Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról 2014. február 25. - 13. évfolyam 3. szám A. Meghívó - 2014. március 7. B. Akik életüket adták érte C. Pályáznak rá D. Móka, kacagás E. Ezentúl F. NEA G. Fák történettel H. A távolságot megkapod I. Hírek angolul J. A hírlevélről ******************************* Ha szeretné továbbra is sorainkat és azok között olvasni, akkor ajánlja fel adója 1%-át! Európa Ház Egyesület Adószám: 19020927-2-41 ******************************* A. Meghívó - 2014. március 7. HÁROM ÉVES A DUNA STRATÉGIA A magyar EU-elnökség alatt, vagyis 2011 első felében került elfogadásra a hivatalosan "Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája" című dokumentum. Azóta valóban sok víz folyt le a Dunán. Érdemesnek látszik tehát tájékozódni és megnézni, hogy mi is valósult meg a három évvel ezelőtt elhatározottakból. Mert értelmes cselekvésre nem csak a 14 régióbeli ország kormányainak, politikusainak, hanem a kérdés iránt érdeklődők - így a civil szervezetek - széles körének nyílt és nyílik lehetősé ;g. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik következő programunk, amelynek vendége: Medgyesy Balázs, a Duna stratégiáért felelős kormánybiztos, aki "Élni a lehetőséggel, avagy górcső alatt a három éves Duna stratégia" címmel tart előadást, amit konzultáció követ. A rendezvény nyitott, azon minden érdeklődőt szívesen látunk. Előzetes regisztráció március 5-ig itt. Időpont: 2014. március 7. (péntek) 11.00-12.30 óra Helyszín: Európa Pont (Millenáris Park, 1024 Budapest, Lövőház u. 35., legközelebbi metrómegálló: Széll Kálmán tér, M2) Szervező: Európa Ház E-mail:
[email protected] Jelentkezési lap ---
B. Akik életüket adták érte AZ UKRÁN VÁLSÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ 2013. november 21-én jelentette be az ukrán kormány, hogy nem írja alá a társulási szerződést az Európai Unióval. Ez után kezdődtek tüntetések, amelyeknek központja a kijevi Függetlenség tere volt. A több halálos áldozattal járó demonstrációk egész télen tartottak, majd február harmadik hetében eszkalálódott a helyzet, összesen több mint nyolcvan áldozatot követelve. A helyzetről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja tartott nyilvános tájékoztatót 2014. február 11-én Budapesten, a tüntetések legvéresebb napjait és a Janukovics-rendszer bukását megelőzően. Egy európai uniós tagországban ritkán tapasztalható látványt nyújtott Kijev központja 2013. novemberében. Az EU-zászlót (és az ukránt) magasba emelve tüntettek az ukránok az ország európai elkötelezettsége és európai uniós tagsága mellett. Az egyre növekvő tiltakozási hullámra a kormányzat a tüntetések betiltásával és erőszakkal válaszolt; a tüntetők sem tartózkodtak atrocitásoktól. Amint a konferencián elhangzott, a tüntetések kirobbanása az ukránok elégedetlenségéből fakadt: többek között nagyon elegük let t a végletekig korrupt és néhány család kezében összpontosuló hatalomból (a 2010-es választás után Viktor Janukovics elnök fia például néhány év alatt dollármilliárdossá tudott válni). A polgárok elkeseredését pedig csak fokozták azok az intézkedések, amelyek a tüntetéseket betiltották, azokat törvénytelenné tették. Ugyan több kommentár is úgy értékelt, hogy a tüntetések mozgatórugója Ukrajnán belül keresendő és nem a nyugat (Európai Unió) vagy a kelet (Oroszország) közötti választásról szólt, azonban a tüntetők egyik kifejezett célja Ukrajna nyugati elkötelezettsége volt. A helyzetet árnyalja az EU álláspontja, miszerint tagságot csak akkor szabad felajánlani egy országnak, ha azt maga az Európai Unió is komolyan veszi. Ebbe illeszkedik Romano Prodi bő tizenegy évvel ezelőtt, 2002 decemberében tett nyilatkozata arról, hogy az Európai Uniót körbevevő országokkal baráti és szoros gazdasági kapcsolatot kell ápolni az EU-tagság erőltetése nélkül. Ennek a hozzáállásnak egyik konkrét programjaként értékelhető az elsősorban Svédország és Lengyelország ügyének tekintett, 2009-ben indított és hat országot felölelő (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna) Keleti Partnerség pr ogram. A konferencia szakértői szerint azonban a Keleti Partnerség jelen állapotában egyáltalán nem működőképes és a résztvevő országok számára innen elérhető források minimálisak (kb. 600 millió euró), az Európai Unió érdekeit pedig (a piacot, mezőgazdasági képességeket) az ország EU-tagsága nélkül is érvényesíteni lehet. Épp ezért Ukrajna abban a helyzetben van, hogy a társadalom többsége nyugati irányultságot akar, ahol nincs egyértelmű fogadókészség, keletre menni nem akar, amit viszont Oroszország erőteljesen szorgalmaz és (az Európai Unió mintájára) létrehozni tervezett Eurázsiai Unió jövőbeni tagjaként sz&aacut e;mol vele. Ebben a helyzetben torkolltak a tüntetések vérontásba 2014. február 18-án. Az összecsapásokban három nap alatt több mint hetvenen haltak meg. Az Európai Unió reakciója meglepően gyors volt (az általános vélekedéssel szemben, hogy az EU-nak általában lassú a reakcióideje és ahhoz képest is, hogy egyes tagállamok hogyan reagáltak az eseményekre). José Manuel Barroso európai bizottság elnök és Catherine Ashton külügyi főképviselő elsődleges nyilatkozatai még a szokásos aggodalomról és az erőszak beszüntetéséről szóltak, azonban február 20-án három uniós külügyminiszter (a francia, a lengyel és a német)
Kijevben folytatott tárgyalásokat a szembenálló felekkel, amelynek a kormányzat és a három ellenzéki párt közötti megállapodás lett az eredménye (ezt a tüntető tömeg nem fogadta el, mivel Janukovics elnök továbbra is hatalomban maradt volna). Aznap szintén összeült az EU Külügyi Tanácsa (a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása) és szankciókat fogadott el azokkal szemben, akik az ukrán krízisben megsértették az emberi jogokat. 2014. február 22-én az ukrán válság újabb fordulatot vett, a kormányzat, élén Janukovics elnökkel elmenekült Kijevből. Így Ukrajna és az Európai Unió kapcsolata, az esetleges tagság újra nyitott kérdés. Romano Prodi korábbi Európai Bizottsági elnök 2002. decemberi nyilatkozata Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének február 18-i nyilatkozata José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének február 19-i nyilatkozata Az Európai Tanács február 20-i döntése a szankciókról ---
C. Pályáznak rá HORVÁTORSZÁG, SZERBIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ Az egyik legfontosabb forrásként tekintenek az európai uniós pályázatokra a horvát és a szerb civil szervezetek. A két ország civil szektoráról és az európai integrációról 2014. február 14-én szervezett tájékoztatót az Európa Ház Budapesten. Az esemény annak a programnak volt a nyitórendezvé nye, amely során az Európa Ház európai uniós pályázatkészítési tanácsadásokat szervez majd helyi horvát és szerb civil szervezetek részére. Angel Cabarkapa, az eszéki székhelyű Béke, Erőszakmentesség és Emberi Jogi Központ vezetője szerint erre szükség is van, mivel újonnan (2013. július 1-én) csatlakozott EU-tagországként a civil társadalom egyik fontos bevételi forrásaként tekintenek az Európai Unióból elnyerhető pályázati pénzekre. Országos szinten pedig úgy számolnak, hogy a következő hét éves európai uniós költségvetési időszakban (2014-2020) Horvátország évente mintegy 1 milliárd eurót kaphat az Európai Uniótól. Stanka Parac, a Helyi Demokrácia Intézmény szabadkai vezetője hozzátette: a vidéki létnek is megvannak a maga előnyei. Elmondása szerint a dolgok, beleértve az országos civil ügyeket ugyan Belgrádban történnek, de határon átnyúló együttműködéseket (elsősorban önkormányzatokkal együttműködve) földrajzi helyzetükből adódóan sokkal könnyebben tudnak megvalósítani, amit szintén EU-forrásból tesznek. A horvát és a szerb civil szektor még a magyarhoz képest sem foglalkoztat túl sok embert. Horvátországban mintegy 18 ezer főállású foglalkoztatott dolgozik civil szervezetekben, ugyanez a szám Szerbiában mindössz esen 5 ezer.
D. Móka, kacagás MEGÜNNEPLIK A TÍZÉVES CSATLAKOZÁST Lakossági esszépályázatot írt ki a Külügyminisztérium a magyar EU-csatlakozás tizedik évfordulójára: bárki elmondhatja, hogyan élte meg az elmúlt tíz évet, és ezzel akár brüsszeli családi utat is nyerhet. A pályázati kiírás nemcsak annak felidézésére bátorítja a polgárokat, hogy az uniós csatlakozás milyen változásokat hozott az életükben, hanem arra is bíztat, hogy az írásmű elkészítésében a különböző generációk (például nagyszülők és unokák) működje nek együtt. Az írásokat március 17-ig lehet beküldeni, a pontos feltételek az eu.kormany.hu honlapon olvashatók. Külön pályázat várja az egyetemistákat és a főiskolásokat, akiktől a külügyi tárca szakmaibb jellegű műveket vár, irodalomjegyzékkel együtt. Ezúttal a fődíj is más: a nyertes gyakorlatra mehet az Európai Bizottság budapesti képviseletére, és brüsszeli tanulmányutat is kap az Európai Bizottsághoz. Egy harmadik pályázat - amelyen tizennégy éven felüliek, tehát már középiskolások is indulhatnak - három-négy perces rövidfilmeket kér, bemutatva, hogy ki, milyennek látja a mindennapok Európáját. A határidő ugyanúgy március 17., a fődíj egy digitális fényképezőgép. A tizedik évfordulóra készülve a Külügyminisztérium felvette a kapcsolatot a hazai egyetemekkel és kutatóműhelyekkel, hogy - ha van kedvük - vegyenek részt a különféle rendezvények, konferenciák összehangolásában. A cél: elkerülni hogy egyszerre több helyen is ugyanarról tartsanak tanácskozást, és hogy mindenhová ugyanazokat a vendégeket hívják meg. S hogy a tízéves tagsághoz kapcsolódó eseményeknek egységes megjelenésük is legyen, a külügyi tárca új logó megtervezésére írt ki pályázatot. A legmagasabb politikai szintű rendezvény április 28. és 30. között lesz Budapesten. Itt Keletés Nyugat-Európából érkező politikusok, szakértők és illusztris vendégek tekintenek majd vissza a 2004 és 2014 közötti időszakra. A házigazda mellett jelen lesznek a visegrádi országok külügyminiszterei is. 29-én és 30-án szakértők elemeznek különféle területeket, és az említett pályázatok győzteseit is meghívják, hogy élő szóban összefoglalhassák, mit gondolnak az elmúlt tíz évről. Az ünnepélyes tanácskozást az interneten élőben közvetítik. Kiemelt téma lesz a tízéves tagság és az EP-választás az Európa-napon is, amely hivatalosan május 9-én van, de az idén ez péntekre esik. A szombat pedig éppen munkanap lesz, így a központi eseményt, a budapesti Európa-napot május 11-re szervezik. Képviseltetik magukat a 2004-ben, Magyarországgal egy időben csatlakozott államok is. Persze nemcsak a fővárosban, hanem tizennyolc vidéki helyszínen is tartanak Európa-napot, együttműködve a helyi Europe Direct tájékoztató irodákkal - az időpontokat lásd alább. Európa-napok vidéken: május 1. Békéscsaba; május 3. Pécs, Somoskő, Szekszárd; május 8. Gyöngyös, Kaposvár, Nyíregyháza; május 9. Kecskem&ea cute;t, Szolnok, Szombathely, Tatabánya; május 10. Debrecen, Dunaújváros, Miskolc, Szeged; május 11. Veszprém; május 16. Győr, Zalaegerszeg.
E. Ezentúl A SZENTESI PAPRIKA IS AZ EURÓPAI UNIÓ OLTALMÁT ÉLVEZI
Bekerült a szentesi paprika az EU-ban oltalom alatt álló mezőgazdasági termékek adatbázisába. Az erről szóló európai bizottsági végrehajtási rendelet 2014. február 21-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Három különböző kategória van a különleges élelmiszerek oltalmára az EU-ban. A "királykategóriát" oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek hívják; az ezze l rendelkező termékek előállításának minden eleme földrajzi helyhez kötött. Középen az oltalom alatt álló földrajzi jelzés kategória áll; az ilyen termékeknél az előállítási/gyártási folyamatnak csak egy része kötődik egy adott helyhez. A hagyományos különleges termék kategóriában pedig csak előállítási előírások vannak, földrajziak nincsenek. A szentesi paprika a középső besorolást kapta és így a szegedi és kalocsai után háromra emelkedett azon honi paprikák száma, amelyek EU-oltalmat élveznek azzal a különbséggel, hogy a két utóbbi paprika az első kategóriában van. Összességében eddig tizennégy, Magyarországhoz köthető termék kapott ilyen oltalmat. Ezek a szegedi téliszalámi, a budapesti téliszalámi, a hajdúsági torma, a makói hagyma, a gyulai kolbász, a csabai kolbász, a szegedi fűszerpaprika, a gönci kajszibarack, a magyar szürkemarha hús, az alföldi kamillavirágzat, a kalocsai fűszerpaprika, a szőregi rózsatő, a tepertős pogácsa és a szentesi paprika. Az Európai Bizottság DOOR adatbázisa Rendelet a szentesi paprikáról az Európa Unió Hivatalos Lapjában: --F. NEA 1057 SZAKMAI PROGRAM SIKERÉT ALAPOZZA MEG A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAP [civil.info.hu] A Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) nemrégiben lezárult működési pályázatai után a szakmai pályázatok eredményei is megszülettek. A döntéssel a NEA 1057 db szakmai program sikerét alapozza meg a rendelkezésre álló, mintegy 953,16 millió forintos keretösszeg szétosztásával. A szakmai pályázatok esetében programokra lehetett támogatási igényt benyújtani a 2013 végén lezárult határidőig. A kollégiumok február 5-én született döntése értelmében a 4944 db beérkezett pályázatból több mint négyezer érvényes szakmai pályázat közel negyedének megvalósulását támogatja a NEA. A támogatás mértéke egy-egy szervezet esetében negyedmillió és hárommillió forint közötti értékben mozog, ami átlagosan mintegy 900 ezer forint költségvetési forrást jelent pályázatonként.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a civil szervezetek közel fele 500 ezer forint alatti bevé telből gazdálkodik évente. A támogatásban részesülő, nyertes pályázók akár már februárban szerződést tudnak kötni, a szerződéskötéshez szükséges csomagok postázása már megkezdődött. Az Alapkezelő valamennyi pályázót rövidesen értesít, az eredmények letölthetők. ---
G. Fák történettel AZ EURÓPAI ÉV FÁJA 2014 Február 1-én vette kezdetét a közönségszavazás és ezzel elindul a negyedik alkalommal megrendezett Európai Év Fája ve rseny. 2014-ben tíz fára és történeteikre lehet szavazni. A különleges versenybe elsősorban történetük és kevésbé koruk, méretük vagy szépségük miatt kerülnek a versenyző fák. A február 28-ig tartó versengés eredményét március 19-én hirdetik ki a szervezők a brüsszeli Európai Parlamentben. Szavazni 2014. február 28-ig e-mail cím megadásával itt lehet. --H. A távolságot megkapod KALKULÁTOR AZ ERASMUS+ PROGRAM UTAZÁSI TÁMOGATÁSÁNAK KISZÁMÍTÁSÁHOZ A 2014-2020 idősz akban az Európai Unió kibővített oktatási programjának elnevezése az Erasmus+. Az alábbi online kalkulátor segítségével kell a távolságot kiszámítani a indulási és az érkezési hely között, ami alapján a pályázati űrlapot ki lehet tölteni. Erasmus+ távolság kalkulátor --I. Hírek angolul MŰVÉSZET-MENEDZSMENT NYÁRI EGYETEM NÉMETORSZÁGBAN Jelentkezési határidő: 2014. február 28. Időpont: 2014. július 6-20. Apply now for the Ulm Danube School for Arts Management! How an idea can be transformed into a special cultural project? What are the basics of cultural marketing, funding and European arts management? Answers are given during the 2nd edition of the Ulm Danube School for Arts Management that will take place between 6-20 July 2014 in Ulm, Germany. It addresses young arts managers from Danube countries and will be led by Prof. Dr. Armin Klein (Ludwigsburg) and Dr. Patrick S. Föhl (Berlin).
Application In a two-stage process a jury decides on the selection of the participants. In the first step, we need some information about yourself and a rough description of the project you want to apply with. If you are chosen for round 2, we will need further information about your project including an exact outline, schedule, financing plan and marketing plan. The Goethe Institut supports up to 5 selected projects with a start-up financing of 3 .000,- € altogether. The closing date for applications of round 1 is 28 February 2014. http://www.donaubuero.de/arts-management-2014 --J. A hírlevélről A Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról. Szerkesztőség: Civil Európa Hírlevél/Európa Ház P: 1389 Budapest 62., Pf. 113. T: (1) 356-8440, E:
[email protected], I: http://www.eucivil.hu Ha szeretné, hogy az Ön híre is megjelenjen, kérjük írjon az
[email protected] címre. A közlés jogát fenntartjuk. Híreink átvétele lehetséges a forrás megjelölésével. A forrás megjelölésének módja: www.eucivil.hu. A Civil Európa Hírlevél 13. évfolyam 3. számát 10061 előfizetőnek küldjük. Leiratkozáshoz kattintson ide.
