Családjog
Dr. Varga Erika
Családjog 2. óra Szülők és gyermekek jogai és kötelezettségei 1. Szülők jogai és kötelezettségei: Attól kezdve, hogy gyermek született van, mindkét szülőt terheli, közösen és külön-külön is gyakorolják. a) Jogaik: o A szülő a gyermek tv-es képviselője - elsősorban kiskorú esetében, de 18. éves korig szabály - minden jelentősebb jogügylethez a szülő beleegyezése kell - nem egyértelműen hierarchikus viszony, inkább mellérendelt - kötelesek együtt dönteni (gyermek tartózkodási helyéről, gyermek életpályájának megválasztásáról, gyermek nevéről) - személyes jellegű nyilatkozatok, melyet a gyermek saját maga tehet (munkavállalás, munkabér 16<, tanúzási kötelezettség, házasság 16<) - bizonyos esetekben szülői, bizonyos esetekben gyámhivatali hozzájárulás / nyilatkozat szükséges o gyámnevezés és kizárás joga: - kizárólag kiskorúnak lehet gyámja - ha a szülők meghaltak vagy börtönben vannak - a szülő megnevezheti, hogy kit szeretne gyámnak vagy kizárhatja, hogy kit nem szeretne o vagyonkezelés joga - gyermek vagyona /a szülő vagyonától külön áll, de a szülő kezeli / öröklés - 18. életévet betöltése után át kell adni - A szülőnek nincs számadási kötelezettsége - A szülő külön köteles kezelni a saját vagyonától - Nem a gyerek napi szükségleteire való - Ha a szülő nem kezeli megfelelően ezt a vagyont, akkor gyámhatósághoz lehet fordulni (elszámoltathatja a szülőt, magához vonhatja a gyerek vagyonának kezelését, csak azt vizsgálja, hogy a gyerek vagyona ne csökkenjen) o
A gyerekekkel való kapcsolattartás joga (külön élő szülők esetén is)
1
Családjog
Dr. Varga Erika
b) Kötelezettségeik: o A gyermek gondozása és nevelése: Elő kell segíteni a gyerek testi, szellemi, erkölcsi és értelmi fejlődését. Gondozás: fizikai szükségletek kielégítése (pl.: kötelező oltások, etetés, lakhatás) Nevelés: szocializációs folyamat elősegítése Ez minden esetben terheli, még a saját ellátása rovására is. A gyermek 18 éves koráig nem választhatja meg vallási nézetét, a szülő dönt sem a gyerek, sem a szülő nem hozhat olyan döntést a gyermek 18 éves koráig, ami sorsdöntő lehet számára pl: apácazárda, buddhizmus Ha a bíróság megvonja a szülői felügyeletet bármelyik szülőtől, akkor az nem gyakorolhatja tovább jogait és kötelezettségeit. 2. Gyerekek jogai és kötelezettségei: a) Jogaik: o Nemzetközi egyezményekből következnek Pl.: - élethez való jog (élve születéstől) - anyakönyvezésre való jog - szüleitől ne válasszák el - Véleménynyilvánítási jog - lelkiismeret, valláshoz való jog - testi-lelki erőszak elleni védelemhez való jog o szociális biztonság és megfelelő életszínvonal Állammal szemben támasztott követelmény (az államnak megfelelő szociális intézményhálózatot építsen ki és működtessen pl: gyámhatóság, gyermek orvosi rendelő, kórház.) Szülőkkel szemben támasztott követelmény (a gyerek életszínvonala nem lehet alacsonyabb, mint a szülőé. A szülőtől az várható el, hogy a sajátjának megfelelő színvonalat biztosítsa a gyermekének) ’97. évi XXXI-es tv.
2
Családjog
Dr. Varga Erika
b) Kötelezettségeik: o o o o
Együttműködési kötelezettsége van a szülővel Eleget tegyen a tanulmányi kötelezettségének (18. éves korig) Tartózkodnia kell az egészségére káros életmódtól Tiszteletet tanúsítani szülei irányába
A jogoknak van korlátja a másik ember joga (nem sértheti másik ember jogát) A szülő-gyermek jogai, kötelezettségei a gyermek első felsőfokú tanulmányai befejezéséig tartanak. Ha a gyermek saját önszántából felfüggeszti tanulmányait, akkor megszűnik az a jog, hogy a szülő eltartsa. A tartásdíj is eddig az időpontig jár. Tandíjfizetésre a szülő nem kötelezhető. A jogok-kötelezettségek megszűnnek: - főszabály szerint a gyerek nagykorúságával - Bármelyik fél halálával - Apaság vagy anyaság vélelmének megdőlésével - Ha a bíróság megszűnteti a szülő felügyeleti jogát (ha a gyereket felróható módon veszélyezteti, vagy ha a szülőt szabadságvesztésre ítélték) - örökbefogadással a vér szerinti szülő jogai-kötelezettségei megszűnnek Nagykorúság esetén, ha a gyerek nem teljesíti a kötelezettségeit, meg lehet vonni a tartást. a szülő is fordulhat gyámhatósághoz nevelési tanácsadó bevonása Házasság megszűnése és megszűntetése: 1. automatikusan: valamelyik fél halálával 2. ha a házasságot úgy kötötték meg, hogy utólag kiderült annak abszolút akadálya akkor a házasság az érvénytelensége ellen pert lehet indítani 3. házasság felbontását bármelyik fél kérheti, arra hivatkozással, hogy házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott: a) közös megegyezés: - közös gyermek elhelyezése - közös vagyon felbontása kérelemmel, egyezségről okiratot készítenek, és együtt nyújtják be - a bíróság megvizsgálja, hogy az egyezség megfelel-e a jogszabályoknak - a feleknek egyező akaratnyilatkozattal (befolyásmentesen) kell benyújtani a közös megegyezést, házasság felbontását. - Ha már 3 éve nem élnek együtt, akkor nem kell indokolni
3
Családjog
Dr. Varga Erika b) -
Először békéltető tárgyalásra hívja be őket (megbizonyosodik a bíró arról, hogy tényleg mindkét fél akarja a válást, hogy tényleg helyrehozhatatlan a házasság. Ez után bontó tárgyalás ahol még egyszer megkérdezi a feleket, majd bontja a házasságot házasság felbontása egyoldalúan: egyik fél kéri személyesen, jogi képviselő útján kell bizonyítani kell, hogy a házasság helyrehozhatatlan
Egyik válni akar, másik nem évekig eltarthat
Mindkettő válni akar, de nem tudnak megegyezni
Ha sikerül bizonyítani, akkor válóok: - tanúkkal igazolni - tettlegesség bizonyítása - elmebetegség bizonyítása - különélés bizonyítása - szabadságvesztésre ítélik az egyik felet (a szexuális hűtlenség nem válóok) A bíróság szabadon mérlegeli a bizonyítékokat. A házasságot felbontó döntésben rendelkezik a bíróság a gyermekelhelyezésről és a vagyonmegosztásról is ítélet A gyermekelhelyezés változtatását lehet kérni. A bíróság csak a közös vagyonról határoz. Ha van házassági szerződés, akkor az érvényesül. A bíróság általában 50-50%-ban próbálja meg megosztani a közös vagyont. Az ingatlan megosztásánál a gyermekelhelyezést kell figyelembe venni. A bíróság az ingatlan közös használatára kötelezheti a feleket, mert arra törekszi, hogy egyik fél se legyen hajléktalan. A vállalkozás vagyontárgya nem közös vagyon.
4
Családjog
Dr. Varga Erika
Gyerekek elhelyezése: A gyerek véleményét figyelembe veszi a bíróság a korának megfelelő mértékben. Annál a szülőnél fogja elhelyezni, amelyikkel szorosabb a kapcsolata a gyermeknek. A bíróság résére kötelezettség, hogy megállapítsa a láthatást viszont a szülőnek joga. Első tárgyalás: Ha csak az egyik fél nyújtja be a kérelmet, akkor az 1. tárgyaláson nyilatkoztatják a másik felet is. Házasság felbontásának joghatása: - újabb házasság köthető - apasági vélelem megszűnik - megszűnik a vagyonközösség - dönteni kell a névviselésről (önállóan) Újabb házasság megkötésével az új férj/feleség nem veheti fel a régi/volt férj/feleség nevét. Rokonság A rokonság a házastársak és a rokonok tárgyi jog által elismert köteléke. A rokonság általában vérszerinti biológiai tényeken alapul, DE alapulhat jognyilatkozaton is pl.: apasági elismerő nyilatkozat. 3 fajtája van: - egyenes ági rokonság: azok akiknek egyike a másiktól származik pl: szülő, gyerek, nagyszülők, unoka felmenők és leszármazók - oldalági rokonok: akiknek legalább egy közös felmenőjük van DE nem egyenes ági rokonok pl: testvérek, unokatestvérek - sógorság: házastárs rokonaival fennálló kapcsolat Rokonság joghatásai: a) b) c) d)
rokonság határozza meg a névhez való jogot a rokonság mint házassági akadály rokonság büntetőjogi joghatásai: vérfertőzés rokonság eljárási joghatásai: nem kell tanúskodni rokon ellen, elfogultság miatt kizárást lehet alkalmazni, pl: bíró nem járhat el rokonának ügyében e) öröklés f) rokoni tartás: egymást el kell, hogy tartsák - elvi alapja: erkölcsi kötelezettség
5
Családjog
Dr. Varga Erika -
speciális rokontartások: gyerektartás, házastárstartás, unokatartás, nagyszülőtartás, szülőtartás (sógorsági és élettársi kapcsolatokban nincs tartás)
Házastárstartásról általában a házasság megszűnése után beszélünk. A rokontartás kizárólag vérségi kötelék alapján áll fenn KIVÉVE örökbefogadás és házasság. Jogi rokontartás feltételei: - rászorultság (aki a tartást kéri, annak rászorultnak kell lennie). Aki magát eltartani nem képes és nincs vagyona. Pl: súlyos betegség vagy munkanélküliség eredményezheti. - Csak az a jogosult kérhet tartást, akinek nincs házastársa - Akkor igényelheti, ha nem érdemtelen a tartásra (a szülőnek ítélt tartás egy viszonzott tartás ezért a szülő nem lehet érdemtelen a tartásra KIVÉVE, ha a gyerek bizonyítani tudja, hogy a szülő nem teljesítette a gondozási / nevelési kötelezettségét) - Van olyan rokona, aki tartásra kötelezhető és képes is a tartásra (aki úgy képe adni, hogy a saját tartását nem veszélyezteti KIVÉVE a kiskorú gyermek esetén) Tartást követelni: Tipikusan leszármazótól KIVÉVE kiskorú gyerek, aztán a felmenőtől. A közelebbi rokon megelőzi a távolabbit. Egy kötelezett és több jogosult esetén: - a közelebbi megleőzi a távolabbit - ha azonosak, akkor megosztják a tartást A házastárs megelőzi az ember többi rokonát. Ha több kötelezett van és egy jogosult: A bíróság megvizsgálja a kötelezettek anyagi viszonyait és annak arányában ítéli meg a tartást. Tartás mértéke: 1. gyerektartás: vagy összegszerűen, vagy fizetés arányában 15-25% között. A szüléssel kapcsolatos költségek az apát terhelik. Ha a szülők elválnak, akkor, akinél a gyerek van, ő természetben nyújtja a tartást, a külön élő szülő pénzben.
6
Családjog
Dr. Varga Erika
Gyerek fajtái tartás szempontjából: - kiskorú gyerek: a szülő a saját tartása veszélyeztetése árán is köteles a gyereket eltartani. - Nagykorú gyerek 18<: első felsőfokú tanulmányainak befejezéséig jár a tartás KIVÉVE, ha érdemtelen rá, megszakítja a tanulmányait, ha a másik kiskorú eltartását veszélyezteti az ő tartása - Mostohagyerek: csak akkor kell tartani, amíg együtt élnek a szülő és a mostoha szülő, és amíg a gyerek kiskorú. És, ha belegyezéssel került a házasságba. természetbeni tartás Általában a munkáltató levonja a jövedelemből és közvetlenül a jogosultnak fizeti ki. Ha a kötelezett átmenetileg nem tudja kifizetni a tartásdíjat, akkor az állam előre megfizeti és utólag a kötelezetten behatja.
7
Családjog
Dr. Varga Erika
8
