Családtörténeti modul

Családtörténeti modul az Ember és társadalom műveltségterülethez

Az Ember és társadalom műveltségi terület három összetevője az emberismeret, a történelem és a társadalomismeret. Az emberismeret az embernek önmagával, társaival, a társadalommal és a természettel való viszonyába ad betekintést, hozzájárulván a diákok önismeretének és erkölcsiségének alakításához. A történelem a nemzeti és európai azonosságtudat egyik legfontosabb alapjaként a népek és nemzetek kölcsönös egymásra utaltságára is tanít, így átfogó világtörténelmi látásmódot ad, ugyanakkor a különbségek, az egyes kultúrák értékeinek megismerését és tiszteletben tartását is megkívánja. A társadalomismeret a diákok társadalmi tájékozottságát és tájékozódási képességét hivatott fejleszteni, és felkészíti őket a gazdasági jelenségek értő szemléletére. A családtörténeti modul elsősorban az első két összetevőhöz illeszkedik, segítségével rávilágíthatunk a család szerepére, a rokonság erejére; erősíthetjük a diákok identitástudatát. Ugyanakkor a diákok számára is érthetővé teszi, hogy a történelmi eseményeket az emberek személyes érintettségükön keresztül érzékelik. A téma feldolgozása során számos kompetencia fejleszthető: pl. ábraelemzés, sematikus ábra készítése, szövegértés, önkifejezési készség, szókincsfejlesztés, kézi könyvek használata, tájékozódás térben és időben.

I. A modul felépítése

A modul elemei

1. Rokonsági fokok, generációk 2. Családfa készítése 3. A család szerepe, jelentősége 4. Családfa elemzése híres rokonok keresztnevek vezetéknevek foglalkozások 5. A személyes történelem elhelyezése a világtörténelemben 6. A család tagjainak földrajzi mobilitása 7. Családfakészítés leírás alapján

Feldolgozáshoz javasolt óraszám 1 óra otthoni munka 1 óra 7 óra

1 óra 1 óra 2 óra

II. A modul egyes elemeink részletes leírása

1. Rokonsági fokok, generációk A téma feldolgozását megelőzően kell tisztázni a később is használandó fogalmakat, időt hagyva a diákoknak az önálló otthoni munkával elkészítendő családfa megrajzolására. A családfa készítés alapvető elemeit is megtanítjuk itt (házasság, leszármazás jelölése). Különböző nézőpontokból vizsgálva készítsünk „családfákat”, a megfelelő helyre beírt rokoni elnevezésekkel (pl. a gyerek, a férj, illetve az apa és az anya nézőpontjából megnevezve a rokonokat). A diákok utánanézhetnek egyéb családfa ábrázolásoknak is a könyvtár és az Internet segítségével. Tanári tevékenység

Elmagyarázza a használandó jelöléseket. Családfákat ábrázol a táblán különböző rokonok nézőpontjából. Megnevezi/megnevezteti az egymás utáni generációkat (nagy-, déd, ük-, stb.) „Kiállítást” szervez a családfákból.

Tanulói tevékenység

Munkaforma és módszer frontális munka

egyszerű ábra készítése, szókincsfejlesztés

egyéni munka

könyvtár és Internet használat, digitális kompetencia

Mozgósítja előzetes ismereteit. Írásban rögzíti az információkat.

Családfa ábrázolásokat keres, ezeket bemutatja társainak.

Fejleszthető kompetenciák

2. Családfa készítése Érdemes legalább két héttel a modul kezdete előtt kiadni a feladatot, a diákoknak szükségük lesz szüleik segítségére is. A családfát külön lapra készíttessük, jelöltetve benne a rokonok nevét, születési évszámát, születési helyét és foglalkozását. Tanári tevékenység

Kiadja a feladatot, megjelöli az elkészítés határidejét.


Elkészíti a családfát.

Munkaforma és módszer egyéni munka

Fejleszthető kompetenciák ábrakészítés, vizuális kreativitás

3. A család szerepe, jelentősége A témát bevezető, ráhangoló beszélgetéssel kezdjük feldolgozni, melynek során a diákok kifejthetik, mit értenek a család fogalmán, végiggondolhatják, mit jelent számukra a család. Összegyűjthetjük a család összetartozását kifejező és megerősítő tényezőket. Kitérhetünk a generációk között kapcsolatokra, illetve ellentétekre. Tanári tevékenység

Kérdésekkel irányítja a beszélgetést. Összegzi az elhangzottakat.


Kifejti véleményét a családról és annak szerepéről.

Munkaforma és módszer osztályszintű megbeszélés, felállás véleményvonal mentén

Fejleszthető kompetenciák tolerancia, anyanyelvi kompetencia (beszédkészség, vitakultúra, érvelés)

4. Családfa elemzése Elsőként megnézzük, időben milyen messzire, illetve melyik generációig sikerült visszavezetni a családfákat. A diákok megnevezhetik híres rokonaikat. Tisztázni kell a híresség fogalmát, nemcsak a történelemben, művészetben, tudományban sokak által ismert személyek tartozhatnak ebbe a körbe, hanem a szűkebb - földrajzi, szakmai - környezetben nevezetes személyek is. Erősítsük a tanulókban a tudatot, hogy büszkék lehetnek felmenőikre! A táblán/ külön papíron készíthetünk összegzést az elhangzottakról, az élet mely területén akadtak híres rokonok. A családfákban előforduló keresztnevek vizsgálatánál gyűjtessük ki a diákokkal a gyakran ismétlődő neveket. Vitassuk meg, mi az oka, hogy régebben szokás volt a családon belül továbbvinni a keresztneveket, míg a mai generációknál ezt már ritkábban tapasztalhatjuk. Végezhetünk felmérést, ki adná saját nevét gyermekének is. A családfákban előforduló vezetéknevek vizsgálatát csoportmunkában végezhetjük. A diákok kigyűjtik a beszélő családneveket, majd megpróbálják csoportosítani azokat (származásra utaló, foglalkozásra utaló, külső tulajdonságról kapott, stb.). Közös megbeszélésen összegzik meglátásaikat. A továbbiakban a származásra utaló családnevek (pl. Rác, Tóth, Szász, Sváb, Oláh) jelentését kell tisztázni. A talált foglalkozásra utaló családneveket jelentését megmagyarázzuk, a sort egyéb régi foglakozásokkal is kiegészíthetjük (pl. bognár, böllér, csiszár, deák, kádár, kasznár, kanász, pandúr, sáfár, szűcs, takács, tímár, varga). A családokban előforduló foglalkozásokat is érdemes megvizsgálni. Gyűjtsük össze az „öröklődő” foglalkozásokat. Rákérdezhetünk a diákok éppen aktuális pályaválasztási elképzeléseire is. Tanári tevékenység

Kérdésekkel irányítja a megbeszélést. A táblán összegez.


Megnevezi az általa híresnek vélt rokonait.

Munkaforma és módszer osztályszintű megbeszélés

Fejleszthető kompetenciák anyanyelvi komp. (beszédképesség, érvelés)

Tanári tevékenység


Kiadja a feladatot. Irányítja a megbeszélést, összegzi az elhangzottakat.

Kigyűjti a családfában gyakran ismétlődő keresztneveket. Magyarázatot keres a múlt és a jelen névadási szokásairól, véleményt formál róla. Csoportokat alakít, kiadja Kigyűjti a családfában a feladatot. található beszélő vezetékneveket. Csoportosítja a neveket. A csoportok eredményeit Írásban rögzíti a végső összesíti a táblán. összegzés eredményét. Tisztázza és rögzítteti a Mozgósítja meglevő származásra utaló, illetve ismereteit. a foglalkozást jelentő Írásban rögzíti az elhangzottakat. családnevek jelentését. Kérdésekkel irányítja a Kigyűjti az ismétlődően beszélgetést. előforduló foglalkozásokat a családfából. Véleményt fogalmaz meg.

Munkaforma és módszer egyéni gyűjtőmunka, osztályszintű megbeszélés

kooperatív csoportmunka

közös megbeszélés frontális


anyanyelvi komp. (beszédképesség, érvelés) együttműködés, logikai és rendszerező képesség

szókincsfejlesztés

egyéni munka

szóbeli kifejezőképesség

5. A személyes történelem eseményeinek elhelyezése a világtörténelemben A diákokat megismertetjük a történelmi kronológiák különböző típusaival (egyetemes, ill. magyar történelmi átfogó, SH Atlasz, a középiskolai történelem atlaszban levő, egyes áttekintő történeti művekben található, stb.). Majd a családjuk életében fontosnak ítélt 5-10 esemény dátumához kerestetünk velük párhuzamos történéseket a magyar vagy az egyetemes világtörténelemből. A kézikönyvekkel való ismerkedést végezhetjük a könyvtárban is. A gyűjtőmunkát házi feladatként is feladhatjuk. Ez esetben az órán hallgathatjuk meg a legérdekesebb találatokat. Egyéb esetben a könyvtári gyűjtés közben is ellenőrizhetjük a munkát. Tanári tevékenység


Munkaforma és módszer

Bemutatja a különböző kronológiákat és használatukat.

A családi események mellé keres egy időben zajló világtörténelmi eseményeket.

egyéni munka

Ellenőrzi a munka eredményét.

Bemutatja kutatásának eredményét.

közös megbeszélés vagy egyéni ellenőrzés

Fejleszthető kompetenciák kézikönyvek használata, rendszerező gyűjtőmunka, tájékozódás időben

6. A család tagjainak földrajzi mobilitása

A feladatot előre ki kell adni: a diákok a családfa adatai (születési hely) és a rokonok elbeszélései alapján készítsenek térképet, melyen jelölik, hogy a családtagok honnan hová költöztek el. A térképeket kitehetjük a faliújságra is. Beszélgetést kezdeményezhetünk, mennyiben tudják a diákok elképzelni, hogy külföldön éljenek, dolgozzanak. Tanári tevékenység

Kiadja a feladatot, kijelöli az elkészítés határidejét. Meghallgatja a diákok beszámolóit. Irányítja a beszélgetést.


Munkaforma és módszer


Elkészíti a térképet.

egyéni munka

tájékozódás térben

Elmondja, magyarázza a térképen ábrázoltakat. Elmondja véleményét a külföldön élésről, munkavállalásról.

osztályszintű megbeszélés osztályszintű megbeszélés

beszédképesség önkifejezési készség (véleménynyilvánítás, érvelés, vitakultúra,), szociális kompetencia

7. Családfakészítés leírás alapján

Elképzelt családok, illetve nevezetes történelmi családok (pl. Szent István vagy Hunyadi Mátyás, Zrínyiek rokonsága) rokoni viszonyairól szóló szövegek alapján a diákokkal családfákat rajzoltatunk. Az ábra elkészítése előtt tisztázzuk, hogy a szövegben milyen utaló elemek segíthetik a megértést, kik azok a személyek, akiket nem ábrázolunk a családfán, hogyan érdemes nekifogni a megrajzolásnak. Tanári tevékenység


Kiosztja a szövegeket. Előzetes ismeretei Megkeresteti a segítségével megrajzolja családfákban nem a családfákat. ábrázolandó személyeket. Kigyűjteti az utaló elemeket. A helyes változat felírásával ellenőrizteti a megoldásokat.

Munkaforma és módszer egyéni munka

közös ellenőrzés

Fejleszthető kompetenciák szövegértés, információszerzés szövegből (lényegkiemelés, adatkeresés), ábrakészítés, konvertáló képesség, vizuális kreativitás

Családtörténeti modul

Recommend Documents