„CSALÁDI ERÉNYEKKEL MÁRIACELLBE“
GRÁCI MAGYAROK 28. MINDSZENTY-VADON EMLÉKZARÁNDOKLATA
2011. Augusztus 25 – 28.
Tartalomjegyzék: 1. 2. 3. 4. 5.
Szentmise augusztus 25-én ................................................................................ 4 Szentmise augusztus 26-án .............................................................................. 7 Szentmise augusztus 27-én .............................................................................. 11 Szentmise augusztus 28-án - MÁRIACELL...................................................... 14 Zarándoklatunk Mária énekei ............................................................................ 20
- -
1
„Naponként újra kell kezdeni és akarni is egymásért az életet, és arra törekedni, hogy a másik legyen boldog! Aztán ez térül vissza számunkra, Mint boldogság.” /Gyökössy Endre/
Az elmúlt évben a hit – remény – szeretet volt zarándoklatunk vezérgondolata. Idén folytatásként a család következik.
- -
2
Bevezetésként István atya gondolatai
Az idei mariazelli gyalogos zarándoklat középpontjába a családot szeretnénk helyezni. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az idei évet a család évének nyilvánította. Minden reálisan gondolkodó ember számára világos, hogy a család jövője egyben a nemzet és a társadalom jövője is. Ha a család krízisbe kerül, a jövőnk kerül krízisbe. Gyalogos zarándoklatok alkalmával a teremtett világ szépsége is elénk tárul. A természeti szépség az egyik Istenhez vezető út. Ezen keresztül is rácsodálkozhatunk a teremtő Istenre. Így egyben ez is az evangelizáció útja, mint maga a család is. A keresztény család nem csak az evangelizáció tárgya, hanem sokkal inkább alanya, eszköze. Jézus örömhírének továbbadása minden megkeresztelt ember küldetése. A hit, a vallási ismeretek továbbadásában a zenének, a sportnak, a képzőművészetnek egyaránt szerepe jut. Ezek ugyanis mind Isten felé vezető utak. Egy gyalogos zarándoklat sport, fizikai teljesítmény is és célunk egy képzőművészeti remekmű, a mariazelli bazilika, melyet Jézus anyja, a mi égi édesanyánk, a Magyarok Nagyasszonya magának választott ki. Zarándoklatunk alatt imádkozunk is, ezévben különösen is családjainkért, azok jövőjéért. Az emberi kultúra, a művészet minden ága az emberi szellem csodálatos lehetőségét jelenti a transzcendencia felé. S a szép keresztény családi élet ugyanígy. A szép élet legyen tanúságtevéstek – buzdít Szent Péter első levelében. Miközben küzködünk saját nehézségeinkkel, legyünk egyre hitelesebb keresztények a társadalom javára, melynek részei vagyunk.
Ezévi zarándoklatunkra három családi erényt válaszottunk ki, melyek nemcsak Máriazellbe, hanem egész életünkben elkísérnek: hűség, türelem, példakép. Hűséget esküszik a házaspár és a pap is, amely egy egész életre szóló döntés. Mindkét hűségeskü egy szentség kiszolgáltatása közben történik, amely során Isten áldását, segítségét kérjük, hogy tudjuk magunkat meghozott döntésünkhöz, hűségeskünkhöz tartani, akkor is, ha nem tudjuk pontosan, mit hoz a jövő. A türelem rózsát terem – mondja a mondás. Hétköznapjainkban talán a legnagyobb kihívás, hogy embertársainkkal türelmesen bánjunk. Ez viszont a béke előfeltétele is. Különösen nehezünkre esik, azokkal az embertársainkkal szemben türelmet tanúsítanunk, akikkel együtt élünk. Jézus minden türelem és béke példája álljon előttünk és adjon erőt ezen feladatunkhoz. Jézus azzal búcsúzik el Szent János evangéliumában tanítványaitól: “én példát adtam nektek”, “ahogyan én cselekedtem, ti is úgy tegyetek!”. Megmossa tanítványainak a lábát, felveszi magára a szolga feladatát. A másokhoz lehajló szeretet példája lesz. Különösen fontos, hogy a gyermekek a családban jó példát lássanak, mivel tudatosan és tudatalatt egyaránt a szülőktől veszi át a gyermek, hogy mikor hogyan kell viselkednie. Amit a gyermek lát, azt teszi. Minden kereszténynek a küldetése, hogy Jézus példáját követve mások számára útmutató, irányadó legyen. Ezen három erénnyel foglalkozva szeretnénk gyalogos zarándoklatunkat ezévben Mariazellbe megtenni. Kpl. Mag. Holló István
- -
3
1.
Szentmise augusztus 25-én
(292 / 1-2)
(223/1-8):
- -
4
(119 / 1-3):
- -
5
Befejezés (553 / 1-2):
- -
6
2.
Szentmise augusztus 26-án
(227 / 1-4):
- -
7
(223 / 1-2)
- -
8
(236 / 1-3) :
- -
9
(126 / 1-3):
- -
10
3.
Szentmise augusztus 27-én
(230 / 1):
(230 / 4):
- -
11
(126/ 1-2 ):
- -
12
(192/ 1-3 ):
- -
13
4.
Szentmise augusztus 28-án - MÁRIACELL
(292 / 1-2)
- -
14
(174 / 1-6):
- -
15
(293 / 1,4):
- -
16
(293 / 1-4):
- -
17
(109 / 1-4):
- -
18
(284 / 1-3):
- -
19
5.
Zarándoklatunk Mária énekei
- -
20
- -
21
- -
22
- -
23
- -
24
- -
25
- -
26
Tisztelt Zarándoktársunk! Ez a kis füzet segítséget nyújt a a zarándoklatra való felkészüléshez, továbbá tartalmazza az énekeket és egyéb hasznos információkat, ezért érdemes az útra magunkkal hozni! 2011. augusztus 25-én, csütörtökön hajnali háromnegyed ötkor gyülekezünk Grác – Mariatroston, a Gottscheer kápolnánál (a bazilikától 200 méterre keletre a városból kifelé vezető úton). Parkolni a közelben lehetséges. Idén is sokan veszünk részt a zarándoklaton és csak egy kísérő kocsi áll rendelkezésünkre. Naponta átlagosan tíz órát fogunk gyalogolni! A szálláshelyek részben változtak, az első éjszakát a Weitzer Hüttében (Sommeralm), a másodikat a mitterdorfi plébánián, a harmadikat a Niederalmon töltjük el. Mivel ágynemű nem mindenütt lesz a szálláshelyeken, így célszerű könnyű hálózsákot hozni. Mariazellből vasárnap este a szentmise (16 óra) után indulunk haza. A hazautazást sikerült mindenkinek egyénileg megszerveznie. Mint eddig is, ez az út sem szervezett turistaút, hanem önkéntes zarándoklat, amin mindenki saját elhatározásából és felelősségére vesz részt. A zarándoklatot egy kísérő autó segíti, így a szállítható csomagok mennyisége erősen korlátozott (max. 1 hátizsák/fő csomagot lehet a kísérőautóban elhelyezni).
- -
27
Mivel az utunk zarándoklat, így egymás iránti segítségre lesz szükség, a felmerülő problémákat együtt kell megoldanunk. A zarándoklat hegyeken vezet keresztül, ezért néhány elemi szabályt be kell tartani (akik kevésbé ismerik ki magukat, azoknak érdemes a szakirodalmat tanulmányozni): • Az út során együtt kell maradni s a kijelölt turistautat kell követni (mivel a jelzések hiányosak, vagy nem láthatóak, így különösen fontos az együtt maradás). Rövidítést, változtatást csak a kísérők tudtával és beleegyezésével lehet megtenni (ismeretlen rövidítések veszélyesek lehetnek). • Ha valakinek indokolt esetben mégis rövid időre félre kell vonulnia, az várja meg a csoport végén haladót (Tarcsay Csaba) és jelezze neki szándékát (egyedül senki ne maradjon!!!) • Ha valaki mégis eltévedne, vagy bajba jutna és nincs lehetősége telefonon jelentkezni, az mielőbb alkalmazza a hegyi vészjelzést (egy percen belül hatszor egymás után sípolni, köveket egymáshoz csapni, vagy valamilyen hangjelet adni, s mindezt egy perc szünet után megismételni; a válaszjel, amit a csoportvezető ad le, ugyanez, csak háromszor egy percen belül), Baj (pl. baleset) esetén együtt kell maradni, az esetleges éjszakázásról (bivak) a csapatvezető dönt. • Ha valaki a hirtelen leszállt sűrű ködben eltévedne, rögtön meg kell állnia és a társakat hívni (vészjelzés). Együtt maradni!!! • Vihar esetén a csoportnak szét kell szóródnia (kapcsolattartás), megállás esetén kerülni kell a széles terpeszt, hegygerincet, vízfolyást és magányos fákat. • A kereszteknél található könyvbe csak egyvalaki írjon bejegyzést németül, a dátumot, a csapat létszámát és az útirányt megadva (baj esetén ezek az információk fontosak lehetnek).
- -
28
A legfontosabb felszerelések listája: • rózsafüzér • Anorák, dzseki (pl. Gore –tex) • esőkabát • túracipő • túrazokni • térdszorító • túranadrág • kesztyű • sapka • pulóver (réteges öltözködés) • váltás ruha, mivel több napig leszünk úton, és esni fog az eső • mentőfólia (cigarettásdoboz nagyságú) • hálózsák • WC-papír, hólyagtapasz, zseblámpa, elsősegélykészlet, zsebkés és síp. • szállásdíjra (~20 Euró/éj), étkezésre (~ 10 Euró/étkezés) stb. elegendő pénz Ebédek: Csütörtök - ebéd: gulyásleves útközben Péntek – ebéd Stanz im Mürztal (Wirtshaus am Webergut) Vasárnap – Mooshuben (Gasthof Mooshuben wirt) Fontosabb telefonszámok: • 112 (Bergrettung) • 140 (Österreich Alpin-Notruf • 00 43 676 943 18 12 (Csaba) • 00 43 664 492 37 65 (kísérőautó) • 00 43 664 546 80 92 (Tamás)
A zarándoklat költségeinek (pl. kísérőautó, közös étkezések stb.) fedezésére adományokat örömmel fogadunk.
A szerkesztő ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik a füzet elkészítéséhez segítséget nyújtottak, különösen Misi bácsinak, aki az énekeket állította össze!
- -
29
„Akkoriban” – valamikor belekerült a szótáramba ez a szó, és egyre gyakrabban használom – nem tudtam, hogy a gyermeki nyelvtanulásnak érzelmi alapja van, úgy tanul meg beszélni a csecsemő, hogy a szeretett hangot imitálja. Ma tudom, hogy esti mese nélkül soha nem tanult volna meg lányom magyarul. Az évek során lassan kötelezővé vált az esti mesélés, és amikor a lányom Felsőőrött kórházba került, engem pedig hívott a munkám, magától értetődően, szalagra mondtam neki minden egyes estére egy mesét. Mindezért négyszáz kilométert kellett autóznom, és apai önelégültségemen esett csorba, amikor érkeztemkor lányom a maga módján érttette meg velem, hogy erre nem lett volna szükség, mert van itt egy doktor bácsi, aki mesél neki magyarul. Vadon Pali akkoriban altatóorvos volt az őri kórházban. Pali számára mi sem volt természetesebb, hogy a magyar nevű kis beteget gondozásába vegye. Amikor Grácba került, bekapcsolódott a cserkészmunkába. Tudta, vagy érezte, hogy a cserkészet erdő, csillagos ég, tábortüzek nélkül mit sem ér. Mindent megtett azért, hogy a gyerekek ezt megélhessék. Később táborokban voltunk együtt. Fehér komondorai az esti szürkületben elevenedtek meg igazán. Nem volt olyan éjjeli őrség soha, amelyik annyi biztonságérzetet adott, mint az a két állat. De volt viharos éjszakánk is, amikor jócskán több esett a jólesőnél. Amikor nem csak úgy altatót kopogott a sátorponyván, hanem ömlött, mintha vízesés alatt vertünk volna tábort. Pali egyik sátoralját mentette a másik után kisbuszával az uradalmi pajtába. Vezetőképző táborban is együtt voltunk, saját reggeli tornagyakorlataink voltak, gyerekjátékok, „Paprika Jancsi zöld erdőben...”, az ő szeme is gyermeki kedvvel csillogott. Talán a cserkészei is ezt a jókedvű gyermeket szerették benne. Valamikor elért a hír, hogy a „gráciak” Palival Máriacellbe zarándokolnak. Pali egy operációs asztalnál állva fogadta meg, ha a szétzúzott koponyájú kislány, aki az asztalon feküdt, életben marad, akkor ő elmegy gyalog Máriacellbe. És elment, mert kötelezte az adott szava, meg a hála. Azután megint hírek jöttek. Übelbach. Nomen est omen? Itt is volt egyszer táborunk. Még Pali ideje előtt. Talán éppen ott, ahol most az autópálya keresztezi a völgyet. Soha nem próbáltam meg rendezni a dolgokat. Elég azt tudni, hogy Pali itt halt meg. Autóbaleset. Éjjeli szolgálat után igyekezett haza a családjához. Mindez „akkoriban” történt, amikor még ez a szó nem volt a szótáramban. Azóta a „gráciak” már huszonhétszer jártak Máriacellben. Nehéz feledni, és a kérdés örökre nyitva marad: mikor gyógyít egy orvos? Ha egy gyermek kezét fogja és mesél? Egy imát mond a betegért? Vagy tényleg csak akkor, ha eltávolít egy vakbelet? Tarcsay Csaba
- -
30
