ez akkor 'Y(/,icsoda kesfJríiséget, lelkt, öszténnyel rakja meg valamennyi zsebét és táskáját, szeornlást jelentett azok számára, akik a , régi ,nagy hanem ajándéckkenyérnek is' tatál helyeit, ez 'már .országunk életét felnőtt ésszel látták és élték, elmonkomoly jele a bátor, nemes, lova,g ias magyar. lélek dani nem lehet. Megalázottság és kifosztottság, az halhatatlanságának. Ú gy gondoljuk, hogy az ujabb egész addigi szép magyar élet pusztulása b,enne voU .e zerév _ történelméb,e n nagyobb szerepe lesz ennék abban a .kis festékvcmJásban. Évek kellettek, amíg az minden editiginél is. akkori kábulat ból és ,sötét reménytelenségből _valamennyire magunkhoz tértünk és újabb sok éVfi,ek, Madrid tehát 'újra a nem~eti Spanyolország fő amíg reményeink el iudták velünk hitetni, hogy mép városa. Minden ország, minden - nemzet számára a mi életünkben meglátjuk az akkori gyalázat fordíolyan ta,nulság ez a testvérháború. .. mnit nem lehet tottját, ,az akkm'i gonoszság és bíin bíinhödését. eléggé melf}'s zívlelni és hangoztatni. Spanyolok e,zrei Most azután nézzük ezeket a vasúti kocsikat, és ,százezrei pusztulnak el anélkül, hogy romldsuk nézzÜJk az átfestett idegen betíiket, kézzel is meglaigazi okát ismerték volna. Tíizbementek a demokrá- pint juk, hogy Ílf}azat Zát-e a szemünk. És beszállunk cia ,nevében , és védelmében anélkül, hogy tudták az idegenből újra magyarrá vált kocsiba, végigsétávolna: a demokrácia jelszava mögö-tt Moszkva lapul. lunk a folyosón, sorra benézünk a fülkékbe, birtokba Egy nyelvet beszélő, egy földet szerető, egy haRJáért vesszük minden csavarját, porcikáját és nem tudunk halni kész emberek millióit tudta így egymdsnak betelni a birtokbavétel gyönyörével" elégtételével. ugrasztani a háttbből irányító vörös kéz. Tapogatjuk,vizsgálgatjuk az ' idegenből magyarrá Ez a kéz a világ mi~den táján dolgozik, robbant, lett holmit, ahogyan régi magyarok a zsákmányt nézavart kelt, testvérharcot szít, de m'indenütt ráver- zegették s a különbség csupán annyi, hogy nekik a nek. Sehpl sem szívesen látott ven.dég, de ha az aj- harc hozta a zslákmányt,számunkra pedig egy törtétón kidobják, visszame{Jy az ablakon, mindaddig, nelmi tévedés jóvátétele. Egyben pedig bizonysága amíg aztá~ más úto~ '.veszik f1l a kedv,ét kotnyeles- annak, hogy vasúti kocsik és cégtáblák átfestésével kedéstől, kútmérgezéstől, 'I'nint , ahog;1jan a spanJjol országot megtartani nem lehet, a csehek már megtanemzet tis?tánlátó, hűséges Hai most elvették ettől nulták-ezt.' Ecsettel szerzett holmi ecsettel vész el, a a kedvét. A tiszta nemzeti gondolat nevében _adunk visszamázoláshoz nem kell nagy tudomány. Bevallörömünknek kifejezést~ m({rt mi szint(§n m~gtanul juk, hogyavisszaszerzésnek ezt a piktori formJáját tuk, hogy a népek és az egész emberiségtJ,ek életét magunk sem igen hittük; de ha már így esett, annál csak a nemzeti eszme telítheti meg azz.al az erkölc8i jobb. Afelől pedig most már igazán aligha lehet bártartalommal, ami az embert az anyag minden kisér- kinek kétsége, hogya még idegenben levő' magyar
'.
•
274
CSENDÖRSÉGI LAPOK
kocsik is hazagurulnak, mielőbb. Az átfestéshez pedig - ha éppen kellene - az ecseten kívül van most már más Is zerszámunk is.
Régi
bűnök
Irta: RACSI MIKLÓS
nyomában. őrmester
(Oroszka).
A ~égi álom v'a lóra vált. Az idők szele és a magy,arSlág töI1heteHen élniakal'ása ledöntötte a szégyentelje,s határköveket Észak f.elé s mi .ott vagyunk me girrt 20 cNvel ezelőtti működési területeirrken. Boldogan és készen a nagy munkára, ami reánk vár. A,z orQSZllmi önsön is, ahová ,a köte,l esség állított megnagyobbodott orszá,gullikhan, fokozott ,erőivel láttunk hozzá ,a !közbiztonság megszi,lá~dításához. Az egészen új vi,s:Zlonyok között végzendő munkánk rendkívüli tanulságokat tárt ,e lénk már az első napokban. Sohasem éreztem annyira, hogy mirrden c8endőri munka :a lapj,a ,a Szut. s hogy bölcs útmutatáJsai nélkül lliem sokm mennénk. Sötétben tapog.awztunk minda;ddig, míg a 359. ,p ontja alapján meg nem teremtettiik la z értesülések és aJdatok beszerzéséhez sZlükséges ikülső 'kapet>oI.atminkat. így most már tap.asztalatból állíthatom, :h ogy hiányos minden f.elkészültség és tudás, hiáha minden becsvágy, a gépezet rosszul működik, ha nirres meg :a B. 8ze,r vezet. Az alább elmondandó történettel kívánok rámutatni ,a hesúgórendsrer füntosságára és nélkülő:z hetetlenségére. Az örsálIomá,s elfoglalása után tehát első dolgunk volt úgy szolgálatban, mint szolgáI.ato:n kívül a B.-rendszer megteremtés,e. Igen gondos utánjárással bevontunk minden ,a lkalmas egyént, le,g inkább :fuözszolgálatban állókat. Nagy számban ak,a;dtak önként jelentkező e,gyének is, ,a kiket ugyancsak nagy gonddal megrostáI.va, ,a telj,esen megbízh.atókat és alkalmasakat Ik iválügattuk. Enne,k a munkánknak jelentkeze,t t i,s rövidesen az er:e dménye, mert sikerült az ismeretlen körny,e zetben több rovottmultú e,gyént leleplemi és ártalmatlanná tenni. 1939 f:e bruár 25-én ör,s parancsnokom rendes :szolgálatba vezényelt. Az öl'sállomáJson 13. l,"ö.zJbriz,ton.sági állapotokról ér:deklődve, ,a z oroszkai cUKorgyár mérnökétől megtudtam, hogy ]smeret}.enegyéneik áUandó,a n lopják a rl3.ktárból ,a cukrQt. {Orosz.kán ugyanis nagy cukorgyár y;an.) Meg'említette, hogy da;cára a'z éjjeH&rök és ,a ,g yári pénzügyőr:ség &berségének, .a tettest nem s~keil'ül leleplemi. Előa;dásából kitűnt, hogy nem lS f,e ljelentésképen említette meg.az esetet, mert amint mondotta, a ,cseih ,esendőrök sem tudtáJk megfogni a tettest. Jegyzetemet elkészítve s a helyszú}en a vizsgMódást e.1végezve, elkös,zöntünk. Elmenőbe!Il megnyugtattam, hogy utána fogunk. járni az ügynek. Mosolygott, ,amiből ihit'e tlens'éget olv,a stam ki. Elhatározt,a m, !hogy aJddrig nem vonulO!k be, mig .a tettes nyomá:ra nem ,almdtam. U tunk .a szomszédos községbe vezetett, ruhol elég szép számmal vannaJk bűnözők. Od8Jérve, feltűnés nélkül felkerestem e:gyik B. ,e gyénemet és melg tudtam t6le, hogya f,a luban sokan vásárolnak cukrot egy munkanélküli fi.atalemhertől. A nevét nem tudta. A fonál szála lIIlár a ik ezemben volt! Ezután másilzJ B. e,gyénemet Imrestem fel, ,akitől megtudtam, hogy a cukrot álrusító e,gyént Oblád Jánosll'a:k· hív• Nevét megváltoztattu,k. Szerk.
1939 április 15.
jálr, .aki .a komáromi fogháZ/ból pár hete szab3!dult. B. egyénemtől ,sikerült az orgazdák nevét is megtudnom. Bizalmi egyéneket véve magam mellé, elment.ünk ObláJd laká:sár:a, aki persze s,emmiről serm alkart tudni. A községi el'ö ljáróság k'őZlbejöttével házkutatást is tartottam nála, ezt iseredrmény néLkül. A dolog azonban nem csüggesztett. Bíztam B. egyéneim őszinteségében. Az orgazdákategyeuként a községházára hivattam s megkezdtem kíkérdewsüket. Az első orgazda kikérdezé'Bének eredménye "25 kg cukor. A többiektől részint házkutatáJs, részint önkéntes előadás folytán 45 ikg cukor: kerüLt elő. A már beszerzett bizonyítékokat Oblád elé tártam, aki a lopást erre részben beismerte. A gyár igaz.gató>ságától már tudtam, hogy kb. 1 q cukrot loptak el. Erre tovább nyomozta,m, elmentem Zalaba köz.ségbe, ahol B. egyéneim 'Bzerint több orgazda lakik. B. egyénem nyomban megnevezett egy orgazdát, akihez Oroszkáról Oblád nagy csomagokat vitt. Másnap reggel az orgazdát kikérdeztem, aki ta;gadott. Saját kérésére háZlkutatás,t tartottam. Anynyira biztos volt az elrejtésben" hogy egészen fölényes,e n ajánlotta fel házának átviz'Bgálását. A kutatás során a kamrában a zsíros bödönöket is felnyittattam. Négy bödön tele volt sertészsírral. A bödönöket megemelgettem. Az egyiket, a zsír súlyát alapul -véve, igen. neh'é znek találtam. Erre egy kanalat kértem a gyanusítottól s bele szúrtam a zsírba. A kanál 10 c,m. mélységben. valami kemény tárgyhan meg'l1kadt. Lp-s1z edtem 'a zsírt s a;latta sztflniolpapírra! elszigetelve, 25 kg kristálycukrot találtam. Tudtam, hogy fortélyos emberrel állok szemben s B. egyén eim bemondása 'Bzerint még több cukor is van a lakásán. Ezért tovább kutattam és nem hiáha! A sertésól bel.seiében, a gerendára egy zsákba felkötve úiabb 65 kg cukor került ~lő. Err!' 82'J orgazda megtört és beismerte, hogy a cukrot Oblftd nővérétöil vette. Oblád Jánost, mint rovott előéletüt, eHogta;m s a komáromi kir. ügyész,s égnek átadtam. Hét orgazdát ugyanoda felielentettem. N:u!v v(j1t ,a gyáriga 7 !Jtatósálg osoidálkmáJs;a, mikor köz,ö ltem, hogy kb. 90 kg cukrot és a tettest megtaláltam. Nem győztek csodálkmmi, hogy bár csak az eltünt cukor mennyiségét tudták megmondani, ,é n nemcsak azt, de a tettest lés orgazdákat is elökerítettem 24 órán be1ül.
Csalás. Irta: NÉMETH ISTV ÁN III. őrmester (Rátót). Igaz wrtén8lt elZ" ik,t atószáma van ná1unk ... Szilvelszter n;apj.a közelgett. Tudnivaló, hogy ily,e nkor ·a legfösvénYelbb IetIll!hf'lr is szí~es'en kinyi,t ja a bugyellárisát, hogy az öreg Szilveszternek lefiZ8lsse a könnyelműség '8Jdóját. A s:z egényember pe~ dig úgy ügyeskedik, hogy neki is merüljön valami kevéske pe:esenyére, borra, nO' meg mUZlsikára,amir'e ilyenkor igen !Ilagy 'Bzülkség van. A fáraók nemes hnadéikáJhól" való KaJ],ányos Pételr nagyoogős és mellékese!Il titkos borbély. ugyanCisak közeleg/ui érlezte idejét. Nem, azért, mintha; nagyszámú gyermekeinek ruha és cipő állománya agg-aszltotta volllia. Dehogy! Hisz,etn náluk ő tudta legj.oMlan, hogy 'a ID:8Jdzag e,g y rend ruhát j,~lEmteti mindig, a cipő pedig kény,e lmetlen és szükségtelen
CSENDűRSÉGI
1939 április 15.
héklyót. AZréd s'óvárogroa Kalányos a pénZlSzelJ'zés idejét, mert IS?Jeln vedélyesen s'z erette a húst. Ez okozta cigány heosliilletélllek sárbatiprását, ezenkívül Bulé Lajos s:zJegényzsellélJ' embeir bűnbeesé~sét. De ez.éI1t k,eUett Burkusnak ]8 időnap ,előtt itthagynia wt la szomorú árnyéikvilágot, melyhez pedig annyi kimondhatatlanul finom illat, szaglásrn érdemes há?Jsaroik és megugatni való népsé'g fűzte. Burkus a Bulé Lajos farroruskutyája volt s vékonyka roosZitját a hrutáI'heli v,a dállomány pótolta. Meg is 1fttszott rajta, mert krumplin élő ga;zdájáJtól elütően hatalmrus, ,erős és Ib üszke teremtés volt. Kalányus P.éterhez hrusonlóan nagy ősöktölszármawtt ő is, a farkrusok Ihüs~lm nerrnz,e tségét vall va magáénak. Krumplin éLő Bulé Laji tudta, hogy Kalányos P éter a l elke üdvösségét is odaadja a ,hús{Í,i-t. BuM Lajit viszont a bor gondolata gyötörte örökösen, hogy pedig külooösen most SzilvelsZlter felé, az,t senki :sem veheti rossrz néven tőle. Így esett me,g aJzutáJn a gyalázaJt, aminek - mondom újfeUJt - iktatószlruma van la bíróságolll is. BuLé vagyoni hell yzlelt ét vizsgálgatva rájött, hogy háZia;tláján ,tulajdoILMrppen semmi őrizni való nincs, mert ott semmiféle tolvajnak sem lehet keresni, - j'Übbanmondv,a találni valója. Elgys~míj számadása 's orán rájött la rra is, hogy ahol nincs mit őrizni, 'Oda házőrző kutya s'e kell. Ez,z el melg pecsételődött BUI1kws 's orsa. ' , SZle gény Burkus ott végezte éh,tét 'a . kelr tvrgi árokban, ahűl vadőr golyója éppen fültÖvön taIáHla. A vadőr örült, hogy nyúlaiilllaik erős, !kímélet. l:e neJlensége nincs tölbbé, Bulé örüH, hogy pénze les"i, h.a Kalányosnla k húst 'a jánl. Özhúsil Mert.; Egysozóvail Búlé gyorsan melg llyúzta. a: kutyát, feljét, láJbát lervágta,. hel81itől megtak~rí,totta és ruhába csa v,arVla, még Ia;~nap estle ell vitte KalánY()ISIhoz,. , A cigányt már álmából verte fel s megérUette vele, hogy huroikikla l két őzet fogott, melyek közül Iru2> e!g yikei1 megtils2>t.útva magával lhoQ:<,t a. CsekéJy 3 p8ll1gőért hajlandó ell'a dni. Ealányos kapott a jó ,a lkalmon s la Iku nélkül megvette az ; , őzhú~rt" I Bzilvesr.?;:terkor degels,z;r e e:t te magát I~ öregedő nagybőgös és minden mezte· lenhaSIÚ gyermeke. Kis bicl~anyitoga.tó :Ls ákadt, ígS ruztán KaIányos la 'b álhan hrümm~gteté:SI kö~ben ho· kázott [ 'SI, Bulé Laji lS két holdat látva kösrzöntö,t te ~ újéíV1et. A dolog kö'~el ,eig y élvig titokban maradt, bár HuM oldalárt erősen fúrta; la z ÖI'dög, hogy beszéljen. Mlá r úgy volt, hogy soksrzor elrÖlffentette magát, ha kutyá,t vagy ~alányostlJátta SI elg yszer aztán kifutott Ibelőle !a glZÓ a kö,zls ég "híllirözpollltjában", Ká8f1 sUlSlZit,e rné1!, ahol érppen töibb tráJérő, polgár 'időzöitt: Lelt terre ol~an halhota, hogy Bulé mindjárt megére~,te a fenyegető v'8ISzé[yt. Sla v'a nyú ,l ett a szája, a nevetéshullám osak slz,éthúz,t aa ké.pét, de a sze m:éhe jaj kiahá:lt... Buta volt, bolond, hogyelmondta, K ialányOls megforgatj a benne ,a ki:skést.I ... MtáJsn,rup K,rulányoSlt furC'Sla megl:e peitél8 érte'., Amint végigmellitaz utcán, a cigámYlS'z agot nehezen álló kutyákon kívül 'a gyelr mekhad ]s megugatt,a . MlÚntha öSSlzehelsz:éltek volna, ,a kö,zs:ég eJejéln jáJtszadoz,ó gyermekek éppúgy ugatták, mint az alvé:gen ruancúrolz.ók. Vau... Vlau... szállott és sikoltotit a hafig a poros utic ákon. ' KaJ.á nyos nem tudta mirt! vélni a do~got. Soik mindeiUlt megért már, de: hogy őt a kutyákon 'kívül la kö' z~ég e,g és'z gyermeksere~e is meguglwssa, ilyl8'Illt még nem. Nézegete,t t; riyers-
a
LAPOK
275
somotevő ember mosOllyg,áJsáv,a l ő is ugatott ,e gyelt -
egY'elt, de mikor ráíkiáltotta .Füsti Károlyék gyer,e ke: - Megetted a Bulé Laji kutyájátl - tátva maIlrudt a Iszáj.a. A thajúsza vége remegett, nem It udta előre menjen-e, hátra-e, üss>ön-e, vagy röhögjön. Jobbnak látta, ha úgy tesz, mintha nem neki szólna a szó. Mert hát mit is tehetett volna. Másnáp bál ,"olt és vén KalányOIs nagybőgős, és Whbsz,ö rö,s nagyapa is húzta la talpaláv,a lóból, ami rájutOltt. De i~zadt és búsan. lógott a fejel, úgy hal· lotta,bogy minden hang kutyahang -",oJt meg röhögés. Sok csárdást kellett húzni s ott anagybőgős aprókat és erős.eket ránt a VIOllón SI a hangoik ... a hangök ... 'mintha röhögit ek volna. EgysZier 'a ztán la hej-haj I kiállt ások közt kuvasiz ok és komondorOtk iloo'z dtek kiabálni, apró kutyák ,"onYítottak és nyüszítelt t,e k és öreg Ka1ányos. kezében IÍ1'8ig1áUortt a: lóslzőrös pálca, a vonó éSI sápad t arccal nézett a ' pe;t róleb.m lámpák fell é 's zembe nevető Il eig ényekkel és piros,a:rcú lányokkal. A prímáJs' moslt tudt.a, meg, mi történt. üwágta .a fejét, mintha nekimenne K ·a lányosnak, visszafell é csap'otit a vonóval, VisSZIR. az ajtó fell é: -Má~s a fenéhe , te degl A 'belc sileUel mi lesz I ' Mennyél a csendér urrukhoZi, te bidesl Ninesi hánda, míg ki nom ,t.istá~soda dógotl ~aJlányoSl hebegett, bután me,g forduJt, S1aroiknak tá'rÚlasztott.á ;a hőgőjé:t,az,tán elment. Kiment. Utána röhögtek és ugattak atáncoJók, H02izánk ' jött 'K alányos és a:ll ügy így jutott el a ibíró füléhe . i~s. Bulé Laji egy hónapot kapott a tö'rvélllytől, a törvényen túlról pedig az egyik szömlb!a;t ' 'e ste megkem:ték "a kopony:ájrut, meg az oJdalbordájáJt s miil mr félhót1Jan béll ebukott ruz á:roJclapuk kÖ2>é, kutyák ugattak fölötte és feléje. Azért olyan vigyűrgó mifelénk minden c;igány képe', ha Bulé: sántikál el a putrik előtt ...
Veszedelmes orvvadász eszközök. Ta,prusztalt csendőr tudj.a, hogy az orvvadáJszok furfangos vadfogó és vadölő eszközei sokszor' az emberré is komoly veszedelmet je'l enieri:ek. Hallottunk már hegyes nyársakkal bélelt farkla s.verembe zuhant vadőrről, rókava,sba ' lepett vadászról és szarvas megfojtására kifeszJtett hurokba akadt turistáról. . Ezeknél · i,s ves2iélyesle bb orvvadáJsi zeszközről számol be a német Dér ' Gendarm csendőrségi s~ak lap eziév~ márciusi száma. Az, esetet ismertető cikkiróelmondja, hogy a kérdés.es ,iidék vadászteI"Ületein éwk óta garruzdálkodtak a v.adoi'zók, a legkülönbözőbb, legI1avaszabb módokon és eszkö:llökikel pUisz,t ítva a nemes vadállományt. 1938 tavrus0án az egyik vadőr fél'e lmet.es, új orvvádász,e szközre bukegy lS'zarva.scs:ap<M>on: a: földbe Leásott, lorribokkal és falevelekkel rejtett ömnüködő 1'6szerkézetre. Nyilvánwdó; hogy la z elvetemült oi'vvadász vad elej,t é· sére helyezlt e.el ezt, la feogyv,e rt, de egyúttal minden arra járó csendőr, vadáJSiz, vadőr ég, más jár'ó-keW élie tére is tört: Hiszen tudnia kellett, hogy aszarva;scsapdákat vadászok és az erdőhen közlekedő más embeil'ek ils. , hrus.ználj.ák. Az ,önműködő lő:szerkezet olyan mélyen és ügyesen volt elrejtve a földben, hogy kívülről csak a cső '1lyílrusát. fedelz hette ' fe,l a figyelő szem. De ki figyel
276
OSENDöRSÉOI LAPOK
1939 április 15.
álland6an. ti, l:ába alá 7 A szerkezert pedig a (legkisebb érintésre el,sütö-tte v0'lna a függélyesen felfelé néző csővel elásott lőfegyvert, úgyh0'gy a felette elhaladó ' f:lITlber vagy vad feltétlenül halálosan megsérült volna. , Érthető, hogy ez a g0'nosz találmány a, bizony· talalllság érzését váltotta ki s a legnagyobb óvatosis ágra kész,t etett ,minden vadásQ;t, vadőrt és cs'endőr,t. ' S hogy Jllminyire helyénvaló volt ez az elővigyázat, bebizonyult egy Ml évv,el később, amilwr egyik vadőr ' a;z erdő távolabbi részében az előbbihez has0'nlÓ' szerkezetű újabb önműködő 16szerkezetet fedezett f·el. Szerencsére ez az újabb ördögmasina s,e m okoZ0'tt nagyobb bajt, ; mert az; -éber vadőr .,t úljárt az orv,;adáJsz ,eszén. A vadőrnek feltűnt, hogya szarvasU. Kérdés. Az örs 100 p·t kapOItt azzal: vásároljon azért csapda mindkét oldalán bot0'k vannak leszúrva, úgylótápot 1;,gy, hogy mindenből egyenlő számú adag álljon ren· hogy a vad ne té·r hessen le 'a csapd áról s az önmű delkezésre. Hogyan számítsunk, tekintettel a lótáp: széna, szalma, zab, különböző áraira? ködő lŐIszerkezet felett kénytjzerüljön elhaladni. A vadőr óvatOlSun vlégigJhúzta a botját a földbelszúrt Válasz. Hosszadalmasan szoktáik ezt kiszámítani, pedig botok oldalán s ebboo la pillanathan lövés dördült egyszerű módja a következő: számoljuk ki egy-egy adag zab, széna és szalma árát fillérekben, ,e zt adjuk össze. és ,az ered· a föld alól. Három sörétsz,e m érte a jobbkezét, egy , méllyül kapott számJ;Ual osszuk el a rendelkezésünkre álló sö~ét pedig la jobb haloántékán sértette meg a hő,rt. összeget. Pl.: ha 1 q zab 18 P, 1 q széna 8 P, 1 q szalma 3 P, Már az első önmüködö lő!:;zerkezetl felfed'ezése akkor 1 kg zab .18 fill., 1 kg széna 8 fill., 1 kg szalma 3 fill. ut.án' sz0'ros megfigyeliés alá vették, az egész vadász· Ezek alapján: 1 adag ·zab (3 kg) ára . 54 . fillér, tE:'.riHetet, de az óvatos tétt'Cls nem jelentk~ett. A 1 adag széna (3.6 kg) ára 28.8 fillér, gyanú egy gy:árimunk1ásra irányult, aki az erdő 1 adag szalma (2.8 kg) ára 8.4 fillér szélén lakott; s laki egyébként i,s már évek óta az Összesen 91.2 fillér. orvvadászat gY1a nujában áll0'tt,. Az első önműködő Osszuk el a 100 ' p·t, (10.000 fI'llér) 10.000:91.2= 109. Ennyi 1öszerkezetet a lakásútóT 200 méterre fedezték fel, [LJlli csak €rösÍtette a gyanut, de hiába figyelték, adag zabot, szénát, szalmát vehetünk, illetve, miután ' még fillér maradékunk v.a n, azon még 2 adag szénát kapunk, hiába adtak le csalogató lövést a felállított lőszer· 59.2 tehát mindössze: 109 adag zabot, 111 adag szénát és 109 adag kezetnél, nem -lehet,e tt lépre cSlalni. Valószínű,. hogy szalmát vehetünk. Még mindig marad ugyan néhány fillér, ekkor már felállít0'tta a második önműködő lős~er amit ,a zonban a vásárlásnál tO'v ább ' nem használhatunk fel. . Lehetséges könnyen, hogy van még lótápuuk és nem ig kezetét (amelytől a vadőr megtjérült) s ezért nem jelentkezett :az elsőnél. Talán mulatott isa tetten- egyforma számú adagban. Ha azt akarjuk, hogy a vásárlás után egyenlő számú adagokkal rendelkezzünk, akkor a követéréfl,é n fáradozók nagy igyekezetén. kező;képen járunk el: A vadőr meg,s érülése' után 32 örspm~anc;8nok Van 30 adag szénánk, 2() adag zabunk és 18 adag szalmánk. há:z kutrutáSltta,r tott a gyanus1Üott gyárimunk.álsná'l, Ebben · az esetben a legmagasabb adag száma a szénának van ami meglep ö eredménnyel járt. Ugyanis az önmű 30, tehá:t, hogy mindenből ennyi legyen, kell vennünk először 10 adag zabot és 12 adag szalmát. Ezeknek az ára, a fent tár· ködő lő.szerkezet ooszeáliításához használt bőrdarao árakat figyelembevéve, 5 P 40 fillér + ·1 P 01 fillér, kák kivágásának helyeit megtalálták a gyanusított gyalt összesen = 6 P 41 fillér, mely összeget lervonvla a kapott lakásán elrejtett börkötényeno Úgy a bőr minőségc, 1ÜO P·ből, rendelkezésünkre áll még 93 P 5·9 fillér. Ezen ösz· mint a mets"és nyoma,i IÁ'S a bőrdarabok al,akjai szeggel pedig a fent ismertetettek szerint járjunk el. hizonyították, hogy a lőszerkezctet ott állították 15. Kérdés. ' A kir. törvényszék, mint fiatalkorúak bírósága, össze. A gyanusíto1.tat tagadása dacára elfogák és felhívta az örsöt; hogy egy feljelentését, amelyet a törvényilletékes he1lye:n átadták. Aze,Jjárás eredménye székhez tett, másolja le és a másolati példányt terjessze fe.l. A felhívás indoka az, hogy ' az örs fiatalkorúak és felnőtt azonban az lett, hogy ,a gyanUlSítottat a. bíróság fel- korúak ellen közös 'f eljelentést tett, a törvényszék felhívása mentette, meTt ulZlz al védekezett, hogy VCigetáúámus szerint pedig a felnőttkorúakkal szemben az iratokat a kir. (húst nem eszik) s, a lőszorkezeteft. a nála laJl.:ó apja járásbírósághoz kell áttenni, míg a fiatalkorúak ellen a kir. is összeállí thatta. V édekezését kézzelfoghat'ó íbizo- törvényszék fog eljárni. Teljesíthető-e ez a felhívás, tekintve, hogy az örs től másolási munkát kíván, ami a törvényszéknél nyHékkal nem Isikerült megdöníeni. is elvégezhető volna? A két önműködő löszerkez;et a leglegyszlerűbb Válasz. Nem ismerjüJr magát a büntetőügyet, de nem tart· alkatrészekből össze-á:llított, de igen ügye-senI kijuk kizái-tnak, hogy az örs követett eJ annak idején hibát, alg yalt, fé-leilmeites p'Onftos,Bágg;al működő fegyver ani ikor a fiatalkorúak és a felnőttkorúak ügyét együttesen tárgyalta, holott azt esetleg két külön feljelentésben kellett ~OIlt. A föld felriHetén rejtve- elhelyezett 13X2,l cm n,agYlságú, deszkából, erre erősített néhány egY1s'zerií. volna tárgyalnia. A fiatalkorúak és a felnőttkorúak bűncse· ugyanis csak akkor kell közös feljelentésben tárrugóból és egy régi kmoékpár k0'mnányából kivá- lekményeit gyalni, ha szét nem választható összefüggésben állanak egygott csőbő:l állott,. A földbe ásott esöhe egy 16 mm-es mással (pL, mert tettestársak, részesek voltak). Ra a fiatalserétes vadáJsztöltény volt helyezve, melycl az korú és felnőttkoTÚ bűncselekményét szét lehet választani, akkor ellenük külön·külön feljelentést kell tenni, még pedig elmés rugóSlszlE:' rkezet érintése következtében előre a fiatalkorú ellen a fiatalkorú ak bíróságához vla gy a ren· csapódó ütőszeg sütött el. des bírósághoz (járásbíróság, törvényszék), a felnőttkorú ellen Ez az idegen 0'rszághan, idegen viszOIIlyok között pedig '- a cselekmény 'minősége szerint - a rend'es bíróságmegtö'r tént érdekes eset mut.atja, hogy a bűn szol- hoz. A külön fe-ljelentése.k et legcélszerűbb úgy megszerkesz· gálatába állított emberi t.alálékonyság mindenütt teni, hogy az örs a fjatalkorúak és felnőttkoTÚak ügyéről együttes feljelentést szerkeszt, de két példányban és mindenik -egyformán nehéz helyze-t ·e lé állítj'a a CJ8Iendört s példányon megjegyzi, hogy a másikat hova terjesztette be, hogy
'111 • .,la l i l i i i l •••
---
1939 április 15.
CSffiNDöRSItGI LAPOK
vetett bűncsele~ményről együttes vagy külön feljelentést kell-e tennie. Ilyenkor is elég egy feljelentést szerkeszteni, de jó, ha az örs azt az illetékes bíróságnak két példányban terjeszti be. Esetleg meg is jegyezheti a feJjelentes végén, hogy azért terjeszti be két példányban, mert nem tudja, hogy a fiatalkorúak ügyét a bíróságnak nem kell-e a felnőttkorúak ügyétől elkülönítenie. Nagyon meg fogja érte dícsérni a bíró az örsparancsnokot. Ezt az eljárást egyébként mindig köv-etni lehet, amikor az örs együttesen jelent fel fiatalkorúakat és felnőttkorÚiakat, mert az 1913:VII. t.-c. 9. ~-a ,s zerint az ilyen ügyéket li bíróságnak mindig el kell különítenie; - csak akkor tárgyalj~ együttesen, ha az elkülönítés az eljárás hátránya nélikül nem lehetséges. Hogy ez mikor Jehetséges és mikor n ein, azt csak a bíróság tudja eldönteni, a osendőr nem igen ' tudja előre megállapítani. Az örs tehát feltétlenül teljesítse a kir. törvényszék felhívását. EgyáJtalán: a kir. ügyészség-e k és a bíróságok felhívásainak indokolt és szabályszerű voltával szemben aggály nem igen merülhet fel, mert -e zek mindig jogszabályon alilpulnaik és a bíróság a feHlÍvását rendszerint Illeg is szokta indokolni, mint a jelen esetben is tette. De, ha nem volna is reá jogszabály, előzékenységből is teljesíteni kell a .felhívást, annál inkább, miután ,ilyen kívánság a bíróság részéről igen ritkán szokott felmerülni, azt tehát nBIIll tekinthetjük az örs állandó és indokolatlan megterhelésének. Udvariasság és a legmesszebbmenő szolgálatkészség a - bíróságokkal és hatós1Ígokkal szem ben: ez legyen minden parancsnok tÖre,k vése. 16. Kérdés. A község határában ket elkóborolt csikót találtak és átadták a községi elöljáróságnak. Az elöljáróság helyben és a szomszédos községben dobszó útján kerestette a csikók tulajdonosát, majd pedig a találást a vármegye hivatalos lapjában is közzétette. Miután a tulajdonos nem jelentkezett, a csikókat elárvereztette, a vételárat pedig tartásdíj fejében kifizette. A tulajdonos azonban a csikók elvesztését annak idején a saját örsén bejelentette, az örs pedig a Nyomozati &rtesítőben közzétette. Ha a találó községi elöljáróság a helyi' örsön érdeklődött volna, a Nyomozati Értesítő révén meg tudta volna állapitani a csikók tulajdonosát és nem kellett volna azokat elárvereztetnie. Terheli-e a községi elő-ljáróságot mulasztás, ha igen, a csikók tulajdonosa követelhet-e káTtérítéstf Válasz. Az elkóborolt állat talált dolognak számít. A találó köteles- ,a zt annak, aki elvesztette vagy a hatóságnak nyolc nap alatt átadni. A · hatóság köteles minde.n intézkedést megtenni, hogy az elvesztő kilétét megállapítsa. Ha az elvesztő jelentkezik, a költségek (Pl. tartásdíj), valamint - állatoknál 2 százalék tJalálási díj megfizetése után a dolgot visszakapja. Ha az ,elvesztő nem jelentkezik, a talált dolog egy év mulva a találó tulajdonába megy át. Ha a t'a lált dolog fenntartása költséggel jár (amilyen pl. az állatok tart1Ísi költsége), akkor a hatóságnak jogában áll azt elárvereztetni. Az árverésen befolyt összeget a költségek levonása után letétbe kell helyezni és 'e gy év: mulva, - ha a tulajdonos nem jelentkezik - a találónak ki kell szolgáltatni. A községi e,l öljáröságot a kérdezett esetben nem terheli mulasztás, mert aZZla l, hogya csikók találását helybe,n és a szomszéd községekben közhírré tétette, majd pedig a vármegye hivatalos lapjáhan is közöltette, a tulajdonos kilétének megállapítása érdekében a köteles gondossággal járt el. Kétségtelen, hogy célszerű lett volna a helyi örsön ~s érdeklődnie, amely esetben a puhatolás azonnal eredményre vezetett volna, de ennek e,l mulasztása nem írható az elöljáróság terhére. Talált dolgok tulajdonosainak körözés ére ugy,a nis a hatóságok hivatottak, nem a csendőrség. Hogy mi ezt a Nyomozati Értésítő révén megtesszük, az ,a csendőrség belső ügye; a Nyomozati Értesítő nem hiv,a talos lap, hanem csak a csendőrség belső, 'házi kiadványa, mondhatnók : magánértesítője, amely elsősorban bűnügyi és nern közigazgatási célokat szolgál. , Nézetünk sz·e rint a csikók tulajdonosa hiába fordulna tehát a bírósághoz, az nem kötelezné a községi elöljáróságot kártérítésre. Ha van a dologban ,h iba, azt nem a községi elö,l járóság', hanem az örs terhére lehet megállapítani. Ugy látszik Ugyanis, hogy az örs és a községi. elöljáróság között nincs meg a kellő összemüködés. A községi elöljáróság valószínű leg nem js tudott arr61, hogyacsendőrségnek ·e gyáltalán vall Nyomozati Értesítője, ez pedig hiba,. Jegyzőnek, bírónak erről tudnia kell, meg is kell neil\ik mutatni, hogy mi minden vall benne s fel kell őket kérni, hogy minden olyan dolgot, am i t célszerű lenne a Nyomozati Értesítőben közzététetni, közöJjcnek az örssel. De forduljanak az örshöz akkor is, ha oJyas-
261
minek kell utánanézniök, amire a Nyomozati Értesítőben esetleg közlést találhatnak. Egyszóval: ne csak az örs hasznáUa ki a Nyomozati Értesítő közleményeH, 'h anem vonja bele azokba a' községi elöJjáróságokat is. • Azután meg: hogyan lehet az, hogya községben pOl·tyázott járőrök nem tudtak róla, ,h ogy ott két elkóborolt csikót találtak ~ Mindenki tudta a faluban, osak a csendőr ök nem ~ Mert az a járőr, amely e rről tudomást szerzett volna, maga is megtehette volna, hogy a Nyomozati Értesitőben utánanéz, nem keresnek-e benne elkóborolt csikókaU Ez az örsnek lett voln~ inkább kötelessége, nem az elöljár6ságuilk. Tanulság: az örs és a községi elöljáróság nem nélkülözheti egym1Ís támogatását.
Postalopás kiderítése. Ir~a : KISS
MIKLÓS t iszth elyett es. (Debrecen.)
Zalay Mária" N-i postame'slternő, 1938 október 6-án, 19 órakor a postahhnatal előszob~jának aj,bajiá t kuloosal bezárva, bevásárlás céljából a Hangya Szövetkezetbe távozott. Onnan Szemere József lakAsára ment, hogy az illetővel földvétel ügyben tárgyaljnl1'- Dolglainak elvégzéls8 után, 20 órakm vissz.altért a postahivat.alha, amelynek ajtaját a hivatalban levő íróasztalfiókj'a ival együtt, feltörve találta. A postahi vataiból hjányzott a kincstár tulajdonát képező: 50 centiméter hosszú, 30 centiméter széles és 15 c,e ntimétel' magas vasláda, a benne volt - Zalay Mária tulajdonát képező - 92 damb lOu pengőssel és egy pénztárca 30 perigővel . Ezenkívül a vasládiiban volt még oa kincstár tulajdonát képező 488 pengő 98 fillért kitevő" különbözőnemű, nagy" részt teker0sbe foglalt hivatalos pénz és 813 pengö 40 fillér értékű postai értékcikk (bélyeg, váltó, marh!ahwél,S1tb.) össz,e sen : 10.623 pengő 25 fil1ér kárértékben. A posltamesternő a má;télszlaLkai örsöt a.z; esetről a.zonna;! értesített'e. Az örs! a h~ly.szín megtelkiUJtése után :1 debreoeni osendőrnyomozó alosztályparancsnokságának távbeszélőn jelentést tett és az örs támogatására helyszínelő s nyomoz.ó járőr kiv-ezénylését kérte. Az alosztályp'a rancsnokság e jelentés a]apján Hajdú László .a lhadnagy szolgálatvezetőt és Bárány István tisz,thelyette's t vezényelte ki egyen ruhában. A megejtett helyszínelés a következő adatokat szolgál tat ta : A postahivatal, melyben a betörés törtéTht, a kert felőli rés7;en teljesen kerítetlenül, 'sz.a badon áll. . Az utca felőli kiskapun zár nincs, így azt záratlanul. csak betéve szokták használni. Az előszobába nyíló, kulccsal bezárt ajtó nyitott állapotban. A zár retesze elhajohna. Az. ajtófélfába erősített ütköző sértetlen. Feszítési nyom sem az ajtón, s.e maz. aj1tófélfán nem láthaitó. ' Az előszoba aj,t ó melletti ablakljlnak külső szárnyai teljesen nyitott állapotban. Az. abLak között egymástól 18 centiméterré levő vaspálcruk, ·a z, elhajlítás következtéhen, 22 centiméterre vannak egymástól. A belső ablak's zárnyak sértetlenül behajtva, záratlan álla pothan. A postahivatalban levő í róas r. tal kulccsal zárt fióldái félig kihúz.gálva, a zárak retesz-e i bezárt állapotban.- Sem .az, ílróa;sz,t all fels6lapj,a in, scm a fiókokon és zárakon feszítési nyom nem látható . .A fiókokban levő iratok kö·z t klltaltlás nyomai látszfl• A neveket megváltoztattuk. (Szerk.)
278
OS:IDN'DÖRSFJGI LAPOK
nak. A postahivatalból azonban, a már jelzett valSJádrám. és tal'ltaLmán kívűl, egyélb nem hiányzott. Zalay Mária az ellopott pénzt 'a lopás előtt 8 nappa~ vette ki a postatakarékból, hogy azon Szemere J ózs'eftől 10 hold fö.ldet vásárolhas!son. A földvételre vonatkozó ideiglenes, szerződés már kész is volt, 'de a vétel a közbejött lopáJs miatt meghiusult. A felsorolt adatok alapján az volt a járőr fel tevés'e, hogya lopást olyan helybeli egyén kö'v ethetteel, aki tudomással bíri a Zalay Mária terveiről. így tudhatta azt is, hogy nagyobb összegű pénzt tartogat a postahiv-atalban. E feltevés mellett ,s zólt az elkövetési idő is, jIUiután a tettes a 'kora esteli órát és éppen a postamesternő ~ rövid! i.dőre történt - eltávozásá:t választotta ki a lopás végl'ehaj tására. A nyomozás ezért elsősorban azor> egyének kipuhatolására szorítkozott, akik tudhattak a nagyobb összegű pénz 'létezéséről. A nyomozás során sikeTÜlt is töbh ilyen egyén kilétét megállapítani, azonban az illetők szerepét a megejtett nyomozás tisztázta. A nyomozás során tilSztázódott a he,l yben lakó szokásos bűn;tettesek, gyanus egyének és a rovott előéletüek s:öerepe is. Miután a járőr a továbhi nyomozást egyelőre céltalannak látta, a lakosISág költekezéseinek figyelemmel kísérése céljából töbh b. ,e gyént besz,e rvezve, az alosztályparancsnoksághoz bevonult. . Az egyenruhás, járőr bevonuláS'a után 6 nap mulva, azalosztályparancsnokJSág feltűnés nélküli puhatolás és adatgyűjtés végett engem vezényelt ki polgári ruhában. A puhatolás során azonhan nem sikerült _olyan adatokat szerezni; mely ,a megindítJandó nyílt nyolm ozás alapjául szolgálhatott volna. Az alosztályparancsnokJság 10 nap mulva ismét kivezényelt a postalopás pótnyomozásár'a egyenruháham. A mátélsZlalkai örs által támoga:tásorrnm kivezényelt Bakonyi 'János csendőrrel a szolgálatunk elsö3 napját puhatolásISai töltöttük, mert a betörésnek alapos gy'a nusitottja nem volt. A nyomozás negyedik napján puhatólás köz:ben, bizalmas, uton a következőket tudtuk meg: 1. Ahai J ários állásnélküli cipészsegéd, 1938 október 10-e tájban, atyjának ,a z, egyik borbélynál levő 3 pengő tar,t ozását kifizette. 2. Október 20-a tájba.n la késő éjjeli órákban Abai Ihász Pál nevű barátjával Kocsord községhen jáDt. Ahai ekkor mulatni akalit, de-.a záJ.·óra miatt italt nem kapott. 'Miután Ahai miudenáron Iillulatni szeretett volna, Mátéf'zalkál'la akart menni. Oda azonhan a barátja nem követte, így al mulatásból nem lett semmi. 3. Október 29-én Abai Mátészalkán a Guttman féle vendéglőhen egy iparos kinézésű fiatalembernek 4 pohár sört fizet·e ttés az.t hangoztatta, hogy reggel óta :eszik és iszik, mégsem ártott meg neki. "Levente" ,él'; "Simphonia" cigaÍ-ettán kívül "Balkány" cigaretta-dohány volt nál,a. Ismerősétazok hó l lúnálga tta. 4. Albai ugy,aneikkor a ItáDsaSláJgáhan volt lSlIllerősének 1.50 pe.ngőt ajándékozott. 5. Ahai uz ismerőse előtt azt hangoztwtta, hogy Debre0~llJben járt és ott a illozibla n pálllOlly-jegyet váltott. A hizalmas uton nyert adatokat · Mátészalkán végzett puhatolással eUenőriz,tük és megállapitottuk, hogy lalz ok .a val6sá;gnaik megfelelnek. Sőt, a Guttman-féle vendéglőben újahh adathoz is jutottunk.
1939 április 15.
Megtudtuk, hogy Abai nemcsak a~ iparos kinézésű barátjával, hanem előzőnap egy gazdálkodó kinézésű fiatalemberrel is járt a vendéglőben. Egyik alkalommal Abai, másik alkalommal pedig a gazdálkodó kinézésű fiatalember fiz'e tte ki a rendelt ita.lneanűek árát. A későbbi puhatolás során megtudtuk, hogya gazdálkodó kinézésű fiatalemb er Ihász Pál n-i lakossal volt azonos. Miután úgy Abai, mint Ihász szegénysorsú szülők gyermeke volt, így la költekezésük gyanússá vált. Az ellenük felmerült gyanút fokozta az, hogy kőltekezésiik 'a lopás történte utáni időben kezdödöItt. Közben az alosztályparancsnokság által ellenőrző szolgálatha kivezényelt Hajdu Lászlóalhadnagy is N-be érkezett. Az illetők szerepét ,a felsorolt gY'anuokok miatt Hajdu alhadnagy is gyanusnak találta. Főként Ihász szerepe voU előtte gyanus. mert aziUető alibije, az első nyomozás alkalmával nem volt teljesen tisztázható. Az ' általa előudotta ' kat azonban akkor el kelleM fogadni, mert az ellenkezőjét nem lehetBtt bizonyítani. Az' .a datgyüjtés hefej,ezése után, 1938 novembe'r 5-én, 7 órakor, végre SOl' kerülhetett Abai János ikikérdezésére. Óvatosságból nem a községi e,lőljáró' ság áltul idéztettük a községházához, hanem hizalm i egyénekkel Iilli jelentünk meg a lakásán. Ahait még ágyban találtuk. Miután tudtuk, hogy iparengedéllyel nem rendelkezik, így az ipar:e ngedély felmutatását kértük az illetötől. Abai -a legnagyoh b lellkinyugalommal vette ,t udomásul ama közlésünket. hogy iparügyi kihágásl miatt n évtelen feljelenté s érkezett ellene s Ih ogy ezz,el kapcslolllltban a kö'zls é,gházánál leendő kikérdezése vált ,s zükségeslsé. Ké'r ésünkre az illető awnnal felkelt és öltözködni kez' dett. Mi ez alkalommal állandóan figyeltük, hogy a ruházata zsebéből v:alamit . ki ne tehessen. Amikor az öltözködéssBI kész volt, Bgyütt mentünk fel a községházához t hol megkezdtük a kikérde,z~,sé,t . . E kikérdezés során azt ig~eke.ztünk tilsz.tázni. hogy Abai az utóbbi időben kikn ~k do~gozoltt, menynyit kerese,t,t és azt mire költötte. Az el'szájIUolásná~ kiJtünt, hogy Abai 25 p engővel költött lt öbbet, mint amenriyit ke'r esett. Ez a, körülmény ismét fokozta II gyanut. Ezután kérdést intéztünk hozzá, hog), milyen ösls oogü készpénzzel rendelkezik. Az illeM 3-4 pengőt mondott. Állítása valótlan volt, mert. amil~or pénzének felmutatására kértük, 3 darab 10, 2 darab 2 és 15 darab 1 pengős kerü~t a pénztárcá jából elő. E 'k kor már tisz,t ában voltunk azzal, hogy Ahai nem tisz.t ességes uton juthatottazeltitkolt összeghez .. Ezért az őrizethevéteiét azonnal kij elentettük és a személymotozást rajta megejtettük. A sZHjmélymotozás meglepő eredménnyel járt. N adrágjának háts,ó 'Zlslelbéből egy n"i postabélyegzőve:l éls Zla ]ay 'M ária aláírásáv.a l eJ,látott · postautrulvány,bfl göngyölve 22 darab 1 pengős került elő . Ez olyan bizonyíték volt, amit letagadni nem lehetet,t. Ennek dacára a pénz h'olsz,f~rzésére nézve Abaikülönhöz() hazugságokat 'a dott elő. Miután azonban felvilágosí tottuk, hogy ezz:er az e,l járrussal csak a saját helyzetét súlyosbítja, visszavonta valótlan állításait és it pén'Zlhez ~aló hoz'.láj u tás t a köv'e!ükezőik s:z,e:nnt ismertette: 1938 október fi-án, este a szomszédjukban lakó Ihász Pál tudomására hozta, hogy a n-i postahivatalbóla pénzes ládM -ellopta és az.t a, kertjükhelI elásta. Arra kérte őt, hogya láda f eltörésénél . ] e-
1939 április 15.
279
CSENDÖRSÉGI LAPOK
gyen segítségére. Ihásznak megigérte, hogy a láda leghatározottabban tagadta, hogy a postahivatal reltörésénél segédkezik, csupán azt kérte, hogy né- sérelmére történt lopásban része volna. Az illető valótlannak minősítette Abai reá vonatkozó állítáhány napig - 'a nyomozás hefejezéséig - várjanak a láda feltörésével. Néhány nap mulva, 21-22 óra Sait. Tagadta, hogy Abaival bármiféle összeköttetése lWzött a ládát Ihászék kertj éiből kiáJSItáik éISI a . kert- volna. Védekezését azonban megdöntötte az a körülmény, hogya zsebéből egy ugyanolyan minő jükben levő jégveremhe vitték át. Ott ő, amíg Ihász ségű és gyáJrtmányú új zg,e bóra került eM, mint az udvaron őrt állott, a láda feltörését megkísérelte. ~milyent Abaitól őrizetbe vettünk. Miután Ihász Miután egyedül nem ,t udta feltörni, így Ihászt segítflnnek dacára is tagadáJsban volt, felmuta,ttuk előtte ségül hívta, akivel aztán a ládát fel iSI tö'r ték. A a jégveremhől előkerült pénzesláJdát és a postai ládában különböző iratokat, bélyeg<eket,egy pénzértékcikkeket is. Ennek hatása alatt Ihász megtört tárcát és több tekercs különbözőnemű váltópénz,t, és a lopás elkövetését a következők szerint adtae!ő: valamint 10, 20 pengősöket találtak. A pénzből úgy 1938 október 6-,ám, 18-19 Ma közöM a lakáJsuk ő, mint Ihász szedtek tlfilaguknak Ö körülbelül 40-45 előtt állva látta, hogya postamesternő a Hangya pengőt vehetett magához. Ho,gy Ihász mennyit veSzövetkezethe ment. Miután isme,r te a postamesternő hetett, nem tudja. viszonyait, így tudatában vol1; annak, hogya postaA pénwsládában való kutatás közben 2 lerahivatal őriz,etlenül maradt. Ezért elhatáro~ta, hogy gasztott horíték került a ke'zébe. Gondolta, hogy a hivrutaIba betör és ott lopást követ el. Egy kis azokban is pénz lehet. Ezért a borítékot, 'a nélkül. lapos v,a sat· vett a k,e zéheés .elindu~t a postahivatal hogy azokat Ihásznak megmutatta volna, a zsebébe csúsztatta. Ezután a pénzesládát a benne talál,t ira- f'elé. A zá:ratlan udv,a rra bemenve, a nyitva talált tokkal és belyegekkel együtt a jégveremben elásták. ablak vaJSrácsai között bebújt az ·előszobába. Onnan Iihálsz eltávozása után la borítékOlt fe,l'tépViE~, egyi!k a nyi1:lvru1:laliált ajltón a hiViaJtlaXi hel yiJsoég.b e ment, borítékban 32, máJSikban pedig 60 darab 100 pen - ahol laJZ íróaJsztal zárt fiókjait a mJagávaJ. vitt lapos vassal felfeszítette. A fiókokban azonban iragőst, összesen 9200 pengőt ta,lált. A pénzt borítékok kal együtt a jégverem s7.almafedelében rejtette el. toknál egyebet nem talált. Közben egy szál gyufált gyujtott, hogy anna.k A lopott pénzből különhöző községekhen 380 világánál szétnézhessen. A gyufa világánál a fölpengőt költött el élelemre, italra, sz,ó rakozásra, dön, egy vasládát pillantott meg. A IMát megTugva, nőbe és bevásárlásokra. A zsebében talált 71 pengő a belsejéből pénzClSengést hal,l ott. Ennek hallatára isa ,l opott pénzből származott. Abai előadása alapján a jégveremben elásott elhatározta, hogy a ládát magával viszi és feltöri. pénzesládát a benne levő pos,tai éf1tékcikkekkel Miután ,a láda az ablak vasl'ácsai között n~mfért együtt megtaláltuk. A jégverejl1l sz'almafedeléből ki,az előszoba ajtajának hez árt reteszét a nála volt előkerült 90 dara,b 100 pengő s is, az odarejtett két lapos vassal kifeszítette és · a postahivatalból az,óIi borítékkal együtt. Két damp 100 pengős hiányzott, át távozott el. A ~ádát a kerte~en keresztül, saját mert azt Abai ·már elköltötte. Abai a pénz ,elrejtésé- kert jükbe vitte és elfrsta. Tekintettel arra, hogy a vel kap'CJsolaJthan ,a rra hivatkozott, 'hogy laibból ké- ' ládát nem volt mivel feltörnie, a feltörésnél való sőbb akarta Ihász{, rész,esíteni, azért rejtette el. segédkezésre Abai J áno:s ismerősét kérte fel. . Míg a nyomozás Abai ellen folyt, addig la mátéIhász Pálnak a láda f'eltöTésével kapcsolatos szalkai örsről kivezényelt másik járőr, a la'k ásáról előadáJs' a a iovábbiJrurob!an egylező V()iIt Aob8l J állós -elő távollévő Ihász Pá! kézrekerítése céljából K. közadásáv:al. Az Abai által ,e lrejttet,t 9200 pelllgöről u-el~i ségbe utazo!t. Az ily módon kézrekerült Ihász a nem VIOlt tudomása. Abban a t.udaJtban volt, h<1g7>' . . . MEGJELENT 1939 EVI FÖÁRJEGYZEKtJNK r K
::t:tVLddIt
M
út.rUg.
~
~
~
Ii:
R
29.
B Ii:
E.
K
K Ö Z P O N T: BUDAPEST, V. KERŰLET,
ALK
J
I
R M E N T V E
REN
DE
L
T
S
M E
G K
É
E
G
Ü
L D
J
Ü K
K:
Debrecen - Győr ~ Lepsény - Nyiregyháza - Szoln.~k - Szombathely.
:
SÚM.MA GYAR MEZŐ GAZDÁK SZOVE T I< E Z ETE TELEFON:
Telep: Nyugati p. u. XX. r.
1-278-88. 1-119-R6_
SZÖVETKEZETET, MERT
EZZEL
magad és családod t=.HAnGYA ................ JÓLÉT
ÉT
MO
Z
OrTOO
ELŐ
A legnagyobb csendórségi szolgálati könyv-, nyomtatvány-, írószer- és felszerelési cikkek raktára
p ALL.A.DISJRT. I
BUDAPEST.
A csendórséget érdekló ._ ú j
&-
c .......... P'
v ..
GÉZA-VTC~ 2.
........ ....
c i k k e k forgalombahozatalát külön
körlevelekkel hirdetjük .
OSElNDőRSÉGI
21'0
csak. pár száz pengő volt a ládában. Ő,amint mondotta, 0supán 180 pengő körüli össz,eg,e t ve,t t magához, tudomása szerint Ahai enn:él is jóval kevesebbet. Nevezettől ~ pénz,t már őrizetbevenni nem lehe" tett, mertelkö~tötte . . A heismerés megtöTténte után Ihász elvezetett bennün:ket a helyszím:e és ott bizalmi egyének előtt bámIula:tos ügyleSlsé!ggel mru tJatta he, hogy hogyam. hatolt be az ablak vasrácsai között. A további nyomozás során úgy Abaitól, mint Ihásztól a lopott pénzen vásárolt tárgyakat őrizetbe vettük. Ezután a mátészalkai örs nevez,e tteket, az őrizetbevett 9071.25 pengő lopott pénzzel együtt, tényvázlat kíséretében cl, nyiregyházai kirá~yi. ügyészségnek adta át.
• Szokás mondani, hogy nincsen két egyforma tojáJs. Hasonlóképpen nincsen két bűncselekmény sem, amelyek az elkövetési mód,. az eszközök, az al kalmazottmódszerek és egyéb részletek tekintetében tökéletesen megegyez.nének. Azt is illeg lehet azon-o ban állapítani, hogy két teljesen egyforma nyomozás sem képz,elhető 'eL Ezért a nyomozás megejtésére utasítás:szerű, mindenesetre a,l kalmazható s·zabályokiat nem1s lehelt ,a]kOltni. Csupán az, e~vekre, a kiderítés módsz,e reire lehet rámutatni. A nyomozás legfontosabb feladata, miután ai tárgyi tényálladékot tis.ztázta, olyan sz,e mruyt kikut~ttni, akit a s,zóbanforgó bűncselekjmény elkövetés ével gyanusítaní lehet. .Amíg ez nem siJrerült,\ addig anyomozá!' csak tapog.atózás j'e~legével bír és nem vezethe1 pozitív eredményre. Amíg gyanusí,t ható s oomél y nincsen, addig a nyomozás legtöbb e-redményt igérő bizonyítéksz, erző eszközei: aházkutatás, személymotozás, alibivizsgálat, nyomösszeha:sonlítáJs stb. nem alkalmazhatók, Imert ninCSeIli kivel szemben alk,a lmazni őket. A gyanusítha,t ó sz,e mély Ikikutatása sokszor már a kezdet elején si1;:erül. Pl. a tettes valamfuY, a kilétére áruló, tárgyat felejt a hely' ~nen, vagy ,a helyIszinem a t'e tteséneik felilSlIDer,t Lábnyomokat sikerül egy bizonyos házig követni, stb. Ilyenkor a gyanusítható személy kikutatása nem ütközik nehézségekbe. Másko'!' viszont a helyszín csupán a bűncselekmény tárgyi tényálladékára szolgáltat 'aootollmt, de mem nyujt semmifé1e tám!ponto>kat az alanyi tény&ladékra nézve. Ilyenkor a nyomozás a bűncs'elekmény következményeihől, hatásaiból igyekszik támpontoklat szerezni az elkövető kilétének megállapításához. Haa tolvaj p'énzhez jutott, akkor éSZiSzerű aza következtetés, hogy a lopott pénznek hasznát 'i s akarja látni. Ennek következtében 'e ddigi életmódjában változás áll be. Adósságot fiz.et, költek;ezik, vásáról, ajándékokat osztoglaIt, stb. IE zek mmd megfigye1lheltő tünetek. A megfigyelésre kívánatos minél több alkalmas és megbízható "B" egyént kiválas,z tani és beszervezni. Az itt leírt esetben is ez az eljárás tette lehetővé a lopás elkövetésével gyanusitható sz,e.mélyek kikutatását. Igen helyes volt az, az eljárás', hogy a: nyomozó járőr a gyanusítottat nem idéztette a községháJzához, hianetIll. sLZemélyesen kereSite fel, mert küWnben alkalmat adott volna neki arra, hogy az áruló bűnjelelkelt megsemJmJisíthelSse vagy elrejth esse. A s2'lemélymotozá:s során előkerült tárgyi bizonyíték eredményezte a gyanusítottak azonnali beismerését és ezáltal az eset gyors kiderítését.
LAPOK
1939 április Ui.
Kimagasló lovassportteljesítmények. A Nemzeti Lovarda az Országos Mezőgazdasági Kiállítással kapcsolathan, folyó évi március 29-től áp'r ilis 2-ig Budapesten országos lovasmérkőzéseket rendezett. Kimagaslóan szép eredménnyel szerepelt e mérkő -
vitéz Biró József százados "Kont"
n evű
lováv,a l.
zéseken vitéz Biró József százados és Sörényi István főhadnagy. Mindketten több díjat nyertek, kÖztük két éTtékes első díjat. Eredmények: Budapesti díj. Könnyű osztályú díjlov:aglás. Első Sörényi István fhdgy vitéz Biró József szds "Csárdás" nevű lován. őtödik ugyancsak Sörényi fhdgy a belügyi kincstár "Pajti" nevű lován. - Ma(Jyar Lovas-sport Egyesületek Országos Szövetsége díja. Középosztályú díjlovaglás. őtödik Sörényi fhdgy "Laborc" nevű lován, hetedik vitéz Biró szdB "Csárdás" nevű lován. Szent György-díj. Díjlovaglás nemzetközi követelményekkel. Első vitéz Biró ·s zds "Kont" nevű lován, harmadik Sörényi fdgy "La,borc" nevű lován. VeTsenyen kívül vi téz Bíró szds az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felkérésére április 2-án bemutató lovaglással ,a z olimpiai díjlovaglás követelményeInek különböző részleteit mutatta be a nézők általános nagy tetszése meHett. Őszinte örömmel gratulálunk!
i939 április IS.
OSElNi>őRSJtGI
KI TUDJA., ki volt az a bajtársunk, akit 1919ben, midőn a Felvidéket megszállták, Nyitra környékén a csehek agyonlőttek? Igen fontos volna ezt tudnunk, azért arra kérjük olvasóinkat, legyenek segítségünkre ennek felderítésében. Különösen a felvidéki örsöket kérjük, puhatoljanak az eset és szereplői után s közöljék velünk értesüléseiket. Dícséretek. A m. kir. honvédelmi miniszter úr dícsérő okirattal látta el dr. Papp Bertalan e zredorvost, a m. kir. csendőrségn él az egészségügyi szolgálat terén teljesített igen értékes és hasznos szolgálataiért. Hadtestpal ancsnoki megdicséré~. A m. kir. budapesti l. hadtest parancsnoka a fe:tvldéki terüle tek visszacsatolásával kapcsolatosan a szombatIDelyi 3. nyomozó alosztály állományaba tartozó Imrei József tiszthelyettest és Balassa J enő őrmestert megdícsérte, mert n ehéz szolgálatukat a különleges körülmények között nagy szorgalommal és kötelességtudással látták el s eredményesen végezték. Ezzel derék magyar csend· őrökhöz méltó, fáradhatatlan és odaadó szolgalatkészségüknek adták tanujeiét. - A szombathelyi m. kerület állolllányába tartozó Nagy József ll. csendőrt a kassai VIII. kerület parancsnoka dicsérő okirattal látta el, mert mint járőr társ a felszabadult Felvidék törvényes rendjének megalapozásában, az állam és nemzetellenes cselekmények felderítésé ben örsparancsnokát kimagasló szorgalommal és lelkiismere· tességgel, e r édményesen támogatta. - Nyilvánosan m eg· dicsel'te Gyertyás János és Kiss Sándor esendőröket, mert a felszabadult Felvidék lllegszállása során mint járőrtársak feladatukat ,a legnagyobb odaadással és kiváló eredménnyel látták el. - A szomba~helyi III. kerület parancsnoka nyilvánosan megdicsérte Kovács Fer,e nc III. őrmestert, mert a fel· vidéki területek visszacsatolásával kapcsolatban különleges szolgálatát fáradságot n em ism erő nagy szorgalommal, köte, lességtudással és k,iváló el'edménnyel látta el. - A debreceni VI. kerület parancsnoka dícsé rő okirattal látta el Rácz János törzsőrmestert, cs endőrs é gi szolgálati ideje alatt a közbiztonsági szolgálat t erén kifejtett ,e redményes és hasznos tevé, kenységéért, valamint p éldás magaviseletéért.
üdülést, pihenést talál balatonfüredi házunkban.
gyógy-
Gépkocsi baleset. A budapesti közlekedési örs állományába tartozó Domonkos Sándor csendőr március hó 22-én 9 órakor a BO-684. forg almi rendszámú személygépkocsi val Budapesten, a Clark Adám - térről a Hunyadi János-utcába akart befordulni, amikor ,az alagútból a Lánchíd felé nagy sebességgel haladó BL. 593. forgalmi rendszámú személygépkocsi a gépkocsinak szaladt. A kincstári gépkocsi megrongálódott, de üzemképes maradt, szolgálatát tovább folytatta. Személy n em sérült meg. A kivizsgálás megtörtént. Csendőrségi Közlöny 8. szám. Személyes ügyek. Legfelsőbb elhatározások. A Kormányzó Úr Ö Főméltóság,a 1939. évi fe,bruár 28·án kelt legfelsőbb elhatározásával Horváth Lajos szombathelyi III. csendőrikerületbeli alhadnagynak a Magyar Ezüst Érdemkeresztet adományoz ni méltóztatott. - HonvédeLmi miniszteri rendeletek. A m. kir. belügyminiszter úr fel. m entette: vitéz Ferenczy László századost a debreceni nyomozó alosztály parancsnokát és Ferenczy Endre századost a debre~eni 1. szárnyának parancsnokát. Kinevezte: v.itéz Ferenczy László századost a debreceni 1. szárnyának parancsnokául és Ferenczy Endre századost a debreceni nyomozó alosztály parancsnOlkául. - Okirati/ag megdicsérte: A kassai VIII. csendőrkerület állományába tartozó Balogh József I. tiszt· helyettest, Adám Antal őrm estert, Rákos J ózsef és Bodnár
LAPOK
~81
J'ános csendőröket 1939. évi február hó 5-én Radvánc községnél cseh részről elkövetett határsértés alkalmával a cseh határőrökkel tűzharcban állott és azok által veszélyeztetett határvadász-őrségeknek öntevékeny támogatásáért és a harcba.n tanúsított elszánt magatartásukért. - ..dllandó nyugállományba helyezés. Horváth Lajos, Magyar István II. és Nagy Sándor III. székeSlfehérvári n. csendőrke,rületbeli aLhadnagyot, Máté Mihály székesfehérvári II. és Farkas Miihály deb receni VI. csendőrkerületbeli tiszthelyettest állandó nyugállományba helyezte. - Névváltoztatások: Káplár József őr mester családi nevét "Karádi"-ra változtatta. Szabics István próbacsendőr családi nevét "Szederháti"-ra változtatta. Szabályrendeletek: Szolgálati utazások alkalmával felszámítható illetményekre vonatkozó 156.600IV!-b. 1925. szám ú körrendelet módosítása. - Magyarország jelenlegi területéről a ruténföldre utazás szabályozása. - M. kir. honvéd csapatzászlótk, tu. kir. honvédlobogók és a nemzeti lobogó rendszeresítése. SzolgáLatban utazó cs e ndőrtisztek vasúti menetdíjainak átalányozása. - Gyapjúval bélelt barna juhbőr kesztyű becsértékének megállapítása. A csendőrségi jutalmazási a lapr a , felajánlott jutalékok. .cl budapesti I. kerület atlományabol: Papp J imos törzsőrme~ ter 1 P 50 f., Bérczes Sándor tiszthelyettes Z P 48 f., Finta Kálmán tiszthelyettes, Kővári Pál törzsőrmester, Madarász Pál őrm. és Bódi Lajos csendőr együtt 5 P 44 f., Barát László tiszthelyettes és Pozsgai .János csendőr együtt 7 P 38 f., Tóth István őrmester és Sándor János csendőr együtt 6 P 76 f., Horváth István 1. törzsőrmester és Horváth József V. csendőr együtt 8 P ~4 L, Nagy Kálmán őrmester és Szentpéteri Mihály prb. csendőr együtt 2 P 4U f., Orosházi Pál csendőr 5 P., Mé· száros János ll. törzsőrmester és Bacsó János prb. csendőr együtt 5 P ., Zoltán István törzsőrmester és Varga Mihaly őr mester együtt 5 P és Zoltán István törzsőrmester 5 P, a szé , kesfehérvari II. kerület allományciból: Molnár Ferenc törzsőrmester 28 P 94 f., Molnár Lajos törzsőrmester 28 P 93 f., 8z.a bó Károly törzsőrmester 15 P 99 f., SolymOSi Lajos csendőr 15 P 99 f., Uri János törzsőrmester 4 P 97 f., Szecsődi István törzsőrmester 4 P 97 f., Pap István törzsőrmester 2 P 48 f., Maros Mihály tönsőrmester 2 P 48 f., Laki István tiszthelyettes 14 P 55 f., Gallai Péter prb. csendőr 14 P 55 f., a szombathelYi III. kerület állományából: Kálmán Lajos törzsőrmester 50 f., Szilágyi Mihály csendőr 50 f., Somogyi Sándor törzsőr · mester 67 f., Rákosi István csendőr 66 f., Gazsó János prb. csendőr 66 f., Lőrinc László törzsőrmester 2 P 98 f., Rácz J ános csendőr 2 P 98 f., Somogyi Sándor törzsőrmester 8 P 20 f., 'r óth Sándor törzsőrmester 8 P 20 f ., Toldi János törzsőrmes· ter 50 f., Varga Imre prb. csendőr 5U f ., Barta Lőrinc tiszthelyettes 19 P 88 f., Barabás Pál törzsőrmester 7' P 46 f ., Fehér Gyula őrmester 7 P 46 f., Tóth Károly csendőr 7 P 44 f., Nagy István V. csendőr 7 P 44 f ., Kálmán Imre törzsőrmester 12 P 42 f., Németh István IV. csendőr ,12 P 42 f., Kálmán Imre tö,rzsőrmester 21 P 40 f., Révész Ferenc tiszthelyettes 4 P 97 f., Csik László őrmester 4 ,P 97 f., Németh János törzsőrmester 2 P 48 f., Lóránt István törzsőrmester 2 P 48 f., Tóth István W. őrmester 1 P 24 f ., Sulyok József csendőr 1 P 24 r., Kiss István őrmester 2 P 98 f., Kovács Károly csendőr 2 P 97 f., Csordás József törzsőrmester 9 P 94 f., Nardai József őrmester 9 P 94 f.,Molnár Ferenc törzsőrmester il P 12 f.. Révész Ferenc tiszthelyettes 9 P 71 f., Kunsági János csendőr 9 P 71 f., Karczagi Ferenc tiszthelyettes 2 P 8(} f. , Szalai György csendőr 2 P 80 f., Kárpáti Antal tiszthelyettes 13 P 30 f., Tóth Sándor III. törzsőmnester 13 P 30 f., Takács József törzsőrmester 2 P 69 f., Elekes Ferenc cs,endőr 2 P 69 f., Bartha Gyula csendőr 2 P 68 f ., Ballér
Fotelágyak, paplanok, vasbútorok. futósző· nyegek. rehérnemüvásznak, rubaszöntek.
B »S l Ká "ami z6DJeg-.1 rpltoafizlet
Budapest, VIII., Baross- utca 74...z.
MERCEDESIROGEP megbízhatósága vitán felül áll. A m. kir. csendőrség tagjainak k e d v e z ö f i z e t é 8 i f e l t é t e l e k k e l. Vezérképviselet: I I I Bemutató terem:
V., Hidor-ulca 15.
IROGEP BEHOZITIU RT.
Budap6sl. v., NAdor-u. 24.
A m. kir.
csendőrség
tagjainak árengedmény I
Országos Ruházati Intézet Rt. v•. E6lv6s-lér 1 . Telefon: 18-48-81, 18-{8-82. Mint a 'honvéd jóléti alaphoz tartozó vállalat, slláIHt 12 havi gh. levonás mellett: egyen• ruhát , polgári ruhá1, fehérn6müt és miJldcn felszer elést• • Vidéki megblzollakl
Budapesi,
•
,-:
282
OSENDöRSEGI LAPOK
Nemeskéri József prb. csendőr 2 P 50 f., a szegedi V. kerület állományából: Diószegi Imre tiszthelyettes 13 P 67 f., Tóth Miklós csendőlr 13 P 67 f., RomhánYi András törzsőrmester és PeJ.·é nyi János csendőr együtt 9 P 95 f., Bartalus László törzsőrmester 93 f., Szabó Imre csendőr 93 f., Körmendi Pál tiszt· helyettes 36 f., Kozma Millály csendőr 36 f., Madaras Gábor tiszthelyettes, Pénzes Sándor törzsőrmester, Szabó G. Lajos és Takács ]'·e renc csendőrök együtt 17 P 30 f., Juhász Pétertörzsőrmester 2 P 47 f., Szántó János csendőr 2 P 47 f., Gálfi Lajos törzsőrmester és Viola György csendőr együtt 14 P 92 C, Oláh Pál törzsőrmester 27 f., Galambos Mátyás törzsől'mes ter 27. f., Vasvári István törzsőrmester 4 P 61 f., Kiss Mihály csendőr 4 P 61 f., Pálf.i Gergely tiszthelyettes 12 'P '1:l f., Tőke László csendőr 12 P 27 f., Mogyorós János és 'l'áp.ai István törzsőrmesterek együtt 5 P., Bal,aton János őrmester és Fábián Sándor együtt 5 P, a debreceni VI. kerület áUományából: U. Nagy József tiszthelyettes 1 P, Győri Imre törzsőrmester l P, Mészáros János törzsőrmester 2 P 06 t, Hegedüs Imre törzsőrmester Józsa 2 ,P 06 f., Szücs ,M iklós törzsőrmester 38 p 91 f., Kiss Sándor' törzsőrmester 38 P m. f., Gödri Zsigmond törzsőrunester IP, 'B oldog József alhadnagy 4 l' 24 f. és 83 f., Szabó András tiszthelyettes 4 P 24 és 83 f., Piros J ózse.f tiszthelyettes 11 P 92 f., Orbán Lajos törzsőrmester v. 50 f., K()[)1lósj Gyula törzsőrmester ' 2 P 80 f., Os orba Mihály törzsőrmes ter 4 ,p 24 f. és 82 f., Gönczi Antal törzsőrmester 4 · P 24 f. és 82 f., Kövesdi Gyula törzsőrmeswr 33 P 14 r., j<'ekete József törzsőrmeste·r 3 P 69 ,f., Ecsedi Lajos törzsőrmester 88 f., Litkei Adám őrmester 88 f.,Bartha Lajos töl'zsőrmester 4 P 24 f. és 82 f., Lakatos Miklós őrmester 4 P 24 f. és 82 f., Császi Lajos őrmester 4 P 24 f. és 82 f., Jeges János őrmester 33 P 13 f., Silye Sándor cs,endőr 3 P 69 f., Seres György csendőr . 50 f., Szigetvári Mihály őrmester 11 P 92 f., Osermely Zsigmond őr mester 2 P 29 f., Elek Sándor csendőr 2 P 29 f., a miskolci VII. kerület állományából: Baráth János törzsőrmester 2 P 56 t, Mészáros János őrmester 2 P 56 f., Soós Sándor csendőr 2 p 57 f., Pataki Pál csendőr 2 P 57 f., Gönczi Ferenc csendőr 2 P 57 t, Sőti János törzsőrmester 6 P 1'5 f., N agy János Il. csendőr 1 P 23 f., Bodrogi János csendőr 1 P 24 f., 'fóth Péter prb. cs·endőr 3 P 45 f., Mészáros János őrmester 2 P 50 f., Szabó József csendő.r 2 P 50f., Tóth Sándor tiszthelyettes 2 P 2(J f., Mészáros János őrmest,er 2 P fi() f., Kasza Albert csendőr 2 P 50 f., Sipos István tiszthelyettes 1 P ~8 f., Illés Dávid csendőr 1 P 92 f. tettenérői és feljelentési jutajékban részesülek. A jutalékot v,a Lamennyien feiajánlották a csendőrségi jutalmazási alap javára. A felajánlott összeget a :h onvédelmi miniszter úr eJ.fogadta. Csendőrség! tollforgót árusit. köt, javít, Várfai (Vláhina) Mihály ny. sz akaI tiszt, Budapest, XIV., újvidékköz 5., lsz. 2. (69·es villamossal Amerikai-útnál leszállani). Dél Jónef ny. thtts, ;Rákosszentmihály, Matild-utca ll. sz., Fekete Imre ny. törzsőrmester, új·Hatvan Toldi-utca 2. Árak és munkadíjak: szép, új dísztoll, ' válogatott tollból 10 P, szolgálati tollforgó nagyság szerint 5-6 P, régi toll átkötés e 1 P, pótlással 2 P, beküldött új toll vágás a és megkötése pótlás nél· kül 3 P, pótlással 3 P 50 fillér. A postaköltséget a megrendelő viseli. - Papp Ferenc ny. törzsőrmester (Hajdúböszörmény, Szilágyi Erzsébet körút 35.) kappanfarokból különleges gonddal készült tollfol'gókat 30, 25, 20 és 15 P-évt árusít. Megtekintésre vételkötelezettség nélkül küld tollforgót, iÍ.z esetleges visszaküldés pOStai költségét azonban az érdekl6dőknek kelJ viselniök.
1939 április 15.
Ha rheumás, kérje beutalását a hévizi gyógyházunkba.
SZEMÉLYI HIREK. Új szakaszparancsnok: A
szombathe,l yi
HI.
kerületben:
Aczél György tiszth·e lyettes. Külcsoportvez.etői megbízás: Kolozsvári Gyula tiszthelyettes a szomhathely.i, 3. nyomozó alosztálynál külcsoportvezetői teendők eHátásával megbízatott.
Új örsparancsnokok: A székesfehérvál'i II. kerületben: Antal Imre, Váli-Tóth János, Nagy Sándor VII., Balázs Sándor, Ozili György és Horvath Gyórgy vizsgázott törz.ső, rmes ter,e k. A debreceni V I. kerületben: Bardos J anos és Osatai J ózsM tiszthelyettesek. A kassai' V III. kerületben: Darvas András, Varga J~ajos L, Lantos István vizsgázott törzsőrmes terek, Mocsári János, Harcos Győző, N. Juhá.sz József, Antal Antal tisztJhe1yettes-ek és Szanyi Béla vizsgázott törzsőrmester.
Házasságot kötöttek: A székesfehérvári II. kerületben: Zsigrai Ferenc törzsőrmester Horváth Irénnel Csepregen, Mecséri István tiszthelyettes Simon Margittal Budapesten, Keresztes János törzső'rmeste·r SehiUer Máriá v,a l Kecskéden. A pécsi IV. kerületben: Hegyi István őcrmester Hauth Máriával Németbolyhan. A kassai VIII. kerületben: vitéz Németh András tiszthelyettes Mónus Lillával Tiszasz entmártonban. Született: A székesfehérváT'i Il. ker'Ületben: Fülöp Józse'f törzsőrmester ferreségének J ózsef fia, Fábián József r. törzsőrmester feleségének Éva leánya, Tö,rök István 1. törzsőcrmester feleségének István-Imre fia, Tóth Károly L törzsőrmester feleségének Károly-János fia, Sándor Dezső tiszthelyettes feleségének Dezső-Gyula fia. A pécsi IV. kerületben: Tóth György III. törzsőrmester fel,e ségének ElemérZoltán-László fia, Biró György törzsőrmester feleségének Mária-Edit leány.a, Kiskárpáti János törzsőrmester feaeségének Julianna-Mária l-eány,a , Tóth István IX. törzsőrmester fele ségének Gyula-István fia. A debreceni V l. kerületben: Orosz László I. tisl'-thelyettes feleségének Zsuzsanna leánya, Várbal mas György törzsőrmester feleségének Mária-Erzsébet leánya. A miskolci VII. kerületben: Emődi Dániel tiszthelyettes fele ségéneik Zsuzsanna leánya, Gym1mathy Bertalan tiszthelyettes feleségének Bertalan fia, Koncz Lajos törzsőrmester felesé gének Lajos-András fia, Ungi Móric tiszthelyettes feleségének Juliánna 1eánya. II.
Halálozás. Tro.mhitás Gyula ny. áJI. tiszthelyettes Szentesen, Haraszti Imre csendőr .autóbale.set következtében Balassagyarmaton, Acs Béla ny. áll. tiszthelyettes, Gyöngyösön, Török János törzsőrmester Vasváron - meghalt,
1.e1tew~1t
úmét
o.I.c&6.68alt
~tteIt / .
ÖN BÚTORVEVÖ?
Az öll5zes rendszerfi új é. újJáépftett
IRÓGÉPEK
állandóan raktáron A m. kir. csendőrség szállítója KEDV8ZÖ R É S Z L E T FIZETÉS
KERTÉSZ
Akkor
IMRE
TURULIROGÉPVÁLLALATA
MISKOLC, Széchenyi-u. 56.
• I•
vilrOJl1
bútoriizletembe
ANDRÁSSY-ÚT
Telt"lon: 126 -- 165
clmem
~Skeresztény cég
"cég
jól
33
jegy e zze
FÉSZEK BÚTOR neve
b ú t o r a l t i n n e n vegye
283
1939 április 15.
ség tényleges és nyugállományú legénységi egyénei évi 10 P előfizetési díjat fizetnek. Legkisebb előfizetési idő: félév.
Nyugállományú legénységi olvasóink az előfizetési dU a t 2 pengős részletekben is fizethetik. Az előfizetéseket kérjük pontosan meg újitani, mert felszólítást nem küldünk. A nekünk szánt pénzküldeményeket kérjÜk a Csendőrségi Lapok 25.342. sz. postatakarékpénztári csekkszámlájára befizetni. Cimünk: "A Csendőrségi Lapok Szerkesztőségének, Budapest, I. kerület, BöszöIWlényi-út 21. szám."
- .•. -
M. Gy. SomDdi. Leveléből úgy látjuk,
Olvassa e l ,
mielől1
Köz!eményt nemcsak a
ír nekünk!
csendőrség
tagju'i tól, hanem bárelfogadunk, de tizenöt gép- vagy kézírásos hasábn,íl hosszabbat csak előzetes megegyezés után. A közlemén1/ek fogalmazási átcsiszolásának, és ha szükséges, tartalmi módo sitásának valamint a törlés és kíegészítés jogát tenntartjuk magunkn~k. Aki azt akarja, hogy közlemenyét változtatás . nélkül közöljük, írja rá a kézirat oldalára piros irónnal Szószerinti közlését kérem!" A kéziratot kérjük a papírnak ~sak egyik oldalára, félhasábosan, írógéppel, kettes sortávolságra, kézírással pedig jól, olvashatóan és nem túlsűrű s?r.okban írni. Olvashatatlan kézimttal nem foglalkozunk. A kezu'utokban semmiféle rövidítést nem szabad használni. Kéziratot csak akkor küldünk vissza, ha a szerző megcímzett és válasz· bélyeggel ellátott borítékot mellékel. Kéziratok sorsárólszerkesztői üzenetben adunk választ. Fényképfelvételek beküldése alkalmával csatolni kell u felvétel készítőjének írásbeli nyilalkozatát, hogy a felvételek a szokásos tiszteletdíj ellenében való közléséhez hozzájárul. A megjelent közleményeket tisz· teletdíjban részesítjük, de tulajdonjogunkat fenntart juk. azO'· kat tehát beleegyezésünk nélkül nem szabad másutt közölni, sem pedig utánnyomatni. A nyomdai korrektúrát mi végezzük. korrektúralevona·tot csak kivételes esetben adunk. Szerzőink különlenyomataikat közvetlenül a Stádium-nyomda igazgató· ságától (Budapest, V., Honvéd-utca 10.) szíveskedjenek meg· rendelni, mely azt velünk kötött szerződésének árszabása szerint köteles elkészíteni. Minden hozzánk intézett levélre válaszolunk, de csak szerkesztői üzenetekben; magánleveleket akkor sem írunk, ha abeküldő válaszbélyeget mellékel. Minden levelet teljes névvel és rendfokozattal alá kell írni és az állomáshelyet is fel kell tüntetni. Névtelen .levélre nem válaszolunk. Hozzánk intézett levelet szolgálati útra nem terelünk, azok tartalma vagy beküldőik kiléte felől senkinek sem adunk felvilágosítást. Jeligéül legcélszerűbb kisebb helység nevét vagy ötjegyű számot választani. Annak, aki jeligét nem jelöl meg, nevének kezdőbetűi és állomáshelye alatt válaszolunk. Közérdekű kérdésekre nem szerkesztői üzenetben, hanem a "Csendőrlexikon"-rovatban válaszolunk. Előfizetést csak a csendőrség, honvédség és a m. kir. rendőrség, tová~bá a bír~. ságok, igazságügyi és közigazgatáSi hatóságok tenyleges es nyugállományú tagjaitól fogadunk el, mástól nem. A csendőrkitől
hogya Károly csapatkereszt igényjogosultságálhoz szükséges feltételeket OH nem szerezhette meg. N em elég ugyanis az, illa olyan területeken is teljesített szolgálatot, melyeken abban az időben harcok folytak le. Onre az l.loo/ eln. Hg. 19'39. sz. körrendelet 5. pontja lenne vonatkoztatható, mert a világháború alatt már csendőr volt. A hivatkozott 5. pont szerint többek között azok szereztek igény jogosultságot a KáÍ-oJy csapatkeresztre, akik a harcoló csapatként! felhasznált m. kir. csendőrség kötelékében a harctéren legalább 12 'h eti tűzvonalbeli szolgálatot teljesítettek és ezalatt harcban résztvettek. A tábori csendőr ségnél vagy eqéhként hadtápterüJ.eten teljesített szolgálat ide nem sorolható. Ha a tűzvonalbeli szolgálat alatt megsebesült, testi sérülést (fagyás, hőguta) szenvedett, vagy hadifogságba jutott volna, 12 hétnél kevesebb tűzvonalbeli szolgálat után is igényt szerzett volna a Károly csapatkeresztre. Ezekről nem ír levelében, de az itt megadott felv.ilágosítás után most már On is megítéliheti, illogy az ig.ényjogosultságot megszer,e zte-e. 18.772. Lehetetlen' kívánsága van bajtársának. Még a gOlldolatát is végleg el kell vetni'e magától. Ha nem csupán a vér szava után ítél, hanem ha a férfi komolyságával, egy egész élet .minden eshetőségéneík mérlegelésével tekinti az ügyet, azonnal kéTje ' áthelyezését. Igyekezzék megszabadulni sürgősen a helytől s ezzel az egész tervtől, különben - megjósoljuk, baj lesz. Ha hivatásának tek1nti most ~ezdődött életpályáját, nincs más választás. Ruténföld. 1. A helyesbités a kérdezett előlép,tetésre is vonatkozik. Erre nézve részletes 1smertetö cikket talál lapunk folyó évi 6. számának 190. oldalán. 2. Olvassa el f. évi 7. számunk 244. oldalán közölt "Mátravidék" üzene.tünk 1. pontját.
A csendőr-Ievelezőlapok szépek, művésziek. Magunkat becsülj ük meg, a magunk népszerűségét és tekintélyét emeljük, ha izléstelen cifraságok helyett a magunk levelezőlapjain üdvözöljük rokonainkat és ismerősein ket.
I
MEGBIZHAT6
SZABADT~RI
pelroleum. g á Z za I.
Nyiregyfjá:&a : .vÁSÁ ROLJUNKI
:Ill kiváló minOségll
§ ~
Ó r á t
,<~ Ékszert 'lJ
':
M1A
Y
E Yl i keí eST V A N
arany-ezüst órás és ékszerész,
a r a n y é r ID e s lDester -nél. Törv. hites s z a k é r t ö
NVI REGVHÁZA
ezüst és alpacca, d í s z és ajándéktárgyal
- .-
I•
IsmertetIlt díjmentesen küld:
KA R D B O J T
I
ÉS MÁS FELSZERELÉSI CIKKEIT SZEREZZE BE KÖZVETJ,EN
PERLIK JÁNOS
Kardnikkelezést, aranyoz4st, ezüstlSzést o l c s ó n végzek.
CSEnoDRStGJ
ts
KATOHAI FELmRELtsJ IlZEMtiGL
P EST SZ ENTIMRE . (Postafiók)
~~.~~~~~. ~~~~-~----~ ~!!~~E~!b~~ ~.!.
· .ID ·1" 1;11... S Z A K E M B E fl
VILAGITAS
T Ö L
V
A
S
A
toráru csarnoka
fl Q L J A Aranyéremmel
Nyíregyháza, Va, Ádám-u.4 :~~~!~~~Senki-
Arany-EzUst------------------------------------------------------------------------------~
ÉKSZERT, ÓRÁT, cikket meghlzható Am.klr.csendőrség tagjainak kedvezll fizetési feltételek.
Ajándéktárgyaf, OPTIKAI
minőségben,
olcsón vás á roljunk cégnél Kapo.vAr, Te lt>ki-utca 10. sz.
Varga Imre
284
CSENDÖRSÉGI LAPOK
3. A Cs-20. Határozvány(}k 31. pontja szerint a lás tartama alatt a napi 50 f.iUért ,a csendőr vonják le a közgazdálkodás javára.
kó~1házi ápoilletményébő,l
Bibliás. Külön cikkb en foglalkozu nk majd ezzel a kérdéssel. Pozsony. 1. A ikérdezett célra pénzbeli támogatást nem kap. Amennyiben egyéb súlyos anyagi k örülményei kényszerítenék rá, a nyi~vantartó gazdaság,i hivatala útján segély iránti kérvény t tCl'jeszthet elő a B. M. úrhoz. Hogy eredménnyel-e, azt nem tudjuk. 2. Nemcsak a tényleges, hanem a nyugdíjas igényjogosult családtagj,ai (gyermek stb.) is a felemelt családi póUékot kapják. L. 5/19119. Cs. K.-ben közzétett 1008. XXXVII[. tc.-t'. Ha nem kapta volna meg, forduljon az illetékes nyilvántartó gazdasági hivataláIhoz. Az özvegy a maga személyére nézve nem részesül családi pót1ékban. Ezt hiába is kérné. Fertő.
El,öf,izethetnek évi 12
poe.ngőért.
Balaton. A kérdezett városba való átköltözés utáln ismegkapja a 4. lakbérosztály után megálolapított lakáspénzt, de annál magasabbat nem. A haza minden ek el őtt. Végleges , visszavételre egyelőre nem számíthat, legfeljebb ideigJ.enes alkalmazásra. Lakóhelyén az osztáJyparancsnok,s ágnál részletes tájékoz,tatást kap. 1111. Az ,a nyagi halmazatot ,alkotó egyes bűncselekmé nyeket (pl. emberölés, magzatelhajtás) külön-külön bevezetjük a tevékenységi kimutatásba, mint előfordult és kiderült eseteket. Az elfogott, illetve feljelentef)(; egyének számát azonban csak egyszer, csak a halmazat legsúlyosabb , bűncselek ményénél tüntetjük fel. Ha az anyagI halmazatot alkotO, valamennyi bűncselekménynél feltüntetnénk az elfogott, illetve feUele.ntett egyének számát is, több elfogott és feljelentett szerepelne a tevékenységi kimutatásban, mint a valóságban. Ez érthető! Minthogy eszerint az anyagi halmazat enyhébben minősülő bűncselekményeinél az elfogott, ,illetve felj.elentett (és természetesen az elővezetett) egyének száma nincs feltüntetve, azoknál a "kid,e rült" rovatba be-írt számokhoz azonos jelzést (pl. csillagot) teszünk s ,alul, vagy a "Megjegyzés" rovatban megjegyezzük, hogy anyagi ihalmazatban álló esete,k ről van szó, úgyszintén az iktató számot. Igy érthetŐ lesz, hogy a halmazat enyhébb bűncselekményeinek "elfogott", "elővezetett" és "feljelentett" rov,a taiba miért nincs beírva semmi. I gy kell érteni a Pinczés-féle Btk. r. kötete 161. oldalának felülről számított 4~ . sorát, :illetve a 160. oldalon kezdőd6 5. pontot,
1989 április 15.
Ön sem tehet semmit. Itt ugyanis úgyuevezett telki szolgalomról van szó, amelyet a pince tulajdonosa elbil'toklás útján szerzett meg. Telki szolgalom alatt két telekuek azt a jog viszonyát értjük, hogy az egyik teleknek, mint "szolgáló" telekHek a tulajdonosa (ez Ön), a másik teleknek, mint "uralkodó" teleknek a tulajdonosa (jelen Ijsetben a pince tulajdonosa) javára valamit tűrni (esetleg tenni) köteles. Jelen esetben pl. az Ön szőlőföldje terhére a telki szolgalom abban áll, hogy Ön tűrni tartozik, hogy a szomszéd pincéje az Ön földje alá nyuljék. Telki szolgalom rendszerint a felek közös megegyezése alapján szokott létrejönni. A szolgaimat, mint teÍ1het, a telekkönyvben a szolgáló teleik C (teiher-) lapj ára, mint tcr· het, az uralkodó teleknek pedig az A (birtokállási) lapjára, mint jogosítvány t feljegyzik. Ha azonban valaki bizonyos h'asználati jogosítvány t 32 éven át békén gyakorolt, ezzel megsze,r zi az illető használatnak megfelelő szolgalmi jo'got és azt neillcsalk 'hogy tovább élvezheti, de a tulajdonost perrel szoríthatja annak tel e.kkönyvi bej egyzésére. Az Ön részéről esetleg indítandó pernek csak akkor lehetne kilátása, ha igazolni tudná, hogy a szolgalom annak idején nem alapult a telektulajdonosok tközös megegyezesen, hanem a p.incét a tulaj donosa pusztán az akkori szomszéd elnézéséből, szívességéből, nem pedig jogszerűen birtokolta. A pince körül ültetett fákat a pince tulajdonosa valószínűleg azért dobálta ki, mert a gyökereik a pincébe nyultak. NézetÜJJJk szerint ehhez nincs joga. Azt megteheti, hogy e fáknak az ő pincéjébe nyuló gy,ö kereit lenyesi, de magukat a fákat nincs joga ki· vágni annál kevésbbé, mert azok az Ön telkén vannak. A fák eltávolítását legfeljebb peres úton követelheti Öntől birtok. védelem címén, hogy t . i. a fák őt a telki szolgalom gyakorlásában iháborítják. Ne perlekedjenek, hanem egyezzenek ki békességgel.
R. Sz. L . 1. R-t jogoS önsegély illeti meg A.-val szemben, azaz jogában áJI a szőlője területére hányt földet onnan egy éven belül önihatalmúan eltávolítani, ennek költségeiért pedig A. ellen pert indítani. De jogában áll a birtokháborítás miatt egy éven belül A . ellen a járásbíróságnál sOilumás visszruhelyezési pert is indítani és kérni, hogy A. állítsa vissza az J'lredeti birtokállapotot, vagyis a B. szőlőjére hányt földet távolítsa el. A saját telkén mindeniki oda ültet fát, ahova akar. NincR törvény, amely meghatározná, hogy az útmenti telektulajdonosoknak az úttól milyen távolságra szabad fát ültetniök, ha azonban a ' fa ágai az úthasználatát zavarják, azokat ai/< útfenntaró lenyesheti. 2. Olvassa el a Pinczés-féle Btk. 569. oldalán a 2. bekezdést (5. pont). 3. Lekszikonválaszt kapott.
B. Gy. Ha a pince 40-'-50 éve épült az Ön szőlőföldje alá és azt a jelenlegi tulajdonosa, illetve az ő elődei i.Jyen hosszú időn át békésen birtokolták és használták anélkül, hogy a szőlőföld tulajdonosai ez ellen tiltakoztak volna, akkor már
Katonai térhépeh, szolflála.i "önyveh ,
GRII l-Iéli itifíyaii:éit t.· náI Budapest, V . ker., DoroUya-utca 3. az.
BÚTOR- ÉS TEXTILKEAESKEDELMI AT. BUDAPJ<.:ST. VI. KER .. LISZT FERENC-,T i;:R 7 & '
IGY HILYEN -
SZ .
EGY SZAMLAN
Retina,
teljes l akber end ezés e k, egyes b útoro k, k á r p I t o z o ti b ú t o r o k, sz6nyeg ek, kel engyék ,
6-tó'1 24. hónapig t erledö részletlizet é s • .o\.RJEGYZi;:K E T DíJTALANUL Ktl L DtlNK .
i r~!~~d~~U_!!~~!~~~~~ !t !
Bowden fékpiszmik és spirilisok.
I~
DUdöpeSt. XI .. DudillOhi-ót fiO. SZ.
~
most részletre vásárolható. RészleMrjegyzéket és Ismertetőt díjmentesen küld:
KODAK LIMITED BUDAPEST
F
Ó
K
J
A
BUDAPEST, V., BATHORY-U. 6.
1939 április 15.
CSEINDÖRSÉGI LAPOK
Pusztavacs. 1. Olyan árukra, amelyekkel a házalás tilOIS, ltázalási tmgedélyt sem lehet frdni. Van ugyan egy beliiJgyminiszteri rende.let (14.765/1898), wmely annruk: ellenére, hogy Pl. ásvánYQlajakkal nem szabad házaini '- kimOIndja, hOl gy 770 foknáI kisebb süríí.ség'Ű á.sv·á nyolajat fQl'g'laIQmbfrhozni, vagy QlyaIllIlal házalni nem szabad, de eZ nyilván osak elírás és a há,z alási szabá:l y határozott tilalmán nem váltQztat. 2. Sz,a tócsárúnwk .a háZItartási és az elsőrendü élets:lJükség.leti cikkeket nevoezzük. Olvassa el egyébként a mult évi 23. számurrk 802. Qldalán Írt 64. lekszikQnváJlaszunkat, ott részletesn fQglalkQztunk a szatócsüzletek üzletkörével. 3. HQnvéd-kincstári eredetü lőfegyvert mag.ánegyén jogQ's an nem birtQikolhat, ilyenre tehát fegyvertartási engedélyt sem lehet ,adni. Ha az ellenőrzés alkalmával a csendőr megállapítja, hQgy a lő fegyver, amelyre az engedély szól, kincstári e.r edetíí., tegyen jt>lentést a főszolgabíróna.k. Ha aZQn:ban a főszQlgabíró az ellgedélyt ·a jelentés ellenére is hatálYlban tartja, a csendőr vegye ezt tudomásul és ahhQIl alkalmazkQdjék, mert ő a hatósá.g eJjárásánaik bírálatára, Vfrgy eJlenől'llésére nem hivatQtt. 4. A fősZOlIgabíró ismeori a jogszabályokat és tudja, hQgy nülyen lőfegyvert szabad elárvereztetnie, milyet nem. Ebbe a csendőrnek nincs beleszólása. H. I. őrm. Somogyszentmiklós. A Pinczés-féle Btk. I. kötet 391. oldaLán a 4. pOIntban, valwmint a II. kötet 1107. Qldal,l:n ugyancsfrk a 4. pOIntban Vlá.l!lJSz;t kap a kérdésre. Olvass!1 el e:lJen:Jdvü! az 1931. évfolYam 864. oldaján a 185. 10kszi:komválaszt .is. Ezekből megállapíthatja, hQgy ha a feljelentő a felj elentését nem meghatárQzQtt személy ellen tette, vfrgyis, ha nem nevezett meg serrkit gyanusítottként, a hamis feljelentést a törvény nem bünteti, legfeljebb az esetleges nyQmQzási költséget lehet rajta behajtani. Tőröspuszta. 1. A s.zut. 504. pOint jában és a Pinczés-féle Btk. I. !kötet, 151. Qldal 3. bek. 3. pOint 1. bekezdésében fQglaltak között nincs semmi eltérés. Mind a két helyen az van mQndva, hOlgya gyermek által elkövetett büncselekményről a köziga:>:g.a tási hatóság és - ha helyben van - a fiatalkQrúak bíróságáhOlz kell jelentést tenni. Talán az OkQzta a félreértést, hQgy a ,B tk. 151. Qldalán az van, hQgy "csak" a közigazgatási hatóságnak keH jelenteni, illetve a fiatalkQrúak bíróságLÍnwk kell jelenteni, ami esetleg úgy is érthető, hQgy
.....................................
49 ÉV ÓTA FENN ÁLLÓ CÉG
~
• ••• •• •
21:!5
csak egyiknek a kettő közül. Nem ez a helyes, hanem az, hOl gy • a csendőr a közigazgatási hatóságnak és a fiatalkQrúak bírájánwk is je].entést tesz, de az utóbbinak csak akkQr, ha helyben van. Igy írja ezt különben a Btk. II. kötet 1364. Qldal 15. pOint 1. alpont ja is. 2. A présház akkQr is magánlakás, h a nem laknak benne. A pince, ha a présházzal egybeépült, a magán lakás tartOIzéka. Rom. N·em egészen világQS a !kérdés. Az első bekezdésbell azt írja, hQgy a járőr Vass Istvánt még a sértett lakásán találta és nálaszemélymQtozást is tartOItt, a máSOldikban pedig, hOlgya járőr Vass I.stvánt már nem találta a sértett lakásán, hanem a kb. Ikm távOIlságra -levő saját lakásán, whQI azután aSzut. 437. pOint 2. bekezdése alapján házkutatást tartott. Ez a hivatkQzása té'v es' lehet, mert ebben a pOIntban a SIlut. azt szabálYOIzza, hQgy mikQr lehet "másnál", tehát nem a gyanusítQttnál, hanem az ügyben ártatlan harmadik személynél 11ázkutatást tartani, már pedig Vass István nem "más" volt, hanem gyanusítQtt. A ~7. pOint d) alpQntja alapján - a házzal vagy helyiséggel rend e lkező kívánságára csak aZQkban a helységekben lehet házkutatást tartani, amelyek a behívó rendelkezése alatt állanak, miután pedig a gyanusítQtt lakása nem áll a behívó rendelkezése alatt, a sértett kívánsága egymagában nem jQgQsítja fel a járőrt, hQgy a gyanusítQtt la~ásá.n ház.Jmtatást tartsOIn. A puszta gyanusítás sem elég Qk a házkutatásl'a; tettenkapásnak kell fenn fQrQgnia a 437. pOint a) alpQntjáhQz füzött lábjegyzet szerint. Erre hivatkQzzanak. Távkim. Az QsztályparancsnQkságnak nincs szüksége táVQlsági kimutatásra, mert a SZOlIgálati havifüzetek és a SZQI gálati lapQk átvizsgálásával rendszeresen nem fQglalkQzik, ha pedig azokat időnkint aSzut. 616. pOint 4-ik bekezdése értel.oében átvizsgálás végett beköveteli, a távOllsági kimutatásQk !1. gazdasági hivatal nál rendelkezésére állanak. A Sznt. 243. pOint ja szerint a tá.v Qlsági kimutatásokat az örsnek az QSZtályparancsnQksághQz öt példányban kell jóváhagyásra elő terjesztenie. Az öt példányból el kell látni: az örsöt, a szakaszt, a szárnyat, az Qsztály- és a törzsgazdasági hivatalt. Az QsztályparancsnQkságnál tehát nem marad távOllsági k~muta tás. Az 52.751jeln. VI. c. 19'37. SZlÍJmú rendelet B. 4. tétele tehát, amely az QsztályparanosnQkságnál vez,e tendő előjegyzé sek stb. között a távolsági kumitatást is megemlíti, téves.
LAMPART a
fürdőszobában
t i s z t a s á'g - k é n y e l e III
VIZVEZET!aK nélkül r SZEREL!aS n élkül!
-
FÜRDŐSZOBA
egészség
nélkül !
MÁRER EGYENR U HÁZATI I N TÉZETE
BUDAPEST •• • ••• •• ~
•• •
VIII., BAROSS-TÉR 9.
sz.
TELEFON: 139-52S Mindennemű
egyenruh á zati és felszerelési cikkek legolcsóbb beszerzési forrása.
Szakképzett egvenruhaszabóság
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
LAMPART FÜRDÓGARNITURA
(fürdőkád és kályha) akárhOva felállítva 40 p e r c a l a t t 4-5 kg. fával t ö k é l e t e s k ellemes meleg fürdőt nyújt.
K é n y e I m e s r é s z I e t f i z e t é s.
Ha egy levelezőlapon nevét és állomáshelYét e hírdetésl'e való hivatkozással közli, díjtalanul megküldi Önnek türdőgarnitura prospektusát a
~~~~e~l~y~fl!ft1~Nzys~KB~~~ge!~TKn:
I
I
OSIDNDöRSÉGILAPOK
286
Ér deklődő. Olvassa el a Pinczés-féle Btk. r. kötet lo31. és 132. oldalain az 5. pontot, ott részletes választ talál a kérdésére.
Vita . A cselekmény lopás büntette. Az 1894 : XII. t.-c. 93. §-a értelmében ugyanis hatvan pengőt meg nem haladó értékíi gazdasági terménynek (te,h át Pl. lóherének) az ellopása cöak akkor kihágás, ha a gyanusított a termény t X . gyülIlölósöskertből, kertből, szőlőből, faiskolából vagy mezőről lopta el. Mihelyt a ternlényt csürbe hordták, az a lopás elbírálása szempontjából éppen olyan idegen ingó dologgá vá lik, mint bármilyen egyéb dolog. A lopás azért bűntett, mert a esül' ajtaja zsineggel be volt kötve, a gyanusított p edig a zsineg et eltávolította. Ha a zsineget elvágta, nem kétséges, hogya cselekmény a 336. §. 3. pontja alá esik; ha erőszak alkalmazása nélkül csupán kioldotta, nem bizonyos ugyan, hogy a bíróság ezt "feltörés"-nek minősíti-e, de mert vitás esetben a csendőrnek a feljelentést mindig a szigorúbb minősítés szerint kell m egtennie, itt is az a helyes, ha a cselekményt 10' pá,~ büntettének minősíti . Nyár fa. 1. L exikonválaszt kap. 2. Sertést kétféle súlyban szoktak venni és eladni: élősúlyban és tisztasúlyban. Élő súlyban az élő sertést vásárolják; 12 órai koplaltatás után úgy, amint van, "szőröstül-bőröstül" lemérik és így is kell ki fiz etni. Tiszta súlyon a tiszta hús súlyát értik, ebben tehát nincsenek benne a sertésnek olyan részei, amelyek vagy egyáltalán nem, vagy pedig csak a húsnál lényegesen alacsonyabb áron értékesíthetők (szőr, köröm, vér, belek, máj, lép stb.). A tiszta súly magyar s ertésnél 2s-35%-al, angol sertésnél 30-40%-al kevesebb, mint az élősúly . Mészárosok úgy is szoktak élősertés t vásárolni, hogy az élősúlyból leszámít ják az Ú. n . "életet", va gyis a vért, a gyomrot, beleket. Ilyen címen 10-30%-ot szoktak leszámítani; minél hízottabb a sertés, annáJ kevesebb százalékot. (Egy 150 kg-os, közepesen hízott sertésnél Pl. 20-22 kg-ot.) Az ilyen módon való eladás azonban az eladóra nem mindig előnyös. üzleti szokás szerint az Nősert é st élősú lyban kell számítani; tiszta súlyban csak levágott. Ú. n. hasított sertést szoktak adni-venni. 11111. Megállapítottuk, hogy kb. 4-6 hét mulva előbbi helyére visszakerül. Az erre vonatkozó intézkedések folyamatban vannak. Alakásügyben val,a milyen formában kártalanítani fogják. A tárgyalások most folynak .
Debrecen: \'t.t\~TÓI
~G0
,..~
KtNYl:lMESI
E L6~'f OS
A
"TAKARÉKOSSAG" R. -T. D E B R E C E N BEVAsARLAsl RENDSZERE 110 IIzletben nyujt V118&rl&8i lehetőséget. 1 helyen jelent fizetésJ kötelezettséget, a havonta megújuló toVll bbvásárhis jogával I F ELV'LAGOSITAST, vAsA RLAs. UTALVANYOKAT KÉSZSÉGGEL NYUJT A KÖZPONTI IRODA DEBRECEN, DEAK FERENC-U. 8.
Q'" A PONTOSSAG CSENDÖRERÉNY I K. iVálÓ min. Oségii ezlist-,arany
•
I·.'I~ .:I;.!~~.~I·.!I~
SRETTEft JÁnos
MARKOVITS MÉRNÖK SZAKÜZLETÉBEN DEBRECEN, PI AC-UTCA 158.
Hadiá r v a. (Os. L.) Olvassa el lapunk f. évi 6. számának 2110. oldalán "Érsekújvár" jeligés üzenetünket. Abeszerzett okmányokat szolgálati úton a B. M. úrhoz (VI. b. oszt.) kpl! fclterjesz teni azz-a l a kéJ:elemmel, 'h ogy édesanyj,a után családi pótlékban részesüljön, kintlakásra enged élyt kapjon Í's ennek alapján a lakbért is megkapja. Ha a kérelem eredménnyel jár - arnJt előre nem tudhatunk - , akkor magához veheti a z édesanyját. E r zsébet. Nem szabad türelrnét és hitét elveszíteni. Higyje, tudjon hinni a gyógyulásban, a lelkierő a test ellenállóképességének szoros tartozéka. Orvosi munkatársunk szerint a betegség ma már biztosan gyógyítható. Részletekről - kivé_ telesen - levélben tájékoztat juk. Köszönjük bizalmát, mi ilyen ügyben is rendelkezésre állunk. K É ZIRATOK. F ÉNYKÉPEK.
Kárpátalján beosztott bajt á rsainkat kérjük, hogyamegszállás eseményeinek leírását küldjék el hoz~ánk, hogy - mint a m. év novemberében, ezúttal is beszámolhassunk olvasóink előtt a magyar csendőr rendteremtő, nyugalmat hozó, emberi életet biztosí!ó nagy munkájáról. Nyitra. Érdekes eset, köszönjük, felhasználjuk. Alabárd. Cserh áti csend őr, Tóth Ferenc Örm. Várjuk m;,shonnan is a leírásokat s akkor ezt iR felhaszn áljuk. Kö szönjük. Bajt ársiassá g. Igaz, amit ír, de nem úgy írja. hogy k ő zöl hetnénk. Ezek nehéz kérdések. Megirásuk idősebb, tanasztal. tabb bajtársaknak való. Osendőri történetek, n;vomozások megírásával próbálkozzék inkább. - A másik írását esetleg emlékalbumban használjuk feL Legyen türelemmel. K akuk. A kép jó, de kár, hogy minden cs e ndőr a len cRébe néz. Ezzf'l mpsterkÁltté teszi [lZ örs életéből egyéhként jÓl ('llesett képet. Próbálkozzék továbh. Ha nekiink való kp_ pet küld. közöljük, ha nem teljesen sikerültet, szívesen adunk útba,igazítást. Tátra i
csendő r .
Köszönjük , felhasználjuk.
Öreg csen dőr. A verselc's művészetén pk. sőt m psterségéTIf'k is vannak törvényei s ha mi p7.pkből sokat eng-!'oünk is, an\'nyit mégse, nogy ezekpt közölhetnénk. A multkori igen j r,
vcll
I
A r a d. Az f'mlékmíí sikerült, a ml'i sik m egfelel. Ha a várromokról jól sikerült képet kapunk, közöljük. Azt nem R?ahad mondania: nyomozóknál t elj esített szolgálatot. ezért neJ1\ tudott a csendőréletből felvét eleket készíteni! Egyformán m pg van a leh e tős ége az örsbelieknek E'S Önöknek. Szívesen lá tjuk mindig.
KERÉKPÁR, IRÓGÉP, RÁDIÓ, FOTÓ cikkek o I c s 6 áron, kedvez6 fizetési feltételekkel ~
SZABO ANTAL s p o r t ü z I e t é b e n, H A G Y K A H I Z S A, FO- Ú T 5.
IR ÓGÉP
(WANDtlRER -C ON T IN E N TA L)
ALKAT RÉ SZ, KELLÉK, TÖLTŐTOLL, IMAKÖNYV STB • PAPIRKERRSKIlDÉSBllN cégt. ZALÁN FERENC
DUKESZ
SZOMBATHELY FŐTÉR
A m. k f r. c 8 e n d
°r S é g
t a g j a i n a k k~dvezO fizetési feltételekkel I
ÚTORT LEGJOBBAN
J a v it á s, karbantartás, kellék. Continental irógépek kizárÓlagos körzetképviselete. T e l e t o n : ll' - O ll.
ha ~ z
Hazaszer etet . Sokszor elmondottuk m ár mindezt, n em nálhatjuk.
órAsésékszerésznél
Aj án d ék! á l'p ak nl\ g y v ál a8 z té kban I DEBRECEn BAITHYÁHY.U.13. PóstaJ 80étkuJdésl e MéJt.ányos árak I KedvezO' részletre i s I
IRÓGÉP
1939 április 15.
B
bútorhá.ban VI., VILMOS CSÁSZ Á R ÚT 48. vMár olhat (Báthory-uloával s,emkölt). HálóSlobák, ebédlők és kombinált bútorok nagy OICl8Ó árak I - K í v, n a t ra t lz e té s i k e d v e .mé n y
OG-MIL
v'lasHékban. -
a, évtlzedek óta kö,ismeri
287
i!Í39 ápriÜs 15.
Vak Miska meg a többiek. írta: CSURKA PÉTER. -
(18)
Regény. -
A templomzugnál, a piactér egyik csücskén megállt Laji bátyám, mert ,a ttól, amit látott, meg kellett állni. A község háza kapuján akkor fordult ki Kocsor Gábor kivont karddal. Utána négy rendőr jött szabályos rendben, kettősével. A kollégium előtt Kocsor Gábor lecsapta a kardját és fennhangon vezényelt. Azt vezényelte, hogy: - Háhj! 'A rendőrö k megálltak. Akkor Gábor bátyám kiosztotta a parancsot. Hidvégi Györgyöt (civilben Herpainak a sógora volt) a Dübörgőhöz osztotta be. Ott séborogjon a k
-té======
T
==
== ==
T
== = =
~ § § ~ ~ P A'l'RI Asvájel mestermüvücca4kg. súlyban, I~ ~ ~ ~::::~ RH E INMETALL -I
I
= == = = = =
hordozható írógépek tökéletes Jtivitelben messzemen6 jótálláss,,!.
F ORBÁTH és RÉVÉSZ A m. Jtir.
Buda p e st. V . Bálv ány -u. 28. Tel.: 110-219 csendőrség tagjainak kedvező fizetési feltételek,
négy ember helyettesíti. De önkéntelenül is felbuggyant a kérdés, hogy hol maradt Kocsornak a fia ~ Gábor bátyám ot,t álh ,a .kolilég'ium eJőtt és meg1elég'edetten srófolta kétfelé a bajws.z át, nézett széjjelszéledő rendőrei után. Kiabált utánuk. - 'l'e Megyeri, ne húzd úgy a lábad, mintha szél ért volna! . '. Kilöke,uek, ha a próbahónap letelik! . .. Mit kereseJ a földön, te Hégely~ Emeld fel azt a nagy buta fejedet, mert leesik elébed, hoszt fhelrugod!... Hehehe . .. Te se válsz be, úgy látom! ... Az a baj, 'h ogy mind baka volt ez, nem huszár!... Hé, megálljatok! A rendőrök megálltak. - Éna nagy béel'házba vagyok, oda jeJentséteik, ha va~ami baj van! ... Mehettek! Azzal ment Gábor bátyám is körül a piac()n, a flaszteron a nagybérház felé. Végigszalutálta ·a piacot, jobbra-balra f
áS!EN!D6R~GI LAPÓK
288 -
Ne tettesd magadat, Kocsor Gábor, annyit mondok! Meg vagy te bolondulva? . .. N,em ,az enyém az
a
]fJpát! Hinyje ,azt a nemjóját annak a cS.avaros fejcdnek! . .. Hazudok én~ A kis Pinkc szaladt be ,a vendéglő, be. roint az utcán állt a nagy üvegablak e lőtt Vak M1ska éG a Pinke anyj.a, született Hévizi Mária. - Mi/ika bácsi hivat~a Laji bátyámat. Láttuk, mikor a lapáttal be tetszett jönni a vondéglőbe. Laj'i bátyám alig hallotta ezeket a szav·a kat, mert Kocsol' Gábor felállt, rántott egyet a kardszíjon, levágta a fejét és az oldalajtón, mely ,a boltíns , kideszkázott kapualjba nyílt, kilépett. Az ajtóból visszaszólt: - Baj v,a n az elmédde,l te Hlaji! ... Feküdj be v,a lami elmespitályba! Visszhangzott a nevetése a kapualjban. (Foly tat juk,)
1989 áprÜis 15.
II. Öreg csendőr c. pályázatunk tulajdonképpeni célja megunlékezés a régi legénységi bajtál'sakról, azokról, akik részesei voltak a mai jó közbiztonság megalapozásának, a t,estü1et naggyá tételének. A résztvevők nagy száma - 213-an - azt a . felemelő érzést kelti bennünk, hogy az őrs ök, járőrök és egyes csendőrök szoros kapcsolatban állanak nyugállományban levő bajtársainkkal, akik ma is tulajdo1l!képpen csendőrök, mert általánosan megbecsült emberek, támogatÓi a r,e ndnek s a
_.
.Pályázat-meg·fejtések. I. Kerékpár segítette JlO'nvédeinket KárpátaJja gyo'r s megszállásán,ál, Ikerékpáros harcoló egység·e k döntö>tték el nem egys:uel'eog'y ütköz·e t so'r sát és kerékpáros f.elderítés juttatta él'téikes
rend munkásainak, maguk, ' családjuk, portájuk, él etük példa a közsé,g ben . Igy is kell lenni s csak így van jól. A pályázat résztvevői közül kiemeljük az alább felsoroltakat, akiknek leírását fel fogjuk később használni. Csató József törm. (Debrecen), Csetneki Antal cső. (Dunaszerdaihely), Fesslet· János prb. csendőr (Vác), Illés Mibály törm. (Bihartorda), Kovács Kálmán cső. (Kmsznokvajda), Kürti Ger~ely l1htts. (Budapest), Németh Sándor II. törm. (Andocs), Tátrai István cső. (Cigánd). Megdícsérjük valamennyit, megemlékezésÜl emléktárgyat (művészi festményt) küldtünk két kezdő fiatal bajtársnak: Csetneki Antal csendőrnek és Fessler János próbacsendőrnek.
•• P ályázatok. I. Számítsa kl, hogy mennyibe kerül az Ön egyévi ellátása, illetve fenntartása 1 Havizsold, csendőrségi pótdíj, élelmezési átalány, lakbérillebmény, ruházati el.Játás, szolgálatai után illetékes vez. pótdíja, stb. adják ·e llátásának főösszegeit, az átalányokat (fűtéSi, gazdasági, stb.) nem kell pontosan kimutatni. A pályázóknak fel kell tüntetni, hogy hányadik fizetési fokozatban vannak, nősök-e s ha igen, hány családi pótlékra igény jogosultak és hogy állomáshelyük hányadik lakbérosztályhoz tartozik. Csak legénységi állományúak pályázsította. Pályázatunkon igen él'd~es ,l eirásoikkal a következÖIk: v·ettelk részt: Benedek Lajos thtts (Kemecse), Dömötör Lajos őrm. (Kapolcs), Elekes János törm. (Naszvad), Erdei ISlt ván cső. (Nagykát'a), Farkas Miháil y thtts. (SzékesfehérVár), Hegedüs Istv·á n I.thtts. (Csökmő), Horváth MihMy oorm. (Cserkut), Illés Mihály őrm. (Bihartol'd,a ), Kalmár Péter törm. v. (Alsódab,
A jutalmat: művészi il'laragúSIIÍ, csendőrt ábrázoló faszobrot Vámos Bálint tőrm. v., finom töltőtollat Kiss Sándor II. törm. és művészi festményt Palotás József tőrm. kapták. A >leírásoikat később felhas·z n.áljuk.
·X A DO
hatnak. A pályázat határideje: május 1. A legpontosabb munkákat jutalmazni fogjuk.
II. Tettenérői
és feljelentési jutalékban részesül a 0sendőr, amint híreinkből olvassuk,elég gyakran s ma már tekintélyes az összeg, melyet a csendőrségi jutalmazási alapra j.Jymódon juttatnak. Örömmel vennénk, ha az e jutaloonban részesült bajtársak me,g írnák az. eseteket, melyek után e juta.l ékra érdemesek lettek. A leírásokat május 15-ig kell hozzánk beküldeni. mazzuk.
A
legjobb munkákat szép emléktárggyal jutal-
A szerkesztésért és kiadásért Besenyői
felelős:
BEö THY KALMAN
őrnagy.
Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság, Budapest, V., Honvéd-utca 10. - Felelős: Győry Aladár igazgató.
A TÖKÉLETES, MEGBIZHATÓ SVÁJCI ÓRA.
. DOXA 6 rát
v e g 'I ü n k ..
ÜGYELJÜNK AZ OLOMPLOMBÁRAI
